2018. december 21., péntek

Napi események






Napi események



Hazatelepítenék a rohingyákat azokba a falvakba, ahol lemészárolták a szeretteiket


A bangladesi menekülttáborban élő rohingyák közül többen bujkálni kezdtek, amikor kiderült, november közepétől elkezdik visszatelepíteni őket a népcsoportjukat ért borzalmas támadások helyszínére, Mianmarba. A Cox’s Bazar városában található tábor lakói a legkegyetlenebb dolgokat élték át: egy gyűlöletkampány után lemészárolták a szeretteiket, tömegesen megerőszakolták őket, maradandó hegeket okoztak rajtuk és porig égették az otthonaikat a „tiszta vérért” és a „tiszta kultúráért” indított mianmari akciókban.
A menekülttáborban több mint 700 ezer ember él, közülük (az őket segítő szervezetek információi szerint) nemrég 4 355 személy neve – a beleegyezésük nélkül – felkerült a visszatelepítendők listájára. A civil szervezetek szerint ez a lépés egyelőre korai volt és nagyon veszélyes.

Rettegéssel teli várakozás

Mohammad Ayaj ronhingya menekült – akinek az édesapja 58 éves korában halt meg szívrohamban és utolsó heteiben szorongással és álmatlansággal küszködött – azt mesélte az Guardian-nek, hogy apja rettegett a visszatelepítéstől. „Percekkel azelőtt, hogy összeesett, azt mondta nekem, bújtassam el a testvéreimet, és mentsem meg őket a hazatelepítéstől. Ne térjek vissza Mianmarba, mert ott újra csak az erőszak vár rám.”
A tábor Unchiprang elnevezésű területén azóta már ketten kíséreltek meg öngyilkosságot, a 60 éves Dil Mohammad azután, hogy szomszédai közölték vele, a neve rajta van a listán, és az 55 éves Hamid Hossain, miután a tábor egyik felügyelője elmondta neki, hogy vissza kell mennie a hazájába.
Körülöttem még 13 másik család él, akiknek

azt mondták, hogy rajta vannak a listán, és ők sem értik, hogyan történhetett ez. Nem tudjuk, mi lesz velük”

mesélte a Guardiannek egy másik menekült, Mohammad Ismail, aki a Jamtoli nevű részen lakik. A listán állítólagosan szereplő családokhoz hasonlóan ő sem akar visszamenni Mianmarba, szoronganak és teljesen össze vannak zavarodva a helyzettől.

Mianmari rohingya menekültek élelmiszersegélyre várakoznak egy szükségtáborban, a bangladesi Cox’s Bazaar térségében. Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah

Hazatelepítés a helyre, ami már nem létezik

A menekültek joggal érzik magukat bizonytalanságban, a hazatelepítés menetére ugyanis még nincs világosan kidolgozott stratégia. Aung Thuerin, a rakini letelepítésért és fejlesztésért felelős egyesület tagja azt mondta, az első 2 ezer „jóváhagyott” rohingyát vagy a tengeren hajóval, vagy a szárazföldön szállítják majd vissza – egyelőre naponta 150 fővel számolnak. Először az észak-rakini Hla Phone Khaung tranzitzónában (amely összesen 30 ezer ember befogadására képes) fogadják őket, csak aztán kezdik meg a visszatelepítésüket az „eredeti falvaikba”.
A tervnek az emberek félelmei mellett épp ez a legnagyobb bökkenője, ugyanis

a rohingyák falvait a mészárlások során porig rombolták,

a földeket elfoglalták és helyi buddhistáknak adták. Persze, épült néhány „minta-falu”, de mivel az ENSZ-nek korlátozott eszközei állnak rendelkezésre a régióban, a rohingyák visszatérésének feltételei mind ezidáig nem tisztázódtak. Ráadásul a térségben még mindig érezni az éveken át tartó gyűlöletkampány eredményét, a buddhisták menekültek iránti mély megvetését.

Rohingya menekültek készülnek sátrat verni az újonnan kibővített Balukhali szükségtáborban. (MTI/EPA/Abir Abdullah)
Bár a bangladesi menekültügyi biztos, Mohammad Abul Kalam szerint a hazaköltözés teljességgel önkéntes alapon működik, számos bizonyíték van arra, hogy a táborban dolgozó tisztviselők nyomás alá helyezték a menekülteket. Határozottan közölték velük, hogy álljanak készen a tábor elhagyására, és amint megérkezik a hívás, azonnal lépjék át a mianmari határt. Nem véletlen egyébként, hogy Banglades sürgeti a hazatelepítési folyamatot: a szegénységgel küszködő országban különösen

érzékeny politikai ügy a majdnem egymillió ember ellátását biztosító Cox’s Bazar-tábor.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága hangsúlyozta, hogy a szervezet semmiképpen nem fog segíteni a visszatelepítésben, mert úgy vélik, Rakin államban egyelőre nem adottak ehhez a körülmények, ráadásul a menekültek állampolgársága sem biztosított. Az ENSZ kikötötte, csupán addig hajlandóak együttműködni, amíg a táborokban tartják a rohingyákat, mert úgy látják, még nem tisztázott, pontosan mi fog történni velük.

Mianmari rohingja kisfiú sír, amint családjával a mianmari határ közelében fekvő bangladesi Kutubalam térségébe érkezik 2017. szeptember 6-án. Rohingja lázadók Mianmarban augusztus 25-én megtámadtak mintegy 30 rendőrőrsöt és katonai posztot, válaszul a mianmari hadsereg offenzívát indított a lázadók ellen. Az összecsapásokban legalább 400 ember meghalt, és csaknem 125 ezer civil elmenekült Bangladesbe. (MTI/EPA/Monirul Alam)



Erőszakkal az igazság ellen – Bebörtönzött újságírók Mianmarban
Szeptemberben államtitkok megszerzésének vádjával 7-7 évi börtönbüntetésre és kényszermunkára ítélték a Reuters hírügynökség két tudósítóját Mianmarban.



A 32 éves Va Lon és a 28 éves Kjav Szo O tíz rohingya férfi és fiú legyilkolása ügyében végzett oknyomozást Arakán szövetségi államban, amelyet követően 2017 decemberében, Rangunban letartóztatták őket. A két férfi azt állítja, tőrbe csalták őket: rendőrök adták át nekik azokat a hivatalos iratokat, amelyeket a hatóságok államtitoknak minősítettek.
Mianmar vezetője, Aung Szan Szú Kji a következőképpen reagált a felháborító esetre: „El szoktam gondolkodni azon, hogy hány ember olvasta el az ítéletet, amelynek semmi köze sincs a szólásszabadsághoz, hanem a hivatalos titkok-törvénnyel van összefüggésben” – mondta, utalva a brit gyarmati időkből való jogszabályra.


Tordai az emberi jogi bíróságra viszi Kövér félmilliós büntetését




Tordai Strasbourgig megy a félmilliós bohócorr miatt, a Párbeszéd politikusa azt szeretné, ha a vesztett per költségét Kövér László és nem az állam fizetné – írja a 24.hu.
Zoom.hu is írt róla, hogy a házelnök azért szabott ki 504 900 forintos bírságot az ellenzéki politikusra, mert egy parlamenti ülésen bohócnak nevezte Polt Pétert, ráadásul videón közvetítette, ahogy bohócorrot vitt a legfőbb ügyésznek. Íme:



Bohóc jelmezt a legnagyobb bohócnak, Polt Péternek!





A 24.hu azt is írta, Tordai hiába fellebbezett a büntetés ellen, azt az Országgyűlés mentelmi bizottsága elutasította. A Párbeszéd politikusa az ülés után azt mondta, az Európai Bírósághoz fordul a döntés miatt. Strasbourgig viszi az ügyet és biztosra veszi, hogy nyer – mondta.


Gyárfás a szemébe nézett volna az ellene valló koronatanúnak

Gyárfás Tamás több egykori nap-keltés munkatársát hallgatta meg a Fenyő-gyilkosság ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – értesült a PestiSrácok.hu. A védelem által idézett tanúk a volt úszóelnök védekezését erősítették meg, miszerint Gyárfás már Fenyő halála előtt rendezte konfliktusát a kivégzett médiacézárral, igaz, a rendőrség ezt másképp gondolja. Gyárfásék emellett szembesítést indítványoztak a Fenyő-ügy egyik koronatanújával, aki szerint Portik és Gyárfás egy étteremben döntött Fenyő János haláláról. A hatóság azonban elutasította az indítványt, mivel szigorúan védett tanúról van szó.
A Fenyő-gyilkosság megrendelésével gyanúsított Gyárfás Tamás több egykori nap-keltés munkatársát hallgatta ki a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – nyilatkozta portálunknak az ex-úszóelnök védője, Bánáti János. Az ügyvéd elmondta, a védelem által idézett tanúk Gyárfás Tamás álláspontját erősítették meg, amikor vallomásaikban beszámoltak a Nap TV volt tulajdonosának Fenyő Jánossal való konfliktusáról, majd a vitájuk elsimításáról. Ismert, a halálos ellentét egyik oka az volt, hogy Fenyő egy darabig rá tudta tenni a kezét a Nap-keltére, ám a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választott Bírósága 1996. október 11-én Gyárfásnak adott igazat. Gyárfás rendőrségre megküldött írásos védekezése szerint az ellene folyó hadjárat a döntés után leállt a Fenyő-féle Népszavában, ügyvédeik közreműködésével megkezdődött a békülési folyamat, megszüntették egymással szemben a peres ügyeiket, és megállapodásban vállalták, hogy a továbbiakban egymás jó hírének keltésére törekednek. A médiamogul visszavonulását Gyárfás azzal magyarázta, hogy „Fenyő pragmatikus üzletember volt”.
Részlet a védett tanú vallomásából. Fotó: PS

GYÁRFÁS SZEMBESÍTÉST KÉRT A KORONATANÚVAL

A rendőrség ugyanakkor azon az állásponton van, hogy a Fenyő-Gyárfás konfliktus nem enyhült, éppen ezért az úszószövetség egykori elnöke két alvilági kapcsolatához, Tasnádi Péterhez és az olajozásból milliárdos vagyont felhalmozó Portik Tamáshoz fordult, hogy szabadítsák meg legnagyobb ellenségétől. Ezt a verziót erősíti az a koronatanú, akivel Gyárfás a szembesítést is vállalta volna, ám a rendőrség nemrég elutasította a védelem indítványát arra hivatkozva, hogy szigorúan védett tanúról van szó – erősítette meg portálunk információit Bánáti János.
Részlet a koronatanú vallomásából. Fotó: PS

A MŰVÉSZINASBAN DŐLT EL FENYŐ SORSA?

Az alapügyben 40-es számmal jelzett tanú vallomásában egyébként arról beszélt, hogy Fenyő keresztülhúzta Portik és Gyárfás médiaüzletét, noha korábban már mindenről megegyeztek és Portik még a magas rangú politikai kapcsolatait is bevetette volna, hogy az üzlet simán menjen. A tanúvallomás szerint, amikor Portik a tulajdonában lévő Művészinas étteremben ülve a médiamágnás kihátrálását megtudta, őrjöngeni kezdett és kijelentette, hogy „hazavágja” Fenyőt, amire a szintén a vendéglőben tartózkodó Gyárfás Tamás úgy felelt:  „Tomikám, ezzel nekem is nagy szívességet tennél, ez a szemét tényleg golyót érdemelne”. Erre az olajos vállalkozó feldühödve azt mondta, „hát akkor én kinyíratom”. A tanú hangsúlyozta, nagyon megijedt, mert látta, Fenyő megölését Portik és Gyárfás is komolyan gondolta, és amikor a híradóból megtudta, hogy meggyilkolták a médiamogult, egyből arra gondolt, lehetséges, hogy ehhez nekik közük van. Gyárfás azonban tagadja, hogy jelen volt az étteremben, sőt, állítása szerint Portikkal soha nem találkozott nyilvános helyen, csak az utcán beszéltek.
Részlet a Fenyő-vallomásból. Fotó: PS
Fenyő Jánost, a Vico sajtóbirodalom urát 1998. február 11-én este fél hat után, saját Mercedesében gyilkolták meg a Margit utca 4-es szám alatt, amikor megfogta a piros lámpa. A feltorlódott kocsisorban várakozó Mitsubishiből kiugrott egy férfi, aki az Agram 2000 típusú gépfegyveréből tizenkilenc lövést adott le Fenyő Jánosra. Az ügyben a tettest, Jozef Rohácot életfogytiglani fegyházra ítélték, de Gyárfást és Portikot csak húsz évvel a bűncselekmény után gyanúsították meg felbujtással. A bizonyítékok között van egy hangfelvétel, amin az Energol-vezér és az ex-úszóelnök a Fenyő-gyilkosságról beszélnek. A beszélgetést Portik évekkel az emberölés után vette fel.
A Fenyő-gyilkosságról írt legújabb cikkeinket ittittitt, ittittitt és itt olvashatják.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS



A Fenyő-ügy volt főnyomozója szerint csaknem minden jel arra utal, hogy Gyárfás ölette meg a médiacézárt



Számomra szinte minden jel arra mutat, hogy Gyárfás felbujtására végezték ki Fenyő Jánost. Gyárfás Tamásnak volt a legsúlyosabb konfliktusa a kivégzett médiacézárral, ezen kívül ő rendelkezett a megfelelő kapcsolatokkal, pénzzel is a merénylet lebonyolításához” – állítja a Fenyő-gyilkosság egykori főnyomozója, Kovács Lajos, aki bízott benne, hogy a móri emberöléshez hasonlóan kiderül majd, a Fenyő-ügyben is neki és munkatársainak lesz igaza. A nyugalmazott főrendőrrel készült, több ügyet is átfogó interjú P. Gál Judit most megjelent, Gyilkosokkal szemtől szemben című könyvében olvasható. A szerző az elmúlt évtizedek megrázó bűneseteit mutatja be a nyomozók, bírók, ügyészek és az elkövetők szemszögéből.
Rengeteg gyilkossal készítettem börtöninterjút, így jöttem rá, hogy ezek az emberek nem ritkán – ugyanúgy, mint a filmekben – egyetlen rendőrben,
szakértőben, vagy magában a bíróban látják az ellenségüket. Az interjúk során például több rendőr és büntetőbíró is beszélt olyan élményéről, amikor halálos fenyegetést kapott
nyilatkozta P. Gál Judit a most megjelent Gyilkosokkal szemtől szemben című bűnügyi riportkönyvének múlt heti bemutatóján. A szerző a PestiSrácok.hu-nak arról is beszélt, hogy számára egyértelművé vált, a börtöninterjúk mellett meg kell jelentetni azoknak a rendőröknek, szakértőknek, bíróknak a nyilatkozatait is, akik előtt a legkegyetlenebb gyilkosok is színt vallottak. A szerző portálunknak elmondta, olyan interjúkat készített, amelyekből kiderül, mit érez a bíró, amikor meglátja Szita Bence fotóit, vagy Vidákovich Gábor, amikor a soproni kettős gyilkosságnál meg kell, hogy álljon egy pillanatra, mert maga sem hiszi el, hogy aki ott ül vele szemben, két embert megölt. A könyvből megtudhatjuk azt is, miként kezelte a ma már ügyvédként dolgozó Surdy Miklós, hogy
bírói munkája miatt kétszer is lőszert küldtek neki, de több rendőr is elmondta, milyen volt, amikor halálosan megfenyegették – emelte ki P. Gál Judit.


HALÁLOSAN MEGFENYEGETETT FŐZSARUK

Az egyik megfenyegetett rendőr Petőfi Attila vezérőrnagy, az NNI Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztály vezetője volt, akit tíz évvel ezelőtt a rendőrség belbiztonsági szolgálata arról értesítette, hogy vegye nagyon komolyan a legutóbb neki címzett életveszélyes fenyegetést. Petőfi elmondta, neki és szüleinek is el kellett költöznie egy ismeretlen, rendőri védelemmel ellátott lakásba. Arról ma sem beszélhet, hogy kik és miért fenyegették meg halálosan. A könyv górcső alá veszi Petőfi Attila életének azt a fontos mozzanatát is, amikor Földes-Szabó Attilát a bíróság bizonyítékok hiányában 2005-ben minden vádpont alól felmentette a Fő utcai órás megölésének ügyében. A vezérőrnagynak ezek után is megmaradt a meggyőződése, hogy csak a férfi ölhette meg az órásmestert. Évek teltek el. Az állam még 25 milliós kártérítést is megítélt a felmentett férfinak. Majd a sors szinte igazságot szolgáltatott, amikor Földes-Szabó Attila ismét célkeresztbe került és ugyanúgy Petőfi Attila irányításával kezdett a rendőrség nyomozni az újabb, már két ember kivégzéséről szóló ügyben. A férfi ma már jogerős életfogytiglani fegyházbüntetését tölti. Utolsó, P. Gál Juditnak adott interjúja a Gyilkosokkal szemtől szemben című könyvben olvasható, amelynek múlt heti bemutatóján kiderült még, hogy Petőfi Attila és Kovács Lajos nyugalmazott ezredes, a döglött ügyek osztályának volt vezetője, bár más szervnél dolgoztak, de akkor, amikor egy-egy nagy ügyben leleplezni készültek a gyilkost, egyfajta tiszteletadásként mindig ott voltak a másik nyomozásának végjátékánál.
Megtudhatjuk továbbá, hogy Petőfi Attila mellett Kovács Lajost is érte halálos fenyegetés. Hozzá olyan információk jutottak el még a Fenyő-gyilkosság nyomozása során, hogy szervezett bűnözői körök merényletre készülnek ellene. A nyugalmazott ezredesnek szívügye volt a Fenyő-gyilkosság, kollégáival rengeteget dolgoztak az ügyön, ám Kovács Lajost még azelőtt nyugdíjazták, hogy a hatóságok pontot tettek volna az eljárás végére. A Fenyő-ügyben végül 2016-ban született jogerős ítélet, ám akkor csak a ravaszt meghúzó bérgyilkost, Jozef Roháčot ítélték el. A hatóság azonban nem adta fel és idén tavasszal lecsaptak az emberölés feltételezett megbízóira, az olajszőkítési botrány egyik főszereplőjére, Portik Tamásra, valamint Fenyő János legnagyobb üzleti ellenfelére, volt médiavállalkozóra, az úszószövetség korábbi elnökére, Gyárfás Tamásra is. A bizonyítékok között egy hangfelvétel is van a nyomozó hatóság birtokában, ám mindketten tagadják a terhükre rótt bűncselekményt. Fontos megemlíteni, hogy Gyárfás szerint a gyanúsítás abszurd, és még a gondolata sem merült fel benne, hogy Fenyő Jánost megölesse.
Korábban mindig volt egy erős előérzetem. Az, hogy ugyanúgy, mint a móri ügyben, egyszer kiderül majd, hogy ebben is nekem lesz igazam. Pontosabban azoknak a rendőröknek, akik velem együtt összerakták, hogy Fenyő Jánosnak miért kellett meghalnia
válaszolta a könyvben Kovács Lajos arra a kérdésre, hogy érzett-e elégtételt Gyárfás meggyanúsítása után.
Számomra szinte minden jel arra mutat, hogy Gyárfás felbujtására végezték ki Fenyő Jánost. Gyárfás Tamásnak volt a legsúlyosabb konfliktusa a kivégzett médiacézárral, ezen kívül ő rendelkezett a megfelelő kapcsolatokkal, pénzzel is a merénylet lebonyolításához. Számomra életszerű, hogy a gyilkosságra az a Portik Tamás adott parancsot, aki egy ideig Gyárfás házában lakott
mondta el a ma már nyugdíjas főzsaru, akit még aktív rendőrként nem engedtek Gyárfás közelébe, megtiltották neki, hogy a Nap TV korábbi tulajdonosát kihallgassa.
A könyv a Fenyő-ügy mellett feleleveníti még többek között Soproni Ági, Farkas Helga, Tompa Eszter, Bándy Kata, Balla Irma megölésének történetét, valamint annak a rendőrnek a kálváriáját, aki hét golyót eresztett szeretője férjébe. De olvashatunk a magyar Bonnie és Clyde, illetve Szita Bence ügyéről is: a fiút mostohaanyja, az azóta a börtönben elhunyt Polcz Erika ölette meg. A könyvben megszólal az ügy nyomozója, az ítéletet hozó bíró és a még élő gyilkosok is.




Parlament: füttykoncert, botrány, az ellenzék szerint törvénysértő szavazások



A rabszolgatörvényként elhíresült kormánypárti törvénymódosítását zárószavazását tartotta ma az Országgyűlés – a Kósa Lajos nevéhez fűződő változtatás ellen tiltakozva reggel a Jobbik “elfoglalta” a szerintük “ötletadó” Pénzügyminisztérium bejáratát, ellenzéki képviselők pedig az ülés kezdete előtt elfoglalták a parlamenti elnök pulpitusát, emiatt a kezdés csúszott, de

végül Kövér László házelnök – az ellenzék folyamatos sípolása, füttyögése közepette – egy huszárvágással megoldotta a helyzetet és a padsorokból nyitotta meg az ülést, egyúttal megfenyegette az ellenzéket: az obstrukciónak súlyos következményei lesznek.

Hiába próbálta az ellenzék megakadályozni, a botrányos parlamenti ülésen végül keresztülverte a kormánypárti többség a rabszolgatörvényként elhíresült Kósa-javaslatot, amely jelentős túlmunkára kényszerítheti az embereket, és amellyel szemben régen látott társadalmi tiltakozás alakult ki. Kérdés, jogszerű volt-e a szavzás. Minderről itt írtunk bővebben:



Törvénytelenek a szavazások?

Az ellenzéki politikusok tehát az üléskezdés előtt elfoglalták egy időre az ülést levezető elnöki pulpitust, erről Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője képet is közzétett:

Ellenzéki képviselők elfoglalták a pulpitusra vezető lépcsőt – a képre kattintva galéria nyílik! Forrás: Szabó Tímea/Facebook
Végül fideszes miniszterek és államtitkárok védelmező ám a képek tanúsága szerint egyúttal feszengő gyűrűjében, illetve az ellenzéki képviselők sorfala előtt szintén a padsorokból próbálja vezetni Latorcai János az ülést, miközben folyamatos a füttykoncert. Megjelent az ülésen Orbán Viktor miniszterelnök is, aki zsebretett kézzel, némileg tanácstalanul álldogál. Illetve mosolyog is néha, ahogy a DK elkapta a pillanatot:

Szabó Tímea kfütyülte a miniszterelnököt – a képre kattintva galéria nyílik! Forrás: Szabó Tímea/Facebook
Latorcai János ülésvezető elnök eközben vezeti az ülést, egymás után szavaznak a napirendi pontokról, ám ellenzéki képviselők véleménye szerint szabálytalanul zajlik a voksolás, hiszen a képviselők nem a kártyájuknak a szavazógépbe helyezésével szavaznak, így megkérdőjelezhető minden voksolás jogi érvényessége, mivel a szavazógombot elvben bárki megnyomhatja a képviselők asztalánál, nem csak ők. Tordai az alábbi videóban demonstrálja is, hogy miként lehet káryta nélkül szavazni:



A Párbeszédes Tordai Bence szerint ez konkrét csalás, hiszen ő sincs a helyén, nála van a kártyája, tehát bárki odamehet a helyére és szavazhat a nevében. Oda is ment megkérdezni a kormányfőtől:
Továbbra is rendben a csalás, Orbán úr?”
Választ azonban a kormányfőtől nem kapott, viszont Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter annyit mondott neki, hogy szerinte ez rendben van, mert csak a képviselők nyomják a gombot, más nem. Latorcai egy ponton megjegyezte, hogy a szavazásoknál “majd kérek egyet hozzárakni”, mert L. Simon László fideszes politikus jelezte, hogy a gépe nem működik – Latorcai pedig vélhetően feltételezte, hogy mindenre igennel szavazna.




Vélhetően megtámadható a szavazás eredménye
A fenti esetre – jogsértő-e így a szavazás – nem találni eligazítást az ülések rendjét és szabályait rögzítő házszabályi rendelkezésekről szóló törvényben, ugyanakkor a szövegbnől az derül ki, hogy ilyen elvileg nem létezhetne, hogy kártya nélkül is működjenek a szavazógépek, illetve az valószínűsíthető, hogy ebben az esetben jó eséllyel kifogásolható, megtámadható a szavazás eredménye. A házszabály a szavazásról ennyit ír (IV. fejezet).

A Fidesz-szavazók is elutasítják

Az ellenzéki pártok már kedden, a javaslat parlamenti vitájában is keményen nekimentek a kormánynak és az előterjesztő Kósa Lajosnak. Erről itt írtunk bővebben:



A rabszolgatörvény, vagyis a munkavállalókat súlyosan hátrányosan érintő kormányzati ötlet ellen több ezren tüntettek szombaton, miután kiderült, hogy bár az elmúlt hetek heves ellenállásának hatására úgy tűnt, valójában mégsem enyhítenek túlzottan a túlóráztatás lehetőségét kiterjesztő törvényjavaslaton.
A fideszes törvényjavaslat elfogadása azt jelentené, hogy évi 250-ről 400 órára nőhet a kiróható maximális túlórák száma.
Noha kormánypárti politikusok úgy magyarázzák a jogszabály-tervezetet, hogy azzal csak a munkavállalóknak segítenének, hogy “aki akar többet dolgozni, az megtehesse”, valójában az érintettek is nagy arányban utasítják el, hogy ennyi túlórára kötelezhesse őket munkaadójuk, az elvégzett munkáért járó pénzt pedig csak akáér évekkel később kapják meg.

A szombati szakszervezeti tüntetés a Parlament előtt Fotó: Veres Viktor
Zoom.hu is írt róla, hogy a Policy Agenda által készített reprezentatív kutatás szerint a munkaképes korú lakosság 83%-a elutasítja a javaslatot. Mindössze 9% támogatja a kormánypárti kezdeményezést. Azóta a Republikon Intézet által készített újabb közvélemény-kutatás is hasonlóan nagy elutasítottságot jelzett:
még a kormánypárti szimpatizánsok kétharmada is elutasítja a rabszolgatörvényt.
Eközben a Policy Agenda arra jutott, hogy hiba volt a kormány részéről a megállapodás elmulasztása az érintettekkel: azt a kényszerpályát, amelyet a munkaerő hiánya teremtett itthon „jó kormányzással” még lehetett volna kezelni.
Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt az ügyben – ha lehet, ez csak olaj volt a tűzre a tiltakozók szemében. A kormányfő ugyanis azt mondta, a törvényjavaslat úgy jó, ahogy van, a kormány pedig “a munkások oldalán áll”. Erről itt írtunk bővebben:



A törvény elfogadása esetére a tiltakozó szakszervezetek további demonstárciókat, országyszerte újabb félpályás útlezárásokat, sőt sztrájkokat helyeztek kilátásba. Erről itt írtunk bővebben:



Megszavazta a Fidesz Patyi bíróságát

Nemcsak a rabszolgatörvény, hanem több más fontos előterjesztés is napirenden volt a botráényos ülésen. Ilyen például a közigazgatási bíróságokat létrhozó javaslat, amely alapján 2020-tól működne az új bírósági rendszer. Erről megírtuk: párhuzamos “joguralmi” szervezetként működhet az új bírósági rendszer, és Patyi Andrásék akár bármiről IS ítélkezhetnek:



Ezt a törvényjavaslatot – az ellenzékiek szerint szintén jogsértő voksolási körülmények között – végül a kormánypárti képviselők többségükkel élve megszavazták.
Borítókép: Burány Sándor és Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselõi, Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetõje, Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselõ, Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselõje, Bõsz Anett független képviselõ, Gurmai Zita szocialista képviselõ, Szél Bernadett független képviselõ, Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselõ és Tordai Bence, a Párbeszéd képviselõje (b-j) elállja a házelnöki pulpitusra vezetõ lépcsõt az Országgyûlés plenáris ülésének kezdete elõtt 2018. december 12-én. MTI/Máthé Zoltán







Magyarországon hivatalosan is megszűnt a parlamenti ellenzék



Jól jegyezzük meg ezt a napot! 2018. december 12-én hivatalossá vált szép hazánkban a parlamenti ellenzék megszűnése. Létezni ugyan eddig sem léteztek, dolgozni eddig sem dolgoztak, csak az egymilliós fizetésüket vették föl – de legalább úgy tettek, mintha léteznének, dolgoznának. Ennek most vége. Ezek ott tartanak, hogy fizikai erőszakkal próbálják ellehetetleníteni a parlamenti munkát. A megoldás egyszerű: belépőkártyáikat elvenni, öt év közérdekű munka mindnek!
Eredetileg Hadházy Ákos tegnapi szenzációs teljesítményéről akartam írni: a diktafonos ember odáig jutott, hogy már nem ismeri föl azokat az ellenzéki haverjait, akikkel időnként együtt szokott sajtótájékoztatót tartani. Jelesül Serner Ádám liberális pajtását összekeverte Kovács Istvánnal, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatójával… A szakirodalom ezt demenciának nevezi. Teljes elbutulás, leépülés, gyógyíthatatlan. De mit számít Hadházy leépülése, mikor nézzük a parlamenti képsorokat, és azt látjuk, hogy a pajtásai már végstádiumban vannak?
  • Ellenzéki képviselők eltorlaszolják az elnöki pulpitushoz vezető lépcsőt, hogy a házelnök ne kezdhesse meg az ülés levezetését.
  • Mások a kormánypárti padsorok közé próbálnak behatolni, hogy Orbánék ne tudjanak szavazni.
  • Eközben Tordai Bence a világhálón élőben közvetíti az eseményeket: jár-kel a telefonjával, és villáminterjúkat készít kormánypárti politikusokkal. Tökéletes ostobaságokat kérdez, a néző helyette szégyelli magát.
  • A maradvány-ellenzékiek, akik se blokádra, se interjúkészítésre nem alkalmasok, transzparenseket feszítenek ki, fütyülnek, sípolnak, kerepelnek, összeszemetelik az Ország Házát.
Most mindegy is, hogy hivatalosan mi a bajuk. (Módosítják a túlóratörvényt, s így ha a munkavállaló HOZZÁJÁRUL, többet túlórázhat és kereshet, mint eddig. Ha nem járul hozzá, akkor nem fog többet túlórázni, és döntése miatt nem rúgható ki. Így a tetterős embereknek nem kell két helyen melózniuk. Mindenki jól jár – kivéve a komcsi vezetésű szakszervezeteket, nekik ugyanis végre dolgozniuk kéne, azt meg nem akarnak.)
A több mint nyolc éve ellenzékben lévő, buta, tehetségtelen, ellenszenves, a magyarok elsöprő többsége által gyűlölt nyikhajok már-már fizikai erőszakkal próbálják ellehetetleníteni a parlamenti munkát… (Már ha a „fizikai erőszak” kifejezés nem hangzik röhejesen a részben vágósúlyban lévő, részben kígyóvállú partizáncsapat esetében.) Ma már a futballstadionokat kisebb rendbontásokért is több fordulóra bezárnak; elég hozzá, ha valaki hátat fordít egy himnusznál. Ezek meg konfettiznek, ordítoznak, őrjöngenek. Ha meg büntetést kapnak, akkor szaladnak Strasbourgba, ahol az „emberi jogi” bíróság hasonszőrű kreténjei milliós kártérítést ítélnek majd meg nekik. A kör bezárul.
Az ellenzék szánalomra sem méltó, idióta surmók gyülekezete. Akik fejenként havi egymillió forintnyi közpénzért (plusz pótlékok) nem dolgoznak, nem készítenek érdemi javaslatokat, nem szólalnak föl, nem képviselik az őket parlamentbe küldő kevéske szavazót – kizárólag külföldi patrónusaikat. Puccsot akarnak, erőszakkal átvenni a hatalmat. Ezekkel nem lehet beszélni, vitázni, emberi szót váltani, mert az sem igaz, amit kérdeznek. A megoldás magától értetődő: aki a mai erőszakos akcióban részt vett, attól el kell venni a parlamenti belépőkártyáját, sokmilliós pénzbüntetést mindnek, aztán öt év közérdekű munka valamelyik szennyvíztisztító telepen. Majdnem ugyanazt csinálhatnák, mint eddig: lapátolnák a saját mocskukat.






Circus Hungaricus – Megmutatta igazi arcát a magyar parlamenti ellenzék (VIDEÓ)





Az elfogyott, okafogyott érvelések híján sípokkal, megafonnal, szirénával, röplapokkal készült a parlamenti ellenzék a túlmunkáról szóló törvény módosításának szerdai ülésnapjára, ahol a huszonnyolc éve, a rendszerváltozáskor megalakult Országgyűlés legbotrányosabb jelenetei zajlottak le. A Jobbik és a Mi Hazánk Mozgalom inkább csak szavak szintjén, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd képviselői viszont tettlegesen igyekeztek megbénítani a törvényhozás munkáját, amikor felütésként nem engedték a pulpitusához Kövér László házelnököt. Az ülést Latorcai János alelnök vezette le a Fidesz képviselői padsorából. A Ház végül az ellenzék kivonulása mellett szavazta meg a sokat vitatott jogszabályt, a hírre a Kossuth téren kezdődött kisebb tiltakozás a szakszervezetek és ellenzéki képviselők szónoklataival, a tüntetéssé eszkalálódott megmozdulás résztvevői estére eltorlaszolták a Margit hidat, majd a körutat és az Oktogont, és a Fidesz Lendvay utcai székházához mentek. Nézzék meg videós összefoglalónkat!
Fotó: MTI/Illyés Tibor








Európa aláírja saját halálos ítéletét? – Nógrádi György a Polbeat mai vendége (élő 19 órakor!)





Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő lesz Szarvas Szilveszter és Dezse Balázs vendége a ma esti Polbeatben. Nógrádit a migrációról, annak veszélyeiről, Európa jövőjéről, a brüsszeli izmozásról, a migránsvízumról és Soros Györgyről kérdezzük, de a műsorban szóba kerül a  sárgamellényesek párizsi akciója, Macron francia elnök szerepe és a CDU új elnökének súlya. Az élő közvetítés szokás szerint kedden este hét órakor kezdődik a Revolution 56 Szabadságharcos Sörözőből, várjuk Önöket a helyszínre, illetve a monitor elé!
Polbeat minden kedden este 19 órakor élőben a Revolution 56 Szabadságharcos Sörözőből (Budapest, II. kerület, Bem rakpart 53., a Margit híd budai hídfőjénél).

A KÖZVETÍTÉST AZ ITT.OTT TV TÁMOGATJA. 51 MAGYAR TÉVÉCSATORNA, BÁRHOL A VILÁGON, KÖTÖTTSÉGEK NÉLKÜL! SMART TV-N ÉS MOBILON IS NÉZHETŐ!

Az élő közvetítések között a PestiSrácok.hu PS Mozi archív videóriportjai láthatóak! Ha leállna a közvetítés, kérjük, frissítse az oldalt!






Szocialista aranyélet közpénzen

A milliós Szeviép-luxusórák





illiós Szeviép-luxusórákra bukkant a PestiSrácok.hu a minősített csődbüntett miatt elítélt Pistrui László vagyontárgyai között. Portálunk azok után kezdett kutatásba, hogy a minap újra előkerült az a polgárpukkasztó interjú, amelyet a Szeviép egykori tulajdonosa, a nemrégiben 5 év 2 hónapra ítélt Pistru László adott a Borsnak még 2008-ban, és amelyben úgy fogalmazott, ha a szemben ülő üzletfélnek nincs komoly órája a bal csuklóján, akkor az üzlet halálra van ítélve. A PestiSrácok.hu átnézte az ítélt Botka-beszállító Pistrui nyilvánosan elérhető képeit, és arra a következtetésre jutottunk, a szocialista építőipari nagyvállalkozó szerette a luxust. 2007-2009 közötti képein milliós, adott esetben 20 milliós, gyémántberakásos órákat viselt a szocialista üzletember.
Pistrui László 2008-ban adott interjút a Borsnak, a Szeviép-tulajdonos azzal dicsekedett, hogy 45 éves korában nyugdíjba vonul. Az optimizmusra volt oka, akkortájt ugyanis a Szeviép busásan ki volt tömve szocialista megbízásokkal. Csak 2007-2009 között 33 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a vállalkozás, majd 2009 végére csődöt jelentett, és közel 500 alvállalkozóját nem fizette ki.
A PestiSrácok.hu által is ismertetett szövevényes gazdasági bűnügy minősített csődbűntett, amelynek során a vádhatóság megállapította, hogy a Szeviép egykori vezérei közel 10 milliárd forinttal nem tudtak elszámolni, mert 2007-től kezdődően nagy összegű kölcsönöket folyósítottak a társaság, vagy a saját maguk érdekeltségében álló vállalkozásoknak. Ezeket a forrásokat soha nem kapták vissza, és maguk sem perkálták ki ezeket a pénzeket az anyacégnek.
Az ügyészség a vádiratban rámutatott, tudatos csődbűntettről van szó, ugyanis az igazgatótanács tagjai – Oltványi József, Baranyi Sándor, Pistrui László – rendszeresen nyújtottak kölcsönöket olyan vállalkozásoknak, amelyek már a megelőző években is veszteségeket termeltek, így a kölcsönpénzek visszafizetésre semmi esély nem volt.
Pistrui László és a milliós Breitling.

SZOCIALISTA ARANYÉLET

Pistrui 2008-as interjújában azt mondta:
ha valakivel leül tárgyalni, elsőként a csuklójára téved a szeme, hogy megnézze, milyen órát hord a partnere. Ha a külső jegyek nem meggyőzőek, vagyis nem elég márkás az óra, az üzlet máris halálra van ítélve.”
A PestiSrácok.hu egy gyors keresés után megtalálta Pistrui László óráit. Az egykori szocialista nagyvállalkozó nem vetette meg a luxust, a nyilvánosan elérhető képei szerint legalább három, egyenként is milliós értékű órát hordott 2007 és 2009 között, vagyis akkor, amikor a cége 33 milliárdnyi megbízást nyert el a szocialistáktól, és a Botka László vezette Szegedtől.
Pistrui egyik órája egy Breitling, ennek ára jelenleg 6.500 dollár, vagyis megközelítőleg 2 millió forint. A másik – amely azon a képen látható, amikor a PICK-Szeged mérkőzésen készült – egy Corum, ennek értéke másfél millió forint környékén mozog.
Potom kétmillió.
Az igazán nagyértékű óra azonban Pistrui kezén egy Ulysse Nardin fémcsatos óra, amely alapkivitelben is 35.000 svájci frank, vagyis 10 millió forint. Azonban a PS információi szerint Pistrui egy gyémántberakásos Ulysse Nardint hordott akkoriban, aminek a teljes értéke kb. 65.000 euró, vagyis 20.215.000 forint. A PestiSrácok.hu az órákkal kapcsolatban Pistrui László ügyvédjét is megkereste, aki azonban nem kívánt nyilatkozni, sem a vagyontárgyakról, sem az ügyről.
A 20 milliós Ulysse Nardin.

SZEVIÉP: ARANYÉLETTŐL A CSŐDIG

A szegedi Szeviép-ügy egy minősített csődbűntett. A bíróság elsőfokú ítélete szerint a Szeviép-vezérek, Pistrui László, Baranyi Sándor, és Oltványi József magánbankként kezelték a társaságot, és erőn felül adtak kölcsön más, vagy éppen az érdekeltségeikbe tartozó vállalkozásoknak, ezeket a kölcsönöket pedig soha nem látták viszont. Éppen ezért arra már nem jutott pénz, hogy kifizessék a kisvállalkozókat. Magyarul: kiutalgatták a cégből a bentlévő pénzeket, a bent lévő forrásokat, és csődbe vitték a céget. Ezzel 443 családot károsítottak meg, összességében 10 milliárd forinttal.
A Szeviép egy sor szegedi, illetve szegedi kötődésű baloldali politikussal nőtt össze, közülük a legfontosabb Botka László. Botka információink szerint nem tett semmit a csőd megakadályozása és a megkárosítottak kártalanítása érdekében, ráadásul később azt is tagadta, hogy a Szeviépnek lett volna szerződése Szegeddel, holott csak 2007-2009-ben összességében 15 milliárdos megbízást nyújtott a Botka-vezette Szegedi Önkormányzat a cégnek, vagy olyan konzorciumnak, amelynek a Szeviép is tagja volt.
Bár a kisvállalkozók folyamatosan kopogtattak Botka László ajtaján, hogy “Polgármester úr! Baj van, mert a beruházásokon nem fizetik ki a pénzünket”, a szegedi önkormányzat és az akkor szocialista kormányzat még további több milliárd forintot adott a Szeviép-nek, mely 2009 végére becsődölt.
Botka és a Szeviép-vezérek a cég iroda- és székházavatóján.

BECSŐDÖLT HORVÁT PROJEKT

Hétfőn a SzegedMa nyomán megírtuk azt is, 444 millió forintos kifizetetlen tartozást, bankhitelt és további 60 milliós követelést halmozott fel a horvátországi Opatija városával szemben a csődbe vitt, MSZP-s önkormányzatok és kormányzati szervek által is tízmilliárdokkal kitömött szegedi mamutvállalkozás, a Szeviép Zrt. és leánycége. Opatija végül csődeljárást kezdeményezett a projektcég ellen, ezzel a Szeviép egy óriási, félkész betonszarkofágot, egy hatalmas, vízzel elárasztott gödröt hagyott maga után Horvátországban, pedig a szocialista bőség éveiben a cég és leányvállalata nyert el egy opatijai többszintes mélygarázs és üzletház építésének jogát.
Ismert, a PestiSrácok.hu megszerezte a Szeviép-vádiratot, amelyből az derült ki, hogy az elítélt vállalkozók a saját cégeikbe talicskáztak ki másfélmilliárd forintot. A Csongrád Megyei Főügyészség által jegyzett, portálunk által ismertetett vádiratban összesen 11 olyan céget találtunk, amelynek vagy egy nagy összeget egyszeri jelleggel, vagy havi rendszerességgel kölcsönöztek. Ezek közül egyik sem volt független a Szeviéptől, illetve a három első fokon elítélt Szeviép-vezértől. A dokumentumból kiderül, hogy nemcsak itthon terítették szét saját érdekeltségű vállalkozásaikban a vagyont, hanem nemzetközi vizekre is eveztek: Romániában és Horvátországban is köthető Oltványi, Baranyi és Pistrui nevéhez egy-egy bedőlt projekt, eltűnt százmilliók. Az egyébként már fizetésképtelen építőipari mamutcégből pedig még sportklubokat is támogattak, úgy, hogy közben kisvállalkozók százait tették tönkre. A milliárdok nyomába eredt az Informátor is, de Botka László MSZP-s polgármester menekült és bujkált a kérdések elől.






Többmilliárdos áfacsalás miatt körözik Üröm ex-MSZP-s polgármesterének balhés embereit







Elfogatóparancsot adott ki Üröm ex-szocialista polgármesterének, Laboda Gábornak a sleppjéhez tartozó, kétes hírű vállalkozók ellen a bíróság – tudta meg a PestiSrácok.hu. P. Ádámot és K. Tibort felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett többmilliárdos költségvetési csalás miatt ítélte el első fokon a Szolnoki Törvényszék, ám Laboda emberei megszöktek a letartóztatás elől. A botrányos ügy harmadrendű, hét évvel sújtott vádlottja az az „Olcsó” becenevű H. Zoltán, aki szintén régi jó ismerőse a polgármesternek. 
Elfogatóparancsot adott ki Üröm ex-MSZP-s polgármesterének, Laboda Gábornak a sleppjéhez tartozó helyi vállalkozók, P. Ádám és K. Tibor ellen a Szolnoki Törvényszék – tudta meg a PestiSrácok.hu. Laboda embereit egy többmilliárdos áfacsalási ügyben ítélte kilenc évre első fokon a bíróság, amely a határozat kihirdetése után elrendelte a letartóztatásukat is, ám a két férfi addigra felszívódott.

MEGSZÖKTEK AZ ÍTÉLET UTÁN

A Szolnoki Törvényszék november végén meghozott elsőfokú ítélete szerint a két vállalkozó és négy társuk bűnszervezetben több mint kétmilliárd forint áfát csaltak el úgy, hogy a jobbára Szlovákiából beszerzett tejet itthon beszerzési ár alatt, nettó áron értékesítették, és az adóhatóságot megtévesztve nem fizették be az általános forgalmi adót. K. Tibor és P. Ádám mint felbujtók kilenc évet és 36 millió forintos vagyonelkobzást kaptak. A bíróság 30 napra el is rendelte a letartóztatásukat, mivel azonban a tárgyaláson nem jelentek meg, a kivonuló rendőrök otthon nem találták őket, ezért a bíróság december 4-én elrendelte a körözésüket. Úgy tudjuk, mindketten Egyiptomba menekültek, így várhatóan a nemzetközi elfogatóparancsot is ki fogják adni ellenük.
P. Ádám körözési fotója. Fotó: police.hu
Érdekesség, hogy az ügy harmadrendű, hét évre ítélt vádlottja egyébként az a H. „Olcsó” Zoltán, aki szintén ürömi és ugyancsak Laboda Gábor sleppjéhez tartozik, ráadásul osztálytársa is volt a polgármesternek. H. Zoltán feltehetően csak azért nem lépett le a többiekkel együtt, mert egy másik ügy miatt már régebb óta le van tartóztatva. Az „Olcsó” becenevű férfi és a polgármester ismertségét nehéz lenne bárkinek is tagadnia, még közös fotón is szerepelnek, Laboda azt viszont korábban cáfolta, hogy baráti viszony fűzné P. Ádámhoz, ugyanakkor beszédes, hogy a község futballklubja, az Üröm SC évente többmillió forintot kap a településtől, aminek az elnöke P. Ádám testvére, P. Miklós, a csapatban pedig szintén megtalálható egy családtag, P. Dániel. Emellett úgy tudjuk, korábban K. Tibor is támogatott néhány rendezvényt Ürömön.

NEM EZ AZ ELSŐ ÜGYE

P. Ádámot egy éve testvérével és annak fiával együtt jogerősen felfüggesztett börtönre ítélte közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, testi sértés, súlyos testi sértés kísérlete, valamint csoportos garázdaság miatt is a bíróság, mert 2013-ban az ürömi szülők bálján tömegverekedést robbantottak ki és rátámadtak a helyi általános iskola szülői munkaközösségének elnökére. Egyikük egy polgárőrt is bántalmazott. Tanúk szerint hamar a többség tudtára adták, hogy nem szórakozni jöttek, hanem móresre tanítani a szülői munkaközösség akkori elnökét, Németh Csabát.
Tudtam, hogy a társaságnak mi a baja velem. Azért szálltak rám, mert lelepleztem néhány gyanús körülményt az Üröm SC labdarúgóklub gazdálkodásával és a helyi focipálya működésével kapcsolatban, és erről jelentést tettem Laboda Gábor polgármesternek. Arra jöttem rá többek között, hogy az ÜSC utánpótlással foglalkozó alelnöke (ma már elnöke – szerk.), mint az önkormányzat által alkalmazott pályagondnok egy személyben határoz arról, hogy kinek mennyiért adják ki a pályát, és – sokszor átláthatatlanul – ő dönt a bevételek felhasználásáról is. Azzal, hogy észrevételeimről tájékoztattam a polgármestert, nyilvánvalóan sértettem a Laboda Gábort támogató gondnok érdekeit
mondta el a Magyar Nemzetnek az események után nem sokkal Németh Csaba.
H. “Olcsó” Zoltán (balról), és a mellette ülő polgármester, Laboda Gábor osztálytársak voltak Fotó: PS

VIZSGÁLTÁK A FELBUJTÓ SZEREPÉT?

Az Átlátható Ürömért blogon lehozott „élménybeszámolóból” pedig az is kiderült, hogy megtámadása előtt azt üvöltötték Németh Csabának P-ék, hogy „ez az iskola és a falu Laboda Gáboré”. Információink szerint a polgármester szerepét a bűncselekményben vizsgálta a rendőrség, igaz, végül csupán tanúként hallgatták ki Labodát, aki szerint nem történhetett olyan, hogy a szülői bálon az ő nevét kiabálták P.-ék. „Életszerűtlen, hogy az én nevemet kiabálták. Ezt kizártnak tartom.” – mondta a polgármester, aki portálunknak néhány éve tagadta, hogy a rendőrség vizsgálta volna az ő felbujtói szerepét az eset kapcsán.

EMBERE VÉDELMÉRE KELT

A blog arról is írt, hogy P. Miklós ÜSC elnök kérte a törvényszéket, hogy a joghátrány alól mentesítsék. Ennek érdekében – az ürömiek megdöbbenésére – Laboda Gábor polgármester levelet küldött a bíróságnak, amiben leírta, hogy P. Miklós munkájára szüksége van az ürömi embereknek, mert lelkiismeretesen és jól dolgozik. Ezzel kapcsolatban az ügyész megjegyezte, hogy a vádlottak alkalmatlanok és méltatlanok önkormányzati állás betöltésére, valamint bárminemű közmegbízatás betöltésére. A törvényszék pedig el is utasította a másodrendű vádlott kérelmét – írta a blog. A polgármester P.-családhoz fűződő jó viszonyát bizonyíthatja, hogy amikor a jogerős ítélet után P. Miklósnak le kellett mondania a sportbizottsági tagságáról, helyére teljesen véletlenül a fia, P. Attila került.
Vezető kép: PS






Itt a Szeviép-vádirat: saját cégeikbe talicskáztak ki másfélmilliárdot az elítélt vállalkozók





Botka László szerint semmi különös nincs a Szeviép csődje körül, hiszen azokban az években, amikor a szegedi építőipari vállalkozás tönkrement, egymás után mentek tönkre a hasonló cégek. Azt már eddig is tudtuk, hogy a szegedi szocialista önkormányzat házi beszállítója azért ment csődbe, mert éveken át folyamatosan folyatta ki a pénzt kölcsönök formájában olyan cégeknek, sportegyesületeknek és magánszemélyeknek, akiktől és amelyektől esély sem volt az összegek visszaszerzésére. Volt olyan társaság is, amelyik közreműködött a pénzkimentésben. Ez a Biztonsági Üzem Kft., Ujhelyi István MSZP-s politikus korábbi sofőrjének a cége. A PestiSrácok.hu megszerezte az első fokon lezárult büntetőügy vádiratát, amelyből feketén-fehéren kiderül, hogy a Szeviép-vezérek a saját érdekeltségi körükben lévő cégeknek hiteleztek. Éveken át, még a Szeviép pénzügyi nehézségei idején is, sőt akkor is lapátolták ki a százmilliókat, amikor a társaság már fizetésképtelen volt. A Csongrád Megyei Főügyészség által jegyzett vádiratban összesen 11 olyan céget találtunk, amelynek vagy egy nagy összeget egyszeri jelleggel, vagy havi rendszerességgel kölcsönöztek. Ezek közül egyik sem volt független a Szeviéptől, illetve a három első fokon elítélt Szeviép-vezértől. A dokumentumból kiderül, hogy nemcsak itthon terítették szét saját érdekeltségű vállalkozásaikban a vagyont, hanem nemzetközi vizekre is eveztek: Romániában és Horvátországban is köthető Oltványi, Baranyi és Pistrui nevéhez egy-egy bedőlt projekt, eltűnt százmilliók. Az egyébként már fizetésképtelen építőipari mamutcégből pedig még sportklubokat is támogattak, úgy, hogy közben kisvállalkozók százait tették tönkre.
Három év leforgása alatt összesen több, mint 1,5 milliárd forintot bűvészkedtek el az első fokon letöltendő börtönbüntetésre ítélt Szeviép-vezérek: Oltványi József, Baranyi Sándor és Pistrui László – áll a vádiratban. A bűvésztrükk már-már annyira mesteri, hogy tanítani lehetne. Az 1991-ben alapított Szeviép Szerkezet- és Vízépítő Zrt.-t, ahogy a vádirat is fogalmaz, “erősen strukturált, divíziókra tagozódó szervezeti felépítéssel”rakták össze. A legfőbb ügyvezető szerv az igazgatóság volt, mindent döntést az igazgatóság hozott meg. A zrt.-hez több külön gazdálkodású, önálló, de a Szeviép Zrt. tulajdonában álló kisebb cég tartozott. Külön céget alapítottak az egyes szakterületekre és a külföldi projektekre is. Építési beruházásokkal, vízépítményi létesítmények kivitelezésével, útépítéssel és magasépítéssel foglalkoztak országszerte, illetve más országok, Románia és Horvátország területén – de erről majd később.
Az M43-as autópálya építéséhez kapcsolódó kézi régészeti munkákat végzõ Ásatárs Kft. alkalmazottai demonstrálnak az autópálya egyik kivitelezõje, a Szeviép Zrt. székháza elõtt 2010. május 6.-án. Gallina Zsolt cégvezetõ szerint a vállakozás több tízmillió forintnyi számlát nem fizetett a Szeged és Hódmezõvásárhely határában elvégzett feltárások után. A Szeviép Zrt. 2010. április 26-án csõdvédelmet kért. Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
Ahogy azt már korábbi cikkeinkben bemutattuk, a baloldali kormányok idején az állam, valamint a szocialista, baloldali önkormányzatok, élén a Botka László vezette Szegeddel hosszú éveken át gondoskodtak róla, hogy bőven kapjon megbízást és pénzt a Szeviép. 2005 és 2010 között csaknem 34 milliárd forint közpénz folyt be a cég kasszájába. A vádirat szerint ebből 1,5 milliárdot tüntettek el 2007 és 2010 között saját érdekeltségű cégeiknek kifizetett kölcsönök formájában, úgy, hogy közben 6,5 milliárd forinttal károsították meg alvállalkozóikat, akiket nemes egyszerűséggel nem fizettek ki.
A Szeviép Zrt. 2007 év elejétől, rendszeresen, nagy összegben nyújtott kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon  a teljes egészében vagy részben a zrt. tulajdonában álló, de önállóan gazdálkodó gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek is. A kölcsönadás  minden esetben biztosítékként lekötött fedezet hiányában történt, a visszafizetés nem teljesülése esetén jogkövetkezmények nélkül. Több estben likviditási problémákkal küzdő cégeknek, amelyek jelentős tartozást halmoztak fel a Szeviéppel szemben, így a visszafizetésnek reális esély nem volt
fogalmaz a vádirat. Hozzáteszik, hogy ezekre a kölcsönadásokra akkor került sor, amikor már maga a Szeviép is nehéz anyagi helyzetben volt, a fizetésképtelenség fenyegette a céget, vagy már fizetésképtelen is volt. Lefordítjuk: 2007-től úgy rohantak a csőd felé, hogy miközben a kivitelezési munkát ténylegesen elvégző alvállalkozókat nem fizették ki, a zrt. utolsó százmillióit is kifizették szintén veszteséges saját cégeiknek, amelyeket aztán ugyancsak becsődöltettek. Így a pénz, mintegy 1,5 milliárd forint a Szeviép leányvállalatainál, illetve a tulajdonosok más cégeinél köddé vált. Mire a Szeviép Zrt.-t a Csongrád Megyei Bíróság végzésével felszámolták, már nem volt vagyon. A kölcsönök kilencven százalékát valódi értékükhöz képest jelképes összegért sikerült értékesíteni a felszámolónak faktoringcégek felé. A 1,5 milliárd forint okozott vagyonvesztésből (azaz kilapátolt pénzből) így csak mintegy 438 millió forint térült meg.
Forgalomlassító demonstrációt tartottak 2010. május 21-én kamionjaikkal Szeged és Hódmezõvásárhely között a 47-es út és az épülõ M43-as autópálya csomópontjánál azok az alvállalkozók, akiknek a csõdvédelem alatt álló Szeviép Zrt. tartozik jelentõs összeggel. Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
A vádirat pontosan részletezi, melyek azok a cégek, sportklubok és magánszemélyek, amelyeknek az irreális kölcsönöket nyújtották. Többségükbe havonta, kéthavonta, részletekben csurgatták a pénzt. Hiába nem törlesztettek, az igazgatóság újra és újra kitolta a visszafizetési határidőt, és újabb kölcsönt adott.

BIZTONSÁGI ELTÜNTETÉS

Az egyik ilyen leányvállalat – amelyről már sokszor írtunk korábban – a Biztonsági Üzem Kft. volt, amelyet száz százalékban a Szeviép Zrt. tulajdonolt és Ujhelyi István szocialista politikus korábbi sofőrje, B. Tamás vezetett. A vádirat szerint 2008 és 2010 között, heti, havi rendszerességgel adta az anyavállalat a Biztonsági Üzem Kft.-nek a kölcsönöket, vagyis még akkor is, amikor már zajlott a csődeljárás. A társaság a kölcsönök idején folyamatosan veszteségesen működött, a kölcsönöket nem tudta törleszteni. Összesen csaknem 429 millió forint tartozást halmozott fel a Szeviép Zrt felé, majd 2010 júniusában felszámolás alá került. (Ez az az összeg, amire a büntetőperben tanúként meghallgatott B. Tamás nem emlékezett, sem arra, hogy kapta, sem arra, hogy mire költötte – a szerk.)

PÉNZENERGIA BATTONYÁNAK

2008 és 2010 között, azaz még a fizetésképtelenné válása után is összesen 19 alkalommal kölcsönzött a BATTONYAI ENERGIAPARK Beruházó, Termelő és Szolgáltató Kft.-nek, amely a Szeviép Zrt. résztulajdonosának, a Szeviép Investment Befektetési és Vagyonkezelő Holding Kft.-nek a többségi tulajdonában állt. Az Energiapark révén durván 10 millió 650 ezer forinttal sikerült megrövidíteni a felszámolás alá kerülő Szeviép-vagyont.

104 MILLIÓ A VESZTESÉGES INGATLANOSNAK

2007 és 2010 között – vagyis szintén még a csődeljárás idején – is talicskázták a pénzt a Jázmin 16 Ingatlanforgalmazó Kft.-be, amelynek a Szeviép Zrt. 50 százalékban volt tulajdonosa. A vállalkozás 2008-tól folyamatosan veszteségesen működött, így az ide kifizetett 104 millió forint kölcsönt sem volt miből visszafizetni – ezt a veszteséget is leírta a Szeviép, az összeget sosem sikerült behajtani.

HOMOKBA SZÓRT ÖSSZEGEK

Ahogy a MAROSDÖMPER Bányahomok és Folyami Homok Kitermelő Szállítmányozó és Földmunkát Kivitelező Koncessziós Kft.-nek kifizetett 169 millió forint kölcsönt sem. Ennek a vállalkozásnak is a Szeviép Zrt. volt a tulajdonosa, az ügyvezetője pedig a Szeviép-vezér Oltványi József, méghozzá önálló cégjegyzési joggal, egészen 2011-ig, amikor ez a cég is felszámolás alá került.

REKLÁMRA IS MENT

Az MC Sportreklám Kft.-nek csak 7 és fél millió kölcsönt adtak, ami sosem térült meg. A cég tulajdonosa 50 százalékban a Szeviép, 50 százalékban a Szeviép száz százalékos tulajdonában álló Biztonsági Üzem Kft. volt.
Baranyi Sándor, a Szeviép Zrt. igazgatósági elnöke 2010. július 27.-én megérkezik a cég harmadik csõdegyezségi tárgyalására. A csõdegyezségi tárgyalás sikertelenül zárult, így az M43-as autópálya építése mellett több más nagyberuházásban is részt vevõ építõipari vállalkozásra akkor felszámolás várt. Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

KÜLFÖLDI SZÁLAK, KÜLFÖLDI PROJEKTEK

A Szeviép-vezérek Romániában kettő, Horvátországban egy céget alapítottak a vádirat szerint. Míg Romániában egy szupermarket, a horvátországi Opatijában parkolóház építésébe fogtak. Persze egyik projekt sem zárult pozitív eredménnyel.

ROMÁNIÁBAN NEM VOLT BEVÉTEL?

Az S.C. MOMENTUM PROJECT S.R.L., amelyben egy bizonyos Groupius Zrt. volt társtulajdonos, egyszer 2,5, majd 191,5 millió forint kölcsönt vett fel a Szeviéptől. A társtulajdonos saját követelése fejében megszerezte a kölcsönök fedezetéül szolgáló, megépült élelmiszeráruházat. A Szeviép Zrt.-t felszámoló felszámolóbiztos leveleit pedig át sem vették – olvasható a vádiratban. A másik Romániában alapított cégük, az S.C. SZEVIEP INTERNATONAL S.R.L. tizenkét alkalommal, összesen 53,5 milliót kölcsönzött a magyarországi anyagcégtől. Bevétele a Szeviépnek a romániai ágon papíron nem keletkezett, a leányvállalatoknak nyújtott kölcsönök nem térültek meg, sőt, az ingatlant is bukták. Így csak Romániában 247,5 millió forint tűnt el.

ABBÁZIAI PARKOLÓHÁZ, AMI NEM ÉPÜLT MEG

Horvátországban vált köddé a legnagyobb, félmilliárdot meghaladó összeg. A 2007-ig 70 százalékban, majd ezt követően 100 százalékban a SZEVIÉP INVESTMENT Kft. tulajdonában lévő SLANTINA GARAZA nevű horvátországi vállalkozás 2008-ban még hitelt is felvett, hogy Opatijában parkolóházat építsen. A kivitelezés során rendszeresen vett fel kölcsönöket a Szeviép Zrt.-től, összesen 528 millió forint értékben. A horvát céget 2011-ben felszámolták. A parkolóház szerkezetkész állapotban még a kölcsönt nyújtó pénzintézet követelését sem fedezte, így a teljes összeggel csökkentették a Szeviép Zrt. vagyonát. A fenti tételek meghaladják az 1 milliárd 450 millió forintot, amit tagi kölcsönök, kölcsönök formájában tüntettek el a Szeviép-vezérek.
Pistrui László pont tíz éve, mint a száz leggazdagabb magyar egyike adott interjút a Borsnak. Azt mondta, visszavonul az üzleti élettől, és most már csak hajózni fog…

A VESZTESÉG FOKOZÁSA: SPORTTÁMOGATÁSOK

A vádirat részletesen kitér a sporttámogatásokra, illetve a sportegyesületeknek nyújtott kölcsönökre is. 2007-től 2009-ig a Diósgyőr futballcsapatának kölcsönözgettek rendszeresen – de ezt a klub visszafizette. A Szegedi Labdarúgó Klub Sportszolgáltató Kft. 4 millió 690 ezer forint kölcsönt igényelt. A SZENERGIA Innovációs és Gyártmányfejlesztő Kft, amely a Szeviép és Pistrui tulajdonában volt 36 alkalommal, összesen 45 milliót. A vállalkozás képviselője a másik Szeviép-vezér, Baranyi Sándor volt. A Szeviép Szeged kosárlabdacsapat pedig 14,3 millióval maradt adósa a Szeviépnek. Ezeket a kölcsönöket Baranyi végül el is engedte az adósoknak, ezért a vádhatóság őt 88 millió forintnál nagyobb vagyonvesztésért tartja felelősnek.

ELSŐ FOKON FEJENKÉNT TÖBB ÉV LETÖLTENDŐ BÖRTÖN

A három volt cégvezetőt, igazgatósági tagot, Oltványi Józsefet, Baranyi Sándort és Pistrui Lászlót “a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettel vádolta meg”. Azóta, november 20-án első fokon ítéletet hirdetett a Szegedi Járásbíróság. A Szeviép-vezéreket 5, illetve 6 év letöltendő fogház-, illetve börtönbüntetésre ítélték – mindhárman fellebbezést jelentetek be, így az ítélet nem jogerős.
A vádirat azt is tartalmazta, hogy a felszámolás során a károsultak 5 milliárd 870 millió forint nem vitatott, közel 407 millió forint vitatott és 244 millió forint határon túli igényt jelentettek be. A Szeviép, illetve a cégvezetők, akiknek magánvagyonát is zárolták a hatóságok, a mai napig egyetlen egy alvállalkozót sem kártalanítottak. Az állami kártalanítási programban eddig több, mint 2 milliárd forintot fizettek ki.
Botka László, Szeged szocialista polgármestere, aki – emlékeznek – a Szeviép csődjében sem lát semmi különöset, a károsultak állami kártalanításába viszont cinikusan belekötött. A HVG-nek adott interjúban úgy fogalmazott: “Beleírják a gránitszilárdságú Alaptörvényükbe, hogy innentől kezdve, ha valaki Magyarországon csődbe megy, mert nem tudja kifizetni a tartozásokat, azokat közpénzből kártalanítani kell? Nem sajnálom tőlük a 2,5 milliárd forintot, de 10 év alatt szerintem már leírták a veszteséget.”
Íme, a Szeviép-vádirat:
Vezető kép: PS-montázs, Fotó: Délmagyar






Milliárdos áfacsalás: már az ügyészség nyomoz Staudt Gábor és a volt főrendőrök ügyében





A Budapesti Nyomozó Ügyészség (BNYÜ) vette át a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) azt a milliárdos költségvetési csalás miatt indult büntetőügyet, amelynek egy feljelentés szerint több személlyel együtt elkövetője lehet a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) két volt alezredese, illetve a Jobbik parlamenti képviselője, Staudt Gábor is – tudta meg a PestiSrácok.hu. A nemesfémmel üzletelő bűnbanda ellen már Lengyelországban is nyomoznak, sőt, a feljelentőt is kihallgatták, aki korábban a magyar hatóságokat is figyelmeztette, a szervezet nem kispályás, hiszen „többen folyamatosan éles lőfegyvert hordanak magukkal, illetve a magyar alvilág legvadabb, prominens személyeivel állnak napi baráti és üzleti kapcsolatban”.
A fővárosi főügyész-helyettes utasítására a Budapesti Nyomozó Ügyészség (BNYÜ) vette át a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) azt a költségvetési csalás miatt indult büntetőügyet, amelynek egy feljelentés szerint elkövetője lehet a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) két volt alezredese, illetve a Jobbik parlamenti képviselője, Staudt Gábor is – értesült a PestiSrácok.hu. A birtokunkban lévő határozatban a főügyész-helyettes azt írta, hogy az eljárást azért vonta ügyészi hatáskörbe, mert annak „lefolytatása a nyomozó ügyészségen célszerű”. A határozatból ennél több lényegében nem derül ki, azonban bármely bűnügyben dönthet úgy indoklás nélkül az ügyészség, hogy nem a rendőrséggel vagy a NAV-val nyomoztat, hanem maga jár el. A döntés meghozatalában persze nagy valószínűséggel az is közrejátszhatott, hogy az eljárást megelőző feljelentésben egykori főrendőrökről is említést tettek, akikkel szemben az ügyészségnek van csak hatásköre nyomozni.


ELSŐ KÖRBEN MEGTAGADTÁK A NYOMOZÁST

A nemesfémmel kereskedő bűnszervezet megalakulásáról, felépítéséről, tevékenységéről még januári cikkünkben írtunk részletesebbenStaudtot, a volt főrendőröket és több társukat még márciusban jelentette fel forrásunk, de az adóhatóság akkor úgy döntött, nem indít nyomozást, mivel a hozzá eljutott adatokból azt a következtetést vonták le, hogy nem a magyar, hanem a lengyel állam költségvetését érte kár. A IX. Kerületi Ügyészség ugyanakkor hetekkel ezelőtt felülbírálta az adónyomozók döntését és a nyomozás elrendelésére utasította a NAV-ot, akiktől most a Budapesti Nyomozó Ügyészség (BNYÜ) vette át az ügyet.
Staudt Gábor az egykori bankrablóval, P. Jánossal pózol F. László lakodalmán. P. János a hírhedt tescós rablóbanda egyik tagjának, K. Gábornak volt a korábbi bűntársa. Fotó: PS

LENGYELORSZÁGBAN IS CÉLKERESZTBEN A BŰNBANDA

A magyar hatóságok lépését pár hónappal megelőzve Lengyelországban is nyomozás indult, hiszen forrásunk az adóhivatal elutasító határozata után a lengyel ügyészséghez fordult és a lengyel állam kárára elkövetett több, mint két és félmilliárd forint értékű költségvetési csalás gyanúja miatt tett feljelentést a Jobbik képviselőjét és a két egykori egyenruhást is a soraikban tudó, Magyarországon működő, nemesfémmel üzletelő bűnszervezet tagjai ellen. A feljelentő korábban maga is ehhez a társasághoz tartozott, így fontos információkkal szolgált a lengyel szerveknek. A volt bandatag feljelentésében megjegyezte, hogy volt társai közül
egyikük a Nemzeti Nyomozó Iroda (a magyar rendőrség egy különleges szerve) nyugállományú alezredese (dr. F. László), egy másik személy pedig az elkövetés idején aktív szolgálati állományú alezredese volt (R. Sándor). Az elkövetői csoporthoz tartozott dr. Staudt Gábor, a legerősebb magyar ellenzéki párt (Jobbik) egyik vezető tagja, aki mind az elkövetés idején, mind jelenleg felelős pozíciót tölt be a magyar Országgyűlésben, mint a Jobbik parlamenti képviselője. A nemesfém-szakmához a hozzáértést H. Dávid biztosította a csoportnak.
Megírta azt is, hogy
amennyiben a lengyel hatóságok hatékonyan járnak el és az összes szereplő felelősségének teljes körű kivizsgálására sor kerül, akkor jó esély van a kárérték megtérülésére, már csak azért is, mert a közvetlen elkövetőkön kívül a magyar nagykereskedők (Sch. T., M. Z., É. J.) szerepét vizsgálva kiderül, hogy volt köztük olyan, aki pontosan tudta, hogy a lengyel állam kárára történő áfacsaláshoz nyújt aktív segítséget extra haszon fejében. Az adott nagykereskedő hangsúlyosan aktív részvétele a cselekményben tette lehetővé az elkövetők számára a sok száz kilogrammos, esetenként tonnás ezüst tételek finanszírozását addig, míg elég tőkéhez jutottak. Az ő segítsége nélkül az elkövetők nagyságrenddel kisebb kárt tudtak volna okozni a lengyel államnak. Erre vonatkozóan szükség esetén tanúvallomások  és egyéb bizonyítékok is rendelkezésre állnak. A nagykereskedők sok millió eurós vagyonnal rendelkeznek jelen pillanatban is, így felelősségük megállapítása esetén Lengyelországnak módja van kárigénye érvényesítésére.
A lengyel hatóság végül elindította a nyomozást, és úgy tudjuk, az üggyel egy speciális ügyész által felügyelt, maffiaellenes, gazdasági területen is otthonosan mozgó lengyel rendőri egység foglalkozik, akiknek a már kihallgatott feljelentő fontos dokumentumokat, okirati bizonyítékokat adott át F. Lászlóékkal kapcsolatban.

BIZALMI VISZONY

F. László és Staudt Gábor kapcsolatáról érdemes tudni, hogy előbbi a politikus legszűkebb tanácsadói, bizalmi körébe tartozott, és munkájával segítette a Jobbik akkori fővárosi frakcióját. A frakció működésére rálátó forrásaink állítják, F.-hez kötődik a radikális párt egyik legnagyobb kampányígéretének, a csendőrség felállításának ötlete. A nyugalmazott alezredes részt vett és fel is szólalt a Jobbik első szakmai konferenciáján, amit a rendvédelem témakörében tartottak meg 2009 októberében. Az első, még Magyarországon megtett feljelentés szerint a bűnös úton megszerzett vagyonnal F.-nek és a jobbikos politikusnak hosszú távú politikai céljaik voltak, például az, hogy Staudt belügyminiszter legyen. A másik egykori, ám a cselekmény idején még aktív rendőrről azt fontos tudni, hogy fia, R. Sándor Marcell (aki szintén szerepel a feljelentésben) 2014-ben, az MSZP színeiben felkerült a baloldali ellenzéki összefogás választási listájára is.

BARÁTI ÉS ÜZLETI KAPCSOLAT A MAGYAR ALVILÁG PROMINENS SZEMÉLYEIVEL

Forrásunk a magyar hatóságoknak azt is megemlítette, családjával veszélyben érzi magát:
Mivel az elkövetők közül többen folyamatosan éles lőfegyvert hordanak magukkal, illetve a magyar alvilág legvadabb, prominens személyeivel állnak napi baráti és üzleti kapcsolatban, így a fenyegetést megalapozottnak tartom. Családom és saját magam biztonsága érdekében a feljelentés megtételéről mind jogászomat, mind a média illetékeseit tájékoztatom arra az esetre, hogy ha a hatóságok a személyemet és hozzátartozóimat ért fenyegetés negligálása okán tragédia történik, akkor senki se védekezhessen azzal, hogy nem volt tudomása az ügyről, a problémáról és a családunkat és minket ért életveszélyes fenyegetésről
írta informátorunk.
Még a lengyel nyomozás megindulásának hírére Staudt Gábor – jogi képviselőjén keresztül – azt üzente portálunknak, hogy ha létezik olyan feljelentés, amiben ő is név szerint van említve, a lengyelországi hatóságok előtt a hamis vád miatt meg fogja tenni a szükséges jogi lépéseket, hiszen “nemhogy elkövetője nem volt semmilyen bűncselekménynek, de hasonló törvénysértés más általi elkövetéséről sincsen tudomása”.
Hozzátesszük, ha az eljárás során valóban megalapozott gyanú merül fel Staudt Gábor elkövetői szerepével kapcsolatban, akkor az ügyet a BNYÜ-nek át kell majd adnia a mentelmi joggal védett személyek ügyében eljáró Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF). A szövevényes áfacsalási ügyről és a volt rendőrök által irányított bűnbandáról bővebben ittittittitt, itt és itt tájékozódhatnak.
Vezető kép: MTI




Indulhat a kormányzati wellnesskukkolás




Zöld utat kapott a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, aminek a segítségével a kormány egyik cége folyamatosan látja, hogy ki, kivel és mikor száll meg egy szállodában. Eszerint az utolsó kis faluvégi kempingnek is adatokat kell majd közölnie az állami céggel.
A parlament november végén fogadta el a turisztikai törvény módosítását, amely kötelezővé teszi minden magyarországi szálláshelynek, hogy névvel, címmel jelentse le a nála megszálló magyarok és külföldiek adatait. A most megjelent végrehajtási utasításból az is kiderül, hogy a rendszert nemcsak szállodákra és panziókra, hanem minden szálláshely-szolgáltatóra kötelezően kiterjesztik, így az utolsó erdei turistaháznak is meg kell adni a nála tartózkodó személyek adatait.
A javaslatot a kormány hatalmas statisztikai és bürokráciacsökkentési vívmányként tálalta az Országgyűlésnek, ahol csont nélkül átment az előterjesztés. A kormány indoklása szerint ugyanis míg ma a szállásadó cégek a KSH és az önkormányzatok felé papíralapon jelentik a statisztikáikat, addig immáron ezt egy elektronikus felületen is megtehetik – ezt azonban bürokráciacsökkentésként „eladni”, több mint furcsán hangzik. A kormány a törvénymódosításban itt még nem állt meg, arra is köteleznek minden magyarországi szállásadót, hogy a náluk megszálló vendégek adatait töltsék fel egy tárhelyre, amit Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központra kereszteltek. A turisztikai adatközpontot a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Zrt. kezeli.
A most megjelent és január elsejével hatályba lépő végrehajtási rendeletből kiderül, hogy

2019. július elsejétől a magyarországi szállásadónak rögzítenie kell a nála megszálló vendég nevét, születési adatait, nemét, anyja nevét, személyazonosításra alkalmas okmányának számát (külföldieknél útlevél), valamint a várható tartózkodás idejét.

Az így kinyerhető statisztikai adatokat – havonta egyszer – a központ átküldi a KSH-nak, illetve a NAV-nak. A helyi önkormányzatok jegyzői pedig beléphetnek az adatközpont elektronikus felületére, és ezekből kigyűjthetik az idegenforgalmi adó beszedéséhez szükséges helyi adatokat.

Nem férhetnek hozzá a kezelt adatokhoz – elvileg

A Magyar Turisztikai Ügynökség az által kezelt adatokat a turizmust segítő kutatási és fejlesztési feladatokhoz használhatja. Ezekből például szakmai összefoglalókat és helyzetjelentéseket készíthet, illetve hozhat nyilvánosságra „azonosításra alkalmatlan formában” – olvasható a most megjelent kormányrendeletben.

A Boscolo Budapest Hotel recepciója a New York Palota épületében. MTI Fotó: Mohai Balázs
Vagyis törvényesen a MTÜ nem férhet hozzá az általa kezelt személyes adatokhoz – arra nincs is szüksége –, noha ez technikailag könnyen megoldható. Mások további aggodalmakat fogalmaztak meg annak okán, hogy az MTÜ jelenlegi vezetői közül a többség az idegenforgalmi ágazatból érkezett – korábban többen szállodákat, illetve idegenforgalmi cégeket vezettek. Nem életszerűtlen tehát, hogy máig élő kapcsolatban állnak a szféra egyes szereplőivel, ezért visszaélésre alkalmas lehet, hogy néhány kiválasztott közvetlenül rálát a vendéglátóhelyeken megszállók személyes adataira, valamint az ország összes szálláshelyének foglaltságára és ügyfélkörére – amihez egy állami cégnek elvileg semmi köze nem lenne. Az ilyen adatok a tűzhöz közelebb lévő vállalkozások számára aranybánya lehet, hiszen a megszerzett információkkal akár a konkurencia ügyfélkörét is elcsábíthatják. Arról nem beszélve, hogy az MTÜ olyan személyes adatokat is kezel – például ki, kivel és mikor szállt meg egy szállodában -, amihez szintén semmi köze nincs.

Szabadon kutakodhatnak a rendőrök

Míg az MTÜ munkatársai – elvileg – személyre szabottan nem kutakodhatnak a saját maguk által kezelt adatbázisban, addig azt a rendőrség megteheti. Ehhez csupán egy mondvacsinált ok is elegendő. Nemcsak egy konkrét személy körözése esetén, de általános bűnüldözési, sőt bűnmegelőzési tevékenység keretében is szabadon monitorozhatják a szállásfoglalási adatbázist. Ez részben teljesen új lehetőség a rendőrök számára, mert eddig csak a harmadik országból, az EU-n kívülről érkezett vendégekről kellett az úgynevezett idegenrendészeti vendégkönyvet vezetniük a szállásadóknak. A mostani változással azonban nem csak a harmadik országból érkezett turisták adatai kerülnek be az adatbázisba.
A közzétett kormányrendeletből az is kiderül, hogy az utolsó erdei turistaszállásnak is be kell jelentkeznie az MTÜ adatbázisába. Ha ezt nem teszi meg, az MTÜ egyszerűen feljelenti a renitens szállásadót a hatóságoknál. A szállodáknak jövő év közepétől, a panzióknak október elsejétől, a kempingeknek, a közösségi szállásoknak és a turisztikai célú lakáskiadóknak 2020-től kell majd adatokat szolgáltatniuk az állami turisztikai vendégkönyvbe.




Metrókorrupció: vesztegetés miatt nyomoznak a Siemens-ügyben



Egy elkülönített nyomozásban, többek között vesztegetés gyanúja miatt vizsgálódik a Siemens-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a PestiSrácok.hu. A Siemens-botrány része a 4-es metróhoz köthető, Demszky Gábor volt főpolgármester regnálása alatt zajló korrupciós bűncselekmény-sorozatnak. Az OLAF-jelentés szerint összesen 167 milliárd forintot lophatott el a beruházás idején Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. 
A hatóság korábban a Siemens-ügyet az OLAF-jelentés alapján 2017. január 23-án különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt elrendelt eljárásban vizsgálta. A birtokunkba került rendőrségi határozat szerint az elkülönítés oka, hogy olyan új információk derültek ki, miszerint külföldön rendelkezésre álló adatok segíthetik a nyomozást, ezért az NNI a német igazságügyi hatósághoz fordult, ám ez annyi időt vesz igénybe, ami már hátrányosan befolyásolná az alapügy nyomozását. Emiatt a Siemens-ügyben felmerült minősített vesztegetés és versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény gyanúját külön vizsgálják.

BENNFENTES INFORMÁCIÓKHOZ JUTOTTAK?

A cég, amely a metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét építette ki, 31,7 milliárd forintért dolgozott. Az OLAF szerint a szervezet bennfentes információkhoz jutott, ez segítette a tender megnyerésében.  Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) egyszer már 2011 és 2013 között fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy által elkövetett vesztegetés gyanúja miatt eljárást indított, ám bizonyítottság hiányában a nyomozás felfüggesztették és csak az OLAF jelzésére, négy évvel később porolták le az aktákat. Eredetileg az ügyben az Európai Beruházási Bank tett feljelentést, amiben többek között az szerepelt, hogy  a Siemens AG a 2-es és 4-es metróvonalak szerződéseit az ár 5 százalékáért kapta meg, amely összeget – 331 millió 200 ezer forintot – a szerződés megkötésében befolyással rendelkezők és döntést hozók, a város politikusai, független mérnökök és a BKV alkalmazottai között ösztönzésként osztottak szét, az MSZP volt pénztárnokához, Puch Lászlóhoz köthető Media Magnet Kft.-n keresztül.

167 MILLIÁRDOT LOPHATTAK EL

Ez a szál a jelenleg ismeretlen tettes ellen zajló alapügyben is felbukkan, hiszen a 2017 elején megindított nyomozásban a 4-es metró beruházásához kapcsolódó építési és tanácsadási szerződéseket, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos döntések jogszerűségét vizsgálják. Az OLAF szerint a szabálytalan szerződések a teljes összeg mintegy 60 százalékát, azaz közel 280 milliárd forintot érintenek, és 166,9 milliárd forint az, amit konkrétan elcsalhatott Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. A jelentés által feltárt visszaélések mindegyike a 2004 és 2010 közötti balliberális kormánykoalícióhoz, illetve az akkori budapesti városvezetéshez köthető. Az okozott kár 95 százaléka mindössze öt szerződéshez kapcsolódik.
Demszky Gábor főpolgármester, és Aba Botond a BKV vezérigazgatója a 4-es metró beruházás kapcsán nyertes cégekkel aláírják a szerződéseket. Fotó: Nagy Béla

AZ ALSTOM-ÜGYBEN IS NYOMOZNAK

A Siemens-ügyhöz hasonlóan ugyancsak külön eljárásban vizsgálják az Alstom metrókocsik beszerzésének ügyét, amellyel összefüggésben 2011-ben vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás, ami 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat (az eljárásnak jelenleg öt terheltje van), Terner Gézával szemben pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A férfi állítólag azóta Izraelben bujkál. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy a 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Akkor hűtlen kezelés miatt az új városvezetés és a számvevőszék is feljelentést tett. Azóta az is kiderült, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a Budapesti Közlekedési Vállalatot a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében.

DEMSZKY KÖZVETLEN UTASÍTÁSOKAT ADOTT

Az Alstom-üggyel kapcsolatban korábban megszólalt portálunknak Borbély Lénárd, a metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság elnöke is. A csepeli polgármester a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, az akkori városvezetés nagyon erős befolyást gyakorolt a metrókocsik beszerzésére. Név szerint Demszky Gábort, Budapest volt vezetőjét említette, aki közvetlen utasításokat adott a 4-es metróval kapcsolatos ügyekben, de a metróügyben bukkant fel egy Medgyessy Péter volt miniszterelnökhöz köthető szál is. A volt kormányfő családi cégéhez két részletben összesen több, mint 597 ezer euró áramlott az Alstomtól. A pénz nagy része Medgyessy felesége, Csaplár Katalin magánbankszámláján landolt, annak ellenére, hogy az egykori miniszterelnök korábban az Indexnek úgy nyilatkozott: „a díj a cég árbevétele volt, amely után adózott, és az összeg kilenc ember több éves munkájának ellenértéke”.
Vezető kép: MTI






Kóla, tünti, sültkrumpli – Majdan helyett majdnem





Tegnap végre választ kaptunk a sokakat kínzó kérdésre: hány szabadbölcsész kell egy kuka felgyújtásához? Sok.
Miután pár száz fős csoportokban bomoltak városszerte az ifjú forradalmárok a legkülönbözőbb desztinációknál szerezve életre szóló élményeket, visszatértek a Kossuth térre, ahol bemutatták 2010 óta tartó vesszőfutásuk első valóban tüntetésnek látszó tüntetését. Most végre nem a mobiltelefonok fényerejétől vagy néhány személyiségzavaros közszereplő szónoklatától várták a megváltást, hanem mindent feltettek arra a lapra, hogy kiprovokálnak egy verést a rendőröktől. A haladó politikai miszticizmus egyik sokat ismételgetett hittétele, hogy a jobboldal a 2006-os rendőrattakból nyeri a legitimitását, így ha a mostani ellenzéknek is sikerülne magát répaszínűre verettettni a karhatalom által, akkor újra versenyképesek lehetnének a Fidesszel. Majdnem összejött, de csak majdnem.
Budapest, 2018. december 12.
Az ellenzéki pártok kezdeményezésére a munka törvénykönyvének módosítása ellen indult tüntetés résztvevõi a Fidesz Lendvay úti székházánál 2018. december 12-én.
MTI/Mónus Márton

MAJDAN HELYETT MAJDNEM

A Kossuth téren a tüntetés legerősebb perceiben kb. 2500 fősre hízott az elégedetlen tömeg, bár pontos becslést nehéz adni, hiszen folyamatos mozgásban voltak. Keresték a védelem gyenge pontjait, a tüntetők élcsapatát adó pár száz ifjú kisebb hadijátékokkal szórakoztatta magát és a parlamentet védő karhatalmat. Az „adj király katonát, nem adunk, akkor szakítunk” gólyapresszós változata tulajdonképpen annyiból állt, hogy néhányan nekifutásból beleültek a rendőrök ölébe, miközben két-három sornyi támogató adta nekik hátulról az élősúlyt. A rendőrök pár másodperc múlva visszanyomták őket, ilyenkor a jogvédő mentalitásúak vették át a főszerepet, akik éles hangon kérték ki maguknak az „indokolatlan erőszakot és a rendőri túlkapást”. A végvári csatározásokat idéző, döntetlenre játszó meccselésnek akkor vetett véget a rendőrség, amikor az élcsapatnak sikerült két kollégájukat elvágni a sorfaltól, ekkor a „a lopjunk rendőrt!” skandálás egy pillanat alatt köhögésbe fulladt a közéjük fújt könnygáztól.
Budapest, 2018. december 12.
Rendõrök az ellenzéki pártok kezdeményezésére a munka törvénykönyvének módosítása ellen indult tüntetés alatt a Parlament elõtti Kossuth téren 2018. december 12-én.
MTI/Mohai Balázs

LÉHA CÉLTALANSÁG

Az első sorok harcias mentalitása pár méterrel hátrébb a már megszokott, „valaki csináljon már valamit” hangulattá oldódott. Rögtönzött hangszórókból munkásmozgalmi setlist szólt (Törd a kerítést!, Bella ciao stb.), ment a „mocskos Fidesz” és Tamás Gáspár Miklós beszélgetett mindenkivel. Apropó: skandálások. A elhangzottak két csoportra lehetett osztani. Az egyik a saját, személyes fájdalom kifejezése volt, a másik a rendőröknek szólt, először csábítva őket, később dühösen, miután nem voltak hajlandóak a proletariátus egységét megjelenítő tomboló diákság mellé állni.
Mocskos Fidesz!
Bajszos szar!
Hazaárulók!
Orbán takarodj!
Nem leszünk rabszolgák!
Túlóra!
Menjünk be!
Gyújtsuk fel!
Kell a CEU, kell a Tasz, Orbán Viktor korrupt fasz!
Be kell mennem pisálni!
Szabad ország, szabad egyetem!
Basszunk oda!
Ingyenguccitáska!
Fdeszmaffia!
Elegünk van!
Szabad médiát!
Szolidaritást, ki nem ugrál Német Szilárd!
Ria, ria, Hungária, ria, ria, Macedónia!
Ló faszának is van vége!
Rossz irányba álltok!
Bűnözőket védtek!
A rendőr is dolgozó!
Magyar rendőr velünk tart!
Rendőrsztrájk!
A CEU-s tüntetésektől eltérően a Kossuth téren tobzódó tömegben csak elvétve találkozhattunk külföldiekkel, a többséget a késő tizenévesek és a korai húszasok adták néhány tisztességben megőszült marxista professzor és közismert futóbolond társaságában. Persze nehéz dolga is volna egy CEU-s diákot pátyolgató idegenvezetőnek, mert egy amerikainak vagy egy japánnak elég körülményes elmagyarázni, hogy ezek a kedves, csillogó szemű szociológushallgatók azon vannak felháborodva, hogy másoknak többet kell majd dolgoznia.
Budapest, 2018. december 12.
Az ellenzéki pártok kezdeményezésére a munka törvénykönyvének módosítása ellen indult tüntetés résztvevõi a Margit hídon 2018. december 12-én.
MTI/Mónus Márton
Miközben a tömeg lassan elszivárgott, úgy vált egyre agresszívabbá a téren maradt kisebbség kisebbsége. Miután a vörös zászlók alól mindenfélével megdobálták a rendőröket, azok nekiálltak kiszorítani az egyre inkább ön- és közveszélyessé váló ifjúságot, akik a felperzselt föld taktikáját alkalmazva minden kukát és padot megsemmisítettek, hogy a rendőrök ne tudják kidobni a szemetet és leülni pihenni. Mi ekkor már nem voltunk ott, hiszen a modernkori mártíromság, azaz a nátha helyett egyéb terveink is voltak az estére, így éjfélkor már a Duna másik partjáról csodálhattuk a rendőrkarácsonyi díszkivilágításban úszó pesti rakpartot (ld. nyitókép!).




Gyurcsány “miazhogy” Ferenc, a “rabszolgatartó”



Milliárdos gyáros, szocialista politikus, rabszolgatartó – ő bizony Gyurcsány Ferenc. Most, hogy a ballib oldal rabszolgatörvénynek minősített egy törvénymódosítást, érdemes visszaemlékezni Fletónk egyik első botrányára.
A Népszabadság 2003 májusában – nyilván valami szerkesztői tévedés nyomán – bombát robbantott: Gyurcsány Ferenc – akkor még ifjúsági és sportminiszter – mosonmagyaróvári, Motim nevű gyárában negyven órára emelték a heti harminchat órás munkaidőt. Nem a túlórák lehetséges emeléséről volt tehát szó, hanem a kötelező munkaidőéről.
A menedzsment – valószínűleg a munkásbarát szocialista tulajdonos véleményét tükröző – érvelése az volt, hogy ezt meg lehet tenni. A munkaidő csökkentése korábban indokolt volt, mivel olyan technológiával működött a gyár, ami egészségkárosító volt. De most már minden oké, alpesi levegőt szívnak be a melósok.
A sajtó lerohant, de a hallgatás falába ütközött.
A Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége pedig az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelethez (OMMF) fordult, amelynek határozata kimondta, hogy a Motim veszélyes üzemnek minősül, így indokolt a csökkentett munkaidő. A határozat háromszázezer forint bírságra kötelezte a vállalkozást. A Motim pert indított a határozat ellen, amelyet elveszített. A Győri Munkaügyi Bíróság, később pedig a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Ezután az OMMF Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága utóellenőrzést tartott a cégnél. Megállapították, hogy a munkaügyi bíróság döntése ellenére továbbra is negyven órában dolgoztatnak. Ezúttal nem a társaságra, hanem annak vezérigazgatójára szabták ki a legmagasabb, százezer forintos végrehajtási bírságot. A főfelügyelet határidőt adott a cégnek, hogy állítsák vissza a törvényes foglalkoztatást. A határidő lejárta után összesen még kétszer tartottak utó­el­len­őrzést, minden alkalommal 100-100 ezer forint végrehajtási bírságot szabtak ki a társaságok ügyvezetőire.
Ez a történet jól mutatja, milyen vállalkozó és milyen munkásbarát Gyurcsány, aki most a rabszolgatörvény ellen küzd.
És itt meg kell emlékeznünk Gyurcsány egyik vonatkozó aranyköpéséről, amellyel sokáig vezette az idézettségi ranglistákat. Az ifjú és bohó Szijjártó Péter ugyanis 2003 októberében interpellációt intézett hozzá, hogy mi a véleménye arról, ha valaki régi politikai kapcsolatait kihasználva jóval értéken alul vesz meg ingatlanokat a magyar államtól, súlyosan károsítva ezzel a köztársaság polgárait. A Motimhoz egyébként úgy jutott hozzá Gyurcsány 1996-ban, hogy anyósa, Apró Piroska által vezetett, akkor még állami Magyar Hitelbank nyújtott hétszázmilliós kölcsönt. A cég – amelyen két éve már másfélmilliárd forintért túladott – az előző évben 6,5 milliárd forintos árbevételt és 200 milliós nyereséget ért el.
Erre jött a hírhedt válasz:
Ha azt kérdezik, hogy kell-e szégyenkezni Magyarországon a sikerért, azt mondom, hogy nem. Ha azt kérdezik, hogy lehet-e Magyarországon tisztességesen boldogulni, azt mondom, hogy igen. Ha azt kérdezik – mert ne hallgassuk el -, ha Ön azt kérdezi, hogy én tisztességesen boldogultam-e, azt mondom, hogy mi az, hogy! Nagyon is! Törvényesen és tisztességesen!







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése