Internetes névtelenség a Tor hálózattal

Internetes névtelenség a Tor hálózattal – Deep Web

Az IP cím elrejtése a Tor hálózaton, az anononim böngészés nem feltétlenül jelenti a rosszat, még ha erkölcstelen dolgokra is használják, akkor is jogod van az anonimitáshoz a még szabad interneten.

(Frissítve: 2013-08-11 13:35)

Sokféle oka lehet annak, ha valaki egynéhány internetes oldalt anonim módon szeretne elérni. Nem kell feltétlenül rossz szándékra gondolni. Annyira nem, hogy a legismertebb böngészők mindenike (Chrome, Firefox, InternetExplorer, Opera, Safari) nyújt egy nagyon primitív védő támogatást, mégpedig a privát (inkognitó) böngészést. A valódi rejtőzködést illetően, ez teljességgel megtévesztő, mert tulajdonképpen teljesen másról van szó, mint amit sejtet. A nagy varázslat mindössze annyiban áll, hogy az így megnyitott weboldalak és letöltött fájlok, a böngészési, illetve letöltési előzmények között nem kerülnek rögzítésre és normál a módra váltáskor a böngésző törli az összes cookie-t, amit ez idő alatt sikerült összeszedni, azonban az általános beállításokon és könyvjelzőkön végzett módosítások megmaradnak. Az-az az internetszolgáltatók, weboldalak ugyanúgy tudnak információkat gyűjteni rólunk, mint egyébként is, ami legkevésbé sem legális. Egyébként már rengeteg cikk született arról, hogy kinek és mennyire nincs semmi köze ahhoz, hogy mit művelünk a saját számítógépünkön. Most elmondható, hogy van egy olyan lehetőség, amikor paradox módon saját magunk elől rejtőzködhetünk.

Igazából azt kellene eldönteni, hogy netes környezeteben melyik az a választósáv, ahol elkülöníthető a jó és a rossz oldal. Persze vannak olyanok, akik mindent nagyon is jól tudnak és mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy az általuk nemkívánatosnak látszó információ ne juthasson el a szélesebb tömegekhez. Dömpingdemokrácia és cenzúra… Amúgy is, ugye az igazság mindenkinek máshol van, a saját maga által meghúzott határokon belül. A szólásszabadság, a demokrácia, és az információszabadság fekete napjai… Szűrni kell a tartalmat, mert ugye az emberek egytől egyig döntésképtelenek, mi is történne velük központi gondoskodás nélkül?Egyes szervezetek légből kapott ürügyek alapján nagy előszeretettel figyelik meg „törvényesen” az emberek internethasználatát. Ha valaki „jól” viselkedik, akkor őt nem érheti baj! Ezerrel megy a jólét-propaganda, mégis mind többen szeretnének elbújni, vagy legalább fokozottabb anonimitást elérni és mivel a böngészés egyik leginformatívabb paramétere az IP cím, ezért is próbálkoznak elrejtésével elkerülni a gonosz szándékú „internetbetyárok” zaklatásait. De hogyan lehetséges? Van-e földalatti változata az internetnek? Igen, van. A Tor (The Onion Router, magyarul: A Hagyma Elosztó) hálózat. Azt állítják, az internet láthatatlan részén, angolul „deep webnek” nevezett területen futó hálózati kapcsolatokat és szolgáltatásokat nem lehet azonosítani…

A Tor egy ingyenes és szabad forrású szoftver, elérhető Windows, Mac, Linux/Unix, és Android rendszerekre. Használata teljesen legális, az internet még szabad, jogod van az anonimitáshoz, az azonban már más kérdés, hogy bűnözők is használják, mint ahogy autót is és mégsem tiltják be. A https://www.torproject.org/ oldaláról egy hordozható szoftvercsomag tölthető le, ami kicsomagolás után bárhonnan indítható, akár pendrájvról is. A The Onion Projecten eredetileg az Egyesült Államok hadserege dolgozott, azonban 2006-tól mindenki számára hozzáférhető. Az aloldalakat átlapozva megtudható mindaz, ami elinduláshoz alapként szükséges, igaz, csak angolul, – hozzá lehet szokni, ma már a magyar fejlesztésű szoftverek is szinte csak angolul tudnak… Segítségével megakadályozható a hálózati személyes szféra megfigyelése, a bizalmas üzleti tevékenységek vagy kapcsolatok felderítése, valamint a biztonságtechnikai forgalom analízis. A Tor úgy tudja meggátolni, hogy a weboldalak és más kíváncsiskodók megtudhassák használójának fizikai helyét, hogy egy elosztott elosztó hálózatba a világ különböző részeiről bekapcsolódó gépek között összevissza dobálja azok hálózati forgalmát. Még maga az internet-szolgáltató sem tudja, hogy ki mit látogat, csak azt, hogy a TOR hálózatra csatlakozik valaki, amit persze az okosabb naplózó rendszerrel ellátott weboldalak is tudhatnak, de csak ennyit, a valós IP címet már nem. A kijárati pont, ahonnan majd letöltő az adott oldal lehet akár Németországban, Brazíliában, Amerikában, bárhol a világon. Kikerülhető vele a tűzfalban és a vállalati forgalmat szűrő proxykban beállított weboldalak tiltása, viszont a szoftver használatának nyoma marad és a cégeges „privacy” megsértése miatt a kirúgás veszélye. A szolgáltatás tehát lényegében egy olyan proxy hálózat, amelyen a köztes gépek semmit sem tudnak meg a titkosítva küldött adatokból, ellenben nem tudható, ki üzemelteti azt a kijárati gépet, aki helyettünk éri el adott oldalt és kódolatlanul látja az adatfolyamot. Tor nem állítja a 100%-os anonimitást, ugyanis egy olyan megfigyelő, aki a kommunikáció mindkét végpontját látja, megtudhatja azt, amit akar.

Legnagyobb hátránya a többszörös sávszélesség csökkenés, amiért esetenként teljességgel használhatatlan, pl.: egy találomra kiválasztott film 142 nap alatt jönne le, így sokan el is unják még mielőtt teljesen kiismernék. Másik hátránya, hogy pont, ahol leginkább kézenfekvő lenne, a facebook és egyéb közösségi szolgáltatók gyakran blokkolják a TORexitnodekat, illetve a folyamatosan változó IP cím egyes szolgáltatások igénybevételét megnehezíti. Vannak, akik még így sem nézhetik jó szemmel és keményen lobbiznak betiltásáért, mert hipotéziseik szerint csak pedofilok, terroristák, pénzmosók és drogdílerek használják, jogvédett tartalmakkal üzérkednek.

És valóban, kizárólag a TOR-al érhető el egy rejtett hálózat a Deep Web, ahol elsőre szokatlan .onion végződésű domén nevek alatt hasonló weboldalak érhetőek el mint a normál interneten, de mintha a kilencvenes évek időutazásában vennénk részt. A torproject.org címe például így néz ki: http://idnxcnkne4qt76tg.onion/. Itt is ugyanúgy külön kereső gépek, linkkatalaógusok üzemelnek:http://xycpusearchon2mc.onion/ – Deep Search,http://torlinkbgs6aabns.onion/ – TOR LINKS – Tor Link Directory… Gyakran fordul elő, hogy egy-egy szerver ideiglenesen, vagy végleg nem elérhető, a hivatkozások nem vezetnek sehova… A rejtett szervereken nyíltan kínálnak illegális tartalmakat: kábítószereket, fegyvereket, gyerekpornót és még ki tudja miből szeretnének pénzt csinálni? Nagy forgalmú webáruházakat működtetnek, ahol a fizetés Bitcoinpénznemben történik. Nekik a lebukás veszélye gyakorlatilag nulla, a megrendelőnek viszont meg kell adnia egy kiszállítási címet és ha a tranzakciót kiszagolják a hatóságok, akkor bizony kampec. Ez tényleg az etikátlan Internet legsötétebb bugyra…

2013.08.03 az Egyesült Államok Írországtól kéri Eric Eoin Marquest, a Freedom Hosting tulajdonosának kiadatását, akit rejtett pedofil tartalmak terjesztésével vádolnak. A hírek szerint az FBI és az NSA keze lehet a dolgok mögött, kihasználva a Windowsos programcsomaghoz tartozó Firefox 17 ESR verziójának biztonsági hibáit. Egyes források szerint az .onion szájtok közel felét a Freedom Hosting szolgálta ki, amit most lekapcsoltak. Az incidenst okozó Firefox rést azóta befoltozták, a frissítés azonban nem autómatikus, az új változatot kell letölteni.

2011 októberében az Anonymous hackercsoport, küldte padlóra a gyermekpornográfiát hosztoló Freedom Hosting tárhelyszolgáltatót.

Maga a TOR-hálózat jó dolog, az Internet egyfajta biztonságosabb rendszere. Nem mindenkinek tetszik, csúnya lélektani hadviseléssel, félelemkampánnyal riasztják el az embereket használatától, mindamellett, hogy nem az ő hibája, ha erkölcstelen dolgokra használják fel!

Használata: start-tor-browser elindítja a Vidalia vezérlőpultot, ami felépíti nekünk a TOR hálózatot és utána elindítja a módosított Firefox böngészőt. A Vidalia felületén egyszerűen beállítható magyar nyelvre is. A jelenlegi Firefox 17.0.8esr verziót viszont a magyar nyelv miatt, egy kissé meg kell erőszakolni. A nyelvi kiegészítő csak egy másik böngészővel tölthető le, Windowsra innen:ftp://ftp.mozilla.org/pub/mozilla.org/firefox/releases/17.0.8esr/win32/xpi/Linuxra meg innen:ftp://ftp.mozilla.org/pub/mozilla.org/firefox/releases/17.0.8esr/linux-i686/xpi/. Az Eszközök –> Kiegészítők menűből a letöltés helyét kijelőlve telepíthető. Még nincs kész, az URL sávba íjuk be about:config, keressünk rá general.useragent.locale, az értékét írjuk át: hu. Nagyon fontos, hogy újraindítás után Szerkesztés –> Beállítások –> Adatvédelemalatt jelőljük be: Nem akarom, hogy a webhelyek kövessenek!

Hogyan netezhetünk nyom nélkül?

Egri Imre november 9., 14:30

Változnak az idők, a nagy testvér figyel és akárhogy is, kinek mi köze ahhoz, hogy merre jártunk a neten? Van proxy és VPN, védjük meg magunkat!

Kitárul előttünk a világ az internet előtt ülve egy értelemben, de ez a kitárulkozás koránt sem csak egyoldalú. A legtöbben biztonságban érzik magukat a böngészés, olvasgatás, közösségi oldalak használata és levelezés során, de nagyon nagyot tévednek. Tucatnyi szoftveres mechanizmus pörög akörül, hogy miről olvasunk, merre járunk épp, jó esetben azért, hogy kitalálja vágyainkat, gondolatainkat és jól ellásson reklámokkal. Nagyon sokat elárulunk magunkról akaratlanul is és ugyan kinek tetszik az ötlet, hogy digitális életének részleteit gyűjtik, elemzik és egyes országokban kontrollálják is.

Mit tudhatnak rólam?

Pusztán azzal, hogy meglátogatunk egy weboldalt, az oldal megtudja (és rendszerint tárolja) IP címünket, mely az adott kapcsolat során egyértelműen azonosít bennünket és melyből az is megtudható, hogy földrajzilag hol is tartózkodunk épp. Ezzel együtt minden oldallekéréssel eláruljuk böngészőnk típusát, operációs rendszerünket. Az oldalak rendszerint sütiket (cookies) is használnak, ezek rövid információkat tároló bejegyzések a böngésző süti-adatbázisában és nem csak abban segítenek, hogy egy oldal megjegyezhesse, hogy is hívnak minket, de több oldal is használhatja ugyanazt a sütit így követhetik digitális mozgásunkat, szokásainkat. Szerencsére van mód arra, hogy ezek árnyoldalaitól megvédjük magunkat úgy, hogy gyakorlatilag névtelenek, azonosíthatatlanok maradunk.

Hogy működik ez az egész?

Érdemes megérteni, miként is működnek az anonimitást biztosító szolgáltatások. Ezek a közvetítő elve alapján (man in the middle) dolgoznak, a szolgáltatónak adjuk meg a böngészni kívánt címet, aki azt továbbítja (a mi IP címünk, adataink nélkül) az illetékes oldalnak, szolgáltatásnak és az eredményt ugyanúgy átveszi helyettünk és számunkra továbbítja. Ha jól csináljuk a dolgot, akkor a céloldalnak fogalma sem lesz róla, hogy mi hozzájutottunk az oldalakhoz.

A köztes kiszolgálókat nevezik proxy-nak, ezek más funkciókat (pl tömörítés, képek könnyítése) is kínálhatnak a természetszerű anonimitás mellett. Beállítható a böngészőkben is, hogy minden kérést egy megadott proxy-hoz intézzenek, de még csak erre sincs feltétlenül szükség, sok anonim böngészést biztosító oldal webes felületet kínál közvetett címsorral.

Hozzá kell tenni, hogy a legtöbb ilyen szolgáltató azért tárolja a hozzá fordulók adatait, logót vezet. Másrészt számos weboldal nem csak a böngésző (HTTP) kérések fejlécéből próbál tájékozódni, hanem próbálkozik a böngésző gépére telepített bővítményekkel is. Tipikusan a Flash az, ami minden PC-n megtalálható és notóriusan a szükségesnél több adatot ad át rólunk az oldalnak. Ez ellen a bővítmények (bedolgozók, Plug-In-ek) letiltásával lehet védekezni.

Ne csapjuk be magunkat, ha szokásos felhasználónevünkkel és jelszavunkkal lépünk be egy szolgáltatásba, akkor az természetesen tudni fogja kik vagyunk, hiszen mi árultuk el neki, használjunk is akármilyen trükkös szoftvert vagy anonim szolgáltatót. De még ezt a gyengeséget is meg lehet kerülni sok esetben, ha a BugMeNot.com szolgáltatását kihasználva ideiglenes azonosítókkal használjuk a regisztrációt követelő szolgáltatásokat.

Akkor most hogy is kell? Proxy használata.

Legegyszerűbb, ha egy névtelen böngészést közvetítő weboldalhoz fordulunk. Ilyenek a proxify.com, a anonymouse.org vagy a hidemyass.com címeket beírva feljön a szolgáltatás weboldala, csak be kell írnunk a titkosan böngészni kívánt oldal címét és kész.

Kicsit bonyolultabb, ha a proxy nem kínál webes kezelőfelületet, ilyenkor címét, paramétereit be kell állítani a böngészőkben. Legelőször ehhez meg kell tudni, hogy éppen milyen kiszolgálók elérhetők, ilyen listákkal, adatbázisokkal a http://www.hidemyass.com/proxy-list/ vagy a http://www.proxynova.com/proxy-server-list/ címen találkozhatunk. Nyilván csak az Anonymous minősítésű oldalak érdekesek számunkra, a Transparent bejegyzés esetünkben védtelenséget jelent.

Ezután a listából kiválasztott szerver adatait (cím és port) kell beírnunk a rendszer (vagy a böngésző) Proxy beállításaiba és ennyi. Windows 7 alatt könnyű ezt az ablakot megtalálni, a Vezérlőpultba elég beírni, hogy internet, a legelső találat az Internetbeállítások lesznek. Innen váltsunk a Kapcsolatok fülre. A kapcsolatot kiválasztva a Beállítások gombjával juthatunk el a keresett helyre. Ha az internetünk a helyi hálózatról (router, Wi-Fi) jön, akkor a Helyi hálózati beállítások mögött pipáljuk ki a proxy használatát és adjuk meg a paramétereket.

Nagyon hatékony lehet az is, ha VPN-t (virtuális magánhálózatot használunk), főleg ha nem sajnálunk rá egy kis pénzt. A VPN alapvetően csak bejárást kínál egy másik helyi hálózatra rendszerint egy (ez fontos!) titkosított virtuális összeköttetésen keresztül, ami elrejti adatforgalmunkat az avatatlan szemek elől. AVPN beállításáról már írtunk. E sorok írója úgy tudott Facebook-ot használni Sanghajból, hogy szimplán bejelentkezett a vállalati hálózatra VPN-en keresztül, ezzel az indirekcióval hatástalanítva a tartalomszűrést.

Néhány konkrét jótanács a hatékonyabb védelemhez

- Használjunk anonim proxy kiszolgálót!

- Ne ugyanazt a böngészőt használjuk a mindennapi és a rejtett böngészéshez, hogy az oldalak a sütik révén ne követhessenek minket! Van elég böngésző, ami párhuzamosan telepíthető ugyanarra a gépre.

- Ha igazán fontos, hogy rejtve maradjunk, akkor a böngészőben tiltsunk le minden bővítményt!

- A bebiztosított böngészőben állítsuk be, hogy törlődjenek a sütik minden egyes bezáráskor!

- Ha más felhasználók fürkésző tekintetétől is tartunk, akkor használjuk mindig a privát böngészés lehetőséget, ez IE, Firefox és Chrome esetén is rendelkezésre áll.

• Soha ne bankoljunk és ne adjunk meg semmilyen bizalmas fiókadatunkat anonim kapcsolaton sem.

Névtelen böngészés módosított Firefoxszal

A névtelen böngészésre, az internetezéshez használt adatok leplezésére szakosodott az alternatív böngésző egyik módosított változata, amely a felhasználó nyomon követését igyekszik elhárítani.

A TorPark névre keresztelt böngésző a Portable Firefox módosítása révén jött létre. Fejlesztői biztonsági szakemberek, a személyes adatok védelmével foglalkozó kutatók, akik Hactivismo néven saját csoportot alapítottak. Céljuk ezen adatok megőrzése és az interneten egyre terjedő nyomkövetési technikák kijátszása, a felhasználók szabad mozgása érdekében. A szoftver nemcsak a személyes adataik iránt érzékenyek számára jelenthet megoldást, de segítségével kijátszható a központilag kikényszerített internetes cenzúra. 
A TorPark az Onion Router névre keresztelt hálózaton keresztül bonyolítja le a titkosított kommunikációt, amely "Tor" becenevű szerverekből áll. Ezek egymás között egyedi módon továbbítják az adatokat, megakadályozva ezzel azok nyomon követését. Az internetes azonosításhoz használt IP-cím néhány percenként módosul, legalábbis a külső szemlélődő számára, így ennek feljegyzése is feleslegessé válik. A megoldást az Electronic Frontier Foundation is támogatja, mint a felhasználók védelmét növelő eljárást. 
Az egyetlen hátulütő, hogy a TorPark használatával némileg hosszabb ideig tart ugyanazon weboldal megjelenítése, mint a Firefox eredeti változatával. A fejlesztők emellett arra figyelmeztetnek, hogy mindössze az utolsó Tor szervertől a webszerver felé irányuló adatot titkosítják, és bár a kapcsolat névtelen, az oldalakon beütött bizalmas adatokat (felhasználói név, jelszó, stb.) ez nem védi, ennek védelme már az adott weboldal titkosítási eljárásától függ. 
A program kinézetében az eredeti Firefoxra hasonlít. Az egyetlen szembetűnő eltérés, hogy a speciális böngésző a jobb alsó sarokban megjeleníti a kívülről látható aktuális IP-címet, valamint elérhető egy "Flush Tor" gomb, amivel új, véletlenszerű kapcsolatot hozhatunk létre. A megoldást többek között Indiában és Kínában használták sikeresen, ahol a blokkolt weboldalakat olvashatták így a felhasználók.

Így maradhat névtelen a neten

Az internet ma már egy univerzális szolgáltató csatorna, így az információkeresésen kívül vásárlásra, banki és...

Az internet ma már egy univerzális szolgáltató csatorna, így az információkeresésen kívül vásárlásra, banki és személyes ügyek intézésére, e-mailezésre, telefonálásra is használjuk. A sok felhasználási lehetőség azonban a legtöbbször nem párosul biztonsággal. Egy védtelen számítógép pár perces internetkapcsolat után számos rosszindulatú támadás áldozatává válhat. 

A közreműködésünk nélkül is sok adatot megtudnak rólunk a weboldalak üzemeltetői

Fotó:

Amikor jó, és amikor nem
Támadás úgy is érhet minket, hogy nem töltünk le semmit, csak internetes oldalakat látogatunk meg, mert a felhasználó minden tevékenységét nyomon követhetik úgynevezett  cookie-k (sütik) segítségével. Ezek kisméretű szöveges információt tárolnak, amelyek automatikusan kijutnak a gépünkről. Ilyen módszerrel eltárolhatók például, hogy milyen termékeket tett a kosarába a felhasználó egy on-line boltban, de az is rögzíthető, hogy miket nézett meg, és az így nyert információ alapján más árura is felhívható a figyelme.
Sok esetben a szokásainkat figyelő módszerek hasznosak, de előfordulhat, hogy a felhasználó nem szeretné, ha azonosítaná őt a másik fél. Főleg nem akkor, ha esetleg olyan tevékenységet végez online, amelyről nem szeretné, ha bárki hozzá kötné, vagy nem szeretné, ha például telefonszámlájának adatait egy harmadik fél összekapcsolná pénzügyi vagy egészségügyi adataival.
A törvények ugyan előírják, hogy a személyes adatokkal foglalkozó oldalak jogi nyilatkozatot tegyenek, ahol leírják pontosan, hogy milyen célból és hogyan dolgozzák fel az általunk kiadott személyes adatokat, azonban felhasználónak a gyakorlatban nincsen semmi lehetősége arra, hogy ezt ellenőrizni is tudja.

Már olyan internetszolgáltatói is van, amelyik teljes névtelenséget kínál

Fotó:

Névtelen szörfözés 
Amikor elérünk egy weboldalt, akkor természetes, hogy az oldalt tároló szervernek tudnia kell IP címünket, hogy hova küldje az információkat. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor el szeretnénk titkolni ezt a bizonyos címet. Ennek több oka is lehet. Egyrészt nem szeretnénk, hogy – mint már említettük – a számítógépünkön tárolt adatokhoz tudtunkon kívül hozzáférjenek. Egy másik ok, hogy léteznek olyan weboldalak, amelyek a tartalmát csak bizonyos országokból lehet elérni. Például sok olyan amerikai site van, amelyek zenei és videoállományaihoz csak az Egyesült Államokból lehet hozzáférni. Ha azonban nem szeretnénk kimaradni semmi jóból, meg kell próbálni névtelenül, pontosabban földraji és más adataink elrejtésével böngészni.
Erre tökéletes megoldás egy úgynevezett proxy szerver használata. A gyakorlatban a proxy egy helyi hálózatból fogad kapcsolatot, és a célja, hogy felgyorsítsa a külső kommunikációt. Az anonim proxyk viszont bárhonnan fogadnak kapcsolatot, és azt állítják magukról, hogy az általuk megszerzett információt nem adják át harmadik félnek. Az internetről letölthető ilyen anonimproxy-lista, amelyet időről időre frissítenek, és a nyilvántartott proxyk mindegyikét leellenőrzik, hogy tényleg nem adja-e ki az adatokat illetékteleneknek. Az előnye ennek a megoldásnak, hogy ingyen igénybe vehető, és egyszerű esetben megfelelő védettséget nyújt; a hátránya, hogy meg kell bízni a proxyban.

Webes proxy böngészők
A webes proxy böngészők szolgáltatásait egy adott URL-en keresztül lehet igénybe venni. Ehhez a gépünkön semmilyen beállítást nem kell megváltoztatni. A proxy működése bármikor igénybe vehető, illetve kiiktatható, anélkül, hogy a beállításokba bele kellene nyúlnunk.
Ebből adódóan egy olyan számítógépen keresztül is elérhető ez a szolgáltatás, ahol nem lehet a beállításokat módosítani, vagy nem telepíthetünk programokat, esetleg egyéb hálózati tiltások léteznek (például csak a 80-as portokra lehet kifelé csatlakozni), hiszen az általános keretprogram maga a böngészőszoftver. Sajnos ennek a megoldásnak is van hátránya: a webes anonim proxyk nem tudnak tökéletesen együttműködni minden böngészővel, illetve egy weboldal nem minden elemét lehet elérni rajtuk keresztül. További hátrány az URL-en történő elérés, mivel az anonim böngészők használata könnyen gátolható az adott szolgáltatás címének vagy a szolgáltatást nyújtó gép IP címének a blokkolásával.

Budapestről szörfözve is lehet brazíliai IP címünk

Fotó:

Saját proxy
A proxyk eddig felsorolt hátrányait részben ki lehet küszöbölni, ha a gépünkön üzemeltetünk olyan speciális programot, ami elrejti adatainkat a kommunikáció közben. A saját proxy szerver böngészéskor közénk és a weboldalakat tároló kiszolgálók közé áll, és közvetít gépünk és a webhelyek között. Begyűjti és a gépünkre továbbítja a kért információkat, és közben a webhelyek nem a mi IP címünket látják, hanem a proxyét, a személyazonosságunk így homályban marad.
A technika használatához speciális programra van szükség, amely összehangolja a böngészőnk és a proxy működését. Több ilyen csomag is létezik, ezek közül az egyik legbarátságosabb az IP Privacy, amelynek kipróbálható változata letölthető a http://www.privacy-pro.com/ címről.
A program telepítése rendkívül egyszerű, nincs más dolgunk, mint a Next  gombon kattogtatva végighaladni a lépéseken. Ha kész a telepítés, az állapotválasztó oldalra jutunk: itt jelölhetjük ki a használni kívánt proxy kiszolgálót, és engedélyezhetjük, illetve kikapcsolhatjuk az anonimizáló funkciót. Ezután megjelenik a tesztelő ablak, ahol kezdeményezhetjük a proxy kipróbálását. Ha a kiszolgáló átment a teszten, a Done gombra kattintva zárjuk le az ablakot, és az Enable Online Anonimity gombbal kapcsoljuk be az álcázó funkciót. A proxy használatához a böngészőnket is konfigurálni kell. Szerencsére a program varázslója ezt elvégzi helyettünk.  Az IP Privacy az Internet Exploreren kívül számos alternatív böngészőt támogat: használhatjuk az Operával és a Firefoxszal is.
Most már nyugodtan kóborolhatunk a hálón, személyazonosságunk titokban marad. Ha időnként mégis ellenőrizni szeretnénk a védelem hatékonyságát, irányítsuk böngészőnket  a http://www.privacy-pro.com/what-is-my-ip.html oldalra.

Anonim böngészés TOR segítségével

A SOPA és az ACTA mizéria kapcsán talán tényleg beköszönt a cenzúrázott internet korszaka egy csomó “demokratikusnak” nevezett országban is. Jobb félni, mint megijedni a közismert mondás szerint. Ezért a mai írásban arról lesz szó, hogy miként is böngésszünk anonim módon az interneten.

Az eljárás igencsak egyszerű, nincs szükség mágiára a működéshez. A TOR Project régóta a webes anonimitást hivatott megvalósítani. A szolgáltatás lényegében egy proxy hálózat, amelyen átirányítva jutunk hozzá a kívánt weblap tartalmához. Ez persze problémás lenne, ha az egész nem lenne titkosított. De mivel titkosított az adatforgalom teljesen, így nincs gond. A szolgáltatás működéséről egy hosszú, ám nagyon részletes angol összefoglaló az alábbi címen található: https://www.torproject.org/about/overview.html.en

A szolgáltatás használatához egy kliens programra van szükség, valamint szükség van a böngészőnk néhány beállításának megváltoztatására. Azonban ennek macerás mivolta miatt (mivel nem biztos, hogy minden oldalt anonim módon akarok nézni) a készítők kínálnak egy saját előre beállított böngészőt.

Ez az előre beállított böngésző lényegében egy Firefox egy másik témával és márka jelzéssel. Plusz pont a Windows verzió számára, hogy nem a legelavultabb. Jelenleg 10.0-ás ágon alapul, míg a legfrissebb Firefox a 10.0.1.  További extra, hogy a program telepítést nem igényel, akár pendrive-ról is futtatható.

Természetesen elérhető egy rendszer szinten telepíthető program is, amivel megoldható, hogy ne csak a böngészésünk legyen titkosítva, hanem bármilyen tetszőleges programunk. Ennek beállításához részletes útmutatót kínálnak Windowsra, Linuxra és Mac OS-re is:  https://www.torproject.org/docs/documentation.html.en

Maga a böngésző program a https://www.torproject.org/download/download-easy.html.en címről tölthető le. A Windows változat 20,2 MB-ot foglal. Kicsomagolás után durván 100 Mb helyet foglal el.

A titkosított böngészés a “Start Tor Browser.exe” fájl megnyitásával indul. Ennek hatására elindul a TOR hálózat kliens programja, amely az útvonal választásért és titkosításért felelős. A kapcsolódás némi időt vesz igénybe.

Ezután elindul a módosított Firefox böngésző. Amennyiben Firefox-ot használunk amúgy is net böngészésre, akkor a TOR használata előtt be kell zárnunk a normál Firefox böngészőt, mert nem fut máskülönben a program. Apró szépséghibája a programnak, hogy Windows 7 alatt a minimalizálás, maximalizálás és bezárás gombok valamiért feketén jelennek meg. Ezt leszámítva tökéletesen működik.

A böngésző elindítása után egyből egy információs ablakra jutunk, amely megerősíti, hogy titkosítottan böngészünk. A böngésző bezárásakor a kliens automatikusan bontja a kapcsolatot a hálózattal.

Apró zavaró tény a lassúság, valamint a FLASH lejátszó hiánya. Utóbbi gyorsan orvosolható a hordozható böngészőkbe szánt flash telepítésével. Ez beszerezhető némi Google után erről a címről: http://notepad.patheticcockroach.com/2243/flash-11-for-portable-browsers-32-and-64-bits/ (telepítés után külön engedélyezni kell a böngészőben, mert alapértelmezetten letiltja)

A Lassúság szemléltetésére méréseket végeztem. A Bal oldali képen a Normál sávszélességem van, míg a jobb oldalon a TOR hálózat sebessége. A Mérést úgy végeztem, hogy a TOR böngészőben meglátogattam a Speedtest.net oldalt, majd a legközelebbi szerverrel teszteltem. Ez éppen Boston volt. Ezután egy TOR nélküli böngészőben szintén elvégeztem a tesztet ugyan azzal a szerverrel. A Bal oldali képen a TOR nélküli sebesség látható, míg a jobb oldali képen a TOR használatával mért sebesség.

 

Kiegészítés 2012-04-10:

Egy olvasóm anonim módon igencsak bunkó hangnemben felhívta a figyelmemet egy fontos apróságra. A Flash azért került kihagyásra elsősorban a böngészőből, mivel a Flash player licenc szerződése nem igazán engedi meg azt, hogy a hivatalos Flash telepítőn kívül más program telepítse azt. Ennek oka abban keresendő, hogy egyéni telepítéseknél nincs meg az automatikus frissítés lehetősége, ami elsősorban a biztonsági hibák miatt lenne fontos.

Ezen tény miatt nem található Flash beépülő a Portable Firefox-ban. A Tor böngésző kiadás a Portable Firefox-ra épül, ezért nincs benne, továbbá az miatt sincs, mivel a TOR program készítői nem tudnak a Flash minden egyes apró módosítása esetén adaptálódni a beépülő minden hülyeségéhez. Ezt a munkát természetesen az is nagyon megnehezíti, hogy nem látnak bele a forráskódjába és normális implementációs dokumentum sincs róla (Mivel kereskedelmi termék és ipari titoknak minősül a forráskódja). Szóval ezen ok miatt, a Flash használatával nem garantált a teljes anonimitás.

A Cikk írásakor elkövettem azt a hibát, hogy ezt nem említettem meg. Ezért elnézést kérek. A Flash telepítésének lehetőségét elsősorban azért kerestem, mert be szeretettem volna mutatni teszt adatokkal, hogy ténylegesen Proxy-n keresztül megy a kapcsolat és így sokkal lassabb a böngészés, mint direkt kapcsolat esetén.

Azoknak akiknek mindenképpen kell a flash 1-2 oldal miatt és nem szeretnének 2 TOR böngészőt cipelni magukkal azoknak ajánlom a következő Flash blokkoló Firefox kiegészítőt, amely segítségével automatikusan nem töltődnek be a Flash animációk. Csak külön engedélyezés esetén:https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/flashblock/ A legbiztonságosabb módszer persze a Flash elkerülése, mivel ebben is lehet hiba, mint bármelyik másik programban.

Mi a cache?

A legtöbb böngésző használ egy ún. cache-t, nagykapacitású átmeneti tárolót. Ez egyszerűen egy állományterület, ahova a böngésző lementi a frissen megjelenített allományokat. A cachet amolyan háttértárolóként használja a böngésző: ha egy olyan oldalra szeretnél visszalépni, amelyet már betöltöttél, a böngésző azt meg tudja jeleníteni a saját állománytárából, és nem kell az egészet újból letöltse a szerverről. Így lényegesen csökken az idő, ami szükséges az oldal betöltéséshez.

Van amikor a cache hátrányt jelent. Ha olyan oldalt szeretnél látni, amit már előbb lekértél és közben megváltozott, megtörténhet, hogy a böngésző a régi változatot jeleníti meg, mivel az volt meg a tárolójában. Tehát a cache meggátolhat abban, hogy a web-lap legfrissebb változatát kapjad.

Ennek a problémának megkerülése végett, amikor egy oldalt újra le akarsz kérni, kattints a Reload (ill. Refresh) gombra a böngésződben. Ekkor a böngésző megnézi, hogy változott-e az oldal a szerveren. Ha igen, lekéri az új változatot, másképp a lementett verziót jeleníti meg.

Néha ajánlott az összes állományt eltávolítani a cache-ből. Például ha teljesen biztos akarsz lenni abban, hogy a böngésző egy friss másolatát kapja egy bizonyos oldalnak. A cache Internet Explorerben a Tools – Internet Options – General lapon törölhető a Delete Files… gombbal. Ugyanitt a Settings… gombbal megadható, hogy mekkora legyen a cache mérete, milyen sűrűn frissítse a másolatokat, stb.

MI A PROXY SZERVER?
Képzeld el, hogy ha egy új könyv megszerzéséért kellene írnod a könyv szerzőjének, például New Yorkba, vagy Sydneybe, vagy Tokióba. Szerencsékre vannak könyvesboltok és könyvtárak melyek elvégzik ezt helyettünk. Ők összegyűjtve tárolják a legnépszerűbb könyveket a világ minden sarkáról.
Amikor egy weblapot kérünk, valójában el kell kérnünk a szerzőtől, és bár az Interneten a távolság nem akadály, mégis időbe telhet, egyes helyek elérése. Akkor miért ne legyenek helyi Internet-táraink, amelyek a legnépszerűbb oldalakat tartalmazzák? Éppen ez az, amit a proxy szerver tesz. A proxy szerver egy óriási adattárt tart a legtöbbször igényelt oldalakról, mind egy helyen, és földnek egy hozzád közel eső részén.
A Proxy Szerver egy számítógép a te géped és az Internet között. A proxy egy tároló- és továbbító cache. Amikor a böngésződet beállítod, hogy egy proxyt használjon, sosem kapcsolódik az URL-re. Ehelyett mindig a proxy szerverre kapcsolódik, és tőle kéri az URL. Proxyk tűzfalként használhatók, mivel elzárnak az Internetre való kapcsolódástól.
 A proxyk, tűzfalak funkciói ill a cache használata különböző szerver programokban lehetnek, vagy egy csomagba szerkeszteve. Különböző szerver alkalmazások különböző gépeken is lehetnek. Például egy proxy szerver lehet ugyanazon a gépen, amin a tűzfal van, vagy lehet más gépen és a tűzfalon keresztűl továbbítja a kéréseket.

 1.ábra: A proxy

Hogyan működik a proxy?

A proxy szerver kap egy kérést (pl egy honlap kérése) egy felhasználótól. Ha a kérés szűrési feltételeken átmegy, a proxy szerver (feltételezve hogy egyben cache szerver is) utánanéz a saját tárában, ahol az előzőleg lekért oldalak vannak. Ha megtalálja, elküldi a felhasználónak, anélkül, hogy az Internethez továbbítaná a kérést. Ha nincs meg, a proxy szerver felhasználóként működve, saját IP címét használva kéri az Internetről az oldalt. Amikor megkapja, továbbítja a felhasználónak.
A felhasználó számára a proxy szerver láthatatlan. Úgy tűnik, hogy minden Internet kérés és válasz közvetlenül a címzett Internet szerszerrel történik. (A proxy azért nem teljesen láthatatlan, hisz IP címét meg kell adni a böngésző beállításában.)

2. ábra: A proxy szerver mûkõdése

Miért használjunk proxy szervert?

A proxy szerverek használatának egyik előnye, hogy az átmeneti tárolója az összes felhasználót szolgálhatja. Ha egy oldalt többször is kérnek, valószínűleg meg lesz a proxy cache-ben, így javul a válaszidő. Vannak speciális szerverek, melyeket cache szervereknek hívnak.
Proxy szerverek használhatók arra, hogy névtelenül böngésszünk a világhálón. Amikor egy weboldalra kapcsolódsz, valódi IP-d nem lesz látható, helyette a proxy szervered Ip-je jelenik meg. Ez nem jelent teljes rejtettséget, mert a proxy szervernek vannak bejegyzései arról, hogy milyen IP-k használták és mikor.

Egyes proxy szerverek ki tudják szűrni a nem kívánt tartalmat, például reklámokat. Proxy szerver használható, ahhoz például, hogy gyerekek elől elzárjunk bizonyos oldalakat. Azonban nem minden proxy szűri az oldalakat.

Proxy szerverek részben védelmet nyújtanak betörök ellen.

Egyes proxy szerverek még saját nyelvedre is le tudják fordítani az oldalakat mielőtt hozzád továbbítanák azt.

Hogyan kapok egy proxyt és hogyan kapcsolódok rá?

Több ezer proxy közül választhatsz. Bonyolult proxyk használata alkalmas lehet arra, hogy az Internet csak egy részét böngézd, illetve csak a nap valamilyen időszakában. Sokszor, mint sok egyéb az Interneten, ezek megváltozhatnak, migbízhatatlanná válhatnak, vagy már nem elég hatékonyak.

Tools.Rosinstruments.com oldalon található egy lista proxykról.

A www.proxy4all.com oldalon is fontos információk találhatók, bár egyesek már idejét-múltak.

Néhány kipróbált proxy:

• hail.pipex.net:3128 *
• haar.pipex.net:3128 *
• mist.pipex.net:3128 *
• webcache3.pipex.net:3128 *
• webcache4.pipex.net:3128 *
• webcache.dial.pipex.com:3128 *
• cache.btinternet.com:8080 +
• cache.btinternet.com:3128 +
• webcache.bt.net:3128 +

• bolinux3.hit.no:3128
• cache.aristotle.net:3128
• cache3.bora.net:8080
• cache2.bora.net:8080

* Ezek nem működnek Freeserve-t használva
+Ezek vagy műkődnek, vagy nem Freeserve - el
Az első rész a host, a ‘:’ után van a port.

A böngésző beállítása:
Internet Express 5 –ben válaszd a Tools menüpontot, innen az Internet Options-t. A Connection lapon kattints a LAN Settings gombra. Kapcsold be a Use a proxy server négyzetet. Az Address mezőbe írd az IP cimet, és a Port mezőbe a port számot. Ok-val kilépve, amikor a legközelebb böngészel, a proxyn keresztül kapcsolódsz az világhálóra. Egy kis szerencsével a letöltési idő így jobb kéne legyen.

3. ábra: A proxy beallítása

Névtelen Proxyk (Anonymous Proxies)

A névtelen proxyk elrejtik valódi IP címedet (és néha más információt is) a látogatott weboldalak elől. Két féle van, az egyiket ugyanúgy használhatód mint az eddig tárgyaltakat, a másik pedig a webalapú névtelenítők.

A www.pished.f2s.com/cgi-bin/environment.cgi címen megnézheted, milyen adatok jutnak el a weboldalhoz.
Non-anonymous proxy használata:  
HTTP_X_FORWARDED_FOR = 62.64.175.55, 194.72.9.37  Ez megmutatja a te IP címedet (az első szám) és a használt proxy IP címét (második szám).Anonymous proxy használata:
HTTP_X_FORWARDED_FOR = 66.51.107.3 Most csak a proxy IP címe látható.
Web-alapú névtelen böngészés:
www.anonymizer.com
www.rewebber.de - Sok információt elrejtwww.cotse.com/privres.htm (Big list of Web Anonymizers)
Megj.: Mindezek ellenére így is lehetséges információt megszerezni a felhasználóról Javascript felhasználásával, például sok számláló (hit counter) használja ezt a lehetőséget IP cím, böngésző verzió, képernyő felbontás, stb. megszerzésére. Lehetőségek ennek megelőzésére:

1. Java kikapcsolása a böngészoben (Tools-Internet Options…-Advance lap)
2. Számlálok elérésének meggátolása megfelelő szoftware-rel.
3. Olyan szoftok alkalmazása, amely megmódósítja html-t mielőtt elér a böngészöhöz (pl Muffin, ByProxy, Proxomitron, WebWasher)

Anonim böngészés az Internet Explorer-el (InPrivate böngészés és InPrivate szűrés)

2010. február 01. hétfő, 15:54 | 

 (0 Votes)
A webböngészők rengeteg adatot elárulnak rólunk, ha meglátogatunk egy weboldalt. Csak az oldal gazdáján múlik, hogy ebből mit használ fel, így jogos lehet az elvárás, hogy bizonyos oldalakon csak minimális információt szerezhessenek meg tőlünk.
Az InPrivate-böngészés megakadályozza, hogy az Internet Explorer adatokat tároljon a böngészési munkamenettel kapcsolatban. Segít megelőzni, hogy a számítógép más felhasználói megtekinthessék, milyen weboldalakat látogatott meg, és mit nézett meg az interneten.
Amikor külső féltől származó tartalmat tekint meg, egyes, Önről gyűjtött adatokat a tartalomszolgáltatónak küldenek el. Ha a tartalomszolgáltató sok meglátogatott webhelynek nyújt tartalmat, a tartalomszolgáltató összeállíthatja az Ön böngészési szokásainak profilját. A böngészési szokások ismerete számos módon felhasználható, például elemzésre és célzott hirdetések felkínálására.
Ez a külső féltől származó tartalom általában az oldal szerves részeként, beágyazott videóban vagy képben jelenik meg. A tartalom látszólag az eredetileg meglátogatott webhelyről származik, így a felhasználó nem tudja, hogy egy másik webhely is láthatja, mit tekint meg. A webelemző vagy -mérő eszközök jelentést készítenek a webhely látogatóinak böngészési szokásairól, és jelenlétük nem mindig nyilvánvaló a felhasználó számára. Bár ezen eszközök időnként látható tartalom (például egy látogatószámláló) formájában is megjelenhetnek, gyakran a felhasználó számára láthatatlanok – ahogy sokszor az adatgyűjtő jelek esetében is. Az adatgyűjtő jelek általában egyetlen képpont méretű átlátszó képek, amelyek egyedüli célja a webhely használatának követése, és nem jelennek meg látható tartalomként.InPrivate-szűrésAz InPrivate-szűrés elemzi a meglátogatott webhelyek tartalmát, és ha úgy találja, hogy ugyanazt a tartalmat több webhely is használja, felajánlja az adott tartalom engedélyezését vagy blokkolását. Úgy is dönthet, hogy az InPrivate-szűrés automatikusan letiltson minden észlelt tartalomszolgáltatót vagy külső webhelyet, vagy akár ki is kapcsolhatja az InPrivate-szűrést.
Bekapcsolása után a tartalomszolgáltatók nem tudják meg, hogy milyen böngészőt használunk, a képernyő felbontásunkat sem, de azt sem, hogyan kerültünk az adott oldalra. Az InPrivate-szűrés segít megelőzni, hogy a webhelyek megosszák egymással böngészési szokásait.Az InPrivate-szűrés első alkalommal való bekapcsolásának lépései a következők:1. Kattintson a Biztonság gombra, kattintson az InPrivate-szűrés elemre, majd tegye a következők egyikét:
- A webhelyek automatikus letiltásához kattintson a Blokkolás ennél a felhasználónál elemre.
- Kattintson az Én választom ki, hogy mely szolgáltatók kapjanak rám vonatkozó adatokat parancsra a blokkolni vagy engedélyezni kívánt tartalom kiválasztásához. Ha elkészült, kattintson az OK gombra.Ha már bekapcsolta az InPrivate-szűrést, kövesse a következő lépéseket:
1. Kattintson a Biztonság gombra, majd kattintson az InPrivate-szűrés beállításai lehetőségre.
2. Hajtsa végre az alábbi műveletek valamelyikét:
- A webhelyek automatikus tiltásához kattintson az Automatikus tiltás elemre.
- A webhelyek kézi tiltásához kattintson a Blokkolni vagy engedélyezni kívánt tartalom kiválasztása parancsra.
- Az InPrivate-szűrés kikapcsolásához kattintson a Ki parancsra.
3. Kattintson az OK gombra.Hogyan választhatom ki kézzel a letiltani vagy engedélyezni kívánt tartalmat?
Kövesse az alábbi lépéseket, ha kézzel szeretné blokkolni vagy engedélyezni azon tartalomszolgáltatókat vagy külső webhelyeket, amelyek tudhatják, mely webhelyeket látogatott meg:
1. Kattintson a Biztonság gombra, majd kattintson az InPrivate-szűrés beállításai lehetőségre.
2. Kattintson a Blokkolni vagy engedélyezni kívánt tartalom kiválasztása parancsra, kattintson egy vagy több webhelyre, majd kattintson az Engedélyezés vagy a Blokkolás lehetőségre.
3. Ha szeretné beállítani, hogy a közös tartalmat használó webhelyek közül hányat kell meglátogatnia ahhoz, hogy azok a listába kerüljenek, írjon be egy új számot Az adott számú meglátogatott webhely által használt szolgáltatók tartalmainak megjelenítése mezőbe. Egy 3 és 30 közötti számot adhat meg.
Az alapértelmezett beállítás 10, ami azt jelenti, hogy legalább 10 különböző webhelynek kell ugyanazon tartalomszolgáltatót alkalmaznia, hogy az megjelenjen, és blokkolhassa vagy engedélyezhesse azt.
4. Ha elkészült, kattintson az OK gombra.InPrivate-böngészés
Az InPrivate-böngészés elindításakor (Biztonság > InPrivate-böngészés) az Internet Explorer új ablakot nyit meg. Az InPrivate-böngészés által nyújtott védelem csak addig van érvényben, amíg ezt az ablakot használja. Tetszőleges számú lapot nyithat meg ebben az ablakban, és az InPrivate-böngészés szolgáltatás mindegyiknek védelmet nyújt. Másik böngészőablak megnyitásakor viszont azt az ablakot már védi az InPrivate-böngészés.
Amennyiben ezt a funkciót bekapcsoljuk, a böngésző nem jegyzi meg sem a jelszavakat, sem a felhasználóneveket, sem a cookie-kat, és az is titokban marad, milyen weboldalakat látogattunk meg.
 
forrás: Windows Súgó

Hogyan kell a szörfözést az interneten a titkos

Azt mondják, senki sem hallja meg sikoltozni az űrben, de ha annyira, mint suttogás az interneten, akkor nyomon követhető egy tucat különböző szervezetek és rögzíteni az utókor számára.Egyszerűen látogató a honlapon lehetővé teszi az üzemeltetők, hogy kitaláljuk, az általános fizikai helyét, azonosítja részleteket készüléke adatait, és telepítse a reklám cookie-kat, hogy nyomon tudja követni a mozgását az egész interneten.

Nem mindenki szereti a gondolat, hogy ő teljes digitális életét kapart, elemezni és (az országok korlátozó rezsimek) irányítása egyenesen harmadik fél által.Ezért kérjük, vegye figyelembe a következő eszközöket és ötleteket, ami elrejti az IP-címét, és szörfözés a weben boldog anonimitás, nincs idő.

Ismerve fél siker

Van néhány fontos nyalánkságokat tudnod kell, mielőtt elkezdi az ösvényen az online anonimitást.Először is, fontos tudni, hogy névtelenítését proxy működik, így érthető, hogy a benne rejlő hibákat.Anonymizers jár, mint egy ember a közepén böngészés közben a weben, kezelése közötti kommunikáció a PC és a honlap az elérni kívánt névtelenül.Ha mindent helyesen, a cél honlap csak látja információt a névtelenítését szolgáltatás, így nem tudja azonosítani az otthoni IP-címét vagy más személyes adatait.

Míg a weboldalak, hogy te a böngészés nem lesz ötlete, hogy ki vagy, a man-in-the-middle névtelenítését szolgáltatások biztosan (és néhány proxy szolgáltatás tartani szerver naplók felhasználói tevékenység lehet megidézett).Ezen okok miatt, ezért fontos, hogy csinál-a kutatás, mielőtt felveszi a proxy szolgáltatást.

Továbbá, weboldalak tud hozzáférni az adatokhoz által tárolt böngésző plug-in, hogy megpróbálja lenyomozni a tényleges IP-címét.Media-játék plugins mint például a Flash hírhedt halad végig több, a felhasználói adatok, mint szükséges, ezért ragaszkodik a plug-in-nélküli böngészés élmény, ha aggódik a harmadik féltől származó programok információk megosztása rólad, vagy a PC-n.

Apropó böngészők, érdemes félretenni egy másik böngészőt a számítógépen, hogy használja kizárólag az anonim tevékenységét.A legtöbb névtelenség szolgáltatások továbbra is lehetővé teszi weboldalak helyezze cookie-kat a számítógépen alapértelmezés szerint, és ha ugyanazt a böngészőt mind a mindennapi tevékenységek és a böngészés a megtartani kívánt névtelen, weboldalak elvileg használja ezeket a sütiket az Ön azonosítására.

Ennek elkerülése érdekében, letölt egy másik böngésző (Chrome és a Firefox nagyszerű választás), és változtassa meg a névtelen böngésző beállításait, hogy törölje a cookie-k minden alkalommal, amikor a böngésző bezárásakor. Ha aggódsz a helyi felhasználók bepillantás az internetes hasznosítja, ügyeljen arra, hogy a böngésző magán vagy inkognitó módban, így bárki, aki megnyitja a böngésző nem lesz képes, hogy ellenőrizze a történelem és hol voltál.

BugMeNot fenntart egy adatbázist a bejelentkezési adatok segítségével névtelenséget ingyenes honlapot igénylő regisztrációt.

Végül, ez valószínűleg nem kell mondani, de ha jelentkezzen be a honlap segítségével a felhasználónév / jelszó párost, a honlap rendszergazdák nyomon követhessék meg, függetlenül attól, hogy használ a névtelenség szolgáltatást.Ha kell, hogy jelentkezzen be a honlapon, hogy bekapcsolódjanak a teljes funkciókat, hátha BugMeNot van egy általános bejelentkezési áll a helyszínen.

Megvan?Jó!Nézzük ásni a különböző névtelenítését eszköz a rendelkezésére áll.

Webproxyk

A legalapvetőbb módja annak, hogy surf honlapok névtelenül is a web-alapú proxy, mint Proxify, Anonymouse vagy a Hide My Ass.Web proxy egyszerű és könnyen használható: csak a fejét, hogy a névtelenítését honlapján, írja be a webhely URL-je a meglátogatni kívánt névtelenül, és már indulhat is!Néhányan még fejlett funkciók, mint a képesség, hogy titkosítja a kapcsolatot vagy blokk hirdetéseket, cookie-kat, és a JavaScript.

Webproxyk lehet egyszerű (és gyakran ingyenes), de van számos hátránya van.Adatátviteli sebességet is szörnyű, bizonyos tartalmak (videók, zene, stb), lehet, hogy nehezen megközelíthető, sok proxy szolgáltatás közbevet saját hirdetési, és bizonyos weboldalak egyszerűen nem fog működni egy proxy.

Web-alapú proxy, mint a Hide My Ass igényt, hogy az IP-cím és egyéb azonosító adatokat anonim böngészés közben a weben.

Továbbá, míg az ingyenes web proxy egy fillért egy tucat, és újak felbukkan egy szinte óránként, nehéz megmondani, hogy melyek honeypots által létrehozott rossz fiúk remélik, hogy besurranó kandikál a személyes adatait, ahogy megosztani keresztül proxy szerver.Más szóval, nem szabad csinálni az online banki, vagy jelentkezzen be a jelszóval védett weboldalán, ha a 'használ egy webes proxy-főleg Ha a kapcsolat nem titkosított HTTP biztonságos (jele a https:// előtag a böngésző címsorába.)

A három webproxyk fent meghatározott hosszú távú és jól megbízható, azonban, és mindegyik kínál fizetett előfizetői szolgáltatás, amely Nixes a sebesség és a tartalom panaszok.Proxy.org és PublicProxyServers.com is hivatkoznak, kiterjedt, gyakran frissített listáját webproxyk.

Kézi proxy szerverek

Egyes proxy szerverek nem egy egyszerű honlap felület, de lehetővé teszi, hogy kihasználja a szolgáltatás anonim böngészést.Csak manuálisan kell beállítani a böngészőt, hogy csatlakozzon a proxy IP-címét.A web-alapú proxy, akkor szeretné, hogy távol maradnak felfedni bizalmas információk vagy jelszavakat egy proxy szerver.

Hide My Ass és ProxyNova tartanak két legjobb listák aktív proxy szerver, minden egyes proxy sebessége, rendelkezésre állást, a származási országot, és szintű anonimitás egyértelműen azonosítható legyen.(Ha szeretné, hogy névtelen vagy nagy anonim proxy szerver, természetesen.)

Miután felvette a proxy szervert, akkor be kell konfigurálni a böngészőt, hogy csatlakozni hozzá, egy egyszerű eljárás, ami némileg eltérő attól függően, hogy a böngésző.Itt van, hogyan kell csinálni, hogy a három nagy:

Nagy lehetőségek böngészhet a weben proxy szerveren keresztül, vagy VPN megtalálható a böngésző beállítások menüben.

Internet Explorer 9: Keresse meg a Eszközök > Internet Options > Kapcsolatok fül > LAN-beállítások.Ellenőrizze, hogy a Használjon proxy szerver mezőbe, és adja meg a port és IP címét a proxy szerver, majd kattintson aRendben.Ha a proxy választott alkalmazza biztonságos vagy ZOKNI kapcsolat helyett a HTTP, adja meg a beállításokat a Fejlett opciót.

Firefox:Kattintson a Firefox gombra, válassza Lehetőségek > Speciális fül > Network fül, Majd kattintson aBeállítások gombra kapcsolatok.

Chrome:Kattintson a csavarkulcs ikonra, válassza a Előadás Speciális beállítások > Proxybeállítások módosítása, Majd folytassa úgy, mint az Internet Explorer.

Hide az IP-címet a VPN

Virtual Private Networks egy jó lehetőség azoknak, akik szeretnének egy névtelen, mégis gyors kapcsolat, és nem bánom fizet a jogért.Premium VPN fenntartása dedikált proxy szerver a felhasználók számára.A kapcsolat titkosított, és a látogatott weboldalakról látja a VPN azonosító adatok, nem saját.

Van egy csomó VPN odakint, és szinte mindegyik blokkolja a személyazonosságát a harmadik fél weboldalak, de a kérdés egy névtelen gondolkodó ember akar kérni az, hogy Van a VPN-szolgáltató ne szerver log?TorrentFreak kérdezte több felső VPN-ek, hogy nagy kérdés, és számos válaszolt egy hangos "Nem!"Miután rendezik a szolgáltató, akkor be kell konfigurálni a Windows 7 csatlakozni a VPN.

Az egyik legjobb és legismertebb virtuális magánhálózatok a The Onion Router, vagy a Tor rövid.A Tor hálózat bizonyította rátermettségét tűz alá, segítve újságírók fájl jelentések országokban, ahol internet hozzáférés korlátozott, és lehetővé teszi a polgárok számára, hogy kommunikálni digitálisan amikor a kormányok állítsa le az interneten.Ahelyett, hogy a közvetlen kapcsolat a PC és a proxy szerver, akkor csatlakozik a proxy szerver a honlapon, a meglátogatni kívánt, Tor pattog az adatkérés a több véletlenszerű Tor szervert relék, mielőtt rámutatás a végső rendeltetési helyre.Sőt, Tor kapta a nevét, mert, mint egy hagyma (vagy egy ogre), ez a hálózat rétegben.

A szerver minden egyes ilyen rétegek tudja azonosítani a relé, hogy továbbadta információt, és a relé utólag halad, hogy az információk mellett az, minden hop a lánc a titkosítás egy teljesen új titkosítási kulcs.A robusztus biztonsági intézkedések azt jelentik, hogy ha valaki képes elfogni az egyik adatcsomagok útközben, és kiváló a titkosítást, akkor nem lesz képes az Ön azonosítására vagy a végső úticél.New relé utak véletlenszerűen generált minden tíz percig, vagy úgy.

Úgy hangzik, bonyolult, de megérinti a Tor nem is lehetne egyszerűbb.Egyszerűen töltse le a Tor Browser Bundle az operációs rendszer választás (van még egy Android verzió), és elindítja a böngészőt fájlt, ha azt szeretné, hogy surf névtelenül.A program kezeli a piszkos munkát automatikusan és még odáig megy, létrehozásáról HTTPS-kapcsolat a végső rendeltetési helyre, ha ez lehetséges.De ha érzel különösen érzékeny, akkor kattintson a jobb gombbal a Vidalia hagyma ikon a tálcán, és válassza ki a Új identitás hogy elmondja a böngésző, hogy hozzon létre egy új relay szerver utat.

A Tor böngésző nem igényel telepítést, és lehet futtatni a flash meghajtót, ha azt szeretné, hogy készítsen egy példányt magával.

E-mail küldése névtelenül

Most, hogy tudod, hogyan kell álcázni az online tevékenységét a kíváncsiskodó szemek, itt van egy bónusz tipp küldésére névtelenül ingyen.Lásd, a legtöbb anonymizers fent vázolt csak játszani szép a webes böngészés, de Anonymouse és a Hide My Ass mind ingyenes, alapvető névtelen e-mail szolgáltatások.A címzett nem ismeri az IP-címet, valós e-mail címét, vagy más személyes adatokat.Ezekkel a tippeket és eszközöket meg kell jól felszerelt, hogy javítsa az online névtelenség, győződjön meg róla, hogy ossza meg tippeket a többi olvasó a hozzászólások részben, és élvezze a biztonságos böngészés élményét.

A világ leggyorsabb és legkönnyebb PC Cleanerű

YAC pontosan, hogy: egy hatékony kis program lehetővé teszi a gyors munka idejétmúlt bejegyzéseket, cookie-kat, és az ideiglenes fájlokat.YAC segít megvédeni a böngésző a rosszindulatú plug-inek.Via tiszta out of cache / böngésző előzmények, a Lomtár ürítése, a régi Windows-naplók, memóriaképfájlokat és a másik "láthatatlan" tárgyakat felgyorsítja lassú számítógép, kíméli helyet, és tartsa számítógép zökkenőmentesen.

• 100 %-ban ingyenes , és több mint 20.000.000 ügyfelek
• Egy Kattintson az Eltávolítás új vírus és rosszindulatú plug-inek
• 24 Tartsa Szörf és vásárlás biztonságos Online

Get Free YAC

A Hagyma-projekt: kapj el, ha tudsz!

1. oldal 

Bemutató – Írta: Voith Hunor | 2013-07-02 09:00 

Az eredetileg hadászati célokra szánt anonim hálózatot ma már több millióan használják névtelenségük megőrzésére a virtuális térben. (Igen, illegális dolgokkal is tömve van).

High-tech közkézen

Az egyszeri felhasználó a gyakori figyelmeztetések ellenére is vajmi keveset törődik internetes tevékenysége biztonságával, az meg végképp ritkán fordul meg a fejében, hogy a hagyományos publikus neten szinte minden lépése (vissza)követhető, ha megvan az ehhez szükséges tudás és technikai háttér. Manapság viszont a csapból is internetes megfigyelési, lehallgatási, adatlopási ügyek folynak, és mára minden eddiginél igazabb lett a mondás: az információ hatalom. Az internetnek azonban nem csak a mindenki számára látható, napi szinten használt része van. Léteznek olyan hálózatok is, melyek tartalma és forgalma rejtve maradhat a kíváncsi szemek előtt, és ami fontos: használóik névtelensége sokkal inkább bizonyíték, mint ígéret. Az egyik ilyen „internet az internetben” a Tor, azaz a Hagyma-projekt.

A Tort (The Onion Router) eredetileg az amerikai haditengerészet felhasználására szánták. A hálózat az úgynevezett hagyma elosztó technológiára épül, amit a kilencvenes évek végén fejlesztettek ki, és a haditengerészet 1998-ban védetett le. A megoldás lényege, hogy egy adott adatcsomagot a rendszer több, egymásra épülő titkosítási réteggel lát el, miközben az bizonyos számú node-on, több részre darabolva (átjárón) áthalad végső célja felé, és az üzenetet végül csak a végállomás tudja teljes mértékben összerakni és visszafejteni. Az akkor még TOR-ként (tehát betűszóként) írt és ismert programot 2002. szeptember 20-án mutatták be, második generációja pedig 2004 nyarára készült el. A fejlesztést főleg az amerikai haditengerészet finanszírozta, de miután mindenki számára elérhetővé tették, és Tor Project néven 2006 decemberétől egy nonprofit szervezet gondozásában fejlődött tovább, további támogatói is akadtak. 2012 óta a kétmillió dolláros éves költségvetés 80 százaléka az amerikai kormánytól származik, a fennmaradó részt pedig a svéd kormány és számos egyéb szervezet, valamit több ezer egyéni felhasználó adja.

Miért adta tehát a nyilvánosság kezébe ezt a technológiát az amerikai hadsereg? A választ erre maga a Tor működési elve adja meg. Szép dolog, hogy a rendszer több gépen is végigkergeti az adatokat, mielőtt az elérne igazi céljához az egyik kijáraton, de ha csak néhány számítógép (illetve hozzájuk kapcsolódó felhasználó) van a rendszerben, akkor nagy értelme nincs az anonimizálásnak, hiszen ismerjük a lehetséges node-okat, így előbb-utóbb kideríthető lenne a küldő fél személyazonossága. A megoldás egyszerű: sok gép kell a hálózatba, és ezt a legegyszerűbben úgy lehet elérni, hogy mindenki számára szabadon elérhetővé tesszük azt. Onnantól kezdve rendelkezésre áll az a kritikus tömeg, ami már lehetetlenné teszi a Toron belül zajló kommunikáció esetében a küldő fél azonosítását. Így lett tehát egy hadiipari fejlesztésből mindenki által használható internetes álca, és így eshet meg, hogy legális és illegális dolgok egyaránt megférnek a Toron, hiszen ha az ember megfelelően gondoskodik nyomainak eltüntetéséről, lényegében azonosíthatatlan.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Szerepjáték

A Toron belül több szerepet is felvehetünk. Lehetünk csak kliensek, azaz csak használjuk a hálózatot, de az nem használ minket. Ha segíteni szeretnénk a Toron belül az adatforgalom irányítását és elkendőzését, akkor beállíthatjuk, hogy a gépünk útválasztóként (non-exit relay node) működjön. Ilyenkor engedélyezzük, hogy a Toron belüli adatforgalmazásra használják a gépünket, de a hagyományos internetre való kilépést nem. Harmadik opcióként azt is vállalhatjuk, hogy kilépőt (Tor-exit) üzemeltetünk, de ezzel bánjunk nagyon óvatosan (alapvetően nem ajánlott ezt engedélyezni), ugyanis ha valami a mi ajtónkat használva lép ki a hagyományos világhálóra, ha valaki vissza akarja követni az adat útját, hozzánk fog eljutni, ugyanis kezdeményezőként a mi IP címünk fog szerepelni. Volt már ilyenre példa, tavaly novemberben az ausztrál rendőrség lefoglalta egy férfi számítógépeit, mert azokat egy gyerekpornó-hálózat részeként azonosította, holott William Weber pusztán Tor-kilépőként üzemeltetett néhány szervert, elmondása szerint azért, hogy segítsen másoknak tényleg azonosíthatatlanul használni az internetet.

Amikor belépünk a Tor hálózatába, a rendszer felépít egy véletlenszerűen kiválasztott útvonalat, amin keresztül a kommunikáció zajlani fog. Egy ilyen útvonalban a kezdeményezőn és a Tor-kilépőn kívül még három gép van, amik útválasztóként és a forgalom titkosítójaként szolgálnak. Ezek a node-ok sosem ismerik az általuk közvetített adat valódi tartalmát, mert az a kezdeményezőtől kezdve folyamatosan újabb és újabb réteggel kerül titkosításra, és csak a végén, a Tor-kilépő tudja visszafejteni teljesen. A felépítésből adódóan a Tor-kilépő (illetve előtte a node-ok) sosem tudják, mi a kommunikáció kiindulópontja, a tartalmat viszont a Tor-kilépő ismerni fogja, hiszen az ő feladata arról lehámozni az előtte rárakott „hagymarétegeket”, majd továbbítani a célállomás felé, ha az a hagyományos interneten belül van. Ezért fontos megjegyezni, hogy ha a böngészés során nem maradunk kizárólag a Tor hálózatán belül, a rendszer csak anonimitást, nem pedig titkosítást biztosít! Érdemes tehát valamilyen egyéb titkosítást is használni (például SSL-t), ha azt akarjuk, hogy az általunk küldött adatok a Torból kilépve se legyenek meztelenek. Az eredetileg felépített útvonalat a rendszer folyamatosan, nagyjából tízpercenként megújítja, ezzel is nehezítve a célzott megfigyelést, és ugyanez történik, ha az útvonal egyik vagy több eleme valamilyen okból kiesik. Ez az aktuálisan használt folyosó sebességétől függetlenül megtörténik, úgyhogy ne lepődjünk meg, ha az egyébként sem villámgyors böngészés sebességében változásokat tapasztalunk.

Persze, a Tor sem az egyetlen és végső megoldás, ha kilétünk titokban tartására vágyunk. Ha például valaki megfigyelés alatt tart egy gépet, valamint néhány, a Tor hálózaton kívüli valószínűsített célpontot, a többi alacsony késleltetésű hálózati megoldáshoz hasonlóan bizonyos módszerekkel kikövetkeztetheti, hogy egy bizonyos adatforgalom melyik két tényleges végpont között zajlik. Az éppen használt böngésző beállításaiban is érdemes rendet rakni, kikapcsolni mindenféle Javascript, cookie és egyéb lehetőséget, amik segítségével valamilyen módon azonosításra alkalmas adatokhoz juthatnak ki a gépünkről.  És ahogy már fentebb is említettük, titkosítás hiányában a Tort elhagyó forgalomba már bárki hozzáértő belekukkanthat.

Mivel Toron keresztül böngészve a hagyományos internetet az IP-nk a Tor-kilépő szerepét betöltő gép IP-je, a Tor segítségével a régiós tartalomkorlátozásokat is megkerülhetjük. Ennek főleg azokban az országokban örülnek nagyon, ahol erős netcenzúra működik. A Tails segítségével pedig egy olyan rendszert hordhatunk magunkkal, melynek használatával semmi nyomot nem hagyunk magunk után az adott számítógépen, kommunikációnk pedig végig anonim és titkosított.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

A hagyma próbája az evés

Ha az ember bele akar kóstolni a Tor lehetőségeibe, kíváncsi arra, mit rejt ez a legtöbb ember előtt rejtve működő hálózat, először telepítenie kell egy kliensprogramot, amivel felcsatlakozik a Torra. Kezdőknek ajánlott a Tor Project oldaláról letölthető Tor Browser Bundle, ami egy előre konfigurált böngészőt is tartalmaz, nem kell telepíteni, teljesen hordozható, és lényegében egy kattintással máris belecsöppenthetünk az ismeretlenbe – a Vidalia elindításával a böngésző is automatikusan betöltődik. Mielőtt nekivágunk a Tor feltérképezésének, szánjunk legalább néhány percet a beállítások átnézésére, mert bár az alapbeállítás valószínűleg a legtöbb felhasználó számára megfelelő, azért nem árt tisztában lenni a lehetőségekkel. Ugyanitt kérhetünk bármikor új „személyazonosságot”, nézhetjük meg a hálózat aktuális állapotát, beállíthatjuk szerepünket, adatforgalmi statisztikánkat. Maga a böngésző úgy van előre konfigurálva, hogy túl sokat ne kelljen foglalkozni a beállításokkal, de a JavaScript be van kapcsolva, így ha nem akarjuk, hogy JS fusson, miközben Toron keresztül böngészünk, érdemes azt is kikapcsolni.

Bent vagyunk tehát a hálózaton, esnénk is neki az eddig számunkra elérhetetlen oldalaknak, amikor újabb legyőzendő akadállyal találkozunk – a hagyományos webes keresőknek a Toron belül semmi hasznát nem vesszük. Az oldalak címei is teljesen eltérnek a megszokottól, a formátum itt xyz.onion, és a hagyományos weben elérhetetlenek. A Toron a bevált keresőknek, keresési metódusoknak sem nagyon vesszük hasznát, viszont az elinduláshoz szükséges hub oldalak (vagy wikik) némi keresgélés után előtúrhatóak. Ezek nélkül nem sokra megyünk a .onion tartomány alá tartozó oldalak felkutatásában, és még ezek a gyűjtőoldalak is csak a felszínt karcolgatják, az igazi különlegességeket bizony tudnunk kell, merre találjuk. Az sem könnyíti meg a dolgot, hogy számos oldal bizonyos időközönként megváltoztatja a címét, és ha a változást nem követik le valamelyik Tor gyűjtőoldalon, akkor nem lesz egyszerű újra megtalálni. Én a nagyjából egyhetes keresgélés alatt is belefutottam olyan oldalakba, amiket megtalálásuk után néhány nappal már hiába próbáltam újra felkeresni, a kedvencekben eltárolt cím érvénytelen volt.

A Toron rengeteg olyan oldal és szolgáltatás van, amelyek a „rendes” interneten nem maradhatnának fenn. Itt mindenféle politikai nézetnek és vallásnak szabad fóruma van, az újságíróknak és bloggereknek nem kell tartani az állami cenzúrától (és ha okosan járnak el, a lebukás veszélyétől), egyébként szinte hozzáférhetetlen könyveket, dokumentumokat olvashatunk el. Sok a fájlhoszting vagy fájlcserélő oldal, vannak Toros e-mail szolgáltatások, chatszobák, ezernyi fórum a legkülönfélébb témákban. De ugyanezt a szabadságot, ami megvéd a cenzúrától, a kíváncsi szemektől és biztosítja a teljes szólás-, vélemény- és információszabadságot, az illegálisnak minősített tevékenységek művelői is maximálisan kihasználják.

A Tor talán két legismertebb oldala a Silk Road és a Blackmarket Reloaded. Ezek gyakorlatilag a Tor mindenféle korlátozástól mentes webáruházaiként működnek, és kis túlzással, amit itt nem tudunk beszerezni, az nem is létezik. Kábítószerek, gyógyszerek, feltört felhasználói fiókok, PayPal és bankkártya információk (egyes esetekben garantált fedezettel), mindenféle spéci szoftverek, fegyverek, eredeti és hamisított okiratok stb. Az áruért szinte kizárólag valamilyen digitális valutával, általában Bitcoinnal fizethetünk, van értékelési rendszer, lehet kérdezni az eladóktól, viszont vásárlás esetén a kockázat a vásárlót terheli, hiszen előre fizet, és valamennyire ki kell adnia magát az eladónak. (Egyesek viszont működtetnek közvetítő raktárakat, de ezek használata persze plusz pénzbe kerül).

A Hidden Wiki és a Tor Wiki igen tisztességes link- és szolgáltatásgyűjtemény, már csak ez a két oldal is több heti böngésznivalót biztosít. Itt témák szerint vannak csoportosítva az oldalak: többek között könyv, zene, mély szakmai útmutatók és fórumok, szivárogtatás, hálózati szolgáltatások, és szerencsére külön szekciót dedikálnak a csalóknak is. Sajnos ugyanilyen könnyű például pedofil tartalomhoz is eljutni, bár a legtöbb gyűjtőoldalon szerencsére egyre kevésbé jellemző az ilyen oldalak kirakatba helyezése.

Néhány millió forintnak megfelelő összegért cserébe akár teljesen új személyazonosságot kaphatunk, kitöröltethetjük nyomainkat az internetről, meghekkeltethetünk bizonyos adatbázisokat, és akár megrendelésre meglovasíttathatunk ezt-azt.

Számomra a legmellbevágóbb talán egy olyan oldal volt, amin élő embereken végzett kísérletekről számoltak be, ijesztő pontossággal és hidegvérrel (bár ennek hitelességéről ellentétes állításokat lehet találni, reméljük, hogy tényleg csak egy nagyon ízetlen tréfáról van szó). Ennél mélyebbre már nem volt gyomrom süllyedni a mélywebben, de a teljesség igénye nélkül felsorolt illegális tevékenységek sora is jól mutatja, valójában mennyire hatékony a Tor, ha személyazonosságunk elrejtéséről van szó.

Csak egy eszköz

Sokan kritizálják a Tort és a többi, még ennél is speciálisabb, anonimitást biztosító számítógépes hálózatot (I2P, Freenet), mondván nagyon megkönnyítik az illegális tevékenységeket. Hasonló vádak érik a mostanában szárnyaikat bontogató digitális valutákat is, de végső soron nem szabad elfelejteni, hogy ezek csak eszközök, és negatívumaik mellett sok előnyük is van. Számos országban korlátozzák valamilyen módon az interneten elérhető tartalmat, cenzúrázzák a sajtót, az állandó megfigyelésről nem is beszélve (és itt nem csak a PRISM-ről van szó, ma már szinte minden vállalat az adatainkra utazik). Az anonim hálózatok lehetőséget biztosítanak ezek kikerülésére, ez pedig jó dolog. Az, hogy a Tort nem csak erre használják, nem a technika hibája.

3. oldal 

Rövid Felhasználói Kézikönyv

Ez a felhasználói kézikönyv arról tartalmaz információkat, hogy hogyan töltse le, használj a Tor-t, illetve, hogy mit tehet akkor, ha a Tor nem tud csatlakozni a hálózathoz. Ha nem találja meg a válaszokat a kérdésére, akkor írjon emailt a help@rt.torproject.org címre.
Kérjük vegye figyelembe, hogy támogatást csak a önkéntesek segítségével tudunk adni, és nagy mennyiségű email kapunk egy nap. Nem kell aggódnia, ha nem válaszolunk azonnal.

Hogyan működik a Tor

A Tor virtuális csatornák hálózata, aminek segítéségével növelheti személes biztonságát az Interneten. A Tor a hálózati forgalmát keresztül küldi három véletlen módon kiválasztott szerveren (amiket Elosztó-nak hívunk) a Tor hálózatán belül, mielőtt a forgalom kikerül az Internetre.

A következő kép az mutatja, hogyan böngészhet különböző oldalakat a Tor-on keresztül. A zöld monitor Elosztót jelent a Tor hálózatban, míg a három kulcs a titkosítási rétegeket mutatja a felhasználó és a különböző Elosztók között.

A Tor elrejti a forgalom forrását, és titkosít mindent a Tor hálózat és a forgalmazó között. A Tor továbbá hálózaton belül is titkosít, de nem képes a forgalom titkosítására a Tor hálózat és a végcél között.
Ha érzékeny információt is kommunikál, például belép egy weboldalon felhasználónévvel és jelszóval, legyen biztos benne, hogy HTTPS protkolt használ.(pl.:.https://torproject.org/ és nem http://torproject.org/).

Hogyan töltheti le a Tor-t

A csomag amit a legtöbb felhasználónak ajánlunk a Tor Böngésző csomag. Ez a csomag tartalmaz egy böngészőt a Tor-on keresztüli biztonságos böngészésre előre konfigurálva, és nem igényel telepítést. Csak el kell tölteni a csomagot, kicsomagolni, és már használhatja is a Tor-t.
Két különböző lehetősége van a beszerezni a Tor szoftvert. Egyszer ellátogathat a Tor Project weboldalára és letöltheti ott, vagy pedig használhatja a GetTor-t az emailes automatikus válaszküldőt.

Hogyan szerezheti be a Tor-t emailen keresztül

Az angol Tor Böngésző csomag emailben megszerzéséhez küldjön egy emailt a gettor@torproject.org címre windows szóval a levél törzsében. A tárgy üresen maradhat.
Természetesen beszerezheti a Tor Böngésző csomagot Mac OS X (írja azt, hogy macos-i386), és Linux (írja azt, hogy linux-i386 32-bites rendszerek vagylinux-x86_64 64-bites rendszerek esetén).
Ha a Tor lefordított verzióját szeretné küldjön inkább egy help parancsot. Ekkor fog kapni egy emailt útmutatással az elérhető nyelvekről.
Megjegyzés: A Tor Böngésző csomag Linux és ac OS X verziója igencsak nagy, és nem lehetséges ezen verziók beszerzése Gmail, Hotmail vagy Yahoo címmel. Ha nem tudja beszerezni ezen csomagokat, küldjön egy emailt a help@rt.torproject.org címre és adni fogunk egy listát arról, hogy milyen weboldal tükrökön érhetőek még el.

A Tor okostelefonokra

A Tor Android eszközökön használható az Orbot comag telepítésével. További ifnormáció az Orbot letöltéséről és telepítéséről a Tor Project weboldalánérhető el.
Továbbá már van kísérleti csomagunk a Nokia Maemo/N900hoz és Apple iOShez.

Hogyan ellenőrizheti, hogy jó verzióval rendelkezik-e

Mielőtt a Tor Böngésző csomagot elindítaná, ellenőriznie kell, hogy a megfelelő verzióval rendelkezik-e.
A szoftverhez amit letöltött található egy fájl, ami meg azonos névvel,de .asc kiterjesztéssel rendelkezik. Ez a .asc fájl egy GPG aláírás, és lehetővé teszi, hogy ellenőrizhesse, hogy a fájl ténylegesen az a fájl-e amit mi szerettünk volna, hogy beszerezhessen.
Mielőtt ellenőrizni tudná az aláírást, szüksége lehet a GnuPG csomag letöltésére és telepítésére:
Windows: http://gpg4win.org/download.html
Mac OS X: http://www.gpgtools.org/
Linux: A legtöbb Linux disztribúció a GnuPG-t előre telepítve tartalmazza.
Ne felejtse el, hogy lehet, szüksége lesz az alábbi parancsok esetén az útvonalat módosítására.
Erinn Clark írja alá a Tor Böngésző csomagot a 0x63FEE659 kulccsal. Erinn kulcsának importáláshoz futtassa a következőt:

      gpg --keyserver hkp://keys.gnupg.net  --recv-keys 0x63FEE659

    

A kulcs importálása után ellenőrizze, hogy az ujjlenyomat megfelelő-e:

      gpg  --fingerprint 0x63FEE659

    

A következő kell látnia:

      pub   2048R/63FEE659 2003-10-16
      Key fingerprint = 8738 A680 B84B 3031 A630  F2DB 416F 0610 63FE E659
uid                  Erinn Clark <erinn@torproject.org>
uid                  Erinn Clark <erinn@debian.org>
uid                  Erinn Clark <erinn@double-helix.org>
sub   2048R/EB399FD7 2003-10-16

    

A letöltött csomag aláírásának ellenőrzésére a következő parancsra van szüksége:

      gpg --verify tor-browser-2.2.33-2_en-US.exe.asc tor-browser-2.2.33-2_en-US.exe

    

A kimenetnek az kell mondani, hogy "Good signature". A rossz (bad) aláírás azt jelenti, hogy az állományba belenyúltak. Ha rossz aláírást lát, kérjük küldje el, hogy honnan töltötte le a csomagot, hogyan ellenőrizte, és a GnuPG kimenetét, emailben a help@rt.torproject.org címre.
Ha leellenőrizte az aláírást és "Good signature" kimenetet kapott, akkor kicsomagolhatja a csomagot. Egy tor-browser_en-US-hoz hasonló könyvtárat fog látni . Ebben a könyvtárban találhat egy másik köynvtárat Docs néven, ami egy fájlt tartalmaz changelog néven. Ellenőrizze, hogy a verzió szám a legfelső sorban a changelog fájlban egyezik a fájlnévben található verzióval.

Hogyan használhatja a Tor Böngésző csomagot

A Tor Böngésző csomag letöltése után csomagolj az ki az Asztalra ,vagy egy USB pendrive-ra. Egy könyvtár jön létre néhány fájllal. Az egyik fájl ezek közül a egy futtatható állomány a "Start Tor Browser" (vagy "start-tor-browser", operációs rendszertől függően).
Amikor elindítja a Tor Böngésző csomagot, először a Vidalia indul, és felcsatlakozik a Tor hálózatra. Utána egy böngésző indul amiben láthatja, hogy Tor hálózat használata sikeres. Ez a https://check.torproject.org/ oldal megjelenítésével történik. Most már tud internetet böngészni Tor-on keresztül.
Fontos megjegyeznie, hogy a csomagban érkező böngészőt érdemes használnia, nem a saját böngészőjét.

Mit tehet, ha Tor nem csatlakozik

Néhány felhasználó tapasztalni fogja, hogy a Vidalia meghülyül, mikor a Tor hálózathoz csatlakozik. Ha ez történik, ellenőrizze, hogy csatlakozva van-e az internethez. Ha szüksége van egy proxy szerverre, akkor tekintse meg a Hogyan használja nyílt proxy-t lejjebb.
Ha az internet kapcsolat rendben van, de a Tor nem tud továbbra sem csatlakozni a hálózathoz, próbálja meg a következőt; indítse el a Vidalia vezérlő panelt, majd kattintson az Üzenet naplóra majd válassza a Speciális fület. Lehet, hogy azért nem kapcsolódik a Tor, mert:
A rendszer órája eltér: Ellenőrizze, hogy az idő és dátum beállítás megfelelő-e a gépén, állítsa be, majd indítsa újra a Tor-t. Szüksége lehet a gép órájának Internet idő szerverre szinkronizálásra.
Korlátozó tűzfal mögött van: Hogy a Tor részére megadhassa, hogy csak a 80 és a 443 portokon próbálkozzon, nyissa meg a Vidalia vezérlő panelt, kattintson a Beállítások opcióra, majd a Hálózat opcióra, és jelölje be, az A tűzfalam csak néhány porton engedélyez kapcsolódást opciót.
A víruskeresője blokkolja a Tor-t: Ellenőrizze, hogy a víruskeresője ne blokkolja aTor-t a hálózati kapcsolatok létrehozásában.
Ha a Tor továbbra sem működik, elképzelhető, hogy az Internet szolgáltatója (ISP) blokkolja a Tor-t. Ez legtöbbször kikerülhető a Tor Hidak használatával, amelyek rejtett Elosztók, amit nehéz blokkolni.
Ha segítségre van szüksége, hogy a Tor miért nem tud csatlakozni, küldjön egy emailt a help@rt.torproject.org címre és rakja bele a log fájl releváns részleteit.

Hogyan találhat Hidakat

Ahhoz, hogy hidat használj, először keresned kell egyet; ezt kétféleképpen teheted meg: vagy ellátogatsz a bridges.torproject.org oldalra, vagy küldesz egy emailt a bridges@torproject.org címre. Ebben az esetben mindenféleképpen írd be az email szövegének törzsébe ezt: get bridges, ugyanis enélkül sajnos nem fogsz választ kapni. Az emailt csak a gmail.com vagy a yahoo.com rendszeréből küldheted el sikeresen.
Egynél több híd cím konfigurálása a Tor kapcsolatot stabilabbá teszi, gondolva azokra az esetekre, amikor egyik-másik elérhetetlenné válik. Nincs arra garancia, hogy a most használt híd holnap is elérhető lesz, ezért fel kell készülnie arra, hogy a hidak listáját sűrűn frissítenie kell.

Hogyan használhat Hidakat

Amint valamennyi híd a rendelkezésedre áll, nyisd meg a Vidalia vezérlőpultot, majd menj a Beállítások, Hálózat menüpontra és jelöld be a négyzetet a A szolgáltatóm blokkolja a kapcsolatokat a Tor hálózathoz felirattal. Az ezalatt lévő mezőben sorold fel a hidakat, klikkelj az OK gombra, majd indítsd újra a Tor-t.

Hogyan használhat nyílt proxy-t

Ha a hidak használata nem segít, próbálja meg beállítani a Tor-t bármilyen HTTPS vagy SOCKS proxy használatára, hogy azon keresztül férhessen hozzá a Tor hálózathoz. Ez azt jelenti, hogy mégha a Tor blokkol is e helyi hálózaton nyílt proxyk segítségével még biztonságosan csatlakozhat a Tor hálózathoz és így a cenzorálatlan Internethez.
Az alábbi lépések feltételezik ,hogy van működő Tor/Vidalia konfigurációja és van egy listája HTTPS, SOCKS4 vagy SOCKS5 proxykról.

1. Nyissa meg a Vidalia vezérlő pultját, és kattintson a Beállítások (Settings) menüpontra.
2. Kattintson a Hálózatra (Network). Válassza a Proxy-t használok az Internet eléréséhez (I use a proxy to access the Internet) opciót.
3. A Cím (Address) sorban adja meg a nyílt proxy címét. Ez történhet host névvel vagy IP címmel.
4. Adja meg a portot a proxyhoz.
5. Általában nem szükséges felhasználónév és jelszó. Ha mégis, akkor adja meg a kért információkat a megfelelő mezőkbe.
6. Válassza ki a Típusát a használt proxy-nak, amely lehet HTTP/HTTPS, SOCKS4 vagy SOCKS5.
7. Nyomja meg az OK gombot. A Vidalia és a Tor most már beállított arra, hogy a proxy-n keresztül érje el a Tor hálózat többi részét.

Gyakran Ismételt Kérdések

Ez a fejezet a leggyakoribb kérdésekre próbál választ adni. Ha olyan kérdése van, ami itt nem található, kérjük küldjön egy emailt a help@rt.torproject.org címre.

Sikertelen a tömörített állomány kibontása

Ha Windows rendszert használ, és nem tudja kicsomagolni a tömörített állományt, akkor töltse le és telepítse a 7-Zip szoftvert.
Ha nem tudja letölteni a 7-Zio szoftver, próbálja meg átnevezni a fájlt .z -ről .zip kiterjesztésre, majd használja a winzip-et a kicsomagoláshoz. Az átnevezés előtt be kell állítani, hogy a Windows mutassa a kiterjesztéseket:

Windows XP

1. Nyissa meg a Saját gép-et (My Computer)
2. Kattintson az Eszközök (Tools) opcióra és válassza a Mappa beállításai... (Folder Options...) opciót a menüben
3. Kattintson a Nézet (View) fülre
4. Vegye kia pipát az Ismert fájltípusok kiterjesztésének elrejtése (Hide extensions for known file types) opció elől, majd kattintson az OK gombra

Windows Vista

1. Nyissa meg a Számítógép-et (Computer)
2. Kattintson a Rendezés (Organize) majd a Mappa és keresési beállítások (Folder and search options) opciókra a menüben
3. Kattintson a Nézet (View) fülre
4. Vegye kia pipát az Ismert fájltípusok kiterjesztésének elrejtése (Hide extensions for known file types) opció elől, majd kattintson az OK gombra

Windows 7

1. Nyissa meg a Számítógép-et (Computer)
2. Kattintson a Rendezés (Organize) majd a Mappa és keresési beállítások (Folder and search options) opciókra a menüben
3. Kattintson a Nézet (View) fülre
4. Vegye kia pipát az Ismert fájltípusok kiterjesztésének elrejtése (Hide extensions for known file types) opció elől, majd kattintson az OK gombra

A Vidalia jelszót kér.

Nem szükséges jelszót megadnia a Vidalia indításához. Ha mégis kér a egyet, akkor a következő problémák egyike fordulhat elő:
Már futtatja a Vidalia-t és a Tor-t: Ez előfordulhat például akkor, ha telepítette a Vidalia csomagot, és most a Tor Böngésző csomagot próbálja indítani. Ez esetben a régi Vidalia és Tor programokat be kell zárnia, mielőtt azt a verziót indítaná.
A Vidalia összeomlott, de a Tor még fut: Ha egy ablak a Tor vezérlő jeIszót kéri, tartalmaz Alaphelyzet gombot, akkor rákattinthat a gombra és a Vidalia újraindítja a Tor-t egy új véletlen jelszóval. Ha nincs ilyen gomb akkor a Vidalia nem tudja ezt megtenni. Ez esetben a Feladatkezelőben állítsa le a Tor folyamatot, majd használja a Vidalia-t a Tor újraindítására.
Kérjük tekintse meg további információkért a FAQ oldalt a Tor Project weboldalán.

A Flash nem működik

Biztonsági okok miatt a Falsh, Java és egyéb kiegészítők tiltottak a Tor alatt. A kiegészítők függetlenek a Firefox-tól, és olyan aktivitásokat hajthatnak végre, amelyek tönkre tehetik anonimitását.
A legtöbb YouTube videó működik HTML5-tel, így megtekinthető Tor-on keresztül. Amire szüksége van, hogy csatlakozzon a HTML5 trial oldalra a YouTube oldalán, mielőtt használni tudná a HTML5 lejátszót.
Fontos megjegyezni ,hogy a böngésző ezt aválasztás nem jegyzi meg két indítása között, szóval a következő alkalommal mikor a Tor Böngésző csomagot használja, újra meg kell tennie ezt.
Kérjük tekintse meg további információkért a Torbutton FAQ oldalt.

Más böngészőt szeretnék használni

Biztonsági okok miatt a böngészést csak a Tor Böngésző csomagon keresztül ajánljuk. Technikailag lehetséges más böngészőt használni, de ha így tesz, akkor potenciális támadásnak teszi ki magát.

Miért lassú a Tor?

A Tor néha lassabb, mint egy normális internet kapcsolat. Ez azért van, mert néha a forgalom más országon kerül keresztülküldésre és néha keresztezi az óceánokat is.

Bejártuk a web sötét oldalát

- L -

2013. 01. 29. 11:34 

Létezik az internetnek egy olyan része, amely láthatatlan marad a kíváncsi szemek előtt: az angolul deep webnek nevezett területen futó szolgáltatásokat nem lehet azonosítani. Az ehhez szükséges Tor nevű program eredetileg az amerikai haditengerészet projektje, mostanra viszont a drog és a gyerekpornó fellegvára is. Körbenéztünk a web legalján, magyarokkal is találkoztunk.

Mi tehetünk akkor, ha drogot vennénk, Pakisztánban vagyunk, ahol még a pornó is tiltott, vagy a gonosz kormány üldöz minket a véleményünkért? Előző, az internetcenzúra megkerülésével foglalkozó cikkünkben már említettük a Tort, amely ilyen helyzetekben előkerül. A Tor proxyhálózat (egymáshoz kapcsolt szerverek sokasága) célja, hogy elrejtse a felhasználók valódi kilétét és sokszor illegális tevékenységeiket. Hasznos lehet a cenzúrával sújtott országok felhasználóinak, de sokan vissza is élnek a lehetőséggel.

A haditengerészet gyermeke

A Tor-projektet eredetileg az amerikai haditengerészet futtatta, és az állami kommunikáció titkosítására hozták létre. Mára nyílt forráskódú, bárki letöltheti, használhatja, fejlesztheti. Meglepő? Kicsit, pedig a célnak nem mond ellent ez a lépés, sőt: mint a fentiekből következik, minél többen használják a rendszert, annál titkosabb egy adott információ, általánosságban is annál drágább feltörni valamit, minél több felesleges dologgal kell bajlódni mellette.

A haditengerészet tehát valószínűleg elérte a célját, a projekt saját adatai alapján manapság háromezer belső szerver szolgál ki napi 500 ezer felhasználót és hatalmas adatforgalmat, amelyről senki sem tudja pontosan, miről szól, és hová megy. Így a kormányzati kommunikáció biztonságban lehet, ha még mindig ezt használják. Ha igen, akkor ugyanott folyik, ahol drogkereskedők dolgoznak vagy a pedofilok gyerekpornó-képeket cserélgetnek, de ne szaladjunk ennyire előre.

Tor-túra

A Tor alapból angol nyelvű, de a beállításokban elérhető a magyar nyelv is.Telepítése nagyon egyszerű,letöltés után csupán pár kattintás. Nem kell hozzá rendszergazdai jogosultság sem, az egész csomag hordozható, akár egy pendrive-ra is rápakolhatjuk.

Szerverek világszerte

Aki szeretne jó fej lenni, beállíthatja, hogy egyből úgynevezett non-exit relayként is működjön, ami segít kiszolgálni a belső forgalmat. Ez még biztonságos, így más weboldalakat nem érnek el a mi IP-címünkkel, rajtunk keresztül nem jutnak el az internetre. Aki szeretné segíteni a cenzúrázott országok lakóit, például a törököket, hogy elérjék a Youtube-ot, vagy a kínaiakat, hogy elérjenek szinte bármit Kínán kívül, az átjárónak is beállíthatja gépét. Ilyenkor viszont számolni kell azzal, hogy vendégünk esetleg mégiscsak egy terrorista, aki bombarecepteket nézeget a weben. A TEK meg majd ránk rúgja az ajtót, hiszen a mi IP-címünket azonosították.

Az internet legalja

Mindez persze csak lehetőség, nem kötelező semmit beállítani, egyszerűen szörfölésre is használhatjuk a hálózatot. Nem árt viszont utánaolvasni az egésznek, mielőtt belevetjük magunkat. A fránya javascript például képes még a Tor mögül is előhalászni valódi identitásunkat, ezért nem árt letiltani. Az előrecsomagolt böngésző ehhez használható bővítménnyel is érkezik, viszont alapból nincs bekapcsolva,kattintsuk be.

Egy kattintással új országban

Innentől az angolul deep webnek nevezett új világ nyílik meg előttünk: a Torhoz csatlakozás után kapcsolódhatunk a .onion domén alatt futó weboldalakhoz, amelyeket az alapinternetről nem lehet elérni. Az onion angol szó magyarul hagymát jelent. A név nem véletlen: a Tor előzménye egy Onion Routing nevű, 1998-ban kifejlesztett protokoll. Ez úgy működik, hogy minden router, amin keresztülküldik az adatot, lebont róla egy titkosítási réteget, pont, ahogy a hagymát pucoljuk. Ezt az anonimitást biztosító megoldást fejlesztette tovább a Tor-projekt.

A Toron keresztül elérhető net általában jóval lassabb, mint a megszokott sebességünk, de mára már egész élvezhető böngészési élményt tud nyújtani. Pár éve, amikor itthon már bőven a megabites adsl-eknél tartottunk, a Tor sebessége a betárcsázós modemekével vetekedett, ahhoz képest mára kész Kánaán van. Egy kattintással kérhetünk új identitást, ekkor a rendszer lecseréli az eddig használt IP-címet – ez jó arra is, hogy ha lassú a kapcsolat, újat keressünk.

It hurts when IP

Hogyan működik a Tor? Tegyük fel, hogy az ember az interneten is szeretne némi magánéletet. Ilyenkor használhat egy titkosított weboldalt – egy ilyen weboldalon belül senki nem tudja megmondani, mit csinál a júzer pontosan, azt viszont igen, melyik weboldalon. De van egy probléma: aki kifejezetten figyeli a netkapcsolatot, még tikosított kommunikációnál is meg tudja mondani, ki és melyik weboldalt látogatja. A weboldal is tudja, ki „beszél” hozzá, mert a normál internetkommunikációban mindegyik oldal ismeri a másik IP-címét (az internetre kötött számítógépek egyedi azonosítóját), azt pedig nem túl nehéz kideríteni, hogy egy IP-cím kihez tartozik.

Lehet közvetítőszervert, proxyt használni, ilyenkor a felhasználó küld egy utasítást a proxynak, az pedig a célzott weboldalnak. A válasz ugyanígy működik. Ilyenkor a weboldal csak a proxy IP-címét látja. Ezzel két probléma van: bárki láthatja, mit közöl a júzer a proxyval (bár ez a része a kommunikációnak még titkosítható), illetve hogy a proxy látja a felhasználó IP-címét, és a weboldalt is, amihez kapcsolódik. A megoldás sok proxy egymás után kötése, így mindegyik csak a maga részét látja. Viszont ha az egésznek csak egyetlen felhasználója van, akkor egyértelmű, ki van a szervergarmada mögött. Ezért sok felhasználó kell – ez a Tor alapötlete.

Havi 263 millió, drogból

A .onion mögött futó honlapokat hidden service-nek, magyarul rejtett szolgáltatásnak hívják, nem véletlenül: technikailag beazonosításuk – elvileg – lehetetlen. Ezt használják ki azok az oldalak, amelyek nem a szólásszabadság korlátozása miatt fordulnak a Torhoz, hanem azért, mert normális jogállamban tiltott tevékenységet folytatnak.

Ilyen például az online drogkereskedelemmel foglalkozó Silk Road (selyemút), amelynek egy tavaly novemberi tanulmány szerint 112 állandó eladója van, az oldal pedig 1.2 millió dolláros (263 millió forintos) forgalmat bonyolít havonta. Ebből nagyjából húszmillió az oldal gazdáinak haszna. A legtöbb termék valamilyen narkotikum vagy annak összetevője, ezeket átlagosan három hét alatt el lehet adni. Az oldal üzemeltetői nem szívbajosak, hivatalos Twitter-csatornájuk is van.

Ez bizony drog

A regisztráció pofonegyszerű, érthető módon nem kell emailes visszaigazolás, csak felhasználónév, jelszó, meg egy captcha. A jelszó mellett dupla biztonságnak ott van még egy pin-kód, ezt a rendeléseknél kell megadni. A boltban szűrhető meg az ország is, hogy ne mutassa azokat a szállítókat, akik hozzánk nem szállítanak.

Bár egyértelműen a drog a fő termék, nem csak azt lehet rendelni, vannak könyvek is (a drogról), kellékek (a droghoz) és zenék (csak úgy). Természetesen nem fogunk tudni a bankkártyánkkal fizetni: minden bitcoinértvan, először azt kell szerezni.

Az alvilág pénze

A digitális fizetőeszközt 2009-ben találta ki egy Nakamoto Szatosi álnév mögé bújó hekker, akiről senki nem tudja, kicsoda, mivel eldobható emailcímekről kommunikál pont a Toron keresztül. A végeredmény egy virtuális pénz, amit nem lehet se hamisítani, se az útját követni, se megadóztatni, nincs mögötte állam és jegybank, nem korlátozza semmilyen központi szabályozás. Tehát kiváló illegális dolgok kereskedelméhez.

A bitcoint a Bittorrenthez hasonló decentralizált hálózat működteti, a felhasználók gépeinek összeadott számítási kapacitása végzi az összes tranzakció titkosítását, kódolását és hitelesítését. Az anonim számlák közti átutalások titkosítottak, a rendszer felett senkinek nincs ellenőrzési joga, a tranzakciók lenyomozhatatlanok.

Bitcoin kétféle módon szerezhető: jó néhány beváltóhelyen lehet igazi pénzért venni. A másik megoldás, hogy számítógépünket csatlakoztatjuk a rendszert működtető decentralizált hálózatba, ahol videókártyánk kapacitásának kihasználásáért cserébe - mellyel a titkosítást végzik - virtuális pénzt kapunk. A rendszer fix időközönként oszt virtuális pénzt a hálózaton éppen dolgozóknak, a befektetett erőforrások arányában.

Magyarok a Toron

Rengeteg, illegális dolgok műveléséhez szükséges terméket is beszerezhet az oldal látogatója. Magyar eladótól kapható állítólag anonim SIM-kártya, vehetünk hamisított okmányokat is ausztrál jogosítványtól elkezdve az ohiói személyigazolványig. Ha valaki szlovák állampolgár szeretne lenni, ehhez való hamis iratokat is találni. Belefutottunk hamisított órákba, napszemüvegekbe, de olyan különlegességet is fogtunk, mint például az ausztrál postaládák nagy részéhez használható mesterkulcs.

Bankkártya, hamis pénz

Az eladók között magyarokra is bukkantunk, igaz, csak kettőre. Egyikük GHB-ban, a nehezen észrevehető, gyors hatású randidrogban utazik (amely ellen lassan lesz védelem), másikuk pedig nagyon hosszú nevű szereket állít elő. Vehetünk tőle például drognak minősülő 3-[2-(Dimethylamino)ethyl]-1H-indol-4-yl-t. A vásárlók minősíthetik a termékeket, a GHB-val kereskedő magyar éppen akkor kapott pozitív értékelést („Mekkora adag! Bárcsak minden eladó ilyen lenne!"), amikor ott jártunk.

Mindegyik magyar nemzetközi szállítást vállal, visszafizetési garanciával. Itt jön a rendszer gyenge pontja, igazából azonban ez is csak a vásárlót veszélyezteti: a küldeményeket egyszerű postai úton (igaz, átcímkézve) juttatják el a címzettekhez. A vásárlónak tehát mindenképpen ki kell adnia magát az árusnak. Arra pedig bőven van esély, hogy a vámon megfogják a küldeményt, igaz, nem sok ilyenről számolnak be az oldal felhasználói.

Ez csak a jéghegy csúcsa

Aki azt hinné, hogy ennél rosszabb már nem létezhet az internet legsötétebb bugyraiban, sajnos hatalmasat téved. „Ha akarnék se tudnék gyerekpornót találni” – mondta egyszer az egyik, közelemben ülő kultrovatos kolléga, de ő biztos nem ismerte a Tort. A drogkereskedelem még enyhe dolognak tűnik amellett, hogy a Tor a pedofilok fellegvára. A Hidden Wiki nevű, .onion domén alatt futó szolgáltatásokat gyűjtő oldal külön fejezetet szentel a gyerekpornóval foglalkozó oldalaknak. A szomorú igazság, hogy ezek gyakorlatilag mára két kattintásnyira vannak.

Bőven kritizálják is a Tor-projektet emiatt. Hiába a segítség az elnyomott országok lakóinak, véleménynyilvánítás szabadsága ide vagy oda, ha olyan dologoknak is teret nyújtanak, aminek nagyon nem kellene. A készítők válasza erre az, hogy nem a médiumot kell büntetni, hanem a forrást megszüntetni. Egyes országokban az internet előtti korban is virágzott a gyerekprostitúció, ahogy a droghasználat is – érvelnek. Ami igaz, de az is, hogy az offline bűnbandákat jóval könnyebb volt elkapni.

Az internet IGAZÁN sötét oldala - Entering the Tor Network

*** FIGYELEM: Ez a blogbejegyzés alkalmas lehet egyes személyek nyugalmának, és/vagy lelki békéjének felkavarására. Én egy elég laza srácnak tartom magam akinél sokminden belefér... ezért ha már én is úgy látom jónak, hogy ezt kiírjuk, akkor azt érdemes komolyan venni. 

A mai alkalommal néhány olyan dolgot fogok bemutatni, amikről legtöbben csak filmekből vagy sorozatokból hallhattatok. Olyan dolgokról amikről sejtjük ugyan, hogy léteznek... de mégsem találkoztunk velük soha. És ezt nem is bánjuk, hogy így van.
Bérgyilkos felfogadása, levélbomba küldése, élő embereken való kísérletezés, a maffia központi drogelosztó hálózata... csak néhányat említek azon dolgok közül, amiket ma ha nem is a saját szemetekkel, de a segítségemmel látni fogtok a gyakorlatban. Persze akár Ti is megnézhetitek majd... de az már nem az én felelősségem lesz.Ide tartozik tehát leszögezni már a blogbejegyzésem legelején, hogy minden amit ebben az írásban mondani vagy mutatni fogok, az tájékoztató, ismeretterjesztő jelleggel kerül fel ide, olvasmány céljából. Hogy az itt olvasott információkkal ki mit kezd, és mire használja azokat, az teljes egészében az ő önálló döntése lesz, amiért jómagam, e bejegyzés írója semmiféle felelősséget nem vagyok hajlandó vállalni.
Rövidre fogva: LEGYEN ESZED, és ne csinálj baromságot mert se én, se más nem fog kihúzni a szarból, ha bajba kerülsz!


Nyugi, a cikk nem olyan hosszú, mint elsőre látszik. Tele van képekkel.A technikai alapok, és előszó

Az internet hatalmas. Rengeteg rétege van, ezek közt sok olyan van, amit az átlag felhasználó sohasem érint. Ezek egyike egy úgynevezett 'darkweb' vagy 'deepweb' nevű réteg, amely tulajdonképpen egy zárt belső hálózat: egy kisinternet a nagyinterneten belül. Ezen a kisinterneten belül olyan szerverek és szolgáltatások üzemelnek, melyek a 'normál' interneten nem léteznek: olyan weboldalakat tartalmaznak, amelyek címét egy átlagos webböngészőbe beírva a világon semmi sem történik. Mert a cím nem létezik. Legalábbis, az általunk ismert és használt hálózaton nem.

Ahhoz, hogy ezeket a belső hálózaton ülő rejtett szervereket elérjük, külön fel kell kapcsolódjunk eme belső hálózatra. A legnagyobb ilyen belső hálózat TOR névre hallgat, ez a The Onion Project rövidítése, az Onion vagyis 'hagyma' szó pedig a hálózat titkosítási módjából adódik. Kihagynám most a technikai félórát az elmagyarázásával, valószínűleg untatnálak is titeket vele.
A hálózatnak hivatalos weblapja is van, így aki tud angolul és további infókat szeretne kapni, az a www.torproject.org címen olvasgathat, sőt le is töltheti a megfelelő klienst, amivel bekapcsolódhat a hálózatba.

Mire jó, illetve miért jó ez a belső hálózat? Nos azért, mert ez a világ EGYETLEN olyan belső hálózata, ami ténylegesen, a szó teljeskörű értelmében, 100% ANONÍM!
Ha a Tor hálózatban böngészel, vagy ezen keresztül böngészel, a szó teljes értelmében anoním vagy, jelenleg nincs ember vagy szervezet a földön, aki le tudna nyomozni téged. Ennek a technikai leírása most úgyszintén bonyolult és unalmas lenne: dióhéjban összefoglalva arról van szó, hogy egyrészt a belső forgalom hülyére van titkosítva, másrészt minden, a hálózatba kötött számítógép útválasztó is egyben, és a te általad elküldött kérést össze-vissza pattogtatják (nyom nélkül) egymás közt, mire eljut a végállomáshoz. Az általad kért adat tehát olyan sok számítógépen és véletlenszerű útvonalon megy át mire megérkezik hozzád, hogy képtelenség visszanyomozni azt, hogy valójában ki volt az adat eredeti küldője.

Vizuális típusú embereknek talán egyszerűbb az egészet úgy elképzelni, mint egy hatalmas ködöt az internetben! Van egy óriási nagy sötét köd (ami akkora nagy, hogy sosem látod át), és ha én elkezdem használni a Tor hálózatot, te csak annyit fogsz látni belőlem, hogy belemegyek ebbe a ködbe. De hogy odabent én mit csinálok, vagy hogy a köd melyik részén fogok kibújni újra... ezt sohasem fogod meglátni. Amit odabent csináltam az titok, és még akkor sem fogod látni, ha utánam jössz. Így lehetne ábrázolni a Tor hálózatot az interneten. Egy sötét, nagyon sötét köd. Mordor.Mire jó ez? Mik az előnyei?

Természetesen vannak e hálózatnak előnyei, hiszen egy dolgot ne felejtsünk el: a Tor hálózat semmi más, csak egy technikai eszköz. A Tor önmagában csupán egy eszköz, és teljesen legális. (Ugyanúgy ahogy a torrent-technika is. Nem a technika hibája az, hogy egyes emberek megkérdőjelezhető célokra alkalmazzák.)

A Tor-t tehát akkor szokták használni a rafináltabb emberek, ha valamiért nem szeretnék tudatni a külvilággal, hogy mit csinálnak, vagy hogy honnan teszik ezt.
Ehhez nem kell rögtön illegális dologra gondolni: a Tor hálózatot ugyanúgy lehet 'normális' webböngészésre is használni, mint a belső szervereik elérésére. A Tor-on keresztül ugyanúgy el tudom érni bármely kedvenc weboldalamat, akár az index.hu-t, akár a Facebookot, vagy akár ezt a blogot is amit épp olvasol. A különbség a rendes böngészéshez képest az, hogy ha a Toron keresztül netezel, 100% anoním marad a kiléted. Pl. nem tud a Google téged követni, nem tudja lenyomozni a szokásaidat, mert egyszerűen beazonosíthatatlan vagy. Ezzel pl. ki lehet játszani különböző weboldalak geoblokkjait, vagyis megnézhetsz pl. egy amerikai weboldalon egy olyan videót, amelyet eredetileg csak Amerika területéről lehetne elérni.
A távoli szerver látni fog ugyan egy IP-címet veled kapcsolatban, de az véletlenül sem a te IP-címed lesz, hanem valamelyik exitponté.
Az exitpont egy olyan számítógép a Tor hálózaton, amely fordít a 'valódi' internet és a belső hálózat között. Magyarul tehát egy ajtó a két hálózat között, ahol - ha szükséges - az adatok közlekednek ki és be a hálózatok között. Elvileg bárkiből lehet exitpont, hiszen a kliens letöltése után lehetőség van bepipálni ezt a lehetőséget ha jó fej vagy, és segíteni akarsz a hálózatnak... de én erősen azt javaslom, hogy akinek kedves a jövője, és vannak még tervei élete hátralévő részében az ne MERÉSZELJE ezt bepipálni otthon... a Tor hálózat exitpontjaira ugyanis elég gyakran rúgja rá az ajtót a terrorelhárító brigád, hiszen ahogy rövidesen látni fogjuk, a Tor hálózat felhasználói néha igencsak megkérdőjelezhető dolgokra használják a technikát. Szar lenne, ha a TEK azt állapítaná meg, hogy a Te számítógépedről intézik a fegyverkereskedést.

A Tor hálózatot eredetileg az amerikai titkosszolgálat fejlesztette ki, és pontosan ez volt a célja: egy teljesen anoním kommunikációs csatorna kiépítése. Ez szép és jó volt, de könnyen belátható egy dolog: ha csak hárman vagyunk ezen a hálózaton rajta, akkor hiába mondjuk rá hogy anoním: nyilván hármunk közül valamelyikünk forgalmazta az adatot... így már nem is olyan anoním. A megoldás: töltsük meg minél több felhasználóval! Így hát a Tor publikus lett, mára már a világon az használja, aki csak szeretné. Mostmár, hogy több ezer ember használja naponta, valóban lehetetlen megmondani, hogy egy adott adatcsomagnak ki a valódi feladója.Konklúzió: az amerikai titkosszolgálat valószínűleg e pillanatban is a Tort használja a legtitkosabb dolgaik lerendezésére. Ugyanazt a hálózatot, amit a drogkereskedők, pedofilok, fegyverkereskedők. Egymás mellett ezek megélnek békességben, semmit sem tudva egymásról.

Mielőtt belemerülünk a mélyvízbe, érdemes megjegyezni, hogy a Tort is lehet jó és legális célokra használni. Nem egy újságíró, emberjogi aktivista itt tart fent weblapot az írásainak, vagy akár a Kínai rezsimből is itt hirdetik Kína független híreit... olyan tartalmat, amiért ha a rezsim beazonosítaná a cikkírót, életfogytiglani börtön várna rá. Aki anoním szeretne lenni, nem biztos hogy mindig rossz célból teszi.Hogyan lehet hozzáférni a hálózathoz?

Gondolom a fenti sorok mostanra már felkeltették az érdeklődésedet annyira, hogy szívesen vetnél rá egy pillantást. Ennek a világon semmi akadálya, és mivel - ismét hangsúlyozom - a hálózat önmaga egy teljesen legális valami, így nincs okom nem megmutatni a témát:
Elkalauzolsz a www.torproject.org címre, és ott a Download szó alatt máris töltheted a klienst. A dolog teljesen ingyenes!Mit kapsz a klienssel? (És ez nagyon fontos.)
A klienst letöltés után nem szükséges telepíteni. Egy becsomagolt futtatható file az egész, amit ha lefuttatsz, kicsomagolja magát egy általad megadott alkönyvtárba. Ennek az alkönyvtárnak a tartalmát tetszőlegesen tudod másolni (akár pendrive-ra is), teljesen hordozható az egész rendszer.
Két dolgot tartalmaz: egy klienst ami összehozza a kapcsolatot a Torral... és egy speciális webböngészőt, amit TorBrowsernekhívnak (egyébként egy megbuherált Firefox, szóval aki a Firefoxot ismeri, tökéletesen boldogulni fog a TorBrowserrel is). A TorBrowser összes beállítása úgy van beállítva, hogy biztosítsa számodra azt az anonímitást, amire szükséged van. Éppen ezért, ha egy jótanácsot elfogadsz: a TorBrowser beállításaihoz NE NYÚLJ, hacsak nem tudod pontosan, mit is csinálsz.
Észreveheted majd, hogy minden külső modul le van tiltva: ha a TorBrowseren keresztül böngészel, nincs Flash (emiatt Youtube pl. felejtős), és Javascript sem. Ezek a külső beépülők ugyanis veszélyeztetik a felhasználó anonimitását, és ha tényleg szükséged van az anonimitásra, ezeket nem szabad használni.Ha rejtett weboldalt akarsz megtekinteni, CSAKIS a TorBrowsert használd erre a célra, vagy oda lehet az anonimitásod!
Rejtett weboldalak

És akkor rátérünk a blogbejegyzés legdurvább és legérdekesebb részeire. A rejtett szerverek azok a szerverek, melyek csak a Tor-on belül léteznek.

Egy címet a teszteléshez közzéadok, az alábbi cím a "Tor Library" című gyűjtőoldal címe, ahonnan nagyrészt PDF formátumú könyveket lehet letölteni (nem feltétlenül legálisakat):

http://am4wuhz3zifexz5u.onion/(Legalábbis, a bejegyzés írásakor 2013. február 14-én működik. Nyilván ha hónapokkal később olvasod most ezt, akkor már nem garantálja senki, hogy még mindig létezik... de próbálkozni lehet.)
Három dolgot lehet észrevenni: az egyik, hogy a szerver címe egy olyan kriksz-kraksz, amit épeszű ember nem tud megjegyezni. A Tor-on belül az összes weboldal és webcím ilyen: gyakorlatilag ha nem vagy birtokában a PONTOS linknek ahová menned kell, önmagadtól kitalálni sohasem fogod a címet, véletlenszerűen próbálkozni pedig felesleges.
A másik amit észrevehetsz, hogy a kiterjesztés is szokatlan: .onion . Onion nevű kiterjesztés (mint pl. a .hu, vagy a .com) a normál interneten nem létezik. Az Onion kiterjesztés csak a Toron belül használatos.
Ebből következik a harmadik dolog amit észre lehet venni: a fenti webcímet egy átlagos böngészőbe írva (próbáld ki nyugodtan akár most rögtön is), SEMMI nem fog történni. Nem létező szerver.

--

Merüljünk!***: E pillanattól fogva a bejegyzés valóban alkalmas lehet egyesek lelki békéjének megzavarására.

Nyilván a Tor tele van olyan oldalakkal, amik csúnyán kihasználják az anonimitást. Egyik ilyen dolog az a tonnányi gyerekpornó oldal ami fellelhető benne - erre most nem térnék ki, nem szeretném ha erről szólna a blogbejegyzés. Mutatok inkább néhány oldalt, ami a gyerekpornónál sokkalta érdekesebb.

(Előrebocsájtok két dolgot: az egyik, hogy konkrét linkeket és címeket nem fogok kiadni ebben a blogbejegyzésben... érthető okok miatt. Ugyanakkor a másik dolog, hogy ehhez én nem is nagyon kellek... aki tudja használni a google-t, annak nincs rám szüksége ahhoz, hogy én adjam a szájába a címeket.)

A Tor sötét hálózat egyik központi, már-már kultikus oldala a HiddenWiki nevű weboldal... ami tulajdonképpen a belső hálózat Wikipediája: egyfajta gyűjtőoldala a belső címeknek. Ha ezt az oldalt ismered, gyakorlatilag nincs is szükséged további forrásokra, mert ezen keresztül szinte az összes olyan .onion oldalt megtalálod, ami nagyobb játékosnak számít.

Sőt, csessze meg a világ, ezt az egy címet beírom ide, hiszen úgyis közkézen forog:
A HiddenWiki címe: http://kpvz7ki2v5agwt35.onion , illetve mivel az eredeti oldal elég gyakran elérhetetlen, létezik egy tükre is neki, itten: http://2zyakjq2hvtbg6qd.onion/om/kpvz7ki2v5agwt35.onion/wiki/index.php/Main_Page.html

Egy jótanácsot adnék a böngészéshez: MINDENFÉLE oldalakat (többekközt elborult témájú szexuális oldalakat is) el lehet innen érni... saját felelősséged, hogy ne kerülj olyan tartalom elé, amilyet valójában sosem akartál látni!

Körülnézve a hálózaton (és akkor mostantól kezdődik az igazi mélyvíz) igazzá válik az, amivel a cikket kezdtem: feltárulnak olyan dolgok, amikről eddig maximum filmekben hallhattunk.

Kezdetnek itt van az Onion network egyik kultikus és igen nagy népszerűségnek örvendő oldala, a Silk Road Marketplace nevű drogáruház. Jól hallottátok, és nem gépeltem félre. Nem drogéria, hanem egy drogáruház.
Úgy gondolom, hogy egyetlen kép többet ér ezer szónál is:


Nem csak több ezer(!) féle drogot lehet itt vásárolni, de különféle egyéb 'jóságokat' is. És amint látható a fenti képen is, a dolgokat abszolút szemérmetlenül, a félelem legkisebb jele nélkül webshopként üzemeltetik, van kosár, pénztár, és fizetési lehetőség is. Az egész világra vállalnak házhozszállítást.
Egyes elemzők szerint (bár gőzöm sincs, hogy az adataikat honnan vehették) a havi forgalmuk többmillió dollár.
És akkor ezen a ponton gondolom úgy, hogy a kedves olvasóm - ha eddig nem tette - elkezdi végre megérteni, hogy mennyire anoním is ez a hálózat, amiről beszélünk.
Hiszen egy ilyen témájú weboldalt ekkora nyíltsággal, mondhatni ekkora pofátlansággal üzemeltetni csak úgy lehet, ha biztos vagy a dolgodban, hogy a rendszer teljesen anoním. Annyira biztosnak kell legyél benne, hogy az életedet is rá mered tenni erre a tényre - márpedig a fenti oldal üzemeltetői pontosan ezt teszik. És mindezidáig nem bánták meg.
Nem fogja rájuk rúgni az ajtót éjszaka a rendőrség, mert egyszerűen képtelenség megmondani, hogy fizikailag hol található ez a szerver. Amennyit tudunk róla, azok alapján akár a szomszédodnál is lehet.

Nyilván persze felmerül a kérdés, hogy ha vásárlás után a fizetést bankkártyával végzi valaki, akkor az máris bukovári, hiszen oda az anonimitás. Ez teljesen igaz lenne, éppen ezért a Tor rendszernek saját pénzneme van, ez a Bitcoin. Hogy ez hogyan működik, ennek a technikai leírása meghaladja e blogbejegyzés célját, akinek van kedve utánaolvasni, az egy jó leírást kap a magyar Wikipédián a témáról.
A lényeg most itt egyetlen mondatban összefoglalva az, hogy léteznek olyan 'bankok' amelyek valódi pénzt Bitcoinra és vissza váltanak... és éppen ezért a Tor-on belül meg van oldva a 100%-os anonimitással járó pénzátutalás. És igen, ezt pénzmosásra is ragyogóan lehet használni.

Igazából eme drogos boltnál az eladó félnek semmi kockázata nincs: anoním a szerver, anoním helyre megy a kifizetett vételár is... és természetesen (szeretném hangsúlyozni, hogy a dolgot nem próbáltam, e cikk célja továbbra is az olvasmány, nem pedig a gyakorlati tanácsadás), szóval természetesen a postai szállítmány is feladó nélkül, vagy hamis feladóval érkezik. Magyarán, a teljes tranzakció során számodra egyszer sem derül ki, hogy a feladó kicsoda, vagy hol lakik.
NEKED viszont van vesztenivalód: ahhoz hogy megkapd a csomagot, neked természetesen meg kell adnod a neved és postacímed, ahová kipostázhatják. Ha a vámon kiszagolják a csomag tartalmát, és a csomagon rajta van a te neved mint címzett, akkó' neked rossz napjaid lesznek. Érdemes tehát a józan észt elővenni mint minden téren, itt is.

Az is belátható ráadásul, hogy akinek több ezer féle kábítoszere van folyamatosan raktáron, és szinte bármikor tud belőle küldeni (soha sincs készlethiány) az nagy valószínűséggel nem egy otthon unatkozó magányos pacák aki a kertjében termesztget... hanem ez egy rendkívül nagy, és jól megszervezett bűnszövetkezet. Erre mindjárt visszatérünk néhány bekezdéssel lejjebb.

Egy fokkal nyitottabb, vagyis változatosabb témájú oldal a Black Market névre hallgató 'piac', melynek még a nevében is törekedtek az egyszerűségre: nem adtak neki fenenagy fantáziadús nevet, sokkal többet ér ha elnevezik annak, ami: ez itt a "Feketepiac" nevű zsibvásár.


Drogok a Black Marketen is akadnak bőségesen, de akit a drogok nem nyűgöznek le, az itt talál magának sokkal érdekesebb dolgokat. A fenti képen jól láthatók az alapkategóriák. Működő fegyvereket, robbanószereket is lehet innen rendelni, gyakorlatilag ha van rá pénzem, az itteni eladók segítségével egy kisebb magánhadsereget fel tudnék szerelni illegális fegyverekkel és éles lőszerrel. Amikor napokban kíváncsiságból ránéztem, egy működő AK-47est kb. 300.000 forintnak megfelelő összegért árult valaki. Hogy ez sok vagy kevés, ezt mindenki döntse el magának... én nem tervezek ilyesmit vásárolni.
És bár jómagam elképzelni sem tudom, hogy ha rendelnék egy AK-47est, azt hogyan tudnák eljuttatni (becsempészni) hozzám úgy, hogy azt a hatóságok nem szúrják ki... de a hirdető a leírásában azt mondja erre a kérdésre, hogy "meg szoktuk oldani" - akármit is jelentsen ez. Talán nem is akarom tudni, hogy mit jelent.

Ha még a fegyverek sem indítják be a fantáziámat, kismillió más érdekes dolgot találhatok. Sokegyéb közt: anoním bankkártyákat, hamis pénzt, betiltott könyveket, mérgeket(!), sőt nem egyszer konkrét tárgyak helyett szolgáltatásokat vásárolhatok: nyitnak nekem totálisan anoním bankszámlát (anoním kártyával), nyíltan felajánlják a pénzmosást, hackereket bérelhetünk fel különféle célokra, sőt... meg is ölethetünk valakit!
Silence, I kill you!

Profi bérgyilkosok is itt kínálják a szolgáltatásaikat. Az abszolút kedvencem pl. egy olyan hirdetés, melyben a hirdető vállalja, hogy egy kb. 100.000 Ft-nak megfelelő összegért cserébe levélbombát küld az általunk megadott címre. "A módszer teljesen biztos: ha nem hal bele a robbanásba felbontáskor, akkor belehal néhány nap múlva a beszívott ricinméregbe. A ricinméreg rendkívül halálos: egy embernek 2 milligramm belélegzése már halálos adag. Teszek annyit a borítékba, hogy bizonyosan beszívja ezt a mennyiséget." - ígéri a leírásban.

De inkább megmutatom egy képen, hiszen aki tud angolul, annak sokkal jobban átjön a feeling:


Azt is kéri az eladó, hogy írjunk neki pár sort a célpont szokásairól. "Ha például rajong a teákért, akkor úgy fogom becsomagolni neki, mintha egy doboz teát kapna a postán."
Ugyanakkor a vastagbetűs részben arra is figyelmeztet: jól gondoljuk meg az egészet, hiszen "senki sem tudja feltámasztani a halottakat. Ha minden a terv szerint megy majd, a célpont MEG FOG HALNI."
Ugyanakkor "nem tudja garantálni azt, hogy valóban a címzett fogja kibontani a csomagot. Ha valamelyik családtagja bontja ki, akkor megszívta." - írja.

Veszélyes. Remélem senki nem utál engem eléggé ehhez, de azt már most megígérhetem, hogy életem hátralévő részében SEMMILYEN olyan csomagot nem bontok fel amit nem kértem, és/vagy nem tudom biztosan a feladóját.

Szóval a Black Market egy ilyen hely, és ez csak töredéke volt azoknak a dolgoknak, amiket ott lehet kapni.

A Tor hálózat sötét részlege persze nem csak piacokból áll. Vannak például belső torrentoldalai is.
Ugye az ember a fentiek végigolvasása után már elborzadva gondol bele, hogy miféle tartalom lehet azokon a torrentoldalakon amelyek ebben a sötét környezetben léteznek?

Nos, a feltételezés teljesen jogos.
A 'Sea Kittens' nevű torrentoldal ránézésre hasonlít pl. a magyar Bithumen oldalra, valószínűleg a motor ugyanaz alatta. Legalább egy pici komfortérzetet érez az, aki Bithu-tag.
Ugyanakkor ha megnézzük a kínálatot, rájövünk, hogy ez bizony teljesen más tartalommal bír, mint a legtöbb oldal amit ismerünk.
A legkülönbözőfélébb betiltott filmek, olyan dokumentumok amik az emberi kegyetlenkedésekről szólnak, ultra-erőszakos mozifilmek, a világ legobszcénabb pornófilmjei. Az egyik 'kedvencem' pl. egy olyan pornófilm volt, amelyekben hullákkal keféltek emberek.
Nem, nem töltöttem le a filmet, de minden torrent mellé mellékelnek néhány screenshotot, na azokat megnéztem... hát, egészségére annak aki ezt szereti. Én se vagyok normális... de... ők se.

Egy screenshot a kínálat töredékéről:


Mégis, az egyik legfelkavaróbb oldal számomra nem is a fentiek közül került ki, hanem egy olyan oldal, amelynek a címe "The Human Experiment". Magyarul, "Az Emberi Kísérletek".
És hát a weboldal pontosan arról szól, amiről sejteni lehet, hogy szól. Bár ezen az oldalon semmiféle zavaró vizuális képanyag nincs (sőt kinézetre kifejezetten kellemes az oldal összeképe), leírásaikban mégis zavaró részletességgel írják le azt, ahogyan ők (állításuk szerint egy 10-12 főnyi, doktorokból és nővérekből álló csoport) rabolgatnak el általában hajléktalanokat, hogy azokon egy zárt raktárban különféle kísérleteket végezzenek.
A "Kérdések és Válaszok" részben fájdalmas őszinteséggel árulják el, hogy tulajdonképpen kevés élelmet adnak a 'tesztalanyoknak', hiszen pár napnál tovább úgysem szokták túlélni a kísérleteket. Ha egy nőt elrabolnak, ott is csak addig etetik a mamát, amíg a gyermeket (akit úgyszintén kísérleti nyúlnak használnak majd) ki nem hordja. Utána nincs rá szükség tovább. Miután a kísérleti alany belehalt valamelyik tesztbe, általában feldarabolják, és egy közeli hentesbolt kukájába szórják, hogy ne tűnjön fel senkinek.

Elnézést blogom olvasóitól... igazából a fenti sorokat még leírni is rettentő érzés volt... de valóban ilyen információk szerepelnek ezen a weblapon.

Az alábbi táblázatukon megtekinthető, hogy hanyas számú tesztalanyuk meddig bírta a hideg vízben mielőtt belehalt. Eközben látható az oldal készítőinek mottója is: "Nem minden ember egyenlő. Vannak akik felsőbbrendűek a többinél."


Aztán a felsoroltakon kívül is vannak még érdekes oldalak a Tor sötét részein. Biztos vagyok benne, hogy a töredékét sem találtam még meg a dolgoknak, ahogy abban is biztos vagyok, hogy ha valaki rajtam kívül is elkezd körülnézni, találni fog hasonlóan súlyos dolgokat, amiket be lehetne mutatni.

A végtelenségig lehetne példákat hozni. Van weboldal, ahol pl. SWAT-csoportot lehet felbérelni. Küldöd a pénzt, adsz egy címet akit istenesen meg akarsz szivatni, és rövidesen kimegy oda egy SWAT-csoport, a frászt hozni az emberekre.
A szolgáltatás üzemeltetője ezt a cikket hozta fel referenciaként, mint egyik korábbi művét.
Nyilván nem nehéz kitalálni, hogy ha ez igaz, akkor ezt a 'szolgáltatást' olyasvalaki üzemelteti, aki igen közel van a tűzhöz Amerikában, hiszen kevés az olyan ember akinek hatalmában van komplett SWAT-századokat a semmiért kivezényelni valahová.Ki vagy te ott a sötétben?

Több példát nem mutatnék ma ebben a cikkben, azt hiszem mostanra már átérzitek a lényeget.
Viszont: ha valakit felháborítottak a mai bejegyzésben leírt dolgok, az talán jogosan teszi fel magában a kérdést, hogy ezek a dolgok hogyan tudnak létezni büntetlenül?

Nos több oka van ennek. Az egyik az, amit a technikai részben említettem, hogy a Tor hálózat teljesen anoním. Higyjétek el nyugodtan, hogy ha a rendőrség és a bűnüldözés tudna ellenük bármit is tenni, már rég a föld alatt lenne az egész. De az anoním hálózat olyan szinten anonímmá teszi az egészet, hogy technikailag tehetetlenek.
A másik dolog pedig akkor merült fel, amikor pár bekezdéssel feljebb a Silk Road drogshopról beszéltünk. Szó volt arról (és remélem egyetértetek azon feltételezésemmel), hogy a Silk Roadot sem egyetlen ember üzemelteti, hanem egy igen komoly hálózat van mögötte.
Ez valószínűleg ugyanígy igaz a Black Marketre, és más oldalakra is, különösen ahol pénz kerül az egyenlet közepére.

És a félelmetes dolog (ami valószínűleg a legnagyobb hatóságok számára is félelmetes), hogy az anonimitás miatt GŐZÖD SINCS, hogy ha támadást indítanál a weblap fenntartói ellen, valójában KIKKEL találnád szembe magadat. Nem tudsz róluk SEMMIT... ezért nem merészelsz beléjük kötni, mert nem tudhatod, hogy miféle maffia-hálózat közepébe toppannál esetleg. Félsz. Ezek olyan emberek, akikbe nem kötsz bele, hiszen amikor azt látod, hogy 100.000 Ft-ért bárki számára elintézik, hogy az általa utált ember kínok közt haljon meg... akkor a legjobbnak találod inkább azt a megoldást választani, hogy kussolsz. Hogy a létezésedről se tudjanak. És akkor nyugodtan alszol. Nem éri meg a macera a cirkuszért, főleg úgy nem, hogy nem ismered az ellenfeled hatalmát.
Hiszen ha valaki SWAT-csapatokat tud kényére-kedvére ráküldeni valakire amikor csak gondolja... az azért nem kis játékos. Nem jó vele rosszban lenni.

Végszóként egy dolgot ne feledjetek: a Tor-hálózat egy jó dolog. Talán eljön majd a nap, amikor mindannyian használni fogjuk. Talán eljön majd a nap, amikor a rendes internetet annyira beszabályozzák az önjelölt cenzorok, hogy magunkak is szükségünk lesz arra, hogy kedvenc hobbijainkat anoním módon folytathassuk tovább.
A Tor-hálózat jó dolog. Nem a hálózat hibája az, hogy az emberek erkölcstelen dolgokra használják fel.