2015. november 3., kedd

A jövő itt kopogtat csak vedd észre



A jövő itt kopogtat csak vedd észre





A sziget titkai, ahol az emberek elfelejtenek meghalni.




Története igazi legendává vált szülőhazájában, ahol a csodálatos gyógyulások immár több évszázadra tekinthetőek vissza.

A New York Times magazin szerkesztője.Dan Buettner meglátogatta Ikária szigetét, és megkérdezte a szakembereket, hogyan képesek az ikáriai emberek átvészelni az élet nagy nehézségeit.

Egy tanulmány segítségével a kutatók bebizonyították azt, amit az ősök már rég tudtak: Ikária lakói többet élnek, idősebb korban bukkannak fel náluk a betegségek és még idős korban is igen élénk elmével rendelkeznek. 
Az olaszországi Sassari Egyetem doktorával,Gianni Pes-el és a belga Michel Poulain-nal közösen.Dan Buettner-nak 2000 környékén sikerült megtalálnia azt a vidéket, ahol a legtöbb száz évesnél idősebb férfi él.
Ahogy lecsökkentették a keresési körzetet a Nuoro hegyeket sikerült körvonalazniuk, a térképen pedig kék tintával jelölték meg ezen terület határát, amelyet elneveztek “kék övezetnek”.

2002-től három másik olyan populációt sikerült találniuk, ahol az élethosszúság sokkal nagyobb, mint bárhol másut a világon. Okinawa szigetén élnek a világ leghosszabb életű női.

Az ikáriaiak 8-10 évvel élnek tovább,mint bárhol máshol a világon
Dan Buettner és kollégái tovább kutatták az élethossz titkát, így 2008-ban Ikárián kezdtek el kutatni.

A tanulmány során megpróbáltak elvonatkoztatni a mendemondáktól, kifejezetten az élethossz konkrétumait keresték Ikárián. Miután összegezték az összes adatot, Poulain és az Athéni Egyetemen dolgozó kollégái, arra a következtetésre jutottak, hogy Ikária lakói 2,5-szer nagyobb eséllyel érik el a 90 éves életkor, mint amerikai társaik.

Sőt mi több az ikáriai férfiak négyszer nagyobb eséllyel érték el a 90 éves életkort, mint az amerikai férfiak, és egészségi állapotuk is sokkal jobb volt.

Az ikáriaiak átlagban 8-10 évvel többet éltek és később jelentkeztek náluk a rák- és a szívrendszeri betegségek, de a depresszió és az Alzheimer is kevesebb alkalommal ütötte fel fejét a lakosok között. Ikária szigetén az emberek ép ésszel élnek életük végéig.


Hol található ikária és mi a titka?

Ikária egy 256 kilométeres sziget, ahol csaknem 10.000 görög él, Törökországból mintegy 50 kilométerre található. A kereszténység előtt a sziget a fenyőerdők és a szőlők birodalma volt. A sziget híre 2500 éve töretlen, a görög utazók ide jöttek kikapcsolódni, termálvize igencsak egészséges.

A kutatók, hogy még jobban megismerjék a sziget rejtélyét kikérték Ilias Leriadis segítségét is, aki a sziget egyik orvosa.

Miközben olívát, humuszt, ikáriai kenyeret és bort tett az asztalra, elmesélte a lakosok néhány titkát:"itt az emberek későig maradnak fent, későn kelünk és napközben is pihenünk.Itt senki nem hord órát,és egyetlen óra sem működik rendesen.Amikor valakit meghívsz ebédre az jöhet reggel tíz órakor,de este hatkor is. Egyszerűen nem érdekli őket hány óra. A gazdagság és pénz sem érdekli őket. Amikor kulturális vagy vallási ünnepre készülünk az emberek pénzért vásárolják meg a bort és az élelmet. Ha marad pénz azt a szegényeknek adják.Ikária nem az a sziget ahol az "Én" szót használják.Ikária az a sziget,ahol csak a "Mi" szót használják."
Ikária szokatlan múltja lehet a magyarázat arra, hogy miért alakult ki ez a közösség. Az erős szelek, amelyek a szigetet minduntalan bejárják, a kikötök hiánya messze távolt tartotta a szigetet a kereskedelmi világtól. Ez gyakorlatilag szinte elszigetelte Ikáriát a külvilágtól, teret adva az önellátásnak.

Leriadis egy helyi “hegyiteáról” is beszámolt, amelyet száraz füvekből készítenek és amelyet koktélként isznak minden nap végén. Az orvos említést tesz a vad majoránnáról, a zsályáról, a mentáról, a rozmaringról és a gyermekláncfűből készült citromos teáról. Mindezek a gyógynövények igazi naturista gyógyszerként hatnak.

Ikárián a méz univerzális gyógymód. “Léteznek itt olyan mézfajták, amelyet sehol másutt nem kapsz a világon.” – nyilatkozta Leriadis. A mézet sebekre, másnaposságra és a nátha kezelésére is használják. Az idősek minden reggelt egy kanál mézzel indítanak: “Számukra ez olyan, mint az orvosság.”


Öregedést-gátló étkezés

Az elmúlt három évben a kutatok megismerkedtek Leriadis pár páciensével is.

A napi rutinjuk szinte tökéletesen megegyezett a Leriadis által leírtakkal: természetes környezetben ébrednek, a kertben dolgoznak, későn ebédelnek, majd pihennek. Este a szomszédok meglátogatják egymást.

Étkezésük is tipikus: reggelijük kecsketejből, borból, zsályateából vagy görög kávéból, mézből és kenyérből áll. Ebédre szinte mindig sok zöldséget és halat fogyasztanak. Este kenyeret és kecsketejet esznek.
Ioanna Chinou, az Athéni Egyetem doktora, egyike azon európai szakembereknek, akik nagy érdeklődést tanúsítanak a füvek és egyéb természetes termékek iránt. Chinou szerint az ikáriaiak egészsége a sok teaivásban rejlik, főleg úgy, hogy a legtöbb elfogyasztott tea része a hagyományos görög orvoslásnak.
Ezek a füvek megelőzik a fogszuvasodást, a bélbetegségeket és javítják a vérkeringést. Ugyanakkor a legtöbb növénynek nagy az antioxidáns tartalma, jelentős polifenol tartalommal rendelkeznek és vizelethajtó hatásuk is van.


A pihenésnek is megvan a része
Gianni Pes és Michel Poulain kiegészítő kísérleteket is végeztek az ikáriai emberek életstílusával kapcsolatban. Ezek során 35 embert kérdeztek meg alvási szokásaikról, de az is érdekelte őket, hogy dohányoznak-e. A kérdések után megvizsgálták fizikai, mentális és pszichikai állapotukat.
Christina Chrysohoou, az Athéni Egyetem kardiológusa egy kutatásban 673 ikáriait vont be. Chrysohoou arra gyanakodott, hogy az alvási és szexuális szokások állnak az ikáriaiak élethosszának hátterében.
Chrysohoou rájött, hogy a nap közbeni alvás 12%-al csökkenti a szívbetegségek kialakulását, de ha ezt huzamosabb ideig űzik, akár 37%-al is csökkentheti a betegség kialakulását.


"Láthatatlan szálak", amelyek összekötik az embereket
A társadalmi helyzet is jelentős szereppel bír. Szardínián az időseket megbecsülik, a társadalom kiemelt tagjai, aktívan kapcsolódnak be a közösségi és családi életbe is.
A tanulmányok rámutattak, hogy az előrehozott nyugdíjazás lecsökkenti a várható élettartamot. A szardíniai mentalitásnak köszönhetően az öregek késztetve érzik magukat, hogy felkeljenek az ágyból és bekapcsolódjanak a közösség tevékenységeibe, legyen az spirituális tanítás, vagy éppen a hagyományok átadása az unokáknak.
Ha megvizsgáljuk az ikáriaiak életvitelét, rájövünk, hogy több tíz olyan erős faktor van, ami mindig jelen van az életükben és amelynek hosszú életüket is köszönhetik. Könnyű úgy pihenni, hogy közben senki nem kell korán kelljen és a város is kihalt ebédidőben. Az is nagy segítség, hogy a legegészségesebb élelmiszerek a legolcsóbbak. És az is elképzelhetetlen, hogy egy nap úgy teljen el Ikária szigetén, hogy valaki nem mászott meg egy domboldalt.
Itt nem léteznek az egzisztenciális fájdalmak, de a stressz is elkerüli az embereket. Saját kertjüket dolgozzák, mert szüleik, és nagyszüleik is ez tették, de a szomszéd is. Kevés az esélye annak, hogy valakit megtámadjanak, mert mindenki ismer mindenkit. Este bort és hegyiteát isznak a barátokkal, vasárnap pedig templomba mennek.
Ikárián még a legnagyobb antiszoci sincs egyedül.



Térjünk vissza 
Statmatis Moraitis történetéhez, aki kigyógyult a rákból.
Buettner egyszer felhívta Moraitist. Feleség tavasszal hunyt el 85 évesen, a férfi most egyedül lakik. Egy rövidke beszélgetés után, Buettner a következőt kérdezte: " Hogy sikerült felépülnie a tüdőrákból?"

"Egyszerüen eltűnt"- mondta Moriatis- "25 évvel ezelőtt elmentem Amerikába,hogy megkérdezzem az orvosokat, hogyan történt a csodás gyógyulásom"- tette hozzá. "És mi történt?"- kérdezte Buettner. "Az orvosaim már meghaltak!"-válaszolta Moaritis.

forrás:
filantropikum.com



Intuíció és megérzés- az energiák érzékelése



A legtöbb ember szeretne minél több mindent érzékelni, felfogni és megismerni múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Nagy valószínűség szerint Te is szeretnéd jobban ismerni és érteni gondolataid, érzelmeid, saját magad. Ez bárki számára lehetséges. Az érzékeid határtalan lehetőségek birodalma. 
Fejleszthető, bárki számára felébreszthető és megtapasztalható tulajdonságok ezek. Mindenkiben ott szunnyad a „látó”. Gyakorlással és tudatossággal Te is felébresztheted ezen képességeidet, megtapasztalhatod az energiák érzékelésében rejlő „csodákat”.
Az elme korlátai



A világot, amelyben létezel, az érzékeléseden keresztül próbálod felfedezni, megismerni. Az ismert fizikai testednek öt ilyen „műszere” van, melyek segítségével tájékozódni próbálsz az életben. Ezek a tapintás, ízlelés, szaglás, hallás és a látás. És bár mindegyik igen fontos, arra a kérdésre, hogy vajon melyek a legfontosabbak, nagy valószínűséggel a hallást és a látást fogod megjelölni. És mily érdekes, pont azt a két érzékelést, melynek a legkevesebb köze van a konkrét fizikai kontaktushoz.

A hallás a levegő különböző frekvenciájú rezgéseinek felfogása, míg a látás elektromágneses hullámok érzékelése. Mindkét esetben valamiféle térben terjedő energia hullámok felfogásáról van szó. Valójában minden, amit magad körül érzékelsz nem más, mint energia hullám. De mivel az elme számára az energia egy megfoghatatlan, keretek, formák nélküli, értelmezhetetlen valami, a felfogásodban a világkép már úgy jelenik meg, mint egy határokkal körbekerített, formákba zárt valóság.

Ha szeretnéd az érzékszerveidet, az érzékelésedet fejleszteni, elsőként tudatosítanod kell azok működését. Valamilyen szinten el kell fogadnod, és ezáltal megértened az energiák működését és természetét
Az első lecke:lépj túl a korlátaidon


Ahhoz, hogy fejleszteni tudd valódi érzékelésed, túl kell lépned jelenlegi korlátaidon. Légy nyitott és befogadó! Felejts el minden dogmát, amit eddig olvastál vagy hallottál! Ne higgy el másoknak vakon semmit! A saját tapasztalataidra, a saját megérzéseidre figyelj! Ha szavakon keresztül akarsz tanulni, ezt is megteheted, de mindig figyelj a belső hangra. Láss a szavak mögé! Ez természetesen erre az írásra is igaz. A dolgokat ne akard mindenáron értelmezni! A világot nem lehet matematikai képletekkel leírni vagy megmagyarázni. Nem véletlen, hogy az elméleti fizika mindig pár lépéssel előbbre jár, mint a racionális képleteken alapuló fizikatudomány. Ha egy természeti jelenséget leírsz képlettekkel és számokkal, már el is torzítottad annak valóságát.
Minden "Csak" ENERGIA



A világegyetemben minden ami létezik (de még az is ami nem) energiából áll. Energiából születik, és létezési ciklusa végén energiává alakul vissza, hogy aztán egy újabb formában tudjon manifesztálódni. De a forma mögött mindig ott van az eredendő forrás, maga az univerzális energia. Az ismert civilizációk legősibb kultúrái is ismerték, és írásos emlékeikben megemlítik ezt az erőt, ezt az energiát (prana, chi, ki, pneuma stb.). De természetesen nem csak a fizikai formában létező tárgyak és élőlények, hanem az általatok ismert és a hétköznapokban használt energiák is ennek az eredendő ENERGIÁNAK a megtestesülései. Ilyen a hőenergia, az atomenergia, az elektromos energia, a rádióhullám stb.
Valóban az ember a legfejlettebb lény a Földön?



Nos, ha az érzékelést vesszük alapul, erre a kérdésre nem egészen egyértelmű a válasz. Pedig az érzékelés alapján kapjuk meg az információt és alkotunk teljesebb képet a világunkról. Egy méh képes látni az ultraibolya fény, némely hüllő faj pedig az infravörös fényt is tudja érzékelni. Bizonyos halfajok elektromos sugárzást is érzékelni tudnak, míg néhány madár képes a Föld mágneses mezejét érzékelni. Ezek alapján kimondhatnánk, hogy egyes állatfajok lényegesen többet „tudnak” a világról, mint mi emberek. De ne tegyünk ilyen elhamarkodott kijelentést! És nem azért, mert nem lenne igaz. De az ember rendelkezik egy határtalan képességgel, amit fejlődésnek, tanulásnak szoktunk nevezni. A tapasztalás, tanulás és gyakorlás segítségével bárki képes elektromos mezőt vagy mágneses teret érzékelni. Mint ahogy az energiáknak bármely más formáját is. Ez csak gyakorlás és megfelelő nyitottság kérdése.

Forrás: Szabadon Ébredők-
Földi Gábor



Az Akasha-krónikák titkai

Valahol, az Univerzum egy titkos - földi szemeink számára láthatatlan - szegletében létezik egy könyvtár, amelyben információkat őriznek múltunkról, jelenünkről és jövőnkről. Létezésünk (beleértve a növényeket, állatokat és embereket) minden egyes momentuma fel van rögzítve.
Az Akasha krónikák leginkább energiamezőkhöz hasonlíthatók, amelyek a lélek számára könnyen felismerhető és megérthető szimbólumok, képek, formák alakjában szigorúan őrzik az Univerzum történéseiről szóló információkat. Ezekhez csak Isten, és más, általa kiválasztott, magas rendű szellemi lények (angyalok) férhetnek hozzá.Sokan talán nem is tudjuk, de már bepillantást nyerhettünk az itt tárolt információkba, amelyek spirituális fejlődésünket és megvilágosodásunkat segíthetik - hiszen mindannyian álmodunk, és sokszor kapunk olyan sugallatokat, amelyekre magunktól sosem gondoltunk volna...

Merész találgatások
A császár nevét szanszkrit nyelven visszafelé olvasva valóban az "Akasa" szót kapjuk meg, és a régészeti leletek tanulsága szerint az uralkodó leírhatatlan nagyságú könyvtárral rendelkezett, amelyet azért hozatott létre, hogy megőrizze világának minden kulturális és tudományos ismeretanyagát. Az uralkodó állítólag megcsömörlött a véres hadjáratok okozta pusztítástól, és így akart valami jót létrehozni a világon. Az indiaiak a mai napig hisznek a titkos könyvtár létezésében, amely állítólag valahol, a Himalája belsejében rejtőzik, és amelyet sem a régészek, sem a kutatók nem találtak ezidáig meg.

Rudolf Steiner -a könyvtár engedélyezett "látogatója"



Az osztrák ezotrikus és filozófus saját bevallása szerint több ízben is bepillantást nyert Az Akasha-krónikák információiba.Innen szerezte sok ízben előadásához és könyvében hangoztatott véleményét  a néhai Atlantiszról.A hét országának történetéről és pusztulásáról, amely megközelítőleg egybe esik az Ószövetségben olvasható Özönvíz katasztrófájával.Steiner úgy vélte az Akasha-könyvtár voltaképp nem más,mint a kollektív tudat energiamezőként való megtestesülése,amely 
 nem csupán az emberiség életében megtörtént és bekövetkezésre váró történéseket, de minden gondolatot, érzelmet és vágyat is tükröz - az idők végezetéig. 
Steiner szerint az atlantisziak, s így mi is az 5 millió évvel ezelőtt létező Lemúria leszármazottai vagyunk, amelynek sorsát végül egy világűrből érkező meteorit pecsételte meg. 

Steiner korát megelőző látomásaiban egy régi-új világot fest a szemünk elé (amelyhez nagyban hasonlítanak a néhány éve megjelent, és lebilincselően érdekes, Shirley McLaine: Camino című könyvének Lemúriai fejezetei): az emberek telepatikusan kommunikálnak egymással, és képesek arra, hogy a természet energiájával feltöltekezzenek, s ezáltal maximális életerővel éljenek.

 
Különös, a talajt sosem érintő eszközökkel közlekednek, és komoly spirituális tudással rendelkeznek. 

Állításait azóta a világ minden tájáról független médiumok tucatja igazolta vissza, jobbára olyanok, akik kulturális és nyelvi sajátságaik miatt nem ismerték sem Steinert, sem ezoterikus munkásságát.
S hogy megfejtik-e valaha is ennek a könyvtárnak a titkát? A válasz mindannyiunkban ott lapul, hiszen a krónikákat kollektív tudat által írjuk: a lelkünkkel, érzéseinkkel, álmainkkal és vágyainkkal. Az Akasha-krónikák pedig őrzik a "látottakat"- mindent, amik egykor voltunk, amelyek vagyunk és amik leszünk vagy lehetnénk elkövetkező életünkben...
Forrás: 
http://www.aplacetoreflect.com/page4.htm
Rudolf Steiner: Az Akasha Krónikákból
Edgar Cayce: Az akasha-krónika titka
Hodnik Ildikó: A lélek teste








Tisztánlátók





Mint minden nagy civilizációs korszakváltás hajnalán, ma is reneszánszukat élik a közkincsé lett jövendőmondó praktikák. Szinte minden könyvesbolt polcain ott sorakoznak egymás mellett a tenyérjóslás, a csillagjóslás, a kártyavetés gyakorlati kézikönyvei. Így nem is csoda, hogy egyre többen állítják magukról ők képesek ilyen eszközök segítségével, jelekből kiolvasni valakinek sorsát, jövőjét, boldogságát. Vajon hihetünk-e nekik? Vajon tényleg tisztán látják-e mindazt amit mondanak? Tényleg mindenki rendelkezik ezzel a képességgel, vagy csak kevesek kiváltsága? 


Ki a tisztánlátó? 
A tisztánlátás kifejezés eredete a XVII. századi francia clair (tisztán) és voyance (látomás) szóösszetételben keresendő. Eredeti értelemben „clairvoyant”, úgynevezett tisztánlátó az az ember, akinek megbízható belső sugallatai és igazolható látomásai vannak valami olyanról, amiről a hagyományos érzékszervi tapasztalás útján nem lehetne tudomása. A tisztánlátás képessége vallási kontextusban amolyan isteni kegy, amely a lelkileg megtisztult próféták és szentek birtoka. Mint ilyen, sokáig úgy vélték csak nagyon kevesek bírnak ezzel a képességgel.
A múlt század elején, a tudományos parapszichológia térhódításával, és első helyen J.B. Rhine és Rudolf Tischner kutatásaival, megszületik az érzékszerveken túli érzékelés, az ESP fogalma, amely a tisztánlátáson kívül kutatás tárgyává teszi a többi úgynevezett pszichikus képességet, beleértve a telepátiát (a távérzékelést) és a prekogníciót (előérzékelést). Így születik meg a hatodik érzék fogalma, ami azt sejteti, hogy az embernek az öt hagyományos érzékszerve mellett, van egy elcsökenyesedett vagy eddig fel-nem-fedezett érzékszerve, amely a megérzésekért, előérzésekért felel. Míg sokan ennek a puszta gondolatát is babonaságnak vélik, egy 2005-ös amerikai felmérés szerint az amerikai lakosság 26%-a hisz abban, hogy az embernek van ilyen rejtett képessége. Rhine és társa megbízható módon igazolta, hogy bizonyos mértékig minden ember rendelkezik az érzékszervi tapasztaláson kívüli észlelés képességével, ami gyakorlással minden emberben fejleszthető. Ma már sok evolucionista természettudóst is foglalkoztat a kérdés, vajon milyen szerepet játszik, illetve milyen evolúciós előnyt jelent az egyedfejlődésben az előérzet. Például sok állat előre megérzi, ha valamilyen természeti katasztrófa közelít, és időben elmenekül. Azaz az állatoknál mindenképpen megfigyelt jelenségről van szó.
Ma a köznyelvben tisztánlátónak azt az embert nevezzük, aki ezt a belső érzékelő-képességét az átlagosnál jobban kiművelte, vagy született tehetsége révén az átlagosnál érzékenyebb belső észlelőerővel bír. A tisztánlátó nem szükségszerűen érzékel képekben,– bár ez is előfordulhat – sokkal inkább „észlel”, „érez”, „sejt”, „tud”. Belső érzéseit természetesen visszafordíthatja képekké, és képzelőereje segítségével rá is vetítheti arra amit szemével lát. Így a szemek által közvetített optikai kép, a látvány kiegészülhet olyan „fantáziaképekkel”, amelyek a belső megérzések gondolati kivetülései.


Tisztánlátás – Auralátás 

Egy tisztánlátó láthat aurát, egy derengő fényburkot egy test körül, de ez önmagában nem azonos a tisztánlátással. A tisztánlátó ha ránéz valakire lehet, hogy egyáltalán nem lát semmi különlegeset. Sokkal inkább benső sugallatok, érzések ébrednek benne, amelyeket megfogalmazva, szavakba öltve hangosan ki is mondhat. Ilyenkor engedi, hogy hétköznapi tudatállapota megváltozzon, módosuljon. Ebben a módosult tudatállapotban „érzékeli” azokat a dolgokat, amiket „normális” tudatállapotban nem. Ez nem azt jelenti, hogy transzba kell esnie, vagy hogy valamilyen megszállottság, elragadtatottság keríti hatalmába. Bár egyes samanisztikus hagyományokban a tisztánlátást a sámánok, vagy más vallási specialisták gyakorolják, akik használják a mesterségesen létrehozott transzállapotokat is látomáskeresésre.


Mit lát egy tisztánlátó? 
Mint mondtuk egyáltalán nem biztos, hogy a tisztánlátó hatodik érzéke, képek nyelvén jeleníti meg az így érkező észleleteket. Magára a látásra vonatkozó eredeti kifejezés, a latin videa, vagy a szanszkrit véda is inkább tudást, bölcsességet jelent. A látomás így sokféle formában érkezhet. A tisztánlátó, megérzések formájában szerezhet ismereteket valakinek a múltjáról, jelenéről, jövőjéről, sorsáról, egészségi állapotáról, családi kapcsolatairól, bármiről. A tisztánlátás a valódi értelemben vett mindentudással, egy adott ember teljes érzékelésével áll kapcsolatban. Ehhez persze el kell fogadnunk, hogy egyetlen ember sem fogja a jelen pillanat téridőbeli korlátainak. Még ha hagyományos érzékszerveink csak a most-ban, a jelen állapotában érzékelik az embert, a valóság egy másik horizontján (ha úgy tetszik egy másik téridő-dimenzióban) az összes többi létállapotát is hordozza magával. A tisztánlátó megváltozott tudatállapotával képes „mélyebbre nézni” és meglátni egy ember további vetületeit.

Jóslás és jövőérzékelés 


Ha a hagyományos érzékszervi tapasztalás korlátait lehetséges átlépni, ha a téridő egysíkú fogságából lehetséges a szabadulás, akkor természetes, hogy egy tisztánlátó érzékelheti a jövőt. Pontosabban a jelen pillanatban gyökerező legvalószínűbb jövők egyikét. Mert jövője sokfél van mindenkinek. Ez az írás is sokfelé vezethet innen – ahhoz, hogy megtudd hová, a végére kell járni… Egy tisztánlátó, ha valakinek a jövőjét vizsgálja, mindig többféle jövőt kell, hogy lásson – szinte nincs olyan alapeset, hogy valakire elkerülhetetlenül csak egyfajta jövő várjon. Mégis, egy ember jelen állapota szinte determinisztikusan meghatározza milyen sors vár majd rá. 

Jóslás és cigányság 


Vannak népcsoportok és kultúrák, ahol a jövőérzékelés intuitív praktikái és a jóslás gyakorlata mindennapos. Ilyen mondjuk bármelyik kelet-ázsiai hagyományőrző népcsoport, ahol ébredés után teljesen természetes az egyperces napi jóslatkérés gyakorlata. Magyarországon talán egyedül a cigányság az, akik körében a jóslás általánosan elfogadott gyakorlat. Természetes, hogy egy cigányasszony „tud” jósolni. És ez nem azt jelenti, hogy ismeri az életvonalakat, ha belenéz valakinek a tenyerébe – ez babonaság, és spekulatív áltudomány lenne. Elég megfognia valaki kezét (vagy még ez sem kell), bele se kell, hogy nézzen és máris mondja amit lát, tud, megérez. Mert a cigányság körében kulturálisan nincs letiltva, legátolva az az intuitív beleérző-képesség, amit legtöbben hagyunk magunkban elhalni. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden cigányasszony pontosan is jósol. De sok esetben pontosabban, mint tenné ezt más kulturközegben felnövő ember. Köztük is, mint minden más népcsoport esetében vannak pontos és kevésbé pontos tisztánlátó emberek.
Hogy egy tisztánlátó mennyire pontos, bárki tesztelheti. Csak pontos és egzakt kérdéseket kell neki feltenni, és teljesen szkeptikus alapállással megvizsgálni a válaszok pontosságát. Az ebben a körben végzett hiteles vizsgálatok azt mutatják, hogy egészen tévedhetetlen és mindig pontos clairvoyance nem létezik. Ugyanis ugyanúgy mint bármelyik hagyományos érzékszervünk esetében itt is létezik érzékcsalódás. Tom Cruise híres filmje a „Különvélemény” ennek látványos megfogalmazása. Van olyan eset, hogy egy tisztánlátó olyat észlel, ami mégsem válik valóvá, annak ellenére, hogy észlelete pontos (is lehetne). A jövő mégis másként alakul, ahol ez az észlelet már retrospektív hamis, mint egy igaz, de csalóka álom.


Parafenomének és tisztánlátók 

Előfordulhat, hogy egy parafenomén tisztánlátó is de általában a kettő nem jár együtt. Parafenoménnak azt az embert hívjuk, aki valamilyen más szokványosan nem tapasztalható jelenséget képes előidézni. Például akaratával képes egy hétköznapi kanalat elgörbíteni, mint a világhírre szert tevő magyar származású Uri Geller. Parafenomenális képességnek nevezzük azt, amikor valaki képes nem mágneses tárgyakat teste „mágneses” erejével magára ragasztani, vagy puszta koncentrációval a statisztikai valószínűségnél jóval több hatost dobni egy kockával. A legtöbb hiteles parafenomén egyáltalán nem rendelkezik a tisztánlátás képességével.
A történelem leghíresebb tisztánlátói ezért nem a parafenomének hanem az ókori látnokok, próféták, szentek, jósok közül kerültek ki. A tisztánlátók talán a leghíresebb mitológiai alakja Priamusz király lánya Cassandra, akinek a legenda szerint Apollón templomában kígyók nyalták tisztára a fülét, hogy azután meghallhassa a jövőről szóló sugallatokat. A legenda szerint hiába látta tisztán Trója elestét, senki sem hitt neki, így tragikus sorsát nem kerülhette mégsem el.
És talán ez is fontos tanulság: hiába látja valaki tisztán a sorsát, hiába érzékeli jövőjét, a tudás önmagában nem elég. Cselekvőképesség és hatóerő is kell hozzá, hogy a belső látomások üzenetét valóra váltsuk.


Tanulható-e a tisztánlátás? 


Ma egyre többen árulnak különböző képzéseket, amelyek azt ígérik segítenek ennek a képességnek a megszerzésében, kifejlesztésében. Az igazság az, hogy csakúgy mint mondjuk a zenei- vagy abszolút hallás, ez a szunnyadó képesség minden emberben megvan, de csak mint csökevény. Nagyon kevesek azok képesek ennek a képességnek az olyan szintű kibontakoztatására, hogy magukról elmondhassák ők a tisztánlátás Mozart-jai. Persze, ugyanúgy ahogy a zene-hallgatást és ezen keresztül a hallást is lehet fejleszteni, a hatodik érzék is fejleszthető, és ezen keresztül a tisztánlátás is. De bárki aki megtanult egy hangszeren jól játszani, tudja jól, hogy évek, sőt évtizedek folyamatos gyakorlása kell ehhez. És nincs ez másként egyéb készségeink fejlesztésével sem. A beleérző-képesség, az intuíció igenis fejleszthető, sőt a mai korban talán ismét fejlesztendő is, de átlagos esetben csak éveken át tartó gyakorlással lehet csak számottevő eredményt elérni.
Persze vannak született Mozartok, akik hozzák magukkal a tisztánlátás képességét. És vannak olyanok is, akik esetleg egyetlen hirtelen felismerés hatására hozzák felszínre magukban ezt a rejtett képességet. Egyesek szerint egyre több ember fedezi fel kisebb-nagyobb mértékben ezen képességét, így könnyen lehet, hogy a tisztánlátás újrafelfedezésével ez a képességünk a jövőben ugyanolyan elemi érzékelésmód lesz mindenki számára mint ma a hallás, látás, szaglás, ízlelés, tapintás…



forrás:fényforrás.hu







AZ ÉBREDÉS

Valójában azonban az emberek egyáltalán nem tehetetlenek, sőt az ellenkezője az igaz, mivel van egy igen egyszerű és hatásos módja annak, hogy megállítsuk az Új Világrendet.Értsd meg, hogy amivel valódi változást tudunk elérni a világban, az a rendszerrel szembeni engedetlenség.Tedd azt, ami helyes, mindenben, amit cselekszel.
A Teremtő az intelligencia, ami mindennek az alapját képezi, a váz, ami mindent átitat.
Tudd, hogy az élet, amit ezen a világon élünk, a szabad akarat játéka, melyet egyetlen tudat játszik, aminek mi csupán frekvenciái vagyunk.
Értsd meg, hogy ahhoz, hogy kezelni tudd a helyzetet és az eljövendő változásokat, amivel jelenleg a világban szembenézünk, nem kell mást tenned, mint hallgatni a szívedre; megérteni, hogy valójában minden, ami ebben a Teremtésben létezik, csupán energia, ami nem másból, mint tiszta és feltétel nélküli szeretetből áll.


AZ ÉBREDÉS (1-05-57)[THE AWAKENING][2010][MAX IGAN]MAGYAR NYELVŰ]


Valójában azonban az emberek egyáltalán nem tehetetlenek, sőt az ellenkezője az igaz, mivel van egy igen egyszerű és hatásos módja annak, hogy megállítsuk az Új Világrendet.
Értsd meg, hogy amivel valódi változást tudunk elérni a világban, az a rendszerrel szembeni engedetlenség.
Tedd azt, ami helyes, mindenben, amit cselekszel.
A Teremtő az intelligencia, ami mindennek az alapját képezi, a váz, ami mindent átitat.
Tudd, hogy az élet, amit ezen a világon élünk, a szabad akarat játéka, melyet egyetlen tudat játszik, aminek mi csupán frekvenciái vagyunk.
Értsd meg, hogy ahhoz, hogy kezelni tudd a helyzetet és az eljövendő változásokat, amivel jelenleg a világban szembenézünk, nem kell mást tenned, mint hallgatni a szívedre; megérteni, hogy valójában minden, ami ebben a Teremtésben létezik, csupán energia, ami nem másból, mint tiszta és feltétel nélküli szeretetből áll.



SPIRITUÁLIS VALÓSÁG


A Szellmi Valóság egy egyedülálló utazásban részesít, egy utazásban, ami megváltoztatja az életed. Egy utazásban, ami gazdagít, Tudatosabbá és Boldogabbá tesz téged. A Szellemi Valóság egy kísérő a a meditációban és a meditációs tapasztalatok során. Amíg nézed ezt a műsort,légy teljesen nyugodt...
Csak légy tanúja...
Csak áramolj azzal...
Ne elemezd...
Teljesen azonosulj vele...
Ha bármilyen gondolatod támad, vágd el...
Végy egy mély lélegzetet...
Csak azonosulj...
Csak ennyit szükséges tenned...

Mindegyikünk kutatja a jó egészséget, békét, tudást, jólétet, harmóniát és mindenekfelett... a boldogságot és a mindenkori és mindenütt jelenlevő boldog életet. Mindenki arra törekszik, hogy elérje ezt az állapotot. De vajon ez valóban elérhető? Igen... ez elérhető.Mindezek elérhetők, csak meg érteni szükséges a Kozmikus Energiát és megismerni Önmagunkat.
Nos, lássuk a Kozmikus Energiát...



SPIRITUÁLIS VALÓSÁG (57-23)[MAGYAR SZINKRON]



A Szellmi Valóság egy egyedülálló utazásban részesít, egy utazásban, ami megváltoztatja az életed. Egy utazásban, ami gazdagít, Tudatosabbá és Boldogabbá tesz téged. A Szellemi Valóság egy kísérő a a meditációban és a meditációs tapasztalatok során. Amíg nézed ezt a műsort,
légy teljesen nyugodt...
csak légy tanúja...
csak áramolj azzal.


Jövőbe látás és a valódi értelme I.





A jövőbe látás egészen néhány évvel ezelőttig az ezotériához, a misztikumhoz, esetleg a sci-fi novellák világához állt legközelebb. Ma viszont már komoly tudományos kísérletek folynak a lehetőség igazolására, amelyek közül legalább egy úgy tűnik, kimondottan sikeres.
A jövőbe látást, mint lehetőséget a tudományos világ nagy része morális, fizikai vagy logikai okok miatt egészen idáig képtelenségnek tartotta és elítélte. Ebben az a furcsa, hogy – a józan ésszel ellentétben – valójában semmilyen fizikai törvény nem gátolja azt (mint ahogy az időutazást sem). A legtöbben azt állítják, hogy a jövőbe látás, vagy az időutazás egyszerűen azért képtelenség, mert időparadoxont okozna. Hiszen, ha ismerjük a jövőt, akkor megpróbálhatjuk megváltoztatni, és ha ez sikerül, akkor már nem az lesz a jövő, vagyis nem a jövőt láttunk, csak egy lehetőséget – így nem beszélhetünk jövőbe látásról (mint pl.az időben visszafelé utazva, megakadályozva saját születésünket.) De mi van, ha megkerülhető ez a logikai csavar?
Az időparadaxon elkerülése
Ha jobban belegondolunk legalább három, esetleg négy mód is van arra, hogy a “jövőbe látás” ne okozzon időparadoxont. Ezek közül a negyedik kicsit elvontabb (több, párhuzamosan létező világegyetemet feltételez), de most maradjunk csak a jól ismert, 3+1 dimenziós világunknál. A lehetőségek:
1) Információt kaphatunk a jövőről úgy, hogy nem tudjuk pontosan, mire/hogyan vonatkozik a kapott információ, és az csak utólag derül ki (így semmit sem tehetünk a jövőbeli esemény elkerülésére, megváltoztatására).2)Információt kaphatunk a jövőről úgy, hogy pontosan tudjuk, mire vonatkozik, de semmit sem tehetünk, hogy megváltoztassuk a történéseket. (Például, tudjuk, hogy egy repülőgép le fog zuhanni, mert rossz az üzemanyag-mérője, de nem tudjuk értesíteni a pilótát, mert nincs rádiókapcsolat vagy más kommunikációs csatorna).3)Végül a legérdekesebb lehetőség – információt kapunk a jövőről, amit megpróbálunk elkerülni/megakadályozni, de pont azon események láncolata váltja ki az végkifejletet, amelyet annak elkerülése érdekében tettünk.
Ez utóbbi lehetőség – amelyet több, tudományos-fantasztikus novella és film is sikerrel dolgozott fel – tulajdonképpen azt mondja ki, hogy teljesen téves az elképzelésünk a téridőről, illetve az ok-okozati viszonyokról. Hiszen ebben az esetben valójában legalább annyira az okozat váltja ki az okot, mint fordítva; és ami még ennél is furcsább, ez nem áll ellentétben a jelenleg ismert univerzum fizikai, logikai és matematikai törvényeivel sem. Csupán az emberi felfogóképesség határait teszi próbára, de attól még lehetséges.
Jelenlegi cikkünkben azonban a jövőbe látás első lehetséges formáját vizsgáljuk, mivel ezt sikerült valóban megtörtént eseményekkel összefüggésben, statisztikai módszerekkel, szinte minden kételyt kizáróan bizonyítani.
A Globális Öntudat Project, SETI és a kvantummechanika
Bármilyen hihetetlen, nem valamiféle ezoterikus, sejtéseken alapuló misztériumról van szó, hanem egy közel 15 éve zajló tudományos kísérletről. Kevesen tudnak a létezéséről, és világviszonylatban is csak néhány száz, maximum néhány ezer cikk, interjú vagy TV-műsor jelent meg vele kapcsolatban (ami legalábbis furcsa ilyen volumenű és jelentőségű kutatásoknál).
A projectet a világhírű Princeton egyetemen kezdték el, még a 90-es években, és azóta is folytonosan működik. Talán sokan emlékeznek olvasóink közül a korábban nagy sikert arató, évekig népszerű SETI-kutatási programra, aminek lényege az volt, hogy a NASA rádióteleszkópok által begyűjtött, több száz milliónyi rádiócsatorna és több ezer megfigyelt csillag, naprendszer adásait apró “csomagokra” bontották, amiket interneten lehetett letölteni, hozzá egy szoftverrel, ami kikereste bennük a leginkább gyanús (földönkívüli intelligenciára) utaló jeleket, és ha talált ilyet, visszaküldte azokat a NASA-nak. A 90-es évek végén Magyarországon és világszerte több ezren, több tízezren csatlakoztak a kutatáshoz, még ha nem is túl sokszor jelentkezett E.T. a képernyőn futó 3 dimenziós spektrumrajzokon.
A Globális Öntudat Project ehhez kicsit hasonló, ám célja alapvetően más. Elosztott rendszerről van szó (mint az Időkép), amelyhez bárki csatlakozhat, méréseit és eredményeit pedig valós időben, interneten küldi vissza a központba. Ez a rendszer jelezte 4 órával előre a WTC elleni támadásokat, 24 órával előre a 2004-es Cunamit. És hogy miért nem tett senki ellene semmit? Nagyon egyszerű – a rendszer nem mondta meg, mi fog történni, csak azt, hogy valamilyen rendkívüli jelentőségű esemény. Így befolyásolni nem lehetett, ám a véletlen valószínűségét statisztikailag kizártnak lehet tekinteni. Hogy ez hogyan lehetséges? Ehhez először meg kell ismernünk a GCP működését.
Véletlenszámok a jövőből
Fontos megérteni, hogy a Project nem a jövőbe látást célozta meg amikor elindult; az csupán egy véletlen felfedezés, hogy erre is képes lehet. A terv eredeti célja semmi más nem volt, mint hogy a “tökéletes” véletlenszámok statisztikai eloszlását nyomon kövessék szerte a világon, a fehér zajban előforduló esetleges fluktuációk vizsgálata céljából. Ez olyan, mintha bekapcsolnánk a televíziót egy valóban üres csatornára hangolva, és a rendszertelenül villódzó fekete-fehér pontok eloszlásában keresnénk rendszert. Persze valóban üres csatorna a gyakorlatban nincs; ha villámok, a mosógép szikrái vagy más zajok nem is, a Világegyetem háttérsugárzása akkor is jelen lennének benne. Így ez nem jó a vizsgálat szempontjából; ennél “véletlenebb” véletlenre van szükség.


“Tökéletes véletlen számnak” azt tekintjük, amikor egy szám, vagy számok sorozata elvben semmilyen ismert módon nem következtethető ki előre; nem kapcsolódik emberi tényezőhöz, környezeti hatásokhoz, sem más fizikai/kémiai/biológiai folyamatokhoz. Ha feldobunk egy érmét, annak eredménye nem “igazi véletlen”, hogy miként esik le, nagyon bonyolult módon, de kiszámítható lenne a hajítás szögéből, a kezdeti perdületből, a légellenállásból és a sebességből – tehát ez nem “véletlen” szám. Igazi véletlen jelenlegi ismereteink szerint kizárólag kvantummechanikai módon képezhető.

A Heisenberg-féle határozatlansági elv
Ez a tudományos törvényszerűség, amelynek eredeti jelentése többféleképpen értelmezhető, ám gyakorlati végeredményében egyetértenek a kutatók – egy kvantummechanikai szintű részecske tulajdonságait nem lehet egy adott határértéknél pontosabban megmérni, mivel maga a mérés megváltoztatja a részecske állapotát, méghozzá előre ki nem számítható módon. Ezért a kvantummechanikai jelenségek mérése által okozott “zajt” valódi véletlennek, igazi “fehér” zajnak tekinthetjük.
A GCP project pontosan ezt használja fel. A hálózat világszerte elszórtan elhelyezett, kvantummechanikai fehér zajt keltő egységek kimenetét gyűjti össze, és elemzi azok összefüggéseit. Az egységeket Véletlen Esemény-Generátoroknak (Random Event Generator) hívják, és a nap 24 órájában, a hét minden napján, az év 365 napján másodpercenként nem kevesebb, mint 200 db (0 és 1 közötti) véletlenszámot állítanak elő, és küldenek vissza Princeton-ba; mintha másodpercenként 200-szor feldobnánk egy érmét, és az eredményt (fej vagy írás) 1 biten ábrázolnánk. Elméletileg nagy átlagban mindig, tökéletesen egyenletes véletlenszám-eloszlást kellene, hogy kapjunk, és ha nem – akkor valami nagyon különös dolog történik világunkban.
 folyt.köv





Share this:



Bizonyítható a jövőbelátás?



A parapszichológusok éveken át furcsa kijelentéseket tettek a prekognícióról, vagyis a megérzésekről, a jövő tudatos megjóslásáról. Ez a tudomány peremvidékén egyensúlyozó jelenség azonban most bekerül a főáramba, miután az egyik vezető társadalom pszichológiai folyóirat elfogadott publikálásra egy, a jelenség létezését bizonyító tanulmányt. A dolog érdekessége, hogy még a korábban a közzététel ellen ágáló szkeptikus pszichológusok sem tudnak igazán fogást találni a tanulmányon.

"Személyes véleményem szerint ez az egész képtelenség és nem lehet igaz" - írja a Psychology Today weboldalán futó blogjában Joachim Krueger, az amerikai Brown Egyetem kutatója. "A legjobb módja a támadásnak, ha végigjárjuk a módszertanát és kísérleti elgondolásait. Azonban őszintén meg kell mondanom, hogy nem találtam semmit, minden rendben lévőnek látszik."

Daryl J. Bem
A tanulmány - ami még idén megjelenik a Journal of Personality and Social Psychology-ban - a New York állambeli Cornell Egyetem nyugalmazott pszichológia professzora, Daryl Bem nyolc évi munkájának az eredménye. "Szándékosan vártam addig, amíg egy kritikus tömeg össze nem gyűlik, hogy ne csupán egy statisztikai véletlennek tulajdonítsák az eredményeimet" -mondta. A tanulmány egy több mint 1000 hallgató bevonásával készült kísérletsorozatról számol be. A tesztek többségénél Bem jól ismert pszichológiai jelenségeket vett alapul, egyszerűen csak megcserélve a sorrendet, így az esemény, amit általában az okként értelmeztek, a tesztelt viselkedés után és nem előtte történt meg.

Egyik kísérletében a hallgatóknak egy szavakat tartalmazó listát mutattak, majd megkérték őket, hogy idézzék fel a szavakat, végül ugyanerről a listáról véletlenszerűen kiválasztott szavakat kellett leírniuk. Megdöbbentő módon a hallgatók többnyire azokat a szavakat idézték fel a kísérlet elején, amiket a végén le kellett írniuk. Egy másik tesztben Bem a "előfeszítés" kutatást használta fel. Az előfeszítés az emlékezet kutatásában azt a hatást jelöli, amikor egy inger előzetes észlelése illetve felidézése előhangolja, előfeszíti a rá következő inger feldolgozását. Például ha valakinek egy pillanatra felvillantjuk a "csúnya" szót, akkor jóval tovább tart eldöntenie egy pozitív tartalmú képről, hogy az kellemesen hat, mintha a "gyönyörű" szó jutott volna el a tudatalattijához. A kísérletet visszafelé elvégezve Bem rájött, hogy az előfeszítés hatás az időben nem csak előre, de visszafelé is működik.

Krueger szerint Bem részéről "zseniális ötlet" volt a biztos alapokon nyugvó pszichológiai jelenségek visszaforgatott változatainak kutatása. A parapszichológia korábbi kutatásai sajátos elrendezéseket alkalmaztak, mint a Ganzfeld kísérletek, amiben az önként vállalkozókkal fehér zajt hallgattattak, és egységes látómezőket mutattak nekik, hogy létrehozzanak egy állapotot, ami állítólag elősegít olyan hatásokat, mint a látnoki képesség és a telepátia. Ezzel szemben a Bem által elvégzett teszteket a pszichológusok azonnal ki tudták értékelni.

Az általa feljegyzett hatások kicsik voltak ugyan, de statisztikailag jelentősek. A kilenc tesztből álló sorozat egyik kísérletében például a résztvevőknek két képet mutattak a számítógép képernyőjén. Előtte megmondták, hogy a két kép közül az egyik erotikus tartalmú lesz, majd megkérték az alanyokat, hogy tippeljék meg, vajon az első, vagy a második lesz az erotikus kép. A képek sorrendjét véletlenszerűen választotta ki a számítógép, amit a jelentkezők 53,1 százalékban helyesen tippeltek meg.

Tény, hogy az eredmény messze nem hangzik meggyőzően; bizonyára sokan most azt mondják, hogy eleve a puszta találgatás is 50-50 százalék esélyt ad, azonban több alaposan alátámasztott jelenség, mint az aszpirin alacsony dózisokban történő adagolásának szívinfarktus megelőző képessége is ilyen kis hatásokon alapul - jegyezte meg Melissa Burkley, az Oklahoma Állami Egyetem kutatója, aki szintén a Psychology Today oldalán található blogján kommentálta Bem munkáját. Bem kilenc kísérlete közül nyolc esetében jelen van ez a statisztikailag jelentős különbség.

A tanulmány jelenleg is lektorálás alatt áll. "Ez a munka legmegbízhatóbb lektoraink vizsgálati sorozatán ment át" - mondta Charles Judd, a szaklap szerkesztői bizottságának vezetője. Bár Bem hosszú ideje kutatja a paranormális jelenségeket, ugyanakkor elismert pszichológus, számos rendkívüli alapossággal elvégzett kísérlettel a háta mögött. Elmondása szerint tanulmányát négy szakértő lektorálta, akik bár több kiegészítést javasoltak, ennek ellenére támogatják a publikációt. Ennek ellenére a szaklap egy szkeptikus szerkesztői kommentárral fogja közzétenni Bem megállapításait, amivel hatások megismétlésére próbálják sarkallni az embereket.

Egy sikertelen reprodukálási kísérlet már napvilágot látott. Jeff Galak, a Carnegie Mellon Egyetem, illetve Leif Nelson a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatója egy online felméréssel megpróbálta megismételni Bem felfedezéseit a szavak felidézésében, azonban Bem szerint az online felmérések nem meggyőzőek, mivel lehetetlen megtudni, hogy a jelentkezők elég figyelmet szenteltek-e a feladatnak. Galak elismeri, hogy ez egy tényleges korlát, azonban tervei szerint hallgatók bevonásával személyesen is elvégzi a kísérletet. Ez csupán az első összecsapás lesz Bem és a kétkedők között, ugyanis több tucat szakember kért betekintést a kutatás részleteibe.




Aggódnak a tudósok a nem halálos fegyverek miatt



A Pentagon úgy tervezi, hogy jövő év elején egy új technológiát dob be az Irakban, amely az erőszakos tömegtüntetéseket, zavargásokat hivatott megfelelő módon kezelni.

Már többször is problémát okozott a koalíciós erőknek az erőszakos tömegtüntetések, zavargások megfelelő kezelése. Volt rá példa, hogy az amerikai katonák inkább távoztak a területről, mert egyszerűen nem tudták kezelni a tömeget. Noha az ex-jugoszláv és koszovói békefenntartó missziók óta igyekeznek megtenni mindent, hogy a katonákat lehetőleg felkészítsék az ilyen helyzetekre, a rendőrségi jellegű feladatok ellátása nem egyszerű. Egyes szakemberek azon a véleményen vannak, hogy ez nem is katonai jellegű feladatkör, tehát nem annyira katonákat, mint inkább rendőröket kellene vezényelni az ilyen problémás térségekbe.

A Pentagon már évek óta finanszíroz több kutatást, melynek lényege az, hogy az ilyen helyzetekben a civil lakosság ellen olyan eszközt használhassanak, amely nem okoz tartós károsodást, ugyanakkor mégis képes feloszlatni a zavargó tömeget. Az egyik legfőbb aspiráns e feladatkörben az ADS (Active Denial System, vagyis Aktív Tömegoszlató Rendszer), vagy más néven a fájdalomsugár. Ez egy 95 gigahertzes mikrohullámú sugarat bocsát ki, mely hőt generál a célterületen tartózkodó emberek bőrfelületén, és minél tovább éri őket a sugár, annál nagyobb fájdalmat okoz - elvben arra kényszerítve őket, hogy a területet minél hamarabb elhagyják.

A kritikusok szerint a probléma ott van, hogy mi történik akkor, ha valaki például annyira szélsőséges lelki állapotban van, hogy nem viselkedik racionálisan, vagyis a fájdalom ellenére sem fut el, vagy mi történik ha valaki egész egyszerűen nem képes elhagyni a területet, mert megsérült. A válasz szerint ez nem jelenthet problémát, hiszen a készüléket szakaszosan üzemeltetik, és a kezelőszemélyzet kiképzésénél külön figyelmet fordítanak majd arra, hogy megfelelően reagáljanak az ehhez hasonló helyzetekre.

Az aggodalmak mégsem csitultak, melynek új lökést adtak a tesztekről kiszivárgott információk, mely szerint a tesztalanyoknak le kellett venniük a szemüvegüket, zsebeikből eltávolítani a fém tárgyakak. Ezek ugyanis a mikrohullámú sugárzás hatására komolyan felmelegedhetnek, és égési sebeket okozhatnak. Nyilvánvaló, hogy egy zavargó tömegnél eféle óvintézkedésre nincs mód.

A Pentagon azonban egyelőre kitart terve mellett, és 2006-ban valószínűleg Irakban fog debütálni a fájdalomsugár HMMWV terepjárókra telepített változata. Eközben már folynak kisérletek a kézi változaton is, mely iránt a tengerészgyalogság, sőt, egyes rendőri erők is élénken érdeklődnek.




Új fegyverkezési hajszát indít a gammasugarú fegyver?

A nukleáris fegyverek egy különleges fajtája eltüntetheti a hagyományos és az atomfegyverek közötti különbséget. Szakértők szerint az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának fejlesztése emellett újabb fegyverkezési hajszát indíthat el.

A fegyver bizonyos elemek atommagjának energiakibocsátását stimulálja, azonban nem alkalmaz maghasadást vagy a fúziót. Az energiát ami gammasugárzás formájában bocsátja ki, erejét tekintve többezerszerese a hagyományos kémiai robbanóanyagokénak. A technológia már szerepel a minisztérium listáján, mely szerint "egy ilyen rendkívüli energiasűrűségnek meg van a lehetősége, hogy minden téren forradalmasítsa a hadviselést".

A tudósok már jónéhány éve tudják, hogy egyes elemek atommagja, mint a hafnium, képes létezni magas energia állapotban, ami gammasugarak kibocsátásával lassan lebomlik alacsony energia állapotra. Például a hafnium-178m2 felezési ideje 31 év. A folyamat fegyverként való felhasználását akkor fedezték fel, amikor Carl Collins és munkatársai a dallasi Texas Egyetemen bemutatták, hogy mesterségesen is képesek elindítani a hafnium bomlását röntgensugarakkal. A kísérlet során hatvanszor annyi energiát nyertek, mint amit felhasználtak, elméletben azonban ennél jóval nagyobb energiakibocsátás érhető el.

Mielőtt a hafniumot robbanóanyagként használhatnák energiát kell "bepumpálni" a magjába. Ahogy az atomban található elektronokat gerjeszti, amikor az atom elnyel egy fotont, a hafniummagot is lehet gerjeszteni nagyenergiájú fotonokkal. A mag később visszatér legalacsonyabb energiaállapotába, közben azonban gammasugarú fotont bocsát ki. Az eljárást eredetileg energiatárolásra tervezték, azonban amikor kiderült, hogy a bomlás gyorsítható, a Védelmi Minisztérium lecsapott az ötletre. Jelenleg a Légierő kirtlandi kutató laboratóriuma tanulmányozza a jelenséget, az alabamai SRS Technolgies közreműködésével, akik a hafnium-178m2-t biztosítják számukra.

Az SRS vezető tudósa, Hill Roberts szerint öt éven belül alkalmazható lesz a gammasugarú fegyverhez szükséges gerjesztett hafnium. A hafnium robbanóanyag rendkívüli erejű lehet. Egy gramm feltöltött hafnium több energiát képes eltárolni, mint 50 kilogramm TNT. Parányi rakéták lesznek előállíthatóak olyan robbanófejekkel, melyek sokkal erősebbek, mint a létező hagyományos fegyverek. A robbanáskor kiszabaduló nagy energiájú gammasugarak képesek azonnal elpusztítani bármilyen élőlényt a közvetlen hatókörzetben.

A minisztérium állásfoglalása szerint a gyakorlati megvalósítás még évtizedekre van, azonban a szakértők emlékeztetnek, hogy a maghasadás első tudományos publikációja és az első atombomba bevetése között kevesebb, mint hat év telt el.


Bombazáport hoz az új amerikai fegyver

Az utóbbi egy hónapban sajnos már nincs semmi szokatlan abban, ha egy B-52-es ledob egy bombát. A CBU-105 névre keresztelt bomba is csupán egynek tűnhet a sok közül, azonban számos különlegességgel rendelkezik azon kívül, hogy először vetették be háborúban és az Egyesült Államok Légiereje szerint különösen pusztító.

"Félelmetes fegyver" - elemezte John Pike, a globalsecurity.org vezetője és az ABC News szakértője. "Ha egy páncélozott konvojt egy ilyen füzérbombával támadnak, az azon nyomban megállítja előrehaladásukat."

A bomba esése közben szétnyílik a levegőben és tíz kisebb egységet old ki, melyek mindegyike kis ejtőernyővel ereszkedik tovább. A földhöz közeledve ezek az egységek is szétválnak mindegyikük négy páncéltörő robbanótöltetet lökve ki magából. Így az eredmény: egy ledobott bomba 40 robbanást okoz, ami több mint 6 hektár területen terjed szét. 

A CBU-105 hőérzékelő fegyver. Szenzorai a tankok, szállítójárművek hajtóműveit és más magas hőmérsékletű forrásokat keresik. A bombák ereszkedés közben kis terelőlapokkal irányíthatóak, hogy közelebb kerülhessenek célpontjaikhoz és ellensúlyozzák a szél hatásait. Ezek a bombák kevésbé kifinomultak, mint a műholdak vagy lézerek által irányított fegyverek, az elemzők szerint azonban jóval nagyobb pusztításra képesek.

"Egy ilyen bombával egyetlen B-52-es képes megsemmisíteni egy teljes páncélozott hadosztályt, amihez a múltban több tucat repülőgépet kellett kivezényelni, melyek bombák százaival érték el ugyanazt a hatást" 

A hőkövető füzérbombák két évtizede állnak fejlesztés alatt. Eredetileg a szovjet tankokra gondolva tervezték meg ezt a fegyverzet típust. Az eredeti elképzelés szerint a radarokat alacsony repülésükkel kijátszó vadászbombázókról dobták volna le ezeket. A Szovjetunió összeomlásával azonban a küldetés más irányt vett. Az amerikai hadsereg olyan ellenségek elleni harcokra tervezett, melyek kisebb légierővel rendelkeznek. A bombákat átalakították, hogy jóval nagyobb magasságokból dobhassák le, mivel a radar már kisebb fenyegetést testesített meg, a légelhárító ütegek azonban továbbra is veszélyforrást jelentettek.

"Ez alapvetően egy hidegháborús fegyver" - mondta Pike. A fegyverek sok vitát szültek, amikor először szóba kerültek, mivel nagy a lehetősége, hogy válogatás nélküli pusztítást végezzen ereje és a beterített terület nagysága révén. A Védelmi Minisztérium szerint az új változat, bár "intelligensebb" fegyver, csak akkor vethető be, ha a civilek kockázata alacsony. A Légierő jelentése szerint hat ilyen bombát dobtak le.




U-236 izotópot találtak az urántartalmú lövedékekben

Az ENSZ környezeti programjába (UNEP) bevont egyik svájci kutatóintézet 2001. január 16-i sajtóközleményében tudatta, hogy vizsgálataik során urán 236-os izotópot (U-236) találtak egy olyan szegényített urán lövedékben, amelyet a NATO az 1999-es koszovói konfliktusban használt. A közlemény szerint az urán 236-os jelenléte arra utal, hogy a lövedékhez felhasznált szegényített urán egy része "reprocesszált" uránból származik.

Az MTI 2001. január 17-i hírében mindezt úgy aposztrofálta, hogy "egy svájci kutatóintézet szerint a NATO Jugoszlávia elleni légitámadásaiban felhasznált uránötvözetű lövedékköpenyek súlyosan mérgező és rákkeltő plutóniumot is tartalmazhattak". Az MTI 2001. január 24-i tudósítása szerint a Pentagon szóvivője közölte, "az amerikaiak által végzett megfigyelések alapján semmi nem utal arra, hogy a szegényített urániumban található, «hihetetlenül alacsony mennyiségű» plutónium az elhanyagolhatónál nagyobb mértékben hatna az egészségre, illetve a környezetre".

Tekintsük a hírek hátterében álló tényeket! 
Az ENSZ környezeti programja keretében már 2000-ben részletes vizsgálatok indultak a szegényített urán tartalmú lövedékek alkalmazásának lehetséges kockázatai és következményei kivizsgálására. Ennek keretében 2000. november 5. és 17. között az UNEP szakértői 11 olyan helyszínt kerestek fel Koszovóban, ahol a NATO ilyen lövedékeket használt. Több mint 300 talaj-, víz- és növénymintát gyűjtöttek az érintett területekről, valamint több lövedéket, illetve lövedék darabot is találtak. A begyűjtött mintákat öt európai laboratórium kezdte el vizsgálni. Az öt laboratórium egyike a fent idézett svájci labor. A vizsgálatok első, nem hivatalos eredménye volt az, amelyet január 16-án nyilvánosságra hoztak. A végső jelentést 2001 márciusára ígérik.

Mit mutat a most nyilvánosságra hozott részeredmény, illetve az amerikai beismerés? 
A svájci laboratórium által a szegényített urán lövedékben talált urán 236-os izotóp a természetben nem fordul elő, mesterséges anyag. Ez az urán 235-ös tömegszámú, természetes izotópjából akkor keletkezhet, ha az uránt atomreaktorban használták fel. A svájci laboratórium jelentése szerint a lövedékből származó mintában az urán teljes mennyiségén belül 0,0028% volt a 236-os izotóp részaránya. Ez az adat egyértelműen mutatja, hogy a lövedékekhez felhasznált szegényített urán egy része ténylegesen reprocesszálásból származik (a fogalom magyarázatát lásd később).

Ez a tény bizonyos szempontból új megvilágításba helyezi a szegényített urán megítélését és potenciális veszélyességét. Ennek megértéséhez tekintsük az 1. ábrát. 
1. ábra. Tisztán természetes
uránból származó szegényített urán
előállítási folyamata


Az 1. ábráról látható, hogy normál esetben (és ezzel az esettel számoltak az elmúlt hetekben nyilvánosságra hozott szakértői vélemények) a szegényített urán a természetes urán dúsításakor keletkező melléktermék. Mivel az atomerőművek számára az urán ritkább, 235-ös tömegszámú izotópja az értékes, ezért az ún. dúsító üzemekben a 235-ös tömegszámú izotóp részarányát a természetes 0,72%-ról 3-5%-ra növelik meg. Az eljárás során visszamaradó uránban ennek következtében a 235-ös izotóp részaránya mintegy 0,2%-ra lecsökken. A dúsítás e melléktermékét nevezi a magyar szaknyelv szegényített uránnak (angolul Depleted Uranium), hiszen az a 235-ös uránizotópban szegény. Az USA Energetikai Minisztérium (Department of Energy - DOE), valamint az USA Védelmi Minisztérium (Department of Defense - DOD) közleménye szerint azonban nem csak ilyen szegényített uránt használtak a lövedékek gyártásához, hanem reproceszálásból származó uránt is, ami egybecseng a svájci labor mérési eredményeivel.

Mi a reprocesszálás?
Nukleáris üzemanyag atomreaktorban történő felhasználása után számtalan olyan anyag található még az üzemanyagban, amelyek újra felhasználhatóak. Egyrészről a természetesnél magasabb részarányban lehet az üzemanyagokban 235-ös urán izotóp, amelyet érdemes kinyerni és újra felhasználni. Másrészről az atomreaktor üzeme során az urán 238-as izotópjából - többek között - plutónium is keletkezik, amelynek bizonyos izotópjai nukleáris üzemanyagként használhatók, illetve nukleáris fegyver készítésére is alkalmasak (például a plutónium 239-es tömegszámú izotópja). Az 1950-es és 1960-as években a katonai nagyhatalmak üzemeltettek olyan atomreaktorokat, amelyek alapvető célja nem az energiatermelés volt, hanem működésüket arra optimalizálták, hogy minél több, atombomba gyártásra alkalmas plutóniumot termeljenek. Ilyen esetben a kiégett (elhasznált) fűtőelemeket a reaktorból történt kivételt követően 3-5 évig pihentetik, mialatt radioaktivitásuk körülbelül az ezredrészére csökken. Ezután a reprocesszáló (újrafeldolgozó) üzemben a fűtőelemeket erős savakban feloldják, majd kémiai úton szétválasztják a plutóniumot (ami felhasználható atombombához), az elhasznált uránt (ami egy dúsítási folyamat után újra felhasználható), a hasadási termékeket (ami nagy aktivitású radioaktív hulladék), végül a szerkezeti anyagokat (például a fűtőelemek burkolatát). A reprocesszálási maradékként (ld. a 2. ábrán) elkülönített urán összetétele, a kinyerhető plutónium minősége és mennyisége nagymértékben függ attól, hogy milyen reaktort alkalmaznak. A mai korszerű energetikai reaktorokat energiatermelésre optimalizálják, moderátoruk víz, így bennük 3-5% dúsítású uránt alkalmaznak, és egy adott üzemanyag kazetta 3-4 évig is egyfolytában a reaktorban marad. 
2. ábra. Kiégett üzemanyag újbóli
felhasználásának sémája


Az 50-es, 60-as évek katonai reaktorait nem dúsított, hanem természetes uránnal üzemeltették . Ezekben a reaktorokban a moderátor grafit volt és - mivel céljuk a plutóniumtermelés volt, így - az üzemanyag kazetták mindössze néhány hónapig voltak a reaktorban. Az energetikai és a katonai reaktor működése között alapvető különbség, hogy más lesz a kiégett üzemanyag összetétele, így eltérő lesz a reprocesszálás során elválasztott anyagok mennyisége és aktivitása is.

Reprocesszált urán újbóli bevezetése a dúsítóba
Az USA DOE 1999-es sajtóközleménye szerint a Paducah-ban működtetett dúsítóban 1953 és 1964, valamint 1969 és 1976 között összesen körülbelül 90 000 tonna reprocesszált uránt dolgoztak fel (ld. 2. ábra). Közlésük szerint ebben az uránban többek között 328 gramm plutónium és 18,4 kg neptúnium volt. A dúsítás technológiájából eredően ezt az uránt először gáz halmazállapotúvá alakítják, melynek során a szennyezők (plutónium, neptúnium) nagy része elválasztásra kerül, bizonyos részarányuk azonban szennyezőként bekerül a dúsítási folyamatba és egyrészről lerakódva a berendezés részegységeinek belsejében szennyezheti azt, másrészről pedig bekerülhet a dúsítási folyamat melléktermékébe, a dúsítási maradékba. A DOE becslése szerint a 90 000 t reprocesszált uránban eredetileg megtalálható 328 gramm plutóniumból mindössze 0,1 gramm került be a dúsítási folyamatba, a többi plutóniumot még a dúsítás előtt el tudták választani. A DOE szerint a reprocesszált uránban 4*10-9 lehetett a plutónium részaránya (tíz milliárd atomban négy darab plutónium atom van), ami egy nagyon alacsony érték. Az USA Védelmi Minisztériuma 2000 decemberi közleményében elismeri, hogy a DOE-tól átvett szegényítetturán-készletekben, amelyekből harckocsipáncélt és szegényítetturán-lövedékeket készítettek, ténylegesen lehettek szennyezők, pl. plutónium és neptúnium az előbb említett arányban. Ugyanez a jelentés közöl egy becslést, mely szerint körülbelül 0,8%-kal nagyobb az ilyen anyagoktól származó sugárdózis, mintha az anyag mentes lenne ezektől a transzurán szennyezőktől.

Mit lehet tudni a szegényített urán lövedékek tényleges összetételéről?
A korábbiakban már hivatkozott svájci laboratóriumi eredményeken kívül (amely szerint a lövedékből származó mintában az urán teljes mennyiségén belül 0,0028% volt a 236-os izotóp részaránya), rendelkezésünkre állnak egyéb mérési eredmények. Az USA-ban 1995-ben és 1996-ban több mérés is készült a lövedékekben ténylegesen felhasznált szegényített urán összetételével kapcsolatban, melyek az U-236 koncentrációjára 0,003% eredményt adtak. Ez jó közelítéssel megegyezik a mostani mérés 0,0028%-os eredményével. Mivel ez az érték mintegy 75-ször kisebb annál, mint amit csak energetikai reaktorban származó kiégett üzemanyag újrafeldolgozásakor kapnánk, arra lehet következtetni, hogy a Paducahban működő dúsítóban katonai reaktorból származó üzemanyagot is feldolgoztak (ld. 2. ábra), valamint az újrafelhasznált üzemanyag a dúsítóban feldolgozott uránnak mintegy nyolcadát tehette ki. A most folyó vizsgálatok során egyelőre egyetlen laboratórium sem tudta kimutatni a plutónium jelenlétét, ami azonban nem jelenti azt, hogy a későbbiekben sem fognak nyomokban plutóniumot találni. A Műegyetem Oktatóreaktoránál képesek lennénk a szegényített urán összetételének elemzésére és egy esetleges plutónium szennyezés kimutatására, mintát azonban ehhez eddig nem tudtunk beszerezni. Mivel a plutónium mennyiségét illetően egyéb adat egyelőre nem áll rendelkezésünkre, meg kell elégednünk azzal a becsléssel, amelyet az USA Védelmi Minisztériuma ad közleményében, vagyis néhányszor 10-9 részarányról beszélhetünk.

Milyen kockázatot jelenthet a lövedékek plutónium és egyéb szennyező tartalma?
A fent megadott szennyező tartalom belégzés esetére (inhaláció) is elhanyagolható mértékű, mintegy 0,7% inhalációs dózis növekedést okozhat a szennyezők nélküli, tisztán természetes uránból előállított szegényített uránhoz képest. Ez a többlet dózis továbbra sem indokolhatja azokat a megbetegedéseket, amelyeket az utóbbi időszakban összefüggésbe hoztak a szegényített urán katonai alkalmazásával. Továbbra is fenn kell tartani azt a véleményt (ld. a korábbi tanulmányt), mely szerint a szegényített urán esetén főként a nehézfém kémiai mérgező hatásával kell számolni, nem pedig annak sugárzásával.

Véleményünk szerint azonban két alapvető probléma mutatkozik: 
  • A plutónium összegyűlhet szemcsékbe is és nem lehet pontosan megmondani, hogy egy-egy lövedék esetében nincs-e jelentős eltérés a plutóniumtartalomban. 
  • Etikailag vitatható, hogy miért kellett olyan szegényített uránt is felhasználni ezen lövedékek gyártásához, amely reprocesszált urán újbóli dúsításából származik, amikor az USA-ban igen nagy, szennyezők nélküli szegényített urán készletek is rendelkezésre állnak.

    Pontos, tudományos szempontból is megalapozott értékelést csak akkor várhatunk, ha elkészülnek a végleges laboratóriumi elemzések. Ezalatt az idő alatt is fontos lenne, hogy a vizsgálatok ne csak a szegényített urán hatásainak elemzésére irányuljanak, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy más okok állnak a megbetegedések hátterében. A vizsgálatok rossz irányba terelése pedig maga is közvetlen áldozatokat követelhet. Napjaink egyik legsürgetőbb feladata tehát az lenne, hogy az orvosok minél hamarabb találják meg a diagnózist és derüljön ki, van-e Balkán-szindróma és ha igen, okozhatta-e azt a szegényített urán tartalmú lövedékek alkalmazása. A sajtó ebben az időszakban azzal tudná előrelendíteni a folyamatokat, ha a lehetséges okokat kutatva nem csak a szegényített uránra fókuszálna, hanem megpróbálná a legalaposabban körbejárni a problematikát.

    A tanulmányt készítette:
    Dr. Aszódi Attila
    egyetemi docens
    BME Nukleáris Technikai Intézet
    Oktatóreaktor Nagylaboratórium vezetője


Kétségek közt születik újjá Japán atomenergia ipara



Japán összes, szám szerint 48 reaktorát leállították a 2011. március 11-én bekövetkezett katasztrofális Tohoku földrengés után. A természeti csapás által keltett szökőár atomkatasztrófához vezetett a Fukusima Daiicsi komplexumban.

Az ország déli részén fekvő Szendai atomerőműben a munkások hétfőn megkezdték a szabályzó rudak eltávolítását, ami az erőmű 1-es reaktorának 
újraindítását jelenti. A háztartások a tervek szerint péntektől újra nukleáris forrásból származó elektromosságot kapnak.

Ez az első lépése Abe Sindzó miniszterelnök azon törekvéseinek, amivel újra akarja indítani az atomerőműveket, orvosolandó a krónikus energiahiányt, ami az elektromos áram árának jelentős emelkedését eredményezte. Abe tervezete szerint a nukleáris energia Japán áramszükségletének 20-22 százalékát fedezné 2030-ig, ami a Fukusima-katasztrófa előtt 30 százalék volt.

A lakosság azonban továbbra is bizalmatlan az atomenergiával szemben. A Szendai komplexum körül körülbelül 100 tüntető gyűlt össze az erőmű újraindításakor. Az erőműnek otthont adó Kagosima tartomány lakói között egy helyi napilap augusztus elején végzett nem reprezentatív közvélemény-kutatása szerint 57 százalék ellenzi az újraindítást, és csupán 30 százalék az, aki kifejezetten támogatja. A másik problémát az erősen reaktív nukleáris hulladék elhelyezése jelenti. A Japan Times szerint közel 17.000 tonna álldogál átmeneti tároló medencékben országszerte, melyek közül több három éven belül eléri kapacitása maximumát.

Két új atomreaktort épít fel Pakson a Roszatom





A nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodás Magyarország és az Oroszországi Föderáció között, amelyet a Moszkva környéki novo-ogarjevói államfői rezidencián írtak alá a két ország képviselői.

Magyar részről Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, míg orosz részről Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá az egyezményt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében. Ezt követően az orosz elnök elmondta: atomerőművi energiablokkok megépítéséről állapodtak meg. A politikus hozzátette, hogy a Paksi Atomerőmű a magyar elektromos áramtermelés 40 százalékát adja. Orbán Viktor magyar kormányfő azt mondta: kiváló szakmai megállapodást kötöttek.

"Oroszország hitelt nyújt Magyarországnak a paksi erőmű két új reaktorának megépítéséhez" - közölte Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője. "A kölcsön összegéről még nem született döntés" - mondta újságíróknak az orosz nukleáris energetikai iparágat összefogó és felügyelő állami vállalat (Roszatom) vezetője azt követően, hogy Moszkvában magyar-orosz kormányközi megállapodást írtak alá a nukleáris energia békés célú felhasználásáról. Emlékeztetett, hogy először az államközi megállapodást kell aláírni, és ezzel párhuzamosan, már az utolsó simításokat végzik a pénzügyminisztériumokban a hitelszerződésen. Egyelőre 10 milliárd euróban (háromezermilliárd forint) állapították meg a hitel felső határát, de ennél alacsonyabb lesz a végleges összeg.

"A projekt pontos költségét a műszaki szakemberek tudják megállapítani, de a munka még csak most kezdődik. A szerződéses összeget az árak és az atomerőmű technikai paraméterei alapján kalkulálják ki. A paksi erőmű bővítéséről szóló előszerződésnek három iránya van: a reaktorok megépítése, a fűtőanyag szállítása és a szervizszolgálat" - mondta el Szergej Kirijenko. Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az új reaktorokkal megduplázódik a paksi atomerőmű jelenlegi, 2 gigawattos teljesítménye. A megállapodást egyedülállónak nevezve rámutatott, hogy a munka több mint 40 százalékát a magyar fél végzi el. "Mintegy 3 milliárd dollárt költ a magyar fél munkahelyek megőrzésére" - mondta Putyin, hozzátéve, hogy csak a költségvetés adóbevételei több mint egymilliárd dollárra rúgnak majd.

Az orosz fél és a magyar kormány közötti munkabizottságot vezető Lázár János újságírók előtt hangsúlyozta: az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad. Tájékoztatása szerint az új blokkok egyenként 1200 megawattosak lesznek. Az engedélyezési eljárás másfél év, az építési idő pedig a megállapodástól számított tíz év. A reaktorok élettartama hatvan év. Az erőműbővítés technológiai-gazdasági konstrukcióját a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt ellene vétót - közölte az államtitkár, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a beruházással éves szinten akár egy százalékkal is bővülhet a bruttó hazai termék (GDP), tízezer új munkahely jöhet létre, a projektben pedig várhatóan 40 százalékos lesz a magyar vállalkozói rész. A Roszatomnak már idén legalább ezer embert kell majd foglalkoztatnia a beruházáshoz - ismertette az adatokat.

Az építkezés költségének 80 százalékát fedezi majd az Oroszországgal kötendő pénzügyi megállapodás, a maradék 20 százalékot - a tízéves építési futamidő utolsó szakaszában - Magyarországnak kell finanszíroznia - mondta Lázár János. Hozzátette, hogy az orosz államközi hitel pénzügyi feltételeinek a mindenkori pénzpiaci viszonyoknál kedvezőbbeknek kell lenniük. Arra a kérdésre, hogy a kölcsön hogyan befolyásolja a magyar államadósság-mutatót, azt válaszolta: "szép számaink lesznek". Magyarország a megépítés után fog törleszteni, így ez nem a következő tíz évben jelent terhet a költségvetésnek - közölte, elképzelhetetlennek nevezve ugyanakkor, hogy az erőműbővítés ne hozná be az árát.

Az államtitkár közölte, hogy az erőmű működéséhez szükséges nukleáris üzemanyag szállításáról is megállapodást kötnek az orosz féllel. A magyar álláspont értelmében Magyarország addig biztosít az oroszoknak nukleárisüzemanyag-szállítási szerződést, amíg az elhasznált nukleáris fűtőanyagot elviszi az orosz partner - tájékozatott. Szavai szerint "első körben" ez egy húsz évre tervezett megállapodás, amely azonban meghosszabbítható. A mostani megállapodás indoklásául kifejtette: a legbiztonságosabb erőművek közé tartozó paksi létesítmény jelenlegi blokkjainak 2037-ig van engedélyük, de a kapacitást már 2032-től el kell kezdeni csökkenteni, hasonlóan más erőművekéhez, és ez energiahiányt okozna.

Magyarországnak ugyanakkor a legolcsóbb energiaforrása ma a paksi erőmű, amely éves szinten az ország energiaszükségletének 40 százalékát biztosítja - ismertette az államtitkár, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben jelentősen nő majd az energiaigény, márpedig sem a lakosságnál, sem az iparnál nem lehet lemondani a Pakson előállított olcsó áramról. A paksi erőmű által előállított energia nélkül Magyarország "nem tud olcsó áramot biztosítani sem a lakosságnak, sem az iparnak" - tette egyértelművé, hangsúlyozva, hogy az ország következő 10-20 éves versenyképességében az áram ára meghatározó tényező lesz. Rámutatott, hogy ha 2032-től nem kell csökkenteni a paksi kapacitást, akkor is szükség lesz körülbelül 40 százaléknyi megújuló energiaforrásra. Az államtitkár elmondta, a Roszatom-beruházással nagyjából 50 százalék fölé emelkedik az az arány, amelyet Paks fedez az ország energiaszükségletéből.

Jelezte, a magyar kabinet az Oroszországgal megkötött nemzetközi szerződést és a hozzá csatlakozó szerződéstervezeteket benyújtja majd a parlamentnek jóváhagyásra, ahol részletesen ismertetni fogja a konstrukciót. Arra a kérdésre, miért tekintettek el a tendertől, azt válaszolta: nincs olyan ok, amely miatt fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal. Ráadásul kockázatos lenne egy másik technológiát alkalmazni az "orosz bázison" működő magyar erőműnél, ezért az ország biztonsága érdekében az oroszokkal való együttműködés folytatása a legbiztonságosabb megoldás - magyarázta, azt is hozzátéve, hogy az említett orosz hitel kondícióival "Magyarország az elmúlt évtizedek legjobb üzletét csinálja". Lázár János végül a magyar-orosz kapcsolatot úgy jellemezte, mint "egy egyre jobban működő érdekházasság, ami egyre magasabb élvezetet jelent a feleknek".

Az LMP arra szólítja fel a kormányt, hogy hozzák nyilvánosságra az Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében aláírt, a paksi erőművi blokkok megépítéséről szóló megállapodás részleteit. Szél Bernadett, a párt társelnöke szerint az előzményeket látva fennáll annak a veszélye, hogy "Orbán Viktor gyakorlatilag eladja az oroszoknak Magyarországot". Hangsúlyozta, egyelőre nem látják, hogy pontosan mit írtak alá Moszkvában, ezért az LMP minden követ megmozgat annak érdekében, hogy a megállapodás teljes szövege nyilvánosságra kerüljön. Szerinte egy normális országban társadalmi és politikai vitát kellett volna tartani a kérdésről, de ez Magyarországon nem történt meg. Az ellenzéki párt a Facebookon petíciót indított és tüntetést is szervez az ügyben - jelentette be.

Az Együtt-PM szintén a paksi erőműblokkok építésével kapcsolatos magyar-orosz megállapodás haladéktalan nyilvánosságra hozatalát követeli, a pártszövetség szerint ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök az aláírással átlépte a törvényesség határát. Jávor Benedek független országgyűlési képviselő a pártszövetség álláspontját ismertető közleményében azt írta: a magyar jogszabályok, az érvényben lévő országgyűlési határozatok és ombudsmani állásfoglalás alapján Orbán Viktornak nem volt joga megállapodást kötni a bővítés legfontosabb paramétereiről.

A parlamenti felhatalmazás nélkül, titokban és ismeretlen feltételekkel kötött egyezség szerinte érvénytelen; azt a következő kormánynak fel kell mondania, és az eddig elmaradt vizsgálatok eredményének ismeretében, szakmai, társadalmi és politikai vitát követően újra vissza kell térni az erőmű bővítésének kérdésére. A hatásvizsgálat, nemzetközi tender és az ajánlatok megversenyeztetése nélkül megszületett egyezség nem a magyar társadalom, hanem "a kapuzárási pánikban lévő Orbán-kormány és a fideszes gazdasági holdudvar érdekeit szolgálja". Az Együtt-PM a rendelkezésére álló összes parlamenti és jogi eszközt igénybe veszi a megállapodás teljes tartalmának megismerése és a törvénytelen kontraktus meghiúsítása érdekében. "Orbán Viktor kabinetjét pedig felszólítjuk, hogy a választásokig hátralévő időben tartózkodjanak az állami vagyon felélését és a jövő elherdálását célzó, az ország eladósítását szolgáló további felelőtlen lépésektől" – fogalmazott.




Nem írható a természet számlájára Fukusima

A fukusimai atomerőműnél kialakult krízishelyzet "egyértelműen ember okozta katasztrófa" volt, állapította meg egy japán parlamenti bizottság. Jelentésük szerint a katasztrófa előrelátható és megakadályozható volt, illetve lett volna, hatásait pedig "a hatékonyabb emberi beavatkozás enyhíthette volna".

A BBC News által 
idézett jelentés súlyos hiányosságokat sorol fel mind a kormány, mind az erőművet üzemeltető Tepco részéről, de a kulturális szokások és a hatalom megkérdőjelezhetetlensége is az okok között szerepel.

A hatreaktoros Fukusima-Daiicsi atomerőmű súlyos sérüléseket szenvedett a tavaly március 11-i földrengés és cunami hatására, ami kiiktatta a reaktorok hűtési rendszereit, leolvadáshoz és radioaktív anyagok környezetbe jutásához vezetve. Több tízezer lakost evakuáltak az erőmű környékéről, miközben a Tepco alkalmazottai ember feletti körülmények között próbáltak úrrá lenni a kialakult helyzeten. Az erőmű állapotát decemberre sikerült 
stabilizálni.

A Fukusimai Atombalesetet Vizsgáló Független Bizottság tagjait a krízis kezelésének vizsgálatával és javaslattétellel bízta meg a kormány, illetve a katasztrófa következtében lemondó Kan Naoto miniszterelnököt váltó Noda Josihiko. A vizsgálat több mint 1000 ember 900 órányi meghallgatásával zajlott le.

A bizottsági jelentés szerint hibák sokasága és szándékos gondatlanság miatt érte felkészületlenül az erőművet a természeti katasztrófa egy olyan országban, ahol gyakoriak a földrengések és a szökőár fogalma sem ismeretlen. "Bár a természeti katasztrófák váltották ki a történteket, a Fukusima-Daiicsi Atomerőműnél bekövetkezett baleset nem írható a természet számlájára" - írja a jelentés. "Ez egyértelműen ember okozta katasztrófa volt, amit előre lehetett volna és kellett volna látni és meg kellett volna előzni"

Hat hónapnyi vizsgálódás után a bizottság megállapította, hogy a katasztrófa "a kormány, a törvényalkotás és a Tepco közötti összejátszás eredménye volt", amit a japán szabályzási rendszer tett lehetővé. Az erőmű helyzetét tovább súlyosbították a földrengés utóhatásai, mivel a kormányzati ügynökségek "nem megfelelően működtek", a bürokrácia útvesztőjében egymásra tologatva a felelősséget. A jelentés kiemeli a Tepco és Naoto miniszterelnöki hivatala közötti kommunikáció hibáit is.

A jelentés szerint a jogszabályalkotás számára "elengedhetetlen, hogy egy átalakulási folyamaton menjen keresztül", biztosítva Japán atombiztonságát. "Japán törvényalkotóinak le kell vetkőzniük azt a szűklátókörű hozzáállást, ami figyelmen kívül hagyja a nemzetközi biztonsági előírásokat és globális bizalomra méltóvá kell válniuk" - fogalmaz élesen a bizottság.

A jelentés számos javaslatot tesz, többek közt a nukleáris szabályzási testület folyamatos parlamenti felügyeletét szorgalmazza, kéri a krízis kezelési rendszer megreformálását, melyben a kormány nagyobb felelősséget vállalna a közjólétért, ugyancsak reformokat sürgetnek az energiaügyi törvényekben a globális szabványoknak való megfelelés érdekében, illetve a független vizsgáló testületek számára nagyobb betekintést kértek az atomerőművek működtetésébe.

A katasztrófa után minden japán atomerőművet leállítottak, vasárnap azonban Fukui prefektúrában újraindították az első reaktort, ami hatalmas tiltakozáshoz és tüntetésekhez vezetett. Noda Josihiko, a jelenlegi miniszterelnök azonban kiállt a döntés mellett, mondván, az atomenergia nélkülözhetetlen a gazdaság számára. A japán kormány folytatja munkáját az erőművek biztonságának felmérésében és újraindíthatóságában.




Már tervezik a jövő atomerőműveit

Amennyiben Magyarországon a következő 15-20 évben új atomerőművet kezdenek építeni, biztos, hogy az úgynevezett harmadik generációs blokk lesz, mivel a következő - negyedik generációs - blokkok ekkorra még nem lesznek sorozatgyártásra készek - tudtuk meg Csom Gyulától, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzorától.

Az első közüzemi villamosenergia-termelésre készült blokkot 1954-ben helyezték üzembe. Ezek az első generációs erőművek lényegében a katonai alkalmazásra készült reaktorok áramtermelésre átalakított változatai voltak. Ilyenek az 1970-es évek közepéig épültek, az ezt követő második generációs reaktorok - amelyek az 1990-es évek közepéig készültek - már lényegesen biztonságosabbak és korszerűbbek voltak. Ilyen a paksi atomerőmű is, s a jelenleg működő reaktorok 90 százaléka ebbe a generációba tartozik. A következő, harmadik generáció első blokkját 1998-ban Japánban helyezték üzembe, és a következő 15-20 évben is ezt a típust fogják gyártani, ám már készülnek úgynevezett harmadik+ generációs erőművek is, amelyek tulajdonképpen egy továbbfejlesztett változatot képviselnek, de működésüket tekintve alapvetően nem különböznek a jelenlegi, harmadik generációs társaiktól - mondta Csom Gyula.

Az atomerőművek fejlesztése természetesen nem állt le, a tudósok már dolgoznak a következő, negyedik generációs reaktorok különféle változatain, amelyeknek számos területen teljesen új vagy megváltozott alapelveket, biztonsági követelményeket kell kielégíteniük. Egyik ilyen követelmény a teljes üzemanyagciklus átalakítása, hogy biztosítani lehessen a nukleáris üzemanyagkészletek hatékony energetikai hasznosítását. A reaktoroknak alkalmasaknak kell lenniük a hosszú életű izotópokat tartalmazó nagy aktivitású radioaktív hulladékok új elvek szerinti kezelésére (transzmutálás), valamint hidrogén előállítására is. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a villamos energia egységköltsége továbbra is alacsony maradjon, és sikerüljön a fajlagos beruházási, valamint az üzemanyagköltséget megfelelő határok korlátok között tartani. És legalább ennyire fontos az élettartam megnövelése is. 

Az Egyesült Államok kormányzata 2000-ben kezdeményezte olyan új típusú, negyedik generációs atomerőművek kifejlesztését, amelyek 2025-2030 körül állhatnak üzembe. Ezt jelentős nemzetközi összefogással kívánják megoldani. A Generation-IV. projektben szinte kezdettől fogva részt vesznek a nukleáris fejlesztésekben jelentős szerepet játszó országok (az Egyesült Államokon kívül Kanada, Franciaország, Nagy-Britannia, Svájc, a Dél-afrikai Köztársaság, Argentína, Brazília, Japán és a Koreai Köztársaság). Az Európai Unió (az Euratom) 2003-ban lett a nemzetközi projekt tagja. (Az Euratom valamennyi uniós tagországot képviseli, 2006-tól Oroszország és Kína is tagja, jelenleg napirenden van India csatlakozása is.)

A Generation-IV. projekt által perspektivikusnak tekintett új reaktortípusok egyike sem előzmények nélküli, de a jelenlegi atomerőműpark ilyen típusokat gyakorlatilag nem használ. A szükséges fejlesztések csak jelentős volumenű kutatási programok megvalósításával érhetők el - hangsúlyozta Csom Gyula. Fontos követelmény a negyedik generációs atomerőművek fejlesztésében az üzemanyagciklus átgondolása, az új típusú üzemanyagciklus kifejlesztése.

A jelenlegi kutatások szerint hatféle reaktor jöhet számításba. A nátriumhűtéses gyorsreaktor (SFR - Sodium-Cooled Fast Reactor System) gyorsneutron-spektrumú, nátriumhűtéses zárt üzemanyagciklussal, az aktinidák hatékony kezelésére és a fertilis uránium hasadóanyaggá alakítására. A nagyon magas hőmérsékletű gázhűtéses termikus reaktor (VHTR - Very-High-Temperature Reactor System) pedig grafitmoderátoros, héliumhűtéses, nyitott üzemanyagciklussal. A szuperkritikus nyomású vízzel hűtött reaktor (SCWR - Supercritical-Water-Cooled Reactor System) magas nyomású és magas hőmérsékletű, vízhűtéses reaktor, amely a víz termodinamikai kritikus pontja felett üzemel.

A sorban a negyedik az ólom/bizmuthűtéses gyorsreaktor (LFR - Lead-Cooled Fast Reactor System), amely gyorsneutron-spektrumú, ólom vagy ólom/bizmut eutektikus folyékonyfém-hűtéses, zárt üzemanyagciklussal, a fertilis uránium hasadóanyaggá történő hatékony átalakítására és az aktinidák kezelésére. A gázhűtéses gyorsreaktor (GFR - Gas-Cooled Fast Reactor System) pedig héliumhűtéses gyorsreaktor, zárt üzemanyagciklussal. A hatodik a sóolvadékos reaktor (MSR - Molten Salt Reactor System), amely fissziós energiát termel cirkuláló olvadt só, plusz üzemanyag-keverékben, egy epitermikus neutronspektrumú teljes aktinida-recirkulációs üzemanyagciklus segítségével.

A nátriumhűtéses gyorsreaktornak a villamosenergia-termelésen túl elsődleges feladata a nagy aktivitású aktinidák - elsősorban a plutónium - hasznosítása, illetve kezelése. E reaktorok segítségével energetikailag hasznosíthatóvá válik a természetes urán teljes mennyisége, szemben a termikus reaktorok maximum egyszázalékos hasznosítási hatásfokával. Az SFR-rel épített atomerőművek különböző teljesítményű opciói állnak rendelkezésre, néhány száz megawattól 1500-1700 megawattig. Mivel a technológia alapvetően ismert, a tökéletesített, új generációs nátriumhűtéses reaktorok bevezetése már 2015-2020 között megkezdődhet.

A nagyon magas hőmérsékletű gázhűtéses termikus reaktor termikusneutron-spektrumú, nyitott üzemanyag-ciklusú VHTR rendszert a villamosenergia-termelésen kívül elsősorban magas hőmérsékletű folyamathő előállítására szánják, például szénelgázosítás és termokémiai hidrogéntermelés céljából. Fejlesztése a grafitmoderátoros, héliumhűtésű reaktorok széles körű tapasztalatain alapul, ezért van esély a viszonylag gyors kifejlesztésére és rendszerbe állítására. A magas hőmérséklet eredményeként a villamos energiát legalább 50 százalékos hatásfokkal termeli. A VHTR projektben Japán és Dél-Korea mellett az Európai Unió (Framatome) is fontos szereplő, a projektet a 6. keretprogram is befogadta. Rendszerbe állítása 2020 körül várható. 

A szuperkritikus nyomású, vízzel hűtött reaktornak (SCWR) két üzemanyagciklus-opciója van: termikusneutron-spektrumú reaktor nyitott üzemanyagciklussal és gyorsneutron-spektrumú reaktor zárt üzemanyagciklussal, teljes aktinida-recirkulációval. Mindkét opció olyan vízhűtésű reaktort használ, amelyben a nyomás és a hőmérséklet a víz termodinamikai kritikus pontja (22,1 MPa, 374 Celsius-fok) felett van, ezáltal igen magas (körülbelül 44 százalék) átalakítási hatásfok elérését teszi lehetővé. Előnye a viszonylag alacsony fajlagos beruházási költség (kilowattonként kevesebb mint 1000 dollár), valamint nagy mérettartományban (400-1600 megawatt) életképes, ezáltal rugalmasan alkalmazkodik a piaci igényekhez. A rendelkezésre álló ismeretek alapján viszonylag gyorsan kifejleszthető. Az SCWR rendszerbe állítására - jó esetben - 2020-2025-ben kerülhet sor.

Az ólom/bizmuthűtéses gyorsreaktor legfontosabb jellemzői a gyorsneutron-spektrum, a zárt üzemanyagciklus, a fertilis urán hatékony átalakítása plutóniummá és az aktinidák kezelésére (transzmutációjára) való képesség. Az LFR rendszer kiváló minősítésű a fenntarthatóságban (mivel zárt üzemanyagciklust alkalmaz hasadóanyag-újratermeléssel), a proliferáció-állóságban és a fizikai védelemben (mivel hosszú kiégési ciklussal rendelkezik). Jónak minősül a biztonság és a gazdaságosság tekintetében is (elsősorban a többfajta termék előállíthatóságának köszönhetően). Ennek ellenére - legalábbis egyelőre - Európában zsákutcának tartják ennek a reaktortípusnak a fejlesztését. Rendszerbe állítása legkorábban 2020-2025-ben várható.

A gázhűtéses gyorsreaktor (GFR) gyorsneutron-spektrumú, héliumhűtéses, zárt üzemanyag-ciklusú reaktor, magas kilépési hűtőközeg-hőmérséklettel (850 Celsius-fok). A magas hőmérséklet lehetővé teszi, hogy a GFR-hez közvetlen ciklusú gázturbinás rendszer kapcsolódjék (Brayton-ciklus), ami magas energiaátalakítási hatásfokú (48 százalék körüli) villamosenergia-termelést tesz lehetővé. A projektet az unió 6. keretprogramja befogadta, üzembe állására legkorábban 2020-2025-ben kerülhet sor.

A sóolvadékos reaktorban az urán- és/vagy plutónium-fluoridot tartalmazó olvadt sókeverék szolgál üzemanyagként és hűtőközegként egyaránt, a rendszer fejlesztése az 1940-es, 1950-es évekre nyúlik vissza. Az MSR rendszer a zárt üzemanyagciklus és a radioaktív hulladék kiégetésében mutatott kitűnő képessége miatt a fenntarthatóság szempontjából kiválónak minősül. Jónak számít a biztonság, a proliferáció-állóság és a fizikai védelem tekintetében is. A projektet már az 5. keretprogram óta befogadta az Európai Unió, kifejleszté várhatóan csak 2030 körül fejeződhet be.


2005. február 15. 11:38, kedd
Hunter


Radikálisan új atomreaktort tervez Kína



Kína egy forradalmi, kavicságyas atomreaktor kifejlesztését tervezi, ami nem csupán zónaolvadás- és nukleáris burjánzásbiztos, de öt éven belül meg is valósítható, írja a Financial Times keddi száma.

Egy kínai energiai konzorcium a Shangdong tartomány észak-keleti részén található Weihai városát választotta ki egy 195 megawattos, gázhűtéses erőmű megépítésére, állítja az újság a konzorcium meg nem nevezett hivatalos képviselőjére hivatkozva. Az erőmű lenne évtizedek óta az első radikálisan új reaktorkialakítás, ami zónaolvadásbiztos alternatívával Kínát az atomenergia kutatások élvonalába röpítené, remélhetőleg csak átvitt értelemben. A hagyományos erőművekkel szemben a kavicságyas reaktorokat több ezer parányi urániummaggal ellátott kis grafitgömb üzemelteti, melyek a nukleáris reakció hajtóanyagául szolgálnak.

A konzorcium a Huaneng Power International Inc-t., a pekingi Csinghua Egyetemet és a China Nuclear Engineering and Construction Corporationt foglalja magába. A cégektől senki sem állt rendelkezésre a hírek kommentálására.

A támogatók szerint a technika az elhasználódott üzemanyag kinyerésének költséges és bonyolult mivoltának köszönhetően nagyobb biztonságot jelent a nukleáris burjánzás tekintetében. Ezen kívül a kavicságyas reaktor elkötelezettjei azt hangoztatják, hogy olcsóbb, biztonságosabb és könnyebben bővíthető atomerőműveket kínálnak, amivel úgy tűnik sikerült elnyerniük a hivatalnokok tetszését, ahol egyre komolyabb gondokat jelent a növekvő energiaszükséglet. A kavicságyas technikát Németországban készítették el először, ahol az utolsó prototípust 1989-ben állították le, írja a napilap.




Kínai rajt-cél győzelem egy új űrverseny kezdetén

A magyar idő szerint szerda hajnalban fellőtt Sencsu 5 űrkapszula nem sokkal éjfél előtt ejtőernyője segítségével sima leszállást hajtott végre, ami Kína első emberi űrrepülésének sikeres befejezését jelentette, megnyitva az utat a jövőbeli űrtervek széles palettája előtt.

A földet érés a kínai média jelentései alapján helyi idő szerint reggel 6 óra 23 perckor történt meg. A helyszínről érkező felvételeken az űrhajó egyetlen utasa, Jang Li-vei alezredes a kapszula körül összesereglett tömegnek integetett. A jelentések szerint a kijelölt leszállóhelytől mindössze 4,8 kilométerre ért földet Jang, aki imbolygónak és kábultnak tűnt a felvételeken. A Xinhua hírügynökség szerint Jang "jó egészségi állapotban tért vissza" 21 órás űrutazásáról. Az űrhajós hamarosan elhagyta a leszállás helyszínét, hogy két és fél óra repülés után a pekingi irányító központban találkozhasson családjával és az űrprogram vezetőivel.

A pekingi irányítóközpontból folyamatosan figyelték a repülést

"Az űrhajó jól működött. Nagyon jól érzem magam, és büszke vagyok szülőföldemre" - mondta Jang. A Sencsu V egy Long March 2F rakétával érte el a világűrt, majd sikeresen pályára állt a 38 éves vadászpilótával. Első közzétett jelentkezése a kilövés után 34 perccel érkezett, melyben közölte: "jól érzem magam és a körülmények normálisak".

Történelmi, 21 órás űrutazása alatt az asztronauta nem jelentett egészségügyi vagy technikai problémát. Folyamatos beszélgetések zajlottak a pekingi irányító központtal, a kommunikációt a világ különböző pontjain elszórt állomások és hajók játszották át. Jang repülése során rádiós kapcsolattal beszélt a kínai vezetőkkel és családjával is. Hatodik földkörüli körében beszélt Csao Gangcsuan védelmi miniszterrel és megfogadta, hogy "maradéktalanul teljesíti küldetését", idézte a Xinhua. 

A kapszulát belső Mongóliában történt földet érése után azonnal megrohanták a mérnökök és a mentőcsapatok

Jang Li-vei a kapszulából kimászás előtt

Az új kínai nemzeti hős családjának elmondta, élvezi az űrutazást. "Nagyon jól érzem magam a világűrben, minden tökéletes" - mondta Jang 8 éves fiának. "Megpillantottam gyönyörű otthonunkat (a Földet) és megörökítettem mindent, ami innen látható."

Az "isteni hajó", a Sencsu fedélzeti kamerái által sugárzott képeken látható amint Jang végig fut ellenőrzési listáin, integet a vezetőknek és családjának, illetve amikor a kínai és az Egyesült Nemzetek zászlaját tartja kezében. Az űrhajós nem volt szűkében az élelemnek sem, nem kellett lemondania a megszokott kínai konyháról, rizst, csípős-savanyú húst és csirkét fogyasztott, illetve gyógyfüvekből készült italt ivott. 
 
A kiszállás utáni első pillanatok

A várakozásoknak megfelelően a Sencsu 5 belépő és szerviz moduljai leváltak a kapszulától a visszatérés megkezdése előtt. Ezután bekapcsoltak a hajtóművek, hogy a gép letérve földkörüli pályájáról leszállási röppályára álljon és elindulhasson Belső Mongólia sztyeppéi felé, a kilövési ponttól közel 1000 kilométerre kijelölt leszálló helyre. A pályán maradt modul továbbra is az űrben marad, hogy teljesíthesse saját küldetését az elkövetkező hónapokban. A visszatérési parancsot pekingi idő szerint reggel 5 óra 35 perckor adták ki.

A felső légkörben másodpercenkénti 8 kilométeres keringési sebességéről lelassuló űrkapszula miután átvágta magát a sűrű közegen, bevetette ejtőernyőit a további lassulás és a sima landolás érdekében. Összességében a küldetés a felszállástól a földet érésig 21 órát és 23 percet vett igénybe. A történelmi repülés során Jang tizennégyszer kerülte meg a Földet, ezalatt nagyjából 600.000 kilométert tett meg. 



Kína következő vállalkozása néhány hónapon belül kezdetét veheti. Vagy a Sencsu V hőstettét ismételik meg egy nagyobb legénységgel, mivel az űrkapszula háromszemélyes, vagy hosszabb időtartammal a következő űrrepülés újabb lépéssel juttathatja közelebb Kínát álmai megvalósításához, hogy a világon a harmadik nemzetként ők is megvessék lábukat az űrben. Az elemzők szerint bár most még évtizedes lemaradásban vannak az amerikaiak és az oroszok mögött, öles lépteikkel hamar beérhetik a két nagy nemzetet.

A már többször emlegetett űrállomás fellövésének terve az űrhajó dokkolási képességeitől is nagyban függ, ennek gyakorlását hivatott szolgálni a pályán maradt modul, illetve emellé társul majd az űrséta kivitelezése. 

A kínai újságok különkiadásban tudosítottak az eseményről

A sikeres földet érés után hatalmas hivatalos ünnepség vette kezdetét

"Jang visszatérése az első lépés véghezvitelét jelenti Kína űrkutatási terveiben. Újabb lépések következnek, megkíséreljük az űrsétát, az űrhajók találkozását és összecsatlakozását, valamint egy űrlabor létesítését" - jelentette a Xinhua szerda éjjel. "Egy nap magasan a Föld felett egy űrállomás lesz, amit akárcsak a Sencsut kínaiak fognak megtervezni, megépíteni és benépesíteni."




Negyedszer is sikeres a kínai űrprogram

Kína sikeresen jutatta fel az űrbe negyedik űrhajóját, ami feltehetően az utolsó próbarepülés volt mielőtt kínai legénység állna Föld körüli pályára az újesztendőben. A szakértők szerint Kína ezzel bebocsátást nyerne a Nemzetközi Űrállomás projektjébe, valamint más kapcsolódó vállalkozásokba is. Más elemzők óvatosságra intenek az űrben kibontakozó sárkánnyal kapcsolatban.

A Shenzhou 4, az állami hírügynökségi jelentések szerint vasárnap magyar idő szerint 17 óra 40 perckor indult útnak egy Long March 2F hordozó rakétán. 1999 óta repülnek a kínai űrhajók, igaz legénység nélkül, ám egyre nagyobb tapasztalatot adva az űrhardver építésében és feljutatásában, melyek nélkülözhetetlenek az emberek életben tartásához, valamint a földi irányítás is gyakorlottá válik mire emberi űrexpedícióra kerül sor. Azt már számos hírforrás kiszivárogatta, hogy 14 űrhajós kiképzése folyik, a hírügynökség szerint most néhányuk a kilövés előtt egy rövid gyakorlásra be is ülhetett az űrhajóba. A negyedik "Isteni Jármű" új kereső és mentő felszerelésekkel lett felszerelve, valamint további biztonsági rendszerekkel is gazdagodott, melyeket már most kipróbáltak repülés közben, hogy a következő fázisra, a legénység számára már vizsgázva álljon rendelkezésre. A harmadik repüléshez hasonlóan, a kapszula üléseiben ezúttal is bábukat helyeztek el.

A Shenzhou IV-et a Jiuquan központból lőtték fel

A kínaiak a hatvanas évek elején fellőtt együléses orosz és amerikai járművekkel ellentétben már egy második generációs űrhajóval vágnak neki a világűrnek. Guoting Wu, az Űrhajózási Rendszerek Pekingi Intézetének mérnöke az októberi Űr Világkongresszuson elmondta, a Shenzhou-k újfajta a légkörbe újra belépéshez szükséges védőanyaggal lesznek bevonva. Ez az új nagy ellenállású pajzs 35% súlycsökkenést jelent az orosz űrhajókon használt anyaghoz képest.

Egyes elemzők szerint a kínai törekvések megnyithatják a kapukat más űrkutatást folytató nemzetek felé. Kína jelentős technikai fejlődést mutat az elmúlt három évben. A mai napig Japán és Európa amerikai és orosz űrhajókat vesz igénybe, és nem fejlesztette ki saját űrjárművét, annak ellenére, hogy jókora pénzeket fektettek űrrepülő tervezeteikbe, az európaiak a Hermes-be, míg a japánok a Hope-ba, összegzett Steven Pietrobon, egy független elemző.

A Shenzhou III kabinja 2002 április elsején ért földet Belső-Mongóliában

"Kíváncsi vagyok vajon Kína belevág-e az űrturizmusba. Nincs fenntartásuk a nyugati műholdak fellövésével szemben, és ha a turisták elég nagy profitot jelentenek, akkor kedvező fordulatot jelenthet az űrturizmus számunkra is. Egy versenyhelyzet kialakulása az oroszokkal a jegyárak csökkenését eredményezné" - fejtegette Pietrobon. A negyedik űrhajó sikere azt jelenti, hogy a következő már legénységgel együtt hagyja el a Földet, a számítások szerint 2003 szeptemberében, Kína októberi forradalmi ünnepe előtt.

Amerikai részről azonban továbbra is fenntartásokkal kezelik a kommunista államot és nem hajlandók betekintést nyújtani az űrprogramjukba, míg Kína következetesen eleget nem tesz a Rakétatechnológiai Ellenőrzés és az Atomsorompó-Egyezmény követelményeinek.

Középen Li Peng tapsol más pártvezetők társaságában a Shenzhou IV startja után

Larry Wortzel, a washingtoni Davis Intézet alelnöke szerint Kínát nem csupán a tudományos kihívás hajtja az emberi űrrepülés megvalósításában. "Peking űrprogramja támogatja az interkontinentális és tengeralattjáróról kilőhető ballisztikus rakéta programot, valamint más
védelemmel kapcsolatos űrprogramokat is" - magyarázta. "Van bizonyos presztízs vonzata is egy ilyen programnak, ám az érdekeltség inkább katonainak, mint civilnek tekinthető."



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése