2016. január 12., kedd

A remény kormánya is csak tollasodni akar




A remény kormánya is 

csak tollasodni akar



JOBBIK-ból is lehet ROSSZABBIK!



|
- A magyarnak mindig, minden lépés "túl korai", egészen addig, amíg már "túl késő"! -
Erre kellene, hogy odafigyeljen minden JOBBIK-os, mert a JOBBIK-kal tényleg bajok vannak! Csak néhányat soroljunk fel (de felkérek minden, a nemzetért aggódó hazafit, hogy a felsorolást folytassák):
1. A Human Resource Management (HRM) nulla! Nem tudják felhasználni a háttérben álló értelmiségieket, és a más területeken tettre kész embereket sem! Pontosítok: amiért valaki diplomás, attól még nem értelmiségi!
2. Szegedi Csanád EU-s parlamenti képviselőnek a magyar országházban lenne a helye, mert nyelveket nem tud, viszont nagyon harcias, elkötelezett magyar! Nagy szükség lenne rá Magyarországon, mert a bátyjával együtt, aki a JOBBIK BAZ-Megyei elnöke, irányíthatnák azt a polgárháborút, aminek kirobbanását meghirdették! Amennyiben ez a polgárháború valóban kirobban, úgy Csanádra rendkívül nagy szükség lesz otthon!
3. Az EU-parlamentbe pedig olyanokat kellene küldeni, akik a meghatározó európai nyelveket jól ismerik, és egyúttal rendíthetetlen hazafiak. A nemzetközi politikai porondon, ha nem tudsz nyelveket, akkor el vagy veszve, hiszen a felszólalások és a beadványok a tevékenység 1-2%-át teszik ki. A többi a politikai négyszemközti vagy több-szemközti egyezkedés a folyósón és más zugokban. Ezt pedig, ha nem ismersz nyelveket, nem tudod teljesíteni, és az EU-parlamenti képviselőség "kurva" unalmassá válik.
Ad 1. A HRM egy tudományág. Művelője magas szinten kellene, hogy értsen hozzá, és nem szimpátia alapon illene kinevezni azt a személyt, aki ezt az osztályt vezeti. A részlegen mindenkinek szakembernek kellene lennie. Természetesen mély-magyarok közül kell ezeket kiválasztani.
Ad 2. Csanádnak meg úgy kellene helyet csinálni az országházban, hogy az esküszegő Pőszét a Gárda nem-parlagirtó egységei kis pszichoterrorral kényszerítsék esküje betartására! Vagyis lépjen vissza, mondjon le a képviselői mandátumáról, tegye szabaddá a pártlistán megkapott helyét!
Ad 3. Újra a HRM felelőssége lenne, hogy ismerje ezeket a szimpatizáns értelmiségieket és szakmailag megalapozott javaslatokat terjesszen elő a megfelelő EU-s parlamenti képviselők kinevezésére.
A JOBBIK valóban egy nemzeti oldali összefogás eredményeként jutott be az Országházba. Ezt az összefogást a fülkeforradalmárok szépen -a MOSzAD segítségével és a magyar (?) titkosszolgálatok segédletével- szétfaragják. El kell ismerjük: nagyon profi módon!
Lássuk csak:
1. Gárda lefaragva!
2. Polgárőrségek lefaragva!
3. Minden más, nemzetinek mondott szervezetekkel a kapcsolat szétroncsolva!
Most következik a 4. fokozat: 
Gyűlöletkeltés a fentebb említett szervezetek és a JOBBIK között!
- Semmi közünk hozzájuk! Ez aljas provokáció! Ne tolják ránk őket! -típusú kijelentések a JOBBIK részéről máris ezt a vonulatot szolgálják!
A JOBBIK nem tud mit kezdeni ezzel a helyzettel: elfogadja és evickél benne, gondolva, így megmenekül a fulladásos haláltól. Nincs szövetkezési politikájuk, stratégiájuk! Illetve, ami van az nem elégséges, túl vérszegény, és inkább kifelé próbálkoznak, de befelé nem!
Össze kellene hívni az összes nemzeti szervezetet egy hatalmas kongresszusra és egy közös platformot kialakítani! Mindenképpen! A kuruc.info ez irányú próbálkozása kitűnőnek mondható, de sajnos csak a Gárdák összefogására szorítkozott. Ezek a nemzetinek mondható portálok is utálják már egymást. Kuruc.info, -nem egyenlő a súlykategória alapon-, állítólag lenéz minden más portált, hisz ők a legnagyobbak.
JOBBIK az Országgyülésben?



Kneszet-próba a magyar Országházban. Egyelőre a helytartó még fő helyen van! Ez még a mi Országházunk?
Javasolom, tegyünk egy kísérletet: Mérlegeljük azt a lehetőséget, hogy a JOBBIK kilép a magyar országgyűlésből. Mik lennének az indokai ennek, illetve mi lenne a hozadéka?
Indokok a JOBBIK kilépéséhez az Országgyülésből,
vagyis az Országgyülésben való részvétel negatív hozadékai.
A magyar országgyűlésben annyira egyensúlytalan a helyzet (FIDESz több mint 2/3, JOBBIK 16%), hogy valóban semmi értelme benn rostokolni és asszisztálni a Fülkeforradalmároknak:
1. Egy förtelmes alkotmányozáshoz,
2. a nemzet számára nagyon veszélyes 2/3-os törvények meghozatalához,
3. és mindenféle –háborús nyilatkozattal is felérő- miniszteri rendeleteknek a magyar népre kényszerítéséhez,
4. vagyis a FIDESz –a Kétharmados Fülke Forradalmárok- mindennemű parlamenti tevékenységének legalizálásához, stb.
5. Hisz bármit is próbálnak a JOBBIK-osok leszavazni, vagy bármilyen módosító indítványt javasolnak, azt a Fülkeforradalmárok röhögve szavazzák le ill. tapsolva és örömujjongva kiröhögik!
6. Ne adjanak a Fülkeforradalmároknak a föld és víz birtoklása kérdés nemmel szavazása után több helyszínt, mert a Fülkeforradalmárok ezzel egyértelműen Választási Szélhámosoknak bizonyultak!
7. Ne szívjanak többet egy levegőt a Választási Szélhámosokkal és a magyar nemzet gyülölőivel, az LMP-vel és az MSzP-vel.
Az Országgyűlésben való részvételnek lenne értelme, ha a JOBBIK lenne a mérleg nyelve, ahogy ez történik pl. Svédországban a Sverigedemokraterna (akik a neonácinak nevezett Bevara Sverige Svenkst= Tartsuk meg Svédországot svédnek mozgalomból kerültek a svéd parlamentbe), habár 2010-ben csak 5,7%-ot értek el, de a mérleg nyelvét képezik sokszor a baloldal és a jobboldal között. Így már érdemes a parlamentben „üldögélni”, mert be tudod folyásolni az ország és a nemzet helyzetét. Ez a lehetőség nem adatott meg a JOBBIK-nak. Tisztességesen megpróbáltak minden tőlük telhetőt a magyar parlamentben, de az eredmény erősen vérszegény és az ők, és rajtuk keresztül az egész nemzeti oldal folyamatos megalázása az eredmény! Az egyedüli pozitív hozadéka a parlamentbe való bekerülésnek nem egyéb, mint annak a megmutatása, hogy igenis összefogással a megmaradt nemzettudattal rendelkezőknek be lehet juttatni még az őket képviselő erőt a parlamentbe. A másik hozadék, és ezzel vége, hogy néhány a magyarságot érintő problémát fel tudtak mutatni a többi pártnak, a nemzetnek. Még azoknak is, akik a Fülkeforradalmárokra szavaztak!
De ez rettentő kevés!
A parlament az embernek álcázott cápák medencéje, ahova a JOBBIK képviselői tapasztalatlanul, telve a végtelenül naiv megnemharapás és felnemzabálás reményével, alámerültek!
Az Országgyűlésből való kilépés hozadékai
Negatív hozadékok?
Persze egy párt pénz nélkül nem tud létezni, vagy alig. Kellene mérlegelni, hogy mit is jelent a kilépés a pártkasszára, illetve a képviselők megélhetésére. Ezzel semmiképp sem akarom rájuk fogni, hogy megélhetési képviselők lennének, de mindenképp a mindennapi egész-napos politikai tevékenységet nem lehet tovább folytatni, ha azt nem fizetik meg. Vagyis átalakul a párt újra amatőrök gyülekezetévé, amely státuszból éppen most próbálnak kievezni. Mert az amatőrség az nemcsak pénz, hanem professzionalizmus kérdése is, jobban mondva minőség, tempó és kitartás kérdése. És persze, az idő pénz! Erről se felejtkezzünk meg! Ez a pénzprobléma lesz a szakítópróbája a JOBBIK-nak. Természetesen a szakítópróba után egyértelműen letisztult párt marad nekünk, a radikális nemzeti oldalnak.
Pozitív hozadékok
1. Az összes olyan szervezet, amely nem fogadja el, hogy a nemzeti oldalnak legyen a parlamentben pártja is, annak csak egy út marad a megoldáshoz, és ez nem egyéb, mint egy államcsapáson (puccs) keresztül átvenni a hatalmat. Ez pedig a mai EU-ban, ahol tagországként nem vagy már független, erősen nehéz, szinte kivitelezhetetlen feladat!
2. Ezeket a szervezeteket is konszenzusra kellene bírni. Ehhez pedig -még a kilépés eldöntése előtt- össze kell hívni egy nagy lélegzetű kongresszust, ahol minden szervezet és párt a radikális nemzeti oldalról részt vesz.
3. Meg kell találni a módját annak, hogy helyesen megállapíttassék, melyik szervezetnek mekkora a súlya a szavazatok megszámlálásakor.
4. Megnyílna az esély arra, hogy a JOBBIK újra a radikális nemzeti oldal pártjává váljon.
5. Ilyen módon meg kell szülessen az a csúcsvezetés, amely
- koordinálja a tagszervezetek közötti kapcsolatot,
- összefogja mindegyik tagszervezet külkapcsolatait,
- és új stratégiát dolgoz ki, ill. új programot, amelyek mindenki számára elfogadhatóak!
6. Az új pártnak új vezetőséget kell kijelölnie, akiket ezen a kongresszuson kell –mindenki által elfogadott procedúra szerint- megválasztani. Csak ilyen módon lesznek az új vezetők elfogadva!
7. Megszűnne az a folyamatos megalázási érzés, ami a Választási Szélhámos Fülkeforradalmárok, parlamentet letenyerelő többségük tudatában és felfuvalkodottságukban nap, mint nap okoznak a magyar parlamentben –a JOBBIK-on keresztül- a radikális nemzeti oldal számára.
8. Lehetővé válna ehhez hasonló akciók koordinálása, mint pl. a Véderő gyöngyöspatai, katonai gyakorlótáborának megszervezése, de együttműködve más hasonló szervezetekkel, akik ugyanott tartanák a kiképzőtábort! Tehát nem 20 fős tábor lenne, hanem sokkal nagyobb. Egy időben ide kell szervezni pl. egy kongresszust is, ahol a radikális nemzeti oldal politikusai vesznek részt az ide delegált tagsággal együtt. Vagy ilyen alkalomra kell tartogatni a Gárda tagfelvételt és gárdistaavatást, vagy más hasonló félkatonai szervezetek tagfelvételét és az új tagok eskütételét.
9. Közös összefogással meg lehetne valósítani pl. „sehonnai” javaslatát, amit a hunhir.info-n tett közzé 2011 április 22.-én 18 óra 29 perckor:
Csendor LLC.(Delaware,USA.) Vagy 'Szebb Jovoert" baráti társaság Inc.(Nevada,USA) Törvényesen levédve, offshore corp. Minden tag részvényes és személyesen felelős a társaság jó híréért és gazdaságos üzemeltetéséért. A járőrözés hivatalosságáért szerződést kell kötni a helyi lakokkal évi egy forint értékében. Nem kell mindenkit beszervezni, elég ha van szerződéses alapon védeni való személy szétszórtan úgy, hogy az kiterjedjen a járőrözők területére. Így senki sem köthet bele miért megy erre vagy arra a járőr. Ha megállítja őket a 'hivatalos' rendőr csak felmutatják hivatalos vállalati őrző-védő igazolványukat és adják a vállalat ügyvédjének a kártyáját. Kellene egy magyarbarát ügyvéd, aki ezt önkéntesen, egy forint értékében hivatalosan vállalja.”
A fenti felsorolásból is egyértelműen látszik, hogy a JOBBIK-nak valóban teljes zsákutca a további bennmaradás a magyar parlamentben. Ahelyett, hogy megerősödve kerülne ki ebből a parlamenti harcias-kakas-a-gazda-udvarának-szemétdombján szerepből, a 2014-es választásokra egy meggyengült párt fog kerülni egymásra acsarkodó nemzeti szervezetekkel a hátországban és egy kis, megmaradt szavazótáborral, akik a cigánygyilkosoktól, rablóktól rettegve mégiscsak rájuk szavaznak még!
Addig kell meglépni az Országházból való kivonulást, amíg ezt méltósággal meg lehet tenniük és ne bizonyuljanak egy új Pató Pálnak, aki, mint tudjuk, híressé vált mondásával a magyar átkot fogalmazta meg: Ráérünk arra még!
Ráérünk arra még?
Apád, 2011 húsvét vasárnapján
Jövőnk.info megjegyzés: Ez az írás a Hunhir.info-n jelent meg először, és a Szerző kérésére közöljük oldalunkon. Tartalmával több ponton sem értünk egyet, de mivel egy teljesen új, formabontó elképzelést jelenít meg, érdemesnek tartjuk a továbbgondolásra.
A parlamenti helyzet elemzése helytálló. A parlamentből való kivonulás lenne talán a leghasznosabb, amit tehetnének. Lenne ám fejfájás, kinek akasszák a nyakába az összeomló országot. Persze csak akkor érne valamit, ha a kivonulás után nem az újabb választásokra készülnének...


Egy évnyi illuzionista politika - Trükkök százai, és az Orbán-kormány



|
A Jövőnk Társadalmi és Politikai Stratégiai Elemző Intézet a közelmúltban kiértékelte a Fidesz-kormányzat eddigi működését és annak főbb irányelveit. A demokratikus váltórendszer fokozott instabilitásával a magyar lakosság számára újra adott egy kilépési pont: a demokratikus rendszerből való kiábrándulás megteremtette a lehetőséget arra, hogy a nép ne hagyja magát tovább kábítani a mennyiségi uralom illúziójában, és újra az egység útjára lépjen.
A Fidesz-kormányzat által az elmúlt egy évben hozott törvények és rendelkezések vázlatát rövid magyarázatokkal ellátva igyekszünk rávilágítani a kollaboráns kormány által folytatott politika valós hátterére, és annak motivációira.
Összességében kijelenthetjük, hogy a Fidesz-kormányzat elsődleges célja és feladata - jelen történelmi helyzet többé-kevésbé helyes felismerésének folyományaként - a közeljövőben bekövetkező globális hatalmi átrendeződések közepette a szabadkőműves rendszer továbbéléséhez szükséges keretek megteremtése Magyarországon, és ezen elsődleges cél köré másodlagos jelleggel kizárólag a lakossági ellenállás csökkentését szolgáló intézkedések társulnak.
Ennek értelmében az Orbán-kormány stratégiájának hangsúlyos pontjai a következők:
1. A hatalom megtartásának célját szolgáló intézkedések, az ehhez szükséges szervezeti keretek gyorsított ütemben való kiépítése és azok törvényi hátterének biztosítása
- a korábbi, demokratikus rendszer karhatalmának fokozatos háttérbe szorítása, ezzel párhuzamosan a számára megbízható karhatalmi erők nyílt működését elősegítő törvényi keretek megteremtése, illetve annak legitimálása.
- a bírói hatalom korlátozása, a jogi rendszer átalakítása a közvetlen rendeleti kormányzás és a magánszférába való azonnali és közvetlen beavatkozás törvényi kereteinek megteremtése céljából, valamint annak legitimálása.
- a médiagépezet és a média felett gyakorolt cenzúra intézményeinek központosítása, ennek érdekében az alkalmazottak és a legfelsőbb vezetés teljes anyagi függésének kialakítása, valamint az ehhez szükséges jogi háttér megteremtése és legitimálása.
- az államigazgatás áthangolása a szükséges változtatások azonnali és feltétel nélküli végrehajtására, illetve annak legitimálása.
- a forráselosztás átszervezése, a szociális juttatások megvonása és a lakosságtól való közvetlen forráselvonás, valamint annak legitimálása.
2. A változások időszakának átvészelésére való felkészülés jegyében az egyes nemzetellenes intézkedések közvélemény általi legitimálása
- a nemzeti gondolat beépítésével a kormány a lakossági ellenállás féken tartására törekszik.
- a nemzeti körök, szervezetek jelszavainak beépítésével és legitimációjával a kormány a radikálisabb nemzeti szerveződések támogatottságának csökkenését okozza.
- a nemzeti gondolat, és a nemzeti gondolat mentén születő jelszavak felhasználásával a kormány a szabadságjogok korlátozását sikeresen végzi.
- a nemzeti szerveződésektől átvett jelszavak segítségével a kormány saját nemzetellenes politikája társadalmi következményeinek ellensúlyozását sikeresen folytatja.
- a demokratikus rendszerből való általános kiábrándulást a demokratikus rendszer szabályainak megváltoztatásával ellensúlyozza.
3. A kormány a nemzetellenes politika nemzeti jelszavakkal történő legitimációjának érdekében törekszik a
- korábbi kormányzatok intézkedései által beindított társadalmi folyamatok folyamatos monitorozására és azok ellensúlyozására.
- a megfigyelt társadalmi folyamatok a teljes ellenőrzés kiépítésének felgyorsítása céljából a megfelelő pillanatban való felhasználására.
- az egyes társadalmi csoportok elégedetlenségének kritikus szint felé emelkedése esetén a nemzeti jelszavak felhasználásával a célcsoportok egymással való szembefordítására.
- a lakossági ellenállás rétegződésének fenntartására, az ellenállás megosztottságának fenntartására.
- az általános kifárasztás rendszerének fokozása által az ellenállási kedv csökkentésére.
4. A kormány a fent említett eszközöket felhasználva a településszerkezeten és gazdasági rendszerben elvégzi a
- betelepülő idegenek közösségi önvédelméhez szükséges feltételek megteremtését.
- a magyar közösségi önvédelem feltételeinek megszüntetését.
- a többségében cigány kisebbség által lakott egybefüggő területeken a feszültség szinten tartásához szükséges módosításokat.
Nógrádi Tamás, szociológus - Jövőnk Társadalmi és Politikai Stratégiai Elemző Intézet
A cionista kollaboráns kormány első évi intézkedései a következők:
1. Bankadó – A kormány nagyon jól tudja, hogy a lakosság ellenszenve a Magyarországon jelen lévő külföldi pénzintézetekkel szemben egyre nő, mivel a már-már uzsorának nevezhető banki hiteleknek köszönhetően a bankok a felmerülő gazdasági nehézségek ellenére is egyre növekvő profittal számolhatnak, miközben a lakosság nagy része egyre szegényebb. Ezért a kormány "A bankok ellen" meghozott látszatintézkedésekkel valamelyest fékezi támogatottságának rohamos csökkenését, azonban a bankadót kamatostul terhelik rá a lakosságra, mert a bankokat ebben semmi nem korlátozza.
2. Robin Hood adó – Ez a látszatintézkedés a neve ellenére nem a gazdagoktól vesz el és a szegényeknek ad, bár a törvény meghozatalának kétségkívül egy ilyen látszat fenntartása a célja. Az energiaellátó- és kereskedő cégeknek 8%-os különadót kell fizetniük, ami a kormánynak évi 30 milliárd forint bevételt jelent. Az így beszedett összeget "csak távhő-kompenzációra és a fűtési rendszer korszerűsítésére lehet költeni". A Mol szerint az új adó „rövidlátó, és fenyegetően hat mind a mostani, mind a majdani befektetőkre, valamint diszkriminálja a magas színvonalon működő vállalatokat." A médiában tökéletes összhang ellenére továbbra sincsenek magyar vállalatok az energiaszektorban. Az energiaárak viszont a közeljövőben olyan mértékben megnövekednek, hogy amit a kormány most elvesz, annál jóval több folyik vissza az energiaszolgáltatók kezébe. Természetesen addigra a most szerzett forrásoknak már töredéke sem lesz meg, és a növekvő energiaárakat kénytelenek lesznek ráterhelni a lakosságra, akár a bankadót.
3. Vasúti vonalak visszaállítása – A kormány sok mindent művel a MÁV-val, de hogy a magyar vasút bővítésre kerülne, arról szó nincs. Miután a kormány eladta a vasúttársaság egyetlen eredményes üzletágát, a teherszállítást, az állam 70 milliárd bevételhez jutott, de ebből a pénzből nem futotta se új szerelvények beszerzésére, se régi pályaszakaszok felújítására. Most sem erről van szó, hanem a MÁV 300 milliárdos adósságát konszolidálják. Az adósságállomány több mint harmadát a korábbi eszközbeszerzések teszik ki, jelen helyzetben pedig állami garancia nélküli hitelek felvételéről beszélnek, a további eszközbeszerzések további EU hiteleket jelentenek. Közben a MÁV Zrt. vezérigazgatója működési-költség csökkentésről, újabb szervezeti átalakításokról beszélt, tehát szó nincs a kormány valós támogatásairól, viszont az EU-tól, illetve a "pénzpiacról" újabb hitelek érkeznek, amik az újonnan megvett szerelvényekre lesznek költve, a MÁV működési költségeit azonban már most is hitelekből fedezi. Mikor volt közvetlen bevétel, a kormány nem fejlesztett és nem vásárolt, viszont a hitelből történő költekezést lelkesen támogatja. Mai napig várat magára például a Putnok-Eger vonal visszaállítása is, mely talán az ország legszebb vasúti útvonala, csak a Veszprém-Győr vonal mérhető hozzá. A vonalon jelenleg csak Szilvásvárad és Eger között közlekedik a vonat. A Putnok-Szilvásvárad vonal a nyári időszakban nagy népszerűségnek örvendett a turisták, kiránduló iskolai csoportok körében. Legalább erre az időszakra érdemes lenne üzemeltetni. A kihasználtsága talán máskor is szervezés és propaganda kérdése lenne.
4. Elszámoltatási bizottság - több száz eset! – A kormány fokozottan ügyel arra, hogy a változás illúziója minden rendelkezésébe bele legyen építve. Az elszámoltatási bizottság ugyan számon kérheti a felvett támogatásokkal való visszaéléseket, de a baloldali érdekeltségek számonkérése pusztán illúzió, ingyen cirkusz a népnek, mert az ország tönkretételéért nem önmagában a baloldal a felelős, hanem az európai és globális integráció érdekében hosszú távon végzett szabadkőműves aknamunka. A főbb tevékenységeket a demokraták soha nem fogják elszámoltatni, mert számukra az egyenlő lenne az öngyilkossággal.
5. Széchenyi terv visszaállítása – Egészségipar, lakásprogramok, "innováció", foglalkoztatás... A kis- és középvállalkozások támogatása EU hitelből. Csak nem újabb elérhető hitelekről van szó? Mielőtt bárki azt mondaná, hogy a kormány támogatja a kis- és középvállalkozásokat, két dolgot gondoljon végig. Egyrészt az EU által kiutalt forrásokat a már működő kis- és középvállalkozások tudják csak elérni, ami nagyrészt idegen érdekeltséget jelent, mivel a mesterségesen felkorbácsolt válsághullám a magyar kis- és középvállalkozások nagy részét tönkretette. A pályázati kritériumok egyszerűen úgy vannak kitalálva, hogy a magyar érdekeltségek csak igen elenyésző mértékben tudnak eredményesen pályázni. Másrészt ez esetben sem beszélhetünk a kormány általi támogatásról, mivel a kormány csak az uniós pénzközpontokat szolgálja ki abban az értelemben, hogy hitelközvetítőként működik az EU és a magyar lakosság közt.
6. Széll Kálmán terv – A Széll Kálmán programról már korábban szót ejtettünk.
7. Média törvény – A kormány a média központosítását végezte el. Jelenleg aki a média fő vonalán működik, az ilyen-olyan módon, de a kormánytól van anyagi függőségben, legyen szó akár magánszemélyekről, akár szolgáltatóról. Következésképpen a médiában ami elhangzik, az nem mehet szembe a globalista kollaboráns kormányzat fő irányelveivel. Ez eddig sem történt meg, azonban a közeljövőben felkorbácsolódó feszültség magában hordozta volna az esetleges kilengések veszélyét, és válsághelyzetben a kormányzat nem engedheti meg magának, hogy esetleg véletlenül elhangozzanak olyan eseményekről szóló rövid híradások, amit az európai médiában nem szabad megjeleníteni, vagy a magyarországi cionista elit egy-egy tagjával kapcsolatos kirohanások, amiknek köszönhetően elvesztenék az irányítást egy-egy dolog fölött. Ezért a média szabályozásának fel kellett készülnie ezekre a helyzetekre, a későbbiekben pedig globális elvárásoknak megfelelően a nemzeti függetlenség eszméjének interneten való terjesztésének megszüntetésére törekednek.
8. Alkotmány - A kormány mindenáron azt az illúziót akarja kelteni, hogy a jelenlegi magyarországi kormány legitim, magyar kormányzat. Nagyon jól tudják, hogy a lakosság nagy részében már tudatosult, hogy nem volt rendszerváltás, ezért azt a látszatot keltik, hogy az új alkotmány új rendszert is jelent. Ez a módszer csak a könnyen befolyásolható, a világról alkotott képükben bizonytalan emberek bénultságban tartására jó, valamint legitimációt kíván adni egy olyan demokratikus rendszernek, amit a lakosság nagy része már nem támogat. Az emberek nem mennek el szavazni, mert akárkire szavaznak, mindig ugyanaz történik, hogy majd mehessenek szavazni megint a másikra. Ezért a kormány az újultság illúzióját kelti, és ennek középpontjában az alkotmány áll. A "képviselők" azon vitatkoztak, hogy az új alkotmányban legyen-e hivatkozás a Szent Koronára, és hogy szerepeljen-e benne az Isten szó. Ez igen jól mutatja, hogy a demokratikus rendszerben már szó nincs tartalomról, a vita mindig a látszatról folyik. Ha az alkotmány nem egy materialista rendszer alkotmánya lenne, és a hitet nem középkori, "túlhaladott" dolognak tartanák, ezek a kérdések fel sem merültek volna.
9. Vörösiszap károsultak kárpótlása, gyors, szakszerű intézkedés, folyamatos helyreállítás, építés – Kárpótlásról részben beszélhetünk, gyors, szakszerű intézkedésről semmiképp. Már a keletkezett kár felmérésekor problémák adódtak, a kiérkező értékbecslők a lakosok reklamációi alapján a házak valós értékének töredékét állapították meg. Igen figyelemreméltó, hogy ez a kormány egyetlen intézkedése, ahol a lakosság valós támogatást kapott. Ennek kapcsán megállapíthatjuk, hogy az új lakóházak és a felújítási munkálatokról érkező hírek mellett igencsak eltörpül az a tény, hogy a katasztrófa okozói felelősségre vonás nélkül maradtak, és a probléma kiváltó okának megállapítása is csak tüneti jellegű volt, hiszen a valós tényfeltárás gazdasági vezetők anyagi érdekeit sértené.
10. Nyugdíjrendszer rendbetétele – Érdekes megfogalmazás. A nyugdíjrendszer rendbetételéből egyelőre annyi látszik, hogy a magánnyugdíj-pénztárakból államadósság-csökkentés címén elvették azt a pénzt, amit korábban a Fidesz propagandájának köszönhetően tettek be a lakosok. A Fidesz vezetőjének felettesei valószínűleg már akkor tudatában voltak a mostani elvételezésnek, amikor a magánnyugdíj rendszerét népszerűsíteni kezdték. A további átalakítások is csak annak köszönhetőek, hogy a lakosság elöregedése miatt a közeljövőben az állam nem fogja bírni a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartását, ezért egyre inkább csökkenteni igyekszik a kitettséget ezen a téren és megnyirbálja a szociális juttatásokat. A korkedvezményes nyugdíj megvonása kapcsán megfigyelhető "mindent vagy semmit" hozzáállás a kormány szakmai barbarizmusáról árulkodik, bár ennek fő oka nem a kormány szakértőinek hozzá nem értése, hanem a megosztottság előidézésére való törekvés.
11. Köztisztséget viselők havi bérének a maximálása. – Ennek kapcsán azt kell megemlítenünk, hogy a kormány olyan intézkedések sorozatát hozza, ami lehetővé teszi számára az államgépezet minden pontjának kézi vezérléssel való irányítását. A Fidesz kritikusai elsősorban azt sérelmezik, hogy a párton belül valamiféle szigorú hierarchia van, ami egyrészt cseppet sem demokratikus, másrészt a pártérdek túl sokszor kerül ellentmondásba a szakértői véleményekkel. Ennek ellentmond a köztisztviselőkkel kapcsolatban hozott összes intézkedés. Az MSZP kormányzati ciklusa alatt a szocialisták szemrebbenés nélkül tették saját embereiket minden pozícióba és azok ott szemrebbenés nélkül tették a dolgukat. A Fidesz ciklus esetén egészen másról van szó. A Fidesz által az egyes pozícióba tett emberek egyrészt feltűnően lassan kerülnek a helyükre, mivel a vezetés szigorú átvilágításnak vet alá mindenkit, akinek az államigazgatásban állást ad, másrészt onnantól, hogy megkapták az állást, nincsenek biztonságban. A Fidesz által előretolt szereplők már bárkivel beszélnek, soha nem tudhatják, hogy nem besúgó-e az illető. Ennek köszönhetően a párt bár kihelyezi az embereit az egyes pozíciókba, a döntésmechanizmus jól érezhetően belassul. Ha egy vezetőnek döntést kell hoznia bármilyen jelentéktelen ügyben, arról előbb megkérdezi a saját vezetőjét, aki szintén megkérdezi a sajátját, és így tovább - végső soron a kisebb dolgokban egyszerűen nem születnek döntések, és hibát hibára halmoznak, mert a kisebb vezetők az általános bizalmatlanság miatt döntésképtelenek. A köztisztviselők egyrészt már nem köztisztviselők, hanem kormánytisztviselők, akiket el lehet távolítani állásukból pusztán arra hivatkozva, hogy nem lojális. Másrészt a köztisztviselők bérének maximálása nem az igazán gazdagoknak jelent megvonást, hanem azok közvetlen kiszolgálóit tartja sakkban.
12. Közmunka program. – Ennek kapcsán csak és kizárólag a foglalkoztatási statisztika javításáról van szó. Csakhogy a napi 4 órás, éhbérért történő foglalkoztatás nem munkahelyteremtés. A közmunkásokat immár magánvállalkozások is alkalmazhatják, ami újabb leépítéseket fog kiváltani. Munkakörtől függően, egy pusztán anyagi érdekeket szem előtt tartó vállalkozás sokkal nagyobb valószínűséggel fog alkalmazni két embert 4 órában fillérekért, mint egy embert nyolc órában teljes értékű fizetésért.
13. Devizahitelesek támogatása. – A kormány otthonmentő akciót hirdetett. A demokratikus köpönyegforgatás nem ismer határokat - mivel a statisztikák szerint a kormány támogatottsága rohamosan csökken, a nemzeti radikálisoké pedig növekszik bizonyos körökben, a kormánynak muszáj kivenni a fegyvert a nemzeti körök kezéből. Mikor a nemzeti oldal olyan dologgal áll elő, aminek terén a kormány még nem mondott semmit, átveszi a problémák látszólagos kezelését egyfajta "politikailag korrektebb" formában. Erről van szó a bedőlt lakáshitelek és a kilakoltatások kapcsán is. Ez esetben már egyértelművé válik, hogy a kormány nem tudja a gyakorlatban is kivitelezni saját törvényeit. Ez esetben viszont nem is akarja. A bedőlt devizahitelek esetében a kilakoltatási moratórium ellenére is sorozatosak a kilakoltatások. A svájci frank alapú hitelek 180 Ft-os árfolyamon való rögzítése esetében pedig két dolgot érdemes megemlíteni. Egyrészt hosszas számolgatás után is csak annyi a következmény, hogy az adós többet fizet, csak hosszabb távon fog törleszteni, másrészt pedig nyakunkon ez eurózóna széthullása. Ha ennek következtében az árfolyamban az eddigivel ellentétes tendencia állna be, az adósnak akkor is a korábbi, megnövekedett összeget kell törlesztenie, mert a törlesztés rögzített árfolyam alapján történik. Arról most inkább ne ejtsünk szót, hogy a deviza alapon felvett hitelnek a gyakorlatban semmi köze az említett devizához, csak egy ürügy a törlesztőrészletek egyoldalú és önkényes megváltoztatására.
14. Kilakoltatási moratórium. – A gyakorlatban soha nem is érvényesült. Ha valakinek el akarták venni az otthonát, akkor elvették. Az "otthonvédő harc" jelszava pedig ugyanazt a feladatot látja el, amit a "gazdasági szabadságharc" - nemzeti színezetet kíván adni a Fidesz globalista kormányzatának. Azok a körök, akik szemet vetettek az eladósodott magyarok házaira, általában befektetés céljából akarják megszerezni az ingatlant, a lakosokat mégis a lehető leggyorsabban kilakoltatták. És lássanak csodát, minden szerződésben van egy-egy olyan rész, amivel adott időben meg lehet magyarázni, hogy ez az eset miért nem esik a moratórium hatásköre alá.
15. Oktatási rendszer átalakítása, szakoktatás reformja. – A globális állam elkerülhetetlen, történelmi szükségszerűség, a nemzettudat beszűkült gondolkodás, a hit pedig valami olyasmi, ami a középkorban volt, de a mai felvilágosult világban nincsen rá szükség. Ezeket gondolja egy átlagos "magyar" fiatal, aki kikerül a felsőoktatásból. Az oktatási rendszer gépezetéből kikerülő fiatalok nagy része képtelen az analitikus gondolkodásra, ennél fogva pedig könnyűszerrel vezethető, megvezethető. Az oktatás célja a munkaerőpiacon való érvényesülés, az egyén mint áru jelenik meg a tömeges oktatásban. Mennyiség alapú egyenlőség, a szabadság illúziója az van, de az érettségire készülő tanulók azért nem tudnak hatékonyan felkészülni, mert többszöri olvasásra nem tudják értelmezni az olvasott szöveget. De a kormány mindent megold, van helyesírás oktatás és szövegértelmezés oktatás a főiskolákon, hogy a tanult magyar fiatalok a szükséges szabadkőműves ideológia tételeinek ismételgetésén kívül írni és olvasni is tudjanak. Így sokkal hatékonyabban tudják elhagyni az országot és külföldön bevándorlóként munkát vállalni. Egyébként a kormány nemrégiben pályázatot hirdetett meg annak céljából, hogy a tanárok menjenek Izraelbe továbbképzésre, hogy a holokauszt témakörét a kellő meggyőző erővel tudják oktatni, miután hazajöttek. (Nyilván szembesültek azzal a "problémával", hogy a tizenéveseket egyre nehezebb meggyőzni a holokauszt valóságtartalmáról.)
16. 250 milliárdos stabilitási alap. – A "nemzetgazdasági miniszter" javaslatára hozták létre a 250 milliárdos stabilitási alapot, ami arra hivatott, hogy "súlyos kockázatok esetén megvédje a költségvetést az európai pénzügyi rendszer hullámveréseitől". Az eurózóna közelgő széthullása lehet egy ilyen súlyos kockázat, csakhogy a magyarországi termelés több mint háromnegyede az egyre növekvő államadósság fizetésére úszik el, az adóbevételek fenntartják a kizsákmányoláshoz szükséges államapparátust, az ország az energiaszektort tekintve pedig teljes egészében a külföldi szolgáltatóktól függ. Ha az eurózóna szétesik, az energiaárak megugranak, egy ilyen mennyiségű "stabilitási alap" semmire sem elég, nemhogy még arra, hogy Magyarország ne a második, hanem a harmadik hullámban legyen a láncreakcióban.
17. Új munkatörvénykönyv szakmai konzultáció kezdődik. – Az új munkatörvénykönyvvel kapcsolatos szakmai konzultációba mindenkit bevonnak, csak a munkavállalókat nem. Ismét az a réteg döntött arról, mi legyen a munka világában, aki a milliós nagyságrendű fizetését csak az annál sokkal jövedelmezőbb nemzetközi befektetései mellé ráadásként veszi fel. Hosszabb munkaidő, a minimálbér eltörlése, a legkiszolgáltatottabbak pedig majd úgy adják el magukat, ahogy tudják. A túlóráért 50%, vagy szabadnap, a próbaidő pedig 6 hónap lett. Az olyan cégek, akik eddig 3 havonta cserélték le a munkaerőt, most fél évig dolgoztathatnak olcsóbban, hogy aztán bátran kirúgják az alkalmazottat és jöhessen a friss munkaerő próbaidőre. (az első fél évben semmi juttatás, se étkezési utalvány, se üdülési hozzájárulás, a minimálbért pedig ugyebár eltörölték)
18. Távfűtési díj befagyasztása. - Április 15-től befagyasztották a távfűtési díjakat. – Mivel az árak befagyásától még a piaci árak nem fognak megváltozni, a gáz nem jön olcsóbban, a különbözetet valakinek fizetnie kell. Kire terhelik? A fogyasztóra, a szolgáltatóra, az önkormányzatokra, vagy az állami költségvetésre? Akárhogy is, de előbb vagy utóbb valamilyen formában a lakosságnak kell kifizetni a különbözetet, teljesen mindegy, hogy milyen adó formájában, de az összeg vissza fog folyni az államkasszába, mert az energiáért meghatározott árat kell fizetni, ebbe a kormánynak nincs beleszólása, mivel az ország a teljes függőség állapotában van. Tehát ennek kapcsán is csak szemfényvesztésről beszélhetünk.
19. Visszaállították a GYES-t. – GYES eddig is volt, a változás annyi, hogy két évről három évre növelték a jogosultság időtartamát. A GYES összege jelenleg megegyezik az öregségi nyugdíjminimummal, vagyis 28500 Ft, a gyermekek számától függetlenül. Sokan ezt úgy értékelik, hogy a kormány most tett a gyermekvállalási kedv fokozásáért, és ettől majd növekedésnek indul a magyar lakosság. Nekik azt javasoljuk, nézzenek kicsit körbe, a médiában hogyan van megjelenítve a gyermekvállalás kérdésköre, és figyeljék meg, hogy a médiában közölt anyagok milyen képet sugallnak magáról a szülésről.
20. Felemelték az ápolási díjat. – Emelték, szimbolikusan, 1000, azaz ezer forinttal! Amit sokszorosan visszavettek a leszázalékolások felülvizsgálatával, melyek során nem csak a potyázókat szűrik ki, hanem azokat is, akik „bírják még”.
21. A 2010.évi árvíz során összedőlt házak fölépítése. – Az árvízkárosultak számára összegyűjtött adományok nagy részét a polgármester maga tette zsebre, vagy a rokonok közt lett szétosztva. Az önkormányzat többeknek fél milliós, ismételten kiszabható büntetést szabott ki amiatt, hogy nem kezdte el azonnal lebontani az árvíz miatt életveszélyessé nyilvánított házát. (Az áldozatok harmincezer forint ellenében fellebbezhettek.) Az évente ismétlődő árvizek ellenére az építési engedélyek továbbra is ki vannak adva akkor is, ha az építkezés ártérben történik (az épülő pláza esetében feltűnően gyorsan megadták) és bár a kormány 3 milliárd forintot csoportosított át az árvízkárosultak megsegítésére, az árvízvédelem, a megelőzés hiánya a vezetés felelőtlenségének számlájára írható, ami nem csak Fideszre vonatkozik, hanem általában a demokratikus rendszerre. Az árvíz elleni védekezésen való spórolás tipikusan a korrupt vezetés jelenlétére utal, és teljesen logikátlan továbbra is az érterületen megadni az építési engedélyt, miközben ugyanazok a házak évről évre újra veszélyeztetve vannak.
22. A családi pótlék átalakítása iskoláztatási hozzájárulásra, mert a tanulás a legfontosabb! - Lásd 15-ös pont, az oktatási rendszerről.
23. Magyar állampolgárság megadása a határon túli honfitársainknak. - Több százezer izraeli költözhet be a feltűnően magas árakon árusított, eleve zsidók számára épített erőd szerű lakóparkokba a Jobbik törvényjavaslatának köszönhetően, mert a demokrata politikusok szerint külhoni magyarnak minősül minden zsidó, akinek otthontalan rokonságában fellelhető olyan személy, aki korábban Magyarország területén élt. Az előzetes felmérések alapján a határon túli magyarok sokkal kevésbé érdekeltek a magyar állampolgárság megszerzésében, mint az izraeli lakosság, akik körében a fiatalok és a legidősebbek között egyaránt népszerű volt a Jobbik törvényjavaslata, amivel a Haaretz izraeli napilap is foglalkozott.
24. Árvíz utáni újjáépítés Borsodban, védőgátak, védvonal építése és víztározók az árvíz megelőzésére 2010 nyarától. - Nem az árvíz után kell újjáépíteni, hanem eleve az árterek esetében nem kell megadni az építési engedélyt, a korábban ártérbe épült települések esetében pedig az árvízvédelmi biztonság folyamatos fenntartására és karbantartásra kell költeni, nem pedig évtizedes elhanyagolás után a katasztrófákat követő újjáépítésekre. A védvonal építése elsődleges fontosságú, ez nem tudható be semmiféle kormány eredményének, mivel ez alapvető feladat.
25. Kifizetik a tűzoltók elmaradt túlórapénzét. – Miután a tűzoltók több száz pert indítottak a pénzükért, a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a követelés jogos, ezért év végéig kötelesek kifizetni. Egyrészt év végéig még sok idő van és addig - ahogy az demokráciában lenni szokott - elfelejtődik, másrészt nem teljesen igaz, hogy a kormány fizeti, ugyanis a pénz nagy részét az önkormányzatok teremtik elő. Ennek módja egyelőre nem megoldott, ugyanis az érintett önkormányzatok olyan mértékben eladósodottak, hogy az az alapvető működésüket is ellehetetleníti, nemhogy még olyan összegek előteremtését, amire az előző kormányok azt mondták, hogy nem kell kifizetni.
26. Panel program újra indítása. – Panellakások felújítására öt éve lehet pályázni, de még mindig vannak olyan 2008-as pályázatok, amelyek nem lettek kifizetve. Az új panelprogram 12-14 milliárd összeggel indul, és egyrészt még az összeg sem egyértelmű, mert önkormányzati és magánvagyonból történő finanszírozás is lesz, másrészt hacsak a rendszer nem áll a feje tetejére, az új program is csak olyan hatékonysággal működhet, mint az előző. Maga a program azt hivatott hangsúlyozni, hogy a kormány a városfejlesztésre összpontosítva képzeli el a regionális fejlesztési stratégiát, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a külföld felé azt mutatja, a kormány a városokra helyezi a hangsúlyt, a hazai nagyközönség számára pedig időről időre előáll azzal a mesével, hogy a vidéki élet újraindítását tartja fontosnak. Mindezt összevetve megállapíthatjuk, hogy átfogó programról itt sincs szó, néhány esetről lehet majd csak beszélni, amit meg lehet mutatni, hogy "nálunk ilyen is van".
27. Energiaszektor, gyógyszergyártók válságadója. – Az energiaszektor esetében a szolgáltatóknak különadót kell fizetni válságadó címén 2013-ig, ami látványos megtévesztés, mivel azt a látszatot kelti, hogy a kormány arányosan osztja el a terheket. Azonban Orbán Viktor saját szavai szerint is a választások előtt pár nappal a kormány olyan megállapodásokat kötött egyes energiacégekkel, amellyel az állam mintegy 170 milliárd forintról mondott le. Ennek alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy ezen a téren a válságadó inkább értelmezhető úgy, hogy a főbb energiacégek fél évig használhatták az állam pénzét - jókora nyereséget termelve maguknak - majd látványos propagandafogás keretein belül apránként visszafizetik annak egy részét, mivel a kormány elmondása alapján az első évben 161 milliárd forint bevételt vár az összes válságadótól együtt véve. Vagyis ebben az esetben egy olyan, nem hitelnek nevezett hitelről volt szó, aminél az első fél évben nincsen törlesztőrészlet, az energiaszektor főbb szereplői jól jártak, a nép pedig újabb illúzióval gazdagodik, amiben a kivétel pedig erősíti a szabályt: a kormány bizony jól megadóztatja a gazdagokat is.
28. Magyar Államkötvények kibocsátása több mint 3 milliárd dollár értékben. – Az Orbán-kormány ugyanazt az eljárást követi, amit az összes többi demokratikus kormányzat. Az összes kollaboráns kormánynak az volt az elsődleges célja, hogy a magyar gazdaság működésképtelen legyen az EU és az IMF időről időre kiutalt hitelei nélkül, hogy így a gazdasági kényszernél fogva felépíthessék az egységes cionista Európát, az Európai Egyesült Államokat. Ennek érdekében bár látszólag százalékosan csökkentik az államadósságot, arra ügyelnek, hogy az adósság egyik irányba sem legyen teljesen visszafizetve. Később az árfolyamokban bekövetkezett változásokra hivatkozva az adósságállomány minden irányba megnövelhető. Az államkötvények kibocsátása is ennek a folyamatnak a része. Egyelőre hosszú távon jelentéktelennek tűnő összegekkel több új irányba is megnyitják az eladósodás útját, így akárhogy is alakul a piaci helyzet, az ország Európai Uniótól való gazdasági függősége bebiztosított marad, az idegen érdekeltségek nem csak kapcsolatháló útján, hanem hivatalosan is beleszólhatnak a törvényhozásba.
29. Jövedelemadó csökkentése, egykulcsos SZJA. – Orbán: "Januártól Magyarország átáll az egykulcsos személyi jövedelemadóra, hogy az átállás hány évet vesz igénybe, az egy másik kérdés". Ezek szerint januártól nem áll át, és nem is lehet tudni, hogy mikorra fog ez megvalósulni. Az alsó sávhatár 5 millió forintra emelkedik, ami annyit jelent, hogy Orbán Viktor ugyanannyi százalékot fog adózni a keresete után, mint az, aki 60 ezer forintból él. Magyarországon nincs olyan, hogy valakinek hivatalos, rendszeres jövedelem formájában 5 millió forint a fizetése. 2-3 millió forint igen, de 5 nem. A befektetésekből származó bevételek pedig más szabályozás alá esnek, ezért ebben az esetben is pusztán népbutításról van szó.
30. Akadémia Kutató Központ támogatása. – Az MTA természettudományi kutatóközpontja "korszerű hátteret biztosít az akadémiai, illetve felsőoktatási és piaci kutatásoknak". "az MTA eredményei egyszerre tükröződnek vissza a felsőoktatásban és a hazai gazdaságban" és hasonló mondatok hangzanak el ennek kapcsán. Az MTA eredményei valóban tükröződnek a hazai gazdaságban, mivel az MTA a tankönyvekbe illő példája annak, amikor az ideológia és a politika elferdíti a tudományos eredményeket. Az úgynevezett magyar tudományos élet központjai fellegvárai a globalista gondolatmanipulációnak, mivel az MTA áltudományos eredményei szilárd alapot biztosítottak ahhoz, hogy a kollaboráns kormányok sorozata a magyarságot identitás nélküli, hitetlen, elbutított tömeggé változtatta. Minden világnézet kitermeli a maga tudományos önigazolását, és az MTA a globalista elit önigazolása is egyben. Arról nem is beszélve, hogy a kutatás-fejlesztés támogatása a nemzetközi elit körében presztízs értékű, és mivel csak úgy mellékesen a piackutatások is meg vannak említve, a mai "magyar" értelmiségi réteg szellemiségét tekinthetve egyértelmű, mi az elsődleges célja az ilyen támogatásoknak.
31. Megállapodtak a Duna-stratégiáról. - Az Általános Ügyek Tanácsa jóváhagyta, a meglévő források hatékonyabb felhasználásáról beszélnek, a megvalósítás pedig nincs határidőhöz kötve, "eredmények tíz éven belül". Ez így önmagában beszédes, a demokratikus rendszer cselekvési szokásait mutatja. Valahogy úgy, ahogy a 4-es metró is elkészült. Többször is kihangsúlyozták, hogy nem konkrét cselekvési programról, hanem hosszú távú együttműködés kereteinek megteremtéséről van szó. Ebben az esetben azonban ez kivételesen nem a lassú végrehajtás szokványos, bürokratikus okaira vezethető vissza, hanem arra, hogy valóban hosszú távú együttműködést készítenek elő a "Visegrádi Négyek", ami az Európai Unió felbomlása után az egyik utódállam vázául szolgál. Ez az Európai Unióhoz hasonlatos szabadkőműves vezetésű államot jelentene, aminek az összeomlás közeledtével egyre látványosabb az előkészítése. A közös katonai gyakorlatok, a kereskedelmi egyezmények és a hosszú távú együttműködési stratégia kidolgozása a közeljövőben határozottabb körvonalakat fog ölteni.
32. Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács létrehozásáról döntöttek. - A tanács feladata a hatékony bűnmegelőzés stratégiájának és országos összehangolásának kidolgozása - ezzel kapcsolatban inkább csak annyit mondanánk, hogy ha egy szervezetnek nincs minden téren előre kidolgozott tervezete, akkor ne akarjon kormányozni. A Fidesznek jól láthatóan nincs, (nem mintha más pártoknak lenne) ezzel kapcsolatban elég megnézni a statisztikákat - a részleges bűnmegelőzés pedig csak arra jó, hogy országosan kiválasszon és megerősítsen egy olyan réteget, ami életvitelszerűen folytatja a bűnözést, mivel igen sok esélye van arra, hogy büntetlenül megússza, bármit is követett el, így a fiatalabb, tapasztalatlan rendőröknek is gyakran már tapasztalt maffiózóval kell szembenéznie, aki már rengeteg trükköt ismer saját kapcsolathálója, és a korábbi saját személyes tapasztalatai következményeként. Az ilyen tanács jelenleg csak arra jó, hogy a Fidesz-közeli emberek jól fizető álláshoz jussanak, anélkül, hogy bármit is le kellene tenni az asztalra. Mire kidolgozzák, megvitatják, véleményezik, előterjesztik, elfogadják, a kritikusokat elhallgattatják, addigra pont mehetnek is tovább más, kormányközeli állásba.
33. Új lépések a számítógépes bűnözés elleni harcban. – A hackerekkel való rémisztgetés egyre gyakrabban jelenik meg a média fővonalában, mivel hosszú időt vesz igénybe a tömegben azon hozzáállás kialakítása, hogy az emberek saját biztonságuk érdekében engedjék tovább korlátozni saját szabadságukat. Ez sikeresen meg lett valósítva több téren is, most megvalósítják az internet kapcsán. A globalisták a nemzeti önrendelkezés puszta gondolatát is bűnnek nyilvánítanák, de ehhez előbb korlátozni kell azt a teret, ahol az ilyen gondolatok szabadon terjednek. Ez pedig az internet. A kiberbűnözés ürügyét felhasználva Európa-szerte létrejönnek azok a szervezetek, amiknek feladata lesz a nemzeti gondolatot terjesztő internetes tartalmak eltüntetése, ellehetetlenítése, az üzemeltetők felderítése. A számítógépes bűnözés elleni harc propagandahatása ugyanúgy működik, akárcsak a terrorizmus elleni harcé.
34. A budapesti közlekedésirányítási tervek kidolgozása. – Ha egy szervezet kormányozni akar, dolgozza is ki a közlekedésirányítási terveket, mert az ország lakosságának egyötöde Budapesten él. De ne akkor kezdje el, mikor már kormányon van. Újabb ürügy a semmittevésre, magas fizetések felvételére bizottságokban való ücsörgésért - de a budapesti tömegközlekedés majd akkor fog működni, ha olyan emberek tervezik meg, akik tömegközlekedéssel járnak, és az autóval való közlekedés akkor nem lesz kínszenvedés a városban, ha olyan emberek tervezik át az úthálózatot és a szabályozást, akiknek egyetlen útjuk nem a parlamenthez vezet.
35. Mintegy száz PPP-projekt kiváltása, átalakítása. – A PPP projektek eleve azért jelentek meg Magyarországon is, mert az állam már nem rendelkezik elég forrással ahhoz, hogy minden szükséges beruházást megvalósítson (továbbra is az államadósság fizetésére úszik el a valós költségvetés több mint háromnegyede). A közszféra és a magánszektor "együttműködése" a magyarországi gyakorlatban azzal jár, hogy az állami vezetők kapcsolathálójába tartozó személyek elnyerik a pályázatot, a magánérdekeltség elteszi az üzemeltetésből származó nyereséget, az állam pedig még fizet is az üzemeltetésért. Ez a bizonyos kiváltás, átalakítás a legtöbb esetben annyit jelent, hogy az állam több kockázatot vállal fel, és a szerződések több évtizedre meghatározzák az állami költségvetést. Orbán négy évtized kormányainak kezét akarja megkötni.
36. Semmisségi törvény. A hétköznapi rendőrök szavahihetőségét kérdőjelezi meg, mivel a kormány érdeke a rendőrség és a kormány intézkedései, vagy a gazdasági helyzet miatt elégedetlenkedők közti ellenszenv kialakítása, hogy az elégedetlen tömegek egyes rétegei egységes fellépésének lehetőségét minimalizálja. Korábbi írásainkban már részletesen foglalkoztunk vele.
37. Duna-stratégia - 14 országot felölelő regionális program. – Lásd fentebb, 31. pont.
38. Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj pályázatot indít a KIM. – Középiskolánként egy tanuló részesülhet az ösztöndíjban, ami havi 60 ezer forint, és az utolsó két tanévre korlátozódik. Összesen 16 kisebbségi iskoláról van szó. Ez havi egymillió forint alatti összeg, amit könnyedén kigazdálkodhattak az iskolabezárások, összevonások „megtakarításiból”.
39. Előreláthatólag augusztus 20-án veheti át a Köztársasági Őrezredtől a honvédség a Szent Korona őrzését a Parlamentben; A Szent Korona őreit már kiválasztották. – A Szent Korona körüli felhajtás csak és kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a kormány a nép szemében hitelessé válhasson. A Fidesz egyrészt különösen nagy figyelmet fordít arra, hogy nemzetinek láttassa magát, másrészt a "nemzetiek" lelkesedése alaptalan, hiszen a tartalékos haderő újbóli felállításával lényegében az idegen érdekeltségű őrző-védő cégek (pl. In-Kal) be lettek építve a honvédség kereteibe.
40. Gyorsuló ipari termelés, növekvő export; az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva 2011 februárjában 14,3 százalékkal nőtt. – A gyorsuló ipari termelés semmit sem ér abban a helyzetben, amikor az éves GDP közel 80%-a adósságtörlesztésre megy el, és teljesen értelmetlen a növekvő exportnak örülni akkor, amikor az ország import nélkül életképtelen. A növekvő exportba beletartozik az is, hogy külföldi értékesítésre kerülnek olyan termékek, amik magyar változata sokkal jobb minőségű, vagy éppen egészségesebb, mint az, amit helyette behoznak. Az export fokozása elsősorban az olyan államok számára előnyös, melyek a kivitellel monopóliumot teremtenek, vagy éppenséggel függőségben tartanak más államokat. Magyarország teljes gazdasági függőségben létezik, miközben a magyar exporttermékek megvonása szinte semmilyen következménnyel nem bírna más államokra nézve. Vannak olyan államok, amik saját érdekeik szerint használják fel a globalizáció folyamatát, és nem alárendelődnek annak. Ezért van pl. az Európai Unió energiafüggőségben. Ha az oroszok leállítják a gázexportot, fél Európában megállna az élet. Értelmetlen az ipari termelés növekedésének örvendezni, mikor az nem marad az országban, hanem folyamatos sarcot fizetünk, és saját munkánk eredményét csak a külföldi érdekeltségek látják.
41. Tehetségmentő program hátrányos helyzetű fiataloknak. – A szórványban, nehéz anyagi körülmények közt élő magyar gyermekek támogatása dicséretes dolog, amit a mindenkori magyar államnak magára kell vállalnia, azonban a mindenkori magyar államnak rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel is, amivel a megfelelő nyomásgyakorlással el tudja érni azt is, hogy a magyarságnak kisebbségben otthont adó szomszédos országok (hiába a nemzetiek radikalizmusa, a felmérések azt mutatják, hogy a külhoni magyarság az idegen országot inkább tartja otthonának, mint a csonka Magyarországot) ne taszítsák még mélyebb nyomorba a magyar közösségeket, mondván, hogy a magyar állam majd úgyis támogatja őket. A kollaboráns "magyar" kormány nem rendelkezik ilyen nyomásgyakorló eszközzel, és ha rendelkezne sem élne vele. Jelenleg azt láthatjuk, hogy valahányszor a cionista politika beleavatkozik a határon túli magyarság életébe, az ottani magyarok számára a következmények hosszú távon sokkal súlyosabbak, mint amennyi előnnyel járnak.
42. A bírók nyugdíjkorhatárának csökkentése. – A kormány nem indokolta semmivel, hogy miért döntött a bírók nyugdíjkorhatárának csökkentése mellett. Miközben sietve alkotmányban akarták szabályozni a bírói szolgálati jogviszony időtartamát, a bíróságok irányításának kérdésével azonban nem foglalkoztak ilyen magas prioritással, arra következtethetünk, hogy a Fidesz egyetlen célja ezzel az volt, hogy a bírói kar igazgatási és szakmai vezetését a lehető leghamarabb lecserélje.
43. Márai-program - Mintegy 435 millió forintból indult el csütörtökön a könyv- és olvasáskultúra fejlesztését célzó Márai-program. – A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára úgy fogalmazott: "politikai, szakmai, és világnézeti szempontból mindenki számára elfogadható lista született." Ez alatt azt kell érteni, hogy mindenki, aki tagja egy bizonyos kapcsolathálónak, ami alapjait tekintve politikailag egységesen demokratikus, szakmailag ennek alárendelt, világnézetét tekintve pedig beszűkült materialista. A magyar adófizetők ismét fizettek a demokratikus rendszer népszerűsítéséért, miközben már szavazni sem mennek el.
44. Teljes illetékmentesség a vörösiszap-károsultaknak. – Ezt is eredménynek állítja be, miközben itt a vagyonosodás a vagyonvesztés következménye volt. Ha az új házak után illetéket kellene fizetniük, az a katasztrófa áldozatainak nyilvánvaló és gátlástalan kihasználása lenne. A vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban már fentebb kifejtettük véleményünket.
45. Magyarország jó helyen áll az uniós országok között a kritikus információs infrastruktúrák védelmével, a kibertámadások kivédését nemzeti szinten a számítástechnikai katasztrófaelhárító csoport (CERT) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeként végzi. – Ismét olyan dolog lett ezzel a kormány által elért eredménynek beállítva, ami minden valóságalapot nélkülöz. Olyan államoknak kell átfogó kibertámadástól tartani, amik rendelkeznek valós gazdasági kapacitással, tehát van mit megszerezni (akár gazdasági előny, akár információ) a vezetés határozottan megvédi legalább a saját érdekterületeit, megfelelően működik a kémelhárítás, és ahol az ország olyan haderővel rendelkezik, ami miatt a behatolók nem mernének megkockáztatni egy nyílt akciót. Magyarország ezek közül egyikkel sem rendelkezik. A gazdasági rendszer működésképtelen, a cionista vezetés még saját érdekeit is csak a gyengébb féllel szemben képviseli, kémelhárításról gyakorlatilag nem beszélhetünk, mivel az van többségben amit el kellene hárítani, haderőről pedig csak a hatalmi elit védelme szintjén van szó. Ilyen helyzetben nevetséges nemzeti szintű kibertámadások kivédéséről beszélni. Ami ilyen téren védelem létezik, az gyakorlatilag a hobbiból szórakozó hackerek kalózkodása ellen használható. Észak-Korea 3000 "kiberharcost" alkalmaz külön az ilyen téren végrehajtott műveletekre. Mire lenne elég az Orbán-féle számítástechnikai katasztrófaelhárító csoport egy összehangolt, valós támadás esetén?
46. Mérföldkőhöz érkezett a fogyatékkal élő emberek integrációja Az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága Kósa Ádám fideszes EP-képviselőnek a fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadását erősítő jelentéstervezetéről tárgyalt. – Európai viszonylatban is a magyarországi társadalomban vannak jelen a legnagyobb arányban a fizikai vagy szellemi fogyatékosok, mivel Európában Magyarországon van a legnagyobb számú zsidó és cigány lakosság, és az ország egésze a népek közötti keveredés tégelyévé vált, ami magában hordozza mind a fizikai, mind pedig a szellemi leépülést. A problémákat nem integrálni kell, hanem a problémák kiváltó okát kell megoldani. A 46-os pont állítását nem eredménynek és haladásnak, hanem szégyennek, és az általános leépülés egyik fontos indikátorának tekintjük.
47. Összefogás a Tisza-völgyért. A Tisza-völgy átfogó vízgazdálkodásának fejlesztéséről írtak alá egyetértési nyilatkozatot Ungváron a folyó által érintett öt ország környezetvédelmi miniszterei és illetékes kormányzati tisztségviselői. – A Kárpát-medence domborzati és vízrajzi viszonyai együttműködésre kényszerítik az érintett országok szakirányú intézményeit, mivel egyik ország sem tudja elszigetelni magát az árvizektől és más természeti jelenségektől. Ez nem politikai kérdés, hanem természetföldrajzi szükségszerűség, ezért bármilyen jövőbeli kormányzat együttműködésre fog kényszerülni a szomszédos államokkal.
48. Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló új törvény: jelentősen növelte a szabályszerű foglalkoztatás körét. – Ez az állam bevételeit esetleg növeli, de a munkásnak ettől nem lesz több pénze. A szabályos foglalkoztatásból eredő nyugdíjra hivatkozni pedig nem túl meggyőző, amikor épp a magánnyugdíj pénztárak befizetéseinek lenyúlása után hozzányúlni készülnek a rendes járandóságokhoz is. Előbb a rendőröké, azután a többi.
49. 10 hónappal a választás után: versenyképességi előnye van Magyarországnak. – Az európai országok versenyt futnak a szakadékba, és valóban, ebben Magyarországnak jókora előnye van. A versenyképesség fogalmához köthető tudnivalókat már leírtuk a Széll Kálmán programmal kapcsolatos cikkünkben.
50. A fogászati turizmus támogatása. – Ez szép és jó, de ha erre jutott egymilliárd forint, nem ártana valamit tenni azért is, hogy a minimálbérért robotoló munkásnak még így is nemhogy drága, de egyenesen megfizethetetlen fogászati kezelések elérhetőek legyenek. A Magyarországon járulékokat nem fizető külföldiek emelt díjú kezelését nyugodtan át lehet forgatni erre a célra. Mellesleg máig nem tisztázott, hogy pontosan ki kapja, milyen módon kerülnek felhasználásra ezek a pénzek, mert a sajtóban megnevezett cég közlése szerint ők nem kapják ezt meg.
51. Csökkent a munkanélküliség. – Mikor, mihez képest? A KSH adatai alapján a Fidesz kormány kezdetétől is tovább növekszik a munkanélküliség, akárcsak az azt megelőző demokratikus kormányzatok ideje alatt. Az egyes negyedéves jelentéseket mutogatva időnként felmutathatnak csekély javulást - mivel a pár hónapos közmunkaprogramok miatt statisztikailag csökken a munkanélküliség - de folyamatát tekintve semmi nem változik, a gazdaság zsugorodásával állami szerepvállalás nélkül nem lesz tömeges munkahelyteremtés. A tömeges munkahelyteremtés pedig nem olyan méregdrága projektek támogatását jelenti, amik néhány száz vagy néhány ezer munkahelyet hoznak létre - a Fidesz-kormányzat pedig továbbra is ezt az utat járja, de azt sem a hazai költségvetésből, hanem többnyire EU hitelekből.
52. 275 millió forintot kaptak zöld civil szervezetek. – A civil szférával kapcsolatban lásd később a 143-as pontot.
53. Elkészült, hamarosan bemutatják és társadalmi párbeszéd keretében véleményezhető lesz a kormány megrendelésre készülő ifjúságpolitikai stratégia vitaanyaga. – aminek célja, hogy "lerakja egy egységes szemléleten alapuló ifjúságpolitika alapjait". Ismét abba ütközünk, hogy a kormány saját programja hiányát az állami vagyonból finanszírozva akarja ellensúlyozni. A választások előtt a "baloldalon" sokaknak a Fidesszel szembeni kritikus hozzáállás oka az, hogy a Fidesznek nincsen programja. Most a gyakorlatban látjuk ezt kibontakozni, a Fidesz-kormány első éve a hatalom bebetonozásán kívül szinte semmi mással nem telt, csak hogy fizetett szakértői bizottságokkal minden téren programokat és stratégiákat dolgozzanak ki. Ez egyrészt az ideológiai alapok teljes hiányának következménye, másrészt arról árulkodik, hogy a pártok tevékenysége soha nem a valós megoldások kidolgozására irányul, hanem csak és kizárólag a szavazatszerzés hatékonyabbá tételére. Több esetben is láthattuk, hogy a programot nem parlamenten kívül dolgozzák ki, hanem mikor már kormányon vannak, a saját aktivistáik és szimpatizánsaik kapnak érte fizetést, mint "független szakértők". Ez egyrészt fenntartja azt az illúziót, hogy a párt "nem él vissza a kétharmados többséggel", másrészt ha bármi balul sül el, nem a párté a felelősség, hanem a "szakértőké".
54. Nyárig megszülethet a hungarikumtörvény. – Fél éve rágódnak ezen is. A probléma pedig ezzel is pont az, mint a kettős állampolgársággal, az alkotmányozással, és egyebekkel: kirakat. Törvény a magyar termékek népszerűsítésére, miközben változatlanul özönlenek be az országba olyan termékek, melyeket nemhogy itthon is meg lehetne termelni, de kiváló minőségben, sőt, hungarikum számban. A téglaporos paprika mellett lesz majd díszcsomagolt magyar termék, melyet jóval drágábban vehetünk meg. Az uniós gazdaságpolitikának köszönhetően a gazdáknak ki kellett vágniuk a szőlőtőkéket, trágyának használták az át nem vett almát, és felgyújtották a gabonát. Na, ez a hungarikum!
55. A választhatóságot kínálja a kormányzat a magyar nőknek, igazodva a nyugat-európai trendekhez. – A kormány azzal érvel, hogy a családpolitika fontosságát ők "emelték be az európai közbeszédbe". A családpolitika fontosságáról beszélgethetnek, folytathatnak demokratikus vitákat, de közben fogy a magyar lakosság, és a reflektorfénybe helyezett "családpolitika" hatására az illetékesek hátradőlhetnek, hogy "ma is tettek valamit", miközben nem tettek semmit, mert nem is volt céljuk. A fent idézett mondat hivatalosan egyfajta válasz volt arra, hogy a jobboldali kormányok "nem engedik érvényesülni a nőket", de sokkal inkább azt a célt szolgálja, hogy a kormány kapcsán érintőlegesen folyamatosan a szóbeszédben legyen tartva, hogy ez bizony jobboldali kormányzat. Ez is része annak a műveletnek, melynek során a cionista Fidesz kormányzat (a Likud testvérpártja) jobboldalinak, és a nemzeti érdeket képviselőnek akarja mutatni magát, mert jelenleg ez az egy, amivel még szavazatot lehet szerezni. Maga a kijelentés egyébként semmit nem jelent, nincs semmiféle gyakorlati vonatkozása.
56. 25 kilométerrel és egy Tisza-híddal bővült az M43. - Az autópályaépítést mint eredményt akkor szokták elővenni a demokratikus kormányzatok, mikor mást nem tudnak eredményként felmutatni, de mennyiségi alapon mégiscsak elő kellene venni még valamit, hogy a választók ne kezdjenek el azon gondolkodni, mire ment el a teljes költségvetés, mikor akármerre néznek, minden csak egyre rosszabbá válik.
57. A kormány elkötelezett az egészségügyi szolgáltatások színvonalának javítása, a kórházak és rendelőintézetek finanszírozásának megerősítése és a betegek komfortérzetének növelése iránt. Ezeket a célokat kiemelkedően szolgálják az épületenergetikai modernizációs beruházások. – Lásd később 113-as pont, a Semmelweis-terv kapcsán.
58. Idén 1175,9 millió forint költségvetési támogatást kapnak a zenekarok. – A rendszer (összes liberális kormányával) kulturális vonala ismert. Alkoholmámoros, drogos szigetek, fesztiválok. Ezek támogatása, sőt akár megtűrése a legkevésbé sem elismerésre méltó. A törvényből nem derül ki, pontosan milyen zenekarok kaphatnak támogatást, és melyek nem. Nincsenek olyan kitételek, melyek kizárnák a támogatási körből a destruktív kulturális szemetet. Mint tudjuk, a futtatott zenekarok között jó néhány van, melyek kifejezetten züllést, drogfogyasztást, bűnöző életmódot propagálnak. Jellemző, hogy az énekkarok számára elérhető támogatás csak a töredéke a teljes összegnek, holott nyilván több közöttük az értéket képviselő formáció. A népi kultúra támogatásáról persze szó sem esik.
59. Indul a Határtalanul tanulmányi kirándulási program. – Nem pályázhatnak azok az intézmények, melyeknek köztartozásuk van, ami ugye az intézmények jó részére jellemző. Így a vártnál jóval kisebb az érdeklődés...
60. Új Nemzedék Jövőjéért program. - Kormányra kerülése után kiderült, hogy a Fidesz ifjúságpolitikai stratégiával sem rendelkezik. Annyit mindenesetre egyértelművé tettek, hogy "markánsan új" ifjúságpolitikában gondolkodnak - ugyanis a korábbi meg nem tagadása automatikusan hiteltelenné tenné őket. Jelenleg a magyar fiatalság szinte teljes egészében kilátástalannak tartja az ország helyzetét, és általános az a mentalitás, hogy inkább kivándorolnak külföldre, mint hogy újjáépítésben gondolkodjanak. Ezen demokratikus szervezet ifjúságpolitikája nem tud változtatni, akármivel is hitegetnek, mert a demokrácia szellemisége a megalkuvás szellemisége, és a harc fel nem vállalásának szellemisége.
61. Az Egert az M3-as autópályával összekötő út megépítése. – Lásd 56-os pont.
62. Összefogás az államadósság ellen alap. – Az államadósság csökkentésének ürügyén önkéntes befizetéseket várnak. A választókat megtéveszti a Fidesz nemzeti színezetű látszatintézkedéseinek sokasága, így sokan könnyű szerrel adakoznak. A jelenlegi demokratikus kormányzat, akárcsak a korábbiak, kényszerpályán mozog, ezért a látszatintézkedésekre főleg a szociális juttatások megvonásával tudnak forrásokat bevonni. Az államadósság elleni alap a tökéletes társadalmi felmérés, az adakozók társadalmi hovatartozása kapcsán a Fidesz fel tudja mérni, melyik az a társadalmi réteg, amelyiknek még annyi pénze van, hogy adakozzon - vagyis honnan lehet újabb forrásokat elvonni a komolyabb ellenállás veszélye nélkül.
63. Mikrovállalkozások: felgyorsult a pályázati rendszer. – A pályázatokkal kapcsolatos nézeteinket többször kifejtettük. Ma a magyar megszokás az, hogy senki nem tud semmit, minden irodában mást és mást mondanak. A pályázati rendszer eleve rossz, egy átlag személy ki sem tudja tölteni a papírokat. A megbízott cégek hatalmas százalékokat nyúlnak le, a legkevesebb a 15 %, ami egy többmilliós ügymenet estén több millió forint, pedig egyszerű papírmunkáról van szó, pár óra ráfordítással. Végül is az egész rendszer eleve úgy van felállítva, hogy a semmirevaló zsidógyerekeknek meglegyen a jól jövedelmező állása. Ez ellen a kormányzat tenni nem képes, de nem is akar, a rendszer ilyen. Amennyiben a pályázat felgyorsul, az semmi egyebet nem jelent, ment azt, hogy hamarabb fogják a magyar kisvállalkozónak azt mondani: nincs keret. Nagyon jól tudjuk, hogy a pályázatok két fő támogatottja a nyugati cégek (lásd szélerőművek) vagy a politikusok ilyen-olyan rokonsága, ismerőse, kedveltjei. A többi indulhat a koncért, ha marad neki. A pályázati rendszer megalázó és nemzetellenes.
64. Napirendre kerül a sporttörvény. – Az új sporttörvény egy igazi katasztrófa. Az a személy, aki ezt kitalálta, igazán méltó a börtönre, aki pedig megszavazta, az elárulta az egész magyar ifjúságot. A látványsort meghatározása, a sportok közötti kategorizálás kifejezetten a sport leépítését szolgálja. A látszat ellenére a sporttörvényről egész egyszerűen nem lehet semmi pozitívumot elmondani, egy kormányzati csőd.
65. Magyar Nemzeti Filmalap közhasznú Zrt. létrehozása. – Lásd később 101-es pont.
66. Új törvény lehet a kereskedelmi és iparkamarákról. – A kamarák a szakszervezetekhez hasonlóan érdek képviseleti szervezetek (lennének). A szakszervezetek általában az alkalmazottak, közalkalmazottak érdekvédelmi szervezetei, míg a kamarák a vállalkozók, kereskedők, iparosok stb., tehát a régi terminológia szerint a maszek világ érdekképviseletei lennének. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a kamarai tag is tagdíjat fizet a kamarának, cserébe meghatározott szolgáltatást kaphat, jogi tanácsadás, képviselet stb., illetve a hivatalos szervek és az állam felé képviselné a magánszektor érintett képviselőit. A közelmúltban láthattuk, ahogy a hatalom sorra lefejezte a szakszervezeteket, az egyes szakszervezetek élére saját embereit tette, ahol ezt nem tudta megvalósítani, ott pedig a vezetőt tarja támadás alatt, hogy az érdekképviseletet megbénítsa. Ha a kormány tervez valamit a kamarákkal, bármilyen hangzatos is lesz az, ilyenekben kell gondolkodni. Anyagi források szerzése, és a valós érdekképviselet ellehetetlenítése - mert a cionista kormányzat időben nem bővelkedik, és a kezükből kezd kicsúszni az irányítás, mind anyagilag, mind pedig befolyást tekintve.
67. A kulturális kormányzat még a magyar uniós elnökség alatt létrehozza a magyar nemzeti digitális archívumot, amely a teljes magyar kultúrkincs digitális rögzítésére és minél szélesebb körű hozzáférhetővé tételére lesz hivatott. – A népi kultúra nincs támogatva, helyette destruktív kultúrszemét fut. A magyar kultúra digitalizálásra kerül – ahelyett, hogy a mindennapok része lenne. Élő kultúrára van szükség, múzeumba dugás helyett!
68. Az államadósság csökkentése. – Felfüggesztésre, eltörlésre való törekvés helyett, újabb hitelek és a lakosságtól kipréselt tartalékok révén. Beruházások, munkahelyteremtés, a gazdaság fellendítése helyett minden pénz ebbe a feneketlen zsákba megy.
69. Az IMF-től elszakadás. – 2014-re újabb IMF-hitel van betervezve, a Széll Kálmán program brüsszeli tervezetéről az írásunk itt található.
70. A kormány támogatja a piacélénkítő fejlesztéseket. – Egyszerű propaganda kitétel, nincs olyan demokratikus kormányzat, mely ne ezt mondaná. Képzeljük el ha azt írná, a kormányzat ezt nem támogatja. A kapitalista rendszer alapja a piac. Ha nem mondanák, önmaguk alatt vágnák a fát.
71. A kormány támogatja a kapuvári cukorgyár újbóli beindítását. – Lásd később 100-as pont. A kormány támogatása jelen esetben sem anyagi vonatkozású, inkább csak jóváhagyta. Azt viszont mindenképpen meg kell említeni, hogy az elmúlt 20 év - benne az orbáni 4 év - szerepet játszott a most kiélesedő folyamatokban, melynek része volt a 9 cukorgyárunk bezárása és felrobbantása. Az egész nem Gyurcsány hibája, vagy a "rendszerváltásé", hanem a 20 évben működő valamennyi demokratikus kormányzaté!
72. Állami támogatás a munkahelyteremtésért. Lakásépítésre vagy használt lakások vásárlására is pályázhatnak vissza nem térítendő állami támogatásra azok a települések, amelyeken 2013 végéig legalább száz munkahely létesül. A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet módosítása hatályba lépett. Forrásként az Állami Bérlakás Program szolgál, amelyre 3,5 milliárd forintot különített el az Országgyűlés az idei költségvetésben. – Hangzatos, de ezzel is van egy jókora probléma: a települések nagy részének nem lesz pénze arra, hogy a kormány ígéreteit beváltsa. Az önkormányzatok pedig ugyanúgy el vannak adósodva, ahogy az állam. Ez az intézkedés szép csendben afelé tereli a települések vezetőit, hogy adják el a még közösségi tulajdonban lévő földeket, illetve célzottan hívják be az idegen érdekeltségeket és azok gyorsítottan kapják meg a szükséges engedélyeket - mivel a régóta sanyargatott magyar érdekeltségek nem elég tőkeerősek ahhoz, hogy komolyabb beruházásokba kezdjenek. Megteszik majd a kínaiak, az izraeliek, és az egyébként is burjánzó multinacionális cégek.
73. Átmeneti időszakra a kormány kiemelt beruházási övezetté nyilvánítja a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa által érintett településeket. – Az ígért kártérítések, támogatások elmaradtak. A nem létetző beruházásokat pedig könnyű támogatni.
74. A tisztességtelen végkielégítések különadója. – Két évtizeden keresztül ment az a játszma, hogy választások után az új kormány jókora végkielégítéssel kirúgta az előző kormány embereit a vezető pozíciókból, és helyére tette a sajátjait. Az Európai Unió pénzügyi rendszerének összeomlása küszöbén, és a magyarországi gazdaság zsugorodásának gyorsulásával a kormány mozgástere egyre szűkül, a működésképtelen rendszer fenntartásához "kénytelenek" lefaragni a szociális juttatásokból, és ugyanezen oknál fogva szakítottak ezzel a két évtizedes hagyománnyal is. Közönséges, hétköznapi politikai manőver, hogy ezt az igazságosság szellemiségével akarják összefüggésbe hozni.
75. A kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztése. – Lásd "3. Vasúti vonalak visszaállítása", "107. A BKK hat fejlesztési programot készített Budapestre"
76. Nemzeti konzultáció. – Újabb jelszó, ami azt a célt szolgálja, hogy a Fidesz-kormány által hozott törvények legitim színezetet kapjanak, és az új alkotmány a rendszerváltás illúzióját keltse. Az eredmény várható volt: a kérdőívek a Fidesz-aktivistákon kívül senkit nem érdekeltek, és a kormánynak kommunikációs trükkök sorozatához kellett nyúlnia ahhoz, hogy ne kapjon nagy nyilvánosságot: a magyar lakosság nem legitimálja az újabb alkotmányt, a "választópolgárokat" az új szabadkőműves alkotmánnyal foglalkozó megkérdezések sem érdekelték. 1989-ben még el tudták intézni a demokratikus többség támogatását a 150 fős szabadkőműves gyülekezetnek, ma ez nem sikerült.
77. A gyógyszergyártók extraprofitjának mérsékelése. –. Amit a bankokhoz hasonlóan a gyógyszergyárak is az ügyfeleken (betegeken) hajtanak be.
78. Egy év alatt 18 ezerrel emelkedett a versenyszférában a foglalkoztatottak száma. – Miután a választókat megnyerték a munkahelyteremtés jelszavával, újra néhány ezer állást akarnak eredménynek felmutatni. 11,6% a munkanélküliségi ráta, és a kormány közmunkával akarja javítani a statisztikát az újabb IMF-hitel felvételéhez, miközben minden nap újabb tömegek vesztik el az állásukat a zsugorodó gazdaság és a kormány impotens gazdaságpolitikája miatt. Emiatt a Fidesz támogatottsága rohamosan csökken, és a magyar lakosság a jelenlegi törvények alapján nem fog legitimálni még egy demokratikus ciklust - a legújabb felmérések szerint kissé sarkítva kijelenthetjük, hogy az összes pártnak együttvéve alig van akkora támogatottsága, hogy együtt kormányt alapíthassanak. A demokratikus váltórendszernek hamarosan vége szakad, köszönhetően a pártok által adott - a fenti 18 ezres adathoz hasonló - újabb és újabb arculcsapásoknak.
79. Nemzeti vidékstratégia kidolgozása. – Újabb parasztvakítás, amihez a demokratikus váltórendszer kiskapuit használják fel. A magyar vidék halott, a demokratikus kormányzatok végezték be az elpusztítását. A vidék fejlesztése a kapitalista rendszer kormányainak pedig a gyakorlatban annyit jelent, hogy a fővárosra való összpontosítás mellett más városokban is tesznek valami látszatintézkedést, illetve támogatásokat ígérgetnek a gazdáknak (amire aztán "nincsen keret", vagy olyan hosszú az átfutási idő, hogy a támogatással nem lehet számolni). Maga a stratégia csak azon külsőségek összességének felvétele, amiről a kormányzat nagyon jól tudja, hogy kiválthatja a lakosság szimpátiáját, ezért alkalmas az elégedetlenkedők passzívan tartására. A "vidéki munkahelyek megőrzése, a kiszolgáltatottság megszüntetése, élelmiszerbiztonság, a demográfiai egyensúly helyreállítása" - hangzatos, de semmi konkrétum (mindenki azt lát bele amit akar), és mindezt tíz éves távlatban, ami annyit jelent, hogy a négyéves ciklus vége előtt nem számonkérhető - hiszen tíz év van rá - a kormányváltás után pedig szintén nem számonkérhető, hiszen melyik kormány is hajtaná végre az előző kormányzat utasításait?
80. Magyarország visszaszerezte 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészét Oroszországtól. – Értsd: miután az oroszokat akadályozták tulajdonjogaik érvényesítésében, kénytelenek voltak felvásárolni a részvényeket. Mondhat bármit az Orbán kabinet, de ebben az ügyben jobb ha egyszerűen csendben marad. Nem visszaszerezte, hanem a saját szabályait felrúgva, visszaélve a politikai helyzet adta lehetőségekkel az oroszokat kizárták a jogaikból, akik ezek után nem hadat üzentek, hanem lemondtak a részvényeikről. Csakhogy ennek még meglesz a böjtje, és nyugodtak lehetünk afelől is, hogy az orosz válasz megrendítő erejű lesz. Taktikai ballépés, amelyre bölcs hadvezér csak ennyit mondott: ez nem hiba, ez bűn volt... Azt se felejtsük ki a dolog okaiból, hogy László Csaba volt pénzügyminiszter az ügylet másnapján kijelentette, a részvényeket piacra fogják dobni. A nyugati (cionista) érdekeltségek felé. László Csaba ezzel némileg elodázta a részvények piacra dobását (hogy ezt előre elszólta) de ami késik, az nem múlik, a részvények mint minden más állami tulajdon, ott fogják végezni.
81. Két évtized után újra megnyílhat Ózd melletti Farkaslyukon található mélyművelésű szénbánya - írta az Észak-Magyarország. – Egy külföldi befektetőnek köszönhetően. Egyrészt a bányát átmenetileg nyitják meg, hogy feltérképezzék, megéri-e egyáltalán kitermelni, másrészt ha újra elindul a kitermelés, akkor sem a Fidesz-kormányzat támogatásával jött létre, hanem magánvállalkozó befektetése révén, vagyis a haszon is magánkézbe megy. 1200 munkahely a jutalom a természeti erőforrások kizsákmányolásáért, ami a Fideszt csak a foglalkoztatási statisztikákra gyakorolt hatása szintjén érdekli.
82. Diákhitelt kaphatnak a határon túli magyar fiatalok. – A kormánynak nincs kidolgozott ifjúságpolitikája, de az alapvető irányultságot nem tagadhatják meg. A diákhitellel az oktatási rendszerből kikerülő fiatalok már eladósodással kezdik önálló pályafutásuk, és mivel már hozzá vannak szoktatva az adóssághoz, a hitelfelvétel szokássá válik. Akkor is hitelt vesznek fel, amikor arra semmi szükség: karácsonykor, születésnap alkalmából, nyaralásra, és általában teljesen fölösleges dolgokra, pusztán a kapitalista rendszer túlfűtött szerzési vágyánál fogva. A magyar fiatalok egy része már most eladósodott - a tandíjnak köszönhetően sokan másfél-kétmillió forintos adósság törlesztésével kezdenek. A kormány pedig felelősséget vállal azért, hogy a magyarországi társadalom esetében különösen erősen jelentkező betegségeket átterjessze a határon túli magyarságra is.
83. Jelentős források az állattenyésztőknek. – Összegesíteni nem lehet, és a támogatások visszatartása hozzá tartozik az állam hamis adatainak kialakításához, mint megtakarítás. A tenyésztők forrásokat kapnak, amiket sosem kapnak meg, az állam bezsebeli a pénzt, és majd közli a pályázókkal, hogy elfogyott a keret. Ez hosszú évtizedes tapasztalat, melynek a kialakításában az előző Orbán kabinet nyakig benne volt. Azok a gazda körök, melyekkel az utóbbi fél évben tárgyaltunk, kivétel nélkül a támogatások és járandóságok visszatartásáról, fél-egyéves késéseiről számolnak be. Tovább súlyosbítja a helyzetet az elmúlt 20 év katasztrofális nyugati tőkének való kiszolgáltatása, mely szintén Orbánék érdemei közé sorolható, bármilyen hangzatos politikát hirdessen meg most, csak saját hibáit takargatja vele. Nem kell mást említeni, csak a szőlőterületek nyugati kézre játszását. Ezeken a területeken élők nagyon jól tudják, milyen magas százalékban vásárolták fel ezeket a gazdaságokat a külföldiek. De ez csak egy példa. Említsük meg azt is, hogy itt az aratás ideje, és a tőzsdén a gabona egyik percről a másikra 6000 forintos mázsa árról már csak 4000 forint és tovább csökken. Vagyis a gazdák kivégzése banki és állami segédlettel folyik tovább. Ezeken a kieséseken már semmilyen hirtelen ötlet nem segít. Az élőállat tenyésztéshez pedig csak annyit, hogy az állatokat közel azon az áron veszik át, amelyért 15-20 évvel ezelőtt. Akkor az elmúlt 20 év áremelkedéseinek összege hová vándorolt? A kereskedőkhöz, és az állam zsebébe. Így nem lehet, de ezt a jelenlegi rendszer megoldani nem is képes.
84. Az Új Széchenyi Tervben mintegy 173 milliárd forint áll rendelkezésre a vállalkozások fejlesztésére. – Ahogy mondtuk, alapvetően hitelekről van szó. Viszont érdekes az, hogy a tőkeerős győri nagyvállalat, amely elegendő tőkével rendelkezik új csarnok, és munkahely kiépítéséhez a Magyar Állam pénzén teszi ezt, munkahelyenként 800 000 forintnyi támogatással, átjátszott földterülettel, miközben a kisvállalkozásokkal egyszerűen közlik, nem lesz rentábilis, nem kap egy fillért sem. A 173 milliárd forint nagyjából így megy el, mi (magyarok) ennek talán töredékét, esetleg tizedét fogjuk látni.
85. Árvízvédelmi fejlesztést valósítanak meg a Bodrogközben 4,2 milliárd forintért, a beruházás 80 ezer ember élet- és vagyonbiztonságát növeli. – Megint egy olyan intézkedés, ami nem eredmény, hanem alapkövetelmény egy kormányzat részéről. Természetesen nem mulasztották el kihangsúlyozni, hogy a beruházás teljes egészében az Európai Unió támogatásából valósul meg. Ugyanis ha újból népszavazást írnának ki róla, az EU-tagságnak annyi támogatása sem lenne a magyar lakosság körében, mint a liberálisoknak. Ideje lenne észrevenni végre: az "Európai Unió támogatásával" sorra valósulnak meg olyan dolgok is, amit egyébként a kormányzat azért nem tud megvalósítani, mert az Európai Unió által kivetett sarcok után egyszerűen nem marad rá pénz. Igencsak nagy pofa kell ahhoz, hogy az ilyen beruházások az EU-tagság eredményének legyenek feltüntetve.
86. Ismét lehet közgyógylista. – Újabb mellészámolás eredményeként keletkezett az átalakítás ötlete, ugyanis kiderült, hogy a gyógyszerköltségvetés 70 milliárdos túllépéssel zárna, amit a cégek eddig szokásos befizetéseiből származó összeg nem fedezne. A törvény előterjesztői azonnal fel is hívták rá a figyelmet, hogy "az újabb beavatkozás majd az export csökkenéséhez vezethet", ami tömeges leépítéseket jelent a gyógyszeriparban. Vagyis a gyógyszergyártók a kiesett profitot mindenféleképpen a lakosságra terhelik rá. Ez esetben nem csak az árak növelésével, hanem a kiadások csökkentésével, vagyis újabb leépítésekkel. A gátlástalan profitszerzés továbbra is érvényesül, a kormány meg hiába akar beavatkozni abba, ami nem állami tulajdonban működik!
87. Megkezdődött Trianon gyógyítása. Tavaly az új magyar kormány a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június negyedikét, a trianoni békeszerződés évfordulóját. - Tartalmatlan, lózung szintű intézkedések. Lásd akkori cikkeink.
88. Az állam egyeztet az új egyházi törvényről az érintettekkel. - A szektákkal való egyeztetést talán ne nevezzük eredménynek. Egyébként a szociális jogaik megnyirbálása ellen tüntető rendőrökkel is egyeztetnek.
89. Új ÁSZ törvény - Az adófizetőknek joguk lesz az állami vagyon és a közpénzekkel kapcsolatos információk megismeréséhez, így minden ÁSZ-jelentés nyilvános lesz. - Amiben csak a lényeg nem lesz benne, az ugyanis államtitok. Hová tűnik el a nemzeti vagyon?
90. A munkaügyi bíróságokhoz hasonló, önálló szervezetrendszerben hamarosan létrejöhetnek a közigazgatási bíróságok. – Az alkotmánybíróság hatókörének folyamatos csökkentése a Fidesz-kormány programjának egyik sarokpontja. Az önkormányzati rendeletekkel kapcsolatos jogköröket ezek az intézmények fogják megkapni, vagyis a Fidesznek - pártkatonákon és néhány megbízható emberen keresztül - rendeletek útján közvetlen beleszólása lesz mindenbe, ami ezidáig nehezen megváltoztatható volt egy-egy makacsabb helyi vezető ellenállása miatt. A Fidesz-kormány álarcát viselő szabadkőműves kormányzat felkészül arra az időszakra, amikor a lakosság már nem legitimálja a demokratikus kormányzatot, ezért ez a kézi vezérlés kiépítésének újabb fokozata.
91. Roma keretstratégia. – Munkalehetőség és munkakötelesség nincs. Segélyezés van, cigánybűnözés van. Nagyszerű keret. A stratégia meg nem nagyon látszik.
92. A kormány szociálpolitikai elképzelései szerint országosan egységesítenék a szociális ellátások színvonalát. – Egységesen romló színvonal. A szociális, karitatív szervezetek támogatása is csökkent.
93. Kész a gyógyszertámogatások átalakítási terve: csaknem ötven gyógyszer ára csökken júniustól. – Hangzatos, de ennél sokkal több gyógyszer ára fog nőni.
94. Elkezdik kifizetni a tűzoltók 2004-2007 között elmaradt túlmunkadíját. - Lásd 25-ös pont.
95. Százszázalékos állami tulajdonú nonprofit gazdasági társasággá alakul a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány. A kormány és a szakszervezeti konföderációk kiemelten fontosnak tartják, hogy fennmaradjon a szakszervezeti közreműködéssel megvalósuló szociális üdültetés. – Az alapítvány 1992-es létrehozásakor az alapítvány 365 ingatlannal rendelkezett, amik még a '90es években bizonyos gazdasági társaságok igazgatása alá kerültek. Mostanra az alapítvány teljes vagyonát elherdálták, a szakszervezeti vezetők pedig ennek kapcsán sokszor saját állításaikkal is ellentétesen nyilatkoznak. A korrupt vezetésre jellemző tipikus esetet láthatunk: az alapítvány vagyonát zsidó érdekközösségek kezébe játsszák, az utódszervezet kapcsán pedig jelentéktelen dolgokról folynak a viták.
96. Felszámolják az illegális autószervizeket. – Megszüntetnek egy problémát, ami eleve csak annak köszönhető, hogy a demokratikus kormányzat fokozatosan ellehetetlenítette a hazai ki- és középvállalkozások gazdaságos működését. Az elmúlt három évben is húszezer ember került az utcára csak a gépjármű-kereskedésekből és márkaszervizekből. Magyarországon jelenleg négyszer annyi illegális autószerviz van, mint ahány legális, de már megmondták: "a kormány célja a munkahelyteremtés, és a feketegazdaság felszámolása". Ennek értelmében a következő négy évben ötezer ember kaphat állást újra a legális autókereskedésekben. Ötezer. Újabb mutatóba szánt intézkedésnek lehetünk tanúi - a kormány ugyanis semmit nem javít azon a helyzeten, hogy a hazai kis-és középvállalkozások nagy része képtelen fenntartani a gazdaságos működést, vagyis a kormány maga építi az úgynevezett feketegazdaságot.
97. Mintegy 900 napirendi pontot tárgyalt meg 48 ülésen megalakulásának egyéves évfordulójáig a második Orbán-kabinet. – A mennyiségi tényezővel kívánják alátámasztani az eddigi tevékenységüket, ami azért is ilyen fontos, mert bármilyen minőségi szempontot figyelembe véve azt láthatjuk, hogy az ország valamennyi területén az összeomlás jelei mutatkoznak. A társadalmi feszültségek feloldhatatlan ellentéteket termelnek ki, miközben a pártok csak a feszültség fokozásával tudnak szavazatokat szerezni. A gazdaság zsugorodik, a helyreállítást pedig mind az emberek hitetlensége, mind pedig a külföldi érdek állandó kiszolgálása blokkolja. (és itt elsősorban az államadósság törlesztésére kell gondolni) Az MSZP-kormány a magánérdek gátlástalan képviselete mellett tétlenül nézte, ahogyan a helyzet egyre csak romlik. A Fidesz-kormány ezzel szemben arra összpontosít, hogy saját hatalmát bebetonozza - aminek a lakosság felé annyi látszatja van, hogy az ehhez szükséges forrásokat közvetlenül az emberek pénztárcájából veszik ki, és mindeközben a Fidesz-kormány tétlensége a kezeletlenül hagyott több évtizednyi problémával szemben legalább annyira árulkodó, mint a korábbi MSZP kormányzaté volt. A mennyiségi alapú törvényhozás mindkét esetben csak eszköz arra, hogy az ellenzéket ellehetetlenítsék, a kormányzattal szembeni kritikákat pedig elhárítsák. (a kevés látszat bírálatára lobogtathatják a hatalmas mennyiségű irományt, amire "épp folyamatban vannak az előkészületek")
98. Benyújtották az egészségügyi "salátatörvényt". – A táppénzen lévők soron kívüli ellátása azért érdeke most a kormánynak, mert a szociális juttatások megvonásával akar nagyobb mennyiségű forrást felszabadítani, és ha a táppénzeseknek nem kell hónapokat várniuk egy-egy kezelésre/vizsgálatra, sokkal hamarabb visszatérhetnek a munkába, ami országos szinten jelentős megtakarításokat jelent. A médiában ez kifejezetten pozitív intézkedésként lett bemutatva, miközben alapvetően anyagias szempontok által vezérelt intézkedésről van szó. Az egészségügy jelenlegi helyzetét tekintve az is csoda, ha néhány év múlva lesz még magyar orvos, aki hajlandó nem feladni hivatását. Az ilyen rendelkezések csak arra jók, hogy úgy tegyenek, mintha a kormány bele-beleavatkozna az egészségügy helyzetébe, de valójában az ellátórendszer létesítményeinek nagy része korszerűtlen és lepusztult, az ápolók bérének "rendezése" pedig mit sem változtat azon, hogy sem egy ápolói, sem egy orvosi fizetésből ma nem lehet megélni.
99. Hatékonyabb érdekegyeztetési rendszert alakít ki a kormány. Újjászervezi a kormány az érdekegyeztetés rendszerét, és létrehozza a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot. – A kollaboráns kormány lehetetlenné tesz bármiféle érdekegyeztetést, és a gyakorlatban is azt láthatjuk, hogy az egyes szakszervezeti vezetők korrumpálásával lefejezi a munkavállalói érdekérvényesítést, ha ez nem sikerül, akkor pedig mondvacsinált ürüggyel eltávolítja a vezetőt, hogy hasznavehetetlen bábot állítson a helyére. Az új tanács minden bizonnyal nagyon fontos pozíciók gyűjtőhelye lesz, jól mutat majd a cionisták és pártkatonák későbbi önéletrajzában, de Magyarországon az érdekérvényesítés halvaszületett ötlet, mióta nincsen magyar állam. Arcátlanságukban már odáig mennek, hogy nem is kívánják titkolni: őket cseppet sem érdekli, mit akarnak a szakszervezetek - ez a legutóbbi szakszervezeti tüntetések esetében is jól látható volt.
100. Kiegészítő támogatást kapnak a cukorrépa termesztők. A kormány 1,98 milliárd forintot biztosít a cukorrépa termesztők támogatására a költségvetésből. – 1990-ben még 12 cukorgyár működött az országban, ebből mára már csak egy működik, és a termelők nagy része is eltűnt, nagyrészt uniós nyomásra hagytak fel a termesztéssel. Az Európai Unió ugyanis kezdetben a termelés visszaszorítását ösztönző rendelkezéseket hozott, a későbbiekben pedig egyszerűen előírták, hogy Magyarország mint tagállam mennyivel csökkentse a termelést. Ezzel lefejezték a nemzetgazdaság egyik európai színvonalú, jövedelmező ágát - ezek után a maradék termelőket támogatni már nem segítség, hanem puszta irónia.
101. Kormányhatározat a filmipar megújításáról. – A filmipar jelenleg a teljes nyugati világban kizárólagosan zsidó szakma, és ha a kormány meg akarja újítani a filmipart, akkor sejteni lehet, hogy már megvannak a frissen létrehozott vezető pozíciókra várakozó zsidó "intellektuellek", akik a jól megszokott beteg "művészetüket" állami támogatással akarják folytatni. Az új gazdasági társaság az MNV Zrt. útján jön létre, vagyis a korábbi állami vagyonból is értékes ingatlanokat kaphatnak, és Magyar Nemzeti Filmalap néven jönne létre az a "közhasznú" vállalat, ami a "magyar" filmgyártást támogatja, természetesen az adófizetők pénzén, az EU által diktált irányelvek mentén.
102. Ősszel új rend lehet a szerencsejáték szektorban. – A szerencsejáték ipar az egyetlen (a bankokon kívül), ami válságidőszakban is hatalmas nyereséget könyvelhet el. A kormány már élénken készül arra, hogy a következő válsághullám alkalmával új szabályozást hozzon létre, ugyanis a néptől közvetlenül már nem sok mindent tud elvenni a lakossági ellenállás drasztikus növekedése nélkül.
103. Júniusban tárgyalhat a kormány a PPP-projektek kiváltásáról. – Lásd: 35-ös pont.
104. Országos felmérés indul az akadálymentesítésről. Országos felmérést indít a szociális államtitkárság, hogy megtudja, mely régiók maradtak el az akadálymentesítéssel, amelynek határideje a múlt év vége volt.A rendszer kiegyensúlyozott működéséhez szükséges ellenőrzési munkálatok folyamatosan kell, hogy folyjanak, nem időszakos jelleggel, akkor is propagandahátszéllel. Ennek elmulasztása is csak azt mutatja, hogy a hatalmi elitnek és a hatalomgyakorláshoz használt intézményrendszernek sokszor semmi kapcsolata nincs a társadalom nagy részével, és a valós közállapotokkal.
105. Három hónapja folyamatosan csökken a pályakezdő munkanélküliek száma, áprilisban pedig a csökkenés mértéke már az öt százalékot is meghaladta. - Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy majdnem egy teljes év kellett ahhoz, hogy a pályakezdő munkanélküliek öt százaléka munkát találjon. A fennmaradó 95% továbbra is munkanélküli. Újabb próbálkozás arra, hogy a Fidesznek a semmit is sikernek tudják be, mindezt pedig személytelen statisztikai adatokra alapozva, amit mindenki saját kénye-kedve szerint úgy értelmez, ahogy akar.
106. A jövő év elejére felállhat az új cafeteria-rendszer. – Aminek segítségével nyilvántartható, hogy az alkalmazott mikor mire költötte el a fizetésen felüli összegeket. A multi-pay rendszer a bankkártyával való online fizetés elve alapján működik. Az elfogadóhelyről érkező hívások a Giro Bankkártya Zrt. központjába futnak be, vagyis a tranzakciók az online bankkártyás fizetésekhez hasonlóan zajlanak, és az egyes személyek esetében visszafejthető, mikor, hol, mennyit és milyen célra költött, ha evett, akkor milyen ételt fogyasztott. Az állam számára azért is szükséges ez az intézkedés, mert a nyugati társadalmakkal szemben a magyar lakosság még ennyi év után is idegenkedik az online fizetéstől, ami a nyugati társadalmak feletti ellenőrzés egyik alapja. Mivel a magyar társadalom nagy része félti az államtól a személyes adatait (minden oka meg is van rá) és nem akarja, hogy a befizetett számláinak összege mellett az is rögzítve legyen, hogy éppen milyen ételt fogyasztott, vagy mivel tölti a szabadidejét, ezért ahogy a fizetések reálértéke az infláció miatt egyre csökken, az alkalmazottak fizetése nem növekszik, hanem a plusz juttatásokat kiegészítő formában kapják, ami már rákényszeríti őket saját szokásaik nyilvánossá tételére, és hozzászoktatja őket az információk feletti teljes ellenőrzéshez. Eddig elképzelhetetlen lett volna, hogy az állam bizonyos esetekben vissza tudja követni, hogy a célszemély melyik üdülőbe ment nyaralni és ott miért fizetett még, vagy éppen az, hogy tanévkezdéskor milyen tollat vette a gyermekeinek. Az új rendszernek köszönhetően ezek mind visszakövethetőek, így a központi adatbázisban tárolt információk alapján egy-egy célszemély pszichológiai térképe kidolgozható, a megfelelő szaktudással rendelkezők számára egy ilyen adatbázis alapján előrejelezhetők olyan dolgok, hogy pl. a kiszemelt ellenzéki vezető hogyan fog reagálni bizonyos, a magánéletében bekövetkező történésekre.
107. A BKK hat fejlesztési programot készített Budapestre. – Újabb EU pályázatokról, és több száz milliós forrásfelhasználásról van (lenne) szó. A baj mindösszesen az, hogy mindezt az után, miután a BKV folyamatosan veszteségesen működött, a korábbi járatok nem teremtették meg azt a szükséges pénzmennyiséget, amivel a működési költségeket fedezni lehetett volna. Mikor néhány metróútvonalnak minden megállójához ellenőrt állítottak, a bevétel azonnal megugrott, ennek ellenére folyamatos leépítésekről hallani, valamint arról, hogy nem lenne miből fizetni az újabb alkalmazottakat. Erre nem volt elég pénz, a BKV csak pénznyelőként működött, az eladósodás közepette a vezetők pénze feltűnően és gyorsan gyarapodott. A BKK viszont szinte még létre sem jött, azonnal hatalmas mennyiségű pénzeket kap meg, és átveszi a BKV feladatkörének egy részét is, valamint csökkentené a BKV 800 milliárdos adósságát, új járatokat hozna létre, régieket összekötne és meghosszabbítaná a 4-es metró útvonalának építését is, ami már annyi ideje épül, hogy az átlag budapesti abban is kételkedik, hogy valaha majd működni fog. Vagyis újabb átalakításokba, építkezésekbe kezdene, miközben a régi járatok továbbra is csak az utasok bosszantására alkalmasak, és az elavult eszközök sorra mennek tönkre. Felmerül a kérdés: miért állítják be az egészet a Fidesz-kormányzat eredményének, mikor itt is EU pályázatokról van szó, és az egész csak a tervezés fázisában van, egy puszta gondolat, amiből évek múlva sem lesz semmi?
108. Pedagógus életpálya-modell. – Aligha beszélhetünk életpálya modellről, amikor a pedagógusok tömegének az a problémája, hogy egy élet munkája után a fizetése még mindig semmire nem elég. Az új pedagógus bértábla már nem csak a megszerzett végzettségtől és az oktatásban eltöltött évek számától függ, hanem 2013-tól be akarnak vezetni egy olyan, minősítés alapú bérezést, ami lehetővé tenné a kormány számára, hogy a pedagógusok vizsgáztatás alapján teljesen eltérő fizetést kapjanak, ami szemmel láthatóan az ideológia alapú kiválasztásra van kihegyezve. Ebben a rendszerben a zsidó iskolaigazgató könnyű szerrel megteheti, hogy a globalista felfogás szellemében oktató, európai uniós agymosást népszerűsítő, a minőségtelen egyenlőség eszméjét hirdető tanárnak magasabb bért állapít meg, mint egy nemzeti szellemiségű oktatást végző tanárnak, és így megalkuvásra készteti a még tisztán gondolkodókat. A világnézet alapú személyes kiválasztás rendszerét önmagában nem ellenezzük (mert a fent említett ideológia képviselői egyszerűen ki lesznek szórva a változások után), de az oktatási rendszer jelenleg a legrosszabb kezekben összpontosul, ami kitermelte a mai gondolkodni képtelen, teljességgel agymosott ifjúságot, és ezen helyzet további rontására törekszik, ami a még megmaradt nemzeti értékek végső megsemmisítését jelenti. Az új életpálya-modell megvalósítása kapcsán hallani 2018-2019-es, illetve azt követő tanévet is, vagyis szerencsére nem lesz belőle semmi - ugyanis addigra a cionista kormányzat már sehol nem lesz.
109. Ismét hazai kézben a MOL. – A MOL-t egyrészt hitelből vették vissza, másrészt nem marad állami tulajdonban, hanem továbbadják a részvényeket. Az Orbán-kormány csak és kizárólag azért vásárolta fel a MOL részvényeket, hogy bizonyos körök az előre megbeszéltek alapján kedvezménnyel juthassanak hozzá, és így részesüljenek a közeljövőben emelkedő olajárak általi haszonból. A önkényes hitelfelvétel után a felvett hitel önkényes elköltéséről beszélhetünk, ugyanis az állami források megint arra lettek felhasználva, hogy az egyes zsidó érdekközösségek mg nagyobb vagyonra tegyenek szert. Mindezt a lakosság ujjongása közepette, mondván, hogy hurrá, magyar tulajdonban a MOL.
110. Magyartermék-rendelet. – A szavak felesleges magyarázgatása, arról nem is beszélve, hogy már az első adandó alkalommal kijátszották. (Magyar Termék volt a külföldi forgalmazó neve) Kifejezetten káros rendelet, mivel összezavarja a vásárlókat azzal, hogy magyar termék felirat alatt nem valódi, minőségi magyar terméket vesznek, hanem Magyarországon gyártott, ill. csomagolt terméket, ami annyit jelent, hogy sokszor ugyanazt a rossz minőséget veszik meg, csak a nemzeti gondolatot kihasználva bizonyos külföldi érdekeltségek előnyhöz jutnak a többi külföldi érdekeltséggel szemben. Természetesen nem azt állítjuk, hogy kizárólag erről van szó, azonban a külföldi és magyar termékek egységes felcímkézése a lakosság tudatlanságának szándékos kihasználása, mivel sokan tényleg azt gondolják, hogy az ilyen emblémával ellátott termékek megvásárlása esetén a magyar gazdaság épüléséhez járulnak hozzá, ami egyszerűen önámítás.
111. Otthonvédelmi akcióterv. – A devizahitelesek megsegítése szintén csak népbutítás. Nem azért, mert a törvény szerint a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok továbbra is elárverezhetőek, vagy mert "átmenetileg" feloldották a kilakoltatási moratóriumot, hanem mert az árfolyamgát miatt egyrészt összességében nem kevesebbet kell fizetni, hanem többet, csak hosszabb távon, és így a mintegy 750 ezer család bár nem veszti el azonnal az otthonát (ami fölött jelenleg is a banknak van tulajdonjoga) egy életre kiszolgáltatottá válik és függő helyzetben marad. Másrészt az eurózóna összeomlásával a gazdasági helyzetben történő változások nem minden részletre kimenően kiszámíthatóak, és a kormányzat már tudhat valamit előre, ha a törlesztés esetében egy adott összegen rögzíti az árfolyamot. Arról nem is beszélve, hogy a kormány nem valamiféle segítségként intézkedett, hanem a bankoknak is az az érdeke, hogy az adósok fizessenek (inkább keveset hosszú távon, mint semmit) ennél fogva a kormánynak is (bankadó) és mivel az ingatlanpiac romokban hever, a bankok aligha tudnának mit kezdeni az elvett kisebb értékű ingatlanokkal, legalábbis a 750 ezer család kilakoltatása miatt keletkezett szociális válság számukra is sokkal veszélyesebb helyzetet teremtene, mint a törlesztés akadozása. (a 30 milliónál értékesebb ingatlanok, tehát a nemzetközi befektetők és a betelepülő zsidók potenciális célpontjai pedig továbbra is elárverezhetőek)
112. Döntés született a földspekuláció ellen. – A földspekuláció ellen. Csakhogy a magyar föld eladását papíron nem hívják földspekulációnak, így a demokratikus törvényhozás bambaságában hozhat újabb döntéseket, mert ez a döntése érvénytelen. Ébresztő! Nagy tévedésben vannak azok, akik még most akarják megakadályozni a földek eladását, mert a magyar termőföld nagy része már külföldi tulajdonban van, a maradék, kevésbé értékes termőfölddel pedig már földbrókerek kereskednek. A föld alatti vízkészletek privatizációja már lezajlott, a magyar lakosság pedig tudatosan egyfajta fáziskésében van tartva. Mire a víztartalékok eladására felől hoznak döntést, és a radikális jobboldal azt akarja megakadályozni, addigra már minden el van adva, amit csak találtak.
113. Semmelweis Terv - az egészségügy megmentésére. – Az Orbán-kormány nem megmenteni akarja az egészségügyet, hanem tudatosan leépíti. Többé a városi és megyei kórházakban nem lehetne minden vizsgálatot elvégezni, a "jelentős költségigényű" vizsgálatokat és kezeléseket a betegek csak az országos központokban vehetnék igénybe. A Magyar Orvosi Kamara a kezdetektől fogva ellenezte az új szerkezeti elképzeléseket, és arra minden oka meg is volt, ugyanis az egészségügy szerkezeti átalakítása egy olyan képet vetít előre, amikor is az egészségügyi szolgáltatások még nehezebben igénybe vehetőek, még hosszabb várólistákkal kell számolni, és a betegeket ide-oda kell szállítani a különböző létesítmények közt. A kormány mintha szándékosan viselkedne idiótaként, mikor az egyes programterveket kidolgozza, ugyanis az állami statisztika és szinte minden közvélemény-kutatás alátámasztja, hogy az orvosok és az ápolók több mint 80%-a ha tehetné, most azonnal elhagyná az országot. Az egészségügy terén nem szerkezeti átalakításokra van szüksége, hanem "strukturális reformok" meg demokratikus bambaság helyett az orvosok és ápolók fizetésénekazonnali és sokszorosára történő növelésére és a munkakörülményeik azonnali javítására van szükség. Nem EU pályázatok elnyerésével és további várakozások után, ameddig a maradék, még praktizáló orvos is külföldre megy munkát vállalni, hanem azonnal, a jelenlegi állami költségvetésből. Ha a demokratikus kormányzat ezt nem képes megtenni, akkor annál nagyobb lesz a lakossági támogatása a hungarista magyar államnak, ami viszont meg fogja tenni, mert ez a magyar nemzet érdeke és a mindenkori magyar állam kötelessége.
114. Alapvető változtatásokat hajtott végre az egy éve hivatalban lévő Orbán-kormány a megújuló energiák területén, és a következő fél évben már a beruházások is mindenki számára láthatóak lesznek. – A megújuló energiák népszerűsítése hatékony propaganda, és pozitív lakossági visszajelzéseket teremt, viszont épp ideje lenne megérteni, hogy a megújuló energiákat felhasználó propaganda és azok országos felhasználása két különböző dolog. Az ország energiafüggőségben van tartva, mert az idegen érdekeltséget ezt diktálják, és ezt demokratikus keretek közt nem lehet megváltoztatni. Néhány EU pályázat elnyerése nem fog semmit megváltoztatni, viszont azáltal, hogy a médiában hatalmas túlsúlyt kap, erősen torzul a lakosságnak az ország függőségéről és a kitörési lehetőségekről alkotott képe egy a valóságtól igen távol álló illúzió felé.
115. Megújul a környezetvédelmi termékdíj rendszere. – Újabb mód arra, hogy az egyes vállalkozásokat úgy lehessen megadóztatni, hogy az teljes körű lakossági támogatást élvezzen. Természetesen a felszabaduló források nem környezetvédelemre lesznek költve - legalábbis nem azonnal - mivel a kormánynak jelenleg szüksége van minden rendelkezésre álló anyagi forrásra ahhoz, hogy az általa kiépített rendszert működésben tartsa. A Vám- és Pénzügyőrség már nem csak az importált, hanem a Magyarországon előállított termékdíj-köteles termékek esetében is teljes körű jogosítványokat kap, vagyis megint szemmel láthatóvá válik, hogy a kormány elsősorban a hazai piaci szereplőkre helyezi a terheket, pedig a jelenleginél jóval több forrás állna rendelkezésre pusztán a jelenlegi a magyar szereplőknek hátrányos adóterhek külföldi érdekeltségekre való terhelésével.
116. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Klímapolitikai Főosztálya létrehozta a Tárcaközi Éghajlatvédelmi Munkacsoportot. – Újabb jól fizető álláslehetőségek arra az esetre, amikor az épp nem vezető pozíciót ellátó szabadkőművesnek kell valami világjobbító elfoglaltság. A magyarországi ipar közelébe nem kerül annak, hogy az éghajlatot befolyásoló erő legyen, de az ilyen tisztségek tökéletesen megfelelnek arra a célra, hogy a titkosszolgálatok tevékenységére plusz anyagi forrásokat lehessen szerezni úgy, hogy az a cél megemlítése nélkül jóváírható legyen a költségvetésben.
117. Természetvédelmi munkákra - élőhelyvédelemre és helyreállításra, illetve légvezetékek kiváltására és szigetelésére - 2,5 milliárd forint értékű beruházás valósul meg uniós támogatással a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén. – Újabb uniós propaganda. Ennek kapcsán ugyanazt kell megemlíteni, amit a korábbi, hasonló eseteknél. A lakosság többsége ellenzi az EU-tagságot, amit ellensúlyozni próbálnak az uniós támogatások valós hátterének elfedésével. A természeti kincsek megóvása minden kormányzatnak kötelessége, az ehhez hasonló esetek azért vannak ilyen nagy dobra verve, mert a demokratikus kormányzatnak az államadósság fizetése és az idegen érdekeltségek előnyben részesítése miatt nem áll rendelkezésre megfelelő anyagi forrás az ilyen jellegű beruházásokra. Ami megvalósul, az is abból a pénzből, amit az Európai Unió elvesz az országtól, majd egy töredékét hitelre, vagy önmagát népszerűsítő támogatásként visszautal.
118. Informatikai konszolidáció - Az informatikai konszolidáció részeként az elmúlt egy évben közel 15 milliárd forint kedvezményt ért el a kormány az állam számára a meglévő szerződések felülvizsgálatával. - Felmérik az informatikai eszközökkel való ellátottságot, ami már nagyon is időszerű, ugyanis sokszor még a minisztériumok is korszerűtlen, régi számítógépekkel vannak ellátva. Azonban a beszerzéseket továbbra is a szokásos szellemiség hatja át: a beszerzésekkel kapcsolatban még ha minden rendben is van, a vásárolt, korszerű eszközök szinte csak a vezető tisztséget viselő személyekhez jutnak el, illetve azok közvetlen környezetébe, valamint különböző kiskapuk segítségével a rokonsághoz. (nyilvántartásba veszik, azt követően lehet is hazavinni, mivel legközelebb úgyis költözéskor vagy átszervezéskor lesz leltár, amikorra vissza kell vinni, de akkor már úgysem kell az addigra már elavultnak számító eszköz) Mindezt EU hitelből és olyan pályázati pénzekből, aminek nagy része elmegy az ilyen-olyan adminisztrációs költségekre, mielőtt bármit is vennének belőle.
119. Gazdaságosabbá válik a közigazgatási üdültetés. - A "kedvezményes üdültetés" lehetőségét a minisztériumokban foglalkoztatottakon túl kiterjesztették a minisztériumok irányítása alá tartozó "háttérintézmények" és gazdasági társaságok által foglalkoztatott személyekre is. Vagyis már nem csak a kormány tisztviselői vehetik igénybe ezt a szolgáltatást, hanem az általuk előnyös pozícióba juttatott személyek is. Mivel a lista eddig is hamar betelt, az üdülők kihasználtsága eddig is maximális volt az üdülőt normál áron igénybe vevőkkel együtt, ezért érdekes a kormánynak az az érve, hogy a rendelkezés a jobb kihasználtság érdekében történt. Ugyanis ez burkoltan annyit jelent, hogy a lakosság elszegényedése miatt az üdülők fenntartása már nem lenne gazdaságos, és a kormány a keret növelésével biztosítja a gazdaságos működést (kevés bevétel is több, mint a semmi) ami jól mutatja, hogy a kapcsolatháló egyes képviselői hogyan juttatják egymás érdekeltségeit jókora bevételekhez az állami vagyont felhasználva.
120. Gázár-támogatási rendelet. A jövőben a gázár-támogatás szempontjából is nagycsaládosnak minősül minden olyan háztartás, amelyben a jogosult legalább három gyermeket figyelembe véve részesül családi pótlékban. – A gázártámogatás nem végleges állapotban van, az április megszüntetését követően csak augusztusig való meghosszabbításról van szó, szeptembertől a jelenlegi rendszer helyébe kibővített lakásfenntartási rendszer lép, amiről még nagyban vitatkoznak, de ahogy demokratikus rendszerben az lenni szokott, ha más lesz a neve, nagy valószínűséggel nem lesz rá érvényes a korábbi szabályozás.
121. Elkészült az új ombudsman-törvény tervezete. – Lásd 138-as pont.
122. Szigorították a vetőmag-termelést. – A génmódosított vetőmagokkal való átverés ürügyén indítványozták a vetőmagtermelés szigorúbb ellenőrzését. Az ellenőrzések azonban nem a behozatal terén történnek, nem a határátkelőhelyeken zajlanak, hanem a hazai termelés esetében, az egész országban. Jelen esetben a magyar mezőgazdaság teljes és végleges lezüllesztéséről van szó, mert nagyon jól tudják, hogy nemsokára fellép egy olyan erő, ami minden téren helyreállítja a nemzet függetlenségét. Ebben a helyzetben majdhogynem már a vetőmagot is külföldről kellene beszerezni, ugyanis a több mint húsz évnyi szabályozgatásnak köszönhetően a megújulás magvait is igyekeztek ellehetetleníteni.
123. Ösztöndíjprogram hátrányos helyzetű gyermekeknek. Hárommilliárd forintos keretből a kormány rövidesen ösztöndíjprogramot indít a hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányainak támogatására. – Faji alapon havi 75 ezer forint támogatás - cigányoknak, miközben a minimálbért eltörölték, és a magyar lakosság tekintélyes része havonta fele ennyi pénzből tengődik. Mindezt a továbbtanulás segítése címén, miközben ekkora támogatást magyar fiatalok sem vehetnek igénybe a felsőoktatásban, és kétharmad ennyit is csak hitelre úgy, hogy később kamatostul visszatörlesztik. Ez a kormány újabb szánalmas próbálkozása arra, hogy kineveljen egy "cigány elitet", ami egyrészt eddig is sikertelen volt, másrészt a magyar fiatalok is majdhogynem írástudatlanul, a teljes szellemi zülöttség állapotában kerülnek ki az oktatási rendszerből, nemhogy a rendszerességre rá nem szoktatható cigányok. Szánalmas a demokratikus kormányzat diszkrimináció ellenes propagandája, miközben a magyar lakosság pusztán faji alapon van megkülönböztetve az igénybe vehető nagyobb összegű támogatások esetében.
124. 2011.06.10-én négy újabb sarkalatos törvényt nyújtott be a kormányoldal az Országgyűlésnek: a népszavazásról; a köztársasági elnök jogállásáról; a honvédelemről, a Magyar Honvédségről és a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szólók mellett az egyházi törvény tervezetét is. – A helyi választások kezdeményezésének szabályait az országos választásokhoz igazítják - az összegyűjtött szavazatokat a polgármester helyett a helyi választási bizottsághoz kell benyújtani, ami annyit jelent, hogy a Fidesz már megtette az első lépéseket az ellenzéki pártok helyi térnyerésének ellehetetlenítésére. (pl. a jobbikos polgármester szava nem mérvadó, helyette a helyi választási bizottságoké az ellenőrzés, mivel a továbbiakban az előzetes hitelesítést sem a jegyző végzi. A köztársasági elnök jogállásáról értelmetlen nyilatkozni, mivel politikailag súlytalan tisztségről van szó - akinek havi másfél milliós tiszteletdíja kiváló alapot szolgál arra, hogy a nemzeti radikálisok vitatkozzanak rajta. Honvédelemről szintén nem beszélhetünk, az önkéntes tartalékos haderő jogi kereteinek létrehozásáról van szó, ami annyit jelent, hogy már működő félkatonai alakulatok számára teremtik meg pusztán a jogi kereteket, hogy tevékenységüket a későbbiekben kibővíthessék. Az idegen őrző-védő cégeket integrálják a honvédség szerkezetébe, vagyis forradalmi állapot beállta esetén hivatalosan is bevethetőek, a magyar lakosság önvédelmét pedig továbbra is kizárja az, hogy az önkéntes tartalékos haderő keretében az egyszerű polgár nem kaphat fegyveres kiképzést. Ezeket a törvényeket, akárcsak választások esetében az 50%-os érvényességi korlát eltörlését kétharmados törvény fogja védeni, vagyis a Fidesz hatalomból való távozása után demokratikus úton esélytelen megváltoztatni. Az egyházakkal kapcsolatos törvényről annyit kell megemlíteni, hogy a valós történelmi egyházak továbbra sem kapnak megfelelő mértékű támogatást, azonban az adókedvezmény kihasználása miatt történelmi egyháznak lettek minősítve olyan szervezetek is, aminek semmi közük a magyar történelemhez, és működésük is inkább nevezhető üzleti gépezetnek, mint szellemi munkának. Jelenleg Magyarországon több zsidó kötődésű vagy zsidó körök által befolyásolt szervezet van történelmi egyháznak minősítve, mint ahány keresztény.
125. Bevezették az egységes segélyhívó rendszert. – Dolgoznak rajta, de itt elsősorban az információáramlás európai integrációjáról van szó. A beteget továbbra is olyan messze viszi a mentő, hogy súlyosabb esetben útközben meghal, mert nem kap elég hamar ellátást, ez nem fog változni. Viszont ha valaki rosszul van, ha valakinek kigyullad a háza, vagy épp kirabolták, az már nemcsak a magyar nyilvántartásba kerül be azonnal, hanem egységes európai nyilvántartási rendszerbe. Így a statisztikai hivatalok munkatársainak az egyes társadalmi folyamatok állandó monitorozásához nem kell külön összesíteni az adatbázisokat, mert az adatok alapból egy helyre futnak be, miközben az interneten egyre inkább teret nyernek az olyan írások, amik a bal csuklóba való chip beültetését népszerűsítik, mondván, hogy ha valaki rosszul lesz, elájul, a chip automatikusan továbbítja a jelet, így sokkal hamarabb ér ki a mentő.
126. Gyorsított eljárás a kiemelt - elszámoltatási - bűnügyekben. – Az eddig eljárási garanciák eltörlése mellett, ami fokozott hatékonysággal teszi lehetővé a politikai ellenfelekkel való leszámolást. De a nagyobb horderejű gazdasági bűncselekmények nem kerülnek elő, mert ez tartja egészben a rendszert, az ilyen téren való szabad cselekvés nélkül félő lenne, hogy az újonnan megjelenő pártok egyszer majd valós konkurenciát jelentenének.
127. A privatizációs szerződések felülvizsgálata. – A privatizációs szerződéseket közvetlen megkötésük után is felülvizsgálták, ugyanis az egyes üzletkötéseknek többszintű ellenőrzésen kellett átmenniük, ahol vizsgálták őket abból a szempontból, hogy az állami vagyont ne lehessen jóval a valós értéke alatt, árun alul eladni. Mivel az ellenőrző és vizsgáló bizottságok tagjai ugyanazon kapcsolathálóhoz tartoztak és tartoznak, mint ahova a nemzeti vagyon fillérekért el lett adva, ezért egyértelmű, hogy a jelenlegi felülvizsgálások legalább olyan hatékonyak lesznek, mint az akkoriak. Maximum egy-egy kiemelt eseményre kell számítani, ahol egy embert a sajátjaik közül beáldoznak korrupció okán, és az esetet hónapokon át a médiában megjelenítve tartják, akárcsak a "cigánygyilkosságokat", hogy a nép újra reménykedhessen: lesz számonkérés a könnyebbik úton.
128. Átalakítás előtt az önkormányzati rendszer. Megkezdte munkáját csütörtökön az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma. – Újabb és újabb meddő demokratikus egyeztetések. Végső soron az önkormányzati rendszer átalakításra kerül, mert az önkormányzatok eladósodása és az utolsó közösségi vagyonok eladása után a rendszer működésképtelenné vált, és mivel a szabadkőműves hatalom nem fogja saját embereit meghurcoltatni a sikeresen elvégzett munkáért, az állam átvállalja majd az adósságok rendezését. Újabb és újabb adósságok, "infrastruktúrafejlesztés" EU hitelekből, és újabb vagyonosodási lehetőségek.
129. Hosszú távú közlekedésfejlesztési terv kidolgozása. – A jelenlegi demokratikus kormányzat, ahogyan a többi is, a vidékfejlesztés álszent hirdetésének álcája alatt szinte mindent elkövet annak érdekében, hogy a lakosság teljes egészében csak Budapesten és egykét nagyobb városban tudjon boldogulni. A közlekedés fejlesztése valóban csak a tervekben jelenhet meg, mert országosan egyre több olyan település van, ahonnan a lakosok egyszerűen nem tudnak eljutni oda, ahol munkalehetőség van. Orbán hétköznapi tapasztalatai ellenére (a környezetében nyilván mindenki szolgálati vagy céges autóval jár) az ország számos településén a lakosok megélhetését az biztosítja, hogy naponta megy néhány busz oda és vissza. Mivel ezeket többnyire megszüntetik, és a közlekedésfejlesztési tervek az egyes nagyvárosok közösségi közlekedésével kapcsolatban készül(get)nek, igencsak álszent a kormánynak az a kijelentése, hogy javítani akarnak a vidék helyzetén. Az, hogy az alvóvárosokból a tömegek eljutnak a városi munkahelyükre, csak annyit jelent, hogy a városok környékére egyre többen költöznek, a városoktól távoli helyek pedig teljesen kihalnak.
130. Új irány a fogyatékosságügyi stratégia végrehajtásában. A fogyatékosok "társadalmi integrációja" általában bevezető a sikkasztás gyakorlatába. Az elnyert pályázati pénzek nagy része az alapítvány létrehozóinak zsebébe vándorol, a gyakorlatban kimutatható eredményekre pedig csak olyan szinten ügyelnek, hogy az ellenőrzések után a pályázati pénzt ne kelljen visszaszolgáltatni. Egyébként az, hogy a hivatalos statisztikák szerint is Magyarországon közel 10%-os az enyhe és középfokú "fogyatékossággal élők" aránya, önmagában a megoldandó probléma, nem pedig valamiféle integrációra kell törekedni. A fogyatékosság térnyerésének okait a szülészeteken használt orvosi eljárások elvi hibáiban is felfedezhetjük, nem csak a keveredésben. A társadalom leépül, mert a jelenlegi értékrendszer az egyéni érdeket a közösségi érdek elé helyezi. Természetes módon ugyanis sem a keverék, sem pedig a beteg gyermekek nem tudnának megszületni, ilyen esetekben jelenleg is a hiányzó enzim beadásával indítják be a szülést, mert az természetes módon nem indulna be. A természet gondoskodott az egészséges társadalom fennmaradásáról, a társadalmakat jelenleg is csak a beteg, anyagelvű és egyén-központú tudomány bomlasztja. A statisztika normális esetben megszólaltatná a vészharangot, de az idegen hatalmaknak érdeke a magyar társadalom teljes lezüllesztése, mind szellemileg, mind pedig fizikailag. Ezért a kollaboráns kormányok integrálni akarják a mindenkori problémákat, nem pedig megoldani.
131. Új élelmiszerjelölési rendelet. – A magyar boltokban fellelhető élelmiszer többsége külföldön előállított alacsony minőségű, külföldön olcsón felvásárolt, tucatnyi közvetítők keresztül itthon drágán eladott termék. A törvényt a brüsszeli törvényhozás hozta létre, és az, hogy Magyarországon ezt csupán rendelet formájában kihirdetik, egyértelműen mutatja az EU közvetlen hatalomgyakorlását. Maga a rendelet inkább csak erőfitogtatás, ugyanis gyakorlati haszna nem lesz, mert az, hogy az egyes termékeken megváltoztatják a betűméretet, és feltűntetik a tápértéket, még nem orvosolja azt a problémát, hogy Magyarország az élelmiszerek előállítása terén sem önellátó.
132. Önálló, a megújuló energiaforrások elterjedését szolgáló törvényjavaslat kidolgozását kezdi meg 2011 második felében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. – A javaslatok kidolgozása egy jelenleg kormányzó hatalom esetében kész vicc. A kapcsolatháló egyes tagjai ülhetnek a vezető pozíciókban, élvezve a jól fizető állásokat és az emellett elérhető lehetőségek tárházát, miközben a Fidesz jelenleg még azt is eredménynek tartja, ha egy javaslat önálló. Biztosak lehetünk abban, hogy mire a jelenlegi demokratikus ciklus véget ér, addigra készen is lesz az a bizonyos önálló javaslat, amit dobhatnak is a kukába. De a demokratikus rendszer pusztulását követően nem lesznek többé javaslatok és szavazgatások, a magyar kormányzat időhúzás nélkül, azonnal fogja megkezdeni saját programja végrehajtását. Mit tesz ehhez képest a kollaboráns kormány? A 4 kormányzati év második évének végére készen lesz a javaslat, amihez még szakmai vitát kezdeményeznek fizetett ismerősök bevonásával, szavaznak róla, majd háromszor módosítják, mielőtt a soha meg nem valósítás megkezdődne.
133. Hatvannál is több javaslat az őszi jogalkotási programban/20110616. – Jogok vannak tömkelegével, csak kötelességek nincsenek, ezért mind a társadalom, mind pedig a gazdaság működésképtelen. A magyar fiatalok idegenként szocializálódnak, a gazdaság pedig zsugorodik, tehát megállapíthatjuk, hogy a demokratikus rendszer mennyiségi alapú törvényhozása semmiféle eredményt nem tud felmutatni a társadalom és a gazdaság hatékony szervezése irányába, az ilyesfajta törekvések csak és kizárólag az általános kifárasztás, és a magyar lakosság további sarcolásának fenntartását szolgálja.
134. A magyar nyelv napja - november 13-a. – A magyar fiatalok nagy része nem tud magyarul, mert nem, vagy szinte alig olvas, ezért nem érti a nyelv belső logikáját. A szabadkőműves oktatási rendszerben olyan korán és akkora túlsúlyt kap az angol nyelvoktatás, hogy az a magyar nyelvérzéket roncsolja, a fiatalok nagy része valamiféle magyar-angol-cigány keverék nyelvet beszél, anélkül, hogy tudna róla. Ennek ellenére a magyar fiatalok mégsem járnak az élen angol nyelvtudás terén, általánosan elterjedt az az észrevétel, hogy az oktatási rendszerből kikerülő fiatalok bár sikeresen letették a vizsgát, továbbra sem tudnának boldogulni idegen nyelvi környezetben, pedig az idegen gazdasági jelenlét következtében már majdhogynem lehetetlen elhelyezkedni angol nyelvtudás nélkül. Az új program pedig már lehetővé teszi, hogy a fiatalok hamarabb tanuljanak meg angolul, mint hogy a magyar nyelvet színvonalasan tudnák használni. Mind az érettségire, mind pedig a felsőoktatásban vizsgára készülők esetében megfigyelhető, hogy a magyar szöveg nehezen értése tanulási nehézségeket okoz. Ezt semmiféle nyelvtanoktatás nem helyettesíti, mert nem a szabályokat kell megtanulni, hanem az élő nyelvet használva kell felnevelni a fiatalságot. Mindezt összevetve a magyar nyelvnek leginkább siratófát lehetne állítani, nem pedig a magyar nyelv napját.
135. Összhangban a kormány a vidéket és a mezőgazdaságot támogató politikájával az idén ősszel hat év után ismét megrendezik az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást. – Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari kiállítás. Valóban, a hazai mezőgazdaságot és az élelmiszeripart teljes egészében kiállították a sorból. Ezért a demokratikus kormányzatok összessége a felelős, de a Fidesz is jókora részt vett ki belőle. A Fidesz különösen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a hazai gazdaság nagy támogatójának képében tetszelegjen, de a hazai mezőgazdaság leépítéséből kivette a részét az európai gazdaságba való "integrálás" irányába tett előkészületek okán.
136. Az ingatlanbefektetési társaságok létrehozásának szabályozása. – Újabb parasztvakításnak lehetünk szemtanúi. Az ingatlanbefektetési társaságok létrehozásának szabályozása szintén abban a propagandában kerül felhasználásra, ami azt kívánja kihangsúlyozni, hogy a Fidesz kőkemény harcot folytat az idegen érdekeltségek magyarországi térnyerése ellen. Ami kész vicc, tudván azt, hogy a Fidesz maga is idegen érdekeltség. Az ingatlanpiac mélypontján a befektetési társaságok létrehozásának szigorúbb szabályozása csak arra jó, hogy magyar érdekeltséget már létre se jöhessenek ezen a téren. Az izraeli befektetők térnyerése kontrollálatlan, sokszor a kilakoltatások esetében is csak üzleti érdekű vagyonszerzésről beszélhetünk.
137. A magyar elnökség alatt jött létre az első közös sport munkaterv az Unióban. – Kiváló érv az olyan birkák elkábítására, akik azért szavaztak a Fideszre, mert "az Orbán focizik"... Nem szabad lebecsülni a tömeg butaságát, még rengeteg olyan állandó Fidesz-szavazó van, aki Orbán Viktoron kívül egyetlen fideszes politikust sem tud megnevezni. Arról nem is beszélve, hogy üres népbutítás bármiféle sport munkatervet kidolgozni, ameddig a rendszer érdeke, hogy a városi lakosság az egészségre kifejezetten káros életmódot folytasson, és a fiatalság fizikailag alkalmatlan legyen a honvédelemre.
138. Az országgyűlési biztosi rendszer átalakítása. - Az Ombudsman a jövőben nem csak állami szerveknél, hanem bankoknál, cégeknél is eljárást indíthat abban az esetben, ha az az új alkotmány ellenében működik. Új hatóság jön létre, ami már díj ellenében felülvizsgálhatja az adatkezelési műveleteket, vagyis Orbán személyes ismerősei közvetlen ellenőrzést gyakorolhatnak a stratégiailag fontos gazdasági egységek felett. Mindemellett a személyes adatok nem megfelelő védelmét akár 10 milliós pénzbüntetéssel is sújthatják, ami annyit jelent, hogy az internetes közösségi hálók és az egyes szoftvercégek üzemeltetői nevetve kifizetik, a hatalom számára nemkívánatos magánszemélyek esetében pedig ez az első lépés afelé, hogy a szabadkőműves csoportok tagságáról vezetett nyilvántartás a megfelelő pillanatban ne lehessen nyilvánosságra hozva. A fent említett büntetés mértéke kiváló példa arra, hogy a hatalom nem a tömegek személyes adatait védi, hanem a valós vezetés adatait nem akarja engedni "kiszivárogni", mert az a megfelelő pillanatban rendkívül veszélyes lehet számára. Az ombudsmani rendszer átalakítás azt mutatja, hogy az új alkotmány fennmaradása mindennél fontosabb a hatalmi elit számára, ezért a korábbinál hatásosabb védelmi mechanizmusokat kívánnak beépíteni.
139. Elindulhat a fővárosi 1-es és 3-as villamosvonal fejlesztése. – Az ilyen fővárosi felújítási munkálatokban részt vevő vállalatok és egyszerű munkások általában évek múltán sem kapják meg a pénzüket, hacsak nem olyan vállalatok bevonásáról van szó, melyek esetében a megrendelés a hatalmi elit egy-egy tagjának jelent majd hatalmas bevételt. Érdemes kizárólag kritikus szemmel vizsgálni az ilyen intézkedéseket, mert szinte minden esetben kiderül, hogy a kormány eredményének beállított felújítási munkálatok valójában egy-egy gazdag ismerősnek tett szívességet jelentenek, amit majd akkor viszonoznak hasonló módon, amikor a később leváltott kormány vezető tagjai már épp kezdenének pénzszűkében lenni.
140. Törvényjavaslat készül a megújuló energia terjesztésére. - Erről az egyes alapítványok, a civil szféra támogatásának törvényszerűségei és a "zöld" gondolat hamisságának kapcsán kifejtettük meglátásainkat.
141. Magyar Szabadság-díjat alapít a kormány. – Az első kitüntetettek nevét a transzatlanti diplomácia hét keretében jelentik be, Ronald Reagan amerikai elnöknek szobrot avatnak, Tom Lantos intézetet alapítanak, Orbán Hillary Clinton előtt esdekelve reménykedik a magyar-amerikai kapcsolatok javításában, és évszázadok óta nincs szabad magyar állam. A nyugati rendszer egyes tagállamainak szabadkőműves vezetői nagyon szeretik mindenféle díjakkal kitüntetni egymást, ez nekik önigazolást ad a nemzetek függetlenségének lebontásához, mert elhitetik egymással, hogy nem egy öntudatlan sátáni hatalom megtestesítői, (nem tudják, mit cselekszenek!) hanem valamiféle nemes cél érdekében küzdenek.
142. Újabb pályázatok energetikai fejlesztésekre. – Az ilyen pályázatokat csak olyan vállalatok nyerik el, amik korábban is eredményesen működtek, vagy jó személyes kapcsolataik vannak, vagyis a mindenkori hatalmi elit kapcsolathálójához tartozó érdekeltségek. A megújuló energiaformák támogatása Európa-szerte elterjedt, de furcsa módon mégis csak mutatóban van, a tagállamok nagy része továbbra is függ a külföldi energia-behozataltól. Mint azt már sokszor elmondtuk, EU pályázatokat csak olyan vállalatok nyernek el, amik nem mennek szembe bizonyos alapvető irányelvekkel, és mindenek előtt összesített formában nem jelentenek kockázatot az energiafüggőség fenntartásár nézve. A "zöld" jelleg felvétele is egy tipikus népbutítás: ha érdekükben állna, az EU tagállamok már rég függetlenek lennének a külföldi behozataltól. A változások utáni magyar kormányzat esetében meglátja majd a magyar lakosság, milyen, amikor a hatalom népszerűsít valamit, és az nem a nép megtévesztése, hanem rövid úton meg is valósul.
143. A civil szféra működését szabályozó törvényjavaslat, amely nemcsak a szervezetek státuszát, hanem finanszírozásuk módját. – A civil szféra finanszírozása magában foglalja az állami vagyon elsikkasztásához használt gépezetet és az abban öntudatlanul is segédkező csoportok támogatását. Egy civil szervezet főleg akkor kap támogatást, ha valamelyik párt érdekeltségébe tartozik, vagy tartozott. Vannak olyan civil szervezetek is tömegével, amelyek nem tartoznak a közvetlen érdekeltségekhez, de ezekben az esetekben is azt láthatjuk, hogy még az utolsó játszóház üzemeltetésének támogatása is olyan személyekhez kötődik, akik korábban valamelyik párt tagjai voltak, vagy az egyes pártok, ill. az államigazgatásban munkát vállaló egyéb személyek közvetlen ismerősei. (legyen az magán jellegű, vagy jelenlegi, ill. korábbi munkakapcsolat) Az egyes nonprofit szervezetek mind ilyen háttérrel rendelkeznek. A szabályozáson való újabb kiigazítások csak annyit jelentenek, hogy demokratikus váltórendszer jelenlegi helytartói valamely érdekeltségének támogatása a korábbi szabályozásba ütközött. Magyarországon nincs sem civil szféra, mert a mélyszegénységben élő lakosság nem fog semmiféle alapítványt támogatni, azok működése többnyire EU-s pályázatok és sikkasztott pénzek által megoldott. Ezen illúzió fenntartásában azért érdekelt minden demokratikus kormányzat, mert a demokratikus társadalomszervezési forma létfeltétele, hogy ilyen szervezetek létezzenek, és az egyes alapítványok támogatása kézenfekvő lehetőség a hatalmi elit kapcsolathálójának pénzzel való ellátására.
Jövőnk Társadalmi és Politikai Stratégiai Elemző Intéze


Jövőnk Társadalmi és Politikai Stratégiai Elemző Intézet: Az utolsó remény kormánya



|
Az 1989-90 fordulóján kialakított politikai berendezkedésben 2010 áprilisában addig szokatlan, kétharmados kormányzati felhatalmazáshoz jutott a Fidesz-KDNP liberális-konzervatív szövetsége. A nagyarányú győzelmet több szakértő már jóval a tavalyi parlamenti választásokat megelőzően borítékolta - a társadalom is tényként kezelte azt -, ám a tavaszi voksolás óta a közélet mégis hangos, éles viták zajlanak az óriási törvényhozási fölény többrétű problematikusságát illetően. Az országgyűlési kétharmadhoz vezető út a politikai ellenfelek felmorzsolódásával, illetve a különféle szakmai kamarák, vállalkozói szövetségek, érdekegyeztető fórumok, civil szervezetek, valamint az értelmiség és az üzleti szféra egy részének hallgatólagos, vagy néhol közvetlen asszisztálásával volt kikövezve. Ezeknek egy része már évekkel ezelőtt komoly reménységgel tekintett a Fidesz-KDNP szövetségére mint leendő kormányzó erőre, mondván, megfelelő politikai felhatalmazással majd véghez tudják vinni az általuk szükségesnek tartott változtatásokat az ország felemelkedése érdekében. A liberális-konzervatív erők támogatói között szép számmal voltak azonban olyanok is, akik a politikai haszonszerzés reményében álltak be parlamenti jobboldal holdudvarába. A Fidesz-KDNP gazdasági-szellemi háttérbázisának e két szegmensét összefogja egy stabil, közös pont: kivétel nélkül rosszul mérték fel a jövőt. Hiszen annak ellenére, hogy az általuk kormányra segített politikai erő nagy felhatalmazással láthatott munkához, Orbán Viktor kabinetje szemmel láthatóan nem találja a megfelelő utat. A szakmai egyeztetések kudarcának tekinthető, látványos szakpolitikai kidolgozatlanságon túl megfigyelhető egyes kormánypárti politikusok és kormánypártinak tekintett gazdasági szakemberek rosszallása is a kormány munkájával kapcsolatban. A pozitív eredmények nélküli kormányzás először a példátlan népszerűség csökkenéséhez, a kormány számára megoldhatatlan problémák pedig társadalmi robbanáshoz vezetnek a későbbiekben. Ebben az elemzésben a kormányzásnak főként Magyarország szociális és a politikai rendszerét meghatározó dimenzióira koncentrálunk, a gazdaság vizsgálatára is ilyen aspektusban kerül sor.
Kétharmados fülkeforradalom és helyi győzelem: narancsos hangulatban az ország
2010. április 11-én reggel indult a politikai rendszer társadalmi legitimációjának betudható parlamenti választások első fordulója, mely a nap végére csúnya bohózatba fulladt. Két hétre rá, április 25-én a Fidesz-KDNP formáció ünnepelhetett, hiszen 176 egyéni választókerület közül 173-ban futott be a liberális-konzervatív pártszövetség jelöltje, a listás szavazatoknak pedig 53 százalékát gyűjthette be. Ily módon a Fidesz-KDNP szövetség a kétharmadot is meghaladó 262 mandátumhoz jutott az Országgyűlésben (ez a képviselői helyek 68 százaléka). "Forradalom történt a szavazófülkékben" - jelentette ki Orbán Viktor, míg a józanabb értékelések inkább a forradalom fogalmának valódi jelentésével és a várható politikai és gazdasági-pénzügyi fejleményekkel foglalkoztak. Május 3-án összeállt az új kormány névsora. Brit mintára szervezték meg a kormányt tíz taggal, nyolc csúcsminiszterrel és két miniszterelnök-helyettessel. Október 3-án, a helyhatósági választáson is a liberális-konzervatív kormánypártok diadalmaskodtak. A 19 megye mindegyike kormánypárti irányítás alá került. Tarolt tehát a Fidesz-KDNP formáció, országos és helyi szinten is.
Új vezetést kapott az ország: merre tovább?
Nyitás szimbólumokkal
A kormányzás már a kormányzati eskütétel előtt megkezdődött: május 26-án a kétharmados liberális-konzervatív többségű parlament módosította az állampolgársági törvényt. Öt napra rá június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította az Országgyűlés. Erőteljes nemzeti retorikával és (látszat-)cselekvéssel indult a kormányzati munka, Orbánék jól vették észre a társadalom felől érkező, "nemzeti politizálásra" vonatkozó igényeket, melyeket ki is elégítettek. Továbbá jobboldali ellenzékének vitorlájából is elkezdte kifogni a szelet, ám ennél szélesebb körben is elismertséget szerzett. A kormány nemzetpolitikai húzásai - érthető okokból - többekben aggodalmat keltettek.
A hitelkárosultak megmentése?
Június 8-án a kormány előjött szociális- és gazdaságpolitikai programcsomagjával, a 29 ponttal. A legégetőbb pontok a Nemzeti Eszközkezelő Társaságról (NET), a jelzálogjog bejegyzéséről, illetve a kilakoltatási moratóriumról rendelkeznek. A kölcsönüket törleszteni nem tudó adósokat kimentő NET-ről szóló jogszabályt 2010 őszére ígérte a kormány. Szeptemberben elkészült a nemzetgazdasági minisztérium erre vonatkozó koncepciója, de a tervezet 2011 végére tartotta megalapíthatónak a NET-et, mely 10-15 milliárd forintba került volna. A 100 milliárd forintos éves költséggel működő eszközkezelőnek 700 milliárd forintnyi hitelt kellett volna felvennie, hogy kivásárolja a bankoktól a rossz hiteleket. Ám a NET ebben a formában uniós szabályokba ütközött volna, visszakoznia kellett a nemzetközi bírálatoktól tartó kormánynak. 2011 végére Orbán újra megígérte a NET létrehozását, melyet jelentős államadósság-csökkentés után tart végrehajthatónak. Erősen kérdéses tehát e bejelentés hitelessége. Az adósok megmentésére felvetette még a kormány az úgynevezett többlépcsős megoldást, mely banki adósságkezelésből, állami kezességvállalásból, majd a tulajdonjogot bérleti joggá változtató programot jelentene. Ez a megoldás azonban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint is csak néhány tízezer család problémáját oldaná meg. A banki adósságkezelés elégtelenségére hívta fel nemrégiben a figyelmet Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség képviselője, aki elmondta, hogy elenyésző számban kötnek a bankok állami garanciavállalással megvalósuló törlesztéskönnyítési szerződéseket. A kormány környezetéből hallhatók olyan hangok, melyek szerint esetleg kedvezményt élvezne az a különadót fizető pénzintézet, mely hatékonyan segíti a bajba jutott adóst. Kérdés, hogy ez a költségvetést milyen formában bolygatná meg, miként válna kivitelezhetővé, illetőleg a szokásos lakosságra való átterhelést hogyan tudnák megoldani az illetékes tisztviselők.
Egy augusztus 10-én hatályba lépett törvénymódosítás a fősodratú média tájékoztatása szerint kimondja, hogy 2011. április 15-éig bírósági végrehajtás esetén is el kell halasztani a lakáskiürítést. A banki hitelkárosultak érdekeit védő Fehér Kéményseprők Szövetsége nevű szakmai civil szervezet tájékoztatása szerint a kilakoltatási moratórium ellenére a kilakoltatások folyamatosan zajlanak, két, nagy ügyfélkörrel rendelkező pénzintézet pedig a napokban összesen tízezer hitelszerződés felmondását készítette elő. A Fidesz-KDNP kádereivel teletűzdelt államapparátus tehát asszisztál a tulajdonjog megsértéséhez, emberközpontú kommunikációja ellenére óriási bajba taszítja a védtelen embereket. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője odáig ment, hogy kijelentse: április után sem lesznek kilakoltatások. Nincs összhang tehát az állami működésben, égbekiáltó szakmai hibákat sikerként igyekeznek kommunikálni az illetékesek. A kormányzati kommunikáció a devizahitel esetén történő jelzálogjog bejegyzésekkel kapcsolatban sem ad teljes tájékoztatást. Hitelkiváltás (zálogjogosult [=hitelintézet], kölcsön összegének és pénznemének megváltozásakor), illetve fedezetcsere esetén. Érdekes módon az erről rendelkező jogszabály (Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény VI. fejezete) a hivatalos kormányzati portál jogtárában az elemzés írásakor már/még nem tartalmazta a devizakölcsön esetén történő jelzálogjog-korlátozást. Ez a hiányosság pompásan bizonyítja az államapparátus felületes, hanyag munkáját.
Nyugdíj, oktatás és kultúra
A lakás- és adósmentő politika egyre súlyosabb kérdéssé válásával párhuzamos probléma a nyugdíjrendszer bajait megoldó intézkedések elodázása. Magyarország demográfiaihelyzetét figyelembe véve nem tűnik kielégítőnek a második nyugdíjpillér felszámolása, illetve a harmadik pillér ösztönzésének elmaradása. A magánnyugdíjpénztárak megregulázása ugyan ideiglenesen csökkenti az államháztartás hiányát, ám aggasztó a központi költségvetés egyes tételeinek lakossági megtakarításokból történő finanszírozása. A kormány a későbbiekben a gazdaság felpörgetésével számol, így reméli fedezni a nyugdíjcélokra kötelezően félretett pénz elköltését.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium nevű csúcstárcához tartozó oktatási és kulturális szféra a finanszírozási gondokon felül elsősorban értékválsággal küzd. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság vezetésével megbízott Hoffmann Rózsa értékelhető eredményt eddig nem tudott felmutatni, ha csak a felsőoktatási törvény koncepciójával történt kudarcát nem tekintjük annak. Az államtitkárként valószínűleg az utolsókat rúgó kereszténydemokrata káder szakmai egyeztetések ellenére ragaszkodik saját elképzeléseihez, melyeket szakmai és politikai körök is elleneznek: a köz- és felsőoktatási tervezetei eddig elbuktak. Az új Nemzeti Alaptanterv előkoncepciója ugyan figyelmet szentel az "eszmei-erkölcsi értékrend" közoktatásba történő becsempészésének, ám a kormány általános közpolitikai irányvonalait figyelembe véve ez csupán a nemzeti-keresztény retorika kötelező formalizálásának tekinthető.
Egy politikai közösség életében fontos szerephez jut a szellemi tartóoszlopként szolgáló kultúra területe. Szőcs Géza erdélyi költőt bízták meg a Kultúráért Felelős Államtitkárság vezetésével. Alapvetően ez a kinevezés is a nemzeti-keresztény látszat-kurzus megnyilvánulása, ám mégis rendkívül álságos, ha figyelembe vesszük, hogy a költő 1987-ben még a németesítését kérte az NSZK hatóságaitól. A magyar politikai közösséghez való hűségét az államtitkár tehát majdnem 25 éve felmondta, ennek fényében erősen vitatható mozzanat Szőcsöt bármilyen fontos nemzeti terület vezetésével megbízni.
A gazdaságpolitika arcai: csontvázak és szabadságharcok nyomában
Már a kormányzás megkezdése előtt elkezdtek csontvázakat keresni a különböző helyeken a Fidesz gazdaságpolitikusai. Őszre Varga Mihályék nem sok csontvázat találtak, gazdasági és pénzügyi szabadságharcról szóló híreket annál inkább tálaltak az illetékesek a társadalom felé. A magyar gazdaság helyzetéről kiváló diagnózisokat felállító, ám annál kérdésesebb terápiákat kidolgozó Bogár László közgazdászprofesszor áldásával működő gazdaságpolitikai gépezet szintén előhuzakodott a nemzeti retorikával. A köztársaság kormányának 1848 óta először nincs pénzügyminisztere, Orbán Viktor a pénzügyeseket összeterelte a gazdaságpolitikai stábokkal a Nemzetgazdasági Minisztérium falain belül.
A szabadságharc tavaly július közepén indult, mikor a Budapesten tárgyaló Nemzetközi Valutaalap és Európai Unió delegációját látványosan kikosarazta a kormány. A nemzetközi szervezetek képviselői számonkérték a kormányon a bankok megadóztatását, a Simor András jegybankelnök fizetésének csökkentését és az adócsökkentési terveket. Az IMF-EU delegáció a Magyarország euroatlanti integrációjának története során már megszokott neoliberális gazdaságpolitikai receptet kérte számon Orbánékon, ám ezt ők színpadiasan visszautasították. A bátorság alapját csupán a keleti gazdaságdiplomáciai tapogatózások képezik.
Az orbáni politikai bátorság alapjai: gazdaság és külpolitika
Mint általában a Soros György neve által fémjelzett alapítványi rendszerben szocializálódott politikusok, Orbán Viktor is az euroatlanti politikai-gazdasági integrációban képzelte el országa jövőjét. Az 1990-es évek közepétől fokozatosan felvett nemzeti retorika, a trikolórral színesített fideszes politikai marketing, illetőleg a jobboldali díszítő elemekkel teletűzdelt politizálása lezárta a keleti piacok és politikai rendszerek felé vezető utat. Orbán Viktor tehát elkötelezte magát a nyugati integráció felé. A miniszterelnök 2010-es hivatalba lépését követően azonban - észrevéve Kína és Oroszország világhatalmi felemelkedését - hamar éreztette külpolitikai prioritásainak újragondolását. A nyár közepén megnyilvánult a változtatásra törekvés tekintetében, ezt követően pedig a sanghaji világkiállításon beszédet mondva pozitív üzeneteket fogalmazott meg Kína felé. Nagy reményekkel utazott Oroszországba a kormányfő, ám meglehetősen visszafogott fogadtatásban részesült és a tárgyalások eredményessége is kérdéses. Orbán Viktor keleti sikertelensége abban rejlik, hogy - Soros György eszmei tanítványaként - csupán gazdasági megfontolások és tőkeszükséglet motiválja a kelet felé fordulásban. Valószínűleg ezzel tisztában vannak a keleti diplomaták is, ezért aztán megfelelő távolságot tartanak Orbán Viktortól. Ennek ellenére a magyar kormányfő bizakodó, bátorságot próbál meríteni a harmonikus keleti kapcsolat kiépítésének reményében, az utolsó szalmaszálakba is belekapaszkodik. Orbán Viktor politikai bátorsága tehát a keletben való reménykedésből merít, az euroatlanti integráció megtartása mellett megpróbál mindent elkövetni a keletnek való megfelelés érdekében. Magyarországon válik intézményessé politikai bátorsága.
A politikai bátorság intézményesítése
A politikai bátorság intézményesítése a közéletbe a kormány által bedobott kérdéskörökhöz képest kevéssé tárgyalt mozzanat, rá kell világítanunk ennek főbb összetevőire. Orbán Viktor politikai bátorságának intézményesítése abban rejlik, hogy nagystílű politikai vállalkozóként megpróbálja képessé tenni a politikai intézményrendszert a kigondolt célok végrehajtására. Központosít és összevon. Erre tökéletes példa az adóhivatal és a vám- és pénzügyőrség összevonása, vagy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács megszüntetése és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetésével a vagyonpolitikáért felelős miniszternek, Fellegi Tamásnak való megbízása. Itt még a felügyelő bizottság tagjait is Fellegi nevezheti ki, teljes tehát a kontrollja az állami vagyonpolitika felett. A politikai bátorság intézményesítésének további tartozéka a közigazgatási struktúra mélyreható átalakítása, mely új megyei kormányhivatalok és területi államigazgatási szervek létrehozását jelenti, a kormány kezét meghosszabbítva. A koordinációs és ellenőrző feladatokat ellátó közigazgatási hivataloknak lehetőségük van a kormány alá rendelt területi szerveknél a vezetői kinevezésekbe való beleszólásra. Orbán Viktor központosító törekvése kiterjed továbbá a nagy tömegközlekedési vállalatok összevonására és a közműszolgáltatók átalakítására is. A központosítás és az összevonással történő átalakítások mellett a kormány a gazdaságfejlesztési elképzeléseit az Új Széchenyi Tervben jeleníti meg. Összeállításából kitűnik, hogy a kormány erős nemzetállami gazdaságszervezéssel számol. Az intézményeket - ahogy már említettük - elkezdte átalakítani a kormányzat, nagy kérdés, hogy a rendelkezésre álló humán infrastruktúra képes-e a valóság és a központi elvárások között lavírozni. A tapasztalt szakapparátus tekintélyes részét az Orbán-kormány politikai okokból eltávolította, a fiatal pártkáderek esetében pedig sokszor merülnek fel szakmai hiányosságok. Orbán Viktor miniszterelnök politikai bátorsága azonban ezt is elbírja.
Az utolsó remény kormánya
A Jövőnk Társadalmi és Politikai Stratégiai Elemző Intézet Orbán Viktor kormányának az utolsó remény kormánya címkét adta. A Magyarországot érintő külső (az árgus szemekkel figyelő, izmosodó keleti szövetség, valamint azenyhülő, de még működő euroatlanti pénzdiktatúra) és belső tényezők (többek között a cigánykérdésa hamarosan induló tömeges kilakoltatások, vagy katonai szuverenitásunk megingásának kérdése) szorításában nagy munkája van abban Orbán Viktor kormányának, hogy egyáltalán a politikai-társadalmi berendezkedés gazdasági fenntarthatóságának látszatát fenntartsa. Ehhez égető szüksége van a média szorosabb ellenőrzésére. Az Orbán-kormány a jelen politikai rendszer utolsó reménye. Ezzel a kormány és a Fidesz holdudvarának gondolkodni tudó emberei is tisztában vannak, ám ők is reménykednek. Először saját magukkal hitették el, aztán a médián keresztül a társadalommal is - legalábbis reménykednek benne. Hiszen ők az utolsó remény kormánya.
Egységes Magyarország Mozgalom - Jövőnk Társadalmi és Politikai Stratégiai Elemző Intézet






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése