Kretének uniója...

Kretének uniója...

Egy indulatos jegyzet: Kretének uniója... 
Dátum: 2012. May 16. Wednesday, 05:21Rovat: Publicisztika

Rosszkor, rossz időben sikerült megszületnem. Minél öregebb vagyok, annál inkább érzem ennek a ténynek a hátrányait, és annál inkább feszül bennem egyfajta megmagyarázhatatlan undor. Azért érzem az undort, mert Európát elmebeteg, szellemi és genetikai hulladékok irányítják - a vesztébe. Mondhatom ezt azon a jogon, hogy amikor népszavazni kellett a belépésről, akkor nemmel szavaztam, és ehhez máig tartom is magam.

Őrült és végzetes a nemzetállamok, az önálló keresztény kultúrák Európájában egy efféle, a liberalizmus - azaz a történelem rothadt ürüléke - elveinek alapján összegyúrni ennyiféle kultúrát - és ezzel a kulturálatlanságot is. 

Mert mi is történik ma az Unióban, amelynek ostorral csapkodott udvari bolondja Magyarország?

Komoly dolgok történnek: - Például a disznóknak nem lehet moslékot adni, de színes játékokat (!) kell az ólba tenni, hogy a "lelke" kiegyensúlyozott legyen.

A csirkéket különleges ketrecekben kell tartani, mert az ő lelkük is ezt kívánja.

Ezeket a bődületes hülyeségeket komolyan is gondolja az unió illetékes génhibás hülyéinek bizottsága.

(Az senkit nem zavar, hogy a most társult Izraelben (?) olyan állatkínzással vágják a kóser marhát, hogy azt a netes megosztó programon nézni is fájdalmas.)

Igaz, Izraelben sem gyerek, sem öreg, sem várandós arab nem számít, ha gyilkolni kell őket.

Az is igaz, hogy a legkevésbé sem érdekel, hogy az arabokkal mi történik, hiszen ők legalább annyira gyűlölik a keresztényeket, mint a zsidók... csak érdekességképpen említettem a dolgot a disznóvágás és a csirketartás szabályozásának okán... Jobb tehát, ha helyettünk inkább egymást irtja a zsidó meg az arab.

Szóval, hogy rengeteg genetikai kretén ül az európai parlamentben, az biztos, hiszen intézkedéseik erről tanúskodnak. Ezt jelzi számos intézkedésük is. Pl.; Sztálin és kommunista bűnök nem elítélendők, csak a zsidók elleni, Sztálinénál (Gulág, hadifogoly-gyűjtés - malenkij robot, lengyel tisztek Katyn-i kivégzése, 56-os beavatkozás, egyházüldözés és ennek áldozatai, ÁVH és Andrássy út...) kisebb atrocitás, a holocaustnak nevezett (és nem csak a zsidókat érintő!) II. világháborús gyilkosságsorozat. (Ennek a gaztettnek, ennek a határozatnak a takargatására találták ki a Magyarország elleni sajtó-és politikai háborút!)

Menjünk azonban tovább. Most a magyarságon, a magyarokon köszörüli a nyelvét és a magyarokat fenyegeti ez a génhibás európai vezetés.

A magyarokat kárhoztatja Barroso is, miközben saját sírját már olyan mélyre ásta a bevándorlás liberalizálásával a degenerált Európai Parlament, hogy óhatatlanul megszűnik a fehér faj, s felváltja valamilyen korcsfajta.

Mintha a kutya és a macska keresztezése volna. Nem beszélve az európai keresztény kultúráról. Az már-már csak nyomokban fedezhető fel.

A liberális "mindenki egyforma" áldozata lett, vagy hamarosan lesz az öreg földrész.

Ma pedig az UNESCO a fiatalok legalább 50 %-át akarja homokossá tenni - és ezt ki is mondják nyilvánosan!

Isten, kereszt, hit mit sem számít.

A keresztény templomokba beköltözik az iszlám pap, s lám, hiába volt minden harc a pogányok ellen, s kár volt Jenő herceg minden erőfeszítése Európa török elleni felszabadítása ügyében.

A kereszténygyűlölet itt van, s ott van Egyiptomban, ahol a kopt testvéreinket ölik az arabok.

S ölik majd Európában is a keresztényeket, csak idő kérdése... és persze a zsidókat is...

Mert a kereszténygyűlölet nem békíti ki az iszlámot és a zsidókat, de mindenki mindenkinek az áldozata lesz, mert a zsidó nem érti meg: - jobb a keresztény Európában, egy keresztény Magyarországon zsidónak, mint egy iszlám Európában kereszténynek és zsidónak lenni. Magyarország most ennek az uniónak az elnöki posztját töltötte be, miközben záporoztak ránk (?) a másik gyűlölködő nép, és a gyilkos kommunista söpredék rágalmai, fenyegetései. Médiatörvényt kifogásolnak úgy, hogy még le sincs fordítva az eredeti szöveg... a magyarországi vörös és liberális szenny már előre hazát és nemzetet árult, amikor e törvényről (félre) "tájékoztatta" nyugati zsidó szövetségeseit.

Az a mocskos csőcselék lázít Magyarország ellen, amely hatvanöt évig cenzúrázott, amely 1956-ban és 2006-ban a tömegbe lövetett, amely söpredék a nemzetet szétzilálta, erkölcstelenné, magzatgyilkossá, rablóvá, spiclivé, hazaárulóvá, testvér- és Isten tagadóvá tette.

Fáj ennek a gyalázatos proli söpredéknek az új, életbe lépett alkotmány, amely Istennel és a kereszténységgel kezdődik majd - reményeim és ígéretük szerint. Fáj ez a liberális uniós csürhének is. Fáj nekik, hogy nemzetünket az állampolgárság visszaszerezhetőségének lehetőségével újra egyesíti a magyar keresztény kormány - ha csak félmegoldás is ez egyelőre.

Vannak persze hibái ennek a kormánynak is, mint minden kormánynak.

Vannak emberi gyengeségek, önös érdekeik, égő zsebek..., de nem olyan mértékben, mint volt ez a kommunista-liberális hazaárulók idején. A bűn minden oldalon bűn természetesen.

Ám, felmerül a kérdés: van-e tökéletes, mindenkinek megfelelő és elfogadható kormány, ország vezetés? Úgy gondolom nincsen.

Van azonban egy erkölcsi irány, egy nemzeti elkötelezettség, amely mellett a pártok akár fölöslegesek is lehetnének.

Pártok azonban vannak, és lesznek is mindaddig, amíg a nemzetek föl nem ismerik, hogy elég magyarnak, németnek, románnak stb.... lenni, pártok és ellenségeskedés nélkül.

A pártoskodást már bizonyos "nem napkeleti bölcsek" is jónak tartották arra, hogy szétziláljon minden nemzetet.

Vajon eljön-e az idő, amikor felismerik ezt a nemzetek, a népek? Nem lesz-e késő Európa számára? Bizonyára késő lesz, hiszen a sok elmebeteg "szakértő", aki a zsebe érdekében irányítja az uniót, s valami megfoghatatlan degenerált szellemiség hatja át minden rendelkezését, aligha engedi a helyes és tisztességes, bevált irányt visszaállítani.

Európában, az Európai Unióban állandó háború van, hiszen egy nem európai (!) pénz-és szellemi hatalom irányítja az uniót, amely vagy - a birodalom nagysága miatt - belebukik, vagy tökélyre viszi az erkölcstelenség, a hitnélküliség, az elnemzetietlenítés diktatúráját.

Valószínű, hogy ez utóbbi tragédia előtt állunk, hiszen primitívvé tették egész Európát.

Érzés, szeretet, Isten nélküli, állati sorban, sárban hempergő társadalmak élnek immár Londontól Bécsen keresztül Bulgáriáig mindenütt.

A keresztény egyházak elerőtlenedtek, olykor saját magukat elárulva gyengítették társadalmi, lelki lehetőségeiket, terüket.Eddig minden újonnan unióssá vált ország gazdaságilag tönkrement, társadalma elégedetlen, az elszegényedés jellemzi a keleti blokkot, amit máig másként kezelnek a nagyhatalmak, mint saját magukat.

A francia elnök (mint a házastársi hűség mintapéldánya), s Merkel asszony (aki inkább egy NDK-s mosónőre hasonlít) veszi a bátorságot, és Magyarországot bírálja a magyarországi hazaárulók információi alapján, miközben saját országaikat és azok őslakosságát is két lábbal tapossák a liberalizmus átkos szellemében.

Igen, rossz időben és rossz helyre születtem. S születtünk még sok-sok millióan Európában. Tehetetlenek vagyunk, mert a demokrácia voltaképpen sok hülye proli és zsidó pénzember uralma az értelmiség fölött.Genetika az egész. Európának eme feléről elüldözték, megölték a nemességet, amely nem volt kizsákmányoló, mint ma a gyógyszermaffia, a mezőgazdasági maffia stb., azaz, hogy az unió szakbizottságai, szakértői, akik a disznóknak piros labdát rendeltek el, hogy jobb legyen a hangulatuk.Az elüldözött, nemzethez hű nemességet, középosztályt, felváltotta a proli, a tudatlan és igénytelen kommunista, a helyzetét kihasználó liberális, a haszonleső zsidó, s elkezdtek rombolni. (És lehetnek egyetemi tanárok, államfők, kormánytagok... a proli, az proli marad, bármit tesz is, hogy ez ne lássék rajta.)

Minden, ami érték, ami keresztény, ami igaz, és ami évezredekig az európai élet alapfeltétele volt, rommá lett a liberális-kommunista ámokfutás alatt és miatt.

Most önmagukkal együtt pusztulni kezdenek a rombolók is. Mert a felégetett búzamező nem terem, s a megölt paraszt már nem mutathatja meg, hogy kell vetni és aratni.

Így tehát, a gyilkos is éhen hal előbb vagy utóbb.

Milyen szép is volna, ha Magyarországot "büntetésből" kiléptetnék az Európai Unióból. Magyarországnak ugyanis nincs szüksége erre a politikai, világuralmi, erkölcstelen és embertelen képződményre.

Hiszen határok nem szűntek meg, nem lett jobb a kisebbségek sorsa sem, nem élünk jobban...minden hazugság volt, amit a csatlakozás előtt mondtak erről a kényszerű egységről. S ma már e hazugságokat a bőrünkön érezzük. Magyar, román, szlovák, osztrák, és bulgár egyaránt.

"Európa-idegen", és ab ovo idegen érdekeket szolgál ez az uniós massza, amelynek a módszereihez képest Adolf Hitler egy jó szándékú kiscserkész volt, aki legalább jólétet teremtett a Birodalomban, s nem ellopta a nép javait.

Még a tyúkokat is hagyta tojni, és a disznóknak sem tétetett piros labdát az ólba, mint az unió genetikai hulladék szakértői.

Most mi voltunk az uniós elnöki székben. Mi magyarok! Ránk adták a bohócsapkát fél esztendőre azok, akik megmondják, mit kell tenni és miért nem jó egy magyar törvény, ha az nem tetszik a söpredék sztalinista, liberális milliárdos hazaárulóknak...

Egy akolban lehetünk 90 év után fél évig mi, a szétszakított kárpát-medencei magyar nemzet...

Ám ebből az "örömből" inkább nem kértem volna.

Ahogy szeretem ugyanis Európát, olyan undorom van az Európai Uniótól, amely a világtörténelem eddigi legaljasabb és legkártékonyabb szervezete, egyben a legembertelenebb háború is az európai népek ellen.

Nem örvendek tehát sem az elnökségnek, sem a tagságnak, mert Magyarország és minden más állam lassan megszűnik létezni. Csak a németek és franciák tartják magukat elsőnek az egyenlők között, no meg a most partnerkapcsolatot létesített Izrael. Mit nekik a térkép, a távolság... Csupán egy dologra vagyok nagyon érzékeny: ha beleszólnak primitív és a magyarságot minden korban gyűlölő európaiak az én országom, hazám, Kárpát-medencém és a magyar nemzet dolgaiba.

Most beleszólnak! Fenyegetnek, a forintot tapossák, s mindehhez a legaljasabb módon asszisztál a magyarországi liberális és kommunista söpredék és médiája. Mintha nem is itt élnének.Ellendrukkerek, nem magyarok!

Csak azt nem értem, ha már uniós tag vagyunk, miért nem mennek el máshová mindazok, akik rettegnek a magyarországi fasisztáktól, a rasszizmustól, a kereszténységtől, a nemzeti érzésektől, annak megnyilvánulásaitól? Szabadon mehetnének bárhova, hiszen az Unió az övék. Bár az sem megoldás, mert láthattuk, hogy a magyart gyűlölő zsidó írók (a zsidóság elenyésző, de rendkívül hangos és befolyásos rétege) miként gyalázkodnak és hazudoznak Berlinben, és Bécsben Magyarországról...

Rossz idő, rossz hely... vagy mégsem az? Meglátjuk. Ma nem érzem jól magam sok százmillió európai polgárral együtt a zsidó, liberális és kommunista Európában. Mert ma Európa nem más, mint egy hatalmas kohó, amelybe az öntőmester: a zsidó tőke (!) keveri az ötvöző anyagokat.

Kísérletezik, és meg kell várni, amíg az a kémcső, amelybe beszorították Európa népeit, egy rossz vegyület miatt végre felrobban az alkimista kezében... Ám hogy mikor lesz ez a robbanás még nem tudni pontosan, de bizonyosan bekövetkezik. S utána szabad és független nemzetállamok élik majd újra békés, meghitt, szeretetteljes keresztény erkölcsi normák alapján életüket, megbecsülve a velük élő nemzeteket...A forradalom tehát elkerülhetetlen. Minél nagyobb a birodalom, annál hamarabb összeomlik. Adja Isten, hogy mielőbb így legyen!Stoffán György helyettes főszerkesztő
Európai Idő - Sepsiszentgyörgy

Nemzeti Hírháló

A „magyar Bastille” története

Tények és vélekedések az ázsiai mentalitású, slampos demokráciáról

„A Fő utcai épület két részből állt. Egyik fele a katonai bíróságé, a másik fele az Államvédelmi Hatóságé (ÁVH) volt. A katonai bíróság elé kerültem, ahol tíz évet kaptam úgy, hogy nem számították bele azt a két hónap híján három évet, amit addig, leültem… Andó hadbíró százados, aki már a Horthy-rendszerben is hadbíró volt, megkérdezte, hogy miért nem vontam vissza a jegyzőkönyvet, amikor az ügyész elé kerültem? – Mondtam, hogy nem kerültem ügyész elé… Erre a képtelen állításra, ami mellett kitartottam, hívatták az ügyészt, aki elé állítólag oda kellett volna kerülni. Amikor belépett az ajtón a velem egykorú fiatalember, rögtön tudtam, hogy én valóban álltam előtte, de egy szóval se mondta, hogy ő az ügyész. Honnan tudhattam volna… Nem ismertette a vádiratomat, nem beszélt a jogaimról, ő is, mint a többi, egy papírt tolt elém, hogy írjam alá…

Ebben az épületben kivégzések is folytak. Hetente kétszer, volt olyan hét, hogy háromszor. Általában egy-egy alkalommal két-három embert, de volt úgy, hogy négy-öt embert végeztek ki. A bitót mindig a kivégzés hajnalán szerelték össze. A betonban volt egy nyílás, abba tették bele a cölöpöt. A kivégzés előtt odarakták a sámlit is. A betonban volt két vasfül is… amikor sétára mentünk – hetente egyszer – akkor ott mentünk el a vasfülek és a nyílás mellett… Sokat szenvedtünk. A rabok sírtak az éhségtől…

Másfél évtized múlt el, 1964-et írtunk, mindenképpen perújrafelvételt akartam. Volt ott egy alezredes, azzal beszéltem, végül megszánt engem. Azt mondta: ’Idehallgasson, maga irodalmárember, magát úgyis az irodalomban kell rehabilitálni, mit törődik maga ezzel? Ne kezdjen semmit, mert maga ütheti meg a bokáját… Szembesítették tizenöt évvel ezelőtt az ügyésszel?… - Tudja, hogy ki ez az ügyész most? Ennek a katonai kollégiumnak az elnöke…”  (Kárpáti Kamil, író – Oral History, Országos Széchényi Könyvtár)

Ahogy elkezdődött…

1909-ben az akkori igazságügyi kormányzat pályázatot írt ki a Parlamenttel szemben, a budai oldalon lévő terület beépítésére. A pályázatot Jablonszky Ferenc által alkotott tervezet nyerte meg. – Az építkezés 1913-ban kezdődött és közel tíz évig tartott.

Első itt dolgozó hivatalnokai a Pestvidéki Törvényszék és Fogház (PV) alkalmazottai voltak.

1944. március 19-én a hitleri Harmadik Birodalom csapatai – a Waffen-SS alakulatai – megszállták a velük katonai szövetségben lévő Magyarországot, az inváziós sereg kötelékében szolgált egy Joseph Alois Ratzinger nevű katona, aki 1941-ben lépett be a Hitlerjugendbe, 1943-ban a Harmadik Birodalom területén teljesített sorkatonai szolgálatot, majd 1944 tavaszán Magyarországra vezényelték…

A Pestvidéki Törvényszék és Fogház épületét a Geheime Staatspolizei (Gestapo) és a német hírszerzés Sicherheitsdienst (SD) foglalta el. A „Sicherheitsdients des Reichführer SD-Ausland” Amt VI. osztályát Budapesten Ernst Kaltenbrunner megbízásából Otto Winkelmann és Adolf Eichmann vezették – az utóbbi kizárólagosan az úgynevezett „zsidóügyekkel” foglalkozott. Munkáját nagyban megkönnyítették a magyarországi hatóságok, Baross Andor belügyminiszter és a Magyar Királyi Csendőrség vezetői, akik két-három hét alatt összeállították azokat a nyilvántartásokat, melyek zsidó honfitársaink neveit és címeiket tartalmazták. E rendészeti hatóságok túlbuzgalma még a birodalmi vezetőket is meglepte – a csendőrség az akkor még viszonylag kis létszámú német egységek brutalitását is meghaladóan intézkedett a zsidók, cigányok és a politikailag megbízhatatlan személyek deportálásában.

A rabok sírtak az éhségtől

1951. január 1.-től költözött be a Fő utca 70-78 szám alatt lévő épületbe az Államvédelmi Hatóság (ÁVH), amely börtönként is használta az objektumot. Az őrszemélyzetet a Rákosi őrzászlóalj egységei adták, először Szűcs Ernő áv. ezredes, majd Lehota István áv. ezredes irányítása alatt, az egészségügyi – a kivégzések során „eseti orvosi” – szolgálatot 1956-ig folyamatosan dr. Dénes Béla, dr. Bálint István, dr. Kőrösi Andor és dr. Mayer Ernő nevű áv. ezredes látta el.

Bár az áldozatok pontos száma nem perdöntő, az 1948-ban létrehozott és 1956 októberében Nagy Imre miniszterelnök rendeletével feloszlatott ÁVH áldozatainak száma 15-18 ezer között lehetett. Ebben az időszakban – nem hozzáadva a második világháború utáni háborús bűntettek miatt elítélt személyek adatait – 477 halálos ítéletet mondtak ki, ebből (hivatalos közlés szerint) 189 embert végeztek ki.

Az államvédelmisták hírhedtek lettek kegyetlenségükről és különösen durva módszereikről. A kihallgatások során a legembertelenebb fizikai és lelki kényszert alkalmazták minden letartóztatottal szemben. Általánossá vált a vég nélküli kifárasztás, verés, gúzsbakötés, a gyanúsított rugdosása, az őrizetesek sóval etetése, az éheztetés – melyről többek között Kárpáti Kamil napjainkban is élő publicista számolt be… A közgondolkodásba ekkor került be a „csengőfrász” fogalma, hiszen az ÁVH emberei többnyire az éjszakai órákban csöngettek, majd rontottak be a kiszemelt lakásába. – Mikor 1953-ban néhány államvédelmista ellen vizsgálatot indítottak, sokan közülük inkább öngyilkosok lettek, tudván azt, hogy mire számíthatnak volt kollégáiktól.

Dr. Dénes Béla, az ÁVH zsidó származású orvosa 1957-ben Tel Aviv-ban megírta az „Ávós világ Magyarországon” című könyvét, az alábbiakat látta fontosnak közölni olvasóival:

„Máig azt vallom, hogy a kommunista zsidóknak semmi közük a zsidósághoz. – Még akkor sem, ha történetesen Izraelben is vannak kommunisták. Árulók mindenhol és minden népnél voltak és lesznek. Quislingre sem azt mondják, hogy norvég, hanem azt, hogy nácibérenc. És Kádárra sem azt, hogy magyar, hanem azt, hogy kommunista volt.

Nagy Imre válságát – ha igazak a róla szóló legendák – éppen az okozta, hogy a döntő pillanatban magyarságát a kommunizmusa elé helyezte, ami a kommunistáknál a legnagyobb bűn. Nem kell tehát törődnünk azzal, hogy mit mondanak majd szerte a világon a még mindig ágáló nyilasok, ha megírom az igazat! – Az egész világ értő közvéleménye tudja: Kaganovics és Rákosi Mátyás eleitől fogva nem zsidók, hanem egy eszme foglyai voltak. Nem csak azért, mert az effajtáktól a zsidók mindig is többet szenvedtek, mint a keresztény kommunistáktól, hanem főleg azért, mert ők – kisebbrendűségi érzéseiket akarván kompenzálni – mindenkin túltesznek, ha a rendszer kiszolgálásáról van szó. Ugyanez vonatkozik a zsidó származású ávósokra is!…”

(A krónikásnak, olvasva dr. Dénes sorait, annyit azért szükséges hozzászólni, hogy „kommunista” államvédelmistáról, politikusról, orvosról, stb. a kifejezés klasszikus értelmében nem beszélhetünk. – Magyarországon és talán a világon sehol sem valósították meg a kommunista társadalmat. Hazánkban is egy sajátos, hiánygazdálkodásra berendezkedett államszocialista rendszer működött és e pártállam ökle volt az ÁVH. Természetesen arról szó sem volt, hogy 1945 után a nyilasok „tömegesen” léptek be az MDP-be vagy egyenesen az ÁVH-ba. Nyilván voltak ilyenek is, de tömegekről nem beszélhetünk.)

Az elbocsájtott légió és az újabb áldozataik

Az 1956-os szabadságharc leverése után a hírhedt Fő utca épületbe a Budapesti Katonai Ügyészség, a Budapesti Katonai Bíróság, a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma, ideiglenesen a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa és esetenként a Katonai Rögtönítélő Bíróság többnyire egyenruhás hivatalnokai költöztek be.

A feloszlatott Államvédelmi Hatóság tisztjei az állam különböző területeire kerültek: újságok szerkesztőségeibe, a Magyar Rádió és Televízió munkatársai közé, színházak vezetését bízták rájuk, bírósági tanácselnökök lettek vagy közel-távol Magyarországtól (Bécsben, Ottawa-ban, Washingtonban, Bonn városában) a diplomáciai testületekben foglalkoztatták őket – de a Szovjetunió katonai hírszerző szolgálatával szoros kapcsolatban álló személyeket a helyükön hagyták.

Az épületkomplexum Gyorskocsi utcai oldalán a BM Politikai Vizsgálati Osztálya kezdte el működését – az e helyen foglalkoztatott nyomozók, vizsgálótisztek és az őrség jelentős részét is a feloszlatott ÁVH állományából válogatták ki.

Az 1956-tól 1963-ig tartott megtorlás egyik fő központjaként ismert Fő utcai objektum volt színhelye a Nagy Imre és társai ellen indított büntetőeljárásnak illetve azoknak a pereknek, melyek alanyai felett a Budapesti Katonai Bíróság és az ad hoc összeállított katonai rögtönítélő bíróságok ítélkeztek. – Hivatalos közlések szerint a Fő utcai épület falai között 100 jogerős halálos ítélet mondtak ki, de ez a szám, tekintettel arra, hogy az ott lezajlott események napjainkban sem nyilvánosak – egészen biztosan jóval meghaladják a közölteket. A leghírhedtebb katonai eljárás közül kiemelten szükséges említeni a Mecséri János ezredes és társai (a Juta-dombi fegyveres ellenállás tagjai ügyében) indított katonai büntetőpert, melyben 52 személy állítottak bíróság elé és ahol első fokon 11 honfitársunkat halálra ítélte a Mátyás Miklós elnökletével működött bíróság – végül is 8 személyt végeztek ki. Puchert János XXI. az rendű vádlott, Paska Elemér a XL. rendű vádlott és Dobrossi Lajos XLI. rendű vádlott jogerős halálos ítéleteit a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kegyelemből életfogytiglan tartó börtönbüntetésre változtatta. – Molnár Géza XXVIII. rendű vádlott jogerős halálos ítéletét távollétében hozták, azt nem tudták végrehajtani.

A „magyar Bastille” épületében 1958 és 1988 között három évtizeden át a katonai büntetőeljárások külön csoportját képezték az úgynevezett kémperek… melyek egy részét ténylegesen, a perbefogottak által is elismerten, a NATO-tagállamok javára dolgozó hírszerzők ellen indították, másrészt olyan személyek, rendőrtisztek, katonák ellen, akikről feltételezték, hogy szándékukban állt a szocialista államrend gyengítése. – E törvénysértő, az akkori törvénykezés paragrafusaiban leírtakat is figyelmen kivűl hagyó katonai bírósági gyakorlat, a koncepciós katonai perek áldozatai között említhetem a már 1958-ban kivégzett Maléter Pál vezérőrnagyon kívűl, Belovai István, Rimner Gábor, Halmi Zoltán, Csóka Ferenc, Szlama Árpád, Hollósi Péter, dr. Timár György, dr. Egedy Lehel, prof. dr. Egedy Elemér ügyeit, valamint az ellenem indított büntetőeljárásokat – ahol a tényleges hírszerzéstől a feltételezésig a megtorlás minden árnyalatát tanulmányozhatták azok a kevesek, akik hozzájuthattak a részben még mindig zárolt katonai bírósági iratokhoz.

Belovai István alezredes, hasonlóan hozzám, a Mélységi Felderítő és Diverziós Zászlóalj katonájaként kezdte, később, meggyengült egészségi állapota, fizikuma miatt a Katonai Felderítő Szolgálathoz került. – Esetemben (mint ejtőernyős sportoló, segédoktató) ilyen problémák nem voltak… ugyanakkor, mivel írásaim, külföldön megjelenő cikkeim okán kapcsolatban álltam rigai, belgrádi, müncheni és más nyugat-németországi személyekkel, szerkesztőségekkel – mint a Mélységi Felderítő és Diverziós Zászlóalj egykori tagjáról – feltételezték a kémkedés egyébként nem bizonyított bűnét.

1976 júliusában helyeztek szabadlábra és kezdtem el a 10 esztendőn keresztül tartott politikai jogok gyakorlása tiltásáról szóló évtizedet – az 1985. július 10-én letartóztatott Belovai alezredest Göncz Árpád köztársasági elnök 1990-ben, közkegyelemben részesítette. A „Skorpió”, anélkül, hogy bármelyikünket is rehabilitálták volna, 2009. november 6-án halt meg az egyesült államokbeli Denverben.

MDF: „Az 1989 előtti jogrend legitim, működő jogrend volt…”

Az 1990. évi hatalomváltás vezetői között, bár százával vélekedtek úgy, hogy „az 1989 előtti jogrend legitim volt…” – nyíltan csak egyetlen jobboldali vezéralak, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke merte megmondani.

Az 1945 és 1990 között gyakorolt büntetőpolitika és a demokrácia konfliktusát úgy oldották meg a szabad Magyarország egymást váltó vezetői, hogy hallgattak és elhallgattatták azokat is, akik kutatásokat végeztek az önkényuralom bűnei feltárása ügyében.

Az Egyesült Államokban, Németországban és Magyarországon működött dokumentációs irodák vezetői a „Beszélő” liberális újság (III. évf. 3. szám) oldalain nyílt levelet intéztek az Antall –kormányhoz.

„Azzal a kéréssel fordulunk a Magyar Köztársaság kormányához és a törvényhozáshoz – írták az elmúlt évtizedek politikai bűneit feltáró irodák vezetői – hogy szüntessék meg a volt politikai foglyok kárpótlásánál alkalmazott indokolatlan különbségtételt… Érthetetlennek és különösnek tartjuk azt is, hogy a kormány ismét csupán az 1963 előtt politikai okokból elítélteket fogja érinteni. Ez mindenképpen a kádári koncepció túlélését jelenti, ti. azt, hogy ’az 1963-as amnesztia után nem maradt politikai fogoly Magyarország börtöneiben’.

Az egyenlőtlen elbírálás elvének hibájától eltekintve erkölcsileg tarthatatlan, hogy az új rendszerben éppen azon keveseket mellőzzék, akik mintegy a lakosság lelkiismereteként szabadságuk és egzisztenciájuk feláldozásával szálltak szembe a kádári kompromisszumokkal. 1963 után ’ártatlanul’ senki sem került börtönbe: az 1963 és 1989 között börtönbe zárt vagy kivégzett személyek tudatosan léptek fel a ’barakk’ kényelme és a kompromisszumok ’bölcsessége’ ellen…” – volt olvasható az Alapítvány a Kommunizmus Áldozataiért elnevezésű dokumentációs irodák igazgatói által aláírt levélben.

Az Antall- és a Boross-kormányok, az Állambiztonsági Szolgálatok személyi állományára építkezett Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), az ismertetett Fő utcai „magyar Bastille” katonai ügyészei és hadbírái természetesen figyelmen kívül hagyták Kenedi János, Kőszeg Ferenc, Kiszely Gábor, Halmai Gábor, Ungváry Krisztián, Gavriel Bar-Shaked, valamint jómagam által írott tényfeltáró publikációkat.

A meglódult idő 1993-ban megállt. Elkezdődött a Horthy-korszak főszereplőinek rehabilitálása, majd a második világháború előtti kor restaurációja – a hosszú menetelés, vissza a régmúltba.

Szemenyei-Kiss Tamás

Mondvacsinált forradalmár! Felpiszkálták az alvó oroszlánt bennem (Nem kellett volna!!) a „nagy imre unokák”, Csurka István temetkezési helyének kritizálása ürügyén. Ez a nagy imre név (nem véletlenül írtam kisbetűvel), számomra nem sokat jelent! Annyit sem, hogy foglalkozni kellene vele, de most mégis csak megteszem, mert „köhögtek a bolhák” – a nagy imre unokák -, pedig bölcsebb lenne, ha hallgattak volna és örülnének annak, hogy KGB – s, kommunista öregapjuk még a 301 – ben nyugodhat (?), pedig nem ott lenne a helye! Csurka István – nyugodjék békében -, valóban ’56 –os hős volt, ezt elismerték a múltbéli és jelenkori politikai ellenfelei is, tehát méltán került a Fiumei úti Sírkert 1956 – os hőseinek nyugvóhelyére. De, mit keres Nagy Imre teteme a hazafiak és hősök között? Mitől lett ő forradalmár? Nagyon egyszerű: a kommunista csőcselék egy tősgyökeres pártemberből forradalmi „mártírt” farigcsált, hogy az ’56 –os megemlékezéseken is kommunistát éljenezhessenek! Mert mit is tett ez a komcsi miniszter a forradalom alatt, a forradalom sikere érdekében? Semmit!.  Ellenben fegyverletételre szólította fel a szabadságáért küzdő hazafiakat! Forradalmárkodás nagy imre módra: 1956 Október 24-én Statáriumot hirdettek. Délután nagy imre rádióbeszédet mondott, s benne ígéretet tett arra, hogy a fegyvert letévők a statárium alól mentesülnek. A szovjetek első behívását október 24 – én hallgatólagosan tudomásul vette. Október 28 –án még mindig csak ott tartott, hogy részben helyeselte a forradalmi követeléseket, mint például az ÁVH feloszlatását, a padlás lesöprést, aminek éppen ő volt a főkolomposa, mint Beszolgáltatási Miniszter! Mit ír erről, mondjuk a Népszava, ami köztudottan az egyik legvéresebb szájú kommunista lap, idézem: ” Mert Nagy Imre múltja bizony nem szeplőtelen. Volt miniszter Rákosi alatt, lesöpörte a padlást. Azt is hozzá tehetjük, hogy erősen kommunistáskodott a Szovjetunióban, Sztálin alatt - hogy mást most ne emlegessünk.” (Népszava, 2008. június 17.) 1956. október 29 –én ült le tárgyalni a forradalom fegyveres vezetőivel, az igazi forradalmárokkal! Hogy mennyire nem volt forradalmi eszmeiségű bizonyítja, hogy 31 –én az MSZMP Intéző bizottságának is a tagja lett, sőt kormányfői tiszte mellett, még a külügyi miniszterséget is magának tartotta meg. November 2 –án, Kádár a hatalom megszerzése fejében elárulta Moszkvában párttársát és a hazát is! November 4 –én amikor a 2. orosz beavatkozást bejelentette, akkor kellett volna igazán a talpára és a forradalom élére állnia! Ehelyett behúzta fülét -  farkát és a Jugoszláv követségre menekült. Ennyi volt az ő forradalmisága. Áltatta a forradalom vezetőit és azokat akik bíztak benne, közben összeharácsolta a miniszteri beosztásokat. Velejéig vörös kommunista volt, aki a hatalmat akarta birtokolni, de volt nála egy sokkal gerinctelenebb, erőszakosabban a hatalomra törő Kádár János személyében és ez lett a veszte! Miért kellett meghalnia? Nem a forradalmi szerepvállalása miatt, hanem éppen a hatalomvágya miatt, mert nem volt képes lemondani a hatalomról. Hát ezért kellett lógnia! Mit törődött ő a budapesti srácokkal. Kihúzta a belét Jugoszláviába és onnan reménykedett kádár jancsi kegyelmében. Hiába…az árulókat senki sem szereti, még a kommunisták sem. Így aztán se nem forradalmár, se nem kommunista lett a becses forradalom kiemelt „mártírja”. „Ki volt ez a Nagy Imre? …. A róla szóló leírások nagyon eltérően írják le, mert nem ismerik születési évét, vagy a megadott dátumok nem egyeznek. ..Egyesek szerint patkolókovács volt az apja, mások szerint kereskedő, de hallottam arról is, hogy Grósz Bella színésznő zabigyereke lett adoptálva egy gyerektelen házaspárnak. Mintha közelítenénk az igazsághoz, de végül is egy arcképrajzoló grafikus ismerősöm mondta ki: Nézd meg jól ezt az arcot és látol rajta egy félzsidó zabigyereket, aki bajuszkával próbálta magát magyarosítani. Cselekedetei után ítélve ez nem sikerült neki. Az első világháborúban fogságba esett és a moszkoviták … hazaküldték ügynöki megbízatással. …. Sztálin halála után megindultak a gyilkos frakcióharcok a hatalomért a Kremlben. Nagy Imre is valamelyik bandához tartozott, mert ezt még Rákosi is megemlítette. … …Az 56-os forradalomhoz semmi köze sem volt, legfeljebb az, hogy lövette a szabadságharcosokat a ludovikás tisztből átvedlett partizánnal, Maléter Pállal. Nem értette, hogy a forradalmárok miért vágták ki az ötágú csillagos címert a piros-fehér-zöld zászló közepéből. Ez lett volna forradalmár? Na nee. Moszkvától kapta a feladatot, hogy szerelje le a forradalmat. Beszédjét azzal kezdte, hogy "Elvtársak!" …Kádár pedig, ez a hatelemis buta gyilkos hatalomra tört. Itt látta a nagy lehetőséget, amit nem akart elmulasztani. Ha Nagy Imre életben marad, akkor Kádár mellette továbbra is csak kifutófiú lett volna. Kötelet neki! Kádárnak volt már gyakorlata Rajk esetében, hogy miként kell elintézni az ellenfelet. Bolsevikok akasztottak bolsevikokat, nekünk meg sírni kellett a rendszeresen megismétlődő rehabilitálásukkor. Pokolra velük! TÉNYEK NAGY IMRÉRŐL Szovjet ügynökneve Vologya volt. (Rainer M. János könyvében) Az 1958-as tárgyalásán az utolsó szó jogán a kommunista pártot és a SZU-t éltette (rádiófelvétel) Haláláig szovjet állampolgár is volt. (R.M.J. könyvében) 1956. október 23-28-ig ávósaival lövette a magyar-szabadságharcosokat…. November 3-án hazament a parlamentből és 4-én hajnalban magnóról ment a szózata a rádióban. 4-én családjával és a többi zsidóval a jugoszláv követségre menekült…. Ezt a zsidókommunistát 1989-ben szinte szentté avatták és a hamis legendákat azóta is terjesztik róla, miközben egy tucat szobrot is állítottak a magyargyilkosnak.” A kép aláírása: „1953 tavasza. Imre Nagy a szovjet uralkodók által nemrégen kinevezett miniszterelnök új reformokat jelent be. Rákosi mellette ül és keserűen hallgatja.” ….” Azonban, hogy írásom ne maradjon „mankó nélkül”, ITT egy link a túlélők és hozzáértők véleményének mai állásáról. Na, „nagyimre unokák” azt hiszem, itt az ideje kussolni….! Budapest, 2012. február 24./Szálka Idézet: http://magyaroldal.multiply.com/journal/item/331/331 FEL

Állat az emberben (?)

- Emberevő cigányok -

Vissza a gyökerekhez! Úgy, ahogy egy bűntett mindig visszavezethető az indítékig, ugyanúgy visszavezethető egy emberi faj viselkedése korábbi időszakra – egészen az alapokig. Mi most ne menjünk vissza a múltba. Nézzük meg a XX. század cigányságának a gondolkodás módját, tetteinek tükrében:

„A KAPU folyóirat szigorúan korhatáros forrásközlés-gyűjteménye elborzasztódolgokra vet fényt. A cigányság etnikai-kulturális hagyományaiból nem kétséges, hogy a legszörnyűbb kannibál lakodalmi szertartásosságuk, valamint a cigány bűnszövetkezeteik mindennapos gyilkosságai és kínzásai… „

"..A szepsii rablógyilkos cigányok bűnügyében újabb fordulat állott be. A minap számoltak be arról, hogy Rusznyák Péter szepsii kereskedőn kívül meggyilkoltak egy szegény favágó házaspárt is Makrancon.

A csendőrség azóta teljes felkészültséggel folytatta a nyomozást annak a megállapítására, nem terheli-e más bűncselekmény is a gyilkos cigányok lelkét.

…A harmadik rablógyilkosságot is bevallották már a szepsi-i cigányok.
Megöltek és kiraboltak egy öregasszonyt s a holttestét a patakba dobták.

A szepsii rablógyilkos cigányok ellen tovább folytatják a vizsgálatot, mert valószínűnek tartották, hogy Rusznyák Péter szepsii kereskedőn és a szintén meggyilkolt makraci öreg házaspáron kívül másokat is öltek meg és raboltak ki.

Tízedik rablógyilkosságukat vallották be már a szepsi-i cigányok.
…Ma már a bandának huszonegy tagja ül börtönben. A vizsgálat egyelőre tovább folyik ellenük s rengeteg adatot sikerült a bizonyítás érdekében összehordani úgy, hogy hamarosan bíróság elé is állíthatják őket. ….A rablóbanda tagjai bevallották, hogy megfőzték és megették áldozataikat. – Éveken keresztül emberhússal táplálkoztak a szepsi-i cigányok. Az ügyészség már összeállította a cigányok bűnlajstromát.

… – Ma már, – mondotta Martinek főügyész, – tisztán áll előttünk, hogy az évszázad egyik legborzalmasabb bűnügyéről rántottuk le a leplet. Már a nyomozás első stádiumában nyilvánvaló volt, hogy a cigányok több gyilkosságot követtek el s valószínűnek látszott az a feltevés is, hogy áldozataikat megették, most már azonban teljes bizonyossággal meg van állapítva, hogy a szepsii cigányok emberhússal táplálkoztak s valósággal vadásztak emberekre. A borzalmas büntény fokról-fokra tárult csak szemeink elé s még mi is, – dacára a cigányok beismerő vallomásának, – szinte hihetetlennek látjuk, hogy ez a huszadik században, kulturált országrészben megtörténhetett. …

A legaprólékosabb részletességgel mondották el a cigányok, hogy hogyan vadásztak áldozataikra, hogy főleg asszonyok elejtésére pályáztak, mert azoknak „ízletesebb” a húsa, mint azt is, hogy hogyan trancsírozták fel és főzték meg áldozataikat. Az embernek szinte kedve volna hihetetlennek bélyegezni a cigányok vallomását, de minden részlet pontosan klappol s egymásután kerülnek elő a rettenetesnél rettenetesebb bűnjelek: emberi csontok, melyekről a cigányok levágták a húst.

…talán soha se került volna napfényre az emberevés borzalmas bűne, ha Ribár József, egy siketnéma cigány nem tett volna írásbeli vallomást. …Tény az, hogy valósággal berendezkedtek az emberevésre…

Az emberevő cigányok között.

Munkatársunknak ezután Martinek vezetőügyész vezetésével lement a törvényszéki fogház gondnoki szobájába, hogy személyesen is meghallgathassa az emberevő cigányok vallomásait.

…Rabruhás, ijedtszemű, jól megtermett cigány állt előttünk. … A cigány emelt hangon, majdnem kiabálva, adja elő az esetet:
– Mondta nekem Ribár Pál, hogy ő majd lesbe áll a fejszével, addig csak beszélgessek az asszonnyal. Odamentem az asszonyhoz s kérdeztem:
– Mit visz, néni?
Az asszony megijedt s ugy mondta:
– Nem viszek semmit, nincs nekem semmim.
Ekkor előugrott Ribár Pál és a fejszével fejbe vágta az asszonyt. Az asszony elterült a földön és nem mozdult többet. Ribár letépte róla a ruhát és aztán a meztelen testet az árokhoz vonszolta s ott feldarabolta. A húsdarabokat becsomagolta egy magával hozott lepedőbe. Szólt nekem, hogy segítsek vinni a hust, majd Horváth Józsiék meg fogják főzni az egészet. El is mentünk Horváth Józsiékhoz. Ott az asszony átvette a húst. Ribár pedig elment a többiekhez. Hallottam, amint mondta:
– Fiuk, jertek fröstökölni. Mind el is jöttek. Hát ebédeltünk. Nekem az asszony mellét adták, de eldobtam, mert édes volt….

…Sorra felvonulnak a cigányok. Mindegyik borzalmas részleteket mond el – rettenetes színjáték játszódik előttünk…. Végre véget ér a kihallgatás….Egy börtönőr kinyitja a fogház hatalmas vaskapuját, kilépünk az utcára. Idegenül nézek körül: ez Kassa, látom a dómot, a Fő utcát. Sietős emberek mennek el mellettem. Úgy érzem magam, mintha az őserdőből kerültem volna ide. Talán így is van: az emberevő kannibálok közül jöttem…

Mit gondolnak kedves olvasóim, hogy fog integrálódni* ez a népfaj Európában? Válasz: sehogy! A leírt esetek óta, közel 100 év telt el – nyomtalanul -! Talán azért a kannibalizmusról leszoktak s ezt eredményként könyvelhetjük el. De, a rablás, a gyilkolás a vérükben maradt, ezt nem tagadhatja senki. Akinek kétsége támadna, e felöl, az olvasson vissza egy – két hónapot a világhálón és meg fog meglepődni a cigányok által legyilkolt - és nyilvánosságra került - esetek számán (és hányról nem értesülünk?).

A többség tisztában van a cigányság félelemkeltő, brutális és kegyetlen viselkedési moráljával, csak a „szavazat gyűjtögető” Orbáncionista hatalom hunyja be a szemét, vagy fordítja el a fejét, nehogy elveszítsen egy szavazót is „sötétek” birodalmából. Nem érdekli, hogy folyik az ártatlan magyar vér, mindaddig, amíg nem a sajátját látja.

Arról meg elmondhatjuk, hogy nem is magyar és nem is ártatlan…

2011. 05. 12./Szálka

Forrás: Kapu (Kassai Napló – 1927. január 21.–16. szám) Az eredeti cikk szerkesztett változata.

*illeszkedni

FEL

Irma Grese kísértete

Irma Grese-t azzal vádolták, hogy a leghírhedtebb SS – őr volt Auschwitz történetében. Ő a hármas számú krematóriumot felügyelte.

Az auschwitzi táborba Wrechen nevű kis faluból jött, 18 éves korában. Egyebek között azzal vádolták, hogy Josef Mengelének és Kramer táborparancsnoknak a szeretője volt. Azt mondták róla, hogy a zsidókat perverz szexuális aktusokra kényszerítette. Brutalitása állítólag magába foglalta, hogy ő választotta ki, hogy ki menjen a gázkamrába; jelentett ez veréseket, korbácsolást, agyonlövéseket, és három zsidó megnyúzását

Egy kirakat bíróság elé állították, a vád 12 tanúja hisztérikus zsidó nő volt, akik vért akartak. Ő minden vádat tagadott, de bűnösnek találták és felakasztották.

A zsidó tanúk azért kerültek a táborba, mert bűnözők és kommunista partizánok voltak.

A kötéláltali halálos ítéletet a bíróság 53 tárgyalási napot követően hozta meg.

Irma Grese védekezése:

„16 éves koromban segédgondozónő voltam Hohenluchenben, majd a munkaerő-gazdálkodás Fürstenburgban, az egyik tehenészetben helyezett el. 1942 júliusában a ravensbrücki koncentrációs táborba küldtek, ami ellen tiltakoztam. 1943 márciusában kerültem a birkenaubi koncentrációs táborba. 1945 januárjában Belsenbe küldtek.

Nem voltam SS, a nőket nem engedték belépni az SS – be. Én felügyelő, valamint postai hivatalnok voltam a levélteremben, megválaszoltam a telefonhívásokat, és dolgoztam a parancsnok kertészeti osztagában, intéztem az SS – temetéseket Belsenben…Auschwitzban a C részleg  névsorát kaptam kézhez, őket kellet szólítanom.”

Amikor a szovjet csapatok elfoglalták Auschwitz-et, őt Lüneburgban bíróság elé állították. Irmát és másik 11 személyt halálra ítélték. Az akasztásra hóhérának Ronald Cook volt kijelölve, segédjéül pedig O’Neill törzsőrmester. Az akasztandó személyek kijelölt sorrendje Grese, Volkenrath és Bormann volt.

A katonai rendőrök megtagadták a parancsokat

O’Hare őrmestert és Rick Smith tizedest hadbíróság elé állították, mert megtagadták, hogy Greset – t az akasztófa alá kísérjék.

Irmát kis énekesnek nevezték. Éjjel a cellájában német népi balladákat énekelt. Ezeket a dallamokat dúdolta, amikor az akasztófa alá ment.

A hóhér öngyilkosságot követ el

A hadsereg hóhéra, Ronald Cook nem volt hajlandó felakasztani Grese-t. Jerome Burdik adta neki a kivégzésre a parancsot, de ő aznap éjjel hazament és agyonlőtte magát.

A nyilvántartásban, mint hóhér, Albert Peirpont szerepelt, de az Irmát őrző katonai rendőrök közül kettő 1978 – ban feltárta az igazságot.

A második hóhér

Samuel Lutzheimet, egy helyi zsidó hóhért választották ki a következőnek. Grese kisasszony megesküdött, hogy vissza fog térni a halálból, ha Lutzheimnek megengedik, hogy hozzáérjen. Grese bátran ment az akasztófa alá és rámosolygott a katonai rendőrökre, akiket mind megigézett a kinézése és kedvessége.

Irma visszautasította a csuklyát

1945. december 13 – án 12 óra 1 perckor vezették Irmát az akasztófákhoz és akasztották fel.

Amikor a hóhér megkísérelte ráhelyezni a kötelet a nyakára, Irma erőszakossá vált, és nem volt hajlandó engedni, hogy a hóhér hozzáérjen. Ekkor a hóhér újból és újból arcul ütötte, és ráerőltette a kötelet a nyakára.

A hóhér rosszul kalkulálta a csapóajtót (talán szándékossan), és Irma nyakcsigolyája nem tört el. Lassan fulladt meg, miközben három percig küszködött a kötélen.

Irma Grese most legendává válik Németországban.

Nem temették megszentelt földbe.

Az angol bíró, Berney – Ficklin vezérőrnagy, aki félt a német vértanúságtól, elrendelte, hogy Irmát a Hamelin – börtönudvarán temessék el.

Irmát újratemették

1954 – ben Irmát megszentelt földbe helyezték öröknyugalomra az Ann Wehl temetőben.

Később a vád főtanúja visszavonta állítását, és beismerte, hogy hazudott. További három a későbbiekben ugyancsak elismerte, hogy hazudott. Ezek a hazug tanuk a következők voltak: Sarah Langbein, Rachel Gold, Lei Fleim, Lena Kapinski. A többi tanú: Watinik, Diadement, Kopper, Lobowitz, Trieger, Catherine Neiger, Lengyel Olga, Dr. Ada Bimko és Dr. Bendel kitartottak történetük mellett.

1948 – ban kísértetjárások kezdődtek

A felvétel 60 évvel ezelőtt készült. A kemencék között egy nő halvány körvonala látszik.

1948. január 12 – én Harak Visen volt az éjjeli őr, aki azt állítja, hogy kísértetet látott. Az éjjeliőrök nem hajlandók bemenni a krematóriumba. Az orosz őrök elhatározzák, hogy inkább elzárják a hármas számú krematóriumot, minthogy engedjék, hogy Irma Grese legendája folytatódjon.

Az Auschwitzw - et felügyelő oroszok lepecsételték az ajtókat és az ablakokat.

Úgy látszik Irma elérte a „kultusz – státuszt”, és a zsidó kommunisták attól kezdtek félni, hogy egy újabb Ipatyev – házzá vagy Berghoffá válik.

Leni Riefenstahl filmet akart készíteni a kísértetjárásról. A német kormány közölte vele, hogy bebörtönzik, ha megteszi.

A berlini fal leomlása után a kutatók részére megnyitották a hármas számú krematóriumot.

1992 végén Heim Lansky kutató és négy munkatársa bement a hármas számú krematóriumba, amelyet 38 éve lakatoltak le.

A kutatók képtelenek voltak éjszakára a krematóriumban maradni!

Az épületet külső munkásokkal kellett újra lepecsételni, mert Auschwitz – ban dolgozók közül senki sem akart hozzáérni.

A hármas számú krematóriumot végül lerombolták.

Irma Grese Búcsúlevele

Drága Édesapám, Drága Édesanyám!

Életem utolsó óráiban azt óhajtom, hogy olvassátok el gondolataimat, mint utolsó üdvözletemet. Hiszem és remélem, hogy Te, drága Apukám, nagyon jól ismered lányodat, és mindig meg fogsz tartani jó emlékezetedben. Ezért utolsó nagy kérésem hozzád: vesd el magadtól minden szomorúságodat, minden bánatodat, ami gyötört téged ezekben a hetekben. Nem azt kell mondanod: óh, bár. Nem, ez tévedés. A következőket kell gondolnod: Irma, az én drága lányom, fiatal, bátor lány volt, aki tiszta német lelket örökölt a szeretett édesapjától! Német bátorságom és merészségem adjon nekem erőt élni, és ha kell meghalni! Ha a sors úgy határozott, hogy ilyen fiatalon elszakít engem e földi élettől, akkor légy biztos abban, hogy akit bátornak, németek által el nem ítéltnek ismersz, tiszta lelkiismerettel és mindenekfelett büszkén megy az ismeretlenbe. A félelemnek vagy kétségbeesésének egy cseppjét sem vagyok hajlandó beengedni szívembe. Béke és hatalmas erő töltötte el helyettük a szívemet, e kettőbe kapaszkodom, és ezek lesznek hűséges társaim az utolsó leheletemig.

Sohasem volt szándékomban bármilyen módon magasztalni magamat. De nem lesz meg nekik az a diadalittas örömük, hogy akár csak egy picit is láthatnák, hogy megalázkodom. És bármit is gondolnak ők valamennyien, ha bárki kérdezi, mondjad meg nekik, drága Édesapám: igen, Irma mindig a lányom volt, és mindig a lányom lesz! Nem kell szégyenkezned miattam, mert én a kötelességemet teljesítettem, hűségesen a Hazámhoz! Pontosan ugyanúgy, ahogyan én és mások teljesítettük kötelességünket, úgy fogunk meghalni!

Én nem számítok, mert túlságosan kicsi voltam. De azok, akik számítanak, tovább fognak élni, és remélhetőleg a hasonlót hasonlóval fogják visszafizetni! Még ha erre várni is kell egy ideig, eljön az idő, amely eltörli az igazságtalanságot.

Édesapám, járj emelt fővel, még ha nehéz is. De hiszem, hogy mindketten, Te, és drága édesanyám, olyan erősek lesztek, mint a Ti szerető Irma lányotok.

Mondjad meg drága barátaimnak, a nagynéniknek és a nagybácsiknak, hogy üdvözlöm őket; tartsanak meg emlékezetükben.

Édesanyám, bátyáim és nővéreim, búcsúzom Tőletek, és gondoljatok arra, hogy noha a testem meghal, mindig veletek leszek.

Életem a bírók kezében van, de a becsületem nem!

Szerető lányotok: Irma

Utószó: Sok – sok tudományos írás, történelmi esemény lefordítását köszönhetjük Tudós – Takács János kiváló teológusnak, aki sajnos már nincs az élők sorában.  Nélküle sokkal szegényebbek lennénk ismeretekben.  Így például Irma Grese története sem kerülhetett volna a magyar nyilvánosság elé.

Kitartunk!

Budapest, 2011. Szelek hava (április) 06./ Szálka

(TeoR)

  Párhuzamos életrajzok: a tömeggyilkos zsidó lágerparancsnok és a magyar csendőrtiszt

„Ami a németeknek öt év alatt nem sikerült Auschwitzban, azt én öt hónap alatt véghezvittem Schwientochlowitzban”.                       

(Shlomo Morel, néhai zsidó haláltábor-parancsnok)

A gyarmati lét legfőbb attribútuma, hogy külső hatalmi központok döntenek a kolónia területén élő leigázott, jogfosztott népesség sorsáról, jövőjéről, megmaradásának vagy kipusztításának feltételeiről, egyszóval a nemzeti önérdek minden tekintetben idegen hatalmi, pénzügyi és stratégiai célkitűzéseknek és érdekeknek rendelődik alá.

Képíró Sándor 1944-ben

Egy bizonyos jeruzsálemi székhelyű Simon Wiesenthal Központ lassan egy évtizede meghirdette az „Utolsó esély” fedőnevű ún. nácivadász akcióját. Ennek az a lényege, hogy azokat a második világháborús hősöket és veterán idős embereket, akiket az Efraim Zuroff vezette társaság zsidóellenes, háborús bűntettek elkövetésével vádol, az ő bemondásuk alapján azoknak az államoknak az igazságszolgáltatási szervei vonják felellőségre, amelyeknek jelenlegi vagy egykor volt állampolgárai, s a lehető leghamarabb ítéljék el, börtönözzék be, folyamatos hatósági zaklatással lehetetlenítsék el, és kergessék a halálba őket.

Magyarország, illetve mi, magyarok Zuroff feketelistáján mindenkor kiemelt helyen álltunk. Ismeretes, hogy az egyetlen zsidó ember megölésével vádolt Zentai Károlyon nem teljesedhetett be a talmudi bosszú, őt ugyanis az illetékes ausztrál bíróság – hosszú tortúrát követően – végül is nem adta ki a közép-európai cionista provinciának. Igaz, a döntés ellen az ausztrál belügyminiszter fellebbezést nyújtott be. (Ismét egy jogi abszurditás: amennyiben a magyar katona el is követte volna a terhére rótt emberölés bűntettét, az már többszörösen elévült 1944 óta.) Nos, nem meglepő, hogy a 2010. évi Wiesenthal-proscriptio aranyérmes helyén továbbra is Magyarország áll, tudniillik a rögeszmés „nácivadász” halállistájának legkeresettebb „bűnöse” a most 97 esztendős Képíró Sándor. A jeruzsálemi zsidó civil szabadidős önszervező csoport áskálódásainak meg is lett az eredménye: a Budapesti Nyomozó Ügyészség 2009. szeptember 14-én meggyanúsította a volt csendőr századost, 2011. február 14-én pedig vádat emelt ellene társtettesként elkövetett háborús bűnök okán.

Képíró Sándor az első világháború kitörésének évében született. 1932-33 folyamán Nyíregyházán, a VI. Tüzér Osztálynál szolgált, s hadapród tűzmesterként szerelt le. 1932-37 között a szegedi - eredetileg hazánk második egyetemeként 1876-ban Kolozsvárott alapított és Trianon után onnan áttelepített – Ferenc József Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója volt, s itt szerzett államtudományi doktori fokozatot. A következő tanévben már Budapesten, a Kereskedelmi Akadémián találjuk, majd 1938-ban a Magyar Általános Hitelbank munkatársa lesz. 1939-40-ben elvégzi a Ludovika Akadémia csendőrtiszti tanfolyamát, melynek végén hadnaggyá avatják, 1941-ben pedig előléptetik főhadnaggyá.

Miután a Magyar Királyi Honvédség a Versailles-ban mesterségesen összetákolt első jugoszláv állam törvényszerű szétesésekor visszafoglalta a Muraközt, a Baranya-háromszöget és a Bácska déli részét, a szerb terroristák (polkorrekt interpretációban: partizánok) azonnal magyarellenes akciókat, gyilkosságokat és pogromokat szerveztek. Ennek megtorlásaképpen került sor 1942 januárjában – több hullámban – az újvidéki razziára. Ennek során a honvédség és a csendőrség egységei magyar adatok szerint 3300, szerb források szerint 3800 terroristát és velük együttműködő polgári személyt öltek meg, túlnyomó többségében szerbeket, kisebb részt zsidókat, bár kétségtelen, hogy a háború szörnyű törvényei következtében ártatlan áldozatok is voltak. Az akkori vezérkari főnök, Szombathelyi Ferenc már 1942. február 4-én vizsgálatot rendelt el az újvidéki razzia ügyében, azonban ekkor még senkit nem vontak felelősségre az eljárás során. Szombathelyi 1942 nyarán megismételtette a belső vizsgálatot, azonban a három legmagasabb rangú főtiszt, Feketehalmy Czeydner Ferenc altábornagy és Deák László ezredes , valamint Grassy József vezérkari ezredes elkerülték a felelősségre vonást, minthogy az első két katonával szemben Horthy kormányzó mint legfelsőbb hadúr megszüntette az eljárást, majd nyugállományba küldték őket, Grassy pedig ekkor már a keleti fronton tartózkodott a 2. magyar hadsereg kötelékében. További 12 honvéd- és csendőrtiszt, köztük Képíró Sándor ellen is, lefolytatták az eljárást. Végül 1943 decemberében vezérkari főnökségi bíróság elé került az ügy, melynek során mind a 15, az újvidéki razziában főszerepet játszó személyt a törvényszék elé idézték. Képíró Sándort ekkor börtönbüntetésre ítélték hűtlenség vádjával, azonban rövidesen kiszabadult, Csatay Lajos honvédelmi miniszter rehabilitálta, sőt, 1944. február 18-ai hatállyal visszakapta - akkor már - századosi rendfokozatát is. (A rendelet száma: 40116 eln. fbü. 1944. május 25.). 1944 végén az országot megszálló szovjet ármádia elől német területre vonult egységeivel, a háború befejeződése után Linz környékén élt és dolgozott. Közben a budapesti ún. népbíróság 1946-ban azzal vádolta meg, hogy saját kezűleg is ölt meg civileket 1942 januárjában a Délvidéken. (Az alkotmányos jogrend teljes helyreállításáról Magyarországon majd akkor beszélhetünk, ha ennek a politikai bosszúra verbuválódott kompániának minden justizmord ítéletét hatályon kívül helyezik az illetékes hazai igazságszolgáltatási testületek, az ártatlanul meghurcolt és kivégzett politikusokat és katonatiszteket pedig rehabilitálják, s a róluk terjesztett hazugságokat, illetve rágalmazó tényállításokat a történelemkönyvekből is kihúzzák.)

Képíró Sándor végül 1948 augusztusában Argentínában telepedett le, s Buenos Airesben élt csaknem egy fél évszázadig. Miután az 1990-es impériumváltás után ottani magyar diplomatáktól ígéretet kapott arra, hogy nem lesz bántódása, 1996-ban hazatelepült. (Sok furcsaság történt Horn országlása időszakában diplomáciai vonalon is, emlékezzünk arra, hogy Wass Albertnek nem adta vissza a Kuncze-féle belügyminisztérium a magyar állampolgárságot, s egy ausztráliai magyar ügy – a Bárdy Magda kontra Vajda Tibor ál-fogorvos, volt ÁVH-s őrnagy tíz évig húzódó új-dél-walesi pere - kapcsán, ismét csak „lop stop” Gábor hivatala, olyan egetverően hazug tartalmú dokumentumot adott ki a sydney-i bíróságnak, miszerint az ötvenes évek elején az ÁVH nem alkalmazott testi kényszert, kínvallatást a foglyokkal szemben.) Azonban amikor a Wiesenthal Center által 2002-ben elindított az „Utolsó esély” projektjet 2004-ben kiterjesztették Magyarországra is, Képírót a minden spionnak kijáró 10 ezer euró júdáspénz ellenében feljelentették, s így kezdetét vette a derék magyar hazafi kálváriája, vagyis – miként fentebb már említettem – 2009. szeptember 14-én büntetőeljárást indítottak ellene, 2011. február 14-én pedig megtörtént a vádemelés a 97 esztendős, tisztességben megőszült idős ember ellen. A történethez hozzátartozik, hogy Ungváry Krisztián történész véleménye szerint a Képíró elleni vádak alaptalanok, esetlegesen csak abban terhelhetné felelősség, miszerint nem ellenőrizte kellőképpen beosztottai munkáját.

Azonban van itt egy, a nemzeti szuverenitásunk mibenlétével súlyosan összefüggő kérdés is. Nevezetesen az, hogy a történelem színpadáról belátható időn belül lelépő közel-keleti miniállam – nem hatósága, hanem – valamely civil szervezete egyáltalán miféle jogalapon ad instrukciókat, fogalmaz meg elvárásokat, nyújt át egyfajta ultimátumot bármely, Izraelen kívüli állam hatóságainak? S az illető országok miért gazsulálnak és csúsznak hason Zuroffék előtt? Ki ő? Mi köze van neki történetesen Magyarország bel- és igazságszolgáltatási ügyeihez? Egy, a magyar állam felségterületén történt bármilyen katonai-, polgári- vagy büntetőjogi vonatkozású perhez? Zuroff az ügyészség döntésének ismeretében elégedetten nyilatkozta a sajtónak, miszerint „most már végre láthatjuk a fényt az alagút végén”. Ezt szívből reméljük mi is. Egyszersmind őszintén kívánjuk a Wiesenthal-expressz zsidó utasainak, hogy ama vizuális élményforrás a szembe jövő tehervonat reflektorfénye legyen.

S mivel írásunk címében párhuzamos életrajzokat ígértünk, nézzünk egy olyan esetet, amikor egy zsidó követett el emberiségellenes bűntetteket, tömeggyilkosságok aktív résztvevője volt, illetve ezek elkövetésére adott parancsot - nem elhanyagolható körülményként -, mindezt békeidőben. Az aligha meglepő a tisztelt olvasónak, hogy Izrael számára a nemzetközi joggal a legteljesebb összhangban, a világ bármely állama megfogalmazhat egy zsidó háborús bűnös elítélésére vagy kiadatására irányuló diplomáciai kérelmet, a „választott nép” minden egyetemes törvényen felül és kívül álló állama ezt negligálni fogja, s kimenekíti a büntetőjogi felelősségre vonás elől akár a legcégéresebb hóhérlegényeit is. Emlékezetes lehet , az 1990 utáni időszakban nagy vihart kavart a Shlomo Morel-ügy.

Amikor egy arc mindent elmond

A második világháború befejeződésekor 26 esztendős zsidó terrorista Lengyelországban, a felső-sziléziai Schwientochlowitz németek számára létesített megsemmisítő táborának lett a parancsnoka. Egy amerikai zsidó író és újságíró, John Sack Elhallgatott történetek a zsidók által a németek ellen 1945-ben elkövetett bosszúhadjáratról című – hosszadalmas küzdelem után és árán – 1993-ban megjelentetett könyvének Solomon bosszúja fejezetében szemtanúk visszaemlékezései alapján elmondja, hogy Morel parancsára a nőket és gyermekeket kisméretű kutyaólakba kényszerítették, és megparancsolták nekik, hogy ugassanak, s aki nem tette ezt elég hangosan vagy engedély nélkül abbahagyta, azt ott a helyszínen eszméletlenre verték vagy halálra kínozták. Megparancsolták az embereknek, hogy teljes erővel a földön fekvő társaik gerincére ugorjanak. Az egymás elleni bokszmeccseken a németeknek véresre és eszméletlenre kellett egymást verniük, s olyan horrorisztikus jelenet is előfordult, hogy az egyik fogolynak a sok ütéstől kiesett az üvegszeme. Rendszeresen, társaik szeme láttára a zsidó fogdmegek tucatjával erőszakolták meg a német nőket, a pribékek az aktus előtt hosszú sorban állva vártak arra, míg mindegyikükre sor kerül. A smasszerek arra idomították a kutyákat, hogy a kikötözött öregembereknek és kisfiúknak rohanva szétmarcangolják a nemi szervüket. Ezeken a szörnyűségeken Morel személyesen részt vett , vezette a haláltábor foglyainak kínzását.

1990 után a Morel-ügy a lengyel bűnüldöző- és igazságszolgáltatási szervek látóterébe került. S minthogy a szadista vadállat zsidó terrorista rémtettei bizonyítást nyertek, Varsó, illetve az ügyben jogilag illetékes katowicei államügyészség többször is kérte Izraeltől a schwientochlowitzi tömeggyilkos kiadatását. 1998-ban az ügyészség nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Morel ellen, újólag kérve Tel-Avivot, hogy a gazembert 1600 rendbeli gyilkosságban való részvétel miatt adják ki Lengyelországnak. „Természetesen” a zsidó állam elévülésre hivatkozva megtagadta a lengyel hatóság kérésének a teljesítését. Nem tartozik ugyan szorosan tárgyunkhoz, ám óhatatlanul felötlik bennünk, hogy az egy esztendeje, Auschwitzban elkövetett közönséges rongálás vétsége esetében (emlékezetes: néhány személy leszerelte a főbejárat fölötti „Arbeit macht frei” felirat összes betűjét) az izraeli vezetés óriási nemzetközi botrányt kavart, s követelte (sic!) a lengyel államelnöktől és miniszterelnöktől a tettesek mielőbbi kézre kerítését, valamint példaértékű, és elrettentő hatású megbüntetését. Leghangosabban a gójok ügyeiben közismerten viccelődő-ironizáló kedvű mókamester, Simon Peresz államfő.

Nos, tehát az akasztófa helyett Morel békésen éldegélt álnéven az izraeli fővárosban a Moszad – amely nem mellesleg az összes létező nemzetközi jogszabályt és diplomáciai normát lábbal tiporva 1960-ban egy szuverén állam, Argentína területéről, annak hatóságai és állami szervei tudta és beleegyezése nélkül, elrabolta Adolf Eichmannt, akit majd Jeruzsálemben „bíróság” elé állítottak és kivégeztek 1962-ben – védelmét élvezve a nap 24 órájában, továbbá állami, kiemelt nyugdíjban részesült 2007-ig, amikor is „ágyban, párnák közt” a gyehenna kénköves tüzére szállott ördögi lelke.

Morel és Képíró életútja tragikusan példázza az új, cionista világrend lényegét. Izrael és a zsidóság a választott, ennélfogva uralkodó nép, a vele szemben megfogalmazott kritika antiszemitizmus és fajgyűlölet, mi több, maga a tervezett genocídium előjátéka. Ellenben ők bármilyen borzalmas és kegyetlen zsidó gaztettet is igazolhatnak, illetve felmentést adhatnak annak terhe alól maguknak a történelmi szenvedésekre és az ún. holokausztra történő permanens és kissé már unalmas hivatkozással.

Kereszteslovag

Nyomorgó diktátorizmus!

1. rész.

„Éljen Május 1!”

A megboldogult „jókedvünnep”, a kikényszerített „Éljen Május 1!” ingyen virsli jegyes, potya sör tikettes korszakára lassankint nosztalgiával gondolunk vissza.

Akkoriban azt hittük, miénk a világ. Van munkánk, kenyerünk, ingyenes tanítás, gyógyászat, emberhez méltó nyugdíjkorhatár.

Észre sem vettük, hogy a végtermékeinkre nagymértékben a KGST országai, köztük a Szovjetunió tartott igény. Akkor nem tudtuk, hogy szinte teljesen ingyen vitte el a termékeinket (és amiért fizetniük kellet volna, azért  nem fizettek meg, a vörös gyilkosok!). Később raktárra termeltünk, mert nem volt vevője a magyar terméknek

Szabadságjogilag   sarokba voltunk szorítva. Nyugati útlevél kiváltságnak számított. A valutáról nem is beszélve.

Sajtó és Szólásszabadság? Ugyan, hova gondol (sz)? Népszabadság, Népszava! A kommunista párt és a szakszervezet szócsövei. ’56 = ellenforradalom. A 298 – as, 301 –es parcellát lovas rendőrök taposták, sorompókkal zárták le.

Ami megmaradt jó emlékezetünkben; az a 40 filléres zsemle.

Arra már nem nagyon emlékeznek, hogy ezt a 40 filléres zsemlét, meg a 2,80 – as „Fradi kolbászt” csak úgy tudtuk megvásárolni, hogy másod és harmad állásokat vállalva gürcöltünk.

Belpolitikailag az ellenzék elfojtásának negatívumán túl, azonban voltak kedvező vonások. A cigányoknak „pofa be, kuss” volt a nevük és a zsidók sem ugrálhattak, illetve ugráltathattak senkit!

A „szockommunisták” leggyalázatosabb tettük a hazafias eszme kiirtása az emberekből és az ateista szellem ráerőltetése volt az országra, azon túl, hogy meghazudták nem csak a magyar, de a világtörténelmet is, mindezt betetőzve azzal, hogy a szabadságvágyó magyar nemzetre az utóbbi évtizedek két legnagyobb hazai diktátora, Rákosi Mátyás és Kádár János ráuszította a szovjetek vörös csillagos vérebeit!

2012.! Most nem kiáltunk „Éljen Május 1” -et, hanem nyomorba taszítva merengünk a múltunkon ahol a rózsaszínben maradt emlékeink között, nem veszünk tudomást az árnyékban meglapult gyilkos proletárizmusról és az azt követő szocialista mundérba öltöztetett kommunizmusról.

A jelen nyomora, gyászos jövőképet vetít a nemzet elé! Az ország kb. az 1920 évek gazdasági szintjére süllyedt. Miért mondom ezt? Nem kellene magyarázkodnom, de lássunk egy két példát, amiről talán a budapestieknek, a városiaknak talán fogalmuk sincs, mert itt még némelyek a „Csipkerózsika álmát” alusszák.

„Éljen Május 1!” – gyanánt, hosszú hétvége alkalmából a „lovak közé csaptunk” a lassan 500,-Ft/literes benzin árral (korábban jóval kevesebbért is „taxis sztrájkot szerveztek) és egy alföldi – nem is oly kicsi – városban rokoni látogatást tettünk. Tehát, nem egy kis falucskában, vagy tanyán jártunk, hanem az alföld egyik népes városában. A 40 – 45 évet becsületes munkában eltöltő nyugdíjas véreink elmondták, orvosságot már közel egy éve nem tudják megvásárolni, ami ahhoz lenne szükséges, hogy egyáltalán szinten tartsák megroggyant egészségi állapotukat. A télre, mint rémálomra emlékeznek vissza. A fagyhalált csak azért tudták elkerülni, mert elégették egyik szobabútorukat. De, a télnek még nem volt vége, a ruhákat meg csak kell, hogy   tartsák valamibe, ezért az egyik szekrényt muszáj volt megtartani, így hát a tyúkok alól szedték ki a száradtabb trágyás szalmát és azzal fűtöttek.

Ez a XX. század „rendszerváltásának” kimagasló eredménye: fagyhalál ellen trágyaégetés! Az „Átkosban” nem emlékszem, hogy lett volna erre példa -, vagy ha igen, jól palástolták!

Megint egy „izmus”!

Diktátorizmust hozott Kánaán helyett az „uralkodó” váltás! „Rendszerváltás!”, mondják a balgák, akik még hisznek, akiknek még nem nyílt fel a szemük. A rettenetnek hitt kádárista rezsim, apró csínytevéseket cselekedett ahhoz képest, amit az elmúlt 22 évben az úgynevezett „Antall – kormány” óta művelnek hazánkban.

Szétrabolták az országot, nyomorba taszították a nemzetet. Félelem országából, a rémület és nyomor országává „varázsolták” a földkerekség gyöngyszemét: Magyarországot! Diktátorok uralkodnak a demokrácia köntösébe bujtatva.Minden nagyratörő párt jó akarását, hirdette a választás előtti kábító hadjáratában, majd a hatalom birtokában mindegyik taszított egyet az ország szekerén, hogy mind jobban a szakadék közelébe jusson. Nos, már nem vagyunk a szakadék szélén. A legújabb Orbán vezette – diktátor kormány tett róla: Már benne vagyunk a szakadékban!Gyurcsány-szky bandériuma szétrabolta az ország vagyonát, abból már nem volt, nincs mit ellopni, így a Fidesz-Likudéknak csak a nép fillérei maradtak, amitől megkopaszthatják az eddigi túlélőket.

A népnyúzó adók – tranzakciós adó, forgalmi adó, baleseti adó (és még ki tudja, mi jön ezután?) – padlóra vitték és a közeljövőben odaviszik a még talpon maradókat is. Az elkeseredés, a szegénység a mélypontra ért. Akartam írni, hogy a munkanélküliség is, de meggondoltam magam, mert az elbocsájtások tovább folynak az bizonyos!

A globalizáció azoknak termett babért, akiknek amúgy is volt mit a tejbe aprítani. Az idegen, főleg zsidó érdekeltségek szárnyra kaptak, meg az eladósodott magyarok is, mert ők is „repülhettek” az - utcára - a kufárok adta uzsorakamatra vásárolt házaikból, lakásaikból.

A valóságtól nem elrugaszkodván, hasonlítsunk össze egynéhány életvitelünket nagymértékben befolyásoló tényezőt a kádárista rezsim alatt uralkodó lehetőségekről. Itt és most csak azokat a lehetőségeket említem a szocializmus oldaláról, mely pozitívumokat nem lerombolni, hanem tovább fejlesztve átalakítani, megőrizni illett volna!

Az ifjúság a jövőnk reménye, címén vegyük a gyermekeket, az ifjúságot elsőnek szemügyre:

A kádári rezsim:

A haza és a magyar nép védelmére honvédség fenntartása!!!

Kismamák 3 + 2 éves Fizetett!! – otthonlétnek a lehetősége, hogy gyermeke mellett maradva nevelje, tanítsa.

Ingyenes bölcsőde, óvoda, iskola – a felsőoktatás is. Ingyenes szakkörök, építőtáborok, ifjúsági klubok, iskolai szövetségek (kisdobos, úttörő, KISZ, Ifjú Gárda,) Iskolai takarékosság (takarékbélyeg), Nyári balatoni, velencei…iskolai táborok…stb.

A családfenntartás a férfiakra hárult elsősorban, hogy az anya ott legyen, ahol legnagyobb szükség van rá, a családi tűzhelynél, a nevelésre, anyai szeretetre szoruló gyermekei mellett. S mindezt a többség  megtehette, mert olyan munkabérhez jutott, ami nem kényszerítette az anyákat az otthonlétük megcsonkítására. Ha a bér még sem lett volna elég, akkor lehetőség adódott másod, harmad feladat elvégzésre is.

A munka megbecsülése kifejeződött az „Élmunkás”, a „Törzsgárda tag”, „Arany gyűrű”, „Arany Óra”…stb. adományozásában.

Az SzJA, meg a különböző adóterhek a dolgozók számára ismeretlen fogalmak voltak!

Aztán amikor az idő elérkezett 50 – 55 éves kortól a jól megérdemelt nyugdíjas kor következett.

Talán nem is volt olyan család, akinek ne lett volna hétvégi háza, telke és évenként legalább egyszer ne ment volna el nyaralni.

A családok majdnem mindegyikében fellelhető volt valamilyen jármű, gépjármű: motor, oldalkocsis motor, robogó, autó.

„Csöves”, koldus, kéregető… ismeretlen szó volt a szocializmusban

Az orvosi és kórházi ellátás ingyenes, a gyógyszerek támogatott, megfizethető áron kerültek forgalomba.

A könyvtárak, kultúrházak, strandok zsúfoltak voltak.

A közbiztonság felsőfokon! A cigányság nem volt burokban. Nem igen lehetett hallani megerőszakolt nagymamákról, elvágott torkú erdészekről, meggyilkolt kislányokról, agyonrugdosott lelkészekről, kifosztott házakról, utcán, vandál módon agyon vert, vagy kirabolt fiatalokról.

A zsidóságnak sem voltak kiváltságai. Nem is igen lehetett hallani e törpe kisebbség felöl. Mintha nem is léteztek volna, pedig akkor is itt voltak, csak tudták „hol a határ”!

Bár a kereszténység hitének gyakorlása megbocsáthatatlan bűnnek számított a kommunisták szemében, de mindenféle zsidó abszurdumról sem lehetett hallani, nem hogy hitgyülekezeti bohócokról!

Budapest, 2012.05.09/Szálka

Nyomorgó diktátorizmus

2.rész 

Bőrnyúzás!

Természetesen nem sírom vissza a Kádári „egypárt rendszert”, az írásom 1. részében is ismertetett egy néhány ok miatt, de lássuk, valójában mennyivel nyújt „többet” az elmúlt majdnem 22 év „demokráciája” és a jelenlegi Orbán „egypárt” rendszere, diktátorizmusa!

A bölcsődék, óvodák, az iskolák egy része bezárt, a népesség drasztikus csökkenése és az átgondolatlan átszervezések, összevonások miatt. A nagycsalád ellenes politika, az abortusz törvényt (a legújabb „vágóhidat” abortusz tablettának becézik) adminisztratív „népirtás” – nak tekinthetjük, és ez nem más, mint népellenes bűncselekmény (amiért háborús időket követően kötél járt)!

A szülés utáni otthonlét lehetősége a minimálisra csökkent, - de „hála” a hozzáértő döntéshozóknak a nők többsége még ezt a kevéske időt sem tudja otthon eltölteni, mert a családfenntartásához kevés az egy kereset – már ha van, azaz egy is!

Az „ingyenes” oktatás drasztikus kiadásokat jelent egész évben a gyermekes családoknál. Tízezrekbe kerülnek a könyvek, ezrekbe a füzet csomagok és egyéb felszerelések. (Morzsa a szegénynek – „Erzsébet utalvány” természetesen alkalmatlan ennek a tehernek a kifizetésére!)

Felsőoktatás a gazdagok kiváltsága lett a magas tandíj bevezetése miatt. Bár „kis kapunak” otthagyták a 95 % - tanulónak a teljesíthetetlent: a 4 – 5 – ös osztályzatokat, mert akkor nem kell fizetni….

Apropó: „Erzsébet utalvány” családi pótlékként – tervezet. Nagy baromság! Majd ha a gyereknek gyógyszer kell, melyik patikában váltják be az utalványt? Ha ruha, vagy cipő kell melyik üzlet vár tárt karokkal, hogy utalvánnyal fizessek? A gázszámlát, amivel a gyerek szobáját fűtöm, kifizethetem-e „Erzsébet utalvánnyal?” Soroljam, esztelenek fideszisták?

Ifjúsági rendezvények és emlék napok az Orbán szférában a következő lehetőségeket nyújtja:„Buzi felvonulás”, „Budapest Fesztivál”, kötelező „kultúra”: a Kertész Imre féle „fostalanság”,  a zsidók fájdalma (holo) múzeum megtekintése, Szipózás a diszkóban, drogos automaták, Holokauszt emléknap…stb.

A munka megbecsülése oly jelentős mértékben szem előtt van, hogy meg sem köszönve az alkotmány biztosította jogot, amit munkával töltött el a jóember, egyik pillanatról a másikra az utcán találja magát! Létbizonytalanság! Aztán rövid időn belül megjelennek a következő analfabetizmusi közlemények a statisztikákból: „…csökkent a munkanélküliek száma…”. Persze, mert 3 hónap után törlik a rendszerből a juttatást nem kapókat, mert egyébként, hogy lehet az, hogy egyik nap az a hír járja, hogy elbocsájtottak 10 – 15 ezer embert, a másik nap úgy hírlik 12 fős munkahely létesült a munkanélküliség pedig „eltűnik”! Ha cinikus lennék, megkérdezném: „- Ilyen gyorsan meghalnak a munkanélküliek?” Arról van – e statisztika, hogy a munkájukat elvesztők hány százaléka lett öngyilkos? Én tudnék hozzá tenni egy – két nevet a környezetemből!

Könyöradományokból is visszavesznek! Jól kitalálták az SZJA – t. Aki még hozzá is jut némi hivatalos jövedelemhez, azt jól megkopasztják. Itt elsősorban a költségvetési szervekben, központilag ellenőrizhető egyéb szférákban dolgozókra gondolok, mert a többiek – tisztelet a kevés kivételnek -, itt –ott lecsalják, nem vallják be, vagy leírják ilyen – olyan címen az adójuk nagy részét. Ízelítőül, bemutató levonáshalmaz a bruttó bérekből: SZJA, egészségbiztosítási járulék, Nyugdíjjárulék, munkaerőpiac járulék, ehhez jön, még az automata díj, ha felveszed az adózott jövedelmet, kezelési díj, ha bankból veszed fel ugyanezt, ha bent hagyod a pénzed akkor az adózott pénzed utáni hozamot is megadóztatják, most ehhez hozzátették a tranzakciós díjat, vagyis ha az adózott pénzt befizeted mondjuk csekkre, akkor azért is fizetni kell, de kitalálták a mobiltelefon forgalmi adót, hogy ha telefonálni támad kedved, akkor az adózott pénzből fizess.

Ezen túlmenően az autósok kaptak még „baleseti adót is”. Kérdés: az autós jobb ellátást kap ezért a pluszért az egészségügyben? – vagy reszkessetek gyalogosok: jön a „személyi baleseti súlyadó”: ki mennyi kiló, annyiszor 100 ft/éves díjat kell fizetnie!

Egyébként a Fidesz jelenlegi működése alatt közel 22 új adó nemet vezetett be!

Úgy gondolom a munka jelenkori „megbecsülésről” ennyi bőven elegendő, tehát jöhet a jól megérdemelt pihenő; a nyugdíjas évek.

Na, ennek a kérdésnek a leggyalázatosabb képviselője az Orbán banda! Addig csűrték csavarták a nyugdíjazási törvényeket, hogy elérték azt, hogy a matuzsálem korú férfiakat rákényszerítik a munkára – ne hogy nyugdíjat kelljen fizetni részükre -, míg a fiatalság munkanélküliként ténfereg a kilátástalanságban. Felnevelődik egy bűnözésre kényszerített réteg, mert ha nem fognak törvényesen munkához jutni az arra érettek, akkor törvénytelen eszközökhöz fognak folyamodni, hogy élni tudjanak!

Vannak itt a liberálisok megfogalmazása szerint „megélhetési bűnözők” anélkül is, miért kell szántszándékkal tovább gerjeszteni ennek nagyságát? Az időseknek, az arra érdemeseknek nyugdíj kell, a fiataloknak pedig munka! Ne a nagyszülők tartsák el az életerős ifjakat. Ennek fordítva kell lennie! Miért van jobban rászorulva egy negyven évet munkában eltöltött nő a nyugdíjazásra, mint egy ugyanennyi időt, vagy még többet dolgozó férfi? Félreértés ne essék: nem a nők nem érdemlik meg ezt a jogot, hanem a férfiakat is jogosulttá kell tenni e lehetőség igénybevételére.

A nagy nehezen elért és vérrel, verítékkel megküzdött - keleti- elfogadható életszínvonal   után sikerült „elérni”, hogy mélytengeri búvárok szintjére ereszkedjünk. Az ereszkedjünk enyhe kifejezés, mert ez inkább zuhanás volt. Ahova kb. 100 év kitartó, megfeszített munkájával elért a magyar nemzet, azt alig több mint két évtized alatt rommá döntötte a liberalizmusi szennyáradat!

Hétvégi ház, zártkert, pihenő telek….hol van az már? Rég túladtak azon a tulajdonosaik az elmúlt húsz évben, hogy legyen miből megélniük. Akik nem tudtak megszabadulni aprócska kis örömüktől, azoknak gaz, cserje borítja be elértéktelenedő pihenőkertjét, hogy aztán majd valami kalmárszellemű idegen fillérekért rátegye a kezét, az elszegényedett magyar értékére.

A munkában megöregedett esetleg megrokkant, becsületes magyarnak nem hogy autóra, de még biciklire sem telik. Ha volt is autója azt vagy elvette tőle a bank, mert anyagilag tönkretette a demokrácia rendszere, vagy ha mégis sikerült a hiénák elől megmentenie, nincs pénze, hogy beleüljön és így lassan elemészti az idő vasfoga az egykoron álomautónak látott igénytelen kis négykerekűjét.

Az egészségügy padlót fogott! A legszembetűnőbben az SZDSZ ámokfutása ami, siralomházba vitte az egészségügyet. A kórházak és egészségügyi intézmények összevonása mögött a „jó fekvésű” intézmények privatizálása állt. A bezárt intézményekből szétrabolták a milliós berendezéseket, illetve a múló idő enyészetévé váltak.

Az orvosok „elmenekültek” a bizonytalanság elől a szomszédos országokba, akik meg itt maradtak kapkodásukkal, többet ártottak, mint használtak. Ez egy részt nem az ő hibájuk volt, hanem a megszüntetett és másrészt összevont intézmények elérhetetlensége, távolsága a lakott területektől. A legutóbbi (és hasonló) eset is jellemző, amikor is egy ügyeletes, frissen végzett orvos még arra sem volt képes, hogy egy vércukorszintmérőt leolvasson és ezért meg kellett halnia egy betegnek!! – és egy ilyen orvos tovább praktizálhat minden következmény nélkül.

Az úgynevezett „SZTK” –s ellátásról már ne is beszéljünk! Leamortizálódott épületek, unott képű nővérek, asszisztensek, ráérős orvosok szédelgése jellemző a betegellátásra.

Ha nincs a „zsebbe” semmi, ücsörögjön csak a „kedves” beteg a váróban néhány órácskát….

A gyógyszerek árai a csillagos egekbe szöktek. Nem véletlen, hogy nagyobb üzletnek tartják a gyógyszerészetet, mint a fegyvergyártást. Azonban a végeredmény mindkettőnél ugyanaz, csak az egyiknél önkéntes halált „választunk” a szintetikus gyógyszerek magunkhoz vételével, míg a másik esetben kilövik a szemünket a „demokrácia” nevében, (vagy kissé keletebbre a „kiválasztottak” emberségességből szétbombázzák azokat, akik nem értenének egyet világuralomra törő terveikkel).

Budapest, 2012.05.22/Szálka

Világterror-világuralom 1. rész

A földkerekségnek van egy központi problémája, amelyről nem mer beszélni senki…. Mindezt úgy hívják, zsidó kérdés...

…Hitler, Rosenberg téves úton keresték a zsidó probléma nyitját, mikor faji alapra helyezték át a kérdést … De barna ingben, horogkeresztes karszalaggal is ugyanazt hirdette, mit Mózes, Ezdrás és Nehémiás 5000 évvel megelőzőleg faji, nacionalista és nemzetek feletti alapon… A zsidó-kérdés kulcsa nem a faji, hanem a hatalmi alap.

…A zsidó, a maga nézőpontja szerint magas intelligenciájú fajta, amely ma már semmi esetre sem azonosítható az egykönyvű Talmud-zsidóval, a koszos kis galiciánerrel.

A keresztény emberiség, sőt a zsidóság legnagyobb liberálisai …a legkülönlegesebb népi képletet nevelték ki a zsidóból. Népet, amely csak akkor tud létezni és élni, ha kezében tart …minden hatalmat és léte, megmaradása érdekében minden népet terrorizálni tud.

… Herzl Tivadar a cionizmus apostola a földkerekség legintelligensebb zsidóságából származott: a budapestiből. De...Magyarországon született egy másik, meghallgatatlan zsidó próféta is, .. Herzl Tivadar tanainak százszázalékos ellentéte, dr.Fejér Lajos.

Dr. Fejér Lajos vérrel, szívvel, lélekkel zsidó volt. ..hatalmas könyvet írt, amely talán egyetlen tökéletes felismerése a zsidó-kérdésnek.

Dr. Fejér Lajos, az európai zsidóság tragédiája közeledtén, valami kísérteties felismerésre bukkant,... Ez a felismerés annyiból állott, hogy a hitleri és rosenbergi nacionálszocializmus és a mózesi, vagy talmudi cionista zsidó nácizmus között nincs semmiféle különbség. Adolf Hitler a fajvédő törvények tekintetében szerény epigonja volt Mózesnek, a zsidó Führernek. A hitlerizmus nem volt más, mint negatív júdaizmus.

…A marxizmus - írja a nagy zsidó tudós és publicista - tökéletes parafrázisa a zsidó messianisztikus hitnek. ..S folytatja tovább: „… A zsidó eszme nem vallási eszme, hanem a nemzeti, állami törvényközösség eszméje. A zsidóság az egész világot átfogó irredenta mozgalom, amelynek szellemi forrása a zsidó vallás, ..”.

„Iróniája a sorsnak, amely a népek és fajok történetét igazgatja, hogy a hitlerizmusban olyan faji politika nyer kíméletlen alkalmazást, amely árjafaj elnevezés alatt a német fajra ugyanazt a kiválasztottsági teóriát érvényesíti, - de egyedül és kizárólag a zsidósággal szemben! - amit a zsidó vallás alkalmazna a zsidó faj javára, ha fejlődésének irányában uralomhoz jutott volna. És alkalmazná a világ összes fajtáival szemben!”

…Akarjuk-e amit egy becsületes magyar zsidó, dr. Fejér Lajos jósolt meg, hogy az állat foka alá süllyedt pária legyünk? A zsidóság mindenkor is a terrorizmus népe volt.

Josephus Flavius, a szintén nagy és kiváló zsidó történelemtudós… volt. Százezres Galilei hadsereget vezetett két római cézár - Titus és Vespasianus vasfegyelmű légiói ellen. Megverték, legyőzték. Ez még mit sem változtatott zsidó hazafiságán.

Flavius József, akkor kezdett lélekben is a rómaiak oldalára állani, mikor látta, hogy a Templomot, …hirtelen megszállja a csőcselék, a zsidó mob és Jeruzsálem fölött úrrá lesz egy olyan terrorista, - ma úgy mondanánk - bolsevista uralom, amelynél szebbet, véresebbet, kegyetlenebbet nem álmodhatott se Lenin, se Sztálin, se Derzsinszkij.

A Zsidó Háború részletes cikkem>>>

Budapest, 2011. április 14./Szálka

Forrás: Marschalkó Lajos Világterror-világuralom Történelmi tanulmány Magyar Rezervátum 1997 szerkesztett változata.

FEL

2. rész

„Egyáltalán senkit se hagyj életben”

„A divus caesar, aki helyreállította a római birodalom békéjét, nem sejthette, hogy amikor szétűzi és elhurcolja a zsidókat, 1900 évre terjedő szerencsétlenséget szabadít a világra. Mert, csak oktalan „antiszemita” mondhatja, hogy a zsidóságokvetlenül a békétlenség, a héber Flavius szerint „féktelen gonoszlelkűség” népe…Mikor Titus cézár szétűzte a zsidókat, akkor a terror és a terrorizmus népét szabadította a világra.

A tegnapi és a mai zsidók sem tagadhatják: e népet, nem a fajiság, nem a vérség nevelték azzá, amivé lett, hanem a Tan, amely ott van a szentkönyvekben lefektetve, …mint a zsidóság állami törvénye, amely a zsidót azonosította Istennel. S ez a Tan, akárhogy is nézzük és a kereszténység egyik része hiába vallja magáénak az Ó-szövetség (Tóra) tanait, a minden népek elleni nacionalizmus, a népgyilkosság és népirtás vallása!!!

Humanitásról… szóló üres szavak helyett elo kell venni az Ó-szövetséget, a Tórát, a Talmudot, Sulhán Árukot, amelyek mind a nemzsidó népek megvetését, a nemzsidó ember szabad kirablását hirdetik.

A nagy magyar, katolikus hebrológus, aki tökéletesen tudott héberül, Huber Lipót kalocsai kanonok, minden úgynevezett antiszemitizmus nélkül, a héber betűk fotokópiájával bizonyítja ezt a zsidó terrorizmust. Idézi az Albó, Széfker ikkarim 1861 Lemberg-i kiadását… „Öljétek meg azt, akinek nincs vallása (a vallástalant)”. Így figyelmeztet a Tóra a bálványozókra, nemzsidókra. És Mózes, a nagy Führer, kiadja a Jehovától közvetlenül kapott parancsot: „Egyáltalán senkit se hagyj életben”. (Ó-szövetség, Mózes, V. 20. 16.) Senki sem tagadhatja, hogy a zsidóság híven megtartotta a nemzeti és vallási parancsokat.

Huston Stewart Chamberlain, „A XIX. évszázad alapjai” (Die Grundlagen des neunzehnten Jahrhunderts) alapveto muvében olvassuk, hogy a szétűzetés után a zsidók Ciprus-szigetén olyan terrorista lázadást rendeztek, …hogy annak 400 000 nem-zsidó, földközi-tengeri ember esett áldozatául. …

Miután a Kr. u. második évszázadban Ciprus-szigetén többségben voltak … egyetlen napon legyilkoltak a sziget lakosságából 220 000-et és egyedül Cyrene városában 240 000 nem-zsidót pusztítottak el. (Momsen: Römische Geschichte V. 543. oldal.)

A terror és népgyilkosság népe Titus cézár jeruzsálemi győzelme után szétáradt a világ minden részébe. A zsidóság egy jelentős része a mai Spanyolországban kötött ki. ..A kalifák segítségével aztán, mint a feltétlen zsidóbarát Heman „Die Weltstellung der Juden” (1882. 24. old.) írja, - összpontosítottak a maguk kezében minden anyagi és szellemi hatalmat…  Hatalmukkal oly mértékben visszaéltek, hogy végül is a nép felkelt ellenük”. (Antiszemitizmus? - A szerző.)

Ugyanilyen hatalomátvételre készültek azonban Nagy Károly német-római birodalmában, amely kegyesen befogadta őket. Nagy Károly, aki a keresztény középkor legnagyobb politikai lángesze volt, rendelkezett bizonyos célirányos gyengeséggel. „Engedményeket tett az ügyes zsidó csalásnak és a zsidóság diplomáciájának”. (Maurice Pinay: Verschwörung gegen die Kirche". 463. oldal.)

….„A zsidó taktika - írja Maurice Pinay - az volt, hogy hűen szolgálni a császárt, hogy ekként a keresztény államban minden hatalmat a maguk számára hódítsanak. Nagy Károly halála után fia Ludvig került a trónra, aki még jobban áldozatául esett a zsidó hatalmi törekvéseknek”.

„Ha új, tetterős keresztény vezetők nem harcoltak volna a zsidó bestia ellen, a római-germán szent birodalom már 11 évszázadnak előtte a zsidó imperializmus áldozatává vált volna”. (Maurice Pinay: Verschwörung gegen die Kirche 467. oldal.)

…a Líbiában született zsidó Arius volt, aki a keresztény szentháromság tanával a régi zsidó dogmát, az egyetlen zsidó istenség, a Jehova-tanát igyekezett a keresztény egyházakba becsempészni, ötödik hadoszlopa útján. Hány és hány keresztény esett áldozatául e terrorisztikusan terjesztett tannak…

„A Julián császár hadvezéreitől elkapatott zsidók, a keresztények iránti fanatikus gyűlöletükben Palesztina és Szíria különböző városaiban vakmerően elpusztították a keresztény bazilikákat. Példájukat követték az egyiptomi zsidók is” - írja Abrosius. (A. d. Theodosium ep 29. 18.) …Szerzeteseket lábbal tiportak és így öltek meg. (Athanasius Encycl. ad episc. nr. 3. Közölve, Huber Lipót által.)

Alexandriában - a legnagyobb zsidó diasporában - 418-ban felgyújtották a keresztények Szt. Alexander templomát; s mikor a keresztények ennek megmentésére siettek, borzalmas vérfürdőt rendeztek a keresztények között.

Amikor Phokas kelet-római császár uralma alatt a perzsa király rátámadt a kelet-római birodalomra, a kereszténység ellenségeivel rokonszenvező szíriai zsidók a szíriai Antiokiában „a város keresztény lakosságának nagyrészét leöldösték és óriási máglyán elégették”. (Nicephorus. Historia Eccles. XVIII. Cap. - Huber Lipót.)

Kr. u. 614-ben a perzsák elfoglalták Jeruzsálemet és ott rengeteg keresztény foglyot ejtettek. „A zsidók pedig sáskaseregként özönlöttek a perzsák táborába, és tőlük – ki-ki tehetsége szerint potom áron mintegy 90 000 keresztény foglyot vásároltak meg, akiket aztán kisebb-nagyobb csoportokban kegyetlenül lemészároltak”.

A római birodalmon kívül például Perzsiában szintén hatalmas méretekben folyt a zsidóterror. Kr. u. 343-ban Sapur perzsa király uralkodásának 35 éve alatt 16 000 keresztény szenvedett vértanúságot. Csak egyetlen napon 129 apácát végeztek ki a zsidók. („Az akkor teljesen zsidó uralom alatt állott Perzsiában, Sapur zsidói száz püspököt és más egyháziakat végeztettek ki”.) (Huber Lipót: Zsidóság és kereszténység 63. old.)

Arábiában a Kr. u. 522-ben hatalomra jutott zsidó király, kegyetlen üldözést kezdett a keresztények ellen. Negraán városában a zsidó király 4000 keresztényt ölt meg.

„A vérengző zsarnok Hakim (Hakem egyiptomi kalifa 996-1021) a zsidók biztatására (a mai Spanyolországban) több ezer keresztény templomot pusztított el és a keresztények százezreit mészároltatta le. (Huber Lipót: Zsidóság és kereszténység 71. old.)…”

<<<< 1 Rész Budapest, 2011. május 16./Szálka3. Rész>>>

Forrás: Marschalkó Lajos Világterror-világuralom Történelmi tanulmány Magyar Rezervátum 1997 szerkesztett változata.

FEL

Kastiliától – Budáig 3. Rész

Világterroristák

Kastiliában 1350-ben, mint 15 éves gyermek került a trónra „Kegyetlen Péter”, aki a kastiai zsidóvezért Samuel Ha-Levi Abulafia-t nevezte ki előbb pénzügyminiszterré, majd az ország elso miniszterévé.

„Sajnos a történelem bizonyítja, írja Maurice Pinay, - ha a zsidók valamely keresztény, vagy nem-keresztény országban a hatalmat kezükbe veszik, akkor a gyilkosságnak és terrornak olyan hulláma indul meg, amelybett patakokban folyik a keresztény és pogány vér”. A fiatal királyt zsidó miniszterek és asztrológusok (a mai pszychiáterek megfelelői!) vették körül s mikor a nemesség és a király rokonsága fellázadt a korlátlan zsidó terror ellen „Péter úgy érkezett Kastiliába, mint egy vérszomjas, éhes farkas a juhnyájba. És előtte haladt a rémület, oldalán a Halál és nyomán folytak a vérpatakok”. A zsidók Kastiliában elérték „hatalmuk csúcspontját”. A pápa kiátkozta

Pétert és Kastilia keresztény alattvalóit feloldozta minden, az államnak tett eskü alatti kötelezettségeik alól. Addig azonban, amíg erre az intézkedésre sor került, ezrek és tízezrek estek áldozatául a „keresztény” uralkodó lobogói alatt folytatott zsidó terrornak.

Spanyolországban már a nép, sőt az arisztokrácia felkelése fenyegette, mikor Torquemada, az inkvizíció vezetője azt ajánlotta a királynak és királynőnek, hogy szólítsa fel a zsidókat: vagy térjenek keresztény hitre, vagy hagyják el az országot.

Az 1492. március 31-én kelt királyi parancs a spanyol és a világtörténelemben kiemelkedő fordulópont. A terror népét kötelezték, hogy négy hónapon belül vagy elhagyja az országot, vagy keresztény hitre tér. 1492. augusztus 2.-án 30 000 zsidó család, kb. 150 000 zsidó; mások szerint 350.000, a király hajóin elhagyta Spanyolországot. .. és lassan felszivárogtak egészen Budáig.

Portugáliában 4 év múlva, 1496-ban Manuel király szintén elűzte a terror népét.

A „népek arisztokráciája faji alapon” azonban ment és vándorolt tovább, szerte a világon. ..Mindenütt ott maradt nyomukban az országpusztulás. Ott maradtak a kifosztott népek nyomorban. S ott maradt az, amit a magyarországi származású zsidó próféta, dr. Fejér Lajos, …látott meg: „A zsidó faj vonása ma is, hogy véleményét, sot világnézetét, ráeroszakolja (helyesen mondva: ráterrorizálja) a világra”. ..

Az új, a „demokratikus” Nyugat-Németország az amerikai átnevelők, zsidó terroristák, OSS és CIA-zsidók uralma alatt elvesztette minden képességét az önállóságra. ..E népnek eltörték a gerincét: nürnbergi-perrel, hazugsággal, terrorral, hamis igazságszolgáltatással, Morgenthautervel, licenzírozott újságok félrevezetésével, minden erkölcs, vallás, nemzeti érzés gyalázatos destrukciójával….

Adenauernak nem sikerült nemzetét kiszabadítani a zsidó terrorizmus nyomása alól. Ellenkezőleg! Jöttek az újabb és újabb cionista követelések, zsarolások!… … nyugodtan elmondhatjuk, hogy Nyugat-Németország ma a kétmilliós Izrael gyarmata lett…

…a fehér emberiség a német nemzeti szocialista hatalom legyőzése után a világterrorizmus uralma alá jutott. Közel negyedszázaddal a „náci bűnök” elkövetése után … Auschwitzi kirakat-perek folynak, amelyek során a földkerekség legtöbb államából hatalmas költségekkel hajtják fel a tanúkat, akiknek legnagyobb része - dr. Latenser védőügyvéd szerint, - hamis tanú. A nyilvánvaló hamis tanút nem esketi meg a bíróság, nehogy egy zsidónak baja essék…

..a múltjukat titkoló karrierista egykori náci újságírók versengenek zsidó kollégáikkal a nemzeti és szellemi, immár az erkölcsi értékek rombolásában, hajdani bajtársaik kegyetlen üldözésében. Azonban akármilyen mértékben süllyednek erkölcsileg a zsidó-világterror szolgálatában, akármilyen lelkesen szolgálják is ki a cionizmust …a világszerte folyó Németország elleni külföldi, gyűlölet-hadjárat nem enyhül egy árnyalatnyival sem... Nyugat-Németország leigázása, erkölcsi és politikai felbomlasztása

nem német és legkevésbé nemzetiszocialista, hanem európai és világ-tragédia…A világ-zsidóság ma már úgyszólván minden német ügybe beleüti az orrát és terrorisztikusan parancsolni akar a 18 milliós világkisebbség nevében az 52 milliós népnek... Az újságok, az idegen talpnyalásra berendezett államügyészek és politikailag megfélemlített bírák, ülnek az államügyészi és bírói magas pulpitusokon

és ítélkeznek nem a németség, hanem a világzsidóság nevében…

…Még ennél is megdöbbentőbb a világ-zsidóság akciója az oberammergaui passió-játékok ellen. …felajánlották az oberammergauiak, hogy 10 évenként előadják a Krisztus szenvedéseiről szóló passiójátékokat.... Pontosan úgy, ahogy az, az Új-szövetségben írva van. Nem tettek hozzá egy szót sem és nem vettek el egyet sem az apostolok megnyilatkozásaiból. Amikor aztán a cionisták meghirdették a világbojkottot az oberammergaui játékok ellen, a városi tanács felfogadta Hans Schwaighofer rendezőt, aki átírta a több száz éves szöveg egyes jeleneteit, hogy abból kiküszöbölje „az antiszemita megjegyzéseket”. Mert amit az Új-szövetség ír, ami kétezer éven át érvényes volt a kereszténység számára, íme antiszemitizmus lett….

Az ősi cél újra itt látható: .. meghamisítani a Bibliát is, hogy aztán a Vatikánban egy napon majd ne a Miatyánkot imádkozzák, hanem a Kol-nidré imádkozása előtt, mint a világ minden zsinagógájában ma is, felhangozzék a Sátán egyházának szörnyű átkozódása:

„Háborúval sújtsa (Isten) a kutahait (a kereszténységet) és fejedelmét… Takarja (a kereszténységet) felho hat hónapon át, hogy fekély csapásával kínoztassék. Verje meg himlővel és büntesse haraggal és

dühvel. … és akkor ébreszd majd üdvöd szeretteidnek (a zsidóknak)….(Huber Lipót: Zsidóság és kereszténység 455. oldal.)

A kereszténység kétezer éves történelméről két nézet uralkodik. Az egyik - amit egy nagy magyar szellemi ember, dr. Vágó Pál hirdet, hogy a Thórában zseniálisan levezetett zsidó világhódítás csakis a kereszténységet teperte le. .. Ha az apostolok .. diadalra viszik Krisztus antijudaista erkölcstanát, csakis ebben az esetben teljesíthették volna azt a küldetést, amellyel a Megváltó emlékének tartoztak, mert csakis ebben az esetben válthatta volna meg Krisztus a világot a sátán zsinagógájától….Amennyire ez igaz, ugyanannyiban igaznak látszik a másik vélemény is, amely szerint a keresztény egyház kétezer éve nem állott másból, mint a zsidó beszivárgás és terrorizmus, antiszociális gondolat elleni elkeseredett

harcból. Ezt a harcot árulta el XXIII. János és VI. Pál pápa, nem nagyon dicsőséges uralma alatt, a Vatikán. A zsidó világterror behatolt az ökumenikus világ-zsinatra és megvalósította az ariánusok és marannusok nagy álmát: az antijudaista keresztény-szellem leigázását.

Hitlert legyőztük! - mondták a második világháború diadalmasai. - Most következik Jézus Krisztus! És a vatikáni zsinat aláírta a kereszténység halálos ítéletét. Legalizálta önmaga fölött is, a zsidó világterrort!

Az elrabolt föld

Az izraeli zsidóság szeret hivatkozni arra, hogy az Ó szövetség írásai alapján a jelenleg bitorolt ország (rész) nekik őshazájuk. Csakhogy ez nem így van, mert a hivatkozott írást zsidók írták, a maguk szájíze szerint formálva saját őstörténelmüket. S, tudjuk már nagyon jól mi az igazság abból, ha a történelmet a „győztesek írják…”)

Azonban elsősorban a történelmi igazságosságot kell alapul vennünk, vagyis azt, hogy a maguknak vallott területen (Filisztea-volt a neve!!!), nem a zsidók voltak az elsők. Odaérkezésükkor már jelentős települések léteztek és az ott lakó népek egy részét filiszteusoknak hívták, akik már egyes (nem zsidó) kutatók szerint i.e. 5000- től jelen voltak! Vagyis 3000 évvel az Ábrahámi „honfoglalás” előtt!!!

Gecse Gusztáv erről így ír: „A IV. évezredben Palesztina lakói ..tágas házakat építettek maguknak és öntözéses gazdálkodást folytattak. …A III. évezredközepe táján sémi népek özönlötték el Palesztinát... …Az izraeliek az i.e. 13. században kezdték meg Palesztina elfoglalását.”).

Nem igaz az a zsidó állítás, hogy a filiszteusok csak időszámítás előtt 1300 vége körül telepedtek volna le ezen a területen. Ebből annyi a valóság, hogy Kréta felöl valóban érkeztek még e területre – saját őshazájukba – filiszteusok i.e. 13 -10. században. Később a Rómaiak róluk nevezték el Palesztinának ezt a területet (Nem Izraelnek!!! És valószínű azért nem, mert az őslakókról szokás elnevezni egy adott nép hazáját!).

Az évszázados harcok az izraeliek, és a Kréta felöl érkező filiszteusok között robbant ki az ország birtoklásáért.

Az Egyiptomból (Mózes) Kánaán felé kóborlókon túl, Mezopotámia felöl is vetődtek héber törzsek (12 héber törzs: Júda, Rúben, Simeon, Lévi, Issakár, Zebulon, Efraim, Dán, Naftáli, Ásér, Gád és Benjámin laza szövetségét Izraelnek nevezték) Palesztin területre, de ott a filiszteusokon túl meg kellett küzdeniük a már ott élő edomitákkal, midinaitákkal, moabitákkal, Jabinnal és Hacor királyával is.

Gondolkodjuk csak egy kicsit: kié is akkor ez az ősföld valójában, ha ezek a népcsoportok már ott éltek Filesztában, amikor a héberek megérkeztek? Vajon milyen jogon tartják magukénak a napjainkban is bitorolt országot? (Egy döbbenetes kép. KLIKK ide!)

Induljunk el a Bibliai történetekből, ha már a zsidók ehhez ragaszkodnak. Az Ószövetségi írás szerint időszámításunk előtt 2000 –re tehető, amikor Ábrahám családjával és félnomád törzsekkel megindult mezopotámiai Urból majd Háránból hazát keresni, mert: „…És mondá az Örökkévaló Ábrámnak: Menj el országodból, szülőföldedről és atyád házából azon országba, melyet én neked mutatok. …”). Ezek után megindult a kóborló, hazátlan népség Kánaán felé. (Filiszteát az Ószövetség Kánaánnak, míg az Újszövetség az Ígéret földjének nevezi.)

A fentiekben leírtak ismeretében újra leszögezhetjük: A Bibliában említett Ábrahámi „honfoglalás” előtt, már 3000 évvel más népek (pl.: midinaiták, moabiták…, telepedtek meg Filisztea-ban (Palesztinában).

Történelmileg is megalapozott értelemben (írás van róla), zsidó jelenlétrőlFiliszteában (Palesztinában) valójában - -, csak i.e. 13. század végétől lehet beszélni. Ezen a területen akkoriban jelentős számmal letelepedett nép a filiszteusok (a palesztinok) voltak. Ha feltételesen el is fogadnánk azt a tézist, miszerint az első fileszteusok ugyanekkor érkeztek ide, akkor sem sajátíthatnák ki maguknak a zsidók Palesztinát, mint „elsőbbséget élvezők”.

Tehát, történelmileg nem megalapozott, azaz állítás, hogy Izrael államát 1948. május 14 – én Palesztina földjén azért hozták létre, mert az a zsidóság őshazája. Ennyi erővel bárhol kijelölhették volna a zsidó államot, mert a világ minden sarkába elvetődtek hazát kereső bóklászásaik során.

Ha a zsidóság jogot formálhatott magának 3500 - 3800 év után egy olyan területre, - mint hazára -, amit hajdanában őslakók vérének kioltásával tett időszakosan magáévá, akkor Magyarország is jogosan követeli vissza - a még emberöltőnyi idejét sem múlt -, elszakított, elrabolt Erdély földjét!!

Isten segedelmével, eggyé leszünk! Úgy legyen!

Budapest, 2012.02.16./Szálka

Rituális gyilkosságok

A gének öröklődését nem irányíthatjuk, ezért aztán nem mindig azok a tulajdonságok kerülnek utódlásra melyek, az embert jobbá, szelídebbé, meggondoltabbá, könyörületesebbé teszik. Az emberiség egyre gonoszabbá válik.Emlékezzünk, hogy az elmúlt években a „terrorizmus elleni harc” jelszavával, mennyi kegyetlenségeket követetett el az USA Irakban és Izrael milyen barbár tetteket hajtott végre Libanon, vagy éppen a Palesztin néppel szemben. Ezek a gyilkos hatalmak könyörtelen pusztítást végeztek ártatlan gyermekek, nők és öregek között a „az elnyomás elleni harc” szükségességét hangoztatva, miközben ők maguk hajtották, hajtják végre a legnagyobb terrorisztikus cselekményeket. Kitalált, valótlan indokokkal tették tönkre mindazokat, akik nem értettek egyet politikai szemléletükkel, törekvéseikkel.

A zsidóság politikai barbarizmusát a génjeikben tobzódó, és Talmud tanaiban rögzített, más népek iránti gyűlölete ösztönzi, míg amerikai sátán testvéreit a világhatalom megtartásának tébolya tartja markában.

Az országok letiprása, kifosztása, félelembe tartása mellett azonban évezredek óta jelen van a keresztényeket sújtó - eltitkolni szándékozott -, kegyetlen vérengzési rituálé, melyet a zsidók újból és újból elkövetnek. Kérdés: mit várhatunk valójában egy olyan néptől, akinek génjében ott van a gyilkolás élvezete, a pusztítás öröme?

Ezt a kérdést szem előtt tartva álljon itt El Joachim Amman: A zsidó rituális gyilkosságok…rövid…jegyzéke. Az alábbi kivonatos közlések teljes egésze megtalálható a Szittyakürt 2009. októberi számának 6 – 9. oldalán.

>>Kr.u. 117 – ben írja Dio Cassius történelmi feljegyzései 78. könyve 32. fejezetében:<< „ Akkor (a jelenleg Észak – Afrika tripoliszi partján fekvő) Cireney – ben a zsidók vezetőt választottak maguknak, akinek neve Andreas volt. A görögöket és a rómaiakat lemészárolták, testüket felfalták, vérüket megitták, és áldozataik lenyúzott bőrébe öltözködtek. Tömegével fűrészelték ketté az élőket, a fejüktől a lábukig…a végén 220 000 ember lett legyilkolva. Ugyan ezt tették Egyiptomban és Ciprusban is, …ahol további 240 000 – et mészároltak le”.

>>Kr.u. 419 – ben Socrates;”Historia Ecclesiastica” című művében; a VII. könyv XVI. Fejezetében foglalkozik Inmestar község életével,…<< „A szíriai Posidonius (Kr.e. 135 – 51.) és az első századbeli görög Apollonius Molon, valamint Apion már korábban jelentették, hogy zsidó szokás volt évenként egy görög fiút feláldozni, akit erre a célra felhizlaltak. A rituális mészárlások tényei, amelyeket a keresztény vallás kezdetekor a keresztények ellen említettek, valószínűleg abban gyökeredzik, hogy az így megvádolt keresztények zöme tulajdonképpen kikeresztelkedett zsidó volt”.

„Jegyzék (A „The Jewis Encyclopedia” 1903. évi kiadás IV. kötetének oldalaitól kezdődően.) >>Megjegyzés: Az adatok csak Kr.u. 70 – től kezdve szerepelnek, mert ebben az évben szűnt meg a független zsidó állam, hogy Amerika és Anglia támogatása mellett és fél millió arab hazátlanná tételének az árán 1948 – ban újra feltámadhasson.<<

1080. Párizsi vérvád. Párizsban a zsidók egy gazdag iparos fiát kivégzik zsidó Húsvétkor. A tetteseket kivégzik. Párizs kikergeti az összes zsidót a városból.

1144. Norwichi vérvád. Egy 12 éves keresztény gyereket találtak meg zsidó Húsvétkor. Meg volt feszítve és az oldala megszúrva. Az egyik tanú, bizonyos Theobald …vallotta, hogy a zsidóknak szokásuk, hogy Húsvétkor mindig feláldoznak  egy keresztény gyermeket., például ez történt a múlt évben Narbonneban. Az Egyház ezt a gyermeket Boldoggá avatta, mint Szent Vilmos.

1171. Bloisi vérvád. A zsidók a zsidó Húsvétkor egy keresztény gyermeket feszítettek keresztre, vérét vették, majd a hullát a folyóba dobták. A vádlottak bevallották, hogy a gyermek vérét a Húsvéti kenyér készítéséhez használták fel…

1179. Pontoisei vérvád. Egy Richárd nevű keresztény fiút a zsidók megkínoztak, keresztre feszítették, és vérét vették.  A per alatt jelen volt Fülöp Ágost király történetírója…A gyermek testét Párizsba vitték, ahol az egyház, mint Szent Richárdot szentté avatta.

1181. Bury St. Edmundsi vérvád. Egy Robert nevű keresztény gyermeket áldoztak fel és feszítettek meg a zsidók.

1160. Gloucesteri vérvád. Egy Harold nevű keresztény fiú holttesttét húzták ki a folyóból, testén a keresztre feszítés szertartásos jeleivel.

1192. Braisnei vérvád. A zsidók egy keresztényt feszítettek keresztre, akit bizonyos Agnes, a Dreux – i grófnő adott el a zsidóknak. Ezt a pert maga Fülöp Ágost vezette le…

1234. december 10. Fuldai vérvád. A Fuldai zsidók között egy meggyilkolt keresztény holttestét találják meg. A kihallgatás alatt a vádlottak azt is bevallották, hogy eddig öt keresztény gyermeket vágtak le, és vérüket gyógyítási célra használták fel…

1235. Norwichi (második) vérvád. A zsidók elloptak egy keresztény gyermeket, és elrejtették azért, hogy később körülmetéljék és megfeszítsék…

1250. Saragossai vérvád. Egy keresztre feszített keresztény gyermeket találtak…, mint Szent Dominoculus szentté lett avatva.

1255. Lincolni vérvád. Július 31 – én eltűnt egy Hugh nevű fiúgyermek. Holttestét később az anyja találta meg egy Copinus …nevű zsidó udvarának a kútjában. A gyermeket a zsidók megkínozták, keresztre feszítették és  a vérét vették…Copinus bevallotta hogy a gyermeket ők ölték meg…

1261. Pforzheimi (Baden) vérvád. A zsidóknak egy hét éves leánygyermeket adott el egy öregasstony. A zsidók a leánynak vérét vették, utána megfojtoták és a testét a folyóba dobták…

1279. Northamptoni (Anglia) vérvád. Egy keresztre feszített keresztény gyermek holttestét találják meg. A perbe fogott zsidók bevallották, hogy a gyermeket ők feszítették keresztre rituális okok miatt…

1286. (Rajna mellett) vérvád. Április 19 – én a zsidók egy Werner nevű fiút elraboltak. Húsvétjuk előtt három napon át kínozták, majd lábainál fogva felakasztották és a vérét vették…

1287. Bernei vérvád. Zsidó Húsvétkor a zsidók levágtak egy Rudolf nevű fiú gyermeket egy gazdag zsidónak, Matlernek a házában. A zsidók bevallották, hogy a fiút ők feszítették keresztre…

1290. Oxfordi vérvád. I. Edward angol király június 21 – én egy Izsák de Puler nevű zsidót, egy keresztény gyermek rituális levágása miatt börtönbe zárat.(Ez a rituális gyilkosság volt az oka az angliai zsidók kiűzetésének!)

/mint már annyiszor, mindig bebizonyosodik, hogy a zsidók üldöztetése alapos okokra vezethető vissza. Szál-ka/

1468. Sepulveda, (Spanyolország) Segoviai vérvád. A zsidók keresztre feszítettek egy keresztény gyermeket. Ezt a tárgyalást maga a Segoviai – püspök vezette és az összes vádlottat kivégeztette. (Érdekes az, hogy ez a püspök: neve: Jean d’ Avilla is egy kikeresztelkedett zsidónak volt a fia.)

1485. Padovai vérvád. A zsidók egy Lőrinc nevű keresztény fiút vágtak le Húsvétjukkor…XIV. Benedek Pápa a fiút, mint Szt. Lorenzinot, szentté avatta.

1490. Toledói vérvád. La Guardia (Toledó mellett) a zsidók egy Kristóf nevű gyermeket feszítettek keresztre. Egy Juce nevű toledói zsidó, minden kínzás vagy fenyegetés nélkül jelentette ki, hogy a fiú keresztre feszítésénél jelen volt. …A per alatt a vádat Torquemada főinkvizítor vezette – aki korábban maga is zsidó volt - … … Torquemada nyomozásának és bizonyítékainak eredményeképpen űzetik ki …két év múlva a zsidókat egész Spanyolország területéről.

/Nagy baj lehet az olyan népfajjal, akiket sehol sem látnak szívesen. Anglia, Spanyolország, Portugália, - hogy csak néhányat említsek és ezért kiűzettek. Szálka/

1505. Budweissi vérvád. Egy keresztény gyermek rituális levágása miatt Budweis polgárai a város összes zsidóját leöldösik.

/Ahonnan el nem űzetnek, ottan leöldöstetnek a gonoszak, mert ártatlan gyermekeket nem lehet sehol a világon büntetlenül keresztre feszíteni, és vérüket venni. -Szál-ka/

1510. Brandenburgi vérvád. A Berlini Törvényszék vád alá fog számos brandenburgi zsidót, hogy keresztény gyermeket vágtak le Húsvétra, és vérét vették. Ostyagyalázás is történt. A vádlottak bevallották tettüket…

1529. Posingi (Magyarország) vérvád. A zsidók levágtak egy keresztény fiút, és vérét vették. Minthogy a vádlottak bevallották a tettüket, sok zsidót kivégeztek, közöttük harmincat máglyán égettek el.

1598. Podolai vérvád. Egy Albert nevű négy éves keresztény kisfiút vágnak le a zsidók Húsvét előtt, és vérét veszik. A helybeli rabbi (!) bevallja a tettet…

1670. Metzi vérvád. Raphael Hemi nevű zsidó egy három éves keresztény gyermeket lóháton elragadott, és az erdőben levágta. A metzi parlament a zsidót elítélte és elevenen elégette.

1753. Zsitomiri (Lengyelország) vérvád. A Zsitomir – i zsidók egy három éves keresztény gyermeket vágtak le Húsvét előtt…

1764. Orkutai (Magyarország) vérvád. Egy fiúgyermeket találtak halva, teste tele volt rituális vágásra való sebekkel. A tettesek ismeretlenek maradtak.

1791. Tasnád – i vérvád. A Tasnád – i zsidók levágtak egy keresztény fiút, és vérét vették. A koronatanú az egyik zsidó ötéves fia volt…

1823. Velishi (Oroszország) vérvád. Húsvét vasárnapján eltűnt egy két és féléves keresztény fiúgyermek. A holttestét egy hét múlva találták meg a lápban. Körül lett metélve, a bőre le volt kaparva és egész testét vágások borították. Vérét vették, a holttest teljesen vértelen volt…Az ügyben öt zsidót tartóztattak le…Az egyik asszony azt vallotta, hogy egy zsidó nő rendelte meg a gyermeket ….Továbbá vallotta, hogy a gyilkosságot követő napon a rabbi felesége segédkezett, amikor a gyermek vérét vették…

1840. Damaszkuszi vérvád. (Mely legfőképpen bizonyságul szolgál a létező rituális gyilkosságokra, mely szükséges a zsidó Húsvéti kenyér elengedhetetlen kellékének; a keresztény vérnek-, bármi áron történő „megszerzésére”. Szál-ka)

Február 5 – én eltűnt egy szerzetes, bizonyos Tamás atya. A szolgája keresésére indult, de ő is nyomtalanul eltűnt. – Ebben az évben a zsidó Purim február 15 – re esett. Hét zsidót tartóztattak le, ezek bevallották a gyilkosságot, és azt is elmondták, hogyan vágták le a szerzetest (a torka átmetszve és a vére felfogva, mely vért a rabbihoz (!) küldötték a Húsvéti kenyér elkészítése céljára). Yakub el Entabi főrabbit (!) a Törvényszékre kísérték, ahol bevallotta és igazolta, hogy a vért meg is kapta, s ez a keresztény vér a zsidó Húsvéti Kenyér szertartásos elkészítéséhez volt szükséges. A vádlottak azt is bevallották, hogy a szerzetes szolgáját is ők ölték meg, szintén vérét vették és a holttestét egy árnyékszékbe, dobták….

/Ebben az a legborzasztóbb – ha mondhatjuk ezt -, hogy nem csak az egyszerű zsidók viselkedtek barbárként, hanem a tanító „fő rabbi” a legvéresebb kezű mészáros, aki Isten szolgájának vallja magát. Vagy tán a zsidóistennek mondott Jehova az ilyen és hasonló  „vérszopó” cselekedetekre buzdít?- Szál-ka/

1852-53. Szaratovi (Oroszország) vérvádak. Egy tíz éves keresztény gyermeket…és egy és egy tizenegy éves keresztény gyermeket…levágtak a szaratovi zsidók. Mindkét gyermek testét az áradás után a folyóból húzták ki, tele rituális sebekkel…

1880. Szmirnai vérvád. A tengerparton megtalálják egy eltűnt fiúgyermek holttestét, tele rituális gyilkosságot igazoló vágásokkal és sebekkel. A gyermek vérét is vették. Mindez a zsidó Húsvétkor történt….

1882. Tiszaeszlári vérvád.  (Április 7.) Solymosi Eszter tizennégy éves leánygyermek eltűnik. A zsidó sekrestyés fia (öt éves) több asszonynak újságolja el, hogy az anyja a leányt az utcáról házukba csalta, utána titokban a zsinagógába kísérte.

A zsidó Scharf Móricz (tizennégy éves), egy másik sekrestyésnek a fia a bíróságon azt vallotta, hogy a zsinagóga kulcslyukán keresztül látta, amint több (nem falubeli) zsidó elvágta a lány torkát és a vérét egy vázában fogták fel. Amikor erre a vezető bírósági elnök keresztkérdéssel azt mondotta a fiúnak, hogy ez nem lehetséges, hiszen Solymosi Eszter él, akkor a zsidó fiú ezt mondotta: „Akinek úgy vágják el a torkát, mint ennek a leánynak vágták, az nem maradhat életben”. A letartóztatott zsidók bevallották, hogy ők vágták le a leányt és vérét vették a zsidó Húsvéti Kenyér elkészítéséhez.

Az ítélet előtt egy nappal – július 21 én – Orczy Béla báró miniszter leutazott Tiszaeszlárra, és egy közeli kastélyba kérette a pervezető három bírót, köztük a bíróság elnökét is, és közölte velük, hogy a miniszterelnök utasítására van itt. Ha ebben a perben elítélő ítélet lesz hozva, akkor báró Rotschild megtagadja a Magyarországnak ígért 500 millió aranykorona gazdasági kölcsönét, aminek megtagadása Magyarország teljes gazdasági csődjét fogja maga után vonni. A Tiszaeszlári perben másnap felmentő ítélet lett hozva.

Mindhárom ítélőbíró azonnal beadta a nyugdíjazása iránti folyamodványát. Bary József vizsgálóbíró később 600 oldalas könyvben: „A Tiszaeszlári bűnper” – ben az egész pert teljes terjedelmében ki is adta.

1888. Breslaui (Németország) vérvád. Július 21 – én, egy Bernstein nevű 24 éves zsidó, aki a Talmud Iskola növendéke volt, az utcán találkozik Hacke Severin 8 éves keresztény fiúval. Cukrot vesz neki, és felcsalja a lakására. Utána levetkőzteti a fiút, megvagdossa késsel a testét, és a vérét itatós papírra fogja fel. A fiút hazaengedi, de megfenyegeti, hogy ne szóljon senkinek. Azonban a fiú apja észreveszi a gyermek testén a szokatlan sebeket, a rendőrségre megy és feljelentést tesz…

/Nem szükséges a kegyetlenkedéshez, hogy zsidó Húsvét legyen. Az elferdült hajlam – „cukros bácsi szindróma” – a liberalizmusban burjánzik. A késelési ösztön egy másik kisebbségi népcsoportosulás jellemző vonása hazánkban (is). Erre szokták mondani: „Az egyik kutya, másik eb!” – Szál-ka/

1891. Xanteni vérvád. Megtalálnak egy Hegmann nevű öt éves keresztény fiút, a torka el volt metszve és a vérét vették. A gyilkosságot elkövető zsidót letartóztatták, azonban az igazságügyi miniszter De Schellig (aki maga is zsidó volt), a szertartásos gyilkosság vádjával elítélt tettest felmentette.

1899.Polnai vérvád. Hruza Ágnes, 19 éves leány 1899. március 29 – én gyilkosság áldozata lett. …A lány testét április 1 – én találják meg a cserjében, nyaka majdnem teljesen le volt metszve testéről, ennek dacára egy csepp vért sem találtak a hulla körül, de a test teljesen kivolt vérezve. Egy Peschal nevű tanú szerint, ezen a helyen látta Hilsner nevű zsidót, két másik zsidóval együtt…Egy másik leány oszlásnak indult hulláját találták meg 1898. július 17 –én, Kilma Mária volt az áldozat. …Hilsner bevallotta a gyilkosságokat, két társára is rávallott….

(Zsidó rituális gyilkosságok a huszadik században is számos esetben megtörténtek, sőt még napjainkban is megtörténnek, amit az USA, Európa és a Közel – Kelet több gyilkossági esete bizonyít. –A szerk.)”

Ezek a rituális gyilkosságok, mint a cikk szerkesztője is megjegyzi, nem fejeződtek be a XIX. században, de a jelenleg reneszánszát élő zsidóság mélyen elhallgatja. A majdan homályba veszendő gyilkosságok áldozatait apró betűs hírek hozzák tudomásunkra: „…ismeretlen tettes több késszúrással…”, „…ismeretlenségig eltorzult holttestet találtak…”, „…eltűnt a …éves kislány (kisfiú)…”, „…nem találják szülei az otthon hagyott gyermeküket…”, „…kútba esett, megfulladt gyermek…”, „…kukába találták meg a csecsemőt…”, stb. És akkor még nem beszéltünk a több száz eltűnt (eltüntetett?) tizenéves „csellengő” –ről, akik soha nem kerülnek elő.

Nem állítom, hogy minden elcsavargott, eltűnt gyermek, gyilkosság áldozatává lett, csak felhívom olvasóim figyelmét arra:

A gyilkosok köztünk élnek!

Látsd a Körmendi kislány esetét akinek a meggyilkolását Táncos Gáborra fogták, aki leülte a zsidó tettes büntetését ártatlanul ült a zsidó gyarmatosítóként goj gyilkosságot hajtott végre. A goj az állat, egy állatot a zsidó megölhet mindig büntetlenül , hát itt is ez történt, a zsidók nagyon nyeregben érezték magukat, maguknak vélték az országot, és jogosnak tudták a gyilkosságot is, hisz húsvétra kellet a goj vér a Traubi üzem avatásához. És nekünk ilyen gyilkos zsidókkal kell együtt élnünk, kiket géppuskával kéne szaporítani, de nem , ha megsértjük valamelyikőjüket a köztársasági elnökünk fut segget nyalni, és esdeklő imával kér elnézést a mocskos goj viselkedésért, mert mégsem mondhatja a goj testvéreinek , hogy nektek el kel tűrnötök azt , hogy a zsidó a ti vagy gyermeketek vérét veszi, mert Én csak így lehetek köztársasági elnök.

Vegyétek tudomásul a zsidónak van olyan joga hogy bárkinek a vérét veheti a gyarmatán. Én meg azt mondom inkább minden zsidót megölünk mint , hogy ez a gyalázat megtorlás nélkül maradjon, addig is menj Jeruzsálembe, és eszközöld ki az ottani köztársasági elnöki posztot, így legalább egy seggnyalóval kevesebbet kell etetnünk te piszkos csúszó mászó gerinctelen rabszolga.

Budapest, 2011. március 30./Szálka

Budapest 2006 október 23 Rendőrterror 1/2

http://www.youtube.com/watch?v=ILGND92hgqc&feature=related

Tudom ha tehetnéd likudos testvéreidet flangáltatnád az utcán, és ha rajtad múlna a városunkat Judapestnek hívnák, és a felvonuló likudosok Szueszt keresnék a Duna helyén, hisz orosz nemzetiségűek voltak nem is olyan régen. Minden esetben gyurcsányt megszégyenitve te éleslőszerrel lövetnél a tömegbe gazdád megelégedését lesve várnád a hatást.

Bejegyezte: sodródunk dátum: 7:35