2019. február 9., szombat

Globalista janicsár képzés II. rész










Globalista janicsár képzés II. rész




A muszlimok a svéd zászló megváltoztatását követelik, mert fasiszta kereszt van benne


2017.11.16.
A keresztények keresztje a fasizmust, a keresztes háborúkat és a muzulmánok legyilkolását jelképezi, egy sötét folt Svédország múltjában. Ezért követelik a svéd nemzeti zászló megváltoztatását. Ráadásul rögvest a muzulmánok félholdját ajánlják a helyébe…
Egy angol nő indított november 13-án egy internetes petíciót, amiben felszólítja a svéd miniszterelnököt, hogy változtassa meg országa nemzeti zászlaját, mert a muszlimokat sértő kereszt van benne.
"A svéd zászló folyamatosan emlékeztet a sötét és elnyomó múltra. A menekülteket és a bevándorlókat arra kényszeríti, hogy a keresztények keresztjével éljenek együtt. Pedig a kereszt a keresztes hadjáratok szimbóluma is és ezáltal ártatlan iszlám életek millióinak kioltását jelképezi Svédország múltjában. Svédországnak viszont biztonságosnak kell lennie mindenki számára.
A kereszt csak a keresztényeket képviseli, míg a hold nem csak az iszlámmal való szolidaritásunkat jelképezi, hanem egyúttal a természet része is. A hold és a csillagok a szépség, az antifasizmus és az intolerancia elleni kiállás egyetemes kultúráját képviselik.
Itt az ideje, hogy Svédország nemzetközi országgá, a tolerancia és a megértés világává váljon!"
Ez áll a petícióban, amit szerda estig több ezren írtak már alá…
Sajnos nem, nem szakadt rájuk az ég!
Sajnos nem háborog a svéd közvélemény, nem tiltakoznak a politikai pártok, nem állnak ki a keresztény egyházak, hogy na most van elég!
Sajnos nem gyűjtik össze és nem zavarják vissza a rohadt tetves félholdas anyjukba mindazokat, akik ezt a szemetet kitalálták, terjesztik és aláírják.
Egyelőre kuss van.
Aztán majd jön valami agyament svéd liberális barom (van ott ilyen elég, gondoljunk csak arra, hogy svéd liberális fiatalok kezdeményezték a nekrofília és a vérfertőzés legalizálását) aki néhány muzulmán szavazat reményében törvényjavaslatot készít arról, hogy a muzulmánokat sértő keresztet vegyék ki a svéd nemzeti zászlóból. Néhány homokos svéd lelkész pedig petícióban fogja támogatni a kezdeményezést, mint ahogy nagy ügybuzgalommal tarolták le a kereszteket a saját templomaikról.
Édes Jó Istenem! Mondd, soha nem lesz ennek az őrületnek vége már?



A múmia visszatér?


2017.11.15.
Hogy mekkora a baj a baloldalon azt tökéletesen jellemzi, hogy egyesek nyílt levélben könyörögnek Lendvai - nem lesz gázáremelés – Ildikónak, térjen vissza az MSZP élére!
Vannak a baloldalnak szép számmal hírhedt figurái. Közülük is kiemelkedik Bokros – csomag – Lajos, az öszödi böszme, a szemkilövető Gyurcsány Ferenc és Lendvai Ildikó.
Az agitpropos Lendvai Ildikó, akinek a „lassan mondom, hogy Orbán Viktor is megértse: nem lesz gázáremelés” mondata a gátlástalan politikai hazudozás egyik mintapéldája, ő maga pedig a hatalomért mindenre képes, elvtelen és gerinctelen politikus megszemélyesítője lett. Az idézett hírhedt mondata után ugyanis mintegy 23-szor emelték a gáz árát a szocialista kormányok.
A mérhetetlenül sok hiteltelen és gátlástalan balliberális politikus között is az egyik totális mélypont maga Lendvai Ildikó. És őt sírják vissza egyesek nyilvánosan. Hogy vezesse ki a szocikat a történelmi süllyesztőből.
Persze van az a botox mennyiség, amely után meg mer jelleni nyilvánosság előtt is Lendvai Ildikó, de azért őt, mint hiteles baloldali vezető személyiséget fölmutatni az egyre zsugorodó baloldali szavazók számára nem biztos, hogy nyerő vállalkozás.
A gátlástalan hazudozás ugyanis ma már nem nyerő, mint ahogy ezt a szocik elmúlt hét és fél éves vesszőfutása és lejtmenete jól mutatja. Tanulva Lendvai Ildikótól, mindig megpróbálják jó alaposan átverni az embereket, de a választók döntő többség már csak röhög vagy dühöng rajtuk.
Az MSZP újra Lendvai Ildikóval az élen? Na az már a sírva röhögés kategóriája lenne…


Soros leghülyébb ügynökei rohanták le a

vidéki Magyarországot


2017.11.14.
Bajban lesznek a nagyarcú momentumos ifjak. Ezúttal nem fognak előkerülni az mszp-s és dk-s pártirodákból a szimpatizánsi listák, mint történt ez az olimpia elleni hazaáruló akció utolsó hetében.
Most őszintén: tényleg ez Magyarországon a legfontosabb ügy, a legfontosabb kérdés, amiről az egész országnak szavaznia kellene? Tényleg az a mindennél fontosabb, hogy az úgynevezett civil szervezetekről ki ne derülhessen, hogy külföldről pénzelik-e? Tényleg? A Momentum szerint ez a legfontosabb magyar ügy ma.
A Momentum szerint tényleg? Vagy csak kell a lé, mert Bojár és Raskó megsértődött és nem ad többet, Soros meg jó pénzt kínált egy ilyen adatgyűjtésért cserébe? A döntő többség által gyűlölt Sorosnak ugyanis nagy szüksége van arra, hogy tudja, kiket lehet adott esetben mozgosítani, kiket lehet rávenni a kormány elleni akciózásra, akár törvénytelen lázadásra is.
A Momenum pedig olyan ócskán áll fél évvel a választások előtt a mindenkinél nagyobb arcú, mindent jobban tudó, maroknyi füves-romkocsmás hazaáruló csürhe, hogy minden olyan vidéki állampolgár adatára szükségük van, akik annyira elvakultan Orbán- és Fideszgyűlölők, hogy elfogadhatónak tartják a hazaárulást is, ha azzal Orbánnak árthatnak. Sok nem lehet, de az egyre inkább kipukkadni látszó Momentum lufinak nagy szüksége van most már minden elérhető választóra, ha vidéken majd jelölteket akarnak állítani.
Nem kell hozzá sok ész, hogy lássuk: Soros és a Momentum érdekei itt egybeesnek. Mindekettőnek kellenek az adatok. Így tehát az aláírt ívek másolata, rajta a választópolgárok minden adatával, egészen biztosan Soros Györgynél fog kikötni.
És a Momentum csak abban reménykedhet, hogy az adatokért cserébe Soros tényleg olyan nagyvonalúan fizet majd, ahogy ígérte. Mert, mint hírlik, az előleggel nagyon szűkmarkúan bánt, csak „teljesítményarányosan” hajlandó fizetni a momentumosokat.
És ezzel viszont bajban lesznek a nagyarcú momentumos ifjak. Ezúttal nem fognak előkerülni az mszp-s és dk-s pártirodákból a szimpatizánsi listák, mint történt ez az olimpia elleni hazaáruló akció utolsó hetében.




300 Soros-ügynök lerohanta az országot


2017.11.10.
A hülyeség határtalan. De itt ennél többről, súlyosabbról van szó! Abban a Belgiumban, ahol több gyilkos merényletet követtek már el az illegális migránsok, ahol egész városrészek számítanak már „nogone” zónáknak, ott többszáz aktivista az illegális migránsok, köztük számtalan terrorista, érdekében plakátolja tele az országot. Fölmerül a kérdés, hogy ezek saját maguktól ilyen hülyék vagy fizetik őket ezért?
A gyilkos muzulmán terror Belgiumban. Agyilkosoknak követelnek jogokat... (fotó: independent.ie)A gyilkos muzulmán terror Belgiumban. Agyilkosoknak követelnek jogokat... (fotó: independent.ie)
A híradások szerint plakátok ezreit ragasztották ki aktivisták keddre virradóra Belgium számos városában tiltakozásul a kormány "jogsértő" migrációs politikája ellen.
A "Nem az én nevemben" elnevezésű kampány keretében háromszáz aktivista mintegy 2100 plakátot ragasztott ki metróállomásokon, pályaudvarokon és buszmegállókban egyebek mellett Brüsszelben, Mons-ban, Liege-ben, Charleroi-ban, Verviers-ben, Namurben, Leuvenben és Gentben. Emellett nagyjából hétezer szórólapot is elhelyeztek a tömegközlekedési eszközökön országszerte.
A szervezők közölték: a céljuk, hogy szembesítsék az ország lakosait a belga kormány menekültpolitikájával, amelynek "egyetlen célja a bevándorlók eltüntetése, azáltal hogy kitoloncolják vagy láthatatlanná teszik őket".
"Meggyőződésünk, hogy a belga állampolgárok többsége nem rendelkezik elegendő tudással az ország migrációs politikájáról, és a szükséges információk birtokában nem adná jóváhagyását a mostani gyakorlathoz. Belgium a nevükben megfosztja a lakosság egy százalékát az alapvető jogoktól, közel 150 ezer hivatalos papírokkal nem rendelkező személynek kell szembenéznie elnyomással, letartóztatásokkal, kizsákmányolással és elzárással” - állítják a szórólapokon.
Szerintük a hatóságok gyerekeket és ártatlanokat tartanak fogva, a kormány ráadásul új zárt központ építését tervezi a családok és kiskorú gyermekeik elzárására. Mint írták, az emberi méltóságot és az emberi jogokat tiszteletben tartó intézkedésekre lenne szükség a mostani megközelítés helyett.
Eddig a hír. És azonnal fölmerül joggal a kérdés: ezek tényleg ennyire hülyék vagy inkább az egész világot nézik ennyire hülyének?
Belgium köztudottan az európai iszlám radikalizmus fellegvára. Nem csak a gyilkos merényletek miatt, hanem azért is, mert itt komplett városrészeket tartanak már ellenőrzésük alatt az iszlám radikálisok. Gyakorlatilag minden Európában elkövetett gyilkos terror merényletnek Belgiumba vezetnek a szálai. Maga a belga állam egy tavalyi kimutatás szerint több száz aktív dzsihadistát tart nyilván az országban.
És ezek után 300 eszement baromnak van pofája ahhoz, hogy az amúgy is jogsértően Belgiumba érkező és ott jogsértően tartózkodó migráns csürhének, közte számos aktív terroristának védelmet nyújtson. Felháborodnak azon, hogy az illegális bevándolókat a belga állam ki akarja rakni (ráadásul sajnos ez nem is igaz, nem akarja…).
Kizárt, hogy épeszű emberek ezt saját önszántukból tegyék. Ez minden bizonnyal egy jól fizetett zsoldoscsapat, amelynek az a célja, hogy a lassan ébredő belga társadalmat visszaterelje a Soros-féle liberális politikai korrektség területére.
Senki nem tudja, hogy kik ezek, honnan van pénzük erre az országos akcióra… Sejtések persze vannak, hogy kitől jön az üzenet, kinek áll ez érdekében. Nem kell sokat találgatni. Maga Soros áll a háttérben. 300 zsoldosával lerohanta Belgiumot.
p.s: a belga zsoldosokkal egyidőben itthon is lerohanták az országot. A Momentum egyértelműen Soros érdekű aláírásgyűjtésbe kezdett a héten…




Megsemmisítő szavak Sorosról…


2017.11.09.
Soros a káoszteremtő...Soros a káoszteremtő...
Egy hiteles ember hiteles szavai a káoszcsináló Soros Györgyről és a CEU-ról
Itt van ez a magyar származású igazi sikerember. Aki - Sorossal ellentétben – nem másokon átgázolva, másokat becsapva, országokat csődbe sodorva lett milliárdos, hanem inkább másokat segítve. Egy igazi, hamisítatlan self-made-man, a pénzügyi zseni mintapéldája, nem mellékesen az USA 30., a világ 61. leggazdagabb embere. Mióta Soros az adóhivatal elől alapítványokba mentette át a vagyonát, azóta ő, Péterffy Tamás számít a leggazdagabb magyarnak a földkerekségen.
Nos, ha valaki, hát ő, a liberális kapitalizmus megtestesítője a magyar balliberális sajtó kedvence lehetne. De nem az. Nagyon nem.
Sírva röhögök azon, ahogy a hvg, az index, és a többi szennylap, majd most végül a magyar Forbes is nekifutott, hogy Orbánt elítélő mondatot kisajtoljon belőle, vagy legalább a magyar állapotok bírálatát.
Péterffy Tamás, a leggazdagabb magyar ember a világonPéterffy Tamás, a leggazdagabb magyar ember a világon
Röhejessé vált a kínlódásuk, mert a végén bizony az lett belőle, hogy Péterffy Orbánról csak jót mondott, nem kímélte viszont a magyar balliberálisokat kitartó Soros Györgyöt. Legutóbb épp Forbes magazin, magát tekintélyesnek gondoló magyar kiadása futott bele a kínos lebőgésbe. Becsületükre legyen mondva, leírták, megjelent nyomtatásban a totális öntökrúgásuk:
Forbes: Mennyire árthat ennek a kapcsolatnak (USA-magyar kapcsolatnak) a Soros György elleni magyar kampány?
Péterffy Tamás: Van egy megérzésem, hogy durván nézve a CEU egy csatorna arra, hogy a pénzt Soros azon keresztül oda tudja nyomni, ahol nem lehet követni. Nem értem az egészet, amit csinál. Nem értem, neki miért jó, hogy az egész világot felháborítsa. Miért nem tetszik neki, ha rend van, miért azt szereti, ha káosz van? Miért akar folyamatosan káosz csinálni…
Forbes:… ő nem ezt mondja, hanem…
Péterffy Tamás: Tudom, hogy nem ezt mondja, hanem azt csinálja.”  
Ebben a rövid interjú részletben minden benne van, amit az egész Soros-ügyről tudni kell:
Soros káoszt teremt. Soros a CEU-n keresztül pénzel valakiket, amit az érintettek el akarnak titkolni. A magyar balliberális média pedig ócska zugügyvéd módjára akarja védeni, takargatni mindezt.



A totális elhülyülés liberális foka



2017.11.03.
Ha Kövér László eresztene meg egy olyan mondatot, mint a baloldali migráns politikus, akkor vajon hány évig élcelődnének rajta a magyar balliberális firkászok?
Hülye, hülyébb, balliberális… A XXI. századi nyelvújítás sajnos megköveteli ezt az újítást, hiszen számtalanszor bebizonyították már, hogy a leghülyébb és a balliberális szavak bizony szinonimái egymásnak.
Erre ékes bizonyítékul szolgált a minap erre a tételre nem más, mint Holland Parlament elnöke. Khadija Arib marokkói születésű munkapárti politikusasszony.
Már az is jelzésértékű, hogy a holland baloldal nem talált alkalmasabb személyt a pártból a Holland Parlament elnöki posztjára, mint egy migránst.
Na, de ha már elnök az Isten adta, hát nyilatkozik is. Legutóbb például annak örvendett, hogy a megalkuvás nélkül bevándorlásellenes párt elnökének, Gert Wildersnek a javaslatára elhelyezték a holland zászlót a holland parlamentben.
És akkor adjuk is át a szót a holland parlament elnökének:
meg kellene fontolni azt is, hogy a zászlónak nem kellene-e lobognia. Az ugyan problémát jelentene, de egy hajszárítóval talán megoldható"
Ezt nyilatkozta a minden bizonnyal kiváló „szellemi és politikai” képességekkel rendelkező balliberális képviselő. Ő Khadija Arib, munkapárti politikusasszony, a Holland Parlament elnöke.
Van jövője Hollandiának? És Európának?


Deák Dániel: az Európai Egyesült Államok létrehozása veszélyeztetné Európa békéjét


Vincze Viktor Attila
2017. március 4. 10:58
A kétsebességes unió vagy a föderális Európai Egyesült Államok létrehozása az egységes Európai Unió végét jelentené. A tagállamok között növekvő különbségek pedig olyan feszültségeket okoznának, amik véget vetnének az európai béke időszakának - mondta a 888.hu-nak Deák Dániel. A Nézőpont Intézet elemzője szerint a V4-ek egységes piacot és nemzeti hatásköröket egyaránt megtartó EU-reformjavaslata azért tekinthető ideálisnak, mert egyedül ez épül a nemzeti kormányok közötti konszenzusos döntéshozatal alapjára.
Deák Dániel
888.hu: Az Európai Unió gyökeres megváltoztatásáról szóló különféle tervektől volt hangos a sajtó az elmúlt hetekben. Miért lett hirtelen ilyen égetően sürgős az EU teljes megváltoztatása?
Deák Dániel: Az EU jövőjéről szóló vita lassan egy évtizede húzódik. A migrációs krízis, Görögország kilátástalansága és az eurozóna válsága egyre nagyobb ellentéteket eredményeznek az Európai Unión belül, így a jelenlegi intézményi és politikai struktúra fenntarthatatlanná vált. A kiábrándultság az unió intézményeivel szemben ráadásul soha nem látott mértékűre nőtt, melynek betetőzése a Brexit volt, mely egy teljesen új helyzetet teremtett.
Világossá vált, hogy az az irány, amit eddig a nyugati politikai elit jelölt ki, nem tartható tovább, az eddigihez képest egy teljesen új alapokra helyezett uniót kellene létrehozni."
Nem kétséges tehát, hogy az unión belül komoly feszültségek alakultak ki mostanra, melyek nagyrészt abból fakadnak, hogy a tagállamok egyre inkább eltérő mértékben részesülnek az unió előnyeiből. Ráadásul folyamatosan növekszik azoknak a tagállamoknak száma, melyek szerint a németek igazságtalanul előnyt kovácsoltak eurózónás tagságukból, miközben több ország óriási áldozatok árán próbált meg kimászni a válságból. Ezt támasztja alá, hogy már a német uniós biztos sem tagadja, hogy kizárólag Németország érdekei szerint alakult ki az uniós támogatási rendszer és valójában nem nettó befizető az ország, hanem éppen ellenkezőleg, nettó haszonélvezőnek számítanak. Ennek a német dominanciának a legnagyobb forrása a német gazdaságpolitikát jellemző költségvetési szigor ráerőltetése más államokra, melynek következtében egyre több tagállamban erőteljes vita bontakozott ki az unió jövőjéről. Így nem meglepő például, hogy már a centrista francia elnökjelölt, Emmanuel Macron szerint is szükség van az eurózóna átalakítására, hogy abból ne csak Németország húzzon hasznot.
888.hu: Néhány napja négy tagállam parlamenti elnökei közös nyilatkozatban fejezték ki, hogy ők országaik nevében a márciusi római EU-csúcson kezdeményezni fogják a föderális alapú, nemzetállamok felett álló Európai Egyesült Államok létrehozását. Miért akarják létrehozni ezt a formát? Nekünk milyen következményekkel járhat egy ilyen fordulat?
Deák Dániel: Azok a tagállami vezetők, melyek lényegében az Európai Egyesült Államok létrehozását erőltetik, saját gyengeségüket és alkalmatlanságukat ismerik el. Nem véletlen, hogy ezeknek az országoknak a vezetői szabadulnának a kormányzás felelősségétől és ruháznák át a döntési jogköröket egy felsőbb, uniós szervezetnek. Hiszen gondoljunk csak bele, Spanyolországban pillanatnyilag egy kisebbségi kormány van hatalmon, Franciaországnak egy rendkívül alacsony támogatottságú államfője van, Olaszország évek óta belpolitikai és gazdasági válságtól szenved, Németországban pedig a közeledő választás miatt nő a bizonytalanság. Ezek a gyenge kezű politikusok inkább átadnák a jogköreiket az uniónak, hogy ezáltal megszabadulhassanak a hibás politikai döntéseik miatt őket terhelő politikai felelősségtől.Ráadásul egyre nyilvánvalóbb, hogy Németország Franciaországgal, Spanyolországgal és Olaszországgal kiegészülve egy kétsebességes Európai Uniót szeretne létrehozni, melynek keretében a mag tagállamok között alakulna ki a föderatív unió. Ez azonban az Európai Unió végét jelentené, hiszen azzal a szellemiséggel menne szembe, aminek keretében létrehozták a közösséget.
Fotó: AFP
888.hu: Mi az alternatívája a föderalista jellegű, a nemzetállamok létét drasztikusan csorbító és Brüsszelnek újabb túlhatalmat biztosító uniós modellnek? Mit akarunk mi, a V4-ek együttműködésben?
Deák Dániel: Az EU tagállamai lépéskényszerben vannak, hiszen a brüsszeli vezetők a közösség megalapításának 60. évfordulójára egyértelmű állásfoglalást szeretnének kikényszeríteni a tagállamok vezetőiből az integráció jövőjére nézve. A közép-európai országok számára azonban elfogadhatatlan lenne a „kétsebességes Európa” koncepciója, a szuverén nemzetállamokra épülő egységes Európa kialakításában érdekeltek. És valójában ugyanez szolgálná a déli és nyugati tagállamok érdekét is, hiszen gondoljunk csak bele mit eredményezett számukra a túlzott integráció: olasz bankválságot, elszabaduló államadósságot és gazdasági kiszolgáltatottságot.
Mára szinte minden közgazdász elismeri, hogy Görögország és Olaszország eurozónás tagság nélkül sokkal hatékonyabban tudná kezelni a gazdasági problémákat, ráadásul ennek köszönhetően a belpolitikai instabilitást is megszüntetnék."
Előbb-utóbb nekik is be kell látniuk, hogy az EU csak a nemzetállamokra épülve válhat ismét politikai és kulturális sokszínűségének fenntartása mellett a globális politika és a világgazdaság meghatározó szereplőjévé. Ennek egyik alapja például adó- és munkahelyteremtési politika tagállami szinten tartása, a feleslegesen uniós szintre rakott hatáskörök visszaadása a tagállamoknak, illetve a tagállamok közötti szabad mozgás megőrzése.
888.hu: Melyek a legfőbb szempontjai a V4-ek által javasolt uniós szervezeti modell kialakításnak?
Deák Dániel: Mint említettem, azok akik most a szorosabb integrációról beszélnek, azok nem veszik tudomásul, hogy éppen ez a szorosabb integráció eredményezett számos gazdasági és politikai feszültséget. Ezért is nagyon fontos az a javaslat, amit most a visegrádi négyek megfogalmaztak. Ez az elképzelés arról szól, hogy ésszerűen kell az integrációt véghezvinni és ésszerűen kell az egységes Európa mellett kiállni. A V4-ek szerint egyes hatásköröket -amelyekről bebizonyosodott, hogy jó volt a nemzeti kézben maradásuk –, továbbra is meg kell őrizni a tagállamoknál. Ugyanakkor az EU egységes szabályoznak azokat a területeit, amelyek egyértelműen előnyösek a tagállamok szerint, azokat továbbra is európai uniós szinten kell kezelni. Így például a kereskedelempolitika tipikusan egy olyan terület, amely jó hogyha európai uniós hatáskörben marad. Sőt ezen a területen még mélyíteni is érdemes az együttműködést. Viszont vannak olyan szabályozási területek, amelyek minden országban egyedi jellegűnek kell maradnia. Ez a közelmúltban jól érzékelhető volt például a migrációs válsághelyzet kezelésének kérdéseiben, illetve a munkavállalók és munkáltatók támogatásait meghatározó adópolitika és támogatáspolitika vonatkozásaiban is. Az ilyen szabályozási területeket, hatásköröket nincs értelme uniós szintre áthelyezni, mert ez csak tovább növelné a régiók közötti feszültségeket.
Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
888.hu: A föderális Európai Egyesült Államok megalapítást tervezők szerint az új szorosabb uniós szövetségből kimaradóknak nem kell aggódniuk, hiszen az helyzet nem sokban különbözik a mostanitól, mert most is több sebességes az EU. Igaz ez az érvelés?
Deák Dániel: Akik most a föderális elképzelésekről beszélnek, azok nem veszik figyelembe azt, hogy a kétsebességes európai modell az pillanatnyilag is működik már, hiszen elég például arra gondolnunk, hogy azt eurozóna tagállamai teljesen más integrációs modellben működnek, mint a zónán kívüliek. Az eurozónában az inflációs politikát és számos gazdaságpolitikai intézkedést már nem tudnak a tagállamok befolyásolni. Ráadásul az EU, együtt az IMF-fel sokszor rendkívül negatív hatású intézkedéseket kényszerített az euró valutája alá tartozó tagállamokra. Furcsa módon ráadásul pont ezeknek az eurozónán belüli országoknak a vezetői nem hajlandóak észre venni, hogy a zónával kapcsolatos problémákat az ő elhibázott politikájuk okozta, amit most még erőteljesebben akarnak folytatni. Az pedig, hogy emiatt az esetleges kimaradóknak nem kéne aggódniuk, egyszerűen nem igaz.
Ha ez az elhibázott integrációs politika tovább folytatódna és az további válságokat eredményezne, annak hatását Magyarország és a többi kelet-európai tagállam igenis megérezné. "
Az unió 27 megmaradt tagállama között olyan szorosak a gazdasági kapcsolatok, hogy bármilyen gazdasági sokk, bármelyik régió bedőlése, azonnal érezteti hatását az unió egész területén. Így hiába maradnánk ki egy szorosabb integrációs folyamatból, az ott megszületett döntések közvetetten és közvetlenül is érintenének bennünket, tehát igen hátrányos lenne ránk nézve egy ilyen forgatókönyv.
Fotó: AFP
888.hu: Juncker a föderális EU létrehozásának megrögzött erőéltetője a több Brüsszelt, kevesebb nemzetállam célkitűzés jegyében. Elfogadható az a szerep, amit az unió jövőjéről folyó vitában az Európai Bizottságnak és annak a vezetője nyíltan felvállal?
Deák Dániel: Az sok mindent elárul, hogy Jean Cleaude Juncker bizottsági elnökként a kelet-európai tagállamokba szinte egyáltalán nem látogatott el és leginkább Brüsszel környékén mozog, valamint főként Angela Merkellel találkozik. Ez azt jelzi, hogy egyáltalán nem hajlandó az Európai Bizottság vezetője figyelembe venni, hogy nem csak az úgynevezett mag Európából áll az EU, aminek ő kizárólagosan ad a véleményére. Az EU még a britek kilépése után is 27 tagállamból áll, amelyeknek a többsége egyáltalán nem akar föderális, Európai Egyesült Államokat, hanem sokkal inkább egy az egységes piacot megőrző, de a nemzeti hatásköröket megtartó Európai Uniót szeretne. Ez a nemzeti kormányok közötti egységes döntéshozatalon alapuló, konszenzusos unió lenne. Ha ezt az unió Bizottsága továbbra sem veszi figyelembe, akkor az csak mélyíti a törésvonalakat. A közeljövő egyik legfontosabb kérdése tehát az, hogy Juncker hajlandó lesz-e végre lemondani a kizárólag a föderatív átalakítást támogató álláspontjáról. Ez a lemondás a kétsebességes Európa kialakítására vonatkozó elképzelésre is ki kell, hogy terjedjen.
888.hu: Mi a veszélye Juncker minden áron képviselt állásfoglalásának? Mitől változhat meg Juncker véleménye?
Deák Dániel: Ha Juncker mindenáron képviseli ezt az álláspontot, akkor az a világháborúkat megelőző időszakhoz hasonló feszültséget idézne elő Európában. Annak, hogy jelentősen mélyítené az unióban már amúgy is meglevő gazdasági és politikai különbségeket, ráadásul intézményesíteni is a megosztottságot, beláthatatlan következményei lennének. Készült nemrég egy öt uniós tagállamra kiterjedő közvélemény kutatás. A kutatás eredménye azt mutatta, hogy Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia lakosai - mindegyik országban – a jelenlegieknél erősebb kezű nemzetállami vezetőket szeretnének.
Ez a kutatás is megerősíti, azt az állítást, amely szerint az állampolgárok azért ábrándulnak ki mind az EU működéséből, mind pedig tagállamok működéséből, mert ezeknek a nyugat-európai országoknak a politikai elitje nem hallgatja meg a választók akaratát."
Ezek a politikusok egyértelműen a saját polgáraik elvárásaival ellentétes politikát valósítanak meg. Juncker véleménye talán akkor változna meg, ha ezeknek a tagállamoknak az élére is olyan erős kezű vezetők kerülnének, akik a társadalmi elvárásnak megfelelően, a nemzeti érdekeket képviselve változtatnának a jelenleg uralkodó politikai elit kudarcos politikáján. Csak a tagállamok és azoknak erős kezű vezetői tudnák jobb belátásra téríteni Junckert. Ezért lesz elképesztően fontos figyelemmel kísérni a francia, a holland és a német választási eredményt is. Kérdés, hogy ezekben az országokban milyen irányt fog venni a politika.
888.hu: A márciusi római EU csúcs előtt most leginkább arról szól a politikusok vitája, hogy a formát tekintve milyen legyen az új EU. De emellett nem kellene szót ejteni az uniót és intézményeit most is terhelő demokrácia deficitről, illetve a túlburjánzott bürokrácia pazarló működésének a szükséges megváltoztatásáról is?
Deák Dániel: A visegrádi négyek ezért mondják hangsúlyosan, hogy a mostaninál erőteljesebben bele kellene vonni az uniós döntéshozatalokba az állampolgári elvárásokat. Ehhez ki kell alakítani az erre a célra alkalmas uniós intézményi struktúrát. Közelebb kell hozni az EU intézmények döntéshozatalát az állampolgárokhoz. Jelenleg az unió működésével, a döntéshozatalok módjával kapcsolatban elképesztő mértékű tájékozatlanság minden tagállam lakossága körében. Ennél a tájékozatlanságnál ráadásul sokkal nagyobb probléma az, hogy az EP olyan ügyekkel foglalkozik és olyan állásfoglalásokat hoz, melyek teljes mértékben szembe mennek az uniós polgárok akaratával. A EP és a Bizottság döntéseire a polgárok akaratánál a multinacionális nagyvállalatoknak és Soros György alapítványi hálóinak sokkal nagyobb befolyása van. Hiába választhatják meg tehát az emberek az EU parlamentjének a tagjait, azok a tevékenységükben teljesen elszakadnak a választói valóságtól. Általánosságban véve pedig elmondható, hogy az unió irányítására mostanra egy olyan felesleges és értelmetlenül nagy méretű bürokratikus vízfej lett létrehozva, amely mindenképpen reformra szorul.
Fotó: AFP
888.hu: Milyen döntési mechanizmus útján dől majd el végső soron az unió jövője? Lesz-e ebbe beleszólásuk választópolgároknak?
Deák Dániel: Az intézményi átalakítás valószínűleg egy új alapszerződés létrehozását hozza majd magával. Ha azt akarjuk, hogy ez az új rendszer működőképes és konszenzusos legyen, akkor arról mindenképpen egy népszavazást kell majd tartani uniós szinten. Csak ebben az esetben lehet legitimitása az új uniós együttműködésnek. Most azonban egyáltalán nem egy ilyen, konszenzusos irányba mutat az uniós politika, az sokkal inkább a nagyobb tagállamok és a brüsszeli elit zsarolásairól és fenyegetődzéseiről szól. Így egy népszavazásnak arról, hogy milyen legyen az unió jövője, igen csekély az esélye. A brüsszeli elit már fél a nép véleményétől, melyre a tavaly októberi magyar népszavazás során tapasztalt összehangolt támadás tökéletes példa volt. Ráadásul ahogy az európai uniós válaszpolgárok többsége egyértelműen elutasítja az EU bevándorlás politikáját, ha megkérdeznénk őket a szorosabb integrációról vagy a föderatív Európáról, akkor nagyon nagy valószínűséggel azt is ugyanúgy elutasítanák a polgárok.
A római EU csúcson eldőlhet az unió jövőjeBrüsszelben március 9-én kezdődik az EU-tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos találkozója. Rómában pedig március 25-én emlékeznek meg majd az uniós tagállamok állam- és kormányfői az EU elődszervezeteit megalapító, 60 éve aláírt római szerződésről. A tervek szerint ezen az EU csúcstalálkozón az uniós tagállamok vezetői elfogadnánk egy úgynevezett római nyilatkozatot, amelynek az lenne a feladata, hogy meghatározza az Európai Unió szervezeti és működési átalakítási terveire vonatkozó irányokat. Az Európai Unió egységének megőrzését kulcsfontosságúnak tartó visegrádi országcsoport (V4) kormányfői március 2-án egy közös nyilatkozatot fogadtak el az uniós reformra vonatkozóan. A nagyon konkrét javaslatokat tartalmazó nyilatkozatot a március végi római EU-csúcsértekezleten terjesztik elő a V4-ek. A visegrádi országok miniszterelnökei által elfogadott dokumentum szerint meg kell erősíteni az EU-ban zajló törvényhozói és politikai folyamatok demokratikus és nemzeti szintű felügyeletét. Minden együttműködési modellnek feltételeznie kell az egységes piac, a (belső határellenőrzés nélküli) schengeni övezet integritását – szerepel a nyilatkozatban, ami arra is kitér, hogy a visegrádi együttműködés országai nem egyeznek bele semmilyen az EU-n belüli megosztásba, mivel az egyenes utat jelentene a szétváláshoz. A V4-ek dokumentuma hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy az EU megreformálásához az összes tagállam érdekét egyenlő módon kell kezelni, az euróövezetben bekövetkezendő változások pedig nem eredményezhetnek tartós töréseket az uniós közösségen belül. 




Négy európai állam kezdeményezi az Európai Egyesült Államok létrehozását


Vincze Viktor Attila
2017. február 27. 14:58
A német, olasz, francia és luxemburgi parlament elnökei vasárnap egy olyan, közösen megfogalmazott nyílt levelet tettek közzé, amelyben kezdeményezik az Európai Egyesült Államok létrehozását. A német, olasz, francia és luxemburgi parlamentek a levelükben felhívással fordulnak az európai országokhoz, hogy csatlakozzanak az Európai Unió jelenlegi formája helyett egy új, föderális berendezkedésű európai állam létrehozásához.
A kiáltványt jegyző vezető politikusok a Brexittel, a britek Európai Unióból kilépésével indokolják, hogy miért kellene szerintük most létrehozni az Európai Egyesült Államokat.
Az EU megszüntetése mellett érvelők szerint „gyors cselekvésre” van szükség, és fel kell számolni a nemzetállamokat, mielőtt még más országok is bejelentik kilépési szándékukat, és beindul az Európai Unió felbomlása.
Eljött az ideje a politikai integráció szorosabbra vonásának, a szélesebb jogkörökkel rendelkező föderális állam létrehozásának. Tudjuk, hogy egy ilyen kezdeményezés erős ellenállásba ütközik, de az egyesek inaktivitása nem válhat mindenki más bénultságának az okozójává. Azok, akik hisznek az európai eszmékben, képesek kell legyenek új életet lehelni beléjük ahelyett, hogy végignézik menthetetlen bukásukat."
– olvasható a La Stampa olasz napilapban közölt politikai kiáltványban.
A nemzetállamok feletti, európai szuperállam megteremtését mielőbb elérni akaró politikai erők kiáltványában az is szerepel, hogy ha egyesek most még nem is akarnak, vagy nem tudnak csatlakozni ehhez az új föderális unióhoz, azért később ők is csatlakozhatnak.
A baloldali olasz napilapban közölt nyílt levélben szerepel a négy ország parlamenti elnökeinek aláírása. Norbert Lammert, a Bundestag elnöke, Claude Bartolone, a francia nemzetgyűlés elnöke, Laura Boldrini, az olasz képviselőház elnöke, és Mars di Bartolomeo a luxemburgi képviselőház részéről mind aláírták a kezdeményezést, annak kifejezésére, hogy ők, az országaik nevében vállalják azt, hogy csatlakozni kívánnak a föderális európai államhoz.




Így vágja tönkre a kultúrát a liberálfasizmus


Bertha László
2017. november 9. 10:58
Egy amerikai újságíró hat pontban foglalta össze, hogy hogyan teszik tönkre a liberálisok a kultúrát.

John Hawkins a Townhall című konzervatív véleményportálon arról ír, hogy volt idő, amikor az Egyesült Államokban a nemzet még a szabadságra, a felelősségre, a tisztességre, a hazafiságra és a kemény munkára törekedett. Persze máig vannak olyanok, akik hisznek ezekben a dolgokban, ám a liberalizmus miatt sokkalta destruktívabb értékek szivárogtak be az amerikai kultúrába.
Dajcs Tomi már neked is bekötötték a szemed , nem csak ha a hülyeség fájna egyfolytában üvölteni tudnék, így viszont úgy érzem , hogy álmodok !!!!!
A szerző szerint számos módja volt annak, ahogy a liberálisok lealacsonyították a kultúrájukat, ám a következők mind közül a legrosszabbak:
1. Mindennek az átpolitizálása
Hiába szeretne az ember csak egyszerűen kikapcsolódni, a liberálisok mindent átpolitizálnak. Ott van például az amerikai futball, ahol bizonyos játékosok a zászló ellen tiltakoznak. Hollywoodban pedig színészek tesznek politikai nyilatkozatokat. Hawkins szerint az ember már a fürdőszobába sem mehet be békésen, hiszen lehet, hogy azt valaki mással kell megosztania, aki ma éppen ellenkező neműnek érzi magát. A liberálisok azonban a szerelmi életedet sem kímélik: ha ugyanabból a rasszból randizol valakivel, talán rasszistává válsz. Ha véletlenül házasodnál, akkor is jobb odafigyelni: támogasd a melegházasságot vagy egyből homofóbbá válsz.
2. Politikai korrektség
Townhall publicistája mind közül talán ezt gyűlöli a legjobban. Ma ugyanis az a helyzet, hogyha egy normális ember mond egy viccet a Twitteren, akkor az egész életét lerombolhatja a liberális viccrendőrség. Hawkins szerint visszataszító látni, hogy a liberálisok olyan szinten magukévá tették a fasizmust, hogy képtelenek tolerálni az ellentétes gondolatokat. Sajnos mostanra mindenki tojáshéjakon járkál, hiszen néhány „nebáncsvirág” szörnyen felháborodhat… Igazából bármin.
3. Áldozatiság
És igen, mostanában ez legfelkapottabb téma. A szerző úgy véli, hogy csak Amerikában lesznek az emberek annyira izgatottak attól a gondolattól, hogy áldozatok legyenek, hogy még saját magukkal szemben is hamis gyűlölet-bűncselekményeket intéznek, hogy megszerezzék e státuszt. Ennek egyik legkomikusabb példája, amikor amiatt sírnak, hogy szexuális támadásnak és traumának voltak kitéve egy 93 éves, kerekesszékhez kötött elnök révén, aki megcsípte a feneküket. Hawkins szerint egyedül Amerikában fordulhat az elő, hogy a fehér privilégiumok és az intézményi rasszizmus miatt sivalkodnak, csak mert nem történik elég valódi rasszizmus. Természetesen volt idő Amerikában is, amikor az emberek erősnek akarták érezni magukat és képesek voltak kezelni saját problémáikat ahelyett, hogy áldozatok legyenek. „Még manapság is vannak ilyen emberek – konzervatívoknak hívják őket” – írja a publicista.
4. Liberális feminizmus
Az eredeti feminizmus – miszerint „a nőknek ugyanolyan jogokkal kellene rendelkezniük, mint a férfiaknak” – széles körben elfogadott a társadalomban, irrelevánssá téve a feminizmust. Így hát a liberális feministák újra feltalálták a feminizmust mint a férfigyűlölet és az áldozattá válás kombinációját. Figyelj oda, ez a patriarchátus és a nemi erőszak kultúrája! Ne merészeld megtartani nekem az ajtót! Fejezd be a „mansplaininget”! Ne mondd azt, hogy „nem minden férfi”! Csak ülj le csendben és gondolkodj el azon, hogy elnyomod a nőket! – sorolja a liberális feminista közhelyeket Hawkins, aki szerint mindez tévútra tereli a nőket.
5. Törzsiesedés
A liberálisok folyamatosan azon dolgoznak, hogy az amerikaiak kisebb csoportokra osztódjanak, melyek egymással torkig vannak. Hawkins szerint mindez hihetetlenül veszélyes a jövőre nézve, hiszen nem tarthatod egyben hosszú ideig az emberek csoportját – beleértve a nemzetet – úgy, hogy az emberek többé nem hisznek és nem osztoznak ugyanazokban a célokban és értékekben, mint a szomszédaik. „A nemzetünk mottója „E pluribus unum” [sokból egy] – de mi történik akkor, amikor a liberálisok ragaszkodnak ahhoz, hogy soha ne legyünk egyek?” – teszi fel a kérdést.
6. Ítélkezésmentesség
Nagyon sok liberálist hallottunk már arról beszélni, hogy mennyire fontos, hogy az „ítélkezésmentesség” beszivárgott a kultúránkba. Amikor választani kell aközött, hogy mi a legjobb a társadalomnak, és mi a legjobb az egyén számára, aki valami rosszat tett, akkor mindig az adott egyén mellett állunk. Hogy működik ez az esetünkben? Mióta a válás, a házasságon kívüli gyermek és az abortusz körül feloldódott a megbélyegzés, jobb vagy rosszabb a helyzet? Már a puszta tény, hogy nem vagyunk hajlandóak vonalat húzni a homokba és azt mondani, hogy „ez helyes” vagy „ez rossz”, elfajzásba vezette a kultúránkat – írja a Townhall hasábjain.



Az EU határait már ma is fegyveres erőszakkal védjük


Kovács Tibor
2017. november 14. 19:28
A Földközi tengeri útvonalon július közepén enyhült a nyomás, az olasz parkokat elérő migránsok száma drasztikusan csökkent. A tény mögött a meztelen igazság, hogy ezt az EU nem diplomáciai okoskodással érte el, hanem erőszakkal és fegyverekkel. Ha a ravaszt nem is ők húzzák meg egyelőre.

2017. július 15-e volt az olasz migrációs csoda napja. Egy nappal korábban még 5115 ember érkezett, de 15-étől mintha elvágták volna, aznap már csak 44. Azóta is csak néhány tucat, esetleg néhány száz migráns lép olasz földre naponta. Ezen még az sem változtatott, hogy az olasz kormány végül beadta a derekát, és nem vezette be a szigorúbb szabályokat az NGO-kra, amelyek így visszatértek, hogy tovább folytassák az embercsempészekkel való együttműködés nemes feladatát.
A csodát diplomácia erőfeszítéseknek és a szigorúbb szabályoknak tulajdonítják, amelyek arra kényszerítik az embercsempészeket, hogy jóval messzebb vigyék ki a tengeren a migránsokat, mielőtt azok a vízbe vetnék magukat, hogy a „hős” segítők kimentsék őket. Mára egyre nyilvánvalóbb, hogy a siker mögött valójában fegyveres erő áll, egyfajta rejtett háború a migráció megakadályozása érdekében. Az EU természetesen nem elég tökös ahhoz, hogy a védekezés ilyen formáját nyíltan felvállalja, de talán ezen a ponton nincs is erre szükség. A Nyugat ma még rendelkezik elegendő anyagi erőforrással, hogy egyszerűen alvállalkozásba adja a fegyveres harcot. Ahogy 6 milliárdért megvették a török határzárat, úgy vettek meg néhány líbiai milíciát, hogy azok hadsereget és kormányt játszva, ha kell erőszakkal akadályozzák meg a migránsok Olaszországba jutását.
Az üzlet a töröknél sokkal olcsóbb és sokkal erőszakosabb volt, de hatékonysága hasonló. A történet nem túl bonyolult. Az amúgy is zavaros líbiai helyzetben felvásároltak néhány olyan fegyveres csoportot, amelyek addig csempészetből éltek, hogy ezentúl a csempészet megállításából éljenek jobban és kevésbé veszélyesen. Adtak nekik jobb fegyvereket és pénzt. Így ők most líbiai területen a világ médiájának kíváncsi kamerái elől elzárva ki tudja, milyen módszerekkel, de biztosan erőszakkal, megállítják a migránsokat. A téma azért került némileg a nyilvánosság elé, mert a láthatólag lelkes líbiaiak nemzetközi vizekre is a migránsok után mennek időnként, és meglehetősen kemény eszközökkel viszik őket vissza Líbiába. Erről néhány felvétel tanúskodik, amelyek között olyanok is vannak, amiket a képmutató európai haderő vett fel. Ezeken jól láthatóan ütik-verik a migránsokat, és az sem zavarja különösebben őket, ha néhányuk a tengerbe fullad. A lelkesedésnek más oka nem nagyon lehet, mint valamiféle megállapodásos kvóta, ami alapján a fizetségüket kapják az EU-tól. Minél több migráns jut át rajtuk, annál alacsonyabb a fizetség. Egyfajta negatív csempészüzlet. Ha nem így lenne, nehezen lenne indokolható, miért mennének a nemzetközi vizekre sokat kockáztatva, hogy onnan is összeszedjék a migránsokat?
Az EU határait tehát már ma is fegyveres erőszakkal védjük. Szóljon bármiről is a politikai mese a TV-ben, a líbiai helyzet annak beismerése, hogy a migráció nem állítható meg diplomáciával, szép szóval és befogadással.
Ebből pedig az következik, hogy valakik, valahol az EU berkein belül, egyelőre mély titokban felismerték, hogy Európát meg kell védeni, még olyan eszközökkel is, amit egyelőre nyíltan nem mernek felvállalni, de titokban már kénytelenek megtenni. Ez fontos és reményteli fejlemény, ami azzal kecsegtet, hogy végre a realitás talaján álló politikai, biztonságpolitika és migrációs politika felé közeledünk. A migráció jósolt növekedésével így már csak egy lépésre leszünk attól, hogy képesek legyünk megvédeni magunkat.




Az osztrák és a német választás tanulságai



Kovács Tibor
2017. október 25. 13:28
Európában kétféle politikai stratégia van: az egyik, amit Orbán Viktor alkotott, a másikat Merkel képviseli. Mindkettő a néppártok erejének megőrzését tűzte ki célul, de úgy tűnik, csak az egyik működik.
Magyarország mind az osztrák, mind a német választások alkalmával téma volt. Az eltérő hangnemek tökéletesen szimbolizálták a pártok politikai stratégiáinak különbségeit. A német kancellárjelölti vitában kórusban szidták hazánkat az esélyes jelöltek. Elítélték a migrációs stratégiánkat, és büntetésekről beszéltek a betelepítési kvóta elutasítása miatt. Az osztrák kancellárjelölti vitában a későbbi győztes és az FPÖ vezetője is pozitívan beszélt Orbán migrációs politikájáról, az utóbbi szó szerint meg is köszönte az Ausztriának nyújtott segítséget, és mindketten üdvözölték a V4-ek politikáját. A két nagy német párt jelentős szavazatvesztéssel zárta a választást, az ottani két nagy nyertes az AfD és az FDP lett. Ausztriában az FPÖ történelmi eredményt ért el. Egy éve még úgy nézett ki, hogy Ausztriában az FPÖ képes lesz a Néppárt szavazóinak jó részét megszerezni, de Kurz rövid idő alatt megfordította a trendeket és simán nyerte a választást.
A nyertesek és vesztesek közötti különbség tisztán és egyértelműen a migrációhoz és a muszlim kulturális előretöréshez való viszonyban keresendő. Ez is bizonyítja, hogy – ha tetszik, ha nem – a migráció és a muszlimok már meghatározó szerepet töltenek be az európai politikában. A hozzájuk való viszony választásokat képes eldönteni, ezért a politikai stratégiáknak ezeket az ügyeket figyelembe kell venniük. Merkel és Kurz pártja pont ugyanonnan indult, de gyökeresen más taktikát választott. Kurz az Orbán által megalkotott néppárti stratégiát vitte, a migrációt középpontba állítva, míg Merkel a saját útját járta, aminek fontos eleme volt úgy tenni, mintha a migráció nem lenne lényeges kérdés.
Orbán stratégiája egy megváltozott európai politikai helyzetre lett kitalálva, amiben a szélsőséges pártok népszerűségének növekedése az egyik politikai kihívás. Eszerint a jobbközép néppártoknak a szélsőséges pártok szavazótáborainak növekedését kell megakadályozni úgy, hogy témáik egy részét átveszik és azt kulturált formában képviselik, megoldásokat kínálnak rá. Ebben az esetben a néppártok valamelyest jobbra mozdulnak, egyre szélsőségesebb kommunikációra kényszerítik a szélsőséges pártokat, ezzel korlátozva azok szavazótáborának növekedését. Az osztrák tapasztalat is azt mutatja, habár ott nagyon megkésve váltott a Néppárt, hogyha a valóságos problémákra mindkét párt hasonló választ ad, akkor mindig a mérsékeltebbet választják a szavazók.
Merkel ezzel szemben nem jobbra, hanem balra indult. Az ő stratégiája – ahogy a kampány alatt kiemelték az elemzők – az volt, hogy ellenkező irányú propagandával kiszorítsa a közéletből a migrációs és muszlimkérdést, megpróbálja azt a hagyományos szociális és gazdasági ügyekkel elnyomni. A propaganda sokkal inkább a baloldali, liberális elemeket, a humánumot, a szolidaritást hangsúlyozza. A terv szerint a párt tábora ugyan minimálisan lemorzsolódhat a jobboldalon, de a baloldalon sokkal több szavazó nyerhető. A propaganda működött, a kampány idején gyakorlatilag úgy tett a mainstream média, mintha a migrációs kérdés nem létezne. A stratégia viszont elbukott. Merkel kannibalizálta saját koalíciójának szavazótáborát. Felzabálta a szocdemek szavazóinak egy részét, így azok történelmi vereséget szenvedtek, de jobboldalon sokkal több szavazót vesztett, mint amit képes volt balon megnyerni. A migrációellenes pártok lettek a nyertesek. A vereség nem katasztrofális, de jelentős, és politikai instabilitás eredményez. Ez tisztán bizonyítja, hogy hiába próbálják az európai nagy pártok minden erejükkel nem létezőnek tekinteni a migrációs problémákat, azok negatív tapasztalataik miatt mélyen befészkelték magukat az emberek tudatába. Hiába a propaganda, az aggodalmakat nem lehet szavakkal, csak tettekkel gyógyítani.
Ami mindenesetre bizonyos, hogy a hagyományos pártok csak akkor képesek fennmaradni, ha foglalkoznak a muszlimkérdéssel. Rutte Hollandiában azért maradt az első helyen, mert keményen felvállalta Törökországgal a konfliktust, és nyílt levelet írt a bevándorlóknak, hogy amennyiben nem tetszik nekik a holland kultúra, haza lehet menni. Franciaországban minden hagyományos párt megbukott. Az emberek változás utáni igényét ugyan Macron ideiglenesen kielégítette, de az általa kínált megoldások gyorsan veszítik el szavatosságukat. Az egész már most bűzlik.
Orbán stratégiája minden Európai országban működhet, nincs rajta szerzői jog, szabadon használható. Még Merkel számára is adott. Cserébe csak annyit kéne kérni, hogy ne ba888gassák tovább Magyarországot.




A multikulturalizmus meghaladása - a "kártékony" kereszténység



Kovács Tibor
2017. november 10. 19:28
Itt az első dolog, amiben egy platformra kerültek a liberálisok és a normálisak. A multikulturalizmus nem működik, annak véget kell vetni. Ennek megvalósítását azonban egészen máshogy képzelik el. Átfogó támadást indítottak a keresztény kultúra ellen, amit a muszlimok integrációjának a legfőbb akadályaként próbálnak beállítani.

A multikulti vége
Nemrégiben a Daily Telegraph számolt be egy érdekes esetről, ami szerint az oxfordi Balliol College elsőéveseinek szervezett vásáráról kitiltották a Christian Union nevű keresztény diákszervezet adománygyűjtő sátrát, mert az „kártékony”, „elidegeníti” a más vallású diákokat és „mikroagressziót” valósít meg. A jószolgálati feladatot ellátó sátor a muszlim terroristák bombaövének szinonimájává vált, mert az is kártékony, elidegeníti a más vallásúakat és agressziót valósít meg. A oxfordi diákszervezet vezetői úgy gondolták, hogy a békés egymás mellett élés érdekében – a történelmi hagyományok ellenére – a sátrat nem szabad felállítani, annál is inkább, mert a kereszténység általában a gyarmati elnyomásra és a homofóbiára emlékezteti a világ más tájairól érkezetteket. Az eset bármekkora baromságnak is hangzik, nem nevezhető egyedinek. A keresztény gyökerű Nyugat egyre gyakrabban próbálja elnyomni a keresztény szimbólumok használatát, ellehetetleníteni vagy akadályozni a sokszor évszázados, ma már vallási jellegétől jórészt megszabadult hagyományokat, hogy a más vallásúakat – értsd iszlám – megóvja az „agressziótól”, amit a keresztény jelképek és szokások jelentenek számukra. A gondolat, hogy a keresztény hagyományok puszta látványa is agressziót jelenthet, meglehetősen abszurd, és sokkal többet árul el a bevándorlókról, mint a keresztényekről. Ennek az érdekes valóságmegközelítésnek az egyik megjelenési formája az, hogy a más valláshoz tartozó történelmi építmények látványa zavarhat valakit. A Lidl áruház nagy nyilvánosságot kapott esete volt a példa erre. A lánc leretusálta a keresztény templomok tetejéről a keresztet, hogy ne sértse vele a más vallásúakat. Ezeken kívül is számtalan esetet láttunk, amikor a keresztény ünnepeket, köztük a karácsony megünneplését korlátozták a vegyes közösségekben. Az egyre szaporodó esetek mind erősebben sugallják, a kártékony kereszténység enyhe, vagy pusztán kulturális megjelenése az igazi oka annak, hogy a muszlimok nem képesek beilleszkedni.
A nyugati ballib elit ezt felismerve meghaladta a multikulturalizmust. Az új politikai stratégia és értelmiségi divat szerint a keresztény kultúra gyakorlása az a bűn, ami a multikulturális mennyország megvalósulását akadályozza. Nem kérdés, hogy jelentősen egyszerűbb a kultúrák békés egymás mellett élése, ha csak egy kultúra van.
A behódolás
Mintha Michel Houellebecq Behódolás című könyvének meg nem írt fejezeteit látnánk lepörögni a szemünk előtt. A ballib elit annyira akarja, hogy megvalósuljon a multikulturális boldogság, hogy ezért hajlandó akár monokultúrává változtatni a világot. A multikulturalizmus elleni ősbűn és intolerancia megjelenése nem az, ha egy muszlimot zavar a keresztény kultúra látványa, hanem a kereszténység a bűnös. Bűne pedig, hogy van. A libsik annyira szeretik az áldozathibáztatás szót, de valami miatt nem veszik észre, hogy itt nemzetközi szinten gyakorolják. Ez a Behódolás második részének nyitójelenete. Adjuk fel szokásainkat annak érdekében, hogy mások szabadon gyakorolhassák intoleranciájukat. Az egésznek csak egy racionális értelmezése van. A liberális elit szerint a muszlim kultúra szerves része az intolerancia, amit ezért ők szabadon gyakorolhatnak.
A muszlimok beilleszkedésének leghatékonyabb módja saját kultúránk megsemmisítése. Ha nincs kultúra, nincs mibe beilleszkedni, ezért a siker biztos. A kereszténység ma már elsősorban nem mint vallás határozza meg Európa identitását, hanem mint kultúra, ami a hétköznapok részévé vált. Amennyiben megpróbálunk mindent eltüntetni, ami zavarhat egy muszlimot, a végén biztosan semmi nem marad. Az európai kultúra egy fehér lappá változik, amire a megmaradó kultúrák azt írnak, amit akarnak. Nekik pedig van erre forgatókönyvük.
A normális kérdés ebben az esetben az lenne, hogyan akarhatják, hogy mi elfogadjuk az ő vallásunkat, ha ők nem fogadják el a mi hétköznapi szokásainkat, vagy zavarja őket építészettörténetünk. A liberálisok, amikor a kereszténység Európai jelenlétét és annak megnyilvánulásait úgy értelmezik, hogy ez önmagában agresszív másokkal szemben és elidegeníti őket, akkor valójában azt mondják, ezek a kultúrák annyira agresszívek és kirekesztőek, hogy nem képesek hagyományaink és hétköznapi életünk részét képező egyszerű eseményeket, szimbólumokat sem elfogadni. Mintha egy Szaúd-Arábiában tartózkodó európai üzletember követelné, hogy amerre ő jár, mindenhol vegyék le a burkát a nők, és ne imádkozzanak a muszlimok, mert őt ez zavarja és agressziót szül benne.
Egyszer s mindenkorra ki kell jelenteni, hogy nem mi keresztények vagyunk a hibásak azért, mert felrobbantanak bennünket, és azért sem, ha nem mások nem tudnak beilleszkedni meglehetősen megengedő kultúránkba.
A tudathasadásra épített politika
A liberálisok saját hazugságaik csapdájába kerültek. Évtizedeken keresztül sulykoltak egy képet a kereszténységről, amit a végén ők maguk hittek el a legjobban. A kép szerint a keresztény Nyugat a gyarmatosítás, mások kizsákmányolása, a rasszizmus, a népirtás és a homofóbia szimbóluma. Mikor felépítették az ideális gonoszt a kereszténységből elkezdtek ellene küzdeni. Ez egy tudathasadásos küzdelem, mert egy olyan kép ellen küzdenek, ami az ő fejükben él, amit az ő liberális európai oktatásuk alakított ki bennük az elmúlt évtizedekben.
Úgy tesznek, mintha az elmúlt 50 év nyugati keresztény erőfeszítései a szegényebb országok felemeléséért nem is léteznének. Miért nem teszik fel maguknak a kérdést, hogy mit éreznek azok az afrikai szegények, akiken a keresztény orvosok, segélyszervezetek segítene? Amikor meglátják őket, a homofóbiára asszociálnak vagy a keresztes hadjáratokra? Vagy esetleg hálát éreznek a segítségért? Aki azt gondolja, hogy a kereszténységet két szóval – homofóbia és gyarmatosítás – le lehet írni, az olyan előítéletek között él, amivel utoljára a rabszolgaság korában találkozhattunk. A kereszténység nagyon sokszínű vallás, amiben ha voltak is rossz periódusok, mind tanításában, mind életvitelében, és főleg jószolgálati tevékenységében rendkívül sok pozitívum van. Aki a kereszténységet a másokkal szembeni agresszióra és a homofóbiára szűkíti, aki elfeledkezik a keresztényi önfeláldozás végtelen sok példájáról, azzal nincs mit kezdeni. Az nem a kereszténység ellen küzd, hanem saját démonaival. De miért kell a tudathasadásból értelmiségi és politikai stratégiát szülni?
Aki úgy akarja megbékíteni az iszlámot, hogy feladja saját magát, nagyot fog csalódni. Nagyon hamar kiderül, hogy nem tud annyit feladni, ami elegendő lenne a másik oldalnak. Nekik csak a teljes behódolás elfogadható.



MeToo - Most kéne leállni, nem minden férfi Weinstein



Ó hogy szopd le a kisfiam apja faszát nem állnátok le e mocskos zsidó ranglétra kapaszkodó csúszó- mászó sztoritokról vegyétek tudomásul a kurvának is meg a buzeránsnak is fasz kell kemény fasz , és már el is érkeztünk a fasizmushoz , de azt csak a kazárok gyakorolhatják fajtestvéreiken , vagy a feltörekvő gojokon kik fityma műtéten estek át , vagy csak azt hitték, hogy átestek pedig csak egy kóser szájbőgőzésen vettek részt !!!
Ezek aztán a különleges janicsárok !!!

Kovács Tibor
2017. október 19. 10:58
A Weinstein-sztorinak lehetne egy pozitív kimenetele. Ledőlhetne végre a sztárkultusz, megérthetnék, hogy a siker, pénz és tehetség nem tesz valakit követendő példává, "jó emberré". A szimpatikus álarcok mögött utálatos titkok rejtőznek. Sajnos teljesen más irányt vett az ügy, épp a férfiak elleni világméretű kampánnyá alakul.

A szánalmas sztárság
A világban a példaképkutatások általános tanulsága a 20. század második fele óta az, hogy a korábbi nagy történelmi személyiségek helyett a sztárok, zenészek, színészek stb. lettek a fiatalok példaképei. Érthető a változás, a siker, a pénz és sokszor a vitathatatlan tehetség, a  szabadságérzés és az általuk folytatott életforma vonzó példa. A média által teremtett látszatvilág kulisszái mögé pedig nem látunk be. Nem látjuk a szenvedést, a drogokat, a hazugságokat, erőszakot és sok mást, amit eltakar a csillogás. Egy-egy esetnél megdöbbenünk ugyan, amikor egy kiegyensúlyozottnak látszó híresség öngyilkos lesz vagy túladagolja magát, kiderül, hogy nőket kábított el és erőszakolt meg, de megyünk tovább. The show must go on! Ez a világ a látszatból él, így nem engedheti meg azt, hogy a sztárok szerencsétlen, beteg embereknek és nem pedig irigylésre méltó példaképeknek tűnjenek.
A Weinstein-sztori mintha rést ütött volna a pajzson, hirtelen nem egy-két, hanem sok lyukon keresztül lehet bepillantani ebbe a világba, és amit látunk, az egyáltalán nem irigylésre méltó, hanem beteges és szánalmas.
Harvey Weinstein egy beteg állat. Nem azért, mert minden nővel szexelni akart – ezt normálisnak is tekinthetjük –, hanem azért, ahogy ezt tette.
A hatalmát használta a nők ellen, és ezt aljasul és betegesen tette. Milyen ember az, aki, amikor bemenekül előle egy nő a fürdőszobába, az ajtó előtt veri ki. Az ilyen sztorik a sorozatgyilkosos filmekben vannak csak. Van itt egy fontos részlet, amit nagyon ki kell hangsúlyozni. Weinsteinről az derült ki, amit a sztárvilág évtizedek óta tudott. Nem azért bukott meg, mert ezt tette 40 éve, hanem azért, mert ez kiderült a közvélemény számára is. A sztárvilág veszélyben érzi magát a leleplezés miatt, és ezért mindent megtesz, hogy lemossa magáról Harvey szégyenét, hogy az ne a sztárvilágra essen, hanem valami másra. A sztárok hitelességén mérhetetlen pénz múlik, ha nem szereti őket a közvélemény, az árt az üzletnek. A gépezet beindult.
Weinstein az új kulissza
Most, hogy napvilágra került, Weinstein aberrációját mindenki a saját előnyére szeretné fordítani, és a balhét vele vitetné el. A korábban ünnepelt producer gyorsan a sztárvilág szemetesládájává vált. Mindenki megtisztulásra vágyik, mindenki áldozat szeretne lenni, és Weinstein tökéletes alany erre. Weinstein lett az új kulissza, ami mögé el lehet rejteni világuk titkait, de betegessége és bűnei nem kell, hogy vakká tegyenek bennünket. Anélkül, hogy Weinsteint felmentenénk, a másik oldalon is észrevehetjük az erkölcsileg megkérdőjelezhető viselkedésmintákat. Nem Weinstein az egyedüli a bűnös, az a világ az, amiben ezt teszi az a normális hétköznapok része volt a mai napig, és gyaníthatóan a jövőben is.
Ő nem egy önálló intézmény, hanem egy mocskos világ egyik szereplője csupán. Sokak örülnek, hogy most belekiabálhatják a világba, hogy a férfiak bűnösek, de ez sem igaz teljesen. Ebben a világban nem csak a férfiak bűnösek, nem egyoldalúan történnek a dolgok.
A szereposztó díványon ketten fekszenek, és mindkét fél akar valamit.
Harvey Weinsteinnek teljesíteni kellett valamit abból, amit előzetesen ígért, ha a másik fél soha nem nyer semmit, nem űzhette volna ilyen sokáig gonosz játékait. Sokan jutottak előnyhöz így, mert ez egy ilyen világ. Aki belép és kihasználja az előnyöket, az a részévé válik, még ha most áldozatnak szeretne is látszani mindenki. Előnyre tesz szert azokkal szemben, akik felállnak, pofon csapják Weinsteint, és főleg azokkal szemben, akik mikor rájönnek, hogy milyen mocskos ez a világ, inkább más szakmát keresnek. Valahogy úgy áll a dolog, hogy aki ebben a világban él, úgy gondolja, hogy a sztárságért sokat kell áldozni, egyesek úgy gondolják, hogy az áldozatokba az is belefért, hogy a Weinstein-félékkel jóba kell lenni. (Mert nem ő az egyedüli ilyen, sok van belőlük.) Valószínűleg ezres nagyságrendben lehettek Weinstein női az évtizedek alatt. Ebből néhány tucat állt elő a történetével, a maradék több száz inkább hallgat, mert az esetet a normális „ügymenet” részének tekintette, aminek nem csak hátrányai voltak.
Normálisnak kellett lennie, ha nem így lenne, nem működhetett volna egy egész életen át. Aki belépett ebbe a világba, annak el kellett fogadnia annak szabályait, aminek a Harvey Weinstein-féle alakok is a részei. Aki ebben a világban sikeres és híres lesz, élvezi annak áldásait, aki néhány hónapja még nyilvánosan puszilgatta a rémet, annak szájából minimum furcsán hangzik, hogy 20 éve zaklatta.
Természetes kiválasztódás Weinstein dzsungelében
A történetekből egy olyan tapasztalat is kibontakozik, hogy ebben a világban, amit nevezhetnénk a Weinsteinek dzsungelének, annyira hétköznapi az ilyen, hogy csak azok képesek túlélni benne, akik ezt elfogadják. A természetes kiválasztódás része, hogy képesek legyenek ehhez így vagy úgy alkalmazkodni, sőt előnyükre fordítani a dzsungeltörvényeket. Ezt Sophie Dix története domborítja ki igazán, aki 22 éves színésznőként találkozott a predátorral és a támadás után azt mondta magának, ha ilyen a színészvilág, akkor ebből én nem kérek. Kiszállt, feladta színészi ambícióit. Nyilván nem várhatjuk el az összes színésznőtől, hogy feladja a karrierjét az első ajánlat után, ha így lenne, jól láthatóan nem lenne egyetlen színész sem. Viszont, akik benne maradnak, azokban Dixszel szemben megvan a képesség az alkalmazkodásra. Így vagy úgy, de a rendszer részévé válnak. Önmagában a Harvey Weinsteinekkel nem működne, ahhoz kell a másik oldal is. Aki ebben a rendszerben sztár lett, azt ez a rendszer termelte ki, ebben egészen addig lavírozott – nem feltétlenül a szex segítségével –, míg a csúcsra jutott. Ebből következik, hogy amennyiben sikerülne lerombolni ezt a mocskos rendszert, annak nem a jelenlegi sztárok lennének a nyertesei, akár vesztessé is válhatnának, mert a világ megnyílna a Sophie Dixek előtt. Akik ugyan tehetségesek voltak, de elbuktak a kiválasztódási vizsgán, mert ezek között a szabályok között az ő mércéjük szerint túl nagy áldozatokat kellett volna hozniuk. Ezért bármennyire is úgy tesznek most, valójában a sztárvilágnak nem érdeke a megújulás, mert ez komoly versenyt támasztana a ma ebből a világból előny élvezőknek.
Nem a férfiak, hanem a sztárság az ellenség
Ha nem így közelítünk ehhez az ügyhöz, akkor soha nem fogjuk lerombolni a sztárság hazug nimbuszát, és az egész ügynek olyan tanulsága lesz csupán, hogy minden férfi egy mocsok állat. A sztárvilág a médiával és a női mozgalmakkal közösen minden erejével ebbe az irányba akarja tolni tanulságokat. A Guardianben megjelent egy cikk valami ilyen címmel: „Férfiak, jobban akarjátok kezelni a nőket? Itt egy lista, amivel elkezdhetitek” A szerző egy kb. 30 pontból álló listát állított össze, immár nem Harvey Weinstennek, hanem minden férfinak, akik mind hordozzák Harvey bűnét. A lista teljesen őrült és irreális, egy olyan világ része, amiben a férfiak csak úgy lehetnek megfelelőek a nők számára, ha többé nem „emberek”, hanem a nők által programozott robotok. Nem a „férfiságot” akarja elvenni, hanem az emberi természetet akarja megerőszakolni. Olyan férfit gyártana, ami a nők által mozgatott báb csupán, nem pedig élő szövet. Hogy az egyik legnagyobb baromságot emeljem ki: „Ha egy nő nemet mond a randira, ne hívd újra.” Azt hiszem sok nő esne kétségbe, ha ez a szabály valósággá válna, és sok házasság nem jött volna létre, ha ezt a férfiak komolyan vennék.
A Weinstein-ügyet gyorsuló ütemben fordítják általánosságban a férfiak ellen, amiben az ősbűn, nem a szexuális erőszak, nem a hatalommal való visszaélés, hanem a férfiak olthatatlan ösztönös vágya a szex után.
Azt próbálják bűnné tenni, hogy egy férfi kíván egy nőt, azt próbálják kommunikálni, hogy ez önmagában helytelen és bűnös dolog.
Nem az a bűn, ha a vágyat agresszióba fordítjuk, zsaroljuk a nőt, vagy más valóban bűnös dolgokat teszünk, hanem maga a tény, hogy kívánjuk és megpróbáljuk elcsábítani őket. 
Elindult egy „MeToomozgalom is, ami már erősen ebbe az irányba mutat. Nők tweetelnek, hogy őket is érte olyan inzultus, amikor valaki fel akarta szedni, de ő azt nem akarta. Itt nem csak erőszakról beszélnek már, hanem olyan ajánlatokról, amiket nem akartak hallani. Valószínűleg így a világ minden nője érintetté válik a végére, mert valszeg nincs olyan nő, akit nem próbáltak még felszedni olyan pasik, akik nem jöttek be nekik. Így az amúgy bonyolult kapcsolatteremtési folyamat a mozgalom által egy beteges predátorakcióvá változik. Minden férfi mocskos, aki valaha fel akart egy olyan nőt szedni, aki nem akart vele lenni. Ilyen mindenkinek az életében jó sok van.
Harvey Weinstein ősbűne nem a sztárvilágra száll, hanem az összes férfira. De vajon miért gondolják ezek a médiumok, ezek a nők, hogy a férfiak soha nincsenek az áldozati oldalon, hogy őket nem érik ilyen típusú „abúzusok”, már ha ezt annak lehet nevezni. A férfiakra is rányomulnak olyan nők, akiket nem akarnak. Hány olyan történetet hallunk, hogy egy ügyes nő, hogyan szerez meg egy házas férfit magának és rombolja szét a családját. Ez nem bűn? Van ennél rosszabb is. A férfiakra rányomulnak homoszexuális férfiak is. Főleg a fiatal fiúkat rengeteg ilyen atrocitás éri. Ők ugyan egymásnak beszélnek róla, de nyilvánosan csak ritkán főleg iskolai zaklatások kapcsán derül ki. Ilyen azonban sokunkat ér, ha fiatalon, főleg 18 éves kor előtt homoszexuálisokkal találkozunk. Ők bátran és gyakran tesznek ajánlatot.
A világ néha kemény és undorító hely, néha pedig magasztos, felemelő és romantikus, de semmiképpen nem fekete-fehér. Nem szegény nőkből és aljas férfiakból áll, és nem is gonosz producerekből, rendezőkből és ártatlan színésznőkből. Nem lenne jó így látni és nagyon nem lenne jó, ha méltánytalanul az egész férfitársadalom lenne az áldozata ennek a barom Weinsteinnek, ha a következő generációban már nem lehetne valakivel annak féleleme nélkül lefeküdni 25 évesen, hogy 20 év múlva azt tweeteli, nem is akarta és pellengérre állít.
A Weinstein-ügyet ugyan a sztárvilág szeretné a férfivilág bűnévé tenni, de nem az. Ez az ő bűnük, ez az ő dzsungelük, ne azokkal a férfiakkal akarják elvitetni a balhét, akiknek semmi közük hozzá. Szenvedjék el azok a következményeiket, akik ebből előnyre tettek szert. Értsük meg végre, hogy a sztárvilág nem az, aminek látszik, nem követendő példa, hanem a mocskos titkok világa. Kezeljük is úgy.




Antiszemitizmus - az európai baloldal utolsó reménye


Kovács Tibor
2017. október 11. 21:28
Egyre több országban válik nyilvánvalóvá, hogy a hagyományos baloldali politika nem alkalmas a valóságos problémák megoldására. A hagyományos baloldali pártok teret vesztenek, és úgy tűnik, nem maradtak politikai tartalékaik, ezért a muszlim bevándorlók szavazataiért kell küzdeniük. Ehhez azonban nem vezet más hatékony út, mint az antiszemitizmus integrálása politikájukba.

Nem egyszerű manapság baloldalinak lenni a világban. A valóság rácsapta az ajtót elrugaszkodott világlátásukra és elveikre. A kemény hétköznapok, a növekvő konfliktusok, a terror, az iszlám kereszténység iránti gyűlölete nehezen egyeztethető össze az emberiség nagy multikulturális, globális összefogásának álmával, amire a baloldali politikák épülnek. A baloldal szavazótábora kezd szétszéledni. Egyesek jobbközépre húzódnak, mások egyenesen a jobbszélre. A német választás szép példája volt ennek. A baloldalnak új szavazókra van szüksége, aminek meg is van az utánpótlása a migránsok személyében. Ezt legelőször talán Nagy-Britanniában ismerték fel és alakították stratégiává. Az ottani Munkáspárt – ami öles léptekkel közelít társadalmi elveiben a marxizmus felé – is egyre nyíltabban támaszkodik a bevándorlók szavazataira. London muszlim polgármesterét – aki arra a kérdésre, hogy a lányát hozzáadná-e egy nem muszlimhoz, vonakodva mondott igent – ezek a szavazók juttatták a polgármesteri székébe. Amióta ott van, sok emlékezetes dolgot tett a britek történelmi nagyságának növelése érdekében. Hogy egyet említsünk: kijelentette, hogy a terrorizmus a nagyvárosok életének normális része. Ez olyan hatásos mondatnak bizonyult, hogy az ENSZ-ben felmerült az ötlet, hogy csak azt lehessen nagyvárosnak nevezni a jövőben, ahol van terrorizmus. Arról is hallani, hogy a Budapest haladó nagyvárosi státuszának megőrzése miatt aggódó ellenzéki szervezetek tüntetést szerveznek, amiben követelik a budapesti terrorcselekményeket, ugyanis nem szeretnék, ha hazánk lemaradna a fejlett Nyugat mögött.
A tréfát félretéve, London helyzete, ahol a nem európai népesség többségbe került, jól mutatja a baloldal jövőjét. A muszlim szavazók segítségével győzelemre is képes, de nélkülük marginalizálódhat. London után adott a recept az angol Munkáspárt és sok más európai baloldali párt számára is.
Azonban valamit valamiért. A baloldal megszerezheti a muszlim szavazókat, mert muszlim pártok egyelőre nincsenek, azonban ezért valamit adni kell nekik. Ez pedig az antiszemitizmus vagy Izrael-ellenesség – ha mézbe akarjuk csomagolni a keserű pirulát. A baloldalnak azonban, amely a rasszizmus elleni küzdelem legnagyobb harcosa volt, meglehetősen nehéz arcvesztés nélkül antiszemitává válnia. A muszlim szavazókat ezzel megnyernék, de elvesztenék saját balliberális szavazóik egy részét. Ezért egyelőre inkább Izrael-ellenességgel próbálják eladni politikájukat. Ami ugyan működik, de megmosolyogtató, mivel évtizedekig ők maguk utasították el az izraeli politika bármiféle kritikáját, látens rasszizmusnak minősítve azt. A világ azonban változik.
A brit Munkáspárt legerősebb csoportját Momentumnak nevezik, aminek legfőbb célja Corbyn támogatása. (Talán nem véletlenül azonos a magyar baloldali mozgalommal.) Ez a nagyon befolyásos marxista csoport nyíltan antiszemita. A Labour ugyan eljátssza ennek kapcsán, hogy ezt nem tűri a párton belül, de a lóláb kilóg. Már 2016-ban botrány tört ki az antiszemita jellegű megnyilvánulások miatt, ami 2017-ben folytatódott. 2016-ban ugyan felfüggesztettek kb. 20 tagot a Momentum mozgalomból, de ez nem segített semmit, egy évvel később még mindig a vezetésben voltak, hogy újra antiszemita megnyilvánulásokkal hívják fel magukra a figyelmet. Ezt még figyelemreméltóbbá teszi az, hogy a Momentum mozgalomról már 2016-ban is úgy beszéltek, mint egy párt a pártban, de 2017-re már olyan erőssé váltak, hogy nélkülük nem lehetett megvalósítani a mérsékeltek kongresszusi agendáját. Amikor például a brit kormány által is használt nemzetközi antiszemitizmus fogalmát akarták a Munkáspártban is bevezetni, a Momentum mozgalom aktivistái megjelentek a gyűlésen, és ahogy a találkozó után fogalmaztak, „leordították a vezetőséget”. A vezetők emiatt visszakoztak a tervtől. Ennél azonban messzebb is mennek a mozgalom aktivistái. Alelnökük például nyíltan követelte, hogy lehessen a holokauszttagadásról vitát folytatni. A mérsékelt párttagok ugyan követelték a kizárását, de csupán annyit értek el, hogy alelnöki pozícióját fel kellett adni, de még vezetőségi tagságától sem fosztották meg, nemhogy párttagságától. A Momentum nem csak a szofisztikált antiszemitizmus húrjait pengeti. Olyan tweeteket nyomnak, amiben csótányoknak nevezik a zsidókat, a holokauszttúlélőket „fizetett hazudozóknak” és a zsidókat általában „hazug szarnak” titulálják.
2017-re a dolgok odáig fajultak, hogy végül is egy határozatot fogadtak el ebben a kérdésben, hogy megnyugtassák a zsidó szavazókat és párttagokat. A határozatot a párt zsidó mozgalma támogatta, amire a marxisták a következőképpen reagáltak: „Ezt támogatja a zsidó mozgalom, ami megfelelő indok arra, hogy elolvasás nélkül ellene szavazz.” Sőt odáig mentek, hogy megpróbálták kizáratni a zsidó mozgalmat a pártból, amiért támogatja Izraelt. Ez az a pont, ami a baloldali pártoknak még sokáig segítséget nyújt, antiszemita szavazóik kielégítésére, hogy közben megőrizzék demokratikusnak beállított elkötelezettségüket. Maga Corbyn legfőbb stratégiája is ez, mert a Momentum nélkül megszűnne a politikai ereje. Ezért erősen ellenzi a cionizmust, ami az antiszemiták számára egyelőre elegendően antiszemita kinyilatkoztatás egy pártelnöktől. Corbyn emellett is tett gesztusokat. Például nem ment el egy zsidó összejövetelre a konferencia utolsó napján, helyette inkább egy a nagy ivászaton ünnepelt híveivel.
Az elfogadott határozat egyébként önmagában kivitelezhetetlen és zavaros a hétköznapi realitások szempontjából, mert önellentmondást tartalmaz. Egyszerre tiltja ugyanis az antiszemitizmust és az iszlamofóbiát, amelyek a gyakorlatban kizárják egymást. Az iszlám ugyanis antiszemita, de ezt kimondani iszlamofób. Ez könnyen akár a zsidók ellen fordítható fegyverré teszi a határozatot. Amennyiben a zsidók antiszemitizmussal vádolnak iszlám csoportokat, könnyen ők válhatnak rasszistává a Munkáspárt előtt.  
A baloldal antiszemita stratégiája a nagyobb muszlim közösségekkel rendelkező országokban működhet jól a következő évtizedekben, akár kormányra is segítheti a baloldalt néhány országban.
Hosszabb távon azonban működésképtelen a módszer. Tovább növeli a törést a társadalomban. A politika alapvetően kettéhasadhat, teljesen más irányok lehetnek azokon a helyeken, ahol muszlim többséggel irányítanak és az ország többi részében. Hosszabb távon a muszlimok számának növekedésével nem lesz elegendő a szalon-antiszemitizmus, ennél komolyabb elkötelezettséget akarnak majd, és a muszlim pártok megalakulása szintén korlátozhatja a baloldal mozgásterét. Ebből kivezető út egy baloldali vallásos muszlim pártvezető megválasztása lehet csak és a baloldali pártok iszlamizálása.
A baloldal sokszor elárulta már népét a hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében. A muszlimoknak kedvező politika lehet ezek között az egyik legsúlyosabb árulás, ami akár végzetes is lehet ezen országok számára.



Ahmed H. és a hazaárulók



Apáti Bence
2017. november 15. 16:28
Az mutatja meg a legjobban, kik is vagytok igazán, hogy mostanság pedig, mint a rühöt próbáljátok levakarni magatokról a gyurcsányi rendőrattak bűzölgő billogját. Innen jelzem: nem fog sikerülni. Rátok égett, a bőrötökön fog maradni örökre.

Van pár olyan ügy, amit nem lehet – vagy legyek kicsit megengedőbb – szinte lehetetlen megbocsátani a balliberális értelmiségnek/politikusoknak és a balliberális újságíróknak. Gyurcsány Ferenc éveken át tartó mentegetése, bűneinek relativizálása, és hatalomban tartása az egyik ilyen ügy. A 2006-os rendszerszintű rendőrterror (ki)magyarázása tökéletesen megmutatta, mit várhatunk a liberálisoktól.
"megérdemelték" "minek mentek oda?" "Révész Mártiriusz"  "szakszerű és jogszerű intézkedések történtek" "nem voltak túlkapások" (na jó voltak, de rohadt fideszesek, megérdemelték) "nem voltak viperák, viszont azonosítószámok mi az hogy, nagyon is" (na jó, voltak viperák, azonosítószámok pedig tényleg nem, de rohadt fideszesek, megérdemelték)
Nem tudjuk elfelejteni ezeket a mondatokat. Nem tudjuk elfelejteni, ahogy a ballib értelmiség 90 százaléka elárulta a jogállamot, a demokráciát és a saját népét.  Nem tudjuk elfelejteni, hogy a mostanában összetört arccal és lélekkel nyilatkozgató beduinsapkás, olivabogyó-savanyító Demszky milyen pofátlan arroganciával tüntette ki a rendőrterroristák vezetőjét, Gergényit. Sosem fogjuk elfelejteni, ahogy a sok nagyondemokrata tiszta erőből, sunyin kussolt vagy épp boldog mosollyal tapsikált Gergényi plecsnijének. Elvtelenül, gerinctelenül ünnepelték a tüntetőket verőket és veretőket. Minden reggeli tévés és rádiós műsorban, minden publicisztikáikban, szinte az összes háttérműsorban Gyurcsányt és Gergényit szerecsenmosdatták, a megvert tüntetőket pedig mocskolták. Ahogyan azt sem fogjuk elfelejteni, ahogy az RTL és az akkori TV2 milyen ocsmány lejárató riportokat gyártott a Kossuth téri tüntetőkről.   "Hugyszag bűzölög a Kossuth téren, szétszarják, szétpisálják a szélsőséges, békétlenkedő, a politikát az utcára hurcoló "radikális ellenzékiek" a gyönyörű teret."
Az akkori nagyonőrkutyák, és hatalomellenőrzők szinte kikövetelték, hogy a rendőrség feloszlassa a Parlament előtti tüntetést. Aztán pedig vidám írásaikban ünnepelték a kipaterolás tényét. Akkoriban valahogy nem a demokratikus értékekért, a gyülekezési jogért, és a szólásszabadságért harcoltak az (őr)kutyák, hanem a "szakértői", a "parlamentben, és nem az utcán politizáló", "nyugatos" "demokratikus" szoclib koalíció fennmaradásáért. Nagyon Átlátszó ez a Kettős Mérce, (őr)kutyák...
Nem felejtjük, és ahogyan reggelente átfutom a közvélemény-kutatási adatokat, nekem nagyon olybá tűnik, hogy a jelek szerint a választók sem felejtenek.  Papolhattok diktatúráról, autokráciáról, de kedves libsik, ti voltatok azok, akik teljesen rendben lévőnek találtátok a símaszkos, viperás bűnözők ámokfutását. És az mutatja meg a legjobban, kik is vagytok igazán, hogy mostanság pedig, mint a rühöt próbáljátok  levakarni magatokról a gyurcsányi rendőrattak bűzölgő billogját. Innen jelzem: Nem fog sikerülni. Rátok égett, a bőrötökön fog maradni örökre.  És azt az ügyet sem fogjuk elfelejteni, ahogyan szinte ugyanez a szedett-vetett gerinctelen banda Ahmed H.-t védelmezi.
Azt az Ahmedet, akit a saját szememmel láttam, ahogyan a röszkei csata előtt kidagadt erekkel, ordítva fenyegeti a határainkat védelmező rendőröket. Aki megtámadta Magyarország határát. Aki megtámadta Magyarországot.  Sosem gondoltam volna, hogy ezt az embert védelmezni fogják.
És lám! Védik, drukkolnak neki... De ezek  az emberek már valami újeurópai állampolgárok. Nem magyarok. Olyan új, Soros-féle identitással rendelkező valakik, akik nem nemzetállamokban, nem nemzetben, hanem európai egyesült államokban gondolkodnak. Ahol nincsenek nemzetek, nincsenek határok, nincsen nemzetállami kultúra, csak egy nagy összeurópai katyvasz van. Ezek azok az újeurópaiak, akik nem tudnak örülni egy magyar éremnek, akik csak a menekült-válogatott 29-ik helyének örvendeznek csillogó szemekkel. Ők azok, akiknek a szívük csak a szír (?) sportolókért dobban. Ők vesznek fel olyan pólókat, mint inkább egy szírt, mint egy fideszest. Ők azok, akik a röszkei csatánál minden bizonnyal az új honfoglalóknak, Magyarország ostromlóinak drukkoltak.  Árulók ők. Hazaárulók.  Free Ahmed! Mondják.  Nem!
Nincs Free Ahmed!  Takarodjon a börtönbe Ahmed! Aztán takarodjon az országunkból! Takarodjon Ciprusra vagy Szíriába vagy bárhova. Ugyanis megtámadta a hazánkat. Igen. A hazánkat. Tudom, hogy nektek ez a szó semmit nem jelent, kedves újeurópaiak. Tudom. De nekünk, akiknek viszont igen, elfogadhatatlan, ha valakik freeahmedeznek. Ahmed ugyanis Cipruson élt, dolgozott. Vállalkozása, háza, kocsija, hajói voltak. Valamint hét darab útlevele. Hét!!!
Mindegyikben érvényes schengeni vízum, amivel bárhova, bármikor szabadon elutazhatott volna. Törvényesen. Kocsival, repülővel vagy vonattal.  Ehelyett hét(!!!) útlevéllel a zsebében, a Migszoltól kapott megafonnal a magyar rendőröket fenyegette, majd nekik is vezette a "szerencsétlen" "menekülteket". Nem egy "szerencsétlen", "traumatizált", üldözött – háborús zónából érkezett – menekültről beszélgetünk. Hanem egy – minimum kurva gyanús – szerencselovagról, aki megtámadta Magyarországot. Aki azokat a kétkilós betonkockákat dobáló rohadékokat vezette/irányította, akik megtámadták az országunkat. Nem! Soha, semmilyen körülmények között nem állunk ki egy ilyen féreg mellett.  Vagy kiállhattok, de onnantól kezdve hazaárulók lesztek. Így megy ez. Ilyen ez a popszakma. Lehet, csak akkor be kell vállalni, hogy hazaárulók vagytok. 
Kis utószó, aprócska, szóra sem érdemes: Természetesen ismerem azt az álszent, hazug és Átlátszó érvelést, hogy a hazaárulóknak igazából csak a terrorváddal, meg a 10 évvel van bajuk, de egyrészt a jogászkodást inkább bízzuk a magyar bíróságra, másrészt Budaházy esetében miért nem szólaltak meg, miért nem tiltakoztak, miért nem freebudaházyztak, miért nem jogászkodtak?
Vannak olyan ügyek, amit sosem fogunk megbocsátani a liberális értékrendű, úgynevezett újságíróknak és a liberális értelmiségnek.   



Gyurcsány is Európai Egyesült Államokat akar

Ki a faszt érdekli , hogy mit akar ez a gyilkos szabadkőműves . Akart ő már polgárháborút is , mégis a szóvivőjét akasztották fel , és nem őt !!!!!

56- ban a zászlóból k!!!ivágták a címert , ma ennek a szájbabaszotnak a szívét kell kivágni !!!!!



Úton az Európai Egyesült Államok felé – ilyen Európát szeretnének a liberálisok



USA után Európa is, - nem -nem lesz zsidó gyarmat !!!!!
Tartsa csak el Amerika a világ fasisztáit !!!!
Mi megmaradunk a nemzetállamok Európájának tásulási szintjén , és nem akarunk egy nagy zsidó vízfejet eltartani , hogy megmondják , hogy- hogy kellene őket is családjaikkal eltartani úgy , hogy ők csak a parancsokat osztogassák !!!
Még csak nem is keresztényi elven
Guy Verhofstadt, az Európa Parlament liberális frakcióvezetője (ALDE) Pozsonyban tartott előadást az Európai Unió jövőjéről. Az eseményen részt vettek a visegrádi országok liberális pártjai is. Fotó: Tomáš Halász Photography, Pozsony, Szlovákia.
Guy Verhofstadt, az Európa Parlament liberális frakcióvezetője (ALDE) Pozsonyban tartott előadást az Európai Unió jövőjéről. Az eseményen részt vettek a visegrádi országok liberális pártjai is. Fotó: Tomáš Halász Photography, Pozsony, Szlovákia.
Milyen ma a hangulat az Európai Unióban? Milyen kihívások előtt áll a szervezet? Melyek azok a területek, ahol változtatnunk kellene? Mi a különbség Orbán Viktor 1 és Orbán Viktor 2 között? Emmanuel Macron francia elnök a párizsi Sorbonne Egyetemen elmondott beszéde előtt néhány nappal elhangott egy másik, az Európai Unió jövőjéről szóló beszéd is, Pozsonyban. Guy Verhofstadt, az európai liberálisok vezetője előadását most teljes terjedelmében elolvashatja az Átlátszó Világtérkép blogján is!
1yls8l
Újratervezné az Eu-t Franciaország, de a német választások bekavartak. Mindez nem zavarja a franciákat és Macron sikeres elnöki kampányát Európában szeretnék megismételni. Kampányba kezdtek, az egész kontinensen szervezik mozgalmukat. Közép-Európában is.
A francia elnök még kampánya megkezdése előtt indította el En Marche! (Gyerünk!) mozgalmát: 250 ezer önkéntes személyesen szólította meg a választókat, mit változtatnának meg Franciaországban. Macron a politikai pletykák szerint a beérkezett válaszok alapján rakta össze választási programját. Most valami hasonlót szeretne európai szinten is létrehozni. Ez egy olyan pro-európai, nem csak liberális választópolgárokból álló választási tömb lenne, amely a 2019-es EP választásokon Macron európai “En Marche!” EP frakcióját alapozná meg. A legszorosabb kapcsolat eddig a liberális ALDE pártcsaláddal jött létre.
Nem akarjuk ezt az új európai mozgalmat csak az ALDE liberális EP frakciójára építeni. A liberális csoport az alap lenne, tervünk, hogy más frakciókból, a szocialistáktól és a néppártiaktól is becsatlakoznak hozzánk”
ezt már az En Marche! mozgalomban a határon túli – Benelux – franciákat képviselő Pieyre-Alexandre Anglade (31) képviselő nyilatkozta a Politiconak, aki azt sem titkolta, hogy Közép-Európában is folyamatosan dolgoznak kapcsolatrendszerük kiépítésén.
Ezért vettek részt a franciák, személyesen az egykor saját magát Macronhoz beajánló Anglade is, a Progresszív Szlovákia párttá alakulása apropóján tartott konferencián. A térségből megjelent a lengyel Nowoczesna, az osztrák NEOS és a magyar Momentum Mozgalom képvielője is. A franciák visegrádi hálózatépítéséről bővebben itt olvashat.
Ilyen ez a liberális Visegrád – Orbán-ellenes alternatíva alakult Pozsonyban
Ezen a pozsonyi többpárti konferencián szólalt fel Guy Verhofstadt, az Európa Parlament liberális frakciójának (ALDE) vezetője is. A beszéd teljes egészében itt megtekinthető, illetve, a videó alatt, szerkesztett formában, olvasható a szöveg magyar fordítása is.
Csodálatos részt venni Szlovákiában a visegrádi országok között ezen a találkozón. Most arról fogok beszélni önökkel, amely az önök mozgalmának az egyik alapvető értéke lesz. Az önök mozgalma egy pro-európai mozgalom, reméljük, hogy az önöké lesz az egyetlen ilyen társaság Szlovákiában.
Remélem, hogy önök ezt az utat fogják választani, mert Európában és Szlovákiában már elég populista és nacionalista mozgalom van. Nem ismerem jól a szlovák belpolitikai helyzetet, csak néhány EP-képviselőt az önök hazájából. Az egyik közülük mindössze néhány hétig volt velünk, szerintem önök tudják, kire gondolok, aztán hirtelen hopp, eltűnt, kiugrott. Nyilvánvalóan azért, mert számára túlságosan pro-európaiak voltunk.
Szerencsésnek érzem magam, hogy önök idén vágtak bele mozgalmuk megszervezésébe és nem tavaly, mert akkor egy nagyon depresszív beszédet mondtam volna . Ma sokkal optimistább vagyok az európai projektet illetően, és éppen ezért érdemes a szlovákiai problémákat is pro-európai szemmel megközelíteni. Miért?

Milyen a hangulat ma az Eu-ban?

Időközben, egy évvel a brexit után, számos dolog történt Európában. Mindenki azt mondta, “Ó, meglátod, a brexit csak a kezdet. Egy dominó-effektust fogunk látni, jön a Frexit, majd a Nexit, aztán a Dexit és az Auxit.
Bizony, Ausztria is ki fog lépni, mivel Hofer elnökjelölt a választási kampányban ezt ígérte. De abban a pillanatban, amikor ezt mondta, gyakorlatilag elvesztette az elnökválasztást. A választások harmadik körében háromszáz ezer szavazó otthagyta Hofert és leszavazott Van der Bellenre. Miért? Mert Hofer annyit mondott, talán el fogjuk hagyni az Eu-t és az eurózónát, ami háromszázezer ember reakcióját váltotta ki: soha! És átszavaztak Van der Bellenre.
És ugyanez történt, néhány hónappal később, Hollandiában, ahol mindenki azt gondolta, hogy Wilders pártja lesz a legnagyobb és lehetetlen lesz kormányt alakítani a szélsőjobboldali, migráns-ellenes párt nélkül. És ki nyerte a választásokat? Két pro-európai párt. A 66 és a Zöld Párt. És ez a két párt egyenként akkora, mint Wilders pártja, tehát ketten kétszer nagyobbak, mint Wilders pártja.
És aztán történt Franciaországban, ami történt, ahol az elnököt szintén egy pro-európai agenda alapján választották meg az emberek. Emmanuel Macron, francia elnök-jelölt a kampány során azt mondta, nézzétek, az európai szuverenitás sokkal fontosabb, mint a francia szuverenitás. Ha ezt valaki tíz évvel ezelőtt mondja, diszkvalifikálják, de még csak meg sem hívnak a pártok közötti vitára. Ma ezzel a szöveggel megnyered a választást, mert az emberek nem hülyék.
Az emberek sokat kritizálják az Eu-t. Én is sokat kritizálom az Eu-t.
Mindannyiunknak vannak kritikai észrevételei az Európai Unióval kapcsolatban. Meg kell változtatni. Meg kell reformálni. De elpusztítani? Soha a büdös életbe!
Nem elpusztítani akarjuk az Eu-t. Mert pontosan ez történt a brexit kapcsán is. Boris Johnson még ma is politizál, ha esetleg nem követik, ma miket mond, akkor érdemes követni a twitter csatornáját vagy a Facebookját, érdemes megnézni a legutolsó posztjait. Ezt ugyanaz az ember posztolja, aki korábban tényleg nemet mondott az Eu-ra, teljes brexitet akart, ott akarta hagyni az összes Eu-s előírást, és egy olyan CETA megállapodást akart kötni velünk, mint Kanada, esetleg még egy kis minimális közös biztonságpolitikával megfűszerezve.
Szóval a brexit valóban egy masszív sokkot okozott a közvéleményben, de a dominó-effektus helyett éppen az ellenkezője történt, egy inverz dominó-effektus indult meg. Európa talpra állt. Ez persze nem azt jelenti, hogy akkor most minden működik az Eu-ban és nincs szükség reformokra.

Mert mi a probléma ma az Európai Unióval?

Fotó: Tomáš Halász Photography, Pozsony, Szlovákia.Fotó: Tomáš Halász Photography, Pozsony, Szlovákia.
Legfontosabb, hogy megértsük: a felelősségünk közös. Önöknek itt Szlovákiában, nekünk Belgiumban, másoknak Franciaországban, ami egy kicsit nagyobb ország, tehát nagyobb felelősséggel is jár, és így tovább, az összes tagországban azt kel látni, hogy mindannyiunk felelőssége az Eu mélyreható reformjainak végrehajtása úgy, hogy az működőképes legyen. Egy valódi Európai Unióvá kell válnunk. Mi is ma a probléma?
Éppen ez, hogy ma nem működünk unióként.
Ez ma nem egy unió, hanem csak 27-28 állam laza konföderációja, 27 tagállam egyhangú döntéseken alapuló csoportja. Hogyan működhet ez így?
Van itt önöktől északra egy ország, Lengyelország, amely az egyhangú döntés szabálya miatt eltűnt egy évszázadra. Volt egy pillanat a lengyel történelemben, amikor a lengyel parlament úgy döntött, hogy minden döntését egyhangúlag fogja elfogadni, csakhogy egyszer sem sikerült ilyen döntést meghozni és több, mint száz évre eltűntek – na pontosan ez az, amit nekünk az Eu-ban el kell tudni kerülni.
Európa még ma is 28 állam-, miniszterelnök kormányközi testülete, amely évente négy-öt alkalommal összejön, hogy egy kicsit irányítsák Brüsszelt. De ezt hogy lehet így csinálni, hogyan lehetséges ez?
Jó néhány évig én is miniszterelenökként dolgoztam. De Európa irányítása nem az én munkám kellett volna hogy legyen, ma ezt a feladatot egy európai kormánynak kellene végeznie. Olyan európai intézményeknek, mint a polgárok által megválasztott Európai Parlament vagy az európai nemzeteket képviselő Európai Szenátus, nekik kellene kormányozni, mert az nagyon nem oké, hogy négyszer-ötször összejövünk és megbeszéljük dolgainkat.
Hasonlítsuk össze magunkat az USA-val, vajon, hogyan nézne ki, ha az Egyesült Államok úgy működne, mint az EU?
Lenne ötvenvalahány amerikai kormányzójuk, akik évente négyszer-ötször találkoznának Washingtonban és egyhangú döntéseket próbálnának meghozni minden olyan fontos kérdésben, amivel az országot kormányoznák. Csakhogy az egyik kulcsfontosságú ügyben Alaszka kormányzója nemet mond, nem ért egyet a döntéssel és minden megáll, semmi nem történik. De tegyük fel, nem egy ellenkezőnk van, hanem három. Képzeljenek el három Trumpot! Oké, ha lenne három Obamájuk, nem bánnám, talán három Trump egy kicsit már sok, de képzeljük el.
California kormányzója azt mondja: remek pénznem ez a dollár, de nem tetszik és nem akarom a közös pénz bevezetni Kaliforniába, inkább fizetek pesetával, mert még a 19. század második felében is azzal fizettünk errefelé.
Florida kormányzója azt mondja: nagyon szép kis szervezet ez a Határ-, és Partiőrség Szervezet, de mi inkább nem vennénk részt benne, és egyedül fogom csinálni, sokkal jobban, mint ti.
Washington kormányzója ezt mondja: igazán remek szervezet ez az FBI, de nem veszek részt benne, inkább saját magam oldom meg a problémáim.

Európai Bizottság helyett európai kormányt!

Az Európai Unió ma pontosan ugyanígy működik, miközben még kivételekkel is megpakoljuk a döntési mechanizmust. Mások mag-Európáról kezdenek el beszélni, mint az önök miniszterelnöke is (Rober Fico), de számomra egyetlen mag-Európa van, amelybe minden Eu tagállam tartozik, kivétel nélkül. Ami azt is jelenti, hogy minden államra ugyanaz a szabály vonatkozik, kivétel nélkül.
Ezek a belső viták ezért értelmetlenek, mert számunkra egy működőképes Eu a legfontosabb, és ha ez az Eu működni fog, az azt is jelenti, hogy egyes esetekben kisebb is lesz. Például itt van az Európai Bizottság. Hölgyeim és uraim, nincs szükségünk 29 bizottságra.
Először, bizottság. Már az elnevezés is egy kicsit a Szovjetunióra emlékeztet. Másodszor nincs elegendő jogkörünk sem, hogy az EU költségvetés egy százalékából 28 bizottságot adjunk a világnak.
Egy kisebb európai kormányra van szükségünk, nagyjából 12-15 főre és ennyi.
Közvetlenül az európai polgárok választhatnák meg egy nemzetek feletti listáról. Ez az oka annak, miért toljuk ezt a témát Franciaországgal, Olaszországgal és számos más tagállammal ennyire, mert az embereknek jogukban áll megválasztani közvetlenül saját, európai vezetőiket is, nem csak nemzeti kormányukat és nemzeti parlamentjüket.
Ezért van szükségünk az eurózóna irányítására is.
Mindig azt mondtam, egy állam használhat egy pénznemet vagy használhatja egy másik ország valutáját, ilyenre példák azok az országok, amelyek dollárral vagy euróval számolnak el, de az ellenkezője nem létezik. Egy pénznem nem létezhet úgy, hogy nincs mögötte állami hatóság vagy költségvetés, kincstár, gazdasági irányítás és egy pénzügyminiszter, aki a központi bank mellett áll – ez utóbbi szerencsére létezik, mert ha nem lenne, nagy bajban lennénk.

Közös határvédelemről és európai hadseregről

Szükség van az EU külpolitikájának megváltoztatására is, létre kell hozni egy Európai Védelmi Uniót, mert nyilvánvaló, hogy a NATO-nak megvan a maga szerepe és én nem szeretném a NATO-t megduplázni. Ezért úgy fogalmazok, hogy az Európai Védelmi Unióra mint az Észak-Atlanti Szövetség egyik pillérjére van szükségünk. De miért szükséges ez?
Mert erőfeszítéseket kell tennünk védelmünk érdekében. Tudják mennyit költünk ma Európa védelmére? Nagyjából az amerikai katonai kiadások 42 százalékát, amely a második legnagyobb ilyen tartalmú katonai költségvetés és háromszor nagyobb összeg, amit Oroszország költ ugyanerre a célra.
Csakhogy a hatékonyság az egy nagy probléma. Európa a 42 százalékos amerikai büdzséhez képest mindössze az amerikai hadsereg működésének 10-15 százalékát képes produkálni. Nem vagyok matematikus, de itt valami nagyon nem működik hatékonyan. Konkrétan háromszor kevésbé vagyunk hatékonyabbak. És itt nem lesz semmi meglepetés, ez azért történik, mert mindent megduplázunk.
Rendelkezésünkre áll a legjobb stratégiai légierő, taktikai helikoptereink vannak, megfelelő orvosi szolgáltatásaink, csakhogy mindezt megduplázzuk Európában (nemzeti szinten – BB). És ez az oka, miért vagyunk ilyen hatástalanok is. Éppen ezért lenne szükségünk egy egységes európai hadseregre is, amely magában hordozná azt a bizonyos hozzáadott értéket is.
A magánszektorban minden multicég alkalmazottja tudja, mi az a bizonyos hozzáadott érték: ez a nemzetek feletti együttműködés. Csak, mi, politikusok félünk nemzetek felett együttműködni.
E félelem oka nagyon egyszerű: félünk, hogy elveszítjük hatalmunkat. Félünk áthelyezni szuverenitásunkat és hatalmunkat egy másik szintre, amely nagyobb elkötelezettséget igényelne tőlünk.

Az Eu migrációs politikájáról

Fotó: Tomáš Halász Photography, Pozsony, Szlovákia.Fotó: Tomáš Halász Photography, Pozsony, Szlovákia.
Ugyanez az nagyobb elkötelezettség hiányzik a migrációs-kérdésben is.
Ez a téma jelenleg top topic, de azt látnunk kell, hogy az Európai Unió felé történő migrációs áramlás természetes következménye annak, hogy nem létezik európai migrációs politika. Nem létezik európai határőrség és nem létezik európai partiőrség sem. Most kezdjük el létrehozni, az Eu költségvetéséből 250 millió eurót különítettünk el erre a feladatra.
Hasonlítsuk újra össze magunkat az USA-val, ahol az amerikai határvédelemre 62 billió dollárt fordítanak. De mi most azt gondoljuk itt Európában, hogy a 250 millió euróból meg fogjuk tudni az amerikaiakhoz hasonlóan oldani. E nonszensz, természetesen.
Az Európai határ-, és partvédelem kialakítása egyben a migrációs-, és menekültügyi politika kezdete és nem a végjáték, ahogy azt sokan hiszik és teszik.
Európának szintén szüksége van egy új menekültügyi rendszerre, de ez nem Dublin lesz, mert a dublini rendszer a színtiszta nemzeti egoizmusra alapult. Hogy is működött eddig? Azt mondják egyesek, ó, ez a görögök problémája, ó, ez az olaszok problémája, de én biztosíthatom önöket, amikor ezt a görögök és az olaszok meghallják, csak annyit fognak tenni, hogy megszabadulnak majd a kötelezettségeik alól és hagyják a területükön rekedt embereket Európába beözönleni.
De Európának szintén szüksége lesz a legális migráció fenntartására is, hiszen ez az egyetlen egy módja, hogy felvegyük a harcot az illegális migráció és az emberkereskedelem, csempészet ellen. Tisztességes úton kell ezt megszervezni, ahogy az amerikaiak vagy a kanadaiak csinálták a zöld kártyával, nekünk ezt a kék kártyával kell megtenni, mert csak így fogjuk tudni kezelni a migrációs hatást. Az összes többi megoldás olyan, mintha a fejed bedugnád a homokba és ezzel csak teret és lehetőséget adunk a nacionalistáknak és a populistáknak a politikában, miközben a megoldás annyira nyilvánvaló.

Az európai terrorizmusról

És ugyanez lehet elmondani a terrorizmus elleni harc témájában is.
Minden terrortámadás kapcsán – és itt most 2004-től, 2005-től, Madridtól és Londontól kezdve az összes azt követő terrortámadásra gondolok – elvégeztük a szükséges elemzéseket és mi történt? Kiderült, hogy a terrortámadásokat elkövető emberek ismertek voltak már az összes országban egy ország kivételével, ahol éppen a terrortámadásokat elkövették. Ez az oka, amikor folyamatosan jobb koordinációról beszélek és az információ csere magasabb szintre helyezéséről két.. nem is hallom többé ezt a szót.
A bűnüldözés esetében is minden kapacitásunk és technikai képességünk bővítésére már európai szinten van szükségünk
ahogy azt az amerikaiak teszik az FBI esetében vagy a németek a Bundeskriminal keretében, ez utóbbi a számos belföldi terrortámadás és a müncheni merénylet után vált valódi ügyosztállyá.
Ez az a lépés, amit meg kell tenni és ez az egyetlen módja a terror elleni küzdelemnek. A terroristák már nem ismerik a határokat a rendőrségeink, titkosszolgálataink még igen, mivel nem vagyunk képesek hatékony információcserére az államaink között.
Ez lesz az Európai Unió jövője, de ez nem azt jelenti hogy mindent az Európai Uniónak kell megoldania és a nemzetállamok eltűnnek, csak akkor van értelme, ha megtaláljuk azt a bizonyos hozzáadott értéket, amelyet nemcsak be tudsz az embereknek mutatni és bizonyítani, mert akkor képesnek kell lennünk európai szinten cselekedni, európai, demokratikus keretek között, az Európai Bizottságot leváltó kis európai kormány irányítása által és az Európai Parlament egyidejű felügyelete mellett.

Az új, többpólusú, globális világról

Mert ez az út mindenhol a jövőbe, amely drámaian megváltozott. Ki az, aki még elhiszi, hogy olyan nemzetek, mint Franciaország és Németország képesek lesznek a jövőben egyedül megvédeni nemzeti érdekeiket egy európai együttműködés és támogatás nélkülözésével?
A holnap világa különbözik mai világunktól, amely már most sem a nemzetállamok világa, sajnálom.
Mai világunkban birodalmak léteznek és csak remélni tudjuk, hogy ezek a világbirodalmak jók lesznek és nem gonoszak. Talán van valami elképzelésed itt most a gonosz birodalmáról, ok, inkább tartsd magadban.
Ez itt már a holnap világa. Például Kína, amely nem egy nemzet, hanem egy civilizáció, oly sok etnikummal. Vagy India, amely kétszáz etnikumból és húsz különböző nyelvből áll és ezzel párhuzamosan négy világvallás hazája és egyben a világ legnépesebb demokráciája. Ilyen egy igazi világhatalom. És ugyanez vonatkozik Amerikára is, ahol talán a jövőben többen fognak beszélni spanyolul, mint angolul.
Amerikáról jut eszembe, itt kell elmondanom, hogy ez azt is jelenti, hogy Amerika is egységes. De más szempontból ez nem igaz, hiszen ötven állam létezik, mindegyik önálló alkotmánnyal. Mi, európaiak legalább egy témában előrébb járunk, mint ők, amikor nálunk már teljes a konszenzus a halálbüntetés eltörlését illetően, az USA-ban még nincs a témában egyhangú álláspont. De ez a jövő útja. Oroszország, Amerika, Kína, India és a többi állam, az ő példájuk mutatja, csak így tudjuk megvédeni közös érdekeinket, gazdasági érdekeinket, humanista-, és európai értékeinket, nemcsak a külső, de a belső fenyegetés ellen.

Belső fenyegetés: Mr. Orbán

Amikor Mr. Orbánra gondolok, akkor Orbán Egyesre gondolok és nem Orbán Kettesre.
Orbán Egyes, akit ismertem, találkoztam is vele 2000-ben a Benelux vs Visegrád államok tárgyalásai során, még liberális volt. Orbán Kettes, a mai változat, illiberálissá változott, ő az Orbán Egyes ellentéte. Szóval az Eu-t nem csak kívülről, de belűről is érhetik kihívások, gondoljunk Lengyelországra és Magyarországra.
Ha meg szeretnénk védeni érdekeinket, ennek a módja a közös jövő, ami egy egységes Európát jelent.
És ebben az Európában önök ugyanolyan nagy szerepet fognak játszani, mint Németország és Franciaország vagy a Benelux alapító atyák vagy Olaszország vagy bármely más európai ország.
Most huszonheten vagyunk, de a jövőben lehetünk többen is, vegyük csak például a balkáni országokat. A legjobb módja a problémák és az egymás közti feszültségek elintézésének, ha azt családon belül oldjuk meg. Legalábbis jobb megoldás, mintha katonákat küldenénk a helyszínre, ahogy azt most tesszük.
Újra megismétlem, ez az üzenetem a számotokra: álljatok az egységes Európáért folytatott küzdelem élére. Hadd menjen csak az összes többi párt populista és nacionalista irányba, de ez a ti győzelmetek lesz, mert ti vagytok az egyetlen és igaz pro-európai mozgalom.
Nagyon köszönöm”.
Balról, jobbra: Guy Verhofstadt (ALDE), Pieyre-Alexandre Anglade, a Macron kampánystáb tagja, Iveta Radičová, szlovák ex-miniszterelnök, Zora Jaurova, PS. Fotó: Tomáš Halász Photography, Pozsony, Szlovákia.Balról, jobbra: Guy Verhofstadt (ALDE), Pieyre-Alexandre Anglade, a Macron kampánystáb tagja, Iveta Radičová, szlovák ex-miniszterelnök, Zora Jaurova, PS. Fotó: Tomáš Halász Photography, Pozsony, Szlovákia.
Írta és fordította: Bőtös Botond



Az Európai Egyesült Államok létrehozásával kényszerítenék a tagállamokat szuverenitásuk feladására? Már előkészületek alatt van!



Sok ország még csak nem is sejti, mi fog lezajlani Európában a színfalak mögött...
A világhatalmi elit hamarosan rábírhatja az országokat arra, hogy adják fel függetlenségüket, és egyesüljenek egy Európai Egyesült Államok keretében.
Maga az elgondolás nem újkeletű. korábban már számos alkalommal felmerült az, hogy létrehozzák az egységesített Európát. Míg évek óta sokan inkább a nemzetek Európája mellett foglalnak állást, az Unió mögött álló vezetés, és a pénzcsapokat irányító hatalmasságok ezt egészen másként látják.
Ennek jelei lehetnek, hogy rendre a saját embereiket állítják Európa nagy vezetőinek a helyére.
Nemrég Franciaországban Macron elnököt választották meg.
Macron az elsők között adott be egy javaslatot, mely az Európai Egyesült Államok létrehozásához vezetne. Gyors, drasztikus, és markáns lépés lenne ez.
Franciaország és Németország egyetlen államszervezetben egyesülne, és szuverén államként mindkét ország megszűnne létezni, ezzel kész tény elé állítva az Európai Unió többi tagállamát.
Sokak szerint azonban ez az egységes unió valójában az Új világrend lesz, csak álnéven. A színfalak mögött "újra csomagolták", és megpróbálják egyfajta trójai falóként bevezetni az egyes tagállamok számára a jövőben. Hiszen azokkal a tagállamokkal van a legtöbb gond, melyek kifejezetten szuverénnek gondolják magukat, mint a keleti tagországok, amilyen Magyarország is.
A háttérhatalmi elit vezetősége nagyon jól tudja, hogy amíg nem rendelkeznek ezen országok felett kellő és egyetemleges hatalommal, addig folyamatos törekvéseket kell tenni annak érekében, hogy ezen országok meggyengüljenek, és lépéskényszerbe kerüljenek.
Hiszen egy Európai Egyesült Államokba beolvadó, korábban szuverén országgal már azt csinálhatnának bizonyos keretek között, amit akarnának. Megadóztathatnák, bevándorlókat oszthatnának szét, Európa-szerte megfigyelhetnék a polgárokat...stb.
Egyértelmű jelek utalnak arra, hogy egy központosított hatalomban gondolkodnak, és egy Új világrend létrehozását kezdték meg a színfalak mögött.
A tervezet részét képezi egy közös európai titkosszolgálat létrehozása, ami szintén a német és francia szakszolgálatok integrálásával venné kezdetét. Létrehoznának emellett egy európai polgári védelmi erőt, és harmonizálnák az egyes országokban jelenleg még eltérő büntetőjogot.
Hazánk, és sok más ország számára ez igen kedvezőtlen hatásokkal járna. valósággal bekebelezne minket az Új világrend.
Egyrészt eltörlődne a forint, amit már régóta terveznek, másrészt idővel feloszlatnák a magyar honvédséget, és az országos titkosszolgálatokat, és egységesítenék a rendszert.
Magyarországnak két választása marad így a jövőben: részévé válik az Európai Egyesült Államoknak – és ezzel a magyar államiság megszűnik létezni – vagy kilépünk az Európai Unióból.
Hogy mennyire komolyan is gondolák az Új világrendet, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy februárban a német, olasz, francia és luxemburgi parlament egy nyílt levelet tett közzé, amiben kezdeményezik az Európai Egyesült Államok létrehozását.
A visszaszámlálás tehát már elkezdődött. Folyamatosan tart, és a végén ki fog derülni, hogy az Új világrend szerveződése, és a világhatalmi elit pénz tartaléka, valamint politikai és egyéb ereje elég lesz-e ahhoz, hogy az utolsó szuverénként viselkedő országokat is félresöpörje.
OSZD MEG másokkal is!



Mogherini több pénzt akar az orosz „propaganda” elleni harcra

Az EU további összegeket akar az orosz propaganda elleni harcára, de nagyon valószínű,  hogy nem kap.
Az ezzel kapcsolatos kétely rögtön azután merült fel,  hogy Federica Mogherini, az EU külpolitikai főbiztosa tegnap az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozóján „további erőforrásokat” javasolt a Stratcom ellenpropaganda egységnek.
Azt mondta, hogy a pénz azért is kellene, mert akkor „szélesebb körben” lehetne közvetíteni az EU „pozitív programját”.
Aggályát fejezte ki külön azért is, hogy – szerinte – milyen veszélyes „propaganda” hatást fejt ki Oroszország a Nyugat-Balkánra.
Az EU-nak 14 mellékállású diplomatája dolgozik azon, hogy visszaverjék az orosz „dezinformációt” Kelet-Európában.
Mogherini további pénzigényét tizenegy tagország támogatja: Észtország, Horvátország, Hollandia, a Cseh Köztársaság, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Románia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság.
Mogherini szerint Oroszország „fegyverként veti be az információt” és az államilag működtetett médiaszervezeteit arra használja, hogy álhíreket és áltörténeteket dobjon be azért, hogy a Nyugaton viszályt keltsen.
Egy névtelenül nyilatkozó diplomata szerint azonban „igen nagy az esélye” annak, hogy az uniós tagországok fővárosaiban nem fogják jóváhagyni Mogherini kérését és hogy őt sem igazán érdekli az egész, csak meg akar szabadulni az állandó vegzálástól az ügyben.




Videó: Putyin és Trump kezet ráz a vietnami APEC-csúcson
2017-11-10 MTI - 
Orosz Hírek

Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök röviden szót váltott egymással az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezet danangi csúcstalálkozóján - közölték pénteken orosz hírügynökségek.

A két elnök a protokollfotózás alkalmából, vietnami népviseletben találkozott egymással, kezet fogtak és néhány szót is váltottak. Ezt követően a csoportkép-beállításon Trump Putyin jobbján foglalt helyet, majd a szertartás végén, mielőtt a APEC-vezetők átvonultak egy, a tiszteletükre adott fogadásra, megérintette az orosz vezető vállát. 
Videó: Putyin és Trump kezet ráz a vietnami APEC-csúcson
A csoportkép-beállításon Trump Putyin jobbján foglalt helyet
Videó: Putyin és Trump kezet ráz a vietnami APEC-csúcson
Donald Trump és Vlagyimir Putyin a vietnami APEC-csúcson. Kép: Kreml


A fogadásról aztán az amerikai elnök úgy távozott annak befejezése előtt, hogy azon nem beszélt orosz hivatali partnerével. Trump, aki az APEC-csúcs egy másik rendezvényén tisztességtelen kereskedelempolitikával vádolta meg a szervezet meg nem nevezett tagállamait, a Rosszija 24 televízió helyszíni közvetítése szerint az egyetlen volt a teremben, aki a díszvacsorán nem tapsolta meg Tran Dai Quang vietnami elnök köszöntőjét és aki kólával koccintott vendéglátójával. Az esemény alatt az orosz és az amerikai vezető is az ültetésrend szerinti szomszédjaival társalgott. 

Még nem biztos a találkozó 

Putyin és Trump pénteken érkezett Danangba. Előzőleg kérdésessé vált, hogy az APEC-csúcsot felhasználják-e kétoldalú eszmecserére, mert Susan Sanders, a Fehér Ház szóvivője a nap folyamán az amerikai elnök zsúfolt programjára hivatkozva közölte, hogy hivatalos találkozó nem szerepel a napirenden. 

Az orosz fél az APEC-csúcsot megelőző napokban végig hangoztatta tárgyalási készségét. Trump a kelet-ázsiai körútjára való elindulása előtt maga is kijelentette, hogy találkozna Putyinnal, hogy Észak-Koreáról, Szíriáról és Ukrajnáról egyeztessen vele, ám kormányának tagjai ezután mindvégig lebegtették a spontán érintkezéseken felüli különtalálkozó kérdését, mígnem Sanders ténylegesen nemet mondott a lehetőségre. 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken kijelentette, hogy az orosz fél az amerikai oldalról érkező ellentmondásos jelzések ellenére "türelmesen dolgozik" az ügyön. 
Vlagyimir Putyin a vietnami APEC-csúcson
Vlagyimir Putyin a vietnami APEC-csúcson. Kép: Kreml

Trump a nap folyamán az APEC-vezetők két közös programját is kihagyta, ezért a protokollfotózás volt az első alkalom a Putyinnal való találkozására. Az orosz elnök a csúcs vietnami vendéglátója mellett Hszi Csin Ping kínai és Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnökkel, valamint Abe Sindzó japán miniszterelnökkel tárgyalt. 


Nekik már Európa veszett fejsze nyele , mely elmerül a pocsojás vízben !!!




Ötven éves az ASEAN

Írta:
Euronews

·A legfrissebb fejlemények: 12/11/2017
A tárgyalások főleg az észak-koreai válság, a dél-kínai-tengeri területviták és az iszlamista csoportok elleni küzdelem körül forognak majd.
Éppen ezt olvassa: 
Ázsiából és a világ összes tájáról érkeznek a vezetők a fülöp-szigeteki fővárosba, ahol a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) kétnapos találkozóját tartják.
Az ASEAN idén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját.
A találkozó közvetlenül a vietnami APEC-csúcs után kezdődik.
A tárgyalások főleg az észak-koreai válság, a dél-kínai-tengeri területviták és az iszlamista csoportok elleni küzdelem körül forognak majd.
Várhatóan az orosz és az amerikai elnök Manilában tart külön megbeszélést, amelyre az APEC-csúcson nem volt lehetőségük.



2017. NOVEMBER 12. VASÁRNAP 19:30


TRUMP ELLEN TÜNTETTEK MANILÁBAN AZ ASEAN-CSÚCSTALÁLKOZÓ ELŐTT



MTI
Donald Trump amerikai elnök ellen tüntettek vasárnap a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) csúcstalálkozója előtt.
A rohamrendőrök vízágyút vetettek be a több száz tiltakozóval szemben, akik megpróbálták megközelíteni az amerikai nagykövetséget. A demonstráló embereket végül pajzsokkal és botokkal felszerelkezett egyenruhások sorfala tartóztatta fel.
A tüntetők Amerika-ellenes jelszavakat skandáltak, zászlókat égettek és különféle táblákkal vonultak fel. „Tiltsátok ki Trumpot a Fülöp-szigetekről!, Harcoljatok Trump, a fasizmus és az imperializmus ellen!” – állt egyebek közt a feliratokon.
Trump az amerikai imperialista kormány vezérigazgatója” – mondta egy fiatal tiltakozó. „Tudjuk: azért van itt, hogy számunkra előnytelen szerződéseket kössön a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok között.”
Trump vasárnap este érkezik Manilába, ahol részt vesz egy gálavacsorán. Az ASEAN-csúcstalálkozó hétfőn kezdődik.
Fülöp-szigeteki tartózkodása során az amerikai elnök találkozni fog Rodrigo Duterte elnökkel. Amerikai képviselők elutazása előtt felszólították Trumpot, hogy adjon hangot emberi jogi aggályaiknak, ha beszél a könyörtelen drogellenes kampányt folytató Dutertével.
A Fülöp-szigeteki elnök hivatalba lépése óta a rendőrök mintegy 4 ezer embert – kábítószerárusokat és feltételezett drogfogyasztókat – öltek meg.
A Fülöp-szigetek az amerikai elnök ázsiai körútjának utolsó állomása. Trump kedden tér haza az Egyesült Államokba.













Tartanak Kína haragjától - ez lett az eredménye

A Dél-kínai-tenger militarizálásának elkerülésére felszólító, kompromisszumos közlemény kiadásával zárult vasárnap a Dél-kelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) manilai regionális külügyminiszteri találkozója a szokásos nyilatkozat helyett - írja az MTI külföldi hírügynökségekre hivatkozva. 
Szabó Zsuzsanna, 2017. augusztus 6. vasárnap, 19:33

Diplomaták szerint a tagországok sokáig nem tudtak megállapodni abban, hogy nevén nevezzék-e Kína tevékenységét, azt, hogy mesterséges szigeteket épít a tengeren.




Megszavazták a szankciós csomagot

Kína zokon veszi még azt is, ha az ASEAN burkoltan utal a mesterséges szigetek építésére, és fegyverek, alakulatok odatelepítésére. Kína rakétaindító állásokat telepített egyes mesterséges szigetein, és olyan létesítményeket épített, amelyek szakértők szerint alkalmasak harci gépek fogadására - írta a Reuters hírügynökség. 
A dél-kínai-tengeri területi viták mindig megosztották a tíz ASEAN-tagot, mert Kínának óriási befolyása van a térségben, és egyes tagországok jobban, mások kevésbé tartanak attól, hogy retorzió éri őket Peking részéről, ha bírálják.
Nyilatkozat helyett közlemény
A tanácskozáson az ASEAN-tagországokon (Brunei, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam) kívül Kína, Oroszország, az Egyesült Államok és Észak-Korea külügyminisztere is jelen volt. A tagországok által végül kidogozott kompromisszumos közlemény "a tenger militarizálásának elkerülésére és önmérsékletre" szólít fel minden érintett felet.
A szövegben megemlítik még, hogy egyes tagországokat aggaszt "mások területi követelése és ottani tevékenysége, ami az egymás iránti bizalom rombolásához, a feszültség növekedéséhez, a stabilitás, biztonság megrendüléséhez vezethet".
Egyre nagyobb kínai befolyás?
A Reuters szerint az ASEAN megosztottsága nemcsak Kína egyre nagyobb befolyására utal, hanem arra is, hogy a Donald Trumpelnök vezette amerikai kormány mit tart fontosnak a biztonságpolitikában, és hogy próbálja-e kordában tartani Kína tengeri tevékenyégét. Diplomaták szerint Vietnam egyike volt azon országoknak, amelyek Kínával szemben elítélőbb véleményt mondtak volna a záródokumentumban.
Az ASEAN-tagországok és Kína a tanácskozáson megalkotta "a dél-kínai-tengeri viselkedési kódex tárgyalási keretét", amelyet ők deklaráltan haladásként értékelnek, de Peking bírálói azt mondják, ez csak a tengeri hatalmát megerősíteni akaró Kína taktikázásának sikere.  Vang Ji kínai külügyminiszter a tárgyalási keretre utalva azt mondta: működni fog, ha "kívülálló, területi követelést nem támasztó felek nem avatkoznak bele túlságosan".
Kritikus pont
A kínai külügyminiszter a találkozó alkalmával Manilában tárgyalt észak-koreai hivatali partnerével, Ri Jong Hóval, majd újságíróknak nyilatkozva azt mondta: az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton kiszabott újabb szankcióival megfelelő választ adott arra, hogy Észak-Korea ismét rakétakísérleteket hajtott végre. Hozzátette azonban, hogy a párbeszéd létfontosságú ebben a "kritikus ponthoz érkezett", összetett és kényes ügyben. Mint mondta, nagyon alapos tárgyalást folytatott észak-koreai partnerével. Felszólította Phenjant, hogy ne hajtson végre több rakétakísérletet, és higgadtan reagáljon a szankciókra.
Az ASEAN-tagországok már szombaton elítélték Észak-Koreát rakétakísérletei miatt, és felszólították, hogy tanúsítson önmérsékletet.


Új dimenzióban a Fülöp-szigeteki-magyar együttműködés



A Fülöp-szigeteki-magyar együttműködés új dimenzióba lép a manilai magyar nagykövetség újbóli megnyitásával és több megállapodás megkötésével – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, Fülöpi-szigeteki látogatásának első napján.
A gazdasági együttműködés a Fülöp-szigetekkel nagyon komoly előnyökkel jár Magyarországnak, a magyar külgazdasági stratégiában kitüntetett helyet foglal el a délkelet-ázsiai ország, mert gazdasági növekedése 6,8 százalékos – az egyik legnagyobb Ázsiában -, és több mint 100 millió lakosa van. Jelentőségét növeli, hogy az idén soros elnöke a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) – mondta a miniszter. Szijjártó Péter bejelentette:
Miután személyes jelenlét nélkül a világnak ezen a részén sikert lehetetlen elérni, ezért Magyarország kedden újra megnyitja 1995-ben bezárt nagykövetségét.”
Ezenkívül aláírják a magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet és Fülöp-szigeteki társintézete közötti, valamint a kereskedelmi kamarák közötti megállapodásokat, és Magyarország nyit az Eximbanknál egy 510 millió euró értékű hitelkeretet magyar vállalkozások Fülöp-szigeteki jelenlétének támogatására. Annak érdekében, hogy a magyar vállalatok még könnyebben léphessenek be a Fülöp-szigeteki piacra, a budapesti kormány szorgalmazza az Európai Unió és a Fülöp-szigetek közötti szabadkereskedelmi megállapodás mielőbbi megkötését. Eddig erről két tárgyalási forduló zajlott le – emlékeztetett. A Fülöp-szigeteki magyar export az elmúlt két évben 25 százalékkal nőtt, és Szijjártó Péter beszámolója szerint hétfőn kijelölték azokat a területeket, ahol a magyar vállalatok újabb lehetőségeket kaphatnak. Először is megindulhat a magyar hústermékek kivitele, ugyanis a végső fázisba ért négy nagy magyar húsfeldolgozó üzem Fülöp-szigeteki minősítése, és hamarosan megkapják az exportengedélyeket. Továbbá a Fülöp-szigetek azt tervezi, hogy a következő öt évben teljesen gépesíti a mezőgazdaságát, ehhez pedig magyar technológiát is szeretne igénybe venni. Ezenkívül miután a Fülöp-szigeteken minden évben van legalább tíz, vízzel kapcsolatos természeti katasztrófa, sokszor történik vízszennyezés, és a szennyvízcsatorna-hálózat a lakosság negyedéhez még nem jutott el, ezért a magyar vízgazdálkodási megoldások, a vízrendszerek üzemeltetésére vonatkozó magyar tudás és tapasztalat iránt nagy az érdeklődés – mondta.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki államfő (k) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) találkozója Davaóban 2017. március 27-én. MTI Fotó: KKM
Beszámolt arról, hogy hétfőn aláírták az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fülöp-szigeteki Kulturális és Művészeti Bizottság között a 2017-2019-es időszakra vonatkozó kulturális együttműködési megállapodást is, és megjegyezte, hogy évente 35 Fülöp-szigeteki hallgató kap ösztöndíjat valamelyik magyar felsőoktatási intézményben. Egyetértés van a két ország között a terrorizmus elleni küzdelem fontosságában – állapította meg Szijjártó Péter. A Fülöp-szigeteknek komoly gondot okoz folyamatos rombolásával az Abu Sayyaf muzulmán lázadószervezet, amely hűséget esküdött az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezetnek. Miután Magyarország is részese a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemnek, és kezdettől fogva tagja az IÁ elleni globális koalíciónak, a két ország között ezen a téren is szoros az együttműködés – mondta a miniszter.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki államfő (k) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) találkozója Davaóban 2017. március 27-én. MTI Fotó: KKM
A magyar diplomácia vezetője hétfőn Enrique Manalo külügy- és Delfin Lorenzana védelmi miniszterrel találkozott, és udvariassági látogatáson fogadta őt Rodrigo Duterte államfő. A találkozó az államfővel késett az eredeti programhoz képest, mert Szijjártó Péter előtt Rodrigo Duterte az amerikai nagykövetet fogadta. A magyar külgazdasági és külügyminiszter volt az első az európai uniós külügyminiszterek közül, akit a tavaly nyáron hivatalba lépett elnök fogadott, előtte csak az ausztrál, a japán és a norvég külügyminisztert fogadta.
Forrás és fotó: MTI




















Kína évek óta népszerűsíti az Övezet és Út nevű 2013-as kezdeményezését, amely az Ázsia, Afrika és Európa összekötését célzó dollárdmilliárdos projektekkel szerinte a globális fejlődés motorja lehetne. A kétnapos Egy övezet, egy út nemzetközi fórum a legfontosabb diplomáciai esemény idén Kínában, amely lehetőséget nyújt Hszinek, hogy megerősítse országa globális vezető szerepét a visszavonulót fújó és szabadkereskedelmi egyezményeket felmondó Egyesült Államokkal szemben.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése