2018. október 6., szombat

Átveszi a gyilok néma birodalmát







Átveszi a gyilok néma birodalmát





Lelkészből lett Vásárhelyi Miklóshoz hasonló kommunista uszító, majd hálózati ember Pinczési Pál



Református lelkészből lett a legszélsőségesebb uszító Pinczési Pál, aki a Hálózat embereként végül az MTI főszerkesztője lett, pályafutása közepén pedig berlini tudósító volt. Az újságíró Vásárhelyi Miklós mellett a Szabad Nép “klerikális reakció” elleni élharcosa volt, feleségétől utóbbi könyve szerint azért vált el, mert annak családja, hite zavarhatta volna az előmenetelben. Pinczési – aki ruhájába szerelt lehallgatókészülékkel beszélgetett – a rendszerváltás után hazatért: egykori felettesével, Bányász Rezsővel együtt a Munkáspártban folytatta. De legalább nem lett „demokrata”.
1981 áprilisán Bochkor Jenő, Kocsis Tamás és Pinczési Pál, az MTI munkatársai tudósítottak Berlinből a Német Szocialista Egységpárt X. kongresszusáról. Nevük közül ma már egyedül Bochkoré cseng ismerősen, ő az MNVK-2 megnyertje volt, Pinczési Pálról most fogok írni, míg a cikkem szempontjából teljesen érdektelen Kocsisról csak pályafutásának vonatkozó részletét közlöm: 1965-1981 között a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítójaként tevékenykedett (Peking, Phenjan, Ulan Bator, Belgrád, NDK, Nyugat-Berlin). Ennyi a tájékozotabb olvasóknak nyilván elég is. Kocsis egyébként mostanában múltidéző cikkeket ír, mások mellett „világtörténelmi szereplő” pufajkás miniszterelnökünkről, a néhai ügynök Horn Gyuláról.

A ma már szintén ismeretlenül csengő néhai Pinczési nevére a magyar állambiztonság által megfigyelt Peter Scholz, azaz „Soltész” egyik megfigyelési dossziéjában bukkantam rá. Ő az egyik, akik ráküldtek a célszemély német diplomatára, a jelentésekben azt az akciót is megörökítették, amikor a segítségével lehallgatták „Soltészt”.
Ez a részlet azért is fontos, mert ebből is látjuk, mi mindenre „felkérték” a felhasznált újságírókat, itt éppen bepoloskázták.
Pinczésit csak azért tudtam azonosítani (a későbbi jelentésben csak monogrammal említették), mert a neve egy másik hálózati újságíró, „Faragó”, azaz Feledi-Fischer György jelentésében felbukkan (ugyanúgy „Soltész” dossziéjában), ebből derül ki, hogy 1971 májusán a NSZK Kereskedelmi Kirendeltségének vacsoráján a célszemély „Soltész” külön is elbeszélgetett Pinczésivel, akit hálózati emberként így megkerestek. A vacsorára egyébként a németek több ismert, jól fekvő magyar újságírót is meghívtak.
Külpolitikai fórum résztvevői: Szabó László, Léderer Frigyes, Hajdú János, Pálfy József, Pethő Tibor. Négyen közülük bizonyíthatóan az állambiztonsághoz tartoztak, illetve Szabó jóval több volt sima talpasnál. Léderer és Pethő részt vett ezen a vacsorán / Fotó: Fortepan.hu
Külpolitikai fórum résztvevői: Szabó László, Léderer Frigyes, Hajdú János, Pálfy József, Pethő Tibor. Négyen közülük bizonyíthatóan az állambiztonsághoz tartoztak, illetve Szabó jóval több volt sima talpasnál. Léderer és Pethő részt vett ezen a vacsorán / Fotó: Fortepan.hu

PINCZÉSI, PETHŐ, LÉDERER – HÁLÓZATI VACSORA A NÉMETEKNÉL

(Jelentés, Budapest, 1971. máus 19.): „[…] V. A vacsora a Kereskedelmi Kirendeltségen 
Résztvevők NSZK részről: Kersting /Brückner utóda/ Dr. Scholtz, Wechmar, Neukirch. Magyar részről [Pethő] Tibor, >Faragó<, Tatár Imre, Pincési Pál, Lederer Frigyes, Dr. Bányász Rezső.”
Tekintélyes névsor, Hermann Kersting nyugat-német nagykövettől kezdve Rüdiger von Wechmarig, aki a nyugat-német kormány szóvivője volt. Feledi-Fischert – mivel az ő jelentésére épült az irat – fedőnevén („Faragó”) nevezték, de ma már tudjuk, a magyarok közül az összes említett újságíró a hálózathoz tartozott. Természetesen Bányász Rezső is, aki ekkoriban a KÜM Sajtófőosztályának helyettes vezetője, majd vezetője volt.
[…] Wechmar elsősorban velem és Pethővel foglalkozott – folytatódik Feledi-Fischer jelentése. – A magyarok eléggé csendesek voltak, Pincési és Pethő kivételével. Bányász alig szólt. Pethőt Wechmar érkezésekor átölelte és igen szivélyes volt vele szemben. […]
Pincési Pál vacsora előtt beszélgetést folytatott Scholtzzal, elujságolta, hogy szeptemberben visszatér NDK Berlinbe. Scholtz kérte, hogy mondja el, mivel segithetne neki. […]”.
Von Wechmar / Fotó: Spiegel.de
Von Wechmar / Fotó: Spiegel.de
Faragó” jelentése szerint különösen Von Wechmar volt kíváncsi. Például: „Majd Pethő Tibortól érdeklődött, miért nem jelölték képviselőnek. Pethő azt mondta, hogy mert három fontos társadalmi szervnek az alelnöke, főszerkesztőhelyettes, stb. [a Magyar Nemzet egykori főszerkesztője – másodjára 1991 és 1992 között (!) – a kommunista rezsim sajtójának egyik kiemelt sakkfigurája volt – MG] és ez elég neki. Wechmar erre megkérdezte, hogy vissza lehet-e utasitani egy jelölést. Pethő Tibor azt felelte, hogy tulajdonképpen nem, de már jó előre lehet kérni, hogy mellőzzék.

PINCZÉSIT BEPOLOSKÁZVA KÜLDTÉK A NÉMETRE

A „Soltész”, azaz Scholtz elleni állambiztonsági játszmákban Pinczési Pál is felhasználhatónak tűnt. A következő jelentés („Budapest, 1971. junius 3.”) szerint kettesben is találkozott a német tanácsossal, a beszélgetést az állambiztonság lehallgatta„Jelentem, hogy 1971. junius 2.-án 17 15-től 19 óráig, a >Busuló juhász< étteremben 3/e labda rendszabállyal [lehallgatás – MG] ellenőriztük >Soltész< fn személy és P. P. kapcsolatunk beszélgetését. A találkozó kombinációk utján jött létre. >Soltész< és P. P. junius 2.-án 17 órakor találkoztak az MTI előtt, onnan P. P. javaslatára >Soltész< gépkocsijával a >Busulú juhász< étterembe mentek”
Igazoltatás a Busuló Juhásznál / Fotó: Fortepan.hu
Igazoltatás a Busuló Juhásznál / Fotó: Fortepan.hu
A jelentésből azt is megtudjuk, hogy az eszközt Pinczési ruhájába rakták„A rendszabályt találkozásuk előtt engedély alapján átadtuk P. P. kapcsolatunknak és annak felső ruházatában rejtettük el. […] A beszélgetés tárgyát a következők képezték: P. P. tartós külföldi kihelyezése, P. P. és >Soltész< kapcsolatának fenntartása, P. P megajándékozása […] NDK-val kapcsolatos problémák, Nyugat-Berlin kérdése [Stb.].

PINCZÉSI LELKÉSZBŐL LETT EGYHÁZ-ELLENES USZÍTÓ

Nem érdektelen bemutatni Pinczésit, hiszen különös indulás volt az övé.
Az, hogy a Horthy-, majd Szálasi-korszakban üldözött, jelentős részben halálra ítélt, jórészt zsidó származású fiatalemberek a Rákosi-, majd Kádár-diktatúra ünnepelt újságírói és hálózati emberei lettek, egy valahol logikus, érthető (de nem elfogadható és elfeledhető) folyamat része, a mocsárba vezető út egyik állomása. 
Pinczési máshonnan jött, ő a kommunista hatalomátvétel előtt református pap volt, olyan fordulatot hajtott végre, mint a nyilas pribékekből ávéhás vademberékké váltózó “szakmunkások”. Volt felesége, Csizmadia Éva önéletrajzi művének leírásából idézek:
Csizmadia Éva. A Justitia… című bevezető írás középpontjában volt férjével való 1954-es válásának megdöbbentő krónikája áll, háttérben az ötvenes évek mindent átjáró életérzésével.
Pinczési Pál, aki Debrecenben még a háború alatt a szószéken beszélt, később átírta saját múltját. Ki akarta radírozni még az emlékét is annak, hogy teológus, pap volt, hogy anyjának valamikor ezer holdja, apjának meg patikája volt.
A helyi lap főszerkesztői székéből ugyanis kinevezték a Szabad Nép egyik szerkesztőjének. A férfi úgy gondolta, további előmenetelét mindezen körülmények mellett felesége [Csizmadia Éva – MG] zavarja leginkább. Apja ugyanis vitézi címet kapott háborús szolgálataiért, később pedig – igaz, sportsikereiért – kitüntetéseket is adtak neki, ő maga pedig – legalábbis a férj ávós barátja szerint – ideológiailag nem hajlandó fejlődni, sőt, vallásos és rendszerellenes.”
Ezért mindent megtett a válásért. A folytatás is hasonló: „Olvashatunk még […] lánya, a később elismert költővé váló Pinczési Judit gyermekkoráról, és arról, hogy korai, tragikus halála után volt férje, aki az egykori válóperben meg is tagadta lányát, hogyan próbálta később mégis rátenni a kezét lánya örökségére. Annak a lánynak a lakására és jogdíjaira, aki gyerekként azt az emlékét rajzolta le, mikor apja ávós barátja a válóper idején pisztolyt fogott rájuk (erről is szól egyebek mellett a Hagyatékvédelem című írás).”

PINCZÉSI VÁSÁRHELYI “MÉLTÓ” UTÓDJA VOLT A SZABAD NÉPNÉL

Ebbe a történetbe ebben a cikkben mélyebben nem mennék bele, idéznék viszont néhány Pinczési-cikket (ekkor természetesen Pincésinek írták a nevét) az ötvenes évekből. Olyan írások ezek, amelyekhez hasonlót Vásárhelyi Miklós írt, egyébként ugyanoda, a Szabad Népbe.
Vásárhelyi még a negyvenes években írt olyan förmedvényeket, amelyekkel örökre kiírta magát az írástudók közül, Pinczési később gyakorlatilag átvette a helyét. Pócspetrivel, Máriapóccsal kapcsolatban mindketten kivették a részüket abból a sajtópropagandából, amelyhez csak a nyilas korszak rémes írásai mérhetőek. Már ezek a cikkek felérnek egy-egy háborús bűnnel – legalábbis az én nézőpontom szerint.
Az öntudatos újságíró Vásárhelyi Miklós / Forrás: Népszava
Az öntudatos újságíró Vásárhelyi Miklós / Forrás: Népszava
Vásárhelyi hírhedt cikke 1948-ban jelent meg „Vér tapad a fekete reakció kezéhez” címmel, Pinczési ennek írta meg a „folytatását”. Az egykori pap (!) 1953-ben a következő riporttal jelentkezett: „Megszűnt-e az osztályharc Máriapócson?” Már a cikk felvezetése jellegzetes:
Máriapócsrol jól tudja az egész ország, hogy a klerikális reakció egyik fő fészke volt Magyarországon, régi búcsújáró hely, ahol a papok, a földesurak és a kulákok hosszú időn át ültek a dolgozó parasztok nyakán, tudatlanságban tartották, sanyargatták, kínozták a népet. Pócson most, nyolc évvel a felszabadulás után még mindig urak a kulákok; a község vezetőhelyein munkásnak és dolgozó parasztnak álcázott kulákok garázdálkodnak.”
És a végkövetkezetés: “Máriapócson a dolgozó parasztok zöme alig várta, hogy megszabaduljon a nyakán élősködő fasiszta bitangoktól és az őket ajnározó, dédelget”ő tanácselnöktől.”
Osztályharc / Forrás: Arcanum.hu
Osztályharc / Forrás: Arcanum.hu
1951-ben „A >fatimai csoda<“ címmel jelent meg egyik írása. „1948 nyarán a klerikális reakció fekete hadai egyre nyíltabban uszítottak a népi demokrácia ellen – írta Pinczési. – Minden erejüket összpontosítva, meg akarták akadályozni, hogy teljesüljön a magyar nép kívánsága, az iskolák államosítása. Távolabbi céljukról Mindszenty és Grősz is vallomást tettek, amikor a nép bírósága hazaárulásukért felelősségrevonta őket.” 
A Grősz József kalocsai érsek köré felépített koncepciós perről bővebben itt. Itt még a per hanganyagába is belehallgathatunk.
Majd: „Június 13-án délután kellett volna a >csodának< bekövetkeznie a gellérthegyi sziklakápolnánál. Arra, hogy miért bolondították ide az embereket, ugyancsak Csellár vallomásában találunk választ. >Az ájtatosság jellege maga háborús uszító volt – mondotta. […] A >csoda< szervezői, az embereket elbolondító fasiszta banda több tagja, a templomi ájtatosság közben a leggorombább szavakkal demokráciaellenes tüntetésekre akarta rávenni a hallgatóságot.
Volt horthysta tiszt, akinek a lakásán revolvert és töltényeket találtak; fővárosi műszaki tanácsos, aki az egykori műegyetemi csendőrzászlóaljnak volt a tagja; Prónay-különítményes, nemzetvédelmi-keresztes erdőtanácsos; az istenhegyi plébánia sekrestyése; volt ludovikás főhadnagy; fasiszta tisztviselő, akinek a lakásán Hitler >Mein Kampf <-ját találták: ime, néhány mákvirág azok közül, akiket a rendőrség annakidején izgatás miatt őrizetbe vett.”
Pinczési (és a per kiötlői) mindent és mindenkit belezsúfoltak a történetbe.
A Grősz-per / Fotó: Archivum.asztrik.hu
A Grősz-per / Fotó: Archivum.asztrik.hu

PINCZÉSI EMELKEDETT, EGÉSZEN AZ MTI TETEJÉIG

Pinczési Pál szélsőbalos újságíró volt (és az is maradt), 1956 után, a visszarendeződés alatt ő lett az új főnök az MTI-ben, majd megkapta a kivételezetteknek járó állást: tudósító lehetett külföldön. Hálózati emberként (talán ő is MNVK-2-es volt, talán nem) szépen lépdelt felfelé, 1971-es lehallgatási akciója után valóban Berlinbe került, sokáig ott dolgozott, tíz évvel később, 1981-ben pedig már az MTI főszerkesztőjeként vette át a kitüntetését. Nem meglepő, hogy a rendszerváltás modellváltás 1990 után sem esett bántódása, ő (papíron egészen biztosan) még „kommunista” is maradt.
A szélsőbaloldali Magyar Szocialista Munkáspárt Szabadság című lapjának írt. Itt újra összetalálkozhatott Bányász Rezsővel, aki szintén a Munkáspártnál folytatta. Folytathatta. 
Pinczési túlságosan népszerű nem lehetett, hiszen még nekrológja is hihetetlenül rövidke volt (ez az ő múltját, pályafutását tekintve szinte nagyon meglepőnek tűnik):
PINCZÉSI PÁL újságíró hosszan tartó, súlyos betegség után 74 éves korában elhunyt. Pinczési Pál Debrecenben kezdte újságírói pályáját, ahonnan a Szabad Néphez került. 1957- től, nyugdíjba vonulásáig a Magyar Távirati Irodánál dolgozott.”
Írta a Népszabadság – ez a néhány sor járt neki egykori lapjától.
Folytatom.
A vezető kép forrása: Catholicherald.co.uk (A freskó egy szerbiai ortodox templomban található, a kommunizmus mártírjainak állít emléket).



Karácsony mellett szónokol Enyedi Nagy, aki 1983-ban Krassóról beszélt az állambiztonságnak, és a KISZ agitprop osztályvezetője volt



Nagy nap lesz csütörtökön a MÚOSZ-ban, hiszen a kádári hírszerzés egyik egykori fedőszerve rendezvényt tart. A vitaindítót Enyedi Nagy Mihály, a Belpolitikai Szakosztály elnöke tartja, aki a rendszerváltás előtt a KISZ KB tagja és agitprop osztályvezető (!) volt, az állambiztonságnak bizalmasan beszélt Krassó Györgyről, amiből jelentést készítettek. Krassó a diktatúra egyik kiemelt célpontja volt, akkoriban éppen egy izgatási üggyel próbálták ellehetetleníteni. Enyedi Nagy – mint joghallgató – azt mondta, Krassó izgatást követett el. A jogász-újságíró a rendszerváltás után a médiahajóval vált ismertté, majd 2006-ban már a Gyurcsány-kormány tanácsadója volt. Csütörtökön egyébként nem csak ő fog beszélni, hiszen a politikus Karácsony Gergely a sajtószabadságról szónokol, de mások mellett szerepet kap az egykor a maoistákhoz sorolt Majtényi László is.
Mi legyen a magyar nemzeti közszolgálati médiával?” – címmel tart csütörtökön rendezvényt a kádári hírszerzés egyik egykori fedőszervezete, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), amelynek Belpolitikai Szakosztálya a közlemény szerint újraindítja a munkáját. A vitaindítót Enyedi Nagy Mihály, a szakosztály elnöke tartja, de beszélnek majd mások is. A MÚOSZ rendszerváltás előtti (és részben utáni) történetét a PS Hálózat rovatának olvasói jól ismerhetik, két összefoglaló jellegű cikkem itt: Polgárjogi mozgalmat indít az ÁVH, a MÚOSZ pedig a sajtószabadságért fog küzdeni…és itt: Groteszk: az egykor a KGB alá tartozó MÚOSZ-ban féltette a sajtószabadságot az amerikai diplomata olvasható.
A többi csütörtöki rétorról később, előbb ejtsünk szót Enyedi Nagyról, a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) agitprop osztályának egykori vezetőjéről. Aki 1983-ban az „ELTE KISZ vezetőségének tagjaként” Krassó Györgyről beszélt bizalmasan az őt kifaggató állambiztonsági tiszteknek, a jelentés szerint azt kérve, tanúként ne hallgassák ki, mivel „KISZ-vezetőségi tag és az veszélyeztetné az emberekkel való kapcsolatát.”
Krassó állambiztonsági megfigyelését a kétezres években néhai Modor Ádám kezdte kutatni a Hamvas Intézet munkatársaként, az újságíró-kutató következő cikke a Magyar Nemzetben jelent meg Honnan indult a médiahajó? Enyedi Nagy Mihály portréja 1983-ból” címmel. Ebből fogok idézni. (Krassó lejáratásáról magam is írtam: Lejáratás ’89 – Krassó, Havas és Forró: A jó, a rossz és a csúf)
A múlt héten újra kifutott a médiahajó a Dunán – írta 2002-ben megjelent cikkében Modor Ádám. – Ennek elődjeként a nyolcvanas években évente gólyahajóként futott ki ugyancsak a Hunyadi motoros, fedélzetén a jogi karra felvételt nyerő >gólyákkal<. Nagy Mihály szervezte-szervezi a hajókirándulásokat, aki az ELTE KISZ vezetőségi tagja volt egykoron. Mára a KISZ-ből Enamiké Kft. lett, dr. Nagy Mihály az Enyedi >előtagot< használja, a gólyahajó pedig médiahajóvá változott. A Történeti Hivatalból nemrég előkerült egy jelentés, ami Nagy Mihály Krassó György ügyében lefolytatott meghallgatása kapcsán keletkezett. 1983 októberében a budapesti bölcsészkar néhány diákja elhatározta, hogy a Mozgó Világ akkoriban leváltott főszerkesztője és az ennek következtében lemondó szerkesztőség tagjai mellett szolidaritási nyilatkozatot bocsát ki. […] Ennek kapcsán az ELTE jogi karán 1983. október 28-án nyilvános vitát rendeztek, amin megjelent Krassó György is. A vitafórum a meghívott, Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes látványos kudarcával végződött.
Krassó György bátor és a hallgatóság körében nagy tapsot kiváltó felszólalásában hangsúlyozta, hogy az ’56 után >kivégzett fiatalokat nem a SZER küldte a halálba, hanem a magyar bíróságok juttatták bitófára, illetve börtönbe<.
A Belügyminisztérium Krassó megfigyelésével megbízott munkatársai a vitát követően részletes terhelő adatgyűjtést folytattak a felszólalás ügyében, tanúkat keresve egy, a későbbiekben lefolytatandó izgatási ügyhöz. Így jutottak el a vitafórum egyik résztvevőjéhez, Nagy Mihály ötödéves joghallgatóhoz.”
Ez már a DEMISZ! Fotó: Magyar Ifjúság/Arcanum.hu
Ez már a DEMISZ! Fotó: Magyar Ifjúság/Arcanum.hu
>BELÜGYMINISZTÉRIUM III/III-3. aloszt. SZIGORÚAN TITKOS! Tárgy: „LIDI” fn. [a célszemély Krassó fedőneve – MG] bizalmas nyomozásban
JELENTÉS Budapest, 1983. november 10.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1983. október 28-án megrendezett vitaesten elhangzott, DR. KRASSÓ GYÖRGY volt politikai elítélt felszólalásával kapcsolatban – vezetői utasításra – 1983. november 8-án meghallgattuk NAGY MIHÁLY V. éves hallgatót, az ELTE KISZ vezetőségének tagját, aki a vitaest résztvevője volt. Az operatív meghallgatásnál jelen volt a BM. III/III-4. Osztály beosztottja, Terényi György r. fhdgy. elvtárs is. Nagy Mihály elmondta, hogy nem egy jól szervezett vitaest volt, mivel oda bárki bemehetett. Azt megelőzően ugyanis a művelődési miniszterhelyettes külön kérése volt, hogy a vitaesten megjelenni szándékozóktól diákigazolványt ne kérjenek.
Így fordulhatott elő, hogy ott bizonyos nem kívánatos személyek is megjelenhettek, köztük az általunk említett felszólaló is, akit nevezett névről nem ismert, de már látta korábban is az egyetemen, amikor ott ez év tavaszán a belügyminiszter elvtárs volt jelen és hozzá az útlevéltörvénnyel kapcsolatban tett fel kérdéseket.
Az általa elmondott személyleírás alapján tisztáztuk, hogy Dr. Krassó György volt politikai elítéltről van szó, akinek az 1983. október 28-i felszólalása véleménye szerint – mivel jogi hallgató – teljes egészében kimerítette az izgatás törvényi tényállását.
Amikor ugyanis a miniszterhelyettes felvetette a SZER ellenséges propagandáját, illetve az 1956-os események tragikus következményét, utalva a fiatalokra is, Dr. Krassó felállt és nevének közlésével – amit Nagy Mihály nem jegyzett meg – remegő hangon elmondta, hogy >ő 1956 után 10 évet ült börtönben és a fiatalokat nem a SZER küldte halálba, hanem a magyar bíróságok juttatták bitófára, illetve börtönbe.< 
Nevezett felszólalását nagy taps követte, de a későbbi visszhangjáról nincs tudomása, mivel a vizsga-felkészülés miatt az egyetemista társaival azóta nem találkozott.
Külön kérése volt, hogy az esetleges tanúkihallgatásától, illetve bíróság előtti nyilvános szereplésétől tekintsünk el, mivel KISZ-vezetőségi tag és az veszélyeztetné az emberekkel való kapcsolatát.
Farkas Antal r. fhdgy.”
Krassó György / Fotó: Fortepan.hu
Krassó György / Fotó: Fortepan.hu
Ahogyan említettük, Nagy Mihály később a KISZ osztályvezetője lett, így a félresikerült rendszerváltás után védekezni kellett, amikor erre emlékeztették, bár akkor már Enyedi Nagyként említették. Az újságíró 1990-ben a Kurírban jelentkezett válaszcikkel, amikor valaki számon kérte rajta, ugyan miért játssza a demokratát. Enyedi Nagy ezt írta: „A részleteket máshol szívesen elmondom. A KISZ KB munkatársa voltam akkor, s jó tíz hónappal később a >Jövőnk a tét!< című generációs sikoly és közéleti próbálkozás szervezőjeként valóbanelvállaltam egy intézményes reformer szerepét. Persze, már akkor is tudtam, hogy az >ahogy lehet< bethleni etikáját az öngyilkos váteszek és tömeggyilkos forradalmárok országában kevés megértés kíséri. Bizonyos elégtételt jelent, hogy a magyar sajtóban az ilyen vagy olyan >tét< a mai napig visszatérő címsor lett azóta.
Az is igaz, hogy 1987 végén valóban osztályvezető lettem, de még 1988 májusában, tehát az állampárt >reformtanácskozása< után leváltottak, mert túlreformerkedtem magamat”.
Túlreformerkedte magát. Bethleni etika. Generációs sikoly. Enyedi Nagy 1995-ben már a hírhedt Josef von Ferenczyvel együtt (aki a kommunista diktatúra alatt katpolos volt, és később számtalan legendát gyártott magáról) szervezte a médiahajót, amely a Népszabadság korabeli cikke szerint a békét hívatott szolgálni a médiaháborúban. (Von Ferenczyt egyékbént a szigorúan titkos tisztből a rendszerváltás utáni első MÚOSZ-elnökké (!) fejlődő Róbert László is bevédte, lásd korábbi cikkem.) A nagy békéltető Enyedi Nagy 2006-ban a Gyurcsány-kormány tanácsadójaként keménykedett, amikor az akkori tudósítás szerint fejeket követelt a rádiónál (erőt kell mutatni! – írta a cikk szerint). A Magyar Nemzet ezt írta: „Azt minden érintett visszautasította, hogy egy olyan ember, akinek a rádióhoz semmi, a kormányhoz viszont annál több köze van, beleszóljon a műsorkészítésbe.”
Vö.: Sajtószabadság. Enyedi Nagyék az elhíresült levélben azt írták:
Lehetetlen, hogy akik ezt végrehajtották – szerkesztő és műsorvezető – a továbbiakban e műsorokban szóhoz juthassanak!”
Természetesen azonnal megmozdult a világ, hogy Magyarországon megvédje a veszélybe került sajtószabadságot. Ja, nem. Itthon is egyedül a Magyar Nemzet foglalkozott az üggyel.

MAJTÉNYI, AKI VÉGZŐSKÉNT RÖGTÖN A MAHART-NÁL KAPOTT MUNKÁT

Rendszerváltásunk és a MÚOSZ felépítését jól mutatja, hogy most ő a„Belpolitikai Szakosztály” vezetője.
De miért is lenne másképp, ha a szervezet aktuális elnöke, a megafonos képről elhíresült Hargitai Miklós éppen most jelentett meg egy politikai regényt, amelyet az Európa Kiadó adott ki. A függetlenségnek még a látszatára sem adva. 
Csütörtökön nem csak ők, hanem mások mellett Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke is beszélni fog. Ahogyan cikkeimben is megírtam, az állambiztonsági jelentések szerint Majtényi Demszky Gáborékkal együtt tagja volt annak a szintén ELTÉ-s maoista körnek, amely 1972-ben vöröskokárdával „ünnepelte” a Tanácsköztársaságot (bár Majtényi végül nem ment el az eseményre). Ők is joghallgatók voltak, Majtényi 1975-ben elvégezte az egyetemet, majd rögtön a Magyar Hajózási Zrt. (MAHART) jogtanácsosa lett. Azé a MAHART-é, amely a korabeli meghatározás szerint a hadiüzemekkel egy tekintet alá eső üzem volt. S amely amúgy az MNVK-2. alá tartozott (bővebben cikkemben), így ha nyilván nem is volt mindenki a hálózat embere – erre Majtényi esetében sincs semmi bizonyíték -, csak a legmegbízhatóbb káderek kerülhettek oda. Ezt csak azért, hogy lássuk, honnan indult.
Csütörtökön szólásra emelkedik még Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt A sajtószabadság 170 éves követelés hazánkban! címmel, de Szinetár Miklós és Kovács Zoltán is lehetőséget kap – ha hihetünk a közleménynek. Túlzás nélkül veretes névsor. Szinetárt például az a megtiszteltetés érte, hogy elkészíthette az utolsó interjút Aczél Györggyel, akit – ezt tavaly is megtette – nyíltan magasztalt. Ez még nem minden, Szinetár a kommunista diktatúráról ezt nyilatkozta az ATV-nek:
1964-től 1980-ig azonban ez egy élhető ország volt pezsgő kulturális élettel.”
Igen, már akinek.


A célkeresztben: „Bíboros” – SZDSZ-es, majd DK-s politikus lett az emigráns mérnökre dolgozó ügynökből


Vasárnap mutatja be a Duna Televízió azt a dokumentumfilmet, amely a Keresztyén Ifjak Egyesületének tagjának, Bíró Györgynek és családjának a megfigyeléséről, az ellenük folytatott állambiztonsági játszmákról szól. Az 1956-ban letartóztatott, a forradalom alatt kiszabadított, majd emigráló Bírót családjának itthon maradt tagjaival próbálták zsarolni, manipulálni. Ebben vett részt „Temesi”, aki Bíró kosárlabdázó lányának, Bíró Katalinnak az edzője volt. A „Temesi” fedőnév Kard Aladárt takarta, aki olyan sikeresen dolgozott, hogy később impexes lett, majd a rendszerváltás után az SZDSZ színeiben lett önkormányzati képviselő. 2014-ben már a DK-nál próbálkozott, akkor, 83 évesen azzal lett hírhedt, hogy különösen nevetségesen retusált fényképét minden idők egy legrosszabb trükkjének nevezték.
Most vasárnap, február 25-én 19:45-kor mutatja be a Duna Televízió Kabay Barna és Petényi Katalin dokumentumfilmjét, a „Bíboros” – Az állambiztonsági szervek célkeresztjében című alkotást. A film Bíró Györgynek (akit „Bíboros” fedőnéven figyelt meg az állambiztonság), feleségének és azon magyaroknak állít emléket, akik mind a második világháború korszakában, mind azután azország függetlenségéért küzdöttek. Előbb a német, később a szovjet hegemónia ellenében. Bíró tagja volt a Keresztyén Ifjak Egyesületének (KIA), amely a háború után azon szervezkedett, hogy Magyarország a szovjet blokktól függetlenedve csatlakozzon az „európai unióhoz”.


Bírót és társait 1956 tavaszán tartóztatta le az ÁVH, a forradalom alatt Darvas Ivánék a többi politikai fogollyal együtt kiszabadították, majd novemberben elhagyta az országot. Két már nagyobbik lánya később disszidált, de felesége és a két fiatalabb lány Magyarországon maradt. Őket és a kint élő Bírót is végig megfigyelték, hátráltatták, itt maradt családját kihasználva akarták rávenni az emigránst, hogy kint a Magyar Népköztársaságnak dolgozzon. Sikertelenül.
Bíró György lánya, Bíró Katalin néhány évvel ezelőtt kereste meg a Hamvas Intézetet, a dossziékból, iratokból lassan összeállt a kép, hogy mi történt a családdal a színfalak mögött, milyen játszmákat folytatott az állambiztonság. A múlt átértékelődött. A hölgy az ismert rendezőt, Kabay Barnát bízta meg azzal, hogy készítsen dokumentumfilmet történetükből. Az elkészült film egyszerre megrázó és szép, a család végül mind a szétszakítást, mind az állambiztonság fondorlatait túlélte, és végül egymásra találhattak – Angliában. A mikrotörténet mögött viszont ott a múlt: számtalan hasonló történetet odaképzelhetünk mögé. Most a film kapcsán bemutatnám azt a hálózati embert, aki csak „Temesiként” szerepel, de már korábban pontosan beazonosítottuk, hogy kiről van szó.

MÉG KOSARAZNI SEM HAGYTÁK

Bíró Katalin kosárlabdázott, és igen nagy tehetségnek számított. Háttere miatt nem utazhatott külföldre a csapattal, a BM titkos iratokban utasította a szövetséget, hogy ne játszassák.
Bajnoki meccs, balra Bíró Katalin / Forrás: A film
Bajnoki meccs, balra Bíró Katalin / Forrás: A film
Bár egyszer-egyszer kiengedték Bulgáriába és Lengyelországba, annak is oka volt. Azt gondolták, hogy édesapja felkeresi majd, ezért előre értesítették a bolgár és lengyel titkosszolgálatokat, hogy tartóztassák le, ha megjelenik.
A fiatal lánynak fogalma sem volt arról, hogy a leggátlástalanabb ügynök mindig a közelében volt. „Temesi” a női ifjúsági válogatott edzőjeként jelentett róla. Az állambiztonsági iratok szerint először „társadalmi kapcsolatként” alkalmazták A tanúba illő nevű Sütő és Tésztaipari Kísérleti Intézet mérnökét, de Bíróék ügyében már komoly feladatokat vállalt.
Úgy jelentett, hogy a családba is beférkőzött – mondta róla Bíró Katalin, aki csak az iratok elolvasása után jött rá „Temesi” árulására. – A kinti családommal is találkozott, és valutát kért tőlük autóvásárláshoz. Megszervezte, hogy az anyám a feleségével menjen színházba. Be akart szervezni még embereket a saját barátjai közül is, akik szintén sportolók voltak, akik többször járnak Londonba, és jobban tudtak volna jelenteni a családomról.”
Már ebből is látjuk, hogy nem egyszerű besúgóról volt szó.
Temesi” edzőként árulta el tanítványát, az állambiztonság megbízásából 1962-ben Londonba utazva meglátogatta a Bíró-családot, majd itthon azonosította a kint N. G. Howe néven élő Bíró Györgyöt a BM-nek.
Azonosítás / Forrás: A filmből
Azonosítás / Forrás: A filmből
Fel sem fogtam akkor, hogy mi történik a háttérben. Én mindig azt hittem, hogy egyszerűen másodrendű állampolgár vagyok az apám letartóztatása és „disszidálása” miatt” – mondta erről Bíró Katalin. Az állambiztonság egyébként őt is megpróbálta beszervezni, beszállították az egyetemről, és azt mondták neki, megkapja az útlevelet, ha jelent más sportolókról, elsősorban olyan focistákról, akik elvágyódnak Magyarországról. A kosárlabdázó lány nem értette, hiszen nem is ismert futballistákat, de azt mondták, ők eljuttatják ilyen körökbe. Nemet mondott.
Kard Aladár ijesztő képe / Fotó: Cink.hu
Kard Aladár ijesztő képe / Fotó: Cink.hu
Most térjünk át „Temesi” személyére. Az ügynök egyértelműen beazonosítható az iratok alapján, ahol még születésének idejét, és első munkahelyét is megadták. Kard Aladárról, az SZDSZ és Demokratikus Koalíció színeiben is próbálkozó önkormányzati politikusról van szó. Kard 2015 elején azzal vált részlegesen ismertté, hogy a Cink – joggal – az ő politikai plakátját nevezte minden idők egyik legbénábban manipulált alkotásának. Valószínűleg fiatalítani szerették volna a nyolcvanhárom (!) évesen induló Kard arcát, aki 2014-ben – ahogyan korábban – az I. kerületben indult.

IMPEXEK, IRÁNI IRODA, REFORM KIADÓ – GAZDAG ÉLETÚT

Karrierje az állambiztonsági iratokban is említett Sütő és Tésztaipari Kísérleti Intézetnél indult, de 1962-ben – pont akkor, amikor a legaktívabb volt a Bíró-család elleni játszmákban – a Komplex Külkereskedelmi Vállalathoz került. A rovat olvasói pontosan tudják, mi kellett ahhoz, hogy valaki erre a területre kerüljön. Nem tűnik véletlennek, hogy pont 1962-ben válthatott. Kard ezután több impexnél is megfordult, majd – életrajzából idézek – „1968-ban részt vett teheráni Kereskedelmi Iroda alapításában”. Ezután jött az Importtrade, a Zenit, az Eurocom, ahol „amerikai cégek szakmai képviseletét látta el”. Igazán a rendszerváltás időszakában indult be: „1986 és 1990 között részt vett a Reform Kiadó, az Ipari Fejlesztési Bank, és az Elcotrade Kft. alapításában.”
A felsorolt nevek mind magukért beszélnek, a Reform Kiadó zászlóshajója éppensséggel az a Reform volt, amit az állambiztonság irányított. Akkori főszerkesztője, Tőke Péter még Nagy Imréék újratemetésén is külön feladatot kapott…  Kard ezzel a múlttal az SZDSZ-hez csatlakozott, így lett önkormányzati képviselő 1990-től. Most már a következő, még 1994-es Népszabadság-cikk is üzenetértékű: „Az I. kerületi polgármester-választás körülményeiről kérdezte munkatársunk Kard Aladárt, a helyi szabad demokrata frakció vezetőjét. 1990-ben az MDF-es többségű önkormányzat furcsamód őt bízta meg a kerület képviseletével a fővárosi képviselő- testületben”. Mekkora húzás ez is: az SZDSZ-szel véres harcot vívó, és abban elbukó MDF a rivális párt emberét küldte a testületbe. Aki aztán még 84 évesen is elindult a DK-színeiben.
Kabay Barna filmje persze nem az önkormányzati bársonyszékről nehezen lemondó Kard miatt érdekes elsősorban. Kiderül belőle, hogy milyen eszközökkel, milyen aljas módszerekkel dolgozott az állambiztonság. És az is, hogy igenis nemet lehetett mondani, csak az nehezebb volt, fájdalmasabb. Bíróék családja végül így is egymásra talált, de úgy, hogy nem mentek bele a Kádár-diktatúra játszmáiba.





A sátán papja” – nyilas háborús bűnösből lett kommunista ügynök az elfelejtett “író”

J. Balogh Mihály a nagy túlélők egyike volt: bár háborús bűnösként (!) részt vett az Üvegház elleni hírhedt nyilas razziában és gyilkosságokban, a kommunista diktatúra az együttműködéséért cserébe kimentette. A halálos ítélet helyett életfogytiglanit kapott és börtönspicliként szolgálta az állambiztonságot, volt, hogy papként küldték az áldozatra, akiből a gyónás útján próbálta kiszedni a titkokat. Ez a velejéig romlott figura olyan eredményesen dolgozott, hogy 1955-ben kiengedték. Ezután kint jelentett és szélhámoskodott, többek között “létrehozott” egy Kódextörténeti Intézetet is. Egyik áldozata a sátán papjának nevezte, azok közé tartozott – vannak, voltak ilyenek jó páran – akik mindent túléltek. 
[A címlapfotón a hírhedt és közismert Kun páter látható. J. Balogh Mihályról nem maradt fent jó minőségű felvétel.]


TALLER JÁNOS
A II. világháború utáni Magyarországon nagyon sokan néztek szembe korábbi tetteikkel, és tagadták meg a nyilas múltjukat. Olyanok is, akiknél ez nem volt több egyszerű pálfordulásnál. Tudták, hogy már nem Hitlert, Szálasit és a nyilaskeresztes pártot kell éltetni, hanem Sztálint, Rákosit és a kommunistákat, később Nagy Imrét, aztán újból Rákosit. 1956 októberében még harcos forradalmárok, de időben felismerik Kádár „országmentő” tevékenységét, és hithű MSZMP-tagok lesznek.
Ők azok, akik mindig az éppen hatalmon levő mellett állnak, és amíg az a csúcson van, hajlandóak a vérüket is ontani a hatalomért. A legjobb színészek, szélhámosok, ügyeskedők és nem egy esetben politikai prostituáltak is. Mindig a talpukra esnek.
Nyilas plakát / Fotó: Fortepan.hu
Nyilas plakát / Fotó: Fortepan.hu
A Rákosi- és Kádár-korszak állambiztonsági szerveinek volt nyilasokkal, szélhámosokkal való kapcsolatának vizsgálata felvillantja előttünk a magyar történelem legsötétebb bugyrait. Kisebb vagy nagyobb háborús bűnösökkel találjuk szembe magunkat, akiknek – az együttműködésért cserébe – a titkosszolgálatok majdnem mindent elintéztek és elnéztek. Az 1945 után külföldre menekülő Kutasi Kovács Lajos volt nyilas újságíró miután vállalta a kádári titkosszolgálattal való együttműködést [Mező Gábor cikke itt olvasható], nyilas múltjának elhallgatása mellett 1972-től kezdve magyarországi folyóiratokban publikálhatott, és még a könyveit is kiadták. A Hamvas Intézet Arc és Álarc című folyóiratában megjelent tanulmányomban egy hozzá hasonló múltú személy életútját ismertetem. Egy olyan emberét,
akit egyik volt cellatársa a történelem leghitványabb vamzerének nevezett, mert egy csajka túros csuszáéért képes volt őt besúgni a fegyőröknek. Egy másik fogolytársa pedig egy teológiai vitájuk alkalmával a sátán papjának nevezte.
A Weiss-család, az övéké volt az Üvegház / Fotó: Szerelmembudapest.blog.hu
A Weiss-család, az övéké volt az Üvegház / Fotó: Szerelmembudapest.blog.hu
J. Balogh Mihály a magyarországi holokauszttal és a nyilas korszakkal foglalkozók előtt leginkább az Üvegháznál 1944. december 31-én végrehajtott nyilasrazziából és Tál Lajos büntetőügyéből lehet ismerős. Az ekkor elkövetett háborús bűncselekmények miatt 1949-ben első fokon halálra, majd kegyelemből életfogytiglanra ítélték.
A börtönben egy rendkívül jól működő besúgó vált belőle. Eredményes munkájáért cserébe az állambiztonság elintézte, hogy 1955-ben szabadon engedjék és kint is tovább foglalkoztatták. Ekkor indult el a szélhámos karrierje, melynek az 1958 végén történt közbiztonsági őrizetbe való helyezése vetett véget.
Az ávéhás állomány eskütétele - 1949 / Fotó: Fortepan.hu
Az ávéhás állomány eskütétele – 1949 / Fotó: Fortepan.hu
Szélhámosságai közül a legnagyobb publicitást az 1957-ben „létrehozott” Kódextörténeti Intézet kapta. Ezzel az átveréssel még a Népszabadság is foglalkozott. 1958. május 30-án jelent meg a titkosszolgálati forrásokat is felhasználó leleplező cikk. 1957 októberében, könyvtárosberkekben az a hír terjedt el, hogy szakképzett könyvtárosokat keresnek a Törökországban található magyar vonatkozású kódexek nyilvántartására. J. Balogh e hónap végén adta le a jelentését a Kódextörténeti Intézetről. Ebben az állt, hogy dr. Bárczi Gézával 1957 tavasza óta több alkalommal adtak be kérvényt a magyar nyelvemlékek újbóli kiadására.
Az különösebben nem zavarta, hogy Bárczi nem akart vele együttműködni, és az egész projektet elhibázottnak, őt pedig szakmailag alkalmatlannak tartotta.
[…] ilyen formában kódexeket kiadni nem lehet és nem szabad. A másolás pontosságát nem ellenőrizhettem, de az első párhuzamos szöveg az átbetűzésnek és az olvasásnak olyan személyes egyvelege, hogy ilyesminek a meg­ jelenése a legsúlyosabb kritikát hívná ki. A mai magyar nyelvre való átültetés és a hozzá fűzött jegyzetek annyi tévedést tartalmaznak, a régi magyar nyelv oly hézagos ismeretét és a filológiai munkának úgyszólván teljes hiányát árulják el, hogy ez a részleg is csak igen gyökeres és szakszerű átdolgozás után válhatna kiadásra éretté.”
Ki volt valójában J. Balogh Mihály? A hozzá hasonlóan ügynökként tevékenykedő egykori cellatársa fogalmazta meg a legjobban: J. Balogh egy „moral insanity”, azaz betegesen erkölcstelen személy volt. Dr. Kapotsy Béla, a budapesti amerikai nagykövetség életfogytiglanira ítélt munkatársa picit durvábban fogalmazott a rá állított börtönspiclivel kapcsolatban: szerinte a sátán papjával találkozott.
Maga J. Balogh egy 1949-ben Habsburg Ottónak (!) címzett és Dobi Istvánnak is elküldött levelében ezt írja magáról:
Minden cselekedetemben népem őszinte szeretete vezérel. Ez késztet írásra most, még akkor is, ha szavaim, miként a Mindszenty József úr, bíboros, esztergomi érsekhez intézett felhívásom is, a pusztába kiáltó, elszálló, eredménytelen szavai is lennének csupán. Soraim vétele után Fenséged nem mondhatja sem Isten, sem ember előtt, hogy nem volt a magyar népből valaki, aki figyelmeztette volna akcióinak hazaáruló voltára, és nem volt senki, aki megmutassa azt az utat, amelyen jóvá teheti szerencsétlen népünkkel szemben elhangzott gyalázatos rágalmazásainak megvetendő bűntényét.”
A gátlástalan átváltózóművész teljes történetét a Hamvas Intézet Arc és Álarc című folyóiratának decemberben megjelent duplaszámában olvashatja. Itt megrendelhető, több nagyobb könyvesboltban megvásárolható.
Arc és Álarc, tartalomjegyzék / Forrás: Hamvasintezet.hu
Arc és Álarc, tartalomjegyzék / Forrás: Hamvasintezet.hu


Emberölés miatt nyomoznak a Hajógyári-szigeten tizenkét éve rejtélyesen eltűnt fiatal focista ügyében


Emberölés bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást néhány hete a Hajógyári-szigeten 2006 februárjában eltűnt 17 éves focista, Strehó Gergő ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – értesült a PestiSrácok.hu. Úgy tudjuk, az eljárás megindítására azért került sor, mert a rendőrök olyan adatok birtokába jutottak, amelyek a rejtélyes eltűnés megoldásához vezethetnek.
A 17 éves labdarúgó, Strehó Gergő 2006. február 11-én este fél 10 körül tűnt el nyomtalanul. Aznap egyik osztálytársával szórakozni indult a Mogyoródi úti középiskolai kollégiumból. A Hajógyári-szigeten található Studio diszkóba, ahova tartottak, még nem lehetett bemenni, ezért Gergő inkább hazaindult. Barátja az Árpád híd budai hídfőjénél látta utoljára, azt hitte, a fiú taxiba ült és hazament. Később osztálytársa hiába próbálta hívni, nem vette fel a telefont, amely hajnalban már ki sem csörgött. A keresés először Strehó Gergő lakhelyén, a Nógrád megyei Szécsényben kezdődött. A rendőrök meghallgatták a családtagokat, majd sorra vették azokat, akik utoljára találkozhattak Gergővel. Azonban hiába kérdezték ki a fiú ismerőseit, a Hajógyári-sziget szórakozóhelyeinek biztonsági embereit, a környékbeli boltok alkalmazottjait, az aznap dolgozó taxisofőröket és az éjszakai buszok vezetőit is, a keresés nem vezetett eredményre.

VIZOVICZKI LETARTÓZTATÁSÁIG AZ AKKORI RENDŐRSÉG “ELFELEJTETT” NYOMOZNI

A nyomozóhatóság ezek után közigazgatási eljárásban vizsgálta az eltűnést, mivel a rendőrség akkori tájékoztatása szerint a széles körű adatgyűjtés során nem merült fel annak a gyanúja, hogy a fiatalember bűncselekmény áldozata lett. Édesapja szerint ugyanakkor az akkori rendőrség nem tett meg mindent a megtalálása érdekében. Szerinte íróasztal mögül intézték a dolgokat, és „komolyabb hozzáállással” kellett volna nyomozni. Gergő eltűnését hat évvel később, 2012 nyarán kezdték újra vizsgálni, miután Vizoviczki Lászlót és több magas rangú rendőri vezetőt 2012. május 31-én őrizetbe vettek. Az eset ugyanis annak a szórakozóhelynek a közelében történt, amelynek Vizoviczki volt a tulajdonosa. Márpedig a vállalkozó remek összeköttetései révén egészen letartóztatásáig és birodalma megtépázásáig el tudta érni, hogy szórakozóhelyeit ne zargassák „feleslegesen” a hatóságok. Strehó Gergő eltűnése mellett több, a Szigeten történt rejtélyes halálesetet is megvizsgált a rendőrség, ám ezek az eljárások nem igazán vezettek eredményre: Haraszti Géza feltételezett gyilkosait a bíróság felmentette, Rajnay Zoltán ügyében pedig vádat sem emeltek.
Vizoviczki birodalmában több rejtélyes eltűnés és haláleset történt. Fotó: PS

MEGÖLHETTÉK A HAJÓGYÁRIN ELTŰNT FIÚT

Kedves valaki, aki lassan 10 éve őrzöl egy titkot. Te vagy az, aki tudod a kérdésekre a választ. Te vagy az, aki hosszú ideje tudsz valamiről, amiről senki vagy csak nagyon kevesen. Mi ez a dolog? Tudod, hogy mi történt 2006. február 11-én éjjel Strehó Gergővel. Lehet, hogy te tettél valami szörnyű dolgot, és teszel azóta is, vagy lehet, hogy csak láttál valamit, ami kulcsfontosságú és elhallgatod. Egy biztos. Mindkét esetben rendkívül nagy hibát követtél és követsz el. Lehet, hogy még sincs késő. Bármilyen szörnyű dolgot is követtél el, vagy csak elhallgatod, amit tudsz, még mindig jóvá teheted. Olyan kulcs van a kezedben, amivel rendkívül jó dolgokat tehetsz! Jót tehetsz Gergővel azzal, hogy nem hagyod a semmibe veszni. Jót tehetsz egy anyával, apával, szerető családdal és barátokkal, hogy válaszokat adsz kérdéseikre. Hitet adhatsz az embereknek azzal, hogy egy ilyen reménytelennek tűnő ügyet megoldasz. Ne félj, tegyél és adj csodát az embereknek! Nincs késő, hogy jóvá tedd a dolgokat
ezt a szívszorító üzenetet tette közzé az egyik közösségi portálon Strehó Gergő testvére az eltűnés után tíz évvel abban a reményben, hogy talán valaki megszólal az esettel kapcsolatban. Nos, nem tudjuk, hogy történt-e ilyen, de az tény, hogy információink szerint néhány héttel ezelőtt emberölés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Strehó-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). Úgy tudjuk, az eljárás megindítására azért került sor, mert a nyomozók olyan adatok birtokába jutottak, amelyek segíthetnek a rejtélyes eltűnés megoldásában.
Megjegyzendő, hogy a Hajógyári-sziget egykori urának, Vizoviczki Lászlónak a védelmét az éjszakai életben jól ismert és az alvilágban széles kapcsolatrendszerrel rendelkező Tanyi György látta el a tragédia idején. Az a Tanyi György, akinek, miután jogerősen elítélték a Lakatos Csaba hajtó elleni merényletkísérlet ügyében, megeredt a nyelve és terhelő vallomást tettmegbízójára, Portik Tamásra. Megírtuk azt is, hogy Radnai László után ő a második olyan, egykoron jelentős befolyással rendelkező bűnöző, aki segíti a rendőrök munkáját, és aki a volt keresztapához hasonlóan rengeteget tudhat a rendszerváltás utáni Magyarország legsötétebb eseményeiről, azaz, ha más ügyekben is beszélni kezd (vagy kezdett), akkor több olyan gyilkosság és leszámolás végére pont kerülhet, amiket eddig nem sikerült megoldania a hatóságoknak. Így tehát még az sem elképzelhetetlen, hogy Tanyi Strehó Gergő ügyében is rendelkezhet bizonyító erejű információkkal…




Kilenc golyó a Pigalle tulajdonosának: újabb leszámolással gyanúsíthatják meg Portikot és Jozef Rohácot



Újra nyomoz a Pigalle nightclub egykori tulajdonosa, Totka Pál halnagykereskedő sérelmére elkövetett merényletkísérlet ügyében a rendőrség – értesült a PestiSrácok.hu. A Portikot fiatalkorában felkaroló férfibe a saját házánál, 1996. november 21-én lőtt bele kilenc golyót egy máig ismeretlen bérgyilkos. Úgy tudjuk, a nyomozók azt feltételezik, hogy a meghiúsult merényletre Portik Tamás adott utasítást az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani fegyházbüntetését töltő Jozef Rohácnak.
Emberölés-kísérlet gyanúja miatt újra nyomozást rendelt el a Pigalle szórakozóhely egykori tulajdonosa, Totka Pál halnagykereskedő elleni, 22 évvel ezelőtti merényletkísérlet ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a PestiSrácok.hu az ORFK kommunikációs osztályától.
1996. november 21-én egy ismeretlen személy Totka Pál halnagykereskedő életére tört, de az 1978-ban az év ökölvívójának is megválasztott férfi végül túlélte a támadást. A merénylő Totka II. kerületi háza udvarán, a garázs belső kapuja alatt állva, a kerítésre létrán felmászva kilenc lövést adott le a Portik Tamást fiatalon felkaroló férfiba. A támadást sokáig Portik volt testőrének, Salihi Meadnak tudták be, hiszen az albán gengszter elismerte a rendőröknek, hogy ő fenyegette meg telefonon a támadás előtti napokban a sértettet, másrészt a helyszínen is ott volt. Azonban korábbi forrásunk szerint Mead szerepe a Fenyő-merénylethez hasonlóan ebben az esetben is az volt, hogy tévútra vigye a nyomozást, és elterelje a figyelmet a valódi elkövetőről. Értesüléseink szerint a nyomozók már a Prisztás-ügyben nemrég beismerő vallomást tevő szlovák Jozef Rohácot tartják a gyilkossági kísérlet végrehajtójának, aki Portik Tamás parancsára akart végezni Totkával (erről évekkel ezelőtt a Portik-ügyek koronatanúja, Radnai László is említést tett egyik vallomásában).

ÜZLETI VITA A LESZÁMOLÁS HÁTTERÉBEN?

Korábban megírtuk, a 90-es évek éjszakai életét jól ismerő informátorunk szerint Portik azért került szembe az őt fiatal korában felemelő, útját sokáig egyengető volt mentorával, az egykoron kiváló ökölvívóval, Totka Pállal, mivel a volt Energol-vezér szemet vetett az általa és üzlettársa, Necz István által működtetett Pigalle lokálra. Úgy tudjuk, a halnagykereskedő és az Energol-vezér közötti konfliktus egy elszámolási vita miatt élesedett ki, ugyanis Necz Totkának és Portiknak is tízmillió forinttal tartozott és a korábbi ökölvívó azt követelte üzlettársától, hogy előbb neki és ne pedig Portiknak törlesszen. APestiSrácok.hu-nak pár éve sikerült elérnie Totka Pált, aki akkor portálunknak úgy nyilatkozott, a nyomozók feltételezéséhez hasonlóan ő is úgy gondolja, Portik Tamás állhat lelövetése hátterében. Beszélt arról is, hogy ezen sokáig vívódott, hiszen Portik kétszer is megesküdött neki, hogy semmi köze az ellene elkövetett merénylethez. Totka elmondta azt is, pusztán azért nem vett revansot a történtek miatt, mert nincs konkrét bizonyítéka Portik ellen.
Ha a hatóság ebben az ügyben is Portikot fogja meggyanúsítani, akkor ez már a harmadik olyan leszámolás lesz néhány hónapon belül, amit a Prisztás- és Boros-gyilkosság miatt már jogerős szabadságvesztését töltő Energol-vezér számlájára írnak a rendőrök. Emlékezetes, tavasszal Portikot az úszószövetség egykori elnökével, Gyárfás Tamással együtt azzal gyanúsították meg, hogy az ő megbízásukból lőtte agyon 1998-ban Fenyő János médiacézárt a szlovák Jozef Rohác. Néhány héttel később Portik Tamást a Lakatos Csaba hajtó elleni merényletkísérlet kapcsán is kihallgatták, mert a nyomozók adatai szerint az ügyben elítélt Tanyi György (aki terhelő tanúvallomást tett Portikra) az energolos parancsára húzta meg a ravaszt. Portálunk úgy értesült, hogy hamarosan mindkét ügyben befejezi a nyomozást a hatóság.
Vezető kép: MTI


Gyárfás Tamás megzsarolásával gyanúsítják Jozef Rohácot



Gyárfás Tamás megzsarolása ügyében is gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség a már jogerős szabadságvesztését töltő Jozef Rohácot – tudta meg a PestiSrácok.hu. Információink szerint Rohác terhére azt rója a hatóság, hogy az ő utasítására dobták be Gyárfás postaládájába azt a hangfelvételt, amelynek köszönhetően végül az egykori úszószövetségi elnököt is meggyanúsították a Fenyő-ügyben.
Már Jozef Rohác is gyanúsítottja annak a zsarolási ügynek, amelynek célpontja az úszószövetség korábbi elnöke, Gyárfás Tamás volt – értesült a PestiSrácok.hu. Ismert, Rohác korábbi bűntársát, Imrich K-t néhány hónapja azzal gyanúsította meg a magyar rendőrség, hogy tavaly szeptemberben a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban megzsarolta a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) korábbi elnökét.

ROHÁC KÜLDHETTE A ZSAROLÓT

A történet előzménye, hogy a szlovákiai férfi előzetes egyeztetés után a lakásán kereste fel Gyárfást, majd „egy fenyegető tartalmú írásos anyagot adott át neki”. A férfi anélkül, hogy megbízóját megnevezte volna, közölte Gyárfással, hogy később még jelentkezni fog a követelésekkel, ám „elutasítás esetén tragédia fog bekövetkezni”. Később az ex-úszóelnök postaládájába egy összevágott hangfelvételt dobtak„ami megerősítette az előzetes fenyegetést”. Kiderült, a felvételen Portik Tamás és Gyárfás Tamás többek között a Fenyő-gyilkosságról beszélget. Az ügyben – miután Gyárfás Tamás a hatósághoz fordult – tavaly novemberben a rendőrség zsarolás megalapozott gyanúja miatt indított eljárást az azóta már szabadlábon védekező Imrich K. ellen. Úgy tudjuk, Rohác terhére azt rója a hatóság, hogy Imrich K. az ő megbízásából kereste fel és zsarolta meg a hangfelvétellel, illetve annak leiratával Gyárfást.
Rohácot már Gyárfás megzsarolásával is gyanúsítják. Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu

ISMERT ALAKJA AZ ALVILÁGNAK

Az ügy nem mellékes körülménye, hogy Imrich K. kapcsolatban áll Rohác családjával, valamint testvérével, Stefan Roháccsal. Imrich K. nem ismeretlen sem a magyar, sem a szlovák hatóságok előtt, hiszen több hatósági dokumentum is igazolja, K. nem másnak, mint a felvidéki magyar maffia korábbi fejének, az életfogytiglani fegyházbüntetését töltő Csernák Miklósnak a jobbkeze volt, de szoros üzleti és bűnözői kapcsolatban állt Jozef Roháccsal, valamint a 90-es évek második felében a több maffialeszámolás miatt is felelősségre vont Portik Tamással és a hozzá tartozó gazdasági szereplőkkel is.

FENYŐ MEGÖLETÉSÉVEL GYANÚSÍTJÁK GYÁRFÁST

Gyárfást egyébként azóta a rendőrök meggyanúsították a Fenyő-gyilkosság megrendelésével. A közölt gyanú szerint az úszószövetség korábbi elnöke valamikor 1997 végén, 1998 elején kapcsolatba lépett az akkor éppen az olajügyek miatt nemzetközi körözés alatt álló, a magyar alvilág egyik urának tartott Portik Tamással, akit azzal bízott meg, hogy bérgyilkossal ölesse mega neki sok kellemetlenséget okozó Fenyő Jánost. Sajtóhírek szerint a bizonyítékok között kezelik azt a hangfelvételt is, amivel Gyárfást zsarolni akarták. Úgy tudni, a zsarolással a pénzszerzés (noha erre végül nem került sor) volt a célja Rohácéknak.
Prisztást a jogerős ítélet szerint Portik a testőrével, H. Istvánnal ölette meg. Fotó: MTI

SZÁNDÉKOS FÉLREVEZETÉS A PRISZTÁS-ÜGYBEN?

Egy, a leszámolásos ügyekre rálátó, ám önmagát megnevezni nem kívánó hatósági személy a  PestiSrácok.hu-nak elmondta, hogy a rendőrség feltételezése szerint a Fenyő-ügyben tett kísérlet mellett ugyancsak a pénzszerzés volt a mozgatórugója annak, hogy Jozef Rohác nemrég tanúvallomást tett a Prisztás-gyilkosság ügyében, hiszen ezzel alapvetően zavart kíván kelteni a már lezárt, illetve folyamatban lévő leszámolásos ügyekben, ami a valódi megbízóinak az érdekeit szolgálja. Emlékezetes, Rohác azt állította, hogy nem a Prisztás-ügyben jogerősen tizenöt évre elítélt H. István, hanem ő húzta meg a ravaszt. Forrásunk ugyanakkor emlékeztetett, Rohác súlyosan félrevezető vallomásának már az eleje is sántít, amikor azt állította, hogy az orosz-ukrán alvilág akarta megöletni a vállalkozót, holott a széleskörű nyomozás során a rendőrök meggyőződtek arról, hogy Prisztásnak nem volt konfliktusa az oroszokkal. Portikkal viszont halálos viszály alakult ki – emelte ki informátorunk, hozzátéve, hogy a szlovák bérgyilkos abban is „téved”, hogy az üzletembert napokig figyelték. Forrásunk szerint erre nem volt szükség, mivel az ügy tíz évre ítélt harmadrendű vádlottja, Fazekas Ferenc bizonyítottan közölte Portikkal, hogy mikor és hol fog találkozni barátjával, Prisztás Józseffel. A leszámolásos ügyeket jól ismerő informátorunk kiemelte, hogy azok a tanúk, akik Rohácot nevezték meg Prisztás gyilkosának, erről csupán hallomásból értesültek, míg az ügy koronatanúja, aki H. Istvánra vallott, Portik legbelsőbb körének tagjaként személyesen értesült a részletekről. Forrásunk arra is felhívta a figyelmünket, hogy Rohácot Szlovákiában és Magyarországon összesen több mint egy tucat ember megölésével hozták összefüggésbe, mégis, ő éppen abban a Prisztás-ügyben nyílik meg és tesz „beismerő” vallomást, amiben valaki mást vádoltak meg.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS




Fenyő-gyilkosság: egyelőre nem tudhatjuk meg, kik vallottak Gyárfás ellen





Kedden átadta a rendőrség a Fenyő-gyilkosság ügyében keletkezett iratok nagy részét a merénylet felbujtásával gyanúsított Gyárfás Tamásnak – erősítette meg a PestiSrácok.hu információit Bánáti János. Az egykori úszószövetségi elnök ügyvédje hozzátette, a nyomozóhatóság tizenöt napon belül egy határozatban közli majd, hogy mik azok a bizonyítékok, amiket egyelőre nem tárnak a védelem elé, mert azok átadásával sértenék a nyomozás érdekeit.
Bánáti János azt is elmondta, az már biztos, hogy a megkapott dokumentumok között nem szerepel Portik Tamás gyanúsítotti kihallgatásának jegyzőkönyve, illetve – ha létezik – annak a hangfelvételnek a vágatlan verziója, amit maga Gyárfás Tamás juttatott el a rendőrségre. A megvágott felvételen az ex-úszóelnök és az olajmaffiózó beszélgetése hallható és állítólag részben ennek a hanganyagnak a tartalma alapján gyanúsították meg Gyárfást és az Energol-vezért, de a Magyar Idők korábban arról írt, hogy a teljes hanganyag is a hatóság birtokában van.
Ismert, Gyárfás Tamás terhére azt rója a hatóság, hogy több mint húsz évvel ezelőtt megbízást adott a magyar olajmaffia rettegett vezérének, Portik Tamásnakhogy az alapügyben már elítélt Jozef Roháccsal lövesse agyonlegnagyobb üzleti ellenfelét, Fenyő Jánost. Gyárfás halálos küzdelmet folytatott az 1998-ban a saját autójában szitává lőtt médiamogullal. Háborújuk a nyilvánosság előtt zajlott, arról az akkori politikai elit is tudott. Az sem mellékes körülmény, hogy értesüléseink szerint az ügyészség vizsgálja, kik voltak azok a hatósági személyek, akik az elmúlt húsz évben hátráltatták a magyar kriminalisztika legrejtélyesebb emberölésének nyomozását.
Gyárfás ugyanakkor felháborodott a gyanúsításon és azt állítja, hogy ennek a „szörnyűségnek” ő maga is áldozata és még a „gondolata sem merült fel benne”, hogy az egykori médiamágnást megölesse. 
A Fenyő-gyilkosság új fejleményeiről ittittitt, ittitt, itt és itt olvashatnak.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS




Fenyő János médiacézár megöletésével gyanúsítja a rendőrség Gyárfás Tamást



Fenyő János médiavállalkozó megöletésével gyanúsítja a Magyar Úszó Szövetség volt vezetőjét, Gyárfás Tamást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a PestiSrácok.hu. Értesüléseink szerint Gyárfást kedd délután állították elő a nyomozók, kihallgatták, majd őrizetbe vették.
Fenyő János médiacézár megöletésével gyanúsítja a Magyar Úszó Szövetség egykori elnökét, a Nap TV korábbi tulajdonosát, Gyárfás Tamást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – erősítette meg a PestiSrácok.hu információit az ORFK Kommunikációs Osztálya. Úgy tudjuk, Gyárfást, aki a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) alelnöki pozícióját is betölti, kedd délután állították elő a rendőrök. Az ex-úszóelnököt kihallgatták, majd őrizetbe vették. A Gyárfás-villánál a rendőrök házkutatást is tartottak. Értesüléseink szerint Gyárfás Tamás terhére azt rója a hatóság, hogy több mint húsz évvel ezelőtt megbízást adott a magyar olajmaffia rettegett vezérének, Portik Tamásnak, hogy likvidálja legnagyobb üzleti ellenfelét, Fenyő Jánost. A napokban megírtuk, az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás-gyilkosság megrendeléséért már jogerős büntetését töltő Portikot (aki azóta már vallomást is tett) március 22-én gyanúsították meg a bűncselekménnyel. A gyanú szerint az ő közvetlen parancsára lőtte agyon Fenyőt az ügyben már elítélt szlovák bérgyilkos, Jozef Rohác. Úgy tudjuk, kőkemény bizonyítékok, köztük egy hangfelvétel van a rendőrség birtokában. Ezen az – Energol-vezér által készített, tizennégy éves – felvételen Portik és Gyárfás beszélgetése hallható.
Húsz évvel a gyilkosság után kerülhet pont a merénylet végére. Fotó: MTI

SZLOVÁK BÉRGYILKOST KÜLDTEK FENYŐRE

Fenyő Jánost, a Vico sajtóbirodalom urát 1998. február 11-én este fél hat után, saját Mercedesében gyilkolták meg a Margit utca 4-es szám alatt, amikor megfogta a piros lámpa. A feltorlódott kocsisorban várakozó Mitsubishiből kiugrott egy férfi, aki az Agram 2000 típusú gépfegyveréből tizenkilenc lövést adott le Fenyő Jánosra. A lövedékekből négy találta el az áldozatot, így a médiavállalkozó azonnal meghalt. A merénylet után a tettes megszabadult géppisztolyától, sapkájától, kabátjától, kesztyűjétől, beszállt társai közelben lévő autójába, és elhajtottak a helyszínről. A rendőrség tizenhárom évig nem találta a gyilkost, s fordulat a Fenyő-ügyben azután következett, hogy 2011. februárjában magyar kérésre Szlovákiában letartoztatták az Aranykéz utcai robbantással és több más bérgyilkossággal összefüggésbe hozott Jozef Rohácot, miután kiderült, az ő DNS-ét találták meg a merénylet helyszínén hagyott sapkában. Az ügy pikantériája, hogy Rohác korábban már egy gyilkossági kísérlet miatt másfél évig előzetes letartóztatásban volt Magyarországon, ám akkor valamilyen rejtélyes oknál fogva nem hasonlították össze a DNS-ét az 1998-as merénylet helyszínén rögzített anyagmaradványokkal, annak ellenére, hogy tanúvallomások is szóltak arról, hogy Rohác lehetett Fenyő János gyilkosa. A szlovák végrehajtóembert a bíróság végül tavaly májusban jogerősen is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Rohác  bűntársát, a vád szerint sofőrként közreműködő Ladislav Trnkát bizonyítottság hiányában felmentették, az pedig már a vádiratban sem szerepelt, hogy ki bízhatta meg a szlovák férfit a merénylettel.

AZ NVSZ IS VIZSGÁLTA A GYILKOSSÁGOT

A jogerős ítélet után éppen ezért indított vizsgálatot a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok egy részének belső elhárításaként működő, a 90-es évek alvilági leszámolásaiban a rendőrségnek segítséget nyújtó Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ). Jó ideig az a verzió volt a legerősebb, hogy a több súlyos bűncselekményben is érintett Tasnádi Péternek közvetítőként köze lehetett a bűncselekményhez. Tasnádi néhány éve a bíróságon annyit tanúként elismert, hogy az ex-úszóelnöktől, Gyárfás Tamástól 1997 őszén megbízást kapott Fenyő János meggyilkolására,  ám az egykori nehézfiú állítása szerint nem hajtotta végre az emberölést. Ahogy azt már többször megírtuk, egy, az NVSZ eljárására rálátó hatósági forrás szerint Tasnádi ebben az esetben igazat mondott. Szerinte, ahogy az Aranykéz utcai robbantásra, úgy a Fenyő-gyilkosságra is Portik Tamás adhatta ki a közvetlen parancsot Rohácnak, az azonban eddig nem volt világos, hogy az Energol-vezér egyedüli döntése volt-e a likvidálásvagy valaki megbízta őt.
A rendőrség Portikot közvetítőnek gondolja. Fotó: MTI

AZ ALAPÜGYBEN IS ELLENE VALLOTTAK

Azt, hogy Gyárfást meggyanúsították, nem érhette váratlanul a közvéleményt, hiszen az ex-úszóelnök neve húsz éve közszájon forog a gyilkossággal kapcsolatban. Emellett több vallomás is szólt arról, hogy az Energol-vezérnek és Gyárfásnak köze lehet a leszámoláshoz. A Portik-ügyek egyik koronatanúja, Radnai László is arról beszélt a rendőröknek még 2011 őszén, hogy tudomása szerint a gyilkosságra Portik Tamás adott „szívességből” megbízást, hogy ezzel járjon a Nap TV korábbi tulajdonosa, a Magyar Úszó Szövetség volt elnöke, Gyárfás Tamás kedvében, akinek a segítségével pozíciót kívánt építeni a médiában. Utóbbi kijelentést erősítette meg még az alapügyben az a szigorún védett tanú is, aki szerint Portik valóban médiabefolyást kívánt szerezni Gyárfás és Fenyő segítségével, de a médiacézár végül felrúgta a megállapodást, noha már mindenről megegyeztek és Portik még a magas rangú politikai kapcsolatait is bevetette volna, hogy az üzlet simán menjen. A tanúvallomás szerint, amikor Portik a médiamágnás kihátrálását megtudta, őrjöngeni kezdett és kijelentette, hogy „hazavágja” Fenyőt, amire  Gyárfás Tamás úgy felelt:  „Tomikám, ezzel nekem is nagy szívességet tennél”, ez a szemét tényleg golyót érdemelne”. Erre Portik feldühödve azt mondta, „hát akkor én kinyíratom”. A tanú hangsúlyozta, nagyon megijedt, mert látta, Fenyő megölését Portik és Gyárfás is komolyan gondolta, és amikor a híradóból megtudta, hogy meggyilkolták a médiamogult, egyből arra gondolt, lehetséges, hogy ehhez nekik közük van.
Perczel Tamás, a médiacézár, Fenyő János egykori tanácsadója. Fotó: youtube.com

HALÁLOS, VÉRRE MENŐ KÜZDELEM

A Fenyő-gyilkosság hátteréről, lehetséges indítékáról legtöbbet az agyonlőtt médiavállalkozó egykori bizalmasától, pszichológusától, Perczel Tamástól tudhatott meg eddig a közvélemény. A halálos beteg Perczel Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében beszélt kendőzetlenül Fenyő üzleti magánháborúiról, és megnevezett három személyt, akiknek érdekükben állhatott a médiacézár elhallgattatása: a Nap TV korábbi tulajdonosát, Gyárfás Tamást, a Postabank egykori vezérét, Princz Gábort, valamint a Vico-vagyon örökösét, Székely Herbertet. A felvételen a médiacézár bizalmasa állítja: Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci küzdelméről. Perczel emellett befolyásolni próbálta az 1998-as választások kimenetelét, és remélte, hogy a „balos” Vico-csoportot és lapját, a Népszavát átállíthatja a jobboldalra. Perczel sikeresnek értékelte a törekvést, ugyanakkor azt vélelmezte, hogy a Vico-vezér vesztében szerepet játszhatott ez a szemléletváltás is, hiszen korábban Fenyő a kormánypártok szekerét tolta és az MSZP-SZDSZ koalíció az ő anyagi támogatását is élvezte az 1994-es kampányban. A médiacézár emellett képtelen volt abbahagyni magánháborúit, köztük azt a Gyárfással folytatott „halálos, vérre menő küzdelmet”, amelyet a Nap-kelte című tévéműsor jogaiért folytattak – nyilatkozta a filmben Perczel, aki szerint Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfás gazdasági visszaéléseiről, és több helyre eljuttatott egy, a jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi- állította Perczel.

A POLITIKA LEVETTE A KEZÉT A MÉDIACÉZÁRRÓL

A pszichológus úgy tudta, a dokumentum eljutott Kiss Ernőhöz, az időközben megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) vezetőjéhez is, ám abból eltűnt addigra húsz oldal. Fenyő  mindezek mellett Princz Gábor Postabank-vezér viselt dolgairól is gyűjtetett információkat, amelyeket a saját tulajdonában álló Vico-csoporthoz tartozó Népszavában hoztak nyilvánosságra.  Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét”. Perczel szavai szerint ezután „beköszöntött a béke”, ám ekkor felbukkant Székely Herbert, aki egy ideig a titkára volt a Vico mindenható urának. Székely célja Fenyő zsarolása volt egy terhelő adatokat tartalmazó kazettával – vélekedett Perczel. A gyilkossághoz Perczel szerint végül az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”.
Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét, összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, szembekerült Kiss Ernővel, Horn Gyulával, vagyis az egész hivatalos Magyarországgal. A másik oldalon pedig folytatott háborút olyan emberekkel, akik komoly hatalommal rendelkeztek és volt félnivalójuk. Nekem meggyőződésem, hogy a húr itt pattant el”
 – jelentette ki Perczel, aki arról is említést tett, hogy profi  lehallgató berendezést találtak a Vico egyik ingatlanában, Fenyő irodája mellett, így a professzor feltételezte, volt főnökét lehallgatta valamelyik magyar titkosszolgálat. Perczel ennek tulajdonította azt is, hogy utólag kiderült, Fenyő nagy titkokat rejtő páncélszekrényét teljesen kifosztották. A dokumentumfilm vágatlan felvételeit a rendőrség még 2005 tavaszán lefoglalta és a nyomozati iratokhoz csatolta.
Vezető kép: MTI




Bűnpártolással gyanúsítják a Fenyő-ügyben a volt fellebbviteli főügyészt, Ihász Sándort



A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki dr. I. S. P. volt főügyészt a Fenyő-gyilkosság ügyében – olvasható a főügyészség közleményében. Ihász Sándor korábban a Fővárosi Főügyészség, később a Fellebbviteli Főügyészség vezetője volt tavaly decemberig, amikor Polt Péter indokolás nélkül megszüntette vezetői megbízatását.
A főügyészség azt írja, a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indított nyomozás során, 2018. április 20-án, a Központi Nyomozó Főügyészség házkutatást tartott. A gyanúsítottat a házkutatás után kihallgatták. A közölt megalapozott gyanú lényege szerint, a volt főügyész az akkori, illetve korábbi hivatali beosztásából eredően hivatalos tudomással rendelkezett arról, hogy az úgynevezett Fenyő-gyilkosság felbujtója továbbra is ismeretlen, és azt is tudta, hogy a felbujtó felderítése érdekében a hatóságok évek óta erőfeszítéseket tesznek.


A gyanú szerint a volt főügyész 2017 októberében a Fenyő János sérelmére megvalósított emberöléssel kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát átvette a hivatali helyiségében. A leirat átadója az időközben felbujtással meggyanúsított egyik személy volt, aki azért fordult az általa személyesen ismert gyanúsítotthoz, hogy tőle tanácsot kérjen. Ihász Sándornak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, e személy, vagy személyek büntetőjogi felelősségre vonásához. Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességeit, így azt, hogy a felmerült bizonyítékokat a nyomozó hatóság részére átadja, nem teljesítette, az átvett leiratot hivatali helyiségében tárolta. Ezen bizonyítékok a Központi Nyomozó Főügyészség által korábban lefolytatott házkutatás során kerültek lefoglalásra. Az emberölés felbujtóinak gyanúsítotti kihallgatását követően kerülhetett sor Ihász Sándor gyanúsítotti kihallgatására. Ihász a gyanúsítás ellen panasszal élt, vallomást nem tett. A továbbiakban szabadlábon védekezik.
 Ihász ügyvédje, Papp Gábor a hvg.hu-nak azt mondta, abszurd, ténybelileg és jogilag megalapozatlan a gyanúsítás.
A gyanúsítás minden pontját cáfolni fogjuk, Ihász Sándor törvényesen végezte ügyészi munkáját. A gyanúsítás ellen panaszt is tettünk
mondta Papp Gábor.
Miként azt a PestiSrácok.hu elsőként megírta, kedden a rendőrség a Fenyő-gyilkosság ügyében felbujtóként meggyanúsította az úszószövetség volt elnökét, Gyárfás Tamást, akinek a házi őrizetének elrendeléséről ezekben a pillanatokban dönt a bíróság.
Vezető fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu




Fenyő-gyilkosság: Laborc Sándor is tudott a megbízót sakkban tartó hangfelvételről

Már a hírhedt, 2008-as Portik-Laborc találkozón is elhangzott, létezik egy titkos hangfelvétel, amely lebuktathatja a Fenyő-gyilkosság megbízóját, akinek személye az MSZP-kormányok alatt a „legfelsőbb szinten mindig tabu lett”. A kulcsfontosságú hanganyagról Vajtó Lajos, a Nemzeti Lóverseny Kft. korábbi vezetője, a találkozó szervezője beszélt Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójának.
Ismert, az úszószövetség egykori elnökét azzal gyanúsítják, hogy több mint húsz évvel ezelőtt ő adott utasítást legnagyobb üzleti riválisa, Fenyő János médiavállalkozó megöletésére. Az ex-úszóelnököt kedd délután állították elő, majd hosszú kihallgatás után vették őrizetbe. Gyárfás Tamás terhére pontosan azt rója a hatóság, hogy több mint húsz évvel ezelőtt megbízást adott a magyar olajmaffia rettegett vezérének, Portik Tamásnak, hogy likvidálja legnagyobb üzleti ellenfelét, Fenyő Jánost. Megírtuk azt is, hogy az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás-gyilkosság megrendeléséért már jogerős büntetését töltő Portikot március 22-én gyanúsították meg a bűncselekménnyel. A gyanú szerint az ő közvetlen parancsára lőtte agyon Fenyőt az ügyben már elítélt szlovák bérgyilkos, Jozef Rohác. Úgy tudjuk, megdönthetetlen bizonyítékok, köztük egy hangfelvétel van a rendőrség birtokában. Ezen az – Energol-vezér által készített, tizennégy éves – felvételen Portik és Gyárfás beszélgetése hallható.


Fenyő Jánost 1998. február 11-én végezték ki. Fotó: MTI

GYÁRFÁST ZSAROLTÁK A SZLOVÁKOK

Sajtóhírek szerint a hangfelvétel megegyezik azzal, amivel a gyanú szerint Rohác testvérének köre megpróbálta megzsarolni korábban Gyárfást.  Néhány hete megírtuk, hogy a magyar rendőrség elfogta a több alvilági leszámolás miatt is életfogytiglani fegyházbüntetését töltő Jozef Rohác korábbi bűntársát, Imrich K-takit azzal gyanúsítanak, hogy tavaly szeptemberben a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban megzsarolta a Magyar Úszó Szövetség korábbi elnökét. Ez pontosan úgy történt, hogy a szlovákiai férfi előzetes egyeztetés után a lakásán kereste fel Gyárfást, majd „egy fenyegető tartalmú írásos anyagot adott át neki”. A férfi anélkül, hogy megbízóját megnevezte volna, közölte Gyárfással, hogy később még jelentkezni fog a követelésekkel, ám „elutasítás esetén tragédia fog bekövetkezni”. Később az ex-úszóelnök postaládájába egy olyan „küldeményt” dobtak, „ami megerősítette az előzetes fenyegetést” . Az ügyben – miután Gyárfás Tamás a hatósághoz fordult – tavaly novemberben a rendőrség zsarolás megalapozott gyanúja miatt indított eljárást az azóta már szabadlábon védekező Imrich K. ellen.
Vajtó “vallomása” a gyilkosságról.

LABORCNAK IS BESZÁMOLTAK EGY TERHELŐ HANGFELVÉTELRŐL

Visszatérve a Fenyő-ügy bizonyítékául szolgáló hangfelvételhez és a gyilkossághoz, ezek a témák a hírhedt 2008-as Portik-Laborc találkozón is szóba kerültek: Vajtó Lajos, a Nemzeti Lóverseny Kft. korábbi vezetője, a találkozó szervezője elmesélte beszélgetőpartnereinek, hogy abban a pillanatban, ahogy a rádió bemondta, hogy a Margit utcánál mi történt, ő volt az első ember Magyarországon, aki megnevezte „a producert”, aki a gyilkosság hátterében állhat. Fenyő ugyanis két nappal a halála előtt elmondta Vajtónak, hogy késhegyig menő vitája van Gyárfással és ellenfelére nézve terhelő dokumentumokat mutatott be, amiket Vajtónak kellett volna megszellőztetni, és amiből óriási botrány lett volna. Vajtó arra is utalt a találkozón, hogy létezik olyan hangfelvétel, „ami önmagáért beszél”. Ennek ellenére a megbízó személye “legfelsőbb, magasabb szinten mindig tabu lett” . Laborc erre megjegyezte, hogy “persze lehet bizonyos mértékig tabu, de, hátha egyértelműek a bizonyítékok, akkor nem lehet védeni, akárki is az” .
Vajtó és Laborc a Fenyő-ügy felbujtójáról beszél.

LÉTEZIK EGY MÁSIK HANGFELVÉTEL?

Az mindenesetre valószínű, hogy Vajtó nem ugyanarról a hangfelvételről beszélt, ami most a rendőrséghez került és ami az egyik fő bizonyíték lehet Gyárfás ellen, hiszen a találkozón ott ült maga a felvétel készítője, Portik Tamás (a találkozó negyedik résztvevője Laborc jobbkeze, Glemba Zoltán egykori III/III-as ügynök volt) is. Emiatt pedig kétséges, hogy Vajtó szóba merte volna hozni a témát. Így tehát, ha jók voltak a Nemzeti Lóverseny Kft. volt irányítójának információi, még legalább egy terhelő hangfelvételnek lennie kell valahol, valakiknél…
A Fenyő-ügyről bővebben itt olvashat.
Vezető kép: MTI




Fenyő-ügy: a médiacézár titkos dossziéjáról faggatták a rendőrök Kuncze Gábor volt belügyminisztert

Fenyő János titkos dossziéjáról faggatták a Horn-kormány egykori belügyminiszterét, Kuncze Gábort a rendőrök a Fenyő-gyilkosság ügyében – többek között ez derül ki az ex-belügyér portálunk által megszerzett nyomozati vallomásából. Kunczét azért kérdezték a rejtélyes iratokról, mert az 1998-ban kivégzett médiacézár bizalmasa, Perczel Tamás egy korábbi dokumentumfilmben azt állította, hogy volt főnöke Gyárfás Tamás piszkos ügyeiről egy százoldalas dossziét adott át Kuncze Gábornak, ám mire a dokumentum eljutott a hatósághoz, hiányzott belőle legalább húsz oldal…
Múlt hét kedden bombaként robbant a hír, hogy Gyárfást Tamást azzal gyanúsítjákhogy több mint húsz évvel ezelőtt megbízást adott a magyar olajmaffia rettegett vezérének, Portik Tamásnak, hogy likvidálja legnagyobb üzleti ellenfelét, Fenyő Jánost. Gyárfás és Fenyő háborúja a 90-es években a nyilvánosság előtt zajlott és ez a harc az egész magyar politikai életet megviselte.  Mindkét fél hatalmas erőket mozgósított: miniszterek és rendőrkapitányok, titkosszolgálati tisztek, főszerkesztők, és szinte a komplett médiaelit felsorakozott a frontokon. Egy korábbi beszélgetőpartnerünk szerint Fenyő és Gyárfás fő konfliktusa a kereskedelmi televíziókra kiírt pályázat miatt keletkezett. Mindketten szerettek volna országos magántévét. Fenyő az SZDSZ segítségével betette a lábát a Nap-keltébe, amelyet addig Gyárfás cége gyártott. A kereskedelmi tévés pályázathoz, a külföldi befektető bizalmának elnyeréséhez szakmai csapat szükségeltetett. Ez volt a Nap-kelte stábja, amelyet mindkét médiacápa magáénak akart tudni. A tét nemcsak a  milliárdos bevétel volt, hanem a politikai-hatalmi fölény, a műsor által megszerezhető befolyás. A bérgyilkosság megrendelésével meggyanúsított Gyárfás Tamás azt állítja, Fenyővel halála előtt kibékültek. Gyárfás korábban el is mondta a sajtóban, hogy az 1998-as újságíróbálon kezet is fogtak a kivégzett médiacézárral. Kovács Lajos – aki a Fenyő-ügy főnyomozója volt korábban – azonban azt állítja, mindkét férfi köreiből arról értesültek, egyikük sem gondolta komolyan a békülést.
Gyárfás Tamást a Fenyő-gyilkosság megrendelésével gyanúsítják. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

TITKOS DOSSZIÉ GYÁRFÁS PISZKOS ÜGYEIRŐL?

Figyelemre méltó továbbá, hogy Perczel Tamás, aki a médiacézár bizalmasa volt, Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében azt állította, hogy Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci háborújáról. Perczel a filmben elmesélte, hogy Fenyő rendőri és titkosszolgálati segítséggel adatokat gyűjtött nagy ellensége, Gyárfás Tamás gazdasági visszaéléseiről, és összeállított egy, a jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi-állította Perczel. Hatvan nap után a médiacézár egyik KBI-s informátora jelezte, a dokumentum végül eljutott a KBI 2016 tavaszán elhunyt vezetőjéhez, Kiss Ernőhöz  is, azonban az anyagból addigra eltűnt legalább húsz oldal – emlékezett a bizalmas. Perzcel azt is elárulta, hogy Fenyő informátora rémülten tájékoztatta a médiavállalkozót, hogy Kiss Ernő magához kérette Gyárfás Tamástmegmutatta neki Fenyő róla összegyűjtött anyagát, és az üggyel foglalkozó nyomozót pedig az úszóelnök jelenlétében számoltatta be a nyomozás állásáról.
A professzor arról is beszélt, hogy Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét”. A gyilkossághoz Perczel szerint végül az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”.
Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét, összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, szembekerült Kiss Ernővel, Horn Gyulával, vagyis az egész hivatalos Magyarországgal. A másik oldalon pedig folytatott háborút olyan emberekkel, akik komoly hatalommal rendelkeztek és volt félnivalójuk. Nekem meggyőződésem, hogy a húr itt pattant el”
 – jelentette ki Perczel, aki arról is említést tett, hogy profi  lehallgató berendezést találtak a Vico egyik ingatlanában, Fenyő irodája mellett, így a professzor feltételezte, volt főnökét lehallgatta valamelyik magyar titkosszolgálat. Perczel ennek tulajdonította azt is, hogy utólag kiderült, Fenyő nagy titkokat rejtő páncélszekrényét teljesen kifosztották. Perczel Tamást a Fenyő-gyilkosság után azonnal kihallgatták, de a bizalmas nehezményezte, hogy vallomásából több részletet is kihagytak. Nem írták jegyzőkönyvbe például az akkori miniszterelnök Horn Gyula, illetve belügyminisztere, Kuncze Gábor nevét. Perczelben ez azt a benyomást keltette, hogy a rendőrség nem is igazán akarja felderíteni a merényletet.
Kuncze vallomása a Fenyő-ügyben.

KUNCZE SZERINT FENYŐ VOLT AZ “AGRESSZOR”

Horn Gyulát betegsége, majd későbbi halála miatt már nem hallgathatták meg a Rohác elfogása utáni újraindított nyomozásban, ám volt belügyminisztere a rendőrség rendelkezésére állt 2012 augusztusában. Kuncze Gáborvallomásában előadta, hogy Fenyő Jánost és Gyárfás Tamást is ismerte, és tudott a kettejük közötti konfliktusról. A volt belügyér hangsúlyozta, az ellentét oda vezethető vissza, hogy „Fenyő a Nap TV stábjában lévő embereket ki akarta szervezni”. Kuncze szerint Gyárfás többször panaszkodott is neki erről, ám „Fenyőnél ezt nem tapasztalta, de neki nem is lett volna oka rá, hisz ő volt az agresszor” – tette hozzá. A rendőrök arról is érdeklődtek, létrejött-e Horn Gyula kezdeményezésére a Fenyő-Gyárfás-találkozó. Kuncze erről nem tudott, de elképzelhetőnek tartotta, hogy ennek ellenére a volt miniszterelnök összehozta a feleket egy békítő tárgyalásra.  Kunczét arról is kérdezték, hogy valóban kapott-e Gyárfásra nézve terhelő dokumentumot, iratanyagot Fenyőtől, ahogyan azt Perczel Tamás elmondta. Kuncze ezt tagadta, annak ellenére, hogy Perczel az ismert dokumentumfilmben azt is megemlítette, hogy az egykori belügyminiszterrel ezzel kapcsolatban egy Kunczéhoz köthető konspiratív lakásban is találkoztak.
Kuncze vallomása a Fenyő-ügyben.

A POLITIKAI GYILKOSSÁGOKAT JÓL MEGSZERVEZIK”

A dokumentumfilm vágatlan felvételeit egyébként a rendőrség még 2005 tavaszán lefoglalta és a nyomozati iratokhoz csatolta. Úgy tudjuk, a vágatlan felvételen Perczel még inkább kihangsúlyozta, hogy az akkori kormánypárt engedélye nélkül nem merték volna likvidálni Fenyő Jánost. A politikai színezetű gyilkosságra utalt több fórumbejegyzésében a Fenyő-ügyben ugyancsak meggyanúsított Portik Tamás anyósa is. A nő már több mint tíz éve leírta, hogy Gyárfásnak és Portiknak köze lehet a leszámoláshoz:
2004 szeptemberében eltűnt lányom és 4 unokám miatt kerültem kapcsolatba Incze Zsuzsával. Amikor megismerte családunk tragikus helyzetét, szakértőjéhez irányított minket, talán az majd tud segíteni! Az NNI-ben kötöttünk ki, megdöbbenésünkre K(ovács) Lajosnak tettünk – kérésükre – tanúvallomást. Már senkit nem érdekelt, hol is van a lányom és négy unokám, csak az, hogy unokáim apja – P(ortik) Tamás – mikor, hol, hány alkalommal találkozott lányom kíséretében Gy(árfás) Tamással. Később, amikor kiderült, hogy egy milliárdos ingatlan kapcsán 2004-ben bizonyíthatóvá vált lányom – persze nem az övé, hanem P(ortik) Tamásé – és Gy(árfás) Tamás kapcsolata, hirtelen leállt a nyomozás. K(ovács) Lajos azt mondta: „nincs meg a politikai akarat, hogy tovább nyomozhassanak. A lánya ügye nem hozzám tartozik, én gyilkosságokkal foglalkozom! Viszonthallásra!” (Napjainkban már az sincs nyilvántartva, iktatva, hogy egyáltalán bent jártunk, tanúvallomásainkról nem tudunk semmit, érdekes módon sok, általunk leadott, sorsdöntő, eredeti dokumentum, tárgyi bizonyíték az NNI igazgatója szerint eltűnt, nincs nyoma, nem tudják visszaadni!!!)
Majd egy másik, szintén jó pár évvel ezelőtti bejegyzésében a hölgy hozzátette:
Pár hónappal ezelőtt megkeresett minket egy távoli ismerősünk és elmondta, kik, miként és mikor választották ki a lányomat arra, hogy P(ortik) Tamás és Gy(árfás) Tamás találkozásainak fedésében részt vegyen. Az emlékeinkben kutatva mi már régen tudtuk, hogy melyik alkalom lehetett az, nem ért minket váratlanul az egyik résztvevő – állítólag lelkiismeret furdalása van – tájékoztatása. Ma már azt is tudjuk, ha bizonyos szervek kiválasztanak valakiket, akár egy családot, bizonyos feladatokra – persze tudtukon kívül! – onnan nincs menekvés! A politikai gyilkosságokat jól megszervezik!”
Vezető kép: atv.hu




Fenyő volt bizalmasa is “vadászott” a gyilkosság megbízóját lebuktató hangfelvételre

Portik Tamásról és egy szlovák bérgyilkosról is beszélt Perczel Tamás, Fenyő János volt bizalmasa és tanácsadója az életéről, a rendszerváltásról és a Fenyő-gyilkosságról szóló dokumentumfilm vágatlan felvételén – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Brády Zoltán, a film készítője. A Kapu című folyóirat főszerkesztője arról is említést tett portálunknak, hogy Perczel is „vadászott” egy titokban készített hangfelvételre, ami az 1998-as leszámolás megoldását jelenthetné.
Az akkori MSZP-SZDSZ koalícióig érhetnek a Fenyő-gyilkosság szálai – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Brády Zoltán, a Kapu című folyóirat főszerkesztője. Brády készítette azt a 2004-es dokumentumfilmet, melyen Perczel Tamás, Fenyő János pszichológusa és bizalmasa beszélt többek között a médiacézár életéről, konfliktusairól és haláláról. A dokumentumfilm vágatlan felvételeit a rendőrség még 2005 tavaszán lefoglalta és a nyomozati iratokhoz csatolta.
Brády Zoltánt nem lepte meg Gyárfás meggyanúsítása. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

BRÁDY SZERINT JÓ NYOMON VAN A RENDŐRSÉG

Kérdésünkre Brády elmondta, szerinte jó nyomon jár a rendőrség Gyárfás meggyanúsításával, hiszen Perczel őt már akkoriban is a lehetséges megrendelők között említette, miután a Nap TV-ért élet-halál harcot vívtak Fenyővel. Hozzátette: Fenyő a halála előtt az akkori kormánykoalícióval, azon belül is az SZDSZ egyik nagyon befolyásos politikusával is összeveszett. Az ok Brády szerint az lehetett, hogy a baloldali Népszavát Fenyő megpróbálta az 1998-as választások előtt a jobboldalra átkormányozni.  A főszerkesztő hangsúlyozta, hogy ezzel komoly sebet ejtett a Horn-kormányon. „Emberek, akik az egész életüket a pénzre teszik fel, a gyarapodásra, ott nincs mindig megbocsátás” – tette hozzá Brády Zoltán.

BIZTOS A SZLOVÁKKAL”

A Kapu főszerkesztője portálunknak elárult egy-két részletet a vágatlan felvételekből is. Ezen Perczel például megemlítette azt a Portik Tamást is, akit Gyárfás mellett szintén felbujtással gyanúsítanak a Fenyő-ügyben. Perczel úgy jellemezte az Energol-vezért, mint „nagyhatalmú” alvilági figura, akit a professzor a gyilkosság kapcsán is megemlített- állította Brády, hozzátéve, hogy a volt pszichológus azt mondta, „biztos a szlovákkal” intéztették el Fenyőt. Ismert, a Fenyő-gyilkosság végrehajtásáért tavaly a szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot ítélte el jogerősen a bíróság. Brády szerint Perczel akkor neki nevet nem mondott, hogy ki lehetett a bérgyilkos. Brády Zoltánt a Fenyő-ügy új bizonyítékáról, a hangfelvételről is kérdeztük. Ezen a felvételen a két felbujtó, Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetése hallható, 2004-ből. Brády úgy emlékszik, hogy Perczel Tamás a vágatlan részben szintén beszélt egy hangfelvételről, amire “vadászott”, amit nagyon meg akart szerezni és amivel szerinte le lehetett volna zárni az ügyet (Perczel 2004-ben halt meg, így elméletileg ugyanarról a felvételről, vagy annak részletéről is lehetett tudomása, ami jelenleg a rendőrség birtokában van).
Úgy tudni, Gyárfás ellen a legfontosabb bizonyíték egy hangfelvétel. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

A PERCZEL-VALLOMÁS

A Fenyő-gyilkosság hátteréről, lehetséges indítékáról legtöbbet az agyonlőtt médiavállalkozó egykori bizalmasától, pszichológusától, Perczel Tamástól tudhatott meg eddig a közvélemény. A halálos beteg Perczel Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében beszélt kendőzetlenül Fenyő üzleti magánháborúiról, és megnevezett három személyt, akiknek érdekükben állhatott a médiacézár elhallgattatása: a Nap TV korábbi tulajdonosát, Gyárfás Tamást, a Postabank egykori vezérét, Princz Gábort, valamint a Vico-vagyon örökösét, Székely Herbertet. A felvételen a médiacézár bizalmasa állítja: Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci küzdelméről. Perczel emellett befolyásolni próbálta az 1998-as választások kimenetelét, és remélte, hogy a „balos” Vico-csoportot és lapját, a Népszavát átállíthatja a jobboldalra. Perczel sikeresnek értékelte a törekvést, ugyanakkor azt vélelmezte, hogy a Vico-vezér vesztében szerepet játszhatott ez a szemléletváltás is, hiszen korábban Fenyő a kormánypártok szekerét tolta és az MSZP-SZDSZ koalíció az ő anyagi támogatását is élvezte az 1994-es kampányban. A médiacézár emellett képtelen volt abbahagyni magánháborúit, köztük azt a Gyárfással folytatott „halálos, vérre menő küzdelmet”, amelyet a Nap-kelte című tévéműsor jogaiért folytattak – nyilatkozta a filmben Perczel, aki szerint Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfás gazdasági visszaéléseiről, és több helyre eljuttatott egy, a jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi- állította Perczel.
Fenyő dossziéja hiányosan jutott el Kiss Ernőhöz, a KBI egykori vezetőjéhez. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
A pszichológus úgy tudta, a dokumentum eljutott Kiss Ernőhöz, az időközben megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) vezetőjéhez is, ám abból eltűnt addigra húsz oldal. Fenyő  mindezek mellett Princz Gábor Postabank-vezér viselt dolgairól is gyűjtetett információkat, amelyeket a saját tulajdonában álló Vico-csoporthoz tartozó Népszavában hoztak nyilvánosságra.  Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét”. Perczel szavai szerint ezután „beköszöntött a béke”, ám ekkor felbukkant Székely Herbert, aki egy ideig a titkára volt a Vico mindenható urának. Székely célja Fenyő zsarolása volt egy terhelő adatokat tartalmazó kazettával – vélekedett Perczel. A gyilkossághoz Perczel szerint végül az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”.
Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét, összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, szembekerült Kiss Ernővel, Horn Gyulával, vagyis az egész hivatalos Magyarországgal. A másik oldalon pedig folytatott háborút olyan emberekkel, akik komoly hatalommal rendelkeztek és volt félnivalójuk. Nekem meggyőződésem, hogy a húr itt pattant el”
 – jelentette ki Perczel, aki arról is említést tett, hogy profi  lehallgató berendezést találtak a Vico egyik ingatlanában, Fenyő irodája mellett, így a professzor feltételezte, volt főnökét lehallgatta valamelyik magyar titkosszolgálat. Perczel ennek tulajdonította azt is, hogy utólag kiderült, Fenyő nagy titkokat rejtő páncélszekrényét teljesen kifosztották.
Vezető kép: youtube.com




Fizetett, mint a katonatiszt” – Tasnádi volt felesége is terhelő vallomást tett Gyárfás Tamásra



Tasnádi Péter egykori feleségének vallomása is cáfolja Gyárfás Tamás védekezését, miszerint benne még a gondolata sem merült fel, hogy megölesse legnagyobb üzleti riválisát, Fenyő Jánost. A PestiSrácok.hu birtokában lévő nyomozati vallomás szerint a nő többek között arról beszélt a rendőröknek, hogy Gyárfás azért bízta meg a gyilkosság megszervezésével volt férjét, mert az ex-úszóelnök vesztésre állt a Fenyővel vívott háborúban.
Jöttek olyan nyílt és operatív jelzések is, amelyek szerint Gyárfás megbízást adott Tasnádinak Fenyő megölésére. Ez a mondat, ahogy most mondom, totálisan be volt bizonyítva, már azelőtt is, hogy Tasnádi ezt maga is elmondta volna a bíróságon. Ez a sztori nem lógott úgy a levegőben, ahogy a Portik-féle sokáig lógott: hogy nem tudjuk hogyan adta, mikor adta a megrendelést. Szóval kapott megbízást, de Gyárfás nem tudta, hogy végrehajtotta-e. Látszólag elfogadta Tasnádi a megbízást, majd amikor Fenyő meghalt, tartotta a markát. Gyárfás éveken keresztül, összesen négy alkalommal fizetett
nyilatkozta néhány nappal ezelőtt az Átlátszónak Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes, a Fenyő-ügy korábbi főnyomozója, aki ezzel cáfolta Gyárfás Tamás azon védekezését, hogy a rá valló Tasnádi Péter szavait nem kell komolyan venni. Kovács azt is elmondta, hogy a nehézfiú vallomását több más adat, köztük Tasnádi volt feleségének vallomása is alátámasztja.
Tasnádi egykori feleségének vallomása a Fenyő-ügyben

KÉPZELD, A GYÁRFÁS MEG AKARJA ÖLETNI A FENYŐT”

Tasnádi Péter volt felesége már több mint tíz évvel ezelőtt elismerte a rendőröknek, hogy tudomása van arról, volt férjét Gyárfás megbízta Fenyő János megöletésével. A nő portálunk által megismert vallomásában hangsúlyozta, Tasnádi 1997 augusztusában vagy szeptemberében egyik nap azzal a hírrel érkezett haza, hogy „képzeld, a Gyárfás meg akarja öletni a Fenyőt és engem bízott meg”. A nő azt is megtudta, hogy Tasnádi valamennyi pénzt is átvett az ex-úszóelnöktől. Tasnádi egykori felesége előtt azt is felfedte, miként jutott Gyárfás Tamás odáig, hogy likvidáltatja nagy üzleti ellenfelét: „egyrészt a Színes RTV újság betett neki, mert a Gyárfás akarta megvenni, de a Fenyő elhappolta előle”, a másik pedig a tanú szerint szerint az volt, hogy Kaposváron volt egy  több százmilliós áfacsalási per, amit megpiszkáltak és ezzel akarta sarokba szorítani Fenyő Gyárfást. Utóbbi konfliktusról egyébként Vajtó Lajos, a Nemzeti Lóverseny Kft. korábbi vezetője is beszélt a 2008-as Portik-Laborc találkozón. Vajtó állítása szerint Fenyő megkérte arra, hogy a jó médiakapcsolatait fölhasználva szellőztesse meg, hogy Gyárfás Tamás megvásárolta a jogerős ítéletet azzal, hogy a döntést hozó bíró lányát a televíziójában foglalkoztatta.
azt hiszi, hogy én ölettem meg”

FIZETETT, MINT A KATONATISZT

Visszatérve Tasnádi volt feleségének vallomásához, a hölgy egykori férje elmondásából azt szűrte le, hogy a két médiamogul között egy hatalmi harc folyt, „és ebben a harcban a Fenyő látszik győzni”, Gyárfás pedig „háttérbe szorul”. A nő ezek után elmondta, hogy éppen Las Vegasban voltak, amikor Fenyő Jánost megölték. Tasnádi Péter volt neje szerint amikor Tasnádi ezt megtudta, odaszólt neki, hogy „képzeld, megölték a Fenyőt és milyen hülye ez a Gyárfás, mert azt hiszi, én ölettem meg, de nem én voltam”. A nő megemlítette még, hogy Tasnádi kijelentette, a megbeszélt nyolcmillió helyett tizenkétmillió forintot fog kérni az úszószövetség egykori elnökétől. Tasnádi egykori felesége a pénz átadása után megkérdezte a nehézfiút, hogy mit szólt Gyárfás ahhoz, hogy többet kellett fizetnie, amire Tasnádi azt mondta: „nem szólt semmit, fizetett, mint a katonatiszt”Azt ugyanakkor mindenképp le kell szögezni, hogy a hölgy a vallomását úgy tette meg, hogy biztos volt benne, Tasnádi Péter szervezte meg a Fenyő-gyilkosságot, ám ezt a nyomozás későbbi szakaszában tisztázták, mert kiderült, a nehézfiú valóban csak átverte Gyárfást, az emberölést pedig nem ő követte el.
Részlet a volt feleség vallomásából.

A HÍREKBŐL ÉRTESÜLT A MERÉNYLETRŐL

Tasnádi a Gyárfás-féle megbízásról 2014-ben a bíróság előtt, Jozef Rohác perén is vallott. Akkor elmondta, hogy a Nap Tv egykori tulajdonosa 1997 szeptemberében egy négyszemközti beszélgetésen a Rubin Hotelben megbízást adott Fenyő János meggyilkolására. Tasnádi úgy emlékezett,Gyárfás azt mondta, ezt az embert „tüntesse el, likvidálni kell, meg kell ölni”.Abban is megállapodtak, hogy két részletben, a gyilkosság előtt és után is fizetve lesz a vérdíj Fenyő fejéért. Tasnádi a tárgyaláson kijelentette, hogy esze ágában sem volt végrehajtatni a megbízást, csak a pénz érdekelte, majd hozzáfűzte, hogy 1998. februárjában, a gyilkosság időpontjában Las Vegasban volt, ahol a hírekből értesült a merényletről. Ezek után telefonon beszélt Gyárfással, hogy “bevasalja rajta a második részletet”„Megtörtént a dolog” – mondta Tasnádi az úszószövetség volt elnökének, majd „megkérte”, hogy másnap legyen az irodájában az összeg, különben a „Fenyővel végző bérgyilkos hozzá is ellátogat”.
Nem szólt semmit, fizetett.
Tasnádi tehát végül nem hajtotta végre a megrendelést, de ezzel párhuzamosan az olajmaffia egykori vezére, Portik Tamás és csapata  – a gyanú szerint – szintén Gyárfás megbízásából már javában szervezte, később végre is hajtotta a bérgyilkosságot…
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu


A bíróság szerint befolyásos személyek akadályozhatták a Fenyő-gyilkosság nyomozását




Egy, Jozef Rohác előzetes letartóztatásáról szóló bírói indokolás is igazolja, hogy egyes, meg nem nevezett személyek aktívan próbálták hátráltatni a Fenyő-gyilkosság 2011-ben újraindított nyomozását. A bíróság reális veszélyként számolt azzal is, hogy ezek az emberek a kapcsolataik segítségével Rohácot a börtönben is elhallgattatták volna, ha beszélni kezd.
Ahogy arról néhány napja beszámoltunk, a PestiSrácok.hu információi szerint a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vizsgálja, hogy a Fenyő-gyilkosság ügyében nemrég bűnpártolással meggyanúsított volt fellebbviteli főügyész, Ihász Sándor korábban, még fővárosi főügyészként, hivatali helyzetével visszaélve nyújtott-e bármilyen segítséget az 1998-as merénylet felbujtásával gyanúsított Gyárfás Tamásnak. Az ex-úszóelnök ugyanakkor felháborítónak nevezte és visszautasította, hogy bárkitől belső információkat kapott volna az évek során a Fenyő-gyilkosság nyomozásáról, ahogy Ihász Sándor védője, Papp Gábor is arról beszélt a zoom.hu-nak, hogy védence senkinek nem nyújtott törvénytelen segítséget.

Gyárfás Tamást húsz évvel a Fenyő-gyilkosság után gyanúsították meg felbujtással. Szerinte ugyanakkor ő maga is csak áldozat. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

BAJBA KERÜLT A VOLT FŐÜGYÉSZ

Gyárfás Tamást április 17-én azzal gyanúsította meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), hogy a 90-es évek olajügyeiből milliárdos vagyonra szert tett vállalkozó, Portik Tamás közvetítésével megölette nagy üzleti riválisát, Fenyő Jánost (a felbujtó elleni nyomozást 2017 októberében, az alapügy jogerős befejezése után rendelték el). Gyárfást a kihallgatása után őrizetbe vették, az ügyészség pedig kezdeményezte Gyárfás házi őrizetbe helyezését. A bíróság végül lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el az ex-úszóelnökkel szemben, majd még aznap kiderült, Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyészt bűnpártolással gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Ihász terhére azt róják az ügyészek, hogy 2017 októberében Gyárfástól átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát. Gyárfás azért fordult az általa ismert főügyészhez, hogy tanácsot kérjen tőle. A KNYF szerint Ihásznak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozóhatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta.

GYÁRFÁS TÚL SOKAT TUDOTT A FENYŐ-ÜGY NYOMOZÁSÁRÓL?

A zoom.hu arról is írt, hogy Gyárfás házi őrizetét kérvényező indítványban az szerepel, hogy az egykori úszóelnök ismeretlen forrásból információkkal rendelkezett a Fenyő-gyilkosság felbujtójának felkutatására indított nyomozás állásáról és „a vele szemben beszerzett bizonyítékok mibenlétéről”. Az ügyészség az indítványában külön is rámutatott arra, hogy amikor házkutatást tartottak Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész irodájában, az iratok között megtalálták egyebek közt Gyárfás előre megírt védekezését – áll az indítványban, amely szerint Gyárfás a Fenyő-ügy kapcsán olyan bizonyítékokkal összefüggésben is megírta a védekezését, amelyeknek a létezéséről neki „elvileg nem lehetett tudomása” – írta a portál, hozzátéve, hogy a vádhatóság rámutatott arra is, hogy Ihász Sándor fővárosi fellebbviteli főügyészi kinevezése előtt a Fővárosi Főügyészség vezetője volt. Abban a beosztásban pedig „rálátása volt a nyomozás minden mozzanatára, a tervezett és a már végrehajtott nyomozati cselekményekre, tudhatta, hogy a rendőrségnek az ügyben milyen bizonyítékokat sikerült beszereznie” – emelte ki a szerző, aki azt is megjegyezte, hogy az elmúlt húsz évben is folyamatosan informálhatták Gyárfást, legalábbis az ügyészségi iratok szerint.
Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész megdöbbent a meggyanúsításán, szerinte nem követett el bűnpártolást. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

HALLGATNAK A HALÁLOSAN MEGFENYEGETETT TANÚK

Kérdés, utóbbi kijelentést hogyan lehet bizonyítani azon túl, hogy a legtöbb hatósági személy bűne, akik súghattak a Fenyő-ügy szereplőinek, már biztosan elévült. Azt viszont már az azóta Fenyő János meggyilkolásáért jogerősen elítélt Jozef Rohác  korábbi előzetes letartóztatásáról döntő bíróság is kimondta 2011 őszén, hogy egyes, meg nem nevezett személyek aktívan próbálták a Fenyő-ügy nyomozását hátráltatni. A letartóztatás meghosszabbítását indokolva a bíró utalt arra is, hogy több tanú azért nem tett vallomást a Fenyő-ügyben, mert féltik saját maguk és családtagjaik életét. A bíróság akkori álláspontja szerint Fenyő János meggyilkolása után több mint tíz évvel reális volt a veszélye annak, hogy a bűncselekmény elkövetői megpróbálják meghiúsítani az eljárást.

KERESTÉK AZ ÁRULÓ ZSARUKAT

Erről az információról később az alapügy tárgyalásán semmit nem hallottunk, de az valószínűsíthető, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vizsgálatot folytatott az ügyben, hiszen a nyílt eljárásokat indító Nemzeti Nyomozó Irodával (NNI) szorosan együttműködő szervezet célul tűzte ki, hogy pontot tesz az 1990-es években elkövetett leszámolások felderítésének végére. Az NVSZ emiatt korábban vizsgálta azt is, hogy szakmai hibák, vagy az alvilággal együttműködő hatósági személyek árulása miatt nem sikerült felderíteni számos maffiagyilkosságot. Több esetben ugyanis felvetődött a gyanú, hogy a nyomozást szándékosan, megbízást teljesítve siklatták félre annak idején. Úgy tudjuk, mára – részben – sikerült tisztázni, hogy kik voltak azok az akkoriban hivatásos állományban lévő személyek, akik a védelmi szolgálat feltételezései szerint törvénysértéseket követhettek el. Azonban, mivel ezek a cselekmények már régen elévültek, nyílt nyomozásra, tanú, illetve gyanúsítotti kihallgatásokra nem kerülhetett sor.
A jogerős ítélet szerint Rohác végzett Fenyő Jánossal. Fotó: MTI

MEGFELEDKEZTEK ROHÁC DNS-ÉRŐL

A Fenyő-merénylet vonatkozásában az NVSZ az egyik legfontosabb kérdésnek tartotta annak tisztázásátmiként lehetséges, hogy amikor a tíz évig bujkáló Rohácot prágai elfogása után, 2009 elején a sikertelen Seres-merénylet miatt Csehország kiadta Magyarországnak, nem hasonlították össze a levett DNS-ét az 1998-as emberölés helyszínén talált anyagmaradványokkal. Annak ellenére maradt ez el, hogy Rohác elkövetői mivolta már a 90-es évek végén felmerült, arról nem is beszélve, hogy a kecskeméti maffiaper fővádlottja, Radnai László 2005-ös, titkosított tanúvallomásában is Jozef Rohácot azonosította Fenyő János gyilkosaként. Noha  – a portálunknak névtelenül nyilatkozó korábbi forrás szerint – a védelmi szolgálat „vadul rávetette magát erre a vonalra”, mégsem került elő annyi bizonyíték, hogy személyes felelősöket lehessen megnevezni.

A BÖRTÖNBEN IS VÉGEZTEK VOLNA ROHÁCCSAL, HA BESZÉL?

Visszatérve a bírói indokoláshoz, abban az is szerepelt, hogy a nyomozási bíró reális veszélyként számolt azzal, hogy a Fenyő-ügy érintettjei – kapcsolataik segítségével – Rohácot is megakadályoznák abban, hogy vallomást tegyen.Erre a lehetőségre utalt egy tanú az Aranykéz utcai robbantás perében is, aki szerint Portik azért nem likvidáltatta a neki sok „munkát” elvégző Rohácot, mert a szlovák férfi „nagyon stabil” és az olajvállalkozó biztos volt benne, hogy „nem lehet megtörni”A tanú úgy tudta, ha Jozef Rohác elkezdett volna beszélni, az akkor még szabadlábon lévő Energol-vezér a börtönben is megölette volna végrehajtóemberét.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS


Mint látjátok vannak itt érinthetetlen emberkék , bár lefogták , és talonba vannak , de a szálak , ha pofáznának helytartóinkig érnének , így bűntetlenek maradnak , látsd Pintér , Gyárfás , Vizoviczki,gyurcsány ,
Portik , és hogy ki irányítja az országot ????
A külső szolgálatok annyi terhelő bizonyítékkal ellátott eseményről tudnak , hogy helytartóink épp arra hajolnak akik épp zsarolással ki akarnak kényszeríteni valamit .
Nem véletlenül járnak nagyjaink a szentföldön , ott megkapják a miheztartás beavatést , és a többit azt Gracban agymosás formájban . És ha azt hiszitek , hogy csak ők rángatják a zsinórjaikat , hát tévedtek , itt vannak a vakoló páholyok is akik benyujtják az igényüket , már annál is biztos ez , hisz ők maguknak is vakolónak kell lenni …, hogy közben a nagymesterük is valaki , az csak külön öröm számukra , mert első kézből számoltathatják be őket !!!
Na te hülye magyar vedd már észre , hogy rég eljátszották ezt a hazát a lábunk alól , csak azért nem játszanak nyilt lapokkal , mert az polgárháborút jelentene , és a nép nyiltan kötné fel a vakolókat a lámpavasakra !!! volna épp elég belőlük , hisz t9bb mint 300 vakoló páholyt üzemeltetnek hazánkban . Gondolj bele a kiváltságosoknak életfogytiglani állásbiztosítás , jó fizetés , és beleszólási jogokat követeltek ki !!! A krémjét úgy ismered mint a Soros csapat beépített emberei , kik átszövik az egész társadalmat . Minden döntési pozicióban az ő embereik vannak , és ránk húzzák a vizes lepedőt , mint Mesterházy zsidó kedvezményeket . Zsinagóga építés , kárpótlás a fajtársaiknak , életfogytiglani állások a drága nagyorrú barátainknak , és akkor még nem is beszéltünk a likudos kötődésről a parlamenti tivornyákról , a zsidó rendezvényekről ahol úgy náz ki a város mint egy szemét domb .
Helytartóink közben tartják mély zsebüket , hogy huljon a sok pénzből nekik is , hisz nő a család igénye luszus villák , kastélyok , kikötők , jaktok , repülők , helikopterek , kellenek , amikkel szállítani kell a pénzszivattyúk hozamát pénzt , gyémántokat, megbotyájtó cédulákat, újjabb halálos ítéleteket , és magát a gyilkosság BT tagjait is . A kiképzett balekokat is foglalkoztatni kell , mert , ha nem úgy járunk mint a Bacsó filmben nem tudják hitelesen előadni a tanú szerepét !!!






AZ ORBÁN-KORMÁNY KISZOLGÁLTATTA AZ ADÓSOKAT A BANKOKNAK.



Kemény állítások, de sajnos a mai Magyar valóságot tükrözik.

 
Dr. Szakács László – Egyre több család kerül az utcára, mert a Fidesz a bankokat támogatja.



Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy az Orbán-kormány kiszolgáltatta az adósokat a bankoknak, pedig minden esetben vizsgálni kellett volna, hogy tisztességesen jártak-e el a bankok a hitelek folyósításánál.
A Fidesz azonban ez után sem lépett semmit a hitelkárosultak érdekében. Dr. Szakács László.
A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre:https://civilkontroll.com/newsletter/


A „deviza”-hiteles probléma megoldását nagymértékben segítheti az, ha minél többen értesülnek róla! Olyanok is, akiket esetleg közvetlenül nem érint. Te azzal is sokat segíthetsz, ha a „devizás” cikkeinket, videóinkat megosztod!

Persze , hogy kiszolgáltatja ,hisz ők adták el az országot az elején a bankoknak .
Volt is a mondás: kimentek a tankok , bejöttek a bankok !!!!


Mindenről beszéltünk azt gondoltam , hogy a bankokról nem kell szólni , mindenki látja hogy , ők az igazi hatalom az országban .


Ők is gyilkolási joggal felruházott entitások , és , ha össze dolgoznak 2050 -re nem leszünk többen 6 milliónál , így vagy elhagyják az országot , vagy legyilkolják őket !!!!!!






Hová tűnt az MSZP? – Molnár Zsolt, a szocialisták budapesti elnöke a Polbeat mai vendége (élő 19 órakor!)








Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke lesz Huth Gergely és Szarvas Szilveszter vendége a mai PS-Polbeatben 19 órától az R56 Sörözőben. A szocialista politikussal kibeszéljük, hová vezet az MSZP mélyrepülése és mi lesz azzal a nemzeti vagyonnal, amelyet lenyúlt a kommunista nómenklatúra a bűnben fogant MSZP-től. Molnár Zsolttól azt is megkérdezzük, hogy Demszky, vagy Horváth Csaba, Gyurcsány, vagy Tóth Bertalan, Ujhelyi, vagy Szanyi, Soros, vagy Sargentini, és Jobbik, vagy Fidesz. A nemzetbiztonsági bizottság korábbi elnökének azt a kérdést is nekiszegezzük, együttműködött-e a horvát titkosszolgálat az ellenzéki Átlátszóval a fiumei kikötőben. Élő közvetítés 19 órakor ITT, a megszokott módon a budai Revolution 56 Szabadságharcos Sörözőből. Várjuk kérdéseiket, hozzászólásaikat a poszt alatt!
Tervezett témák:
  • Húsz az egyhez: Budapest megkezdett felszabadításaként ünnepelte Molnár Zsolt a hétvégi, ellenzéki, időközis sikert.
  • Meddig tart az MSZP-s mélyrepülés és ki nyúlta le a nemzeti vagyont? 
  • Helye van Brüsszelben Ujhelyinek és Szanyinak? Az EP-választások után kinek a kezébe nyomná Falus jeges vödrét az MSZP?
  • Mikor engedi el Czeglédy kezét a szocialista párt és kik ültek az átlátszó kamerák mögött Fiumében?  
Polbeat minden kedden este 19 órakor élőben a Revolution 56 Szabadságharcos Sörözőből (Budapest, II. kerület, Bem rakpart 53., a Margit híd budai hídfőjénél).

A KÖZVETÍTÉST AZ ITT.OTT TV TÁMOGATJA. 51 MAGYAR TÉVÉCSATORNA, BÁRHOL A VILÁGON, KÖTÖTTSÉGEK NÉLKÜL! SMART TV-N ÉS MOBILON IS NÉZHETŐ!

Az élő közvetítések között a PestiSrácok.hu PS Mozi archív videóriportjai láthatóak! Ha leállna a közvetítés, kérjük frissítse az oldalt!
PESTISRÁCOK.HU produkció
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu




Milliárdos áfacsalás: az ügyészség szerint is bűncselekményt követhettek el a jobbikos Staudt Gábor és társai




Ha a magyar ügyészségen múlna, már nyomoznának abban a többmilliárdos áfacsalási botrányban, melyben egy feljelentés szerint érintett lehet a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) két volt alezredese, illetve a Jobbik parlamenti képviselője, Staudt Gábort is. Egy, a NAV-nak nemrég megküldött ügyészségi határozatban ugyanis arra hívták fel a figyelmet, hogy a beszerzett adatok alapján bűncselekmény történhetett, csupán azért nem indult nyomozás, mert nem a magyar, hanem a lengyel költségvetést érhette kár. 
Ismert, a PestiSrácok.hu korábbi információi szerint a lengyel állam kárára elkövetett több mint két és félmilliárd forint értékű költségvetési csalás gyanúja miatt jelentette fel a lengyel ügyészségen a Jobbik parlamenti képviselőjét, Staudt Gábort és több társát egy Magyarországon működő bűnszervezet korábbi tagja. Staudtékat márciusban a magyar ügyészségen is feljelentették, majd az iratok a NAV-hoz kerültek, ám nyomozást végül azért nem indítottak, mert az adóhatóság álláspontja szerint nem a hazai, hanem a lengyel költségvetésnek okoztak kárt. Ezt a határozatot bírálta felül nemrég értesüléseink szerint a IX. Kerületi Ügyészség annyival, hogy a feljelentést nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában kellett volna elutasítani, hiszen „nem az a helytálló következtetés, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény”. Az ügyészség szerint


a feljelentés elutasításának csak azért van helye, mert nem állapítható meg annak gyanúja, hogy hamis számlák felhasználásával, illetve ezzel kapcsolatosan tett valótlan tartalmú nyilatkozattal a magyar költségvetésnek okoztak vagyoni hátrányt”.

STAUDT MILLIÁRDOKAT ELCSALÓ BŰNSZERVEZET TAGJA LEHETETT

A feljelentésben egyébként forrásunk kifejtette, hogy a jobbikos politikus egy milliárdokat elcsaló, nemesfémmel kereskedő bűnszervezet tagja volt, a bűnbandát pedig a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egykori alezredese, F. László irányította, aki korábban évekig Staudt Gábor bizalmasa és tanácsadója volt. Hozzátette: kettejüknek a bűnös úton megszerzett vagyonnal hosszú távú politikai céljaik voltak, például az, hogy Staudt “minimum belügyminiszter” legyen, az alezredes pedig legalább az államtitkára. A képviselő ugyanakkor azt állítja, semmiféle adócsalásban vagy egyéb jogszabálysértésben nem vett részt.
Miután a magyar hatóság nem léphetett, informátorunk a lengyel ügyészséget is megkereste, ott is feljelentést tett és nekik is leírta, hogy az elkövetők egy része rendőr volt, “így rendőri múltjukból fakadóan számos, a lengyel hatóságok munkáját lassító „csapdát” építettek be a rendszerükbe, melyek célja, hogy akadályozzák, lassítsák az ügy sikeres felderítését, feldolgozását”.
Hozzátette:
a bűnbanda azért Lengyelországot szemelte ki, mivel mindenképpen a magyar hatóságok látókörén kívül akartak tevékenykedni és Lengyelországban találtak olyan vevőt, aki hajlandó volt tőlük bruttó áron nemesfémeket vásárolni, illetve úgy értesültek, hogy a lengyel adóhatóságot könnyen meg tudják téveszteni. Az áfacsaláshoz jelentős értéke miatt kitűnően megfeleltek a különböző nemesfémek: kezdetben ezüsttel csaltak, később a külön erre a célra gyártatott aranyékszerekkel és platinával is
áll a feljelentésben, amelyben az is szerepel, hogy
amennyiben a lengyel hatóságok hatékonyan járnak el és az összes szereplő felelősségének teljes körű kivizsgálására sor kerül, akkor jó esély van a kárérték megtérülésére, már csak azért is, mert a közvetlen elkövetőkön kívül a magyar nagykereskedők (Sch. T., M. Z., É. J.) szerepét vizsgálva kiderül, hogy volt köztük olyan, aki pontosan tudta, hogy a lengyel állam kárára történő áfacsaláshoz nyújt aktív segítséget extra haszon fejében. Az adott nagykereskedő hangsúlyosan aktív részvétele a cselekményben tette lehetővé az elkövetők számára a sok száz kilogrammos, esetenként tonnás ezüst tételek finanszírozását addig, míg elég tőkéhez jutottak. Az ő segítsége nélkül az elkövetők nagyságrenddel kisebb kárt tudtak volna okozni a lengyel államnak. Erre vonatkozóan szükség esetén tanúvallomások  és egyéb bizonyítékok is rendelkezésre állnak. A nagykereskedők sok millió eurós vagyonnal rendelkeznek jelen pillanatban is, így felelősségük megállapítása esetén Lengyelországnak módja van kárigénye érvényesítésére.

A feljelentő megjegyezte, olyan áfacsaló szisztémát építettek ki, amiben a Lengyel Köztársaságot éri kár és emiatt a magyar hatóságok alapesetben nem járhatnak el addig, míg Lengyelország jogsegély keretében nem kéri ezt. Az ügyben már többször kerestük a lengyel ügyészséget, illetve a nagykövetséget is, ha választ kapunk, azt is közölni fogjuk.
Az ügyről bővebben itt, itt és itt olvashat.
Vezető kép: MTI


Megszereztük egy védett tanú vallomását, aki azt állítja, hogy Czeglédy a börtönből befolyásolja a büntetőeljárást








Miközben Gyurcsányék és a szocialisták hónapok óta harsogják, hogy a több, mint 6 milliárdos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csabát jogtalanul tartják előzetes letartóztatásban, a nyomozást felügyelő Csongrád Megyei Főügyészség minden egyes kényszerintézkedés meghosszabbítását kérő indítványában kifejtette, hogy a büntetőeljárás lefolytatásának biztonságát kizárólag az garantálja, ha a szocialista ügyvédet elzárják. Az ügyészség a jelek szerint okkal feltételezhette, hogy Czeglédy befolyásolni próbálná a tanúkat és az ellene folyó büntetőeljárást. A PestiSrácok.hu hozzájutott egy szintén börtönben ülő védett tanúnak az eljárásban készült, hiteles tanúkihallgatási jegyzőkönyvéhez, melyben oldalakon át számolt be arról, Czeglédy hogyan játssza ki a büntetés-végrehajtási szabályokat, tiltott eszközökkel és trükkös módszerekkel hogyan tartja a kapcsolatot napi szinten az ügy többi résztvevőjével és osztja például az ukázt, kinek mit kell vallani. Czeglédyék tagadják a vádakat és perrel fenyegetőznek.
Minden egyes alkalommal, amikor a Csongrád Megyei Főügyészség indítványt tett Czeglédy Csaba előzetes letartóztatásának meghosszabbítására, indoklásukban hangsúlyozták, hogy a bűncselekmény, amivel az ügyvédet vádolják, öttől huszonöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, Czeglédy ráadásul már volt is büntetve és fennáll a folyamatban lévő nyomozás meghiúsításának veszélye.
Már eddig is számtalan porszem került a gépezetbe. Folyamatosan érkeztek a Legfőbb Ügyészségre olyan valótlan tartalmú beadványok – ezek ügyében egyébként nyomozás is folyamatban van -, amelyeken egyértelműen látszott, hogy a nyomozók dolgát akarják megnehezíteni, illetve az ügy azon résztvevőit vádolták szökési szándékkal, sőt még fegyverek rejtegetésével is, akik együttműködtek a hatóságokkal.
Az is előfordult, hogy az ügy egyik-másik terheltjét, aki a korábban kezdődött és első fokon lezárult makói iskolaszövetkezet ügyében vallott, úgy megverték a börtönben, hogy a fél fülére megsüketült.
Czeglédy jogtalan fogvatartása miatt még Gyurcsány Ferenc is tüntetett, feleségével és a DK keménymagjával – Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
Most egy olyan fogvatartott tanúvallomásához jutottunk hozzá, aki nem érintett az iskolaszövetkezet-ügyben, viszont ugyanabban a börtönben ül, ahol Czeglédy Csaba is tölti előzetesét. A rabtárs nyilatkozata szerint számtalan alkalommal szem- és fültanúja volt annak, hogyan intéz magának a szocialista ügyvéd előnyöket a többiekkel szemben, ahogy annak is, hogyan szabja meg, mit valljanak a gyanúsítottak és a tanúk, de még annak is, hogyan csempésznek be hozzá papírokat a büntetés-végrehajtási szabályok áthágásával.

DURVÁN KIVÉTELEZHETNEK AZ ŐRÖK CZEGLÉDYVEL?

Mindvégig hangoztatva volt, hogy Czeglédy nem ugyanolyan fogvatartott, mint a többi, és ne is várjuk el azt, hogy úgy viselkedjenek vele szemben az őrök, mint a többiekkel
olvasható a vallomásban.
A tanúvallomás hitelesített, aláírt, lepecsételt példányának másolata, első oldal…
Az MSZP-s politikus-ügyvéd állítólag többek közt kényelmesebb, egy-két személyes zárkát követelt a nyolc fős helyett, sőt, még az sem volt mindegy, ki lehet a cellatársa. Csakis olyan fogvatartottat engedett magával összezárni, akinek megfelelő volt az intellektusa. Rabtársa szerint nem fogadja el a többiek számára biztosított konzervételt sem, ezért a legtöbbször azt kapja, amit a személyzet. A vallomás arra is kitér, hogy a kivételezett rabnak dolgoznia sem kell, és nem a többiekkel együtt, egy helyen, egy időben sportolhat, hanem külön, a délutáni órákban a börtön dolgozóival.
A séták alkalmával a sétán jelenlévő őrök szemet hunytak afelett, hogy Czeglédy tudjon érintkezni a bűntársaival. Saját magam voltam többször szem- és fültanúja annak, hogy Czeglédy Csaba a konkrét bűncselekményekről, a megteendő vallomásokról, illetve arról, hogy a többi bűntárs milyen vallomást tegyen, személyesen egyeztetett a 218-as számú zárkában a szintén előzetes letartóztatásban lévő L. Róbert (…) illetőségű jogásszal
állította a rabtárs.
A vallomás részletesen kitér arra is, hogyan, milyen kevésbé forgalmas helyeken tudták megejteni a tiltott egyeztetéseket. Például futás közben a salakos pálya szélénél. Az L. nevezetű ügyvéd állítólag azzal a feltétellel vállalta a segítségnyújtást, ha Czeglédy elintézi, hogy ne veszítse el önkormányzati és egyéb céges munkáit, megbízásait.
A rabtárs szerint az egyeztetések mind a céges ügyekről, mind a Czeglédyék ügyében születő vallomásokról, teendőkről napi szinten folytak a börtön falain belül, és kifelé is, tiltott módszerekkel és tiltott eszközökkel.
A vallomásban az áll, hogy a börtönön kívüli érintettekkel a volt könyvtároson (aki korábban fogvatartott volt, de már szabadult) keresztül tartja a kapcsolatot Czeglédy. Amivel – ha a szabályok betartásával történne – nem is lenne semmi baj. Csakhogy a rabtárs szerint dokumentumok ki- és becsempészése történik – kölcsönzött könyvekben, illetve az ügyvéd által hozott és vitt irat paksamétájába rejtve.
A kintiekkel úgy beszélt, hogy majdnem minden nap bent volt az egyik ügyvédje. Ő hozott, vitt minden üzenetet. A beszélő gyakorlatilag mindig az 1-es beszélőben volt. Tudni kell, hogy ez a legjobb, legelszigeteltebb beszélő, itt lehetett a nyíláson keresztül iratot is átadni. Furcsamód Czeglédy mindig ebbe a beszélőbe került, és volt, hogy egész délelőtt ott volt. Így az ügyvéd szóban is tudta vinni neki az információt, gyakorlatilag korlátlan időkeretben. Másrészt pedig ő vitte be neki és hozta ki tőle az összes levelet, amit Czeglédy az ügyével és a mindennapi teendőjével kapcsolatban írogatott. Ezt azért tehette meg, mert a beszélőbe való belépés előtt nem volt szigorú iratvizsgálás az azzal megbízott fegyőr részéről
folytatódik a vallomás.
Persze Czeglédy is rendelkezik a kellő rafináltsággal. Míg a rabok általában egy-két, maximum tíz-húsz lapból álló iratot, levelet visznek le a beszélőre, amit könnyen ellenőriznek, addig ő állítólag több száz oldalas paksamétákkal érkezett minden alkalommal a kapcsolattartásra, amit nem lapoztak át oldalról oldalra, van-e közte olyan papír, dokumentum, ami nem engedélyezett.
Czeglédy Csaba zárkájában ezen túlmenően – szintén a rabtárs állítása szerint – az úgynevezett “hippik”, azaz a szúrópróba-szerű ellenőrzések is elmaradtak. Ezeket 6-8 őr szokta tartani egyszerre. Ilyenkor mindent kipakolnak a folyosóra a cellákból és tüzetesen átnézik a fogvatartottak holmiját, tiltott tárgyak után kutatva.
A tanúvallomás egy részlete…

CZEGLÉDYNÉL TILTOTT TÁRGYAK IS LEHETNEK, PÉLDÁUL MOBILTELEFON?

A vallomás arra is kitér, hogy Czeglédy nemcsak szóban, közvetítőkön keresztül, hanem saját mobiltelefonon tud gyakorlatilag korlátlanul érintkezni bárkivel a börtönön kívülről. Czeglédyé egy modern, kicsi és vékony telefon.
Személyesen láttam egyszer, hogy a cellájában volt a kezében egy vékony, nagyon pici méretű telefon.  (…) Láttam, hogy az ablak keretében kialakított rejtekhelyről elővesz egy telefont. Ezt a többiek is láthatták, akik ott voltak velem. Konkrétan L.-re, K.-ra és I.-re emlékszem
részletezi a vallomás.

SZOCIALISTA KAPCSOLAT LEHET A SZEGEDI BV-BEN?

Információink szerint a szocialistáknak komoly kapcsolata lehet ahhoz a szegedi büntetés-végrehajtási intézethez, amelyben Czeglédy Csaba is ül. Botka László szegedi polgármester főtestőre, a szegedi közterület-felügyelet vezetője ugyanis ebben a BV-ben dolgozott korábban.

A BV-NEK NINCS VÁLASZA ARRA, HOGY MINDEZ VALÓBAN ELŐFORDULHAT-E?

Természetesen megkerestük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, hogy megkérdezzük, lehetséges-e, hogy az előzetes letartóztatásban őrzött Czeglédy Csaba kiváltságokban részesül a szegedi börtönben, valóban egyeztethet-e a büntetőügyéről tiltott módon és eszközökkel – miközben éppen azért hosszabbították meg minden alkalommal kényszerintézkedését, mivel az ügyészség, és az eljáró bíró szerint is fennáll annak a veszélye, hogy Czeglédy meghiúsítja az ellene folyó eljárást.
Megkérdeztük továbbá azt is, hogy mivel a fentieket egy hivatalos, adónyomozók előtt tett vallomásból tudjuk, ők is tudnak-e a védett tanú által megfogalmazott, a BV-t érintő aggályokról és indult-e vizsgálat az ügyben. Kíváncsiak voltunk arra is, jók-e az információink, miszerint H. T., Botka László szegedi polgármester főtestőre korábban a szegedi börtön alkalmazottja volt, és lehet-e ráhatása az intézetben dolgozó őrök munkájára.
Vasárnap elküldött megkeresésünkre a BVOP ezidáig nem válaszolt. Korábban azonban általánosan több ízben közölték, hogy a fogvatartottak egyenlő bánásmódban részesülnek, és kivételezésekre nem kerülhet sor.

CZEGLÉDY ÜGYVÉDJÉNEK IDŐGÉPE VAN?

Írásban kerestük meg Czeglédy Csaba első számú ügyvédjét is, hogy megtudjuk, mit szól a most előkerült vallomáshoz, illetve ennek fényében is fenntartja-e, hogy védencét jogtalanul tartják fogva.
Czeglédy Csabát minden általa indított perre, sajtóperre, és az előzetes tárgyalásokra is elkíséri felesége, aki a tanúvallomás szerint a börtönből ki-be viszi az információkat Czeglédy kérése szerint Fotó: Horváth Péter Gyula
Hankó-Faragó Miklós megkeresésünkre azt válaszolt, hogy ismeri a szóban forgó vallomást. Állítása szerint az illető személy, aki az általunk hivatkozott vallomást tette, nem volt Czeglédy cellatársa, az általa elmondottak pedig hamis állítások sora, ami miatt feljelentést is tettek a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon.
Az ügyvéd egy szeptember elején megjelent cikket is belinkelt, amelynek tartalma több szempontból is érdekes…
A tanú a vallomását szeptember 3-án tette. Egy védett tanúról van szó, akinek neve, személyi adatai nem kerülhettek ki a nyomozóhatóságtól. Ehhez képest a 24.hu egy héttel a vallomástétel után már tudott a vallomásról és annak tartalmáról. Még azt is tudták, hogy a védett tanú pontosan mikor, mettől meddig raboskodott  a Szegedi Fegyház azon objektumában, amelyikben Czeglédy. A 24.hu azt is megírta, hogy Czeglédy feljelenti volt rabtársát hamis tanúzás és rágalmazás miatt.
Megkérdeztük a védett tanút, hogy ő adta-e ki a 24.hu-nak a vallomást, azok honnan tudhatnak annak tartalmáról, illetve az ő kilétéről, amin a férfi felettébb elcsodálkozott. Állítja, hogy kizárólag a PestiSrácok.hu részére juttatta el a vallomást, aminek minden szava igaz. Azt is állítja, hogy zárt adatkezelést és védelmet kért, azaz Czeglédy és ügyvédei nem tudhatják, nem tudhatnák, hogy ki vallott ellene.

HAMAROSAN VÁDAT EMELHETNEK A CZEGLÉDY-ÜGYBEN

Czeglédy Csaba és társai közül az első nyolcat tavaly nyáron vették őrizetbe. A szocialista politikus-ügyvédet és 21 társát bűnszövetségben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalással gyanúsítják. A megalapozott gyanú szerint országszerte összesen kilenc iskolaszövetkezetet működtettek strómanokkal, fiktív módon, ezeknek a szövetkezeteknek adták át a Czeglédy cége által megszerzett munkákat. A diákok, illetve sok esetben felnőttek, nyugdíjasok az iskolaszövetkezethez voltak bejelentve – gyakran utaztatták is őket egyik szervezetből a másikba. Az iskolaszövetkezetek adózási kötelezettségüknek nem tettek eleget, sőt, be sem nyújtottak adóbevallást. Ezzel az államnak a vizsgált időszakban mindösszesen 6,3 milliárd forint kárt okoztak. A nyomozást a Csongrád Megyei Főügyészség felügyelete mellett a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága folytatja. A nyomozás jelenleg a záró szakaszában van, az iratokat hamarosan átadják a vádhatóságnak, így a Czeglédy-ügy vélhetően jövő év elején bíróság elé kerülhet. A gyanúsítottak közül jelenleg egyedül Czeglédy Csaba van előzetes letartóztatásban, a többi gyanúsított házi őrizetben, vagy lakhelyelhagyási tilalom mellett várja a büntetőügy kimenetelét.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS


Hogyan vette saját nevére Magyarország vagyonát a nómenklatúra? – Polbeat Dézsyvel és Ambrózyval (Videó!)



Hogyan vette saját nevére Magyarország vagyonát a nómenklatúra? - Polbeat!


Hogyan vette saját nevére a brancson belül csak modellváltásként emlegetett rendszerváltozás idején Magyarország nemzeti vagyonát a kommunista nómenklatúra? – többek között ez is témája volt a legutóbbi Polbeatnek, ahol Dézsy Zoltán dokumentumfilmest és Ambrózy Áron blogcsászárt Stefka István lapigazgató és Huth Gergely főszerkesztő kérdezte az R56 Sörözőben. Emlékezetes: Dézsy a PestiSrácok.hu-n tálalta ki több éves kutakodásának eredményét, amelyből kiderül: az MSZP 1989-ben jogtalanul, a bűnben fogant, és az a klikk, amely a “modellváltás” éveiben gyakorlatilag a nevére vette a nemzeti vagyont, benne a Gyurcsány-Apró-klánnal, még az MSZMP ingatlanait és vagyonát is lenyúlta. Ambrózy Áron megosztotta tapasztalatait a “hordós” DK-tüntetésről; a beszélgetés résztvevői egészen unikális információkat beszéltek ki a 12 évvel ezelőtti rendőrterrorról, a tévészékház előtti tüntetők provokálásáról és a gyurcsányi titkosszolgálat machinációiról. A beszélgetést az tette különlegessé, hogy a Francia Televízió stábja a Polbeat elején a PestiSrácok.hu kollégáit kérdezgette arról: mi az oka annak, hogy újságíróként a “sajtószabadságot elnyomó Orbán-rezsimet” támogatják és mi a véleményük a Sargentini-jelentésről? Amikor kiderült, hogy a sajtószabadság terén egy Soros-szervezet sorolta Magyarországot Banglades környékére, a PS munkatársai hangos hahotázásban törtek ki. A műsor elején még ott ül a francia tévé riportere, akivel a beszélgetés egy részét itt is megnézhetik:

Betelt a pohár a magyar filmszakma a nemzeti sorskérdések iránt fogékony, mindmáig elnyomott köreiben, amikor kiderült: a sok éve megálmodott történelmi eposzt, azaz a Nándorfehérvár diadalát a művészileg egyre terméketlenebb, ellenben a jobboldalt minden sajtónyilatkozatában gyalázó, mindenhova nyilasokat vizionáló Spielberg-epigonnak, Szász Jánosnak adták. Ráadásul a hétmilliárd forintosra becsült produkció forgatókönyvírójává – némi rinocéroszbőrt kölcsönözve az önnön arcára – Hegedűs Bálint lépett elő, aki, hogy-hogy nem, a Nemzeti Filmalap forgatókönyv-fejlesztési igazgatója és kurátora. A botrány odáig fajult, hogy egy – a belső ügyeket nyilvánvalóan tökéletesen ismerő – névtelen szerző megnyitotta az “Andy Vajna kommunistái” című blogot, ahol kitálalt arról: a Kádár-Aczél-éra kegyeltjei miként hekkelik meg az Orbán Viktor által meghirdetett kulturális térfoglalást.
A magyarok egyik leghíresebb diadalának, azaz II. Mehmed szultán seregeinek 1456-os nándorfehérvári legyőzésének vászonra vitele sok éve dédelgetett terve a filmes szakma jobbik részének. Több szinopszis is készült, ám amikor Orbán Viktor kormányfő és Kásler Miklós miniszter kiemelt célként jelölte meg a nemzeti tudatot erősítő történelmi filmek készítését, felgyorsultak az események: szeptember elején söpört végig a hír a médián, hogy minden idők legdrágább magyar filmjeként elkészülhet a nagyszabású alkotás. Sokaknak azonban torkán akadt a falat, amikor kiderült: a Nemzeti Filmalap forgatókönyv-fejlesztési igazgatója, Hegedűs Bálint végül saját magát találta a legalkalmasabbnak a zsíros megbízás teljesítésére (nem először, hiszen forrásaink szerint az elmúlt években jellemzővé vált, hogy ha egy rendező biztosra akar menni Andy Vajna kuratóriumánál, legjobban teszi, ha az amúgy igencsak közepes tehetségű Hegedűst bízza meg az írói feladatokkal.)
A kényesebb gyomrokat felforgató összeférhetetlenségi ügyön túl még nagyobb port kavart, hogy a kitudódott koncepció szerint a wilkommenskultur szelleme hatja át a forgatókönyv-tervet: Hunyadi János és a “klerikálisként” megbélyegzett Kapisztrán János pápai küldött a háttérbe szorul, a cselekmények fő szála ugyanis a mártír Dugovics Titusz és a fikció szerint a törökök oldalán harcoló testvére köré fonódik.

TÉPJÜK LE A SOROS-PLAKÁTOKAT!”

A szakma jobbérzésű oldala úgy véli, az egyre terméketlenebb, mostanában mindenhol nyilasokat és fasisztákat látó, az ellenzék legvadabb szólamait hangoztató felkért rendező, Szász János személye garancia arra, hogy végül tragikomédiába vagy újabb magyargyalázó provokációba fullad az adóforintok milliárdjait felemésztő vállalkozás.
Szász János Balázs Béla-díjas rendező idén januárban A hentes, a kurva, és a félszemű című filmjének bemutatóján az Aréna Pláza mozijában. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Íme néhány frissebb sajtónyilatkozat Szásztól, hogy az olvasók is eldönthessék, ő-e a legalkalmasabb személy egy nemzeti hőstörténet filmdrámájának elkészítésére:
Ha arról kéne beszélgetni, hogy a sorosozó plakátokat hogyan távolítsuk el, akkor én lennék a legboldogabb, sőt, hoznám a festéket
mondta például idén februárban a 24.hu-nak.
De ez az idézet is Szásztól való:
Amikor Magyarországon megint szögesdrót kerítés épül, nem mindig képes az ember büszke lenni a hazájára.
Az ellenzéki tüntetéseken is feltűnő Szász igazi vonalas kommunista családból érkezik: édesapja, aki elindította a pályán, a Filmgyár rendszerváltás előtti hírhedt dramaturgja és cenzora, Szász Péter. A család legjobb barátja pedig (korábbi interjúk szerint) a Népszabadság kulturális verőlegénye (főkritikusa), azaz az ügynök Molnár Gál Péter volt.

A FILMALAP TELJHATALMÚ POSZTKOMMUNISTÁI?

Az elégedetlenség odáig fajult, hogy ma reggel egy számunkra is ismeretlen személy egy külföldi blogszolgáltatónál elindította az Andy Vajna kommunistái című oldalt. Több telefonnal kiderítettük, az írás telitalálat, és sok bennfentes szerint kiválóan jellemzi annak a közpénzmilliárdokból fenntartott filmalapnak a belső viszonyait, amely a nagy Hunyadi-filmre (a másokkal együtt elutasított Bán Mór-adaptáció helyett) egy hivatásos rettegő és egy kétes erkölcsű kultúrkáder alkotását találta a legjobbnak.
Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója és Andy Vajna, a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos a százéves Filmgyár jubileumi ünnepségén a Mafilm Róna utcai telepén 2017. szeptember 7-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A hosszú cikk bevezetője azt állítja: Andy Vajna elnök médiaszereplései elvonják a figyelmet arról a két emberről, Havas Ágnes vezérigazgatóról és Kovács András Bálintról, akik a Filmszakmai Döntőbizottság tagjaiként (Hegedűs Bálint mellett) valójában döntenek az alap által támogatott filmek kiválasztásáról. Mint fogalmaz a névtelen szerző:
Bemutatjuk azt a horrort, ami a rendszerváltás után harminc évvel még napi rutin: a Magyar Nemzeti Filmalap rejtett oldala. A Horn- és Gyurcsány-kormányokban pozícióban levő Kovács András Bálint és a kommunista diktatúrában különleges szovjet megbízással dolgozó Havas Ágnes a magyar történelmet bemutató limonádéfilmekkel, vagy az életet kizárólag liberális nézőpontból bemutató történetekkel szívja el a levegőt sokak elől, gúnyt űz a magyar emberek ízléséből, tudatosan felszínen tart bizonyos történelmi kérdéseket, míg másokat elhallgat, vagyis: posztkommunista kultúrpolitikát folytat. A filmet nem edukációra, hanem sajátos kultúrharcukra használják, amivel hazug képet festenek Magyarországról a világban és megakadályozzák a magyar kultúra megújulását. Kulturális rombolásukat a külföldi fesztiválszereplések felpumpálásával és a hazai nézőszám valamicske növekedésével teszik „érinthetetlenné”.

A SZOVJETUNIÓ MOSZKVAI TELEVÍZIÓJÁNAK BUDAPESTI EMBERE

Havas Ágnes ügyesen öltötte magára a film nyájas mosolyú nagymamájának szerepét. Amikor nemzetközi filmes siker születik, Áginéni már ott is áll, mintha ő „mindvégig” támogatta volna a tehetséget. Presztízsinterjúkra költ, melyek bizonyítják: ő bizony jól végzi a munkáját, „dübörög a magyar film”, s ha nem figyelünk, még elhisszük, miatta van mindez. Valljuk be, nehéz élet az övé: egyrészről elhazudja a kormányzat felé, hogy lojális, NER-kompatibilis szakember (sic.), másrészt a liberális szakma felé azt suttogja, hogy ő valójában csak átveri a buta fideszeseket, hiszen azok csak suttyó parasztok. Áginéni szerint (idézem) „a buta paraszt a fideszesek” nem értik, az öreg Andy meg (idézem) „csak a hülye showfilmekhez ért”. Minden főnök hülye?
olvasható a kiteregetésben, a szerző azt is megjegyzi: Havas Ágnes vérbeli kommunista családból származik, ő maga pedig Népköztársaság-ösztöndíjjal 1979-ben már a Szovjetunióban tanulhatott tovább, majd a szovjet televízió magyar munkatársa lett, ezután pedig a balliberális tévés- és filmkereskedői körök középsúlyú embere volt.

ACZÉL GYÖRGY TÉRDÉRŐL GYURCSÁNY ÖLÉBE

Kovács András Bálint, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense, a Filmtörténet és Filmelmélet Szak vezetője, a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. döntőbizottságának tagja. MTI Fotó: Kallos Bea
A másik megkerülhetetlen döntnök, Kovács András Bálint (KAB), unalmas kutató. Sótlan, átlagos intellektusú, egyszerű céllal: befolyás. Bármilyen. KAB hókuszpókuszát, amellyel a filmekhez közelít sokan itthon és külföldön is megmosolyogják: diagramok, képletek, agykutatás, mintázatok. Igazi középszerű technokrata, nulla szívvel, érzékkel. Elég volna az intuíció, de ennek a kontraszelektált szocialista pártkatonának olyan nincs. Wikipédiáján 60 év alatt alig gyűlt össze valami, ami valóban a sajátja és nem Tarr Béla levetett kabátjának szövetvizsgálata
jegyzi meg epésen a szerző, hozzátéve:
Súlyosabb a múlt, hiszen Kovács András Bálint apja, azaz Kovács András kommunista filmrendező, aki a legvéresebb Rákosi-korszakban a MAFILM dramaturgiai osztályát vezette, hogy máshogy, mint cenzor (minden vezető az volt), s ezt sikerült fiára is tovább örökítenie. (…) A kis Kovács András Bálint sokszor találkozott így Aczéllal, aki Kovács Andráson keresztül felügyelte a filmeseket és Bálint megértette az öregektől a cenzúra fontosságát, a gondolatok veszélyes természetét, a gyanús rendszeridegenek zsigeri gyűlöletét, a hiperbolák és a filmnyelv politikai erejét. Már gyerekkorban kommunista kultúrpolitikus-képzőbe járt, no meg, magáévá tette az ántivilágtól való állandó rettegést. A sors fintora, hogy ez a Kovács András Bálint épp Orbán Viktornak dolgozik, átverve a miniszterelnököt (hiszen egyáltalán nem akar ő nemzeti filmeket) de a balliberális haverjait is (hiszen Fidesz pénzen él, miközben hazudja, hogy független), s ez végtelenül kellemetlen az egész Fidesz számára is. Miért csinálja? Hatalomért, pozícióért és pénzért. (…) Kovács jó káderként Horn Gyula kormánya alatt hipp-hopp már a párizsi Magyar Intézetet vezette. Majd jő Gyurcsány Ferenc és kinevezi a Nemzeti Audiovizuális Archívum szakmai igazgatójává
ecseteli tovább a névtelen író, kijelentve:
Nem értjük, hogy Magyarország miért nem akar megszabadulni a múltba visszahúzó kulturális erőktől? Veszít a szakma, hiszen ugyanazok az emberek döntenek már nyolc éve, kiszorítva sokakat, miközben a magyar történelemből gúnyt űző giccs-showfilmeket, (amelyen a fülem hallatára „parasztoknak jó lesz ez” kommentárokkal röhögnek) és a haverok süllyesztőben eltűnő filmjeit támogatják. Kultúrharc plusz pénz. Nem értjük, kinek jó ez a posztkommunista tempó?
  • jegyzi meg a titokzatos blog minden bizonnyal belsős vagy bennfentes szerzője. Hozzátesszük: mi se!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése