2016. január 12., kedd

Bérgyilkosok





Bérgyilkosok



Államilag osztott halál - Kivégzések a Kádár-korszakban


Az előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntette és okirattal visszaélés vétsége miatt halálbüntetésre ítélt Vadász Ernőt a Budapesti Fegyház és Börtön akasztóudvarán 1988. július 14-én, csütörtökön végezték ki. Vele zárult Magyarországon a kivégzések kora. De hogyan küldték halálba a gyilkosokat korábban, a kádári „békeidőkben”?
Sok-sok évszázadot átfogó kivégzéses korszak zárult le a rendszerváltozáskor hazánkban, amikor a halálbüntetést, mint büntetési nemet, az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, és a 23/1990 (X. 31.) AB határozattal 1990. október 31. napjától megszüntette. Az államilag legalizált gyilkolás ténye azonban ma is emberek ezreit foglalkoztatja. Talán, mert ezernyi legenda szövi körbe, és eddig nagyon kevesen olvashatták tényszerűen feltárva, hogy a XX. század végén miként kellett végrehajtani Magyarországon egy kivégzést.
Terhes nő, elmebeteg nem akasztható
Kezdjük azzal: a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1966. évi 21. számú törvényerejű rendelete, a büntetés-végrehajtási szabályzata írta le a kivégzések pontos menetét. (Megjegyzem: ezt a törvényerejű rendeletet 1979-ben módosították, de az új rendelkezés korántsem ad olyan pontos leírást, „használati útmutatót” a kivégzésben érdekelteknek, mint elődje.)
Az 1966-os szabályzat szerint „A halálbüntetés végrehajtásáról az első fokon eljáró bíróság gondoskodik. A halálbüntetést csak akkor lehet végrehajtani, ha a kegyelemre irányuló kérelmet elutasították. A kegyelmezést megtagadó döntés kihirdetése előtt a végrehajtásáról gondoskodó bíróság az elítéltet igazságügyi orvosszakértővel (bírósági orvossal) vagy a büntetés-végrehajtási intézeti orvossal megvizsgáltatja annak megállapítása végett, hogy a halálbüntetés végrehajtásának nincs-e törvényes akadálya. Teherben lévő nővel és elmebeteggel a kegyelmezést megtagadó döntést közölni, és rajtuk a halálbüntetést végrehajtani a terhesség megszűnte, illetőleg felgyógyulásuk előtt nem szabad. Ha a halálbüntetés végrehajtásának törvényes akadálya van, a bíróság ezt végzésben megállapítja, és közli a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokával. A parancsnok az elítélt felgyógyulásáról vagy terhességének megszűntéről a bíróságot haladéktalanul értesíti.”
Ezek a rendelkezések vezetik be azt a fejezetet, amely „A halálbüntetés végrehajtása” címmel került a jogszabályba.
„Ha a halálbüntetés végrehajtásának nincs akadálya, a kegyelmezést megtagadó döntés kihirdetése előtt a bíróság megkeresi az illetékes büntetés-végrehajtási intézet parancsnokát annak megállapítása végett, hogy a tervezett időpontban a halálbüntetés végrehajtásának van-e akadálya. A parancsnok a bíróság által meghatározott időre a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától ítéletvégrehajtó kirendelését kéri, és ezt az intézkedést haladéktalanul közli a bírósággal. A kegyelmezést megtagadó döntést a bíróság az ügyész, az elítélt és a védő előtt hirdeti ki. A kihirdetés feltételeiről a parancsnok gondoskodik. A halálbüntetést, a kegyelmezést megtagadó döntést kihirdető napon kell végrehajtani, lehetőleg a kora reggeli órákban” - rendelkezett következő paragrafusában a jogszabály.
Utolsó kívánság - finomabb vacsora
Ezt követő kitételeiben szinte óráról órára beszabályozta a tvr. mind a halálra ítélt, mind pedig az őrzéséről gondoskodott lehetséges lépéseit.
„A kegyelmi kérvény elutasításának kihirdetése után az elítéltet az erre a célra kijelölt zárkában kell elhelyezni, és az Őrszolgálati Szabályban foglaltak szerint kell őrizni. Ha egy időben több elítélten kell halálbüntetést végrehajtani, minden elítéltet külön zárkában kell elhelyezni. A halálraítélttel - a látogatóhelyiségben - védője és azok a hozzátartozói beszélhetnek, akikkel a halálraítélt is beszélni kíván. A halálraítélt és látogatói egymást nem érinthetik, egymásnak semmit nem adhatnak át. A halálraítéltnek - kérelmére - lehetővé kell tenni, hogy végrendelkezzék. A halálraítélt térítés nélkül - a norma szerinti élelmezésnél jobb élelmezésben részesülhet. Dohányneműt is lehet neki adni.”
A törvényerejű rendelet szövegéből egyértelműen kiderül, hogy a közvélekedésben annyira elterjedt „utolsó kívánság joga” a szocialista Magyarország ítélet-végrehajtásában nem létezett. Az egymás megérintésének tilalma pedig teljesen kizárt mindenféle érzelmes búcsút.
A kivégzés menetét szabályozó rendelkezés természetesen a bitó alá vezető útra, s magára a kivégzésre is meglehetősen szigorú útmutatást adott. 


Az utolsó magyar hóhér - MTV, Múlt - kor




„A halálbüntetést zárt helyen, kötéllel vagy agyonlövetéssel, büntetés-végrehajtási intézményben kell végrehajtani. Az ítélet végrehajtásánál jelen kell lenni: a kiküldött bírónak, az ügyésznek, a jegyzőkönyvvezetőnek, két kirendelt orvosnak, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának vagy helyettesének, az ítéletvégrehajtónak, valamint a kivezényelt őrségnek.”
„A bíró - miután az elítélt személyazonosságát megállapította - a kegyelmi kérelem elutasítására vonatkozó döntést felolvassa, majd az elítéltet átadja az ítéletvégrehajtónak, és utasítást ad a kivégzésre. Az ítéletvégrehajtó az elítéltet átveszi, és az ítéletet végrehajtja. A kivégzés megtörténtét jelenti a bírónak. Több halálbüntetés egyidejű végrehajtása esetén az a halálraítélt, akinek kivégzésére utóbb kerül sor, az előbbi kivégzést és a kivégzetteket nem láthatja. Az előbbi kivégzettet el kell takarítani (sic!). Ha az orvosok egyöntetűen megállapítják a halál bekövetkezését, jelentik a bírónak. A holttestet a halál bekövetkezése után harminc percig a bitófán kell hagyni, és arról csak újabb orvosi vizsgálat után szabad leemelni. A kivégzett holttestét - két órán belül - a büntetés-végrehajtási intézetből elszállítani, felboncolni, eltemetni nem szabad.”
Jeltelen sírban, rabtemetőben
A kivégzések végrehajtásáról szóló fejezet nem feledkezik meg a kötelező adminisztráció pontos szabályozásáról sem. Így például előírta, hogy „A kivégzés megtörténtét - a hely és az időpont megjelölésével - a kivégzett nyilvántartó lapjára fel kell jegyezni. A halottvizsgálati jegyzőkönyv egy példányát a kivégzett elítélt irataival együtt meg kell őrizni.”.
Nem tudni milyen megfontolás vezette a jogalkotót a halálraítélt temetésére vonatkozó rendelkezések meghozatalakor. Egy biztos: a törvény teljes szigorával csapott le a bűnös családjára is, amikor a következőket foglalták jogszabályba:
„A kivégzett holttestét nem szabad a hozzátartozóknak kiadni. A holttest temetőbe szállításáról és eltemettetéséről a büntetés-végrehajtási intézet gondoskodik. A kivégzettek holttestét csak köztemetőben, az ismeretlen holttestek temetésére kijelölt helyen, jeltelen sírban szabad eltemetni. A temetésen a temetkezési vállalat szükséges dolgozói és az ellenőrzést végző büntetés-végrehajtási beosztottakon kívül más nem vehet részt.” (Ezen a szigoron egyébként az 1979 évi módosítás annyit enyhített, hogy a temetés tényéről ekkortól már értesíteni kellett a kivégzett közvetlen hozzátartozóját. Aki dönthetett úgy, részt vesz a temetésen, vagy a holttestet kikéri, s maga intézkedik a temetésről. Ekkor szűnt meg a jeltelen sír is: a kivégzett nevét a nyolcvanas években már feltüntették a fejfán.)
Az akasztás a következőképpen zajlott: a két hóhérsegéd hátulról megragadta az elítéltet, megfordította, és szembeállította a bitófával, a hóhér pedig elöl összekötötte a két kezét. Odavezették a zsámolyhoz, felléptették rá, háttal fordították az oszlopnak, amelyen vastag kötélhurok lógott. Ebbe lépett bele, és a két bokáját összekötötték vele, miután a kötél végét alul csigába fűzték. Eközben az ítélet-végrehajtó létrára állt, leakasztotta a cölöp tetején lévő kampóról az egy méternél is rövidebb kötelet, s a hurkot hátulról a kivégzendő nyakára helyezte.
Ebben a pillanatban az egyik segéd az elítélt testét combjánál fogva megemelte, az ítélet-végrehajtó a kötéllel ugyancsak felfelé húzta, hogy a hurok felső végét a kampóba beakaszthassa, míg a másik segéd a zsámolyt tolta ki alóla. Amint a kötél vége elérte a felső kampót, az ítélet-végrehajtó a végét beakasztotta, a testet elengedték, s már lógott is, a hurok megszorult a nyakon, alulról pedig a bokára hurkolt kötéllel húzták lefelé a lábakat. A hóhér két kézzel leszorította a fejet, majd félrefordította, hogy a gerinc utolsó csigolyáját, az atlaszt kiugrathassa. A halálba induló egy pillanatig érezte, hogy a kötél élesen a nyakába vágódik, de amikor az atlasza kiugrott, azonnal eszméletét veszítette. Az ítélet-végrehajtónak már nem volt más dolga, mint hogy a kivégzett arcát kendővel letakarja. Ezt követően szétnyitotta inget, így az orvosnak már csak oda kellett illeszteni műszerét a mellhez, hogy meghallgassa, leállt-e a szív.
Végül az utolsó kivégzettekről:
Az 54 éves Besze Imréné volt az utolsó nő, aki hazánkban bitófán végezte. Előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt ítélték halálra, és 1969. február 2-án az egri börtön udvarán tették nyakába a kötelet.
A Szegedi Csillag börtönben utoljára 1987. szeptember 3-án sorakozott fel őrség kivégzéshez: ekkor akasztották fel Kókai Barnabást, akit több emberen, különös kegyetlenséggel, előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt ítéltek halálra.
Az előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntette és okirattal visszaélés vétsége miatt halálbüntetésre ítélt Vadász Ernőt a Budapesti Fegyház és Börtön akasztóudvarán 1988. július 14-én, csütörtökön végezték ki, vele zárult Magyarországon a kivégzések kora.
Bátyi Zoltán
Bátyi Zoltán író-újságíró, a Szegedi Ítélőtábla sajtótitkára évek óta kutatja szűkebb pátriánk jelentősebb bűneseteit. Legutóbb kiadott könyve, amit Arató László szerzőtársával közösen írt, „Életfogytiglan - Az apró kortyokban fogyasztott halál” címmel jelent meg. Mindazoknak ajánljuk ezt a riportkötetet, valamint e mű első részét, a „Csillag - börtönkönyv”-et, akik többet is szeretnének megtudni a Csillag hétköznapjairól.




Magyarországi bérgyilkosok



A '90-es évek közepéig az emberölés előkészülete az egyik legenyhébben büntetendő személy elleni bűntett volt. A tervezett emberölés „klasszikus” előkészületének az eszköz - kalapács, karó, vagy éppen patkányméreg - beszerzése számított. A magyar igazságszolgáltatás csak a 90-es évek közepétől szembesült egy, a társadalomra lényegesen veszélyesebb elkövetési móddal, a bérgyilkos felfogadásával.
A nagyobb feltűnést keltő ügyek közül talán az első Svrcsek Richárd értékpapír ügyintézőé volt, aki még 1996-ban a CA Értékpapír Rt. jómódú ügyfelét akarta megöletni azért, hogy utána megszerezze annak mintegy 40 millió forintot – a két évvel későbbi ítélethozatalkor már 120 milliót – érő MOL részvénycsomagját. A „megbízás” kiterjedt volna az ügyfél mellett annak feleségének és 12 éves kislányának a meggyilkolására is, de szerencsére a gyilkosságra „vállalkozók” a rendőrség informátorai voltak. Az egyik legnevesebb büntetőbíró, Varga Zoltán kapta ezt az ügyet, aki az akkor lehetséges legsúlyosabb büntetést, három év börtönt szabott ki. Már az ítélethirdetéskor hangsúlyozta – amit utóbb szakmai fórumokon is gyakran megismételt – hogy túl alacsony a büntetési tétel, azt a törvényhozásnak fel kellene emelnie. Jelentős részben neki tulajdonítható, hogy a parlament öt évre emelte a kiszabható büntetést, ráadásul annyi rendbeli bűntettként kell értékelni az emberölés előkészületét, ahány ember megölésére szólt a megbízás.
Évente csak néhány alkalommal emelnek vádat emberölés előkészülete miatt, mivel ez a legnehezebben bizonyítható bűncselekmények közé tartozik, szinte csak akkor derül ki, ha a „gyilkosjelölt” maga tesz vallomást megbízója ellen. A viszonylag kevés ismertté vált ügy közt számos érdekes akad. Volt olyan ügyvéd, aki sokkal kisebb súlyú – bár szakmai karrierjét veszélyeztető – bűncselekmény, okirathamisítás leplezése miatt akart embert öletni. A kaparós sorsjegyeket Magyarországon meghonosító, különben Amerikában élő Dóri Sándort viszont a vádirat szerint régi barátja akarta megöletni egy elszámolási vita miatt. Ebben az ügyben is a „gyilkosjelölt”, egy horvát férfi lett a koronatanú, aki hangfelvételt készített a megbízásról. A kazettát egy jó nevű Pest megyei ügyvéd közvetítésével végül a kiszemelt áldozatnak, Dórinak adta el tízmillió forintért, aki így bizonyítékokkal tudott a rendőrséghez fordulni.
A bizonyítási eljárás során sok múlik azon, hogy a nyomozóhatóság minden lapját kiterítik-e a bírósági tárgyaláson, vagy különböző megfontolásból a bizonyítékok egy részét továbbra is államtitokként kezelik. Mindmáig a legnevezetesebb „informátoros” ügy a Dietmar Clodo nevével összekapcsolt bombagyár lebuktatása volt. Noha a magyar rendőrök több szálon is el tudtak indulni – értékes információkat kaptak Bécsből és a német szövetségi hatóságoktól is – talán a legfontosabb az volt, hogy az ukrán Leonyid Sztecura is felajánlotta segítségét, sőt, „társadalmi kapcsolatként” személyesen vett részt egy próbavásárlásban, gyakorlatilag segített Clodót csapdába csalni. Az akkori rendőri vezetés a nyomozásnak ezt a részét teljes mértékben feloldotta a titkos minősítés alól, csak saját fedett nyomozójának személyazonosságát védte mindvégig. Sztecurát nem sokkal a Clodo ügy után bíróság elé állították, mint a maga idejében talán legbefolyásosabb magyarországi orosz bűnszervezet vezetőjét, jelenleg is büntetését tölti.






Meredek fordulat egy rendkívüli büntetőügyben


Mentő körülmény elhallgatásával és bűnpártolással gyanúsítanak egy ügyészt.
Praveczki Magdolnának, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség osztályvezető ügyészének tavaly decemberben még sikerült megakadályoznia, hogy hamis tanúzás miatt büntetőeljárás induljon kecskeméti rendőrökkel szemben. Idén májusban azonban már ő került célkeresztbe, a magyar igazságszolgáltatásban az utóbbi évtizedekben páratlan módon vele szemben rendelt el nyomozást a Legfőbb Ügyészség mentő körülmény elhallgatásának, valamint hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettének gyanújával.
A szálak egy bérgyilkosság terveihez vezetnek vissza. Kecskemét éjszakai életének egyik befolyásos szereplője, Judák István 2004 júniusában a rendőrséghez fordult azzal, hogy Somogyi Lajos izsáki vállalkozó vele akarja megöletni üzleti versenytársát, régi haragosát, Juhász Zoltánt. Az erre épülő titkos nyomozás több részletében mindmáig ismeretlen; az információk nagy részét a bírósági eljárás idejére sem oldották fel az államtitok minősítés alól.
A törvényszéken mindenesetre különös fordulatot vett az ügy, Somogyit ugyanis bizonyítékok hiányában első fokon felmentették az emberölés előkészületének vádja alól, az ugyanabban a perben vádolt Judákot és két társát viszont befolyással üzérkedés miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték 2007. október 8-án.






Az interneten keresnek munkát a mexikói bérgyilkosok



A közép-amerikai rendőrség számos a világhálón elhelyezett apróhirdetést vizsgál, amelyben feltehetőleg bérgyilkosok kínálják szolgáltatásaikat.
A BBC értesülései szerint a hirdetéseket magántanárok és házvezetőnők ajánlatai között fedezték fel. Az egyikben egy önmagát „katonai képzettségű gyilkosként” meghatározó hirdető ajánl diszkrét, professzionális szolgáltatást 6000 dollárért, vagyis nem egészen 900 ezer forintért.

A bérgyilkosok komoly gondokat okoznak a mexikói rendőrségnek. Csak az idén eddig már mintegy 1400 esetben követtek el gyilkosságot feltehetőleg megrendelésre. A problémák ilyen jellegű rendezése különösen gyakori az egymással viaskodó drogkartellek között, amelyek az Egyesült Államokba próbálják eljuttatni árujukat. Egyes hírek szerint ezek a bűnszervezetek külön kiképzőtáborokat is fenntartanak, ahol a leendő bérgyilkosok ismerkedhetnek a „szakma” rejtelmeivel.

Az eddigi áldozatok között több kábítószer-kereskedő, fegyveres és több mint 400 rendőr és köztisztviselő is van. A mexikói elnök a vérengzések elszaporodása miatt 25 000 katonát mozgósított, hogy számolják fel a drogkartelleket. Az országban dolgozó tudósítók szerint azonban az igazságügyi rendszer hézagai miatt sok tettes korán szabadul, de olyan is előfordul, hogy még eljárást sem indítanak ellenük.

Ilyen körülmények között talán nem meglepő, hogy a bérgyilkosok még ennyrie nyíltan is merik ajánlani a szolgáltatásaikat. Az egyik hirdetésben például az alábbi olvasható: „korábban hivatásos katonaként Spanyolországban dolgozó bérgyilkos profi, diszkrét szolgáltatást kínál, 10 napon belüli végrehajtással, 6000 dollárért. Csak komoly érdeklődők írjanak!” A kapcsolatot egy ingyenes e-mailcímen keresztül vehetik fel a „szolgáltatóval”.

Egy másik hirdetés eképpen fogalmaz: „problémája van egy bizonyos emberrel? Szeretné, ha megoldanám? Írjon nekem! 100% profizmus, fizetés utólag”.

De nemcsak a kínálat, a kereslet is képviselteti magát az apróhirdetések között. Egyikük szintén nem próbálta véka alá rejteni, hogy milyen jellegű szolgáltatást keres: „Bérgyilkosra van szükségem egy célpont ellen, aki a DF-ben (Mexikó szövetségi területe) dolgozik. Megbízható embert keresek egy egyszerű feladatra.”

„Az egész ország tele van olyan emberekkel, akik pénzért bárkit megölnek és az interneten hirdetik a szolgáltatásaikat” – magyarázta a Reforma című lapnak Miguel Amelio, a rendőrség szóvivője, hozzátéve, hogy a rendőrség nehezen talál megoldást a problémára. Igaz, nem zárják ki, hogy a hirdetések nem valódiak, de minden esetet igyekeznek kivizsgálni.


Bérgyilkosok lőtték fejbe a sashalmi panzióst?


Több körülmény is arra utal, hogy bérgyilkosok öltek meg egy férfit szerda hajnalban egy budapesti panzióban.
Ismeretlen bűnözők fejbe lőtték egy budapesti panzió tulajdonosát szerdára virradó hajnalban - írja az Index. A XVI. kerületi Margit utcában található panzióba szerdán hajnali egy órakor hatolt be a két támadó. A símaszkot viselő fegyveresek a panzió tulajdonosát egy első emeleti helyiségben találták meg. A támadók egyelőre tisztázatlan okokból fejbe lőtték az ötvenegy éves tulajdonost, aki azonnal meghalt.
Egyelőre nem tudni, hogy bérgyilkosok vagy fegyveres rablók hajtották-e végre a gyilkosságot. A rendőrség nagy erőkkel kezdte meg a fegyveres páros keresését. Az eset pontos körülményei még tisztázásra várnak. Meg nem erősített információk szerint felbérelt gyilkosokra utal az a körülmény, hogy a támadók a helyszínen eldobták a gyilkos fegyvert - tette hozzá a portál. 






Csecsen bérgyilkosok vadásztak Doszpot Péterre?


Leonyid Stecurának, az alvilág egyik ismert alakjának is köze volt azokhoz a csecsen bérgyilkosokhoz, akik néhány hónappal ezelőtt meg akarták gyilkolni Doszpot Pétert, a nyomozóból lett szocialista parlamenti képviselőt.
Doszpot a Népszavának azt mondta: tudott a fenyegetésről, de meg tudja magát védeni. Stecura ellen jelenleg bírósági eljárás van folyamatban. Az alvilágban csak Loncsik néven ismert ukrán-izraeli állampolgárságú férfi bizonyos adatok szerint egy olyan - főleg orosz és ukrán tagokból álló - bűnszervezet első embere volt, amely védelmi pénzeket szedett budapesti üzletek, szórakozóhelyek és egyéb intézmények vezetőitől.



A lap meg nem nevezett források értesüléseire hivatkozva azt írja, hogy Stecura kapcsolatban állt azokkal a csecsen bérgyilkosokkal, akik bosszút akartak állni néhány hónappal ezelőtt Doszpot Péteren. A rendelkezésre álló adatok szerint Stecura hét évvel ezelőtt végezni akart egy Magyarországon élő és tevékenykedő csecsen férfivel, aki állítólag konkurenciát jelentett számára az alvilági üzleti életben.



Az ügyben Doszpot Péter, mint a BRFK életvédelmi alosztályának akkori vezetője irányította a nyomozást. Egyes értesülések szerint egy másik csecsen bűnüző a napokban kihallgatásakor a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak beismerte, hogy a korábban ismertetett ügyben szereplő bérgyilkosok hónapokkal ezelőtt arra készültek, hogy meggyilkolják az azóta politikussá lett Doszpotot. Úgy tudni, a csecsen férfi azt is elmondta: honfitársai álnéven be is utaztak az országba.



Doszpot hosszú éveken át dolgozott a BRFK életvédelmi alosztályán, 1997-ben az Év rendőrének választották. Két évvel ezelőtt elhagyta a testületet és a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője lett. Azóta a rendészeti bizottság alelnöke. "Volt tudomásom a fenyegetésről, de meg tudom magam védeni. Igaz azonban az is, hogy a csecseneket komolyan kell venni" - mondta a Népszavának Doszpot.


Ausztrália: jó üzlet a bérgyilkosság



Az Ausztráliai Kriminológiai Intézet tanulmánya szerint a szigetországban már néhány száz dollárért vállalnak bérgyilkosságot.
Az Ausztráliai Kriminológiai Intézet által közzétett tanulmány szerint Ausztráliában egy "átlagos" bérgyilkosság 13 ezer dollárba kerül, de néhány bérgyilkos már akár 380 dollárért is vállal „munkát”. A tanulmányból kiderül: a szolgáltatások nagy részét nem bűnözők, hanem például szerelemféltők veszik igénybe.
Ausztráliában 1989 és 2002 között 163 gyilkosságot rendeltek meg, de ezek között vannak azok az esetek is, amelyek során a célszemély nem halt meg. A szerelemféltés mellett a bérgyilkosságokat pénz, szemtanú elhallgatása, bosszú, drog és szervezett bűnözői csoportok közötti rivalizálás motiválja. Évente átlagosan hét „sikertelen” és öt „sikeres” gyilkosságot hajtanak végre a szigetországban.


Hetvenhárom évet kaptak az újpesti bérgyilkosság elkövetői



Jogerősen 73 évet szabott ki összesen az újpesti bérgyilkosság négy elkövetőjének a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön.
A feleség egy közvetítő révén két személyt bérelt fel 150 ezer forintért férje megölésére. A tettesek baseballütővel és tőrkéssel brutálisan meggyilkolták a férjet az újpesti összekötő hídnál 2003. január 23-án.
Többszörösen minősülő emberölés miatt felbujtóként a feleség 15, a közvetítő 10, tettesként az egyik fiatal felnőtt korú elkövető pedig 18 évet kapott, a másik viszont leghamarabb 30 év múlva szabadulhat életfogytiglani szabadságvesztés büntetéséből.



Tizennégy évet kapott a meggyilkolt ügyvéd felesége


Tizennégy évet kapott a szilasligeti ügyvédgyilkosság elsőrendű vádlottja a Pest Megyei Bíróságon. Az ítélet nem jogerős.
A Pest Megyei Bíróság szerdán kihirdetett elsőfokú ítélete szerint a szilasligeti ügyvédgyilkosság büntetőperében 14 évet kapott a gyilkosságra felbujtó feleség, 18 és 16 évet a két tettes, az elsőrendű vádlott húgát, mint bűnsegédet felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta a bíróság. Az első fokon eljáró bíróság ítélete nem jogerős.
A vádirat szerint a bűncselekmény előzménye, hogy a sértett terrorizálta családját, szexuális perverziókra kényszerítette feleségét. Ezt elégelte meg Payer Ferencné elsőrendű vádlott és 3 millió forintot ígért húga élettársának és annak barátjának férje megöléséért.
A két huszonéves férfi a vád szerint különösen kegyetlen módon ölte meg otthonában az ügyvédet. Az elkövetők ütlegelték, fojtogatták és ollóval szurkálták áldozatukat.
Korábban vádbeszédében az ügyész életfogytiglant kért a többszörösen minősülő emberölés két tettesére, határozott idejű szabadságvesztést a felbujtó feleségére, húgára pedig bűnsegédként felfüggesztett szabadságvesztést.
Az utolsó szó jogán szerdán a feleség állította, hogy nem kívánta férje halálát, és gyermekeire tekintettel méltányos büntetést kért, a két férfi pedig bocsánatot kért az áldozat hozzátartozóitól.






Fenyő-gyilkosság: egy hatrészes film már rendőrkézen


Lefoglalta a rendőrség a Számvetés című hatrészes dokumentumfilm összes, vágatlan felvételét a Kapu című folyóirat szerkesztőségében, és a húszórányi anyagot a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban tanulmányozzák.


Az ORFK Bűnügyi Igazgatósága hétvégén kiszállt a Kapu szerkesztőségébe és lefoglalta a Számvetés című hatrészes dokumentumfilm összes vágatlan felvételét. A több mint húszórányi anyagot a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban tanulmányozzák" – áll a Kapu főszerkesztője, Brády Zoltán MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írja, a rendszerváltásról szóló filmsorozat egyik részében a Fenyő-gyilkosságot elemzi halála előtti pillanatokban Perczel Tamás pszichológus professzor, "aki a meggyilkolt médiamágnás tanácsadója és pszichológusa volt".
Brády Zoltán szerint a hatrészes filmet a februári filmszemlén teltházak előtt vetítették versenyen kívül. "A rendszerváltást kendőzetlenül ábrázoló filmsorozat vetítésétől eddig minden televízióállomás elzárkózott" – írja a főszerkesztő.
Horváczy Emese, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője az MTI érdeklődésére megerősítette a lefoglalás tényét. Hozzátette: értékelik, elemzik az anyagot, de többet nem kívánnak elmondani.
Fenyő János médiatulajdonost 1998. február 11-én ölte meg Budapesten a nyílt utcán a mindmáig ismeretlen tettes. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) 2002. február 5-én szüntette meg a nyomozást az ügyben. Tavaly októberben ismét elrendelték a nyomozást, mert a rendőrség olyan új adatok birtokába jutott, amelyek elvezethetnek a megoldáshoz.






Ismét nyomoznak a Fenyő-gyilkosság ügyében


A rendőrség tavaly októberben ismét elrendelte a nyomozást Fenyő János meggyilkolásának ügyében, de további részleteket a nyomozásról nem mondhatunk - mondta Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője, Horváczy Emese.
A nyomozás felújítása azt jelenti, hogy a rendőrség olyan új adatok birtokába jutott, amelyek elvezethetnek a megoldáshoz. A sajtó néhány héttel ezelőtt - Garamvölgyi Lászlónak, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivőjének egyik kijelentésére hivatkozva - azt közölte: a rendőrség már tudja, ki áll a gyilkosság hátterében, ám ezt a nyomozó hatóságok határozottan cáfolták.

Fenyő Jánost, a semmiből néhány év alatt médiabirodalmat építő vállalkozót 1998. február 11-én ölte meg Budapesten a mindmáig ismeretlen tettes.

Az Országos Rendőr-főkapitányság majdnem napra pontosan négy évvel később, 2002. február 5-én szüntette meg a nyomozást Fenyő meggyilkolásának ügyében, miután többször meghosszabbították a nyomozás határidejét. A döntést akkor azzal indokolták, hogy az ügyben nem kerültek napvilágra olyan adatok, amelyek a gyilkosság felbujtójához vagy végrehajtójához vezettek volna.

Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője akkor hangsúlyozta: a rendőrség továbbra sem tett le arról, hogy eredményt érjen el a Fenyő-ügyben, és ha a későbbiekben olyan adatok birtokába jutnak, amelyek megoldáshoz vezethetnek, újra kezdik a nyomozást.


Tudják, ki Fenyő gyilkosa


Teljes a hírzárlat a rendőrségen a hét évvel ezelőtti Fenyő-gyilkosság ügyében, miután a nyomozók az elmúlt hetekben mind közelebb kerültek azokhoz a személyekhez, akik 1998. február 12-én a Margit utcában kivégezték Fenyő Jánost, a Vico birodalom fejét.
A Magyar Hírlap értesülései szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai már pontosan tudják, hogy ki volt az a fiatalember, aki néhány lépésről gépfegyverrel tüzet nyitott Fenyő János Mercedesére.

Mivel a gyilkos sapkáját és kabátját hátrahagyva menekült el a helyszínről, a ruhadarabokon talált hajszálminták tökéletesen alkalmasak az illető azonosítására. Ám egyelőre nem tudni, merre bujkál a tettes, így nincs lehetőség az ellenőrzésre.

A lap úgy tudja, hogy a megbízó személyét is sikerült behatárolni, az illető feltehetőleg egy ismert médiaszemélyiség, de mivel a megbízás többszörös áttételeken keresztül jutott el a végrehajtókig, közvetett bizonyítékot sem lehet felmutatni az illetővel szemben. A rendőrség reméli, hogy két hónap múlva bekísérhetik az elkövetőket és a megrendelőt.

Fenyőt 1998 februárjában végezte ki egy ismeretlen támadó. A gyilkossággal kapcsolatban őrizetbe vettek egy albán férfit, őt azonban később szabadlábra helyezték. A nyomozást egy éve indították újra.


Újjáéled az egykori Fenyő-birodalom 

ékköve?


Ingatlanforgalmazóként vészelheti át a végelszámolást az egykor Fenyő János médiavállalkozó birtokában lévő Vico Press Kiadó Kft. A cég végelszámolását ugyanis idén leállították, és a társaságot átkeresztelték Vicobaura.
Az egykori Fenyő-médiabirodalomhoz tartozó Vico Press Kiadó Rt. (VPK) új életre kelhet, s immár Vicobau Építő és Ingatlan Rt. néven folytathatja tevékenységét - írja a Napi Gazdaság. A lap értesülései szerint ugyanis a cég tulajdonosai „kihozták a végelszámolás alól” a VPK-t, vagyis leállították a cég megszüntetését célzó eljárást.

A Napi szerint a VPK-ról Vicobaura átkeresztelt vállalkozás tulajdonosai az utóbbi időben nem változtak, meghatározó részesedéssel továbbra is Csöndör Gyula rendelkezik a társaságban. Mellette régi üzlettársa, Antal Ferenc is tisztséget visel az átalakult cégben.

A Vicobau név utal rá, hogy az „újjászületett” „vicós” vállalat építőipari vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységbe kezd majd, s a Napi szerint alighanem az indokolta a VPK végelszámolásának megszüntetését, hogy így nem kellett egy új részvénytársaságot alapítani, elég volt a profilváltást átvezettetni a cégbíróságon. A VPK főtevékenysége „máshová nem sorolt nyomás” volt, a Vicobaué pedig ingatlanforgalmazás, s egyéb tevékenységei közé tartoznak: az épületbontás, földmunka, az ingatlanberuházás és -eladás, továbbá épület, híd, alagút, közművezeték építése.

Csöndör Gyula nevéhez számos cég köthető a nyilvános adatok szerint. Jelenleg is működő vállalkozásai közé tartozhat az Árukereskedelmi Kft., ám ez a vállalat is többszöri névmódosítás és telephelyváltás után nyerte el véglegesnek tűnő elnevezését. Ebbe a cégbe Csöndör Antal Ferenccel együtt szállt be 2003 novemberében.


Leontól Nikitáig: a legjobb bérgyilkosok

A Guardian összegyűjtötte minden idők legjobb pénzért gyilkoló filmszereplőit.
A mozifilmek letagadhatatlan hatással vannak életünkre és bár a magazinok ezekből inkább a legszexibb részeket és szereplőket szeretik listázni, azért a bérgyilkosokra is irányul némi figyelem. A Guardian brit lap össze is gyűjtötte, kik a legjobbak a témában, de a listára kerüléshez természetesen nem elég a puszta gyilkolászás, valami pluszt is fel kellett mutatni.

Az esélyegyenlőség jegyében a legjobbak közé két hölgy is bekerült, tökéletesen megérdemelten. Bár Anna Parillaud a Luc Besson által rendezett Nikita óta sok szerepet eljátszott, valószínűleg a legtöbb filmrajongó számára mégis elsősorban a drogos tiniből profi gyilkossá váló, egyszerre bájos és riasztó bérgyilkoslányként ismert. A karakter és a történet olyannyira sikeres volt, hogy az amerikai mozi remake után még tévésorozat is készült belőle, bár szerintünk egyik sem ért még a közelébe sem az eredetinek - emlékeznek például az éttermi jelenetre?
A másik nő, akinek sikerült beverekednie magát a legjobbak közé, Uma Thurman a Quentin Tarantino rendezte Kill Bill sárgaruhás bosszúálló angyalaként. Nagyon más, mint Nikita, mégis ugyanúgy benne van a törékenységnek és a kérlelhetetlenségnek az a bizonyos elegye, csak mondhatni, sokkal, de sokkal naturálisabb kivitelezésben.
Kill Bill Trailer
A férfiak mezőnyében az egyik legemlékezetesebb minden bérgyilkos közül Leon, a profi, aki szintén Luc Besson teremtménye és akit Jean Reno keltett életre. Bár határozottan férfiról van szó, ismét csak a gyengédség és a kegyetlenség zavarbaejtő keveréke alkotja Leon vonzerejét, a kislány és a gyilkos sokféleképpen értékelt kapcsolata azóta is vitatéma a filmesztéták között. Luc Besson azt állítja, minden hátsó gondolat csak belemagyarázás, ő nem akart többet mondani, mint amit mondott és mi hiszünk neki.
Egészen más típus A sakál napja profi gyilkosa, vele kapcsolatban aztán egészen biztosan senkinek nem fog eszébe jutni az ártatlanság vagy a gyengédség. A Sakál a klasszikus gyilkológép, kreatív és merész ötletekkel. Furcsa, hogy bár a legkevésbé sem szimpatikus, hozzáértése mégis kivívja a néző rokonszenvét és hiába tudjuk az első perctől kezdve, hogy nem sikerül majd a de Gaulle elleni merénylet, a végén már szinte drukkolunk neki.
A Coen testvérek friss Oscar-díjas filmjének, a Nem vénnek való vidék bérgyilkosát máris a nagyok közé emelte a Guardian, és valószínűleg sokan egyetértenek a lappal. A hozzáértők szerint Anton a film alapjául szolgáló könyvben bonyolultabb személyiség, mint amit végül a vásznon Javier Bardem mutatott, de a hatás így valószínűleg még erősebb volt és Bardem nem csak a borzalmas frizura miatt kapta meg a legjobb férfi mellékszereplő aranyszobrocskáját. Anton talán az egyik legfélelmetesebb képviselője szakmájának, nincsenek sem okok, sem érzelmek, csak megy-megy a célja felé és aki az útjába akad, azzal végez. 






Házi őrizet a bérgyilkos megbízójának


Kedden az előzetes letartóztatásból házi őrizetbe kerül Pier István, aki az ügyészség szerint megbízást adott a diósdi kettős emberölés végrehajtására. A vádlott három évet töltött a rácsok mögött, s mivel az ügyben nincs még elsőfokú ítélet, a büntetőeljárás szerint nem lehet a férfit tovább bent tartani. Sokan attól félnek, Pier a házi őrizet enyhébb szigorát kihasználva megszökik a felelősségre vonás elől.
Szigetszentmiklós környéki tanyájára kérte a házi őrizet helyszínének elrendelését Pier István másodrendű vádlott a diósdi kettős emberölési ügy legutóbbi tárgyalásán, hozzátéve, hogy nem fárasztaná a rendőröket sem a rendszeres ellenőrzéssel, majd ő telefonon beszól a kapitányságra, amikor szükséges. Nos, ilyen fokú bizalmat valószínűleg nem szavaznak a férfinek, aki súlyos bűncselekmények miatt áll a bíróság előtt, de a házi őrizet elrendelésére igen. Miután ugyanis 2005. április 17-től volt előzetesben, ám elsőfokú ítélet még nem született ügyében, előzetes letartóztatása tovább nem tartható fenn.
A házi őrizet elrendelése kapcsán a bíró szerette volna, ha Pier István kap egy olyan GPS-adót, amellyel mozgása állandóan követhető, de információink szerint a hazai büntetés-végrehajtás nem rendelkezik ilyen eszközzel. Megoldást jelenthetne a vádlott szemmel tartására még az is, ha a férfi személyi védelmet kért volna a hatóságoktól, már csak azért is, mert elmondása szerint fél két vádlott társa bosszújától. A rendőri biztosításrról azonban a tárgyalóteremben nagyvonalúan lemondott. 
Ezek hiányában viszont Pier István egy helyben tartózkodása folyamatosan nem ellenőrizhető. Többen úgy gondolják, hogy a férfi épp ezt fogja kihasználni, és amint lehetősége lesz rá, megszökik, s inkább bujkálva tengeti az életét, minthogy évtizedekig, esetleg életfogytig börtönben raboskodjon. Egy, az ügyben érintett ügyvéd viszont arra tippel, hogy a vádlott most azonnal nem szökik meg, hanem csak később próbálkozik, miután az előzetesből kiszabadultak társai is. A gyilkosság elkövetője, Papp Sándor szeptemberben, segítője, Kaszap Ferenc és az emberölésre megbízást adó másik vádlott, Czibere Attila októberben kerül ki az előzetes letartóztatásból.
A hvg.hu korábban megírta, hogy a bűnszervezet tagjai – a vádhatóság szerint – azért rendelték el és hajtották végre Farkas József, a Pipás és Kiss Norbert, a "Colos" megölését Diósd határában 2005. március 31-ről április 1-re virradóra, mert Farkas megzsarolta őket. Több millió forintot követelt azért, hogy ne dobja fel a rendőrségen azt az illegális olajvezetéket, amelyen a Mol százhalombattai olajfinomítójából lopták ki az olajat. A vezeték egyébként egy kamionmosóba vezetett, amely egykor Pier Istváné volt, s amelyet erőszakkal vettek el tőle.






Vádemelés: diósdi kettős gyilkosság és más bűncselekmények


Vádat emelt a diósdi kettős gyilkosság, az Egér úton és a Szerémi úton pénzszállító autók ellen végrehajtott fegyveres támadások, két bankrablás és a százhalombattai olajlopások ügyében a Pest Megyei Főügyészség - tudatta a vádhatóság.
A vádirati tényállás szerint a Diósdon történt kettős emberölés egyik sértettje figyelte és videóra rögzítette a Mol százhalombattai finomítójából történt lopásokat, ezért a vádlottak utasítást adtak bűnszervezetben tevékenykedő társaiknak, hogy öljék meg a sértettet és a kíséretében lévő társát is. A cselekményt 2005 márciusában P. Sándor ötödrendű és K. Ferenc hatodrendű vádlottak hajtották végre.
Évekkel ezelőtt a bűnszervezet tagjai fegyverrel támadtak meg pénzszállító autót az Egér úton, illetve a Szerémi úton. Az Egér úti támadásnál 72 millió 43 ezer forintot zsákmányoltak.
Támadást intéztek a Kereskedelmi és Hitel Bank XIX. kerületi és az Inter-Európa Bank III. kerületi fiókja ellen is. Az Inter-Európa Bankban meglőtték a biztonsági őr lábát és másfél millió forintot raboltak.
A bűnszervezet számára nagyobb mennyiségű lőfegyvert és lőszert tárolt a lakásán Cz. Attila elsőrendű vádlott.
Cz. Attila, P. Sándor, K. Ferenc és a kilencedrendű K. Antal vádlottak az üzemanyag-forgalmazással foglalkozó és érdekeiket sértő legális cégek ellen is felléptek, az egyik vezetőjére hatszor rálőttek, a sértett azonban életben maradt.
A bűnszervezetben tevékenykedő vádlottak súlyos bűncselekményeik elkövetését pontosan megtervezték és a bűncselekmények elkövetése után gondoskodtak a bizonyítékok eltüntetéséről is.
A Pest Megyei Főügyészség Cz. Attila és 18 társa ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a Pest Megyei Bírósághoz kedden.
A százhalombattai olajlopások ügyében a múlt évben a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség vádiratot nyújtott be, s mivel a százhalombattai olajlopások részben jelen üggyel is összefüggnek, a vádiratban a két ügy egyesítésére tett indítványt a főügyészség.



Nem nyomoznak államtitoksértés miatt a diósdi ügyben


A diósdi kettős bérgyilkosság ügyében nincs nyomozás államtitoksértés miatt a Pestvidéki Nyomozó Ügyészségen - közölte Lövei Ágnes, a Pest Megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze.
A Népszava pénteken, a Havaria Pressre hivatkozva, arról számolt be, hogy a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a nyomozó ügyészségen feljelentést tett, mert gyanújuk szerint a diósdi kettős emberölés egyik gyanúsítottja - aki állítólag egy volt rendőr ezredes - folyamatosan tájékoztatta a Koszi-klán két vezetőjét, hogy a bandatagok melyik telefonját, mikor hallgattatja le a rendőrség. A lap szerint a nyomozó ügyészek most azt próbálják kideríteni, hogy a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) ki adhatta ki az államtitoknak számító információkat.

Lövei Ágnes csoportvezető ügyész közölte: a diósdi ügyben államtitoksértés miatt nem tett feljelentést a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, így nincs is folyamatban ilyen nyomozás a Pestvidéki Nyomozó Ügyészségen.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 2007. május 9-én valóban tett feljelentést az ügyészségen hivatalos személy által elkövetett vesztegetés és befolyással üzérkedés bűntette miatt, két személy ellen, akik közül az egyik gyanúsított a cikkben említett volt rendőr ezredes. Ez az feljelentés azonban nem hozható összefüggésbe a diósdi üggyel - mondta a csoportvezető ügyész. Hangsúlyozta: a nyomozás jelenleg is folyik, így nem adhat tájékoztatást a rendőrségi feljelentés tartalmáról. Mint mondta, tudomása szerint nem is gyanúsítottja a diósdi ügynek rendőr ezredes.

Az NNI pénteken közleményben tudatta: határozottan visszautasítják a Havaria Press állítását, amely szerint újabb államtitok-sértési ügyben nyomoznak a szervezet dolgozói ellen a diósdi ügy kapcsán kiszivárgott államtitkok miatt. "A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság feljelentése alapján indult büntetőeljárásban az NNI korábbi, illetve jelenlegi munkatársai szerepét nem vizsgálják" - írták.


Olajlopás-diósdi kettős gyilkosság



Különösen nagy értékre, bűnszövetkezetben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett lopás miatt emelt vádat tavaly a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség Szövő Károly és 21 társa ellen, akik 2004 decembere és 2005 áprilisa között a Mol százhalombattai olajfinomítójából több ízben loptak üzemanyagot. Farkas Józsefet, és Kiss Norbertet 2005. március 31-én holtan találták Diósd határában az Audijuk mellett. A rendőrség kiderítette, meggyilkolták őket, mert húszmillió forintot követeltek a hallgatás fejében. A két ügy összekapcsolódik.

Az olajlopás ügy

A vádlottak három ízben loptak nagy mennyiségű olajat: belső emberek és rendőrök segítségével, tartálykocsikban hozták ki a finomítóból az üzemanyagot, azt a közelben lévő kamionmosóba vitték, ahol lecsapolták. A rendőrök a mosóban rábukkantak azokra a föld alá bujtatott csövekre, amelyeken keresztül a finomítótól továbbították az olajat. A Mol kárát 32 millió forintra becsülik. Az ügyben több rendőrt is vádolnak, így Z. Gyulát, Z. Zoltánt, és K. Tibort. K.Tibor a diósdi kettős gyilkosság napján még az állomány tagja volt, és motoros járőrként részt vett a bűncselekmény helyszíni szemléjén is. 
A diósdi kettős emberölés 
A PMRFK fél év után elkapták a tetteseket, Papp Sándort, s annak bűntársát K. Ferencet. Ennél azonban jóval tovább jutottak a nyomozók, ugyanis egy teljes bűnszövetkezetet buktattak le, és a banda által elkövetett tizenhét súlyos bűnügyet derítettek fel. Ezek között szerepel a Fortus Rt. vezérigazgatója, S. László elleni emberölési kísérlet 2003-ban. Az áldozat életveszélyes sérüléseket szenvedett. Egy másik emberölésre is készültek, egy alternatív mentőszolgálat vezetője ellen, amit végül nem hajtottak végre. Ezen kívül fegyveres rablásokkal köztük pénzszállítók elleni támadásokkal, zsarolásokkal, valamint testi sértésekkel gyanúsítanak 28 embert. A Szabó testvéreket az emberölésre való felbujtáson kívül zsarolással, illetve bűnszövetkezet létrehozásával és irányításával is. Az eljárás során a rendőrök 378 tanút hallgattak ki, s munkájuk eredményeképpen az ügy iratai 30 ezer oldalt tesznek ki.



A diósdi kettős gyilkosság kérdőjelei




Összesen 28 gyanúsítottja van a diósdi kettős gyilkosságnak és a hozzákapcsolódó 17 bűnügynek – derült ki a szerdán délben tartott rendőrségi sajtótájékoztatón. Az ügyhöz kapcsolódik egy olajlopásos történet, fő vádlottai követték el az olajlopást, őket zsarolta meg F. József, akit azután testőrével együtt Diósdon megöltek. Ám ezek a vádlottak az emberölési ügyből valamilyen okból kimaradtak.
Ignácz István dandártábornok, a diósdi kettős emberölést felderítő nyomozóhatóság, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) vezetője,  az utóbbi évek legkiterjedtebb bűnszövetkezetének nevezte a 2002-ben szerveződött, főként Pest megyében és Budapesten tevékenykedő, súlyos bűncselekményeket elkövető bandát, . „Szerteágazó, összetett és kusza a történet” – mutatott rá  a főkapitány. A gyanúsítottak kapcsolati ábráját illetően elmondta, Sz. István vezette a bűnszervezetet, amely tagolt volt, és amelyben mindenkinek megvolt a feladata. Akár 50-100 embert is össze tudtak szedni a cél, vagyis a pénzszerzés érdekében. A 28 hónapig tartó nyomozás iratai 30 ezer oldalt tesznek ki, az ügyben 378 tanút hallgattak meg, a felderített bűnügyekért – emberölés, emberölés kísérlete, illetve előkészülete, fegyveres rablások, testi sértések, zsarolások – összesen 700 év szabadságvesztés szabható ki a gyanúsítottakra.
Sovák Csaba alezredes, a PMRFK vizsgálati osztályának vezetője ezután elmondta, két évvel ezelőtt, március 31-én éjjel kaptak a bejelentést arról, hogy két embert megöltek Diósd határában. A 43 éves F. Józsefre és a 28 éves K. Norbertre két fegyverből adták le a halálos lövéseket. A két férfi üzleti és baráti kapcsolatrendszerének megvizsgálása révén jutottak el P. Sándorhoz és K. Ferenchez, akik közül az előbbi tüzelt  a Pipásként ismert F. Józsefre és alkalmi testőrére, a Colos becenevű K. Norbertre. F. József  családtagjainak aznap este eldicsekedett, hogy aznap este nagy összegű pénzt fog kapni. A hvg.hu értesülései szerint tudomására jutott, hogy az ercsi kamionmosóhoz csöveket fektettek le, amelyeken keresztül C. Attila és P. István  a közelben lévő százhalombattai kőolaj-finomítóból akar olajat leszippantani. Megzsarolta a két férfit, hogy ha nem fizetnek  húszmillió forintot, bejelentést tesz a rendőrségen.
Sovák Csaba elmondása szerint a megzsarolt emberek Sz. Istvánhoz és Sz. Miklóshoz fordultak segítségért, akik utasítást adtak F. József megölésére. Ezt P. Sándor K. Ferenc segítségével végre is hajtotta, majd a fegyvereket a Dunába dobták. A gyilkosság után fél évvel, 2005. október 5.-én az ügyhöz kapcsolódva a rendőrök házkutatást tartottak M. Tamás érdi lakos otthonában. Ennek során valóságos fegyverarzenál került elő: 3000 tár lőszer, 11 gépkarabély, 6 Scorpio típusú gépfegyver. A nyomozás során még 17 másik bűncselekményre derült fény.

Kik állnak a diósdi kettős gyilkosság 

mögött?

Távozik a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságról a diósdi kettős gyilkosság nyomozását vezető Varga Béla százados. Okát nem árulták el. A HVG legutóbbi számában megjelent, A Koszi-Klán és rendőri szálak című cikkből kiderül, magas beosztású rendőrök neve is szerepel az ügy aktáiban; a gyilkosság gyanúsítottjai –mint vallották – üzleti, illetve baráti kapcsolatban álltak különböző beosztású rendőrökkel.
Úgy tűnt, Varga Béla szakmai karrierjének újabb dicsőséges állomásához érkezett a diósdi-ügyeredményes lezárásával, egy veszedelmes bűnbanda tagjainak rács mögé juttatásával. Munkáját, a bűnügy felderítéséről tartott a minapi sajtótájékoztatón, jutalommal ismerte el főnöke. Ám augusztus 22-én közölték vele, távoznia kell, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) nem tart igényt további munkájára. A százados a hvg.hu-nak csak annyit mondott: „nem volt sok választásom”. Arra viszont nem volt hajlandó válaszolni, hogy a kettős gyilkosság nyomozása összefüggésben áll-e váratlan elmozdításával.
Mindenesetre a gyilkosság két fő gyanúsítottja, a két Koszi-testvér, azaz Szabó István és Szabó Miklós hozzátartozói úgy gondolják, a Pest megyei zsaruk bosszúhadjárata miatt folyik az eljárás István és Miklós ellen. A rendőrök váltig állítják, hogy a testvérpár állt annak a bandának az élén, amely megbízást adott Farkas József, a Pipás, és Kiss Norbert, a Colos megöletésére. A PMRFK a nyomozást befejezte, az iratokat vádemelési javaslattal megküldte a Pest Megyei Főügyészségnek, amely ígérete szerint szeptember közepére végez az üggyel, s továbbítja azt a bíróságnak. Ez azt jelentheti, hogy megpróbálják szinkronba hozni ezt a másik, szorosan a diósdihoz kapcsolódó büntetőeljárással, amely az olajlopások kapcsán zajlik, és amelynek tárgyalása ugyancsak szeptemberben kezdődhet el a Pest Megyei Bíróságon.
Ha ez megtörténik, érdekes helyzet alakul ki. Az olajlopás-ügybenugyanis Szövő Károly és Balogh József úgy szerepelnek, mint a bűncselekményeket szervező és végrehajtó banda vezetői, akik erőszakkal vették el a kamionmosót P. Istvántól, s akiket Farkas József (Pipás) megzsarolt, miután rájött, hogy csöveket fektetnek le a Mol százhalombattai kőolaj-finomítója, illetve a közelében lévő mosó közé. Ebből adódna az a következtetés, hogy a zsaroló megölésére a megbízást Szövő és Balogh adták ki. Ám az olajlopáshoz kapcsolódó diósdi ügyben új a szereposztás: a Szabó testvéreket vádolják, hogy ők adtak utasítást emberölésre és olajlopásokra. A rendőrség magyarázata erre a csavarra csupán annyi, hogy Szövő és Balogh Kosziék utasítására cselekedett.
A Szabó testvérek, akik 2006. április 3 óta vannak előzetes letartóztatásban, tagadják az ellenük felrótt bűncselekményeket: az emberölésre való felbujtást, a zsarolást, valamint a bűnszervezet létrehozását és irányítását. A testvéreket Szövő és Balogh vallomása alapján vitték be, velük szemben semmilyen más bizonyíték nem volt.
Varga Tamás, a Szabó testvérek védője szerint komoly gondot okoz, hogy azonos tényálláson két párhuzamos büntetőeljárás folyik, két különböző gyanúsítotti kör ellen, ráadásul az olajlopási ügy már bíróság előtt van. Hangsúlyozta, számos más eljárásjogi probléma, illetve jogsértés is felmerült a Pest Megyei rendőr-főkapitányság nyomozása során. Tisztázásukra minél előbb sort kell keríteni, mert be fog bizonyosodni, hogy ügyfelei ártatlanul vannak benn immár másfél éve – fejtette ki a védőügyvéd.
Idén januárban azonban - nagy meglepetésre - vallott a testvérpár ellen a korábbi barát és harcostárs, Czibere Attila. Megváltoztatva korábbi vallomását, kifejtette, hogy nem Szövőtől és Baloghtól, hanem a Szabó testvérektől kapta a megbízást a Pipás és a Colos megölésére. A hvg.hu korábban megírta: a vallomás megváltoztatásában szerepet játszhatott a hatóságok ígérete, miszerint kisebb szabadságvesztésre számíthat, illetve az ajánlat, hogy nejét, aki tudott a férje által elkövetett bűncselekményekről, nem gyanúsítják meg.
És hogy miért nem emlegette addig senki vallomásában a testvérpárost? A jegyzőkönyvek szerint Czibere nem kevesebbet állított, minthogy: „volt védőimen keresztül üzenetet kaptam, hogy azt a vallomást kell tenni, amit korábban tettem, és Kosziékat nem lehet terhelni." Czibere ezzel súlyos vádakkal illette egykori ügyvédeit, és az olajlopások ügyében szerepet játszó többi védőt. Ám a hatóságok, furcsa módon, nem vizsgálták ki állítását.Cs.B.

Ügyvédi segítséggel kerülnek szabadlábra a diósdi mészárosok!


Megtörténhet, amire még nem volt példa a magyar kriminalisztikában. Kiengedik az alvilág legrettegettebb figuráit a börtönből. A Koszi klán tagjainak az a szerencséje, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint három évnél tovább nem tartható senki előzetes letartóztatásban, a diósdi mészárosok és felbujtóik heteken belül szabadok lesznek. Mivel némelyikre életfogytiglani börtönbüntetés vár, egészen biztosan el fognak szökni Magyarországról.

A Pest megyei zsaruk nem látnak a méregtől, nem tudják elfogadni, hogy több éves nyomozó munkájuk kárba vész. Mint ismeretes, a Koszi bűnbanda az olaj miatt gyilkolt Diósdnál. A Pipás néven elhíresült bűnözőt és testvérét, Colost két bérgyilkos végezte ki. Azért kellett meghalniuk, mert zsarolni próbálták Kosziékat. Mivel tudomást szereztek róla, hogy csapolják a százhalombattai olajfinomító vezetékét.
"Annyi érdeket sértettek, annyian kaptak a pénzből, hogy nem is volt kérdéses, hogy megölik őket" - mondta a STOPnak az egyik, az ügyben dolgozó zsaru, aki hozzátette: a nyomozás során rengeteg támadás érte őket, hiszen ügyvédek hada dolgozott ellenük. Információink szerint az ügyvédek ez idáig harminc millió forintot akasztottak le a gengszterekről. Úgy fest, jól végzik a munkájukat, hiszen néhányan hamarosan szabadulnak.

Az egyik felbujtó, a Pier becenévre hallgató bűnöző hétfőn már őrizet nélkül léphet a tárgyalóterembe, hiszen több mint három éve van már előzetesben. A törvény szerint ez után már el kell engedni. Igaz, házi őrizetben lesz, de nem kap állandó felügyeletet. A zsaruk napjában kétszer fogják ellenőrizni, hogy otthon tartózkodik-e. Mivel tettéért huszonöt év börtönbüntetés jár, borítékolható, hogy egy nap már nem fog ajtót nyitni a rendőröknek. Éjszakai körökben azt beszélik: neki és a többi hamarosan szabaduló társának, Ciberének, Négyujjúnak, alias K. Ferencnek és a másik bérgyilkosnak, Kukkernek, alias P. Sándornak már elő van készítve a szökése. Nem egymás után, hanem feltehetően egyszerre fognak kereket oldani.

Az eddig kifizetett jogi költségekhez képest aprópénznek számít az a 150 ezer forint, amiért tökéletes, hamis útlevelet készíttetnek nekik, és az útiköltségek is elhanyagolhatóak. Egyedül a bujkálás ideje alatti költségek háromszorozódnak majd meg. Családjaikról ugyanis az itt maradt tagok fognak gondoskodni, nem éppen baráti áron.

Koszi Mikit és Koszi Pistát, a klán vezéreit nem fogják kiengedni. Az ő esetükben jövő áprilisban járna le a három év előzetes, de addig biztosan meg fog születni az elsőfokú ítélet, amely a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján hosszú börtönéveket jelentenek majd nekik. Információink szerint vannak olyan lehallgatott telefonbeszélgetések, melyeken Kosziék beszélnek az ügyről bűntársaikkal. Az elhangzott mondatok megdönthetetlen bizonyítékok az ügyészek kezében.


Botrány: rendőr segítette a diósdi mészárosokat?


Beépített embere volt a Koszi klánnak a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A STOP úgy tudja, hogy újabb kínos vizsgálat indult az NNI-nél. Alig két héttel az ellopott, nemzetbiztonsági titoknak számító akta botránya után, a Pest megyei nyomozók feljelentést tettek ismeretlen elkövető ellen, aki a diósdi mészárlás megrendelésével vádolt Koszi klánnak információkat adott ki.

A kiszivárogtatott hírek szerint egy, ugyancsak szervezet bűnözés miatt letartóztatott volt rendőr ezredes egy informátoron keresztül minden akció előtt figyelmeztette a Koszi klánt a várható veszélyre. A feljelentés szerint a korábban már büntetett és elbocsátott rendőr előre tudta, mikor melyik bandatagnak fogják lehallgatni a mobiltelefonját. Ezekért a hírekért pénzt és irányító pozíciót kapott Kosziéktól.
A bűnözök az adott napokon telefont cseréltek barátnőjükkel, vagy feleségükkel, és azokon a készülékeken egyeztettek.

Azt, hogy ki lehet a bűnszervezet téglája az NNI-nél, egyelőre nem tudni, de a STOP úgy értesült, hogy a Pest megyeiek által tett feljelentésben vannak utalások a bűnöző rendőr személyére vonatkozóan.

Sz. I. és Sz. M., a rendőrség feltételezése szerint, komoly befolyással bíró emberekkel álltak kapcsolatban. Jónéhány politikus, sőt rendőr került a nyomozók látókörébe, amikor a bűnszervezetet megfigyelték, de ezen értesülések nagy része értékelhetetlen, mivel egy ilyen ismeretség önmagában még nem támadható.



Kik voltak a rettegett diósdi mészárosok?


Most már biztos, hogy rács mögött marad a rettegett "Koszi" klán két vezetője. A Pest megyei zsaruk több mint 2 év nyomozómunka után átadták a több ezer oldalas aktát az ügyészségnek. A STOP információi szerint Sz. István és Sz. Miklós volt a nyomozók szerint a diósdi mészárlás megrendelője és számlájukra írható a százhalombattai kőolajvezeték megcsapolása is.

A 2005. április 1-én brutális módon kivégzett F. József és testőre, K. Norbert azért kapott egy Skorpió típusú gépfegyverből egy-egy sorozatot a koponyájába, mert zsarolni próbálták az "olajosokat". F. József, alias Pipás több héten keresztül autójával azon a helyen parkolt, ahol lökhárítójára rögzített kamerával felvette, amint a "Koszi" család megbízottja, C. Attila és emberei olajat lopnak. Ezzel a felvétellel próbált negyedmilliót kicsikarni a bűnbandától. Pénz helyett azonban Érd és Diósd között egy motor utasa és vezetője szitává lőtte a zsarolót. Pipás megérezhetett valamit, hiszen alkalmi testőrt bízott meg védelmével. A csepeli, Colos becenévre hallgató óriás nem is sejtette, hogy milyen veszélyes munkára vállalkozik, amikor elkísérte éjszakai találkozójára megbízóját. A huszonéves fiatalember holttestét az autó mögött találták meg a rendőrök, testhelyzetéből feltételezhető, hogy letérdeltették, és szabályosan kivégezték a gyilkosok. A zsarolónak még könyörögni sem volt ideje, hiszen az üvegen keresztül, a vezetőülésben felismerhetetlenségig szétlőtték arcát.

Énekeltek a gyilkosok


"Colos" nem is sejtette, mi vár rá
Majdnem egy évnek kellett eltelnie, hogy a gyilkosok nyomára bukkanjanak a Pest megyei nyomozók. Először egy érdi szoláriumtulajdonos, C. Attila került a látókörükbe, őt és három társát egy összehangolt akció keretén belül egyszerre fogták el a kommandósok különböző helyszíneken. A házkutatások során előkerültek lőfegyverek, melyek egyikével diósdon lőttek. Felröppent a hír, hogy talán Móron is használták azokat, de ezt sietve cáfolták a rendőrök. A ravaszt meghúzó férfi nem volt ismeretlen a zsaruk számára. Motorjával jónéhány bűncselekményt elkövetett már: őrült száguldásai legendásak voltak a csepeli éjszakában. Néhány kihallgatás után már sejthető volt, hogy nem C. Attila a megbízó. A tanúkihallgatások során egyre biztosabbá vált, hogy egy pesti, szervezetten működő bűnbanda feje mondta ki a halálos ítéletet Pipásra. Az adatgyűjtés eredményei néhány hét múlva lehetővé tették a "Koszi" klán vezetőinek letartóztatását. A kommandósok akkor teperték a földre, amikor kilépett egy fodrászüzletből, testvérét, Miklóst pedig otthonában rohanták le. A zsaruk azért merték begyűjteni a nehézfiúkat, mert a fegyverelosztóként szerepet játszó C. terhelő vallomást tett rájuk. 

Mi az a "Koszi" klán?

A "Koszi" család a 90-es évek elején költözött Pest megyébe, korábban az Alföldön éltek. Kisebb-nagyobb bűncselekményeket már akkor is számlájukra írtak. Sz. István priusza egy embercsempész-ügyhöz kapcsolódik. A STOP úgy tudja, akkor börtönbe is került a családfő. Miután az olajszőkítés leáldozóban volt, és mindössze néhány nagyobb "cápa" tartotta kézben a hazai üzleteket, "Kosziék" az autóbizniszben próbáltak szerencsét. Egy X. kerületi, autókereskedéssel foglalkozó cégben voltak érdekeltségeik és így bonyolították üzleteiket. Közben az egyre erősödő família üzletrészt követelt több régióban. A budapesti szórakozóhelyek, benzinkutak védelme az akkoriban a jóval nagyobb Száva család kezében volt. Ők és az arab bűnbandák uralták a fővárost. Itt nem esett le túl sok "Kosziéknak". Pest megyében ugyancsak volt néhány roma család, akik nem engedtek területeikből. A családok közötti háború kicsúcsosodása az úgynevezett kopaszhegyi csata volt. Itt több száz roma pisztolyokkal, vascsövekkel, késekkel felszerelkezve esett egymásnak. Ezután nem sokkal elfogató parancsot adtak ki Sz. István ellen, testvérét pedig egy időre előzetes letartóztatásba helyezték, Ezután az autóbizniszt felváltotta az ingatlan-kereskedelem és a nyerőgép-üzemeltetés. A STOP információi szerint a tanúkihallgatások során kiderült, hogy a "Koszi" család birtokában több tucat ház van, akad olyan utca, ahol csak az ő ingatlanjaik sorakoznak. A nyerőgép-biznisszel párhuzamosan pályázati pénzek megszerzésével is foglalkoztak "Kosziék". Ekkortájt került kapcsolatba Demcsák Zsuzsa férje és Sz. István. Vállalkozásaik sokmilliós haszonnal kecsegtettek.
A nyomozók biztosra mentek

Az ügyészség részére iratismertetés után tovább küldött akták szerint a bűnszervezet több mint 30 tagból áll, többen egyelőre szabadlábon vannak. Működési területük főleg Pest megye, de van néhány érdekeltségük vidéken is. A zsaruk egy állítólagos vádalkunak köszönhetően gyanúsították meg őket a 2005. április 1-jén elkövetett diósdi kettős emberölés megrendelésével és végrehajtásával. Ezen felül a százhalombattai olajfinomító megcsapolásával, és egy ottani vállalkozó 1998-as felrobbantásával is vádolják őket. Jó néhány olyan életellenes bűncselekmény is van az aktákban, amelyben a megrendelő szerepét töltötték be.

Íme a bérgyilkosok hada, ha megnézed ezeket a filmeket láthatod milyen szerteágazó a bérgyilkosok sora. MIND AZ EMBERISÉG KIIRTÁSÁT AKARJÁK, MÉGPEDIG ÚGY ,HOGY ŐK TÚL ÉLJÉK, ÉS MEGÚSSZÁK FELELŐSÉGREVONÁS NÉLKÜL. SEMMIVEL SEM JOBBAK A MAGÁNYOS BÉRGYILKOSOKTÓL.


Lehetne még sorolni a szörnyű tettek sorozatát , de minek , akit ez sem győz meg azt csak az győzi meg , ha elszenvedi a gyilkosságot, a kitervelt népirtást, a halál leheletét szagolni akarja, azt én nem akarom megmenteni. Csak had menjen egyenesen a vágóhídra, mint a marhák , és had nyivákoljon, hogy ő ártatlan és..... a többi maszlag ami ilyenkor elhangzana, csak süket fülekre talál majd. Jobb tudatosan félni, és esetleg kikerülni a bajt mint belesétálni. Próbálj életben maradni, és figyelj a környezetedre, vedd észre a bajt, és kerüld ki ha lehet.
Nem akarlak másra figyelmeztetni , mint ahogy állítják , hogy terroristák vagyunk, és nekik joguk van legyilkolni bennünket. Ezek után kérdem én kik is azok a terroristák, erre mostantól mindenkinek illik tudni válaszolni – Ők a terroristák, és nekünk van jogunk likvidálni őket - . Jól jegyezd meg – ha nem ölöd meg őket, hát ők ölnek meg téged és a családodat, hogy hirmondód se maradjon. - Ne legyetek gyávák , azt mondják és ez igaz is – gyáva népnek nincs hazája - . Nem is érdemlik meg a hazát , mert nincs bennük összetartás, nem kovácsolódtak össze néppé, nemzetté . A nagy család oltalmát nem is élvezhetik, csak mint egyének szállhatnak szembe a szervezett gyilkosokkal, de az biztos halál, de értelmes halál. Példamutatás a sok birkának kik a vágóhídra készülnek, mert oda hajtják őket, mint terroristákat. Nyiljon ki a szemed , bosszuld meg fivéred halálát, e tetü gyilkosokon. Rohadt terroristák, és fasiszták ezek . Egy világot akarnak leigázni, és ha külön külön ölnek meg bennünket , hát ők győznek, mert szervezettek és gyilkosok. 


Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)