A tanú (teljes film)

https://www.youtube.com/watch?v=VeccKrD4rW8

Amíg e rablóknak egy lakásuk , egy nyaralójuk , egy kocsijuk 

, és egy pár kurvájuk lehetett, és azt öltek meg akit akartak , 

addig a jelenlegiek étvágya a csillagos ég – lehoznám néked 

a csillagokat -

Egyeseknek még ez sem elég . Megyesi kimondta , hogy 

korrupt a zsidók pártja ki is rúgták a hatalomból , ma 

mindnyájan látjuk , hogy lerabolnak bennünket , itt már nem 

elszámoltatás kell , hisz mind csak vitte a nép a mi 

vagyonunkat – itt már el kell égetni az összerabolt 

vagyonokat , és ha lehet úgy mikor a rablók otthon vannak a 

családjukkal , hogy senki ne maradjon életbe, hisz ezt az 

egész rendszerváltást kéne felégetni azzal aki levezényelte – 

veszitek a lapot rohadt szabadkőművesek . Ha van benzines 

üvegetek dobjatok a vakolók ingatlanjaira is egy jó párat , 

hisz az egész gyalázatra tanú ez a kisemmizett nép.

Tiborcz István bátyja a NAV informatikai főosztályvezetője lett

Uram bátyám , hogy mik vannak itt még a villanypásztor is MOSZAD ügynök a telefont mégis ellopták , a hülye gojokat meg hazugság vizsgálatra kötelezték . Úgy látszik nem a Kovács Béla járt a birtokon , mert ő be lett sározva , de itt bizony besurrant egy MOSZAD ügynök is , de mivel oly sokan voltak a fától nem lehetett az erdőt látni !!!!

Orbán Viktor vejének testvére, Tiborcz Péter a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai Fejlesztési Főosztályát vezeti – tudta meg az Átlátszó. Tiborcz Péter korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai tanácsadójaként dolgozott, és igazgatósági tag volt a NAV informatikai elnökhelyettese, Vágujhelyi Ferenc korábbi vállalkozásában.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai Fejlesztési Főosztályán főosztályvezető lett egy bizonyos Dr. Tiborcz Péter Sándor – derül ki abból a 2014 augusztusi hivatalos táblázatból (xls), amelyben a NAV vezetőit sorolják fel.

Mivel ugyanígy hívják a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a testvérét is, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az adóhatósághoz, amelyben Tiborcz Péter önéletrajzát kértük. A NAV az önéletrajzot nem adta ki, viszont lehetőséget biztosított a dokumentumba valóbetekintésbe.

A NAV-hoz a héten látogattunk el, az önéletrajzba betekintve pedig kiderült, valóban Tiborcz István bátyjáról van szó. Tehát, Orbán Viktor vejének 39 éves testvére lett a NAV egyik magas beosztású vezetője.

A jogász végzettségű Tiborcz Péter 2008-ban fejezte be a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, 2006-2010-ig a Fejér Megyei Közgyűlés környezeti és energiaügyekért felelős alelnöki posztját töltötte be, ő volt továbbá a Bicskei Önkormányzat városfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának az elnöke. Tiborcz 2006-2009-ig jogi munkatársként is dolgozott, előbb a Dr. Elek László ügyvédi irodánál, majd pedig a Swot Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft.-nél. A 39 éves Tiborcz Péter a kormányváltás után a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai tanácsadója lett.

Korábbi cikkeink Tiborczékról

Tündöklés és tündöklés – Tiborczék a közvilágítás-korszerűsítési piacon

Szegedi naperőmű: Bíróság elé citálja Orbán vejét egy átvert alvállalkozó

Aszfaltozás az Orbán-lagzi előtt: Szokásos Eljárás, vagy kátyúmutyi?

LMP-pénztárnok cége is nyert volna a felfüggesztett naperőműtenderen

Újabb érdekes nyertesek az NFÜ gyalázatosnaperőműtenderén

Talpalatnyi föld VI.: Tiborcz most nem panaszkodhat

Tiborcz Péter neve legutóbb a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség botrányos naperőmű-tendere kapcsán merült fel. A Lázár János által utólag lefújt pályázaton testvérének, Tiborcz Istvánnak az egykori üzlettársa, Hamar Endre két cégen keresztül kapott volna 426 millió forintot napelemparkok létesítésére.

Az egyik Hamar-féle nyertes cég a PBE Energiamenedzsment Kft. volt, amely ugyanoda volt bejegyezve, mint a Professzionál Zrt., amely pedig nem más, mint a NAV informatikai elnökhelyettesének, Vágujhelyi Ferencnek egy korábbi érdekeltsége.

Ugyanebben a társaságban, tehát a Professzionál Zrt.-ben találtuk meg Tiborcz Pétert, aki a ceginfo.hu adatai szerint 2012 júniusáig igazgatósági tagként vett részt a társaság munkájában. Most ismét kollégák lettek Vágujhelyi Ferenccel, ezúttal a NAV-ban, ráadásul azonos területen: míg Vágujhelyi informatikai elnökhelyettes, addig Tiborcz az Informatikai Főosztály vezetője. Tiborcz egyébként a Professzionál Zrt.-ben betöltött tisztségét a NAV által nekünk bemutatott hivatalos önéletrajzban nem tüntette fel.

Vágujhelyi tavaly az atlatszo.hu kérdésére határozottan tagadta, hogy köze lenne a naperűmő-tenderhez, arra pedig, hogy az ő egykori érdekeltségének és a PBE Energiamenedzsment Kft.-nek is ugyanott volt a székhelye, úgy reagált:

“A Professzionál bérlője volt az ingatlan egy részének, ahol irodákat, számítógép szervizt, tárgyalót bérelt. Az ingatlanban sem a Professzionálnak, sem nekem nem volt tulajdonrészem. A többi bérlőt legfeljebb látásból ismertem. PBE nevű Kft-re nem emlékszem.”

Oroszi Babett

Talpalatnyi föld VI.: Tiborcz most nem panaszkodhat

Egy Tiborcz-lány nyerte el a legtöbb állami földet Bicskén. A győztes egyik testvére a Közgép leányvállalatának igazgatósági tagja és a sajtóban a miniszterelnök lányának udvarlójaként emlegették.

Az átlátszó.hu összesítése szerint a Fejér megyei Bicskén a miniszterelnök vőjelöltjének egyik testvére lett a legnagyobb nyertese a sokat vitatott és tíz évre titkosított állami földbérleti pályázatnak. Tiborcz Eszter 157 hektár szántó, vagyis a Fejér megyei bérletek 4.1 százaléka fölött rendelkezhet az elkövetkező húsz évben – a földek egybefüggő birtokot képeznek. Az átlátszó.hu földtérképéből (lásd képünket) kiderül, hogy noha az elnyert birtok közigazgatásilag Bicskén található, a valóságban karnyújtásnyira van a győztes családjának tulajdonában lévő, Csapdin működő Tiborcz lovasklubtól.

A klub Csapdi-Tükröspusztán működik. Honlapja szerint a terület egykor Pálffy gróf tulajdonában volt az uradalmi istállóval és a hozzá tartozó ősparkkal, valamint mintegy 40 hektáros földterülettel együtt. A telepen bértartással foglalkoznak és tereplovaglást biztosítanak az idelátogatóknak. Az ősparkban mini vadaspark működik, tó épül, de szökőkút, szaunapark, teniszpálya építés is szerepel az idei tervekben – a cél egy szabadidőpark létrehozása.  A lovasklubtól 10 percre található a szintén a család tulajdonában lévő panzió kétszemélyes szobákkal, uszodával, amely szintén a Tiborcz család tulajdona, de tervezik, hogy a közeljövőben megoldják a látogatók helyben elszállásolását is. Az átlatszó.hu megkereste Tiborcz Esztert, az állami pályázat nyertesét, aki nem kívánt nyilatkozni.

Tiborcz Eszter testvére, Tiborcz István ügyvéd, igazgatósági tagja a Közgép egyik leányvállalatának, az E-OS Innovatív Zrt.-nek. Korábban a sajtóban úgy emlegették, hogy ő a miniszterelnök egyik lányának, Orbán Ráhelnek az udvarlója, és még egy napokban megjelent HVG cikk is így írt róla. A másik testvér, Tiborcz Péter 2006-2010 között a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke volt, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai tanácsadója.

Sem Orbán, sem a sajtóosztálya nem válaszol a kérdéseinkre

Az átlátszó.hu interjút kért Orbán Viktortól és számos konkrét kérdéssel fordult a miniszterelnök sajtóosztályához a Talpalatnyi föld cikksorozat eddig megjelent és további tervbe vett részeivel kapcsolatban. Ezekre a kérdésekre semmilyen reakció nem érkezett.

Orbán Viktor

miniszterelnök

Tisztelt  Miniszterelnök Úr!

Szeretnék interjút kérni Öntől az Átlászó.hu internetes portálnak.

Kérdéseim a Hatvan pusztai majorral kapcsolatban. Ezeket korábban átküldtem Szijjártó Péternek is, Havasi Bertalan sajtófőnök előbb választ ígért, majd illetékesség hiányára hivatkozva elutasította ezeket.

Orbán Viktor miniszterelnök édesapja cégének nevére egy éve megvásárolt Alcsútdoboz Hatvan pusztai 13 hektáros műemléki majorságban nagyszabású építkezés folyik. Kérdésem az, hogy

1. a Lévai Anikó által irányított építkezés a tetőtér beépítéses épületben milyen céllal készül?

2. a tőle jobbra elhelyezkedő, szintén építés alatt álló műemléki épületre milyen funkció vár? (szálloda, konferencia központ, stb.?)

3. csak a családi szükségletek kielégítésére szolgáló pálinkafőzés folyik az ingatlanon, vagy bérpálinkafőzés működik ott?

4. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cége állítása szerint bérli a területet, a kérdésem az, hogy milyen szerződéssel, ha egyszer az nem szerepel egyik cége fióktelepeként sem a cégnyilvántartásban.

5. milyen funkciót szánnak a két hatalmas műemléki istállónak és az 5 épületből álló együttest lezáró óriási magtárnak? Igaz-e, hogy lovaspóló-klubot akarnak nyitni az egykori József főhercegi majorban?

6. A Felcsúton az Alapítványnak 50 éves használatba adott 6000 m2 saját tulajdonú földjét az önkormányzati tulajdonban volt Sportpálya árfolyamán – 10 ezer ft/m2 – vásárolta meg Öntől az Alapítvány a közelmúltban?

Kérdéseim az Ön házastársához, Lévai Anikóhoz:

1. Ki műveli felcsúti földjeit, bicskei birtokát? Ki vagy kik szolnoki földjeit? Kik a földhasználó bérlői, kik veszik fel a támogatást birtokai után, milyen földbérleti, haszonélvezeti szerződés alapján.

A törvény előírja, hogy a földhasználókat a termőföld tulajdoni lapjára be kell jelenteni. Ez nem történt meg Lévai Anikó földbirtokai esetében. Mikor kívánja pótolni, ha egyszer vagyonnyilatkozataiban visszatérően azt írja: nem ő veszi fel a támogatást földjeire, hanem a földhasználó bérlői, haszonélvező?

2. Mikor kívánják átvezettetni közös tulajdonuk, a Budapest 12., Cinege út 15. ház valós méretét, valós építményi adatait az ingatlan tulajdoni lapjára, hogy valós adatok jelenjenek meg vagyonnyilatkozataikban, ne a 10 évvel korábbi, a ház megvásárlás előtti állapotait tükröző adatok?

Köszönettel várom válaszát,

Ferenczi Krisztina

(Folytatjuk. A Talpalatnyi föld sorozat korábbi cikkei itt olvashatók. Címlapkép: innen.)

Korábbi cikkeink a Talpalatnyi föld sorozatból:

Orbán-dácsa, rengeteg szántó, és sok marha kell a jó focihoz

Új földesúr Göbölpusztán: “Itt minden Mészáros Lőrincé” (videóval)

Lévai Anikó tulajdonostársa nyerte a legtöbbet Felcsúton

“Szarok rá hogy más mit mond” – Mészáros Lőrinc interjú (videóval)

Alcsút és Bicske között terjeszkedik az Orbán-uradalom

Aszfaltozás az Orbán-lagzi előtt: Szokásos Eljárás, vagy kátyúmutyi?

Csütörtökön írta meg a hvg.hu, hogy nagyban aszfaltoznak, kátyúznak, bokrot irtanak, sövényt metszenek az Orbán Viktor lányának lagzihelyszínére vezető úton, Csabdi-Tükröspuszta térségében. Véletlen egybeesés? Megrendelésre készül, vagy csak így akarnak a helyiek, vagy a furcsa nevű KKK kedveskedni az ifjú párnak? Megpróbáljuk kideríteni.

„Mivel helyi lakosok használják a mintegy 650 méteres szakaszt, a vagyonkezelő Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) a ténylegesen érintett csabdi önkormányzatnak való átadásáról döntött. Az átadás előtt bizonyos munkákat el szoktak végeztetni, például a balesetveszélyes ütőkátyúk megszüntetését, padka- és rézsűkaszálást, bokorirtást. Ezeket rendelte meg társaságunktól augusztus 30-án a KKK, amelyeket el is végeztek szakembereink, összesen nettó 1,637 millió forint értékben” – írta a KKK a hvg.hu-nak adott válaszában.

A magyar viszonyokon szocializálódottaknak önmagában furcsa lehet az a szuperszonikus ügymenet, hogy augusztus 30-án megrendelnek egy kátyúzást az évtizedek óta elhanyagolt úton, és szeptember 5-én már végzik is a munkát. Ráadásul az állam lemond egy (alsórendű) útszakasz kezelési jogáról az önkormányzat javára, de előtte még gyorsan rendbehozza, ajándék gyanánt? És mindez épp az előtt történik, hogy a miniszterelnök lánya a helyi luxustanya tulajdonosával egybekel, és a teljes násznép ezen az úton vonul végig?

Az adatoknál maradva, megkerestük a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot, hogy kiderítsük: az utat milyen kezdeményezésre, milyen döntéshozatali eljárás eredményeként (mellékelve a döntéshozatali eljárás megindulásától annak lezárásáig keletkezett valamennyi dokumentumot) adták át Csabdi önkormányzatának. Így talán kiderül, ki áll a döntés hátterében. De szeretnénk megtudni azt is, hogy pontosan milyen javítási, karbantartási munkákat végeztek el és ezek mennyibe kerültek, valamint hogy mikor bízták meg a Magyar Közút Zrt.-t a munkálatok elvégzésével, az mikor kezdte meg, és mikor fejezte be a munkálatokat.

Mindezen adatok persze akkor lesznek igazán beszédesek, ha kiderül: az elmúlt időszakban, mondjuk 2012-ben és 2013. január 1-jétől mostanáig a KKK összesen hány útszakaszt adott át önkormányzati kezelésbe, kinek a kezdeményezésére, és pontosan melyek voltak ezek. Vajon gyakran előfordul, hogy a KKK gondol egyet, és csak úgy az önkormányzatnak ajándékoz egy utat? És vajon minden esetben gondosan fel is újítja előtte? Megkérdeztük hát azt is, hogy az átadott útszakaszokon az átadást közvetlenül megelőzően pontosan milyen javítási, karbantartási munkálatokat végeztek el és milyen értékben, valamint e munkálatokat ki végezte el.

Most már csak az a kérdés: vajon mindig ilyen rohamtempóban dolgoznak? Talán ha megválaszolják azt a kérést, hogy az egyes eljárások, folyamatok pontosan mennyi ideig tartottak, azaz mikor született meg az egyes esetekben a döntés az átadásról, ettől számítva a javítási, karbantartási munka kivitelezőjének kiválasztása, illetve megbízása, a munkálatok megkezdése, azok befejezése, valamint az útszakasz kezelői jogának átadása, ez is kiderül.

Amíg a válasz megérkezik, marad a találgatás, meg a kínos összehasonlítás Oroszországgal. Reméljük, náluk azért jobbak vagyunk.

Asbóth Márton

Orbán-dácsa, rengeteg szántó, és sok marha kell a jó focihoz

Alcsútdoboz-Göböljáráson épül a fociakadémia tangazdasága, Alcsútdoboz Hatvan pusztán pedig Orbán Viktor dácsájává alakulhat az az egykori József főhercegi műemléki major, amelyet tavaly vásárolt meg a miniszterelnök édesapjának ingatlanforgalmazó cége – tudta meg lapunk. A 13 hektáros, 5 műemléki épületből álló ingatlan együttes egyik épületének felújítása-átépítése folyamatban van. A majort a CZG Ingatlanforgalmazó Kft.-től saját állítása szerint bérlő felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc portálunknak úgy nyilatkozott: ott nem épül semmi, legfeljebb műemléki helyreállítási kötelezettségek vannak.

A mintegy 300 négyzetméteres, egykori uradalmi épület műemléki helyreállítási kötelezettségei között a jelek szerint tetőtér beépítési kötelezettség is szerepel – az épület második szintjén új ablaksor áll. A tetősíkból kiemelt tizenhat nyílászáró az újólag tetőfedett épület fölső szintjén nem mezőgazdasági hasznosítási tervekre utal. Értesüléseink szerint Orbán Viktor és felesége személyes tárgyai is megérkeztek a majorba.

Sok marha és rengeteg szántó kell a jó focihoz – ez a kép rajzolódik ki oknyomozó portálunk kutatásából. A Hatvan pusztai majorságot körülölelő, a Búzakalász 66 Kft. által elnyert állami földbérletek szomszédságában, Alcsútdoboz-Göböljáráson lesz a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia ősszel induló szakiskolájának mezőgazdasági tangazdasága – erősítette meg értesülésünket a futballakadémia szóvivője. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester Búzakalász 66 Kft.-je gazdálkodik itt a Csákvári Mezőgazdasági Zrt.-től tavaly áprilisban megvásárolt 11 hektáros majorban, s a közvetlen környezetében elnyert sokszáz hektár állami földön.

Lévai Anikó tulajdonostársa nyerte a legtöbbet Felcsúton

Orbán Viktor feleségének földtulajdonostársa családtagjaival együtt 377 hektár földet nyert el a Nemzeti Földalap Kezelő pályázatán földbérletre. A bicskei szántót Lévai Anikóval közösen birtokló Flier János családtagjaival együtt a Felcsúton megszerezhető földek tekintetében az abszolút győztes.  A helyiek szerint ő műveli Lévai helyi földjeit. Tovább cikksorozatunk előző részeire.

A tavaly a göböljárási lakóközösség közvetlen közelében megépített karámokat újabb és újabb szarvasmarha szállítmányokkal népesítették be, így már több száz állat szomszédságában élnek a helyiek. Elképzelhető, hogy Mészáros Lőrinc csupán a cége és családtagjai által 20 éves bérletre elnyert 1377 hektárnyi területhez egy év alatt kötelezően beállítandó nagyállatállomány gyors feltöltését végzi. A pályázat két hektáronként egy nagyállat tartását írta elő, vagyis a gazdaság és a családtagok által elnyert földek után ez összesen közel 700 marhát jelentene. Az érintettet nem tudjuk megkérdezni, az atlatszo.hu-nak adott interjújátkövetően elzárkózott a további válaszadástól.

A napokban váratlan fordulat történt: Mészáros Lőrinc Alcsútdoboz-Göböljáráson fekvő majorsága területéről gyors tempóban átköltöztették a több száz marhából álló állomány jelentős részét a Hatvan pusztai majorság közelében nemrég  rohamtempóban kialakított karámba. Az ottani marhatelephez szükséges feltételeket azt követően alakították ki, hogy a helyi lakóközösség tagjaival készített videofilmünk nyilvánosságra került (Új földesúr Göbölpusztán: „Itt minden Mészáros Lőrincé”). Ebben a lakóközösség tagjai arról számoltak be, hogy a nagyszabású vállalkozásba őket senki sem avatta be, nem tudták, hogy rövidesen egy hatalmas marhatelep szoros szomszédságában élhetnek.

Az állam nem csupán a bőkezű földbérletekkel kedvezményezett Orbán bizalmasának, akit a helyiek a miniszterelnök vagyonkezelőjének hisznek. A 11 hektáros majorsága szélét U alakban ölelő 21 ezer négyzetméteres erdőt is ő használja. (Felső képünkön sárga színnel határoltuk körül a területet és kis sárga körrel azokat a lakóházakat és a mögötte lévő Csokigyárat, amelyek e területből nem a Búzakalász Kft. tulajdonában állnak). Ez az erdő nem szerepelt a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) pályázatán, mivel erdő haszonbérbe nem adható (2010. évi LXXXVII. törvény). Ezért az NFA „a földrészlet természetbeni állapotának megfelelő időleges művelése céljából megbízást adott a VADEX Zrt.-nek, aki azt a természetbeni állapotnak megfelelő legeltetési tevékenységgel hasznosítja” – válaszolta Sebestyén Róbert NFA-elnök a Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek küldött kérdéseinkre. A miniszter a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet útján gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében.

A székesfehérvári VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Rt.-t a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonából a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonába került a második Orbán-kormány színre lépése után, 2010. június 17-én. Felügyelőbizottságába 2010 júliusában került be a szolnoki Nyerges Attila, a Közgép vezérigazgatójának, Nyerges Zsoltnak a testvére, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter jobbkeze. „A nevezett földrészlet használata jogszerű, végleges hasznosításáról az NFA külön eljárásban intézkedik az NFA törvény előírásai szerint” – tette hozzá Sebestyén Róbert, amiből nem nehéz megjósolni, a végleges hasznosítás mekkora liciten dől majd el.

Hogy a „természetbeni állapotnak megfelelő legeltetési tevékenységnek” egészben vagy csak részben felel meg az erdő részbeni kiirtása, lebetonozása, nem tudni. Csupán az látszik, hogy részben erre a területre épült a betonozott istálló és a karámrendszer, és hogy egy hete még itt álldogáltak a Búzakalász 66 Kft. szarvasmarhái. A göbölpusztaiak egybehangzóan állítják, hogy az ő szomszédságukban már tavaly elkészültek azok a karámok és félig nyitott istállók, amelyekhez a hatóság összességében közel 1200 négyzetméternyi méretben ez év márciusában adta meg a Búzakalász 66 Kft.-nek az engedélyt. A kérelem elbírálása érdekében tartott januári helyszíni szemlén a hatóság megállapította, hogy az építtető az építkezést a helyszíni szemle időpontjában még nem kezdte meg – áll a bicskei jegyző engedélyt megadó határozatában. A közösséget márciusban értesítette a jegyző a márciusi keltezésű döntésről. Göböljárás lakói sutba dobták a levelet.

Ferenczi Krisztina

(Folytatjuk. Fotó: atlatszo.hu. A Talpalatnyi föld sorozat korábbi cikkei itt olvashatók.)

Új földesúr Göbölpusztán: “Itt minden Mészáros Lőrincé”

Tavaly nyár óta abban a tudatban éltek Alcsútdoboz-Göböljárás lakói, hogy itt minden Mészáros Lőrincé, pedig csak ősszel írták ki az állami földbérletekre a pályázatot. “De hát itt most már mindent föl kell számoljunk, itt már nem tudunk fönnmaradni, teljes mértékben körbe lettünk kerítve, kijárónk sincs” – tárja szét karját a juhász, aki 9 éves korától dolgozott az állatok körül, de a közelmúltban kényszerűen megvált 200 birkájától, miután megérkezett az új tulajdonos. Hogyan került Mészáros Lőrinc nagy szarvasmarhatelepének szomszédságába Göböljárás lakóközössége – erre keresi a választ videoriportunk.

Alcsútdoboz-Göböljárás lakóit nem kérdezte meg terveiről Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere, aki tavaly vetette meg lábát József főherceg egykori majorjának központjában. Az önfenntartó életmódra berendezkedett családok körül azóta elfogyott az eddig megélhetést adó föld. Évtizedeken át megéltek belőle, ám amikor az egykori Csákvári Állami Gazdaság területéből vásárolni szerettek volna, nem jártak sikerrel. Mészáros Lőrinc tavaly februárban alapított cége viszont idén áprilisban megvette a Csákvári Mezőgazdasági Zrt.-től azt a 11 hektáros majort, ami a hercegi majorság területén működő egykori állami gazdaság göböljárási telepének központja volt. (“Kérdezzen meg bárkit, hogy mit mond a Mészáros Lőrincről” –interjúnk a felcsúti polgármesterrel.)

Tavaly júniusban kereste fel a helyi juhászt Mészáros Lőrinc azzal, hogy fel kell számolnia állatállományát – a hodálya megmaradhat, azt kiveheti bérbe. A hatalmasság sietősen szedette föl a helyiek megtermelt terményeit – jöttek a dózeroló gépek. Mázsaszám rohadt az ott élőkre burgonya, dinnye, paprika, paradicsom. Mészáros gépei júliusban dózerolták ki a földből a félig fejlett zöldséget-gyümölcsöt, és karámokat építtetett a helyére – ezek azóta is üresen állnak. Nem úgy a szántókig megépített többi karám, amelyeket már százával népesítenek be a szarvasmarhák. Hogy honnan tudta tavaly nyáron Mészáros cége, a Búzakalász 66 Kft., hogy az ősszel kiírt állami földpályázatokon a nagy állattartás lesz a nyerő – rejtély. Csupán azt tudjuk, hogy a Nemzeti Földalapkezelő által meghirdetett valamennyi alcsútdobozi állami földet az egykori gázszerelő frissiben alapított mezőgazdasági társasága nyerte el.

Váradi András juhász, aki 9 éves korától Göbölpusztán őrizte a birkákat, nem merte megkockáztatni a pályázati pénzt – mire a pályázatot kiírták, már az egész lakóközösség abban a hiszemben élt, hogy „itt minden Orbán Viktoré és Mészáros Lőrincé”. A juhász kétszáz birkájától vált meg a legelők megfogyatkozásától való félelmében, hetven darabot tartott meg mindössze. De nem csak a juhász és családja érzik úgy, hogy a kör bezárult körülöttük,  előbb-utóbb menniük kell innen. Göbölpusztán 31 család él. A terület egyik fele mára Mészáros Lőrinc tulajdonába-használatába került, a másik felén Demján Sándor birtokai fekszenek. Ott sem volt problémamentes az üzletember birtokszerzése, ott is szorongatva érzik magukat az ott lakók.

Ferenczi Krisztina – Cs. Nagy Sándor

(Fotó: atlatszo.hu)

Korábbi cikkeink a Talpalatnyi föld sorozatból:

Lévai Anikó tulajdonostársa nyerte a legtöbbet Felcsúton

“Szarok rá hogy más mit mond” – Mészáros Lőrinc interjú

Alcsút és Bicske között terjeszkedik az Orbán-uradalom

Új földesúr Göbölpusztán: "Itt minden Mészáros Lőrincé"

https://vimeo.com/43479683

Talpalatnyi föld I.: Alcsút és Bicske között terjeszkedik az Orbán-uradalom

A miniszterelnök édesapja, Orbán Győző ingatlanforgalmazásra szakosodott cége, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonában áll tavaly július óta az Alcsútdoboz Hatvan pusztai majorság, ami egykor József főherceg majorsága volt és amit saját állítása szerint jelenleg a felcsúti polgármester, az Orbán-család bizalmi embere, Mészáros Lőrinc bérel. A 13 hektáros műemléki területet azok az állami földek veszik körül, amiket Mészáros cége, a Búzakalász 66 Kft. a közelmúltban nyert el 20 éves bérletre, fölötte Lévai Anikó szántói fekszenek – derül ki az atlatszo.hu által aktuális földhivatali adatok felhasználásával összeállított térképből.

Az Alcsútdoboz Hatvan pusztán fekvő 13 hektáros majorságot magas aranykorona értékű földek veszik körül és a terület legszebb platánfasorán lehet eljutni a dombon fekvő ingatlan együtteshez. Több, nagy alapterületű műemléki épület található a miniszterelnök édesapja birtokába került hat egybefüggő ingatlanon, amely egykor József főherceg majorsága volt, a helyiek szerint sok család élt a lakóépületekben egykor itt.

A földhivatali nyilvántartás szerint az Orbán Győző majorsági épületegyüttese alatt elhelyezkedő terület még nem a miniszterelnök édesapjáé. Az 5 hektáros szántó egykor a Csákvári Állami Gazdaság kezelésében lévő állami tulajdon volt, 1994. óta magántulajdonban van.

A miniszterelnök édesapjának egyszemélyes társasága tavaly júliusban a CIB Ingatlanlízing Zrt.-től jutott hozzá adásvétel útján a hat tagból álló majorhoz Alcsútdoboz-Hatvan pusztán. A földhivatal egyforma hibát ejtett a hat tulajdoni lapon: valamennyin GZG Ingatlanforgalmazóként szerepelteti az Orbán Győző székesfehérvári háza címére bejelentett, általa 2008-ban megvásárolt cég nevét. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester az atlatszo.hu-nak adott interjúban kérdésünkre azt mondta: ő bérli a területet, gépeket tárol ott meg eszközöket és ott semmilyen építkezés nem folyik, csak a műemléki kötelezettségeknek tesz eleget.

A 13 hektáros műemléki területet olyan állami földek veszik körül, amelyeket Mészáros Lőrinc cége, a Búzakalász 66 Kft. a közelmúltban nyert el az állami tulajdonú földeket kezelő szervezet pályázatán 20 évre. A majorság észak-keleti szomszédja a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) HU21-10101 számú pályázatán a Búzakalász 66 Kft. által elnyert 60 hektáros szántó (0103 b,c hrsz.). Észak-nyugati szomszédja a HU21-10103 számon meghirdetett 36 hektáros szántó (0101 hrsz.), amit szintén a Búzakalász 66 Kft. nyert el, mellette  – HU21-10104 – ugyan csak Mészáros cége által elnyert, összességében 49 hektáros szántó (099/5 b,d,g hrsz.), délkeletről pedig ugyanez a helyzet: szintén a Búzakalász Kft. által a közelmúltban a HU21-10105 számon elnyert 9.8 hektáros szántó (0106/3,4,5 hrsz.) az ott található birtoktest.

A felső képen kereszttel jelölt területek az NFA pályázaton az Orbán Győző majorja körül a Mészáros-féle Búzakalász 66 Kft. által elnyert birtoktesteket jelzik. E fölött pedig Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége két szántója helyezkedik el – ezek bicskei külterületek, itt találkozik ugyanis a két település: Alcsút és Bicske. Lévai Anikó bicskei szántóit jelöli a két kereszt az alsó képen Orbán Győző Alcsútdoboz Hatvan pusztai majorja felett.

Családi gazdaság vagy szállodaépítés?

Orbán Győző CZG Ingatlanforgalmazó Kft-jének főtevékenysége a saját tulajdonú ingatlan adásvétele, de juh-, kecske-, és ló tenyésztése, élőállat nagykereskedelme, állattenyésztési szolgáltatás, haszonállat-eledel gyártása, gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme, valamint gabonaféle, zöldségféle, olajtartalmú gyümölcs termesztése, konferencia szervezése és sportlétesítmény működtetése is szerepel a tevékenységi körök között. Vagyis mindazon tevékenység, ami a bányavállalkozó Orbántól távol áll, ám ami körül a Fejér megyei földbotrány forog.

Az Orbán-kormány eredetileg a 300 hektár alatti földdel rendelkező helyi családi gazdákra tervezte a Nemzeti Földalapkezelő által kiírt állami földek bérletét, ám végül 1200 hektárra emelték azt. Mészáros Lőrinc cége és családtagjai együttesen ennél is többet: 1377 hektárt nyertek el. Az állattartási kötelezettség is olyan szigorítást hozott, ami eleve kizárt a pályázatból arra egyébként készülő gazdákat. A tíz évre titkosított pályázati anyagok elbírálásánál a pontozási rendszer nagy teret adott a szubjektív elbírálásnak, így eshetett meg, hogy évtizedek óta földdel foglalkozó családok nem jutottak talpalatnyi földhöz sem.

Ottjártunkkor mezőgazdasági gép érkezett a műemléki területre behajtani akarván, amelynek stábunk autója egy percig útját állta, de azonnal félreállt, amint észlelte a helyzetet. Azt követően pedig, hogy a jármű beért a Hatvan pusztai telepre, két kutyával megjelent egy alkalmazott és arra szólította fel munkatársainkat: ne forgassanak! Azt a felújítás alatt álló épületet örökítettük meg, amelyről Mészáros azt mondta nekünk: nem folyik építkezés, csak a műemléki jelleg miatt vannak kötelezettségek. Információnk szerint azonban szálloda épül itt.

A nagy nyilvánosságot kapott és közérdeklődésre számot tartó földügyekre való tekintettel Orbán Győzőtől emailben, a gánti bánya címén (ez a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. hivatalos email címe is) kértünk választ arra, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester mióta és meddig bérli tőle az ingatlant? Azt is megkérdeztük tőle, hogy az ott folyó szállodaépítést az Etyeki Filmstúdióba érkezők elszállásolására Mészáros cég vagy Orbán Győző cége végzi-e? A helyben lakók ugyanis arról számoltak be, hogy a szálloda a Demján Sándor érdekeltségbe tartozó Etyeki Filmstúdióban megfordulók szállodai szintű elhelyezésére készül. Orbán Győző birtoka Alcsútdoboztól 3 kilométerre, Etyek irányában fekszik. Erre egyelőre nem kaptunk választ.

Mészáros Lőrinc leszarja hogy más mit mond

Azon felvetésünkre, hogy a földtámogatások miatt megéri úgy is földet tartani, hogy azt nem művelik meg, Mészáros Lőrinc így fakadt ki: “Annak le kell vágni a kezét, aki nem műveli meg a földet – nekünk ez a lelkünk vidéki embereknek a föld és nem azoknak, akik ott a flaszteron fönn Budapesten azt mondják, hogy ezek a szemét vidéki parasztok, mert nincsen ebben igazuk, semmiben sincsen igazuk. (…) A faluban is bárkit megkérdezhet, mert ilyet sosem mondanának, amit Ángyán mond meg Szabó Rebeka. (…) Szarok rá, hogy más mit mond, engem az érdekel, hogy itt mit mondanak.”

Mivel a területen folytatott kutatásaink újabb kérdéseket keletkeztettek a Mészáros Lőrinccel felvett interjút követően, levélben tettük föl ezeket az érintettnek, aki azonban közölte: további kérdéseinkre nem áll módjában válaszolni. Indoklásul azt hozta fel: üzleti megállapodásai nem tartoznak a közvéleményre, részéről az interjút – kimerítő válaszaival – lezártnak tekinti. (A teljes Mészáros-interjút később közöljük – a szerk.)

Arra vártunk választ, hogy mikortól, milyen bérleti díjért bérli Orbán Győzőtől a területet, milyen záró időponttal, valamint ha telephelynek használja azt, miért nincs ez feltüntetve a cégnyilvántartásban. Azt is szerettük volna megtudni, hogy az ott folyó műemléki helyreállítási kötelezettséghez, építkezéshez, szálloda építéshez milyen uniós, állami, egyéb támogatást vett-vesz fel a cége? Arra is választ vártunk, hogy kötöttek-e előzetesen megállapodást Demján Sándorral az információnk szerint az Etyeki Filmstúdióba érkezők elszállásolására készülő szállodára? Azt is kérdeztük, hogy összességében mekkora összegű uniós ill. hazai támogatást kaptak(nak) cégei a beruházásokhoz, cégei gépparkjának és személygépkocsi állományának a megvásárlásához  és egyebekhez.

Mészáros Lőrinc Felcsút polgármestere, az Orbán Viktor által 2006-ban alapított Puskás Ferenc Labdarugó Akadémia elnöke, és 11 éve az Alcsútdoboz-Felcsút Földtulajdonosi Közösség elnöke. Vagyis az ő kezében összeér a falu, a futballakadémia működtetése, az új csarnok építése, építésre, mezőgazdaságra szakosodott cégeinek minden értéke, fillére, soktalpalatnyi földje. Talán ezért gondolják úgy néhányan a hoppon maradt gazdák közül, hogy feltehetően strómanként is pályázott az állami földekre.

Ferenczi Krisztina

(Folytatjuk. Fotó: atlatszo.hu)

Talpalatnyi föld III.: Lévai Anikó tulajdonostársa nyerte a legtöbbet Felcsúton

Orbán Viktor feleségének földtulajdonostársa családtagjaival együtt 377 hektár földet nyert el a Nemzeti Földalap Kezelő pályázatán földbérletre. A bicskei szántót Lévai Anikóval közösen birtokló Flier János családtagjaival együtt a Felcsúton megszerezhető földek tekintetében az abszolút győztes.  A helyiek szerint ő műveli Lévai helyi földjeit.

Lévai Anikónak közös földtulajdona van a Fejér megyei állami földbérletek dobogós helyezettjével, a felcsúti Flier Jánossal, aki családtagjaival együtt az országos átlag tízszeresét, 377 hektárt nyert el a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) 10 évre titkosított földpályázatán. A közös szántó Orbán Győző ingatlanforgalmazó cége, a CZG Kft. 13 hektáros Hatvan pusztai műemléki majorja fölött fekszik, melyet a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester által közelmúltban elnyert állami földbérletek ölelnek körül.

Alcsút és Bicske között terjeszkedik az Orbán-uradalom

A miniszterelnök édesapja, Orbán Győző ingatlanforgalmazásra szakosodott cége, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonában áll tavaly július óta az Alcsútdoboz Hatvan pusztai majorság, ami egykor József főherceg majorsága volt és amit saját állítása szerint jelenleg a felcsúti polgármester, az Orbán-család bizalmi embere, Mészáros Lőrinc bérel. A 13 hektáros műemléki területet azok az állami földek veszik körül, amiket Mészáros cége, a Búzakalász 66 Kft. a közelmúltban nyert el 20 éves bérletre, fölötte Lévai Anikó szántói fekszenek – derül ki az atlatszo.hu által aktuális földhivatali adatok felhasználásával összeállított térképből. Tovább a teljes cikkhez.

Flier állandó ügyfele a miniszterelnök feleségének: adnak-vesznek, cserélnek évek óta. S hogy mit? Földet. Volt, hogy Lévai öt napig volt tulajdonosa egy alcsútdobozi zártkertnek és gazdasági épületnek, hogy azután elcserélje Flier bicskei földjére. Lévai Flier testvérével, Flier Tamással is cserélt földet, de olyan is előfordult, hogy oda-vissza ment a csencselés: Lévai elcserélte 7 hektáros szántóját Flier Jánossal, majd két évre rá megvásárolta tőle. A helyiek szerint Flier műveli Lévai földjeit. Az atlatszo.hu megkérdezte Flier Jánost, ő műveli-e Lévai Anikó földjeit Felcsúton és Bicskén, ám ő megtagadta a válaszadást, mondván: semmi közünk hozzá.

Ez azért érdekes, mert a miniszterelnök felesége vagyonnyilatkozatában fontosnak tartja évről évre megjegyezni: nem ő veszi fel földjei után a támogatást, hanem azok haszonélvezői illetőleg használói. Ez a megjegyzés a „ne mi nyerjük a legtöbbet” botrányra emlékeztet – a Tokaj-hegyaljai szőlőtársaságban való részvételét először elhallgatta vagyonnyilatkozatában Lévai, majd nyilvánosságra kerültek a „nemtaggyűlési” jegyzőkönyvek, majd a sajtó kiderítette, hogy ha nem is a legtöbbet, de több tízmillió forint állami támogatást nyert el a társaság. Lévai a botrányt követően kiszállt a Szárhegydűlő – Sárazsadány – Tokajhegyalja Kft.-ből, bérbe adta szőlőföldjeit a társaságnak, majd 2009-ben eladta azokat Kékessy Dezsőnek.

Ám Lévai Anikó bicskei és felcsúti, összesen közel 80 hektár földje egyikére sincs bejegyezve hogy ki a földhasználó, holott ennek feltüntetése előírás. „A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza: földhasználati jog, haszonélvezeti jog és használat joga.” Ugyanez volt a helyzet korábban a sárazsadányi földekkel. Mivel a politikusok vagyonnyilatkozatának nem kell tartalmaznia házastársuk jövedelmét, nem tudni, földbérletből vagy a gazdálkodás által megtermelt javakból milyen nagyságrendben keletkezik bevétele a miniszterelnök őstermelő-bankjogász feleségének.

A felcsúti földek legtöbbjét a Flier család tagjai nyerték el tehát, míg a Fejér megyei összesítésben a dobogó harmadik helyén végeztek a csákvári gazdasághoz közeli személyek és Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, a Puskás Akadémia elnöke mögött. Flierék a megye eddig bérbe adott, köztulajdonban lévő területeinek 7 százalékán gazdálkodhatnak az elkövetkező húsz esztendőben.

Szarok rá, szarok rá, hogy más mit mond, engem az érdekel, hogy itt mit mondanak rólam, mert higgye el, én vagyok annyira önérzetes, meg én alföldi származású vagyok… De akár a faluban is bárkit megkérdezhet, hogy mit mond a Mészáros Lőrincről, mert ilyet soha nem mondanának, amit az Ángyán mond, meg a Szabó Rebeka, nem tudom, hogy hívják őket ott fönt a Parlamentben – mondta Mészáros Lőrinc az atlatszo.hu-nak adott fél órás interjúban. Tovább a teljes interjúra.

Flier János felesége a Fidesz helyi elnöke és a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje volt a 2010. évi önkormányzati választáson, s csak néhány szavazat választotta el a győzelemtől. Az akkor győztes Varga Györgyöt tavaly cége adótartozására hivatkozva eltávolították székéből – helyére Mészáros Lőrinc került. Flier szervezte annak idején a helyi polgári köröket, és szponzorálja a helyi futballakadémiát. Lányuk, Junek (Flier) Nikolett a Vidékfejlesztési Minisztériumban dolgozik – ő 88 hektárt nyert el az állami földbérlet pályázaton.

Flier az első Orbán-kormány által privatizált 12 agrárcég egyikében, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt.-ben (HKG) szerzett 2001 októberében közvetett tulajdonlással közvetlen befolyást másodmagával. Utóbb ez a cég a Mamut üzletközpont létrehozásával ismertté vált Kenyeres Sándor ingatlanvállalkozó és társai tulajdonába került. Az eredetileg autóvillamossági szerelő Flier János 1999-ben a HKG igazgatósági tagja lett – ezt a tisztet 2003-ig töltötte be, mikor megérkezett az új garnitúra.

Demján: A Korda Stúdió saját szállodát fog építeni

„Demján úr soha nem hallott a szállodáról, senkivel nem állapodott meg. A Korda saját szállodát fog építeni!” – válaszolta Demján Sándor kommunikációs tanácsadója, Takács Ildikó az atlatszo.hu kérdésére. Demján Sándortól azt kérdeztük – miután erre sem az Alcsútdoboz Hatvan puszta majorság 13 hektárját állítása szerint bérlő Mészáros Lőrinctől, sem az ingatlanok tulajdonosa, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonos-ügyvezetőjétől, Orbán Győzőtől nem kaptunk választ -, hogy szóba került-e közte és a szóban forgó szereplők között szállodai kialakítás az Alcsútdoboz Hatvan pusztai majorság műemléki épületeire abból a célból, hogy az a közeli Etyeki Filmstúdióba érkezők fogadását szolgálja, illetve megállapodtak-e bármiben a fenti kérdésben bármelyik szóban forgó szereplővel?

A miniszterelnök felesége több mint 50 hektáros, első felcsúti földszerzése 2001-ben ugyan csak kötődik a helyzetbe hozott HKG-hez: Lévai Anikó azt Flier privatizációbeli tulajdonostársától, a HKG akkori vezérigazgatójától, Bognár Sándortól tíz nappal a privatizáció után, jutányos áron vette meg. A tulajdonos-vezérigazgató tulajdonjog fenntartással vásárolta föl a kilenc tagból álló birtokot s adta át Lévainak százezer forintos hektáronkénti áron, ugyanakkor, amikor a HKG Rt. vezetőjeként 300 ezer forintot kínált hektáronként a környékbelieknek.

Lévai Anikó legnagyobb egybefüggő termőföldjét, a 25 hektáros felcsúti szántóját – amely Flier Tamás marhalegelője mellett fekszik, s ahonnan látható, hogy épül a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia 3000 fő befogadására alkalmas új „Center pályája” – visszaminősítette nádassá és rétté. De csak a vagyonnyilatkozatában. Pedig egyszer már annak átminősítését korábban feltűntette a képviselők és házastársaik számára évente kötelezően leadandó iraton. Hogy miért tért vissza az Orbán-kormány második, 2010-es színre lépésekor a sok évvel ezelőtti, szerényebb értéket mutató besoroláshoz, nem tudni.

Ferenczi Krisztina

(Folytatjuk. Fotó: atlatszo.hu)

Horváth András: Európai cégek és multik is érintettek korrupciós ügyekben

A NAV-botrányt kirobbantó közérdekű bejelentő szerint az amerikaiak már korábban tudtak a most szankcionált korrupciós ügyekről, de csak akkor jöttek elő vele amikor már lezajlottak a választások. Horváth szerint európai cégek és multinacionális cégek is érintettek hasonló jellegű ügyekben, de nem mindenki fordult a hatóságokhoz vagy az anyaállamhoz. Videóinterjú.

Horváth az Átlátszónak azt mondta, két amerikai cég érintett az ügyben, mindkettő aktív Magyarországon, az egyik az Index által tegnap már megnevezett Bunge Zrt., a másik egy gabonakereskedő vállalat. Az amerikaiak nagyon szigorúan veszik ha korrupciós megkeresést kap egy amerikai tulajdonú vállalat bárhol a világban, ilyenkor a cégeknek ezt jelenteniük kell.

„Biztos van olyan hogy nem jelentik, de ha kiderül, az nagyon súlyos következményekkel jár, nem úgy mint például Magyarországon, ahol az ilyen óriási gazdasági bűncselekmények vége vagy az ügy megszüntetése, vagy valami kis pénzbüntetés.”

Horváth szerint az is probléma, hogy Magyarországon tíz év múlva érnek véget ezek az eljárások, amikor már nem lehet komolyabb büntetéseket kiszabni.

„Tudomásom van arról hogy érintettek hasonló jellegű cselekményekben, megkeresésekben más európai tagállamok is, óriási multinacionális cégek, viszont ezek eddig nem vették a fáradtságot hogy akár a magyar hatóságoknál jelezzék ezt az egészet, vagy esetleg ők is a követségükön, az államukon keresztül próbáljanak nyomást gyakorolni a magyar kormányra, hogy történjen valami. Tehát ők elfogadják, hogy ilyen feltételekkel dolgoznak a piacon, és idomultak a rendszerhez.”

Horváth András: Európai cégek és multik is érintettek korrupciós ügyekben

https://vimeo.com/109510427 

Horváth András: Európai cégek és multik is érintettek korrupciós ügyekben from atlatszo.huon Vimeo.

A NAV-botrányt kirobbantó közérdekű bejelentő szerint a magyar kormány az ügy kirobbanása óta eltelt egy év során nem aktivizálta magát a szervezett bűnözői hálózatok felszámolásában, és a korrupt adóhivatali vezetők eltávolításában.

„Semmit nem tudok arról hogy az általam feljelentett bűncselekmények nyomozása hogy áll, vannak-e gyanúsítottak, kiket hallgattak ki az adóhivatalon belül, milyen irányba megy a nyomozás. Ennél sokkal kisebb jelentőségű ügyekben, politikai vonatkozásokkal, amikor az ellenzéket lehet vele ütni, állandóan szivárognak ki információk az ügyészségről és a nyomozóhatóságtól, ebben az ügyben viszont teljes hírzárlat van. Ennek az lehet az oka, hogy bizonyos körök továbbra is arra akarták használni a NAV-ot, amire már nagyon sok év óta, tehát hogy a segítségével pénzt lehessen szerezni vállalkozásoktól, tönkre lehessen tenni vállalkozásokat, illetve mindenféle hivatali visszaéléseket, korrupciós bűncselekményeket lehessen elkövetni, nyilvánvalóan haszonszerzési célzattal.”

Horváth azt mondta az Átlátszónak, hogy az Európai Uniónál is próbálkozott, hiszen az uniónak is lépni kellett volna ezekben az ügyekben, mert uniós érdekeket is vastagon sértenek az áfacsalások.

„Bizonyos együttműködő régiók, mint például Románia, Magyarország és Szlovákia egymás költségvetéseit nyúlják le. Ez sérti az EU-s és az állami költségvetési érdekeket, és sérti a korrupció ellen küzdő közösség alapelveit is.”

További cikkeink a NAV-botrányról

Miért pont a NAV kerülhetett az amerikaiak célkeresztjébe?

A rejtélyes 7750: diszkrét és drasztikus

Újabb konkrét eset igazolja, hogy a NAV főigazgatója vizsgálatot akadályozott

Újabb volt NAV-os vádolja az adóhivatalt

Súlyosan gyengítette a KÜIG megszüntetése az adóhatóságot

Így úszhatják meg az áfacsalók – Somos Katalin leállított egy fontos vizsgálatot

Tovább a teljes NAV-dossziénkra

Miért pont a NAV kerülhetett az amerikaiak célkeresztjébe?

Nem cáfolt információk szerint a Vida Ildikó, a NAV elnöke és az adóhatóság két másik vezetője is szerepel a beutazási tilalommal sújtottak listáján. De miért pont ők?

Hiszen az államigazgatás számos más vezetőjének nevéhez fűződnek ellentmondásos ügyek, legyen szó a Nemzeti Bank piaci ár feletti ingatlanvásárlásairól, nemzeti dohánykoncessziórólvagy Erzsébet-utalványról. Nem is beszélve az évi több ezer milliárd forint közpénz elköltésének tisztaságáért felelős Közbeszerzési Hatóságról, vagy éppen a négy éven keresztül Nyerges Attila politikai tanácsadó hatókörében tevékenykedő fejlesztési miniszterről. Németh Lászlóné éppúgy a Simicska-Nyerges-birodalom egyik vezető posztjáról került a miniszteri székbe, mint ahogy Vida Ildikó a Mahír Zrt-nél betöltött vezetői pozícióját cserélte az APEH-elnöki tisztségre. De ugyanez a káderpolitika emelte a Közbeszerzési Döntőbizottság élére Kövesdi Zoltánt, aki kinevezése előtt néhány héttel még a Közgép Zrt. felügyelőbizottsági tagja volt. (A fentiek alapján egyértelműen Simicskához és Nyergeshez köthető Kövesdi az elmúlt hetekben csendben távozott a KDB éléről, ezzel mintegy közvetve igazolva a Simicska-Orbán-háború tényét. Hasonlóképp távozott a Közbeszerzési Hatóság éléről Gajdos Róbert.)

Bár az Egyesült Államok ügyvivője elzárkózott attól, hogy a beutazási tilalommal sújtottak ügyében bármi konkrétumot eláruljon, a döntés kontextusát mégis az általa emlegetett korrupciós ügyek, illetve egyetlen konkrét személy, Horváth András emlegetése adta meg. A NAV-botrány kirobbantójának megnevezése pedig közvetetten megerősíti azt a sajtóértesülést, hogy Vida Ildikó – és talán még két másik NAV-vezető – szerepel az Egyesült Államokból kitiltottak listáján.

Betelt a pohár egy adóellenőrnél, feljelentette a NAV-ot from atlatszo.hu on Vimeo.

Az Átlátszó információi alapján – ahogyan ezt több cikkben is megírtuk – a hálózatos áfa-csalások körüli ügyekben nem a NAV elnökének volt tényleges szerepe – ugyanakkor az adóhatóság első számú vezetőjeként nyilvánvaló felelősséggel tartozik beosztottai döntéseiért. Hogy mást nem mondjunk, megkerülhetetlen a NAV elnökének felelőssége a Kiemelt Ügyek Adóigazgatóságának de facto megszüntetése kapcsán. Vida Ildikóval szemben elég konkrétan köthető bizonyos döntésekhez a kiemelt adózókért és ügyekért felelős főigazgató, Somos Katalin.

Mint azt több cikkben is megírtuk, a főigazgató asszony több esetben megakadályozta, hogy a KÜIG munkatársai végigmehessenek egy-egy áfa-csaló hálózaton. A cikkek megjelenése után szerettük volna megszólaltatni a NAV valamelyik felsővezetőjét, de a megkeresésünket elutasították – igaz, helyreigazítási kérelem sem érkezett. Ehhez képest két hónappal később az adóhivatal – jóhírének megsértésére hivatkozva – kártérítési pert indított az Átlátszó ellen.

NAV-dosszié

Újabb konkrét eset igazolja, hogy a NAV főigazgatója vizsgálatot akadályozott

Újabb volt NAV-os vádolja az adóhivatalt

Súlyosan gyengítette a KÜIG megszüntetése az adóhatóságot

Így úszhatják meg az áfacsalók – Somos Katalin leállított egy fontos vizsgálatot

Tovább a teljes NAV-dossziénkra

Mi kétségkívül jobban jártunk, mint Horváth András, akinél házkutatás is volt, és aki ellen két ügyben is nyomoznak. Nincs ugyanakkor hír az általa feltárt ügyekben zajló nyomozás állásáról– információink szerint a nyomozás nehezen halad, mivel egyetlen rendőrtiszt küzd a rendkívül szövevényes ügyekkel.

Az amerikai ügyvivő többször utalt rá, hogy az emlegetett korrupciós ügyekben a magyar kormány rendelkezésére állnak a bizonyítékok – Horváth András és Vancsura István, a másik nyilvánosságot vállaló volt NAV-os két éve részletesen leírták az illetékes kormánytagokhoz eljuttatott leveleikben mindazt, amit a NAV-nál áfacsalás-ügyben tapasztaltak. Javaslatokkal is éltek, de válaszra sem méltatták őket. Korrupciót emleget, Horváth Andrásra hivatkozik és a kormány rendelkezésére álló információkról beszél az ügyvivő, miközben az adóhatóság elnökét beutazási tilalommal sújtják. Úgy tűnik, az Egyesült Államokban komolyabban vették Horváthékat.

Becker András 

A rejtélyes 7750: diszkrét és drasztikus

A rendkívül kevés eset során, amikor a 7750-es proklamációt alkalmazta az Egyesült Államok, leginkább afrikai diktátorok és klientúrájuk, valamint dél-amerikai drog- és emberkereskedők, és velük kapcsolatban álló állami tisztviselők ellen vetették be.

Az utóbbi napokban a közvéleményt a Bush elnök által 2004-ben aláírt 7750-es számú proklamáció tartja lázban, amely alapján a NAV-hoz és a magyar kormányhoz közel álló, 10-nél kevesebb személyt kitiltottak az USA-ból. Azóta mindenki a bikkfanyelven megfogalmazott hivatalos nyilatkozatokat próbálja megfejteni. Mi is ez a 7750? Milyen gyakran használja Amerika korrupt külföldi kormánytagokkal szemben? Bevetették-e már más, fejlett „nyugati” ország elitje ellen is? Én is megpróbáltam egy kicsit utánajárni ezeknek a kérdéseknek.

“A Fidesz kézi vezérlésre állította a nagy kontrollszervezeteket és a független hatalmi ágakat” 

Jancsics Dávid az ELTE-n végzett, jelenleg a City University of New York falai közt dolgozik. A kutatóval arról beszélgettünk, mit meséltek a korrupcióról államtitkárok és milyen hatása van a rendszerszintű mutyinak az ország működésére. Tovább a teljes interjúra.

Először is a 7750  alkalmazásáról nincsenek nyilvánosan elérhető statisztikák. Annyit lehet tudni, hogy nagyon ritkán alkalmazzák, 2004 és 2007 között mindössze néhány tucatszor használták. Komoly vitákat váltott ki például, amikor egy híresen korrupt egyenlítői-guineai miniszterrel szemben véletlenül elfelejtették alkalmazni, és az ki-be járhatott a 35 millió dolláros malibui luxuslakása és az anyaország között. Rossz nyelvek szerint ebben állítólag Egyenlítői-Guinea frissen feltárt olajmezői is szerepet játszottak, melyek kitermelésére amerikai vállalatok kaptak lehetőséget.

Az amerikai külögyminisztériumot törvény kötelezi, hogy tartsa titokban minden 7750 alapján visszavont vízum ügyét. Ezt bizonyára Szijjártó Péter és Rogán Antal is nagyon jól tudja, ezért óriási PR-fogás a részükről, hogy felszólították az amcsikat, hozzák nyilvánosságra bizonyítékaikat.

Mindez persze azt is jelenti, hogy a kiszivárgott információk nagy valószínűséggel nem az amerikaiaktól kerültek ki. Több forrás is egybehangzóan állítja, hogy az amerikaiak diszkréten próbálták meg kommunikálni az ügyet a magyar kormánnyal. Az USA-nak tehát valószínűleg nem Magyarország nyilvános megleckéztetése volt a fő célja. Ami biztos, hogy a rendkívül kevés eset során, amikor a 7750-et alkalmazták, leginkább afrikai diktátorok és klientúrájuk, valamint dél-amerikai drog- és emberkereskedők, és velük kapcsolatban álló állami tisztviselők ellen vetették be.

A 7750 a korrupciót elsősorban bevándorlási szempontból kezeli, ez abból is látszik, hogy a vízum elutasításához egy magas rangú diplomata hivatalnok, az Undersecretary for Political Affairs aláírása szükséges. Ez a legmagasabb szintű professzionális karrierdiplomata pozíció, ettől feljebb már az elnök által politikai alapon kinevezett diplomaták és a külügyminiszter állnak. Mivel a mostani tiltás bevándorlási ügynek minősül, nagyon valószínű, hogy az amerikaiak a részükről elintézettnek tekintik a dolgot és további eljárást nem kezdeményeznek.

A 7750 egyébként meglehetősen tágan értelmezi a korrupció fogalmát és nem szükséges hivatalos vizsgálati eredmény (nyomozás, bírósági döntés stb.) hozzá, elég ha a hivatalnok számára “meggyőző erejű bizonyítékok” állnak rendelkezésre. Az ügyben eljáró amerikai diplomatának nagyfokú diszkréciója van abban, hogy mikor, hogyan és kivel kapcsolatban alkalmazza a klauzulát. Bár általában is igaz az, hogy az amerikai tisztviselők, pl. konzulok, nagy döntési szabadsággal rendelkeznek bevándorlási és vízum ügyekben, fontos különbség, hogy ebben az esetben Magyarország kormányzati és üzleti elitjével kapcsolatban hoztak tiltó döntést.

A 7750 alkalmazása egy hivatalosan is szövetséges ország kormányzati szereplőivel szemben a diplomácia világának finomra hangolt kommuniciójában rendkívül drasztikus lépésnek tűnik.

Az biztos, hogy szimbolikus és politikai üzenete is van a történetnek, de nem hinném, hogy az amerikaiak blöffölnének ezügyben. Ezeket az embereket nem véletlenül tiltották ki. Két egymástól független, általam megbízhatónak tartott forrás is állítja, hogy a magyar kormányhoz közel álló szereplők két amerikai cégtől követeltek kenőpénzt adókedvezményért és áfakulcsváltoztatásért cserébe. A kenőpénzt egy kormányközeli alapítványon (khm) keresztül kellett volna kutatási és elemzési megrendelések formájában kifizetni, állítólag 2 milliárd! forint közeli értékben.

A felajánlásban állítólag az is benne volt, hogy a NAV a cégek üzleti ellenfeleire szintén milliárdos nagyágrendű bírságokat szabna ki, ezzel jelentősen gyengítené a konkurenciát és komoly piaci előnyhöz juttatná az amcsikat. Mivel a megzsarolt vállalatok nem adták be a derekukat, a NAV elkezdte szorongatni őket, ezért azok végül felnyomták az egész társaságot a kormányuknál. Az, hogy nagy valószínűséggel NAV-os csúcsvezetők is az amerikai tiltólistán vannak, egybecseng ezzel a verzióval.

Ha ez tényleg így történt, akkor a legaggasztóbb része a történetnek számomra nem is a kormányközeli ragadozók, hanem a NAV szerepe a korrupcióban. Azt, hogy az adóhatóság körül valami nagyon nincs rendben, már a Horváth András ügy óta sejteni lehetett. A mostani történet azonban még annál is hajmeresztőbb, hiszen azt sugallja, a kormányzati intézményrendszer csúcsán szerveződő korrupt hálózatok zsarolásra, megfélemlítésre és a konkurenciával való leszámolásra egyaránt előszeretettel használják az adóhivatalt.

Belegondolni is hátborzongató, hogy informális klikkek közvetlenül irányíthatnak egy ilyen hatalommal rendelkező szervezetet, hiszen ez azt jelenti, a kisvállalkozótól az amerikai nagyvállalatig bárki levadászható prédának számít.

Sajnos azonban a magyar állampolgárok nem hívhatják segítségül a 7750-es proklamációt. Reménykedjünk tehát, hogy mindez csupán egy B kategóriás maffiafilm túlspilázott forgatókönyve és nem a 2014-es magyar valóság. NAV-korrupció ügyben egyébként itt olvasható egy nemrég megjelent érdekes tanulmány.

Jancsics Dávid

És ő a nemzetközi szóvivőnk. Eh?!

Kovács Zoltán, Magyarország kormányának nemzetközi szóvivője (!) egy picit ideges volt tegnap este, az internetadó ellen tüntetést figyelve.  Főleg, amikor meglátta, hogy a kvázi amerikai nagykövet, André Goodfriend ügyvivőis személyesen tekintette meg a megmozdulást.

Alap, hogy feldúlva nem írunk posztot, nem Twitterezünk, különösen igaz, ha nemzetközi szóvivőnk vagyunk. Kovács Zoltán azonban nem tartotta magát ehhez, és a Twitteren kezdtekóstolgatni az amerikai ügyvivőt, elképesztő stílusban.

Vajon melyik kommunikációs iskolában taníthatják, hogy a Twitteren, limitált karakterszámban kell beszólni egy nagykövetnek, ügyvivőnek?

Ráadásul pont a Fidesz van kiakadva, mert civilek (illetve szerintük gyurcsány-bajnai-soros-amerikai ügynökök) ultimátumot mertek nekik (nekik!!!) adni, hát ez tényleg felháborító! 2006-ban amikor a Fidesz adott ultimátumot, az teljesen rendben volt, hiszen ….gyurcsánytakarodj!

 

 

KZ: Csekkolod a hangulatot, André? Egy demonstráción, amit az MSZP és a liberálisok szerveztek? Ügyvivőként? Érdekes. Nem?
AG: Abszolút. Csekkoltam a Békemeneteken is, és más rendezvényeken is.

KZ: Biztos, hogy egy hisztérikusan felspannolt környezetben ez a legbölcsebb, miközben kulcsszereplő vagy?
AG: Mindig lehet választani a rejtőzködés között és aközött, hogy kimozdulok és megnézem, mi történik. Próbálok minden szempontot hallani.

KZ: A hallás és a befolyásolás között azért óriási a különbség.
AG: Ha befolyásolni akarok, beszélek. Egyébként figyelek. Néha nem elegen tesznek így.

KZ: Ezt megtanultuk az elmúlt pár napban. Néha túl sok is a demonstrációból.
AG: Itt az ideje tanulságokat vonni a vitából, hogy a szavakat konstruktív, értelmes tettek kövessék.

KZ: Persze, csak éppen ha ultimátumot adnak a kormánynak a tüntetők, akkor nincs hely a konstruktivitásnak. Sok szerencsét az ilyen barátokkal.
AG: Van, aki ultimátumokat lát, mások javaslatokat, amik válaszra várnak egy párbeszéd keretében. A konstruktív rész a válasz lehet.
KZ: Láttam és hallottam mi történt. Dühös vagyok és aggódom.

"A hanyatló nyugat ópiuma / Angolpark"

https://www.youtube.com/watch?v=mCQgj1QNppo

A tanú (teljes film)

https://www.youtube.com/watch?v=VeccKrD4rW8

Nem fedi a valóságot Andy Vajna kaszinóvállalkozásának átláthatósági nyilatkozata

Kikerültek a kormany.hu-ra a kaszinókoncessziókról szóló szerződések. A dokumentumból kiderül, Andy Vajnáék egy furcsa infografika-szerűséggel bizonyították, hogy a cég tulajdonképpen a filmipari kormánybiztosé. Az államot nem zavarta, hogy a végső tulajdonosig offshore-cégek hálóján keresztül vezet az út, de az sem, hogy a Vajnáék által benyújtott átláthatósági nyilatkozatnak csak egy része tükrözi a valóságot.

Nyilvánosak az Andy Vajnának jackpotot hozó koncessziós szerződések, mellyel 5 koncesszióhoz jutott a filmipari kormánybiztos. Andy Vajna a Las Vegas Casino Kft.-vel nyert, amelynek a tulajdonosa viszont már nem egy magyar személy vagy cég, hanem a luxemburgi a Las Vagas Casino S.a.r.l.

Mivel ma már elvárás az ilyen pályázók esetében, hogy felfedjék valódi tulajdonosaikat, így  Vajna szerződéseibe is bekerült egy átláthatósági nyilatkozat-féleség, ami tulajdonképpen egy nagyon amatőr módon elkészített infografikára hajaz:

A Népszabadság lekérte a luxemburgi cégnyilvántartásból a nyilatkozatban szereplő cég részletes adatait, és kiderült: több helyen nem stimmel a Vajnáék által benyújtott “nyilatkozat”. Addig még rendben van a dolog, hogy a Las Vegas Casino Kft.-nek az azonos nevű luxemburgi cég a tulajdonosa, ám az már nem igaz, hogy ezt a céget 100 százalékban az AV Investments S.a.r.l. nevű – ugyancsak luxemburgi – cég birtokolja. Ennek a társaságnak ugyanis három tulajdonosa van. Az AV Investments S.a.r.l.-en kívül a holland antillákon bejegyzett Magyar Enterprises CV, továbbá az amszterdami Magyar Gaming Management BV (49,9%-0,1% arányban).

Nem stimmel az infografika következő lépcsőfoka sem. Míg Vajnáék azt állították, hogy az AV Investments S.a.r.l.-nek a magyar AV Investments Kft. a tulajdonosa, addig a valóság az, hogy ez a cég ugyancsak a Magyar Enterprises CV-é.

A valódi struktúra tehát valahogy így néz ki:

A Magyar Enterprises CV-ről mi is írtunk már többször. Ez a cég volt a tulajdonosa például a Digic Pictures Kft.-nek 2013 végéig, a Digic pedig a filmtörvény 2013-as módosításának hála tavaly közel 150 millió forint közvetett állami támogatáshoz jutott.

Közvetett állami támogatásként a gyártási költségek 20 százalékát kaphatják meg a filmes cégek. Korábban a filmtörvény nem tartotta államilag támogatandónak az olyan alkotásokat, amilyeneket a Digic Pictures Kft. készít. A módosítás után viszont már bekerült a támogatható filmalkotások közé a “számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készülő anyag” is, amely így már jogosulttá vált a közvetett állami támogatásra. A törvénymódosítás idején már Andy Vajna vezette a filmes támogatásokról döntő Magyar Nemzeti Filmalapot.

Lex Vajna: Százmilliós állami támogatás öldöklős videójátékok népszerűsítésére

Tavaly év végén a magyar kormány úgy módosította a filmtörvényt, hogy idén már az Andy Vajna filmipari kormánybiztos által alapított Digic Pictures Kft. is jogosulttá vált a 20 százalékos közvetett állami támogatásra az általuk készített néhány perces, játékipari multik öldöklős videójátékait reklámozó animációs videók után. A tavaly 150 millió forintos nyereséget termelő vállalkozás 2013-ban legkevesebb 157 milló forint adókedvezményhez jut a törvénymódosítás eredményeként. Tovább a teljes cikkre.

A Magyar Enterprises a tulajdonosa az InterComnak is, amelyből Vajna állami megbízatásai összeférhetetlensége miatt “hivatalosan” szintén kiszállt.

Andy Vajna kedvenc cége egymilliárd forintot tüntetett el adómentesen

Az Intercom Zrt. tulajdonosa egy offshore cég, a Curaçao-ban, a Holland Antillákon bejegyzett Magyar Enterprises. A leányvállalat azonban Magyarországon tevékenykedik, így a cégbíróság felé éves beszámolók leadására kötelezett. Az Intercom Zrt. utolsó nyilvánosan elérhető, 2010-es pénzügyi mérlegének tanúsága szerint a cég 2010-ben közel egymilliárd forintos veszteséget produkált.  Tovább a teljes cikkre.

Érdekes az is, hogy a minisztériumnak benyújtott struktúra szerint a piramis tetején a delaware-i AGV helyezkedik el, pontosabban egy, a filmügyi biztoshoz köthető „Revocable Trust”. A Népszabadságnak nyilatkozó szakértők szerint az említett trust esetében a vagyon tulajdonosa és a vagyon kezelője ugyanaz a személy, vagyis Andrew G. Vajna. Az viszont nem derül ki, hogy ennek a trustnak ki a kedvezményezettje, azaz ki részesül a vagyonkezelésből származó eredményekből. Mindez a magyar államot nem zavarta, és 5 koncessziót adott Las Vegas Casono Kft.-nek.

A feltöltött szerződésekből egyébként az is kiderül, hogy a kormányt a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviselte. Az iroda névadója a Népszava szerint elég szorosan kötődik a Fideszhez: Sárhegyi Zoltán a Fidesz-KDNP Nemzeti Választási Bizottságba delegált tagja. Esküjét 2014 februárjában tette le. Az ügyvéd korábban az Országos Választási Bizottság tagjaként is tevékenykedett. A hvg.hu szerint egyébként ennél az irodánál volt ügyvédbojtár Papcsák Ferenc is. A koncessziós szerződéseket Sárhegyi felesége, Bártfai Beatrix írta alá.

Oroszi Babett

Tovább az Andy Vajna-dossziéra.

3,5 millió forintba került Andy Vajna titkos berlini bulija

A 2014-es Berlinale Filmfesztiválon az Andy Vajna-féle Magyar Nemzeti Filmalap is képviseltette magát, fogadást adtak és reklámozták az új magyar filmeket, az Isteni műszakot, valamint Kálomista Gábor Coming out című filmjét. A fesztiválozás összesen 13,8 millió forintba került, a költségeket közpénzből fedezték – mindezt úgy, hogy magyar film nem is indult a fesztivál fő versenyében. A fogadás, amelyen Andy Vajna is részt vett, 3,5 millió forintot vitt el.

“Mi azt szeretnénk, ha erről nem írnátok semmit” – fordult oda mosolyogva az Átlátszó munkatársához Berlinben egy magyar állami alkalmazott a filmfesztivál tiszteletére rendezett fogadáson még februárban. A Brandenburgi-kaputól alig pár lépésnyire voltunk, pont ott, ahol több mint húsz éve hangos robajjal leomlott a fal. Kivéve persze egyes magyar fejekben és lelkekben. Mert – mint ez a mondat is jelezte – letagadhatatlanul, drámaian és sírnivalóan magyar földön voltunk. És nem a csapnivalóan rossz bor miatt, vagy azért, mert valamelyik szervező zseni azt gondolta, hogy Berlinben kommersz cigányzenével kell megörvendeztetni a fesztiválközönséget, hanem emiatt a mondat miatt.

“Te ki vagy, és mi közöd van hozzá, hogy miről ír az Átlátszó?” – kérdeztem vissza, majd körülbelül negyedórán keresztül próbáltam megérteni, vajon mi játszódhat le annak a magyar állami sajtósnak a fejében, aki, miután megtudja, hogy az Átlátszó egyik újságírója, “plusz egy főnek” álcázva, egy hivatalos meghívott kíséretében bejut a követségi fogadásra, úgy dönt, hogy pont egy ilyen mondattal indítja el az aznap esti sajtómunkáját. “Ha értenél ahhoz, amit csinálsz, akkor tudhatnád, mire ugrik egy olyan újságíró, mint én. Ha van mondat, amivel szinte száz százalékos biztonsággal elérheted azt, amit láthatólag nem akarsz, tehát hogy erről az eseményről írjon az Átlátszó, akkor sikerült megtalálnod” – magyaráztam neki. A legszomorúbb az volt, hogy fogalma sem volt miről beszélek, nem értett az egészből semmit. Láthatóan olyan újságírókhoz szokott, akik vagy azt írják, amit akar, vagy sikerül elérnie, hogy ne írjanak semmit. Más koordinátarendszerben nem tudott mozogni.

Ez a cikk és ez a közérdekű adatigénylés tehát nem azért született meg, amit ez a sajtóalkalmazott minden valószínűség szerint gondol: hogy az Átlátszó újságírója csak kekeckedik (alapbeállítás), hogy biztos nem tetszett neki a zene, vagy nem ízlett a bor és a töltöttkáposzta. Mindez teljesen lényegtelen. Csak az számít, hogy nincs magánbuli az adófizetők pénzéből. Akkor sem, ha  Andy Vajnának hívják a házigazdát vagy ha éppen nincs ott senki az Átlátszótól.

(Az adatigénylést egyébként példás gyorsasággal teljesítette a Magyar Nemzeti Filmalap, a buli szerintem nem ért meg ennyit, viszont a borért lehet, hogy inkább fizetni kellett volna, és nem elfogadni a szponzortól a szart.)

3,5 millió forintba került a fogadás

Bár a Berlinalén a fődíjért nem versenyzett egyetlen produckció sem a 2014. február 6-án kezdődött 64. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Magyar Nemzeti Filmalap mégis kilenc fős csapattal képviseltette magát a fesztiválon. Az Andy Vajna-féle szervezet a kilenc munkatárs kiutaztatásán kívül standot bérelt, és fizette a magyar produkciók tiszteletére adott kétszáz fős fogadást is. Mindez összesen (300-as euróval számolva) közel 14 millió forintba került.

Mint megtudtuk, a büdzsé fele a munkatársak kinttartózkodására és a fogadásra ment el (7,1 millió forint), a pénz másik feléből állítottak standot a vásáron, amelyen a Coming Out című filmet, és az Isteni műszakot népszerűsítették a külföldi forgalmazóknak (ez összesen 6,2 millió forintba került). A filmalap munkatársai jellemzően 2-3 napot töltöttek Berlinben, egy részük a magyar standnál dolgozott és tárgyalásokon vett részt, míg mások a Cinema Total nevű rendezvénysorozatra mentek el. Ez a filmfesztivál ötnapos magyar kísérőrendezvénye, melynek célja a kormany.hu-n megjelent cikk szerint, “hogy minél nagyobb figyelem irányuljon Közép-Európa filmművészetére a Berlinale idején.”

A munkatársak kiutazása (repülőjegy és biztosítás) félmillió forintba került, szállásuk költsége – beleértve a rendezvényszervező, a zenekar és a fellépő énekes szállását – további 2,5 millió forintba (8249 euró). A kollégák háromcsillagos hotelben laktak, fapadossal repültek, és turistaosztályon utaztak. A zsebpénzük (napidíjuk) 10 napra 624 ezer forint (2080 euró) volt. Ez összesen 3,6 millió forint, majdnem ugyanannyi, amennyibe a fogadás került. A 202 fős rendezvény 3,5 millió forint volt úgy, hogy bérleti díjat nem kellett fizetni, a helyszínt a Berlini Nagykövetség ingyen adta a filmalapnak.

A filmalap a dekoráció és a díszkivilágítás biztosítására a Sensation Event & Congress Kft.-t kérte fel nettó 800 ezer forintért. Az MNF válaszából nem derül ki, hogy hogyan választották ki a vállalkozást, volt-e közbeszerzés, vagy egyéb módokon. Ez a vállalkozás a Sensation csoporthoz tartozik, amely 2003-tól kezdődően több, nagy értékű közbeszerzést is megnyert. Amint az a Kreatív cikkéből kiderül, kaptak megbízásokat fideszes Páva Zsolt városától (befutottak a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program kommunikációs tenderén), de dolgoztak a szocialista kormánynak is. Kaptak pénzt a Honvédelmi Minisztériumtól (120 millió forintot 2007-ben) és a Gyurcsány-féle Miniszterelnöki Hivataltól is (400 ezer forintot, 2008-ban).

A cég a kormányváltás után sem lett kegyvesztett, a csoporthoz köthető cég szervezte a nemzeti médiahatóság által támogatott médiakonferenciát, ami Korrektúra 2010 néven futott, itt mutatkoztak be a közmédia új vezetői, a fő téma pedig a közszolgálati média problémái voltak és az új médiatörvény. A cégcsoporthoz köthető vállalkozás szerezte meg emellett Belváros-Lipótváros kommunikációs tenderét is.

A Berlinale büdzséjének a másik fele több dologra ment el: a stand- és vetítőterem-bérlés, a stand dekorációja, a katalógusok, szórólapok, plakátok, továbbá az akkreditáció, a nevezési díj, a hirdetések összesen 6,2 millió forintba kerültek. Van emellett egy furcsa tétel is, ami két, látszólag egymástól teljesen független költséget tartalmaz: a helyi közlekedést és az egyéb stand dekorációt. Ez újabb félmillió forint volt.

Korábban a berlini filmvásáron a magyar filmek népszerűsítésére 10 millió forint közpénzt kapott az MNF elődjétől, a Magyar Mozgókép Közalapítványtól Kálomista Gábor producer feleségének akkori cége, a Hungaricom Kft. Mivel a filmforgalmazással foglalkozó vállalkozás esetében a magyar filmek promóciója mellett az eladásról is szó volt, így az értékesített filmek (közte Kálomista Gábor filmjei) a fesztiválok filmpiacán a hungaricomosak esetében a cég jövedelmét növelték. Vagyis a Magyar Mozgókép Közalapítvány a cég működéséhez adta a 10 milliós támogatást.

“A bevételek jelentős része a producerekhez megy, költségek levonása nélkül” – nyilatkozta az Indexnek akkoriban Kálomista Gábor, aki ugyancsak producer, tehát a pénz nem csak a feleségéhez, hozzá is vándorolt. Arról nem tudunk, hogy a Hungaricom Kft. idén kapott-e 10 millió forintot a berlini filmfesztiválra, aztviszont biztos, hogy erre idén nem is volt nagy szükség. Kálomista filmje, a Coming Out ugyanis enélkül is jelen volt, az Isteni műszak mellett ezt a filmet mutatta be az MNF a filmvásáron.

Mong Attila – Oroszi Babett

Lex Vajna: Százmilliós állami támogatás öldöklős videójátékok népszerűsítésére

Tavaly év végén a magyar kormány úgy módosította a filmtörvényt, hogy idén már az Andy Vajna filmipari kormánybiztos által alapított Digic Pictures Kft. is jogosulttá vált a 20 százalékos közvetett állami támogatásra az általuk készített néhány perces, játékipari multik öldöklős videójátékait reklámozó animációs videók után. A tavaly 150 millió forintos nyereséget termelő vállalkozás 2013-ban legkevesebb 157 milló forint adókedvezményhez jut a törvénymódosítás eredményeként.

 *****

Az atlatszo.hu által megkérdezett rendezők, producerek, filmes szakemberek csak „Lex Vajnaként” emlegetik a filmtörvény tavalyi módosítását, melynek értelmében a játékprogramok előzeteseként készülő alkotások is jogosulttá válnak állami támogatásra. Közvetett állami támogatásként a gyártási költségek 20 százalékát kaphatják meg a filmes cégek, pontosabban a gyártási kölségek 20 százalékával csökkenthetik az adóalapjukat és az adójukat. Az állam  lemond a társasági adóbevétel egy részéről, tehát ez ugyanúgy állami támogatásnak minősül, mint a látványsportágak adókedvezménye, a tao.

Andy Vajna is pórázon rángatja Magyarország kormányát

Manapság már közhelynek számít, hogy a Pokorni-féle kézlevágás nem fenyegeti a Fidesz gazdasági holdudvarát. Az azonban még a Nemzeti Együttműködés Rendszerében is egyedülálló, hogy egy állami hivatalnok a hozzá közel álló vállalkozásoknak kedvező módon változtasson az általa felügyelt piac szabályrendszerén, ráadásul úgy, hogy bizonyos célra elkülönített állami pénzeszközöket, vagyis mindannyiunk közös adóbevételeit egy másik, felettébb nehezen megideologizálható célra költsön vagy költessen el. Tovább a teljes cikkre.

Korábban a filmtörvény nem tartotta államilag támogatandónak az olyan alkotásokat, amilyeneket a Digic Pictures Kft. készít. A módosítás után viszont már bekerült a támogatható filmalkotások közé a “számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készülő anyag” is, amely így már jogosulttá vált a közvetett állami támogatásra. A törvénymódosítás idején már Andy Vajna vezette a filmes támogatásokról döntő Magyar Nemzeti Filmalapot (MNF).

A Digic Pictures Kft.-t Vajna alapította 2002-ben, de hivatalosan már nincs benne tulajdonrésze.A cég jelenleg a Magyar Enterprises tulajdonában van, amely a Holland Antillákon bejegyzett offshore cég. Ez az offshore cég pedig 2013-ban várhatóan majdnem 160 millió forint közvetett állami támogatáshoz jut a filmtörvény tavalyi módosításának eredményeként. Az átláthatatlan tulajdonosi hátterű Magyar Enterprises offshore cég ugyanakkor ezer szállal kötődik Vajnához, tulajdonolja például azt a Buno Kft.-t, amelynek Vajna jelenleg is az ügyvezetője. A Magyar Enterprises a tulajdonosa az InterComnak is, amelyből Vajna állami megbízatásai összeférhetetlensége miatt hivatalosan szintén kiszállt.

Andy Vajna kedvenc cége egymilliárd forintot tüntetett el adómentesen

Vajna megjelenése a filmes politikai erőtérben ahhoz hasonlítható, mint amikor egy hatalmas követ dobnak a pocsolyába, de a csőd szélén táncoló producerek magyar cégeit ez nem mentette meg. Azóta Vajna sikerrel megfutamította Szőcs államtitkárt és L. Simon képviselőt, és egy olyan általa alapított, átláthatatlan offshore tulajdonosi hátterű hátterű céggel forgalmaztatná az állami pénzből gyártott filmeket, amely egymilliárd forintot tüntetett el az országból adómentesen. Tovább a teljes cikkre.

Amint az a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) részeként működő Nemzeti Filmiroda adataiból kiderül, a Digic Pictures Kft. eddig három alkotás után kapta meg a 20 százalékos támogatási igazolást. A Halo 4, az Assasin’s Creed III: Golden Age, és a WatchDogsvideójátékok trailerei után. Az összesen mintegy 18,5 percnyi demó után mintegy 157 millió forint közvetett állami támogatás jár.

A 10 perces Halo-előzetes a hatóság által elfogadott költségvetése több mint 400 millió forint volt, amelynek alapján a cég 81,6 millió forint adókedvezményt vett igénybe. Az öt és fél perces Assassin’s Creed III: Golden Age című alkotás költsége 230 millió forint, adókedvezménye 46 millió forint volt, míg a Watchdogs 150 millió forintba került, és 30 millió forint adókedvezményt hozott. Rabb Alex, a Digic Pictures társalapítója megkeresésünkre azt mondta, hogy ezeknek a filmeknek a percenkénti piaci ára a 150-250 ezer dollár per perc sávban mozog. „A felsorolt filmeken több mint százan dolgoztak, túlnyomó többségük főállásban, hónapokon keresztül” – közölte Rabb.

A Digic Pictures társalapítója szerint a Halo 4 esetében a hatóság által elfogadott és ellenőrzött költségvetésben körülbelül 300 millió forint volt a személyes közreműködők költsége, járulékból 93,5 millió forintot fizettek be csak ebből a projektből. Az adókedvezményre jogosító alkotások teljes, tételes költségvetését ugyanakkor nem adta ki az atlatszo.hu-nak a cég, ezért azokat kikértük az ellenőrző hatóságtól is.

Az alkotások teljes költségvetését is elkértük a Digic Pictures Kft.-től,  de nem adták ki, mivel álláspontjuk szerint az nem publikus. Egyben úgy vélekedtek, hogy nem is fontos megismerni, hiszen “a fentebb felsorolt tételek lefedik a teljes költségvetések 80-85 százalékát, így azokról elég pontos képet nyújtanak”. Lapunk mindenesetre kikérte az illetékes szervtől azokat a dokumentumokat (közte a költségvetést), amelyekből kiderül hogy pontosan milyen költségek keletkeztek a gyártás során.

Filmipari forrásaink szerint a Digic Pictures Kft. egyáltalán nem szorul rá az állami támogatásra, hiszen évek óta százmilliós nyereséggel működik. Ráadásul az adókedvezményre jogosító alkotások videójátékok népszerűsítését szolgálják, tehát valójában pusztán reklámok, reklámfilmeket pedig nem kellene az adófizetők pénzéből támogatni. Ráadásul a Digic Pictures olyan alkotásra is lehívta az adókedvezményt, amely még a tavalyi törvénymódosítás, a „Lex Vajna” előtt készült el: a Halo4 gyártása az NMHH adatai szerint 2011 decemberétől 2012 augusztusáig tartott. Az NMHH azóta sem válaszolt kérdésünkre, hogy visszamenőleg milyen alapon kaphatott állami támogatást ez az alkotás.

Oroszi Babett

Andy Vajna is pórázon rángatja Magyarország kormányát

Manapság már közhelynek számít, hogy a Pokorni-féle kézlevágás nem fenyegeti a Fidesz gazdasági holdudvarát. Az azonban még a Nemzeti Együttműködés Rendszerében is egyedülálló, hogy egy állami hivatalnok a hozzá közel álló vállalkozásoknak kedvező módon változtasson az általa felügyelt piac szabályrendszerén, ráadásul úgy, hogy bizonyos célra elkülönített állami pénzeszközöket, vagyis mindannyiunk közös adóbevételeit egy másik, felettébb nehezen megideologizálható célra költsön vagy költessen el.

Az Országgyűlés hétfőn szavazott a csupán egy éve elfogadott Filmtörvény meglehetősen átfogó módosításáról. Eleve fura, hogy az egy éve felállított filmfinanszírozási rendszert máris átszabják, olyan jelentős változtatásokkal, mint például a nemzeti filmvagyon kiegészítése a filmek kópiáival, amely a még mindig állami tulajdonú, szebb napokat látott Mokép teljes vagyonának elvételét, a Vajna felségterületének számító Nemzeti Filmalapba csatornázását, és ezzel a vállalat végleges megfojtását jelenti.

A Filmtörvény változásának talán legfontosabb nóvuma, hogy a filmeken kívül a továbbiakban a Filmalap feladata lesz a videójátékok animációinak elkészítésének támogatása is. Nem csak azért meglepő ez a fordulat, mert Európában nem ismert olyan ország, ahol az állam támogatásával jönnének létre ezek a szórakoztató, ámde kevés művészi értékkel bíró alkotások, hanem azért is, mert egy olyan ipart fog támogatni a magyar költségvetés a továbbiakban, amely nem szorul rá a támogatásra: mivel nemzetközi, főleg Egyesült Államok-beli piacra gyártanak, bőven nyereségesek az ezzel foglalkozó vállalkozások.

Andrew Vajna filmiparért felelős kormánybiztos sok szállal kötődik ehhez az érdeklődés középpontjába eddig nem került iparághoz. A kormánybiztos egy éve azt nyilatkozta az Indexnek, hogy “lemondott” filmes érdekeltségeiről. A korábban bevallottan Vajna-érdekeltség Black Hole Kft. immár felszámolás alatt áll, míg az egyetlen komoly megmaradt játékos a piacon a korábban szintén Vajna-érdekeltség Digic Pictures, amely csak a cégjegyzék vonatkozásában távolodott el a kormánybiztostól, más vonatkozásokban továbbra is kapcsolódik hozzá.

A Digic Pictures Kft. tulajdonosa az offshore Magyar Enterprises, amely már akkor tulajdonosa volt az Intercomnak, Magyarország egyik legnagyobb filmforgalmazójának, amikor az még saját bevallása szerint is Vajna tulajdonában állt. A Digic Pictures honlapja szerint a cég amerikai központja (406 Wilshire Blvd, Santa Monica – California) ugyanazon a címen van, mint egy másik Vajna-vállalkozás, az Evita című filmet is gyártó Cinergi Pictures központja.

Andy Vajna kedvenc cége egymilliárd forintot tüntetett el adómentesen

Vajna megjelenése a filmes politikai erőtérben ahhoz hasonlítható, mint amikor egy hatalmas követ dobnak a pocsolyába, de a csőd szélén táncoló producerek magyar cégeit ez nem mentette meg. Azóta Vajna sikerrel megfutamította Szőcs államtitkárt és L. Simon képviselőt, és egy olyan általa alapított, átláthatatlan offshore tulajdonosi hátterű hátterű céggel forgalmaztatná az állami pénzből gyártott filmeket, amely egymilliárd forintot tüntetett el az országból adómentesen.Tovább a teljes cikkre.

Ez nem lehet a véletlen műve, a kérdés csak az, hogy a Fideszben és környékén Vajnát támogató erők, például Rogán Antal frakcióvezető, vagy Habony Árpád, a miniszterelnök tanácsadója, mit gondolnak most Pokorni Zoltán 2010-es igéretéről, miszerint “az elsőnek, aki belenyúl a pénztárba, le fogjuk vágni a kezét”.

Belvedere Tivadar

(Címlapkép: Google Street View)

Andy Vajna kedvenc cége egymilliárd forintot tüntetett el adómentesen

Egy éve lépett hivatalba Andrew G. Vajna kormánybiztos, megbízatását a közelmúltbanhosszabbította meg a kormány határozatlan időre. Vajna megjelenése a filmes politikai erőtérben ahhoz hasonlítható, mint amikor egy hatalmas követ dobnak a pocsolyába, de a csőd szélén táncoló producerek magyar cégeit ez nem mentette meg. Azóta Vajna sikerrel megfutamította Szőcs államtitkárt és L. Simon képviselőt, és egy olyan általa alapított, átláthatatlan offshore tulajdonosi hátterű hátterű céggel forgalmaztatná az állami pénzből gyártott filmeket, amely egymilliárd forintot tüntetett el az országból adómentesen.

Az elmúlt év kormánybiztosi tevékenységének nyilvános része szinte már szinte unalomig ismert a közvélemény előtt. Az Orbán-kormány úgy döntött, hogy az anyagi nehézségekkel küzdő Magyar Mozgókép Közalapítványt megszünteti, és helyette egy új állami filmes pénzelosztó szervezetet, a Magyar Nemzeti Filmalapot helyezi működésbe. A kormánybiztos és a Filmalap többször is a szakma kritikájának célkeresztjébe került. Hol a Filmalap számára annak szabályzatában garantált úgynevezett „utolsó vágás joga” borzolta a kedélyeket, hol az keltett felzúdulást, hogy az egykori hollywoodi producer országgyűlési meghallgatásán kijelentette, hogy az általa alapított   Intercom Zrt-vel forgalmaztatná az állami pénzből készülő alkotásokat. Ráadásul a korábban beígért 5-6 film helyett 2011-ben mindössze egy produkció kapott állami támogatást, és egyetlenegy film sem készült el a Filmalap pénzéből.

Eközben több produceri cég felszámolása megindult a már megítélt és megígért, de visszatartott állami támogatások miatt. A kormánybiztos a cégek megmentéséről beszél, de a producerek nem tudnak róla, hogy meg lennének mentve. Többük produkciós cégét felszámolják éppen, és ezzel a felszámoló viszi az állami pénzből készült filmek szerzői jogait is. Néhány hete indult el Bereményi Géza és Ozorai András filmprodukciós cégének felszámolása, ezzel többek között Jancsó Miklós, Simó Sándor és Makk Károly művei kerülhetnek kalapács alá. A legutóbbi sajtóhírek pedig már arról szólnak, hogy a Vajnáék által sürgősséggel keresztülvert filmtörvény új rendelkezései miatt nagy nemzetközi produkciók magyarországi bemutatása hiúsulhat meg, ezzel tovább erősítve a filmkalózok pozícióit.

Megfutamította Szőcsöt és L. Simont

Nem élvezi a filmszakma lelkes támogatását az Andy Vajna nevével fémjelzett, az Orbán-kormány által életre hívott és a fő állami filmes pénzosztó szervnek szánt Magyar Nemzeti Filmalap. Forrásaink egybehangzó véleménye szerint Vajna elvesztette a jobboldalra érkezését korábban is fenntartással fogadó, a Fideszhez kötődő filmes potentátok háttértámogatását. Kormánybiztosi munkájának egy támogatója maradt Orbán Viktor miniszterelnök személyében - gyorsan tegyük hozzá: ennél erősebb és biztosabb támogatásra nincs is szüksége tevékenysége folytatásához.

Vajna lobbierejét mi sem bizonyítja jobban annál, hogy a filmtörvény kapcsán komoly csatát nyert még L. Simon László, az országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke ellen is. L. Simon megannyi módosító javaslattal élt a Vajnáék által októberben benyújtott filmtörvény kapcsán, ezek közül az egyik legfontosabb az volt, amelyben el szerette volna érni, hogy a várhatóan évi 4 milliárd forinttal gazdálkodó Filmszakmai Döntőbizottságot „társadalmasítsa”, vagyis különféle társadalmi szervezetek, illetve közjogi méltóságok delegálhattak volna tagokat. Ezzel szemben Vajnának sikerült átvernie a Fidesz-frakción, hogy visszatérjenek az eredeti javaslathoz, és a döntőbizottság tagjai a Filmalap vezérigazgatójának kinevezésével kapják meg mandátumukat.

A Filmszakmai Döntőbizottság tagjai már meg is kezdték a munkájukat, a jobboldali filmes potentátoknál azonban a döntőbizottság összetétele, illetve Vajnáék humánpolitikai lépései kiverték a biztosítékot. A Fideszhez kötődő filmesek nehezményezik, hogy szerintük a korábban az SZDSZ-hez kötődő, de mindenesetre semmiképpen sem fideszes személyek „lepték el” a Filmalapot, ahova Havas Ágnes jelenlegi vezérigazgató is magával hozta kapcsolatrendszerét. Tekintettel a központosított filmfinanszírozásra, név nélkül bárki hajlandó kifejteni véleményét, névvel azonban már szinte senki nem vállalja azt. Kivéve talán Szőcs Géza kulturális államtitkárt, aki a tavalyi év során vívott presztízsharcot Vajnával, ami az államtitkár – saját maga által is elismert – totális vereségével végződött. Szőcs végül jobbnak látta, ha nem ragaszkodik a filmes terület irányításához.

A legjobb magyarországi filmforgalmazó

Nem világos az sem, hogy Vajna ma milyen kapcsolatban áll az általa alapított Intercom Zrt. filmforgalmazó céggel. A filmipari kormánybiztos a parlamenti meghallgatásán és egy Népszabadság-interjúban  is nemes egyszerűséggel a legjobb magyarországi filmforgalmazónak minősítette a saját maga által alapított vállalkozást, amelynek vezetéséről saját állítása szerint a kormánybiztosi kinevezése előtt lemondott. Ennek ellenére olyan nagyra értékeli az Intercom tevékenységét, hogy ezzel az átláthatatlan tulajdonosi hátterű, offshore céggel forgalmaztatná a szakmában gúnyosan “Vajna Studios” néven emlegetett Filmalap által állami pénzből – értsd: az adóforintjainkból – finanszírozott magyar filmeket.

Miközben a Fidesz rendkívül kritkus például a jegybankelnök offshore érdekeltségeivel kapcsolatban, nehezen védhető Vajna „offshore-lovag” mivolta, amire korábban az amerikai Entertainment Weekly is fényt derített, The Boys Who Burned a Billion Dollars (A srácok, akik elégettek egymilliárd dollárt) című tényfeltáró cikkében. A Filmalap és Vajna vállalkozásainak ügyvédje, Pintér Aurél egyben a Világbank pénzügyi szervezete (IFC), valamint több magánnyugdíjpénztár magyarországi képviselője – a Fidesz és a magyar kormány konfliktusai mind a Világbank, mind a magánnyugdíjpénztárak viszonylatában közismertek. Ha Vajna terve sikerül, az azt jelentené, hogy az Intercom Zrt. valódi, ám ismeretlen tulajdonosa belelát az összes magyar filmes cég tevékenységébe, könyvelésébe, számaiba, üzleti titkaiba.

Egymilliárd forintot eltüntetett

Az Intercom Zrt. tulajdonosa egy offshore cég, a Curaçao-ban, a Holland Antillákon bejegyzett Magyar Enterprises. A leányvállalat azonban Magyarországon tevékenykedik, így a cégbíróság felé éves beszámolók leadására kötelezett. Az Intercom Zrt. utolsó nyilvánosan elérhető, 2010-es pénzügyi mérlegének (PDF) tanúsága szerint a cég 2010-ben közel egymilliárd forintos veszteséget produkált. Ezzel párhuzamosan egy év alatt drasztikusan, 2,45 milliárdról 1,48 milliárdra csökkent a vállalat saját tőkéje, ami az egyik legfontosabb céges mutató.

Az Intercom Zrt. 2010-es pénzügyi mérlegének kiegészítő mellékletből (PDF) pedig kiderül, hogy a vállalat hosszú lejáratra nyújtott kölcsönöket további átláthatatlan tulajdonosi hátterű offshore és külföldi vállalatoknak, és több mint egymilliárd forintnyi ilyen követelését írta le, azaz számolta el soha meg nem térülő veszteségként “hosszú lejáratú kölcsönök értékvesztése” címen. Ilyen módon összesen egymilliárd forint hagyta el az országot, szinte adómentesen. Amennyiben ugyanezt az összeget az Intercom Zrt. nem adta volna kölcsön, hanem osztalékként fizette volna ki tulajdonosainak, jelentős magyarországi adóteherre számíthatott volna. Az effajta kölcsönnyújtás nem veszélytelen, hiszen a kölcsönöket odaítélő menedzsmentnek büntetőjogi felelőssége is lehet, amennyiben egy eljárásban bebizonyosodna, hogy már a kölcsön nyújtásakor is egyértelmű volt, hogy nem fogják visszafizetni azt.

Vajna egyéb üzleti vállalkozásai sem kérkedhetnek sikerekkel az elmúlt évek során – az amerikai lejtmenetről a közelmúltban terjedelmes cikkben számolt be a Magyar Narancs. A producer egy belvárosi kaszinóban korábban egy luxemburgi offshore cégen keresztül tulajdonolt üzletrészét az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. vásárolta meg 245 millió forintért, a szintén a kormánybiztos érdekeltségi körébe tartozó Andrássy úti Roberto Cavalli üzlet pedig a közelmúltban bezárt.

(Folytatjuk)

Ha az előzményekre kíváncsi, keresse fel a Hetedik Csapás blogot!

Fotó: innen.

Az állami cégek is kötelesek elszámolni a közpénzzel az Alkotmánybíróság szerint

Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője közérdekű adatigénylésének ügyében a Kúria 2012-ben teret nyitott arra, hogy az egyre elszaporodó állami vállalatok kibújhassanak az átláthatóság követelménye alól. Ennek vetett véget az Alkotmánybíróság hétfői döntése. Az ügyben Bodoky Tamást a Társaság a Szabadságjogokért képviselte, amiben a jogvédő szervezetet az alkotmányjogi panasz elkészítése során az atlatszo.hu jogi stábja is segítette.

Az információszabadság érvényesülése szempontjából rendkívüli jelentőségű döntés született. 2012 óta minden egyes adatigénylés, melynek címzettje közvetett állami tulajdonban álló cég (pl. Paksi Atomerőmű Zrt.), a Kúria elhíresült Vértesi Erőmű ügye mögé bújhatott.

Korábbi cikkeink a témáról

Döntött a Kúria: Nem megismerhető a Vértesi Erőművet tönkretévő ügylet

Vértesi Erőmű: a pert elbuktuk, a nyomozást megszüntették

Jogerősen is nyilvános a Kocsis-jelentések nagy része – közzétesszük őket

Bodoky Tamás újságíró a Vértesi Erőmű Zrt. milliárdos veszteségeit megalapozó szerződéseket és ezekhez kapcsolódó belső vizsgálati anyagokat kérte ki. Az adatigénylés teljesítését arra hivatkozva tagadták meg, hogy a Vértesi Erőmű nem lát el közfeladatot. Annak ellenére állították ezt, hogy a Vértesi Erőmű a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában áll, melyről már rengetegszer kimondta a bíróság, hogy egyértelműen közfeladatot ellátó szervnek minősül függetlenül attól, hogy tevékenységét versenykörülmények között végzi. A Kúria azzal érvelt, hogy csak azok a cégek kötelesek elszámolni a közpénzek elköltésével, melyek az állami, illetve most már a nemzeti vagyonról szóló törvény mellékletében nevesítve is szerepelnek, mert csak ezek látnak el közfeladatot.

Az Alkotmánybíróság elfogadta érvelésünket és megállapította, hogy a Kúria indokolatlanul szűken értelmezte a közfeladatot ellátó szerv, személy fogalmát és ezzel korlátozta az információszabadságot, tehát a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapjogot. A döntés általános jelleggel kimondja, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása szempontjából a tartós állami tulajdonban lévő meghatározó befolyása alatt álló leányvállalatot is olyan  gazdasági társaságnak kell tekinteni, amely közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó személynek minősül.

Az AB döntésének jelentősége egyrészt abban áll, hogy az információszabadság érvényesülését eddig megakadályozó döntést kiiktatott a magyar joggyakorlatból, másrészt újra megteremtette annak kereteit, hogy a gazdasági életben vállalatokon keresztül egyre nagyobb mértékben részt vevő államnak ez az aktivitása is ellenőrizhető legyen. Nyilván a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetését és jogi képviselőit is megnyugvással tölti el, hogy végre egyértelművé vált a jogi helyzet: nemcsak a Vértesi Erőmű Zrt. vagy a Paksi Atomerőmű Zrt. és a többi MVM-leány, hanem a közfeladatot ellátó gazdasági társaságok meghatározó befolyása alatt álló minden leányvállalat köteles biztosítani a közérdekű adatok nyilvánosságát.

Felverte a gaz, lepusztult, elhagyott az MVM tengerparti szállodája

Olvasónk felkereste azt a nagy vihart kavart horvátországi szállodát, amelyért 2008-ban nagyjából egymilliárd forintnak megfelelő eurót fizetett az állami áramszolgáltató egy offshore cégnek, amelyről később kiderült: egy bizonyos “Mrs Istvan Kocsis” a valódi tulajdonosa. A vodicei Hotel Bili Kamen bejáratán ma már az MVM logója díszeleg, de a hotel elhagyatott és lepusztult állapotba került, vendégeket nem fogad.

“A tenger felőli oldalon levő közösségi helyiségekben látható maradék bútorok totálisan össze vannak törve, hasonlóan a sétány melletti, a hotelhez tartozó parkrészben található kőasztalokhoz és kőpadokhoz. Az említett helyiségekben és fedett lépcsőrészekben többéves szemét látható. A három teniszpálya teljesen elhanyagolt, gazos, szemetes, mint a hotelhez tartozó összes ingatlanrész is. Az Ön cikkében látható állapotokhoz képest az épület külsőleg is teljesen lepusztult. A bejárati ajtón az MVM emblémája díszeleg.” - írta olvasónk, aki idén augusztusban a környéken nyaralt.

Amint arról az Index 2009-ben részletesen beszámolt, az MVM 2008. január 14-én 4,3 millió eurós (akkori árfolyamon mintegy 1,1 milliárd forintos) kölcsönt nyújtott horvátországi leányvállalatának, a turizmussal foglalkozó NIKER d.o.o.-nak “az MVM Csoport munkavállalói színvonalas üdültetésének finanszírozása céljából” 2032 decemberi lejárattal. A NIKER ebből a pénzből 3,5 millió eurót fizetett a Jadran Investments Limited nevű cégnek, amellyel még 2007. novemberében szerződött a vodicei Hotel Bili Kamen nevű szálloda haszonbérletéről. Később az is kiderült hogy a brit cégnyilvántartásból letölthető nyilvános cégdokumentum szerint „Mrs Istvan Kocsis” a valódi tulajdonosa az offshore hátterű cégnek, amely szerződésbontást követően sem fizette vissza a hotel “bérleti díját” az MVM-nek.

Ez volt az egyik olyan ügylet, ami miatt az ügyészség most bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel vádolja Kocsis Istvánt, az MVM akkori vezérigazgatóját, és társait. A vádirat szerint különféle előnytelen szerződésekkel összesen 15 milliárd forint kárt okoztak az MVM-nek és a Paksi Atomerőműnek. Az MVM 2009-ben vette birtokba a horvátországi hotelt, ám annak becsértéke messze nem éri el az állami vállalatot ért kárt. Az olvasónk által tapasztaltak szerint pedig “a munkavállalók színvonalas üdültetésére” sem használják.

>>> Tovább az MVM-dossziéra

Itt vannak az MVM-vezér 43 milliós tanulmányai

2011 augusztusában írtunk először arról, hogy a Magyar Villamos Művek jelenlegi vezérét, Baji Csabát az előző kormányzati ciklusban tanácsadóként foglalkoztatta a cég vezetése. Mivel akkor az MVM Zrt. sem a megbízási díjat, sem a teljesítési dokumentációt nem adta ki, bírósághoz fordultunk. Tudni szerettük volna: mennyiért és milyen tanácsokat adott a jelenlegi vezérigazgató az akkori menedzsmentnek, akik közül néhányan most bíróság előtt állnak, mert az ügyészség vádirata szerint bűnszervezetet keretében fiktív szerződések sokaságát kötötték meg. Az adatigényléses pert megnyertük, azóta pedig az MVM Zrt.-től megkaptuk és most közreadjuk a szerződést és a bíróság által kiadandónak minősített tanulmányokat, amelyekért Baji cége nettó 43 millió forintot kasszírozott.

A megbízási díj összege eddig sem volt titok, mert valaki még 2011-ben eljuttatta hozzánk Baji cége, a B.CS. Kontroll Zrt. szerződéseit: a tanácsaiért 2006 októbere és 2010 áprilisa között havi egymillió forint plusz áfát, összesen tehát nettó 43 millió forintot kasszírozott az állami tulajdonú áramszolgáltatótól a szocialista kormányok idején, Kocsis István, majd Mártha Imre MVM-vezérigazgatósága alatt a fideszes kötődésű üzletember. Arról is hírt adtunk, hogy Szász András, a Kocsis által vezetett MVM egyik másik akkori tanácsadója egy bírósági tárgyalásontanúként azt vallotta, hogy a tanácsadás keretében a jelenlegi vezérigazgató támogatta az egyik olyan MVM-projektet is, ami miatt az ügyészség később vádat emelt.

Ezzel párhuzamosan az is kiderült, hogy az MVM panamagyanús offshore ügyeiben ma már vádlott státuszú Szász Andráshoz köthető spanyol céggel is szerződésben állt a kérdéses időszakban Baji Csaba. A birtokunkba került dokumentumok szerint a B.CS. Kontroll nagyjából ugyanebben az időszakban, 2007 – 2010 között havonta négyezer eurót (tehát nagyjából további havi egymillió forintot) számlázhatott a Nemzeti Nyomozó Iroda által vizsgált offshore ügyekben több szálon is érintett ibizai Puerto 2006 s.l. nevű cégnek. A teljesítésigazolásokat egy bécsi címre állították ki, ami azonos az MVM offshore ügyeiben szintén több szálon érintett Meinl Bank AG címével. A vizsgált időszakban a két megbízásból (MVM Zrt., Puerto 2006 s.l.) összesen tehát nagyjából 80 millió forint bevételre tett szert Baji Csaba vállalkozása.

Baji Csaba támogatta az MVM offshore projektjeit

“Baji Csaba 2006-2007-ben személyes tanácsadói szerződéssel tanácsadója volt a Puerto 2006 SL-nek, egyébként ugyanígy tanácsadója volt Kocsis Istvánnak. A tanácsadói szerződés alapján a teljesítésigazolások ellenében komoly összegeket is felvett. Ezt követően, vagy ennek során ő ismerte a nádprojektet illetőleg a Puerto 2006 ügyeit is és folyamatosan támogatta is” – tovább a teljes cikkre.

A B.CS. Kontroll és az MVM Zrt. közötti szerződés nyilvánosságának ügyében 2012. októberében megszületett a bírósági ítélet: a Fővárosi Törvényszék döntésének értelmében az állami cég nem titkolhatja el a megbízási díj összegét, a teljesítésigazolásokat, illetve a B.Cs. Kontroll által készített elemzések többségét sem. Az állami áramszolgáltató nem fellebbezett, és azóta kiadta számunkra a szerződést, a szerződésmódosításokat és a tanulmányokat, amelyeket innen lehet letölteni (Google Drive). A most közreadott tanulmányok értékéről szerettünk volna szakvéleményt készíttetni, ám az általunk felkért szakemberek vagy elzárkóztak a megkereséstől, vagy csak komoly ellenszolgáltatás fejében vállalták volna az értékbecslést, ezért olvasóinkra bízzuk annak megítélését, hogy megért-e az adófizetőknek nettó 43 millió forintot a most közreadott szellemi termék.

Eközben a Kaposvári Törvényszék bírája januárban márciusra halasztotta a Kocsis István volt vezérigazgató, és öt társa ellen indított MVM-per megkezdését. A bíró azért napolta el a tárgyalást, mert az első-, a harmad- és a negyedrendű vádlott nem jelent meg, a másodrendű vádlott pedig későn kapta meg az iratokat. Az OBH által Kaposvárra kihelyezett MVM-perben Kocsis Istvánt, a cég korábbi vezérigazgatóját, Szász András és Kapolyi László üzletembereket, valamint további három társukat bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja az ügyészség. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, egy ehhez kapcsolódó másik perben Kocsis István elhunyt helyettesével takarózott a bíróság előtt.

Adatigénylésünket innen letöltheti (PDF)

A bíróság ítéletét innen letöltheti (PDF)

A B.Cs. Kontroll Zrt. és az MVM Zrt. szerződéseit, az alvállalkozó tanulmányait és teljesítésigazolásait innen letöltheti (Google Drive)

Bodoky Tamás

(Fotó: innen.)

Baji Csaba támogatta az MVM offshore projektjeit

“Baji Csaba 2006-2007-ben személyes tanácsadói szerződéssel tanácsadója volt a Puerto 2006 SL-nek, egyébként ugyanígy tanácsadója volt Kocsis Istvánnak. A tanácsadói szerződés alapján a teljesítésigazolások ellenében komoly összegeket is felvett. Ezt követően, vagy ennek során ő ismerte a nádprojektet illetőleg a Puerto 2006 ügyeit is és folyamatosan támogatta is” – ismét tárgyalási jegyzőkönyvet szivárogtatunk.

Amint arról korábban már beszámoltunk, bíróságon követel közel tízmilliárd forint kártérítést egy magyar cég az MVM Zrt-től 2007-ben félbemaradt energianád-projektje miatt. A Nád MPS-H Kft. egy ciprusi offshore cégtől, az Aquifex Ltd.-től kapott 3 millió eurós befektetésből kezdett a nagyszabású vállalkozásba, a cég vezetője azt állítja, hogy a pénz közvetetten az MVM-től érkezett. Az MVM vitatja hogy bármiféle jogviszonyban állt volna a nádas céggel, ugyanakkor tény: az Aquifex Ltd. a Meinl Bankon keresztül 6,35 millió euró befektetési kölcsönt kapott az MVM-től annak idején. Ez a tranzakció egyike volt azoknak a gyanús offshore ügyleteknek, amelyekben az MVM későbbi vezetősége büntetőfeljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál, és amelyek miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly hűtlen kezeléssel gyanúsította meg Kocsist és társait, és ma már bűnszervezetről beszél.

Halott helyettesével takarózott Kocsis István a bíróság előtt

“Arra a kérdésre, hogy egy kb. 21 milliárd Ft-os beruházás illetve 1 milliárd Ft-os üzletrész szerzés és további 2,5 milliárd Ft-os hitelnyújtással kapcsolatos döntés körülményeire, hogyan lehetséges hogy nem emlékszem, előadom, hogy ez nem volt egy akkora horderejű ügy, hogy külön kellene emlékeznem.” Tovább a teljes cikkre.

Ebben az ügyben hallgatta meg a Fővárosi Törvényszék július 17-én Szász Andrást, aki az Aquifex Ltd. ciprusi offshore cég rejtőzködő tulajdonosainak képviseletében járt el a gyanús tranzakciók során. A birtokunkba került tárgyalási jegyzőkönyv (PDF) tanúsága szerint az üzletember azt vallotta, hogy 2004-től 2011-ig képviselte az offshore céget, amellyel ma már csak tanácsadói kapcsolata van, míg Kocsis István akkori MVM-vezérnek 2006-2008 között volt személyes tanácsadója. Szász vallomása szerint a felperes Nád MPS-H Kft. tartozik 4 millió euróval az Aquifexnek, az egész nádprojekt pedig 1 milliárd euró nagyságrendű tőkebevonást igényelt volna, amihez az MVM-nek nem volt elég tőkéje, ezért ő további befektetőket keresett.

Szász alátámasztotta a nádas cég képviselőinek érvelését, miszerint az MVM akkori vezetősége ígéretet tett a nádprojekt finanszírozására, és azt a Meinl Bankon és az Aquifex Ltd.-n keresztül meg is kezdte, vagyis valóban az MVM-től származott a felperesnek átutalt 3 millió euró. “Határozottan állítom, hogy az a pénz, ami átutalásra került az Aquifex Ltd részéről a felperes számára, az az MVM pénze volt” – fogalmazott a bíróság előtt. Ezen a ponton azonban ellentétbe került egy korábbi nyilatkozatával, amire az alperesi képviselő rá is kérdezett: „az MVM által eszközölt befektetésből a Nád MPS-H tudomásom szerint nem került finanszírozásra” –nyilatkozta 2009-ben az Indexnek, a bíróságnak viszont most azt mondta, hogy anno az újságíró érthette félre amit mondani akart.

Ennél is érdekesebb azonban amit az MVM Zrt. jelenlegi vezérigazgatójáról, Baji Csabáról mondott Szász András a bíróság előtt. Amint arról korábban beszámoltunk, kiszivárogtatott dokumentumok bizonyítják hogy Baji az MVM-től, és az MVM-et megkárosító offshore cégtől ishavi 1-1 millió forintos tanácsadói díjat húzott a ma már a Nemzeti Nyomozó Iroda által is vizsgált gyanús offshore tranzakciók, Kocsis István vezérigazgatósága idején.

Szász András erről most azt mondta hogy “Baji Csaba 2006-2007-ben személyes tanácsadói szerződéssel tanácsadója volt a Puerto 2006 SL-nek, egyébként ugyanígy tanácsadója volt Kocsis Istvánnak. A tanácsadói szerződés alapján a teljesítésigazolások ellenében komoly összegeket is felvett. Ezt követően, vagy ennek során ő ismerte a nádprojektet illetőleg a Puerto 2006 ügyeit is és folyamatosan támogatta is”.

Az MVM is havi 1 millióval honorálta Baji Csabát a szocialista panamák idején

A birtokunkba került dokumentumok szerint az MVM Zrt.-nek és egy az MVM-et több mint százmillió forinttal megkárosító offshore cégnek is havi 1-1 millió forintot értek az elmúlt években, szocialista kormányok idején a jelenlegi MVM-vezér Baji Csaba tanácsai. Az viszont még mindig nem derült ki, hogy történt-e bármiféle teljesítés Baji családi cége részéről akár az MVM, akár az MVM által perelt, a Nemzeti Nyomozó Iroda által vizsgált offshore cég felé. Tovább a teljes cikkre.

Szász András tanúvallomása tehát alátámasztja hogy az MVM Zrt. jelenlegi, a Fidesz-kormány által kinevezett vezérigazgatója a korábban szocialista panamának beállított offshore-ügyek haszonélvezője volt. Szász a mai napig sérelmezi, hogy miközben korábban neki és Kocsis Istvánnak is jól fizetett tanácsadója volt a jelenlegi MVM-vezér, “miután azonban vezérigazgató lett, gyakorlatilag nem volt hajlandó szóba állni és a projektekről, ezekről a befektetésekről tárgyalni, beszélni, sem velem, sem Kocsis Istvánnal”.

Az MVM offshore-ügyekben a Nemzeti Nyomozó Iroda ma már bűnszervezetről, maffiáról beszél, amelynek Szász tanúvallomásának értelmében haszonélvezője lehetett a jelenlegi MVM-vezér, Baji Csaba is, aki pontosan ismerte, sőt folyamatosan támogatta a szóban forgó “projekteket, befektetéseket”.

A szövevényes ügynek eddig hét gyanúsítottja van, köztük Kocsis István volt vezérigazgató, Szász András korábbi főtanácsadó, Kovács József, a Paksi Atomerőmű volt vezérigazgatója és Kapolyi László, az MSZP volt országgyűlési képviselője. Az egyik gyanúsított, Molnár László, Kocsis korábbi helyettese és jobbkeze meggyanúsítását követően elhalálozott. Az ügyben lezajlott belső vizsgálatok megállapításait tartalmazó, az MVM által “üzleti titokként” kezelt jelentéseket hosszas pereskedést követően júniusban tette közzé lapunk.

A Szász András tanúvallomását tartalmazó jegyzőkönyv innen letölthető (PDF)

Bodoky Tamás

Döntött a Kúria: Nem megismerhető a Vértesi Erőművet tönkretévő ügylet

Egy hatályon kívül helyezett jogszabályra utalva döntött úgy a Kúria, hogy a közvetett állami tulajdonban álló Vértesi Erőmű Zrt. nem közfeladatot ellátó szerv, ezért nem köteles közérdekű adatként kiadni a Vértesi Erőmű milliárdos veszteségeit megalapozó szerződéseket és az ezekhez kapcsolódó belső vizsgálati anyagokat. A döntés ellen az Alkotmánybírósághoz fellebbezünk.

Az állami tulajdonú Vértesi Erőművet csődközeli helyzetbe hozó 2008-as System Consulting-ügyletek nyilvánosságával kapcsolatban túl korán örültünk az információszabadság és az átláthatóság érvényesülésének. A Tatabányai Városi Bíróság tavaly februári ítéletében (PDF) teljes egészében helyt adott a keresetünknek, melyben az állami vállalat 2009 tavaszán indított kártérítési pereit és büntető feljelentését megalapozó, a System Consulting Zrt. és az erőmű közti megállapodásokat, illetve az erőmű által kötött, saját kapacitását messze meghaladó, az állami vállalatnak milliárdos kárt okozó áramvásárlási szerződéseket kértük kiadni, miután Magyari József vezérigazgató elutasította (PDF) az erre vonatkozó adatigénylésünket (PDF).

Az első fokon eljáró bíróság a szóban forgó dokumentumok nyilvánosságára vonatkozó érvelésünknek teljes egészében helyt adott: az ítélet értelmében az alperes Vértesi Erőmű tulajdonosa a tartós többségi állami tulajdonban működő Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt., és a helyes jogértelmezés szerint az állami tulajdonú vállalatokról szóló törvény szabályai alkalmazandóak a közvetett állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra is, „hiszen egyébként az adatvédelmi törvényt könnyen ki lehetne játszani az állami vagyon különböző állami tulajdonban álló gazdasági társaságokba való kiszervezésével”. Nem fogadta el a bíróság a Vértesi Erőmű Zrt. azon érvét sem, miszerint a kért adatok egy büntetőeljárás részét képezik, mert a kiadni kért adatok nem a büntetőeljárás során keletkeztek.

A Vért Zrt. azonban fellebbezett, és másodfokon fordult a kocka: a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság tavaly szeptemberi, másodfokú ítéletében (PDF) az első fokú döntéssel szemben elutasította az adatok kiadására vonatkozó kérelmünket azzal az indokkal, hogy a vagyontörvényt ebben az esetben szűkítően kell értelmezni, és kizárólag az állami vagyonról szóló törvényben tételesen megjelölt cégeknek kell elszámolniuk a tevékenységükkel a nyilvánosság felé, az ő leányvállalataiknak nem. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az állami vagyont kiszervezik további gazdasági társaságokba, a közpénz elköltése ellenőrizhetetlen lesz. Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelem és Információszabadság programjának vezetője szerint „a bíróság döntésével irányt mutatott azoknak az állami cégvezetőknek, akik nem kívánnak elszámolni a közpénzekkel.”

A másodfokú döntés ellen a Legfelsőbb Bírósághoz (azóta Kúria) felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be.

A Kúria döntése

A Dr. Mészáros Mátyás bíró által elnökölt tanács leszögezte, hogy nem lát el közfeladatot a Vértesi Erőmű. Az újságíró jogi képviseletét ellátó Társaság a Szabadságjogokért hiába hangsúlyozta (felülvizsgálati kérelem, doc), hogy az állami vagyonnal való gazdálkodás ellenőrizhetőségének alkotmányos biztosítéka válik súlytalanná, formálissá, ha az állam kivonhatja az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatokat a nyilvánosság garanciális kontrollja alól azzal a megoldással, hogy e vagyonkezelésre, vagyonnal való bármilyen formában történő rendelkezésre nem közvetlenül, hanem a tulajdonában lévő, illetve közvetlen befolyása mellett működő gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezetei – akár többszörös – közvetítésével kerülne sor.

A Kúria szerint a Vértesi Erőmű akkor lenne kötelezhető elszámolni a nyilvánosság felé a tevékenységével, ha egy jogszabály rendelkezne a státuszáról. Ha ilyen jogszabály nincsen, akkor nem tekinthető közfeladatot ellátó szervnek. A megszorító értelmezés alkotmányos tilalmával szembemenve a Kúria közfeladatot ellátó szerv fogalmába nem érti bele a közvetett állami tulajdonú gazdálkodó szerveket.

Bodoky vs. Vértesi Erőmű 2012.06.06. Ítélethirdetés

https://www.youtube.com/watch?v=djM-noWfXNk

Korábban az államháztartási törvény kimondta, hogy a magyar állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek, a nevében eljáró személy pedig közfeladatot ellátó személynek minősül. A Fidesz-kormány egyik első intézkedéseként eltörölte ezt a rendelkezést.  Akkor a TASZ megfogalmazta a félelmét, miszerint a jövőben állami vállalatok szerződéseinek, gazdálkodásának nyilvánossága nem biztos, hogy kikényszeríthető lesz jogi úton, továbbá az információszabadságot elősegítő töretlen bírói gyakorlat megváltozhat, mert új érvelési lehetőség nyílik meg a közpénzek használatát titkoló cégek számára. Sajnos jelen esetben pontosan ez történt.

„A Magyarország Zrt. csendestársai és a pártpénztárnokok dörzsölhetik a markukat: a Kúria jogértelmezése következtében a közpénzek nyomon követhetőségének kijátszása rém egyszerű lesz a jövőben: a vagyontörvényben nevesített gazdasági társaság egyszerűen kiszervezi a tevékenységét és a vagyonát általa alapított leányvállalatokhoz, akik már nem kötelesek elszámolni a köztulajdon feletti rendelkezésről.” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ programvezetője.

A döntés ellen az Alkotmánybírósághoz fellebbezünk.

Bodoky Tamás

(Fotó: innen. Videó: Társaság a Szabadságjogokért)

Köszönjük a Társaság a Szabadságjogokért jogi segítségét

MVM Net Zrt.: Törvénytelen javadalmazás a miniszteri biztosnak?

Két állami cégben betöltött elnöki pozíciójáért is javadalmazást szavaztak meg Both Zoltán miniszteri biztosnak, noha ezt egy 2009-es törvény kifejezetten tiltja. Érdeklődésünkre azt közölték, hogy a hibát hamarosan kijavítják.

Még a Bajnai-kormány ideje alatt, 2009-ben fogadták el a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényt, amelynek egyik újdonsága volt, hogy maximálta a felügyelőbizottsági és igazgatósági tagok tiszteletdíját. A jogszabály gátat kívánt vetni az álláshalmozásnak, annak tehát, hogy különböző állami cégekben betöltött tisztségekért több helyről is fel lehessen venni tiszteletdíjat. Ezért a törvény kimondta, hogy „egy természetes személy legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött vezető tisztségviselői megbízatás, valamint legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagság után részesülhet javadalmazásban.”

Ehhez képest érdekes Both Zoltán esete, aki – legalábbis az érintett cégek honlapjai szerint – két állami vállalatban is elnöki pozíciót tölt be, ráadásul júniusig miniszteri biztos is a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, igaz ezért a munkájáért javadalmazásban nem részesül. Both a Magyar Villamos Művek (MVM) egyik idén létrehozott leányvállalata, az MVM Net Zrt. elnöki tisztsége mellett hasonló megbízatást vállalt el a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-ben is, előbbiért 180 ezer forint, utóbbiért 110 ezer forintos havi juttatást ítéltek meg neki a két cég honlapján elérhető nyilvános adatok szerint. (A link itt és itt). Ezt a kettős javadalmazást a 2009-es jogszabály egyértelműen tiltja.

Az atlatszo.hu-nak a NISZ Zrt.-nél megerősítették, hogy az elnök a cégnél felveszi az elnöki javadalmazását, az MVM sajtóosztálya pedig többszöri telefonos érdeklődésünkre válaszul végül annyit közölt, hogy a februárban létrejött MVM Net-nél még nem vett fel juttatást Both Zoltán és a hivatalos közlésekben olvasható hibát hamarosan javítják.

Az MVM Net Zrt.-ét idén februárban hozták létre. A cég biztosítja a távközlési hálózatot a kormányzati hírközlési tevékenységek konszolidációs feladataihoz, valamint a további kormányzati hálózatok migrációjához és az elektronikus hírközlési gerinchálózat fejlesztéséhez. E cég adja a távközlési infrastruktúrát a Mavir rendszerirányítói feladataihoz is. A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. a Kopint-Datorg jogutódja, a központi elektronikus szolgáltató rendszer, ennek részeként pedig az ügyfélkapu, a magyarorszag.hu kormányzati portál és a kapcsolódó szolgáltatások informatikai üzemeltetője, valamint a kormányzat központi infokommunikációs és távközlési szolgáltatója is.

Both Zoltánt 2011. július 1-jei hatállyal nevezték ki először a kormányzati célú távközlő hálózatok konszolidációjával kapcsolatos feladatokért felelős miniszteri biztossá, e megbízatása először fél éves időtartamra szólt, amit idén januárban újabb fél évvel meghosszabbítottak.

Update: Cikkünk nyomán közzétett adatközlésében (PDF) az MVM Net Zrt. az tudatta, hogy Both Zoltán javadalmazási díját nem veszi fel.

(Fotó: innen.)

Belső jelentések Kocsisék offshore ügyeiről: atlatszo.hu – MVM 1:0

Elsőfokú ítélet született a Fővárosi Törvényszéken abban a perben, amit az MVM korábbi vezetésének offshore ügyeit vizsgáló belső jelentéseinek kiadásért indítottunk. Korábban egy hasonló perben már született jogerős bírósági döntés, azonban annak eredményeként a jelentéseket az MVM a korábbi vezetés felelősségét takargatva, erősen csonkítva adta csak ki. A mostani eljárásnak tehát az volt a tétje, hogy a gyanús ügyeleteknek a nyilvánosság elől való takargatása során mennyiben hivatkozhat a konkrét információk esetében üzleti titokra az MVM. A pernek különös jelentőséget adott, hogy a kiadni kért jelentésekkel összefüggő némely ügyben az MVM egyes korábbi vezetőit hűtlen kezeléssel gyanúsította meg a rendőrség.

A bírósági eljárás során az alperes MVM nem egyszer élt olyan taktikával, ami (ha rosszindulatúak lennénk) akár a per elhúzására is irányulhatott. Bár számos közérdekű adat kiadása iránti peren van már túl a társaság, az első tárgyaláson mégis a bizonyítási teherről kért felvilágosítást a bíróságtól, a második tárgyaláson pedig arra kért határidőt, hogy az egyébként is őt terhelő bizonyítási kötelezettség érdekében indítványt terjeszthessen elő. Végül a harmadik tárgyaláson (zárt tárgyalást kérve) indokolta csak meg érdemben az MVM, miért is nem adta ki a kért közérdekű adatokat.

A bíróság végül a keresetünknek nagyrészt helyt adott: az MVM által tett kitakarásoknak a jelentős részét nem találta jogszerűnek: sem a korábbi vezetők felelősségére, sem folyamatban levő egyéb bírósági eljárásokra, sem pedig úgy általában gazdasági érdekekre nem hivatkozhat az MVM a közérdekű adatok titokban tartása végett. Soha nem vitattuk, hogy lehetnek olyan üzleti titkai az MVM-nek, amelyek érdemesek a védelemre, ennek azonban sokkal-sokkal szűkebb körben lehet csak helye, mint ha egy magántulajdonban álló gazdasági társaságról lenne szó.

Az ítélet ellen mi nem fogunk fellebbezni. Reméljük, hogy az MVM is belátja végre, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodás olyan tevékenység, amelyhez elengedhetetlen a nyilvánosság hatékony kontrollja. Ha megkapjuk a kért közérdekű adatokat, azokat szokásunkhoz híven azonnal közzétesszük az oldalon.

A per során keletkezett iratok időrendben:

Az adatigénylést letöltheti itt. (PDF)

Az adatigénylés megtagadását letöltheti itt. (PDF)

A keresetlevelet letöltheti itt. (PDF)

Az MVM ellenkérelmét letöltheti itt. (PDF)

Az első tárgyalás jegyzőkönyvét letöltheti itt. (PDF)

Az MVM előkészítő iratát letöltheti itt. (PDF)

A második tárgyalás jegyzőkönyvét letöltheti itt. (PDF)

Az MVM bizonyítási indítványát letöltheti itt. (PDF)

A harmadik tárgyalás zárt volt, így annak jegyzőkönyvét nem közölhetjük.

Az elsőfokú ítéletet letöltheti itt. (PDF)

(Fotó: atlatszo.hu)