Amerika a világ aranyára pályázik , még atomháború árán is !!!!

Amerika a világ aranyára pályázik , még

atomháború árán is !!!!

Bejelentve: A külföldön dolgozókat is adóztatja a NAV- Kell stadionra, konzultációra...

January 27, 2019  külföldön dolgozók adó

A külföldön dolgozó magyarokat is megadóztatja a magyar állam – még ha nem is tudnak róla!
A mi jó fideszünkre “ mindig szàmíthatunk”

Jogosan merül fel a kérdés, mikor telik be az a bizonyos pohár az embereknél? Akkor már nem tüntetgetnek, hanem oda mennek és ki szedik Orbánt és hozzá hasonlókat a kastélyaikból és megteszik, amit kell.
Az ország és az emebrek olyan szintű kifosztása folyik, amit egy átlag ember el se tud képzelni….

Sok külföldön dolgozó magyarnak fogalma sincs arról, hogy továbbra is keletkezik Magyarországon adókötelezettsége.

Ha már kimentek ebből a “ jobban teljesítő “ országból, na akkor vegyünk el tőlük pénzt…
UNDORÍTÓ MIT MEGNEM TESZ A FIDESZ…

fogalma sincs arról, hogy továbbra is keletkezik Magyarországon adókötelezettsége – például akkor is, ha külföldön ad el valamilyen ingóságot. A NAV most 25 oldalon át részletezi, hogy kitől, mikor és mennyit kér, és az kiderül, miért nem érdemes “lapítani”.

Részletes tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a magánszemélyek külföldről származó jövedelmének adóztatásáról és a járulékfizetési kötelezettségekről.

A helyzet csak azokkal az országokkal egyszerű, melyekkel van a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény. Ennek hiányában a magánszemély illetősége a döntő. A magyaroknak például akkor is itt kell adózniuk, ha külföldön adnak el ingóságokat – írja azénpénzem.hu.

Az ingatlannál azonban az adózás szempontjából kizárólag az számít, hol van, külföldi nyaraló eladásához tehát a magyar adóhatóságnak semmi köze. Az osztalékot mindkét állam megsarcolhatja.

Ha a magánszemélynek az egyik államban van állandó lakóhelye, míg a másikban nincs, akkor az állandó lakóhely állama minősül az illetőség államának. Kevesen tudják, de a magyar illetőséget az állampolgárság csak részben határozza meg, feltétel például, hogy legalább 183 napig itt tartózkodjon.

A 183 nap a kinti munka szempontjából is vízválasztó: ha egy magyar társaság magyar illetőségű munkavállalója egy külföldi építkezésre rendszeresen kijár, és a munkavállaló az adóévben 200 napot tölt kiküldetésben, akkor a 183 nap átlépése miatt a kivételes szabály nem irányadó – azaz magánszemély bére az ott végzett munka adóztatható a másik államban – de csak az összes munkában töltött idő arányában. Azaz, ha 200 nap külföldi tartózkodás során 150 napot tölt munkában, és az adóévben összesen 250 napot dolgozik, akkor az alapbér 60 százaléka (150/250) adóztatható külföldön, 40 százaléka pedig Magyarországon.

A NAV további szemléletes példákat is hoz, az egyik szerint amennyiben egy magyar illetőségű magánszemélynek egy horvát hitelintézetnél lévő betétjére kamatot írnak jóvá, az így kapott pénz adóztatására kizárólag Magyarország jogosult.

A külföldi bankszámlával rendelkezőknek önállóan kell bevallaniuk a kint szerzett tavalyi kamatjövedelmet. Ausztriában, ha valaki nem akar kétszeresen fizetni – be kell szereznie az illetőségigazolást a magyar adóhatóságtól. Mivel az adatokat automatikusan megküldik, nem érdemes „lapítani”.

Forrás: Szeretlek Egerszeg/facebook

Leállt egy német Audi-gyár a győri sztrájk miatt

2019. 01. 28. 13:13

Megbénította az Audi német autógyártó ingolstadti üzemében a gyártást a vállalat győri motorgyárában napok óta tartó sztrájk. Hétfőn és kedden teljesen leállnak a szalagok – mondta el a vállalat szóvivője hétfőn.

Több ezer járművet nem tudnak legyártani az Audi ingolstadti központjában azért, mert hiányoznak ehhez a Győrben készülő motorok.

Az Audi neckarsulmi üzeme egyelőre nem érintett, ott a hét közepéig áll rendelkezésre elengedő számú motor a járművek összeszereléséhez. A szóvivő kiemelte, hogy a magyarországi tárgyalásoktól függ majd a helyzet további alakulása.

Győrben Audi és Volkswagen márkájú járművekbe készítenek motorokat, a győri Audi-telephely a legnagyobb motorgyártó üzem az autógyártó konszernen belül.

Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) felhívására a győri Audi-gyár dolgozói múlt hét csütörtökön léptek sztrájkba, amely a tervek szerint egy hétig tart. A szakszervezet legfőbb követelése 18 százalékos béremelés az idei évre, illetve a többi közép- és kelet-európai üzemhez hasonló bérezést szeretnének. Az Audi vezetése két év alatt húsz százalékos béremelést javasolt.

Az AHFSZ-nek mintegy kilencezer tagja van. A győri Audi mintegy 13 ezer embert foglalkoztat.

Audi-sztrájk: már több pénzt vitt el, mint amennyi a dolgozók bérkövetelése

3,5 napi bevételből fedezhetnék a sztrájkolók bérkövetelését. Ennél most már régebben áll a gyár.

(MTI)

Az Orbán-rendszer előbb véget ér, mint gondolják

37444

Farkas György

Csaba László biztosra veszi, hogy az ország fejlődését direkt lassítja a hatalom.

A professzor az Élet és Irodalomnak (Kardos Ernőnek) azt mondja, Magyarország még sokkal jobban is teljesíthetne, ha „migránsozás” helyett a kormány az európai pénzpiac hazai hálózatának kiépítésén dolgozna. Csaba László nem a hatalomnak üzent, nagypapaként ajánlotta legújabb könyvét a Törpéknek, a következő nemzedéknek, saját unokáinak.

Az ő bőrükre megy az a sok kihagyott lehetőség, a képtelen politikai játék, a sok irracionális gazdasági fordulat, amelyet a rendszerváltás óta hatalomra került politikai elit elkövetett az ország ellen.

Az Orbán-kormánynak (rövid ideig szakértőként) maga mondta el, mit tart fontosnak, ma már inkább a következő generációnak segít felismerni a hibákat.

Hosszan sorolja a nemzetközi példákat, hogy egyes rendszerváltó és posztszovjet országok miért tudtak felzárkózni a Nyugathoz, mások – így Magyarország – miért képtelenek erre. Intő példának tartja Ukrajnát, ahol a politika alapkérdésekben sem tudott kiegyezni és  kimaradt az európai fejlődési folyamatból.

Magyarország sem tudott élni az EU-tagság adta lehetőséggel, mert nem becsüljük a tudást, a teljesítményt, a legtöbb döntés rövid távú érdekek mentén születik. A korrupcióval is az a fő baj, hogy teljesítményellenes. A világban a gazdagodáshoz teljesítmény kell, nálunk nem.

Az uniós pénzek azért nem hasznosulnak, mert napi politikai haszon reményében költik el.

Szerinte a lemaradást már mindenki érzi az élet összes területén. Vannak ugyan magyar sikerek, de

a mai gazdaságban nincs benne a fejlett európai országokhoz történő gyors felzárkózás esélye. Nyilván nem véletlenül jár a nemzet bankára, Matolcsy György is Bécsbe bevásárolni.

Ha már Bécs, akkor a CEU professzoraként úgy véli, az egyetem távozása konzerválja az ország lemaradását, hiszen néhány kedvező gazdasági adat ellenére nem tartunk ott, ahol tarthatnánk, a kigyezéshez hasonló fejlődés nincs a rendszerváltozás óta.

Az egyetemen ezért buktatnak

A kormányzati sikerpropaganda rövid távú sikereket próbál hosszú távú tervekbe előrevetíteni. Ez olyan súlyos hiba, amiért az egyetemen buktatnak.

Csaba László egészen biztosra veszi, hogy az ország fejlődését direkt lassítja a hatalom.

Bár a populizmus terjedése valóban veszély, de nem jön populista korszak, mert a parancsuralomra épülő vezérdemokráciák nem sikeresek. Hiába rokonszenvezik Orbán Viktor velük,

Brazília is a szétesés felé tántorog, de veszélyben van Törökország is, a puccs után a líra elég sokat vesztett az értékéből. (…) Az események félreértelmezésének tartom a tekintélyelvű vezetés hatékonyságát.

Szerinte a negyedik ipari forradalom előtt a tudásalapú társadalmak kora jön, de természetesen nem Mészáros Lőrincre gondol, aki politikai kapcsolatait fordítja le gazdasági eredményre. Nincs még egy ország, ahol a Mészáros-birodalom szárnyalását meg lehetne ismételni, Kínában is nagy szerepe van a politikai

járadék lefölözésének, de ott ahhoz kell valami különös teljesítmény is. Mészáros Lőrinc története óvakodással kell hogy eltöltsön mindenkit, mert nem tudhatjuk – ő sem –, meddig mehet ez így.

Ha Magyarország nem lesz része az euróövezetnek, kimarad a bank- és tőkepiaci unióból, akkor egy pénzügyi válság – ami biztos lesz – esetén nem óvja meg az intézményi védőháló. Ezt a cirkuszi halálugráshoz hasonlítja.

 Ilyen rizikót egy ország vezetése nem vállalhat. Lehet azt mondani, hogy hazafias cselekedet a szuverenitás megőrzése, csak épp nem bölcs.

Az interjúban Csaba László elárul kulisszatitkokat is arról, miért választotta 2012 nyarán (túl a válságon) Orbán Viktor a Matolcsy-féle unortodox gazdaságpolitikát, kik intették óvatosságra és szorultak vele együtt partvonalra.

Történelmi példák alapján a kormánypárti médiaholdingot inkább mulatságosnak tartja.

Az internet korában médiaholdinggal nem lehet az agyakat tartósan átmosni.

Szerinte a mostani utcai elégedetlenség annak a jele, hogy már van a társadalomban akkora düh, amit nem fog vissza a félelem. Még tovább akkor éleződik a helyzet, ha a kormány megszorításokra kényszerül,

mert már nem képes irracionális mértékű, 13 százalékos béremelésre, legfeljebb 4 százalékra, s ugyanennyi lesz az infláció is.

Nem tudja, mikor lesz társadalmi robbanás, de biztos abban, hogy lesz és abban bízik, hogy a rendszer rendezetten, választáson vagy belső puccsal bukik, nem vérontással.

Már ma is érzékelhető egy Fideszen belüli széthúzás, kívülről még úgy látszik, hogy a nagyember, Orbán Viktor uralja a helyzetet, de a jelek szerint van már belső elégedetlenség.

Erre utal Lázár visszavonulása és bár még nem világos, ki lesz a Brutus, de Szijjártó, Rogán, Navracsics is veszélyes Orbánra, már hatalmon belül is érzik, ez így tovább nem megy sokáig. Szerinte az Orbán-rendszer sokkal előbb véget ér, mint azt a legtöbb elemző gondolja.

Nyugdíjasok tömegei szüntették meg a bankszámlát, miután bejött a tranzakciós adó

• 1299

24.hu

2019. 01. 22. 10:16

A nyugdíjasoknak csak a fele kéri bankszámlára a járandóságát, a többiek inkább azt választják, hogy a postás hozza a nyugdíjukat. Ráadásul mivel nagyon árérzékeny a nyugdíjasok nagy része, ezért sokan megszüntették a bankszámlájukat 2013-tól, amikor bejött a tranzakciós adó és megszűntek az ingyenes számlacsomagok – derül ki a napi.hu összeállításából. (2012 végétől a következő három évben durván 500 ezer bankszámla szűnt meg, de ez nem csak a nyugdíjasok bankszámláira vonatkozik, hanem az összes lakossági bankszámlára.)

Ugyan a magas nyugdíjjal és megtakarítással rendelkező nyugdíjasok ugyanolyan gyakran használják az internetbankot és bankkártyájukat, de a kevesebb járandósággal rendelkezők inkább a bankfiókokba mennek felvenni a pénzüket. Ez pedig jóval többe kerül, mintha ATM-ből vennék fel a járandóságot, internetbankot használnának – mutat rá a portál. Bankautomatából havi 150 ezer forint díjmentesen felvehető, de ha a bankfiókban, az ügyintézőn keresztül veszi fel a pénzt a nyugdíjas, akkor annak magas díja van, havi 2-3 ezer forintba is belekerülhet a bankolás.

Kiemelt kép: MTI Fotó: Balázs Attila

Parragh László: A győri sztrájk rongálja a Magyarországról alkotott képet

Nyugati Fény · 2019. január 29., 08:31 · Politika

A sztrájk miatt nem jönnek majd a befektetők?

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a győri munkabeszüntetés miatt aggódik, szerinte az az ország befektetői megítélését ássa alá.

Azt is elmondta:

“az események erősen rongálják a Magyarországról alkotott befektetői képet,

amely eddig megbízhatóságot és kiszámíthatóságot mutatott.”

(Értsd: a rabszolgák eddig nem lázadoztak)

A Világgazdaságnak nyilatkozó MKIK-elnök úgy véli, a győri sztrájk a lehető legrosszabb pillanatban zajlik, mert a németországi autóipar nincs könnyű helyzetben, a német szakszervezetek pedig erős nyomást gyakorolnak a gyártókra, hogy vigyék haza a külföldi

termelési kapacitásaikat.

Parragh László

Ehhez a követeléshez jó érv a magyarországi Audi-üzem leállása.

“Ezzel a visszaütő hatással vagy nem számolnak a győri szakszervezeti vezetők, vagy nem érdekli őket”.

Parragh szerint a jövőbeli itthoni autóipari beruházások esélyét egyértelműen csökkenti a győri helyzet, de ez valószínűleg nem érinti a BMW debreceni projektjét.

Ahogy beszámoltunk róla: a győri sztrájk miatt hétfőn leállt az Audi ingolstadti üzeme is.

Mit gondol ez a hájas rabszolga hajcsár az ő pénzét is mi keressük meg , a páholy tagjainak a pénzét is , és tegyönk félre a zsinagóga építésre is , mert ha így haladunk nem jut pénz a koncentrációs táboraink kiépítésére , és has már itt tartunk , nem lesz meg a tervszerüen ütemezett kilakoltatásokra sem , pedig a kazár maffia végrehajtó szárnya igen elszántan söpri ki a családokat az otthonukból

Igen ez a jelenség , géppisztollyal kéne söprögetni , hogy ne gyógyuljanak be a sebek !!!!

Még mindig kérdéses , hogy honnan is írányítják az országot és a keljfel jancsikat . Helytartói utasításban kapják az utasításokat , a likvidálási terveket a következő zsinagóga építési javaslatokat

a húsdarálók ma is működnek nem véletlenül kellett a Dunaparti lakóparkokat fel építeni a kazár cionisták segge alá , de be kéne mérni a belövésí szügeket , és úgy meg szórni őket mint az oroszok a kinai határvillongásoknál azt a kicsiny szigetet !!!

Gajdics Ottó repült a Magyar Idők éléről, megvan az utódja

Nyugati Fény · 2019. február 5., 13:10 · Politika

Nem csak nevet cseréltek, főszerkesztőt is.

Gajdics Ottó helyett Ballai Attila lesz a Magyar Nemzetté átnevezett Magyar Idők főszerkesztője – írja az Azonnali.

Ma jelent meg utoljára a Magyar Idők, holnap már Magyar Nemzet néven fog az újságárusokhoz kerülni. A lap pontosan négy évvel a G-nap után február 6-ától, szerdától indul újra. Úgy látszik, az új névhez új főszerkesztő is dukál, mert kedd délben értekezleten jelentették be Gajdics Ottó távozását és az új főszerkesztőt, Ballai Attilát.

Ballai a munkatársainak kedd délben tartott értekezleten arról beszélt, hogy emelkedett, színvonalas Magyar Nemzetet akar csinálni, olyat, amilyen a lap régen volt. Sejthetően nem a négy évvel ezelőtt kezdeti időszakra gondolt.

Búcsúzzunk ezzel a csodálatos felvétellel Gajdics Ottótól:

Na ezt a seggnyalót is kipenderítették !!

Rogán vitte a hírt a kegyvesztésről a fideszes médaholding őszinteségi rohamot kapott vezetőjének

Vágom a fát hűvös halomba , csikorog a guruló pénzek osztójának ízületi porckorongja , várja őket már a sárgaföld szívó hatása !!!

Jaj , hogy ez nem a Selmeci Gabika !!!

miért is CSAK !!!!

Nyugati Fény · 2019. február 5., 15:26 · Politika

Selyemzsinórt kapott rekordidő alatt.

Hétfőn este felajánlotta lemondását Varga István a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumának elnöke. A korábbi MDF-es, majd fideszesországgyűlési képviselő Varga azzal rúgta el a pöttyöst a kormány szemében, hogy kritizálni merészelte a jobboldali sajtót.

Azt mondta a behir.hu-nak adott interjújában a HírTv-ről és az Echo Tv-ről, hogy nem azt szeretné látni, hogy minden szép és jó és mindenki jól szerepelt, és a kormánynak csak hibátlan döntései vannak. (..)

Ez nem propaganda, ez nem sajtó, ez valami egészen más. Na, ebben kéne változtatni.

Varga István

Azzal sem sikerült sok rajongóra szert tennie a kormányoldalon, amikor azt mondta, hogy

a kormánykritikus sajtó messze igényesebb, jobb minőségű, mint a kormányoldal sajtótermékei.

Miután megjelent az interjú hétfőn, rekordidő alatt végigfutott a sajtón és hasonlóan gyorsan jelentette be a lemondását az MTI-n egy szűkszavú közleményben.

A 24.hu szerint Vargának hétfőn Rogán Antal kabinetminiszter tolmácsolta a kegyvesztettségéről szóló politikai döntést.

Százmilliókat ad az állam Mészáros ötcsillagos szállodájára

ÚJSÁGÍRÓ. 2019. 01. 28. 16:10

Tállai András testvérének cége is kapott támogatást panziófejlesztésre.

KORÁBBAN A TÉMÁBAN:

• Az év hetedik napján behúzott egy állami munkát Mészáros veje
• Mészárosék megszerezték a ZÁÉV-et
• Beesett az év első milliárdos állami megrendelése a Mészáros családhoz

Mészáros Lőrinc ötcsillagos szállodája és Tállai András államtitkár testvérének mezőkövesdi panziója is kapott vissza nem térítendő támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől – írja a Napi.hu.

A turisztikai ágazat kormányzati szerve által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program forrásaiból 324,5 millió forintot kapott a Témadesign Kft. a tarcali ötcsillagos Andrássy Rezidencia Wine és Spa fejlesztésére. Ez a cég a Mészáros Gasztro Kft. tulajdonában van, ami a volt felcsúti polgármester egyik vállalkozása.

A támogatottak listáján szerepel az EU-Invest Ingatlanforgalmazó Kft. is, amely 60 millió forintot nyert a mezőkövesdi Ametyst panzió fejlesztésére. A cég többségi tulajdonosa Tállai András államtitkár, korábbi NAV-elnök testvére, Burhenne-Tállai Ilona. A kft. néhány hónappal a támogatás elbírálása előtt jött létre.

A Kelet-Rest Turisztikai Kft. 28 millió forint támogatással újíthatja fel a nyíregyházi Siesta panziót. A cég akkor lett ismert, amikor 2017 nyarán egymilliárd forintért megvette az államtól a nyíregyházi Erzsébet szállót. Az 55 800 négyzetméteres ingatlanra egyedüliként tettek vételi ajánlatot, a Magyar Nemzet akkori cikkéből pedig kiderült, hogy a cég tulajdonosai Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter köreihez tartoznak.

A szálláshelyfejlesztési program 300 milliárdos keretének felét a kormány hazai költségvetési forrásból biztosítja. (Fotó: MTI / Bodnár Boglárka)

Ja kérem azt az ökröt még fel kell nevelni melyet a Bajnai koporsójába szántak , mert kérem friss ökörkoponyát szántak e gyilkosnak a földi hamvai közé rejteni !!!

A legnagyobb fordulatot természetesen az jelentené, ha a volt Energol-vezér megtörné a hallgatását, és részletes vallomást tenne. Így egyértelműen kiderülhetne, hogy kik voltak azok a politikusok, rendőrök, újságírók, üzletemberek, akikkel kapcsolatban állt, és tisztázódhatna az is, amivel Portik Tamás sok évvel ezelőtt rendszeresen kérkedett, vagyis hogy őt Horn Gyula öt perc alatt hívja vissza.

CSAK IDŐ KÉRDÉSE, ÉS ROBBAN A KAZETTA-GATE

SOKAN RETTEGHETNEK ATTÓL, HOGY KIDERÜL A MAFFIÁHOZ FŰZŐDŐ KAPCSOLATUK

Magyar Idők

Évtizedes rejtélyek oldódhatnak meg azoknak a hangfelvételeknek a segítségével, amelyekre a rendőrség a közelmúltban csapott le. Portik Tamás, a hazai alvilág egyik meghatározó szereplője szinte betegesen rögzítette a beszélgetéseit. Sajtóhírek szerint jó néhány politikus, üzletember, rendőr és újságíró retteg attól, hogy fény derül korábbi maffiakapcsolataikra. A felvételek elemzése még tart, és csak idő kérdése, hogy robbanjon a kazetta-gate.

Kriptákból, pincékből és a jó ég tudja, még honnan kerülnek elő folyamatosan olyan hangfelvételek, amelyek végre leránthatják a leplet a hazai alvilág egyik legsötétebb időszakáról. A tököli fiatalkorúak börtönében edződött Portik Tamás – és talán több társa is – diktafonnal a zsebében dokumentálta végig az olajmaffia működését, a kilencvenes években végrehajtott véres leszámolásokról folyó megbeszéléseket, illetve az olajmilliárdok kifehérítésének folyamatát.

Az irgalmatlan mennyiségű hanganyag elemzése, a felvételeken hallható személyek beazonosítása, az elhangzottak összevetése a már felderített információkkal nyilván jó ideig el fog még tartani, de ha valamire, akkor erre érdemes lesz várni.

A hírhedt energolost 2012 júliusában a Széchenyi-hegyi, Ágnes úton álló villájában fogták el a Terrorelhárítási Központ munkatársai
Fotó: TEK

Portik Tamás életéről már eddig is újságcikkek garmadája szólt, hiszen a szórakozóhelyeken portaszolgálatot teljesítő jelentéktelen bűnözőből milliárdok felett diszponáló, alvilági, politikai, rendőrségi, titkosszolgálati és médiakapcsolatokkal rendelkező szereplővé vált.

Az azonban, hogy mindez pontosan miképpen, kiknek a hathatós közreműködésével történhetett meg, csak ezután derül majd ki. Millió nyitott kérdés, számtalan ismeretlen szerepel még a kibogozandó adathalmazban.

Nézzük, mi az, amiről már bizonyosan tudunk:

1. 1994-ben Portik és társai megalapítják az Energol Rt.-t, amely 1995-ben megszerezte a kőolajtermékek és -származékok nagykereskedelmét lehetővé tevő jövedéki engedélyt, amivel megnyílt az út a végtelenbe. A cég a Horn-kormány idején a titkosszolgálat vigyázó tekintete mellett erőszakos terjeszkedésbe kezdett. Olajat szőkítettek, csempésztek és adtak-vettek. Kihasználták a halasztott vámfizetésben rejlő lehetőségeket, és milliárdos vagyonra tettek szert, mindezt persze a politikai élet döntéshozóinak asszisztálásával.

Fotó: Havran Zoltán

2. Az Energolban a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből verbuválódott személyek fordultak meg. Az olajvállalat részvényesei között Portik Tamáson kívül ott volt két, visszaeső bűnözőként – betörőként – nyilvántartott személy, Drobilich Gábor és Ferencsik Attila. Feladatot kapott a titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező Kerekes István és Gulyás Emil, valamint az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályát megjárt, majd 1995-ben a Belügyminisztérium adatfeldolgozó háttérintézményétől leszerelt Csikós József is.

A társaság elnökeként felbukkant az a Keszthelyi Péter, aki a szocialista kormányok idején, 2002 és 2010 között az állami sportberuházások egyik irányítója lett. De ne feledkezzünk meg Vankó Krisztináról, a cég titkárnőjéről sem. A hölgy ugyanis nem más, mint Kuncze Gábornak, a Horn-kormány SZDSZ-es belügyminiszterének unokahúga. Vankó nem kizárólag titkárnői feladatokat látott el, állítólag kulcsa volt a cég széfjéhez, és a házipénztár kezelésére is felhatalmazást kapott.

3. Az Energol üzleti kapcsolatban volt több olyan vállalkozással, amelyben a politikai élet szereplői is felbukkantak. Ezek közül kettő mindenképpen említést érdemel. Az egyik a Gyurcsány Ferenc vagyonosodását megalapozó Fortus, a másik pedig a Karl Imre és Szűcs Erika nevével fémjelzett ETL Rt. A történteket még érdekesebbé teszi, hogy – amint azt a Magyar Nemzet évekkel ezelőtt megírta – a Fortus tulajdonosaként felbukkanó Dryden Enterprises Limited nevű ciprusi offshore cég alapító okirata az olajmaffiát irányító Energol Rt. egyik vezetője, Dékány István feleségénél tartott – 1997. augusztusi – házkutatásnál került elő.

4. Az olajbűnözők által felhalmozott vagyon az üzleti életben óriási ellentéteket szült, ezek többször gyilkosságba torkolltak. A dolgok jelenlegi állása szerint Portik szinte minden jelentős alvilági leszámolásban érintett volt. A teljesség igénye nélkül itt említhetjük az Aranykéz utcai robbantást, a Prisztás-, illetve a Fenyő-gyilkosságot. Igaz a Prisztás-ügyben most tűzte ki a perújítást a bíróság.

5. A leszámolások végrehajtója több esetben Jozef Rohác szlovák bérgyilkos volt, akit számos újságcikkben kapcsolatba hoztak a SIS-szel, a szlovák titkosszolgálattal. Vladimír Meciar kormányfősége idején a szlovákok egyértelműen zavarkeltésre törekedtek hazánkban, amivel Magyarország NATO-csatlakozását próbálták késleltetni. Az Ivan Lexa vezette SIS és a hazai alvilág néhány szereplőjének a szándékai így többször találkoztak. Lexa utódja, Vladimír Mitro az általa készített jelentésben megerősítette a fent említett szlovák törekvéseket, és egyebek mellett említést tett arról az Omega akcióról is, amelyet több sajtóorgánum kapcsolatba hozott a fideszes, kisgazda politikusok lakásainál történt robbantásokkal is. De ha már titkosszolgálatok: az akkori ügyekre rálátók szerint az oroszok is komoly erőkkel jelen voltak a hazai alvilágban.

6. Az energolosok az ellenük indult büntetőeljárást – csakúgy, mint az ETL-esek – komolyabb büntetés nélkül úszták meg. Portik évekig, egészen az elévülésig szökésben volt. Hatalmas kérdés, hogy mindez miként történhetett meg. A magas szintű, szerteágazó kapcsolatok – és talán a hangfelvételek is – jó szolgálatot tettek.

Fotó: Bach Máté

7. Tény: Portik Tamás betegesen félt attól, hogy a szocialisták elveszítik a hatalmat, és 2010-ben kormányváltás lesz. A volt Energol-vezér aggodalma egyértelműen tetten érhető azokban a jegyzőkönyvekben, amelyek Portik Tamás és Laborc Sándor, a Gyurcsány-kormány polgári elhárításának korábbi vezetőjének megbeszéléseiről készültek. Ezekből derült ki az is, hogy Portik több szocialista politikust pénzelt. Elkötelezettségéről biztosította Laborcot, és felajánlotta neki, hogy a Fidesz vezetőiről gyűjt és gyárt kompromittáló információkat.

Ma már azt is tudni lehet, hogy a volt olajbűnöző Gyárfás Tamás volt médiavállalkozón keresztül magával Gyurcsány Ferenc kormányfővel is kapcsolatba akart lépni. Ezt a Magyar Idők kérdésére a Nap-kelte egykori producere sem kívánta cáfolni.

Ezen a ponton érdemes felidézni, hogy 2009 májusában felkerült az internetre egy Gyurcsány Ferenchez írt, őt keményen támadó – anonymus névvel jegyzett – nyílt levél, amelynek címe: Sötétség délben. Sajtóinformációk szerint a levél a nemzetbiztonsági szolgálatok figyelmét is felkeltette, fontos körülmény, hogy az MSZP nemzetbiztonsági kabinetje ugyancsak vizsgálta az írást.

A legnagyobb kérdés persze az volt, hogy ki a nyílt levél szerzője. Az írás – amint azt a Heti Válasz korábbi elemző cikkében megállapította – jó néhány olyan információt sorakoztatott fel, amelyek az idő múltával megerősítést nyertek. Igaz, szép számmal akadtak benne hajmeresztőnek tűnő állítások is. Az egyik ilyen részlet éppen Portik Tamás bizalmasáról, Jozef Rohácról szólt, vagyis arról, hogy a szocialisták a szlovák bérgyilkost arra akarták rávenni: vallja azt, hogy a fideszes és a kisgazda párti politikusok lakásánál végrehajtott robbantásokat a Fidesz rendelte. Cserébe Rohácnak egérutat adtak volna.

8. Portik Tamás nyelve eddig nem igazán eredt meg. Számos titok tudójaként fegyelmezetten hallgatott. Tette ezt annak ellenére, hogy mára szinte egyértelműen kijelenthető: élete hátralévő részét rács mögött fogja tölteni. Az elhúzódó büntetőeljárások eközben viszik a pénzt. Portiknak így komoly problémát jelent, hogy svájci bankszámlájához kizárólag ő férhet(ne) hozzá.

9. Furcsa módon Portikról a legtöbbet anyósa, Riskó Judit árult el, aki blogot indított lánya történetéről. Mint az írásban fogalmazott, lánya és négy unokája iszonyatos terror alatt éltek. Szomorúan ecsetelte, hogy miután megszülettek a gyerekek – mindegyik az Egyesült Államokban –, nyolc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az otthonában meglátogathassa a családot. „Ekkor voltam először a fiatalemberrel egy fedél alatt két napig, így tudtuk meg, hogy tőlünk pár kilométerre élnek, bezárva, lefüggönyözött lakásban, beszögelt ablakokkal. Teljes felügyelet alatt állt a lányom, nem beszélhetett velem egy szót sem négyszemközt, mint egy robot, tette a dolgát, engem meg folyamatosan szinte vallatott a fiatalember a családomról, az életünkről – írta Riskó Judit.

– Sok dolog megvilágosodott akkor előttem, rájöttem, hogy sajnos itt nem »csak« egy bűnözővel van dolgunk, hanem egy elmebeteg emberrel is összehozott minket a sors, akinek a karmai között van a lányunk és az unokáink” – folytatódik a szöveg, amely szerint Portik élettársának rossz modorban, csúnyán kellett beszélnie a kislányaival. A gyerekek sem járhattak ki a házból, játékokat sem kaptak, egyetlen kötelező időtöltésük a számítógépezés volt, ami miatt viszont nagyon legyengültek. Portiknak állítólag dühkitörései voltak, feleségével minősíthetetlen stílusban beszélt, leveleit cenzúrázta. Halmos-Riskó Alma újságot nem olvashatott, tévét nem nézhetett, az alvásidejét pedig napi öt órában határozta meg Portik Tamás.

A bujkáló életmódnak és a férfi bizalmatlan, családját fenyegető viselkedésének (állítólag a családtagoknak egymást is figyelniük kellett, diktafonnal felvételeket kellett készíteniük a másikról, és megfigyeléseikről jelenteniük is kellett) még számos negatív következménye volt, amelyeket Riskó Judit részletesen felsorol. Az előzetesben lévő Portik folyamatosan magas kapcsolatait emlegette, hogy vezető politikusok, televíziós személyiségek, rendőrök és titkosszolgák is segítik őt. „Azt is a tudomásunkra hozta (mármint Portik), hogy nem fordulhatunk a rendőrséghez, mert ő olyan kaliberű bűnöző, akinek magas rendőrségi kapcsolatai vannak, előbb tudja meg, hogy mi segítséget kértünk, mint az ügyeletes tiszt, akivel beszélünk” – olvasható a bejegyzésben.

Fotó: Bach Máté

A blog szerint egyébként Halmos-Riskó Alma szülei többször is a rendőrséghez fordultak segítségért lányuk és unokáik felkutatása ügyében. „Ma Magyarországon a bűnözőknek van gyámhatóságuk, önkormányzatuk, rendőrségük, ügyvédek hada segíti őket, törvényes eszközökkel semmi esélyünk arra, hogy segítsünk a szeretteinken. P. T. büszkén lobogtatja azokat a hivatalos papírokat, amelyekkel minden próbálkozásunkat elutasítják, mert »nem létező«, bujkáló embereken nem lehet semmit számon kérni” – zárta 2005-ben írt bejegyzését Riskó Judit.

A Riskó család még akkor Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöknek is levelet írt. Bár fogadták őket a Miniszterelnöki Hivatalban, hatáskör hiányára hivatkozva nem tudtak nekik érdemben segíteni. Halmos-Riskó Alma és a négy gyermek jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik. Portik legnagyobb – korábbi kapcsolatból született – fia Svájcban él.

10. Kármán Irén szintén több nyilatkozatában beszélt Portik Tamásról. Az újságíró könyvet írt és filmet is forgatott az olajozásról, majd 2007-ben brutálisan megverték. Kármán munkája során meghitt viszonyba került Portikkal. „Soha egyetlen újságíró sem élvezhette azt a bizalmat, amit én, mert rajta keresztül beláthattam az alvilágba. Ez senkinek nem adatik meg, csak ha közéjük tartozik, vagy annak, akit egy nagy hatalmú ember közéjük visz” – nyilatkozta 2010-ben egy interjúban. A Heti Válasznak később már azt is elárulta, hogy az Energol-vezér érdekeltségében lévő Művészinas étteremben tanúja volt egy olyan találkozónak, amelyen az éjszakai élet befolyásos figurái vettek részt. A megbeszélésen Kármán állítása szerint ott volt az azóta szintén eljárás alá vont diszkópápa, Vizoviczki László is. Kármán megemlítette, hogy Portik nem érezte magát bűnözőnek. Pénze eredetéről ugyan nem beszélt, abba azonban bepillantást engedett, hogyan intézi üzleti ügyeit. Egy televíziós nyilatkozatában Kármán Irén arra a kérdésre, hogy Portik beszélt-e neki egy „nagy emberről”, azt válaszolta, hogy igen, és hogy a volt Energol-vezér szerint ezt a valakit „tisztelni kell”.

Hatalmas kérdés, hogy az elmúlt időszakban lefoglalt hanganyagokból kiderül-e, hogy ki volt az a nagy ember, akit Portik Tamás a főnökének tekintett és akit tisztelt.

A legnagyobb fordulatot természetesen az jelentené, ha a volt Energol-vezér megtörné a hallgatását, és részletes vallomást tenne. Így egyértelműen kiderülhetne, hogy kik voltak azok a politikusok, rendőrök, újságírók, üzletemberek, akikkel kapcsolatban állt, és tisztázódhatna az is, amivel Portik Tamás sok évvel ezelőtt rendszeresen kérkedett, vagyis hogy őt Horn Gyula öt perc alatt hívja vissza.

Na likvidáljátok világ szeme előtt vagy megnyuvasszátok , hogy csak nektek tudjon dalolni !!!

• 24139

Spirk József

ÚJSÁGÍRÓ. 2019. 01. 31. 15:43

Engedjék meg, hogy kinyilatkozzam, igenis tudunk arról, hogy az állományunkat foglalkoztatja a jövedelem. Nem az újságból jövünk erre rá.

Ezt Balogh János országos rendőrfőkapitány mondta egy szerdai ünnepségen Kiskunhalason, ahol az új határvadász-laktanyát adták át.

Balogh vezérőrnagy magasabb béreket egyelőre nem ígért, csak kitartást kért a rendőröktől. Azt üzente az utóbbi időben egyre hangosabban elégedetlenkedő állománynak, hogy a rossz fizetés „nem magyar specialitás, egész Európában hasonló kihívásokkal küzdenek a rendvédelmi szervek”.

A főkapitány azért hozzátette: biztos benne, hogy belátható időn belül biztosítva lesz a rendőrök magasabb megbecsültsége.

A kormány 2017-ben és 2018-ban közel 100 milliárd forintot biztosított a rendőrségnek a migráció ürügyén létszámbővítésre és eszközbeszerzésre, amiből jelentős összeget költöttek például a gépkocsipark átalakítására.

A rendőrök viszont januárban – a fegyveres rendvédelmi szervek állományától merőben szokatlan módon – a Zsaruellátó Facebook-oldalon kezdték közzétenni saját fizetési kivonatuk másolatát. A valós béreket bemutató mozgalom azután indult, hogy Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára január elején bejelentette: 2015 óta átlagosan 50 százalékkal emelkedett a hivatásos rendőrök bére.

A rendőrök szerint az állomány igen jelentős része semmit sem érzékelt az emelésből, és most is csupán havi 120-160 ezer forintból kell megélnie:

Lassan kiderül, hogy a rendőrök jelentős része éhbérért dolgozik

Akkorák az eltérések a fizetésekben, hogy legalább az állomány harmada a minimálbér körül keres, miközben a belügy 50 százalékos emelésről beszél.

És nem jobb a helyzet a tűzoltóknál sem:

160 ezer forintot se keres egy 7 éves gyakorlattal rendelkező tűzoltó

Azonnali béremelést sürget a szakszervezet.

Pénz nincs, kitartást kért a rendőröktől az országos főkapitány

kitartást Éljen szálasi !!

már itt tartunk .

Lassan jönnek a kommunisták az ÁVH -sok , és beindul a húsdaráló program a Duna lakóparknál újból érdemes lesz horgászni !!!

MÁR CSAK 212 EZER HOLOKAUSZT TÚLÉLŐ VAN IZRAELBEN

• zsido.com
• 2019. január 29, kedd

Átlagéletkoruk 80 év, 60%-uk nő, és várhatóan 2025-re fele ennyien lesznek, írja a zsido.com.

A nemzetközi holokauszt emléknap alkalmával az Izraeli Statisztikai Hivatal jelentést tett közzé az országban élő túlélőkről. Számuk 2018 végén 212 000 volt, átlagéletkoruk meghaladta a 80 évet és 60%-uk volt nő. Egy év alatt 9000 fővel csökkent a számuk, és 2025-ig feltehetően már csak fele ennyien élnek majd közülük.

A túlélők 65%-a Európából érkezett, minden harmadik a volt Szovjetunió területéről. Talán sokaknak meglepő, de az életben maradottak 35%-a Észak-Afrikából vagy Irakból alijázott.

A francia gyarmatbirodalomhoz tartozó Marokkó és Tunézia zsidó lakosságát szintén üldözték a nácibarát Vichy-kormány uralkodása alatt, Irakban pedig a Farhud nevű pogromsorozat alatt gyilkoltak meg több száz zsidót és fosztottak ki több tízezret.

A németországi és ausztriai túlélők többsége rögtön a háború után, még Izrael kikiáltását megelőzően érkezett a Szentföldre.

Magyarországról, Lengyelországból, Bulgáriából, Irakból és Líbiából pedig az első bevándorlási hullámmal, 1948 és 1951 között költöztek az újonnan megalakult államba.

Magyarországról az 1956-os forradalom után is sokan alijáztak, Lengyelországból pedig az 1968-as tisztogatási hullámot követően.

A volt Szovjetunióból leginkább 1991 után vándoroltak túlélők Izraelbe.

Majd csak kitalálnak egy újabb holomesét amivel zsarolni lehet a világot , ha elég sokszor elég sokan állítják a legenda valóság lesz !!!!

Pénz nincs, kitartást kért a rendőröktől az országos főkapitány

• 24139

Spirk József

ÚJSÁGÍRÓ. 2019. 01. 31. 15:43

Engedjék meg, hogy kinyilatkozzam, igenis tudunk arról, hogy az állományunkat foglalkoztatja a jövedelem. Nem az újságból jövünk erre rá.

Ezt Balogh János országos rendőrfőkapitány mondta egy szerdai ünnepségen Kiskunhalason, ahol az új határvadász-laktanyát adták át.

Balogh vezérőrnagy magasabb béreket egyelőre nem ígért, csak kitartást kért a rendőröktől. Azt üzente az utóbbi időben egyre hangosabban elégedetlenkedő állománynak, hogy a rossz fizetés „nem magyar specialitás, egész Európában hasonló kihívásokkal küzdenek a rendvédelmi szervek”.

A főkapitány azért hozzátette: biztos benne, hogy belátható időn belül biztosítva lesz a rendőrök magasabb megbecsültsége.

A kormány 2017-ben és 2018-ban közel 100 milliárd forintot biztosított a rendőrségnek a migráció ürügyén létszámbővítésre és eszközbeszerzésre, amiből jelentős összeget költöttek például a gépkocsipark átalakítására.

A rendőrök viszont januárban – a fegyveres rendvédelmi szervek állományától merőben szokatlan módon – a Zsaruellátó Facebook-oldalon kezdték közzétenni saját fizetési kivonatuk másolatát. A valós béreket bemutató mozgalom azután indult, hogy Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára január elején bejelentette: 2015 óta átlagosan 50 százalékkal emelkedett a hivatásos rendőrök bére.

A rendőrök szerint az állomány igen jelentős része semmit sem érzékelt az emelésből, és most is csupán havi 120-160 ezer forintból kell megélnie:

Lassan kiderül, hogy a rendőrök jelentős része éhbérért dolgozik

Akkorák az eltérések a fizetésekben, hogy legalább az állomány harmada a minimálbér körül keres, miközben a belügy 50 százalékos emelésről beszél.

És nem jobb a helyzet a tűzoltóknál sem:

160 ezer forintot se keres egy 7 éves gyakorlattal rendelkező tűzoltó

Azonnali béremelést sürget a szakszervezet.

És ime a rendőr sztori is !!!

A szíriai hadsereg állásait bombázta az amerikai katonai koalíció 
2019. 02. 03. Al-Isfahani (South Front) - forrás 

Február 2-án a késő esti órákban az amerikai katonai koalíció gépei megtámadták a Szíriai Arab OrientHadsereg egyik tüzérségi egységének állásait Al-Bukamal város közelében, Deir Ezzor kormányzóságban. 

"Szombaton, 2019 február 2-án 23:30-kor a nemzetközi koalíció légiereje légicsapást hajtott végre a csapataink egyik tüzérségi állása ellen, mely Al-Sukkariya körzetében tevékenykedett, Al-Bukamal várostól nyugatra. Ennek következtében egy tüzérségi állás megsemmisült és két katona megsebesült." 

Az amerikai katonai koalíció nem kommentálta az eseményt. A koalíció általában 24 órán belül nyilatkozatot szokott kiadni az ilyen jellegű eseményekkel kapcsolatban. 

A szíriai védelmi minisztérium szerint tavaly decemberben az amerikai koalíció föld-föld rakétákkal támadta a Szíriai Arab Hadsereg 21. Dandárjának állásait Al-Tanf térségében. A koalíció akkor azt nyilatkozta, hogy ők valójában az Iszlám Állam egyik parancsnokságát támadták. 

A Szíriai Arab Hadsereg állásai Al-Bukamal térségében megakadályozzák, hogy az Eufrátesz folyó völgyének középső részein bekerített Iszlám Államhoz tartozó terroristák elérjék a Homsz sivatagos területein lévő, terrorista csoportok által létrehozott állásokat. 

EZ MÁR AZ ÚJ HIDEGHÁBORÚ? OROSZORSZÁG IS KILÉPETT AZ ATOMRAKÉTÁKRÓL SZÓLÓ 1987-ES EGYEZMÉNYBŐL

Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap bejelentette, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét a szárazföldön állomásoztatott közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződésben, és elrendelte a szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú hiperszonikus rakéta kifejlesztését – olvasható az MTI gyorshírében.

"Tükörválaszt fogunk adni. Amerikai partnereink bejelentették, hogy felfüggesztik részvételüket a szerződésben, és mi is felfüggesztjük azt"

 - jelentette ki Putyin a Szergej Sojgu védelmi és Szergej Lavrov külügyminiszterrel megtartott tanácskozásán.

Az elnök utasítást adott arra, hogy az orosz fél szüntesse be tárgyalási kísérleteit az INF-szerződéssel kapcsolatban. A közepes és rövid hatótávolságú rakéták korlátozásának ügyében javaslataik

"az asztalon maradnak, az ajtó nyitva áll a tárgyalás előtt. Mindezzel együtt arra kérem mindkét tárcát, hogy ne kezdeményezzen tárgyalásokat ezzel a problémával kapcsolatban"

 - mondta.

"Megvárjuk, amíg partnereink megérnek arra, hogy egyenjogú, tartalmas párbeszédet folytassanak velünk ebben a számunkra, a partnereink és az egész világ számára is nagyon fontos témában"

 - tette hozzá.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken bejelentette, hogy az Egyesült Államok megkezdi az INF-egyezményből való kivonulás folyamatát, és szombattól felfüggeszti ebből a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből eredő kötelezettségvállalásait. Donald Trump elnök is ilyen értelmű nyilatkozatot adott ki.

Közleményében Donald Trump úgy fogalmazott: a kivonulás hat hónapon belül befejeződik, hacsak Oroszország nem tér vissza a szerződés teljesítéséhez,

"megsemmisítve az egyezményt sértő minden rakétáját, rakétaindítóját és a hozzájuk tartozó berendezést".

Az amerikaiak szerint Oroszország éveken keresztül lelkiismeret-furdalás nélkül megsértette a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződést: "európaiak és amerikaiak millióit sodorja nagyobb veszélybe". Az Egyesült Államok ezzel indokolja "válaszlépésüket".

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte: Oroszország fenntartja a jogot a megfelelő válaszlépésekre abban az esetben, ha az Egyesült Államok kilép az INF-szerződésből.

Az INF-szerződést 1987-ben írta alá az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió Az egyezmény a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. A szerződés, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

(Címlapofotó: Béli Balázs/Alfahír)

AZ USA TÉNYLEG FELRÚGHATJA AZ ATOMRAKÉTÁKRÓL SZÓLÓ 1987-ES EGYEZMÉNYT

Oroszország "nem tesz erőfeszítést" a nukleáris egyezményben foglaltak betartására - jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter csütörtökön a jobboldali Newsmax televíziónak adott interjújában.

Az amerikai diplomácia irányítója egy sor más kérdésben is kifejtette álláspontját, így kitért például Szíriára, Iránra, a Közel-Keletre és Európára.

ATOMSZERZŐDÉS

Hangsúlyozta, hogy Moszkva a Donald Trump elnök által adott 60 napos határidőn belül eddig semmit sem tett a hidegháborút lezáró atomszerződés tiszteletben tartására.

"Számunkra nincs értelme annak, hogy részt vegyünk egy olyan kétszereplős szerződésben, amelyet csak az egyik szereplője tart be"

 - fogalmazott. 

Donald Trump amerikai elnök októberben egy kampánykörúton jelentette be, hogy kormányzata felmondja a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodást (INF), mivel szerinte Oroszország megsérti ezt az 1987-ben Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet vezető által aláírt egyezményt. Trump októberben nem bocsátkozott részletekbe azt illetően, hogy Moszkva mivel sérti meg a megállapodást, de közölte, hogy az orosz félnek 2019. február 4-ig kell lépéseket tennie az INF-ben foglaltak betartására, vagyis a szerződés által tiltott fegyverzeteit ki kell vonnia Európából, ellenkező esetben Washington egyoldalúan kilép a szerződésből.

Az INF-szerződés egyébként földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról rendelkezett, meghatározva a robbanófejek számát és a rakéták hatótávolságának nagyságát.

A Newsmaxnek adott interjújában Pompeo megerősítette: az amerikai kormányzat azon dolgozik, hogy elérje a Moszkvában letartóztatásban lévő Paul Whelan volt tengerészgyalogos szabadon bocsátását. Whelan ellen csütörtökön emeltek vádat kémkedés miatt. A külügyminiszter közölte azt is, hogy Jon Huntsman moszkvai amerikai nagykövet személyesen találkozott Whelannel, és a letartóztatott férfi már telefonon beszélhetett is Michiganben élő családtagjaival. 

KÖZEL-KELET

Szíriáról szólva a tárcavezető megerősítette a csapatkivonást, de nem kívánt részletekbe bocsátkozni a mintegy kétezer amerikai katona kivonásának határidejéről és menetrendjéről. "Nem akarom, hogy ellenfeleink pontosan tudják, mikor kezdődik (a csapatkivonás), de az irányelvek egyértelműek, és be is lesznek tartva" - jelentette ki. Hozzátette: az amerikai elnök eltökélt a Közel-Kelet biztonságának előmozdításában.     

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jövő héten John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és Jim Jeffrey szíriai különmegbízott török tisztségviselőkkel egyeztet a szíriai helyzetről.     

A közel-keleti térség stabilitásához Mike Pompeo fontosnak mondta az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelem folytatását és Irán befolyásának visszaszorítását. "Folyamatosan értékeljük az Irán ellen hozott szankciókat és hatékonyságukat" - mondta, de nem említette, hogy az amerikai kormányzat újabb szankciókat fontolgatna. Azt állította, a büntetőintézkedések végső célja az, hogy "olyan környezetet teremtsenek, amelyben az iráni nép jobban él, mint a mai zsarnok rezsim alatt".

Szeretkezz ne háborúzz !!!!!

PUTYIN: OROSZORSZÁG CÉLBA VESZI AZOKAT AZ EURÓPAI ORSZÁGOKAT, MELYEK BEENGEDIK AZ AMERIKAI RAKÉTÁKAT

Oroszország kénytelen lesz célba venni azokat az európai országokat, amelyek amerikai közepes és rövid hatótávolságú rakétákat fogadnak majd be azután, hogy az Egyesült Államok felmondja ennek a fegyverkategóriának a megsemmisítéséről megkötött, úgynevezett INF-egyezményt.

Erre Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztetett szerda este az olasz vendégével, Giuseppe Conte olasz kormányfővel közös moszkvai sajtóértekezletén. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország szimmetrikusan fog válaszolni azokra a lépésekre, amelyeket az Egyesült Államok fog megtenni a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről megkötött (INF) szerződés felmondása után.

"Ha az Egyesült Államok kivonul az INF-megállapodásból, a legfőbb kérdés az lesz, hogy mit tesz majd az újonnan hozzáférhető rakétákkal. Ha Európába szállítják őket, akkor a válaszunknak természetesen tükröznie kell majd ezt" - mondta az orosz vezető.

"És azoknak az európai országoknak, amelyek ebbe beleegyeznek (az amerikai rakéták területükre telepítésével), meg kell érteniük, hogy saját érdekeiket egy lehetséges rakétacsapás fenyegetése mögé helyezik"

- tette hozzá.

Mint mondta, Oroszország képes lesz gyorsan reagálni. Kifejezte reményét, hogy november 11-én módja lesz majd a témát megvitatni Donald Trump amerikai elnökkel.

NYOLC ÁLTALÁNOSSAL PARKOLÓŐRKÉNT DOLGOZOTT, DE SEBÉSZNEK ADTA KI MAGÁT ÉS MŰTÖTT IS

Matteo Politi egy olasz férfi, nyolc általánost végzett és eredeti munkája parkolóőr. A férfi több mint egy éve él Romániában, ahol azt kamuzta, hogy a Johns Hopkins Orvosi Egyetemen végzett és van orvosi kamarai engedélye is, csak az intézmény túlterhelt, ezért egyelőre nem állították ki a papírokat.

Romániában a dokumentumok hiánya valamiért nem okozott problémát, így több műtétet is végrehajtott magánkórházakban, plasztikai sebészként. A lebukást az hozta el, hogy feltűnt az asszisztenseknek: nem az előírtak szerint mosakodik be műtét előtt Matteo Politi, ráadásul azt sem tudta, hogy az orvosi kesztyűt hogyan kell felhúzni. Szerencsére senki nem halt meg.

A férfit Olaszországban már el is ítélték egy hasonló eset miatt, akkor kardiológusnak adta ki magát. A romániai ügyben vizsgálat indult.

(Transindex)

Csodálkozom , hogy ez nem itt nálunk történt én is dolgoztam az egészségügyben , és bizony izraeli tagokat foglalkoztattak diploma nélkül , gondolom ezt mélyen el kell halgatnunk , mert ugye nálunk teljesen mindegy , hogy ki öli végöl is a magyart !!!

BUKTÁK A PERT: 23 MILLIÁRD FORINTOT FIZETHET KAMATOSTUL A MAGYAR ÁLLAM A SODEXÓNAK

A Világbank mellett működő választott bíróság, az International Center for Settlement of Investment Disputes (ICSID) döntése alapján Magyarországnak 73 millió eurót (nagyjából 23 milliárd forintot) plusz a kamatot kell kifizetnie a Sodexónak az utalványos piac átalakítása miatt. A kormány változtatott a cafetéria-rendszeren, így szorult ki a francia Sodexo az étkezésiutalvány-piacról. A Sodexo - több társával együtt - ezután fordult az ICSID-hez. Hasonló ügyben az Európai Bíróság már egy másik cég, az Edenred javára ítélt a magyar állammal szemben, akkor 7 milliárd forint kártérítést kellett fizetni, az EB érve szerint ellentétes az EU-s joggal, hogy az utalványokat csak magyar kibocsátó állíthatja elő. A kormánynak 120 napja van fellebbezni a mostani döntés ellen.

(Napi.hu)

Trump döntése hozza el az új fegyverkezési versenyt?

BOLCSÓ DÁNIELKÖVETÉS

IVÁN ANDRÁSKÖVETÉS

2018.10.31. 13:34

Donald Trump amerikai elnök újabb egyezményből léptetné ki az Egyesült Államokat, ezúttal a közepes hatótávolságú atomrakéták leszereléséről szóló több évtizedes amerikai-orosz megállapodást rúgná fel. Trump egyrészt azzal vádolta Oroszországot, hogy egyébként is megszegi a megállapodást, ami viszont megakadályozza az Egyesült Államokat abban, hogy hatékonyan felvegye a versenyt a kínai fegyverkezéssel a következő évtizedek legfontosabb geopolitikai régiójává váló csendes-óceáni térségben.

Ha az Egyesült Államok hivatalosan is megindítja a kilépést, akkor fél éven belül vége lehet az egyezménynek. A bejelentés megosztja a szakértőket, vannak, akik üdvözölték Trump lépését, szerintük az USA fölöslegesen korlátozza magát, mások szerint viszont óriási hibát követ el az amerikai elnök, ami az összes fegyverkorlátozási szerződés és mozgalom jövőjére is hatással lehet, és elkerülhetetlenné tenne egy újabb fegyverkezési versenyt. Az egyezmény sorsa minden bizonnyal központi kérdés lesz majd Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök november 11-i második csúcstalálkozóján is.

Reagan és Gorbacsov írta alá

Az INF-szerződést 1987 végén írta alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár, és végül az amerikai szenátus ratifikálása és a moszkvai ellenjegyzés után, 1988. június 1-jén lépett életbe. Az egyezmény a hidegháborús éra mérföldkövének tekinthető, mert ez volt az első alkalom, hogy a két szuperhatalom a nukleáris arzenálja csökkentéséről állapodott meg.

Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan 1987. december 8-án, Washingtonban írta alá az egyezményt

Fotó: Photo 12

Az INF (Intermediate-Range Nuclear Forces, közepes hatótávolságú nukleáris erők) rövidítés csalóka, mert valójában a szerződés a fegyvereknek ennél részben tágabb, részben szűkebb körére vonatkozik:

• két fegyvertípusra: a ballisztikusa rakétákra és a robotrepülőgépekre; viszont
• nem csak a közepes, hanem a rövid hatótávolságúakra (vagyis 500 és 5500 kilométeres hatótávon belül mindenre); illetve
• nem csak a nukleáris, de a hagyományos robbanótöltettel felszereltekre is;
• ugyanakkor csak a földi indításúakra, tehát a hajóról, tengeralattjáróról vagy repülőről indíthatókra egyáltalán nem. Ezeket javában fejlesztették is az elmúlt évtizedekben.

1. BGM–109G Gryphon robotrepülőgép

És a szovjet oldalon:

1. R–12 Dvina (Nato-kódja: SS–4 Sandal) ballisztikus rakéta
2. R–14 Uszovaja (SS–5 Skean) ballisztikus rakéta
3. TR–1 Temp (SS–12 Scaleboard) ballisztikus rakéta
4. RSZD–10 Pionyer (SS–20 Saber) ballisztikus rakéta
5. OTR–23 Oka (SS–23 Spider) ballisztikus rakéta
6. RK-55 Granat (SSC–X–4 Slingshot) robotrepülőgép

Az érintett fegyverek köre tehát pontosan: a földi indítású, hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt, rövid és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek. A szerződés célja ezeknek a kölcsönös felszámolása, illetve a jövőbeni fejlesztésük megakadályozása volt.

A szerződés három éves határidőt szabott meg, 1991. június 1-ig kellett megsemmisíteni a meglévő készleteket. Végül összesen 2692 fegyvert (846 amerikait és 1846 szovjetet) számoltak fel. Emellett mindkét fél megsemmisítette a fegyverek indításához és szállításához kapcsolódó eszközeit is. Az atomfegyverek további korlátozására – többek között az interkontinentális rakétákra – vonatkozó 1991-es START (Strategic Arms Reduction Treaty), majd annak utódjaival együtt az INF-nek kulcsfontosságú szerepe volt az atomfegyverkezési verseny befejezésében.

Egy Pershing II rakéta

Fotó: Denver Post

A Szovjetunió felbomlása után a szerződést Oroszország mellett több másik utódállamra is kiterjesztették, így ma Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán is részt vesz a megállapodásban. (Türkmenisztán és Üzbegisztán viszont közös megegyezéssel távol marad a találkozóktól.) Bár az egyezményhez más nem csatlakozott, a hidegháború vége óta több európai ország is leszerelte a szerződés hatálya alá tartozó fegyvereit, köztük Németország és a volt keleti blokk legtöbb országa. Szlovákia csak 2000-ben tette ezt meg amerikai nyomásra, utolsóként pedig Bulgária adta be a derekát 2002-ben.

Már Obama az egyezmény megsértésével vádolta az oroszokat

Volt még egy fontos, még korábbra visszanyúló hidegháborús egyezmény, az ABMT (Anti-Ballistic Missile Treaty) a rakétaelhárító védelmi rendszereket korlátozta, ezt még 1972-ben kötötte meg egymással az Egyesült Államok és a Szovjetunió. Az Egyesült Államok George W. Bush alatt Észak-Korea, vagy Irán felől érkező fenyegetésekre hivatkozva előbb módosítani akarta az egyezményt, majd miután Oroszország ezt ellenezte, az USA teljesen kilépett a szerződésből. Az Egyesült Államok megkezdte a kelet-európai rakétapajzs kiépítését, amit Oroszország fenyegetésként fogott fel. 2007-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök már azt mondta az elhíresült müncheni beszédében, hogy az INF nem szolgálja Oroszország érdekeit.

Orosz tengerészgyalogosok 2014 márciusában a krími Szevasztopolban

Fotó: Viktor Drachev

Habár Barack Obama első ciklusa alatt megpróbálták újraindítani az amerikai-orosz kapcsolatokat – akkori az új START-szerződés is –, de aztán a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai konfliktus után újra mélypontra jutott a két ország viszonya. Jó pár éve folyamatosan napirenden van, hogy

AZ OROSZ FÉL TITOKBAN A SZERZŐDÉST MEGSÉRTVE FEJLESZT ÚJ FEGYVEREKET.

Az USA hivatalosan először még Barack Obama elnöksége alatt, egy 2014-es jelentésben állította, hogy az oroszok földi indítású robotrepülőgépet tesztelnek, majd ezt a vádat a következő években rendre megismételték – Oroszország pedig rendre tagadta. A 2017-es amerikai jelentés meg is nevezi a szerintük az egyezménybe ütköző eszközt: az SSC-8 (feltételezett orosz megjelöléssel 9M729) földi indítású robotrepülőgépet, amelynek a hatótávolsága amerikai becslések szerint alulról súrolja az egyezményben meghatározott 5500 kilométeres limitet.

Bár egy október eleji NATO-gyűlésen Jens Stoltenberg főtitkár azt mondta, a szövetség minden tagállama egyetért abban, hogy Oroszország veszélyezteti az egyezményt, az oroszok szerint valójában az amerikaiak a hunyók. Az orosz narratíva szerint egyrészt a szerződés megszegésének minősül, hogy az USA szerintük támadásra is könnyedén bevethető légvédelmi rendszereket telepít Európába; másrészt az olyan harci drónok is szúrják a szemüket, mint a Predetor vagy a Reaper. Egyébként még ha kifejezett szerződésszegést az elérhető információk szerint nem is követett el, annyi biztos, hogy az amerikai fél is előszeretettel keresi a kiskapukat az egyezményen.

Bolton keze lehet a dologban

Az elmúlt években ugyan folyamatosan voltak kritikák az egyezménnyel szemben, de Trump kormánya még tavaly is azt tervezgette, milyen nyomásgyakorlások jöhetnek szóba Oroszországgal szemben. A szerződés felmondása olyannyira nem volt napirenden, hogy Jon Huntsman moszkvai nagykövet még a nyáron is arról beszélt, hogy az INF az egyik legsikeresebb egyezmény a fegyverkorlátozás történetében. Az Egyesült Államok álláspontjának változásában fontos szerepe lehetett annak, hogy fél éve John Bolton lett a Fehér Házban Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója.

John Bolton

Fotó: David Mdzinarishvili

Bolton korábban George W. Bush kormányzatában is fontos pozíciókat töltött be, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete is volt, és szerepe volt abban is, hogy a republikánus elnök kilépett az ABMT-ből. Bolton régóta ellenzi a nemzetközi és a kétoldalú fegyverkorlátozási egyezményeket, amik szerinte

NEM ÉRIK EL A SZÜKSÉGES CÉLT, KÖZBEN VISZONT GÚZSBA KÖTIK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKAT.

Az iráni atomalku felmondását is szorgalmazó Bolton korábban egy 2011-es cikkében amellett érvelt, hogy az egyezményből teljesen kimaradó Kínára hivatkozva vagy ki kellene bővíteni az INF-et, vagy pedig teljesen ki kellene lépnie az USA-nak a szerződésből.

Vannak, akik szerint már nagyon érett

Trump bejelentése után a döntés támogatói és ellenzői is felvonultatták az érveiket az INF ellen és mellett. Számos amerikai szakértő támogatásáról biztosította Trump döntését, többek között az amerikai elnökkel sokszor kritikus Washington Postban is jelent meg erről véleménycikk. Matthew Kroenig, az Atlantic Council munkatársa arról írt, hogy semmi esély nem volt arra, hogy együttműködésre bírják Oroszországot, így lényegében egyoldalúan, az Egyesült Államokra nézve tartottak volna fent egy korlátozást.

Sokan érveltek azzal, hogy a hidegháborúban ugyan még az Egyesült Államok és a Szovjetunió adta a két erőteret, ami körül a világ forgott, azonban most Kína és más országok is rohamtempóban fejlesztenek olyan fegyvereket, amik az INF hatálya alá esnek. Ezzel pedig stratégiai hátrányba hozhatják az Egyesült Államokat a csendes-óceáni térségben, és azon belül is a Dél-kínai-tengeren, ahol Peking az elmúlt években tucatszámra húzta fel a mesterséges szigeteket.

Kínai mesterséges sziget a Dél-Kínai tengeren

Fotó: DigitalGlobe/ScapeWare3d

Az egyezmény felrúgásának támogatói szerint az is fontos szempont, hogy a földi indítású rakéták indítóállításait sokkal olcsóbb fenntartani, és mozgatni, mint az INF mellett is fejlesztett légi-, és tengeri fegyvereknél. A Tomahawkok bevetésére alkalmas rombolók, és a modern vadászbombázók is sokkal drágábbak, mint a viszonylag könnyedén telepíthető mobil indítóállások.

Új fegyverkezési versenytől tartanak

A bejelentés bírálói szerint azonban az INF felmondása tovább fokozhatja a feszültséget az Egyesült Államok és Oroszország között, és a status quo felbomlásával hosszabb távon is veszélyesebb irányt vehet a két ország stratégiai rivalizálása. „Éppen alvajárva haladunk egy korlátok nélküli új fegyverkezési verseny felé” – mondta a Reagan-éra alatt az egyezmény kidolgozásában részt vevő Richard Burt az Atlanticnek. Az is a kockázatok között van, hogy további országok szállnak be az atomversenybe, vagy indokolhatják meg könnyebben a két legfontosabb atomhatalom lépéseit látva, miért nem tartanak magukra érvényesnek semmilyen korlátozást.

Sokan attól tartanak, hogy

ÍGY SOKKAL NEHEZEBB LESZ KORLÁTOZÁSOKAT ELÉRNI A JÖVŐ FEGYVEREINEK, A KIBERHADVISELÉSNEK ÉS A GENETIKAI BEAVATKOZÁSOKNAK AZ ESETÉBEN IS.

Szerintük a mostani egyezményeket kiszélesítve, és azokra építve kellene az új területeket is lefedni. Az INF esetleges felbomlásával rögtön kérdésessé válna az új START-szerződés jövője is, ezt 2021-ig kellene megújítani, különben megszűnik. Ebben az esetben 1972 óta először nem lenne jogilag kötelező érvényű korlátozás a világ két legnagyobb nukleáris arzenálja esetében.

Orosz és kirgiz csapatok gyakorlatoznak Tanchi repülőterén 2018. szeptember 25-én

Fotó: Vyacheslav Oseledko

Az is egy előkerülő érv, hogy Trump hiába hangoztatja, hogy régi rossz alkuk helyett új jó egyezményeket akar, atomügyben nem tudott megállapodni Észak-Koreával, és Iránnal sem, az INF esetében pedig Oroszországot és Kínát, vagy akár az összes atomhatalmat kellene összeterelni. Ehhez hozzájön, hogy újabb ponton válhatnak szét az Egyesült Államoknak, és európai NATO-szövetségeseinek az érdekei.

Európa nem örül

Ha Trump kilép az INF-ből, az elsősorban európai országokat fog érzékenyen érinteni, hiszen egy konfliktus esetén ezek az amerikai szövetségesek kerülhetnének a kis- és közepes hatótávolságú orosz rakéták célkeresztjébe. Nem véletlen, hogy európai vezetők abban támogatták volna az USA-t, hogy vonja keményebben felelősségre Oroszországot, de többségében nem támogatták a kilépését az INF-ből. Federica Mogherini EU-s külügyi főképviselő

AZ EURÓPAI BIZTONSÁGPOLITIKA FONTOS ELEMÉNEK NEVEZTE AZ EGYEZMÉNYT, AMI NÉLKÜL SZERINTE CSAK FOKOZÓDNA A BIZONYTALANSÁG A VILÁGBAN.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, hogy az USA európai szövetségesei nem terveznek több atomfegyvert telepíteni Európába, viszont hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben betartotta az INF-et, ellentétben az oroszokkal. Az Atlantic azt is hozzátette, hogy európai vezetők soha nem kritizálták az ügyben elég hangsúlyosan Oroszországot.

A mostani kilépési szándékkal kapcsolatban amerikai oldalról is hallani azonban olyan hangokat, hogy Trumpék azért is rosszul kezelték a helyzetet, mert még ha jogos is a lépésük, a világ nagy része szemében ők tűnnek fel a szerződés felrúgójaként. Moszkva így duplán örülhet, hiszen megtarthatja az egyezmény tiltása ellenére – állítólag – fejlesztett fegyvereit, miközben Washingtont okolhatja a fegyverkezési verseny elmérgesedéséért.

Donald Trump

Fotó: Carlos Barria

Putyin már beszélt is arról, hogy szimmetrikus lépéseket tesznek azokkal, amikre az Egyesült Államok készül, miután kilépett az egyezményből. Szerinte az a kérdés, mi lesz az amerikai rakétákkal, de fenyegetően hozzátette, hogy Oroszország kénytelen lesz célba venni azokat az európai országokat, amik amerikai rakétákat fogadnának be. A kilépési szándékot is meg akarja vitatni a november 11-i párizsi találkozójukon Trumppal, de a Kreml csak „az órák egyeztetésére” készül.

A kínai színtér lesz a legfontosabb

Amiben egyetértés van: az USA és Oroszország szerint se fair, hogy amíg ők többé-kevésbé megtartóztatják magukat, közben Kína szabadon fegyverkezhet. Trumpéknak az orosz szerződésszegések mellett az szúrja még a szemét, hogy Kína állva hagyja őket az ázsiai térségben. Mivel Kína soha nem volt az egyezmény része, az annak megkötése óta eltelt 30 évben is zavartalanul fejleszthetett abban a fegyverkategóriában, amelyet az amerikaiak és az oroszok a maguk arzenáljából gyakorlatilag eltöröltek.

Harry Harris, az amerikai csendes-óceáni haderő akkori parancsnoka 2017-ben a szenátusi meghallgatásán azt mondta, ma a kínai hadsereg rendelkezik a világ legnagyobb és legváltozatosabb rakétaarzenáljával, amely több mint kétezer ballisztikus rakétából és robotrepülőgépből áll, és ennek 95 százaléka az INF-szerződésbe ütközne, már ha az vonatkozna Kínára is. Ráadásul a lassuló gazdaság ellenére is növelni akarják a védelmi kiadásokat: 2007 és 2016 között évente átlagosan 8,5 százalékkal fordítottak többet fegyverkezésre.

DF-26 típusú kínai ballisztikus rakéták egy katonai parádén Pekingben 2015. szeptember 3-án

Fotó: Greg Baker

A növekvő kínai haderő miatt pedig a félelmek szerint az USA egyre kevésbé fogja tudni ellátni a térségbeli szövetségesei felé fennálló védelmi kötelezettségeit. Egy idei Pentagon-jelentés szerint Kína jelentős mértékben fejlesztette a robotrepülőgép-arzenálját, emiatt pedig szükség esetén az amerikai hadihajók nehezebben tudnák megközelíteni a kínai partokat, így az Egyesült Államok hátrányos helyzetből indulna egy fegyveres konfliktus esetén.

Bár a hivatalos álláspont szerint a ma a régióban rendelkezésre álló amerikai hadi kapacitások elegendőek a kínai fenyegetés ellensúlyozására, a megállapodás felmondását pártolók szerint a szárazföldi megoldások jelentősen költséghatékonyabbak lennének, mint a most elérhető tengeri és légi alternatívák, illetve a nagyobb hatótávú interkontinentális rakéták. Az egyezmény korlátozásai ugyanis ma azt eredményezik, hogy az USA-nak a jóval praktikusabb mobil földi indítóállások helyett drágább légi és vízi indítású robotrepülőgépekre kell hagyatkoznia. Ezzel pedig a korlátozott kapacitású légi és vízi haderőt is lekötik, így nem marad erőforrás olyan más fontos feladatokra, mint a tengeralattjárók és a légi támadások elleni védelem.

Mivel Kínának már maga a földrajzi helyzete is előnyt jelent a térségben, a közepes hatótávolságú fegyverekkel viszonylag zavartalanul tudja ellenőrzése alatt tartani a környező amerikai bázisokat és hadihajókat. Ha viszont az USA a szerződés béklyójától megszabadulva földi indítású fegyverrendszerek telepítésébe kezdene a környező szövetségeseinél, Kína területe egycsapásra megnyílna a potenciális támadások előtt, így nekik is bele kellene kezdeniük a komolyabb légvédelmi rendszer kiépítésébe, amire eddig nem voltak rákényszerülve –

MÁRPEDIG MINDEN VÉDELEMRE ELKÖLTÖTT JÜAN OLYAN JÜAN, AMELYET NEM A MÁR ÍGY IS TEKINTÉLYES TÁMADÓ KÉPESSÉGEK TOVÁBBI FEJLESZTÉSÉRE KÖLTENEK EL.

Más kérdés, hogy egyáltalán nem biztos, hogy olyan könnyű lenne helyet találni azoknak a földi telepítésű rendszereknek Kína körül. Az USA-hoz tartozó Guam szigetére nyilván mehetnének, de Japánnal vagy a Fülöp-szigetekkel például már minden bizonnyal izzasztóbban lennének a tárgyalások.

Régóta tervezgették, miket gyárthatnának

A Breaking Defense megszerzett egy kiadatlan, 2013-as Pentagon-jelentést, amely az INF-szerződésből való kilépéssel foglalkozott. Ez egyrészt jól mutatja, hogy az USA már bőven Trump bejelentése, sőt hatalomra kerülése előtt komolyan fontolgatta a megállapodás felrúgását. Másrészt konkrét forgatókönyveket is megvizsgált a kilépés esetére.

A kongresszusi megrendelésre készült jelentés négy lehetőséget vázolt fel:

1. Már létező, rövidebb hatótávú fegyverek hatótávolságának meghosszabbítása

Az egyezmény által nem érintett, tengeri és légi indítású fegyvere sokféle van az USA-nak, földi indításúból csak a 300 kilométeres MGM-140 ATACMS rendszer jöhetne szóba, de ezzel kapcsolatban már korábban eldőlt, hogy nem érné meg továbbfejleszteni.

Fejlesztés alatt áll viszont a PRSM nevű rendszer, amelynek a tervezett hatótávja 499 kilométer – ami nem technológiai korlát, hanem éppen az egyezmény miatt vállalt önkorlátozás. Így a szerződés felmondása esetén adná magát a PRSM hatótávjának növelése.

2. Szárazföldi indítású robotrepülőgépek fejlesztése

Az INF-szerződés által megsemmisítésre ítélt BGM–109G a tengeri járműveken a mai napig használt BGM–109 Tomahawk földi indítású variánsa volt. Nem sokból tartana újból hadrendbe állítani egy földi indítású Tomahawk-típust. Pláne, hogy az USA már amúgy is tervezi az Aegis ballisztikusrakéta-védelmi rendszere Aegis Ashore szárazföldi elemeinek telepítését Lengyelországba és Romániába, amelyeket kisebb módosításokkal feltehetően támadó feladatokra is át lehetne alakítani. (Nem véletlen, hogy Oroszország éppen ezek telepítését ellenzi olyan hevesen.)

3.Szárazföldi indítású közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták fejlesztése

Az egyezmény értelmében megsemmisített Pershing II ballisztikus rakétákhoz hasonló amerikai fegyver ma nincs használatban, de nem is biztos, hogy sok értelme lenne erre a régi és kiszámítható technológiára koncentrálni.

4. Pályamódosításra képes szárazföldi indítású közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták fejlesztése

Ez a ballisztikus rakéták jól bevált technológiájának továbbfejlesztése. A hagyományos gyorsítófokozattal szemben az újabb típusú TSV-k (Trajectory Shaping Vehicles) már képesek annyi manőverezésre, hogy kevésbé legyen kiszámítható a röppályájuk, így nehezebb ellenük védekezni, viszont könnyebb lenne a kifejlesztésük, mint a jóval költségesebb és bonyolultabb hiperszonikus fegyvereké – amelyek terén az USA amúgy is elég nagy lemaradásban van –, így ideális arany középútnak bizonyulhatnak.

Borítókép: az észak-koreai Hvaszong-14 interkontinentális ballisztikus rakéta tesztje 2017. július 4-én. Fotó: AFP.

Itt a válasz Trumpnak: Oroszország rakétát fejleszt

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton bejelentette, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét a szárazföldön állomásoztatott közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződésben, valamint elrendelte a Kalibr manőverező repülőgépek szárazföldi változatának és a szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú hiperszonikus rakétának a kifejlesztését.

A bejelentéssel Oroszország az Egyesült Államok pénteki lépésére reagált, miután az USA pénteken kilépett a megállapodásból.

„Tükörválaszt fogunk adni. Amerikai partnereink bejelentették, hogy felfüggesztik részvételüket a szerződésben, és mi is felfüggesztjük azt” – jelentette ki Putyin a Szergej Sojgu védelmi és Szergej Lavrov külügyminiszterrel megtartott tanácskozásán. Az orosz elnök emellett utasítást adott arra, hogy az orosz fél szüntesse be tárgyalási kísérleteit az INF-szerződéssel kapcsolatban.

A közepes hatótávolságú atomrakéták leszereléséről szóló amerikai-orosz egyezmény egy több évtizedes megállapodás, amelyet Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár írtak alá 1987-ben, és amelynek értelmében a két nagyhatalom első alkalommal egyezett meg abban, hogy csökkentik saját nukleáris fegyverállományukat.

Ennek mondott búcsút pénteken Donald Trump: külügyminisztere, Mike Pompeo ekkor jelentette be, hogy az USA megkezdi a mintegy féléves kilépési folyamatot, egyúttal ultimátumot is adva Oroszországnak: mondván, a teljes kivonulásuk elmaradhat, ha Oroszország visszatér a szerződés teljesítéséhez, „megsemmisítve az egyezményt sértő minden rakétáját, rakétaindítóját és a hozzájuk tartozó berendezést”.

Az, hogy USA az egyezmény megszegésével vádolja Oroszországot, nem új fejlemény: az amerikaiak már 2013 óta többször állították, hogy  szárazföldi indítású közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták és szárazföldi indítású robotrepülőgépek fejlesztésével Putyin túl messzire ment, ami nem fér bele a megállapodás kereteibe.

Az USA lépését az ország NATO-szövetségesei is támogatták, hangsúlyozva, hogy hangsúlyozta, hogy Oroszország megsérti az INF-megállapodás rendelkezéseit.

(MTI/Russia Today/The Guardian)

Az oroszok több mint fele szerint háború közeleg

2019. január 31. 10:56, utolsó frissítés: 10:56 Az oroszok többsége szerint elkerülhetetlen egy újabb háború, legalábbis ez derül ki a független közvélemény-kutató Levada Center szerdán publikált kutatásából. A megkérdezett oroszok szerint bármelyik pillanatban kitörhet egy újabb háború Oroszország és más államok között. A kutatás szerint az oroszok 56 százaléka véli úgy, hogy valós egy háború kitörésének esélye, míg 39 százalékuk szerint az országot érintő háborús fenyegetés nem tekinthető valósnak. A megkérdezettek 88 százaléka eközben bízik az orosz fegyveres erőkben, melyek „készek megvédeni az országot egy háborús esemény, vagy katonai fenyegetés esetén". A felmérést tavaly decemberben 1600 fő részvételével készítették, akik 52 különböző orosz régióból válaszoltak a kérdőívre. A háborútól való félelem egyébként nem most a legmagasabb az országban. A Krím-félszigetet Oroszországhoz történő „csatolása” után a megkérdezettek 68%-a tartott a háború kitörésétől. (Euronews) - a Transindex.ro portálról

Több ország is készül az atomháborúra - Elkerülhetetlen a katasztrófa?

Miközben Guam, Dél-Korea és Japán is készül a háborúra, egy amerikai katonai felsővezető Dél-Koreába utazott, hogy az ország vezetőivel egyeztessen a Koreai-félszigeten uralkodó feszült helyzettel kapcsolatosan. A világ vezetői nyugtatni próbálják a kedélyeket és arra kérik Trump elnököt, tegyen meg mindent azért, hogy a tárgyalóasztal mellé visszaülhessenek Észak-Koreával, ők viszont továbbra sem hajlandók feladni az atomprogramjukat. 

Dél-Koreában az USA vezérkari főnöke

A CNN számol be arról, hogy Joseph Dunford tábornok, az Amerikai Egyesült Államok hadseregének vezérkari főnöke ma érkezett a Dél-Koreában felépített Osan légi bázisra és a félszigeten állomásozó amerikai csapatokkal, valamint Dél-Korea elnökével, Mun Dzseinnel is találkozik. A vezérkar a Facebookon közölte, hogy az észak-koreai helyzettől függetlenül sor került volna a találkozóra, azonban vélhetően mégis ez lesz a fő téma a meetingen. 

Az utazás rávilágít a kőkemény elköteleződésünkre a Koreai Köztársaság védelme iránt Észak-Korea provokációja és fenyegetései ellenére

- írja a vezérkar a közösségi oldalon.

Dunford találkozik egyébként az Egyesült Államok csendes-óceáni flottájának parancsnokságával is Hawaiin, valamint a japán és kínai vezetéssel is.

Készülnek a támadásra

Közben napok kérdése és Kim Dzsongun elé kerül egy terv arról, hogy fognak négy rakétát lőni az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozó Guam köré a tengerbe, amelynek megvalósításáról végül a "bölcs vezér" dönt majd.Guam közben gőzerővel készül a rakétatámadásra: a sziget belbiztonsági szervezete a hidegháborús időket idéző nyomtatványokat adott ki a lakosságnak, amiben azt részletezik, mit tehetnek a fenyegetés esetén. A papírt itt nézheti meg.

Közben Japán elkezdett Patriot rakétavédelmi rendszereket telepíteni több a Japán Önvédelmi Erőhöz (JSDF) tartozó bázisra is.Phenjan közölte: hármat már fel is derítettek a rakétavédelmi rendszerekből; Simane, Hirosima és Kócsi tartományokban vannak elhelyezve. A JSDF egy képviselője erre azt reagálta, hogy nem azért telepítették a rakétavédelmi rendszereket, hogy a Guamot célzó rakétatámadást kivédjék, hanem mert "jól jöhet." Nem részletezte pontosan, hogy mire gondolt ez alatt.

A Stratfor szenior elemzője szerint a japán Patriot-rakétavédelem valóban nem alkalmas arra, hogy leszedje a Guam felé tartó ballisztikus rakétákat, csak azokat a rakétákat tudják elhárítani, amelyek közvetlenül az érintett területeket célozzák.

Komolyabb védelmet jelent viszont Japán Aegis rakétavédelmi rendszere, amit valahol Japán és a Koreai-félsziget közötti vízen helyeztek el. Az Aegis akár 100 rakétát is képes egyszerre követni és saját ballisztikus lövedékeivel képes hatástalanítani ezeket.

Közben Dél-Korea lakossága is készül a támadásra: a katonaságot teljes készültségbe helyezték és a védelmi miniszter utasította a katonákat arra, hogy "hatalmas erővel" büntessenek meg minden Dél-Korea ellen irányuló támadást.

Nemrég Észak-Korea több abszurd megjegyzést is tett arra, hogy Szöult tűztengerré változtatná és hogy Guam mellé is támadást tervez. Észak-Korea hangulatkeltése komoly kihívást jelent a Dél-Korea és Amerika közti szövetségnek és a nemzetközi közösségnek is

- mondta Szong Jungmó, a Koreai Köztársaság hadügyminisztere.

Augusztus 21 és 31 között Dél-Korea és az Egyesült Államok közös hadgyakorlatot fog tartani, erre minden évben sor kerül.

Higgadtságra utasítanak a vezetők

Hszi Csin-ping, Kína elnöke és más vezetők is higgadtságra szólították fel az Egyesült Államokat és Észak-Koreát, miután Trump "tüzet és dühöt" ígért a dzsucseista országnak fenyegetésükre válaszul, valamit azt mondta, hogy "csőre töltve" várják a dzsucseista ország támadását. Trump azóta elvileg visszavonta a fenyegetését, miután a kínai vezetővel telefonon beszélt és a helyzet nyugtatását ígérte.

Angela Merkel német kancellár "rossz válasznak" nevezte a helyzet eszkalálódását, míg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy "nagyon aggasztóak" Trump kijelentései. Új-Zéland miniszterelnöke, Bill English úgy kommentálta az Egyesült Államok elnökének kijelentéseit, hogy ezek "nem túl segítőek egy nagyon feszült környezetben." Emannuel Macron, francia elnök arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy "álljanak vissza a párbeszéd útjára," miután Trump elnökkel telefonon beszélt.

Washington korábban azt mondta, hogy hajlandó leülni tárgyalni Phenjannal, ha Észak-Korea hajlandó feladni az atomprogramját. Erre Észak-Korea jelezte, hogy ez lehetetlen, mivel attól tartanak, hogy az Egyesült Államok megtámadná őket, ha erre sor kerülne.

Antarktisz-összeesküvés

A konteótudomány (művészet?) külön fejezetét képezik azok a rejtélyes földrajzi helyek, ahol a gonosz összeesküvők meghúzzák magukat, s fondorlataikat ezeken az eldugott, általában néptelen vidékeken szövögetik, mindannyiunk legnagyobb megelégedésérerémületére.

Mai posztunk azzal a geográfiai területtel foglalkozik, amellyel a konteósok (többféle megközelítésben, de változatlan vehemenciával) talán a legtöbbet foglalkoztak az elmúlt évtizedekben, tárgyi és spirituális bizonyítékok garmadáját felkutatva az elméletek igazolására.

Készítsetek hát magatok elé valami meleg italt, mert elég hideg lesz, kérjetek még egy gyapjútakarót, a kinti farkasordító hidegből engedjétek be a macskát és dőljetek hátra: az Antarktisz következik!
Annak ellenére, hogy egy egész földrésznyi területről van szó (a maga 13 millió négyzetkilométerével 30 százalékkal nagyobb, mint Európa, közel kétszer akkora, mint Ausztrália, s a lángoktól ölelt mintegy száznegyvenszer férne el rajta), a hivatalos felfedezése elég sokig váratott magára. Már több száz (ha nem több ezer) éve pusmognak ugyan egy nagy, déli kontinensről, de a modern időkben egy Fabian Gottlieb von Bellingshausen nevű orosz (!) haditengerész-kapitány (itt jobbra) volt az első, aki 1820 januárjában hivatalosan is felfedezi azt.

Az ezt követő évtizedekben aztán (előbb lassanként, majd egyre nagyobb intenzitással és számban) különböző szakmák képviselői bukkannak fel a jéghegyek és a hóbuckák között, kezdve a fókavadászokkal és a pingvintollgyűjtőkkel, folytatva a csillapíthatatlan bizonyítási lázban égő klasszikus felfedezőkkel, nem megfeledkezve napjaink (általában meteorológusnak és éghajlatkutatónak álcázott) katonai hírszerzőiről.

1.) Előzmények

Mielőtt rátérnénk arra, hogy mi, illetve ki is rejtőzködhet a jégréteg alatt, érdekességként villantsunk fel pár életképet és esetet a Déli-sarkot körülvevő kontinens történetéből. Olvassátok figyelmesen, mert egyikük-másikuk segíthet a végső titok feloldásában, ami végül is mai írásunk egyik célja.

1.1.) A Piri raissz-féle térkép

Amikor 1930-ban elkezdik felújítani és múzeummá átszervezni az egykori isztambuli szultáni épületegyüttest, egy fiók mélyén rábukkannak több, a XVI. század elejéről származó katonai térképre. Ezekről kiderült, hogy egy Piri Ibn Hadzsi Mehmed nevű török tengerészkapitány (raissz) művei, aki 1515 és 1530 között készítette őket. A térképeken kísérteties pontossággal szerepel például a dél-amerikai keleti partvidék (ez Kolumbusz felfedezése után húsz-harminc évvel nem túl meglepő ugyan, de azért sokan felkapták a fejüket), továbbá egy olyan déli sziget északi körvonala, amely meglehetősen hasonlít Antarktisz partjainak rajzolatához – ráadásul olyan állapotban, amilyenben jég nélkül láthatnánk.

Piri admirális (mert később ilyen szép karriert futott be) bevallottan felhasznált régi térképeket és útleírásokat is. Kérdés, hogy milyen régi térképről másolhatta (már ha másolta) ezt a részt, amikor csak a huszadik század közepének technikáival sikerült a több ezer méteres vastagságú jégréteg alá „látni” és megállapítani, hogy milyen is a partvidék talajának rajzolata…

1.2.) A náci kutatások

Adolfról (és főleg Heinrich Himmlerről, az SS atyjáról és főparancsnokáról) köztudott, hogy mennyire rajongott az okkultizmusért, s közvetlenül a második világháború előtt két horogkeresztes expedíciót is indított az Antarktiszra (az elsőt 1938-ban, a másodikat 1939-ben), hogy ott az árja múltra utaló maradványokat keressenek, valamint titkos kísérleteket folytassanak. Az expedíciók vezetője Alfred Ritscher kapitány volt, s a zászlóshajó a sokat sejtető Neuschwabenland(Új-Svábország) nevet viselte (itt alul), s ugyanezt a nevet kapta az általuk részletesen feltérképezett terület is – de erről majd később.

1.3.) A High Jump művelet

1946-ban az USA hadügyminisztere, James Vincent Forrestal kiadja az utasítást egy minden addigi méretet meghaladó antarktiszi expedíció megszervezésére. Pár hónapon belül 4700 ember, 16 hajó (többek között az itt alul látható CV-47 Philippine Sea repülőgéphordozó), nyolc helikopter, továbbá kéttucatnyi repülőgép állt készen a feladatra. Na és rengeteg nehéz láda, amelyeken nagy betűkkel ez volt olvasható: Tudományos felszerelés, nyílt láng használata tilos! – Az Egyesült Államok tulajdona.

A jenkik 1946 karácsonyán érik el az antarktiszi partokat, majd Vízkeresztkor partra is szállnak. A hivatalos tervekben az szerepel, hogy legalább fél évet fognak ott tölteni; készleteik, tartalékaik ennek megfelelő nagyságúak: minden eshetőségre felkészülve nyolc havi élelmet és üzemanyagot vittek magukkal. Hatalmas lendülettel kezdik feltérképezni a vidéket, repülőgépekkel és motoros szánokkal járnak be több százezer négyzetkilométert, optimizmustól és harsányságtól eltelve…

..mígnem alig hat hét elteltével, 1947 februárjának közepén hirtelen fogják magukat és mindenféle hivatalos magyarázat nélkül összepakolnak és hazamennek. A High Jump egyike a negyvenes évek azon kevés amerikai (tudományos? katonai?) műveleteinek, amelyeket a mai napig államtitokként kezelnek és nem vonatkoznak rájuk a tudományos kutatás szabadságát biztosító jogszabályok sem.

Bővebbet ugyancsak később, a teóriák között.

1.4.) Tolongás

A közhelyesen csak Hatodik Földrésznek nevezett terület iránt igen élénk a nemzetközi érdeklődés. Hét országnak vannak nyílt területi követelései (ezek olykor átfedik egymást és diplomáciai anyázások gyakori előidézői), s további hat állam már jelezte, hogy ha tényleg elkezdődik

a torta hivatalos felosztása, ebben az örömteli pillanatban ők is szeretnének az asztal környékén tartózkodni.

1.5.) Az Antarktisz-egyezmény

Számos nemzetközi megállapodás létezik, amelyek közül a legelső és a legfontosabb az 1961-ben hatályosult Antarktisz-egyezmény. Ennek alapján itt bármelyik állam létesíthet tudományos célbólállomásokat (46 élt, illetve él is

ezzel a lehetőséggel), de bármiféle hulladék lerakása és tárolása szigorúan tilos. Ugyancsak tiltottak a katonai célú kísérletek és kutatások. Ha-ha.

Az egyezményt a mai napig negyvenhét állam képviselői látták el kézjegyükkel.

2.) A konteók

Abszolút érthető, hogy ez az eldugott, mindenféle civilizációtól távoli, gyakorlatilag érintetlen földrész (valamint a nemzetközi diplomácia időről időre felerősödő, ezt megcélzó tevékenysége) felkeltette az összeesküvéselméletek hirdetőinek figyelmét. Lássuk, milyen körmönfont teóriák lebegnek a jég és a hó fölött.

2.1.) Atlantisz

Nem csak a hangzásbeli hasonlóság az oka annak, hogy sokan az elveszett kontinensek archetípusának tartott Atlantiszt látják a hatodik földrészben. 2500 éve, vagyis Platón óta megszámlálhatatlanul sokan keresték (és vélték megtalálni) az egykoron virágzó, majd az istenek által elsüllyedéssel büntetni rendelt szigetet, a római Marcellus Ammianustól a brit Francis Bacononkeresztül az amerikai Ignatius Donnellyig, s a kutatók egy része az Antarktiszra voksol. Közülük is vannak, akik szerint az eltűnt kontinens lakóinak leszármazottai a mai napig egy föld alatti barlangrendszerben élnek, melynek egyik ki-, illetve bejárata itt található, a gleccserek és a több ezer méteres hegyláncok között. Az atlantiszi antarktisziak (nyelvtörőnek sem rossz…) fenntartották önmaguk számára őseik kultúráját, civilizációját és az okkultizmussal rokon technológiájukat, s bennünket csak megfigyelnek, mert ez a világ (mármint a miénk) nagyon nem a kedvükre való.

A huszadik század ötvenes éveinek vége felé egy Charles Hapgood nevű amerikai történész elővezette a kontinensek gyors sodródás-elméletét, melynek értelmében (bizonyos feltételek megléte esetén) a Föld tektonikus lemezei évente (egymáshoz képest) nem pár centit mozdulhatnak/mozdultak el, hanem akár több száz, vagy

több ezer kilométert is, tehát az eredetileg az Atlanti-óceánban, Európa és Amerika között található Atlantisz úgy 12 ezer évvel ezelőtt bizony „lecsúszhatott” jelenlegi helyére, a rajta található fejlett, „vízözön előtti” civilizációval együtt. Ehhez (mármint az elmélethez) később csatlakozott Graham Hancock, Erich von Däniken, George Berlitz és a Flem-Ath házaspár (Randés Rosa) is.

2.2.) A nácik

Gyorsan olvassuk vissza az 1.2-es alpontot itt fent, majd folytassuk.

Szóval miután a Ritscher kapitány által vezetett expedíció kikötött az Antarktiszon, lázasan nekiláttak katonai bázisok építéséhez azokon a területeken, ahol (a legnagyobb meglepetésükre) egészen tűrhető viszonyokat találtak (valószínűleg a föld alatti melegvizes források miatt). Az egymás után (titokban) érkező hajók és repülőgépek rengeteg felszerelést hoztak, s több ezer megbízható, fizikai, egészségügyi, erkölcsi és faji szempontból százszor leellenőrzött árja férfit és nőt telepítettek ezekre a támaszpontokra (különböző források 50 ezer és 200 ezer fő közötti végső létszámról beszélnek), ahol egész kolóniák jöttek létre. A hosszú sarki éjszakákon olyan sok tennivaló nem akadt arrafelé, ezért szépen szaporodtak is, miközben fokozatosan a föld alá húzódtak.

Amikor 1945-ben Hitlert olyan látványosan fenéken billentették, a Harmadik Birodalom tudományos színe-java (már aki tudott a projektről) felpattant pár tengeralattjáróra, összecuccolták a fejlesztés alatt álló haditechnikát (meg

még egy jó csomó tudományos érdekességet, tán még ufót is), és meg sem álltak Neuschwabenlandig, ahol berendezkedtek és folytatták az ígéretes kísérleteket.

Olyan elképzelés is van, hogy maga Adolf is lelépett a körülzárt Berlinből és az itt alul látható, VII/C osztályba tartozó U-977 fedélzetén (Heinz Schaeffer kapitány vezényletével) végül az antarktiszi Negyedik Birodalomban kötött ki. Ugyancsak gyakran felbukkan az állítólag szintén a

Kiel-Antarktisz viszonylatban ingajáratként közlekedő, IX/C osztályú U-530 is (parancsnoki hídján a kellemesen csengő

nevű Otto Wermuth fregattkapitánnyal; itt felül az  1945-ös argentin őrizetbevételi rendelvénye), mint roppant gyanús náci közlekedési és szállítási eszköz.

Emlékszünk még az 1947-es amerikai High Jump műveletre (lásd 1.3. alpont), amelyik nagyon érdekes körülmények közepette, gyakorlatilag egyik napról a másikra szakította meg „tudományos” tevékenységét ott lent és lóhalálában takarodott haza?
Nos, Richard Byrd ellentengernagy, a művelet értelmi szerzője (nem mellesleg maga is Antarktisz-szakértő és elsőosztályú sarkkutató, akit 1938-ban a németek maguk hívtak a saját expedíciójukra, de ő ezt nem fogadta el), szóval Byrd admirális (aki itt jobbra látható) 1947 tavaszán olyasmit nyilatkozott egy újságírónak, hogy „az USA-nak fel kell lennie készülve egy olyan támadásra, amely a sarkvidékekről kiindulva érheti”. Kérdésre válaszolva pedig elmondta, hogy „az expedíció által tett tudományos felfedezések engem megerősítettek azon hitemben, mely szerint az Egyesült Államok biztonságát az eddigieknél is komolyabb erőfeszítésekkel lehet csak garantálni.”

A hülyének is nyilvánvaló: a jenkik ráfuthattak a német bázisok nyomaira (ha ugyan nem egyenesen a németekre), és olyan ultimátumot kaptak, aminek kénytelenek voltak engedelmeskedni…

Az sem elképzelhetetlen, hogy Harry S. Truman elnök már előre értesült a sarkvidéki náci jelenlétről és egyenesen azzal a feladattal bízta meg Byrdéket, hogy füstöljék ki onnan a németeket (a közel ötezres expedíciós létszám inkább egy intervenciós hadosztályra enged következtetni, nem pedig tudományos kutatócsoportra), de vagy a káposztazabálók létszámát becsülte mélyen alá, vagy azok (hadi)technikai ellátottságát…

2.3.) Idegenek

Az antarktiszi jégmezők alatt évtízezredek óta a földönkívüliek titkos támaszpontja és földi bázisa rejtőzik. Innen indulnak és ide érkeznek vissza a repülő csészeljak, a kis zöld emberkék, valamint a feketébe öltözött emberek is. Nagyon sokáig ideális helyszín volt ilyen célokra, de az utóbbi 150 évben ez az izgága, a saját bőrében férni sem tudó emberi faj nagyon bekavart szegény idegeneknek. Az egész konspiráció felborult, s kénytelenek voltak alkut kötni legalább a nagyhatalmakkal (esetleg megzsarolni őket): időről időre tudományos és technológiai segítséget nyújtanak ezeknek, cserébe pedig viszonylagos nyugalmat és cseszegetésmentes további évtizedeket kérnek (minimum addig, amíg felszámolják a háztartást és vissza nem repülnek oda, ahonnan jöttek).

Ha ez a verzió a frankó, akkor Byrdék nácikat kerestek, de (a legnagyobb megdöbbenésükre – képzeljük csak el az arcukat!) magát ET-t és kollégáit találták abban a kurvanagy hidegben.

2.4.) A Iaszón Társaság

Ezt a bandát hivatalosan Jason Defense Advisory Group-nak hívják, s nevét a görög mitológiából, az argonauták vezetőjéről kapta; ez volt az a hős, aki megszerezte Péliásznak az Aranygyapjút.

A Jasont (és akkor így hivatkozom rá a továbbiakban) 1960-ban hozták létre Eisenhower elnök személyes utasítására, mint egy tudományos tanácsadó testületet, melynek elsődleges célja olyan tanulmányok elkészítése a washingtoni kormány részére, amelyek a klasszikus tudomány és a paranormális határán mozgó területeket veszik górcső alá. A Jasonnak nem véletlenül van állandó megbízási szerződése a Pentagonnal, az amerikai hírszerző közösség több tagjával (CIA, NSA, DIA, stb.), valamint az USA Energetikai Minisztériumával.

Sokak szerint Nixon volt az, aki 1973-ban új feladatot adott a Jasonnak: onnan kezdve szinte kizárólag a titkos (és részben elfeledett) földi civilizációk örökségét kutatják, különös tekintettel ezek pusztulásainak, eltűnésének okaira. S mindezt azért, hogy a jelenlegi emberi civilizáció (okulva az elődök póruljárásából) elkerülhesse a globális katasztrófákat.

Ez a teória tehát azt állítja, hogy az Antarktiszon a Jason központja található, mindenféle kutatólaborral és kísérletező kedvű, jólfizetett tudósok (műszakiak, matematikusok, nyelvészek, néprajzosok, történészek, katonák) százaival, akik a modern kor Aranygyapjúját (Bölcsek Kövét, Szent Grálját, stb.) kutatják. És persze nagyon nem szeretik a nyilvánosságot.

2.5.) A szabadkőművesek

Régi ismerőseink természetesen az Antarktiszon is felbukkannak. Nem bonyolítom a dolgokat, szerintem ennyi általános konteótudással, amennyivel olvasóink már rendelkeznek, mindenki el tudja képzelni, mi az ábra. Bónusz érdekességként elmondom, hogy ide kapcsolható

az az alverzió is, amely szerint a Templomosok alapították az első antarktiszi bázisokat (amikor még nem volt olyan barátságtalan a vidék), majd a jegesedés után távoztak, tudniillik nem rendelkeztek megfelelő üzemanyaggal a kívánt hőmérséklet eléréséhez. A maszonok viszont csak a XIX. században lakták be ismét a régi barlangokat, s itt rendezték be a világ legtitkosabb könyvárát is, na meg egy genetikai tartalékbankot, ahová apránként a földkerekség minden élőlényfajából (mikroorganizmusok, gombák, növények, állatok) származó DNS-mintát elhelyeznek, egyfajta Noé bárkája utánérzésként, felkészülve a legrosszabbra.

És végezetül még egy kérdőjel:

1998-ban az Antarktisz Ausztrália felé eső odalán egy hatalmas, mindent elsöprő erejű földrengés következett be (a Richter-skálán 8,2-nek lőtték be, s a szeizmológusok gyakorlatilag az egész világon kimutatták). Ha ez bárhol máshol történik, elképesztő pusztítást végez, ha pedig tengerpar közelében, akkor több tíz méteres cunamit indít útjára.

Nosza, egész Dél-Ausztráliában készültségbe helyezték a polgári védelmet, kiürítették a strandokat és rettegve várták a szökőárt. Ami nem jött. És azóta senki sem érti, miért nem.

Ja: az Antarktisz alatt nincsenek egymásnak feszülő vagy egymásra csúszó tektonikus lemezek, amelyek (legalábbis a tudomány jelenlegi állása szerint) ezeket a földrengéseket kiválthatják. Úgyhogy a szakemberek azóta is vakargatják a fejüket és megpróbálják kitalálni, hogy mi okozhatta azokat a rezgéseket, amelyek egyértelműen földrengésre utaltak.

Vagy robbanás lehetett? Ki robbantott, miért, hogyan? És ekkorát?!

Ha különvéleményed van, fejtsd ki a kommentek között!

 Ápdét: Az Antarktisz-poszt kibővített, 10%-kal hosszabb verziója is elolvasható a Konteó 1 című könyvben, amelyet 20%-os engedménnyel ide kattintva rendelhetsz meg, vagy 2013. november elsejétől megvásárolhatsz az Alexandra és a Libri nagyobb boltjaiban