Diszkrimináló egészségügy

– 75 felett nem jár gyógyulás?

2017. ÁPRILIS 24. 06:49 - SZERZŐ: KUN J. VIKTÓRIA

Hosszú várakozás után végre hazánkban is elérhetővé váltak a legújabb onkológiai szerek. Csakhogy a tüdődaganat elleni két új hatóanyagnál várhatóan életkori korlátozás lép életbe: 75 év felett nem jár a legmodernebb terápia. A döntés indoklása szakemberek szerint etikailag elfogadhatatlan, mert azt sugallja, minél idősebb valaki, annál kevesebb joga van a gyógyuláshoz. Pedig külföldi felmérések szerint az onkológiai kezelésen átesett hetvenéves, de egyébként egészséges nők várható átlagos élettartama további 15,7 év, a nyolcvanéveseké pedig 8,6 év is lehet. Bár kegyetlenül hangzik, szakértők felteszik a kérdést: egy ország gazdasági teljesítménye alapján mennyit áldozhatunk egyévnyi emberélet megmentésére, figyelembe véve annak minőségét is?

Vajon miért? – kérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Az egészségügyért felelős államtitkárság a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő tájékoztatása alapján azt felelte, hogy az említett készítmények befogadási eljárása jelenleg is folyamatban van, s amíg ez tart, a rászoruló betegek egyedi méltányosság keretében juthatnak hozzá a gyógyszerhez. Csakhogy a befogadásra nézve is árulkodó – hívták fel rá figyelmünket onkológus forrásaink –, hogy az egyedi méltányossági engedélyek elbírálása során mit vesznek górcső alá. Márpedig az államtitkárság is leírja: „az alkalmazási előírások több termék esetében is felhívják a figyelmet, hogy adott életkor feletti betegektől származó adatok mennyisége túlságosan korlátozott ahhoz, hogy az adott populációra vonatkozóan következtetéseket lehessen levonni, azaz a terápia hozzáadott értéke az adott csoportnak nem került bizonyításra”. És bár az államtitkárság szerint „fontos hangsúlyozni, hogy életkor alapján nem dönthet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a betegek méltányossági kérelméről”, a mondat következő része önleleplező: „a készítmények alkalmazási előírásában részletesen feltüntetésre kerül, mely betegcsoportban tesztelték a termék hatásosságát”.

Szakmai forrásaink szerint ezen érveléssel könnyű lesz megmagyarázni, 75 fölött miért nem adható majd a gyógyszer. Az idősebb korosztály nem vett részt a klinikai vizsgálatokban, ergo náluk nem mérhető, kiszámítható a hatás. Szakorvosok viszont hangsúlyozzák: más terápiáknál sem jellemző, hogy nyugdíjas betegeken tesztelnék a jövőbeli szereket. Onkológusok szerint nem lehet indok, hogy a betegeket féltik az esetleges mellékhatásoktól, hiszen az új terápiák lényegesen kíméletesebbek a klasszikus eljárásoknál. De a legfőbb ellenérv: nem szokás és nem is etikus kor szerint határokat húzni.

Pontos diagnózis

Az ECOG-skála általánosan használt értékelés, amely a beteg tényleges állapotának kifejezésére szolgál.

Fokozatai:
0 = normál állapot, teljes, korlátozás nélküli aktivitás
1 = tünetek jelentkeznek, a megerőltető fizikai tevékenységekben korlátozott, de ülő jellegű munkákat vagy az otthoni feladatokat képes ellátni,
2 = mozgás- és önellátásra képes, de munkára nem; az idő több mint 50 százalékában aktív, éber
3 = önellátásában is korlátozott, az idő kevesebb mint 50 százalékában aktív
4 = magatehetetlen, önellátásra nem képes, ágyhoz kötött

– Egy gyenge állapotú 65 éves betegnél kisebb eséllyel lesz hatékony a kemoterápia, mint egy fitt 76 évesnél. Azaz valóban elfogadhatatlan csupán az életkorhoz kötni az alkalmazási kört – magyarázza Poller Imre onkológus, egészségügyi elemző. – Erre találták ki az úgynevezett ECOG-skálát, amely fokozatokba sorolja a beteg állapotát, s e szerint határozza meg tényleges kezelést. Egy 75 éves ECOG 2 beteg és egy 62 éves ECOG 3 beteg esetében utóbbinál a speciális terápiától valójában semmi jót nem remélhetünk, legfeljebb megnyugtatjuk a lelkiismeretünket. Egy 75 éves, ECOG 2 státusú embernél pedig nem rosszabbak a kilátások, mintha 73 éves lenne.

Felháborítónak tart mindennemű kor szerinti megkülönböztetést Weltner János sebész főorvos, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja, aki többször is szót emelt az időseket ért hátrányok miatt.

– Amikor járulékot fizetek, nem mondják meg, mikor és milyen kezelést nem kaphatok majd meg. Bár részese vagyok a kötelező, szolidaritásalapú rendszernek, nem szól senki, hogy mi nem tartozik a szolidaritás körébe. Amikor „olcsó” betegséget kapok, ellátnak, bármennyi idős vagyok is, ha drágát, akkor talán nem? Egy negyvenéves tüdőrákos beteg sikeres műtét után, gyógyszeres kezelés mellett élhet mondjuk öt évet. Egy hetvenéves tüdőrákos beteg sikeres műtét után, gyógyszeres kezelés mellett élhet szintén, mondjuk, öt évet. Akkor megengedhető a jogalkotónak ilyen különbségtétel? Szerintem nem. Ha mégis, akkor nyilván csak felmenő rendszerben, hogy aki másként látja, idejében köthessen magánbiztosítást – mondja a főorvos.

Bizalmatlan betegek

Magyarországon a szív-, ér- és idegrendszeri, valamint a daganatos betegségek felelősek a legtöbb halálesetért. A CIG Pannónia tavalyi felméréséből kiderült: a válaszadók közel 50 százaléka inkább gondolkodna külföldi kezelésen, amennyiben ilyen súlyos betegséget diagnosztizálnak nála. Leginkább a fiatalok nyitottak a külföldi gyógykezelésre: a legtöbben, a 18–29 évesek 61 százaléka számolna ezzel a lehetőséggel.

Miközben a válaszadók 70 százaléka szerint kifejezetten rossz a hazai egészségügyi ellátás színvonala, a megkérdezettek fele mégsem gondolkodna határainkon túli gyógykezelésben. Ennek ára, a nyelvtudás hiánya és a kezelés megszervezésének körülményessége a visszatartó okok, illetve nem szeretnének egyedül lenni egy idegen országban a kezelés időtartama alatt.

A kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok kétharmada kifejezetten bizalmatlan a kapott diagnózissal szemben. Nem elégszenek meg az első körös eredményekkel, a legtöbben akár két-három másik szakvéleményt is kikérnek, mielőtt döntenek a további kezelésükről.

„Korizmusról”, vagyis kor szerinti diszkriminációról beszél Kovács József bioetikus is:
– Egyértelműen azt sugallja, hogy minél idősebb vagyok, annál kevesebb jogom van az élethez vagy a gyógyuláshoz. Ez képtelenség, és az élet egyéb területein sem fogadnánk el. Egy emberölés esetén sem azt nézzük, idős vagy fiatal embert ölt-e a gyilkos, és nem arányosítjuk a börtönbüntetés hosszát ahhoz, hogy hány évet vett el az áldozattól. Mindenkinek élete egyformán értékes, akár fiatal, akár idős, akár sok éve van hátra, akár kevesebb.

A bioetikus emlékeztet: bár ma már ritkább az ilyen megkülönböztetés az egészségügyben, korábban gyakori volt. Angliában komoly vita alakult ki például a vesedialízissel kapcsolatos gyakorlatról. Kimondatlanul ugyan, de 55-60 év körül húzták meg a határt. A fiatalabb, végstádiumú vesebeteget elküldték dialízisre, az idősebbeket nem. Az e szerint osztályozó orvosok nem is voltak tudatában annak, hogy életkoralapú besorolást végeznek, ez csak a gyakorlatukból volt kiolvasható. Azzal áltatták magukat, hogy egy 60 évnél idősebb, dialízisre szoruló betegnek orvosilag már nem olyan hasznos a kezelés. Kiderült, hogy ez nem igaz. Az önbecsapás csak arra volt jó, hogy ne kelljen szembenézni azzal: életkoralapú diszkriminatív eljárás folyik.

– Ma a gyakorlatban többnyire „puha sorolás” történik, vagyis, bár kimondva nincs, de látható, hogy a kor befolyásolja a döntéseket. És hangsúlyozom: nem a biológiai, hanem a kronológiai kor. A mostani, tüdődaganatot gyógyító készítményekkel kapcsolatos itthoni példa viszont maga a „kemény sorolás”: a döntés alapja az életkor. Ez azonban konkrét szakmai indokok nélkül etikailag elfogadhatatlan – érvel Kovács József.

Kincses Gyula egészségügyi szakértő szerint az életkori korlát egyetlen előnye, hogy tiszta és egyértelmű vonalat jelent, önmagában viszont szerinte is diszkriminatív. A kérdés leginkább az: egy ország gazdasági teljesítménye alapján mennyit áldozhatunk egyévnyi emberélet megmentésére, figyelembe véve annak minőségét is?

Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász, az ELTE egyetemi tanára szerint Magyarországon az egészségnyereség kalkulálásakor – vagyis a gyógyítás költségének és eredményének számszerűsítésekor – az egy főre jutó GDP kétszerese az a határ, ameddig egy-egy új gyógyszer költséghatékonynak tekinthető.

– Pontosan az ilyen számítások alapján vannak kijelölve a korhatárok például a szűréseknél. A baj csak az, hogy a gyógyszer-támogatási döntésekről nem érhetők el ezek az információk. Fogalmunk sincs, milyen számítások alapján kap bárki bármilyen készítménytámogatást. Pedig ki lehet számolni, hogy a magasabb életkor miatti halálozás okán egy 75 éves betegnél vajon kevésbé költséghatékony-e egy gyógyszer, mint egy 65 évesnél. Ha azonban nincs ilyen képlet, a kor szerinti korlátozás egyértelműen diszkrimináció – mondja Kaló Zoltán.

Érdemes-e és hány éves korig szabad (kell) kezelni az idős emberek rákbetegségét? Ezt a kérdést tette fel nemrégiben a Daganatok.hu szerkesztősége. Egy, az Egyesült Államokban végzett felmérést is idéztek, eszerint az onkológiai kezelésen átesett hetvenéves, de egyébként egészséges nők várható átlagos élettartama további 15,7 év, a nyolcvanéveseké pedig további 8,6 év. De még 85 éves korban is átlagosan további 3,4 év. Az esetek többségében a jó általános állapotú idős emberek teljes értékű, kiváló életminőségű, a társadalom és a családok számára is hasznos életet élnek. Tehát a régebbi nézetet, miszerint hetvenéves kor felett aktív onkológiai beavatkozást nem indokolt végezni, meg kellett változtatni.

De honnan tudhatók az esélyek? Az orvostudomány az onkológia területén az egyes kezelési módok, gyógyszerek hatását különösen jól megtervezett klinikai vizsgálatok, összehasonlító elemzések alapján méri fel. Ám az utóbbi évekig sajnálatos módon a hetven év feletti betegek kezelési eredményeinek felmérésével csak kevés klinikai vizsgálat foglalkozott. E vizsgálatok többségében ugyanis csak hetven év alatti betegek vehettek részt, ezért az idősebbek esetében csak viszonylag kevés, statisztikai módszerekkel is jól értékelhető klinikai adattal rendelkezünk. Ennek ellenére az utóbbi évek tapasztalatai alapján az idős betegek a megfelelően megtervezett daganatellenes kezelést ugyanolyan jól tűrik, mint fiatalabb betegtársaik. Persze e betegek általános állapotuk, fennálló betegségeik és – nem mellékesen – szociális helyzetük szempontjából is igen változó képet mutatnak, nem lehet egységesen kezelni őket. A kezelési döntés meghozatala előtt tehát feltétlenül pontosan értékelni kell valamennyi körülményt – és semmiképp sem csupán a tényleges életkort.

Akárdaganatos, akár más megbetegedésről van szó, betegjogi képviselők gyakorta találkoznak az időseket érintő diszkriminációval. Az esetek kivizsgálásakor sokszor kiderül: az ellátás azért maradt el vagy volt kifogásolható, mert a beteg idős.

– Épp egy 73 éves onkológiai beteg ügyével foglalkozom – mondja Bodnár Ágnes betegjogi szakértő. – Háromszor műtötték hasnyálmirigyrákkal, közben újra is élesztették, és agyi károsodást szenvedett. Az addig aktív asszony lebénult. Hiába kérte a családja, hogy küldjék rehabilitációra, nem látták értelmét ilyen korú betegnél. Végül a maga erejéből helyrejött, csak a rövid távú memóriájával vannak gondok. Önellátó lett, miközben kezelőorvosa elfekvőbe tette volna. Egy idős emberről sokkal hamarabb lemondanak. De említhetném annak a férfinak az esetét is, aki gyógyszerbeállításra ment be a kórházba, ahol leszedálták, hamarosan állandó katéterre tették, ami egyébként csaknem mindig fertőzést okoz. Nem figyeltek rá, észre sem vették, hogy baj van, és sajnos végül meghalt. Ez az eljárás csaknem rutin a mai orvosi gyakorlatban. Mert egyszerűbb.

Személyes példáját is elmeséli.

– Édesanyám 94 éves, átmeneti eszméletvesztés miatt vittem be az ügyeletre este nyolckor. Mindenkit elénk vettek, részegeket, mindenféle beesőt, érezhető volt, hogy édesanyám a kora miatt nem számít sürgős esetnek. Szinte üres volt már a váró reggel fél hatkor, de minket még akkor sem fogadtak. Nem szokásom a szakmámat emlegetni személyes ügyekben, de akkor már rájuk nyitottam az ajtót, és elmondtam, ha azonnal nem vizsgálják meg, akkor ügy lesz belőle. Csak így fogadták.

Több betegjogi képviselőt is megkerestünk, ők viszont minisztériumi alkalmazottként a nevüket nem vállalták. Véleményük azért van.

Mit akar már ebben a korban, csodát nem tudunk tenni! – a betegjogi képviselők tapasztalatai szerint gyakori ez a válasz, ha idősebb beteg kér segítséget, főleg vidéken. Ha egy idős ember orvoshoz megy, fájdalmairól panaszkodik, azt a rendelőben sokszor leginkább az életkornak tudják be. Ilyen esetekben, ha például derékfájdalmakra panaszkodik, olykor fel sem merül, hogy veseprobléma, kisugárzó hasi daganat, netán csontdaganat is lehet a háttérben, ki sem vizsgálják. Ha nem tudja pontosan elmondani panaszait, az orvos sokszor nem vesztegeti az időt arra, hogy alaposan kikérdezze. A legnagyobb hátrányban az egyedülálló idősek vannak, akik mellett nincs senki, aki segítene nekik, kiállna értük.

A rák toplistás

Magyarországon évente nyolcvanezer új rákbeteget regisztrálnak, és harmincezren bele is halnak a kórba. Az Eurostat tavalyi adatai szerint az uniós tagállamok közül tüdőrákban és vastagbélrákban Magyarországon halnak meg a legtöbben.

A Világgazdaság írt nemrég arról, hogy idehaza a legdrágább betegségek top tízes listájára három daganattípus is felkerült: a leukémia, az emésztőszervrendszer rosszindulatú daganatai és a mellrák. Csak ezen betegségek gyógyítására évente 175 milliárd forintot költünk. A lista hatodik helyén áll a vastagbélrákosok kezelése évi 33 milliárd forinttal, nyolcadik a nyirok- vagy vérképző szervek daganatos betegségében szenvedők kezelése, e csoport gyógyítása évente 32 milliárd forintba kerül az egészségügyi kasszának. Az emlődaganatos betegek kezelésére évi 25 milliárd forintot költ az állam, a mellrák pedig a kilencedik legdrágább betegség.

Magyarországon rendszerszintűen eddig az emlő- és a méhnyakrákszűrést vezették be, de ősztől a vastagbélrákszűrést is országossá teszik.

Pénzért vásárol életet magának Rockefeller

Elpusztíthatatlannak tűnik a 101 éves dollármilliárdos, David Rockefeller.

Az amerikai bankár a világon az egyetlen, akin hét szívtranszplantációt végeztek el, és egy azon kevesek közül, akik ezt meg tudják fizetni, Magyarországon egy szívátültetés költsége megközelítheti a húszmillió forintot. Rockefellert a hét elején, New York-i birtokán műtötték, így a beavatkozás óta nem nyilatkozott a sajtónak, de az ezt megelőző, 2014-es műtétje után azt mondta:

– Minden alkalommal, amikor új szívet kapok, úgy érzem, ismét visszatér belém az élet, új erőre kapok. Remélem, megélem a kétszázat is.

Ahhoz képest, hogy hétszer kapott új szívet, remek állapotban van a 101 éves milliárdos © Northfoto

Rockefeller első szívátültetése negyven esztendővel ezelőtt volt, amikor egy autóbaleset következtében szívrohamot kapott. Azóta hat-hét évente újra és újra kés alá fekszik. Bár teste vészesen öregszik, egyes szerveit fiatalabbakéra cseréli (szívműtétei mellett már kétszer kapott új vesét), így még jó ideig elélhet a világ legidősebb milliárdosa.

Davidnek szüksége is van az erős idegrendszerre – és (legalább) egy strapabíró szívre, lévén ő a Rockefeller-dinasztia jelenlegi vezetője, az olajmágnás John D. Rockefeller utolsó élő unokája, akinek nevéhez köthető a Standard Oil vállalat és a Rockefeller Alapítvány létrehozása is. David 1940-ben vette feleségül a már elhunyt Margaret MacGratht, hat gyermekük született, 2002-ig pedig tíz unokája – így sokan várnak az örökségre.

Nelson Mandela ajtaja is megnyílt előtte, köszönhetően annak, hogy rengeteget jótékonykodik © AFP

A dinasztia már generációk óta a hatalom közelében van, szüleinek gyakori vendége volt George C. Marshall tábornok (a Marshall-terv kitalálója) és John J. McCloy, a második világháború után a győztes hatalmak németországi képviselője is.

David 1946-ban a családhoz tartozó, olajvállalatokat pénzelő pénzintézetnél, a Chase National banknál kezdett dolgozni, ami azóta az ő irányítása alatt áll.

Az oligarcha nagypapa többször is jelen volt a legbefolyásosabbakat összegyűjtő, sajtót kizáró Bilderberg-találkozón, valamint 2015-ben hárommilliárd dolláros vagyonával bekerült a világ kétszáz leggazdagabb embere közé.

Nem akarnátok Magyarországra száműzni . És a fidesz törvényét érvényesíteni rajta is !!!!!

Vagy úgy , ti csak azért éltek még , hogy donor alanyai legyetek !!!!

Hülye magyar a kazár helytartóink szőröstől , bőrösig eladtak benneteket , még az unokáitok unokái is kamatrabszolga lesz , ha engedik , hogy éljen !!!!

Mert annyi ágytálkihordóra nem lesz szükség !!!

Talán ölnünk kellene még mielőtt 75 évesek leszünk , hogy az ő létszámuk is nagymértékben apadjon !!!!

Orbánék megtették az elképzelhetetlent:

75 év felett NINCS egészségügyi ellátás!

április 29, 2017 Jabronka Richárd

Eddig a négy fal között fuldokoltam a dühtől, az elégedetlenségtől, de úgy gondolom: nemcsak én gondolkozom úgy, ahogy leírom, megosztom Veletek gondolataimat:

Kinyitom a laptopomat – szundítottam egy keveset az ebédke után, hát majdnem orvosi ügyelet lett a dologból – egyrészt szinte leestem a székről, másrészt a szélütés kerülget —- azt a keserves szakramentumát!!!

Hát délelőtt még nevetgéltem azon, hogy kibabráltak a hazudóssal meg a seggébe lógó nyelvűvel, erre kiderül most délutánra, hogy a hazudós most már valóban ISTEN-t játszik?

Tudnotok kell, hogy FELGYÓGYULTAM daganatos betegségből, nyertem 1-2 csatát a gonosz ellen! Ezért aztán végletekig undorítónak tartom ezt a hazudós görényt, amikor is…

„…az Orbán-kormány egyre mélyebbre süllyed az embertelenségben: sajtóinformációk szerint hiába válik elérhetővé Magyarországon is 15 új, fejlett onkológiai gyógymód, szakmai források szerint csak 75 éves korig fogja kifizetni az egészségpénztár.

Orbán Viktor nyíltan és egyértelműen azt üzeni az idősebb generációknak, hogy rájuk már nincs szükség, nekik nem jár a gyógyulás, az egész életen át befizetett adót pedig nagyon szépen köszöni, majd elkölti stadionra és sertéstelepre…

…megengedhetetlen, hogy 75 év felett nem jár az új kezelés a rákos betegeknek, a megfelelő kezelés megtagadása egy rákos betegtől egyenlő a halálos ítélettel!!!

A cikket beküldte az Ellenszélnek: Sz. Jutka

Magyar egészségügy:

aki öreg, haljon meg?

Létrehozva: 2017. április 24. 14:06

Módosítva: 2017. április 24. 16:38

Novemberben az egészségügyért felelős államtitkárság bejelentette, hogy négy onkológiai terápiás területen (melanoma, prosztatadaganat, onkohematológia, tüdődaganat) 15 új, innovatív gyógyszer segíti a betegek gyógyulását, köztük a tüdődaganatelleni két új hatóanyag, amely mintegy háromszáz páciensnek ígér túlélést. Csakhogy a 168 óra szakmai forrásai szerint a készítmények csak 75 évnél fiatalabbaknak adhatóak, idősebbeknél ugyanis várhatóan nem támogatja majd a pénztár a terápiák alkalmazását.

Ha megbetegszenek, nekik nem jár a finanszírozás?

Az egészségügyért felelős államtitkárság a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő tájékoztatása alapján azt felelte a lapnak, hogy az említett készítmények befogadási eljárása jelenleg is folyamatban van, és amíg tart, addig a rászoruló betegek egyedi méltányosság keretében juthatnak hozzá a gyógyszerhez. Csakhogy a befogadásra nézve is árulkodó - hívták fel a 168 óra figyelmét onkológus források -, hogy az egyedi méltányossági engedélyek elbírálása során mit vesznek górcső alá. Márpedig az államtitkárság is leírja: "az alkalmazási előírások több termék esetében is felhívják a figyelmet, hogy adott életkor feletti betegektől származó adatok mennyisége túlságosan korlátozott ahhoz, hogy az adott populációra vonatkozóan következtetéseket lehessen levonni, azaz a terápia hozzáadott értéke az adott csoportnak nem került bizonyításra". És bár az államtitkárság szerint "fontos hangsúlyozni, hogy életkor alapján nem dönthet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a betegek méltányossági kérelméről", a mondat következő része önleleplező: "a készítmények alkalmazási előírásában részletesen feltüntetésre kerül, mely betegcsoportban tesztelték a termék hatásosságát".

Felháborítónak tart mindennemű kor szerinti megkülönböztetést Weltner János sebész főorvos, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja, aki többször is szót emelt az időseket ért hátrányok miatt. Kor szerinti diszkriminációról beszél Kovács József bioetikus is: "Egyértelműen azt sugallja, hogy minél idősebb vagyok, annál kevesebb jogom van az élethez vagy a gyógyuláshoz. Ez képtelenség, és az élet egyéb területein sem fogadnánk el."

Kincses Gyula egészségügyi szakértő szerint az életkori korlát egyetlen előnye, hogy tiszta és egyértelmű vonalat jelent, önmagában viszont szerinte is diszkriminatív. A kérdés leginkább az: egy ország gazdasági teljesítménye alapján mennyit áldozhatunk egyévnyi emberélet megmentésére, figyelembe véve annak minőségét is?

Tavalyhoz képest újabb három hellyel hátrébb került Magyarország az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index rangsorában, ami arra volt elég, hogy hazánkat még a sereghajtó Görögország is leelőzze. Eközben a csehek elérték a nyugat-európai országok szintjét. A 35 ország egészségügyi ellátását összevető lista elején Hollandia és Svájc stabilan őrzi vezető helyét. Részletek!

Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász, az ELTE egyetemi tanára szerint Magyarországon az egészségnyereség kalkulálásakor - vagyis a gyógyítás költségének és eredményének számszerűsítésekor - az egy főre jutó GDP kétszerese a határ, ameddig egy-egy új gyógyszer költséghatékonynak tekinthető. "Pontosan az ilyen számítások alapján vannak kijelölve a korhatárok például a szűréseknél. A baj csak az, hogy a gyógyszer-támogatási döntésekről nem érhetők el ezek az információk. Fogalmunk sincs, milyen számítások alapján kap bárki bármilyen készítménytámogatást. Pedig ki lehet számolni, hogy a magasabb életkor miatti halálozás okán egy 75 éves betegnél vajon kevésbé költséghatékony-e egy gyógyszer, mint egy 65 évesnél. Ha azonban nincs ilyen képlet, a kor szerinti korlátozás egyértelműen diszkrimináció" - mondta el a 168 órának Kaló Zoltán.

Forrás: 168 óra

Onkoterápia: 75 felett nem jár gyógyulás?

LAPSZEMLE 2017.04.24 07:59 FRISSÍTVE FORRÁS: WEBORVOS ÖSSZEÁLLÍTÁS

Közleményt adott ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a cikkre reagálva.

Az ősz híre volt, hogy hosszú évek után végre 15 új onkológiai terápiát fogad be a társadalombiztosító. Négy év után novemberben az államtitkárság bejelentette, négy onkológiai terápiás területen (melanoma, prosztatadaganat, onkohematológia, tüdődaganat) 15 új, innovatív gyógyszer segíti a betegek gyógyulását, köztük a tüdődaganat elleni két új hatóanyag, amely mintegy háromszáz páciensnek ígér túlélést. Csakhogy jött a hideg zuhany: szakmai forrásaink szerint a készítmények csak a 75 évnél fiatalabbaknak adhatók, idősebbeknek ugyanis várhatóan nem támogatja majd a pénztár - írta a 168 Óra Online..
Vajon miért? – kérdezte a lap az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Az egészségügyért felelős államtitkárság a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő tájékoztatása alapján azt felelte, hogy az említett készítmények befogadási eljárása jelenleg is folyamatban van, s amíg ez tart, a rászoruló betegek egyedi méltányosság keretében juthatnak hozzá a gyógyszerhez.

Csakhogy a befogadásra nézve is árulkodó – hívták fel rá a figyelmet a lap onkológus forrásai –, hogy az egyedi méltányossági engedélyek elbírálása során mit vesznek górcső alá. Márpedig az államtitkárság is leírja: „az alkalmazási előírások több termék esetében is felhívják a figyelmet, hogy adott életkor feletti betegektől származó adatok mennyisége túlságosan korlátozott ahhoz, hogy az adott populációra vonatkozóan következtetéseket lehessen levonni, azaz a terápia hozzáadott értéke az adott csoportnak nem került bizonyításra". És bár az államtitkárság szerint „fontos hangsúlyozni, hogy életkor alapján nem dönthet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a betegek méltányossági kérelméről", a mondat következő része önleleplező: „a készítmények alkalmazási előírásában részletesen feltüntetésre kerül, mely betegcsoportban tesztelték a termék hatásosságát".

A lap szakmai forrásai szerint ezen érveléssel könnyű lesz megmagyarázni, 75 fölött miért nem adható majd a gyógyszer. Az idősebb korosztály nem vett részt a klinikai vizsgálatokban, ergo náluk nem mérhető, kiszámítható a hatás. Szakorvosok viszont hangsúlyozzák: más terápiáknál sem jellemző, hogy nyugdíjas betegeken tesztelnék a jövőbeli szereket. Onkológusok szerint nem lehet indok, hogy a betegeket féltik az esetleges mellékhatásoktól, hiszen az új terápiák lényegesen kíméletesebbek a klasszikus eljárásoknál. De a legfőbb ellenérv: nem szokás és nem is etikus kor szerint határokat húzni. A teljes cikk itt olvasható

***

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közleménye a 168 Óra április 24-én „Diszkrimináló egészségügy – 75 felett nem jár a gyógyulás" címmel megjelent cikkel kapcsolatban

Megtévesztő és alaptalan félelmet kelthet a betegekben a 168 Óra április 24-én „Diszkrimináló egészségügy – 75 felett nem jár a gyógyulás" címmel megjelent cikke, melyet több sajtóorgánum is átvett.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) elutasítja azon vádakat, hogy az esélyegyenlőség elvét figyelmen kívül hagyva életkor és nem szakmai megalapozottság alapján bírálja el az egyedi méltányossági kérelmeket. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy szakmailag indokolt esetben több egyedi méltányossági pozitív engedély került kiadásra idén 75 év feletti betegek körében.

A cikkben hivatkozott készítmény tüdőcarcinoma indikációjának befogadási eljárása jelenleg is folyamatban van. Ezen eljárás lezárásáig a rászoruló betegek egyedi méltányosság keretében juthatnak hozzá a gyógyszerhez orvosszakmai indokoltság esetén, amennyiben nincs más elérhető támogatott és hatásos alternatíva.

Az érintett készítmény európai uniós törzskönyvében a gyógyszergyártó által lefolytatott klinikai vizsgálat alapján került feltüntetésre a nem kissejtes tüdőkarcinóma indikációnál, hogy „a 75 éves vagy annál idősebb betegektől származó adatok mennyisége túlságosan korlátozott ahhoz, hogy erre a populációra vonatkozóan következtetéseket lehessen levonni". Ez azt jelenti, hogy a tüdődaganat indikációban a készítmény hatásossága statisztikailag és klinikailag nem teljes mértékben került bizonyításra. Ez ugyanakkor nem tiltja meg a 75 évesnél idősebb betegek kezelését az adott szerrel, hanem jelzi, hogy a 75 év feletti betegek részére a gyógyszer rendelése a kezelőorvos felelőssége.

Az egyedi méltányosság révén a NEAK olyan korszerű és szakmailag indokolt készítményekhez való hozzáférést biztosít, amelyek még nem kerültek befogadásra, így más módon nem elérhetőek a betegek számára. A NEAK az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva a gyógyszerek támogatása során az életkor alapján nem tehet és nem is tesz különbséget a betegek között, hiszen ez esetben a legmagasabb szintű szabályokat sértené meg.

Az Orbán kormány meglépte:

"75 év felett NINCS egészségügyi ellátás!"

Az Orbán-kormány egyre mélyebbre süllyed az az embertelenségben: sajtóinformációk szerint hiába válik elérhetővé Magyarországon is 15 új, fejlett onkológiai gyógymód, szakmai források szerint csak 75 éves korig fogja kifizetni az egészségpénztár. Orbán Viktor nyíltan és egyértelműen azt üzeni az idősebb generációknak, hogy rájuk már nincs szükség, nekik nem jár a gyógyulás, az egész életen át befizetett adót pedig nagyon szépen köszöni, majd elkölti stadionra.

“ Mici néni vagyok drágáim!

Eddig a négy fal között fuldokoltam a dühtől, az elégedetlenségtől, de úgy gondolom: nemcsak én gondolkozom úgy, ahogy leírom, megosztom Veletek gondolataimat:

Kinyitom a laptopomat – szundítottam egy keveset az ebédke után, hát majdnem orvosi ügyelet lett a dologból – egyrészt szinte leestem a székről, másrészt a szélütés kerülget —- azt a keserves szakramentumát!!!

Hát délelőtt még nevetgéltem azon, hogy kibabráltak a hazudóssal meg a seggébe lógó nyelvűvel, erre kiderül most délutánra, hogy a hazudós most már valóban ISTEN-t játszik?

Tudnotok kell, hogy FELGYÓGYULTAM daganatos betegségből, nyertem 1-2 csatát a gonosz ellen! Ezért aztán végletekig undorítónak tartom ezt a hazudós görényt, amikor is…

„…az Orbán-kormány egyre mélyebbre süllyed az embertelenségben: sajtóinformációk szerint hiába válik elérhetővé Magyarországon is 15 új, fejlett onkológiai gyógymód, szakmai források szerint csak 75 éves korig fogja kifizetni az egészségpénztár.

Orbán Viktor nyíltan és egyértelműen azt üzeni az idősebb generációknak, hogy rájuk már nincs szükség, nekik nem jár a gyógyulás, az egész életen át befizetett adót pedig nagyon szépen köszöni, majd elkölti stadionra és sertéstelepre…

…megengedhetetlen, hogy 75 év felett nem jár az új kezelés a rákos betegeknek, a megfelelő kezelés megtagadása egy rákos betegtől egyenlő a halálos ítélettel!!!”

A cikket beküldte az Ellenszélnek: Sz. Jutka

Forrás: Ellenszél

A Független Nemzet véleménye:

Kedves nyugdíjasok (tisztelet a kivételnek), továbbra is lehet neki kezet csókolni....

Tetszett a vélemény, vagy netán nem értesz velem egyet? Jelölj facebook-on és mondd el a saját véleményedet!

Mit jelez a TAJ-kártya?

Pirosnál még jár az ellátás

Székesfehérvár - Sokan nem tudják, mások rosszul tudják és így tájékoztatnak betegeket: rendezetlen jogviszonnyal, érvényes TAJ-kártyával is jár az orvosi ellátás. A "piros" nem tilos.

Az egészségbiztosítás által támogatott orvosi ellátásokat érvényes TAJ-kártyával és a személyazonosság igazolásával lehet igénybe venni. Az ellenőrzést minden egészségügyi szolgáltató köteles elvégezni. Az informatikai rendszer az alábbi jelzéseket adhatja: “zöld – TAJ érvényes, jogviszony rendezett”, “piros – TAJ érvényes, jogviszony rendezetlen”, “barna – TAJ érvénytelen”.
A gondok az úgynevezett piros jelzés esetében vannak. Varga Károlyné, a megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerv vezetője elmondta, ilyen esetben sokszor úgy tájékoztatják a beteget, hogy a TAJ-kártyája érvénytelen. Márpedig nem így van, hiszen csak a jogviszonya rendezetlen. Ebben az esetben is igénybevehető az egészségügyi ellátás a társadalombiztosítás terhére.
Azaz a piros jelzésnél is jár az ellátás. Ugyanakkor az egészségügyi ellátónak az OEP honlapjáról letölthető értesítéssel tájékoztatnia kell a beteget a jogviszonya rendezési lehetőségéről. Az már egy másik kérdés, hogy a jogviszonnyal nem rendelkező adatait az OEP átadja az adóhivatalnak, amely megvizsgálja az ügyet és mulasztás esetén az elmaradt járulékot behajtja. Vagyis nem az ellátás költségét, hanem az elmaradt járulékot. A piros jelzést kapó betegnek érdemes felkeresnie az egészségbiztosítási pénztárat.
Az egészségbizosítási jogosultsághoz belföldinek is kell minősülni. Akik járulékot fizetnek, azoknak elég a bejelentett tartózkodási hely. Ám a gyeden lévő, nyugdíjas, nappali tagozaton tanuló esetében már feltétel, hogy bejelentett lakóhellyel rendelkezzen.

Alapvető tudnivalók az idős betegek daganatainak kezeléséről

A daganatos beteg kezelésének általános céljai

A beteg meggyógyítása, teljes rehabilitációja.
Amennyiben a daganatos folyamat jellege, kiterjedése miatt a végleges gyógyulás esélye csekély, cél a beteg élettartamának meghosszabbítása a lehetőség szerint legjobb életminőség megőrzésével.
A daganatos betegség visszaszorítása, a daganat(ok) méretének, kiterjedésének csökkentése.
A daganatos betegség által okozott panaszok, tünetek enyhítése, az életminőség javítása.

A kezelés célját a beteg állapotának, a daganat sajátosságainak, kiterjedésének részletes elemzése után lehet meghatározni. Korlátozott kiterjedésű, kezelésre jól reagáló daganat és jó általános állapot esetén lehet a maximális célt, a beteg meggyógyítását és teljes rehabilitációját célként kitűzni. Rossz állapot, kiterjedt betegség esetében sajnos gyakran csak a beteg életminőségének javítása, fájdalmainak enyhítése lehet a kezelés célja.

Máshogyan kell-e kezelni az idős betegek daganatát, mint a fiatalokét?

A válasz kettős: nem és igen egyszerre! Az idős betegek daganatát ugyanazokkal a módszerekkel lehet és kell kezelni, mint a fiatal betegekét. Az idősek rákja hasonlóan reagál a sugárkezelésre, gyógyszeres kezelésre - daganatölő citotoxikus, növekedést gátló citosztatikus és hormonkezelésre -, mint a fiatalok betegsége.

A kezelés megtervezésénél, végrehajtásánál mindenképpen figyelembe kell venni az idős szervezet sajátosságait, tűrőképességét, regenerációs képességeit. Bármely daganatellenes kezelés megkezdése előtt öregkorban még gondosabban kell felmérni a szervezet állapotát, az egyes szervrendszerek (keringés, máj- és vesefunkció, vérképzés) működését, mint fiatal korban.

Az idős betegek kezelése sokkal gyakrabban történik egyénre szabott módon, mint fiataloknál, akik kezelése az esetek döntő többségében kezelési ajánlások (protokollok) szerint történik.

Érdemes-e, és hány éves korig szabad (kell) kezelni az idős emberek rákbetegségét?

A kérdés megválaszolásához érdemes elemezni az idősek életkilátásait.

Az Egyesült Államokban történt felmérések szerint a 70 éves egészséges nők várható átlagos élettartama további 15,7 év, a 80 éves, egyébként egészséges nők várható átlagos élettartama további 8,6 év, míg 85 éves korban átlagosan további 3,4 év. Az esetek többségében a jó általános állapotú idős emberek teljes értékű, kiváló életminőségű, a társadalom és a családok számára is hasznos életet élnek. Nem lehet kérdés tehát, hogy a régebbi nézetet, miszerint 70 éves kor felett aktív onkológiai beavatkozást nem indokolt végezni, meg kellett változtatni.

A kezelés nélkül hagyott daganatos betegség 70, de akár 80 éves kor felett is jelentős élettartam-csökkenést okozna. Amennyiben a daganat kezelése siker reményével kecsegtet, és az idős beteg a terápia elviselésére alkalmas állapotban van, a betegség kezelését meg kell kezdeni.

Az orvostudomány, különösen az onkológia az egyes kezelési módok, gyógyszerek hatását jól megtervezett klinikai vizsgálatok, összehasonlító elemzések alapján méri fel. Az utóbbi évekig sajnálatos módon az idős, 70 év feletti betegek kezelési eredményeinek felmérésével csak kevés klinikai vizsgálat foglalkozott. A klinikai vizsgálatok többségében csak 70 év alatti életkorú betegek vehettek részt, így öregkorú betegek kezelésében csak viszonylag kevés, statisztikai módszerekkel is jól kiértékelhető klinikai vizsgálati adattal rendelkezünk.

Az utóbbi évek, évtized tapasztalatai alapján az idős betegek a megfelelő módon megtervezett daganatellenes kezelést ugyanolyan jól tűrik, mint fiatalabb betegtársaik.

Minden idős beteget kell (szabad) daganatellenes kezelésben részesíteni?

Az idős és öregkorú emberek általános állapotuk, fennálló betegségeik, az egyes szervek működése és szociális helyzet szempontjából igen változó sajátosságokkal rendelkeznek. Az egészségi állapot szempontjából az egyes emberek közötti különbségek idős- és öregkorban sokkal nagyobbak, mint fiatalok esetében. A kezelési döntés meghozatala előtt feltétlenül pontosan értékelni kell a daganatos beteg általános állapotát, szervi működéseit és szociális helyzetét is. A döntés megkönnyítéséhez a betegek állapot szerinti csoportosításával próbálkoznak. A betegeket 4 csoportba sorolják.

csoport:
- Teljesen független, önellátó
- Jól megbirkózik a mindennapi élet feladataival
- Nincs súlyosabb szervi betegsége
csoport:
- Részben független, nem teljesen önellátó
- Nehezen birkózik meg a mindennapi élet feladataival
- Jelentős, de nem életet veszélyeztető kísérő betegsége van, ami szervműködési zavarokat okoz
csoport:
- Gyengeség, elesettség
- Nem képes megbirkózni a mindennapi élet feladataival
- Rokkant
csoport
- Függőség - teljes ellátásra szorul
- Halálhoz közeli állapot

A betegek csoportokba sorolásának megkönnyítésére pontrendszereket dolgoztak ki. Az első csoportba sorolható idős rákbetegek kezelésre alkalmas állapotban vannak, akár agresszív daganatellenes beavatkozás is végezhető (műtét, sugárkezelés, kemoterápia). A második csoportban óvatosabb daganatellenes kezelés, kevésbé agresszív kemoterápia, hormonális kezelés végezhető. A harmadik és negyedik csoportban elsősorban csak támogató kezelés - fájdalomcsillapítás, keringés- és légzésjavító kezelés, étvágyjavítók, roboráló szerek adása - szükséges. Amennyiben az adott betegségben hatékony, a harmadik csoportban hormonális gyógyszeres kezelés szóba jöhet.

Egészségügyi szolgáltatások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 113. számában (2007. november 1.)

Egyelőre jogszabály nem rendezi, hogy mi történik abban az esetben, ha valakinek 2008. január 1-jétől az OEP nyilvántartási rendszere szerint rendezetlen a jogviszonya. Még nem tudni, hogy ez esetben milyen egészségügyi szolgáltatásokért és mennyit kell majd fizetni. Ez év végéig kell rendeznie mindenkinek a jogviszonyát.

Az egészségügy átalakítása kapcsán ezúttal áttekintjük az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásait, kitérünk a térítésmentességre, a támogatással igénybe vehető szolgáltatásokra, valamint a mentesség feltételeire is.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezése szerint egészségbiztosítási ellátások keretében egészségügyi szolgáltatás, pénzbeni ellátások, illetőleg baleseti ellátások vehetők igénybe. Az egészségügyi szolgáltatások részben teljesen térítésmentesen, részben az árhoz nyújtott támogatással, illetve a biztosított által részleges térítés mellett, vagy méltányosságból vehetők igénybe.

Térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások: a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások, körükben a különböző szűrővizsgálatok, a gyógykezelés céljából végzett ellátások, köztük a háziorvosi ellátás, a fogászati ellátás, a járóbeteg-szakellátás, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, illetőleg az egyéb egészségügyi szolgáltatások körében a szülészeti ellátás, az orvosi rehabilitáció és a betegszállítás.

Árhoz nyújtott támogatással vehetők igénybe a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyászati ellátások.

A biztosított által részleges térítés mellett vehetők igénybe bizonyos fogorvosi ellátások, a kizárólag beutalóval igénybe vehető ellátás beutaló nélküli igénybevétele, ha azt sürgősség nem indokolja, az ellátásnak más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál való igénybevétele, valamint az egészségügyi intézményen belüli különleges ellátás (külön szoba, igény szerinti étkezés, magasabb színvonalú ellátás, elhelyezés stb.).

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója az Egészségügyi Alap költségvetésében meghatározott keretek között méltányosságból is részesíthet arra egyébként nem jogosult személyeket egészségügyi szolgáltatásban a törvény által meghatározott módon.

Háziorvosi ellátás

A biztosított a háziorvosi szolgáltatásokat a külön jogszabály szerint választott háziorvosánál veheti igénybe. Amennyiben választott háziorvosát felkeresni nem tudja, ezeket a szolgáltatásokat annál a finanszírozott szolgáltató háziorvosánál veheti igénybe, amelynek ellátási területén tartózkodási helye van.

A háziorvos feladata:

- az egészséges életmód segítését szolgáló tanácsadás és az egészségi állapot folyamatos figyelemmel kísérése,

- betegsége esetén a háziorvosi rendelőben, illetve amennyiben az egészségi állapot indokolja, otthon történő orvosi vizsgálat és gyógykezelés - ideértve az ellátás során felhasznált, az elsősegély keretében alkalmazott gyógyszert (kivéve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszert), illetve kötszert is,

- a háziorvos által kezdeményezett, a biztosított otthonában történő szakorvosi vizsgálat és vélemény,

- krónikus betegsége esetén háziorvosi gondozás, életvezetési tanácsadás és a gyógykezeléshez szükséges, a biztosított vagy a gondozását végző személy által használt diagnosztikus és terápiás eszközök használatának megtanítása,

- a háziorvos rendelése szerint az alapellátás keretében végzett szakápolás,

- keresőképesség elbírálása,

- egyéb orvosszakértői vizsgálat és szakvélemény, amennyiben az társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására irányul.

Megelőző ellátások

Az egészségügyi célú prevenció a betegségek keletkezésének megelőzését, az egészség fenntartását és a szervezet megedzését, illetve az állapotromlás megakadályozását is jelenti. A prevenció célja az egészségi állapot és az életminőség javítása, az egészség védelme, a betegségek, sérülések megelőzése.

Megelőző ellátások életkorcsoportonként

A biztosított és az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a kötelező egészségbiztosítás keretében fogászati szűrővizsgálatokat és egyéb, életkorcsoportonként meghatározott megelőző ellátásokat meghatározott gyakorisággal vehet igénybe.

Újszülött

Az újszülött az egészséges fejlettségét ellenőrző, az esetleges károsodások korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokra jogosult.

Vizsgálatok 18 év felett

A 18 éven felüli korosztály az életkornak és a nemnek megfelelő rizikófaktorok által indukált szűrővizsgálatokra, illetve a környezeti tényezők okozta megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokra (a munkakörialkalmasság-vizsgálat és az ahhoz szükséges további járóbeteg-ellátás kivételével) és évente egy alkalommal fogászati szűrővizsgálatra jogosult.

A 21 éves korban, 21 és 40 éves kor között, 40 és 64 éves kor között, majd 65 éves kor felett támogatással igénybe vehető szűrővizsgálatokat az idevonatkozó jogszabályok részletesen felsorolják.

Orvosi ellátás

Minden betegnek joga van - a jogszabályokban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan (napi 24 órában) hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Az egészségügyi ellátások igénybevételéhez különböző feltételek alapján támogatás jár.

Sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez minden betegnek joga van, azzal, hogy ezek támogatása ellátásonként eltérő.

Költségvetési támogatással igénybe vehető orvosi ellátásokat az állam a központi költségvetésből vagy az Egészségbiztosítási Alapból támogatja azzal, hogy az egészségügyi alapcsomag részeként nyújtott ellátások igénybe vehetők az alapul szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül is.

Az az egészségügyi szolgáltatás, amelynek fedezete a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs biztosítva, az egészségügyi szolgáltató által meghatározott térítési díj ellenében, állami támogatás nélkül vehető igénybe. Az egészségügy átalakításának fontos lépése az ún. ellátási csomagok meghatározása, amely az alapcsomagból, a biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátásokból, illetve az állam által nem támogatott, térítési díjhoz kötött ellátások kategóriájából áll.

Az egészségbiztosítás által támogatott orvosi ellátások igénybevétele során az ellátásra jogosultságot taj-kártyával, a személyazonosság igazolása mellett lehet igénybe venni. A támogatott egészségügyi ellátás keretében a beteg a kezelőorvos által gyógyító céllal rendelt, az egészségügyi miniszter által az adott ellátásra meghatározott finanszírozási eljárási rend, valamint a vizsgálati és terápiás eljárási rend szerinti szolgáltatásokra jogosult. E szabályoktól a kezelőorvos akkor térhet el, ha a beteg állapota és a gyógyítás szempontjai azt szükségessé teszik.

Előzetes igazolás nélkül járó egészségügyi ellátások

Járványügyi ellátások

A járványügyi ellátások közül:

- a kötelező védőoltás (kivéve a külföldre történő kiutazás miatt szükséges védőoltást),

- a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat,

- a kötelező orvosi vizsgálat,

- a járványügyi elkülönítés,

- a fertőző betegek szállítása,

- azonnali ellátásra szoruló személy mentése,

- sürgős szükség esetén a jogszabályban meghatározott ellátások.

Sürgős szükség

Az egészségügyi törvény definiálja, hogy mely állapot tekinthető sürgős szükségnek. Ez alapján sürgős szükségnek minősül az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.

Sürgős szükség körébe tartozó, életet veszélyeztető állapotok és betegségek például:

- az életet veszélyeztető, vagy maradandó egészségkárosodás veszélyével járó (külső vagy belső) vérzés,

- átmeneti keringés- és/vagy légzésleállással járó állapotok,

- életveszélyes endokrin- és anyagcsere-állapotok, a folyadék- és ionháztartás életveszélyes zavarai,

- eszméletlen állapotok,

- hirtelen fellépő látászavar, látásvesztés, "vörös szem", szemsérülés,

- szepszis,

- szülés, koraszülés, lepényleválás, súlyos terhességi toxémia, eklampszia, újszülött ellátása, akut nőgyógyászati vérzés,

- sokkmegelőző és sokkos állapotok, életveszélyes allergiás és anafilaxiás állapotok, szisztémás és poliszisztémás autoimmun-betegségek krízisállapotai,

- mérgezések,

- akut hasi katasztrófák és azok képében jelentkező, nagy fájdalommal, görcsökkel járó kórképek,

- nyílt törések,

- áramütés,

- heveny pszichés zavarok, pszichózisok.

A sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatás

A sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatás minden olyan egészségügyi tevékenység, amelyet az életet veszélyeztető állapotok és betegségek szakszerű ellátása, valamint azok maradandó egészségkárosító hatásának megelőzése érdekében - a beteg állapotának stabilizálásáig - végeznek. A beteg orvosi beutaló nélkül akkor kezdeményezheti a járóbeteg- vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást, ha azt feltételezi, hogy egészségi állapota az azonnali ellátását indokolja, és a beutalásra jogosult orvos felkeresése az ellátását jelentősen késlelteti. Az ellátóintézményben a beteg vizsgálatát követően döntenek az azonnali ellátás szükségességéről. Amennyiben a vizsgálat megállapítása szerint a beteg egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátását, az egészségügyi szolgáltató orvosa a biztosítottat a beutalására jogosult orvoshoz irányítja, ha pedig a beteg ennek közlése ellenére is kezdeményezi az azonnali ellátását, tájékoztatják az orvosi beutaló nélkül, indokolatlanul igénybe vett egészségügyi ellátásért fizetendő térítési díjról.

Vizitdíj és kórházi napidíj

Az egészségügy átalakítását célzó reform keretében, 2007. február 15-étől néhány kivétellel önrészt, ún. vizitdíjat és kórházi napidíjat kell fizetni az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető ellátások után.

Vizitdíj

A kezelés megkezdése előtt vizitdíjat kell fizetni - alkalmanként -, ha az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, következő ellátásokat tb-támogatással kívánja a biztosított igénybe venni:

- háziorvosi ellátás,

- fogászati ellátás,

- járóbeteg-szakellátás,

- járóbeteg-szakellátás keretében nyújtott orvosi rehabilitációs eljárás.

Ha ugyanannál az egészségügyi szolgáltatónál egy nap több, a beutalási rend szerinti járóbeteg-szakellátást vesz igénybe a beteg, akkor a vizitdíjat csak egyszer, az első ellátás megkezdése előtt kell megfizetni.

A vizitdíj összege alapesetben, alkalmanként 300 forint. Emelt összegű, 600 forintos vizitdíjat kell fizetni egyebek mellett háziorvosi ellátás esetén, ha a beteg saját kezdeményezésére a beteg egészségi állapota által nem indokoltan, a háziorvosi rendelőn kívül veszi igénybe a háziorvosi ellátást.

Emelt összegű, 1000 forintos vizitdíjat kell fizetni például járóbeteg-szakellátás esetén, ha nem annál a tb-támogatott járóbeteg-szakellátó intézménynél veszi igénybe az ellátást, mint ahová a beutalója szól, vagy a csak beutalóval igénybe vehető járóbeteg-szakellátást beutaló nélkül veszi igénybe, vagy ügyeleti ellátás nem sürgős szükség miatti, indokolatlan igénybevétele esetén. 2007. augusztus 1-jét követően a 18 év alatti betegeknek is meg kell fizetni az emelt összegű, 1000 forintos vizitdíjat, ha a járóbeteg-szakellátást nem a beutalón szereplő egészségügyi szolgáltatónál veszik igénybe, illetve ha a beutalóval igénybe vehető ellátást beutaló nélkül veszik igénybe.

Kórházi napidíj

Az orvosi beutalás alapján az aktív és krónikus fekvőbeteg-szakellátások és a rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátás igénybevétele esetén, minden megkezdett ellátási (naptári) naponként 300 forintos kórházi napidíjat kell fizetni. A fogyatékos beteg kísérőjének és a 14 évesnél fiatalabb beteg gyermeket kísérőnek nem kell napidíjat fizetnie. Nem kell tovább kórházi napidíjat fizetni, ha a beteg az adott naptári évben már 20 napi kórházi napidíjat megfizetett. A 20 napi megfizetett kórházi napidíjat a tárgyévre vonatkozó nyugtával/számlával, az intézményből távozás (a napidíj-fizetési kötelezettség keletkezése) előtt kell igazolni, a fekvőbeteg-ellátó intézetben.

Vizitdíj, illetve napidíj megfizetése nélkül igénybe vehető ellátások

A fizetési mentességeket egyrészt betegségcsoportokra, másrészt kezelésfajtákra és személyhez fűződő mentességekre lehet osztani.

Nem kell alapösszegű vizitdíjat és kórházi napidíjat fizetni az ún. tartós orvosi kezelések esetén szükséges ellátásokért. Ez a mentesség csak a nem emelt összegű vizitdíjra vonatkozik. Az egyébként beutaló nélkül is igénybe vehető ellátások vizitdíj-fizetési mentességgel, beutaló nélkül a tartós betegséget igazoló egészségügyi dokumentummal vehetők igénybe.

A tartós orvosi kezelés alapján fennálló vizitdíj/kórházi napidíj fizetési mentesség az alapbetegség diagnózisa felállításának dokumentált időpontjától a gyógyulásig, illetve a szakmailag indokolt kontrollvizsgálatok elvégzéséig tart.

Tartós orvosi kezelésnek a következő kezelések minősülnek, amelyek előtt nem kell vizitdíjat fizetni, azonban a kórházi napidíjat meg kell fizetni:

- rosszindulatú daganatos megbetegedésekben szenvedő betegek oki és tüneti kezelése,

- vesebetegek dialíziskezelése és az azzal összefüggő vizsgálatok,

- a véralvadás rendszerének veleszületett betegségeiben szenvedők ellátása,

- a véradással összefüggő vizsgálatok,

- cukorbetegség kezelése,

- szerv- és szövetátültetésre várók, valamint szerv- és szövetátültetésen átesettek gondozása,

- HIV-fertőzés és AIDS-betegség kezelése,

- szkizofrénia, szkizoaffektív pszichózis, súlyos depresszió, súlyos bipoláris szindróma kórképek kezelése,

- kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás,

- alkoholfüggőséget gyógyító kezelés,

- dokumentált autoimmun-megbetegedések,

- veleszületett és szerzett vérzékenységek,

- porphyria.

Aki ugyanannál az egészségügyi szolgáltatónál egy nap több járóbeteg-szakellátást vesz igénybe, a vizitdíjat csak egyszer kell megfizetnie.

Vizitdíj és kórházi napidíj megfizetése nélkül igénybe vehető kezelések

Vizitdíj és kórházi napidíj megfizetése nélkül lehet például tüdőszűrő-vizsgálaton megjelenni, függetlenül attól, hogy kötelezően elrendelt-e, de a népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálat, a terhesgondozás, a szülés, a szülészeti ellátás és a gyermekágyas anya gondozása, vagy a pszichiátriai betegek intézeti sürgősségi vagy kötelező gyógykezelése szintén mentes a vizitdíj és kórházi napidíj megfizetése alól.

Személyes mentességi okok

A 18 év alatti betegek után emelt összegű vizitdíjat vagy kórházi napidíjat sem kell fizetni, mert alanyi jogon mentesülnek. Az életkor alapján fennálló mentesség megállapítása során a beteg felvételének napja a meghatározó, azonban ha a beteg a 18. életévét a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás igénybevétele alatt tölti be, akkor a benntartózkodása alatt a 18. életéve betöltését követően fennmaradó napokra sem kell napidíjat fizetni, tehát mentesül a teljes összeg megfizetése alól.

A 18 év feletti, nappalis alap- vagy középfokú iskolai oktatásban részt vevőknek, ha az ellátást az iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás keretében veszik igénybe (az emelt összegű vizitdíj megfizetése alól nem mentesülnek), nem kell vizitdíjat fizetniük.

A hajléktalanok mentesülnek a vizitdíj fizetése alól, ha az ellátásukra szerződött háziorvosnál és az általa kiállított beutaló alapján bármely más egészségügyi szolgáltatónál vesznek igénybe orvosi ellátást, illetve bárki, ha a hajléktalanok ellátására szerződött háziorvosnál veszi igénybe az ellátást.

A fogvatartottak nem fizetnek vizitdíjat.

Amennyiben a beteg elhunyt, ellátása után nem kell megfizetni a vizitdíjat.

A rendvédelmi szervek tagjai a szolgálatukkal közvetlenül összefüggő intézkedés, eljárás során szerzett sérülés vagy betegség miatt szükséges ellátás esetén nem fizetnek vizitdíjat. (Az emelt összegű vizitdíj megfizetése alól nem mentesülnek.)

Az Országos Mentőszolgálat tagjai, valamint az OMSZ mentésirányítása alatt működő napi operatív mentési feladatokat ellátó mentőszervezetek munkavállalói a szolgálatukkal közvetlenül összefüggő intézkedés, eljárás során szerzett sérülése vagy betegsége miatt szükséges ellátás esetén (az emelt összegű vizitdíj megfizetése alól nem mentesít) nem fizetnek vizitdíjat.

Mentesül a vizitdíj megfizetése alól az, aki térítésmentesen legalább 30 alkalommal adott teljes vért, ha ezt a vérgyűjtő szerv igazolásával igazolja (az emelt összegű vizitdíj megfizetése alól nem mentesít).

Az egészségügyi intézmény külön szabályzatában foglaltak szerint a saját egészségügyi dolgozóit mentesítheti a nála igénybe vett ellátások vonatkozásában.

A magyar társadalombiztosítás története

A magyar társadalombiztosítás több évszázados hagyományra nyúlik vissza. Már a XIII. században is voltak a bányászok gyógyítását segítő ispotályok. Elsőként 1224-ben Selmec városa építtetett kórházat a bányászok gyógyítására. * A kor legveszélyesebb foglalkozását űzők, a bányászok hoztak létre először önsegélyező szervezeteket, ún. bányatársládákat. Az első bányatársláda 1496-ban alakult. * A kereskedelemben, illetőleg az iparban alkalmazott segédek és munkások védelmében először az 1840-ben kiadott két törvény mondta ki, hogy a "kereskedő tanítványa" a kereskedőtől orvosi ápolást követelhet. * A munkások betegség esetére szóló biztosításáról Magyarországon elsőnek - törvényi szinten - az 1884. évi ipartörvény intézkedett. * Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről szóló 1891. évi XIV. törvénycikk európai színvonalon szabályozta a baleset- és betegbiztosítást, garantálta a pénzbeli és természetbeni ellátásokat. * 1928-ban került sor az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) megszervezésére. Az öregségi és rokkantsági biztosítás bevezetésével öregségi rokkantsági, özvegyi és árvasági járadék ellátást nyújtottak. * A II. világháborút követően a társadalombiztosítást államosították, és a szociális biztonságért az állam vállalt garanciát. 1945-50 között a különböző foglalkozási ágak és munkavállaló csoportok biztosítását szolgáló társadalombiztosítási szervezetek fokozatosan beolvadtak az Országos Társadalombiztosítási Intézetbe. Önálló biztosítóintézetként csak a MÁV Betegségi Biztosító Intézete maradt meg. * 1950-től a társadalombiztosítás igazgatását a Szakszervezetek Országos Tanácsára (SZOT) bízták. Az állami társadalombiztosítás központi igazgatási és ügyviteli feladatai az OTI-tól átkerültek a frissen megalakult Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központjához (SZTK). * 1984-től a társadalombiztosítás irányítását a szakszervezetektől az állam vette át. Ugyanebben az évben jött létre az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság (OTF). * A rendszerváltást követően a Társadalombiztosítási Alapot két részre osztották: Egészségbiztosítási Alapra és Nyugdíjbiztosítási Alapra. Irányításukat az alapok szerint szerveződő önkormányzatokra bízták. Az önkormányzatokat 1998-ban feloszlatták, az alapok felügyeletét közvetlenül a kormány végzi. * Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) központi hivatal. Az OEP természetbeni és pénzbeli ellátásokat nyújt a biztosítottaknak. A természetbeni ellátások tartalmazzák az egészségügyi szolgáltatásokat, mint a megelőzés célú vizsgálatok, az egészségügyi alapellátás, fekvőbeteg-ellátás, járóbeteg-ellátás, fogászati ellátás bizonyos esetei, a rehabilitáció, betegszállítás és baleseti ellátás. Szintén a természetbeni ellátások köréhez tartoznak az ártámogatások, így a gyógyszerár-támogatás, a gyógyászati segédeszközök ártámogatása, a fürdőgyógyászati ellátások árához nyújtott támogatás, az útiköltség-térítés és egyéb, méltányossági alapon történő támogatás. Bizonyos szolgáltatások esetében a biztosítottak térítési díjat fizetnek, ilyen számos fogászati ellátás, az orvosválasztás, az extra egyéni igényeket kielégítő kórházi ellátás és elhelyezés, valamint a szanatóriumi kezelés. Az OEP által nyújtott pénzbeli ellátások: a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, a baleseti ellátások (például baleseti táppénz).

A vizitdíj visszaigénylése

A 20 alkalmat meghaladóan kifizetett vizitdíj összegét a jegyzőtől kell visszaigényelni. A vizitdíj összegét akkor lehet a jegyzőtől visszaigényelni, ha ugyanazon beteg külön a háziorvosi alapellátás (beleértve a fogászati alapellátás) és külön a járóbeteg-szakellátás (beleértve a fogászati szakellátást) területén 20-20 alkalommal a 300 forintos, nem emelt összegű vizitdíjat megfizette. Ez esetben a 21. alkalomtól fizetett vizitdíj(ak) összegét a lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) szerint illetékes jegyzőtől lehet visszaigényelni.

Járóbeteg-ellátás - támogatással

A járóbeteg-ellátás olyan szolgáltatásokat is biztosít, amelyek árához az egészségbiztosító támogatást nyújt. A járóbeteg-ellátás keretében lehet gyógyszert, kötszert, gyógyászati segédeszközt és különböző gyógyászati ellátásokat támogatással igénybe venni, illetve a betegnek a járóbeteg-ellátás igénybevételével felmerült utazási költségeihez is jár - meghatározott feltételek esetén - egészségbiztosítási támogatás.

Közvetlenül - beutalás nélkül - igénybe vehető ellátások:

- a gondozóintézetek szolgáltatásai első alkalommal - tüdőgondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, onkológiai gondozó -, illetve a kúraszerű ellátás keretében gondozásba vett betegek is külön beutaló nélkül mehetnek,

- a bőrgyógyászati, pszichiátriai és addiktológiai, nőgyógyászati, urológiai, fül-orr-gégészeti, szemészeti, általános és baleseti sebészeti, illetve onkológiai szakrendelések,

- nem szükséges beutaló a különböző tb- vagy szociális ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges vizsgálatok igénybevételéhez sem.

Csak szakorvosi beutalóval igénybe vehető vizsgálatok

Egyes speciális diagnosztikai vizsgálatok - a kivizsgálási sorban meghatározott helyükre, illetve a vizsgálattal járó veszélyekre tekintettel - csak szakorvosi beutalóval vehetők igénybe. Az MRI (mágneses magrezonancia), a CT (komputertomográfia) és a DSA (digitális szubsztrakciós angiográfia) vizsgálatra kizárólag a járó- és fekvőbeteg-szakellátás szakorvosa, PET (pozitronemissziós tomográfia) vizsgálatra pedig kizárólag a fekvőbeteg-szakellátás szakorvosa jogosult beutalni.

Mennyit fizet a biztosító?

A biztosító a következő összegeket fizeti jelenleg a kórháznak az egyes műtéti eljárásokért: * hasfali sérvműtét implantátum beültetésével 170 000 forint, * hasfali sérvműtét implantátum beültetése nélkül 135 000 forint, * appendectomia komplikált fődiagnózis nélkül, társult betegség nélkül 112 000 forint, * cholecystectomia társult betegség nélkül 169 000 forint, * cholecystectomia laparoscopia 195 000 forint, * cement nélküli csípőprotézis-beültetés komplikáció nélkül 666 000 forint, * rutin lumbális gerincsérvműtétek 181 000 forint, * császármetszés 190 000 forint, * esztétikus fogtömés 2280 forint, * amalgámtömés 2040 forint, * injekció 240 forint.

Fekvőbeteg-ellátás

Az általános fekvőbeteg-szakellátást az egészségbiztosító által támogatott szolgáltató orvosának, vagy az orvos saját magának/közeli hozzátartozójának kiállított orvosi beutalása alapján lehet igénybe venni.

Orvosi beutaló nélkül részleges térítésfizetés

A sürgős szükség esetét kivéve, ha a beteg beutaló nélkül, vagy a beutalási rendtől eltérően nem a beutalón megnevezett egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe a fekvőbeteg-szakellátást, részleges térítést is köteles fizetni.

A térítési díjak összege

A fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásnak a beutalási rendtől eltérő igénybevétele esetén fizetendő részleges térítési díj mértéke annak az összegnek a 30 százaléka, ami az adott ellátásért az egészségbiztosító felé elszámolható azzal, hogy a beteg által fizetendő összeg nem haladhatja meg a 100 000 forintot. A beutaló nélkül igénybe vett ellátás után fizetendő térítés az adott ellátásra az OEP-től elszámolható összeg 30 százaléka, de maximum 100 000 forint.

Részleges térítés megfizetése mellett a beteget orvosválasztási jog illeti meg, ennek keretében joga van az egészségügyi intézmény munkarendje szerint a beteg ellátására beosztott orvos helyett másik orvost választani. Az orvos megválasztásáért a terhesgondozás és a szülészeti ellátás során nem kell részleges térítési díjat fizetni.

Ellátások fekvőbeteg-szakellátás esetén

A beteg az egészségi állapota által indokolt szintű fekvőbeteg-szakellátás során egyebek mellett a következő ellátások igénybevételére jogosult, a napidíj megfizetését követően:

- a betegség megállapításához szükséges vizsgálatokra,

- az orvos előírása szerinti gyógykezelésre, ideértve a műtéti beavatkozásokat, az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat, protetikai eszközöket,

- a gyógykezeléséhez szükséges gyógyszerre, vérkészítményekre, kötszerre, gyógyászati segédeszközre,

- életvezetési és diétás tanácsadásra,

- étkezésre, orvos által rendelt diétára,

- a beteg jogosult még a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés alatt számára rendelt végleges gyógyászati segédeszköz árához nyújtott egészségbiztosítási támogatásra, illetve a gyógyászati segédeszköz javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatásra is.

A nappali kórházi ellátás, az egynapos sebészeti ellátás és a kúraszerű ellátás is kórházinapidíj-fizetési kötelezettséggel jár.

Részleges térítés mellett igénybe vehető ellátások

Az egészségbiztosítás által támogatott ellátások igénybevétele során a betegnek a következő felsorolásban szereplő esetekben az ellátások után részleges térítést kell fizetnie:

- orvosválasztás (kivéve a terhesgondozást és szülészeti ellátást),

- a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás során, ha azt - sürgős szükség körébe tartozó ellátások kivételével - beutaló nélkül, vagy a beutalási rendtől eltérően veszik igénybe,

- a beteg kérelmére a finanszírozási, terápiás rendtől - többletköltséget okozó - eltérő tartalommal nyújtott ellátás,

- a beteg kérésére egyéni igényei szerinti nyújtott étkezés, ha a feltételek rendelkezésre állnak, és ez nem érinti az ellátás szakmai színvonalát,

- a beteg kérésére az egészségi állapota által nem indokolt, az intézményben e célra kijelölt részlegében biztosított magasabb színvonalú elhelyezés (ennek feltétele, hogy az ellátás szakmai színvonalát nem érintheti, és e többletszolgáltatások teljesítése mellett a szolgáltató a lekötött kapacitását folyamatosan és teljeskörűen el tudja látni),

- az egészségügyi ellátás keretében igénybe vett egyéb kényelmi szolgáltatásokra,

- szanatóriumi ellátásra,

- külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozásra, kivéve ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kialakítása a cél.

Egészségügyi ellátás méltányossági alapon

A beteg jövedelmi viszonyai és különböző orvosszakmai indokok mérlegelése alapján lehetőség van arra, hogy az OEP méltányosságból - az Egészségbiztosítási Alap terhére - átvállalja az orvosi ellátásért a beteg által fizetendő térítési díjat vagy annak egy részét, amelyet egyébként a beteg csak részleges térítési díj megfizetésével vehetne igénybe.

Fogászati ellátás

A fogászati ellátások beutaló nélkül - az alkalmanként 300 forintos vizitdíj megfizetése mellett - vehetők igénybe. Az alapellátás keretében a fogorvos feladata a fog- és szájbetegek vizsgálata, kezelése, gondozása, szűrővizsgálatok elvégzése, góckutatás, a terhes nők fogászati gondozása, sürgősségi ellátás.

A beteg életkorától függetlenül támogatott fogászati ellátások

- sürgősségi ellátás,

- szűrővizsgálat (meghatározott gyakorisággal pl. 18 éves kor felett évente egyszer),

- szakorvosi beutaló alapján góckutatás és más alapbetegségekhez kapcsolódó fog- és szájbetegségek kezelése,

- fogmegtartó kezelés,

- fogsebészeti ellátás,

- fogkő-eltávolítás,

- ínyelváltozások kezelése.

A beteg életkora/állapota alapján támogatott fogászati ellátások

A beteg 18 éves koráig, a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, a terhesség megállapításától a szülést követő 90 napig, 60 éves életkora felett a teljes körű alap- és szakellátás - a vizitdíj-fizetési kötelezettségen felül - térítésmentes, kivéve a fogtechnikai költségeket.

Az egészségbiztosítási pénztárral kötött megállapodása alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a fogászati ellátások közül csak a fogászati sürgősségi ellátásra jogosult tb-támogatásal.

A mentés igénybevételéhez való jog

A mentőszolgálat hívása a Magyar Köztársaság területén - állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül - mindenkit megillet.

A mentőszolgálat hívása mentés céljából indokolt pl.:

- életveszély vagy annak gyanúja felmerülése esetén,

- minden heveny, akut tünetekkel járó megbetegedés, illetve egészségkárosodás esetén, ha a sürgősségi orvosi szakellátás késlekedése életveszélyhez, maradandó egészségkárosodáshoz vezethet,

- személyi sérüléssel járó baleset, tömeges baleset, katasztrófa esetén,

- csak orvosi beavatkozással csillapítható, heveny fájdalom vagy egyéb súlyos egészségkárosodásra utaló tünet esetén.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásai keretében igénybe nem vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díja

Gépjármű-vezetői, belvízi hajózási szolgálati és belvízi kedvtelési célú vízijármű-vezetői alkalmassági vizsgálat, ha 40. életévét még nem töltötte be: 6000 forint, ha 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem érte el: 4000 forint, ha a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem érte el: 2000 forint. * Vérvétel véralkohol-vizsgálathoz: 4000 forint. * Vérvétel kábítószer szintjének kimutatása érdekében: 5000 forint. * Részeg személy detoxikálása: 6000 forint. * Kábítószer hatása alatt álló személy akut ellátása: 6000 forint. * Hivatásos sportolók sportegészségügyi vizsgálata: 8000 forint. * Lőfegyvert tartani szándékozó, illetve tartó személyek lőfegyver tartására való orvosi alkalmassági vizsgálata első fokon: 4000 forint.

Rehabilitációs ellátások

Az orvosi rehabilitáció az egészségügyi ellátórendszer része. Az orvosi rehabilitációs ellátásokhoz tartozik például a fizioterápia, a sportterápia, a logopédia, a pszichológiai ellátás vagy a foglalkoztatásterápia is.

A fürdőgyógyászati ellátások rehabilitációs eljárásban betöltött jelentőségére tekintettel egyes ellátások társadalombiztosítási támogatással is igénybe vehetők.

Az orvosi rehabilitációs ellátások keretében igénybe lehet venni társadalombiztosítási támogatással szanatóriumi ellátásokat is, illetve a szenvedélybetegeknek nyújtott egyes rehabilitációs ellátások is igénybe vehetők egészségbiztosítási támogatással.

2007. február 15-ét követően a járóbeteg-szakellátás, illetve a járóbeteg-szakellátás keretében nyújtott orvosi rehabilitációs ellátás tb-támogatással csak az alkalmanként megfizetett vizitdíj mellett vehető igénybe.

A rehabilitációs fekvőbeteg-ellátás tb-támogatással szintén csak az alkalmanként 300 forintos kórházi napidíj megfizetése mellett vehető igénybe. A rehabilitációs ellátás során fizetendő vizitdíj és kórházi napidíj esetén is értelemszerűen érvényesíthetők az ezekre vonatkozó általános fizetési mentességek.

A gyógyászati ellátások társadalombiztosítási támogatása

A gyógyászati ellátásokat a biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek az egészségbiztosítás keretében, a járóbeteg-szakellátás során, az ellátás árához nyújtott támogatással vehetik igénybe. Olyan gyógyászati ellátás árához jár támogatás,

- amely ellátások körét a jogszabály meghatározza, és

- a gyógyászati ellátás tb-támogatással történő rendelésére jogosult szakorvos a rendelés szakmai szabályait betartva rendeli, és

- az egészségbiztosítási pénztárral - támogatott gyógyászati ellátás nyújtására - szerződést kötött szolgáltatónál veszi igénybe az ellátást a beteg.

A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati ellátások támogatásának mértékét a 23/2007. (V. 18.) EüM rendelet határozza meg. A támogatás mértéke 2007. június 1-jével változott.

Betegszállítás

Abban az esetben, ha a beteg az egészségügyi intézményt az egészségi állapota vagy a közlekedés nehézségei miatt nem tudja elérni, és az orvos beutalása, rendelése alapján az ellátás szükséges, az Országos Mentőszolgálat vagy más betegszállító vállalkozás betegszállítás szolgáltatását lehet igénybe venni. A betegszállítás az orvos beutalása alapján térítésmentes, de szükség szerint térítés ellenében bárki jogosult betegszállítást rendelni.

A támogatott betegszállítás igénybevételére való jogosultság

A beteg járó- vagy fekvőbeteg-szakellátás igénybevételéhez, illetve egészségügyi intézményből hazaszállításhoz betegszállító igénybevételére jogosult, ha egészségi állapota miatt szállítása másként nem oldható meg, és a szállításra valamely, beutalásra jogosult orvos rendelése alapján került sor, vagy a szállítás kúraszerű kezelés céljából történik (pl. művesekezelés, sugárterápiás kezelés, kemoterápia).

Fogyatékos gyermekek esetén lehetőség van a betegszállításra akkor is, ha az intézmény a fogyatékos gyermek ellátását, korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését végző, rehabilitációs célú szolgáltatást nyújt. Mozgásszervi betegség esetén pedig a konduktív pedagógiai intézményt igénybe vevő fogyatékos gyermek is jogosult a betegszállításra.

Utazási költségtérítés

2007. január 1-jétől az orvosok már nem állíthatnak ki az utazási költségtérítéshez ún. hitelezett utazási utalványt, hanem az egészségügyi ellátások igénybevételével felmerülő utazási költségekhez nyújtott támogatás utólag, a menetjegy alapján vehető igénybe.

Kik jogosultak az utazási költségtérítésre?

Az egészségbiztosítás keretében lehetőség van a biztosítottak, a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek, illetve tömegközlekedéssel való utazás esetén e személyek kísérői számára az egyes egészségügyi szolgáltatások igénybevétele kapcsán a távolsági közlekedéssel összefüggésben felmerült költségeik megtéríttetésére. A kísérő utazási költségeinek megtérítésére akkor van lehetőség, ha 16 éven aluli gyermeket kísér, vagy ha a beutaló orvos a beutalt személy egészségi állapota alapján a kíséretet szükségesnek ítéli. Amennyiben az orvos szükségesnek látja a kísérőt, és az orvos igazolása alapján a beteg egészségi állapota miatt nem tud tömegközlekedési eszközön utazni, 2007. július 1-jét követően nem a kísérőnek jár költségtérítés, hanem a biztosított beteg utazásának költségéhez jár támogatás magasabb összeggel - az útvonal viszonylatában legrövidebb távon közlekedő tömegközlekedési eszköz útvonalát alapul véve -, kilométerenként 21 forinttal.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. november 1.) vegye figyelembe!

Lenyúlták az egészségügy EU-s pénzeit?

6,5 milliárd ment magánzsebekbe.

Milliárdokat lophattak el az egészségügyre szánt uniós forrásokból – írja a 444.hu.

Az MR, CT és röntgengép beszerzéseket érintő ügyben a Gazdasági Versenyhivatal(GVH) kartellgyanú miatt immár harmadik éve vizsgálódik és gyakorlatilag az összes nagyobb iparági szereplővel szemben megindította az eljárást. A portál számításai szerint összesen legalább 6,5 milliárd forintnyi EU-s pénz vándorolhatott illegálisan magánzsebekbe. (nepszava.hu)

Diszkriminálják a diplomásokat?

2017.11.13 12:46

Ugyanazért a munkáért nem feltétlenül ugyanannyi fizetség jár mindenkinek. (A kép illusztráció!)

Hajdú-Bihar – Olvasónk tapasztalatai szerint előnyt élveznek az alacsonyabb képesítésű ápolók.

Sokfelől hallani, hogy számottevő munkaerőhiány van az egészségügyben, évente rengeteg orvos és ápoló kényszerül rá, hogy külföldön próbálja megtalálni a boldogulását. Ebben a helyzetben azt gondolhatnánk, hogy egy frissen végzett, tettre kész diplomás ápolónak reális esélye van gyorsan munkát találni a szakmájában.

Egy olvasónk azonban ezzel ellentétes tapasztalatát osztotta meg velünk. Levelében egy, az állásinterjúkon sorozatosan visszatérő jelenségre hívta fel a figyelmet: szerinte – a felvételi elbeszélgetések alapján – előnyt élveznek a diplomás ápolókkal szemben az alacsonyabb képesítésű, OKJ-s (Országos Képzési Jegyzék) végzettségű ápolók. Sőt, ahogyan ő megfigyelte, az interneten fellelhető, ápolóknak szóló állásajánlatok esetében is szinte csak OKJ-s végzettségű munkavállalókra tartanak igényt a munkát meghirdetők. Állítja, a debreceni kórházak tele vannak segédápolókkal, arra hivatkozva, hogy nincs szakképzett munkaerő, holott egy-egy állásinterjún 6-8 szakápoló is kilincsel.

Világelitben a debreceni orvosképzés

Debrecen - A világ élvonalába rangsorolta a Debreceni Egyetem orvosképzését a Times Higher Education, amely november 8-án hozta nyilvánosságra legfrissebb tematikus ranglistáját. Az egyetem orvos- és egészségtudományi képzései a 401-500 kategóriában kaptak helyet. A Times Higher Education nem csa...

Tovább a cikkhez

Nagy lemaradás a bérezésben

Megkerestük a megyei kórházakat, és szembesítettük az intézményeket a levél mondanivalójával. Válaszában dr. Muraközi Zoltán, a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház főigazgatója leszögezte, náluk nincs ápolóhiány, és bizonyos munkakörök betöltésénél – például főnővéri munkakör – előny a diplomás ápolói végzettség, abban az esetben viszont, ha általános ápolói munkakörbe keresnének dolgozót, nincs megkülönböztetés. Az intézményben 204 ápoló dolgozik, közülük összesen 17-en diplomás végzettségűek, ez a létszám nem egészen kilenc százaléka. Kérdésünkre, hogy mennyire érzi versenyképesnek egy ápoló fizetését, a főigazgató karakán választ adott:

Semennyire. Az európai átlaghoz képest nagyon alacsony, de a nyugat-, illetve közép-magyarországi bérekhez képest is van lemaradásunk.”

Nem csak egy év a különbség

A diploma megszerzése négy évet vesz igénybe, míg az OKJ-s képesítésé hármat. A felsőfokú végzettség természetesen több – főleg elméleti – tudást ad, és a későbbi előmenetel szempontjából nélkülözhetetlen. Ez értelemszerűen a közalkalmazotti bértáblában is megmutatkozik. Épp ezért gyaníthatóan az anyagi szempontok is belejátszhatnak az általános tendenciába, mely szerint jóval magasabb az OKJ-s ápolók aránya az egészségügyi intézményekben.

Megalakult az egyetem Egészségügyi Irányító Testülete

Debrecen - Alakuló ülést tartott és elnököt választott az egyetemi Egészségügyi Irányító Testület. November 8-án kezdte meg a munkát a nyolc fős tanács, amely a Klinikai Központ és Kenézy Gyula Egyetemi Kórház egységes szakmai irányítását látja el. Az ország legnagyobb betegellátó intézménye jött...

Tovább a cikkhez

Nincs hiány

A cívisvárosban két kórház is működik, mindkettő az egyetemhez tartozik: a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház, valamint a Debreceni Egyetem Klinikai Központ. Ezekben sincs ápolóhiány, a két intézményben 1730 ápolót alkalmaznak, közülük felsőfokú végzettségű 217, ami az összlétszám 12 és fél százaléka. Az egyetemi sajtóiroda lapunkhoz eljuttatott válaszában tudatta, a Debreceni Egyetem az álláspályázatokat minden esetben a jogszabályi előírásokkal összhangban hirdeti meg, megjelölve a pályázati kiírásban a minimálisan elvárt végzettséget. Amennyiben a jogszabály alapján egyaránt elfogadható OKJ-s és diplomás ápolói képesítés is, úgy a pályázati feltételek körében értelemszerűen már az OKJ-s képesítés megléte is elegendő ahhoz, hogy valaki eredményes pályázóvá váljon.

Ha a munkakör betöltésére kiválasztott pályázónak diplomás ápolói képesítése (is) van, úgy közalkalmazotti jogviszonyának létesítésekor értelemszerűen e képesítésének megfelelően sorolják fizetési osztályba. „Az ápolói, illetve más egészségügyi dolgozói bérezés versenyképességének megítélése nem intézményi kompetencia” – írták. A közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak béreinek megállapítása a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti besoroláson, illetve az egyéb ágazati jogszabályok kötelező érvényű előírásain alapul – tudatták.

Bértábla szerint

Az ápolók (OKJ) általában D vagy E fizetési kategóriába tartoznak, abban 2016. szeptember 1-től kezdőként 147 ezer – 158 ezer forint a havi bruttó alapbér. A diplomás ápolóké (F kategória) 196 ezer forint. (Az összegek emelkednek az ágazati bérmegállapodás szerint, de mindegyik kategóriában ugyanolyan arányban.)

HBN–MSZ

Pénzért vásárol életet magának Rockefeller

Elpusztíthatatlannak tűnik a 101 éves dollármilliárdos, David Rockefeller.

– Minden alkalommal, amikor új szívet kapok, úgy érzem, ismét visszatér belém az élet, új erőre kapok. Remélem, megélem a kétszázat is.

David 1946-ban a családhoz tartozó, olajvállalatokat pénzelő pénzintézetnél, a Chase National banknál kezdett dolgozni, ami azóta az ő irányítása alatt áll.

A milliárdos Rockefellerben már a hetedik szívet cserélték

Szerző: Vya itt: 18+, Színes hírek 2016.09.21 04:45

A 101 éves David Rockefelleren New York-i otthonában már a hetedik szívátültetést hajtották végre augusztus végén.

David Rockefeller a világon az első ember, akin a legtöbb szervátültetést hajtották végre.

david_rockefeller

„Minden alkalommal, amikor új szívet kapok, úgy érzem, ismét visszatér belém az élet, új erőre kapok, remélem megérem a kétszázat is.” – nyilatkozta a milliárdos, akinek becsült vagyona 3 milliárd dollár körül lehet.

David Rockefeller, John D. Rockefeller utolsó élő unokája, aki a szervkereskedők álma.

A Rockefeller dinasztia utolsó tagjának, ahogy öregszik, úgy cserélik rendre ki elhasznált szerveit.

Legújabb szíve mellé kapott még egy új vesét is. Amikor valamelyik szerve felmondja a szolgálatot, akkor transzplantálják, hiszen meg tudja fizetni.

Magyarországon például egy szívátültetés 20 millió forintba kerül az OEP-nek. A drága műtét mellett hatalmas várólisták vannak.Nincs ez másként az Egyesült Államokban sem. Sajnos sokszor előfordul, hogy a donorra várók nem élik túl, hogy megkapják a számukra megfelelő szervet.

Forrás: minap.hu

Tulajdon képen azon rágódom , hogy lehúztunk 40 – 41 évet kemény munkában , és szerért húgyért dogoztunk , mert a fizetés az nuku volt , hisz a család nem tudta újra termelni önmagát , hisz azt akarták , hogy kipusztuljunk . Kell a hely a betolakodó cionista kazárnak a balkézről betelepített muszlimnak , és a különböző maffia csoportokból ide verbuvált elemeinek , hogy a végén egy jó terrorista bázist hozzanak létre a helyi rabszolgák féken tartására , és Európa nyugati iszlám betöréseinek , és radikalizálására időnként

innen indulnak majd portyázni , mint hajdan seregeink tették ,, És nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára „

Hol van már az a kereszténység , hol van már az az erő mely a helytartóink , és a moszlim csapásra választ tudna adni ?

Európa most éli meg a Magyar Trianont , a vakolók megint eladták de most nem csak hazánkat , de egész Európát !!!

A zsidó világbirodalmat létre akarják hozni ezért pénzt életet hitet , jelent , és jövőt mindent felégetnek . Hol van már Putyin kobaltos torpedója mikor vetik be , hogy 100 évekre lakatlanná tegyék a cionista kazár gyarmat Amerikát , és ha kell Európát is , hisz a terrorista NATO egész Oroszországot el akarja törölni a föld színéről . Az ilyen Rockefeller félék , így már nem donoralanyként kezelnék a goj állatokat , de örülnének , hogy elmehetnének , és nem kellene kiállniuk a kínok kínját ami egy kobalt sugárzásból rájuk várna !!!

És különben is a Rinocéroszok is kihaltak , az emberiség is kifog halni , és valami csúszó mászó entitás népesíti majd be a bolygót , és ők biztos , hogy nem földnek fogják nevezni ezt a paradicsomot amit tönkre tettünk , hogy a bankárok gazdagodjanak . Az érték alkotó munkának újból lesz becsülete , ha a kazárokat teljesen kiirtják a földön , és a megmaradt írmagjukat sehol sem fogadják be !!!

Mert akkor megint 75 év után , már nem jár orvosi kezelés , de 40 – 50 évet robotolj le két fillérért beszélő szerszámként , és mikor már nem érsz semmit hát dögölj meg , és ne okozz másnak gondot !!!!

Ez lesz majd a szép új világ vakolók diktálnak a helytartók uszítják ebeiket , és biztatják őket , hogy bizony ők nem beszélő szerszámok , így beléd , és beléd marnak , mire rájönnek , hogy bizoby ők is rabszolgák , és nekik kellet kikaparni a gesztenyét az avarból megkeseredett gülemekké válnak !!!

Itt az idő a kipusztulásunkra nem is érdemlünk mást , hisz az unokáink jövőjét adatták el helytartóinkkal !!!!

Putyin hol az a kobalt torpedó !!!

Ne kíméld helytartóinkat , mi úgy is csak állatok vagyunk a szemükben , és úgy is viselkedünk még csak nem is csaholunk , csak a farkunkat csóváljuk a gazdinak !!!!

2018. február 11., vasárnap