2018. december 14., péntek

Tudományos percek II.






Tudományos percek II.



Lenyűgöző öko-város épül Kínában



Maga az öko-épület már nem újdonság. A konstrukció lényege, hogy jótékony hatást gyakoroljon környezetére vagy legalább is ne károsítsa azt és erőforrás-hatékony legyen.
A „zöld épületek” elképzelés mögött végül is az áll, hogy az általuk felhasznált energia fenntartható forrásokból, például nap-, vagy szélenergiából származzon, minimális hatást gyakoroljanak környezetükre, víz-, és hulladék újrahasznosításuk a lehető leghatékonyabb legyen, építésük során ne használjanak mérgező anyagokat, ólommentes festék és favédő szereket alkalmazzanak, fenntartható erdőgazdálkodásból származó helyben termelt és kitermelt faanyagból épüljön, és így tovább.
Az “Öko-város” azonban új koncepció. Ehhez egy öko-épület továbbgondolása segítséget nyújthat, de valójában adódnak különbségek, itt már városi szinten, nagyobb léptékekben kell gondolkodni.
Ez az, amin Kínában, a Pekingtől 150 km-re fekvő Tianjin-ban, a Surbana Városfejlesztési Csoport jelenleg dolgozik, egy új 30 km2-en elterülő öko-város alapjait fektetik le. A tervek szerint 2020-ra elkészülnek a 350.000 lakást magukba foglaló lakótelepek.
Az egész városmodell környezetbarát lesz. A projekt technológiai újdonságok sorát vezeti majd be: szél-, napenergia termelés, megoldott lesz a fenntartható vízellátás, a szennyvízkezelés, és a hulladék-újrafeldolgozás.
Az autóhasználat csökkentését úgy igyekeznek megoldani, hogy a tevékenységeket három helyre összpontosítják, az embereket pedig gyaloglásra, kerékpározásra, és a tömegközlekedési eszközök használatára ösztönzik. Az autók egyébként vízmeghajtással vagy elektromossággal működnek majd, ami csökkenti a zajt, és javítja a levegőminőséget.
Az emberek gyalog vihetik majd a gyerekeket iskolába, onnan pedig munkahelyük felé vehetik az irányt. Könnyedén találkozhatnak és ebédelhetnek üzletfeleikkel és barátaikkal is, élvezve a rengeteg zöldfelületet. Az itt lakók emellett sokkal körültekintőbben avatkoznak majd be környezetükbe: szélerőművekből kapják az elektromos áramot, és nyomon követhetik víz- és energia-felhasználásukat is.
Forrás: designrulz.com és hvg
Fordította: Vígh Attila


Noé bárkája hamarosan útra kész


Bár még csak a tervezőasztalon létezik, illetve ringatózik az önfenntartó vízi ökohotel, megálmodói szerint akár életek ezreit mentheti meg a nem túl távoli jövőben. Szél-, nap- és termikus energia – mindent felhasznál majd a túlélésért a lubickoló üveggömböc.
Sokan sokféleképpen vetették már papírra vagy álmodták vászonra, hogy élünk majd a jövőben. A legújabb fantazmagória egy „Bárka” névre keresztelt úszó szálloda, az orosz Remistudio által tervezett Ark Hotel. Az építményt úgy tervezték, hogy ellenálljon az emelkedő vízszint okozta árvizeknek, és menedéket nyújtson vendégeinek mindenféle szökőár és egyéb természeti katasztrófák ellen. A díjnyertes építészek egy olyan modern kori bárkát álmodtak meg, ami kibírja akár a földrengések okozta lökéshullámokat is. A kagyló alakú behemót küllemre pont úgy fest, mintha Noé bárkáját keresztezték volna egy ’70-es évekbeli sci-fi film egy díszletével.
A szálloda energiafelhasználását öko-energiaforrások fedezik. Felületén napelemek találhatók, a vízből termikus energiát nyer, a szél energiáját pedig elektromos energiává alakítja. A fedélzetén kialakított ökoszisztéma biztosítja a friss, tiszta levegőt, az élethez elengedhetetlen édes vízforrást és az élelem egy részét is.
A mesterségesen létrehozott bioszféra célja tehát, hogy biztonságos, zárt menedéket nyújtson egy lehetséges katasztrófa esetén. Nem kérdés azonban, hogy erre a bárkára nem akárki szökkenhet majd fel, hanem borsos áron foglalhatók rá jegyek.
Forrás: nlcafe.hu


Zöld gyűrűket épít a holland iroda Szöulban



A holland MVRDV iroda tervezheti a koreai Gwanggyo új városközpontját Szöul déli részén. A terveken szereplő gyűrűs épületek több mint hetvenezer lakónak biztosítják majd a mindennapi élethez szükséges feltételeket, kulturális, oktatási negyedek, irodaházak és kereskedelmi központok épülnek majd.
A különböző méretű épületek eltérő funkciókat szolgálnak, de mindegyik köré zöld teraszokat alakítanak ki. A homlokzat köré telepített növényzetnek fontos szerepe van a megfelelő klíma kialakításában, az energia és víz felhasználás csökkentésében. Az egyes tornyokat összekötő átriumok alatt pedig boltok, szórakozóhelyek, éttermek és múzeumok kapnak helyet.
A projekt előkészítési munkálatai 2011-re befejeződnek és megkezdődhetnek a kivitelezési munkálatok.gyedek,
Forrás :
zöldebb.hg.hu
inhabitat.com



Water-Scraper” (vízkarcoló)



A XII. Építészeti Biennálé Velencében
Amikor jó néhány éve kitalálták, hogy a művészeti és építészeti biennálék évente váltsák egymást, a szervezők nem gondoltak arra, hogy a két kiállításfajta ennyire közelíteni fog egymáshoz. Ha valaki az augusztus végén nyílt kiállítást anélkül kezdi el nézni, hogy tudná, melyik is az idei, nehezen tudja eldönteni, hogy az építészet vagy a művészet újdonságait szemléli-e.
A kiállítás kurátora első alkalommal nő, a világhírű japán építész, Kazuyo Sejima. Az általa kitalált szlogen ebben az évben : „People meet in architecture” (Az emberek találkozása az építészetben). A biennálé november 21-ig látogatható.
Szöveg: Konkoly-Thege György
Water-Scraper
A malajziai kiállításon látható tervek között található egy pályázatra készült tenger alatti lebegő „water-scraper” (vízkarcoló) makettje, amelyet Sarly Adre Bin Sarkum gondolt ki. Nem mondom, hogy szívesen élnék egy ilyenben, de mint a fantázia szüleménye zseniális: szél-, víz- , bio- és napenergiával oldanák meg az energiaellátást; az élelmet is a víz alatti épületben termelnék meg és természetesen (azt mondják) megoldották azt is, hogy az építmény mindig függőlegesen álljon. A „vízkarcoló” tetejére, a vízfelszín fölött egy kisebb erdőt, legelőket és növénytermesztést terveztek.
Forrás: kepmas.hu 2010/11.



Kész a világrekorder zöld épület a kínai Napvárosban



A világ legnagyobb napenergiával működő épületét avatták fel a világ legnagyobb levegőszennyezőjének tartott Kína Töcsou (Dézhou) nevű városában. Arrafelé a lakosság mintegy ötöde a napenergia-iparban dolgozik, és a legtöbben napkollektorral állítják elő a lakásuk melegvizét.
Új ipari forradalom készül
Kína egyfelől vezeti a világ legádázabb légszennyezőinek listáját, másfelől viszont a megújuló energiaforrások kutatás-fejlesztésében is az élvonalban jár – ha nem világelső. Tény, hogy az ország egyelőre összes energiaszükségletének mintegy 70%-át fosszilis forrásokból, főleg szenet égető hőerőművekkel fedezi, ezzel párhuzamosan viszont a megújuló energia frontján is jelentős fejlesztéseket tudhat magáénak. Lassan, de biztosan a szél- és napenergia veszi át Kínában a legfontosabb energiaforrás szerepét.
A folyamatosan növekvő populáció egyre nagyobb nyomást gyakorol a kínai kormányra, hogy támogassa az alternatív energiamegoldások kutatását. Az, hogy az ország igen szegény természeti erőforrásokban, miközben energiaigénye folyamatosan nő, új, a tiszta energia terén zajló ipari forradalom lehetőségét tartogatja Kínában.
Ezt szimbolizálja az is, hogy mostantól itt található a világ eddigi legnagyobb méretű, napenergiával működtetett és innovatív zöld technológiákat hasznosító épülete is. Az irodaház Északnyugat-Kínában, Töcsou (Dézhou) városában, Sangtung (Shangdong) tartományban épült fel. Területe összesen 75 ezer négyzetméter.
Az épületben kiállítási központok, tudományos kutatóintézetek, konferencia- és oktatótermek, egy fenntartható elven működő hotel és egy szórakoztatópark is helyet kapott. Az irodaház a Nap és Hold Oltára nevet kapta, és szerkezetében megtalálhatók a napot, illetve a holdat jelentő kínai karakterek is. Belső terei fehérsége a tiszta energiát szimbolizálja, külsejét pedig egy 5 ezer négyzetméter alapterületű napelemsor borítja.Úttörő technológiák a Nap és Hold Oltárában
A napelemeken kívül egyéb innovatív zöld technológiákat is beszereltek az épületegyüttesbe. A tartószerkezet mindössze 1%-ban tartalmaz acélt, rendkívül fejlett tető- és falszigetelése következtében pedig az épület 30 százalékkal kevesebb energiát emészt fel, mint amennyit a nemzeti energiatakarékossági szabvány előírna. Az épület összes energiaszükségletének mintegy 95 százalékát alternatív energiaforrásokból fedezik.
Az épület megálmodói úttörő módon hasznosítják a napenergiát és az energiatakarékos technológiákat, beleértve számos olyan újítást, amely óriási mértékben lendítheti előre a napenergia tömeges alkalmazását. A napelemes irodaházat az ISCI (International Solar Cities Initiative) soron következő, 4. kongresszusának fő helyszíneként mutatják majd be a világnak idén szeptemberben. A konferencia szervezői szerint pusztán azzal, hogy ezt az épületet választották helyszínül, az esemény teljes energiafogyasztásának 82%-át spórolják majd meg.
Napvárosban minden ötödik ember a napenergia-iparban dolgozik
Nem véletlen, hogy a napenergia felhasználhatóságát kutató szakemberek nemzetközi szervezete, az ISCI ezt a várost választotta nemzetközi találkozójának helyszínéül (az intézményt 2003-ban alakították meg). Töcsout nyugodtan el lehet nevezni napvárosnak, hiszen az itt élő öt és fél millió ember közül a legtöbben a napenergiával működő meleg vizes rendszert választották otthonaikhoz, továbbá a város majdnem minden háztetőjén található napelem.
A fogyasztók számára ez persze nem csak környezettudatos, sokkal inkább gazdasági döntés. A napkollektorokkal fűtött meleg vizes rendszer alapmodellje mindössze nagyjából 1500 jüanba, azaz valamivel több, mint 42 ezer forintba kerül, és legkésőbb öt és fél éven belül megtérül az ára.
A városban egyébként is rendkívüli módon elterjedt a napenergia-hasznosítás: az utcák éjszakai megvilágításától kezdve a turistáknak szánt városnéző járgányokig szinte mindent napenergiával működtetnek. A Greenpeace statisztikái szerint 2007-ben mintegy 800 ezer töcsoui lakos dolgozott a napelemiparban, számításaik szerint ez a szám 2020-ra valószínűleg már majdnem kétszeresére, nagyjából másfél millió főre emelkedik.
Forrás: origo.hu


Trópusi örökzöld ihlette felhőkarcoló



Meghökkentő tervvel állt elő a Team Chimera: trópusi növény mintájára tervezett felhőkarcolót London számára. Az ötlet egy önellátó városrész tervezésekor született
A neves építészeket felvonultató csapat a természetre hagyatkozott a formaterv kialakításánál. A spirálisan csavarodó felhőkarcoló a mangrove nevű trópusi örökzöldet mintázza, míg az épület alja az erre a fára jellemző, vízszint felett elhelyezkedő gyökérzetet imitálja.
Az épület struktúrája a növény fillotaxisát (levélállás) utánozza: a levelek mintájára tervezett lakóhelységek a növényre jellemző ágazaton ülnek, melyek a fény irányába mozdulva optimalizálják többek között a fűtést és a fénybeeresztést.
Forrás: tisztajovo.hu


Tervek a jövő városairól 5.rész: A Vénusz Projekt



A Venus Project nem is egy városterv, sokkal inkább egy szociális átalakulás. Célja az, hogy az emberek a profitorientáltság helyett a “zöld”, következetes gondolkodásmódot helyezzék előtérbe. Nemcsak városokra, de energiaellátásra, űrállomásokra, közlekedésre is vannak koncepcióik. Ők úgy vélik, hogy a jelenlegi metropolisok fejlesztgetése helyett sokkal jövedelmezőbb lenne teljesen új, megújuló energiát használó városokat építeni.
Vizi városok
A honlapjukon részletesen is kifejtik, hogy akár egy várost hogyan alakítanának ki. Kész ötleteik vannak a jövőt illetően, s azt kell mondjam, hogy ha csak töredékét sikerül véghez vinniük, a világ már akkor is egy sokkal jobb hely lesz.
Városok másképp
Aki többet szeretne tudni erről a projektről: The Venus Project


Vízalatti város szárazon avagy a negatív sziget



Bulgáriában hamarosan ismét besüthet a nap egy vízalatti város házainak ablakain. A várost Seuthopolisnak hívják és körülbelül időszámításunk előtti 4. századra datálják az alapkőletételt. A város romjaira viszont csak egy 1948-as gátépítés alkalmával bukkantak rá, majd 1954-ben ismét víz alá került, 20 méter mélyre, a Koprinka tó fenekére.
Idén jött az ötlet, hogy milyen jó lenne kiemelni a várost a vízből és a projekt megvalósítására már befektetőket is találtak. Az egyedi és meglepő ötlet a Tilev építészirodától származik, amelyet a helyi hatóságok is támogatnak. A kiemelés alatt azért ne búvárokat képzeljünk el kezükben téglákkal. A merész elképzelés szerint az elsüllyedt város köré, a tó közepére, egy 420 méter átmérőjű töltést építenének, így a tó fenekén fekvő ősi település ismét a szabad ég alá kerülne.
Az egyelőre csak tervezőasztalon lévő projektet nagy nemzetközi érdeklődés kíséri. A mélyföld és gátépítés témában talán legnagyobb tapasztalattal rendelkező hollandok is bejelentkeztek a nem kis kihívást jelentő feladat megvalósítására.

Mivel a gát-gyűrű relatív magas (20-22m) így hatalmas nyomásnak kell ellenállnia. A tervezők csekély, de állandó vízbeszivárgással számolnak, melyet szélenergiával működtetett szivattyúkkal pumpálnak majd folyamatosan kifelé. Nem hangzik túl biztatóan, ezek után egyik házban sem lenne nyugodt álmom, nem mintha azokat szállásoknak tervezték volna, hiszen a városba eleinte majd nem is lehet lemenni, csak a gyűrűn lévő sétányon bringázni, fagyizni és fentről lenézni a falura.
A “körgyűrű” a partról csak hajóval, csónakkal közelíthető meg. A látogatók a partról vagy a városhoz közeledve, abból
semmit sem látnak, csak kikötés után tárul szemük elé az ősi város látképe, 20 méterrel a vízszint alatt.
Projekt elsősorban nem az ásatásokról vagy a falu megmentéséről szól, hanem a csodalyukról a tóban, a mózesi vízválasztás fegyvertényéről, mely a befektetők reményei szerint egy rendkívül vonzó és felkapott turistalátványossággá fejlődhet ki.
Forrás: pto.hu


Ökováros épül a semmi közepén



Az Arab Emirátusokban hétfőn hivatalosan megkezdődött a világ eddigi legnagyobb környezetvédelmi beruházása. A főváros árnyékában nyolc év leforgása alatt egy megújuló energiával működtetett és gépjárműmentes várost alakítanak ki. A környezetvédők szerint azonban mindez látszatintézkedés egy olyan országban, amely vezeti az egy főre jutó szennyezőanyag-kibocsátást – írja a The New York Times.
Az Arab Emirátusokban a héten megkezdődött a világ első, teljes egészében környezetbarát települése, Mászdár építése. A The New York Times szerint város a jövő energiatakarékos és szennyezőanyag-mentes közösségeinek is mintájául szolgálhat.
A közel hat négyzetkilométeren elterülő, napenergia felhasználásával üzemeltetett város közel 50 ezer lakónak, valamint 1500 irodaépületnek és üzletnek adhat otthont. A tervek szerint a városban egyáltalán nem lesz gépkocsiforgalom, a lakók mindenhová mágneses technológiával működő mozgójárdákon közlekednek – írja a The New York Times. A gigavállalkozás 22 milliárd dollárba (4070 milliárd forintba) kerül, és előreláthatólag nyolc év alatt készül el.
Mászdár az emirátusok fővárosa, Abu-Dabi közvetlen közelében, a sivatag közepén, a Perzsa-öböl partján épül. A beruházáshoz 70 ezer munkásra van szükség. A város építészeti stílusát a Perzsa-öbölben megszokott formák jellemzik majd, az épületek pedig a lehető legkevesebb energia felhasználásával működnek. A BBC szerint a város légkondicionálását erre a célra kialakított szélkerekekkel oldják meg. A vízigényt egy napelemekkel működtetett, a tengervíz sómentesítését végző finomító látja el. A brit lap szerint az ökovárosnak negyed annyi energiára és 60 százalékkal kevesebb vízre lesz szüksége, mint egy hagyományos városnak.
Környezetbarát fordulat
Az Arab Emirátusok, amely jelenleg első helyen áll a világon az egy főre jutó szennyezőanyag-kibocsátásban, az elkövetkezendő öt évben Mászdár építése mellett további 15 milliárd dollárt (2775 milliárd forintot) fordít környezetbarát energiahordozók kutatására és fejlesztésére – írja a BBC. Abu-Dabiban felépítik többek között a világ legnagyobb, hidrogéntechnológiával működő erőművét. A fejlesztések kivitelezését – a külön erre a célra létrehozott – “Mászdár Kezdeményezés” nevű cég irányítja, amelynek feladata lesz a megújuló energiák meghonosítása és reklámozása is. Az Emirátusokban remélik, hogy a most elindított kampányukhoz többen is csatlakoznak.
Támogatunk minden, a szennyezőanyag-kibocsátást csökkentő kezdeményezést” – mondta Mászdár polgármestere, Szultán al-Dzsáber, aki szerint az építkezéshez szükséges pénz már megvan. A város arculatát a Foster + Partners nevű brit cég készítette el, amely az energiatakarékos építészeti megoldásokat is szállítja – írja a The New York Times. A település a klasszikus négyzethálós városépítészeti megoldásokat követi, és alig lesz kisebb az olaszországi Velence történeti belvárosánál. Az utcákat olyan – a fotoszintézis elvén működő – napelem-panelek borítják, amelyek az árnyékolás mellett az energiaellátásban is fontos szerepet kapnak.
A tervet környezetvédő szervezetek látszatintézkedésnek vélik, és azt állítják, csak egy új luxusnegyed épül az Arab Emirátusok fővárosának előterében – írja a BBC. A WWF munkatársai szerint a Mászdár-tervnek semmilyen hatása nem érvényesül majd.
Az eddig létrehozott ökológiai közösségek felemás eredménnyel működtek. Az Egyesült Államokban, a nevadai sivatag területén három évtizede megkezdett ökofalu, Arcosanti még mindig nem készült el, és az egyre nagyobb területet elfoglaló Phoenix elővárosává vált. A kínaiak által kezdeményezett és amerikai segítséggel létrehozott környezetbarát vidéki és városi kommunák – amelyek célja energiafelhasználás ésszerűsítése és csökkentése – a jelentések szerint strukturális és szerkezeti nehézséggel küszködnek.
Jean-Paul Jeanrenaud, a WWF “Egy élhető bolygó” elnevezésű programjának vezetője, egy januárban Abu-Dabiban tartott energiaügyi konferencián javasolta, hogy állítsanak fel egy független nemzetközi bizottságot, amely ellenőrizhetné a Mászdár-tervet. “Célunk elsősorban az, hogy a város ne csak tervrajzokon szerepeljen” – mondta.
Forrás: origo.hu


A jövő épületei 4. – Editt Tower



Egy felhőkarcoló, amit trópusi kert vesz körül. Fantasztikus projekt a TR Hamzah & Yeang által Szingapúrban, melyet EDITT Towernek hívnak. Hatalmas, minden emeleten megtalálható kertjeivel szeretnék Szingapúr “zeroculture” negyedében a helyi ökoszisztémát helyreállítani. Teljesen környezetbarát lenne, központi újrahasznosítással, passzív fűtéssel-hűtéssel, napelemekkel.
Forrás: blog.otherside.hu



Az Atkins építésziroda nyerte meg a speciális környezetbe (lásd: legalsó kép) telepítendő szálloda tervezésére kiírt pályázatot. Shanghai mellett, különleges természeti környezetben épül meg a szállodakomplexum, amiben a 400 ágyas szobakínálat mellett lesznek földalatti, akváriumos éttermek, extrém sport központ (bungee jumping, sziklamászás), konferenciaközpont max. 1000 fő számára
A környezettudatosságra utal a zöld tető és a föld hőjén alapuló fűtési rendszer is.
Forrás: blog.otherside.hu


Hol fogunk élni a jövőben?



Az egyre jobban urbanizálódó világban a szaporodó népesség és mezőgazdasági területek méretének csökkenése komoly kihívás elé állítja a döntéshozókat, ha szeretnék elkerülni a világméretű éhínség kialakulását. A megoldást a nagyvárosi környezetbe telepített farmok jelentik, amelyek a hely kihasználása miatt jellemzően felhőkarcolókra emlékeztető, sokszor azonban egészen meghökkentő formájú építmények. A Webecoist által összegyűjtött legjobb tervek között tallóztunk.
Minden bizonnyal a leglátványosabb városi farm a Vincent Callebaut által New York Roosevelt-szigetére tervezett Dragonfly (szitakötő). A szárnyakra emlékeztető struktúra 128 emeletes magasságig tör az égbe, a gyűrűre emlékeztető területeket pedig napelemekkel borították. Az épületben lakások, irodák, laboratóriumok, valamint a lakók által karbantartott farmok találhatóak.
Bár a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) épületének bővítésére a Pritzker-díjas Jean Nouvelt válaszotották ki, az Axis Mundi kishíján beelőzte. Az utóbbi cég által leadott ötlet élő falakat és pop art művek nagyméretű reprodukcióit kombinálta volna. John Beckmann, a cég alapítója szerint nem akartuk elrejteni az efféle toronyházakban rejlő potenciált, inkább azt akartuk kifejezni, hogy milyen változatosak a lehetőségek egy ilyen épület esetében. A Nouvel-terve egyébként ezzel szemben egy letisztult, kortárs épület lett, amely erős kontrasztban áll az Axis Mundi szakembereinek ötletével.
Az észak-karolinai LITTLE építészeti cég koncepciója, az Entangled Bank egy olyan átfogó terv, amely >kombinálja a nehézipari fejlődést a különböző rendszerek művészi integrációjával<. Az épületegyüttes összeköti egy közösség különböző részeit, mint a lakónegyedeket, a szórakozást, a munkát és a turizmust, mindezt egy olyan fenntartható keretben, amelynek élő falai, szélturbinái és saját biogáz üzeme mint a környezetbarát életmódot segítik elő.
Entangled Bank
Míg a fenti Entangled Bank a harmadik helyen végzett a Re:Vision Dallas című pályázaton, a XERO Project nevű pályamű az első helyet szerezte meg. A David Barker + Partners és a Fletcher Studio közös munkája egy központi kérdés köré építve jött létre: >mi lenne, ha Texasban létrehoznának egy olyan háztömböt, amely a fenntarthatóság mintaképe lehet az egész világ számára?< A tervek szerint az épület teljességgel önellátó lenne, amely előállítja saját energiáját, emellett tartalmaz gyümölcsöskerteket, közösségi parkokat, éttermeket, üzlethelyiségeket és lakásokat is. A háztömb környezetében is dominálna a zöld, a XERO Projecthez vezető utakat ugyanis szinte teljesen zöldbe borították a tervezők.
A svéd-amerikai Plantagon cég terveiről korábban már a hvg.hu is beszámolt. A rendszer lényege, hogy a sűrűn lakott városokban is könnyen lessenkülönböző növényeket, zöldségeket, gyümölcsöket termelni tiszta és környezetbarát módon. A helyi termesztésnek köszönhetően jelentősen csökkenthetőek a termények árai is, mivel nincs szükség arra, hogy nagyobb távolságokra szállítsák az élelmiszereket. A tervezett üzleti modellnek köszönhetően a Plantagon teljesen önfenntartó, s eladásaiból képes fedezni építési költségeit. Jelenleg még nincsenek konkrét részletek a projektet illetően, annyi azonban biztosnak tűnik, hogy a termények egy átlátszó gömbben felfelé ívelő csigalépcső mentén helyezkednek el. A tervezők számára az egyik legnagyobb kihívást annak megoldása jelenti, hogy a növények minden esetben egyenletes mennyiségű napfényben részesüljenek. Ehhez figyelembe kell venni elhelyezkedésüket, valamint a Nap állását a különböző évszakokban, télen ugyanis alacsonyabb szögben éri a fény az építményt.
A Jorge Hernandez de la Garza által tervezett felhőkarcolót Mexikóvárosban szeretnék létrehozni. Lényege, hogy modulszerűen, a mindenkori igényeknek megfelelően bővíthető, emellett figyelembe veszi a csillagászati telekárakat, alacsony alapterület mellett ugyanis összetett működésre képes: az egyes modulokban lakrészek, irodának alkalmas helyiségek, városi farmok, víz-visszaforgató rendszerek és napkollektorok gondoskodnak a környezetbarát életmódról.
Eric Ellingsen és Dickson Despommier építész-professzorok által városi környezetbe álmodott piramisfarmok a növények mellett akár halak és baromfi tenyésztését is lehetővé teszi, emellett pedig minimális a hulladék-, és károsanyag-kibocsátása, ezekből ugyanis az épület ellátását kiszolgáló rendszerek termelik az energiát.
Az Aberrant Agriculture nevű tervet egy Scott Johnson nevű építészhallgató készítette, s lényege, hogy az önfenntartó felhőkarcolóban lévő lakásokban, szállodákban és üzletekben megforduló embereket teljes mértékben képes kiszolgálni élelmiszerrel. Összesen 12 féle terményt lehet szüretelni a különböző szinteken a fokhagymától a bogyós gyümölcsökön át a csirkéig, vagy a citrusfélékig. A fennmaradó mennyiséggel pedig a környező város lakosságának élelmiszerellátásáról lehetne hozzájárulni.
A fenntartható épületek ötlete bizonyára kedves a környezetvédők számára, azonban felmerül a kérdés, mi legyen a már meglévő, kevésbé zöld épületekkel, amelyek lebontása óriási költséggel és legalább ennyi hulladékkal járna. A Daekwon Park ötlete egy moduláris rendszer, amellyel a már álló felhőkarcolókat lehetne környezetbaráttá tenni. A messziről koralldarabkákra emlékeztető építőkockákat kívülről lehet a toronyházakra erősíteni, s használatukkal lehetőség nyílik a növénytermesztésre, pihenőövezetek, parkok kialakítására, a szélenergia kiaknázására, és tetszés szerinti egyéb funkciók beépítésére.
A francia Atelier SOA álmodta meg a La Tour Vivante (az élő torony) nevű felhőkarcoló-farmot, amelynek speciális külső borításának segítségével a napfényt előre meghatározott helyekre irányítják, ezáltal biztosítva a növények megfelelő ellátását. A fenntartható torony egyébként emellett hasznosítja a szél energiáját, hasznosítja az esővizet, biogázt termel és lehetővé teszi az élelmiszer-növények nagyvárosi termesztését. > A városi és vidéki életmód különválasztása egyre nagyobb problémákat okoz a földterületek fenntartható kezelése szempontjából< – magyarázták a tervezők. >A Tour Vivante ezért a mezőgazdasági termelést, a lakóhelyeket és a szabadidős tevékenységeket kombinálja egyetlen rendszerben.<
A torontói Sky Farm koncepcióját Gordon Graff dolgozta ki, amikor még a Waterloo University hallgatója volt. A gigantikus építmény 35 000 ember ennivalójáról képes gondoskodni évente. Bár ez nem elég a kanadai nagyváros belvárosi lakosságának ellátására, kezdetnek nem rossz. Az 59 emeletes épület energiaellátásának felét növényi hulladékból termelt metánnal fedeznék. Az úgynevezett hidroponikus termesztésű zöldségekhez pedig az Ontario-tó vizét használnák.
Bár dubaji Almeisan Tower egyelőre csak a tervezőasztalon létezik, kiválóan ábrázolja a jövő építészeti lehetőségeit. Az építményt Robert Ferry álmodta meg egy pályázaton, amely a Za’abeel Parkban építendő, szimbólumként is megjelenő magas épületre vonatkozott. A felső, teraszhoz hasonló részen óriási napkollektorokat helyeznének el, amelyeket a torony csúcsán látható tükörrendszer látna el napfénnyel, az épület így gondoskodna saját energiaellátásáról.
Forrás: HVG.hu


Forgó öko-felhőkarcoló épül Dubaiban





Az alakját dinamikusan változtatni képes felhőkarcoló a tervezők szerint rendkívül környezettakarékos lesz, mert a Nap és a szél erejét hasznosítva több energiát termel, mint amennyit felhasznál. A 2008-ban elkészülő épület tervezésének és kivitelezésének részleteit a közelmúltban mutatták be a nagyközönségnek.
Az első öko-felhőkarcoló egy új építészeti irányzathoz, az úgynevezett dinamikus építészethez tartozik, melyet egy izraeli-firenzei építész, David Fisher neve fémjelez. A 68 szintes épület 313 méter magas lesz, és lakások mellett irodáknak, egy hatcsillagos hotelnek, valamint öt luxusvillának ad majd otthont. Egy különleges mechanizmusnak köszönhetően minden egyes szint elforgatható lesz 360 fokkal, tetszés szerinti irányban. A teljes fordulatot egy emelet mintegy 90 perc alatt teszi majd meg.
A tervezést, a gyártást és az építést úgy racionalizálták, hogy csupán 90 munkás dolgozik a helyszínen, és 700 a modulokat gyártó szalagok mellett. Az építkezés körülbelül 18 hónapig tart majd, teljes költsége pedig várhatóan 23%-kal lesz alacsonyabb más, hasonló méretekkel bíró felhőkarcolók építési költségeinél.
Az épület egyetlen hagyományos technológiával és a helyszínen készülő része egy központi vasbetonmag, mely tartópilléként szolgál. Ennek az oszlopnak a kialakítása mindössze hat hónapot vesz igénybe, köszönhetően annak, hogy egy szint két nap alatt készül el.
A betonmaghoz csaknem kész modulokat illesztenek a magasban, fentről lefelé haladva. Minden egyes emelet 48 teljesen kész modulból áll, melyeket elektromos és vízvezetékekkel, valamint légkondicionálóval felszerelve egy helyi gyárból szállítanak a helyszínre. Az acél-, alumínium- és szénszál-együtteséből álló egységek rögzítése is gyorsan halad majd: a tervek szerint hetente egy emeletet fejeznek be.
Szerkezeti sajátosságainak köszönhetően földrengés esetén a toronyház a hagyományos technológiával épült felhőkarcolóknál nagyobb terhelést visel el.
Az építészeti különlegesség egyúttal ökotorony is, amely több energiát termel, mint amennyit felhasznál, és így öt azonos méretű épület igényeit lesz képes kielégíteni. A “titok” részben a lakások tetején és falán található napelemekben, részben pedig azokban a szélturbinákban rejlik, amelyeket az egyes szintek alatt helyeznek el. Valamennyi turbina egyenként 0,3 megawattnyi elektromos áramot termel. Ez az érték látszólag nem túl jelentős, hiszen kevesebb mint harmada egy hagyományos szélkerék által termelt mennyiségnek. Azonban Dubaiban évente 4 000 órát fúj a szél, ami 1 200 000 kilówatt-órányi energia előállítására teszi képessé a beépített turbinákat. Ez pedig mintegy ötvenszerese egy átlagos család energiafogyasztásnak. A megszokott szélviszonyok ismeretében tehát biztosra vehető, hogy a tervezett 200 apartmant könnyűszerrel ellátja energiával a 48 beépített széllapát közül négy, vagy legfeljebb nyolc. A fennmaradó 40-44 turbina a szomszéd épületek energiaellátásán dolgozik majd.
Az 58 éves tervező, a fent említett David Fisher Tel Avivban született, de Olaszországban végezte tanulmányait, ahol később megkapta az állampolgárságot. Nevet az előre összeszerelt “Leonardo da Vinci okos fürdőszobákkal” szerzett magának, melyeket előszeretettel használtak szállókban és bérlakásokban. Fisher magas épületet még sohasem tervezett, ezért a projektben részt vesz Leslie Robertson is, aki többek között a 2001. szeptember 11-én lerombolt World Trade Center ikertornyainak szerkezetét is tervezte.
[origo]


Napjaink globális klímaváltozása jelentős mértékben átrajzolja térképeinket. Világunk változik, lassan ugyan, de egyre szembetűnően. Hajlamosak vagyunk a Földre úgy tekinteni, mint valami változatlan, örök időkre szóló dologra, pedig ez messze nem így van, és a múltban sem volt így. Elég, ha csak a felszín tektonikus lemezmozgásaira gondolunk, már is beláthatjuk, hogyha lassú is ez a változás, de állandó és folyamatos. Ami viszont ennél is kiszámíthatatlanabb és változékonyabb az a bolygó időjárása.
Vízbolygó
Számos értekezés és vita folyik arról, hogy a jelenleg is folyó felmelegedést mennyiben természeti hatások (a napsugárzás erősödése, a vulkáni tevékenység, a Föld pályaelemeinek változása, az óceáni áramlatok vízkörzése) és mennyiben emberi tevékenységek idézték elő. Mindegyik álláspont érvekkel jól alátámasztható és igazolható, de az is, hogy a múltban, bolygónk átlaghőmérsékletének változásai ciklikus ingadozásokat mutatnak, melyek az igen szélsőséges elmozdulásoktól sem mentesek. A régmúltban, a bolygó például két globális eljegesedést is átélt, melyek sok millió évig tartottak. A ma ismert kék bolygó helyett egy fehér jégbezárt világot képzeljenek el, amely gyakorlatilag minden napfényt visszavert, és minden addig kifejlődött életet ellehetetlenített.
Vízkardozás
Az emberi faj is, úgy 70 ezer évvel ezelőtt egy globális időjárás változásnak köszönhetően majdnem kipusztult, kis híján múlt, hogy ma itt vagyunk. Kisebb jégkorszakokat és globális felmelegedéseket is átvészelve ma egy újabb nagy változás előtt állunk, aminek szerintem, ha nem is mi vagyunk az okozói, azért jócskán tettünk róla, hogy folyamatai erőteljesen felgyorsuljanak.
A közeljövőben, a klímaváltozásból fakadó legnagyobb problémát a tiszta ivóvíz fogja jelenteni. Erre most, akár sokan legyintenek is, pedig elég a statisztikai adatokra tekinteni, hogy a rémisztő valóság elénk táruljon.
Etióp vízhordó asszonyok
A Föld kétharmadát ugyan víz borítja, csakhogy az nem édesvíz, A rendelkezésünkre álló édesvíz aránya mindössze 0,7 százalék. Tehát, ezen a csekélyke mennyiségen kell a Föld egyre gyarapodó népességének osztoznia, mely ráadásul a földrajzi és éghajlati adottságoktól függően rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg a különböző földrészek között.
Továbbá aggodalomra ad okot az is, hogy naponta sok millió tonna szennyezőanyag kerül a szabad vizekbe és a már megtisztított vízzel is rendkívül bőkezűen bánunk. Egyetlen kilogramm burgonya közel 1.000 liter, de egy kilogramm marhahús előállításához már 42.500 liter vizet használunk. Egy amerikai napi átlagos vízfogyasztása 570 liter, holott egy embernek 50 liter az ajánlott napi vízmennyisége. Sok afrikai országban viszont ez a szám a 4 litert sem éri el és ez a helyzet az elkövetkező években csak tovább fog romlani, ami akár fegyveres konfliktusokhoz is vezethet. A gyors ütemű környezetátalakulások társadalmi változásokat fognak eredményezni, melyek beláthatatlan következményekkel járnak majd.
Vízbomba
A tiszta édesvíznél nincs értékesebb, hasznosabb és fontosabb dolog a világon. Európában és Amerikában ma még talán mosolygunk ezen, de egyes afrikai országoknak ez már napjaink könyörtelen valósága. Előbb vagy utóbb az egész világ szembesülni fog vele, ma még csak a fogyatkozó olajkészletek üzemanyagokra ható árfelhajtó hatása kelt indulatokat, holnap a tiszta ivóvíz olajnál is drágább ára fogja az emberek megélhetését ellehetetleníteni. A jövőben nem az olajért, hanem a víz tartalékokért, a vízforrások megszerzéséért fognak harcba szállni. Szomjan halni vagy harcolni, nem lesz más választás, vagy pedig megállíthatatlan, új népvándorlási hullám veszi majd kezdetét.
Megoldásnak, megoldásoknak pedig még csak a körvonala sem rajzolódott ki, holott a probléma csak globálisan orvosolható, de amíg az egyes országok jól felfogott önös érdekei érvényesülnek, addig egy meglehetősen keserű jövőkép tárul elénk.
Végezetül itt megemlítenék egy XIX. század közepi előrejelzést, mely szerint a London és Párizs utcáit elárasztó, növekvő konflis és fiáker forgalom miatt, valamikor 1910 körül a városok végleg bele fognak fulladni a több emelet magas eltakaríthatatlan lótrágyába. Mint tudjuk, nem így történt, hát bízzunk benne, hogy a mai borúlátó jóslatok sem fognak valóra válni, a fejlődés és a józan ész egy másik, talán járhatóbb útra terel bennünket.
Vígh Attila jegyzete



Napelemes hajóval a Föld körül



Földkörüli útja feléhez ért a világ jelenlegi legnagyobb napelemes hajója, a kizárólag napenergiával üzemelő PlanetSolar nevű katamarán.
A németországi Kielben épített szerkezet eddig több mint 27 ezer kilométert hagyott maga mögött, jelenleg rövid pihenőt tart Új-Kaledóniában, mielőtt folytatná útját a déli vizeken Ausztrália kerülésével vissza Európa felé.
A PlanetSolar Monacóból indult útnak, a tervek szerint oda is érkezik meg 2012. áprilisában. Felszínén 537 négyzetmétert borítanak a napfény befogására alkalmas cellák, amelyek árammá alakítják a Nap sugarait.
A futurisztikus katamarán máris megdöntött két rekordot: a PlanetSolar lett a leggyorsabb napelemes hajó, amely átszelte az Atlanti-óceánt, és ez a szerkezet tette meg a napelemes járművek közül a leghosszabb távolságot, több mint 15 ezer tengeri mérföldet.
Forrás: hir24.hu



Méhsejt alakú tengeri szélerőmű



A “Wind Lens” terveit még 2010 elején mutatták be a Yokohama Megújuló Energia Szakkiállításon. A “Wind Lens” azaz szél lencse névre keresztelt koncepció kulcsa a méhsejt-szerű kialakításában rejlik. A kiállításon az egyik professzor, Yuji Ohya elmondta, hogy a méhsejtszerű szerkezet úgy működik, mint egy nagyító, ami összegyűjti és felerősíti a nap sugarait, ez a modell ugyanezt teszi a széllel. Egyetlen egy ilyen 112 méter átmérőjű lencse képes megtermelni egy háztartás energia szükségletét. A Kyushu Egyetem munkatársai úgy vélik, hogy kifejlesztették a szél csendes, szinte egyáltalán nem zajszennyező hasznosításának módszerét. A szóban forgó szerkezet állítólag háromszor annyi villamosenergiát képes előállítani, mint más tengeri turbinák.
Forrás: hg.hu




Hogyan fűthetnénk gáz (vita) nélkül? – A föld hőjével. Magyarország ebben is szerencsés (lehetne)



Magyarországon a geotermikus gradiens értéke átlagosan 5 o C/100m, ami mintegy másfélszerese a világátlagnak. Ennek oka az, hogy a Magyarországot magában foglaló Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb a világátlagnál (mindössze 24-26 km vastag, vagyis mintegy 10 km-rel vékonyabb a szomszéd területekhez képest) és így a forró magma a felszínhez közelebb van, valamint az, hogy jó hőszigetelő üledékek (agyagok, homokok) töltik ki. A mért hőáramértékek is nagyok (38 mérés átlaga 90,4 mW/m 2 , miközben az európai kontinens területén 60 mW/m 2 az átlagérték). Szerencsések vagyunk, a megoldás végi itt volt, szinte az orrunk előtt!
A felszínen kb. 10 o C a középhőmérséklet, az említett geotermikus gradiens mellett 1 km mélységben 60 o C, 2 km mélységben 110 o C a kőzetek hőmérséklete és az azokban elhelyezkedő vízé is. A geotermikus gradiens a Dél-dunántúlon és az Alföldön nagyobb, mint az országos átlag, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken pedig kisebb annál. Az ismert, jó vízvezető képződmények legnagyobb mélysége eléri a 2,5 km-t. Itt a hőmérséklet már a 130-150 o C.
A hévízkutakban felfelé haladó víz azonban lehűl, ezért a felszínen a vízhőmérséklet ritkán haladja meg a 100 o C-t. Gőzelőfordulásokat csak néhány, kellően még nem megkutatott, nagy mélységű feltárásból ismerünk. Magas hőmérsékletű, gőz alakban jelentkező geotermikus előfordulások szempontjából Magyarország nincs olyan kedvező helyzetben, mint az aktív vulkánossággal jellemezhető országok (pl. Izland, Olaszország, Oroszország (Kamcsatka) stb.).
Magyarországon a 30 o C-nál melegebb kifolyóvizű kutakat és forrásokat tekintjük hévízkutaknak, illetve hévforrásoknak (termálvizeknek). Ilyen hőmérsékletű víz az ország területének 70 %-án feltárható az ismert képződményekből.
Persze felmerülhet a kérdés, hogy ha ekkora lehetőség hullott az ölünkbe, akkor miért nem vagyunk hajlandóak élni vele? (Talán azért mert az elv túl egyszerű, nem kell kitalálni, kutatni stb. vagy emögött is csak a pénz fölötti hatalommal rendelkező homályos érdekek állnak?) Valószínűleg az is közrejátszik, hogy ez egy gyakorlatilag kifogyhatatlan, károsanyag kibocsátástól mentes, egyszeri befektetéssel nagyon hosszú időre megoldást adó módszer. Ki fog így extraprofithoz jutni fosszilis tüzelőanyagok kitermelésével és eladásával, hiszen a világ minden táján forró a föld pár kilométerre a felszín alatt? De talán ami ennél is nagyobb visszatartó erő, hogy ha a geotermikus energiáról több ember is tudomást szerezne és felhasználná, akkor nem lenne szükség háborúkra sem, hogy a kőolajat és földgázt rejtő területket megszerezhessék maguknak bizonyos (fejlett?) országok az ott élők legyilkolásával, szegénységbe taszításával.
Talán egyszerűen csak túl nagyot változna a világ és egy ilyen pozitív fordulathoz még bizonyosan éretlenek vagyunk.
Forrás: www.zoldpc.hu/


Napkollektoros rendszer elemei



1. Napkollektorok eloxált alumíniumból készült szerelõkereten elhelyezve.
2. 
Vezérlõegység a kollektorköri szivattyú mûködtetéséhez.
3. 
Gépészeti elemek szivattyúval, túlnyomás levezetõ és elzárócsapokkal, visszacsapó szeleppel, nyomás- és hõmérséklet mérõkkel.
4. Gumimembrános zárt 
tágulási tartály.
5. Primer kör, környezetbarát, nem mérgezõ fagyálló hõátadó folyadékkal feltöltve.
6. Zománc belsõ felületvédelmû, hõszigetelt, két hõcserélõs 
melegvíztároló
További ajánlott elem a forrázásveszély elkerülése miatt használt termosztatikus szabályozószelep.
A két hõcserélõs rendszer mûködése: A napkollektorok a tároló alsó részén elhelyezett hõcserélõn keresztül a tároló teljes térfogatát fel tudják melegíteni, mivel a tárolóban a melegebb folyadék mindig felfelé áramlik, helyet cserélve a fenti hidegebbel.Az épület fûtését is végzõ kazán a felsõ hõcserélõn keresztül, a folyadékoknál fennálló hõmérséklet szerinti rétegzõdés segítségével, csak a tároló felsõ részét melegíti fel a kazán vezérlõjén beállított hõmérsékletre. Mivel a melegvíz elvezetése a tartály tetejérõl történik, a kazán borult idõben is biztosítja a szükséges vízhõmérsékletet. Az elõbbiekbõl az is következik, hogy a napkollektor a az egész vízmennyiséget jóval a kazán álltal beállított hõmérsékleti érték felé is fel tudja melegíteni, ezáltal megnövelve a tárolóban lévõ tárolt hõ mennyiségét.

Napkollektoros rendszer elemei a meglévõ rendszerelemek felhasználásával:

Ha a meglévõ Használati Melegvíz (HM) rendszert kell kiegészíteni, akkor egy egy hõcserélõvel rendelkezõ, nagyméretû szolár melegvíztárolóra van szükség. Ezen keresztül adja át a hõt a primer kör a melegvízrendszernek, és nagy tárolókapacitása révén ezt a felhasználás idejéig el is tárolja. A szolár melegvíztárolót sorosan kell a meglévõ rendszer elé bekötni, így a tároló a vizet már felmelegítve adja tovább a meglévõ rendszernek. Itt szükség esetén a kazán tovább fûti azt a beállított értékre, akár víztárolós, akár átfolyós a régi rendszer. Meglévõ víztárolós rendszernél a hátránya az így utólagosan kibõvített rendszernek az, hogy a napkollektorok csak a szolár tárolót tudják felfûteni, a meglévõ tárolóba csak a vízfogyasztás alkalmával kerül át az általuk felmelegített víz.

A rendszerelemekrõl:

Napkollektorok: A napkollektorok feladata a napból érkezõ hõsugárzás minnél nagyobb arányú elnyelése és a keletkezett hõ átadása a benne keringetett folyadéknak. Felépítését tekintve a kollektor egy felül áttetszõ, oldalról és hátulról hõszigetelõ anyaggal körülvett csõjárattal ellátott fekete lemez. A napkollektorokat a hatásfokukkal szokták jellemezni, amely megmutatja, hogy egy adott környezeti tényezõ mellett a beérkezõ összes sugárzott energia hány százalékát képes a benne keringetett folyadéknak átadni.
A hatásfokot konstrukciós és a környezeti tényezõk is befolyásolják A konstrukciós tényezõk közül leginkább fedés anyaga, a fém elnyelõlemez bevonata, és a köztük lévõ 3-5 cm rést kitöltõ gáz anyagi minõsége a meghatározó. A fedés anyaga nagy tisztaságú edzett üveg, vagy üregkamrás polikarbonát. Az elnyelõlemez, amely manapság vörösréz lemezbõl készül, matt fekete színû anyaggal van bevonva, a sugárzás minnél nagyobb fokú elnyelése érdekében. Ennek fokozására, vagy pontosabban a visszasugárzás csökkentése érdekében, a gyári kollektoroknál úgynevezett szelektív bevonatot alkalmaznak. A kitöltõ gáz általában levegõ, de a hideg éghajlati viszonyok között mûködõ napkollektorok esetében vákumot hoznak létre. A hatásfok növelése természetesen költséges dolog, és nem fontos minden esetben, hogy a sokféle gyártmányból a legjobbat válasszuk.

Vezérlõegység: Az rákapcsolt érzékelõkkel méri és összehasonlítja a napkollektor és a melegvíztároló alsó részének hõmérsékletét. Kikapcsolt keringetés állapotban, ha a kollektor hõmérséklete a beállított értékkel magasabb a tároló hõmérsékleténél, bekapcsolja a cirkulációt. Bekapcsolt keringetéskor, amikor a kollektor hõmérséklete folyamatosan csökkenve felûlrõl közelíti a tároló hõmérsékletét, a beállított különbséget elérve kikapcsolja a cirkulációt. Léteznek fordulatszám szabályozós típusok is, melyek a hõmérsékletkülönbséggel arányos feszültségértékkel vezérlik a szivattyút, amely így folyamatos hõcserét biztosít a minimálisan szükséges hálózati energia felhasználásával.

Gépészeti elemek a nyomás alatt lévõ, nem leeresztõs rendszer esetén:
  • Keringetõ szivattyú: Biztosítja a folyadék folyamatos keringését, és a napkollektorokban kinyert hõ átadását a víztárolóba. A fagyálló folyadék alkalmazása miatt szolár szivattyút kell használni, pl. a GRUNDFOS UPS 25-40 szolár változatát. Lehetséges az elektromos hálózattól való független mûködtetés is 12V-os szivattyú és az ezt ellátó napelemelcellák segítségével.
  • Visszacsapó szelep: Megakadályozza, hogy éjszaka vagy borúlt a tárolóból a felmelegedett víz a napkollektorok felé visszaáramoljon és ott kihûljön.
  • Túlnyomás levezetõ szelep: Zárt rendszerrõl lévén szó, egy adott folyadéknyomás elérésekor (6 atm.), a robbanásveszély elkerülése végett, leüríti a folyadékot egy tárolóedénybe.
  • Ürítõ csap:A rendszer feltöltéséhez és leürítéséhez szükséges
  • Légtelenítõ csap és edény: automatikus légtelenítést tesz lehetõvé, az összegyûlt levegõ alkalmankénti kézi kiengedésével. Ezenkívûl a teljes feltöltéshez is szükséges.

Tágulási tartály:
A benne lévõ gumimembránnal elválasztott légtér felveszi a folyadék hõtágulásából adódó térfogatnövekedést, így a folyadék nyomása közelítõleg állandó értéken tartható. 12 vagy 18 literes, erre a célra kifejlesztett tartályokat kell alkalmazni.

Melegvíztárolók:
A napkollektoros rendszerekben alkalmazott melegvíztárolók az alábbiakban különböznek a hagyományos tárolóktól:
  • Jóval nagyobb kapacitásúak, mivel az egész napi melegvízígényt tárolniuk kell,
  • Két belsõ hõcserélõvel rendelkeznek. Egy felsõvel, amelyen keresztül a kazán által felmelegített melegvíz kering, és egy alsóval, amelyet a napkollektorok melegítette víz melegít,
  • A kisebb hõveszteségek elkerülésére jobb külsõ hõszigetelessel bírnak,
  • Rendelkeznek egy vagy két hõérzékelõ számára kialakított belsõ csõcsonkkal.
Forrás: napra-kesz.hu


Függőleges tengelyű szélerőmű



Dr. Györgyi Viktor kifejlesztette a függőleges tengelyű szélerőművet, ami az alternatív energiatermelés piacát forradalmasíthatja. A professzor a világszabadalmat nem viszi se Amerikába, se Kínába, itthon épít gyárat és kutatóintézetet. EU-s támogatást nem kapott eddig. A gyártás beindításához 50 milliárd forintra van szüksége
Forradalmi új magyar találmány
Szelek szárnyán

Újabb magyar csoda
Dr. Györgyi Viktor 2007-ben bejegyzett grandiózus világszabadalmát, a függőleges tengelyű szélerőművet hamarosan gyártani fogják Magyarországon. A professzor és munkatársai kutatóállomást építenek Felcsúton, míg Bicskén a turbinagyártáshoz fejlesztik a gyártókapacitást. Az új típusú szélerőmű sokkal hatékonyabb a jelenleg is használatban lévő vízszintes tengelyű, háromlapátos szélerőműnél, forradalmasíthatja a megújuló energiatermelés piacát. Bár Györgyi urat a világ valamennyi tájáról megkörnyékezték már, és nem kapott Európai Uniós támogatást a GVOP programból forráshiányra hivatkozva, mégis Magyarországon akarja tartani a szabadalmat, és itt indítja be a termelést. A téma fontosságát legjobban Dr. Lukács György professzor véleménye tükrözi, amely szerint a transzformátor feltalálása óta Magyarországon a villamos iparban ilyen nagy jelentőségű találmány nem született.
Névjegy
Dr. Györgyi Viktor a Budapesti Műszaki Főiskola gépgyártás technológiai szakán 1969-ben szerzett üzemmérnöki diplomát. 1976-ban villamosmérnöki diplomát, majd 1979-ben kiegészítő szakmérnöki diplomát kapott. Az állandó mágneses villamos gépekben történő alkalmazása c. összefoglaló tudományos eredményeinek elismeréseként a Műegyetem szenátusától „Doktor technikus” címet kapott.
Legfontosabb kutatási területei közül csak néhány: kifejlesztette az emberi irányítás nélkül működő aknaszedő robotokat, továbbfejlesztette a helikopterek középfrekvenciás fedélzeti elektronikáját, kifejlesztette a frekvencia-vezérelt löveg stabilizátorok szabályozását. A repülőgépek szárnystabilitásának biztosítására tranzisztoros frekvenciaváltóról táplált mágneses motor tervezett.
Kifejlesztette a teljesen új elveken működő szélerőművet, az ún. Györgyi-féle szélturbinát. A Corvinus Egyetemen, a Nemzetvédelmi Egyetemen és a Műegyetemen előadó tanár. 34 technikai találmányából 24 nemzetközi védelem alatt álló szabadalom született
50 milliárdos összberuházás
Az új típusú szélerőmű 10 méter magas prototípusát már megépítették Felcsúton egy 27 hektáros területen, amely hozza a várt mérési eredményeket. E mellé terveznek egy újabb, 33 méter magas erőművet. Itt fog felépülni a kutatóintézet is. A tervek szerint 100 kW-os, 1 MW-os és 10 MW-os turbinákat gyártanának, egy 100 kW-os kísérleti turbina már alkatrészekben le is van gyártva, egyelőre a hivatalok engedélyeztetési procedúrái zajlanak. A termelés beindításához a kezdeti beruházás költsége 10 milliárd forintra rúgna, míg ha teljes kapacitással beindulna a gyártás, annak költsége megközelítené az 50 milliárd forintot, ahol kezdetben közel 1000 főt tudnának munkához juttatni. Később a folyamatosan jelentkező külföldi igények miatt több tízezer főnyi munkaerőre is szükség lehet. A termelés során a turbinát, a generátort és az energiatárolás segédberendezéseit gyártanák – magyarázza a terveket Dr. Györgyi Viktor.
Lemaradtunk az alternatív energiatermelésben
A megújuló energiák közül a szélenergia hasznosítása a legígéretesebb. Az Európai Unió előírta tagországai számára, hogy több mint 10 % legyen a megújuló forrásokból termelt villamos energia részaránya. Magyarország engedélyt kapott ennél jóval kisebb részarányra, így viszont lemaradásunk hosszabb távon is megmarad. A magyar kötelezettség 2010-re kb. 1600 GW/év, ami kb. 180 MW 100 %-os termelőkapacitásnak felel meg. Ha mindezt szélerőművekkel szeretnénk elérni, akkor kb. 750 MW lenne a szükséges szélerőmű kapacitás, amitől jelenleg fényévekre vagyunk. A magyar energiarendszer ráadásul a szélenergiát kevésbé tudja befogadni, mert nincs olyan csúcserőművünk, amely szélcsendes időben nagy energiafelhasználási időszakokban bevethető lenne.
A háromlapátos, vízszintes tengelyű szélturbina hátrányai
Jelenleg vízszintes tengelyű háromlapátos forgó szélturbinákat alkalmaznak a nagyvilágban villamos áram termelésre. Azonban ezek számos hátránnyal rendelkeznek. A széllökések és a torony nagy súlya miatt „kihajolhatnak”; a műszaki kivitelezés nagyon drága és bonyolult; a szabályozóberendezés a torony tetején található, ezért szinte állandóan működik, így a karbantartás megnehezül, és a szerkezet hamarabb tönkremehet. A beruházási költség 2-4 ezer dollár között mozog kW-onként. Nagyon komoly alapozást igényel, erős acéltorony szükséges a 60-80 méter magasan lévő 40 méter átmérőjű forgórészt érő szélterhelés miatt. Ráadásul a szél irányába kell állítani, míg Magyarországon ún. táncoló szelek az uralkodóak, amelyek iránya akár percenként is változhat a lapátokhoz képest – sorolja Dr. Györgyi Viktor. Hozzáteszi még, hogy pl. egy 100 km/órás orkán meg is csavarhatja a háromlapátos erőművet. A működése korlátozott, hiszen indulási sebessége min. 10 km/h, a maximális szélsebesség, ami felett le kell állítani, kb. 90 km/óra. A nagyobb teljesítmény elérése miatt növelhetik a lapáthosszt, viszont hangrobbanás esetén baj lehet. Ráadásul a háromlapátos turbina csupán 2,5-2,7 MW teljesítményre képes jó hatásfokkal.







15 év kutatómunkája a találmány
Dr. Györgyi Viktor 1993-ban kezdte tanulmányozni behatóbban a szélturbinákat és a hozzákapcsolódó áramlástani elméletet. Korábban repülőgép-fejlesztéssel foglalkozott, ezért az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult áramlástanra összpontosított. A professzor a szél energetikai viszonyait vizsgálta közel 5 évig. A hagyományos szélerőművek energiatermelési hatékonysága korlátozott: a kis és a nagysebességű szeleknél nem termel energiát. Ezért egy olyan masszív turbina megvalósításán kezdett el gondolkodni, amely a teljes szélsebesség tartományban jó hatásfokkal működik. Ehhez járult még az a feladat, hogy optimalizáljon egy új típusú generátort is. A kutatás megkezdése óta közel 1500 oldalnyi szakmai anyagot gyűjtött össze. A világszabadalom leírásáig nagy jelentőségű matematikai munkát kellett folytatni, a rendszer elméleti működését egy hétváltozós, parciális differenciálegyenlet írja le, amely a turbinaméretezés alapjául szolgál.
Az új szélerőmű működési elve
Az új típusú szélerőmű függőleges turbinája valójában két fő részre oszlik: álló és forgó részre. A turbina külső álló részén helyezkednek el a nem mozgó ún. szélterelő görbületi elemek, amelyek a szerkezet belsejébe vezetik a szelet. Ezek számát optimalizálással lehet meghatározni adott teljesítményre. Belül pedig a forgórészt speciális turbinalapátok jellemzik, amelyeket forgásba hoz a levegő energiája. A forgórész közepén olyan technikai megoldást alkalmaznak, amellyel növelhető az átáramló levegő forgatónyomatékot létrehozó hatása. A szélturbina lényege tehát, hogy a szerkezetbe áramló szelet felgyorsítják a szélterelő elemek, megnövelik az impulzust, és ezért a forgó lapátok energiatermelése jó hatásfokú. Vagyis a szél csapdába kerül, ezért munkát kell végeznie. A szél ezt követően az üres tengelyrészen keresztül átáramlik a túloldalra, és elhagyja az erőművet. A szerkezet stabilitását a jó gépészeti konstrukció biztosítja. A turbina alatt helyezkedik el a generátortér, amelyben található a villamos energiát előállító generátor – ezt a turbina tengelye hajtja meg. Ugyanitt található az erőművet szabályzó elektronikai rendszer is.
A függőleges tengelyű szélerőmű előnyei
Az indulási szélsebesség csak 1 km/óra, és kevésbé széljárta területeken is gazdaságosan üzemeltethető. A beruházási költsége 1-2 ezer dollár/kW, tehát a fele a hagyományos háromlapátos erőmű költségeinek. Nem szükséges erős alapozás, mert a súlypontja sokkal alacsonyabban van, mint a vízszintes tengelyű turbinának. A szélterelő lapátok rögzítettek, nem kell változtatni a szögállásukat, így a konstrukció miatt mindig szélirányban állnak. Hatásfokuk kb. a kétszerese a jelenleg működő erőművekének. A karbantartási és üzemeltetési költségek 65-70 %-kal csökkenthetők az eddig alkalmazott technológiákhoz képest. Élettartamuk sokkal hosszabb, mint háromlapátos társaiké, a szükséges karbantartás pedig könnyen és gyorsan elvégezhető. A villamos hálózatra kapcsolás az eddigi rendszereknél lényegesen egyszerűbb, kb. 50 %-kal olcsóbb és megbízhatóbb. Magyarországon az uralkodó szelek kis sebességűek és változó irányúak, a szabadalom szerinti szélerőművek ezért is jobb hatásfokkal üzemeltethetőek. Az új magyar termék tehát versenyképes lehet az egész világon.
A forrás: ingatlanmagazin.com


Világszenzáció lenne! Szibériában termelnék a magyar áramot?



Magyar mátrix
Még az 1990-es években felmerült, hogy egy magyar világszabadalom, a függőleges tengelyű szélerőmű alapján 100 km hosszú turbinamezőt építenének Szibériában. A megtermelt áramot azután távvezetéken hoznák Magyarországra. Így a magyar energiafüggőség jelentős mértékben csökkenhetne. Most az argentinok akarják megvalósítani a tervet. 10 év alatt 19,5 milliárd dollárt fektetnének be Patagóniában. És mi lesz Magyarországgal?

A magyar állami innováció nulla
Dr. Györgyi Viktor világszabadalma, a függőleges tengelyű szélerőmű – mint arról már írtunk – forradalmasíthatja a megújuló energiatermelés piacát. A találmányra alapozva még 1993-ban tette le a professzor a miniszterelnök asztalára a grandiózus ötletet, miszerint Szibériában az oroszokkal karöltve építsünk ki szélerőműrendszert, az ebből nyert villamos energiát pedig fifti-fifti alapon osszuk meg. A terv azóta is papíron maradt-, mint annyi minden nálunk, viszont Argentína jó 10 évvel később 2004-ben felkarolta az ötletet, és a Capsa-Capex vállalatcsoport akkor bejelentette, hogy tíz év alatt 19,5 milliárd dollárból egy hatalmas szélerőműparkot kíván felépíteni a patagóniai pampákon. Már a szlogen is megvan: Argentína lehet a 21. század Kuvaitja.
Pénzük van, szélerőművük nincs
Az argentinok gondja „csupán” csak az, hogy nincs a birtokukban olyan szélerőmű szabadalom, amivel ezt megvalósíthatnák. Megkörnyékezték Györgyi professzort is, aki azonban Magyarországon akarja az új típusú szélerőművet gyártani, a beruházás 50 milliárd forint lenne, várja a magyar állam segítségét. Egyébként több tízezer munkahelyet teremtene a környezetkímélő beruházás. Györgyi professzor idén nyerte el a Széchenyi-díjat, 34 technikai találmányából 24 nemzetközi védelem alatt álló szabadalom. Az új típusú szélerőmű jobb hatásfokú, mint a háromlapátos turbinák, a termelt áram számottevően olcsóbb a jelenlegi áramfejlesztőkben termelt elektromos áramnál. Ráadásul a találmány a termelt áramot a közvetlen felhasználás mellett tárolni is képes, ezért is nevezik ún. szigetüzemű erőműnek, vagyis ha épp nem fúj a szél, az erőmű akkor is áramot termel. Az energiarendszer melléktermékeként tiszta oxigéngáz és vegytiszta vízpára képződik.
Szibériában áramot termelni?
Mivel a hagyományos energiaforrások fogyóban vannak, ezért egyre nagyobb figyelemmel fordulnak az alternatív, megújuló energiaforrások felé. A nyugat-szibériai fennsíkon ráadásul óriási szélpotenciált lehetne kiaknázni. A professzor szerint az oroszoknak is érdeke lenne a beruházás, hiszen a gázmezők kapacitása sem végtelen, a két energiaforrás jól kiegészíthetné egymást. Az oda telepítendő turbinasor 100 km hosszú és 8 km széles lenne, ahol 50 méter távolságban állnának egymástól az 1 MW-os szélerőművek. A rendszer élettartamát 150 évre becsüli a professzor. Számításai szerint a turbinamező megközelítőleg 100 paksi erőmű kapacitásával egyenértékű elektromos áramot lenne képes termelni, amit távvezetéken keresztül hoznának Magyarországra. Az is megfontolandó, hogy az előállított áram segítségével elektrolízis útján hidrogénre és oxigénre bontanák fel a Szibériában kanyargó hatalmas folyók vizének egy részét. Azután a folyékony hidrogént tankhajókkal exportálnák a világ valamennyi tájára.
A gázvezeték hátrányai
Ezzel szemben Magyarország is újabb gázvezeték kiépítését szorgalmazza. Dr. Györgyi Viktor sorolja, hogy egy ilyen beruházás során mennyi műtárgyat kell kiépíteni: csőrendszer, nyomásfokozók, figyelőhelyek stb. Ráadásul a zord téli időjárás megnehezíti a szállítást, tönkre mehet és cserére szorulhat a vezeték, robbanásveszély is felmerülhet. A bizonytalan politikai helyzetről nem is beszélve, nem valószínű, hogy az ukrán-orosz viszony rövid távon belül rendeződik, ha már 300 év kevés volt ehhez. A Kaukázus is versenghet a Balkánnal a „lőporos hordó” megtisztelő nemzetközi címre. Miután a gáz megérkezik a célországba, a felhasználó fogyasztóknak további biztonsági rendszerekre van szükségük, fűtőrendszereket és eszközöket kell vásárolniuk és kiépíteniük, majd folyamatos karbantartásra van szükség. Megfelelő kéményrendszereket kell megépíteni vagy átalakítani, amelyek óriási anyagi terheket rónak a lakosságra. Csak Budapesten több százezer kémény életveszélyes állapotban van. Míg a villanynak nincs szüksége kéményre, nem termel szennyező anyagot, a környezetterhelése is jóval kisebb.
Az argentin tervek
Az érdekelt argentin vállalatok szerint, ha sikerülne a szélenergiát hasznosító megaprojektet megvalósítani, húsz éven belül a világ egyik legfontosabb energiaszállítójává tehetnék Argentínát. Patagónia ideális helyszíne lehet a turbinamezőnek: a világon itt fúj a legerősebben és a legfolyamatosabban a szél, mindemellett annak iránya sem változik. Ráadásul – Európával ellentétben – a beruházás a lakosságot sem zavarná, mivel a térségben rendkívül alacsony a népsűrűség. Ezekről a jellemzőkről rögtön beugrik Szibéria. Az argentin tervek szerint a 80 kilométer hosszú, 20 kilométer széles parkban összesen 16.100 MW kapacitású erőművek épülnének fel. Épp úgy, mint Szibériában. Szerencsére a Györgyi-féle szélerőművet az NBH és világszabadalom is védi. Aztán majd a professzor eldönti: Ciprus vagy magyar hivatalnokok.
Farkas Tibor


Zseniális magyar találmány: új típusú szélerőmű Felcsútról Mindent felülmúl



Új típusú szélerőművet fejlesztett ki egy Felcsúton élő tudós, aki már meg is építette a prototípust. A Széchenyi díjas mérnök-fizikus 65 százalékos hatásfokú szerkezete felülmúlja a hagyományos szélerőműveket – számolt be a Fejér Megyei Hírlap.
Györgyi Viktor nevéhez nem kisebb fejlesztések fűződnek, mint például az emberi irányítás nélkül működő aknaszedő robotok, számtalan repüléstechnikai elektronika, motor és elhárító rendszer. Ma már csak egy projekt kivitelezésén dolgozik: az új típusú szélerőművön, amelynek hatékonysága jelentősen felülmúlja az általunk is ismert háromlapátos változatét.
Az én célom, hogy környezetkímélő energiából állítsuk elő azt az energiamennyiséget, amelyre az embernek hétköznapjai során szüksége van. A repülőgépek tervezésénél szerzett tapasztalataim alapján jöttem rá, hogy a szél és az aerodinamika nem úgy működik, ahogyan azt az egyetemen tanultuk. Elkezdtem ezért magánkutatásokat kezdeni, amelyek során rájöttem, hogy a háromlapátos szélerőművek nagyon rossz hatásfokkal állítják elő az energiát” – magyarázta a lapnak a tudós.
Györgyi Viktor forradalmi változtatásokat alkalmazva hozott létre egy egészen új fajta szélerőművet. „Ez egy függőleges tengelyű szélkerék, amely nagyon jó hatásfokkal nyeri ki a szélből az energiát. A turbinához különleges generátor tartozik, amely villamos energiát állít elő. A speciális vázszerkezet létrehozása pedig legalább annyira fontos része volt a tervezési folyamatnak, mint a mechanika kiötlése” – fejtette ki találmányának lényegét a tudós. Mint kiderült, az áramot az erőmű tárolni is képes, s egyrészről ózont, más részről pedig vízgőzt bocsát ki. A találmány iránt komoly érdeklődés mutatkozott külföldről, míg itthon (jellemzően) sok sikert kívántak hozzá. A írás eredetije ingatlanmagazin.com-on.


Újabb kínai csoda: mágneses szélturbina



Kína megint első akar lenni. Most épp a világ legnagyobb szélturbináját kezdték el megépíteni, nem is akármilyet. Az első, mágnesesség segítségével lebegő szélgenerátorok már nagyon gyenge szél mellett is áramot termelnek.
A mágneses szélturbina látványterve.A kínaiak szerint a szinte súrlódás nélkül működő, a mágneses vasutakhoz hasonló elvű szélerőművek már 3 m/s-o szél melett is termelnek energiát. Az újfajta szélfarmok a tervek szerint 2008 elejére készülnek el.
A mágneses szélturbina lényege az, hogy a lapátokat nem mechanikai szerkezet tartja, hanem mágneses tér, amit megfelelően elhelyezett mágnesek biztosítanak. Így a mozgás közben fellépő súrlódás és a szerkezet kopása minimálisra csökkenthető. Ezek a hagyományos turbináknál hatékonyabbak, mert már gyenge szél esetén is mozgásba jönnek, nincs meg a nehéz tartószerkezetből eredő tehetetlenségük. Persze kicsit másképp festenek, mint a megszokott szélgenerátorok.
Ha gyenge szél esetén is termelnek áramot, akkor olyan helyre is telepíthetők, ahol kevésbé szeles az időjárás, és a korábbi, hagyományos turbinákat nem volt értelme alkalmazni.
Hogy ez idáig miért nem történt meg? Nos, a mágneses széltubináról csak nagy méretekben van értelme gondolkodni, mert a beüzelemlés költségei nagy teljesítményű erőműnél térülnek csak meg.
A mágneses szélturbina egyébként nem kizárólag kínai találmány. Az amerikai Magwind nevű vállalat már gyárt ilyeneket kis méretben, csak így olyan drága, hogy nem kell senkinek.
Kína persze nem a környezettudatosság miatt akar ílyen módon áramot termelni, hanem azért, mert a rohamosan fejlődő ipar számára lassacskán már nem tudnak elegendő villamos energiát előállítani.
Ádám Rita


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése