2020. február 3., hétfő

Innovatív immunitás

























Innovatív immunitás




Egy élelmes biológiai megoldás, amivel RNS-ből védőoltást lehet előállítani
A védőoltások a gyógyszerek egyik legkifizetőbb csoportja, mégis sok komoly ragályos betegség ellenszérumát eddig még nem sikerült előállítani. A Bécsi Egyetem kutatógárdája nemrégiben bemutatott egy olyan új vakcinagyártási módszert, amivel egerekben voltak képesek az encephalitis ellen hatásos ellenállást kiváltani. Az encephalitis egy kullancs által terjesztett vírusos fertőzés. A védőoltás egy olyan új módszernek az előfutára, ahol az RNS-t használják fel, azaz azt a molekulát, amely segítségével a sejt genetikai információja eljut a DNS-től a fehérje-előállító területekre. Ha az elgondolás beválik más feltételek mellett és más állatoknál is, ez óriási előrelépést jelenthetne a vakcinagyártásban.
A legtöbb ma használt védőoltás hatástalanított vagy legyengített mikrobákból áll. Az elmúlt években immunológusok rájöttek, hogy a plazmidok, ’tiszta’ DNS darabkák, akár önmagukban is tudnak immunitást kiváltani, hogyha beléjük építenek egy olyan új szakaszt, ami egy pathogén fehérjéjét kódolja. Amint a DNS belép az állat sejtjeibe, ott ’lefordítódik’, és a sejt elkezdi a fehérjét termelni, ami viszont így stimulálja az immunrendszert. A hagyományos ellenszérumokkal összehasonlítva a DNS oltóanyagok könnyen és olcsón előállíthatóak, mivel nem kell nagy mennyiségű baktérium és vírus törzseket kitenyészteni egy dózishoz. Bármennyire is ígéretesnek hangzik a DNS oltás, a klinikai kísérletek eddig nem voltak annyira sikeresek mint azt sokan remélték, mivel a gazdasejtek mindössze addig termelik a pathogén fehérjét, amíg a kódoló DNS változatlan marad.
Egy másik módszer után kutatva, Christian W Mandl és kollégái laboratóriumban mesterségesen előállítottak olyan RNS-t,ami a kullancs által terjesztett encephalitis vírus szinte teljes genetikai állományát tartalmazza. Ez a genom, csakúgy, mint sok másik vírusé, RNS-ből áll. Bár hiányzanak belőle egyes géndarabok, a mesterséges vírus RNS így is képes volt szaporodni és fertőző volt, ha gazdasejtbe juttatták. A teljes vírus genommal ellentétben, viszont lassabban szaporodott.
Mandl és kollégái ezután a szintetikus, legyengített RNS-t egy mikroszkopikus aranygolyóbisra rögzítették és egy ’génfegyver’ segítségével belelőtték kísérleti egerek bőrébe. A génfegyver sok más DNS oltószerekkel foglalkozó tanulmányból ismert már.
A kezelés eredményeképpen az egerek erős immunitást fejlesztettek ki encephalitis ellen, valószínűleg mert az RNS egy helyi, gyenge fertőzést okozott, ami felkészítette és megerősítette az állat immunsejtjeit. Döbbenetes volt az eredmény, mivel az RNS képes volt osztódni és így a mennyiség, ami az immunitás megszerzéséhez kellett alig egy ezreléke volt annak a tiszta DNS adagnak, ami védőoltásként kellett volna. Az eredményeket a Nature Medicine 1998. decemberi számában publikálták.
A legtöbb korábbi RNS-sel foglalkozó vakcina kutatás az RNS-t mint hordozót használta fel, ami különböző pathogének fehérjéit állítja elő a sejtben. Más kutatások csupán olyan rövid RNS szekvenciákkal foglalkoztak, amelyek pathogének génjeit kódolják. Viszont ez az új megközelítés, csakúgy, mint a DNS vakcinák, csökkenti azt a pathogén fehérje mennyiséget, amit a gazdasejt termelni tud. Az olyan szintetikus fertőző RNS, ami szinte teljesen megegyezik a vírus RNS-ével, teljesen eredeti ötlet, állítja Margaret A. Liu, aki a Chiron Technologies munkatársa a kaliforniai Emeryville-ből. A Chiron levédjegyzett olyan molekulárisbiológiai eljárásokat, amelyekkel olyan RNS vírusok gyárthatóak, amik hatására a sejtek a kívánt RNS szakaszt nagy mennyiségekben előállítják.
Egy Mandl ötlete alapján előállított praktikus vakcina azért lenne hatásos, mert a gazdasejtben sokszorozódna, és emellett biztonsági előnyei is lennének. A legyengített vírusok a sejtben szaporodva néha visszaváltoznak fertőzővé, viszont nincs semmilyen indok, hogy miért történhetne meg mindez egy szintetikusan előállított RNS-sel. Legfontosabb, hogy az RNS, ellentétben a DNS-sel, nem képes beépülni a gazdasejt kromoszómájába, mint ahogy azt már többször is megfigyelték már DNS oltóanyaggal befecskendezett sejtkultúráknál.
Viszont, ahogy arra David B. Weiner, a University of Pennsylvania munkatársa figyelmeztet minket, az RNS meglehetősen gyorsan lebomlik, s így lehetséges, hogy Mandl technikáját csak nehezen lehetne használni tartós oltóanyagok előállításához, mivel nem lehetne hosszabb ideig raktározni illetve szállítani őket. Mandl szerint az előállított anyagok még akár fél éves raktározás után is tökéletesen működnek. Szerinte az eljárás kitűnően használható lenne sárgaláz és gyermekbénulás ellen, amiket ugyanolyan RNS vírusok okoznak, mint az encephalitis (viszont nem működne DNS alapú vírusok és retrovírusok, mint a HIV ellen). Mandl elismeri, hogy az eljárás bonyolultsága miatt az RNS-oltóanyag jelenleg még túl drága széles körű használatra, de a tömegtermelés lejjebb viheti a kiadásokat, és a védőoltások terén sürgős szükségünk van az új ötletekre.










Biohackerek feltörhetik az emberi agyat? - A szintetikus biológia új irányai







Az amerikai tudósok meg vannak győződve, hogy nincs messze az az idő, amikor az agyat ugyanúgy „fel lehet törni”, mint a számítógépet, azaz irányítani lehet majd az embert.
Vírusként speciális mikroorganizmusok szerepelhetnek, amelyeket a gépsebészet új irányával, a szintetikus biológiával foglalkozó kutatók hozhatnak létre.
A sejtek, mint élő mini komputerek, a DNS, mint a programozás nyelve: íme a futurológusok üzenete. Ugyanakkor az orosz szakemberek szerint az ilyen összehasonlítás csakis metafora.


Egyáltalán nem korrekt a számítógép és az emberi agy közvetlen analógiája – mondja Alekszandr Kaplan génsebészeti szakértő. A programozó nagyon jól ismeri a számítógépet, pontosan tudja, hová küldi a vírust, hogy károsítson bizonyos programot. Az emberi agy azonban sokkal bonyolultabb.


"Az agy titka titok marad. Senki nem tudja most, hogyan olvasható az információ az agyból. Hiszen százmilliárdnyi idegsejt közül melyikhez kell fordulni? Ez a feladat teljesíthetetlen az agykutatók számára is. Akkor mit tehet egy apró vírus, amely arra irányul, hogy valamelyik sejt genomjába beépülve újraalkossa magát? Ez irreális feladat, még a nagyon távoli jövőre is."


Alekszandr Kaplan szavai szerint rendkívül nehéz kialakítani szintetizált genommall rendelkező mesterséges szervezetet, amely hasonlítana az ésszerű lényre és maga is képes lenne „gondolkodni”.


Más szakemberek feltételezik, hogy elvileg nem zárható ki az ember viselkedésének irányítása speciálisan beprogramozott mikroorganizmusokkal. Vlagyimir Korovin, az Információs Csúcstechnológiák Ügynökségének igazgatója szerint, ami „korábban csak a fantázia terméke volt, most realitássá válik. "Mesterséges szerveket állítanak elő, olyan printereket, amelyek nyomtatják ezeket a szerveket” – állapítja meg a programozó.


Bármilyen távlatokat is rajzoljanak a tudósok, a szintetikus biológia eredményei kétségtelenek. Már elkészült az első baktérium, amelynek teljes egészében mesterséges a genomja. A tudósok olyan mikroorganizmusok kidolgozásán munkálkodnak, amelyek generálják a gyógyszereket, az élelmiszert, sőt még képesek elektromosság előállítására is.
Bejegyezte: SBG Buddha 

Szabadkőművesek légvárai - Szaniszló Ferenc - Hihetetlenül FONTOS !




A március 15-i Csíkszeredán megtartott ünnepségen olyan történelmi tényekről beszél Darvas Kozma József pápai káplán, amit én még így nyilvánosan soha nem hallhattam. Rotschildok, szabadkőművesség, 1848 és Trianon összefüggéséről. Nagyon bátor és épp ezért megdöbbentő igaz beszéd ! (2perctől)


Töröltették a világ panorámát ezen számát !!!





Ipari mennyiségben gyárthatják a szintetikus vért

Dávid Imre 2013. június 18. 16:00
Skót tudósok őssejtekből hoztak létre mesterséges vért. A brit egészségügyi felügyelet hosszas huzavona után most engedélyt adott a gyártására.
A The Verge a múlt héten számolt be róla, hogy a gyógyszerek és egészségügyi termékek gyártását felügyelő brit kormányszervezet, a Medicines and Healthcare products Regulatory Agency (MHRA) engedélyt adott az őssejtekből létrehozott szintetikus vér „nagyipari léptékű” gyártására.
A skóciai Scottish Centre for Regenerative Medicine kutatói már évekkel ezelőtt kifejlesztették azt az őssejt-technológiát, amely alkalmas a mesterséges vér nagy mennyiségű előállítására. Fejlesztésük hosszabb távon akár a világszerte tapasztalható krónikus vérhiányt is orvosolhatja, és csökkentheti a vérátömlesztésekkel átadható fertőzések kockázatát.
Ipari mennyiségben gyárthatják a szintetikus vért 1

A Wired egy múlt héten megjelent cikkében részletesen elemezte, milyen kihívásokkal kell megbirkózniuk a kutatóknak a szintetikus vér gyártásához szükséges őssejtek „tömeges tenyésztése” során, és azt is megvizsgálta, milyen hatással lehet az egészségügyi iparra, ha szabadalmaztatják a technológiát.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése