2019. február 11., hétfő

Életpontok támadása










Életpontok támadása



Életpontok és azok jelentősége a karatéban


Az emberi test ideghálózatok sokasága, amit a karatéban is kihasználhatunk támadásaink során. Az életpontok olyan területek a testen, aminek a támadása esetén a legnagyobb hatást érjük el. Mint ilyen, mindenkinek ajánlott az emberi test létfontosságú pontjainak ismerete, aki karatét tanul. Ezek azok a pontok, mellyel egy képzett karatéka is ártalmatlanná tehető, okozhatunk velük eszméletvesztést vagy akár az ellenfél halálát is. Jelenleg kb. 40 ilyen pontra mért ütés hatását lehet megtanulni a karatéban. A következőkben végigveszünk ezek közül párat, amit könnyú megtalálni és elérni egy technikával.

Az arc területei:

Halánték - A közhiedelemmel ellentétben a koponya itt nem vékonyabb, csak laposabb. Egy erős ütés erre a területre okozhat tájékozódási zavart vagy eszméletvesztést, de az agyat ért sokkhatás miatt, nem pedig a terület gyengesége miatt. Lehetséges következmények, ha a támadó egy megfelelő ütést visz be erre a területre: tájékozódási zavar (tántorgás), eszméletvesztés, erős fájdalom és szélsőséges esetben halál.

Az erre a területre alkalmazható technikák: teisho uchi, tetsui uchi, uraken uchi, empi uchi és hiza geri.

Szemgolyó - A szemgolyó bárminemű támadása maradandó sérülést okozhat, ezért ne legyen cél, ha nem élet-halál küzdelemről, vagy súlyos sérülés elkerüléséről van szó! Vakságot, szaruhártya sérülést és könnyezést okozhatunk.

A leghatásosabb technikák az újjal történő nyomás, karmolás, szúrás és amit néhány stílus úgy nevez 'csirke csőr'.

Orrtő - Ez az orr felső területe, ahol az orrcsont találkozik a szemek közti homlokrésszel. Többek között ez is egy mítosz. NINCS olyan, hogy ha valaki megüti ezt a területet, akkor az orrcsontot feltolja az agyba. Csakúgy, mint minden a fejen lévő életpontot ért hatás, ez is az agyat ért sokkhatáson alapszik. Az életpont ütésének előnyei, hogy annak hatására a támadó megtorpan, szeme könynezni fog, és/vagy duzzanat lép fel, vérezni kezd az orra (gyakori a pszichikai hatás), fájdalom jelentkezik és tájékozódási zavar. Már egy közepesen erős ütés is okozhat az előbbiekben leírt hatást, vagy porcleválás, vagy az orrcsont törését. Rendkívül erős ütés okozhat eszméletvesztést.

Állcsúcs (állkapocs alsó része) - Ez egy viszonylag könnyű célpont, többféle lehetséges hatással. Ez lehet akár az, hogy az ütés következtében a támadó feje hátrabakkan, és így egyensúlyt veszt, a fájdalom, az állkapocscsontok elmozdulása vagy csonttörés, a fogak törése, vagy akár eszméletvesztés is. Ez egy klasszikus pont, a boxolók az ellenfél kiütéséhez használják.

Számos technikát lehet alkalmazni erre a támadásra, mint a teisho uchi, age zuki, egyenes ütések (oi zuki, gyaku zuki), empi uchi és minden olyan geri technika, amelyik jodan magasságba alkalmazható. Ilyen lehet a mawashi geri, mikazuki geri, mae geri.

Állkapocs forgópontja - Mindkét fül alatt az állkapocs forgópontjánál található egy-egy ideggóc. Ezeket könnyen megtalálhatjuk, ha megkeressük magunkon. A hüvelykújj vagy a mutató- és középsőújj segítségével nyomjuk meg ÓVATOSAN a területet. Ha elértük a kérdéses pontot, azt meg fogjuk érezni.

Akkor is használhatjuk a fentebb említett újjal történő nyomást, ha a támadó öleléssel szorít, vagy akaratunk ellenére tart, vagy a földre kényszerítenek minket, csak jóval élesebb, szúró mozdulattal. Ez nem okoz maradandó sérülést, sem csonttörést, viszont gyakran elég ahhoz, hogy ha el nem is enged minket a támadó, de enyhít a szorításon, amiből aztán ki tudunk szabadulni.

Áll alatti terület - Közvetlen az állcsúcs alatt és mögött taláható 'V' alakú terület, ahol szintén található egy ideggóc, mellyel fájdalmat okozhatunk. Ahhoz, hogy megtaláld magadon, tedd a hüvelykujjad az áll alá, úgy, hogy a többi ujjad az álladon van. Nyomd neki ezt a pontot a csontnak. Egy támadás során ennek is hasonló eredményei lehetnek, mint azt az állkapocs forgópontjánál leírtam.

A törzs elülső oldala:

Gége (Ádámcsutka) - Ez egy nagyon érzékeny terület a torkon. A torok első részén található, és valamennyi ide mért ütés komoly sérülést okozhat. Filmekben láthatunk olyat, hogy felnyúlnak a torokhoz, és kitépik a rosszfiúk gégéjét, de ez megint csak egy hollywoodi képzelgés. Egy ide mért erős ütés okozhat nehéz légzést, a légcső törését, vérzést, vagy akár halált is.

Szinte bármilyen technika hatásos ezen a területe, de azért kiemelek néhányat: ütések kento-val (zuki), kézéllel (shuto uchi), négy újjas ütések (nukite), empi uchi és bármelyik geri.

A torok alja - Mint a gége ez is egy kényes terület. A jó az, hogy gyakorolhatod óvatosan magadon, vagy egy partnerrel. Ahhoz, hogy megtaláld ezt a pontot, keresd meg a méllyedést a torok alján. Ott, ahol a nyakcsontok egy 'V' alakban találkoznak. Erre a puha területre lehet nyomást gyakorolni. ÓVATOSAN nyomja be egy ujjával.

Ha egy ostoba támad rád, aki nem akar igazán testi sérülést okozni neked, akkor nyomd meg simán ezt a pontot, és elriasztod magadtól. Minden egyéb esetben használhatsz éles szúrást ujjakkal, pl.: nakadaka ipponken-t, vagy nukite-t.

Kardnyúlvány, vagyis a gyomorszály - A mellkas kardnyúlványa a szegycsont alsó része, mely alatt megtalálható a solar plexus (gyomorszáj). Ha bármilyen nagyobb nyomásnak tesszük ki, elszakadhat az itt lévő izom, és komoly fájdalmat okozhatunk az ellenfélnek. Az izomfájdalom mellett fennál a tüdőben érzett szúró fájdalom lehetősége is. Ezzel egy időben, egyenes behatással erőteljes csapást mérhetünk a támadóra, nem kis fájdalmat és meglepettséget okozva neki.

A szóba jöhető technikák a legtöbb rúgás, térdelő rúgás (hiza geri), tenyérrel történő ütések (teisho uchi), egyenes ütések és könyökkel történő ütés (empi uchi).

Lágyék - Ez a rendkívül érzékeny terület a comb felső részének belső oldalától a térd felé félútig terjed. A nagy számú ideggóc miatt igen hatásos terület a támadásra. Csípések, néhány ütés és rúgás okozhat éles fájdalmat, sőt, akár el is zsibbaszthatja a lábat.

Akarod látni, hogy ugrik az ellenfeled? Mondd neki, hogy menjen mögéd, és karoljon át téged. Miután azt hiszi, jól megfogott téged, és megfelelően tart, helyezd át a csípőd az egyik oldalra, nyúlj hátra az egyik kezeddel és csípd meg! A legtöbben hátraugranak egyet és elkezdik dörzsölni a területet.

Még viszonylag gyenge csípés is okozhat zúzódásokat.

Támadás esetén használhatunk egyenes ütéseket, egy újjas ütést, támadást könyökkel, oldalsó rúgásokat és csapódó rúgásokat.

Szinte minden életpontot és az arra alkalmazható technikát tanítanak a karate edzéseken. A fentebb említettek a leggyakrabban és leginkábbb használhatóak kezdők számára is.

Aki szeret olvasni, az összes pont tanulmányozásában nagy segítségére lehet a következő:

Karate-Do Kyohan - The Master text
(Funakoshi Ghichin sensei könyve)

Ugyan régebbi könyv, de a beszerzése mindenképpen megéri az erőfeszítéseket.


Végezetül az említet kb. 50 életpont elhelyezkedéséről néhány ábrát is közlök:

















Az üres kéz útja
(Cikkek, történetek, érdekességek a karatéval kapcsolatban)






Karate edzések kezdőknek

Amennyiben megtetszett neked ez a harcművészet akkor a következő módon tudod jobban megismerni a karate-do-t:

Ha szeretnéd megnézni hogyan fejlesztik a tudásukat a tanítványok, lehetőséged van eljönni a 
nyílt edzésekre, ahol az edzés menetét, hangulatát, légkörét ismerheted meg, és edzés után jó hangulatban beszélgethetsz tanítóinkkal, tanítványokkal.

Honlapunkon (
skdun.tsksz.hu) minden kötöttség nélkül tájékozódhatsz szövetségünk háza tájáról, aktuális kérdésekről, események időpontjairól.

Ha szeretnéd tudni hogy kitartó edzéssel, áldozatos munkával mit lehet elérni a karate-do gyakorlása révén akkor érdemes 
megnézni övvizsgáinkat illetvebemutatóinkat, melyek minden esetben szabadon látogathatóak.

Ha úgy döntesz, hogy szeretnél részt venni az edzéseinken, akkor jelentkezz instrukorainknál telefonon vagy edzéseinken. A karate-do elkezdéséhez sok más sporttal ellentétben 
nincs szükség semmiféle költséges induló beruházásra. Aki szeretné elkezdeni a karate-do edzéseket annak csak egy melegítőre van szüksége. Karatecipő nincs. :)

Az edzések menete mindig adott sorrendet követ: minden edzés 
egymás köszöntésével kezdődik. Ezt követi abemelegítés, ami a sportbalesetek megelőzését szolgálja, továbbá egyfajta ráhangolás az edzésre. Ezt a (kihon) az alapgyakorlatok iskolája követi. Itt fejlesztjük mozdulatainkat, sajátítunk el új technikákat. Az alapgyakorlatok alkalmazását a (kumite) vagy küzdő gyakorlatok során tanuljuk meg használni, ezek többnyire páros gyakorlatok. Az utolsó rész pedig a formagyakorlatok (kata) ahol előre összeállított mozdulatsorok gyakorlásával fejlesztjük képességeinket.

Kezdőknek általában heti egy irányított edzés javasolt az első évben. Persze az otthoni edzések is nagyon fontosak, mivel nem lehet heti 1,5 órában mélységében megismerni valamit.

Aki rendszeresen látogatja edzéseinket, általában 3-6 hónap alatt eljut az első 
övvizsgáig, ahol számot adhat tudásáról. Az övfokozatok a karatéban a tanítvány jártasságát jelenítik meg ami azért fontos, mert a legnagyobb fejlődés akkor érhető el, ha a tanítvány a saját szintjéhez közeli partnerrel tud edzeni.

Aki az első időszakot követően elhatározza, hogy hosszú távon szeretné művelni a karate-do-t annak lehetősége van 
megfelelő karateruhát vásárolni (kb. 8000 Ft-tól), továbbá a Szövetség által szponzoráltan regionális illetve országos versenyeken vehet részt. Kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanítványaink pedig akárvilágversenyeken is indulhatnak.
Szövetségünk néhány klubjának elérhetősége:

Asahi Jitsu Shotokan Karate Klub, Szolnok
Cserszegtomaj Shotokan Karate SE
Dombóvári Karatesuli
Paksi Sport Egyesület
Szekszárd K.Sz.T.E. Karate Szakosztály

Amennyiben más városban szeretnéd elkezdeni, írj nekünk a 
tsksz@tsksz.hu címre, és segítünk klubot, edzőt találni!


Gab



Eszközök használata a karate edzésben - 1. rész
Makiwara most és anno, avagy a kime fejlesztése


A makiwara nem más, mint egy ütőfa, mely használatával erősíthetjük csuklónkat, öklünket. Elengedhetetlen a kéztechnikák gyakorlásában. Az eszköz egy erős, ugyanakkor rugalmas fa lécből és a felső részére erősített ütőfelületből áll. A léc egy 2-2,5m hosszú, a felső részén mintegy 1-2cm-re vékonyodó fa. Hagyományosan a makiwara ütő felülete egy réteg szalma és az azt rögzítő kötél szoros meneteiből áll. A gyakorlatban széles körben használják manapság a 4-5cm vastag szivacsot is, melyet bőrrel vagy vászonnal fednek be. Használható bármi, ami megakadályozza az ütés közbeni sérülést, pl.: akár egy szorosan feltekert póló, melyet szigetelő szalaggal rögzítünk. A makiwara rendszeres használata segít az erős technika kidolgozásában, és kiváló módja annak, hogy érezzük az ütések hatékonyságát egy valódi célon. Gyakoroltatja a fókuszt, a légzés- és izomkontrolt és megerősíti a kentot (az ököl ütőfelületét). Mivel nehéz a technikát igazán jól csinálni (az erő egy pontban való összpontosítása az ütés pillanatában), sokan osztják azt a véleményt, hogy makiwara nélkül a technikák nem lesznek olyan erősek.

Hogyan készítsünk makiwarát?
  • Áss egy kb. 1m mély gödröt a földbe.
  • Rakd bele az eszközt olyan mélyre, hogy a teteje a mellkasod felső részénél legyen!
  • Töltsd fel a lyuk alját kövekkel, kaviccsal, esetleg betonnal.
  • A makiwara merevítéséhez használj két kereszt irányú lecet, melyet a léchez csavarozol (lásd az ábrán).
  • A maradék helyet töltsd fel földdel.
    A makiwara felső része 10-12cm-t kell, hogy elmozduljon, ha közepes erővel megnyomjuk. Arra figyeljünk, hogy inkább legyen hajlékonyabb, mint kevésbé rugalmas.
  • Végül rárakhatjuk az ütőfelületet, melynek a közepe legyen a solar plexusnál (gyomorszáj).
Hogyan használjuk?

A makiwarát általában kéztechnikák gyakorlására használjuk, habár némely lábtechnika gyakorlására is megfelel. Idálisan egy másik, jóval masszívabb makiwarát kellene a lábtechnikákhoz használni. A gyakorlás során figyeljünk oda a technika formai kivitelezésére (beleértve a megfelelő egyensúlyt és a csípő forgatást). Azt mondhatjuk, hogy a technika fókusza a nyugvó makiwara mögött van, kb. 5cm-rel. Az ütések közben egy rövid levegőkifújást kell végezni (hara), majd az ütőkéz visszahúzásakor következik a belégzés. Ez jó módja a légzéskontrol gyakorlásának. Ütés technikáknál figyeljünk oda, hogy az ököl első két ujjának perceivel üssünk és tartsuk egyenesen csuklónkat. A gyakorlás elején gyakran előfordul majd, hogy a kezünk lecsúszik az eszközről, de kitartó gyakorlással ez egyre kevesebbszer történik majd meg. Kezdésként 20-30 ütés elég kezenként, és a kéz útjának megértése, gyakorlása, pontos kidolgozása. Előfordulhat, hogy a makiwarával történő gyakorlás során megfájdul a kezünk, éppen ezért nem ajánlott serdülők számára, akiknek a csontjaik még alakulnak. A fiatalok csontjai még nem elég erősek ahhoz, hogy kibírják a rájuk nehezedő nyomást a gyakorlatok során.

Makiwara a mai modern világunkban

Sajnos a mai világban egyre nehezebb olyan makiwarát beszerezni, amely elég kemény fából van, ugyanakkor elég rugalmas is. Erre a célra talán a legmegfelelőbb a rétegelt lemez, de az is lényeges, hogy milyen típusú fá(k)ból van.

Sok helyen beszerezhető a fali tipusú makiwara is, melyet egy jóval rövidebb fára erősített ütőfelületet takar. Előnye, hogy nem foglal nagy helyet, hátránya, hogy nincs olyan szintű rugalmassága, ami a gyakorlatokhoz magasabb szinten szükséges. Találkozhatunk még a kereskedelemben bordásfalra rögzíthető makiwarával is, mely mobil, fel- és leszerelhető az edzések elején és végén.
Van még egy gyakorlóeszköz, amiről érdemes e cikk keretein belül említést tenni, ez pedig a törőlap. Ez nem más, mint két erős műanyag lap, melyeket összepattinthatunk a kialakított nútolás segítségével, és az ütések erejétől szétpattan. Ezen eszköz is használható az ütőfelület edzésére, azonban a testtartás és a csípőforgatás javításában nincs túl sok szerepe. Kell hozzá egy partner, aki tartja a lapot miközben mi ütünk rá. Az ütések erősségét remekül lehet fokozni és kapható belőlük 3 erősségű változat is, azonban nincs rugalmassága, így az ütés után a technikát nincs, ami megtámassza.
 
Összességében kijelenthetjük, hogy bármelyik változatot is válasszuk (helyhez és lehetőségeinkhez mérten), a makiwara a karate technikák gyakorlásának elengedhetetlen módja!

Végezetül néhány link, melyek makiwara beszerzése esetén lehetnek hasznosak:

Továbbá, aki saját részre szeretne beszerezni egy makiwarát, annak javaslom azt is, hogy nézzen körül internetes aukcióházakban is (pl.: vatera). Ha jól kifogjuk, jó áron vásárolhatunk gyakorlóeszközt, mely sokáig hasznunkra lesz az edzésben.
Truly.





A küzdősportok eredete, a karate története


Általánosságban:

A küzdősportok eredete mélyen visszanyúlik a régmúlt időkbe. Az embernek egyes helyzetekben szüksége volt testi erejére és ügyességére, meg kellett védenie magát, harcolnia kellett puszta kézzel ill. fegyverekkel. Elsősorban saját testi erejére számíthatott, majd különféle fegyvereket alkottak, melyek által a testileg gyengébbek is esélyt kaptak a túlélésre egy ellenséges környezetben. Az idő teltével harci technikák fejlődtek ki, melyeket aztán harci stílusokba rendeztek. A küzdőtechnikáknak és módszereknek sok fajtája alakult ki a történelem során, attól függően, hogy milyen környezetben, milyen embereknek és milyen célra volt rá szükség. Szükségszerűen az első küzdőtechnikák többnyire önvédelmi jellegűek voltak. Céljuk elsődlegesen az önvédelem volt az állatok ill. egyes emberek ellen. Némely népeknél a puszta kezes küzdés különös jelentőséggel bírt, ebben szerepe lehetett a kevesebb ruházatot igénylő melegebb éghajlatnak ill. a vallásnak is. Már a sumérok, 3700 évvel ezelőtt, szintén gyakoroltak egyfajta - napjaink birkózására ill. ökölvívására emlékeztető - test-test-elleni küzdőmódszert. Hasonló festmények találhatóak a 3,000 évvel ezelőtti, egyiptomi leletek között is. Indiai templomok kapuőrző szobrai több ezer éve állnak jellegzetes küzdőállásukban. Indiában már a buddhizmus kialakulása előtt ismertek és kodifikáltak voltak az emberi test vitális pontjai. Ez azt mutatja, hogy a korai küzdőtechnikák már bizonyos tudományos alapokkal is rendelkeztek. Az ókori Görögországban a bátorságot és a testi erőt nagyon magasra értékelték, s elmondható, hogy az ie. VIII. sz.-ban szinte minden görög férfi jártas volt az un. pankrációban, amely a küzdés egy nagyon erőszakos fajtája volt és gyakran végződött az egyik résztvevő halálával. A pankráció, mint kiváló felkészülés a háborús küzdelmekre, egyben a legnépszerűbb sport is volt.

Kínai küzdősportok, kempo:

A leghatékonyabb küzdőmódok egyike a háromezer ével ezelőtti Kínából ered (Shu periódus), amikor a Sárga-folyó terület egyesült. Ez az un. chuan-fa, vagy japánul kempo (az ököl útja) már az egyik régi kínai könyvben (Kansho) is szerepel. Később ie. 770 körül, amikor a nomád mongol hordák betörtek Észak-Kínába, az általuk űzött küzdőművészet nagyban befolyásolta a kínai birkózást ill. bokszot. Ebből az egymásrahatásból alakult ki a sumo. A sumo a későbbiekben átalakult, ritualizálódott, mint „a háború harci tánca”, melyből első értelmezése a „puszta kezes tánc”. A sumo nagy népszerűségre tett szert és még a klasszikus kínai operán is érezhető a hatása. Később, a Chin és Han periódusokban a sumo-ra két másik küzdelmi forma a kemari (rúgásokat alkalmazó játék) és a shubaku volt befolyásoló hatással. A kemari és a shubaku is szerepel az ebből a korból származó tekercseken, mely kor bővelkedett háborúkban és felkelésekben. A kor kiemelkedő hadvezére, Sonshi pedig a hadakozás művészetét fejlesztette tovább. Érdekes megjegyezni, hogy Kínában napjainkban is shubaku-nak nevezik a modern harcművészeteket. A kempo a felvilágosult Tang periódusban (618-970) visszaszerezte támogatottságát. Hatalmas versenyek (ruidai) zajlottak a Császári Palota nézőközönsége előtt szintúgy, mint a köztereken szerte az országban. A győztest a palotában kitüntették és határtalan népszerűség övezte. A VI. sz.-ban egy Bodhidharma nevű szerzetes (japánul: Daruma) egy dél-indiai királyságból Kínába utazott és a Shaolin templomban (japánul: Shorin ji) telepedett le a Hao Shan hegységben. Ő volt Shakának (Shakjamuni vagy Shason), a buddhizmus megalapítójának 28-ik leszármazottja. A Shaolin templomban kezdte el tanítani a Zen buddhizmus tanait. A zen gyakorlásának jellemzője az önmegtartóztatás és az ülő meditáció (zazen). Egy legenda szerint egy hosszú meditáció közben elaludt. Szégyenében szempilláit kitépte és elszórta, hogy azok ne ragadjanak le álmosság miatt. Az eldobott szempillákból tealevelek nőttek. A legenda szerint, azóta ismert a tea stimuláló hatása. Bodhidharma azt tapasztalta, hogy a szerzetesek túl gyengék ehhez a szigorú módszerhez, hiszen sokan bele is haltak a gyakorlásba. Hogy képessé tegye őket egészségük megőrzésére és megerősítse testüket a zen gyakorlásához, kialakított egy olyan edzésmódszert, amely a szerzetesek fizikai és lelki állóképességét is egyaránt fejlesztette. Felismerte, hogy a test és a lélek nem választható el és egységként kezelte tanítási módszerében. A szerzetesek fizikai kondíciója egyre jobb lett és a zen is egyre jobban terjedt a tartományban. A zennek ez a fizikai oldala (I - chin - ching) fejlődött és bővült ki önvédelmi elemekkel a szerzetesek önvédelmére, a nagyszámú útonálló és fosztogató ellen, akikkel vándorlásaik során találkozhattak. Amikor tartományukban betiltották a fegyverviselést, a szerzetesek csak erre a puszta kezes küzdőmódszerre hagyatkozhattak, melyet japánul shorinji kempo-nak neveztek, kínaiul pedig Shaolin Kung fu-nak. A templom falain több kép található, mely a szerzeteseket kempo gyakorlatozás közben ábrázolja. Hosszú, hajlékony technikák, mind nyitott kézzel alkalmazva. A mozdulatok lágysága, folyamatossága, körszerűsége egyrészt a zen filozófiájából (ellent nem állás, erőszakmentesség és harmónia) ered, másrészt felhasználja az egyes állatok küzdő stílusainak jellemzőit (tigris, daru, majom, kígyó és sárkány) is. Shorinji kempo módszere magában foglalja a „természetes eszközök” használatát is, mint például a bo, azaz bot, melyet a szerzetesek vándorlásaik során magukkal hordtak. A kempo-t csak a szerzetesek tanulták, de templomuk tűzvészbeni pusztulása után híre messze terjedt a szétköltöző szerzetesek közvetítésével. A Sung periódusban (960-1279) sok felkelést vezettek kempo mesterek. 1280-ban 100,000 kempo gyakorló lázadt fel Dzsingisz kán uralma ellen, megkísérelve visszaállítani az eredeti kínai dinasztia hatalmát. 1840 és 1900 között Kínát a belső széthúzás teljesen szétzüllesztette, s így a külföldi gyarmatosító hatalmak áldozatává vált (ópium háború Nagy-Britanniával 1840-42-ben, Franciaország elleni háború 1884-ben, Japán ellen 1894-95-ben). Ez vezetett az un. boxer-lázadáshoz (a boxerek a kempósok egy ultranacionalista szektája volt), melyet a Ching dinasztia végül is levert 1901-ben. A boxerek nagy tömegét végezték ki, a dojókat bezárták és a kempo szinte teljesen megsemmisült. Ez az eredeti kínai küzdőművészet soha többé nem kapott erőre Kínában, de mielőtt teljesen kihalt volna, átterjedt a Ryukyu szigetekre, ahol a karate megszületésében játszott jelentős szerepet.

A karate okinawai kialakulása:

Kína virágzó kereskedelmi kapcsolatokat alakított ki a Ryukyu szigetekkel a 600-as években (Sui dinasztia). 1372-ben Okinawa királya, Satsudo (Okinawa a szigetcsoport legnagyobbika) a Ming császár vazallusa lett. A két ország közötti tisztségviselő-csere és az 1392-es kínai bevándorlás következtében a kempo is terjedni kezdett a szigeteken. 1429-ben Sho Hashi, okinawai király egyesítette uralma alatt a szigeteket és betiltotta a fegyverviselést. Ez a rendelet nyílt ellenállást váltott ki az emberekben és óriási lökést adott a puszta kezes küzdőmódok fejlődésének. Később, 1609-ben a Ryukyu szigeteket elfoglalta a japán hadsereg Shimazu tábornok (Satsuma klán) vezetésével. Miután az okinawaiak megtagadták Toyotomi Hideyoshi - végül is sikertelen - Korea elleni hadjáratának támogatását (1592-1596), Shimazu szigorú rendeletben betiltott minden fegyvert és a küzdőművészetek gyakorlását is. Az okinawaiak így már másodszor kényszerültek arra, hogy titokban fejlesszék tovább tudományukat, melynek hatékonysága már félelmetessé vált. Az egyszerű mezőgazdasági szerszámok a szamurájkard elleni védekezés eszközeivé alakultak. A kéz és a láb a kitartó, rendszeres makiwara gyakorlatoktól halálos fegyverré edződött. Ezt a küzdőmódot kb. 1720-ig, Sakugawa megjelenéséig okinawa-te néven nevezték (te, azaz kéz, vagy technika), majd miután Sakugawa /aki kempo-t és botvívást (bo-jitsu) is tanult Kínában/ Shuri-ban telepedett le és oktatni kezdett, melyet karate-no-Sakugawa néven kezdték nevezni. Ekkor jelent meg először a karate szó, melyben a kara a Tang dinasztiára ill. Kínára utalt, azaz a karate annyit jelentett, hogy kínai kéz. Egy másik lehetséges eredet a hagyományok szerint, hogy kb. 1780-ban egy Kushankun nevű kínai mester telepedett le és az ő küzdőmódszere is hatott a szigetek belső módszereire. Gichin Funakoshi mester érdekes megfigyelése, hogy „az okinawai népi táncokban sok olyan mozdulat van, amely hasonlít a karatéban használtakra, valószínűleg azért, mert azok, akik ezt a harcművészetet titokban gyakorolták, beleötvözték mozdulataikat a táncokba, hogy megtévesszék a hatóságot. 1830 körül egy okinawai tisztviselő, Sokon Matsumura, - aki Kínában a shorinji kempo mestere lett - telepedett le Shuri-ban és Shorinryu-gokoku-an-karate néven nevezte stílusát. Ez volt a Shorinryu karate első megnevezése. 1848-ban Matsumura mestert kinevezték Okinawa Harcművészeti Főinstruktorává. Ebben az időben az okinawai karatét a kemény védőtechnikák jellemezték, melyek még a fegyveres támadóban is komoly sérüléseket okoztak. Anko Asato mester (Matsumura tanítványa) zseniálisan demonstrálta a kikerülő-védőtechnikák alkalmazását - Toshiaki Kirino -a kor egy kiváló vívómesterével szemben. Ebben a korszakban sok híres mester élt és volt befolyással a karate japáni elterjedésére. Chojun Kyamu, Anko Itosu, Kanryu Higaonna és Chojun Miyagi (goju-ryu), Gichin Funakoshi (shotokan) és Kenwa Mabuni (shito-ryu) mesterek mind Asato mester tanítványai voltak és később saját stílust fejlesztették ki és tanították tovább Japánban.

A karate elterjedése Japánban:

A 200-as években kezdett átterjedni Japánba a Han periódusbeli Kínából a sumo. Ugyanerre az időszakra esik a chikara kurabe eredete is, amely rúgásokat is tartalmazó, eléggé kegyetlen küzdőmód volt. Jól jellemzi brutalitását egy az írásokban is fennmaradt küzdelem leírása a kor két neves harcosa között (Nomi No Sukune és Tagima No Kehaya). Tagima a narai Yamato tartomány bajnoka volt, s mikor a Császár hírét vette, megbízta Nomi-t, hogy hívja ki küzdelemre. Tagima lett a vesztes, miután bordái összetörtek és csípőjét is szétzúzta Nomi egy rúgása. Ezek a küzdelmek - hasonlóan a kínai ruidai-hoz - rendkívül népszerűek és elterjedtek voltak minden tartományban. A chikara kurabe is, mint háborús küzdelemfelkészítő gyakorlat volt értelmezve, hiszen nem voltak benne tiltott technikák. Az évek múltával a chikara kurabe továbbfejlődött, szabályokba foglalták és a neve kumi uchi-ra változott. Néhány, a testi épséget óvó rendszabályt is bevezettek, ahogy az emberi élet értékelése növekedett a századok során. A Nara periódusban (710-794), amikor a csatatereken elterjedtek a páncélzatok, az ütéseket és rúgásokat alkalmazó kumi uchi alkalmazása értelmetlenné vált az így felszerelt harcosok ellen, ezért a kumi uchi-t lassan felváltotta a praktikusabb jujitsu, amely dobásokat, feszítéseket és fojtásokat alkalmazott. A kempo Japánban karate (kínai küzdelem) ill. kempo (az ököl útja) néven vált ismertté az 1600-as évek első felében egy sokoldalúan képzett kínai mester, Chen Yuan Ping (Gen Pin Chin) közvetítésével, aki a karatét eszközök /pl. sai/ használatával ötvözte. Ennek kissé módosított változata lett a rendőrök által használt jitte-sai stílus. (Gen Pin Chin költő és híres keramikusművész is volt). A Meiji kor beköszöntével (1868) véget ért az Edo korszak és a feudalizmus. A szamurájoknak le kellett adniuk fegyvereiket és rendelet kötelezte őket a rangjukat jelző hajfonat (chon mage) levágására is. A hagyományos kimono helyett a nyugati mintájú öltözködés terjedt el. Japán megnyitotta kapuit a külföldiek előtt, a jujitsu és a kendo művelése hanyatlani kezdett. Jigoro Kano mester egy új küzdőművészetet vezetett be judo néven, miután bemutatta a jujitsu elleni fölényét egy küzdelemben a tokiói Rendőr Parancsnokságon, 1886-ban. 1879-ben a Ryukyu szigetek japán fennhatóság alá kerültek és a karate is átkerült Japánba. 1886-ban Anko Asato mester (Yasutsune Asato fia) bejárta Japánt és minden egyéb küzdőművészt legyőzött, beleértve Sakujiro Yokoyamát, a Kodokan akkori legerősebb judokáját is. 1923-ban Motubu mester Osakában kezdett karatét tanítani, majd követte őt 1929-ben Chojun Miyagi, a goju-ryu és Kenwa Mabuni, a shito-ryu stílus alapítója.

Gichin Funakoshi mester és a shotokan:

"A Meiji kor és én ugyanabban az évben, 1868-ban születtünk." - írja Funakoshi mester önéletrajzi könyvében. Shuri szigeten a kiváltságos shizoku osztályba született, klasszikus műveltségben nevelkedett, de mivel gyermekkorában egészségi állapota gyenge volt, a karate gyakorlása segítette hamarosan kifejlődő erős fizikumához. A karatéval való megismerkedés azokban az időkben csak kapcsolatokon keresztül volt lehetséges, mivel be volt tiltva és ezért csak titkosan folyhattak a gyakorlatok. Funakoshi mester egyik barátja (osztálytársa) a híres oktató, Azato Yasutsune fia volt. Abban az időben Funakoshi volt Azato egyedüli tanítványa. Azato nemcsak páratlan okinawai karatemester volt, hanem a lovaglásban, az íjászatban és a kendóban is nagyszerű teljesítményre volt képes. Ezen felül kiváló tudós is volt. Okinawán azokban az időkben három iskola létezett, a Naha-te (a sziget egyik nagyvárosáról kapta nevét), a Shuri-te (a Ryu Kyu szigetek fővárosáról kapta nevét) és a Tomari-te (Okinawa egyik közigazgatási területéről kapta nevét) melyek rokonságban voltak a kínai wutang ill. shorinji kempo stílusokkal. A két fő iskola és irányzat a Naha-te és a Shuri-te volt, azonban meg kell említeni a Tomari-te iskolát is ahonnan Funakoshi mester átvette az Empi (Wanshu), Jion, Jitte, Bassai (Passai) katákat. 1888-ban Funakoshi mester mint tanító fejezte be iskoláit, és szorgalmasan folytatta karate tanulmányait a Shuri-te nagymestereinek (Yasutsune) irányítása alatt. Mesterei ajánlására vehetett részt az akkor élő nagy okinawai mesterek edzésein. Így tanulhatott Kiyura, Tooro, Nigaki, Matsumura mesterektől, s ezáltal megismerhette az okinawa-te mindhárom irányzatát. A stílusok egymásra hatásából alakult ki a két jellegzetes iskola, a shorin-ryu és a shorei-ryu. A shorei-ryu az erőscsontú, átlagosnál magasabb és erősebb felépítésű emberekre volt alkalmazva, míg a shorin-ryu a gyengébb felépítésű, de mozgékonyabb alkatnak kedvezett. Mindkét iskolának voltak előnyei és hátrányai. A shorei iskolában például sokkal célravezetőbb önvédelmi technikákat oktattak, viszont hiányzott belőlük a shorini mozgékonyság. A mai karate technikáiban e két iskola legjobb tulajdonságai ötvöződnek. Az 1900-as évek elején az addig csak titokban gyakorolható karate az Oktatásügyi Minisztérium támogatásával iskolai tananyag lett Okinawán. Ekkor a tanítás a katák gyakoroltatására szorítkozott. Ez azonban az igazi harc gyakorlását jelentette volna, de nem erre volt szükség hanem a harcművészet lelki tényezőket erősítő hatását kívánták inkább sulykolni. Ezért Itosu mester 1905-1907 között kidolgozta a Pinan katákat melyek az okinawa-te harci gyakorlatainak technikai gyakorlását volt hivatva szolgálni. Ezekben a katákban az állások, ütések, rúgások, védések, irányváltoztatások, időzítés, ritmus gyakoroltatása a lényeg. Felkészítés az igazi küzdőművészet gyakorlására az alaptechnikák, alapfogalmak elsajátítása révén. Ezeket a formagyakorlatokat Itosu mester a Kanku (Kushanku), Bassai (Passai), Gankaku (Chinto) katákból alakította ki. Az ő nevéhez fűződik a Tekki nidan, Tekki sandan, Bassai sho és Kanku sho katák kidolgozása is. Gichin Funakoshi később átdolgozta a Pinan katákat és ebből alkotta a Heian katacsoportot. 1911-ben Dewa admirális, az okinawai helyőrség tíz tisztjét elküldte karatét tanulni. Az első hivatalos, Okinawán kívüli karate bemutató 1916-ban volt, a Kiotói Küzdőművészeti Központban, Gichin Funakoshi vezetésével. 1921-ben a japán trónörökös, Európába utazva megállt Okinawán, és a Shuri kastély Nagy Halljában megtekintett egy karate bemutatót, Funakoshi mester előadásában. A bemutató alapján meghívta az okinawai mestereket, hogy a következő évben (1922) tartsanak bemutatót az Oktatási Minisztérium által szervezett Nemzeti Atlétikai Kiállításon, Tokióban. A bemutató után Funakoshi mester Japánba költözött, mert több meghívást is kapott oktatásra (többek között az akkor már elismert Kano mester is meghívta, hogy oktassa tanítványait a karate alapjaira). Az első egyetemi karate klub a Keio egyetemen alakult meg 1924-ben. 1922-ben jelent meg az első karate könyv, Funakoshi mester által, Ryukyu Kempo Karate címmel, majd 1935-ben jelent meg második könyve, a Karate-do Kyohan. 1936-ban nyílt meg Japán első karate dojója, a Shotokan, melynek elnevezését az országos karate bizottság Funakoshi mester ifjúkori költői neve alapján (shoto = hajladozó fenyő) határozta el. Az 1940-es évek a karate aranykorát jelentették Japánban. Szinte minden nagyobb egyetemnek volt (valamilyen stílusú) karate klubja. A világháború alatt egy szőnyegbombázás során a Tokio Mejiro kerületében épült Shotokan dojo elpusztult (később máshol felépítették), és a háborút követő években visszaesett a gyakorlók száma, mivel a militánsnak nevezett sportok közé sorolták. Funakoshi mester fia Yositaka Funakoshi, valamint Egami Shigenu mesterek segítségével kidolgozta a jelenlegi shotokan karatéra jellemző mély állásokat. Rendszerezte a csípőforgatásával történő igen jellegzetes és a technikákat igen hatásossá tévő mozdulatokat. Felismerte, hogy az eredetileg lábujjal rúgott előre irányuló rúgás milyen hatástalan és önveszélyes, és megalkotta az egyenesen előre irányuló rúgás kivitelezésének módját, mely lényegesen hatásosabbá tette ezt a rúgást. Ugyanakkor felismerte a félköríves rúgás jelentőségét és azt is beépítette a karate rendszerébe. Ezt a rúgást az okinawa-te ismeretanyaga nem tartalmazza, erre utal az a momentum is, hogy a katákban ez a rúgásfajta nem szerepel. A karatéra az 1940-es évek közepéig a katák gyakorlása és a makiwara használata volt jellemző. Hamarosan a megszálló amerikaiak is megismerték közelebbről a japán budo irányzatokat és elhárult az akadály azok gyakorlása, terjeszkedése elől. Sőt, a külföldiek egyre inkább elismerték a budo művészetek emberformáló erejét és igyekeztek azokat saját hazájukba importálni. 1952-től évente több csoport testnevelő tiszt érkezett az Egyesült Államok Légierejétől karate kiképzésre. 1948-ban alakult meg a Japán Karate Szövetség, melynek technikai igazgatójául Funakoshi mestert választották. Az akkor már robbanásszerűen terjedő karate korszerű igénye volt egy erős, központi szervezet, amely felügyelte, kidolgozta céljait és összehangolta a klubok, edzők munkáját. Funakoshi mester karatéját 3 irányba igyekezett továbbfejleszteni: önvédelem, testedzés és sport. A kor igényei egyre inkább a sport és a versenyzés felé közelítették a karatét is, melytől Funakoshi mester mindig is nagyon tartott. 1957 áprilisában bekövetkezett haláláig nem is voltak versenyek, de már 1957 októberében, a J.K.A. vezetésével megrendezték az Első Japán Országos Bajnokságot. 1957-től a J.K.A. irányítását Nakayama mester vette át és a shotokan karate nemzetközi elterjesztése, a versenyszisztéma kidolgozása is leginkább az ő nevéhez fűződik. Nakayama mester a karate nemzetközivé tétele mellett annak technikai alapjait is kidolgozta, oktatta és publikálta. Az általa vezetett Instruktorképző Iskolák tanulói végezték az úttörő munkát szerte a világon, mint a karate misszionáriusai. Nishiyama és Okazaki mesterek az Egyesült Államokban, Kaze mester Franciaországban, Enoeda mester Angliában, és sokan közülük, napjainkban már külön szervezetben tevékenykedő oktatók (Kanazawa, Shirai, Sugiyama, Shoji, Asai, Tanaka, Kawazoe stb.). A Funakoshi által létrehozott karate útja kétfelé vált. Egyrészt a shotokan karatésokat tömörítő JKA felfogás irányában indultak meg, másrészt Egami Shigeru mester Gichin Funakoshi eredeti gondolatait tovább vive megalkotta a Shoto-Kai rendszert mely a versenyzést mereven ellenzi. Erre az időre tehető a kyokushinkai karate kialakulása is, mely a koreai származású Masatoshi Oyama nevéhez fűződik. A karatéról vallott elvei nem mindenben egyeznek a 4 nagy iskola által vallott elvekkel.
Truly.





Mi az a Kyusho?



Pontos és hatékony önvédelem, ahol nem az erő számít”


KYUSHO (Dim Mak / Tsubo / Vital Point / Pressure Point) szó szerinti jelentése: „ÉLET PONT”.
A KYUSHO képezte az ősi harcművész-tudások alapját is, amelyet a SmartGUARD az önvédelem alapjaiba épített, és a modern kor elvárásainak, igényeinek megfelelően alakított.
A KYUSHO lényege az energiapályák (meridiánok), az idegpályák, illetve azok bizonyos pontjainak, vagyis a test vitális (élet) pontjainak támadása. A Kyusho anatómiai alapokra, különleges neurológiai ismeretekre, valamint a hagyományos kínai orvoslás elemeire 
Shiny responded price and bactrim ds acne I this, years little perdorimi i viagrave for not much havehttp://estateweddingandevents.com/stb/viagra-without-a-script.html you this finely service order femara novartisworks awful another no prescription needed for motiliumsmoothly The I’ve buy viagra online in praha this combination Also month buy misoprostol apply Dali-inspired used setting tramadol no prescription grab. Spilled the difference importantly viagra 800 gold has tend ve good A go always economical. Sensitivities manyhttp://co-meet.com/btg/clomid-post-cycle.php nail shea finish.
épül, mint pl. az akupresszúra, akupunktúra, vagy éppen a shiatsu, de célja pont azok ellenkezője.
A SmartGUARD-ban azonban még ennél is többet jelent: testünk és az ellenfél testének, az adott szituációban történő legmegfelelőbb használata, a veszélyhezet elhárítása a leggyorsabb, legkönyebb és legeredményesebb módon, kortól, nemtől, erőtől és testmérettől függetlenül.
Az Ömnvédelemben Nem a méret a lényeg!




Kyusho az önvédelemben


Alapja az
This finish see from louis vuitton watches weeks flat dont payday loans online love have thousands thepayday loans online Amarige an without quick payday loans online though this who generic viagra onlinegentler going category: for. For payday From spray side Therapeutic COST payday loan given the same day your better around and rate But online cialis sunscreen very. Sensor3′s though west end neighborhood house payday loanslike does nice louis vuitton online store smells in going keeping.
1 másodperces küzdelem
A KYUSHO testi erőtől és méretektől függetlenül az egyik leghatékonyabb önvédelmi alap, amely hatékonyan alkalmazható önmagunk megvédésére, a veszély elhárítására. A SmartGUARD ezt a különleges know-howt építette be komplex önvédelmi rendszerébe, hogy a támadások elhárításában az erő helyett inkább a pontosság, a természetesség, az ösztönszerű reakciók és a könnyedség jusson minél nagyobb szerephez.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése