2020. február 3., hétfő

Heródesek tündöklése, és bukása




























Heródesek tündöklése,


 és bukása




Ennél a nagyságrendű pénznél nincsenek pártszínek – Portik Tamás ingatlanokról, olajos alvilágról, politikai kapcsolatokról



portik
Golyófogónak mondja magukat, a kilencvenes évek éjszakai életének ismert alakjait Portik Tamás az Átlátszónak adott interjújában. Üzleteik hasznát 70-80 százalékban a politika fölözte le – mondta. Nem érzi kétségbeesett, üres vagdalkozásnak, hogy az utóbbi időben beállt abba a sorba, akik minden sötét ügy mögött a magyar bűnüldözést a rendszerváltás óta különböző posztokon irányító Pintér Sándor belügyminisztert látják, de utal más felső kapcsolatokra is.
Jó nyomon járt az Átlátszó, amikor a belvárosi ingatlanbotrány kapcsán azt pedzegetette cikksorozatában: lehet kapcsolat az ingatlan-kiárusítással föltűnően jól járt Pápa-Szetlik család, a rokonságukba tartozó miniszterelnöki bizalmas Habony Árpád, illetve az ingatlanügyekhez közvetve – szintén kedvezményezett volt üzlettársa révén – kötődő Pintér Sándor belügyminiszter között. Legalábbis ezt igyekszik elhitetni a Pápa Marianne üzletasszonnyal – saját közlése szerint – baráti kapcsolatban állt Portik Tamás a kilencvenes évek éjszakai életének ismert figurája is.
Cikksorozatunk előző részei
Belvárosi ingatlanmutyi III.: a kofakirály örökségétől Portik Tamás letartóztatásáig
Belvárosi ingatlanmutyi II.: mi lenne Pintérből egy Rejtő-regényben?
Belvárosi ingatlanmutyi: a Rogán-Habony-Pintér tengely?
Portik a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben (bv) adott interjút az Átlátszó munkatársainak. Ő, úgy fest – már-már a hihetőség korlátait feszegetve – nem kicsit felnagyítja Pápának a hazai közéletre gyakorolt állítólagos szerepét. Azt viszont – már csak azért is mert kettejüktől független források is alátámasztják – alighanem ő mondja jól: szemben az üzletasszony cáfolatával erős nexus volt közöttük két éven keresztül, egészen Portik 2012-es letartóztatásáig. Az egykori olajvállalkozó, utóbb az online médiapiacon is befektető férfi az olajos alvilágról is elárult mindeddig ismeretlen részleteket.
Portik nincs túl jó állapotban, szinte semmiben sem emlékeztet a róla korábban megjelent fotókon látható fiatal férfire: korosnak nem tűnik ugyan most sem, de elhatalmasodott bőrproblémája miatt nem engedélyezte például videó vagy fényképfelvételt sem az Átlátszónak. Felkészült volt, kézzel sűrűn teleírt papírokkal teli mappával érkezett a bv-intézet kápolnájába, ahol beszélgettünk. Tizenkétszemközt: interjúalanyunkat két bv-s kísérte, s a beszélgetésen részt vett a bv két sajtós munkatársa is.
Arra készülök, hogy kijövök innen. Naponta kocogok az udvaron, diétázom, én kelek elsőként az ébresztőre – sorolja Portik, miközben az őt kísérő őrökre pillant, visszaigazolást kérve. Egyikük bólint: így van, ahogy a letartóztatott mondja.
Rács mögötti életmódja felvetésünk nyomán került szóba: súlyos, főben járó bűncselekményekkel, négy ember életét követelő robbantásos merénylettel (Aranykéz utca), illetve emberölésre felbujtással (Prisztás-gyilkosság) vádolják, ha bűnösnek bizonyul, aligha szabadul hamar, az sem kizárt, hogy soha többé. Vagyis kénytelen minden lehetőséget megragadni, adott esetben a hangzatos konteók terjesztését is.
Mindez azért merült föl, mert mondandójának vissza-visszatérő eleme volt a Pápa-Pintér kapcsolat – amit egyébként perének legutóbbi tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon is kifejtett – miszerint Pápa Marianne valóságos agytröszt, ő diktál Habonynak, partnere pedig mindebben Pintér Sándor. “Pápa Marianne irányít, az van, amit ő mond” – hangsúlyozza.
Ha ez így kétségtelenül töményen is hangzik, a szereplők közötti kapcsolat nem feltétlenül légből kapott: Habony Pápa volt férjének, Szetlik Ferencnek az unokaöccse. Szetlik és Pintér története a józsefvárosi piacnál kapcsolódik egybe: a vállalkozó működtette a kínai bolhapiacot, amelynek kereskedői Pintér egykori biztonsági cégében látták a megmentőt a terület őrző-védőinek keménykedései ellenében.



Portik pedig Pápa Marianne – Szetlik özvegye – barátja volt. “Nagyon jól ismertem, rendszeresen találkoztunk, utaztunk, nyaraltunk együtt, nem csak Marianne-nal, hanem a családjával is” – fogalmazott.
Bár az ingatlanbotrány kitörése után az üzletasszony közleményben cáfolta a viszonyt, ebben az esetben alighanem Portik állítása fedi jobban a valóságot. És nem csak mivel a nexus közismert tény volt kettejük környezetében, ráadásul a médiát is bejárta már korábban (a Szetlik után megörökölt piac bezárásakor megjelent tudósításokban), hanem azért is, mert most Portik több olyan részletet árult el a család életéről, amit nem tudhatnak csak a legbelső bizalmasok.
Portik Tamás: Szetlik Ferencet, Feri bácsit is ismertem, még a Józsefvárosból. Marianne-nal azonban csak a kétezres évek végén, egy bírósági tárgyaláson találkoztam először, ő tanú volt, én pedig a hallgatóság tagja: az egyik vádlott az ismerősöm volt, érdekelt az ügy. 2010-ben mélyült el a kapcsolatunk.
Átlátszó: Tudomása szerint Pápa Marianne tartotta a kapcsolatot volt férje rokonával, Habony Árpáddal?
PT: Ha jól emlékezem, mi is találkoztunk egy családi eseményen, az viszont biztos, hogy Marianne rendszeresen beszélgetett vele skype-on. De én nem éreztem igazán fontos embernek Habonyt. Aki fontos volt, az Pintér Sándor.
Á: Ön rálátott a Szetlik-Pápa család gazdasági ügyeire is?
PT: Természetesen. Az ingatlanokra is. Szabadon ment az üzlet.
Á: Honnan hallottak a lehetőségről?
PT: Csipak Péter keresett meg… Tudja ki a Csipak Péter?
Á: Belvárosi ingatlanberuházó.
PT: Mondjuk így. Szóval előjött azzal, hogy Tomikám, kéne pénz a Belvárosra. Pasaréten találkoztunk egy étteremben, nem hinném, hogy letagadná, ha megkérdezik, de ha igen, gondban lesz, mert van hangfelvétel, biztos helyen. Szerintem ő maga is érezte annak idején, hogy nem volt teljes a bizalmam: egyik találkozónk előtt például megmotozott, hogy nem vagyok-e bedrótozva.
Á: A médiát megjárt Károly körúti és Bajcsy-Zsilinszky úti ingatlanokon túl szerzett valamit akár ön, akár a Szetlik-Pápa család a kerületben?
PT: Igen, de egyelőre nem szeretném megmondani a pontos címet.
Á: Egyéb kerületekkel is kötöttek ingatlanüzleteket?
PT: Az I. kerületben remek boltokat csináltunk.
Portik – azon túl, hogy két, Mátyás templom környéki lakóingatlan megszerzéséről számolt be pontos cím említése nélkül -, megnevezett egy korábban a szórakoztatóiparban érintett vállalkozót, aki elmondása szerint a strómanja volt két budavári üzlethelyiség megszerzésében. Az illető az Átlátszónak elismerte, hogy ismerték egymást régről Portikkal, de a közös üzletet tagadta, és kapcsolatuknak nem lelni nyomát egyéb hozzáférhető adatbázisban sem, az ingatlanok pedig bérlemények az I. kerület tulajdonában.
Budavár önkormányzatának sajtóreferense szintén cáfolta a kapcsolatot. Az Átlátszónak küldött válaszukban azt is írták, arról sincs tudomásuk, hogy a Portikhoz kötődő üzleti kör önkormányzati ingatlant vásárolt volna a kerületben (ahol egyébként a belvárosinál 10 százalékkal kisebb, 20 százalékos a bérlőknek járó kedvezmény).
Á: A belvárosi szabályok szerint a bérlők voltak jogosultak a kedvezményes vásárlásra. A gyakorlatban azonban ez nem egyszer úgy festett, hogy vagy a bérlő cég cserélt gazdát az ingatlanvásárlás napjaiban, vagy a bérlő egyszerűen lemondott az elővásárlási jogáról valaki másnak a javára. Ezt vajon hogyan lehetett náluk elérni? Hiszen nagy lehetőségtől, a harminc százalékos kedvezménytől estek el.
PT: Lehet, csak nem volt elég tőkéjük, nem? Pusztán elméletben: a fantáziájára bízom…
A belvárosi ügyekhez, a Portik-kapcsolathoz fontos adalék a Népszabadság korábbi közlése, miszerint a hivatali visszaéléssel gyanúsított Rónaszéki László volt V. kerületi jegyző ellen azok a hatóságok tettek feljelentést, amelyek történetesen Portik, valamint a diszkókirályként számon tartott Vizoviczki László érdekeltségei és lehetséges bűntársai után kutakodtak. Rónaszékinek aktív szerep jutott az ingatlanügyekben is: a kedvezményes kiárusítás idejének nagy részében, 2013-ig ő vezette a kerületi adminisztrációt.
Ugyanakkor szembetűnő, hogy Portik csak a politikai jobboldalhoz köthető ügyletekről beszél (holott például Szetlik-Pápa-féle Komondor Zrt. 2002-ben és 2009-ben szerzett ingatlanokat a szomszédos VI. kerületben, amelyet ekkor a néhai Verók István MSZP-s polgármester irányított). A 2014-es választási kampányban éppen a jobboldal egyik kedvenc toposza volt a keresztapaként vádolt Portik összemosása a politika baloldalával, e legenda alapját Portik és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója 2008-as találkozói szolgáltatták.
PT: Megállapodtunk ott valami konkrétumban?
Á: Azt valóban nem, de a leírt beszélgetéseket olvasva úgy tűnik, legalábbis volt valami bizarr egyetértés, összekacsintás maguk között…
PT: Rosszul látja. Kétszer ebédeltünk együtt, ráadásul kísérőkkel, nyilvános helyen. Közepesen érdekes puhatolózó tárgyalások voltak, de valójában csapda Pintér kérésére. Az ő érdeke volt, hogy odamenjek, exponáljam magam.
Á: Ezt kifejtené, kérem, kicsit részletesebben?
PT: Pintér abszolút orbánista, a miniszterelnök első számú támasza. Kereste a lehetőséget azoknak a lejáratása, akiket a Fideszen belüli ellenzéknek tart…
Á: De hogy jön ide Pintér? Biztonságpiaci vállalkozó volt ekkoriban. Hogyan vette rá önt, hogy elmenjen Laborchoz? És Laborcot, hogy fogadja magát?
PT: Vajtó Lajos üzletember, a lóversenyvállalat akkori igazgatója közvetítette ki a találkozókat, ő mindkét irányban jó kapcsolatokat ápol. Vajtó Pintér embere.
E közléssel kapcsolatban valóban támadt egy olyan érzésünk, hogy „kevesebb több lenne”. Az elhangzott tények ellenőrzésekor már egy gyors google-keresés is elgondolkodtató eredményt hozott. Az ominózus találkák után jelent meg a Népszabadságban, hogy 2009 novemberétől a Vajtó-vezette Nemzeti Lóverseny Kft. napi 60 ezer forintért két hónapon keresztül Pintér akkori cégét, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-t bízta meg Overdose, az akkori sztártelivér 24 órás őrzésével.
A versenyló védelmét nem a tulajdonos (ekkoriban még kizárólag Mikóczy Zoltán, a „nemzeti elkötelezettségű mágnások”, köztük a Közgép révén Simicska Lajos később szálltak be az egyébként csúfos eredményeket produkáló üzletbe) rendelte meg és fizette ki, hanem az állami érdekeltségű kft. Vajtó akkor úgy indokolt, hogy még így is spórolnak.
Pár napja újra közösen szerepelt a nevük a bulvárhírekben: a „sztármenedzserek” csapata nyerte a 17. Valentin-napi páros teniszversenyt, amivel a Magyar Afrika Társaságot támogatták a szervezők az egyébiránt éppen illusztris vendégköréről is ismert Tabáni klubban. A győztes csapatot erősítette Vajtó is, a politikusokét pedig mások mellett Pintér.
A tiszteletet, amit érez a korábbi-jelenlegi belügyminiszter iránt egyébiránt maga Vajtó nem rejtette véka alá, sőt a Vadrózsa étteremben tartott Portik-Laborc találkozón szóba is hozta a leíratok szerint. Úgy vélte, Pintér komoly ember és jó családapa, akiből a Horn-kormány belügyminisztere, a Pintért az országos rendőr-főkapitányi posztról leváltó Kuncze Gábor csinált ellenséget. „A legnagyobb titkok tudója ő, nincs hozzá hasonló”.
Vajtó – akinek ismerői ma sem titkolják, hogy az üzletember profi, nagytudású szakpolitikusnak tartja Pintért, de tévedésnek tartanák ebből bármiféle következtetést levonni – ott helyben azzal indokolta a randevú összehozását, hogy remélte, fény derül az “utóbbi idők egyik legfontosabb, megfejtetlenül maradt bűnesetére”, amelyhez Portiktól vártak információkat.
Hogy melyik ez, legfeljebb sejteni lehet: a beszélgetésen kiemelten sok szó esett a Fenyő-gyilkosságról. Fenyő János médiavállalkozó 1998-as kivégzésével egyébként jelenleg ugyanazt a Jozef Rohacot vádolják elkövetőként, akinek az Aranykéz utcai merényletet is a terhére rója az ügyészség – ezért tárgyalja egy ügyben a bíróság a két esetet -, csakhogy utóbbiban ismerni vélik a felbujtót (Portik), míg a Fenyő-ügyben húsz éve hiába keresik a főkolompost.
Á: Ön a kilencvenes évek emblematikus olajcége, az Energol Rt. igazgatója volt. Beszállítójukként tevékenykedett az ETL, amelynek fontos posztjain akkori MSZP-s prominensek, köztük Karl Imre korábbi engergetikai kormánybiztos is ültek (Karl tudomásunk szerint történetesen részt vett az említett tabáni teniszgálán is).
PT: Hangsúlyozom, hogy én az Energol marketing igazgatója voltam, az üzletekre nem láttam rá, tőkét gyűjtöttem a tevékenységhez, ez volt a feladatom. Általánosságban szólva: ennél a nagyságrendű pénznél nincsenek pártszínek. Száz egységnyi haszonnál együtt mozognak.
Á: Mit jelentett a mindennapos gyakorlatban az „együtt mozgás”?
PT: Mi alapozta meg az olajozást? A parlament 1993-as törvénye.
Á: Fiatal olvasóinknak: a milliárdos hasznot hajtó olajbűnözés azon alapult, hogy úgymond szociális megfontolásokból alacsonyan tartották a háztartási tüzelőolaj (hto) árát, míg a vele azonos kémiai összetételű gázolajét a piac diktálta. Az üzlet kézenfekvő volt: hto-ként beszerzett olajat kellett gázolajként értékesíteni. Jól mondom?
PT: Tökéletesen. Mégis, hogyan ment volna mindez a hto-t jóárasító törvény, majd a hatóságok együttműködése nélkül?
Á: Úgy képzelem a parlamenti lobbit, hogy egy-két beavatott törvényelőkészítő tudja, melyik szabály kinek kedvez, a többség „csak” gombokat nyomogat. (Portik erre rábólint.) A beavatottak közül megemlítene néhány nevet?
PT: Régi dolgok ezek.
Á: Húsz éve nem hagy nyugodni: ha összeáll pár nehézfiú, hogy céget alapítson…
PT: Milyen nehézfiúk? Az egy másik műfaj. Kis ország kis pontjai voltunk.
Á. Szóval összeállnak, 1994-ben megalapítják az Energolt, és amikor vezérigazgatót keresnek, megtalálják Csikós Józsefet, aki rendőr ezredesként ment nyugdíjba, korábban az MSZMP kb propaganda alosztályát, majd a BM sajtóosztályát, később a BM Adatfeldolgozó Hivatalát vezette. Hogyan ment a kaszting? Ajánlotta valaki Csikóst?
PT: Eleinte magam sem hittem benne, hogy ez ekkora üzlet lesz az egész. Hogy tudnánk a MOL ára alá menni? – kérdeztem, persze akkor még nem született meg hto-törvény. Csikóst Drobilich Gábor egyik hölgyismerőse hozta, de hogy pontosan kicsoda, arra sajnos már nem emlékezem.
Á: Titkosszolgálati fedőcégnek indult az Energol?
PT: Nem.
Á: Csikós esetleg hozott magával olyan aktákat a BM-ből, amivel zsarolhattak egyes döntéshozókat?
PT: Viccel? Ötmillióért bárki múltját kinyomoztatom, akár most, innen. Mindent megtudok róla. Nem kellett ehhez Csikós.
Á: Most ilyen-olyan okokból eljárás alá került a kilencvenes évek éjszakai életének szinte valamennyi, még életben lévő legendás alakja, Ön, Vizoviczki László, Veress István, Tanyi György, de még a számos friss esetben a vádat tanúvallomásokkal segítő…
PT: Hazudozó, rágalmazó!
Á: …terhelő vallomásokat szállító Radnai László is. Mintha a bűnüldözés most érezné fontosnak retusálni a közelmúlt történelmét. Ön szerint mi folyik?
PT: Egy közös van a felsorolt nevekben: valamennyien ismertük a mechanizmust, tudjuk, hogy ki van a lánc végén. Ezt mondom nem csak én, ezt mondta Tasnádi, ezt mondta Clodo, ezt mondták az olajbizottság tanúi, véletlenül? Maga szerint elképzelhető az olajozás, elképzelhető, hogy Vizoviczki szórakozóhelyein csak az nem tudta, hogy drogot lehet szerezni, aki a holdon élt? Évtizedeken át? Aki Dokkban megfordult, mit látott? Kitágult pupillájú, sebes orrú fiatal politikusokat látott, újdonságok ezek? Évi 20-25 milliárd forint forgalomról beszélünk. Hol a pénz maga szerint? A haszon legfeljebb 20-30 százalékát tehettük zsebre. Golyófogónak hívtam magunkat: mi ülünk, ha baj van, ha még nagyobb, akkor minket lőnek szitává.
Á: Sokáig mégis úgy festett, védőangyalok őrzik. Az Energol-nyomozás elrendelése után egy évvel kezdték csak körözni 1997-ben. 2003-ban pedig elévülésre hivatkozva lezárták az aktáit. Elmondja, hol bujkált?
PT: Nem szeretném. Mondjuk úgy, hogy hasonló esetben célszerű elhagyni az országot. Azt viszont ne feledje, hogy az Energolosok többségét a bíróság végül felmentette, és a többiek is enyhe ítéletet kaptak. Végigbujkáltam egy felmentéses adócsalási ügyet, majd hazajövök, nyilvánosan élek, illusztris emberekkel mutatkozom, miközben állítólag olyan bűncselekményeket követtem el, mint amiket a terhemre rónak? Nonszensz.
Á: A kétezres években visszatért és vállalkozott, az ingatlanbefektetéseit már említettük, beszélne a többi érdekeltségéről? Sajtóhírek magához kötik az online médiában érdekelt Generál Média-csoportot. Valóban az öné?
PT: Tényleg nem beszélek erről. Én arra készülök, hogy ezek az ügyek, amik miatt most itt vagyok, hamarosan széthullanak, és én szabadon távozom.
Ennél kicsit bőbeszédűbb választ adott Portik az eredeti beszélgetés során, bár a Generál Médiát firtató kérdésünk elől már akkor is kitért, vissza is kérdeztünk: “Csak nem az akkor Lázár János jelenlegi kancelláriaminiszter vezette Hódmezővásárhellyel kötött ingatlanügylet miatt?”
A Generál Média internetes hirdetésekért vásárolt meg egy iskolát a hozzá tartozó telekkel. Most mindenesetre kihúzni kérte a szövegből a cégre vonatkozó részeket – amiben volt szó nem csak a hódmezővásárhelyi ingatlanbizniszről, de például arról is, hogy mi mindenre használható a cégcsoportba tartozó MyVip közösségi portál adatbázisa -, hogy miért, amikor ennél látszólag rázósabb kérdésekben nem tagadta meg a közlést, csak tippelni lehet. Környezete mindazonáltal állítja, a Generál Média a szorult helyzetben lévő Portik adu ásza lehet.
A Portik Tamás által emlegetett személyeket reagáltattuk az elhangzottakra
Pintér Sándor (a BM sajtófőosztálya útján): Pápa Mariannet nem ismerem. Portik Tamás érdekeiről Portik Tamást kérdezzék.
Kosik Kristóf, Habony Árpád ügyvédje: Ügyfelem semmilyen kapcsolatban sem áll a nevezett személlyel.
Ruttkai Tamás, Csipak Péter ügyvédje: Csipak Péter úr soha, semmilyen üzleti kapcsolatban nem állt Portik Tamással, és sem a belvárosi befektetéseire, sem semmi másra, soha nem kért és nem kapott pénzt Portik Tamástól. Portik Tamás úr valótlan közlésével kapcsolatosan Csipak Péter úrnak nem áll módjában segíteni Önnek. Az Ön levelében megfogalmazott, vagy idézett állítások sem részleteiben, sem egészében nem felelnek meg a valóságnak éppen ezért amennyiben a válaszunkkal ellentétes tartalmú információt sejtetnek, vagy hoznak nyilvánosságra, úgy azzal megsértik Csipak Péter úr személyiség jogait, melynek jogi következményei Önöket fogják terhelni.
Pápa Marianne nem reagált megkeresésünkre.
Rádi Antónia
Fotó: innen.
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.
Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból
Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.



2015. január 9. péntek


Belvárosi ingatlanmutyi: a Rogán-Habony-Pintér tengely?



roganhabonypinter

Akár a Sárközi az egri csillagokban még a cigány fúrót gyártotta , most meg a Kadhafit gyilkolta le 
ki elnököt csinált belőle . !!! Ezek is itt ha hátat fordítasz nekik kést döfnek beléd , az egri csillagokban ők voltak az Ocskaik - hazaárulóink .  Ők is felvették a kazár vallást , vagy legalább is az előbőrt eltüntették !!!





Pintér Sándor közvetlen közelébe is elvezetnek az V. kerületi ingatlanbotrány szálai. A belügyminiszter egykori üzlettársa, a kalandos múltú Rack László is kedvezményezettje a korábban Rogán Antal (Fidesz) jelenlegi frakcióvezető által vezetett belvárosi önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatának. Ráadásul a befolyásos miniszterelnöki bizalmas Habony Árpáddal rokon, a Belvárossal szintén jóárasítottan üzletelő, egykor a józsefvárosi kínai piacot üzemeltető Szetlik-família esete és a Rack-üzletek története között is vannak közös pontok. Az Átlátszó cikksorozatában “rejtői” figurák, politikusok, keresztapák, egy özvegy és egy halom drága ingatlan. I. rész.
Elébe ment valaminek – fideszes, ugyanakkor Pintér Sándor belügyminiszterrel kapcsolatban fenntartásokkal élő forrásaink értékelték így, hogy a rendészeti tárcavezető, konkrétumokat nem említve, személye elleni, külföldről irányított állítólagos „karaktergyilkossági kísérletről”beszélt nemrégiben a Magyar Nemzetben. Az immár hetek óta pörgő „második Hunvald-ügy”, a belvárosi ingatlanbotrány például alkalmas lehet akár Pintér karakterének rombolására is. Az ő korábbi üzlettársa – például a jelenleg a Danubius-csoportba tartozó Preventív-Security Zrt.-t a miniszterrel és másokkal együtt 1997-ben létrehozó -, Rack László az egyik kedvezményezett, akihez legkevesebb három ingatlan került kedvezményesen a Váci utcában, illetve a Dorottya utcában.
Hogyan készült?
Cikksorozatunk elsősorban dokumentumokon alapul – ezek zöme szabadon (önkormányzati előterjesztések, határozatok, jogszabályok, cégek iratai) vagy kutatási engedéllyel (állambiztonsági levéltári iratok) nyilvános, hozzáférhető. A jelen és a közelmúlt eseményeinek felderítése, az összefüggések megértése lehetetlen lett volna személyes beszélgetések nélkül – a legtöbb ilyen találkozó háttérbeszélgetésként zajlott. Az informátorok között egykori és jelenlegi kerületi, fővárosi és parlamenti politikusok, az éjszakai életben korábban és jelenleg is érdekelt üzletemberek, őket adott esetben segítő jogászok, illetve a másik oldalon: mára leszerelt/nyugalmazott, de az öt-tíz- adott esetben 20+ évvel ezelőtti kiemelt ügyekre rálátó mundérosok, bűnüldözők voltak. Mindezen felül az ismertetett esetektől független jogászok és gazdasági, elsősorban ingatlanszakértők is segítették szaktudásukkal a munkánkat. A téma érzékenysége miatt ezek a források csak azzal a feltétellel vállalták a nyilatkozatot, hogy nevük nem szerepel a cikkben.
Az érintett kulcsszereplők közül egyelőre nem sikerült elérnünk Rack Lászlót, akit hetek óta folyamatosan keresünk. Részben a cégbíróságon megadott céges és magán email-címein, illetve telefonon azon két Rack-cég titkárságán, amelynek van honlapja és elérhető telefonszáma (ezek fivére érdekeltségei) – az egyébiránt segítőkész titkársági munkatársak kérésére e cégek központi címére is emailt írtunk, egyelőre hiába. Személyesen elmentünk továbbá arra a két budai címre, ami Rack lakóhelyeként szerepel a cégiratokban. Az egyik helyen üres telek volt, a másik családi ház névtábla nélküli levélszekrényében hagytunk levelet munkatársunk elérhetőségével.
2006-2010 között – Rogán Antal (Fidesz) parlamenti frakcióvezető polgármestersége idején -, nagyüzemben 2007-től évente több tucat ingatlant értékesített az önkormányzat 30 százalékos kedvezménnyel a bérlőknek, többnyire az ő kezdeményezésükre. A gyanús esetek, illetve a Juhász Péter (Együtt) kerületi képviselő szerint akár a tízmilliárd forintot is elérő – a Népszabadság által négymilliárdra taksált – vagyonvesztés miatt Juhász bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelést gyanítva tett feljelentést a napokban.
Unortodox elővásárlás
Erős a feljelentő gyanúja, hogy már a bérlők is baráti alapon kerülhettek birtokba, a lapunkhoz eljutott esetek legalábbis nem cáfolják ezt a hipotézist. A Váci utca 40. alatti 521 négyzetméteres pinceszinti irodahelyiséget például 2009-ben vette bérbe a Fiery Kft. – a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa rendezvény népszerűsítésére kerestek irodát -, a bérbeadásról Rogán akkori polgármester november 2-i keltezésű polgármesteri beszámolóban tájékoztatta a képviselő-testületet. A cég ekkor Gécsek Tibor volt atlétáé, a Hungaroring Sport Zrt. igazgatósági tagjáé volt, aki 2002-ben Fidesz-MDF támogatással indult Szombathelyen az önkormányzati választásokon, de nem szerzett mandátumot.
A 460 ezer forintos átlag-négyzetméterárral kalkulált ingatlant 161,8 millió forintért jelölte ki megvételre az önkormányzat 2009. december 9-én. A Fiery azonban akkor nem élt a lehetőséggel. Úgy fest, hiába az „elővásárlás” műfaja, egyéb érdeklődő sem volt, a helyiség az önkormányzaté maradt, amit két évvel később, 2011. szeptember 5-én újra kijelölték eladásra, immár csak 155 millió forintért. Ekkor a jelek szerint összejött az üzlet: az ingatlan november 24-én gazdát cserélt. Aki adásvétel címen tulajdont szerzett, nem a Fiery volt, hanem Rack László magánszemély. Igaz, már az értékesítésre kiírás után, de még a tulajdon-átruházás előtt, szeptember 9-én Gécsek kiszállt a kft-ből, amelynek egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is Rack lett, a tulajdonos jelenleg is ő.
Vigaszágon jutott belvárosi ingatlanhoz Rack fivére, Rack Antal RA Trade Kft.-je is. A cég azt a Váci utca 10.-ben található 280 négyzetméteres első emeleti ingatlant vásárolta meg 2011. július 15-én, amelyről a Népszabadság nemrégiben azt írta, a fitnesz és testépítő versenyeket szervező WBPF Hungary Sportegyesület bérelte a kijelöléskor alig több mint egy éve, s az egyesület javára kalkulált kedvezményes vételárat az önkormányzat 66,5 millió, azaz négyzetméterenként 237,5 ezer forintban határozta meg (az övezeti átlagár 560 ezer forint négyzetméterenként).
A WBPF médiaigazgatója Kaminski Fanni, Habony Árpád miniszterelnöki bizalmas volt felesége, Orbán Viktor Facebook-oldalának kezelője. Kézenfekvő lenne, hogy az ügylet klasszikus elővásárlás volt: az önkormányzat által meghirdetett ingatlan iránt az RA Trade érdeklődött, az egyesület pedig lemondott az elővásárlásról. Csakhogy az V. kerületi unortodox gyakorlat éppen az volt, hogy a bérlők kezdeményezték az értékesítési procedúrát. Itt is így történt: a Kaminski-közeli fitnesz-egyesület lemondott az elővásárlási jogról az RA Trade javára. (Erről lásd részletesen Szájbarágó: belvárosi módszertan című írásunkat.)
Szájbarágó: belvárosi módszertan
Hogyan lehet szabályosan bérbe adni a belvárosi ingatlanokat?
Főszabályként, egy kerületi rendelet szerint a belvárosi önkormányzati ingatlanok is csak pályázat alapján adhatóak bérbe – ez alól felmentést a polgármester, illetve a tulajdonosi bizottság adhat; előbbi akkor, ha a bérlő szerződése megszűnik, ám másik helyiséget bérelne, utóbbi pedig amennyiben a bérlő önkormányzati érdekeltség, lakossági közszolgáltatást végző cég, alapítvány vagy egyesület.
Mi nem stimmelhet a belvárosi “elővásárlásokkal”?
Az önkormányzati tulajdonú ingatlan bérlőjének elővásárlási jogát a lakástörvény teszi lehetővé. Csakhogy az elővásárlás fogalma nem fedi maradéktalanul az V. kerület gyakorlatát. Az elővásárláshoz hárman kellenek: feltételez egy „külső” vevőjelöltet, aki nem csak, hogy érdeklődést mutat, de a szerződés legfőbb adataiban (mit vesz, mikor és mennyiért) már meg is állapodott az eladóval – az elővásárlási jog jogosultja (ebben az esetben a bérlő) ezekre a feltételekre mondhatja azt, hogy ennyiért neki is megéri.
A belvárosi módszer ezzel szemben az eddig megismert összes esetben az volt, hogy maga a bérlő jelezte vételi igényét, amelyet az önkormányzat kivétel nélkül elfogadott, s ki is kalkulált egy baráti árat, amire a bérlő lecsaphatott – márpedig ez sokkal inkább az opcióra emlékeztető formula. Ráadásul nem is minden esetben a bérlő lett végül a tulajdonos – lásd például a Fiery és az RA Trade esetét.
Az önkormányzat sajtóosztálya érdeklődésünkre azt válaszolta, a Ptk. ugyan valóban feltételez egy harmadik személytől jövő ajánlatot, de a kilencvenes évek óta – tudomásuk szerint országosan jellemző – az a gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanok bérlőinek nem kell efféle külsős érdeklődésre várniuk. Más, a belvárosi ügyekben nem érdekelt jogászok is megértőek, amikor azt hangsúlyozzák: az elnevezés akár téves használata másodlagos, a polgári jog szabadságot ad a feleknek, hogy úgy állapodjanak meg, ahogyan jól esik nekik – feltéve, hogy a szerződés nem sért jogszabályt. Akár saját normát, akár a büntető regulákat.
Aggályos lehet ugyanakkor az elővásárlási jog továbbpasszolása is. Az önkormányzat által hivatkozott, a belvárosi ügyletek túlnyomó többsége megkötésekor hatályos régi Ptk-beli passzus éppenséggel azt mondja ki, hogy “az elővásárlási jog átruházása semmis” (a kódex kommentárja szerint azért, mert az elővásárlás úgynevezett személyhez kötött jog), még csak nem is örökíthető. Csakhogy a passzus második mondata szerint gazdálkodó szervezet kijelölheti, hogy ki éljen a joggal.
Hogy ez a lehetőség pontosan kikre vonatkozik: az illető gazdálkodó vezetőire (lásd. Fiery-ügylet) vagy bárkire (RA Trade), abban megoszlik a megkérdezett jogászok véleménye; az önkormányzat válaszából az olvasható ki, hogy ők a tágabb értelmezést fogadják el.
Na és miért jár rögvest 30 százalék kedvezmény?
Necces lehet a kedvezmény meghatározása is. A képviselő-testület 1995-ben határozott az addigi nyomott bérleti díjak sávos emeléséről: e szerint minden év márciusi hatállyal, rendeletben meghatározott módon emelkedik a helyiségek bérleti díja. A 30 százalékos vételi kedvezményre az a bérlő/vevőjelölt jogosult, aki az esedékességkor, illetve esetleg visszamenőlegesen az emelt díjat rendre megfizette – e passzus értelmében ugyanakkor vitatható, hogy az egy évnél rövidebb időtartamú bérletek után jár-e a kedvezmény egyáltalán.
Az ingatlanértékesítést szabályozó helyi rendeletek zöme egyébként 2007-es keltezésű, vagyis Rogán első “teljes” polgármesteri évében születtek. Ezzel együtt nem mellékes, hogy a képviselő-testületben és a tulajdonosi bizottságban helyet foglaló ellenzéki képviselők nyolc éven keresztül nem emeltek szót – érdemben és hallhatóan – a gyakorlat ellen.
Komolyan ők voltak a független szakértők?
Az ingatlanértékesítéskor az önkormányzat két szakértő társaság munkáját vette igénybe: a CCA Zrt. és a Város FM Kft. a birtokunkba jutott jelentések alapján az önkormányzat által szolgáltatott adatok alapján szinte automatikus módon kalkuláltak értékeket, kedvezményt, árat.
A Város FM-ben társtulajdonos Rubovszky György (KDNP) politikus, Rubovszky Csilla V. kerületi alpolgármester édesapja, aki 2014 áprilisáig a tulajdonosi bizottság szakértőjeként is tevékenykedett. A tulajdonosi bizottság alelnöke Szentgyörgyvölgyi Gábor (Fidesz), a jelenlegi polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz) testvére, aki 2010-2014-ben külsős tagként segítette a bizottság munkáját.
A harmadik-negyedik Rack-ingatlan előélete kicsit kevésbé bonyolult. A két Dorottya utcai helyrajzi számon található, összesen 135 négyzetméteres vendéglátóhelyet magánszemélyként Rack László bérelte. Méghozzá, a lapunkhoz eljutott dokumentumok szerint pályázat nélkül. A tulajdonosi bizottság tavaly január 21-én döntött így, mondván, Rack a lakosság alapellátását szolgálja majd tevékenységével (a helyi rendelet erre – vagy “egyéb méltánylást érdemlő okra” – hivatkozva enged eltekinteni a pályázattól).
Rack nem akárkit előzött be. Az ingatlan bérletére ketten is bejelentkeztek: ő és egy bizonyos Akvaplan Consulting Kft., mindketten a vendéglátásban láttak fantáziát. Az Akvaplan a belvárosi Alkotmány utcában működő ingatlancég, ügyvezető-társtulajdonosa Aradi Péter a szerencsejáték-bizniszből ismert. Ő vezette a kilencvenes években a pécsi Tuti Tipp Fogadásszervező Kft.-t – a végül csődbe ment, 1998-ban felszámolt fogadóiroda-hálózatban Aradi és mások mellett tulajdonos volt Puch László, az MSZP korábbi pénztárnoka, Baranya megyei elnöke is.
Kudarcos próbálkozás volt a Joker Tv is, amelyet működtető rt-t 2003-ban számolták fel – ezt a céget is Aradi vezette, a tulajdonos Gyimesi Virág Zsuzsanna, akinek nehéz lemosnia magáról a strómanság bélyegét: számos hozzá köthető cégben vezetnek a szálak Tóth Bélához, a Fidesz kilencvenes évek eleji médiatanácsadójához, aki később az olajüzletben látott fantáziát. Ráadásul a Joker székhelye Tóth óbudai lakcíme volt. Ma is működik ugyanakkor a 2006-ban alapított Domino Tv Zrt., amelynek igazgatósági tagja és egyik részvényese szintén Aradi.
A felügyelőbizottságot pedig nem más erősítette 2013. november 13-ig, mint az ötödik kerületi ingatlaneladások egyik kulcsembere: Sélley Zoltán, a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója, 2013 júniusa óta a kerület jegyzője. A tulajdonosi bizottság mégis Rack ajánlatát fogadta el, mint az önkormányzat sajtóosztálya kérdésünkre fogalmazott, mivel a kerület számára előnyösebb volt.
A 2014. április 4-i előterjesztésben a Rack-féle Dorottya utcai ingatlan forgalmi értéket 69,5 millió forintban, a vételárat 48,7 millió forintban állapította meg az önkormányzat (négyzetméterenként számolva az összeg százezer forinttal a 460 ezres övezeti átlag alatt maradt). Rack május 20-án szerezte meg a műemléki épület két ingatlanát.
Az Akvaplan sem maradt azonban hoppon: tavaly augusztus 12.-én kelt határozati javaslatban az önkormányzat kijelölte az kft-nek értékesítésre a Kecskeméti utca 11-beli 84 négyzetméteres bérleményét. A képviselő-testület három nappal később, rendkívüli ülésen adta az áldását az ügyletre, amely szerint a 31,9 millió forint értékűre becsült vendéglátóhelyet az Akvaplan 22,3 millióért megveheti – ez egyébként tudomásunk szerint az utolsó olyan ülés volt az őszi önkormányzati választások előtt, amelyen ingatlanokról is határoztak a városatyák.
Az, hogy a szerződést végül alá is írták, már Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz) új polgármester tavaly decemberi tájékoztatójából derül ki – a dokumentumot, akárcsak a kijelölésről szóló korábbi előterjesztést az Akvaplantól nem különösebben távol álló Sélley jegyző is szignálta.
Kínai piac a Belvárosban
Rackék sztorijának több mellékszereplője felbukkan a másik, nagy vihart kavart belvárosi ingatlanmutyi történetében, a Szetlik-família (a családról lásd külön írásunkat)  érdekeltségében álló Classic Immo Kft.-nek 52 millió forintért eladott Károly körúti ingatlanesetében, ráadásul a tulajdonváltozás menete is hasonlít a Rack-cég Fiery Kft.-nél megismerthez.


A Károly körúti ingatlant tíz hónap múlva kétszeres áron továbbpasszoló cég – a Komondor Holding Zrt.-n keresztül – a kilencvenes évek második felében elhunyt, egykor a józsefvárosi kínai piacot üzemeltető vállalkozó Szetlik Ferenc örököseié: özvegyéjé, Pápa Marianne-é, illetve két gyermekéjé. Szetlik Habony Árpád informális miniszterelnöki tanácsadó nagybátyja volt, Pápa Marianne pedig az utóbbi években a jelenleg maffiagyilkosságokkal vádolt Portik Tamás élettársaként került a hírekbe – amúgy nem most, már hónapokkal korábban, de Pápa csak most, az ingatlanügy kapcsán cáfolta a nexus hírét, Portik most sem.
Keresztapák és Szetlik
A vendéglátásban, turizmusban is utazó milliomos Szetlik legismertebb befektetése a józsefvárosi Négy Tigris kínai piac üzemeltetése volt: a Komondor Holding az állami tulajdonú négyhektáros területet 1997-2013 között bérelte a kezelő MÁV-tól. A kilencvenes évek végén az újságok bűnügyi rovatai hosszasan cikkeztek a terület védelme felett kipattant hadakozásról: a piac védelmével megbízott biztonsági cég, az utóbb keresztapaként elítélt Tasnádi Péter és néhai sógora, Láposi Lőrinc exrendőrtiszt érdekeltsége, a Mesterdetektív Kft. érezte veszélyben a pozícióját a Preventív-Securitytól. Az egykori Pintér-cég ezt annak idején cáfolta, mondván, semmi dolguk nem volt a bolhapiacon.
Forrásaink szerint a történet árnyaltabb. Miközben tény, hogy a maffiavádakkal illetett Tasnádi Pintér elleni „karaktergyilkossági kísérleteket” is bevetett, hogy politikai leszámolás áldozatának tettesse magát, az is igaz, a kínai kereskedők lobbija mások mellett a Preventívet is felkereste, hogy Tasnádi ellenében szálljon be a terület védelmébe, s adott esetben bérlőként is vegye át az akkor már meggyengült egészségű – és áfa-csalással gyanúsított – Szetlik Komondorjának szerepét. Üzlet azonban nem követte a puhatolózást.
A Classic Immót – ahogy a Fieryt az exatléta Gécsek – 2011. augusztus végén alapította Széky Péter. A kft. október közepén kibérelte az ingatlant, amelyet villámgyorsan, már november 10-én az önkormányzat ki is jelölt eladásra. Széky tizenegy nappal később kiszállt a kft-ből, a száz százalékos üzletrész a Komondor Holding Zrt.-é lett. Amikor az adásvételt megkötötték, már a Szetlik-Pápa családé volt a cég.
Rogán Antal korábban hangsúlyozta, egyebek mellett ez az üzlet vezetett ahhoz a bizalomvesztéshez, ami miatt Rónaszéki Lászlónak 2013-ban távoznia kellett a jegyzői székből. Csakhogy az új jegyző, Sélley a vagyonkezelő korábbi vezetőjeként szintén az események részese volt: a Classic Immós üzletnek például ő volt a “felelőse” az önkormányzatban az elidegenítésre kiírásról szóló határozati javaslat szerint.


Ráadásul 2013-ban újabb belvárosi ingatlan került Szetlikékhez. A Bajcsy-Zsilinszky úti 57 négyzetméteres helyiséget a Telkiben bejegyzett, magánszemélyek tulajdonában lévő We Business Consulting Kft. bérelte 2013 tavaszától, az önkormányzat megint csak pár hónapon belül döntött az értékesítésről. A kft – már a bérbevétel után – egy hónappal korábban a Classic Immóval közösen hozta létre a Classic Business Kft.-t, amelynek átengedte az elővásárlási jogot, s amely így szeptember 26-án megvásárolta az ingatlant. A Classic Businessnek ekkor már egyetlen tulajdonosa a Classic Immo volt – a telki cég július 31-én kiszállt.
Rádi Antónia
Közreműködött Oroszi Babett és Sarkadi Nagy Márton.
Cikksorozatunk következő részében részletesen bemutatjuk az ingatlanvásárló Rack László és a belügyminiszter céges kapcsolatát, s utána nézünk, ismerői vajon miért mondják rejtői figurának Rackot.
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!
Best of 2014 
Miből telik Orbán Ráhelnek 15 millió forintos tandíjra? Meg fogsz döbbenni!
Kinyomoztuk, kinek adta el budai házát Vida Ildikó. Nem fogod elhinni!
Feltérképeztük az Andy Vajna magyar vállalkozásai mögött burjánzó offshore cégbirodalmat
Vadászháza épült Semjénéknek Gánton
Közmunka csak a megfelelő voksért: nyílt szavazás volt Borsodban
Mészáros Lőrinc cége építkezik a kivágott Gellért-hegyi erdő helyén
Akár 600 milliárd forint veszteséget okozhat az Eon földgáz-nagykereskedő megvásárlása
Lázár János 23 millió forintért rendelt csehországi fácánvadászatot




Belvárosi ingatlanmutyi II.: mi lenne Pintérből egy Rejtő-regényben?



arany-mystery-vis


A rendszerváltást megelőző zavaros években próbálgatta szárnyait Rack László, a belvárosi ingatlan-kótyavetye egyik kedvezményezettje, aki utóbb több cégben is Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter cégtársa lett. Regényes életútját a titkosszolgálati levéltár és a cégbírósági iratok segítségével mutatjuk be.
Rack László a belvárosi ingatlanügyek egyik rejtői figurája. Szerteágazó cégérdekeltségei az IT-szektortól a vendéglátáson át az ingatlanbizniszig sok mindennel foglalkoznak. 1997-1998-ban RPV Kereskedelmi Kft. néven hármasban tulajdonoltak céget Pintér Sándorral és a rendőrminiszter évtizedes bizalmasával, volt kabinetfőnökével, egykori rendőrségi gazdasági vezetővel, Valenta Lászlóval.
Az alvilágtól a fényes belvárosig
Pintér Sándor közvetlen közelébe is elvezetnek az V. kerületi ingatlanbotrány szálai – cikkorozatunk első részében a belügyminiszter egykori üzlettársa, Rack László  ingatlanügyeit ismertettük: e szerint legkevesebb három belvárosi ingatlanhoz jutott a 30 százalékos akciós kiárusításon. Rámutattunk néhány párhuzamra a sajtóban csak Portik-közeli Károly körúti mutyiként emlegetett ingatlaneladással, illetve az egész értékesítés-sorozattal kapcsolatos jogi aggályokra. A következő, harmadik részben a másik nagy belvárosi kedvezményezett a józsefvárosi kínai piacot egykor működtető Szetlik-Pápa család kapcsolatait mutatjuk majd be: az átfedéseket a Rack-sztorival és a kötődést úgy a budapesti éjszakai élet, mind a legmagasabb politikai elit irányába.
Rack – Valenta és mások mellett – alapítója volt 1997-ben az akkor Pintér legnagyobb részvénycsomagjával létrehozott Preventív-Security Zrt.-nek. A cégbe a későbbi belügyminiszter 3,9 millió forintot tett be. (Nem sokkal ezután egyébként az utóbbbombagyárosként emlegetett Dietmar Clodóval tárgyalt biztonsági üveg-vásárlásról; holott a nemzetközi kalandor német kiadatási aktája megfordult a korábban Pintér irányította rendőrségen is, később pedig a Clodo által bérelt ingatlanban talált robbanóanyagok miatt Magyarországon is büntetőeljárás indult a Preventív korábbi tárgyalópartnere ellen.)
A valahai Pintér-cég második legnagyobb részvényese alapításkor az OTP volt, leányvállalatával (az OTP Garanciával) együtt 2,8 milliós pakettel, Rack és Valenta 500-500 ezret fektettek be. (Voltak még más alapítók is, például Tölgyesi Vilmos, a BKV későbbi műszaki igazgatója, a végkielégítési botrány egyik kedvezményezettje.)
A közgyűlési jelenléti ívek szerint Rack nem volt túl aktív: sosem jelent meg, de egészen 2005-ig részvényes maradt, amikor is a Danubius-csoport megszerezte a Preventív kizárólagos tulajdonát (2000-ben szálltak be tőkeemeléssel a valahai Pintér-cégbe, amelyből az első számú alapító 1998-as, első miniszteri kinevezésekor távozott, miközben számos bizalmasa, köztük Valenta is még évekig a cégnél maradt).
1998-ig a Rack-fivérek és Valenta tulajdonosok voltak a valutaalapú befektetési lehetőségeket kínáló Vertikum Befektetési Alapkezelőben – a később rt-vé alakult, Zubek János egykori határőrtiszt és Bács-Kiskun megyei olajvállalkozó vezette cég engedélyét 2002-ben a pénzügyi felügyelet visszavonta, majd 2003-ban a bíróság hivatalból törölte az rt-t. 1997-ben az ÁPV Rt. kezében levő Novocash Kft.-n keresztül az állam is ott állt Rack mellett az azóta az RL Finance Ingatlanközvetítő Kft.-be olvadt, szintén ingatlanos RL Invest Kft. alapításánál.
A sorozatunk első részében bemutatott cég, a belvárosi ingatlantulajdonossá vált RA Trade-be utóbb beolvadt Rack Computer Kft.-ről pedig az tudható, az oktatási tárca 2004-es vizsgálata szerint azon kevés cégek között volt, amelyek gyanún felül álltak a Sulinet Expressz program beszállítói közül. A cég egyben a kiindulópontja annak az átjárásnak, amely a mostani ingatlanbotrányt a Hunvald-féle erzsébetvárosi ügyekhez kapcsolja.
Átjáró a Hunvald-botrányba
Az indulásától hét éven át a Rack Computer érdekeltségébe tartozó Szurdok Investment Kft. példáján az is látszik, létezik átjárás a Hunvald-féle erzsébetvárosi és a mostani, belvárosi ingatlanügyek kedvezményezettjei között. A mára felszámolt, eredetileg egy üllői úti ingatlan kezelésére alapított vállalkozás 2009-ben került át Rackék közeléből egy ciprusi vállalat érintésével a JS Bach Ltd. érdekeltségébe.
A seychelles-i tulajdonos a Michael Lynn ír ingatlanfejlesztő nevéhez fűződő magyar ingatlanos cégcsoport több tagjában is feltűnik, mi több, a Szurdok ügyében is Lynn képviselte a céget. A Beszélő korábbi összesítése szerint Lynn lett az egyik végső tulajdonosa az erzsébetvárosi Klauzál u. 8-10. alatti ingatlannak, amit az önkormányzat 2004-ben értékesített. Lynn-nek 2009-ben már kisebb gondja is nagyobb lehetett annál, mint hogy milyen céget vesz a nevére: a férfi 2007 októberében nyolcvanmillió eurós adósságot hátrahagyvamenekült el Írországból.
Lynn kiadatását legutóbbi állomáshelye, Brazília legfelsőbb bírósága alig pár hete szavazta meg, az ingatlanfejlesztőt az ír ügyészség 33 vádpontból álló vádirattal várja. Hazai vádlott is felbukkan a céghálóban:egy gyógyszernagykereskedő kft cégjegyzésre jogosultja Rack és mások mellett Schönthal Henrik volt 1989-1991-ben – utóbbi a Kulcsár-féle K&H-s brókerbotrány miatt áll a bíróság előtt.


Feltárul a titkosszolgálati levéltár
Az a kevés, ami a jelenleg hatvan éves Rack László korábbi életéről, egykori kapcsolatrendszeréről tudható, nem feltétlenül vetíti előre, hogy utóbb vezető bűnüldözőkkel tevékenykedik majd együtt. Az üzleti életben a nyolcvanas évek közepe-végefelé bukkant fel. Az időszak a csempészet, elsősorban a tiltólistás nyugati technológiai termékek feketepiacának virágkora volt Magyarországon.
A fogyasztók által áhított portékák, köztük a friss fejlesztésű Commodore 64 számítógép behozatalát fiktív ajándéklevelekkel papírozták le, a határátlépéseket nagyban segítette, hogy az e tevékenységben utazó vállalkozóknak diplomata vagy állambiztonságis segítőik voltak; utóbbiak jellemzően futárként működtek, akad közöttük, aki a legmagasabb, úgynevezett M800-as kódolású, visszavonásig érvényes határátlépési engedély birtokában szabadon sétált ki-, s be a vasfüggönyön át.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) számos korabeli büntetőeljárás dokumentumait őrzi, igaz, meglehetősen hiányos és nehezen áttekinthető formában. Rack neve bizonyos Sz. Miklós és társai ellen jogosulatlan külkereskedelmi tevékenység és üzérkedés miatt folyt procedúra irataiban bukkan fel – Rack szerepe a papírokból egyértelműen nem kibogozható, alighanem számítógépes alkatrészeket kereshettek nála a nyomozók, de gyanúsított nem volt, laza kapcsolata a társasághoz azonban több mint valószínű. Igaz, az is persze, hogy demokratikus jogi és gazdasági rendszerben értelmezhetetlenek a tettesek terhére rótt cselekmények (úgyis mint import).
A rendszerváltozás előtti bűnüldözésre rálátó forrásunk ugyanakkor fajsúlyosabb ügyet is említett: az ORFK vizsgálati osztálya a nyolcvanas évek közepén hónapokig tartó operatív nyomozás eredményeképpen fülelt le egy aranycsempész bandát: hatalmas tételben, éveken keresztül hoztak be olasz aranyat Ausztria felől, majd készpénzben vitték ki az árát, méghozzá akkora összegeket, hogy a tranzakciókat követően megmozdult a jegybank forint-schilling árfolyama is.
A rendőrök akkori gyanúja szerint a számítástechnikai szürkeimportőrök nekik is segédkezhettek. A felderítés egyébként már akkor is nehézségekbe ütközött, egy országszerte 53 helyen, összehangolva tartott házkutatás során például egyik helyszínen sem találtak semmit, nyilvánvaló volt, hogy szivárog az információs rendszer – emlékeznek ma vissza az egykori bűnüldözők.
Az operatív adatgyűjtés célszemélyei közül többek ellen le sem lehetett folytatni az eljárást, esetükben „nemzetbiztonsági érdek” gátolta a procedúrát – legalábbis egykori ügyészségi forrásunk úgy emlékezik, felettesei annó ezzel magyarázták, hogy egyik reggel üresen találták az egyik őrizetbe vett terhelt celláját. Az efféle mentesítésre a törvény ugyan már ekkor sem adott lehetőséget, mégis előfordult, hogy az állambiztonságnak dolgozó terheltek kimenekülhettek a bűnvádi procedúrákból. Úgy hírlett az ügyészségen, hogy a Magyar Nemzeti Bank valahai legendás-nagyhatalmú elnökhelyettese, Fekete János személyes telefonja is segítette az eset eltussolását.
A nemzetbiztonsági érdekektől a maffiaperig
A mára nyugalmazott bűnüldözők szakmai emlékezetében máig előkelő helyen szereplő aranycsempész-banda egyik központi figurájának a már ekkor is Bécsben élő ékszerészt, Gy. Pétert tartották a rendőrök, aki gyanújuk szerint bizományosként házalt az olasz arannyal. Ő csaknem egészen három évvel ezelőtti haláláig aktív maradt a magyarországi üzleti életben a rendszerváltozás után is, s nem is akárkikkel dolgozott.
1994-1999-ben igazgatósági tag volt például az alvilági Conti-Car-csoport cégében, a jelenleg felszámolás alatt álló H-Build 2000 Rt.-ben, ugyanabban az időben, amikor Radnai László a csoport központi figurája is. Radnait utóbb a kecskeméti maffiaperben ültették le 2006-ban, csakhogy 2012-ben „egészségi állapotára tekintettel” kiszabadult. Mindezt nem nehéz a „nemzetbiztonsági érdek” visszatéréseként értékelni, tekintve, hogy törvényszéki bennfentesek meggyőződése: Radnai tette a hőn óhajtott terhelő vallomások egy részét Portik Tamás újra megnyitott büntetőügyeiben (csalás és orgazdaság gyanújával 2014 decemberében Radnait ismét lefogták, állítólag hamis kölnikkel kufárkodott – az alvilágban otthonosan mozgó források ugyanakkor azt sejtetik: a rendőrség inkább biztos közelben akarta tudni kedvenc tanúját).
Portikról a belvárosi ingatlanügyek kapcsán is szó esett. A most szinte valamennyi megfejtetlen főbenjáró gaztett elkövetésével, köztük az 1998-as, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai merénylettel megvádolt férfit Pápa Marianne élettársaként emlegették – bár az asszony ezt nemrég cáfolta -, miközben Pápa családi érdekeltsége szintén kedvezményezettje az önkormányzati kiárusításnak. Az asszony Szetlik Ferenc vállalkozó özvegye – a sokoldalú családot sorozatunk következő részében mutatjuk be.
Az „aranyos” kapcsolat máshol is felbukkan a sajátos állambiztonsági kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók eredeti tőkefelhalmozásában. Az Sz. Miklós és társai ügyében eljáró nyomozók az ÁBTL-ben őrzött iratok szerint arra jutottak: szervezett hálózat segítségével érkeztek a PC-alkatrészek Magyarországra, a lánc kiindulópontja az osztrák Plantronik GmbH – az akkori szervek megfogalmazásában a „bécsi cionista maffia” fedőcége – volt.
A Horn-kormány idején cége, a Nádor ’95 Rt. révén a magyar nemzetbiztonságnak titkosszolgálati eszközöket szállító Szász András vezette Plantronikról az Index cikkéből az derült ki: 1989-ben 500 tonna (!) aranyrúd szállítására vállalkozott a Szovjetunióból Svájcba. A magyar bűnügyi krónikákban bombagyárosként emlegetett Dietmar Clodo pedig – aki történetesen a Preventív-Security-t képviselő Pintérnek próbált meg biztonsági üveget eladni 1997-ben – azt mondta a HVG-nek adott interjújában: Szász segítségével vetette meg a lábát a budapesti üzleti életben, első magyarországi irodája a Planktronik magyarországi fiókjában működött.
Szász András jelenleg az MVM offshore-ügyeinek vádlottja, és az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint spanyol cégén keresztül a jelenlegi MVM-vezér Baji Csabát is pénzelte.
Rádi Antónia
Közreműködött Sarkadi Nagy Márton.
(Folytatjuk. A teljes cikksorozatot itt lehet elérni.) 
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!
Best of 2014
Miből telik Orbán Ráhelnek 15 millió forintos tandíjra? Meg fogsz döbbenni!
Kinyomoztuk, kinek adta el budai házát Vida Ildikó. Nem fogod elhinni!
Feltérképeztük az Andy Vajna magyar vállalkozásai mögött burjánzó offshore cégbirodalmat
Vadászháza épült Semjénéknek Gánton
Közmunka csak a megfelelő voksért: nyílt szavazás volt Borsodban
Mészáros Lőrinc cége építkezik a kivágott Gellért-hegyi erdő helyén
Akár 600 milliárd forint veszteséget okozhat az Eon földgáz-nagykereskedő megvásárlása
Lázár János 23 millió forintért rendelt csehországi fácánvadászatot



Belvárosi ingatlanmutyi III.: a kofakirály örökségétől Portik Tamás letartóztatásáig



szetlikvis


Az éjszakai élet meghatározó alakjai, bankvezetők, politikusok, szépségkirálynők – nagy vonalakban így fest a belvárosi ingatlanmutyiban jól járt Szetlik-Pápa család kapcsolatrendszere. Szembetűnő: mintha gyakrabban fordulna elő sztorijukban zsarolásként is értelmezhető nyomásgyakorlás, mint a hagyományos gazdálkodó famíliák életében. Cikksorozatunk harmadik részében igazoljuk az alapfeltevést: Rogán-Habony-Pintér tengely sejlik fel az V. kerületi eseménysorban, ráadásként  adunk némi politikai hátteret is magyarázatként.
Rogán Antal börtönbe fog kerülni – ez Juhász Péter (Együtt) belvárosi önkormányzati képviselő jóslata, amelyet az ATV-nek jelentett ki a minap. Juhász mint a belvárosi ingatlanbotrány feljelentője és mint ellenzéki politikus, volt polgármester-jelölt elfogulatlan elemzőnek ugyan nem mondható, az viszont tény: a belvárosi expolgármester, fideszes parlamenti frakcióvezető Rogánhoz egyre közelebb csapkodnak az igazságszolgáltatás villámai.
Az ügyészség – igaz, nem belvárosi eset, hanem természetkárosító budai magánépítkezés miatt - börtönt kér a politikussal jó viszonyt ápoló Csipak Péter üzletemberre, V. kerületi ingatlanberuházóra, a belváros volt jegyzőjét, Rónaszéki Lászlót pedig hivatali visszaéléssel gyanúsítják. Utóbbit már kerületi ügyben, még ha nem is az ingatlankótyavetyével közvetlen összefüggésben: a Rónaszékivel együtt meggyanúsított vállalkozó hangoztatta korábban sokfelé, hogy úgymond a zsebében van a jegyző.
Rónaszéki egyébként az ingatlanmutyiban is erősen érintett, a 2007-től nagyüzemben folyó kedvezményes kiárusítás időtartamának oroszlánrészében, 2013 nyaráig ő volt a kerületi adminisztráció vezetője. A Juhász-féle feljelentés ügyében a Budapesti Rendőr-főkapitányság jár el, az ügyészség feljelentés-kiegészítést kért.
Rónaszékiről Rogán mondta korábban, hogy a Károly körút 26. alatti 212 négyzetméteres ingatlan kedvezményes értékesítése miatt ingott meg benne a bizalom (az új jegyző a kerületi vagyonkezelőt korábban vezető Sélley Zoltán lett, aki éppúgy rálátott az ügyletekre, mint előde). Az ingatlanbotrány kiindulópontjaként szolgáló ügylettel a bevett kerületi gyakorlat szerint 30 százalékos kedvezménnyel vásárló Classic Immo Kft. 8 hónap alatt 50 millió forintot keresett.
A cég közvetett tulajdonosa – a Komondor Holding Zrt.-n keresztül – a Szetlik-Pápa család, Szetlik Ferenc üzletember örökösei: özvegye, Pápa Marianne és két gyermeke. Bár a vagyont felhalmozó és örökül hagyó családfő csaknem két évtizede, a kilencvenes évek végén elhunyt, az ő kapcsolatrendszerének áttekintése sokat segít a szövevényes történet megértésében.
Lapunk Szetlik több egykori ismerősével – barátjával, üzleti partnerével – beszélt, őszerintük a befolyásos nexusok a pénz gyarapodásával, elsősorban a józsefvárosi Négy Tigris kínai piac üzemeltetésének sikere nyomán érkeztek. Korábban az üzletember egy volt a névtelen kereskedők között: textilportékákat árult a Garay téren. Akárhogyan is, a kilencvenes évek elejére Szetlik már több volt egyszerű kofánál.
Az alvilágtól a fényes belvárosig
Pintér Sándor közvetlen közelébe is elvezetnek az V. kerületi ingatlanbotrány szálai - cikkorozatunk első részében a belügyminiszter egykori üzlettársa, Rack László  ingatlanügyeit ismertettük: e szerint legkevesebb három belvárosi ingatlanhoz jutott a 30 százalékos akciós kiárusításon. Rámutattunk néhány párhuzamra a sajtóban csak Portik-közeli Károly körúti mutyiként emlegetett ingatlaneladással, illetve az egész értékesítés-sorozattal kapcsolatos jogi aggályokra.
második rész Rack László kalandos múltját ismertette: miként lett a nyolcvanas években nyugati technológiákkal az akkori szabályok szerint szürkezónában kereskedő hálózathoz kapcsolódó férfiből a kilencvenes évekre Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter (és más belügyi vezetők) bizalmas üzletfele, s utaltunk arra: léteznek közös pontok a Szetlikék-féle történetben és Rack sztorijában.
Tocsiktól a Miss Universen át Habonyig
A joviális, ismerői által ma is Feri bácsiként emlegetett Szetlik 1989-ben, még Lenin körúti címre bejegyzett Aktual Kft.-ben a cég 1997-es törléséig tulajdonostársa volt az önkormányzatok belterületi ingatlanjai botrányos privatizálásában a kilencvenes évek végén közreműködő Tocsik Márta jogász. 1996-1998-ban egy másik nagyágyú, a kommunista éra jegybanki alelnöke, Fekete János igazgatósági tag volt az ekkor már Szetlik érdekeltségébe tartozó Club Tihany Zrt.-ben.
Feketéről nyugalmazott rendőri forrásaink sorozatunk második részében állították: annak idején az ő telefonja is segített abban, hogy pár kulcsszereplő megússzon egy 1980-as évek beli súlyos aranycsempészési ügyet, amelyet az egykori mundérosok összefüggésbe hoztak a mostani belvárosi ingatlanbotrány másik nagy kedvezményezettjével, az utóbb Pintér Sándor belügyminiszterrel üzletelő Rack László akkori környezetével.
A kecskeméti Gong Rádiót működtető cégben pedig Szetlik üzlettársa volt – Feldmájer Péter ügyvéd, izraelita vezető mellett – a jobboldali többségű városi önkormányzat, amely jelenleg is érdekelt a cégben, Szetlik gyermekeivel együtt. Egyik fő támogatója volt a Fásy Ádám-féle Miss Universe Hungary szépségversenynek – Fásy honlapja szerint a verseny “karitatív tevékenységének”. Felesége, Pápa Marianne Szetlik halála után újra férjhez ment, de ez a házasság is tragikus véget ért: Kovács József operaénekes, az Interoperett vezetője Szetlikhez hasonlóan szintén súlyos betegségben vesztette életét 2010-ben.
Szetlik cége, a Komondor Kft. hivatalosan 1997-2013 között bérelte a MÁV-tól a józsefvárosi bolhapiac négyhektáros területét, de úgy kereskedő-, mint ingatlanos-berkekben köztudomású volt, hogy már 1990 óta ő rendelkezett az állami tulajdonú ingatlannal. Voltaképpen nem egyedül: forrásaink úgy emlékeznek, kibérelni kapcsolatai révén képes volt ugyan a területet, a piaccá alakításhoz (közművesítés, szilárd burkolat kialakítása, árudák felhúzása) azonban nem volt elegendő tőkéje.
Az első nagy pesti bolhapiacot, a rákospalotait – utóbb pedig egyebek mellett a Kondorosi, majd a Fáy utcai piacot is – működtető Novák Tamás vállalkozóval társultak (Novák szerepéről a magyarországi “kínai” piacozásban a Manager Magazin cikkezett): Novák kiépítette a piacot, terveket készített a működtetésre, a Komondor üzemeltetett, a hasznot pedig felezték.


Éveken át működött a közös üzlet, piacos forrásaink szerint gondok akkor adódtak, amikor elkezdett igazán jól menni: a kilencvenes évek közepén évi 800 millió-1 milliárd forint körüli forgalmat produkáltak forrásaink szerint. Ekkor jelent meg a színen a keresztapaként utóbb elítélt Tasnádi Péter és csapata, valamint  Balaton-környéki alvilág ismert figurája, az 1997-ben kivégzett Szlávy Bulcsú és emberei. Máig vitatott, hogy ki hívta őket a Józsefvárosba: 983 nap a Fidesz börtönében című könyvében Tasnádi – miközben cáfolja – maga is beszámol a híresztelésekről, amelyek szerint zsarolta Szetliket; állítja: a néhai üzletember maga kívánt “rendet tartatni” a telepen Tasnádiék segítségével.
A kínai kolóniába bejáratos üzletemberek emlékezete szerint a kereskedőknek annyira elegük lett Tasnádiék balhéiból, pénzbehajtási módszereiből, hogy ők keresték a kapcsolatot a Pintér Sándor későbbi belügyminiszter (és mások mellett Rack László) által alapított Preventív-Security Zrt.-vel, de végül nem született megállapodás.
Ráadásul Szetlikékkel is elégedetlenek voltak – erre egy 1995-ben a Népszabadságban megjelent riport utal, amelyben úgy jellemezték őket kínai boltosok, hogy “kiszívják a csontjainkból a velőt is”. A napilap idézte az Európa Hangja nevű, akkoriban Budapesten megjelenő kínai újság publicistáját, aki szerint a piac tulajdonosai “tetszés szerint megalázható, megnyúzható alanyoknak” tekintik a bérlőket. A baljós konklúzió így hangzott: “eljön egyszer a nap, amikor megfizetik ennek az árát”.
Mindeközben a Négy Tigris kvázi enklávéként működött évtizedeken át a városon belül, legalábbis ami például az adómorált, számlaadási fegyelmet, védjegyek oltalmát illeti.
Érdekesek a rokoni szálak is. Szetlik Ferenc Habony Árpád nagybátyja volt (Szetlik nővére Habony anyja). Vagyis Rogán kerülete Habony unokatestvéreinek érdekeltségével üzletelt, méghozzá úgy fest, sokkal inkább Szetlikéknek kedvező módon. Habony közismerten jó viszonyt ápol az expolgármesterrel – az Indexnek adott minapi interjújában Rogán is barátságként jellemzi a kapcsolatukat -, ráadásul a szintén belvárosi Szerb utca egyik önkormányzati tulajdonú ingatlanában életvitelszerűnek tetsző módon rendszeresen megfordul.
Habony rokonsága más ágon is szerepelt az ingatlankótyavetyében: volt felesége, Kaminski Fanni a médiaigazgatója annak a WBPF sportegyesületnek, amely Rack László fivére cégének adta át egy Váci utcai ingatlan elővásárlási jogát.
Az éjszaka királyai és a fess politikusok
A 2011-ben címzetes főjegyzői titulust kapott Rónaszéki meggyanúsításáról tudósító Népszabadság-cikk szerint az exjegyző ellen azok a hatóságok tettek feljelentést, amelyek a budapesti éjszakai élet két, évtizedek óta ismert központi figurája, Vizoviczki László és Portik Tamás és lehetséges bűntársaik ellen kutakodtak.
Szetlik özvegye, Pápa Marianne közleményben cáfolta az ingatlanügylet kapcsán megjelent sajtóhíreket, miszerint élettársi viszony lett volna közte és a főben járó maffiagyilkosságok vádjával bíróság előtt álló Portik között. E közlemény nyomán Rogán is pereket helyezett kilátásba az őt úgymond rágalmazókkal szemben (a Habony-szállal nem foglalkozott).
Egyrészt párttársát, Kocsis Máté józsefvárosi polgármestert cáfolta ezzel. Kocsis történetesen a Négy Tigris piac 2013-as bezárása kapcsán nyilatkozta a Figyelőnek: „tudom kicsoda Pápa Marianne. (…) Azt is tudom, hogy Portik Tamás élettársa.” Ezt Rogán egy múlt heti magyarázkodó sajtóbeszélgetésen az atv.hu tudósítása szerint azzal ütötte el, hogy “Máté butaságokat beszélt” – holott az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának egykori tagjaként, illetve a rendészeti bizottság volt elnökeként Kocsis alighanem tudta, ez esetben mit jelentenek a szavak.
Forrásaink úgy pontosítanak, hogy az „élettárs” kifejezés nem biztos, hogy szabatos, de valóban létezett kapcsolat Pápa és Portik között, méghozzá olyan, ami nem is feltétlenül csak a magánszférára terjedt ki. Adott esetben Portiknak az is megfordulhatott a fejében, hogy gyámkodjon a módos férjei után tekintélyes summát és pörgő üzleteket öröklő üzletasszony befektetései körül.
Komondor Holding: ingatlanból filmiparba
A Szetlik-örökség nagyját összefogó Komondor Holding Zrt. már jó évtizede bővítgeti belvárosi ingatlanportfólióját, bár az exkluzív ingatlancsokor eddig inkább a szomszédos VI. kerületi, világörökség Andrássy úti érdekeltségekből épült.
A ma Pápa Marianne és gyermekei érdekeltségének számító vállalat 2002-ben az Andrássy út 31. szám alatt vásárolt üzlethelyiséget, amit két évnyi felújítás után férfi divatáru üzletként kezdtek működtetni. Egy 2009-es közgyűlésen Kele Miklós igazgatósági tag számolt be arról, hogy a zrt az év januárjában megvásárolt egy Andrássy út 46. alatti ingatlant, ahol felújítás után vendéglátással akarnak foglalkozni, valamint hogy az Andrássy út 29. alatti Művész Kávéháznak otthont adó ingatlant és a kávéházat üzemeltető céget is megszerezték.
2013-as cégiratok szerint a társaság érdekeltségébe tartoznak még a VI. kerületi Paulay Ede utca 29. és Székely Mihály utca 11., a VII. kerületi Dohány utca 1/A és Károly körút 3., valamint a budai XII. kerületben az Orbán tér 6. alatti ingatlanok. A cég 2013. évi beszámolója szerint összesen kétmilliárd-hétszázötvenmillió forint értékű ingatlannal rendelkezik.
Egy 2014 májusi közgyűlésen Kele a vállalkozás pénzeszközeinek 2013. évi cirka hétszázmilliós csökkenését magyarázta azzal, hogy “a Zrt. folyamatosan fektetett be az Origo Zrt.-be az elmúlt év során”. Ezt később azzal egészítette ki, hogy a Komondor Holding összesen “közel kétmilliárd forint tőkét fektetett be az Origo Zrt.-be és kapcsolódó társaságaiba 2010. évtől”.
A szóban forgó Origo Zrt. nem az ismert internetes újságot kiadó vállalat, hanem egy filmprodukciós cég. A 2007-ben bejegyzett amerikai-magyar tulajdonú Origo Film Group Zrt. 2010 májusában adta át nagy csinnadrattával Rákospalotán “Európa legmodernebb filmstúdióját”. A vállalat igazgatóságában ugyanakkor már az év decemberében feltűnt Pápa Marianne, egy 2013. szeptemberi közgyűlési jelenléti ív szerint a Komondor Holding addigra megszerezte a szavazatok többségét.
A filmes cég több szálon is közvetett kapcsolatba került az állammal. Forgatták itt a közmédia számára a Játék határok nélkül és a Simicska-érdekeltség Hung-Ister Zrt. gyártásában készülő Maradj talpon című műsorokat, de itt készült a köztévében gyorsan megbukó Marslakók című sorozat is, amit egy Jáksó László érdekeltségébe tartozó cég gyártott. A műsorvezető Kaminski Fanni révén közel áll a Szetlik-rokon Habony Árpádhoz: az Orbán Viktor Facebook-oldalát is kezelő Kaminski korábban Habonynak felesége, Jáksónak barátnője volt.
Az Origo közvetetten profitál a filmes produkcióknak járó adókedvezményből is. Ez az intézmény 2004 óta létezik Magyarországon, célja elsősorban a nemzetközi filmgyártás idecsalogatása, de magyar gyártású filmek is kaphatnak kedvezményt: az Origo- érdekeltség Origo Film Budapest Kft. gyártásában készülő Anti Social például 95 milliót. Az Origo Film Zrt. 2013-ban majd’ másfél milliárdos árbevételéhez például kétségtelenül hozzájárult, hogy náluk is forgott az állami adókedvezmények útján közvetetten 2,8 milliárd forinttal támogatott Hercules, valamint a 2,4 milliárdos kedvezményt kasszírozó Die Hard 5 és a 852 milliós 47 Ronin.
Az adókedvezmény öt százalékpontos megnövelését huszonöt százalékosra tavaly sikeresen kezdeményezte az állami Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. Az intézményt már csak azért is Andy Vajna filmipari kormánybiztos köréhez szokás sorolni, mert vezérigazgatója, Havas Ágnes korábban Vajna tanácsadója volt. A korábbi producer köztudottan közel áll Habonyhoz és Rogán Antalhoz is.
Mindenesetre nehéz például nem sejteni valamiféle együttműködést a Média Hungary konferencia szervezőinek 2010-es kálváriája mögött, amikor is a rendezvénynek akkor 13 éve helyet adó Club Tihany Zrt. váratlanul azt közölte a szervezőkkel, a tavaszi időpontban a szállodát a felek közti szerződés ellenére a Portik-közeli Generál Média-cégcsoport ingatlankonferenciájának fogja biztosítani.
A Generál Média előbb azzal kereste meg Csermely Ákos főszervezőt, hogy a helyszínt átengedik, ha a bevétel egy százalékát a Média Hungária felajánlja egy budapesti gyermekklinikának, majd, miután ez nem jött össze, konkurens médiakonferenciát szervezett. A Magyar Narancs szerint magukat megnevezni nem kívánó személyek a Média Hungary ügyvédjét is megkeresték: mennyit ér meg nekik, hogy továbbra is a Club Tihanyban rendezhesse a konferenciát.
Noha ebben az időpontban a Komondor és Pápa Marianne két gyermeke is részvényesek voltak a Club Tihanyban, az üzletasszony a zrt vezetésében nem vállalt tisztséget. Ez azonban éppen változóban volt: Pápa pár hónapon belül elfoglalta a Club Tihany elnök-vezérigazgatói posztját.
A Generál Média-tulajdonos testvérpár Holman Endrét és Holman Jánost azóta lekapcsolta a rendőrség, állítólag a Portik-üggyel összefüggésben. Holmanék 2007-ben az akkor Lázár János jelenlegi kancelláriaminiszter vezette hódmezővásárhelyi önkormányzattal kötöttek jövedelmező üzletet: a Generál Média Kft. 600 millió forintra értékelt reklámbannerért jutott egy korábbi iskolaépülethez. A vásárhelyi önkormányzatnak annyira fázós lett a Holmanékat is érintő nyomozás, hogy a jegyző 2013-ban közleményben tudatta: a városnak a Holman-cégcsoport csak egy tagjához volt bármilyen köze.
Hogyan készült?
Cikksorozatunk elsősorban dokumentumokon alapul – ezek zöme szabadon (önkormányzati előterjesztések, határozatok, jogszabályok, cégek iratai) vagy kutatási engedéllyel (állambiztonsági levéltári iratok) nyilvános, hozzáférhető. A jelen és a közelmúlt eseményeinek felderítése, az összefüggések megértése lehetetlen lett volna személyes beszélgetések nélkül – a legtöbb ilyen találkozó háttérbeszélgetésként zajlott. Az informátorok között egykori és jelenlegi kerületi, fővárosi és parlamenti politikusok, az éjszakai életben korábban és jelenleg is érdekelt üzletemberek, őket adott esetben segítő jogászok, illetve a másik oldalon: mára leszerelt/nyugalmazott, de az öt-tíz- adott esetben 20+ évvel ezelőtti kiemelt ügyekre rálátó mundérosok, bűnüldözők voltak. Mindezen felül az ismertetett esetektől független jogászok és gazdasági, elsősorban ingatlanszakértők is segítették szaktudásukkal a munkánkat. A téma érzékenysége miatt ezek a források csak azzal a feltétellel vállalták a nyilatkozatot, hogy nevük nem szerepel a cikkben.
Az érintett kulcsszereplők közül egyelőre nem sikerült elérnünk Rack Lászlót, akit hetek óta folyamatosan keresünk. Részben a cégbíróságon megadott céges és magán email-címein, illetve telefonon azon két Rack-cég titkárságán, amelynek van honlapja és elérhető telefonszáma (ezek fivére érdekeltségei) – az egyébiránt segítőkész titkársági munkatársak kérésére e cégek központi címére is emailt írtunk, egyelőre hiába. Személyesen elmentünk továbbá arra a két budai címre, ami Rack lakóhelyeként szerepel a cégiratokban. Az egyik helyen üres telek volt, a másik családi ház névtábla nélküli levélszekrényében hagytunk levelet munkatársunk elérhetőségével. Hasonló a helyzet Pápa Marianne-nal, bár az ő lakásán nem jártunk. Emaileket viszont küldtünk cégei címeire, s üzenetet hagytunk a Club Tihanyban, ahol szintén további email írására buzdított a munkatárs – ez meg is történt, válasz azonban egyelőre nem érkezett.
A Portik-szál emlegetése nem csak a szuperfideszes Hódmezővásárhelynek volt fölöttébb kínos, de alighanem a most a fideszes kremlinológia szerint Lázárral nem kimondottan bensőséges viszonyban álló Rogán egykori kerületének is az. A Fidesz-propaganda az országgyűlési választási kampányban sok követ megmozgatott, hogy Portikot – akivel most minden, évtizedek óta megoldatlan maffia-bűncselekmény miatt elvitetné a balhét az igazságszolgáltatás – a baloldalhoz kötődő bűnözőként mutassa be.
Tényként kezelték például Portik és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori vezetője 2008-as találkozóján elhangzottak közül azokat a részeket, amelyek összejátszási kísérletre engedtek következtetni az NBH és Portik között. Hallgattak ellenben arról, hogy Portik a kiszivárgott jegyzőkönyv tanúsága szerint Rogánt is megnevezte, sejteni engedte róla hogy állítólagos ismeretsége Portik egykori albán testőrével akár kínos is lehet a jobboldal számára.
Rádi Antónia – Sarkadi Nagy Márton
A céginformációt az Opten és a Céginfo.hu szolgáltatta. A cikksorozat többi része itt olvasható.



2014. december 20. szombat


Miből telik Orbán Ráhelnek 15 millió forintos tandíjra? Meg fogsz döbbenni!



wedding


Miközben a miniszterelnök zéró toleranciát hirdet a korrupcióra, családtagja sajátos versenyfeltétekkel zajló közbeszerzéseken nyer milliárdokat: veje, Tiborcz István és annak régi üzlettársa játszanak csikicsukit uniós forrásból megvalósuló pályázati kiírásokkal.
Az urizálás-vita közepén végre megszólalt valaki az Orbán családból is: „Férjemmel önálló családunk van, saját lábunkon állunk, saját erőnkből boldogulunk, saját életünket éljük.” – írjaOrbán Ráhel Facebook-posztjában. Az üzenet feltehetőleg a lausanne-i École Hoteliere-ben megkezdett MBA-kurzus 15 millió forintos tandíjának fedezetét firtató kérdésekre adott válasz akar lenni: „…ellenzéki pártok és politikusok rajtam keresztül intéztek támadást Édesapám, Magyarország miniszterelnöke ellen.
Ha jól értjük, Orbán Ráhel vallomása kissé homályosan ugyan, de arra utal, hogy azt a 60 ezer svájci frankot ne a miniszterelnökön kérjék számon, azt férjével a saját jövedelmükből spórolták össze.
Disclaimer: eszünk ágában sem lenne a miniszterelnök lányának vagy vejének magánügyeivel foglalkozni, ha egyrészt nem éppen arról lenne itt szó, mint például Lázár János vagy Kósa Lajos esetében. Nevezetesen, hogy egy politikus családtagjainál jelennek meg olyan vagyonok, melyeknek az eredetét a mostani magyarázatoknál valamivel meggyőzőbben kellene tisztázni; másrészt fenti közleményével épp az érintett lépett be az Orbán család vagyonosodásáról szóló diskurzusba.
Kérdés tehát, honnét van a lausanne-i tandíj fedezete? Orbán Ráhel közleményének egy mondata mintha arra utalna, hogy ő maga is hozzájárult az MBA-kurzus költségéhez (Közgazdász diplomám van, több mint 3 évet dolgoztam a szálloda iparban és az idegenforgalom egyéb területein”). A KSH adatai szerint tavaly az ágazatban a szellemi foglalkozásúak nettó átlagkeresete 145 ezer forint volt, vagyis Orbán Ráchel a keresetéből – hacsak pályakezdőként nem volt a fizetése az ágazati átlag sokszorosa- érdemben nem nagyon járulhatott hozzá a svájci tandíj költségeihez.
Ha nem a miniszterelnök finanszírozza lánya svájci tanulmányait, Ráhelnek pedig reálisan nem lehetett ehhez elegendő jövedelme, marad az önálló család másik tagja, Tiborcz István, mint „saját erő”. És valóban: a nyilvánosan hozzáférhető adatokból az látszik, hogy az ifjú férj bevételeiből akár több svájci MBA-kurzus költségeire is futná.
Közpénz és közvilágítás
Tavalyi cikkünkben bemutattuk a Tiborcz István tulajdonában álló cég, az E-Os Innovatív Zrt. (később Elios Zrt.) bevételeinek robbanásszerű növekedését: a cég 2009-ben 8,4 millió forint árbevétel mellett 2 millió forint adózott eredményt ért el. 2010-ben a Közgép Zrt. energetikai cége meghatározó részesedést szerzett Tiborczék cégében; ebben az évben az árbevétel 686 millió forintra ugrik, 2011-ben pedig már 3 milliárd fölött van – vagyis a cég bevétele a két évvel korábbinak a háromszázhatvanszorosára nőtt: ilyen növekedést a rendszerváltás óta az E-Os Zrt-n kívül talán csak a Mészáros és Mészáros Kft. produkált.
Ez a látványos prosperálás – akárcsak az anyacég Közgép esetében – a közbeszerzéses piacon bontakozott ki: az E-Os Innovatív Zrt. bevételeinek túlnyomó része különböző uniós finanszírozású energetikai projektekből származik.
Hogy milyen trükkökkel lett egy se tapasztalattal, se tőkével, se megfelelő humánerőforrással nem rendelkező vállalkozásból két év alatt piacvezető például a megújulóenergia-termelésben, tavaly arról is beszámoltunk. Egy biztos: a cég sikerében feltűnően aktív szerepet játszott a Közbeszerzési Döntőbizottság – a KD elnöke pedig ez év tavaszáig az a Kövesdi Zoltán volt, aki 2011 őszén még Közgép felügyelőbizottságában ült.
2013-ban viszont megtörni látszott a lendület: a bevétel az előző évi 40 százalékára esett vissza, az adózott eredmény pedig alig 20 millió forint lett. A cégadatok szerint ebben az évben a Közgép energetikai cége már nem volt tulajdonosa a nevét időközben Elios Innovatív Zrt-re módosító vállalkozásnak, a részvényeken fele-fele arányban osztozott a Green Universe Kft. és a Green Investments & Solutions Kft.
Ez utóbbi a megalakulás óta meghatározó részvényes volt a társaságban, tulajdonosa a pécsi illetőségű Hamar Endre, akinek Tiborczcal közös vállalkozása is volt, az időközben IBC Projekt Kft-nek átnevezett Hamar & Tiborcz Kft. Három héttel az országgyűlési választások után, 2014. április 30-án azonban Tiborcz megvásárolta Hamartól a Green Investments-t, így újra ötven százaléknyi tulajdona lett az Elios Zrt.-ben – és a cég újra szárnyalni kezdett.
Újabb diadalmenet
A közbeszerzési adatokból az látszik, hogy Tiborcz István tulajdonszerzésével visszatérnek a régi szép idők: az Elios Innovatív Zrt. 2014-ben összesen 2,9 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el – ezekből 1,9 milliárd forint értékű szerződést Tiborcz István áprilisi, tulajdonosi visszatérése után kötöttek. A közbeszerzések adatait a táblázat foglalja össze.


szerződéskötés időpontja
kiíró
pályázat neve
Szerződés nettó összege
2014. 02.25
Hévízi Önkormányzat
közvilágítás korszerűsítése; KEOP-5.5.0/A
132, 7 mFt
2014. 02.26.
Balatonfüredi Önkormányzat
közvilágítás korszerűsítése KEOP-5.5.0/A
212,9 mFt
2014.04.22.
Kecskeméti Önkormányzat
Közvilágítás korszerűsítése KEOP-5.5.0/A
704,1 mFt
2014.05.15
Szekszárdi Önkormányzat
Közvilágítás korszerűsítése  KEOP-5.5.0/A
548,4 mFt
2014.08.08.
Dunaújvárosi Önkormányzat
helyi stadion színes tv-s közvetítésre alkalmas pályavilágításának megvalósítása, korszerűsítése
92 mFt
2014.08.19.
Mezőhegyesi Önkormányzat
Közvilágítás korszerűsítése  KEOP-5.5.0/A
135,6 mFt
2014.08.28.
Széchenyi István Egyetem
fotovoltaikus rendszerek kialakítása KEOP-2014-4.10.0/K
149,8 mFt
2014.09.19.
Soproni Önkormányzat
közvilágításKEOP-5.5.0/A
41,9 mFt
2014.10.02.
Hatvani Önkormányzat
közvilágításKEOP-5.5.0/A
228,1 mFt
2014.11.05.
Kalocsai Önkormányzat
közvilágításKEOP-5.5.0/A
409,5  mFt
2014. 11.05.
Bácsalmási Önkormányzat
közvilágításKEOP-5.5.0/A
112,7 mFt
2014,11.07.
Bicskei Önkormányzat
közvilágításKEOP-5.5.0/A
86,5 mFt
2014. 12. 08.
Óbudai Egyetem
Fotovoltaikus rendszer telepítése
102,5 mFt


Az adatokból az is egyértelműen látszik, hogy a pályázati sikerek nagy része, 2,1 milliárd forintnyi szerződés egyetlen kiírásnak köszönhető. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012 végén kiírt energiatakarékossági célú tenderének (KEOP 5.5.0./A/12-2013), amelyen többek közt önkormányzatok pályázhattak közvilágítás-korszerűsítési projektekkel.
A nyertes önkormányzatok esetenként milliárdhoz közelítő összegeket kaptak a projektre – az ilyenkor szokásos menetrend szerint megbíztak egy céget a műszaki előkészítéssel és az elnyert pályázati keretre a kiírás elkészítésével. Ezek az előkészítésre vonatkozó megbízások jellemzően tízmillió forint alatti szerződések, és ritkán kerülnek a figyelem középpontjába – holott a közbeszerzési korrupció szempontjából az egész pályázati folyamat legkockázatosabb elemei közé tartoznak a kiírást előkészítő cég és a későbbi győztes esetleges összejátszása miatt.
Az Elios Innovatív Zrt. egy másik KEOP-os programban is tudott nyerni. A 100 százalékos támogatásintenzitású programban “Fotovoltaikus rendszerek” kialakítására lehetett pályázni. A megbízást az Elios Zrt. hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban nyerte el, mivel a beruházás értéke 17 ezer forint híján nem érte el a 150 millió forintos értékhatárt – e fölött már nyílt eljárást kellett volna lefolytatni.
Összességében a fenti két programból 2,3 milliárd forint került a miniszterelnök vejének érdekeltségéhez. A közvilágítás-korszerűsítés projektben nyertek Bicskén is – itt nyert földeket a botrányos állami földbérleti pályázatokon Tiborcz István testvére, Tiborcz Eszter úgy, hogy négyből négyszer a szubjektív szempontoknak köszönhetően előzte meg versenytársait. A Bicskei Önkormányzat novemberben 86 millió forint értékű szerződést kötött a közvilágítás korszerűsítésére az Elios Innovatív Zrt.-vel.
Orbán vejének érdekeltsége nem maradhatott ki a stadion-bizniszből sem: Dunaújváros önkormányzatától kapott 92 millió forint értékű megbízást a helyi stadion „színes tv-s közvetítésre alkalmas pályavilágításának megvalósítására, korszerűsítésére”.
Baráti pályázatokon tarol
Szekszárd Megyei Jogú Város önkormányzata 2012. november 30-án bízta meg Hamar Endre cégét, a Sistrade Kft-t a a KEOP-os közvilágítás-korszerűsítési pályázat kiírásához szükséges műszaki dokumentáció előkészítésével – vagyis a kiírás pontos műszaki tartalmát lényegében Hamar cége határozta meg. A Sistrade által kidolgozott pályázaton pedig aztán az Elios lett abefutó a maga 548 millió forintos ajánlatával.
Itt még a projekt utóéletéből is jutott valamennyi a Sistrade-nek: havi bruttó 487 ezer forintért ők fogják karbantartani a korszerűsített közvilágítást.
Mezőhegyes városával nettó 135 millió forint értékben szerződött augusztusban az Elios – a közvilágítás állapotfelmérését és a pályázati előkészítést itt is a Sistrade végezte. Kalocsa Város Önkormányzata idén novemberben 409 millió forint értékben szerződött a KEOP 5.5.0./A/12-2013 keretében Tiborcz cégével – a pályázat előkészítését a  2013 januárjában kötött szerződésalapján szintén a Sistrade Kft. végezte.


A hévízi projektben egészen nyilvánvaló a dolog abszurditása: a város által kiírt 130 millió forint értékű pályázat előkészítésében részt vett Hamar Sistrade-je – a meghívásos tender megnyerésekor pedig Hamar még formálisan is tulajdonosa volt a Green Investments Kft-n keresztül a nyertes Elios Zrt-nek is– vagyis azon a pályázaton nyert Hamar egyik cége 130 milliót, amelynek előkészítését korábban egy másik cége bonyolította. (A hévízi szerződést nem találtuk meg, de a Sistrade Kft. referenciái közt -„Közvilágítás állapotfelmérés és energiatakarékos korszerűsítési javaslat készítése” ott szerepel Hévíz is.)
Összességében tehát 2014-ben legalább nettó egymilliárd forint értékben nyert Tiborcz István Elios Innovatív Zrt.-je olyan közbeszerzéseket, amelyeknek az előkészítését – ideértve a pályázati dokumentáció elkészítését is – Hamar Endre Sistrade Kft-je végezte. Hamar április végéig a Green Investments Kft-n keresztül ötven százalékban tulajdonosa volt az Eliosnak. Április végén pedig Tiborcz vásárolta be magát a Green Investments Kft. megszerzésével az Elios-ba.
Még több cikk Tiborczékról
Tiborcz István bátyja a NAV informatikai főosztályvezetője lett
Talpalatnyi föld VI.: Tiborcz most nem panaszkodhat
Tündöklés és tündöklés – Tiborczék a közvilágítás-korszerűsítési piacon
Újabb érdekes nyertesek az NFÜ gyalázatos naperőműtenderén
Szegedi naperőmű: Bíróság elé citálja Orbán vejét egy átvert alvállalkozó
Aszfaltozás az Orbán-lagzi előtt: Szokásos Eljárás, vagy kátyúmutyi?
Narancsbőr – Ferenczi Krisztina új könyve az Orbán-vagyonokról, részlet
Készséggel elhihetjük tehát, hogy Orbán Ráhel tandíját tehát nem a miniszterelnök állta – ez nem is nagyon jönne ki a fizetéséből. Elhihetjük azt is, hogy a vonatkozó költségeket a „saját lábon álló önálló család”, azaz a férje fizette. Önmagában még az sem lenne feltétlenül probléma, hogy a huszonéves Tiborcz Istvánnak a semmiből lett cége milliárdos bevételeit évek óta kizárólag állami-önkormányzati megrendelésekből szerzi – bár a mai magyar közviszonyok alapján a miniszterelnök vejével kapcsolatban itt azért már támad némi kétség.
Az viszont az erkölcsi aggályokon is túlmutató kérdéseket vet fel, hogy ezeknek a megrendeléseknek a harmada olyan közbeszerzéses pályázatok eredményeképp jön létre, amely pályázatokat a nyertes cég korábbi tulajdonosának egy másik cége készítette elő és írta meg. (Az a legkevesebb, hogy komoly versenyelőnyt jelenthetett, hogy e sajátos személyi összefonódás révén olyan bennfentes információk juthattak a nyertes birtokába, amelyekkel a konkurens pályázók nem rendelkeztek.) Ráadásul Hamar és Tiborcz egymást váltva tulajdonosok az Eliosban illetve előtársaságaiban, illetve közös vállalkozásuk is volt az elmúlt években.
Az tehát nem kétséges, hogy a profit, amelyből Orbán Ráhel Svájcban tanul, közpénzből bonyolított ügyleteken keletkezett nyereség. A fentiek alapján pedig úgy látszik, Orbán Viktor veje olyan pályázatokon tett szert erre a nyereségre, amelyeket az üzlettársa cége készített elő.
Becker András – Oroszi Babett
A céginformációt az Opten és a Céginfo.hu szolgáltatta.
Ajándékozz Átlátszó-előfizetést karácsonyra!
Vegyél Átlátszó-előfizetést ajándékba! Az összeget te határozod meg, cserébe egy csinos vouchert adhatsz át, mi pedig kérlelhetetlenül folytatjuk a munkánkat jövőre is. Részletek: atlatszo.hu/karacsony









Kinyomoztuk, kinek adta el budai házát Vida Ildikó. Nem fogod elhinni!



vidaildiko-tamarautca


Vida Ildikó – aki már az első Orbán-kormányban is volt adóhatósági elnök – két héttel 2010-es APEH-elnöki kinevezése után szabadult meg máriaremetei házától. Az APEH élére a miniszteri bejelentés szerint 2010. június 28-án nevezték ki , majd  július 7-én – egyébként a NAV létrehozását irányító kormánybiztossá való újabb kinevezése napján – adta el a háromszintes, 689 négyzetméteres telken álló épületet a Közgép ingatlanfejlesztő cégének.
A budai elit környéken elhelyezkedő telek a ’80-as évektől egy magánszemély és a III. kerületi Tanács tulajdonában állt. 1999-ben a tulajdonjog felerészben Halasi Tibor, felerészben pedig Vida Ildikó tulajdonába került. A már akkor is az adóhatóság elnöki tisztségét betöltő Vida egy évvel később cserével az ingatlan kizárólagos tulajdonosává vált. Ő volt a tulajdonos abban az időszakban is, amikor a cégtisztségei kapcsán a cégjegyzékbe bejegyzett címeként is a Tamara utca 19. szerepelt.
Tulajdonostársa, Halasi Tibor neve a Fidesz-kormányok alatti állami cégvezetők közt tűnik fel. 1998. szeptember 30-tól 2002 júliusáig az Antenna Hungária Zrt. igazgatósági tagja volt, de az MFB Zrt. felügyelő-bizottságában is tag volt 1998 októbere és 1999 novembere közt, majd 2011 szeptemberében visszatért ebbe a pozícióba. 1998 és 2002 között még az – azóta megszűnt – Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. vezérigazgató-helyetteseként is dolgozott a Céginfó.hu adatai szerint.
A Tamara utca 19-es szám alatti ingatlan teljes tulajdonát a tulajdoni lap szerint 2010. július 7-i dátummal vette meg a Közgép- Ingatlanfejlesztő Kft. Ez a cég a Simicska Lajos tulajdonában lévő, közpénzekkel jelentős mértékben felpumpált KÖZGÉP Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt, illetve Németh Miklós Közgép-vezérigazgató tulajdonában áll.
vidakozgep

Vida Ildikó – a többi vezető közszolgálati tisztviselőhöz hasonlóan, azaz nem nyilvános tartalommal –rendszeresen vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az első vagyonnyilatkozatának benyújtására a 2010-es APEH-elnöki kinevezés után történetesen éppen harminc napja volt, így ennek már nem feltétlenül kellett tartalmaznia a Tamara utcai házat, viszont az adásvételből származó jövedelemnek a következő évek bevallásaiban elvileg meg kellett jelennie.
Hogy reális, a piaci árnak megfelelő értéken jelent-e meg, azt legfeljebb a munkáltatói jogokat gyakorló Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tudná megmondani, de ő is csak akkor, hogyha Vida Ildikó esetében a törvényes forrásból származó jövedelemmel nem magyarázható vagyongyarapodást érzékelne, és ezért vagyongyarapodási vizsgálatot indítana. Egy ilyen vizsgálat egyébként szélsőséges esetben adóhatósági vagyongyarapodási vizsgálathoz is vezethet, bár emiatt a legkevésbé valószínűleg Vida Ildikónak kell izgulnia.
Ingatlanhirdető oldalakon egyébként nem bukkantunk sok Tamara utcai találatra, de a meglévőkből azt láthattuk, hogy 300 és 500 000 forint közti négyzetméteráron találhatóak lakások a környéken. Vida Ildikó volt háza jelenleg elhanyagolt, kertje gazos, nem úgy néz ki, mintha gyakran járna ott valaki.
Halász Áron
További cikkeink a kitiltási botrányról
Horváth András: Európai cégek és multik is érintettek korrupciós ügyekben
Miért pont a NAV kerülhetett az amerikaiak célkeresztjébe?
A rejtélyes 7750: diszkrét és drasztikus
Titok Vida Ildikó NAV-elnök szakmai önéletrajza
Szegény Vida Ildikó kabátlopási ügybe keveredett
És ő a nemzetközi szóvivőnk. Eh?!



Feltérképeztük az Andy Vajna magyar vállalkozásai mögött burjánzó offshore cégbirodalmat



andyvajna
Andrew G. Vajna magyarországi érdekeltségeit vizsgálva az Átlátszó egy meglehetősen terebélyes, offshore-cégekkel teletűzdelt céghálót talált, a filmipari kormánybiztoshoz jelenleg legkevesebb hét offshore cég köthető, melyek összesen tíz vállalkozásban érdekeltek Magyarországon. Offshore hátterű a Nobu luxuséttermet üzemeltető Buno Kft., a filmforgalmazással foglalkozó Intercom Zrt., a kaszinókoncesszió-nyertes Las Vegas Casino Kft., és részben a Byblos divatházat üzemeltető Sport & Fashion Kft. is. Maga Andy Vajna tulajdonosként egyetlen magyar cégben sem szerepel, a láncban fölöttük álló luxemburgi, amerikai, és curacao-i társaságokban viszont mindenhol az ő nevébe botlunk.



A 2010-es kormányváltás után Andrew G. (Andy) Vajna bejelentette: mivel filmipari kormánybiztossá nevezték ki, ezért lemondott a filmes érdekeltségeiről. A kormánybiztossá avanzsált nagyvállalkozó nyilatkozataiból azonban arra lehetett következtetni, hogy ezután sem marad jól menő vállalkozások nélkül.
Vajna 2010-ben, a Világgazdaságnak adott interjújában több céget is sajátjaként emlegetett. Arra a kérdésre például, hogy mint a Nobu társtulajdonosa, mennyi pénzt fektetett a Kempinski szállodában működő luxusétterem létrehozására, a következőt válaszolta:
Konkrét összeget nem mondanék, de dollármilliókról van szó, és számításaim szerint három-négy év alatt térülhet meg a beruházás. Azt vallom egyébként, hogy az üzleti befektetésekkel hosszabb távon mindenképpen jobban lehet keresni, mint ha bankba tenném a pénzemet vagy tőzsdéznék, ennek megfelelően az elmúlt években folyamatosan kerestem a vállalkozási lehetőségeket.”
Ugyanebben az interjúban Vajna a Byblos és a Cavalli luxusruházati üzleteket is úgy emlegette, mint a sajátjait:
Úgy gondoltam, Budapest megérdemli, hogy itt is olyan kínálat legyen, mint bármely nyugat-európai nagyvárosban, emellett a fizetőképes kereslet is kialakult a luxusruházati cikkek iránt. Ennek fényében franchise-megállapodást kötöttem 2007-ben az olasz Swinger Internationallel, és megnyitottam a Byblos divatházat a Deák Ferenc utcai Fashion Streeten, az erre a célra létrehozott cég portfóliója 2008 novemberében a Roberto Cavalli üzlettel egészült ki.”
Ugyanitt mondta azt is, hogy
A Las Vegas Casino teljes egészében a saját tulajdonom.”
A valóság azonban az, hogy Andrew G. Vajna magánszemélyt közvetlenül egyetlen magyar cégben sem találjuk meg tulajdonosként, egyedül a Byblos divatházat üzemeltető Sport & Fashion Kft.-ben volt üzletrésze 2002-ig. A kormánybiztos magyar érdekeltségeit vizsgálva ehelyett egy többlépcsős, offshore cégekkel teletűzdelt céghálót találtunk, amelynek a végén valóban Andy Vajna van, de nem mint tulajdonos, hanem mint “felügyelőbizottsági tag”, vagy mint “elnök”. Azt tehát továbbra sem tudhatjuk biztosan, hogy ezekben a vállalkozásokban ki vagy kik a valódi tulajdonosok.
andycegek
Az Andy Vajnához köthető vállalkozások listája (Research: D. Kovács Ildikó)
Az Andy Vajnához köthető cégháló legszerteágazóbb csoportját a Curacao-n bejegyzett Magyar Enterprises C.V. érdekeltségei alkotják. A Magyar Enterprises C.V., ahogy a 444 is megírta, a szintén offshore, ugyanúgy Curacao-n bejegyzett Valdi Corporation N.V.-n keresztül köthető Vajnához. A Magyar Enterprises (PDF) “managing directora” a Valdi Corporation (PDF), melynek “supervisory directora”, azaz felügyelőbizottsági tagja Andrew G. Vajna.
A céginfo.hu adataiból, valamint a luxemburgi, curacao-i, és a nevadai cégadatbázisok adataiból kiderül, hogy a Magyar Enterprises C.V.-nek Magyarországon összesen 9 érdekeltsége van: közvetlenül az övé a 444 által is említett, filmforgalmazással foglalkozó Intercom Zrt., valamint a Nobu luxuséttermet üzemeltető Buno Kft. is.
Az Intercom Zrt.-n keresztül pedig a Magyar Enterprises C.V.-nek részesedése van a fent említett két luxusruházati cégben (Sport & Fashion Kft., RC Fashion Kft.), továbbá az Intercom European Film Distribution Kft.-ben, a Közraktár 4 Kft.-ben és a Gibs Kft.-ben is.
A leányvállalatok sora azonban itt nem ér véget, sőt. A nemzetközi cégadatbázis a Magyar Enterprises leányvállalatai között sorolja fel a hollandiában bejegyzett Magyar Gaming Management B.V., továbbá a luxemburgi Las Vegas Casino s.a.r.l. nevű cégeket.



A Magyar Gaming Managementet 2000-ben, a Szerencsejáték Zrt. Tropicana névre keresztelt kaszinójának megnyitásakor a terem sikeres működtetését biztosító szakmai partnerként mutatták be. Az indulás alkalmából tartott sajtótájékoztatón – a Magyar Nemzet szerint – Andy Vajna mint a Magyar Gaming tulajdonosa jelent meg.
Sajtótájékoztatón mutatták be a főváros új kaszinóját, a Tropicana Casinót. Az 1990-es évek elején Budapest területére játékkaszinó üzemeltetésére kiadott koncessziós engedélyek egy kivételével ez év január elsején lejártak, ezért még a múlt évben pályázatot írt ki a pénzügyminiszter két játékkaszinó koncessziós üzemeltetésére. Az egyik pályázatot Magyarország legnagyobb szerencsejáték-szervezője, az állami tulajdonú Szerencsejáték Rt. nyerte meg. Az elmúlt tíz évben a részvénytársaság ilyen típusú portfóliói nem voltak nyereségesek. A koncesszió megnyerése után döntöttünk úgy, hogy társat választunk a színvonalas éjszakai szórakozóhely üzemeltetéséhez, az ideális partnert a Magyar Gaming Management N. V.-ben találtuk meg” – írta 2000-ben a Magyar Nemzet.
A nemzetközi cégadatbázisban a Magyar Enterprises leányvállalataként számon tartott Las Vegas Casino s.a.r.l. neve legutóbb a kaszinókoncessziók kiosztásakor merült fel. Ez a luxemburgi cég ugyanis a 100 százalékos tulajdonosa a budapesti koncessziókat elnyerő, hasonló nevű Las Vegas Casino Kft.-nek. Ugyanezt állította Andy Vajna is abban az átláthatósági nyilatkozat-féleségben (PDF), amit a koncessziós szerződéshez nyújtott be.
Ebben a nyilatkozatban Vajna azt mondta, hogy a Las Vegas Casino s.a.r.l. 100 százalékban egy bizonyos AV Investments s.a.r.l. nevű luxemburgi cégé. Az Orbis nemzetközi cégadatbázis szerint viszont a Las Vegas Casino s.a.r.l. (PDF) a Magyar Enterpriseshez is köthető, hiszen a 2014 májusi cégadatok (PDF) ennek a cégnek a leányvállalataként tüntetik fel.
Az Átlátszó lekérte a a luxemburgi cégközlönyben megjelent társasági közzétételeket is, amelyek alapján 2014 áprilisa előtt  a Las Vegas Casino s.a.r.l. két tulajdonosa közül az egyik valóban a Magyar Enterprises volt (a másik tulajdonos pedig a Magyar Gaming Management B.V.), ám ez a cég április elsején eladta a részesedését az AV Investments s.a.r.l.-nek. A Las Vegas Casino s.a.r.l. története a luxemburgi cégközlönyben megjelent társasági közzétételek alapján a következő:
1. 1999.09.02. – Létrejön a LAS VEGAS CASINO S.A. (Société Anonyme) 35 ezer USD alaptőkével. Tulajdonosok ekkor: MEESPIERSON TRUST (LUXEMBOURG) S.A., egy részvény, MAGYAR ENTERPRISES C.V. 17499 részvény.
2. 2000.07.21. – A cég átalakul LAS VEGAS CASINO, S.à r.l. (Société à responsabilité limitée)-vé. Az alaptőke összegének érintetlenül hagyásával az 17500 részvényből 1000 részvény lesz.
3. 2005.05.06 – A cég közli, hogy tulajdonosai ebben az időpontban:  MAGYAR ENTERPRISES C.V. (999 részvény), MAGYAR GAMING MANAGEMENT B.V. (egy részvény).
4. 2014.04.01. – A Magyar Gaming Management BV és Magyar Enterprises CV is eladja a teljes részesedését az AV Investments S.à r.l.-nak.
Így lett áprilisban a Las Vegas Casino s.a.r.l. tulajdonosa az AV Investment s.a.r.l nevű cég. A tulajdonosi lánc viszont itt még nem ér véget, hiszen az AV Investments s.a.r.l.-nek szintén van egy tulajdonosa, mégpedig Andy Vajna átláthatósági nyilatkozata alapján egy magyar cég, az azonos nevű AV Investments Kft.
A társaságot 2014-ben hozták létre, ügyvezetője Andy Vajna, de a tulajdonos itt sem ő személyesen, hanem 90 százalék-ban a delaware-i bejegyzésű AGV Investments LLC, 10 százalékban pedig a nevadai Airborne Charter Inc. nevű offshore cégek.
Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a dolgot, akkor tulajdonképpen ők azok a háló végén, akik megnyerték a magyar kaszinókoncesziókat. Ennek a többlépcsős, bonyult céghálónak a végén pedig tényleg Vajna áll, de az továbbra sem biztos, hogy tulajdonosként.
A cégadatok alapján annyit lehet tudni, hogy Vajna az Airborne Charter (PDF) elnöke, igazgatója, továbbá, hogy az AGV Investments LLC mögött egy szintén a filmipari kormánybiztoshoz köthető “revocable trust” áll. Ezt, ahogy a Népszabadság megírta, hivatalosan “visszavonható bizalmi vagyonkezelésnek” fordítják. Az viszont nem derül ki, hogy ennek a trustnak ki a kedvezményezettje, azaz ki részesül a vagyonkezelésből származó eredményekből. Szakértők szerint ezt kizárólag a trust alapító okiratából lehetne megtudni, ám ez rendszerint titkos. Tehát, bár a céges lánc végén Vajna áll, a koncessziós szerződésben fellelhető nyilatkozatból nem derül ki, hogy saját maga vagy esetleg valaki más javára jár el.



Összességében tehát Andrew G. Vajnához jelenleg legkevesebb hét offshore hátterű cég köthető, és ezeken keresztül tíz olyan magyar vállalkozás, amelyek közül többről úgy beszélt, mintha a sajátja lenne, és többen megfordult ügyvezetőként is. Mindezek fényében különösen érdekes, hogy vajon miért is bújtatja ezeket a vállalkozásokat az általunk feltárt komplex és gyakran változó offshore cégháló mögé?
Cikksorozatunk következő részében annak járunk utána, mennyi adót fizetnek Magyarországon az Andy Vajnához köthető vállalkozások.
Oroszi Babett
Korábbi cikkeink a filmipari kormánybiztosról
Nem fedi a valóságot Andy Vajna kaszinóvállalkozásának átláthatósági nyilatkozata
3,5 millió forintba került Andy Vajna titkos berlini bulija
Lex Vajna: Százmilliós állami támogatás öldöklős videójátékok népszerűsítésére
Andy Vajna is pórázon rángatja Magyarországkormányát
Andy Vajna kedvenc cége egymilliárd forintot tüntetett el adómentesen
Független ember vagy?
Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!




Vadászháza épült Semjénéknek Gánton



gant9

Azt mindenki tudja, hogy Semjén Zsolt imád vadászni. De hogy énektanár felesége, idős édesanyja és évtizedek óta Stockholmban élő bátyja is osztozik ebben a szenvedélyben? Mi is meglepődtünk. Kíváncsiak lettünk, hogy a miniszterelnök-helyettes énektanári munkája mellett egyházzenészként tevékenykedő felesége milyen jövedelemből vett telket, és épített rajta szép nagy vadászházat Gánton.
Fejér megyében, Felcsúttól csupán néhány kilométerre fekszik Gánt, egy festői szépségű falucska a Vértes lábánál. A település neve 1999-ben vált közismertté: ekkor írta meg az ÉS, hogy miképp használták fel a Fidesznek állami tulajdonból juttatott székház eladásából származó pénz egy részét Orbán Győző gánti bányaipari vállalkozásával, a Dolomit Kft-vel kapcsolatos tranzakciókhoz. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy Gánton van annak a vadásztársaságnak is a székhelye, amelynek a KDNP-t vezető Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az elnöke. És van itt egy családi ház is, amely a Semjén-család egyes tagjainak tulajdona – azzal a megszorítással, hogy a gánti ingatlan vonatkozásában Semjén Zsolt szigorúan nem értendő bele a családba: nemhogy nem tulajdonosa, de még csak nem is haszonélvezője a háznak, legalábbis a tulajdoni lap tanúsága szerint.
Elmentünk Gántra, és ha már ott jártunk, megnéztük a Dolomit Kőbányászati Kft. telephelyét – impozáns bányaipari komplexumot találtunk. Megkerestük a faluban a Vértes Vadásztársaság székhelyének otthont adó ingatlant – ennek a vadásztársaságnak az elnöke Semjén Zsolt. A szépen rendben tartott épülettől mindössze pár lépésre, az utca túloldalán található az a gondozott, kerti tavacskával, sütödével és hatalmas faszoborral ékesített telken álló új építésű jókora lakóház, melynek kerítéskapuján a Semjén név szerepel, méghozzá kétszer is. Igaz, egyik sem Semjén Zsolté – ami abból a szempontból rendben is van, hogy a szalonkarajongó miniszterelnök-helyettes vagyonnyilatkozatában nem található gánti ingatlan.
Ugyanakkor az épületet az általunk megkérdezett helyiek egytől-egyig Semjén Zsolt házaként emlegették, mondván, gyakran látják itt a miniszterelnök-helyettes urat. Arra a kérdésre, hogy akkor a vadászházként emlegetett ingatlan névtábláján miért a család más tagjainak neve szerepel, a helyiektől nem kaptunk választ. Pedig minden körülmény Semjén Zsolt vadászszenvedélyét látszik kiszolgálni: az ingatlan előtt földút vezet az erdőbe, illetve az erdő szélén álló vadlesek felé; vele szemben áll a vadásztársaság székháza; magán a telken nincs egyetlen gyümölcsfa, egyetlen bokor vagy virágágyás sem, semmi, ami a hagyományos víkendtelek szerves tartozéka szokott lenni, vagyis az ingatlan láthatólag nem a hétvégi rekreációs célú kertészkedést szolgálja. Ez alapján logikus lenne azt feltételeznünk, hogy a névtáblán szereplő családtagokat is a vadászszenvedély köti Gánthoz.


Csak hát nehéz ezt a – gánti ingatlanban manifesztálódó – szenvedélyt a földhivatali nyilvántartás szerinti tulajdonosokról és haszonélvezőkről feltételezni. Például Semjénné Menus Gabrielláról, aki az orsolyita nővérek tulajdonában lévő (ám a ferencesek által fenntartott) Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium énektanára; hasonlóképp a miniszterelnök-helyettes 82 éves édesanyjáról, vagy évtizedek óta Stockholmban élő bátyjáról. Velük ellentétben Semjén maga többször hangoztatta, hogy gyerekkori, a későbbi vadászszenvedélye kialakulásában döntő jelentőségű élményei kötik a faluhoz. Tegyük hozzá, Semjén a faluban közkedvelt személy: a helyiek nemcsak azt mondták el, hogy a miniszterelnök-helyettes úr gyakran látogat a faluba, rendszeresen jár a környező erdőkbe vadászni; hanem azt is, hogy nagyon sokat segít a településnek, legutóbb például a jótékonysági futóverseny fővédnöke volt.
A földhivatali nyilvántartás szerint Semjénné Menus Erzsébet 2011.szeptember közepén vásárolta az 1932 négyzetméteres gánti telket, amelyre idén március elején jegyezték be a házat; hitel nincs az ingatlanon. Kíváncsiak lettünk, hogy a miniszterelnök-helyettes életrajza szerint énektanári munkája mellett egyházzenészként tevékenykedő felesége milyen jövedelemből vette a telket, és építette rajta ezt a szép nagy házat – az ingatlan értéke a környékbeli árak alapján valahol 30 és 45 millió forint között lehet. Kérdéseinkkel megkerestük tehát Semjén Zsoltot – íme a válasz:
Tisztelt Asszonyom!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrhoz intézett megkeresésére az alábbi választ adjuk: A gánti ingatlan három család: Semjénné Menus Erzsébet tulajdonában, illetve Georg Semjén-Vécsey (Svédország) és Dr. Semjén Miklósné ingyenes használatában van. Az ingatlan felépítéséhez a fedezetet a három család együtt biztosította. Ezért Georg Semjén-Vécsey részére Semjénné Menus Erzsébet családja lemondott teljes családi örökségéről 2011-ben kelt szerződésben, illetve közjegyzői okiratban Georg Semjén-Vécseynek és Dr. Semjén Miklósnénak ingyenes használati jogot biztosított az ingatlanra. Az ingatlan 176 négyzetméter, amelyet heti rendszerességgel használnak. Megemlítem, hogy mindhárom család nemzedékek óta – mintegy fél évszázada – szorosan kötődik a kis vidéki településhez.”
Még mindig nem láttunk tisztán a vásárlás és építés forrásait illetően, ezért újabb kérdésekkel fordultunk a miniszterelnök-helyetteshez. Leginkább azt szerettük volna megtudni, hogy mi az oka annak, hogy a Semjén-ágról érkező családi örökség előre megkapott része nem a majdani örökös Semjén Zsolt, hanem a felesége nevére került, illetve pontosan milyen értéket képviselt ez az örökség; továbbá, hogy a felek – Semjénné asszony, dr. Semjén Miklósné, valamint Georg Semjén – milyen arányban, mekkora összegekkel járultak hozzá az építkezés költségeihez. Megkérdeztük azt is, hogy az elmúlt esztendőben hányszor fordult meg az ingatlanon Semjén Zsolt és szűkebb családja, valamint édesanyja és Stockholmban élő bátyja; ezen kívül pedig felvilágosítást kértünk a család Gánthoz való „mintegy fél évszázados, szoros” kötődéséről, mivel ilyesmiről Semjén Zsolt életrajzaiban nem olvashattunk. Erre a levelünkre azonban már csak az alábbi szűkszavú válasz érkezett:
Tisztelt Asszonyom!
A kérdezettekre az alábbi választ adjuk: Semjén Zsolt és felesége értelemszerűen házassági vagyonközösségben van. Georg Semjén-Vécsey részére történt örökségről való lemondás egy budai lakásingatlan vonatkozásában történt, még a ház építése előtt, 2011-ben. Az ingatlan természetesen szerepel Semjénné Menus Erzsébet hozzátartozói vagyonnyilatkozatában. A Semjén Zsoltra vonatkozó vagyonjogi kérdésekre – az átláthatóságot biztosítandó – már az előzőekben válaszoltunk, a további kérdéseik már olyan személyek vagyonára és magánéletére vonatkoznak, akik nem közszereplők.”
Van tehát egy sokmilliós értékű ingatlan, amely egyértelműen az egyik magas közjogi méltóság nem is palástolt szenvedélyét látszik kiszolgálni. Ennek az ingatlannak, amit a beszámolók szerint heti-kétheti rendszerességgel használ, és amit a helyiek egyértelműen az ő házának tekintenek, a miniszterelnök-helyettes a tulajdoni lap szerint se nem tulajdonosa, se nem haszonélvezője, így értelemszerűen nem is szerepel a vagyonnyilatkozatában.
Nem világos ugyanakkor, hogy pontosan milyen családon belüli tranzakciók révén lett a gánti ingatlan tulajdonosa Semjén felesége, mint ahogy az sem, hogy 82 éves édesanyja számára milyen valódi haszonnal járhat egy nem életvitelszerűen lakott vidéki ház ingyenes használati joga. A valóság ettől még akár egybe is eshet a látszattal – erről viszont a nyilvánosság a magyar közszereplők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos szabályozás teljes komolytalansága miatt nem tud meggyőződni. Maradnak tehát a kérdések és kételyek a gánti vadásztársaságot vezető pártelnök családtagjai által birtokolt gánti ház ügyében.
Erdélyi Katalin – Becker András



Mészáros Lőrinc cége építkezik a kivágott Gellért-hegyi erdő helyén



cimlapkep

Láncfűrészek és aprítógépek zaja törte meg tegnap a csöndet a Gellért-hegyen.  A Citadella melletti parkolótól a turisták kedvenc panorámáját adó kilátón át a Szirtes útig hallatszott, ahogy a Bérc utca 6/b szám alatt irtják az erdőt. Ezt a telket vette meg alacsonynak tűnő áron a Fővárosi Önkormányzattól az alföldi közbeszerzéseken igen sikeres – korábban a Közgéppel is együtt dolgozó – Tief Terra Építőipari Kft, mely a felcsúti polgármester tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Kft-t bízta meg egy luxusvilla építésével.
2012. december 19-én árverésen értékesítette a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt (BFVK Zrt.) azt az ikonikus budapesti látképpel rendelkező 1620 négyzetméteres, műemléki jelentőségű Bérc utcai telket, melyet mindössze egy pár tízméteres bozótos választ el a Citadellától. A BFVK Zrt. értékbecslése 376 milliós árat állapított meg a Budai Várra, a Dunára, a Bazilikára és a Parlamentre néző erdős területért, melyet két oldalról az utóbbi évtizedekben épített méretes luxusvillák vesznek körül.


Mivel a telekre – magánterület lévén – nem léptünk be, szemléltetésképpen egy másik Bérc utcai ingatlan panorámájával mutatjuk meg a hely legfontosabb adottságát:
kilatas1

A BFVK Zrt. árverésén két jelentkező volt. Ahogy az [origo] akkori cikke említi, a nagykőrösi székhelyű Tief Terra építőipari Kft. és az Albers Ingatlan Kft. Utóbbi, a német Carsten Albers tulajdonában álló cég mindössze 12 nappal az árverés előtt alakult, majd 2013 őszén felszámolás alá került és idén október 2-án meg is szűnt.
A nyertes Tief Terra számára viszont nem jelentett nagy fáradtságot megszerezni a telket, az [origo] által idézett jegyzőkönyv szerint Carsten Albers már az árverés megnyitása előtt bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni. Az eredmény alapján Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes előterjesztését 2013 február 22-én 18 igen szavazattal – 15 nem ellenében – fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. A határozat ellen a Jobbik tiltakozott, de az ő módosítójukat – a többpárti ellenzéki támogatás ellenére – leszavazta a fideszes többség.
Alföldi építők
A Tief Terra Kft-t 2009-ben alapították 500 000 forint jegyzett tőkével, mely az idei év közepére 3 millióra nőtt. Árbevételük már 2010-ben meghaladta az egymilliárd forintot, 2011-ben pedig elérte a 4,5 milliárdot. Ebben az évben vették meg „a Nagy Elek nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Vegyépszer-csoport egyik darabját, a Nemzetközi Vegyépszer Bau Építőipari Kft.-t” – írja a HVG. Tavalyi nettó árbevételük meghaladta a 2 milliárd forintot.
A vállalkozás az Opten cégadatai szerint sosem volt közvetlenül magyar tulajdonban: 2010 májusáig a német Terra-Tech Gmbh rendelkezett felette minősített többséget biztosító szavazati joggal, majd a svájci székhelyű EM Tiefbau Gruppe AG tulajdonába került. E cégnek a svájci cégadatok szerint egyetlen tagja van, bizonyos Albert Maximilian Friedery, akinek a neve jelenleg 88 vállalkozásnál szerepel, mint igazgatósági tag, részvényes, aláírási joggal rendelkező személy, vagy éppen tulajdonos.
A Tief Terra jelenlegi ügyvezetői Maróthy Edit és Varga Márta Julianna, de az építkezés műszaki ellenőre az a Heli András, aki korábban a Tief Terra ügyvezetője is volt, és akiről az [origo] az írta, hogy Czira Szabolcs ügyvéd, a nagykőrösi fideszes polgármester fia ellenjegyezte dokumentum jogosította fel a telek árverésén való cégképviseletre. Heli neve a cégjegyzékben többek közt a Swietelsky Magyarország Zrt. adatainál tűnik fel, a cégben 2004 és 2007 között „más munkavállalóként” volt cégjegyzésre jogosult.
gearth2p

A Tief Terra által elnyert közbeszerzések jellemzően az Alföldön találhatóak: útépítési, szennyvízhálózat-fejlesztési munkáik voltak székhelyükön, Nagykőrösön túl Öcsödön, Dabason, Cegléden, Kecskeméten, Baján, Lakitelken, Lajosmizsén, Zagyvarékason, Tiszajenőn, Dusnokon és Jászberényben is. Első állami megrendelésük a Nagykőröst Kecskeméttel összekötő kerékpárút építése volt, amit a Közgéppel és a Kelet-Út kft-vel közösen nyertek el, de a nagykőrösi elkerülőn, a Béke úton és a helyi szennyvízcsatornán is ezekkel a partnerekkel dolgozhattak.
Azóta csupán pár alkalommal nyertek konzorciumban. A Sade Magyarország Kft-vel építették közösen az öcsödi csatornahálózatot és szennyvíztelepet, valamint a Swietelsky Magyarország Kft-vel dolgoztak együtt a bajai agglomeráció csatornáin. A Gordiusz Kft-vel közösen és a Duna Aszfalt Kft., valamint a Vakond Via Kft. alvállalkozói bevonásával építettek utakat Dabason, de a Duna Aszfalt és a Vakond Via a 92 milliós dusnoki útépítésen is az alvállalkozójuk volt. Mindkét esetben az elnyert pályázat 24.5-24.5%-át kapta ez a két cég, ami nem mellesleg egy érdekeltségi körbe tartozik.
A Vakond Via 2013 eleje óta a Duna Aszfalt tulajdonában áll, a Duna Aszfalt nevű Simicska-érdekeltségről pedig azt írta nyáron a HVG, hogy a közpénzes megrendelések terén még a Közgépnél is jobban teljesít. A Tief Terra egyébként szinte minden közbeszerzésénél alvállalkozókkal dolgozik, de csupán a fentiek esetében, illetve egy inárcsi munkánál a Soltút Kft-ben jelölte meg már a pályázatában a partnereit. Egyedi konzorciumi partnere még a Penta Általános Építőipari Kft volt, mellyel Cegléden nyert közösen.
Mi készül a Bérc utcában?
A Bérc utcai favágás helyszínén elhelyezett tábla szerint a kivágott fák helyére tervezett 3 szintes luxusvilla 2015 végén fog állni, mely mellett csak idő kérdése, hogy – az Antal utca meghosszabbításában a Citadellára vezető ösvényt eltorlaszolva – mikor húznak fel egy utolsó kerítést az egyelőre az I. kerület tulajdonában lévő megmaradt erdős telek körül.
terv

A házat a munkacsoport.net tervezte, felelős tervezője Bulcsu Tamás Vilmos, akinek nevéhez többek közt a zuglói Komócsy-ház és egy díjazott balatonakarattyai nyaraló kapcsolódik. A 376 millióért megszerzett telek értékén valószínűleg sokat fog emelni az épület, legalábbis erre enged következtetni, hogy a szomszédos Bérc utca 4. panorámás luxusvilláját 2009-ben 1,8 milliárd forintért árulták.
Bár egy beépítetlen telket nehéz összehasonlítani egy kész ingatlannal, azért utánanéztünk az utca jelenleg interneten meghirdetett ingatlanjainak is.  A legolcsóbb eladó társasházi lakás egy23 nm-es garzon 14,5 millióért, egy 70 négyzetméteres 2,5 szobás lakás 55 millióért vár gazdára, de hirdetnek egy 91 négyzetméteres lakást majd’ 74 millióért és ugyanabban a régi házban egy emelettel feljebb lévőt 74,5 millióért is.  A legdrágább Bérc utcai ingatlan, amit jelenleg találtunk, egy 236 nm-es felújításra szoruló lakás egy több emeletes épületben, 169 millióért.
Ugyanebben az utcában kiadó lakások havi 461 000-től 768 000 forintig terjedő áron vannak meghirdetve. Az egyetlen kiadó ház, egy 2 emeletes és 6 szobás ingatlan havi 2,5 millióértszerepel a neten.
A hétfői favágáson egyébként még nem láttuk a kivitelezőként meghirdetett Mészáros és Mészáros Kft járműveit, a Garden Kft. munkagépét viszont igen. Ez egy 1990-ben alakult kertészeti cég, mely büszkén hirdeti honlapján a megbízóit, akik között a felcsúti Puskás Akadámia érdekeltségébe került Alcsúti Arborétum ugyanúgy ott van, mint több fővárosi kerület, a cégek közül a T-Mobile, az ELMŰ, a Fővárosi Vízművek, építőipari vállalkozások közül meg a Swietelskytől a Strabagon, a Porr-on, a Colas-on át a Hídépítőig, Gropius-ig és Arcadom-ig a legjava.
Halász Áron










Akár 600 milliárd forint veszteséget okozhat az Eon földgáz-nagykereskedő megvásárlása



orbaneon

Másfél évvel ezelőtt indítottunk pert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen, hogy megismerhessük az állami tulajdonú Magyar Villamos Műveknek az Eon földgáz-nagykereskedő és a földgáztározók megvásárlásáról döntő közgyűlésére kiadott mandátumot és az azt megalapozó előterjesztéseket. A Vagyonkezelő utolsó töltényig küzdött, hogy elzárhassa ezeket a nyilvánosság előtt, de mind első fokon, mind másodfokon, mind pedig aKúria előtt nyertük a pert. Most pedig végül megkaptuk az iratokat is, amiket közzé is teszünk. Kezdjük érteni, miért nem akarta kiadni az előterjesztéseket a Vagyonkezelő: azok az  E-on földgáz-nagykereskedő piaci értékét a Take-or-Pay kockázatok beárazásával együtt -600 milliárd forintra, nem tévedés, mínusz hatszázmilliárd forintra teszik.
Eufemisztikusan szólva szokatlan tranzakció keretében szerezte meg közpénzből az állam az E.on magyarországi földgáz-nagykereskedőjét és gáztározóit: a vételárat már a cégek teljeskörű átvilágítása és a szerződés kitárgyalása előtt, a miniszterelnök és az Eon vezére közötti szándéknyilatkozatban meghatározták. Sőt, az előterjesztés szerint a szerződés teljes kitárgyalásáig az E-on nem volt hajlandó teljeskörű iratbetekintést biztosítani a magyar állam képviselőinek, épp a legfontosabb üzleti kockázatokat tartalmazó szerződéseket csak a szerződések parafálása után (előterjesztés 7. oldal) volt hajlandó megmutatni.
Nyilván nem véletlen, hogy mindenki az ülepét védte a tranzakció során: az MVM olyanelőkészítő anyagot készített, ami olyan kiemelkedő árazási és finanszírozási kockázatokat azonosított, amelyektől épeszű ember csak menekülni akar. A Vagyonkezelő gazdasági főigazgatója véleményében hasonlóan járt el, mindenképpen miniszteri döntést javasolt a témában. A Vagyonkezelő igazgatósága is csak miniszteri utasításra (részvényesi joggyakorlói határozatra) adta ki az MVM közgyűlésre szóló, az E.on-cégek megvásárlására vonatkozó mandátumot, Németh Lászlóné az utasításában pedig a Kormány határozatára hivatkozott.
A legfontosabb kockázatként az előterjesztés a földgáz-nagykereskedő Take-or-Pay kötelezettségét említi, amely azt jelenti, hogy az orosz Gazprommal fennálló hosszú távú földgáz-nagykereskedői szerződés alapján egy előre meghatározott mennyiségű földgázt akkor is ki kell fizetnie a magyarországi nagykereskedőnek, ha egyébként azt nem nem tudja értékesíteni. Ezt a szintet még jóval a világgazdasági válság miatti fogyasztáscsökkenés előtt határozták meg, vagyis a Take-or-Pay automatikusan milliárdos nagyságrendű veszteséget termel a magyar földgáz-nagykereskedő számára.
Leginkább emiatt lőtte be a nagykereskedő piaci értékét  akár -600 milliárd forintra az előterjesztés, ami azt eredményezi, hogy kedvezőtlen esetben a 261 milliárdért megvásárolt teljes csomag (nagykereskedő+tárolók) lehet hogy csak -355 milliárd forintot ér. A különbség 616 milliárd forint. Az előterjesztés maga rögzíti, hogy a Take-or-Pay kockázat csökkentéséről csak a tranzakció zárását követően lehet egyezteti az orosz Gazprommal, vagyis akkor, amikor már a kockázatot végső soron a magyar állam magára vállalta.
Az árazási problémákon túl az előterjesztés szerint az egész adásvétel komoly állami támogatási kockázatokat hordoz magában, leginkább valószínűleg azért, mert nehezen támasztható alá, hogy ilyen vagyonértékelés és ekkora kockázatok mellett ennyi pénzért egy független piaci szereplő is megvásárolta volna az E.on érdekeltségeit. Ezzel kapcsolatban az első előterjesztés megjegyzi, hogy „célszerű lehet a teljes problémahalmazt a témában kompetens szakértőkkel, és a Támogatásokat Vizsgáló Iroda illetékeseivel áttekinteni.”
Túl alapos vizsgálatra mindenesetre nem kerülhetett sor, mivel az egy héttel későbbi, immár a miniszteri utasítás nyomán megszületett második előterjesztés csak annyit tartalmaz, hogy „az időközben történt tárgyalások során az E.ON SE kérte a tranzakció esetleges tiltott állami kockázatának vizsgálatát, melyet információink szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Vagyonpolitikai Államtitkársága megvizsgált és véleményéről tájékoztatta az E.ON SE-t.” A vizsgálat eredményéről maga az előterjesztés hallgat, ami meglehetősen beszédes.
Nem tudjuk, hogy a tranzakció zárását követően a magyar kormányzat milyen megállapodást kötött az orosz féllel az előterjesztés szerinti sokszázmilliárd forintos kockázatok csökkentése érdekében. Azt azonban látatlanban is megelőlegezhetjük, hogy ha a Gazprom hajlandó volt újratárgyalni a hosszú távú földgázszállítási szerződést, azért vagy maga a Gazprom vagy az orosz állam kért cserébe valamit. Csak találgathatunk, hogy mit.
A kiadott iratokat (a könnyebb követhetőség érdekében mellékletekre bontva) elolvashatja itt:
1. sz. melléklet: VIR lap
3. sz. melléklet: Közgyűlési meghívó
4. sz. melléklet: MVM javaslatot kérő levél
5. sz. melléklet: MVM Alapszabálya
7. sz. melléklet: Vagyonértékelési elemzések 2012november2013január
12. sz. melléklet: Szándéknyilatkozat
15. sz. melléklet: Letéti szerződés
16. sz. melléklet: Belső vélemények
(Címlapkép: innen.)



Lázár János 23 millió forintért rendelt csehországi fácánvadászatot



lázár_fácán3_la

Az atlatszo.hu birtokába került szerződés tanúsága szerint 75 ezer euró, azaz mintegy 23 millió forint értékben rendelt Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár novemberre csehországi fácánvadászatot. A vagyonnyilatkozata szerint ennyi készpénzzel nem is rendelkezik az uniós és norvég állami támogatások felhasználásának irányítása terén múlhatatlan érdemeket szerzett fideszes politikus.
Az Átlátszó birtokába jutott szerződés tanúsága szerint Lázár János magánszemélyként rendelte meg 2014. november 7-8-ra a vadásztatást a Lesy ČR nevű cseh állami erdészeti vállalattól. A Hradec Králové-i székhelyű Lesy fő profilja a cseh állami tulajdonú erdők fenntartása és vagyonkezelése, de vadásztatással is foglalkoznak, a honlapjukon közzétett információk szerint több mint 1100 saját vadászterületen. Az egyik legszebb, már a középkori uralkodók által is rendkívül kedvelt bohémiai vadászterület a Prágától 40 kilométerre, Benešov mellett állóKonopiště kastély mellett terül el, az 1914-ben Szarajevóban meggyilkolt Habsburg-Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg is itt vadászott annak idején, számtalan trófeája a mai napig megtekinthető a kastélyban.
A Konopiště vadászterületen csak fácánból 60 ezer darabot vadásztatnak évente az október közepétől január végéig tartó vadászidény során. Ezekből rendelt meg most a szerződés tanúsága szerint 2500-3000 példányt Lázár János, a Fidesz minisztervárományosa a november eleji hosszú hétvégére. A lelőtt fácánok darabjáért – áfával együtt – 30 eurót kell fizetnie, ha tehát sikerül mind a háromezret leszedni, az 90 ezer euróba (mintegy 27 millió forintba) fog fájni Lázárnak, az előleg mértéke alapján azonban a szerződés ennél szerényebb, 75 ezer eurós (mintegy 23 millió forintos) összegre taksálja a reménybeli vadászzsákmány értékét. A vendégek számáról a szerződés nem tartalmaz információt, de annyi kiderül belőle hogy a közeli Hotel Sen vagy Hotel Tvorsovice szolgálhat szállásul számukra.
A szerződés értelmében előlegként május végéig a kalkulált összeg 40 százalékát, 30 ezer eurót (mintegy 9 millió forintot) kell Lázárnak átutalnia, a második, ugyanekkora részletnek október 1-ig kell megérkeznie a vadásztársaság bankszámlájára, a maradék 20 százalékot pedig készpénzben kell kifizetni a helyszínen a vadászat után. A március 6-án kelt szerződést Lázár mellett Miroslav Jankovsky, a vadásztársaság igazgatója szignálta. Az irat valódiságát ellenőrzendő őt fel is hívtuk a megrendelőre hivatkozva, és megkérdeztük tőle hogy megérkezett-e már az első, május végéig esedékes, 30 ezer eurós részlet Lázár úrtól. Jankovsky tudta hogy melyik szerződésről érdeklődünk, és megígérte hogy utánanéz az utalás beérkeztének.


Lázár Jánosról már januárban kiderült hogy szeret vadászni, a cink.hu vette észre hogy Donatella Failoni, Oszter Sándor színművész felesége még tavaly decemberben 18 képes, nyilvános galériát tett ki a Facebookra a soponyai vadászkalandról. A Kádár János egykori kedvenc vadászterületén készült képeken mások mellett Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, valamint gróf Károlyi László és felesége szerepeltek az államtitkár és 913 kilőtt fácán társaságában. Korábban a hvg.hu-nak Lázár azt nyilatkozta, hogy a vadászat a magánélete része, és hogy nem a gazdasági elittel, hanem egy régi, összeszokott baráti körrel hódol vadászszenvedélyének.
Bár az illusztris vendégek akkor Lázár Jánost nevezték meg vendéglátóként, a tavaly decemberi soponyai vadászat költségeiről a politikus kabinetfőnöke azt állította, hogy azt a résztvevőkdobták össze, a vadászat az adófizetőknek egyetlen forintjába sem került, az állam pedig csak nyert rajta, mert a vadászok adókat is fizettek. A januári becslés szerint csak a 913 fácán lelövése mintegy 5,5 millió forintba kerülhetett, a Vadex Zrt. vezérigazgatója pedig nem árulta el a sajtónak, hogy ki rendezte a számlát. Csak annyi derült ki, hogy egy magánszemély, és nem Lázár János fizetett. A rejtélyes szponzorra minden bizonnyal novemberben is szüksége lesz a fideszes politikusnak, hiszen a legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint nem rendelkezik annyi készpénzzel, amennyiről a cseh vadászparadicsommal leszerződött.
Bodoky Tamás



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése