Mások vittek rossz utakra engem

Mások vittek rossz utakra engem

A devizahitel tudatos eladósítás, soha vissza nem fizethető kölcsön

A Nemzeti Civil Kontroll videójában Varga István mérnök-közgazdász és dr. Damm Andrea felszólalását hallhatják a családokat megnyomorító devizahiteles problémáról.

A devizahitel egy szándékos eladósítás volt, közgazdaságilag előre lehetett tudni a törlesztőrészletej drasztikus növekedését. Az ilyen típusú kölcsön soha vissza nem fizethető!

Nézze mag a videót, halgassa végig a tiszta okfejtést!

Varga István: a CitiBank kijelentette: a "deviza"-"hitel" csalás, és ebben nem kíván részt venni

https://www.youtube.com/watch?v=yD1B5RKLEng

Rogán: Nem piaci áron forintosítják a devizahiteleket

Rogán Antal szerint a devizahiteleket a piacinál alacsonyabb árfolyamon válthatják át forintra, adta hírül a Reuters. Hogy konkrétan milyen árfolyamon válthatják át a devizahiteleket, egyelőre nem lehet tudni. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, az árfolyamváltozásból fakadó terheket a bankoknak és az ügyfeleknek közösen kell állniuk.

Az sem ismert egyelőre, hogy a kormány milyen szerepet fog játszani ebben a tehermegosztásban.
Nem kellene azon gondolkodnunk, hogy a fennálló devizahiteleket a jelenlegi piaci árfolyamon váltsuk át, mert ez nem lenne fair az emberrekkel szemben - mondta Rogán. A bankoknak vállalniuk kell a terhek egy részét, az állam is beszállhat ebbe, de ezt még meglátják, írja aPortfolio.

Ez csak a kezdet

"A bankoknak most kell szembenézniük azzal, hogy tisztességtelenül jártak el az emberekkel szemben" - mondta köztévében Rogán, aki szerint a Kúria döntése nagyon fontos volt, mert először mondták ki Magyarországon, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el.
"Valóban egy erős törvényjavaslat, amit pénteken a kormány benyújtott, de azt kell, hogy mondjam, hogy csak a kezdet" - figyelmeztette a bankokat a Fidesz frakcióvezetője.

Lesz még módosítás

A Fidesz frakció módosításokat fog benyújtani a törvényjavaslathoz. Például az elévülés szabályait pontosan és precízen meg kell határozni a törvényjavaslatban, ennek a bankok nem fognak örülni. "Ugyanis a kormánypártok azt gondolják, hogy az elévülés itt nem is lehet. Mi a polgári jogi elévülésnek csak a legszigorúbb formáját tudjuk elfogadni, ami azt jelenti, hogy a folyamatban lévő szerződéseknél semmiféle elévülésről nem lehet beszélni. Csak akkor lehet elévülésről beszélni, ha egy szerződés már egyértelműen lezárult és a lezárulta óta több mint 5 év telt el" - magyarázta Rogán.
"A Kúria döntése értelmében csak magánszemélyekre vonatkoztathatjuk ezeket a szabályokat" - emlékeztetett Rogán Antal, aki azonban azt is hozzátette, hogy a Kúria döntése alapot nyújtott arra, hogy akár ők is fordulhatnak bírósághoz a szerződéseik ügyében. "Ha az árfolyamrés tisztességtelen volt egy magánszemélynél, akkor tisztességtelen volt egy kisvállalkozás esetében is" - vélekedett.

Még idén

"A devizahitelesek még ebben az évben visszakaphatják azt a pénzt, amit a bankok tisztességtelenül elvettek tőlük, legyen az árfolyamrés vagy egyoldalú kamatemelés" - közölte Rogán.
Ugyancsak a parlament meg fog hozni két törvényt szeptemberben, a Fidesz évadnyitó frakcióülésén született döntés szerint. Az egyik törvényben azt rendezik, hogy milyen formában fogják visszakapni a pénzt a devizahitelesek, a másikban pedig a magánszemélyek által felvett, jelzálog fedezetű devizahitelek forintosításáról döntenek - ismertette Rogán.

Más oldalról is ment félmilliárd Matolcsy rokonának

• SZALAI -

A jegybank hitelprogramjából is utalt a Vs.hu kiadójának nagyjából 500 milliót Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás.  A Népszabadság szerint ráadásul Szemerey cége bábáskodott a kiadó cég, a New Wave alapítása körül is. Amikor ugyanis az alapítás után gyorsan még 20 millió forinttal feltőkésítették, akkor, 2013-ban  Szemerey cége, a cseh bejegyzésű Bankonzult fizette az eljárási költségeket.

Az ügy egyrészt azért érdekes, mert Szemerey Tamás most elkezdte megpróbálni tagadni, hogy az övé lenne a Vs.hu-t és az Origo-t kiadó cég. A laptól megkeresték a Bankonzultot és Száraz Istvánt, a New Wave vezetőjét is, hogy mégis milyen minőségben bábáskodott nekik akkor Szemerey cége, ha semmi közük egymáshoz, de egyik fél se volt hajlandó semmit mondani erről.

Másrészt a félmilliárdos hitel is elég fontos. Ez úgy nézett ki, hogy jegybank átutalta a pocsék hatékonyságú  növekedési hitelprogram keretében a pénzt Matolcsy unokatestvérének bankjának, a Növekedési Hitelbanknak, majd az továbbhitelezte félmilliárddal a saját érdekeltségüket, a New Wave Productionst. Szóval kis áttéttel az adófizetők adnak nekik olcsó hitelt. Egyébként az államosított, és azóta Matolcsy jobbkeze által vezetett MKB is erősen elkezdhette hitelezni ezt a New Wave-t, a zálogjogok alapján ebből a pénzből is vehették meg az Origót.

Pont azt kérték Matolcsytól, hogy ezt ne

Évekig szenvedhetjük az MNB túlerőltetett ötletét, ami az ország stabilitására is veszélyes.Tovább

Buli a Tomorrowland Fesztiválon

Fotó: Kevin Verkruijssen

A lap még arról ír, hogy az ehhez hasonló trükkökkel operáló Matolcsy Ádám, Matolcsy fia épp Szemerey Bertalannal, Szemerey Tamás testvérének fiával és a New Wave egyik vezetőjével ment bulizni Brazíliába, a Tomorrowland fesztiválra.

Drágulhat a tévénézés

A tévénézők számára díjemelést hozhat, az RTL Klub és a TV2 új bevételi forrása, írja a Világgazdaság. A kábeltársaságok hosszú tárgyalásra készülnek.

A kábeltelevízió-előfizetői díjak minden bizonnyal emelkedni fognak.

- mondta a lapnak Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke, miután a kormány lehetővé tette a két országos kereskedelmi televíziónak, az RTL Klubnak és a TV2-nek, hogy pénzt szedjen a kábeles terjesztésért. A drágulás mértékét korai volna megbecsülni, attól függ, hogy a tévétársaságok mennyit kérnek majd a terjesztőktől.

Milliárdos pluszbevételhez jut a két nagy kereskedelmi tévé

A kormány úgy döntött, mostantól ők is szedhetnek programdíjat a szolgáltatóktól.Tovább
Kéry azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a kábeltársaságok létrehoznak egy külön csomagot, amelyben csak az RTL Klubra és a TV2-re lehet szólóban előfizetni. Így megmérhető lenne, hogy ilyen feltételek mellett hányan tartanának igényt a két nagy tévé műsorára, és nem terítenék szét a pluszköltséget minden előfizetőre.

A kábelteltévé-előfizetők száma a KSH adatai szerint 2014 végén 2,368 millió volt, körülbelül egymillió háztartásban műholdról, 600-700 ezerben a földfelszíni sugárzással fogják az adásokat. A kábeltévések 2014 végén 1962 programcsomag közül választhattak, a tarifák a programok számától, illetve az internetes lehetőségtől függően havi ezertől tízezer forintig terjedtek.
Ha a társaságok tartják korábbi, összesen évi 5-6 milliárd forintos elvárásaikat a programdíjtól, akkor
átlag kétezer forintos tarifacsomagdíj-emelést kellene végrehajtani,
amit a piac nem viselne el: szakértők szerint 500-600 forint körül lehet a lélektani határ. A piac kilencven százalékát a tíz legnagyobb társaság, köztük is főleg a UPC, a Telekom, a Digi, az Invitel uralja, az elmúlt években a társaságok száma megfeleződött, jelenleg körülbelül kétszázan vannak. A szolgáltatás nyereségtartalma kicsi, részben azért, mert a tartalom-előállítók az utóbbi években egyre többet kértek a kábelesektől, azok viszont nem tudtak díjat emelni.
A két nagy országos kereskedelmi televízió viszont reklámokból tartotta el magát, így a legtöbb kábelszolgáltatónál a legolcsóbb csomagba kerültek eddig. Az RTL Klub üdvözölte a kormány döntését, és rámutatott, hogy a médiapiac jelentős átalakuláson ment át, a digitális átállás és a fragmentáció következtében a csak reklámbevételre alapuló üzleti modell a televíziózásban Magyarországon sem tartható már fenn.
A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke szerint viszont akár versenyjogi kérdést is felvett a lépés, innentől kezdve ugyanis a kábeltársaságoknak, illetve előfizetőiknek olyan tartalomért kellene fizetniük, amely a digitális földfelszíni műsorterjesztést használóknak ingyen van. Kéry érvelése szerint a későbbiekben a kábeles ügyfeleknek kétszer kellene fizetniük az RTL Klub és a TV2 műsoraiért: egyrészt a havidíjjal, másrészt azzal, hogy megnézik a reklámjaikat. 

Ki az a hülye aki ezekért a hazugládákért fizetne is , ép az volt a baj , hogy nem lehetet kidobni a programokból ezeket a hazugság gyárakat . Remélhetően egy programot alkotnak ketten , és így kiszelektálódnak a nézők jóvoltából , mert senki sem akarja őket a képernyőjükön látni . És reméljük nem lesznek olyan szarrágóak , hogy a legjobb csatornákat is hozzá vágják a csomaghoz , ha ez így lesz , le fogjuk mondani azt a csomagot , hogy a hazugság adókat végleg kitöröljük az emberek emlékezetéből !!!! Még akkor is ezt csináljuk , ha ezek a kormány szócsövei lesznek , ha ez így lesz vesszen a kormány !!! Vesszen a hazugság propaganda , vesszen a nép hülyítés , vesszenek az agymosás trénerei és kapják be a holoszociális kis farkunkat , de pénzt nem adunk e szennyládák működtetésére !!!!

Nyugodtan bűnözhetnek tovább a politikusok

Orbán Viktor szerint bűncselekményt követ el az a képviselő, aki valótlanságot állít a vagyonnyilatkozatában. Az elmúlt években nem volt hiány valótlanságokból és hirtelen előbukkanó ingatlanokból, nem véletlen, hogy a kormányoldalon is többször felmerült: változtathatnának a törvényeken. A belső hangok általában gyorsan elhallgattak, végül a kormány korrupcióellenes stratégiájába sem kerültek be a saját megrendelésükre készült reformjavaslatok. Úgy tűnik, a német modellt sem vesszük át, pedig a kormányfő szerint akár szerencsésebb lehetne, mint a mostani. Rogán Antal minisztériuma szerint nem az.

Nárcisz kutya nyomain haladva az utóbbi hetekben egyre gyakoribb téma a miniszterelnök vagyoni helyzete. Juhász Péter, az Együtt V. kerületi politikusa vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett a miniszterelnök ellen (a mentelmi bizottság ezt gyorsan lesöpörte), 
Vona Gábor Jobbik-elnök pedig az Országgyűlésben kérdezte meg Orbán Viktortól, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester a strómanja-e.

Orbán 7 millióval tartozik

Idei vagyonnyilatkozata szerint a miniszterelnöknek van egy fél társasházi lakása a XII. kerületben, és egy háza Felcsúton. Nincs autója, nagy értékű ingósága és gazdasági érdekeltsége sem. A feleségével közös bankszámláján 5 millió 53 ezer forint van, és maradt még 7,1 millió forint hátraléka a jelzáloghiteléből.
A miniszterelnök azt válaszolta Vonának, hogy nincs strómanja, sosem volt, és nem is lesz, és a saját vagyonával kapcsolatban is ugyanerre a megállapításra jutott: sosem volt vagyonos ember, és később sem lesz az. (A kormányfő vagyonbevallását a szürke keretesben láthatja.)

Orbán Viktor szerint a kormány tagjainak hétről hétre el kell tűrniük, hogy az ellenzék következmények nélkül rágalmazza őket, pedig egyértelmű a helyzet:  

Magyarországon minden parlamenti képviselő - különösen a kormánytagok - köteles vagyonbevallást tenni, és annak egyeznie kell a valósággal. Aki nem így jár el, az bűncselekményt követ el

- mondta a kormányfő április 11-én a parlamentben. A teljes választ itt nézheti meg. 
Ha Orbán értelmezésében a valótlanság azt jelenti, hogy valami nem egyezik a valósággal, akkor a kormányfő szerint az utóbbi években számos parlamenti képviselő, és miniszter követhetett el bűncselekményt, amikor valami nem stimmelt a vagyonnyilatkozatában.
A teljesség igénye nélkül néhány politikus, akik orbáni értelemben bűnöztek: 

• Bánki Erik, 
• Győrffy Balázs, 
• Simon Gábor, 
• Rogán Antal, 
• Varga Mihály, 
• Hunvald György, 
• Varju László,
• Szatmáry Kristóf,
• Pótápi Árpád,
• Volner János,
• Szijjártó Péter,
• Szűcs Lajos, 
• Horváth Attila Imre,
• vagy Horvát Csaba.
  

A Parlamenten kívül emlékezetes, hogy Mészáros Lőrinc kifelejtett 1 milliárd forintot és egy orosz céget a bevallásából, és Matolcsy György jegybankelnök is kissé pontatlan volt. 
Ha a kormányfő úgy értette, hogy nem a hamis adatok szolgáltatásával követ el valaki bűncselekményt, hanem ha egyáltalán nem adja le a bevallását, akkor téved. A hatályos jogszabályok szerint a nyilatkozat leadásának elmulasztása nem büntetőjogi kategória, legfeljebb mandátumvesztés járhat érte automatikusan. 

Nem feltételeznek szándékosságot

"Akkor követ el valaki bűncselekményt a vagyonnyilatkozatával, ha a bíróság megállapítja, hogy az illető szándékosan adott meg hamis adatot, vagy titkolt el valamit és ezért valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatot hoz nyilvánosságra.

Mivel a vagyonnyilatkozat nem közokirat, így ebben az esetben is csak enyhébb bűncselekmény, magánokirat-hamisítás lenne megállapítható

- mondta az Indexnek Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, aki hozzátette: mivel a parlamenti képviselőknek mentelmi joga van, a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos esetleges bűncselekményeiket csak az ügyészség vizsgálhatná.

Simon Gábor MSZP-s politikusnál 267 millió forint tisztázatlan hátterű, nem bevallott vagyont tárt fel az ügyészség.

Fotó: Kovács Attila / MTI

Ligeti szerint a gyakorlatban szinte sosem vizsgálják a szándékosságot, mert jóhiszeműséget vagy legfeljebb gondatlanságot feltételeznek, de eleve nagyon ritka, hogy vizsgálni kezdjék egy képviselő vagyonosodását. Ezért beszélünk arról, hogy valaki pontatlanul, hanyagul tölti ki a vagyonnyilatkozatát, aminek mindössze annyi a következménye, hogy miután fény derült a "pontatlanságra", módosítja a bevallását. 
Tehát akárhogy értelmezzük Orbán szavait, bűncselekményről nem, maximum etikátlanságról lehet szó, ami óriási különbség. 

Egy tisztességes demokráciában még rosszabb

Nem az áprilisi eset az első, hogy a kormányfő megemlítette a vagyonnyilatkozati szabályokat. Tavaly decemberben a függöny mögül előbújva azt mondta a Parlamentben, hogy 

Nem szimpatizálok a vagyonbevallások körüli zűrzavarral.

Majd hozzátette, hogy talán az lenne a legszerencsésebb, "ha kiválasztanánk valami tisztességes demokráciát", például Németországot vagy Ausztriát, és Magyarország átvenné az ottani szabályokat.
December óta nem került nyilvánosságra olyan javaslat vagy információ, hogy a kormány foglalkozna a német rendszer átültetésének lehetőségével, ezért megkérdeztük a Miniszterelnöki Kabinetirodától, történt-e valami ebben az ügyben, várható-e változás a közeljövőben. 
A Rogán Antal vezette Kabinetiroda azt válaszolta, hogy "Európában nálunk van az egyik legszigorúbb vagyonnyilatkozat-tételi rendszer, máshol ennek a tizedét sem kell teljesíteni a nyilatkozatot tevőknek, még a német szabályokhoz történő elmozdulás is enyhítést jelentene".
Nagyon úgy néz ki tehát, hogy minden marad, ahogy eddig.  

Rogán Antal egy Gazdálkodj okosan társasjátékkal a Mikulásgyárban

Fotó: Mohai Balázs / MTI

A német képviselők vagyonbevallási rendszere egyébként tényleg lazább a magyarnál: csak a Bundestag alsó házában ülőknek kell nyilatkozniuk, és mindössze annyit kell megmondaniuk, hogy tíz jövedelmi kategória közül melyikbe tartoznak a bevételeik és juttatásaik alapján. Konkrét vagyonukról és érdekeltségeikről nem kell beszámolniuk, a politikusok családtagjaira pedig nem vonatkozik vagyonbevallási kötelezettség. Németországban ezért nem is foglalkoznak annyit a vagyonnyilatkozatokkal, mint nálunk.
Igaz, a német rendszerbe közben szigorúbb korrupcióellenes fékeket építettek, mint Magyarországon.

Orbán megmutatta a felesége vagyonát

A jelenlegi hazai szabályozás Achilles-ina, hogy ha a képviselők egy általuk vásárolt ingatlant a családtagjaik nevére íratnak, akkor az olyan, mintha nem is az ő vagyonuk lenne, ezért felmerülhet a politikusokkal szemben, hogy a hozzátartozóik mögé rejtik a titkolt vagyonukat. 
Éppen ezért Orbán Viktor 2002-ben közzétette felesége, Lévai Anikó vagyonbevallását is. Az akkor már ellenzékbe került miniszterelnök így kívánta cáfolni azokat a vádakat, amelyek szerint ellentmondás van korábbi jövedelme és családjának vagyongyarapodása között, írtuk akkor. A kormányfő utoljára 2010-ben töltötte fel honlapjára a felesége vagyonnyilatkozatát. 
Bár a képviselőknek kötelező a hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát is elküldeni a parlament bizottságának, ezek a dokumentumok nem nyilvánosak és nem is megismerhetőek.
Csak akkor kerülhetnek elő, ha eljárás indul az adott politikus vagyonosodása miatt, és akkor is csak a vizsgáló szerv nézheti meg a papírokat. Persze, családtagok nevén szereplő ingatlanok néha kiszivárognak, mint történt pár éve Lázár János vagy Kósa Lajos esetében.
A Fidesz jelenlegi frakcióvezetőjéről kiderült, hogy évek óta egy olyan 100 milliós lakásban él, ami nem szerepel a vagyonnyilatkozatában. Kósa szerint azért, mert nem az ő, hanem a felesége nevén van az ingatlan, pedig a neje azt a korábbi, fele-fele arányban birtokolt házuk eladásából vásárolta. Az eset után Kósa azt mondta lapunknak, hogy azért nem beszélt eddig erről a házról, mert "sosem kérdezték".  

Le kellene már zárni a vitát

Lázár: Nem szeretem a luxust

A kormányülés szünetében csíptük el a minisztert, akivel luxusról, a közvélemény irritálásáról, és a vagyonnyilatkozatokkal való trükközésről is beszélgettünk.Tovább
Lázár a nagyobbik fia nevére vásárolt 60-70 milliós lakás miatt került kellemetlen helyzetbe. Az ügy kirobbanása után a miniszter azt mondta az Indexnek, hogy nincs szó az ingatlan eltitkolásáról, mert a hozzátartozók vagyonnyilatkozatai "félig nyilvánosak".
Arra a kérdésünkre, hogy nem lenne-e jobb teljesen nyilvánosságra hozni a családtagok vagyoni helyzetét, a miniszter azt mondta, hogy "megfontolás tárgyát képezheti", hogy "adott esetben" az egy háztartásban élők nyilatkozata is nyilvános legyen, állítása szerint ő egy ilyen kezdeményezést sem utasít el csípőből.  

A magánélethez, magántitokhoz fűződő jog és a nyilvánosság joga konkurál egymással. Alapos és hosszú vita áll előttünk, ha ebbe bele akarunk vágni.

- mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. 
Április elején megkérdeztük a miniszter helyettesétől, Csepreghy Nándortól, hogy komoly dolognak tartja-e a jelenlegi vagyonnyilatkozati szabályozást. Megismételve főnökét, Csepreghy azt mondta, hogy "meg kell fontolni ezt a kérdést", és visszautalt a német-osztrák modellt emlegető Orbánra is. Csepreghy szerint szükségszerű valamit kezdeni a helyzettel:   

Az, hogy ma Magyarországon ennyi vita van a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség körül, azt jelenti, hogy ezt a vitát le kéne folytatni, és le kéne zárni.

- mondta nekünk pár napja. Rogánék válaszából úgy tűnik, hogy ez a vita már le is folyt, és pillanatnyilag eldőlni látszik. 
Az ellenzéki pártok közül a Jobbik próbálja napirenden tartani a témát. Múlt héten dobták be, hogy pénzbírsággal kellene sújtani a nyilatkozatukat leadás után módosító képviselőket, és elvennék azon képviselők mandátumát, akik a nyilatkozat benyújtását követően több mint fél évvel változtatnak korábbi bevallásukon. 
2014-ben a választások előtt a Transparency Magyarország, a K-Monitor és az Átlátszó közös 12 pontonban kérte a képviselőket, hogy újítsák meg a vagyonnyilatkozati rendszert, mert a jelenlegi szabályozás nem ad lehetőséget a döntéshozók gazdagodásának valós nyomon követésére. Ligeti Miklós azt mondta, hogy a javaslatuk lényegében minden képviselőről lepattant, egyik ellenzéki párt sem próbálta felkarolni a témát. 

Legyen bűncselekmény? Hát... inkább nem! 

Rogán: Parasztgyerek vagyok, nem urizálok

Tovább vitatkoznak a fideszesek arról, hogy mi számít luxusnak. Az viszont biztos, hogy készül az új vagyonnyilatkozati törvény, ami nemcsak politikusokra lesz érvényes.Tovább
Az Orbán által zűrzavarosnak nevezett vagyonnyilatkozati helyzeten majdnem változtatott a tavaly májusban elfogadott Nemzeti Korrupcióellenes Program. Ennek előkészítő fázisában nyilatkozata Rogán az Indexnek, hogy "alapos javaslattal készülnek", ami a politikai elit egészét fogja érinteni. A stratégia februárban bemutatott tervezetében még meglepően szigorú, kritikus megállapítások szerepeltek, pedig a Belügyminisztérium alá tartó Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) dolgozta ki. 
Az NVSZ már a terv elején idézett az EU Bűnmegelőzési Hivatalának tanulmányából, amely szerint "ellenőrzés nélkül a vagyonnyilatkozatok kitöltése könnyen üres rituálévá silányul", majd a védelmi szolgálat megjegyezte, hogy 
szakmailag nem megfelelőek a hatályos jogszabályok.
A tervezet szerint növelni kellene a valótlan vagyonnyilatkozat visszatartó erejét, és mérlegelésre ajánlották, hogy önmagában a valótlanságokat tartalmazó bevallásnak büntetőjogi következményei lehessenek. Kiemelték, hogy egységes elektronikus rendszerben kellene tárolni a dokumentumokat, hogy a képviselők különböző évi bevallásait könnyen össze lehessen hasonlítani. 
A májusban elfogadott program alapján úgy tűnik, hogy a kormány nem szimpatizált a tervezettel, mert a végső verzióból kihúzták az összes előremutató javaslatot. A stratégiában így már mindössze annyi szerepel, hogy "indokolt megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy a vagyongyarapodás vizsgálata alatt az érintett valamilyen munkajogi következménnyel számolhasson", esetleg visszatartsák egy részét a fizetésének. 

Mikola István bevallásaiból kimaradt a családi pénzt kezelő társaság

SPIRK JÓZSEF

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára az elmúlt években leadott vagyonnyilatkozataiban elfelejtett beszámolni egy liechtensteini gazdasági társaságról, amelynek ő is tagja.

Az Index információi szerint Mikola István és korábbi felesége az egyik európai offshore paradicsomban a családi pénzek kezelésére hozott létre egy alapítványt. A liechtensteini Vaduzban alapított cég azonban a kormányzati politikus egyetlen bevallásában sem szerepelt, holott a család közös ingatlanjairól akkurátusan beszámolt.
Mikola kérdésünkre elismerte a liechtensteini társaság létezését, állítása szerint azonban neki nem volt köze hozzá. Azt írta, hogy a cég egy

kb. 1 évtizeddel ezelőtt létesített családi alapítvány, melybe évtizedekig Németországban élő, volt feleségem fizetett be pár ezer eurót Németországban élő gyermekei számára. Pénzmozgás azóta nem volt. A kassza üres.

Megkerestük az államtitkár exfeleségét, Fülemen Rózát is, aki szerint Mikola rosszul emlékszik. Azt mondta, hogy az alapítvány működésére nem neki, hanem férjének volt nagyobb hatása, és az ő pénzét is kezelték a liechtensteini számlán.
Az államtitkár egyébként a hivatalos dokumentumok tanúsága szerint meglehetősen rosszul áll anyagilag.
Mikola Istvánt 2014-ben hívta vissza Orbán Viktor kormányzati szerepkörre Párizsból, ahol négy éven át OECD nagykövet volt. Az akkori 2-3 millió forint közötti és a milliós államtitkári jövedelme ellenére a politikusnak nincs megtakarított pénze, sőt saját, tehermentes ingatlan sem. A vagyonnyilatkozatokban szereplő zalacsányi ház házastársa szerzeménye volt eredetileg.
2015 elején azonban az államtitkár – immár harmadszor – elvált, ráadásul végrehajtó foglalta le az ingatlanokat és a két autót, mert ő is kezességet vállalt Fülemen Róza lánya svájcifrank-alapú hiteléért, amit később nem tudott fizetni.

VÉGREHAJTÁS

Már a héten kezdődnek a kilakoltatások

Tizenötezer ingatlan vár árverezésre

Horváth Csaba László, 2016. március 1., kedd 06:58 

Mától nem védi a kilakoltatási moratórium azokat az adósokat, akik ellen tartozásuk miatt végrehajtási eljárás indult, vagy már el is árverezték az ingatlanukat. Bár a korábbi hírek arról szóltak, hogy tízezrek kerülhetnek utcára, a végrehajtói kar becslései szerint az idén várható kilakoltatások száma nem éri el az ezret. Ugyanakkor a szervezet elnöke közölte: már a héten végrehajtanak akár több lakáskiürítést is.

Március elsejével, azaz a mai nappal lejárt a téli kilakoltatási moratórium, ami azt jelenti, hogy a végrehajtási eljárás alatt álló ingatlanokat már nem kell lakottan értékesíteni, hanem az utcára lehet tenni az adósokat. A nem devizahiteles – hanem például közműtartozások miatt bajba került – adósok december elseje óta élveztek védelmet, a devizaügyletek miatt adósságcsapdába kerültekre viszont már régebb óta vonatkozott a moratórium. Utóbbi kört a rájuk vonatkozó speciális devizahiteles-jogszabályok miatt nem lehetett kilakoltatni, ám ennek is vége.

Sikertelen adósmentés

Szakértők szerint a kilakoltatási moratórium lejárta meghozhatja az adósok kedvét a családi csődvédelem igénylésére. Az eddig teljes kudarcba fulladt intézkedésre a legutóbbi adatok szerint alig kétszázan jelentkeztek, noha a jegybank és a bankszövetség több tízezerre becsülte azok számát, akik várhatóan jelentkeznek majd a magáncsődre. Az intézkedésre ráadásul 626 millió költött az állam. (H. Cs. L.)

Hatszáz lakáskiürítés várható

Bár a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi adatai szerint a devizahiteles-törvények alapján 210 ezer végrehajtási ügyet függesztettek fel, a szervezet elnöke szerint nem várható kilakoltatási hullám. Schadl György lapunk kérdésére elmondta, becsléseik szerint körülbelül 600 lakáskiürítés várható idén, ami a korábbi évekhez képes nem nevezhető kirívónak. Mint mondta, 2012-ben 700 lakóingatlant adtak birtokba a sikeres árveréseket követően, 2013-ban ez a szám 550-re csökkent, majd 2014-ben moratórium volt érvényben, tavaly pedig a tilalom részleges feloldása után ismét körülbelül 600 ingatlankiürítést végeztek.

A kar elnöke szerint egyebek között azért nem várható kilakoltatási dömping, mert az önálló bírósági végrehajtók számos esetben tárgyalásokat folytatnak a pénzintézetekkel, mert a banki elszámolások miatt problémássá váltak az eljárások. Ugyanis – tette hozzá – az elszámolások után sok esetben nem egyezik a bank követelése a közjegyzői okiratban foglalt összeggel, ha pedig nagyobb a tartozás, a végrehajtó nem intézkedhet. Schadl György elmondta, a moratórium lejártát követő első hónapokban lesz több a kilakoltatás, majd arra számít, hogy mérséklődik a lakáskiürítések száma. Kérdésünkre elmondta, egészen biztos, hogy már ezen a héten lesz kilakoltatás, akár több is.

A köztestület honlapja szerint egyébként közel 15 ezer ingatlan vár árverezésre. Ezek közül körülbelül 3500 ingatlant már megpróbáltak elárverezni egyszer vagy kétszer, azonban sikertelen volt a licitálás. A legtöbb ingatlant viszont – csaknem 12 ezret – már harmadik alkalommal tűzték ki árverése. Utóbbi adat pedig arra utal, hogy nem kapkodnak a vevők végrehajtás alá került ingatlanok után.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 01.

A végén tényleg a puszták népe lesz a goj magyar lakosság , mert sárkunyhóban közmű , és világítás nélkül , de kivonul a közellátásból , kalákában összerakják a sárból a fészküket , és szarnak majd az építési hatóságok ajánlásaira , mert nekik , csak erre telik , és basznak megint eladósodni , ahol a kormány nem védi meg őket , de a markukat tartják , hogy a bankok tejeljenek , és a lakosságból megpróbálják kirázni a kuporgatott garasaikat is , még olyan áron is , hogy a család éhezik , és fázik , de a rabló bankárkaszt az dúskál a nemzeti vagyonoknak számító családi otthonok megszerzésében , kilakoltatásaikban , és a zsidó maffia kezére játszásában . És ezt egyes politikusok is űzik , hisz csak így lehet lukszus villákra szert tenni a választási cikluson belül , és főleg most mikor a felső gréniusz már tudja , hogy el van veszve minden , és jön az ellenzéki keserű élet rájuk !!!

No szarjatok bele e rabló rendszer mivoltába , és ne éhezzetek tovább e politikai maffia rendszer nem érdemli meg , hogy tovább éljen , és tovább sanyargassa a családokat , hogy nekik lukszus villába teljenek a napjaik , ti meg a gyerekeknek sem tudtok élelmet előteremteni , csak ha loptok , és raboltok , és közben elfeleditek , hogy az olajból össze rabolt értékeket forgatja meg a politikai maffia család , és ti halálra vagytok itélve , mert a fölösleges szerepet szánták nektek , de azt elfelejtették , hogy öntudatra is ébredhettek , és molotov koktélokkal az össze rabolt nemzeti vagyonunkat , ha nem tudjátok vissza szerezni , azt el is tudjátok égetni !!! Hadd szóljon a molotov koktél a rablók házainál !!! Égessétek bele a rablókat is , hogy érezzék , hogy komolyan gondoljátok , az elszámoltatásokat !!!Itt már a fülke forradalmárok megszedték magukat , és a szabadkőműves páholyokból osztják az észt , hogy hogyan lehetne még szorítani a nadrág szíjon , hogy nekik , és a családjuknak is biztosítva legyen a kiváltságos helyzet , hogy here helytartóként leélhessék életüket !!! Ezért mondják azt , hogy a történelem az Árpád háziaktól a szarháziakig terjed !!! Azt nem kell mondanom , hogy most mely korszakban vagyunk !!!

Hadházy: Ezeket a milliárdokat a Nemzeti Bank jórészt a devizahitelesek bőrén kereste

Reflektor |  2016. április 24.

A Matolcsy alapítványainak elképesztő költéseiről szóló cikkekből hiányzik a legfontosabb tény: ezeket a milliárdokat a Nemzeti Bank jórészt a devizahitelesek bőrén kereste.

 

A forintosításkor ugyanis 265 forintért adta el azt a frankot a bankoknak, amit ő 160-ért vett korábban. Ebből lettek a százmilliárdok, ezt herdálja el most. Az óriási nyereségből juthatott volna a devizahitelesek és a Questor-károsultak segítésére (utóbbiban is felügyeleti szervként közvetlen és objektív felelősségük is van).

A jobbak lukszus villa , kikötők , szigetek tulajdonosaik , a slepp igyekszik felzárkózni az állami gondozott politikusainkhoz , mert ne feledjétek , hogy nekik minden vállalkozásból csurran cseppen , és el is várják , hogy vissza osszanak nekik , hisz csak így működhet a maffia állam !!!

Huszonhat éve írták alá az MDF–SZDSZ -egyezséget

Kárpáti Lóránt Máté |  2016. április 29.

1990. április 29-én írta alá az első szabad demokratikus választások idején a kormányzásra készülő Magyar Demokrata Fórum, illetve a magát antikommunistaként aposztrofáló Szabad Demokraták Szövetsége az ominózus dokumentumot, mely hozzásegített ahhoz, hogy elmaradjon az állambiztonsági rendszerváltás.

 

Az első szabad, többpárti parlamenti választásokat 1990. március 25-én és április 8-án tartották. A mandátumok megoszlása úgy alakult, hogy a 386 tagú Országgyűlésben az MDF 165, az SZDSZ 94, a Független Kisgazdapárt 44, a Magyar Szocialista Párt 33, a Fidesz 22, a Kereszténydemokrata Néppárt 21-et szerzett. Összesen egyébként 7 független képviselő is ült akkoriban a padsorokban.

 

A választások eredményeképpen az MDF, az FKGP és a KDNP kötött koalíciós megállapodást.

A pártok még 1990. április 28-án megállapodást írtak alá arról, hogy az alkotmány értelmében a házelnök személyére, aki az ideiglenes köztársasági teendőket is intézni majd, a legtöbb szavazatot szerző MDF tesz javaslatot.

 

A parlament három alelnökére pedig az SZDSZ, az FKGP és az MSZP tesz. Abban is megállapodtak, hogy a házelnök feladatait ideiglenesen az SZDSZ által jelölt alelnök tölti be.

 

Az MDF és az SZDSZ vezetősége viszont kettesben, külön is tárgyalt egymással, így született meg a későbbiekben csak MDF–SZDSZ-paktumként emlegetett megállapodás. Ezt egyébként csak később, 1990. május 2-án hozták nyilvánosságra, az Országgyűlés megalakulásakor.

 

A dokumentumot az MDF oldaláról Antall József, Balsai István, Kónya Imre, Kutrucz Katalin, valamint Salamon László írta alá. Az SZDSZ részéről pedig Kis János, Tölgyessy Péter és Pető Iván szignózta.

 

Sokak szerint részint ennek a megállapodásnak is köszönhetően siklott ki a rendszerváltozás vonata, maradt el a kommunista ügynökök, tartótisztek és egyéb magas fontos pozícióban levők felelősségre vonása.

Ezt követően írták alá a Rózsadombi paktumot is , hazánk kirablásának a megkönnyítésére !!!!

Haveri cégeket tömtek ki közpénzzel Matolcsy alapítványai

2016.04.26. 08:08 Ténytár

Miután a Kúria és az Alkotmánybíróság (Ab) is arra kötelezte a jegybanki alapítványokat, hogy hozzák nyilvánosságra a gazdálkodásukat, múlt héten az MNB összes alapítványa nyilvánosságra hozta, hogy pontosan milyen cégeknek, milyen célból, mekkora összeget adott. 

A már eddig is ismert ingatlan és műkincsvásárlások mellett további érdekességek derültek ki: haveri és rokoni bizniszek támogatása, valamint megrendelések, túlárazott rendezvények, egzotikusabbnál egzotikusabb, méregdrága tanulmányutak, könyvkiadók támogatása, ingatlanbérlések egyaránt szerepelnek a tételek között. 

Ezek után már semmi meglepő nincs abban, hogy a Fidesz megpróbálta elrejteni,hogy a szorosan Matolcsy Györgyhöz köthető alapítványok mire is használták fel a közpénzeket, azt kommunikálva, hogy több mint 250 milliárd forint elvesztette közpénz jellegét. 

kép forrása: index.hu

Megpróbálták eltitkolni

2014 óta egyre több kérdés merült fel a jegybank alapítványainak gazdálkodása körül, de egészen 2016 áprilisáig kellett arra várni, hogy a nyilvánosság megismerhesse, mire is költöttek el Matolcsyék több mint 250 milliárd forint közpénzt. 

2014 nyarán talán sokat felhördültek, amikor a jegybank túlárazva vásárolt megméregdrága ingatlanok (bizonyos esetekben offshore-eredetű cégektől), de ez a néhány tízmilliárd forint eltörpül attól az összegtől, amit az MNB oktatási kiadásokra szánna: a 200 milliárd forint több mint a teljes felsőoktatás éves állami támogatása. 

Az MNB költekezésére már sokan kíváncsiak voltak, azonban a Pallas Athéné Alapítványok folyamatosan megtagadták a gazdálkodásukról szóló iratok kiadását. Miután első- és másodfokon is arra kötelezték az alapítványokat, hogy tegyék nyilvánossá, mire is használták fel a közpénzeket. A bíróság ekkor már egyértelműen kimondta, hogy közpénzekről van szó -, a kormánypártok sebtében elfogadtak egy botrányos törvényt, amely lehetővé tette volna, hogy az adatokat ne kelljen kiadni.

A legfelsőbb bíróság ezután megerősítette: a Pallas Athéné Alapítványok közpénzekkel gazdálkodnak, így kötelességük kiadni a gazdálkodásukról szóló iratokat és adatokat, majd ezt követően az Alkotmánybíróság is megsemmisítette a botrányos jegybanktörvény módosítást. Az Ab egyértelműen kimondta, amennyiben az MNB pénzt utal az alapítványainak, az a jogalkotó érvélésével szemben közpénz marad, és a nyilvánosság előtt elszámoltathatónak kell maradnia az alapítványnak. Továbbá, a jogalkotó nem korlátozhatja a már folyamatban lévő bírósági eljárásokat, és a korábban indult perekben az adatigénylő jogai nem korlátozhatóak. 

Mindezek ismeretében az alapítványoknak nem maradt más választásuk, mint kiadni az adatokat. 

Haveroknak adott pénzek és luxuskiadások

A lista rengeteg érdekes elemet tartalmaz. Azt például eddig is lehetett tudni, hogy az MNB-alapítványok államkötvényeket vásároltak, most viszont már pontos számok is vannak: a 7 Pallas Athéné Alapítvány közel 200 milliárd forint értékben vásárolt forintban és euróban denominált magyar államkötvényeket. Mindez azért érdekes, mert joggal merülhet fel a tiltott állami finanszírozás lehetősége, tudván azt, hogy az átutalt pénzek nem vesztették el közpénz jellegüket. Az EKB emiatt már vizsgálódott az MNB körül, egyértelmű döntés egyelőre nem született. A maradék pénzeket bankbetétekben tartják, valamint ingatlanvásárlásokra és cégrészesedések megszerzésére fordították. 

A szerződésekből az is kiderült, hogy milyen cégek kaptak megrendelést az alapítványoktól. A lista első helyén több mint 3,5 milliárd forinttal az a Magyar Építő Zrt. áll, ami Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségei közé tartozik. Második helyen a New Wave Productions áll, ami az Origo és a VS.hu kiadója. A cégSzemerey Tamáshoz köthető, aki nem más, mint Matolcsy György unokatestvére.

Harmadik helyen pedig egy viszonylag rejtélyes vállalkozás, a Made in Heiszler Kft., amelyet 2013-ban alapítottak, és néhány év alatt hatalmas növekedés indult be a belsőépítészettel foglalkozó cégnél, miután az összes berendezési feladatot megkapta az alapítványoktól. A lista további helyezettjei is ingatlanfejlesztéshez köthető feladatokkal jártak jól, amelyek szorosan kapcsolódnak a jegybank aktív ingatlanvásárlási programjához.

A VS.hu főszerkesztője, és meghatározó újságírói sorra felmondtak hétfőn, miután kiderült, hogy az MNB támogatást adott a New Wave Kiadónak. 

Jól járt a Kairosz könyvkiadó is, amely egészen csődközeli helyzetből táncolt vissza az alapítványi támogatásoknak köszönhetően. Matolcsy botránykönyve, amely a jegybank elnök korábbi titkárnőjéhez köthető például 349 százalékkal dobta meg a kiadó bevételeit. A jegybanki alapítványoknak természetesen arra is volt pénzük, hogy különböző nyelvekre lefordítsák a könyvet. Jól járt Käsler Miklós is, akinek könyvkötete például úgy kapott 39 millió forintos támogatást, hogy mindeközben kuratóriumi tag az egyik alapítványban. 

 

De nemcsak a médiába, ingatlanfejlesztésekbe vagy könyvkiadásokba invesztáltak az MNB alapítványai is, hanem furcsa utazásokra is költöttek: egy rejtélyes magánszemélynek például háromszor 1,3 millió forintot fizettek ki ruandai tanulmányútra, egy másik személy pedig kétszer 3 millió forintot kapott kelet-afrikai tanulmányútra. Mondani sem kell, egyik kutatás témája sem köthető a monetáris vagy gazdaságpolitikához (ez a legtöbb tanulmány esetében szintén ténymegállapítás). 

Emellett további milliókat költöttek el fellépésekre, rendezvényekre vagy éppen egy-egy szakértői előadásra. Milliárdok jutottak egyetemi kutatásokra, de a Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek is jutott némi pénz. (Ez utóbbi Orbán Viktor illiberális demokráciáról szóló beszéde miatt vált igazán híressé.)

Az MNB bármennyire is el akarja különíteni magától az alapítványokat, az köztudott, hogy az alapítványok kuratóriumában ott ülnek az MNB vezetői. 

Polt Péter legfőbb ügyész felesége, aki a jegybankban a HR-vezetői pozíciót tölti be, például három alapítványban is fontos pozíciókat tölt be. 

Néhány héttel ezelőtt ráadásul Matolcsy György együtt ebédelt Polt Péterrel, pont akkor, amikor a Fidesz titkosítani próbálta az alapítványok költekezéseit. 

Matolcsy és a jó munka...

Mindeközben pedig Matolcsy György annyira jól végezte a munkáját, hogy fizetését duplájára emelték. A jegybankelnöktől sem áll távol az öndicséret: 

„...mivel 2010 óta a magyar állam vezetői sikeres gazdaságtörténelmi tetteket hajtottak vége, a magyar állam vezetőit meg kell fizetni” .

Ha történelmi sikerekről nem is beszélhetünk, azt azért nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy Matolcsynak nem sok köze van a MNB hirtelen jött rekord nyereségéhez. A profit jelentős része abból az árfolyamnyereségből származik, amely még az IMF hitelfelvételhez kötődő devizabeáramláshoz kapcsolódott. A forint leértékelődésnek köszönhetően jóval a bekerülési érték felett tudták átváltani a devizatartalékokat, jelentős profitra szert téve. 

Ezeket a pénzeket azonban célszerűbb lett volna 100 százalékig tartalékképzésre felhasználni, hogy egy jövőbeli nagyobb veszteség esetén ne a költségvetésnek kelljen kiegyenlítenie az MNB költségvetését. A jegybanki vezetésnek azonban úgy tűnik, hogy fontosabb az ész nélküli költekezés. 

Mi volna ha az ország vissza venné a jegybankot magyar tulajdonba , és az 50 % + 1 szavazattal gyakorolná is a monetáris jogait , és mi volna , ha az EU – ból is kilépnénk , hisz nem kell már egy zsidó kovács miatt bent tartani a magyarságot , hogy egy biztosi állás miatt az országot jobban ki tudják zsákmányolni !!!

Írta vagogabor

Tiltott jegybanki finanszírozás is felsejlik az MNB alapítványok szerződéseiből

Az egész Európában tiltott monetáris finanszírozást leplezi a jegybank az alapítványai állampapír-vásárlásain keresztül. Értékpapír kereskedelmi pénzügyi tranzakciókban Matolcsy rokonának a bankja, és a jegybankelnök legjobb tanítványa által vezetett bank is rész vett.

 Az államkötvények segítségével finanszírozza magát a központi költségvetés. A tiltott monetáris finanszírozás szabálya szerint a jegybankok nem vehetnek ezekből a kötvényekből. Az MNB olyan pénzügyi eszközt vet be az állami büdzsé finanszírozása érdekében, ami az egész Európában lévő szabályok szellemével szembe megy.

A nonprofit szervezetek az MNB adatai szerint 2016 januárjában ugyanis 222,9 milliárd forint értékű, központi kormányzattól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral rendelkeztek.

Az Európai Központi Bank (EKB) hetekkel ezelőtt ízekre szedte az alapítványi értékpapír vásárlási programot:

Az EKB 2014-es Éves jelentésében felvetett aggodalmakat nyomon követve az EKB továbbra is figyelemmel kísért a Magyar Nemzeti Bank által 2014-ben indított több programot, amelyek nem kötődtek a monetáris politikához, és amelyek felfoghatóak úgy is, hogy potenciálisan ellentétben állnak a monetáris finanszírozás tilalmával, amennyiben úgy tekinthető, hogy az MNB állami feladatokat vállal át, vagy más módon pénzügyi előnyöket nyújt az államnak.

Az volt az EKB feltétele, hogy a magyar jegybanknak biztosítania kell, hogy a közvagyon nem kerül át a jegybanki zsebből a költségvetési zsebbe. Arra pedig kiemelten ügyelni kell, hogy ne veszítse el közvagyon jellegét.

Főbb cikkeink Matolcsyék költekezéséről

Böngésszen MNB igazgatósági határozatokat, hogy lássa, hogyan veszti el közvagyon jellegét a pénze

Ezeket az erdélyi szervezeteket támogatta leginkább a Magyar Nemzeti Bank

103 millió forintot kapott az egyik MNB-alapítványtól az Eiffel Palace-t felújító cég

Negyedannyiért privatizálja az önkormányzat, mint amennyiért a jegybank veszi a piacon, mi az?

Fidesz-közeli műértők irányítják az MNB 30 milliárdos műkincsvásárlási programját

Eiffel Palace: erősen vitatható a KPMG értékbecslése

Eiffel Palace: 15 millió euró az offshore hátterű befektető profitja

Közel egymilliárd forintért vettek MÁV-üdülőt a jegybank alapítványai Matolcsyfalván

Ezúttal 7,2 milliárdért csináltak ingatlancéget Matolcsyék

Hűtlen kezeléssel vádolt zugbankár az MNB festményüzlete mögött

A jegybanki alapítványok szerződéseinek nyilvánosságra hozatalával kiderült, hogy az alapítványok mégis csak érintettek állami pénzintézetek ügyleteiben, Az egyik alapítvány nagy tételben vett értékpapírokat a bajban lévő állami tulajdonú Magyar Külkereskedelmi Banktól, amit éppen szanálás alatt állt. Kérdés, hogy erre miként reagál az Európai Központi Bank.

A Matolcsy alapítványok rendkívül belterjes birodalmának pénzügyi lépései érdekes önfinanszírozási képet mutatnak. Volt olyan szerződés, amiben az egyik alapítvány ajegybanknak fizetett volna a stratégiai szerződésért. A Pallas Athéné alapítványok Pallas Athéné Domus Optima Zrt-nek fizetnek értékpapírok adás-vételéért, és befektetési tanácsokért. Egymás között is szerződnek az alapítványok ingatlanügyben.

A Pallasz Athéné Domos Concordiae alapítvány az állampapír-állomány mellett az MKB Bank Zrt.-től bevásárolt még értékpapírokból 6 milliárdért, illetve 63.823.000 euróért külföldi értékpapírokból.

Az MKB-t eléggé rossz pénzügyi húzással államosították 2014-ben a bajor tulajdonostól. 2015-ben az a Balog Ádám lett a bank elnök-vezérigazgatója, aki előtte az MNB alelnökeként, és a nemzetgazdasági államtitkárként is Matolcsy legközelebbi munkatársa volt. Az állam kisegítette a bankot 2015-ben a pénzügyi csávából. Majd 2016-ban az MKB-t  megvették rejtélyes befektetők.

A piacon többen a Matolcsy alapítványokat sejtették a vevők mögött, de az MNB szerint nemvolt közpénz a felvásárlásban.

A másik Matolcsy-klán közeli bankban a Növekedési és Hitelbankban hatmilliárdos betétje van a PA Domus Concordiae alapítványnak. Ezen felül értékpapírokat is vett többször, összesen százmilliós tételben a banktól a PADOC.

A Bankot még Evobank néven vásárolta meg  Matolcsy unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a cége a BanKonzult 2013-ban. Utána kezdett a tulajdonos Bankonzult a jegybanki alapítványokkal gyümölcsöző üzletbe.

Vágó Gábor

"Gyalázni ingyen is lehet minket, ahhoz nem kell 60 milliós támogatást kapni" - Tarlós visszaszólt a Fesztiválzenekarnak

Rényi Pál Dániel

A fővárosi közgyűlés szerdán 260-ról 60 millióra csökkentette a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) támogatását. Fischer Iván karmester erre videóüzenetben reagált, és felsorolta, milyen fellépések maradnake el a megszorítás miatt.

A zenekar flashmobot szervez, amire várja Tarlós Istvánt is, hogy magyarázatot adjon a döntésre. Szerdán azt nyilatkozta a BFZ, hogy a döntésről egyáltalán nem egyeztettek velük előzetesen.

A főpolgármester nem várt sokat a válasszal. Péntek délután, a kéthetente aktuális sajtótájékoztatóján közölte, hogy a BFZ 100 millióval többet kap az államtól normatívaként, és nem árt ezt is fejben tartani. A jelenlévő újságírók nem hagyták annyiban a kérdést, mire Tarlós begurult, és azt mondta:

„ha 3-4 ember elmegy nyugdíjasokhoz és azoknak zenélget, az szép feladat, de nem számít fellépésnek”.

Ezzel arra célzott, hogy Fischerék többek között 10 idősek otthonába szervezett fellépést is kénytelenek lemondani a megvonás miatt - néhány egyházi, 43 gyerekeknek beígért, és több külföldi fellépés mellett.

Tarlós szerint a zenekar egyenesen megfenyegette a közgyűlést.

"Gyalázni ingyen is lehet minket, ahhoz nem kell 60 milliós támogatást kapni" - mondta még a főpolgármester, aki aztán a kérdések végére valamelyest megenyhült, és azt ígérte, hogy a júniusi költségvetés-módosításnál még visszatérnek a kérdésre; addig viszont mindenki értse meg, hogy Budapestnek takarékoskodnia kell. (Index)

Akkorát néppártosodik a Jobbik, hogy Toroczkai László lesz az alelnöke

Az utóbbi időben kirobbant jobbikos belharcok egyik népszerű olvasata volt, hogy Vona Gábor azért válik meg Novák Elődéktől, hogy helyüket a néppártosodás jegyében visszafogottabb arcok vegyék át.

Azóta egyre jobban látszik (például az Index cikkéből), hogy inkább egyszerűen arról van szó, Vona megszabadul a neki ellentmondó politikusoktól az elnökségben.

Jobbközépesedésnek mindenesetre nehéz lenne nevezni azt a fordulatot, amelyben a pártelnök

Janiczak Dávid ózdi, Fülöp Erik tiszavasvári és Toroczkai László ásotthalmi

polgármestert jelöli alelnöknek. Ezt jelentette be a jobbikos N1 tévé személyi kultusszal semmiképpen sem vádolható Vona7 című műsorában.

Igaz, Vona azt is mondta, hogy vezetésben tapasztalt embereket akar az elnökségbe, és ezt valóban teljesíti az, hogy mindhárom jelölt településvezető.

• JOBBIK
• vona gábor

Ki akarja ,hogy kormány váltó pártból futottak még pártja legyen a jobbik , csak tán nem a szabadkőműves páholyban pofozzák össze a jobbik programját , hogy Vonát is megkörnyékezték a vakoló zsidók az szinte biztos , de hogy adhatta fel az elveit , na mi van még a csomagban amit el lehet lopni rabolni a néptől , hogy tévutra terelhetik a politikusainkat , vagy talán az agymosást felülről kezdik , és innen úgy néz ki mint akinek elvették az eszét ott fenn !!! Vagy a hatalom bűvöletében tartva tényleg elvesztik a fonalat a legjobbak is !!! Nem zsidó bérenc pártokat akarunk a hatalomban látni , abból már van elég a magyar ugaron a liberális kommunista baloldali ágból csak hazaáruló förtelmek fakadtak a pártocskákba , kik idegen zsoldban fújják a páholyok nótáját !!!

Megyünk lopni !!! Lopni !!! Megyünk lopni !!!

Ha ezt akarjátok inkább menjetek kalákába segíteni a földönfutóvá vált családoknak sárkunyhót építeni , mert bizony az idén is jön a tél , és a családok gyermekei éhezni fognak az idén is , arról már nem is merek beszélni, hogy bizony fázni is fognak , és ha nem segítetek rajtuk , még öntudatra ébrednek , és elégetik a rablott értékeiteket , mert hiába kérték a számonkérést , ti csak raboltatok továbbra is , és már betelt a pohár az emberek nem akarnak kamatrabszolgaként élni a cionista zsidógyarmat Európai Egyesült államokban élni . Ők a szabad nemzetek Európában akarnak élni , ahol a család a nemzet a szentség , éás nem a buzeráns zsidó mondja meg hogy a gyermekedet köteles vagy buzinak nevelned !!! Ha így gondolkodtok húzzatok farkszijjat a cionista barátaitokkal , és az előbőrt levágva kitűnő kazárok lehettek a Palesztinok földjén , de a magyar haza nem tart igényt a jelenlétetekre , úgy , hogy húzzatok el az ígéret földjére , de a lopott holmit azt hagyjátok itt , mert az a magyar goj nemzeté !!!

2016.04.08

A STABIL MAGYAR BANKRENDSZER A GAZDASÁG, A HITELEZÉS BŐVÜLÉSE PEDIG A NÖVEKEDÉS ALAPJA

Az erős hazai pénzügyi szektor hitelezési tevékenységével nagymértékben segítheti a gazdaság versenyképességének emelését: a beruházások mértékének növekedését és így a foglalkoztatottság bővülését is – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Bankszövetség testületi ülésén. A gazdasági élet valamennyi szereplője abban érdekelt, hogy továbbra is kiszámítható környezetben folytathassa munkáját – fogalmazott a miniszter.

A Magyar Bankszövetség fontos partnere a kormánynak abban a munkában, amelyet a magyar gazdaság növekedési lendületének fenntartásáért és a családok előrejutásának megkönnyítéséért végzünk – jelentette ki Varga Mihály.

"A KORMÁNY ELMÚLT ÉVBEN MEGTETT LÉPÉSEI TOVÁBB ERŐSÍTIK A GAZDASÁGPOLITIKÁNK IRÁNTI BIZALMAT."

Mint fogalmazott: egyre fontosabbá válik az a szerep, amelyet a Bankszövetség a hazai bankszektor tagjainak összefogásával ezeknek a céloknak a valóra váltásában betölt. A kormány elmúlt évben megtett lépései, így a gazdasági kitettségünk csökkentése, a gazdasági szabályozás terén megtett lépések, illetve a költségvetési politika sikerei tovább erősítik a gazdaságpolitikánk iránti bizalmat – mutatott rá a tárcavezető.

Hazánk versenyképességének egyik legfontosabb záloga a banki hitelezés bővülése – hívta fel a figyelmet a szakminiszter.

Hozzátette: ennek megvalósulásához tőkeerős és stabil háttérrel rendelkező bankokra van szükség. Jó jelnek tekinthető a miniszter szerint, hogy a bankok jövedelmezősége javult, és egyre több, az előző években veszteséges bank jelenti be: 2015-ben már nyereséget ért el – szögezte le Varga Mihály. Hozzátette: a hitelezésben több pozitív tendencia, így a jelzáloghitelek forintosítása, a gépjármű és személyi hitelek átváltása és az újonnan kihelyezett háztartási hitelek 2014-ről 2015-re 34 százalékra emelkedése is megfigyelhető. A növekedés túlnyomó része a lakáscélú hitelek bővülésének köszönhető – emlékeztetett a tárcavezető.

A feladatokról szólva Varga Mihály a növekedés lendületének fenntartását sorolta első helyre. A kormány ezért – többek között – felgyorsítja az uniós támogatások igénybevételét, ösztönözni fogja a beruházásokat, a lakásépítéseket és nem utolsó sorban előrelépést kíván elérni a bankok hitelezési aktivitásának növelésében – tette hozzá. Az EBRD-vel kötött megállapodásnak megfelelően 2016. január 1-jétől már a felére csökkent a bankadó és 2017-ben tovább mérséklődik – fogalmazott.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)

2016.04.14

MÁR AZ IDÉN SZERETNÉNK BÉREMELÉST AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

A Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) még tartanak a tárgyalások az egészségügyben dolgozók többlépcsős béremelésről, de az emberi erőforrások minisztere azt szeretné, ha már 2016-ban elkezdődne a folyamat. Balog Zoltán az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában azt mondta, a költségvetésben most van egy olyan többlet, amelyet béremelésre szeretnének fordítani.

A miniszter közlése szerint felkérte Ónodi Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárt, hogy az ágazat szereplőivel - köztük az orvosi kamarával, a kórházszövetséggel és a szakszervezetekkel - üljön le tárgyalni arról, milyen ütemben és mértékben valósulhat meg a tervezett többlépcsős béremelés az ágazatban.

"CSAK AZ EGÉSZSÉGÜGYRE TÖBB SZÁZ MILLIÁRD FORINT FORRÁS JUT."

Balog Zoltán azt mondta: azt szeretné, ha már az idén megkezdhetnék a béremelést, amely aztán 2017-ben és 2018-ban folytatódhatna, és talán egy negyedik lépcsőt is hozzá tudnak tenni, ahogy korábban a tanárok négylépcsős béremelésénél.

A miniszter a műsorban felidézte: tárcáját érintően csak az egészségügyre több száz milliárd forint forrás jut. A köznevelésre is százmilliárd forint feletti összeget vonnak be, de emellett a szociális és kulturális ágazatban is szeretnének béremelést.

A miniszter a Kossuth rádió 180 perc című műsorában az egészségügyi béremelésről azt mondta: az államtitkár a jövő héten kezdik a tárgyalásokat, és a tervek szerint júniusra már pontosan lehet majd tudni, mely területeken mekkora és milyen ütemezésű lesz az emelés. Ha már idén is lesz, akkor ahhoz módosítani kell az idei költségvetést - tette hozzá.

Balog Zoltán szerint a rezidenseknél és a fiatal szakorvosoknál - akik vállalják, hogy az állami egészségügyben dolgoznak - rendben vannak a bérek, most az a cél, hogy az idősebb orvosok bérét felzárkóztassák erre a szintre. Az ápolóknál 3-4 éves bérfelzárkóztatási programot szeretnének, és a szociális dolgozóknál is emelni kell a fizetéseket.
(MTI-fidesz.hu)

Nem ez szemen szedett hazugság ti a közmunkások társadalmát akarjátok létrehozni !!! hisz az efektiv munkaerőt elkülditek , és közmunkásként vissza foglalkoztatjátok őket !!! Ti állami gondozott lukszus villában élő rabló maffiózók !!!!

A TERROR ELLENI KÜZDELEM KÖZÖS ÜGYÜNK

A kormány meggyőződése, hogy a rendőrség és a hadsereg számára minden olyan eszközt biztosítani kell, ami Európában is rendelkezésre áll egy támadás elhárításában - jelentette ki Lázár János a 44. Kormányinfón.

Lázár János a 44. Kormányinfó elején a miniszterelnök és a kormány nevében együttérzését fejezte ki Kertész Imre családjának.

A miniszterelnökséget vezető miniszter ezután a terrorfenyegetettségben bekövetkezett minőségi változásokról beszélt. Mint mondta, az elmúlt napokban az Iszlám Állam Magyarországot potenciális célpontként megjelölte. Innentől kezdve a kormánynak fokozott felelőssége van abban, hogy minden magyar biztonságát garantálni tudja – fogalmazott.

Hangsúlyozta, a fenyegetést a kormány komolyan veszi, és a rendőrség és a honvédség segítségével mindent megtesz a biztonságért.

Elmondta, a brüsszeli terrorakciónak eddig 32 áldozata van, két magyar sérültről tudnak. Hazánk kész együttműködni az Európai Unió keretein belül Európa védelmében – húzta alá, hozzátéve, a belügyminiszter közepesre értékelte március 29-én a biztonsági fokozatot, mivel konkrét fenyegetésről nincs információ.

"AZ ELMÚLT NAPOKBAN AZ ISZLÁM ÁLLAM MAGYARORSZÁGOT POTENCIÁLIS CÉLPONTKÉNT MEGJELÖLTE. INNENTŐL KEZDVE A KORMÁNYNAK FOKOZOTT FELELŐSSÉGE VAN ABBAN, HOGY MINDEN MAGYAR BIZTONSÁGÁT GARANTÁLNI TUDJA."

Kifejtette, a kormány meggyőződése, hogy a rendőrség és a hadsereg számára minden olyan eszközt biztosítani kell, ami Európában is rendelkezésre áll egy támadás elhárításában. Olyan eszközök bevetését kérik a törvényhozástól, amelyek például Franciaországban és Németországban is az ottani végrehajtó hatalom rendelkezésére állnak – mondta. A kormány akciótervéről szólva közölte, egy törvényben 23 változtatásra tesz javaslatot, amit az ellenzéki pártoknak már elküldtek.

Kiemelte, ezek a törvények döntő többségükben olyan javaslatok, amelyek a rendőrség számára eszközöket biztosítanak a terrorcselekmények elhárításában, megakadályozásában, felderítésében. Csak olyan eszközöket akarnak igénybe venni, amelyek máshol az unióban már rendelkezésre állnak – erősítette meg. Kifejtette, reméli, hogy az ellenzék is támogatja a javaslatokat. Elmondta, az egyeztetésen hajlandóak az ellenzéki véleményeket is mérlegelni a mihamarabbi konszenzus érdekében.

Ezek után arról beszélt, hogy a kormány az unió és Törökország megállapodásának végrehajtását is folyamatosan követi. Elmondta, a megállapodás végrehajtása akadozik, a kormány ezért is tartja fontosnak, hogy az országhatár védelme erős legyen.

Kijelentette, a bevándorlás és a terrorizmus között van összefüggés, a migráció növekedésével nő a terrorveszély, ezért a határok védelme, a határátlépési pontokhoz érkezők szigorú ellenőrzése kiemelt jelentőségű.

A részletekről szólva arról tájékoztatott, 2000 katona és a rendőrség jelentős egységei vesznek részt a határvédelemben. Jelezte, a kvótacsend ellenére az európai ügyek színterén, a kormány kitart népszavazási kezdeményezése mellett, mert áprilisban és májusban a magyar kormánynak a kötelező kvótatervek ellen kell harcolnia.

Fotó: fidesz.hu

Ha Törökország és az unió megállapodása gyakorlattá válik, akkor arra számíthatunk, hogy a kvóták is hatályba lépnek. Ez azt fogja jelenteni, hogy Magyarországra is rá akarják kényszeríteni, hogy befogadjon olyanokat, akiket nem akar – fogalmazott. Rámutatott, ma Magyarországon 1000 települési önkormányzat támogatja a kormányt a határvédelemmel kapcsolatban, közülük szinte mindannyian azt is határozatba foglalták, hogy közigazgatási területükön nem kívánnak helyet biztosítani bevándorlóknak. Sem a kötelezően ide telepítendőknek, sem azoknak, akiket a határainknál tartóztattak fel – mondta.

Lázár János megjegyezte, jó lenne, ha a szegedi városvezetés megkérdezné a szegedieket is arról, be akarnak-e fogadni migránsokat.

(fidesz.hu)

Nem hisz ti vagytok a terroristák , még harcoló csapatokat is küdtök , hogy homokért védjék a terrorista állam hírnevét !!!

A Kádár érában a terroristákkal paroláztatok , ma terrorista csapatokat küldtök harcolni olyan nemzetek ellen kiket az elsődleges terroristák terrorizálnak , olajért aranyért természeti kincseikért , de ti a homokért kockáztatjátok a magyar megmaradt katonák életét , és itthon meg nem tudjátok biztosítani a határok védelmét sem !!!

Kitiltották a hvg.hu, az Index, a Nol és a 24.hu tudósítóit a parlamentből

Imme így terrorizáltok ti !!!

A hvg.hu kedd reggel kapott értesítést arról, hogy Fekete Norbertet, a lap riporterét határozatlan időre kitiltják a parlamentből, mert "a Sajtóiroda munkatársának többszöri figyelmeztetése és felszólítása ellenére is folytatta tevékenységét, és nem volt hajlandó elhagyni a Déli Társalgó és az Országház Kupolatermének területét".

Az újságírót "engedély nélküli forgatás", és "a szabályokkal való nyílt és tudatos szembeszegülés" miatt tiltotta ki Kövér László házelnök.

Így járt az Index két munkatársa, Fábián Tamás és Bakró-Nagy Ferenc is, aNépszabadság Online videósai, Kovács Klára és Mándli Iván, és a 24.hu tudósítója is.

A Népszabadság hétfői videóján lehetett már látni, hogy Havasi Bertalan azt mondja, következményei lesznek annak, hogy olyan területen forgatnak, ahol az országgyűlés rendje szerint nem lehet.

A parlament a magyarok háza , és nem a zsidó kufárok zsinagógája , építettek ép eleget már nekik , miközben a népetek éhezik , és fázik !!!

2016. április. 26. 10:44 2016. április 26. 11:38 ITTHON

Az MNB-törvény vitája és a szavazás: "civilizált országban vezetőszáron vitték volna el Matolcsyt"

Megkezdődött a Parlamentben a köztársasági elnök által visszadobott, botrányos MNB-törvénymódosítás vitája. A titkolózás köztársásági elnök és egyéb hatóságok által is kifogásolt részei kikerültek a javaslatból, de az ellenzék nem elégedett. A kormány szerint az ügyészséghez kell fordulni, ha valaki gyanús dolgokat lát, a kormány csak túltolta a biciklit jószándékúan. Az érintett Bánki Erik fideszes képviselő meg sem jelent a részletes vita alatt. Az ellenzék szerint régen selyemzsinór járt volna Matolcsynak, ma itt viszont fizetésemelést kap. A Parlament meg is szavazta a törvénymódosítást

Megkezdődött a parlamenti vita az Áder János által visszadobott "elveszti közpénz jellegét" MNB-törvénymódosításról, mivel úgy találta, nem felel megaz Alaptörvénynek. A Törvényalkotási Bizottság módosító javaslatot nyújtott be, hogy ismét a T. Ház elé kerüljön a módosítás. Nem határozta meg a jogalkotó, hogy miért és mikor korlátozhatja az MNB, hogy a köz megismerje a költéseit. Az új javaslat töröl pár kitételt, és az Állami Számvevőszék kezébe adja az ellenőrzés kötelezettségét kötelező jelleggel. A visszamenőleges jelleg is jogellenes, és emiatt törölni kell. A törvénylakotó bizottság szerint nem javítás, hanem törlés történt, ezért kéri a Parlamentet, hogy fogadja el az új módosítást. Matolcsy havi ötmilliós fizetése nem változik, azaz marad.

Bárándy Gergely (MSZP) bizottsági kisebbségi véleményt fogalmaz meg: időhúzás történt, a törvény első pillantásra is több sebből vérzett, várható volt a köztársasági elnöki vétó. A bizottság nem vette figyelembe a Matolcsy György ötmilliós fizetésével kapcsolatos vitákat sem. Egyébként a fideszes Bánki Erik "nincs jelen az általa beadott" törvénymódosítás vitáján, ami legalábbis érdekes. A bizottság részéről az alkotmányossági kisebbségi véleményt Staudt Gábor jobbikos képviselő adja elő. Szerinte még mindig gond van az alkotmányossággal, bár a főbb problémákat kilőtte az új javaslat. Az MNB, ha az alapfeladatait nem veszélyezteti, bármilyen körben vehet-alapíthat céget, és ennek bármilyen gazdasági tevékenység gazdasági vonatkozása titkosítható, ez még mindig nem alkotmányos Staudt szerint.

Következtek a képviselői hozzászólások

Burány Sándor (MSZP) kezdte: "Múlt péntek óta pontosan tudjuk, hogy mit akarnak eltitkolni". A nyilvánosságra hozott adatok mellett e-mailben kiegészítő adatokat küldtek Buránynak, ami maga is "szégyenletes" részleteket tartalmaz. Hóbortokra költi közpénzek milliárdjait az MNB vezetése, ez volt az MSZP első gondolata, aki mindenféle luxuscélokra költ – műkincsek, wellness-részleg a Várban stb. "Elkölti azért, mert megteheti, mert a kormánynak egy szava nincs." De múlt péntek óta tudja az MSZP, hogy nem egy új magyar nábobról van szó, hanem olyan ügyekről, amelyek felvetnek törvényességi kérdéseket is: közpénzből kormányközeli médiabirodalom támogatása, rokonok támogatása – a nyereség a magyar fizetőeszköz gyengítésével keletkezett, ami épp az MNB céljaival ellenes, mondja Burány. Az Oszmán Birodalomban ekkor selyemzsinórt küldtek volna, erre a Fidesz megemeli a fizetését – Matolcsy maga is úgy gondolja, hogy ezt megérdemli. A közérdekű adatnak hozzáférhetővé kéne válnia, a törvényjavaslatot vissza kéne vonni.

Volner János (Jobbik): a közpénzekere vonatkozó szabályok kellene vonatkozzanak a jegybanki pénzekre, átlátható legyen a költés, hiába mondogatta a kormány, hogy azok elvesztik közpénz jellegüket. "Az MNB pénze nem költhető el zsebpénzként." Európában a nyereséget be kell fizetni az államnak. A jegybanktörvény, amit a Fidesz hozott létre, abszurd, átláthatatlan. A százmilliárdokat nem az egészségügy és egyéb területek fejlesztésére fordítja a kormány, hanem a jegybankra bízza. A szigorúbb angol jegybanki szabályozást kéne átvenni. Az MNB nem gazdálkodott felelősen a vagyonával.

Schiffer András (LMP): a kormányoldal elszámolással tartozik az "elveszíti közpénz jellegét" kijelentés miatt. Az is elképesztő, hogy Matolcsy fizetésemelést vindikál magának, holott civilizált országokban "vezetőszáron vezetnék el". Miért volt olyan fontos, hogy eltitkolják a jegybanki alapítávnyok működését, ez szégyellnivaló? Ezért mondták, hogy elveszti a pénz a közpénz jellegét? Schiffer felszólítja Bánki Eriket, hogy kapcsolódjon bele a vitába. "Matolcsynak azonnal takarodnia kell a székéből." Schiffer szerint az MNB a "harácsolásával" veszélyeztette az alapfeladatokat, az ország pénzügyi stabilitását. A keletkezett profit "hiányzik a hitelkárosultak zsebéből", nem a Matolcsy-féle gazdasági csoda eredménye. Az átlagbérhez viszonyítva a jegybankelnöki fizetés ma is a legmagasabbak között van Európában.

Túry-Kovács Béla a Fideszből azért kér szót, hogy "kiegyensúlyozottan" részt vehessen a kormánypárt a Fidesz. A kormányok gyakran nekiesnek az általuk preferált területek szabályozásának – azaz túltolják olykor a biciklit –, "erre figyelnünk kell", mondja a képviselő, a visszamenőleges hatályú törvénykezést többé nem szabad használni. Működik a fékek és ellensúlyok rendszere, ha voltak "anomáliák", akkor az ügyészség megviszsgálja őket, és levonja a következtetést. Meddig terjed az alapító felelőssége az alapítványi tevékenységben? Nem tehetővé felelőssé az alapítő Túry-Kovács szerint a vélt törvénytelenségek miatt a mai törvények alapján. Támogatja a módosítást.

Staudt Gábor kap újból szót, sajnálja, hogy azok nem szólaltak meg, akik korábban nevükre vették a "teljesen nyilvánvalóan alkotmányellenes" módosítást. A magyar költségvetés 1 százalékának megfelelő összegről döntenek Matolcsyék.

Az együttes Szabó Szabolcs szerint az ügyészség nem fog semmit sem csinálni, hisz a főügyész Polt Péter felesége is érintett az ügyekben. Hogy ne lenne felelőssége Matolcsynak, amikor ő nevezte ki a kurátorokat és a felügyelőbizottsági tagokat?

A vitát lezárja a Parlament elnöke.

A Parlament meg is szavazta a módosított módosítást

A módosított MNB-módosító törvényről szavaz elsőként a T. Ház, (pontosabban először a törvényalkotási bizottság módosítását: ezt elfogadja a Parlament), és utána a módosított módosításról a szavazás: ez is átmegy. Matolcsy megkapja az ötmilliós fizetését.

Az MNB eltitkolni kívánt költései pénteken kavartak nagy botrányt, miután kiderült, a vs.hu félmilliárd forintot kapott a jegybanktól, és Matolcsy rokonainak cégeit is finanszírozták jegybanki alapítványok. A vs.hu újságíróiegymás után mondtak fel a botrány kitörése alatt.  

© Túry Gergely

Azt értem , hogy a zsidóknak nem tetszik , hogy az MNB önálló cselekedeteket végez , de a magyaroknak sem tetszik , hogy az állam nem gyakorolja a törvény adta jogait 50 % + 1 fővel gyakorolhatnánk a monetáris jogainkat , de eszünkbe sincs kivenni a bankárkaszt kezei közzül a monetáris jogainkat biztosító cselekedeteinket !!! Ez is a vakolók felségjogai közzé tartozik , mint az önálló jogi államiságunk is , azt tudjuk , hogy amerika zsidó gyarmat , de a magyarokat ne a zsidó gyarmatról írányítsák már !!!!

Matolcsy ötször fizette ki ugyanazt a tanulmányt… Unokatestvére érdekeltségének.

Matolcsy György unokatestvérének cégétől mind az öt jegybanki alapítvány megrendelte ugyanazt a kiadványt, havi ötször 750 ezer forintért – írja a HVG.hu. Az alapítványok azzal indokolják ezt, hogy a jelentéseket nem lehet sokszorosítani.

Mint arról korábban írtunk, Szemerey Tamás, Matolcsy György unokatestvére is felbukkan abban a céghálóban, amely egyebek mellett az Origót és a VS.hu-t is kiadja, és csaknem hétszáz millió forintnyi támogatásban részesült a jegybanki alapítványoktól. Korábbi összeállításunkban azonban nem szerepelt a BanKonzult Pénzügyi és Gazdasági Tanácsadó Kft., amelytől a Pallas Athéné-alapítványok a „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” című jelentést vásárolták.

Az alapítványok azt közölték, hogy a BanKonzult 2013 óta készíti ezt a kiadványt, amelyet „elsősorban olyan magyar pénzügyi befektetésekkel rendelkező intézmények, vállalati befektetők és a pénzügyi szektor szereplői rendelik meg, amelyek befektetési döntéseik során releváns, megalapozott gazdasági és pénzügyi háttérelemzésekre kívánnak támaszkodni”.

Hozzátették: a kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll, sokszorosítása és terjesztése nem megengedett, ezért rendelkeznek az alapítványok külön előfizetéssel.

24.hu nyomán

Ne felejtsétek el Ludas Matyi háromszor veri le a tartozását !!!

Jobbik: Vagy mi váltjuk le a kormányt, vagy senki

JOBBIKVONA GÁBOR

Vagy mi váltjuk le a kormányt, vagy senki – jelentette ki a Jobbik elnöke pénteken Gyöngyösön, sajtótájékoztatón.

Vona Gábor azt mondta: a Jobbik ajánlatot tesz a magyar társadalom többségének. Hidakat kell építeni, a sokszorosan megosztott társadalmat egyesíteni kell – fogalmazott.

Arról is beszélt, hogy ennek az évnek a legfontosabb feladata az egészségügy és az oktatás témáját, valamint a korrupció területét felölelő "valódi nemzeti konzultáció". A párt politikai munkájában az említetteken túl ugyanakkor a munkaügyi és a szociális kérdések is megjelennek – tette hozzá.

A konzultáció eddigi tapasztalatai szerint a legfontosabb feladat Magyarországon a remény visszaadása. A fejlődés legnagyobb ellenfele ugyanis a társadalomban az elmúlt huszonhat év alatt kialakult reménytelenség – mondta a pártelnök.

Vona Gábor a nyár elején esedékes tisztújító kongresszusról szólva közölte: a jelenlegi alelnökök közül hárommal, Sneider Tamással, Volner Jánossal és Z. Kárpát Dániellel akar továbbra is együtt dolgozni az elnökségben. Rajtuk kívül Janiczak Dávid ózdi, Fülöp Erik tiszavasvári és Toroczkai László ásotthalmi polgármestert szeretné alelnökének. Hozzátette: mindhárman igent mondtak a felkérésre.
Azt is mondta, hogy ha a tagság nem támogatja az elképzelését, le fogja vonni a konzekvenciát. "Így tudom vállalni a feladatot. Ahhoz, hogy 2018-ban választási győzelemre vezessem a pártot, nekem is vannak feltételeim" – jelentette ki.

Az ellenzéki párt vezetője arról is beszélt, hogy hosszas mérlegelés után hozta meg a döntését, de az elnökségnek együtt kell dolgoznia. A most következő kritikus két évben nem tehetik meg, hogy ne egy irányba húzzon a csapat – tette hozzá.

Vona Gábor felidézte: 2014-ben azt tűzték ki célul, hogy a ciklus közepére a Jobbik legyen a második legerősebb párt és a legerősebb ellenzéki párt Magyarországon. A Jobbik ma már a Fidesz kihívója, a cél pedig már a választás megnyerése és a sikeres kormányzás. Ehhez a nagy és nehéz feladathoz szükséges bizonyos pontokon változtatni – mondta.

Valódi néppárt a Jobbik, a néppártosodás útját pedig a párt polgármesterei mutatták meg – fogalmazott az ellenzéki párt elnöke.

Sikeresen rajtolt az első rakéta az új orosz űrállomásról

2016.04.28 11:04

Kora reggel, magyar idő szerint 3 órakor sikeresen a levegőbe emelkedett az első rakéta az új távol-keleti orosz űrrepülőtérről.

Tegnap másfél perccel a rajt előtt le kellett állítani a kilövést, majd egy napos halasztást követően végül sikeres rajtot vett a Szojuz 2.1, amely három telekommunikációs műholdat vitt magával. A kínai határhoz közeli Vosztocsnij űrállomáson jelen lévő, az indítást 1,6 kilométerről figyelő Putyin elnök gratulált a Roszkozmosz munkatársainak.

A Kazahsztán területén lévő Bajkonur űrrepülőteret kiváltó új, s orosz területen első ilyen létesítményt voltaképpen már négy hónappal korábban át kellett volna adni, de több botrány is lassította az építkezést. A munkások arról panaszkodtak, hogy sokáig nem kaptak fizetést, és tavaly tavasszal még sztrájkba is léptek. Több projekt alvállalkozóit pedig korrupciós vádakkal letartóztattak.

A mostani indítóállást tulajdonképpen csak erre az eseményre építették, és csupán kisebb terheket szállító, könnyű rakéták felbocsátására képes. A nagyobb, több terhet elbíró rakéták indítóállásai még csak ezután készülnek el.

Átszelte a Csendes-óceánt, majd 62 óra repülés után landolt a Solar Impulse 2

A gép Hawaiiból indult és megállás nélkül 62 órát repült üzemanyag nélkül, végül ma Kaliforniában landolt.

Éjjel volt egy pillanat, néztem, ahogy a hold visszatükröződik az óceánban, és arra gondoltam, teljesen egyedül vagyok ebben az apró pilótafülkében és teljesen biztos voltam magamban" - nyilatkozta a gép svájci pilótája, Bertrand Piccard a földet érés után.

A férfi tavaly márciusban indult útnak az Egyesült Arab Emírségekből. Leszállt Ománban, Mianmarban, Kínában és Japánban is. A Csendes-óceán átrepülése volt a legkockázatosabb rész, hiszen vészhelyzet esetén sem tudott volna leszállni sehol.  

A Solar Impulse 2 meghajtásához 17 ezer napelemcella biztosítja az energiát. 

Solar Impulse Airplane - Hawaii to Mountain View - First edits

https://www.youtube.com/watch?v=lbF9He_tEc4

Űrháborút szimulálnak egy titkos amerikai műholddal?

Máig aktív, mégsem tudni sokat az amerikai védelmi minisztérium ANGELS, azaz Angyalok "fedőnéven" futó titkos programjáról.

„Az automata navigációs műholdon (Automated Navigation and Guidance Experiment for Local Space - ANGELS) több kísérletet is elvégzett az amerikai védelmi minisztérium" - nyilatkozta szűkszavúan a minap John Hyten, az Air Force Space Command (az amerikai légierő űrparancsnoksága) főparancsnoka.

A rejtélyes szonda 2014 nyarán állt geoszinkron pályára a Föld körül az űrparancsnokság 4-es számű küldetése során, amelyről eddig nagyon visszafogottan nyilatkoztak a légierőnél.

A hivatalos közlések annyira semmitmondóak, mint John Hytenbejelentése, miszerint „egy csomó érdekes dolgot” csináltak az ANGELS kísérlet során.

A katonai műholdról egyelőre annyit tudni, hogy küldetésének célja a létfontosságú űrbeli eszközök környezetének tanulmányozása.

Az ANGELS szonda a Delta II hordozórakéta hátán a 2014-esk kilövéskor - azóta is homály borul a küldetésre United Launch Alliance

Az ANGELS első körben a saját hordozórakétájának - egy Delta 4-es második fokozatának - mozgását vizsgálja 50 kilométeres távolságból (egyszer néhány kilométerre közelítette meg a rakétát).

Az Orbital ATK által kifejlesztett űrszondára egy nagy teljesítményű gyorsulásmérőt is telepítettek, amivel jelentősen csökkenthetik az űrbeli ütközések valószínűségét.

Mindebből két dologra lehet következtetni: alapesetben az űreszközöket fenyegető, egyre szaporodó számú űrszemét kockázatait próbálják felmérni, illetve elhárítani a kísérlettel. Nem zárható ki ugyanakkor az sem, hogy az űreszközök megbénításának módszereit dolgozzák ki - készülve egy esetleges űrháborúra.

Vona belengette a lemondását

Sarokba szorította a radikális alelnökeit Vona Gábor azzal, hogy lényegében ultimátumot adott. A pártelnök polgármestereket látna szívesen e posztokon: Janiczak Dávidot, Fülöp Eriket és Toroczkai Lászlót. Utóbbi már jelezte, hogy mégis indulni fog a tisztújító kongresszuson.

„Hogy focihasonlattal éljek, szükség van a csapaton belül bizonyos cseréket végrehajtani, ettől még mindenki a csapat tagja marad, de más poszton fog játszani” – fogalmazott Vona Gábor. Péntek reggel jelentette be a Jobbik elnöke, kikkel indulna csatába  a 2018-as választáson. Kitartott korábbi döntése mellett: hat alelnökéből hármat polgármesterre cserélne. Úgy indokolt:  kormányváltásra készülnek, a sikeres kormányzáshoz pedig nyertes emberekre van szüksége. Egyben ultimátumot is adott, amely szerint nem akar minden áron pártvezető lenni.

„Nem helyes az, hogy egy ilyen kritikus szituációban, egy ilyen nehéz ránk váró két évben ne egy irányba húzzon a csapat. Bízom a kongresszus bölcsességében. Ahogy mondtam, lehetnek más alelnökjelöltek is, ezt nyilvánvalóan akkor fogjuk megtudni, ha a kongresszust kiírják, és látjuk, hogy kik a hivatalos elnökjelöltek. Akárhogy is döntsön a kongresszus, el fogom fogadni, és a belőle fakadó konzekvenciákat le fogom vonni” – jelentette ki a pártelnök.

A Jobbik elnöke Novák Elődtől, Apáti Istvántól és Szávay Istvántól válna meg, helyükre ültetné az ózdi Janiczak Dávidot és a tiszavasvári Fülöp Eriket. Ásotthalom polgármestere, Toroczkai László is igent mondott a jelölésre, pedig egy hete még azt írta Facebook-oldalán, nem akarja polgármesteri állását parlamenti ellenzéki gombnyomogatásra cserélni.

„A Jobbik belső fórumain kell hogy lefolytassuk azokat a vitákat, melyeknek természetesen helyük van a kormányzati felelősségünk tudatában, a győzelemre készülve” – nyilatkozta a héten Novák Előd. A három nemkívánatos alelnök közül ő adott kitérő választ arra, hogy  indul-e az alelnöki posztért.

Szávay István meghajolt a párt első emberének akarata előtt. „Vona Gábor ezzel a döntésével egyszemélyi felelősséget vállal a Jobbik 2018-as választási győzelméért, én nem kívánom vállalni annak a felelősségét, hogy ezt a célt veszélyeztetem” – közölte Szávay István.

Hozzá hasonlóan Apáti István sem indul újra az alelnöki posztért, mert azzal szerinte  jóvátehetetlen károkat okozna a pártnak. Facebook-bejegyzésében úgy fogalmaz, hogy a mozgalom egységének a fenntartása fontosabb, mint a személyes ambíciói, és nem akar a Jobbik sírásója lenni.

TANULMÁNYOK

Századvég-akták: „a maszatolás folyik tovább”

Nyilvánosságra hozta a Társaság a Szabadságjogokért az összes Századvég-iratot, amit még a Vs.hu most távozó újságírója perelt ki a Miniszterelnökségtől. Mi a helyzet az iratok egészével, mit mutatnak ezek? Átnéztük, ami eddig tudható.

A Vs.hu cikksorozata után a Társaság a Szabadságjogokért oldalára hétfőn kikerültek a Századvég-akták, amiket korábban Joó Hajnalka újságírónak kellett kiperelnie a Miniszterelnökségtől. A huszonegy gigabájtnyi anyag rögtön le is terhelte a jogvédő szervezet szervereit, így később a Pirate Bay-re is feltöltötték az iratokat. Az összesen 4,1 milliárd forintért készített tanulmányokat a korábban az Origónál dolgozó Joónak három évbe került megszereznie: 2012-ben perelte be értük a Miniszterelnökséget, a Fővárosi Törvényszék pedig két évvel később előírta az adatok kötelező kiadását. Lázár Jánosék igyekeztek húzni az időt, fellebbeztek, és még a Kúria tavaly novemberi ítélete után is azt mondták, megvárják a döntés írásban történő beérkezését.

Mellár: A maszatolás folyik tovább

Az iratok reggeli nyilvánosságra hozatala után nem sokkal egyébként megszólalt a Századvég, de nem az aktákról volt szó közleményükben, hanem arról adtak hírt, hogy az április 14-én kézhez vett jogerős ítélet szerint Mellár Tamás 2014-ben valótlanul állította a Népszabadságban, hogy „a miniszterelnök tanácsadói érdemi munkavégzés nélkül vették fel a minisztériumtól utalt pénzt”. Közölték, Mellár tehát megsértette a Századvég Gazdaságkutató Zrt. jó hírnevét. Mellár ugyanebben az interjúban állította, hogy azért jött el a Századvégtől, mert rájött: „az egész műhely csak egy pénzmosoda.”

Kerestük az ügyben a közgazdászt is, aki beszámolt róla: első fokon még ő nyert, az ítélet szerint a Századvégnek közszereplőként tűrnie kell a keményebb véleményeket is. A másodfokú ítélet közlése szerint még márciusra datálódik, de fellebbeztek a Kúriához, és hajlandóak akár Strasbourgig menni az ügyben.

Mellár állította, a nemrég nyilvánosságra került iratok sem épp állítása ellenkezőjét bizonyították. Az aktákkal kapcsolatban lapunkkal közölte, azok jó, hogy kikerültek. Sokszor feltupírozták őket, minden háttéranyagot beszámítottak, a legfontosabbat viszont nem lehet látni szerinte: hogy melyik megrendelésnek mi lett az eredménye, egyénileg hogyan számoltak el ezekkel. Kérdés így szerinte továbbra is, arányban áll-e mindaz a munka, amit az egyes ügyekben végeztek, azzal a pénzzel, amit kaptak érte. Valódi, érdemi vizsgálatra ez a kiadott anyag kevéssé használható, „a maszatolás folyik tovább” – vélte Mellár.

Aki elégedett a termelői piaccal, az MSZP-s?

Ellentámadás

Aligha lehet véletlen, hogy szinte a Századvég-iratok vizsgálatának megkezdésével egyszerre kerültek ki az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) honlapjára a Political Capital (PC) korábbi tanulmányai. A cég még a Nemzetbiztonsági Hivatalnak készített elemzéseket, és 190 milliós megrendelést kapott az MSZP-kormányok idején. Az ügyről részletesen írt a kormányközeli Magyar Idők is, amit a PC aztán be is perelt: a cég szerint nem igaz, hogy szerződéses viszonyban álltak volna egy áfacsalásért elítélt céggel, az Egymásért Alapítvánnyal. A PC egyben közölte, hogy a munka ellenértékének utolsó részletét tavaly augusztusban utalta át az AH, ezzel is elismerve a tevékenységet. Az intézet ezek utánhonlapjára is feltöltötte az elemzéseket, melyekben szélsőjobboldali csoportokat, radikalizálódást, a romaellenesség nemzetbiztonsági kockázatait vizsgálták.

A Századvég még 2011 decemberében szerződött a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, a Vs.hu szerint viszont egy külső cégnek kiszervezett februári közvélemény-kutatáson túl az első anyagok csak márciusban készültek el.

A közel 78 ezer oldalnyi anyagot végül hét pendrájvon adták át. Bár Lázár János egyértelművé tette, hogy a nyilvánosság mit jelent, lapunk február elején már hiába próbálta elkérni az iratokat, jogilag képtelen érvelésbe ütközött: a Miniszterelnökség állította, a törvényszéki döntés csak Joó Hajnalkára vonatkozott. Így a Magyar Nemzet is feljelentést tett az ügyben. A Budapesti Rendőr-főkapitányság V. kerületi kapitánysága ezt követően nyomozást rendelt el közérdekű adattal való visszaélés gyanúja miatt, ám mint szombaton beszámoltunk róla, ezt április 7-én megszüntették. Szerkesztőségünk a döntés miatt panasszal élt, kérelmeztük a határozat hatályon kívül helyezését.

A Vs.hu a megkapott dokumentumok alapján áprilisban cikksorozatot indított a Századvég-aktákról, részletesen beszámolva a közvélemény-kutatásokról, illetve a tanulmányokról.Kiderült, a cég jócskán adhatott le a megrendelő számára felesleges anyagokat. Egyes közvélemény-kutatásokban minden adatot mindennel összevetettek, így kijött az is, hogy aki szokott termelői piacra járni és elégedett vele, az MSZP-szavazó lehet, aki pedig elégedetlen, az LMP-s vagy KDNP-s. Igencsak felduzzaszthatták az anyagokat, sok gyorsjelentést is leadva a kutatással. Harminchatossal szedték a szöveget, diagramok kerültek külön oldalakra, és az SPSS programmal lefuttatható összevetéseket is néztek: ezáltal könnyen lehet létrehozni oldalak ezreit.

Nem csak az oldalszámok bővítésével nehezítették az áttekinthetőséget: a Wordben készült dokumentumokat PDF-fájlokká alakították, így lehetetlenné téve a bennük való keresést, és még a nyomtatás funkciót is inaktiválták. A szöveg átkonvertálásával azt sem lehetett látni, a 2012 és 2014 közötti dokumentumok melyike mikor keletkezett, és milyen módosításokat hajtottak rajta végre.

Éles bírálatok kulturális fronton és egészségügyben

Több tanulmányában ugyanakkor meglehetősen kritikus hangot ütött meg a Századvég:lesújtó képet festettek például az egészségügy állapotáról. A 2014 szeptemberében az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából készített tanulmány szerint a kórházak 2012–13-as állami átvételekor kijelölt célok részben, korlátozott sikerekkel valósultak meg. Nem sikerült az alapellátás rendszerszintű fejlesztése, az egészségfejlesztés területén nem alakult ki országosan is kiterjeszthető, fenntartható modell. Több javaslata is volt a Századvégnek: a hálapénzt az ismert okok miatt elvetette, de a szabad orvosválasztásért fizetendő díjat megfontolta, illetve a hosszabb várólistákat is jó eszköznek tartotta arra, hogy többen vegyenek igénybe magánellátást, és a szakmailag nem indokolt orvos–beteg találkozókat el lehessen kerülni. Strukturális átalakításokat is javasolt a Századvég: minden ötödik kórházi ágy ment volna, és 30-35 integrált egészségügyi térség létrehozását vetették fel.

A kulturális életen belül is több támadási felületet láttak a Századvégnél: úgy vélték, a Magyar Művészeti Akadémia térnyerése, és Fekete György személye számos konfliktus forrása lehet. Az állami szerepvállalás erősödését egyenesen a „centrális politikai erőtérre” hivatkozva bírálták, és a kormány mögött álló szellemi bázis elfordulásától tartottak. Tették mindezt egy 2012 decemberében készült elemzésben, míg 2013-ban már Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott projektjét, a Nemzeti Könyvtárat találták káros ügynek. Szerintük problémás volt például, hogy külön könyvet szenteltek Tormay Cécile-nek, mert a hasonló előképek rehabilitálásából „a kormány aktuális értékszempontjaira lehet következtetni.” Ezután 2013 áprilisában az elhibázott kitüntetés-politikát bírálták.

A minisztériumok munkájával kapcsolatban sem rejtette véka alá véleményét az elemzőintézet: az Emmi esetében például úgy látták, a Klik kockázatokat hordoz, pozitív döntését nem tudta kommunikálni a kormány. A gyógyszerkassza csökkentését kockázatosnak, a nyugdíjemelést a szavazatvesztés elkerülése érdekében szükségesnek látták a 2012 júniusában készített komplex kormányzati helyzetértékelésben. Az egyszerűsített honosítást nagy sikernek, a magyar EU-elnökséget kommunikációs bukásnak látták külügyi téren. A közigazgatás-fejlesztést újrahangolták volna, és a rendőrök számának növelésével látták kifoghatónak a szelet a Jobbik vitorlájából. Nem mondhatni, hogy ne figyelmeztettek volna előre a pedagógustiltakozásokra: mint írták, helyi ellenállások alakulhatnak ki a megszokott intézményi struktúrában történő változások miatt.

Olcsóbb sportpolitika, korszerűtlen jobboldali média

Természetesen kitértek a sportra is: az Emmi kétéves munkájáról készített 2012-es elemzésben azt írták, az empatikus kormányfő képét kell erősíteni, olcsóbb, válságállóbb sportpolitika szükséges. Még itt is kritikusak voltak: „A választókban leginkább az a kép él a magyar sporttal kapcsolatban, hogy az a miniszterelnök számára fontos, a kormányfő szereti a futballt, de ebből a korlátozó erejű kliséből az elmúlt két évben nem sikerült kilépni.” Egy 2013-as kutatásból kiderült az is, hogy a többség nem állt a stadionépítések mellett, de 2012-ben a válaszadók hatvan százaléka elutasította a röviditalok árusításának korlátozását is. A sajtó is megkapta a magáét: a jobboldali médiát korszerűtlen, elmaradott mamutként láttatták 2013 januárjában, és keresték a választ arra, miért a baloldal uralja a blogpiacot. A Századvég többek között az Echo TV-t, a Magyar Hírlapot, a Magyar Nemzetet és a Hír TV-t is azzal találta be, hogy szerinte nem nyitottak a technológiai újításokra. Az elemzők a jobboldali újságírás szakmai színvonalán is köszörülték a nyelvüket. A Századvég felvetett továbbá olyan ötleteket egy 2012 szeptemberi tanulmányban, amikkel az emberek hangulatát javítani lehetne, főként a mindennapi problémákra koncentrálva.

Felmérték a foglalkoztatáspolitikát is 2012 áprilisában, itt már a kormányra nézve kedvezőbb dolgokat is tapasztalva: a munkaerő-kereslet növekedése márciusban már két hónapja tartott, és három hónap után csökkent a munkanélküliek száma is: igaz, mindennek bőven volt köze a közfoglalkoztatáshoz is. A közvélemény-kutatás megállapította, hogy a válaszadók 74 százaléka találta hasznosnak a közfoglalkoztatást, és 69 százaléknyian mondták, hogy állásuk elvesztése esetén elvállalnák a közmunkát. Kiderült egyébként ismét, hogy nem túl rózsás a helyzet munkafronton: több mint 56 százalék nem érezte biztonságban aktuális állását, és csak 14 százalék gondolta a munkahelyét abszolút állandónak. A megkérdezettek 44 százaléka mondta, hogy vállalna munkát külföldön három hónapnál hosszabb időre, és csupán 25 százalék gondolta azt: munkahelye elvesztése esetén három hónapon belül találna új állást.

Bocsánatkérésekre hajt a Századvég

A Vs.hu is belefutott ugyanakkor egy problémásabb leleplezésbe: beszámoltak róla, hogy a 2014 májusában leadott Ifjúságkutatások Magyarországon nagyban támaszkodott a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet gondozásában korábban kiadott írásra. Bauer Béla, Németh Adél és Szabó Andrea szövegét hozták fel, miközben Bauer korábban Facebook-oldalánszámolt be róla: megkereste levélben a Vs.hu újságírója a feltételezett plágiummal, ő pedig tájékoztatta, hogy jó ideje a Századvégnek dolgozik. A Vs.hu utóbb frissítette is cikkét, leszögezve, hogy mindkét szöveg Bauer munkája, egyben elnézést kérve a tévedésért.

A Századvég amúgy is rápörgött a bocsánatkérésekre: április 12-én arról számolt be, hogy a Vs.hu még egy 2014-es cikk állításáért volt kénytelen bocsánatot kérni. A Századvég kutatási igazgatója, Orbán Balázs pedig a Bauer-poszt megosztásában azt közölte: jóhírnév-sértésért sorban kell bocsánatot kérni a Századvégtől, és „lesz nagyobb hal is” a Vs.hu-nál. Orbán egyben hozzátette: „a nyilvánosságra hozott anyagokból kiderült, hogy mégse vagyunk olyan hülyék, mint azt szerették volna láttatni, sőt, néha keményebb a kritikánk, mint az ellenzéki sajtónak.”

Polt feleségének tudnia kellett az óriási botrányról

Polt-Palásthy Marianna több jegybanki alapítvány felügyelőbizottságában is tevékenykedik.  

Különös helyzetben találhatja magát Polt Péter legfőbb ügyész a jegybanki alapítványok botrányos költési ügyeinek esetleges vizsgálatakor. Felesége, Polt-Palásthy Marianna ugyanis a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány felügyelőbizottságának (fb) elnöke, a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványban pedig az fb tagja. 

Szintén felügyelőbizottsági tag a Kecskeméti Duális Oktatás Zrt.-ben, amelyet a hat Pallas Athéné Alapítvány közösen hozott létre az új kecskeméti gazdálkodástudományi kar kivitelezésére.

A főügyész felesége a jegybank személyügyekért felelős ügyvezető igazgatójaként havonta bruttó ötmillió forintot keres. Polt-Palásthy Marianna 2014-ben érkezett az MNB személyzeti igazgatóságára, eredetileg havi 2,3 milliós fizetéssel. A 2010-es kormányváltás után az erőforrás-minisztérium jogi, személyügyi és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára volt.

A felügyelőbizottságok feladata, hogy ellenőrizzék az alapítvány működésének és gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét, így kötelességük az alapítvány gazdálkodását az ügyek teljes körét illetően átfogóan ellenőrizni.

Az alapítványok vezetőinek névsora egyébként nem mutat nagy változatosságot. Mind a hat alapítvány felügyelőbizottságában megtalálható Kalina Gábor, az MNB számviteli igazgatója, kettőnek az elnöke pedig Gerhardt Ferenc MNB-alelnök. Az alapítványok kuratóriuma is tele van a jegybank vezetőivel: Matol­csy egyiknek az elnöke, egy másikban tag.

HIRDETÉS

Emellett két kuratóriumi tagság és egy elnökség jutott Nagy Rózának, Matolcsy évtizedes bizalmasának, aki novemberben távozott a jegybank főigazgatói székéből. Outsidernek nevezhető az unortodox nézeteiről ismert Bogár László közgazdász és Lentner Csaba korábbi MIÉP-es képviselő.

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK KÉTHARMADÁT AZ OLIGARCHÁK KAPJÁK

A Jobbik határozati javaslatban kéri az Országgyűléstől, hogy a nagytőkések helyett a családi gazdálkodók jussanak nagyobb arányban vidékfejlesztési támogatásokhoz. Magyar Zoltán, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján az agrártámogatások 2015-ös adataira hivatkozva kijelentette: a kormány ugyanazt a vidékromboló politikát folytatta, amit korábban az MSZP. Bírálta, hogy miközben a kormány a nagyüzemek arányának csökkentését kommunikálja, a számok az ellenkezőjét mutatják.

A jobbikos politikus kifejtette, hogy tavaly 770 milliárd forint jutott agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra, ennek

76 százaléka - 587 milliárd forint - a leggazdagabb 10 százalékhoz került.

Hozzátette: ezt nem lehet a rosszul letárgyalt uniós elvekre fogni, ez már a mostani kormány felelőssége.

Magyar Zoltán a kedvezményezettek közül Leisztinger Tamást, Csányi Sándort és Mészáros Lőrincet emelte ki, s szerinte helyettük a minőségi munkahelyeket teremtő, nem a magánvagyonuk növelését célzó gazdálkodókat kell támogatni.

KÖNNYFAKASZTÓ 5+1 APRÓ DOLOG, AMIRŐL EGY SZEGÉNY GYERMEK CSAK ÁLMODIK

2016.04.28.

A KSH adatai szerint Magyarországon a 7 év alatti gyermekek 42,2 százaléka él szegénységben. A Budapest Intézet felmérése alapján 130 ezer gyereknek kell szembenéznie az állandó nélkülözéssel, és közülük nagyjából 50 ezer rendszeresen éhezik. Ezeknek a gyerekeknek sokszor csak álom az, ami nekünk természetes – áll a K&H Csoport és a K&H Egészséges Nemzetért Alapítvány sajtóközleményében.

A K&H most összegyűjtött 5 olyan dolgot, ami ezen gyerekek számára csak álom.

ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS

A nehéz körülmények között élő szülőknek még az étkezés megoldása is problémát jelent, így az asztalra leginkább csak kenyér, tészta és krumpli kerül. Vannak Magyarországon olyan gyerekek, akik soha életükben nem ettek még narancsot vagy banánt.

WC ÉS FÜRDŐSZOBA

110 ezer gyerek* él olyan háztartásban, ahol nincs fürdőszoba, 150 ezer* pedig olyanban, ahol nincs WC. A legtöbb érintett háztartásban vezetékes víz sincs. Az itt felnövő gyerekek az óvodában, iskolában találkoznak először mosdókagylóval, angolvécével. Nem meglepő, hogy a legtöbbjük nem tudja, hogyan kell használni ezeket.

VILLANY

200 ezer gyerek* él olyan háztartásban, ahol nincs elektromos áram. Ebből adódik, hogy nincs semmi olyan berendezés, ami árammal működik: nincs rádió, nincs televízió, nincs számítógép. A gyerekek egyáltalán nem kapnak információt a szűk környezetükön kívüli világról. Nem is beszélve arról, hogy télen olvasni, tanulni sem tudnak, hiszen mire hazaérnek az iskolából sötét van.

DIVATOS RUHÁK

Nem, nem márkás ruhákról beszélünk, mindössze divatosról. Ezeknek a gyerekeknek az egyik legnagyobb álma, hogy a kínai boltból kapjanak egy új, „divatos” ruhát. A legtöbbjük a jótékonysági szervezetektől kapott, a testvérek által kinőtt használt ruhákban jár, soha életében nem kapott még egyetlen új ruhadarabot sem.

MOZI, SZÍNHÁZ

A legtöbb gyerek még életében nem járt moziban, színházban, és az osztálykirándulásokról is rendre le kell mondaniuk, hiszen a szülők nem tudják befizetni a néhány száz forintost hozzájárulást. Egy ilyen kirándulás vagy egy színházi előadás sokuk egyik legnagyobb álma.

+1  SZÉP SZÓ, ELISMERÉS

Bár nem az anyagiakkal függ össze, mégis fontos kiemelni, hogy ezek a gyerekek – a többi gyerekhez hasonlóan – szomjaznak a szép szóra, elismerésre. Legtöbbjük az otthoni környezetben nem kapja ezt meg, és a hátrányos helyzet, a rossz körülmények az iskolában is sikertelenségre, kudarcokra, kiközösítésre determinálják őket. Pedig ők is ki vannak éhezve egy-egy jó szóra, pozitív visszajelzésre.

*Budapest Intézet adatai

MIKOR TELIK BE A POHÁR? FARKAS FLÓRIÁN FIA BÖRTÖNBEN HŰSÖL

Farkas Flórián miniszterelnöki biztos lassan jobban ráég a kormányra, mint a múlt homályában megbújó, így lassan már szabadlábra kerülő Quaestor-vezér, Tarsoly Csaba. Bár az is meg lehet, hogy a cigánypolitikus csak azért maradhat a kabinetben, mert kiváló céltáblaként szolgál. Inkább vele foglalkozzanak, mint a brókerekkel, vagy Matolcsy Györggyel.

Hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte decemberben a bíróság Farkas Flórián miniszterelnöki biztos fiát – tudta meg aMagyar Nemzet.

A lap értesüléseit a Szolnoki Törvényszék is megerősítette, és közölte azt is: F. F.-et büntetése mellett 3 évre eltiltották a közügyektől, s egyúttal elrendelték a vele szemben korábban garázdaság vétsége miatt kiszabott hét hónap – két évre felfüggesztett – fogházbüntetés végrehajtását is. A lap úgy tudja, hogy Farkas Flórián fia rendőrökkel keveredett összetűzésbe, ám mivel már korábban is volt problémája a hatóságokkal, letöltendő büntetésre számíthatott.

Mint ismert Farkas Flóriánt is jogerősen elítélték, azonban köztársasági kegyelemben részesült, az ügyét 30 évre titkosították.

A politikus fia egyébként zenéléssel foglalkozik, és ismert szereplője az éjszakai életnek.

Apja ügyeivel szerdán is foglalkoztunk, ugyanis Farkas Flórián egy törvénymódosítást szorgalmaz, egy "összeférhetetlenségi kiiktatást". Továbbra sem szeretne eltávolodni az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ)kasszájától.

Egyébiránt április 30-án lejár a határidő, és az ORÖ-nek vissza kell fizetnie az eltűnt1,6 milliárd forintot. Erre azonban kevés az esély.

Még ha büntetőjogi felelősségét nem is fogják megállapítani, de a cigány-integráció megakadályozásában biztosan vétkes. Ami sokkal nagyobb bűn, mint 1,6 milliárd forint lenyúlása.

ÖN SZERINT EZZEL VÉGLEG BETELT FARKAS FLÓRIÁN POHARA?

Botrányszag a Kúrián: eltitkolt nyertes ítélet az OTP ellen!

Az alábbi, Kúria által is elvi jelentőségűnek minősített ítélet mérföldkőnek számít a peres eljárásokban. Annyira kedvezőtlen az OTP és ezáltal más bankok számára, hogy dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, a Bankszövetség megkeresésére leszedette azt a Kúria honlapjáról.

Ezen eljárását egy, a Kúria és a Magyar Bankszövetség tárgybeli ítélet kapcsán folytatott levélváltása rögzíti. A 2016. április 11-én kelt levelet 2016. április 15-én, a Szegedi Ítélőtáblán tartott fellebbviteli eljárásban nyújtotta be az UniCredit Bank Hungary Zrt. jogi képviselője, mint okirati bizonyítékot. Dr. Wellmann György tárgybeli, Bankszövetségnek írt válaszlevele pedig lentebb olvasható a nyertes ítélettel együtt, amelynek teljes szövegét közzétesszük.

Ilyen körülmények mellett nem várhat tovább egy ilyen súlyú ítélet közzététele, attól függetlenül sem, hogy várhatóan nagy port kavarhat és újabb kiszámíthatatlan fordulatokat hozhat a devizahitelesek életébe.

De miért titkolják?

Nem csak azért, mert az adósnak kedvező ítéletet hoztak a tisztelt bírák és ezáltal újabb jogtalan végrehajtás szűnt meg. Ilyen fordult már elő máskor is, de itt most ennél sokkal nagyobb a jelentősége az ítéletnek. Ugyanis az ítéletben maga a Kúria mondja ki, hogy az OTP deviza alapúnak mondott kölcsönei valójában FORINT kölcsönök! És most jön a lényeg: így nem hárítható át az adósokra az árfolyamkockázat.

Így már érhető a tűzoltás a Kúria egyik vezetője részéről, mi lesz ha napfényre kerül az  ítélet? A következmények – drámaian fogalmazva – beláthatatlanok; prózaian fogalmazva nagyon is beláthatók.

Lássuk röviden az előzményeket:

Az adós 2006-ban 6 millió FORINT kölcsönt vett fel az OTP- től ingatlan fedezetre. 2010-ben már nem tudta fizetni a megemelkedett részleteket,így átkerült az OTP Faktoringhoz. Mivel a törlesztők az egekig szöktek és neki nem lett könnyebb az élete, továbbra sem tudott fizetni, így 2013-ban megkezdődött a végrehajtás ellene.

Nem tétlenkedett, tudta, hogy egyedül nem boldogul és csak úgy tudja megmenteni az ingatlanát, ha keres egy jó  ügyvédet magának. Az ügyvéd értette a dolgát egyből végrehajtás megszűntetési pert indított a bank ellen, amit első fokon meg is nyertek. A bank fellebbezett és minő meglepetés, a  másodfokú bíróság a banknak adott igazat.

De az ügyfelet nem olyan fából faragták, mint aki könnyen hagyja magát. Felülvizsgálatot kértek és a Kúria elé vitték az ügyet, ahol a mellékelt történelmi jelentőségű ítélet született.

De mi történt a kúriai tárgyaláson?

A Kúria az ítélet indoklásában kimondta, hogy  a szerződésben nincsen meghatározva sem tételesen, sem egyértelműen kiszámítható módon devizában a kölcsön összege. Azt is kimondja, hogy a meghatározottság hiányát nem orvosolhatja semmilyen utólagos közlés a bank részéről (pl.a később megküldött folyósítási értesítő sem).  Az szerepel az OTP szerződésében, hogy a kölcsön összege  6 millió FORINT. Ennek fényében ez valójában nem is deviza, hanem forint kölcsön.  A Kúria azt mondja, hogy ez a kölcsön forintról szól, forintban jött létre így annak “devizában történő nyilvántartása” jogellenes és így nem alkalmazható.

  Miért mérföldkő?

Az ítélet tárgyát képező szerződés olyan “blanketta” szerződés, amely gyakorlatilag azonos szinte az  összes deviza alapúnak szánt jelzálogalapú OTP Bank és OTP Jelzálogbank által megkötött fogyasztói szerződéssel.

És azért is mérföldkő, mert a Kúria által kialakított joggyakorlati környezetben született meg, különös tekintettel a  6/2013 PJE -re.

Miért kiáltanak fel sokan a hír hallatán?

Mert a Kúria ebben az ítéletében kimondta, hogy ez NEM DEVIZA ALAPÚ kölcsön, hanem FORINT KÖLCSÖN!

Álljon itt alapos szakmai magyarázat az adós jogi képviselőjétől, hogy még jobban érthetővé váljon az ítélet lényege:

„Ennek fényében ez valójában nem is deviza alapú szerződés, hanem forintkölcsön, a forintkölcsön devizában történő “nyilvántartása” kikötés valójában értékállandósági kikötés, amelyet azonban a Ptk. a szerződés megkötésekor nem ismert és nem is támogatott, azaz az nem érvényesíthető az adóssal szemben. Ezen hiányosság okán a törlesztő részletek sincsenek devizában jogszerűen meghatározva a szerződésben, mert azok a szerződés tárgyából képződnek, ám a szerződés tárgya, azaz a kölcsönösszeg jogellenesen került meghatározásra.

Összességében, a tárgybeli szerződés forintkölcsönről szól, amelynek kapcsán nem hárítható át a devizából származó árfolyamkockázat, mivel a kölcsönösszeg devizában nincs megadva és az értékállandósági kikötés jogellenes.

Magyarországon nincsen precedensjog, de a felsőbb bíróságok álláspontja igazodási mérce a bíróknak. Az említett ítélet nyomán az elmúlt hónapokban számos pozitív végrehajtás megszüntetési ítélet született meg az OTP Faktoring ellen.

Az ítélet azon megállapítása, miszerint az értékállandósági kikötés jogellenes, kellő elővigyázatossággal kezelendő. A felperesi jogi képviselő természetesen alapvetően egyetért vele, mivel álláspontja szerint is az esetek döntő többségében tisztességtelen kell, legyen egy ilyen kikötés a vizsgált relációban, hiszen a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

Ám ezen kérdéskör bizonyos fokú egyedi megítélést is igényelhet, ezt a megállapítást nem lehet általános jelleggel minden hasonló esetre fenntartás nélkül alkalmazni. Hangsúlyozandó, hogy a jogellenesség miértjére nem adott kellő magyarázatot a Kúria eljáró tanácsa és a Ptk. olyan diszpozitív (megengedő) jogszabály, amelyben rögzítettektől eltérő jogi megoldások is jogszerűek lehetnek, azaz csupán önmagában azért, mert a Ptk. nem nevesít bizonyos jogi megoldást, az nem automatikusan jogellenes (lásd lízing).”

Mi a következő lépés annak, aki hasonló cipőben jár?

Minden adósnak látnia kell, hogy a tárgybeli ítélet kapcsán sok olyan személy és szervezet újabb lendületet fog venni, amelyek az adósmentés jelszava alatt valójában csupán álmegoldásokat kínálnak az érintetteknek.

Ezért, keressen magának hozzáértő, felelős, nem a „bölcsek kövét” ígérgető, ködösítő, más tollával ékeskedő, hanem IGAZOLTAN SAJÁT ÜGYINTÉZÉSBEN ELÉRT EREDMÉNYEKET FELMUTATNI TUDÓ szakembert és álljon ki az igazáért, mert megéri.

Az ítélet szövege teljes terjedelemben lent olvasható, valamint megtalálható az Eredményeink menüpont alatt is.

Hogyan vették meg a devizahitel ügyekben döntő bírákat?

https://www.youtube.com/watch?v=qClBDeQmpnI&honnan=Nemzeti_Hirhalo

Még újabb 32 stadion épül

Most az érdi focisták örülhetnek. A harmadosztályú csapat 3,3 milliárdért kap új stadiont. A beruházások pedig folytatódnak, a tervek szerint a következő években 32 stadiont építtet a kormány országszerte. Az MSZP úgy számol, a már elkészült stadionokra annyit költöttek, amennyiből ki lehetne fizetni a kórházak adósságát. A kormány szerint a létesítményekre az emberek egészségének megőrzése miatt van szükség.

Na na , hogy nem az egészségügyet rakják helyére , hanem a koncentrációs tábor kiépítése az elsődleges feladat , ezt sujkolta be a vakoló szabadkőművesség , hogy legyen hol legyilkolhassák a másként gomdolkodókat !!!

IZRAELBEN TÁRGYALT A KÚRIA ELNÖKE

A Kúria elnöke hétfőtől csütörtökig tartó látogatása során találkozott az izraeli igazságszolgáltatás meghatározó szereplőivel, köztük a helyi legfelsőbb bíróság bíráival és vezetőivel, Ajelet Saked igazságügy-miniszterrel, valamint a Jes Atíd (Van Jövő) nevű centrista pártot vezető, magyar származású Jaír Lapid politikussal is.

Darák Péter az MTI tudósítójának elmondta, hogy Ajelet Saked nagy érdeklődést mutatott az alkotmánybíróság és a rendes bíróságok közötti kapcsolat és a törvényhozás bírósági kontrolljával kapcsolatos ügyekben, valamint a bírói karrier magyarországi tapasztalataival kapcsolatban.    

Ajelet Saked Trócsányi László igazságügy-miniszterrel még ősszel megállapodott egy konferencia megrendezéséről a kiberbűnözés és az online gyűlöletbeszéd kérdésében, s erre június elején Budapestre utazik, ahol Darák Péter kérésére a Kúriára is el fog látogatni.

Darák Péter az izraeli legfelsőbb bíróságon arról is megbeszélést folytatott a helyi bírákkal, hogy a jogrendszer hosszú távú arányosságáért és alkalmazhatóságáért felelős legfelsőbb bíróság Izraelben miként oldja meg a rendkívüli, kiélezett helyzetekben felmerülő gondokat, mint amilyen a tömeges bevándorlás vagy a terrorcselekmények.

Emellett a kétoldalú kapcsolatok bővítéséről is tárgyaltak, és elhatározták, hogy a Kúria elnöke írásbeli meghívót küld az izraeli legfelsőbb bíróság elnökének egy magyarországi látogatásra.

Darák Péter elmondta, hogy tovább szeretnének tárgyalni a közös problémákról, hogy tanuljanak egymástól, hiszen Izraelben az elmúlt évtizedekben már több olyan kérdéssel szembesültek, amelyek Magyarországon régen kivételesnek és szokatlannak számítottak, de az elmúlt év fejleményei, a nagyszámú bevándorlás, illetve az Európában megjelent terrorfenyegetés ma már az egész jogrendszerre olyan kihívást jelent, amelynek terén az izraeli legfelsőbb bíróságnak sok éves tapasztalata van.

Darák Péter Jeruzsálemben megbeszélést folytatott Aron Barakkal, az izraeli legfelsőbb bíróság volt elnökével, a helyi jogrendszer meghatározó nagy "öregjével", akihez személyes ismeretség fűzi, valamint találkozott Aviháj Mandelblitt államügyésszel és a külügyminisztérium nemzetközi jogi vezetőivel is.

Helyi tapasztalatai között megemlítette: a jogászi hivatás vezetőinek jó kiválasztási módszerét, a megfelelő versenyhelyzetet jelzi, hogy Izraelben követendő módon rendkívül éles pályázati rendszer működik szinte minden poszton, minden pozícióért.

Tanulmányozandó izraeli sajátosságként megemlítette a helyi törvényhozás, a knesszet speciális jogi tanácsadó szolgálatát, amely a jogszabályok előkészítésénél felhívja a honatyák figyelmét a hatályos joggal összeegyeztethetetlen esetleges törvénytervezeti megoldásokra.

Darák Péter személyében rövid időn belül már a második magas rangú magyar közjogi tisztviselő látogatott Izraelbe. Tavaly októberben Trócsányi László igazságügyi miniszter járt a közel-keleti országban.
 

Posta Imre szerint már több, mint egy millió zsidó telepedett le hazánkban

Titkos magyar-izraeli államközi megállapodás

Mindenki ott volt aki számított 2004 áprilisában Magyarországon járt Mose Kacav izraeli államfõ. Az ok látszólag egy szokványos baráti látogatás volt. Ehhez képest zárt körben egy olyan államközi megállapodás köttetett, melynek egyes pontjai külön-külön is felérnek egy hazaárulással. Ha az aláírásnál csak a balliberális pártok és azok érdekkörei képviseltették volna magukat, senki sem csodálkozna, de történetesen jelen volt a teljes politikai elit. Beleértve az akkori államfõt, Mádl Ferencet is. 2004 április 14-én, egy szerdai nap késõ estéjén, Izrael magyarországi nagykövete fogadást adott, ahol összegyûlt a megállapodást aláíró magyar politikai elit. Az egyezmény részben a már említett EU-Izraeli akcióterv alapján került megfogalmazásra, és 2004 május 1-én lépett életbe. A magyar felek ezzel az aláírással tulajdonképpen ratifikálták az EU-s országokban sem szellõztetett kerettervet. Korunk jellemzõje az a kényszer, amibe a nemzetközi elvárásoknak megfelelni akarás beleviszi egy magát függetlennek nevezõ ország politikusait egy olyan dokumentum aláírásába, mely ellenkezik a józan ésszel, és hátrányára, sõt kárára van a választóknak és az országnak. A „nemzetközi elvárások“ ebben a kontextusban az USA, Izrael, a nemzetközi és magyarországi zsidó szervezetek, és persze az általuk irányított erõsen kettõs mércés ún. „vezetõ média“ elvárásait jelenti. Ez egy olyan kényszer, amibõl egy pártos demokrácia sosem fog tudni kiszabadulni, és nem csak a hazai viszonyokat jellemzi. Nem az én feladatom persze megítélni, hogy mennyire érezték az itt ismertetett dokumentum aláírását politikai kényszernek a jelenlévõk. Egy biztos. Mindenki ott volt aki számított. Az itt ismertetésre kerülõ anyag az EU és Izrael között létrejött „akcióterv“-nek nevezett megállapodás része. A különös az, hogy a hazai sajtó nem számolt be az EU-Izraeli akciótervrõl, de az EU-s média is többnyire kerülte, mint macska a boxer kutya udvarát. (Az eredeti EU-Izraeli akcióterv anyaga itt olvasható.) A dokumentum aláírásán részt vettek: Mose Kacav, Izrael akkori államfõje, Mádl Ferenc, Magyarország köztársasági elnöke, Medgyessy Péter, akkori miniszterelnök, Kovács László az MSZP részé- rõl, Hiller István az MSZP részérõl, Dávid Ibolya az MDF részérõl, Herényi Károly az MDF részé- rõl, Orbán Viktor a Fidesz MPP ré- szérõl, Áder János a Fidesz MPP ré- szérõl, Pokorni Zoltán a Fidesz MPP részérõl, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetõi. Ezen kívül két fõ az SZDSZ részérõl. A nevek véletlenül kimaradtak a jegyzetembõl, de mint a többi párt esetében, itt is a legfelsõbb vezetõk lehettek jelen, tehát valószínûsíthetõ a szemé- lyek Kuncze Gábor mint pártelnök, és Petõ Iván mint az SZDSZ országos tanácsának elnöke. A dokumentum A dokumentum 8 pontból állt, melyek a következõek voltak: 1, Magyarország befogadó célország. Ennek a pontnak a lényege, hogy abban az esetben, ha Izraelt külsõ agresszió érné, mely veszélyezteti az ott élõ zsidók életét, Magyarország 500.000 zsidó befogadását vállalja, állampolgári jogokat adva a befogadottaknak. Hasonló megállapodások értelmében Németország további félmillió, Lengyelország pedig 100.000 Izraeli állampolgár befogadására tett ígéretet az ott elhangzottak szerint. Jegyzetek az egyes ponthoz a.) Ezzel szemben Németország a zsidók bevándorlásának korlátozásáról döntött 2006 júliusában. b.) A ránk vonatkozó szám valószínûleg nem 500, hanem 550 ezer. A Magyar Fórum 1998. december 17-i számában az izraeli A Hét Tükre nevû újságból idézett egy közleményt, miszerint „a jövõben Magyarország állampolgárainak száma 550 ezer izraelivel gyarapodhat“. Ez különben azért is meglepõ, mert az Új Magyarország (1991.09.24) amikor Göncz Árpád Tel Avivban, járt 1991 nyarán, még arról tudósított, hogy csak „negyedmillió magyar ajkú kö- zösség“ volt Izraelben! c.) A 2007 februárjában kirobbant „ázsiai betelepítési botrány“ témájában a magyarnak mondott kormány Semjén Zsolt által kiemelt sorokra reagálva a következõ közleményt adta ki: „a félreértelmezett sorok nem ázsiai vagy más külföldi migráns tömeges betelepítésérõl szólnak, hanem egyrészt a migrá- ció globális szinten tapasztalható hatásait értékelik, illetve ezen keresztül a hazánkba legálisan érkezõ külföldiek társadalmi integrációját célozzák“. Ez csak azért érdekes, mert Izrael a Közel-Keleten van ugyan, de az egyben Nyugat-Ázsiát is jelenti. Ha ilyen összefüggésben vizsgáljuk az egész botrányt, teljesen más megvilágításba kerül. Nem kínaiakat akarnak tehát az országban letelepíteni, mint az tévesen elterjedt, hanem a zsidók letelepedét kívánják elõsegíteni hazánkban. d.) Több mint egymillió izraeli lehet EU-állampolgár (Ez egy 2004.03.12-i hír, azaz közvetlenül a megállapodás elõtt íródott. Kimásolom ide a szöveget, hogy megmaradjon:) Az Európai Unió május elsejei kibõvítésével kereken 1,1 millió izraeli számára nyílik lehetõség arra, hogy európai uniós állampolgárságot szerezzen. Errõl a Háárec címu izraeli lap szá- molt be, utalva arra, hogy a lehetõséget az unió kibõvítése hordozza magában. Olyan, a belépés elõtt álló országok, mint Lengyelország és Magyarország ugyanis nagyszámú zsidó állampolgárral rendelkeztek, akik vagy a holokauszt elõtt vagy késõbb a sztálini idõk antiszemitizmusa miatt menekültek Izraelbe. Az Európai Unió Izraelben akkreditált nagykövete, Giancarlo Chevallard tel-avivi sajtóértekezletén utalt arra: az EU 25 tagúra történõ kibõvítésével az izraeli zsidók egyötöde szerezhet jogot arra, hogy egyik vagy másik EU-tag állampolgárságáért folyamodjon. Az uniós törvények ugyanis kimondják: mindazok, akik bármelyik tagállamban születtek valamint gyermekeik és unokáik jogosultak arra, hogy állampolgárságot szerezzenek. Az izraeliek hat százaléka már élt ezzel a joggal, mert olyan országból származnak, amely az unió tagállama, például Németország, Franciaország, Olaszország vagy Ausztria. Egy közelmúltban végzett felmé- rés szerint a megkérdezett izraeliek 60 százaléka támogatja az uniós állampolgárságot, további 25 százalék gondolkodik azon. Mindazonáltal a megkérdezettek 75 százaléka nem helyesli az EU közel- keleti politikáját. Azt vallják ugyanis, hogy az EU elõnyben részesíti a palesztin álláspontot. (MTI/APA) e.) Frattini is megmondta, hogy Magyarországnak égetõen szüksége lesz a bevándorlókra. 2, Izraeli áruk európai terjeszté- se. El sem tudom képzelni, hogy ez a pont mirõl szólhat, hiszen az Izrael és Magyarország közötti kereskedelmet az 1998 és 2004 május 1. között érvényes szabadkereskedelmi megállapodás szabályozta, amely az ipari termékek esetén vámmenetes ki- és behozatalt biztosított. 2004 május 1- gyel pedig életbe lépett az EU-Izrael közötti szabadkereskedelmi egyezmény, tehát Izrael bárkivel kereskedhet az EU-ban, ha legá- lisan akarja ezt megtenni. Csak olyan cikkekrõl lehet szó melyek nem tartoznak az egyezmény hatálya alá. Ezeket átcsomagolással úgymond „honosítani“ lehet, majd úgy továbbszállítani az EU tagországaiba. A megállapodás ezen része tehát az uniós törvé- nyek valamilyen formában történõ kijátszása. 3, Izraeli vállalkozások állami pénzen való támogatása. 1993-ban Izrael és Magyarország egy beruházás védelmi meg- állapodást kötött, mely eredetileg 10 évre szólt, de továbbra is fenntartották. A titkos megállapodás 3. pontja ennek a folytatása lett volna. Az izraeli beruházók kihasználták a magyar állam kínálta vissza nem térítendõ támogatásokat, majd ez év augusztusában, amikor nyilvánvaló lett, hogy a kormány már semmilyen formában nem lesz képes támogatni õket Magyarországon, gyorsan felmondták az 1993-ban kötött, de még mindig élõ megállapodást. A 2004-es egyezmény után nem sokkal jött létre többek között pl. az az ismert szerzõdés, mely alapján egy Izraeli céget közel egymilliárd forinttal támogatott az állam. Ez egy gyémántcsiszoló üzem lett volna Salgótarjánban (Lásd ezt a 2004-es hírt), annak az öblösüveg gyárnak a területén, mely átmeneti pénzzavarba került. A „munkahelyteremtés“ címszó alatt az izraeli befektetõnek ajándékozott pénzösszeg 750 ember plusz a beszállítók kenyerét menthette volna meg hosszú távra az egyébként jó piaci feltételek között mûködõ St.Glass Rt. talpraállításával. Ezzel szemben a gyémántcsiszoló kevesebb mint 350 embert foglalkoztatott volna, azt is csak az üzem teljes beindulása után. A beruházás végül sosem valósult meg. Vajon hány hasonló ügylet bonyolódott le, hová mentek a pénzek számolatlanul? Úgy nem mellesleg ide vág egy a Magyar Fejlesztési Bankban dolgozó ügyintézõtõl származó információ is, mely szerint a magyar állam a TB kasszából(!) izraeli kibucépítéseket finanszíroz, melyek rossz minõségû paprikát termelnek, amit aztán a kiváló hazaihoz keverve az EU-ban magyarként adnak el. Ezért aztán nem támogatják a haza paprikatermesztést itthon, mert Izraelbõl légi úton behozva is olcsóbb. 4, A zsidó kultúra hangsúlyos megjelenítése és propagálása a médián keresztül. Ebben nincsen nálunk hiány. Ez is része az EU-Izraeli akcióterv néven ismert dokumentumnak. Az ún. holokauszt-oktatás tantárgyi bevezetésének sürgetése is ide tartozik. 5, A gyûlölettörvény minden áron való elfogadtatása az or- szággyûlésben, és annak szigorú alkalmazása. Ezzel azóta is és folyamatosan próbálkoznak. 2007 márciusá- ban a Mazsihisz még azt a bátorságot is vette, hogy tövényjavaslatot nyújtson be! Törvényjavaslatot, a Mazsihisz!!! A médiának persze nem szúrt szemet, hogy mi a fenét képzelnek magukról. Látszólagos ellenállásukkal szemben a gyûlölettörvény nem megszavazása inkább politikai alku kérdése lehet a Fidesz részérõl, tekintve, hogy a holokamu tagadásáról szóló törvényt simán megszavaznák. Mivel azonban ez nyilvánvalóan alkotmányba ütközne, ezért jöttek elõ azzal, hogy inkább alkotmányba iktatnák, mint azt megtudtuk Répássy Róberttõl 2009 június elején. 6, A nemzeti irányultságú kisebb pártok, valamint civil szerve- zetek mûködésének ellenõrzése, korlátozása, és megszüntetése. Ez a pont egyértelmû. Nem más ez, mint a megalkuvást nem ismerõ, a nemzeti megújulást óhajtó és szolgáló nemzeti erõk, az ún. „szélsõjobb“ és a civil mozgalmak eltaposására tett törekvés szentesítése. Ezt mûvelik a rendszerváltás óta folyamatosan. Ha valami kibontani készül a szirmait, rögtön ott terem egy-két balról jövõ tégla, vagy provokátor és átveszi az irányítást, hogy aztán ha nem õket szolgálja az ügy, akkor mehessen a levesbe. A Jobbik 2009-es elõretörése csak azért volt lehetséges, mert nyílt lapokkal játszottak, nem érdekelte õket a szélsõségesezés, a szavazóikat pedig még annyira sem. Ezért elõször a Magyar Gárdát tiltották be abszurd okokra való hivatkozással, majd a baloldalon megjelentek a Jobbik Magyarországért Mozgalom betiltását szorgalmazó és annak lehetõsé- gét elemzõ hangok, a legfelsõbb bíró pedig elhatárolódás helyett „nem zárta ki annak lehetõségét.“ Mindeközben a Fidesz a sehonnai bitang ember hallgatásának bûnét gyakorolta azzal, hogy tartózkodott az ezekkel kapcsolatos nyilatkozattételtõl. 7, Az izraeli politika feltétlen támogatása a magyar külpolitikában, és a nemzetközi fórumokon. Ez utóbbit tökéletesen lekövethetjük a magyar politikában. Az izraeli tömeggyilkosságok ellen egy szava sincs a magyar kormánynak, sem pedig a pártoknak. A maga is zsidó származású Eörsi Mátyás szóvivõ kijelentette, hogy „Izraelnek joga van az „önvédelemhez“, holott mindannyian jól tudjuk, hogy nem önvé- delemrõl van szó. Eörsi Mátyás, és Vásárhelyi Mária voltak azok, akik EU képviselõként soha egyetlen egyszer sem emelték fel szavukat a magyar nemzetiségû kisebbséget ért hátrányos megkülönböztetések, az ellenük elkövetett atrocitások, valamint a szomszédos országokban tapasztalható politikusok magyarellenes kirohanásai ügyeiben, ellenben Izraelt foggal körömmel védték, amikor az Európa Unió el akarta ítélni a palesztinokkal kapcsolatos bûnös gyakorlata miatt. Az ENSZ rasszizmus elleni konferenciájáról is kivonultunk 2009 áprilisában, mert szóba került, hogy Izrael rasszista állam. 8, Harc az antiszemitizmus minden formája ellen a Berlini Deklará- ció szellemében. Ez is része az EU-Izraeli akció- tervnek. Ez a pont ismét csak a véleményszabadság korlátozása céljából került bele az egyezménybe. postaimre - 2009, december www.nemzetihirhalo.hu

A PressTV információi szerint Izrael ismételten megsértette Szíria légterét és az ország belsejében lévő célpontokat bombázott. Az izraeli 10-es TV csatorna úgy tudja, hogy a szíriai partok közelében egy orosz harci gép megközelített egy izraeli harci gépet a Földközi-tengeren a múlt héten. 

Lapértesülések szerint a csütörtökön Moszkvába érkezett Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő felvetette a kérdést Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is. A Jediót Ahronót információi szerint először a március 15-én szintén Moszkvába látogató Reuven Rivlin izraeli elnök vetette fel Putyinnak a témát. Ekkor az orosz elnök azt válaszolta, hogy nincs információja az esetről. 

A Kreml nem kommentálja a hírt 

A Kreml szóvivője Dmitrij Peszkov nem kívánta kommentálni az izraeli sajtóban megjelent híreket, azonban annyit annyit elárult, hogy az távol van a valóságtól - értesült a TASZSZ hírügynökség. 

Abbász és Netanjahu váltotta egymást Moszkvában 

Putyin hétfőn fogadta Mahmúd Abbász palesztin elnököt, akit arról biztosított, hogy Moszkva támogatni fogja a közel-keleti békefolyamat előmozdítására irányuló erőfeszítéseit. Abbász egy új, a 2007-ben az amerikai Annapolisban tartotthoz hasonló nemzetközi Közel-Kelet-konferencia összehívását szorgalmazta. 

Izrael nem mond le a Golán-fennsíkról 

Mikor lesz vezető hít hogy Izrael nem mond le Magyarország megszállásáról !!!!

"Mindent megteszünk az ellen, hogy a Golán-fennsíkon a terror újabb frontja nyíljon meg ellenünk" - mondta. Netanjahu elmondta, azért érkezett csütörtökön az orosz fővárosba, hogy a szorosabb katonai együttműködésről egyeztessen, elkerülendő az incidensek lehetőségét Izrael és Oroszország között, amely Bassár el-Aszad elnök kormányának oldalán beavatkozott a szíriai harcokba. 

A (Szíriától elcsatolt) Golán-fennsík hovatartozása választóvonal Izrael számára, a területnek meg kell maradnia a zsidó állam részeként - jelentette ki Netanjahu.