2015. november 3., kedd

Akupunktúra dióhéjban







Dr. Medgyesi Eugénia honlapja


Dr. Medgyesi Eugénia 1984-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán.
1988-ban szerzett szakorvosi képesítést bőr- és nemibetegségek, kozmetológia témakörből. 1989-ben kezdett az akupunktúrával foglalkozni. 1990-ben jártassági vizsgát tett a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen, majd elvégezte Paul F. Völgyesi 3 éves, a hagyományos keleti orvoslással foglalkozó iskoláját.
A Szent Imre Kórház Bőrgyógyászati Szakrendelőjében dolgozott 1984-1999-ig, majd a Szent István Kórház Akupunktúra szakrendelőjében 1999-2007-ig főorvosi beosztásban. 2006-tól tanárként részt vesz, a Pécsi Orvostudományi Egyetem által akkreditált, akupunktúrás orvosképzésben.
Tagja a Magyar Orvosi Kamarának, a Magyar Akupunktúrás Orvosok Társaságának, a Magyar Dermatológiai Társulatnak, a Magyar Homeopathiás Egyesületnek.
Elérhetősége kedden és pénteken délután: Bp. XIII. ker. Radnóti u. 21/b tel: 329-5879
csütörtök délután : Bp. XI. ker. Budafoki út 111-113. tel: 203-0091; de küldhet 
e-mail-t is!

Írások, publikációk






Akupunktúra dióhéjban (1. rész)
2000.07.31 14:17

Kedves Olvasóm!

Kalandozásra hívom az akupunktúra világába, melyről számtalan hiedelem, téveszme kering. Magyarországon, ahol csak 1989 óta engedélyezett hivatalosan e gyógymód gyakorlása, még most is számtalan ellenzője van. Hatását valamiféle hipnotikus, pszichikai hatásként tételezik fel. "Hinni kell benne" - mondják a páciensek is kezdetben. De: hogy tudott volna fennmaradni egy gyógymód hozzávetőlegesen 4000 éven keresztül, hogyan lehetne műtéti érzéstelenítést végezni akupunktúrával, ha pusztán arról lenne szó, hogy a páciens hisz benne? Nem hiszem, hogy a műtéti fájdalmat az orvosba vetett bizalom megakadályozná. Ezeket a hiedelmeket szeretném megingatni, kicsit rávilágítani e gyógymód eredetére, alapjára és kezelési tapasztalataimról beszámolni sorozat formájában.
Ha bármilyen kérdése lenne akupunktúrával vagy bőrgyógyászattal kapcsolatban (mivel ezt a szakmát is gyakorlom), küldjön 
e-mailt, örömmel válaszolok a kérdésekre.

Az akupunktúra eredete

Az akupunktúra egy ősi kínai gyógymód, a hagyományos kínai orvoslás egyik ága. Az akupunktúra csak része a keleti orvoslásnak. A kínai orvosok alkalmaztak még gyógynövénykészítményeket, masszázst, moxibuszciót, köpölyözést a gyógykezelésben, sőt sebészeti beavatkozásokat is végeztek.)
Pontos időbeni eredetét nem lehet meghatározni, de az tény, hogy az i.e. 10.000-4.000 év körüli időkből származó hegyes köveket (ú.n. pien-eket) már valószínűleg ilyen beavatkozásokra használták. A hagyomány szerint ezekben az ősi időkben kő-, csont- és bambusztűket használtak, ezeket váltották fel a fémtűk, melyek aranyból és ezüstből készültek. Manapság rozsdamentes acélötvözetből készült tűket használunk, ezüst vagy réz nyéllel.
Az i.e. 3. századból származik az egyik legősibb orvosi könyv: a Sárga Császár Belgyógyászati Könyve (Huang Ti Nei Ching), mely máig kiindulási alapként szolgál a keleti orvoslással foglalkozók számára. A mű foglalkozik a kínai medicina alapteóriáiával (az öt elem tannal, yin és yang viszonyával), meglepően pontos leírást ad az anatómiai viszonyokról (többek közt a vérkeringésről - 2000 évvel Harvey előtt!), kérdés - felelet formájában próbál választ adni különböző klinikai tünetekre, foglalkozik a helyes légzéstechnikával, masszázzsal, moxibuszcióval. A könyv második része a Ling Shu ("Az akupunktúra") leírja a meridiánrendszert (az akupunktúrás csatornák rendszerét), foglalkozik a szúrástechnikával és a tűk fajtáival. Felmerül a kérdés: vajon hol tartott ekkor még a nyugati orvosi kultúra?

Az akupunktúrás kezelés helyei - meridiánok és pontok

Akupunktúrás meridiánok és pontokAz akupunktúrás kezelés lényege, hogy a test meghatározott pontjaiba tűket szúr a kezelőorvos és különböző mozdulatokkal mozgásba hozza azokat. A tű önmagában merül a testbe, semiféle gyógyszert vagy vegyi anyagot nem tartalmaz. A kezelt pontok egy összefüggő csatornahálózaton, az ú.n. meridiánrendszeren helyezkednek el.
Mik ezek a meridiánok? A meridiánokat úgy kell elképzelni, mint valamiféle csatornákat melyek valamilyen anyagot szállítanak. A keleti elmélet szerint ezekben a csatornákban kering az életenergia, a Qí, melynek kiegyensúlyozott, szabad, akadálymentes áramlása biztosítja a szervek, szövetek megfelelő táplálását, azaz az egészség fenntartását. (Többféle Qí létezik, azaz a Qí-nek többféle megnyilvánulása van. Megkülönböztetünk tápláló-, védelmi-, öröklött-, szerzett stb. energiákat.)
A csatornák összefüggő hálózatot alkotnak. Átadják energiájukat egymásnak, illetve a hozzájuk tartozó szerveknek. A demonsrációs bábun, vagy atlaszokban látható ábrák csak a felületen futó meridiánokat ábrázolják, de minden csatornához tartozik egy belső szerv is, melyről a nevét kapta, amelyikkel összeköttetésben áll.
A szakkönyvek részletesen leírják ezeket a belső útvonalakat, melyek létezéséről magam is meggyőződtem, hiszen a tűszúrásra adott reakció bizonyítja, hogy működnek. Azonban sohasem hagy nyugton egy kérdés: hogyan jöttek rá ezekre az útvonalakra a keletiek? A felületes meridiánok feltérképezése még csak-csak elképzelhető (bár az is nehezen), de a mélyben futóké?...
A csatornák meghatározott helyei, "nyílásai" az akupunktúrás pontok, ahová a tűk kerülnek. Szemmel nem láthatóak, de finom tapintással érezhetők. Betegségek esetén nyomásra érzékennyé válhatnak, ami a diagnosztikában is segítséget nyújt.
Léteznek-e ezek a pontok? Az akupunktúra ellenzői ezeket is csak valamilyen misztikus elképzelésnek tartják, holott már számos objektív bizonyíték igazolja létüket. Niboyet francia kutató 1946-ban felismerte, hogy az akupunktúrás pontok felett a bőr elektromos ellenállása kisebb. Ezen a felismerésen alapszik az azóta is használt, sokféle formában kapható ú.n. pontkereső készülék. Eőry Ajándok kimutatta, hogy a pontok területén magasabb a bőr széndioxid-leadása, Bergmann azt igazolta, hogy a pontok infravörös kisugárzása erőteljesebb a környezeténél. Mindez arra enged következtetni, hogy a pontok területén fokozottabb anyagcsere zajlik.

A belső szervek a keleti orvoslásban

A páciens megkérdezi:
- Doktornő, tulajdonképpen mi az én problémám?
- Háborog a májszél és le van merülve a lépe - felelem.
A páciens elmegy a kezelőorvosához, közli vele a diagnózisomat, mire Ő furcsán felhúzza a szemöldökét, hiszen ilyet nem tanítottak az egyetemen - mi ez a sarlatánság? A lépet el lehet távolítani szükség esetén, anélkül, hogy az életet veszélyeztetné a hiánya, hogyan lehet akkor mindenféle funkciókat tulajdonítani neki?
Akupunktúrás meridiánok és belső szervek kapcsolataA kezelőorvosnak igaza van a saját szemszögéből, de ha a keleti orvoslást gyakoroljuk, akkor tisztában kell lenni a keleti elméletekkel, diagnosztikával, mert ez az egész rendszer ennek alapján működik.
A keleti orvoslásban a szervek sokkal több funkciót képviselnek, mint a nyugatiban. Magukba foglalják ugyan a nyugati értelembe vett anatómiai-élettani szerveket, de azon felül számos, nyugati értelemben érthetetlennek tűnő, feladatuk van. Pl. minden szervhez tartozik egy érzelem, egy szín, egy íz, van egy ú.n. külső megnyilvánulása, ami pl. a májnál a körmöket, a vesénél a hajat, a tüdőnél a szőrzetet, a lépnél az ajkakat, a szívnél az arcszínt jelenti. Mindegyikhez tartozik egy anatómiai szervrendszer, mint pl. a tüdőhöz a bőr, a veséhez a csontok, a májhoz az izomzat, a léphez a kötőszövet, a szívhez az erek. Mindegyikre hat egy klimatikus energia, úgymint a májra a szél, a szívre a hőség, a lépre a nedvesség, a tüdőre a szárazság és a vesére a hideg.
Mindez furcsának tűnik egy nyugati kultúrán nevelkedett ember számára, de véleményem szerint a kétféle orvostudomány hamarosan összetalálkozik, hiszen gondoljunk csak arra, hogy egyre jelentősebb a nyugati orvoslásban is az a szemlélet, mely a betegségeknek és a lelki tényezőknek a kapcsolatát fontosnak tartja. A keleti orvos szerint az érzelmek a betegségek elsődleges okozói. Gondoljunk bele, hogy ez mennyire igaz! A kórokozók jelenléte még nem jelenti feltétlenül azt, hogy létrejön egy betegség. Ahhoz,hogy az kialakuljon, a kórokozónak megfelelő talajra is kell lelnie. Ez a talaj a meggyengült szervezet. Ha a túlzott bánat, vagy a stressz meggyengíti energetikailag a szerveinket, máris megfelelő talajt talál a baktérium.
A keleti orvos azt mondja, hogy a "rendes Qí" (védekezőképesség) gyenge, nem tudja kiűzni a "gonoszt" (kórokozót). A nyugati orvoslás is igazolta már, hogy a stresszhatásra kimutathatóan legyengül az immunrendszerünk. A klimatikus tényezők szerepe sem újdonság, hiszen a szeles időjárás idején közismert, hogy megsokasodnak a rheumatikus panaszok, a görcsös izombántalmak (nyakferdülés, arcizombénulás stb.), a nyári hőségben a szív- és érrendszeri problémák, a téli hidegben a vese és húgyutak betegségei és még sorolhatnám.
A színek, az ízek, az egyénre jellemző viselkedési forma mind-mind diagnosztikus követekeztetésre ad lehetőséget az orvos számára, hogy melyik az a szerv, amelyikkel baj van, melyik az amelyiket kezelni kell. Éppen ezért a páciens kikérdezése egy akupunktúrás kezelés előtt sokkal részletesebb, szerteágazóbb, mert sok apró jelből, látszólag nem is a tárgyhoz tartozó tünetből áll össze a diagnózis.
Úgy gondolom, hogy a kínai orvosok, filozófiájukat követve, mely szerint az emberre nem mint különálló rendszerre, hanem mint a természet részére tekintettek, sokkal finomabban és több szemszögből, az összes emberre irányuló energiát figyelembe véve alakították ki orvostudományukat. A nyugati medicina különválasztja a részeket az egésztől, és egyre mélyebbre hatolva analizálja azt. Ez természetesen nem hátránya, hiszen egy más síkon sokkal mélyebb tudásra tesz szert. A keleti orvoslás tudása sem lenne idegen a nyugati orvos számára, ha le tudná fordítani sajátos nyelvezetét. A fő probléma ugyanis abból ered, hogy a keleti orvos által használt terminus technicusok érthetetlenek a nyugati orvos számára. Az ideális az lenne, ha a két orvostudomány kiegészítené egymást.




Akupunktúra dióhéjban (2. rész)



2000.08.27 00:49

Kedves Olvasóm!

Az előző részben megpróbáltam bevezetni az akupunktúra világába. Foglalkoztunk az akupunktúra eredetével, csatornákkal, pontokkal, belső szervekkel csak úgy, dióhéjban. Most egy nagyon fontos alapelmélettel szeretnék foglalkozni, mely az egész keleti filozófia alapelmélete, nem köthető kizárólag az akupunktúrához, hiszen a természet működése és minden a világegyetemben ezen alapszik. Ez a Yin és Yang teória. Ha olvasott már az akupunktúráról szóló újságcikket, vagy hallgatott róla szóló előadást bizonyára már ezekkel a fogalmakkal is találkozott. Személyes tapasztalatom viszont az, hogy mi európai emberek nem fogjuk fel igazán e fogalmaknak az értelmét, pedig ha szeretnénk megérteni bármiféle keleti tanítást, akkor ezekkel tisztában kell lenni. Ha az ember felfogja értelmüket, akkor már egyáltalán nem tűnnek bonyolultnak e fogalmak, sőt tulajdonképpen végtelenül egyszerűek. Ezért úgy gondoltam, hogy megpróbálom érthetővé tenni az Ön számára is.

Mit jelent a Yin és Yang?

A Yin és a Yang két ellentétes irányú erőt jelent. Minden, ami a természetben létezik,ami él és mozog magába foglalja a Yint és a Yangot. Úgy, ahogy az európai kultúrában a dialektikus materializmus kifejti, hogy az események tulajdonképpen az egymással ellentétes erők harcából születnek, a Yin és a Yang is két ellenpólust, ellentétes tulajdonságokkal bíró erőt (energiát) képvisel, melyek kölcsönhatása eredményeképpen alakul ki mindenféle mozgás, működés. Egyik sem létezhet a másik nélkül, s mindkettő magába foglalja a másikat.
Az ősi tanítás szerint a Yang a hegy napos, míg a Yin az árnyékos oldalát képviseli. A Yang energia képviseli a mozgást, a dinamizmust, a férfit (férfiast), a nappalt, a meleget, a kiáradó erőt, a kifelé és felfelé irányuló mozgást; a Yin a stagnálást, az összehúzódást, a nőt (nőiest), az éjszakát, a hideget, a befelé és lefelé irányuló mozgást.
Tai Qí szimbólumMinden létező természeti jelenségnek, élőlénynek, szervnek, tulajdonképpen mindennek ami létezik, van egy Yang és Yin oldala, energiája, melyben a Yang képviseli az aktív, dinamikus, mozgató részt, a Yin pedig a passzív, stagnáló, anyagi részt. A Yang energia (tehát a mozgás, aktivitás) a Yin-ből (az anyagból) táplálkozik, ugyanakkor a Yin a Yang energiáját megkapva tud csak működni. Tehát egyik sem tud a másik nélkül működni, ugyanakkor mivel állandó kölcsönhatásban vannak egymással, a Yinben mindig található valamennyi Yang és fordítva.Ezt szimbolizálja az ú.n. Tai Qí (ejtsd: taj csí) szimbólum, melynek fehér része a Yangot, fekete része a Yint reprezentálja. Az ábra kör alakú, amivel kifejezi, hogy ez egy állandó, véget nem érő kapcsolat. A fehér rész kiteljesedésekor (Yang oldal) a fekete rész (Yin) minimális és fordítva, kifejezve evvel, az előbb említett energia-átadást. A fekete részben található kis fehér kör, illetve a fehér részben található kis fekete kör azt szimbolizálja, hogy mindkét energia tartalmazza a másikat is. Lássunk erre néhány példát! Amikor a nap delel, akkor teljesedik ki a Yang, de ugyanakkor, mivel ezután folymatosan csökkeni fog, elindul a Yin energia működése, mely éjfélkor fog kiteljesedni, és ekkor ismét beindul a Yang működése. A nyári napforduló idején szintén a Yang csúcspontján vagyunk, de ekkor már beindul a Yin, mely csúcspontját a téli napfordulóra éri el. Az embert tekintve, a férfi képviseli a Yangot, a nő pedig a Yint. A férfi képviseli az aktivitást, a dinamizmust, a nő a passzivitást a befogadást. Egyik sem tud a másik nélkül létezni. Azt gondolom ismert, hogy a férfi szervezete is termel valamennyi női hormont, a nőé pedig férfi hormont, tehát mindkettő magába foglal valamennyi ellentétes energiát is.
Miért tartottam fontosnak, hogy erről ilyen részletességgel beszéljünk? Azért, mert a Yin és Yang energia egyensúlya, egymást kiegészítő harmonikus működése kell ahhoz, hogy a természetben minden jól, kiegyesúlyozottan, rendben működjön. Lefordítva ezt az emeberi szervezetre: a bennünk működő, minket éltető energia a Qí (ejtsd: csí) szintén rendelkezik Yin és Yang oldallal, melynek kiegyensúlyozott volta biztosítja a jó egészséget. Az akupunktúrás kezelés során ezt az egyensúlyt igyekszünk helyreállítani.
A belső szervek tulajdonságaik, működésük alapján szintén feloszthatók Yin és Yang szervekre. Pl. a gyomor, a bélrendszer, mely egy üreges, dinamikusan működő egység, fő feladata a táplálék továbbítása, miközben a bélfalon keresztül egy aktív működés, a felszívódás zajlik, a Yang oldalhoz - míg a máj, mely egy tömör szerv, melyben a különböző anyagok sokáig stagnálnak, miközben elvégzi méregtelenítő, epetermelő stb. működéseit, a Yin oldalhoz tartozik. A tünetek, melyek a betegségek során jelentkeznek szintén feloszthatók ilyen alapon. Egy akut gyulladás, melyre jellemzőek a gyulladás klasszikus tünetei: meleg, vörös, fájdalmasan lüktet, Yang tünetként értékelendő. Egy krónikus folyamat, pl. egy krónikus ízületi gyulladás, mely vizenyős, hideg tapintatú, folyamatos fájdalommal jár, Yin tünetet reprezentál. A kezelés során tehát az ellentétes energiák aktivizálásával, illetve a túlsúlyban lévő energia szétoszlatásával (akupunktúrás nyelven: szétszórásával) gyógyítunk, azaz megpróbáljuk helyreállítani az egyensúlyt.
Miért hasznos ez? Azért, mert a szervezetet károsító gyógyszerek nélkül, nem a tünetek időleges elnyomásával gyógyítunk, hanem tulajdonképpen oki kezelést végzünk.
Kedves Olvasóm, remélem nem untatta ez a kissé részletesebb elmélkedés a Yinről és Yangról! Úgy gondolom azért fontos ezeket az alapfogalmakat tisztázni, hogy a későbbiek során mondandóm ne legyen érthetetlen. Ugyanis ez az alapelmélet az, ami minden egyéb megértéséhez szükséges. Ha kérdése van, küldjön e-mailt!




Akupunktúra dióhéjban (3. rész)



2000.10.15 15:00

Kedves Olvasóm!

A keleti filozófia másik igen fontos alapelmélete - a Yin-Yang teória mellett - az ú.n. öt elem tan. Ez az elmélet ugyanúgy, ahogy a Yin és Yang viszonya, egy általános érvényű szabály, mely nemcsak az orvoslásra, hanem az összes létező természeti folyamatra érvényes. Míg a Yin és Yang azt a két ellentétes irányú mozgatóerőt fejezi ki, mely minden létezőt működtet, addig az öt elem tan azt a körforgást mutatja be, ahogy a természetben a különböző folyamatok lezajlanak. Ez egy dinamikus körforgás, melynek soha sincs vége. Eszerint az elmélet szerint a dolgok öt fázison (öt elemen) haladnak át, míg visszajutnak az elsőhöz, hogy aztán minden kezdődjön előlről. Legszemléletesebb példa erre az évszakok körforgása (itt ötödik évszakként szerepel a nyárutó).
Az öt elem körforgásaEz az öt elem a természetben jelenlévő és ránk ható természeti képződmény, sorrendben a fa, a tűz, a föld, a fém és a víz. Itt megint a nyugati ember számára furcsának, érthetetlennek tűnő fogalmakkal állunk szemben. Hogy lehet egy működési folyamat első fázisa a fa?
A keleti ember képekben beszél (ugyanúgy, ahogy az írásjelei is képiek), egy-egy szó nemcsak magát a megnevezett tárgyat képviseli, hanem magában foglalja az arra a tárgyra jellemző energiákat, mozgásokat. Jelen esetben pl. ha a fára gondolunk, akkor nemcsak az út szélén álló jegenyefára gondoljunk, mely talán nem jelent nekünk mást mint egy megcsodálnivaló természeti képződményt, hanem gondoljunk arra az energiára, amit magából kisugároz, arra a mozgásra amit képvisel. Arra, ahogy tavasszal fantasztikus sebességgel rügyezni kezd, kivirágzik, beindulnak aktív életfunkciói, hajlong a tavaszi szélben.
Ez a Fa energia az, amit az öt elem tanban is képvisel - a tavaszt, a születést, a klimatikus energiák közül a legmobilisabbat, a szelet. A fa jelképezi a mozgékonyságot. Mindent, aminek a tulajdonságai - nem külső, hanem a működésére, belső dinamizmusára utaló tulajdonságai - analógiába hozhatók a fáéval, az öt elem tanban a fához fog tartozni, így pl. idesoroljuk a májat és Yang párját az epét, valamint az izmokat, inakat, melyek mozgásunkat biztosítják, s a máj-epe uralma alatt állnak.
A tűz a következő fázis, melyet a fa táplál. A tűzre jellemző a kiáradás, szétterjedés - gondoljunk arra, ahogy a láng pillanatok alatt felloban és szétterjed -, valamint a hőség. A tűz elem tehát evvel analógiában a növekedést, szétterjedést, a nyarat képviseli. Belső szerveink közül idetartozik a szív, mely szétárasztja a vért ereinkben és idesorolandó a szív yang párja a vékonybél. A tűz hatására hamu, pernye keletkezik, mely beolvad a földbe.
A földtől táplálékot kapunk, mely a nyári hőségben érlelődött. A föld nedvességet sugároz ki magából, termékenységet képvisel. A föld elem tehát az átalakulást, átalakítást, a nedvességet jelképezi, a rá jellemző évszak a nyárutó. A földhöz tartozó szervünk a lép (és yang párja a gyomor), mely az emésztés központi szerve, azaz a táplálékok átalakítását végzi, s a "húst" (az izom nem mozgató része, hanem a tömege) és a kötőszövetet uralja.
A földben képződik a fém, mely hűvösséget, szárazságot áraszt magából, jellemző rá a tisztaság. A fém elem képviseli az őszt, a hanyatlást, a klimatikus energiák közül a szárazságot. Idetartozik "legtisztább" szervünk a tüdő és Yang párja a vastagbél. (Azért nevezi a keleti orvoslás a legtisztábbnak a tüdőt, mert ő fogadja be a levegőt, az égi energiát, mely a legtisztább energia.) A tüdő uralja a bőrt.
Az ötödik fázis a víz, mely a hidegséget, mozdulatlanságot, a megállapodást, a halált jelképezi. Ugyanakkor a vízre van szükség ahhoz, hogy a fa majdan újra kirügyezzen. A víz elemhez tartozik a tél, a hideg, belső szerveink közül a vese és a húgyhólyag.
Úgy hiszem sokan gondolják ezek után, hogy ezek a párosítások erőltetettek, nincs is igazságtartalmuk. De gondoljunk bele, ha az orvoslásból merítünk példákat, mik azok a betegségek, melyeknek szezonálisan jellemző a megjelenése? Tavasszal, a szeles időjárásban jellemzően megszaporodnak a rheumatikus betegségek, az izmok, inak betegségei. A nyári hőségben jellemzően gyakoriak a szívproblémák, az érrendszeri problémák rosszabbodnak. A nyárutó jellemző betegsége a szénanátha, melynek a keleti orvoslás szerint a meggyengült lépműködés a talaja, de hogy a nyugati ember számára nyilvánvalóbb példát mondjak: ilyenkor jellemző a gyomor-nyombélfekély kiújulása is. Nem ismeretlenek azt hiszem senkinek sem az őszi megfázás, valamint a télen kiújuló, vagy keletkező veseproblémák sem.
Ezek a legismertebb, legközérthetőbb példák, de ugyanígy folytathatnánk tovább a felsorolást az érzelmek és szervek, ízek és szervek, külső megnyilvánulások és szervek stb. kapcsolatával. Mindebből következően egy szerv betegségére már sokkal finomabb jelekből is következtethetünk, nemcsak akkor, amikor már objektív, pl. laboreltérések, vagy anatómiai változások vannak. A kezelésben nemcsak orvosságokat alkalmazhatunk, hanem a táplálék megválasztásával, hőmérsékletével, különböző, a szervre ható tornagyakorlatokkal (Qíkong), a ruházat megválasztásával mind-mind befolyásolhatjuk egészségi állapotunkat, sőt tehetünk azért, hogy ne alakuljon ki a betegség.
Elem
Fa
Tűz
Föld
Fém
Víz
Klimatikus energia
szél
hőség
nedvesség
szárazság
hideg
Évszakok
tavasz
nyár
nyárutó
ősz
tél
Szerv
máj-epe
szív-vékonybél
lép-gyomor
tüdő-vastagbél
vese-húgyhólyag
Testnedv
könny
izzadság
nyál
takony
vizelet
Uralt anatómiai szervek
izmok és inak
érrendszer
"hús" és kötőszövet
bőr
csontok
A szerv külső "megnyilvánulása"
körmök
arcszín
ajkak
testszőrzet
haj
Ízek
savanyú
keserű
édes
csípős
sós
Érzelmek
indulatok
öröm
aggódás, rágódás
bánat
félelem
Életciklus
születés
növekedés
átalakulás
hanyatlás
megállapodás (halál)
Kedves Olvasóm! Kíváncsi vagyok arra, hogy mi lenne az, ami érdekelné a keleti orvoslással, akupunktúrával kapcsolatban. Küldjön e-mailt, így a következő rész megjelenéséig is beszélgethetünk!




Akupunktúra dióhéjban - kiegészítő gyógymódok (1.)
2000.12.11 09:24



Kedves Olvasóm!

Sorozatom címe: Akupunktúra dióhéjban. Most azonban olyan eljárásokról szeretnék beszélni, melyek nem az akupunktúráról szólnak, hanem azt szervesen kiegészítik. Ezek tulajdonképpen ugyanúgy a hagyományos kínai orvosláshoz tartoznak, mint az akupunktúra (a Sárga Császár Belgyógyászati Könyvében is szerepelnek), de ezek olyan módszerek, melyeket otthon bárki alkalmazhat. Valamennyi azt a célt szolgálja, hogy megőrizzük életerőnket, azaz a Qí-t, és így sokáig egészségesek maradhassunk.

Először azonban beszéljünk arról, hogy mi is ez a Qí?

A Qí szó szerint lehelletet, fuvallatot jelent- tehát egy áramló valamit. A nyugati irodalomban egyszerűen energiának nevezzük. Ez az ú. n. éltető erő. Egy Qí létezik, egy Qí, ami mindent megteremt. Szervezetünkben is ez a Qí kering, de feladatai alapján többféleképpen nyilvánul meg, éppen ezért többféle jelzővel illetjük, a Qí minősége szerint.
Van egy ú. n. veleszületett, öröklött Qí-nk, amit a születéssel hozunk magunkkal. Ennek a mennyisége adott, életünk folyamán ezt használjuk, "fogyasztjuk el" folyamatosan, ez az ami működteti a szerves szöveteket. Evvel keveredik a szerzett energia, mely az égi - a levegővel beszívott - energiából és a táplálékból felvett energiából áll. Ez az "energiakeverék" az, amely a mellkasunkat kitölti, az ú. n. Zong Qí. A táplálékból szerzett energia, a tápláló Qí az, amely az akupunktúrás vezetékekben kering egy 24 órás körforgásban, mely hajnali 3 órakor indul a tüdőcsatornában és két óránként más-más csatornában éri el a dagályát.
Létezik még egy védelmi energia (Wei Qí) is, mely a bőrfelszínen kering, az előzőtől elkülönült útvonalon és ciklusban.
Tehát ez az a Qí, amit meg kell őriznünk, védenünk, hogy jó egészségben tartsuk magunkat.
A keleti filozófia alapeleme a harmónia. Az, hogy megőrizzük az egyensúlyt, az egyensúlyt Yin és Yang között, hogy harmóniában éljünk a természettel, azaz Ég és Föld között. Éppen ezért nemcsak a gyógyításra, a betegségekre figyeltek, hanem azok megelőzésére is. Úgyhogy a hagyományos keleti orvoslás tárgykörébe tartozik az akupunktúrán kívül a moxibuszció, a köpölyözés, gyógynövények alkalmazása, megfelelő diéta betartása, a masszázs és egy, az energiákra összpontosító, megfelelő légzéstechnikát alkalmazó torna a Qígong.

Moxibuszció

Az akupunktúra kínai neve Zhen Jiu - Zhen a tűszúrást, Jiu az égetést jelenti. Az égetéses gyógyítás, közismert néven moxibuszció, szerves része az akupunktúrás kezelésnek. A lezelés során az akupunktúrás pontok felett gyógynövényeket égetünk. Hatására a pontok "kinyílnak" és a meleg bediffundál a szövetek közé, kiűzi a hideget, szelet és nedvességet. Az elméleti ismeretek alapján érthető, hogy olyan állapotokban használjuk, amikor yang, azaz meleg hiány van a szervezetben, ebből adódik, hogy meleg túlsúly esetén, mint amilyenek pl. a lázas állapotok, vagy pl. egy akut gyulladás, alkalmazása tilos.
A yang hiányos emberek gyengék, sápadtak, fázékonyak, nehezükre esik a mozgás, szeretik a meleg ételt-italt. Sok alvás ellenére sem pihenik ki magukat. Nekik ajánlható a moxázás. A moxa kezelés nemcsak gyógyításra, hanem a betegségek megelőzésére is alkalmazható. A buddhista szerzetesek a lábszár külső oldalán, a térd alatt 4 ujjnyival elhelyezkedő pontot megégették és 40 napig nedvesen tartották. Így faluról falura járva nem fáradt el a lábuk. Az általános erőnlét fenntartására szogál a has és a hát bizonyos pontjainak időszakos, általában évszakkezdéskor történő moxázása. Kínában a déli tartományokba utazók utazás előtt 2-3 pontot kezeltek, s így kivédték, hogy maláriát vagy egyéb fertőzéseket kapjanak.

Hogy történik a kezelés?

Moxibuszciós kezelésA legáltalánosabban használt növény az Artemisia vulgaris, a fekete üröm, mely egy közönséges gyomnövény. Ennek az őrleményét alkalmazzuk vagy henger formájú ú. n. moxa-szivar formájában, vagy kis kúp alakú mennyiségét égetjük el a bőrön, úgy, hogy valamilyen növényi alátét van a bőr és a moxakúp között. Ez lehet fehérrépa, fokhagyma, hagymalevél, zeller. Ezt a fajta kezelést természetesen nem javaslom házi használatra, sokkal inkább a moxarudat, mely kevésbé drasztikus eljárás és otthon is alkalmazható. A melegítés 10-15 percig történik, amíg a kívánt terület mélyen az izmokban is átmelegszik, a bőrön egy piros folt látható. A mozdulat lehet a meridián felett hosszanti húzogatás a bőrtől kb. 1 cm-nyire, vagy a pont felett közelítés-távolítás, lehet a pont körül körözni.

Mikor nem szabad moxázni?

  • terhesség alatt a hasat és a derék-, keresztcsont-tájat;
  • lázas megbetegedés esetén;
  • piros, meleg, akut ízületi gyulladás esetén.

Köpölyözés

KöpölyözésA köpölyözés során forró levegővel telt poharat teszünk a bőrre, mire a pohár belsejében lévő negatív nyomás hatására a bőr és a lágyrészek megemelkednek, bedomborodnak a pohárba, tulajdonképpen egy szívó hatás érvényesül. Szétoszlatja a hideget és a nyirkosságot. Hatása megfele egy mély masszázsnak. Használható nyak- hát- derékfájásra, tüdőgyengeségekre - elhúzódó köhögés, asthma esetén.

Technikája

A hát bőrét bekenjük egy jó zsíros, semleges kenőccsel. 95%-os alkoholos vattát fémrúdra pödrünk, meggyújtjuk, egy pillanatra a pohár belsejébe dugjuk, majd a poharat a megfelelő területre tesszük. Rajta hagyhatjuk egy területen, vagy lassan csúsztatjuk függőleges irányban a gerinc mentén.

Gyógynövények

Ha gyógynövényekről beszélünk, akkor általában virágokra, gyökerekre gondolunk. A kínai gyógynövénytan azonban nemcsak növényekről szól, hanem ez a kifejezés magában foglal más, állati eredetű anyagokat is. Így pl. alkalmaznak tücsköt, kígyóbőrt, disznóepét, borjúbőrt, gyöngyöt, kagylóhéjat. A növényi és egyéb anyagokat speciális módon preparálják mielőtt a páciens kezébe adnák. Az évezredek folyamán több mint 3000 fajta növényi és állati terméket regisztráltak.
A Han Dinasztia korában, i. sz. 200 évek környékén készült a kínai herbológia bibliája a Shen Nung Ben Cao Jing, a Vörös Császár orvosságainak gyűjteménye. Az 1500-as években Li Shi Zhen több mint 30 éven át átnézett 800 ősi művet, hogy kijavítsa a múltbéli tévedéseket. Végül háromszori átdolgozással megalkotta Az orvosszerek gyűjteményét. A 17. században ez a mű eljutott Európába is.
Mivel részletes gyógynövénytani ismeretek megszerzésére nem ez a legmegfelelőbb hely, csak néhány alapelvet ismertetnék, melyek a gyógynövények alkalmazásánál figyelembe veendők.

A gyógynövény természete

A gyógynövény természete lehet meleg, forró: ezek yang természetűek, vagy lehet hideg, hűvös: ezek yin természetűek.

Hideg természetű orvosságot adunk meleg, azaz yang típusú betegségekben, meleg természetűt hideg, azaz yin betegségekben. Pl. ha valaki megfázik - megtámadja a külső gonosz - lázas, fáj a feje, száraz a szája, vörös a nyelve, gyors a pulzusa, akkor a keleti orvoslás hőség tünetekről beszél. Két növény: a szulák - Flos Lonicerae és a Fructus Forsythiae hatásosak lesznek ebben az állapotban. Ebből következik, hogy ez a két növény hűtő hatású, azaz yin karakterű.

Másik példa: a páciensnek hasmenése van, hasi fájdalmai, hasa hideg, gyenge, erőtlen, a nyelve sápadt, fehér, pulzusa gyenge. Ezek a tünetek hidegre utalnak. Száraz gyömbér javasolt ebben az állapotban, mert az meleg természetű.

Ízek

Az öt elem szabályai szerint alakalmazzuk a különböző ízeket.
  • Savanyú, fanyar
    Ennek az íznek az a hatása, hogy összehúz, megerősít. Savanyú növények javasoltak izzadásos állapotokban, vizelet incontinentiában, krónikus hasmenésben, elhúzódó nőgyógyászati vérzésekben, tehát olyan állapotokban, amikor a szervezet nem tudja visszatartani valamelyik folyadékát.
  • Keserű
    Tisztítja a hőséget, tisztítja a beleket, azaz hashajtó hatású, hányáscsillapító, kiűzi a nedvességet. Tűz-hőség típusú betegségekben alkalmazható. Megszűnteti a székrekedést, vizelethajtó, alkalmazható ízületi gyulladásokban.
  • Édes
    Harmonizálja, nedvesíti, javítja az emésztő, a légzőrendszer, az immunrendszer és az endokrin rendszer állapotát. Alkalmazható száraz köhögésben, száraz székrekedésben, a gyomor-bélrendszer megbetegedéseiben, izomgörcsök okozta fájdalmakban. Az édesgyökér pl. az amely ezeket a hatásokat kiváltja.
  • Csípős
    Szészórja és keringteti a Qí-t, élénkíti a testet. A csípős ízű szerek ingerlik a verejtékmirigyeket, gyorsítják a vérkeringést, aktiválják és fokozzák az anyagcserét.
  • Sós
    A sós ízű szerek puhítják a tömött masszákat, oldják a kötőszövetes összenövéseket. Cysták, gyulladásos masszák, kötőszöveti burjánzás esetén adandók.
Kedves Olvasóm, a következő részben folytatni fogom e módszerek ismertetését. Ha felkeltette érdeklődését, vagy kérdése lenne, küldjön e-mailt. Ha addig nem találkoznánk, nagyon kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok!




Akupunktúra dióhéjban - kiegészítő gyógymódok (2.)



2001.02.04 13:33

Kedves Olvasóm!

A hagyományos keleti orvoslás nagy hangsúlyt fektet a jó egészség megtartására, a betegségek megelőzésére. Mint az előző részben már említettem, léteznek olyan eljárások, melyekkel saját magunk is tehetünk ezért. Mindegyik módszernek, mely ebbe a körbe tartozik, az a lényege, hogy megőrizzük az életerőt, a Qí-t. Ez azt jelenti, hogy harmonikussá kell tegyük, azaz arra törekszünk, hogy egyensúlyban tartsuk a Yin és Yang oldalát, valamint az élettani folyamatainkat mozgató öt elemet, melyek hatása szervezetünkben is érvényesül, szintén harmonikussá kell tennünk.

Ejtsünk néhány szót a táplálkozásról!

A felvett táplálék a gyomorba kerül, ahol megkezdődik az emésztés. Az emésztés folyamatában fontos szerepet játszik a lép, mely a gyomor yin párja. (Az első részben említettem, hogy a keleti orvoslásban a szervek funkciói nem fedik a nyugati orvoslásban megszokottakat. A lépnek tulajdonított funkciók magukban foglalják a hasnyálmirigy funkcióit, sőt a mellékvesééből is néhányat. Talán helyesebb lenne egy másik elnevezéssel illetni őt.) A lép az a szerv, amelyik elválasztja a „tisztát a tisztátalantól”, azaz kivonja a táplálékból a fontos, hasznos anyagokat. Ezeknek a hasznos anyagoknak az esszenciájából képződik az ún. tápláló energia, mely az energiacsatornákban kering. Ebből is látszik, hogy milyen fontos, központi szerepet játszik a lép szervezetünkben, és hogy milyen fontos, hogy milyen a felvett táplálék minősége, hiszen ebből építjük fel szervezetünket, mind anyagi, mind energetikai vonatkozásban.
Éppen ezért a táplálkozástan egyik fontos alapelve, hogy a lép működését nem szabad diétahibákkal károsítani. A lép a föld elemhez tartozik, melynek természete a nedvesség. Minden kívülről ható nedves, hideg ezért kártékony rá. Ezért általános érvényű szabályként elmondható, hogy a nyers saláták, melyek a föld hidegét és nedvességét viszik be szervezetünkbe, csak korlátozott mennyiségben fogyaszthatók. A gyakorlatban arra szoktuk felhívni pácienseink figyelmét, hogy az elfogyasztott ételmennyiségnek csak az 1/3-a legyen nyers saláta. Különösen érvényes mindez olyan embereknél, akiknél amúgy is a lép működészavara észlelhető. Forrázással, párolással kivonható a salátákból a nedvesség, úgyhogy ilyen előkészítés után már nem áll fenn ez a korlátozás.
Gondolom, sokan észrevették, hogy mindez ellentmond a ma oly divatos nyers salátadiétáknak. A gyakorlatban azt látjuk valóban, hogy hosszú időn keresztül, kizárólag nyers salátákkal táplálkozó embereknél komoly energetikai szervproblémák alakulnak ki, éppen ezért mi nem támogatjuk ezt a diétát, ugyanúgy, ahogy a vegetáriánus diétát sem. A táplálékok közül a húsok képviselik a yang ételeket, ezért nem szabad kirekesztenünk őket étrendünkből. A meleg folyadékok, táplálékok fogyasztása ugyancsak emésztést segítő tényező, ugyancsak a lép munkáját segíti, hiszen így megspóroljuk azt az energiaveszteséget, amit a hideg étel felmelegítése során elhasználunk.
Az általános szabályok közé tartozik még, hogy általában olyan ételeket fogyasszunk, melyek lakóterületünkön adottak. Kerüljük az egzotikus, távoli földrészek ételeit, hiszen a mi felépítésünk, energetikai rendszerünk ahhoz a környezethez kapcsolódik, ahol születtünk, élünk.
Miként a gyógynövényeknél, ugyanúgy a táplálékok megválasztásánál is figyelembe veendő szempont a táplálék természete, hőmérséklete és a zamata (íze). A táplálék természetén azt értjük, hogy hideget vagy meleget visz-e be szervezetünkbe (akik végigkövették irásaimat, remélem, tisztában vannak vele, hogy meleg = yang, hideg=yin). Ezen nem az étel hőmérséklete értendő, hiszen a fagyasztószekrényből kivett cseresznyepaprika mirelit állapotában is tüzet, hőséget hoz magával. A forró víz hideg természetű, meleg hőmérsékletű táplálék, mely belülről nem melegít, csak akkor, ha valamilyen meleg természetű fűszert vagy zsiradékot teszünk bele.

Melyek azok az ételek, melyek hideg és melyek azok, amelyek meleg természetűek?

Természetesen az összes ételfajtát felsorolni igen hosszadalmas és unalmas lenne, úgyhogy nagy általánosságban beszélnék erről. Hideg természetű növényi táplálékok azok, melyek a földben fejlődnek ki és a föld hidegét és nedvességét hozzák magukkal - gyökerek, gumók, mint a répa, burgonya, a fejes saláta, káposzta. Meleg természetűek azok, melyek a nap melegén érlelődtek, és az égből kapott energiákat hozzák magukkal, mint például a magok, a paprika, paradicsom, barack. Az állati eredetű táplálékok közül a hideg (yin) természetű ételekhez tartozik a tej, a sajtok és a zsiradékok, a meleg (yang) oldalhoz tartozik a tojás, a hús és a hal.

Milyen gyakorlati következményei vannak mindennek?

Minden olyan állapotban, amikor yang túlsúly van a szervezetben – pl. alkati yang túlsúly (testes, harsány, izgő-mozgó, indulatos emberek), lázas betegségek - „hűteni kell a yangot”, tehát hideg természetű ételek fogyasztása javasolt. Olyan állapotokban, amikor a yin van túlsúlyban – pl. alkati yin túlsúly (gyenge, fáradékony, halk szavú, erőtlen emberek), legyengüléssel járó, krónikus betegségek - „erősíteni kell a yangot”, meleg természetű ételek javasoltak.
Az ételek zamata (íze) ugyancsak döntő jelentőségű a táplálékok megválasztásánál. Nem szeretnék ismétlésekbe bocsátkozni, ugyanis a táplálékok zamataira ugyanazok a jellemzők vonatkoznak, melyekről az előző részben a gyógynövények kapcsán beszéltem. Tehát az öt elem tanát követve az öt elemhez tartozó öt belső szervhez társulnak a rájuk jellemző ízek, melyeknek már a nyugati kutatások szerint is rájuk jellemző energetikai hatásuk van. Általánosságban azonban néhány dologra felhívnám a figyelmet.
Egy-egy íz megválasztásánál sohase essünk túlzásokba, mert ha túlzásba visszük egy-egy íz fogyasztását, az szintén problémákhoz vezethet. Túl sok édesség, pl. árthat a lépnek, annak ellenére, hogy az édes íz a léphez tartozik. Az ételek készítésénél figyelemmel kell lenni az ízek harmóniájára is. Azt hiszem, jól ismert a kínai csípős-savanyú leves, ahol a csípős keringteti a Qí-t, a savanyú pedig összehúz, megerősít, tehát meggátolja, hogy a fontos testnedveket elveszítsük. Ugyanakkor ez a két íz egymást ellensúlyozza, tehát együttes fogyasztásuk megakadályozza, hogy egyikük túlzása károsítsa szervezetünket. Végül nem véletlen, ha egy-egy ízt kívánunk. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy az adott ízhez tartozó szervünkkel probléma van. A helyes táplálkozással a gyógykezelést is segíthetjük, enyhébb esetben még az is elérhető, hogy az feleslegessé válik, mint ahogy a legenda tartja, miszerint élt az ősidőkben egy olyan szakács, aki a leveseivel gyógyította meg császárát.
Kedves Olvasóm, ennyit dióhéjban az étkezésről. A következő rész a Qígong-ról szól majd. Ha kérdése lenne, küldjön e-mailt!








Akupunktúra dióhéjban - kiegészítő gyógymódok (3.)



2001.03.26 16:51

Kedves Olvasóm!

Elérkeztünk az egyik legizgalmasabb témakörhöz: a Qígong-hoz (ejtsd: csíkung). Mi ez a Qígong? Általában kínai tornának nevezik, de ez az elnevezés nem helytálló, hiszen sokkal többről van szó, mint egyszerű tornagyakorlatokról. A szó lefordítva a Qí edzését jelenti, azaz nem is a testre, hanem a Qí-re, az életerőre koncentráló gyakorlatokat jelent, melyen keresztül megtanuljuk energiáinkat irányítani, mobilizálni, s ezáltal a jó egészséget megőrizni. Más keleti kultúrákban is hagyománya van az ilyen, és ehhez hasonló testedzésnek. Az indiai jóga, vagy a japán aikído is tulajdonképpen ehhez hasonló, koncentrált mozgásokat jelent. Az életerőt is megtaláljuk az indiai prána, kundalini, vagy a japán kí kifejezésben. A keleti harcművészet is ebből fejlődött ki, mesterei az energia koncentrálásának müvészei.
De maradjunk a Qígong-nál! Mint minden kínai gyógymódhoz, ehhez is kötődik egy legenda, mely szerint Hua Tuo a három királyság híres orvosa (i.sz. 220-280) 5 állat mozgását utánozva tréfás mozdulatokból álló testgyakorlatokat fejlesztett ki. A gyakorlatokhoz koncentrált légzőgyakorlatok is tartoztak.


A legenda szerint Hua Tuo a három királyság híres orvosa 5 állat mozgását utánozva tréfás mozdulatokból álló testgyakorlatokat fejlesztett ki.



Bár Hua Tuo neve szerepel számos könyvben a Qígong megalapítójaként, a Qígong története sokkal régebbi, még az i.e. évekre nyúlik vissza. Már a Sárga Császár belgyógyászati könyve is foglalkozik vele, valamint régészeti leleteken, pl. egy i.e.380-ból származó faragott hengeren, valamint egy i.e.168-ból származó selyemtekercsen különböző, Qígong gyakorlatokat végző emberek rajzai láthatók.
A Qígong gyakorlása során három dologra kell odafigyelni: ezek sorrendben a testtartás, a szellemi ellazulás és a légzés.

Testtartás

A Qígong végezhető álló, ülő és fekvő helyzetben. Az álló helyzet a legáltalánosabb. Az ülő és a fekvő helyzet az elme lecsendesítésére a legalkalmasabb. Kínában alkalmazzák az ún. orvosi Qígongot, betegek kezelésére. Betegségek esetén fekvő vagy ülő testhelyzet javasolt. Nem szabad állva végezni a gyakorlatokat magas vérnyomás, túl alacsony vérnyomás, Meniére-betegség esetében, mert a beteg elszédülhet, eleshet.
Álló testtartás esetén kis terpeszben álljunk, mely ne legyen szélesebb vállszélességünknél. Alpelv, hogy a gerinc legyen egyenes, ezért kissé hajlítsuk meg térdünket, ezáltal a keresztcsont előrehajlik, mintegy kisimítva az ágyéki gerinc görbületét. Így gerincünk tengellyé válik ég és föld között, szabaddá válik az áramlás a gerinc mentén.
Ülő testhelyzetet széken ülve vagy törökülésben valósíthatunk meg. Széken ülve szintén szempont, hogy a gerinc egyenes legyen. Ezért a szék szélére üljünk úgy, hogy a comb ne feküdjön rá a szék ülőlapjára. Lábaink szintén kissé széttárva legyenek, talpunk érintkezzen egész felületén a talajjal.
Fekvő testhelyzetet, mint már említettem a betegek válasszanak. A fekvés lehet hanyatt vagy oldaltfekvés. Szívbetegek ne a bal oldalukon feküdjenek. Jobb oldalon fekve a gyomor könnyebben ürül, ezért ez a testtartás gyomorbetegeknek ajánlott. Bal oldali fekvő testtartást a krónikus májbetegek válasszanak, hanyattfekvést a krónikus hörghurutosok, asztmások.

A szellemi ellazulás

azt jelenti, hogy megpróbáljuk a gondolatainktól kiüríteni agyunkat, elcsendesíteni elménket. Minél mélyebb az ellazulás, annál hatékonyabb a gyakorlat. Kezdőknek segíthet ebben a számolás. Az ellazulással párhuzamosan koncentráljunk az ún. Dantian pontra. Mi ez a Dantian pont? A Dantian pont azoknak a főbb energiaközpontoknak az elnevezése, melyeket a Qígong során alkalmazunk. Ezek egyébként akupunktúrás pontok is. Három szinten találhatók, ú.m. felső, középső és alsó.




Dantian-pontok



A felső szinthez tartozik a Bai Hui (száz egyesülés) nevű pont a koponyatető közepén, valamint a Yintang (a szellem ürege) a két szemöldök között. A középső szint pontja a Shan zhong (középső oltár) a szegycsont közepén, az alsó szinthez a Qíhai (az energia tengere) a köldök alatt 3 ujjnyival, valamint a gáton található Hui Yin (yin találkozási pont) és a talpon található Yong Quan (szökellő forrás) nevű pont. Legáltalánosabban a Qíhai nevű pontot alkalmazzák, kezdőknek talán az is elég, ha a köldökükre koncentrálnak.

Légzésszabályozás

Ez a Qígong harmadik meghatározó eleme. Célja az, hogy a mellkasi légzést mély hasi légzéssé alakítsuk át. Ezt nevezik Dantian légzésnek. Belégzéskor a rekesz leszáll, a hasfal elődomborodik, kilégzéskor fordítva. Az erőteljes rekeszizommozgás mintegy masszírozásként hat a hasi szervekre, melynek következtében javul az emésztés és a felszívódás. A mély rekeszkitérés másik következménye, hogy megnő a vitálkapacitás, javul a gázcsere és a vérkeringés. A hasi légzésen kívül léteznek még egyéb légzésformák is. A légzőgyakorlatokat ugyanúgy, mint a mozdulatokat, jobb Qígong mestertől elsajátítani.



Kéztartás a Qígong közben


A Qígong gyakorlata során a lábmozgások mindig hasonlóak. A terhelés hol az egyik, hol a másik lábon van. A rugózással a Qí áramlását javítjuk. A kezek vagy olyan tartásban vannak, mintha egy energialabda lenne bennük, vagy kinyúlnak a levegőbe energiáért, majd beviszik az alhasi energiaközpontba. Tekintetünk a kézmozgást kövesse. Mindig akkor lélegezzünk be, amikor kezünk közelít testünk felé, mintha légzésünkkel is segítenénk az energiát magunkba szívni. A mozgásokat lassan, nyugodtan, ellazult lelki állapotban végezzük. A gyakorlat során érezhetően felmelegszik tenyerünk, érezhetővé válik két tenyerünk egymásra ható vonzása, érezhetünk testünkön az energiacsatornáknak megfelelő meleg sávokat. Egy-egy edzés után testünk könnyűvé válik, ízületeink könnyebben mozognak, látásunk, kedélyállapotunk javul.
Kedves Olvasóm, ennyit dióhéjban a Qígongról. Mindenkinek javaslom, hogy érezze saját magán jó hatásait, keressen egy Qígong mestert, akitől megtanulhatja. Továbbra is várom az e-maileket.




Az allergia a keleti orvoslásban



2001.06.01 16:13

Kedves Olvasóm!

Megismerkedtünk a keleti orvoslás elméletével, a keleti ember szemléletével a természetről, életről, csak úgy dióhéjban. Annak ellenére, hogy ez az ismerkedés nem volt nagyon részletes, mégis úgy gondolom, hogy betekintést kaphattunk arról, hogy mik azok a szempontok, amiket szem előtt kell tartani, ha egészségesen szeretnénk élni, illetve kicsit érthetővé tette az eddig is ismert, de meg nem magyarázott fogalmakat.
Csak röviden még egyszer annyit: a jó egészség megőrzésének alapvető feltétele, hogy megőrizzük életenergiánkat (a Qí-t, ejtsd: csí), biztosítsuk annak kiegyensúlyozott áramlását. Ahhoz, hogy ezt elérjük, megfelelően kell táplálkoznunk (alkatunknak, energetikai statusunknak megefelelően), gyakoroljuk rendszeresen a Qígong (ejtsd: csíkung) gyakorlatait, öltözködjünk megfelelően, soha ne fárasszuk túl magunkat, éljünk kiegyensúlyozott szexuális életet (mint minden egyéb ténykedést, ezt sem szabad túlzásba vinni).
Fontos, hogy érzelmi életünk is kiegyensúlyozott legyen, hiszen mint arról már szó volt (lásd Akupunktúra dióhéjban, 3. rész), a különböző érzelmi csapások meggyengíthetik szerveink energetikai állapotát, teret engedve ezáltal a betegségeknek. A kiegyensúlyozott lelki állapot fenntartásában segítségünkre lehet a meditáció.
Az elméletekkel való ismerkedés után beszéljünk néhány konkrét betegségről a hagyományos keleti orvoslás szempontjai szerint. Mivel nagyon időszerű, úgy gondoltam, hogy kezdjük az allergiával. Szándékosan használtam az "allergia" kifejezést, mert ismereteim szerint a páciensek ezt a szót használják, ha szénanáthájukról beszélnek. Az orvosi szóhasználatban az allergia kifejezés egy túlérzékenységi állapotot jelöl. Túlérzékenységet egy külső, a szervezet számára idegen anyaggal szemben. A probléma nem abban van, hogy idegenként ismeri fel a szervezet ezt az anyagot, hanem a viharos, az egész szervezetet megviselő válaszreakcióban, mely a szükségesnél jóval túlméretezettebb.
Az allergiás reakcióknak több fajtájuk van, ezek közül az egyik az, melyet a köznyelv allergiaként emleget. Ez a bizonyos reakciótípus fedi az ú.n. atopia fogalmát (a-topos = nem a helyén, rossz helyen lévő dolog). Ez azt jelenti, hogy az idegen anyagra (ú.n. allergénre) nemcsak az érintkezés helyén, hanem attól távolabb is jelentkezik válaszreakció. Az atopiás alkatú emberek öröklött hajlamként hordozzák ezt a reakciókészséget, 80%-ukban kimutathatóan magasabb egyfajta immunglobulin, az IgE vérszintje. Attól függően, hogy mi az allergiás reakció célszerve, ez a fajta reakció megnyilvánulhat bőrtünetek (atopiás dermatitis, másnéven endogén ekzema) vagy nyálkahártya tünetek (szénanátha, asthma) formájában. A tünetek megjelenhetnek egy szervre lokalizáltan, de kombinálódhatnak is, azaz ugyanaz az ember szenvedhet egyszerre szénanáthájától és ekzemájától is, sőt a későbbiekben asthma is kialakulhat nála. A kiváltó allergének a környezetünkben jelenlévő banális anyagok, úgymint pollenek, állati szőrök, házipor, tápanyagok.
Talán a legismertebb e betegségek közül a szénanátha, hiszen a lakosság jelentős részét érinti, és a betegek száma növekvő tendenciát mutat. A tünetek is jól ismertek, úgymint a rohamokban jelentkező vízszerű orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, szemviszketés, kaparó, viszkető érzés a torokban. A nyugati orvoslás szerint csak tüneti terápia létezik, ami allergia ellenes gyógyszerekből, orrcseppekből, orrspray-kből áll.

Nézzük mit tart e betegségről a hagyományos keleti orvoslás!

A keleti orvoslás elmélete szerint a tünetekért alapvetően két szerv energetikai zavara tehető felelőssé, úgymint a májé és a lépé (ismét felhívnám a figyelmet, hogy nem a nyugati értelemben vett lépről van szó). A tünetek oka alapvetően a lép zavart működése, de ez a zavar másodlagosan is kialakulhat a máj rendellenessége miatt (lásd: öt elem tan - miszerint a fa elnyomja a földet). A tavaszi allergiáknál tehető felelőssé elsősorban a máj, míg a nyárutó (parlagfű!) idején a lép. Ha emlékszünk még az öt elem tanról szóló részre (lásd Akupunktúra dióhéjban, 3. rész), akkor felidézhetjük, hogy a fa elemhez tartozik a tavasz és a máj, míg a föld elemhez a nyárutó és a lép, valamint azt, hogy egy szerv akkor a legérzékenyebb, amikor az őt uraló elem idejében vagyunk. De hogy jönnek ide olyan tünetek, melyek a tüdő zavarára utalnak? Szervezetünket hat egységes nagy csatorna hálózza át, melyek egy-egy energetikai szintet jelentenek. Ezek közül az egyik, az ú.n. "nagy yin", melyet a tüdő és a lép képez. A lép gyenge, nem tudja megemészteni a külső támadót ("gonoszt"), a tüdő védekezik náthával, orrfolyással.
Gondolom, hogy mindez igen furcsán hangzik egy nyugati kultúrán nevelkedett ember számára. Fordítsuk hát át a mi nyelvezetünkre mindezt! A lép a keleti orvoslásban betöltött szerepe alapján a mi immunrendszerünkkel hozható analógiába. E betegség kapcsán az előzőkből kiderült, hogy alapvetően az ő zavart működése felelős a betegség kialakulásáért. A nyugati orvoslás szerint, mint ahogy már szó volt róla, a betegség alapja egy alkati immunológiai eltérés, mely kóros válaszreakciót eredményez.
A betegség kiváltó oka az ú.n. "külső gonosz" (gonosznak nevezi a kínai orvoslás a kórokozókat). A nyugati orvoslás szerint pedig ugyanezt a szerepet tölti be a kívülről ható allergén.
Nem ugyanazt mondja-e mindkét orvoslás a maga nyelvezetén?
Mindebből logikusan következik, hogy a gyógyítás alapelve a keleti orvoslás szerint az, hogy erősítsük a lépet. Ha májtünetek is vannak, erre is figyelmet fordítunk. Az akupunktúrás kezelést a tünetek megjelenése előtti időszakban el kell kezdeni, hogy mire a kiváltó allergén megjelenik elég erős legyen a szervezet a kivédésére. Az egyén állapotától függ, hogy milyen gyorsan válik tünetmentessé. Tapasztalatom szerint az első kúra még csak a tünetek kedvezőbb, enyhébb megjelenését eredményezi. Kb. két év kell mire sikerül visszaszorítani ezt a betegséget akupunktúrás kezeléssel (természetesen ez egyénenként változó, van aki hamarabb gyógyul).

Mit tehet a páciens gyógyulása érdekében?

Mint ahogy arról már a diétáról szóló részben (Akupunktúra dióhéjban - kiegészítő gyógymódok 2. rész) szó volt kerülni kell az olyan ételeket, amelyek hideget és nedvességet visznek be a szervezetbe, azaz kevés nyers zöldséget fogyasszunk, inkább párolva együk a zöldségeket. Vigyünk be minél több meleg folyadékot, hogy az étel felmelegítése ne vonjon el sok energiát. Tünetes időszakban keserű aromájú tápálékot fogyasszunk.
Kedves Olvasóm! Ennyit dióhéjban az allergiáról. Ha kérdése lenne, küldjön e-mailt!




Akupunktúra és bőrgyógyászat



2001.07.30 17:46

Kedves Olvasóm!

Bár csak dióhéjban beszéltünk a keleti orvoslás elméleteiről, azért gondolom így is érthető, hogy a keleti szemlélet nem választja külön szerveire az embert. Úgy tekint az emberre, mint az egységes, univerzális energiakeringés részére. Szerveinket sem lehet ebből kiszakítani. Erről specializálódott nyugati kultúránkban sajnos egyre jobban megfeledkezünk. Míg egyre mélyebb, behatóbb tudást szerzünk a részekről, megfeledkezünk az egészről, az összefüggésekről. S mivel egy-egy rész alapos ismerete hatalmas információ sokaságot jelent, nem is várható el egy-egy embertől, hogy a saját speciális tudásán kívül másban is járatos legyen. Így fordulhat elő, hogy többféle panasszal rendelkező emberek, különböző szakorvosokhoz fordulva, a végén már annyi gyógyszert szednek, hogy az szinte a mérgezés határát súrolja.
Miért tartottam fontosnak ezt megemlíteni? Azért, mert mindez különösen igaz,ha a bőrbetegségekről van szó. A nyugati ember úgy tekint a bőrre, mint egy különálló, önálló szervre. Éppen ezért az általános szemlélet az, hogy elegendő valamilyen helyi készítménnyel kezelni a bőrbetegségeket. Ezek a készítmények valóban szépen tünetmentesítik a bőrt, azonban ha a kiváltó tényezőkkel, a hajlamosító faktorokkal egyáltalán nem foglalkozunk, nem csoda, hogy a bőrbetegségek oly gyakran kiújulnak.
Vegyünk egy egyszerű példát! A felületes gombás fertőzést azt hiszem mindenki jól ismeri, hiszen igen gyakori betegség. Az általános felfogás szerint a betegség úgy alakul ki, hogy a fertőző ágens, a gomba, megtelepszik a bőrön és megbetegíti azt. A folyamat leegyszerűsítve valóban így zajlik, csak egy nagyon fontos dolgot hagytunk ki, mégpedig azt, hogy az egészséges bőr rendelkezik egy olyan védekezőrendszerrel, amely megvédi a különböző kórokozóktól. Ez a védőrendszer, a bőr ú.n. savköpenye, a faggyú- és verejtékmirigyek által termelt savas pH-jú anyagok következtében alakul ki. Egy kórokozó akkor tud fertőzőképessé válni, ha ez a védőburok sérült. Így tehát egy olyan banális megbetegedés, mint a gombás fertőzés emiatt alakul ki.
Mik azok a tényezők, amelyek megbontják ezt a savköpenyt? Elsősorban minden olyan állapot, amely izzadást, a bőr macerációját váltja ki. Ilyen az elhízás, amikor a hajalatok állandóan összefekszenek, súrlódnak, ezért a hámréteg mechanikusan irritálódik; a manapság oly divatos edzőcipők folyamatos (télen-nyáron való) viselete, melyben a folyamatos lábizzadás miatt felázik a hám; olyan fehérneműk, melyek szoros szélükkel állandóan irritálják a hajlatokat. Ezek azok a tényezők, amelyek népbetegséggé teszik a gombásodást, de vannak olyan betegségek, amelyek nem érintenek ilyen széles néprétegeket, de szintén ott lehetnek a háttérben. A leggyakoribb betegség a cukorbetegség, melynek következménye, hogy a bőr kiszárad, védekezőképessége romlik. A daganatos betegségek, olyan gyógyszerek, melyek a védekezőképességet csökkentik (antibiotikumok, kortikoszteroidok, citosztatikumok), immunbetegségek, endokrinológiai betegségek (a belső elválasztású mirigyek betegségei) mind-mind azt eredeményezhetik, hogy romlik a bőr ellenállóképessége és kialakul a gombás fertőzés.
Ezt a példát azért hoztam, hogy érthető legyen, hogy még egy ilyen mindennapos betegség esetén is meg kehet találni azt a "talajt", amin a bőrbetegség kialakult. Az ettől ritkább, kevésbé ismert betegségek sem véletlen, hogy kialakulnak. Az akupunktúra ezért tud létjogosultságot szerezni a kezelésben. Nem a bőrt, hanem azt a szervi hátteret kell kezelni, amelynek következtében a bőrbetegség kialakult. Természetesen így a gyógyulás sokkal hosszadalmasabb, nem olyan látványos, hiszen a szervezet saját öngyógyító erői lépnek működésbe, viszont a kiújulásnak is sokkal kisebb a lehetősége.

Lássunk példát az elmondottakra!

Ismeretségi körömben mindig meghökkenést okoz, ha elmondom hogy vírusos szemölcsöket akupunktúrával kezelek. Eseteim természetesen nem az egy-két banális szemölccsel rendelkező páciensek köréből kerültek ki, hanem évek óta nem múló, számos szemölccsel rendelkező emberek köréből. Volt olyan páciensem, aki az összes szóba jöhető szemölcs-eltávolító módszert (elektromos égetés, lézeres eltávolítás, helyi maró készítmények alkalmazása, ultrahangos kezelés) végigpróbálta, mégis állandóan kiújultak szemölcsei. El lehet képzelni, hogy ez a betegség annak ellenére, hogy az életet nem veszélyezteti, mennyire kellemetlen lehet. Szokásos lokalizációja a kéz és a láb bőre. Ha a kézen van még csak csak elviselhető, bár az emberekből nem éppen kellemes érzelmeket vált ki, ha egy ilyen emberrel kell kezet fogni. Ha pedig élelmiszerekkel foglalkozik az illető, akkor még tartós munkaképtelenséget is okozhat. A talpi szemölcsöknél viszont már szembe kell nézni azzal a problémával is, hogy rettentően kellemetlenné, fájdalmassá teheti a járást.




Talpi közönséges szemölcsök kezelés előtt




Nézzük a betegség kóroktanát: a közönséges szemölcsöt a human papilloma víruscsalád egyik fajtája okozza. A betegség hátterében valamiféle, pontosan nem tisztázott, immunvédekezési gyengeség is van. Ennek tulajdonítják, hogy főleg kisgyermekeken, fiatal felnőtteken alakul ki ez a betegség. A hagyományos kínai orvoslás szerint a kóros szél okozza a vér szárazsága és a máj elégtelensége miatt. Nem szeretnék nagyon belemerülni a magyarázatba, úgyhogy csak annyit fűznék mindehhez, hogy a kóros szél a kínai orvoslásban egy ú.n. külső gonoszt, azaz egy külső kórokozót jelent, ami megfelel a mi felfogásunk szerinti vírusnak. A vér szárazság és májelégtelenség pedig az energetikailag elégtelen vért, azaz az immunvédekezési zavart jelképezi.


10 akupunktúrás kezelés után


Az akupunktúrás kezeléssel a védekezőképességet igyekszünk helyreállítani, és így elérni, hogy a szervezet maga győzze le a vírusokat. Úgy gondolom, hogy egy ilyen gyógyulás jól példázza, hogy a pusztán külső eredetűnek tartott betegséget mégis belső kezeléssel gyógyítottuk meg.




Akupunktúra és bőrgyógyászat - Hajhullás
2001.10.23 12:21



Kedves Olvasóm!

Azt hiszem, hogy a hajhullás sokakat érintő, kellemetlen probléma, ezért úgy gondoltam, beszéljünk most erről. Ejtsünk egy pár szót először arról, hogyan történik a hajváltás!
A szőrtüszők a legaktívabb szerkezetei testünknek, ugyanis egész életünkön át folyamatosan termelik a szőrszálakat, felfokozott anyagcserét folytatva. Nem véletelen, hogy a sejtosztódást gátló gyógyszerek (citosztatikumok) az ő működésüket gátolják a leglátványosabban. A hajszálak növekedésének van egy élettani ciklusa, mely a kihúzott hajszálak gyökereinek minősége alapján vizsgálható. Ez a ciklus növekedési, átmeneti és nyugalmi szakaszra osztható. A növekedési fázis kb. 4-5 évig tart, ezalatt a hajszál folymatosan növekszik. Az átmeneti fázis idején, mely néhány napot jelent, a hajszál leválik az őt tápláló képletről a szőrtüszőben és elkezd felfelé vándorolni. A nyugalmi fázisban már elveszti kapcsolatát a tápláló sejtekkel és elkezdődik a szőrtüszőben az új hajszál képződése. A nyugalmi fázis kb. két hónapig tart, majd a hajszál kilökődik.
A hajas fejbőrön lévő kb. 100.000 szőrtüszőnek kb. 5-10 %-a van nyugalmi fázisban, így napi 100 hajszál kihullása élettaninak tekinthető. A szőrtüszők nagyobb hányada kerülhet nyugalmi fázisba betegség, stressz, nagyobb fiziológiás megterhelés (mint pl. terhesség, szülés) hatására, s ilyenkor fokozott hajhullás észlelhető.

A hajhullás típusai

A nyugati orvoslásban szokásos felosztás szerint megkülönböztetünk diffúz és foltos, illetve reverzibilis (visszafordítható, tehát gyógyítható) és irreverzibilis (nem visszafordítható) hajhullást.
Diffúz hajhulláson azt értjük, amikor a hajszálak egyenletesen, a fejbőr minden területéről hullanak. Foltos hajhullás esetén pedig, körülírt kopasz foltok alakulnak ki a fejbőrön, míg a többi területen változatlan a hajsűrűség. Reverzibilis a hajhullás, ha olyan ártalom következtében alakul ki, melynek megszüntetése után a szőrtüszők visszanyerik normális működőképességüket. Ilyen pl. a vashiány,súlyos lázas betegségek, gócok (olyan krónikus gyulladásos folyamatok a szervezetben, melyek nem okoznak látványos tüneteket), hormonális diszfunkció, gyógyszermérgezés, fertőző betegségek okozta hajhullás. Irreverzibilis hajhiány akkor alakul ki, ha a szőrtüszők valamilyen ártalom következtében elpusztulnak (mélyre terjedő gennyes szőrtüszőgyulladás, gombás fertőzés, heggel gyógyuló bőrbetegségek) vagy elsorvadnak, mint pl. a férfias típusú hajhullás esetén, ahol az ún. androgén hormonok tehetők felelőssé a folyamatért.
A hagyományos keleti orvoslás szerint a haj a veséhez tartozik (lásd öt elem tan - Akupunktúra dióhéjban 3. rész). Ha a vese energetikailag kielégítő állapotban van, a hajzat dús és egészséges. A vese tárolja az ú.n. Yuan Qí-t (öröklött energiát). Ez egy olyan energiafajta, melyet a születéssel hozunk magunkkal és az élet során folyamatosan fogyatkozik, nincs utánpótlása, mint a táplálékokból és a levegőből szerzett energiának. Fogyatkozása párhuzamos az öregedés folyamatával. Ez az energia bekapcsolódik az energiakeringés köreibe, és szétosztódik az egész szervezetben. Ha nagyobb stressz ér bennünket, akkor elveszítünk belőle egy részt.
Miért tartottam fontosnak ezt elmondani? Azért mert itt is megfigyelhetünk egy analógiát a keleti és nyugati tudás között: a stresszelmélet szerint is a stresszhatás az, ami meggyorsítja az öregedést. Ha pedig a hajhullás szempontjából értelmezzük az előbbieket, akkor pedig a stressz és a hajvesztés közti összefüggést láthatjuk.
Általános receptúra az akupunktúrás kezelésekre nem adható. Mindig a páciens tünetei alapján kell felállítani a diagnózist. Így van ez a hajhullással küszködő betegek esetében is. Az, hogy tudjuk, hogy a vese uralja a haszálakat, nem feltétlenül jelenti azt, hogy kizárólag csak a vesét kell erősíteni a kezelés során, bár mindig található ezeknél a pácienseknél a vese energetikai zavarára utaló tünet. Tapasztalataim alapján akupunktúrával kezelhetők olyan hajhullásos esetek is, melyek háttere nyugati módszerekkel nem tisztázható. Ilyen a manapság oly gyakori, általában nőknél jelentkező diffúz hajhullás, valamint a foltos hajhullás.
A foltos hajhullás (alopecia areata) a nyugati orvoslás szerint autoimmun betegség. Az autoimmun betegség fogalma azt jelenti, hogy a szervezet saját képletei ellen termel ellenanyagokat, és ez az immunreakció tehető felelőssé a tünetekért. Ennél a betegségnél az ellenanyagok célszervei a szőrtüszők. A betegség hátterében gyakran kimutathatók gócok, melyek eltávolításával megoldódik a probléma, de az esetek jelentős hányadában, különösen a gyermek- és fiatalkori esetekben nem sikerül semmiféle kiváltó okra bukkanni. Sajnos az sem ritka, hogy ezek az esetek átmennek egy progresszív, megállíthatatlan hajvesztésbe és végül a páciens összes szőrzetét elveszti. A haj idővel (évek múltán) spontán is visszanőhet, de a maradandó kopaszság lehetősége is ugyanúgy fennáll.
A keleti orvoslás szerint a betegség tünetei "szél-szárazságot" jelentenek, mely a vese yin elégtelensége miatt alakul ki. Két, nagyon kedves páciensem képeit mutatnám be, akik ettől a betegségtől szenvedtek.










Mindkettőjüknél a vese energia yin oldala volt lemerülve. (Mint az Akupunktúra dióhéjban cikksorozat 2. részében már elemeztük, a yin, a dolgok anyagi, tápláló oldalát jelenti. Így van ez az energia vonatkozásában is.) Ha a keleti nomenklatúra szerint fogalmazzuk meg e betegség kórfolyamatát, akkor azt mondhatjuk, hogy a vese yin hiánya miatt nem volt táplálva a felszín és ez hajvesztést okozott.









Az első páciens 12 hónap alatt, a második 6 hónap alatt érte el a képen látható állapotot. Ez az idő hosszúnak tűnik, de a hajszálak növekedési ideje sem gyors. Első páciensem évekkel ezelőtt teljes hajzatát elveszítette és két évig teljesen kopasz volt. A kezelés 2. hónapjától már láttuk, hogy haszálai növekszenek, így a kezelés során már teljesen optimisták lehettünk.

Milyen általános tanácsokat lehet adni hajhullás esetén?

Első teendő, hogy derítsük ki a kiváltó okokat - vashiány, gócok, egyéb betegségek - és szüntessük meg azokat (természetesen szakorvosi segítséggel!).
Használjunk olyan hajszeszt, mely vérbőséget vált ki a fejbőrön és segíti ezáltal a szőrtüszők működését. Ugyanilyen hatást fejt ki egy finom masszázs a fejbőrön. Jó hatásúak a magas cinktartalmú készítmények (Revalid, Forcapil).
A korpásodásra, zsírosodásra hajlamos hajat gyakran mossuk gyenge shamponokkal (babashampon).
A lelki problémákat próbáljuk meg minél hamarabb megoldani, ha olyan élethelyzet adódott, hogy ez nem sikerül, akkor tanuljunk meg relaxációs gyakorlatokat, melyek segítségével kívül tudjuk tartani a problémákat (jóga, agykontroll, autogén tréning).
Kedves Olvasóm, mint eddig is, erről a témáról is dióhéjban beszéltem. Ha kérdése lenne, nagyon szívesen válaszolok rá, küldjön e-mailt!


ALAALAPISMERETEK
  1. Jin - jang 




Ha a keleti kultúra bármely ágát tanulmányozzuk , mindíg valahol előbukkan ez a két kifejezés . Hiszen a képe már ismert mindenki számára .


                




Az ősidőkben , a kezdetek kezdetén egyetlen egy ősenergia létezett amit a kínaiak "CHI "- nek (csí) neveztek . Ezt szokták a Mennyei Sárkány Leheletének is hívni , mely láthatatlan energia , a Földön mindenütt ott van , minden teremtett dolgot összekapcsol , mint egy háló , körülvesz mindent és mindenkit . Ha az egyik szálat meghúzzuk , egyes helyeken sűrűsödik az energia , más helyeken ritkul .A csí valamennyi lény életerejének is tekinthető , , ha valamit tökéletesen hajtunk végre , akkor megfelelő csível rendelkezünk , ha viszont levertnek érezzük magunkat , hiányában vagyunk a jó csínek . Egy kínai közmondás így ír róla : 

"Szépnek születni nem olyan fontos ,

Mint szerencsés csillagzat alatt születni . 

 Szerencsés csillagzat alatt születni nem olyan fontos ,


 Mint jószívűnek lenni .

 Jószívűnek lenni nem olyan fontos ,

 Mint jó csível rendelkezni ."
Azt hiszem , ez megmagyarázza , hogy mennyire fontos ez az energiamegnyilvánulás .
A világon egyetlen dolog van ami állandó : a változás . A csí is mindíg változik a két pólusa között , , ami a Jin és a Jang .Ezen két elem a mindent átható energia gyökerei , amelyek egymást kiegészítve , egymás nélkül nem létezhetnek . A jin erő mindíg ott van a jangban , a jang erő pedig mindíg ott van a jinben , amelyet a jin - jang jelkép egyszerűen , de nagyon pontosan ábrázol . A leghitelesebben az egyik nagy kínai filozófus , Lao Ce fogalmazza meg a Tao - tö - King ( Az út ) című művében . 

"...Mikor a szépet megismerik , 

felbukkan a rút is ;

 mikor a jót megismerik ,


 felbukkan a rossz is .

 Lét és nemlét szüli egymást , 


 nehéz és könnyü megalkotja egymást ,

 hosszú és rövid alakítja egymást ,


 magas és mély kulcsolja egymást , 
 sok hang összeolvasztja egymást ,

 korábbi s későbbi követi egymást ..."
Egyébként a jin a hegy árnyékos , északi oldalát , a jang a hegy napos , déli oldalát jelenti . Akkor igazán tökéletes valami , vagy akkor érezzük magunkat nyugodtnak , ha ez a két fázis egyensúlyban , harmóniában van egymással .
Álljon itt néhány törvényszerű megállapítás , a jin és a jang szoros kapcsolatáról , melyek a régi kínai mesterektől származnak .
1. A jin és a jang nem létezik egymás nélkül , mindíg kölcsönhatásban állnak egymással .
2. Egyik sem rossz vagy jó , mindkettőre szükségünk van , hogy a harmóniát megteremthessük .
3. A két erő egymáshoz viszonyítva létezik : ha az egyik gyengül , akkor a másik erősödik , és ez igaz fordítva is . 
4. A két erő átalakulhat egymásba : a jin janggá , a jang pedig jinné változhat .
A jin jellemzői 
Nőiesség , belső nyugalom , passzivitás , hold , éjszaka , mozdulatlanság , föld , alvás , tél , ősz , víz , ívelt , ovális , árnyék , mély , hideg , sötét , lent , intuícíó , higgadtság , bennünk szunnyadó hatalom, nedves , önbizalom hiánya , hűvös , megfontolt , kitartó , anyatermészet , ragaszkodó , rugalmas , magába forduló , kedves , mély , sötét szinek .
A jang jellemzői 
Férfias , külső , aktivitás , cselekvés , nap , égbolt , tudás , nappal , nyár , tavasz , fény , tettre kész , tűz , hegyes , szögletes , forróság , fent , száraz , világos , magas , mozgalmasság , magabiztonság , akaratos , szenvedélyes , vakmerő , kalandvágyó , apatermészet , független , fellángoló , koncentrált , követelő , meleg szinek .

Az öt elem tana 
A kínaiak gondolkodásmódját mind a mai napig a taoista filozófia alapjai befolyásolják .Ennek a filozófiának a legfontosabb alaptétele : a természet , a természettel harmóniában élni .Ezért ebben a felfogásban minden földi dolgot be tudnak sorolni az öt őselem valamelyikébe . Az öt őselem :TŰZ , FÖLD , FÉM , VÍZ , FA .
Ez az öt őselem is a csí életerő megjelenési formája , amelyek kihatnak a cselekedeteinkre , és befolyásolják életünk menetét .A természet örök körforgását ezen elemekkel jelenítik meg , ahogyan az ősi magyar kultúra is ezt tette .Ezek az elemek az örökké változó csí (életenergia ) megnyilvánulási formái a világban . Minden elem rendelkezik jines és jangos vonásokkal .





FA
A termtő és újító .A fa lehet lágy és hajlékony , mint egy fűzfa , ezzel szemben lehet kemény és erős , mint a tölgyfa .A fák inkább csoportokban élnek , tehát közösségi lények . Jelképezheti még a tavaszt , a zöld és a kék árnyalatait , a növekedést , a keleti és a délkeleti irányt .

TŰZ
Lázba hoz , felfelé ível , tele van életerő energiával . A tűz meleget adhat , de égethet is . átmelegít , felvidít , de ugyanígy felemészthet . Ahhoz , hogy folyamatosan lángoljon , tüzet tápláló anyagra ( fára , szénre , papírra ) van szüksége , vagyis fontos neki a megbízható társ . Jelképezheti még a nyarat , a déli irányt , a piros és a bíbor szineket .
FÖLD 
Szilárd talaj , ami biztonságot jelképez .A föld ásványokban gazdag , sok jó tulajdonsága van , türelmes és őszinte . A termőföld lehet laza talaj is , de fekete föld is , ami a felszinen van , így visszintes energiamozgások jellemzik .Ha az ember horoszkópjában sok a föld , követelőzővé válhat .jelképezheti még a vénasszonyok nyarát , a sárga és a barna szineket , adélnyugati , az északkeleti irányokat és a középpontot .

FÉM
 Aföld belsejében hatalmas energiákra van szükség , hogy kialakuljon , ezért befelé irányuló energiákkal rendelkezik . Az üzleti sikert , az anyagi gyarapodást jelzi . Világos gondolkodás és igazságosság . A fémből készíthetnek vágó - és szúró szerszámokat is , éppen úgy , mint ékszereket , tehát lehet elbűvölő , de ezzel szemben irányító is . Jelképezheti még az őszt , a fémes színeket , és a nyugati , északnyugati irányt .

VÍZ 
Az emberi érintkezésben  (kommunikáció ) , tájékozódásban ( utazás ) mint egy hullámzó energia jelenik meg . A víz a jin és a jang két véglete között bármilyen lehet , a szemerkélő esőtől az orkánerejű viharig . Így jellemezheti a frissesség , a mozgalmasság , és a csendes nyugalom is . A víz életet ad mindenkinek , társaságában jól érzik magukat az emberek . kitartásával apránként a legnagyobb hegyet is elmossa .Jellemezheti a telet , a fekete és a sötétkék színeket és az északi irányt . 

AZ ELEMEK KAPCSOLATAI




Az elemek nem egymástól elzártan  létező önálló egységek , hanem egyenrangú résztvevői az örök körforgásnak .Egymás között semmiféle hierarchikus rendszer nincs . ha az öt elem úgy olvad össze , hogy kapcsolatuk harmonikus , akkor tápláló ciklusról beszélünk .
Ebben az esetben egy természetes egyensúly keletkezik , amely egy zárt rendszert alkot . Az elemek egymásutániságát jelenti .
A víz táplálja a fát .
A fa táplálja a tüzet .
A tűz teremti a földet (hamu) .
A föld szüli a fémet .
A fém megtartja a vizet .
Az öt elem nemcsak táplálhatja egymást , hanem korlátozhatja a másik kiteljesedését .Ezt a körforgást nevezzük romboló vagy ellenőrző ciklusnak . Ezt a ciklust sem tekinthetjük károsnak , hiszen ez is az öt elem egyensúlyának létrehozására törekszik . Ebből a körforgásból megtudhatjuk , hogy ha valamelyik elemből sok van a horoszkópunkban , akkor melyikkel kontrolláljuk .
A fa felemészti a földet .
A föld gátakat szab a víznek .
A víz kioltja a tüzet .
A tűz megolvasztja a fémet .
A fém elmetszi a fát .
Van egy harmadik kapcsolat is , amelyben minden elem megnyugtatja az őt megelőzőt . Ez is ugyanolyan , mint a tápláló ciklus , csak fordított irányban . Az elemek itt is a harmonikusság kialakítására törekszenek , neve megnyugtató vagy kimerítő kapcsolatrendszer . 
Az elemek egymáshoz való viszonya ebben az esetben így alakul :
A tűz elégeti a fát .
A fa magába szívja a vizet .
A víz szétmarja a fémet .
A fém lazítja a földet . 
A föld kioltja a tüzet .



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése