Gasztronomia II.

Gasztronomia II.

                                      VITANINOK

                                  A vitamin

(Retinol, Axeroftol ,Retinolacetát)

Már ókorban már az egyiptomiak és a görögök is felismerték, hogy egyes táplálékok elfogyasztásának gyógyító hatása van az éjszaka jelentkező látászavarra, de az A-vitamint mégsem tudták azonosítani egészen 1913-ig. Az 1800-as években több kutatócsoport is igazolta, hogy a farkasvakság csukamájolaj fogyasztásával kezelhető. Kémiai szerkezetét először Paul Karrer írta le, aki ezért 1931-ben Nobel-díjat is kapott. 

Két formája:

·         Retinol: ( amely a vegyület kémiai neve ) állati eredetű

·         Karotinoid:(tehát előanyagaként) pedig a növényi eredetű élelmiszerekben található meg.

Egy molekula karotin kettészakadása egy speciális enzim segítségével 2 molekula A-vitamint eredményez. A vitaminra a szervezetnek elsősorban egy pigment, a rodoszpin előállításához van szüksége, amely a sötétben való látást teszi lehetővé. 
Fontos szerepe van az ajkak és a tüdő nedvesen tartásában, a testszövetek megfelelő növekedésében, az egészséges bőr megőrzésében. Szerepe van szervezet immunválaszában is elősegítve a baktériumok, vírusok és élősködők okozta fertőzések leküzdését. 
Természetes forrásai: belsőségek (máj, vese, szív, stb.), tej és tejtermékek, tengeri halak, tojássárgája
Provitaminját tartalmazza nagy mennyiségben:

·         sárgarépa

·         paraj

·         sütőtök

·         kajszi- és sárgabarack

·         sárgadinnye

·         paprika, általában az erősen sárga, piros, vagy zöld színű zöldségek, gyümölcsök. A paradicsom kivétel, mert a benne található karotinoid típusú vegyület, a likopin nem bomlik A-vitaminra.

Felszívódását segítő tényezők: kevés olaj vagy zsiradék.
Felszívódását gátló tényezők:

·         magas koleszterinszint kezelésére felírt kolesztiramin tartós szedése

·         savlekötők csökkentik az A- vitamin készletet

·         cinkszegény étrend

Optimális mennyiség:

·         felnőtt férfiak: 9000 μg/nap

·         felnőtt nők: 7500 μg/nap /

A pontos igénymeghatározás és ajánlott mennyiségek tekintetében nem egységes a szakirodalom. Ritkán nagyobb adagokat, 10 000- 20000 IU/nap. 
A vitamint használnak, ekkor már inkább béta-karotin formában, mivel ennek korlátozott A-vitaminná alakulása, így nem jön létre túladagolás. Az A-vitamin zsírban oldódó vitamin lévén a májban raktározódik.
Egy felnőtt ember szervezete kb. 1-2 évre elegendő mennyiséget képes tárolni megfelelő A-vitamin-ellátottság esetén. Legjobb az ajánlott napi bevitel 100%-ának fogyasztása mellett maradni. Kiegészítőként multivitaminokkal fogyaszthatjuk.
Az A –vitamin-kiegészítők általában halolaj alapú készítmények, így tőkehalmájolaj és bármilyen A-vitamin-tartalmú készítmény együttes használata kerülendő.
Önmagában és nagy dózisokban nem ajánlott szedni. Túladagolása felhalmozódáshoz esetleg mérgezéshez vezethet. 
Ez általában ritka, főleg vitaminkészítmények nem előírásszerű szedésénél.
Az ilyenkor jelentkező tünetek: fejfájás, bőrhámlás, a csontok elváltozása, vesebántalmak, ízületi fájdalmak. . Kismamák számára az A vitamin túladagolása különösen veszélyes lehet, mert az embrió fejlődési rendellenességeihez vezet.
A természetes ß-karotin túladagolásakor a bőr főleg a tenyéren és a talpon sárgásan elszíneződhet, ez azonban nem mérgező hatású a felesleg a vizelettel együtt kimosódik.
Hiányállapotok:

·         szürkületi vakság

·         fertőzésérzékenység

·         lassú növekedés gyermekkorban

·         szem szaruhártyájának kiszáradása

·         a bőr és egyéb hámrétegek elváltozásai

·         a fogzománc lassú kialakulása gyermekkorban

                                     Acidophilus

Eli Metchnikoff Nobel-díjas tudós mintegy 70 éve felfedezte, hogy Dél-Európa egyes részein az emberek sokkal tovább élnek, mint másutt. Kutatásai során kiderült, hogy ezeknek az embereknek az étrendje nagy mennyiségű aludttejet tar­talmazott, aminek a készítésében egy bizonyos baktérium is szerepet játszott. 
Minthogy az ott élők rendszeresen fogyasztottak aludttejet, ez a baktérium állandóan jelen volt az emésztőrendszerükben.
Az említett baktériumnak Metchnikoff a Lactobacillus Bulgaricus nevet adta. A további kutatások során kiderült, hogy még az L. Bulgaricusnál is hatásosabb bak­térium a Lactobacillus Acidophilus, ismertebb nevén Acidophilus, amely 10 napig vagy tovább is képes életben maradni az emésztőrendszerben. 
Ez azért is fontos, mert a bél hasznos baktériumai öt napon belül elpusztulnak, ha nem jutnak folya­matosan tejsavhoz vagy tejcukorhoz, például az Acidophilus révén.
Az Acidophilus kedvezőtlen környezetet teremt a különféle kórokozók, például a mikrokokkuszok, a clostridiumok, a különböző kólibaktériumok, illetve a gombák számára. További előnye, hogy elősegíti egy gyönge antibiotikum, a colicin ter­melődését, így nemegyszer feleslegessé teheti az antibiotikus kezelést. 
Csökkenti az Acidophilus a koleszterinszintet, segít a tejfehérjék, az aminosavak, a zsírok és a laktóz feldolgozásában. Szerepe van a szervezet számára oly fontos B-vitaminok szintézisében.
Az orálisan (szájon át) szedett antibiotikumok elpusztítják a hasznos bélflórát, és a Candida albicans nevű gomba elszaporodását idézik elő, ami hasmenéshez, székrekedéshez vagy egyéb emésztési zavarokhoz vezet. Gombásodás kezdődhet a tüdőben, a szájban, a kézen, a lábon, az ujjakon, a körmök alatt és a hüvelyben is.
Az utóbbi évtizedekben lépten-nyomon alkalmazott antibiotikum-kezelések egyik „mellékhatásaként" népbetegséggé vált Magyarországon a bőrgombásodás. Gondoljuk csak el, hogy „a városi lakosság nagy része, a középiskolások 60-80 százaléka szenved bőrgombásodásban" (dr. Oláh Andor közlése). Ez a betegség nagyobb mennyiségű Acidophilusszal néhány hét alatt orvosolható.
Az Acidophilus alkalmazásával megszűnik a kellemetlen szájszag, amit a bél­ben végbemenő bomlási folyamat okoz, és kezelhetővé válik az akne, illetve más bőrbántalmak. Rendszeres használata tisztán tartja a beleket. A tudomány nem ismer az emberre ártalmas Acidophilus fajtát. 

FIGYELEM!

• Hasmenés esetén elég 5-6 napig szedni a bélflóra helyreállításához.
• Mélygombás fertőzések (bőrgyógyászati, nőgyógyászati problémák) helyi kezelése mellett, illetve utána hónapokig kell szedni az Acidophilust fenntartó adag­ban (1-2 kapszula).
• A gombás betegségek leküzdésében a fokhagyma és az arginin nevű aminosav is segíthet.

ADAGOLÁS:

Javaslat szerint. 

                                     Alfa-lipidsav

Kulcsszerepet játszik a táplálék energiává alakításában( hasonlóan mint a Q10azonban mégsem cserélhetőek fel – az energiatermelés kémiai folyamatában mindegyik máshol szerepel.). 

A német orvosok évek óta alkalmazzák a diabetikus polyneuropathia esetében, amely egy komoly idegbetegség. Ezen kívül csökkenti és stabilizálja a vér cukorszintjét, ami nagyon fontos a cukorbetegek, illetve az arra hajlamos emberek számára.

A magas vércukorszint következtében a szabad gyökök nagy mennyiségben termelődnek. Ezek pedig nagy részben felelnek a diabétesz komplikációiért. Az alfa-lipidsav két módon segít ezen: egy kicsit lecsökkenti a vércukorszintet, másrészt hatástalanítja a szabad gyököket.

                                       Aminosavak

A fehérjék alapvető építőkövei az aminosavak. Szervezetünk fehérjéit 20 aminosav építi fel, de ezen kívül is vannak aminosavak (pl: Tiroxin, Ornitin, Taurin), melyek funkcióval rendelkeznek a szervezetben. 
A 20 fehérjeépítő aminosavból 8-at a szervezet nem tud előállítani, azokat kívülről kell bevinni. Ezeket esszenciális (alapvető fontosságú) aminosavaknak nevezzük. A többi aminosavat a szervezet elő tudja ugyan állítani, ezek a nem esszenciális aminosavak de ezek közül is vannak olyanok, melyeket csak véges mennyiségben, így igény esetén ezen aminosavak külső bevitelére is támaszkodik a szervezet. 

Esszenciális aminosav:

·         Arginin

·         Fenilalanin

·         Hisztidin

·         Izoleucin

·         Leucin

·         Lizin

·         Metionin

·         Treonin

·         Triptofán

·         Valin

Nem esszenciális aminosav:

·         Alanin

·         Aszparagin

·         Aszpartánsav

·         Cisztein

·         Cizin

·         Glutamin

·         Glutaminsav

·         Glicin

·         Hidroxiprolin

·         Prolin

·         Szerin

·         Tirozin

Az aminosav összetétel határozza meg a fehérjék felépítését. Lehet csavart, vagy redős szerkezetű és ezek kombinációja is.
A szerkezet azért fontos, mert az fogja meghatározni a fehérje funkcióját is. A fehérjéket a szervezet más anyagok szállítására, tárolására is használhatja, de az enzimek is fehérjék, melyek a különböző anyagcsere folyamatok lezajlását segítik elő.
A fehérjék lebontása a gyomorban kezdődik a gyomornyálkahártya sejtjei által termelt sósav és pepszin által. A pepszin a sósav hatására aktiválódik. Épp ezért nagyon fontos, hogy fehérje fogyasztását követően ne igyunk sokat, hisz a gyomorsav felhígítása rontja az emésztés hatékonyságát, és a fehérjék előemésztése nem történik meg kelő mértékben. 
A gyomorból az előemésztett fehérje a vékonybelekbe jut, ahol a hasnyálmirigy által termelt fehérje bontó enzimek, proteázok (protein=fehérje) tovább darabolják tripeptidekre, dipeptidekre és szabad aminosavakra. A tri- és dipeptidek három, illetve két aminosavból álló molekulák. Ezek a molekulák már könnyen felszívódnak, és továbbítódnak sejtjeinkhez. 

Ha az emésztési folyamat nem tökéletes, nagyobb molekulák is felvételre kerülnek, méretüknél fogva azonban ezeket már idegenként ismerheti fel az immunrendszer. Ez az ételallergiák egyik legfőbb oka, és sokszor az emésztés javításával (enzimek bevitele, bél normál flórájának helyreállítása) az allergiás reakciók is csökkenthetők.
A táplálék ezt követően a vastagbelekbe jut, ahol, ha a fehérjeemésztés nem volt tökéletes, a bélbaktériumok bontják le azt, melynek eredménye ammónia, kén-hidrogének, fenolok, indolok, scatolok, hisztamin, és ezek bűzös székletet eredményeznek.
Felszívódást követően a di- tripeptidek is lebontásra kerülnek, majd az aminosavak vagy fehérjeépítő elemekké válnak, vagy biológiailag aktív anyagokká (pl: hormonokká, enzimekké) alakulnak. E mellett az aminosav anyagcsere részeként más aminosavakká is alakulhatnak, vagy lebomlanak; és energiát szolgáltatnak.
A fehérjék és aminosavak funkciója meghaladja ezen írásunk témáját. Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy bizonyos aminosavak a szervezetbe jutva önálló hatással bírnak, ezt használják ki sok étrend kiegészítőben.

A teljesség igénye nélkül párat megemlítünk:

• A Lizin például a kollagénben nagy mennyiségben fordul elő. A kollagéna kötőszöveteink egyik fő alkotóeleme. A tumorok, vírusok, baktériumok csak úgy tudnak teret nyerni, és terjedni, ha felbontják a körülöttük lévő kötőszövetet. Az ezt végrehajtó enzimeket a Lizin természetes módon gátolja. Az érelmeszesedés is az érfal kötőszövetének károsodásával kezdődik. Ráadásul a Lizin az LDL- koleszerinhez tapadva gátolja annak érfalhoz kötődését. Így a Lizin herpesz ellenes, tumor ellenes és érelmeszesedés elleni készítményekben is megtalálható.
• A Prolin a kollagén másik fő alkotója, bár azt a szervezet elő tudja állítani. De megnövekedett igény esetén ezt is szükséges pótolni. Erre tumorok és előrehaladott érelmeszesedés esetén lehet szükség. Az ereink tágításához helyileg NO (Nitrogénmonoxid) szabadul fel. Ezt a molekulát a szervezet az Argininről szakítja le. Épp ezért érrendszeri és vérnyomás-stabilizáló szerek alkotórésze lehet.
• A Cisztein a máj által termelt egyik legfontosabb méregtelenítő molekula a glutation alkotója. A glutation képes semlegesíteni számos káros anyagot ( kén tartamú csoportjainak köszönhetően). Épp ezért az N-acetil-cisztein számos májtámogató, és méregtelenítő készítmény hatóanyaga, de e mellett nyákoldó hatása is van.

Fentiek csak példák voltak, de ezek azok az anyagok, melyek bizonyított hatással bírnak. Megmutatják, hogy ha teljes körű tápanyagbevitelt akarunk biztosítani, nem elég csak vitaminokra és ásványi anyagokra korlátozni az étrend kiegészítését.

                         Antioxidáns

Mi az antioxidáns?

Ma már cikkek és orvosi publikációk ezrei jelennek meg minden évben az antioxidánsokról. Szemmel látható a különbség: húsz vagy harminc évvel ezelőtt csak nagyon keveset foglalkoztak a szabad gyökök és az antioxidánsok témájával. 
A kutatók nagyon gonddal tanulmányozzák működésük fontos részleteit a molekuláris biológia módszereinek segítségével. Az ma már egyértelmű, hogy a szabad gyökök károsítják a géneket, és aktivizálják a „rossz„ géneket, míg az antioxidánsok védelmezik és aktivizálják a jó géneket. Mivel a gének hordozzák magukban azokat az információkat, amelyek alapján testünk működik, világosan érthető, hogy a szabad gyökök és az antioxidánsok működése alapvetően befolyásolja létünket. 
Az antioxidáns egy olyan anyag, amely megvédi szervezetünket és más dolgokat attól a folyamattól, amelyet oxidációnak hívunk. A legjobb példa erre a folyamatra, amikor a vas rozsdásodik, vagy a vaj megavasodik. Az oxigén, amely alapvetően szükséges az élethez, egy nagyon reaktív elem. 
A vassal tehát reakciója során rozsdát képez, és amikor a vajban lévő zsírt oxidálja, az megavasodik. Hasonló folyamat játszódik le szervezetünkben is. És minél idősebbek vagyunk, annál inkább hajlamosabbakká válunk az oxidációra – bizonyos értelemben testünk is rozsdásodni kezd. Minden, ami megelőzi vagy lassítja az oxidációs folyamatokat, antioxidánsnak minősül. Az antioxidáns alapvetően más vegyületeket véd az oxigénnel szemben.

Az antioxidánsok csoportosítása

Endogén: szervezetünk maga termeli (ezek általában enzimek, koenzimek és kéntartalmú vegyületek)
Exogén: táplálékból vesszük fel (a C-, az E-vitamin, a bioflavonoidok, a karotinoidok és számos kéntartalmú vegyület.)
Sok ásvány elengedhetetlenül szükséges a szervezet által termelt antioxidáns enzimek felépüléséhez. Ide sorolható a szelén, a mangán, a réz és a cink.

Az endogén antioxidánsok szerepe

A szervezetben termelődő antioxidánsok szerepe nagyon specifikus. Sok közülük enzim vagy koenzim, amely a biokémiai reakciókat katalizálja.

Az exogén antioxidánsok szerepe

Az exogén antioxidánsok táplálékkal felvett antioxidánsok védőfunkciója szélesebb.

A legáltalánosabb antioxidánsok

• C- vitamin
• E-vitamin
• Karotionidok közül:
• béta-karotin
• lutein
• likopin
• Flavonoidok közül:
• bioflavonoidok
• Szelén (antioxidánsok termeléshez szükséges)

A szervezet is előállítja és táplálékból is felvesszük:

• koenzim Q10
• alfa-lipidsav

Melyik a legjobb antioxidáns?

Az antioxidánsokat nem szabad önálló vegyületként kezelnünk.
A különböző antioxidánsok különböző típusú szabadgyökök ellen védenek, a sejtek különböző részében, más és más helyeken a szervezetben. Kiterjedt adatok azt mutatják, hogy a különböző antioxidánsok kombinációja nagyobb védelmet nyújt, mint az egyes tápanyagok önmagukban. 
Az E-vitamin meggátolja a béta-karotin és a C-vitamin oxidációját, míg az E-vitamin és a szelén fokozzák egymás hatását. A C-vitamin az elhasználódott E-vitamin és béta-karotin regenerációját segíti, de együttműködik az immunrendszert összetetten támogató antioxidáns enzimekkel is. A bioflavonoidok meg a C-vitamin hatását fokozzák, és gátolják annak lebomlását.
Elsőként dr. Denham Harman állapította meg 1954-ben, hogy az öregedés folyamatát a szabad gyökök okozzák. Egész addig úgy gondolták, hogy szabad gyökök csak a szervezeten kívül léteznek. A biológiai szabad gyökök és az általuk az élővilágban okozott károsodás felfedezéséért Nobel-díjat kapott.

A karotinoidok- természet festékgyárai

A karotinoidok antioxidánsok, amelyek a növények pigmentjeként kétszeres szolgálatot tesznek. A béta-karotin például sárgává festi a répát, a likopin pedig pirosra a paradicsomot. Színük lehetetlenné teszi, hogy a nap bizonyos sugarait elnyeljék, megakadályozva ezzel a fény keltette szabad gyökök szaporodását. 
A karotinoidok az A vitamin előfutáraként zsírban oldódó vitaminok. Mivel zsírban oldódóak így nyersen csak 5-10%-ban, párolva 30-50%-ban, szívódnak fel. A legjobb felszívódás passzírozott, homogenizált vagy püréként elkészített változatban érhető el kb. 70%.

A karotinoidoknak csoportosítása:

• karotin (alfa,béta, cis-béta gamma,zeta= A vitamin provitaminjai)
• lutein
• likopin
• xantofill

A karotinok szénhidrogének, ami azt jelenti, hogy csak hidrogén- és szénatomokat tartalmaznak, míg a xantofill ezen kívül oxigént is. 
A béta-karotin a karotinoidcsalád sztárja. A szervezet ketté tudja hasítani a béta-karotin-molekulát, hogy kétmolekulányi A-vitamint kapjon. Mivel ez a folyamat csak a szükséges mennyiség szerint következik be, nem fenyeget az a veszély, hogy túl sok A-vitamin képződne. 
Az is kiderült, hogy a béta-karotin nagyon hatásos antioxidáns, különösen a nagyon reaktív oxigénfajtákkal szemben, amelyeket „singlet oxigén”-nek nevezünk. Ez ugyancsak nagyon fontos az immunrendszer számára.

                                        Likopin

(piros színtét adja a gyümölcsöknek,zöldségeknek) A likopin a fontosabb karotinoidokközé  tartozik. Leggazdagabb forrása a paradicsomszósz (gazdagabb, mint a nyers paradicsom). 
A likopinban gazdag étrend csökkenti a prosztatarák hasnyálmirigy és a nyakon kialakuló rákfajták megjelenésének kockázatát. Egy nemrég Európában végzett tanulmány arról számolt be, hogy 48 százalékkal kevesebb eséllyel kapnak szívrohamot azok akik sokat fogyasztanak ezekből a tápanyagokból összehasonlítva azokkal, akik keveset fogyasztanak belőle.

                          Lutein és a zeaxantin

(a látás őrei) A lutein is egy fontos karotinoid, a zeaxantin pedig egy olyan karotinoid, amely gyakran kerül kapcsolatba vele. 
A lutein természetes forrásai főként a zöld leveles növények: lucerna, káposzta spenót, brokkoli dea körömvirág szirmában, és a tojássárgájában is jelen van. A zeaxantin a kukoricában található. A szervezet valószínűleg át tud alakítani valamennyi luteint zeaxantinná.
A lutein és a zeaxantin alapvetően fontos a látáshoz. A két anyag együtt alkotja a makulát, amely sárga színe miatt kiszűri a káros kék fényt. Azok az emberek, akiknél a makulán valamiféle rendellenesség tapasztalható, gyakran lutein- és zeaxantin-hiányban szenvednek; csak egy nagyon vékony hatástalan réteg található a két anyagból a szemükben. Látásunk élességéért a makula felel, ezért elváltozása komoly látáskárosodáshoz, végső soron vaksághoz vezet.

                                     Bioflavonoidok

A flavonoidokat a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert professzor fedezte fel 1936-ban. A karotinoidokhoz hasonlóan a flavonoidok is a növények pigmentjeként vannak jelen: kiszűrik a napfény káros hullámait.

A bioflavonoid, illetve flavonoid kifejezés olyan antioxidánsok ezreit takarja, amelyek felépítésükben megegyeznek. Nagyjából mindegyik megtalálható a zöldségekben és gyümölcsökben. A flavonoid vegyületek felépítése lehetővé teszi, hogy könnyedén átadjanak egy elektront más molekuláknak, ezért a legtöbb esetben kiváló antioxidánsok. 
Bár a flavonoidok nagyon sokban hasonlítanak, van, amiben különböznek, ami lehetővé teszi változatos biokémiai működésüket.A bioflavonoidok sok gyógynövényben megtalálhatóak.

                                      Alfa-lipidsav

Kulcsszerepet játszik a táplálék energiává alakításában( hasonlóan mint a Q10azonban mégsem cserélhetőek fel – az energiatermelés kémiai folyamatában mindegyik máshol szerepel.). A német orvosok évek óta alkalmazzák a diabetikus polyneuropathia esetében, amely egy komoly idegbetegség. 
Ezen kívül csökkenti és stabilizálja a vér cukorszintjét, ami nagyon fontos a cukorbetegek, illetve az arra hajlamos emberek számára.
A magas vércukorszint következtében a szabad gyökök nagy mennyiségben termelődnek. Ezek pedig nagy részben felelnek a diabétesz komplikációiért. Az alfa-lipidsav két módon segít ezen: egy kicsit lecsökkenti a vércukorszintet, másrészt hatástalanítja a szabad gyököket.

                                        NADH

Hasonlóan a CoQ10-hez és az alfa-lipidsavhoz, az NADH is erőteljes antioxidánstulajdonságokkal rendelkezik és kulcsszereplő az energiatermelésben 
Az NADH teljes nevén nikotinamid-adenin-dinukleotid. Ez egy olyan komplex vegyület, amely többek között B3-vitaminból (niaciamid, nikotinamid) épül fel. Jork Birkmayer professzor, a bécsi Birkmayer Institute for Parkinson’s Therapy igazgatója, elsőként alkalmazta klinikai gyakorlatban az NADH-t. Sok beteg esetében találta hasznosnak Parkinson-kór, Alzheimer-kór, depresszió és krónikus fáradtság esetén. 
Egy kisebb tanulmány során, amelyet Alzheimer-kóros betegek körében végeztek, Birkmayer azt tapasztalta, hogy a nyolc-tizenkét héten át, reggeli előtt elfogyasztott napi 10 mg-nyi NADH meglepő javulást eredményezett. Az Alzheimer-kóros betegek az agyi működést mérő tesztek megoldása során a kezelést követően 50 százalékos fejlődést mutattak. 
Joseph Bellanti professzor, a washingtoni Georgetown University’s International Immunolog Center igazgatója arról számolt be, hogy huszonhat krónikus fáradtságban szenvedő beteg közül tizenkilenc mutatott jelentős javulást NADH-kiegészítés hatására. Nyolc páciens pedig a tünetek enyhüléséről számolt be.

                                         Arginin

Tudományos kutatások bizonyították, hogy az esszenciális aminosavak közé tartozó 1- arginin késlelteti a daganatok kialakulását, segít méregteleníteni a májat, hoz­zájárul az agyalapi mirigy (hipofízis) által termelt növekedési hormon kibo­csátásához, segít fenntartani az egészséges immunrendszert. 
Ismert továbbá, hogy az arginin elősegíti a szervezetben termelődő, mérgező hatású ammónia eltávolítását, fokozza a férfiak spermaképződését, valamint jótékony hatása van vese-rendellenességek, illetve sérülések esetén. A sebgyógyuláskor képződő hám­réteg sok arginint tartalmaz.
Szükség van erre az aminosavra a fehérjeszintézishez és az optimális növekedéshez. Az izomtömeg gyarapodása és a testzsír csökkenése 1- arginin jelen­létében megy végbe. Ezenkívül hozzájárul a kollagén (a kötőszövet fontos alkotórésze) képződéséhez. Májbetegségek (elzsírosodás és cirrózis) esetén az 1- argininadagolása  javulást eredményezhet.
Az arginin természetes forrásai: napraforgómag, szezámmag, korpás búza­kenyér, barna rizs, zabliszt, pattogatott kukorica, dió, szentjánoskenyér, zselatinos desszertek, csokoládé.
Az utóbbi években igen divatossá vált az 1- arginin mint táplálékkiegészítő fel­használása a sportban. Több mint 50 tudományos vizsgálat igazolta, hogy az 1- argininéletkortól függetlenül nagyon erőteljesen hat a növekedési hormon ter­melődésére. 
Az egyik kutatási program során ennek az aminosavnak a hatását az 1-dopa és a szomatokrinin hatásával hasonlították össze 12 egészséges férfin. (Az utóbbi két vegyület egyaránt igen hatékony a növekedési hormon kibocsátásának fokozásában. 
Az 1-dopa gyógyíthatatlannak hitt betegekre gyakorolt rendkívüli és ellentmondásos hatásáról néhány éve az Ébredések című könyv és film is képet adott.) Azt tapasztalták, hogy az arginin legalább akkora, de esetenként még na­gyobb mértékben fokozta a növekedési hormon kibocsátását, mint a másik két anyag. Emiatt sportolók igen előnyösen használhatják az arginint az izom­szövet fejlesztésére, erősítésére, illetve a testzsír csökkentésére.

FIGYELEM!

• Terhes és szoptató anyák ne szedjenek 1-arginint.
• Semmiképpen se fogyasszon arginint az, aki szkizofréniában szenved.
• Ellenjavallt az arginin herpesz esetében is.

ADAGOLÁS:

Az 1- arginin adagolását beszéljük meg orvossal vagy táplálkozási szakemberrel.Általában 500-2000 mg (0,5-2 g) a javasolt mennyiség éhgyomorra, közvetlenül lefekvés előtt, illetve egy órával edzés előtt.

                                       B1 vitamin

(Tiamin)

A tiaminnak is nevezett B1 vitamin a gerincvelő és az agy közötti idegi jelátvitelért felelős, ill. a szénhidrátokból energiát termelő enzimek működéséhez is elengedhetetlen. 
A B1-vitamin legnagyobb koncentrációban a szívben, a vesében, a májban, az agyban és a vörösvértestekben fordul elő. 
Serkenti a memóriát, megelőzi az idegkárosodást, csökkenti a cukoréhséget.
Természetes forrásai: élesztő kivonat, borsó, narancs, gabonapehely, teljes kiőrlésű tészták
Felszívódást segítő tényezők:

• a többi B vitamin jelenléte
• C-vitamin

Felszívódást gátló tényezők:

• koffeinsav,
• tea csersavja
• túlzott szusifogyasztás
• savlekötő szerek

A B1 vitaminhiány legfőbb oka az alkoholizmus, de a stresszes életmódot folytatóknak ill. minden 55 év feletti embernek ajánlható a kiegészítő szedése. 
A tiamint (B1) szervezetünk nagyon gyorsan elhasználja (kb. 1 mg/nap), ezért folyamatos bevitelére van szükség. A B-vitaminok szorosan egymáshoz kapcsolódó működése és hatása miatt vitaminpótlás esetén leghatásosabbak az egész B-vitamin- csoportot komplexen tartalmazó készítmények.
Optimális mennyiség:

• felnőttek: 3,5-9,2 mg/nap
• terápiás céllal: 25-100mg/nap

Hiánytünetek:

• fáradtság
• émelygés
• zsibbadó kéz
• depresszió
• rossz memória
• gyakori fejfájás

Nem szabad naponta 50mg/testömeg-kg mennyiségnél többet fogyasztani. A túl sok B1vitamin kiüríti a többi B vitamint. 
A túladagolás tünetei: szapora pulzus, fejfájás, alvásképtelenség.

                                 B12 vitamin

Szerepe van az idegi ingerületek gyors átvitelét biztosító velőhüvely előállításában, az étvágy kiegyensúlyozásában, és az egészséges vörösvérsejtek termelésében. 
Megelőzi a vérszegénységet, serkenti a testnövekedést, védi az idegrendszert.
Természetes forrásai: máj, sertéshús, tőkehal, kacsahús, tojás, gabonapehely
Felszívódást segítő tényezők:

• B vitamin csoport többi tagja
• Kalcium
• A, E, C vitamin

Felszívódást gátló tényezők:

• a magas koleszterinszintet csökkentő kolesztiramin
• alkohol
• altatók
• fogamzásgátló tabletták

Az erjesztett szója kivételével növényekben nem található B-12 vitamin, azt dúsításként adagolják az élelmiszerekhez. A terhes nők és szoptatós anyák mellett minden 55 év feletti embernek illetve a vegetarianizmust szigorúan követőknek szükséges lehet a kiegészítő fogyasztása.
A B12 legbiztonságosabb formája a ciano-kobalamin. Mellékhatása jelenleg nem ismert, a biztonságosan fogyasztható mennyiség felső határa a napi 3mg.
Optimális mennyiség:

• felnőttek: 5-10 mcg/nap
• gyerekeknek: 2-20 mcg/naP

Hiánytünetek:

• ekcéma
• bőrgyulladás
• kimerültség
• emlékezetkiesés
• vérszegénység
• fájdalmas izmok
• ingerlékenység

                                          B2 vitamin

(Riboflavin)

A riboflavin segítségével állítja elő a szervezet azt a két vegyületet melyek a fehérjékből, szénhidrátokból nyert kalóriát a sejtek által hasznosítható formává alakítják át. 
Növeli az energiaszintet, megőrzi a köröm és a haj egészségét, enyhítheti a terhességi görcsöket.
Természetes forrásai:sörélesztő, vese, kukoricapehely, cheddar sajt, tojás, joghurt, csirkehús
Felszívódást segítő tényezők:

• a B vitamin csoport többi tagja
• szelén

Felszívódást gátló tényezők:

• dohányzás
• fogamzásgátló tabletták szedése
• túl sok alkohol
• a kemoterápiában alkalmazott adfiamicin

A stresszes életformát folytatók, a cukorbetegek körében magasabb a vizelettel kiürülő B2 mennyisége. A fogamzásgátlót szedők, a állati táplálékot nem fogyasztók, az idősek és a fogyókúrázók a táplálékból nem jutnak elegendő riboflavinhoz.
Optimális mennyiség:

• felnőttek: 1,8 - 2,5 mg/nap
• terápiás célokra: 25-100mg/nap

A riboflavin fogyasztás felső határa 200mg.
FIGYELMEZTETÉS: Kifejlett szürke hályog esetén napi 10 mg-nál nem szabad többet fogyasztani mert a riboflavin fény és oxigén együttes jelenlétében növelheti a hályog fejlődésének kockázatát.
A táplálkozási eredetű, kizárólagos riboflavinhiány csak szélsőséges esetekben fordul elő, mivel a fő élelmiszercsoportok mind rendkívül jó riboflavinforrásként szolgálnak. Helytelen táplálkozási szokások esetén egyéb vitaminok és ásványi anyagok bevitele is zavart szenved, így a hiánytünetek együttesen alakulhatnak ki.
Hiánytünetek:

• reszketés
• szédülés
• töredezett köröm
• fénytelen vagy zsíros haj
• hajhullás
• rossz összpontosítás
• bevérzett, piros és szúró szem

                                        B3 vitamin

( Niacin)

A megemésztett táplálékból energiát előállító két enzim felépítéséhez van szükség a niacinra. A szervezet maga is elő tudja állítani a tripofán nevű fehérje eredetű aminosavból. 
Csökkenti a koleszterinszintet, segíthet az alkoholizmusban szenvedőknek.
Természetes forrásai:csirke, -sertés,- marhahús cheddar sajt, tőkehal, korpás kenyér 
Felszívódást segítő tényezők:

• B-vitamin csoport többi tagja
• Króm

Felszívódást gátló tényezők:

• antibiotikumok
• a Parkinson-kor tüneteit enyhítő L-dopamin
• a fogamzásgátló tabletták
• alkohol
• tea csersavja
• kávéban található koffeinsav

A kiegészítők nikotinamid és nikotinsav formájában kaphatók. Hosszabb távon a nikotiamidból a napi bevitel nem haladhatja meg a 350 mg-ot, nikotinsavból a 120mg-ot.
Optimális mennyiség:

• felnőttek: 20- 30 mg/nap
• terápiás célokra: 45-140mg/nap

Tapasztalatok szerint a niacin gátolja a hisztamin felszabadulását, ezért gyors segítséget jelenthet szénanátha esetén.
A stressznek, fokozott fizikai igénybevételnek kitett embereknek, a keveset evő és rosszul emésztő idősebbeknek hasznos lehet kiegészítő fogyasztása.
Hiánytünetek:

• gyakori fejfájás
• émelygés
• száraz bőr
• alvászavar
• fogínygyulladás
• étvágytalanság
• vörös, gyulladt nyelv

                                         B5 vitamin

(Pantoténsav)

Olyan vegyület képzésében játszik szerepet, amely lehetővé teszi, hogy az ételek zsír-és cukortartalmát a szervezet, a sejtek által hasznosítható formává alakítsa át. 
Szerepet játszik a normális növekedés támogatásában illetve antitestek élőállításával segít leküzdeni a fertőzéseket.
Természetes forrásai: földimogyoró, szezámmag, dió, avokádó, aszalt sárgabarack
Felszívódást segítő tényezők: 

• B-vitamin csoport többi tagja
• folsav és a biotin ( H-vitamin) jelenléte

Felszívódást gátló tényezők:

• stressz
• túl sok alkohol
• nagy mennyiségben fogyasztott tea kávé

Optimális mennyiség:

• felnőttek: 20- 25 mg/nap
• terápiás célokra: 50-250mg/nap

Az orrjáratok allergiás eredetű gyulladása esetén 250 mg B5 vitamin azonnali enyhülést hoz. A szegényes étrend esetén alkalmazott napi 10 mg csökkenti a kimerültséget javíthatja a közérzetet és segíthet az álmatlanság esetén is. Serkenti a bélösszehúzódást, segítve a székletürítést.
Hiánytünetek:

• izomgörcsök
• zsibbadás
• bizsergő érzés
• lehangoltság
• kimerültség
• izgatottság
• gyakori fejfájás
• étvágytalanság
• reszketés

                                  B6 vitamin

(Piridoxin)

Az izom és más szövetek felépítéséhez szükséges fehérjék képzésében és lebontásában, valamint enzimek előállításában nélkülözhetetlen. 
Szerepe van az egészséges bőr, az idegrendszer egészséges működése és a fertőzések leküzdéséhez szükséges antitestek termelésében. A B6 vitamin a vér vörös festékanyaga a hemoglobin előállításában is részt vesz. 
Enyhíti a premenstruációs szindróma tüneteit, hatékony a CPS esetén.
Természetes forrásai: búzakorpa-csíra, tőkehal, pulykahús, banán, kelbimbó, mangó
Felszívódást segítő tényezők:

• B vitamin csoport többi tagja
• magnézium és a cink jelenléte a szervezetben

Felszívódást gátló tényezők: 

• penicillin
• alkohol
• dohányzás
• fogamzásgátló tabletták

A szervezetbe kerülése után 8 óra múlva a vizelettel kiürül, ezért hasznos rendszeresen fogyasztani főképp az emésztési elégtelenségben szenvedő 55 évnél idősebb embereknek a kombinált fogamzásgátlót szedő nőknek, a vegetáriánusoknak, és a tojást, tejet sem fogyasztóknak, illetve az alkoholistáknak.
Optimális mennyiség:

• felnőttek: 50-200 mg/nap
• gyerekeknek: 2-5 mg/nap

Hosszabb időn keresztül napi 100 mg-ig biztonsággal szedhető.
Hiánytünetek:

• ingerlékenység
• stressz
• idegesség
• száraz, pikkelyes bőr
• vérszegénység
• gyulladt szemhéjak
• premenstruációs szindróma

                                       Béta-karotin

A béta-karotin az A-vitamin provitaminja, ami azt jelenti, hogy a szervezet - szük­ségleteinek megfelelően - maga állítja elő belőle az A-vitamint a májban.

Az A-vita­min számos szempanasz kezelésében segíthet, véd a légúti fertőzésekkel szemben, egészségesen tartja a bőrt, a hajat, a fogakat és a fogínyt. Részt vesz az ellenanyag-aktivitással rendelkező fehérjék, az úgynevezett immunglobulinok képzésében. A májfoltok, öregségi foltok kezelésében hasznos lehet. 
Gyorsítja a növekedést és a csontfejlődést. Védi a száj, az orr, a garat, a légcső és a tüdő nyálka­hártyáját. Tüdőtágulat és pajzsmirigy-túlműködés esetén is jó kiegészítő hatóanyag. Külön figyelmet érdemel a béta-karotin a rák megelőzésében betöltött szerepe miatt. 
A daganatos betegségeket megelőző hatása azon alapul, hogy a rákkeltő tulaj­donságú anyagcsereterméket vagy a külvilágból a szervezetbe került anyagok átalakulási termékeit ártalmatlanabb szerkezetű vegyületekké alakítja át. 
A kutatók szerint az A-vitamin azért véd a ráktól, mert elősegíti a sejtdifferen­ciálódást, és ezzel ellenőrzés alatt tudja tartani a daganatos sejtek vad, differen­ciálatlan növekedését. A cink pedig az A-vitamin forgalmát szabályozza a sejtekben.
A béta-karotin ösztönzi az immunrendszer működését is. Nemcsak a daganatos meg­betegedések, hanem az érelmeszesedés ellen is véd, csökkenti a szívkoszorúér-elzáródás, a szívinfarktus és a hirtelen szívhalál kockázatát.
Egy tíz éven át tartó amerikai kísérlet bebizonyította, hogy a rendszeresen béta-karotint szedő férfiak körében fele annyi szívbetegség és prosztata rákos meg­betegedés fordult elő, mint a kontrollcsoportban, amelynek tagjai nem kaptak béta-karotint. 
A béta-karotin minden zöld növényben megtalálható, legértékesebb forrásai: a rebarbara, a sárgarépa, a paraj, a kelkáposzta, a gyümölcsök közül pedig a sár­gadinnye és a kajszibarack. Élelmiszereink sajnos gyakran vegyszerrel, környezetkárosító anyagokkal szennyezettek, így nem nyújtanak ideális vitaminforrást.
A sárgarépában például, hacsak nem garantált minőségű, bio termék, gyakran több a kadmium és a nitrát, mint a béta-karotin. Ezért nagy segítséget jelent szervezetünknek, ha tiszta béta-karotinhoz juttatjuk. A túladagolás veszélyétől ez esetben nem kell tartanunk, a béta-karotinból ugyanis a szervezet csak annyit alakít át A-vitaminná, amennyire éppen szüksége van.
FIGYELEM!

• A cukorbetegek szervezete kevesebb béta-karotint tud hasznosítani, ezért nem ajánlatos túl nagy adagban szedniük.
• E-vitamin szedése esetén több A-vitaminra vagy béta-karotinra van szükségünk.
• A koleszterinszintet csökkentő szerek (szója, fokhagyma) csökkentik az A-vita­min felszívódását, tehát nagyobb az A-vitamin szükséglet.

                                   Bioflavonoidok

Szent-Györgyi nem szerette a zöldpaprikát, és azokat a példányokat, amelyeket a felesége a reggelije mellé tett, bevitte a kutatóintézetbe, hogy megvizsgálja, vajon tartalmaznak-e valami érdemlegeset a népszerűségen kívül? Aminek az eredményét azóta mi is ismerjük. 
Mivel az aszkorbinsavat korábban az állatok mellékveséjéből választották ki, ezért Szent-Györgyi és munkatársai növényi források után kutattak. Szerteágazó kutatásaikból adódott, hogy a paprika aszkorbinsav-tartalmát is bevizsgálják. A kísérletek eredményeképpen Szent-Györgyi meglepődve tapasztalta, hogy az általa oly kevésre értékelt zöldpaprika milyen gazdag aszkorbinsavban, azaz C-vitaminban. 
A vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a C-vitamin egyik leggazdagabb forrása a zöldpaprika húsa, amelynek 100 grammja 150 mg C-vitamint tartalmaz. A későbbiekben a paprika karotintartalmát is kimutatták, ami 100 grammra számítva megközelítőleg 0,5 mg.
További vizsgálataik során az is kiderült, hogy a tiszta formában előállított aszkorbinsav kevésbé hatásos a mellette található „kísérőanyagok” nélkül. 
A kutatások – mint utóbb kiderült – egy flavonoidszármazékra utaltak, amely fokozottan csökkentette a vörösvértestek hajszálereken történő átjárhatóságát, permeabilitását. Az új anyag erőteljesen fokozta a C-vitamin hatását a vérzékenység gyógyításában. 
Ezzel együtt megszületett az újabb vitamin, amely a permeabilitás (a véredény áteresztőképessége) első betűjéről kapta a P-vitamin nevet. Azóta büszkélkedhetünk a „magyar vitaminok” elnevezéssel.
Az 1930-as években dr. Bencsáth Aladár kutatóorvos és tanár is tagja volt annak a tudós csoportnak, amely a P-vitamint felfedezte. Visszaemlékezései szerint nagyszerű kutatókollektíva alakult ki Szegeden, és nagyon jó együttműködés fejlődött ki a belklinika és a biokémiai intézet között.

Mik a bioflavonoidok?

A bioflavonoidok a definíció szerint olyan színes vegyületek csoportjába tartoznak, amelyek megtalálhatók sok gyümölcsben és jó néhány zöldségfélében, valamint lényeges szerepet játszanak a C-vitamin felszívódásában és annak a szervezetben történő feldolgozásában.
Ezek az anyagok valójában nem is vitaminok, csak Szent-Györgyi Albert, a C-vitaminfelfedezéséért orvosi Nobel-díjban részesült hazánkfia nevezte el őket annak idején az erek áteresztőképességére (permeabilitására) utalva P-vitaminnak (antipermeabilitás-vitaminnak).
Ő tulajdonképpen a C-vitamin felfedezése során mintegy melléktermékként bukkant rá a bioflavonoidokra. Egyik barátjának fogínyvérzése volt, és ennek gyógyítására tisztítatlan C-vitamint adott neki, amitől a vérzés hamarosan el is múlt. 
Később a barát ínyvérzése újra visszatért, amire Szent-Györgyi ismét C-vitaminnal próbálkozott, amely akkortájt már tisztított formában is rendelkezésre állt. A C-vitamin e formájától még erőteljesebb hatásra számított, ami azonban meglepetésére nem következett be, ellenkezőleg: a beteg ínye változatlanul tovább vérzett.
Szent-Györgyi ekkor újra megvizsgálta az először használt készítményt, és megállapította, hogy a vérzésgátló hatásért egy szennyeződésnek tartott anyag felelős. Mivel ez a vegyileg akkor még nem azonosított tényező csökkentette a vérerek áteresztőképességét (antipermeabilitás hatás), ezért P-vitaminnak nevezte el.
Vegyileg a bioflavonoidokat a harmincas években azonosították, és mintegy három évtizedig sikeresen alkalmazták is a gyógyszeres terápiában, elsősorban a hajszálerek védelme céljából, mígnem 1968-ban az amerikai gyógyszerellenőrző hatóság, az FDA eltávolította őket a piacról, önkényesen kijelentvén, hogy „ezek az emberben nem hatásosak semmilyen kórkép esetén sem”.
Ennek következtében az orvosok nem írtak fel többé bioflavonoidokat, ami persze a nagyközönséget nem akadályozta meg abban, hogy a természetes táplálkozást támogató szaküzletekből továbbra is beszerezzék azokat. 
A bioflavonoidokat többnyire csak „cseles úton” lehetett forgalmazni olyan kombinált készítményeken keresztül, amelyekben ezek a C-vitaminhoz kötötten voltak jelen.
A kilencvenes évek derekán viszont újra feltámadt az érdeklődés a bioflavonoidok iránt. A gyógyszerkutatás egyik vezető világlapja, a Trends in Pharmacological Sciences akkor ezt írta: „A természetben előforduló flavonoidoknak hatékony allergiaellenes (antiallergiás), gyulladáscsökkentő és vírusellenes tulajdonságaik vannak. 
Mivel ezek az anyagok általában a normál étrend részét képezik, felvetődik a kérdés: vajon nem töltenek-e be olyan szerepet, amely módosítja a szervezet természetes biológiai anyagokra adott válaszát?” Erre a szemléletváltásra azért kerülhetett sor, mert a sommás ítéletek ellenére akadt néhány tudós, aki csak azért sem hagyott fel a flavonoidok tanulmányozásával.

                                             C vitamin

C-vitaminról BŐVEBBEN >> 
C-vitamin a jó egészség legfontosabb forrá­sa, szedése a legjobb módszer az olyan be­tegségekmegelőzésére, mint például a rák vagy a szívproblémák. A C-vitamin ellenállóvá teszi szervezetünket a fertőzésekkel szemben - és emellett még a fájdalmat is csillapítja bizonyos gyulladásos betegségeknél, például az ízületi gyulladás esetében. Mivel az emberi szervezet már több millió évvel ezelőtt elveszítette azon képességét, hogy e nélkülözhetetlen tápanyagot elő tudja állítani, nekünk kell bevinnünk, táplál­kozás útján.
Tartalmazzák-e ételeink valóban a szüksé­ges mennyiséget ebből a fontos vitaminból?
Nem valószínű. Bár a C-vitamin megtalálható a gyü­mölcsökben és a zöldségekben, a legtöbb ember nem fogyaszt annyit ezekből a táplálékokból, (mindennap legalább ötször ajánlott ennek a táplálékcsoportnak a fogyasztása) hogy fedezze a megfelelő mennyiséget. Illetve a másik ok a feldolgozás. A hámozás - mielőtt a zöldsé­geket konzerválnák, illetve lefagyasztanák - a C-vitamin-tartalom hatvan százalékát eltávolítja az adott növényből. A fagyasztás, bár jobb, mint ha hámozással is párosul, ugyancsak 25 százalékos C-vitamin-veszteséget okoz. Sajnos a főzésnek is hasonló a hatása. Mire egy tál főtt borsó az asz­talunkra kerül, akár friss volt, akár fagyasztott vagy konzervált, az eredeti C-vitamin-tartalmá­nak csak kis hányadát találhatjuk benne. A friss zöldségek pedig majdnem egész vitaminkészletü­ket elveszítik, ha néhány napon át szobahőmér­sékleten tároljuk őketA betakarítás ugyancsak drámaian csökkenti a C-vitaminmennyiségét a  terményben. Az alma két-három hónapos tárolása betakarítás után akár kétharmaddal redukálhatja a gyümölcs C-vi­tamin-tartalmát. 100 g friss burgonya ősszel még átlagosan 30 mg C-vitamint tartalmaz, míg ta­vasszal ez a mennyiség már csak 8 mg, és meglehet, hogy nyáron már nyomát sem találhatjuk C-vitaminnak Ezért olyan fontos, hogy táplálkozásunkat kiegészítsük a C-vitamin külön bevitelével. Ha így teszünk, biztosan egészségesebbnek érezzük majd magun­kat; kevésbé leszünk fáradékonyak, csökkentjük a rák, a szívbetegségek vagy az ízületi gyulladás ki­alakulásának kockázatát.
Természetes forrásai: zöldségfélében. répa, a petrezselyem, az édes paprika, a káposzta, a karfiol, a snidling, a karalábé, a narancsvelő, a citromvelő, a mustármag, a cékla, a papaya, a spenót, az eper és a vízitorma. 
A minimálisan javasolt napi mennyiség C-vi­taminból szigorúan 60 mg. Ez a különösen ala­csony dózis arra elég, hogy megelőzzük a skorbutot - ami a C-vitamin hiánybetegsége, de kevés az egészség és a jó közérzet biztosítására. Ezt az alacsony dózist a II. világháború idején vezették be, hogy megelőzzék a katonák komoly hiánybe­tegségét. Azóta már tanulmányok százai mutat­ták be, hogy ha ezen a 60 mg-on felül jut a szer­vezet a vitaminhoz, úgy nagyon sok betegség tü­nete megelőzhető, kezelhető és csökkenthető. Erőteljes antioxidáns, amely megvédi a sejteket a szabad gyökök pusztító hatásától, illetve az oxidálódástól. Bizonyított, hogy a nagyobb mennyiségű C-vitaminbevitel, úgy 500 mg, vagy akár még több bevitele különösen, ha táplálékkiegészítésként történik, megelőzi a rák számos fajtájának, a szívbetegség, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a nátha vagy az influenza, a hályog, vagy akár az asztma és az allergia kialakulását. A kutatások azt is bebizonyították, hogy a C-vitamin az előbb felsorolt rendellenességek kialakulása után is jótékony hatással van a szervezetre. 
Vannak olyan állatok, amelyek képesek szervezetükben előállítani a C-vitamint.
Az állatok jelentős hányada képes arra, hogy előállítsa a C-vitamint, de vannak, amelyek csak a tápanyaggal juthatnak hozzá - mint például a tengerimalac, a gyümölcsevő denevér vagy az ember. A legtöbb állat egy állandó szinten ter­meli a C-vitamint - 1,8 g és 13 g között napon­ta és ez a mennyiség stressz hatására növek­szik. Ez az állandó mennyiség jóval több a szük­séges 60 mg-nál. Akár azt is mondhatnánk, hogy biológiai értelemben a természet megrövidítette az emberi lényt a C-vitamin tekintetében, és ezt csak mesterséges pótlással ellensúlyozhatjuk.
Az 1960-as években Irwin Stone vegyész, a C-vitamin szakértőjének elmélete szerint az em­ber elődei, és az emberszabású főemlősök az evolúció során körülbelül 25 millió évvel ezelőtt veszítették el azon képességüket, hogy szerveze­tükben C-vitamint termeljenek. Következtetés­képpen a C-vitamint táplálkozás útján kell ma­gunkhoz vennünk. Az amerikai kardiológusok találkozóján ahol a megjelent or­vosok kétharmada állította, hogy alkalmazza az antioxidáns-pótlást. Sok táplálkozáskutató is ál­lást foglalt az antioxidáns-bevitel mellett - főleg C-vitamin formájában - állandó napi adagolás­ban.
Huszonöt éves kutatáson alapul Dr. Anthony J. Verlangieri, a University of Mississippi School of Pharmacy professzorának, az elmélete, aki szerint mindenkinek szüksége van antioxidáns-pótlásra, amibe beleérti a napi 4000 mg C- ! vitamin fogyasztását az étrenddel együttvéve. Egyetért azzal, hogy csak mítosz az az állítás, mi­szerint minden vitamint, amire csak szükségünk van, a táplálkozás útján magunkhoz vehetünk, és rámutat, hogy a C-vitamin-pótlás semmiféle mér­gezőhatással vagy mellékhatással nem jár. Sok táplálkozáskutató, ugyancsak az emelt C-vi­tamin-bevitelt javasolja a különböző betegségek kialakulásának megakadályozása érdekében.
Bár még mindig vannak olyanok, aki állítják, hogy a plusz C-vitamin semmit sem jelent, csak „drága" vizeletet, az ilyen hiedelmek ellentmon­danak a tudományos kutatásoknak. Való igaz, hogy a C-vitamin egy része kiválasztódik, de a ta­nulmányok azt is igazolni látszanak, hogy közben nagyon jó eséllyel véd a húgyutak, illetve a húgy­hólyag rákosodása ellen.
Semmilyen anyag nem szívódik fel 100 szá­zalékosan. Testünk táplálékunknak csak nagyon kis hányadát hasznosítja. Ugyanez a helyzet akkor is, ha nagy dózisban fo­gyasztjuk a C-vitamint; egy része a vizelettel tá­vozik szervezetünkből. Ezzel együtt az elfogyasz­tott 1000 mg C-vitaminból még mindig többet hasznosítunk, mint az ételünkkel elfogyasztott 10 mg-ból. A genetika és a környezet ugyancsak a C-vitaminkiegészítésének hasznosságát támasztja alá. Lehet azonban, hogy míg valaki kevesebb C-vitaminnal is képes elérni és megőrizni egészsé­gét, másnak nagyobb dózisra lehet szüksége

C vitaminok hatása

Okozhat a C vitamin vesekövet?

Több kutatás is bemutatott sok olyan egész­séges felnőtt embert, akinél a C-vitaminbevitelét  10.000 mg-ra emelték, a vesekő kialakulásának legcsekélyebb jele nélkül. Néhány közönséges kit, amely oxalátmérésre (kalcium-oxalát vesekő) szolgál, sokkal megbízhatóbb lehet másoknál. Néhány ilyen közönséges kit-pontosságát - ame­lyet az orvosok a vizeletben jelen lévő oxalát mé­résére használnak - a C-vitamin zavarhatja. Va­lószínű, hogy veséből a vizeletbe gyakran beke­rülő C-vitamin reakcióba léphet néhány kit vegy­szereivel, azt a téves látszatot keltve ezzel, hogy a vitamin a vesekő okozója.

Azzal, hogy C-vitamint szedünk, megelőzhetjük a megfázásos, illetve influenzás megbetegedéseket?

Számos kutatás bizonyította már a C-vitamin hatását a megfázással, illetve az influenzával szemben. A tanulmányok egyet értenek abban, hogy ha akkor szedünk C-vitamint, amikor az el­ső tünetek jelentkeznek, körülbelül 30 százalék­kal lerövidíthetjük a betegség időtartamát, illetve enyhíthetjük a tüneteket. Néhány tanulmány ilyen esetekben csak 1000 mg C-vitamint javasol, míg mások 2000-et, megint mások akár 6000 mg-ig is elmennek.

A British Journal of Nutrition egyik megje­lent cikke állítja, hogy a C-vitamin terápiás célok­ra is alkalmas, napi 1 és 8g közötti adagolásban, hiszen 48 százalékkal lerövidíti a megfázásos be­tegségek lefolyását. A tudósok azzal próbálják magyarázni a C-vitaminjelentőségét, hogy meg­fázás esetén jelentősen lecsökken a C-vitamin ­szint a fehérvérsejtekben, ami az immunrendszert is nagymértékben gyengíti. Ezért aztán a C-vita­min serkentheti a test ellenálló képességét, így az gyorsabban és sokkal aktívabban leküzdheti a be­tegséget, jelentősen lerövidítve ezzel a nátha le­folyását és enyhítve a tüneteket

A C-vitamin a légzőszervi megbetegedések esetében is jótékony hatású?

A kutatások szerint a C-vitamin a légzőszervi fertőzések esetében is nagyon hasznos. Az egyik kísérletben például ötvenhét idősebb pácienst vizsgáltak, akiket hörghuruttal vagy tüdőgyulla­dással kezeltek. Bebizonyosodott, hogy azok, akik napi 200 mg C-vitamint kaptak kiegészítés­ként, sokkal jobban érezték magukat, mint azok, akik placebót kaptak - egy úgynevezett látszat­gyógyszert. Akik nem kaptak emelt dózisban C-vitamint, azoknál a vérben kimutatható szint is sokkal alacsonyabb volt, gyaníthatóan már a hi­ánybetegség állapota volt kialakulóban.

Segíthet a C-vitamin azokon a sportolókon, akik hajlamosak a megfázásra és az influenzára?

Napi 1000 mg adagolásban a C-vitamin már bizonyítottan segít az olyan komoly sportolókon, mint például a maratoni futók. A populáció ezen hányada, úgy tűnik, fogékonyabb a megfázásos betegségekre és az influenzára, mint a népesség többi része, ezért több C-vitaminra is van szüksé­gük. Ez a fontos vitamin az oxidációs stressz elke­rülésében is segítségükre van, ami a sportolók esetében a túlhajtottság miatt komoly veszéllyel fenyeget. Úgy tűnik, az oxidációs stressz a felelős az immunrendszer kedvezőtlen működéséért, ahogy az izomfájdalmakért és a sérülésekért is. Míg a normális mértékű testedzés jótékony ha­tással van az immunrendszer működésére, a túl­hajtottság már megnöveli a szabad gyökök kép­ződésének és az oxidációs stresszkialakulásának esélyét.

Segíthet a C-vitamin az allergiás megbetegedések esetében?

Ha ön netán allergiás megbetegedésben szenved, akkor örömmel fogja hallani, hogy a C-vitamin segíthet ezen az állapoton. A C-vita­min egyik legfontosabb hatása, hogy természetes antihisztaminként viselkedik. Képes leblokkolni a hisztaminképződést anélkül, hogy olyan káros mellékhatásai lennének, mint a felírt gyógysze­reknek. A kutatások bebizonyították, hogy 2000 és 4000 mg közötti napi adagolásban a vitamin drámaian képes enyhíteni a hörghurutot és az asztmás légzést. Magasabb 8000 mg-ig már egy asztmás roham esetén is ké­pes csökkenteni a nehézlégzést és a légutak szorí­tását. Ezen kívül, úgy tűnik, a mozgás indukálta asztma kezelésében is nagyon eredményes. Több tanulmány is bebizonyította, hogy a szezonális allergia és az allergiás nátha esetében a napi 2000 mg C-vitamin már nagy j avulást hoz.

Az ételallergiák esetében is enyhülést hozhat a C-vitamin. Sok étel okozhat allergiás tüneteket az embernél, de a C-vitamin csökkentheti a hisztamint, ezzel az allergiás reakciót is. A kezelés során valószínűleg szükségünk lesz napi 1000 mg-ra, amíg a tünetek enyhülnek. Napi 2-4 gramm meg­előzheti az ételallergia szövődményes betegségeit i

Hogyan vesztette el az ember azon képességét, hogy szervezetében C-vitamint állítson elő?

A legtöbb állat glükózból vagy vércukorból állítja elő a C-vitamint. Az embernek és az összes állatnak, amely nem tud C-vitamint termelni, minden biológiai adottsága megvan a folyamat lejátszódásához, kivéve azt a gént, amely a L-glükonolakton-oxidázelőállításáért felelős; ez az utolsó  enzim a C-vitaminelőállításának folyama­tában. Ez az enzim eltűnt szervezetünkből. Tehát a gén nem műkö­dik, az enzim nem termelődik, és a glükóz nem alakulhat át C-vitaminná. Stone úgy gondolta, hogy ezt a veszteséget egy genetikai rendellenes­ség okozta, ami az egész emberi fajra hatással volt, megnövelve ezzel a betegségek kialakulásá­nak esélyét. Meggyőződése volt, hogy a C-vitamin kiegészítő adagolása kompenzálja a szervezet veszteségét, és úgy tűnik, igaza is volt. Száz meg száz elmélet született már arról, hogy mi okoz­hatta ezt a genetikai változást. Ezek közül az egyik azt mondja, hogy egy kozmikus radioaktív sugárzás hatására történt mutáció a C-vitamint előállító génben. Egy másik elmélet szerint, amelyet az író és kutató Jack Challem és E. Will Taylor, a Georgia Egyetem doktorai állítottak fel, a mutációt egy vírusszerű organizmus okozta. Challem és Taylor vírus okozta károsodásra utaló jeleket találtak az átalakult C-vitamin-gén köze­lében. Azzal, hogy az ember és a főemlősök elve­szítették ezt a képességüket, egy kulcsfontosságú antioxidánst is elveszítettek, amely ellenőrizhetné szervezetükben a szabad gyökök viselkedését

                                                C.L.A.

A CLA, konjugált linolsav, a linolsav több izomerének összefoglaló neve. (Az izomerek olyan molekulák, melyeknek alkotói ugyanazok, azonban az atomok térbeli szerkezete, elhelyezkedése más.
Emiatt az eltérő izomerek más biológiai hatással rendelkezhetnek, vagy hatástalanok is lehetnek.) A CLA tehát nem egyetlen anyag neve. A CLA izomereknek – ellentétben a sima linolsavval – mindig vannak konjugált láncaik. Ezek az izomerek tehát zsírsavak,így természetes  tápanyagok.
Legfőbb forrásaik: az állati élelmiszerek, hús, tojás, és leginkább a tejtermékek. A növényi olajokban jóval kevesebb van, mégis a napraforgóolaj linolsav tartalmát kihasználva általában (speciális kezelés után) ebből vonják ki a konjugált linolsavat. 
A C.L.A sok lehetséges előnnyel bír, ám ezek közül a következők igazolódtak egyértelműen. 

Ilyen előnyök:

A legjobban bizonyított talán a rákellenes hatása a két legtöbbet vizsgált izomernek ( cis-9, trans-11 és trans-10, cis-12 – ezt a két izomert értjük C.L.A alatt). Régóta ismertek a konjugált linolsav izomerek emlő-bőr- és vastagbéltumorok kialakulásának gátlását igazoló tanulmányok, és sokan kutatták, hogy ebben a hatásban mekkora szerepe van a rákos sejtekre gyakorolt sejtosztódás blokkoló hatásnak, valamint a sejthalál előidézésének. 
Bár nem tudni, pontosan miért rákellenes a C.L.A, de úgy tűnik, hogy sok esetben a rákkeltő anyagokkal lép közvetlen reakcióba, csökkentve ezzel rákkeltő potenciájukat. 
A kutatások szerint a C.L.A minden stádiumban mérsékli a tumorképződést, így használható megelőzésre és a tumor növekedésének mérséklésére is esetlegesen.
Egy ideig azt gondolták, hogy talán a rákellenes hatás abból következik, hogy a C.L.A antioxidáns anyag, azonban már biztosan kijelenthetjük, hogy nem mutat antioxidánstevékenységet, ezt több vizsgálat is egyértelműen megerősítette.
A diabetest megelőző és vércukorszint-csökkentő hatás, úgy tűnik, fokozza az inzulinérzékenységet, így mérsékli a vércukorszintet, és hasznos lehet 2-es típusú diabates esetén. 
Úgy gondolják, hogy a vércukorszint-csökkentő hatásnak köze van ahhoz, hogy a C.L.A némileg aktiválja a nuclear receptorok csoportjába tartozó peroxisoma proliferátor aktivált receptorok (PPAR) különböző altípusait, melyek befolyással bírnak a szénhidrát- és zsíranyagcserére, plazma lipid szintjének csökkentése, testösszetételt két irányból pozitívan módosító hatás (testzsírcsökkenés, zsírmentes testtömeg növekedés)
Két komoly, és az összefoglalásoknál frissebb vizsgálatot is folytattak a témában. Az egyikben egy évig kezeltek túlsúlyos, egészséges embereket C.L.A-val, edzés és megszabott diéta nélkül, és a kiegészítés a C.L.A mindkét testkompozíciót javító hatása esetében pozitív lett. Ebben az esetben sem lehet drasztikus eredményekről beszélni, viszont edzés és diéta nélkül valószínűleg nincs olyan természetes kiegészítő, ami ugrásszerű eredményeket produkálna. 
Egy másik tanulmány, melynek most, 2005 áprilisában lett vége, a C.L.A két éves hatását vizsgálta, és szintén enyhe, de szignifikáns zsírvesztést regisztráltak a kontrollcsoporthoz képest. Ráadásul, a vizsglat hosszánál fogva úgy tűnik, kijelenthető, hogy a C.L.A biztonságos kiegészítő. 
Egy másik – igaz, nem embereken végzett – kutatás, ami egészen friss (2005 májusi) edző elhízott egereken vizsgálta a konjugált linolsav izomereinek hatását, és meggyőző eredménnyel zárult.
Az igazi gond a kutatásokkal, hogy leginkább edzés és diéta nélkül végezték őket, illetve edzetlen túlsúlyos embereken. Úgy tűnik, hogyha nem is drasztikus módon, de ezeknek az embereknek valóban segített a C.LA.
A C.L.A érzékenyebbé teszi az izomsejteket, az inzulogen-indukált építőanyagok érkezésére a szervezetben (jobb inzulogén tolerancia alakul ki) és jobbá teszi a nitrogén asszimilációt (mely az izomzatépítéshez szükséges), ezáltal pedig a nitrogén visszatartást az izmokban (mely szinten az izomzat megtartó és építő folyamatokhoz szükséges) eredményez. 
A C.L.A mindezen rendkívül jó tulajdonságai miatt rendkívül jó táplálék-kiegészítő, így tehát nem csoda, hogy a C.L.A-t szedő sportolok, tanulmányok által is bizonyítottan, 8 hetes kúra alatt 20% zsírszövetet vesztettek, mialatt 5% izomzatban történt növekedést tapasztaltak. 
Valóban igaz lenne? Igen! Egy forradalmian új módszernek köszönhetően lehetséges egyszerre súlyt veszíteni és testünket feszesebbé tenni. A C.L.A.- a szervezetbe bejutva közömbösíti a zsírokat, és megakadályozza, hogy azok a csípőre, a hasra vagy a fenékre lerakódjanak. 
A legnagyobb energiaértékük a zsíroknak van, de a C.L.A megakadályozza, hogy a zsír a táplálékból felszívódjon, így helyette a szervezet a rejtett és a csípő- és haskörnyéki zsírszöveteket kezdi hasznosítani, tehát a napi energiaszükségletünk teljes mértékben biztosított. 
Leegyszerűsítve: a C.L.A.- segít szervezetünknek a zsírt az izomszövetekbe átirányítani, ahol az energiává alakul át. Minél aktívabb életet él, vagy minél többet mozog, a folyamat felgyorsul, az eredmény is gyorsabban látható válik.
A C.L.A hosszú tanulmányok esetén is igen biztonságosnak bizonyult. 
Toxicitás: nem ismert. 
A C.L.A termékek általában a már említett két izomer keverékét tartalmazzák. Az átlagos adag napi 1-2 grammot, azonban a legtöbb kísérlet nem találta hatásosnak ezért legalább 3 grammot használtak naponta.

                                          Chitosan

A Chitosan étkezési rost, mely nagy szerepet játszik az emésztésben. 
Erősíti a belek falát és gyorsítja a székletürítést. Segíti a zsírlebontást, sebek gyógyítását és csökkenti a magasvérnyomást és a koleszterinszintet.

                                          Chlorella

Chlorella mikróalga a leggazdagabb klorofill tartalommal rendelkezi. 
A Chlorella gazdag vitaminokban (B-vitaminokat, C -és E- vitaminok) és ásványi anyagokban (foszfort, káliumot, magnéziumot, kalciumot,vasat, mangánt, cinket, rezet, kobaltot. 
Magas rosttartalma által magához vonzza a belekben lerakódott salakanyagot, főleg a nehézfémeket. 

                                    D vitamin

A D-vitamin hormonszerű természetes anyag vagyis nem ugyanott hasznosul a szervezetben, mint ahol termelődik. 
A szervezet nem a táplálékkal jut hozzá, hanem a növényi, illetve állati eredetű provitaminból alakítja át. 
A D-vitamin legnagyobb része a bőr alatt elraktározott elővitaminokból napsugárzás hatására alakul át. Mind a provitaminok, mind a gyárilag előállított D-vitamin a zsírokkal együtt szívódnak fel a vékonybélből.
A kalcium és a foszfor felszívódását segíti, meggyorsítja a csontképződés folyamatát.
Természetes forrásai: tőkehalmájolaj, hering, makréla, lazac, máj, tojás, tej és tejtermékek, cheddar sajt.

Felszívódását segítő tényezők:

• olajok, zsírok

Felszívódását gátló tényezők:

• magas koleszterinszint kezelésére felírt kolesztiramin tartós szedése
• hashajtóként alkalmazott ásványi olajak

Optimális mennyiség:
felnőttek: 5-15 mcg/nap 
terápiás célokra: 10-25 mcg/nap 
A D-vitamin tartósan elégtelen bevitelének fontos szerepe lehet a csontritkuláskialakulásában. 
A vegetáriánusok és tejet, tojást sem fogyasztók, az 55 évnél idősebbek, a terhes, illetve szoptató anyák, és a csontritkulással fenyegetett emberek mellett mindazoknak érdemes napi rendszerességgel D-vitamin-kiegészítőt fogyasztaniuk, akik a nyári hónapok alatt kevés napsütést élvezhetnek. 
D-vitamint elsősorban gyerekeknél lehet túladagolni, ezért az ő étrend-kiegészítésüket kizárólag orvos rendelheti el.
D-vitamin túladagoláskor jelentkezhetnek: gyenge étvágy, hányinger, hányás, fokozott vizelet-kiválasztás, gyengeség, idegesség, szomjúság, fejfájás, alkalmanként depresszió. 
Hiányállapotok:

• lassú növekedés gyermekkorban
• angolkór
• csontlágyulás
• izomgyengeség

                                         E vitamin

Az E-vitamin antioxidáns vegyület, amely segít semlegesíteni a szervezetben felgyülemlett, káros hatású szabad gyököket. E-vitaminra testünk minden sejtjének szüksége lehet, ezért van az, hogy jótékony hatását szívünktől kezdve az agyunkig minden szervünk érzi. A gének működésében is fontos szerepet játszik, márpedig a gének hordozzák a legalapvetőbb biológiai információkat.

• különösen fontos szerepet játszik a sejtfalak jó állapotban tartásában
• a bőr, az idegek, az izmok, a vörösvérsejtek, a vérkeringés és a szívműködés egészségének megőrzésében
• erősítik az immunrendszert, amely a fertőzésektől védi a szervezetünket

Más zsírban oldódó vitaminokkal ellentétben a szervezetben csak rövid ideig raktározódik, ezért rendszeres pótlása szükséges. Az E-vitamin fiatal tagja a vitaminok családjának, hiszen története csak a XX. század elejére nyúlik vissza. Kémiai szerkezetének leírása 1943-ban Fernholz nevéhez fűződik.
Az egy tévhit, hogy az olyan növényi olajok, mint például a szója- vagy mogyoróolaj az E-vitamin jó étrendi forrásai. Ezekben az olajokban ugyanis leginkább az E-vitamingamma-tokoferol, nem pedig az alfa-tokoferol formája található. (A tokoferol az E-vitamin kémiai neve, az alfa-tag pedig az E-vitaminnak azt a molekuláját jelzi, amely az emberi szervezetben a legaktívabb.) Bár a gamma-tokoferolnak is vannak antioxidánstulajdonságai, a szervezetünknek elsősorban alfa-tokoferolra van szüksége. Az is elképzelhető, hogy a túl sok növényi olaj fogyasztása megakadályozza az alfa-tokoferol felhasználását szervezetünkben.
A természetes E-vitamin típusai: 

• d-alfa-tokoferol : ez az E-vitamin természetes és igen jól felszívódó formája
• d-alfa-tokoferil-acetát: az E-vitamint egy ecethez hasonló molekulával kombinálták, hogy ez által nagyobb stabilitást nyerjen, ez a legjobb formája a szívbetegségek megelőzésére, a legtöbb orvosi kísérlet során is ezt használták
• d-alfa-tokoferil-szukcinát: ezt a szintén stabil E-vitamin-fajtát alkalmazták a legtöbb rákellenes kutatásban

Természetes forrásai: búzacsíraolaj, napraforgómag, mogyoró, mandula, édes burgonya, müzli
Felszívódását segítő tényezők:

• C-vitamin és szelén egyidejű fogyasztása

Felszívódását gátló tényezők:

• magas koleszterinszint kezelésére felírt kolesztiramin tartós szedése
• a margarinfélékben és félkész termékekben előforduló transzzsírsavak
• légszennyeződés
• fogamzásgátló tabletták
• túladagolt vas réz mangán

A szervetlen vas ( vas II-szulfát) fogyasztásakor tönkremegy az E-vitamin, ezért ha lehet csak a szerves formát ( vas II glukonát, citrát) szedjük. Feltétlenül többre van szükség annál a 8 NE-nél, amely egy átlagos mai ember étrendjében megtalálható. A Harvard-kutatások szerint legalább napi 200 NE E-vitaminra van szükség két éven át ahhoz, hogy a szívbetegség megjelenésének esélyét csökkenteni tudjuk. A különböző tanulmányokra támaszkodva az optimális mennyiségnek a napi 400 NE látszik, bár sok embernek még ennél is többre van szüksége.
Optimális mennyiség:
megelőző és terápiás célokra felnőttek: 100-1000 mg/nap 
rövidebb és hosszabb távon: különösebb mellékhatás nélkül maximum napi 800mg E vitamin fogyasztható, a leghatékonyabb formája a d- tokeferol, viszont a dl tokeferol kerülendő mert szintetikus forma. 
Ajánlott a fogyasztása azoknak, akiknek a családjában rendszeresen előfordult szívinfarktus, akik erős légszennyeződésnek vannak kitéve, illetve akik szeretnék lassítani testük öregedését ill. a sportolóknak.
Hiányállapotok:

• kimerültség
• sérülékeny bőr
• lassú sebgyógyulás
• visszértágulat
• izomtónus-vesztés
• terméketlenség

A szabad gyökök és az Evitamin, mint antioxidánsok:

A szabad gyökök olyan molekulák, amelyeknek legalább egy szabad elektronjuk van. Ennek eredményeként igen instabilak és reaktívak, állandóan olyan más vegyületeket keresnek, amelyekről leszakíthatnak egy elektront, s így stabilizálódhatnak. Az antioxidánsok hatástalanítják a szabad gyököket azáltal, hogy elektronokat adnak át nekik, s így kiegészítik őket. Ez azt jelenti, hogy az antioxidánsok még azelőtt semlegesítik a szabad gyököket, mielőtt azok kárt okozhatnának sejtjeinknek. Az antioxidánsokat olyan testőrökként képzelhetjük el, amelyek védik testünket a szabad gyökök támadásától. A szabad gyökök okozta károsodások nemcsak a szívbetegség kifejlődéséért, hanem majdnem az összes visszafordíthatatlan betegség kialakulásáért felelősek. Az olyan antioxidánsok rendszeres szedése, mint az E-vitamin, nemcsak a szívet, hanem az egész testet védi a betegségek ellen.

Véd a szívbetegség ellen:

A szívbetegség (melyet néha szívkoszorúér-megbetegedésnek hívnak) lassan fejlődik ki. Azzal kezdődik, hogy a koszorúér falában kárt tesznek a szabad gyökök. Ekkor az erek falán a sérüléseknél simaizomsejtek halmozódnak fel, lerakódást képezve. Ezután az események további alakulása oda vezethet, hogy az erek falára zsír és koleszterinrögök rakódnak. Ha az erek túl keskenyek lesznek, a vér pedig túl sűrű és rögös, a vérkeringés elzáródhat, s ez már maga a szívroham. Védő szerepe van a keringési rendellenességek kialakulásának megakadályozásában. Az E-vitamin a túlzott vérrögképződést is csökkenti – a vérlemezek azon tendenciáját, hogy összeragadjanak, vérrögöket képezzenek, és így növeljék a szívroham és szélütés kockázatát. Jobb módja, ha étrendünket antioxidánsokkal, mint például E-vitaminnal egészítjük ki.

Fontos az agyunk egészsége számára is.

A legfontosabb olyan zsírban oldódó antioxidáns, amely képes a zsírszöveteket megvédeni a károsodásoktól. Az E-vitamin segíti az optimális agyi állapot fennmaradását, és csökkenti az olyan, szabadgyök-támadással összefüggő betegségek kockázatát, mint például az Alzheimer-kór. A cukorbetegséglegfontosabb jellemzője a magas glükóz (vércukor)-szint. A betegség egyik összetevője, hogy a magas glükózszint sok szabad gyököt szabadít fel. Így hát minden olyan eljárás, amely csökkenti a szabad gyökök számát, a cukorbetegség tünetein is enyhít.

Kell más antioxidánst is szedni az E-vitaminon kívül?

Az E-vitamin a sejtfalakat védő antioxidánsok kulcstípusa, így az ön egészsége már azzal is sokat nyer, ha egyedül E-vitamint szed. A kutatások azonban kimutatták, hogy a különböző antioxidánsok nagy választéka sokkal fontosabb a szervezet szabad gyökökkel szembeni védekezése szempontjából, mint az, hogy egy antioxidánsból nagy mennyiséget beszedjünk. Az E-vitaminon kívüli antioxidánsok: a C-vitamin, a béta-karotin és más karotenoidok (mint például a lutein és a likopen), a Q10 koenzim, az alfa zsírsav, a szelénium és a cink. A különböző antioxidánsok más-más szabadgyök-típusokat hatástalanítanak. 
Az immunrendszer hihetetlenül összetett védekezési formákat képes kifejleszteni a betolakodókkal szemben, s az E-vitamin e védelem számos területére serkentően hat a következőképpen:

• serkenti a fagociták (a mikroorganizmusok számos formáját hatástalanító sejtek) működését
• növeli a természetes ölősejtek működését (amelyek elpusztítják a rákos, illetve/és vírusfertőzött sejteket)
• növeli a szervezet antitesttermelő képességét
• csökkenti az E2 prosztaglandin szintjét (ez egy hormonszerű anyag, amely akadályozza az immunfunkciókat)

Sportolás esetén is növekszik E vitaminszükségletünk:

Az aerobic hatású tevékenységek, mint például a futás, a biciklizés vagy a sífutás növelik a szabad gyökök termelődését, ami kárt tehet az izomszövetekben, s ez gyulladással, illetve fájdalommal jár. Az E-vitamin azonban szivacsként szívja föl ezeket a szabad gyököket, még mielőtt azokban a szövetekben kárt tehetnének. A német kutatók által végzett kísérlet kimutatta, hogy a rendszeres edzés növeli a DNS-károsodások számát az emberekben. Ha azonban a kísérleti személyek E-vitamin-táplálékkiegészítőket szedtek, az edzések okozta DNS-károsodások szinte teljesen megszűntek. A kaliforniai Berkeley Egyetemen dolgozó Lester Packer professzor szerint, aki az antioxidánsok egyik legelismertebb tekintélye, az E-vitamin csökkentheti az edzések okozta fáradtságot, s a fáradtság gyors leküzdése ráadásul javíthatja is teljesítőképességünket.

Mennyire biztonságos az E-vitamin?

Az E-vitamin hihetetlenül biztonságos. A klinikai kísérletek során, melyekben napi 3200 NE E-vitamin-táplálékkiegészítőket alkalmaztak 2-3 éven keresztül különböző embereken, semmilyen mellékhatást nem tapasztaltak.
Van azonban néhány olyan rizikófaktor, amiről tudnunk kell. Bár az E-vitaminlecsökkenti a  szívbetegség és a trombózis következtében fellépő szélütés kockázatát, enyhén megnöveli a szivárgó vérerek okozta szélütés kockázatát. Ez a kockázat nem jelentős, hiszen a szélütések óriási többségét vérrögök képződése okozza, melyeket az E-vitamin segít megelőzni. Ugyanebből a szempontból végeztek néhány olyan kísérletet, melyek kimutatták, hogy az E-vitamin-táplálékkiegészítők fokozhatják egyes antikoaguláns (vérhígító) gyógyszerek hatását. Más kutatások ezzel szemben arra az eredményre jutottak, hogy az E-vitaminnak nincs ilyen hatása. Gyanítjuk, hogy a hatás a bevett mennyiségtől függ. Ha aszpirint és antikoaguláns gyógyszert és E-vitamint szedünk, ezeknek az együttes antikoaguláns hatása talán már több a kelleténél. Ha ön jelenleg antikoaguláns gyógyszert szed, beszélje meg orvosával, ha emellett E-vitamint is kíván szedni.
A cukorbetegeknek is csökkenteniük kell inzulinadagjukat, ha E-vitamint szednek, ami jó jel, hiszen azt jelzi, hogy diabetikus tüneteik csökkennek. A reumatikus szívbetegségen emberek pedig, akiknél a szív egyik fele már megrongálódott, először csak 50-100 NE E-vitamint kezdjenek szedni, orvosi felügyelet mellett. Ezt azért javasoljuk, mert a szív erősebb része jóval gyorsabban reagálhat az E-vitaminra, mint a gyengébbik.

                                                 Folsav

A B vitamincsoportba tartozó vitamin. Létfontosságú a magzati gerincvelő egészséges kifejlődéséhez a fogantatás utáni első három hónap során. Felelős a vörövértestek ép formájáért és bizonyos fehérjéket bont a szervezet számára hasznosítható méretűre.
Csökkentheti a szívinfarktus kockázatát mivel egy aminosav, a homocisztein szintjét csökkenti. Segíti a vérszegénység gyógyítását.
Természetes forrásai: máj, vitaminnal dúsított gabonapehely, kelbimbó, földimogyoró, brokkoli, saláta, fekete szemű bab
Felszívódást segítő tényezők:

• B vitamin csoport többi tagja

Felszívódást gátló tényezők:

• aszpirin
• alkohol
• a nem inzulinfüggő cukorbaj kezelésében alkalmazott biguanidok
• fogamzásgátló tabletták

A gyermekvállalásra készülő nőknek napi 400 mcg folsavkiegészítés ajánlott. Szintén jótékony hatású lehet a kiegészítő a zsírszéklettel járó emésztési rendellenességben szenvedőknek, az 55 év felettieknek, illetve a túl sok alkoholt fogyasztóknak.
Optimális mennyiség:
felnőttek: 400-800 mcg/nap 
Hosszabb távon napi 400 mcg, rövid távon napi 600 mcg a legnagyobb adható mennyiség. Hosszabb távon nagy mennyiségben szedve gátolhatja a cink felszívódását.

                                             H vitamin

A B-vitamin csoport tagja, és más B-vitaminokhoz hasonlóan az élelmiszerekben találhatófehérjék, szénhidrátok és zsírok lebontásában játszik szerepet, amelyekből a sejtek így energiát nyerhetnek. Nélkülözhetetlen a bőr, az idegek és a szőrzet épségét biztosító zsírsavak előállításához. Enyhíti a cukorbetegség tüneteit, ill. az izomfájdalmakat. Hozzájárul az ekcéma és a bőrgyulladás gyógyításához, segíthet a testsúlycsökkentésben is.
Természetes forrásai: mogyoró, mandula, sertésmáj, dió, szezámmag, túró 

Felszívódást segítő tényezők:

• a B-vitamin-csoport többi tagja
• a magnézium és a mangán

Felszívódást gátló tényezők:

• a nyers tojásfehérjében található ún. avidin
• a rendszeres alkoholfogyasztás

Az antibiotikumot, illetve szulfonamid-tartalmú baktériumölő szert szedőknek szüksége lehet biotinkiegészítőre. Ugyanakkor a biotin sokféle élelmiszerben megtalálható, s a szervezetben az egészséges bélflóra is elegendő mennyiségben termeli.

Optimális mennyiség:
felnőtteknek: 140 μg/nap 
terápiás céllal: 50-200 μg /nap 
A rövidebb és hosszabb távon is biztonsággal szedhető napi legnagyobb mennyiség 2500 μg (2,5 g). 
Hiánytünetek:

• foltokban hulló haj,
• időleges kopaszodás
• émelygés
• hallucinációk
• törékeny haj
• étvágytalanság

                                              Inositol

Szerepe a szervezetben.

Aktív formája a foszfatidil-inozitol szabályozza a sejtmembránok működését és hozzájárul azok épségéhez, továbbá szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Az inozitol, akárcsak a kolin, egy „nem hivatalos” B-vitamin, mivel a szervezet myo-inozitol formájában képes szintetizálni. Éppúgy a lecitin része ráadásul, de nemcsak ebben, hanem élettani szerepében is rendkívül hasonlít a kolinhoz, így például szintén a sejthártya alkotórésze foszfatidilinozitolként. Innen felszabadulva pedig az inozitol-trifoszfát fontos szerepet játszik az ingerület áttevődésben.
Akárcsak a kolin, az inozitol is lipotróp anyag, ami azt jelenti, hogy nagyban megakadályozza a zsír lerakódását a májban, ezáltal védi ezt a szervet, melynek igen sok betegsége az elzsírosodásra vezethető vissza. Az inozitol is részt vesz ezenkívül a zsírok és a koleszterin anyagcseréjében, így szigorú diéta mellett segítheti a zsírégetést, valamint csökkenti a koleszterinszintet. Elengedhetetlen továbbá az agy, az idegek és az izmok megfelelő működéséhez, ám kicsit másképp már, mint a kolin. Sejthártyaalkotó és ingerületátvivő szerepe mellett ugyanis egyfajta nyugtató, stresszellenes hatást tulajdonítanak neki. Erős szellemi, fizikai leterheltség mellett a szervezet több inozitolt igényel, úgy tűnik, ilyenkor ugyanis jóval több szabadul fel a szervezet raktáraiból (gerincvelő, agy, agyfolyadék). Az inozitol nyugató, sőt „vidámító” hatását elég sok kísérlet megerősítette, melyekben képes volt helyettesíteni depressziósok, illetve pánikbetegek gyógyszereit, tudnunk kell azonban, hogy mindez csak igen magas, kb. 12 grammos napi inozitol adagra érvényes. Használják még cukorbetegség szövődményeként fellépő neuropátia kezelésénél, melynek kialakulása egyik okát éppen az idegsejtek inozitol vesztésével magyarázzák, és az inositol, mint már említettük, nélkülözhetetlen úgy az idegek, mint az agy valamint az izmok működéséhez. Ebben az esetben napi 1-2gramm már pozitív hatással volt a beteg állapotára

Természetes forrásai:

bab, dió, mogyoró 

Esetleges mellékhatásai:

Inositol-túladagolásra utaló jeleket nem észleltek napi 500 mg alkalmazásakor sem.

Szerepe:

• Lipotróp anyag, így védi a májat, megakadályozza a zsírok és a koleszterinlerakódását a májban.
• Részt vesz a zsírok transzportjában, így diéta mellett segítheti a zsírégetést.
• Nyugtató hatása révén segít a stressz-helyzetek elviselésében.
• Csökkenti a koleszterinszintet.
• Rendkívül fontos a haj egészséges növekedéséhez, hiánya akár kopaszodáshoz is vezethet.
• Véd az erek megkeményedése ellen.

                                        K vitamin

A K-vitamin zsírban oldódó vitamin, gyakran használt másik neve a phillokinon, amely egyben előfordulására is utal (philum = levél). A D-vitaminhoz hasonlóan két fő formáját különböztetjük meg, a K1 és a K2 vitamint. A K1vitamint a zöld növények, szintetizálják.

A K2 vitamint a vastagbélben egy baktérium termeli, innen a bélfalon át a véráramba jut, ahol a különböző véralvadási faktorok egyikévé alakul. Ezenkívül az egészséges, erős fogak és csontok megőrzéséért felelős fehérjék előállításában is része van. Néhány mesterségesen előállított K-vitamin vízben is oldódik. Szintén van provitaminja is, amit menadionnak nevezünk.

Természetes forrásai: brokkoli, kelbimbó, kelkáposzta, lucerna, tojássárgája, tej- és tejtermékek, valamint a máj.
Felszívódását segítő tényezők:

• A probiotikus joghurt segítve a vastagbélben a szükséges baktériumok elszaporodását, serkenti a szervezet K-vitamin termelését

Felszívódását gátló tényezők:

• magas koleszterinszint kezelésére felírt kolesztiramin tartós szedése
• fájdalomcsillapításra használt aszpirin
• antibiotikumok
•  

Optimális mennyiség:
Mivel az emberi szervezet a vastagbélben elegendő vitamint állít elő, nem határoztak meg napi bevitelt. A vitamin az ételekben is jelen van, általuk napi 60-80qg K vitaminkerül a  szervezetbe. Ez a mennyiség egy adag kelbimbónak felel meg.
Azonban a vastagbélgyulladás, a Chron-betegség K –vitamin –pótlást tesz szükségessé, de ajánlható kiegészítés a menstruáció során sok vért vesztő nőknek, illetve a műtéten átesetteknek.
Hiányállapotok:

• tartós hasmenés
• vérzékenység
• nehezen elálló vérzés

                                      Karotinoidok

A karotinoidok-a természet festékgyárai:
A karotinoidok antioxidánsok, amelyek a növények pigmentjeként kétszeres szolgálatot tesznek. A béta-karotin például sárgává festi a répát, a likopin pedig pirosra a paradicsomot. Színük lehetetlenné teszi, hogy a nap bizonyos sugarait elnyeljék, megakadályozva ezzel a fény keltette szabad gyökök szaporodását.
A karotinoidok az A vitamin előfutáraként zsírban oldódó vitaminok. Mivel zsírban oldódóak így nyersen csak 5-10%-ban, párolva 30-50%-ban, szívódnak fel. A legjobb felszívódás passzírozott, homogenizált vagy püréként elkészített változatban érhető el kb. 70%.

A karotinoidoknak csoportosítása:

• karotin (alfa, béta, cis-béta gamma, zeta= A vitamin provitaminjai)
• lutein
• likopin
• xantofill

A karotinok:
szénhidrogének, ami azt jelenti, hogy csak hidrogén- és szénatomokat tartalmaznak, míg a xantofill ezen kívül oxigént is.
A béta-karotin a karotinoidcsalád sztárja. A szervezet ketté tudja hasítani a béta-karotin-molekulát, hogy kétmolekulányi A-vitamint kapjon. Mivel ez a folyamat csak a szükséges mennyiség szerint következik be, nem fenyeget az a veszély, hogy túl sok A-vitamin képződne. 
Az is kiderült, hogy a béta-karotin nagyon hatásos antioxidáns, különösen a nagyon reaktív oxigénfajtákkal szemben, amelyeket „singlet oxigén”-nek nevezünk. Ez ugyancsak nagyon fontos az immunrendszer számára.
A likopin: (piros színét adja a gyümölcsöknek, zöldségeknek) A likopin a fontosabb karotinoidok közé tartozik. Leggazdagabb forrása a paradicsomszósz (gazdagabb, mint a nyers paradicsom).
A likopinban gazdag étrend csökkenti a prosztatarák hasnyálmirigy és a nyakon kialakuló rákfajták megjelenésének kockázatát. 
Egy nemrég Európában végzett tanulmány arról számolt be, hogy 48 százalékkal kevesebb eséllyel kapnak szívrohamot azok akik sokat fogyasztanak ezekből a tápanyagokból összehasonlítva azokkal, akik keveset fogyasztanak belőle.
A lutein és a zeaxantin: (a látás őrei) A lutein is egy fontos karotinoid, a zeaxantin pedig egy olyan karotinoid, amely gyakran kerül kapcsolatba vele. A lutein természetes forrásai főként a zöld leveles növények: lucerna, káposzta spenót, brokkoli de a körömvirágszirmában, és a tojássárgájában is jelen van. A zeaxantin a kukoricában található. A szervezet valószínűleg át tud alakítani valamennyi luteint zeaxantinná. 
A lutein és a zeaxantin alapvetően fontos a látáshoz. A két anyag együtt alkotja a makulát, amely sárga színe miatt kiszűri a káros kék fényt.
Azok az emberek, akiknél a makulán valamiféle rendellenesség tapasztalható, gyakran lutein- és zeaxantin-hiányban szenvednek; csak egy nagyon vékony hatástalan réteg található a két anyagból a szemükben. Látásunk élességéért a makula felel, ezért elváltozása komoly látáskárosodáshoz, végső soron vaksághoz vezet.

                                               Klorofill

A klorofillt a növények „vérének" is nevezik, mert molekulaszerkezete és kémiai összetétele csaknem azonos a vér hemoglobinjáéval. Erőteljes természetes méregtelenítő anyag. Antibakteriális hatású. Technikai értelemben nem számít ugyan vita­minnak, mégis ma már széles körben elfogadott nézet, hogy a klorofill fontos része az optimális táplálkozásnak.
A klorofill a szervezetben valóságos belső dezodorként működik. Napjainkban, amikor az ember minden igyekezete ellenére igen erőteljes a környezetszennyezés, különös fontosságra tesz szert a klorofill ama tulajdonsága, hogy segít eltávolítani a testünkben felgyülemlett szennyező anyagokat. Enyhíti, esetleg megszünteti az emésztőszervi vagy húgyúti rendellenességek miatt keletkező kellemetlen test­szagot, illetve a vizelet és a széklet szagát.
Gyorsítja a sebek, sérülések és fekélyek gyógyulását, a sérült bőr rege­nerálódását. Csökkenti a vér koleszterinszintjét. Erősíti az immunrendszer működését. Radioaktív sugárszennyezés esetén is segíthet a fogyasztása. A szakiro­dalom beszámolói szerint a klorofill tartalmú étrend-kiegészítők alkalmazása hasznos lehet a középfül fertőzései és gyulladása, a cukorbetegségből adódó láb-szárfekély, különböző fertőző, gyulladásos bőrbetegségek (impetigo), hüvelygyul­ladás (vaginitis) és a méhnyak fertőzései esetén.
Természetes forrásai: a lucerna, a tarackbúza, az alga, a petrezselyem és az árpa.

FIGYELEM!

Klorofill tartalmú készítmények szedésekor előfordulhat, hogy a vizelet vagy a széklet ideiglenesen zöld színűvé válik, ez azonban semmilyen aggodalomra nem ad okot.
Terhes vagy szoptató anyák, illetve 12 évesnél fiatalabb gyerekek esetében a klo­rofill alkalmazását beszéljék meg a kezelőorvossal.

ADAGOLÁS:

Jobb minőségű, klorofill tartalmú termékekből felnőtteknek és 12 éven felüli gyerekeknek naponta 2x1-2 kapszula.

                                    Kolosztrum

Kolosztrum más néven előtej. Ez az újszülött első tápláléka. Jóval magasabb zsírtartalmú, minta a későbbi anyatejé, ezért a pici számára is jóban emészthető. A kolosztrum bevonja az újszülött bélfalát, megakadályozva ezzel a kórokozók megtelepedését; elősegíti a hasznos bifidusz flóra kialakulását, és hashajtó hatású, ezzel csökkenti a sárgaság kialakulásának esélyét ill. annak mértékét.

                                      L-Cystine

Kéntartalmú aminosav, az egyik legerősebb ismert antioxidáns (szabadgyök fogó). Fehérje összetevőként megtalálható a természetes fehérjékben, különösen a kreatinban, a haj, a szaru, a tollak és az inak legfontosabb fehérjéjében. Fontos szerepet játszik a sejtek anyagcseréjében. 

                                       L-Karnitin

Az L-Karnitin az emberi szervezetben többlépcsős folyamatban, aminosavak ( lizin, metionin), vitaminok ( C vitamin, B6 vitamin és nikotinsav), valamint vasközreműködésével képződik. 
Az L- karnitin egy olyan természetes anyag, amely az állati és a növényi eredetű táplálékokban, valamint szervezetünkben egyaránt megtalálható. Az emberi szervezet körülbelül 20-25gramm L-Karnitint tartalmaz, melyet bioszintézissel állít elő. 
A táplálékok közül az állati eredetűek tartalmazzák nagyobb mennyiségben, ezen belül is a vörös húsok (pl.a birka, a kecske, a juh, a marha és a sertés hús L-Karnitin tartalma a legmagasabb). L-Karnitin tartalmuk 210 és 300 mg/kg hús érték között változnak. A fehér húsoké pedig, 100mg/kg érték körül van. A növényi eredetű táplálékok viszont 0 és max. 30mg/ kg értékben tartalmaznak L-Karnitint.
Az emberi szervezet napi szükséglete 250-400 mg között mozog. Mivel szervezetünk ennek csak töredékét, mintegy 10%-át képes előállítani, fontos hogy a többit táplálékkal, vagy táplálék-kiegészítőkkel pótoljuk. 
Fogyasztása veszélytelen, mert nem raktározódik el, hanem a felesleg kiürül a szervezetből.

Mire jó az L-Karnitin?

• növeli a fizikai teljesítményt,
• fokozza az izmok erőnlétét
• jelentősen növeli a sejtek zsíranyagcseréjét, tehát csökkenti a testzsír mennyiséget
• segíti az egészséges szívműködést, erősíti szívizmot
• késlelteti a sejtek öregedési folyamatát
• férfiaknál termékenységet fokozó hatással rendelkezik

Az L-Karnitin fokozott bevitele szükséges vegetariánus életmódnál (növényi eredetű táplálékban kevesebb van), kisgyermek korban, mert termelése csak 15 éves kor körül kezdődik. 
Szintén emelt bevitel szükséges a várandósság ideje és a szoptatás alatt, az immunrendszer legyengülésekor, krónikus kimerültség esetén és idősebb korban is. 
Bizonyos gyógyszerek rendszeres szedése is okozhat L-Karnitin hiányt.

                                                  Lecitin

A lecitin olyan természetes anyag, amelynek rendkívüli előnyeit egyelőre kevesen ismerik.
Fő alkotórészei a kolin és az inozitol.
A kolin kulcsszerepet tölt be a bioló­giai membránok szerkezetében és gyakran kapcsolódik vitaminokhoz. (A biológiai membránok a sejtek - az izom- és idegsejtek - és az agyburok falai.) Az inozitol a növényi eredetű élelmiszerekben, például a szójában fordul elő. Az emberi agyban nagy mennyiségű inozitol tárolódik. A kolint és az inozitolt egyaránt „zsírégető", zsírbontó anyagként tartják számon. Ezek az anyagok megakadályozhatják a zsír­máj kialakulását. A lecitin csökkenti a koleszterinszintet, minthogy a koleszterint és egyéb zsírokat vízben diszpergálódó formává alakítja, így azok kiürülnek a szervezetből. Tisztítja az érfalakat, erősíti a szívizomzatot.
Mivel étrendünk általában a szük­ségesnél jóval több zsírt tartalmaz, szinte minden embernek nélkülözhetetlen lenne a lecitin. Másik igen fontos hatása, hogy nagymértékben csökkenti vagy megszün­teti az ízületi fájdalmakat. Rendszeres fogyasztása lehetővé teszi, hogy az ízületi bántalmakban szenvedők gond nélkül folytassanak olyan tevékenységet, amire egyébként fájdalmaik miatt képtelenek lennének. Nagy segítség a lecitin az időjárási frontokra érzékeny embereknek. Olyan sportolók sem nélkülözhetik, akiknek a teljesítményét ízületi fájdalmak korlátozzák. A lecitinegészséges  színt ad a hajnak és csökkenti a hajhullást. Segítségével megelőzhető az ekcéma kialakulása.
Javítja az emlékezőképességet és enyhe nyugtató hatású. Mézzel bevéve jó agytevékenység-serkentő. Idős, étvágytalan, kedvetlen embereknek kiváló roboráló és tonizáló szer. Jó székletlazító és puffadásgátló hatása is van.

FIGYELEM!

Különösen erős ízületi fájdalmak esetén (például időváltozáskor) a szokásos mennyiségnek a többszöröse is fogyasztható. Semmiféle káros hatása nem ismert, túladagolni nem lehet. Tartós szedése lassíthatja vagy megakadályozhatja az epehólyagban keletkező koleszterin kövek növekedését, kialakulását.

ADAGOLÁS:

Egyéni szükséglettől és érzékenységtől függően.

                                           Likopin

A likopin a fontosabb karotinoidok közé tartozik. Leggazdagabb forrása a paradicsomszósz (gazdagabb, mint a nyers paradicsom). Ez adja a piros színét a gyümölcsöknek, zöldségeknek. 
A likopinban gazdag étrend csökkenti a prosztatarák hasnyálmirigy és a nyakon kialakuló rákfajták megjelenésének kockázatát. Egy nemrég Európában végzett tanulmány arról számolt be, hogy 48 százalékkal kevesebb eséllyel kapnak szívrohamot azok akik sokat fogyasztanak ezekből a tápanyagokból összehasonlítva azokkal, akik keveset fogyasztanak belőle.

                                 Linolsav/Linolénsav

Linolsav a természetben előforduló zsírsav (omega-6 zsírsav), elsősorban a répában és a tejtermékekben található. A linolsav a két esszenciális zsírsav egyike (a másik a linolénsav). 
A linolsav csökkenti az izmok lebomlását és a gyulladásokat is, elősegíti az izomtömeg növekedést, felgyorsítja a regenerálódást, szabályozza a hormonok kiválasztódását, és hozzájárul az ízületek és a kötőszövet egészségéhez. 
A linolénsav/ linolsav (n-3 / n-6) optimális 1/5 – 1/8 aránya az étrendben szükséges a szervezet és az immunrendszer kiegyensúlyozott működéséhez.

                                           Lizin

Ez az esszenciális aminosav szükséges néhány létfontosságú fehérje szintéziséhez. Elengedhetetlen a növekedéshez, a szövetek regenerálódásához, gyógyulásához, valamint ellenanyagok, hormonok és enzimek képződéséhez. 
A gyermekek növekedéséhez, csontjaik fejlődéséhez lizinre van szükség. Felnőtteknél ez az aminosav közreműködik a kalcium beépülésében és a nitrogénegyensúly fenn­tartásában. 
Mivel a lizin elősegíti az izomfehérje képződését, különösen fontos lehet a műtétek és sérülések utáni gyógyulásban. Ugyancsak lényeges hatása, hogy csökkenti a vérzsír (triglicerid) szintet.
Az lizin nagy segítséget jelent a herpesz vírus (herpes simplex), illetve a náthakiütés (herpes labiális) visszaszorításában. 
A lizin hiánya erőtlenséghez, enerváltsághoz, a koncentráló képesség elvesztéséhez, ingerlékenységhez, vérszegénységhez vezet. Lizinhiányt jelezhet a vérbeborult szem, a hajhullás és (gyerekeknél) a növekedésben való lemaradás is. 
Természetes forrásai: tej, sajt, tojás, hal, hús, élesztő, szójatermékek és vala­mennyi fehérjedús étel. Bizonyos növényi fehérjékből, így a búza gliadinjából és a kukorica zeinjéből hiányzik a lizin. Ezért a búzából készült ételeket érdemes lizin-nel kiegészíteni, ezáltal ugyanis javul a fehérjeértékük.
Sportolóknak sérülések és miattuk végzett műtétek után rendkívül hasznos lehet a lizin szedése, mivel fokozza az izomfehérje képződését. 
Az arginin és a lizin 1:1 arányú adagolása elősegíti a szervezetben a növekedési hormon termelését, ami fokoz.itt izomszövet- és teljesítménynövekedéshez vezet.

ADAGOLÁS:

Általában napi 0,5-1 g (500-1000 mg) lizint szoktak étrend-kiegészítőként bevenni, mégpedig az étkezések közötti időben, mert így a legjobb a hasznosulása. 
Herpeszfertőzés, illetve -kiütés esetén napi 3-6 g is szedhető.

Tudományos vizsgálat

A lizin herpes vírusok okozta megbetegedésekre gyakorolt hatását vizsgálták 250 beteg részvételével. 

Dr. Prokisch József

Debreceni Egyetem, egyetemi docens, igazságügyi szakértő:

Az étrend-kiegészítők egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata terén nem létezik törvényben előírt módszer. A hatóanyagok (vitaminok, mikroelemek, aminosavak) hatásához kapcsolódó evidenciák alapján javaslatok készültek az egészségre vonatkozó állításokról, ezek tesztelése azonban nem kötelező. 
Alapelv, hogy csak olyan készítmény vizsgálatát végezzük, melynek gyártása és forgalmazása megfelel a törvénybe előírt követelményeknek, a termék csak olyan összetevőket tartalmaz, ami élelmiszerekben megengedett. 
Mintaprogramunk során a herpes vírusok okozta megbetegedésekre gyakorolt hatásának vizsgálatára ideális készítmény volt egy lizin tartalmú étrend-kiegészítő. A lizinről nagyszabású publikáció jelent meg, s számos kísérlet által bizonyítottan hatásos a herpes simplex által kiváltott tünetek kezelésében. 
A lizinnek ennek túlmenően alapvető szerep van a csontok és a bőr szerves állományát alkotó kollagén képzésben is. 
A vizsgálatban 250 betegnek ajánlottuk az ingyenes termékkipróbálást lehetőségét, azt kérve, hogy a vizsgálatot irányító orvossal együtt a kérdésekre válaszolva közöljék tapasztalataikat. 

Részlet a kísérletben résztvevő orvosok értékeléséből:

Dr. Suba László

Vámospércs, háziorvostan és üzemiorvostan szakorvos:

2007. szeptember-2008 április között kolleganőmmel Dr. Erdei Ágnessel 43 esetben vizsgáltunk egy lizin tartalmú étrend-kiegészítő hatását a különböző herpesz vírus által okozott kórképekben. 
A betegek messze túlnyomó része ítélte hatásosnak a kezelést. Herpesz vírus kezelésére 40 beteg szedte a készítményt , s hárman kipróbálták influenzás tünetekre is. 
A lizin pontozás alapján, a 100-as skálán a herpesz kezelésére 90-100 pont között kapott. Náthára, influenzára mindhárom esetben 100 pontot adtak. Megállapítottuk, hogy a lizin tartalmú készítmény a herpesz és az influenzás, náthás tüneteket kiválóan csillapította. 

Dr. Báló Gyöngyi

Hajdúszoboszló, bőrgyógyász szakorvos:

A vizsgálat során 150 beteg kapott lizin tartalmú készítményt a herpesz kezelésére. A betegek egy részénél gyomorrontás után, lázas állapotot követően, vagy fertőző betegségek utáni gyengeséggel együtt lépett fel.
Volt, aki meg volt fázva, a női betegeknél gyakran menseskor jelentek meg a tünetek. Általában az ajkon jelentkezett a herpesz, egy esetben a szemhéjon, két betegnél pedig a nyirokcsomók is meg voltak nagyobbodva. A betegek egy része az égő, viszkető, feszítő érzés megjelenésekor azonnal vagy néhány percen belül bevette a készítményt, és ez által a herpesz nem fejlődött ki. 
Volt, aki a viszketés megjelenésétől kezdve 3-4 napig folyamatosan szedte a lizint. A betegek többsége a herpesz tünetek megjelenés után kezdte el a kapszula szedését, a tünetek általában 2-3 nap alatt visszahúzódtak, míg korábban általában egy hét vagy még több idő kellett a gyógyuláshoz. Általában a nátha is elmúlt, a hólyagok felszínén pörkök nem képződtek, sebesedés nélkül visszahúzódtak. 
Általában elmondható, hogy a lizin szedése után a herpes zosternél- az övsömörnél- új hólyagok nem jelentek meg, a meglévő hólyagok visszahúzódtak, vagy pörkösödtek. A fájdalom néhány nap alatt megszűnt vagy mérséklődött, esetenként viszketéssé alakult. A fáradtság, gyengeség megszűnt, a betegek egy része frissebbnek érzi magát, rossz közérzetük elmúlt. 
Visszatérő fertőzésnél a tünetek sokkal enyhébb formában jelentkeztek, a hólyagok sokkal hamarabb visszahúzódtak, mint máskor. A betegek nagy része a 100 pontos hatásértékelő skálán 80-100 pontra értékelte a készítményt. A kapszulák szedésével a herpesz tünetei vagy meg se jelentek, vagy sokkal rövidebb idő alatt gyógyultak meg. 

                                    Lutein és a zeaxantin

A lutein is egy fontos karotinoid, a zeaxantin pedig egy olyan karotinoid, amely gyakran kerül kapcsolatba vele. A lutein természetes forrásai főként a zöld leveles növények: lucerna, káposzta spenót, brokkoli dea körömvirág szirmában, és a tojássárgájában is jelen van. 
A zeaxantin a kukoricában található. A szervezet valószínűleg át tud alakítani valamennyi luteint zeaxantinná.
A lutein és a zeaxantin alapvetően fontos a látáshoz- a látás őrei. A két anyag együtt alkotja a makulát, amely sárga színe miatt kiszűri a káros kék fényt. 
Azok az emberek, akiknél a makulán valamiféle rendellenesség tapasztalható, gyakran lutein- és zeaxantin-hiányban szenvednek; csak egy nagyon vékony hatástalan réteg található a két anyagból a szemükben. Látásunk élességéért a makula felel, ezért elváltozása komoly látáskárosodáshoz, végső soron vaksághoz vezet.

                                       NADH

Hasonlóan a CoQ10-hez és az alfa-lipidsavhoz, az NADH is erőteljes antioxidánstulajdonságokkal rendelkezik és kulcsszereplő az energiatermelésben. 
Az NADH teljes nevén nikotinamid-adenin-dinukleotid. Ez egy olyan komplex vegyület, amely többek között B3-vitaminból (niaciamid, nikotinamid) épül fel. Jork Birkmayer professzor, a bécsi Birkmayer Institute for Parkinson’s Therapy igazgatója, elsőként alkalmazta klinikai gyakorlatban az NADH-t. Sok beteg esetében találta hasznosnak Parkinson-kór, Alzheimer-kór, depresszió és krónikus fáradtság esetén. Egy kisebb tanulmány során, amelyet Alzheimer-kóros betegek körében végeztek, Birkmayer azt tapasztalta, hogy a nyolc-tizenkét héten át, reggeli előtt elfogyasztott napi 10 mg-nyi NADH meglepő javulást eredményezett. 
Az Alzheimer-kóros betegek az agyi működést mérő tesztek megoldása során a kezelést követően 50 százalékos fejlődést mutattak. Joseph Bellanti professzor, a washingtoni Georgetown University’s International Immunolog Center igazgatója arról számolt be, hogy huszonhat krónikus fáradtságban szenvedő beteg közül tizenkilenc mutatott jelentős javulást NADH-kiegészítés hatására. Nyolc páciens pedig a tünetek enyhüléséről számolt be.

                                      Polifenolok

Szent-Györgyi nem szerette a zöldpaprikát, és azokat a példányokat, amelyeket a felesége a reggelije mellé tett, bevitte a kutatóintézetbe, hogy megvizsgálja, vajon tartalmaznak-e valami érdemlegeset a népszerűségen kívül? Aminek az eredményét azóta mi is ismerjük. 
Mivel az aszkorbinsavat korábban az állatok mellékveséjéből választották ki, ezért Szent-Györgyi és munkatársai növényi források után kutattak. Szerteágazó kutatásaikból adódott, hogy a paprika aszkorbinsav-tartalmát is bevizsgálják. 
A kísérletek eredményeképpen Szent-Györgyi meglepődve tapasztalta, hogy az általa oly kevésre értékelt zöldpaprika milyen gazdag aszkorbinsavban, azaz C-vitaminban. 
A vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a C-vitamin egyik leggazdagabb forrása a zöldpaprika húsa, amelynek 100 grammja 150 mg C-vitamint tartalmaz. A későbbiekben a paprika karotintartalmát is kimutatták, ami 100 grammra számítva megközelítőleg 0,5 mg.
További vizsgálataik során az is kiderült, hogy a tiszta formában előállított aszkorbinsav kevésbé hatásos a mellette található „kísérőanyagok” nélkül. A kutatások – mint utóbb kiderült – egy flavonoidszármazékra utaltak, amely fokozottan csökkentette a vörösvértestek hajszálereken történő átjárhatóságát, permeabilitását. 
Az új anyag erőteljesen fokozta a C-vitamin hatását a vérzékenység gyógyításában. Ezzel együtt megszületett az újabb vitamin, amely a permeabilitás (a véredény áteresztőképessége) első betűjéről kapta a P-vitamin nevet. Azóta büszkélkedhetünk a „magyar vitaminok” elnevezéssel.
Az 1930-as években dr. Bencsáth Aladár kutatóorvos és tanár is tagja volt annak a tudós csoportnak, amely a P-vitamint felfedezte. Visszaemlékezései szerint nagyszerű kutatókollektíva alakult ki Szegeden, és nagyon jó együttműködés fejlődött ki a belklinika és a biokémiai intézet között.

                                 Mik a bioflavonoidok?

A bioflavonoidok a definíció szerint olyan színes vegyületek csoportjába tartoznak, amelyek megtalálhatók sok gyümölcsben és jó néhány zöldségfélében, valamint lényeges szerepet játszanak a C-vitamin felszívódásában és annak a szervezetben történő feldolgozásában.
Ezek az anyagok valójában nem is vitaminok, csak Szent-Györgyi Albert, a C-vitaminfelfedezéséért orvosi Nobel-díjban részesült hazánkfia nevezte el őket annak idején az erek áteresztőképességére (permeabilitására) utalva P-vitaminnak (antipermeabilitás-vitaminnak).
Ő tulajdonképpen a C-vitamin felfedezése során mintegy melléktermékként bukkant rá a bioflavonoidokra. Egyik barátjának fogínyvérzése volt, és ennek gyógyítására tisztítatlan C-vitamint adott neki, amitől a vérzés hamarosan el is múlt. 
Később a barát ínyvérzése újra visszatért, amire Szent-Györgyi ismét C-vitaminnal próbálkozott, amely akkortájt már tisztított formában is rendelkezésre állt. A C-vitamin e formájától még erőteljesebb hatásra számított, ami azonban meglepetésére nem következett be, ellenkezőleg: a beteg ínye változatlanul tovább vérzett.
Szent-Györgyi ekkor újra megvizsgálta az először használt készítményt, és megállapította, hogy a vérzésgátló hatásért egy szennyeződésnek tartott anyag felelős. Mivel ez a vegyileg akkor még nem azonosított tényező csökkentette a vérerek áteresztőképességét (antipermeabilitás hatás), ezért P-vitaminnak nevezte el.
Vegyileg a bioflavonoidokat a harmincas években azonosították, és mintegy három évtizedig sikeresen alkalmazták is a gyógyszeres terápiában, elsősorban a hajszálerek védelme céljából, mígnem 1968-ban az amerikai gyógyszerellenőrző hatóság, az FDA eltávolította őket a piacról, önkényesen kijelentvén, hogy „ezek az emberben nem hatásosak semmilyen kórkép esetén sem”.
Ennek következtében az orvosok nem írtak fel többé bioflavonoidokat, ami persze a nagyközönséget nem akadályozta meg abban, hogy a természetes táplálkozást támogató szaküzletekből továbbra is beszerezzék azokat. A bioflavonoidokat többnyire csak „cseles úton” lehetett forgalmazni olyan kombinált készítményeken keresztül, amelyekben ezek a C-vitaminhoz kötötten voltak jelen.
A kilencvenes évek derekán viszont újra feltámadt az érdeklődés a bioflavonoidok iránt. A gyógyszerkutatás egyik vezető világlapja, a Trends in Pharmacological Sciences akkor ezt írta: „A természetben előforduló flavonoidoknak hatékony allergiaellenes (antiallergiás), gyulladáscsökkentő és vírusellenes tulajdonságaik vannak. 
Mivel ezek az anyagok általában a normál étrend részét képezik, felvetődik a kérdés: vajon nem töltenek-e be olyan szerepet, amely módosítja a szervezet természetes biológiai anyagokra adott válaszát?” Erre a szemléletváltásra azért kerülhetett sor, mert a sommás ítéletek ellenére akadt néhány tudós, aki csak azért sem hagyott fel a flavonoidok tanulmányozásával.

                                              Q10

A Q10 egy olyan enzim, ami alapvető a sejt energiatermelésének folyamatában, egyfajta létfontosságú katalizátor, ami egyes biokémiai folyamatokat felgyorsít vagy valamilyen más irányba terel. Főleg a sejt energiatermelő gyárában, az un. "mitokondriumban" található, itt történik ugyanis a tápanyagok energiává való átalakítása. Energiára van szükség (amit a Q10 szállít) a sejt légzéséhez, táplálkozásához, szaporodásához ill. anyagcseréjéhez. A Q10 csökkenése esetén energiahiány lép fel, ami a sejt működésének megzavarodását esetleg leállását okozhatja. 

Miért léphet fel Q 10 hiány a szervezetben?

Q10 keletkezése:

• külső forrásból ( szardínia, lazac, makréla, marhaszív, marhamáj tojás. )
• sejtek saját termelése (ehhez vitaminokra és nyomelemekre van szüksége a sejteknek)

Q10 hiány okai: 

• csökkent képzés-az egyoldalú táplálkozás miatt sokszor fordul elő vitamin és nyomelem hiány
• fokozott felhasználás - a stressz és szellemi, fizikai igénybevétel megnöveli a Q10 igényt
• gyógyszerek pl. ishemiás szívbetegség visszaszorításában alapvető jelentőségű zsírcsökkentők, nemcsak a koleszterin szintet csökkentik, hanem a hasonló biokémiai úton képződő Q10 mennyiségét is.

A Q10-et szervezetünk 25-30 éves koráig maga állítja elő, de e kor után szintje hanyatlani kezd. A normálisnak mondható szint 25%-os csökkenése szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, magas vérnyomáshoz és számos más betegséghez vezethet. Legnagyobb hatását klinikai tesztek alapján a szabadgyökök lekötésében fejti ki, ezáltal megakadályozza a rákos sejtek elszaporodását. Megfigyelések alapján segít a falósejtek aktívabb hatékonyságának kialakulásában, gátolva ezáltal a daganat terjedését, ill. áttétek képződését. Főleg állatkísérletekben és vér és nyirokszervi betegségekben figyelték meg ezt a hatást. Másrészt krónikus, és egyben súlyos fertőzésekben (pl. AIDS) megfigyelték a Q10 hatására javuló klinikai állapotot, ill. társ-szövődmények kialakulásának csökkenését.
Legnagyobb hiányát szívbetegségben mutatták ki. A különböző káros behatások és magas vérzsír értékek hatására sok agresszív szabad gyök szabadul fel a szervezetben, amik megbontják az érfal-belhártya integritását, elősegítik zsír és mész lerakódását az érfalon belül, amik aztán nőnek, megrepednek, és fokozott vér-alvadékonyságot kiváltva helyileg előidézik az éren belüli vérrög képződését. Ha a vérrög teljesen elzárja az adott koszorúeret, bizonyos idő elteltével szívizominfarktus alakul ki. A hiány megszüntetése után a betegségből történő felépülési folyamat jelentősen lerövidíthető. E-vitamin és béta karotin együttes szedésével a Coenzyme hatása fokozható, hasznosulási folyamata jelentősen felgyorsítható. Ellensége a túl zsíros étkezés. Minden szervezetnek eltérő mennyiségű Coenzymre van szüksége, ezért ajánljuk, konzultáljon orvosával vagy gyógyszerészével Japánban elsősorban szívbetegségek és magas vérnyomás betegség kezelésében folyamodnak a Q10 koenzimhez, de felhasználják az immunrendszer erősítésére is. Kutatások feltárták, hogy a Q10 koenzinmek jótékony hatása van a különféle allergiák, az asztma és légúti megbetegedések esetén is. Ugyancsak alkalmazzák az agyműködés rendellenességeinek kezelésében, ha ezek az anomáliák skizofréniával és Alzheimer-kórral függnek össze. 
Jó eredményeket értek el az öregedés folyamatának lassításában is, továbbá elhízás, candídiasis (a Candida albicans élesztőgombafaj által okozott fertőzés), sclerosis multiplex (az idegrendszer legkülönbözőbb helyein körülírt gócokban jelentkező, a velőshüvely elvesztésével járó kórfolyamat), foggyökérbetegségek, fogínysorvadás és cukorbetegség kezelésében. Döntő szerepet játszik a Q10 az immunrendszer hatékony működésében és az öregedési folyamatok gátlásában.Mellékhatása nem ismert. A Q10 semmilyen módon nem gátolja a szervezetet abban, hogy továbbra is előállítsa a saját maga által kitermelni képes mennyiséget. Nem kell tehát félni attól, hogy a Q10 szedése leszoktatja a szervezetet arról, hogy a szedés megkezdése után továbbra is Q10-et termeljen.
Optimális mennyiség: 

• egészséges embereknél napí 10-30 mg az energiatermelés fokozására és a betegségek megelőzésére.
• sportolóknak a Colgan Intézet ajánlása alapján napi 30-60 mg adható, ami jelentősen növeli teljesítményüket.
• terápiás céllal a szakirodalom szerint napi 120-360 mg.
• Terhes és szoptató anyák ill.véralvadásgátló gyógyszert fogyasztók a CoQ10 szedése előtt kérjék ki orvosuk véleményét.

A Q10 koenzim adagolásának jótékony hatása csak lassan, néhány hetes szedés után alakul ki. Napi 60 mg szedése kb. 4 hét múlva hozza meg a kívánt eredményt, de a Q10 szint a szervezetben csak 8 hét után stabilizálódik. Onnantól kezdve már ez a magasabb stabil szint napi 20-30 mg szedésével fentartható. Ha valaki már előbb, alig néhány napos alkalmazás után is sokkal jobban érzi magát, az arra utal, hogy szervezetében nagymértékű volt a Q10 hiánya. Fenntartó dózis, napi 10-30 mg szedése folyamatosan javasolt, különben ismét hiányt szenvedhet belőle a szervezet. A készítményt melegtől és fénytől védve tároljuk. 

                                        Quercetin

A quercetin egy növény pigment flavonoid. Sokféle flavonoid létezik, melyek a quercetinhez hasonlóan különféle termésekben, virágokban és zöldségekben találhatók meg. Több éve már, hogy a quercetint megtalálták az almában, a teában, a vörösborban, és még több olyan ételben, melyeket potenciális egészségjavító hatásaik megismerése érdekében vizsgáltak. A quercetin többféle módon is felhasználható. Antioxidánsként is funkcionál, kisöpörve szervezetünkből a káros szabadgyököket. A quercetin sok zöldségben és gyümölcsben megtalálható. Elsődleges forrásai a citrusfélék gyümölcsei, az alma, a hagyma, a tea és a petrezselyem. Egyéb magas bioflavonoid – és ezzel együtt quercetin – tartalmú gyümölcsök a szőlő, a fekete cseresznye, és a sötét bogyósok, pl. szeder és az áfonya. 

Feladata

A quercetin megakadályozhatja a hisztamin, valamint az egyéb allergiát ill. gyulladást okozó anyagok termelődését. A hisztamin az egyik fő oka az olyan allergiás tünetek kialakulásának, mint a csöpögő, eldugult orr, a vizenyős szemek, a csalánkiütés, valamint a megduzzadt lágyszövetek, pl. az arc és az ajkak esetében. Végeztek kutatásokat, melyek rámutattak, hogy az olyan flavonoidok, mint a quercetin, segíthetnek csökkenteni a szívinfarktus kockázatát. Antioxidánsként az LDL (rossz) koleszterin káros hatásai ellen is hatásosak lehetnek. 
Sok más olyan terápiás felhasználása van a quercetinnek, melyek segítségével megelőzhetünk ill. gyógyíthatunk ilyen-olyan betegségeket. Néhány ezek közül a magas koleszterinszint, szemproblémák, arthritisz, fibromyalgia, prosztataproblémák, fekélyes sebek, és a rák. 
Eleddig nem dokumentálták semmilyen káros mellékhatását sem. Mindazonáltal jó, ha valamilyen hozzáértő személy felügyelete alatt alkalmazzuk. 

                  Tirozin (L-Tirozin, Tyrosin, L-tyrosin)

Számos fontos neurotranszmitter prekurzoraként a tirozinnak potenciális agystimuláló hatása van, és kimutatták, hogy elősegíti a jobb mentális teljesítőképességet – így segítve a koncentrációt és az éberséget, valamint csökkenti a stressz-és fáradtságérzetet. A tirozin egy nem esszenciális aminosav, mely az esszenciális fenilalaninből képződik. Sok fontos neurotranszmitter vagy agyi hírvivő első egyik számú prekurzoraként a tirozinnak erős agystimuláló hatásai vannak.
Szervezetünk képes előállítani – bár igen kis mennyiségben – a fenilalanin esszenciális aminosavból. A természetben is megtalálható a banánban, avokádóban, és a legtöbb magas proteintartalmú ételben, mint pl. a húsban, tejtermékekben és a tojásban.
„Antidepresszáns” aminosavként a tirozin a legáltalánosabban a kedélyállapot javítására, és az agyi funkciók javítására használatos. Néhányan arról számoltak be, hogy kifejezetten előnyös volt számukra a stressz és a mentális kiégés tüneteinek enyhítésére. Az erőatléták szintén hasznosnak találták az agy-izom kapcsolat elősegítésében.

Hogyan segít?

• Potenciálisan stimulálja a növekedési hormon kiválasztást
• Az epinefrin, norepinefrin és a dopamin neurotranszmitterek direkt prekurzoraként növeli a mentális tisztaságot
• Javítja a kedélyállapotot és csökkenti a fáradtságot a triptofán aminosav felszívódásának blokkolásával

A tirozin hiánya a következő tüneteket okozhatja:

• Alacsony LH (luteinizáló hormon) szint
• Alacsony vérnyomás
• Nyugtalan lábak szindróma

Agyserkentő hatás

A tirozinról kimutatták, hogy blokkolja egy másik aminosav, a triptofán felszívódását, így serkentve az agyat és előzve meg a délutáni fáradtságot. Elméletileg, ha fehérjetartalmú ételeket fogyasztunk, vagy tirozin kiegészítőt 20-30 perccel egy magas szénhidráttartalmú ebéd előtt, legyőzhetjük a délutáni elpilledést és növelhetjük az éberségünket a nap későbbi szakaszaira is. 30 perccel edzés előtt fogyasztva ugyancsak egy agyi löketet kaphatunk, hasonlóan a koffeinhez, de az azzal párosuló idegesség nélkül. A kutatók elmélete szerint a tirozinfogyasztás segíti az agy-izom kapcsolatot, javítja a kommunikációt az agy és a test között, ami közvetlen hatással van az erőszintre.

Stresszcsökkentés

Időről időre mindannyian szembe kerülünk a stresszel, van olyan is, aki napi szinten. Ha azt érzed, hogy elveszíted az agyi kontrollt a mindennapok növekvő stresszhatása miatt, akkor érdemes megfontolnod a tirozin szedését. Mégpedig azért, mert a tirozin a három létfontosságú neurotranszmitter, az epinefrin, a norepinefrin és a dopamin prekurzora. Az állatkísérletek kimutatták, hogy ha a stresszhatások növekednek, akkor a norepinefrin szintje csökken a szervezetben. A tirozin azonban még a stressz megjelenése előtt megelőzi a norepinefrin szint csökkenését.
A tirozinról kimutatták, hogy hatásos stresszcsökkentő kiegészítő emberek esetében is – egy katonákkal végzett kutatás kimutatta, hogy azok, akik tirozint szedtek, jobban teljesítettek az elméleti teszteken, kevesebb panaszuk volt, és jóval éberebbek voltak. Kimutatták azt is, hogy csökkenti a stresszt, amit sok nő él át havonta egyszer – ami nevezetesen a premenstruációs szindróma ( PMS) – csökkentve a depressziót és az irritációs érzetet, ami gyakran jellemző erre a szindrómára.

Depresszió és szorongás

A tirozin „antidepresszáns” aminosavként is ismert – nem is ok nélkül. Mivel ez a tápanyag fontos az agyi funkciók szempontjából, klinikai tesztek során a depresszióban és szorongásban szenvedő páciensek, valamint kokainfüggők kezelésére is használják.
Néhány kutatás szerint azok, akik amfetaminokkal javították kedélyállapotukat, mindössze néhány hét alatt jelentősen csökkenteni tudták annak adagját. A tirozinnal és egyéb kiegészítőkkel felturbózott narancslé enyhítette a kokainelvonást rendszerint kísérő depressziót és irritációs érzetet. Számos másik kutatás megerősítette, hogy a tirozin hatásos a depresszió és szorongás ellen, az ezekre a célokra egyébként használt gyógyszerek mellékhatásai nélkül.
A tirozint mindig éhgyomorra szedjük az optimális felszívódás érdekében. Amennyiben 30 perccel edzés előtt szedjük, a tirozin megnövelheti a koncentrációképességet és az intenzitást az edzésen.