2016. május 9., hétfő

Inkvizíció



Inkvizíció




Einstein bukta? – Nem a fény a leggyorsabb? – Tibor bá’



Az írás készült: 2012. január 24. kedd Szerző: Both Gábor
 
2011. szeptember 23. „A CERN kutatói a fénynél gyorsabban terjedő részecskéket fedezetek fel.” – Ez a bejelentés szinte észrevétlenül lapult meg a múlt őszi hírek között, pedig ennél sokkal nagyobb figyelmet érdemel, még az abszolút laikusok körében is. Ugyanis az elmúlt száz évben mindenki úgy tudta, aki a fizika órákon egy kicsit is odafigyelt, hogy a fénynél nagyobb sebesség nem létezik. Lényegében ez a modern fizika alaptétele, ami ha megbukik, minden bukik. Miért? A relativitás elmélet tömegre vonatkozó egyenlete így szól:
Nem kell tőle megijedni, elmagyarázom. A „m0” egy test, legyen egy repülőgép, tömeg nyugalmi állapotban, „m” pedig ennek a repülőnek a tömege lesz nagy sebességnél, ugyanis a sebességnek tömegnövelő hatása van. Ezt az életben nem tapasztaljuk, mert igazából csak hatalmas sebességeknél kezd növekedni a tömeg. A képletben szerepel még a „c”, amivel hagyományosan a fénysebességet jelöljük, ami durván 300.000 km/sec. Valamint a „v”, ami a repülőgép sebességét jelzi, miután felszáll. A képlet úgy van megkonstruálva, hogy amikor a repülőgép eléri (persze csak a példa kedvéért)a fény sebességét, akkor a gyök alatti törtben szereplő „v” értéke egyenlő lesz c-vel. Ebben az esetben lényegében c/c-t kapunk, ami természetesen 1. Ha egyet felemelünk a négyzetre akkor is egyet kapunk, és ha ezt az egyet kivonjuk a gyök alatt található másik egyből, akkor nullát kapunk. Ha nullából négyzetgyököt vonunk akkor is nullát kapunk, és ha az m0-t elosztjuk nullával akkor pedig végtelent. Magyarul, amikor a repülőgép eléri a fénysebességet a tömege végtelen naggyá változik. Mivel a repülő tömege nem lehet végtelen nagy, ezért a fénysebességet nem érheti el. Ezen elv szerint, ha találtak valamit, ami a fénynél gyorsabban halad, akkor annak a tömege végtelen nagynak kellene lenni, ami abszurd. Vagyis, vagy a részecskék sebességének a mérése rossz, vagy….. Hát ez az, vagy a relativitást elméletet ki lehet dobni a szemétdombra. Ezért hezitálnak a tudósok kimondani az ítéletet. A bejelentés megfogalmazása szerint: „Ez egy olyan felfedezés, ami az évszázad legnagyobb fizikai áttörése lehet.”
A CERN kutatóit úgy meglepte az eredmény, hogy a nyakukat törték annak megváltoztatása érdekében. Mindent megpróbáltak annak bizonyítására, hogy a mérés rossz, de sajnos nem. Engem viszont nem lepett meg, mert nem voltam megelégedve a relativitással, aminek elég hangosan adtam hangot a „Mi volt előbb Isten vagy Ősrobbanás”című könyvemben.
Einsteint az elméletének bejelentése után sokan támadták, és nem fogadták el. Ezen nagymértékben változtatott az 1919-es napfogyatkozás, ami az elméletet alátámasztani látszott, ugyanis Einstein szerint a Nap tömege a körülötte lévő teret „begörbítette”, és így a mellette elhaladó fénysugarak „beleestek” a görbületbe, tehát megváltoztatták az útjukat. A napfogyatkozás ennek az észlelésére adott lehetőséget. Nekem ez azért nem tetszett, mert álláspontom szerint a Nap tömegének a  vonzása is eltéríthette volna a fénysugarakat, nem kell ahhoz kitalálni a tér görbületét. Az is zavart, hogy a tömeg és energia egyenlőségének a képletében mi a fenét keres a fénysebessége. Miért függ a tömeg energiatartalma a fénytől? Természetesen sokan mások se voltak megelégedve az elmélettel, így mind a mai napig vannak ellenvélemények. Ezeket azzal söprik le az asztalról, hogy az E=mc2 képlet a gyakorlatban nagyon jól működik. Így igaz, de a fénysebesség egy hatalmas érték, ennek a négyzete még sokkal hatalmasabb. Ekkora értéknél néhány  tört ezrelék eltérés észrevehetetlen. A képlet jó, de nem feltétlenül a c-nek kell benne szerepelni. De szerepel. Akkor pedig nagy szar van.
A kísérlet során a neutrínókat  Genfből lőtték ki az Olaszországban elhelyezkedő testvérlaborhoz. A mérések szerint a neutrínók a távolságot 60 nanomásodperccel hamarabb tették meg, mit a fény tette volna. Ráadásul nem vákuumban terjedtek a neutrínók, hanem a Föld anyagában, mert az neutrínók mindenen áthatolnak. Ezzel szemben a fény jelentősen lelassul az átlátszó közegben, például a vízben.
Hetekkel később, november 19-én újabb bejelentés született. A kísérletet megismételték, aminek eredményei a szeptemberi méréseket megerősítették. A részecskék a fénynél gyorsabban haladnak. A tudósok heves vitába kezdtek. Elvégre a tét óriási, nem csak remeg Einstein trónja, amit kevesen bánnának, de száz év gyakorlata, tudása hull a porba, ha valamit nem találnak ki. A mérést végzők új trükköt alkalmazva próbálták az eredeti eredményt megváltoztatni, de nem sikerült. A neutrínók újra 60 nsec-kel gyorsabbak voltak mint a fény. Ha nem egy ilyen alapvető témáról lenne szó, a tudósok már rég elfogadták volna a tényeket. Ez viszont egy akkora béka, hogy a lenyeléséhez idő kell. Nem túlzás azt állítani, hogy jelenleg a tudósok sokkos állapotban vannak, végül is a világ legnagyobb, legmodernebb laboratóriumában született az eredmény. A fénysebesség megdőlt. Ha ez az új tény nem változik, ha nem találnak rá magyarázatot a jelenlegi paradigma keretein belül, akkor tényleg nagy gáz van, mert a világmindenséget és annak működését leíró Sztenderd Modell alaptétele dől meg. Éppen ezért a CERN tudósai az amerikai és a japán kollegákhoz fordultak az eredmény verifikálása végett, jó lehet hónapokon át ellenőrizték saját adataikat.
Amikor az eredményekről tudomást szerzett, Hawking magából kikelve közölte, hogy publikálás helyett, inkább találják meg a hibát, mert szerinte a mérés valódisága egyszerűen elképzelhetetlen. Jenny Thomas a University College of London professzorasszonya szerint, ha az eredményről kiderül, hogy minden kétséget kizárva valós, akkor az meg fogja kérdőjelezni jelenlegi ismereteinket a fizikával és a világmindenséggel kapcsolatban. Ugyanis ez mindent felforgatna, egyszerűen olyan szörnyű, hogy nem érdemes rá gondolni se. Tipikus női hozzáállás, ha  nem látom akkor nincs. De mi van akkor ha VAN? Ugyanis a lényeg, hogy a fény abszolút sebessége a modern fizika legnagyobb alaptétele. Az egész világmindenség modellezése ezen nyugszik. Egyszerűen nem megjósolható, hogy ennek milyen hatása lenne. Minden esetre a világ leghíresebb képletéről kiderülhet,

hogy tarthatatlan, mert a speciális relativitásból származik, ami viszont a fénysebességre épül fel. Az University of Manchester részecskefizikusa Brian Cox professzor szerint ez az elmúlt 100 év legjelentősebb felfedezése lehet. A University of Surrey professzora Jim Al-Khalili valamivel viccesebb módon reagált. Tanúk jelenlétében kijelentette, ha kiderül, hogy a mérések minden kétséget kizárva helyesek, akkor a TV kamera előtt megeszi a boxer alsóját. Ugyanis gyakori vendég a TV stúdiókban, ahol fizikai tételeket ismertet. Az utolsó bejelentés után Al-Khalili professzor úgy nyilatkozott, hogy még nem veszi elő az evőeszközeit. Viszont a bejelentőket nemigen lehet hibáztatni, mert az elmúlt 3 év alatt több, mint 15.000 mérést végeztek, mielőtt előálltak volna a bejelentéssel. Eredetileg 10 mikrószekundumos impulzusokat küldte ki, de volt, aki rámutatott, hogy ilyen hosszú impulzusnál könnyű lehet hibázni. Erre az impulzusokat lerövidítették körülbelül 3 nanoszekundumra (ami 3 nagyságrenddel rövidebb), de az eredmény nem változott. A kísérletek leírását beadták a Journal of High Energy Physics folyóíratba, de még a szakfizikusok nem nézték át. Minden esetre a világ részecskefizikusai akcióba léptek. Orosz és angol tudósok megkísérlik megismételni a méréseket. A legnyugtalanítóbb következmény az időben történő visszanyúlás lehet, ami tényleg hajmeresztő. Szerintem, ha az eredmény valós, és tényleg átlépték a fénysebességet, akkor már semmiben se lehet bízni.


A jövő fizikája



Az írás készült: 2012. október 17. szerda Szerző: Both Gábor
Tibi bá’ honlapjáról: Aki legalább bulvárhír szinten érdeklődik az elméleti fizika iránt, annak emlékeznie kell, hogy Michio Kuku, a japán származású, amerikai elméleti fizikus nevéhez két dolog is kapcsolódik. Az egyik a húrelmélet, a másik pedig szenzációt kreáló hajlama. Egyenesen imádja meghökkenteni a nagyérdeműt. Legújabb könyvét, aJövő fizikáját már lefordították magyarra, de nem hiszem, hogy sokan olvastátok volna.
Ebben a műben Kaku túllicitálta saját magát is. Legmeglepőbb kijelentése: Az (emberi) örök élet nem sérti a fizika (értsd a világmindenség alap) törvényeit. Ha pedig nem sérti – így a logikus következtetés – akkor nem is lehetetlen, csak ki kell várni, mire az Ember kitalálja a módját, mert ugye a mindenható technológia előbb vagy utóbb mindent megold.
Persze mi nagyon jól tudjuk, hogy a „fejlődés” nem tarthat örökké, sőt nagyon is hamar be fog következni, vagy talán már be is következett az egyhelyben topogás, majd a visszazuhanás, de sokan úgy tesznek, vagy talán el is hiszik, hogy a „fejlődés” folytatódik a végtelenségig. Ha tehát Kaku munkásságát objektíven akarjuk értékelni, akkor rövid időre fel kell függesztenünk a Növekedés határai elképzelést. Menjünk bele a játékba, és fogadjuk el, hogy a “fejlődés” töretlenül a végtelenségig folytatódik. Na akkor mi van?
Kaku könyvében pajkosan előléptette az embert istenné, na persze görög istenekre gondolt, mert a 2100-as év embere mitológiai tulajdonságokkal fog rendelkezni. Apollo erejét a Napból nyerte, Zeusz át tudott változni hattyúvá, Vénusznak tökéletes teste volt. Kaku szerint az unokáink mind erre képesek lesznek, kvázi istenekké válhatnak.
A fizikus jól bánik a szavakkal, ügyesek a hasonlatai, a párhuzamairól már nem is beszélve. Szerinte az „okos telefon”mintájára az okosság ott lesz mindenütt, ahogy ma az elektromosságba botlunk éjjel-nappal, mert teljesen körülvesz minket. Nos, 100 év múlva az „intelligencia” fog minket körülvenni. Kapunk rá példákat is. El akarunk valahova utazni? Csak rá kell gondolnunk és a gépkocsink már elő is állt, és megindul velünk oda, ahová menni akarunk pusztán csak azért, mert gondolunk rá. Mindenkinek lesz egy mindent tudó kontaktlencséje, ami egyfajta interface (összekötő) az ember és a külvilág között. Ha valakivel beszélgetni kezdünk, az illető életrajza fel fog számunkra villanni. Sajnos a biológia nem befolyásolható, tehát 100 év múlva is használni fogjuk a vécét, de annak extra funkciói lesznek. Ürülés közben ki leszünk analizálva, valahogy úgy, ahogy mostanában labor vizsgálatra megyünk. Szarás közben a vécé ki fogja értékelni testünk működését. Hormon szintjeinket, az antitesteket a vérben, és a vizeletünkben található anyagokat. Ez úton minden kifejlődésben lévő rendellenesség, például a rák, időben felfedezhető és megelőzhető. De ez nem minden. Mivel a rendellenességek helyreállítását irányító gének már ma ismeretek, Kaku szerint ezen ismeret is fel lesz használva az egészség helyreállítására. Ez összességében azt jelenti, hogy a halál elöl meg lehet szökni. Íme, az örök élet. De piszkáljuk meg kicsit a részleteket. Ülök a vécén és közben kianalizál a…. szóval ki leszek analizálva és megtudom az eredményt. Hogyan tovább? Kaku szerint ott a helyszínen szólni kell a tapétának, hogy…. Bocsánat, a tapétának? Igen, hiszen minden „okos” lesz, a tapéta is. Tehát kedves tapéta orvoshoz kellene mennem! Erre a tapétán megjelenik egy orvos, úgy ahogy ez manapság az okos telefonokon történik. Szóval megjelenik valami, ami orvosnak néz ki, orvosként beszél, de valójában csak animáció. Szóval ez az orvos elmagyarázza mi az ábra, és minden releváns kérdésre válaszolni fog 99 százalékos megbízhatósággal.
Csakhogy, ha senki nem hal meg, vagy legalább is csak nagyon kevesen, akkor mi lesz a helyzet a gyerekvállalással? Kaku válasza erre némileg homályos, mert szerinte statisztikai tény, hogy minél jobb életkörülmények között él az ember annál kevesebb gyereknek ad életet. Ez ideig igaznak bizonyult, de én például egyáltalán nem látom biztosítottnak, hogy az örök élet (elméleti) beköszöntése után nem fog kelleni szabályozni a gyermekvállalást. Ez azonban meglehetősen bizonytalan, mert ha az emberiség meghódítja a szomszédos csillagokat, akkor nem csak lehetséges a szaporodás, de egyenesen kívánatos. Azonban Kaku ennél is fontosabbnak tartja az energiát, nem csak, mint felhasználható erőforrást, de mint civilizációs osztályozást is. Jelenleg ugyanis tartunk az általa kreált fogalom, a „planetáris civilizáció” felé. Ez azt jelenti, hogy a bolygón létező összes energiát magunk alá gyűrünk: földrengés, vulkánkitörés, minden.
Szóval, aki ennél többet akar álmodozni, az megveheti a könyvet. Ja, igen, nem kapok jutalékot, ez nem minősül hirdetésnek.


Atombombásdi







Az írás készült: 2012. október 8. hétfő Szerző: Both Gábor
Tibor bá’ Online: Úgy tűnik, hogy ha választani kellene, mi vagy az atombomba között, a világ vezetői nem minket választanának, illetve a jelek szerint már jó 60 éve nem minket választottak.

A politikusok, a hadvezérek
Összeülnek egy nagy asztalnál néhanap,
Nem tudom, egy kicsit félek,
Ha a nagyfiúk atombombásdit játszanak.”
 (Both Gábor: Atombombásdi – íródott: Tapolca, 1992. november 6.)
Jimmy Cartert elnöksége alatt, az egyik éjjel fel akarták kelteni, nyomja már meg azt a piros gombot, mert 220 atomtöltettel felszerelt, szovjet rakéta tartott Amerika felé. Az utolsó pillanatban derült ki, hogy az adatfeldolgozó számítógép meghibásodott.
Három évvel később ugyanez történt egy szolgálatban lévő, szovjet vezérezredes számítógépén.
1984-ben számítógép hiba miatt egy tankot kellett ráhajtani az egyik rakéta siló nyílására, hogy a kilövését megakadályozzák.
1995-ben perceken múlott, hogy a szovjetek nem indítottak be egy ellenlépést egy téves riasztásra, ahol kiderült, hogy a száguldó rakétában hidrogénbomba helyett egy műhold lapult.
És akkor még ott vannak a különböző balesetek. Legalább 8 db atom-tengeralattjáró fekszik az óceánok fenekén, egy francia, két amerikai és öt orosz, amikből persze szivárog a radioaktív szennyeződés.
2003-ban az amerikai U.S.S. Hartford atom-tengeralattjáró Szardínia mellett sziklába ütközött. Jelenleg a környező vizek erősen radioaktívak.
1961-ben egy amerikai B-52-es bombázó felrobbant Észak Karolina felett két hidrogénbombával a fedélzetén. Az egyik bombát lelassította  a csatolt, és valahogy kinyílt ejtőernyő, ezt megtalálták. A másik 7 méter mélyen befúrta magát a talajba. A katonaság úgy gondolta, hogy a kiemelése túlságosan kockázatos, ezért bent hagyták a földben, ma is ott van. Az ejtőernyőző bombában lévő 6 robbanás gátló reteszből 5 nem működött, az utolsó akadályozta meg a robbanást. Ennek a majdnem felrobbant bombának az ereje a hirosimai atombomba 250-szerese volt. Szakértők szerint, ha felrobban egész Észak Karolinának annyi.
Még 1956-ban két nukleáris eszközt szállító B-47-es bombázó a floridai bázisból elindult a Földközi tenger felé, de sose érkezett meg. Sorsa ismeretlen.
1958-ban, hadgyakorlat közben egy B-47-es bombázó ütközött egy F-86-os vadászgéppel Georgia állam partjainál. A nukleáris eszközt kidobták az óceán felett, sose találták meg.
1966. január 17-én négy élesített hidrogénbombát szállító B-52-es üzemanyagtöltés közben belecsapódott a tartálygépbe Spanyolország felett. Két bomba szétrepült, szanaszét szórva a radioaktív anyagot. 1400 tonna radioaktív talajt kellett felszedni és Amerikába szállítani.
A vietnámi háború alatt az U.S. S. Ticonderoga Japánba tartott a fedélzetén egy nukleáris bombával felszerelt repülőgéppel, de véletlenül az egész, úgy ahogy volt pilótával együtt, a tengerbe zuhant. Ma is ott van.
1968-ban egy másik B-52-es bombázó négy atombombával a fedélzetén lezuhant Grönland felett. A négy bombából három felrobbant. A negyediket nem találták meg. A Pentagon bevallása szerint eddig 11 termonukleáris bombát „veszített” el. Ebbe nem számítanak bele azok az elvesztett bombák, amelyeket később megtaláltak.
Lesz, aki emlékszik rá, nem olyan rége, 2007-ben az amerikai légierő egy gépe Észak Dakotából Louisianába vitt hat nukleáris bombát és otthagyták őket csak úgy a repülőtéren, amíg a helyi személyzet meg nem találta őket.
Mindent összegezve egy Pentagon jelentés szerint ez ideig 563 termonukleáris „hibára” derült fény. Csoda, hogy élünk.
Ezek az emberek most azon spekulálnak, hogy pilóta nélküli gépekre telepítenek nukleáris robbanófejeket, figyelembe se véve, hogy egy pilótanélküli géppel bármi történhet. Őrültség a magas fokon.
És akkor ott van még a „békés” felhasználás. Rövid 60 év alatt számtalan „apró” és két igen veszélyes (Csernobil és Fukusima) reaktor baleset történt. Ezen kívül ezer tonna számra keletkezik radioaktív szemét, amit negyed millió évig kell(ene) biztonságosan tárolni. Teljesen világos, hogy ez így nem mehet tovább. Az elitnek el kellene dönteni, hogy mi, vagy az atom, de itt van egy áthághatatlan akadály. A hatalomtól lerészegedett elit cselekedeteit vizsgálva egyértelműen válik világossá, hogy nem beszámíthatók. Aki ismeri a pszichopaták lélektanát, az tudja, hogy amikor kezd a hatalom kicsúszni a markukból, a maradék józan eszük is elszáll, és bármire képesek, hogy a hatalmuk megmaradjon, még akkor is, ha tervezett tettük saját érdekeik ellen szól (lásd például Netanjáhú). Az amerikai birodalom összeomló félben van, és tudat alatt ezt nagyon jól tudják. A hadiállapot kialakítása az utolsó kísérlet, hogy a hatalmat meg tudják tartani, illetve azt, ami felett hatalmuk van. Aminek szomorú iróniája, hogy ezzel saját bukásukat siettetik. Tanulmányozniuk kellene a Római birodalom bukását, de ezek csak azt látják, amit látni akarnak.



Vége a dollárnak?



Az írás készült: 2012. október 5. péntek Szerző: Both Gábor
Tibor bá’ Online: Szeptember 6-án a kínaiak tettek egy aprócska bejelentést, amire senki se kapott rá, pedig a jelentősége óriási. Kína az olaj és olajszármazékok kereskedését mostantól kezdve dollár helyet saját valutájában, Yuanban fogja elszámolni. Ezen túlmenően jelezték, hogy a bankszektorukat felkészítették, és így a jövőben bárki igénybe veheti őket abból a célból, hogy elhagyják a dollár elszámolást.
Ha még emlékszünk rá, pontosan ez volt az oka annak, hogy Szaddam Husszeinnek meg kellett halnia Muammar Gaddafi-val együtt, plusz Amerika elpusztította mind a két országot. Ehhez persze Kína túl nagy falat. És akkor ezzel vége a sok évtizeden át tartó amerikai dáridónak. Fiat dollárral felvásárolták a fél világot, és most a FED pofátlanul nyomja a dollárt, elértéktelenítve az idegen kezekben lévő ezer milliárdokat.
A kínai bejelentés hatása felmérhetetlen, minden valószínűség szerint ezzel vége szakad a dollár tartalékvaluta szerepének, és korunk legfontosabb erőforrásának, a nyersolajnak a beszerzése drasztikusan meg fog változni. Ami pedig a dollárt illeti, szeptember hatodikán látványosan elkezdett veszíteni az értékéből.
Van azonban egy apró szépséghiba. Kína nyersolaj importőr. Mi van, ha a partnerei ragaszkodnak a számla dollárban történő kiegyenlítéséhez? Nos, Oroszország nyersolaj exportőr, és ebben a minőségben szerződött Kínával, aminek értelmében mennyiségileg nem korlátozza a Kínába irányuló olajexportját, vagyis Kína annyi nyersolajat kap, amennyit kér. A szerződés megkötése után Oroszország bejelentette Kína teljes nyersolaj szükségletét kész fedezni dollár elszámolás nélkül.
Ezzel a kocka el lett vetve, mert a dolog itt nem áll meg. Pillanatnyilag Irán az USA olajszankciója alatt görnyed, aminek mostantól kezdve nem lesz semmi értelme, mert egyszerűen eladják az olajukat Kínának Yuan-ért, aztán Kína azt csinál az olajjal, amit akar. Irán pedig Yoan-nal fog fizetni importjaiért.  Akárhogyan is nézzük, ez rövid időn belül, feltétlenül a dollár megroppanását fogja okozni.



e=mctudományvallási dogma, vagy szándékos megtéveszt



Aranyi László honlapja


Mint láthatod a tudományos oldalról is döntögetik a dogmákat, csak a zsidó inkvizítorok igyekeznek a gondolkodókat partvonalon túlra tenni, tudományos karrierüket ketté törni, hogy a dogmájuk még éljen, és gáncsolhassák a haladást. Igen jól érted inkvizítorokról beszéltem a tudományos életben is megtalálhatóak és a politikában is a hollókosztosok inkvizíciós törvényekkel ismertetik el a holokausztot , és mint szent tehenet ezután beszélni sem szabad róla , mert tabu téma lesz , hisz egy jó pár százezer emberüknek ez lesz a megélhetésük. Ők a hollókosztosok, kik ebből éltek és ebből akarnak még több generáción keresztül élni, ha hagyjuk nekik hülyét csinálunk magunkból , és jó goj módjára fizetünk. Szerintem elég volt már a zsidó maffiából , húzzanak el Galíciába és ott dolgozzanak , vagy tartsák el az Amerikaiak őket is. Őket már rabosították , és a birodalmi Amerika kamatrabszolgának tekinti az amerikai népet , kiket át kell nevelni jó gojjá, hogy ne kérdezősködjön csak vakon menjen a háborúba a zsidó érdekekért, mert egy zsidó nem harcolhat a világgal , mert hamar kipusztulna a faj, és ha nincs kiválasztott nép, nincs zsidóság sem nincs MOSZAD már nem lesz annyi emberük , hogy a létszám betöltse az állományt. Az Amerikai goj meg úgy is munkanélküliként élne értük nem kár a háborús veszteség, hisz csak gojok. Hát drágáim lassan ide is kopogtatnak , hogy munkanélküli gojainkat szeretnék a különböző harcmezőkön látni. Most éppen Mali a soros harci terület. Na piszkos gojok előre a zsidó érdekekért, tepsiben szeretnének látni benneteket, az ÁVH zsidó nagyapák még darálták a magyart, az unokák a politikai életet uralták el és kegyetlenül lerabolnak mindent, a nemzeti vagyonunk is így tűnt el , van még a földünk, és a vízkészletünk , azt még a zsidókkal uralt politikai elitünk gengsztereink átjátszák a számukra és utána jön a nyílt népirtás is , mert a betelepülőknek kell az élettér.

Ha már ide találtál kérlek néz bele Aranyi László honlapjába sok érdekes cikket találsz ott ami lekötheti a figyelmedet.




Ha hiánycikk lenne a gyertya… – Tibor bá’

Az írás készült: 2012. január 16. hétfő Szerző: Both Gábor
Ha este elmegy a villany 20 percre vagy 20 napra, teljesen mindegy, az első dolog, ami hiányozni, fog az a fény. Már pedig el fog menni, csak azt nem tudjuk, hogy mikor. Nyilvánvaló, hogy másfajta világításról kell gondoskodnunk. Sebaj, vettünk egy köteg gyertyát, nosza gyújtsuk meg őket. Minden szép és jó, ha az első eset áll fenn. Húsz perc után visszajön a villany, elfújjuk a gyertyákat, és helyre áll az élet. De mi van akkor, ha 20 napra megy el a villany? Ágyba bújás előtt észleljük, hogy már fele annyi gyertyánk sincs, mint a gyertyagyújtás előtt.
Másnap első dolgunk, hogy rohanunk a hiperbe, ahol azt vesszük észre, hogy van itt egy kis összeesküvés, mert mindenki gyertyát akar venni. hatalmas a tolongás a vezetőség elhatározta, hogy mindenki csak egy csomag gyertyát vehet. Így aztán 4 napig nincs gond, de mi legyen azután? Egyszerű, olvasd tovább! 1945 január elején ugyanez a probléma állt elő és az akkori emberek, akik jóval gyakorlatiasabbak voltak, mint a maiak, megoldották. Ezt fogom nektek most bemutatni. Nem kell hozzá sok minden csak étolaj, de remélem abból bespájzoltatok 10-20 litert. Akkor sorjában:
1) Ha van otthon egy lyukas 2 filléres, vedd elő. Nekem van, mert én gyűjtöm a régi érméket. Ha nincs, akkor fogj egy 5 forintost és fúrj a közepébe egy 3 mm átmérőjű lyukat:
 
 
2) vegyél elő egy parafa dugót.
3) A dugóból vágjál le 3 darab kb. 3-4 mm vastag szeletet.
4) A dugó szeleteket egy éles késsel oldalt, a szelet középén metszed be kb. a szelet közepéig. (az ábrán csak az egy harmadáig van)
5) Kábé 120 fokos szögekben a három dugó szeletet told rá a kilyukasztott érmére.
6) Fűzz át a lyukon egy vastagabb kenderzsinórt, vagy ha nincs akkor 4-5 szál vékonyabbat összefogva. Ha egyáltalán nincs spárga, akkor sokrétű cérnát.
7) Fogj egy befőttes üveget, önts bele fél deci étolajat, majd töltsd fel vízzel. Ennek nincs különösebb jelentősége, de így nem kell olyan sok olaj, mert az üveg miatt a láng nem mehet nagyon le. Ezért állandóan fel kell tölteni olajjal. Tehát tök mindegy, hogy alul víz van. Tedd a kis tutajt az olaj tetejére.
És várj 1-2 percet, hogy a kanóc felszívja az olajt (a fenti ábrán jól látható, hogy a kanóc félig szívta fel az olajat). Majd gyújtsd meg a kanócot. Kaptál egy igen jó hatásfokú mécsest. Ez természetesen megcsinálható gázolajjal is (Benzinnel nem!!!) sőt bármilyen állati zsiradékkal is.




Terjed a Wall Street elfoglalásának mozgalma


Az írás készült: 2011. október 10. hétfő Szerző: Both Gábor

Tibor bá’ online honlapjáról

Az USÁ-n belül városról városra terjed a tüntetés. Péntek estére már 900 amerikai városban tervezik a csatlakozást. Tényleges tüntetések vannak már a következő helyeken: Tampa, Florida; Norfolk, Virginia; Washington, DC; Boston; Ann Arbor, Michigan; Chicago; St. Louis, Missouri; Minneapolis; Houston, San Antonio and Austin, Texas; Nashville; Portland, Oregon; Anchorage, Alaszka; és számos Kaliforniai városban.
A demonstrációkat a társadalmi egyenlőtlenség, munkanélküliség és a hatalmas többség által elszenvedett életszínvonal zuhanás fűti. A Facebook-on október 15-re globális demonstrációt hirdetnek több, mint 15 országban Dublintől Madridig, Buenos Aires-től Hong Kong-ig.
Foglaljuk el a City Square-t október 15-én” felhívás terjed Melbourne-ben, de hasonló felhívásokkal lepték el a Facebook-ot Sydney, Brisbane és Perth ausztrál városokban is. A „Foglaljuk el a Londoni Tőzsdéd” felhívásnak már több, mint 6000 követője van.
Az emberek dühe elemi erővel tőr elő a bankok, és a multik irányába, amire a helyi rendőrségek tömeges letartóztatásokkal, és brutalitással reagál. De támadják a tömegmegmozdulásokat a politikai erők is, a mainstream média pedig csak néhány sorral intézi el.
A csütörtöki Wall Street Journal-ban Herman Cain, republikánus elnökjelölt kommentált írt, amiben a tüntetőket „antikapitalista” jelzővel illette. Mondanivalójának lényege: „Ne vádoljátok a Wall Street-et, Ne vádoljátok a bankokat. Ha nincs munkád és nem vagy gazdag, okold önmagadat.” Ez a  vélemény nem csak cinikus, de még matematikailag se állja meg a helyét, hiszen 300 millió ember nem lehet gazdag.
Hasonló hangnemet ütött meg pénteken a képviselőház republikánus többségi szóvivője, Eric Cantor: „Az egyre növekvő tömeg elfoglalja a Wall Street-et és más városokban is rendet bontanak.” Ezt követve szólalt meg Obama is, aki a tömegek fájdalmának az átérzésére hívta fel a figyelmet, de védelmébe vette az 570 milliárd dollárt kitevő banki mentőcsomagot, és Orbánhoz hasonlóan támogatásáról biztosította „az erős és hatékony financiális szektort, ami a gazdasági növekedés garanciája.” Véleménye szerint a bankok és a spekulálók tevékenysége nem szükségszerűen törvénytelen, és nem az ő feladata a megbüntetésük.
New York polgármestere, Michael Bloomberg azzal a képtelen ötlettel állt elő, hogy a gazdasági visszaesésért, és recesszióért valamennyien felelősök vagyunk, mert túl nagy kockázatot vállaltunk. Ehhez még hozzátette: „Egy dolgot elárulhatok nektek, ha a városban bárki megszegi a törvényt, az le lesz tartóztatva és átadjuk az igazságszolgáltatásnak. Ezt azonban felesleges volt kihangsúlyoznia, mert New Yorkban eddig több mint 700 demonstrálót tartóztattak le.
A legújabb jelzések szerint, már több mint 1000 amerikai városban demonstrálnak:


Denverben a rendőrség felszámolta a tiltakozók táborát


Az írás készült: 2011. október 15. szombat Szerző: Olasz Sándor
A Wall Street-i eseményekhez a mai napon világszerte sok csoportosulás szeretne csatlakozni. Először épp ez miatt a rendőrség számos aktivistát vett őrizetbe Denverben és New Yorkban.
Nem sokkal a világméretű tiltakozások előtt a pénzügyi hatalom ellen, az Usa-ban 50 tiltakozót vettek őrizetbe. Denverben a rendőrség még pénteken 130 fővel vonult ki a tiltakozók táborához, és 23 személyt letartóztattak. New Yorkban a teljes felszámolást megúszta a Zuccotti- park, de a rendőrséggel szembeni összetűzés miatt 14 embert tartóztattak le, további letartóztatások voltak még Seattle-ben és Washingtonban.
A sátor táborok felszámolásához a Denveri Capitol Bulding-nál a hatóságok csütörtökig adtak határidőt. A szervezők felhívták mindenki figyelmét, hogy ez ellen fellebeztek, mivel szeretnék folytatni a tiltakozásokat még szombaton is a hatalom a tőzsdék, és a gazdasági hatalom ellen. A <tiltakozásoknak folytatódniuk kell > nyilatkozták ők.
New Yorkban a demonstrálók ünnepelték, hogy a Zuccotti-parkban lévő tábor felszámolását, és kitakarítását visszavonták. A tüntetőkből álló csoport későbbiekben a Wall Streethez közeledett, ahol összetűzésbe kerültek a rendőrökkel. Néhány tiltakozót bilincsbe verve vezettek el a rendőrök. New Yorkban a szervezők közölték, hogy kívánják folytatni a tiltakozást szombaton is, a Times Square-en.
A szeptember közepe óta tartó tiltakozások, pénzügyi és gazdasági válság hatását okozó hatalom irányítása ellen, amely leginkább a közép réteget és a szegényeket érintette. A tüntetők magukat (99 százalék)-nak hívják, így utalnak arra, hogy az amerikai népesség leggazdagabb egy százaléktól becsapottnak érzik magukat.
Tiltakozásokat 80 országból jeleztek.

A New Yorkból induló tiltakozásokhoz nem csak Amerikában csatlakozott számos város, hanem már 80 ország világszerte. Szombatra(október 15.ére) egy internetes oldalon megadott adatok szerint demonstrációk, és tiltakozásokat terveznek több mint 700 városban világszerte.

Zürichben egy nagygyűlésnek ad helyet a Paradeplatz. Nagy Britanniában aktivisták bejelentették, hogy Londonban a Stock Exchange-t el szeretnék foglalni. Valamint az Olasz főváros, Rómában is tömegek fognak tüntetni. Az Európai Zentralbank előtt Frankfurtban, a szervezők több ezres tömeggel számolnak. Berlinben az aktivisták a „Piros Városháza” előtt a Kancellária hivatalnál fognak tüntetni.

 Egy új demokratikus irány kezdete

A német bal oldal egyik vezetője Klaus Ernst a készülő tiltakozásokat < a tisztességes emberek felkelésének> nevezte. Mi most egy „új demokratikus irány kezdetét éljük meg” nyilatkozta a <WAZ>- Gruppe vom Samstag nevű újságnak. Amíg nem rendelkeznek a pénzügyi piac megrendszabályozásáról, addig további tiltakozások lesznek várhatóak.

A szociólógus, és gazdaság kutató Michael Hartmann egy német újságnak, a <Tagesspiegel-nek> nyilatkozta, a tulajdoni viszonyok elosztása mindkét országban egyformán szembetűnő ( Németországban is van ok a tiltakozásra, akár csak Amerikában.) Mindazonáltal elég szkeptikusan áll a történések alakulásához, hogy érdemi változás történhetne. < Változás a gazdaságban csak kemény politikai ráhatásra történhet, amire igen kevés esélyt látok jelenleg mind nálunk, mind Amerikában> mondta ő.

Eredeti írás itt: http://bazonline.ch/ausland/amerika/Polizei-raeumt-Protestcamp-in-Denver-/story/29179128
Fordította: Oláh Mónika





Az amcsik megelégelték…





Az írás készült: 2011. október 5. szerda Szerző: Both Gábor
New Yorkon kívül több mint féltucatnyi városból érkeztek hírek a Wall Street megszállóihoz hasonló tiltakozásokról. A társadalmi egyenlőtlenségek, illetve a pénzügyi rendszer hibái ellen tiltakozók mellett több híresség is kiállt, számuk és ismertségük egyre nő.
Két hete táboroznak a New York-i pénzügyi központ, a Wall Street közelében azok a tüntetők, akik többek között a társadalmi igazságtalanságok, a cégek kapzsisága, a klímaváltozás ellen tiltakoznak. Konkrét követeléseik nincsenek, de egyre többen vannak, és egyre szervezettebbek – jelentette az Associated Press. Az Occupy Wall Street (szálljuk meg a Wall Streetet – amely a pénzügyi világ egyik központja) nevű mozgalom még szeptember közepén indult, egy eredetileg nyáron közzétett kanadai felhívás nyomán. A tüntetők komolyabb nyilvánosságot a szombati vonulás után, illetve néhány híresség megjelenésével kaptak: beszédet mondott nekik például Michel Moore dokumentumfilm-rendező, de megjelent közöttük Susan Sarandon színésznő, Lupe Fiasco rapper, illetve Cornel West princetoni egyetemi professzor. Utóbbi “amerikai őszről” beszélt, amelyet az arab tavaszra adott válasznak nevezett. West szerint az egyelőre meghatározott cél nélkül tüntetők valójában azt jelzik, hogy az emberek közül egyre többen ébrednek politikai öntudatra. “Nem azért vagyunk itt, hogy bevegyük a Wall Streetet. Ez nem a szegények és gazdagok közötti ellentétről szól. A lényeg a nagy pénz, amely meghatározza, melyik politikust válasszák meg, és melyik programot valósítsák meg” – idézte a hírügynökség az egyik tüntetőt, egy marketingmenedzsert. Vasárnap a tüntetőkhöz csatlakozott egy csoport állami iskolában tanító pedagógus is, akik a túlzsúfolt osztályok, és a szegénységi küszöb alatt élő diákok miatt panaszkodtak. Szerintük az ország pénzügyi problémáit a Wall Street okozta, és a pénzügyi központnak sokkal többet kellene tenni ezeknek a problémáknak a megoldására. A Wall Street közelében fekvő Zuccotti Parkban táborozók adományba kapott élelmiszert esznek, és hordozható aggregátorról töltik laptopjaikat. A parkban gyűléseket tartanak, ahol céljaikról vitáznak, különböző beszédeket hallgatnak, és felfújható matracaikon pihennek. Időnként azonban felvonulásokat is tartanak, ami rendre feszültséget okoz a rendőrséggel. Szombaton például 700 embert vettek őrizetbe, miközben a menet megpróbált átkelni a Brooklyn hídon. Több tüntetőt könnygázzal is lefújtak. Egyes tüntetők szerint a rendőrség szándékosan csalta őket csapdába azzal, hogy a vonulókat járda helyett az híd forgalmi sávjaiba vezették, mások szerint viszont csak túlzsúfolt volt már a járda, ezért engedték őket az útra. A rendőrség szerint viszont figyelmeztették a tüntetőket, hogy maradjanak a járdán, különben őrizetbe veszik őket. Vasárnapra szinte mindenkit szabadon engedtek az őrizetbe vettek közül. New Yorkon kívül máshol is tartottak hasonló megmozdulásokat, amelyeken többnyire az emelkedő oktatási, lakhatási, egészségügyi költségek által leginkább sújtott társadalmi rétegek érdekében tiltakoznak. A Reuters brit hírügynökség beszámolója szerint Los Angelesben és Chicagóban is százak táboroztak le a városháza előtt, de San Franciscóból, Seattle-ből, és Portlandból is érkeztek hírek hasonló már megtartott, vagy tervezett akciókról.A Rhode Island-i Providence-ben hatvanan gyűltek össze, míg Bostonban az amerikai nemzeti bank épülete közelében több mint ezren ütöttek tábort múlt pénteken a magukat a Wall Street-iek után Occupy Bostonnak (szálljuk meg Bostont) nevező tiltakozók. (origo, részlet és kép)
Forrás:
http://elhallgatotthirek-hungariannews.blogspot.com/2011/10/oktober-4-amerika-egyszerre-ebred-es.html


Bennfentesek – a 2008-as válság okai

Az írás készült: 2011. október 13. csütörtök Szerző: Both Gábor
Ha valaki meg szeretné érteni a 2008-as világgazdasági válság okait, valamint azt, hogy miért vannak Amerika-szerte utcán az emberek (Occupy Wall Street), ezt a filmet mindenképpen végig kell néznie, és minden világossá válik számára:


Bennfentesek



HAARP - A halálsugár



Vadászpuska, tanya, önellátás…



Az írás készült: 2011. szeptember 27. kedd Szerző: Both Gábor
Mark Faber úgy véli, 5-10 éven belül a most kezeletlenül hagyott, rendszerszerű problémák olyan méretet ölthetnek, hogy az egész kapitalista világgazdaságot maguk alá temetik. A guru által lakonikusan csak a “vég”-ként emlegetett momentumra egyféleképp lehet felkészülni: vegyünk egy tanyát, tárazzunk be élelmiszerből s fegyverből, valamint törekedjünk az önellátásra.
Mark Faber befektetési guru szerint a következő bő egy évben ugyan lehetnek kisebb-nagyobb korrekciók a világ részvénypiacain, ám beszállni még most sem késő a várható emelkedésbe. A kérdés csak annyi: minek?
Bernanke, a hajóskapitányA Fed elnökének tevékenységét méltatva, Mark Faber egy olyan hajóskapitányhoz hasonlította Ben Bernanke-t, aki mivel figyelmen kívül hagyta az összes viharra figyelmeztető jelet, elsüllyesztette a parancsnokságára bízott hajót. Míg a közvetlenül irányítása alá tartozó tiszteket kimentette, az utasok egy szálig odavesztek, s most Bernanke azért részesül kitüntetésben, mert a parancsnoki hídon mellette álló öt fő megúszta szárazon, miközben ezreket vitt a szerencsétlenségbe.
A kemény kritika ellenére Faber úgy véli, Bernanke-nél nem feltétlenül lenne jobb választás, hiszen mindegy, ki áll a Fed élén, amíg a jegybank elnöki tisztét betöltő személy az Egyesült Államok elnökének bábja marad. Éppen ezért a Fed elnöke – bár nyilván neki is látnia kellett a mindenki számára nyilvánvalót, miszerint a hitelezés kezelhetetlen méreteket öltött – nem vonható egyedüliként felelősségre.

Miközben a legtöbben a világ tőzsdepiacat uraló optimizmust és az elmúlt időszakban nyilvánosságra hozott néhány kedvező makroadatot a válság végére figyelmeztető egyértelmű jelekként értelmezik, az 1987-es tőzsdeválságot megjósló, de a mostani medvepiacot is biztos érzékkel előre jelző befektetési guru, Mark Faber túlzás nélkül vérben tocsogó jövőképet festett egy az ABC televíziónak adott interjúban.
A havonta megjelenő Gloom Boom & Doom Report szerzője szerint az amerikai reálgazdaság 2007-ben kezdődött recessziójának vége nem tévesztendő össze a tőkepiacok elmúlt időszakban tapasztalt felpattanásával. A 2008. szeptembere és 2009. márciusa között bekövetkezett gazdasági mélyrepülést megfékező kormányzati ösztönzések, valamint a jegybankok nyíltpiaci beavatkozásai ugyan alkalmasak voltak a világgazdaság helyzetének stabilizálására, ám a folyamatok visszafordítására nem lesznek elegendőek – figyelmeztetett Faber.
Nem marad más, csak a háború
A féktelen pénznyomtatás által előidézett felpattanás a befektetési guru szerint természetes jelenség, fenntarthatósága azonban több mint kérdéses. Faber úgy véli, a gazdaság elmúlt időszakban tapasztalt élénkülése “kölcsönzött”, azaz a jövőbeli növekedés esélyeit rontja le.
Ugyan Faber sem tagadja el egy rövid távú fellendülés lehetőségét, amelyet – közgazdász kollégáihoz hasonlóan – ő maga is hosszan, akár 12-18 hónapig tartónak vél, ám ezt a fellendülést további ösztönzésektől teszi függővé. A guru szerint ugyanis az amerikai kormány által tavaly év végén elindított stimulust jövőre újabbak fogják követni, csak úgy, ahogy a központi bankok korábbi pénznyomási dömpingjét is.
Optimista kollégáival ellentétben azonban Mark Faber úgy látja, a kormányzati és jegybanki beavatkozás nem múlhat el következmények nélkül. A tengerentúli gazdaság következő megtorpanása esetén (amelyet ugyanúgy okozhat a kereskedelmi ingatlanok piacának, már most rebegtetett összeomlása, mint a magas munkanélküliségtől sújtott lakossági szektor fogyasztásának nagyon is valószínű jelenlegi alacsony szinten ragadása) ugyanis a kormányzat képtelen lesz a kulcsfontosságú intézmények megmentése érdekében hatékonyan fellépni.
Faber szerint az amerikai állam külső adósságállománya jelenleg 400 milliárd dolláros éves kötelezettséget von maga után, s ez a következő 5-7 év alatt akár 1000 milliárd dollárra is nőhet, ami egyúttal azt is jelenti, hogy egy újabb beavatkozás lehetőségét épp a mostani beavatkozás során felhalmozódott költségek lehetetlenítik majd el. A professzor szerint egy újabb gazdasági válság amerikai államcsődhöz, ám azt megelőzően egy mesterségesen elindított hiperinflációs folyamathoz is vezethet. Mivel a gazdasági válság valutaválsággal történő kezelése Faber szerint eleve kudarcra ítéltetett, nem marad más hátra, mint a háború.
Ne féljünk a bankválságtól
Egy közeljövőben bekövetkező újabb banki válság lehetőségét Faber elenyészőnek véli, mondván: elképesztően hülyének kellene a bankvezéreknek lenni ahhoz, hogy ne csináljanak pénzt azokban az időkben, amikor a kormányzat mindenféle költségek nélkül bocsát rendelkezésükre tőkét, s a központi bankok is nulla százalék közelében hiteleznek. A banki mentőövek és kormányzati tőkeemelések hatása a pénzintézetek mérlegén is meglátszik majd, olyannyira, hogy a következő 12 hónap során a bankpapírok bizonyára jövedelmező befektetések lehetnek.
Faber szerint minél rosszabbak lesznek ugyanis a gazdasági körülmények, a bankok annál több központi segélyben részesülnek, a jegybankok pedig még nagyobb vehemenciával folytatják a pénznyomást. Ez pedig – bár rövid távon szavatolja a pénzintézetek fennmaradását – a svájci közgazdász professzor szerint kijelöli az egyenes utat az összeomláshoz.
Mark Faber úgy véli, 5-10 éven belül a most kezeletlenül hagyott, rendszerszerű problémák olyan méretet ölthetnek, hogy az egész kapitalista világgazdaságot maguk alá temetik. A guru által lakonikusan csak a “vég”-ként emlegetett momentumra egyféleképp lehet felkészülni: vegyünk egy tanyát, tárazzunk be élelmiszerből s fegyverből, valamint törekedjünk az önellátásra.


Obama egyezkedne a Wall Street-i demonstrálókkal?



Az írás készült: 2011. október 14. péntek Szerző: Both Gábor
A befolyásos, és szabad vélemény alkotó bal oldali szervezet, a MoveOn.org, az USA-ban lévő Demokrata Párt egy vezető első szervezete, aki Obama sikereiért is felelős a 2008-as utolsó elnökválasztáson, megpróbálja jelenleg átvenni a hatalmat a Occupy Wall Street-en. Az egész iróniáját az adja, hogy Obama kormányzása, és hatalomra kerülése nem jött volna létre eme szervezet támogatása nélkül.MoveOn először nem vett részt közvetlenül a tiltakozásokon, < számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy MoveOn mozgósítani fogja a kiterjedt regionális Internet hálozaton a híveit, hogy támogassák a kampányt > adta hírül a gazdasági internetes portal, a Crain’s new york business.Az Obamát támogató MoveOn csoportnál a tüntetést ugyan az Internetes oldalon megerősítették, de ez az első eset, hogy az Occupy Wall Street-en részt vesznek nyilvánosan ilyen eseményeken, és aktívan a szervezésben is jelen vannak.
Ennek az eseménynek nagyságát az is jelzi, hogy a MoveOn megpróbálja az irányítást átvenni a tiltakozások felett, amely az Occupy Wall Street nevet viseli ( az elfoglalni a Wall Streetet), ahogyan ezt próbálják, az már lélegzetelállító. A MoveOn.org < Obana kampányát 2008 ban a demokratikus elő választásokon pénzel segítette, és az egyik legjelentősebb támogató csoportja volt a politikában. Adta hítül az internetes információ oldal a SourceWatch, aki egy terjedelmes és részletes elemzést is bemutatott a MoveOn-ról.
A tőzsdeguru, multi milliárdos George Soros is azok közé tartozik, akik támogatják a MoveOn -t, az elmúlt évek folyamán mintegy öt millió dollárt adott át a szervezetnek.
Itt egy olyan szervezettel van dolgunk, amellyet Soros támogatott, aki nagy vehemenciával, odaadással állt ki Obama mellett és erősítette, a 2008 as választásokon a Wall Street is támogatta, ( egyedül Goldman Sachs és JP Morgan Chase kétmillió dollárral járult hozzá a kampányhoz) A következő elnökválasztáson 2012-ben is az újraválasztása mellett fognak kiállni a Wall Street-i nagyhatalmú erők. Most ugyan ez a szervezet az, amely a Wall Street elleni tiltakozásokban részt vesz. Itt az idő, hogy a liberálisok szembe nézzenek a tényekkel, és tegyenek valamit.
A tiltakozásokhoz, amelyek most terjednek az egész országban, ezidáig sok csoport csatlakozott, akik széleskörű ideológiai spektrum képviselői, a Marxistától a Federal-Reserve-Systems bírálóiig, megtalálhatóak. Ahogy már fentebb leírtuk, most az a veszély fenyeget, hogy a baloldali szervezet átveszi az irányítást. Egy olyan csoport, amely a 2008 as választásokon milliókat megyőzött, hogy a Wall Street által támogatott Obamára szavazzanak.
Egy olyan jelentés/közlemény, amely a Drudge Report nevű internetes oldalra utal, bemutatja azt a tényt, hogy az Occupy Wall Steet eseményein résztvevők között, számos olyat találunk, akik Obama támogatói, akik az államközpontú zsarnokság egy totális fajtáját jelentik. Kommunisták, akik egy kemény kormányzást szeretnének, anarchistáknak és baloldaliaknak adják ki magukat.
A csoportot, a MoveOn csak a saját céljaiért szeretné átvenni, hogy azoknak a hangját elnyomják, akik aktívan fel kívánják hívni a figyelmet, akik kiállnak a közös cél felé haladás mellett, az indítékokat és okokat keresik a történtekhez, akik keresik az igazi ellenfeleket, az amerikai pénzügyi rendszer tényleges problémájára.
Ez semmi esetre se Információs háború, a tiltakozások az Occupy Wall Street-en a bal oldali erőkkel szemben álló, és ezeket kétségbe vonó sok ezer utcákon lévő, főleg fiatal emberek komoly erőfeszítése.
De szeretnénk pár tényt bemutatni, hogy a tényleges drót mozgatók, minden a hatalmukban állót meg fognak tenni, hogy a tüntetések hatásait minél alacsonyabb szinten tartsák, hogy a tényleges gazdasági problémákról – az amerikai pénzintézet, a Federal Reserve (Fed)- eltereljék a figyelmet.
Michael Moore, az egyik ideológus aki az Occupy Wall Street mögött áll, és még sokan mások, a Fed et közvetett módon erősítették, mert megtagadták, hogy elismerjék, a Fed nagyobb veszélyt jelent, mint a Wall Street.
Alex Jones egy új kampányt hírdetett meg Occupy the Fed néven. További részletek várhatóak még. Ezen a módon szeretné elérni, hogy az Occupy -Wall-Street tiltakozás, a tényleges ellenség felé forduljon, a Fed ra koncentráljon. Így lehet elkerülni, hogy a tiltakozásokat a Demokratikus Párt vezető első szervezetea maguk számára manipulálják, és használják, a Wall Street-i történéseknek kiszámíthatóaknak kell lenniük.
Az eredeti írás itt:
A fordítást köszönjük Oláh Mónikának!


Önellátó közösségek



Az írás készült: 2011. június 8. szerda Szerző: Both Gábor
Egyre több és több közösség gondolja úgy, hogy megpróbál kilépni abból a mókuskerékbõl, amely az egyre elembertelenedõbb világ durva szabályai jelentenek. Ahogyan a “Kulturális kreatívok” címû filmben is elhangzik: egyre többen lesznek azok, akik kilépnek ebbõl a társadalomból, valami teljesen újat kezdenek, és a többiek azt látják, hogy sikerül nekik.
Erre az oldalra azokat a közösségeket fogjuk összegyûjteni, ahol már elindult és folyamatban van valami, vagy a közeljövõben fog kibontakozni. A térképen klikkeléssel lehet majd megtalálni, melyik országrészben vannak ezen közösségek. Továbbá itt tüntetjük fel azokat a településeket is, amelyek nyitottak befogadásra. A térkép alatt felsorolással is elérhetõk lesznek.

Magfalva - önellátó tanya Budapest közelében – Weboldal
Gyûrûfû - alternatív település – Weboldal
Visnyeszéplak – Weboldal
Kacár tanya – magyar népi hagyományokra épülõ tanyasi gazdaság –Weboldal
Rendek tanya – ökotanya és gazdaság – Weboldal
Ökofalu szervezés – blog az Interneten – Weboldal
Szervezõdõ önellátó közösség – Weboldal
Krishna-völgy – Weboldal
Dél Fejér Összefogás – Aba honlapja, ahol az összefogás kezdeményezése elindult – Weboldal
Mesefalu – önellátó közösség magyarokkal Hawaion, bloggal – Weboldal


Szupervályog



Az írás készült: 2011. május 8. vasárnap Szerző: Both Gábor
Újonnan megteremtendõ otthonoknak akkor van jelentõsége, ha valamely közösség tagjai nem falunk élnek, tehát a közösség élõhelye új területen vagy tanyán jön létre. Ebben az esetben több szempontot is érdemes figyelembe venni:
- az otthont a lehetõ legolcsóbb módon kell megépíteni
- legyen elegendõ terület egyebekre is (például növénytermelés, állattenyésztés, gazdasági épületek, stb.)
- alacsony fenntartási és muködtetési költségek, minél kisebb energiafelhasználás
- energetikailag méretezett, minél jobb értéku természetes hoszigetelés, hohídmentes kivitelezés
- jó hatásfokú futés és HMV(meleg víz) ellátás
- környezetbarát, kis energiabevitelu, lehetoleg helyi építoanyagok használata
- tudatos vízkezelési módszerek
- megújuló energiák hasznosítása
- tájolás, elhelyezés, passzív házak építési szempontjainak figyelembe vétele a tervezéskor
- ökologikus épülettervezés
- természetközeli élet feltételeinek biztosítása
Az egyik legolcsóbban felépíthetõ ház a hagyományos vályog-technológiát a mai kor újításaival ötvözõ, úgynevezett szupervályog-ház.
Mi az a szupervályog? (klikk ide) (forrás: www.szupervalyog.hu)
Az oldalhoz és az építkezéshez kapcsolódó további érdekes és fontos oldalak:
Autonom ház
Élõ házak
Szupervályog - olcsó és nagyszerű építési technológia




Slide-show szupervályog-ház képekbõl
Az alábbi oldalak az EarthBagBuilding.com oldalról származnak, a Google fordítóprogramja által lettek magyarosítva (ezért a nem megfelelõ fordítás). 12 olyan ház építésének folyamatát mutatják be, amelyek ezzel a technológiával épültek – esetenként a teljes költségvetés feltüntetésével:


Élelemtermelés – bio, komposztáló, hidroponia


Az írás készült: 2011. július 8. péntek Szerző: Both Gábor
Az egyre dráguló, és sok esetben silány minõségû élelelmmel szemben egy-egy közösségnek lehetõsége van arra, hogy saját maga számára egészséges és kitûnõ minõségû élelmiszert állítson elõ. Ehhez alapvetõ feltételek:
- megfelelõ nagyságú terület
- megfelelõ minõségû terület (termõföld)
- a hagyományos, és újonnan született fenntartható, környezetbarát és egészséges technológia
- a gazdálkodást és termelést biztosító tudás elsajátítása
A fentiek valamilyen hiányát könnyedén ki lehet küszöbölni:
- kis terület esetén vagy be lehet vonni további területeket, vagy a meglévõt kell nagyon körültekintõen kialakítani
- nem megfelelõ minõség esetén az úgynevezett hidroponikus növénytermesztés segítségével gyakorlatilag bárhol lehet halat tenyészteni és ezzel egyidejûleg növényeket termelni – olyan helyen is, ahol a talaj mûvelésre és feljavításra is alkalmatlan
- az ismert régi és új technológiák, valamint a tudás és tapasztalat könnyedén megszerezhetõ szakemberektõl, az Internetrõl, stb…
Optimális esetben a közösség nem csak önmaga számára, hanem saját szükségleteiken túl mások számára is tud élelmiszert elõállítani, amit becserélhet termékekre, vagy eladhat. Az önfenntartáson túl ez biztosabb megélhetést is eredményez, hiszen a közösség olyan cikkeket vagy szolgáltatásokat is megszerezhet, amelyre önerõbõl nem lenne képes.

Hidroponikus növénytermelés
Az alábbi információk (dokumentum és videók) jelenleg még csak angol nyelven vannak, fordításuk folyamatban van.
Aquaponics Made Easy DVD

Készen vásárolható hidroponikus rendszerek itt – (saját kezûleg olcsóbban megépíthetõ)

Aquaponics For Profit





Komposztálás – termőföld javítás:
7. Komposztálás - A HuMuSz filmje


Hidrokultúrás növénytermesztés A-tól Z-ig (1)
A sorozat célja elsısorban ismeretterjesztı jellegő. A világ
mezıgazdasági fejlıdése mérföldes léptekkel halad elıre, miközben mi
szőkebb környezetünkben egyhelyben topogunk és nehezen tudjuk
elfogadni az újításokat. Ha valamit nem ismerünk, elıjön a félelem és a
kételkedés. Ezt a félelmet igyekszik eloszlatni a sorozat, melynek során
fokozatosan megismerkedhetünk és alkalmazhatjuk is ezt a számunkra
még újnak tekinthetı eljárást. A különbözı módszerek részletes
ismertetésére is sor kerül és a vállalkozó gazdák, vagy hobbi kertészek a
leírások alapján elkezdhetik építeni saját vizes telepüket kicsiben és
nagyban. A témával kapcsolatban kérdezni is lehet és igyekezni fogunk
megfelelı választ adni a kérdésekre. Kezdjük el utazásunkat az ismeretlen
feltárásával.
Mi a hidrokultúra és miért is jó az nekünk?
A vizes, vagy földnélküli termesztési módszert hívjuk hidrokultúrás
termesztésnek. Elszakadva a földtıl és annak különbözı negatív
tulajdonságaitól rövidebb idı alatt gyorsabban, jobb minıséggel többet és
gazdaságosabban termelhetünk. Kérdezhetik a szkeptikusok, hogy is
lehetséges ez? A magyarázat lehet hosszú és részletes, de maradjunk az
egyszerőségnél. Nézzük meg az ábrán a két növény közti különbséget. A
földben termesztett növény energiájának egy részét gyökérzete
fejlesztésére fordítja, hogy minél több tápanyaghoz jusson a földbıl. A
hidrokultúrával termesztett növény gyökérzete számára biztosítjuk a
megfelelı minıségő és mennyiségő tápanyagot, ezért energiáját a növény
vegetatív növekedésére tudja felhasználni. Röviden, földben nagyobb
gyökérzet kisebb növényt, hidrokultúrával kisebb gyökér nagyobb
növényt eredményez. A föld tulajdonságaival megváltoztatja a
tápoldatunk paramétereit, a savassági fokát és a sótartalmat is. Ezzel
szemben a hidrokultúránál a tápoldat változatlan marad, ideális a növény
gyökérzete számára. Elkerülhetjük a különbözı földbıl származó
különbözı gyökérbetegségeket is. Hátrányként sokan a magas beruházási
költségeket emlegetik. Ez is csak rémhír, mert majd sorozatunkban az
egyszerő és környezetünkben is kivitelezhetı megoldásokat fogjuk
elınyben részesíteni.
A hidrokultúrával termesztett növény íztelen és kevesebb a tápértéke,
mondják a kételkedık. Ez sem helytálló, mert ugyanazokat a mőtrágya
elemeket használjuk fel, mint a földi termesztésben. Amerikai kutatók
mérései alapján pl. paradicsomban sokkal több vitamint és ásványi
anyagokat mutattak ki a vizes termesztés elınyére. Az nem vitás, hogy az
agyonhormonozott és érésre erıltetett végtermék íztelen és
vitaminszegény lesz, de ezt az árulást elkövethetjük földi termesztésben 2
is. Az ideális környezetben és ellenırzött feltételek mellett nevelt
növényre ez nem vonatkozik. A további elınyök hosszú sorát lehetne
felsorolni, de nem célunk a szkeptikusok meggyızése. Nézzük meg a
táblázatot, melyben néhány növény hozama van összehasonlítva a földi és
a vizes termesztésben. Láthatjuk, hogy pl. paradicsomból 20-szor
nagyobb hozamot érhetünk el, uborkából 4-szer, borsóból 9-szer és
burgonyából is több mint 8-szoros termésnövekedésünk lehet. A
táblázatból azt is kiolvashatjuk, hogy a vizes eljárást a szabadföldi
termesztésben is alkalmazhatjuk. A fóliasátor nem feltétele ennek a
termesztési technológiának.
Milyen növényt termeszthetünk vizes eljárással?
Hosszú lenne a felsorolás, melybıl kiemeljük a vidékünkön leginkább
termesztett növényeket.
Zöldségfélék::paradicsom, paprika, uborka, tojásgyümölcs, sárgadinnye,
bab, saláta, spenót, brokkoli stb.
Virágok:: gerbera, szegfő, rózsa, inkaliliom, kála stb.
Gumós és gyökeres zöldségfélék:: retek, zöldhagyma, fokhagyma,
burgonya, sárgarépa, petrezselyem stb.
Gyümölcsfélék : földieper, málna, szeder stb.
Említésre méltó még a zöldtakarmány termesztése hidrokultúrával,
melyet világszerte sikeresen alkalmaznak a gazdaságos állattenyésztés
érdekében. Ez sajnos vidékünkön még a maga egyszerősége ellenére sem
tud alkalmazást nyerni. Fontossága miatt, ezt is részletezni fogjuk.
Bármelyik gazda saját zöldtakarmány termelést indíthat el, egyszerő
eszközökkel, melynek segítségével egy kg. gabonából kb. 6-7 kg
zöldtakarmány nyerhetı 7-10 nap alatt. Az állattenyésztés kifizetıdı
lehet
Lépjünk tovább áttekintve röviden a múlt, jelen és jövı helyzetképét.
A hidrokultúrás termesztés elıhírnökei a Babiloni függıkertek lehetnek,
vagy a Mexikói Aztékok és a Kínai úszókertek. Egyiptomi írások szerint
már i.sz.e.-tt 600 évvel termesztettek növényeket vízben.
Igazi fejlıdés talán az 1930-as évektıl kezdıdött, amikor kutatók
kísérletekkel bizonyították, hogy a növények vízben oldott sók
segítségével és föld nélkül is tudnak növekedni. A jelenben, mondhatjuk,
hogy egy gyorsan és széles körben fejlıdı eljárásról van szó, melyben
élenjárók Európában a hollandok, majd ıket követik a kanadai és
amerikai termelık. Nagy területeken termesztenek még az ausztrálok és
az újzélandiak is, de az izraeli termelık is az élvonalban vannak.
A jövı szempontjából a hidrokultúrás termesztési terület további
drasztikus növekedését jósolják a szakértık és a különbözı eljárások
tökéletesítése is várható. Ne maradjunk le mi sem, vágjunk bele a
különbözı termesztési módszerek ismertetésébe és látni fogjuk, nincs
titok, ha megértettük, a dolgok egyszerővé válnak. Hidrokultúrás 3
termesztésrıl beszélve önkéntelenül is kizárólag a kızetgyapotos
termesztési módszer jut az eszünkbe. A táblázatból láthatjuk a
csoportosítást és a különbözı eljárásokat, van belılük bıven. A felsorolás
még így sem teljes, csupán ízelítı a lehetıségek közül. Melyiket
válasszuk és kivitelezhetjük egyszerő eszközökkel,mik az elınyök,
hátrányok az egyes eljárásoknál, ezt is részletezni fogjuk sorozatunkban.
A felsorolásnál elsı szempont volt a közeg. Ez lehet tiszta tápoldat,
szerves, vagy szervetlen anyag,de lehet teljesen közegnélküli is. Ez az
aeroponía, melyet magas hatékonysága jellemez. A továbbiakban a
különbözı eljárások részletezése következik,kiemelve az elınyöket és a
hátrányokat is. .
Összehasonlitó táblázat a földben és a föld nélküli termesztés között
Termés Szója Bab Borsó Búza Rizs Burgonya Káposzta
Fejes
saláta
Paradicsom Uborka
Földben/kg 3,300 12,500 2,500 3,300 5,500 20,000 71,500 49,500
7,500-
25000
38,500
Föld
nélkül/kg
8,525 52,500 22,500 22,550 27,500 175,000 99,000 115,500
150,000-
700 000
154,000
Szorzószám 2.58 4.20 9.00 6.83 5.00 8.75 1.38 2.33 20-25 4.00
A táblázat H.M.Resh "Hydroponic Food Production" c. könyvébıl
Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (2)
Az irodalomban különbözı néven találkozhatunk ezzel a technológiával ,
ezért egy kis fogalomtisztázás következik. Görög nyelvbıl ered a
kifejezés, mert „hydro” vizet jelent a „ponos” pedig munkát. Ebbıl
következik, hogy a vizet fogjuk munkára , vízzel termesztünk, ez lenne az
értelmezése. Az angol irodalomban ebbıl formálódott a „hydroponic”
elnevezés. A magyar nyelvben használatos még a hidropónia, víz-kultúra
és a használt közegtıl függıen lehet agyagkavicsos-, perlites-
kızetgyapotos- stb. kultúra, vagy eljárás. A szerb irodalom a
hidroponija” és a „vodena kultura” kifejezést használja legtöbbször.
Térjünk át a fogalmakról a különbözı eljárások részletezésére. Az elızı
számban megjelent táblázatból láthatjuk, hogy a felosztás az alkalmazott
közegek alapján történt. Az elméleten kívül a nálunk is megvalósítható
módszerek részletesebben lesznek tárgyalva. Ezen kívül az elınyök és 4
hátrányok is szóba jönnek. Elsıként a vizes közegeket alkalmazó
technológiákról lesz szó.
Mély-vizes eljárás
Az angol irodalomban „Deep Flow Technique”, vagy röviden „DFT”-vel
írják. Ez a módszer terjedıben van környezetünkben is. Elınye az
egyszerőség és hatékonyság. Kevés befektetést igényel és bárhol
alkalmazható, nem igényel zárt teret, fóliasátrat. Elkészíthetı a földön,
vagy asztalon egyaránt. A termesztés során kevesebb vizet és tápanyagot
igényel, mint az állandó öntözés a földi termesztésben. Egységnyi
területen többet termelhetünk. Egyedüli apró kis hátránya, hogy nagyobb
odafigyelést és pontosságot igényel. Ez vonatkozik az összes többi
hidropóniás termesztésre is. Ha megtanuljuk és, odafigyelünk, ez nem
lesz többé hátrány.
A vizes eljárásoknak nagyon sok változata ismeretes és a
találékonyságunkat felhasználva más megoldás is sikeres lehet, nemcsak
az itt említettek. Az egyik változat szerint készíteni kell egy 5 – 30 cm.
mélységő medencét, melybıl a növény gyökerei szabadon felszívhatják a
tápoldatot. A palánták egy kis mőanyag csészében helyezkednek el,
melyet egy sztiropor tábla tart. Ez a tábla úszik a tápoldaton, ezért is
nevezik úsztatós rendszernek ezt a megoldást. A megfelelı mélységő
medence kialakításához elegendı a földben leásni és kiképezni az 5-30
cm mélységet, vagy föld felett 5-30 cm széles deszkából keretet
szerkesztünk, abban mőanyag fóliát fektetünk és kész a medence. Méretét
tekintve néhány fontos tényezıt figyelemben kell venni. A tápoldatot
lassan áramoltatni kell és két méterenként levegı hozzáadásáról is
gondoskodni kell. Az áramoltatás legjobb módszere, ha a medence egyik
végérıl egy kis kapacitású szivattyú segítségével a másik végébe
adagoljuk a tápoldatot. A szivattyú kapacitása olyan legyen, hogy
naponta legalább kétszer meg tudja forgatni a medencében levı
tápoldatot. Erre a célra több esetben megfelel egy akvárium-szivattyú,
melynek az átfolyási kapacitása 400-600 liter óránként. A levegı
hozzáadása is az akváriumokban használt membrános adagolóval és egy
levegı porlasztóból áll. A gyökérnek oxigénre is szüksége van , ezért erre
oda kell figyelni. Nagyobb rendszereknél a tápoldat oxigén tartalmának
az állandó mőszeres ellenırzése is szükséges. A mőszerekrıl és
mérésekrıl külön részben lesz szó.
Mire lehet használni az úsztató rendszert?
Elsısorban palántanevelésre kicsiben és nagyban is. Vidékünkön a
dohány palánta szerepel az elsı helyen. Ezen kívül felhasználhatjuk
saláta, spenót, leveles zöldségek, földieper termesztésére is. Japán
termelık paradicsomot, uborkát és paprikát is termesztenek ezzel a 5
módszerrel. Tajvani szabadalom szerint létezik egy intenzív mély-vizes
eljárás. Az angol irodalomban rövidítve „DRF” vagy „Dynamic Root
Floating system”. A tápoldat erısebb keverése által több oxigén jut a
gyökérzónához és ezáltal gyorsabb lesz a növények fejlıdése is. A
sztiropor lyukak (melyben a palántát helyezzük) alulról félgömb alakúra
vannak kiképezve. Ezáltal a gyökér felsı része nem érintkezik a
tápoldattal, egy levegı védıréteg biztosítja az állandó oxigén felvételt. A
tápoldat medence helyett csatornákat illetve elválasztó elemeket
szerkesztettek és így a keverés sokkal intenzívebb lehet, mint egy nagy
folyadéktömegnél. A növény gyökerei a csatornát elválasztó fal két
oldalán , fordított „V” alakban helyezkednek el. Az úsztató lapokon a
lyukak pontosan az elválasztó fal felett vannak. Az egész rendszer
sztiropor anyagból van szerkesztve, az úszó táblák és a csatornák is. A
képen láthatjuk a „DRF” rendszer megoldását elölnézetben és a másikon
gyökerek fordított „V” alakú formáját.
A palánta neveléshez felhasználható közegek a tızeg, vermikulit, perlit,
vagy kızetgyapot kocka is lehet. Az úsztató rendszerben a palántanevelı
tálcákat is fel lehet használni. Elınyösebbek a kemény sztiropor anyagból
készültek, mert könnyebben úsznak és tartósabbak. Saját készítéső
úsztató lapoknál a vastagság 3 – 5 cm. legyen. 55 mm.-es lyukfúróval
könnyen kivághatjuk az elıre kijegyzett lyukakat. A medence
szélességénél a hungarocell lapok méretét kell figyelembe venni.
Ajánlatos az 1 – 1.5 m. szélesség. Hosszúságban különösebb korlát nincs
, de a keverés fontossága miatt ne haladja meg a 25 -30 m.-t. Ha
különbözı növények termesztésére szeretnénk használni a rendszert és
nem csak palántanevelésre, akkor két apróságra kell figyelni. A
palántanevelés történhet az egyik kisebb úsztatóban, majd ezután
átültetjük mőanyag csészékbe, ezeket pedig egy másik , nagyobb
úsztatóba. Ezzel helymegtakarítást és jobb kihasználást érhetünk el. A
mőanyag csészékben levı palánták lehetnek tızeges, kókuszrostos, perlittızeges keverékben, vagy drágább megoldásként kızetgyapotos
kockákban. Példaként vegyük a fejes salátát. A klasszikus ( 4x4 cm-es
lyukmérető) palántanevelı tálcákban egy m
2
-en neveljünk kb. 400
palántát 25 napig. Ezután átültetjük a termesztó úsztatóba, ahol
megfelelı beosztással egy m
2
-en 16 – 25 elınevelt salátát tudunk
elhelyezni. Itt 25 nap alatt piacképesre neveljük. Folyamatos
üzemeltetéssel ezzel a módszerrel egész évben termelhetünk 1+20 m
2
-en
( 1 m
2
palántanevelés és 20 m
2
piac kész állapotra nevelés) havi 400 fej
salátát. Ez 1 m
2
-re számítva 19 fej saláta havonta. A szedésre, ültetésre ,
egyéb munkákra számíthatunk havi 5 napot. A terület kihasználása
maximális. Nincs kapálás, gyomirtás. A többletmunka a palánták
átültetése, amit ugyan elkerülhetünk, direkt helyre ültetéssel, de akkor
egységnyi területen csupán a felét nyerjük. Megéri az átültetés és a 6
rendszer folyamatos üzemeltetése. Spenót, fejes saláta esetében úgy kell
megválasztani az átültetés idıpontját, hogy a teljes vegetációs szakasz
felét vesszük. Ha tehát a saláta vegetációs szakasza 50 nap, akkor 25 nap
palántanevelés, 25 nap piacra készre nevelés. A termesztés befejezése
után kivesszük a növényt a mőanyag csészével, gyökerestıl és késsel
levágjuk. A mőanyag csészébıl kivesszük a gyökeret, vízzel elmossuk a
csészét és ültethetjük a következıt. Évente egyszer , az elsı ültetés elıtt a
termesztı csészéket, a medencét és a hungarocell lapokat is klóros
háztartási fertıtlenítıvel át kell mosni, majd pedig tiszta vízzel kimossuk
a belıle a klórt. A tápoldat összetétele a teljes vegetáció szakaszában nem
változik. Állandó ellenırzés mellet vízzel, vagy friss tápoldattal pótoljuk
a növények által elhasznált mennyiséget. A palánta nevelı és a
termesztı úsztató tápoldata különbözı és növénytıl függı. A különbözı
makró és mikroelem összetételek a tápoldatozás részben lesznek
részletezve.
A mély-vizes rendszernek van egy csöves változata is. A lényege, hogy
15 -25 cm-es mőanyag csövekben keringetjük a tápoldatot A folyadék
szint magassága 5- 10 cm.. A csöveken megfelelı távolságban lyukakat
fúrunk és ebbe helyezzük az elınevelt palántát. A csöveket állványra
vagy a földön helyezzük el. A tápoldatot állandóan keringetni kell. Ez
sokkal költségesebb megoldás és nem valószínő, hogy megépítésére
vállalkozik valaki. Valamivel egyszerőbb szerkezeti felépítéső és nem
annyira költséges megoldás a csöves rendszernél a csörgedeztetı eljárás.
Errıl lesz szó a következı számban.
A képeken láthatjuk a hungarocell táblákat a mőanyag csészével, egy a
szabadban felállított egyszerő úsztatós rendszert és egy nagyban
termesztó salátaüzemet. Az ültetést és a saláta szüretet is asztalon végzik.
7
Hungarocell (sztiropor) lapok
úsztatós saláta termesztés Zákányszéken 8
Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (3)
A mezıgazdaság öntözırendszereivel hatalmas vízfogyasztóvá vált. A
világszervezet kimutatásaiból néhány adat, melybıl láthatjuk a világ
összes és egyes országok öntözött területei, valamint az elhasznált
vízmennyiséget „km
3
-ben kifejezve:
Öntözött terület
1000 km
2
Elhasznált víz km
3
A világ össz. 2296 2236
Kína 513 400
India 490 353
USA 209 196
Mindehhez még hozzá kell adnunk a nagy mennyiségő mőtrágyát is,
mely a föld alsó rétegeiben szivárogva szennyezi környezetünket. A
vízzel gazdaságosan kell bánni, intenek erre a világ tudósai is. A
hidropónia az utóbbi években felfelé ívelı fejlıdést mutat és a jövı
mezıgazdaságának egyik fı ágazata lehet. Nagy elınye többek között az
is, hogy a vízfelhasználása mindössze 10-20 %-a a földi termesztéssel
szemben. A mőtrágya megtakarítás is elérheti a 80 %-ot és ezért kell
komolyan venni ezt a technológiát. Nincs idı a várakozásra, magunknak
kell lépnünk bátran elıre, saját és környezetünk érdekében is. Félénk
léptekkel halad elıre vidékünkön a hidropónia. Úgy látszik, hosszú az út
a babiloni függıkertektıl a vajdasági független kertekig. Legyen ez egy
kis serkentés a jövendı vállalkozó termelık számára.A következıkben a
vizes eljárások részletezését folytatjuk.
A csörgedeztetı módszer
Az angol irodalomban „Nutrient Flow (Film) Technique”, rövidítve
NFT”-vel jelölik. Lényege, hogy a tápoldat egy vékony filmszerő
rétegben csörgedezik, folydogál a gyökérzóna alatt. Az oldatréteg 1-5
mm. körüli, ezen felül már átlépünk a mély vizes rendszerekbe. Az
elméleti megoldást láthatjuk a képen. Angliából indult hódító útjára a 70-
es évek elején. Dr. A.J. Cooper jóvoltából, aki elsıként alkalmazta
sikeresen. Világszerte nagyban termesztenek speciális, erre a célra
készített csatornákban és csövekben különbözı növényeket.
Elınyei: a gyökér állandóan tápoldathoz juthat, de egy része a levegıvel
érintkezik, így az oxigén felvétele is biztosított. A rendszer
visszaforgatós, tehát víz és tápanyag megtakarítása jelentıs. Szabadban és
zárt térben is alkalmazható. Különleges megoldásokkal egységnyi 9
területen sokkal többet termelhetünk. Magas szintő gépesítést lehet
alkalmazni. Egész évben folyamatos termelés valósítható meg.
Hátrányai: magas beruházási költség és az állandó ellenırzés, nem lehet
mőszaki meghibásodás.
Vidékünkön egyes változatai alkalmazhatók és egy kis leleményességgel
a nálunk is kapható elemekbıl megvalósíthatók.
Ezzel a módszerrel termeszthetı növények: saláta, spenót, földieper, de
megfelelı méretezéssel és megoldással nagyobb gyökérzető növények is
termeszthetık, mint amilyen a paradicsom, paprika, uborka stb.
A tápoldat csövekben, csatornákban, vagy egy sima , lejtıs felületen
folydogál. A rendszer egyik oldalán be, a másik végén pedig kifelé,
vissza a tartályba. A hossza nem lehet több 20 m.-nél, mert folydogálás
közben a növények felszívják a szükséges tápanyagot. Mire a rendszer
végére ér az oldat, megváltozik az összetétele és ez gyengébb minıségő
termést eredményezhet. Az egyszerő csatornázásra is használatos
csövekkel is kísérletezhetünk, de csak kicsiben. A csövek átmérıje saláta,
spenót és földieper részére 7.5 cm. Paprika, uborka stb. számára 15 -25
cm.-es csöveket kell alkalmaznunk. A csöveket 20-25 cm-es távolságban
55 mm-es lyukfúróval kifúrjuk és ebbe helyezzük a mőanyag csészében
elınevelt palántát. A csövek lejtése 1-1.5 %. Túl nagy lejtésnél a tápoldat
átszalad, a réteg vékonyabb lesz, kisebb lejtésnél az átfolyás lassú lesz és
a csı végén levı növények tápanyag szegény oldatot kapnak. A csöveket
elhelyezhetjük a földön, asztalon, emeletes megoldásban, vagy „A”
alakban kiképzett szerkezetben. Ily módon egységnyi területen sokkal
több növényt tudunk elhelyezni. A csatornázásra használatos csövek
rossz minıségőek , hıre megpuhulnak, elhajlanak, felmelegszenek stb.
Erre a célra nyugaton speciális UV stabil mőanyagból speciális lapos és
bordázott aljazattal ellátott csatornákat gyártanak. Ezek költségesek és
elterjedésük ez miatt szegényes vidékünkön nem várható. Egyszerőbb
megoldás, ha olcsó anyagból 15-30 cm széles és 10 cm. mély csatornákat
szerkesztünk a földön, vagy asztalon és megfelelı lejtéssel ebben
csörgedeztetjük a tápoldatot. Erre a célra használhatunk sztiroport, fát ,
szalonit lemezt. Belülrıl fóliával bevonva kész a csatorna. Ezt a földben
is el lehet készíteni. Lényeges szempont a sima felület, ne képzıdjön
pangó víz és át tudjon folyni maradék nélkül a tápoldat. A keringetés
sebessége és mennyisége egy csatornára, vagy csıre számítva kb. 0.5 liter
percenként. Ebbıl is látszik, hogy ez a rendszer eléggé energiaigényes,
mert állandó üzemeltetés szükséges. Áramkimaradás esetén a gyökérzet
elhalása, sérülése majdnem biztos. A képeken egy 2000 palántát
befogadó csatornázási csövekbıl szabadban felállított rendszer látható,
üresen, elınevelt palántával és kész 600 gr. körüli fejes salátával,
valamint egy nagybani profi állványos rendszer. A csöves telep sem egy
olcsó megoldás és ez mellett nagyon sok hátránya is van. A szabadban 10
felmelegszenek és ezért ajánlatos vékony szivacsos szigetelı anyaggal
bevonni, vagy árnyékoló fóliát kell alkalmaznunk. Ez némileg enyhít a
problémán, de nem nyújt teljes védelmet a nap ellen. Télen, fóliasátorban
energiatakarékosan lehet ezzel a rendszerrel termelni salátát. Elegendı a
levegıt felmelegíteni 10 fokra a tápoldatot 20 fokra és indulhat a
termelés. A nyári melegre számítva, sokkal hatásosabb megoldás
sztiroporból lejtıs felületet kialakítani és felülrıl csörgedeztetve a
tápoldatot , sztiropor táblákon elhelyezni a palántákat , ugyanúgy, mint az
úsztató rendszernél. Egy ilyen saláta táblát is láthatunk a képen. Ezzel a
módszerrel sikeresen termeszthetı földieper is. Japán gyártók bemutattak
egy 60 m
2
-t elfoglaló csöves rendszert, melyet áruházakban lehet
felállítani és egész évben folyamatosan napi 120 drb. friss salátát biztosít
a vásárlók részére. Pár csöves rendszereket sorozatban gyártanak
nyugaton , melyeket teraszokon, kis kertekben lehet felállítani és
biztosítja a háztartás részére a friss zöldségféléket. Az új lehetıségek
ellıttünk állnak és rajtunk múlik, melyiket választjuk. A vállalkozó és
kísérletezni kívánóknak egy megjegyzés. A tartályban levı tápoldatot
folyamatosan kell ellenırizni, pH és EC értékét és 6 hét, de legtöbb két
hónap után teljesen ki kell cserélni. A földi termesztésben még
hasznosítani tudjuk. A tápoldat tartály méretét a növények száma
határozza meg. Egy növényre 0.5 litert kell számolni. Ha tehát egy 1000
palántából álló telepet akarunk üzemeltetni, ahhoz legalább 500 literes
tartályra lesz szükségünk. A csörgedeztetı megoldásnak létezik egy
világszerte elterjedt specifikus változata. Kevés beruházással is
megvalósítható és nagy hasznot hozhat a termelıknek. A zöld takarmány
hidropóniás termesztésérıl van szó. Bárki elkészítheti házilag és állati
takarmányt termelhet kis területen nagy hatásfokkal. Egy kis kamrában
20 m
2
-en havi 2 tonna fehérje dús takarmányt nyerhetünk. Fontossága
miatt ezt részletesebben fogjuk tárgyalni a folytatásban. 11
csöves tápfilmes saláta termesztés Zákányszéken
fejes saláta csövekben 12
Csöves saláta termesztés
Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (4)
Az állattenyésztés örökös gondja a drága takarmány és az ebbıl
elıállítható végtermék alacsony ára. Ez nem csak a vajdasági gazdák
problémája, máshol is felteszik a kérdést, hogyan lehetséges az
állattenyésztést gazdaságossá tenni? A válasz egyszerő, olcsó
takarmánnyal. Ennek érdekében máshol, tılünk sokkal gazdagabb
országokban tesznek is lépéseket a megoldás felé. Mit teszünk mi ennek
érdekében? Sajnos nem sokat, de most alkalmat adunk a termelıknek,
hogy megismerkedjenek a zöldtakarmány lehetı legolcsóbb elıállítási
módjával. A hidrokultúra az állattenyésztıknek is segíthet és ezáltal
gazdaságosabbá teheti ezt az ágazatot. Házilag megvalósítható egyszerő
eszközökkel és a kételkedık akár kicsiben is kipróbálhatják a
hatékonyságát. Munkára fel, az eredmény nem marad el.
Mit értünk zöldtakarmány alatt?
Amikor a gabonát elvetjük a földbe , nedvesség hatására csírázik, majd
kibújik a földbıl és lassan növekedésnek indul. Jönnek az állatok,
legelnek és szépen híznak tıle, vagy a gazda kaszája segít a termék
betakarításában. Ez hosszadalmas és munkaigényes folyamat.
Gondoljunk most a Luca napján csészében elültetett búzára, mely
egyszerő vízzel történı locsolással karácsonyra 15-25 cm. magasra is
megnıhet az ablakpárkányon, különösebb gondviselés nélkül. Ez a 13
legegyszerőbb zöldtakarmány. Mi lenne, ha ugyanezt nagyban is
megpróbálnánk , egy kis odafigyeléssel és jobb körülményeket biztosítva
a növény számára? Az történhet, hogy egy 20 m
2
-es kamrában ideális
körülmények között 2 tonna zöldtakarmányt tudnánk elıállítani havonta
300 kg. magból. Ezt az egyszerő csírázási folyamatot pl. egy ausztrál cég
olyan tökéletességig fejlesztette, hogy 90 m
2
-en megalkotta a
folyamatosan mőködı rotációs zöldtakarmány gyárát. Napi kapacitása
2000 kg. zöldtakarmány. Ezt a mennyiséget 20 hektár területen tudnánk
biztosítani, nagy energia , munkaerı és víz felhasználása mellett. Földi
termesztésben egy kg. zöldtakarmány elıállításához átlagban 80 liter
vízre van szükségünk. Hidropóniával mindössze 2-3 liter víz elegendı.
További elınyök:: A takarmány nedvességtartalma magas, könnyebben
emészthetı,
tiszta és pormentes, fehérjetartalma és tápanyagtartalma magas, kevés
energia és munkaerı ráfordítással elıállítható sokkal rövidebb idı alatt és
gazdaságosabban.
Hátrányai: elsı alkalommal beruházási költségigényes, egy kis
odafigyelésre, ellenırzésre van szükségünk..
A zöldtakarmány vegyi összetétel egy ausztrál laboratórium adatai
alapján:
Nedvesség 89 % Nitrogén 4.6 %
Kalcium 0.167 % Fehérje 29.87 %
Magnézium 0.246 % Nátrium 0.117 %
Kálium 2.22 % Foszfor 0.91 %
Mangán 53 mg/kg Réz 28 mg/kg
Cink 56 mg/kg Vas 235 mg/kg.
Felhasználható bármilyen vegyszerrel nem kezelt mag, búza, árpa, rozs,
napraforgó, kukorica stb. Egy kg. magból ideális feltételek mellett 7- 10
nap alatt 6 – 8 kg. tiszta zöldtakarmányt nyerhetünk. A magokat 5 cm
mélységő edényekbe, vályúba, vagy csatornába szórjuk, megfelelı
összetételő tápoldattal megöntözzük és egy-két hét után aratunk. Ez a
rövid elmélet és most térjünk rá a gyakorlati megoldásra. A vajdasági
gazdáknak még sokáig nem lesz pénzük drága zöldtakarmány gyárat
vásárolni, ezért maradjunk az olcsó, házi megoldásnál. A magok
ültetésére két megoldás lehetséges. Az egyik szerint találunk valamilyen
olcsó tálcát mőanyag, sztiropor vagy egyéb anyagból. A másik
megoldásnál, vályút, vagy csatornát szerkesztünk fából, szalonit
lapokból, fém lemezbıl, vagy egyéb kemény anyagból. A tálcák méretét
úgy kell megválasztani, hogy 1-2 kg. magot tudjunk néhány cm.
vastagságban szétteríteni. Ebbıl 6 –12 kg. zöldtakarmányt kapunk,
melyet kiöntünk az állatoknak. Tájékoztatóul a tálcák mérete 40 x 40 cm. 14
körüli lehet, mélysége 5 cm. Ez a méret még nem okoz gondot a
mozgatásnál. A tálcákat emeleten több sorban is el tudjuk helyezni
polcokon, vagy erre a célra szerkesztett állványokon. A sorok közötti
távolság 40 cm lehet és így hat sort tudunk elhelyezni egymás fölé. A
tálcák enyhén lejtenek a jobb megvilágítás érdekében. Hasonló módon,
emeleten megoldhatjuk az egész rendszert csatornában, vagy vályúban is.
A csatorna szélessége 40-50 cm és mélysége 5 cm. lehet. Fóliával bélelve
a tápoldat elfolyását meggátoljuk A kész zöldtakarmányt könnyen ki
tudjuk emelni a csatornából. Erıs napfényre nincs szükségünk, mert a
csírázásnak indult gyenge növény fejlıdésére gátló hatással lenne. Ha
zárt helységben szeretnénk termelni, megfelel az olcsó , kevés
energiafogyasztású fénycsı is. A levegı hımérséklete 21 fok körül és
nedvességtartalma 60 % felett az ideális. A tápoldatozás megoldható
felülrıl való szórófejes öntözéssel is. Kissé ügyesebb megoldásnál,
konténerben, vagy akár kamrában megoldható úgy is, hogy a legfelsı
tálcát öntözzük, ebbıl az enyhe lejtés folytán az alatta levıbe folyik a
tápoldat és így tovább a legalsó tálcáig. Kisebb területen a kézi öntözés is
megteszi, mint ahogyan a Luca napján elültetett búzát szoktuk öntözni.
Nagyobb területen érdemes az idıkapcsolót és a tápoldatozó tartályt is
munkára fogni. Ha a zöldtakarmány magassága eléri a 25 cm-t, az
állatoknak adható és helyébe ültetjük a következı adag magot. Ez a
körülményektıl függıen 7 – 15 nap alatt lehetséges. Az ültetésre
egészséges vegyszermentes magot használjunk. Ültetés elıtt a magokat
tiszta vízben áztatjuk és eltávolítjuk a felszínen úszó szemeket. A vizet
leöntjük és 2 %-os nátrium-hipokloritban fertıtlenítjük 15 percig. Ezt is
leöntjük és tiszta vízzel újból átmossuk a magokat. A magok ültetésre
készek és a tálcákba, vagy csatornába szórjuk egyenletes (2-3 cm.)
vastagságban. Megöntözzük tápoldattal és a továbbiakban a
hımérsékletre kell fıleg figyelnünk. A szellızést is biztosítani kell, mert
a növény lélegzik és párologtat is a levélen keresztül. Ideális környezeti
feltételek mellett leghamarabb 7, de legkésıbb 15 nap után elérhetjük a
25 cm. körüli levél magasságot, mely már megfelel állati takarmánynak.
A tápoldat összetétele elemenként ppm.-ben (mg / liter) és 1000 literre
mért mőtrágya mennyisége grammban a következı:
Nitrogén – N 268
Foszfor – P 62
Kálium – K 184
Magnézium –
Mg
76
Kén – S 100
Kalcium – Ca 299
Vas – Fe 4
Mangán – Mn 4 15
Kálium-nitrát – KNO3 282
Monokálium-foszfát – KH2PO4 293
Magnézium-szulfát – MgSO4 771
Vas-kelát 40
Mangán-kelát 40
Kalcium-nitrát – CaNO3 1500
Az oldat pH értéke 5.9 , vezetıképessége EC értéke 1750 mS. A
savassági fokot legjobb foszforsav segítségével beállítani.
Mindez csak tájékoztató a sok lehetséges megoldás közül és a
leleményes gazdákon múlik, hogyan és milyen kéznél levı olcsó
anyagból szerkeszti össze hatékony zöldtakarmányt termelı rendszerét.
A folytatásban a közeggel rendelkezı hidrokultúrás eljárásokról lesz szó.
zöldtakarmány termesztés tálcákban
csatornás zöldtakarmány termesztés 16
kész a zöldtakarmány
Ebédidı
Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (5)
Az általános megítélés szerint a hidropónia túl bonyolult, drága
laborfelszerelést és mőszereket igényel, egyetemi tudás szükséges a
megértéséhez és még sorolhatnánk a téves felfogásokat. Tegyük félre
nézeteinket és forduljunk a világ felé. Kik foglalkoznak hidropóniával?
Kezdjük a kutatókkal. Az ı feladatuk a kísérletezés, új eljárások
kidolgozása és bevezetése. A növények vegyi folyamatainak részletesebb
megértése, hogyan reagálnak a különbözı elemek töménységének
változására, a stressztőrés határának vizsgálata és ezáltal pontosabb
tápoldat összetételek ajánlása. Iskolák bemutató fóliasátraiban nyomon
követhetı a tápanyag felvétel és vízfogyasztás, az egyes elemhiányok
szimulációja is megfigyelhetı és hasznos információkat nyújthat a jövı
fiatal termelıinek. Hobbi kertészkedık kicsiben is kipróbálhatják és ha
kedvet kapnak a folytatáshoz, nagyban is megépíthetik hidropóniás
telepüket. Szerte a világon számtalan cég gyárt elemeket , melyekbıl 17
összerakhatók a kisebb kísérleti telepek, iskolák, hobbikertészek, vagy
akár tudományos kísérletek részére. Ebbıl az is látszik, ha az ipar gyárt
valamit, akkor arra van kereslet is. Végkövetkeztetés, hogy bárki
foglalkozhat ezzel a technológiával, kicsiben és nagyban egyaránt,
megtanulható és utána saját ötleteinket is felhasználhatjuk a siker
érdekében. A házilag is elkészíthetı telepek leírása a szokásostól
részletesebb lesz.
A továbbiakban a közeggel rendelkezı eljárásokról lesz szó.
Az ideális közeg tulajdonságai:
− jó víztartó és vízelvezetı képességő
− kis térfogattömegő
− nagy porozitású és jó a légtartó képessége
− tömörödésre nem hajlamos
− kevés káros anyag tartalma legyen
− nem, vagy csak kis mértékben változtatja meg a tápoldat
tulajdonságait
Különbözı közegek lég- és víztartó kapacitását láthatjuk a táblázatból
térfogat százalékban kimutatva.
Közeg Légtartás TF % Víztartás TF %
Rostos tızeg 25 59
Kókuszrost 30 60
Rizshéj 69 12
Főrészpor 43 38
Istállótrágya 8 67
Fenyıkéreg 55 15
Perlit (2-5 mm) 30 47
Homok, nagy szemő 9 26
A közegek két csoportra oszthatók, , szerves és szervetlen anyagokra. A
szerves anyagok közül leginkább elterjedt a kókuszrost, tızeg, főrészpor,
rizspehely, fenyıkéreg-komposzt és a trágya-komposzt. A szerves
közegek nagy hátránya, hogy nehéz és nem gazdaságos sterilizálni a
következı termésciklusra. Ezért leginkább két évre tervezhetı a
használatuk, utána le kell cserélni és a földi termesztésben hasznosítani.
Környezetbarát anyagok és elfogadható áron beszerezhetık nálunk is.
Vidékünkön való elterjedésük nagyban nem várható, mert a hosszabb
távon gondolkodó gazdák az ettıl olcsóbb megoldást fogják választani.
Hobbiszinten, zárt térben és szabadban is érdemes kipróbálni. A 18
következıkben tekintsük át a szerves közegek tulajdonságait és
felhasználási lehetıségeit.
Kókuszrost
Legnagyobb termelıi India és Sri Lanka. A kókuszdió megırölt héjából
készül. Különbözı szemcsemérető ırleményeket készítenek. A finomra
ırölt állagú cserepes virágokhoz a legjobb. Termesztı közegként a rostos
változatát használják. Vízfelvevı képessége magas. Tömegének 7-8 -
szorosát képes felvenni vízbıl, de jó vízvezetı tulajdonságú és levegıs is.
Préselt tömbökben, bálákban és fólia zsákokban is árulják. A préselt
tömböket felhasználás elıtt tápoldatban kell áztatni és utána tölthetı az
edényekbe, cserepekbe. Nagybani termesztéshez 1-1.5 m hosszú
fóliazsákba töltik, melyeket ki kell vágni a palánta elhelyezésére. Egy
ilyen zsákban három növény ültethetı. Sok jó tulajdonsága miatt a
tızeget is helyettesítheti. Felhasználható a gerbera, rózsa, orchidea és
cserepes virágok termesztésében. Ezen kívül alkalmazzák paprika,
paradicsom, uborka és egyéb zöldségnövény termesztésére is
konténerben, vagy fóliazsákban. A jó vízmegkötı tulajdonságának
köszönve ritkábban kell tápoldattal feltölteni a közeget, naponta egyszer
is elegendı.
Rizspelyva
A gerbera termesztésben használják, különbözı közegekkel keverve.
Javítja a közeg levegıztetését és vízelvezetı képességét. Vízmegtartó
képessége csekély, ezért egymagában kevésbé használják.
Fenyıkéreg-komposzt
Kissé savas kémhatású anyag, melynek jó a vízelvezetı tulajdonsága és a
levegızöttsége. Erdeifenyı , vörösfenyı, vagy lucfenyı kérgébıl készítik
3-4 hónapos komposztálással.
Főrészpor
Kevésbé használatos, mert gyorsan bomlik. A nagy fakitermelı
vidékeken , Kanadában , Dél és közép Amerikában és Ausztráliában
használják. Elég rossz a szerkezeti tartása és a növények számára káros
anyagokat , gyantát, tannint és terpentint is tartalmazhat. Uborka-,
paprika- és paradicsomtermesztésre ajánlott.
Trágyakomposzt
Ismeretes, hogy a lótrágyát gombakomposzthoz használják. Termesztı
közegként az érett istállótrágya felhasználható. Magas a mikroelem
tartalma de a sótartalma is magas, mely rendszeres öntözéssel csökken. A
hidropóniás termesztésben szerves adalékanyagként is használják, szőrés
és egyéb kezelés után.
Tızeg
Az egyik legjobban és a legszélesebb körben elterjedt közeg.
Tulajdonságától és bomlottsági fokától függıen sokféle tızeg létezik.
Legismertebb a felláp, vagy Sphagnum-tızeg. Fıleg főfélék, zuzmók, 19
mohák lebomlott maradványaiból áll. Súlyának 9-12-szeresét képes
felvenni. Rostos szerkezető pH-ja 3-5 közötti, A tızegréteg felsı és
kevésbé bomlott rétegébıl származik a fehér tızeg. Fehér színő rostos
anyag és nem tartalmaz a növények számára hasznos felvehetı anyagot.
A fekete , vagy síkláptızeg sötétebb színő. Kevés tápanyagot is tartalmaz
és a növényi részek már nem olyan szembetőnık. Fıleg mocsaras
növények levegı nélküli körülmények közötti bomlásából áll. A vizet
jobban megtartja mint a fehér tızeg. pH értéke 6-8 közötti, de inkább
lúgos. Ritkán található savanyú 5 alatti pH értékő tızeg. Ha megvettük a
bálát , kötelezıen olvassuk el az összetételét és a pH értékét. Ha túl savas
a tızeg, palántanevelésre nem alkalmas, elıtte tápoldattal mossuk át és
csak a megfelelı pH érték beállítása után, ültessünk bele magot, vagy
palántát. Önmagában a tızeget inkább palántanevelésre használják.
Termesztésre más anyagokkal keverik. Jól bevált a tızeg-perlit keverék,
de homokkal is alkalmas lehet a növénytermesztésben.
Összegezve a felsoroltak közül a kókuszrostnak van legnagyobb esélye,
hogy elterjedjen. Felválthatja a tızeget, de konténeres, vödrös
termesztésben is használható. Cserepes virágok számára is alkalmas lehet.
Mielıtt bármilyen közeges eljárásba kezdenénk, végezzünk gazdasági
számítást. A termeszteni kívánt növényre kifizetıdı-e a választott közeg,
számítva arra is, hogy pár év után cserélni kell. A gazdák megtévesztését
az okozza, hogy a forgalmazók csak pozitívumot mondanak bármelyik
közegrıl és utána jöhet a szomorú tapasztalat pár év után. A
kókuszrostról is található különbözı adat, mely szerint könnyen
sterilizálható és több évig használható. Szerves anyag eredetét figyelembe
véve, ezt kétkedéssel kell elfogadni. Különösen a fuzárium betegségre
érzékeny növényekre kell figyelni a szerves alapú közegek használatánál.
A következı számban a szervetlen közegek felhasználásáról lesz szó. 20
konténeres termesztés 21
Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (6)
Az elvetett mag csírázni kezd és egy kis türelem után meghozza termését
is. Október 26-án a Szabadkai Paraszt Szövetség kertészeti napot szervez.
Az elıadások között a hidrokultúrás termesztés témaköre is mősoron
lesz. Ez a Magvetı megjelenésének eredményeként könyvelhetı el.
Olvassák az emberek és érdeklıdnek a téma iránt.
A témát folytatva a szervetlen közegeket fogjuk elemezni. Felsorolni is
nehéz lenne, hány féle közeget lehet sikeresen alkalmazni a hidrokultúrás
termesztésben. Legismertebbek a perlit, vermikulit, agyagkavics, homok,
cseréptörmelék, kıgyapot, tőzıhab stb. Nézzük sorjában a fontosabbakat.
Kertészeti perlit
Alapanyaga vulkanikus kızet, amelyet magas, 800-1000
o
C
hımérsékleten hevítenek. A benne levı kristályvíz szétrobbanásának
hatására az anyag, mint a pattogatott kukorica , megduzzad. Ennek
eredményeként egy könnyő (85 kg/m3), porózus, 0-6 mm
szemcsemérető, hófehér anyag jön létre, amely a növények gyökérzete
számára ideális közeg. Jó vízáteresztı és megfelelı víztartó-képességő.
PH-ja semleges (6,8-7,1), ioncserélı kapacitása elenyészı, így nem
befolyásolja a tápoldat összetételét. Teljesen steril, csíramentes, szerves
anyagot nem tartalmaz. A perlitet gyökereztetéshez leggyakrabban 50-
50%-ban tızeggel keverten alkalmazzák. Az utóbbi évtizedben egyre
jobban terjed önálló alkalmazása vödrös, illetve zsákos, vagy termesztı-
paplan formában. Az utóbbiban a paplan méretétıl függıen 3, vagy több
növényt ültetnek egymás mellé. A vödrös termesztés további elınye,
hogy a szaporítóanyaggal behurcolt, öntözıvízzel terjedı betegségek (pl.
Xanthomonas, Ralstonia) nem terjednek tovább, könnyen lokalizálhatók,
és a fertızött növény edényestıl egyszerően kiemelhetı az állományból.
A visszaforgatós rendszerek telepítése egyszerően megvalósítható. Egyes
felmérések szerint perliten 7 %-al több paradicsom termeszthetı, mint
kıgyapoton, jóval kevesebb tápoldat felhasználása mellett. Azt is
érdemes megjegyezni, hogy pl. a nyugati országok termelıi az utóbbi tíz
évben fokozatosan térnek át a kıgyapotos termesztésrıl a perlitre. A
perlit további elınye, hogy évekig használható és környezetbarát anyag.
A perliten leginkább termesztett növények: paradicsom, paprika, uborka,
dinnye, retek, burgonya, gyökérzöldségek, hagyma, gerbera, rózsa, szegfő
stb.
Vermikulit
A vermikulit természetes eredető szilikát-ásvány, amelyet nálunk nem
bányásznak. A szaporítóanyag-nevelésben alkalmazzák, de ma már az
egyéb anyagok és lehetıségek mellett kevésbé használatos.
Egészségkárosító hatása miatt sem alkalmazzák, ezen kívül drága is.
Egyes külföldi vermikulitok azbesztot is tartalmazhatnak. Ezért 22
alkalmazását jól meg kell gondolni. A bányászati terméket a perlithez
hasonlóan ırlik, majd magas hımérsékleten duzzasztják, így egy könnyő
granulátumot kapnak. Az egymással párhuzamosan álló szilikátkristálypalák megnövelik az anyag felületét, ami jól tartja a vizet, a
granulátumok közötti pórusok pedig a levegıt. A vermikulit hátránya,
hogy erısen negatív töltéső. PH-ja a bányászat helyétıl függıen változó,
7-9 közötti. Emellett a vermikulit káliumot, magnéziumot és kalciumot is
tartalmaz. A vermikulit használata szilikózis-veszély miatt is káros az
emberi egészségre.
Homok
A homokot gyakran alkalmazzák kötött talajok lazítására,
levegızöttségének javítására, illetve felhasználják a földkeverékgyártásban is. Kertészeti célra a mosott folyami homok a legjobb, ami
nyomokban sem tartalmaz szerves anyagot és szennyezı anyagot.
Felhasználható a sóder bányászat legapróbb , 1-5 mm-es frakciója is.
PH-ja semleges (7,0), ioncserélı kapacitása csekély, jó vízvezetı, de
rossz víztartó képességő. Vízkultúrás termesztésben ritkán alkalmazzák.
Homokban gazdag országokban , mint pl. Szaúd-Arábia, léteznek nagy
homokkultúrás telepek. Homokban termeszthetı: burgonya,
gyökérzöldségek, szegfő, rózsa, szılı stb.
Égetettagyag-granulátum (keramzit)
A hidrokultúrás termesztés közel százéves múltjának elsı 50 évben csak
ezt használták közegként. Manapság elsısorban a vízkultúrás
szobanövénytartásban, terráriumokban használt közeg. Magas
hımérsékleten tiszta agyagból égetett, kémiailag és biológiailag
semleges, porózus anyag. Igen jó kapilláris tulajdonságokkal rendelkezik.
A nedvesség és a tápanyag a golyócskák egymással érintkezı felszínén
közlekedik, míg a többi rész levegıvel telített. Az égetett agyaggranulátum többféle szemcseméretben kapható. A 2-4 mm-es elsısorban
gyökereztetésre, a 4-8 mm-es kisebb, míg a 8-16 mm-es nagyobb termető
növények tartására alkalmas. Régebben keramzit néven nálunk is
gyártották. Jó hıszigetelı képessége miatt cementes padlóburkolatban
alkalmazták. Magas ára miatt nagybani elterjedése nem várható.
Termeszthetı növények: paradicsom, paprika, uborka, rózsa, szegfő,
gerbera stb.
Tőzıhab (Oasis)
A virágkötészetben használják dugványgyökereztetéshez és magvetésre
egyaránt. Szilárd szerkezető, nyitott pórusú, jó víztartó képességő anyag.
Tömegének 40-szeresét veszi fel és tartja meg vízbıl. Használat elıtt fel
kell szívatni vízzel. Sejt- (cella-) szerkezete hasonlít a növényi szövethez,
így a növény igen könnyen fel tudja venni belıle a vízben oldott
tápanyagot. PH-ja stabil, semleges. 23
Kıgyapot
Az ásványi alapanyagból készült hidrokultúrás közegek között a
legtöbbet használt anyag. Alapanyaga a bazalt és mészkı, amelyeket
1600 fokos hımérsékleten megolvasztanak, és 4-5 mikron vastagságú,
hosszú szálakat húznak belılük. A szálakat azután összepréselik,
gyantával összeragasztják, és a szüksége méretre, kisebb-nagyobb
kockákra, téglatestekre vágják. Esetenként UV-stabil fóliába
csomagolják. A kisebb kockákat méretének megfelelı cellákkal
rendelkezı palántatálcákba rakják és dugványgyökereztetésre használják.
A begyökeresedett dugvány azután átrakható a nagyobb (10x10x10 cmes) kocka erre a célra készített vájatába, amelyet a termesztı paplanra
helyeznek. Ezt csepegtetı testekkel látják el. A kockákat a mőanyagba
csomagolt termesztı paplanra helyezik. A termesztı kocka egy növényt
szolgál ki, míg a termesztı paplan két, esetenként három évig is
felhasználható. A kıgyapot kation cserélı kapacitása elenyészı,
szerkezetét hosszú ideig megtartja. PH-ja kissé lúgos, inert, steril közeg, a
többi szervetlen közeghez képest jóval nagyobb víztartó képességgel
rendelkezik, térfogatának 80%-a töltıdik fel vízzel, és a szálak között
10% levegırés marad. Az elsı termesztési évben nagy hozamra lehet
számítani , szinte tökéletesnek bizonyul. Ezután elıjönnek a negatív
tulajdonságai. A kıgyapot a használat folytán összeesik, sőrőbb lesz.
Néha 20-30 %-os csurgó víz elfolyással tudjuk biztosítani a megfelelı
tápoldat mennyiséget a gyökér számára. Túlöntözésnél oxigén hiány is
felléphet. A gyökérzónában só lerakódás is elıfordulhat és ezáltal a
tápoldat EC értéke magasabb lesz, mint az adagolt tápoldaté. A
különbözı gombák, különösen a fuzárium, elıszeretettel szaporodik a
kızetgyapot paplanban. Nem környezetbarát és megsemmisítése nehéz.
Hollandiában a zöldek tiltakoznak a kidobott kıgyapot hegyek miatt.
Újabban építıanyagba darálják, vagy a gyártó vállalja az
újrahasznosítását. Ez további szállítási költségekkel jár és sok
megoldatlan problémája van még. A sok elfolyó tápoldat Hollandiában
már az ivóvíz réteget szennyezi. Az EU a visszaforgatós vagy
recirkulációs és a környezetbarát rendszereket támogatja. Ezt kıgyapoton
eléggé nehézkes megvalósítani, bár próbálkozások vannak ezen a téren is.
Mindezeket figyelembe véve, számunkra a legrosszabb az, hogy a
kıgyapot nyugat Európából kezd kiszorulni és várhatóan az eladási piacot
keletebbre, vidékünkre fogják áthelyezni. Legismertebb márkaneve a
Grodan”. Kıgyapoton termeszthetı növények: paradicsom, paprika,
uborka, gerbera, rózsa stb.
A termesztı közeg kiválasztásánál legalább 5 évre végezzünk gazdasági
számítást. Ebbıl kiderül, milyen költség terheli termékünket,
termelésünket. Fontos tétel a tápanyag és a vízmennyiség felhasználása
is. Várható, hogy nemsokára nálunk is szigorúbb törvényekkel fogják 24
szabályozni a talaj és környezet szennyezést. Attól kezdve komoly
kiadást fog jelenteni a földben elfolyó felesleges tápoldat adója. Itt meg
kell említeni azt is, hogy a különbözı hidokultúrás eljárásokat három
csoportba sorolhatjuk a közegtıl függetlenül. A nyitott rendszereknél a
növény állandóan új tápoldatot kap, a felesleg pedig elfolyik a földbe,
vagy összegyőjtve a földi termesztésben hasznosítható. A zárt
rendszereknél a tápoldatot visszaforgatjuk egy tartályba és a növények
által elhasznált mennyiséget pótoljuk friss tápoldattal. Ez esetben vizet,
és tápanyagot takaríthatunk meg környezet szennyezés nélkül. Többlet
kiadás lehet, hogy a biztonságos termesztés érdekében a tápoldatot UV
fénnyel, vagy ózonnal sterilizálni kell. Ez több ezres állománynál válik
szükségessé és nem túl nagy beruházással jár. A harmadik rendszernél a
tápoldat nem mozog, csupán a rendszeren belül létezik egy kis áramlás és
levegı hozzáadás. A mélyvizes eljárásoknál használják ezt a megoldást.
A tápoldat adagolása szerinti felosztásnál is három lehetıségünk van. Az
egyik szerint csöpögtetı öntözést alkalmazunk, és minden növényhez
elvezetjük a tápoldatot. A másik módszer, hogy a növények gyökereit a
közeggel együtt idınként elárasztják tápoldattal, majd pedig lassan
visszacsurog a tartályba. A harmadik módszer szintén a mélyvizes és a
közegnélküli eljárásoknál alkalmazható. A növény gyökerei állandóan
érintkezésben vannak a tápoldattal vékony rétegben, vagy teljesen
elmerülve benne.
A közegek ismeretei után rátérhetünk a megoldásokra, hogyan és milyen
anyagokból építsünk fel házi eszközökkel hidropóniás telepet? Ajánlatos
elıbb kicsiben kipróbálni a rendszert. Ha megértettük a mőködés
lényegét, akkor belekezdhetünk egy nagyobb telep megépítésébe is. A
lehetıségek tárháza nagyon is szerteágazó, ezért azokra a módszerekre
helyezzük a hangsúlyt, melyek a mi vidékünkön alkalmazhatók, olcsók és
hatékonyságuk megfelel minden követelménynek. Elsıként a
legegyszerőbb, legolcsóbb és mégis kitőnıen mőködı zsákos termesztési
módszert fogjuk részletezni a következı számban.
Palánták kıgyapoton 25
sárgadinnye perlites vödörben
kızetgyapot táblák 26
Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (7)
Zsákos termesztés
A közeggel rendelkezı módszerek közül a legegyszerőbb és várhatóan ez
fog elsıként elterjedni vidékünkön. Elınyei az egyszerőség, kevés anyagi
befektetést igényel, alkalmazható szabadban és zárt térben egyaránt.
Ezzel a módszerrel termeszthetı növények: paradicsom, paprika, uborka,
padlizsán, dinnye, burgonya, sárgarépa, borsó, zöldbab, gerbera, rózsa,
kála stb.
Kezdjük az alapoknál a zsáknál. Legjobb a szövött anyagból készült
zsák, melybıl a felesleges tápoldat kifolyik. A fehér mőanyagszálas 50
literes zsákok megfelelnek erre a célra. A felsı részét bevarrjuk, majd
pedig félbe vágjuk és két 25 literes zsákot kapunk. Virágoknak kisebb
őrtartalom is megfelel. A mőanyag fóliából készült zsák is megfelel, de
ezeket alulról ki kell lyukasztani, biztosítva ezzel a tápoldat elfolyását.
Legalább 3-4 helyen kiszúrjuk a zsákot az alsó részén és ez elegendı,
hogy ne képzıdjön pangó víz a zsák alján. Ezután jöhet a közeg a zsákba,
de melyik? Legjobb ha a több évig is használható szervetlen közegek
közül választunk. Ha vállaljuk a közegcserét, akkor használhatunk tızegperlit keveréket 50:50 arányban. Ezen kívül használható még kókuszrost,
agyagkavics , főrészpor és perlit is. Környezetünkben a pénztárcát is
figyelembe véve és több évre elıre gondolkodva a nálunk is
beszerezhetı kertészeti perlit (agroperlit) tőnik a legjobb megoldásnak.
Egy zsákba 20-25 liter perlitet öntünk és elhelyezzük a termesztés
helyére. Növénytıl függıen kell eldönteni, hány palánta fér el egymás
mellett? Figyelembe kell venni az egy növényre esı közeg mennyiségét.
Amerikai kutatók azon fáradoznak, hogy pl. a paradicsom
gyökértérfogata ne legyen egy liternél több. Ezzel növényenként
kevesebb közegre lenne szükség és a tápoldat sem a gyökérnövekedésre
fogyna. Ez idıben és mennyiségben nagyon pontos tápoldatozást igényel.
Más megközelítésbıl nézve, ha több a közeg, nagyobb mennyiségő
tápoldatot képes tárolni, kisebb az ingadozás a pH és EC értékben, ezáltal
a növények esetleges stresszhelyzete elkerülhetı. Az öntözés is ritkább
lehet és az idınkénti üzemzavarok, áramkimaradások sem okoznak
nagyobb gondot a növények számára. Mindezt összevetve és figyelembe
véve a külföldi tapasztalatokat is egy növényre legkevesebb 5 , legtöbb
10 liter közeget használjunk fel. Példaként véve a 25 literes zsákot, ebben
három, vagy négy növényt ültethetünk. Ajánlott a három, de ha meg
tudjuk oldani a növények támrendszerre való vezetését, akkor négy
paradicsom palánta is szépen elfér egymás mellett egy zsákban 25 liter
perlitben. Ha már a paradicsomnál tartunk érdemes elgondolkodni a
következın. Tudnunk kell, hogy hidropóniával a növény gyökérzete 27
számára a lehetı legjobb feltételeket tudjuk biztosítani. Ideális tápoldat
összetétel mellett gyorsabban fejlıdhet a növény. Általános felfogás,
hogy egy száron vezetjük a növényt és akkor elıbb lesz termésünk. Több
száron nevelve a földbıl nem tud a növény elég tápanyagot felvenni és
fejlıdése lelassul. Hidropóniával a gyökér megkapja a megfelelı
mennyiségő tápanyagot és fejlıdése nem károsodik. Két, vagy akár
három ágon is nevelhetjük a paradicsomot, ezzel mennyiségileg is többet
kapunk a minıség romlása nélkül. Ez azt jelenti, hogy egy zsákban jobb
megoldásnak tőnik kevesebb növény több ágon, mint több növény egy
ágon való termesztése. A termelık tapasztalatai ezen a téren eltérıek és a
hány növényt egy zsákban kérdést majd mindenki a maga módszerével
oldja meg. Az elınevelt palántát ne ültessük száraz perlitbe. Elıtte tiszta
vízzel, vagy tápoldattal átnedvesítjük. A tápoldatozást csöpögtetı
öntözéssel oldjuk meg. Erre a célra legjobb a szúrópálcás csöpögtetı.
Könnyen telepíthetı és ellenırzésük is egyszerő. Ha valamelyik bedugul,
leszerelésük, cseréjük is egyszerő. Egy zsákban a biztonság végett két
csöpögtetıt ajánlatos tenni, de ha minden jól és megbízhatóan mőködik
akkor egy is elegendı. Ez a tápoldatozás nyitott rendszerő, vagy elfolyós,
mert a fölösleges tápoldat a földbe távozik. Tudjuk, hogy ezt nem
támogatja az EU, de sajnos a drágább megoldások pénzbeli támogatása
sem ér el hozzánk, ezért marad a legolcsóbb megoldás. A földet nem kell
túlzottan szennyezni, ezért fontos a tápoldatozás hosszának pontos
beállítása. Erre is van több lehetıség. A leleményes termelı ezt úgy oldja
meg, hogy figyeli, hány perc után jelenik meg a csurgóvíz a zsákok alján
és ehhez idızíti a tápoldatozást. Ezzel kapcsolatban is eltérıek a
vélemények. A szakirodalom is tág határokat szab az öntözés hosszának
megállapításában. 10 % csurgóvíz (drénvíz) megengedett, de ettıl több
már nem ajánlatos. A jó gazda még ennyit sem enged meg és a növények
mégsem károsodnak. Ha a közeg telítve van tápoldattal, akkor normális
körülmények között a napi egyszeri tápoldatozás is elegendı. Nyári nagy
melegben ezt fel lehet emelni kétszeri sıt háromszori öntözésre is. Ezt a
növények is megmutatják, és ehhez lehet idızíteni a tápoldatozást
mindaddig, amíg nincs drága számítógép vezérléső berendezésünk.
Egyszerő és leleményes módszerrel is automatizálható az öntözés.
Kiválasztunk legalább három kontroll zsákot és azokban rozsdamentes
anyagból készült 20 cm hosszú pálcát szúrunk. Ezeket réz huzallal sorba
kötjük és lemérjük az ohmikus ellenállását amikor a közeg telítve van
tápoldattal és akkor is, amikor már idıszerő lenne öntözni. Ehhez
könnyen szerkeszthetı házilag is egy kis elektronikus szerkezet, mely egy
relé segítségével bekapcsolja helyettünk a tápoldatozó szivattyút.
Ugyanezt a figyelı rendszert a túlöntözés elkerülésére is fel lehet
használni. A nyitott, vagy elfolyós rendszerek, bármennyire is vigyázunk
és csökkentjük a csurgóvíz mennyiségét, szennyezik a földet. Az elfolyt 28
tápoldat fokozatosan eljut a mélyebb rétegekbe és az ivóvízkészletünk is
nitrátos lesz. Erre is van megoldás, bár kissé költséges, de jó, ha tudunk
róla. Talán, ha majd egyszer lesz annyi jövedelem a termelésbıl, hogy ezt
is meg tudjuk oldani. Angliában elterjedt a zsákos termesztés és az
öntözés árasztásos módját választják, ahol erre lehetıség van. Nincs
felülrıl történı csöpögtetı pálca. A zsákokat fóliával bélelt csatornába
helyezik. Ennek egy elıfeltétele, hogy a talaj egyenletes legyen, enyhe
lejtéssel az egyik irányban. A csatorna mélysége 5-10 cm. Ezt a csatornát
idıközönként elárasztják tápoldattal. A zsákon keresztül a közeg
kapilláris hatásának következtében felszívja a tápoldatot. Ez 15 percig
tart, utána a felesleges tápoldatot automatikusan lecsapolják egy győjtı
tartályba újrafelhasználás céljából. Ebben az esetben nincs felesleges
tápoldat, a zsákban mindég annyi tárolódik, amennyit a közeg meg tud
tartani és ez elegendı a következı árasztásig. Ezt a módszert alkalmazzák
asztalon történı konténeres termesztésben is. Az asztalokat idınként
elárasztják tápoldattal, majd leengedik. Az asztalon levı cserepes
növények felszívják a tápoldatot és nincs szükség külön csöpögtetı
rendszer kiépítésére. A zsákos rendszernél is, ha számolgatunk, lehet egy
földbe vájt és fóliával bélelt csatorna egyszerőbb és olcsóbb megoldás,
mint a csöpögtetı rendszer kiépítése. Ha a talaj egyenletes, vagy kevés
erıbefektetéssel el tudjuk simítani, nem kezdı megoldásnak, de hosszabb
távon érdemes ebben az irányban gondolkodni.
A képeken a becsei kísérleti telepen készült paradicsom zsákos
termesztése látható fóliában és szabadtéren.
A zsákos termesztés több változata lehetséges a zsáktól függıen is. Egyes
cégek 15-25 cm átmérıjő és 1-1.5 m. hosszúságú hurkaformájú mőanyag
zsákba töltik termesztı közegüket és így forgalmazzák. A zsákok kívül
fehér, belül fekete fóliából készülnek. Felhasználási és telepítési
lehetıségeikrıl lesz szó a következı folytatásban. 29
paradicsom zsákos termesztése
Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (8)
Zsákos termesztés
Célunk a hidrokultúrás termesztéssel elszakadni a földtıl és annak
negatív tulajdonságaitól. A zsákos termesztési módszer egyszerőségével
és elınyeivel ezt kevés beruházás mellett könnyen megtehetjük. A zsák
alakjától és őrtartalmától függıen különbözı lehetıségek állnak 30
rendelkezésünkre. A következıkben a vízszintesen lefektetett, vagy
hurka formájú zsákok felhasználásáról és telepítésérıl lesz szó.
Külföldön gyártanak különbözı közeggel töltött zsákokat. Hosszuk 1-2
m. és átmérıjük 20-25 cm. Hurka , vagy zsák formája is lehet és
különbözı telepítési lehetıséget kínál. Lefektetve a talajra egy kis
beavatkozással készen áll a telepítésre. Felfüggesztve is felhasználható
különbözı növények termesztésére. A bennük levı közeg lehet
kókuszrost, perlit, tızeg, főrészpor vagy különbözı közegek keveréke. A
zsákban termeszthetı növények: paradicsom, paprika, uborka, dinnye,
padlizsán, hagyma, földieper, saláta, spenót, gerbera, rózsa, szegfő stb.
Kezdjük el a zsákok telepítését és felkészítését az ültetésre. Választhatunk
a nyitott, vagy zárt rendszer közül. Ha nem akarjuk összegyőjteni az
elfolyó csurgóvizet akkor nyitott rendszerünk lesz és a talajt elég
kismértékben elsimítani. A zsákokat egymás után a talajra fektetjük.
Felülrıl éles késsel egy 5x5 cm.-es rést vágunk, ez elegendı lesz a
palánta elhelyezésére. A zsák oldalán két helyen a talajtól legalább 5 cmes magasságból indulva ferdén egy bevágást végzünk 5-10 cm
hosszúságban. Ez a felesleges tápoldat (csurgóvíz, drénvíz) elfolyására
szolgál. A palánták egymás közötti távolsága 20-35 cm. Egy zsákban,
hosszuktól függıen 3-5 palántát tudunk ültetni. Minden növényhez
szúrópálcás csöpögtetıt kell szerelni. Ez a rendszer zárt térben és
szabadban is alkalmazható.
Hasonló módon egymás után elhelyezve a zsákokat zárt, visszaforgatós
rendszert is kialakíthatunk. Ehhez a talajt el kell simítani és a zsákok
helyén enyhe lejtéssel két sorban sztiropor lapokat helyezünk, vagy
vékony betonréteggel biztosítjuk a szilárd alapot. A két sor között egy
csatornába győlik össze a feleslegesen elfolyó tápoldat. Ezt a csatornák
végén összegyőjtve újra hasznosíthatjuk a rendszerbe visszaforgatva,
vagy a földi termesztésben öntözésre.
Amennyiben nem tudunk beszerezni kész közeggel töltött zsákokat,
magunk is elkészíthetjük mőanyag fóliából , vagy szövött zsákanyagból.
A mőanyag fólia kívül fehér , belül fekete legyen. Ebbıl formálhatunk
zsákokat és utána megtöltjük perlittel, vagy egyéb közeggel. A két végét
bekötjük, vagy hıvel, mőanyag tasakzáróval leragasztjuk. Szövött
mőanyag agrofólia méterre is kapható és ebbıl is elkészíthetık a
megfelelı mérető zsákok. Ennek egyedüli elınye, hogy a felesleges
tápoldat szabadon elfolyhat, nem kell az oldalán rést vágni.
Különleges termesztési módszer a zsákok függıleges felfüggesztése. Ily
módon egységnyi területen sokkal több növényt tudunk elhelyezni. A
csöpögtetı csövet legfelül szúrjuk a zsákba, alulról pedig a feleslegesen
elfolyó tápoldatot összegyőjtjük és újrahasznosítjuk. Ezzel a módszerrel
termeszthetünk földiepret, salátát, spenótot és kisebb virágokat is. A
függıleges zsákos termesztésnek van több megoldása is. Speciálisan 31
kiképzett 10-15 literes mőanyag zsákokat egymásra raknak. A középen
egy mőanyag csı vezeti le a felesleges tápoldatot. A szúrópálcás
csöpögtetıket a zsák oldalán szúrják bele. A palántákat is az oldalán
körben kilyukasztva a zsákot helyezik a közegbe. Fıleg földiepret
termesztenek ezzel a módszerrel. Egy ilyen eljárás „Fruitwise
Hydroponics system” név alatt szabadalmaztatva van. Elınye, hogy 1 m
2
-
en 40 földieper palántát tudunk elhelyezni , kevés a vízfelhasználása és
visszaforgatós rendszer. A tápanyag megtakarítás is jelentıs. Leveles
zöldségek és virágok számára is felhasználható. Hobbi kertészek számára
darabokban is megvásárolható és bárhol összerakható, kertben, teraszon,
vagy fóliasátorban is. A magot kızetgyapot kockába, vagy mőanyag
csészébe ültetjük tızeg-perlit keverékbe.
Láthatjuk, hogy a zsákos rendszer több lehetıséget kínál és mindezeken
kívül még számtalan ötlettel megoldható ez az egyszerő termesztési
módszer. A lényeget kell megértenünk, és utána már jöhet a „mi van
kéznél a sufniban” módszer és ötlet. Kell egy zsákszerő anyag, abba bele
kell tölteni a megfelelı közeget, néhol lyukat vágni rajta a palántának,
biztosítani a tápoldat elfolyását és felülrıl adagolni a csöpögtetıvel a
tápoldatot. Dióhéjban ennyi az egész.
A zsákos termesztés szabadban is alkalmazható, nem szükséges drága
fóliasátor. Példának érdemes megemlíteni, hogy a támrendszeres uborka
termesztésben is felhasználható ez a módszer a földi termesztéstıl sokkal
jobb eredménnyel. A lényege, hogy elszakadtunk a földtıl és a
növényeknek ideálisabb föltételeket tudunk biztosítani a növekedéshez.
Fertızött , vagy gyenge tápértékő talaj esetében ez ideális megoldás lehet
a vállalkozó gazda számára szabadban, vagy zárt térben, fóliasátorban
egyaránt. A zsákos termesztést, ha több évre tervezzük, akkor ajánlatos
szervetlen közeget, perlitet választani.
Mi a teendı egy termesztési ciklus befejeztével? A növény felsı részét
eltávolítjuk, levágjuk és rövid szárat hagyunk. Ezzel óvatosan ki tudjuk
húzni a gyökeret. Egy hordóban vízzel lemossuk róla a perlitet. A
zsákokban a hiányzó perlitet pótoljuk és a hordóban lemosott anyagot is
felhasználjuk újra. A csöpögtetı rendszeren keresztül fertıtlenítıt
juttatunk a zsákokba. Erre a célra megfelel a háztartási klóros fertıtlenítı
is. Ezt állni hagyjuk egy napot és utána tiszta vízzel átmossuk a zsákokat.
A következı évben ültetés elıtt is át kell mosni tiszta vízzel az egész
rendszert. Attól függ, mennyire vagyunk óvatosak a gyökér
eltávolításánál, 10-20 %-os közeg veszteséggel számolhatunk.
A képeken láthatjuk a zsákos és a felfüggesztett hurka sematikus rajzát,
szabadban telepített földieper állományt , paradicsomot perlites zsákban,
a „FruitWise” egymás fölé helyezett zsákos rendszerét és a talaj
elıkészítést telepítés elıtt. 32
A nyitott zsákos módszeren kívül világszerte elterjedt a konténeres, vagy
vödrös rendszer is. Errıl lesz szó a sorozat folytatásában.
földieper szabadföldi perlites zsákos termesztése 33
Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (9)
Konténeres termesztés
Ez a rendszer a legváltozatosabb formában és kivitelben terjedt el
világszerte a termelık kreativitását is figyelembe véve. Várható, hogy a
zsákos termesztés mellett vidékünkön ez a módszer is el fog terjedni.
Fontossága miatt ezt az eljárást részletesebben tárgyaljuk. Külön a
nagybani üzemi termesztésben használatos, majd pedig a jól bevált
házilag is elkészíthetı rendszerek ismertetésére is sor kerül. Ezzel a
módszerrel termeszthetı növények: paradicsom, paprika, uborka,
padlizsán, dinnye, földieper, rózsa, gerbera, stb. Mit jelent a konténer a
hidrokultúrás termesztésben? Valójában egy szilárd anyagból készült
edényrıl van szó melyben a megfelelı közeget tesszük. Az edény az
esetleges korrózió végett leginkább mőanyagból, vagy sztiroporból
készül. Őrtartalma 4-25 literig terjed. Létezik külön erre a célra
kifejlesztett négyszögletes formájú edény a megfelelı bekötı csövekkel
együtt, különbözı mérettel és őrtartalommal. Ez Holland gyártók
találmánya és ma már sikeresen alkalmazzák világszerte. Az edényt
visszaforgatós rendszerre fejlesztették ki , ezért is gazdaságos. Kevés
vízzel és tápanyaggal termeszthetünk különbözı zöldségféléket és
virágokat is. Nézzünk az edény fenekére és meg fogjuk érteni a mőködési
elvét. Az alján az edény egyik oldalán egy 5 cm-es patkát képeztek. A
patka felsı részén egy lyukon keresztül kapcsolódik a csurgóvíz elvezetı
csı a tápoldat győjtı csırendszerébe. A kivezetı csı az edény aljára
támaszkodik, alsó felén „U” alakú bevágásokkal, így oldalról a folyadék
bejut a csıbe. A fizikából jól ismert közlekedı edények elvén mőködik a
rendszer. Ha az edényben a tápoldat szintje eléri a kivezetı csı
legmagasabb pontját, akkor azon keresztül túlcsordul és kifolyik a
győjtıcsıbe. Ez a magasság 35 – 50 mm ami azt jelenti, hogy az
edényben mindég lesz tartalék tápoldatunk a növények. Idıkapcsoló,
vagy egyéb automatikai rendszer szabályozza a tápoldatozást. A
győjtıcsı 30-50 mm-es, és a keverı tartályba vezeti a többlet tápoldatot.
A képeken láthatjuk a különbözı elemeket és azok fokozatos
összeszerelését. A képek a www.genhydro.com terméklistájának egyik
hidrokultúrás rendszerét mutatja be. A kivezetı csı több részes, két
könyökbıl és két egyforma összekötı elembıl áll. Az egyik a két könyök
összekötésére szolgál, míg a másik az edény aljára fekszik. Ezeket
összeillesztve az edény patka szerő részébe helyezve kész is az
összeszerelés. A győjtıcsöveket enyhe lejtéssel kell lefektetni, hogy a
tápoldat szabadon vissza tudjon folyni a tartályba. Az edények egymás
közötti távolsága a termeszteni kívánt növénytıl és a termesztési
eljárástól is függ. Általánosan 30-60 cm és eltolással a győjtıcsı két
oldalán helyezzük el. A felhasználható termesztı közegek általában a 34
perlit, agyagkavics, kókuszrost, homok, tızeg, vagy ezek keveréke. Ezek
közül, ha a több éves termesztést vesszük figyelembe a perlit a legjobb
választás. A tápoldatot szúrópálcás csöpögtetıvel vezetjük minden
edénybe. Nagy, több ezres növényszámú telepeknél a biztonság végett
egy edényben két csöpögtetıt ajánlatos alkalmazni. Az edény nagyságától
függıen két növényt is elfér egymás mellett. Ez esetben a 15-20 literes
őrtartalom az ajánlott. A növények felfüggesztése, támrendszeren való
vezetése megegyezik a földi termesztésben alkalmazott módszerekkel.
Egy edény ára az őrtartalmától függıen 4-6 EU között mozog. Ez a mi
gyengén támogatott gazdáink számára nem elérhetı. Ha a konténeres
rendszer mőködési elvét megértettük, jöhet az egyszerő és olcsó, de
éppolyan hatékony „sufniból vett alkatrész” módszer is a következı
számban. Ez lesz a vödrös-konténeres termesztési módszer vajdasági
módra.
Holland konténer (BATO bucket) 35
Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (10)
A vödrös termesztés
A konténeres termesztés különbözı edényekben, többek között mőanyag
vödörben is megvalósítható. Ezt a módszert nevezik vödrös
termesztésnek és egyszerősége folytán esélye van, hogy elterjedjen
vidékünkön is. Az egyszerő mőanyag vödör is megteszi kísérletnek, de
ennek minısége eléggé kétséges. Az idı vasfoga kikezdi és bár olcsó,
könnyen töredezik, két év után cserélni kell. Az UV stabil anyagból
készült edények tartósak, de áruk is magasabb. Számolni kell, hány évre
tervezzük a termelést? Két eljárás között kell választani. A nyitott
rendszer az egyszerőbb megoldás. Ez esetben a felesleges tápoldat
elfolyik a földbe és nincs újrahasznosítás. Az edény fenekétıl mérve 35-
50 mm magasságban 6-8 helyen 5 mm-es lyukakat fúrunk. Ezen keresztül
távozik a felesleges tápoldat. Az edény alján a lyukak magasságáig
mindég lesz tartalék tápoldat. Ez elég a következı öntözésig, de tartalék
is lehet, ha valamilyen üzemzavar keletkezne a tápoldatozási rendszerbe.
Termesztı közegnek megfelel a perlit, kókuszrost, tızeg stb.
Kiválasztásánál vegyük figyelembe az egyes közegek elınyeit,
hátrányait, az árát és számoljunk. Gazdaságos közegnek bizonyul a
nálunk is beszerezhetı perlit, mert több évig felhasználható. A napi piaci
árakkal számolva a beruházási költség növényenként 1 euró körül
mozog. Ez egy kg. korai, vagy két kg nyári paradicsomnak felel meg.
Tehát a beruházás költsége egy termesztési cikluson belül megtérül. A
csöpögtetı öntözırendszert nem számoljuk, mert az ugyanúgy jelen van a
földi termesztésben is. 36
A visszaforgatós rendszernél a vödröt másképpen kell elıkészíteni. Elsı
lépésként a fenekétıl mérve 35 mm-es magasságban 22 mm-es
lyukfúróval kifúrjuk. Ebben a lyukban bepattintunk egy a villanyszerelık
által is használt gumi, vagy mőanyag kábeldugót. Egy 18 mm-es
lyukasztóval kifúrjuk a dugót, ezen keresztül dugjuk be a mőanyag
kivezetı csövecskét, melyet vízvezeték szerelésre is használnak.
Szükségünk van még a csıhöz illeszkedı könyökre és egy 5 cm hosszú,
3 cm átmérıjő fekete, öntözésre használatos csıdarabra. Ezen a
csıdarabkán 15 mm-es fúróval négy lyukat fúrunk, szemben egymással.
Ezután a lyukak közepén a csövecskét kettıbe főrészeljük, ezáltal két
használható darabkát kapunk, melyet a vödörben levı könyökre
illesztünk. Ez majd ráfekszik a vödör aljára és a négy félkör alakú lyukon
keresztül távozik el a felesleges tápoldat. A fenti képen láthatjuk a vödör
szereléséhe szükséges alkatrészeket. A külsı könyök egy 5 cm-es
csatornázásra is használatos csıvezetékbe csatlakozik. Ez győjti össze a
tápoldatot és vezeti vissza a tartályba. Ez a rendszer így visszaforgatós,
vagy recirkulációs. A tápoldat visszafolyik a tartályba, és nem szennyezi a
földet, környezetünket. A tartályba naponta ellenırizzük a pH és EC
értéket. Ha szükséges, akkor elvégezzük a megfelelı korrekciót, vizet,
vagy tápanyagot adagolunk a tápoldathoz. A vödörben növénytıl függıen
egy (paradicsom, dinnye), vagy két palántát (paprika…) ültetünk. A
biztonság miatt ajánlatos két csepegtetıt szúrni egy vödörben a palánta
két oldalán. A tápoldatozást egy idıkapcsolóval állítjuk be. Az idıjárástól
függıen, ajánlott reggel 7- 19 óra között 2 -5 órás idıközre és 15 perc
idıtartamra beállítani. Például nyári melegben 7–11-13-17 órára állítjuk
be az idıkapcsolót. Hővösebb napokon elég napi egy vagy két öntözés,
reggel 7 órakor és délután 1-2 órakor. Az öntözés pontosságát és
idızítését a növények állapota mutatja legjobban. Megfigyelés és
tapasztalat által tudjuk a legpontosabb idızíteni a tápoldatozást.
A közönséges vödör helyett felhasználhatunk bármilyen mőanyag edényt,
melynek őrtartalma 8-15 liter között van. Megfelelnek a festékes
edények, mőanyag kannák, nagyobb flakonokat, vagy virágcserepet is. Az
elkészítési módjuk a fentiekhez hasonló módon történik.
A képeken láthatjuk a szükséges alkatrészeket, az összeszerelt vödröt és a
fóliában felállított rendszert.
Megismertük a közeges termesztési módszerek elméleti és gyakorlati
részét. Ez alapul szolgálhat arra, hogy el tudjuk dönteni, belekezdünk-e
egy új és jobb eljárásba, vagy továbbra is ragaszkodunk a földhöz? Az
egyes növények termesztése külön lesz részletezve, valamint a
kızetgyapotos módszer is. A konténeres és a közeges hidropóniás
módszerrel termeszthetı növények: paradicsom, paprika, uborka, dinnye,
padlizsán, burgonya, retek, hagyma, földieper, gerbera, rózsa stb. 37
Több olvasó kérésre és a termelıkkel való beszélgetés során is felmerült
az igény a tápoldat receptek mérésére, összeállítására és legfıképpen a
matematikájára. Ez egy homályos terület és ettıl idegenkednek a
termelık. A következıkben lehetıleg egyszerően és érthetıen
belemélyedünk a vegyészet és a matematika csodás világába. A
tápoldatozást a földi termesztésben is használjuk, ezért a következı
témakör nem csak a hidrokultúrás termesztésre vonatkozik. Minden
termelı számára hasznos információ lehet, melyet utána fel tud használni
a tápoldat összeállításánál. Az alapoknál kezdjük, mi a ppm, pH, EC , mik
a makró és mikroelemek, a mőtrágyákban milyen elemek találhatók és
milyen mennyiségben stb. Ezek lesznek a következı témák az olvasók
kérésére.
38
vödör alkatrészek, házi megoldás
vödör összerakva és bekötve a visszafolyó csörendszerbe 39
paradicsom vödrös termesztése
Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (11)
A hidrokultúra lassú elterjedésének egyik oka a téves szemlélet a
tápoldatozás körül, a másik pedig a pontos tápoldat receptek
kiszámításának hiányos ismerete. Egy kis odafigyeléssel és a matematika
négy alapmőveletének ismeretében bárki megtanulhatja a pontos tápoldat
számítás titkát, melyet a földben termesztık is felhasználhatnak. A
növények fejlıdésük folyamán különbözı vegetációs fázisokon mennek
át. Minden egyes növekedési szakaszban különbözı összetételő
tápoldatra van szükségük. Egy jól bevált recept használhatatlan lesz ha
az üzletben a számunkra megfelelı mőtrágya valamelyike hiányzik.
Kapható valami más és itt megáll a tudomány. Át kellene számolni
mindent, hogy az egyes elemek arányai változatlanok maradjanak. Errıl a
titokzatos számolásról lerántjuk a leplet, és ha néha nem is vagyunk
okosabbak mint egy ötödikes, megoldjuk a példákat. Mit kell mindehhez
tudnunk? Elıször alapfokon meg kell ismerkednünk a
mértékegységekkel. Utána jöhet a vegytan, majd pedig a legvégén a
matematika óra. Kezdjük el gyorsan, mert az idı halad és rég
becsöngettek már. 40
Mértékegység óra
Minden anyagot, melybıl a tápoldat készül, mérlegen mérni kell. Ezt
mindenki ismeri, de a késıbbi matematikához szükséges az általános kg.
mellett a kisebb súlymértékeket is ismerni.
1 kg (kilogram) 1000 g. (gram) 1000000 mg. (miligram)
0.1 kg. 1 g. 1000 mg.
1 l. (liter) 1000 ml (mililiter) 1 kg.
1 ppm 1 mg/l 1 kg/m
3
A fenti táblázatból álmunkban is tudni kell, hogy egy kilogram egyenlı
egymillió miligram-al, és egy liter víz súlya egy kilogramm. Ez fontos
lesz a késıbbi számolásnál. A következı misztikus mértékegység a
ppm”. A „part per million” rövidítése és jelentése egy egységnyi anyag
milliószor annyi vízben feloldva. Ha az egységnyi anyag 1
mg.(miligram), akkor az 1,000,000 mg vízben feloldva jelenti az 1 ppmet. Mivel tudjuk, hogy 1 liter víz 1 kg. súlyú, kisebb súlymértékkel
kifejezve az egyenlı 1,000,000 mg-al. Ebbıl adódik az egyszerő
megállapítás, hogy 1 ppm valójában 1 mg anyag 1 liter vízben feloldva.
Ezért találkozunk néha a ppm helyet mg/l (miligram anyag literenként)
jelöléssel is ami ugyanazt jelenti. Ha találunk egy jó tápoldat receptet
könyvben, vagy akár interneten, valami hasonlót olvashatunk, hogy „...
tápoldat összetétel gerbera virágzó fázisához a következı: N 300 ppm, P
80 ppm, K 350 ppm, Mg 80 ppm, Ca 200 ppm... EC 2.2 , pH 6.0 ...” Ilyen
és hasonló adatok ismeretében kell összeállítanunk a megfelelı
tápoldatot, figyelembe véve a beszerezhetı mőtrágyákat is. Ezt gyakorlati
példákkal fogjuk megoldani egyszerő matematikával.
A következı mértékegység a pH.
Mit jelent a pH?
Ne mélyedjünk bele a hidrogén ion koncentráció negatív logaritmusába,
mert akkor elvesztünk a tudomány labirintusában. Fogadjuk el kész
tényként, hogy a pH egy szám 1 – 14-ig. A középsı értéke a 7, ez jelenti a
semleges közeget. Az ettıl nagyobb érték 7-14-ig lúgos, vagy bázikus
közeget jelent, az ettıl kisebb érték lefelé 7 -1-ig a savas közeget jelenti.
A 7-es érték fölött minél nagyobb a szám, annál lúgosabb, bázikusabb a
közeg és 7-tıl lefelé minél kisebb a szám, annál savasabb a közeg, vagy
oldat. Fontos tudnivaló, hogy pl. egy pH5-os oldat tízszer savasabb, mint
egy pH6-os. Errıl ennyit elég tudni elsı órára. A tápoldathoz sav
hozzáadásával csökkentjük a pH értékét, A növények a savas 5-6.5 pH
érték közötti tápoldatot szeretik. A víz pH értéke általában bázikus, 7.5 –
9 között mozog. A pH-t egy erre a célra kifejlesztett kis kézi mőszerrel a
pH mérıvel mérjük. Mivel kis pH érték változás is nagy savassági
különbséget jelent, ajánlatos két tizedes pontosságú mőszerrel mérni. 41
Mi lehet az EC?
Az elektromos vezetılépesség angolul „Electro Conductivity”
rövidítésébıl ered. A tiszta desztillált víz vezetıképessége 0.055 mS/cm.
A vízben a sók vezetik az áramot és minél több van feloldva, annál
nagyobb a vezetıképesség. Az EC mértékegysége a mS/cm.
(milisiemens/centiméter). Ettıl ezerszer kisebb mértékegység a µS/cm
(mikrosiemens/centiméter). 1 mS/cm = 1000 µS/cm. A tápoldatnak is
megfelelı víz vezetıképessége 0.5 – 1.5 mS/cm. A vezetıképesség vagy
EC mérımőszerek széles választékban beszerezhetık. A jobbak négy, a
kevésbé pontosabbak két elektródával mérnek. Egyes mőszerek az EC
mellett TDS-ben is megadják a mért értéket. A TDS az angol „Total
Dissolved Solids” rövidítésébıl származik. Az össz feloldott anyagra,
sóra vonatkozik és a mért értéket ppm-ben illetve mg/l -ben fejezi ki. Az
EC-t TDS-be való átszámolásához a mőszert gyártók különbözı
faktorokat használnak 0.55 és 0.9 között. Elıfordulhat, hogy különbözı
gyártók mőszerei eltérı eredmény fognak mutatni. A TDS mérıt ha lehet
kerüljük és maradjunk a klasszikus EC mérı mellett, mely sokkal
pontosabb eredményt mutat. Általánosan 1 EC értéket 700 mg/l illetve
700 ppm-nek számolják, de ez az érték nagy eltérést mutathat attól
függıen, milyen anyagokat tartalmaz a mért oldat. A mérési pontatlanság
abból adódik, hogy különbözı anyagok vezetıképessége oldott
állapotban eltérı.
Vegytan óra
Semmi pánik és félelem, amire szükségünk lesz, azt kell megjegyezni,
felírni és utána jöhet a tanult anyag felhasználása. Kezdjük a növények
számára fontos makró- és mikroelemek vegyjelével és atomsúlyával.
Makroelemek
elnevezés vegyjel atomsúly
Nitrogén N 14
Foszfor P 31
Kálium K 39
Magnézium Mg 24
Kalcium Ca 40
Kén S 32
Szén C 12
Oxigén O 16
Hidrogén H 1 42
Mikroelemek
Elnevezés vegyjel atomsúly
Vas Fe 55.8
Mangán Mn 54.9
Bór B 10.8
Réz Cu 63.5
Cink Zn 65.4
Molibdén Mo 95.9
Minden elemnek fontos szerepe van a növények biokémiájában. Ha
bármelyikbıl hiány lép fel, a növény fejlıdésében különbözı
rendellenességek lépnek fel. FONTOS tudni és tápoldat készítésnél
figyelembe venni a „minimum elv”-et, melyet Justus von Liebig német
vegyész 1840-ben tett közzé. Hiába áll rendelkezésre egy adott tápanyag,
ha egy másik nélkülözhetetlen tápanyag nem áll elegendı mennyiségben
jelen. Tehát a minimumban lévı tápanyagok határozzák meg a maximális
teljesítményt. Összegezve, ha a tápoldatban egy elembıl kevesebb van
jelen, mint amennyire a növénynek szüksége van, akkor az fogja
meghatározni a termés mennyiségét és minıségét. Ezt a törvény Liebig
hordója néven is megtalálhatjuk az irodalomban. Fontossága miatt a
késıbbiekben még szó lesz róla.
A tápoldat készítés alap mőtrágyáinak az adatait láthatjuk a táblázatban.
Elnevezés Vegyi
képlet
Molekula
súly
Elem tartalma
Káliumnitrát KNO3 103 K=39,N=14
Káliumszulfát K2SO4 174 K=78,S=32
Monokáliumfoszfát KH2PO4 175 K=39,P=32
Magnéziumszulfát MgSO4 120 Mg=24,S=32
Kalciumnitrát Ca(NO3)2 164 Ca=40,N=28
Ammóniumnitrát NH4NO3 70 N=28
Foszforsav H3PO4 98 P=31
Salétromsav HNO3 63 N=14
Az elemeknek atomsúlyuk van, a vegyületek viszont több elembıl
molekulát alkotnak és az elemek összsúlya adja a vegyület
molekulasúlyát. A vegyületek képletében az elemek mellett levı számok
határozzák meg, abból az elembıl hány vesz részt az adott vegyületben,
molekulában. Példának vegyük a magnéziumszulfátot. Molekula súlya
120 és mivel egy atom magnézium szerepel a vegyületben melynek
atomsúlya 24, akkor mondhatjuk, hogy 120 gramm magnézium szulfát 24
gramm magnéziumot és 32 gramm ként tartalmaz. A kalciumnitrát
molekula súlya 164. Egy atom kalciumot tartalmaz és két atom nitrogént. 43
Tehát 164 gramm kalcium nitrát 40 gramm kalciumot és 28 gramm
nitrogént tartalmaz. Ezekre az adatokra a matematikai részben lesz
szükségünk, ahol majd kiderül, hogy az elsı látásra eléggé bonyolult
számok , képletek , egy érthetı és egyszerő számításra adnak lehetıséget.
Errıl lesz szó a következı számban.
Tápoldat adatok különbözı növények számára:
Növény pH EC ppm
paradicsom 6.0 – 6.5 2.0 - 5.0 1400 - 3500
paprika 6.0 – 6.5 1.8 – 2.2 1200 - 1600
uborka 5.5 1.7 – 2.5 1200 - 1750
gerbera 5.0 – 6.5 2.0 – 2.5 1400 - 1800
rózsa 5.5 – 6.0 1.5 – 2.5 1000 - 1750
saláta 6.0 – 7.0 0.8 – 1.2 560 - 840 44
Kézi EC mérı
Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (12)
A növényeknek különbözı összetételő tápanyagra van szükségük
fejlıdésük különbözı fázisaiban. Ezért fontos tudni minden elem
mennyiségét a tápoldatban , de különösen a nitrogén és kálium arányát.
Ezzel tudjuk szabályozni vegetatív növekedését, termésre fordulását,
vagy virágzását. Bármilyen jó receptet is kapunk, ha nem ppm-ben, vagy
mg/l -ben látjuk az adatokat, elsı dolgunk legyen kiszámolni melyik
elembıl mennyi lesz jelen a tápoldatban? A másik számolási mővelet
akkor jön, ha tudjuk, minden alkotó elem mennyiségét és abból kell
kiszámolni, melyik mőtrágyából mennyit keverjünk a tápoldatba, hogy
megkapjuk a megfelelı összetételt. Ehhez kell a matematika az elızı
rész adatainak a felhasználásával. Álmunkban is tudni kell , az adott
pillanatban növényeink milyen tápelemeket kapnak mg/l-ben, vagy ppmben kifejezve. Ez fontos követelménye a sikeres hidrokultúrás és a földi
termesztésnek is. Foglaljunk helyet, mert becsöngettek. 45
Matematika óra
Vegyünk egy példát, kaptunk egy jó receptet, de nem tudjuk melyik
elembıl mennyit is kapnak a növényeink? A megadott mennyiségek 1000
liter, illetve 1 m
3
vízre vonatkoznak kg-ban.
Elnevezés Vegyi
képlet
Molekula
súly
Elem tartalma Kg/ 1000 l.
Káliumnitrát KNO3 101 K=39,N=14 0.500
Káliumszulfát K2SO4 174 K=78,S=32 0.250
Monokáliumfoszfát KH2PO4 137 K=39,P=32 0.300
Magnéziumszulfát MgSO4 120 Mg=24,S=32 0.700
Kalciumnitrát Ca(NO3)2 164 Ca=40,N=28 1.200
Ammóniumnitrát NH4NO3 80 N=28
Foszforsav H3PO4 99 P=32
Salétromsav HNO3 63 N=14
A molekulasúly és az elem tartalma egy szám, melynek nincs
súlymegjelölése. Bármit veszünk számolási alapul, jó lesz, csak akkor
mindég az legyen a mérték. Vegyünk kg-ot, mivel az adataink kg-ra
vonatkozik. A káliumnitrát esetében 101 kg-ban van 39 kg kálium és 14
kg nitrogén. Ez matematika nyelven fogalmazva:
101 kg : 39 kg = 0.5 kg : x
x= (39 x 0.5) / 101
x=0.193 kg kálium lesz jelen a 0.500 kg káliumnitrátban. Ezt át kell
számolni ppm-be illetve mg/liter-re, mert ebbıl lehet látni valójában,
mennyi káliumot és egyebet adagolunk a növénynek. A kg-ot át kell
alakítani mg-ra.
0.193 kg = 193 gr = 193000 mg.
Ha 1000 liter vízben van 193000 mg kálium, akkor 1 literben lesz 193
mg.
1000 liter : 193000 mg = 1 : x
x= (193000x1)/1000
x=193 mg/liter. A 193 mg kálium literenként 193 ppm káliumot jelent. A
következı elem a nitrogén, mely alkotóeleme a káliumnitrátnak. Tudjuk,
hogy 101 kg káliumnitrát 14 kg nitrogént tartalmaz, akkor a 0.5 kg-ban
lesz:
101 kg : 14 kg = 0.5 : x
x=(14x0.5)/101
x= 0.069 kg = 69 gramm = 69000 milligramm.
1000 liter : 69000 mg= 1 : x
x= 69 mg / liter = 69 ppm nitrogén ( N ). 46
A következı tápanyag a káliumszulfát (K2SO4). A táblázatból látjuk, hogy
174 kg K2SO4 78 kg K-ot és 32 kg ként (S =kén) tartalmaz. Matematikai
formában öntve:
174 kg : 78 kg K = 0.25 kg : x
x= (78 x 0.25 ) / 174
x = 0.112 kg = 112 g = 11200 mg.
1000 l : 112000 mg = 1 : x
x = 112 mg / l = 112 ppm kálium ( K ).
Kénre is kiszámítjuk :
174 : 32 = 0.25 : x
x = ( 32 x 0.25) / 174
x = 0.045 kg = 45 g = 45000 mg
1000 : 45000 = 1 : x
x = 45 mg / l = 45 ppm kén ( S ).
A módszert ismerve számoljunk tovább, most már csendesebben.
Monokálimfoszfátból (KH2PO4) 0.300 kg-ot mértünk, ebben a kálium
mennyisége:
137 : 39 = 0.300 : x
x= (39 x 0.300) / 137 = 0.084
0.085 kg = 85 g = 85000 mg
1000 : 85000 = 1 : x = 85 mg / l K ( 85 ppm Kálium)
A foszfor mennyiségét is számoljuk ki:
137 : 32 = 0.300 : x
x = (32 x 0.300) / 137 = 0.070 kg
0.070 kg = 70 g = 70000 mg
1000 : 70000 = 1 : x
x = 70 mg / l = 70 mg/l P ( 70 ppm foszfor)
A magnéziumszulfátot és a kalciumnitrátot házi feladatnak mindenki
kiszámolja és legvégül összeadja az elemek ppm-ben kapott mennyiségét.
A következı eredményt kapjuk:
Elemek ppm KNO3 K2SO4 KH2PO4 MgSO4 Ca(NO3)2
N 273 69 204
P 70 70
K 390 193 112 85
Mg 140 140
Ca 292 292
S 231 45 186
A kapott adatokból látszik, hogy a magnézium és a kén mennyisége
magasabb a kelleténél. Pontosan felére kellene csökkenteni a MgSO4
mennyiségét, akkor elfogadható értékeket kapnánk. Ezeket az adatokat
számolással tudjuk érthetıvé tenni, mert a súlyban kimért mennyiségek
nem mondanak semmit sem. Abból nem látszik, mennyi kálium, nitrogén 47
és egyéb elem lesz a tápoldatban. Ezért fontos és elengedhetetlen a
matematika a tápoldat tervezésben és készítésben.
Ha a fenti matematika kissé bonyolultnak tőnik, nézzük meg a következı
táblázatot.
Ki van mutatva az elemek mennyisége ppm-ben, ha 100 g mőtrágyát
feloldunk 1000 liter vízben. A tizedeseket el lehet hagyni, mert a
hibahatáron belül leszünk a számolásnál. Ha pl. 100 g káliumnitrátot
oldunk 1000 liter vízben, az 13 ppm nitrogént és 38 ppm káliumot fog
tartalmazni. Ebbıl már könnyen számolunk tovább, ha 0.5 kg = 500 g –ot
mértünk, akkor az aránypár szerinti számolás:
100 g : 13.8 ppm = 500 g : x és ebbıl
x = 69 ppm
Ezt az eredményt kaptuk az elızı számításnál is.
Elemek KNO3 K2SO4 KH2PO4 MgSO4 Ca(NO3)2 NH4NO3
N 13.8 17 35
P 23.3
K 38.6 44.8 28.5
Mg 20
Ca 24.4
S 18.4 26.6
A múltkori számban feltüntetett molekulasúlyok eltérıek a fenti
táblázatban jelölt számadatokkal. Itt meg kell jegyezni, hogy a mostani
adatok tiszta, 100 –os anyagra vonatkoznak. Ha megveszünk egy
mőtrágyát, nézzük meg, fel van-e tüntetve a vegyi képlet ,molekulasúly
és ami a legfontosabb a tisztasági fok. Lehet, hogy az adott anyagban
csak 90 % a valódi anyag. Lehet a vegyület, mőtrágya tartalmaz
kristályvizet is és akkor már a molekulasúly merıben más lesz. Erre
legjobb példa a MgSO4, vagy köznyelven keserősó. Ritkán található tiszta
állapotban, leginkább MgSO4
.
7H2O alakban kerül forgalomba. Ez azt
jelenti, hogy egy molekula magnéziumszulfáthoz kapcsolódik 7 molekula
víz és így a molekulasúlya 120 helyett 246 lesz. A víz molekulasúlya 18
és 7 x 18 = 126. Ezt hozzá kell adni a MgSO4 molekulasúlyához: 120 +
126= 246. Savaknál figyelembe kell venni hány %-os és azzal
számolunk. Salétromsav általában 60 % -os, a foszforsav pedig 80 % -os
töménységben kapható. Fontos tudnivaló, hogy a kevert mőtrágyán
feltüntetett arányok általában nem a tiszta elemre vonatkoznak. Vegyünk
egy példát , a zsákon feltüntetett 14 : 15 : 25 arány sorjában nem az N :
P : K százalékos arányát jelenti. Ez sokszor megtévesztı lehet. A P, mint
foszfor általában P2O5, a kálium pedig K2O- nak van feltüntetve. Az
elemek oxidjait átszámítva tiszta anyagra kiderül, hogy az N:P:K valódi
aránya 14 : 6.6 : 20.74 . Ez azt mutatja, hogy foszfor 6.6 %-ban, kálium 48
pedig 20.74 % -ban van jelen az adott mőtrágyában. Néhány jó tanács a
mőtrágyák kiválasztásánál. Ha lehetséges, kerüljük a kevert mőtrágyák
felhasználását. Csak könnyen oldódó mőtrágyákat használjunk és
vásárláskor nézzük meg, fel van-e tüntetve az elemek százalékos aránya,
vagy a vegyület molekulasúlya?
A következı számban ppm-ben megadott recept szerint számoljuk ki a
megfelelı mennyiségő mőtrágyákat. A továbbiakban az egyes növények
tápoldat összetétele ppm-ben lesz megadva. A tanultakból majd ki
tudjuk számolni, melyik mőtrágyából mennyit kell kimérni, hogy a ppmben megadott mennyiségek legyenek a tápoldatban.
Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (13)
A növények tápanyagigénye fejlıdésük különbözı fázisaiban változó. A
nitrogén igény csökken, a kálium felhasználás emelkedik stb. A tápoldat
receptek általában ppm-ben találhatók az irodalomban, vagy ma már az
interneten is. Vegyünk egy példát és próbáljuk meg kiszámolni, melyik
mőtrágyából mennyit kell kimérni, hogy megkapjuk a szükséges
tápanyag összetételt. Legyen az adott növény a gerbera. A tápanyagok
ppm-ben három fejlıdési szakaszra vonatkoznak, palánta, vegetatív
növekedési és virágzó.
A számolást a vegetatív, intenzív növekedési fázisra végezzük.
tápelem palánta vegetatív virágzó
N 287 277 241
P 25 35 50
K 199 355 576
Mg 42 47 57
Ca 277 222 174
S 62 62 48
Fontos az egyes tápanyagok számolási sorrendje. A kalcium csak a
kalcium-nitrátban található, ezért ez lesz a kiinduló pont. Tudjuk, hogy
164 mg Ca(NO3)2 40 mg Ca-t tartalmaz , akkor hány mg. Ca(NO3)2 fog
tartalmazni 222 mg Ca-t? Az egyszerőség végett minden mértékegységet
mg-ban veszünk, mert a ppm is mg-ot jelent literenként. Matematika
aránypárral kifejezve :
164 mg Ca(NO3 )2
: 40 mg Ca = x : 222 mg Ca
x = (164 x 222) / 40
x= 910.2 mg = 0.9102 g. 49
Tehát ha egy liter vízben feloldunk 0.9102 g Ca(NO3)2-ot, akkor abban
222 ppm Ca lesz jelen. Ezt az értéket be kell szorozni a készítendı
tápoldat mennyiségével és megkapjuk , hány grammot kell mérni az adott
anyagból. Ha 1000 liter tápoldatot készítünk, akkor 0.9102 x 1000 =
910.2 g Ca(NO3)2
-ot kell a mérlegre tenni és meglesz a számolt 222
ppm Ca a tápoldatban.
A következıkben ki kell számolnunk a Ca(NO3)2 -ban levı nitrogén
mennyiségét.
Ha 164 mg Ca(NO3)2
28 mg N-t tartalmaz, akkor 910.2 mg Ca(NO3)2 -
ban hány mg N lesz? Aránypárral kifejezve:
164 : 28 = 910.2 : x
x = (910.2 x 28) / 164
x = 155.4 ppm N
A foszfor lesz a következı. Ez az elem csak a KH2PO4-ben található,
ezért ebbıl számoljuk ki a keresett mennyiséget. Tudjuk, hogy 137 mg
KH2PO4 32 mg P-t tartalmaz, akkor vajon hány mg KH2PO4 fogja
tartalmazni a keresett 35 mg-os mennyiséget? Jöhet a matek :
137 : 32 = x : 35
x= (137 x 35) / 32
x = 149.8 mg KH2PO4
Mivel a KH2PO4-ben K is van, ezt is ki kell számolnunk.
137 : 39 = 149.8 : x
x = 42.6 mg K
Harmadik tápanyagunk a KNO3 lesz. Ebbıl pótoljuk a hiányzó káliumot,
vagy nitrogént, vigyázva, hogy egyik se lépje túl a keresett mennyiséget.
Ha elsı számolásra a nitrogén túllépné a keresett mennyiséget, akkor
elıször a nitrogént számoljuk és utána káliumot.
Összesen 355 ppm K-ra van szükségünk és 42.6 ppm K található a
KH2PO4-ben. A hiányzó mennyiség 355 – 42.6 = 312.4. Tehát 312.4 ppm
K-ra van még szükségünk.
101 mg KNO3 39 mg K-ot tartalmaz, akkor hány mg KNO3 fog
tartalmazni 312.4 mg-ot?
101 : 39 = x : 312.4
x = 809 mg KNO3.
A nitrogén mennyiségét is kiszámoljuk:
101 : 14 = 809 : x
x = (809 x 14) / 101
x = 112.1 mg N.
A K mennyisége megvan, N-böl van eddig 155.4 + 112.1 = 267.5 és kell
277, a különbség 277 – 267.5 = 9.5. Ez eléggé elhanyagolható
mennyiség, de pótolhatjuk NH4NO3-al, ha nagyon pontosak szeretnénk
lenni.
80 mg NH4NO3 : 28 N = x : 9.5 N 50
x = 27.1 mg NH4NO3
A Mg maradt a legvégére. Ennek a mennyisége a következı lesz:
120 : 24 = x : 47
x = 235 mg MgSO4
Tiszta MgSO4 ritkán kapható, ezért számoljuk ki kereskedelemben
kapható MgSO4 7H2O-ra is. A molekulasúly 120 helyett 120 + 7 x 18 =
246. Ezzel számolva :
246 : 24 = x : 47
x = 481.7 mg MgSO4 7H2O
A kén esetében a hiány kritikus lehet, de a többlet nem okoz gondot, mert
kevés növény érzékeny a kén túladagolására.
Összegezzük végül a számolt mennyiségeket:
tápelem szükséges számolt Ca(NO3)2 KH2PO4 KNO3 NH4NO3 MgSO4
7H2O
N 277 277 155.4 112.1 9.5
P 35 35 35
K 355 355 42.6 312.4
Mg 47 47 47
Ca 222 222 222
S 62 62.6
mg/liter 910.2 149.8 809 27.1 481.7
Láthatjuk, hogy mindössze a kén esetében lesz 0.6 ppm-el több, ami
valóban elhanyagolható. Ha csak káliumra lenne szükségünk a számolás
folyamán, azt káliumszulfáttal pótoljuk, a nitrogénhiányt pedig
ammóniumnitráttal. A legalsó sorban láthatjuk melyik tápanyagból hány
mg-ot kell kimérni és egy liter vízben feloldani, hogy megkapjuk a
keresett tápelemek mennyiségét ppm-ben, illetve mg/l -ben. Senki sem 51
fog egy liter tápoldatot készíteni, ezért ezt ezer literre átszámolva a
mennyiségeket mg helyett grammokban kell értelmezni.
Mindezt számítógépen táblázatkezelıben kényelmesen meg lehet oldani.
FONTOS TUDNIVALÓ: állandóan legyen meg minden termesztett
növényre a szükséges tápanyag igény, mert ha bármelyik elem hiányzik,
vagy kevesebb van belıle a szükségesnél, akkor az lesz a leggyengébb
láncszem és hozamunk, valamint termés minıségünk meghatározója.
Ennek megértéséhez nézzünk Liebig hordójának a fenekére. Ez a rész
MINDEN mezıgazdasági termeléssel foglalkozó számára FONTOS.
Liebig minimum törvénye
Rövid történelmi áttekintést a jobb megértés végett.
1837 -ben Justus von Liebig német mezıgazdasági vegyész fedezte fel,
hogy a növények által a talajból felvett tápanyagok voltaképpen ásványi
sók. Három év tette közzé híres törvényét. E szerint hiába áll
rendelkezésre egy adott tápanyag, ha egy másik nélkülözhetetlen
tápanyag nincs jelen. Tehát a minimumban lévı tápanyag határozza
meg a maximális hozamot.
1950 -ben a korszerő mőtrágyázás alapja a Liebig-féle minimum elv.
Ekkor fogalmazták újra az elvet. A maximális terméshozam eléréséhez
meghatározott mennyiségben és arányokban szükségesek az ásványi
anyagok. Ha a szükségeshez képest a relatív legkevesebb ásványi anyag
mennyiségét növelik, nı a terméshozam, amíg egy másik elem nem kerül
relatív minimumba.
2005 -ben kibıvítve a (relatív) minimumban lévı tényezıket, mely
szerint a - tápanyag, víz, fény, hımérséklet – is korlátozza a termés
nagyságát. Ez mindaddig tart, amíg egy másik tényezı kerül minimumba.
A minimumban, vagy jelentıs hiányban lévı tápanyag által okozott
terméscsökkenés a termelésre fordított költségek megtérülésében is
jelentkezik, tehát anyagi veszteséget is jelent. A termés és az azt
meghatározó alapvetı tényezık törvényszerőségét a világszerte ismert ún.
"hordó-elmélet" szemlélteti a legjobban: a hordó különbözı magasságú
dongáinál a beleöntött víz vagy termés ott folyik ki, ahol a
legalacsonyabb donga van. A tápelemek és a környezeti tényezık a hordó
dongáinak felelnek meg. Mindegyik donga hossza más, a tápanyag
ellátottságtól függıen. A hordóba töltött víz szimbolizálja a termés
mennyiségét. Mindig az a tápelem befolyásolja a termés mennyiségét,
amelyikbıl a legkevesebb van. A kiesı termés a meg nem térülı
ráfordítások miatt anyagi veszteséget is okoz.
A „legkevesebb” mennyiséget úgy kell érteni, hogy egy donga hossza a
szükséges érték százalékos jelenlétét jelenti. Pl. Mn -ból (mangán) a
növénynek szüksége van 0.5 ppm-re, de csak 0.25 ppm van jelen a 52
tápoldatban, vagy a földben, akkor a donga hossza ennek megfelelıen
pontosan a fele , 50 %-a lesz.
Mindezek ismeretében pontosan kell adagolni és kiszámolni a tápoldatot.
Bármelyik elembıl nincs elegendı jelen a tápoldatban, az lesz a termés
mennyiségének és minıségének a meghatározója. Ez vonatkozik a víz,
fény és hı befolyásoló tényezıire is.
Mennyire fontosak a mikroelemek , nézzük meg a táblázatot. Az „M”
jelölés magas a „K” pedig közepes mikroelem igényt jelent. Pl. a
paradicsomnak a vas, bór és mangán igénye magas. A kukoricának a vas,
cink és a mangán igénye a kritikus, melyre oda kell figyelni. Egyes
felmérések szerint kukoricánál akár 20-30 % terméskiesést is jelenthet a
cinkhiány. Ezért érdemes odafigyelni, mibıl mennyit adagolunk
növényeinknek.
A hidrokultúrás növénytermesztés egyik érzékeny pontja a jó minıségő
öntözıvíz. A tápoldat készítés legfontosabb alapanyagáról a vízrıl lesz
szó a következı számban.
Növény Fe B Zn Mn Mo Cu
uborka M
paprika M
paradicsom M M M
saláta M M M M
cékla M M M M
zeller M M M
sárgarépa M M
bab M M M
borsó M M M
Kukorica M M M
Szója M M
Olajos növ. M
Árpa M M
Búza M M
Szılı M M
Cukorrépa M K M
Lucerna M M
Herefélék M M 53
Liebig minimum hordója
Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (14)
A jó tápoldat elıfeltétele a megfelelıen jó minıségő víz. A földi
termesztésben is érvényes ez, de a hidrokultúrában a követelmények
sokkal magasabbak. A gyökérzóna tiszta tápoldatot kap és ennek
összetételétıl függ a növény fejlıdése, a termés mennyisége és
minısége. Mielıtt elkezdenénk hidropóniával foglalkozni, elsı
feladatunk legyen a tápoldatra felhasználandó víz vegyi analízise. Ezután
jöhet a következı lépés a vízkezelés, illetve víztisztítás, ha erre
szükségünk van. Ha a víz minısége elfogadható tápoldat készítésre a
vegyelemzés akkor is ajánlatos. A vízben levı Ca és Mg mennyiségét
figyelembe kell venni a tápoldat számításnál.
Mit kell tudni a vízrıl?
Azon kívül, hogy folyik és szépen feloldja a tápanyagokat, kötelezıen
ismernünk kell néhány fontos tulajdonságát. Elsı a pH és az EC érték.
Általában vizeink lúgosak és a pH érték 7.5 – 9.5 -ig terjedhet. Ezt a
lúgosságot a különbözı karbonátok jelenléte okozza. Minél
karbonátosabb a vizünk, annál lúgosabb. A jó víz pH értéke 8.0 alatt
kezdıdik. Következı fontos adat az EC érték. Minél magasabb az EC,
annál több oldott sót tartalmaz a vizünk és ez sem jó. Az irodalomban
errıl nagyon sok eltérı adatot találunk , mely szerint a megfelelı EC
érték 0.5 – 1.0 mS. A 10 - 15 m. mély ásott kutak EC értéke 1.0 mS felett
van és a pH érték is általában 9.0 közeli értéket mutat. Vidékünkön a 80
m-es kút vize elfogadható minıségő. Ha pH és EC szempontjából jó
vizünk van, a vegyi összetételt is szemügyre kell venni. A kalcium és a
magnézium okozza a vízkeménységet. Ajánlatos, hogy a kalcium
mennyisége 100 ppm alatt legyen. A különbözı fémek ( ólom, króm,
stroncium stb.) jelenléte még kis mennyiségben is zavaró lehet. Fontos
ismerni a víz nátrium tartalmát. Ha ez az érték 50 ppm felett van az egyes
elemek felszívódását gátolhatja. A klór jelenléte is káros és a magas vas 54
tartalom is gondot okozhat. Levonva a következtetést, a jó víz alapvetı
tulajdonságait láthatjuk a táblázatból:
pH < 8.0 pH
EC < 0.5 mS
Ca < 100 ppm
Na < 50 ppm
Cl < 10 ppm
A megadott határértékek felett a vizet valamilyen módszerrel tisztítani
kell. Ha csak a pH érték magas, azt egyszerő sav hozzáadásával
csökkenteni tudjuk. Az egyéb értékeket egyszerő módszerekkel nem
tudjuk csökkenteni. Ehhez vízlágyítóra van szükségünk.
Vízlágyítás
Az egyszerőbb változat szerint ioncserélı mőgyantás berendezést
használhatunk. Ennek elınye, hogy nem túl költséges és könnyen
kezelhetı. A vízlágyítás egy egyszerő kémiai folyamaton alapszik, ez az
ioncsere. A vízlágyító tartályában található gyanta töltet felületére tapadt
Nátrium (Na) ionok az átáramló vízben lévı, keménységet okozó
Kalcium (Ca) és Magnézium (Mg) ionokkal helyet cserélnek, vagyis a víz
a Ca és Mg ionok helyett a vízkeménység szempontjából közömbös Na
ionokkal dúsítva távozik a készülékbıl. Ez a folyamat addig folytatódik,
amíg a gyanta felülete teljesen telített lesz Ca és Mg sókkal, ekkor a
gyanta lemerül: a gyanta regenerálására van szükség. Regeneráláskor a
készülék, a egy tartályban lévı sóoldattal (NaCl) lemossa a gyantát,
ezáltal a megkötött Ca és Mg ionokat leüríti a szennyvíz lefolyóba, a
felület pedig újra Na ionokkal lesz telítve. A regenerálást a készülékek
általában automatikusan elvégzik. Ez idı alatt a készülék vizet nem
lágyít, ezért ezt éjszakára kell ütemezni. A folyamat végén a berendezés
újra képes lágyítani a vizet. A regenerálási periódus függ a
vízfogyasztástól és víz keménységétıl.
Ez a megoldás nem a legideálisabb, mert a keménységet okozó kalcium
és magnézium ionok helyében a számunkra káros nátrium kerül. Ezt el
lehet kerülni azzal, hogy olyan gyantát választunk, melyet
káliumkloriddal (KCl) tudunk regenerálni. Ez esetben káliumot juttatunk
a vízbe kalcium és magnézium helyett. Ha a víz nátrium tartalma 50 ppm
alatt volt a vegyelemzés szerint, akkor alkalmazható ez a vízlágyítási
módszer. Ha ettıl nagyobb a víz nátrium tartalma, akkor sajnos
komolyabb víztisztáshoz kell folyamodnunk.
Szőrés vagy fordított ozmózis
Használatos a „reverzibilis ozmózis” rövidítve RO kifejezés is. A
mőszaki fejlıdésnek köszönve ma már elfogadható áron kaphatunk a
fordított ozmózis elvén mőködı berendezéseket. Kezdjük az elején, 55
fogalmazzuk meg mi az ozmózis? Az ozmózis egy spontán oldószer
(általában víz) külsı behatás nélküli áramlási folyamata egy félig-
áteresztó membránon keresztül az alacsonyabb koncentrációjú oldatból a
magasabb koncentrációjú oldat felé. A félig áteresztı hártyák olyan
résekkel rendelkeznek, amelyek csak bizonyos mérethatár alatti
részecskéket engednek át, tehát a membrán átengedi az oldószert (vizet),
de nem engedi át az oldott anyagot (a vízben lévı szennyezıdéseket). Az
ozmózis oka az ozmotikus nyomáskülönbség amit az oldatok
koncentráció különbsége hoz létre. Ozmózis akkor jön létre amikor
elválasztunk két különbözı koncentrációjú oldatot. Minél nagyobb az
oldott anyagok koncentrációs különbsége, annál nagyobb az ozmotikus
nyomás.
A fordított ozmózis (FO) egy olyan víztisztítási megoldás, amely
eltávolítja a szerves szennyezıdéseket, az oldott részecskéket, a
nehézfémeket, a baktériumokat és a vírusokat is az ivóvízbıl. Ha zárt
rendszerben nyomást gyakorolunk az oldatra, akkor az oldószer, vagyis a
tiszta víz átlép a membránon (hártyán) a hígabb oldat felé, míg a nagyobb
koncentrációjú, "szennyezett" folyadék eltávozik. Ezzel az eljárással lehet
a például a sót kiválasztani a tengervízbıl. A fordított ozmózis során tehát
az oldószer (tiszta víz) áramlik külsı nyomás hatására a félig áteresztı
rétegen keresztül a magasabb koncentrációjú oldatból (szennyezett víz) az
alacsonyabb koncentrációjú felé (tisztított víz).
A víz tisztítására kialakított membránok mentén a tisztítandó víz állandó
mozgásban van, ami folyamatosan eltávolítja a membrán felületén
lerakódó szennyezıdéseket. A víztisztításnak ez a módja minden
eddiginél hatékonyabb, hiszen a membrán tulajdonságaiból adódóan a
szőrı eltávolítja a baktériumoknál ezerszer kisebb szennyezıdéseket is az
ivóvízbıl. A membrán felületétıl és tulajdonságától függıen különbözı
átfolyási sebességő, illetve kapacitású berendezéseket gyártanak. A
legkisebbek 1-5 l/h (liter/óra) teljesítménnyel üzemelnek. Ezek háztartási
vízszőrésre alkalmasak. A nagyobb berendezések óránkét 40-200 liter
vizet képesek ily módon teljesen megszőrni és alkalmassá tenni többek
között a hidrokultúrás tápoldat készítésre is. Vajdaságban több cég
forgalmaz ilyen berendezéseket. A kapacitásuk 5 l/h – 40 l/h, áruk 20.000
- 60.000 din. A napi tápoldat szükségletet kell figyelembe venni a
megfelelı kapacitású berendezés kiválasztásánál. Egy lehetıségünk van
a költség csökkentésre. A vízanalízisbıl megláthatjuk mely elemeket
milyen mennyiségben kell csökkenteni? Lehetséges a meglevı vizünket
fele-fele arányban keverve a tisztított vízzel, elérhetjük, hogy a káros
anyagokat a kritikus határértékek alá csökkentjük.
Ezek a berendezések igény szerint különbözı kiegészítıkkel vannak
ellátva. Többfokozatú elıszőrés, sóadagoló és UV lámpás csírátlanító is
szerepelhet a tartozékok között. Fontos tudnivaló azok számára, akik 56
visszaforgatós rendszert szeretnének , az UV lámpa beiktatása a
csırendszerbe nélkülözhetetlen. Ezek beszerzési ára 10.000 – 50.000 din
között mozog. A kisebb teljesítményőek is megfelelnek, mert a
csöpögtetı öntözésnél a tápoldat átfolyási sebessége nem túl nagy.
A következı számban visszatérünk a hidrokultúrás eljárásokra és a
kızetgyapotos termesztésrıl lesz szó.
Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (17)
Tápoldatozás
Az intenzív növénytermesztés legfontosabb része a megfelelı
tápoldatozás. A földi termesztésben is nélkülözhetetlen, de a hidrokultúrás
növénytermesztés el sem képzelhetı nélküle. A megfelelı összetételő
tápoldat pontos idıközönkénti kijuttatása a növények számára
garantálhatja a megfelelı minıségő és mennyiségő termést. Ennek
megvalósításához több lehetıség áll rendelkezésünkre. Mielıtt
megvásárolnánk az elsı több ezer eurós tápoldatozó berendezésünket,
próbáljuk áttekinteni a különbözı lehetıségeket, és utána hozzuk meg a
döntést a beruházásra.
Kezdjük a mérlegeléssel és a feltételek megadásával. Minek kell
megfelelnie egy tápoldatozó rendszernek? Tudnunk kell a napi elhasznált
tápoldat mennyiségét. Ez behatárolja a berendezés kapacitását. Egy, vagy
több különbözı telepet kell-e öntözni? Ha hidrokultúrás telepünk van,
visszaforgatós, vagy elfolyós rendszerünk lesz? Több különbözı növény
tápoldatozása közben eltérı lehet a nitrogén és kálium arány. Ez
szabályozható-e, vagy kézi beavatkozás szükséges?
Sok kérdés és a válaszok nem is olyan egyszerőek. Kezdjük el az elején
lassan felépítve a tápoldatozó rendszerünket az egyszerő elemektıl
kezdve a bonyolultabb és okosabb berendezésekig. Az elsı alapfeltétel,
hogy legyen egy keverı tartály. Ajánlott minimális mérete a napi tápoldat57
fogyasztás egy negyede. Ha naponta 10.000 liter tápoldatra van
szükségünk, akkor a keverı tartály legalább 2500 literes legyen. Napi
négy feltöltéssel megoldhatjuk a tápoldatozást. Kisebb keverı tartályok
nem teszik biztonságossá az öntözést. Üzemzavar esetén termés kieséssel
is számolhatunk. Tartályunk már van, jöhet a tápoldat keverése a
megfelelı összetétel alapján. A legegyszerőbb módja a tápoldat
összeállításának, ha kimérjük a szükséges tápanyag mennyiségeket, vizet
adunk hozzá, lemérjük, bemérjük és máris lehet öntözni. Ez sok
idıveszteséggel jár és az idı az pénz, amibıl soha sincs elég. Marad a
tömény tápoldatok készítése és azokból a megfelelı mennyiséget keverve
a tartályba, megkapjuk a megfelelı tápoldatot. A tápanyagok szükséges
mennyiségét így is be kell keverni, de sokkal ritkábban. A 100-szoros
töménység az ajánlott. A tömény tápoldat készítésrıl már volt szó az
elızıkben. Most csak ismétlésképpen meg kell említeni, hogy tömény
állapotában a tápoldatot több tartályban kell elkészíteni. Egy tartály
esetében csapadék alakjában kiválna a kalciumszulfát, és ezáltal
használhatatlan lenne. Legalább 4 tartályt használjunk a tömény
tápoldatoknak. Az egyikben a kalcium-nitrátot oldjuk fel, a másodikban a
többi szükséges anyagokat (kálium-nitrát, monokálium-foszfát, kálium—
szulfát, magnézium-szulfát stb.) a harmadikban a mikroelemeket, a
negyedik tartályban pedig a savat töltjük. Ezekbıl vesszük a megfelelı
mennyiséget, és vízzel hígítva kapjuk a recept szerinti tápoldatot. A
tömény oldatok tartálya 100-1000 literes legyen, a napi tápoldat fogyástól
függıen. Ajánlatos úgy méretezni, hogy ne kelljen naponta mérni és
keverni a tömény oldatokat. Ha lehetséges a heti anyagot bekeverni, de
legkevesebb kétnapi anyagkészletre számoljunk. Ez a része eddig nem is
tőnik bonyolultnak. A következı lépésben nézzük meg a lehetıségeket,
hogyan tudnánk a megfelelı mennyiségek adagolását kényelmesebbé
tenni, automatizálni. Az ilyen feladatot különbözı lehetıségekkel a
tápoldatozó berendezések, vagy elemek tudják megoldani. Kezdjük a
legolcsóbb megoldásnál, és utána majd elbarangolunk a méregdrága
berendezések birodalmában is. Végezetül levonjuk a következtetést, kelle a drága berendezés, vagy ugyanolyan hatásfokkal másképpen is meg
tudjuk valósítani a keverés boszorkányságát.
A feladat négy tömény tápoldatot tartalmazó tartályból megfelelı
mennyiséget a keverı tartályba juttatni. A lehetı legegyszerőbb Venturi
csöves megoldást csak akkor alkalmazzuk, ha nincs más lehetıségünk.
Megbízhatatlan, nehézkes beállítani, és állandó felügyeletet igényel. Ettıl
sokkal jobb megoldást kínálnak a megbízható hatásfokra fejlesztett
Dosatron-ok. Áruk a kapacitástól függıen 15.000-150.000 dinárig terjed.
A berendezés többféle méretben készül, a szükséges vízmennyiség és
koncentráció alkalmazásához: 1.5 - 2.5 - 4.5 - 8 - 20 - 30 - 60 m³/h víz
átfolyással. 58
Fıbb alkalmazási területek: tápoldatok, gyógyszer, fertıtlenítıszer,
tisztítószer, mőtrágya, kártevıirtó szer, kenıanyag, pelyhesítı anyag,
autómosó szer stb. adagolása.
A Dosatron tápoldatozó a vízhálózatra csatlakoztatva kizárólag a
víznyomást használja fel mint külsı energiaforrást. A víz mőködteti a
Dosatront, ami felszívja a tartályból a koncentrátumot az elıre beállított
százalékos értéknek megfelelıen majd továbbítja a keverıkamrában lévı
vízbe. A Dosatron belsejében a koncentrátum összekeveredik a vízzel és
a víznyomás segítségével áramlik tovább az oldat. A koncentráció
mennyisége egyenes arányban lesz a tápoldatozóba belépı víz
mennyiségével, függetlenül a nyomásváltozástól illetve a csıhálózat
átmérıjétıl, ami lehetıvé teszi a fıágban való alkalmazását. A kimeneti
koncentráció 0.2 – 2% -os értékek között állítható be. Elınyei:
aránymegtartó
nem tartalmaz elektromos alkatrészt
egyesíti az összes adagoló funkciót
független és pontos
felhasználóbarát
egyszerő beépítés és karbantartás.
Mőködési elv:
Az átfolyó víz, már csekély mennyiségben is meghajt egy hidraulikus
dugattyút, mely egy adagoló dugattyút mozgat. Az adagoló dugattyú
felszívja az oldatot és a szükséges mennyiséget a vízáramba juttatja.
1. fázis
A beáramló víz (A) felfelé mozdítja a hidraulikus dugattyút (B), ezáltal az
elıre felszívott oldat a vízáramba (C) kerül és egyidejőleg az
adagolószivattyú (D) felszívja az oldatot a vegyszertartályból a
keverıkamrába. Ebben a felsı löketállásban nyit a beeresztıszelep, és zár
a kifolyószelep.
2. fázis
A (B) dugattyú lefelé mozdul és az oldat egy része a keverıkamrába
áramlik. Az alsó löketállásban nyit a kifolyószelep (1), és zár a
beeresztıszelep (2). A ciklus újraindul.
Tápoldat adagolása:
A felszívandó mennyiséget kívülrıl igény szerint beállíthatjuk. (A fekete
menetes anya könnyő kilazítása után az adagolórész forgatásával a skálán
a kívánt % értékhez állítjuk a fekete vonalat, majd az anyával ismét
rögzítjük.) A felszívott tápoldat, vegyszer bejuttatása a vezetékbe mindig
adagonként történik, a pillanatnyi vízmennyiség függvényében,
függetlenül az esetleges nyomáscsökkenéstıl.
A D25F2-es Dosatron adatai:
átfolyó vízmennyiség: 10 l/h - 2,5m
3
/h
üzemi nyomás: 0,3 - 6 bar 59
hígítási koncentráció: 0,2 – 2,0 %, a skálán állítható
a felszívott vegyszer mennyisége: minimum 0,02 l/h , maximum 50 l/h
szívómagasság 4 m.
Ha a maximális tápoldat felszívást vesszük figyelembe, ami 50 liter
óránként, akkor a 100-szoros töménységő oldatból 5000 liter tápoldat
keverhetı óránként.
Különbözı vegyszerekre alkalmazható és a kémiai igénybevételtıl
függıen 1-7pH közötti savas közegben VF típusú, 7-14 pH közötti lúgos
környezethez AF típusú tömítésekkel készül. Ára a beszerzıktıl függıen
20.000 – 25.000 dinárig terjed.
Ezek után felmerül a kérdés, mit kezdünk egy Dosatronnal?
Sajnos nem sokat. A legnagyobb probléma ott kezdıdik, hogy négy
tömény tápoldat tartályunk van. Ezek mindegyikébıl ( 100-szoros
töménységet feltételezve) 50 literre van szükségünk ha 5000 liter
tápoldatot szeretnénk készíteni. Ezt a fent említett eléggé kis kapacitású
Dosatronnal négy óra alatt tudnánk megvalósítani. Ha megfelel a négy
óránként 5000 liter kész tápoldat, akkor elegendı egy Dosatron, mellé
négy mágnes-szelep és négy idıkapcsoló. A sav töménységét úgy kell
beszabályozni és méréssel ellenırizni, hogy a bekevert tápoldat pH értéke
megfelelı legyen.
A mágnesszelep mőködési elve
A víz a csıbıl (praktikusan a fıvezetékbıl) a szelep bemenetén keresztül
a szelep belsejébe jutva erıt fejt ki a membrán alsó részére. A membránon
lévı kis nyíláson keresztül a víz átjuthat a felsı kamrába, a membrán és a
szelepfedél közé. Innen egy kis keresztmetszető (a fedélben lévı)
csatorna vezet a szolenoid kamrába. A szolenoid belsejében egy vasmag
van, melynek alsó vége (rugóval megtámogatva) elzárja a szolenoid
kamra bemeneti nyílását. Mivel a membrán felsı felülete nagyobb, mint
az alsó, a víznyomás pedig ugyanakkora alul, mint felül, a nyomás
leszorítja a membránt, a szelep zárva van.
A szelep elektromos mőködtetése
Amikor a szolenoid áramot kap, a benne keletkezı elektromágneses tér
felrántja a rugóerı ellenében a vasmagot, így az eddig elzárt nyíláson
elkezd áramlani a víz a szolenoid kamrába, majd annak kivezetı nyílásán
át a szelep elmenı ágába távozik. A szolenoid kamra be- és kivezetı
nyílásai nagyobbak, mint a membránon lévı lyuk, ezért a víz gyorsabban
távozik a felsı kamrából a szolenoid kamrán keresztül, mint amennyi
utána pótlódni képes a membrán alatti térbıl. Tehát a felsı kamra
nyomása kisebb lesz, mint az alsó nyomás, a membrán megemelkedik,
kinyit a szelep.
A mágnes szelepek ára nagyságuktól függıen 3000 – 50000 dinárig
terjed. Egy programozható idıkapcsoló 400 – 4000 dinárig terjed. Ezután 60
már leülhetünk számolni és kalkulálni. Mibıl mennyi és milyen
kapacitású kell a tápoldatozási feladat megoldásához.
Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (19)
Nagyobb területek tápoldatozására megfelelı kapacitású és
szabályzórendszerrel felszerelt tápoldatozókra van szükségünk. Ebben a
kategóriában is széles a választék. Az igényeknek és a pénztárcának
megfelelıen vásárolhatunk szőkebb környezetünkben, vagy legközelebb
tılünk Magyarországról is. Az árak a berendezés tulajdonságától és
kapacitásától függıen 2500 - 15.000 EU-ig terjed. Kezdjük az
egyszerőbb berendezésekkel, melyek tulajdonság és kapacitás
szempontjából kielégíthetik a komolyabb igényeket is.
A KELE-200 és a KELE-400 jelzéső tápoldatozók átfolyó kapacitása 200 61
– 400 liter/perc. Három különbözı tömény tápoldat tartályból keveri
össze az elıre beállított pH és EC értékő tápoldatot. Nincs külön keverı
tartálya és a tömény tápoldat a csıvezetékben jutva egy pumpán keresztül
jut el nyomás alatt a csöpögtetı rendszerbe. A pH és EC mérı elektródák
a nyomó pumpa után helyezkednek el és ezzel a már az összekevert
tápoldatot mérik. Ha szükséges, az elektronikus szabályzórendszer
beavatkozik és kijavítja a beállított értéktıl való eltérést. Lehetıség van
az idızítésre és különbözı növényi kultúrák önötözésére is. A tömény
tápoldatot három tartályban kell összeállítani. Az elsıben a kalciumnitrát, a másodikban pedig a többi tápanyagot keverjük. A harmadik
tartályban a salétromsav, vagy foszforsav tömény oldatát töltjük, és ezzel
szabályozzuk az oldat pH értékét. A mikroelemek is a második, úgymond
mindenes tartályban kerülnek feloldásra. Itt vigyáznunk kell, mert
elıfordulhat, hogy egyes vegyületek igénylik a savas pH 7 alatti értéket.
Ajánlatos kevés savval a második tartály keverékét beállítani pH 7 alá. A
különbözı mőtrágyagyártók keverékei feloldva savas közeget adnak, de
errıl a biztonság végett gyızıdjünk meg.
A tápoldatozó berendezés alkalmazási területei és funkciója
Minden olyan növényi kultúra tápanyag adagolására alkalmas csepegtetı
vagy árasztásos üzemmódban, ahol az összeállított tápanyagok 100%-ig
vízoldhatóak és tartalmazzák az adott kultúra számára optimális makro-
illetve mikroelemeket. A tápanyagokat és pontos keverési arányokat
szaktanácsadó segítségével ajánlott kiválasztani. A berendezés
használható minden olyan öntözési technológiával, ahol az öntözıvíz
nyomása és kijuttatott mennyisége egyenletes. Ez lehet: csepegtetı,
árasztásos vagy szórófejes öntözés. Felhasználható: szabadföldi vagy zárt
termesztı berendezésben.
Mivel a tápoldatozó gép tömény törzsoldatokból adagolja a tápanyagot a
tiszta öntözıvízhez, így akár egy hétre elegendı tápanyagmennyiséget is
elı tudunk állítani. Ehhez is szakember véleményét kell kérni hogy
megközelítıleg hány napra elegendı tápanyagot készítsünk. Egyes
szakirodalmak szerint 3-4 nap után változhat a tápanyag összetétele a
törzsoldatokban. Vannak olyan növényi kultúrák, ahol naponta az
öntözési intervallum akár 20 percenként is szükséges lehet, illetve a
kijuttatott tápanyag töménységét (EC) vagy kémhatását (PH) sőrőn kell
korrigálni (ilyenkor ajánlott az automatikus öntözés, mert munkaerıt
takarítunk meg). Ilyen pontos tápoldatozásnál folyamatos odafigyelésre
van szükség, hogy a növény megkapja a számára szükséges mennyiségő
tápanyagot és vizet.
A tápoldatozó berendezés szerelésénél fontos tudnivalók
A berendezést kellı szilárdságú padlózatra kell helyezni, ami a
szilárdságát nem veszíti el nedvesség hatására sem. A gépet nem szabad
kitenni erıs napsugárzásnak, mert az érzékelık túlmelegednek, és ezáltal 62
veszítenek pontosságukból. A gépházban nem lehet magas a
páratartalom. Optimális hımérséklet megközelítıleg az öntözıvíz
hımérsékletével legyen azonos. (10-20 C fok) A padlózatban legyen
vízelvezetı, amely esetleges hibánál pl. a törzsoldat tartály sérülése miatt
kifolyó savas víz ne a gépházban párologjon, mert az károsítja a
mőszereket. Az elvezetı csatorna nem folyhat a talajba, hanem az
esetleges felesleges törzsoldatot össze kell győjteni. Hígított formában fel
lehet pázsit, és egyéb növényi kultúrák öntözésére. A gépház zárható és
szellıztethetı legyen. Az öntözıgép tőzveszélyességi besorolása
mérsékelten tőzveszélyes. A gépházban ne tároljunk baleset vagy
tőzveszélyes tárgyakat, eszközöket. A sav illetve tápoldat tartályban
szükséges sav kimérését lehetıleg ne a helységben végezzük. A magas
páratartalom károsítja a finom elektronikát. Permetezésnél és ködképzı
használatánál fenn áll a szennyezıdés veszélye.
A kisebb 30 – 300 l/h adagolási mennyiségre alkalmas a FertiKit S-300
tápoldatozó.
Alapfelszerelésben csak 2 adagolócsatornával szállítják, melyet 5-re lehet
bıvíteni, ha erre szükség van. Mágnes szelepei savállóak.
A 100 – 1000 l/h adagolási mennyiségre megfelelı tápoldatozó a „NetaJet
High Flow” típusjelzéső tápoldatozó. Felszereléséhez tartozik egy
Grundfos 5.5 kW –os booster szivattyú. Befecskendezı csatornái 5-re
bıvíthetık. Alkalmazott savtöménység 10 –98 %. Egy EC/pH
mérıszondával van felszerelve mely bıvíthetı két EC/pH mérıszondára.
Csatornánként vizuális hozammérıvel felszerelve.
A tápoldatozók elınyösen beszerezhetık Magyarországról különbözı
pályázatok útján nyert hitelkeretbıl. Figyeljük a pályázatokat,
számoljunk, és utána vásároljunk.
A tápoldatozók magas ára elsı pillanatra elriasztja a termelıket a
beruházástól. Bármilyen termesztési technológiával dolgozunk, a pontos
tápoldatozás meghozza a maga gyümölcsét és termését. Nagyobb
területeknél már nélkülözhetetlen az irányított és a feltételeknek
megfelelı tápoldatozás. Ez alatt azt értjük, hogy a növények tápanyag
igénye a nap 24 órájában az idıjárástól, és a fényviszonyoktól függıen
változó. Ezt követni és állandóan változtatni a tápoldat mennyiséget és
összetételét kézi szabályzással lehetetlen. Egy tápoldatozót teljes
mértékben csak akkor tudunk kihasználni, ha egyéb mérı és szabályzó
berendezéssel párosítjuk. Ezek között szerepel a szellıztetés, hımérséklet
és nedvességtartalom mérése, valamint szabályozása is. Mindez már
megoldott a modern számítógépes korszakban. Automata szellıztetés,
széndioxidos légtér dúsítás, a növények fejlıdésének kamerás és
mőszeres figyelése már a modern termesztés nélkülözhetetlen eszközei.
Az egyszerőbb és kevesebb beruházást igénylı mőszerekrıl és a
széndioxid felhasználásának lehetıségeirıl lesz szó a következı számban. 63
A fiatalabb és vállalkozó szellemő ifjúság kísérleti alapon foglalkozhat a
jövı igazi megoldásaival is. A valódi számítógépes megfigyelı és ezt
követıen a szabályzó rendszer megépítése ma már nem okozhat
különösebb problémát. Ha ezen az úton szeretnénk járni egy szép napon,
akkor mérı mőszereink vásárlásakor válasszunk olyan típust, melynek
van RS232 –es kimenete, mely PC-hez kapcsolható. A gyártók néha még
programot is adnak a mőszer mellé és ezzel megtettük az elsı lépést a
termesztı rendszerünk megfigyelése terén. Mérni kell a hımérsékletet, a
levegı páratartalmát, a tápoldat pH és EC értékét. Ha még ettıl és tovább
szeretnénk lépni, akkor a levegı széndioxid tartalmát is regisztrálni kell, a
gyökérzóna tápanyag felhasználását, a túlfolyást is mérni lehet, valamint
a tápoldat oxigéntartalma is fontos tényezı lehet. Mindez regisztrálható
egy számítógépen és ettıl már csak egy lépés a szabályozás. Elfogadható
áron kaphatók 8, vagy akár 16 kapcsoló relével felszerelt PC-hez
kapcsolható elemek, melyek programozása nem okoz gondot a mai
mindenre elszánt fiatal termelıknek sem. A jövı mindenképpen a
számítógépes regisztrálás és vezérlés felé vezet, ezért érdemes figyelni,
mi történik a világban , abból mit tudunk megtanulni, és alkalmazni.
A kiskunhalasi KELE tápoldatozó 64
Hidrokultúrás növénytermesztés A-tól Z-ig (21)
Magvetés – palántanevelés
A továbbiakban amennyire ez lehetséges, követni fogjuk az aktuális
kertészeti munkákat a magvetéstıl a termés betakarításáig. Az elsıdleges
szempont a hidrokultúrás eljárás, de ami érvényes az egyik módszernél,
alkalmazható a másikban is. A földben termesztık is találhatnak
számukra fontos információt a sorozatban. Elsı lépésként vegyük a
magot és a magültetést. A szokásos módszer, fogjuk a magot, egy kis
lyuk az ültetı közegbe, betakarjuk és várjuk az eredményt, ami a csírázás
és a növény gyengéd szárának megjelenésében nyilvánul meg. Ez a
folyamat egyszerőnek tőnik, de mögötte napjainkig is számos
kutatómunka folyik. Az ültetés és a palántanevelés, a növény
fejlıdésének elsı fázisa nagyon fontos, mert kihat a késıbbiekben a
termés mennyiségére és minıségére is. Jó termést és minıséges árút csak
egészséges, jól fejlett palántából nyerhetünk. Minden termelınek megvan
a saját kis titkos receptje a magültetésre és a palántanevelésre, de azért
vegyük át ezt az anyagot is, lépésrıl-lépésre haladva. Közben nézzük
meg, mit mondanak a kísérletezı kedvő kutatók? A magok többsége
tartalmaz annyi tápanyagot, hogy a csírázás fázisában nincs szükségünk
tápoldatra. A csírázás folyamata magoktól függıen 3 – 30, de egyes
magoknál ettıl több is lehet. A táblázatból láthatjuk a különbözı magok
csírázási idejét napokban.
Növény Csírázás
Paprika 10 – 14
Paradicsom 3 – 6
Uborka 3 – 5
Saláta 4 – 8
Spenót 6 – 12
Retek 2 – 5
Sárgarépa 6 – 10
Bab 3 – 8
Nagybani palántanevelésnél fontos tényezı, hogy a mag hány nap alatt csírázik és ezt
lehet-e gyorsítani? Külföldi kísérletek bizonyították, hogy a magok elızetes kezelés
után jóval gyorsabban csíráznak és fejlıdésük a késıbbiekben is erıteljesebb. Az
elızetes kezelések között megemlíthetjük a nedvesség a mágneses és az 65
elektrosztatikus tér alkalmazását. Ez utóbbival Oroszországban foglalkoznak
komolyan pozitív eredményekkel.
Az ültetés elıtti nedves kezelésnek számos változatával kísérleteztek
fıleg amerikai kutatók. A legegyszerőbb módszer szerint langyos vízben
áztatták a magokat. Egy kis edény is alkalmas erre a célra , melyben a
magokhoz annyi vizet öntünk, hogy éppen ellepje azokat. Rövid áztatás is
elegendı, fél órától 1-2 óráig. Letakarva az edényt 25 fok feletti
hımérsékleten nedves 90 % feletti relatív nedvességtartalmú levegı
jelenlétében is elvégezhetı az áztatás mővelete. Ez házilag is
alkalmazható. A másik módszer az ozmózis nyomás elvén mőködik. A
magokat oxigénnel dúsított folyadékba tesszük rövid idıre. A folyadék
desztillált víz, melyhez különbözı adalék anyagokat adtak a kutatók.
Ezek a mannitol, polietilénglikol, vagy kis töménységben kálium klorid is
használható. Házilag nem kivitelezhetı. A harmadik kísérlet már nagyon
közel áll a hidrokultúrás termesztéshez. Különbözı jó higroszkopikus
tulajdonsággal rendelkezı anyagokat használtak a kutatók. Ezek közül
meg kell említeni a vermikulitot és a perlitet, valamint a különbözı
mőanyag polimer származékokat. Jól beáztatott közegben kell elültetni a
magot és biztosítani a megfelelı hımérsékletet. Ez valamivel lassúbb
csírázási folyamatot eredményezett. Saláta magvak nedves kezelésének
hatását láthatjuk a képen és grafikonon is. Három nap után már látható a
különbség. A grafikonon az 50 %-os csírázást már 20 óra utıán elérték a
kezelt magvak, míg a normál magvak ezt az arányt több mint 50 óra után
érték el. Ebbıl is látszik, hogy érdemes figyelni a tudományos kísérletek
eredményeire és amit lehetséges, azt fel kell használni.
Rövid idıre térjünk vissza a mi valós világunkba és nézzük meg, milyen
közegbe és szaporító ládákban , tálcákban ültethetünk? Mőanyag, vagy
sztiropor tálcák közül választhatunk. A müanyag törékenyebb, a sztiropor
tálca könnyebb és ideális az úsztatós, hidrokultúrás palántanevelésre.
A felhasználható közegek között is nagy a választék. Fontos a megfelelı
közeg kiválasztása a jó minıségő és egészséges palántaneveléshez.
Általánosan használatosak a különbözı tızegek, vermikulit, perlit és a
legrosszabb esetben a virágföld. A termelık keverékeket használnak saját
jól bevált receptjeik szerint. Ha mőködik valami, nem kell bántani, de ha
elégedetlenek vagyunk az eredménnyel, próbálkozzunk mással. A
túlzottan savanyú vagy erısen tızeges, esetleg lúgos talajok ( közegek )
kedvezıtlenül hatnak a csírázásra. Ezért az üzletekben kapható általános
virágföldek többségükben alkalmatlanok palántanevelésre. Kis
mennyiségő palánta nevelésére a perlites palántaföldek vagy a „B”
kategóriás virágföldek 10 –15 % homokkal kiegészítve használhatók.
Nem túl savas ( pH 5 – 6) tızeget is keverhetünk perlittel 1:1 arányban. A
palántanevelı (nem a csírázató) közegben érdemes kis mennyiségő
foszfor tartalmú mőtrágyát keverni, mert ez a késıbbiekben 66
megakadályozhatja a palánták megnyúlását. A palántanevelés
idıszakában nitrogén tartalmú mőtrágyát ne használjunk. A perlit és
vermikulit keveréke ideális közeg a palántanevelésre és a csíráztatásra is.
A megfelelı mérető kızetgyapot kockák is alkalmasak lehetnek hosszabb
vegetációjú növények palántanevelésére. Az áruk miatt salátanevelésre
nem kifizetı kızetgyapot kockát használni. A szaporító ládákat
megtöltjük a választott közeggel. Jól átnedvesítjük kevés foszforsavval
pH 6.5 –re beállított vízzel és kezdhetjük az ültetést. Az ültetı közeg
közepében 1 cm mély lyukat nyomunk ceruzával, vagy erre a célra
faragott fadarabkával. Magvetés után a lyukra gyengéden ráhúzzuk a
közeget és a ládákat elhelyezzük a csírázató helyiségbe, vagy főtött
fóliasátorba. A kezdeti idıszakban magas levegı nedvességtartalomra
van szükségünk és ha ezt nem tudjuk biztosítani, le kell takarni a
szaporító ládákat nedves ruhával. Ajánlatos a 90 % relatív
nedvességtartalom a csírázás idıszakában. A hımérséklet is fontos
tényezı, ezért annak biztosításáról is gondoskodni kell. Példának nézzük
meg a táblázatot paprika és paradicsom palánta hımérséklet igényérıl.
Paprika :
Csírázáskor 28-30 °C
Szikleveles korban nappal 18-20 °C
éjjel 17-18 °C
lombleveles korban nappal, napos ido esetén 22-25 °C
borús ido esetén 20-22 °C
éjjel, napos idõt követõen 18-22 °C
borús idõt követõen 16-18 °C
Paradicsom :
Csírázáskor 25-28 °C
Szikleveles korban nappal 18-20 °C
éjjel 16-18 °C
lombleveles korban nappal, napos idõ esetén 20-24 °C
borús idõ esetén 18-20 °C
éjjel, napos idõt követõen 16-18 °C
borús idõt követõen 15-17 °C
Amennyire lehet rendszeresen szellõztessünk, és lehetõleg tartsuk be a
meleg talp (gyökérzet), hideg fej (levelek) alapelvet. Ezzel a módszerrel
szebben fejlõdnek (nem nyúlnak) a növényeink. Úsztatós rendszernél a
tápoldat melegítését is meg kell oldani. A magvak általában tartalmaznak 67
elegendı tápanyagot a csírázáshoz. Tápoldatra nincs szükségünk. Ha
nagybani palántanevelést szeretnénk, akkor a sztiropor szaporítóláda az
ideális megoldás, melyet a késöbbiek folyamán egy medencében a
tápoldatra helyezve úsztatós rendszerünk lesz. Errıl az úszatós
rendszerrıl és palántáknak megfelelı tápoldat receptrıl lesz szó a
következı számban.
Hidrokultúrás növénytermesztés A-tól Z-ig (22)
Palántanevelés
A növény fejlıdésének egy nagyon fontos fázisáról van szó. Erıs
palántából a késıbbiekben egészséges és ellenálló növény fejlıdik. Ezért
fontos a növényeink csecsemıkorában mindent megadni a tökéletes
fejlıdéshez. Az ideális feltételek között szerepel a hımérséklet, a levegı
nedvességtartalma és a tápanyag. Felülrıl öntözni a palántákat nem
ajánlatos, mert a különbözı gombabetegségek a fiatal és zsenge leveleken
életre kelnek, amint a számukra megfelelı feltételt biztosítottuk. Marad
az alulról történı öntözés, vagy tápoldat biztosítás. Évrıl évre
mindjobban terjed a hidrokultúrás palántanevelés a Vajdaságban is. A
palántanevelésnél felhasznált tudást és a szerkezeti megoldást késıbb
termesztésre is alkalmazhatjuk.. Különbözı megoldások léteznek a
termelık anyagkészletétıl és leleményességétıl függıen. Néhány ötlettel
szolgálunk, melyet azután bárki tovább tud fejleszteni saját anyagkészlete
és helyigénye szerint.
Ha könnyő anyagból készült sztiropor tálcába ültettük a magot,
készíthetünk úsztatós rendszert, vagy maradunk az idınkénti árasztásos
megoldásnál. Ha lehetıségünk van rá, akkor a palántanevelést asztalon
oldjuk meg. Melegítés szempontjából elınyösebb, ha a hideg földtıl
eltávolodunk. A tápoldatot kevesebb energiával fel tudjuk melegíteni és
nagyon fontos, hogy a gyökerek megfelelı hımérséklető tápoldatban
legyenek. Palántanevelésre az úsztatós berendezés lehet tartósan
megépített, melyet a késıbbiek során termesztésre is fel tudunk használni.
A helyigényünktıl függıen ideiglenes megoldásként is szerkeszthetünk
egy olcsó és egyszerő úsztató rendszert. Kell egy sima felület az alapnak
és erre a célra megfelel a szalonit lap is. Erre ráfektetünk egy 10 cm
széles deszkából összeállított keretet. Méreteit a palántanevelı tálcákhoz
kell igazítani. Soronként legalább két tálca elférjen, hosszában pedig
amennyit az asztal és a tálcák hosszának egész számú szorzata megenged.
Az algaképzıdés megakadályozása érdekében amennyire pontosan
tudunk dolgozni, ne maradjon hézag a tálcák és az oldal deszkák között.
Ott fényt kap a tápoldat és elindul az aktív algaképzıdés. Fóliát 68
helyezünk a keretbe és ezzel kész is a legegyszerőbb úsztató berendezés.
A kész tápoldatot beleöntjük és ráhelyezzük a tálcákat. A tápoldatnak
oxigénre is szüksége van, ezért egymástól két méter távolságban
elhelyezzük az akváriumban is használatos buborékoltatókat. Megoldható
úgy is az oxigénellátás, hogy a tápoldatot kis akvárium pumpával
adagoljuk egy tartályból, az asztal másik végén pedig a szint feletti
felesleges tápoldat kifolyik, vissza a tartályba. Ebbe a tartályba helyezzük
a buborékoltató rudat, melynek hossza legalább 10 cm legyen. Az
akvárium pumpák óránként több száz liter oldatot képesek megforgatni és
ez elegendı a növények ellátása szempontjából. A tápoldat melegítése
megoldható hıfokszabályzós akvárium melegítıvel, vagy kígyócsöves
hıcserélıvel. Az árasztásos módszernél naponta kétszer feltöltjük a
rendszert tápoldattal, melyet utána lassú elfolyással visszaengedünk a
tartályba. A palánták közege 8-10 órára elegendı tápoldatot képes
felszívni és ez elegendı a növények számára. Ennél a módszernél a
gyökérzóna hımérsékletének a biztosítása nehezebb. A palánta közege a
levegıtıl vehet át hıenergiát és a felmelegítés sokkal nehezebb. A
klasszikus mőanyag tálcák nehezen úsznak a tápoldaton és az idınkénti
árasztás a jobb megoldás. A magvetés és a palántanevelés a rövid
nappalos idıszakban történik (januártól márciusig) és ezért
pótmegvilágításról is gondoskodni kell. Nagyobb területeken a
kertészetben elterjedt nagy teljesítményő sárga színnel világító nátrium
égıket használnak. Kisebb palántanevelıben megfelel a speciálisan
növények számára kifejlesztett kék, vagy sárga színnel világító égı.
Teljesítményük 60 – 100 W. Kertészeti célra halogén lámpák is
beszerezhetık, de kis fogyasztású fénycsövek is kaphatók. Vásárláskor
meg kell gyızıdnünk, kertészeti célra alkalmasak-e és milyen
hullámhossz tartományban mőködnek? Különbözı színkép tartományban
sugárzó égıkkel kísérletezve, újabban a vörös szín növekedést serkentı
hatását mutatták ki. Saláta és a leveles zöldségek szeretik a vörös színt.
Az amerikai őrkutatási tervek keretein belül folynak kísérletek, mert
hosszabb őrutazás során meg kell oldani az őrhajók növényekkel való
ellátását is. Ezt kizárólag hidrokultúrás módszerrel lehet megoldani.
Nagyteljesítményő vörös és kék LED diódákkal világították meg a
palántákat és növekedésük folyamatos volt. Ilyen LED elemek már
kaphatók a nagyobb elektronikai szaküzletekben. Elınyük, hogy 90 %-al
kevesebb áramot fogyasztanak, nem melegszenek, nincs szükség nehéz
tartó szerkezetre és reflektorokra. A LED elemek felhasználása a
kertészetben elınyeinek köszönhetıen terjedıben van. A
palántanevelésre hasznos lehet és érdemes figyelni a technika fejlıdésére
, mert az energia drága és a klasszikus lámpák emésztik a villanyáramot.. 69
A palántanevelés általában két fázisban történik. A tálcákban kevés
közegben nevelkednek és ez a késıbbi fázisban már nem elegendı. A
palántákat nagyobb csészékbe kell átültetni és ezzel biztosítani lehet a
gyökerek további erısödését. Az átütetett de még elég gyenge palántákat
asztalon árasztásos módszerrel tudjuk táplálni egészen a kiültetésig.
Továbbra is a hidrokultúrás termesztésben gondolkodunk, ezért a
csészékben való átültetéskor is fontos a megfelelı közeg kiválasztása.
Virágföld, humusz és kerti föld nem megfelelı. Nálunk is kapható és
alkalmazható közegek közül elég nagy a választék. Ezek a kertészeti
perlit, vermikulit, kókuszrost, kızetgyapot kocka, égetett agyagkavics és
a tızeg-perlit keveréke.
A tápoldat összetétele a palántanevelés idıszakában növénytıl függıen
különbözhet. Ha nagybani palántanevelı rendszerünk van ,
nélkülözhetetlen a pontos tápoldat összetétel. Kisebb házi , vagy hobbi
célra nevelt palánták esetében használhatunk magas foszfor és mikroelem
tartalmú kevert mőtrágyákat is. A vízben feloldott mőtrágyák pH értéke
általában 7 alatt a gyengén savas tartományba esik, de errıl gyızıdjünk
meg mőszeres méréssel is. Az ideális érték 6 – 6.5 pH. Az EC érték sem
lehet 1.5 –tıl magasabb, mert ez károsíthatja a palánták fejlıdését. A
táblázat a „Nutron 2000+” tápoldat számító program adatai alapján
készült. Láthatjuk az egyes alkotóelemek különbséget növénytıl
függıen. Az értékek ppm-ben (mg/liter) vannak megadva.
Elemek Paradicsom paprika uborka dinnye saláta
N 370 270 280 220 140
P 80 50 55 65 30
K 270 200 200 190 60
Mg 64 40 35 71 22
Ca 280 210 230 174 150
S 103 64 55 114 35
A tápoldat összeállításnál a víz pH és EC értékét is figyelembe kell venni.
Ha víz EC értéke 1.0 mS –tıl magasabb, nem alkalmas palántanevelı
tápoldat készítésére. Ha lehetıségünk van, szőrt esıvizet használjunk,
vagy iónmentes lágyított vizet. A táblázatban megadott értékek ionmentes
vízre vonatkoznak. Amennyiben nincs megfelelı alacsony EC értékő
vizünk, ajánlatos a megadott értékeket arányosan csökkenteni, akár felére
is. Az egyes elemek egymás közötti aránya fontos, ezt nem szabad
megváltoztatni. A tápoldat az elızıkben már tanult számítási módszer
alapján összeállítható a boltokban beszerezhetı vízben oldható
mőtrágyákból. 70
A pontos tápoldatozás nélkülözhetetlen a hidropóniás termesztésben.
Néhány tápoldat recept azok számára, akik alapmőtrágyák segítségével
szeretnék összeállítani a tápoldatot. A mikroelemeket 300-szoros
töménységben ajánlatos összeállítani és abból 3.33 liter szükség 1000
liter tápoldathoz. Ez a recept általánosan felhasználható a növények
többségére.
Mikroelem
Gr/100
liter Ppm
Bórsav 51.0 B – 0.3
Mangan-szulfát 96.0 Mn – 0.8
Réz-szulfát 8.40 Cu – 0.07
Cink-szulfát 13.50 Zn – 0.1
Na-molibdenát 3.90 Mo – 0.03
Vas-kelát 900.00 Fe – 3.0
Kobalt-nitrát 6.00 Co – 0.01
K-Na-szilikát 4.00 Si – 0.01
300-szoros higgitásban használni
3.33 liter kell 1000 liter tápoldathoz
A tápanyagok grammban 1000 liter tápoldathoz szükséges mennyiséget
jelentik. Három növekedési fázisra vannak megadva az összetételek. A
palánta, vegetatív – növekedési szakaszra és az érési, vagy a virágoknál a
virágzási fázisra.
Tápanagok palánta vegetativ érés
Kálium-nitrát 285 513 405
Magnézium-szulfát 348 354 414
Monokáliumfoszfát
162 210 280
Kalcium-nitrát 1030 708 260
PH 5.9 5.9 5.9
EC mS/cm 1.8-2.0 2.0-2.4 2.4-3.0
Paradicsom tápoldat összetétele 71
Tápanagok palánta vegetativ érés
Kálium-nitrát 263 484 773
Magnézium-szulfát 268 262 309
Monokáliumfoszfát
184 242 326
Kalcium-nitrát 1080 780 335
PH 6.0 5.9 5.9
EC mS/cm 1.6-1.8 1.8-2.0 2.0-2.4
Uborka tápoldat összetétele
Tápanagok Palánta vegetativ érés
Kálium-nitrát 295 528 835
Magnézium-szulfát 304 312 368
Monokáliumfoszfát
158 205 275
Kalcium-nitrát 1040 720 257
PH 6.0 5.9 5.9
EC mS/cm 1.6-1.8 1.8-2.0 2.0-2.2
Paprika tápoldat összetétele
Tápanagok palánta vegetativ virágzás
Kálium-nitrát 45
Magnézium-szulfát 550 588 705
Monokáliumfoszfát
266 362 500
Kalcium-nitrát 1190 1110 900
PH 6.0 5.9 5.8
EC mS/cm 1.6-2.0 2.0-2.2 2.2-2.6
Rózsa tápoldat összetétele
Tápanagok palánta vegetativ virágzás
Kálium-nitrát 320 560 888
Magnézium-szulfát 287 300 355
Monokáliumfoszfát
88 116 156
Kalcium-nitrát 1070 740 300
PH 6.0 5.9 5.8
EC mS/cm 1.6-2.0 2.0-2.2 2.2-2.4
Gerbera tápoldat összetétele
Szerkesztette: Gilvázi István www.hidroperlit.vacau.com

Aki nincs elhülyítve az még tud gondolkodni !!!!, jó egészséget

Tibi Bá !!!! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése