2018. október 6., szombat

A dögvészt hagyjátok nemzetre








A dögvészt hagyjátok nemzetre



Címzett Államhatalom és Kormányzópárt! 

MAGYAR SZOLIDARITÁSI HÁLÓZAT, mint a 2011. évi CLXXV. törvény 3.§ (1) és 5.§ szerint működő formátlan civil közösség PÉCS, KAPOSVÁR, GYŐR, TATABÁNYA, SZEGED, EGER, DEBRECEN régió-központjainkban országos TÜNTETÉS SOROZATOT, közte 2018. 

SZEPTEMBER 28. PÉNTEK DÉLELŐTT 9-10 ÓRA 

KÖZÖTT KEZDŐDŐ és a rendőrhatóságnál írásban bejelentett és ott jegyzőkönyvezett DEMONSTRÁCIÓT TART AZ ÖN HIVATALA ELŐTT, ezért kérem hogy a fent jelzett időben ÖN VAGY MEGBÍZOTTJA VEGYE ÁT A PETÍCIÓNKAT (civil közösségünk követeléseit tartalmazó dokumentumot). A követeléseink RENDSZERVÁLTÁST [demokrácia és jogállam helyreállítása, alkotmányozási javaslat (új érvényes és legitim köztársasági alkotmány), adósszolgaság és munkabér-szolgaság felszámolása], valamint DEVIZAÜGYI [országgyűlési vizsgálóbizottság felállítása, devizatörvények hatályon kívül helyezése, Kúria felelősségének kivizsgálása, végrehajtások és kilakoltatások azonnali felfüggesztése, devizaadósok azonnali, teljes és feltétlen kártalanítása vagy a devizaadósság eltörlése] KÖVETELÉSEKET tartalmaznak. 

Köteles tisztelettel: 

MAGYAR SZOLIDARITÁSI HÁLÓZAT 
Dr. Kriston István civil jogvédő állampolgár 
Hálózat országos szervezője 


FELHÍVÁS AZ IGAZ HAZAFIAKHOZ
AZ ELSŐ ORSZÁGOS TÜNTETÉS SOROZAT
A TE HAZÁD - GYERTEK VELÜNK TÜNTETNI


PÉCS 09:30 
GYÜLEKEZŐ: KOSSUTH TÉR 
Baranya, Tolna, Zala megyék tüntetése 
1. Megyei Kormányhivatal: Pécs, József Attila utca 10. 
Dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott 
Email: kabinet@baranya.gov.hu 
2. Pécsi Törvényszék: Pécs, Rákóczi út 34. 
Dr. Rendeki Ágnes törvényszék elnöke 
Email: birosag@pecsit.birosag.hu 
3. Kormányzópárt országgyűlési képviselője 
Városháza - Széchenyi tér 
KAPOSVÁR 09:30 
GYÜLEKEZŐ: KOSSUTH TÉR 
Somogy megye tüntetése 
1. Kormányzópárt: Noszlopy Gáspár utca 
Gelencsér Attila országgyűlési képviselő 
2. Kaposvári Törvényszék: Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 3. 
Dr. Hajnal Éva törvényszék elnöke 
Email: birosag@kaposvarit.birosag.hu 
3. Megyei Kormányhivatal: Kaposvár, Nagy Imre tér 1. 
Dr. Neszményi Zsolt kormánymegbízott 
Email: kormanymegbizott@somogy.gov.hu 
GYŐR 10:00 
GYÜLEKEZŐ: VÁROSHÁZ TÉR 
Győr-Moson-Sopron megye tüntetése 
1. Megyei Kormányhivatal: Győr, Árpád út 32. 
Széles Sándor kormánymegbízott 
Email: hivatal@gyor.gov.hu 
2. Kormányzópárt pártiroda: Győr, Bécsi kapu tér 11. 
3. Győri Törvényszék: Győr, Szent István u. 6. 
Dr. Takács József törvényszék elnöke 
Email: birosag@gyorit.birosag.hu 
TATABÁNYA 10:00 
GYÜLEKEZŐ: BÉKE PARK 
Komárom, Fejér, Vas, Veszprém megyék és Budapest főváros ide csatolt tüntetése 
1. Kormányzópárt: Tatabánya, Fő tér 6. 
Bencsik János országgyűlési képviselő 
2. Tatabányai Törvényszék: Tatabánya, Komáromi út 4. 
Dr. Csorba Zsolt Ödön törvényszék elnöke 
Email: birosag@tatabanyait.birosag.hu 
3. Megyei Kormányhivatal: Tatabánya, Bárdos László u. 2. 
Dr. Kancz Csaba kormánymegbízott 
Email: kabinet@komarom.gov.hu 
SZEGED 09:30 
GYÜLEKEZŐ: RÁKÓCZI TÉR 
Csongrád, Békés, Bács-Kiskun 
megyék tüntetése 
1. Megyei Kormányhivatal: Szeged, Rákóczi tér 1. 
Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott 
Email: vezeto@csongrad.gov.hu 
2. Szegedi Törvényszék: Szeged, Széchenyi tér 4. 
Dr. Tárkány-Szűcs Babett törvényszék elnöke 
Email: birosag@szegedit.birosag.hu 
3. Kormányzópárt pártiroda: Szeged, Victor Hugo u. 5. 
EGER 09:00 
GYÜLEKEZŐ: PYRKER TÉR 
Heves, Nógrád, Borsod megyék tüntetése 
Pest megye ide csatolt tüntetése 
1. Egri Törvényszék: Eger, Barkóczi út 1. 
Dr. Nyiri Beáta Katalin törvényszék elnöke 
Email: birosag@egrit.birosag.hu 
2. Egri Járási Kormányhivatal: Eger, Szarvas tér 1. 
Dr. Boncz László járási hivatalvezető 
Email: titkarsag.eger@heves.gov.hu 
3. Polgárok Háza: Eger, II. Rákóczi Ferenc u. 45. 
DEBRECEN 09:30 
GYÜLEKEZŐ: KOSSUTH TÉR 
Hajdú, Szabolcs, Szolnok 
megyék tüntetése 
1. Megyei Kormányhivatal: Debrecen, Piac u. 54. 
Rácz Róbert kormánymegbízott 
Email: kabinet@hajdu.gov.hu 
2. Kormányzópárt székháza: Debrecen, Piac u. 79. 
3. Debreceni Törvényszék: Debrecen, Széchenyi u. 9. 
Dr. Kahler Ilona Márta törvényszék elnöke 
Email: birosag@debrecenit.birosag.hu 
Címzett Államhatalom és Kormányzópárt! 
MAGYAR SZOLIDARITÁSI HÁLÓZAT, mint a 2011. évi CLXXV. törvény 3.§ (1) és 5.§ szerint működő formátlan civil közösség PÉCS, KAPOSVÁR, GYŐR, TATABÁNYA, SZEGED, EGER, DEBRECEN régió-központjainkban országos TÜNTETÉS SOROZATOT, közte 2018. SZEPTEMBER 28. PÉNTEK DÉLELŐTT 9-10 ÓRA KÖZÖTT KEZDŐDŐ és a rendőrhatóságnál írásban bejelentett és ott jegyzőkönyvezett DEMONSTRÁCIÓT TART AZ ÖN HIVATALA ELŐTT, ezért kérem hogy a fent jelzett időben ÖN VAGY MEGBÍZOTTJA VEGYE ÁT A PETÍCIÓNKAT (civil közösségünk követeléseit tartalmazó dokumentumot). A követeléseink RENDSZERVÁLTÁST [demokrácia és jogállam helyreállítása, alkotmányozási javaslat (új érvényes és legitim köztársasági alkotmány), adósszolgaság és munkabér-szolgaság felszámolása], valamint DEVIZAÜGYI [országgyűlési vizsgálóbizottság felállítása, devizatörvények hatályon kívül helyezése, Kúria felelősségének kivizsgálása, végrehajtások és kilakoltatások azonnali felfüggesztése, devizaadósok azonnali, teljes és feltétlen kártalanítása vag y a devizaadósság eltörlése] KÖVETELÉSEKET tartalmaznak. 
Köteles tisztelettel: 
MAGYAR SZOLIDARITÁSI HÁLÓZAT 
Dr. Kriston István civil jogvédő állampolgár 
Hálózat országos szervezője 
PÉCS 
Frey Györgyi demonstráció szervező (Dél-Dunántúli Régiónk) 
KAPOSVÁR 
Horváth Ernő demonstráció szervező (Dél-Dunántúli Régiónk) 
GYŐR 
Bátky László demonstráció szervező (Észak-Dunántúli Régiónk) 
TATABÁNYA 
Vajda József demonstráció szervező (Észak- Dunántúli Régiónk) 
SZEGED 
Szécsi István demonstráció szervező (Dél-Alföldi Régiónk) 
EGER 
Knyaskó Sándor demonstráció szervező (Észak-Alföldi Régiónk) 
DEBRECEN 
Dániel Lajos demonstráció szervező (Kelet-Alföldi Régiónk) 
Felteinné Zanócz Magdolna szervező (Kelet-Alföldi Régiónk) 



Világbotrány: Csicska-bíróságot gründolnak maguknak, hogy megússzák a börtönt 


Augusztusig kellett várni az év botrányával: ma derült ki, hogy egy különbíróság létrehozásán dolgozik a kormány, ahová a számukra kínos ügyeket irányíthatják. 

A Fidesz által foglyul ejtett intézmények (Ügyészség, Médiahatóság, Választási Bizottság, NAV, stb.) eddig is csont nélkül kiszolgálták a hatalom érdekeit, de a bíróságokon néha még megbukott egy-egy sztori. 

A bíróságokat nem sikerült teljesen betörni, ott még vannak a saját függetlenségükre, szakmai tekintélyükre büszke bírák. Ott még születtek a hatalomnak kellemetlen ítéletek. Hogy mást ne mondjuk, a Matolcsy-alapítványok eszelős pénzherdálásaira is egy ilyen jogerős döntésnek köszönhetően derült fény. 
VILÁGBOTRÁNY: CSICSKA-BÍRÓSÁGOT GRÜNDOLNAK MAGUKNAK, HOGY MEGÚSSZÁK A BÖRTÖNT

Na, ennek mostantól vége: a "közigazgatási felsőbíróság" fantázianevű új szerv feladata lesz elsikálni a már kezelhetetlen méretű fideszes mocsokságot. A jövőben itt határoznak majd a Nemzeti Bank, a Médiatanács, a Közbeszerzési Döntőbizottság és egy csomó más állami intézmény döntéseinek jogszerűségéről. 
Sőt, arról is ez az új bíróság döntene, hogy mit lehet eltitkolni az állampolgárok elől: a tervezet szerint a közérdekű adatokért indított perek is itt dőlnek majd el. 
Lézerblokkolós János a mai kormányinfón sietett közölni: egy nem egy "csókos bíróság" lesz, úgyhogy innentől azok is teljesen biztosak lehetnek benne, hogy DE, akik eddig kételkedtek. 
Botrány az is, hogy az új szervezet vezetőségének felét nem is bírókból állítanák össze, hanem a közigazgatásban eddig is a hatalomnak dolgozó jogászokból, kormánytisztviselőkből. Tehát a végrehajtó hatalomból érkező emberek fognak dönteni a végrehajtó hatalom döntéseinek jogszerűségéről. 
Az új agyrémről még a Szájerné Handó Tünde vezette OBH is úgy nyilatkozott: nem támogatják, mert az súlyosan veszélyezteti a jogállamot és a bírói függetlenséget. 
A különbíróság létrehozása egyénként kétharmados döntést igényel, úgyhogy majd figyeljünk jól, melyik zselégerincű szoci vagy jobbikos (netán lmp-s?) fogja a nevét adni ahhoz, hogy a jogállam koporsójára végleg ráhúzzák a szemfedelet. 
Már világosan látszik: a fiúk mindent a saját túlélésükre tettek fel. Uralmuk egyetlen célja minél többet ellopni a közösból, ehhez pedig minél tovább a hatalomban maradni, bármi áron. 
Tudják ők is, hogy köztörvényes bűnöket követnek el minden nap, de a hetedik évben járunk, innen már nem szokás visszafordulni. Ők maguk emelték az egekbe a tétet: hogy ha egyszer elpattan az utolsó húr és megrázza magát az ország, egy katarzis erejű rendszerváltással lehessen csak elsöpörni őket. 
nyugatifeny.blog 




Kiengedik Tarsoly Csabát

Megszüntette a Quaestor-ügy három gyanúsítottjának előzetes letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság – erősítette meg az MTI értesülését Papp Gábor ügyvéd szerda este.
Tarsoly Csabának, a Quaestor-cégcsoport vezetőjének védője mindössze annyit közölt, hogy a bíróság mintegy kilenc órán keresztül tárgyalt a kényszerintézkedésről, végül a védői érvelést fogadta el, és a gyanúsítottak házi őrizetét rendelte el az előzetes letartóztatás helyett.
A végzés ellen az ügyészség fellebbezett, a gyanúsítottak így csak akkor mehetnek majd haza, ha a döntést a Fővárosi Törvényszék jogerőre emeli. A Quaestor-ügy három gyanúsítottjának előzetes letartóztatását március 29-én rendelte el a Budai Központi Kerületi Bíróság, amit később a Fővárosi Törvényszék helybenhagyott.
A jegybank március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki a céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd forintnyi fiktív kibocsátás lehet. A kötvényeket a csoport értékpapír-kereskedő cége forgalmazta. Az ügyben a nyomozás március 11-én indult el.


Rétvári csak beszél, de nem válaszol







2018. augusztus 28. 15:38

Amint arról a Sztárklikk is beszámolt, az Emmi indoklás nélkül utasította el az iskolát vezető Rózsavölgyi Gábor pályázatát, aki 32 éve tanít az iskolában és 2002 óta vezette is az intézményt. Annak ellenére, hogy vezetői pályázatát a tantestület, a szülők és a diákok elsöprő arányban támogatták, míg a vele szemben pályázó Türk Gábor programját nagy arányban leszavazták. Mégis a fideszes önkormányzati képviselő Türk kapott öt éves megbízást az iskola vezetésére. A volt igazgató kinevezése érdekében egy volt diák petíciót indított, amit több ezren írtak alá.

Az MSZP-s Gurmai Zita és Kunhalmi Ágnes nemrég kérdést nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez azzal kapcsolatban, hogy miért nem támogatta az államtitkár Rózsavölgyi Gábor, a Debreceni Ady Endre Gimnázium volt igazgatójának kinevezését, illetve tavaly miért csak egy évre kapott kinevezést. Kásler Miklós miniszter Rétvári Bence parlamenti államtitkárt bízta meg a válaszadással, aki válaszában hosszasan részletezte a kiválasztás menetét és a jogszabályokat, csak éppen a kérdésre nem felelt.
Rétvári Bence indoklásában megállapította, hogy az intézményvezető kiválasztása nyilvános pályázaton keresztül történik. Kitért arra is, hogy mit szabályoz a köznevelési törvény, és hogy a vezetői pályázatnak mit kell tartalmaznia. Azt is közölte, hogy a fenntartó a döntés előtt köteles beszerezni az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, a szülői közösségnek, a diákönkormányzatnak, a megyei gazdasági kamarának és az ingatlan tulajdonosának véleményét.

Válaszát az államtitkár azzal zárta, hogy a pályázati eljárást a Debreceni Tankerületi Központ a jogszabályban meghatározottaknak megfelelően folytatta le. Csak éppen azt nem árulta el, hogy ezúttal miért nem felelt meg a néhány éve Eötvös-díjjal is kitüntetett Rózsavölgyi a feltételeknek.
Forrás: Sztárklikk

A Sargentini-jelentés veszélyezteti Európa egységét


 2018. szeptember 14. - A kiló nem százat jelent.
Lózunggá üresedett a közös európai értékek kifejezés a távozó Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság érájában. Európa nem egységes. Nem a bevándorlás kérdése osztja meg, nem a jogállami értékek vagy a keresztény kultúra "tisztelete" vagy egyéb gumifogalmak — és nem is Orbán Viktor megítélése a vízválasztó. A Kelet-Nyugat törésvonal osztja ketté élesen. Egy kép, ami mindent elmond Európa valódi jelenéről. 2017-ben, a kelet-európai rendszerváltások után 27 évvel, a visegrádi országok csatlakozása után 13 évvel: a kontinens keleti fele elképesztően szegény a nyugati feléhez képest.


Vitatható többséggel és ezért nem makulátlan legitimitással, de elfogadta az Európai Parlament a rengeteg ellentmondást és tévedést is tartalmazó Magyarországról szóló Sargentini-jelentést. 58% érezte úgy, hogy a vitairatnak is silány vádirat tárgyalásra érdemes, ami a kérdés súlyát illetően pyrrhus-i győzelem és korai öröm a balliberálisok számára. Maga a jelentés legalább annyira a jogállamiság és a tisztességes eljárás megcsúfolása, mint az a kormányzás, ami az Orbán-rezsim elmúlt nyolc évét jellemezte. Mindamellett valódi jogi következményei nincsenek és a hosszadalmas folyamat végén sem várhatóak: Brüsszel nem Moszkva. 
Az Unió a tagállamok közti konszenzus elvére és nem felülről érkező diktátumokra épül: a Jelentés mégis az utóbbi riasztó és baljós érzetét kelti. Nagyon rossz emlékeket ébreszt az 1956-ot megélt Magyarországon és Lengyelországban, az 1968-at megélt Csehországban és Szlovákiában — és erre az európai és hazai balliberálisok szemmel láthatóan nincsenek tekintettel: önként szaladnak pofonért a választókhoz ismét — elbizakodottan és arrogáns módon. Csak fújják a maguk igazát, ami egyébként féligazság, s persze nem alaptalan...
Beszédes, hogy hasonló eljárást csak két uniós tagállam ellen indult eddig: a különcködő lengyelek és az akadékoskodó magyarok ellen. "Polak, Węgier, dwa bratanki..." Elég ügyetlen politikai húzás: előre bebiztosítja a kudarcot. A hosszadalmas procedúra végeredménye borítékolható, a két ország kölcsönösen érdekelt, hogy kiálljon a másikért, de már Babis cseh miniszterelnök is jelezte, hogy a kérdésben Orbánt támogatja. Kicsit is tudatos, kicsit is hazafi magyar, szlovák, cseh, lengyel ilyesmire, erre nem mondhatott kérdőjel nélkül igent, akkor sem ha nem szereti Orbánt, ha nem szereti, amit csinál —mert ha Magyarországgal vagy Orbánnal meg lehet tenni: akkor bárkivel meg lehet majd. És megint a magyar miniszterelnöknek van igaza: aki megszavazta az egyszerűen "jobban gyűlöli őt, mint ahogy szereti a hazáját".
Vagy ahogy a hatásvadász orbáni riposzt állítja: "aki szerint jelentés nem Magyarországról szól, hanem a kormányáról, az olvassa el a címét" és pedig"az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslat". Aki ennél is többre kiváncsi, az olvasson bele és talál számos olyan témafelvetést, amiről egyszerűen unfair beszélni is: a szegények vagy a cigányság helyzete nem rózsás, de lehet-e alapja ez bármilyen jogállamiság sérelmét vizsgáló vádiratnak? Mi tehetünk róla, hogy becsaptak a rendszerváltással, a privatizációval? Hogy a piacaink feltétel nélküli megnyitása, feldolgozóiparunk kiárusítása nem gazdagságot hozott, hanem bebetonozta elmaradottságunkat, gazdaságilag alárendelte a régiót a nyugati tőkének, amelyik most (ennek következményei miatt is) pálcát tör felettünk? 
A kisebbségek helyzete bizonyíthatóan nem rosszabb nálunk, mint nyugaton — pláne keleten. A cigányságot éri megkülönböztetés a társadalomban, de ez ellen az állam mindig is tett és most is tesz, nem igaz a Jelentés állítása, hogy a "magyar gárda" alakulatai grasszálnak az utcákon megfélemlítve a kisebbségeket — 2011-ben betiltottuk, de akkor már megunták a csak néhány híradósnittben tömegesnek látszó, egyébként marginális masírozgatást —, megint nem igaz, hogy a magyar zsidóság vagyonát támadások érik — az Franciaország, de ott se Macron elnök gyújtogat, hanem muszlim szélsőségesek. Főleg nem igaz, hogy ennek a jogállamiságunkhoz bármi köze volna: az állam intézményei az ilyen atrocitásokat üldözik és szigorúan büntetik. Nyilván nincs rendben: egy eset is sok. Van egy olyan kormányunk, amilyen — amit a rendszerváltás után e holtpontra jutott társadalom kitermelni tudott magából. Rosszabb-e Orbán, mint Trump vagy Bush vagy Blair? Az életszínvonalunk rosszabb. A politikusaink egyformán rosszak vagy tűrhetőek. 
Kelet-Európa egy befejezetlen rendszerváltás és egy elmaradt felzárkózás kudarcát és történelmi adósságát nyögi. Enélkül nem értheti meg senki az orbáni politikát. Nem alakult ki társadalmi konszenzus, nemzeti minimum: a politikai ellenfelek egymás kiszorításán dolgoztak mindig is, nem Orbán kezdte ezt, sosem volt kiegyensúlyozott a közélet, ám most az egyik fél tartós győzelmet aratott — legalább zsinórban nyolcszor  szabad választásokon. Orbán pedig élt a történelmi lehetőséggel, hogy a jog eszközeivel, papíron szabályosan, de túllépve a jogbiztonság, a demokrácia és a fair play íratlan szabályain, úgy rendezze át az országban a diktatúrából megörökölt előnytelen erőviszonyokat ahogy éppen neki tetszik. És ahogy a jobbratolódott társadalom még akár jó 70-80%-ának sem okoz ellenérzést egyébként: a szavazók fele stabilan kitart Orbán mellett, a 20%-os Jobbik 20 évet ígért a 20 évért, csak nem ismerték Sztálin bölcsességét: "ahol fűrészelnek, ott hullik a forgács" — jaj minden lábatlankodónak, ha a fűrész nem náluk van...
Hasonló örökséggel kellett megküzdeniük és hasonló módszerekkel kellett élniük a nyugati demokráciák vezetőinek is korábban: De Gaulle-nak Franciaországban, a spanyoloknak és portugáloknak Franco és Salazar után, vagy a ma oly stréber németeknek is 1945-ben vagy 1990-ben. De Gaulle ráadásul úgy formálta teljesen át és saját igényeire a francia berendezkedést, hogy nem rendelkezett hozzá alkotmányozó többséggel: trükkösen közvetlenül a francia néppel szavaztatta meg saját akár kétszer hétéves elnökségét lehetővé tevő alkotmányt, ami bár nem volt szabályos, de a népakarat és De Gaulle népszerűsége ezeket a "jogállami akadályokat" elhárította az útból. A demokrácia felülírta a jogállamiságot. A terrorcselekmények legutóbb a liberális Franciországban állandóvá tették a rendkívüli állapotot, amik végül Macron idejére a rendszer szerves részévé váltak: "Az intézkedések értelmében a rendőrség bírói engedély nélkül házi őrizetben tarthat olyan embereket, akiket veszélyesnek tart a közrendre, házkutatásokat tarthat, betilthat rendezvényeket, bárkit bárhol igazoltathat, átkutathat csomagokat, gépkocsikat és bezárathat intézményeket." A biztonság is felülírta a jogállamiságot.
Amit szabad Jupiternek...?
Állást nem foglalva a kérdésekben, de amíg Orbán Viktor Soros György milliárdos befolyása ellen lép fel adminisztratív eszközökkel, addig a spanyol kormány bebörtönözheti a forrófejű függetlenségpárti katalán politikusokat például, akiket a polgárok megválasztottak, akik mellett tömegek álltak ki — az jogállami metódus és belügy. Nálunk lenne aggasztó a kisebbségek helyzete? A "tőke szabad áramlására" hivatkoznak, amikor az európai jog szerint illegális migráció pénzügyi támogatását sújtja a kormány büntetőadóval: magyarán a Jelentés azt mondja, ha milliárdos vagy, mindent megtehetsz — és ezt tűrnie kell minden szegény országnak, akkor is, ha többségi akaratával ellentétes. A pénz szabadsága előrébbvaló, mint az embereké. Mi pedig itt keleten szegények vagyunk — ahogy a Jelentés precízen kimutatja. "Sérelmünkből" kreálva újabb vádpontot.
Hollandia királyság és nincs alkotmánybíróság, mégis a holland jelentéstevő szerint kifogásolható, hogy változott a magyar alkotmánybíróság hatásköre — mintha erről nem mi dönthetnénk szuverén módon idehaza. Arról az Alkotmánybíróságról és jogállami berendezkedésről van szó, amit szó szerint az államszocializmusból örököltünk meg, aminek valóban nem volt semmilyen legitimitása, míg a mostani alkotmányozást kétszer erősítette meg alkotmányozó többséggel a magyar választó. A balliberálisoknak jelzem: nem lehet a választókkal szemben az Unióhoz fellebbezni — a választói akarattal szembeszállni ismét csak a politikai kudarc garanciája.
Remélhetőleg egyszer a hibákat is számon fogjuk kérni politikusainkon, a sorban ott van Orbán is, de megelőzi jópár szocialista politikus.
A magyarok dolga felelősségre vonni saját kormányait — ebben az EP-nek nincs hatásköre, ha lenne, az baj lenne. Nincs egyértelmű mércéje Európában, hogy milyen bírósági kontrollra van szükség a "jogállamisághoz" — az intézmény számos demokratikus országban ismeretlen. Az egységes írott alkotmánnyal nem is rendelkező Egyesült Királyságban eleve sarokkő, hogy a parlament, tehát a parlamenti többség döntéseit nem bírálhatja felül másik hatalmi ág, bár a parlamenti többség mögött ritkán áll abszolút társadalmi többség. Sehol se szokott. Nálunk sem áll. De ez nem hiátus, hanem modus vivendi. (Hogy cinikusak legyünk: akár csak a korrupció világszerte, amiben olimpiai éremesélyesek lehetnénk, de csak az arányokat és nem a nagyságrendeket nézve.)
A Jelentés bár nagyban segíti Orbán mártírrá avatását, s mint ilyen jelentősen növeli népszerűségét, a leköszönő Európai Parlamentben ez már a strassbourgi-brüsszeli bolhacirkusz utolsó mutatványainak egyike lesz csupán — az európai adófizetők drága pénzén lefolytatott üres lózungokkal operáló műbalhé, ahol olyanok beszélnek rólunk, akik nem is ismerik a kelet-európai viszonyokat — keverik Bukarestet Budapesttel. Persze: különösebb közvetlen jogi/politikai következmények nélkül. Különben nem bíznák ezt rájuk. Azok akik abban bíznak, hogy ha már a választásokon tökéletesen esélytelenek, majd Brüsszelben legyőzhetik Orbán Viktort, óriásit fognak csalódni. Ez nem így működik. 
41547389_10217258657119802_784163674225901568_o.jpg
Viszont van a Jelentésnek egy egyelőre nem látható következménye, de valós veszélye. Illetve: lehet és az túlmutat a pillanatnyi európai és belpolitikai jelentőségén. Megindíthatja az Unió kettészakadását. Amúgy is két Európa él egymás mellett, két valóban párhuzamos társadalom — ez világos. S nem elég, hogy szegényebbek vagyunk, sajnos lekezelnek és lenéznek, egy olyan Jelentéssel tiszteltek meg, ami sok esetben néhány Google fordítóval fordított 168 óra cikkre alapozhatja a mondandóját mindössze, komoly és alapos tényfeltáró munka helyett. Sokat fogunk erről még beszélni sajnos: hiszen nincs itt semmi a helyén. A magyar politikai kultúra valóban elmaradott, de ha így haladunk előre, akkor oly módon érjük be a sok évszázados nyugati demokráciákat, hogy azok leromlanak a mi szintünkre. A Sargentini-jelentés tehát bár az európai értékeket hivatott védeni, és Orbán Viktornak ártani, de nem árt Orbánnak, ehelyett pont az európai ügyre a legártalmasabb — slendriánságával, szakmaiatlanságával és kettős mércéjével.
Az érdeklődés hiánya miatt részlegesen megtartott magyar demokrácia és jogállamiság számára a hasonlóan demokratikus deficittel bíró uniós keretek azért moderáló közegként funkcionáltak korábban, de az Orbán Viktor által többször dafke kiprovokált szembenállás most a nyugati arroganciával találhatta szembe magát, aminek vesztese a magyar társadalom és Kelet-Európa lehet: a mi presztizsünk, a mi megítélésünk szenved csorbát. Legalább annyira, mint a trükkök százaival a könyvelést meghamisító Gyurcsány-kormány idején. Nyugaton mondhatják azt: "fool me once"mi itt keleten meg tudjuk "egyszer volt Budán kutyavásár": "eb ura fakó"
A "kétsebességes Európa" még csak kishibás politikai termék volt, valójában egy első- és egy másodrendű Európa körvonalazódik ebben a pillanatban. Az összeurópai politikai diskurzus egyre inkább a kelet-európaira emlékeztető hiszterizált, színvonaltalan, szakmaiatlan hitvitákká fajul. S ebben a klímában távolodik a remény, hogy a kontinens eredendő egyenlőtlenségei ellen közösen tegyünk. A korábbi jólfésültnek hitt, ám felszínes és pusztán virtuális ideológiai családok felbomlanak és átadják a helyüket egymással szemben bizalmatlan egyre mélyülő lövészárkokkal elválasztott frontoknak. Kelet és Nyugat kettészakadása pedig az Unió egységét, magyarán az Unió létét fenyegeti. Az Unió nélkül viszont Kelet-Európa gyenge az orosz és közel-keleti és globális veszélyekkel szemben.
Minden mondattal csak nő az emberben a keserűség: nem ilyen Európát akartunk. És nem ilyen Magyarországot akartunk. A  24. órában vagyunk, hogy olyan politikát alakítsunk ki, amely a közös érdekeket és a konszenzuskeresést helyezi idehaza és Európában is a középpontba.
az eljárási szabályzat 52a. cikkének (4) bekezdése alapján
Marek Jurek, Beata Gosiewska, Mylène Troszczynski, Auke Zijlstra, Barbara Kappel
A Szerződés 7. cikkének Magyarországgal szembeni alkalmazására irányuló javaslat közvetlenül az Európai Unió megosztására és válságának elmélyítésére irányul. A politikai különbségeket párbeszéd, és nem szankciók tárgyává kell tenni. Ezen elv megsértése akadályozza országaink együttműködését.
Mindenekelőtt azonban a javaslatnak nincs tényszerű indoka. A javaslat számos esetben odáig megy, hogy közvetlenül támad demokratikus eljárásokat, például az Alaptörvény módosításait és a nyilvános konzultációkat. Vádakat fogalmaz meg Magyarországgal szemben olyan szociális problémák megoldása – például a roma kisebbség integrációja – érdekében tett próbálkozásai miatt, amelyek több európai országban is fennállnak, és amelyeket Magyarország más országoknál jobban kezel.
Az állásfoglalás teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a magyar hatóságok politikájának alapvető okát: azt, hogy alapjaitól kell helyreállítani a társadalmat, felszámolva csaknem fél évszázados szovjet uralom és kollaboráns totalitárius kormányok hatásait. Az állásfoglalás nem állítja, hogy ezt a feladatot helytelen vagy túlzott módon hajtják végre, de teljes mértékben figyelmen kívül hagyja, hogy ezt feltétlenül el kell végezni. Ebben az értelemben nem tiszteli a magyar társadalmat és a demokratikus döntések mögött meghúzódó okokat.
A jelentés abból indul ki, hogy Magyarországnak nincs joga olyan döntések meghozatalára, amelyeket más európai uniós országok korábban már meghoztak. Ezt az alapvetést a jelentéssel kapcsolatos munka során kifejezetten meghatározták (nem fogjuk összehasonlítani a magyar jogszabályokat más európai országok jogszabályaival”). Mindezen okok miatt úgy véljük, hogy az állásfoglalás-tervezet – és különösen annak fő következtetése – rendkívül káros.
— KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY — idézet a Sargentini-jelentésből
41566245_10156376186776508_7815511224996593664_o.jpg

Politikusok és bérek Magyarországon és világszerte sok-sok statisztikával


 2018. szeptember 11. - A kiló nem százat jelent.
Zsebben turkálós ország vagyunk. Különösen, hogy a nyáron az aktuális átlagbér triplájában állapították meg az országgyűlési képviselők alapilletményét: havi 891 ezer forintban. Öt képviselőből négy persze nem csak az alapilletményt és a teljesen szabadon felhasználható költségtérítést kapja, bizottsági munkáért vagy frakcióvezetőként tud az lenni majd a duplája is, vagyis az átlagbér hatszorosa. A Menedzsment Fórum magazin a minap átnézte a tényleges bérlistát. Érdemes volna viszont a politikusi fizetéseket összehasonlítani a hazai átlagbéren túl a hazai menedzserfizetésekkel, és más országok politikusi fizetéseivel — és ottani átlagbérekkel is összevetni.
kat-yukawa-754726-unsplash.jpg




  1. Mennyi az annyi? A magyar képviselők:
    • 7 százaléka 1 782 000 forintos havi bruttó fizetésért dolgozik. Ők azok, akik képviselői munkájuk mellett egyéb tisztséget is betöltenek, például frakcióvezetők. Ennyi amúgy a miniszterek havi jövedelme is, de közülük többen még képviselői alapilletményre is jogosultak, mert parlamenti képviselők is.
    • 22 százalék fizetése 1 514 700 forint,
    • 21 százalékuk 1 336 500 forintért dolgozik,
    • 14 százalék fizetése 1 247 400 forint,
    • 19 százalék 1 069 200 forintért,
    • csak 17 százalék végzi a 891 ezer forintos alapilletményért a képviselői munkáját — a tavalyi 297 ezer forint átlagbér háromszorosa alapján.
    • A régió felsővezetői közül Prágában, Pozsonyban és Zágrábban keresték átlagosan a legtöbbet: bruttó 0,9-1,2 millió forint között 2016-ban. Budapest nem marad le sokkal a dobogóról: 941 ezer forinttal. 
    • Egyes állami vállalatokat is felügyelő miniszterek akár 5 millió forintot is megkereshetnek egy szintén friss szabályozás alapján: hogy jövedelmük elérje egyes állami vállalatok topmenedzseri fizetését. És valóban: ez az igazi benchmark.
    • A becslések szerint egy MOL vagy OTP szintű vállalat vezetője 5-10 millió forint havi jövedelmre számíthatott pár éve, prémium és részvényopciók mellett — valamiért erről idehaza homályos információkat adnak csak közre. Valójában pont fordítva van, mint a legendáriumok írják: akár az angolszász hagyomány szerint a jövedelmek egészen transzparensek lényegében minden szinten. Mi meg csak lessük, hogy mit vett a szomszéd és firtatjuk, hogy miből, ahelyett, hogy tiszta vizet öntenénk a pohárba.
    • A világ legsikeresebb vállalatai (mondjuk a S&P 500) vezérigazgatói átlagosan olyan havi 1 millió dollárt, vagyis kb. havi 300 millió forintot keresnek. Egy CEO éves csúcsjövedelme akár 100 millió dollár is lehet, ami közel évi 30 milliárd forint, ha az apróval nem foglalkozunk.
  2. A magyar bérszínvonal továbbra is alacsony. Mint tudjuk a pénz nem boldogít: főleg ha más kapja. Hiába nőtt több mint százezer forinttal is a magyar átlagbér az elmúlt évtizedben 340 ezer forintra, fizetéseink továbbra is sereghajtónak számítanak a fejlett gazdaságokhoz viszonyítva. Ez a folyamatos évi 10% feletti növekedés volt az indoklása a képviselői tiszteletdíjak választások utáni emelésének. 
    oecd_a_tlagbe_rek_2017.png




    A magyar átlagbér Mexikó után a második legkisebb az OECD országokat összehasonlítva. A politikusok béremelése minden országban népszerűtlen téma — hiszen általában saját maguk döntenek róla —, tehát a további nemkívánatos idegborzoló bejelentéseket elkerülendő kötötték most az alapilletményt az átlagbérhez. (A szokásos kormánypárti trükkökkel — részben sikeresen — megzsarolva az ellenzéket is, akik így — részben — "bűnrészessé" válhattak a közvélemény szemében.) A most választott megoldás akár konszenzus is lehetne, hiszen a politikai osztály eztán együtt nevet, együtt sír majd az átlagbér alakulásától függően a reálgazdasággal. De nem volt az. Van ország ahol a képviselők csak a következő ciklus képviselői fizetéséről dönthetnek: kiküszöbölve a bérmegállapítás összeférhetetlenségét. Lengyelországban viszont épp most csökkentették a politikusfizetéseket. (Persze egy politikai játszma részeként.)
  3. A politikusok államtól kapott jövedelme mindenhol sokszorosan alulmúlja a versenyszféra felsővezetői bérezését. A magyar képviselői alapfizetések 2010-ig nem igazán voltak versenyképesek még mondjuk a művezetői fizetésekkel sem, az első jelentős emelést akkor adták maguknak — akkor még az igen alacsony átlagbér környékén mozogtak, ami szintén nem tekinthető szerencsésnek. Akkor se, ha a politikusellenes közhangulat még a minimálbért is sokallná a képviselőktől. De ahogy színvonalasabb oktatást se várhatunk alulfizetett tanároktól, úgy befolyásmentes és színvonalas kormányzati vagy törvényhozói munkát se lehet elvárni anyagilag függő politikusoktól — ami így 1. a korrupció melegágya és 2. a pártközpontoknak szolgáltatja ki az egyes képviselőket, akik ezért nem lelkiismeretüknek vagy választóiknak akarnak elsősorban megfelelni, hanem kenyéradó gazdáiknak. A demagógia sokkal drágább! 
    euronews_mp_salary.png




    A magyar képviselői fizetések a kelet-európai képviselői fizetésekkel együtt a szerények közé tartoznak. Ez nagyobb probléma, mint a képviselői fizetések emelése.
  4. A magyar képviselők hazai átlagbérhez viszonyított aránya átlagosnak tekinthető. Érdekes véletlen, hogy a tagállami parlamentek képviselői fizetéséről a Euronews nemrég közölt statisztikát, pont az átlagbérrel összevetésben. A magyar parlament pedig pont az (előző évi) átlagbérhez kötötte a képviselők alapilletményét. Az uniós átlag egyébként 2,4. Tehát egy átlagos képviselő átlagosan az adott tagállam átlagbérének 2,4-szeresét keresi. Így a korábbi 2,9-cel is már éppen az átlag felett javadalmazták magukat a képviselők, de nem durván. A minden téren csúcstartó olaszoknál az amúgy is jóval magasabb átlagbér 5,3-szorosát keresik a képviselők, ők lógnak ki leginkább felfelé Európában. A baltikumi országok és Bulgária képviselői is 3,3-4,3-szorosát, de Ausztriában is 3,1 ez az érték, ismét csak jóval magasabb átlagbérrel együtt. Panaszkodni szinte csak az átlagbért megkereső máltai és spanyol képviselők panaszkodhatnak — 1,1-1,2-vel. Az európai uniós országok zömében tehát az átlagbér 2-3-szorosát adják a képviselők maguknak, a megállapított 3 szokásosnak számítana, de ahogy korábban láttuk a képviselők zöme esetében az inkább már 3,5-5 között szór, az átlag valahol 3,75 körül van inkább — plusz a költségtérítések.
  5. Ismétlem: a demagógia drága. A költségtérítésről nincs nemzetközi összehasonlítás, de a képviselői hivatás extraköltségekkel is jár, amit nem becsülnék alá. Régen egy mezei vidéki képviselő ruha- és útiköltsége könnyen felemészthette a keret jó részét, ha becsülettel végezte a munkáját. Ez külön posztot is megérne. Hasonló magánkiadásokkal keveredő költségtérítésekre a vállalatok menedzserei is jogosultak. A demagógia drága: a mára teljesen elfelejtett Seres Mária egyszer majdnem népszavazást tartatott velünk a kérdésben: a népszavazás maga annyiba került volna, mint egy teljes ciklusra az akkori kétszer akkora parlament képviselőinek költségtérítései összesen.
    euronews_mp_eruope_below_avg.pngeuronews_mp_europe_salary_above_avg.png
    Sötétkék: képviselői fizetések. Világoskék: átlagbér. Piros: tagállami átlagbérben kifejezett képviselői fizetések az Európai Unióban (2016). 
  6. A gazdasági elit tagjai kilóra megvehetik a politikai elit bármely szereplőjét. A fenti számok alapján. Fokozottan igaz ez idehaza. Ráadásul a magyar politikai elitnek a még egy-két nagyságrenddel tehetősebb nyugati tőke dominálta világban kell az ország sorsát egyengetnie. A nagyságrendek elképesztőek. A számokat tekintve bármely hazai politikus kifutófiú a pénzemberek világában. Amikor a képviselői béremelésről beszélgetünk a kocsmában, erre is érdemes gondolnunk. A (globális) társadalmi különbségek egyébként nem voltak mindig ekkorák. Ma ez a helyzet. S hogy ez milyen társadalmat eredményez, azt magában mindenki eldöntheti... Viszonylag kevés érv szól amellett, hogy ne szabjunk valahol határt a nagytőke érdekérvényesítő képességének. Mégis az eufemisztikusan lobbizásnak nevezett jelenség odáig fajult, hogy ma már olyan nemzetközi megállapodások születnek, ahol a "szabad kereskedelem" álcája alatt a nemzeti kormányok államoktól független, de a nagyvállalati pénzektől nyilván nagyon is függő "magánbíróságokon"vonhatók akár anyagilag is felelősségre a "befektetői érdekek védelmében". 
  7. Nem jelentősen más akár a vezető politikusok javadalmazását érintő helyzet Európán kívül. A harmadik világ politikusai szerény jövedelmeket mutatnak ki — legalábbis papíron 200 ezrekből tengődnek afrikai elnökök —, főleg, ha sorsukról választók döntenek. Az USA elnökének 400 ezer dolláros éves fizetése, havi 10 millió forinttal nem lenne egy zsíros állás a nyugati pénzügyi szektorban — ha figyelembe vesszük az USA elnökének világpolitikai súlyát legalább a vezető óriásvállalatok CEO-ival kéne összemérhető fizetése legyen, de jó ha akörül keres mint azok jobb jogászai. A világ országai között van viszont néhány kivétel: a kicsi ám gazdag Svájc szövetségi tanácsának hét tagja 500 ezer dolláros fizetést kap, hasonlóan jól fizetik meg Ausztrália miniszterelnökét és Hong-Kong Chief Executive-jét — akinek már a titulusa is és nem csak a javadalmazása nagyvállalati szintű. A monarchákat nem számítva csúcstartó minden bizonnyal a szingapúri kormányfő. Szingapúr ugyan nehezen lenne demokráciának nevezhető, de a gazdaságilag rendkívül sikeres, a polgárok jólétét szem előtt tartó rezsim külön tanulmányban vizsgálta a kérdést és arra jutottak, hogy 1. a közszféra vezetői fizetéseinek versenyképesnek kell lennie a gazdaság hasonló szintű menedzsereinek fizetésével, hogy az ország érdekében kiváló kvalitású, tudású, képességű szakemberek töltsenek be közhivatalt, 2. a közszolgálat ethosza viszont megköveteli a lemondást is a kiemelt jelentőségű közhatalmat gyakorló vezetőktől, 3. mindenféle gyanús, bújtatott javadalmazási formától meg kell tisztítani a kifizetéseket. Szingapúr az egyik legkevésbé korruptország a világon. Ennek folyományaként ugyan drasztikusan csökkentették a miniszterelnök éves fizetését 2,2 millió amerikai dollárról 1,7 millióra, ami  közel havi 40 millió forintot jelent és még így is toronymagasan a legmagasabb az egész világon.
Konklúzióként egy dolgot lehetne leszűrni mindebből a kutakodásból: nem érdemes olcsójánosokra bíznunk közös ügyeinket, de egyáltalán — semmit sem érdemes. Mindenkit tisztességesen kell megfizetni, amennyire a gazdasági lehetőségek engedik, hogy a lehető legjobb teljesítményt várhassuk el. A vagyoni és jövedelmi viszonyokat átláthatóvá kell tenni. Mindez nélkülözhetetlen a közbizalom, a közhivatali tisztségek és a köszolgáltatások presztizsének és színvonalának helyreállításához illetve javításához.




Minket nem fenyegethetnek” – Macedónia nemet mondott a migrációra, Sorosra és az uniós horroralkukra




Elbukott a Macedónia névváltoztatásáról szóló népszavazás, és ezzel a macedónok hivatalosan is elutasították annak a nép által soha meg nem választott baloldalnak az aljas céljait, amely az országot a haladó Európai Unióba vezette volna be úgy, hogy közben megnyitja a Soros György civiljei által meghatározott migrációs útvonalakat az Európába tartó bevándorlók előtt. A macedónoknak vasárnap arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy támogatják-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadják a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt, vagyis hajlandók-e az ország nevének megváltoztatásával rendezni egy 27 éve húzódó vitát, amely miatt Görögország blokkolta Macedónia EU-csatlakozását. Az emberek a független Macedónia mellett döntöttek, a baloldal máris trükközésbe kezdett, hogy ennek ellenére véghezvigye a nagy tervet. Cvetin Chilimanov, konzervatív újságíró szerint “a macedón egy büszke, európai nép, amely nem fogadja el a zsarolást és a fenyegetést”.
Végre van remény Macedónia számára a méltóságunkat és a függetlenségünket ért három éve tartó non-stop támadás után. Macedónia tegnap megmutatta, hogy egy büszke, európai nép, amely nem fogadja el a zsarolást és a fenyegetést, még akkor sem, ha ezek olyan hatalmas politikusoktól jönnek, mint Angela Merkel.
nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Cvetin Chilimanov.
Az macedón újságíró nem véletlenül mondta ezt, hiszen szeptemberben a német kancellár személyesen is elutazott Szkopjéba, hogy segítse a szociáldemokrata Zoran Zajevet és beszálljon a referendumhoz kapcsolódó kampányba. Merkel szerint “egész Európa békéje, a nyugat-balkáni régió kiegyensúlyozottsága múlik azon, hogy sikerül-e átkeresztelni az országot”, megfosztva a macedónokat az identitásuktól. Arról soha senki sem beszél, hogy mennyire fontos migrációs útvonal ez Európa felé, ahogy arról sem, hogya jelenlegi szocialista kormány sorsa is a nemzetközi közösség támogatásától függ, hiszen őket nem választotta meg a nép, hanem az előző, jobboldali kormány céltudatos tönkretétele után tudtak hatalomra kerülni.
Cvetin Chilimanov – Fotó: Vermes Tibor
A szocialista miniszterelnök, Zoran Zaev azt hitte, felhasználhatja Merkel támogatását arra, hogy megfossza a macedónokat a nemzeti identitásuktól, átnevezze az országot, elfogadja ezt a megalázó alkut Görögországgal, ami azt jelentené, hogy meg kellene tagadnunk a történelmünk egy részét, és ilyen feltételekkel, arctalan, névtelen senkikként kellene csatlakoznunk az EU-hoz, illetve a NATO-hoz. Ez az, amire az emberek nemet mondtak vasárnap azzal, hogy otthon maradtak, még annak ellenére is, hogy tudták, ez a munkájukba, egzisztenciájukba kerülhet, vagy akár rendőrség általi megfélemlítésbe is. A mai nap tehát ünnep Macedónia számára.
mondta Chilimanov.
Hogy mit fog ez a döntés hozni a macedón nép számára? Chilimanov szerint az ország már így is elég nyugati és európai, hiszen a fő kereskedelmi partnerük az Európai Unió, és már rég NATO-tagok is lennének, ha a görög nacionalisták nem követeli tőlük, hogy változtassák meg az országuk nevét.
A cél az, hogy a jövőben ugyanígy együtt tudjunk működni ezekkel a szervezetekkel, anélkül hogy tagok lennénk. Ha az olyan politikusok, mint Angel Merkel kicsit gondolkodna, akkor abbahagyná a nyomásgyakorlást, és a szuverenitásunk aláaknázást, gazdasági/kereskedelmi előnyökért cserébe. Ehelyett még mindig hatalmon tartják Zaevet és mesterségesen kreált büntetőperekkel próbálják lejáratni a jobboldali, konzervatív VMRO pártot, de éppen ez volt az, amely arra ösztönözte az embereket, hogy ne vegyenek részt ebben az egészben. 
Chilimanov azt is elárulta, hogy Zaev és kormánya azzal próbált meg a népszavazás előtt kampányolni, hogy sikeres EU-csatlakozás esetén az embereknek ingyenes egészségügyet és felsőoktatást biztosítanak majd. 
A referendum érvényességéhez 50 százalékos részvétel kellett volna, ehhez képest a macedónok 30 százaléka ment el véleményt nyilvánítani. Az EU vezetői most arra ösztönzik Zoran Zaevet, hogy hagyja figyelmen kívül a siralmas eredményt, és ennek ellenére írja alá a megállapodást Görögország bábminiszterelnökével, Alexisz Ciprasszal. Cvetin Chilimaov szerint ez rossz döntés, hiszen a helyzet közel sem olyan, hogy ilyen jellegű támadást indítsanak a macedón demokrácia ellen csak azért, hogy betuszkolják az országot a NATO-ba, vagy hogy olyan uniós csatlakozási tárgyalásokat kezdeményezzenek, amelyek még sok-sok éven keresztül nem zárulhatnak le. 
Fotó: Vermes Tibor
Zaev szocialista pártja, az SDSM kommunista módszereket alkalmaz annak érdekében, hogy bűnügyi vádakat fogalmazzanak meg a VMRO politikusai ellen. Ezeket az elkövetkezendő időszakban arra fogják használni, hogy a parlamenti képviselőket megfenyegessék, ezáltal pedig belerángassák őket abba a kétharmados többségbe (120-ból 81 szavazat szükséges – a szerk.), amely a névváltoztatáshoz kell, illetve még néhány igen megalázó intézkedéshez, amelyben Zaev és Ciprasz megállapodott. Most a VMRO parlamenti képviselőin a sor, hogy ellenálljanak a nyomásnak, például annak a büntetőeljárásnak, amelyet egy női parlamenti képviselőnő fia ellen indítottak. Ebben az esetben például ezzel kényszerítik az édesanyát, hogy szavazzon igennel a névváltoztatásra, ha nem akarja, hogy a fia börtönbe kerüljön.
mondta Chilimanov.
Hozzátette:
Ezek azok az értékek, amelyeket az európai politikusok 2018-ban képviselnek!
Annak ellenére, hogy úgy tűnik, hogy a macedónok tegnap az EU-tagság ellen szavaztak, a valóság egészen más. Felmérések igazolják, hogy az EU-tagság támogatottsága a macedónok körében 90 százalék fölött van, bár a görög válság, a VMRO ellen elkövetett politikai támadások és a szocialistákkal összejátszó EU-s és amerikai politikusok miatt ez az arány lényegesen csökkent az elmúlt időszakban.
A népszavazáson Chilimanov szerint Soros György is sokat veszített. 
Soros Györgyék befogadtak egy csomó civil szervezetet azáltal, hogy a szélsőséges nyitott határok elvét alkalmazzák és családellenes embereket segítsenek hatalomra, ami által pedig kulturális háborút hirdettek Macedónia ellen. Sok hasonló forgatókönyvet látunk Európában és az Egyesült Államokban, ezeken keresztül pedig láthatjuk az európai diplomácia valódi, torz arcát, amely remélhetőleg elbukik jövőre az EP-választásokon. 
A névváltoztatásról szóló megállapodást a szkopjei parlament egyébként már ratifikálta, de a macedón alkotmány módosítására is szükség van ahhoz, hogy az athéni képviselőház is tárgyalhassa a dokumentumot. Ezt követően az utolsó akadály is elhárul az elől, hogy Macedónia folytathassa a csatlakozási tárgyalásokat a NATO-val és az Európai Unióval.
Zoran Zaev miniszterelnök korábban még ragaszkodott ahhoz, hogy megkérdezze az állampolgárok véleményét is, bízva abban, hogy a népszavazás sikeres lesz, ugyanakkor óvatosságból már akkor sem tette ügydöntővé a referendumot, sőt a kampány végén, látván, hogy várhatóan alacsony lesz a részvétel, már azt mondta, akik nem mennek el szavazni, azoknak a véleményét nem kell figyelembe venni, csak az számít, hogy az igenek vagy a nemek kerülnek-e többségbe
A szociáldemokrata miniszterelnök júniusban írta alá görög hivatali partnerével azt a megállapodást, amely lezárta a 27 éve húzódó vitát a két ország között. A megállapodás értelmében Macedónia megváltoztatja a nevét, cserébe pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
Vezető kép: Vermes Tibor


A BANKOK HATÁROZZÁK MEG A VILÁG SORSÁT



Bankuralom. A lenti videót mindenkinek érdemes megnézni, akár átvert "deviza"- hiteles, akár nem.

 
A videó megtekintése után pedig érdemes feltenni magunknak néhány kérdést: a "demokratikus" társadalmi berendezkedés valóban létezik? A többpártrendszer kiknek az altatására lett kitalálva? Kik a parlamenti pártok? Milyen hasznát vesszük a politikusoknak? Van értelme a parlamenti "választásoknak?





https://www.youtube.com/watch?v=Od6GE-I-skY

Pap Gábor - Bankár Uralom - Vallás Háborúk - Parazita

Pap Gábor - Káin reneszánsz maffiája

Pap Gábor - Bakócz Tamás ,Mediciek,Fuggerek,proletariátus,Székely (Dózsa) György

Történelemhamisítás, judEU-cion módszerek az MTA-tól, Fidesz hazaárulás 2012.m4v

500 milliárdot bukhat az ország a közbeszerzési mutyik miatt
G7 által megismert, nem nyilvános kormányzati jelentés szerint akár 500 milliárd forint körüli összeget is bukhat Magyarország a hazai közbeszerzési és uniós pénzosztási rendszer korábban feltárt hiányosságai miatt.
Ahogyan korábban megírtuk, tavaly novemberben Budapesten jártak az Európai Bizottság auditorai, akik 1200 milliárd forint összértékű közbeszerzést vizsgáltak meg nagyítóval a 2015 és 2017 közötti termésből. A teljes intézményrendszer közbeszerzési ellenőrzési rendszere hármas osztályzatot kapott a négyfokozatú skálán. Ez azt jelenti, hogy nagy hibákkal, éppen csak működik a rendszer. Az egyedi projektek hibái miatt a bizottság által kért pénzügyi korrekció 103,4 milliárd forint, tehát ezekre ennyivel kevesebb uniós forrás kifizetését javasolja. Ez nem a már kiosztott pénz visszafizetését, hanem a később utalandó források visszatartását jelenti.
Budapest, 2017. augusztus 10.Desiro motorvonat közlekedik az átépítés alatt álló Angyalföld vasútállomáson 2017. augusztus 10-én. Az állomás a Budapest-Esztergom vasútvonal teljes felújítása és villamosítása keretében újul meg.MTI Fotó: Máthé Zoltán
Rossz osztályzatot kaptunk Brüsszeltől, a támogatások 10 százalékát visszakérhetik a rendszerhibák miatt.
A G7 szerint a kormányzati jelentés legnagyobb újdonsága, hogy ezeken túl a bizottság rendszerszintű korrekciót is szükségesnek tart. Ennek háromféle módja lehet: vagy az összes uniós támogatású szerződést egyenként át kell vizsgálni, vagy reprezentatív mintavétellel megbecsülni a szabálytalanságok hatását, vagy el lehet fogadni a bizottság által megállapított 10 százalékos átalányt.



A harmadik út a legegyszerűbb: ebben az esetben a 10 százalékos korrekciót minden, a KFF ellenőrzésen már átesett eljárásra alkalmazni kellene. Az érintett szerződések eredetileg becsült összege 4500 milliárd forint volt, a tényleges érték eltérhet ettől a nagyságrendi becsléstől. A végösszeg tehát 450 milliárdnál kevesebb lehet, az EB korábbi gyakorlata alapján azonban úgy kell számolni, hogy ez ténylegesen elveszik az ország számára. A dokumentum szerint a korábbi tapasztalatok és az Európai Bizottság gyakorlata alapján a teljes korrekció elkerülése nem látszik reálisnak.
A 3-as besorolás miatt a bizottságnak joga van a kifizetések megszakítására, illetve felfüggesztésére. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor idén 600 millió, 2019-ben további 650 millió euró lehívása hiúsulhat meg. Ha az összes operatív program erre a sorsra jutna, akkor a nem lehívható összeg idén 2,3 milliárd, jövőre további 4 milliárd euró lenne.

Már most is csúsznak az EU-s pénzek

A kifizetendő uniós pénzek a viták miatt már most jelentős csúszásban vannak, az előfinanszírozás miatt az egyenleg 1200 milliárd forintos mínuszt mutat a Pénzügyminisztérium havi tájékoztatói szerint. A kormány valószínűleg megállapodásra törekszik mind az egyedi, mind a rendszerszintű megállapításokkal kapcsolatban.
A G7 által megismert dokumentum a követendő kommunikációra is javaslatot tesz. Ugyan az üggyel kapcsolatban szóvivői tájékoztatót, közleményt vagy sajtótájékoztatót nem javasolnak, egy szükséghelyzetben bevethető politikai kommunikációs üzenetről azért olvashatunk a dokumentumban. Eszerint:
a bevándorláspárti uniós vezetők évek óta következetesen próbálnak nyomást gyakorolni hazánkra, hogy engedjünk a tömeges illegális bevándorlás kérdésében. Ennek érdekében az uniós fejlesztési források megvonását is felhasználnák hazánk ellen eszközként.
Kép: AFP PHOTO / Christof STACHE


Orbán szerint a jó szakmunkásokkal lehet visszanyerni a versenyképességet

Európa kiváló szakemberek képzésével dolgozhatja le versenyhátrányát - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az EuroSkills Budapest 2018 - a szakmák Európa-bajnokságának ünnepélyes megnyitóján.
A miniszterelnök szerint a fiatalok valójában sorsdöntő mérkőzés részesei, melyet a világ különböző földrészei vívnak egymással. Úgy látja, hogy Európa öregszik, népessége fogy, ezért komoly versenyhátrányban van. Majd elmondta, mi lenne erre az ő megoldása:
Ezt a hátrány kiváló szakemberek képzésével dolgozhatjuk le, vagyis Európa akkor nyeri vissza újra az erejét, ha mi neveljük fel és képezzük ki a világ legjobb szakmunkásait. Mindez azt jelenti, hogy az Önök tehetsége és tudása, szorgalma ma Európa versenyképességének arany fedezete.”
Orbán Viktor kiemelte, hogy Magyarországnak világszínvonalú munkásai vannak, akikre büszke az ország, és akiket megbecsül. Megjegyezte, hogy magyarok a szellemi és fizikai erejükre, tudásukra és munkájukra számíthatnak. A miniszterelnök arra kérte a fiatal szakmunkás versenyzőket, hogy vállalják a tanulást, a munkát, a hazájukat, és mindezért küzdjenek. (MTI)


Holnap kiderül, börtönbe csukják-e a Hajógyári-sziget egykori urát, Vizoviczki Lászlót

Szerdán másodfokú ítéletet hirdet az éjszakai élet egykori (?) ura, Vizoviczki László és társai perében a Fővárosi Ítélőtábla. A diszkópápa hét év börtönt kapott első fokon, de az ügyészség fellebbezésében jóval súlyosabb büntetést kért az alvilág  erős emberére, aki ártatlannak vallja magát és a kiszivárgott információk szerint nagyon szerette volna elkerülni a felelősségre vonást, ezért még 2014 decemberében terhelő információkat adott át Gyurcsány Ferencről és volt honvédelmi miniszteréről a hatóságnak, ám az ügyészség visszautasította az alkuajánlatot. Vizoviczki ugyan adócsalás és vesztegetés miatt áll “csak” bíróság előtt, ám az nyílt titok volt, hogy birodalma állam volt az államban, a Hajógyári-szigeten ömlött a drog, fiatalokat öltek meg és dobtak a Dunába. Mindez 2012-ig, a vállalkozó letartóztatásáig háborítatlanul folyhatott, hiszen a diszkópápa olyan szintű kapcsolati hálót épített ki, hogy szinte mindent megtehetett.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) bűnszervezetben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével vádolja a diszkókirályt és társait. Az ügyészség vádiratában hangsúlyozza, hogy Vizoviczki megkérdőjelezhetetlen vezetőként irányította az általa létrehozott bűnszervezetet, szórakozóhelyeinek minden egyes eltitkolt milliói hozzá kerültek, és annak felhasználásáról kizárólag az éjszaka egykori ura dönthetett. A vád szerint Vizoviczki László a 2000-es évek közepére több éjszakai szórakozóhelyen szerzett befolyást Budapesten, legális, illetve illegális eszközökkel átvette több mulató, valamint több, a Hajógyári-sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. Az erőszakos, illetve egyéb úton megszerzett diszkók, bárok, mulatók a hatóság által vizsgált 2010 és 2012 közötti időszakban több százmilliós bevételre tettek szert, azonban  „családi és baráti segítséggel” 250 millió forint óvadékot napok alatt összekaparó, Portik Tamásra terhelő vallomást tevő Vizoviczki utasítására „megtévesztették” az adóhatóságot és a tényleges jövedelemnek csak egy részét vallották be.


Vizoviczki azt állítja, nem okozott kárt a költségvetésnek. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

HÉT ÉVRE ÍTÉLTÉK ELSŐ FOKON

Vizoviczkit még tavaly áprilisban ítélte hét év börtönre felbujtóként, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt első fokon a Fővárosi Törvényszék. A Hajógyári-sziget egykori urát hét évre a közügyektől is eltiltották, valamint 600 millió forintos vagyonelkobzással sújtották. A Kósa Zsuzsanna tanácsvezető bíró által kihirdetett, több sebből vérző elsőfokú ítélet szerint Vizoviczki mellett néhány társa (üzletvezetők, ügyvezetők) öt, néhány vádlott pedig 2-3 év körüli letöltendő börtönt, több mint tízen pedig felfüggesztett szabadságvesztést kaptak. Több vádlottat felmentettek. Az ügyészség fellebbezésében Vizoviczkire és a legtöbb vádlottra nézve súlyosabb büntetés kiszabását, valamint a bűnszervezet megállapítását kérte a táblabíróságtól. Az üzletember ugyanakkor az eljárás során végig tagadta az ellene felhozott vádakat és  azt állította, egy forint kárt nem okozott a költségvetésnek. Az ügyben szerdán hirdet másodfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. 

A VESZTEGETÉSI BOTRÁNNYAL KEZDŐDÖTT A VIZOVICZKI-ÜGY

A Vizoviczki-ügy valójában egy másik, szintén folyamatban lévő eljárással kezdődött, amiből később kinőtte magát az adócsalási per. Vizoviczkit és több főrendőrt eredetileg „csak” bűnszervezetben, folytatólagosan és üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel vádolta a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, majd május végén fogták el az első gyanúsítottakat. Vizoviczki és a főrendőrök perét 2015. január 14-én zárt eljárásban kezdte tárgyalni a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa, de az eljárás nevetségesen lassan halad, idén várhatóan még elsőfokú ítélet sem fog születni.
Vizoviczki alkuajánlata. Fotó: PS

AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB DROGPIACA?

A vesztegetési ügyhöz hozzátartozik az is, hogy több korábbi érintett is megúszta a felelősségre vonást, többek között az a 61 belvárosi rendőr, akiknél ugyancsak azt vizsgálták, hogy kenőpénzekért hozzájárultak-e Vizoviczki szórakozóhelyeinek sikeres működéséhez. Ezekben az ügyekben 2015-ben bizonyítottság hiánya, illetve elévülés miatt megszüntették a nyomozást. De korábbi cikkeinkben írtuk arról is, hogy a Hajógyári-sziget az ország legnagyobb drogpiaca volt, amiről a nyomozó hatóság is pontos képet kaphatott, ennek ellenére az elindított eljárások elhaltak.  Az Országos Mentőszolgálat adatai szerint a Sziget szórakozóhelyein hét hirtelen halál is előfordult, az egyik halottat például a Vizoviczki főhadiszállásának tekintett Stúdió nevezetű szórakozóhely padlóján találták meg a vendégek. A Hajógyári-szigeten emellett több rejtélyes eltűnés és haláleset is történt, ezekről ittitt és itt tájékozódhatnak.

LÁNYA MEGHALHAT, HA ELÍTÉLIK

Érdemes szót ejtenünk arról is, hogy az egyes tanúvallomások szerint olajos pénzekből felépített Vizoviczki-birodalomban súlyos lopások voltak, a diszkópápát saját munkatársai fosztották ki. Erről beszélt többek között a Portik-ügyek koronatanúja, valamint a vesztegetési ügyben ugyancsak főtanúvá vedlett egykori bűntárs, Varga István, aki vallomásában elmondta, hogy az üzletvezetők és a szórakozóhelyeken dolgozók közösen átírták a napi történésekről szóló rajzokat. Ezeket a lopásokat igyekezett leleplezni az ügy negyedrendű vádlottja, akire ezért bosszúból a vádlottak, illetve több tanú is terhelő vallomásokat tettek. A negyedrendű több tanút is hívott volna az általa elmondottak igazolására, ám ők a súlyos fenyegetések hatására végül nem mertek a bíróságon megjelenni. D. Róbertné ráadásul a bárokba be sem járt, azok vezetői őt nem ismerték, mégis megvádolták vele. A nő egyébként egyedül neveli súlyosan beteg gyermekét. Az eljárás mindkettőjüket  olyan nehéz anyagi helyzetbe sodorta, hogy mindennapi megélhetésük veszélybe került. Lánya betegségével kapcsolatban a negyedrendű vádlott egy olyan orvosi igazolást is beadott a bíróságra, hogy a 24 órás ápolásra szoruló gyermeke az ételt és italt csak édesanyjától fogadja el, így csak ő tudja ápolni, ha őt elszakítanák tőle, abba a lány belehalhat. Az orvos szó szerint ezt írta: „az anya jelenléte az egyetlen megoldás a túlélésre”.
Máziné dr. Szepesi Erzsébet és tanácsának döntése emberi sorsokra lesz kihatással. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

NINCS MÁS LEHETŐSÉG, CSAK A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS

A negyedrendű vádlott speciális helyzetével kapcsolatban korábban megszólalt a PestiSrácok.hu-nak Vajmi Zsuzsanna igazságügyi adó-, járulék- és könyvszakértő is. A szakértő elmondta, átnézve az ügy dokumentumait (az elsőfokú ítélet írásos indokolása, szakértői anyagok, szakértők és könyvelők vallomásai), arra jutott, hogy az első fokon meghozott ítélet független a józan észtől. Vajmi Zsuzsanna szerint ugyanis érhetetlen, hogy a negyedrendű vádlottat tanú és vádlotti vallomások alapján ítélték el annak ellenére, hogy állításaik a cégcsoport könyvelését végző és annak irányítását ellátó felelős szakemberek vallomásával ellentmondásban vannak, cáfolhatóak.  Azt is nehéz elképzelni, hogy egy több mint húsz éve működő cégcsoporthoz D. Róbertné másfél évre odakerül, és az rögtön az ő utasításai alapján működik – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint ez azért is valószínűtlen, mert egy ekkora cégcsoport szóbeli utasításokkal történő irányítása lehetetlen, azt csak írásosban rögzített utasításos rendszerrel lehet működtetni. Vajmi Zsuzsanna hozzátette, az az ellentmondás sem tűnt fel senkinek, hogy a negyedrendű vádlottat éppen azért alkalmazta Vizoviczki, hogy megakadályozza a lopásokat, ám az ellene terhelő vallomást tevő személyek lényegében lopásra történő utasítással vádolták meg, amikor azt állították, hogy arra kaptak tőle parancsot, hogy ne üssék a pénztárgépeket. Ez nonszensz, a józan ész szabályaival ellentétes – mondta az adószakértő. A szakértő nyilatkozatából tehát kiolvasható, hogy ezt az ügyet annyira elrontották első fokon, hogy a nem jogerős ítéletet hatályon kívül kellene helyezni.
Vizoviczki Gyurcsányról bűnügyi információkat adott át az ügyészségnek. Fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu

TITKOS INFORMÁCIÓK GYURCSÁNYRÓL

Fontos még kiemelni, hogy Vizoviczki mindkét ügyében szerette volna elkerülni a felelősségre vonást, amiért cserébe politikusok fejét ajánlotta az ügyészségnek. 2014 decemberében például terhelő információkat adott át Gyurcsány Ferencről és Juhász Ferenc egykori honvédelmi miniszterről a Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF), majd felajánlotta, hogy a háttérbe húzódva, a nyomozati és bírósági szakból is kimaradva, operatív együttműködőként segítené a hatóságok munkáját a két politikus ügyében. Az alku azonban nem köttetett meg, ahogy egy évvel korábban sem tudott megegyezni az ügyészséggel Vizoviczki, aki azzal is fenyegetőzött, hogy jobboldali politikusokról is terhelő adatokkal rendelkezik. Azt a legfőbb ügyész is elismerte, hogy az éjszaka császára politikusokat érintő információkat bocsátott az ügyészség rendelkezésére annak érdekében, hogy megállapodás megkötésére kerüljön sor. Az alku Polt szerint azért nem köttetett meg, mivel Vizoviczki a vád szerint bűnszervezetben követte el a terhére rótt, kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményeket, ezért az ügyészség úgy döntött, hogy fontosabb a diszkócsászár megbüntetése, mint a vele való együttműködés.

BEÉPÜLT A POLITIKÁBA?

Érdemes azt is megemlíteni, hogy a Vizoviczki által kiépített maffiahálózatról  mit nyilatkozott portálunknak Orosz István, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűnszervezetek elleni osztályának volt vezetője, aki utalt rá, a diszkópápa és csapata beépült a politikába és Vizoviczki komoly bizonyítékokkal tarthat sakkban befolyásos politikusokat. Éppen emiatt érdemes leszögezni, hogy nagy eredmény a belügyi vezetéstől és az ügy felderítését végző, majd az aktákat az ügyészségnek átadó Nemzeti Védelmi Szolgálattól (NVSZ), hogy elindította az eljárást, annak ellenére, hogy a Radnai-ügy felgöngyölítője szerint az évtizedekig háborítatla
nul tevékenykedő Vizoviczki csápjai magas politikai körökig érhettek. 
Portálunk a Vizoviczki-birodalom tündökléséről és bukásáról korábban hosszú cikksorozatot közölt, ezekről bővebben ittittitt és itt olvashat. 
Vezető kép: PS


Húsz éve üzent hadat Magyarországnak az olajos alvilág

Ma húsz éve, hogy végrehajtották az 1990-es években zajló magyarországi maffiaháború legbrutálisabb leszámolását. Az 1998. július 2-án történt Aranykéz utcai robbantásban négy ember halt meg, köztük a rendőrséggel együttműködő, az olajügyeket jól ismerő vállalkozó, Boros József Károly. Noha az ügyben Portik Tamást és bérgyilkosát, Jozef Rohácot tavaly jogerősen elítélték, arra a bíróság is utalt, hogy többen is megúszhatták a felelősségre vonást, ráadásul az ügyészség szerint a nyomozás kezdetén kulcsfontosságú bizonyítékok tűntek el a BRFK életvédelmi alosztályát vezető főnyomozó dolgozószobájából…
1998. július másodika, csütörtök. Pontosan húsz évvel ezelőtt, déli 12 óra előtt nem sokkal a külföldről hazatérő Boros „Óriás” Tamás leparkolta autóját az Aranykéz utcai parkolóházban, és gyalog indult el utolsó útjára a közelben lévő irodája felé. Útközben még odaköszönt szír pénzváltó ismerősének, majd megszólalt a telefonja, de beleszólni már nem volt ideje. Hatalmas robbanás rázta meg Budapest belvárosát. Egy kis Polskiba rejtett, nagy mennyiségű, távirányítású bombát robbantottak fel az eredeti nevén Boros József Károly vállalkozó mellett. Az olajügyeket jól ismerő, a rendőrséggel együttműködő koronatanún kívül még három járókelő is életét vesztette, valamint 24 ember megsérült a detonációtól. Az 1996-ban, Prisztás József lelövésével elkezdődött magyar maffiaháborúban először fordult elő, hogy a „célszemélyen” kívül mások is meghaltak.
Az egyik vétlen áldozat emléktáblája az Aranykéz utcában. Fotó: PS

A RENDŐRÖK TUDTÁK, KI ÁLL A ROBBANTÁS HÁTTERÉBEN

A rendőrség sokáig egyhelyben toporgott, a nyomozást először 2002. szeptemberében zárták le, majd 2008. nyarán, a merénylet kivitelezőjének tartott Jozef Rohác prágai elfogása és Magyarországra szállítása előtt vették újra elő az ügyet, ám a szlovák férfit akkor csupán tanúként hallgatták meg. Pedig állítólag a rendőrök már a robbantás napján tudták, hogy Rohác és bandája, az úgynevezett Meciár-kommandó tagjai voltak az elkövetők, és a Népszabadság információi szerint bizonyíték is volt ellenük. Ahogy úgy tudjuk, a rendőrök azzal is tisztában lehettek, hogy Portik Tamás áll a merénylet hátterében. Egyrészt Rohácék, a szlovák vonal miatt, másrészt azért, mert Portik egyik embere, a Kacsa becenevű L. János a robbantás utáni pillanatokban felbukkant a helyszínen.
Boros mindent kipakolt a maffiáról, ez okozta végül a vesztét. Fotó: PS

BOROS ELÁRULTA AZ OLAJOS ALVILÁGOT

Az sem volt kérdés, hogy mivel haragította magára Boros az olajos alvilágot: a férfi 1997. januárjában részletesen beszélt az illegális olajszőkítésről, az olajos alvilág felépítéséről, valamint arról, hogy ez a kör áll az 1996-ban elkezdődött fővárosi robbantások mögött. Boros többször név szerint említette Portikot, sőt „elvetemült kis gyilkosnak nevezte”, valamint egyértelműen összefüggésbe hozta az Energol-vezért Prisztás József meggyilkolásával. A szűk körben tett vallomás azonban nagyon hamar ellenfeleihez került, onnantól kezdve pedig Boros sorsa meg volt pecsételve. 

TITKOSSZOLGÁLATI JÁTSZMÁK A HÁTTÉRBEN?

Sokáig élt az az elmélet, hogy a négy halálos áldozatot követelő robbantást a SIS, a szlovák titkosszolgálat parancsára hajtották végre. Elméletek szólnak arról is, hogy Boros felrobbantása kettős érdeket szolgálhatott: egyrészt Portik likvidálni tudta a rendőrséggel együttműködő, neki sok kellemetlenséget okozó Borost, míg a szlovák titkosszolgálatnak a belvárosi, nagy vihart kavart, pusztító erejű robbantásos módszer „jött jól”. De ezek csak feltételezések, mint ahogy az sem bizonyított, hogy a tömeggyilkosság felbujtójaként jogerősen elítélt Portik bármikor is kapcsolatba lépett volna az akkori szlovák titkosszolgálattal. Az egyetlen kapocs az egykori olajos és a Lexa vezette szolgálatok között a robbantó, Jozef Rohác személye lehet, aki korabeli sajtóhírek szerint a SIS-nek is, illetve az akkori szlovák és magyar alvilágnak is „dolgozhatott”. Rohác 2000-ben egy szlovák oknyomozó riporternek írásban adott nyilatkozatában azt állítottanagy titkosszolgálatok játszmái állnak többek között a magyarországi robbantások hátterében is. Később kijelentette, hogy titkait nem viszi magával a sírba, de amíg él, nem fog semmit mondani. Mindent, amit tudott, le van írva, és biztonságos helyen van tartva egy „halálom után felbontandó” borítékban.

FORDULATOT HOZOTT PORTIK ELFOGÁSA

Fordulat 2012. július 14-én következett be, amikor négy társával együtt elfogták Portik Tamás egykori Energol-vezért, akit – a Prisztás-, Cinóber- és a Seres-gyilkosság mellett – ennek a merényletnek a megbízásával is meggyanúsítottak. Az ügyben 2017 tavaszán született jogerős ítélet, amely szerint Portik – aki közvetlen kapcsolatban állt Roháccsal – valamikor 1998 áprilisában adott megbízást a Fogász becenevű végrehajtó emberének, hogy ölje meg Boros József Károlyt. Ezután a Rohác bűnbandájához tartozó Jozef Hamala Szabó Zsolt nevére kiállított hamis személyi igazolvánnyal megvásárolta emberölés céljából a DYP-444 rendszámú Polski Fiatotamelybe 4500-5000 gramm súlyú robbanóanyagot helyeztek el. Az autóval az Aranykéz utca 1-3-as szám alatt leparkoltak, mivel ezt az utat Boros napi szinten használta, hogy a Váci utcai irodájához eljusson. Miután tudomást szereztek arról, hogy Boros 1998. július 2-án, a délelőtti órákban elmegy az irodájába, Rohác lesben állva felkészült a bomba felrobbantására, majd pontosan 11 óra 52 perckor, amikor Boros elhaladt a Polski Fiat mellett, távirányítással működésbe hozta a robbanóanyagot. Az “eredmény” ismert: négy halott, köztük a célszemély Boros, és rengeteg sérült.

ELTÜNTETTÉK A LEGFONTOSABB BIZONYÍTÉKOKAT

Noha Portikot és Rohácot jogerősen elítélték, az ügyet tárgyaló bírónő utalt rá, van arra is adat, hogy többeknek még a vádlottak padján lenne a helye. A másodfokú tanácselnök hangsúlyozta, a felbujtónak is lehet felbujtója, és nem zárható ki, hogy Boros megölésének gondolata először másokban merült fel, de a nyomozóhatóságnak nem volt elég bizonyítéka arra, hogy ezeket a személyeket eljárás alá vonja. Az Aranykéz utcai merényletnél fontos megemlíteni, hogy ma már tudható, a nyomozás kezdetén kulcsfontosságú bizonyítékok tűntek el a rendőrségről. Perbeszédében az elsőfokú ügyész is megjegyezte, hogy a BRFK életvédelmi alosztályát vezető főrendőr dolgozószobájából például eltűnt az a kamerafelvétel, amin a korabeli rendőri jelentések szerint szemből látszott a robbantás tettese. 
Vezető kép: Urbán Tamás


Politikai merényletek: a Torgyán-lakás felrobbantása kapcsán hallgathatják ki Kisbandit

A PestiSrácok.hu információi szerint az alvilág bankáraként ismert Lakatos Andrást is meghallgathatják az 1998-as választások előtt és után történt, egy ideje újra vizsgált politikai merényletekkel kapcsolatban. Úgy tudjuk, a hatóságok abban bíznak, hogy Kisbandi leginkább a Torgyán József házánál történt robbantással összefüggésben szolgálhat értékes információkkal.  
Arról a Magyar Idők számolt be pár hónapja, hogy a hatóságok várhatóan előveszik az 1998-as politikai robbantások aktáit, hiszen azok összefüggnek az Aranykéz utcai merénylettel. Ismert, a politikai merényletsorozat 1998. március 12-én a Független Kisgazdapárt budapesti, Belgrád rakparti székházának felrobbantásával kezdődött volna, ám a támadás egy véletlennek köszönhetően meghiúsult: a portásnak haza kellett mennie, mert várandós felesége rosszul lett, ám kilépve az ajtón arra lett figyelmes, hogy egy nejlonszatyor hever a földön. Felkapta, betette az autójába, és csak otthon vette észre, mit talált. Azonnal hívta a rendőröket.
Torgyán meg volt arról győződve, hogy az eredeti terv szerint őt meg akarták ölni. Fotó: MTI

A POLITIKAI ROBBANTÁSOK

Négy nappal később, március 16-án Torgyán házát vették célba a merénylők, nála robbantottak. A kisgazdák vezetője a televízióba ment volna, szereplését azonban az utolsó pillanatban lemondták, így otthon maradt. Torgyán biztos volt abban, hogy a merénylő ismerte a programját, s amint kilép a lakásból, akkor robbantott volna. 1998. május elsején, tíz nappal a választások előtt ismét távirányítású pokolgépet hoztak működésbe. A merénylet Szájer József fideszes képviselő lakásánál történt, ám a Fidesz akkori alelnöke éppen vidéken kampányolt. A robbanás benyomta az ajtót, átszakította a födémet, az összes lépcsőházi ajtó és ablak betört. Ezután az akció után következett a Fidesz Lendvay utcai székházánál történt robbantás. A detonáció a magasföldszinti erkélyt rongálta meg, de szerencsére senki sem sérült meg. A merénylő az utcán lévő telefonfülkéből felhívta a székházat, és megkérdezte, bent van-e Áder János, majd a nemleges válasz kimondása után azonnal robbantott. A tettest és megbízóját azóta is homály fedi.

LAKATOS SZERINT PORTIK UTASÍTÁSÁRA ROBBANTOTTAK TORGYÁN LAKÁSÁNÁL

Évekkel ezelőtt a Portik Tamás ellen tanúvallomást tevő személyek közül többen arról is beszéltek, hogy a gyilkosságok mellett az 1996-ban elkezdődött budapesti robbantás-sorozat is az olajvállalkozóhoz köthető. A Conti-Car egykori tulajdonosa, Radnai László szerint a kézigránátos támadások célja az volt, hogy a rendőrség figyelmét eltereljék az olajos ügyekről. Az egykori keresztapa azt hallotta, hogy Portik Tamás a támadásokat és az ezzel járó zavarkeltést azért erőltette, hogy ha túl sok ilyen eset történik, akkor leváltják a rendőrfőkapitányt és a rendőri vezetőket, így majd pozícióharc indul a rendőrségen belül, s leszállnak az olajos ügyekről. Radnai hangsúlyozta, Portik terve bejött, mivel Pintért 1996 végén leváltották. Arról eddig nyílt vallomásban senki nem beszélt, hogy az Energol-vezérnek a másfél évvel később elkezdődött politikai robbantásokhoz is köze lehet, ám az alvilág bankárának gúnyolt, csalással vádolt Lakatos András nemrég megjelent könyvében arra utalt, hogy zavarkeltés céljából Portikék álltak a politikai robbantások mögött is. Kisbandi példaként megemlítette, hogy az Energol-vezér utasítására robbantottak 1998 tavaszán Torgyán József házánál. Úgy tudjuk, a könyvben leírtakra a hatóságok is felfigyeltek, így elképzelhető, hogy a Torgyán-robbantás ügyében is meg fogják hallgatni a börtönben ülő, Portik Tamásra több gyilkosság kapcsán már terhelő vallomást tevő férfit. Ebben az ügyben a legfontosabb kérdés persze az, ha bebizonyosodik, hogy Portik parancsára követtek el robbantásos merényleteket 1998-ban is, akkor ez a saját döntése volt, vagy valakik megbízták, hogy a választás évében terrorcselekménnyel felérő akciókat hajtasson végre.

Kisbandit a politikai robbantásokról faggathatják. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

KAMU LEHET A SZLOVÁK TITKOSSZOLGÁLATI SZÁL

Sokáig az a feltételezés élt a politikai robbantásokkal összefüggésben, hogy az egykori szlovák miniszterelnök, Vladimir Mečiar alatt működő titkosszolgálat Omega fedőnevű – vélhetően az orosz titkosszolgálatok megbízását teljesítő  akciója hátráltatni akarta Csehország és Magyarország NATO- és európai uniós csatlakozását. Magyarországon ennek érdekében az úgynevezett Mečiar-kommandóval – melynek tagja volt Roháč és az azóta meggyilkolt Jozef Hamala is – különböző robbantásos cselekményeket hajttattak végre az 1998-as parlamenti választások előtt és utánAz általuk használt robbanóanyag megegyezett a későbbi Aranykéz utcai robbantásnál használt robbanóanyaggal, így már akkor azt feltételezték a magyar rendőrök, hogy a négy halálos áldozatot követelő merénylet végrehajtója is Roháč és bandája volt. A politikai színezetű robbantások kapcsán annak idején rongálás (!) miatt indítottak eljárást, de semmilyen eredményre nem jutottak a hatóságok, akik ma már azt feltételezik, hogy nem a szlovák titkosszolgálatoknak volt köze a fenti merényletekhez, hanem a Portik-féle kör hamis szálak bedobásával manipulálta az eljárást, hasonlóan több, a kilencvenes években elkövetett alvilági leszámolás nyomozásához, amelyek csak a 2010-es kormányváltás után vettek új lendületet.


MEGOLDÓDHAT A FENYŐ-GYILKOSSÁG REJTÉLYE

Ennek eredményeképpen sikerült megoldani például Prisztás József nagyvállalkozó 1996-os meggyilkolása, vagy a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás ügyét. A két eljárásban az említett időszak olajos ügyeinek egyik kulcsfiguráját, Portik Tamást marasztalták el felbujtóként. A vizsgálatok adatai szerint Prisztást Portik egyik bizalmasa, H. István lőtte agyon, az Aranykéz utcában pedig az ismert szlovák alvilági figura, Jozef Roháč és emberei robbantottak. Roháčot Fenyő János médiamágnás meggyilkolása miatt is elítélték, amely ügy áprilisban került újra reflektorfénybe, hiszen a rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki Gyárfás Tamást, az úszószövetség egykori elnökét, a Nap TV volt tulajdonosát. A gyanú szerint ugyanis Gyárfás valamikor 1998 elején megbízást adott Portik Tamásnak, hogy bérgyilkosokkal ölesse meg nagy üzleti ellenfelét, Fenyő Jánost. Sikeresnek mondható a rendőrség munkája a Lakatos Csaba hajtó elleni merényletkísérlet ügyében is, mivel jogerősen elítélte a bíróság az éjszakai élet ismert alakját, Tanyi Györgyöt, két testvérét és egy negyedik társukat is. Tanyinak a jogerős ítélet után megeredt a nyelve és mindent kipakolt a leszámolás-kísérletről: elismerte, Portik Tamás utasítására lőtt rá 1996. november 13-án Lakatosra, mert a férfi az Energol-vezér érintettségére utalt a rendőröknek Prisztás lelövése után néhány nappal. Portikot Tanyi terhelő vallomásának köszönhetően ebben az ügyben is sikerült meggyanúsítani a nyomozóknak.
Vezető kép: MTI

Kereszttüz Csurka István 1998



Az ügyészség hosszú időre rács mögé dugná a BRFK volt nyomozóját, Labanc Ferencet

Jóval súlyosabb büntetés kiszabását kérte a másodfokú bíróságtól a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) egykori nyomozójára, a Tasnádi-per volt vádlottjára, Labanc Ferencre és társára a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – értesült a PestiSrácok.hu. A kétes hírű ex-rendőrt és bűntársát befolyással üzérkedés, zsarolás kísérlete és önbíráskodás miatt júniusban ítélte nem jogerősen három év börtönbüntetésre a Fővárosi Törvényszék.
Súlyosabb büntetés kiszabását indítványozta a Fővárosi Ítélőtáblánál Labanc Ferenc ex-nyomozó és egykori rendőrtársa, P. Zsolt ügyében a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – tudta meg a PestiSrácok.hu Csiha Gábortól, a főügyészség szóvivőjétől. Labancékat többrendbeli befolyással üzérkedés, zsarolás kísérlete és önbíráskodás miatt mondta ki bűnösnek júniusban a Fővárosi Törvényszék, amely mindezekért három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte nem jogerősen a volt egyenruhásokat. Az ügy további két vádlottja pénzbüntetést kapott, egy embert pedig felmentettek. Velük összefüggésben az ügyészség az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte a táblabíróságtól. Labanc és P. Zsolt (akit hivatali visszaélés miatt is bűnösnek mondott ki első fokon a bíróság) az utolsó szójogán az ügyészség áldozatának nevezte magát, ám a bíró szerint elég bizonyíték gyűlt össze ellenük.

LEJÁRATÁSSAL ÉS A HATÓSÁGOKKAL FENYEGETŐZTEK

A vád szerint a korábban a Tasnádi-perben is érintett, másodrendű vádlott Labanc Ferenc és társa, az elsőrendű terhelt P. Zsolt a rendőrség hivatásos állományú tagjai voltak. Az ügy harmadrendű vádlottja P. Zsolt felesége, a negyedrendű vádlott pedig  ugyancsak a rendőrségen dolgozott, ügykezelői beosztásban, míg az ügy ötödrendű terheltje egy magánszemély, aki egy esetben bűnügyi adatok jogosulatlan megszerzésére adott megbízást. Az elkövetés idején Labancék érdekeltségébe tartozott egy online bűnügyi magazin, valamint egy olyan gazdasági társaság, amelynek tevékenységi körében – egyebek mellett – magánnyomozás és követelésbehajtás szerepelt – írta Ibolya Tibor. A vádirat szerint a két vádlott 2009. évtől a gazdasági társaság keretében végzett tevékenységet több esetben – haszonszerzés érdekében – zsarolásokra használta fel. Többnyire magánnyomozásra, követelésbehajtásra, adósságrendezésre, mediátori tevékenység elvégzésére vállaltak megbízásokat. Ennek során előfordult, hogy a vádlottak arra hivatkoztak, hogy rendőri múltjuk révén olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, akiken keresztül a különböző adóhatósági és büntetőeljárások nem nyilvános adataihoz is hozzájutnak, illetve akik révén az eljárásokat befolyásolni is tudják. A megbízóiktól az előleget beszedték, a vállalt tevékenységet azonban – bár sok esetben annak látszatát keltették – ténylegesen nem végezték el. A megbízások után rendszerint annyit tettek, hogy felkeresték a megbízásokkal érintett, a megbízóikkal ellenérdekű személyeket, és őket a tartozás elismerésének, megfizetésének vagy elengedésének kikényszerítése érdekében – a megbízó tudta nélkül – megfenyegették jellemzően azzal, hogy akár alap nélkül büntetőeljárást kezdeményeznek velük szemben, illetve a nyilvánosság előtt – az akkor még az érdekeltségükbe tartozó internetes oldalon keresztül – lejáratják őket.
Labanc az ügyészség áldozatának nevezte magát. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Annak ellenére, hogy nem jártak eredménnyel, a sikerdíjat mégis követelték a megbízóiktól, rendszerint a fentiekhez hasonló fenyegetésekkel. Amikor pedig tőlük több pénzt fenyegetéssel sem tudtak megszerezni, akkor ellenük fordultak, felkeresték a célszemélyeket és pénz fejében a megbízókkal kapcsolatos információk átadására, illetve felhasználására tettek nekik ajánlatot. Azaz a vád szerint mindig annak a félnek az érdekében jártak el, akitől több pénzt reméltek. A fentiekhez kapcsolódóan a negyedrendű vádlott 2013. és 2014. évben P. Zsolt, valamint felesége kérésére több alkalommal jogosulatlan adatlekérést végzett a csak a hatóságok részére hozzáférhető bűnügyi nyilvántartási rendszerben. P. Zsolt a bűncselekmény útján szerzett adatokat az említett megbízásokkal összefüggésben használta fel – állt a vádiratban.

TASNÁDI MELLETT KÖTÖTT KI

Labanc 1984-től szolgált egyenruhásként, majd a rendőrség akciócsoportjának, az úgynevezett Cattani-csoportnak a munkatársa lett. Később rablási, életvédelmi és gazdaságvédelmi vonalon tevékenykedett, de 2002-ben távoznia kellett, miután a bíróság hivatali vesztegetés miatt tíz hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és 200 ezer forint pénzbírságra ítélte. Labanc ezután Tasnádi Péter egyik cégében, a Mesterdetektív Kft.-ben kötött ki szakértőként, majd később a vállalkozóval együtt vádlott lett,  mivel az ügyészség  szerint a nehézfiú vele akarta megöletni volt feleségét, ám a megbízást végül az egykori rendőr nem hajtotta végre, ezért bosszúból Labanc terepjáróját felgyújtották. Labancot az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás is megemlítette elhíresült videovallomásában. Boros azt vallotta, hogy Portikék a BRFK-s alezredes, Csontos Ferenc és Labanc Ferenc segítségével szerezték meg a Szent István körúti Nirvana bár 15 százalékos tulajdonrészét a törököktől. A “megbeszélés” úgy zajlott, hogy Portik, Tanyi, Baranyi valamint Csontos és Labanc leült tárgyalni a tulajdonrészt birtokoló és a bár védelmét ellátó törökökkel, s a rendőrök és az erőszakos bűnözők nyomásának engedve potom 1,5 millió forintért átengedték nekik a bárt. Boros szerint egyértelmű volt a két rendőr nyomást gyakorló szerepe és hatása a törökökre.




Nevetve távozhatnak majd a bíróságról a Welsz-ügy vádlottjai

Kilenc ember ellen emelt vádat a Welsz-ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – tudta meg a PestiSrácok.hu. Noha az első hírek még arról szóltak, hogy a nyomozás elején milliárdos pénzmosás és költségvetési csalás szálaira bukkantak a hatóságok, a vádlottak többsége végül csak közokirat-hamisítás miatt kerül bíróság elé. Ráadásul az ügy Welsz Tamás „öngyilkossága” miatt hatalmas közéleti-politikai botrányként robbant ki négy évvel ezelőtt, ennek ellenére információink szerint a terheltek között még sincsen egyetlen maffiózó, közszereplő, ismert vállalkozó vagy politikus sem.  
Kilenc ember ellen emelt vádat az úgynevezett Welsz-ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Kovács Katalin. A helyettes szóvivő hozzátette, az összes vádlott terhére közokirat-hamisítás bűntettét rója az ügyészség (két esetben már marasztaló ítéletet is hozott az illetékes bíróság), illetve egyiküket nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással is vádolják. A helyettes szóvivő azt is hangsúlyozta, hogy az alapügyben tovább folyik a nyomozás, igaz, már csak egy ember ellen, őt szintén közokirat-hamisítással gyanúsítja az ügyészség, ahogy azt a két személyt is, akiknek az ügyét célszerűségi okból elkülönítették.
Welsz Tamás állítólag rengeteg bizonyítékot adott át halála előtt a nyomozóhatóságnak. Fotó: origo.hu

NINCSENEK ISMERT EMBEREK A VÁDLOTTAK KÖZÖTT

Noha a Welsz-ügy hatalmas közéleti-politikai botrányként robbant be négy évvel ezelőtt, információink szerint a vádlottak és a gyanúsítottak között egyetlen maffiózó, közszereplő, ismert vállalkozó vagy politikus sincsen. Ráadásul az ügy szereplői sem milliárdos adócsalás vagy pénzmosás miatt állnak majd bíróság elé. Ellenük a Welsz Tamás érdi házában talált hamis útlevelekkel és egyéb iratokkal kapcsolatban indítottak eljárást. A vizsgálódás eredetileg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hatáskörébe tartozott, ám a Legfőbb Ügyészség 2016 februárjában, két év után a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF) bízta meg a nyomozás folytatásával. A döntés oka az volt, hogy hosszú idő után sem történt érdemi előrelépés az ügyben.

MEGHALT A RENDŐRAUTÓBAN

Welsz Tamás 2014. március 20-án Érdről kihallgatásra tartott a nyomozókkal Budapest felé, amikor rosszul lett, s egy mentőállomáson meghalt. A hivatalos verzió szerint öngyilkos lett, mérget vett be, de a vállalkozót jól ismerők közül többen azt állítják, képtelenség, hogy az üzletember önkezével vetett véget az életének. A vállalkozó halála előtt már belekeveredett a Simon-ügybe, hiszen a hatóságok feltételezése szerint ő juttatta bissau-guineai útlevélhez Simon Gábort, az MSZP adócsalással vádolt egykori elnökhelyettesét. Az ügyről szóló első hírek a 2014-es választások előtt két hónappal láttak napvilágot, miszerint Simon Gábor többszáz millió forintot tart egy bécsi bankszámlán, melyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitottak számlát, melyen szintén milliók vannak.  A honatyát 2014. március 10-én vették őrizetbe a hatóságok közvetlenül azután, hogy házkutatást tartottak Welsz Tamás vállalkozónál. Két nappal később a szocialista politikust a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. A Welsznél talált iratokból kiderült, hogy Simon komplett kommunikációs stratégiát kapott „valakitől, vagy valakiktől” azzal kapcsolatban, hogy hogyan kommunikálja az ügyét. Eszerint Simon figyelmét egyebek mellett arra hívták fel, hogy “nem kell semmit túlmagyarázni, és nem kell mindenre emlékezni”. Simon alaptalan információk bedobásával kapcsolatban is kapott gyakorlati tanácsot, hogy megfontolandó “egy tuti titok szivárogtatása, ami elterjed, és az összekuszálja a közvéleményt”.
Simon Gábor attól félt, vele is végezni fognak. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

NEM TUDNI, HONNAN VOLT SIMONNAK ENNYI PÉNZE

Kiderült az is, hogy Simonnak a magyar számláján kívül négy osztrák és egy svájci bankszámlája volt. A pénz eredetét illetően olyan iratok kerültek elő, amelyek részleteket tartalmaznak annak forrásáról. Eszerint Magyarországon kézből kézbe, készpénz formájában, befektetési céllal vándorolt a pénz, mielőtt 2006-ban Svájcba került. 2012-ben Simon a svájci számláról 250 ezer eurót utalt egy osztrák számlára. Arra azonban nem találtak elég bizonyítékot, hogy a tisztázatlan forrású összeget kenőpénzként kapta volna az MSZP volt alelnöke.  A politikust és egy társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és közokirat-hamisítással 2016-ban vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), amely csupán annyit vélt bizonyíthatónak, hogy a volt képviselő ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Hamis magánokirat felhasználásának vétségével pedig azért vádolják, mert 2008 és 2012 közötti adóbevallásaiban és képviselői vagyonnyilatkozataiban kizárólag a képviselői tisztségéből, valamint államtitkári megbízatásából származó jövedelmeit tüntette fel, az ismeretlen hátterű jövedelmet nem. Utóbbiról nem sikerült kideríteni, hogyan jutott hozzá Simon.

A POLITIKUS ATTÓL FÉLT, ŐT IS MEGÖLIK

Simon Gábor büntetőügye jelenleg bírósági szakban van. Az egykori alelnök az első tárgyaláson beszélt Welsz Tamáshoz fűződő kapcsolatáról is. Elmondta, máig nem tudja a férfiről, hogy megbízást teljesítő fedett ügynök vagy kalandor volt-e. Welsz az egykori szocialista képviselő állítása szerint 2014 februárjában lépett be az életébe, amikor már kiderült, hogy százmilliókat parkoltat külföldi bankszámlákon.  A vállalkozó azt mondta neki, tudja, hogy bajban van, nyomozás indul ellene és biztos benne, le fogják tartóztatni, így csak ő segíthet rajta. Simon ekkor nagyon megrémült és megbízást adott Welsz Tamásnak, aki elkérte tőle minden, az üggyel kapcsolatos dokumentumát. Welsz ezek után arra próbálta rávenni, hogy legalizálja jövedelmeit. Ekkor fogott gyanút, majd miután mások is figyelmeztették, hogy vigyázzon a kétes hírű férfival, visszavonta Welsz Tamástól a megbízást és visszakérte az iratait, amelyeket azonban nem kapott meg – vallotta az első tárgyaláson Simon, aki arról is beszélt, miután megtudta, hogy Welsz meghalt, előzetes letartóztatása során nem tudott aludni, mert attól félt, őt is megölik, azaz a volt MSZP-s politikus sem hitt igazán a férfi öngyilkosságában.

TALÁLKOZÓK A BUDAI ELITKLUBBAN

Nem is csoda, hiszen ha hihetünk a Népszabadság korábbi információinak, Welsz nem akárkikkel üzletelt. Voltak köztük alvilági figurák, ismert vállalkozók és befolyásos politikusok is, akik nem egyszer egy II. kerületi elitklubban találkoztak Welsz Tamással. A szerző szerint ebben a klubban politikai hovatartozástól függetlenül gyűltek össze vállalkozók, közéleti emberek, hogy adott esetben ott volt APEH-szakértőkkel tárgyalva, tőlük tanácsot kérve, megfelelő jutalék fejében arra is választ kapjanak, miképpen kerülhetik el a lelepleződést egy adóvizsgálat esetén, és hogyan tüntethetik el a hatóság elől nyomtalanul adózatlan jövedelmük egy részét.  Állítólag több klubtagot megfigyelt a titkosszolgálat, de nem tudni, mi lett a róluk gyűjtött információkkal, ahogy jó eséllyel az sem derül már ki, hogy Welsz mindent kipakolt-e a nyomozóknak a rejtélyes összejövetelek szereplőiről.
Vezető kép: 444.hu


Korrupció: kenőpénzért eladó az ítélet az egyik fővárosi bíróságon?



Vesztegetés, hivatali visszaélés és befolyással üzérkedés gyanúja miatt tettek feljelentést az ellen a volt NAV-os pénzügyőr ellen a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF), akinek ügyében már kokain használat és birtoklás, valamint lőfegyverrel való visszaélés miatt így is nyomozás van folyamatban. Az ügy azonban ennél jóval bonyolultabb, hiszen a történet szálai sokkal messzebbre, bírói és ügyvédi összefonódásig, korrupcióig vezetnek: a feljelentés szerint például az egyik fővárosi bíróságon kenőpénzért cserébe napoltak el pereket, majd szabtak ki a kelleténél súlyosabb ítéletet.
Az ügy szálai 2015-ig nyúlnak vissza, amikor is a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) olyan titkos információk birtokába jutott, hogy egy NAV-nál dolgozó pénzügyőr hivatali helyzetével visszaélve korrupcióba keveredett. Vizsgálatot is indítottak, ám kezdetben feljelentést egy másik, a vizsgálódás során mellékszálnak tekintett bűncselekmény gyanúja kapcsán tettek az NVSZ munkatársai a Budapesti Nyomozó Ügyészségen (BNYÜ). Ebben az eljárásban azóta vádemelésre is sor került, de az ügy kényessége és az abban szereplő kiskorú gyermek miatt a részleteket nem taglalnánk. Az viszont már figyelemre méltó, hogy mindezek mellett lőfegyverrel való visszaélés és kábítószer fogyasztásával elkövetett kábítószer birtoklás vétsége miatt is eljárás indult a nyomozó ügyészségen. A nő ugyanis a gyanú szerint valamikor 2017. áprilisában kokaint fogyasztott, az arra utaló bizonyítékokat a nála tartott házkutatás során pedig meg is találták az ügyészek (éppen ezért tavaly április 10-én ki is rúgták a hölgyet a NAV-tól). Utóbbi ügyben tavaly nyáron meg is gyanúsították az egykori pénzügyőrt, ám az ennél jóval súlyosabb hivatali vesztegetés és hivatali visszaélés bűncselekmény vonatkozásában évek óta nem történik semmi, annak ellenére sem, hogy egyik vádlott-társa terhelő információkat juttatott el az ügyészség számára a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatban, amely nemcsak a volt NAV-os pénzügyőrt érinti, hanem bírói és ügyvédi visszaélésekre is rámutat. Miután forrásunk megunta a várakozást, néhány napja a Központi Nyomozó Főügyészséghez (KNYF) fordult.
Részlet a házkutatási jegyzőkönyvből. Fotó: PS

FELETTESEI IS KAPHATTAK A KORRUPCIÓS PÉNZBŐL?

A Központi Nyomozó Főügyészségre (KNYF) eljuttatott feljelentésben az áll, hogy a NAV-os pénzügyőr munkahelyi kapcsolatait és beosztását felhasználva járt el a NAV által indított különböző adó- és büntetőügyekben. A feljelentő példaként említette, hogy több alkalommal kért le adatokat a nő különböző cégek és magánszemélyek vonatkozásában, már folyamatban lévő vizsgálatokkal kapcsolatban.  Hozzátette: a pénzügyőr az adóigazgatási ügyekben az ügy bonyolultságától függően 500 ezer és 5 millió forint közötti összegeket kért és kapott. Volt olyan is, hogy a nő a NAV Bűnügyi Főigazgatóságán járt el, illetve a NAV Repülőtéri Igazgatóságához tartozó Cargonál vámkezelésre váró árukat hozott ki alacsonyabb költségek megfizetése mellett – áll a feljelentésben, amely azt is tartalmazza, hogy kik voltak azok a munkatársai, adott esetben felettesei, akik neki segítséget nyújtottak és ezért szintén részesedtek a korrupciós pénzből.

MILLIÁRDOS ADÓCSALÁSI ÜGYBE IS BELENYÚLHATTAK

A feljelentő megjegyzi, hogy egy alkalommal a hölgy egy vendéglátással foglalkozó cégnek nyújtott segítséget oly módon, hogy a vállalkozás adóügyeivel összefüggő fellebbezés kedvező elbírálásáért hárommillió forintot kért, két részletben. Az egyik részletet egy budapesti ügyvédi irodában vette fel a nő, a másik részlet átvételénél informátorunk is ott volt. A feljelentésben megemlítenek egy olyan alkalmat is, amikor a hölgy egy magas rangú NAV-ossal találkozott és az ő segítségével avatkoztak be egy több mint hatmilliárdos költségvetési csalás gyanúja miatt elrendelt nyomozásba. A férfival a feljelentett nő egy III. kerületi étteremben beszélte meg a részleteket.
Részlet a feljelentésből. Fotó: PS

KILÓRA MEGVETT BÍRÓ ÉS ÜGYVÉD

Forrásunk azonban a fentieknél hajmeresztőbb összefüggésekre is rávilágított, többek között bírói és ügyvédi korrupcióra. A feljelentés szerint ugyanis a nő jó viszonyban van egy budapesti ügyvéddel és annak egyik fővárosi bíróságon bíróként dolgozó feleségével, akik ugyancsak kaptak a bűnös úton megszerzett apanázsból. A kenőpénzt többek között azért kaptákmertbelenyúltak egy fővárosi vállalkozó elleni eljárásba úgy, hogy a NAV-os hölgy kérésére egy másik bíró a büntetőpert hosszabb időre elnapolta, majd kérésre súlyosabb ítéletet szabott ki a férfi ellen. Mindennek az volt az oka, hogy a vállalkozó hatmillió forinttal tartozott a pénzügyőrnek, ám a férfi csak töredékét adta meg a tartozásnak, így „büntetésként” kapta a nyakába a súlyosabb verdiktet. A vesztegetési pénzhez a bíró közvetítéssel jutott hozzá, és több részletben összesen másfél millió forintot tett zsebre, állította a feljelentő, aki 1000 euró átadásánál maga is jelen volt. Ezt az összeget egy Vörösvári úti McDonald’s-ban kapta meg az ügyvéd. A benyújtott iratban szerepel az is, hogy a pénzügyőr maga is elismerte, baráti kapcsolatot ápol a jogászházaspárral, de ezt támasztják alá SMS-váltásai is. Ez annyiban érdekes, hogy a fentebb említett büntetőperben is ugyanannál a bíróságon döntenek majd, igaz, másik bíró kapta az ügyet, de ettől függetlenül fennállhat az elfogultság veszélyének kérdése.

BEFOLYÁSOS SEGÍTŐ A HÁTTÉRBEN?

Az ügyészséghez eljutott dokumentumba azt is leírták, hogy a pénzügyőr hölgy a büntetés-végrehajtásnál is rendelkezett egy kapcsolattal, akinek hozzájárulásával, pénzért előzetes letartóztatásban lévő személyeknek intézett kedvezményeket a bv-n belül.  A pénzeket itt is a már említett ügyvéd barát közvetítésével adták át a megvett bv-snek, már csak azért is, mert a börtönben ülő személyek az ő ügyfélköréhez tartoztak.  Forrásunk az ügyészeknek megjegyezte azt is, hogy mindez gyakorlatilag a jéghegy csúcsa és volt NAV-os ismerőse évekig folytatta bűnös tevékenységét, ráadásul a nő ellen több büntetőeljárás (lőfegyverrel való visszaélés, kábítószer használat és birtoklás), illetve feljelentés elbírálása (például zaklatás, emberrablás előkészülete, lopott gépjármű birtoklása) is folyamatban van, mégis szabadlábon védekezik, ő pedig lényegében egy piti ügy miatt van már 13 hónapja elzárva a családjától. Ennél a pontnál érdemes megemlíteni, hogy az általunk megismert, a nyomozati iratokhoz csatolt hangfelvételek alapján kiderült, hogy a pénzügyőr hölgy útját egy, a kilencvenes években a Vám-és Pénzügyőrségnél nagyon magas beosztásban dolgozó és köztiszteletben álló tábornok egyik hozzátartozója egyengeti, így forrásaink az eljárások lassúságát ennek a bizalmi viszonynak tulajdonítják. Folytatjuk…
Vezető kép: stop.hu


Nemcsak Gyárfás örülhet: Vizoviczki lábáról is levették a nyomkövetőt

Nemcsak a Fenyő-gyilkosság megrendelésével gyanúsított Gyárfás Tamás, hanem a maffiabűncselekmények miatt bíróság előtt álló, két éve a börtönből 250 millió forintos óvadék fejében szabaduló Vizoviczki László lábán sincs már nyomkövető – tudta meg a PestiSrácok.hu. Az üzletember azután szabadult meg az elektronikus eszköztől, hogy pár hónapja a bíróság jogerősen is megszüntette a házi őrizetét és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben.
A Fenyő-ügyben felbujtással gyanúsított Gyárfás Tamás mellett az éjszakai élet egykori uráról, Vizoviczki Lászlóról is levették a nyomkövetőt – tudta meg a PestiSrácok.hu. A költségvetési csalással és rendőrök megvesztegetésével is vádolt, az előzetesből két éve 250 millió forintos óvadékért cserébe szabadulóVizoviczki lábáról azután került le a nyomkövető, hogy a Kúria – egyetértve a Fővárosi Ítélőtáblával – pár hónapja jogerősen is megszüntette a vállalkozó házi őrizetét és a másodfokú eljárás befejezéséig lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben.
Vizoviczkit még tavaly áprilisban ítélte hét év börtönre és 600 millió forintos vagyonelkobzásra felbujtóként, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt első fokon a Fővárosi Törvényszék. Az ítélet ellen Vizoviczki, több vádlott-társa és az ügyészség is fellebbezett, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára, amely idén júliusban kezdte másodfokon tárgyalni a büntetőpert. Döntés valamikor ősszel várható a perben. Az adócsalási ügy mellett a diszkócsászárt és több főrendőrt bűnszervezetben, folytatólagosan és üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel és más bűncselekményekkel is vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, majd május végén fogták el az első gyanúsítottakat. Vizoviczki és a főrendőrök perét 2015. január 14-én zárt eljárásban kezdte tárgyalni a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa, de még elsőfokú ítélet sem született az ügyben.
Az alvilág , és a politikai maffia szállai össze érnek , hatalmas pénzek jutnak a pártkasszába , és a mély zsebekbe !!!
Kenik a politikusokat , az ügyészséget , biróságot , rendőrséget , a titkos szolgálatokat , és tényleg nem a Kosuth térről irányítják az országot !!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése