2017. november 24., péntek

A kocka el van vetve







A kocka el van vetve






Az USA védte a Szovjetunió határait 

A háborús párt Washingtonban most az ukránokat támogatja a magyarokkal szemben. 
Ez nem újdonság. A Congressional Record - House, 1960. március 17.-én közli Hon. Michael A. Feighan képviselő beszédét. 
Itt szerepel, hogy Eisenhower külügyminisztériuma 1956. nov. 2.-án táviratot küldött Tito marsallnak, "Az Amerikai Egyesült Államok kormánya nem párfogol a Szovjetunióval szemben barátságtalan kormányokat a Szovjetunió határán". 
Ezért fogták el a szovjetek november 3.-án Maléter Pált és ezzel az amerikai biztositással a kezükben megtámadhatták Magyarországot november 4,-én. 
Ideje lenne ezt elszámoltatni, amikor megint oktatnak minket a "demokráciára" és a "nyugati értékekre". 

Nehru indiai miniszterelnök annyit mondott a felkeléssel kapcsolatban, hogy "ezek a népek (lengyel, magyar), úgy érezték, hogy a maguk politikáját kell csinálniuk, és nem másoknak politkáját a szükségtől kényszeritve". 
A szovjet kormány október 30.- i nyilatozatával kacsolatban pedig a Kinai Népköztársaság megállapitotta, hogy "a lengyel és a magyar nép követelte a demokrácia, a függetlenség, az egyenőség megszilárditását és a nép anyagi jólétének fokozását...aki az államok egyenjogúságának elvét figyelmen kivül hagyja, az a burzsoá sovinizmus hibájába esik". 
Ezt a "burzsoá politikát" ma látni az Európa Unió gyakorlatában. 
Vannak első, másod és egyéb rendű országok. 
Csu En Lai kinai miniszterelnök a forradalom napjaiban hangoztatta, hogy a magyar és lengyel népnek igaza van, a szovjet csapatok ezért megkezdték a kivonulást és a tárgyalásokat a magyar forradalmi tanácsokkal. 
Gyula Geonczeol 



UKRAJNA, MINT ÖNÁLLÓ ÁLLAM GYAKORLATILAG NEM LÉTEZIK – MAGYARORSZÁG LÉPHETNE





Ritkán adatik meg a csonka Magyarország részére rövid időn belül két alkalommal is olyan történelmi lehetőség, amilyet egyszer már 1991-ben elszalasztott az akkori Antall-kormány. Orbánék úgy tűnik, ma még az orruk hegyénél tovább nem látnak, de nem is láthatnak egy, a saját anyagi érdekeit előtérbe helyező, az euroatlanti érdekeket kiszolgáló, külügyminiszternek semmiképpen nem alkalmas Szijjártó Péter által vezetett külügyminisztérium berkein belül. Viszont a régi mondás rájuk is vonatkozik, mernek kicsik lenni, és tudnak minden körülmények között megalkudni a magyar nemzet kárára.
(Így tett a minap Brüsszelben Orbán Viktor, aki aláírta az EU-val az energiaunió létrehozásáról szóló egyezményt, ami lényegében annyit jelent, hogy az EU mindenbe beleszólhat, vagyis könnyen lőttek a rezsicsökkentés politikájának, bármi mást is állítson ezzel kapcsolatban a miniszterelnök. Ezt igencsak megerősíti az a tény, hogy az energia-beszerzés területén minden alkalommal egyeztetni (értsd: jelenteni) kell majd az EU-nak.)
1991-ben Kárpátalján teljesen hivatalosan két népszavazást is tartottak Kárpátalja önrendelkezéséről. Az eredményt ismerjük, az érvényes népszavazás alapján Kárpátaljának meg kellett volna kapnia az önálló státuszt. A referendum eredményének kihirdetése után pár nappal Antallék aláírták az ukrán-magyar alapszerződést, fittyet hányva az ottaniak akaratára. Sőt, történt korábban más is, amiről kevesen tudnak. Az ukrán-magyar alapszerződést megelőzően Ukrajna felajánlotta Kárpátalját Magyarország számára, mivel olyan gazdasági és politikai mélypontra jutott, hogy ez a történelmi magyar terület abban az időben kifejezetten egy komoly tehertételt jelentett az ukránok számára. Tény, hogy az Antall József miniszterelnök vezetése alatt álló akkori kormányzat határozottan elzárkózott ennek a területnek Magyarországhoz történő visszacsatolásától. Az elzárkózásnak több oka is volt egyrészt külpolitikai, másrészt gazdasági, mellyel Antallék valószínűleg nem mertek megbirkózni. Mára is egy hasonló helyzet alakult ki, ami ilyen rövid idő leforgása alatt igencsak ritkán adatik meg egy nemzet életében.
Ukrajna romokban hever, a Porosenkó vezette bábkormány nem ura saját országának. Az IMF Porosenkóék hatalomban tartásának olyan árat szabott, mely lényegében megfizethetetlen. Ukrajnáról tudni kell, hogy valós, központi irányítással nem rendelkezik. Az ország több részre darabolódott, mely részeknek a vezetését helyi kiskirályok (oligarchák) végzik, akik a saját területeiken belül lényegében élet-halál urai. Ezen vezérek között többeknek saját, önkéntesekből álló hadseregük is van, amellyel úgy terrorizálhatják a polgári lakosságot, ahogyan nekik tetszik (de ugyanúgy bármikor bevonulhatnak Kijevbe is és bármit kikényszeríthetnek a kijevi kormányzattól). Közben az ukrán bábkormány igyekszik mindent megtenni, hogy a kelet-ukrajnai területek elszakadása elleni háborújához minél több fiatalt mozgósítson, például éppen Kárpátaljáról. Arról a Kárpátaljáról, melyet Ukrajna soha nem kapott meg, annak odatartozását egyetlen hatalom sem hagyta jóvá. Kárpátalja az 1920-as trianoni gyalázat következtében került az akkor mesterségesen megalkotott Csehszlovákiához, ami nem létezik. 1938 és 1944 között ideiglenesen ismételten hazakerült, majd 1945-től a Szovjetunió tulajdonát képezte, ami ma már szintén nem létezik. Kárpátalját senki nem adta Ukrajnának. Jelen pillanatban az a világos jogi állapot, hogy Kárpátalját Ukrajnának vissza kellene adnia Magyarország részére, mert soha, semmilyen referendum, vagy politikai megállapodás sem ítélte oda az ukránoknak. Ez a nyers valóság. Az ukránok a Krím Oroszországhoz történt visszacsatolását törvénytelennek tartják, csakúgy a cionliberális EU az Egyesült Államok szoros támogatásával, miközben a krímiek döntöttek sorsukról, amit nem lehet megkérdőjelezni. Ugyanakkor Kárpátalján is döntöttek az ott élők a jövőjükről még 1991-ben. Akaratukat persze az előbb említett euroatlanti államok és az USA figyelmen kívül hagyta.
De nézzük, mi a helyzet a magyar kormány hozzáállásával. Magyarország (mely egyébként teljesen törvénytelen úton lett az EU tagja) ugyanazt a mantrát hangoztatja, amit az Európai Unió megkövetel, vagyis, hogy Magyarország érdeke Ukrajna egysége. Hát nem! Magyarországnak egyáltalán nem érdeke Ukrajna egysége, mely nem is lehet egységes, hiszen soha nem is volt az. A kelet-ukrajnai területek elszakadási törekvései is ezt bizonyítják. Magyarországnak egyértelműen csak az lehet az érdeke, hogy Kárpátalja visszakerüljön az anyaországhoz. Bármilyen hihetetlennek tűnhet egyeseknek ez a kijelentés, mégis történelmi szükségesség, ami kivitelezhető. Persze ahhoz egy, a magyar nemzet érdekeit képviselő kormányra és annak a legmesszebbmenőkig érdekérvényesítő külügyminisztériumára van szükség. A jelenlegi magyar kormány erre önmagától képtelen, ahogyan képtelen arra is, hogy már az EU-n belül is érvényesítse érdekeinket. Ne feledjük, a magyar országgyűlés volt az első, mely olvasatlanul, szolgai módon jóváhagyta azt a Lisszaboni Szerződést, mely megszüntette a nemzetállamok EU-n belüli önállóságát.
A külügyminisztérium pedig minden aljas eszközt bevet azért, hogy ez a kérdés még csak fel se merüljön, de nem csupán a csonka hon határain belül, de azon kívül is. Gondoljunk itt Hegedűs Lóránt esetére, akit 2014. július 31-i hatállyal tiltottak ki Ukrajna, így Kárpátalja területéről, de ezzel csak akkor szembesült, amikor 2014. november 21-én Szolyvára utazott volna az ottani haláltábor áldozatainak megemlékezésére, hogy hitet, bátorítást, vigaszt nyújtson az ottaniaknak. Hegedűs Lórántot ma már csak a nemzet lelkészének hívják. Szavai, gondolatai, nemzetébresztő beszédei, az igazság kimondása a legnagyobb fegyvere, mellyel szemben az euroatlantista magyar külügy mindent megtesz. Még azt is, hogy összekacsint az ukrán hatóságokkal. Minden okunk megvan, hogy ezt vélelmezzük, hiszen mint később kiderült, nem csupán a nemzet lelkészét nem engedik be jó ideig a jogosan Magyarországot megillető Kárpátaljára, de más, magyarságban, nemzetegyesítésben (nem határokon átívelő) gondolkodó és azért teljesen békés eszközökkel élő parlamenti politikusokat sem.
Azonban euroatlanti külügy ide vagy oda, a történelmi helyzet mindinkább fennáll, a kárpátaljai magyarság előbb-utóbb ismét markáns hangot fog adni követelésének, nyomást gyakorolván a magyar külügyminisztériumra. Nem is tehet mást. Persze Magyarországnak nem feltétlenül egy konfrontáció nyomán kell visszavennie Kárpátalját. Az ukrán gazdasági helyzet mindinkább abba a kiszolgáltatott irányba halad, amikor egyre súlyosabb anyagi tehertétel lesz számára Kárpátalja. Vagyis, vissza lehet vásárolni (ez egy történelmi helyzet). És mielőtt ezért a mondatért megkapnám a „pofonokat” és a kishitűek (de miből, és mekkora tehertétel lenne számunkra; és belerokkanna az ország stb.) sirámait, jelzem, nem rokkanna bele az ország, sőt ehhez partnerünk is lenne, mind politikai, mind gazdasági
oldalról. Hogy ki? Természetesen az, akinek ez politikai érdeke. Tessék gondolkodni!
A magyar külügy – szögezzük le még egyszer – nem tesz semmit kárpátaljai magyarjainkért, sőt… Viszont a kárpátaljai magyarságnak minden jelenlegi nehézségek ellenére muszáj lesz egységesen lépnie, egységre lépnie, és demonstrálnia akaratát, mégpedig markánsan, akár a beregszászi konzulátus előtt is, ha kell minden nap és folyamatosan.
Lesz-e elég erő Bennetek magyar testvéreink? Lesz,
mert az életetekről, a jövőtökről, gyermekeitek, unokáitok jövőjéről van szó. És higgyétek el, a nemzeti elkötelezettségű, anyaországi magyarság ott áll majd
mellettetek, és megteszi azt, amit nemzeti
küldetéséből adódóan neki is meg kell tennie, mert Kárpátaljának itthon a helye.
Szépe Áron
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)


BOTRÁNY: HEGEDŰS LÓRÁNTOT KITILTOTTÁK UKRAJNÁBÓL

hegedus-lorantHegedűs Lóránt, a Nemzet lelkésze
Ma délelőtt fél tízkor érkezett egy személyautónyi megemlékező a Beregsurány – Asztély határállomásra, ahol két órán át tartották fel őket az ukrán határőrizeti szervek, majd a csoport visszafordult a határról. A Szolyvára igyekvők között volt Hegedűs Lóránt a Nemzet lelkésze is, akit nem engedtek be Ukrajna területére.
A csoport jogosan háborodott fel az intézkedés miatt és kollektíven döntöttek arról, hogy nem folytatják tovább az utat. Hegedűs Lóránt is beszédet mondott volna a szolyvai haláltáborban elpusztult áldozatok emlékére. Nem tehette…
Kérdésünkre, hogy miért történhetett mindez, Hegedűs Lóránt a következőket nyilatkozta:
– Az útlevelembe pecsételték be azt, hogy 2014. július 31-től tiltottak ki öt évre Ukrajnából anélkül, hogy engem erről tájékoztatott volna bárki is. Ellenem eljárás tudomásom szerint Ukrajnában nem folyt. Való igaz, hogy részt vettem azon a demonstráción, mely Kárpátalja önrendelkezéséért tartatott a Magyar Külügyminisztérium előtt, ott fel is szólaltam, és általánosságban beszéltem az önrendelkezésről. 
Kizárólag emiatt történhetett ez?
– Nem tartom valószínűnek, ugyanakkor közbejött a Horthy-szobor avatás, inkább erről lehet szó, de találgatni nem akarok.
Értesítették a beregszászi konzulátust?
– Természetesen, intézkedtek is, két munkatársat is kiküldtek a határra, de ők sem tehettek semmit.
Annyit megtudtunk még Hegedűs Lóránttól, hogy mindez annak ellenére történt, hogy a lelkész – országgyűlési képviselő felesége révén – diplomata útlevéllel utazott volna a megemlékezésre.
Az eset mindenesetre botrányos és felháborító, már csak azért is, mert tegnap ült össze a  Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) az Országház épületében, ahol a jószomszédi kapcsolatokról, illetve a határon túli magyarság helyzetéről volt szó. Ennek fényében kell kezelnünk a mai Hegedűs Lóránttal szembeni érthetetlen és több mint barátságtalan gesztust az ukrán hatóságok részéről.
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

A zsidó fasizmus mutatkozó jegyei !!!!!!



KIÁLLÁS KÁRPÁTALJA ÖNRENDELKEZÉSE MELLETT – A RENDŐRSÉG IS KIÁLLT! (FOLYAMATOSAN FRISSÜL VIDEÓVAL)

20141212_172832Tegnap délután a Bem téren, a külügyminisztérium épülete mellett került sor a Kárpátaljai magyar és ruszin kisebbség kiállása melletti tüntetésre. Mintegy kétszázan vettek részt az eseményen, ahol felszólalt ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész, Dr. Morvai Krisztina, Dr. Gaudi-Nagy Tamás, Budaházy György és Reiner Péter is. 
A felszólalók között többen megkérdőjelezték azt, hogy az Ukrajnából kitiltottak az ukrán nemzetbiztonság “előrelátó, védekező” mechanizmusának elszenvedői lennének, sokkal inkább úgy vélik, hogy ezen tendenciózus jelenség mögött megrendelésre a magyar külügy egyes személyeinek intézkedése húzódik meg. Ez azért is sejthető, mert – mint Budaházy György is mondta -, valami rejtélyes okból ő sem léphet a megszállva tartott kárpátaljai területre. Ez olyan, mintha valaki egy listát adott volna át az ukrán hatóságoknak, hogy bizonyos személyeket nem szabad oda beengedni.
Egyébként a rendezvényen – mely korántsem volt felforgató, mint inkább figyelemkeltő és megemlékező jellegű -, a rendőrség is kiállt – persze nem igazán a szónokok által elmondottak és az elszakított területeinken élők jogai mellett -, videózni. A rendfenntartók komplett mozit rögzítettek az eseményről, vagyis kifejezetten érdekelte őket a felszólalók mondanivalója. Ezzel sincs semmi probléma, hiszen “művelődniük” nekik is kell. A kérdés csak az, hogy mitől fél a hatalom és valóban ennyire fél? A helyszínen úgy érezhették magukat az ott megjelentek, mintha az időkerekét visszatekerték volna a kádári időkbe. A filmes dokumentálást mindenesetre nyugodtan értékelhetjük a hatalom félelmi megnyilvánulásának.
A probléma ott van, hogy az ilyen és ehhez hasonló rendezvények képes anyagai az interneten kívül, egy komplett tudósítás keretében – érdekes módon – nem kerülnek be az országos médiába. ( Az internetre sem  – értelemszerűen – a rendőrség jóvoltából.
Hamarosan videó-összefoglalóval is jelentkezünk az eseményről (a rendőrségnek kár volt fáradoznia, hiszen a YouTube-ról majd ők is letölthetik az anyagot), addig is közreadjuk Reiner Péter gondolatait, melyet a Magyar Gárda alapító tagja, közéleti személyiség osztott meg a Bem téren összegyűltek előtt:
Tisztelt Honfitársaim, kedves Barátaim és Harcostársaim!
Ebben az évben már többször felemeltük szavunkat, kifejeztük tiltakozásunkat ezen a helyen és a Sváb hegyen is, a trianoni diktátum következtében elszakított, a jelenlegi Ukrajna területén élő kárpátaljai magyarságunk önrendelkezésének érdekében, sorsuk iránt mélységesen aggódva és felelősséget érezve!
Mivel helyzetük nemhogy javult, de az idegen érdekek miatt folyó háborúskodás miatt súlyosbodott fenyegetettségük, nőtt halottaik száma is, újra és újra fel kell hívnunk hazai közvéleményünk figyelmét sorsukra, a rájuk leselkedő veszélyekre.
Szomorúan kell újból és újból tapasztalnunk, hogy az elvileg alkotmányunkban biztosított alapjogként nemzetünk ismételt szerves részeivé vált Kárpátalján élő magyarságunk, a magyar állampolgárságuk visszavételének lehetőségével, de sorsukkal mégsem foglalkozik veszélyeztetett helyzetüknek megfelelően a nemzet egységét szavak szintjén hangoztató kormány és annak erre hivatott külügyminisztériuma.
A bizonyítottan kívülről és felülről sugallt és kezdeményezett orosz­ukrán háborúskodás – mely idegen érdekeket szolgál és nincs köze az ott élő magyarságunkhoz és a ruszin érdekekhez – a Kárpátalján, egymással eddig békében élő nemzetségek életét veszélyezteti.
Miért is kell ismételten kiállnunk és újra figyelmeztetnünk?
Mert az elvileg alaptörvényünkben lefektetett, minden jelenlegi határainkon kívül élő magyarnak az élethez és az emberi méltóságukhoz is fűződő jogvédelmet garantáló kormány, még nem védte meg egyetlen Kárpátalján élő magyar nemzettársunk életét és alapjogait sem!
Sőt, mi, akik értékrend-választásunk okán szükségesnek érezzük a folytonos odafigyelést és segítést, meg kell, hogy állapítsuk, “pártunk és kormányunk” nem tudja védelmünket biztosítani. Mint ez legutóbb történt, amikor november végén főhajtásra igyekeztünk Kárpátaljára, Szolyvára a bolsevik megsemmisítő haláltáborok emlékhelyére, a magyar népirtás 70. évfordulóján.
Pedig vártak ránk testvéreink. Nem üres kézzel, és bizony telt szívvel készülődtünk sokadszorra meghívásukra, emlék-konferenciájukra és emlék koszorúink elhelyezésére.
Miért kellett megalázó körülmények között a jelenlegi gúnyhatárainkon sok órás várakoztatás közepette megtudnunk az ukrán határrendészettől, hogy egyik útitársunk már fél éve hatályosan „persona non grata”, azaz nem kívánatos személy a jelenlegi Ukrajnában, amitől a magyar kormány pluszgaranciákkal, elvileg védelmet nyújtó diplomata útlevele sem védi meg?
Hogyan van az, hogy a külügy meghosszabbított kezeinek számító, különleges jogállású és magyar állampolgárainknak – így az ott élőknek is – védelmet garantáló konzulátusunk munkatársai is csak tehetetlenül széttárják kezeiket, minket és magukat kiszolgáltatva az ukrán hatóságok kénye kedvének?
Mi az az ok, ami a reánk váró, ott élő barátainkat némaságra, hallgatásra kényszeríti?
A válasz: a mocskos és tőlük idegen fiaikat, férjeiket folyamatosan fenyegető idegen érdekeket szolgáló háború, ahol a Kárpátalján élőket ágyútöltelékként akarják felhasználni, a hírek ellenében rájuk váró tömeges behívás rémével fenyegetve létüket.
Látniuk kell az ott élő közel kétszázezres magyarságnak, hogy tökéletesen túszhelyzetbe kerülnek, mivel a magyar kormány szolgai módon, a NATO kényszere miatt kizárólag Ukrajna területi egységéért áll ki minden szinten, a magyarság jogaiért viszont nem!
Akkor mi végre volt az ezt igénylők részére történt magyar állampolgárság törvénybe foglalt garanciája?
Nem felejtem el soha, hogy az 1991-­es beregszászi referendum hogyan került asztalfiókba az Antall kormány idején, de azt sem, hogy ez hogy osztotta meg a kormánypártokat és hogyan lett többek között sírásója a jobb sorsra érdemes MDF-­nek!
Kérdem én!
Megoldotta Románia NATO és uniós csatlakozása az ott élő magyarságunk alapvető jogainak és önrendelkezésének garanciáját?
Vagy talán Szlovákia garantálja az ott élő őshonos magyarságunk önrendelkezését? Persze, hogy garantálja az érvényben lévő Benes Dekrétumokkal és pl. a 103 éves magyar tanárnő és még sok száz állampolgára jogainak lábbal tiprásával.
Talán várhatunk valamit Szerbiától? Attól a Szerbiától, mely a magyarságáért kiállókat jelenleg is súlyos börtönbüntetéssel sújtja és ugyancsak a magyar hivatalos politikai képviselet törekvései szerint visszavonhatatlanul uniós tagságra van ítélve!?
Nagyon büszke vagyok arra, hogy az utóbbi közel húsz évben, eddig közel ezer honfitársamnak és barátomnak mutattam meg hitelesen Kárpátalja csodáit, épített örökségét és ott élő magyar testvéreink életét, kultúráját és végtelen vendég szeretetét. Csak egyet emelek ki ezek közül,a közel húsz évig működő, de sajnos már megszűnt Credo Verséneklő Együttest, mely sok-tízezer honfitársamnak szerzett örökérvényű közösségi élményt.
Természetes, hogy felfedező és nemzeterősítő útjainkon többször is részt vettek a mellettem megszólaló és nemzetünkért olthatatlan felelősséget érző jogvédő barátaim, Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás is sok-­sok barátom társaságában.
Munkájuk hitelességét többek között ezeken a honismereti útjaikon alapozták meg a teljes Kárpát­ medencében – hitem szerint.
Így volt ez most is november 21­-én, amikor Hegedűs Lóránttal együtt öten keltünk útra, hitet és reményt vinni­-hozni, és a szeretet önzetlen ajándékait átadni ugyanakkor gyászukban osztozni az ötvenezer magyar mártír halála emlékhelyén.
De mások úgy gondolták, jobb, ha távol maradunk, mert – bár ezt csak következtetni tudjuk -, hogy az itt, ezen a téren Hegedűs Lóránt is aggódással felszólalt példamutatása, vagyis az, hogyan kell viselkednie ma egy nemzetéért felelősséget viselő Istent szolgáló magyar hazafinak, Szolyván ne történjen meg!
Kik azok és kiknek az érdekeit sérthette Hegedűs Lóránt lelkész, akik itthon és kint közösen úgy döntöttek, hogy tevékenységével sérti az ukrán állam nemzetbiztonságát, és kik döntöttek ezért Hegedűs lelkész öt éves kitiltásáról méghozzá oly titokban, hogy ezt csak a gúnyhatár átlépésekor tudhatta meg felesége jogán járó, teljes védettséget ígérő diplomata útlevele ellenére?
A kérdésekre adható helyes válasz csak vélelmezhető és alapvető véleménynyilvánítási szabadságjogom gyakorlásával adható meg.
Hegedűs Lóránt felelős, igaz szólása elsősorban sérthette saját jelenlegi egyházi elöljáróságai többségének érdekeit, akik nem átallják folyamatosan jelenleg is palástvesztéssel is járó fegyelmi eljárással fenyegetni és bepanaszolni.
Másodsorban a kettős beszédű és cselekedetű meghatározó külügyéreink érdekeit, akik ” bort isznak és vizet prédikálnak” – értsük alatta a már közelmúltban nyugdíjba küldötteket és a háttérhatalom jelenlegi kiszolgálóit.
Csak nem gondolja komolyan valaki, hogy az ezer sebből vérző, háborúban álló és teljes közigazgatása korrupció pókhálójában vergődő, talán soha nem volt és nem létező jövőjű ukrán állam odafigyel arra, hogy egy civil budapesti tüntetésen mit mond egy szónok, aki ráadásul példátlan korrektséggel nem csak magyarságunkért emel szót, hanem a sztálini milliós népirtást, a holodomot is kiemelt mondanivalóként kezeli, mint Hegedűs lelkész?
Mindenképpen voltak itt hazai kijáró-súgók! Neveiket most nem említem! De figyelmeztetem őket, ne dőljenek nyugodtan hátra kipárnázott miniszteri, államtitkári székeikben!
Mi felelősen őrködünk továbbra is, figyelni fogunk, és hitünk, választott értékrendünk szerint olyan magyar jövőért dolgozunk:
  1. ahol nem válik széjjel az írott szó a cselekedettől,
  2. ahol a bűnök után, mindig következetesen a büntetés következik,
  3. ahol véglegesen megszűnik a bűnök megítélésének a kettős mércéje,
  4. ahol magyarságunk nemzetegyesítése valósággá válik és végre egy hazában élhetünk.
Isten óvja közös magyar Hazánkat, közös Nemzetünknek!
Budapest, 2014. december 12.
Reiner Péter

Önrendelkezést a kárpátaljai magyaroknak! Reiner Péter beszéde



Morvai Krisztina beszéde:

Önrendelkezést a kárpátaljai magyaroknak! Morvai Krisztina beszéde a december 12-i tüntetésen




Miért nem hajlandó a (mindenkori) magyar kormány emberi jognak tekinteni az elszakított területeken élő magyarok önrendelkezési jogát? Miért nem mernek követelésekkel fellépni például Ukrajnával szemben, hivatkozva az érvényes és hatályos nemzetközi emberi jogi normákra? Mind az ENSZ, mind az Európa Tanács, mind az Európai Unió számos olyan fontos dokumentumot fogadott el, amelyek alapot adnak az őshonos (magyar) nemzeti közösségek önrendelkezésének, adott esetben területi autonómiájuknak követeléséhez, emberi jogi, s nem politikai alapon. Ehhez azonban egyebek mellett az “anyaország” részéről sokkal határozottabb kiállásra lenne szükség. Ukrajna EU társult tagságához például óriási hiba hozzájárulnia Magyarországnak anélkül, hogy megkövetelnénk a magyar közösség önrendelkezési jogának elismerését és biztosítását. Ugyanez a helyzet a szerb csatlakozási folyamat támogatásának vonatkozásában is. A felszólalásban ismertetett dokumentum megtalálható az ENSZ honlapján vagy magyar nyelven például itt: http://www.prominoritate.hu/folyoirat…
Önrendelkezést a kárpátaljai magyaroknak! Budaházy György beszéde:

Önrendelkezést a kárpátaljai magyaroknak! Budaházy György beszéde




Az önrendelkezés minden magyarnak jár! – Gaudi beszéde a Kárpátaljáért tartott tüntetésen:

Hegedűs Lóránt beszéde a külügy előtt 2014. 12. 12.

Az önrendelkezés minden magyarnak jár! - Gaudi beszéde a Kárpátaljáért tartott tüntetésen


Önrendelkezést a kárpátaljai magyaroknak! Hegedűs Loránt beszéde




Nemzeti InternetFigyelő (NIF)


'56-ra emlékeztek New Yorkban

A magyar ENSZ-képviseleten ünnepség volt

MH/MTI – 2017.10.21. 09:41 
Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek pénteken este New Yorkban a magyar ENSZ-képviseleten. 
A rendezvény díszvendége Miroslav Lajcák, az ENSZ Közgyűlés 72. ülésszakának elnöke volt, megjelent több ENSZ-főtitkárhelyettes, és a több mint 250 vendég között ott voltak a New York-i politikai és művészeti élet neves képviselői is. 
Az ünnepséget megnyitó Bogyay Katalin rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megemlékezett az úgynevezett magyar kérdéssel foglalkozó valahai ENSZ Különbizottságról, és külön köszöntötte a bizottság akkori tagországainak mai képviselőit. Majd beszédében tisztelgett a rejtélyes körülmények között elhunyt Povl Bang-Jensen emléke előtt. Bang-Jensen volt a világszervezetnek az a tisztségviselője, aki védelmezte az 1956-os forradalom és szabadságharc magyar tanúit és családtagjaikat. 
Bogyay Katalin a 61 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc egyik tanulságaként azt hangsúlyozta, hogy szükség van az erős és cselekvőképes Biztonsági Tanácsra. Kiemelte, hogy Magyarország támogatja a Biztonsági Tanács átfogó reformját, és fontosnak mondta a védelmi felelősség elvét, amely mellett Magyarország következetesen kiáll. 
A nagykövet leszögezte: "a szabadság nem alapvetés, állandóan védelmezni kell", s a nemzetközi közösségnek kivált a vallási, nemzeti és etnikai kisebbségek esetében kell különös gonddal figyelnie erre. Napjaink egyik legfontosabb feladataként említette az etnikai, vallási, faji és nyelvi szabadságjogok védelmét. Kiemelte emellett a modernkori rabszolgaság és emberkereskedelem elleni fellépés fontosságát.     A rendezvényen beszédet mondott Miroslav Lajcák, a Közgyűlés elnöke is. A politikus kifejtette: az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc az emberi méltóságért folytatott küzdelem jelképe lett. Hangsúlyozta, hogy fontos tanulni a történelemből, és 1956 egyik tanulságaként említette, hogy "meg kell hallani a kiszolgáltatottak hangját" is.         
Az ünnepségen - Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. évfordulója előtt tisztelegve - Szakács Réka, New Yorkban élő magyar operaénekes az "Elmegyek, elmegyek...", valamint az "A csitári hegyek alatt" című népdalokat adta elő, Fornwald László zongoraművész kíséretével.

Putyin „emberfeletti erejű szuperkatonákra” figyelmeztet

Az orosz elnök szerint a génmódosítások komoly szerepet játszanak majd a jövő háborúiban

MH/Daily Mail – 2017.10.23. 14:50 
Vlagyimir Putyin egy ifjúsági fesztiválon tartott beszédében figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy génmódosítással olyan katonákat lehet majd létrehozni a jövőben, akik nem éreznek fájdalmat és félelmet – ezzel pedig nagyobb veszélyt jelentenek majd a jövőbeli konfliktusokban, mint az atomfegyverek.
Az orosz elnök Szocsiban tartott beszédében aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a tudósok egyre inkább képesek belenyúlni az emberi génekbe – ami, amellett, hogy számos súlyos betegségre jelenthet gyógymódot, komoly veszélyeket is tartogat az emberiség számára. Vlagyimir Putyin kiemelte, hogy a tudományos-fantasztikus regényekbe illő forgatókönyv lassan valósággá válhat, akkor pedig a világ összes államának ki kell állnia az ellen, hogy génmódosításokkal félelem és fájdalomérzet nélküli „gyilkológépeket” hozzanak létre az eljárással.
Nem ez az első alkalom, amikor az orosz elnök aggodalmát fejezte ki a technikai fejlődéssel kapcsolatban: szeptember végén azt nyilatkozta, hogy a mesterséges intelligencia a legfontosabb kutatási terület, amely nagyhatalommá teheti azt az országot, amelyik élre tör benne, de egy televíziós beszélgetés során azt nyilatkozta, hogy tart az új fejlesztésektől, mert szerinte az egész emberiségre veszélyt jelenthetnek.
Putyin szerint ezek a lépések – a mesterséges intelligencia fejlesztése ugyanúgy, mint a jövő szuperkatonáinak előállítása – elkerülhetetlenek, de a világ országainak sosem szabad figyelmen kívül hagyniuk az őket terhelő erkölcsi felelősséget. 

Univerzális influenzaoltást tesztelnek

A vakcina az összes vírustörzs ellen hatékony lehet

MH/MTI – 2017.10.03. 13:43 
Elsőként jutott túl a klinikai tesztek első fázisán egy univerzális influenzaoltás, amelyet oxfordi kutatók fejlesztettek ki.
Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézete és a Vaccitech biotechnológiai cég kutatóinak úgynevezett univerzális oltóanyaga az influenzavírus összes törzse ellen felveszi a harcot. A vakcinát kétéves vizsgálattal, több mint kétezer résztvevővel tesztelik.
A jelenlegi védőoltásokat évről évre megváltoztatják, hogy az adott időszakban fertőző vírustörzsekhez igazítsák. Ezek az oltások nem mindig védik egyformán jól a beoltottakat, különösen a gyengébb immunrendszerű idős embereket.
Az új oltóanyag a vírus felszínén található fehérjék helyett a belsejében lévőket használja. A felszíni fehérjék gombostűként állnak ki a vírusból és folyton változnak, míg a belsejében lévők állandóak.
Az új vakcina az immunrendszert arra készteti, hogy a vírusölő T-limfocita nevű immunsejteket hozza működésbe ahelyett, hogy ellenanyag termelését váltaná ki.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a T-limfociták az influenza több típusa ellen segíthetnek felvenni a harcot.
A kutatók azt remélik, hogy az új vakcina tartósabb és jobb védelmet biztosít szezonális oltással együtt használva.
Az oltóanyag biztonságát már korábban tesztelték, a tesztek középső szakaszához ebben a szezonban legalább 500 brit önkéntest toboroznak. A végső szakasz a 2018-19-es szezonban lesz.



Gravitációkutatók kapták az idei fizikai Nobel-díjat

Vasúth Mátyás: kinyílt a fülünk is az univerzumra

MH/MTI – 2017.10.03. 12:09 
A gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeiért három amerikai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) létrehozásában és a gravitációs hullámok megfigyelésében végzett munkájával érdemelte ki az elismerést.

Vasúth Mátyás: kinyílt a fülünk is az univerzumra
Kinyílt a fülünk is az univerzumra, nemcsak a szemünk - emelte ki az MTI-nek Vasúth Mátyás fizikus az idei fizikai Nobel-díjasok munkájának jelentőségét.
Vasúth Mátyás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársa úgy fogalmazott, a gravitációs hullámokat a hangokhoz lehetne hasonlítani, általuk "halljuk is az univerzumot". Felhívta a figyelmet arra, hogy eddig elektromágneses spektrummal vizsgálták azokat a jelenségeket, amelyek most már a LIGO által is megismerhetők.
A gravitációs hullámok létezését Albert Einstein már 1915-ben felvetette, amikor kidolgozta az általános relativitáselméletét - emlékeztetett, hozzátéve, hogy a tudós úgy vélekedett: a téridő görbületének e hullámszerű változásai olyan apró hatások, hogy nem lesznek mérhetők.
Sok technikai fejlesztésre volt szükség, hogy mégis mérni tudják őket: az 1970-es, 1980-as években kezdték építeni a detektorokat, amelyekkel 2015 őszén végül közvetlenül megfigyelték a gravitációs hullámokat - részletezte Vasúth Mátyás.
Elsőként ez az Egyesült Államokban lévő LIGO detektorral sikerült, időközben azonban európai Virgo detektor fejlesztése is folyamatban volt. Utóbbi idén augusztusban kapcsolódott a mérésekhez, és két héttel a bekapcsolása után megszületett az első háromdetektoros észlelés.
Eddig négy gravitációs hullámjelet észleltek, ezek összeolvadó fekete lyukak által sugárzott hullámok voltak - mondta, hozzátéve, hogy az észlelések révén sok mindent tudtak meg ezekről az objektumokról: például olyan tömegtartományban voltak, amit nem jósoltak az eddigi csillagászati megfigyelések, vagyis újfajta forrást fedeztek fel.
A gravitációs hullámokkal tehát új ablak nyílt a kutatók számára az univerzumra, új megfigyelési módszerrel lehet vizsgálni a világegyetemet. Ez az módszer mintegy kiegészíti az elektromágneses megfigyeléseket, a szokásos optikai megfigyeléseket - fogalmazott Vasúth Mátyás.
A detektorokról elmondta: óriási lézerinterferométerek. A LIGO detektorainak egyike a Louisiana állambeli Livingstonban, a másik a Washington állambeli Hanfordban van, két, négy kilométeres, egymásra merőleges vákuumkarból állnak. Az Olaszországban lévő Virgo detektor vákuumkarjai három kilométeresek.
A detektorok végén tükrök helyezkednek el, a lézerfény a tükrök között verődik oda-vissza, és a gravitációs hullámok apró változásokat okoznak ezekben a távolságokban - részletezte. Kiemelte, érzékeny detektorok kellenek ahhoz, hogy ezeket a változásokat érzékelni tudják. A kutatók a lézerfény változásával mérik a gravitációs hullámokat.
A detektorok kifejlesztéséhez több tíz év kellett. 2011-ben az elsőgenerációs detektorokat leállították, jelentős fejlesztéseken estek át. E fejlesztések eredménye, hogy a detektorok újbóli bekapcsolása után - 2015 szeptemberében - sikerült közvetlenül is megfigyelni a gravitációs hullámokat - tette hozzá.
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban évtizedek óta folyik gravitációshullám-kutatás. Az intézet 2010-ben csatlakozott a Virgo tudományos együttműködéshez.
A LIGO együttműködésben a Frei Zsolt asztrofizikus által irányított Eötvös Gravity Research Group, valamint a Szegedi Tudományegyetemről Gergely Árpád László kutatócsoportja vesz részt magyar részről.
A Virgo és LIGO kutatói 2007-ben kötöttek megállapodást az adatok megosztásáról, a közös adatelemzésekről és az eredmények közös publikálásáról.
Évtizedekig tartó kutatás után tudósok egy nemzetközi csoportja 2015. szeptember 14-én két fekete lyuk ütközése révén végre közvetlen bizonyítékot talált az Albert Einstein által egy évszázada megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására. A gravitációs hullámok egy 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisból érkeztek a Földre, ahol az Egyesült Államokban működő LIGO észlelte őket.
A jelek igen gyengék voltak, mire elérték a bolygót, de már ez is forradalmat ígért az asztrofizikában - olvasható az indoklásban. A gravitációs hullámok révén a világűrben zajló jelentős események megfigyelésének teljesen új útja nyílik meg, ami jelenlegi tudás határait feszegeti - fűzték hozzá.
Eddig többek között elektromágneses sugárzásra és a részecskékre, például a kozmikus sugárzásra vagy a neutrínókra támaszkodva kutatták a világegyetemet. A gravitációs hullámok viszont közvetlen nyomai a téridő változásainak. Ez teljesen új irányt szab a kutatásoknak és ismeretlen területekre nyit ajtót. Felfedezések garmadája vár azokra, akiknek sikerül észlelni a hullámokat és megfejteni az általuk hordozott üzenetet - írta az akadémia.
A LIGO együttműködésben több mint húsz ország ezernél is több kutatója vesz részt, munkájuk csaknem ötven éves elképzelést váltott valóra az obszervatórium megépítésével és a gravitációs hullámok közvetlen észlelésével.   

A három kitüntetett munkája felbecsülhetetlen volt a LIGO sikerében az indoklás szerint. Rainer Weiss, Kip Thorne és Barry Barish vezető szerepet játszott az obszervatórium létrejöttében, ezáltal abban, hogy négy évtizednyi erőfeszítés után két éve sikerült végre közvetlenül észlelni a gravitációs hullámokat.Einstein pár hónappal azután, hogy közzétette általános relativitáselméletét, 1916 júniusában jósolta meg, hogy minden gyorsuló tömeg gravitációs hullámot kelt és a hullámok annál erősebbek, minél nagyobb az objektum tömege. Gravitációs hullámokat tehát elsősorban nagyszabású kozmikus események, például szupernóvák vagy összeolvadó fekete lyukak keltenek, a hullámok azonban még ezek esetében is csak olyan parányi - pár kilométeres távolság esetén a proton átmérőjének töredékét jelentő - változásokat okoznak a téridőben, hogy még maga Einstein sem hitt abban, hogy valaha mérhetők lesznek. Közvetve 1974-ben sikerült kimutatni őket. 
A LIGO a világ egyik legérzékenyebb tudományos műszere, amely nemrég esett át nagyszabású fejlesztésen. Az egymilliárd dolláros szerkezet két egyforma, négy kilométer hosszú lézerdetektorból áll, amelyeket a kaliforniai és a massachusettsi műszaki egyetem, a Caltech és az MIT épített abból a célból, hogy a Földet elérő gravitációs hullámok által okozott rezgéseket észleljék. A detektorok egyike a Louisiana állambeli Livingstonban, a másik a Washington állambeli Hanfordban van és a proton méreténél tízezerszer kisebb változásokat képesek mérni a téridőben.
Az adatokat nemzetközi összefogásban értékelik, az együttműködésben magyar kutatócsoportok is közreműködnek: köztük a Frei Zsolt asztrofizikus által irányított Eötvös Gravity Research Group és a Wigner Fizikai Kutatóközpont, amelynek munkatársai a LIGO és az Olaszországban működő Virgo detektor közös adatfeldolgozásában vesznek részt.
A kitüntetettek 9 millió svéd koronával ((291,6 millió forintos összeggel) gazdagodnak. Ennek felét Rainer Weiss kapja, a másik felén Kip Thorne és Barry Barish osztozik. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
Az 1932-ben Németországban született Rainer Weiss a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) professzora. Családja a náci uralom elől menekült az Egyesült Államokba 1938-ban. Az MIT-n végezte tanulmányait, majd tanított a Tufts Egyetemen, a Princeton Egyetemen és 1964-ben tért vissza az alma materébe. Két alapvető fizikai kutatási területe, a kozmikus háttérsugárzás és az interferométeres gravitációshullám-megfigyelés. Weiss úttörőmunkássága a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás mérésében közismert a tudományos közösségben, ő volt a társalkotója és tudományos tanácsadója az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA COBE csillagászati műholdjának, amelynek feladata a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás vizsgálata volt. Weiss volt az egyik megalkotója a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatóriumnak, és a LIGO-projekt társalapítója, szellemi vezetője. Számtalan tudományos díj köztük az Einstein-díj, a Gruber-díj, a Shaw-díj, a Kavli-díj, és idén az Asztúria Hercegnője Díj kitüntetettje.
A 71 éves Barry Barish 1957-ben diplomázott a Kaliforniai Egyetem fizika szakán. 1963 óta kutat a Kaliforniai Műszaki Egyetemen (Caltech). Az 1990-es évek óta elsődleges kutatási területe a LIGO. 1997-ben hozta létre a LIGO nemzetközi együttműködést, amelyben ma már a világ több mint ezer tudósa dolgozik. 
Az 1940-ben született Kip Thorpe a Caltechen szerezte diplomáját, majd a Princeton Egyetemen PhD fokozatát. A Caltechen fő kutatási területe a gravitációs fizika és az asztrofizika, a feketelyukak és a gravitációs hullámok. Az 1970-es és 80-as években fejlesztette ki a gravitációs hullámok elemzésének matematikai formáit. Társalapítója a LIGO-projektnek.
Úttörő felfedezés
Teljesen új utakat és lehetőségeket nyitott az asztrofizikában a gravitációs hullámok létére közvetlen bizonyítékkal szolgáló lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO), méltán kaptak elismerést a szerkezet elméleti alapjait kidolgozó tudósok - mondta az MTI-nek Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Fizikai Intézetének igazgatója.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint a gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeiért három amerikai tudós, Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish kapja az idei fizikai Nobel-díjat
Frei Zsolt hozzátette: a 2016-ban bejelentett világraszóló észlelés után várható döntés volt, hogy LIGO alapjait kidolgozó tudósok Nobel-díjat fognak kapni munkájukért.
Albert Einstein 1916-ban jósolta meg a gravitációs hullámok létét, azonban úgy vélte, a gravitációs annyira gyenge az elektromágneses kölcsönhatáshoz képest, hogy az emberiség sosem lesz képes a kimutatására. Ez ugyanis egy tíz a mínusz huszonegyediken nagyságrendű effektus, vagyis egy méteres rúd hossza a gravitációs hullámok hatására csupán egy proton átmérőjének egy milliomod részével változik meg - magyarázta a kutató.
Mint érzékeltette, a gravitációs hullámok kimutatásához a Nap és a hozzá legközelebbi, négy fényévre található csillag közötti távolságot egy emberi hajszál átmérőjének pontosságával kell tudni megmérni. Ez borzasztóan nehéz feladat, de a LIGO most pontosan erre képes.
Az 1960-as-1970-es évekig nem volt elég fejlett a technológia ahhoz, hogy bárki próbálkozni merjen ilyen méréssel. Elsőként Joseph Weber próbálta tömegrezonátorokkal igazolni a gravitációs hullámok létét. Néhány köbméteres alumíniumhengert függesztett fel és úgy vélte, ki lehet majd mutatni, ha a gravitációs hullámok megrezegtetik a szerkezetet. A tömegrezonátorok érzékenysége sajnos kevés volt és nem sikerült tovább tökéletesíteni a találmányt - mondta Frei Zsolt, aki az ELTÉ-n működő kutatócsoportjával maga is részt vesz a LIGO nemzetközi együttműködésben.
Ezt követően állt elő Kip Thorne, Rainer Weiss és az idén elhunyt Ronald Drever azzal az ötlettel, hogy lézeres interferométerrel keressék tovább a gravitációs hullámokat - fűzte hozzá. Az egymilliárd dollárból fejlesztett LIGO két egyforma, négy kilométer hosszú lézerdetektorból áll, amelyek egyike a Louisiana állambeli Livingstonban, a másik a Washington állambeli Hanfordban van.

Elbúcsúztatták Oláh Györgyöt

A 20. század egyik legmeghatározóbb kémikusa életének 90. évében hunyt el március 8-án Beverly Hillsben

MH/MTI – 2017.09.19. 13:59 
Oláh György korszakalkotó tudós, a kémiai gondolkodást alapvetően megváltoztató lángelme volt - fogalmazott Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Nobel-díjas, Corvin-lánccal és Széchenyi Nagydíjjal kitüntetett kémikus ravatalánál kedden a Fiumei úti sírkertben. 
oláh ov
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond Oláh György temetésén (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt) 
A konvenciókat elvető gondolkodásával, egyéni megközelítéseivel mindig a kémia újabb területeit kutatta - emelte ki. Lovász László hozzátette: Oláh György az úttörők és az újítók közé tartozott, a szerves kémia kiemelkedő óriása volt. 
Miután megkapta a Nobel-díjat, sokat foglalkozott napjaink fontos kérdésével, a csökkenő fosszilis energiaforrások helyettesítési lehetőségeivel és a légkör növekvő szén-dioxid koncentrációjának veszélyes következményeivel - hangsúlyozta az MTA elnöke, aki szerint erre nyújt megoldást az Oláh György által kidolgozott metanolgazdaság koncepciója, amely a légkör szén-dioxidjának befogásának és metanollá alakításán alapul.
oláhOrbán Viktor: tudós és hazafi volt
Nemcsak a nagy magyar tudósok, de a nagy magyar hazafiak könyvében is őrizzük emlékét. Hajlíthatatlan jellemű ember volt, aki mindig a saját útját járta és erről soha nem hagyta magát letéríteni - mondta a miniszterelnök Oláh György Nobel-díjas, Corvin-lánccal és Széchenyi Nagydíjjal kitüntetett kémikus temetésén kedden.
A 20. század egyik legmeghatározóbb kémikusa életének 90. évében hunyt el március 8-án Beverly Hillsben, végakaratának megfelelően hamvait Budapesten helyezik örök nyugalomra, a temetést a Nemzeti Örökség Intézete szervezte.



Lavrov az USA-nak: vigyétek el atomfegyvereiteket Európából!

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter felszólította Washingtont, hogy távolítsa el az Európába telepített nukleáris fegyvereit és vigye őket vissza Amerikába.
​
Lavrov ezt tegnap mondta egy nemzetközi atomsorompó konferencián.​
Az 1987-es Középhatótávolságú Nukleáris Erők Szerződéséről (INF) beszélve azt mondta,  hogy az zsákutcába jutott, miután Washington nem  hajlandó megmondani,  hogy mire hivatkozik, amikor azt állítja, Oroszország megsértette a szerződést.
Azt is mondta,  hogy Oroszország „szkeptikus” az Egyesült Államokkal folytatott további kétoldalú megbeszélések hasznosságáról a Stratégiai Fegyvercsökkentési Szerződést (START) illetően. Helyette azt javasolta, beszéljenek egy kiterjesztett nukleáris leszerelésről.

Holnap élő közvetítések Las Vegasból, bejelentő FB élő videó Scott Binsacktól 

Scott Binsack el fogja magyarázni, hogyan történtek a lövések, honnan, helikopterről, melyik szállodából, stb. Elmondja, hogy Jesus Campos, az állítólagosan lábán meglőtt biztonsági őr, beépített ember ( krízis aktor), több hasonmása van, szintén krízis aktor az ausztrál fiú, aki azt hazudta, hogy Stephen Paddock szobája mellett volt az ő által bérelt szoba . Kiderült, hogy az egész Mandalay Bay-ben nem bérelt szobát ez a meséket előadó ausztrál fiú, nem hogy a 32-ik emeleten a sorozatgyilkosnak kikiáltott Stephan Paddock mellett. 

Az egész amerikai fősordratú média hallgat, mindenki meg van vásárolva, csak pár magán ember nyomoz a las vegasi tömegmészárlás ügyében, és az internetes tv-n lehet csak tudomást szerezni a valódi történésekről. Scott Binsack a legjobb magán nyomozó újságíró, őt érdemes követni, ha valaki tudni akarja, milyen helyzet van a legnagyobb NATO szövetségesünk, az USA országában. 
A film eleje kicsit vontatott a szálloda szoba bemutatásával, de utána már jönnek a fontos információk. 
https://www.facebook.com/scott.binsacksr/videos/16475445 
Mandalay Bay

Ilyen egy igazi oknyomozás, Scott Binsack a helyszínre megy 
Ilyen egy igazi oknyomozás, Scott Binsack a HELYSZÍNRE MEGY, és keresi, a Mandalay Bay 4-ik emeletén az ablakokon vissza tükröződő torkolati tüzek honnan tükröződhettek vissza, hol volt az eredeti lőállás? A homokbuckák tetején, vagy a két torony tetején? Egyelőre a filmekben nincs szó i a helikopterről történő esetleges gyilkolásról, de kitér a hátsó hotel ablakaira (Tropicana), ahonnan szerinte szintén lőttek a tömegre. Alul látható link két szemtanú, túlélő beszámolójához. 
1/ https://vimeo.com/239187458 
A színpad háta mögül jövő golyók eredetének lehetséges helyei, a homokdomb teteje, a két oszlop, melyek ajtajai nyitva vannak most, és a kanális másik oldalán lévő lakótelep házainak a tetejei. 
2/ https://vimeo.com/239192346 
Nincs golyó lyuk a két üzemanyag tankon. Azok, akik feltettek olyan fényképeket, melyek azt mutatják, hogy puska golyó által ütött lyukak vannak az üzemanyag tartályokon, azok a közvéleményt szándékosan félretájékoztatták. Ezek HAMIS képek 
3/ https://vimeo.com/239193476 
Itt Scott Binsack azon a helyen áll, ahonnan szemből vette valaki Október 1-én a tömegmészárlás során a Mandalay Bay ablakait, ahonnan kb a 4-ik emeletről, visszatükröződtek a a gépfegyver torkolati tüzei. 
4/ https://vimeo.com/239195836 
A két torony teteje pont a Mandalay Bay 4-ik emeletének szintjében tükröződik vissza. És itt mutatja a Tropicana hotelt, mely október 1-én lilára lett kivilágítva, fehér fénycsikkal körbe világítva a tetején: Szövegközi kép 4 
5/ https://vimeo.com/239199790 
Scott Binsack végig vezeti azt az utat, melyen a taxis nő vezetett, és megmutatja, hol tette fel a taxis nő a telefonját, hogy látszódjon, honnan jönnek a visszatükröződő torkolati fények. Itt van az eredeti taxis nőnek a felvétele. A visszapillantó tükrében is láthatóak a torok tüzek reflexiói, azt is figyelni kell: https://www.youtube.com/watch?v=AR_ubbgIXLE 
Itt van egy túlélő beszámolója, ez az egész tényleg borzalom: https://www.youtube.com/watch?v=bvActO9U8eI 
És a nő beszámolója, amelyben elmondja hogy több lövő volt, és hogy követték őket. Ez a nő halt meg pár nappal a beszámolója kiposztolása után: https://www.youtube.com/watch?v=RzR38eCNDEA és https://www.youtube.com/watch?v=VwBxNmuzfxU 
No és akkor nézzünk meg egy automata géppisztolyt hordozó drónt, az mit tud? Lehet hogy ilyesmit is használtak a nézőközönség ellen Las Vegasban? 
https://www.youtube.com/watch?v=SNPJMk2fgJU 



Az állam nagyvonalúan lemondott Andy Vajna 1,7 milliárd adóforintjáról 
2017. október. 12. HVG 
Kétszázalékos adókulccsal mesés körülmények között virágzik a kaszinóbiznisz Andy Vajnának egészen 2024-ig és ki tudja még meddig. Az adóoptimalizációra az NGM is engedélyt adott. 
Az állam nagyvonalúan lemondott Andy Vajna 1,7 milliárd adóforintjáról

Rendkívül gavallér volt az állam: engedélyezte Andy Vajnának, hogy összeolvadjon két kaszinós cége egy nagy közös vállalkozásba, így annak 1,7 milliárd forinttal kevesebb adót kell fizetnie - írja a Magyar Nemzet. 

Az LVC Gold Kft. beleolvadt az LVC Diamond Kft.-be, összesen öt kaszinót működtetnek a koncessziós szerződés szerint. A két különálló cégnek több játékadót kellett volna befizetnie, mint egynek - a lap számításai szerint 2,1 milliárd helyett csak 400 millió forintot. Ez a 22,6 milliárdos bevételhez képest 2 százalék - mesés adókulcs. 

És ki tudja, meddig mehet ez így: Andy Vajna koncessziós joga 2024-ig szól. A két cég összeolvadását előzőleg a NGM-nek, Varga Mihály minisztériumának kellett engedélyeznie. 

Vastag bőr van a pofájukon! 

Orbán ismét tovább gazdagította ezt az Amerikában körözött Anti-Mikulást. Offshore lovagként nem fizet adót! Nem lehet bekötni az öt budapesti kaszinóját és az internetes fogadásokat bonyolító micsodáját online pénztárgépekkel az adóhatósághoz! Mivel érdemli ez a vénség ezt a szívességet? És mi meddig tűrjük el az ilyen szemétségeket? 

Emlékeztető: "Akiket nem érint az online pénztárgép bekötés, azok a kaszinókat üzemeltető Fideszes haverok! Andy Vajna egymaga öt kaszinót üzemeltet Budapesten offshore (magyarországi adófizetést elkerülő) cégein keresztül. A többi kaszinó sem kerül az adóhatósághoz bekötésre, nincs kivétel. Vajon miért? Évi hatmillió forint jövedelem miatt online pénztárgép kell, évi temérdek milliárdos forgalom esetén meg nem? Milyen alapon? Miért ez a kivételezés a milliárdosok irányába? Mert a kaszinók üzemeltetői valamennyien milliárdosok! Legelőször a kaszinókat kellett volna bekötni, mert ott lehetne a legnagyobb adóbevételt elérni. Valami miatt azonban ezt a nemzetinek mondott kormány nem teszi meg! A kereskedőházak veszteségével kapcsolatban Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, hogy soha nem volt ilyen sikeres év export szempontjából, mint a tavalyi. Azt elfelejtette elmondani, hogy amennyiben kivonja belőle az autógyárak exportját, az adat úgy leereszt, mint egy lufi." (Részlet a z Online pénztárgépeket szinte mindenhova című írásból) 

A szerb maffia úgy hívja Magyarországot, hogy a HÁROM SÁNDOR ORSZÁGA! A Facebookon kialakult vita után ABC-ben összeállítottuk a névsorukat, hogy kik is lehetnek ők? 
Csányi Sándor, Demján Sándor, Pintér Sándor. 

Csányi Sándor már a világ leggazdagabbjainak listáját erősíti. Ő is Antall József ajándéka. Ő neveztette ki annak idején a még állami tulajdonú OTP vezérigazgatójának. Nála van a kasszakulcs a TAO-t illetően, vagyis a 150 milliárd/év körüli sporttámogatási lóvé. Ami egy az egyben a korrupció melegágya, akárcsak Matolcsy hat jegybanki alapítványa. Vagy Szijjártó Petike kereskedőházai és a Rogán által gründolt letelepedési kötvény biznisz. Ahogy ezek gazdagodnak, az ország úgy szegényedik... (F.I.) 


Meglepetés



Na most kapaszkodj meg !!!!

Téged lekapcsolnak a határon , ha adó hátralékod van !!!!!!
Ártánd, 2014. április 29.A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyõre az ártándi határátkelõhely belépési oldalán 2014. április 29-én.MTI Fotó: Czeglédi Zsolt








Meglepetés érheti: lekapcsolhatja a NAV a határon, ha adótartozása van

Meglepő gyakorlattal lép fel újabban az adóhivatal. Mind a Liszt Ferenc Repülőtéren, mind Röszkénél volt olyan eset, amikor egy véletlenszerűen kiválasztott határátlépő csak adótartozásai kifizetése után folytathatta útját, illetve tarthatta meg a nála levő ingóságokat – írta az Index. A fővárosi könyvelők körében felháborodást váltott ki egy újszerű és erősen szelektívnek tűnő gyakorlat.
Konkrét ügyeket is kiteregettek: egy egyéni vállalkozó fodrász például elmondása szerint mindig rendesen fizette esedékes adókötelezettségeit, de amikor nyaralni volt, megcsúszott egy befizetéssel. Repülővel érkezett haza Budapestre, a zöld folyosón jött át az ellenőrzésen, de a NAV egyik munkatársa véletlenszerű kiválasztással kiemelte a sorból. Minden csomagját átkutatták, majd közölték vele, hogynegyvenezer forint körüli adótartozása van, amit azonnal rendeznie kell.
Az eset kapcsán az is elhangzott, hogy amennyiben nem teremti elő a pénzt, akkor az útipoggyászból ingóságokat foglalhat le a NAV munkatársa. Mivel készpénz nem volt a fodrásznál, egy embert felhívhatott, végül másfél óra elteltével távozhatott, amikor kifizette a kölcsönkapott pénzből a tartozást. Az esetről jegyzőkönyv készült.
A lap megkérdezte a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnökét, Ruszin Zsoltot, mind gondol a jelenségről. Az adószakértő egyébként már maga is hallott ilyen esetekről.
Az a véleményem, hogyha majd az államtitkárt is feltartóztatják az országhatáron és megvizsgálják, hogy van-e adótartozása, sőt minden politikus, közszereplő átesik ezen, akkor lesz itt az ideje, hogy a katás fodrászokra is sor kerüljön. Amíg a NAV végrehajtási gyakorlata nem egységes és nem egyenlően jár el mindenkivel szemben, addig nincs miről beszélni!
– vélekedett a szakember.
Kiemelt kép: Ártánd, 2014. április 29. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyõre az ártándi határátkelõhely belépési oldalán 2014. április 29-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt






EBBEN A TEREMBEN SOHA SENKI NEM KÉRDEZI: MIÉRT KERESI EGY MAGYAR MUNKAVÁLLALÓ AZ ÖTÖDÉT A NYUGATINAK



Miközben az Európai Parlament fontosnak tartja, hogy az “emberi jogok” alatt ne csak a polgári és politikai szabadságjogokat értsék, hanem a szociális és gazdasági jogokat (így a munkavállalói és szakszervezeti jogokat és az emberi megélhetéshez való jogot) is emberi jognak tekintsék, soha senki nem firtatja az Európai Unión belüli hatalmas jövedelmi különbségeket. Magyarországot és Lengyelországot rendszeresen pellengérre állítják, de véletlenül sem azt kifogásolják, hogy ott egy ápolónő, egy tűzoltó vagy más munkavállaló az ötödét keresi, mint mondjuk a szomszédos Ausztriában. Morvai Krisztina felszólalása az EP plenáris ülésén.


Ebben a teremben soha senki nem kérdezi: miért keresi egy magyar munkavállaló az ötödét a nyugatinak


Vége a balliberális észosztók diktatúrájának! Morvai az EP-ben





ÁTRAJZOLÓDHAT A KÖZEL-KELET TÉRKÉPE. IRAK ÉS SZÍRIA: ELTŰNNEK A GYARMATI HATÁROK?



 A Közel-Kelet ázsiai arab térfele hosszú évek óta fortyogó katlan. Irak és Szíria ma már oda jutott, hogy államként való létezésük is kérdésessé vált.
Etnikai és vallási törésvonalak, mesterséges államhatárok
iraq_syria_nyt.png
A hidegháború idején mindkét ország az „arab szocializmust” megvalósító szekuláris diktatúraként működött. Szíriában a síita vallás „liberális” irányzatának tekintett aleviták, Irakban a szunnita arabok (mindkét esetben egy kisebbség) jelentették az állampárt hatalmi bázisát. A központi állam bukása, illetve megrendülése után mindkét országban kiteljesedett a vallási és etnikai darabolódás. Kérdés, hogy a végzetesnek látszó folyamatok után fennmaradhatnak-e azok az országhatárok, amelyeket – az Oszmán Birodalom összeomlása utáni helyzetre készülve – a gyarmatosító nagyhatalmak, Anglia és Franciaország alakítottak ki az 1916-ban kötött Sykes-Picot egyezménnyel, tekintet nélkül a nemzetiségi, nyelvi és vallási törésvonalakra.
Döntő szerepe lehet a térség sorsának alakulásában az országgal nem rendelkező kurdoknak is. Legnagyobb közösségük Törökországban él, ahol több évtizedes fegyveres harc után végre okkal remélhető a tartós béke megteremtése. Irak északi részén kvázi-független államként működik a Kurd Regionális Önkormányzat (KRG), hosszú évek óta Törökország legfontosabb térségbeli szövetségeseként. (Már akkor is így volt, amikor Törökországban a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezet még véres harcot folytatott az állam és a török lakosság ellen.) Ahogy azt a Geopolitika – Eurázsia blog egy tavaly nyári bejegyzése már előre jelezte: a remélt megbékélés és a KRG-vel kialakított együttműködés olyan erős török-kurd tengelyt hozhat létre, amely döntő befolyást gyakorolhat a térség sorsára.
Törökország, Irán és Szaúd-Arábia hatalmi háromszöge
A térségben három regionális hatalom: Törökország, Irán és Szaúd-Arábia szerepét kell kiemelnünk. A síita-szunnita konfliktusban a szaúdi-iráni szembenállás évtizrdek óta meghatározó. Törökország 2002-ben szakított az önkéntes külpolitikaI elszigeteltséggel. Újraértékelték az oszmán múltat és annak politikai örökségét, kinyitották dinamikusan növekvő gazdaságukat a világra, és aktív külpolitikai szereplővé léptek elő.
A török külpolitika első látásra zavarba ejtő. Egyfelől Szaúd-Arábiával együtt „szunnita tengelyt” hoznának létre az iráni befolyással szemben, másfelől a perzsa állammal pragmatikus alapon továbbra is együttműködnek, célul tűzve ki a vallási ellentétek enyhítését is. Reális forgatókönyv lehet, hogy Ankara a szaúdi és iráni ellentéteket egymással kiegyensúlyozva növeli befolyását a geopolitikai térben, a „Pax Turkica” jegyében.
Recep Tayyip Erdoğan török államfő, korábban miniszterelnök – aki korábban kilendítette a holtpontról a fagyos török-szír viszonyt – Basar El-Asszad és rendszere elszánt ellenfelévé vált. A fordulópontot az „Arab Tavasz” jegyében kirobbant tüntetések és az arra adott brutális kormányzati válasz jelentette, ami lázadássá eszkalálta az eseményeket. Erdoğan először a demokratizálásról akarta meggyőzni Asszadot, majd – ennek elutasítása után – a lemondását követelők mellé állt. Törökország az iraki konfliktustól eddig távol tartotta magát, az elmúlt hónapban azonban ebben is jelentős elmozdulás történt.
Az ISIS térnyerésének hatása
A magát „Iszlám Államnak” nevező militáns terrorszervezet megerősödése és térfoglalása gyökeres változásokat hozott a térségben. Az ISIS a hatalmi vákuumot aknázta ki saját terjeszkedésére, máig nem tisztázott támogatói háttérrel. Vallási-ideológiai felfogásukat – amit minden jelenős muzulmán hittudós elítélt, az iszlámra hivatkozó erőszakkal együtt – a vahabitáktól és szalafitáktól merítették, a legvadabb szélsőségig fokozva azok radikális fundamentalizmusát. Az ISIS viharos gyorsasággal tört előre, kihasználva azt az elégedetlenséget, amit az iraki szunnita lakosság körében a síita kizárólagosságra törekvő kormány intézkedései váltottak ki. A megszállt területeken kíméletlen mészárlásba és üldözésbe kezdtek, amelynek keresztények, síiták, szufik és jazidik estek áldozatául. Brutális kegyetlenséggel hoztak létre egy szinte homogén szunnita területet, jókora szeletet hasítva ki Irak és Szíria területéből. Az átélt borzalmak után kétséges, hogy a térség etnikai és vallási sokszínűsége helyreállhat-e az ISIS fegyveres legyőzése után.
A jövő elkezdődött?
Az elmúlt hónapok eseményei geopolitikai fordulópontot jelenthetnek a térségben.
A PKK kurd terrorszervezet vezetője két év fegyverszünet után fegyverletételre szólította fel követőit. A török kormány gőzerővel dolgozik azon, hogy megszülessen a nagy történelmi megbékélés.
Török és amerikai katonai szakértők elkezdték a szír ellenzék mérsékelt szárnyának felfegyverzését és kiképzését, ami egyben az ISIS elleni török katonai fellépés egyik előfeltétele is volt. Törökország átengedte dél-kelet-anatóliai légibázisát a terrorszervezet elleni légicsapások indítására, a Moszul visszafoglalására induló hadműveletben pedig közvetlen török részvétel várható.
Kirkuk sikeres ostromában a síita dominanciájú, Irán által is támogatott kormányerők mellett nagy erővel vettek részt azok a síita milíciák is, amelyek irányítását közvetlenül iráni elitalakulatok parancsnokai látják el. Mindez az Egyesült Államok jóváhagyásával és katonai támogatásával, párhuzamosan a nukleáris megállapodás tető alá hozásával.
Egyre közelebb az iraki Kurdisztán függetlenedése, török támogatással és de facto protektorátussal. Eközben a PKK lemondott nem csak a függetlenségről, de a területi autonómiáról is, ami okafogyottá teszi Ankara korábbi ellenállását az iraki kurd állam megalakulásával szemben.
Átrendeződhet a térkép
Mindezeket figyelembe véve a következő geopolitikai fejleményeket látom jó eséllyel bekövetkezőnek.
  • Az ISIS-t nagyrészt megsemmisítik a koalíciós erők, területet államszerű képződményként nem fognak uralni.
  • Az iraki Kurdisztán önálló állammá válhat, Törökországgal szoros szövetségben,
    sunni-shia-kurd_state_crop_rfe-rl.jpg
     a szíriai kurd területek esetleges csatlakozásával.
  • Irak és Szíria szunnita területei egyesülhetnek, török és szaúdi felügyelettel.
  • A bagdadi kormány fennhatósága a síita Dél-Irakra szorulhat vissza, még szorosabb Iráni kötődéssel.
  • Az Asszad-rendszer – vezetőjével vagy nélküle – visszaszorul a tengerparti alevita törzsterületre. (Oroszország így megőrizheti támaszpontját Tartuszban, ami a nagyhatalmi alku kulcskérdése lehet.)
Ez esetben Irak nagyjából azon vonalak mentén szakadna három részre, amelyek az oszmán uralom alatt a három vilajet (Moszul, Bagdad és Baszra) határait jelentették. Az önálló alevita állam pedig már a franciák régi rendezési tervében is benne volt. A vallásilag türelmes aleviták a térség üldözött keresztényeinek is otthont adhatnak. Csakúgy, mint az a keresztény autonóm terület, amely Moszul térségében alakulhatna meg. Ennek létrejöttének esélye erősen függ a nagyhatalmak nyomásgyakorlásától és a keresztény közvélemény világméretű támogatásától.
– ht –
Az írás rövidített változata megjelent a Napi Gazdaság 2015. április 24-ei számában “Irak és Szíria: a fortyogó katlan” címmel.
Forrás: 2015. május 07. – Geopolitika Eurázsia
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)



2017. OKTÓBER 27. PÉNTEK 13:03

PUTYIN NÉGY BALLISZTIKUS TESZTRAKÉTÁT INDÍTOTT EL


MTI
Négy ballisztikus rakétát indított el főparancsnoki minőségében Vlagyimir Putyin elnök az orosz hadászati nukleáris erők hármasának irányítási gyakorlata keretében – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken Moszkvába
A gyakorlatot, amelyben az orosz hadászati nukleáris erők, az Északi és Csendes-óceáni Flotta és az orosz légi és űrerők nagy hatótávolságú repülőinek együttműködését tesztelték, csütörtök este tartották meg.
Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint az északnyugat-oroszországi Arhangelszk közelében található pleszecki űrrepülőtérről Topol típusú interkontinentális rakétákat lőttek ki a távol-keleti Kamcsatkán található kurai gyakorlótérre.
A Csendes-óceáni Flotta egyik nukleáris tengeralattjárójáról két ballisztikus rakétával az Ohotszki-tengerről az Arhangelszk közelében lévő Csizsa gyakorlóteret, az Északi Flotta egyik nukleáris tengeralattjárójáról pedig egy ballisztikus rakétával Kurát vették célba.
A hadászati légierő Ukrainka, Engels és Sajkovka bázisáról felszállt Tu-160-as, Tu-95-MSZ és Tu-22M3-as típusú gépeiről manőverező robotrepülőgépeket indítottak Kurára, valamint a Komi Köztársaságban lévő Pemboj és a kazahsztáni Tyerekta gyakorlóterekre.
A védelmi tárca sikeresnek minősítette a hadgyakorlatot, és az összes célpont megsemmisítéséről számolt be.


2017. OKTÓBER 27. PÉNTEK 12:05

JOHN KENNEDY MEGGYILKOLÁSA ELŐTT FIGYELMEZTETÉST KAPOTT EGY BRIT LAP


MTI
John F. Kennedy néhai amerikai elnök meggyilkolása előtt nem egészen fél órával rejtélyes figyelmeztetést kapott egy vidéki brit lap arról, hogy hamarosan valamilyen „nagy hír” várható.
A Kennedy-gyilkosságról újonnan nyilvánosságra hozott aktatömeget szemlézve a BBC brit közszolgálati médiatársaság bukkant rá pénteken egy feljegyzésre, amelyet 1963. november 26-án, négy nappal a dallasi merénylet után küldött James Angleton, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatóhelyettese J. Edgar Hoovernek, az FBI akkori igazgatójának.
A feljegyzés szerint a brit elhárítás arról tájékoztatta az FBI-t, hogy a merénylet napján, 1962. november 22-én, brit idő szerint 18:05 órakor a Cambridge News című regionális újság vezető riporterét valaki felhívta, és azt tanácsolta neki, hogy hamarosan lépjen kapcsolatba az Egyesült Államok londoni nagykövetségével, „ha valami nagy hírt akar hallani”. A hívó ezután letette a telefont.
Az FBI igazgatóhelyettesének feljegyzése szerint a riporter – miután befutottak a dallasi merényletről szóló első hírek – értesítette a hívásról a cambridge-i rendőrséget, a cambridge-i rendőrség pedig a brit elhárítást.
Az ügy fontos mozzanata, hogy az MI5 kalkulációja szerint a rejtélyes hívó 25 perccel Kennedy meggyilkolása előtt telefonált a brit lap riporterének, aki azelőtt soha nem kapott ilyen telefonhívást – áll a FBI igazgatóhelyettesének feljegyzésében. Angleton hozzáteszi, hogy az MI5 „rendes, lojális személyként” tartja nyilván az újságírót, akiről nincsenek biztonsági kockázatra utaló adatok.
A BBC pénteki beszámolója szerint ez a szál már nyáron, az amerikai Nemzeti Levéltár által júliusban nyilvánosságra hozott Kennedy-aktákban szerepelt, de akkor elkerülte a média figyelmét, ám a feljegyzés a most nyilvánosságra hozott újabb aktákban is felbukkant.



2017. OKTÓBER 27. PÉNTEK 09:20


A KENNEDY-GYILKOSSÁG AKTÁI


A VOLT ELNÖK TÖRTÉNELMI ÖRÖKSÉGE AZ AMERIKAI POLGÁRI JOGOK KITELJESEDÉSE
Ifj. Lomnici Zoltán
Huszonöt esztendővel ezelőtt lépett hatályba az idősebb George Bush elnök által aláírt, közkeletűen a „JFK-feljegyzések törvénye” (JFK Records Act) néven ismert szabályozás. A törvény lényege, hogy előírja a John F. Kennedy elnök 1963. novemberi meggyilkolásához kapcsolódó iratok nyilvánosságra hozatalát. A jogszabály egy céldátumot is kitűzött: a mintegy 3600 titkosított dokumentumot 25 év múltán, azaz 2017-ben nyilvánosságra kell hozni. A negyedszázadnyi idő lejárta alkalmából, Donald Trump elnök kezdeményezésére feloldhatják a Kennedy-akták titkosítását.
A szabályozás valójában Trump elnöknek adja meg a jogot ahhoz, hogy az ügyben kimondja a végső szót. A törvény ugyanis elvileg lehetőséget biztosított az FBI (Szövetségi Nyomozóiroda), valamint a CIA (Központi Hírszerző Ügynökség) számára, hogy adott esetben – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva –, kérhessék az érintett iratok további titkosítását. A két szervezet munkatársai egészen mostanáig ellenőrzés alatt tartották a dokumentumokat, de ha a törvény értelmében kérték volna is a további titkosítást, Trump végül dönthetett a feloldás mellett. A Fehér Ház az elmúlt hónapokban a Nemzeti Archívummal együttműködve mindent megtett a folyamat zökkenőmentessé tételében, és az októberi határidőhöz érkezve Trump elnök lépett is a nagy közérdeklődésre számot tartó ügyben.
A dallasi események mindmáig foglalkoztatják nemcsak az amerikai nemzetet, de a világ közvéleményét is. Az Amerikai Egyesült Államok 35. elnökének karizmatikus személyisége, a szeszcsempészből diplomatává avanzsált édesapa és a számtalan titokkal és összeesküvés-elmélettel átszőtt családi drámák a XXI. században is életben tartják a Kennedy-mítoszt.
A múlt század egyik legmegrázóbb bűntényéhez kapcsolódó összeesküvés-elméletek tárháza rendkívül bőségesnek mutatkozik, és ezek általában egy szélesebb körre kiterjedő összeesküvés eredményeként igyekeznek láttatni az Egyesült Államok 35. elnökének tragikus halálát. A különféle szolgálatokat pedig azzal is vádolják, hogy azért titkolták el a közvélemény elől a meglévő bizonyítékokat, hogy ezek révén ne derülhessen ki inkompetenciájuk, akkori tehetetlenségük, hogy nem tudták időben megakadályozni a gyilkosságot. Az ilyen elméleteket gyártók egy része tulajdonképpen ennek a szándéknak tulajdonítja az 1992-es törvényt is.
A merénylő, Lee Harvey Oswald feltételezett kubai kapcsolatait elvileg meg is erősíthetik a most nyilvánosság elé kerülő fontos iratok, hiszen közöttük például egy közel kilencvenoldalas dosszié a CIA anyagai alapján részletezi egy olyan Castro-ellenes kubai emigráns szerveződés működését is, amelybe a diktátorral rokonszenvező Oswald be akart épülni. De arra a tényre vonatkozóan is előkerülhetnek érdekességek, hogy 1963-ban, Mexikóvárosban Oswald felkereste mind a kubai, mind a szovjet nagykövetséget, mely rejtélyes látogatások nyomán a CIA megfigyelés alá is vonta őt. Mások szerint azonban Oswald idővel önállósíthatta is magát, és a mielőbbi feloldás inkább a Fidel Castro elleni tervezett merényletek esetében segíthet majd tisztázni a múltat.
Teória teória hátán, de hát a világ egyik kétségkívül legrejtélyesebb politikusgyilkossága annak idején nemcsak az amerikai közéletet, hanem – minden túlzás nélkül – az egész világot megrázta. Abraham Lincoln (1865), James Garfield (1881) és William McKinley (1901) után negyedik alkalommal gyilkoltak meg hivatalban lévő amerikai elnököt, három republikánust követően az első demokrata párti amerikai vezetőt. További tizennégy elnök ellen volt valamilyen kísérlet, köztük pél­dául a két Roosevelt (Theodore és Franklin D.) esetében, de Nixontól kezdve az összes eddigi elnököt (Trump kivételével) megpróbálták eltenni láb alól, legutoljára Barack Obamát 2011 novemberében akarta lelőni egy őt Anti­krisztusnak, magát viszont Jézusnak képzelő 21 éves munkanélküli férfi, majd 2013 áprilisában küldtek Obamának egy halálos mérget tartalmazó levelet.
Maga Kennedy, bár máig sokan bírálják hivatali időszakát, a XX. század egyik meghatározó és történelemformáló politikai személyisége, egyben a legfiatalabb, választás útján pozíciójába került amerikai elnök. Az egyetlen római katolikus George Washington hivatali utódjainak sorában, aki több jelentős elnöki kísérletével kétségkívül számos szembekerülő érdeket sértett, a maffiától a CIA eltervezett átszervezésén át egészen a saját dollár kibocsátásáig. Történelmi öröksége az amerikai polgári jogok kiteljesedése, illetve egy újabb világégés megakadályozása kapcsán nehezen vitatható.
A külpolitikájában békepárti JFK a Pax Americana, a nagyhatalmak egyfajta status quo szerinti létének elvét vallotta, és ennek szellemében ítélte el hazánk szovjet megszállását. 1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében – fogalmazott John F. Kennedy 1960-ban, a forradalom kitörésének negyedik évfordulóján kiadott nyilatkozatában.
„E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel.” Jóllehet szerepe lehetett abban, hogy az ENSZ napirendjéről levették a „magyar ügyet”, Kennedy szavai máig súlyosan igazak: „Magyarország nem érzelmi vagy politikai alapon követeli a függetlenséget és a szabadságot. Ez a követelés mélyen gyökerezik történelmében, kultúrájában, törvényeiben.”
Tekintettel arra, hogy a vonatkozó dokumentumok titkosításához nyomós nemzetbiztonsági érdek fűződhetett, nem véletlen, hogy az elnök meggyilkolását kivizsgáló Warren-bizottság működését is számtalan megválaszolatlan kérdés övezi. A Kennedy-klán történetének vannak egészen sötét foltjai, különös tekintettel az édesapa, Joseph P. Kennedy – elsősorban a chicagói Sam Giancanához fűződő – maffiakapcsolataira. Nem kizárt, hogy most végre fény derülhet a szervezett bűnözés és az elnök elleni merénylet tágabb összefüggéseire vagy esetleg arra, hogy a kubai emigránsok, Johnson elnök, a központi hírszerzés vagy éppen a titkosszolgálat milyen szerepet játszhatott az elnök elleni merényletben.
A szerző alkotmányjogász





TRUMP NEM FEDI FEL A KENNEDY-GYILKOSSÁG TITKOS DOKUMENTUMAINAK EGÉSZÉT





MTI
Donald Trump amerikai elnök ígéretétől eltérően egyelőre mégsem hozza nyilvánosságra a Kennedy-gyilkosság titkosított dokumentumainak teljességét.
A Fehér Ház csütörtök esti közlése szerint az Országos Levéltár helyi idő szerint csütörtökön éjjel a honlapján nyilvánosságra hoz 2800 dokumentumot, ám mintegy 300 feljegyzés, hangfelvétel és egyéb dokumentum továbbra is titkos marad.
A The Hill című lap információi szerint az elnök elrendelte, hogy az elkövetkező 180 napban alaposan vizsgálják át a visszatartott dokumentumokat, és valószínűleg majd csak ezt követően teszik őket hozzáférhetővé.
Az elnök még szerdán este Twitter-bejegyzést tett közzé, amelyben azt írta, hogy „a JFK-dokumentumok régóta várt közzétételére holnap sor kerül. Érdekes lesz”. Ezt úgy értelmezték, mint ígéretének maradéktalan betartását, vagyis a híres elnökgyilkosság valamennyi részletének feltárását.
Csütörtökön a kora esti órákban azonban a Fehér Ház memorandumot adott ki, amelyben Donald Trump leszögezte: „a mai nappal elrendelem, hogy a fátyol végre lebbenjen fel. Ugyanakkor minisztériumok és szervezetek azt javasolták nekem, hogy bizonyos információkat nemzetbiztonsági okokból, törvényi és külpolitikai megfontolásokból nyilvánosságra hozataluk előtt meg kell szerkeszteni. Nincs más választásom – ma -, mint ezt inkább elfogadni, semmint visszafordíthatatlan károkat okozni nemzetünk biztonságának”.
Amerikai sajtóhírek szerint Trump elsősorban a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) nyomására tartott vissza dokumentumokat. A The Washington Post című lap Roger Stone politikai tanácsadóra hivatkozva csütörtökön este a honlapján azt közölte, hogy elsősorban Mike Pompeo, a CIA igazgatója lobbizott Trumpnál egyes dokumentumok átmeneti visszatartása érdekében. Maga Stone egyébként a Kennedy-gyilkosságról könyvet is írt, amelyben azt vetette fel, hogy Lyndon B. Johnson, Kennedy alelnöke, majd utódja gyilkoltatta volna meg Kennedyt.
Csütörtökön járt le a határideje a dokumentumok nyilvánosságra hozatalának, amelyet a kongresszus által még 1992-ben megszavazott törvény írt elő.
Történészek és elemzők arra számítanak, hogy az újonnan megismerhető feljegyzésekből fény derül a Kennedy elnök egyedüli gyilkosaként számon tartott Lee Harvey Oswald utazásaira és kapcsolatrendszerére, a gyilkosság előtt két hónappal Mexikóban tett látogatásának részleteire, ahol kubai és orosz tisztségviselőkkel találkozott. A szakértők ugyanakkor arra nem számítanak, hogy a dokumentumok teljességének nyilvánosságra hozatala alapjaiban változtatná meg a gyilkosságot vizsgáló Warren Bizottság jelentésének megállapításait és következtetéseit.


IGENIS VAN SOROS-TERV!













2017. OKTÓBER 5. CSÜTÖRTÖK 13:15 2017. 10. 05. 13:30

SOROS: AZ EU MIGRÁCIÓS RENDSZERÉT ÁT KELL ALAKÍTANI, HOGY HŰBB LEGYEN AZ EURÓPAI ÉRTÉKEKHEZ


Lovas István
„Ha Európa nem segíti a menekülteket, saját maga fullad kudarcba” – George Soros ezzel a címmel írt cikket a Financial Times 2015. július 26-i számába.
A Soros által saját migránstervéről és elképzeléseiről írt sorozatunk záró része következik, ismét a teljes cikk fordításával.
„Jó 400 000 ember érkezik idén Európába, veszélyes utakon. Mintegy fele ezen embereknek a szíriai polgárháború vagy pedig az eritreai brutális kormányzati elnyomás elől menekül. Amire elérik a Nyugatot, kétszer is kockáztatják életüket: egyik alkalommal akkor, amikor saját országaikból menekülnek, másodszor pedig akkor, amikor belépnek a miénkbe.
Számos korábbi konfliktus áldozatai szerencsésebbek voltak. Az 1956-os szovjet invázió után 200 000 magyar menekült Ausztriába és Jugoszláviába. És hónapokon belül csaknem mindegyikük új hazára talált olyan messze is, mint az USA, Ausztrália, Brazília és Tunézia. Egy nemzedékkel később, amikor a háború milliókat tett hontalanná Indokinában, a nemzetközi közösség 1,3 milliónak nyújtott menedéket. Az 1990-es években a balkáni konfliktusok csaknem 4 millió embert tettek hontalanná és a világ akkor is segített.
De a mai menedékválságban az EU nem tudott kollektíven fellépni, és ez arra vezette az országokat, hogy saját maguk vegyék kezükbe az ügyeket.
Magyarország kerítést épít szerbiai határán. A frontvonalban lévő államoknak nem akaródzik eleget tenni kötelességüknek az európai menedékrendszer értelmében.
Például úgy, hogy nem nyújtanak megfelelő fogadtatást és nem biztosítanak kellő befogadási helyeket, amivel arra bátorítják őket, hogy az EU-ban máshová menjenek. Franciaország és Ausztria ideiglenesen ismét bevezette határaikon az útlevél ellenőrzést.
Az 1951-ben elfogadott menekültügyi megállapodás után Európa évtizedeken át annak morális és műveleti gerincévé vált. De már nem az. Májusban az Európai Bizottság átfogó migrációs programot javasolt, amely megvalósítása esetén az európaiaknak azt nyújtaná, amit akarnak, vagyis azt, hogy úgy érezzék, a migrációs áramlatok egy bizonyos mértékben irányítottak. A legtöbb uniós országban a polgárok a törvényes migrációra pozitívan tekintenek; a határaikon megnyilvánuló káosz az, ami a populisták karjaiba hajtja őket.
De a Bizottság programjának csak két aspektusa kapott azonnal támogatást: egy múlt hónapban megindított katonai misszió, amely a Földközi-tengeren működő csempészeket vette célba, és egy olyan robusztus erőfeszítés, amely révén visszaküldik azon migránsokat, akik nem minősültek nemzetközi védelemre alkalmasaknak. A terv többi része, amelynek célja az volt, hogy életeket mentsenek meg és megélhetést biztosítsanak azoknak, akik képtelenek hazamenni, támadás alá került.
A legnagyobb ellenállás azon elképzeléssel szemben nyilvánult meg, amelynek célja az volt, hogy Görögországból és Olaszországból 40 000 menedékkérőt más országokban helyezzenek el ügyük intézésére. Végül csak 32 000 személyt fogadtak el, önkéntes alapon. Ezen országok legtöbbje esetében ennek hatása minimális lenne, és azok is minden bizonnyal élveznék az áthelyezési elv előnyeit, ha a migrációs áramlási útvonalak áttevődnek. Nem sikerült azt a javaslatot sem megvalósítani, hogy 20 ezer menekültet fogadjanak be közel-keleti menekülttáborokból.
E programok megtestesítik a közös felelősség szellemét, ami az EU szívtájékán fekszik. Ha e programok nem válnak a közös európai menedékrendszer állandó és kötelező jellemzőivé, szétesnek. Ha viszont jóváhagyják őket, az európai menedékrendszer mintaként szolgálhat a menedékvédelem nemzetközi együttműködése számára.
Európának lehetővé kellene tennie a menekülteknek, hogy biztonságban kérjék a menedéket. Ez nem jelenti azt, hogy védelmet kell adni mindenkinek, akinek arra szüksége van. De azokat, akiket Európa nem fogad el, nem lenne szabad kényszeríteni életük kockáztatására. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy megengedjük az embereknek, nyújtsák be külföldről menedék iránti kérelmüket.
Több ezer szíriai menekült munkanélküliként sorvadozik libanoni és jordániai menekülttáborokban úgy, hogy közben orvosi, ápolói, építőmunkási szakképzettségükre szükség van Európában. Az EU- nak lehetővé kellene tenni számukra, hogy munkavégzési vízumért folyamodjanak.
Az EU-nak az integrált migrációs és menedékpolitikára való törekvésében meg kellene szabadulnia a 28 párhuzamos rendszer pazarlásától és átfedéseitől. Egyetlen európai menedék- és migrációs ügynökségnek kellene lennie például, amely az egész unióra vonatkozóan dolgozná fel a menedékkérelmeket. Egy idő után létre kellene hozni a közös határvédelmet is.
Az EU migrációs rendszerét úgy kell átalakítani, hogy az egy kollektívabb és általánosabb szellemet tükrözzön – és úgy, hogy az hűbb legyen az európai értékekhez.”
(Ezzel sorozatunk véget ért. A cikksorozat első részét ITT, második részét ITT, harmadik részét ITT, negyedik részét ITT, az ötödiket ITT,a hatodik részt ITT, a hetediket pedig ITT olvashatják.)




A MENEKÜLTVÁLSÁG A LEGSZORONGATÓBB KRÍZIS EURÓPA SZÁMÁRA

Lovas István
A Soros-tervre vonatkozó Soros-cikkek sorozatában következik a George Soros szerzőségében a vezető amerikai külpolitikai folyóiratban, a Foreign Policy portálján 2016. július 19-én megjelent hosszabb cikkének ötödik, befejező részének fordítása.
Amit a Soros által támogatott 444.hu portál ezzel a címmel foglalt össze: „Soros György hétpontos tervet dolgozott ki a migrációs válság megoldására”.
5. rész
Cím: „Ez Európa utolsó esélye menekültpolitikájának megjavítására”.
Szerző: George Soros
…
A kanadai modell jó példával szolgálhat, bár az ország földrajzi kontextusa eltér Európáétól. Mindössze négy hónap alatt 25 ezer szíriai menekültet fogadott be Kanada, és a köz-, valamint a magánszféra együttműködésén alapuló programok, illetve helyi civil szervezetek segítségével integrálta őket.
A kormányzat azt is bejelentette, hogy további 10 ezer szíriai menekültnek ad menedékjogot, így 2016-ban összességben 44 ezer menekültet fogad be. (Ugyanakkor Kanada évente összességében 300 ezer migránst fogad be, ami az EU esetében évi 4,5 millió migráns befogadásával lenne egyenértékű.)
A menekültek betelepítésére vonatkozó kanadai eljárás hosszú idő alatt finomodott, és még déli szomszédjának nagyon alapos biztonsági előírásainak is megfelel. A szíriai menedékkérők ügyének részletekbe menő elbírálását mintegy 500 konzuli és katonai tisztviselő hajtotta végre. A párizsi és brüsszeli terrorcselekmények ellenére is a közvélemény és a kanadai média is pozitívan fogadta ezeket az intézkedéseket.
A siker meghatározó eleme volt az eltökélt politikai vezetés, a menekülteket befogadó helyi közösségekkel való szoros együttműködés, az alapos átvilágítási és letelepedési eljárások, valamint az elkerülhetetlen problémákkal való szembenézés. Hasonlítsuk össze a kanadai helyzetet az európaival, és képet kaphatunk arról, hogy az EU-nak milyen hosszú utat kell még megtennie.
– Hatodsorban az EU-nak a nemzetközi közösséggel együtt nagyvonalúbban kellene támogatnia a menekülteket befogadó, unión kívüli országokat, mint ahogy azt most teszi. A szükséges támogatás egyrészt pénzügyi jellegű, amivel az olyan országok, mint Jordánia megfelelő iskoláztatást, lakhatást, képzést és egészségügyi ellátást tudna biztosítani a menekültek számára. Másrészt ez a támogatás a kereskedelmi könnyítések formájában valósulhatna meg, amivel az érintett országok mind a menekültek, mind saját polgáraik számára munkahelyeket tudnának biztosítani.
Nincs értelme annak, hogy Európa több mint 200 milliárd eurót fordítson 2015-2020 között arra, hogy a saját területén belül kezelje a válságot – hiszen ekkora az az összeg, amelyet a tagállamok a tervek szerint menekültek befogadására és integrálására költenének el –, miközben az összeg töredékének külföldön történő felhasználása kezelhető mértékűvé tenné a migrációs helyzetet.
Hasonlóképpen, az EU-nak bőkezűbbnek kell lennie Afrika támogatásában is. Nyilvánvalóan nem elégséges, hogy a migráció kontrolljáért cserébe pénzügyi segélyt kínál fel, ahogy az az Európai Bizottság júniusi javaslatában olvasható.
Ez a megközelítés csak arra jogosítja fel az afrikai vezetőket, hogy a migrációt Európával szembeni fenyegetésként kezeljék, ahogy azt Erdogan is tette. Ehelyett a valódi fejlesztési kérdésekre, a szabadkereskedelemre, jelentős mértékű beruházásokra és a korrupció felszámolására vonatkozó kötelezettségvállalásokra kellene a hangsúlyt helyezni.
Néhány európai vezető egy afrikai Marshall-tervre szólított fel. Ez egy csodálatra méltó törekvés. Amikor azonban a részletekről esik a szó, Európa nagyon messze van ettől a víziótól. A II. világháború után az Egyesült Államok éves GDP-jének 1,4 százalékát fektette négy éven át Európa újjáépítésébe. Az eredeti Marshall-tervnek megfelelő mértékű mostani uniós befektetés évente négy éven át mintegy 270 milliárd eurónyi összeget feltételezne. Ettől a mértéktől azonban nagyon messze vagyunk.
– A hetedik és egyben utolsó pillére a jelenlegi uniós irányvonal alternatívájának az, hogy az idősödő európai népesség ismeretében az EU-nak lényegében egy olyan környezetet kell kialakítania, amelyben a gazdasági migrációt, gyakorlatias módon, az európai népek érdekében lehetne felhasználni.
Merkel kancellár tágra nyitotta a menekültek előtt Németország kapuit, azonban nagylelkű lépése nélkülözte a megfelelő átgondoltságot, nem vette figyelembe a döntése által kiváltott szívóhatást. A több mint egymillió menedékkérő hirtelen áradata túlterhelte a hatóságok kapacitását, és a közvéleményt a migránsok ellen fordította. Az EU-nak most sürgősen korlátoznia kell az újonnan érkezők beáramlását, amit csak a gazdasági migránsokkal szembeni diszkriminációval tud megvalósítani.
A migráció által eredményezett elérhető előnyök jóval felülmúlják a bevándorlók integrálásának költségeit. A képzett gazdasági bevándorlók fokozzák a termelékenységet, növekedést idéznek elő, és a befogadó ország abszorpciós kapacitását növelik.
Az eltérő származású emberek eltérő képzettséget, ismereteket hoznak magukkal, hozzájárulásuk főként azokból az innovációkból adódik, amelyeket a saját specifikus képzettségük révén képesek megvalósítani. Számos történeti bizonyíték támasztja ezt alá, kezdve a hugenották első ipari forradalomhoz való hozzájárulásával, azzal, hogy a szövést meghonosították Angliában. Minden ilyen bizonyíték azt a konklúziót erősíti, hogy a migránsok jelentős mértékben képesek elősegíteni az innovációt és a fejlődést, ha erre esélyt kapnak.
Ennek a hét elvnek, megvalósítása esetén, lényeges szerepe lehet a közvélemény félelmeinek csökkentésében, a menedékkérők kaotikus áradata megfékezésében, az újonnan érkezők integrálása biztosításában, valamint a közel-keleti és afrikai országokkal való kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakításában és Európa nemzetközi emberiességi kötelezettségeinek teljesítésében.
A menekültválság nem az egyedüli krízis, amellyel Európa szembenéz, azonban ez a legszorongatóbb.
Ha pedig az unió jelentős előrelépést tudna elérni a menekültek ügyében, akkor az könnyebbé tenné a többi válság megoldását is, kezdve a folyamatos görög adósságválságtól, a Brexit okozta problémákon át, az Oroszország által jelentett kihívásokig. A nehéz feladvány minden egyes darabját a helyére kell tenni, ám a siker esélyei csekélyek. Amíg azonban esély mutatkozik egy olyan stratégiára, amely sikerülhet, mindazoknak fel kell sorakoznia mögötte, akik az Európai Unió túlélését akarják.
(Folytatása következik)
A cikksorozat első részét ITT, második részét ITT, harmadik részét ITT, negyedik részét ITT, az ötödiket ITT, a hatodik részt ITT olvashatják.




2017. OKTÓBER 3. KEDD 13:09 2017. 10. 03. 13:26



MOST AZ EURÓPAI UNIÓ LÉNYEGE ÉS LÉTE FOROG KOCKÁN



A Soros-tervre vonatkozó Soros-cikkek sorozatában következik a George Soros szerzőségében a vezető amerikai külpolitikai folyóiratban, a Foreign Policy portálján 2016. július 19-én megjelent hosszabb cikkének második része teljes magyar fordításban.
Amit a Soros által támogatott 444.hu portál ezzel a címmel foglalt össze: „Soros György hétpontos tervet dolgozott ki a migrációs válság megoldására”.
  1. rész
Cím: „Ez Európa utolsó esélye menekültpolitikájának megjavítására”.
Szerző: George Soros
…
Ennek finanszírozásához előbb vagy utóbb új európai adókat kell kivetni. Az addig is jelentkező igényeket részben a már létező uniós pénzügyi eszközök – Fizetési Mérleg Támogatás, Makropénzügyi Támogatás és az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSM) – fel nem használt hiteleiből lehetne fedezni. A fenti eszközökben összesen több mint 50 milliárd euró értékű fel nem használt hitel érhető el. Ezeket a pénzügyi eszközöket újra kell tervezni, és mandátumukat ki kell bővíteni, ami jelentős ellenállásba ütközik majd. A fenti összeg azonban jól mutatja, hogy az EU mekkora mértékű fel nem használt pénzügyi kapacitással rendelkezik. De ezek nem elegendő okok arra, hogy elkerüljük az Európai Unió még fel nem használt pénzügyi kapacitásának megcsapolását.
Az euróválság tetőpontján a tagállamok képesek voltak megteremteni a politikai akaratot arra, hogy olyan új eszközöket hozzanak létre, amelyek erősítették az EU pénzügyi erejét.
A később Európai Stabilitási Mechanizmussá (ESM) váló EFSM, egy év alatt mintegy 500 milliárd euróra növelte az EU hitelfelvételi kapacitását, ami azt bizonyítja, hogy ha megvan a szükséges akarat, akkor megoldhatóak a nehézségek. Ezeknek az eszközöknek esetében azonban három korlátozó tényező áll fenn: jórészt kormányköziek, valamint a tagállamok, nem pedig az EU költségvetésének garanciáján alapulnak, ugyanis az uniós büdzsé túl kicsi ahhoz, hogy egy ekkora mértékű hitelfelvételt lehetővé tegyen. Másrészt a tagállamok részéről történő egyhangú felhatalmazást követelik meg, illetve harmadrészt lényegében arra találtattak ki, hogy pénzt hitelezzenek más tagországoknak, ahelyett hogy az EU nevében tényleges pénzköltést tennének lehetővé.
Ebből a helyzetből egyetlen kiút látszik: a megoldás mellett elkötelezett tagországok olyan koalíciója, amely nem igényel egyhangú döntést. Ezek a kezdeményezések az EU költségvetésének mélyebb reformját idézhetik elő.
Ezért tűnt biztatónak tavaly Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter páneurópai üzemanyagadóra tett javaslata. Nem sokkal később azonban világossá vált a kezdeményezés korlátja, amikor Schäuble az EU ki nem használt kölcsönfelvételi kapacitásának hasznosítása ellen emelte fel szavát.
Tagadhatatlan, hogy most az Európai Unió lényege és léte forog kockán. A felelőtlenség csúcsa és a kötelességek elhanyagolásának bűne lenne, ha anélkül hagynánk szétesni az EU-t, hogy nem próbáljuk meg az uniós pénzügyi források hasznosítását.
Nemzeti vészhelyzetek esetén a kormányok kötvényeket bocsátottak ki. Mikor kellene az EU-nak felhasználnia a jórészt érintetlen hitelfelvételi kapacitását, ha nem egy olyan pillanatban, amikor az unió léte került végzetes veszélybe?
Ennek a lépésnek további előnye lenne, hogy biztosítaná az európai gazdaság szükséges élénkítését is. Miután jelenleg a kamatráták történelmi mélyponton vannak, így most különösen kedvező alkalom kínálkozik az adósságfelvételre.
– Negyedrészt, a válságot arra lehetne felhasználni, hogy a határok védelme, a menedékkérelmek elbírálása és a menekültek elhelyezése terén közös európai mechanizmusok alakuljanak ki. Történt már előrelépés ezen a területen: az Európai Parlament júliusban elfogadta az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozására vonatkozó jogszabályt. A Dublin III. szabályozás – amely meghatározza, hogy melyik ország felelős a menedékkérők ügyének elbírálásáért és azok befogadásáért – azonban megakadályozza, hogy szolidaritás alakuljon ki az EU-tagállamok között, hiszen a terhek legnagyobb részét arra az országra helyezi, ahol az adott menedékkérő elsőként lépett be az unióba. Ezt a szabályozást szükséges lenne újratárgyalni.
Ezen a téren egy európai megoldás körvonalazódik Görögországban, ahol az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) de facto megvizsgálja a menedékkérelmeket annak érdekében, hogy ezzel segítse a túlterhelt görög hatóságokat. Egy egységes európai menedékjogi eljárás nem ösztönözné többé a menedékkérőket arra, hogy egyszerre több tagállamban is menedékjogért folyamodnak, illetve erősítené a tagállamok közötti bizalmat is.
– Ötödrészben, amikor a kérelmezők jogát elismerik a menedékjogra, szükség lenne egy olyan mechanizmusra, amely közös egyetértés alapján helyezi el a menekülteket Európán belül. Döntő fontosságú lesz az EU számára, hogy újragondolja a halva született letelepedési és áthelyezési programok végrehajtását. Az Európai Bizottság által júliusban beterjesztett új javaslatai már ebbe az irányba mutatnak. Az unió nem tudja kikényszeríteni, hogy a tagállamok vagy a menekültek részt vegyenek ezekben a programokban. A menekültek elhelyezésének önkéntes alapon kell történnie. Egy megfelelő mechanizmus révén világossá válhatnak a menekültek és a befogadó közösségek preferenciái, így a menekülteknek esélyük lenne oda kerülni, ahová szeretnének, és ahol szívesen látják őket. Az EASO által kidolgozott tervek ebbe az irányba mutatnak.
Fontos lenne, hogy ezeket a programokat az érintett közösségek magukénak tekintsék. Polgármesterek szerte Európában jelezték készségüket arra, hogy tragikus helyzetben lévő menekülteket befogadjanak, azonban sokszor a nemzeti kormányzatok akadályozzák ezeket a törekvéseket.
A köz- és a magánszféra által finanszírozott programok – amelyben egyének kis csoportja, közösségi szervezetek és cégek támogatják pénzügyileg és más módon, így például az oktatás és az álláskeresés terén az újonnan érkezőket – húzhatnak hasznot a polgárok kiaknázatlan jóakaratából szerte Európában.
(Folytatása következik)
A cikksorozat első részét ITT, második részét ITT, harmadik részét ITT, negyedik részét ITT, az ötödiket pedig ITT olvashatják.





2017. OKTÓBER 2. HÉTFŐ 13:52 2017. 10. 02. 14:02


AZ EU JELENTŐS HITELFELVÉTELÉVEL BIZTOSÍTHATÓ A CÉL ELÉRÉSE




Lovas István

A Soros-tervre vonatkozó Soros-cikkek sorozatában következik a George Soros szerzőségében a vezető amerikai külpolitikai folyóiratban, a Foreign Policy portálján 2016. július 19-én megjelent hosszabb cikkének második része teljes magyar fordításban.
Amit a Soros által támogatott 444.hu portál ezzel a címmel foglalt össze: „Soros György hétpontos tervet dolgozott ki a migrációs válság megoldására”.
  1. rész
Cím: „Ez Európa utolsó esélye menekültpolitikájának megjavítására”.
Szerző: George Soros
– Harmadsorban,
az EU-nak elő kell teremtenie azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek biztosítják az EU előtt tornyosuló kihívások kezelését.
Évek óta az EU-nak egyre több kötelezettséget kellett finanszíroznia a rendelkezésre álló források csökkenése mellett. 2014-ben a tagállamok és az Európai Parlament abban állapodott meg, hogy csökkentik az EU költségvetését, és annak felső limitjét a tagállamok GDP-jének csekély, 1,23 százalékos szintjében határozták meg a 2020-ig terjedő időszakban. Ez tragikus következményekkel járó hiba volt. Ekkora méretű költségvetéssel az EU nem marad fenn.
Évente legalább 30 milliárd euróra lenne szüksége az EU-nak ahhoz, hogy egy átfogó menedéktervet tudjon kidolgozni.
Ezekre a forrásokra mind az unión belül – a hatékony határőrizeti és menedék szervek létrehozására, a tisztességes befogadási feltételek és menedékeljárások, illetve az integráció lehetőségnek biztosítására – mind az unión kívül szükség van, hogy támogatni lehessen a menekülteket befogadó országokat, és elősegítsék a munkahelyteremtést szerte Afrikában és a Közel-Keleten. A megfelelő méretű határőrizeti és menedékjogi szervek működtetése egyedül 15 milliárd euróba kerülhet.
Bár 30 milliárd euró hatalmas összegnek tűnhet, azonban jóval kisebbnek látszik, ha az elhúzódó válság politikai, humánus és gazdasági költségeit nézzük.
Fennáll például az a valódi veszély, hogy a nyitott belső határok schengeni rendszere felbomlik.
A Bertelsmann Alapítvány becslése szerint Schengen megszűnése önmagában évente 47 és 140 milliárd euró közötti veszteségét okozna az EU GDP-jében. A Bertelsmann Alapítvány számításai szerint Schengen megszűnése 10 év alatt mintegy 470 milliárd euróval, vagy évi 47 milliárd euróval csökkentené az EU GDP-jét.
A jelenlegi megközelítés azon alapul, hogy az EU költségvetéséből mindig csak minimális összegeket csoportosítanak át, és aztán arra kérik a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá a különböző címkézett pénzügyi eszközökhöz, mint a Facility for Refugees in Turkey és az EU Regional Trust Fund for Syria, amelyek a Törökországnak nyújtandó pénzügyi kompenzációt, illetve a szíriai válságra válaszul a nemzetközi szervezetek és a térségbeli országok uniós támogatását szolgálják.
Ezek az alapok azonban csak átmeneti megoldást jelenthetnek, mivel se nem fenntarthatóak, se nem elég nagyok ahhoz, hogy megfelelően finanszírozzanak olyan erőfeszítéseket, amelyek nagyobbak és kiterjedtebbek a rendelkezésre álló eszközök mértékéhez képest.
Ezek az alapok hatásos eszközök lehetnek rövid távon ahhoz, hogy átcsoportosítsanak forrásokat, és lehetővé tegyék azt, hogy a tagállamok több forrást nyújtsanak egy adott speciális célra. Ám ezek az alapok rávilágítanak a jelenlegi rendszer alapvető hiányosságára is, nevezetesen arra, hogy
minden lépésnél a tagállamok éppen adott jóindulatától függenek.
Annak érdekében, hogy rövid távon a szükséges forrásokat elő lehessen teremteni, az EU-nak, ahogyan nevezem, „hirtelen” kell jelentősebb összegeket előteremtenie erre a célra. Ez viszonylag kisméretű uniós költségvetéssel megtámogatott
jelentős adósságfelvétellel biztosítható, ahelyett, hogy évről évre nem elegendő összegeket különítenek el erre a célra.
Jelenleg az EU-nál az a helyzet, hogy viszonylag alacsony összegű az adóssága költségvetéséhez képest, noha az uniós költségvetést adósságfelvételre kellene használnia, ahogy azt minden szuverén kormányzat teszi a világban.
Ha jelentős kezdeti befektetéseket hajtanának végre a határvédelemben, a tengeri keresési- és mentőműveletek vonatkozásában, valamint a menedékjogi eljárások és a menekültek tisztességes és emberséges elhelyezése terén, akkor talán mód nyílna arra, hogy a gazdaság, a politika és a szociális szféra dinamikája az idegengyűlölet és az elégedetlenség felől olyan konstruktív fejlemények felé mozduljon el,
amelynek mind a menekültek, mind a befogadó országok haszonélvezői lennének.
Hosszú távon ez csökkenti majd azt az összeget, amelyet Európának a menekültválság kezelésére, illetve az abból történő kilábalásra kell költenie.
Az évente biztosított csekély források helyett, a program elején befektetett nagyobb összeg segítségével az EU hatékonyabban tudna reagálni a menekültválság legveszélyesebb következményei közül néhányra, illetve meg tudná előzni a legsúlyosabb következményeket is.
Toldozgatás-foltozgatás helyett, határozott forrásbefektetéssel van csak esély a válság kezelésére.
A válságba beletartozik a tagállamokban kialakult bevándorló ellenes hangulat is, amely erősítette az autokrata politikai pártokat, illetve fokozta azok reménytelenségét, akik tragikus helyzetükben Európában szeretnének menedéket találni, de jelenleg a közel-keleti befogadó országokban a társadalom perifériájára szorultak, vagy görögországi tranzitállomásokon rekedtek.
(Folytatása következik)
A cikk első részét ITT, második részét ITT, harmadik részét ITT, negyedik részét ITT olvashatják.




2017. SZEPTEMBER 26. KEDD 13:31 2017. 10. 07. 19:26


GEORGE SOROS: ÍME A TERVEM A MENEKÜLTKÁOSZ MEGOLDÁSÁRA



MARKETWATCH.COM
Lovas István
Sorozatunkban szó szerinti fordításokban ismertetjük Soros saját maga által írt terveit a migránsok európai befogadásának szükségességéről és körülményeiről.
Miközben számtalan, általa finanszírozott NGO-k az Európába irányuló migrációs áramlatokat minden lehetséges eszközzel és módon segítik,
legalább két dolgot jelez az, hogy a külföldi fősodratú média a hazai ellenzéki politikusokhoz és médiájához hasonlóan szintén letagadja a nyilvánvalót, vagyis a Soros-terv létezését. Azt, amit ő saját maga annak, tervnek nevezett.
Az egyik az, hogy reszketnek a tényektől.
A másik pedig az, hogy mára a nyugati média állapota egy korábbiakban nem is sejtett mélységbe zuhant: a Frankfurter Allgemeine Zeitungtól kezdve a Financial Times-ig tartják egyaránt kötelezőnek az „állítólagos” jelző kitételét a Soros-terv elé, amikor azt például magyar kormányzati politikusok idézni „merik”.
A múlt pénteken megkérdeztük a brit globális terjesztésű Financial Timestól, kivételesen vennék-e bátorságot, hogy válaszolnak arra a számukra nyilván kínos kérdésre, vajon miért nevezik „állítólagosnak” azt a tervet, amelyet szerzője, George Soros saját maga a Financial Times-ban magában is tervnek nevezett. Azt is megkérdeztük, ha például a magyar miniszterelnök azt írná, „zöld az ég”, és azt egy ellenfele idézné, oda tennék-e arról szóló cikkükben a kételyt jelző „állítólagos” szót. A bátor, példamutatóan demokratikus Financial Times természetesen bölcsen hallgatott.
A sorozatot a Market Watch tőzsde- és pénzügyi portál azon cikkével kezdjük, amelynek szerzője George Soros. 2015. szeptember 29-én az alábbi címmel jelent meg írása:

„GEORGE SOROS: ÍME A TERVEM A MENEKÜLTKÁOSZ MEGOLDÁSÁRA”

Írta: George Soros
Az Európai Uniónak vállalnia kell a felelősséget azért, hogy nincs közös menekültpolitikája. Ez az idei növekvő menekültbeáramlást kezelhető problémából egy újabb politikai válsággá alakította át.
Mindegyik tagország önző módon saját érdekeire összpontosított, gyakran mások érdekeivel ellentétes módon cselekedve. Ez pánikot keltett a menekültkérők, a nagy nyilvánosság, valamint a jog és rend fenntartásáért felelős hatóságok soraiban. A menekültkérők voltak a legnagyobb áldozatok.
Az EU-nak átfogó tervre van szüksége, hogy a válságra reagáljon. Olyanra, amely megerősíti a hatékony irányítást a menedékkérők áramlásai fölött úgy, hogy az biztonságos, rendezett módon menjen végbe, és olyan ütemben, amely tükrözi Európa képességét befogadásukra. Annak érdekében, hogy a terv átfogó legyen, annak ki kell terjednie Európa határain túl. Kevésbé bomlasztó és sokkal kevésbé drága, ha a potenciális menedékkérőket jelenlegi helyükön vagy ahhoz közel tartjuk.
A jelenlegi szíriai válság eredete miatt a szíriai nép sorsának kell az első számú prioritásnak lennie. De más menedékkérőket és migránsokat sem szabad elfelejteni.
Hasonlóan, egy európai terv mellett egy globális reagálásnak is kell lennie, az ENSZ hatósága alatt és a tagországainak részvételével. Ezzel el lehetne osztani a szíriai válságnak a terheit számos ország között, miközben globális normákat is meg lehetne alkotni ahhoz, hogy nagyobb általánosságban lehessen foglalkozni a kényszerű migráció problémáival.
Íme egy átfogó terv hat eleme.
Az első: az EU-nak évente legalább egymillió menedékkérőt kell befogadnia a belátható jövőn belül. És ehhez a terhet korrekt módon kell megosztani – ami olyan elv, amelyet a szeptember 23-i csúcson egy minősített többség végül meg is hozott.
A megfelelő finanszírozás kritikus fontosságú.
Az EU-nak menekültkérőnként 15 000 eurót (16 800 amerikai dollárt) kell biztosítani az első két év mindegyikére azért, hogy fedezni lehessen a lakhatás, egészségügyi ellátás és az oktatás költségeit – és azért, hogy a menekültek elfogadását vonzóbbá lehessen tenni a tagországoknak. E pénzösszegeket elő lehet teremteni azzal, hogy hosszú lejáratú kötvényeket bocsátanak ki, felhasználva az EU igénybe nem nagyon vett AAA kategóriájú kölcsönzési képességét, aminek a további előnye az lesz, hogy indokolt fiskális ösztönzést adnak az európai gazdaságnak.
Az is egyformán fontos, hogy lehetővé tegyük az államoknak és a menekültkérőknek preferenciáik kifejezését, a legkevesebb erőltetést alkalmazva. A sikernek elengedhetetlen feltétele, hogy a menekülteket oda helyezzük, ahová ők akarnak menni.
A sorozat második részét ITT, a harmadikat ITT, a befejező cikket ITT olvashatják.



2017. OKTÓBER 27. PÉNTEK 14:33

MAGYARORSZÁG MEGVÉTÓZTA A NATO-UKRAJNA BIZOTTSÁG ÜLÉSÉT



MTI
Magyarország megvétózta a NATO-Ukrajna Bizottság ülését az ukrán oktatási törvény miatt – írta az Origo pénteken.
A cikkben szerint december 6-án hívták volna össze a NATO-Ukrajna Bizottságot a NATO külügyminiszteri szintű találkozója alkalmából, Magyarország azonban megvétózta a tárgyalásokat. A lap szerint a döntés mögött az ukrán oktatási törvény van, amely ellen Magyarország eddig is „határozottan tiltakozott és ezután is tiltakozni fog”.
A bizottság Ukrajnának nagyon fontos, hiszen ez mutatja a nyugati országok támogatását Ukrajna felé az Oroszországgal szembeni konfliktusban, ráadásul Ukrajna a NATO tagja akar lenni, így ez a bizottság létfontosságú számára. „Ezért óriási csapás Ukrajnának a magyar vétó” – áll a cikkben.
Az Origo cikke emlékeztet: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban többször elmondta, hogy az ukrán oktatási törvény csökkenti a kisebbségek jogait, elveszi ötödik osztálytól az anyanyelven tanulás jogát, amit a magyar kormány elfogadhatatlannak tart, és amíg Ukrajna nem helyezi hatályon kívül a törvénynek ezt a részét, addig a magyar diplomácia minden nemzetközi fórumon blokkolni fogja az Ukrajna számára fontos ügyeket.




A Vígszínház kirúgja Marton Lászlót



De nem ítélkeznek gazdag művészi életútja felett.



Közleményben tájékoztatta a sajtót a Vígszínház arról, hogy kezdeményezik Marton László munkaviszonyának megszüntetését. Mint írják, Marton sokat tett a Vígszínház szakmai tekintélyének kialakításáért, és nem ítélkeznek gazdag életműve felett. Ez áll a közleményben:
„A mai napon kezdeményeztük Marton László munkaviszonyának megszüntetését a Vígszínházban. A döntés nem jelent, nem jelenthet ítélkezést egy gazdag művészi életút felett. A Vígszínház szakmai tekintélyének kialakításában Marton László szerepe elvitathatatlan. A színház repertoáron lévő előadásait továbbra is műsoron tartjuk. A korábban jelzetteknek megfelelően aktívan részt veszünk a szakmai szervezetek közös munkájában, ami a hasonló helyzetek megakadályozására, korai felismerésére irányul, illetve a színházon belüli anonim bejelentő vonalat indítunk el a következő héten.”


MARTON LÁSZLÓ – MTI FOTÓ: KOVÁCS TAMÁS
A közleményben „hasonló helyzetek” alatt a Martonnal kapcsolatban az elmúlt napokban előkerült szexuális zaklatási ügyeket értik: eddig tíz nő jelentkezett a sajtóban azzal, hogy a rendező az elmúlt években zaklatta őket. Marton ellen etikai vizsgálat indult a Színművészeti Egyetemen, és a Magyar Művészeti Akadémiában is kérte tagságának felfüggesztését.


2017. Október 19.

Állítólag Eszenyi Enikő már beszélt a zaklatásról Marton Lászlóval

Amióta kiderült, hogy Sárosdi Lilla színésznő Marton Lászlót, a Vígszínház korábbi igazgatóját, jelenlegi főrendezőjét vádolja szexuális zaklatással, a színház oldalán megjelent egy rövid, kétsoros közlemény. Információk szerint a jelenlegi igazgató, Eszenyi Enikő már beszélt a zaklatásról Martonnal.
A Vígszínház oldalán október 19-én a következő kétsoros közleményt jelent meg:  „A Vígszínház a szabadság, a méltóság, valamint a becsület elleni minden támadást a leghatározottabban elítél. Ezen értékek védelme mindig is a legalapvetőbb feladataink közé tartozott és tartozik.”



Azt követően jelent meg a közlemény, hogy Sárosdi Lilla ugyanezen a napon felfedte korábbi szexuális zaklatója nevét, Facebookon megosztott videójában azt állítja, hogy a sokáig csak nagyrendezőként emlegetett színházi ember, aki sok évvel ezelőtt orális szexre akarta kényszeríteni őt, Marton László.

Mivel Marton László a Vígszínházi jelenlegi főrendezője, korábban pedig igazgatta az intézményt, a jelenleg Eszenyi Enikő által vezetett színháznak meg kell szólalnia az ügyben. Az NLCafé.hu is megkereste a Vígszínházat, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a fenti, kétsoros közlemény a mérvadó. 
A Zoom.hu-nak viszont többszöri megkeresésre Eszenyi Enikő válaszolt, aki annyit közölt, hogy „már beszéltek a zaklatásról Marton Lászlóval. Hosszabban pedig később reagálnak a vádakra”.
Marton László szerint Sárosdi Lilla állítása minden valóságalapot nélkülöz, és mivel rágalomnak tartja azt, kénytelen megtenni a megfelelő lépéseket az ügyben.
Címlap: MTI Fotó/Kelemen Zoltán Gergely



Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)