Ha egyszer a vírus elszabadul

Ha egyszer a vírus elszabadul

Rák burjánzik a tengeri élőlényekben a radioaktív szennyeződéstől - ez kerül a konzervbe? 
2016.04.26 17:55 ma.hu 

Nem csak Csernobil okozott visszafordíthatatlan károkat, az amerikaiak és kanadaiak vérző, daganatos, beteg tengeri állatok húsát fogyasztják - csak nem tudnak róla. 

2011. március 11-én a Richter-skála szerinti 9-es, katasztrofális erejű rengés törmelékké és hamuvá változtatta Japán keleti részeit. A földmozgás okozta szökőár épületeket és embereket ragadott magával. 

A természeti katasztrófa csaknem 16 ezer halálos áldozatot követelt. Hosszú távon mégis a földmozgás kiváltotta fukusimai atomkatasztrófa kapcsán kerül be a történelembe. Fukusima megrengette az egész világot, alapvetően megváltoztatva az atomenergiával, illetve az atomerőművekkel kapcsolatos gondolkodást. A katasztrófa nagyon hasonlít az emberiség eddigi legsúlyosabb nukleáris balesetéhez, a csernobili reaktor 30 évvel ezelőtti felrobbanásához. A japán hatóságok tagadják a csernobili párhuzamot, pedig a fukusimai balesetnek ugyanolyan hosszú távú biztonsági, gazdasági és egyéb hatásai vannak. 

 
 Több fotó a honlapon További fotók itt

---

Figyemeztetés: íme ez lesz, ha nem engedelmeskedtek! 

A fukushimai figyelmeztetés a Föld valamennyi országának szólt, nemcsak Japánnak: íme ez lesz, ha nem engedelmeskedtek! 

Ha megpróbáltok kilógni a sorból, és a népeteket, választóitokat próbáljátok szolgálni a háttérhatalom elvárásai helyet, számoljatok a következményekkel! Mi vezetett a fukushimai terrorhoz? 

Politikai előzmények 

I. 2010 február: Japán dúsított urániumot ajánlott fel Iránnak a békés célú felhasználáshoz - akkoriban politikai hadjárat és ideológiai háború folyt Irán ellen, az IAEA mögé bújva. 

II. 2010 március 11: pontosan egy évvel a katasztrófa előtt Japán egyet nem értését fejezte ki a palesztin területeken történő izraeli terjeszkedés miatt és KÖVETELTE a tervek megvalósításának leállítását. 

III. 2011 február 18-án Japán a történelem során először szavazott Izrael ellen egy ENSZ határozattervezet érdekében, a West Bank izraeli telepeinek további bővítése ellen. 

Gyakorlati előzmények 

I. Az atomerőmű védelmét Fukushimában az aravai (Izrael állam) Magna BSP biztonsági cég látta el. 

II. Dokumentált tény, hogy a Magna BSP, amely korábban kizárólag az izraeli védelmi iparágban volt jelen, korlátlan hozzáférést kapott a Japán atomerőmű minden létesítményéhez és berendezéséhez. 

III. A Stuxnet vírust nem sokkal azután mutatták ki Japánban először, miután az izraeli biztonsági cég átvette a létesítmény felügyeletét. 

IV. A biztonsági cég egy különös kamerát helyezett el a 3-as reaktorban. A kamera súlya 500 kg volt, és a fényképek alapján inkább egy nukleáris eszközre hasonlít. Valószínűleg az is volt, és fel is robbantották, az események vizsgálata alapján alappal kijelenthetjük. 

V. A március 11-i földrengés erőssége nem 9-es, hanem LEGFELJEBB 6.8-as volt a Richter skála szerint. Az USGS adatait meghamisították, és ezek az adatok mentek a tömegtájékoztatásnak. Ez a tény feltételezi amerikai szervezetek bevonását is, ami egyáltalán nem tűnik elképzelhetetlennek. 

VI. Pár héttel az ENSZ határozattervezet szavazása után, március elején a Magna cég 12 nem japán alkalmazottja visszatért Izraelbe. Mindez a cunami előtt 1 héttel történt. 

VII. Utólagos esemény, de ide tartozik: A katasztrófát követően egy nagy csoport izraeli civilruhás szakember érkezett Fukushimába. Az ott dolgozók szerint semmi érdemlegeset nem végeztek azon kívül, hogy a számítógépes rendszerből eltüntették a Stuxnet nyomait, tehát a bizonyítékot. 

VIII. A szorgos japánok éppen karbantartották a 4-es reaktort, amelyből hiányoztak a fűtőrudak. Hogy ezek után abban a reaktorban is robbanás következett be, az ugyanolyan vicc, mint a harmadik (7-es számú) épület összeomlása a 911-es merényletnél. Mindegyiket felrobbantották, emberéleteket nem kímélve. 

| 2014-02-10 08:00:27

A szökőárt nukleáris fegyverek okozták, összesen hat, melyek egymás után indultak be a Japán-árokban, kiváltva egy hatalmas szökőárt.

Fukushima és a japán földrengés, HANGOSAN és TISZTÁN

3/11 volt Japán 9/11-e. A japán földrengést ember okozta, szeizmikus intenzitásának csúcsa 6,67-es volt a Richter skála szerint, ami 100 kilométerre történt a szárazföld belsejében a MYG004-es szeizmikus állomásnál.

A szökőárt nukleáris fegyverek okozták, összesen hat, melyek egymás után indultak be a Japán-árokban, kiváltva egy hatalmas szökőárt.

A tény az, hogy nem volt Japánban jelentős földrengés, ami bizonyított, csak meg kell nézni néhány videót a közelgő szökőárról, és megkeresni a földrengés hatásait.

Nincs ilyen, gyakorlatilag nulla, mielőtt a szökőár lesújtott volna, és még a Sendai kárjelentés is kimutatta, hogy egyáltalán nem voltak összeomlott, vagy elhajolt szerkezetek. Sendai egy több mint egymilliós város, és kevesebb mint 50 kilométerre volt a jelentett epicentrumtól, de egyáltalán nem szenvedett jelentős károkat.

Egy 9,0-ás földrengés olyan hatalmas, hogy Kínában, Koreában és Oroszországban is jelentős földrengésnek kellett volna lennie, ha az Japánban történik, és Sendaiban mindent a földdel egyenlővé kellett volna tennie. Még Japánon kívül sem érezte egyetlen ország sem. Hogy megrázzák Tokiót, egy második hamis földrengést váltottak ki az IBR003-as szeizmikus állomás közelében. Mindez megtalálható a hivatalos japán szeizmikus nyilvántartásban.

 

A japán hatóságok szerint a fukushimai katasztrófa "mesterséges" volt 

Fukushimát a Stuxnet vírussal törték föl, és nukleáris fegyverek semmisítették meg, miközben a személyzetet összezavarta a cunami okozta káosz.

Ellentétben azzal, amit sokan mondanak, Fukushima Daiichi egy rendkívül jól működő létesítmény volt mindennel együtt remek állapotban. A létesítmény szerződést kötött a Magna BSP biztonsági céggel, hogy védelmet nyújtson az egész létesítményre. A Magna BSP valójában az izraeli védelmi erők fedőcége volt.

A Magna BSP-nek sikerült telepítenie a Stuxnet vírust az 1-3. reaktorok vezérlésében. Szintén sikerült nekik egy teljesen illetéktelen adatkapcsolatot  létrehozniuk a 3-as reaktor belső szigetelő tartályával, ahol telepítettek egy nukleáris fegyvert a 3-as reaktor mellett, amit egy biztonsági kamerának álcáztak.

Korábban már telepítettek hasonló kinézetű kamerákat, amelyek valódi kamerák voltak Fukushima Daiichi területén körben. A kültéri kamerák sztereoszkopikus egységként működve kilométerekre ellátnak, és figyelemre méltó a teljesítményük.

De ezek csupán a megtévesztés előfutárai voltak - egy hamis nukleáris kamerát helyeztek mélyen a föld alá azon a területen, ahol a nyomótartály volt megtalálható közvetlenül a 3-as reaktor alatt.

Michio Kaku-nak igaza volt, amikor azt mondta, hogy nukleáris fegyverek semmisítették meg Fukushimát, de helytelen példát vett. Nem egy közös védelmi egyezség volt, a Magna BSP és az izraeli védelmi erők egyedül tették.

A generátorok sohasem lettek elárasztva, és Fukushima külső energiaellátása sem szűnt meg

Miután elvégezték a végső értékelést a katasztrófa után bebizonyosodott, hogy Fukushima külső energiaellátása sohasem szűnt meg, és a dízel generátorokra ezért soha nem is volt szükség. De az energiaellátás teljesen magától kikapcsolt, és senki sem tud rájönni, hogy miért.

Kivéve azokat, akik ismerik a Stuxnet vírust. Egy a Stuxnet vírusról adott részletes jelentés került a fukushimai jelentéshez, amely részletesesn leírja, hogy mi történt pontosan a vírustámadás alatt.

Ezen túlmenően a Fukushimában található 17 dízel generátorból 4 kapott jelentős mennyiségű vizet, de a többi egyáltalán nem lett elárasztva. Ugyanakkor 13-ból 12 generátor, amely sohasem kapott egyetlen csepp vizet sem, mind kaikpcsolt önmagától, és az egyetlen megmaradt működő volt az, amely nem kapcsolódott a Siemens SCADA vezérlőhöz, melyet a Stuxnet vírus megfertőzött.

Egy megmaradt generátor működött az egész katasztrófa idején, az egyetlen, melyet nem irányított a Siemens SCADA vezérlő. De az izraeli védelmi erőknek mégis volt irányításuk felette, mivel az elektromos átviteli kapcsoló, amely kezelte a közte és az 1-4-es reaktorok közötti teljesítményt, a vírus irányította, ami megfertőzte a vezérlőt, ami megakadályozta ezt a kapcsolót, hogy működésbe lépjen.

Ennek a generátornak azonban nem volt Siemens SCADA irányította kapcsolója közte és az 5. és 6. reaktor között, ami nem volt probléma, mert ez az utolsó magányos generátor üzemben tartotta a reaktorok szivattyúit.

Továbbá, miután az összes generátor leállt, a Tepco-nak voltak teherautóra szerelt generátorai, melyeket odaszállított, melyekkel könnyedén megelőzhetők lettek volna a felmerülő problémák. Kevesebb mint 8 óra alatt ott voltak, mindegyiket összekötötték és készen voltak az indulásra, de ugyanaz a Stuxnet vírus fertőzte meg az átviteli kapcsolókat, amely megakadályozta, hogy a generátorok támogassák az 5. és 6. reaktort. Az 1-3. reaktorok megmentése nem vált lehetővé a generátorok teljesítményének odajuttatásával, így a katasztrófa a forgatókönyv szerint bontakozhatott ki.

Ha valaki szeretné ismerni a részleteket, olvassa el a Fukushima jelentést:http://www.jimstonefreelance.com/fukushima1.html

 

A nagy kérdés az, hogy Izrael miért idézte elő a szökőárt, és pusztított el egy nukleáris létesítményt? A válasz egyszerű...

A Világbank, a Goldman Sachs és más pénzügyi zsarnokok megszerezték azt a rutint, hogy nemzeteket visznek csődbe "banki mentőcsomagok" segítségével, és Japánnak nem volt semmi ilyesmije.

Amikor közeledtek Japánban a "szanálásukhoz", amely semmilyen módon nem tartozott, ugyanúgy, ahogy amerika sem tartozott semmivel, és a hitelkiesések tízszeresen maghaladták a hiteleket, amelyeket ha nem fizetnek vissza, az otthonok elvesztését eredményezte volna (az USA "szanálása" egy totális csalás volt, a nukleáris zsarolás fedősztorija).

Különben is, a japánoknak egy erős gazdaságuk volt és már nem tartoztak, és ugyanúgy a pusztítással való fenyegetéssel közeledtek hozzájuk, de ők nemet mondtak. Ennek eredményeképp a globális megtévesztő elit hamis mesterséges földrengést és nukleáris szökőárt zúdított rájuk, és mindennek tetejébe jött a fukushimai katasztrófa.

Aerial view of tsunami striking Sendai Japan

https://www.youtube.com/watch?v=_vWzkfUwJlg

Most a japánok milliárdokat adományoznak a Világbanknak "szándékosan", hogy "véget vessenek a világméretű szegénységnek". Ez azt jelenti, hogy bizonyos elszegényedett fiúk tömör arany kipákat kapnak, mint Bar Mitzvahajándékot.

Japan Tsunami 3/11/2011 (unedited) Part 1

https://www.youtube.com/watch?v=Cys8581RSXE

És ha a dolgok nem pontosan a cionista bankárok/Sachs/ és más "elit" bűnözők akarata szerint mennek, akkor más nemzetek is elszenvedhetik a nukleáris armageddont, ahogy azt Japánnál megtették.

 

Forrás: ujvilagtudat

Minden jelentés ezen a honlapon közkincs, és lehet újra írt teljes egészében. Csak beszélve a honlap összekapcsolásával vissza az eredeti itt

Cenzúrázatlan magazin (ad alább) egy nagyszerű forrása az igazság, hogy nem találja sehol máshol, és én támogatom őket teljesen.

A fórum nyitott, hogy a kiküldetés, amelyek az olvasó, akkor nem kell regisztrálni, tegye.

NUKLEÁRIS zsarolás

Permalink

Izrael nukleáris elrettentő módszer kitéve. Ez az információ fedezték részeként én Fukushima jelentés

Izrael tartja egy piszkos kis titok. . . . .

Jim Stone, szabadúszó újságíró, január 8, 2012

Van egy oka annak, hogy az amerikai kormány háborút az egész világon, még nyilvánvalóan a jó a nemzet.

Van egy oka annak, hogy az amerikai kormány gyorsan gurult és nem a bankár szanálását kérdés nélkül, olyan mennyiségben, amely meghaladta az összes jelzálog az országban több mint 3x, és minden jelzálog alapértelmezett több mint 15x; olyan mennyiségben, amely elpusztítja Amerika, ha a tovagyűrűző hatása befejeződött.

Sokan úgy kétségtelenül vakarja a feje, vajon miért minden megválasztott elnök újra bekapcsol a kampányt ígér a második a inaguration befejeződött. Hidd el, a korrupció az amerikai tisztségviselők nem olyan mély. Nem lehet megválasztani több elnökök egymás után, és mindet tökéletesen csavarja az országban, különösen az út Bush és Obama tett; voltak, hogy ok, és ez az úgynevezett NUKLEÁRIS zsarolás.

Mi van, ha soha többé nem akart renig (legalábbis nem annyira)? Mi a helyzet Obama? És mi a helyzet a többi ország, amely szintén csavarozva népük ugyanúgy? Miért látszólag egy egyetemes igazság, hogy minden a kormányok szerte a világon egyszerre megy akarata ellenére azok az emberek, támogatja a zsidó bankárok és Izrael?

Azt hiszem, már rájöttem, és azt dokumentálta azt.

Fogok mondani a hows és magyarázat Izrael piszkos kis titok -, hogy kerültek a nukleáris támadó képesség helyett, miért döntött a választott módszer, és hogyan végül használja.

Izrael volt egy komoly dilemma dob

Izrael egyedülálló helyzetben van. Ez a kis szárazföldterületének ellenséges szomszédos tettek fejlődő űrprogram és ballisztikus rakétavédelmi rendszer szinte lehetetlen.

Földrajzi kérdések. A legtöbb nemzet priviledged hogy hatalmas földterületeket suitible helyiségek elindul, vagy barátságos szomszédok, akik lehetővé teszik a használatát a légtér alatt szóköz dob. Izrael nem tartozik közéjük.

Ha egy rakéta kell tenni annak legnagyobb gyakorlati haszna, meg kell indítani felé a felkelő nap, hogy használják a Föld forgási sebessége, és add meg a sebességet a rakéta. Ha egy rakétát a lenyugvó nap felé, először meg kell gyorsítani a sebességet a Föld forgása, majd további 1000 mph csak azért, hogy ahol a nulla lett volna egy kelet felé dob. Bár meg lehet csinálni, hogy fogyasztja az üzemanyagot és a start után egy másik probléma akkor adódik - a hasznos teher lesz utazik szemben a sok ezer más műholdak és űrszemét a pályára, és egy esetleges katasztrofális ütközés szinte biztos. Ez tette nyugat felé elindul mind tabu és nehéz. Nyugatra kilövésére elfogadhatatlannak tartják, noha Izrael megtette azt.

Izrael már elfojtották a térben, mert ezek a nehézségek. Az elsődleges Eastward dob irányába megsérti mind Jordani és Szaúd légtér, mert a rakéta el kell érnie egy magasságban 60 mérföldre, formálisan a fenti, nem tilosban az a nemzet. Bár egyenesen dob, amely aztán megfordul-Kelet után elfogadható magasság eléréséig lehetséges, akkor hulladék oly sok üzemanyagot igényelnek ilyen nagy rakéta, hogy nem lesz túl praktikus figyelembe kell venni egy lehetőséget. Ez már megnevezte doom szárazföldi telepítésű ballisztikus rakétavédelmi rendszer Izraelben, mert csak egy kis kelet-nyugati folyosó dob keresztül elérhetők Mediterannean. Tehát míg az izraeliek indított műholdak pályára ezen az ablakon, a ballisztikus védelmi rendszer, amelynek szüksége van a teljes 360 fokos dob irányába akkor lehet igazán hatékony, nem lehetséges.Izrael kénytelen volt mind vizsgálja meg, és végre más módszerek nyilvánított hatékony nukleáris elrettentő.

Sajnos, az egyetlen megfizethető lehetőség lehetővé tette számukra, hogy csavaros a világ

Mi lenne, ha Izrael jött létre oly módon, hogy a nukleáris fegyverek csempészni a legérzékenyebb az összes fejlett ország - a területeken, ahol ha valami nagy felrobban minden elveszett? Létezhet egy titkos oka a feltételezett hiány Hélium 3, amely szükséges a típusú sugárzás detektorok kimutatásához szükséges nukleáris fegyver? Akkor blokkolja a protonok, neutronok, de nehéz pajzs teljesen, és akkor felejtsd el a neutrínók - ha nem elrejteni egy nuke a jobb érzékelő, amely felhasználja hélium 3 benne a detektor elem. Miért amerikai és az összes többi nemzet valahogy elfogyott a hélium 3-néhány évvel ezelőtt, ami egyszerre elhagyta a határaik nyitva a nukleáris fegyverek csempészet? Véletlen egybeesés? Azt hiszem, nem. A kép bal oldalán tűnik jogos fényképezőgépet testület is tart egy nuke. Nem tűnik, hogy valóban egy nuke. AZONBAN

 Ez különösen az egyik a fenti képen úgy tűnik, hogy a jóhiszemű nuke kamera. Megjegyzés: a különbségek - A tetején a pisztolycsõvel, van egy megerősített terület, hogy túlélje a gyújtás a lövedék hajtóanyag. A "kamera" nézd felületes, és úgy tűnik, hogy kell felszerelni, hogy a felszínen a hordó nagyon kevés behatoló mélységben. Gondolj a webkamera a laptop vagy a fényképezőgép a Iphone - Manapság ez a mélység nagyon jó kamera kell, ha az ár nem számít, így könnyen építeni meggyőző és megtévesztő a funkciót a készülék, hogy igazolja, hogy az óriási méretű.

Izrael fő stratégiája az volt, hogy a nukleáris fegyverek csempészni az érzékeny területekre nemzetek szerint álruhás biztonsági szerződések. Ezek a biztonsági szerződések használja a "saját" berendezés, amely karbantartását csak izraeliek. Ebben az esetben a saját berendezést, az állítás szerint "biscopic" kamerák, melyek által bevezetett?biztonsági cégek működő első vállalat nevében az izraeli védelmi erők. Magna BSP, a cég, amely biztosítani? "Biztonság" a fukusimai nukleáris létesítmény Japánban az egyik közülük. Vizsgálataim során a Fukushima misszió, tanultam Magna BSP és felfedezte, hogy amellett, hogy Japánban, ők is kapott biztonsági szerződések Brazíliában, Németországban és az Egyesült Államokban. Mind a 4 ezen országok jelentős pénzügyi "? Szanálás" cionista bankárok, és bár én még nem bizonyított, hogy az összes ilyen ország volt zsarolták a fenyegető nukleáris Armageddon, az egybeesés nagyon gyanús, és mivel mi történt Japánban, még egy kicsit több, mint gyanús. AFukushima jelentés azzal az indokkal, hogy Japán felajánlotta urániumdúsításhoz Irán. De nem sokkal később, Japán sérült ez gazdaság átadása 1700000000000 USD zsidó bankárok, jóllehet nincs előzetes tartozás fennáll.

Ez különösen a "kamera" fogalmát rajz, amit a végső terv fog kinézni. De ne számíts rá nézett, hogy így ezt követően jelentést vagy a Fukushima jelentés számos nagy tételek lehet bocsátani ki a biztonsági berendezések elhelyezésére is nuke. Emellett más típusú szerződéseket kezelhető berendezés, amely kiválóan alkalmas ház implóziós nuke, ami gyakran sokkal kisebb, mint egy pisztoly nuke.

Fegyver típusát fejeket nem termel túl kiszámítható eredményeket, ami egy jó magyarázat, hogy miért a másik két felrobbant reaktor nem termel egy gombafelhő. 4-es reaktor, amely "felrobbant" volna de üzemű és még csak nem is egy magot, ez bebizonyosodott a minősített képeket a Fukushima jelentés. Ez tette a robbanás reaktor négy kereken lehetetlen. Az un kiszámíthatósága pisztoly fejeket egy jó ok arra, hogy távolodjon el őket, így elvárom a fegyvert nuke kamerát, hogy egy haldokló fajta. Talán az izraeliek akart megszabadulni a régi nukleáris leltár, és a durvasága a néz az egységek szállított eddig, azt gyanítom, hogy pontosan. Azt javasoljuk, hogy időt és olvassa el a Fukushima jelentés teljes, ez az összes dokumentált hivatalos forrásból származó, tartalmaz körülbelül 7 óra olvasnivaló és vett több száz órát, találjon ki.

A nem megfelelően kifejtette és megbocsáthatatlan absense hélium 3, a legtöbb a világ határai most tárva Izrael kap ez elrettentő teljesen a helyén, és már egy ideje. Úgy vélem, Izrael több nukleáris fegyverek helyett a kulcsfontosságú területeken, az Egyesült Államok, Németország, Japán és Brazília, és tervei, vagy sikerült csempészet fejeket be sok más országban. Izrael volt képes arra, hogy több száz nukleáris fegyverek a reaktorból Dimona, és az ellopott nukleáris anyag elég Amerikából, hogy további ezer. Úgy vélem, Izrael tartja a világot a nukleáris túszt. Ha valaki azt mondja semmit, kinyitja a száját, akkor megölik. Ha egy nemzet megy akarata ellenére Izrael és nem nyújtja be anyagilag, BOOM. És ez mind okolható a környezetre, egy meteor, vagy a "terroristák", mert miután az összes, a terroristák csempészni fejeket a kikötőkben, igaz?

-ÍGY-

A következő alkalommal a srác szavaztál renegs az ő kampányt ígér után azonnal inaguration
A következő alkalommal, amikor a kormány villa felett hihetetlen készpénzt zsidó bankárok és pusztítja el a jövőben
a következő alkalommal, amikor a kormány elküldi a gyerekeket meghalni elleni háborúban a nemzet hogy soha megtámadta;
A következő alkalommal, amikor egy 911 történik;
A következő alkalommal egy másik SOPA törvény halad, vagy más jogszabály senki sem akar megy, és irányítja gyűlölet a kormány, hogy szüksége van a támogatására, hogy túlélje:

hogy ezt a cikket - Lefogadom eltaláltad!

Atomrobbantások az ókorban

Akik komolyabban foglalkoztak az emberiség történetének ókori vagy azt megelőző szakaszaival, azok tudják, hogy számtalan rejtély lapul még a mondákban, a régi szent könyvekben és iratokban vagy éppenséggel a régészeti leletek között.

Nemes Zsolt | 2014-03-25 08:27:40

Az egyik ilyen rejtély az, hogy volt-e atomfegyver az ókorban. Természetesen mindenki azt feleli erre, hogy az első atomrobbantásra 1945-ben került sor a Földön. De valóban így volt-e? Merthogy előkerültek nyugtalanító jelek.

Az egyik arról tanúskodik, hogy Afrikában negyvenezer éve uránt bányásztak. Amire aligha volt szüksége a hordákban élő ősembereknek. Akik nemhogy atomerőművet, de még kunyhót sem tudtak építeni.

Ősi indiai könyvekben repülőgépekről és borzalmas fegyverekről esik szó. Ezeket állítólag valamiféle, az égből idekerült “istenek” használták. Az indiai Mahábhárata eposzban találunk vagy ötven sort, amelyben az ismeretlen szerzők egy rettenetes fegyvert emlegetnek. Amit annak ura és kezelője egyvimana nevezetű repülőgépről engedett el, és amely magába foglalta “a Világegyetem teljes hatalmát”, vagyis erejét.

A szerkezet felrobbantásakor “ezer nap fénye” villant fel, elvakítva mindenkit. Ez alighanem a gombafelhőre utal. Az ismeretlen fegyver “acélos dörrenést” okozott, gigászi halálhírnökként viselkedett, amely “hamuvá tette” az “ellenség egész fajtáját”.

A vers szerint a csatában részt vevők teste a felismerhetetlenségig elégett. Ugyanezen beszámoló szerint pár órával később minden étel megfertőződött, az arra repülő madarak lehullottak. A csatában résztvevő és megmenekült katonák a patakba vetették magukat, és a vízben mosogatták felszerelési tárgyaikat…

A másik korabeli eposz, a Rámájana is említést tesz erről. A vers szerint olyan hatalmas fegyverről volt szó, amely egy szempillantás alatt az egész földet elpusztíthatta.

Az akkori szemtanúk – mert kénytelenek vagyunk ezt hinni, hisz ilyesmit ennyire adatszerűen nem lehet kitalálni ötezer évvel az atombomba megalkotása előtt – azt állítják, hogy a nap mintha úszott volna az égen. A föld megrázkódott, és minden irányból tüzes nyilak hullottak a földre.

A verseket a legtöbben nem vették komolyan és főleg nem szó szerint. De aztán felfedezték Indiában a Kr. e. mintegy háromezer évvel alapított Mohendzso Daro város romjait. Amikor a sok ezer éve néptelen város utcáit kiásták a földből, ezrével találtak csontvázat. Az emberek mintha tömegesen menekültek volna, amikor utolérte őket a halál.

Némely csontváz a másik “kezét” fogta, markolta kétségbeesetten. Mindez katasztrófára utal. Hogy ez nem lehetett természeti katasztrófa, arra a csontok radioaktív sugárzása utal. Még Hiroshimában vagy Nagaszakiban sem találtak ennyire sugárzó emberi maradványokat, mint ott! Mohendzso Daro sok ezer éves csontvázai között olyant is leltek, amely a szokványos sugárzásnakötvenszeresét árasztotta.

A város közepén minden épületet romba döntött valami nagy csapás, a távolabbi utcák és házak között már szemmel láthatóan kisebb volt a pusztítás. Rengeteg fekete kődarabot is találtak, ezek mintha végigbombázták volna a várost. A köveket szinte kerámiává égette a tűz, amelynek – mint kikísérletezték – minimum 1500-1600 Celsius-fokosnak kellett lennie. Ilyen hőfokot pedig iparilag senki nem tudott akkoriban előállítani bolygónkon. A város romjainak térképe és a légi felvételek nagyon hasonlítanak a két említett japán város romjaihoz az atombomba felrobbantása után…

Az amerikai atombomba egyik atyja, a fizikus Robert Oppenheimer fiatal korában szanszkritül is tanult, és eredetiben olvashatta az említett eposzokat. Tudta hát, amit tudott, még Mohendzso Daro megtalálása előtt. 1952-ben egy sajtótájékoztatón újságírók kérdezték, hogy az amerikai próbarobbantás volt-e az első a történelemben, a fizikus először így válaszolt: “Természetesen!”Arról már kevesebb szó esik, hogy utána elgondolkozva és valamivel halkabban hozzátette: “A mi időnkben”.

 

Forrás: rejtelyekszigete

Szerkesztő: Nemes Zsolt

Ez egy ritka autoimmun betegség, amely viszkózus fehérjével tölti ki a belső szerveket, ami gyors szív-, vese- és májelégtelenséget okoz. Azonnali beavatkozás nélkül Lewis valószínűleg napokon belül meghalt volna.

Szerencsére, Dr. Billy Cohn és Dr. Bud Frazier az intézetből kitalált egy “folyamatos áramlás”-nak nevezett eszközt, amely lehetővé teszi, hogy a vér pulzus nélkül áramoljon az egész testben. Eltávolították Lewis úr szívét, majd beültették a készüléket – a beteg felkelt, és még aznap beszélni tudott az orvosokkal.

 

Dr. Cohn egy veterán sebész, valamint feltaláló és kutató, aki életének nagy részét azzal töltötte, hogy olyan technológiákat fejlesszen ki, amelyekkel helyettesíteni lehet az emberi szívet. A legfigyelemreméltóbb eszköz az úgynevezett kamrai keringéstámogató készülék, más néven LVAD (Left Ventricular Assist Device).

Cohn összefogott Dr. Bud Frazier-el, hogy kidolgozzanak egy új találmányt, mely az LVAD technológiát használja, és amely lemásolja a szív bal és jobb kamrájának funkcióját. A készüléket (sajnos) 70 borjún tesztelték, akik teljesen egyenes EKG vonalat produkáltak, nem volt szívverésük vagy pulzusuk, de teljesen normálisak voltak, rendesen ettek, és a megszokott módon kapcsolatban maradtak egymással.

Mint már említettük, Craig Lewis volt az első ember, aki megkapta ezt a technológiát. Az eljárás 48 óráig sem tartott, és nagy sikert aratott. A veséi és a mája azonban nem voltak ilyen szerencsések, cserbenhagyták őt, és néhány hónap után a családja megkérte a doktorokat, hogy húzzák ki az eszközt.

Az alábbi videó címe: “Megáll a szívverés”. A két doktor történetét és azt a folyamatot mutatja be, melyen keresztül kellett menniük, hogy képesek legyenek ennek az embernek a haldokló szívét a “folyamatos áramlás” eszközzel helyettesíteni.

Milyen érzés szív nélkül élni?

Az első ezzel kapcsolatos kutatást a Heartmath Intézetben végezték.

“Valójában ezen a területen kóduljuk és moduláljuk az érzelmi információt. Ha megtanuljuk, hogy megváltoztassuk az érzelmeinket, ezzel megváltoztatjuk a szív által sugárzott mágneses mezőbe kódolt információt, és ez hatással lehet a körülöttünk lévőkre. Mi alapvetően és szorosan kapcsolódunk egymáshoz, és magához a bolygóhoz,” – Rolin McCratey, a Heartmath intézet kutatási igazgatója.

Mit jelent ez annak, akinek a szíve helyére egy mechanikus gépet ültettek? Ez azt jelenti, hogy nem képesek másokat befolyásolni, mert nem rendelkeznek azzal az elektromágneses mezővel, melyet a szív sugárzott ki, és nem képesek mások hatását sem érezni?

Ez azt is jelenti, hogy minden belső szervünk, köztük az agyunk kizárólag biológiai funkcióval rendelkeznek? Vagy azt jelenti, hogy a gondolataink, érzéseink, érzelmeink, a körülöttünk lévő világ és a különböző tényezők érzékelése, amelyek kapcsolatban vannak a tudattal, ezek mind a testen kívülről származnak?

Képzeld el, hogy egy nap majd az összes szervünket képesek leszünk helyettesíteni valamilyen fejlett technológiával, amely képes utánozni a biológiai funkciójukat, köztük az agyét is. Vajon még mindig ugyanazok leszünk? Ez a koncepció számos érdekes filozófiai kérdést vet fel, ezért biztosan sokak érdeklődését felketi, köztük azokét, akik megalkotják ezeket az új technológiákat. Vajon hol kezdődik egy ember, és hol ér véget? Mindenesetre idővel biztosan sokkal többet fogunk megtudni minderről, ahogy egyre inkább felfedezzük az emberi biológiai létezés és a tudat rejtelmes birodalmát.

A meglepett Truman elnök és fő katonai vezetői szinte tehetetlennek érezték magukat, miután éppen megnyerték a történelem legpusztítóbb és legköltségesebb háborúját. Az Egyesült Államok kifejlesztette, használta, és egyetlen nemzetként birtokolta az atombombát, amely egymagában képes volt bármilyen potenciális ellenfelet, vagy akár magát a Földet elpusztítani. Ebben az időben az Egyesült Államok rendelkezett a legjobb gazdasággal, a legmagasabb életszínvonallal, a legnagyobb befolyással, valamint birtokolta a történelem legnagyobb és leghatékonyabb hadseregét.

Csak elképzelni tudjuk a zavarodottságot, amikor az USA kormánya arról értesült, hogy egy idegen lények által vezetett űrhajó zuhant le az Új-Mexikói sivatagban.

1947 januárja és 1952 decembere között legalább tizenhat lezuhant vagy leszállt idegen hajó, hatvanöt idegen holtteste és egy élő idegen került a kormány birtokába. További egy idegen űrhajó robbant fel, de ebből semmi összegyűjthető nem maradt. A fenti események közül tizenhárom az USA határain belül történt, nem számítva a levegőben megsemmisült hajót. A tizenháromból egy Arizonában, tizenegy Új-Mexikóban és egy pedig Nevadában volt. Három más országokban történt. Ezek közül egy Norvégiában, kettő Mexikóban volt. Az UFO-észlelések száma olyan nagy volt, hogy azok komoly kivizsgálása az akkori eszközökkel lehetetlen volt.

Idegenek földi jelenléte

Egy idegen űrhajót találtak 1948. február 13-án egy fennsíkon az Új-Mexikóban található Aztec közelében. Szintén az errefelé található Hart Canyonban találtak egy másik hajót 1948. március 25-én. Átmérője harminc méter volt. A két hajóból összesen tizenhét idegen testét gyűjtötték össze. De ennél nagyobb felfedezés volt az, hogy mindkét járműben nagyszámú emberi testrészt tároltak. A beavatottakon paranoia lett úrrá, a történteket titkosították. A biztonsági intézkedések szigorúbbak voltak a Manhattan-tervezet (az atombomba előállítása) számára foganatosítottaknál. Az elkövetkező években ezek az események voltak a világ történelme során legszigorúbban őrzött titkok.

Amerika tudósaiból egy különleges csoportot állítottak össze a Sign (=jel) -tervezet számára 1947 decemberében a jelenség tanulmányozására. Ezt a titoktartás leple fedte be. 1948 decemberében a Sign-projektbol létrehozták a Grudge (=harag, neheztelés) -tervezetet. Ennek során a félreinformálás céljából létrehozták a Blue Book (kék könyv) kutatást. Tizenhat kötetnyi anyagot gyűjtöttek össze, közte a közvélemény számára is ismert vitatható “Grudge 13″-at. “Blue Teameket” hoztak létre a lezuhant űrhajók, élő és halott idegenek begyűjtésére. Később, a Pounce-projekt során ezekből alakították meg az Alfa-csoportokat.

Az Egyesült Államok Légiereje és A CIA kezelte az idegenekkel kapcsolatos titkokat. A CIA-t valójában elnöki parancsra hozták létre eloször Central Intelligence Group (Központi Hírszerzo Csoport) néven kizárólag az idegen jelenlét kezelésének céljából. Késobb az NSA-t (Nemzeti Biztonsági Ügynökség) hozták létre a hírszerzés, és különösen az idegenek tevékenységének felügyelete céljából. Egy sor elnöki és BT-utasítás a CIA-t lassan elvonta a kizárólagos hírszerzési feladatoktól, és “jóváhagyta” számára titkolt tevékenységek során végrehajtott közvetlen akciókat mind otthon, mind külföldön.

Információgyűjtés

1947. december 9-én Marshall, Forrestal és Patterson miniszterek, valamint a Külügyminisztérium államigazgatási testületének igazgatója, Kennan sürgető ösztönzésére Truman jóváhagyta az NSC-4 kiadását, amelynek “Hírszerzéssel kapcsolatos rendelkezések” volt a címe.

Külföldi és katonai hírszerzés, 1. könyv, “A vizsgálóbizottság végső jelentése a (különös tekintettel az idegen tevékenységgel kapcsolatos) kormányrendelkezések tanulmányozásáról”, Az Egyesült Államok Szenátusa, 94. Kongresszus, 2. ülésszak, 94-755. számú, 1976. április 26-i jelentés 49. oldalán a következő áll: “Ez a direktíva felhatalmazza a külügyminisztert a kommunizmus ellen történő nemzetközi hírszerzés koordinálására.” Az NSC-4, NSC-4A titkos mellékletei titkolt lélektani hadviseléssel kapcsolatos tevékenységek végrehajtására utasították a Központi Hírszerzés igazgatóját az NSC-4-ben megfogalmazott célok érdekében. A CIA számára a titkos műveletek végzésére először biztosított hatalom nem tette lehetővé azok koordinálását és engedélyezését. Egyszerűen csak utasították a Központi Hírszerzést “a titkos műveletek végrehajtására és azok eredményeinek ellenőrzésére a Külügyminisztériumon keresztül, hogy azok összeférnek-e az amerikai politikával.”

Később az NSC-10/1 és NSC-10/2 lépett az NSC-4 és NSC-4A helyére, és ezek még inkább kiterjesztették a titkolt műveletek lehetőségeit. Az NSC-10/1 és NSC-10/2 jóváhagyta az illegális és extra-legális eljárásokat. Az NSC-10/1 alatt létrehoztak egy koordináló csoportot a titkos tervezetek áttekintésére, de nem azok engedélyezésére. Ez a csoport titokban az idegenekkel kapcsolatos tervezetek koordinálásával is meg volt bízva. Az NSC-10/1 és NSC-10/2 biztosította, hogy senki ne tudjon semmit, amíg az adott tervezet vagy művelet sikeresen véget nem ért. Ezzel gyakorlatilag egy “puffert” hoztak létre az elnök és az adott információ között. A szándék az volt, hogy ez a “közbenső tároló” biztosítsa, hogy az elnök ne tudjon semmiről, ha bármi is kiszivárogna.

 

Ezt a “puffert” használták az elkövetkező években, hogy az aktuális elnökök elől sikeresen “elzárják” az idegen jelenléttel kapcsolatos információkat, és csak arról tudjanak, amiről a titkos kormányzat és a hírszerzés akarta, hogy tudjanak. Az NSC-10/2 létrehozott egy titkos bizottságot, amely jelentős tudósokból állt. Ezt még nem az MJ-12 volt. Egy másik NSC-utasítás, az NSC-10/5 körvonalazta a bizottság feladatait. Ezek az NSC és más titkos utasítások tették lehetővé az MJ-12 létrehozását négy évvel később.

James Forrestal

A leplezés első áldozata

James Forrestal, a védelmi miniszter a titkolás ellen volt. Idealista és vallásos ember volt, aki úgy gondolta, hogy a nagyközönséget is be kell avatni. Amikor elkezdett más pártok és a Kongresszus vezetőivel az idegenekkel kapcsolatos problémákról beszélni, Truman kérte, hogy mondjon le. Sok embernek beszélt a félelmeiről, és jogosan gondolta, hogy figyelik. Azok, akik figyelmen kívül hagyták a tényeket, ezt paranoiának nyilvánították. Később azt állították, hogy Forrestalnak idegösszeomlása volt, és felvették a Bethesda Haditengerészeti Kórházba. Valójában az “illetékesek” attól féltek, hogy Forrestal beszélni kezd, ezért el kellett szigetelni, és hitelét kellett rontani. Valamikor 1949. május 22-e kora reggelén CIA-ügynökök egy lepedőt csavartak a nyaka köré, a másik végét egy rögzített bútorhoz kötötték, majd kidobták Forrestalt az ablakon. A lepedő elszakadt, Forrestal pedig lezuhant és szörnyethalt. Ő volt a leplezés egyik első áldozata.

EBE

A Roswellben elfogott élő idegent EBE-nek nevezték. A Dr. Vannever Bush által javasolt név azExtraterrestrial Biological Entity (földönkívüli biológiai lény) rövidítése volt. EBE hajlamos volt hazudni, és csak egy évvel később adott választ a kérdésekre. Fogságának második éve alatt EBE elkezdett megnyílni, és a tőle származó információ enyhén szólva is ijesztő volt. Ezen megnyilvánulásainak gyűjteménye lett a későbbi “Sárga Könyv” alapja. Fényképek is készültek róla, amik a “Grudge 13-ba” is bekerültek. 1951 végén EBE beteg lett. Az egészségügyi személyzet megfelelő háttérinformáció hiányában képtelen volt betegségének okát meghatározni. EBE szervezete klorofil-alapú volt, a tápanyagokat többé-kevésbé a növényekhez hasonlóan dolgozta fel. Ezért elhatározták, hogy beavatnak egy botanikust. Dr. Guillermo Mendozát bízták meg azzal, hogy próbálja meggyógyítani. Dr. Mendoza 1952 közepéig dolgozott EBE megmentésén, amikor is EBE meghalt. Dr. Mendoza az idegenek biológiájának szakértője lett.

1952-ben egy hiábavaló kísérlet során az USA segélykérést sugárzott az űrbe EBE megmentése és a technológiai fölénnyel rendelkező idegen faj pártfogásának elnyerése érdekében. Választ nem kaptak, de a jóhiszeműség eredményeként a projekt folytatódott.

Az NSA létrehozása

1952. november 4-én Truman elnök közvetlen utasítására létrehozták a szigorúan titkos Nemzeti Biztonsági Ügynökséget (NSA). Elsődleges feladata az idegenek nyelvének megfejtése volt. Ez a sürgős feladat a korábbi erőfeszítések folytatása volt, a kódneve pedig SIGMA lett. Az NSA másodlagos feladata világszerte minden emberi és idegen kommunikáció és adás megfigyelése volt hírszerzési célokból, és az idegen jelenlét titokban tartása. A SIGMA-tervezet sikeres volt. Továbbá az NSA tartja a kapcsolatot a Holdon lévő bázissal és más titkos űrprogrammal. Közvetlen elnöki utasításra az NSA nincs alárendelve semmilyen törvénynek. Az NSA számos más feladatot is ellát, és valójában ez a hírszerzés legfontosabb testülete. Ma az NSA kapja a hírszerzésre fordított pénzösszeg 75%-át. Mint ahogy azt a régi mondás tartja: “Ahol a pénz, ott a hatalom”. A Központi Hírszerzés csak a közvélemény megtévesztése végett van fenntartva. Az NSA elsődleges célja még mindig az idegenekkel való kommunikáció, de más idegenekkel kapcsolatos tevékenységeket is folytat.

Truman elnök továbbra is informálta szövetségeseit, köztük a Szovjetuniót az idegenekkel kapcsolatos problémákról a roswelli eset óta. Ez azért történt, mert az idegenekről kiderült, hogy veszélyt jelentenek az emberi fajra. Terveket készítettek a Föld védelmére egy esetleges invázió esetére. Nagy nehézséget jelentett a nemzetközi titoktartás fenntartása. Úgy találták, hogy egy külső csoportra van szükség a nemzetközi erőfeszítések koordinálásának elrejtésére. Ennek eredménye volt egy titkos közösség, a Bilderberg-csoport megalapítása. A csoport székhelye Genfben, Svájcban volt. A Bilderberg-csoport lett a titkos világkormányzat, amely ma már mindent irányít. Az ENSZ csak egy nemzetközi vicc.

Egy új elnök

1953-ban másvalaki foglalta el a Fehér Házat. Ő egy olyan ember volt, aki vezetési lánccal rendelkező, struktúrált szerkezetű testülethez volt szokva. Módszere a bizottsággal történő irányítás volt. Hozott fontos döntéseket, de csak akkor, ha tanácsadói nem jutottak közös nevezőre. Normális módszere a lehetséges alternatívák áttanulmányozása, majd azok közül egy kiválasztása volt. Sok időt töltött a golfpályán. Ez nem volt szokatlan egy olyan embertől, aki a “legfőbb szövetséges főparancsnok” beosztásában szolgálta végig a háborút. A beosztás öt csillaggal járt. Ez az elnökDwight D. Eisenhower hadseregtábornok volt.

Első hivatali éve alatt, vagyis 1953-ban legalább tíz újabb lezuhant űrhajót gyűjtöttek be huszonhat halott és négy élő idegennel. A tízből négy Arizonában, kettő Texasban, egy Új-Mexikóban, egy Louisianában, egy Montanában és egy Dél-Afrikában volt. Eközben UFO-észlelések százait jelentették.

Eisenhower tudta, hogy neki kell megbirkóznia az idegenek problémájával. És azt is tudta, hogy ezt a titkot nem fedheti fel a Kongresszus előtt. 1953 elején egy barátja, Nelson Rockefeller segítségét kérte, aki a külkapcsolatokkal foglalkozó tanács tagja volt. Eisenhower és Rockefeller elkezdték egy idegeneket felügyelő szervezet létrehozását, amely egy éven belül valósággá is vált. Ekkor született meg az MJ-12 ötlete. Nelson nagybátyjának, Winhtrop Aldrichnek döntő szerepe volt abban, hogy Eisenhower jelöltesse magát elnöknek. Az egész Rockefeller-család, velük együtt a Rockefeller-birodalom támogatta Eisenhowert. A Rockefellertől való segítség kérése volt Eisenhower legnagyobb tévedése az USA és talán az egész emberiség jövőjét illetően.

Eisenhower a megválasztását követő első héten kijelölte Nelson Rockefellert a kormányszervezet elnöki bizottságának élére. Rockefeller volt a felelős a kormány újjászervezését illetően. A New Deal programok ezentúl egy szervezet, név szerint az Népegészségügyi, Oktatási és Népjóléti Minisztérium alá kerültek.

Dwight D. Eisenhower

A Föld felé

1953-ban csillagászok hatalmas objektumokat fedeztek fel, amelyek a Föld felé tartottak. Először aszteroidáknak vélték őket. Később bebizonyosodott, hogy csak űrhajók lehetnek. A Sigma-projekt idegen rádióadást fogott. Amikor az objektumok elérték a Földet, magas orbitális pályára álltak az Egyenlítő mentén. Több hatalmas hajó volt, valódi szándékuk ismeretlen. A Sigma, később pedig a Plátó-projekt képes volt egy leszállást megszervezni a számítógépek bináris nyelvét használva, aminek eredményeként megtörtént a szemtől szembeni találkozás egy másik bolygó idegen lényeivel. A Plátó-projekt feladata volt a diplomáciai kapcsolat felvétele az idegenekkel.

Időközben ember-kinézetű idegenek vették fel a kapcsolatot az USA kormányával. Ok figyelmeztettek minket az Egyenlítő körül keringő idegenekre, és felajánlották segítségüket spirituális fejlődésünkhöz. Fő feltételként a nukleáris fegyverek leszerelését és megsemmisítését követelték. Visszautasították technológiájuk átadását, azt állítva, hogy spirituálisan képtelenek lennénk kezelni azt. Úgy gondolták, hogy bármilyen új technológiát egymás megsemmisítésére használnánk. Ez a faj azt állította, hogy jó úton vagyunk saját magunk megsemmisítése felé, abba kell hagynunk a Föld és egymás pusztítását, és meg kell tanulnunk harmóniában élni. Ezek a feltételek gyanúsnak tűntek, különösen a nukleáris leszerelés. Az emberek úgy hitték, hogy ennek a feltételnek a teljesítése megfosztana az idegen veszély elleni védelemtől. A nukleáris leszerelés nem tartozott az USA fő érdekei közé. Az ajánlatot visszautasították.

Később, 1954-ben az Egyenlítő körül keringő Szürke idegenek leszálltak a Holloman légierőbázison. Kötöttek egy alapmegegyezést. Elmondásuk szerint az Orion csillagkép egyik vörös csillaga körül keringő bolygóról származnak, amelyet mi Betelgeuse-nek nevezünk. Azt állították, hogy bolygójuk haldoklik, és bizonyos idő elteltével már nem lesznek képesek ott élni. Ez egy másik leszálláshoz vezetett az Edwards légierőbázison. A történelmi esemény részleteit eltervezték, majd megegyeztek a megállapodás részleteiben. A kérdéses napon az elnököt a bázisra szállították, a sajtótól elnézést kérve pedig azt mondták, hogy az elnöknek fogorvoshoz kellett mennie.

A formális szerződés aláírása

Eisenhower elnök találkozott az idegenekkel, és létrejött egy megállapodás az idegen nemzet és az USA között. Ekkor érkezett hozzánk az első idegen követ. A neve és megszólítása “Omnipotent Highness Krlll” (“Teljhatalmú Nagyságos Krlll”, ejtsd: Krill) volt. A királyi címek megvetésének hagyománya miatt titokban “Original Hostage Krlll”-nek (“Eredeti Túsz Krlll”) nevezték. Az idegenek jelvényét “Háromoldalú Jelnek” hívták. Ez látható az űrhajóikon és az egyenruhájukon is. Mindkét leszállást és a második találkozást filmre vették. Ezek a filmek ma is léteznek.

A szerződés kimondta: Az idegenek nem avatkoznak az ügyeinkbe, és mi sem az övéikbe. Földön való jelenlétüket titokban tartjuk. Ellátnak minket fejlett technológiával és segítenek technológiai fejlődésünkben. Nem kötnek semmilyen megállapodást a Föld egyik nemzetével sem. Korlátozott időperiódusonként elrabolhatnak embereket orvostani kísérleteikhez és fejlődésünk megfigyeléséhez azokkal a kikötésekkel, hogy az eltérített személyeknek nem esik bántódásuk, visszakerülnek elrablásuk színhelyére, nem fognak emlékezni a történtekre, valamint szabályos időközönként eljuttatják az MJ-12-nek az összes elrabolt és bármilyen formában idegenekkel kapcsolatba került személyek listáját. Mindkét nemzet fogadja a másik követeit mindaddig, amíg a szerződés érvényben van. Továbbá megállapodás történt arról is, hogy mind az idegenek, mind az USA egyenként tizenhat főnyi csoportot küld a másikhoz tanulás céljából.

Földalatti bázisok

Az idegen “vendégek” a Földön maradnak, az emberek pedig elutaznak az idegenek származási helyére meghatározott időtartamra, majd visszatérnek. Abban is megállapodtak, hogy az idegenek használatára földalatti bázisokat építenek, valamint két bázist közös idegen-USA használatra. A technológia átadása a közösen használt bázisokon történne.

Az idegen bázisokat a Utah, Új-Mexikó, Arizona és Colorado által határolt terület négy sarkába, indián rezervátumok alá telepítenék, egyet pedig Nevadába, ez az S-4 volt, amely kb. hét mérföldre található az 51-es Körzet nyugati határától. Az összes idegen bázis a Tengerészeti Hírszerzési Hivatal (DNI) irányítása alá tartozna, a személyzet, ami ezekben a komplexumokban dolgozik, a Haditengerészettől kapná a fizetését. A bázisok építése azonnal elkezdődött, de később az ütem lassult, amíg 1957 végre sikerült elkülöníteni a szükséges pénzt.

Az 51-es Körzet és az S-4

Létrehozták a Redlight (=Vörös Fény) -projektet és elkezdődtek az idegen űrhajókkal folyó tesztrepülések. Egy szigorúan titkos létesítmény épült Groom Lake-nél Nevadában a fegyvertesztekhez használt terület közepén. A létesítményt a Haditengerészet irányítása alá rendelték, és a személyzetnek pedig “Q” fokozatú és elnöki engedélyre volt szüksége a belépéshez. Ez azért ironikus, mert magának az USA elnökének sem volt jogosultsága belépni a létesítménybe. Az idegen bázis és a technológia átadása az S-4-nek nevezett területen történt. Az S-4 kódneve “A Hold sötét oldala” volt.

A Hadsereget bízták meg a titkos szervezet létrehozásával, aminek feladata az idegenekkel kapcsolatos programok biztonsága volt. Ez a testület a Nemzeti Felderítő Szervezet (NRO) nevet kapta, székhelye pedig Fort Carsonban, Colorado államban volt. A projektek védelmére kiképzett csoportokat Deltának nevezték.

Egy másik program a Snowbird (Télipinty) nevet kapta. Feladata az volt, hogy a Redlight-projekt keretében tesztelt replüőeszközök észlelése esetén megmagyarázza, hogy azok a Légierő kísérletei voltak. A Snowbird-tervezet által használt repülőeszközök hagyományos technológiákkal készültek, és számos alkalommal mutatták be őket a sajtó elott. Szintén a Snowbird feladata volt a lakosság általi idegen űrhajó, vagyis UFO-észlelések félremagyarázása. A Snowbird-program nagyon sikeres volt, és a lakossági bejelentések szilárd ütemben csökkentek az utóbbi évekig.

Forrás: roswell.eoldal.hu

http://rejtelyekszigete.com/ufo-k-es-foldonkivuliek/majestic-12-titkos-kormanyzat/

Készül a génmódosított Ebola oltás

Ezt azért érdemes megemlíteni, mert némiképp az Ebola oltás esetére is alkalmazható ez a hozzáállás, ugyanis eddig egyetlen ember esetében sem azonosították kétséget kizáró módon az Ebola vírus jelenlétét, tehát nincs igazi bizonyíték arra sem, hogy bárkinek védettségre lenne szüksége vele szemben.

David Rasnick vegyész részletesen foglalkozott a témával és a következőket írta:

„Részletesen megvizsgáltam az elektronmikroszkóppal készített felvételekkel és a vírus izolálásával kapcsolatos szakirodalmat, mind az Ebola, mind pedig a Marburg vírus esetében. Semmilyen meggyőző bizonyítékot nem találtam, hogy az Ebola (vagy a Marburg) vírusokat valaha is sikerült volna emberben izolálni. Nincs megerősítő bizonyíték arra, hogy emberben izolálták volna.”

Így az Ebola oltás szükségessége (még azok számára is, akik az oltásban látják a megoldást) nem bizonyított.

Az oltás, amennyiben egyáltalán működne, egy olyan vírus ellen ajánlana védelmet, amit soha nem azonosítottak kétséget kizáróan.

David Rasnick leírja, hogy bizonyos állatokból valószínűleg sikerült kivonniuk a vírust, amit fel tudnak használni az oltáshoz.

Vajon a vírus melyik részére gondoltak? Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet kutatói és két gyógyszeripari cég, a Crucell és a GSK szerint az Ebola vírus két génjét tennék az oltásba. Ennyi. Mindössze két gént.

A géneket egy másik vírus, valószínűleg egy csimpánzból származó adenovírus hordozza majd a vakcinában.

A kutatók szerint a csimpánzból származó vírus nem fog szaporodni a testben, csupán lerakja a két génből álló rakományt és eltűnik.

Ezt követően a két Ebola gén valamiképpen segíteni fog egy Ebolával kapcsolatos protein megjelenésében, ami ellen az emberi immunrendszer majd antitesteket kezd termelni és voilá, a beoltott ember immunissá válik az Ebolával szemben.

Visszatérve a valósághoz, lássuk be, hogy az igazi immunitás létrejötte csupán spekuláció.

Továbbá, mivel nincs bizonyíték arra, hogy valaha sikerült volna emberben izolálni az Ebola vírust, az antitest termelés is irreleváns.

Ez olyan, mintha azt mondanám, hogy eladok neked néhány Chevy alkatrészt, pedig nincs is Chevrolet márkájú autód.

Beszéljünk akkor néhány szót az Ebola oltás veszélyeiről.

Elsőként ott vannak a toxikus vegyi anyagok, amiket beletesznek, mint a formaldehid vagy a poliszorbát. Természetesen a felhasználandó vegyi anyagok (és fémek) pontos listáját nem kötik az orrunkra.

Másodszor pedig, mi a garancia arra, hogy a hordozó csimpánzvírus nem kezd szaporodni és elburjánzani a testben? A kutatók azt mondják, hogy ezzel nem lesz probléma.

Természetesen mindig ezt mondják. Az oltások csodálatosak, biztonságosak és hatékonyak.

Barbara Loe Fisher, az amerikai Országos Vakcina Információs Központ elnöke szerint egyedül az Egyesült Államokban évente 100.000 és 1,2 millió esetben alakul ki káros mellékhatás valamilyen oltás miatt. Szerintem ezt nyugodtan lehet problémának nevezni.

Harmadszor, mi a garancia arra, hogy a géntechnológiai eljárás, amely segítségével a két Ebola gént bejuttatják a csimpánzvírusba, egységes és biztonság eredményt képes produkálni minden Ebola vakcina tétel esetében?

Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy a GMO növényeknél az új gént egy „gyorstüzeléses” módszerrel juttatják be a növény eredeti génjébe, így az új gének nem mindig ugyanabba a pozícióba kerülnek, tehát a hatások egy része véletlenszerű.

Végtére is az ember üdvözli a véletlenszerű hatásokat a testében, nem igaz?

Negyedszer, a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az Ebola vakcina hatására az emberi testben termelődő protein igen rejtélyes. Számos különböző magyarázat létezik a termelődés mikéntjére vonatkozólag, ami nem túl biztató, kivéve persze, ha valakinek nem gond, hogy a testébe egy korábban nem létező protein kerül.

Végül pedig ki tudja milyen „extra elemek” kerülnek még az oltóanyagba? Kenyában például jelenleg is folyik a vizsgálat egy tetanusz oltással kapcsolatban, amit nagyon sok embernek adtak be.

Néhány Kenyában szolgáló katolikus pap azt állítja, hogy az általuk laboratóriumi vizsgálatra beküldött mintákból arra lehet következtetni, hogy az oltóanyagokat olyan módon változtatták meg, hogy azok vetélést okozzanak. A HCG hormon hozzáadása veszélyezteti a terhességet és vetélést okoz.

Mostanra bizonyára sokan azzal is tisztában vannak, hogy a fejlesztés alatt álló Ebola vakcinát nagyon kevés emberen tesztelték.

A hivatalos engedélyezést követően biztosak lehetünk benne, hogy a mellékhatásokat és haláleseteket rendkívül frappánsan kimagyarázzák majd.

„Már ott lappangott a betegség, amiről nem tudtunk. A betegségbe halt bele, nem az oltásba.”

„Csak ez a tétel volt rossz. Azóta megsemmisítettük. Az oltás biztonságos.”

Reményre ad okot viszont, hogy egyre többen figyelik az Ebola oltással kapcsolatos híreket és kutatásokat, így sokan tudnak annak veszélyeiről és erre a nagyközönséget is figyelmeztetik.

Ezzel az állam és az oltóanyaggyártók is tisztában vannak, ráadásul állandó emlékeztetőül ott van számukra az1976-os sertésinfluenza botrány:

„… a sertésinfluenza oltásprogram az (Amerikai Járványügyi Központ, a CDC) egyik legnagyobb tévedése volt. Az egész 1976-ban indult, amikor a CDC tudósai azt találták, hogy a Fort Dix-ben kialakult influenzajárvány kirobbanásáért felelős egyik vírus hasonló volt ahhoz a sertésinfluenza vírushoz, ami 1918-ban 500.000 amerikai halálát okozta. Az egészségügyi szakemberek azonnal egy 100 millió dolláros programot indítottak, hogy minden amerikait beoltsanak a betegség ellen. A várt járvány elmaradt, az oltás viszont 532 ember részleges lebénulását és 32 ember halálát okozta.” – U.S. News and World Report, Joseph Carey, 1985. október 14, 70. oldal, „Hogyan követik nyomon az orvosnyomozók a gyilkos betegségeket”

Szóval figyeljünk!

Forrás: Idők jelei

Kérdőívek azt mutatják, hogy négy orvosból egy hajlandó kemoterápiának alávetni magát annak egész testre és immunrendszerre vetülő pusztító hatása és a rendkívüli alacsony sikerességi rátája miatt. Megfejelve ezt még azzal a ténnyel, hogy a rákos beteségek mindössze 2-4%-a reagál valamit is a kemoterápiára és mégis majdnem minden fajta rákra alkalmazzák, a kilátások nem túl rózsásak.

A felmérések McGill Cancer Centerben készültek 118 rák szakértő orvos körében. Arra kérték az orvosokat, hogy képzeljék el azt, hogy rákosak és válasszanak hat különböző “kísérleti” terápia közül.

Ezek az orvosok nem hogy a kemoterápiás megoldást nem választották, kérdezésre azt is elmondták, hogy családtagjaiknak sem engednék, hogy végigcsinálják a kezelést! Mit árul ez el Önnek erről az archaikus betegség kezelési módszerről?

Ezek a felmérések nagy hatással vannak az általános közvéleményre is a legtöbb nyugati társadalomban. A kezelésben való bizalom hiánya az orvosok felől lassan átsugárzik már a betegek felé és egyre többen fordulnak a természetes orvoslás felé, ahogy ez az 1900-as évek elején is volt, mielőtt az orvostudomány és a gyógyszeripar ennyire korrupttá vált volna.

Egy emelt szintű toxicitás valójában az utolsó dolog, amire bármilyen lénynek szüksége van a fertőzések, ill. betegségek elleni védekezésben. Auto-immun betegségek főleg akkor alakulnak ki, amikor az emberek az élelmiszerrel, ivóvízzel, oltóanyaggal vegyi anyagokat visznek be szervezetükbe. Ilyenek a mesterséges édesítőszerek és a környezetszennyezésből fakadó ártalmak is. A kemoterápia a testet borzalmas mérgekkel tölti fel. Az orvosok, rákszakértők, kutatók már tudják ezt, de a gyógyszergyárak nyomására még mindig nem javasolnak helyette alternatív megoldásokat, étrendkiegészítőket, gyógynövényeket és szuper-élelmiszereket.

A rák legyőzésének útja a méregtelenítés és az immunrendszer felerősítése, nem pedig tovább rongálása és vegyszerekkel való elárasztása. Az orvosok tudják, mennyire abszurd a kemoterápia ideológiája.

A kemoterápia nagyon kevés sikerrel jár vastagbél-, tüdő-és mell rák esetében, ahogy ez az elmúlt évtizedben már dokumentálásra is került.

Lehet, hogy tényleg csak szélsőséges véletlen, hogy bár az orvosok 75%-a nem hajlandó saját magát vagy családtagjait alávetni a kemoterápiás kezelésnek, a betegek 75%-ának viszont felírja azt? A költséges kemoterápia és a gyógyszeripari “csúszópénzek” azt sugallják szó sincs véletlen egybeesésről.

Forrás: NaturaHirek.com

Ám mára az asszony teljesen egészséges, a fejéből pedig nyom nélkül tűntek el a tumorok. Rose a besugárzás és a kemoterápia mellett egy új gyógyszert is szedett, ami megtette a hatását. Jellemző persze, hogy a gyógyszert gyártó cég Rose gyógyulása után bekérte az asszony leleteit, mert még maguk sem hitték el elsőre, hogy szerük ilyen csodálatos gyógyulást okozott.

– Rose valóságos orvosi csoda – mondta az asszony párja, aki hozzátette: felesége egy pillanatra nem adta fel a küzdelmet, és már az első pillanattól kezdve elképzelhetetlennek tartotta, hogy legyőzze őt a rák, akit ő maga csak Frednek hívott – egy régi, rossz emlékű barátja után.

(A használt gyógyszer neve Herceptin volt.)

Legendavadász | 2014-05-05 06:31:01

Van a brokkolicsírában egy hatóanyag, ami több közelmúltban végzett vizsgálat szerint nem csak védelmet jelent a legtöbb ráktípussal szemben, de már kifejlett daganatok kezelésében is eredményesen alkalmazható.

A szakemberek számára készítettünk egymonográfiát, ami tele van olyan varázsszavakkal, amit csak ők értenek, az átlagos olvasó elalszik tőlük. Akinek az alábbi írás nem elég tudományos, javaslom töltse le azt.

Mi itt egy közérthető, egyszerű összefoglalását adjuk át az abban található tudományos eredményeknek.

 Az egész történet onnan indítható, hogy megfigyelések szerint a brokkoli egyik olaszországi fajtája, a Brassica oleracea italica rendszeresen és nagy mennyiségben elfogyasztva jótékony hatással bír rákos betegek esetében. A Johns Hopkins Egyetemen dolgozó Dr. Paul Talalay-nak és kutatócsoportjának sikerült igazolnia, hogy a brokkoli egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságaiért elsősorban a bennük található szulforafán névre keresztelt kénvegyület a felelős. Megvizsgálták ennek kémiai és biokémiai tulajdonságait és mára egy seregnyi adat áll rendelkezésünkre, ami igazolta az eredeti feltevést. Napjainkig több mint 500 olyan vizsgálatot végeztek el, amelynek célja a szulforafán, illetve annak előanyaga, a glükorafanin hatásmechanizmusának és biológiai aktivitásának felderítése volt.

A brokkoliban nincs is szulforafán

A brokkoli csírában a szulforafán előanyaga, a glükorafanin található meg. Ez két módon képes szulforafánná alakulni. A nyers brokkoli összerágásakor a benne található enzimek hatására létrejön. Ezek az enzimek 40 celsius fok körül elpusztulnak, ezért a folyamat csak nyers brokkoli esetén zajlik le így. Főzést vagy párolást követően a hatás másként jön létre. Ez az enzim megtalálható az egészséges bélrendszerben is és mivel a glükorafanin nem hőérzékeny, a folyamat lejátszódik főtt brokkoli esetében is. Van egy harmadik lehetőség is a rákbetegek előtt, mivel ma már kapható hidrolizált formában szulforafán kapszulában, aminek hatása nem függ a bélrendszer állapotától. Magyarországon a Vitaking gyárt és forgalmaz ilyet.

Akár a nyers csírát fogyasztja valaki minden nap, akár a főtt brokkolit, akár a szulforafán kapszulákat, a hangsúly a mindennapos fogyasztáson van. Tudom, hogy furcsán hangzik, de a "naponta 6x1 brokkoli négyóránként" lenne a kezelési javaslat egy rákbetegnek a teljes gyógyulásig.

Ugyanis a vérkeringésbe történő felszívódást követően a szulforafán hamar feldúsul a szövetekben, ahol kifejti daganatellenes hatását. Egy humán vizsgálat alapján brokkolicsírából származó egyszeri dózis esetén a csúcs plazmakoncentráció egy órával a fogyasztást követően alakult ki és alig két óra elteltével a koncentráció megfeleződött. Mivel kétóránként nem lehet egy tál brokkolit megenni, a kivonatot tartalmazó kapszula adagolása viszont megoldható, megfontolandó 3-4 óránként egy kapszulával egyenletes koncentrációt fenntartani a rákos beteg vérében.

Mire jó még a szulforafán?

A vizsgálatok elsősorban a daganatellenes hatást célozták meg, amit kétségtelenül igazoltak is, de több vizsgálati eredmény számolt be egyéb pozitív eredményekről is, amik mellékesen születtek a szulforafánnal kezelt csoportokban. Emlődaganatos nőstény egereknek napi 50 mg/kg dózisban két héten keresztül adott szulforafán elpusztította az emlődaganat-őssejteket és megállította a daganat növekedését. A szulforafán humán daganatokra kifejtett jótékony hatásait elsőként 200 egészséges felnőtt emberen (életkor: 25–65 év között) sikerült közvetlenül megfigyelni a kínai Jiangsu tartományban. Abban a régióban ugyanis igen magas a rák előfordulása az élelmiszerekben található túlságosan magas aflatoxin-szint, valamint a krónikus hepatitisz-B fertőzések miatt. Ennek a vak, placebo-kontrollált vizsgálatnak az elsődleges célja a szulforafán emberi daganatokra gyakorolt hatása volt.

Felsőlégúti gyulladások

A dízelüzemű gépjárművek kipufogógázában található részecskék oxidatív stressz kiváltása révén képesek fokozni a tüdőbetegségek előfordulását. egy vizsgálatban igazolták, hogy a szulforafán képes gátolni a dízelüzemű gépjárművek kipufogógázából származó kivonat hatásainak kitett humán légúti hámsejtek citokintermelését.  A vizsgálatban, az 57 önkéntesből álló csoport felének szulforafánt tartalmazó kapszulát, a másiknak lucerna kapszulát adtak ami jelentéktelen mennyiségben tartalmazott szulforafánt. A szulforafánnak látványosan jobb hatása volt a betegség minden paraméterére.

Antibakteriális hatás

A Helicobacter pylori gyomordaganat kifejlődésében játszott szerepe jól ismert. Állatkísérletekben igazolták, hogy napi 1,33 mg szulforafán adagolása (ami emberekben 100 mg napi dózissal egyenértékű) erősen baktericid hatású, és teljesen kiirtja a H. pylorit. A kísérletet embereken is elvégezték: a kísérletben részt vevő 48, H. pylori-val fertőzött pácienst két csoportra osztották: az egyik csoport brokkolicsírát (n=25), a másik, placebo csoport (n=23) pedig lucerna-csírát fogyasztott. A brokkoli fogyasztása a tesztek során a H. pylori antigénjének szintjét, valamint a gyomor bakteriális fertőzöttségének és gyulladásának markereit – egyaránt csökkentette. A lucernát fogyasztó csoportban egyik hatás sem volt mérhető.

Rheumatoid arthritis

Rheumatoid arthritis betegségben szenvedők esetében az ízületeket bélelő hártya daganatszerű megnagyobbodása figyelhető meg. Dr. Kong és munkatársai megvizsgálták, hogy a szulforafán milyen hatással van a betegségre egerek esetében. A mérés szerint akár 50%-al is képes volt egyes kísérő markerek értékét és a gyulladást is csökkenteni.

A szövettani elemzés mérsékeltebb fokú gyulladást, és csontkárosodást mutatott a szulforafánnal kezelt állatokban a kontroll csoporthoz képest.

Biztonság

A hagyományos rákkezelésekkel szemben a szulforafán teljesen biztonságosnak tűnik. A szulforafán emberi felhasználása biztonságosságának igazolása érdekében számos vizsgálatot végeztek el. Egy randomizált, placebo-kontrollált, kettős vak kísérlet alapján a 7 napig adagolt, 25 és 100 µmol glükorafanint tartalmazó brokkolicsíra-kivonatnak nem voltak jelentős mellékhatásai. Egy további randomizált, placebo-kontrollált vizsgálat, amelyet 200 egészséges felnőtt önkéntes részvételével végeztek el, akiknek két héten keresztül naponta brokkolicsíra-infúziót adtak (400 µmol, vagyis körülbelül 175 mg glükorafanin), szintén mellékhatások nélkül ért véget.

A brokkoliból, brokkolicsírából, illetve brokkolimagból izolált szulforafánnal kapcsolatban, ellenjavallatok, illetve gyógyszerkölcsönhatások nem ismertek.

Forrás:http://naturhirek.hu/index.php/terapiak/termeszetgyogyaszat/rak/941-szulforafan-a-rak-termeszetes-ellenszere

.

„Kutatócsoportunk elsőként alkalmazta azt a technológiát, amellyel teljesen kifejlett, in vitro fertilizációra alkalmas hímivarsejt hozható létre az élő szervezeten kívül, ellenőrzött körülmények között” – mondta Isabelle Cuoc, a Kallistembiotechnológiai vállalat igazgatója a Daily Mailnek. A cég fő profilját a férfi meddőség kimutatása és kezelése jelenti.

Spermatogenezis

A hímivarsejtek képződése a here kanyarulatos csatornácskáiban végbemenő osztódások sorozatából, majd az ezt követő alaki átalakulásokból áll össze. A csírasejtek a here csatornácskáiban növekednek és mitózissal (számtartó osztódással) osztódnak, amelynek végén spermatogóniumok jönnek létre. Ezek diploid (kétszeres kromoszómaszerelvényű) sejtek, amelyek újabb mitózissal osztódva spermatocitákat hoznak létre. Utóbbiak már meiózissal (számfelező osztódással) osztódnak tovább, melynek eredményeképpen spermatidok keletkeznek. A spermatidok - amik már csak feleannyi kromoszómát tartalmaznak, mint a csírasejtek – az úgynevezett spermiogenezissel alakulnak át érett spermiumokká.

Egyelőre nem ismert, mit takar a technológia

Meddő férfiaknál a spermatogenezis egyik szakaszában hiba történik, így a létrejött spermium terméketlen lesz. A kutatók 15 éve próbálkoznak a spermatogóniumok érett hímivarsejtekké alakításával. Ezt egereknél már sikeresen véghezvitték, emberek esetében viszont nem sikerült reprodukálni az eredményeket. Ezért is lenne forradalmi a Kallistem megoldása, a vállalat kijelentését azonban többen szkeptikusan fogadják. A legnagyobb probléma, hogy az állítást egyetlen tudományos publikáció sem támasztja alá, a módszer még a szakma számára sem ismert, ráadásul a cég bejelentése szerint június vége előtt nem is várható, hogy további információk napvilágot látnak a technológiáról.

 

Mindezek ellenére a Kallistem már 2016-ra a preklinikai vizsgálatok megindítását ígéri, és ha minden jól alakul, 2017-ben kezdődhet a klinikai vizsgálatok humán szakasza. Ez utóbbi során a kinyert petesejteket a mesterségesen létrehozott hímivarsejtekkel fogják megtermékenyíteni, az így létrejövő embriókat pedig az anya méhébe juttatják. A cég közösségi finanszírozás révén tervezi előteremteni az eljárások finanszírozásához szükséges összeget, amelyből terveik szerint évente 50 ezer férfit tudnak sikeresen kezelni.

Kipakol a sebész: íme a modern orvostudomány legfőbb bűnei

Legendavadász | 2014-07-10 09:31:25

Ma már nem a betegek gyógyulása a német orvosok fő célja, hanem a pénz és a minél jobb üzlet – állítja könyvében Michael Imhof német sebész. Az emberi tényezőket és a gyógyítást felváltották a gazdasági tényezők és a haszonszerzés – véli. Kemény kritikát kaptak az orvosok.

Ma már nem a betegek jóléte van a középpontban, sajnos úgy tűnik, hogy az egészség üzleti modellé fajult. A modern orvostudomány téves irányba halad – írja könyvében Michael Imhof sebész, aki úgy látja, az orvosoknak van még egy ennél szörnyűbb bűnük is, ami nem más, mint a kapzsiság.

A sebész úgy véli, hogy a hét főbűn közül a lustaság, a torkosság és a bujaság ma már nem időszerű: a gőgösség, az irigység és a harag is elavulttá vált, ami ma is aktuális, és ami az egészségügyi ellátásra is igaz, az a kapzsiság. A sebész szerint a szakmában a profit előbbre való a páciens jóléténél. Ráadásul az orvosok és a gyógyszeripari cégek új betegségeket találnak ki, hogy még több pénzt keressenek az egészségeseken, valamint korrupt szerződések hálóját agyalják ki – véli Imhof.

A kapzsiság az egészségügyi rendszerben halálos bűn Michael Imhof, a Würzburgi Klinika sebészének meglátása szerint. Az orvos Az esküszegés – üzletelő orvosok és méltóságukat vesztett páciensek című könyvében definiálta a modern orvostudomány legfőbb bűneit.

A betegségek elüzletiesedése

Ma már az egészségügyi ellátásban a gazdasági tényezők kerültek előtérbe, míg a betegség és a fájdalom a háttérbe szorult – emelte ki könyvében Michael Imhof. Bár az orvosok szívesen hangsúlyozzák egy-egy beavatkozás előtt, hogy „azért vagyunk, hogy segítsünk”, a valóságban azonban nem választják a különböző lehetőségek közül azt, ami valójában a legjobb a páciensnek – véli. Németországban 2004-ben bevezették az úgynevezett DRG-katalógust. Az újítás óta a kórházak nem a páciens kórházban töltött napjai után kapnak pénzt, hanem az egyes diagnózisok után. A változás az adatokon is meglátszik: évente átlagosan 2,2 százalékkal, 2010-re egészen pontosan 6,82 napra csökkent a kórházban töltött idő. Azokat a betegeket is hazaküldik, akik még nem gyógyultak meg.

A csípőműtétek nyereségesek

Megfigyelhető továbbá, hogy a nagyobb anyagköltséggel bíró műtétek (csípő, porckorong, térdízület) száma is megnövekedett Németországban. Imhof szerint ennek oka nemcsak az öregedő társadalomban keresendő, hanem az anyagiakban is. Átlagosan csaknem 7000 eurót számláz ugyanis a DRG-katalógus a csípőműtétek után a kórházaknak. A porckorongműtétekért átlagosan 6600 eurót kapnak a német orvosok. 200 ezer csípőprotézist ültetnek be évente Németországban, az összes többi európai országban összesen ültetnek be 300 ezret – olvasható Imhof könyvében.A gyógyszeripari vállalatok kapzsisága

A könyv szerzője szerint a gyógyszeripari vállalatok kétszer annyit költenek reklámra és marketingre, mint kutatásra. A magas marketingköltségek miatt jóval drágábbak a gyógyszerek Németországban, mint másutt. A németeknél az egy főre jutó éves fájdalomcsillapító-fogyasztás 50 tabletta, Franciaországban és Svájcban ez a szám háromszor annyi, 150.

Az orvosok kapzsisága

Már a váróterembe érve különböző plakátok hirdetik a jobbnál jobb, nagyon speciális kiegészítő egészségügyi szolgáltatásokat. A növekvő költségvetési nyomással és a csökkenő díjakkal szembesülve új bevételi források után kezdtek nézni az orvosok, így született meg az úgynevezett egyéni egészségügyi szolgáltatás, amit a betegeknek saját zsebből kell fizetniük, így nagyszerűen virágzott ez a szürke piaci terület – írja Imhof. Az egyéni egészségügyi szolgáltatások közé tartozik többek között a szemnyomásmérés, a különböző – utazással, sporttal és stresszel – kapcsolatos vizsgálatok, vagy a dohányzásról való leszokást segítő terápiák. Fontos megemlíteni, hogy korábban 26 egyedi egészségügyi szolgáltatást vettek Németországban górcső alá, 12-ről állapították meg, hogy nemcsak hogy nem használnak, de még károsak is.

Az etikai problémák

Minden évben több ezer kísérletet és vizsgálatot publikálnak. A kritikusok arról panaszkodnak, hogy sokszor embereken tesztelnek olyan gyógyszereket, amelyekről korábban, állatokon végzett kísérletek során kiderült, hogy nem nyújtanak védelmet. A vizsgálatok nemcsak hogy sokszor feleslegesek, hanem még hamisak is – állítja Imhof, „Szinte minden harmadik, rákkal kapcsolatos kísérletet a gyógyszeripar finanszíroz” – hangsúlyozta a sebész.

Az orvosok együttérzésének hiánya

A halálfélelmet csak a gondoskodás és a beszélgetések enyhíthetik valamelyest. Sok daganatos beteg hal meg anélkül, hogy ezeket megkapná, azért, mert hiányzik a megfelelő ellátás és a kórházi személyzet – véli Imhof. Ehelyett az orvosok gyakran radikális terápiákhoz folyamodnak, amelyek még meghosszabbítják valamennyivel a beteg életét. „Ami igazán perverz” – mondja az orvos, az az, hogy a páciens életének utolsó napjai is az agresszív terápiáról szólnak.

Forrás:http://mno.hu/penzesjog/kipakol-a-sebesz-ime-a-modern-orvostudomany-legfobb-bunei-1236238

Kiszivárgott NASA és Pentagon dokumentumok

Legendavadász | 2014-04-14 04:00:06

Egy holdkráterben volt az a szabályos geometriai alakú objektum, amire 2009-ben a NASA két csapást mért. A robbanás a Földről is látható volt. 2009 okt. 09-én az amerikaiak bombázást hajtottak végre a Holdon. Az LCROSS (Lunar Crater Observatorion and Sensing Satellite) műholdról levált egy bomba - a Centaur rakéta utolsó fokozata, ennek tömege több, mint 2 tonna(!) volt. Hatalmas sebességgel csapódott be természetes égi kísérőnk felszínébe. A robbanás felhője néhány kilométer magasságba emelkedett. Nehány perc múlva ugyanarra a helyre, a déli féltekén található Kabeus kráterbe zuhant maga az LCROSS is, miközben rögzítette az első becsepódás eseményeit. A felvillanást egyébként a Földről is látni lehetett.


A "bombázási" kísérletet a NASA tudományos kutató központja (NASA Ames Research Center) végezte. A hivatalos magyarázat szerint a kísérlet célja annak megállapítása volt, hogy van e víz a Holdon. Műszerekkel a robbanás keltette felhőben kimutatható a vízpára. A tudósok valóban találtak vizet. Bejelentették, hogy nem csak kötött állapotban -kristályvízként- a talajban, hanem jég formájában néhány kráter fenekén is jelen van.

A szokatlan dolgokra vadászók közben egy megrendítőnek is nevezhető felfedezést tettek. A kísérlet tanulmányozása során találtak egy szabályos geometriai formájú objektumot - olyasmit, ami azt sugallta, hogy mesterséges építmény, s mint ilyen, nem lehet más, mint földön kívüli, értelmes életforma által létrehozott objektum.

A "bázis" látható azon a fényképen, ami az ARC egyik munkatársának asztalán fekszik. Konkrétan: mint sikerült megállapítani, Anthony Colaprete bal keze alatt. Mellette Karen Gundy-Burlet látható. Ők ketten dolgozzák fel az LCROSS-tól kapott adatokat. A velük és a kísérletről szóló riportot sugározta a tv.
Egy tv-néző alaposan megvizsgálta az ARC központban készült riport felvételét, s olyasmit talált rajta, amit nem szántak a nagyközönségnek, véletlenül került az objektív látókörébe.

Három verziójuk van a konspirációs elméletek gyártóinak. Az ilyesmi iránt lelkesedők főleg azufosightingsdaly.com szájton taglalják ezeket. Az egyik verzió szerint a NASA készakarva semmisítette meg az idegenek építményét. A bázist véletlenül fedzték fel a "bombázásos" kísérlet célpontjának kiválasztása közben. Az objektumot azért semmisítették meg, hogy más országok, amelyek az USA-val konkurálva szintén a Hold meghódítására törekszenek, ne érhessenek oda elsőként. Példul a kínaiak, vagy a japánok Indiával összefogva. Ráadásul Oroszország is gondolkodik egy hasonló programban.

Létezik a verzió fordítottja is. A NASA szakemberei, miután észrevették az egyik felvételén a "bázist", megváltoztatták a bombázás célpontját. Való igaz, hogy kezdetben egy másik kráter, a "Kabeus A" volt a célpont, a kísérlet döntéshozói az utolsó pillanatban váltottak a valamivel távolabb levő Kabeusra. A hivatalos indoklás szerint az új célpont vonzóbb volt, nagyobb valószínűsége volt annak, hogy ott vizet találnak.

A műszeres analízis szerint a robbanás keltette felhő anyagának összetétele a következő volt: víz (több, mint 100 kg), 570 kg szénmonoxid, 140 kg hidrogén, 160 kg kalcium, 120 kg higany és 40 kg magnézium. Nyomokban ammóniát, nátriumot, ezüstöt és aranyat is kimutattak. Azt pedig, hogy a fenti "kémiai" adatsor mit bizonyít; a holdfelszínnek a becsapódás helyén levő összetételét, vagy az idegenek bázisának felrobbanását, döntse el mindenki maga.

A robbanás keltette fényvillanás a Kabeus-kráterben. Fotó: NASA

Még két bomba

 

2013. elején a NASA olyan fényképeket hozott nyilvánosságra, amiket az Ebb és Flow holdkörüli pályán keringő szerkezetek kamerái készítettek. Ez a két szerkezet szintén a Hold felszínén semmisült meg, de már annak északi pólusán. 2012. 17-ről 18-ra virradó éjjel 2km/mp sebességgel csapódtak a szikláknak.
Az Ebb és Flow ikerszonda több, mint egy évig tanulmányozta a Hold gravitációs mezőinek anomáliáit és égi kísérőnk belső felépítését a GRAIL (Gravity Recovery and Interior Laboratory) projekt keretében. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) készítette a szondákat, övé volt a projekt is. Az ikrek úgy 50 km-es magasságban repültek, s csak a felszínbe csapódás előtt ereszkedtek alacsonyabbra. Az a felvétel, amelyik felkeltette a furcsaságokra fogékonyak figyelmét, december 14-én -három nappal a tervezett csapás előtt készült. Az egyik kamera a menetirányhoz képest előre, a másik hátrafelé készítette a képeket. A holdfelszín különleges alakzatát nem egész 10 km-es magasságból észlelték.
A sajátságos meglepetés a NASA filmjének 56. másodpercében jelenik meg, ezt a filmet az egymást követő fényképekből állították elő. Az egyik szonda olyan alakzat fölött repül, aminek formája meggyőzően derékszögű. Legalábbis így néz ki a konstrukciónak a megfigyelő felé forduló része. Olyan romokra hasonlít, amiknek csak az alapja maradt meg. A szonda hátrafelé irányuló kamerája készíti a felvételeket, ezért az objektum távolodik.

Az amerikai szonda által lefényképezett objektum Fotó: NASA

A NASA semmiféle kommentárt nem fűzött a "romokhoz". Mi több, eltávolították az ezeket ábrázoló videót hivatalos szájtjukról, a hivatkozás helye - ami korábban a (http//www.nasa.gov/mulzimedia/videogallery/index.html?media_id=158296571) volt, üres. Lehetséges, hogy a Holdon valóban megmaradtak valamilyen fejlettebb civilizáció látogatásának nyomai? A nyilvánvaló bizonyítékoktól pedig az amerikaiak megszabadulnak?

Az Anthony keze alatt levő fotón valóban látható egy derékszögű valami. A másikon van valami, ami hasonlít egy épületalap maradványaira. Nos, mi ennek a magyarázata? Azt leellenőrizni, hogy megmaradt-e a "bázis", csak egyféleképp lehetséges: még egyszer  lefényképezni a Kabeus kráter környékét. Jelenleg erre lehetősége szinte csak az amerikaiknak van. De vajon akarják e?

Most jön csak a java...

A harmadik verzió az első kettőnél is kacifántosabb. Lényege: A Holdon valóban létezik az az épület az idegenek bázisán. Azonban nem a jövevények használják, hanem földi halandók, akik kutatómunkát végeznek benne. Anthony Colaprete, az ARC munkatársa pedig oda készül kiküldetésre, és a fényképen nézegeti jövendő munkahelyét. Lehetséges, hogy Karen is elrepül vele. A bombázásnak pedig semmi köze a bázishoz.

Gary McKinnon, aki feltörte a NASA és a Pentagon  számítógépeit - Fotó: KP archívuma

Ez a verzió egy brit hekker, Gary McKinnon bizonyítékain alapszik. Az USA évek óta megpróbálja kiadatását elérni. Az amerikaiak 70 évre börtönbe akarják ültetni, mert feltört titkos információkat tartalmazó számítógépeket. Gary, akit saját köreiben Solo nicken ismertek, 2001-2002-ben valóban feltört 97 kompjútert. Elmondása szerint nem rossz szándékkal tette. Azt akarta megtudni, hogy a Pentagon és a NASA mit tud az idegenekről, az antigravitációról, az új energiaforrásokról és minden más technológiáról, ami esetleg az idegenektől származhat. A hekker felfedezte, hogy létezik egy "Titkosítás projekt", és kb. 400 olyan bizonyítékot talált, amik azonosíthatatlan repülő tárgyak megfigyelésével kapcsolatosak.

"Nemcsak azonosítatlan repülő tárgyakról, de egyéb szerkezetekről is szó volt ott. A szemtanuk meg olyan emberek voltak, akik rászolgáltak a bizalomra: a katonai repülés diszpécserei és azok a srácok, akik az atomrakéták kilövéséért felelnek." - hangsúlyozta ki McKinnon a Wired News internet portállal folytatott telefonbeszélgetésben.

 

"Valamikor megismerkedtem egy nővel, a NASA fotográfus szakértője volt. A Johnson Űrcentrum 8. sz. tömbjében kollégái napokon át szputnyikok által küldött fényképeket retusálnak. Eltüntetik róluk az ufókat. Feltörtem az ottani számítógépeket, azokat, amik az említett tömbben voltak. Amíg meg nem szakadt a kapcsolat, a "nem feldolgozott" csomagból sikerült kiemelnem és megnéznem egy fényképet. Egy ezüstös, szivar formájú objektumot ábrázolt, az oldalán valamilyen gömbökkel. A Föld felett függött. A felvételt egy magasabban elhelyezkedő szputnyik készíthette. A "szivaron" nem vettem észre egyetlen szegecset, összeillesztést sem, szóval semmi "emberit".

És most jön a legmeglepőbb: McKinnonnak sikerült hozzáférnie a Non-Terrestrial Officers -szó szerinti fordításban "Földön kívüli tisztviselők" fájlhoz. Az az USA fegyveres erői olyan tisztjeinek nevét és rendfokozatát tartalmazta, akikről több adat egyetlen létező dokumentumban sem volt fellelhető.

"A csomagban információk voltak arról is, hogy a tiszteket egyik hajóról a másikra szállítják át."- mondta a hekker. "Azonban az említett nevű hajók és bázisok szintén nem léteznek."
Mindebből az következik, hogy a "csomagban szereplő" tisztek valahol messze az anyabolygójuktól távol szolgálnak. Lehetséges, hogy közülük valaki a NASA felvételén szereplő bázison...

Legendavadász | 2014-07-04 19:08:35

Nem a regénybeli Tom Sawyerről van szó. Thomas Sawyer a kanadai Rochesterben volt autószerelő, mígnem ismert fizikus lett belőle. Kevesen tudják, hogy útja mindehhez a... halálon át vezetett! Negyvenévesen egy háromtonnás teherautó alatt feküdt, és nyakig olajosan azt szerelte.

Valami történt az emelővel, és a hatalmas súly a szerelőre zuhant. Tíz percig feküdt ott, míg családja segítséget hívott. Az autó összezúzta mellkasát, erősen vérzett. Végül a tűzoltók emelték le róla a kocsit, ők tették a mentőautóba.
Sawyer eközben elvesztette az eszméletét és tudata távolodni kezdett testétől. Látta önmagát először közelről, ahogyan fekszik, miközben körülötte nyüzsögnek a tűzoltók és mentősök. Látta a családját, síró feleségét és sápadt gyerekeit. Aztán a távolság nőni kezdett, végül önmaga véres testét már csak húsz, majd körülbelül ötven, aztán száz méterről látta, már csak egészen aprónak - és valahol repült... "Ezek voltak a legcsodálatosabb percek, amelyeket valaha is átéltem!" - mondta hat évvel később az újságíróknak.
Már semmit sem látott, repült valami sűrű anyagban, és tudatában volt annak, hogy ő most már meghalt. Átélte mindazokat a dolgokat, amelyeket Moody könyveiből ismerünk. A halálközeli élmények, a klinikai halálból visszahozott emberek beszámolói sok részletükben egyeznek azzal, amit Sawyer mesél. 

De nem ez a lényeg! Eközben ugyanis valami történt az agyában, és ő ezt nagyon halványan érezte is. Mintha valamilyen emlékek ébredeznének. Valami olyan tudás, amit valaha tudott, de mára - vagy erre az életére? - teljesen elfeledett. Kínzóan ismerős volt mindez, bár nagyon homályos. Voltaképpen nem tudta, miről van szó.
Soha nem érezte magát olyan aktívnak és összefogottnak, mint akkor - amikor valójában nem is élt... De abban az állapotában nem vette észre az ellentmondást. Valamilyen komoly tudás gyülekezett az agyában, összeálltak a részletek, és nagyon szeretett volna tevékenykedni. Valamilyen mérhetetlen szeretetet érzett - később bevallotta, hogy amit a felesége és gyerekei iránt érzett, az mind semmi ahhoz képest, amit ott, abban az állapotban megtapasztalt. "Ott" volt valami, ami hatalmas szeretetet árasztott, és amit ő is úgy szeretett, mint soha semmit vagy senkit.
Az eset voltaképpen most tér el a megszokott halálközeli élményektől. Thomas Sawyert az orvosok életre keltették, meggyógyították, hosszú lábadozás után felépült. De ettől kezdve hol nappal, hol éjjel "be-bekattant" az agyába egy ismeretlen szó: kvantum. Fogalma sem volt róla, mit jelent. De a dolog nem hagyta nyugton. Agyában egyre világosabban rajzolódtak ki egy különös tudomány határai, mélységei. Valahol már értette Max Planck kvantumelméletét, Niels Bohr javításaival együtt. A helyzet annyira kínozta az autószerelőt, hogy egy napon bátorságát összegyűjtve beállított az egyik helyi könyvesboltba, és megkérdezte az eladót:
- Mond önnek valamit az a szó, hogy kvantum? - majd zavartan tette hozzá, hogy valamiféle magyarázatot adjon különös kérdésének: - Egy rejtvényt szeretnék megfejteni, ott olvastam.
Sawyer úr tudós könyveket cipelt haza. Felesége nem értette a dolgot, ráadásul a férfi is zavarban volt. Nem tudta megmagyarázni, miért vonzódik újabban a kvantumfizikához! De beiratkozott az egyetemre, a fizika szakra. Előre közölte, hogy őt e tudománynak csak egyetlen ága, a kvantumfizika érdekli...
Ma az egykori autószerelő elismert fizikus, nevét jegyzik a szakmában, de állítja: az egyetemi évek alatt csak sorra feltárta az agyában mindazt, ami valamilyen módon már korábban ott volt. Lehetséges, hogy reinkarnációs esettel állunk szemben, és Sawyer úr valamelyik előző életében foglalkozott a témával - netán ő volt Max Planck? Lehet. De az sem zárható ki, hogy ma még ismeretlen módon került agyába az egész tudásanyag, amire nem derült volna fény a balesete nélkül. Az a megrázó esemény, a klinikai halál szabadította ki agyából a rég bekódolt információkat, tudásanyagot. No, de ki, mikor, hogyan és miért helyezte azt bele az autószerelő tudatába...? A megoldás még várat magára!

NEMERE ISTVÁN
(forrás: tvr-hét 1997/

Kvantum radar 3.

Mire számítunk az eddigiek alapján?

Arra, hogy ha külön-külön megvizsgáljuk a D0 detektor-ernyő által rögzített fotonok képét külön-külön kigyűjtve és összegezve a becsapódások helyét mind a 4 lehetőségre nézve (tehát különválasztva azon 4 esetet, amikor a másoló, "idler" fotonpárok a kép alsó részén a D1, D2, D3 vagy D4 detektor-ernyők valamelyikére vetültek), akkor a D1-es és D2-es ernyőn történő idler-észlelések esetében D0 ernyőn interferencia-képet kapunk (hiszen ha D1-ben vagy D2-ben észleltük a foton-pár ikertestvérét, akkor ebből nem tudtuk meg az útvonal-információt), míg a D3 és D4-es ernyőn történő idler-észlelések esetén összeomlott interferencia-képet kell hogy lássunk (hullámzó csíkok nélkül, hiszen "megtudtuk" az eredeti foton útját, így az elvesztette hullámfüggvényének szabadságát). Erre számítunk tehát, ez a matematikai predikció.

 

Szemléletesen

És pontosan ez történik. Nem is ez az igazán érdekes ebben a kísérletben, és nem is ezért építették meg ezt a bonyolultnak tűnő apparátust. Van egy rejtett, direkt trükk, amit elsőre talán nem vettünk észre, pedig szándékosan alakították így ki az elrendezést a kutatók. Ami igazán figyelemre méltó, és lenyűgöző is egyben, hogy a szignál, és az őket másoló ("idler") ikertestvéreik optikailag nem azonos hosszúságú utat kell, hogy megtegyenek, mielőtt a detektor-ernyőiket elérik. Sőt - a "szignál" fotonok, amelyek a D0 (vizsgált) detektor-ernyőre vetülnek, sokkal előbb kell, hogy odaérjenek végcéljukhoz, mint az őket másoló, velük összefonódott ikertestvéreik, a másoló "idlerek". Vagyis a szignál fotonok már réges-régen becsapódtak a D0 képernyőbe, amikor az idler-ek még el sem kezdték csapongó útjukat az alsó részben található tükrök labirintusában.

Most kell, hogy észrevegyük a látszólagos paradoxont - A D0 detektor-képernyőn kialakuló mintázat attól függ, hogy mi történik a másoló (idler) párokkal jóval később. Dehát a D0 ernyőn már megtörtént az észlelés! Hogyan befolyásolhatná egy későbbi esemény a D0 ernyőn már jól meghatározható helyen rögzített becsapódás pozícióját? Ráadásul semmi sem akadályozza meg azt, hogy a kép alsó részén található teljes tükörrendszert a detektorokkal együtt nagyon-nagyon messzire (akár üvegszálas, optikai kábelen a Föld másik felére, a Holdra vagy a Marsra, vagy a világűr egy távoli pontjára) elvigyük. Az eredmény mégis ugyanaz lesz, és ez tényleg nem kevésbé elképesztő. Úgy tűnik, hogy egy későbbi esemény befolyásolja azt, ami már korábban megtörténik - és ez, valljuk be, igencsak paradox és észbontó felismerés is egyben. Lehetséges ez? Mármint, azon kívül, hogy bizonyítottan megtörténik? A válasz vélhetően az, hogy igen - már csak azért is mert a kísérlet megismételhető, és sokan meg is ismételték. A következtetés elkerülhetetlennek tűnik - ez az (észbontó) kísérlet a jövőbe (legalábbis a saját jövőjébe) lát.

Igaz, hogy csak néhány milliárdod másodperccel előre; és az is, hogy a jövőnek csak egy nagyon erősen behatárolható részébe tekinthet bele (a fénykúp hiperfelszínén zajló eseményekbe), de mégis, az elv megvalósul. És hogy miért nem ismerték ezt fel a döbbenetes tényt a tudósok, akik a kísérletet végezték? És miért nem lett ez azonnal világszenzáció? Nos, a tudósok felismerték. Világszenzáció azért nem lett, mert a kísérletet végzők azt is bemutatták, hogy - legalábbis ebben az elrendezésben - a D0 ernyőn megjelenő, a jövőre vonatkozó információt az össze-vissza becsapódó fotonok kvantum-zajából csak akkor lehet kiszűrni, ha előbb kielemezzük az "egybeesési számláló" adatait, azt viszont csak utólag tehetjük meg. Másképp fogalmazva - az információ a jövőről megjelenik ugyan, de a kvantum-káosz megfejthetetlenül bonyolult mintázataiba rejtőzik előlünk.

Megjegyzés - A kísérlettel kapcsolatos félreértések többségét az okozza, hogy nagyon sokan úgy értelmezik a történteket, hogy a jövőbeli esemény (az idler fotonok jövője) visszamenőleg megváltoztatja a múltat (vagyis a D0 ernyőn már megtörtént és rögzített szignál fotonok becsapódás helyét). Rendkívül fontos még egyszer kihangsúlyoznunk, hogy nem ez történik. A jövő nem megváltoztatja, hanem a jelennel együtt befolyásolja és alakítja ki hogy mi történhet a D0 ernyőn és a másoló (idler) fotonnal, amelyek egymás ikerpárjaiként kényszerkapcsolatban vannak; téren és időn át, a dimenzionális távolságoktól teljesen függetlenül. Talán csak annyit kell finomítanunk az értelmezésen, mint amennyit a Wheeler-féle intergalaktikus késleltetett kvantumradír-kísérletnél is tettünk; Ahelyett, hogy kijelentenénk, hogy a jövő okozza a múltat (amit paradox retrokauzalitásnak is hihetnénk), inkább úgy fogalmazunk, hogy a jelenből éppúgy következik a jövő, mint fordítva; implikáció helyett ekvivalenciával állunk szemben.

Ez tehát nem paradoxon, mégis egy rendkívüli következményekkel járó felismerés, melynek világképükre gyakorolt hatása ma még szinte fel sem mérhető. Mindazonáltal szinte határtalan lehetőségekkel kecsegtet a távérzékelés, és a fénysebességnél gyorsabb kommunikáció megvalósítása terén. Mindezekre építve a következő, saját kísérleteket javasoljuk nemzetközi megjelenésre szánt, angol nyelvű cikkünkben is. A lényeget természetesen (képletektől, bonyolult kvantumfizikai hivatkozásoktól és rövidítésektől menetesen) magyarul is összefoglaljuk érdeklődő olvasóink számára. (Az ábrákat csak angolul készítettük el, így azokat külön feliratozzuk a képek alatt) Figyelem! Most elhagyjuk a kísérleti fizika biztonságos (már megismert) területét, és az elméleti fizika (vagy, ha valaki számára túl fantasztikusnak hangzanának ötleteink, akkor a sci-fi) területére merészkedünk, tetszés szerinti, egyéni értelmezéstől függően.

Mégis, amennyire csak lehetséges, a most következő - meglehetősen őrülten hangzó kísérletek és teóriák ismertetése (felvetése) során, megpróbálunk ragaszkodni a már megismert és megismételhető, bizonyíthatóan létező jelenségekhez (sőt, azokból vezetjük le képtelen javaslatainkat). Mindemellett megpróbáljuk megtartani az elméleti fizika egyik legfontosabb jellemzőjét, nevezetesen, hogy a kísérleteinkhez predikciókat is párosítunk - megpróbálván egyensúlyozni a tudomány és a fantasztikum, valamint a fizika, és a filozófia láthatóan egyre inkább összemosódó határvonalain.

Javasolt kísérlet 1. - Fénysebességnél gyorsabb szimplex információátvitel interferometrikus hullámfüggvény-összeomlás indukációval és vizsgálattal szimmetrikus, párkeltéses, késleltetett választásos kvantumradír segítségével
El kell, hogy ismerjük, az egyszerűsített elnevezés is kicsit ijesztően hangzik, de tulajdonképpen egyszerűbb, mint az előbbi elrendezés. A kísérlet célja, hogy megpróbáljuk kivitelezni a "lehetetlent" - fénysebességnél gyorsabban információt továbbítani A pontból B pontba, két tudatos szemlélő (nevezzük őket Alíz-nak és Bob-nak) között, akik legyenek egymástól nagyon távol; a példa kedvéért a Földön és a Marson. Normál esetben kb. 10 percig tartana, amíg a fény elérne a Földről a Marsra és fordítva; ugyanez igaz a rádióhullámokra is, és az Einstein-i relativitáselmélet szerint ennél gyorsabban elvileg is tejességgel lehetetlen kommunikálni.

Megjegyzés - Annak idején, amikor a párkeltés és a non-lokalitás jelenségét felfedezték és elkezdték tanulmányozni, természetesen az elsők között merült fel, hogy nem lehetne-e ezt felhasználni fénysebességnél gyorsabb kommunikációra. Hiszen a szétválasztott ikerpárok közötti kényszer-kapcsolat azonnali és mind térbeli, mind időbeli távolságtól teljesen független; és ha ez igaz, joggal reménykedhetnénk abban, hogy ezt "végtelenül gyors" információ-átvitelre is fel lehet használni.

Sok-sok kísérletet végeztek, ám mindegyik kudarccal zárult; méghozzá pont azért, mert bármelyik oldalon próbálták is megmérni az összekapcsolódott részecskepárok tulajdonságait, az eredményből nem derült ki semmi. Bár maga a helyi mérés mindig adott valamilyen eredményt (pl. 1-est vagy 0-át, ami lehetett spin, polarizáció, vagy bármilyen más komplementer tulajdonság terén), ebből nem lehetett eldönteni, hogy a másik oldal "akarta-e ezt" nekünk küldeni, vagy pont mi, a mérésünkkel tettük azt "ilyenné". Később, amikor (hagyományos kommunikáció útján) az eredményeket összevetették a két oldalon, akkor persze bizonyíthatóvá vált, hogy bármelyik fél is végezte el a mérést, mindig abban a pillanatban megváltozott a távoli részecske-ikertestvér állapota is (és valóban azonnal, fénysebességnél gyorsabban), de ehhez hagyományos úton össze kellett a mért eredményeket vetni. Még egyszerűbben fogalmazva - a távolbahatás végtelenül gyorsan megtörtént, de hiába, mert az információt ebből nem lehetett kihámozni. Pontosan ezt fejezi ki az egyik legnevezetesebb matematikai bizonyítás, az ún. Bell-féle egyenlőtlenség. Mi ennek a "megkerülését" javasoljuk, kihasználva azt a tényt, hogy egy összefonódott fotonpárokat használó apparátusokban mindkét oldalon összeomlik a hullámfüggvény, ha kinyerjük a "melyik-út" információt, méghozzá térbeli és időbeli távolságtól függetlenül. Vagyis, nem a részecskepárok tulajdonságaiból próbáljuk meg méréssel kitalálni, hogy mit akar nekünk küldeni a távoli fél, hanem éppen ellenkezőleg - a mérést éppen csak arra használjuk, hogy összeomlasszuk vele a hullámfüggvény interferenciáját a másik oldalon.

Az általunk javasolt kísérlet sematikus elrendezését az alábbi ábra szemlélteti:

Ebben az elrendezésben félúton a Föld és a Mars között helyezkedik el a jelforrás, ami az összefonódott részecskepárokat kelti egy kétrés-apparátus közbeiktatásával, majd a szignál és idler (másoló) párokat kvázi párhuzamos pályán a két távoli szemlélő (Alíz és Bob) felé küldi. Példánkban egyirányú kommunikációs csatornát alakítunk így ki, amelyben Bob elméletileg csak passzív szemlélő, Alíz viszont szabadon dönthet arról, hogy miként viselkedjen a hullámfüggvény mindkét oldalon.

Alíz tudja, amit mi is (mármint, hogy semmilyen információt nem fog tudni kinyerni ha detektálja a "melyik-rés" információt; mégis úgy építi meg adóberendezését, hogy az képes legyen erre a mérésre. Nem azért, hogy a mért eredményekből következtessen, hanem azért, hogy ha akarja, össze tudja omlasztani a hullámfüggvényt (és az interferencia-képet) Bob oldalán, aki ezt látja. Így végső soron Alíz 1-bites információt tud küldeni Bobnak a következőképpen - Ha az elforgatható tükröket úgy állítja be, hogy a fotonpárok nála is interferáljanak, akkor Bob oldalán is interferálni fognak, és egyezményesen ez jelentheti például a 0-át. Ha viszont Alíz úgy állítja be az elforgatható tükröket, hogy minden egyes fotonpár útvonal-információját detektálni tudja, (sőt, ezt akár még meg is jeleníti saját maga számára, hogy tudatos szemlélőként ismerhesse azt minden egyes fotonnál), akkor az interferencia-képnek Bob oldalán is össze kell omlania egyetlen unalmas "fénykúppá". Ez jelentené az 1-es bit elküldését.

Fontos látnunk, hogy - bár az interferencia-kép kialakulása vagy összeomlása időt vesz igénybe - tekintve hogy csak több tíz, száz vagy ezer egyedi foton egymásutánisága alakítja ki az interferencia-képet (vagy nem), mégis - az ennek értelmezéséhez szükséges idő teljesen független a távolságtól.

Alíz és Bob lehetne akár egy másik naprendszerben, galaxisban vagy a világegyetem két peremén, milliárd fényévnyire, ez a távolság ebben az esetben teljesen lényegtelen. A következtetésünk a következő - ha a fizikai törvényei működnek, és a világegyetem objektív realitás, akkor Alíznak képesnek kell lennie ezen a módon 1-bites információt (vagy 1-bites információs csomagok egymásutániságát, tehát gyakorlatilag bármit) fénysebességnél gyorsabban küldeni.

 

A kísérlet másik lehetséges kimenetele

Tegyük fel, hogy a nem túl távoli jövőben - akár 10-15 év múlva - képesek leszünk megépíteni ezt a kommunikációs kísérleti eszközt, de nem járunk sikerrel. Alíz hiába méri meg a foton-ikerpárok paramétereit, ezzel valamiért mégsem omlasztja össze Bob oldalán az interferencia-képet.

Nos, a negatív eredmény ezt jelenti, hogy nem tudunk fénysebességnél gyorsabban kommunikálni. Helyette viszont kísérleti bizonyítékot kapunk egy legalább ilyen furcsa és ijesztő felvetésre - hogy a világegyetem nem objektív valóság.

Ha a hullámfüggvény nem omlik össze Alíz megfigyeléseitől Bob oldalán, ez azt jelenti, hogy a hullámfüggvény összeomlása nem egy objektív, fizikai folyamat. Ilyen esetben azt kell, hogy feltételezzük, hogy maga a megfigyelő képes csak összeomlasztani a hullámfüggvényt, vagyis a megfigyelő szubjektív világegyeteme független a másik megfigyelőétől.

Ebből az következne (kísérletileg igazoltan!), hogy nincs objektív valóság.

Másképp - minden szemlélő a saját szubjektív világegyetemében él, amelyet saját maga, saját magának alakít ki, vagy él meg - és csak a saját megfigyeléseitől (esetleg hitétől) függ, hogy abban összeomlik-e egy hullámfüggvény, visszapattan-e egy labda a sarokról, leesik-e egy váza, lezuhan-e egy repülő, és hogy léteznek-e valójában tündérek, boszorkányok, szörnyek, lidércek és sárkányok.

Ez nyilván sokkólóan nagy ugrásnak és hirtelen váltásnak tűnik az elektronok, fotonok és egyéb, felfoghatatlanul kicsiny részecskék és a számunkra lényeges "megfoghatónak tűnő" világegyetem tárgyai és élőlényei között, de ha valaki jobban végiggondolja, nem az.
Ha a kvantumok szintjén szubjektív a világegyetem, akkor magasabb szinteken is az. Ilyen egyszerű, bármilyen döbbenetesen hangzik is mindez. Ha viszont a hullámfüggvény összeomlik, amint Alíz elkezdi megfigyelni a "melyik-út" információt, akkor az objektív realitás értelmében "csupán" az Einsteini relativitáselmélet dől meg, és egyben képesek kell, hogy legyünk egy nagyon különleges távérzékelési eszköz létrehozására, amelyet "kvantum-radarnak" neveztünk el.

Javasolt kísérlet 2. - Kvantum-radar a jelen idejű hipertér síkjának és a jövő idejű fénykúp felszínének és 1-bites irányszkennelésére nemlokális, asszimetrikus, összefonódott részecskék interferencia-képének fluktuációs vizsgálatával
Érdeklődő olvasóink számtalan ismeretterjesztő könyvben, filmben és műsorban találkozhattak már a "fénykúp" (light cone) fogalmával, amely szemléletesen ábrázolja a téridő általunk belátható, illetve elvben meg nem ismerhető régióit. A vizuális megjelenítésben a függőleges tengely az időt, a vízszintes pedig a teret szimbolizálja; a jelen pillanat és a szemlélő térben elfoglalt helyzete az, ahol a múlt és a jövő kúpjainak csúcsai találkoznak. Mindez a fénysebességre, illetve arra az elvre épül, hogy a fénynél semmilyen hatás (információ, energia és anyag, de még a gravitáció sem) haladhat gyorsabban (a kúp fénysebességgel szélesedik a térben a jövő irányába, illetve ugyanúgy szűkül a múltból a jelen felé haladva). Így bármi is történik a jelenben, az - legalábbis a relativitás elmélete szerint - kizárólag olyan téridőben értelmezett pontokra lehet hatással, amelyek a jövő irányú időnek azon térrészébe esnek, amelyek belül vannak a táguló fénykúpon, és fordítva - a középponti szemlélőre csak olyan múltbéli események lehetnek hatással, amely a szűkülő kúp terében találhatóak.

Vagyis amikor kitekintünk például a világűrbe, akkor - minél távolabbi égitestet, csillagokat vagy galaxisokat nézünk - annál régebbi állapotukban láthatjuk csak őket (mivel a fénynek idő kell, hogy ideérjen hozzánk, a szemlélőhöz). Vagyis, a "tényleges" jelenben ezek a csillagrendszerek már vélhetően teljesen máshol vannak, és másmilyenek, mint amilyennek tűnnek; talán már nem is léteznek. De mi a téridőnek ezt a részét (a tényleges jelent) elvben nem láthatjuk, mivel kívül esnek a fénykúpon. Bár a távoli galaxisok esetében évmilliókról, vagy évmilliárdos "késleltetésről" van szó, bizonyos szempontból még érdekesebb belegondolni, hogy mindez közvetlen környezetünkre is igaz. A Napot például olyannak érzékeljük, amilyen 8 perccel ezelőtt volt; a Hold utolsó egy másodperce esik kívül a megfigyelhető téridőn; egy távoli lecsapó villámot pedig néhány ezred másodperccel később látunk felvillanni, mint ahogy az ténylegesen megtörténik. Ha tovább haladunk az egyre apróbb méretek felé, idővel eljuthatunk saját magunkig, és kiderül, hogy még egy kezünkben tartott üdítős poharat sem valós időben látunk, sőt - bármilyen ijesztőnek hangzik, eszerint még önmagunkat, saját öntudatunkat sem a jelenben érzékeljük. A kvantum-radar, amelynek megépítése elvben már ma is lehetséges volna, talán képes lehetne bepillantani a jelen hipertér síkjába, sőt - valószínűségi hullámának feltételezett időbeli fluktuációival együtt - akár a jövő speciális, fénykúp felszínére eső részére is.

Megjegyzés - azzal kapcsolatban, hogy ezen, egyaránt fantasztikus lehetőségek közül melyik és milyen feltételek mellett valósulhatna meg, azt érdeklődő olvasóink nemzetközi megjelenésre szánt, angol nyelvű írásunkból tájékozódhatnak részletesebben.

A kvantum-radar megépítésekor tulajdonképpen kombináljuk a korábban ismertetett, fénysebességnél gyorsabb információ-átvitelre javasolt kommunikációs apparátust a késleltetett választásos kvantumradír-kísérlettel oly módon, hogy egyszerűen kivesszük belőle a "küldő" felet (tehát, aki eldönti, hogy interferálhatnak-e a szemlélő oldalán az összekapcsolódott ikerpárok), és a végtelenre fókuszált kvázi-párhuzamos valószínűségi hullámokat egyszerűen "szabadjára" engedjük a világűr tetszőlegesen kiválasztott tér-iránya felé. Másképp fogalmazva, a késleltett választásos kvantumradír-kísérletből kivesszük a videóban ábrázolt apparátus teljes alsó részét, az összes prizmát, tükröt és detektort - így a berendezés másik végponja, illetve annak térbeli mélysége hirtelen általunk meghatározatlanná válik, pontosabban - a kvázi-párhuzamos fotonsugarakat eltérítő tükrökkel kilőjük a világűr mélységébe, a idő jövője felé, általunk tetszőlegesen kiválasztott térirányokban.

A kvantum-radar szemléletes, elvi vázlata a következőképpen ábrázolható

De akkor ilyen esetben mi dönti el, hogy mit fogunk látni a helyi interferencia-ernyőn? Amennyiben a valószínűségi hullám összeomlása objektív, fizikai folyamat, és a késleltetett választásos kvantumradír-kísérlet kiterjeszthető az egybeesési számláló nélkül, akkor a helyi interferencia-ernyőn kialakuló mintázat attól fog függeni, hogy milyen jellegű lesz majd az első kölcsönhatás a kiválasztott térirányban szabadon repülő részecske-ikerpárok és a világegyetem egy (tetszőlegesen távoli) objektuma között. Pontosabban, attól függ, hogy ez a kölcsönhatás olyan jellegű-e, hogy "eltörli", vagy elkülöníti és "felhasználja" (a további evolúció szempontjából elkülönítve) a melyik-rés információt. Rendkívül fontos újra kiemelnünk, hogy az eredmény (tehát a távoli térbeli és /vagy időbeli távolságban bekövetkező kölcsönhatás) megfigyelése azonnali lehet (a céltárgy ilyen értelemben vett távolságától függetlenül).

Ha a késleltetett-választásos kvantumradír kísérletének elképesztő eredményeiből indulunk ki, akkor elképzelhető, hogy a hipertér teljes síkjának, és/vagy a fénykúp palástján értelmezett jövőnek ezt a részét már a jelenben megfigyelhetjük, és mégsem okozhatunk paradoxont. Miért? Azért, mert ha a foton valószínűségi hulláma a fénykúp palástja mentén halad, tehát hiába szerzünk tudomást a jövő kvantumállapotáról, (éppen a távolság miatt) már nem tehetünk semmit, hogy paradox módon megváltoztassuk azt. Ha pedig a hipertér jelen síkjából szerzünk információt, akkor nagyon elegáns módon hozzájárulunk ugyan annak evolúciójához, mégsem keletkezik paradaxon, csupán mert pont a mérésünkkel tettük, tehettük azt olyanná. Végső soron úgy is fogalmazhatunk, hogy megfordultak a szerepek - a helyi interferencia-ernyőn azt láthatjuk, hogy a világegyetem kiválasztott térirányú része "megmér-e" minket; bármi is van abban az irányban, és bármilyen távol; azaz hogy a kölcsönhatás összeomlasztja, vagy szabadon hagyja létezni a helyileg megfigyelt valószínűségi hullámot.

Ezzel egy 1-bites információhoz juthatunk minden térirány jövőjének kvantumjellemzőiről, tehát készíthetünk egy tetszőleges felbontású "képet", ha minden térirányt végigpróbálunk. De hogy a kép pontosan mit mutat, mennyire lesz változatos, még nem tudhatjuk. Még egyszerűbben, létrehozhatjuk a jövő fénykúpjának hiperpalástján megjelenő, és/vagy a hipertér síkjának optikailag elérhetetlen kvantumállapot-térképét - most, a jelenben.

Javasolt kísérlet 3. - Multidimenzionális valószínűségi hiperhullámok teóriája
Felvetjük, hogy a kétrés-kísérletekben az egyenként, egymás után kibocsájtott, látszólag függetlenül repülő fotonok és elektronok azért tudnak idővel interferencia-képet kialakítani, mert a forrás és az interferencia-ernyő között valószínűségi hullámaik nem csak térben, de időben is szabadon oszcillálnak, és így találkozhatnak mind a jövőbéli, mind a múltbéli társaikkal (vagyis amiket előttük, és utánunk lövünk ki), mielőtt visszatérnének a jelenbe, hogy érzékelhetővé váljanak a referencia ernyőn. Felvetjük a lehetőségét, hogy az interakció (vagyis a "röppályájukat" befolyásoló kölcsönhatás) a hipertérben megy végbe. Ez (a cikk szerzőjének tudomása szerint) egy teljesen új megközelítés, amelyet még nem vizsgált senki kísérletileg, pedig talán ez volna a legkönnyebben kivitelezhető (nem kell hozzá a világűrbe helyeznünk a kísérleti apparátust). Elképzelhető, hogy a kilövések gyakoriságának finom változtatásai (sűrítés vagy ritkítás) hatással lennének az interferenciakép tisztaságára, ezzel majdhogynem bizonyítanánk is az elképzelést.

Sőt, még az is lehetséges, hogy egy (még el nem nevezett konstans) segítségével összefüggést lehetne kimutatni a térdimenziók, és az idő dimenziójának mérésére használt mértékegységeink között (hiszen az interferenciakép változása a rések távolságának függvényében könnyedén vizsgálható; ha az interferenciakép tényleg változik az emissziós idők függvényében is, akkor például a méter, és a másodperc hipertérben értelmezett relációját is ki lehetne mutatni).

A felvetett elméletet "Multidimenzionális hiperhullám-elméletnek" neveztük el, utalva arra, hogy a részecskék vagy fotonok valószínűségi hullámai (amelyeket a szekvenciális kétrés-kísérletekben egymás után, függetlenül lőnek ki az interferencia-ernyő felé), nem csak a tér, hanem az idő dimenziójában (sőt, talán magasabb dimenziókban) is képesek egymással kölcsönhatásba lépni, mielőtt a megfigyelő jelenébe visszatérve manifesztálódnának. Ez az egyetlen felvetésünk a három javasolt kísérlet közül, amelyet már most is el lehetne végezni itt, a Földön (egy jól felszerelt kvantum-optikai laborban).

Legvégül, levonjuk a konklúziókat a szükséges kutatási irányvonalakkal kapcsolatban, mert az általunk javasolt kísérletek mindegyike akár már most is, vagy legkésőbb az elkövetkezendő 10-15 éven belül elvégezhető lesz.

 

Zárszó

Cikkünk mintegy másfél évnyi előkészület után lát napvilágot, amely alatt több ezer oldalnyi tanulmány, kísérlet, elemzés és értelmezés áttekintésére volt lehetőség egyaránt - főleg annak fényében, hogy saját kísérleti javaslatokat is tettünk egy igencsak szokatlan kommunikációs és távérzékelési eszköz létrehozására, amely - mellesleg - homlokegyenest szembemegy az Einsteini relativitáselmélet legalapvetőbb axiómáival.

Ehhez nagy merészség kell, aminek tükrében talán még furcsábban hathat, hogy cikkünk szerzője egyáltalán nem állítja, hogy értené a kvantumfizikát. Azt viszont igen, hogy senki más sem - "If you think you understand Quantum Physics [...] you've clearly missed something" (Aki azt gondolja, érti a kvantumfizikát [...], annak valami nyilván elkerülte a figyelmét) - mondta a tudományág hajnalán, sőt, még fénykorában is R. Feynman, a legkiválóbb elmék egyike.

Egyvalamit mindenképpen megígérünk - ha kellő számú visszajelzés, érdeklődés és hozzászólás érkezik akár angol nyelvű, nemzetközi megjelenésre szánt írásunkkal kapcsolatban, akár jelen cikkünk viszonylatában, akkor mindenképpen folytatjuk majd utazásunkat Alízzel Csodaországban, amely - mint azt már mindannyian kristálytisztán látjuk - a mi világunk is egyben.

Nagy Gergely
forrás: Időkép.hu

.

A misztikusok a világ minden részén állítják, hogy fénykört látnak az emberek feje körül. Nem kell azonban misztiusnak lenni ahhoz, hogy lássuk az aurát. Mindenki megtanulhatja látni és tapasztalni. Semmi mágikus nincs a dologban, csupán
fel kell ismerni, és tapasztalatként kell elfogadni.

A gyerekek sokkal jobban látják és érzékelik az aurát, mint a felnőttek. Rajzaik gyakran árulkodnak ezekről az élményekről. Az alakokat szokatlan színek veszik körül, amelyek az ábrázolt tárgyak körül megfigyelt, finom energiákra utalnak.

A rajzok, sajnos, gyakran találkoznak a felnőttek nemtetszésével: „Miért vörös az ég a mama körül?”, „Miért zöld és rózsaszínű a macska?”, vagy „Miért festetted kékre a testvéredet?” Nem arról van szó, hogy a macska zöld és rózsaszínű, vagy a
testvérke kék. A gyermek a színes ceruzák segítségével igyekszik kifejezni azokat az auraszíneket, amelyeket tapasztalt. Az effajta megjegyzések csak arra jók, hogy egyszer s mindenkorra elfojtsák ezt a finom érzékelést és érzékenységet.

Sokféleképpen meghatározták már, de az aura lényegében az az energiatér, amely minden dolgot körülvesz. Mindennek, ami atomszerkezetű, van aurája, azaz energiatere. Az atom, bármilyen anyagé legyen is az, elektronokból és protonokból
áll, amelyek állandó mozgásban vannak.

Ezek az elektronok és protonok elektromos és mágneses energiarezgések. Az élő szervezetek atomjainak nagyobb az aktivitása és a rezgése, mint az élettelen anyag atomjainak. Ezért a fák, a növények, az állatok és az emberek energiatere könnyebben érzékelhető és tapasztalható.

Az emberi aura az az energiatér, amely körülveszi a fizikai testet. Minden irányból körülöleli, vagyis háromdimenziós. Az egészséges ember aurája a test körül elliptikus, tojásdad formát alkot.  Mérete egy átlagos testalkatú embernél mintegy 2,5-3 méter, és buraként veszi körül a testet. Olyat is hallottam már, hogy a régi mesterek aurája akár néhány mérföldnyi távolságra is kiterjedt. Gyakran ennek tulajdonítják, hogy olyan sok követőt tudtak magukhoz vonzani, amerre csak jártak.

Érdemes megjegyezni, hogy nagyon sok mestert ábrázoltak glóriával a feje körül, mert az aurának ez a része a legkönnyebben látható az avatatlan számára is.

A régi mesterek aurájának a méretét és az intenzitását ugyan nem tudjuk ellenőrizni, de az biztos, hogy minél egészségesebb az ember testileg és lelkileg, annál erősebb aurájának a rezgése, s annál messzebbre sugárzik a testétől. Minél pezsgőbb az auratér, annál több energiánk van mindannak az elvégzésére, amit el kell vagy elszeretnénk végezni. Minél erősebb az aura, annál kevésbé vagyunk kitéve a külső erők hatásának. A gyönge auraterekben nagyobb valószínűséggel ütközünk össze külső hatásokkal. Ebből következően az ember jobban manipulálható és fáradékonyabb.

A legyengült auraterek kudarcot és kudarcérzést, egészségi problémákat, élethelyzetek megoldására való képtelenséget okoznak. A környezet alakítása energiáink irányításával kezdődik. Az auratér erősítése és kitágítása többféle célt szolgál.  Az aurának, avagy emberi energiatérnek, két aspektusa van. Magában foglalja az éteri testek energiáit, ahogy ezt a hagyományos metafizika megfogalmazza.

Ezek az éteri testek különböző intenzitású energiasávok,
amelyek körülveszik a fizikai testet, és azzal kölcsönösen egymásba hatolnak. Alapvető feladatuk, hogy összehangolják és támogassák a lélek működését
a fizikai élet során.

Nagyszerű, hogy olyan korban élünk, amikor a modern tudomány és technológia bizonyítani tudja az élet minden formájának, de különösképpen az emberi testnek az energiatereit. A korszerű tudomány azt állítja, hogy az emberi testet energiaterek alkotják.

A testenergia kisugárzása elektromos, mágneses, hang-, hő-, fény- és elektromágneses tereket tartalmaz. Ezeknek az energiatereknek egy része a testben termelődik, míg másik részük kívülről érkezik, és a test hatására átalakul. Ez a különböző energiaterek természetes kölcsönhatása során megy végbe.

Felszívjuk a növények, a fák, a virágok, az állatok, de még a föld energiáit is.
Az amerikai indiánok és más természeti népek hagyományainak tanulmányozása világít rá a totemek jelentőségére és erejére, amely részben abban rejlik, hogy a totem birtokosa úgy növeli meg a saját energiáját, hogy összehangolja a toteméval.
Minél erősebb az egyén kapcsolata és összehangoltsága a totemmel, annál nagyobb az ereje.

Az aura tulajdonságai

1. Minden aurának saját és egyedi frekvenciája van.

Az energiaterek különböznek egymástól. Előfordulnak köztük hasonlóságok, de nincs két teljesen egyforma. Az aurában lehetnek hang-, fényes elektromágneses energiaterek, de ezeknek az erőssége és intenzitása személyről személyre változik.
Minden embernek megvan a maga sajátos frekvenciája. Azok között, akiknek az aurafrekvenciája közel áll egymáshoz, természetes összhang van, „egy húron pendülnek”. Ilyenkor mások gyakran a korábbi életekben kialakult kapcsolatot feltételeznek. Valószínűbb azonban, hogy az összhang az aurák hasonlóságára utal, arra, hogy az illetők frekvenciája fizikai, érzelmi, mentális és/vagy spirituális síkon közel áll egymáshoz, függetlenül a korábbi életüktől. Vannak viszont olyanok, akiknek az aurafrekvenciája erősen különbözik egymástól. Ez azonnali ellenszenvet ébreszthet két ember között, kényelmetlenséget, nyugtalanságot okozhat. Gyakran a megmagyarázhatatlan első benyomások tükrözik, hogy az aurafrekvenciánk hogyan viszonyul a másokéhoz. Ez nem jelenti okvetlenül azt, hogy a másikkal valami baj van, inkább azt, hogy ezen a ponton nincs együtthangzás a két energiatér között. A hosszabb időn át tartó együttlét harmóniává alakíthatja két ember között a kezdeti disszonanciát. Ez gyakran megfigyelhető olyanok esetében, akik az „ellentétek vonzzák egymást” tételét látszanak igazolni.

2. Auránk kölcsönhatásba kerül a többiek auraterével.

Az aura erős elektromágneses tulajdonságai miatt az ember állandóan energiát bocsát ki és vesz fel. Valahányszor másokkal érintkezünk, energiacsere jöhet létre, amelynek elektromos jellege van, ha energiát adunk, és mágneses, ha felveszünk.

Minél több emberrel kerülünk kölcsönhatásba, annál nagyobb az energiacsere.
Ha nem vagyunk tudatában ennek, akkor a nap végére rengeteg energiahulladékot  halmozhatunk fel.

Estére úgy érezzük magunkat, mint akit megcsapoltak. Furcsa képzetek, gondolatok és érzések kavaroghatnak a fejünkben. Mindnyájan
emlékszünk olyan napokra, amikor úgy éreztük, hogy egy kicsit megbolondultunk. Könnyen lehet, hogy ezek az érzések nem belőlünk indultak ki, hanem annak az energiának a szülöttei, amelyet a nap folyamán a másokkal való érintkezés során
felhalmoztunk. Valamennyien ismerünk olyanokat, akiknek a jelenléte szinte kiszívja az ember energiáját. Kimerülünk, ha beszélgetünk velük, akár telefonon,
akár személyesen. Ha egy ilyen ember elmegy, vagy leteszi a telefont, úgy érezzük, mintha lyuk lenne a gyomrunkban. Ezt a tapasztalatot az aura energiájának a leszívása idézi elő. Az effajta energiacsere egészségtelen.

3. Az emberi energiatér az állati, a növényi, az ásványi és egyéb energiaterekkel is kölcsönhatásija tud kerülni.

Minden élő és élettelen dolognak, atomi felépítése miatt, energiatere van. Az élő terek erősebbek és könnyebben tetten érhetők az életteleneknél, de mindkettő hasznosítható egyéni energiaterünk erősítésére. A természettel való érintkezés kiegyensúlyozza és tisztítja az aurát.

Sok igazság van a fák átölelésének egészséges szokásában. A fáknak dinamikus energiaterük van, amely dinamikus kölcsönhatásba lép az emberi energiaterekkel. Minden fának saját, egyéni frekvenciája van, éppen úgy, mint az embereknek.

Ezért a különféle fák átölelése különböző hatásokat eredményez. A fejfájásunk alábbhagy, ha öt-tíz percig üldögélünk egy fűzfa alatt. A fenyőfák tisztítják az emberi energiát. Lecsapolják és elvezetik az auratérből a negatív érzelmeket, különösen a bűntudatot. (A fenyőfának nem árt, mert a felvett negatív energiát tápszerként hasznosítja.)

A kristályok és a kövek megújult népszerűségnek örvendenek az 1980-as évek óta, amit elektromágneses tulajdonságaiknak köszönhetnek. Az emberi auratér könnyen felveszi a különböző kristályok és kövek által kibocsátott energiát.

Az állatok aurája is hatással van ránk. Az Egyesült Államokban több helyen folynak kutatások, amelyek azt vizsgálják, hogy a kedvenc háziállatok milyen hatással vannak az idős emberekre és a betegekre. Azt tapasztalták, hogy az állatok csökkentik a vérnyomást, egyensúlyban tartják az aurát, és stabilizálják a fizikai, az érzelmi, a mentális és a spirituális energiákat.

4. Minél hosszabb és bensőségesebb a kapcsolat, annál nagyobb az energiacsere.

Auránk lenyomatot hagy mindazon, amivel kölcsönhatásba kerülünk. Lehet ez egy másik ember, a környezet egy része, akár egy tárgy is. Minél hosszabb és minél bensőségesebb ez az érintkezés, annál erősebb a lenyomat. Auránk elektromágneses jellege okozza, hogy magnetizáljuk a tárgyakat és a helyeket. Ha otthon egy bizonyos széken szoktunk ülni, akkor rajta hagyjuk az energiánk nyomait. A szék a mi székünk lesz.

Ha gyermekkorunkban volt saját szobánk, akkor tudjuk, hogy más érzés volt ott lenni, mint a szüléink vagy a testvéreink szobájában. Auránk a saját frekvenciájához hasonló rezgésekkel tölti föl a környezetet.

Vannak, akik nem tudnak máshol aludni, csak a saját ágyukban, mert más fekvőhelyekből hiányzik az az energiaminta, amelyet kellemesnek éreznek. Ismerjük az új holmikkal kapcsolatban a „bejáratási, belakási időt”, legyen az ágy, ruha, lakás vagy bármi más. Ez az az idő, amelyre az aurának szüksége van, hogy magnetizálja a környezetet és a tárgyakat, összhangba hozva őket a saját energiafrekvenciáival.

A kisgyerek takarója vagy kedvenc plüssjátéka feltöltődik a gyerek aurájának energiájával. A játék vagy a takaró felveszi az energiát, és a gyerek ezeken keresztül tölti fel magát, kerül ismét egyensúlyba és összhangba saját alap energiamintájával.
Ezért igényli annyira, hogy az élénk tevékenységben eltöltött nap végén magához szorítsa őket, és álomba ringassa magát velük. Magába szívja a játékban vagy a takaróban felhalmozott energiatartalékot.

A gyerekek azért tiltakoznak kétségbeesetten az ellen, hogy kedvenc tárgyaikat
kimossák, mert érzik, hogy ezzel az általuk felhalmozott energiatöltés kiürül belőlük.
Ugyanez a törvény érvényesül a meditáció és az imaszőnyegek és -takarók viszonyában is. Feltöltődnek egy sajátos energiarezgéssel, amely a meditáció és az imádság frekvenciája. Ezért valahányszor erre a célra használják őket, energiájuk
még magnetikusabbá válik, és használójuk könnyen éri el és tartja fenn a meditatív ellenállapotot.

A pszichometria (a rezgések érzékelésének módszertana) alapját az egyén aurájának és a tárgyak aurájának kimutatható kölcsönhatása képezi.
Minél huzamosabb valakinek a kapcsolata a tárggyal, annál erősebben tölti fel azt a saját energiamintájához hasonló frekvenciával. Vannak olyan érzékeny emberek, akik ha kézbe vesznek egy ilyen tárgyat, sok mindent megtudnak a gazdájáról.
Minél tovább vagyunk kitéve bizonyos energiaszerkezetek hatásának, annál erősebben hatnak ránk, és viszont. Ha egy másik ember energiatere erősebb, könnyen rezonanciába vagy összhangba hozhatja a miénkkel, és fordítva. Ebben rejlik a ránk szegezett tekintet kényszerítő ereje. Egy egész csoportnak az energiája erősebb, mint az átlagos egyén energiája.

Minél több kapcsolat van az egyén és a csoport között, az egyén aurája annál harmonikusabban illeszkedik a csoportéhoz, annál inkább magán viseli a csoport aurájának sajátos jegyeit. Olyan intim viszony, amilyen a nemi kapcsolat, az auraenergiák bonyolult összefonódását eredményezi, mert erőteljes és bensőséges energiacserét hoz létre a két ember között. Az ebből eredő energiakötődés és energiahulladék sokkal tartósabb, mint ami a felületes érintkezés során keletkezik, ezért nem lehet könnyen és gyorsan kiüríteni.

Bármivel áltassuk is magunkat az „alkalmi szexet” illetően, ha valaki gyakran váltogatja szerelmi partnereit, és nem szigorítja és tisztítja meg az energiakapcsolatokat egy-egy újabb intim kapcsolat előtt, akkor igen különböző emberek energiáit szövi össze nagyon finom szinteken.

Minél hosszabb és bensőségesebb a kapcsolat két ember között, annál finomabb és erőteljesebb az auraenergiák kölcsönhatása. A szülők, de különösen az anyák auraenergiájuk egy részét egész életükön át megosztják a gyermekeikkel. Erős
kapcsolatokban ez az energiamegosztás dinamikus és egymásba fonódó.

A haláleseteket követő gyászt részben az elhunyt energiáinak a visszahúzódása
okozza azokból, akikkel együtt élt. Minél szorosabb és bensőségesebb volt a kapcsolat, annál tovább tart az energiák szétválása. Még olyan családokban is, ahol látszólag nem volt túlságosan szoros kapcsolat a családtagok között, valamiféle
üresség tapasztalható egy-egy haláleset után, mert az eltávozott személy energiái kiválnak, és visszahúzódnak a még fizikai testben élőkéből.

5. Az aura – s az aurán belüli változások – tükrözik az ember fizikai, érzelmi, mentális és spirituális állapotát.

Az aura színéből, színárnyalataiból, méretéből és alakjából az ember egészségére és általános környezetére lehet következtetni. Az aurát látni jóval könnyebb, mint értelmezni.A gyenge auratér fogékonyabbá teszi az embert a külső hatásokra.
Ez lehet bármi – betegségtől, érzelmi vagy mentális kiegyensúlyozatlanságtól kezdve. Jó példát látunk erre egy mozgalmas irodában, ahol a nyüzsgés és a különféle irodagépek kattogása mindaddig nem zavar, amíg pihentek vagyunk, és a zavarokat többé-kevésbé ki tudjuk kapcsolni. De ahogy a nap múlik, energiaszintünk süllyed, auránk veszít a pezsgéséből, és a környezeti zajt bizony egyre fárasztóbbnak érezzük. Valósággal ránk telepszik, auraterünkbe nyomul, ingerültté és kiegyensúlyozatlanná válunk tőle. Minél inkább a tudatában vagyunk ennek a jellemző folyamatnak, annál könnyebben tudjuk auránkat egyensúlyban tartani és védeni.

Minden heves érzelmi reakciónk változást hoz létre auránk színében, alakjában vagy valamelyik más jellemzőjében a sok közül.

Ugyanez vonatkozik mentális és lelki reakcióinkra, de még a tevékenységeinkre is, amelyek szintén tükröződnek az aurában. A színek és erősségük markánsan változhatnak a nap folyamán, attól függően, hogy mi megy végbe az életünkben.

Általában egy-két állandóbb jellegű
színvibráció figyelhető meg, ezek arra az energiamintára utalnak, amely egy bizonyos, egy hónaptól egy évig terjedő időszakban jellemző ránk. A színek mennyisége mintegy barométerül szolgálhat.

Ha például a test körül 1-1,5 méteres sávban az aurában dominál a zöld szín, az négytől hat hónapig terjedő növekedési és változási időszakra utalhat. Ezt azonban mégsem tekinthetjük merev értelmezési szabálynak. Egyetlen nap folyamán is
számtalan színváltozás törtéhet az aurában, de ezek mindegyike arra az alap energiamintára rakódik rá, amely életünknek ebben az időszakában meghatározó. Ezen a bizonyos zöldön belül különféle színek és árnyalatok fordulhatnak elő, amelyek a növekedés és a változás különböző vonatkozásaira utalnak. Ezért nehéz értelmezni azt, amit az aurában látunk, de ne sajnáljuk a fáradságot, még ha hibázunk is, a gyakorlat és az intuíció meghozza az eredményt.

Forrás: Ted Andrews: Az aura érzékelése

http://rejtelyekszigete.com/ezoteria/mi-az-aura/