Jeszenszky jelenség
Kutyából
nem lesz szalonna
"A
cigányok nagy része lop, kéreget, öl, rabol" - még a
kommunisták is ki merték mondani, amit Orbánék nem
|
A
mellékelt szigorúan titkos dokumentumok a Belügyminisztérium
jelentései 1952-53-ból a cigánybűnözőkről és életmódjukról.
Egyebek között ezek a jelentések alapozták meg azt az 1955-ös
BM-utasítást, melynek értelmében a
cigányok többsége megkülönböztetett személyi igazolványt
kapott:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A dokumentum aláírója az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjének I. helyettese: Kutika Károly r. ezredes, később vezérőrnagy |
(Kuruc.info)
Bővítve: A saját kiskorú lányaiktól a kutyákig,
fiútestvéri erőszak 3
éves kortól - tudományos
cikkek vérfertőző cigányokról
A Jeszenszky
Géza-ügy kapcsán
került elő legutóbb a téma, aki azt írta, hogy: "A romák
közti magas mentális betegségek oka, hogy a roma kultúrában
megengedett a testvérek, unokatestvérek közti házasság, vagy a
szimpla szexuális kapcsolat." Igazolja-e ezt a tudomány? A
valóság ennél kicsit árnyaltabb, mert az unokatestvérek közötti
szex (Magyarországon) nem számít vérfertőzésnek. De nézzük
meg, mit mond "legjobb barátunk", a Google, azon belül is
a tudományos cikkekre kereső Google Tudós erről a kérdésről.
|
Röviden
összefoglalva:
·
Tudományos cikkek sora igazolja, hogy ha nem is általános, de
gyakori a cigányoknál a közeli (pl. unokatestvér) és a távoli
rokonok közötti házasság (illetve szexuális kapcsolat).
·
Ez egyes örökletes betegségek (jelentősen) nagyobb arányában is
megmutatkozik.
·
A betegségek között olyan is van, aminek egyik tünete a szellemi
visszamaradottság.
Annak
érdekében, hogy az állítások ellenőrizhetők legyenek, a magyar
fordítás vagy összefoglalás mellett mindig megadom az angol
eredetit és a forrást is. Igyekeztem kevés saját megjegyzést
fűzni a cikkhez – az idézetek többsége magáért beszél.
Magyarországi
adatok
1.
A
cikk szerzői a hajdúhadházi és a hosszúpályi cigánytelepen
figyeltek meg egy tünetegyüttest, aminek a pszichomotoros
visszamaradottság is része. Az idézet:
"Cigány
csoportokon belül sok gyermek születik házasságon kívüli
kapcsolatból, és a kapcsolatok feltérképezésének nehézségei
miatt csak három generációra visszamenőleg lehetett elkészíteni
a családfát. A bevallott házasságon kívüli kapcsolatok nagy
száma, és a kevés (mindössze hat) vezetéknév nagyfokú
beltenyésztettségre utal. Így, bár az A, B és C családok
közötti vérrokonságot nem ismerik el, az valószínűleg
fennáll."
("Within
gypsy groups many children are born as a result of extramarital
relationships, and because of the difficulties of tracing connections
it has been possible to draw the pedigrees for only three generations
(fig 1, 2, 3). The large number of admitted extramarital connections
and the small number of surnames (only six) reveal a high degree of
endogamy in these colonies. Hence, although consanguinity between
families A, B, and C is not admitted, it is probable that it
exists.")
Cím: Syndrome
of polydactyly, cleft lip/palate or lingual lump, and psychomotor
retardation in endogamic gypsies
Szerzők: V
VARADI, L SZABO, AND Z PAPP
(A
szerzők közül Papp Zoltán sokáig a SOTE I. Szülészeti és
Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója volt.)
2.
Sokatmondó
már a cikk címe is: A vérrokonok közti házasság magas aránya
magyarországi cigány közösségekben.
1074
cigány nőt vizsgáltak, az eredmény ez lett: "A nagyfokú
endogámiát igazolja a férfi partnerek cigány voltának magas
aránya, a párok 90%-a esetében." Ez még nem olyan 'ütős'
állítás, itt az 'endogamy' szót nem is lenne szerencsés
'beltenyésztésként' fordítani, elvileg jöhet a cigány partner
az ország túlsó feléről is. Az angol idézet utolsó mondata
viszont így hangzik:
"Az
első unokatestvér házaspárok aránya átlagosan 16-szorosa a
magyar népességének, viszont nagy szórást mutat, a vizsgált
térségekben 0% és 21% közötti." Tehát valóban nem minden
cigány közösségre igaz a rokonházasság, összességében
viszont mégis nagy az aránya.
Itt
kell megemlíteni, hogy az unokatestvérek házassága NEM
vérfertőzés. Legalábbis a mai magyar törvények szerint nem az.
Az USA államainak kb. felében szintén törvényes, másik felében
vagy "csak" tiltott, vagy bűncselekménynek számít. Más
kérdés, hogy ezt generációkon keresztül folytatva számolni kell
bizonyos egészségi következményekkel.
És
hogy ki is a szerzők között "Czeizel A."? A következő
cikkből derül ki egyértelműen, hogy természetesen Czeizel Endre
az, aki angol cikkekben nevének angol megfelelőjét (Andrew)
tünteti fel.
Idézet: "Reproductive
data of 1074 gipsy women between 13 and 52 years with one or more
children were obtained by gipsy social workers through anonymous
personal interview confirmed by available official documents.
Socioeconomic status of five different gipsy communities studied is
much lower than the Hungarian average. Their reproductive activity is
also different, e.g., first births occur in much younger age. The
high endogamy was proved by the gipsy origin of male partners in 90%
of couples. The occurrence of first cousin couples was 16 times
higher than that of the Hungarian population at large, however, its
range was wide from 0% to 21% in different regions studied."
Cím: High
consanguinity rate in Hungarian gipsy communities.
Szerzők: Assal
S, Susanszky E, Czeizel A.
3.
Ismét
egy Czeizel-cikk. Eszerint a veleszületett szürkehályog nagyobb
arányú előfordulása a magyarországi cigányok között
kapcsolódik az egymás között házasodáshoz. (Ami jóval
kevesebb, mint a szoros vérrokonok házassága, de láthatóan már
ez is felerősíti egyes betegségek megjelenését.)
Idézet: "We
conclude that the higher incidence of IPCG in the Hungarian Gypsy
population is associated with their inbreeding and the possible
founder effect of a gene mutation."
Cím: A
population-based case-control study of isolated primary congenital
glaucoma
Szerzők: Gábor
Vogt, Erzsébet Horváth-Puhó, Andrew E. Czeizel
Lépjünk
ki a jelenlegi Magyarországról, és folytassuk a szemlét a
környező országokban. Vagy ha úgy tetszik, Nagy-Magyarországon.
4.
Egy
tömör megállapítás: "A romák között magas a vérrokon
házasságok aránya (az unokatestvérek közötti házasság
Magyarországon 5-20% közötti)." No comment.
Idézet: "Consanguinity
among Roma is high (marriages between cousins constitute 5 to 20 % in
Hungary)."
Cím: NCS
Program 2001-2002; QUALITY OF LIFE OF ROMA: CULTURAL AND SOCIAL
DETERMINANTS OF HEALTH – Progress Report
Szerző:
Borisz A. Szegal
5.
Ez
a cikk a gáborcigányok házasodási szokásait említi meg. (Dátuma
nincs, de egy lábjegyzet szerint a terepmunka 2004 áprilisában
zajlott.) Eszerint a házasságok az endogámia elvét követik; a
vérrokonság segít az egy közösséghez való tartozás
felépítésében. Más cigány csoportokkal semmilyen szociális
vagy gazdasági kapcsolatuk sincs. A 3. cikkhez hasonlóan az
"endogámia" jóval kevesebb, mint a szoros vérrokonok
házassága, de ebből a példából is látszik, hogy az egymás
között házasodás jellemző a cigányokra.)
Idézet: "They
will try to form alliances with the most prosperous “Gabor”
families. Even if they occur far away from the native town, the
marriages respect the principle of endogamy. These relations of
consanguinity make their contribution to the construction of powerful
feelings of belonging to the same community (Williams, 1982) or
lineage. In this respect, “Gabor” Gypsies feel that they have to
differentiate themselves from “home” Gypsies by manipulating
blood relationships. The exclusion of other groups of Gypsies is
extended to all social and economic levels of life."
Cím: Temporary
Migration of Transylvanian Roma to Hungary
Szerző: Cerasela
Voiculescu
6.
2003-ban
megjelent egy több mint 500 oldalas tanulmány a felvidéki cigányok
helyzetéről, kiadását támogatta az USA pozsonyi nagykövetsége
és az Open Society Institute.
Rövid
összefoglaló: "A legtöbb vérrokonok közti házasság
(30,7%) a nomád (vlachika) romák között van." "Sok
ilyen házasság unokatestvérek közötti." "A
beltenyésztettségi mutató minden európai népcsoport közül a
vlachika romáknál a legmagasabb, ami növeli egyes betegségek,
mint a veleszületett szürkehályog vagy a fenilketonuria arányát
– ez utóbbi egy anyagcsere-rendellenesség, ami többek között
súlyos szellemi visszamaradottsággal jár."
Idézetek: "In
keeping with the Indian origin of the Roma, there is a strong
tendency towards consanguineous marriages. According to Dronamraj
(1960), this is typical for most of the Indian subcontinent. The
population from this region seems to have the highest inbreeding
ratio worldwide (Siváková, 1992). This was confirmed by a genetic
analysis of congenital glaucoma with a recessively autosomal type of
inheritance, performed on a sample of Slovak Roma (Ferák et al,
1980). Some 46% of the parents of the patients turned out to be
related (consanguinity ≅ 46%)."
"The
most consanguineous marriages occurred among the “Vlachika”
(nomadic) Roma – 30.7%, among the Slovak Roma from Ratková –
14.7%, and the Roma from Gemer – 10.1%. A substantial number of
such marriages were between cousins. Estimates of the inbreeding
coefficient (F) are very high among the “Vlachika” Roma (F ≅
0.05). This is the highest value of this index that has been recorded
so far in any European population (Ferák, Siváková et al, 1987).
Such a high F coefficient increases the number of homozygotes, or the
so−called “recessively inheritable diseases” (such as
congenital glaucoma), even if the number of genes responsible remains
unchanged. To a certain extent it also increases the number of
multifactor and threshold−conditioned diseases (e.g.
phenylketonuria – a metabolism disorder causing heavy mental
retardation, convulsions, and increased activity)."
Cím: CACIPEN
PAL O ROMA - A Global report on Roma in Slovakia;
Szerkesztők:
Michal Vasecka, Martina Jurásková, Tom Nicholson
7.
"Besztercebánya
körzetében a 6-14 éves roma gyerekek között a szellemi
visszamaradottság aránya 21,5%, a nem romák között 0,9%. Az
érintett roma gyerekek egyharmada esetében igazolt ennek genetikai
eredete."
Idézet: "Prevalence
of mental retardation among Romany children aged 6—14 years in the
district of Banska Bystrica was 21.5 % and only 0.9 % among
non-Romany children (23). The authors report that in about a third of
the affected Romany children, there was an evidence of genetic
aetiology (monogenic disease or chromosomal aberration)."
Cím:
Health status of Romanies (Gypsies) in the Slovak Republic and in the
neighbouring countries
Szerzők: Ginter
E, Krajcovicova-Kudlackova M, Kacala O, Kovacic V, Valachovicova M
Nézzük
meg, mit írnak távolabbi országokról!
8.
"A
21-ből 13 házasság volt vérrokonok közötti." Szóval az
Újvilágba is magukkal vitték a szokást, ezért is olyan meglepő
arányú köztük az érrendszeri betegségek aránya.
Idézet: "Thirteen
of twenty-one marriages were consanguineous, yielding an inbreeding
coefficient of 0,017. The analysis suggests that both heredity and
environment influence the striking pattern of vascular disease in
American Gypsies."
Cím: DISEASE,
LIFESTYLE, AND CONSANGUINITY IN 58 AMERICAN GYPSIES
Szerzők: James
D. Thomas, Margaret M. Doucette, Donna Catanzano Thomas, John D.
Stoeckle
9.
Van
még egy spanyol cikk is, sok részlettel és számadatokkal, az
esetleg még kétkedők meggyőzésére. 15 év alatt 830 000
csecsemőt vizsgáltak meg, ebből közel 17 000-nek volt valamilyen
veleszületett rendellenessége, és a cigányok között magasabb
volt a rendellenességek aránya.
Két
részlet fordítása:
"Véleményünk
szerint a megfigyelt tünetek gyakori előfordulása a spanyolországi
cigány népességben nagy arányban előforduló, vérrokonok közti
házasságot tükrözi."
"Amint
azt bemutattuk, jelentős a vérrokon házaspárok feltételezett, de
rendszerint nem számszerűsített aránya. E tanulmány szerint a
cigány népességben a vérrokon házasságok aránya
16-19,5-szerese a nem cigányokénak."
Idézet:
"We
consider that the frequent occurrence of the conditions observed
reflects the high rate of consanguineous couples among the Spanish
gypsy population."
"As
we have shown, the suspected, albeit usually unquantified, high
proportion of consanguineous couples is important. In this study, the
proportion of consanguineous couples in the gypsy population is 16 to
19-5 times that in non-gypsies."
Cím: Prevalence
of congenital anomaly syndromes in a Spanish gypsy population
Szerző: M
L Martinez-Frias, E Bermejo
10.
Portugáliából
is van egy érdekes tanulmány. Röviden összefoglalom a számunkra
érdekes részt:
"A
legtöbb család endogám, azaz cigány cigánnyal házasodott (az 52
esetből csak 8 exogám, azaz cigány-nem cigány közti kapcsolat),
ahol is rendszerint első unokatestvérrel (testvérük gyerekeivel)
házasodnak, vagy távolabbi rokonokkal, mint pl. másod-, harmad-,
negyed-unokatestvérekkel."
Hoppá!
A szerző ugyan a "cousin", azaz "unokatestvér"
szót használja, de a testvér gyereke az igazából az unokahúg
vagy unokaöcs. A vele való házasságot néhány ország
kivételével mindenütt tiltják!
Az
angol idézetet kivételesen kihagyom, mert a szöveg nem
kimásolható, de a hivatkozott pdf-fájl második oldalán (104.
oldal), az 1.2 fejezetben elolvasható.
A
cikket tovább olvasva többek között az is kiderül, hogy a
portugál cigányok iskolázottsága a magyarországi cigányokéhoz
hasonló.
Cím: Gypsies,
ethnicity and the labour market: An introduction
Szerző: Maria-José
Casa-Nova
Végül
térjünk vissza a Felvidékre!
11.
A
szerző kanadai egyetemi tanár, aki több mint 10 év helyszíni
tapasztalatai (humanitárius munka, projekt a helyi cigányság
felemelésére) alapján írta meg a könyvet.
Sajnos
az egész könyv nem érhető el a neten, de ami fent van, az is
szépen igazolja a "csúnya sztereotípiákat"
vérfertőzésről, dögevésről, uzsoráról és a többiről.
Érdemes a könyv végén lévő névmutatóban keresgélni (amikor
épp elérhető, nem mindig ugyanazok az oldalak láthatók), és
onnan az adott oldalra lapozni: "consanguineous unions",
"incestuous relations", "dog meat", "carcasses",
"early onset of sexual activity" és így tovább.
Film
is készült belőle, a Youtube-on két részlet van fenn:
Gypsies of Svinia clip 1
Gypsies of Svinia clip 2
Kedvcsinálónak
pár részlet magyarul (az idézetek alatt a könyv vonatkozó
oldalainak képernyőfényképe):
85.
oldal:
"Érdekes
módon a helyi romák saját elmondásuk szerint kerülik az
unokatestvérek közötti házasságot, és akik áthágják ezt a
normát, ritkán vallják be önként. Ha szembesítik őket
származásuk tényeivel, legtöbbjük csak megvonja a vállát, és
gyakorlatias módon azt válaszolja, hogy az érzelem előrébb való
a szokásnál. Másrészt legtöbbjük olyan keveset tud felmenőiről,
hogy nem tudja megnevezni mind a négy nagyszülőjét. Ez azt
jelenti, hogy az egymással távolabbi rokonságban lévő szülők,
így a másod- és harmad-unokatestvérek, gyakran nem is tudják,
hogy rokonok."
109-110.
oldal:
"A
vérfertőzés, a felnőttek és gyerekek közötti kapcsolat, a
szexuális erőszak, az állatokkal való fajtalankodás, a
házasságtörés, a prostitúció és a homoszexualitás mindegyike
aberráció, amelyet a helyi romák elítélnek. A gyakorlatban az
ezek némelyikétől való eltérés következménye leginkább csak
a felvont szemöldök vagy a pletyka."
Konkrétan
szó esik első unokatestvérek közötti vérfertőzésről, apáknak
a kiskorú lányaikkal (egy apának több lányával) való
közösüléséről, sőt kutyával való "aktustól" is
(egy esetben az "udvarló" szabályosan összeragadt a
szukával, a szomszédok mentették meg úgy, hogy leöntötték
hideg vízzel).
111-112.
oldal:
Ha
a tizenéveseket a kedvenc verseikről, mondókáikról kérdezzük,
azok meglepően nagy számban a vérfertőző szexről, a
menstruációs vérről és az ember és állat közti szexről
szólnak.
Két
példa (az eredeti versek vegyes cigány-tót nyelvűek), trágár
szavakkal, akit ez zavar, ne olvasson tovább:
Haver,
haver, a kurva sétálni megy,
Nagy
a csöcse és vér folyik a picsájából;
Adjál
nekem betétet,
Nem
adok, mert félek a pinádtól.
Nagy
a mi családunk, apa perverz, a nővérem kurva,
A
bátyja drogos, az öccse a nővérembe tolja a drogot,
Anya
a templomban van és faszt zabál.
Frissítés:
Újabb idézetek:
12.
"A
vérrokonság és bizonyos betegségek közötti kapcsolatra már
évezredekkel ezelőtt felfigyeltek, és vallási, ill. állami
rendelkezések tiltják pl. az édestestvérek közötti
házasságkötést, a vérfertőzést. Mivel minden egészséges
egyén hordoz néhány – becslések szerint 4-5 – recesszív
hibás gént, így a vérrokonok között az átlagosnál nagyobb az
esély, hogy azonos hibás gént hordozzanak. Ezért meggondolandó
az elsőfokú unokatestvérek közötti házasságkötés, de már a
másodfokú unokatestvérek utódainak nem nagyobb az átlagosnál a
kockázatuk, hogy betegek legyenek.
Bizonyos
zárt közösségekben a vérrokoni kapcsolatok nagyobb száma miatt
bizonyos betegségek gyakorisága megemelkedik. Pl. az ashkenázi
zsidók között a Tay-Sachs betegség géngyakorisága 1/30, ezért
az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában a zsidó
közösségekben szűrik a leendő szülőket, hogy már az első
terhességükben meg lehessen előzni ezt a gyógyíthatatlan
betegséget.
Magyarországon
a cigánykolóniákban fordulnak elő gyakrabban azonos hibás gének.
Fiatal orvos koromban sokat foglalkoztam cigányok genetikai
vizsgálatával, pénzt is adtam nekik, hogy beutazhassanak
Hosszúpályiból és Hajdúhadházról Debrecenbe vizsgálatra. Két
érdekes családra emlékszem.
Az
egyik nem is család, hanem egy alig áttekinthető házastársi és
házasságon kívüli kapcsolatok szövevénye, melynek révén
sikerült a feleségemmel együtt egy súlyos arc- és idegrendszeri
rendellenességgel járó betegség öröklődését feltérképezni.
A tünetegyüttest azóta nevünkről Váradi-Papp szindrómának
nevezi a külföldi szakirodalom."
13.
"Számos
cigány gyermek kiskorú anyától született, és/vagy vérfertőző
kapcsolatból."
"Many
Gypsy children were born to underage mothers and/or were the product
of incestuous sexual relationships."
The
East European Gypsies: Regime Change, Marginality, and Ethnopolitics
Szerző:
Zoltan Barany, 2002., 128. oldal
14.
"Ivo
Kreminski hangsúlyozza, hogy a romák körében megnövekedett számú
genetikai betegségek leginkább a vérfertőző kapcsolatoknak
tudhatók be."
"Ivo
Kreminski points out that the number of genetic diseases has
increased among Roma people mainly because of incestuous relations.
The Roma newborns represent a high per cent of the total of children
born in Bulgaria in the last years. The National Genetic Program will
focus on all newborns, families with genetic diseases and pregnant
women as well as on families in which there is one or more cases of
genetic disease. Not to be ignored are also families with incestuous
incidents."
15.
Bulgáriai
cigány "népszokások":
Egy
anya elmeséli, ahogy a férje meg akarta erőszakolni a nagyobbik
lányát, egy másik nő pedig visszaemlékezik, hogy az apja
tízévesen "kicserélte az anyjával", mondván, a
felesége már túl csúnya, és nem tudja kielégíteni megfelelően.
Egy
másik interjúalany azt közölte, hogy a fiútestvére közösült
vele rendszeresen 3 éves korától 10 éves koráig - a "testvéri
szeretetnek" azért szakadt vége, mert a fiú 16 évesen
megnősült. A lány nem találta természetellenesnek a dolgot, mert
ugyanez történt a barátnőivel is. A "roma fiúktól"
ugyanis elvárták, hogy a házasság előtt "gyakoroljanak"
- és ki más lenne erre alkalmasabb, mint a saját lánytestvérük?...
IV.1.3
Incest and sexual assault
Information
on the prevalence of incest is very limited. Zorica Mrsevic in her
role as a volunteer for SOS Hotline and the Autonomous Women’s
Center against Sexual Violence in Belgrade, came across a number of
cases. On the subject, she writes: ‘another aspect of family
violence is incest, which is believed to happen more frequently among
Gypsies than among other groups’.
Zorica
Mrsevic illustrates the phenomenon through the testimonies she
collected: ‘An enraged mother explained her reaction: “He did
everything he wanted to me: cut me with the knife, burnt me with
cigarettes and beat me as if I was an animal. But when he came after
my oldest daughter (…) I grabbed the knife, the biggest we had in
the house, and told him to go out of my house and never return. This
is something Gypsy women rarely say to their men”’.
A
woman also testified about her childhood experience: ‘when I was
ten years old my father replaced my mother with me, explaining that
she was too ugly and too old for him and couldn’t satisfy his
needs’.
Another
woman reported being abused by her brother: ‘it all started when I
was three and finally stopped when I was ten – when he was sixteen
and got married’.
The
phenomenon seemed to be common in her community so she did not find
it ‘abnormal’: ‘Similar things were happening to a couple of
friends in the yards where we lived, so I figured it was just part of
growing up. Boys were expected to be experienced before marriage, but
where could they find available girls? Sisters were the solution to
the problem’.
Romani
Women from Central and Eastern Europe: A ‘Fourth World’, or
Experience of Multiple Discrimination, p.48 (Refugee Women’s
Resource Project, Asylum Aid, March 2002.)
Havas: Az egész országban az megy a cigányoknál, hogy feleségükként tartják az egyik lányukat
"Azzal,
amit Jeszenszky Géza írt, egyet lehet érteni, de a jelenlegi
politikai viszonyok között felvállalni már nem. Jeszenszky azért
került csapdába, mert olyan jelenségről beszélt, amiről minden
érintett tud, csak éppen a politikailag korrekt beszédmód miatt
nem bizonyítható" – mondta Havas Henrik a Heti Válasznak
adott interjújában.
|
Az
újságíró annak alapján beszél erről, hogy nemrég adta ki
Könyörtelenek című könyvét, melyben a tényleges
életfogytiglanra ítélt bűnözőkkel készített interjúkat. Mint
mondja, az anyaggyűjtés során beszélgetett egy cigány férfival,
aki megölte a feleségét és apósát.
"Az
apósom szívesen járt hozzánk, megtűrt személy volt nálunk,
rendszeresen italozott, veszekedéseket provokált. Aztán én
rájöttem valamire. Három lánya volt, kettő elköltözött. A
harmadik lányt, az én élettársamat titokban a feleségeként
tartotta... Az egész országban ez megy a cigányoknál" –
jelentette ki.
(Forrás:
Heti Válasz Online)
Aktualitása
miatt újratöltve: Egyetemi tanulmány: vérfertőz, hepatitist
terjeszt, dögöt eszik, bélférges a navajonkik többsége
|
2006-os
cikkünk, 2009-es előszóval bővítve (három éve is
újratöltöttük, mégsem
tanultak belőle a Corvinus-vezetők -
gondolhatnánk, de a valóságban nagyon jól tudják ők is, miről
van szó, csak éppen nem merik kimondani az ugyancsak belterjes
zsidóktól való félelmükben):
A
sok debil kisretek a szándékos magzatkárosítás mellett azért is
jön a világra, mert a cigányság körében nem kivételes, hanem
általános, a többségre jellemző jelenség a vérfertőzés. Nem
véletlen, hogy gyakorlatilag sem értelmiségük, sem történelmük
és saját kultúrájuk, a bűnözésen kívül semmit sem tettek le
az asztalra, a világon sehol.
A
magaskultúrájú hinduk, akiknek mitológiája vészhozó varjakhoz
hasonlítja kolompárékat, érthető okokból elűzték őket (ezért
IS hamis a kiválóan képzett értelmiséggel bíró indiaiakat,
pláne az ügyvédként dolgozó Mahatma Gandit a cigányokkal
rokonságba hozni), így jelentek meg Európában kb. 600 éve. Egy
egyetemi tanulmány megállapítja: baranyai falvakban például az
előemberek 62%-a beltenyésztett. Ezeket is, mint az orknépesség
99%-át nekünk kell eltartani, legalábbis a rendszerváltásig.
Addig, MSZP-SZDSZ vagy Zsidesz lett légyen is hatalmon, állami
támogatással, az adónkból szaporítják, tenyésztik a
rablógyilkos élősködőket. Alább korábbi slágercikkünk,
újratöltve.
*
* * * * * * *
Az
uszító cigányfajvédők, az emberölőket, rablókat, tolvajokat
védelmébe vevő Gyurcsótány, Bajnai, Draskovics, Mohácsi, Orbán
Vitya, Horn Gabi, Horváth Aladár, Sólyom (igen, a bűnpártoló
köztársasági elnök is vehemensen tagadta az elmúlt években az
igazságot, Kolompár Orbán cigány maffiavezért és bandáját
fogadta, pátyolgatta, miközben a megtámadott Jobbikot, Gárdát
nem volt hajlandó, tehát közvetve, az orkok bátorításával
az ő kezéhez is vér tapad) és a többi hasonszőrű hulladék
kedvéért felelevenítjük a tényeket.
Többek
közt az alábbi magyar falukutatás is megállapítja,: a buckalakók
körében elterjedt (62%-os) a vérfertőzés (egyéb "nyalánkságok"
mellett). A beltenyészet pedig egyik oka a bűnözésnek,
élősködésnek - amit pluszsegéllyel jutalmaz a rezsim a
zsebünkből, szó szerint szaporítva a cigányt. Mellékesen: elég
olvasgatni a bűnügyi híreket, vagy arra emlékeztetni, hogy a
zámolyi lincselő horda vezérét, Krasznait - többek közt -
kiskorú rokon megrontásán kapták. 2006-os és 2007-es cikkünk
követekezik.
A
cigánybűnözést Olaszországtól Finnországig és az USA-ig
sok-sok állam regisztrálja, Sólyom és sleppje tehát hazudik,
uszít és rasszista alapon éppen a magyarság alkotmányos jogait,
úgy mint a nyugodt élethez, létbiztonsághoz való jogát
veszélyezteti, amikor nem a 80 éves bácsikat, néniket különös
kegyetlenséggel, rendszeresen lemészárló kolompárhordák, hanem
az ellenük tenni kívánó, törvénytisztelő hazafiakat gyalázza.
Miért nem kér tőle a Gárda a cigókhoz hasonlóan kihallgatást
és tárja elé a tényeket? Persze nem fogadná őket, ami újabb
botrányt jelentene: Sólyom faji alapon válogat? (Nem is fogadta
őket - a szerk.)
Archív
cikkünk, 2006. szeptember 26.:
Ha
már úgyis a nyírmihálydi sz@roscigányok miatti
Hepatitis A-ról beszél az ország, nézzünk egy témába vágó,
2006. szeptember 12-i hírt. Nem sikerült elszigetelni a két lábon
járó bacilusgazdák "áldását". Alább egy tudományos
JPTE-tanulmányból idézünk, amelyből kiderül: Fletó és Horn
Gabiék kedvencei, kórokozó kisebbségi barátaink, az istvándi
oláhcigányok jelentős része tetves, bélférges, dögöt eszik,
analfabéta és vérfertőzésben él. "Nyilván" a
horthyfasiszták és a Kuruc.info előítéletei miatt.
"Fertőző májgyulladás Istvándiban (Somogy megye) - nem tudták a falu határain belül tartani a járványt. A falubeliek közül négyen betegedtek meg péntek óta. Ugyancsak pénteken egy kislány is kórházba került, aki nem Istvándiban lakik, de ott kapta el a fertőző májgyulladást egy családlátogatás alkalmával. Az új betegekkel együtt eddig összesen 56-an kapták el a fertőző májgyulladást. A kaposvári kórház fertőző osztályán most 11 beteget kezelnek hepatitis "A"-val, köztük a kislányt.
Az orvosok egyelőre nem árulják el, honnan származik a kislány. Annyit lehet róla tudni, hogy másfél hónapja, vagyis a járvány kitörésekor járt szüleivel Istvándiban. Pénteken jelentkeztek az első tünetek nála, állapota most kielégítő. Nem kizárt, hogy a családjában más is elkapta a fertőzést - tudta meg a Független Hírügynökség Papp Erzsébettől, a kaposvári kórház fertőző osztályának főorvosától.
A járvány miatt Istvándiban és a szomszédos Darányban az elmúlt hetekben több mint 700 embert oltottak be hepatitis "A" ellen. A járványt feltehetően az okozza, hogy Istvándiban a helyiek egy része ("Nyilván" a fehéremberek - a szerk.) nem tartja be az alapvető higiénés szabályokat. A fertőzés gócpontját jelentő két utcában a legtöbb háznál csak az udvarban van vezetékes víz, fürdőszoba és vízöblítéses WC viszont nincs.
"Fertőző májgyulladás Istvándiban (Somogy megye) - nem tudták a falu határain belül tartani a járványt. A falubeliek közül négyen betegedtek meg péntek óta. Ugyancsak pénteken egy kislány is kórházba került, aki nem Istvándiban lakik, de ott kapta el a fertőző májgyulladást egy családlátogatás alkalmával. Az új betegekkel együtt eddig összesen 56-an kapták el a fertőző májgyulladást. A kaposvári kórház fertőző osztályán most 11 beteget kezelnek hepatitis "A"-val, köztük a kislányt.
Az orvosok egyelőre nem árulják el, honnan származik a kislány. Annyit lehet róla tudni, hogy másfél hónapja, vagyis a járvány kitörésekor járt szüleivel Istvándiban. Pénteken jelentkeztek az első tünetek nála, állapota most kielégítő. Nem kizárt, hogy a családjában más is elkapta a fertőzést - tudta meg a Független Hírügynökség Papp Erzsébettől, a kaposvári kórház fertőző osztályának főorvosától.
A járvány miatt Istvándiban és a szomszédos Darányban az elmúlt hetekben több mint 700 embert oltottak be hepatitis "A" ellen. A járványt feltehetően az okozza, hogy Istvándiban a helyiek egy része ("Nyilván" a fehéremberek - a szerk.) nem tartja be az alapvető higiénés szabályokat. A fertőzés gócpontját jelentő két utcában a legtöbb háznál csak az udvarban van vezetékes víz, fürdőszoba és vízöblítéses WC viszont nincs.
A járvány tovább terjedése megelőzhető lenne egyszerű, fertőtlenítőszeres kézmosással, ezért a településen a tisztiorvosi szolgálat fertőtlenítőszereket osztott, és az iskolai kézmosókhoz is felszerelték a speciális anyagot tartalmazó tartályokat. A járvány megfékezését nehezíti, hogy a vírus lappangási ideje 50 nap, vagyis még jelentkezhetnek új betegek."Hogy tisztában legyünk Istvándi etnikai összetételével és a (putris)cigányság ottani életmódjával, nézzük ezt a tudományos tanulmányt - ma már aligha jelenhetne meg, mert a cigányfajvédők betiltatnák. 1994-es. Összefoglalva a következőt állítja a település etnikumáról:
1. vérfertőzésben élnek
2. tetvesek
3. bélférgesek (szó szerint kutyaszarban hemepergnek)
4. dögöt esznek
5. a felük analfabéta
6. kb. a harmaduk visszamaradott (a vérfertőzés, megrontás miatt)
Másfél oldal a tanulmányból szemléltetésképpen |
|
Nézzük
a gyereknevelés kérdését:
A cigánycsalád belső ügyének tekinti a gyermekek nevelését, és még mindig bizonyos kételyekkel fogadja a család életébe való betekintést. Ennek ellenére ma már többen óvodába adják gyermekeiket. Ennek egyik oka szociális jellegű: az ingyenes vagy részben ingyenes étkezés, rendszeres nevelési segély, amelynek odaítélésében nagy szerepük van az óvoda gyermekvédelmi felelőseinek.
Több éves megfigyelésünk az, hogy az óvodába nem járó cigány gyermekek rendszertelenül élnek. A nap nagy részét felügyelet nélkül az utcán töltik.
Jellemző szokás a tetoválás is. Előfordult már óvodás gyermek kézfején is. Ezzel akarta biztosítani az apa azt, hogy míg ő börtönben van, a gyermek ne felejtse el őt.
100 cigányasszonyból 44 ismeri és alkalmazza a fogamzásgátlást, 55 egyáltalán nem alkalmazza, 1 nem is hallott róla. (védőnők felmérési adata) Oláhcigány szülők úgy tartják ma is, hogyha már megfogant, meg is szülik. Elmondásuk szerint orvoshoz elmennek, a védőnői felügyeletet elfogadják, kevés kivétellel azonban ugyanúgy élnek, mint a terhesség előtt. Cigarettáról, italról, rendszertelen táplálkozásról nem mondanak le.
Tetvesség, férgesség:
A rendszeres tisztálkodást nem ismerik, gyakori náluk a fejtetvesség. Szinte kivétel nélkül minden gyermek bélférges, ugyanis amelyik nem otthon szerzi be, az a másiktól kapja el fertőzés útján. Körforgás. A családok elmaradhatatlan tartozéka a kutya, a bélférgesség leggyakoribb okozója. Ürülékével szennyezi a tenyérnyi udvart, amit nem takarítanak össze. A telepszerű házaknál árnyékszék nincs, ez a fertőzés másik forrása. Ezért a bélférgesség csak időszakosan irtható ki, mert állandó az újrafertőzés. Rendszerint együtt alszanak a kutyával, macskával, főleg a gyerekek.
Nézzük a vérrokonság, belterjesség, vérfertőzés és ezek következményeinek, valamint az analfabetizmusnak a témáját. 62%-uk a rokonával kefél.
A vérrokonság a vizsgált 24-ből 15 családnál fordult elő, ez 62,5 %. 9 családban vidékről hozott magának feleséget a férj. Rendszerint unokatestvér unokatestvérrel kötött házasságot, de előfordult testvér és féltestvér és egyéb variáció is. Egyik legkirívóbb eset, a 13. sz. családnál, ahol a házasok anyáról testvérek.
A családok 25 %-ában fordul elő szellemi, 29,17 %-ában testi fogyatékos. Tehát majdnem minden rokonházasságra esik valamilyen fogyatékos. Újabban a szülők haza sem hozzák szülés után az olyan gyermeket, amelyiknek úgynevezett „hibája” van. Vagy ha igen, addig üldözik, kínozzák őket, míg vissza nem veszik tőlük. Az ilyen gyermekek még szörnyűbb helyzetben vannak, mert saját fajtájuk gyötrését kell elviselniük. Mindenre felhasználhatók. Főként lopásra. Analfabéta a családok 54,7 %-ában van. Ebben az adatban az, aki minimális szinten tud írni, olvasni - álanalfabéta - nincs bent. Számolni valamivel jobban tudnak (A gyakorlat - a pénz - tanítja meg őket.)
Közismert, hogy segélyosztás után elqrják a pénzüket drága italra, játékgépre és méregdrága kajára. Nézzük, mit ír erről a tanulmány:
Rendszerint fizetéskor történik a nagy bevásárlás, ami abból áll, hogy megvesznek a családok nagyságától függően 50-100 kg zsírt. Mást ilyen nagy tételben nem. Ugyanis ha már semmi más sincs a háznál, ez a biztonsági tartalék. Különben, ha pénzük van, mindent megvesznek. Nem számít, hogy 30 Ft a saláta, 300 Ft a paradicsom (Kuruc.info: a tanulmány 1994-es, ilyen szemszögből nézzük az árakat – az akkori 300 Ft ma kb. 1500-2000 Ft-nak felel meg). A 3. kategóriában élők nagyon kevés ételféleséget ismernek. Burgonya, hús (sütve vagy pörköltnek készítve), bab, hagyma, káposzta és a cigánykenyér váltakozva. A cigánykenyér (punye) úgy készül - rendszerint akkor, ha nincs pénzük -, hogy a lisztet, sót, sütőport összegyúrják, és kelesztés nélkül kisütik. Ezt zsírral, vagy anélkül eszik. Szerintük nagyon jóízű, édes, és nem savanyodik meg. Szerintem olyan, mint a tapló, sárgás színű és lapos, de semmi esetre sem étvágygerjesztő. Fizetés utáni napokon azért hiányzik a legtöbb gyerek, mert ki akarja használni azt a viszonylagos jómódot, ami pár napig tart. Ha eljön iskolába, mindenről lemarad. A gyerekek annyira nem szoktak hozzá a változatos étrendhez, hogy amit nem ismernek, azt a napköziben sem eszik meg. De amit igen, azt pillanatok alatt szinte behabzsolják. Ki kell nekik mérni az adagot, akkor is folyton azt lesik, kinek jutott több. Döbbenetes, pedig mindennap látom.
Gyermeknapra a gyerekek számára szendvicset készítettünk, amelyre téliszalámit tettünk. Nagy megdöbbenésünkre a cigány gyerekek kivétel nélkül eldobták. 10-15 pohár málnát megittak fejenként, mintha az eddigi hiányt akarták volna pótolni. A kenyeret, üdítőt ismerték, de ezt a fajta szalámit nem. A legtöbb családban csak egyszer főznek, többnyire délután vagy este. Reggel a gyerekek éhesen jönnek iskolába, képtelenek figyelni, és állandóan azt kérdezik: mikor lesz nagyszünet.
Összetartozásuk jele, hogy titokban elhozzák a repetának kért kiflit, kenyeret, hogy a másik társuk éhségét enyhítsék. Ilyenkor elbújnak valahová, és megosztoznak. Akinek meg nem jutott, az árulkodik. Az éhező gyerekek rengeteg vizet isznak, azzal csillapítják éhségüket. Az ilyeneknek fáj a gyomra, leesik a vércukorszintje, ezért fáj a feje, képtelen figyelni, tanulni.
Nézzük, hogy megy a dögfőzés a Gyurcsótány által Kínában dicsért kalányosoknál:
Elmesélték, hogy a dög kárnyét rendszerint úgy sütik, vagy esetleg főzik, mert akkor „kimegy belőle a baj” (Nem fertőz.). Összetartozásuk jele: ha valaki egy 100 kg-os döglött disznóhoz jut - azt nyilván nem tudja egyszerre megenni - szétosztja a családok között, gondolván arra, hogy ha majd másnak lesz, ő is kap belőle. A saját íratlan törvényüket betartják. Ha nem tudják megperzselni, nem esnek kétségbe, megfejtik. A baromfiakat pedig megnyúzzák, ha nincs forróvíz. Ma is szokás náluk, hogyha jó az idő, kint az udvaron két téglára keresztbe tesznek egy régi tűzhelylapot, és azon főznek. Gyakran sütik a húst parázson (Ez nem ugyanaz, mint a nyárson való sütés.). Elhullott állathoz bőven hozzájutnak, mivel van a faluban háztáji sertéshízlalás. Rendszerint pénzért veszik meg, „nagy titokban”, ezért tudja mindenki. Más esetben elmennek a falu határán lévő dögkúthoz, és onnan hozzák haza. Mivel a dögkút kb. 12 méter mély, kivágnak egy jó magas fenyőfát. A lombos ágakat fejszével levagdossák, úgy, hogy 30 cm-es csonkok maradjanak meg, arra a talpuk ráfér. A fenyőfa alsó végét kihegyezik, hogy álljon bele a földbe, és ne csúszkáljon. Ezen aztán - mivel a fenyőfaágak sűrűn helyezkednek el - könnyű szerrel közlekednek le és fel.
Ha nagy a disznó, lent darabokra szedik és kötélen felhúzzák, ha kisebb, akkor hurkot tesznek a nyakára és úgy. A kisegítő személyzet pedig egymástól meghatározott távolságra őrködik.
A zárszó: a tanulmány idézi a községi polgármestert:
Istvándi lakosainak száma 780, ebből 300 cigány (Kuruc.info: a tanulmány 1994-es; azóta az arányok – a fehérek kárára – valószínűleg még tovább romlottak). A cigányság jelenlegi helyzetének társadalmi okai vannak. Hiba volt mindent az öntudatra építeni, s hogy a törvények betartása majd megoldódik magától. Erőszakkal szétrombolták a jó faluközösségeket, a közös érdekeket, amelynek mély történelmi gyökerei voltak. Mintha egy nagy család hullott volna szét. Nincs összetartó erő. A falvak mind kisebbre zsugorodnak össze. A legtöbb kis falura jellemző, hogy olyan, mint egy cigánytelep. A mienk főleg az. A betelepítéskor akaratuk ellenére ragadtuk ki őket a környezetükből, s ez most megbosszulta magát. Minek dolgozzon, minél jobban tud sírni valaki, annál több segélyt kap. A cigány számára nem büntetés a börtön, hanem üdülő, hiszen saját maguk mesélik el, nem kitalált.
A családját meg tartja az állam. Sajnálatból? Kötelességből? Humanitásból? A közbiztonság egyenlő a nullával. Ki merné azt megtenni, hogy elfoglalja más tulajdonát, beköltözzék más házába, és nincs rá jog, törvény, hogy ne tegye! Az önkormányzati szervek tehetetlenek. Kinek jó ez, hogy csak ebben az egyetlen egy faluban hány gyerek nyomorog, éhezik, és még fog is, ki tudja meddig. Kínában meg tudták oldani a születésszabályozást. Itt miért nem? Mennyivel humánusabb dolog az, hogy 20 éve nézzük tehetetlenül, hogy süllyednek mind.
Mert én pontosan 15 éve már annyiszor és annyi helyen elmondtam ezt, szóban, írásban, fórumokon. Sohasem történt semmi. Az egyik cigány be tud illeszkedni, akkor a másik miért nem. Nézzük tehetetlenül, hogy évszázados szokásaikhoz híven vegetálnak. Mert ez nem élet. Nem kellenének ide drasztikusabb módszerek. Legyen a cigányságnak gazdája, szép szóval, következetes szigorral, lehessen őket féken tartani. A munka pedig mindenki számára legyen kötelező. Ki lehet számítani, hogy egy börtönbe lévő családapa családja, ha két évre bezárják, s nincs kereső, ráadásul 7 gyerek apja, mibe kerül ez az államnak. Vagyis nekünk, mert ráadásul a mai nehéz gazdasági helyzetben, az ellenszenv és gyűlölet fokozatosan növekszik, félő, hogy nem sokáig nézik jó szemmel. Mindenki igyekszik elköltözni. És mi lesz a cigánysággal, ha teljesen magára marad? Jó nem, az biztos.
A Romológiai Alapismeretek szerkesztőbizottságának listája (látható, nem utolsó "neonácikról" van szó):
A cigánycsalád belső ügyének tekinti a gyermekek nevelését, és még mindig bizonyos kételyekkel fogadja a család életébe való betekintést. Ennek ellenére ma már többen óvodába adják gyermekeiket. Ennek egyik oka szociális jellegű: az ingyenes vagy részben ingyenes étkezés, rendszeres nevelési segély, amelynek odaítélésében nagy szerepük van az óvoda gyermekvédelmi felelőseinek.
Több éves megfigyelésünk az, hogy az óvodába nem járó cigány gyermekek rendszertelenül élnek. A nap nagy részét felügyelet nélkül az utcán töltik.
Jellemző szokás a tetoválás is. Előfordult már óvodás gyermek kézfején is. Ezzel akarta biztosítani az apa azt, hogy míg ő börtönben van, a gyermek ne felejtse el őt.
100 cigányasszonyból 44 ismeri és alkalmazza a fogamzásgátlást, 55 egyáltalán nem alkalmazza, 1 nem is hallott róla. (védőnők felmérési adata) Oláhcigány szülők úgy tartják ma is, hogyha már megfogant, meg is szülik. Elmondásuk szerint orvoshoz elmennek, a védőnői felügyeletet elfogadják, kevés kivétellel azonban ugyanúgy élnek, mint a terhesség előtt. Cigarettáról, italról, rendszertelen táplálkozásról nem mondanak le.
Tetvesség, férgesség:
A rendszeres tisztálkodást nem ismerik, gyakori náluk a fejtetvesség. Szinte kivétel nélkül minden gyermek bélférges, ugyanis amelyik nem otthon szerzi be, az a másiktól kapja el fertőzés útján. Körforgás. A családok elmaradhatatlan tartozéka a kutya, a bélférgesség leggyakoribb okozója. Ürülékével szennyezi a tenyérnyi udvart, amit nem takarítanak össze. A telepszerű házaknál árnyékszék nincs, ez a fertőzés másik forrása. Ezért a bélférgesség csak időszakosan irtható ki, mert állandó az újrafertőzés. Rendszerint együtt alszanak a kutyával, macskával, főleg a gyerekek.
Nézzük a vérrokonság, belterjesség, vérfertőzés és ezek következményeinek, valamint az analfabetizmusnak a témáját. 62%-uk a rokonával kefél.
A vérrokonság a vizsgált 24-ből 15 családnál fordult elő, ez 62,5 %. 9 családban vidékről hozott magának feleséget a férj. Rendszerint unokatestvér unokatestvérrel kötött házasságot, de előfordult testvér és féltestvér és egyéb variáció is. Egyik legkirívóbb eset, a 13. sz. családnál, ahol a házasok anyáról testvérek.
A családok 25 %-ában fordul elő szellemi, 29,17 %-ában testi fogyatékos. Tehát majdnem minden rokonházasságra esik valamilyen fogyatékos. Újabban a szülők haza sem hozzák szülés után az olyan gyermeket, amelyiknek úgynevezett „hibája” van. Vagy ha igen, addig üldözik, kínozzák őket, míg vissza nem veszik tőlük. Az ilyen gyermekek még szörnyűbb helyzetben vannak, mert saját fajtájuk gyötrését kell elviselniük. Mindenre felhasználhatók. Főként lopásra. Analfabéta a családok 54,7 %-ában van. Ebben az adatban az, aki minimális szinten tud írni, olvasni - álanalfabéta - nincs bent. Számolni valamivel jobban tudnak (A gyakorlat - a pénz - tanítja meg őket.)
Közismert, hogy segélyosztás után elqrják a pénzüket drága italra, játékgépre és méregdrága kajára. Nézzük, mit ír erről a tanulmány:
Rendszerint fizetéskor történik a nagy bevásárlás, ami abból áll, hogy megvesznek a családok nagyságától függően 50-100 kg zsírt. Mást ilyen nagy tételben nem. Ugyanis ha már semmi más sincs a háznál, ez a biztonsági tartalék. Különben, ha pénzük van, mindent megvesznek. Nem számít, hogy 30 Ft a saláta, 300 Ft a paradicsom (Kuruc.info: a tanulmány 1994-es, ilyen szemszögből nézzük az árakat – az akkori 300 Ft ma kb. 1500-2000 Ft-nak felel meg). A 3. kategóriában élők nagyon kevés ételféleséget ismernek. Burgonya, hús (sütve vagy pörköltnek készítve), bab, hagyma, káposzta és a cigánykenyér váltakozva. A cigánykenyér (punye) úgy készül - rendszerint akkor, ha nincs pénzük -, hogy a lisztet, sót, sütőport összegyúrják, és kelesztés nélkül kisütik. Ezt zsírral, vagy anélkül eszik. Szerintük nagyon jóízű, édes, és nem savanyodik meg. Szerintem olyan, mint a tapló, sárgás színű és lapos, de semmi esetre sem étvágygerjesztő. Fizetés utáni napokon azért hiányzik a legtöbb gyerek, mert ki akarja használni azt a viszonylagos jómódot, ami pár napig tart. Ha eljön iskolába, mindenről lemarad. A gyerekek annyira nem szoktak hozzá a változatos étrendhez, hogy amit nem ismernek, azt a napköziben sem eszik meg. De amit igen, azt pillanatok alatt szinte behabzsolják. Ki kell nekik mérni az adagot, akkor is folyton azt lesik, kinek jutott több. Döbbenetes, pedig mindennap látom.
Gyermeknapra a gyerekek számára szendvicset készítettünk, amelyre téliszalámit tettünk. Nagy megdöbbenésünkre a cigány gyerekek kivétel nélkül eldobták. 10-15 pohár málnát megittak fejenként, mintha az eddigi hiányt akarták volna pótolni. A kenyeret, üdítőt ismerték, de ezt a fajta szalámit nem. A legtöbb családban csak egyszer főznek, többnyire délután vagy este. Reggel a gyerekek éhesen jönnek iskolába, képtelenek figyelni, és állandóan azt kérdezik: mikor lesz nagyszünet.
Összetartozásuk jele, hogy titokban elhozzák a repetának kért kiflit, kenyeret, hogy a másik társuk éhségét enyhítsék. Ilyenkor elbújnak valahová, és megosztoznak. Akinek meg nem jutott, az árulkodik. Az éhező gyerekek rengeteg vizet isznak, azzal csillapítják éhségüket. Az ilyeneknek fáj a gyomra, leesik a vércukorszintje, ezért fáj a feje, képtelen figyelni, tanulni.
Nézzük, hogy megy a dögfőzés a Gyurcsótány által Kínában dicsért kalányosoknál:
Elmesélték, hogy a dög kárnyét rendszerint úgy sütik, vagy esetleg főzik, mert akkor „kimegy belőle a baj” (Nem fertőz.). Összetartozásuk jele: ha valaki egy 100 kg-os döglött disznóhoz jut - azt nyilván nem tudja egyszerre megenni - szétosztja a családok között, gondolván arra, hogy ha majd másnak lesz, ő is kap belőle. A saját íratlan törvényüket betartják. Ha nem tudják megperzselni, nem esnek kétségbe, megfejtik. A baromfiakat pedig megnyúzzák, ha nincs forróvíz. Ma is szokás náluk, hogyha jó az idő, kint az udvaron két téglára keresztbe tesznek egy régi tűzhelylapot, és azon főznek. Gyakran sütik a húst parázson (Ez nem ugyanaz, mint a nyárson való sütés.). Elhullott állathoz bőven hozzájutnak, mivel van a faluban háztáji sertéshízlalás. Rendszerint pénzért veszik meg, „nagy titokban”, ezért tudja mindenki. Más esetben elmennek a falu határán lévő dögkúthoz, és onnan hozzák haza. Mivel a dögkút kb. 12 méter mély, kivágnak egy jó magas fenyőfát. A lombos ágakat fejszével levagdossák, úgy, hogy 30 cm-es csonkok maradjanak meg, arra a talpuk ráfér. A fenyőfa alsó végét kihegyezik, hogy álljon bele a földbe, és ne csúszkáljon. Ezen aztán - mivel a fenyőfaágak sűrűn helyezkednek el - könnyű szerrel közlekednek le és fel.
Ha nagy a disznó, lent darabokra szedik és kötélen felhúzzák, ha kisebb, akkor hurkot tesznek a nyakára és úgy. A kisegítő személyzet pedig egymástól meghatározott távolságra őrködik.
A zárszó: a tanulmány idézi a községi polgármestert:
Istvándi lakosainak száma 780, ebből 300 cigány (Kuruc.info: a tanulmány 1994-es; azóta az arányok – a fehérek kárára – valószínűleg még tovább romlottak). A cigányság jelenlegi helyzetének társadalmi okai vannak. Hiba volt mindent az öntudatra építeni, s hogy a törvények betartása majd megoldódik magától. Erőszakkal szétrombolták a jó faluközösségeket, a közös érdekeket, amelynek mély történelmi gyökerei voltak. Mintha egy nagy család hullott volna szét. Nincs összetartó erő. A falvak mind kisebbre zsugorodnak össze. A legtöbb kis falura jellemző, hogy olyan, mint egy cigánytelep. A mienk főleg az. A betelepítéskor akaratuk ellenére ragadtuk ki őket a környezetükből, s ez most megbosszulta magát. Minek dolgozzon, minél jobban tud sírni valaki, annál több segélyt kap. A cigány számára nem büntetés a börtön, hanem üdülő, hiszen saját maguk mesélik el, nem kitalált.
A családját meg tartja az állam. Sajnálatból? Kötelességből? Humanitásból? A közbiztonság egyenlő a nullával. Ki merné azt megtenni, hogy elfoglalja más tulajdonát, beköltözzék más házába, és nincs rá jog, törvény, hogy ne tegye! Az önkormányzati szervek tehetetlenek. Kinek jó ez, hogy csak ebben az egyetlen egy faluban hány gyerek nyomorog, éhezik, és még fog is, ki tudja meddig. Kínában meg tudták oldani a születésszabályozást. Itt miért nem? Mennyivel humánusabb dolog az, hogy 20 éve nézzük tehetetlenül, hogy süllyednek mind.
Mert én pontosan 15 éve már annyiszor és annyi helyen elmondtam ezt, szóban, írásban, fórumokon. Sohasem történt semmi. Az egyik cigány be tud illeszkedni, akkor a másik miért nem. Nézzük tehetetlenül, hogy évszázados szokásaikhoz híven vegetálnak. Mert ez nem élet. Nem kellenének ide drasztikusabb módszerek. Legyen a cigányságnak gazdája, szép szóval, következetes szigorral, lehessen őket féken tartani. A munka pedig mindenki számára legyen kötelező. Ki lehet számítani, hogy egy börtönbe lévő családapa családja, ha két évre bezárják, s nincs kereső, ráadásul 7 gyerek apja, mibe kerül ez az államnak. Vagyis nekünk, mert ráadásul a mai nehéz gazdasági helyzetben, az ellenszenv és gyűlölet fokozatosan növekszik, félő, hogy nem sokáig nézik jó szemmel. Mindenki igyekszik elköltözni. És mi lesz a cigánysággal, ha teljesen magára marad? Jó nem, az biztos.
A Romológiai Alapismeretek szerkesztőbizottságának listája (látható, nem utolsó "neonácikról" van szó):
Dr.
Gémes Balázs néprajzkutató muzeológus
Dr. Horváth Mihály az orvostudományok kandidátusa
Dr. Komlósi Ákos egyetemi adjunktus
Dr. Meleg Csilla a szociológia kandidátusa
Dr. Papp Gyula nyelvtanár
Dr. Várnagy Elemér a neveléstudományok kandidátusa
Sorozatszerkesztő: Dr. Várnagy Elemér
Technikai szerkesztő: Ambrus Attila József
Készült az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért támogatásával
Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pedagógiai Tanszék
Dr. Horváth Mihály az orvostudományok kandidátusa
Dr. Komlósi Ákos egyetemi adjunktus
Dr. Meleg Csilla a szociológia kandidátusa
Dr. Papp Gyula nyelvtanár
Dr. Várnagy Elemér a neveléstudományok kandidátusa
Sorozatszerkesztő: Dr. Várnagy Elemér
Technikai szerkesztő: Ambrus Attila József
Készült az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért támogatásával
Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pedagógiai Tanszék
Kuruc.info
- Arppi S. - Egei
További részletek: http://kuruc.info/r/35/16354/#ixzz2CwhTBQFR
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése