Láthatjátok ez nem koncentrációs tábor !!!!

Láthatjátok ez nem

koncentrációs tábor !!!!

Nemzeti Konzultáció Trianonról:
Soros és Trianon egy lapon? - Gőbl György javaslata 

2017. november 11. MVSZ

Gőbl György, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete elnöke azt javasolja, hogy a kormány által meghirdetett, a Soros-tervről szóló nemzeti konzultációra válaszoló polgárok írják rá a válaszküldemény borítékjára és magára a visszaküldött kérdőívre is a Trianonról szóló, MVSZ által meghirdetett nemzeti konzultációval kapcsolatos vélekedésüket is.

Gőbl György két fényképen be is mutatta, hogy ő miként járt el, és miként gondolja:

"Arra kérem a magyar Kormányt, hogy a magyar állam nevében forduljon nemzetközi szervezetekhez és kezdeményezze egy nemzetközi döntőbíróság létrehozását a TRIANONI DIKTÁTUM semmisségének kimondására"- írta válaszküldő borítékjára és magára a kérdőívre is Gőbl György, azt remélve, hogy ekképp ráirányítható a kormány és a média figyelme a Magyarok Világszövetsége és az Országos Trianon Társaság október 15-én rajtolt aláírásgyűjtésére.

Soros és Trianon egy lapon? - Sajtószolgálatunk érdekesnek találja Gőbl György felvetését, és arra kéri olvasóit, hogy osszák meg ismerőseikkel. 

MVSZ Sajtószolgálat 

Leveteti a trianoni emléktáblát a mogyoródi templom faláról a váci megyéspüspök

TIHANYI RITA

Méltatlan, kínos és az egyház történelemszemléletét megkérdőjelező ügy borzolja a kedélyeket Mogyoródon. A PestiSrácok.hu megtudta, Beer Miklós váci megyéspüspök nem sokkal a trianoni emléknap előtt levélben értesítette Paulovics Géza mogyoródi polgármestert, hogy a település templomának faláról távolítsák el a 2007-ben felavatott trianoni emléktáblát, mert az egyház nem járult hozzá a tábla elhelyezéséhez. A püspök az eredeti állapot helyreállítását kéri Paulovics Gézától, de a polgármester leforrázva érzi magát, mert a trianoni emléktábla avató ünnepségén mindhárom történelmi egyház képviselője jelen volt és a település akkori plébánosa fel is szentelte az emléktáblát.

2007-ben, majdnem egy évtizeddel korábban avatta fel az önkormányzat a helyi templom támfalában elhelyezett trianoni emléktáblát. Nem sokkal a trianoni emléknap előtt a váci püspök levélben értesíti Paulovics Géza mogyoródi polgármestert, hogy a tábla állításához nem járultak hozzá, ezért kéri, hogy az önkormányzat azt távolítsa el.

Vajon ki hívta fel erre az egyházmegye figyelmét majdnem tíz év után? Babitz László volt polgármester szerint egész biztosan a település egyik lakója lehet az, aki megszabadulna az emléktáblától.

„Nagyon méltatlan dolognak tartom, hogy közel tíz év után ez így kerül elő” – mondta a PestiSrácok.hu-nak Babitz László. „Annak idején, amikor én, mint polgármester ezt kezdeményeztem, akkor ezt minden képviselő támogatta. A jelenlegi polgármester, mint képviselő ezt megszavazta, teljes egység voltebben.” Az ünnepségen mindhárom történelmi egyház képviselője jelen volt, a település akkori plébánosa fel is szentelte az emléktáblát.„Az tény, hogy annak idején nem gondoltunk arra, hogy valamiféle engedély is szükséges ehhez az egyház részéről, hiszen teljes volt az egység.”

Ha csak engedélyt kell kérni, akkor miért kell áthelyezni? Erről a képviselő testület fog dönteni, és információink szerint négyen a helyén hagynák a táblát, négyen pedig eltávolítanák – ezért előreláthatólag a polgármester, Paulovics Géza szava lesz a döntő.

„Hogyan került volna a püspökatya figyelme arra, hogy itt bármiféle kérdés merülne fel ezzel a táblával, ami itt van tíz éve. Valószínű, hogy a településről lehet valaki, akire magam is kíváncsi lennék, hogy ki lehet.”

– vélekedik Babitz László.

A püspök levelének szövegezése arra utal, hogy valaki valóban rákérdezett a hozzájárulás meglétére.

Paulovics Géza mogyoródi polgármester azt mondta, ő kezdeményezte az egyházmegye vizsgálatát a műszaki irodával együtt: “Írtunk az egyházmegyei főépítésznek egy levelet, hogy nézzen utána, hogy ennek a táblának bármilyen dokumentumát, engedélyét megtalálja-e az irattárában.”

“Ez egy hatósági ügy, – mondta a PestiSrácok.hu-nak a polgármester – építésről van szó. Ez nem úgy van, hogy csak úgy fogunk aztán valahova elhelyezünk valamit.”

Paulovics Géza megerősítette, hogy valóban a képviselő testületé a döntés, mielőtt azonban arra sor kerül, néhány részletet még tisztázni kell, ezért a következő ülésen megvitatják, hogyan tovább. Az ügyet júniusban fogja a testület elé terjeszteni.

“Senki nem vesz el semmit A trianoni emléktábla marad ott, ahol van, de ki kell derüljön, hogy most kell-e kérni rá fennmaradási engedélyt, vagy mit kell csinálni.”

A június 4-i trianoni megemlékezést a korábbi évekhez hasonlóan megtartják.

Érdekesség, hogy tavaly is volt már kavarodás a trianoni emléktábla körül. Az emlékművet övező tér Falka József népszerű szalézi atya, Mogyoród egykori kántorának nevét viseli. 2015-ben, az Úrnapi körmenet idején a trianoni táblát letakarták egy Falka József emléktáblával, mely mindössze néhány napig volt ott, majd eltávolították. A polgármester azt mondta, nem az önkormányzat kezdeményezése volt, nem tudtak róla, mivel a támfal nem az ő tulajdonuk, hanem magántulajdon, az egyházé. A tábla ugyan önkormányzati tulajdon, de a támfal nem. Babitz László volt polgármester szerint az eset „nagyon kínos dolog volt”.

Fotó: Mogyoródi Hírek/dkvk.hu

György Tü · 

Chef, A saját cégemet vezetem

Egyház? Lehet hogy itt sokkolni fogok sokakat, de ha valaki azt hiszi hogy az egyház tett is valami jót Magyarországért ,akkor az nagyon nagyot téved és nincs tisztában tényekkel. A keresztény egyház amióta létezik folyamatosan és tudatosan írtja a Magyart és annak kultúráját, örökségét. Tagadják és homályba vetik történelmünket és meghazutolja őseinket. Egyház? Az pontosan mi is? Az biztos hogy nem a Magyarok Istene hanem valami rossz szervezet ami több évezrede szívja el Népünk erdetét és ezzel az erejét is! Álnok sötétlelkű pedofilok gyüjtőhelye ? Kincseket, titkokat és tudást tartanak meg maguknak mert az ő "szívük teljes", sajnos lehetne sorolni az ármányos gaztetteik sorát több oldalon keresztül.

Állítsátok meg Gyurcsány Ui-t !

2017-11-06 7 hozzászólás

Gyurcsány nem elvetette, hanem eldobta a sulykot. Ez már csöppet sem vicces. Gyurcsány Ferenc és pártja, a Demokratikus Koalíció aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy megvonja a határon túli magyarok szavazati jogát. Szili Katalin, a parlament egykori elnöke úgy fogalmazott, aki ezek után ezzel a politikai erővel szövetkezik, annak vállalnia kell a ,,nemzetietlenség” vádját is.

Mindenki számára világos – kivéve a megbukott miniszterelnököt –, hogy egyféle állampolgárság van, és ahhoz egyfajta a jogok tartoznak, aminek szerves és elidegeníthetetlen alkotóeleme a választójog. Ha ezt megvonnánk a magyar nemzetet alkotó testvéreinktől, akkor megvonnánk a magyar állampolgárságot is tőlük.

Végső soron Gyurcsányék ezt akarják.

Ezt akarták 2004. december 5-én, amikor a szocialisták a szabaddemokratákkal együtt a kettős állampolgárság ellen kampányoltak. Sikerült is megfúrni a szavazás érvényességét az alacsony részvétellel, közjogilag nem számított, hogy az igenek, azaz a kettős állampolgárság igenjei voltak többségben.

Egyszer és mindenkorra tudomásul kellene vennie a megvezetett, a gyűlöletpropagandával megőrjített gyurcsányhívőknek, hogy Gyurcsány Ferenc nemcsak a hazáját szolgáltatja ki idegen érdekeknek, hanem saját támogatóit is elárulja, áruba bocsátja.

A magyart a magyar ellen uszítja.

A széthúzás erősítésével az ország tartását, identitását lehet gyengíteni, a mindent elöntő korrupcióval az ország gazdaságát, jövőbe vetett hitét lehet aláásni. Nem véletlenül tettek így nyolc éven keresztül (2002-től, 2010-ig Medgyessyék, Gyurcsányék, Bajnaiék). Egyszerre labanc és bolsevista ez a gyurcsányista politizálás; támogatja az illegális bevándorlást, az illegális migrációt Európába, Magyarországra, amely lazítaná a népközösségeket, a nemzeti hagyományokat és szétverné a kereszténységet, amire épül a több mint kétezer éves európai kultúra, a csaknem ezerötszáz éves magyar kultúra és hagyományrendszer. Aztán ez a fajta gyurcsányi kirekesztés azért megbocsáthatatlan, mert nemcsak a magyart a magyar ellen uszítja, hanem újra előhozza a megbélyegzés rendszerét, a kommunista rendszer sötét ötvenes éveit, amikor származás, faji megkülönböztetés – pl. svábok kitelepítése, elűzése hazájukból, szlovák-magyar lakosságcsere – szerint osztályozták az embereket.

Állítsátok meg Arturo Ui-t! – írta színdarabjában Bertold Brecht a harmincas évek közepén. Tudjuk, kikre gondolt a német író, amikor előszavában így köszöntötte a tisztelt közönséget: Most pedig eljátsszunk Önöknek egy történelmi gengszterparádét! Én pedig azt mondom, Állítsátok meg Gyurcsány Ui-t! Neki semmi sem drága, semmi sem számít. Emlékezzünk csak a 2006. október 23-ai rendőrterrorra. Az is az ő műve volt.

De hát ő, ők nem gengszterek. Ők egyszerűen volt kiszisták, kommunisták, bolsevisták, akik államosítottak, kisajátítottak, raboltak. Az ő szellemi hagyományaikat követik. Politizálásukkal újra felelevenítik a rákosista, kádárista éveket. Ezért bocsátom közre most azt a levelet, amelyet nemrég kaptam Julius Graf von Strahle-től, emigráns sváb-magyartól, aki látta a két ötvenhatos kreatív dokumentumfilmemet az ECHO televízióban és látott a Napi aktuálisban utána. Íme:

Tisztelt Stefka Úr! Kedves István! Tisztelt Kolléga Úr!

Ön nem élt hiába! A fejemet meghajtom Ön előtt, és köszönöm, hogy az emberi emlékezetet hagyja emlékezni! Ön maga a történelem és a történések sokaságának birtokosa. Én meg egy nyitott könyv vagyok Önnek, és elküldöm a sebtében összekapkodott memoire-omat, 56 miatti szenvedésemet, életem történetét.

Az egész életemet kiürítették, kiherélték. A Trinanon után Besztercebányáról Kispestre menekült, palócosan magyarul beszélő nagyapám Strähla Gyula (*1896.06.11, Óhegy, Altgebirge, Stare Hory) és leszármazottjai ellen az antiszemitizmus kártya kijátszásával az egész Strähle családunkat tönkretették. Ezzel az aljas, hamis és gyilkos rágalommal, megbélyegzéssel üldöztek el Mo.-ról és így adtak át a német hatóságoknak. Az embert meg lehet ölni, a közös európai múlt tudatát, a kollektív emlékezetet, és az emlékezést elpusztítani nem lehet soha.

Neveket akarok hallani, kik ’56 hóhérai,
Kik hoztak ítéletet egy tiszta forradalom felett.
Neveket akarok hallani, én nem tudok megbocsájtani,
A hosszú börtön évekért, a porba hulló könnyekért.

„Azt várja tőlünk most a világ, hogy pusztán keresztényi könyörületből, bocsássunk meg, lépjünk tovább?! Bocsássunk meg azoknak, kik gyermeket lánctalppal tapostak?! Akik a sortüzet vezényelték, bocsássunk meg a mészárlásért?! A sok évnyi kegyetlen megtorlásért?! Felejtsük el, hogy arccal lefele temették a magyart?! Hogy sokaknak csak az emigráció maradt?! Felejtsük el a kínzások iszonyú borzalmait?! A halálra ítéltek utolsó szavait?! Bocsássunk meg, s majd ítél a történelem?! Hát nem, nem és nem….!”

Mert a bűn az csak bűn marad, kezükhöz vér tapad,
Istentől embertől ne várjon irgalmat.
Ezernyi áldozat most sírjából felmutat,
Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat!

Engedje meg, hogy öszintén gratuláljak a bátor igaz szívü vállalkozásáért, „A fehérballonos“ és „Nem vallott, eltemetve“ c. dokumentumfilmjeihez.

Tisztetettel és üdvözlettel Wiesbaden-Sonnenberg-böl Mit freundlichen Grüßen Graf von Strähle Julius Investigativer Journalist Mitglied des DFJV`s (CDU Mitglied seit 1992)

Ez a levél mindent elmond azokról a politikusokról, akik nem szeretik a magyarságukat, a magyarokat, 1956 számukra nem forradalom és szabadságharc, hanem ellenforradalom. Ez a levél minden elmond azokról, akik Magyarország ellen dolgoznak, de ezt csak azért tehetik meg, mert nem volt a rendszerváltás után igazságtétel és felelősségre vonás.

A gyilkosok, a hóhérok nagyobb részt névtelenek maradtak és tovább árthatnak.

Számomra Gyurcsány Ferenc alakja, politikai attitűdje olyan, mint gróf Károlyi Mihályé, aki a magyarok szerencsétlenségére került a hatalomba a szélsőbalos szociáldemokraták és kommunisták praktikái révén 1918 őszén. Herczeg Ferenc ezt írta Károlyiról: „A nemzet méltósága egy degenerált hazardőr kezébe volt letéve. Gróf Károlyi Mihály sohasem volt demokrata, ő csak egy lecsúszott arisztokrata volt… A maga személyes érdekeit csökönyösen összetévesztette a nemzet érdekeivel… környezetében csak a gyűlöletet és a hatalmi vágyat igyekezett kitenyészteni. Ennek a régi dúvad-oligarchiának volt lelki sarjadéka Károlyi Mihály. Kiválóan veszedelmessé tette őt önhittséggel párosult tudatlansága, továbbá erkölcsi korlátokat nem ismerő fegyelmezetlensége… 1919. március 22-ei kiáltványával Károlyi a nemzetet összekötözött kezekkel kiszolgáltatta a bolsevizmusnak. Egyszerűen kivégezte Magyarországot, amelyet nem tudott tovább hatalmába tartani. Úgy bánt el az országgal, mint a huszár, aki agyonlövi kedves paripáját, hogy ne kerüljön az ellenség kezére.”

Önökre bízom az összehasonlítást, az analógiák megtalálását e két valamikori hatalmon lévő alak közös nevezőiről. Egyet említek a sok közös pontból: amikor a süllyedő hajó, a végsőkig eladósodott ország kormányzását 2009-ben átadta Gyurcsány Bajnainak. Ez lenne a szép jövő újra Fletóval.

A szexuális felajánlkozás bűncselekménye

Paranoid Android 2 nap ezelőtt Genderfree, Ki ette meg a misszionáriust?10 hozzászólás 5,043 Megtekintés

Ha valaki kicsit is ismeri a történelmet, az pontosan tudja, hogy a szexuális viselkedés szabályozása hullámszerűen változik megengedőből szigorúba, majd fordítva.

Élénken emlékezhetünk rá, hogy még 6-8 éve is nyaranként, a Balaton és egyéb vizek partján mindenféle korú tangában flangáló monokinis nők voltak megfigyelhetők a nemi erőszakok számának növekedése nélkül. Én nem elleneztem ezt az állapotot, fegyelmezett ember lévén, csak megfigyeltem az egyes egyedeket gondosan, hogy pontosan tudjam miről maradok le. Vagy mitől menekülök meg.

Most pedig rohamléptekkel haladunk az egész testet takaró klepetyus és a gardedám intézményének visszahozatala felé.

Persze nem tudatosan és nem az iszlám fenyegetettség hatására, hanem csak úgy. Például most értesültem, hogy lemondott a brit védelmi miniszter, mert 15 éve megérintette egy nő térdét, „nem helyénvaló módon”. 15 éve a térdét. Na menjetek ti a jó édes kurva anyátokba. És amúgy erre az aktusra mindketten emlékeznek. Mondjuk, ha a nőnek az volt az utolsó „térdérintése”, akkor az érthető, hogy őneki megvan a dolog. Az is lehet, hogy miniszter úr se érintett 15 éve a visszautasítás hatására, gondolom azért van a balhé, mert a hölgy ellenezte az érintést. De ennyire csak nem viselte meg őket az eset?

Tisztán emlékszem, hogy boldogult ifjúkoromban, ha az ember fia (a férfi) a verbális és egyéb jelek ellenére bizonytalan volt abban, hogy a lány mit akar (és az ember azokban a boldog időkben is teljes bizonytalanságban volt tartva), akkor például a hölgy térdére helyezte a kezét (finoman). Mai hülye kurvák és liberálisok számára ideírom a lehetőségeket:

1) Azonnal kaptál egy pofont:
a) Karakán csaj, de lehet, hogy bejössz neki. Azt mesélték, hogy egy srácnak foga is tört egy ilyen akciónál, pedig a lány később hozzá is ment, sőt ő forszírozta.
b) Lehet, hogy nem jössz be neki, de csak lehet. Mindenesetre ezentúl másképp, ne tapizással próbálkozz.

2) Ha tehette arrébb húzódott vagy elugrott, de nem ment el:
a) Nem jössz be neki vagy még tovább kell nyomulnod.
b) Bejössz neki, de tovább kell nyomulnod.

3) Otthagyott:
a) Ha egy másik sráchoz ment vagy a barátnőihez, akkor nem tetszel neki.
b) Legközelebb kedvesebben próbálkozz.

4) Azonnal lelöki a kezed, akkor vissza a 2) ponthoz:
a) Durván visszateszi a kezedet a saját térdedre. A düh érzelem, ha marad, van benne valami pozitív is, próbáld kedvességgel érdeklődéssé konvertálni.
b) Visszateszi a kezedet a saját térdedre. Ha finoman, akkor próbálkozz tovább.

5) 2 és sok másodperc után reagálja le a kézrátételt:
a) Lehet, hogy bejössz neki.
b) Annyira sem érdekli, hogy le sem söpör magáról.

6) Finoman ráteszi a kezét a tiédre:
a) Gyengéden akarja közölni, hogy menj a fenébe, mert mind a ketten érző lelkek vagytok.
b) Bejössz neki.

7) Rámarkol a kezedre:
a) Finoman jelezni szeretné, hogy tapizz már rendesen.
b) Magára akar rántani:
– Jobban ki van éhezve, mint te.
– Nemi erőszak kísérletével akar megvádolni.
– Bejössz neki.

8) Beleül az öledbe és hozzád bújik:
a) Féltékennyé akar tenni valakit.
b) Fázik.
c) Bejössz neki.

9) Nem értél hozzá (nem értél a térdéhez):
a) Mulya köcsög vagy.
b) Biztos buzi vagy.
c) Egy érzéketlen állat vagy.
d) Kövérnek tartod.
e) Tudod, hogy nem egyformák a mellei és ezért torzszülöttnek tartod.
f) Csak dugni akarsz és tudod, hogy ő nem olyan.
g) Minden férfi állat.
h) Kínzod, hogy megalázhasd a nőiességében.
i) Menj vissza az első ponthoz.

Aki ezt a teljesen egyértelmű kommunikációs rendszert nem tudja értelmezni, továbbá azonnal nem látja át a további kettő a harmincnegyedik hatványon számú egyéb permutációt, az annyira hülye, hogy evolúciósan helyes, hogy nem tud kamatyolni. Ráadásul ez mind igaz a nő kezének helyes és helytelen megérintésének körülményeire is, ami a lehetőségek számát a világegyetemben található összes proton száma körüli nagyságrendbe emeli. A melleket meg a feneket már nem is írom ide, mert ilyesmiért már úgyis statáriálisan felkoncolnak a nővédelmis rohamosztagosok a szomszédos leszbibár színpadán. Mert ugye nekik is kell valami szórakozás.

És akkor most vissza a szexuális felajánlkozás bűncselekményi tényállásához.

Csak a nőkre vonatkozóan írom ide a dolgot, mert a maradék néhány esetben, amikor buzik ajánlkoztak fel nekem vagy kapacitáltak arra, hogy én nekik, egyetlen esetben sem mulasztották el hozzátenni, hogy majd nekem is jó lesz. Ezt a nők sosem mondták.

Szóval üldözze a törvény és teljes szigorával büntesse azt, hogyha nők bármilyen előny szerzése érdekében szexuálisan felajánlkoznak egy férfinak. (A nőket büntesse, mielőtt a feministák magukhoz nyúlnak.)

Könnyű belátni, hogy a nemi aktusok jelentős része azért történik meg, mert a nők munka nélkül kívánnak anyagi vagy egyéb előnyhöz jutni.

Ebben a tekintetben természetesen bűncselekmény a férfi írásbeli előzetes és közjegyzőileg hitelesített beleegyezése nélküli teherbeesés, a vacsora kifizettetése, bármi, ami a férfiakat hátrányos helyzetbe hozza a női szexualitással történő visszaélések miatt. Ugye azt, hogy mi minősül szexuális felajánlkozásnak női részről természetesen a férfiak határozzák meg, annak az érzésnek az alapján, hogy mely női magatartások gyakorolnak rájuk ajzó hatást. Az is természetes, hogy a konkrét cél nem szükséges a tényálláshoz, sem konkrét célszemély, elég az ajzás magában álló cselekménye. Mindegyik férfi a saját perverziója alapján ajzódik, nehogy már a nőknek legyen listája róla, hogy mit kell kerülniük.

Én amúgy lelkes demokrata és jogegyenlősítő vagyok, tehát önként, emberségből kilistázok néhányat abból, amiért én máglyára akarom küldeni azt a nőt, aki szexuális felajánlkozásával el akar nálam érni valamit (de nem mindet, hogy kis izgalom is legyen) vagy csak egyszerűen úgy akar felizgatni, hogy nem szeret igazán (a szeretet egyébként beleegyezéses szexel lehet kifejezni). A lista:

Miniszoknya.
Miniszoknya, magassarkú.
Miniszoknya, magassarkú, leüléskor keresztbe rakott láb összezárva.
Miniszoknya, magassarkú, leüléskor nem összezárva.
Ugyanezek bugyi nélkül.
Tangában.
Szimpla filatélia iránti érdeklődés. (Esküszöm, hogy egy nő egyszer megkérdezte tőlem, hogy érdekelnek-e a bélyegek.)

De szerintem nők-férfiak vegyest, jobban járunk azzal, hogyha közösen rámegyünk a liberálisokra, meg a feminista-genderista bandára és visszavisszük őket az intézetbe.

Cerka ügyek

2017-10-30 5 hozzászólás

Facebook

Szemérmes vagyok, mint a legtöbb férfi, egy magára valamit adó férfi ilyenről nem ír, nem beszél. Nem ír, nem beszél másoknak hódításairól, sikereiről a nőknél, nem dicsekszik udvarlásainak eredményeiről. Egy úriember hallgat erről.

Mindig arra gondoltam, ez magánügy. De a közélet hullámverései olykor kényszerítik a hírlapírót, hogy megszólaljon. Értetlenül figyelem immár több mint egy hete azt a lejárató kampányt, ami Marton László színházi rendező körül folyik nőügyekben. Ha igazak a vádak, van rá bizonyíték és nemcsak szóbeszéd, akkor döntsön a bíróság és bűnhődjön az erőszakoló. De mintha itt nem erről lenne szó.

Az idő, azt mondják, mindent megszépít, de itt a több évtizednyi idő mindent bemocskolt, átírt.

Ki tudja, mi történt, miért és hogyan történt a színész palántával? Hogy történt valami az valószínű, mert egyre több névtelen hölgy döbbent arra, hogy vele is valami csúnya dolog történt 10-20-30 évvel ezelőtt. Csak felvetődik a kérdés – ahogyan Verebes István színházi rendező is gyanúsnak találja az ügyet –, miért pont most esett le a tantusz? Miért most esett le a tantusz Sárosdi Lilla művésznőnél és férjénél, Schilling Árpád szintén színházi rendezőnél?

Miért most jött el a megvilágosodás?

Ki kinek van az útjában e zegzugos, nehéz színészi pályán, ahol a megélhetésért, a szereplésért késhegyig menő harc folyik, és nem először söprik el azt, aki útban áll. Csillagzata lefelé ível a nagyhírű rendezőnek – már csak kora miatt is –, de neveltje, Eszenyi Enikő a Vígszínházban sikert sikerre halmoz. Hívei rajonganak érte. Igazgatói széke megingathatatlannak tűnik. Ő a probléma gyökere? Nem tudom. Vagy a probléma maga a színészházaspár, akik sikertelenségüket, kudarcukat egyre csak halmozzák?

A lejárató-cerkakampányhoz azonban érdemes odafigyelni egy kis adalékra, amiről kollégám is megemlékezett a napokban a PestiSrácokon. A szexbotrány kirobbantói, a Krétakör egyik darabját Lúzer címmel posztolták a legnagyobb videó megosztó portálon. Hát, amit ott látunk, az nem mindennapi. Minden az, csak nem színház, nem színészet.

Sárosdi Lilla csöppet sem az a szemérmes nő, ártatlan leányka, mint nyilatkozatai alapján gondolnánk.

Közönsége előtt anyaszült meztelenül szerepel, érdekes pózokat vesz fel, ahol több férfival egyszerre teszi dolgát, kezével egyet jobbról, egyet balról kényeztet. De szerinte ezzel semmi baj, „ez a színészet”. A következő jelenetben már estélyi ruhában látható, ahogy őt kényezteti egy előtte térdeplő férfi. A színészet „magas csúcsát” jelenti a szintén pucér rendező, Schilling Árpád megjelenése, az úgymond bántalmazott Sárosdi Lilla férje. A durva, ütésekkel tarkított, pornográf szitokszókkal kísért előadás éppen nem az illendő párkapcsolatról, úriemberi viselkedésről szól. A nőt földre lökik obszcén szavak kíséretében.

A videót nézve, a színházi előadásnak nevezett valamit áthatja a fülledt szexualitás. Férj és feleség egy színpadon. Furcsa egy pár. Na, ezek, ők! Szerintük ez a színészet. Szerintem meg undorító.

Nemrégiben láttam sokadszor A tizedes meg a többiek című filmet a köztelevízió M3-mas csatornáján. Színészóriások szerepeltek ott: Sinkovics Imre, Darvas Iván, Major Tamás, Ungvári László, Márkus László és még sokan mások. A kis szerepeket játszó színészek, mint Szabó Gyula, Horváth Tivadar is kiemelkedtek a színészi játékukkal.

Nem őket sírom vissza, hiszen egy korszaknak vége.

De ez, ami egyes szélsőliberális színpadokon folyik manapság, a krétakörös társasággal az élen, az alsó gatyában üzengető, politizáló Schilling Árpád vezetésével, az maga az alja a színészi játéknak.

Színház az egész világ! – írja William Shakespeare az Ahogy tetszik-ben. Majd Szabó Lőrinc fordításában így folytatódik: És színész benne minden férfi és nő. Fellép és lelép: s mindenkit sok szerep vár az Életében...

De ez a cerka-történet, a kivetkőzött realitás milyen szerep? Elég gusztustalan a való életben, de még egyes színházak világában is. Hiszen mi a lényeg? Talán mégis csak a tények hétköznapjai, amelyek a legközelebb vannak a valósághoz. Anno, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról még megközelítette a való életet, a valódi érzéseket.

Facebook hozzászólások

Maszkos ukrán nacionalisták tüntettek az ungvári magyar konzulátus előtt 

---

 14:20, 2017. nov. 11  

---

Tüntettek a Karpatszka Szics ukrán szélsőjobboldali alakulat aktivistái november 11-én Magyarország Ungvári Főkonzulátusa előtt – számolt be a Kárpátalja.ma.

---

A nacionalisták – a szombat lévén teljesen üres – konzulátus kapujára „Nem! – a magyar sovinizmusra, Igen! – az ukrán-magyar nemzeti testvériségre” feliratú plakátot helyeztek el. Rövid felszólalások után pirotechnikai eszközökkel fekete füstfelhőt idéztek elő.

Az ukrán forrás kiemelte: a Karpatszka Szics nacionalistáin kívül egyetlen civil lakos sem csatlakozott a tüntetéshez. Az akciót a konzulátus biztonsági őrei és rendőrök felügyelték.

A Karpatszka Szics egyik közösségi oldala szerint a nacionalisták hasonló akcióra készülnek november 12-én, Beregszászban is.

Népszavazást Paksról! 

A magyar társadalom válaszúthoz érkezett! Az egyik út kizárja a másikat! Ha a múlt elavult és veszélyes technológiájára költjük a közvagyont, azzal egyben lehetetlenné is tesszük a magyar energia függetlenség eléréséhez szükséges fejlesztést és kutatást, mert anyagi adottságaink mindkettőre nincsenek. Arra van szükség, hogy a magyar társadalom megértse Paks II veszélyét és még az építkezés megkezdése, tehát 2018 előtt, lefolytasson egy, az erőmű sorsáról döntő népszavazást. A referendum követelése itt írható alá:https://www.ipetitions.com/petition/referendum-paks-2-szerzoedesenek-felmondasara

Miért kell a paksi szerződést felmondani?

Energia Függetlenség
• Mert energia függetlenségünk legnagyobb ellensége Paks II, mivel generációkra kiszolgáltatottá tenné a magyar energia ellátást oroszoknak, gyermekeinket pedig félelmetes adóssággal terhelné!
• Mert a világon az atomerőművek átlag építkezési ideje 10.4 év és Paks II felépülését 5-re tervezik. Ki fogja kifizetni a költség különbséget a tervezett és a valódi ár között?
• Mert a világon nincs egyetlen 60 éve működő reaktor sem és Paks II-t annyira tervezik! (Kellene valakinek egy 60 éves gépkocsi? És mit csinálnak gyermekeink amikor ez "lerohad"?)

Biztonság
• Mert veszélyes és elavult a tervezés: így például áramszünet esetén nincs más csak dízel "backup" áramforrás, nincs automatikus gravitációs hűtés, nincs kettős védő-épület és nincs nitrogén atmoszféra!
• Mert az újabb felmérések kimutatták, hogy az atomerőművek környékén drasztikusan megemelkedik a rákos megbetegedések száma (http://www.dailymail.co.uk/news/article-42066/New-study-links-nuclear-sites-cancer.html) Ilyen felmérést Paks esetében nem is végeztek.
• Mert nincs kibervédelem, az orosz rendszer védtelen a már korábban használt Stuxnet és az újabb Flame, Duqu, Aagent.Btz, vírusokkal szemben is.
• Mert nincs megoldva az elhasznált üzemanyag végleges elhelyezése és az állítás, hogy Oroszország átvesz majd azt, nem felel meg az igazságnak. Törvény van arra, hogy Oroszország nem veheti át.
• Mert a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjába (MTA EK), a biztonsági tervek még meg sem érkeztek és ezért egyenlőre még nem is lehet modellezni, szimulálni az atomerőműben fellépő jelenségeket vagy azok biztonsági következményeit. Márpedig e nélkül az Országos Atomenergia Hivatal nem adhatja ki a működtetési engedélyt!
• Mert a reaktor felforrósodott hűtővizének a Dunába való visszaengedése veszélyezteti a folyó élővilágát.
• Mert a paksi Atomerőmű közvetlen közelében elhelyezkedő aktív tektonikai törésvonal földrengést eredményezhet.

Nemzetközi szerződések felbontása
• Mert a Kúria arra vonatkozó döntése - arról, hogy lehet-e népszavazás nemzetközi szerződések felbontásáról -, nem csak alkotmányellenes, de a nemzetközi jogot is sérti, mert ilyen döntést csak az Alkotmánybíróság hozhat.
• Mert nincs kibervédelem, az orosz rendszer védtelen a már korábban használt Stuxnet és az újabb Flame, Duqu, Aagent.Btz, virusokkal szemben is.

Nyilvánosság
• A kormány 10 évre (2024-ig) titkosította a szerződést.
• Mert a 2003-as, mint a 2009-es paksi balesetek következményeit, - mint például a térség rákos betegségeinek arányát az országos átlaghoz -, nem is tanulmányozták!
• Mert a szerződés fontos tételeit titkosították. Nem hozták nyilvánosságra, hogy ha elhúzódik az építkezés, akkor ki fizeti a költségeket, azt sem hozták nyilvánosságra hogy mikortól fizetjük a kamatokat, mit fizetünk az üzemanyagért, mi történik, ha a Rosatom tönkremegy (az S&P a szemét "junk" kategóriába sorolja a vállalat értékpapírjait) és azt sem hozták nyilvánosságra, hogy kiszolgáltatott-e Paks 2 az oroszoknak üzemanyag ellátás szempontjából, vagy behelyettesíthetőek azok a más, a szabad piacon vásárolt üzemanyag rudakkal.

Anyagiak
• Mert az "orosz kölcsönből épülő" Paks II költségének 20%-át azonnal kell fizetnünk és e mellett a költségvetési túlfutás 100%-át is. Magyarország már fel is vett 100 millió Eurot ($175.9 millió = 47.25 milliárd forint) kölcsönt és e mellett a kontraktoroknak "zsebből) kifizetett közel 10 milliárd forintot.
• Mert Paks II ára 4.7%-os kamatos kamattal több mint 6,000 milliárd forint, tehát annyi, mint a kutatásra és fejlesztésre (R&D) beütemezett évi költségvetési összeg hússzorosa!
• A fenti összeghez még hozzáadódik a ma még működő négy reaktornak a 2030-as években való leszerelése és atomszennyének kezelése, ami egy további 1,000 milliárd forint.
• Mert már most sincs pénz a költségekre és hosszú távon pedig a bevétel kevesebb mint fele lesz a kiadásnak, lásd: https://mno.hu/gazdasag/ha-igy-megy-tovabb-nem-lesz-penz-paks-i-leszerelesere-2425996
• 2084-ig mintegy 1,650 milliárd forintra lesz szükség a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok majdani kezelésére, valamint paksi atomerőmű leszerelésére.
• 2084-ig a paksi üzem befizetései a szükséges összeg kevesebb mint felét teszik majd ki - a hiányzó 864 milliárd forintot az adófizetőknek kell majd előteremteniük.
• Mert e mellett kiszolgáltatottak vagyunk a valuta-árfolyam változásának.
• Mert az atomenergiával termelt áram drágább, mint a földgáz vagy a biomassza forrású energia és mert például a saját és geotermikus energia készletünk (Európa egyik legnagyobb készlete) kihasználatlan és kimeríthetetlen.

Lipták Béla
A Yale egyetem volt tanára, a "Next Fukushima" c. könyv szerzője, a Magyar Lobbi alapítója, a MEFESZ egykori egyik vezetője. 

Energiaklub: Brüsszel pénzéből gazdagodnak bűnözői körök

Az Energiaklub többszörösen is a kormány célkeresztjében van, hiszen civil szervezet, külföldről is kap forrásokat, és a kormánynak kényes energiaügyekkel foglalkozik. Vezetői azt mondják lapunknak, hogy az utóbbi két évben a saját bőrükön is tapasztalhatták az államgépezet kitüntetett figyelmét, ennek ellenére még határozottabban szeretnék képviselni az eddigi szakmai irányvonalukat, és tájékoztatni a közvéleményt energiaügyekben. Ez azonban szerintük egyre nehezebb, mert a kormány gyakorlattá tette az információk visszatartását, manipulálását, titkolni próbálja döntéseinek hátterét. Úgy vélik, Magyarország egyelőre nem használja ki adottságait a megújuló energiaforrások terén, de nagyon nagy hibának tartanák, ha kimaradnánk a világban zajló megújulóenergia-forradalomból. Szerintük az élet túl sok területén születnek politikai döntések a szakmaiak helyett, és már maguk is érzékelik az egyre durvuló haveri kapitalizmus jeleit – konkrét ügyet is említettek. Orbán Gáborral, az Energiaklub új ügyvezető igazgatójával és Fülöp Orsolya szakmai igazgatóval a paksi bővítés mellett ezekről is beszélgettünk.

Hogyan élték meg a kormány civilezését, sorosozását?

Orbán Gábor: Szeptember óta dolgozom az Energiaklubban, ezért a civilezés nagy részét hétköznapi állampolgárként éltem át. Az akkor is egyértelmű volt, hogy az egésznek nem az volt a célja, hogy átláthatóságot vigyen a civil szervezetek életébe, hiszen az addig is adott volt: megvoltak azok a törvények és szabályok, amelyek előírták, hogy a szervezetek adatait nyilvánossá kell tenni. Aki ezeket betartotta, annak a működése korábban is átlátható volt. Az Energiaklub természetesen minden évben közzétette honlapján a közhasznúsági jelentését és éves beszámolóját.

Fülöp Orsolya: Én az Energiaklubon belül éltem végig ezt a „kommunikációs kampányt” – nevezzük így. Kaptunk pár NAV-vizsgálatot meg hivatali ellenőrzést, amelyek soha semmilyen szabálytalanságot nem tártak fel. Azon kívül, hogy jó sok időnket meg agysejtünket igénybe vette a fénymásolgatás, a mindennapos működésünkre különösebb hatással nem volt. Az mondjuk sajnos valószínű, hogy ezzel a kampánnyal sokak fejébe sikerült valami gyanút beleültetni a társadalmi szervezetetekkel szemben. De ez amiatt is van, hogy az átlagemberek eleve nagyon keveset tudtak ezekről a szervezetekről, és ezt a problémát komolyan kell vennünk. Ez inkább csak egy plusz lendületet adott, hogy még határozottabban és hangosabban mondjuk el mindenkinek, hogy mit csinálunk és miért.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf

Államtitkároktól és atommérnököktől úgy tudjuk, az atom a legtisztább energiaforrás. Az Energiaklubnak mi a problémája az atomenergiával?

FO: Az a problémánk, hogy az atomenergia a legveszélyesebb energiaforrás. Az elmúlt hetven évben, amióta atomenergiát használunk, az emberiség nem tudta kitalálni, hogy mit kezdjünk az atomhulladékkal. A világon sehol nem sikerült megoldani, hogy hol és hogyan helyezzék el biztonságosan az atomszemetet, ami még több százezer évig sugárzik. Azt pedig tudjuk, hogy a radioaktív sugárzás súlyosan veszélyezteti az emberi életet és a környezetet: Csernobil mellett megemlíteném Majakot, ahol minden idők egyik legsúlyosabb atomkatasztrófája történt. Nemcsak konkrétan a robbanás után ért radioaktív sugárzás százezreket, de a közeli tóba dobott nukleáris hulladék a víz révén a mai napig szörnyű betegségeket és elváltozásokat okoz a környéken élő emberek szervezetében. Azt gondoljuk, hogy felelőtlen és etikátlan tovább halmozni a veszélyes nukleáris szemetet, és ezért nem tartjuk elfogadhatónak az atomerőművek építését és üzemeltetését.

OG: A környezeti veszélyekhez tartozik, hogy a tervezett paksi telephely egy geológiai törésvonal közelében fekszik. Márpedig nem túl jó ötlet atomerőműveket földrengésveszélyes területre építeni. Nemrég az Átlátszó is megírta, amit szakmai berkekben, beszélgetésekben már lehetett hallani: ezeket a geológiai kutatási adatokat felsőbb utasításra nem publikálhatták a szakértők. Ez is jó példa arra, hogyan tartanak vissza fontos információkat, sőt tudományos adatokat Pakssal kapcsolatban.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf

Paks 1 fűtőelemeit hol tárolják? Az megoldott?

FO: Nem megoldott. A Paksi Atomerőmű kiégett fűtőelemeit egyelőre ideiglenesen tárolják, egy biztonságtechnikailag elég gyenge lábakon álló építményben. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy ipari csarnokot, amiben a még forró kazettákat levegő segítségével hűtik. Vagyis alul befújják a levegőt, és fölül távozik. Magyarul a kiégett, radioaktív fűtőelemek ott állnak a huzatban, amíg valaki fel nem találja, mit is kéne kezdeni ezekkel. Egyébként biztonsági szempontból az átmeneti tároló még problémásabb, mint maga az atomerőmű, mert az épület nincs annyira megerősítve, és sokkal több benne a sugárzó anyag, erősebb a radioaktivitás. Ha ne adj’ isten komolyan megsérül a tároló, akkor néhány perc alatt halálos sugárdózist lehet kapni a környezetében. Összefoglalva: az atomerőmű-építés kockázatos, nincs rá szükség, és a legdrágább módja lenne az áram termelésének.

OG: Paks 2 egy alapjaiban elhibázott energiastratégiába illeszkedik, mert szembe megy a világ fejlődésével, és egy elavult technológiát erőltet a megújulók ellenében. Az atomerőművek felett valójában már eljárt az idő. Ma már alig épül itt-ott néhány atomerőmű, és a globális tőke egyértelműen a megújuló technológiákba irányul.

A világ nukleáris ipara tehát erősen hanyatlik, mindenki kapaszkodik az utolsó lehetőségekbe.

Ha a nukleáris ipar haldoklik, miért engedélyezte az Európai Bizottság a paksi bővítést?

OG: A bizottsági döntések hátterébe korlátozottan látunk bele, tehát nem tudjuk a választ. De az biztos, hogy a nukleáris iparág érdekei még mindig erősek, és még mindig erősen működik az atomlobbi, a jelek szerint Brüsszelben is.

Az Energiaklub más szakértőkkel együtt kidolgozott egy zöld forgatókönyvet, aminek a lényege, hogy egyáltalán nem számol atommal. Mit kínálnak helyette?

FO: Igyekeztünk reális alternatívát nyújtani a jelenlegi hivatalos magyar energiapolitikával szemben. Ez egy hosszú és részletes kutatás volt, és nemzetközi együttműködésben készült. Olyan szimulációs modellel vizsgáltuk a magyar energiarendszert, ami órákra lebontva elemzi az igények és a termelés alakulását, figyelembe véve a jellemző időjárási viszonyokat is.

Az eredmények szerint Magyarország teljes áramigényének akár 80 százaléka is biztonságosan fedezhető lenne megújulókból 2050-ben.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf

Ennek az a feltétele, illetve első lépése, hogy megtörténjen egy nagy lélegzetvételű épületkorszerűsítés, amivel komolyan csökkenni tudna az energiafelhasználásunk.

A fejlett világban trend, hogy a megújulókat államilag támogatják, épületfelújítási programok indulnak, ösztönzik a lakosságot. Nálunk a kormány milyen lapot osztott a lakosságnak?

FO: Időről időre felbukkan egy-egy támogatási program, de ezek néhány óra vagy nap alatt ki szoktak merülni. Most éppen egy kedvezményes hitelprogram van életben, ami igazi unortodox megoldás megint, mert először ki kell fizetni saját zsebből a beruházást, és utána lehet megkapni a „hitelt”. Ezzel alighanem sikerült újradefiniálni a hitel fogalmát. Merthogy pont az lenne a lényeg, hogy azokon segítsünk, akik megtakarítás híján nem tudják hőszigetelni az otthonunkat, vagy napelemet venni a tetőre. Tehát akiknek nincs pénzük. Akiknek van pénzük beruházásra, azokon nem kell segíteni. A hírek szerint egyelőre nem vált nagyon népszerűvé ez a „hiteltermék”.

Ha nálunk nem fejlesztik a megújulókat, kimaradhat-e Magyarország a megújuló forradalomból?

FO: Teljesen azért nem, de lemaradhatunk. Az biztos, hogy nálunk is lesz fejlődés. Van is. Nem vagyunk sziget, nem tudunk szembemenni a körülöttünk zajló folyamatokkal. De nem mindegy, hogy milyen mértékben és ütemben történnek a fejlesztések, és hogy kizárunk-e bizonyos technológiákat az országból. Mint például a szélerőműveket, amiknek a telepítését egy huszárvágással lehetetlenné tette a kormány, amikor hoztak egy olyan szabályt, hogy települések 12 kilométeres környezetében nem lehet szélerőművet telepíteni. Ha rárakjuk ezeket a köröket a térképre, akkor nem létezik olyan terület, ami ne esne bele ebbe a korlátozásba. Tök jól kiszámolták.

Mi az oka, hogy a kormány nemcsak hogy nem támogatja érdemben a megújulók lakossági használatát, hanem minden erővel Paks 2-t próbálja elfogadtatni az emberekkel?

OG: Nem tudjuk, és felesleges is találgatni. A lényeg, hogy politikai döntések születnek szakmai döntések helyett. A tervekről, döntésekről nincsenek szakmai beszélgetések, azokat elzárják a nyilvánosságtól. Egyszerűen nem indokol a kormány, és azokban a kérdésekben is titkolózik, amelyekben nem kellene. Mi azon dolgozunk, hogy ne így szülessenek szabályozások. Emellett pedig azt is fontosnak tartjuk, hogy konkrét, megfogható, gyakorlati megoldásokkal is segítsünk.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf

Mi azt szeretnénk, ha a hétköznapi emberek, családok is részt tudnának venni a világban zajló megújulóenergia-forradalomban, és nem csak a cégekben, önkormányzatoknál, vagy állami intézményekben lennének fejlesztések. Szerintünk az energia az embereké.

Dolgoznak egy közösségi naperőmű felépítésén. Ez mit jelent?

OG: A közösségi naperőmű nagyon egyszerűen azt jelenti, hogy emberek kisebb-nagyobb összeggel beszállnak egy naperőmű megépítésére, a megtermelt áramot pedig közösen adják el, és mindenki a befektetett pénze arányában részesül a bevételből. Ez Magyarországon még újdonság, de külföldön már sok ilyen működik. Sokan egyelőre nem tudnak megfizetni egy saját napelemet, vagy városban, társasházban laknak, ahol ez nem olyan egyszerű. Nekik is szeretnénk segíteni.

Az energiapolitika fontos része az energiatudatosság. A rezsicsökkentés mennyire segíti ezt?

OG: A rezsicsökkentés nem igazán szakmai, sokkal inkább politikai kérdés. Tény, hogy segít azoknak a családoknak, akik anyagi nehézséggel küszködnek, és a jövedelmük aránytalanul magas részét kell a lakhatásra költeniük. De az energiatudatosságot tekintve nincsen semmilyen pozitív hatása. Ez a fajta szemlélet nem azt nézi, hogy mennyi energiát használunk fel, és ezt hogyan lehetne csökkenteni, hanem azt, hogy majd úgyis kifizeti helyettem valaki a költségeimet.

Friss hír, hogy a bíróság elutasította a Greenpeace-szel közös, paksi környezetvédelmi keresetüket. Mire hivatkozott a bíróság?

OG: A Paks 2 számára kiadott környezetvédelmi engedélyt támadtuk. Álláspontunk szerint a hatóság nem adott választ olyan kérdésekre, mint hogy hova teszik az atomerőműben keletkező radioaktív hulladékot, vagy hogyan kezelik az emberi hibákból és a szándékos károkozásból adódó baleseteket. A bíróság megpróbálta a könnyebb utat választani, és mondvacsinált formai okok miatt elutasította az ügy tárgyalását. Ez jogi szempontból rendkívül aggályos, hiszen a paksi bővítéssel kapcsolatos tisztázatlan környezeti, biztonsági problémák az egész országot, sőt az egész kelet-európai régiót érintik, tehát a bíróságnak kutya kötelessége lett volna tárgyalni az ügyet.

A bíróság felelőssége, hogy egy ilyen alapvető nagy horderejű kérdést ne seperjünk szőnyeg alá.

Természetesen továbbra is minden jogi lehetőséget meg fogunk ragadni, hogy érvényesítsük az igazunkat. Ha Magyarországon ezek elfogynak, akkor Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bíróságára fogjuk vinni az ügyet.

A korrupció kérdése állandóan előkerül az energetikával kapcsolatban. Mit tapasztalnak ezen a téren?

OG: Az energetikában hatalmas pénzek mozognak. Minden nagy beruházásnál felmerül a korrupció veszélye, nyilvánvalóan nemcsak nálunk, hanem más országokban is. Ami talán ennél is rosszabb, hogy már nem csak a nagyobb beruházásoknál, hanem a saját mindennapos működési környezetünkben is érzékeljük a korrupciót, és a haveri kapitalizmust.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf

Mire gondol?

OG: Például arra, amikor egy közbeszerzési eljárásban csak nekünk van referenciánk egy adott munka elvégzésére, mi adjuk a legjobb ajánlatot, de mondvacsinált indokokkal utólag mégiscsak kitesznek az eljárásból. Tudjuk persze, hogy kivel akarják megnyeretni, kétszer annyi pénzért, mint amennyiért mi elvégeznénk a munkát. Az is egyértelmű, hogy nem tetszett a kiírónak, hogy elutasítottuk a korrupciós ajánlatát.

Természetesen jeleztük az eljárásban a tapasztalt szabálytalanságokat, és ha ezeket nem orvosolják, akkor meg fogjuk tenni a jogi lépéseket, és részletesen, az érintetteket megnevezve el fogjuk mondani a sajtóban, amiket tapasztaltunk.

FO: Ez sokkal jobban érint minket, mint a „sorosozás” meg a „civilezés”. De nem csak azért akarunk ez ellen fellépni, mert a saját bőrünkre megy a játék. Hanem azért, mert nagyjából ugyanerre a kaptafára történik minden lopás az uniós pályázatokból. Lényegében Brüsszel pénzéből gazdagodnak bűnözői körök, és mi ezt nem fogjuk szó nélkül tűrni.

Névjegy

Orbán Gábor közgazdász, 2000-ben kezdett dolgozni piackutatóként a TNS piac- és közvéleménykutatónál (most: Kantar Hoffman). 2007-től az Ipsos munkatársa, majd a telekom- és médiaosztály igazgatóhelyettese. 2010-től ismét a TNS-nél dolgozott, ahol a többi között civil szervezetek kutatásával is foglalkozott.

Fülöp Orsolya közgazdász, 2006-ban kezdett az Energiaklubban dolgozni. Rövid ideig tevékenykedett az államigazgatásban is: erőművi gazdasági elemző volt a Magyar Energia Hivatalnál. Emellett újságírói tapasztalattal is rendelkezik. Az Európai Bizottság külső szakértőjeként uniós pályázatok bírálatában is részt vesz.

Paks 2: tényleg nincs visszaút?

Paks 2 ügyében elértük azt a pontot, ami után már nagyon fájdalmas lenne a visszafordulás.

• Számos példa van arra a világban, hogy ez után a pont után mégis megakadnak atomerőmű-építések.
• Nagyon fájdalmas is mindig.
• Hogy ezt megelőzzük, néhány dolgot újra kellene számolni, meg kellene kérdezni a társadalom véleményét.
• Ezekre viszont a kormány nem tűnik nyitottnak, és az emberek sem érzik át a helyzet súlyát.

A point of no return (PNR) kifejezés a repülésből jön. Azt a pontot jelöli, ahonnan már nem vagy csak súlyos áldozatok árán lehet visszatérni a kiindulópontra, ha ezen túlrepülünk, már nagyon bíznunk kell abban, hogy épségben elérjük a következő leszálló pályát.

Paks 2-nél ez a pont most jött el, a tervek szerint ugyanis januárban megkezdődik az építkezés, és onnan már nincs fájdalommentes visszafordulás, állítja Mártha Imre energetikai szakember, az MVM egykori vezére.

Bős-Nagymaros 2?

A politika nem egységes a kérdésben: miközben Szijjártó Péter azt mondja, az építkezést már nem állítja meg semmi, Illés Zoltán egykori fideszes államtitkár szerint korántsem biztos, hogy Paks 2 megépül, a Jobbik azt ígéri, hogy hatalomra jutása esetén felülvizsgálja a paksi szerződéseket, a Momentum pedig egyenesen felmondaná azokat. De ha egységes lenne a politika Paks ügyében, az sem jelentene sokat a jövőre nézve.

A helyzet ugyanis tényleg az, hogy Paks 2-t még bármi megállíthatja. Csakhogy később már sokkal drágább lesz a visszafordulás. Ez a történelmi felelősség nem tudatosodott eléggé a közvéleményben és a projekt irányítóiban Mártha szerint, aki

a bős–nagymarosi vízlépcső ügyéhez hasonlítja a helyzetet.

Akkor is egy erőmű épült volna, a Szovjetunió adott volna hitelt, majd jöttek a tiltakozások, és végül nagy költségek árán, de kifaroltunk. A bős–nagymarosi vízlépcsőre vonatkozó államközi szerződést a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között 1977-ben írták alá és 1989-ben függesztette fel a magyar fél. „Ha valaki hisz a történelem ismétlésében, akkor így 2026-ban fogunk kifarolni Paksból, feltéve, hogy most nem végezzük el az aktuális pénzügyi, technológiai és társadalmi kontroll vizsgálatokat.”

Mártha Imre

Volt már ilyen, drága is volt

A megtorpanás nem lenne példátlan.

A világban számos esetben hátráltak már ki atomerőművi projektekből a point of no return után, mindegyik esetben nagy árat fizettek érte.

Lehet népszavazás a paksi bővítésről?

Több európai országban megkérdezték már az embereket az atomenergiáról, a válasz többnyire nem volt. Itthon az oroszokkal már megkötött szerződés miatt nem tűnik reálisnak, hogy átcsúszik egy kérdés, de az LMP szerint az osztrák példa és a migrációellenes szavazás miatt lehet bizakodni.Tovább

Emlékezetes például az ausztriai Zwentendorf, ahol a 70-es évek végén olyan szinten elkészült egy erőmű, hogy már nukleáris fűtőanyaggal is megtöltötték. Majd jött egy tiltakozócsoport és népszavazás, ahol az erőművet elutasítók aránya 50,47 százalék volt. Leállították az egészet, azóta gyakorlatilag műemlék, legutóbb idén nyáron zenei fesztivált tartottak a reaktorcsarnokban.

De megemlíthető a 2017 júliusában leállított, Dél-Karolina államban lévő VC Summer esete is. Itt nem a társadalmi ellenállás, hanem a költségtúllépés volt a meghátrálás oka. Pedig az atomerőmű 40 százalékos készültségben van, tehát gyakorlatilag szerkezetkész. Csakhogy a jelenlegi tudásuk szerint 75 százalékkal haladja meg a büdzsé a tervezettet, ezért inkább veszni hagynak 9 milliárd dollárt.

A harmadik érdekes példa, a bolgár belenei atomerőmű: 2005-ben hirdettek tendert, a magyarországi Paks 2-t is kivitelező Roszatom nyerte meg. Egy kétszer 1000 MW-os erőművet építettek volna, de később a magánbefektetők is kihátráltak, és politikai változás is volt. Jött egy új politikai kör, amely leállította az építkezést, mondván, gazdaságilag nem áll meg a lábán. Az oroszok beperelték őket, tavaly nyertek is ellenük Genfben. 600 millió eurós kártérítést kellett fizetniük, 1,8 milliárd dollárt költöttek el összesen eddig a meghiúsult projektre.

Ha januárban Magyarországon is elkezdik a kapavágásokat, akkor innen visszafordulni később már csak horribilisen nagy társadalmi károkkal és anyagi költségekkel lehet, ehhez képest ezekről a kérdésekről még csak gondolkodás sincs most igazán. Mártha szerint pedig néhány visszaellenőrző vizsgálatra mindenképpen erősen szükség lenne, mielőtt továbblépünk.

„Mindenkin, aki ma a Paks 2-n dolgozik, történelmi felelősség van. Ilyen sorsfordító méretű projekt esetében, ha valaki szervilizmus vagy szakmaiatlanság miatt elmulasztja a point of no return előtti utolsó átfogó társadalmi, technológiai és pénzügyi vizsgálatokat, és ebből kifolyólag a projekt megbukik vagy vállalhatatlanul drága lesz, évtizedekig szégyen övezi majd munkásságát.”

Milyen árak mellett termel?

Kellene egy friss elemzés a villamos energia áráról.

A kormány azt mondja, hogy Paks 2 majd 55 euró/MWh áron fog termelni, az MVM korábban legalább 75-öt mondott. Vizsgálta a Corvinus Egyetem bázisán működő REKK, ők azt mondták, hogy állami támogatás nélkül 106 alatt nem térül meg. A most épülő angliai Hinkley Point 110 euróval kalkulál finanszírozható működőképességet. Az európai irányadó áramtőzsdén mostanában 31-40 euró/MWh között vannak a piaci jegyzések, igaz, ezek csak a húszas évek elejéig mutatják az irányokat, de ha mértékadó elemzőket olvasunk, ők a 40-es évek után is inkább árcsökkenést várnak a megújulók terjedése miatt.

„Nem látom, mitől emelkedne duplájára, triplájára a piaci ár pár éven belül. Sok mérföldkő volt már ebben a projektben 2009 óta, amióta elindult, de 2017 van, most még érdemes lenne az árampiaci ártrendeket még egyszer végiggondolni. Hogy az unokáink ne azt mondják majd, hogy ezeknek annyi eszük nem volt, hogy betonozás előtt lefuttatnak egy frissített húszéves árelemzést.”

Jobb most egy népszavazás

A második feltétel a társadalmi egyeztetés.

„Félünk tőle, mint ördög a tömjénfüsttől, de úgyis eljöhet egy olyan pont, amikor megtörténik.” Honnan tudjuk, hogy nem lesz olyan a politikai helyzet, hogy öt év múlva vagy kilenc év múlva mégis lesz róla egy népszavazás. És ha addigra már benne lesz 5-8 milliárd euró? A népszavazást a 2018-as választásokkal összekötve szinte költségmentesen meg lehetne szervezni. Nagyon fontos lenne megkérdezni az embereket, hogy legalább el lehessen mondani, megkérdeztük.

Ez olyan erős felhatalmazás lenne, amire támaszkodni lehet a következő húsz évben amíg elkészül a beruházás, így eliminálható lenne egy potenciális társadalmi pálfordulás veszélye. „Hogy ne akkor legyenek megkérdezve, amikor már benne van az erőműben a fűtőanyag." Ehhez képest most az látszik, hogy a kormány még a nemzeti konzultációkban is kerüli a Paks 2 témát, pedig ott igazán borítékolható lenne a siker.

Fotó: Huszti István

Biztos ennyibe fog kerülni?

A harmadik, amit meg kellene még nézni, még mielőtt belevágunk az építkezésbe,

az a kiválasztott technológia, és ezzel kapcsolatban a költségtúllépés.

Jó példa erre a Hinkley Point brit atomerőmű-projekt, ahol az EDF bejelentette, hogy minimum 1,5 milliárd fonttal túllépik a költségeket, és 15 hónapos késésben lesznek. A másik aktuális példa a finnországi Hanhikivi atomerőmű, ahol pont ugyanolyan VVER 1200-as blokkok épülnek, mint a tervezett Paks 2. A finn nukleáris hatóság nemrég jelezte, hogy az engedélyezés legalább egy évvel tovább tart majd arra hivatkozással, hogy a Roszatom által adott tervek és dokumentumok további kiegészítésre szorulnak. A miénk egy nagyon hasonló projekt. Alaposan meg kellene néznünk, hogy az az erőmű, amit rendeltünk az oroszoktól, bele fog-e férni a szerződött 12 milliárd euróba.

„Becsapjuk magunkat, ha a 12 milliárd eurós költségre alapozzuk a mondást, meg kéne vizsgálni, hogy mennyi lesz a vége. Már most látszik, hogy a végleges költségek meg fogják haladni a 15 milliárd eurót. Márpedig ha nem 12 lesz, akkor nem jön ki a matek.”

Ráadásul Süli János, a projekt élére kinevezett miniszter bár egy nagyon profi üzemeltetési szakember Mártha szerint,

olyan, mintha Lewis Hamiltont felvenné a Lada-gyár, hogy építsen egy jó autót.

Hamilton a világ egyik legjobb sofőrje, a gyártás, tervezés, projektmenedzsment viszont egy teljesen más szakembert kíván. „Süli Jánost én neveztem ki a jelenleg üzemelő paksi atomerőmű vezérigazgatójává 2009-ben. János tiszteletre méltó vezetői pályafutása alapvetően egy jól megépült atomerőmű sikeres üzemeltetésére épült, miközben ez egy gigantikus projektmenedzsment feladat, erre egy olyan csapat kell, amilyen nem biztos, hogy egyáltalán van most Magyarországon. Ez pedig aztán végül oda vezet, hogy csúszás lesz és költségnövekedés.”

Politika a szakma fölött

De érdemes lenne megvizsgálni a kamatfeltételeket is.

Az első hét évben 4,5, a második hét évben 4,8, a harmadik hét évben 4,9 százalékos kamattal adnak az oroszok euróhitelt. Ennél ma jóval olcsóbb hitelek is vannak. Süli János, a projekt élére kinevezett miniszter első sajtótájékoztatóján fel is vetette, hogy az orosz hitel lecserélést meg kellene fontolni, egyből lehurrogták. „A nemzetközi pénzpiacokon manapság nem ritka az akár 70 vagy 100 évre kibocsátott állampapír. Ausztria a napokban bocsátott ki 3,5 milliárd euró értékben 100 éves kötvényt, melynek hozama 2,11%. Egyértelmű, hogy Magyarország az orosz hitel 4-5 %-os kamatai helyett ugyanolyan 20-30 éves futamidőre jóval kedvezőbb feltételekkel tudna forrást szerezni. Ezt nem kihasználni több mint apró botlás.”

Korabeli dokumentumokból és visszaemlékezésekből tudni, hogy

ennél még a Paks 1 építésekor is nagyobb súlyuk volt a szakmai kérdéseknek:

az építkezés során az azt vezető Pónya József szakmai alapon többször konfliktust vállalt a szovjetekkel és a központi bizottsággal, egy-egy alkatrészt vissza is küldtek, így épült végül egy jó erőmű. Amit az akkori szakma meg mert csinálni, ma nehezebben képzelhető el. „Ki meri ma Pakson hangosan azt mondani, hogy rossz egy szerződéses passzus nekünk, vagy nem megfelelő egy alkatrész, amikor Putyin félévente idejön beszámoltatni?”

Ha pedig így vágunk bele Paks 2 megépítésébe, az abba az irányba hat, hogy

ez egyszer le lesz állítva vagy társadalmi elutasítás, vagy pénzügyi, technológiai okok miatt, csak akkor már sokkal drágább lesz kiszállni.

Ez nem egy autópálya-építés: attól még, hogy kiderül, drága lett, nem arra kellett volna mennie, göröngyös lett, csúszott az építkezés, még mehetnek rajta autók, van társadalmi haszna. De egy atomerőmű vagy elkészül és tökéletesen működik, vagy nem működik. „Ellentétben mondjuk egy híddal, úttal vagy stadionnal, nincsenek jobban vagy rosszabbul sikerült atomerőművek, csak biztonságosan üzemelők és nem üzemelők. Amíg az első kWh ki nem megy a hálózatra, addig egy atomerőmű csak pénztemető.”

Összességében Mártha atomenergia-termelés párti, csak szerinte nem kellene kapkodni. A meglévő engedélyek a jelenlegi paksi atomerőmű blokkjaira mintegy 50 éves üzemidőre vonatkoznak, eszerint 2032–2037 között állnának le. Szakértők szerint hasonló reaktorok biztonságosan üzemeltethetők 60 évig, így Paks 1 elmenne a 2040-es évekig. Érdekes fejlemény, hogy az amerikai nukleáris hatóság nemrégiben bevezette a Subsequent License Renewal (SLR) programot, ami a meglévő atomerőművek működési engedélyeinek 60 évről 80 évre történő meghosszabbítására vonatkozik.

„Én erősen atomenergia-támogató vagyok, ráadásul én hoztam tető alá 2009-ben azt a parlamenti szavazást, ahol a Fidesz és az MSZP együtt szavazott Paks 2 előkészítéséről. Viszont ha a jelenleg meglévő atomerőmű folyamatosan felújítva biztonságosan és főleg töredék pénzből elmegy még 20-25 évig, akkor inkább várnék az újjal, és közben egyre tisztább lesz a kép mind a megújuló energia termelés, mind az egyéb kérdések kapcsán. Tudomásul kell venni, hogy egy atomerőművet legalább három nemzedéknek szokás építeni, és ennek minden vonzatát számon fogják rajtunk kérni.”

Lebukás: az amerikaiak Európát Oroszországban vásárolt földgázzal látják el

Lovas István2017. november 8. 19:47 Terrorszemle

FORT RUSS

Az Egyesült Államok a belgiumi Antwerpenben lévő cseppfolyós földgáz terminálba Oroszországban vásárolt gázt szállít. Ezt eredetileg a TASS orosz hírügynökség hozta nyilvánosságra. Újságírói offshore cégek tevékenységét vizsgálták.

A cseppfolyós földgázt Antwerpenbe négy tartályhajó hozza. Mindegyikének tulajdonosa a Navigator Holdings és a Marshall-szigeteken jegyezték be őket.

A Navigator Holdings részvényeinek csaknem egyharmada (31 %) Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter  tulajdonában van.  /Hazai ballib újságírók, ugye ez nem korrupció vagy érdekütközés?/

A vállalat a földgázt az orosz „Sibur” cégtől vásárolja az Uszt-Loga kikötőben.

A vizsgálat eredménye megerősíti Vlagyimir Csizsovnak, Oroszország uniós nagykövetének a véleményét, aki szerint „naiv azt hinni, hogy az Egyesült Államokból érkezik a cseppfolyós földgáz az európai kikötőkbe”.

A most napvilágra került információ azt is mutatja, hogy a Sibur együttműködik Wilbur Ross-szal.

Az európai cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas terminálokat azért építették, hogy csökkentsék az EU országoknak a kiszolgáltatottságát az orosz vezetékeken át érkező földgáznak. Csakhogy az orosz forrásból vásárolt amerikai cseppfolyósított földgáz drágább, mint a csővezetékeken át exportált földgáz.

Tánczos-ügy: Megvan a valódi gyilkos, de 50 évre titkosították! 
2013. okt. 21. indavideo.hu 
Miközben az Orbán-kormány az 1998-as Aranykéz utcai robbantásos merénylet elkövetőit éppen napjainkban tartóztatta le, az ugyanebben az évben brutális kegyetlenséggel megölt körmendi 11 éves kislány, H. Zsófi valódi gyilkosát/gyilkosait futni hagyják. 
Az Újbuda Televízió múlt havi adásában az 1998-as nyomozás során közreműködő rendőrségi grafológus, dr. Lépold Józsefné megdöbbentő kijelentést tett: A valódi gyilkos már megvan, de 50 évre titkosították az ügyet! Mindez közvetetten alátámasztja a Magyar Jelen 2007-es oknyomozó riportját, ahol azt bizonyították, hogy egy befolyásos zsidó szekta gyilkolta meg rituális okokból a 11 éves kislányt. Tánczos Gábor pedig ártatlanul ült 10 évet... 
Az 1998-as gyilkosságot nyugodtan nevezhetjük a modern-kori tiszaeszlári bűnpernek. Toroczkai László a Magyar Jelen című lapban már 2007-ben közölt egy 2 részes, komoly kutatómunkára alapozott oknyomozó írást, amelyben azt bizonyította, hogy a gyilkosság miatt bebörtönzött Tánczos Gábor ártatlan, a valódi gyilkosokat pedig egy abban az időben Vas megyében járt belterjes, ám nemzetközi befolyással bíró zsidó szekta tagjai között kell keresni. Most mindezt alátámasztja az egykori nyomozásban közreműködő dr. Lépold Józsefné rendőrségi grafológus kijelentése, amelyet az Újbuda Televízió egyik adásában tett, egy hónappal ezelőtt. Dr. Lépold Józsefné egyébként már a nyomozás során - Tánczos Gábor írását tanulmányozva - arra a következtetésre jutott, hogy Tánczos Gábor ártatlan, a gyilkosságot valaki más követte el. Most pedig ki merte mondani azt, hogy a gyilkos már megvan, de 50 évre titkosították az ügyet! Ugyan miféle befolyásos gyilkos vagy gyilkosok lehetnek azok, akiknek a kedvéé rt 50 évre titkosíthatnak egy ilyen mocskos ügyet? Kísértetiesen emlékeztet ez minket az 1882-es tiszaeszlári perre. 
Az Újbuda Televízió alábbi adásában 22:33-tól kezdődik a lényeg 
Az alábbi linkeken pedig elolvashatják a Magyar Jelenben 2007-ben megjelent 2 részes oknyomozó riportot, amelyben Toroczkai László azt bizonyítja be, hogy nem Tánczos Gábor gyilkolta meg a 11 éves H. Zsófit, hanem vélhetően egy zsidó szekta. A cikk miatt egyébként a Magyar Jelen felkerült a nemzetközi zsidó szervezetek feketelistájára, ám nem cáfolták és néhány halálos fenyegetésen kívül, nem is perelték be a lapot. 1. rész: Szentkorona Rádió 
Nemzeti InternetFigyelő 

Sorra halnak Tánczos Gábor koronatanúi

A 11 éves H. Zsófika brutális megölése miatt elítélt - de azóta már szabadult - Tánczos Gábor édesanyja szerint több, mint gyanús, hogy a fia mellett tanúskodók közül négyen is fiatalon, tragikus hirtelenséggel haltak meg.

Április 1-jén lesz a körmendi gyermekgyilkosság 15. évfordulója. A 11 éves H. Zsófikát bestiális kegyetlenséggel ölték meg, a bíróság elítélte Tánczos Gábort, aki 9 év 9 hónapot töltött börtönben.

A fiatalember 2008-ban szabadult, furcsa módon azonban nem húzza meg magát, nem lapít csöndben, újra és újra a nyilvánosság elé áll, hogy ártatlanságát hangoztassa.

Legfőbb támogatójával, édesanyjával többször kijelentették: nem adták fel, hogy igazukat be is bizonyítsák.

– Több szakértő is kiállt mellettünk, mindamellett rengeteg a nyugtalanító körülmény, és egyre fogy a reményünk – mondta lapunknak Tánczos édesanyja, Gyöngyi. – Azt vettem észre, hogy a fiam mellett tanúskodók közül többeket feltűnően fiatalon érte a halál. Nem akarok vádaskodni, nem akarok összeesküvés-elméleteket gyártani, mindenesetre tény, hogy négy tanú már nincs az élők sorában. Hárman balesetben, egyikük pedig tragikus hirtelenséggel hunyt el. A karambolokat diszkóbalesetekként vizsgálták. A tanúk haláláról a helyi újság gyászrovatából értesültem. Egyikük sem érte meg a 40 évet – sorolta aggasztó információit az anya, aki nem akarta lapunkkal közölni az áldozatok nevét.

A Bors azonban más forrásból be tudott azonosítani két tanút. Egyikük egy vállalkozó, aki 1998-ban a gyilkosság színhelye közelében lakott. Zsófi torkát egy szerdai napon vágta át gyilkosa. A vállalkozó tanúvallomásában azt mondta, hogy az azt megelőző hétfőn és kedden, sőt a gyilkosság napján is gyanús autókat látott parkolni a ház előtt. A férfi 2003-ban halt meg, 39 évesen.

A másik tanú 1998-ban még gyermek volt, többször együtt játszott Zsófival a ház előtti játszótéren. Ő a gyilkosság napjáról tett vallomást a rendőrségen. Balesetben vesztette életét.

Váratlan fordulat a Tánczos-ügy kapcsán

Nagyot fordult a világ dr. Lépold Józsefné írásszakértővel. A körmendi gyermekgyilkosság után még elismerő oklevelet és nyakláncot kapott Pintér belügyminisztertől, most viszont a rendőrség becsületsértés miatt feljelentette.

Magas árat fizet dr. Lépold Józsefné azért, mert védelmébe vette Tánczos Gábort, akit szerinte ártatlanul ítéltek el 2002-ben a 11 éves körmendi H. Zsófika megöléséért. Lépoldné Tánczos írásából arra a következtetésre jutott, hogy a férfi képtelen lenne a gyilkosságra, beismerő vallomásait előre betanulta, és félelem hatására tette. Lépoldné az Újbuda TV-nek a napokban beszélt Tánczos vélt ártatlanságáról, és azt mondta, hogy az ügy aktáit 50 évre titkosították. Kijelentései miatt az ORFK már múlt héten jogi lépéseket helyezett kilátásba, tegnap pedig úgy értesültünk: becsületsértés miatt feljelentik őt a vasi zsaruk.

Dr. Kazmar Enikő, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunknak egy közleményt juttatott el. Ebben ez áll: „Az ügyben eljáró Vas Megyei Rendőr-főkapitányság munkájával kapcsolatban, a nagy nyilvánosság előtt valótlan kijelentéseket tett, ezért dr. Lépold Józsefnével szemben becsületsértés miatt magánindítvány t terjesztünk elő”. A szóvivő kérdésünkre még elmondta: a becsületsértés szabálysértési és büntetőjogi eljárást is maga után vonhat. Indítványukról bíróság fog dönteni.

• Mit mondhatnék? Leforrázott a hír, nyugtatókon élek – reagált a Borsnak Lépold Józsefné. – Mindig együttműködtem a rendőrséggel, negyven éve ingyen segítema munkájukat, akár éjfélkor is becsöngethetnek hozzám, ha szükségük van a szakmai tudásomra. Több emberölési ügyben olyan információkkal segítettem, amelyek alapján az ügyek megoldódtak. Az 1998. április 1-jén elkövetett körmendi gyermekgyilkosság után pár hónappal, október 23-án Pintér Sándor, aki akkor is belügyminiszter volt, akárcsak most, oklevelet és egy nyakláncot adományozott nekem munkám elismeréseként. Most pedig feljelentettek – kesergett Lépoldné.

Viktor te tetted ezt a Kuncéval !!!!

Ügyvédje ismét ringbe szállna Tánczosért

Nem csak szakmai, személyes meggyőződése is dr. Somos Zoltánnak, hogy volt védence, Tán­czos Gábor ártatlan. Az ügyvéd mégis azt mondja: minimális az esélye, hogy tisztára moshassa a nevét.

Dr. Somos Zoltán hosszú éveken keresztül képviselte Tánczos Gábort, így természetesen ő is érdeklődéssel figyelte az elmúlt napok eseményeit. Kíváncsian várja, hogy lesz-e bármilyen következménye dr. Lépold Józsefné írásszakértő bejelentésének, amely szerint ötven évre titkosították a Tánczos-ügy aktáit. A rendőrség és a bíróság egyébként cáfolta a titkosítást.

– Én sem tudok a jegyzőkönyvek titkosításáról – bocsátotta előre Somos. – Egyelőre olyan új bizonyíték sem került elő, amely megalapozná a perújrafelvételt. Ha felbukkanna egy olyan tény, amely kétséget kizáróan alátámasztaná Gábor ártatlanságát, akkor újra elvállalnám a képviseletét. Rengeteg energiát fektettem ebbe az ügybe, és nem­csak szakmai, hanem személyes meggyőződésem is, hogy nem Gábor a tettes.

Mégis azt kell mondanom, minimális esélyét látom, hogy valaha is tisztára moshassa a nevét. Persze azt nem tudom kizárni, hogy egyszer képbe kerüljön a valódi elkövető, aki beismerő vallomást tesz, és akkor Gábor valóban megszabadulhatna az életét megkeserítő bélyegtől – magyarázta az ügyvéd. Somos Zoltán szerint a Tánczos-ügy a magyar kriminalisztika történetének egyik nagy – ha nem a legnagyobb – érdeklődésre számot tartó esete.

• Valószínűleg azért, mert a lezárása nem megnyugtató. Számos ellentmondás, megannyi nyitott kérdés maradt, az emberek többsége nem hisz Gábor bűnösségében. A mai napig szinte minden héten kapok érdeklődő hívásokat, vagy olyan személyek keresnek meg, akik valamilyen verzióval állnak elő. Vadabbnál vadabb történetek keringenek, de én csak a tényeknek hiszek. Kár, hogy a bíróság nem így tett – tette hozzá a védő.

Tánczos: tisztán állok majd Isten színe elé

Egy rendőrségi közlemény robbantotta ki négy­éves önkéntes száműzetéséből Tánczos Gábort, aki sokak szerint ártatlanul ült kilenc és fél évet. Az istenfélővé lett férfi furcsállja, hogy saját szakértőjének sem hisz a hatóság

Kilenc és fél évnyi rabság után, 2008-ban szabadult a 11 esztendős H. Zsófi megöléséért elítélt Tánczos Gábor. A fiatalember az­óta édesanyjával él körmendi otthonukban, kerüli a sajtónyilvánosságot, a zaklatott idôszak után nyugalmat akar. Csütörtöki számunkban dr. Lépold Józsefné írásszakértő arról beszélt, hogy biztos a férfi ártatlanságában, s tudomása szerint a Tánczos-aktákat ötven évre titkosították.

Az ORFK közleménnyel reagált, szerintük Lépoldné állításai a rendőrség lejáratására irányuló hangulatkeltésként értékelhetők, vizsgálják, milyen jogi lépéseket tehetnek a szakértő kijelentéseivel kapcsolatban. Tán­czos Gábor úgy érezte, most neki kell megvédenie Lépoldnét.

Bors: Miképp értékeli az ORFK reakcióját?

Tánczos: Tudomásom szerint Lépold Józsefné évtizedek óta segíti a rendőrség munkáját, több ügyet ő oldott meg, elismert szaktekintély, aki a ­gra­fológiai társaság elnöke is volt. Furcsa, hogy egy ilyen ember szavát megkérdőjelezik, már csak azért is, mert tudtommal az én ügyemben is a rendőrség kérte fel Lépoldnét szakvéleményezésre.

Ön szerint valóban titkosították a gyilkosság aktáit?

Szabadulásom után próbáltam kikérni a teljes iratanyagot, de nem kaptam meg. A bíróság kegyeleti és személyiségi jogokra hivatkozott, én azonban úgy értékelem, egyszerűen nem akarták, hogy mindenbe betekintést nyerhessek. Mi ez, ha nem titkosítás?

Hisz még benne, hogy bizonyíthatja az ártatlanságát?

Hívő ember vagyok, a hitem ad erőt. Jézus azt mondta: a világon nincs olyan rejtett dolog, nincs olyan titok, ami ki ne derülne egyszer. Egyszer eljön az ítélet napja, és akkor kiderül, hogy én maradok állva vagy azok, akik ellenem dolgoznak.

Hogyan telnek a napjai?

Nyelveket tanulok, sokat internetezem és olvasok. Az utcára akkor mozdulok ki, amikor megsétáltatom a kutyámat. Néhány ismerőssel tartom a kapcsolatot, velük találkozom is néha. Előfordul, hogy ismeretlenek is megszólítanak az utcán, és az ügyemről kérdeznek. Zaklatásban szerencsére nem volt részem.

Elvetette a gondolatot, hogy külföldön kezdjen új életet?

Megtehetném, hiszen több nyelven beszélek, és egy nagyon kedves ismerősöm is várna rám. Róla bővebben nem szeretnék beszélni. De végül mindig arra gondolok, hogy én bizony nem menekülök el.

Álmodik a börtönnel?

Nem, szerencsére nem. Pedig az idegeim a börtönévek alatt felmondták a szolgálatot. Pszichés alapon alakult ki nálam az epilepszia, ez okozta az ájulásaimat, amelyek néha manapság is előfordulnak. Az életemben minden rosszat az okoz, hogy gyilkosnak bélyegeztek. Mindent elkövettek, hogy tönkre-tegyenek, még a Natascha Kampusch-üggyel és a gyulai kislány, Szathmáry Niki megölésével is próbáltak összefüggésbe hozni. Pedig nem vagyok gyilkos, soha nem bántottam senkit.

Te tetted ezt Viktor a zsidó haverjaiddal

gyilkolod még a magyart ????

Agyvérzést kapott: nem lehet ott a stadionperen Stadler

Betegség, perek, stressz: Stadler Józsefet már igen sokszor próbára tette az élet, de szerdai agyvérzése miatt talán most jön számára a legnehezebb. Kibírja-e a kunsági betyár?

Volt figyelmeztető előjele annak, hogy az egykor szebb napokat látott akasztói stadion építtetője kórházba kerül. A Bors úgy tudja, Stadlernek a múlt héten már volt egy kisebb rosszulléte az ügyvédjénél, amikor a jövő hétfőn esedékes bírósági tárgyalásukra készültek. Amit most, hogy a vállalkozót a dunaújvárosi kórház intenzív osztályán ápolják, nyilvánva­lóan elhalasztanak.

A dunaújvárosi kórház intenzív osztályán fekszik a vállalkozó © MTI, Bors

Stadler az ügyvédnél sem akarta, hogy mentőt hívjanak hozzá, ahogy szerda délután sem. Miként a Bors internetes kiadása szerda este elsőként hírül adta: a vállalkozó agyvérzést kapott könyve de­dikálásán, a kedvenc solti kocsmájában. A mentő öt perc alatt megérkezett. Stadler a vendéglátóhelyen még magánál volt, állapota aztán romlott, az eszméletét is elvesztette, de már ismét öntudatánál van. Az egykori juhásznak mostanra meglehetősen megromlott az egészsége – cukorbeteg, szigorú étrendet kell tartania és hasnyálmirigyrákkal is küzdött –, s feltehetőleg peres ügyei miatt is sokat stresszel.

Hétfőn nem vádlottként lett volna jelenése Stadler Józsefnek: be akar jutni az akasztói stadion (kis képen) területére © Bors

Igaz, a hétfői tárgyaláson nem vádlottként vett volna részt. Papírja van ugyanis arról, hogy beléphet az egykor az ország legmodernebb stadionjának számító, húszezres akasztói aréna körüli, kerítéssel lezárt területre. Hiába azonban a haszonélvezeti jog, nem engedik be a ke­rítés mögé, ezért indított polgári pert. Ok­tóberben még erővágóval is nekiment a főbejáratnak, de a kaput lehegesztették, így nem járt sikerrel.

Ehhez jön még, hogy márciusban új­fent öt év börtönre ítélték adócsalásért első fokon, és a másodfok miatt még főhet a feje. Ezzel kapcsolatban korábban azt mondta: az átlagosnál sokkal rosszabbul bírja a sittet, ha megint bedugják, biztosan feldobja a bakancsot. Agyvérzése – ha egyáltalán lehet ilyet mondani – azért is a legrosszabbkor jött, mivel merész tervei vannak: a Sziget mintájára például Stadler Fesztivált akar rendezni.

STADLER-KRONOLÓGIA

80-as évek vége: egymillió forintos törzstőkével létrehozza a bel- és külkereskedelemmel foglalkozó Stadler Kft.-t.

1991–93: a cég forgalma 500 millióról 12 milliárdra ugrik.

90-es évek első fele: a Stadler FC első Bács-Kiskun megyei csapatként feljut az NB I-be, Stadler húszezres stadiont épít a csapatnak Akasztón.

Az Utolsó vacsora című festményért 200 millió áfát igényel vissza az APEH-től, itt kezdődik el a mélyrepülése. A Stadler FC kiesik az első osztályból, majd megszűnik.

1998: elítélik áfacsalásért, azóta ki-bejárkál a börtönből. Majdnem tíz évet ült, legutóbb 2016 februárjában szabadult.

Ő még stadiont építetett a Viktor meg koncentrációs táborokat stadionnak álcázva , és már a megsemmisítő tábort is beüzemelték , midezt fekete költségvetésből , mert a vakoló páholyok adták ki a parancsot , hogy az egészségügy , az oktatásügy előtt ezt meg kell valósítani !!!!

Ez a barom cigány meg nem akart úgy járni mint Antal Jóska , fél a ráktól !!!!Hát a likudtöbbség megépíttette a vesztő helyeinket . Bár csak rajtuk próbálnákki a megsemmisítő eljárás bemutatását !!!!!

Újra Stadler Józsefé lesz az akasztói stadion

Már csak egy 50 milliós részletet kell kifizetnie az átvételhez.

2017.04.15. 13:30 Bors

Stadler József újra beindult. Facebookon jelentette be csütörtökön, hogy sikerült visszavásárolnia az akasztói stadiont, amelyet ő maga építtetett még a ʼ90-es évek közepén saját focicsapatának, a Stadler FC-nek.

© Facebook (Stadler József)

A vállalkozót aztán adócsalás miatt börtönbüntetésre ítélték, ez pedig megpecsételte mind a futballklub, mind pedig a 12 ezer férőhelyes aréna sorsát. Az egyre rosszabb állapotba kerülő létesítményt azóta többször is meghirdették eladásra (2014-ben például 220 millióért), de vevője nem akadt.

– Valójában már a börtönbe vonulásom előtt újra az enyém volt a stadion, legalábbis a barátnőm megegyezett erről a tulajdonos céggel – mondta el a Bors érdeklődésére Stadler József. Hozzátette, bár a vállalkozás valóban árulta az ingatlant, vagyis újra el akarták adni, de végül mégis úgy alakult, hogy az övé, pontosabban a Stadler Alapítványé lett az aréna. Illetve még egy részlet kifizetése hátravan az adásvételből.

– 50 millió forint még hiányzik. Amíg ez nincs meg, sajnos addig be sem léphetünk a stadionba, nem kezdhetjük el felmérni a helyzetet. Éppen emiatt most támogatást várunk bárkitől, aki úgy érzi, érdemes újra feltenni a térképre Akasztót – fogalmazott a vállalkozó. A tervek szerint aki támogatja az alapítványt, az reklámfelületeket vehet a stadionban, vagy kedvezményes jegyeket kaphat különböző rendezvényekre.

S hogy lesz-e újra futballmeccs a stadionban? – Mindenképp ezt szeretném. Bár egy újabb csapat finanszírozásába már nem fognék bele, de biztos, hogy nem egy külföldi gárda mérkőzését nézhetjük majd meg Akasztón. Szerb együttesek is jelentkeztek már, hogy szívesen játszanának itt, illetve örülnék neki, ha majd a Fradi is megmérkőzne nálunk valakivel – nyilatkozta Stadler.

A foci mellett pedig elsősorban a konferenciaturizmusra építene a vállalkozó. Elmondása szerint már vannak is elképzelések, jelentkezők ezen a téren. – A régió, az ország javára akarok dolgozni. Nem akarok én már hasznot húzni ebből az egészből – árulta még el Stadler József.

Láthatjátok ez nem koncentrációs tábor !!!!

Legfeljebb a Stadler Józsinak , mert bele ölte azt a sok lóvét , hogy a saját koncentrációs tábora legyen !!!

2017. NOVEMBER 11. SZOMBAT 14:00

„VISZONYLAG KEVÉS MEGSEMMISÍTÉS”

1956 – A MEGTORLÁS „JOGA”, AVAGY A HALÁL GYAKORLATA A LEVERT FORRADALOM UTÁN (2.)

Kahler Frigye

Kádár János természetesnek találta, hogy 1956 után közvetlenül is beleavatkozhat az érdemi ítélkezésbe. A KB 1957. április 5-i ülésén erről az alábbiakat mondta: „itt muszáj erősíteni (sic!). […] Előfordult például, hogy Nezvál elvtárs [ekkor már igazságügy-miniszter– K. F.] egy ilyen ügyben kiizzadt egy halálbüntetést, és a felső bíróságon megesett a szívük rajta, és a büntetést átváltoztatták életfogytiglani börtönre. […] Össze kell szedni egy tucat ilyen ügyet. […] A bírósági munka most a Népköztársaság létét jelenti. Aki ellenforradalmár volt, meg kell büntetni. A népbíróság szervezetét fel kell állítani úgy, hogy mód legyen bármilyen ügyet tárgyalni.”

Nezvál Ferenc igazságügy-miniszter számára a nagyobb ügyek „kézi vezérlése” nem volt idegen. Személyes megbeszélésen adott instrukciókat Gyepes Istvánnak (1922–2000), a győri megyei bíróság elnökének a Földes-perben követendő eljárásra is.

Fotó: MTI

A forradalom leverése után a népbíróság előtt

A Nagy Imre-perben moszkvai egyeztetések után az érdemi ítélet pártfórumon született. Az MSZMP PB döntése alapján 11 személyt – Nagy Imrét, Losonczy Gézát, Donáth Ferencet, Gimes Miklóst, Maléter Pált, Kopácsi Sándort, Tildy Zoltánt, Jánosi Ferencet, Vásárhelyi Miklóst, Szilágyi Józsefet és Király Bélát (ő ekkor már nyugatra menekült – K. F.) „mint az összeesküvők vezető magját” elkülönítették. A pert az MSZMP PB szeptemberre tűzte ki, egyben döntött a kiszabandó büntetéseket illetően: „a vádlottak között differenciálni kell, s bűnösségük fokának megfelelően a legsúlyosabb büntetést kell kiszabni Nagy Imrére, Losonczyra, Donáthra, Gimesre, Szilágyira és Király Bélára.”

Az ítélkezésnek nevezett politikai megtorlás tartalmát Marosán György – Kádár korábbi beszámolója alapján (amikor is a kínai küldöttség 30 ezer kivégzést tartott szükségesnek) – így

tolmácsolta: „a kínai elvtársak azt mondták, hogy itt nem volt proletárdiktatúra. Annak a feladata, hogy az ellenforradalmat fizikailag semmisítse meg. […] Ha 1945-ben nem volt mód, akkor 1957-ben ezt meg kell csinálni.”

Kádár nosztalgiázik

Az 1957. decemberi PB-ülésen Kádár elégtelennek találta a megtorlás eredményét: „[…] nem tudtuk elérni az ellenforradalom fő vezetőinek, kezdeményezőinek nagyobb mérvű fizikai megsemmisítését, nagy kár, hogy ezeket nem sikerült megsemmisíteni, mert azért ezek a rendszer legveszedelmesebb ellenségei.” Ekkor Kádár kifejezésre juttatta azt is, hogy 800-1000 kivégzést tartana szükségesnek.

Kádár hatalma alkonyán egy Gorbacsovval folytatott beszélgetés során pedig úgy nyilatkozott, hogy amikor a kivégzettek száma elérte a kommunista oldalon meghaltak számát, „szóltunk az elvtársaknak, hogy hagyják abba”. Úgy tűnik, Kádár szemlélete nem haladta meg az ókori „szemet szemért”, azaz talio elvet.

Az, hogy kik kerültek végül az „igazságszolgáltatás” őrlőkövei közé, s végső soron mi lett a sorsuk, az nem jog kérdése volt, hanem politikai akaraté és döntésé. Ránk maradt számos olyan dokumentum, amelyekben a politikai nyomozó osztályok a pártszerveknél kifogást emeltek egyes bírói ítéletek ellen. A belügy ugyanúgy folytatta a bírói ítéletek bírálatát, mint a forradalom előtt.
Biszku Béla – saját aláírásával ellátott átiratban – tiltakozott például Balás-Piri László ügyében, mert álláspontja szerint az eljáró bíró „szimpatizált” az ügy vádlottaival. Brusznyai Árpád sorsát pedig Pap János párttitkár levele pecsételte meg.

A politikai felső vezetés szigorúan kézben tartotta a megtorlást. Gyakran adott hangot elégedetlenségének is. Az 1957 nyarán hozott párthatározat szerint a MB, az IM és a Legfőbb Ügyészség vezetői „a belső reakció elleni harc terén végzett munkáról és a fő stratégiai feladatokról hat hónap múlva tegyenek jelentést a Politikai Bizottságnak”.

A PB 1957. december 1-jén – s mert az eredeti előterjesztést nem fogadta el – és december 31-én napirenden tartotta a „Büntetőpolitikánk egyes kérdéseiről” című előterjesztést. Az előterjesztést Biszku Béla készítette el.

Bevezetőjében így ír: „az ellenforradalmi szervezkedés bűnöseinek felelősségre vonásánál, a politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet, és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma…” (Kiemelés tőlem – K. F.) Kádár az 1957. december 10-i PB-ülésen afelett nosztalgiázott, hogy az elmúlt év decemberében „1600 fasisztát lehetett volna a másvilágra küldeni” (ha lett volna hozzá elég erő).

Hogy hány – jogi keretek között végrehajtott – kivégzés történt a forradalom megtorlása jegyében, arról számos nézet ismeretes. 1956 kézikönyve 229 kivégzést ismert el a forradalom megtorlásaként végrehajtott halálos ítéletnek. Gosztonyi Péter szerint ez a szám 453. Zinner Tibor iratokon nyugvó kutatásai szerint 1956–1963 között összesen 367 kivégzés volt Magyarországon.

A halálos ítéletek tartalmát vizsgálva jogi különbséget kell tenni a statáriális (rögtönítélő) ítélkezés és az egyéb eljárási formákban hozott ítéletek között. A statáriális bíróságok működésük egy éve alatt 405 vádlott ügyében jártak el, és 70 halálos ítéletet hoztak.

A statáriális ítélkezés bevezetésével a politikai hatalom gyorsan nagyszámú halálos ítéletet akart produkálni. Utóbb kiderült – a fenti számok is mutatják –, ez a törekvése nem vált valóra. A statáriális ítélkezés ugyanakkor alkalmas volt arra – s ezt ki is használták –, hogy olyan, csak valószínűsíthető magatartásokért is halálbüntetést szabjanak ki, amelyek bizonyítása korrekt eljárásban nem lett volna lehetséges.

A fegyverrejtegetés jogi minősítésével kivégzettek ügyét vizsgálva jórészt az a feltételezés lappangott, hogy részt vettek – esetleg a jövőben állt szándékukban részt venni – a hatalom elleni fegyveres fellépésben. Találunk ugyanakkor olyan ügyeket is, amikor a halálbüntetés kiszabása – az akkori szabályok figyelembevételével is (!) – mellőzhető lett volna.

Kivégzés „a rend kedvéért”

Mátyás Miklós hadbíró őrnagy Mányi Erzsébet és társai ügyében halálra ítélte és kivégeztette a 19 éves Mányi Erzsébetet és a 28 éves Farkas Mihályt, holott a tényállásból következően jelentős szerepük volt abban, hogy a fegyveresek nem bocsátkoztak tűzharcba. A többi felnőtt korú vádlott 10 és 13 év közötti szabadságvesztést kapott – egy fiatalkorú öt évet. Miért pont őket, s miért nem másokat? Nincs racionális válasz, nincs egyéniesítés. Úgy tűnik, a két halálos ítélet „a rend kedvéért” született, pusztán a megfélemlítés okán – s teljesen mindegy volt, hogy kit lövetnek agyon.

Az egy évig tartó statáriális ítélkezés sokkal inkább a megfélemlítés eszköze volt, ahol az ítélet meghozatalát pillanatnyi politikai – vagy éppen személyes – érdekek vezérelték, s nem előre lefektetett objektív normarendszer szabályozta azt.

Az egyéb eljárási formák között született halálos ítéletek a jogi minősítés szempontjából kétségtelenül árnyaltabbak, gyakran alkalmasak arra is, hogy egyrészt elfedjék a vádlott valós forradalmi tevékenységét, másrészt, hogy a forradalmárokat köztörvényes bűnözőnek tüntessék fel.

Gyakran – a vádlott forradalmi tevékenységét köztörvényes színben feltüntetendő – összekapcsolják a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett rongálás bűntettét (például a barikádharcok során keletkezett károk értékelésére) vagy az emberölést vagy annak kísérletét a harcokban a barikád kommunista oldalán elesettek vagy veszélyeztetettek esetében. A jogi minősítés több esetben elfedi a forradalomban való részvétel tényét is.

Ez az oka annak, hogy az 1956 kézikönyve című mű csupán 229 kivégzést tekint olyannak, amelyet a forradalom megtorlásáért szabtak ki.

Az ítélkezés során, különösen a katonai bíróságok gyakorlatában, vannak olyan esetek, ahol a cselekmény jogilag kizárólag kémkedésnek vagy hűtlenségnek minősült, s ezek emiatt kimaradtak a forradalommal összefüggésben kivégzettek sorából. A tényállásokból kitűnően külföldi segítség kérése vagy külföldi médiának küldött tájékoztatás merítette ki a kémkedés vagy hűtlenség tényállását. Valójában akiket ezért végeztek ki, azok a forradalom győzelme érdekében munkálkodtak.

Tény, hogy az áttekintett ügyek legtöbbje szemben áll a politikai dokumentumokban olyannyira hangsúlyozott „követelménnyel”, hogy „az osztályellenséggel” szemben kell a törvény szigorát alkalmazni. Ha a kivégzettek egykor megállapított osztály-hovatartozását tekintjük, az „osztályellenség” kategóriába csupán 7,3 százalék sorolható. Ugyanakkor 54,5 százalék munkás, agrárproletár, szegényparaszt és kisparaszt.

Talán éppen ez a tény mondatta – tudat alatt – Marosán Györggyel a PB 1957. július 2-i ülésén a Tóth Ilona-üggyel kapcsolatos nyugati tiltakozásokra: „Ha a Tóth Ilona ügye külföldön nagy jelentőségűvé vált, akkor ez nemcsak emberbaráti célt szolgált, hanem azért van, mert ebben a perben túlnyomórészt intellektuális fiatalok vannak. Megölhettük a prolikat, nem csinálnak cirkuszt.”

Lélekcserélő idők

A halálos ítéleteket az aktuálpolitika hozta meg. Így volt ez a „rendpárti forradalmárok” – Brusznyai Árpád, Szobonya Zoltán és mások – ügyé-ben, akiknél az erőszakos cselekmények megakadályozása, az anyagi javak megóvása és még számos érv szólt amellett, hogy kivégzésük indokolatlan. Mégis halálra adták őket.

Úgy véljük, velük kapcsolatban a politikai igény a lakosság önálló politikai akaratának megtörése volt, s nem kis részben azért, mert a gyenge legitimitással bíró Kádár-rendszer valóban félt a hiteles, a lakosság nagy többségének bizalmát élvező, vezetői képességekkel megáldott emberektől.

A halálos ítéleteket vizsgálva felbukkannak a konstruált koncepciós perek, ahol a tényállást – a bizonyítékoktól függetlenül – a hatalom maga „íratta meg”. Többnyire, mert olyan tényállásra volt szüksége a politikának a decemberi dogmák igazolására, amelyek sohasem történtek meg.

A már említett Brusznyai-perben, Földes Gábor és társai perében, a Tóth Ilona-perben vagy a Nickelsburg-perben jól kimutathatóak az ötvenes évek koncepciós pereinek elemei és módszerei.
A halálos ítéletek meghozatala – bosszúként – jól érzékelhető a szovjet katonákkal vívott tűzharc esetében, valamint a népítéleteknél, ahol olyan személyeket is halálra ítéltek, akik közvetlenül nem vettek részt a kivégzésben (például Miskolcon), sőt a már meghalt személy „bántalmazóját” is halállal büntették (Mosonmagyaróvár).

Az 1956-os forradalom megtorlása során végrehajtott halálos ítéletek meghozatala – a nem statáriális körben is – nem jogi normák mentén történt, hanem aktuális politikai igényeket elégített ki, vagy politikai játszmákban – részben a külföld felé, részben belpolitikai okokból – szerepelt érvként vagy fedőtörténetként.

A halálos ítéletek sorában az egyéni bosszúnak, a helyi párthatalmasságok sértett hiúságának éppúgy szerepe volt, mint az ország egyes területein élő lakosság megfélemlítésének. Utóbbit látjuk Sziklai Sándor ezredes és apósa halálának ügyében. Ebben az eljárásban a hatóságok jól tudták, hogy Sziklai ölte meg az apósát, majd pisztolyával öngyilkos lett. Ennek ellenére két embert kivégeztek, négy életfogytiglani börtönt kapott, hét vádlott pedig hatvan évet.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc megtorlásával kapcsolatos halálos ítéletek valóban annak a jogon kívüli megtorlási folyamatnak a folytatását jelentették, amelynek során egy-egy emberélet kizárólag politikai célok és elhatározások megvalósításán múlott. Így volt ez a megyékben és a legfelsőbb szinten is, ahol a Legfelsőbb Bíróság Vida Ferenc vezette Népbírósági Tanácsa – a fellebbezés kizárásával – hajtotta végre a PB ítéletét a Nagy Imre-perben.

Tény az is, hogy a kivégzett szabadságharcosok között volt olyan is, akinek előélete nem volt feddhetetlen. Ugyanakkor hősiesen harcoltak a megszálló szovjet erők ellen. Aligha hiszem, hogy korábbi kifogásolható életvezetésük levonna abból a hősiességből, amelyet életük kockáztatásával, a túlerővel szemben folytattak. Nem csak 1848 után írhatta le joggal Jókai: „Lélekcserélő idők járnak…” Ugyanez megismétlődött 1956 októberében is.

Végül szólni kell arról is, hogy 1956-nak 1966-ban is volt kivégzett „katonája”. Veszprém megyében a forradalom tizedik évfordulóján két csoport kívánta lángra lobbantani a forradalom lángját. Vaczkó László tanár és öt barátja. Őket fegyveres szervezkedés minősítésével ítélték el.

Vaczkó Lászlót nyolc évre, társai öt év és hét hónap közötti szabadságvesztést kaptak. Ugyanebben az időben Hamusics János bányász – volt ’56-os nemzetőr – és nyolc barátja lépett fel fegyveresen a forradalom kirobbantása érdekében. Hasonló jogi minősítés mellett Hamusics Jánost kivégezték, társai szabadságvesztést szenvedtek el. Hamusics Jánosnak a jogszolgáltatás a mai napig nem adott elégtételt.

Mi nem feledkezhetünk meg a forradalom utolsó fegyveres harcosáról!

Vége

A Pintér a gyilkosság BT – jével sokkal több halottat hagyott a magyar ugaron , és tette mindezt büntetlenül , ha még várunk egy kicsit Ő is megkapja a becsületrendet a vakoló páholyától , mert annyira szerette a magyart , hogy kiirtotta a puszták népeit , hely már lehet is beköltöztetni a kazárjaitokat !!!!

A több mint 300 páholyt pedig égő csipkebokorrá kellene változtatni , hogy Trianont csak külső ellenségeink támogathassák !!!

Minden szabadkőművest szibériába Barguzonba kitelepíteni , hogy a helyszinen tudakolják meg a nagy költőnk életútját , és a továbiakban önként vállalt száműzetésben éljék le az életüket , esetleg keressék meg a nagy magyar RÁKOSI MÁTYÁS életét feltáró kutatássait , és ha mégis kazár lenne , hát maradjanak kazárföldön , és próbáljanak ott egy vagyont össze lopni !!!!, mert az itteni össze rabolt értékeiket eltulajdonítjuk !!!

Vezér Ferenc pálos szerzetes vértanúsága

2009. február 05.
HunHír.Hu

1951. március 20-án a rendőrség letartóztatta Vezér Ferenc atyát, mint az úgynevezett Grősz-per egyik leendő vádlottját. Semmi köze nem volt a kalocsai érsekhez, sohasem találkoztak, sohasem beszéltek egymással. Bekerült az Andrássy út 60-ban levő ávós-központ pincéjébe. Három hónapig tartott, amíg ott a "szakemberek" - a kellő egyházi, egyháztörténeti, egyházszervezeti, gazdasági, pénzügyi ismeretekkel rendelkező, erre szakosodott speciálisan kiképzett rendőrtisztek, ugyancsak szakképzett orvosok és pszichológusok, valamint testi-lelki kínzásban alaposan járatos és gyakorlott verőlegények, börtönőrök - a többi gyanúsítottal együtt őt is felkészítették a fő tárgyalásra: azt fogja majd ott is mondani, amit leírattak és megtanultattak vele. Nyolc embert végeztek ki, hogy örök csend boruljon a Vezér atyát ért égbekiáltó igazságtalanságra.

Az elnöklő Rákosi Mátyás írta alá a határozatot, többek között ezt: "Amennyiben lehetséges, a vádirat május végén, 25-26-án jelenjen meg. A tárgyalás június 2-án kezdődjék, lehetőleg úgy, hogy négy tárgyalási nap után ítéletre kerülhessen sor." 1951. március 20-án a rendőrség letartóztatta Vezér Ferenc atyát, mint az úgynevezett Grősz-per egyik leendő vádlottját. Semmi köze nem volt a kalocsai érsekhez, sohasem találkoztak, sohasem beszéltek egymással. Bekerült az Andrássy út 60-ban levő ávós-központ pincéjébe. Három hónapig tartott, amíg ott a "szakemberek" - a kellő egyházi, egyháztörténeti, egyházszervezeti, gazdasági, pénzügyi ismeretekkel rendelkező, erre szakosodott speciálisan kiképzett rendőrtisztek, ugyancsak szakképzett orvosok és pszichológusok, valamint testi-lelki kínzásban alaposan járatos és gyakorlott verőlegények, börtönőrök - a többi gyanúsítottal együtt őt is felkészítették a fő tárgyalásra: azt fogja majd ott is mondani, amit leírattak és megtanultattak vele. Nyolc embert végeztek ki, hogy örök csend boruljon a Vezér atyát ért égbekiáltó igazságtalanságra

Feltűnő, hogy a Grősz-perben a legtöbb tanút Vezér Ferenc ellen vonultatták fel a szervezők: a Pálosszentkút körüli tanyákról 15 parasztembert tartóztattak le, s Budapestre, a Markó utcai börtönbe szállították őket. Hiteles forrásból tudjuk, hogy Péter Gábor, a legfőbb ávós-főparancsnok ezt mondta nekik: "Emberek, mi tudjuk, hogy maguk ártatlanok. Nem magukat akarjuk börtönbe zárni, hanem a katolikus egyház parasztnyúzó reakciós papjait. Csak vallják nyugodtan azt, amit mi mondunk, nem lesz semmi bántódásuk. Addig is jól ellesznek itt a ház körül, kapnak eleget enni és cigarettát. A tárgyalás után hazamehetnek."

A per "megszervezése" azonban nem ment olyan gyorsan, ahogyan ezt az ávós-tisztek számára Rákosiék előírták. 1951. június 11-re készült el a vádirat, június 15-én kezdődött a nyilvános tárgyalás, amely június 28-ig tartott. Ekkor hirdetett ítéletet a Budapesti Megyei Bíróság: gyalázatos hazug vádak alapján halálra ítélte a 37 éves Vezér Ferenc pálos szerzetest. A per mindegyik elítéltje élt az utolsó szó jogával. P. Vezér hallgatott.

A tárgyaláson az őrizetben tartott pálosszentkúti "tanúk" közül kettőt felléptettek: mint a vízfolyás, mondták az ávósok által készített és betanított szöveget Vezér atya ellen. De ezután nem kerülhettek vissza tanyai otthonaikba: nehogy elmondják a valós igazságot másoknak, rövidesen egy ellenük lefolytatott perben őket is, s még hat letartóztatott pálosszentkúti "tanúskodó" parasztembert is halálra ítéltek. Nyolc embert végeztek ki, hogy örök csend boruljon a Vezér atyát ért égbekiáltó igazságtalanságra!

Páter Ferencet a börtönben több hónapon át igen kegyetlenül megkínozták, mégis a siralomházban a halálra ítélt és kivégzés előtt álló zárkatársainak mindvégig lelki támasza és vigasztalója volt.

Több mint egy hónapot töltött a siralomházban kivégzésre várva. A Legfelsőbb Bíróság 1951. július 31-én erősítette meg a halálos ítéletét: "a társadalmi védekezés szempontja az ennyire veszélyes egyének megsemmisítését indokolja" - írta a határozatot a tanácsjegyző. S ezt fűzte hozzá Molnár Erik, a hírhedt marxista történettudós, ekkor igazságügy-miniszter: "Az elítéltet a dolgozó társadalomból végleg kirekesztendőnek tartom."

Vezér atyát 1951. augusztus 3-án reggel a Gyűjtőfogház udvarán akasztották fel. Sírja nem ismeretes.Hamvai ott nyugszanak valahol a budapesti Új Köztemető rabtemetőjében, a későbbi ünnepi megemlékezések színhelyévé vált 301-es parcella környékén, az azóta elhíresült kivégzett kommunista vezetők feltárt és azonosított sírjainak szomszédságában. 1990 után rokonai és rendtársai hiába keresték, a hivatalos szakemberek sem találták földi maradványait.

Grősz József érsek 1956. május 19-én újra elfoglalhatta Kalocsán főpásztori székét, s a püspöki kar elnöke lett haláláig, 1961. október 3-áig. Később, 1990. május 18-án rehabilitálták: a bíróság kinyilvánította, hogy nem követte el a koncepciós perben neki tulajdonított bűnöket.

Vádlott-társa, az erkölcsileg és fizikailag megsemmisített pálos szerzetes hazug képe nehezen foszlik szét. Az elmúlt fél évszázad egyházellenes propagandája mély nyomokat hagyott még a vallásos emberek tudatában is. Vezér Ferenc valós képének felmutatására még 1990 után sem tettek semmi érdemlegeset a történészek, az egyháztörténet írók. Pedig ő is teljesen ártatlan volt, éppen úgy, mint Grősz érsek.

A közösségére nézve a háború után Magyarországon is megjelenő és egyre jobban érvényesülő kommunista ideológiában, a Szovjetunió Magyarországra nehezedő hatalmában, és a segítségével itt is propagálni kezdett, nyíltan, sőt hivatalosan is terjesztett materializmusban-ateizmusban. Híveit féltette, vallásos hitükért aggódott: a magyar katolikus egyház, a magyar társadalom jövőjét látta súlyos veszedelembe kerülni. Ugyanakkor derűs, vidám, maga körül szeretetet sugárzó, az embereket megnyerő szerzetesegyéniség volt, mindig másokat szolgáló, alázatos lélekkel.

Közvetlenül a háború hazai befejezése után, 1945. április 11-én a kiskunfélegyházi rendőrség őrizetbe vette kommunistaellenes kijelentések miatt. A kecskeméti ügyészség fogdájában tartották bezárva június 14-ig. Ekkor ügye tisztázódott, a kecskeméti népbíróság felmentette és elengedték.

1945 nyarától a magyarországi pálos rendházak gazdasági-gondnoki ügyeit intézte; a háború utáni nehéz körülmények között - fáradhatatlanul járva a kolostorokat - igyekezett szerzetestársainak nyugodt életkörülményeket biztosítani. Emellett 1946 januárjától tagja lett a szerzetesrend hazai vezetőségének. (...) Vezér atya a Boldogasszony Éve egyik utolsó nagy megmozdulásának szervezésében alighanem tevőlegesen is részt vett. 1948. október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya háromnapos nagy búcsújárása volt Pálosszentkúton, több tízezres alföldi zarándoksereg részvételével, Mindszenty bíboros, Pétery József váci és Hamvas Endre Csanádi püspök vezetésével.

Ekkor a hazai politikai-társadalmi életben már a kommunista párt birtokában volt az irányító hatalom, s egyre fokozódtak, egyre szélesebb körűvé váltak az egyházellenes támadások. Ennek egyik kiemelkedő szakasza volt a Mindszenty bíboros ellen szervezett szégyenteljes koncepciós per, s a bíboros börtönbe vetése 1948-1949 fordulóján.


A Grősz József kalocsai érsek elleni koncepciós perben szántak neki szerepet


De ekkor már tervezték a következő nagy egyházüldöző hullám forgatókönyvét: a Grősz József kalocsai érsek ellen indítandó pert. Ebben szerepet szántak Vezér Ferenc atyának is, a rendőrség nyilván számon tartotta hat évvel azelőtti két hónapos fogva tartását. Azóta azonban semmiféle "ügye" nem volt: lelkiismeretes buzgósággal élte szerzetesi életét, szolgálta a hívek közösségét, segítette rendtársai munkáját.

Közben az uralkodó hatalom az 1950. szeptember 7-én kiadott törvényerejű rendelettel megvonta a magyarországi szerzetesrendek működési jogát. Négy szerzetesrendet meghagytak, de azok rendtagjainak számát is a minimumra kellett csökkenteni; rendházaik legtöbbjét azoknak is elvették, állami célokra hasznosították. Rajtuk kívül az összes többi szerzetesrend tagjainak el kellett hagyniuk rendházaikat, városokban nem telepedhettek le, egymással kapcsolatot nem tarthattak, s hosszú időn át rendőri megfigyelés alatt álltak. Legtöbbjük egyházi szolgálatot sem vállalhatott. 1950-ben a magyarországi pálos kolostorok is elnéptelenedtek, a szerzetesek szétszóródtak. Ettől kezdve "hivatalosan" a pálos szerzetesrend nem létezett Magyarországon.

Vezér Ferenc bíróság előtti szerepeltetésével a kommunista hatalom ezeket az 1950 szeptemberében kolostoraikból erőszakkal elűzött férfi és női szerzeteseket (több mint tízezren voltak!) akarta lejáratni, rossz hírbe hozni. Sőt ekkor már ennél is tovább mentek, legfelsőbb pártvezetői utasításra: a megrendezendő per során a bírói székből, a népügyész vádjaiból s a manipulált vallomásokból elhangzott szövegek azt a képzetet kelthették az ország lakosságában (hiszen heteken át ezt írták az újságok, harsogta a rádió), hogy a szerzetesek - 1950 szeptemberében történt szétszóratásukig - mérhetetlen erkölcsi fertőben éltek kolostoraikban, földi-evilági javakban és élvezetekben dúskálva. S ezekre bízták a katolikus hívek leányaikat és fiaikat, ők prédikáltak a tiszta életről, a tisztes szegénységről...

"A pernek bizonyítani kell, hogy a szerzetesrendek és tagjaik erkölcsi mocsárban éltek"

A készülő per anyagának tartalmát már előzetesen megszabta a kommunista párt vezetősége. A részletes tervezetet Révai József, a párt legfőbb ideológusa készítette el 1951. április 24-i dátummal. Ezt a párt legfőbb vezetőiből álló Titkárság május 4-i ülésén fogadta el.

Néhány részlet az elfogadott előterjesztésből: A per vádlottjait „amalgám”* módszerrel kell kiválogatni: a pálosokon kívül vádlott legyen a ciszter rendfőnök és néhány püspök. A pernek bizonyítania kell, hogy a vádlott püspökök a régi rend visszaállítását akarják. A pernek bizonyítani kell, hogy a legfontosabb szerzetesrendek, megszegve az egyezményt és az állam törvényét, illegalitásba vonultak, szervezett államellenes működést fejtettek ki, a reakciós püspökök tudtával és segítségével. A pernek bizonyítani kell, hogy a szerzetesrendek és tagjaik erkölcsi mocsárban éltek. A pert úgy kell előkészíteni, hogy a tárgyalás legkésőbb május végén meglegyen.

Akkor is tudtuk, ma is tudjuk, hogy ez volt igazi arca: mély szerzetesi lelkiség, felelősséggel átélt hivatástudat, mindenkire szétsugárzó szeretet, dinamikus-alkotó szervezőtehetség, mozgékony aktivitás jellemezte. Erkölcsileg tiszta, Istenért és embertársaiért széles körben tevékeny, ugyanakkor derűs, jó kedélyű, nyíltszívű pálos volt ez a fehér barát, Vezér Ferenc atya, főegyházmegyénk - szinte mindenki előtt ismeretlen - mártírja.

Emlékére állította a közelmúltban a pálos rend - működésének legfőbb színhelyén - a gellérthegyi Sziklatemplomban azt a gyönyörű művészi fafaragású oltárt, amely Ferencz Béla alkotása. Az erről készült képes levelezőlap is országszerte hirdeti: "Vezér Ferenc pálos vértanú emlékére"*.


* Az amalgám-módszer kifejezés jelentéstartalma: az egyháznak ne csupán egyetlen területére mérjenek csapást egy-egy koncepciós perrel, hanem egy-egy peren belül úgy válogassák össze a vádlottakat (akik számos esetben nerc is ismerték egymást), hogy azokon keresztül minél szélesebb hívőréteg megtévesztését érjék el, minél több egyházi terület rombolását-szétzilálását idézzék elő.

** Vezér Vízer Ferenc formális rehabilitálása időközben megtörtént.

Csuhások! Térdre, imához!

1. a) csuhás, fn., gúny, kat. pap v. szerzetes – 1. b) térd, fn., a comb és az alsó lábszár közötti ízület – 1. c) ima, fn./ vall. Istenhez v. más, túlviláginak képzelt lényhez szóló, tőle vmit kérő, neki hálát adó kötött szöveg. 2. Orbán Viktornak tulajdonított bekiabálás a parlamentben 1991–92-ből.

A politikai folklórban máig erősen tartja magát az állítólagos egykori bekiabálás szövege. Ha így hangzott el, akkor gazdája csípős nyelvű egyházgyalázó lehetett.

De hogy pontosan így hangzott volna el, nem bizonyítható. Ám a pálfordulással érvelő politikai ellenfelek, majd a blogok szerzői mégis beégették a szerverekbe az Orbán Viktor liberális korszakából származó kifejezést.

Az egyetlen hiteles forrás Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány művelődési és közoktatási minisztere, aki 1992. február 25-i felszólalásában a háta mögött ülő „frakcióvezetőt” (Orbánt) jelölte meg a kereszténydemokratákat fricskázó ellenfeleként.

– A gyakran humorosnak tűnő megjegyzések mélyen sértik az alkotmányosságot – mondta Andrásfalvy. – Amikor a kereszténydemokrata oldalról valamilyen vallásos megnyilvánulás hangzik el, mögöttem a frakcióvezető elkiáltja: imához!; vagy: énekeljük el a Himnuszt!

A Fidesz elnöke Kaposvárott 2005-ben egy nyilvános rendezvényen arról beszélt, hogy házasságkötésével erősödött meg benne a vágy, hogy keresztény emberré váljon. Ez azért volt zavarba ejtő, mert Orbán 1986-ban nősült. Ehhez képest tréfált a parlamenti nyilvánosság előtt a papokkal 1992-ben.

De nem teljesen úgy, ahogyan a szólás meggyökeresedett. Az Országgyűlési Napló 1990–2002, a plenáris ülések jegyzőkönyveinek teljes szövegű adatbázisa nem tartalmazza például a „csuhás” kifejezést.

Van viszont nyoma annak, hogy a Fidesz frakcióvezetője 1991. június 10-én hogyan élcelődött a vallásos érzülettel. De akkor a nagy szavakat még nem ő, hanem Bogdán Emil MDF-képviselő használta (napirend előtt). „A hazáért meg lehet halni, az emberiségért nem. Akik ezeket a nagy közösségeket hangsúlyozzák, azoknak általában az elbújás, a felelősség alól való kibújás a céljuk, mert azért nem lehet már áldozatot vállalni... Befejezésül csak annyit, amit egy idős hölgy mondott...: aki mindenkit szeret, nem szeret az senkit sem. Ezt akartam én elmondani. Köszönöm szépen.” (Taps az MDF padsoraiban. – Dr. Orbán Viktor: Remélem, a kereszténydemokraták tapsolnak. Jézus Krisztus nevében tapsot kérek!)

A blaszfém beszólás fölháborította az akkori kereszténydemokratákat. Giczy György, a KDNP országgyűlési képviselője az Új Ember katolikus hetilap 1991. július 7-i számában mégis azt fájlalta, hogy „a gúnyos orbáni mondat óta eltelt egy hónapban szinte senki nem emelt szót a keresztény-konzervatív kormánypárti oldalról a kijelentés ellen”.

Ismerünk egy másik visszaemlékezést is. A mostanság szélsőjobboldali honlapokon az állambiztonsági múltat „kutató” Ilkei Csaba tette közzé Stílusgyakorlatok című opusában. „Független országgyűlési képviselőként 1991 és 1994 között három éven át viszonylag közel ültem a parlamentben Orbán Viktorhoz. Hallottam, mikor, hogyan váltogatta a tényszerű stílust a handabandázással. Amikor szemben a Kereszténydemokrata Néppárt valamelyik képviselője kezdett beszélni, Viktor refrénszerűen megszólalt: »Térdre, imához!«, s néha ki is ment. Néhány ifjú demokrata ilyenkor kötelezően vigyorgott... Legutóbb Fodor Gábor erősítette meg, hogy pártvezetőtársai egykoron vadul szidták a csuhásokat, ez volt sokaknak akkor a papok megjelölése.”

Ilkei cikke a Népszabadságban jelent meg 2000. szeptember 11-én.

Toroczkait meghívták a nemzetbiztonsági bizottság ülésére, hogy beszéljen a "szélsőségesekről" - lehülyézte őket

A "szélsőséges", illetve "paramilitáris fegyveres mozgalmak" és az azeri pénzmozgások ügyében továbbra is sok a kérdés, ezért ezek a témák az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának következő ülésein is napirenden lesznek – mondta a testület részben zárt ülése után Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s elnöke. Kifejtette: tisztázni kell, hogy a Nemzeti Arcvonal, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a "Nemzeti Betyársereg" milyen jogállamot veszélyeztető tevékenységet folytat. A következő ülésre meghívták Toroczkai Lászlót, a Jobbik alelnökét, Ásotthalom polgármesterét, hogy elmondja, mi a szerepe a mozgalmakban. Íme a szélsőséges paramilitáris fegyveres mozgalmak egyik gyilkos fegyvere Az azeri pénzmozgások ügyében Matolcsy György jegybankelnöktől és Tállai Andrástól, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkárától várnak válaszokat – ismertette Molnár Zsolt. A bizottság nem vette tárgysorozatba a nemzetbiztonsági szolgálatok feletti ellenőrzés megerősítésével kapcsolatos LMP-s indítványt. (MTI nyomán) Frissítés: Elég nagy szégyen, egyben veszély hazánk biztonságára nézve, hogy hülyék ülnek a nemzetünk biztonságáért felelős bizottságban - a "meghívott" a Facebookon reagált: 
Forrás: https://kuruc.info/r/2/179226/?honnan=Nemzeti_Hirhalo

Toroczkai László: vicces.

november 10., 8:57 · 

Szélsőséges mozgalmak tevékenységét vizsgálja a nemzetbiztonsági bizottság

A parlamenti testület meghívta Toroczkai Lászlót, a Jobbik alelnökét a következő ülésére.

MNO.HU

A sajtóból tudtam meg, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága beidézett a következő ülésére (engem még elfelejtettek értesíteni), hogy beszéljek a fegyveres (!) paramilitáris mozgalmakról. Elég nagy szégyen, egyben veszély hazánk biztonságára nézve, hogy annyira hülyék ülnek a nemzetünk biztonságáért felelős bizottságban, hogy a megnevezett szervezeteknek még a nevét sem tudják helyesen ("Nemzeti Betyársereg" :) No meg persze, akkor nem akartak ülésezni, amikor naponta fogtuk meg az iszlamista terroristákat Ásotthalomnál. Ha most április lenne, azt mondanám ez egy tréfa, de most novemberben csak a kampány dübörög. Én inkább dolgozom tovább a csapatommal. Most éppen tűzifát és adományokat hordunk a rászorulóknak, és készülök a holnapi napra, amikor Varsóban több tízezer lengyel hazafihoz fogok szólni Európa jövőjéről. A cirkuszt meghagyom a bohócoknak.

Csúcsbűnözőként vitték el a parkolóból az apát, pedig csak a látássérült fiára várt

Ilyen a terroristának kikiáltott magyar terrorista !!!! De az igazi terrorista az aki utasította , hogy leteperni a belét kitaposni , és csak utána kérdezni !!!, hogy nem e- a Pintér -féle Gyilkossági BT embere , mert akkor egy jó pár adatot ki tudnak belőle verni !!!!!

Czinkóczi Sándor





Hétfőn, kora este csapott le a rendőrség Zoltánra. Az egyik II. kerületi áruház mozgássérült parkolójában várta, hogy felvehesse kocsival a családját. Három civil ruhás rendőr azonban gyanúsnak találta, hogy csak úgy ott parkol, és igazoltatni kezdték. Zoltán a legnagyobb nyugalommal mutatta nekik a fia nevére kiállított parkolókártyát, de a további szép estét helyett azok azt mondták, hogy azonnal beviszik közokirat-hamisítás miatt. Zoltánnak fogalma sem volt, hogy ilyen súlyos bűncselekményt követett el, pedig nem először fordult elő, hogy mozgássérült parkolóban kellett várnia a családjára. 

De ha valaki nagyon mereven akarja értelmezni a törvényt, akkor ez is közokirat-hamisításnak számít, mivel más nevére szóló igazolványt használt. 

Zoltán hiába magyarázta a rendőröknek, hogy a fia, akinek a nevére parkolókártya szól, hároméves, születése óta súlyosan fogyatékos, alig lát, szóval inkább ő szokott helyette vezetni, a három rendőr ragaszkodott ahhoz, hogy elő kell állítaniuk a súlyos bűncselekmény miatt.

Magyarázta, hogy pár perc múlva odaért a családja, és láthatják, hogy tényleg a fiára vár, a rendőrök nem hittek neki, és figyelmeztették, hogy ha nem működik együtt, kényszerintézkedést kell alkalmazniuk. Zoltán egyszerűen nem tudta elhinni, hogy tényleg ez történik vele, de a rendőrök nyomására elismerte, hogy bűncselekményt követett el.

Az együttműködés sem javított sokat a helyzeten. Azt is csak a sokadik kérésére engedték meg, hogy legalább a feleségének szólhasson, hogy nem lesz ott a parkolóban, mert éppen elviszik a rendőrök. Amikor a rövid beszélgetés után letette a telefont, a rendőrök még a SIM-kártyát is kivették a mobilból, nehogy valaki mást is felhívjon.

Még azt sem hagyták, hogy a kocsijával elálljon a mozgássérült helyről. Azt egész estére ott kellett hagynia, így a határozott rendőri fellépésnek köszönhetően mások sem tudtak odaállni.

Mintha Kafkával íratnák a Rendőrakadémia 8. forgatókönyvét

A II. kerületi rendőrkapitányságon tényleg úgy kezelték, mintha valami nagyvadat kaptak volna el: megmotozták, elvették a személyes tárgyait, ujjlenyomatot vettek tőle, fotó is készült róla, majd az alagsori cellába zárták. 

Az ügyvédjével nem beszélhetett, csak annyit közöltek vele, hogy közokirat-hamisítárért akár három év börtönt, jobb esetben egymilliós pénzbüntetést kaphat, és ahhoz is szokjon hozzá, hogy mostantól priuszos lesz. Arra is figyelmeztették, hogy ha nem működik együtt, akár 10 órán át is bent tarthatják.

Még a cellában ülve sem tudta felfogni, hogy egy parkolás miatt ilyen gyorsan a fogdán köthet ki. Az első ember, akin érezte, hogy szintén túlzásnak tartja a cirkuszt, az őt pár órával később kihallgató nyomozó volt. De ekkor már ő is csak azt tudta tanácsolni, hogy minél gyorsabban tegyen beismerő vallomást, és akkor még az este elengedik. 

Így is lett. Zoltán mindent aláírt, amit eléraktak, éjfél körül már otthon volt. Most az ügyvédjével egyeztet, mert panaszt akar tenni a rendőri intézkedés miatt.

Külön bosszantja, hogy fia nevére kiállított parkolókátyát bevonták, így most akkor sem tudnak a mozgássérülteknek fenntartott helyre beállni, ha a gyerek vele van.

A szabályokat a csalások miatt szigorították meg. Pár éve Liptai Claudiát is egymillió forintra büntették, mert a halott édesanyja rokkantigazolványával parkolt. A hatóságok is egyre több ilyen büntetést szabnak ki, az elmúlt pár évben Budapesten megduplázódott a mozgáskorlátozott-igazolványokkal kapcsolatos büntetőeljárások száma. Ugyanakkor ha valaki egyszerűen csak kártya nélkül beparkol a mozgáskorlátozottak helyére, szabálysértéssel és ötvenezres bírsággal megússza.

Az előállításról szerettük volna érdeklődni a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál is, de

Zoltán személyiségi jogaira hivatkozva

nem válaszoltak a kérdéseinkre. 

A metrón mutogatta a faszát, keresik

• 
  Herczeg Márk
  

Fotó: police.hu

A rendőrség szeméremsértés miatt nyomoz a képen látható férfi ellen, aki a rendelkezésre álló adatok szerint pénteken 23 óra körül Budapesten egy metrókocsiban szeméremsértő módon viselkedett. (A rendőrségi közleményben azt írják, mindez október 24-én éjjel volt, de ez nyilván elírás, mi úgy tudjuk, pénteken történt az eset.)

Olvasónk jelezte, hogy a férfinak a koptatott farmeréből középen egy nagy lukon kilógott a fasza, azt fogdosta. Egy másik utas vette videóra a férfit.

A keresett férfi kb. 180 cm magas, a haja rövid, fekete, középen elválasztott. A bűncselekmény elkövetésekor fekete kabátot, világos színű koptatott farmert és fekete cipőt viselt. (police.hu)

A csalit kirakta de a zsideszes kazárok még nem haraptak !!!!