2020. február 3., hétfő

Amikor átírják a történelmet !!!!

























Amikor átírják a történelmet !!!!





Az egész Balkánon és Magyarországon is átkelhetett októberben az egyik terrorista 


2015. november 15. 
Mandiner


Szerbiában és Horvátországban is regisztrálták az Ahmed Al-Mohamed névre kiállított, az egyik párizsi merénylő holttesténél megtalált szíriai útlevél gazdáját, aki mintegy hetven másik menedékkérővel együtt október 3-án a tengeren át érkezett meg egy görög szigetre. Jó eséllyel egy másik terrorista is Görögországon át érkezett Európába, egy társuk pedig Párizs külvárosában élő francia állampolgár volt. 
A balkáni menekült-útvonalon át érkezhetett Európába a péntek éjjeli párizsi terrortámadások egyik elkövetője a szerb Blic értesülései szerint. A lap vasárnapi számában fotót is közöl az Ahmed Al-Mohamed névre kiállított szír útlevélről. 
A görög belügyminiszter-helyettes, Nikos Toskas közleménye szerint az útlevél gazdáját Leros szigetén regisztrálták 2015. október 3-án, ahova Törökországból érkezett egy lélekvesztőn, 69 másik menedékkérővel együtt. A Blic úgy tudja, hogy a férfi 2015. október 7-én Miratovcénál lépett be Szerbiába Macedóniából, menekültkérelmet adott be Presevóban, majd folytatta útját Horvátországon át Nyugat-Európa felé. 
Mindezzel egybevág a horvát RTL televízió értesülése, miszerint a szerb-horvát határon fekvő Valkóapáti (Opatovac) melletti befogadóközpontban is regisztrálták az útlevél tulajdonosát, aki aztán Magyarországon, majd Ausztrián át utazott tovább. 
Másik terrorista is jöhetett a Balkánon át 
A Reuters úgy tudja, hogy jó eséllyel egy másik párizsi merénylőnek is Görögországon át vezetett az útja Európába. "Nagyon valószínű, hogy egy másik gyanúsított is átkelt Görögországon. Folytatjuk a vizsgálatot." - közölte a hírügynökség kormányzati forrása. 

A Politico európai kiadása összefoglalójában azt írja, a francia ügyészség feltételezései szerint a nyolc terrorista három csoportra oszolva követte el a támadásokat több helyszínen. Az elkövetők körül a szír útleveles férfin kívül még egy 1985-ös születésű francia férfit azonosítottak, aki Párizs egyik elővárosában élt, és az iszlám radikalizmus szimpatizánsaként tartották nyilván. Az elkövetők között belga állampolgárok is lehettek, Brüsszel jelentős részben muzulmánok lakta Molenbeek negyedében nagyszabású rendőri akciók zajlottak szombaton késő este, többeket letartóztattak. 

Egyes hírforrások úgy tudják, a Stade de France stadion mellett magát felrobbantó terroristák egyike mindössze 15 éves volt - a francia Le Monde-nak viszont nincs ilyen információja. 

2015. november 13-án, pénteken éjjel Párizsban számos helyszínen párhuzamosan hajtottak végre terrorcselekményeket. Percről perce tudósításunkat itt találja, az összes ide tartozó hírt, videót, véleményt pedig a terror Párizsban címke alatt. 
 
 
Egyik olvasónk Berlinből küldte nekünk a fotókat, a megemlékezés helyszínéről.
Köszönjük! 
ORIGO



Politikai színjáték 
A terrorcselekmény mindig a hatalmon lévők érdekeit szolgálja, soha nem a hatalom ellen küzdőkét. 
Kinek az érdeke a robbantás, a lövöldözés? - Az ellenérdekelt félnek. 
Ha valaki egy társadalmi ügyet képvisel, az utolsó dolog, amit tenni fog, hogy a társadalmat önmaga ellen hangolja, hogy ellenszenvet kelt saját céljaival, értékrendjével szemben. 
A terrorizmus növeli a félelmet és a kiszolgáltatottság érzését,- így növeli a bizalmat a közhatalmat gyakorlók iránt. 
Gondoskodó, védelmező szerepkörbe emeli őket. 
Megkönnyíti a társadalomra nézve hátrányos intézkedések bevezetését. 
Megkönnyíti a társadalom egészének érdekét nem szolgáló "háborús erőfeszítéseket". 
Növeli a tömegmédia iránti általános érdeklődést. 
A terrorizmusnak pontosan meghatározott deklarációja van. 
A merényleteknek politikai, társadalmi deklarációja nem volt. 
A túszejtéshez azok értenek, akik tömegpszichológiai képzést kaptak, mint pl. a titkosszolgálatok, - nem azok, akiket egy kecskefarmon képeztek ki. 
Egy lövöldözéssel megrémített tömeg kiszámíthatatlan és kezelhetetlen. 
Két-három provokátor-ügynök pár másodperc alatt tömegpánikot képes kelteni. 
Egymásnak ellentmondó hírek az áldozatokról és a terroristákról. 
A rendőrök több ezer eurós fegyverzete-páncélzata mellé nem telik egy száz eurós, rádiós sisakkamerára - hogy a művelet parancsnoka lássa, mi újság? 
Álszent európai politikusok szolidarítási nyilatkozat-hulláma. 
Az Egyesült Államok felfegyverezte az "Iszlám Államot",- "hivatalosan" pedig "harcol ellene"? 
Nem ugyanoda csapnak le legközelebb,- mégis Párizsban gyülekezési tilalom van érvényben és betiltottak minden utcai demonstrációt. 
Nem véletlenül történt ez a merényletsorozat az elmúlt fél év bevándorlási hullámát és az akörül keletkezett ellentéteket, indulatokat szorosan követve. 
Hogy mi az összefüggés? Annyi, mint egy színdarab egy felvonásában két, egymást követő szín között. Korszellem. 
(B.E. Facebook) 
Kapcsoldó: 
   A terrorizmus: politika! (facebook.com
   Izraeli fegyvereket találtak a terrorsejtnél (hidfo.ru
   Az Iszlám Állam vállalta magára a párizsi vérengzést (origo.hu
   Amerikai történész: Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet az Egyesült Államok titkos hadserege(harcunk.info
   Összehangolt terrortámadás a francia fővárosban (magyarhirlap.hu
   Újratöltöttek és lőttek - Szemtanúk beszámolói a terrortámadásról (karpatinfo.net
   Gyilkolt a liberalizmus (hunhir.info
   Horvát miniszterelnök: a párizsi merényleteknek nincs köze a migrációhoz (alfahir.hu
   Angela Merkel szíriai meghívottja volt az egyik párizsi öngyilkos merénylő (napimigrans.com
   Ma éjszaka megbukott a liberalizmus, megbukott Merkel, Hollande (mandiner.hu
   Cameron: Fel kell készülni brit áldozatokra is (index.hu
   Nem fogadnak be menekülteket a lengyelek a terrortámadás miatt (hunhir.info
   Földi László szerint ez nem terror, ez a háború, Európát megtámadták (hirado.hu
   Biztonságpolitikai szakértő: további merényletekre kell készülni Európában (alfahir.hu
   Sarkozy totális háborút hirdet a terrorizmus ellen (karpathir.com
   Washingtonban összeült a Nemzetbiztonsági Tanács (karpatinfo.net
   Újabb támadás érte párizst! Kisiklott és csatornába zuhant a francia szuperexpressz. Rengeteg az áldozat! (frenetikus.eu
   Nincs több kifogás: le kell zárni Európát (alfahir.hu
   Ferenc pápa: a párizsi merényletek a III. világháború részei (alfahir.hu
   Az egész NATO háborúba mehet az Iszlám Állam ellen (karpatinfo.net
   Meteorológusként sem szabad még ellent mondani a dogmáknak (hidfo.ru
   A magyar határvédelem története (mult-kor.hu
   Gyurcsány: Hiszünk az Európai Egyesült Államok megvalósulásában (mandiner.hu
   A DK szerint a magyarok háromnegyedét képviseli a kvóták melletti kiállással (pestisracok.hu
   Lefújták a Fidesz-kongresszust - Orbán nemzeti gyásznapot hirdetett (pestisracok.hu
   Orbán Viktor részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak (kormany.hu

Mireisz Tibor: A részvét fontos, de Nemzeti Gyásznap??? Az Trianon. (Ott kivonultunk a teremből régebben.Nem?)


A TERRORIZMUS: POLITIKA!


Hogy értelmezzük a tragikus párizsi merényletet? Politikai alapelv minden lényegesszámba menő világesemény megítélésénél, hogy feltételezzük: A FOLYOMÁNYA A CÉL. A politikának a feladata az, hogy CÉLOKAT valósítson meg, és hagyjuk kérem a morális alapelveket, és más libbant/neokon kuruzsló tálalást, meg az elleplező beszédet. A politikai beszédnek nem igaznak kell lenni, hanem olyan szavakat, mondatokat kell tartalmaznia, ami a célt elősegíti, a politikai eseményeknek pedig nem igazságosnak, helyesnek, jónak, lakosságokat megkímélőnek kell lenni, hanem a célok irányába kell vigyék a politikai “reakciót”.
Mit vált ki tehát ez a tragikus merénylet? A MENEKÜLT ELLENESSÉG FOKOZÓDÁSÁT. Mivel szemben? A retardált merkeli “libbant” kérdóval SZEMBEN, ami egy antidemokratikus kváziliberális narratíva, és amit az uniós lakosságok elutasítanak. Az európai lakosságok elutasítják a gazdasági bevándorlók adófizetői pénzből elszállásolását és ellátását, lévén, hogy tudomásul vették azt a tényt, hogy kapitalizmusban élünk. (sajnos vagy szerencsére - ez most mindegy). A merénylet az uniós politikai elitet pont hogy visszatereli a demokráciába, ami ilyetténképpen jó fejlemény (csak ugye miért ilyen gyilkos eseménynek kellett ezt kiváltani?). ELSŐ kritikája: Nyilván lehet azt állítani, hogy az arab stratégia nem a demográfia eszközét akarja alkalmazni Európa elfoglalására, ami ellen egyébként VÉDTELEN lenne, mert az iszlamisták valamiért “sietnek”, meg persze ezek a személyek ugyebár “őrültek”. MÁSODIK kritikája: Nem Európát akarják meghódítani, hanem a “saját” arab világuk kell nekik. Ez az elképzelés még talán rendben is lenne - de később leírom, hogy mégse’.
Őrült-e az iszlamista terrorista? Minden vallás irracionális, (az ateizmus is némileg), és a vallás: neurózis - szokták mondani, hogy aki naponta öt percet beszél istennel azt szentté avatják, aki két órát diliházba csukják. (Fromm pedig, hogy a hívők minden korban képesek voltak alantas hajlamaikat bevinni az egyházukba - ahogy a természetes civilizációs jószolgálatiság, és jámborság is bevihető.) A terrorizmusba az iszlamizmus viszi az irracionalitást. Ez kis magyarázatra szorul. Az erőszakos politikai érdekérvényesítésnek két formája van, a “polgárias” honvédelem, és a terrorista küzdelem. A terrorizmus a definíció szerint aszimmetrikus háború, amiben a politikai jogokért küzdők mögött nem áll “polgárháborúsan” számos tömeg, és elismert állam, ami hadat üzenhetne. A terrorizmussal kapcsolatban politikailag elbeszélhetetlen, hogy SÉRELEM ÁLLNA A HÁTTERÉBEN. A sérelem felemlegetése, ne adj isten a racionális taglalása a modernitás elleni árulás, inkorrektség, és az őrület bélyegével fenyeget. Bár mind a háború, mind a terrorizmus a politikai érdekérvényesítés erőszakos eszköze, de a háború lehet “igazságos”, amennyiben a globális liberális nyelvi univerzumban ez hihető módon előadható. És mint látjuk a hazugságokra alapuló iraki mészárlás esetén médiastratégia kérdése hogy az emberek elfogadják “az igazságos háború tündérmeséjének „megmentési dramaturgiáját", amely lehetővé teszi a megalapozott erkölcsi igazságszolgáltatást.” (Lakoff: Egy háború metaforája).
A háborús bűncselekményekről Karl von Clausewitz mondta: “A háború a politika folytatása más eszközökkel.” Ez kis kiegészítésre szorul: Az ‘erőszak / barbarizmus’ a politika - és a verseny - folytatásra más eszközökkel. A háború és a terrorizmus: közönséges gyilkosság, csak a háború a nemzetközi jog keretei között zajló szervezett gyilkosságsorozat, míg a terrorizmus szórványos, és politikai érdekérvényesítésre lényegében alkalmatlan. A háborúban a győztesnek van igaza, és a győztes így saját döntőbírája. (Gondoljunk az antidemokratikus Trianoni diktátumra.) A győztes az erősebb, és így övé az igazságosság kinyilvánításának joga is, és így nemzetközi értelemben nem morálisan jobbak és rosszabbak vannak, csak erősek és gyöngék. Nyilvánvaló, hogy Clausewitz háborús elvéből hiányzik a moralitás, bár a nyilvánvalóan gyalázatos mészárlások okozhatnak komoly politikai kárt.
A terrorista bűncselekményekről A terrorista bűncselekmények - a háborússal szemben - nem vezetnek politikai győzelemhez, így a terroristák oldalán nem jelenhet meg “az igazságosság kinyilvánításának joga“, tehát az erőszakot a terrorista nem tudja utólag legitimálni. Vele szemben a polgárháborús “felszabadítók” által elkövetett gyilkosságok és leszámolások utólagosan legitimmé nyilvánítódnak, persze a győzelemig pl. államrend elleni cselekménynek, terrorizmusnak árulásnak számítanak. (legalitás, legitimitás problémája)
Megtámadtak minket? “A Merkantilista Angyal” kijelentette: „Párizsban a szabadság ellen intéztek támadást, de a szabadság erősebb minden terrornál.” Amennyiben politikai oka van a terrorizmusnak, akkor az is csak a szabadság kivívására törekvő tevékenység, tehát nem őrület, nem irracionális, illetve az iszlám állam is csak a liberális kaszinókapitalizmus által megjelenő VERSENY folytatása BARBÁR eszközökkel. A nyílt barbarizmus, mint eszköz, nem fér bele a legitimnek mediatizált burzsoádemokráciába, hozzáteszem szerencsére, mert ezért nem végzik ki a szakszervezeti és baloldali vezetőket Európában - mert a barbarizmus itt ilyen irányban kellene kifejeződjön. (hát nem kínos?) Az iszlám fundamentalista ISIS tehát a Gresham-törvény “helyes” alkalmazója, miszerint az aljasabb eszközöket felvonultató erők előnyre (erőre) tehetnek szert a szélesebb eszközkészlettel. A németek Merkantilista Angyala szerint “megtámadtak minket” tálalásmódjával szemben az igazság inkább az, hogy “visszavágtak”. Tönkretette őket a mi burzsoá világdemokráciánk. “Mi” alattomos gazdasági és háborús eszközökkel meggyaláztuk őket, és bár előadtuk, hogy jogosan jártunk el, csak az iszlám világban nem működhet a “modernista elmegyarmatosítás”, és az “igazságunkat” körmönfont metaforákkal alátámasztó tematizáció.
A terrorizmus oka a világdemokrácia hiánya Elvileg a globális kváziliberális kamatkapializmus ellen csak globális eszközökkel lehet küzdeni, és BÁRKI, aki a globális liberálburzsoá kizsákmányolás ellen vonul fel, az terrorista lesz - nem lehet más. Nincs globális demokrácia, nincs erre parlament, nincs ezt szolgáló választás, és ahogy képtelenség a munkásosztály képviselete a nemzeti parlamentekben, úgy képtelenség a Maastricht-i elvek tőkének kedves infláció elleni küzdelmét munkanélküliség elleni küzdelemre felcserélni (munkanélküliség + bérszínvonal). Nincs olyan alany a politikai gépezetekben, aki ilyesmit akarhatna. Ahogy nincs képviselet a nemzetállamban, úgy nincs képviselet nemzetközi téren sem. Ha pedig a világ tömegeinek akarata nem jelenhet meg a világpolitikában akkor elkerülhetetlen a terrorizmus (és ki tudja mi) fokozatos térnyerése. Ami viszont a nemzetállami politika válságához is elvezethet... Aki tehát naivan olyan vágyálmokba ringatja magát, hogy elegendő az ISIS egyszerű lebombázása, az figyelmen kívül hagyja a Robert Kurz által emlegetett Világ-polgárháború irányába fejlődést, azt, hogy az arab világ leszakadása a modernizáció kudarca miatt következik be, ahol identitásként csak a fundamentális iszlám jöhet szóba. A burzsoádemokrácia versenykapitaizmusát csak nacionalista alapokon lehet felépíteni, viszont az arabok kulturális okokból kifolyólag nem nacionalisták, hanem inkább vallásosak. A liberális világdoktrína viszont értelmetlennek tekinti az “iszlám állam” elméletét, mert fenntartható csak egy versenykapitalista állam lehet - a vallási fundamentalista állam, ahogy a kommunista diktatúra is (?), csak barbarizmussal stabilizálhatja magát a világverseny körülményei között. (elméleti értelemben, és eddig.) Mi lenne a megoldás? Biztos nem a “rendőrbéke”. Biztos nem a barbár iszlamista hordák lebombázása. Ugyanis ez nem politikai megoldás. Legjobb esetben is csak tűzoltás. De mit szólnánk például a “rehabilitáció” kifejezéshez?




Izraeli fegyvereket találtak a terrorsejtnél



Fegyverellátmány hidfo.ru

Izraeli fegyvereket találtak az Irakban működő terrorszervezet, az ISIS állásainak biztosításakor – az iráni FARS hírügynökség szerint az esetről az Anbar régióban harcoló iraki önkéntes alakulat, a Hashid Shaabi számolt be. A történteket egyáltalán nem lehet egyedi esetnek nevezni, az utóbbi hónapokban már az iraki politikában is nyíltan beszélnek a terrorszervezet nyugati támogatásáról.
A múlt hónap folyamán az iraki terrorelhárítás négy külföldi – az Egyesült Államokból és Izraelből küldött – katonai instruktort tartóztatott le, akiket azzal vádolnak, hogy támogatták az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet.
Februárban egy iraki tisztviselő nyilvánosan is kijelentette, hogy az izraeli hadsereg olyan ISIS terrorsejtek kiképzését folytatja a Sínai-félszigeten, melyek később Egyiptom területén fognak működni.
Irán legfelsőbb vezetőjének főtanácsadója, Ali Akbar Velajati szerint az ISIS-t a Nyugat és Izrael közösen hozta létre, hogy a terrorszervezeten keresztül érvényesíteni tudják saját megosztó politikájukat a Közel-Keleten. Velajati kijelentette;
Az ISIS-t a nyugati gyarmatosító hatalmak és a cionisták hozták létre, mert a terrorszervezet cselekedetei az iszlám vallás valamennyi irányzatának szabályaival ellentétesek.”
Webster Tarpley amerikai történész szintén egyetért a fenti kijelentésekkel, ő kijelentette, hogy az Egyesült Államok titkos hadseregként használja a dzsihádistákat a Közel-Kelet destabilizálására.
Mostanra az amerikai alternatív sajtóban is aktív diskurzus zajlik arról, hogy Washington ugyanazt a stratégiát folytatja, amit évtizedekkel korábban is: terrorszervezeteket működtet, hogy megakadályozza a közel-keleti országok egységes erőként fellépését, mert az ellehetetlenítené, hogy a nyugati vállalatok szabadrablást folytassanak a Közel-Kelet természetei kincsei közt. Ha 1980-ban az Egyesült Államok állt az Al-Kaida létrehozása mögött, most ugyanez kijelenthető az Iszlám Államról is; aminek tevékenységét egyébként az iszlám vallási vezetői is elfogadhatatlannak tartják, így a megnevezés már önmagában is szándékos provokációnak tekinthető, és az események legalább olyan mértékű torzítása, mintha a NATO katonai beavatkozásait keresztes hadjáratként próbálnák feltüntetni.


Amerikai történész: Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet az Egyesült Államok titkos hadserege



Webster Tarpley, amerikai történész szerint az Iszlám Állam nevű terrorszervezet az Egyesült Államok titkos hadserege,
és Abu Bakr al-Bagdadi, a terrorszervezet vezetője John McCain amerikai szenátor közeli barátja. A történész az iráni IRNA hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a globális terrorizmus pénzelését az amerikai kormány folytatja, és magát a jelenséget is az USA kormánya hozta létre.
Tarpley korábban a Press TV iráni hírcsatornának is nyilatkozott, akkor kijelentette, hogy az amerikai kormány hozta létre az ISIS terrorszervezetet, abból a célból, hogy az ellene folytatott harccal legalizálja a nyugati katonai beavatkozásokat a Közel-Keleten és később Észak-Afrikában.
Tarpley elmondása szerint az amerikai kormány nem közvetlen segítséget nyújt a terrorszervezetnek, hanem ezt térségi "szövetségesein", úgynevezett donorországokon keresztül teszi. Ennek lényege, hogy az amerikai kormány olyan üzleteket köt - többek között - a szaúdiakkal, amely önmagában a közel-keleti félnek jobban megéri mint az amerikaiaknak, de cserébe rejtett záradékként bizonyos szervezetek anyagi támogatását kérik a térségben, így jut el az amerikai pénz olyan térségi terrorszervezetekhez, mint a most épp ISIS néven működő csoport. Az USA főbb donorjai ilyen téren Abdul Rahman al-Faiszal szaúdi herceg, valamint Szaúd Arábia volt amerikai nagykövete.
Ha az Egyesült Államok valóban le akarna számolni a terrorszervezettel, azt könnyedén megtehetné egy Szaúd Arábia számára megfogalmazott ultimátummal, amiben követeli, hogy a szaúdiak hagyjanak fel a térségi terrorizmus támogatásával. Ezen felül, ha az amerikai kormány valóban fel akarná számolni a terrorszervezet, a Fehér Ház a szíriai kormányt kellene támogassa, mert ez jelentené a terrorizmus elleni legális harcot. Tarpley szerint ennek ellenére az látható, hogy az amerikaiak a szíriai kormánycsapatokat bombázzák, ha azok jelentős előrelépést érnek el a terroristák elleni harcban.
Tarpley emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a terrorszervezet az amerikai közösségi médiát használja a szervezkedésre, valamint propagandaanyagainak terjesztésére. Ha ez a terjeszkedés valóban problémát jelente az amerikaiaknak, kötelezhetnék a Facebookot, hogy törölje a terroristákkal kapcsolatban álló tartalmakat, ahogy azt számos más esetben is megtették. Tehát a terrorszervezet csak akkor lehet jelen az interneten és az amerikai közösségi médiában, ha az amerikai kormány azt úgy akarja.
A történész emellett párhuzamot vont az al-Kaida 1980-as években történő megjelenése és Afganisztán amerikai megszállása, valamint az ISIS megjelenése és az amerikaiak szíriai beavatkozásai közt, ami szintén azt mutatja, hogy az amerikai kormány rutinszerűen támogatja a nemzetközi terrorizmust, hogy elérje térségi célkitűzéseit. Ennél fogva az amerikai kormány felelős azokért a tömeggyilkosságokért is, melyeket az általuk közvetett módon támogatott terrorszervezet elkövet.
(Hídfő.net nyomán)


Összehangolt terrortámadás a francia fővárosban



Az Iszlám Állam vállalta a felelősséget a brutális, több mint száz áldozattal járó vérengzésért + VIDEÓ

MH-összeállítás – 2015.11.14. 20:44
Az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista terrorszervezet vállalta a felelősséget a Párizsban elkövetett merényletekért szombaton nyilvánosságra hozott hivatalos közleményében.  Pénteken több helyszínen, összehangolt módon alig egy óra leforgása alatt hat helyszínen hajtottak végre gépfegyveres és öngyilkos támadást, amelyben 128-an haltak meg és legalább 300-an sebesültek meg. A terrorakció szálai Brüsszelbe vezethetnek, ahol öt embert vettek őrizetbe.  Több országban is szigorították a biztonsági készültséget. A világ politikai és vallási vezetői részvétüket fejezték ki és együttérzésükről biztosították a francia népet.


  • Az Iszlám Állam vállalta magára a pénteki párizsi terrortámadást, amelyet Franciaország szíriai katonai szerepvállalásával indokoltak.
  • A francia fővárosban hat helyszínen, közel egy időben léptek akcióba a terroristák.
  • Több mint 120-an haltak meg az egyik párizsi koncertteremben, ahol válogatás nélkül gyilkolták le az ott lévőket.
  • Belga rendszámú autók szállíthatták a lőszereket, fegyvereket Párizsba, Brüsszelben öt embert vettek őrizetbe.
  • Az európai fővárosokban különleges biztonsági intézkedéseket hoztak.
  • Azonosították az egyik elkövetőt, egy francia állampolgárt.
  • A francia elnök rendkívüli állapotot rendelt el, mozgósították a hadsereget, példa nélküli támadásról beszélt. A támadássorozat "külföldről előkészített, megtervezett tett" volt, amelyet "külföldi segítséggel" hajtottak végre.
  • Biztonságpolitikai szakértők szerint nagyon nehéz felkészülni az efelé támadásokra, amelyek Európában megismétlődhetnek.
  • Irak, Irán is elítélte a támadást,  Kína is együttműködést ígért a terrorizmus elleni harcban.
  • Merkel: Párizsban a szabadság ellen intéztek támadást, Putyin összefogást sürgetett.
  • A határok lezárása és a drótkerítés nem akadályozza meg a párizsihoz hasonló terrorcselekményeket - mondta a szerb elnök.
  • A közösségi oldalakat ellepték a pénteki vérengzősről készült képek, felvételek.
  • A gyülekezési tilalom ellenére hatalmas sorok a véradó helyeken Párizsban.
  
A Le Monde újságírója rögzítette a koncertterem előtti lövöldözést


A szélsőséges iszlamista szervezet által szombaton közzétett dokumentuma szerint az IÁ harcosai robbanó mellényekkel és gépfegyverekkel felszerelkezve hajtották végre támadásaikat különböző helyszíneken a francia főváros szívében. A célpontokat korábban alaposan tanulmányoztak. A merényletekkel megmutatták Franciaországnak, hogy fő célpont marad mindaddig, amíg fellép az Iszlám Állam ellen. A támadássorozat egyúttal válasz az iszlám prófétáját ért sértésekre, valamint az Iszlám Állam által ellenőrzött területek elleni francia légicsapásokra - közölte a dzsihadista szervezet.
Belgiumba vezethetnek a szálak 
Szír útlevél az egyik merénylőnél? 
A  francia hatóságok a párizsi Stade de France stadion közelében elkövetett robbantások négy öngyilkos merénylője közül az egyik holttestének közelében szíriai, egy másik maradványai mellett pedig egyiptomi útlevelet találtak.
Rendőri akció kezdődött szombat délután Brüsszel Molenbeek-Saint-Jean nevű kerületében, amelynek során a hatóságok öt embert őrizetbe vettek. Belga titkosszolgálati források szerint egy belga rendszámú autó szállíthatta a robbanószereket a párizsi merényletekhez, ugyanis az egyik támadó autójában a francia rendőrök Brüsszel egyik kerületéből, a jelentős muszlim közösséggel rendelkező Molenbeek-Saint-Jeanból származó parkolójegyet találtak. Szakértők szerint erős összefonódás lehet a belga és francia szélsőséges csoportok között, ahogy ezt az év elején Belgiumban meghiúsított támadások francia szálai is bizonyítják.
A francia hatóságok tovább kutatnak a belga rendszámú autó tulajdonosa és vezetője után. Belgium visszaállította a határellenőrzést a francia határon, a repülőtereken és a vasútállomásokon - közölte Charles Michel kormányfő nem sokkal a pénteki terrortámadás után, amelyben két állampolgár is életét vesztette. A kormány a Párizsban lévőket, vagy oda készülőket fokozott óvatosságra intette.
Azonosították az egyik elkövetőt
Az AFP francia hírügynökség rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az egyik elkövető francia volt, akit régóta figyelt a titkosszolgálat. Az újjlenyomata alapján azonosították, az Europe 1 rádió szombati jelentése szerint a Párizstól mintegy 35 kilométerre lévő Courcouronnes-ba élt. A másik terrorista Görögországból lépett pár hete az EU-ba.
Az EU egységesen száll szembe a terrorfenyegetéssel
Az Európai Unió egésze elleni támadásnak minősítették a párizsi terrorakciókat a tagországok és a központi uniós intézmények vezetői.  "Ez mindannyiunk elleni támadás volt" - áll a Brüsszelben szombat délután kiadott nyilatkozatban, amelyet a tagországok állam- és kormányfői, valamint az uniós központi intézményeinek vezetőinek nevében tett közzé az Európai Bizottság. A nyilatkozat szerint az unió egységesen száll szembe a fenyegetéssel, minden szükséges eszközt megmozgatva és könyörtelen eltökéltséggel. Franciaország nagy és erős nemzet, melynek eszményei, a szabadság, egyenlőség, testvériség az egész Európai Uniót ösztönzik - áll a nyilatkozatban.
 "Az aljas terrortámadás eredeti céljának az ellenkezőjét éri el, és nem fog gyűlölethez és a félelemhez vezetni" - fogalmaz a nyilatkozat, amely hangsúlyozza, hogy az unió mindent megtesz, ami európai szinten megtehető Franciaország biztonsága, a terrorizmus és a gyűlölet legyőzése érdekében.  Az uniós vezetők aláhúzták, hogy az európaiak gyásznapként fognak emlékezni november 13-ra, ezért arra kérték a tagországok lakosságát, hogy hétfő délben tartsanak egy perc csendes emlékezést, az áldozatokra gondolva.
Róma lehet a következő célpont?
olasz collesseum lead
A Párizsban elkövetett terrortámadások után az alábbi gondolatok jelentek meg az olasz sajtóban: A La Stampa szerint a párizsi merényletek "új fejezetet nyitottak az IÁ elleni háborúban". Az újság hangsúlyozta, hogy a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport vasárnapi törökországi csúcstalálkozójának éppen ez lehet a kiemelt témája.
Az Il Messaggero római napilap "iszlám öldöklésről" írt, megjegyezve, hogy az IÁ dzsihadistáinak Twitter-üzenetei szerint Párizs után Róma városa következik. A jobbközép Libero "Mocskos iszlamisták" címmel jelent meg. Az újság szerint a Nyugat nem értett meg semmit, és mindent elrontott, ami az IÁ-val szembeni fellépést illeti, és ezzel Európában mindenkit veszélynek tett ki. "Mindannyian veszélyben vagyunk" - írta az olasz lap.(MTI)
Rendkívüli intézkedésekről döntött a római kabinet
Az olasz kormány rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezetett be az olasz határokon, repülőtereken és kikötőkben - jelentette be Angelino Alfano olasz belügyminiszter az olasz nemzetbiztonsági tanács szombati értekezletét követően. "Olaszország készen áll minden eshetőségre". Hozzátette: egyetlenegy ország sem mentes a terrorizmus veszélyétől, amely a sokszorosára nőtt.  Az olasz belügyminisztérium a legmagasabb szint alatti, második szintű biztonsági készültséget rendelte el, amely során bevethetik az olasz fegyveres erők terrorizmusellenes különleges egységeit is.  A római kormány politikusa hangsúlyozta, hogy megerősítették a határellenőrzést, elsősorban a Franciaországgal közös határszakaszokon, de ugyanígy rendkívüli ellenőrzést vezettek be az olaszországi repülőtereken és kikötőkben is.
Lehetnek brit áldozatai is a terrortámadásnak mondta - David Cameron, aki szombaton a brit kormány rendkívüli események idején ülésező tanácskozó csoportjának (COBRA) értekezletén elnökölt. Nem módosult a brit t terrorkészültségi szint, mondta.  Nagy-Britanniában tavaly nyár óta a második legmagasabb szintű - a hivatalos meghatározás szerint "súlyos" fenyegetettségnek megfelelő - készültség van érvényben. Szombati nyilatkozatában Cameron hangsúlyozta: ez a készültségi szint is azt jelenti, hogy Nagy-Britanniát "nagy valószínűséggel" terrortámadás éri.
Németországban megerősítették a biztonsági intézkedéseket a párizsi merényletek miatt - jelentette be szombaton a német belügyminiszter. Thomas de Maiziere hangsúlyozta, hogy a merényletek "Németország ellen is irányultak", és Németország "továbbra is erősen a nemzetközi terrorizmus célkeresztjében van". Megerősítették a Németország és Franciaország közötti vasúti és légiközlekedés ellenőrzését, és a biztonsági szervek minden erővel dolgoznak a merényletek lehetséges németországi vonatkozásainak feltárásán. 
Londoni elemző: A párizsi vérengzés csak a nyitány volt
elemző terror nem lead
Londoni elemzői vélemény szerint szerkezeti léptékű váltást” jelez az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet működésében a péntek éjjeli párizsi merényletsorozat.
Charles Lichfield, az Eurasia Group nevű globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni részlegének európai kutatási programvezetője szombati kommentárjában kiemelte azt a véleményét is, hogy a párizsi terrortámadás csak a „bevezetője” volt a nyugati országokban várható további merényleteknek.
Hozzátette: az Eurasia várakozása szerint a párizsi merényleteknek messze ható politikai következményei lesznek Európában: Angela Merkel német kancellárliberális menekültpolitikája” még nagyobb nyomás alá kerülhet, ugyanakkor megnőtt a valószínűsége annak, hogy Nagy-Britannia bekapcsolódik az Iszlám Állam elleni szíriai hadműveletekbe.
Merkel: A németek együtt sírnak a franciákkal
A németek "együtt sírnak" és gyászolnak a francia néppel - mondta Angela Merkel német kancellár szombaton Berlinben, a kancellári hivatalban felolvasott sajtónyilatkozatában. Európa hosszú ideje a "legszörnyűbb éjszakát" élte át, és a párizsiaknak "az erőszak, a terror és a félelem rémálmát" kell megszenvedniük. "Mi, a német barátok együtt sírunk önökkel, és együtt harcolunk azok ellen, akik ezt a felfoghatatlan tettet elkövették" - mondta a kancellár.  A német kormány szoros kapcsolatban áll a francia kormánnyal, és minden lehetséges segítséget megad a terroristák elleni küzdelemhez - hangsúlyozta Angela Merkel. Hozzátette, hogy megbeszélést tart az illetékes miniszterekkel a további teendőkről.  Párizsban a szabadság ellen intéztek támadást, de a szabadság erősebb minden terrornál - mondta a német kancellár.
Putyin összefogást sürget
A Párizsban történt terrortámadások megkövetelik az egész nemzetközi közösség valódi összefogását a szélsőségesség elleni hatékony küzdelemben - jelentette ki szombaton Vlagyimir Putyin. Üzenetében az orosz elnök kiemelte, hogy "a tragédia újabb bizonyíték a terrorizmus barbár lényegére, amely kihívást intéz a civilizációhoz. Nyilvánvaló, hogy a gonosz elleni hatékony küzdelem megköveteli az egész nemzetközi közösség együttes erőfeszítéseit". Az orosz miniszterelnök  Dmitrij Medvegyev szernit a tragédia megköveteli mindenki összefogását a szélsőségességgel való harcban, kemény és határozott választ kell adni a terroristák támadásaira".
Ferenc Pápa megrendült
Embertelennek és minden szempontból igazolhatatlannak nevezte Ferenc pápa a Párizsban történt terrorista támadásokat a TV2000 olasz katolikus televíziónak. Úgy fogalmazott, ami Párizsban történt, az "nem emberi, és nincsen rá semmilyen igazolás sem vallási, sem emberi". A történtek "megrendítették és fájdalommal töltötték el", majd hozzátette: imádkozik a francia népért és az áldozatok családjaiért, akikhez közel érzi magát. Hozzátette, hogy a francia fővárosban történtek a világ különböző részein folyamatban levő harmadik világháború részei. 
Mariano Rajoy: Ma mindnyájann franciák vagyunk
 A terroristák okozhatnak ugyan veszteségeket nekünk, de legyőzni nem tudnak bennünket" - hangsúlyozta a spanyol miniszterelnök a párizsi merényleteket követően szombaton Madridban.  A Moncloa kormánypalotában elhangzott nyilatkozatában Mariano Rajoy több más európai vezetőhöz hasonlóan kijelentette: "Ma mindnyájan franciák vagyunk."  A miniszterelnök Spanyolország támogatásáról és szolidaritásáról biztosította Franciaországot. Beszédében emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hónapokban a terroristák Spanyolországra is több csapást mértek. Egyedül ebben az évben Spanyolországban csaknem 70 feltételezett dzsihadistát vettek őrizetbe. Ennél több letartóztatásra csak 2005-ben került sor, egy évvel azt követően, hogy 2004. március 11-én terroristák több madridi vonaton támadást hajtottak végre, 191 ember halálát okozva,
Példanélküli terrortámadás
holland terror nagy
Soha nem tapasztalt mértékű terrotámadás zajlik. Több tucatnyian haltak meg, sok a sebesült, rettenetes a helyzet" - kezdte drámai hangú beszédét Francois Hollande francia elnök,  nem sokkal az első támadások után. Bejelentette, hogy rendkívüli állapotot rendelt el az egész országban, és mozgósította a hadsereget ia főváros körül a további merényletek megelőzésére. Ezen felül a határokat is lezárták, amelyre a második világháború óta nem volt példa.
Szombaton az elnök, miután bejelentette hogy az Iszlám Állam vállalta magára a felelősséget elmondta, hogy  a  támadássorozat "külföldről előkészített, megtervezett tett" volt, amelyet "külföldi segítséggel" hajtottak végre.
Az elnök, aki  bejelentete, hogy "könyörtelen háborút" hirdetettek a terroristák ellen már korábban, a terrortámadások kezdetekor is nyilatkozatot tett a francia televízióban.  "Tudjuk, honnan jön a támadás, tudjuk, kik ezek a bűnözők, a terroristák" - hangoztatta, felelős hozzáállásra szólítva a franciákat. 
A támadások idején párizsi rendőrség mindenkitől azt kérte, hogy maradjon otthon vagy bármilyen más biztonságos, zárt helyen. Az üzleteket pedig arra szólították fel, hogy annyi embernek nyújtsanak menedéket, amennyinek csak tudnak. Párizsban a taxisok ingyen viszik az utasokat. A városlakók sokkos állapotban vannak, mindenkit teljesen váratlanul ért ez a  példanélküli támadássorozat, amely mellett az év eleji Charlie Hebdo elleni merénylet eltörpül. 
Ahogy várható volt a francia szélsőjobb a határvédelmi szabályozás szigorítását sürgetette.  Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front (FN) elnöke, aki szerint "Franciaország és a franciák nincsenek biztonságban".A radikális jobboldali párt vezetője kijelentette, elengedhetetlen, hogy Franciaország visszaszerezze a határai feletti ellenőrzést.
A francia ügyészség jelentése szerint hat helyszínen csaptak le a terroristák. A francia–német meccsnek otthont adó Stade de France közelében öngyilkos merénlyő robbantott. Biztonsági okokból kimenekítették Francois Hollande francia köztársasági elnököt, aki a lelátón foglalt helyet a mérkőzésen. A mérkőzésről legalább egy félórán át nem engedték ki az embereket, akik a pályán kóboroltak.
A legtöbb áldozatot (112) követelő támadás az egyik belvárosi koncertteremben történt, ahol egy kaliforniai metál együttes játszott. Itt  Le Figaro című lap hivatalos rendőrségi forrásból úgy értesült, hogy a koncertteremben három támadó robbantotta fel magát. Túlélők elmondása alapján a koncert közepén két-három  férfi jelent meg a teremben, akik válogatás nélkül, minden szó nélkül lövöldözni kezdték a tömeget. Töltöttek-lőttek, töltöttek-lőttek, állították többen is a CNN hírcsatornának. Később túszokat is ejtettek.  
francia terror lead
Az ügyészek közlése szerint a belvárosban a Charonne körúton  az egyik bárban 18, az Alibert utcában 14, a Fontaine au Roi utcában 5, a Voltaire körúton egy halálos áldozatról tudnak. 
Biztonsági szakértők a CNN-nek nyilatkozva elmondták, hogy nagyon nehéz egy ilyen jellegű, "puha célpontok" elleni támadást elhárítani. Az a meglepő, mondta a CIA korábbi vezetője, hogy korábban még nem került hasonlóra sor. A jövőben ilyen és ehhez hasonló támadásokra kell felkészülni Európában.  A terroristák feltehetően a nyilvános világhálótól szinte hermetikusan elzárva működő dark weben szervezhették le az akciót. A Charlie Hebdo szerkesztősége elleni januári merénylet óta a titkosszolgálatok is magasabb üzemmódba kapcsoltak és Párizsban egyébként is magas készültségi fokban műkődtek a biztonsági szervek.
Nyolc támadó halt meg
Az ügyészségi szóvivő hajnalban arról beszélt, nyolc támadó halt meg eddig, közülük heten öngyilkos robbantás közben, a nyolcadik terroristát a biztonsági erők lőtték le, amikor megrohanták a Bataclan koncerttermet. Több támadó elmenekülhetett, akik után hajtóvadászat indult. 
A belbiztonsági, a terrorellenes és a bűnügyi hatóságok is vizsgálatot indítottak a párizsi terrortámadások ügyében - mondta a  francia főváros főügyésze. Csak a vizsgálatok végén derül ki pontosan, mi is történt a támadások helyszínén. 
Kína kész csatlakozni a terror elleni küzdelmekhez
Kína kész csatlakozni Franciaországhoz és a nemzetközi közösséghez a biztonsági együttműködés erősítése és a terrorizmus elleni harc érdekében.   Hszi Csin-ping elnök szombat hajnalban hívta fel Francois Hollande-ot, és "a leghatározottabban" elítélte a péntek éjjeli támadásokat, majd részvétét fejezte ki az áldozatok családjának - közölte akínai külügyminisztérium internetes oldalán. "Kína mindig is ellenezte a terrorizmus minden formáját, és együtt akar működni Franciaországgal és a nemzetközi közösséggel, hogy fokozzák a biztonsági együttműködést, küzdjenek a terrorizmus ellen, és garantálják minden ország népének a biztonságát" - hangsúlyozta az elnök.
Roháni iráni elnök elítélte a terrortámadásokat, lemondta európai körútját
Az emberiség elleni gaztettnek minősítette a francia fővárosban, Párizsban történt terrortámadásokat szombaton Haszan Róháni iráni elnök, aki egyben lemondta Olaszországot, a Vatikánt és Franciaországot érintő európai körútját, amelyre szombaton indult volna. A francia államfőhöz írt üzenetében kifejtette: "Az iráni nép nevében, amely ugyancsak áldozata a terrorizmusnak, határozottan elítélem ezeket az emberiség ellen elkövetett bűncselekményeket, egyben részvétemet nyilvánítom a francia népnek és kormányának gyászában". Szavait az IRNA hivatalos hírügynökség idézte. Nem sokkal korábban Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter bejelentette, hogy aziráni elnök elhalasztotta szombattól esedékes európai körútját, a  külügyminiszter viszont elutazik az osztrák fővárosba, Bécsbe, hogy részt vegyen a szíriai konfliktus rendezésének lehetőségeiről tartandó nemzetközi tanácskozáson. 
Szűkszavú német közlemény
Nem sokkal az események után mély megrendülését fejezte ki Angela Merkel német kancellár szombat hajnalban a Párizsban előző este végrehajtott támadások miatt. A kancellár Berlinben nyilatkozva egyértelmű terrorakcióknak nevezte a több helyszínen elkövetett merényleteket. erkel hangoztatta, hogy gondolatai ezekben az órákban az áldozatoknál, a hozzátartozóknál és a Párizsban tartózkodó valamennyi embernél járnak.Berlinben bejelentették azt is, hogy a német kormány közvetlen kapcsolatba lépett a francia kabinettel.
Támadás az emberiség ellen
obama paris lead
Párizsban nemcsak Franciaország és a franciák, hanem az emberiség és az egyetemes értékek ellen intéztek terrortámadást - jelentette ki péntek este a Fehér Házban Barack Obama. Az amerikai elnök leszögezte, hogy az Egyesült Államok minden segítséget megad legrégebbi szövetségesének, Franciaországnak a terrorizmus elleni harcban, és mindent megtesz az elkövetők felelősségre vonásáért. New York rendőrségét készültségbe helyezték az összehangolt párizsi terrortámadások nyomán.
Az amerikai elnök elmondta, hogy még nem beszélt francia partnerével, Francois Hollande-dal, akit most leköt a válsághelyzet kezelése, és akivel a nap folyamán korábban a küszöbönálló párizsi klímacsúcsról folytatott telefonon eszmecserét. Közölte ugyanakkor, hogy az amerikai hatóságok szoros kapcsolatban állnak a francia biztonsági szervekkel.
Az amerikai elnök az eredeti terveknek megfelelően elutazik majd Párizsba a hónap végére tervezett klímacsúcsra - jelentette a Reuters szombat este egy amerikai hivatalnokot idézve.
Barack Obama nem kívánt találgatásokba bocsátkozni a támadók kilétét illetően. Az elnök együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak.  New York, Washington és Los Angeles rendőrségét készültségbe helyezték az összehangolt párizsi terrortámadások nyomán, Bostonban pedig fokozott éberségre szólították fel a biztonsági szolgálatok munkatársait.
Elítélte a terrortámadásokat és a franciák melletti szolidaritását fejezte  ki mások mellett Joe Biden alelnök, valamint John Kerry, a külügyi és Loretta Lynch, az igazságügyi tárca vezetője, valamint Bill de Blasio, New York polgármestere. 
Megerősített biztonsági intézkedéseket vezettek be - helyi idő szerint péntek este - több amerikai nagyvárosban a Párizsban elkövetett terrortámadások után.  Az intézkedések elsősorban New Yorkra, Bostonra, Miamira, Chicagóra, Los Angelesre terjednek ki.  Bill de Blasio, New York polgármestere pótlólagos erőket irányított Franciaország állandó ENSZ-képviseletéhez, főkonzulátusához és számos más francia érdekeltség irodájához.
Francia trikolorban pompázott a világ több épülete
trikolor
Andrew Cuomo, New York állam kormányzója pénteken elrendelte, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadások által ledöntött Világkereskedelmi Központ (WTC) helyén megépült One World Trade Center torony csúcsát a francia trikolór színeivel világítsák meg. Cuomo a történteket gonosz emberek gyáva cselekedetének nevezte, akik szerint "a radikális gyűlölet mindenek fölött áll".
A világszerte több országában is a francia nemzeti színekkel kivilágítva emlékeztetett a tragédiára szombatra virradó éjjel, mint ahogy ezen a Twitter üzeneten is látható. A riói Krisztus-szobor, a Wembley stadion, az empire State Building mellett sok más épület is így kék-fehér-pirosban volt kidíszítve.  A gyász jeléül leoltották Párizsban az Eiffel-torony fényeit.
Szijjártó Péter folyamatos ügyeletet rendelt el a párizsi magyar nagykövetségnél 
A külgazdasági és külügyminiszter éjjel rendelte ezt el a terrortámadások miatt. Ha magyar állampolgárnak segítségre van szüksége, hívja a követség 00-33-683-254-362-es telefonszámát – jelentette be az M1-en Szijjártó Péter, aki azt mondta: „Magyarország a francia emberek mellett áll, együtt érzünk velük, és a terror minden formáját elítéljük.” Orbán Viktor miniszterelnök őszinte részvétét fejezte ki a párizsi terrortámadásokban elhunyt áldozatok hozzátartozóinak és Franciaország valamennyi polgárának.
Interneten ünnepelnek a dzsihadisták
A szélsőséges internetes fórumok figyelésére szakosodott SITE Intelligence Group szombat hajnali közlése szerint a dzsihadista csoportok a közösségi portálokon, elsősorban a Twitter üzenőportálon ünnepelték a Párizsban elkövetett terrormerényleteket.  A beszámoló szerint e fórumokon számos olyan bejegyzés olvasható, amelyek szerint az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet állhat a vérengzés mögött. A bejegyzéseket "Párizs lángokban", valamint "A Kalifátus lecsap Franciaországra" arab nyelvű hashtagekkel látták el. Ezeken a közösségi fórumokon fotók is megjelentek a terrortámadásokról. Egy online hírcsatorna, amely az Iszlám Állammal rokonszenvez, a Szíriában végrehajtott francia légitámadásokat rója fel Párizsnak, megjegyezve, hogy "ma (Franciaország) is megízlelhette ugyanezt".
Lemondta szombati koncertjét a U2  
Az ír rockegyüttes közölte: egy másik, "megfelelő" alkalommal megtartják a fellépést a francia fővárosban. A közlemény szerint a U2 tagjai lesújtva, hitetlenkedve figyelték a párizsi eseményeket, és feldúlták őket az Eagles of Death Metal koncertjén és a város más pontjain elkövetett terrorcselekmények. "Reméljük és imádkozunk érte, hogy valamennyi rajongónk biztonságban legyen Párizsban" - közölték a U2 tagjai.  

  • See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/40345/Osszehangolt_terrortamadas_a_francia_fovarosban?honnan=Nemzeti_Hirhalo#sthash.vcR5XOGa.dpuf

Gyilkolt a liberalizmus



2015. november 14. 08:39
Varga Moncsi - Hunhír.info
killed-by-liberalism-500.jpgAz Európai Unió meghalt éjjel. Temetéséről talán majd később intézkednek. Vagy nem. Mert ennek a torzszülöttnek a halálát sokan nem bánják. Temetése sokak számára igazi örömünnep lenne.
Magyar Menedék - Ubuntu
De az Unió lassú haldoklásának maguk az unió vezetői adták meg a végső döfést. A nemzetállamok eltaposásával, a millió migráns meghívásával és pátyolgatásával, a liberális eszmék torkokon való letolásával, a sok hazudozással megölték a maguk kis szörnyszülöttjét.

Az unió tehát 2015. november 13-án meghalt. A haláltusa fájdalmas volt, vérrel teli. Áldozatok tömkelege Párizsban, az ikonikus, örök bohém, mindig vidám, csodaszép városban. A legendás belváros már soha nem lesz olyan, mint volt.

Ülésezhetnek, tervezgethetnek, tanácskozhatnak az uniós főmuftik, de a halottakat nem tudják visszahozni, a sokkot, amit a párizsi embereknek át kellett élniük, nem tudják meg nem történtté tenni. A rettegés most már velük él, és belekúszik minden európai ember lelkébe, szívébe. Mostantól gyanakodva nézünk körbe, ha pukkanást hallunk, összerezdülünk. És ezt köszönhetjük az unió vezetőinek. Közvetve ők a felelősek ezért!

A halálos áldozatokért, a terrorizmusért az unió vezetői a felelősek. Vajon ki és mikor fogja őket bíróság elé állítani? Ki és mikor fogja követelni felelősségre vonásukat? Mert én követelem!

Az unió halott, de Európát nem hagyhatjuk meghalni!




Ma éjszaka megbukott a liberalizmus. Megbukott Merkel, Hollande. Megbuktak a bevándorlás- és végső soron terrorizmuspárti brüsszeli bürokraták. Ma éjszaka megbukott a liberalizmus. Megbukott Merkel, Hollande. Megbuktak a bevándorlás- és végső soron terrorizmuspárti brüsszeli bürokraták. 
Ma a gyász napja van.
De holnaptól új nap kell, hogy virradjon Európára.”


Sarkozy totális háborút hirdet a terrorizmus ellen

A volt francia államfő szerint “totális háborút” kell a terrorizmus ellen folytatni és “gigantikus intézkedésekre” van szükség Franciaország biztonságának megerősítésére a párizsi merényleteket követően.
A háborúnknak totálisnak kell lennie” – mondta szombaton a legnagyobb francia ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak vezetője egy sajtótájékoztatón, amelyet élőben közvetítettek a francia hírtelevíziók.
A mi dolgunk, hogy tudatosítsuk, hogy a helyzet mennyire súlyos és levonjunk abból minden következtetést a teendőkre nézve. Semmi nem lehet olyan, mint eddig, a terrorizmus már túl sok áldozatot szedett” – hívta fel a figyelmet Sarkozy.
A külpolitikánknak magába kell foglalnia azt, hogy háborúban állunk, és a belbiztonsági politikánknak is” – tette hozzá az exelnök.
Hatalmas intézkedésekre van szükségünk ahhoz, hogy a franciák biztonsága teljese mértékben megoldott legyen” – hangsúlyozta Nicolas Sarkozy, aki elmondta, hogy a rendkívüli állapoton és a határok ellenőrzésén kívül pártja támogat “minden olyan döntést, amely a biztonsági intézkedések drasztikus megerősítését szolgálja honfitársaink életének védelme érdekében”.
A volt államfő jelezte, hogy a Köztársaságaik szombatra tervezett politikai rendezvénye elmarad. Pénteken egyébként minden politikai párt megszakította a decemberi regionális választások előtti kampányát.
Nicolas Sarkozy azt is elmondta, hogy telefonon egyeztetett Francois Hollande államfővel, s a volt és jelenlegi köztársasági elnök vasárnap személyesen is találkozik.
mti
A békaevő kezdte a háborút mikor megölette az elnökké választóját !!! Az ilyen zsidó cigány egy mocskos kazár ,
mert nincs előbőre már azt hiszi uralja a világot . Azt hiszem neki kellet volna az utcán vérbefagyva hevernie , mint Kadhafinak !!!



Washingtonban összeült a Nemzetbiztonsági Tanács



MTI | 2015/11/15 - 07:17 | Módosítva: 2015/11/15 - 07:17 | Külföld
Washingtonban összeült a Nemzetbiztonsági Tanács
A párizsi terrortámadásokra vonatkozó hírszerzési információkról és a francia hatóságokkal való együttműködésről kapott tájékoztatást szombaton Barack Obama elnök az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács washingtoni ülésén, mielőtt elutazott volna a G20 csoport törökországi csúcstalálkozójára.
A Fehér Ház közleménye szerint a tanácskozás részvevőinek nem volt tudomásuk az Egyesült Államok elleni konkrét vagy hiteles fenyegetésről, amikor áttekintették a biztonsági készültség állapotát. Leszögezték, hogy mindent el fognak követni az amerikaiak megoltalmazása érdekében. Obama arra utasította munkatársait, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket az amerikai nagykövetségek védelméért is.
Az elnök megerősítette, hogy továbbra is szoros kapcsolatban állnak majd francia partnereikkel és készek minden segítséget megadni a nyomozáshoz. A CBS televízió értesülése szerint a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) emberei hamarosan becsatlakoznak a francia nyomozásba.
Az elnök csapata a Fehér Házban folytatott eszmecsere során megállapította, hogy Washington nincs birtokában olyan információnak, amely ellentmondana annak az előzetes francia megállapításnak, miszerint a történtekért az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet a felelős.
Mark Toner, a külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatban erősítette meg azt a sajtóértesülést, miszerint a párizsi mészárlásnak a 23 éves Nohemi Gonzalez személyében amerikai halálos áldozata is van. Gonzalez, aki a Long Beach-i Kaliforniai Állami Egyetem hallgatója, a médiához eljutott információk szerint amerikai-mexikói kettős állampolgár. Az amerikai diplomáciai tárca a nap folyamán korábban közölte, hogy több amerikai is megsérült a merényletekben.
Szombat este a washingtoni Fehér Ház tőszomszédságában lévő Lafayette téren több ezren vettek részt egy Franciaországgal való szolidaritási megemlékezésen. A CNN televízió híroldala szerint amerikaiak százai ajánlották fel pénteken a közösségi portálokon, hogy otthonukba fogadják be a repterek lezárása miatt az Egyesült Államokban rekedt franciákat. Mások élelmiszert és személyszállítást ajánlottak fel.
A demokrata elnökjelölt-aspiránsok szombat esti, a CBS által közvetített vitájának részvevői néma tiszteletadással adóztak a párizsi áldozatok emlékének. Hillary Clinton volt külügyminiszter szerint gyökerestül ki kell irtani a dzsihadista radikális szervezeteket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az IÁ legyőzése nem lehet "amerikai harc", viszont támogatást ígért azoknak, akik (szárazföldi) támadást indítanak az IÁ ellen.
Clinton kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy vajon az Obama-kormány alábecsülte-e az IÁ jelentette veszélyt, és az üggyel kapcsolatos felelősséget alapvetően közel-keleti szereplőkre, Máliki volt iraki kormányfőre és Aszad szíriai elnökre hárította.
Az ugyancsak a Fehér Házra pályázó Bernie Sanders vermonti szenátor hangsúlyozta, hogy az IÁ elleni koalícióban kulcsszerepet kell játszaniuk a muszlim országoknak. Utalva egyebek között arra, hogy Clinton szenátorként az iraki beavatkozás mellett szavazott, hozzáfűzte, hogy "az invázióknak és rendszerváltozásoknak nem várt következményei voltak".
Martin O'Malley, Maryland volt kormányzója, Clintonnak ellentmondva azt mondta, hogy az IÁ elleni küzdelem igenis amerikai harc, de azt nem vívhatja egyedül az ország.
A szíriai migránsok amerikai betelepítésével kapcsolatban Clinton és O'Malley egyaránt 65 ezer alaposan átvilágított ember befogadását szorgalmazta, Sanders szerint azonban a probléma teljes mélységében nem ismert, ezért konkrét számot nem mondott, de rámutatott, hogy az Egyesült Államoknak "erkölcsi felelőssége van Európával kapcsolatban".
Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiráns úgy vélekedett, hogy "nagyon-nagyon más lett volna a helyzet", ha az áldozatoknál fegyver lett volna. Trump szerint "esztelenség" lenne az Egyesült Államok részéről, ha a támadásokat követően szíriai migránsokat fogadna be. Mint mondta, az Egyesült Államoknak sokkal agresszívabban kellene fellépnie az Iszlám Állam ellen, mint ahogyan azt most teszi.
Hasonlóképpen erőteljesebb amerikai katonai szerepvállalást sürgetett Washingtontól több más, a republikánus hivatalos elnökjelöltségért versenybe szállt politikus is.
A merényletsorozat nyomán hallatták hangjukat az amerikai muszlim szervezetek. Nihad Awad, az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsának ügyvezető igazgatója szombaton elítélte a polgári lakosság ellen intézett "szörnyű és aljas támadást" és kijelentette, hogy az IÁ "nem képviseli a muszlimokat".
Oussama Jammal, az Egyesült Államok Muszlim Szervezeteinek Tanácsának vezetője arra szólította fel az amerikai mohamedánokat, hogy gyertyafényes virrasztással emlékezzenek meg az áldozatokról. Johari Abdul-Malik imám, az Észak-Amerikai Muzulmán Szövetség részéről arra szólította fel hittársait, hogy "kettőzzék meg erőfeszítéseiket a szélsőségesekkel szembeni éberség" terén.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szombaton részvétét fejezte ki a francia "unokatestvéreknek" és felajánlotta Párizsnak hazája segítségét és támogatását.
A párizsi terrortámadásokat szombaton elítélte és a tettesek felelősségre vonását sürgette az ENSZ főtitkára és Biztonsági Tanácsa is.
E fasiszták terrorizáltákaz egész arab tavasz környékét , és akkor még ők a terroristák , kibombázták hazájukból őket , ha nem menekülnek az isis lefejezi őket . A NATO , a zsidó állam USA , Franciaország . És a többi csatlós volt a terrorista , és mikor házhoz hozzák a háborút a zsidó bankárok megint dörzsölik a markukat a busás bevételek reményében . Valahogy így nézne ki a fasiszta világállam is mi a kamatrabszolgák ketrecben ráznánk a ketrecet , hogy mi szabadok vagyunk , de nekik is kérünk a mi szabadságunkból , és nem vennénk észre , hogy mi vagyunk a ketrec belsejében !!!



FRISS HÍR! ÚJABB TÁMADÁS ÉRTE PÁRIZST! KISIKLOTT ÉS CSATORNÁBA ZUHANT A FRANCIA SZUPEREXPRESSZ. RENGETEG AZ ÁLDOZAT!

Óriási pánik van Párizsban a kialakult helyzet miatt. Az emberek rettegnek, hogy mikor érheti őket újabb és újabb támadás! Megrázó videó!

FERENC PÁPA: A PÁRIZSI MERÉNYLETEK A III. VILÁGHÁBORÚ RÉSZEI



Embertelennek és minden szempontból igazolhatatlannak nevezte Ferenc pápa a Párizsban történt terrorista támadásokat a TV2000 olasz katolikus televíziónak szombaton.
Ferenc pápa úgy fogalmazott, ami Párizsban történt, az "nem emberi, és nincsen rá semmilyen igazolás sem vallási, sem emberi".
Az egyházfő a TV2000-nek, az olasz püspöki kar (Cei) televíziós csatornájának telefonon nyilatkozott a terrorista támadásokról.
Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy a történtek "megrendítették és fájdalommal töltötték el". Azt mondta, imádkozik a francia népért és az áldozatok családjaiért, akikhez közel érzi magát. Hozzátette, hogy
a francia fővárosban történtek a világ különböző részein folyamatban levő harmadik világháború részei.
A Ferenc pápa által meghirdetett és az irgalmasságnak szentelt szentév december 8-án kezdődik. A párizsi merényleteket követően több olasz politikus felvetette a szentév esetleges felfüggesztését. Stefano Pedica, az olasz kormányt vezető Demokrata Párt (PD) képviselője szerint a Vatikánnak tudomásul kell vennie, hogy a dzsihadisták háborút indítottak, ezért a szentévet fel kell függeszteni.
Federico Lombardi szentszéki szóvivő ezzel szemben úgy nyilatkozott a SkyTg24 olasz hírtelevíziónak, hogy a "szentévre éppen most van a legnagyobb szükség". Hozzátette, hogy a szentév éppen a béke üzenetét hirdeti. A szentévben kiemelt lesz a biztonság, de a pánikkeltés nélküli nyugalom is ugyanilyen fontos - mondta Federico Lombardi.




Az egész NATO háborúba mehet az Iszlám Állam ellen



VS:hu | 2015/11/15 - 09:08 | Módosítva: 2015/11/15 - 09:08 | Külföld
Az egész NATO háborúba mehet az Iszlám Állam ellen
A francia elnök szerint háborús cselekmény volt a párizsi támadássorozat, és a holland kormányfő szerint is hadban állnak. Ha ezt elfogadjuk, akkor az egész NATO-nak – így Magyarországnak is – hadba kell lépni, hiszen pont erről szól a szerződés, és egy nagyon hasonló helyzetben volt már példa erre a lépésre.


Az Iszlám Állam az ellenségünk. Háborúban állunk az Iszlám Állammal” – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök szombaton, a párizsi terrortámadások ügyében tartott sajtótájékoztatón. Ezzel csatlakozott François Hollande francia elnökhöz, aki korábban szintén azt mondta: „tervezett hadi cselekmény” volt a 129 ember életét követelő támadássorozat, és az Iszlám Államot nevezte meg elkövetőként. Hasonlóan fogalmazott Manuel Valls francia kormányfő is, aki azt is megelőlegezte, hogy meg fogják nyerni a háborút.
Bár a terroristákról egyelőre keveset tudni – csak azt, hogy egyikük francia állampolgár, és már ismert volt a hatóságok előtt – a francia elnök és holland kormányfő kijelentése azért fontos, mert megalapozhatja az észak-atlanti szerződés 5. cikkének alkalmazását. E szerint a NATO-tagok saját maguk elleni támadásnak tekintik, ha bármelyik másik tagállamot fegyveres támadás éri. Ez az úgynevezett casus foederis, vagyis az az eset, amikor teljesíteni kell a szövetségesi kötelezettséget, magyarul háborúba kell lépni a másik védelmében.
A NATO 66 éves történetében eddig egyetlen alkalommal mondták ki az 5. cikk érvénybe lépését: a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után. Az Egyesült Államok akkor úgy tekintett a World Trade Center és a Pentagon elleni repülőgépes merényletekre, mint az afganisztáni tálibok támadására, és a brüsszeli NATO-tanácsban ki is mondták, hogy ez valóban kimeríti a fegyveres támadás fogalmát, így életbe lép az 5. cikk. A francia érvelés most nagyon hasonló az Iszlám Állammal és Szíriával kapcsolatban - írja aVS.hu.
Az nyilván politikai döntés kérdése, hogy egy terrorsejt akcióját külső támadásnak lehet-e tekinteni – eredetileg a szerződés egyértelműen a Szovjetunió támadására utalt –, de a jelenlegi helyzetben nehéz elképzelni, hogy a NATO-tagországot nemet mondjanak a franciáknak. Más kérdés, hogy ez valóban azt jelenti-e, hogy a teljes szövetség felvonul, és minden rendelkezésére álló eszközzel megtámadja a Szíria és Észak-Irak jelentős részét uraló terrorszervezetet.
Annak idején az afganisztáni háborúban valamennyi NATO-tag részt vett több-kevesebb katonával, még a hadsereggel nem rendelkező Izland is. A szíriai konfliktusban eddig mind az amerikaiak, mind a franciák kizárták a szárazföldi csapatok bevetésének lehetőségét (bár előbbiek állítólag már nem zárkóznak el kisszámú, különleges egységek bevetésétől), de ez most változhat. Ha nem, akkor az 5. cikk életbe léptetése akkor is szimbolikus gesztus lehet, még ha nem is követik valódi katonai lépések.
Nos azt hiszem elég forró lesz a telünk , ha kapunk gázt !!!




Európa történelmi kihívásokkal került szembe, ezek leküzdéséhez szorosabb együttműködésre van szükségünk, hosszú és rögös út áll előttünk, azonban hiszünk benne, hogy a folyamat végén megvalósul az „Európai Egyesült Államok”.
Véget ért a három napos brüsszeli látogatásom, úton vagyunk a reptérre.
A látogatás utolsó napját Anthony L. Gardnernél, az EU mellé rendelt USA nagykövetnél kezdtem. Majd megbeszélést tartottunk Miguel Arias Canetevel, az éghajlat- és energiapolitikáért felelős Európai Biztossal és Dominique Ristorival az Európai Bizottság energiaügyi főigazgatójával.
Végül a sajtó képviselőit tájékoztattam látogatásomról és az EU-val kapcsolatos meglátásaimról.
Európa történelmi kihívásokkal került szembe, ezek leküzdéséhez szorosabb együttműködésre van szükségünk, hosszú és rögös út áll előttünk, azonban hiszünk benne, hogy a folyamat végén megvalósul az »Európai Egyesült Államok«.”
Mi meg abban hiszünk , hogy anyja lecseréli egy okos majomra ezt a hülyét , és úgy küldi majd a páholyba a kis eszes makit .


A DK szerint a magyarok háromnegyedét képviseli a kvóták melletti kiállással




A másik majom !!!!!

A magyarok háromnegyede elfogadná az uniós kvótarendszert a migrációs válság kezelésére, a Demokratikus Koalíció (DK) őket képviselve kezdett aláírásgyűjtésbe a kvóták mellett – mondta Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke pénteki sajtótájékoztatóján.
A politikus a fővárosi Nyugati tér aluljárójában felállított DK-s aláírásgyűjtő stand előtt beszélve azt mondta, nemzeti egység jött létre Magyarországon, hiszen egy friss közvélemény-kutatás szerint a magyarok 74 százaléka egyetért azzal, hogy kötelező uniós kvótákat határozzanak meg és ez alapján osszák el a menekülteket az EU tagállamai között. Ez egyértelmű egység, így amikor Orbán Viktor miniszterelnök a kvóták ellen gyűjt aláírásokat, egy kisebbséget képvisel – vélekedett. Hozzátette: éppen ezért nem kétséges, hogy a DK sikeres lesz ebben az ügyben a következő hetekben.
A magyarok 74 százaléka „egyetért azzal, hogy az európai megoldást válasszuk az orbáni Európa-ellenes szabadságharc helyett” – mondta Molnár Csaba. Kijelentette, a DK azért indította az aláírásgyűjtést, hogy támogassa ezt a nemzeti egységet.
Úgy vélte, ez a jelentős többség a kvóták mellett azért lehetséges, mert ezt az uniós megoldást nemcsak a menekültek magyarországi befogadását pártolók, hanem azok is támogatni tudják, akiknek ezzel kapcsolatban inkább félelmeik vannak, ugyanis ők azt mondják, hogy inkább fogadjuk el a kvótákat és így 1-2 ezer menekült betelepítését Magyarországra, mint hogy elutasítsuk, „ahogyan azt Orbán Viktor szeretné, ezzel viszont azt kockáztassuk, hogy több százezer menekültet toloncoljanak visszaide. Az EP-képviselő szerint ezért is jó megoldás a kvóta, mert nem osztja meg a magyar társadalmat úgy, mint a menekültügy többi kérdése. Molnár Csaba közölte, karácsonyig gyűjtik az aláírásokat, és a Nyugati tér mellett az ország 83 pontján kezdték meg a munkát pénteken. Aláírások százezreit szeretnék bemutatni – mondta.
Forrás: MTI


Lefújták a Fidesz-kongresszust – Orbán nemzeti gyásznapot hirdetett




Egy pártkongresszus mindig ünnep, most semmi okunk ünnepelni, ezért a Fidesz elhalasztja a vasárnapra meghirdetett tisztújító kongresszusát – mondta Orbán Viktor pártelnök, miniszterelnök az M1 hírcsatornának. Azt is hozzátette: a vasárnap esti norvég-magyar meccs sorsáról az UEFÁ-nak kell döntenie, de akárhogyan is határoznak, komoly biztonsági intézkedéseket vezetnek majd be. A kormány nemzeti gyásznapot hirdetett meg vasárnapra, szolidaritást vállalva Franciaország tragédiájával. Most a gyásznak van helye – jelentette ki Orbán Viktor. Mint írtuk, a Fidesz szellemi holdudvarához sorolható, fiatalok által életre hívott Tranzit közösség ma este hatkor a Szent István Bazilikához hívta gyertyagyújtásra a szolidaritást vállaló magyarokat. Az eseményhez a 
Facebookon is lehet csatlakozni.
PESTISRÁCOK.HU
Na ne már Trianon van , vagy ellopták a Viktor cipőjét !!!!
Az anyjukat jártában kiléptették a cipőjéből , és nézzétek nem talál a

Soros György kitüntetést kapott egy demokrácia felforgatásáért 



2015.11.13. hidfo.ru 
Ukrajnában két évvel ezelőtt olyan demokrácia működött, melynek külpolitikája nem volt kedvező a nyugati pénzügyi elit számára. Soros György anyagilag támogatta a kormányt megdöntő antidemokratikus csoportokat, amiért most "szabadság érdemrendet" kapott. 

Petro Porosenko "az ukrán demokráciához való hozzájárulásáért" adta át a kitüntetést Soros Györgynek. Ez a legmagasabb fokú kitüntetés, ami jelenleg külföldi állampolgár számára Ukrajna szolgálatáért átadható. Az amerikai milliárdosnak adott elismerésről az ukrán elnök sajtószolgálata számolt be, kiemelve, hogy Soros György "munkája" "nagy mértékben hozzájárult az Ukrajnában történt demokratikus változásokhoz." 

"Ukrajnában történt demokratikus változások": 
Az ukrán elnök mindezen felül amiatt is köszönetet mondott Soros Györgynek, hogy "hosszú távú, átfogó terveket dolgozott ki Ukrajna megsegítésére", és "szakmai segítséget nyújtott a kormány számára pénzügyi kérdésekben". 

2013 szeptember végén Ukrajna utolsó legitim államfője, Viktor Janukovics úgy döntött, hogy nem írja alá a társulási egyezményt az Európai Unióval, mert az gazdasági katasztrófát jelentene Ukrajna számára. Később a tárgyalássorozatban résztvevő ukrán diplomaták nyilvánosságra hoztak egy nem-hivatalos dokumentumot, amit Ukrajna a csatlakozási szerződés mellékleteként kellett volna aláírjon, és gyakorlatilag előírta számukra a teljes hazai ipar felszámolását. 
2013 novemberében civil látszatú tüntetések kezdődtek Kijevben. 2014 február végére egy ellenzéki atlantista csoport kezdett el kormányként működni Ukrajnában. Az ország új, puccsal hatalomra juttatott kormánya 8 hónapon át demokratikus felhatalmazás nélkül működött, és ebben az időszakban aláírtak minden dokumentumot, amit Janukovics nem volt hajlandó. Soros György emberei most "szabadság érdemrenddel" jutalmazzák saját mentorukat és anyagi támogatójukat, aki lehetővé tette a fenti képsorokon látható "demokratikus átmenet" véghezvitelét. 
Kapcsolódó: 
   Az ukrán elnök kitüntette Soros Györgyöt (karpathir.com
   Teljes bizalomhiány: Jugoszlávia sorsára juthat az EU (privatbankar.hu
   Ukrán képviselő: Washingtonban döntenek az ukrán miniszterek kinevezéséről (hidfo.ru
   Az EU arra kéri Moszkvát, hogy januártól ne tiltsa ki az ukrán termékeket (oroszhirek.hu
   Orosz embargó: közel 10 millió európai gazdálkodó szenvedett kárt (creative-expert.hu
   Orosz embargó - Brüsszel újabb intézkedésekről döntött (komlomedia.hu
   Súlyos gazdasági károkat okoz a Brüsszel által kiprovokált orosz embargó (videó) (alfahir.hu
   Párizs visszavonhatja az Oroszország elleni szankciókat (hidfo.ru



Az ukrán elnök kitüntette Soros Györgyöt



A külföldieknek adható legmagasabb állami kitüntetéssel, Szabadság Érdemrenddel tüntette ki Petro Porosenko ukrán elnök csütörtökön Soros Györgyöt, aki az ukrán Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány (IRF) létrehozója – írja az MTI.
Az államfő személyesen adta át az érdemrendet a kitüntetettnek. Az átadási ceremónián kiemelte, hogy az üzletember és mecénás elmúlt években végzett tevékenysége jelentősen hozzájárult a jelenleg Ukrajnában zajló demokratikus változásokhoz. A még Ukrajna függetlenné válása előtt, 1989-ben létrehozott Reneszánsz Alapítvány az elnök szavai szerint már több mint 25 éve játszik fontos szerepet az ukrán állam fejlődésében és a demokrácia megszilárdulásában.
A kitüntetés hivatalos indoklása szerint Soros György az érdemrendet „az ukrán állam nemzetközi tekintélyének erősítéséért tett személyes szolgálataiért, a szociális és gazdasági reform megvalósításához való jelentős hozzájárulásáért és sokévi eredményes munkásságáért” kapta.
Olekszandr Szusko, az ukrán Reneszánsz Alapítvány vezetője Facebook-oldalán azt írta, hogy Soros György kivételt tett Ukrajnával, hiszen „negyedévszázad alatt semmilyen állami kitüntetést nem fogadott el egyetlen országtól sem”.





Teljes bizalomhiány: Jugoszlávia sorsára juthat az EU


Káncz Csaba, 2015. november 
Berlin és Brüsszel nagy reményeket fűz ahhoz, hogy Ankarával megállapodásra juthat a menekült-kérdésben a vasárnap kezdődő G20-as csúcson. Az EU vezető fővárosai számára fogy az idő, hiszen az integráció már rendkívül rossz állapotban van. A politikai epicentrum Európában a nemzeti szuverenitás visszaszerzése felé tolódik el.
A törökországi kikötőváros Antalya ad otthont vasárnap és hétfőn a következő G20-as találkozónak. Obama elnök és Putyin elnök mellett Merkel kancellár is részt vesz a nagyszabású eseményen, amely többek között a szír polgárháború állását és a menekültválságot is megvitatja.  Berlin és Brüsszel gyakorlatilag 3 milliárd eurót ígért Ankarának azért, hogy megvédje az EU dél-keleti külső határait. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első elnökhelyettese már tegnap a török fővárosban tárgyalt, előkészítendő a remélt megállapodást a G20 csúcson.
Ankara fél szeme a kurdokon

Az ankarai kormányzat a csúcstalálkozó előtt mindazonáltal megismételte azon vitatott javaslatát, amely szerint Észak-Szíriában egy pufferzónát kellene létrehozni. Ez a zóna Erdogan elnök egy szerdai beszéde szerint „meg lenne tisztítva a terroristáktól” és védelmet nyújthatna a polgárháborús menekülteknek és megkönnyíthetné visszatérésüket hazájukba. Ki kell emelni, hogy Törökország 2011 óta kerek 2.2 millió szír menekültet fogadott be. De a nyugati NATO partnerek szkeptikusan állnak Erdogan javaslatához.
Egyrészt szerintük ez a szír szuverenitás megsértését jelentené, másrészt gyanújuk szerint a javaslat mögött az a burkolt szándék húzódhat meg Ankara részéről, hogy megakadályozza az egybefüggő kurd területek létrehozását.
Lepörög a homokóra
Márpedig az Európai Uniónak rövid időn belül választ kell találnia a szír (afgán, stb.) menekültválságra. A Dublini szabályok már értelmüket vesztették, egyes tagállamok a látszatával sem törődnek annak, hogy a beérkezett menekülteket regisztrálni kellene. Ez sajnos nem részletkérdés, mert ez az integráció alapját érinti. Az európai integráció kiszélesítése és mélyítése jogállamok között valósult meg, tudatos egymásrautaltságot hozott létre, hogy a kontinentális békét fenntartsa és a jólétet emelje. Ez a rendszer évtizedekig megbízható kompromisszumokat és konszenzusokat produkált, mert működött egy olyan nemzetállami viselkedési kódex, amelyet ráadásul még a Lisszaboni Szerződésbe is kodifikáltak a „lojális együttműködés alapjaként”.
Dezintegrációs tendenciák
Napjainkban ebből az egymás iránti bizalomból egyre kevesebb érződik, ez pedig akadályozza a harmonikus együttműködést. Súlyosan és látványosan akadozik az európai integráció koordinációs mechanizmusa.
Évtizedek óta nem volt példa arra, hogy az EU alapvető eredményei és alapértékei kerültek volna veszélybe. Ilyenek a közös valuta és a nyitott határok fenntartása, illetve a munkaerő szabad mozgása, továbbá az a feltételezés, hogy ha egyszer egy ország az EU tagja lett, akkor ebből soha nem hátrál vissza.  A politikai epicentrum Európában a nemzeti értékek és a nemzeti szuverenitás visszaszerzése felé tolódik el. Figyelmeztető jel, hogy a múlt évszázadban Jugoszlávia az EU-hoz hasonló rizikófaktorokkal bírt, amely aztán egy politikai megrázkódtatás során a dezintegrációjához vezetett. Egy közös valutával rendelkezett, de elképesztő regionális egyenlőtlenségekkel. Népek és államocskák uniójaként funkcionált, amelyet csak lazán tartott össze bármifajta közös identitás, miközben az egyes népcsoportok saját érdekeiket egyre inkább előtérbe tolták a közös rovására. A folytatást ismerjük.
Káncz Csaba jegyzete


Ukrán képviselő:Washingtonban döntenek az ukrán miniszterek kinevezéséről


A hét folyamán Soros György amerikai milliárdos a Wall Street Journalban publikált írásában felszólította Ukrajna külföldi hitelezőit, hogy egyezzenek bele az ország feltételeibe, és engedjék el az adósság egy részét. A képviselők azonban mást gondolnak erről.
Soros szerint az államcsőd következménye jóval súlyosabb lenne, mint amennyi profitot a bedőlt hitel miatt elvesztenek. Mikola Tomenko ukrán képviselő szerint azonban teljesen mindegy, mit mondanak a hitelezők, mert az ő embereik ülnek a kormányban. Arszenij Jacenjuk szeptemberben a parlament elé terjeszti a kabinet új tagjainak listáját jóváhagyásra. Tomenko szerint azonban a parlamentnek nincs ráhatása a kormány összetételére és a minisztériumokra, mert
az amerikai kormány dönt arról, hogy ki milyen pozíciót tölthet be Ukrajnában.
Tomenko felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán miniszterek kinevezéséről és lemondásáról a kormány egyeztet az Egyesült Államok kijevi nagykövetségével, és Washington gyakorlatilag kézi vezérléssel irányítja az országban zajló eseményeket. Az ukrán képviselő beszámol arról, hogy Geoffrey Pyatt, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete napi rendszerességgel jár a kijevi politikusok irodáiba, és minden fontos döntésről vele kell egyeztetniük. Tomenko ugyanakkor hozzátette, hogy ezzel az ukrán politikusok nagy része tisztában van a kialakult helyzettel. A nyugati vállalatoknak megvannak a maga érdekeik, és ezeket nem is rejtegetik, hanem leplezetlenül képviselik az amerikai érdeket ukrán képviselőkkel folytatott tárgyalásokon.
Az ukrán képviselők tisztában vannak azzal, hogy a külföldi miniszterek kinevezéséről Washingtonban született döntés. Natalia Jaresko pénzügyminiszter amerikai, és kinevezés után azonnal amerikai hiteleket vett fel. A litván gazdasági fejlesztési miniszter, és a mezőgazdasági miniszter Olekszij Pavlenko kinevezéséről szintén Washingtonban született döntés, és elprivatizálják az állami tulajdonban lévő termőföldeket amerikai befektetőknek. Az infrastruktúrafejlesztési miniszter szintén az amerikai érdeket képviseli, a reformok az ország NATO-kombatibilitását hivatottak előkészíteni.
Mikola Tomenko szerint az amerikai lobbisták napi rendszerességgel jelennek meg a kijevi politikusok irodáiban, emellett Martin Nunn, a Whites Communication vezérigazgatója gyakorlatilag az országgyűlés tagjává vált, olyan gyakran jelenik meg a parlament környékén. Szeptemberben Jacenjuk újabb minisztereket nevez ki, és nincsenek kétségek afelől, hogy kinevezésükről Washingtonban született döntés. Emiatt gyakorlatilag egy üres színjáték, hogy a hitelezők leírják-e az ukrán adósságot vagy nem. Soros György a piaci viszonyok miatt aggódik, egy ukrán államcsőd bejelentése ugyanis kihatna Kelet-Európára, de maga a csődesemény már rég bekövetkezett. Az ország amerikai ellenőrzés alatt áll, innentől csak annyi a kérdés, hogy emellé piaci pánikot is akarnak, vagy inkább csendben folytatnák eddigi tevékenységüket. Tomenko kijelentése kapcsán érdemes emlékezni arra is, kivel találkozott először Kárpátalja újonnan kinevezett kormányzója.


OROSZ EMBARGÓ: KÖZEL 10 MILLIÓ EURÓPAI GAZDÁLKODÓ SZENVEDETT KÁRT


Szerző: CEC | 2014 szeptember 24.

Az Oroszország által bevezetett élelmiszer embargó miatt 9,5 millió európai gazdálkodó szenvedett kárt- derült ki az Európai parlament sajtóközleményéből. A parlamenti képviselők elmondása szerint a szankciók okozta kár még az 5 milliárd eurót is elérheti.
Orosz embargó: Közel 10 millió európai gazdálkodó szenvedett kárt

Az Európai Unióból Oroszországba irányuló mezőgazdasági exportot 11,3 milliárd értékűre becsülik. Ez alapján a mutató alapján az Európai Unióval együttműködő külföldi piacok között Oroszország a második helyen áll a rangsorolásban.
Oroszország augusztus 7-én vezette be az élelmiszerimportot betiltó embargót az Európai Unió tagállamaival, az USA-val, Ausztráliával, Kanadával, valamint Norvégiával szemben. Tiltólistára kerültek a gyümölcsök, zöldségek, valamint a hús- és tejipari élelmiszerek nagy része.
Az Európai Bizottság szeptember 3-án döntött saját mezőgazdasági szektorának további megsegítéséről, 30 millió eurós nagyságban. Eddig 32,7 millió eurót különítettek el az őszibarack és nektarin termesztők, valamint további 125 millió eurót a többi gyümölcs és zöldségtermesztő megsegítésére.
Oroszország az ukrán konfliktussal összefüggő, az Európai Unió által korábban kivetett szankciók további szigorítása után döntött az embargó bevezetéséről. Az európai országok az embargó bevezetése előtt korlátozták az orosz állami bankok hozzáférését az európai tőkéhez.


SÚLYOS GAZDASÁGI KÁROKAT OKOZ A BRÜSSZEL ÁLTAL KIPROVOKÁLT OROSZ EMBARGÓ (VIDEÓ)


Az Oroszország által bevezetett, uniós mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre kivetett embargó a magyar termelőket is súlyosan károsítja, ezért a Jobbik sürgeti a kormányt, hogy kezdjen kétoldalú tárgyalásokba Moszkvával az ügy megoldásáért. A veszteségek felmérése után pedig követeljen kártérítést Brüsszeltől, miután az embargó az uniós szakciók miatt került bevezetésre - mondta el sajtótájékoztatóján Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője.
A politikus emlékeztetett, hogy Oroszország válaszul az uniós szankciókra embargóval sújtja a EU-ból érkező termékeket. Ezzel Magyarország is hátrányba kerül, megakadályozva az exportot kelet felé - magyarázta Gyöngyösi Márton.
A Jobbik felszólítja a kormányt, hogy követve több uniós ország példáját követeljen kártérítést Brüsszeltől, üljön össze a magyar-orosz kormányközi bizottság és létesítsenek kétoldalú tárgyalásokat. Gyöngyösi rámutatott, hogy Oroszországot Magyarországhoz stratégiai kapcsolat fűzi, ott van például a paksi szerződés, vagy a folyamatban lévő tárgyalások a Déli Áramlatról - sorolta.
Ugyan a magyar sajtó jelentős része elbagatellizálta a kérdést, a magyar termelők és exportőrök igenis súlyos helyzetbe kerülnek az embargó miatt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is felhívta a figyelmet a hátrányokra, a szakértők szerint pedig közel százmilliárd forintos kár is érheti az érintetteket - mondta el Gyöngyösi. Hozzátette azt is, hogy az embargó leginkább azt az ezernyi magyar kis- és középvállalkozást sújtja, amelynek a kelet felé irányuló export 25 százaléka köszönhető.


A politikus szerint ez egy olyan korban különösen aggasztó, ahol nyugati irányban is szűkülnek a lehetőségek, továbbá a dél-amerikai államokkal kötött - rendkívül előnytelen - EU-szerződés miatt is sokkal több olcsó termék érkezik az unióba, tovább nehezítve a magyar kereskedők helyzetét. 
Épp ezért szükséges elszakadni attól, hogy Magyarország az EU szócsöve legyen, és kétoldalú tárgyalásokat kezdeményezni Oroszországgal, majd megállapítani a veszteségeket és azokat Brüsszelen számon kérni - zárta Gyöngyösi Márton.
alfahir.hu


Párizs visszavonhatja az Oroszország elleni szankciókat



Párizs készen áll arra, hogy feloldja az Oroszország elleni szankciókat, amit nem is önszántából hozott. Az ukrán kormánytól még év vége előtt megkövetelik a minszki egyezmény feltételeinek teljesítését.
A Ria Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint Francois Hollande francia elnök sajtótájékoztatón bejelentette, hogy készen állnak a szankciók feloldására. Ehhez azonban teljesülnie kell a minszki megállapodásnak, amit Párizs innentől nem Moszkva kötelességének tart, hanem maga is aktívan fellép annak kikényszerítésében.
A minszki egyezmény feltételeinek év vége előtt teljesülniük kell. Végig kell vinni a változtatásokat, beleértve a helyi választásokat, az autonómiatörvényt, a decentralizációt is. Ha a folyamat végéhez ér, lépéseket teszek a szankciók eltörlésére vonatkozóan.”
Francois Hollande az ukrán válság rendezése kapcsán kijelentette, hogy a következő találkozót Párizsban tartják a német, francia, orosz és ukrán vezetők. A külügyminiszterek a következő napokban személyes egyeztetést tartanak, ahol a szíriai rendezés is elsődleges témaként fog napirendre kerülni. A francia államfő bejelentette, hogy légicsapásokat hajtanak végre Szíria területén a terroristák állásai ellen, de szárazföldi beavatkozásra nem készülnek, és a szíriai helyzet rendezése elképzelhetetlen Oroszország segítsége nélkül.
Hollande emellett bejelentette, hogy Franciaország maga kezd légi felderítést Szíria területén, a francia légicsapások így nem az amerikai hírszerzési adatok alapján történnek majd. Ez annak lehetőségét jelenti, hogy – az amerikaiakkal ellentétben – a francia légierő nem a szíriai infrastruktúrát fogja szétbombázni, hanem valóban a terroristák állásaira mérnek csapást.
A francia elnök szerint Oroszországgal mindkét válság rendezésében együtt kell működni, és Moszkva részvétele nélkül nem lehetséges a helyzet politikai rendezése. A francia vezető a szíriai beavatkozás kapcsán személyesen Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytat egyeztetéseket.


A CIA, az angol titkosszolgálat és Szaúd-arábia állt az orosz utasszállító lelövése mögött 


2015-11-11 
cont.ws napimigrans.com


A Whatdoesitmean.com elnevezésű honlap, amely rendszeresen hivatkozik bizalmas információkkal rendelkező orosz forrásokra, hírül adja, hogy OROSZ KÜLÖNLEGES EGYSÉGÜKNEK SIKERÜLT ELKAPNIUK JEMENBEN KÉT CIA-ÜGYNÖKÖT, akik a gép lelövésének műveletét irányították. 

Az írás címe: "Daring Raid Captures CIA "Assets" Who Downed Russian Plane In Egypt" 

Az orosz külső felderítés emberei Jemen területén elfogták, és először a fővárosba vitték a két ügynököt, felszereléseikkel együtt. Ott átrakták őket az Orosz Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának különgépére. A szaúd-arábiai légierő neszt kapott, lelövéssel fenyegette meg az orosz repülőgépet, ha felszáll. Moszkvából azonban "érkezett egy olyan ajánlat, aminek nem lehetett ellenállni (nem feltétlenül anyagi jellegű)" - így a szaúdiak elálltak tervüktől. 

Az amerikai lap szerint egyáltalán nem véletlen, hogy Putyin elnök leállította az orosz utasszállító gépeknek a térségbeli repüléseit. (Legalábbis addig, míg a különgép biztonságosan Moszkvába nem ér.) 

A lap írása emlékeztet Szaúd-Arábia és az Iszlám Állam összjátékára, illetve arra, hogy Obama vállról indítható rakétákat szállított nagy mennyiségben az iszlám terroristáknak. 


 

Orosz katonai szemleíróknak is már korábban feltűnt, hogy maga Obama, illetve Cameron brit miniszterelnök sietett nagy dérrel-dúrral közölni a hírt: a gépet az iszlám terroristák lőtték le. 

Nem állam- és kormányfők dolga az ilyesfajta bejelentéseket megtenni - tamáskodott a katonai szemleíró. 

Ez a hír is megerősítette: 224 ÁRTATLAN CIVIL ÁLDOZATNAK KELLETT AZ ÉLETÉVEL FIZETNIE AZÉRT AZ AMERIKAI CSELSZÖVÉSÉRT, HOGY ELÉRJÉK LEGFŐBB CÉLJUKAT: OROSZORSZÁG HÁBORÚBA UGRASZTÁSÁT. 

Ez, végül is, nem újdonság a számukra. AKIK A NÁCI JUNTÁVAL EGYÜTT KIFŐZTÉK A MALÁJ UTASSZÁLLÍTÓ LELÖVÉSÉT IS, 298 halottal. Akik folyamatosan hazudnak, és vezetik az orránál fogva a világközvéleményt - MIVEL SEMMIVEL SEM TUDJÁK BIZONYÍTANI ÁLLÍTÁSUKAT. 

Nyilvánvalóvá lett: AZ USA LEGKÖZVETLENEBB CÉLJA, HOGY - SZÍRIA KAPCSÁN IS, KELET-UKRAJNA KAPCSÁN IS - KIPROVOKÁLNI EGY HÁBORÚT, OROSZORSZÁG BEUGRATÁSÁVAL. 

Ezeknek elment az eszük - ön- és közveszélyes őrültek! Beleháborodtak saját hatalmi tébolyukba! Így tessenek őket megítélni ezentúl! 

HA LÉTEZIK ÁLLAMI TERRORIZMUS, HA VAN TERRORISTA ÁLLAM - AKKOR ANNAK SZÉKHELYÉT WASHINGTONBAN KELL KERESNI! Velük szemben kellene megindítani a világméretű terrorellenes hadjáratot. Amíg ez nem történik meg, addig életveszélyben leszünk. Mindannyian. 

Büntető törvényszék elé a háborús uszítókkal, a tömeggyilkos, háborús bűnös jenki náci rezsimmel! 

Kapcsolódó: 
   Oroszországból kitiltották az egyiptomi repülőgépeket (oroszhirek.hu
   Oroszországot fenyegeti az Iszlám Állam: hamarosan óceánt alkot az ömlő vér (oroszhirek.hu
   Óriási offenzíva indult az Iszlám Állam ellen, a kurdoktól másfél nap alatt kikaptak (index.hu
   A német nő arról beszél, hogy félnek az utcára menni mióta a városba bevándorlókat költöztettek(adatlistazo.hu
   Izraeli rabbi: Az ISIS-t Isten küldte nekünk (orientalista.hu
   Rabbi: Európa megszállása kitűnő hír. Jön a Messiás (youtube.com
   Némettelenítés: Az elhallgatott népirtás a háború után (harcunk.info
   Vérforraló igazság a calais-i migránslázadás hátterében (magyaridok.hu
   A szlovén parlament felhatalmazta a katonaságot és a rendőrséget : lőhetnek a migránsokra(somogyma.hu
   Muszlimok ezrei térnek a keresztyén vallásra észak-Irakban (orientalista.hu
   Magyarországnak el kell utasítania, hogy Törökországból egymillió migránst hozzanak be Európába(magyartudat.com
   John Kerry: "A dzsihadisták napjai meg vannak számlálva" (karpatinfo.net


 

A NATO nem az iszlám, hanem Európa ellen akar harcolni



Oroszországból kitiltották az egyiptomi repülőgépeket 



Kitiltotta az orosz légügyi hatóság az egyiptomi állami légitársaság repülőgépeit Oroszországból. A Roszaviacija (az orosz légügyi hatóság) pénteken táviratban közölte a moszkvai Domogyedovo repülőtérrel, hogy szombattól nem fogadhatja az Egypt Air gépeit.
Az orosz hatóság nem tett közzé nyilatkozatot a járatok kitiltásának okáról, a Reuters hírügynökség kérdésre pedig elhárította az indoklást. Mindenesetre hírügynökségek felhívták a figyelmet: a tiltásra azt követően került sor, hogy Vlagyimir Putyin elnök úgy döntött, az október 31-i tragédia után - amelynek során egy orosz utasszállító repülőgép 224 utassal a fedélzetén lezuhant Egyiptomban - felfüggeszti az Egyiptomba induló valamennyi orosz járatot.
Az oroszok közel fele tart terrortámadástól
Az orosz lakosság közel fele tart attól, hogy a szíriai orosz katonai beavatkozásért megtorlásul szélsőséges iszlamisták merényletet követnek el az ország területén - közölte a moszkvai Levada közvélemény-kutató központ pénteken.
A kevéssel az orosz utasszállító Sínai-félszigeti tragédiája előtt készített felmérés szerint az oroszok az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezetet tartják a legnagyobb veszélyforrásnak ebből a szempontból. A megkérdezettek 48 százaléka tartotta valószínűnek, hogy terroristák bosszúból támadást hajtsanak végre Oroszországban.




Oroszországot fenyegeti az Iszlám Állam: hamarosan óceánt alkot az ömlő vér



Oroszországban elkövetendő terrortámadásokkal fenyegetőzik az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet egy újonnan megjelent videóban - jelentette csütörtökön a terrorcsoportok online tevékenységeit megfigyelő amerikai SITE központ.
A dzsihadisták idegen nyelvű sajtóközpontja, az Al-Hayat Media Center által orosz nyelven megjelentetett felvételen a "hamarosan, nagyon hamarosan óceánt alkot az ömlő vér" mondatot kántálják, miközben brutális lefejezéseket, valamint golyó által végrehajtott kivégzéseket lehet látni a SITE híradása szerint. Az IÁ egyiptomi ága több korábbi üzenetében is azt állította, hogy egy általa elkövetett merénylet áldozatává vált az az orosz utasszállító repülő, amely október 31-én zuhant le a Sínai-félszigeten 224 emberrel a fedélzetén.
A főleg a Sínai-félsziget északi részén tevékenykedő Vilájat Színáa (Sínai Tartomány) üzenetei szerint a támadást bosszúként hajtották végre az IÁ szíriai állásai elleni orosz légitámadásokra válaszul. "Ó ti oroszok és az oroszok szövetségesei tudjátok meg, hogy sem a muzulmánok földjén, sem pedig az egeiken nincs számotokra biztonság. A Levant földjén repülőitekről ledobott, naponta több tucat ember halálát okozó bombáitok a bajt fogják rátok hozni" - áll abban a közleményben, amelyet először jelentettek meg a légi katasztrófa napján.


Óriási offenzíva indult az Iszlám Állam ellen, a kurdoktól másfél nap alatt kikaptak



A kurdok másfél napos villámhadjáratban elfoglalták az iraki Szindzsár városát, amivel elvágták az Iszlám Állam iraki és szíriai területei közti északi útvonalat. Közben az Eufrátesz mentén iraki csapatok is megkezdték a félmilliós Ramádi visszafoglalását.

Ez a lényeg:

  • A kurdok péntek délelőtt, mindössze másfél napos ostrom után elfoglalták  az észak-iraki Szindzsár városát az Iszlám Államtól (IS).
  • Az Észak-Irakot és Kelet-Szíriát összekötő 47-es utat is ellenőrzésük alá vonták, amivel elvághatják az iraki Moszul utánpótlását, valamint a Szíria felé irányuló illegális olaj- és műkincs-kereskedelmet.
  • Közben délen az iraki hadsereg megkezdte a tavaly feladott Ramádi ostromát.
  • Az amerikaiaknak nagy szükségük van egy látványos győzelemre, hogy megerősítsék pozícióikat Irakban, és megmutassák Putyinnak, hogyan kell tartós eredményt elérni az Iszlám Állam ellen.

Oldtimer szovjet tankokkal nyomultak a városba

Az iraki Kurdisztán konvojai csütörtökön a 47-es főút keleti és nyugati szakaszai mentén előrenyomulva közelítették meg a kétszázezres várost, és a New York Times szerint gyorsan beásták magukat az útszakasz déli oldalán, hogy visszaverjék a várható ellentámadásokat. A kurd gyalogság mozgékonyságát a közel-keleti harcok alapjárművének számító pickupok és Humveek biztosítják, de néhány oldtimer T-55-ös is feltűnt.


Kurd katonák gyülekeznek a Szindzsár melletti dombon november 13-án.
Kurd katonák gyülekeznek a Szindzsár melletti dombon november 13-án.
Fotó: Stringer/iraq / Reuters
Szindzsár elszigetelését követően azután pénteken a várostól északra található dombvidékről is megindult az előrenyomulás, a kurdok bejelentették, hogy
minden oldalról benyomultak a városba.
Szemtanúk szerint a kurd harcosok házról házra tisztították meg a várost az iszlamistáktól, és megkezdték az aknák és más robbanó csapdák hatástalanítását is. A városharcoknál megszokotthoz képest azonban nagyon gyorsan haladtak, a Reuters arról számolt be, hogy délelőtt 10 órára 
gyakorlatilag elfoglalták a várost, és már a környező települések biztosításánál tartanak.
Délután egy órakor pedig Mesud Barzáni, Kurdisztán elnöke hivatalosan is bejelentette a város elfoglalását.



Az offenzívában egy nagyon komoly létszámú, 7500 fős kurd hadosztály vett részt, az Iszlám Állam részéről olyan 600 harcos védte a várost; egyelőre a veszteségekről nem érkezett jelentés. Ezzel az erővel – és az USA által garantált abszolút légi fölénnyel – mindenesetre valószínű, hogy a kurdok képesek lesznek megszilárdítani a nagyjából 120 négyzetkilométernyi elfoglalt területet.

Tényleg kettévághatják az Iszlám Államot

Bár másfél nap után túlzás lenne messzemenő következtetéseket levonni az offenzívából, az biztos, hogy a kurdok tényleg ott csaptak oda Iszlám Államnak, ahol az a legjobban fáj.
Az iraki–szír határ nagy része ugyanis nehezen járható sivatag, ezért különösen fontos az északon haladó 47-es út, mely az Iszlám Állam szíriai törzsterületeit köti össze a kalifátus legfontosabb iraki városával, Moszullal. Az úton iraki irányba áramlik a fegyver és más hadianyag, Szíria felé pedig a feketepiacra szánt olaj, illetve a gazdag mezopotámiai gyűjtemények lerablásábólszármazó műkincsek. Ha ezt az útvonalat végleg elveszti az IS, akkor elvész a terrorállamnak az a rugalmas képessége, hogy az egyik országból a másikra csapatokat dobjon át oda, ahol épp szükség van az erősítésre.

Az Iszlám Állam buldózerrel rombol, de közben lop is

Évezredes városokat robbantanak fel, de közben ezerszámra próbálják eladni a műkincseket. Mi a baja a modern Iszlám Államnak az ókor Iszlám Államával?Tovább
Az iraki–szír határvidék egysége az Iszlám Államnak presztízsszempontból is nagyon fontos. Ugyanis propagandájuk egyik alapeleme, hogy száz év után nekik és csak nekik sikerült eltörölniük a brit és francia gyarmati hatalmak által a Sykes–Picot-egyezményben kijelölt önkényes, az arab népeket természetellenes módon elválasztó határt.  Erről itt beszél egy mudzsáhid.

Öngyilkos merénylet Bagadban

Öngyilkos merényletben legalább 18-an meghaltak és negyvenhárman megsebesültek Bagdadban pénteken - közölték rendőrségi és egészségügyi források. Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet az interneten megjelent közleményben vállalata a merényletet.
Az elkövető az iraki főváros délnyugati részén lévő egyik mecset előtt, egy kormánypárti síita harcos temetésén hajtotta végre a pokolgépes merényletet. A harcos az IÁ szélsőséges szunnita szervezet ellen vívott küzdelemben vesztette életét. 

Ennyit nép még nem szenvedett

Szindzsárban és környékén az arabokon kívül a világ egyik legtöbbet szenvedett – eddig 73 dokumentált pogromot túlélt – kisebbsége, a jazidi népcsoport lakja. Ők etnikailag a kurdok rokonai, de 4000 éve őrzik sajátos hitüket, melyet az iszlám szélsőségesek persze csípőből sátánimádatnak bélyegeznek. Ennek megfelelően az Iszlám Állam fegyveresei a város 2014. augusztus 4-i elfoglalása után brutális vérfürdőt rendeztek, 500 nőt vittek el szexrabszolgának, és több tízezer jazidit űztek a környező hegyekbe. Az otthon maradókat pedig egyszerű választás elé állították: vagy áttérnek a szunnita iszlámra, vagy megölik őket.

Furcsa hite miatt irtják az edény népét

Ötszáz halottja is lehet a keddi, jazidik elleni iraki merényleteknek.Tovább
A történtek tükrében nem is csoda, ha sok jazidi nő most fegyverrel a kezében tér vissza városába:


Izraeli rabbi: Az ISIS-t Isten küldte nekünk





Egy szélsőséges rabbi szerint a terrorista szervezetet Isten küldte a zsidók megmentéséért.
Nir Ben Artzi szélsőséges nézeteiről ismert rabbi a legutóbbi heti prédikációjában azt állította, hogy Isten az Iszlám Államot azokra az országokra és nemzetekre szabadította rá akik elakarják pusztítani Izraelt.
Az európai dzsihadistáknak is nagy szerepük van a rabbi szerint, az Európába visszatérő terroristák merényleteket követnek el aminek a következménye, hogy az európai zsidók Izraelbe fognak menekülni ezzel erősítve a cionista államot. – írja az iráni alalam.ir
Ben Artzi a szokásos heti prédikációjában gyakran hangoztat szélsőséges és sértő rasszista gondolatokat. Az egyiptomiakat sáskáknak nevezte akik miután elpusztítják hazájukat felfalják majd egymást.
Orientalista.hu

Némettelenítés: Az elhallgatott népirtás a háború után



Közvetlenül a II. világháború után Lengyelországban 277 börtönben és 1255 kommunista koncentrációs táborban több mint 200 ezer német származású polgári személyt gyűjtöttek össze.
Sztálin írásos parancsára a haláltáborok vezetőit szándékosan bosszúszomjas zsidók közül válogatták, akik éheztetéssel, kínzásokkal és szadista kegyetlenséggel közel 100 ezer német származású civilnek, többségében nőknek és gyerekeknek az életét oltották ki.
A háborút Moszkvában átvészelt, és a szovjet fővárosból hazaküldött lengyelországi születésű zsidó kommunisták Varsóban is nekiláttak a parancs végrehajtásának.
Sztálin marsall, a Szovjetunió kommunista pártjának főtitkára és a Vörös Hadsereg főparancsnoka 1945 novemberében a Közép- és Kelet- Európát megszálló szovjet csapatok egyik első és legfontosabb feladatának azt jelölte meg, hogy népnevelési célból gyűjtsék össze és deportálják Németországba a megszállt területeken élő német származású polgári lakosságot. Haladéktalanul felállították az Állambiztonsági Hivatalt (Office of State Security) aminek az élére - Sztálin külön utasítására - a zsidó származású Jacob Bermant nevezték ki. Berman a hivatalhoz tartozó alosztályok, börtönök és koncentrációs táborok élére kivétel nélkül zsidókat állított, így a szovjetek biztosak lehettek abban, hogy megvan bennük a feladat végrehajtásához szükséges bosszúállási vágy.
A szovjetek által megkövetelt bosszúhadjárat azonnal beindult: a Jacob Berman vezette ÁBH emberei a Lambinowice (német neve Lambsdorf) melletti átnevelő táborból fiatal német nőket és lányokat mezítláb hajtottak ki a városka határában levő szántóföldre, ahol korábban több mint 500, a háború alatt kivégzett lengyelt temettek el. A nőket arra kényszerítették, hogy a mész nélkül sebtében elhantolt holttesteket kiássák, melléjük feküdjenek és csókolgassák a már régen oszlásnak indult hullákat. A táborba visszahurcolt lányok és asszonyok közül rengetegen meghaltak a pár nap múlva kitört tífuszjárványban.
Jacob Berman, a Swietochlowice nevű felső-sziléziai kisváros (német neve Schwientochlowitz) mellett létrehozott kommunista koncentrációs tábor parancsnokának Shlomo Morelt, egy 26 éves zsidó partizánt nevezett ki, akinek szülei és rokonai állítólag Auschwitzban pusztultak el.
A swietochlowice-i táborba az első, német származású polgári személyekkel teli vasúti vagonok érkezése után este 10 óra körül Solomon Morel besétált az egyik barakkba és pálcájával a csizmás lábát verve közölte a rabokkal: "Engem Morelnek hívnak és zsidó vagyok. Az egész családomat kiirtottátok Auschwitzban. Ott megesküdtem, ha élve kikerülök, mindent visszaadok nektek: a mai naptól kezdődően megfizettek azért, amit csináltatok".
A lambsdorfi történet és a fenti idézet egy zsidó származású amerikai történész professzor több európai országban végzett hétévi kutatómunkájával és kétszáz túlélő szóban és írásban tett vallomásának felhasználásával készült könyvéből való. A már elhunyt John Sack sok nehézség után 1993-ban tudta megjelentetni a Szemet szemért: elhallgatott történetek a zsidók által a németek ellen 1945-ben elkövetett bosszúhadjáratról című könyvét.
A könyv Wrath of Solomon (Solomon bosszúja) nevű fejezete hosszan részletezi a túlélők visszaemlékezéseit Shlomo Morel kegyetlenkedéseire:
"Az őrök kisméretű kutyaházakba kényszerítettek a nőket és a gyerekeket és megparancsolták nekik, hogy ugassanak, és aki nem ugatott elég hangosan, vagy engedély nélkül abbahagyta, azt ott helyben eszméletlenre vagy agyonverték. Megparancsolták az embereknek, hogy a földön hason fekvő társaiknak a gerincére ugorjanak, az egymás elleni bokszmeccseken addig kellett két németnek egymás véres orrát verni, amíg az őrök megunták, és az is előfordult, hogy a sok ütéstől az egyik fogolynak kiesett az üvegszeme. Rendszeresen a többi női fogoly szeme láttára tucatjával erőszakolták meg a német nőket, a zsidó őrök előtte hosszú sorba állva vártak a sorukra. Egy 14 éves fiúnak a szőke haját benzinnel leöntötték és meggyújtották, a fiú életben maradt, de megőrült a fájdalomtól, és utána az egész életét egy zárt intézetben élte le. Az őrök arra idomították a kutyákat, hogy a kikötözött öregembereknek és kisfiúknak rohanva széttépjék a nemi szervüket."
Ezeken az eseményeken Shlomo Morel személyesen vett részt, és vezette a tábor foglyainak kínzását. Az irányítása alatt állt koncentrációs tábor lakóinak több mint 80 százaléka nem élte túl a szadista embertelenségeket.
A II. világháború után a zsidó nép kárpótlásáról folyó, és soha véget nem érő tárgyalások során a nyugatnémet kormány készíttetett egy felmérést az 1945 májusi kapituláció után a német polgári lakosság ellen elkövetett atrocitásokról. A kormány elé terjesztett, és sokáig titokban tartott dokumentum szerint a német nép kollektív megbüntetése nevében a szovjet megszállás alá került országokban 200-250 ezer német származású polgári személyt hurcoltak koncentrációs táborokba, ahol mintegy 70-80 ezer ártatlan polgári lakos pusztult el.
Európában az 1940-es évek közepétől zajlott le az emberiség történelmének legnagyobb etnikai tisztogatása: Lengyelországból, Csehszlovákiából, Romániából és Jugoszlávia területéről tizenhat millió német származású polgári lakost telepítettek ki (a forrás nem említi Magyarországot). Lengyelországból főleg a sziléziai területekről ötmillió embernek kellett távozni úgy, hogy a fejenként egy bőrönd bepakolására sok helyen még öt percet sem hagytak.
Shlomo Morel a háború után a kommunisták vezette Lengyel Népköztársaságban maradt, ahonnan 1994-ben a biztos menedéket nyújtó Izraelbe távozott. 1998 decemberében a katowicei állami ügyészség nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene és kérte Izraelt, hogy 1600 rendbeli gyilkosságban való részvétel miatt adják ki Lengyelországnak. Az izraeli hatóságok elévülésre hivatkozva megtagadták a kérést. Az Interpol értesítette a zsidó állam kormányát, hogy ha Morel kilép Izrael állam területéről, akkor a lengyel kérésre elrendelt nemzetközi elfogatóparancs értelmében letartóztatják és átadják a varsói kormánynak.
Eva Kok, a katowicei ügyészség vezetője újabb tanúvallomásokat és bizonyítékokat csatolt a meglévő Shlomo Morel kiadatását követelő iratokhoz. Most már a gyilkosságok mellett a nemzetközileg elfogadott, Izrael által is aláírt törvények értelmében elévülhetetlen "emberiség elleni bűntettekkel" is kiegészítette a kiadatási kérelmét, amit a lengyel külügyminisztérium diplomáciai úton ismét eljuttatott Izraelbe. Az izraeli hatóságok és az izraeli igazságügyi minisztérium még 2005 júliusában is elutasította a tömeggyilkos Morel kiadatását követelő sorozatos lengyel kérelmeket, mialatt a zsidó lobbi képviselői 90-100 éves német, magyar, olasz és ukrán aggastyánokra vadásztak, majd citálták őket bíróság elé, hogy a zsidók holokausztjával kapcsolatos médiafigyelmet továbbra is szinten tartsák.
A zsidó tömeggyilkos Morel ágyban, párnák között bekövetkezett haláláig kiváló anyagi körülmények között élt Tel Avivban, a Simon Wiesenthal Center fejvadászai és Efraim Zuroff soha nem keresték, a nyugdíját a zsidó államtól kapta és az izraeli titkosszolgálat 24 órás védelme alatt állt. Lelke sok ezer ember átkától kísérve 2007. február 17-én szállt le a pokolba.

VÉRFORRALÓ IGAZSÁG A CALAIS-I MIGRÁNSLÁZADÁS HÁTTERÉBEN

NOBORDER.ORG, BORDERMONITORING.EU
Magyar Idők Online
A francia hatóságok kimondták, hogy Calais-nál a No Border önkéntesei (is) szították a lázadásokat. És kiderült, hogy ez a szervezet is Soros György civil hadseregéhez tartozik. Ez lehet a nyitott határok politika lényege: ha nem nyitják, kinyitjuk.
Aki egy kicsit is olvasott már az önkéntes aktivisták munkájáról a migránsválság különböző gócpontjait, az rájöhetett, hogy szép számmal akadnak közöttük olyanok is, akik nem csak étel és vizet osztanak a rászorulóknak. Számos szervezet tagjai különleges küldetéssel érkeznek a migránstáborokba. Nem meglepő hát a francia rendőrség megállapítása, miszerint a Calais-nál nem maguktól mentek neki a rendőröknek a migránsok, hanem éppen ilyen szélsőséges aktivitás tüzelték fel őket erre. Sőt fel is készítették a tömeget a városi gerillák technikáiból és az utcai harcra is.

A CALAIS-I LÁZADÁSTÓL RÖVID AZ ÚT SOROS GYÖRGYIG

Az osztrák és a brit média a konkrét esetben két szervezetet is megnevezett, sőt az is kiderült, hogy két aktivistát le is tartóztattak a franciák. Az egyik civil szerveződés a No Border, a másik pedig a Black Bloc (kis jóindulattal előbbi a Ne legyen határok névvel illethető magyarul, a másik a Fekete Csoport).
A Magyar Idők már korábban írt arról, hogy a Soros Györgyhöz köthető, 2010 februárjában indított W2EU, azaz Wellcome to Europe, az illegális bevándorlókat Európába terelő honlap regisztrációja a müncheni székhellyel és irodával rendelkező Bordermonitoring, azaz Határfigyelő nevű szervezet. Ez is a migrációt segítendő figyeli a határokat, és tanácsokkal is segíti a migránsokat. Megnéztük hát, vajon a No Border is hasonló-e. Igen, csak nagyobb, és szervezettebb, igazából egy csoport, amely sok országban rendelkezi vagy saját fiókkal, vagy helyi szervezetek állnak be az ernyőjük alá.
Nem fogják kitalálni, hogy mit találtunk a No Border honlapján. A Wellcome to Europe címlapon, kiemelt dobozban megjelenített kapcsolatát. Egy újabb kör zárult be.

VÉRLÁZÍTÓ: HONLAP, KÖNYV, ÖNKÉNTESEK, PÉNZ KORLÁTLANUL

Soros György Open Society nevű alapítványa egyértelműen köthető a W2EU-hoz, illetve az ott található, a migránsokat segítő helyi szervezetekhez, a magyarokhoz bizonyítottan – de az analógia vélhetően minden érintett országra érvényes. Vérlázító, hogy Soros olyan szervezeteket, honlapokat és más kiadványokat, például könyvetfinanszíroz, amelyek nyíltan segítik Európa migránsokkal történő elárasztását.

NEM ELÉG ELÁRASZTANI, MEG IS KELL FÉLEMLÍTENI

Egészen más elbírálás alá kell(ene) hogy essen mindaz, ami Calais-ben történt, történik. Esetleg máshol is, csak még nem derült rá ilyen egyértelműen fény. Emlékeztetőül: a francia város mellett egy több ezer migránsból álló tömeg vert tábort, az áldatlan körülmények miatt ezt csak Dzsungelnek nevezik. A napokban több éjszaka csaptak össze a migránsok a rendőrökkel, csak több száz könnygázgránát kilövésével tudták megfékezni őket. A francia rendőrök elfogtak két aktivistát, akik tevőleges részt vettek a lázadás szervezésében, és a belügyminisztérium szerint a No Border önkéntesei húzódtak meg a háttérben. Amint már említettük, feltüzelték és ki is képezték a fiatal férfiakat az utcai harcra.

A LÁZADÁS SZÍTÁSA BŰNCSELEKMÉNY, VAGY NEM?

Mindezek ismeretében érdemes újra átgondolni az illegális bevándorlók viselkedését, amelyen számtalan alkalommal dühödtek fel a hasonlóan erőszakos vendéghez nem szokott szlovének, osztrákok, horvátok, németek és mi, magyarok is. Nem csoda, hogy Ausztriábanviszik a vadászpuskákat mint a cukrot. És gondoljunk csak a Röszke2-nél lezajlott támadásra. Azt is remekül irányították.
Soros Györgynek óriási a felelőssége abban, hogy ilyen helyzetek alakulnak ki. És biztosak lehetünk abban, hogy nem ez volt az utolsó, hiszen a visszatoloncolás nagy hulláma még el sem kezdődött, közben a migránshullám meg csak egyre duzzad, és egyre több embert szállít a nyugat-balkáni útvonalon. Szemmel láthatóan semmilyen ár sem elég magas ahhoz, hogy a Soros-félék terve meg tudjon valósulni. Százezrek, köztük a pajzsként használt gyermekek, nők és idősek szenvedése nem hatja meg a főkolomposokat. Az emberek testi épségének megsérülése és életének esetleges elvesztése sem jelent gondot.

A NYITOTT HATÁROK POLITIKÁJA A VALÓSÁGBAN

A milliárdos spekuláns maga is megnyilatkozott ebben a migránsügyben: „Orbán tervének lényege a nemzeti határok megőrzése, amiben a migránsok képezik az akadályt. A mi tervünk a migránsok megsegítését célozza meg, amiben a nemzeti határok képeznek akadályt” – mondta filozófiai magasságokba próbálván emelni egy olyan problémát, amelynek okozója, és amely itt tombol Európában. Nemesnek aligha nevezhető gondolat, az emberek döntő többsége nem szeretne még csak hallani sem róla. A Soros-féle nyitott határok politikát viszont maguk az aktivisták elég sajátosan értelmezik. Ha egy határ nem nyílik meg, megnyitják azt maguk.

A NO BORDER HONLAPJÁT ELTÜNTETTÉK

Egy kis adalék cikkünkhöz. A calais-i zavargásokat és az azokról megjelenő beszámolókat követően péntek reggelre a NoBorder.org honlapot kikapcsolták.


A szlovén parlament felhatalmazta a katonaságot és a rendőrséget : lőhetnek a migránsokra


A szlovén hatóságoknál is kezd elszakadni az a bizonyos cérna. Persze ebben nagy szerepet játszik a horvátok jóindulata is. Napok óta játsszák velük azt, amit mi magyarok is megismertünk jelesül a horvátok számolatlanul szállítják a határra a migránsokat. A szlovén hatóságok kérték a szomszédos államot, hogy a migránsok számát maximalizálják 2500 főben. Természetesen a már ismert módon állnak e kéréshez a horvátok. A horvátok a hivatalos határátkelőktől kezdve a zöld határra is viszik a migránsokat a szlovén hatóságok jelzése szerint, melyet a krabótok természetesen tagadnak. A helyzet a sakkban ismert patt helyzethez kísértetiesen hasonlít. Vélhetően a nehezen kezelhető helyzet miatt választotta a szlovén vezetés a rendvédelmi erők ilyetén felhatalmazását is. Ma éjféltől a védelmi erők az éles fegyver kivételével szinte mindenféle eszközt alkalmazhatnak az illegális bevándorlókkal szemben. A tegnapi nap folyamán már előfordult a szlovén határon is olyan, mint amit tapasztalhattunk a röszkei határátkelőnél, a migránsok most a szlovén rohamrendőröket dobálták meg kövekkel.
A felhatalmazás alapján a szervek alkalmazhatnak szükség esetén vízágyút, könnygázt, és gumilövedéket is.
A feszült helyzet, hogy hova fajul még nem tudni de az már biztos a magyar határ védői még nem dőlhetnek nyugodtan hátra.

Magyarországnak el kell utasítania, hogy Törökországból egymillió migránst hozzanak be Európába.



2015. november 12., 20:54
Magyarországnak el kell utasítania, hogy Törökországból egymillió migránst hozzanak be Európába.
Orbán Viktor miniszterelnök a vallettai európai uniós csúcsot értékelve az M1 aktuális csatornának csütörtökön azt mondta: az egykor büszke Európa “biztonságot koldul”, ahelyett, hogy saját erőből védené meg határait. Orbán Viktor beszélt arról is: Magyarországnak el kell utasítania, hogy Törökországból egymillió migránst hozzanak be Európába.
A kormányfő azt mondta, a helyzet egyre inkább aggasztónak tűnik: miközben migránsok öt-, hat-, vagy akár tízezrei érkeznek naponta az Európai Unió területére mindenfajta ellenőrzés nélkül, folytatódik a “sehova sem vezető tanácskozások sorozata”.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: Európa nemcsak nem került közelebb a megoldáshoz, hanem “veszélyes vizekre is sodródunk”, mert a csúcstalálkozó egyetlen “közfelkiáltásos határozata” – mivel formális döntést nem hoztak – az volt, hogy Törökországgal mint stratégiai partnerrel mindenképpen tárgyalni fognak.
Mint mondta, ezt elvileg helyesnek, de ebben a formában stratégiailag elhibázottnak tartja, mert szerinte nem szabad Európának abba a helyzetbe kerülnie – és ha már belekerült, nem szabad bevallania -, hogy saját erőből nem tud megoldani egy kérdést, és egy harmadik féltől reméli biztonságának garantálását.
“Úgy tűnik, hogy Európa föladta azt a tervét, álmát, kötelességét, hogy képes legyen saját határait saját erőből megvédeni, és helyette a törökökkel folytatott diplomáciai tárgyalásoktól reméli a (…) védelmet” – mondta. A miniszterelnök szerint az egykor büszke Európa koldusszerepre kényszerül: ahelyett, hogy saját erejét fejlesztené, biztonságot koldul valaki mástól.
Orbán Viktor közölte: azt javasolta, ne ezt tegyék, a magyar álláspont az volt, hogy csak akkor üljenek le a törökökkel tárgyalni, ha képesek voltak saját erőből egy “tartható védelmi vonalat kiépíteni”.
Ha ez nem Görögország déli határa lenne – fűzte hozzá -, akkor északabbra kell kiépíteni egy ilyen vonalat, hogy világos legyen, “szívesen működünk együtt a törökökkel, mert úgy többre jutnánk mindketten”, de nem létszükséglet a megállapodás, mert saját erőből is meg tudják védeni országaikat. Hangsúlyozta: ezt elmulasztotta Európa, nem fogadta el a magyar javaslatot.
A kormányfő arról is beszélt: bár “erről soha senki nem döntött, senki nem hagyta jóvá”, mégis kezd körvonalazódni annak terve, hogy Törökországból Európába egymillió migránst szállítsanak át, és osszanak szét.     Magyarországnak ezt el kell utasítania – mondta.
Hozzátette: lehetetlen, hogy behozzanak egymillió embert Törökországból Európába, és akik behozták, szétosszák őket azok között, akik nem szavazták meg ezt a döntést.
magyartudat.com

A dzsihadisták napjai meg vannak számlálva”



MTI | 2015/11/13 - 17:44 | Módosítva: 2015/11/13 - 17:45 | Kékfény
A „Dzsihád John” ellen Szíriában elkövetett légicsapás azt jelzi, hogy az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet "napjai meg vannak számlálva", a kurd erők pedig napokon belül felszabadíthatják az iraki Szindzsár városának egészét az IÁ uralma alól - közölte John Kerry amerikai külügyminiszter pénteken.
A tunéziai látogatáson tartózkodó Kerry sajtótájékoztatóján azt mondta, az amerikai kormány még nem tudta pontosan megállapítani, hogy végzett-e a csütörtöki éjjeli légicsapás az IÁ lefejezős propagandavideóiból ismert Dzsihád Johnnal, de maga a művelet azt az üzenetet hordozza, hogy a szélsőségeseknek "tudniuk kell: a napjaik meg vannak számlálva, és le lesznek győzve".
Az amerikai külügyminiszter azt is elmondta, bár az IÁ néhány harcosa még tartja magát a városban, "teljesen biztos" abban, hogy a kurd önvédelmi erők napokon belül felszabadítják az észak-iraki Szindzsárt, amelynek visszafoglalására csütörtökön indítottak offenzívát




Fotók: Fegyveres katonák a magyar utcákon 



2015. november 15. hvg.hu (hvg.hu
Szombat óta fegyveres katonák járják az utcákat Magyarországon a megerősített biztonsági intézkedések miatt. 




 

Ha Ön is látott fegyveres katonát szokatlan helyen, akkor írja meg, küldön fotót az ugyelet@hvg.hu címre. 
A párizsi merényletek miatt megerősítették Magyarország védelmét. MIndez azt jelenti, hogy a nagyobb közlekedési csomópontoknál, pályaudvarokon, repülőtéren fegyveres katonák őrködnek. Így együtt utazhatunk a katonákkal a metrón, a buszon, a vonaton. 
Egy olvasónk azt írta, szombat este a Szent István körút-Nyugati tér-Bajcsy- Zsilinszky útvonalon is sétáltak katonai rendészek. "Az élmény és a látvány, mikor fegyverrel a hátukon határozott léptekkel elsétáltak a kisfiam mellett megnyugtató, de egyben félelmet keltő és aggasztó érzést is kiváltott belőlem". 

50 ország vezetői tiltakoztak együtt az erőszak ellen Párizsban

Közös európai uniós hadsereget hozna létre Juncker 
2015. március 8. MTI - MNO 
Az Európai Uniónak közös hadsereget kellene felállítania ahhoz, hogy komolyan vehető külpolitikai szereplővé váljon, az eurózóna országainak pedig közös költségvetés-tervezésre és egy euró-pénzügyminiszteri poszt létrehozására lenne szükségük - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Die Welt című német lap vasárnapi kiadásának, a Welt am Sonntagnak adott interjúban.
Juncker a lapnak azt mondta, Európa a közös hadsereg felállításával képes lenne hitelesen fellépni egy tagállamát vagy egy szomszédos országot fenyegető veszélyt ellen. Ez a lépés "Oroszország számára is egyértelművé tenné, hogy komolyan vesszük az Európai Unió értékeinek védelmét" - fogalmazott. 
Az Európai Bizottság elnöke szerint "úgy tűnik, külpolitikailag nem vesznek minket komolyan". A hadsereg létrehozása nemcsak ezen segítene, hanem egyúttal azt is jelezné a világnak, hogy az EU-tagállamok között soha többé nem törhet ki háború. A projekt - amely nem lenne a NATO konkurenciája - emellett pénzügyi szempontból is hasznos lenne, mivel a közös fejlesztéseken és beszerzéseken keresztül spórolhatnának az európai államok, mondta Juncker. 
A közös európai haderő terve egyébként az 1950-es években merült fel először, de azóta sem valósult meg, bár az EU formálisan rendelkezik a tagállamok által kiállított gyors reagálású hadtestekkel. 
Egy közös pénzügyminiszter is tervben van 
Az interjúban Jean-Claude Juncker arról is beszélt, hogy az eurózóna országainak közös költségvetés-tervezést kellene bevezetniük, és egy közös pénzügyminiszter kinevezése is indokolt lépés lenne. Ehhez azonban a szerződések módosítására van szükség, és így arra, hogy a tagállamok hajlandók legyenek lemondani szuverenitásuk egy további részéről - tette hozzá. 
Az Európai Bizottság elnöke azt is leszögezte, hogy Görögország "soha nem fog kilépni" az eurózónából. Athén állítólagos súlyos pénzzavaráról, illetve egy esetleges harmadik görög mentőcsomagról Juncker azt mondta, "ismerjük Görögország pénzügyi szükségleteit, de nem fogok nyilvános spekulációba bocsátkozni konkrét számokról". 



Farkas Flórián pénzt ígért a hallgatásért 



2015.11.12. Index 
Egyre nehezebb kordában tartani az eseményeket az Országos Roma Önkormányzatban: a legutóbbi, hétfőn tartott közgyűlés még azelőtt személyeskedő üvöltözésbe és lökdösődésbe fulladt, hogy érdemben tárgyalhattak volna a sokmilliárdos roma felzárkóztatási program pénzköltéseiről. A Híd a munka világába pénzeivel a korábbi elnök, Farkas Flórián nem tud elszámolni. A felforrósodott hangulatban még az egyik tévés stáb tagját is megütötték. 
Paradox módon a felzárkóztatási pénzek körüli visszaélések gyanúja vethet véget annak a hallgatási politikának, amit Farkas Flórián éppen ugyanezen pénzek felhasználásával akart kiépíteni a romák között. Hegedüs István ORÖ-elnök - bár egy ideje már ő is szembekerült elődjével - gyorsan fátylat borítana a közelmúlt eseményeire, de a képviselők jelentős része azt követeli, hogy alaposan vizsgálják ki a szervezet pénzügyeit. 
Fotó: Illyés Tibor / MTI

A többfrontos belháború azért alakult ki, mert a költségvetés lyukai miatt már az önkormányzat működése is veszélybe került. 
Két éve, amikor Farkasék még nem jutottak hozzá a több százmilliós támogatási kerethez, más volt a helyzet. Farkas Flórián a 2014-es parlamenti választások előtt csendet teremtett a roma közéletben: meghirdette a hallgatás stratégiáját. 
Az ORÖ elnöke a Fidesz-vezetés teljes bizalmát élvező politikusként állt ki a Lakitelken megrendezett közgyűlés elé. Arra hivatkozott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök őt jelölte ki közvetítőnek a kormányzat és a romák között. Akkoriban hozták létre a Cigányügyi Egyeztető Tanácsot. A CET-ről 2013-as megalakulása óta nem sokat lehetett hallani, de Farkas joggal hangoztathatta a romák előtt, hogy olyan döntéshozó testületről van szó, "amelynek elnöke a miniszterelnök, tagjai pedig a miniszterek és jómagam". 
A fideszes roma politikus azt állította a közgyűlésen, hogy a felzárkóztatási pénzek és a foglalkoztatási szövetkezetek ügyének "konkretizálódása" nagyban volt köszönhető a CET megalakulásának. 
Az Index birtokába jutott jegyzőkönyv tanúsága szerint Farkas a közgyűlésen ebből a forrásból ígért fizetést "fontos embereinek". A roma képviselőket emlékeztette: már egy ideje megígérte nekik, hogy "teljes állásként" számolhatják majd el a tevékenységüket. 
Fontos eleme a szövetkezeteknek, hogy nagyon sok cigány embert szeretnék betenni teljes állásba. 
Az akkori elnök leszögezte, hogy a foglalkoztatási szövetkezetekkel eljött az ideje az ígéret valóra váltásának. 
A politikus azt is beígérte, hogy az új szervezetben a képviselők mellett több ezer, sőt tízezer ember kap majd olyan munkát, amelyhez TB-ellátás is jár majd. 
A kérés cserébe az volt, hogy a képviselők és az ORÖ emberei maradjanak ki a politikai ügyekből, és hagyják rá a sajtó előtti közszereplést. Farkas a közelgő választási kampányára hivatkozva jelentette be, hogy az új taktikai fegyver az, hogy senki ne vegye fel a kesztyűt. 
A politikus azt állította, hogy a roma képviselők a kampány miatt professzionális politikai és "tipikusan cigány, primitív" támadásoknak lesznek kitéve. 
Első feladat az, hogy nem reagálunk semmire, ha mégis komoly az ütés, akkor szóltok nekünk, és mi lereagáljuk központilag. ... Tudom, hogy emberileg nehéz, nekünk sem könnyű, de ilyen a helyzet Magyarországon. ... Meg fogjuk találni a kellő választ, csak mindig hajtsátok végre, amit kérek, és a siker nem marad el - mondta Farkas, akinek tavaly végül mégis távoznia kellett az önkormányzat vezetői posztjáról. A távozás oka nem az eredmények elmaradása, hanem az általa betöltött funkciók közötti összeférhetetlenség volt. 
Időközben ugyanis ő lett az ORÖ Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezetének alapító elnöke, de megtartotta Lungo Drom-elnökségét is. Farkas emellett országgyűlési képviselő a Fidesz színeiben, és 2014-től Orbán Viktor miniszterelnök romaügyi megbízottja havi egymillió forintos tiszteletdíjért. 
Az ORÖ-s botrány a tavasszal robbant ki, amikor kiderült, hogy Farkasék a felzárkóztatási pénzekből szinte azonnal budai irodát és négy vidéki telephelyet vásároltak 220 millió forintért. A Híd a munka világába program irodái azonban gyakorlatilag nem működnek, még munkaidőben sem nyitják ki őket. 
A Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség többek között hűtlen kezelés, sikkasztás gyanújával kezdett nyomozásba, de a vizsgálat eredményeiről több hónapja nem nyilatkoztak, a Fidesz vezetése pedig többször is megvédte Farkast. 
Kapcsolódó: 
   A fagyállós gazdát elítélő bíró furcsa ítéletei (sokkaljobb.hu
   Nőttek a bérek, csökkentek az adók és felére csökkent a munkanélküliség a Fidesz szerint (propeller.hu
   Semjén dolgozatát érvénytelennek tekintik az ELTE professzorai (hvg.hu
   Ez a világ áfatérképe (index.hu


A fagyállós gazdát elítélő bíró furcsa ítéletei

Még mindig nem hiszi el az ítéletet az a gazda, akit első fokon hét év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, mivel fagyállót tett meggyborába – számol be a Bors.
A lapnak dr. Molnár Iván, a gazda jogi képviselője nyilatkozott, aki elmondta: ügyfele reménykedik benne, hogy másodfokon megváltozik a tényállás és a minősítés, így felfüggesztett börtönt kap.
Időközben kiderült, hogy nemcsak az ügyvéd, a Pest Megyei Ügyészség is fellebbezett az ítélet ellen.
A napilap kiszúrta, hogy a bírói tanácsot vezető Szegedi Gyöngyvérnek nem ez az első olyan ítélete, amelyet a közvélemény jelentős része megkérdőjelez. Ő volt az, aki ítéletet hozott a szigetszentmiklósi gyermekeiket kínzó szülők ügyében. Ahogyan korábban beszámoltunk róla, a vádban elképesztő kínzások, például fekáliaetetés és szexuális zaklatás szerepeltek, a bírónő végül kiskorú veszélyeztetése miatt ítélte el a szülőket. Az elítéltek két évet kaptak, amit az ítélethozatal idejére már letöltöttek az előzetes letartóztatásban, így szabadon távozhattak. Szegedi Gyöngyvér hozott ítéletet az ötéves kisfiát fakanállal és szíjjal agyonverő dunaharaszti férfi ügyében is. 2012-ben a vádban szereplő emberölést halált okozó súlyos testi sértésre enyhítette, az apa így 5 évet kapott.
Forrás: sport24/http://panoramanet.hu/  




Semjén dolgozatát érvénytelennek tekintik az ELTE professzorai



Felszólították Semjén Zsoltot és egykori témavezetőjét, Molnár Attila Károlyt az ELTE professzorai: tisztázzák, hogyan kerültek a politikus 1992-ben írt szakdolgozatába azok a szövegek, melyeket a konzulens is publikált és a magáénak vall. A 12 professzor – többek között Semjén volt tanárai – szerint mindaddig, amíg ezt a kérdést nem válaszolják meg, a szakdolgozat nem tekinthető érvényesnek. Szombaton Semjén visszautasította az "etikai vádakat" és az oktatóit hibáztatta, amiért 20 évvel ezelőtt nem jelezték neki, hogy tudományetikai problémák merültek fel a dolgozatával kapcsolatban.
Mélyen elítéli” 12 professzor azt a magatartást, amit Semjén Zsolt 1992-es szociológia szakdolgozata ügyében az ELTE Társadalomtudományi Kara tapasztalt. „Meggyőződésünk, hogy az ügy nem tekinthető mindaddig lezártnak, amíg a két szereplő nem tisztázza nyilvánosan a felelősség kérdését. Ameddig ez nem történik meg, a professzorok szakmai szempontból a szakdolgozatot nem tekintik érvényes munkának” – olvasható az ELTE Társadalomtudományi Karának (TÁTK) honlapján közzétett nyilatkozatban.
Az ELTE Társadalomtudományi Kara november 29-én indított vizsgálatot, miután a hvg.hu arról írt, Semjén Zsolt szociológia szakdolgozatának „második javított kiadás” feliratú változatában 14-15 oldalnyi szöveg azonos szakdolgozati témavezetője, Molnár Attila egy 1992-es és egy 1993-as tanulmányának szövegével. A kar dékánja múlt pénteken ismertette a háromtagú vizsgálóbizottság jelentését, amely kimondta, hogy Semjén „súlyos tudományos-etikai vétségetkövetett el, de Tausz Katalin azt is leszögezte, hogy további hivatalos lépéseket az eljárásjogi szabályok szerint nem tehetnek, mert szerinte nincs olyan előírás, amely útmutatást adna olyan esetekre, amikor évekkel később, utólag derül ki egy szakdolgozatról, hogy szabálytalanul készült.
Semjén Zsolt helyett az ELTE-s professzorok levelére Havasi Bertalan reagált. "Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton a teljes magyar nyilvánosság előtt kifejtette a témával kapcsolatos álláspontját. Korábbi nyilatkozatának megfelelően az ügyet véglegesen lezártnak tekinti" - írta közleményében, amelyet a Miniszterelnök Sajtóiroda vezetőjeként jegyzett.
Egykori tanárai is elítélik
Bárki is követte el ezt a vétséget – a szakdolgozó, a konzulens, vagy mindketten együtt –, az ügy sérti az oktatás és a tudományos kutatás erkölcsi alapjait. Az ilyen vétség nem évül el, és erkölcsi megítélése nem igényel külön szabályozást” – fogalmaz az a közlemény, melyet az ELTE Társadalomtudományi Karának 12 professzora írt alá.
Az aláírók között van többek között Fokasz Nikosz tanszékvezető, aki a kilencvenes évek elején több féléven keresztül volt Semjén oktatója, illetve Huszár Tibor, aki Semjén államvizsga-bizottságának elnöke – és a Szociológia Intézet vezetője – volt 1992-ben, valamint Ferge Zsuzsa, Gyáni Gábor, Halmai Gábor, Orosz Éva, Örkény Antal, Pete Péter, Rudas Tamás, Sík Endre, Somlai Péter és Székelyi Mária.
Semjén Zsolt 1992-es szakdolgozata - javított változat
Fotó: Stiller Ákos
A vizsgálóbizottság december 3-i jelentése mindössze azt állapította meg, hogy Semjén és Molnár szövegei között jelentős átfedés van. Tausz a pénteki sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, azt nem tisztázták, ki a szerző, szerinte az érintetteknek ezt egymás közt kell megbeszélniük. Semjén egy nappal később sajtónyilatkozatot tett, melyben azt állította, a vitatott szövegeket az oktatóknak ismerniük kellett, „ha bármilyen tudományetikai probléma lett volna, miért nem akkor jelezték, nem érti, miért utólag állítják „pellengérre”.
Ugyanakkor még aznap megszólalt Molnár is, aki a Mandineren megjelent rövid írásában azt állította, ő csak a szakdolgozat első változatát látta – és adott rá jeles érdemjegyet –, a kiegészített, javított” változatot nem mutatták meg neki, így nem tudott arról, hogy milyen új szövegrészek kerültek bele. Molnár korábban azt írta szintén a Mandineren, már többször végzett közös kutatásokat a hallgatóival, de az 1992-ben és 1993-ban publikált szövegei az ő írásai, soha nem másolta tanítványai munkáit.
A keddi közlemény szerint "az az általánosságban megfogalmazott vád, amely szerint a Társadalomtudományi Kar oktatóinak útmutatása alapján jött létre a szövegazonosság, besározza a sok ezer tisztességes munkával elkészített szakdolgozatot és a kar becsületét".
Mint arról a hvg.hu korábban beszámolt, a szakdolgozat első változata vitát váltott ki 1992-ben az ELTE-n, mert az egyik felkért bíráló, egy neves szektakutató vallásszociológus elégtelent, Semjén konzulense, Molnár pedig jelest adott a dolgozatára. Az ellentmondást feloldandó egy harmadik bírálót kértek fel, végül a négyes érdemjegy került Semjén leckekönyvébe.
A politikus állítása – mely szerint az oktatók szólhattak volna már akkor neki – ellentmondásos, hiszen az eddigi nyilatkozatok alapján úgy tűnik, Molnár nem látta a szöveget, tehát nem tiltakozhatott a szövegátvételek ellen, ugyanakkor az említett írások a szakdolgozat benyújtásával vagy egy időben, vagy később jelentek meg, tehát a többi oktató sem tudhatott arról, hogy azok honnan kerültek Semjén dolgozatába.
A hvg.hu két hete számolt be arról, hogy a miniszterelnök-helyettesnek a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián 1991-ben megvédett teológiai disszertációja közel 40 százalékban magyar, német és angol nyelvű források megfelelő forrásmegjelölés nélküli átvételén alapszik.
Egy nappal később pedig arról írtunk, hogy Semjén az ELTE-n 1992-ben megvédett szociológiai szakdolgozata jelentős átfedést mutat az egy évvel korábbi teológiai értekezésével, továbbá olyan részeket is tartalmaz, amelyek megfelelő forrásmegjelölés nélküli szövegátvételek más, magyar és idegen nyelvű forrásokból. Tausz Katalin pénteken azt nyilatkozta, miután a szerzői jogi törvény nem tartalmaz az önplágiumra vonatkozó rendelkezéseket, ezért azt nem vizsgálták, hogy Semjén a szociológia szakdolgozatában mennyit merített a disszertációjából.


Tudja, mit ábrázol ez a japán térkép, amin mi olyan szép zöldek vagyunk?



tax


Soha nem jöttem volna rá, mi ez a szép, barátságos zöld szín, amiben világelsők vagyunk, és amely összeköt minket Európa nagy részével és a jelmagyarázat szerint 27 valami. A képet küldő olvasónk azonban, akinek Tokióban nyomták a kezébe egy adóbevallást segítő szóróanyag részeként, megfejtette:
ez a világ áfatérképe.





Hirtelen befékezett a gazdaság, elszámoltatnák Matolcsyt 

2015. nov. 13. Magyar Narancs 
Bizottság vizsgálja az MNB pénzszórását, terjeszkedik a közmédia, hihetetlen trükkel akadályozzák a vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazást. Jövőre bajok lesznek. Hírek. 
Elszámoltatás: Matolcsy van soron 
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsága (fb) vizsgálni fogja a jegybank költekezéseit, mivel az utóbbi években feltűnően sokat költöttek saját alapítványaikra, ingatlanvásárlásokra, műkincsekre vagy éppen versenyzongorára. Pápai Levente, az Együtt alelnöke azt vetette fel, hogy az fb munkáját független, külső szakemberek is segíthetnék, a javaslatra pedig meglepő módon Papcsák Ferenc is nyitott volt. Pápai az Indexnek elmondta, hogy az fb fideszes elnöke is úgy látja, az MNB pénze közpénz, így az abból létrehozott alapítványokat is vizsgálhatja az Állami Számvevőszék, és jogi szakértők szerint az MNB felügyelőbizottsága is. Miután Matolcsy vette át a jegybank irányítását, az sokáig felügyelőbizottság nélkül működött, ám nyáron végre felállt az fb. Szeptember végén derült ki, vizsgálatot indítanak az MNB milliárdos költéseivel kapcsolatban. 

Matolcsy most a bőkezű nagybácsi szerepébenMatolcsy most a bőkezű nagybácsi szerepében - Fotó: Kovács Tamás/MTI

Két új csatornát is indít az MTVA 

M5 és M6 lehet a neve a két új közszolgálati adónak, melyeken kulturális és oktatási műsorok mennek majd, számolt be mai számában a Népszabadság. A lap úgy tudja, hogy a jövő évi bértárgyalások során beszélt arról Vaszily Miklós, az MTVA vezérigazgatója, hogy törvényi kötelezettségük van a két új adó elindítására. Noha az MTVA 80 milliárd forintból gazdálkodhat évente, a költségvetésüket nagyon megterhelte az M1 hírcsatornává való átalakítása és az M4 sportcsatorna elindítása. Mivel azonban az állam átvállalta az MTVA 47 milliárdos hiteltartozását, így évente 9 milliárd forinttal több marad tartalom-előállításra, és futja az új csatornákra is. A lap megkereste az MTVA-t is, ahol mindössze annyit közöltek, hogy "a közmédia a fejlesztéseit a jövőben is először saját felületein kívánja kommunikálni". 


Fotó: Beliczay László/MTI

Mégis lehet népszavazás a vasárnapi zárva tartásról 
Igaz, egy értelmetlen kérdést engedett át a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). "Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak?" hangzik a kérdés, melyet váratlanul érvényesített az NVB. Simonné Gercsényi Gabriella magánszemélyként adta be a kérdését, 30 másodperccel sikerült megelőznie az MSZP-t, így az ő kérdését vizsgálta az NVB. A kérdést benyújtó Simonnénak egyébként egy vasárnap is nyitva tartó boltja van Tordason. Mivel a boltok többsége vasárnap amúgy is zárva van, a kérdés engedélyezésének valószínűleg az az egyetlen értelme, hogy amíg erre gyűlnek az aláírások, nem lehet beadni egy újabb - helyesen megfogalmazott - kérdést a választási bizottsághoz, mely 2014 vége óta 18, a témában feltett kérdést utasított el. 
Befékezett a gazdaság 
A harmadik negyedévben 0,5 százalékkal bővült a magyar gazdaság, ami éves alapon számolva mindössze 2,3 százalék. A korábbi várakozások legalább 2,5 százalékos növekedéssel számoltak, hiszen a második negyedévben még 2,7 százalék volt a bővülés. A tavalyihoz képest idén rosszabbul teljesít a mezőgazdaság, visszaesett az építőipar és stagnál az ipar is. A lakossági fogyasztás, a kereskedelem és a turizmushoz kapcsolódó iparágak viszont bővültek, de nem a várt ütemben. A valódi visszaesés azonban majd jövőre jöhet, mivel a csökkenő uniós források miatt valószínűleg a beruházások is visszaesnek majd, és a növekedés két százalék alá csökkenhet. 
Kettévágják az ISIS-t a kurdok 
Péntek délelőtt másfél napos intenzív ostrom után a kurd csapatok elfoglalták Szindzsár városát Észak-Irakban, és megkezdték a környező települések biztosítását is. Mivel a kurdok az Észak-Irakot és Kelet-Szíriát összekötő utat is ellenőrzésük alá vonták, így lehetőség nyílik rá, hogy megszüntessék Moszul utánpótlását, és átvágják a Szíriába irányuló olaj- és műkincs-kereskedelmet, mely az ISIS fő bevételi forrását jelenti. Délután az iraki hadsereg is támadásba lendült, és nagy erőkkel kezdték meg Ramádi ostromát az Eufrátesz mentén. 
Közben egy amerikai dróntámadás során meghalt az ISIS lefejezős videóiból ismert Dzsihád John Szíriában. A kuvaiti származású Mohammed Emwazi brit állampolgár volt, akit a volt túszok "vérszomjas pszichopataként" jellemeztek - számolt be a BBC. 
Kapcsolódó: 
   Matolcsy 250 milliárdos álma - Anomáliák a jegybank alapítványainál (magyarnarancs.hu
   NAV kontra Átlátszó: pert nyertünk az adóhatósággal szemben (atlatszo.hu
   Beköltöztetett családokkal cigányosítják tovább Miskolcot: állami támogatás, ingyen lakás (kuruc.info
   Orbán: Külföldi nem vehet termőföldet, amíg a Fidesz kormányon lesz (Hír TV, 2010.03.31.)(youtube.com
   Izraeli nagykövet: Európa most elárult minket (168ora.hu
   Vatileaks: megtorolja a szivárogtatást a pápai állam (vs.hu
   Négymilliárdot kér az izraeli tulajdonos a Várkert-kioszkért (hirtv.hu
Gonda László: Ez az igazi antiszemita, aki 1992-ben megveszi ~ 4 millióért, majd most 4 milliárdot akar. Ezért gyűlölik túl sokan és szinte mindenütt a világban a "zsidókat", mert túl nagy arányban vannak közöttük gátlástalan gazemberek. 



Matolcsy 250 milliárdos álma - Anomáliák a jegybank alapítványainál



A 2013–2014-ben létrehozott jegybanki alapítványok cél­jául a magyar közgazdászképzés megújítását tűzte ki Matolcsy György MNB-elnök. Jól járnak a régi meg az új haverok, és az se baj, ha közben az államháztartás is pénzhez jut.
Lázár János az Ökotárs Alapítványnál még a szekrények mögé meg a szőnyeg alá is be­nézett volna norvég pénzeket (és LMP-seket) keresve, a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank által a magyar nemzeti vagyonból alapított Pallas Athéné alapítványok működése ellenben teljesen hidegen hagyja a kormányköröket. A negyedbillió forintból gazdálkodó hat fundációról a nyilvánosság – általános céljaikon és ingatlanvásárlásaikon túl – alig tudhat valamit: honlapjaikon ugyan a kötelezően közzéteendő beszámolóik már elérhetők, a tevékenységüket irányító-ellenőrző testületek tevékenységéről, az alapítványok vezetőiről, tudományos közreműködőiről, ösztöndíjasairól, támogatott projektjeiről, gazdálkodásáról, alapdokumentumairól alig tudható meg bármi. (És ami tudható, az is elsősorban a sajtó kutakodásának köszönhető.) Bizonyára nem véletlenül.




A fél tucat alapítvány a nemzeti bank társadalmi felelősségvállalási programjába, azon belül pedig a magyar közgazdászképzés és közgazdasági gondolkodás megújítását zászlajára tűző Pallas Athéné Közgondolkodási Programba illeszkedik. Bár első blikkre ellentmondásosnak hathat, hogy egy állami szerv az elsősorban a magánszférában elterjedt vállalati társadalmi felelősségvállalás(azaz corporate social responsibility, CSR) fogalmával operálva határoz meg önmaga számára programot, a központi bankok körében sem példa nélküli az ilyen kezdeményezés, az pedig végképp nem, hogy közgazdasági kutatásokat jelentősebb összegekkel támogassanak.
Ólomsúly
A nemzetközi és a magyar gyakorlat között a különbség elsősorban a léptékben és az arányokban van. A holland nemzeti bank például visszafogottabb CSR-politikát alakított ki, amelynek része a környezettudatosság, a pénzügyi integritás követelményeinek számon kérése, az alkalmazottak szociális, kulturális, vallási stb. hátterének figyelembevétele, az önkéntesség ösztönzése. Az erőteljesebb etatista hagyományú Franciaország központi bankja, a Banque de France viszont átfogóbb programot dolgozott ki, amely felöleli a lakosság pénzügyi kultúrájának javítását, az oktatási intézményekkel való együttműködést, a kulturális és kutatási ösztöndíjakat, az alkalmazottaknak biztosított továbbképzéseket. Ami a kutatásokat illeti, a Bank of England kifejezetten a pénzügyi intézmények működésének tudományos vizsgálatára alapította a Houblon–Norman Fundot, amely azonban évente mindössze 120 ezer fontot (nagyjából 53 millió forintot) oszt szét. Jelentősebb és nemcsak közgazdasági, hanem orvosi kutatásokat is finanszíroz az Osztrák Nem­zeti Bank Jubiläumsfondja: 2014-ben a rendelkezésre álló keret 9,4 millió euró (cirka 3 milliárd forint) volt.
A változatos nemzetközi példák és az MNB programjában ilyen-olyan formában visszaköszönő elemek ellenére a Magyar Nemzeti Bank által 2013 vége és 2015 első hónapjai között a Pallas Athéné alapítványoknak juttatott 250 milliárd forint a magyar gazdaság vagy a magyar központi bank eredményeihez, de a magyar felsőoktatás, s azon belül is a közgazdászképzés lehetőségeihez mérten is kiugróan magas. Az egyes országok vagy a jegybankok gazdasági-pénzügyi teljesítő­képességének összemérésére nem szükséges sok szót vesztegetni, de azért rögzítsük: ez az összeg a magyar GDP 0,8, a magyar államadósság 1 százaléka, míg az MNB jegyzett tőkéje 10 milliárd forint, bevételei pedig tavaly 803 milliárdra rúgtak.
Mellbevágó következtetés adódik akkor is, ha a felsőoktatás területén végzünk összehasonlítást. A jegybank által biztosított teljes vagyon hozzávetőleg 80 százalékának, vagy­is nagyjából 200 milliárd forintnak (ebből 70 milliárd euróban) csak a hozamát használhatják fel az alapítványok. Az, hogy ez évente milyen hozamot fog termelni, függ az alapítványok által alkalmazott befektetési politika eredményességétől. Bár az alapító okiratok megengedik, hogy vagyonukat kockázatosabb eszközökben helyezzék el, Matolcsy egy tavalyi nyilatkozatában elárulta, az alapítványok kizárólag magyar állampapírokat vásá­rolhatnak. Az állampapírhozamok ugyan jelentősen estek az elmúlt években, de ha 3–5 százalékos hozammal számolunk, ez még így is évi 6–10 milliárdos keretet tesz elkölthetővé. (Amennyiben az állampapírok mellett más pénzügyi termékekbe is fektethetnének – a brit Houblon–Norman Fund ezt minden további nélkül megteszi –, magasabb hozamok is elérhetők lennének; a Matolcsy által halálra ítélt magánnyugdíjpénztárak például 8–10 százalékos hozamokat is tudnak produkálni.) A magyar felsőoktatás éves állami költségvetési támogatása 152 milliárd, ezen belül a közgazdasági képzés támogatási összegét körülbelül ­15–20 milliárdra becsüljük. Matolcsy alapítványai tehát ezen a piacon jelennek meg évi 6–10 (vagy még több) elszórható milliárddal; s elképzelhetjük, micsoda vonzerőt jelent ez diákok, oktatók, kutatóhelyek számára. Ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy 2012-ben az Orbán-kormány meg akarta szüntetni a közgazdászképzés állami támogatását, gyorsan összeállhat az az összeesküvés-elméletre hajazó kép, hogy a terv Matolcsy alapítványainak helyzetbe hozása volt. (Nincs kétségünk ugyanis afelől, hogy mind Matolcsy bankelnöki kinevezése, mind az alapítványtételek már ekkor eldöntött tények voltak.) Az alapítványok kezelte vagyon nagyságrendjének érzékeltetésére idézzük még fel, hogy 1991-ben Soros György 880 millió dolláros adománnyal hozta létre a Közép-európai Egyetem működését azóta is finanszírozó CEU Endowment Fundot. A Matolcsy-alapítványok tehát, amelyek vagyona nagyjából szintén egymilliárd dollárra rúg, ebben a súlycsoportban játszanak.
Egy a tábor
Az alapítványok kuratóriumainak és felügyelőbizottságainak tagjait az alapító jegybank igen gondosan válogatta össze. A testületek tagjainak felét majdnem minden esetben MNB-s vezetők adják, és a többiek közül is jól beazonosíthatóan számosan kötődnek a jegybankhoz, a kormánypártokhoz vagy személyesen Matolcsy Györgyhöz.
A jegybanki vezetők közül Matolcsy mellett Balog Ádám alelnök, Nagy Róza főigazgató, Csizmadia Norbert, Kardkovács Kolos és Nagy Márton ügyvezető igazgatók, valamint Hergár Eszter főosztályvezető vesznek részt a kuratóriumok munkájában, többen több testületben is. Az MNB 100 százalékos tulajdonában álló társaságok néhány vezetője is kapott egy-egy helyet. Rajtuk kívül ismertebb tagok még Magyarics Tamás és Szapáry György, akik a közelmúltig az Orbán-kormány nagykö­veteiként szolgáltak Dublinban és Washingtonban; Schaller Ernő, a Fidesz pártalapítványának külügyi igazgatója: a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) alapító elnöke pedig nem más, mint Matolcsy György, aki ma is tagja az alapítvány védnöki tanácsának. Varga László nyugalmazott református püspökhelyettes, akárcsak Matolcsy, a Fidesz–KDNP Bács-Kiskun megyei közös területi listájáról jutott az Országgyűlésbe. Az első Orbán-kormány miniszterelnöki tanácsadóját, a még Matolcsynál is unortodoxabb Bogár Lászlót pedig nem kell bemutatni.

A kurátorok közül ketten különösen szoros nexust ápolnak Matolcsyval. A két alapítványban is tisztséget vállaló Réfy Imre (aki nem azonos számos budapesi és vidéki színház színpadtechnikájának tervezőjével), hogy, hogy nem, a tavalyi önkormányzati választásokon Matolcsy György feleségének polgármesteri kampányát szervezte Balatonakarattyán, ahol az újonnan megválasztott képviselő-testület rögvest fel is kérte alpolgármesternek. Az építőmérnök végzettségű szakember alpolgármesteri bemutatkozásában a Matolcsyékhoz fűződő kapcsolatáról így vallott: „A Matolcsy családot, így Matolcsy Gyöngyit is régóta ismerem. Családjainkat többgenerá­ciós barátság köti össze. Megtisztelő felkérés volt számomra Gyöngyi és csapatának támogatása kampányszervezőként [sic!].Örömmel vállaltam el, mert minden szempontot elemezve és értékelve arra jutottam, hogy ez a csapat tud a legtöbbet tenni Akarattyáért.” Ez, már csak a baráti kapcsolatot tekintve is, aligha lehetett kérdéses, s bizonyára nem volt kisebb megtiszteltetés és öröm Matolcsy György és csapatának a felkérése sem. Réfy emellett kurátora annak a Tulajdon Alapítványnak is, amely a Matolcsy kizárólagos tulajdonában álló Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet (MGFI) ingatlanában működik, s feltehetően bérleti díjat is fizet. A Matolcsyhoz – gondolkodásban is – közel álló másik személy Lentner Csaba, a MIÉP korábbi országgyűlési képviselője, aki a Polgári Magyarországért Alapítvány által finanszírozott Polgári Szemle című folyóirat főszerkesztője; e lap szerkesztőbizottságának elnöke, mondanunk sem kell, Matolcsy György. A Szemle honlapja igazi kincsesbánya: itt találhatók az MGFI 2006 és 2009 közötti anyagai. A jegybankelnök által nem olyan rég „Magyarország egyik testőreként” magasztalt Lentner és Matolcsy kapcsolata a közelmúltban új dimenzióba lépett: Matolcsy ugyanis még a 80-as években megszerzett egyetemi (kis)doktorija mellé egy PhD-t is be kíván gyűjteni, s a jegybankelnök a Nem­zeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájában tanító Lentner „gazdasági kormányzási mechanizmusok összehasonlító elemzése” című programjára jelentkezett, amelyet mintha éppen őreá szabtak volna. A témakiírásból idézünk betűhíven: „Tartja magát egy ortodox, hagyományos mechanizmus, pénzügyi kormányzás felfogás, de ezzel ellentétben erősödik az unortodox (lásd magyar) modell jelentősége, különösen az eredményei tükrében. A kutatás a kialakult (kialakuló félben lévő) pénzügyi kormányzási modelleket vizsgálja, de utal válságelhárító szerepükre is.” Aligha lehetnek kétségeink, hogy a matolcsyánus tanokat hirdető doktori programban meglesz-e Matolcsynak a summa cum laude. (Itt jegyezzük meg, hogy ugyancsak Lentnernél doktorál az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László is.)
Ha mindez nem lenne elég, néhány kuratórium összeállítása súlyosabb összeférhetetlenségi kérdéseket is felvet. A vonatkozó jogszabályok kizárják ugyanis, hogy az alapítóval érdekeltségi kapcsolatban álló személyek többségben legyenek a kuratóriumban. A Domus Scientiae és a Geopolitikai Alapítványnál azonban, olybá tűnik, éppen ez a helyzet. Az előbbi alapítvány kuratóriuma hét-, az utóbbié öttagú; az előbbiben három, az utóbbiban két tag (Balog Ádám, Kardkovács Kolos és Nagy Márton, illetve Csizmadia Norbert és Hergár Eszter) a jegybank alkalmazásában áll. Csakhogy rajtuk kívül van még egy-egy olyan személy, aki a jegybank 100 százalékos közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője: Hetényi Márk az MKB Bank vezérigazgató-helyettese, Nagy Viktor pedig a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. vezérigazgatója. Mindkettőjük kinevezésére a jegybank vezetésének meghatározó befolyása van, s velük együtt az alapító jegybanknak már többsége van a két alapítvány döntéshozó testületében. Kérdéses, hogy az ily módon előálló többség megfelel-e a törvényi előírásoknak. Ugyancsak problémás összefonódást jelez a Kecskeméti Főiskola rektorának, Ailer Piroskának a kurátorsága a Domus Mentis Alapítványnál, hiszen éppen az általa vezetett főiskola a kedvezményezettje ugyanezen alapítvány egyik 15 milliárdos beruházásának.
De Matolcsyhoz köthetők az alapítványok igazgatói is: a Matolcsy elnökölte Domus Animae igazgatója Matolcsy unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a felesége; a többiek, Bánkuty Tamás József, Erdélyi Rudolf Zoltán, Lay Csaba és Patakiné Gramantik Ildikó pedig valamennyien a Nemzetgazdasági Miniszté­rium miniszteri főtanácsadója, osztályvezetője vagy államtitkári tirkárságvezetői voltak Matolcsy minisztersége alatt. Bánkuty édesanyja, Bánkuty Józsefné egyébként – Matolcsy Gyöngyi felkérésére – Balatonakarattya művelődés­szervezője, emellett – Réfy Imrével együtt – a Balaton-parti település fejlesztéseit támogató alapítvány kurátora is. A fentiekből érzékelhető, Matolcsy nem bízta a véletlenre, kik irányítsák az alapítványait, de hát kicsi ez az ország, kevés a megbízható ember.
Maguk felé hajlik
Az alapítványok tisztségviselői nem mellesleg egész jó pénzeket vesznek fel: az alapító okiratok szerint a kuratórium elnöke és tagja a minimálbér hétszeresét, illetve ötszörösét, a felügyelőbizottság elnöke és tagja pedig a minimálbér ötszörösét, illetve háromszorosát kapja fáradozásaiért; 2015-ben ez 735 ezer, 525 ezer és 315 ezer forintos járandóságokat jelent havonta. A hat alapítvány összesen 38 kurátorának és 18 felügyelőbizottsági tagjának így minden hónapban 28 milliót utalnak, ami éves szintén 340 milliós kiadás (a szociális hozzájárulási adóval pedig már 430 millió). Összehasonlításul: egy egyetemi tanár vagy kutatóprofesszor havi fizetése 437–464 ezer fo­rint, s egy közepes méretű egyetemi kar fenntartása kóstál nagyjából félmilliárdot. Különösen jól járnak, akik több alapítványba is felkérést kaptak: Ailer, Réfy, Schaller, Vörös József két kurátorságot is vállaltak, ami legalább egymilliós havi díjazást jelent. Az MNB-sek közül Nagy Róza három kuratóriumban tag, Matolcsy és Balog Ádám kettőben, Kardkovács Kolos, a jegybank ügyvezető igazgatója négy testületben is bent ül, Kalina Gábor számviteli igazgató ugyanakkor valamennyi felügyelőbizottságban helyet kapott. Igaz, a jegybank alkalmazottai a pénzt nem tart(hat)ják meg, a nettó összeget jótékony célra ajánlják fel közhasznú szervezeteknek. A kedvezményezettekről az MNB egy tavalyi közleményéből tájékozódhatunk. A felajánlók több esetben nemcsak a szívüknek kedves célt, de a személyükhöz is közel álló alapítványt, szervezetet támogattak. A kétszeres fb-elnök Gerhardt Ferenc például egyrészt alma matere, a budapesti ­Pia­rista Gimnázium alapítványának (Kalazancius), másrészt a felesége által látogatott re­for­mátus gyülekezet alapítványának utal (az egyházközség közlése szerint a pénz valójában nem az alapítványhoz, hanem közvetlenül hozzájuk érkezik). Kandrács Csaba azt a Szent Ferenc Kórházat segíti, amelynek felügye­lő­tes­tü­letében érdekes módon szintén ül egy Kandrács Csaba. Palotai Dániel pedig a Magyar Piarista Diákszövetséget segíti, melyben 2014 óta a felügyelőbizottság elnöke (25 éves jubileumi évkönyvük tavalyi kiadására a szövetség kapott még 2,5 milliót az MNB-től is).





Fotó: MTI

Mint egy festmény




A többség azonban, amíg létezett, az Összefogás az Államadósság Ellen Alap javára utalta a tiszteletdíját; ez a támogatás arányaiban olyannyira jelentős volt, hogy az utolsó negyedévben a jegybanki dolgozók befizetései adták az alap bevételeinek 90 százalékát. Matolcsyék lélegeztetőgépe sem tudta azonban megakadályozni a már nemzetgazdasági miniszterként is lelkesen pártolt, de végül kudarcba fulladt kezdeményezés felszámolását (az alapot a kormány márciusban megszüntette). Hogy azóta a jegybankárok kinek utalnak, azt az MNB nem árulta el a Narancsnak – talán nem véletlenül. Tény azonban, hogy az összesen 58 testületi tag közül 31-en a köz­ponti bank munkavállalói (35-en, ha a jegybank tulajdonában lévő cégek alkalmazottait is hozzáadjuk); s részükre az alapítványok évente 180 millió (200 millió) forint tiszteletdíjat fizetnek ki, ami a fentiek szerint elvben jótékony célokra megy. A dolog azonban mégis úgy néz ki, mintha a jegybanki dolgozók kaptak volna egy kis zsebpénzt: költsék, amire akarják.
Persze, lehet ezt elegánsan is csinálni: a fent hivatkozott angol Houblon–Norman Fund kezelésében részt vevő jegybanki munkatársak egyáltalán nem vehetnek fel tiszteletdíjat.
Mesterterv
Az alapítványi vagyon befektetése, a követett befektetési stratégia homályba vész. Az alapító okiratok szerint a vagyonnal a kuratóriumok rendelkeznek, melyet „kamatozó banki leté­tekbe, részvényekbe fektethet[nek], kötvényt, kincstári vagy letéti jegyet vá­sá­rol­hat[nak]”, a vagyonkezeléssel kapcsolatos „technikai feladatok ellátásába” pedig külső pénzügyi szervezetet, szakértőt is bevonhatnak. Arról azonban, hogy az alapítványok végül is bevontak-e külsősöket, és ha igen, kiket, az alapítványok nem kívántak lapunknak nyilatkozni. A májusban közzétett 2014-es alapítványi beszámolókból annyi megállapítható, hogy december 31-én közel 78 milliárd Bónusz Államkötvényben, további 62 milliárd pedig rövid lejáratú értékpapírokban volt, a többi pénz nagy része bankbetétben és készpénzben (vagy már ingatlanban). Magától Matolcsytól tudjuk, hogy az alapítványok kizárólag magyar állampapírokat ­vásárolhatnak, a rövid lejáratú értékpapírok eszerint szintén állampapírok, így a fundációk teljes állampapír-portfóliója az év végén megközelítette a 140 milliárdot, ami az újabb alapítói vagyonrendelésekkel (53 milliárd) azóta minden bizonnyal csak emelkedett.
Az állampapír-vásárlások nem alaptalanul keltették fel többekben a gyanút, hogy ennek az irdatlan, negyedbilliós összegnek az alapítványokba pakolása valójában – egy csibészes, unortodox húzással – az államháztartás burkolt finanszírozását, illetve annak a jegybanktörvényi tilalomnak a megkerülését szolgálja, hogy a nemzeti bank közvetlenül nem finanszírozhatja az államháztartást. Az MNB persze vehemensen tagadja a vádakat, rámutatva, hogy az alapítványok tőle függetlenek. A látszat azonban akkor is az, hogy a központi bank által nagyjából negyedévente adagolt alapítványi vagyonrendelések de facto mégiscsak az államháztartást pénzelik: a lakossági állampapír-állományon belül a Pallas Athéné alapítványok portfóliója már tavaly elérte a 6, idén pedig elérhette akár a 8 százalékot is. Az alapítványok befektetési politikájának függetlenségét pedig némiképp megkérdőjelezi, hogy bár az alapító okiratok szabadabb kezet adtak a portfólióik összeállításánál, Matolcsy ezt a magyar állampapírokra korlátozta.
Az is a burkolt finanszírozás gyanúját erősíti, hogy eddig nem látszanak azok az eredmények, amelyek a 250 milliárdos vagyonrendelést indokolnák. Az MNB paradigmaváltással magyarázta ekkora összeg rendelkezésre bocsátását, nevezetesen azzal, hogy a hozamokból hosszú távra biztosítható az alapítványok működése. Csakhogy eddig alig történt valami – a legtöbb pénz ingatlanokra és a kurátorok fizetésére ment el; a rend kedvéért persze tegyük hozzá, induló intézményekről van szó. Mindenesetre egy ekkora léptékű program az MNB évente folyósított támogatásából is fenntartható lenne. Az a kép rajzolódik ki tehát, hogy előbb volt meg ez a rettentő mennyiségű pénz, de máig nem társul hozzá olyan szellemi kapacitás, amely képes volna hatékonyan megmozgatni azt. Az önálló alapítványok szaporítása is indokolatlannak látszik, amikor ezek nagyrészt hasonló tevékenységet végeznek hasonló profillal (ösztöndíjak, ku­tatóhelyek, publikációk támogatása), ráadásul a kuratóriumok és a felügyelőbizottságok ­között is elég nagy az átfedés. Kétségtelen ugyanakkor, hogy fél tucat szervezet tevékenysége nehezebben követhető és átlátható.
Egy kézben
A jegybank befolyása a vagyon befektetésére az alapítványok közös cégénél is tetten érhető, s a tetejében még komoly összeférhetetlenségi kérdéseket is felvet. A hat alapítvány 200-200 millió forintos hozzájárulással május közepén hozta létre a Pallas Athéné Domus Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-t. Az MNB Szabadság téri székházában tartott alakuló ülésen Nagy Róza jegybanki főigazgató a következőképpen indokolta a cégalapítást: az alapítványi „célok hatékonyabb megvalósítását szolgálja, ha az alapítványok rendelkezésére álló pénzügyi vagyon hatékonyan és biztonságosan, megfelelő diverzifikáció és hozamszint mellett kerül befektetésre, továbbá az alapítvány[ok] működésével és reálvagyonának az üzemeltetésével, fejlesztésével kapcsolatos költségeket és ráfordításokat racionalizálni próbálja azáltal, hogy a méretgazdaságosságban és a működési tevékenység szakcég által történő ellátásában rejlő lehetőségeket kihasználja”. A cég tehát a pénz befektetésével, az ingatlanok kezelésével és különféle szolgáltatásokkal áll az alapítványok rendelkezésére. A társaság igazgatóságának elnöke Nagy Róza lett, vezérigazgatója pedig Fömötör Barna, aki egy személyben a jegybank közbeszerzési és üzemeltetési, illetve jogi igazgatója is. Az igazgatóság további hat tagja azonos az alapítványok igazgatóival. Magyarán, innentől az alapítványok sokmilliárdos vagyonának állampapírokba helyezéséről Matolcsy két jegybanki beosztottja határoz – az ugyanis nem valószínű, hogy a döntéseknél a többi igazgató érdemben labdába rúghatna.
Nagyon valószínű továbbá, hogy Nagy és Fömötör új céges megbízatása kimeríti a jegybanktörvényben rögzített összeférhetetlenség esetét. A Domus Optima főtevékenysége: „6619 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység”. A jegybanktörvény speciális összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg a bank külön definiált, úgynevezett alapvető feladatait ellátó alkalmazottai számára: némileg leegyszerűsítve az ilyen alkalmazottak nem létesíthetnek vezető tisztségviselői jogviszonyt és felügyelőbizottsági tagságot olyan társaságnál, amelyek felügyeletét az MNB látja el, illetve – más esetekben – olyan pénzügyi intézménynél, amelyben az MNB nem rendelkezik részesedéssel. A Domus Optimában a jegybanknak nincs tulajdonrésze, viszont a jegybank honlapján elérhető tájékoztató szerint a 6619 kódszám alatti tevékenységek az MNB mint pénzügyi felügyelet engedélyéhez kötött tevékenységek. A kérdés az, hogy Nagy és Fömötör a jegybank alapvető feladatait ellátó személynek minősülnek-e. A bank szmsz-e egyértelműen fogalmaz: a jogi igazgató, ily módon a főigazgató alá tartozik például a bankszakjogi főosztály, amely „ellát minden olyan jogi-szakmai feladatot, mely a bank alapvető jegybanki feladataihoz kapcsolódik”. Nagy, illetve Fömötör nem lehetne tehát sem igazgatósági elnök, sem vezérigazgató az MNB engedélyéhez kötött pénzügyi-befektetési tevékenységet végző Domus Optimánál, ahogyan Kalina, Kardkovács és Horváth Marcell sem lehetnének a cég felügyelőbizottságának tagjai. Akárhogyan is, nagyon unortodox jogértelmezésre van szükség ahhoz, hogy ezek a pozíciók ne legyenek összeférhetetlenek.
Az ókori görög mítosz szerint a bölcsesség és az igazságosság istennője, Pallasz Athéné teljes vértezetben pattant ki Zeusz fejéből. Azt azonban, hogy a Pallas Athéné alapítványok képében Matolcsy György koponyájából mi bújt elő, körvonalaiban is alig látjuk ma még.




NAV kontra Átlátszó: pert nyertünk az adóhatósággal szemben

Egymillió forintra perelte az adóhatóság az Átlátszót, mivel szerinte az egyik cikkünk némely állítása megsértette a NAV személyiségi jogait – igaz, az inkriminált kitételek Somos Katalinra, a NAV főigazgatójára, és nem a szervezet egészére vonatkoztak. Az elsőfokú ítélet indoklása szerint itt lényegében egy államigazgatási szerv valamely döntése kapcsán kialakult vitáról van szó, melyben az alperes egyes, a felperes által sértőnek vélt állítása nem jelentik a jóhírnévhez fűződő jogai megsértését.
Bő másfél évvel ezelőtt döntöttek úgy valakik az adóhatóságnál, hogy most már betelt a pohár, oda kell csapni mások mellett az Átlátszónak is.
Az első kísérlet nem sikerült, keresetében a NAV személyiségi jogai megsértésért egyetemlegesen kérte legalább egymillió forintra elmarasztalni az Átlátszó kiadóját, a főszerkesztőt és a perelt cikket jegyző újságírót. A bíróság idézés kibocsájtása nélkül utasította el a keresetet, rámutatva, hogy egyrészt nem perelhető egyszerre mindenki, másrészt a polgári jog alapján nem értelmezhető az a követelés, amelynek a felperes csak az alsó értékét adja meg.
NAV-dosszié
Lefokozták, megalázták, most munkaügyi perben harcol az állásáért egy volt NAV-vezető
Újabb tárgyalás a NAV kontra Átlátszó ügyben – fontos tanúvallomások és a szabadságát töltő főigazgató
A NAV egymillió forintra perli az Átlátszót egy tényfeltáró cikk miatt – Vágó beleáll
Újabb volt NAV-os vádolja az adóhivatalt
Súlyosan gyengítette a KÜIG megszüntetése az adóhatóságot
Kormányrendelettel szüntették meg a NAV elitcsapatát – újabb ex-adóellenőr beszélt
Így úszhatják meg az áfacsalók – Somos Katalin leállított egy fontos vizsgálatot
>>> Tovább a teljes NAV-dossziénkra
Emlékeztetőül: a per tárgyává tett cikkben azt állítottuk, hogy Somos Katalin, a NAV főigazgatója intézkedése nyomán – megtagadta egy áfacsaló-hálózat felderítését célzó ún. kapcsolódó vizsgálat lefolytatását – meghiúsult egy klasszikus körhinta-csalás résztvevőinek azonosítása, a NAV látókörébe került cégek pedig százmilliós adótartozást maguk mögött hagyva fantomizálódtak.
A per eddigi menetéről korábbi cikkünkben beszámoltunk: az előző tárgyalási napokon az úgynevezett központosított ellenőrzési szakterület volt szakigazgatóját és a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának volt vezetőjét hallgatta meg a bíróság.




Eddig kétszer mentette ki magát, de a keddi tárgyaláson megjelent az Átlátszó által idéztetett harmadik tanú, a NAV főigazgatója. Emlékezetes, az előző tárgyalási napon a NAV jogi képviselője vehemensen érvelt a főigazgató meghallgatása ellen: álláspontja szerint az üggyel kapcsolatban addigra már elmondtak mindent az egyébként szerinte elfogult tanúk.
Nem mondhatni, hogy Somos főigazgató asszony, aki eddig teljes sikerrel kerülte el a nyilvános szereplést, ne nyilatkozott volna flottul a hozzá intézett kérdésekre. Tanúvallomásában hiánytalanul előadta mindazokat a kvázi-hivatalos érveket, amelyekkel a KÜIG felszámolásátindokolták, és amelyeket – cáfolatukkal együtt – volt kollégáitól és más forrásokból már hallhattunk.
A két legnyomósabb ezek közül, hogy a KÜIG százmilliárdos megállapításainak töredéke volt csak behajtható – a perben tett tanúvallomásában a KÜIG volt igazgatója egyértelművé tette, hogy nem is ez volt a szervezet elsődleges feladata, hanem a hálózatok felderítése és felszámolása -; továbbá, hogy az ügyek kivizsgálása lassan haladt, 2010-es főigazgatói kinevezése után szembesült azzal, hogy van olyan vizsgálat, amelyik öt éve zajlik.
A hálózatok felderítése időnként valóban hosszabb ideig tartott, de ezek után a konkrét cégek „levizsgálása” néhány nap alatt megtörtént.” – nyilatkozta korábbi tanúvallomásában az ügyek elhúzódásával kapcsolatban a területért felelős volt szakmai igazgató.
Az inkriminált cikkben bemutatott két konkrét üggyel kapcsolatban viszont érdemben nem sokat tudtunk meg a főigazgató asszony vallomásából.
Emlékeztetőül: a KÜIG revizorai egy olyan cukros hálózat után nyomoztak, amelyben az importőr iratanyagának nagy része valahogy eltűnt. Néhány szereplőt így is tudtak azonosítani, de a teljes hálózat felderítéséhez szükség lett volna a szállítmányozó cégnél található fuvarlevelek átvizsgálására. A Somos Katalin aláírását viselő megtagadó döntés viszont úgy érvel, mintha félreértené a vizsgálat célját: arra hivatkozva nem engedélyezi a fuvarozó cég ellenőrzését, hogy azzal kapcsolatban „az ellenőrzést megalapozó ok nem merült föl”.
Vagyis mivel a fuvarozó jó adózónak tűnik, így nem lehet vizsgálni, kiknek szállított vagy nem szállított cukrot.
Abban Somos ma is biztos, hogy a döntés az adózás rendjéről szóló törvénnyel összhangban áll – a döntés szakmai okairól viszont sajnos nem tudott nyilatkozni. „Én jogász vagyok, nem ismerem azokat az algoritmusokat, amelyek alapján a kockázatelemzésnél ez az eredmény jött ki” – mondta, hozzátéve, megbízik kollégái szakértelmében, így az elutasító javaslatot szakmai szempontból nem is vizsgálta.
Arra a kérdésre, hogy hány esetben fordult elő, hogy egy vizsgált cég az eljárás alatt fantomizálódjon, „fejből” nem tudott válaszolni – azt viszont hangsúlyozta, hogy nem igaz, hogy ezek a cégek kicsúsztak az ellenőrzés alól, hiszen mindkettő esetében igenis megállapították az adóhiányt. Ennek ellenkezőjét a cikk sem állította, sokkal inkább azt, hogy a hálózat felderítését lehetetlenítette el a főigazgató döntése, ezt pedig nem cáfolja a két, egyébként már kiürített céggel szembeni eljárás.
A főigazgató vallomásában utalt arra, hogy az ügyek átkerültek a területileg illetékes igazgatósághoz, így a vizsgálatok ott folytatódhattak – csakhogy a birtokunkban lévő dokumentumok szerint a főigazgató az ügyet pont nem ezekhez utalta tovább, hanem visszaküldte a kezdeményező KÜIG-nek, vagyis a vizsgálat – ebben a formában legalábbis – éppen, hogy lezárult.
Az ítélet indoklásában a bíróság egyértelművé tette, hogy a kifogásolt cikknek az adóhatóság vezetőjének eljárására vonatkozó megállapításai lényegében egy közéleti vita részét képezik: a cikk állít valamit az adóhatóság egyes intézkedéseivel kapcsolatban, az adóhatóság pedig ezzel nem ért egyet – ez azonban nem lehet alapja egy személyiségjogi pernek.
Félreértések elkerülése végett: a bíróság nem abban döntött, hogy melyik félnek van igaza a cikk által tárgyalt ügyben, pusztán annyit szögezett le, hogy a sérelmi díj nevű furkósbotot nem lehet használni ebben a vitában.





A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint volt és jelenlegi vezetői személyesen is számos pert indítottak az áfabotrányal kapcsolatban megszólalók ellen. Perbe fogtak korrupciókutatót, több médiaterméket, politikusokat, és egy diplomatát is.
A NAV és vezetői ezekben a saját maguk által indított perekben a bíróságokon eddig mindig alulmaradtak, vagy visszaléptek a perek befejeződése előtt.
Két olyan eljárás van, ami még nem zárult le a két évvel ezelőtt kirobbant botrányban. Az egyik a Horváth András egykori adóhivatali elemző által az alapügyben tett feljelentés, aminek a vizsgálati határidejét folyamatosan tologatják az ügyészségen.
A másik máig befejezetlen eljárás az, aminek okán Horváth Andrásnál házkutatást tartottak, miután megtette bejelentését.
A kereken két éve a nyilvánosság elé lépő közérdekű bejelentő, Horváth András azóta nem talált új munkahelyet.
Azokat a perköltségeket, melyeket a NAV vs. Átlátszó, illetve a Vida Ildikó vs. Vágó Gábor perben az Átlátszónak, illetve Vágó Gábornak ítélt a bíróság (80 + 35 ezer forint), felajánljuk Horváth Andrásnak.
Aki ily módon is kifejezné szolidaritását a NAV-botrányt kirobbantó közérdekű bejelentővel, csatlakozhat a felajánlásunkhoz.
Bankszámla: atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. – Raiffeisen Bank 12011265-01424900-00400008
Az utalás közleménye: Horváth András támogatás
SWIFT: UBRTHUHB
IBAN: HU59 1201 1265 0142 4900 0040 0008
Becker András


Beköltöztetett családokkal cigányosítják tovább Miskolcot: állami támogatás, ingyen lakás
A Jobbik szerint egy államilag támogatott telepfelszámolási program részeként vidéki cigánytelepekről költöztettek családokat Miskolcra, ahol az adófizetők pénzén lakásokat is vásároltak nekik. Jakab Péter az erről tartott tájékoztatón elmondta, a napokban Győri kapui lakosok keresték meg azzal, hogy egy antiszociális család terrorizálja őket: randalíroznak, fenyegetőznek, kábelt égetnek, van, akit csicskáztatnak. A párt bejárást szervezett a helyszínre, ennek során derült ki, hogy a családot egy abaújszántói telepfelszámolási program részeként költöztették Miskolcra, ahol kezdetben 500 forintos bérleti díjért lakhattak, idén pedig az adófizetők pénzén megvásárolt lakás tulajdonjogát is megkapják. A Jobbik frakcióvezetője megtudta azt is, nem egyedi esetről van szó: a felzárkóztatást célzó program nyertese egy magát kiemelten közhasznúnak nevező egyesület, amely a kormányzat szakembereivel közösen jelölt ki Miskolcon több ingatlant is, ahová jellemzően abaúji településekről költöztettek problémás családokat integrálódni. Az eredmény az lett, hogy a kiilleszkedett családok szomszédai kénytelenek menekülni: áron alul kínálják eladásra a lakásaikat, ahová már jönnének is a betelepítettek rokonai. Vagyis Miskolc újabb részei válhatnak rövidesen cigányteleppé, újabb bűnügyi gócpontok jöhetnek létre, végül pedig újabb miskolciak kénytelenek milliós veszteséggel elhagyni otthonaikat, véli a jobbikos képviselő. Jakab Péter magyarázatot vár a miskolci Fidesztől: közreműködött-e a városvezetés a rendbontók államilag támogatott, szervezett betelepítésében, tiltakoztak-e ez ellen a kormánynál, hogyan kívánják eltávolítani Miskolcról a városba beköltöztetett renitenseket, és miért nem tájékoztatták a városi közmédiában minderről a miskolciakat, akiknek joguk van tudni, hogy az állam mikor és hogyan kívánja cigányteleppé változtatni a lakókörnyezetüket. 
Forrás: https://kuruc.info/r/35/151088/?honnan=Nemzeti_Hirhalo


Orbán: Külföldi nem vehet termőföldet, amíg a Fidesz kormányon lesz (Hír TV, 2010.03.31.)



Négymilliárdot kér az izraeli tulajdonos a Várkert-kioszkért





Visszavásárolná a magyar állam a budai Várkert-kioszkot, amely sokáig kaszinóként működött – írja a Magyar Idők.
A lap úgy tudja: az állam csaknem kétmilliárd forintot ajánlott az Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz palotáért. Az izraeli tulajdonos azonban több mint négymilliárdot kér az ingatlanért. A cég 1992-ben szerezte meg az épületet, 4 millió forintért, és 15 évig kaszinót üzemeltetett benne. A lapnak a Várkert Bazár üzemeltetője, Gyutai Csaba azt mondta: az épületben éttermet nyitnának, így nem kellene a Várkert Bazár kiállítótermeit fogadások, kiállításmegnyitók esetén ilyen célra használni.



Románia módszeresen elhazudta saját történelmét 



2015. november 13. Főtér 
A hazugság ezer árnyalatával rajzolta át a román nacionalizmus a mioritikus haza térképét. Daniel Topan írása Tudor Duică Facebook-oldalán. 
Történelmileg, kulturálisan és viselkedésünket illetően három teljesen különböző nemzet vagyunk (a szerző csak az erdélyi, havasalföldi és moldvai románokról ír - a szerk.). Akár tetszik, akár nem, akár megrémít, akár lelkesedéssel tölt el minket: tartózkodási helyünk, kultúránk és rossz szokásaink szerint mindnyájan olyanok vagyunk, amilyet megérdemlünk és ez meg is határozza mindnyájunk gondolkodását. 

A történelmet nem lehet könyvekből megtanulni, egyszerűen azért, mert amióta az eszemet tudom, és már azelőtt is, a politikai propaganda eszközei voltak. 
Az oktatásban elkövetett népbutítás oly keservesen hosszú évei után szinte lehetetlen megállapítani a történelmi igazságot. Még nekem is rosszul esik megtagadni az eddig tanultak egy részét, hiszen az ember természetéhez tartozik a hajdani dicsőséges korokba való menekülés. 
A mai Románia valójában a XX. század terméke. A történelemkönyvekben is ez szerepel, ebben egyetértünk. De nem ez a releváns, hiszen Németország is fiatal állam - viszont volt bátorsága szövetségi maradni, kihangsúlyozva ezzel egy történelmi tényt: néhány azonos nyelvet beszélő, különböző kultúrájú állam együttese. 
Az őshonos német polgárok eltérő származását még az államok elnevezése is kihangsúlyozza, melyek nagyrészt a régi törzsek nevét viselik. Még a kommunista Jugoszlávia is ezt tette, de a németek gazdasági ereje és főleg a nemzeti gondolatok és jelképek kongruenciája nélkül képtelen volt föderális államként fennmaradni, és a régi törzsi területekre esett szét: horvátokra, szlovénekre, szerbekre, macedónokra, montenegróiakra, bosnyákokra, akik mind csaknem azonos nyelvet beszéltek, de kinézetükre, származásukra, kultúrájukra, szokásaikra és rítusaikra, sőt még a vallásaikra nézve is különbözőek voltak. 
Mi különbek vagyunk... 
Rögtön azután, hogy egy orosz pátriárkának eszébe jutott Balázsfalvára látogatni, elintéztük a szakadár Görög-katolikus Egyházat és gúnyt űztünk egy vallási kultúrából, mely Erdélyben létrehozta a románizmust. A Micu Klein óta népneveléssel foglalkozó papság jutalma a börtön és a nagy román ortodoxiára való áttérítés volt. Amelyhez már 1700 óta nem tartoztak. 
1918-ban sikerült jogokat ígérnünk a kisebbségeknek, de rögtön megfeledkeztünk róluk, ahogy a helyzetünk ezt lehetővé tette. Legyen világos: nem a velünk együtt élő székelyek és erdélyi magyarok mondták fel a megállapodást, hanem a bukaresti vezetés. 
Sikerült kulturálisan egyneművé tennünk az országot, eltekintve regionális jellegétől, felszámolva ezáltal a kultúra és művészet forrásait, melyek lassan-lassan elvesztették büszkeségüket és létezésük értelmét. 
A mostani Románia, már mondtam és újra elismétlem: három nemzet szövetsége. 
Melyek mind büszkék és tele vannak jelentéssel. 
Mindhárom mítoszokat generál, a mítoszok pedig, mint bármely történetírásban, a nemzeti erezet vonalai. Mítoszok nélkül sehova sem tartozunk. 
A regionális jelleg eltörlése és az erőszakos nemzeti egyneművé alakítás érdekében elfojtott mítoszokat másokkal váltottuk fel, melyek sokszor hamisak, hazugok voltak, bármennyire szépek is látszólag. És mint minden hazugság, mérgezőek. A mesterségesen létrehozott mítoszok nem hosszú életűek. 
De térjünk vissza az olyan alapvetőekhez, mint amilyen a Bárányka (Mioriţa). Három juhász. Három nép. Ugyanaz a nyelv. 
Egyáltalán, de egyáltalán nem sejlik ki belőle semmilyen egységes nemzeti elem... ellenkezőleg. 
Térjünk vissza az erőszakos egyneműsítés következményeihez: az erdélyi és bánsági helyi identitások jelentős részének eltűnése, az eladott és a közép-erdélyi falvakban cigányokkal (tényleg, az a politikailag korrekt, ha roma származású románoknak nevezzük őket?) felváltott szászok kierőszakolt eltűnése, a helyi büszkeség eltűnése ebben a térségben. 
Moldvában a III. Vitéz Jánoshoz (Ioan Vodă cel Cumplit) hasonló nagy vezetők dicső tetteinek elhallgatása, egyszerűen azért, mert állandóan a havasalföldi hadsereg ellen harcoltak. Miért? Mert az egy másik ország volt! 
Munténiában a VIII-XII. századok történelmével kapcsolatos óriási hazugságok; arról a "történelmi űrről" van szó, mely azután maradt, hogy hivatalosan megsemmisítették a múlt egy részét, melyben a bolgárokkal együtt egy jelentős Bolgár-Vlach Cárságot alkottunk, olyan fenséges fővárosokkal, mint Veliko Tarnovo és Tergovistye (Târgovişte). 
Kitörölték gyermekeink elméjéből azt az információt, hogy az első román katolikus ország Bákó (Bacău) mellett jött létre és kun volt. 
Ehelyett ostoba információkat ültetnek bele Szent András térítéséről, aki állítólag elvitte a kereszt jelét a csak nagyon gyér latin lakosságú Dobrudzsából (ott görögök, szkíták, déli trákok voltak többségben) az Uráltól nyugatra lévő Szkítiáig és a Pontosz Euxeinosz (Fekete-tenger - a szerk.) északi részéig, azzal a céllal, hogy elsőként megkeresztelkedett és apostoli népi mivoltunkkal büszkélkedhessünk. 
Hazugságok, hazugságok, hazugságok. 
A jövő felépítéséhez nincs szükségünk hazugságokra. De a jelen ezeknek a hazugságoknak a terméke:a büszkeség hiánya, az identitásválságok, a rosszul értelmezett nacionalizmus, a kulturális zavar. 
Románia szilárd állam és már nem szakadhat fejedelemségekre. A román nyelv, a máramarosi és fogarasi nemes honfoglalók értékes ajándéka a mai Románia déli és keleti részén élőknek, minden kétséget kizáróan összeköt minket. 
A nép dák származása annyiban igaz, amennyiben elfogadjuk, hogy Dácia a Kárpátok ívén belül volt - nagyjából ennyi. Murus Dacicum Salzburgban is van - de senki sem mondja, hogy az osztrákok ősei és Tirol urai lennénk. Vagy ki tudja? Ennek az elméletnek is meglehetnek a maga săvescui (Napoleon Săvescu, a protokronizmus és a dák-román kontinuitás egyik "apostola" - a szerk.). 
A lenézés óriási ostobaság és a három nagy románság-forrásunk - Munténia, Moldva és Erdély - között nincsenek felsőbbrendűséget, vagy alsóbbrendűséget indokoló különbségek. Senki sem jobb, okosabb, szorgosabb, vagy részegesebb a többinél. 
Ellenben azt hiszem, sokat segítene, ha nem hazudnánk tovább magunknak és gyermekeinknek, hogy azonos származásúak, azonos kultúrájúak és ezáltal összetéveszthetőek lennénk! 
Még csak nem is hasonlítunk egymásra. De egy népet alkotunk, melynek nagy szüksége van méltóságra és büszkeségre. 
A büszkeséget nem lehet hazugságokat leírva és mitológiákat kitalálva megszerezni. A büszkeséget úgy lehet elérni, ha visszanyúlunk a valódi gyökereinkig, mert tudnunk kell, hogy ezek a legrégibb, legerősebb és legellenállóbb európai népek közé helyeznek minket. Ez hazugság nélkül is menni fog. 
Képesek vagyunk rá? 
Kapcsolódó: 
   Putyin ismét üzent Romániának is a rakétapajzs miatt (maszol.ro
   A magyar határvédelem története (mult-kor.hu
A korai magyar határőrizet megszilárdítása és a határvédelem megszervezése I. (Szent) László király nevéhez fűződik. Emlékét a Határőrség mindig is megőrizte, ám ezen rendvédelmi szervezet két éve már nem létezik. Határok és gyepűk, az Árpádoktól Schengenig. 
 
 




Putyin ismét üzent Romániának is a rakétapajzs miatt


Oroszország olyan csapásmérő fegyverek kifejlesztésén dolgozik, amelyek képesek áthatolni bármilyen rakétavédelmi pajzson - jelentette ki kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök, ismét szemére vetve Washingtonnak, hogy az orosz nukleáris erők semlegesítésére törekszik globális rakétavédelmi rendszerének kiépítésével.
Ezáltal az orosz elnök Bukarestnek is üzent, mert – mint ismert – a rakétavédelmi rendszer egyes elemeit a romániai deveselui katonai bázisra telepítette az Egyesült Államok. Hans Klemm amerikai nagykövet éppen kedden jelentette be, hogy a romániai elfogó rakéták hadrendbe állítását jövő év márciusára tervezik.
  • Fotó: AP
Az orosz fegyveres erők fejlesztésével foglalkozó tanácskozás nyitó beszédében Vlagyimir Putyin hangoztatta: dolgozni fognak egy saját rakétaelhárító rendszeren is. „Ám mindenekelőtt - ahogy arról már nemegyszer beszéltünk - hozzálátunk olyan csapásmérő rendszerek létrehozásához, amelyek képesek lesznek leküzdeni bármilyen rakétavédelmi rendszert" – jelentette ki az orosz elnök.
A TASZSZ állami hírügynökség Szocsiból keltezett jelentése szerint az államfő megállapította, hogy az orosz fegyveripar vállalatai az elmúlt három évben kidolgozták és sikerrel próbálták ki azokat a sokat ígérő fegyverrendszereket, amelyek - mint fogalmazott - egy többlépcsős rakétavédelmi rendszer körülményei között is képesek végrehajtani harci feladatokat. "Ilyen rendszerek már ebben az évben is kerültek a csapatokhoz" - állította az orosz vezető.
Hozzátette, hogy a mostani tanácskozáson ezek rendszerbe állításáról és további tökéletesítéséről lesz szó. Szavai szerint a következő évtizedekben ezek a fegyverek fogják meghatározni az orosz hadsereg arculatát.

Washingtonnak rejtett céljai vannak”

Mint kifejtette, az Egyesült Államok és szövetségeseik folytatják globális rakétavédelmi rendszerük kiépítését, amivel a valódi céljuk az, hogy semlegesítsék minden más atomhatalom, mindenekelőtt Oroszország hadászati nukleáris erejét és ezzel "döntő katonai fölényre" tegyenek szert. "Az iráni és az észak-koreai nukleáris fenyegetésre való hivatkozások csak valódi szándékaik leplezésére szolgálnak" - jelentette ki.
Putyin megjegyezte: Oroszországot számos alkalommal biztosították arról, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer európai szegmensére az iráni ballisztikus rakéták jelentette fenyegetés miatt van szükség. "Mi azonban tudjuk, hogy az iráni nukleáris törekvésekkel kapcsolatos helyzet rendeződött, az erre vonatkozó megállapodásokat aláírták, sőt azokat már az érintett parlamentek is jóváhagyták. A rakétavédelmi rendszerekkel kapcsolatos munka ennek ellenére folytatódik" - hangsúlyozta.

Moszkva már többször fenyegette Romániát

Korábban Moszkva részéről konkrét fenyegetések is érték Bukarestet a rakétapajzs elemeinek befogadása miatt. Putyin legutóbb októberben, Szocsiban tett utalást Romániára. Előtte Mihail Uljanov, a moszkvai külügyminisztérium fegyverkezéskorlátozási és fegyverzetellenőrzési osztályának vezetője felhívta az Egyesült Államokat és Romániát, hogy álljanak el terveiktől, "amíg nem túl késő". Az is elhangzott már, hogy amerikai támadás esetén Moszkva elsőként semmisítené meg a deveselui katonai bázist.



Parlamenti vitát tartanak Finnországban az euróövezetből való kilépésről


2015. november 16., hétfő

A finn parlament jövőre vitát rendez arról, hogy az ország kilépjen-e az euróövezetből.  A döntés azt követően született, hogy már több mint 50 ezren támogatják azt az állampolgári kezdeményezést, amely Finnország kilépését óhajtja, ez pedig arra kötelezi a parlamentet, hogy lefolytassa a vitát.
Ennek ellenére Finnországból aligha tűnik el az euró, mert az 50 ezer aláírás csak a kérdés napirendre tűzésére kötelezi a parlamentet, népszavazást csak akkor írnak ki, ha a parlament is támogatja a javaslatot.
Az aláírás-gyűjtés január közepéig tart és a parlamenti vitára várhatóan februárban kerül sor.
Az Eurobarometer által végzett közvélemény kutatás szerint a finnek 64 százaléka pártolja a közös valutát, igaz arányuk egy év alatt 5 százalékponttal csökkent. Az aláírás-gyűjtés sikere azonban jelzi, hogy a finnek elégedetlenek gazdaságuk teljesítményével, és a három éve tartó recessziót sokan az euró számlájára írják.
Az euró ellenzői az eurózónán kívüli Svédország példájára hivatkoznak, ahol a gazdaság 2008 óta 8 százalékkal nőtt, míg Finnországban 6 százalékkal zsugorodott.
Saját valuta, a markka híján leértékeléssel nem lehet segíteni az export versenyképességét. Így marad a "belső leértékelés", a munkaköltségek csökkentése és különböző juttatások megvonása, ami kiváltotta a szakszervezetek tiltakozását. Az euróval szemben barátságtalan EuroThinkTank kutatócsoport a markka-hoz való visszatérés egyszeri költségeit 20 milliárd euróra becsüli, de úgy véli, hogy hosszabb távon a lépésnek lenne értelme.
A jobbközép kormány azonban, noha vannak benne euroszkeptikusok, szilárdan az euró pártján van, a kormányprogram szavai szerint "Finnország az Európai Monetáris Unió tagjaként elkötelezte magát az euróövezet stabilitásának erősítése mellett".



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése