A zsidók összerabolt vagyona az emberiség szenvedése

A zsidók összerabolt vagyona

az emberiség szenvedése

Az orosz duma elnöke szerint vizsgálatot kellene lefolytatni a Hirosima és Nagaszaki ellen intézett atomtámadások ügyében 

2014. december 26. 15:21 Kuruc.info 
Az orosz törvényhozás, a duma elnöke, Szergej Nariskin végre kimondta azt, ami a "náci háborús bűnösök" ellen évtizedek óta zajló hajszából, valamint a "kárpótlási" eljárásokból elvileg logikusan következik: vizsgálatot kellene lefolytatni a Hirosima és Nagaszaki ellen 1945 augusztusában intézett atomtámadások ügyében. 

A duma házelnöke csütörtöki sajtóértekezletén azzal borzolta a cionisták idegeit, hogy összehasonlította a két japán városban elkövetett tömeggyilkosságot a "náci bűncselekményekkel". A politikus szerint a nukleáris fegyver bevetése Japán ellen emberiségellenes bűntettnek minősül. 
"Úgy hiszem, hogy ezt a kérdést jogászok, nemzetközi jogi szakértők bevonásával alaposabban meg kellene vitatni, mert az emberiségellenes bűncselekményeknek nincsen elévülési idejük" - jelentette ki a politikus, hozzátéve, hogy "mint mindnyájan tudjuk, a két békés japán város lebombázása katonai szempontból nem volt indokolható". 
A házelnök leszögezte, hogy "az atombomba bevetésének a célja pusztán a megfélemlítés volt, a következmény pedig a két város több százezer békés lakójának halála lett". Szergej Nariskin kijelentéseivel a nyugati világ egyik (ha nem is a legfontosabb) mítoszát kérdőjelezte meg. 
Perge Ottó - Press TV nyomán 
Kapcsolódó: 
   Izraelnek nem tetszik a kubai-amerikai "megbékélés" 
   A Likud testvérpártja a Fidesz 

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

Izraelnek nem tetszik a kubai-amerikai "megbékélés"

Ha valaki még mindig van annyira naiv, hogy azt hiszi, a világunk tényleg olyan, mint amilyennek a „fősodratú” média elénk állítja, akkor joggal vélheti úgy: Izraelnek a világon semmi köze nincsen Kuba és az Egyesült Államok viszonyának alakulásához. Ehhez képest a zsidó állam egyes tisztségviselői nemtetszésüket fejezték ki az Obama-adminisztráció Havanna irányába tett gesztusai láttán. Ami persze egyáltalán nem meglepő azok számára, akik tisztában vannak az izraeli lobbinak az USA külpolitikájára gyakorolt befolyásával. Igaz, ezúttal a zsidó lobbi háborog. Az elmúlt héten a Háárec című lap idézett egy izraeli kormányzati tisztségviselőt, aki sértődötten beszélt arról, hogy az amerikaiak nem értesítették Tel-Avivot a Kuba elleni büntetőintézkedések feloldásának és a diplomáciai kapcsolatok helyreállításának szándékáról. Árulkodó kijelentés: vajon az USA-nak minden egyes diplomáciai lépéséről értesítenie kellene Izraelt? A jelek szerint igen. Noha az Obama-adminisztráció állítólag kérte Izraelt arra, hogy nyilvánosan is támogassa a kubai-amerikai megbékélést, Tel-Aviv nem tett eleget a „nagy barát” kívánságának. Sőt, egyes elejtett nyilatkozatokból világosan látható: Izraelnek nem tetszenek a washingtoni adminisztráció Havanna irányába tett gesztusai. Az egyik ok az izraeli média értesülései szerint az, hogy Tel-Aviv semmiféleképpen sem szeretné elveszíteni azoknak a többnyire republikánus képviselőknek a támogatását, akik élesen ellenzik az Obama-adminisztráció Kuba-politikáját. Ugyanis a Kubával szembeni szankciók fenntartásának rendületlen hívei általában a zsidó állam lelkes hívei is egyben – mutatott rá a Háárec című lap. Tény mindenesetre, hogy a Castro-rezsim elleni embargó 1960-ban történt életbe léptetése óta Izrael következetesen támogatta a nemzetközi fórumokon Washington Kubával kapcsolatos állásfoglalásait. A Háárecnek nyilatkozó izraeli tisztségviselők szerint most „jobb várni, és nem adni ki semmiféle nyilatkozatot a meghirdetett irányváltás ügyében, amely felidegesítheti Izrael megbékélést ellenző barátait a kongresszusban”. Ron Dermer, Izrael washingtoni nagykövete nyilvánosan is közölte: Tel-Aviv mindig is egyetértett az USA Kuba ellen meghirdetett büntető intézkedéseivel, részben azért, mert a kommunista állam „agresszíven viszonyult” a zsidó államhoz. „Mi követtük az USA-t ebben a kérdésben. Soha nem volt barátság Izrael és Kuba között. Castro mindig is támogatta Izrael legveszedelmesebb ellenségeinek némelyikét, támogatott olyan terrorszervezeteket, amelyek harcoltak Izraellel szemben, és fellépett ellenünk a nemzetközi fórumokon” – nyilatkozta Izrael washingtoni nagykövete egy amerikai televíziós állomásnak adott interjújában. Kuba hivatalosan 1973-ban szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat a zsidó állammal. Perge Ottó - RT nyomán
Forrás: https://kuruc.info/r/4/137539/?honnan=Nemzeti_Hirhalo

Miért hallgatunk az igazunkat erősítő külföldi hírekről? 
A nyugati sajtó és elsősorban az amerikai kormány évek óta támadja Magyarországot 

Lovas István - 2014.12.27. 01:53 Magyar Hírlap 
A nyugati sajtó és elsősorban az amerikai kormány évek óta támadja Magyarországot az antiszemitizmussal kapcsolatban az állítólagos - hogy finoman fogalmazzunk - negatív teljesítménye miatt. Külföldi cikkek ezrei vádolják kormányunkat azzal, hogy az újnácikat bátorítja, éleszti a hitleri szellemiséget stb. 
Ennek tükrében különösen érthetetlen, hogy a hazai sajtó egyetlen sort nem írt az ENSZ közgyűlésén november 21-én elsöprő többséggel elfogadott határozatról, amely a nácizmus, újnácizmus, a rasszizmus, a negatív faji megkülönböztetés és az idegengyűlölet elleni küzdelemre buzdít. 
A beterjesztett szöveg tartalmazza annak tilalmát is, hogy a Waffen SS-nek emlékművet állítsanak, mint teszik ezt például Litvániában. 

 
Lovas István

A gyanútlanok arra gondolnának, hogy az a magyarországi sajtó, amelynek a témában óránként van mondanivalója - miközben a nyilvánosság nagy része a kontraproduktívan gyakori emlegetés miatt az elmúlt negyedszázadban torkig lett vele -, erre a hírre úgy cuppan rá, mint a mondásbeli gyöngytyúk. De most kivétel történt. Csak a hallgatás maradt. Vajon mi lehetett ennek az oka? 
Két dolog. Az egyik, hogy a határozati javaslatot Oroszország ENSZ-képviselete nyújtotta be. A másik pedig az a valóban döbbenetes szavazati eredmény, hogy azt száztizenöt igen és ötvenöt tartózkodás mellett az Egyesült Államok, Kanada és Ukrajna elutasította. Ha a sajtóban a "postás megharapta a kutyát" hírek hozatala valóban elemi alapkövetelmény, akkor ennél nagyobb "durranás" nem kellett volna a hazai megjelenéshez. Hiszen ez azt jelenti, hogy André Goodfriend országa ellenzi az újnáci ideológiák dicsőítése elleni globális harcot. 
Az sem volt hír nálunk, hogy másnap az orosz külügyminisztérium közleményben fejezte ki sajnálatát és döbbenetét amiatt, hogy ez a három ország a határozat ellen szavazott, Ukrajnát külön kiemelve olyan államként, amelynek népe "a nácizmus szörnyűségét közvetlenül tapasztalta és komoly erőfeszítéseket hozott a fölötte kivívott győzelemben". 
December 5. és 7. között Londonban a Tényfeltáró Újságírás Központja (Centre for Investigative Journalism) szimpóziumot tartott, amelyen felszólalt a világ egyik legtisztességesebb, sok díjat nyert újságírója és dokumentumfilmese, John Pilger is. Beszéde első mondatában már feltette a kérdést, hogy "miért lett a nyugati újságírásban a cenzúra és a torzítás a mindennapi gyakorlat része?" És azt is megkérdezte, hogy "a BBC miért lett oly gyakran a ragadozó hatalom szócsöve?", valamint hogy "a New York Times és a Washington Post miért csapja be olvasóit?" Arra is kitért, hogy Washington miatt "a világot egy nagyobb háború, akár atomháború kilátása fenyegeti". Sem Pilger kolléga szavai, sem a szimpózium nem érdekelte a magyar sajtót. Kezdve a külföldi hírek fő forrásától, a távirati irodától, és így folytatva a jobboldali médiával, amely "Orbán sajtódiktatúrájában" nem engedhet meg magának állandó londoni tudósítót. 
Ne játsszuk a naivat: az imént idézett hír már nemcsak áthallásos, hanem túlzottan egyértelmű és elviselhetetlen azoknak, akik nálunk a megemlített három angolszász médium istenítésén éjt nappallá téve dolgoznak. 
A "jobboldali" Angela Merkel a hazai balliberálisok egyik legnagyobb kedvence. Azt külön imádják, amikor ő vagy kormánya "beszól" nekünk. Ha viszont Merkelnek szól be egy olyan politikus, aki őt éppen szuverén hazája belügyeibe való beleszólása miatt utasítja rendre, akkor jobb, ha a magyar közvélemény erről nem szerez tudomást. Különösen, ha a berlini bírálatot visszautasító politikus nyugat-európai, ráadásul baloldali. És a merkeli beszólást elítélő ellenzéki politikus saját kormánya mellett áll ki oly természetességgel, mint az égi csillagjárás. December 7-én az olasz és a francia kormány illetékesei utasították vissza, hogy Merkel egy aznapi interjúban bírálta gazdaságpolitikájukat. Azt mondták, törődjön a saját országával. Másnap ennél jóval tovább ment a francia baloldali pártvezető. Jean-Luc Mélenchon Twitter-üzenetében azt tanácsolta a német állam legfőbb politikusának, hogy "Pofa be, Merkel asszony! Franciaország szabad!" Nálunk ez sem hír, ugye? 
December tizedik napja is jó pár érdekességgel szolgált. Így azzal is, hogy a francia miniszterelnök bejelentette, bővítenék a vasárnapokon nyitva tartó üzletek számát. Mire a francia szocialisták és a szakszervezetek azonnal tiltakozni kezdtek. Az elkövetkező napokban a hír nem jelent meg a magyar médiában. Csak több nappal utána volt hallható friss hírként az Inforádióban. 
Szintén aznap jelentette be Putyin orosz elnök Taskentben, hogy Moszkva elengedi Üzbegisztán adósságának kilencvenhét százalékát. Ugye, ez sem hír? Főként, amikor egy olyan ország nagylelkű gesztusáról van szó, amelyet az Egyesült Államok által kikényszerített szankciók sújtanak. És amelyet az Egyesült Államok stratégiai szövetségesével, az emberi jogok bajnokával, Szaúd-Arábiával lebeszélt mutyi alapján akar tönkretenni az olaj árának drasztikus csökkentésével. De ez sem volt hír nálunk. Akár a következő napi esemény sem, amikor az Újdelhibe érkező orosz elnököt az indiai elnök azzal fogadta, hogy "Oroszország marad India legnagyobb védelmi partnere". (Sajtónk egyébként a látogatásról tudósított.) 
Aznap az unióban is példátlan esemény történt. Addig az unió nyíltan még nem szólt bele egy tagország választásaiba. A "jobboldali, konzervatív" Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság jobboldali Magyarországot rühellő elnöke - balliberális véleményformálóink imádatának másik célpontja - ezt megszegte, és a görögöket arra biztatta, ne válasszanak "szélsőséges erőket", utalva a radikális görög baloldalra. De hát kit érdekelhetett volna nálunk ez a példátlan szereptévesztés? Hallgattak is róla. 
December 23-án lapunk a címoldalán adott hírt arról, hogy az Európa Tanácsban napirendre került a magyar média. Hoffmann Rózsa, a tanács kulturális bizottságának tagja szerint "mindez része és folytatása a Magyarország ellen szervezett nemzetközi nyomásnak". Az Európa Tanács szerint is médiadiktatúra van nálunk. Valóban az van, csakhogy itt e "diktatúra" nem az állítólagos fenntartójának jó, hanem az ellenfeleinek. 
Kapcsolódó: 
   Eddig 507 ezren menekültek el Donbásszból 
   Udo Ulfkotte: a médiát a nagytőke és a titkosszolgálatok irányítják az USA szája íze szerint és Izrael érdekében 
   Egy 86 esztendős német hölgy feljelentette a német zsidóság vezetőit, és a revizionisták szabadon bocsátását követeli 
   Amikor a szavak nem felelnek meg a tetteknek 
   Ken Jebsen: Szellemi mozgósítás 
   Az ameikai rezsimet példátlan támadások érik, és megjósolhatatlan események küszöbén állunk 

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu **

*

Eddig 507 ezren menekültek el Donbásszból

Egy német újságíró kipakol: a médiát a nagytőke és a titkosszolgálatok irányítják az USA szája íze szerint és Izrael érdekében

Udo Ulfkotte, a Frankfurter Allgemeine Zeitung korábbi szerkesztője beismerte, hogy újságíróként a CIA számára dolgozott. A nyilatkozat legfeljebb naiv emberek számára okozhatott meglepetést. „25 éven keresztül dolgoztam újságíróként, és engem arra tanítottak, hogy hazudjak, legyek áruló, és ne mondjam el az igazat a közvéleménynek” – vallotta meg bűneit a Russia Today című lapnak nyilatkozva Udo Ulfkotte, hozzátéve, hogy a CIA támogatta őt, mivel „Amerika barátja” volt. Mint mondta, úgy döntött, elmondja az igazságot a nemzetközi pénzügyi elit befolyása alatt álló médiáról, mivel attól tart, háború fog kirobbanni Európában. Udo Ulfkotte „A német és az amerikai média háborúba akarja sodorni Európa népeit és Oroszországot. Ez az a pont, ahonnan nem lehetséges visszafordulni, és ezért én most felszólalok és kimondom, hogy nem volt helyes, amit én a múltban tettem, vagyis hogy manipuláltam az embereket, és propagandát fejtettem ki Oroszország ellen” – fakadt ki a német újságíró. Majd a következőképpen folytatta szenvedélyes vallomását: „És nem helyes, amit a kollégáim tettek a múltban, és tesznek most is, mivel megvesztegetik őket azért, hogy elárulják a népüket. És nem csak itt Németországban, hanem mindenütt Európában ugyanezt tapasztaljuk. Én nagyon félek egy újabb európai háborútól, és nem szeretném, ha bekövetkezne. A háború sohasem magától tör ki, mindig vannak emberek, akik akarják azt, és nem csupán a politikusok, hanem az újságírók között is vannak ilyenek… Mi elárultuk az olvasóinkat, csak azért, hogy elősegítsük a háborút. Nekem ebből elegem van, torkig vagyok a propagandával. Egy banánköztársaságban élünk, nem egy demokratikus államban, ahol sajtószabadság uralkodik” – mondta ki végre az igazságot a bűnbánó újságíró. Udo Ulfkotte nyilatkozata (magyar felirattal): Ulfkotte beszélt arról is, hogy a hivatalos médiában dolgozó újságírók az USA-ban és Európában „nem hivatalos” formában ugyan, de valamely titkosszolgálatnak dolgoznak. „Főképpen igaz ez a brit valamint az izraeli újságírók esetében. Természetesen a franciákra is igaz, amit állítok, továbbá az ausztrál, új-zélandi, a tajvani újságírókra, és igen, másokra is” – közölte a „szélsőjobboldali” körökben régóta ismert tényt Udo Ulfokette. A Mockingbird-akció A CIA-nak a sajtó befolyásolására irányuló törekvései meglehetősen jól ismertek. Egy korábban a Wall Street-en ténykedő ügyvéd, az Office of Special Projects (mely később a CIA egyik ügynökségévé vált) igazgatói székébe emelkedett Frank Wisner szervezte meg az úgynevezett Mockingbird-akciót, melynek célja az volt, hogy a sajtót a pénzügyi elit befolyása alá helyezzék. Wisner a Washington Post egyik újságíróját, Philip Grahamot bízta meg az akció végrehajtásával és újságírók toborzásával. Elsősorban olyan tollforgatókkal kívántak együttműködni, akik a második világháború idején a katonai titkosszolgálatok kötelékében tevékenykedtek. „Az 1950-es évek elejére Frank Wisner beszervezte a New York Times, a Newsweek, a CBS és más médiumok tekintélyes munkatársait” – olvasható Deborah Davis: Katharine the Great: Katharine Graham és a Washington Post című könyvében. 1953-ban már Allen Dullesnek, a CIA igazgatójának a kezében futottak össze a szálak, aki lényegében az összes nagyobb médiát a markában tartotta, beleértve a The New York Times-t, Time-ot, a Life Magazint, a televíziós hírműsorokat, kiváltképpen William Paley szerkesztette CBS News műsorát. Az újságok és televíziós hírcsatornák mellett a CIA irányította Hollywoodot és a filmipart is. „A CIA iratai arról tanúskodnak, hogy a szervezet befolyást gyakorolt többek között az alábbi médiumok és hírügynökségek fölött is: New York Herald Tribune, Saturday Evening Post, Scripps-Howard Newspapers, Hearst Newspapers, Associated Press, United Press International, Mutual Broadcasting System, Reuters, The Miami Herald” – írta Carl Bernstein, a Watergate-ügyben komoly szerepet játszó újságíró egy 1977-ben megjelent cikkében. A CIA propagandahálózatának („óriási wurlitzerének”, ahogy Wisner nevezte) létezésével kapcsolatban az alábbiak olvashatók egy kongresszusi vizsgálóbizottság jelentésében: „A CIA egy sok száz külföldi személyből álló hálózatot működtet a világban, amely információkkal látja el az ügynökséget, és esetenként megkísérli a közvélemény befolyásolását a propaganda eszközeinek a segítségével. A hálózatban részt vevő személyek közvetlen befolyást biztosítanak a CIA számára nagyon sok újság, hírügynökség, rádió és televízió állomás, könyvkiadó és más külföldi médiumok fölött”. Megalapozottnak tűnő információk szerint a Mockingbird-akció – különböző fedett formákban – még ma is zajlik. Perge Ottó - Kuruc.info Frissítés: Lovas István: A legnagyobb német bestsellerről totális a hallgatás Ulfkotte: a német médiát a politikusok, a titkosszolgálatok és a nagytőke irányítja az USA szája íze szerinti transzatlanti kapcsolatok és Izrael érdekében A Frankfurter Allgemeine Zeitung volt külpolitikai szerkesztője és haditudósítója a „civil” szervezetekről és George Sorosról is ír Udo Ulfkotte 17 éven át a vezető német konzervatív napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) külpolitikai szerkesztője, illetve haditudósítója volt. Kötete szeptember 11-én látott napvilágot a német könyvpiacon Megvásárolt újságírók – Miként irányítják a politikusok, a titkosszolgálatok és a nagytőke a német tömegmédiát címmel. Annak ellenére, hogy a legnagyobb német internetes könyvterjesztő, az Amazon.de csak szeptember 22-én kezdte árulni, néhány nap alatt sikerlistájának a csúcsára hágott. Vagyis Németország legnagyobb példányszámban vásárolt könyve lett. Miközben erről a megasikerről a német sajtó egyetlen szót sem ejtett. A kínos hallgatás oka egyszerre a könyv tartalma és szerzője. A 336 oldal terjedelmű, mintegy hatszáz lábjegyzettel ellátott művet nem lehet a szokásos „összeesküvés-elmélet” felkiáltással elhessegetni, hiszen a szerző maga is több mint másfél évtizeden át Németország legtekintélyesebb napilapjának szerkesztője volt. Ezért könyvében több helyen bocsánatot kér és kijelenti, szégyelli, amit tett. Vagyis azt, hogy pénzért, luxusutazások és egyéb juttatások fejében azt írta, amit megrendeltek tőle. Ulfkotte táblázatokban mutatja be, hogy Németország legnagyobb médiumainak vezetői és elit újságírói név szerint mely lobbiszervezet/ek/ tagja, vagy hová vannak „bekötve”. Néven nevezeti azokat is, akik a kulisszák mögött a médiát propagandaszempontból egyetlen irányban befolyásolják. Ilyenkor csak a hallgatás a kivezető út. Mert az sem jön be, ha az érintettek összeesküvés-elméletek felemlegetésével akarják hitelteleníteni a mondanivalót. Vagy mint nálunk szokták a főleg Soros-támogatású portálok, amelyek vicsorító kínjukban holdfénynél hódbőrbe varrt iratokról, paksi csőszkunyhóba tévedt jugoszláv búvárokról „konteóznak”. Márpedig a kötetben igen egzakt módon bontakozik ki az, ahogyan például a David Rockefeller által alapított Trilaterális Bizottság, a Bilderberg-csoport és más transzatlanti intézmények szabják meg az irányt a médiának. A könyvben bőségesen adatolt valóság a legvadabb „konteós” képzeleten is túltesz. Hiszen arra is fény derül, hogy a német szerkesztőségekben (!) dolgozó titkosszolgálati ügynökök olykor azt is megszabják, hogy ismert újságírók közül kinek a neve alatt jelenjék meg egy-egy előre megírt cikk. Amiért persze az illető busás pénzjutalomban részesül. A FAZ korábbi munkatársa leszögezi: teljesen mindegy, hogy melyik német lapot vesszük meg, mely német tévéadót nézzük: egyforma és manipulált üzenetet kapunk. Amire a németek egyre inkább ráébrednek. Ezért esnek drámai gyorsasággal a nyomtatott lapok példányszámai. Könyve végén Ulfkotte egyenesen lázadásra szólítja fel honfitársait: még kevesebb lapot vásároljanak, hogy még több hazug, megvásárolt újságíró maradjon munka nélkül. Azok, akik hatalmas kenőpénzért teljesítik irányítóik utasításait. Miközben arra biztatja olvasóit, hogy egyes, eddig nem manipulált, internetes forrásokat olvassák, melyek közül fel is sorol néhányat. A szerző pontosan bemutatja azt is, mely adó vagy mely lap melyik politikai párthoz tartozik. A „független” közszolgálati ZDF televízióban például csaknem minden szerkesztőnek párttagkönyve van. A német médiában a „nézetek sokszínűségét” pedig csak tettetik. A valóság az egyenhazugság, legyen szó az amerikai külpolitikáról, az USA elnökéről vagy az euró hasznosságáról. Itt jegyzendő meg, hogy néhány éve már kiszivárgott annak a szerződésnek a szövege - és a Wikipediára is felkerült -, amelyet minden olyan újságíróval aláíratnak, aki az Axel Springer óriáskiadó valamelyik lapjához szegődik el, mint a vezető német bulvárlaphoz, a Bildhez, vagy a hazai balliberálisaink által szintén oly kéjjel „német jobboldali konzervatív”-nak nevezett Die Welthez. E szerződés öt pontja közül az egyik a transzatlanti kapcsolatok támogatása, a másik Izrael állam lényegi jogainak és a zsidó-német megbékélés előmozdítása. Ulfkotte maga is titkosszolgálati szakértő, és tagja volt az amerikai Marshall Memorial Fund nevű, szintén a „transzatlanti baráti kapcsolatok elmélyítésén” dolgozó szervezetnek, amely egyike a német médiát irányító intézményeknek. A szerző már könyve elején leszögezi, hogy a német hírekre a legnagyobb befolyást az Egyesült Államok és Izrael gyakorolja. Olyan kézikönyveket is említ, amelyek rögzítik, mely minőségi médiumokra kell hatást gyakorolni. E médiumok merő véletlenségből ugyanazok, amelyekben hazánkról a legvehemensebb támadások jelennek meg. Az amerikai hadügyminisztérium hosszú évek óta dollár milliárdokat költ arra, hogy világszerte a neki megfelelő propaganda jelenjék meg a médiában, tudjuk meg szintén. E minisztérium egyik ilyen törekvése, hogy Amerikát kedvező színben tüntesse fel, míg Oroszországot a gonosz országának. Egy Lengyelországból a II. világháború idején menekült család gyermekeként Németországban felnőtt Josef Joffe, a balliberális Die Zeit című hetilap kiadó-főszerkesztőjéről sok szó esik a könyvben. Ő egy CIA-hez közeli agytrösztnek, az Aspen Institute-nak is a tagja. Joffe médián túli szerepéből Ulfkotte majd’ húszat sorol fel, beleértve az olyan igazgatótanácsi tagságot, mint a New York-i Goldman Sachs Alapítvány, az izraeli Ben Gurion Egyetem vagy a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete. A Die Zeit szintén a mindenkori jobboldali kormányok idején Magyarországot támadó német médiumok frontvonalába tartozik. A szerző részletesen ismerteti nem csak a megvásárolt újságírók által leírt hazugságokat, de azt is, hogy milyen esetekben kell hallgatniuk. Mint amikor haditudósítóként szemtanúja volt, hogy az 1980-tól 8 éven át tartó Irak-Irán-háborúban Irak német gyártmányú mérges gázt vetettek be. Arról egyetlen sort sem írhatott, és az elgázosított iráni holttestekről készült fotóit se helyezhette el lapjában. Ismerteti azt is, hogy kik állnak egyes nemzetközi újságíró szervezetek mögött. A „sajtószabadságot védő” és az egyes országokban meglévő sajtószabadságot osztályozó Tudósítók Határok Nélkül nevű szervezetről például azt írja, a mögött korábban az amerikai külügyminisztérium és George Soros /ne hamisítsuk meg hivatalos nevét/ állt. Ulfkotte kitér az újságírókat irányító szervezetek funkciójának bemutatására is. A Trilaterális Bizottságról azt írja, hogy számára a „globális kormányzás kormányok nélküli kormányzást, kormányok nélküli világuralmat jelent”. Hozzáteszi: e bizottság „világszerte szét kívánja rombolni az állami funkciókat és úgynevezett nem kormányzati (civil) szervezeteket használ fel arra, hogy a meglévő kormányok feje fölött a népek sorsát irányítsa”. Ó, ártatlan Norvég Alap! – kiálthatnánk fel. Ami Sorost illeti, róla a szerző idézi a baloldali brit New Statesman nevű hetilap egyik, 2003-ból megjelenő írását is, mely szerint „George Soros talán nem nevezhető közvetlenül fizetett CIA-ügynöknek, mint azt néhányan megtették. De az kétségtelen, hogy cégei és civil szervezetei szorosan együttműködnek az amerikai terjeszkedéssel. Soros, Rockefeller és a transzatlanti agytrösztök „mindenekelőtt hatalomstratégiai és gazdasági megfontolásokból a korábbi keleti tömb országaiban, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában kormányok megdöntésében vettek részt.” Ulfkotte a Soros-féle Nyílt Társadalom alapítványokat az ilyen, „népi” puccsok szervezésében elsőrendűen fontosként mutatja be. A német média pedig mindebben tevőlegesen segíti őt, írja később. A kötet szerzője a Kádár-időkben is külföldön utazgató, szabaddemokrata ellenzéket agyonszerető Joachim Gauck német államelnököt sem kíméli. Leírja róla, hogy tagja az igen befolyásos elit transzatlanti társaságnak, a berlini székhelyű Atlantik-Brücke (Atlanti Híd) szervezetnek. Könyve legvégén a Frankfurter Allgemeine Zeitung volt munkatársa „megfenyegeti” a német médiát azzal, hogy kötete csupán az első része egy trilógiának. Tanács politikusainknak: ha német újságíró közelít feléjük előre megrendelt cikkéhez jobboldali mondatfecniket „gyűjtve”, azzal üdvözöljék, hogy rákérdeznek, élvezték-e Ulfkotte könyvét. (Forrás: Lovas István Fb-oldala)

Egy 86 esztendős német hölgy feljelentette a német zsidóság vezetőit, és a revizionisták szabadon bocsátását követeli 

A karácsony számos üzenete közül az egyik legfontosabb, hogy a gyengének, elesettnek, jelentéktelennek látszó emberek is új irányt szabhatnak a történelem menetének. A mindent elárasztó hazugság, a percemberek, talpnyalók, elvtelen törtetők korában pedig azon sem csodálkozhatunk, hogy egy 86 éves idős asszony az, aki lelkiismeretére hallgatva nyilvánosan kimondja mindazt, amit gondol, van bátorsága szolidaritást vállalni az üldözöttekkel, sőt szembe mer szállni világunk kegyetlen hatalmasságaival. Persze az 1928-ban született Ursula Haverbeck aligha tekinthető „jelentéktelen” embernek. Gyengének, elesettnek is legfeljebb fizikai értelemben nevezhető. Hiszen túlélő ő is a javából: túlélte a szövetségesek Németország városait romba döntő terrorbombázásait, a második világháború győzteseinek kegyetlenkedéseit, túlélte a németek ellen irányuló bosszúhadjáratot, milliók éheztetését, megalázását, elüldözését, a németség kultúrája és öröksége ellen intézett folyamatos támadásokat. A német nemzettel szemben elkövetett háborús bűncselekményekért persze senkit nem vontak felelősségre, a győztesek rémtetteinek tagadása pedig nemhogy nem tiltott, de kifejezetten ajánlott. A széles körű műveltséggel, egyetemi fokozattal rendelkező idős hölgy – azóta elhunyt férjével együtt – élete során sokat tett a természeti környezet, valamint a német kultúra és nyelv megvédése érdekében. 2014. november 20-án Ursula Haverbeck vakmerő lépésre szánta el magát. Pert indított a Németországi Zsidók Központi Tanácsa ellen a német büntető törvénykönyv S. 344-es paragrafusa alapján. A vonatkozó jogszabály értelmében akár 10 év börtönbüntetést is ki lehet szabni mindazokra, akik „hamis váddal” illetik polgártársaikat. A derék idős hölgy keresetében arra hivatkozik, hogy a Németországi Zsidók Központi Tanácsa hamisan vádolta a „holokauszt tagadása” miatt az elmúlt évtizedek során elítélt embereket. Ursula Haverbeck az interneten közzétett videofelvételen nyíltan beszél „korunk legnagyobb problémájáról”, vagyis a holokausztról. A bátor asszony a tényeket tiszteletben tartó, tisztességes történelmi vizsgálatot követel, hangsúlyozva egyúttal, hogy haladéktalanul szabadon kell engedni a börtönben ülő „holokauszt-tagadókat”, az ellenük meghozott ítéleteket pedig semmisnek kell tekinteni, mivel álláspontja szerint a „rendelkezésre álló dokumentumok az ő nézeteiket igazolják”. Ursula Haverbeck kijelenti továbbá, hogy ő számos alkalommal írt tiltakozó beadványt a különböző kormányzati és igazságügyi szerveknek, és különböző dokumentumokat is a rendelkezésükre bocsátotta. Azonban semmiféle választ soha nem kapott. Éspedig azért nem, mert „nincsenek bizonyítékaik” – jelenti ki az idős asszony a videón, hozzátéve, hogy ha mindaz, amit a hivatalosság állít „egyértelmű és cáfolhatatlan lenne – mint ahogyan arra a bíróságok újra és újra hivatkoztak – akkor aligha építhetnék álláspontjukat egy úgynevezett titkos parancsra”. (Hitler állítólagos, soha elő nem került „titkos parancsáról van szó, amelyben elrendelte volna több millió zsidó legyilkolását.) Az idős hölgy a videón utal még a folyamatosan csökkenő auschwitzi hivatalos áldozati számokra, az auschwitzi táborparancsnoktól, Rudolf Hösstől kínzások révén kicsikart „beismerő vallomásra”, valamint azokra a háborús bűncselekményekre, amelyeket a szövetségesek követtek el a második világháború idején. (Eisenhower haláltáboraira, Drezdára, Hirosimára, Nagaszakira, a Kelet-Európában élő sok millió német elüldözésére stb.) Vajon kinek az érdekeit képviselik a németországi hatóságok és történészek? – teszi fel a szónoki kérdést Ursula Haverbeck a videón. (Német nyelvű) A nagyszerű idős hölgy a weboldalán közzétett közleményében (http://ursula-haverbeck.info/) az elítélt másként gondolkodók szabadon bocsátását és rehabilitálását követeli: „Minden egyes olyan ügyet, amelyben a kritikusan gondolkodó polgárokat holokauszt-tagadás miatt a büntető törvénykönyv 130/3-as paragrafusa alapján elítéltek, felül kell vizsgálni. Ezek az emberek nem követtek el más bűncselekményt, minthogy ugyanazon következtetésre jutottak (...) éspedig saját erőfeszítéseik és tudományos kutatásaik eredményeképpen. Az illetékeseknek azonnal konzultálni kellene a bíróságokkal annak érdekében, hogy tájékoztassák azokat az új bizonyítékokról. Majd kapcsolatba kell lépni a megfelelő ügyvédekkel, hogy tisztázni lehessen a következő lépéseket” – írja Ursula Heverbeck. Majd a nyilatkozat a következőképpen folytatódik: „Felháborító, ami az auschwitzi áldozati számok csökkentése után történt. Miután nyilvánosságra hozták az új adatokat, semmiféle hivatalos magyarázatot nem adtak, és semmiféle bocsánatkérés nem hangzott el a korábbi hamis információk terjesztése miatt... Még komolyabb és a törvényességgel összeegyeztethetetlenebb volt Germar Rudolf kémikus letartóztatása és bebörtönzése” – jelenti ki az idős hölgy, akinek üldözött honfitársai melletti kiállását kifejezetten hősiesnek kell tekinteni. Ursula Haverbeck a továbbiakban hangsúlyozza: „Az egyik oldalon az auschwitzi táborparancsnok fennmaradt dokumentumai arra utalnak, hogy Auschwitz egy munkatábor volt, ahol a védelmi ipar számára állítottak elő termékeket... És mégis, az úgynevezett nemzetiszocialista bűnöket kivizsgáló Ludwigsburgi Központi Hivatal hozzávetőleg 30 embert helyezett vád alá, köztük 90 év fölötti személyeket, arra hivatkozva, hogy szerepük volt több százezer embernek az auschwitzi megsemmisítő táborban zajló kiirtásában.” Végül a példamutatóan bátor hölgy az alábbiakban foglalja össze hitvallását: „Amennyiben az Alaptörvény értelmében még a német polgárokat illeti a legfőbb hatalom a Német Szövetségi Köztársaságban, akkor mindenki felelős az igazság érvényesüléséért, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy igazságot szolgáltassanak. Mindannyiunk kötelessége, hogy cselekedjen a jog és a törvény helyreállítása érdekében.” Németországban évente hozzávetőleg 2000 polgár ellen folytatnak eljárást a „holokauszt-tagadás bűnének” elkövetése miatt, amely akár 5 év börtönnel is büntethető. Korábban Ursula Haverbeckot is elítélte a gondolatrendőrség „holokauszt-tagadás” és „gyűlöletkeltés” miatt. Perge Ottó - justice4germans.com nyomán
Forrás: https://kuruc.info/r/6/137376/?honnan=Nemzeti_Hirhalo 

Szellemi mozgósítás

https://www.youtube.com/watch?v=nMhv4XBJ8fs&honnan=Nemzeti_Hirhalo

Külső államadósságunk: úgy csökken papíron-hogy növekszik a valóságban! 

2014/12/27 Bal-Rad 
Hazai fizetőeszközünk tartósan gyengülő pályára állt, péntek délután egy euró mindössze 317 forintot ért. Még a szakemberek számára is titok, milyen trükkökkel tudja ezek után a kormány - ne legyen kétségünk, a Magyar Nemzeti Bankkal karöltve - beállítani a GDP-arányos államadósság mértékét december 31-re, hogy az az egy esztendővel korábbi értékhez képest csökkenést mutasson. Erre ugyanis mind az alaptörvény, mind Brüsszel előírásai kötelezik Magyarországot. 

Alig egy hete Banai Péter Benő bizakodóan jelentette ki: "az alaptörvényben rögzített államadósság-csökkenés számításaink szerint megvalósul." Amikor a nemzetgazdasági államtitkár a Világgazdaság kérdésére a válaszát megfogalmazta, még "csak" 315 forintos volt a forint/euró kurzusa, szemben a tegnapi 317 forintos árfolyammal. Az kétségtelen tény, hogy a hazai jogszabályok szerint a devizában fennálló adósságot azonos árfolyamon kell átszámolni, amikor két év államadósság-adatait összehasonlítjuk. Így az árfolyam változása az adósságmutatót nem befolyásolja, az Európai Bizottságot pedig ez az érték érdekli. 
Ugyanakkor tavaly december 31-én egy euró 296 forintot ért, az idei költségvetési törvényben pedig 296,90 forint szerepel, tehát a tervezett árfolyam és a mostani tényleges árfolyam között a különbség csaknem húsz forint, ami aligha elhanyagolható. A 2013. év végi - ma már csodálatosnak mondható - árfolyamot, mint emlékezetes, csak trükkök árán sikerült beállítani, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a 2014. januári átlagos kurzus 311 forintos volt, és idén egyetlen olyan hónapot sem lehet találni, amikor átlagosan 302 forintnál olcsóbban lehetett eurót vásárolni. 
A tavaly év végi kormányzati trükközés olyannyira nem volt titok, hogy annak tényét lapunk érdeklődésére Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is elismerte. A trükkök között szerepelt, hogy - a forint árfolyam-szintjének beállítása mellett - csökkentették a készpénzállományt, visszafogták az államkötvények kibocsátását, illetve két nagy cégtől ideiglenes jelleggel visszavásároltak belőlük. 
Idén 2200 milliárd forinttal emelkedett a magyar államadósság, és a forint mintegy 8 százalékkal gyengült az euróhoz képest. Valamicskét viszont javít az összképen, hogy eredetileg 2,5-2,7 százalékos gazdasági növekedésre számítottak Magyarországon, viszont valószínűleg 3,2 százaléknál magasabb lesz a GDP emelkedése 2014-ben. Ez azonban korántsem lesz elegendő ahhoz, hogy az államadósságot 75,4 százalékra csökkentsék. Vagyis ismét jönnek a trükkök, és nem nehéz megjósolni, hogy 2015. januárjában - akárcsak idén - megugrik majd az adósságállomány. 
Az azonban nem kis hasfájást okozhat a kormánynak, hogy az államadósság 40 százaléka deviza - elsősorban euró - alapú. Amikor 2010 nyarán Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot, a feltörekvő országok pénz- és tőkepiacain igen aktív amerikai Franklin Templeton Investments befektetési alap nagyobb kötvénycsomagot vásárolt fel a magyar államkötvényekből. Ennek nyomán napjainkban a teljes magyar államadósság 11 százaléka van a tulajdonukban, állampapírban. 
Annak a kockázata pedig jelentős, hogy egyetlen befektetési alap ilyen jelentős nagyságú portfólióval bír. Ezért a magyar kormánynak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie, hogy mi történik a Templeton egyéb - főként orosz és ukrán - befektetéseivel, már pedig e két piacon nem túl rózsás a helyzet. Ennek ellenére ma még nem áll fenn az a veszély, hogy a Templeton nem újítja meg a folyamatosan lejáró magyar állampapírjait, amelynek nagysága tekintélyes, a saját teljes állományának 5-7 százaléka. Ennek ellenére a magyar kormány folyamatosan keres újabb nagy befektetőket. Pillanatnyilag nem sok eredménnyel. 
(Népszava) 
Bal-Rad komm: Majd a kormány-MNB Nemmzetthy Számmyszthykay Központ összezsonlőrködi az újabb Magyar Csodát! Nem fog ez nehéz lenni, hiszen csak a negatív előjelet kell egy függőleges vonallal áthúzni-és máris-Magyarország jobban teljesít! 
A hasfájás amúgy sem keríti hatalmába Nemmzetthy és kevésbé Nemmzetthy politikai maffiáinkat. Mindegyik tudomásul vette: pénzt ugyan soha nem láttunk, viszont mindezek dacára visszafizethetelen adóssághegy alatt nyögünk! (Mármint az ország!) 
Nem nehéz kikalkulálni, hogy az éppen kormányzó maffia által betervezett devizaárfolyamokon nyilvántartott külső államadósságunk az árfolyamromlás (ami szinte kötelező, és nem ORSZÁGUNKON múló dolog) következtében milyen előjelet ró az év végi egyenleg összege elé! Plusz jelet! 
Erre fogják majd maffiáink-kormányon azt mondani, hogy ez remek, hiszen ott a plusz!-ellenzékben pedig: botrányos, hiszen a plusz jel az adósság növekedését jelenti! 
Aztán erről elvitatkozgatnak egész esztendőben. Jövőre már vélhetőleg új felrikkantással is gyarapodni fog a jelzőszerkezet: "A ZEEMÚÚTTÖTÉV"! 
Pedig eemúútthuszonötév lenne a logikus! 
Kapcsolódó: 
   Kiderült, mennyibe kerülnek nekünk Orbánék 

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

Itt életre-halálra szóló geopolitikai játszma zajlik és a szemünk előtt változik a világ 

2014/12/26 14:08 Bal-Rad - Oláh Mária - Somló VédPajzs Szövetség hírportál 
Azért a kétkedőknek, liberálisoknak, jenki imádóknak pár gondolatom lenne. Előre leszögezem, nem vagyok orosz imádó, hanem ismerem a történelmet és tisztelem a normalitást. Tisztában vagyok vele, hogy itt életre-halálra szóló geopolitikai játszma zajlik és a szemünk előtt változik a világ. De annak is a tudatában vagyok, hogy a tények és a realitások szemszögéből nézve, Oroszországot térdre kényszeríteni nem fog sikerülni soha senkinek. 

Elsőnek nézzük a szemben álló feleket. Ott van Amerika, az imádott és vágyott szabadság és ígéret földje. 
Történelme? Nem nagy történelem, 1700-as évektől lehet kezdeni számolni. Mindenféle bevándorlók, angolok, skótok, írek, spanyolok, franciák meg egyéb nációk meghódítják a mai USA területét, kiirtják az őslakosokat, polgárháborúznak egymással, rabszolgatartásba mennek, majd kialakítják sajátos két párti "demokráciájukat". Nincs egységes népcsoport. Nincs kötődés, történelem, kultúra. Milyen amerikai operákat, balettokat tudunk? A Broadway színházain, a Metropolitan-en kívül mennyi színházról, operaházról tudunk? Képtárak, múzeumok? Van egy mesterségesen felturbózott, anyagilag kifizetett, agyilag lebutított társadalom. Van az álomgyár Hollywood, és így él a saját világában a jenki. Van a zsebében pénz, vedelheti a colát, zabálhatja amit megvesz, mivel tele a boltok, tele a zsebe, hazamegy és nézhet 100 csatorna semmit. Tudásuk alig. Nem szerveződnek népmozgalmak, nincsenek demonstrációk, szakszervezeti érdekvédelmi tevékenységek. Nem alakulnak pártok. Közben az állam játss za a demokráciát egy csaló választási rendszeren, ahol úgy is lehet nyerni, ha a másikra többen szavaztak. Lásd Al Gore és Bush. Al Gore egy millióval több szavazatot mégis Bush lett az elnök. Ők játsszák a világ csendőrét, közben háborút robbantottak ki Irakban, Szíriában, Afganisztánban, Líbiában, Ukrajnában. Folyamatosan vegzálják Venezuelát, most már minket is. Szerbiát is bombázták. Mindenbe beleszólnak, ítélet nélkül tartottak fogva foglyokat és kínoztak, lehallgatták a szövetségeseiket is. Nem utolsó sorban hazudtak 56-ban, hogy tartsunk ki, majd segítenek, és nem Oroszország, hanem USA írta alá Trianont is. Holott Magyarországnak gyarmata sem volt soha, nem úgy, mint a tisztelt nyugat számos országának, akik a gyarmatok kizsákmányolásából alapozták meg jóléti rendszerüket. Amcsik is mesterségesen tartanak fent jóléti rendszert, hatalmas az eladósodottságuk, nőtt a szegénység, éleződik a belső feszültség. Jellemző rájuk, hogy egyszer síitákat, egyszer szunnitákat pénz elnek. Hol haverkodnak egy országgal, egy politikussal, hol megbuktatják ugyanazt. Amikor az érdek úgy kívánja akkor gyilkolni is képesek, ha másképp akkor ugyanazokkal vigyorogva az orális szobában jó pofizni mintha mi sem történt volna. Lásd legutóbb Kuba esetét. Amerika nem olyan, mint a filmekben. Az ottani mindennapi élet nem olyan, mint ami a híradásokból lejön. Egész más a valóság, ahogy Oroszország esetében is így van. Devianciát kiemelten támogatják, nem tesznek ellene, sőt megbélyegzik, gúny tárgyává teszik azt, aki kiáll a normalitás és az emberi értékek mellett. Olyan országokat támadtak és tettek tönkre, akik évezredes hagyományokkal és kultúrával rendelkeznek. Olyan országokat tartanak ellenségnek, akik tudják mi a normális emberi élet, tisztelik a múltat, hagyományszeretőek. 
Oroszország pedig az ősi misztikus ellenfél a gonosz, az pedig már nem a zsidó bolsevista kommunista proletárdiktatúra, és nem is a korrupt vodkagőzös jelcini állam. Oroszországnak történelme, hagyománya, ősi múltja van. Oroszországban másképpen gondolkoznak az emberek a konfliktusokról. Amcsiknál, ha baj lenne, és nem tudnák etetni a szájakat éhséglázadás lenne. Oroszoknál kiáll a vezető, akiben bíznak, elmondja, hogy ez az USA miatt van és nagy a baj, de az orosz legyőzhetetlen akkor az az orosz elvan egy évig káposztán és krumplin, de nem hajol meg a jenkik előtt. Az amcsi, ha nem jut a kedvenc tv csatornájához, kikel magából. Oroszország több lábon áll és sokat fejlődött Putyin alatt. Szinte kicserélődött a hadereje és folyamatosan fejleszti. Mivel tudja, hogy nem tud jelenleg az USA hadereje fölé kerekedni más téren okoz meglepetést. Egyrészt a megelőző és védekező erőben. Megelőzésként a lopakodó tengeralattjárói, amitől retteg az USA és azok az új rakétavédelmi ren dszerek, amiket nem ismer a NATO. Ha katonai konfliktusra kerül a sor és megelőző csapást tud mérni USA irányító központokra majd az USA ellentámadásait védeni hatékonyan, akkor már nyert ügye van. Persze ez nem egyszerű, de nem csak hagyományos hadviselésre kell gondolni. Putyin taktikusan máshol is erőteljesen fejleszt. Ha kiiktatja a GPS-t és a saját GLONASS-t katonai célokra rendeli alá, vagy lekapcsolja USA egy részén a netet, vagy véletlen leáll egy pár USA atomerőmű akkor majd lesz csodálkozás. Sok adu kártya van a tarsolyába, és sok dologról nem szabad megfeledkezni. Oroszország az űrkutatásban első. Ez tény, USA is elismeri, rá is kényszerül, hogy embargó ellenére vegyen rakétahajtóműveket tőlük. Oroszok komoly bázist alakítottak ki az északi sarkon. Iszonyat ásványi anyag készletük van. És nem csak exportra, nem csak bevételi forrásnak, hiszen az aranybányászat is folyamatosan nő. A világ legnagyobb területű országa. Minden éghajlati öv megtalálható, bármilyen mező gazdasági termék előállítására alkalmas, csak fel kell rázni a lakosságot. Európa és a világ nagyon ráfázik, ha az oroszoknál tényleg baj lenne, de tudják, hogy komoly úgysem lesz. Oroszországban nagy a vegyipar, a gyógyszergyártás, a gépipar, a hadiipar. Elkezdett fejlődni az elektronika. Van saját mobilja, számítógépe. A legmodernebb bajkal processzorok megfelelnek az intel i7-esnek. Ráadásul mindig lesz partnere, akik vagy érdekből, vagy meggyőződésből mellé állnak. Lásd Irán, Brazília, Venezuela, Argentína, Dél-Afrika, Szerbia, India, Kína, Pakisztán, és még számos ország. Egyiptom is tőlük vesz fegyvert. Oroszország tele van műkincsekkel, múzeumokkal, színházakkal. Magas a kultúra, tanultabb emberek vannak. Ott, ha megkérdeznek egy utca emberét, meg tudja mondani hol van Afrika, vagy nem keveri össze Budapestet Bukaresttel. USA-ban ez már nem így van. Muszorgszkij, Csajkovszkij, Tolsztoj, Puskin, Csehov, a Mengyelejev rendszer. Sok név ugrik be. Orosz balett, Szentpéter vár, Ermitázs, Tretyakov képtár. Oroszországnak történelme, múltja van. Normalitáson alapuló társadalma. Ott, ha valaki idétlenül viselkedik, a metrón megverik. A buzik, csak otthon buzulhatnak, nem bántja akkor senki őket, de nem lehetnek magamutogatók. A kábítószereseket üldözik. Szeretik a hagyományokat és nem engednek teret a liberális rombolásnak. 
Tisztán látszik, ahol nem állt ellen a társadalom a mű celebek csillogó világának, ott gyors amerikanizálódás lett úrrá az országon. Jó példa Magyarország, ahol ma már blikken és retek klubon, bulvár mocskon felnőtt generáció nőtt fel, csak a bulvár érdekli, a győzikék, fásy mulatók, bunyós pityuk, terry blackek, dopemanek, és hasonló semmiféle értéket nem teremtő percemberek. Füvezés, buzulás, stb. Csak a face, meg a net világa. Semmi értékteremtés, hagyománytisztelet. Buta agy gyalult emberek és még el is hiszik amiket elolvasnak és sikítoznak örömükben ha basztatják az oroszokat. De hogy kik és miért, és az hogy kik is az oroszok az már nem érdekli, nem is tudja átlátni felfogni. Amerikáról is egy hamis csillogó mázas kép alakult ki az emberekben. 
Sokan fordítva ülnek a lovon és a rossznak szurkolnak. Én sosem gondoltam volna, hogy az USA-t ennyire meggyűlölöm. Tisztelettel néztem arra az országra, de amikor hallottam beszámolókat, olvastam, láttam dolgokat. Megtapasztaltam a valóságot. Engem elvittek Detroitba. Na, az a nem semmi. Jártam kétszer náluk, de semmi szépet, jót nem tudok elmondani. Oroszoknál csak háromszor voltam, de oda ismét szeretnék eljutni. Kétszer voltam Moszkvában, egyszer a Krímben és az egyik Moszkvai út során Nyizsnyij Novgorodba is eljutottam. Akkor az egy három hetes út volt. Minden tetszett és sokkal barátságosabb, nyíltabb emberekkel találkoztam. 
Egy szó, mint száz, az Oroszokat lenyomni nem fogják. Ha erővel, több ország manipulációjával is, akkor sem fog menni, de akkor már az ellenkezője is be fog indulni, és a nyugat komoly károkat könyvel el. Szerintem előbb leállnak, és előbb abbahagyják a gazdasági szorongatást. Jönni fog a katonai nyomás, de az meg ismét az Orosz malmára hajtja a vizet. Nyugat ebből jól nem fog kijönni. Oroszországnak is okoznak károkat kár tagadni, de vége számára jobb lesz. És nem egy-két év távlatában beszélek. Olyan változások előtt a világ, amire majd jó visszatérni 5-10 esetleg 15 év múlva. 
Kapcsolódó: 
   Nyugat-Európa térdre rogyhat... 
   Kijev megszavazta a semleges státusz eltörlését 
   Zord ortodox karácsony Kelet-Ukrajnában 
   Erdogan: Törökország nem lesz az Európai Unió áldozati báránya 
   Oroszország felkészül, hogy elpusztítsa víz alatti robotokkal az ellenséges repülőgép hordozókat 

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu *

**

Zord ortodox karácsony Kelet-Ukrajnában

2014. december 27., 09:49

Az autonómiáért háborúzó Kelet-Ukrajnában zord a karácsony. Az 50.000 lakosú Pervomaiszk városa a donbasszi-katlanban helyezkedik el, ahol nagyon várnak egy brit civilek által küldött, több tonnás élelmiszersegély szállítmányt, mely enyhíti a humanitárius válságot.

Közben robbanás történt, mely olyan erős volt, hogy majdnem kiütötte interjúm személyének, Antonina Suminának lábát, és összetörte a szemközti oldalon lévő lakás ablakait.

Öt hónapja élnek állandó Grad rakéta tűz alatt az itteniek. Megszokták, hogy néha az udvarukra esik be a gyilkos küldemény.

Ez csak egy hatalmas robbanás, az ablakok megrepedtek, és ilyenkor eldobjuk magunkat a padlón. Tudjuk, mit kell tenni, mondja az 53 éves asszony.

A december 8-i támadás széttépte a szomszédos társasházat, hat embert ölt meg, és kilőtték a távhő fűtőállomását, a környékben nincs fűtés.

Ha az emberek ennek a lázadónak tartott város lakói, akkor szerencséjük van, mert lehet, hogy ez az egyik utolsó.

Reménykedtek, hogy fegyverszünetet hatályba lép, és csak a következő napig bírták ki a szemben álló felek. Reménykedtek, hogy egy viszonylag békés újévi és karácsonyi ünnep lesz (amelyet itt az ortodox naptár szerint január 7-én ünnepelnek).

Néhány elhitték, hogy ez a háború vége, és normális karácsonyuk lesz.

A lázadó doni kozák csoport, amely ellenőrzi a várost, kihasználta a csendet, hogy kinyissa menzákat és elkezdte osztani az orosz-adományokat – elsősorban ruhákat, a helyi moziban. Ők már akkor is pontot tettek a háború végére, hogy felállították a hagyományos önkormányzati karácsonyfát a város főterén.

Segély osztás a donyecki stadionban. (Francesca Volpi)

De a normális élethez még hosszú az út.

A bombák, rakéták elől menedéket lelt embereket a kifakult sztárok, Igor Gudkov és Alyona Petrova hívja haza egy sárguló plakátról, mely utasította a szovjet polgárokat, hogyan is viselkedjenek egy nukleáris támadás esetén.

Ez a régi plakát emlékeztet egy letűnt országra, ahol “a haza védelme szent kötelesség”.

Mintegy 40 ember, akiknek otthonát gránát pusztította el egy földalatti óvóhelyen, beton teremben élnek.
“Nos, azt mondják, nem lesz fenyőfa és Boldog Új Év, amit láthatnak a gyerek. Az egyik kozák harcos azt ígérte, hogy jön a Télapó, mondta a tizenöt éves Igor.

Pervomaiszk. Élet az óvóhelyen. (Francesca Volpi)

A bomba elöli menedék erős – a szovjetek építették, hogy ellenálljon a nukleáris támadásnak, és amikor a felette lévő gyártelepet szétlőtték közvetlenül a fejük felett, abban sem sérült meg senki.

Itt nincs magánélet, az egész objektum egyetlen nagy tér, nincs folyóvíz, és a vécék nem működnek, így a higiénia kérdése fel sem vetődik. Hideg van és potenciálisan veszélyt jelentene kimenni a külvilágba. Fűtésre és főzésre egy helyen van lehetőség, egy rögtönzött fatüzelésű kályhán, melyet a kozák harcosok hoztak.

Minden rendben, mondta a tizenhat éves Alyona. Az első néhány hét tényleg nagyon kemény volt. Ezek az emberek szenvedtek a zsúfolt helyen, otthonuk nélkül. De megszoktuk és lettek barátnőim, együtt vagyunk most is. A tinédzserek feltűnően vidámak, de a valóság az, hogy ez a város, és még több tucat van az orosz barát erők ellenőrzése alatt, egész Ukrajnával szemben, megélve egy humanitárius válságot.

Mintegy 5000 ember vesztette életét, és egymillió ember vesztette el lakhelyét, az áprilisban kitört háború következtében Kelet-Ukrajnában.. Pervomaiszk város lakossága 80.000 fő volt, mára már csak 20.000-en élnek itt.

Kozákok állnak egy ellenőrzőpont mellett lévő karácsonyfánál.  (Francesca Volpi)

Sokan a leginkább veszélyeztetett társadalmi rétegek, a túl idősek, a fogyatékossággal élők nem tudják elhagyni a háborús övezetet.

Nem sokkal lesz jobb dolga annak, akinek sikerült megszökni. Natasha Sumina 33 éves lánya Antonia, elmenekült Oroszországba vele két éves fia is, amikor nyáron kitört a háború Pervomaiszkban is, de azt tapasztalta, hogy ugyanolyan rossz, mint otthon.

Mi végül Szaratov régióból jöttünk vissza, mert ugyanúgy, mint itt: nincs pénz, nincs munkahely. Ha én nincstelen leszek, attól még van otthonom, mondta.

És a gazdasági helyzet egyre rosszabb.

Kijev július óta a közszférában dolgozóknak nem küldi a fizetéseket, a nyugdíjak sem jönnek. A munkavállalók és a magánvállalkozások egy kicsivel jobban jártak.

A város épületeinek 80 százaléka kapott gránát találatot.  (Francesca Volpi)

Az orosz-fedezetű szeparatisták, akik fegyvert ragadtak áprilisában az ukrán kormány ellen és kikiáltották a köztársaságot még ma sem tudták a független állam működését beindítani. Ennek az oka az értelmetlen háború.

Hogy a gazdasági zavarokat tetézzék, december 1-jén Petro Poroshenko, ukrán elnök aláírt egy rendeletet írt alá, mellyel felfüggesztették az összes állami szolgáltatást és banki műveleteket a lázadónak tartott területeken.

Ennek eredményeként az intézményeket, az iskolákat és a kórházakat,  a börtönöket és a szennyvíztisztító telepeket megfosztották a finanszírozástól. Lakosoknak messzire kell utazni a bankszámlák és hitelkártyák használatához.

Senkinek nincs pénze. Ha nagy ritkán van étel a boltokban, nem engedhetjük meg magunknak, hogy megvegyük, mondta Irina Shtiben óvónő sorbaállás közben, hogy megkapja az orosz-adomány ruhákat a város moziban.

Ez a legrosszabb az időseknek, a nagyapáknak és nagymamáknak, akik nem tudják elhagyni a házat, hogy eljusson a menzákra, vagy nincs családjuk, hogy segítsenek. Ők azok, akik éhen halnak, mondta.

Mivel december megviseli az embereket, nagy a sorbaállás az élelmiszerért, meleg ruháért Donyeck és a Luhanszk régióban.

De az állami támogatás nagyon megritkult és ami jön, az is siralmasan elégtelen.

A kozákok  ruhákat osztanak Pervomaiszkban, melyek Oroszországból származnak. A legújabb orosz támogatási szállítmány hétvégén érkezik.

Roland Oliphant, Donyeck

magyarno.com

ERDOGAN: TÖRÖKORSZÁG NEM LESZ AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLDOZATI BÁRÁNYA

Törökország nem válik az Európai Unió áldozati bárányává és nem érdemel semmilyen megrovást, - Recep Tayyip Erdogan, török államfő Ankarában egy szakszervezeti konferencián beszélve mondta ezt, tovább folytatván az új külpolitikai irányt, amit Brüsszel hibás lépése tett lehetővé. "Nem vagyunk olyan ország, ami megrovást kaphat az Európai Uniótól, és nem leszünk a bűnbakjuk sem. Törökország véget vetett a régi időknek." Erdogan szerint "az Európai Unió foglalkozzon inkább a saját gondjaival, mint az iszlamofóbia vagy rasszizmus, de ne Törökország belügyeivel foglalkozzon ehelyett."

Az államfő emellett azt is hangsúlyozta, hogy Törökország nem kaphat semmilyen kritikát a nyugati országoktól az ellenzéki újságírók bebörtönzése miatt sem. Ilyen esetek ugyanis rendszeresen történnek az Egyesült Államokban és az Európai Unióban. "Ameddig az ő saját országaikban történik, hallgatnak róla. Elhallgatják a palesztin újságírók meggyilkolását és kiutasítását Izraelben, de nem tétováznak és azonnal felhasználják saját céljaikra Törökországban az olyan újságírók letartóztatását, akik tevékenységének semmi köze nem volt az újságíráshoz."

Erdogan árulóvá nyilvánította a Kizmat mozgalom támogatóit, akiknek szerinte célja a "régi Törökország" visszatérése, és a nemzetközi körökkel összejátszva gazdasági és politikai válságot akarnak előidézni.

December 14-én Törökországban újabb tömeges letartóztatás történt, többek közt 23 újságírót is őrizetbe vettek, akiket azzal vádolnak, hogy részt vettek egy külföldiek által szervezett összeesküvésben, melynek célja az államhatalom megdöntése.

A tömeges letartóztatás része egy régóta zajló tisztogatási műveletnek, melynek során a török kormány keleti nyitást hajt végre, és a nyugati befolyás gyengítésére törekszik. 2013 decemberében egy átfogó korrupcióellenes művelet keretében Törökország korrupciós vádakra hivatkozva eltávolított az államhatalomból és a karhatalmak éléről olyan vezetőket, akiknek szoros nyugati kötődései voltak. Tehát a korrupcióellenes harcnak is megvan a haszna; többek közt kiváló alkalmat ad arra, hogy az állami struktúra saját belső rákfenéjét a korrupcióra hivatkozva számolja fel.

Ahogy az ellenzék a kormány eltávolítására használná fel a korrupciós vádakat, a kormány is megteheti, hogy az elmúlt kormányok korrupciós ügyeit elővéve számoljon le az államhatalom megdöntésére törekvő, külföldről pénzelt ellenzékkel. Ahogy Törökországban megtörtént, minden bizonnyal Magyarországon is megeshet ilyesmi.

Címkék: 

Nagyvilág

Geri Tibor: A nép elárulása 

Súlyos cím és súlyos lesz az is, amit a cím kapcsán el kell mondanom. Mert olyan speciális helyzetbe kerültem, ahol az elsők közt volt lehetőségem meglátni azt, ami ezután következik a magyar politikában. Még nem tértem teljesen magamhoz a tegnapi "élménytől", ami a Szolidaritás által "lenyúlt" tüntetés egyeztetésén történt, de ma is csak az az első szó, ami eszembe jut róla, hogy DÖBBENET!!! 
(Az írás további részleteit még a mai nap - még az idén - feltöltöm, hogy aki eddig nem értette, az megértse végre, hogy milyen év kezdődik holnaptól. Hogy a baloldalból és a Fidesz-Jobbik jobboldalból kiábrándult egyszerű civil szavazók és a liberális koalícióhoz csatlakozó politikai szervezetek és civil mozgalmak is lássák végre, hogy kihez csatlakoznak, kiben akarnak bízni, ki és miért hívja őket utcára, ki és mire akarja felhasználni őket és a társadalmi elégedetlenséget. 
Nem azt mondom, hogy nem kell utcára menni, és nem kell elsöpörni az Orbán rendszert. Már az idén AZÉRT KELLETT VOLNA KIMENNI, és nem bohóckodni! Csak amikor erre akartam rávenni a 2-ai tüntetés szervezőit - elsősorban a Millát és a Szolidaritás vezetőit, majd később az Országgyűlés ellenzéki képviselőit - akkor durván elutasították minden ez irányú kezdeményezésem. Mocskoltak, hitelteleníteni akartak, vagy csak hallgattak a kezdeményezéseimről, mint az ellenzéki képviselők. Tehát nem az utcára menéssel és az Orbán rendszer eltakarításának jelszavával van a baj, hanem azzal, hogy ezt ne azok szervezzék, akik eddigi tevékenységükkel aktívan segítették ennek a rendszernek a létrejöttét. 
Mert Orbán képviselői hatalmas bűnt elkövetve a hazát és az államot árulták el, amikor megalkották Magyarország Alaptörvényét, de az a "liberális koalíció", akik MOST készülnek ez ellen tüntetni, azok a népet árulják el. Mert amikor lehetett volna tenni az Orbán diktatúra létrejötte ellen, akkor nem tettek semmit, sőt akadályozták azokat, akik tenni akartak. Tehát hiteltelen részükről az Orbán-rendszerrel szembeni fellépés, mert nem a nép hatalmát akarják visszaállítani, nem a köztársaságot akarják megvédeni - hiszen már a tüntetés nevével elismerik Orbán alaptörvényét - hanem csak Orbán helyére akarnak ülni, és az Orbán által felépített diktatórikus politikai rendszerrel csak a saját hatalmukat akarják megalapozni. Amivel Orbán helyett ők is uralkodhatnak majd a nép felett..... 
Tehát ki kell menni tüntetni az Orbán-rendszer ellen. De nem azért, hogy hiteltelen szónokok újabb néphülyítéseit végighallgassuk, és este 11-re már otthon legyünk, ahogy a Székely Tamás mellett ülő hölgy elrebegte reményeit.... ) 
folyt. 2. 
Nem akartam magamról írni, de ahogy az elején kezdtem, speciális helyzetbe kerültem. A nép elárulásának története nem érthető meg a Hierarchia működése és saját (rövid) történetem nélkül. Utoljára akkor éreztem ennyire a "véletlenek" sorozatának összjátékát, amikor Kambodzsába kellett mennem. Mert már az mesébe illő, hogy miért pont én és hogy kerültem a Szolidaritás szervezte tüntetés technikai értekezletére. De az már nem mese, ami ott történt. 
Aki nem ismer, annak az írásom megértése, a mondanivalóm hitelessége miatt rólam a következőt érdemes tudni. (Adok az Egómnak egy kis érvényesülési lehetőséget): 
Ma már nem divat erre hivatkozni, de ez az igazság. Egy egyszerű falusi munkás-paraszt család jó tanuló gyereke voltam. Mondhatnám, a szocializmus szokásos káderútját jártam végig, de ahhoz már nem volt gyomrom, hogy alezredestől feljebb jussak. '88-tól fokozatosan nyitottá váltam új dolgokra! Így 50 évesen már rég nyugdíjas voltam, az állam - amelyik 50 milliót költött a kiképzésemre - nem tartott igényt a tudásomra. Pedig éppen elkezdtem megszolgálni a taníttatásom költségeit. 
Új elfoglaltság után néztem, elkezdtem foglalkozni az állam felépítésével, működésével, joggal való irányításával. Érdekes dolgokra jöttem rá.... 
Miután a barátaim segítségével elkészült 3 dimenziós politikai rendszermodellből megértettem, hogy milyen KELL LEGYEN a következő politikai-társadalmi rendszer - ami az egyetlen hosszú távon is működőképes kiutat adja ebből a válságból - azután kezdtem el komolyan foglalkozni a politikával. Mivel a modell 2009-ben pontosan mutatta, hogy milyen LESZ az Orbán-rendszer, ezért annak megakadályozása érdekében különböző fórumokon egy demokrata összefogást igyekeztem támogatni, aminek a vezérhajója az akkori MSZP kellett volna legyen. 
http://forum.origo.hu/archiv/topik.jsp?id=239585 
De nem lett, mert az MSZP vezetői akkor éppen nem liberális demokráciát akartak, hanem a "Balra, magyar"-ral voltak elfoglalva. A történet további része ismert. "Szanyi kapitány" - miután megcáfoltam az MSZP új irányvonalát és nem tudott válaszolni a kérdéseimre - diliházba csukandó bolondnak nyilvánított. Még egy kicsit küzdöttem, hogy ne 2/3-os legyen a vereség, de időnként azt éreztem, hogy Mesterházyék direkt játszanak a Fidesz 2/3-ra. A vereség után még egy darabig bíztam abban, hogy talán Gyurcsány megteszi a szükséges lépéseket, ehelyett visszalépett abba a szerepbe, amiben egyszer már megbuktatták. 
Ekkor mondtam le végleg arról, hogy a jelenlegi pártokkal, politikai szereplőkkel lehet valami változást elérni. Új szereplőket kerestem, akik vezetőként képesek megérteni és végrehajtani a Tetraéder, a 3D politikai modell kínálta új lehetőségeket. 
Így találkoztam a parlamenten kívüli ellenzék politikai vezetőivel. Sorrendben Kónya Péterrel, Árok Kornéllal, Dániel Péterrel, a Millával, később annak mindkét ágával, Vámos Annával, a TASZ-al, és végül ezek esszenciájával, a Szolidaritással. Valamennyinek felajánlottam eddigi munkáim tapasztalatait, a Tetraéderből következő Új Demokrácia megalakításának lehetőségét és szükségességét. Ugyanígy felajánlottam a Fidesz alkotmányozásával, alaptörvényével kapcsolatos tapasztalataimat, hogy szerintem hogyan lehetne megakadályozni az Alaptörvény hatályba lépését. Nem érdekelte őket. Mintha egy láthatatlan kéz minden tettüket úgy irányította volna, hogy segítsék a Fidesz Alaptörvényének hatályba lépését. Mert javaslataim ellenére egyszer sem tették nyíltan szóvá - pedig sokszor megtehették volna - hogy a Fidesznek nincs joga és felhatalmazása a néptől arra, hogy ilyen, új alaptörvényt készítsen. Ha csak egyszer megteszik, lett volna esély, hogy az Alaptörvényről és a belőle köve tkező Magyarország nevű államról kiderüljön, hogy az mi is valójában és mire szolgál, és akkor meg lehetett volna akadályozni a hatályba lépését. Helyette velem szemben léptek fel. Először Dániel Péter törölt a mozgalmából, mert nem értettem egyet azzal, hogy csak azért tüntessünk, hogy a kormány tárgyaljon velünk, majd a rendvédelmi összefogást eláruló Szolidaritás megalakítását és céljait ért kritikám miatt Árok Kornél végül Kónya Péter zártak ki és ignoráltak. Az, hogy a TASZ a kérdéseim miatt 10 perc múlva a Facebook oldalát is megváltoztatta, hogy többet kérdést se tudjon oda feltenni nem csak én, hanem senki se, az már csak hab volt a tortán. Ekkor értettem meg, hogy ezeket a személyeket és szervezeteket - ha tudnak róla, ha nem - mind a Fidesz-közeli, láthatatlan háttér-titkosszolgálat irányítja. Ugyanaz, amelyik a Fideszt irányítja. És nem az a céljuk, hogy akadályozzák a Fideszt, hanem az, hogy segítsék a céljai elérésében. Ezért, és csak ezért léphet hatályba Magya rország Alaptörvénye!!! 
Mert akiknek az lett volna a dolga - akikről AZT HITTÜK, hogy az a dolguk - hogy tegyenek ellene, azok éppen azt segítették, hogy hatályba lépjen. 
A történetbe már nem fér bele, hogy milyen kezdeményezéseket tettem a jogász társadalom, kilenc magyar egyetem alkotmányjogászai és jogi intézmények, neves alkotmányjogászok felé az Alaptörvénnyel kapcsolatban, hogy milyen levelet juttattam el az EU vezetőinek és a nemzetközi sajtónak, és milyen kezdeményezést tettünk az országgyűlés ellenzéki képviselői felé, hogy az utolsó utáni pillanatban hogyan tudnának még segíteni az alkotmányos jogaitól megfosztott magyar népnek! 
Ilyen előzmények után Molnár Csaba Facebook-os felhívására döntöttem úgy, hogy részt veszek a tüntetést előkészítő megbeszélésen. Szerencsémre előző este egy sikeres és eredményes beszélgetésen vettem részt a Civil Mozgalom vezetőinek egy részével, és őket is rábeszéltem a részvételre. Másnap reggel tudtam meg, hogy az MSZP átengedi a január 2-i Opera előtti Fidesz ellenes tüntetés szervezését annak a Szolidaritásnak, aki sosem akart még kormányváltást se, és céljai közt a Fidesz-Magyarország és nem a Magyar Köztársaság építése áll. 
És akkor kalandos körülmények közt eljutottunk a Benczúr utcai megbeszélésre. 
folyt. 3. 
A megbeszélés utolsó szakaszára értünk oda. A szervezők legszívesebben kidobtak volna bennünket, de azt nem merték megtenni. Tanúink voltak... 
Így mi lettünk tanúi az ő megbeszélésüknek, amit egy résztvevő összefoglalt nekünk. Ezek szerint egy nagy, közös rendezvényt tart az összes addig jelentkezett résztvevő, a Szolidaritás szervezésében. Politikai szónoklat csak egy lesz - később tudtam meg, hogy többen több politikai hozzászólást akartak, de a szervezők leszavazták - csak Kónya Péter, a Szolidaritás egyik vezetője fog felszólalni. Az a Kónya Péter, aki többszöri kérésemre, fél évig nem szólt semmit az Alaptörvény ellen. A többi civil hozzászóló lesz. Írók, művészek, közéleti szereplők. Tehát itt rögtön elveszett - a szervezők elvették - annak lehetősége, hogy egy parlamenti képviselő megmentse a még menthetőt. Ugyanis ha egy képviselő kimondaná ezen a tüntetésen, hogy a Fidesznek nem volt joga sem az alaptörvény megalkotására, se az alkotmány hatályon kívül helyezésére - és ezért a Magyar Köztársaság, annak alkotmánya és alkotmányos rendje, jogrendje hatályban van - és ezért a Fidesz alkotmányellenes alaptör vénye és állama jogilag érvénytelen, akkor még lenne esély érdemben tenni Orbán diktatúrája ellen. Főleg ha ezt támogatná az EU és az USA. Így viszont már semmi esély rá. Ez a tüntetés így ártalmatlan "utánlövés", magyarul csak alibi, szánalmas kísérlet annak bizonyítására, mintha tennének Orbán rendszere ellen valamit. Pedig csak annak a fél éves tevékenységnek a végére tesznek pontot, amivel végig segítették az Orbán rendszer létrejöttét, alaptörvényének és sarkalatos törvényeinek hatályba lépését. Akkor és úgy tesznek ellene, amikor már tudják, hogy azzal, amit tesznek, nem ártanak Orbán rendszerének. 
És akkor ez a "liberális koalíció", amelyik segítette létrehozni az Orbán rendszert, meghirdeti az Egységfront mozgalom egyik céljának gagyi utánzatát, az összes politikai rendszer leváltását célul kitűző "rendszerváltás" helyett valójában egy "rendszer - vissza - váltást". Az Orbán rendszerről a polgári (liberális) demokráciára. Arra a rendszerre, amelyik 20 év alatt bebizonyította, hogy nem az EGÉSZ társadalom, hanem csak annak gazdagabb fele érdekében működik, ráadásul egyre nagyobb terhet téve a társadalom többségére. Arra a rendszerre akarnak visszatérni, amelyiket a társadalom többsége elutasít, ami lehetőséget adott egy diktatúra megszületéséhez. Ráadásul ezt újra úgy akarják, hogy nem kérdezik róla meg a népet, és ez a legnagyobb bűnük! 
Mert egy szó nem hangzik el többé a népszuverenitás visszaállításáról, a nép hatalmának újbóli megteremtéséről, egy nép által alkotott alkotmányról, amiben mindez megtehető. A liberális koalíció elfogadja azt az Alaptörvényt új alkotmánynak, amit a képviselőknek nem volt joguk megalkotni, ami létrehozza azt a Magyarország nevű államot, mely biztosítja Orbán kizárólagos hatalom-birtoklását. Mert a Magyarország nevű államnak - alaptörvénye szerint - nincs legfőbb államhatalmi szervezete (!), hacsak a képviselőket saját birtokán kijelölő Orbán Viktor nem maga az állam létrehozója, és így annak legfőbb államhatalmi "szervezete". 
És ezután már csak kormányváltásról van szó, Orbán leváltásáról, mert a rendszere tökéletes eszköz BÁRKINEK a kezében nép fölötti hatalom gyakorlására. 
Ezért nevezem ezt a helyzetet a nép elárulásának. A politikai rendszer győztese az ellenzék asszisztálása mellett először létrehozta a diktatúra rendszerét, majd leváltja Orbánt, az egyszemélyi kizárólagos hatalom birtokosát, (a mór megtette kötelességét a mór mehet - szerintem bele fog dilizni ebbe a helyzetbe) és helyébe egy oligarchia által működtetett politikai elitet helyeznek, ami a nép kizárásával egymás közt újra elosztja a hatalmat. 
És a néphülyítés folytatódik....:-((( 
folyt. 4. 
Mi kell még ahhoz, hogy megértsétek, hogy már megint átvágták a népet? Meddig hagyjuk még ezt a cirkuszt, ahol a politikusok azt hazudják, hogy a mi érdekünkben hozzák létre és működtetik a különböző államokat, - immár a harmadikat - pedig csak a rajtunk, a népen való uralkodásuk és kizsákmányolásunk formája változik??? Mikor történik meg végre, hogy mi, a NÉP, végre kezünkbe vesszük a saját sorsunk irányítását, mi alkotunk magunknak egy alkotmányt, amiben mi hozunk létre bennünket kiszolgáló olyan államot, amiben mi szabunk korlátokat a politikusoknak, és nem hagyjuk, hogy ők korlátozzanak bennünket? 
Nem azt mondom, hogy nem kell most kimenni az utcára, tüntetni az Orbán rendszer ellen. Hanem azt mondom, hogy ki kell menni, de nem csak a hatalmon levő politikusokat kell elkergetni, hanem az összest, aki nem néphatalmat akar, vagy csak most kezdi el majd hazudni, hogy ő valójában azt akar. 
Ebből a válságból - ami valójában 1945 óta tart Magyarországon - csak a nép hatalmának visszaállításával, a népszuverenitás elvére épülő, nép által alkotott alkotmánnyal lehet kimászni. Csak az teremthet valódi társadalmi összefogást, új, "egész-séges" (az EGÉSZ társadalom érdekében működő) demokráciát, és a népet, a társadalmat kiszolgáló államot. Semmilyen diktatúra nem hoz eredményt, minden újabb kísérlet csak az agóniánkat, a nép szenvedését hosszabbítja meg. 
Ideje, hogy felismerjük a nép valódi érdekeit, és annak megfelelően cselekedjünk!!! 

Keményebb zsidó fellépés a szólásszabadság ellen, holoagymosásnak alávetett iskolásokkal felújított temetők 

Perge Ottó 2014. december 27. 15:00 Kuruc.info 
Aki azt gondolta, hogy 2014. december 31-én a holokauszt-emlékév is véget ér, tévedésben van. Ugyanis a sok milliárd közpénzt fölemésztő "megemlékezéssorozat" 2015 áprilisáig folytatódik. Erről a lehangoló tényről is beszélt Heisler András, a Mazishisz elnöke, akivel a Népszava közölt interjút, rögtön a karácsonyi ünnepek befejeződését követően. 
A Mazsihisz-vezérnek természetesen esze ágában sem volt az interjúban köszönteni a keresztényeket legnagyobb ünnepük alkalmából. Annak ellenére sem, hogy névleg keresztény közéleti személyiségek sokasága fejezte ki jókívánságait a hanuka alkalmából. (Amit persze nem kellett volna megtenniük, de hát aki manapság politikusi karriert akar befutni Magyarországon, annak hason csúszva kell alázkodnia a "választottak" előtt.) 

Heisler szerint a holokauszt 70. évfordulójáról történő megemlékezés "Európában páratlan és rendkívül attraktív volt", csakhogy senki sem gondolt arra, hogy "az emlékévet olyan társadalmi-politikai környezetben rendezik, melyet három választás amúgy is megterhel, s arra sem gondoltak, hogy az emlékév olyan emlékezetpolitikai kérdéseket fog a felszínre hozni, melyekről 40 évig nem lehetett beszélni, és a rendszerváltást követően is tisztázatlanok maradtak." Nem kellett volna esetleg a 2014-ben lezajlott választásokat elhalasztani a zsidóság kedvéért? A legfontosabb "kibeszéletlen emlékezetpolitikai kérdés" a Mazsihisz elnöke szerint pedig a zsidók Kamenyec-Podolszkijba történő deportálása és meggyilkolása, valamint "a korabeli magyar hatóságoknak és a társadalomnak a holokausztban játszott szerepe" volt. 

Mivel pedig a kormány bizonyos kérdésekben másként merészelt gondolkodni, mint a zsidóság vezetői, ezért a Mazsihisz távolmaradást hirdetett a kormány által szervezett megemlékezésektől. De nehogy bárki is azzal merészeljen előállni, hogy a pénzt azért a fölmarkolták, Heisler közölte: a Mazsihisz "a holokausztmegemlékezésekre kapott civil alapos pénzeket visszautalta a kormánynak". Lehetséges, hogy így történt, azonban nagyon sok, civilnek álcázott szervezetnek esze ágában sem volt visszautalni semmit. 

A Mazsihisz elnöke szóba hozta a Szabadság téri emlékmű, valamint a Veritas Intézet vezetőjének személye körül kialakult vitát, mint amelyekben nem tudtak dűlőre jutni a kormánnyal. De a "konfliktusok ellenére emelkedett megemlékezések" zajlottak le a holokauszt-emlékév keretében - jelentette ki az interjúban Heisler, hozzátéve, hogy "vidéki településeken, fővárosi és helyi önkormányzatoknál, zsidók és nem zsidók összefogásával olyan értékek képződtek, melyre az egész ország büszke lehet". Figyelemre méltó eredmény, főleg annak fényében, hogy a Mazsihisz állítólag visszautalta a megemlékezésekre kapott "civil alapos pénzeket" a kormánynak. Meglehetősen lesújtóak viszont az önkormányzatok gerinctelen vezetőire, de a magyarságra egészére nézve is Heisler András alábbi kijelentései: "Elnökként több tucat megemlékezésen, kiállításmegnyitón, emlékmű avatáson vettem részt és nem volt olyan, ahol a helyi vezetők, a helyi közösségek ne a legnagyobb empátiával nyúltak volna a magy ar történelem e talán legsötétebb korszakához. Egyes kiállítások olyan színvonalat képviseltek, hogy határon túli érdeklődés is mutatkozott irántuk, van olyan is, melyet már Amerikában sikerrel bemutattak." Bárcsak a Trianon-megemlékezések vagy más, valóban magyar érdekű ünnepségek ügyében tanúsítanának hasonló lelkesedést a "helyi vezetők és a helyi közösségek"! 

Heisler arról is tájékoztatott, hogy a Mazsihisz "az emlékezetpolitika helyes gyakorlatáért szállt harcba, de soha nem a jelenlegi hatalom ellen kívánt fellépni". Miért is lépne fel, amikor ez a hatalom egyre inkább úgy táncol, ahogy a zsidók fütyülnek? A Mazsihisz-elnök nyilatkozatában ugyanis megerősítette, amit persze eddig is tudni lehetett: a Zsidó Közösségi Kerekasztal (ZSKK) szeptemberi összehívása "áttörést" jelentett a zsidóság és a kormány kapcsolatrendszerében. Heisler "biztatónak" nevezte Lázár János alábbi ígéretét: "a kiállítást (A Sorsok Házában) csak a zsidó közösség konszenzusával kívánják megnyitni". A Mazsihisz elnöke szerint "a zsidó oldal kimozdult korábbi alattvalói pozíciójából", a "Mazsihisz közéleti pozíciója megerősödött", a kormány pedig "korábban nem elképzelhető gesztusokat tett a zsidó szervezetek irányába, mindezt úgy, hogy közben nem kényszerítette a zsidó oldalt elvtelen kompromisszumok megkötésére". Magyarán: a kormány engedett, a zsidók pedig természetesen nem engedtek egy jottányit sem. Miért is engedne a zsidóság a hatalom birtokában? Tőlük nem várhatunk gesztusokat, legalábbis a számukra legfontosabb kérdésben egészen biztosan nem: "Holokauszt témában azonban nem tudunk kompromisszumokat kötni, ebben eddig is kemény partner voltunk, szerintem ezután is azok leszünk." Dolgukat persze - a roppant befolyásos nemzetközi cionista hatalmi központok támogatása mellett - megkönnyíti, hogy a sarokba szorított kormányzat is egyre inkább az ő érdekeiket képviseli: "Jelenleg úgy érzékelem, hogy a korábbi "frontvonal" átkerült az illetékes miniszter és a projekt (A Sorsok Háza építéséről van szó) irányítói közé" - jelentette ki a Mazsihsiz elnöke. 

De a "zsidó közösség" természetesen nem csak a holokauszt témában érvényesíti akaratát a kormányzattal szemben, hanem minden más kérdésben is. Mint arról Heisler tájékoztatott, a Chabad Lubavics mozgalom "készített egy értékes felmérést és elemzést arról, hogy a feljelentések milyen arányban akadnak el, akár már a nyomozati szakaszban". A Chabad felügyelete alatt álló TEV Alapítvány végül egy előterjesztést nyújtott be a Zsidó Közösségi Kerekasztal számára, melynek keretében sikerült "a magyarországi gyűlöletcselekményekkel kapcsolatos joggyakorlatot" áttekinteni, "az érintett szervezetek legmagasabb rangú képviselőivel" egyetemben. 

Mindez nem kevesebbet jelent, mint hogy a "zsidó közösség" a rendőrség, az ügyészség és a kormány vezetőinek parancsba adta: sokkal határozottabban kell fellépniük a cionista diktatúra ellenfeleivel szemben. Ennyit a "harmadik hatalmi ág" függetlenségéről. A cionista hatalmi törekvésekkel és arroganciával szemben a "fékek és ellensúlyok rendszere" valahogy senkinek sem hiányzik. (Akinek hiányzik, az "gaz náci".) A Mazsihisz vezére reméli, hogy "a jövőben lesz az egyeztetésnek hozadéka". Minden bizonnyal. 
A szegény, üldözött, kirekesztett zsidóknak mindezek mellett még két apró kérése volt: az egyik a "százezresnek mondott magyarországi zsidóság" 1600 "elhagyott temetőjének" karbantartására, a másik a zsidók "oktatási-nevelési projektjére" vonatkozik. Mindkét ügyben az "üldözöttek" akarata érvényesült. A temetőiket a magyar adófizetők pénzén felújítják, gyermekeink agyát pedig a cionizmus szellemében még erőteljesebben programozzák át. Ráadásul a kétféle "projektet" össze is kötik egymással: "A temetőfelújítási programot összekapcsoljuk egy oktatás-nevelési projekttel, aminek keretében a diákok nemcsak a felújításban vehetnének részt, hanem akár a helyszínen ismereteket kapnának arról, kik voltak itt egykoron, milyen értékeket alkottak, milyen szimbiózisban éltek zsidók és nem zsidók, s milyen veszteséget jelent hiányuk a lokális közösségnek" - közölte Heisler András. Mindez nem kevesebbet jelent, mint hogy részben iskolás gyerekekkel akarják rendbe tenni a zsidók a saját temetőiket, miközben még alapos cionista-holokausztos nevelésben is részesítik őket. Ingyenmunka és cionista agymosás egyszerre! Jól ki lett ez találva. 
Kapcsolódó: 
   Ferenc pápát az 50 legtekintélyesebb zsidó személy sorába emelték 
   A "6 MILLIÓ ZSIDÓ" átverés 
   66 kérdés és válasz a holokausztról 
   Hamisítással alátámasztott hamisításvád, avagy egy valódi auschwitzi fotó - kérdés: ki hamisít? 
   Holokauszt: Már megint hazudnak 
   Áder kiemelte a magyarok felelősségét a holokausztban 
   A 25. birodalom magyar feliratos előzetes 
   Ideje megtudni - Emlékezzünk a holokausztokra 
   A brit királyi család zsidói 
   Európa rehabilitálná az Al-Kaida szíriai ágát 
   Izrael is támogatja a Nuszra Frontot 

 

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

A brit királyi család zsidói

Még mindig nagy kérdés az Egyesült Királyságban sok ember számára az, hogy hogyan tudott egy légiutaskísérő hozzámenni a királynő unokájához Vilmoshoz. Ráadásul úgy, hogy figyelmen kívül hagyta ezt a tényt szinte minden média.

Az igazság az, hogy a királyi ház legifjabb asszonya egy zsidó. Habár az esküvőn úgy látszott, hogy a menyasszony keresztény, de valójában a hölgy anyai ágon szefárd zsidó. Ráadásul az esküvő időzítése is a zsidó alapokra utal. Kate anyjának a családi neve mielőtt hozzáment a férjéhez Goldsmith volt. (Azonban nem az a Goldsmith család, amiről még szó lesz)

A zsidó törvények szerint, az zsidó, akinek az anyja is zsidó. Ezért Kate Middleton egy szefárd zsidó, és a pár napja megszületett gyerek-trónörökös is zsidó. Azonban sokkal nagyobb a jelentősége annak, hogy ez a nő egy olyan férfi (Vilmos) oldalán lépett be a Buckingam palotába, aki nem csak Anglia királya lesz, hanem az Anglikán egyház feje is. Közeli forrásokból lehet tudni azt, hogy Kate és szülei nem jártak rendszeresen istentiszteletekre, sőt az anglikán egyház úgy döntött, hogy titokban és nem hivatalosan megkereszteli a menyasszonyt, annak érdekében, hogy megerősíthesse a trónörökössel kötött házasságot. Ennek ellenére az egyház vezető püspöke nem tudja megakadályozni majd azt, hogy Vilmos herceg gyermeke legyen a következő király és az anglikán egyház feje, pedig Kate és Vilmos gyermeke tagadhatatlanul zsidó.

A királyi család tagjai között azonban vannak és voltak más zsidók is. Diana hercegnő Erzsébet királynő menye volt és Károly herceg felesége. Diana zsidó anyától született (Frances Ruth Roche), ezért ő és természetesen gyerekei Vilmos és Harry is zsidók. (Lehet, hogy ebből adódik Erzsébet mindenkori ellenszenve Diana iránt? Szerk.) Az egyik leghíresebb Diana hercegnőről szóló könyvben a The Diana Chronicles című műben leírják és állítják, hogy Diana anyja zsidó Frances Ruth Roche (későbbi második férjezett neve: Frances Shand Kydd), aki John Spencer gróffal (Diana anyjának első férje) már házasságban élt, de mellette viszonyt folytatott egy zsidó bankárral, James Goldsmith-tal.

 

Diana anyja itt még Spencer oldalán                      Itt pedig Goldsmith a zsidó szerető

A könyvében az író Tina Brown azt állítja, hogy Diana nem Spencer gróf gyermeke volt, hanem Goldsmith törvénytelen lánya De Diana nem azért zsidó, mert zsidó volt az apja, hanem azért, mert a zsidó törvények alapján az anyja zsidó és ezért ő is az volt. Diana hercegnő amúgy is nagyon hasonlított James Goldsmith gyermekeire Ben-re (Benjamin) és Jemina-ra, de Zach-ra is.

  

                   Benjamin Goldsmith                                                                                                    Jemina Goldsmith  

Azt mondják, hogy ők Diana mostohatestvérei. 2003-ban Ben Goldsmith azt állította, hogy ő Diana mostoha bátyja. Ben a híres zsidó Rotchild család tagját Kate Rothschild-ot vette el feleségül. Zach parlamenti képviselő lett, de elvált korábbi feleségétől és most szintén egy Rotchild lánnyal él együtt Alice Rotchild-dal, akivel meg is házasodtak már.

 

      Zach Goldsmith és Alice Rotchild                                       Kate Rothschild és Ben Goldsmith

Mint már korábban említettük, a zsidók úgy határozzák meg azt, hogy valaki zsidó, hogy az anyja zsidó-e. Ugyanis az anyákon keresztül haladhat a zsidó hit az utódok felé. Diana anyja Frances Ruth Roche zsidó volt és ő is a Rotchild családhoz tartozott rokoni ágon.

Az alfa és omega Diana anyja, Vilmos és Harry nagyanyja, az egykori Spencer, majd Frances Shand Kydd, de valójában eredeti zsidó Frances Ruth Roche

Bizonyítékok vannak arról is tehát, hogy Diana apja is zsidó volt, illetve az anyja is az volt, tehát a hercegek Vilmos és Harry tagadhatatlanul zsidók. Másrészt most, hogy Vilmos elvette Kate kisasszonyt, a zsidó nőt, valószínűleg a szerencséje is elhagyja majd Nagy-Britanniát és ennek következtében pár zsidó gyerek kezébe kerül majd az ország és a korona.

Ungvári Bertalan - Jövőnk.info

Hamisítással alátámasztott hamisításvád, avagy egy valódi auschwitzi fotó

Az auschwitzi haláltáborban elkövetett iparszerű népirtás folyamatáról értelemszerűen kevés helyszíni fénykép készült. A ritka kivételek egyike az anégy fotó, melyet 1944 nyarán a Sonderkommando, a nagy mennyiségű holttest megsemmisítésével megbízott foglyok egy kis csoportja készített egy becsempészett fényképezőgéppel. A filmet egy levél kíséretében fogkrémes tubusba rejtve sikerült a táborból kicsempészni. A négy fotó közül is a legismertebb az alábbi kép, mely az V. krematórium mögött kialakított halottégető gödör környezetét ábrázolja.

A képen a Sonderkommando tagjai tevékenykednek a halottégető gödör körül. A gödörből nagy mennyiségű füst száll fel, a terepen pedig az égetésre váró holttestek tömegét látjuk.

Maga a fénykép már 1945 óta ismert. Bár eredeti negatívja elveszett, a negatívról készült kontaktmásolatokat ma is őrzi az auschwitzi múzeum, ahol egy kb. 45 cm szélességűre kinagyított változata is megtekinthető. Egykevésbé kontrasztos változat is létezik, melyen több részlet kivehető.

A holokauszttagadók természetesen a legtöbb auschwitzi kép hitelességét vitatják. Ebbe a képbe azonban korábban nem nagyon sikerült belekötniük azon kívül, hogy a holttestek számát, furcsának tűnő testhelyzetét, haláluk okát próbálták vitatni. Nemrégiben azonban egyes holokauszttagadó fórumokon újabb ötlet született. Valaki ugyanis a Travel Channelen a Ghost Adventures című, amerikai szellemvadász műsort nézte, s feltűnt neki, hogy a műsorban egy 1912-es, Ohio állambeli vonatbaleset illusztrációjaként egy, az auschwitzi képhez meglepően hasonló képet mutattak be:

A különbség csak az, hogy a műsorban bemutatott képen jóval kevesebb holttest látható – vagy talán nem is holttestek azok, csak valami törmelék. Rögtön megszületett tehát a vád: az auschwitzi fotó hamisítvány, valójában egy 1912-es amerikai vonatbaleset fotójának retusált változata.

Vizsgáljuk meg az állítást közelebbről! A Ghost Adventures szóban forgó, Prospect Place c. epizódjában több képet is bemutatnak (9:00 perc körül) a vonatbaleset illusztrációjára:

Itt segítségünkre van a Google képkeresőjének az a képessége, hogy feltöltött kép alapján is tud keresni, így az epizódból kimentett képernyőmentésekre rákereshetünk. Így hamarosan kiderül, hogy az első kép valójában egy texasi (Bowie, TX), a második pedig egy kaliforniaivonatbaleset képe. Azt pedig már mások is észrevették, hogy az epizódban a vonatbaleset égési sérültjeiként bemutatott képek valójában a hirosimai atombomba áldozatainak képeiből lettek előállítva.

Világos tehát, hogy a Ghost Adventures nem az 1912-ben történt ohiói vonatbaleset tényleges képeit mutatta be. A film készítői valószínűleg a Google képkeresőjét használva kerestek olyan képeket, amelyeket a téma illusztrációjaként felhasználhattak, majd ezeket szükség szerint módosították céljaikra. Nem is lehet ezért nagyon megszólni őket – hiszen ez nem történelmi dokumentumfilm, hanem egy szórakoztató célú, szellemvadászatról szóló film. A vonatbaleset csupán érintőlegesen kerül szóba, a képeket is csak egy-két másodpercre villantják föl.

Ettől még persze továbbra is fennállhatna a lehetőség, hogy a Ghost Adventures-ben bemutatott kép az eredeti – lehet akár egy vonatbaleset képe is –, s az auschwitzi kép ennek felhasználásával készült. Ennek ellene szól persze, hogy nem világos, miért lenne egy sínpálya mellett befelé hajló drótkerítés. Továbbá, hiába keresgéltünk a neten, a Ghost Adventures-ben bemutatott képnek nem találtuk meg 2010-nél korábban a netre került változatát (az epizódot először 2010 januárjában mutatták be a Travel Channelen).

De vegyük csak szemügyre közelebbről a két képet! A fő különbség az, hogy az auschwitzi képen sokkal több holttest van. Vajon az eredeti kép volt a Ghost Adventures-ben bemutatott, s erre retusáltak rá több holttestet, vagy éppen ellenkezőleg, az auschwitzi kép az eredeti, s arról tüntették el a holttestek nagy részét?

Ha figyelmesen megvizsgáljuk a képek előterében lévő talaj mintázatát, észrevesszük, hogy a Ghost Adventures-ben bemutatott képen bizonyos mintázatok több helyen is előfordulnak. Az auschwitzi képen is megtalálhatóak ezek a mintázatok, de nem ismétlődnek:

A felső kép a Ghost Adventures-ban bemutatott kép, az alsó pedig az auschwitzi. Az azonos színű téglalapok egymással megegyező képrészleteket jelölnek.

Egyértelmű tehát, hogy az eredeti kép az auschwitzi. A másik kép készítésekor erről tüntették el a holttestek nagy részét a talaj bizonyos részeinek feljebb tolásával és megismétlésével. Az ügyes képszerkesztést valószínűleg a Ghost Adventures készítői követték el, feltehetően nem hamisítási szándékkal, csupán szerencsétlen módon éppen egy ikonikusnak számító, auschwitzi képet találtak a legalkalmasabbnak egy vonatbaleset illusztrálására, de mivel az nem volt egészen jó a céljaikra, igazítottak rajta. Az pedig már a holokauszttagadó fórumozók végletes elfogultságát bizonyítja, hogy minden különösebb vizsgálat nélkül rögtön arra a következtetésre jutottak, hogy nyilván az auschwitzi kép a hamis.

A fénykép helyszíne ma is azonosítható, hitelességét a mai helyszínnel való egyezése is alátámasztja. Mi több, egy 1944 augusztusában készült brit légifotón sűrű füstöt lehet látni felszállni éppen onnan, ahol a kép készü

Egy svéd iskola betiltotta a svéd zászlót, hogy ne diszkriminálja a kisebbséget 

2014. december 28. kolozsváros.ro 
Haldokló nyugat, vagy toleráns társadalom? 

Első ránézésre az ember azt gondolná, hogy milyen toleráns a svéd társadalom, hiszen betiltották nemzeti jelképüket, abból a megfontolásból, hogy az sértheti egy másik kisebbség önazonosságát. Ám a dolgot, ha kellő távolságból vizsgáljuk, rájöhetünk arra, hogy a svédek bizony túltolták. 
A zászló megsérthet bizonyos etnikai csoportokat, ezért döntött úgy az iskola, hogy inkább csak a nemzeti ünnepeken és a külföldi diákok fogadásakor lehet a lobogót kirakni. 
A halmstadi Söndrum általános iskolában azután vezették be a tiltást, hogy egy jelmezes buliban az egyik diák a zászló színeit az arcára festette,és egy játékfegyverrel a kezében jelent meg, ez pedig kiakasztotta a vezetőséget. 
Az igazgató úgy nyilatkozott, a gyereknek nem volt semmilyen rossz szándéka, és idáig nem is volt panasz az iskolában arra, hogy a sévd zászló bárkit is megsértett volna, a döntéssel viszont meg kívánják előzni a problémákat. Hiszen egy külföldi diák akár meg is ijedhetne, ha egy svéd zászló színeiben pompázó gyerek játékpisztolyt ragad. 
A történet még december 23-án került nyilvánosságra, azóta rengeteg vita zajlik az esetről, sokak szerint nevetséges a döntés, az iskola túltolta a politikai korrektséget. 
A full story ékes angolsággal itt van megírva. 
forrás: Kende Áron - digi24 - speisa.com 
Kapcsolódó: 
   Betiltották a svéd zászlót egy svéd iskolában a "gyűlölet-bűncselekmény" veszélye miatt 
   Olaszország már nem bír az illegális bevándorlók tömegével 
   Anglia inkább távozna az EU-ból, csak hogy csökkentse a bevándorlók számát 
   Németország a bevándorlók Eldorádója? 
   Sok a bevándorló és a kettős állampolgár 

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

Forintosítás=a BANKÁRLOPÁS legalizálása 

Menyhért Péter 2014. november 19. Patacsi Pilvax 
új csaló-bankár fogalmak: 
a megújuló deviza-forrás és a nem teljesült deviza-tartozás 
ÉBRESZTŐ kedves barátaim! 
Pártunk és kormányunk a "devizahitelesek megmentése" néven, a csaló bankármaffia által a magyar polgároktól EDDIG ELLOPOTT, devizának keresztelt FORINT kölcsönünket akarja átváltani FORINTRA. Ezzel a lépéssel legalizálni kívánja a tartozásként beállított, az adósoktól már eddig ELLOPOTT összeget, és a magyar nép tulajdonát képező devizatartalék magán kezekbe átjátszását akarja megvalósítani a november 17-én benyújtott, az "egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről" szóló, T/2055. számú törvényjavaslatával. 
Emberek, gondolkozzatok 
A világon sehol sem létezhet olyan kölcsön, ahol a tartozás nagyobb lehet, mint a felvett kölcsön. Felejtsétek el az eddigi bankár-hülyítéseket, és gondolkozzatok józan paraszti ésszel. 
A tények: 
A kölcsön mindig a RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT PÉNZ (azaz a forint), függetlenül attól, hogy a bank aranyban, makimajomban, hintalóban, vagy svájci frankban tartja nyilván. A nyilvántartás ugyanis kizárólag azt jelenti, hogy a bank a kölcsönből fennmaradó tartozás egyenlegét milyen MÉRTÉKEGYSÉG -ben könyveli. A mértékegység vajon pénz lenne ??? 
A bank által TŐKÉNEK becézett egyenleg sohasem pénz, hiszen a pénz nálad, az adósnál van. Az egyenleg MINDIG egy matematikai művelet eredménye, amely egyszerűen leírható: Folyósított pénz vagy előző egyenleg - törlesztett pénz +kirótt kamat és költség = EGYENLEG azaz tőke. 
 
Tudnotok kell: pont ilyen egyszerű, ÁTLÁTHATÓ és ÉRTHETŐ elszámolást lenne KÖTELES ADNI a bank a Hitelintézetekről szóló törvény szerint minden évben legalább egyszer; nem pedig FIKTÍV, VALÓTLAN és ÉRTHETETLEN DEVIZA KIVONATOT. A hatályos Magyar jogszabályokat semmibe véve, egyetlen egy devizahiteles sem kapott sohasem érthető és átlátható elszámolást, csak fiktív, valótlan papírfecnit, ezért MA senki sem tudhatja, hogy a bank által közölt tartozást milyen alapon róják fel neki; mennyi is az IGAZI tartozása. 
Mit jelent a tőke értékállandósága? Minden esetben a rendelkezésre bocsátott pénz értékállandóságát, nem pedig a kirovó pénznem matematikai eredményének az értékállandóságát. Egy matematikai eredmény sohasem lehet állandó, hiszen legalább egy változót (esetünkben az árfolyamszorzót) tartalmaz! 
Egy egyszerű számítási példával érhetővé válik a csaló bankárok egyenleghamisítása. - Elsőként a hatályos magyar jogszabályok szerinti értékelés látható. Ha a Ft árfolyam romlik, akkor a deviza nyilvántartásban a deviza értéknek csökkennie kell, mivel csak a pénz lehet értékállandó. A példai ezer svájci frank árfolyamveszteség csak a bank kockázata lehet, mert kizárólag az ő érdekében történik a devizában könyvelés. Az árfolyam nyereséget és veszteséget egy technikai számlán kell a bank könyvvitelében nyilvántartani, és év végén a technikai számla összesített értékét elkönyvelnie: árfolyam nyereségnél az összegzett jövedelmet és árfolyam veszteségnél a tényleges veszteséget. 

A bankok ezzel szemben devizahitelként könyvelnek - ezért olyan fontos nekik, hogy "DEVIZAHITEL" elnevezés legyen minden minden kommunikációjukban. 

Ebben a csaló banki termékben a kétszázezer forint különbséget (amit az adós nem kapott meg; erről nem adott bizonylatot sem a bank) úgy terheli az adós forint tartozására, hogy arról az adós nem is tudhat. Ha minden hónapban így meglopják az adóst, akkor növekedni fog az adósság és a tartozás meghaladja az eredetileg folyósított összeget. A NEM LÉTEZŐ PÉNZ NEM LÉTEZŐ ÁRFOLYAM-KOCKÁZATA így válik valóságos forint adóssággá. 
Ez az egyenleghamisítás, amit most a forintosítással VALÓDI TARTOZÁSSÁ akar tenni a tudatlan, vagy a korrupt jogalkotó képviselő. Meg kell állapítanunk: minden a forintosítást megszavazó képviselő a személyében lopja meg a devizahiteleseket. Nincsen náci típusú "parancsra tettem" kibúvó! 
Van-e deviza a deviza alapú hitelben? 
Egyrészt valóban deviza ezeknek a hiteleknek a forrása. A bankármaffia azonban kitalálta és megvalósította a MEGÚJULÓ PÉNZFORRÁST. A banknak ugyanis csak egyszer kellett idegen valutát (pl. svájci frankot) vásárolnia, mert a teljes idegen pénzösszeget a szerződés megkötésének pillanatában vételi árfolyamon megvásárolta, azaz kivonta az ügyletből. 
Ez a tény, valamint az, hogy az adósnak nem lehet idegen pénznemben TARTOZÁSA (amelyet a Kúria jogegységi határozata is bizonyít) bizonyítja, hogy nem kell idegen valutát váltani. 
Mit jelent az árfolyamkockázat? 
Árfolyama csak pénznek van, árfolyamkockázata is csak csak pénznek lehet. Ennek megfelelően árfolyamkockázat csak a törlesztés összegére számolható, a tőkére NEM! A tőketartozás csak akkor válik pénzzé, ha visszafizetem. 
Mit jelent a TARTOZÁS? 
Ehhez a Kúria 6/2013.PJE jogegységi határozatában használt joganyagot kell ismernünk, mert a Kúria jóhiszeműen, bizonyos részeket - vélhetően evidenciaként - nem írt bele a határozatába. A Kúria megállapítása, mely szerint ezek a kölcsönök devizahitelek, és az adósok devizában adósodtak el, igaz ugyan, de csak akkor, ha a tartozás devizában jött létre. Idézem, mit ír erről a joganyag: 
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 231. § (3) bekezdése a következőket tartalmazza: 
"A pénztartozás meghatározott mennyiségű pénz, azaz a forgalomban lévő bankjegy, illetőleg fémpénz, mint általános egyenérték fizetésére vonatkozó kötelezettség. Fizetésnek minősül minden olyan jogcselekmény, amely a tartozás megszűnését vagy csökkenését eredményezi." 
"A pénztartozást akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha a pénz eljut a jogosulthoz. A teljesítés megvalósulhat azzal, hogy a pénztartozás kötelezettje a pénzt közvetlenül átadja a jogosultnak, vagy a készpénzt a pénzintézet pénztáránál vagy postán befizeti. De a pénztartozás teljesítésének minősül a bankszámlák közötti elszámolás is ... ... ... a fizetési megbízás teljesítésének időpontja az a nap, amikor a pénzösszeget az átutalás, illetve a beszedési megbízás jogosultjának bankszámláján jóváírták. A bankszámlára történő készpénzbefizetés akkor teljesült, amikor a készpénzt a hitelintézet pénztáránál vagy a postán befizetik." 
Mit kell ebből értenie egy hétköznapi kisembernek? 
A Kúria határozatának azon megállapításai, melyek szerint a deviza alapú ügyletek devizahitelek, és az adósok devizában adósodtak el, CSAK AKKOR TELJESÜLNEK, ha a deviza tartozás létrejött. 
Ha a bank igazolja, hogy az adós devizaszámlájára, átutalta, vagy az adósnak bizonylat ellenében átadta a kölcsön valuta (CHF, Euró, stb) összegét, akkor deviza tartozás valósult meg. 
Ha a deviza tartozás nem jött létre, akkor az adós NEM ADÓSODHATOTT EL DEVIZÁBAN a kölcsöne tehát CSAK tiszta forintkölcsön lehet. Ebben az esetben tehát szó sem lehet a forint átváltásáról. 
A DEVIZAHITEL KOMMUNIKÁCIÓ kizárólag a magyar és külföldi banki alkalmazottak és tulajdonosok becsapását szolgálja. Ezt igazolja például az a tény is, hogy a kölcsönök deviza összege töredék valuta/pl. svájci frank értékű, amit a bank fizikailag sem tudott volna sohasem kifizetni. 
Mit tehetünk azért, hogy az állam ne szentesítse a meglopatásunkat? 
Ezt a cikket nyomtassátok ki, és juttassátok el minél több banktisztviselőnek, bírónak, ügyésznek, ügyvédnek, polgármesternek, értelmiséginek. 
Az emberek tömegeinek kell szembesülnie a 2006-tól működő gyurcsányi-propaganda-gépezet hazugságával, a csalás valóságával, hiszen e a bűncselekmény az egész társadalmunkat meglopta, és ma is, minden hónapban, meglopja. 
Miben tudok látatlanul segíteni minden devizásnak? 
Ha valaki tudja a törlesztéseit és a bank adott neki devizában havonta részletezett elszámolást, akkor a https://www.facebook.com/groups/584870318200840/ oldalról letöltheti a dacúj.xls fált, az egyenleghamisítás munkalapon a sárga hátterű cellákba minden hónapban beírja a bank által megadott kamat+költség összegét chf-ban. Ugyanitt a kék hátterű cellákba minden hónapban beírja az általa befizetett törlesztést forintban. A táblázat függvényei kiszámolják a többi értéket, és az alján megtalálhatja az érintett az egyenleghamisítás értékét devizában és forintban is! Ez általában az eredeti kölcsön 50-60 %-át teszi ki - ezért több az adósság, mint a felvett pénz! Ezt a tételt polgári peres eljárásban nem lehet kimutatni, mert a szerződésekben sehol nem szerepel - ez tisztán könyvelési csalás. 
Végül egy utolsó gondolat: 
Megkerestem levélben Falus Zsolt urat, a Bankcsapda Egyesület elnökét, hogy működjünk együtt. Ha valóba igaz az állítása az AIG viszont-biztosító kockázatkezelési biztosításával kapcsolatban, akkor a vádlottak padjára kerülő: 
1. Csányi Sándor - OTP elnök-vezérigazgató, 
2. Felcsuti Péter - Raiffeisen Bank (korábban Unicbank) vezérigazgató, 2008. április 25-étől a Magyar Bankszövetség elnök, korábban alelnök, 
3. Papp Edit - Erste Bank vezér 2007-től 2011. május 31-ig, 
4. Erdei Tamás - 1997-től 2012 márciusig az MKB elnök-vezérigazgató és a Magyar Bankszövetség elnök, 
5. Gyuris Dániel - FHB Jelzálogbank vezérigazgató 1999-2010. október 22-ig, 
6. Patai Mihály - UnicreditBank Hungary Zrt elnök-vezérigazgató 2006 óta, 
7. Török László - CIB Bank 2005-2009 vezérigazgató, 
8. Csicsáky Péter - TakarékBank elnök-vezérigazgató, (Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.) 
9. valamint bűntársként Kovács Levente főtitkár - az önálló jogi személy Magyar Bankszövetség, mint vélelmezhető bűnszervezet érintett felelős vezető tisztségviselő 
ellen feljelentést kívánok tenni az AIG Europe Limited Magyarországi Fióktelepénél, valamint az USA nagykövetségénél. 
Reményeim szerint a magyar kormány a miniszterelnök legfrissebb nyilatkozata alapján, a "józan ész" filozófiájára fog hallgatni a probléma elöli menekülés helyett. 
Ahogy Orbán Viktor mondta: ki kell állni a konfliktusok rendezéséért, akkor is, ha rettegnek a bankármaffia bosszújától. 
Első lépésként vissza kell vonniuk a forintosítást, és abba kell hagyniuk a bűnszervezet Magyar Bakszövetséggel való alkudozást. 
Második lépésként elvárható, hogy a bűnpártoló és korrupt Ügyészségi és NAV vezéreket nyilvános vizsgálaton tisztázzák, az ellenük közel egy éve tett büntető feljelentésem alól. 
Ha a kormányunk és kétharmados képviselői hűek maradnak a képviselői esküjükhöz, és a magyar jogrendet, a hatályos törvényeket védik, akkor nem vállalják a bűnpártolás és hűtlen kezelés vádját. 
Menyhért Péter, 
a sértetti közösség által meghatalmazott pótmagánvádló, 
a KÖZVÁDLÓ kötelezettségi feladatkörében eljáró 
szolgálati nyugdíjas tűzoltó 

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu **

*

Hónapjai vannak Orbánnak? 

2014/12/29 Népszava - BalRad 
Angela Merkel februári villámlátogatása után hatalomátvétel történhet a Fideszben - állítják a Népszava kormánypárti forrásai. Az informátorok az Orbán Viktorral szembeni, párton belül egyre erősödő elégedetlenségről számoltak be, s hogy már az is felmerült, a kormányfő egyenesen akadálya a Fidesz boldogulásának. Forrásaink szerint az nem kérdés, hogy Orbán megbukott, az azonban egyelőre nem világos, ki lépne a helyére. 

 
"Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én most elegánsan és dúsgazdagon távozom!"

Orbánnak és rendszerének már csak néhány hónapja van hátra - állítják Fideszhez közel álló forrásaink. Egyre többen vannak, teszik hozzá, akik igyekeznek magukat távol tartani a kormányfőtől, illetve, amennyire lehet kimaradni azokból az intézkedésekből, amelyeket jórészt magának a miniszterelnöknek az iniciálására hoztak, vagy hoznak meg. Nincs értelme, vélik, beleégni mindabba, ami történik; a bukás ugyanis elkerülhetetlen. 

Informátoraink úgy látják, Orbán visszafordíthatatlan pályára helyezte magát és önmagával együtt a Fideszt, de ami még nagyobb baj, az országot is. A kormányzati munkát kapkodás, kiismerhetetlenség jellemzi, a szakembergárdának, ha van ilyen - mert egyre inkább csak a hűség és a miniszterelnökhöz való ragaszkodás a kötelező -, fogalma sincs mi az irány, mihez kell alkalmazkodni, mi a cél. A zaklatottság, a kiszámíthatatlanság magából Orbánból fakad: egyre kevesebb emberben bízik meg, és azok, akik még élvezik bizalmát, akikre hallgat inkább csak rosszabbik énjét mutatják fel neki. 

Olcsó pszichologizálásnak tűnik, de ezek a jegyek valóban a magányosság, a környezetében is ellenségeket kereső és találó vezérek szimptómái. Ezért aztán nincsenek a kormányzati döntések megvitatva, váratlan ötletek mentén dolgoznak a miniszterek és az apparátus, ám ezek az ötletek sem mutatnak semmiféle koncepciót, koherenciát. Ráadásul az is előfordul - mint azt láthattuk -, hogy Orbán véleménye is változik, méghozzá egyik napról a másikra, és ennek megfelelően rángatja kommunikációs és cselekvési szinten is a beosztottjait. Ez a magyarázata annak is, hogy többen a kiszolgálói közül nevetségessé válnak - mint például Németh Szilárd a netadó esetében, a fideszes rezsibiztos ugyanis a kormányfő aktuális álláspontját követni képtelen módon védelmezte az ötletet még akkor is, amikor Orbán már kiállt belőle - és erre a szerepre egyre kevesebben vágynak. Akadnak persze olyanok is, akiket mindez nem zavar, számukra a megfelelni vágyás a legfőbb szempont - fogalmazott egyik for rásunk. 

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy Orbán, aki eddig azért jó érzékkel kezelte a nyilvánosságot és azt is nagyjából tudta, hol húzódnak a jó és rossz, illetve végletesen népszerűtlen és még átvihető döntések határai, miért veszítette el ezt a képességét. Merthogy elveszítette - állítják az őt jól ismerő körökből. A választ, illetve a megoldást többen az úgynevezett "amerikai ügyben" vélik felfedezni, vagyis abban a csatában, amelyet a legtöbben megnyerhetetlennek tartanak, de nem is feltétlenül Vida Ildikó adóhatósági elnök szempontjából. 

A gondok ráadásul jóval korábban kezdődtek, az orbáni rendszer szétesése - bármily furcsa - már az áprilisi választások előtt jóval megindult. Egészen pontosan attól a pillanattól, amikor Orbán felrúgta a Fidesz gazdasági-politikai irányításának rendszerét és a gazdasági döntéseket is saját hatáskörébe vonta. Feltehetően, mondják az elemzők, megelégelte azt a duális rendszert, amelyben Simicska Lajossal párban irányították a Fideszt, majd a kormányzati döntéseket, világos határvonalat húzva kettejük kompetenciái közé. Orbán általános úzussá tette azt, ami persze korábban is előfordult, de olykor azért akadtak morális megfontolások, akadályok is, hogy minden elképzelés elérhető, minden akarat törvénnyel megvalósítható. A folyamat már az első, 2010-es választási győzelem után elindult, Orbán pedig az újabb kétharmados siker - amihez persze köztudottan hozzájárultak a célhoz rendelt törvény-buherálások - nyomán végképp kontrollját veszítette. Így kerülhetett zsarolási helyze tbe a KDNP is; a párt számára elérkezett az idő, amikor karakteresebbé teheti önmagát a nyilvánosság előtt, ezért is nyúlt vissza például a három éve már elutált vasárnapi zárva tartás, akkor Orbánnal szemben simán elvesztett ügyéhez. A kereszténydemokraták, hallva az egyre többet elégedetlenkedő, zúgolódó Fideszes képviselőket, felismerték, most többet kérhetnek és kérnek is saját parlamenti szavazataikért, mint az első ciklusban. 

Éppen ezért, amit ma látunk már nem egy rendszer, mint korábban volt, hanem egy napról napra élő folyamat, amely - a józanabbak szerint - semmiképp sem tartható fenn, de mert önkorrekcióra képtelen, feltétlen bukásra van ítélve. És ez már nem pusztán suttogó propaganda; egyre szélesebb körben terjed a Fidesz háza táján. Ez a magyarázata az egyre többet és többeknél fölbukkanó puccselméleteknek is; ezek is többnyire Orbánból és Orbántól indulnak ki; sem Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, sem Pintér Sándor belügyminiszter nem saját ötletként dobta a nyilvánosság elé a maga fantázia-puccsát, a megszokott forgatókönyvet követve: külföldről érkező aknamunkát vizionálva. Utóbbi ebben a formában badarság, mint ahogy azt maga Orbán is pontosan tudja. 

Az azonban nem feltétlenül az, és ennyiben van alapja a puccstól való félelemnek, hogy éppen a Fideszen belülről, vagy a kormánypárt környékén szerveződnek csoportok, ma még nem látható, nem ismert figurák, akik nem pusztán előkészítik a hatalom átvételét, hanem - egyesek szerint - alkalmasok is arra, hogy a politikai irányvonal megváltoztatása nélkül átvegyék az ország irányítását. E folyamat egyik fontos állomása lehet Angela Merkel német kancellár villámlátogatása, akinek egyre nagyobb tehertétel a magyar miniszterelnök; sem az Európai Néppárt, sem az Európai Unió demokrácia felfogásával nem összeegyeztethető ugyanis hatalomgyakorlás, illetve a szövetségi rendszerből való folyamatos kikandikálás. Többen emlékeztettek ráadásul arra is, hogy Merkel tett már néhány ilyen látogatást európai vezetőknél, amelyek után a fogadó ország vezetője villámgyorsan távozott a hatalomból. 

Nyilván a partnereknek sem mindegy, hogy megérett-e a helyzet Magyarországon egy Orbán utáni időkre, vagy a miniszterelnök még most is ki tudja vinni békemenetes híveit az utcára. Hogy pedig van-e olyan utód a magyar jobboldalon, aki uralni tudja majd a helyzetet és helyes irányba fordítani az ország szekerét? Egyelőre nem tudni. Vagyis, mondják forrásaink, az már nem kérdés, hogy Orbán megbukott-e, csak az, hogy mennyi idő kell a mögötte épülő új rendszer stabilizálásához. 

Bal-Rad komm: Fogadjuk el, hogy a Népszava-és bizonyos "fősodratúak"-jobban informáltak a hatalom csúcsán zajló folyamatokról, mint a Bal-Rad.

-Csak a politikai vakságban szenvedők nem látják, hogy Orbán megbukott. A körülötte lévők kezdenek róla szép lassan leválni, és magára hagyni! Jó okkal! És ezt már maga Orbán is látja. A magyar nép számára végzetes idők jönnek Merkel Anyó látogatása után. Orbán valószínűleg menlevelet is kap a felmondólevéllel együtt, és az összeharácsolt annyi amennyi milliárdjával háborítatlanul leléphet. Átadva a Helytartó szerepét valakinek! Hogy mivel tudták rávenni-ezt talán soha nem fogjuk megtudni.

"...úgy látják, Orbán visszafordíthatatlan pályára helyezte magát és önmagával együtt a Fideszt, de ami még nagyobb baj, az országot is..."

-Ebben az idézett mondatban van a lényeg! Az, hogy Magyarországot helyezte Orbán visszafordíthatatlan pályára! Ugyan a Népszava biztosan nem arra gondol amire mi, de Orbán eddigi bűnlajstromára felkerült az általa elkövethető legnagyobb bűn!

Orbán ugyanis-mondhatnak róla bármit-hideg számítással kikalkulálta: Ő ÍGY JÁR JÓL! Amit sokan elvártak-elvártunk-tőle, a keleti orientáció BEFEJEZÉSÉT!-nem lépte meg! Nem merte meglépni, mert tudta: HATALMA AKKOR IS BUKNI FOG, DE AKKOR A NÉP FOGJA KIKÉNYSZERÍTENI TÁVOZÁSÁT! És akkor se hatalom, se pénz, se Svájc!

AKKOR CSAK BIROBIDZSAN!

Az ő szempontjából teljesen érthető döntés! Megúszni mindenféle felelősségrevonás és büntetés nélkül, a leggazdagabb "magyarként" 25 évnyi politizálást követően nyugállományba vonulni, és háborítatlanul élvezni a rablott vagyont!
A rendszerváltás óta senkinek nem sikerült ez! Ő lesz az első!

Hogy az országgal mi lesz? Az őt már nem érdekli! Sohasem érdekelte! Ország és nép az ő számára (is) csak hivatkozási alap volt mindenkor!

Kapcsolódó: 
   Simicska, Csányi és Mészáros Lőrinc is szerzett meg pályázat nélkül földeket 
   Országvédelmi akcióterv készül 
   Bújtatott fizetésemelést kaptak a minisztériumi vezetők 
   A magyar népességnek legalább a harmadát végképp elveszítettük 
   "Egy új SZDSZ-ben gondolkodhatnak az amerikaiak" 
   Afgán háború: még hány koporsót hozunk haza? 

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

2014. december 20. szombat

SIMICSKA, CSÁNYI ÉS MÉSZÁROS LŐRINC IS SZERZETT MEG PÁLYÁZAT NÉLKÜL FÖLDEKET

Több mint 1500 hektárhoz jutottak Simicska Lajos érdekeltségei a Blikk számításai szerint. A lap peres úton megszerezte a Nemzeti Földalapkezelőtől (NFA) a pályázat nélkül 2013 októbere és 2014 októbere között kiadott állami földek és használóik anyagát, ebből derült ki, hogy többek között Simicska Lajos, illetve az ő érdekeltségeibe tartozó cégek is jutottak földekhez.

Körülbelül 30 ezer hektárnyi, vagyis nagyjából egy fél-balatonnyi olyan állami földterület van, amelyre vagy nem írt ki pályázatot az NFA, vagy nem hirdetett győztest. Mivel a földet művelni kell, ezeket a területeket minden évben megbízási szerződéssel adják ki gazdáknak vagy cégeknek.

A földhasználók között felmerül Mészáros Lőrinc felcsúti fideszes polgármester neve is, aki az egyik legújabb cége, az Aranykorona Zrt. révén jutott néhány kisebb földdarabhoz, öt hektárhoz Székesfehérvár külterületén.

Az ország egyik leggazdagabb embere, Csányi Sándor OTP-vezér agrárérdekeltségei is részesültek állami földekben: a Bólyi Mezőgazdasági Zrt. négyhektárnyi területe azonban eltörpül a tízezer hektáros birodalom mellett.

A földhasználók nem csak a művelésből gyarapodhatnak, hanem a hektáronkénti 70-100 ezer forintnyi területalapú támogatásból, vagyis egy évben összesen közel hárommilliárd forint közpénzt is bezsebelhetnek az érintettek.

A Blikk még októberben nyerte meg első fokon az NFA ellen indított pert, a bíróság döntése szerint nyilvános adatnak számít az is, hogy ki mekkora területű birtokot kapott az államtól, illetve hogy mekkora ellenszolgáltatást kötöttek ki a földhasználatért cserébe. Az NFA arra hivatkozott, hogy az adatkérés a gazdálkodásának számlaszintű, tételes ellenőrzésére irányul, de a bíróság döntése szerint nem vezethet az adatkiadás megtagadásához, hogy az adatmennyiség nagy terjedelmű és egy összesített országos listát jelent.

Forrás: Blikk/hvg.hu

Megszorítjuk magunkat

I. L. L. / 2013.01.15., kedd 08:17 /

A magyar népességnek legalább a harmadát végképp elveszítettük, mert már nem rendelkeznek azokkal a képességekkel, tulajdonságokkal, melyek segítségével beilleszkedhetnének egy normálisan működő társadalomba - állítja a Heti Válasznak adott interjújában Bogár László. A közgazdász szerint jelenleg a magyar költségvetés egyensúlyát elsősorban a magyarok önmegszorítása biztosítja.

A devizaadósság szempontjából annak köszönhető az ország jelenlegi finanszírozhatósága, és az adja a fizetési mérleg régen nem tapasztalt aktívumát, hogy lényegében leállt a belföldi, különösen az importból beszerezhető javakra irányuló fogyasztás - állítja Bogár László közgazdász a heti Válasznak adott interjúban.

A Károli Gáspár Református Egyetem tanára szerint a Magyarországon termelő multik erősen exportálnak, s így az import és az export között növekvő szakadék teszi finanszírozhatóvá az országot. Baj az, hogy ennek a magyar társadalom tömeges elszegényedése az ára - állítja Bogár, majd hozzáteszi -, a magyar társadalom annyira megégette magát a devizahitelezéssel, hogy most átesett a ló másik oldalára, vagyis nincs szükség túl szigorú állami visszavágásokra, mert a társadalom spontán megszorítja önmagát.

Akik végképp elvesznek

A közgazdász a Heti Válasznak adott interjújában arról is beszél, hogy még legalább tizenöt évig végzetes csapdában vergődik az ország és a kormányfőnek ezt a „csapda létet" kell üzemeltetnie. És ehhez Orbán Viktor igazán ért - teszi hozzá. Ugyanakkor szerinte a kormányfő nyilván azt is tudja, hogy a magyar társadalomnak legalább harmada végképp elveszett, már semmiféle eszközzel nem lehet visszahozni őket a végső nyomorúságból. Nincs meg az elemi szintű tudásuk sem, ami a leghalványabb esélyt adná a felemelkedéshez. És ezen azzal sem lehetne változtatni, ha az állam talicskával tolná a pénzt a felzárkóztató programokba - mondja Bogár László. Ez a társadalom azon rétege, akik mögött már nem áll megtartó emberi közösség; a gyermekek úgy cseperednek fel, hogy fogalmuk nincsen arról, hogyan kell beilleszkedni egy működő társadalomba; hiányoznak az elemi szintű viselkedési normáik, vagyis - teszi hozzá Bogár - társadalmi szinten gyakorlatilag leírhatjuk őket. Nem akarnak dolgozni, de a munkaerő piac sem kér belőlük, vagyis marad az élősdi lét, mert élni kell - állítja a közgazdász.

Nem bírunk a gazdagokkal

És ezeknek a társadalom középosztályától leszakadó embereknek is mondani kell valamit. Orbán Viktor látja ezt a csapdát, csak nem beszélhet őszintén a valóságról - mondja a közgazdász. Nem derülhet ki, hogy ezeket az embereket igenis ott kell hagyni az út szélén, mert ha nem így teszünk, akkor a többiek soha nem fognak célba érni. Bogár László szerint ugyanígy nem érdemes foglalkozni a felső tíz százalékkal sem, mert velük úgysem bírunk, nem fizetnek adót, elmennek offshore-ba, ugyanakkor az is tény - állítja -, hogy az Uniós csatlakozás szinte egyetlen pozitív hozadékénak tekinthető kohézió források túlnyomó részét éppen ez a szűk társadalmi szegmens fölözi le, vagyis a leszakadó tömegeknek lényegében nincs hasznuk az európai közösségből.

 Az interjú teljes terjedelmében a január 10-én megjelent Heti Válaszban olvasható. A lap aznaptól digitális formában megvásárolható a Digitalstandon keresztül is.

---

Néhány mondat egyetlen mondatról (2013. január 21. 14:00)

Az elmúlt negyvennyolc órában élénk közfigyelem övezte a Heti Válasznak adott Bogár László interjú honlapunkon megjelent, tömörített változatát. Tekintettel a szenvedélyes reakciókra szükséges elmondani, hogy a lapban megjelent interjúval kapcsolatban semmiféle kifogás nem fogalmazódott meg. A nyomtatott interjú elkészítésének alapjául egy (máig megőrzött) hangfelvétel szolgált, amely Bogár László - helyenként szenvedélytől sem mentes - nyilatkozatát tartalmazza. Ez alapján készült az interjú első változata, amelyben a következő szöveg szerepelt: „Nem akarnak dolgozni, de a munkaerő piac sem kér belőlük, vagyis marad az élősdi lét, mert élni kell. És ezeknek az embereknek is mondani kell valamit. Orbán Viktor látja ezt a csapdát, csak nem beszélhet őszintén a valóságról. Nem derülhet ki, hogy ezeket az embereket igenis ott kell hagyni az út szélén, mert ha nem így teszünk, akkor a többiek soha nem fognak célba érni."

Ezt a szöveget Bogár László átnézte, majd jóváhagyólag visszaküldte. A javítás során az inkriminált mondatot jelentősen finomította: „Nem tudnak, de nem is akarnak dolgozni, és a munkaerő piac sem kér belőlük, vagyis marad az élősdi lét. És ezeknek az embereknek is mondani kell valamit. Orbán Viktor látja ezt a csapdát, csak nem beszélhet őszintén a valóságról. Nem derülhet ki, hogy, ha csak valami csoda nem történik, éppen a még eséllyel rendelkezők megmaradása érdekében kegyetlen jövő vár rájuk."

A Heti Válasz Online-on heti rendszerességgel jelentetjük meg a lapban megjelenő cikkek tömörített változatát, melyet a szerző készít el. Ezúttal is így történt, ám elkövettem azt a hibát, hogy az összefoglaló alapanyagául az interjú első, vagyis nem javított szövegét használtam fel, így került az online-ra az utóbb finomított mondat. Ezért a nyilatkozótól elnézést kérek.

Azt mindenképpen szükséges rögzíteni, hogy a csere nem szándékosan történt, ugyanakkor tény, hogy az apró hiba viharrá dagadt, ezért reagálunk rá.

Ezzel az ügyet részünkről lezártnak tekintjük.

I.L.L.

„Egy új SZDSZ-ben gondolkodhatnak az amerikaiak”

Kövér László: Egyáltalán nincs szó arról, hogy lerontottuk volna a renoménkat, az amerikaiak huszonöt éve ugyanazt a nótát fújják

Pindroch Tamás – 2014.12.27. 09:41
„Nem mi vagyunk a tét, a sakktáblán az amerikaiak csak az egyik gyalog szerepét osztották ránk. De olyan gyalogként lépkedünk, amely nem akar a játékszabályaik szerint játszani” – mondta lapunknak Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Kifejtette, az amerikaiak célja Magyarországon egy új, az SZDSZ helyébe lépő „kreatúrapárt” megalapítása lehet. Szerinte logikus lehet az a gondolatmenet, hogy 2018-ra kell felépíteni a poszt-SZDSZ-t, hogy ne lehessen kormányt alakítani nélküle a Jobbikkal szemben.

„A Németországgal való stratégiai együttműködésre kellene összpontosítania a magyar diplomáciának” (Fotó: Horváth Péter Gyula)
– Az amerikai kitiltási botrány, a Vida-ügy túlmutat önmagán. Az Egyesült Államok nyomása fokozódik, miközben az Európai Unió feltűnően visszafogott, nem támad minket. Hogyan értékeli a történéseket?

– Sarah Sewall amerikai helyettes külügyi államtitkár minapi nyilatkozata nagyon árulkodó. Ő a leggátlástalanabb nyíltsággal beszélt arról, hogy az Egyesült Államok – meglehetősen tágan és sajátosan értelmezett – nemzetbiztonsági érdekei miatt is dollármilliókat fordít arra, hogy különböző akcióterveket hajtson végre két tucat közép- és kelet-európai országban. Ezek egy része bizonyosan uniós tagország, a többiek uniós aspiránsok lehetnek, bár Sewall csak Csehországot és minket nevesített. Mostanra kiderült, nemcsak mi tettünk rossz fát a tűzre, hanem feltehetőleg Szlovákia is, de nem zárható ki, hogy a román elnökválasztás alakulásában is szerepet játszottak külső behatások. Ebből arra a hatalmi öndefinícióra következtethetünk, hogy nemzetbiztonsági szempontból nincs a földön egy olyan négyzetcentiméternyi terület, amely az ő érdekeiken kívül esne. Ebből az is adódik, számukra nem létezik, hogy a magukén kívül más országnak is lehet szuverenitása. A mostani történéseket nem különíthetjük el attól, hogy a nyugat-európai szövetségeseik vezető politikusait, így Angela Merkelt is lehallgatták. Logikus a feltételezés, hogy az Egyesült Államok szövetségesek között szokatlannak minősíthető tevékenységének területe nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát érinti. Ők dicsekedtek el azzal is, hogy dollármilliókat „fektettek be” az ukrán változásokba. Ide kell venni az unió, illetve az Amerika közötti szabad kereskedelmi és befektetési megállapodás problematikáját is. Így már látható, hogy világpolitikai hatalmi harc zajlik, amelynek tétje nemcsak Magyarország, hanem egész Európa sorsa, az európai nemzetállamok szuverenitása és a valódi demokrácia esélye.

– Mit tehetünk ebben a helyzetben, tehetünk-e valamit egyáltalán?

– Azt a morális terhet lerázhatjuk magunkról, hogy a megoldás a mi kezünkben van. Teljesen felesleges – mert reménytelen – diplomáciai erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy bebizonyítsuk az amerikaiaknak, hogy – a régi kommunista frazeológiát átültetve a hasonló mai helyzetre – nem vagyunk revizionista elhajlók, és nem kell a brezsnyevi doktrína szellemében csapatokat küldeni a megregulázásunkra. Nem mi vagyunk a tét, a sakktáblán csak az egyik gyalog szerepét osztották ránk. De olyan gyalogként lépkedünk, amely nem akar az amerikaiak játékszabályai szerint játszani. Ilyen dimenziókban mérve a helyzetet két dolog merülhet fel. Vagy kétségbe­esünk, vagy higgadtan hátradőlünk. Ez utóbbi megoldást kell választani, hiszen általunk megváltoztathatatlan a helyzet, amelybe belekerültünk. Meg kell tehát próbálnunk alkalmazkodni hozzá. Nekünk ez nem új tapasztalat, hiszen a honfoglalás óta valójában az ilyen dilemmákról szól a magyar történelem. Mindig nagyhatalmak ütközőzónájában voltunk. Történelmi dimenziókban volt, hogy háborúzni kellett, volt, hogy ki kellett egyezni, volt, hogy ki kellett várni a jobb idők eljövetelét. A diplomáciában sajnos sohasem voltunk túl jók. Most sem azon kell dolgoznunk, hogy az amerikaiak megszeressenek. Máshol kell szövetségeseket találni.
Olyanokat, akikkel ugyanabban a hajóban evezünk, méghozzá az alsó fedélközben. Ők a kelet-közép-európai országok. A szlovákoknak és a románoknak sem a magyarkérdést kellene politikájuk első számú rendezőelvévé tenniük. Elgondolkodhatnának azon, hogy a legfontosabb kihívásokban – gazdasági és társadalmi problémákban – nem osztoznak-e velünk. A tagság elnyerése után nem közös célunk-e, hogy végre emancipálódjunk is az Európai Unió keretein belül? Erre és a Németországgal való stratégiai együttműködésre kellene összpontosítania a magyar diplomáciának.

– Az amerikaiak háborús logikát képviselnek?

– Úgy tűnik, totálisan irracionális logika kezdi irányítani a világot. Kisszerű, önző, a politikai porondra nem való emberek ráncigálják országok, népek sorsát Észak-Afrikától a Közel-Keleten át vissza Európáig, hosszú távú stratégiának látszó, de valójában csak pillanatnyi érdekek szerint. Ha már a háborús logikánál tartunk, vannak olyan elméletek, hogy az első világháború nem ért véget, hanem a másodikkal folytatódott. Ezt továbbgondolva a második sem ért véget, a folytatása a hidegháború volt, és visszatekintve az elmúlt huszonöt évre megállapítható, hogy a negyedik világháború zajlik. Volt néhány békés évünk, amikor azt lehetett gondolni, beáll az egypólusú világrend. De látjuk, erről szó sincs, a feltörekvő, valaha harmadik világbéli hatalmakkal, az új riválisokkal és Oroszországgal is meg kell küzdenie az Egyesült Államoknak. Ők nem alárendeltek akarnak lenni, ahogy Európa sem. Nem köszöntött be tehát a Pax Americana. A mostani ütközések ebből adódnak. Az amerikaiak ugyanígy tolták félre az iraki háború idején is a szövetségeseiket, a NATO-t, és helyezték zárójelbe mind a nemzetközi jogot, mind az általuk egyébként politikai bunkóként használt emberi jogokat. Több mint tíz éve, 2003-ban jártam az Egyesült Államokban néhány fideszes társammal, ahol találkoztunk a külügyi apparátus tagjaival is. Az egyik ott dolgozó fiatalember szimpatikus őszinteséggel azt mondta, folyik náluk egy vita, hogy meg kell-e büntetni azokat a szövetségeseiket, akik nem állnak be a sorba, az Irak elleni „szabadság koalíciójába”. Ezt ő rossz vitának tartotta, szerinte aki nem csatlakozik hozzájuk, az nem létezik. Ez a mai történések fényében is sok mindent elárul.

– A magyar jobboldal viszonya az amerikaiakkal mindig feszültségeket hordozott. Miért alakult ez így?

– Mark Palmer kedvencei 1990-ben nyilvánvalóan az SZDSZ-esek voltak. Az Antall-kormányt, de főleg az MDF-et az első perctől bizalmatlanul szemlélték. A Horn–Kuncze-kormány alatt pedig az akkori amerikai nagykövet kizárólag lejárató, negatív információkat küldött haza az akkori teljes magyar ellenzékről, a kereszténydemokratáktól a kisgazdákon át a Fideszig. Emlékszem, a ’98-as választások előtt, amikor már nem lehetett kizárni, hogy a kormányváltás lehetséges, a nagykövet távollétében hívtak megbeszélésre jobboldali politikusokat az amerikai nagykövetségre. A nagykövet ugyanis nemhogy partnerszámba, emberszámba sem vett bennünket, mindnyájunkat nacionalistának, szélsőségesnek, antiszemitának tartott, s ez már Washingtonból nézve is egyre kontraproduktívabbnak tűnt. De említhetném azt az alig burkolt neheztelést is, amelyet azért kaptunk, mert az első Orbán-kormány nem átallott a jobb ajánlatot tevő svédektől vadászgépeket vásárolni. A tisztesség kedvéért rögzítsük, például Charles Thomas, George Herbert Walker III, Peter Tufo, April H. Foley és az előző nagykövet, Eleni Tsakopoulos Kounalakis – legalábbis addig, amíg az amerikai külügyben meg nem fegyelmezték – tisztességes nagykövetek voltak. Általánosságban azért elmondható, amikor polgári kormánya volt az országnak, az amerikai külügyi apparátusnak „megoldandó problémát” jelentettünk. Tehát nincs szó arról, hogy lerontottuk volna a renoménkat, az amerikaiak huszonöt éve – eltérő hangerővel, illetve hol mollban, hol dúrban – ugyanazt a nótát fújják. A ma már egyre kevésbé homályos hátterű – úgynevezett – civilszervezetek pedig folyamatosan ott zümmögnek a háttérben.

– De mi a céljuk?

– Úgy tűnik, most már nem elégednek meg azzal, hogy egy másik kormány jöjjön a mostani helyett, hanem teljes kormánypárti és ellenzéki elitcserében gondolkodnak. Egészen a megszűnéséig az SZDSZ volt az a párt, amelyik az Egyesült Államok politikájának kiszolgálója és szószólója volt Magyarországon. Amikor elsüllyedtek, az amerikaiak az LMP-t próbálták életre kelteni. Akik máig náluk politizálnak, a pártszakadásig nem hitték el nekünk, hogy az amerikaiak valójában minek is tartják őket. Aztán rá kellett döbbenniük, hogy a pártból 2012 végén kilépők – akiket talán eleve oda küldtek – hogyan is értelmezik azt, hogy „lehet más a politika”. Bajnai Gordon mellé álltak, aki az amerikaiak kedvence lett. Miután ez a projekt is megbukott, jöhet a szappanopera következő évada.

– Ön már lát olyan leendő politikusokat, akikből a következő elitet meg lehetne teremteni?

– Talán a CCCP-pulóveres, Lenin­sapkás, drogliberalizációt hirdető fiúkból, kétes egzisztenciákból álló bértüntetőkből akarnak meríteni. De lehet, hogy nekik csak a feszültség folyamatos fenntartásában szánnak szerepet, amíg – a megfelelő pillanatban – színpadra nem tolják az új Bajnait. Szemlátomást jól el vannak látva munícióval, róluk állítják be azt a képet, hogy egy egész generá­ciót képviselnek. Nem hiszem, hogy a komolyan vehető szakértőik azt gondolnák, hogy az erőviszonyokat olyan mértékben meg lehet változtatni 2018-ra, hogy abból egy új kormányzó erő kerüljön ki. Nem biztos, hogy ez a céljuk. Viszont azt gondolhatják, hogy azt az űrt, amely az SZDSZ széthullásával keletkezett, be lehet tölteni egy új párttal. A mérleg nyelve, a „túlsúlyos kisebbség” pozíciójára, amely nélkül nem lehet kormányozni, ott lesz majd egy új kreatúrapárt. Tizenkét évig, ugyan más szereplőkkel, de egészen jól működött az a projekt, hogy egy kis párt diktálni, zsarolni tudta koalíciós partnerét, egy nagy néppártot.

– De akkor nem létezett a Jobbik.

– Csak játsszunk el a gondolattal! Az, hogy most már létezik, és számottevő támogatottsággal is bírnak a radikálisok, kapóra is jöhet egy ilyen forgatókönyv kiagyalóinak. A Jobbik húzott ugyanis hasznot az elmúlt hónapok tüntetéseiből és a Fidesz gyengüléséből. Minél erősebb a szalonképtelennek, kirekesztőnek, antiszemitának, rasszistának és ezért koalícióképtelennek tartott Jobbik, annál könnyebb olyan kormányszövetséget összetákolni a másik oldalon, amelyben akár a Fidesz is ott lehet a maga túlsúlyával. A lényeg, hogy ne lehessen kormányt alakítani a poszt-SZDSZ nélkül a Jobbikkal szemben. Egy ilyen forgatókönyv megvalósulása esetén számukra az a jó stratégia, ha a radikálisok erősödnek, mi pedig gyengülünk. Ez persze csak hipotézis, de logikai úton levezethető. Nincs arról szó, hogy ez a szcenárió bekövetkezik, hiszen a választók döntenek. De mindez kezd veszélyesen nyilvánvalóvá válni.

– Említette a Fidesz népszerűségvesztését. Nem épp jó megoldásnak tűnik ennek megállítására, hogy az „urizálás” kapcsán nyílt színi adok-kapok keveredett Lázár János és Pokorni Zoltán között. Ön is reagált Lázár szavaira. Meddig fajulhat ez a vita?

– Nyugat-Európában nem volt ötven év kommunizmus, így ott nem verték szét a polgári világot. Ott a szociális, vagyoni különbségek, a társadalmi ranglétra természetesnek számít, senki nem kérdőjelezi meg ezeknek a jogosságát. Huszonöt évvel vagyunk a rendszerváltozás után, vannak olyan emberek, akik tisztességes körülmények között vagyont tudtak felhalmozni. Én nem tartozom közéjük, de elfogadom ezt a helyzetet. Ha valaki vagyonos, miért kellene neki Wartburggal járnia, mint egykor egy ifjú MSZP-s politikusnak? Volt neki Mercedese is – a KISZ-vagyon lebontásából tellett rá –, csak a párttársai, akik Trabanttal jártak a stílszerűség kedvéért, rászóltak, nem veszi ki jól magát, hogy azzal a nagy autóval áll be az önkormányzat parkolójába. Aztán a következő héten már egy NDK-s csodával gurult be ugyanoda. Be kell látnunk: azt, hogy hol végződik az ilyesfajta képmutatás, és hol kezdődik az „urizálás”, a közvélekedés határozza meg, s a mindenkori szereplők jól teszik, ha ezt figyelembe veszik. Miként azt is, hogy nem minden nyílt vita használ az ügyek előbbre vitelében, s különösen jó, ha körültekintően választjuk meg a hangnemet. Nem is beszélve az ellenfelekről: nem kell ott keresni őket, ahol nem muszáj – van belőlük enélkül is elég.

– Mit vár a 2015-ös évtől?

– Már az európai parlamenti és az önkormányzati választások kampányában is megfogalmaztam, hogy úgy látom, a következő négy esztendő sem lesz könnyebb, mint a mögöttünk hagyott, csak másként lesz nehéz. Egyfelől küzdelmes esztendőre számítok, amely tele lesz a parlamenti, de főleg a parlamenten kívüli ellenzék feszültségkeltésre irányuló akciói­val. Másrészt pedig arra, hogy mind a kormány, mind pedig a frakció képes lesz ehhez a harcmodorhoz alkalmazkodva továbbra is a saját feladatára koncentrálni: az előző ciklusban lefektetett alapokon a biztatónak tűnő tendenciákat felerősítve minél több ember, család számára újra megnyitni a felemelkedés perspektíváját, mindezt úgy, hogy a polgárok értsék, hogy a döntések ezt szolgálják. Közben nem szabad elveszítenünk a távlati célunkat sem, hiszen minden kormányzati lépés csak eszköz ahhoz, hogy a magyar állam a szuverenitásának minél nagyobb részét visszanyerje. Minden energiánkat arra kell fordítanunk, hogy a nemzet életben maradjon, hogy a következő évtizedekben is együtt legyen a hitét, reményét, önazonosságát megőrizni képes magyar közösség.

- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/13167/Egy_uj_SZDSZben_gondolkodhatnak_az_amerikaiak?honnan=Nemzeti_Hirhalo#sthash.lV1lyC4k.dpuf

Az amerikai védelmi miniszternek mennie kellett: "Bizonyos elemek a Pentagonban egy Új Világrendet irányítanak" 

csütörtök, november 27, 2014 kontrollblog.com 
Akár az Egyesült Államok globális státuszát vagy szuverenitását nézzük, akár a hadigazdaságot vagy a terrorizmus elleni harcot, egyértelmű, hogy a külpolitika főszereplői minden erejükkel az Egyesült Államok érdekeinek elpusztításán dolgoznak. Ennek egyik legújabb példája, hogy miközben megpróbálják meggyengíteni az Iszlám Állam szervezetet, ugyanakkor a Szabad Szíriai Hadsereget, amelynek tagjaiból és támogatásával az IS működik, pénzzel látják el. Hívhatjuk új világrendnek, vagy aminek akarjuk, a tény megmarad, hogy a szabadságot és biztonságot, a józanésszel együtt, feláldozták valamilyen titkos cél érdekében. 

 
Chuck Hagel, amerikai védelmi miniszter egy aljas "Új Világrendre" figyelmeztetett, majd távoznia kellett posztjáról

Barack Obama azt nyilatkozta, hogy Hagel még októberben közölte távozási szándékát, a New York Timesviszont arról írt, hogy Obama kérte Hagel lemondását. A legtöbb hírcsatorna szerint az Iszlám Állammal szembeni amerikai fellépésben nem értett egyet a két politikus. 

Hagel volt az Obama kormány egyetlen republikánus tagja. A volt szenátort 2013-ban nevezték ki posztjára és mindenki azt gondolta, hogy Obama második ciklusának végéig ott is marad. 

Kinevezése előtt, még 2009-ben, Hagel állítólag személyesen figyelmeztette Obamát, hogy bizonyos csaló elemek a Pentagonon belül egy "új világrendet" irányítanak.

Ezt a hírt nem egy összeesküvésekre specializálódott online fórumon lehetett olvasni, hanem Bob Woodward, elismert újságíró írt róla a Washington Postban, aminek egyébként a társszerkesztője. 

A cikk, Hagelt idézve írja, hogy az akkori szenátor a következőket közölte az elnökkel: 

"Egy új világrend időszakához érkeztünk." 
"Nem mi irányítjuk. Mindent meg kell kérdőjeleznie. Minden feltételezést. Mindent, amit ők, [a katonaság és a diplomaták] Önnek mondanak. Minden 10 éves feltételezés elavult. Meg kell kérdőjeleznie a szerepünket! Meg kell kérdőjeleznie a katonaságot. Meg kell kérdőjeleznie, hogy mire használjuk a katonaságot," - mondta állítólag Hagel az elnöknek. 

A Washington Post arról is írt, hogy Hagel figyelmeztette az elnököt, ne "ragadjon le" az Afganisztánban folyó háborúban, mert az meghatározza majd első ciklusát. Hírek szerint Hagel később megkérdőjelezte annak a döntésnek a bölcsességét, hogy az USA további csapatokat küldött az országba, hogy részt vegyenek a konfliktusban. 

"Amennyiben Hagelt megerősítik pozíciójában, márpedig úgy tűnik ez fog történni, nagy feladat áll majd előtte és az elnök előtt az új világrend irányítása terén," - írta akkoriban Post. 

Egyelőre nem tudni, hogy Hagel megkísérelte-e leleplezni ezeket a bizonyos pentagonbeli elemeket. Talán Hagel múlt heti, Charlie Rose által készített interjúja lehetett az utolsó csepp a pohárban. 

A beszélgetés során Hagel arra utalt, hogy az USA katonai lépései az Iszlám Állam ellen "közvetve kedveznek" Bashar Asszád szír elnöknek, ami nem hangzik túl kedvezően a hatalomra nézve, figyelembe véve, hogy milyen vehemenciával követelték tavaly a szíriai kormány ellen légicsapások elindítást. 

Hagel arról is beszélt, hogy "a világ egy átkozottul veszélyes hely" és az amerikai hadsereg nincs felkészülve erre. 

Kritizálta a költségvetési kiadások csökkentését, kijelentve, hogy 

"nem leszünk felkészülve, nem rendelkezünk majd a képességgel és a hosszú távú befektetésekkel, ami ahhoz szükséges, hogy egy lépéssel előrébb járjunk mindenkinél, ahogyan ez a II. Világháború óta igaz volt a technológiai előny terén és abban, hogy a legjobb embereket tudtuk toborozni és megtartani." 

Egy szó, mint száz, Hagel minden jel szerint azért veszítette el pozícióját, mert látja, hogy mi folyik a háttérben és nem ért egyet az évtizedek óta folyó birodalmi háborúkkal és a terrorizmus elleni harccal. Ez általában elég is szokott lenni... 

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

Donbassz rémisztő híre 

Posted on 2014/12/28 BalRad 
Donbasszból ma délelőtt azt a hihetelennek tűnő hírt kaptuk, hogy csend, béke és "szeretet" honol a térségben. 
Majd fél órával később egy egészen félelmetes hír jött! Dzserzsinszk lakótelepeinek tömbjei közé HARMINC (!) darab BM-21-es sorozatvetőt(Grad) telepített a valcmanista latorhorda. Az információ forrása közölte a Dzserzsinszkbe telepített "Katyusák" műholdas koordinátáit is. 
Ezek a következők: 48.400611, 37.851860 (No hogy ezek mit jelentenek?-tőlünk senki ne kérdezze!)
Az informátor szerint a sorozatvetők teljesen betöltött csőkötegei délkeleti irányba - Gorlovka irányába néznek, és függőleges állásuk maximális lőtávolság beállítására utalnak. 
Dzserzsinszk lakói pánikszerűen menekülnek a városból. 
Oroszország felfegyverzi a Donyecki Népi Köztársaságot, ha az amerikaiak felfegyverzik Kijevet 

2014.12.29 07:55 Hídfő.net 
Az orosz Állami Duma éles választ fogalmazott meg Barack Obama amerikai elnök bejelentésére, miszerint Kijevnek adhatják át az Afganisztánban felhalmozott katonai eszközöket. A parlament alsóháza figyelmeztette az amerikai elnököt, hogy gondolkozzon el újra a lépés következményein. Oroszország ugyanis fontolóra veheti, hogy az események ilyen alakulása miatt fegyvert szállítson a Donbassz régióba. 
Mindezt az Állami Duma védelmi bizottságának elnöke, F. Klincsevics közölte, hozzátéve, hogy amennyiben az amerikaiak döntést hoznak az afganisztáni harceszközök átszállításáról a kijevi hadseregnek, azonnali válaszra fogja felszólítani az országgyűlést, és dönteni fognak arról, hogy fegyvert szállítsanak a Donyecki és Luganszki Népi Köztársaságnak. 

Klincsevics szerint még mindig nem késő leállítani ezt az öngerjesztő folyamatot, és felszólította az amerikai elnököt, hogy még egyszer gondolja át a döntés súlyát, és gondolkozzon el azon, milyen következményekkel jár, ha az amerikai harceszközöket elkezdik átcsoportosítani egy Oroszországgal szomszédos országba. 
Az Állami Duma LDPR frakciója november 10-én benyújtott egy tervezetet, amiben javasolta a Védelmi Minisztériumnak és Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, hogy hozzon létre egy orosz katonai egységekből álló struktúrát külföldi állampolgárok számára. A törvényjavaslat szerint az Orosz Idegen Légió bevethető lenne Novorosszija területén, vagyis az Ukrajnából kiszakadó megyék által alkotott föderális állam stabilitásának biztosítására. 
Kapcsolódó: 
   Merkel Porosenkoval egyeztetett 
   Kirgizisztán fél éven belül az Eurázsiai Gazdasági Unió teljes jogú tagjává válik 
   Oroszország törekszik az atomháború elkerülésére 
   Oroszország: A rubel erősödik 
   Oroszország a NATO küszöbénél? 
   Putyin: az egypólusú világrend diktatúrája megbukott 

Vladimir Putyin, orosz elnök, Valdaj Klubban elmondott beszéde – 2014.10.24.

https://www.youtube.com/watch?v=5s06ExXnFVc&app=desktop&honnan=Nemzeti_Hirhalo