Amikor
a cionista kazár zsidó
csóválja
a világot
KOMMENTÁR NÉLKÜL: Hat és félpercnyi nácizás a Jobbik ellen
A facebookon szerveződött Tolerancia (kis)Csoportosok ki akarják rekeszteni a Jobbikot a magyar közéletből, sőt be is akarják tiltani, ezért képesek a Legfőbb Ügyészhez is fordulni. Hat és félpercnyi gyűlölet következik.
Videó: https://www.youtube.com/watch?v=tweff4aidXo (Közzététel: 2015. jan. 8.)
Zoltai Gusztáv és lánya Andrea
Előtte: Novák Előd: "Lehet-e még Magyarországnak nevezni száz év múlva ezt az országot?"
Az Echo TV ismét korrekten lehetőséget biztosított álláspontunk kifejtésére hazánk legnagyobb problémájának ügyében. Ami persze nem az ún. Rikárdó-ügy, hanem sokkal átfogóbban kellene beszélni a demográfiai katasztrófáról. Vajon legalább ilyen áron napirendre kerülhet a népesedési válsághelyzet?
Előtte: Egy Rikárdó üzenete a magyaroknak
Kapcsolódó:
A Roma Rom feljelenti Novák Elődöt a "rasszista" kijelentéséért
A hat roma áldozat családjai 80 millió forintot kaptak, de kevesellték, a Szögi és a Cozma család egy fillért sem kapott
Romagyilkosságok: lángba akarták borítani Magyarországot
Romagyilkosságok: új tények a titkosszolgálati vonatkozásokról
Lázár János is kiállt Rikárdó mellett
Teleki vs Novák vs Czibere - "Holokauszt-kárpótlás 2015-ben"
A liberálisok nem féltik a mi Hazánkat a bevándorlóktól
A Roma Rom feljelenti Novák Elődöt a "rasszista" kijelentéséért (2015-01-05)
A
Szögi és a Cozma család egy fillért sem kapott a megítélt
kártérítésből, "cigánygyilkosság"-ügyben már
milliók fizettettek ki
Mindezt
úgy, hogy "romaügyben" még meg sem született a
jogerős ítélet, a másik kettőben viszont már régen. Ahogy az
ügyvéd mondja - aki egyébként nemrég még Bajnaiék jelöltje
volt, és betiltatta volna a gágogást -: "politikai
okokból"... Le is zárta azonnal a beszélgetést a
műsorvezető, miután ez elhangzott.
Forrás: https://kuruc.info/r/26/137928/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
Forrás: https://kuruc.info/r/26/137928/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
Míg a cigányok már kaptak kártérítést, Marian Cozma és Szögi Lajos családja nem
Cpnagasaki.wordpress.com
Romagyilkosságok: lángba akarták borítani Magyarországot
Nem
hisz abban Gulyás József nemzetbiztonsági szakértő és emberi
jogi aktivista, hogy a hat ember erőszakos halálát okozó
úgynevezett romagyilkosságoknak lenne titkosszolgálati
szála, de azt elképzelhetőnek tartja, hogy hiányozhatnak
elkövetők, vagy pontosabban bűnsegédek a vádlottak padjáról.
A nemzetbiztonsági bizottság egykori tagja évek óta figyelemmel
kíséri a pert, szerinte az elkövetőknek az volt a céljuk, hogy
egy erőszakspirál beindításával etnikai alapon egymásnak
essenek Magyarországon az emberek. A Hetek interjúja.
Ön
még az előző parlamenti ciklusban nemzetbiztonsági bizottság
tagjaként, valamint egy speciális ténymegállapító
testület elnökeként behatóan vizsgálta a romagyilkosságok
lehetséges hátterét. Ezek mellett a bírósági tárgyalást is
személyesen követte a kezdetektől fogva. Érti, hogy miért
követték el ezek a férfiak ezeket az aljas gyilkosságokat?
Milyen közösségből érkeztek? Milyen ideológia hajtotta őket?
– Nem
tudom, és nem is szeretném beleélni magam az elkövetők
gondolkodásába. Egyértelmű viszont, hogy nem a megtámadott
családokkal, az egyes emberekkel volt problémájuk, hanem
rasszista indítékok alapján választották ki a roma
áldozataikat. Nem egyszerűen ráijeszteni akartak a hazai
cigányságra, hanem a megfélemlítési szándékon túl, előre
kitervelt módon az egyre brutálisabb gyilkosságokkal etnikai
konfliktusok kierőszakolása volt az elkövetők valódi szándéka.
A támadások, azon belül a részben véletlenszerűen
kiválasztott áldozatok, valamint a vádirat ismeretében az a
meggyőződésem, hogy azt szerették volna kiprovokálni, hogy a
szó szoros értelmében lángokba boruljon az ország, amikor is
beindított erőszakspirál következményeként, mind több
országrészben esnek etnikai alapon egymásnak az emberek. Az
elkövetők egy kivételtől eltekintve évek óta részei voltak a
hazai neonáci, illetve szélsőjobboldali szubkultúrának. Voltak
már részesei erőszakos, rasszista konfliktusoknak is. A
vádlottaktól lefoglalt tárgyak, például náci és hungarista
relikviák és sajtótermékek, valamint a saját bőrükbe égetett
tetoválások sok kétséget nem hagynak az elkövetők
gondolkodásmódját, nézeteit illetően.
A
rendelkezésre álló információkból úgy tűnik, hogy az
elkövetők szerény képességű emberek. Ön számára reális,
hogy évekig képesek voltak a magyar nyomozóhatóságokat
kijátszani, ügyesen konspirálni?
– A
feltételezett elkövetők közül képességekben kiemelkedik az
elsőrendű vádlott K. Árpád, akiről feltételezhető, hogy
irányítani, szervezni volt képes a támadásokat. Ugyanakkor,
amit tudunk a támadások előkészítéséről, valamint a
hidegvérű végrehajtási mód arról tanúskodik, hogy az
elkövetők begyakorolták a támadásokat, sőt az sem
kizárt, hogy a felkészülésükhöz „szakmai”, vagyis
harcászati rutinnal rendelkező személytől, vagy személyektől
segítséget kaptak.
A
gyilkossággal vádolt személyek tárgyalása
Az
Ön sejtése, véleménye és megérzése alapján állíthatjuk-e
biztosan, hogy mindenki ott ül a vádlottak padján, akinek köze
volt ezekhez a cselekményekhez?
– A
vádiratból az derül ki – például a besenyszögi
fegyverrablásnál –, hogy több elkövető volt, mint ahányan a
vádlottak padján ülnek. Továbbá több olyan személyről is
olvashatunk, akik a támadások előkészítése során, vagy azt
követően segédkeztek, de mégsem kaptak szerepet a vádiratban a
bűncselekmény részeseiként. Az általam ismert nyomozati
iratok, vallomások alapján úgy látom, hogy nem volt kellően
erős és hatékony a nyomozóhatóság tevékenysége a
lehetséges bűnsegédi, támogatói kör feltárására. A
nyomozás a vádirat szerint nem tárt fel felbujtót, illetve
felbujtókat, sem pedig fizikai, vagy akár pszichikai bűnsegédet,
valamint bűnsegédeket.
A
vádiratból, a büntetőeljárásból nekem nem derül ki, hogy a
nyomozásban résztvevőket, illetve az azt irányítók
érdeklődését mennyire foglalkoztatta ez a kérdéskör,
folytattak-e érdemben ezzel összefüggésben feltáró
vizsgálatot?
– Igényelték-e
például ezzel összefüggésben azt, hogy megismerjék a
Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) rendelkezésére álló
információkat? Egyáltalán meghallgatták-e az igen komoly
információkkal rendelkező NBH-s „ügygazdát”, akinek
feladata volt a debreceni, illetve Hajdú-Bihar megyei
szélsőségesek – köztük például K. István –
tevékenységének megfigyelése, feltárása? A vádiratban nincs
NBH-s tanúvallomás és ilyen tanú meghallgatására a per során
sem került sor.
Számomra
érdekes szál az is, hogy miként jutottak fegyverhez az
elkövetők? Milyen szociokulturális világ alakult ki
Kelet-Magyarországon, ahol viszonylag könnyen lehet fegyverhez
jutni, és ahol gyűlöletcsoportok „üzemelnek”?
– A
támadásokon használt fegyverek többsége, egy 2008 márciusában,
Besenyszögön végrehajtott rablótámadásból származik, de az
kétségtelen tény, hogy még ezt követően is jutottak
lőfegyverhez, és töltényekhez az elkövetők. Tudjuk továbbá
azt is – éppen a nemzetbiztonsági szolgálatoknál elvégzett
vizsgálatból –, hogy a másodrendű vádlott 2008 és 2009
folyamán visszatérően akart fegyverekhez jutni. Az viszont
elképesztő, hogy miközben a romák elleni támadásoktól, majd
gyilkosságok sorozatától volt hangos az ország, a
nemzetbiztonsági szolgálatok által éppen gyűlöletcsoportokban
való közvetlen érintettségük okán korábban ellenőrzött
személyek újraellenőrzésére 2008 ősze és 2009 nyara között,
vagyis az elfogásukig nem került sor.
Jelenleg
kiemelt politikai támogatást élvez a labdarúgás támogatása.
Az elkövetők mennyire voltak részei a magyar focihuligánok
köreinek? A magyar ultrák világát mennyire mosták át a
neonáci eszmék?
– A
debreceni vagy Hajdú-Bihar megyei szélsőjobboldali radikálisok
meghatározó szerepet visznek a DVSC szurkolói keménymagjában,
a SZUD-ban (Szívtiprók Ultras Debrecen). Ehhez a körhöz
tartozott a vádlottak többsége is. Nem véletlen, hogy több
tanút is meghallgattak közülük. A foci persze nem tehet arról,
hogy mi termelődik ki egy-egy sportklub körül, vagy a pálya
szélén. Újabban már az MLSZ is vállal bizonyos lépéseket az
UEFA nyomására a lelátókon tomboló gyűlöletkeltéssel,
rasszizmussal szemben. Ugyanakkor nem vagyok optimista: amíg nincs
a jelenleginél sokkal egyértelműbb fellépés a Magyar Labdarúgó
Szövetség és a kormány focihoz értő tagjai részéről, addig
újabb és újabb generációkat fertőznek meg a szélsőséges
futballhuligánok.
Gulyás
József
A
vádlottak testén megjelenik az az eszmei zűrzavar, amelyből a
gyilkosságok fogantak. A bőrbeégetett képeken a heroizált
harmadik birodalom és ősmagyar látványvilág sajátosan
keveredik egymással.
Heteken
belül ítélet várható
Közel
négy évvel a debreceni Perényi 1 Zenei Klubban történt
elfogásuk után, a romák elleni gyilkosságsorozat feltételezett
elkövetõinek pere a napokban jutott el odáig, hogy az ügyész
elmondhassa a vádbeszédét. A bíróságon 159 tárgyalási
napon keresztül tartott a bizonyítási eljárás, 259 tanút és
43 szakértõt hallgattak meg. K. Árpád és testvére, István,
valamint P. Zsolt és Cs. István „embervadászata” 2008 és
2009 között hat ember életét – köztük egy ötéves kisfiúét
– követelte.
A
gyanúsítottakat elõre kitervelten, aljas indokból, több
emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14.
életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés
bûntettével és más bûncselekményekkel vádolja az ügyészség.
A lõfegyveres és Molotov-koktélos gyújtópalackos támadásokban
a halálos áldozatok mellett többen súlyosan, illetve
életveszélyesen megsebesültek. Az ügyész szerint a vádlottak
a bûncselekmények helyszínéül tudatosan olyan településeket
választottak, ahol korábban etnikai feszültség alakult ki. A
korábban Koszovót szerzõdéses katonaként megjárt, majd
2003-ban a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) által is beszervezett
Cs. István tett egyedül részletes vallomást. Igaz, õt „csak”
azzal vádolják, hogy sofõrként vett részt két
cselekményben. Szabó Zsolt ügyész pénteken kezdte meg
vádbeszédét, ám 7 óra alatt sem ért a 150 oldal végére.
A
napokban botrányt okozott egy magyar MMA-s (Mixed MartialArts –
Kevert Harcművészetek) Prágában a náci és újnyilas
tetoválásaival. Ő is ehhez a körhöz tartozott?
– Olyannyira,
hogy Petrovszki Attilát (akiről szó van), a másodrendű vádlott
eszmetársát – igaz csak tanúként – meg is hallgatták a per
során.
Azt
írta a Pesti Srácok blog, hogy a katonai hírszerzés annak
idején átverte az Ön által vezetett bizottságot a
tekintetben, hogy az egyik gyanúsított beszervezett ember
volt. Igaz ez? Szükséges-e, hogy ez következménnyel járjon, és
ha igen, milyennel?
– 2009
őszén – amennyire ezt számunkra lehetővé tették –
vizsgáltuk a negyedrendű vádlott (Cs. I.) és a Katonai
Biztonsági Hivatal (KBH) kapcsolatát. Nos, egy évvel később
kiderült, hogy egyszerűen szólva becsaptak minket, ami egy
nemzetbiztonsági törvényi felhatalmazás alapján eljáró
vizsgálat esetében teljességgel elfogadhatatlan. Tavaly nyáron
részben ezért tartottam indokoltnak közzétenni egy saját
készítésű jelentést a korábbi vizsgálatról az azóta
ismertté vált információkat is értékelve.
Ott
is leírtam, hogy miután a KBH akkori vezetésének félrevezető
eljárása ismertté vált, a nemzetbiztonsági bizottság
reputációjának, továbbá a parlament ellenőrző szerepének
erősítése érdekében már 2010 nyarán szükség lett volna egy
újabb alapos vizsgálat elrendelésére. Ilyen kezdeményezéssel
azonban nem álltak elő sem a parlament koalíciós többségi,
sem pedig ellenzéki pártjai.
Fontos-e
a titkosszolgálati szál ebben az ügyben? Ha nem tudják ezt
tisztázni, az nem jelent-e táptalajt az összeesküvés-elméleteknek
?
– Titkosszolgálati
fiaskó, vagy skandalum volt az ügyben, de olyan szál, ami az
elkövetőket mozgatta volna, ilyen nem került elő! Ilyen szálak
létezésében én nem is hiszek. Az viszont kétségtelen, hogy
minden, ami tisztázatlanság az ügyben, például a KBH kétes
magatartása miatt, vagy a nyomozati munka gyengesége, olykor
elégtelen volta miatt, az bizony az összeesküvés-elméletek
táplálását szolgálja.
Botrányt okozott a magyar sportoló Prágában
Nem
engedték indulni a prágai Heroes Gate küzdõsport-versenyen
Petrovszki Attila magyar MMA-versenyzõt, mert nyilvánosságra
került, hogy a testére náci és nyilas szimbólumokat
tetováltatott. Csehországban óriási botrányt okozott a
versenyzõ lehetséges fellépése, a szervezõket számos szponzor
azzal fenyegette meg, hogy visszavonják a támogatásukat, ha a
náci jelképekkel kitetovált Petrovszki Attila ringbe léphet.
A
visszalépõk között volt a cseh állami televízió és a cseh
sportminisztérium is, továbbá tiltakozását fejezte ki Prága
9. kerületének polgármesteri hivatala.
A
sportoló 2010-ben a Blikknek úgy nyilatkozott: „A tetoválások
a személyiségemet tükrözik, a nemzetiszocializmus az egyetlen
ideológia, amelyben hiszek.” Késõbb, az elõbbi cikk apropóján
2011-ben egy szélsõséges, Szálasi Ferencet éltetõ portálnak
adott interjújában beszélt az úgynevezett ZOG-ról, ami a
cionista megszállás alatt álló kormányok angol
rövidítése. Szerinte: „Európa romokban hever és a cionisták
által elõidézett polgárháború szélén állunk, a
liberális törvény mindent megtesz az ellen, hogy az olyan dicsõ
szavak, mint a vér, a becsület, feledésbe merüljenek, de
ugyanakkor a bûnözésnek ezen törvények táptalajt
biztosítanak. Nincs semmi meglepõ abban, hogy a ZOG üldöz
minket. Ez a sötét erõk mocskos harca a fényhordozók ellen.”
„A Pax Hungarica Mozgalom Szálasi Ferenc munkájának õrzõje,
ebbõl kifolyólag támogatásra méltó”– vélekedett ebben az
interjúban a sportoló.
Lázár János kiállt Rikárdó mellett
MTI2015.
01. 06. 18:32
Egyetlenegy
gyereket sem lehet megbélyegezni, szülessen bár a Rózsadombra
vagy Makóra, palotába vagy putriba - mondta Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter a Makohirado.hu-nak adott,
kedden megjelent interjújában.
Minden
magyar gyereknek veleszületett joga, hogy a sorsát a tehetsége
és a szorgalma alakítsa, ne pedig előítéletek vagy öröklött
körülmények - hangsúlyozta a Makó és térsége országgyűlési
képviselői posztját is betöltő politikus azzal kapcsolatban,
hogy az ország idei első újszülöttje a Maros-parti városban
született Rácz Péter Rikárdó lett, és a portál szerint a
kisfiú érkezése a családban örömet szerzett, a közéletben
indulatokat váltott ki.
Gyáva dolog
A
miniszter kijelentette, hogy a most születő, most felnövőben
lévő gyerekekből lesz a jövő Magyarországa. A tisztességes
politikának ezért az a dolga, hogy küzdjön a szegénység, a
mástól örökölt következmények és az előítéletek ellen.
Lázár János szerint fontos, hogy "ne hagyjuk szó nélkül"
azt, ha valaki - különösen egy politikus - újszülötteket
bélyegez meg.EGY
ÚJSZÜLÖTT MEGBÉLYEGZÉSE UGYANIS NEMCSAK GYÁVA DOLOG, DE
GAZEMBERSÉG IS.
Olyan,
mint egy köztörvényes bűncselekmény - tette hozzá.
Az esély
A
miniszter hangsúlyozta, hogy aki egy gyereket rekeszt ki, az
valójában az egyetlen lehetőségétől vagy "vagyonától"
fosztja meg: az esélytől, hogy tisztességes emberré váljon. Az
állam dolga pedig az, hogy a gazemberekkel szemben megvédje a
gyerekeinket, minden gyereket - mondta a portálnak a politikus,
elítélve azt a verbális támadássorozatot, amit "gyáva és
ostoba politikusok" indítottak egy újszülött ellen.
Katasztrófaturizmus
Lázár
János közölte - bár a tettük súlya az előzőhöz nem mérhető
-ELÍTÉLI
AZOKAT IS, AKIK ENNEK A GYALÁZATOS ÜGYNEK A KATASZTRÓFATURISTÁI,
ÉS E TÁMADÁSBÓL AKARNAK POLITIKAI HASZNOT HÚZNI.
Azzal
ugyanis, hogy "Gy. Ferenc és társai" politikai cirkuszt
csináltak Rikárdó ügyéből, arra kényszerítették a magyar
társadalmat, hogy pártpolitikai törésvonalak szerint
viszonyuljon a történtekhez.
Lázár
János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Forrás:
MTI/Kelemen Zoltán Gergely
Pedig
ebben az ügyben nem lett volna szabad árukapcsolást létrehozni,
ebben ugyanis pártok feletti konszenzusnak kell lennie, amely úgy
hangzik: "minden új élet ártatlan, mint a ma született
bárány. Újszülöttet nem bélyegezhet meg senki" -
fogalmazott a miniszter.
Teleki vs Novák vs Czibere - "Holokauszt-kárpótlás 2015-ben" (2014-12-02)
A liberálisok nem féltik a mi Hazánkat a bevándorlóktól
2015.
január 10., 12:09
A
Magyar Liberális Párt (MLP) szerint Magyarországot ma nem a
bevándorlóktól, hanem egy rossz politikától kell megvédeni,
ilyen például a keleti nyitásé. Erről a párt elnöke beszélt
szombati, budapesti sajtótájékoztatóján.
Fodor Gábor, aki részvétét fejezte ki a támadás áldozatai és a francia nép felé, azt mondta, hogy a szörnyű terrorcselekményre nincs mentség.
A történtek magyar vonatkozására áttérve arról beszélt, hogy az MLP nem tartja helyesnek az Orbán Viktor miniszterelnök, illetve a Jobbik által az ügyben megfogalmazottakat. Szerinte Magyarországot nem az ide érkező, különböző nációjú és hátterű emberek sodorhatják politikai és gazdasági válságba, hanem “az a rövidlátó és ostoba politika”, amelyik Oroszországhoz és a keleti államokhoz köt minket.
Mindenütt lehetnek “gonosz gazemberek, (…) de a terroristák vallása a terrorizmus” – mondta Fodor Gábor, hozzátéve: évtizedekkel ezelőtt léteztek katolikus, protestáns és maoista terrorszervezetek is, ahogy ma vannak iszlamista, dzsihadista ilyen szervezetek, ezek kialakulásához viszont vallási és politikai szélsőség vezet.
Abszurdnak nevezte, hogy az ügyben megszólalt a halálbüntetés visszaállítását követelő Jobbik, szerinte “az a szélsőjobboldali párt, amelyik Magyarországon az antiszemitizmust képviseli, azt az antiszemitizmust, ami a terroristák sajátja volt most Párizsban”.
Fodor Gábor amellett érvelt: nagy figyelmet kell fordítani a rendőrség és a terrorelhárítás tagjainak megfelelő kiképzésére, de a szabadságot, a szólásszabadságot nem szabad korlátozni.
Kérdésre válaszolva azt felelte, vizsgálatot igényel az együttélés kérdése, mert nem lehet kimondani, hogy a francia társadalomba harmonikusan beilleszkedtek volna azok, akik vagy akiknek az ősei évekkel, évtizedekkel esetleg évszázadokkal ezelőtt érkeztek más kultúrákból. Magyarországon is vannak olyan népcsoportok, amelyek nehezebben tudnak beilleszkedni a magyar társadalomba, erre a problémára viszont nem az elzárkózás a megoldás, hanem egy befogadó társadalom – mondta a Liberálisok elnöke.
Fodor Gábor, aki részvétét fejezte ki a támadás áldozatai és a francia nép felé, azt mondta, hogy a szörnyű terrorcselekményre nincs mentség.
A történtek magyar vonatkozására áttérve arról beszélt, hogy az MLP nem tartja helyesnek az Orbán Viktor miniszterelnök, illetve a Jobbik által az ügyben megfogalmazottakat. Szerinte Magyarországot nem az ide érkező, különböző nációjú és hátterű emberek sodorhatják politikai és gazdasági válságba, hanem “az a rövidlátó és ostoba politika”, amelyik Oroszországhoz és a keleti államokhoz köt minket.
Mindenütt lehetnek “gonosz gazemberek, (…) de a terroristák vallása a terrorizmus” – mondta Fodor Gábor, hozzátéve: évtizedekkel ezelőtt léteztek katolikus, protestáns és maoista terrorszervezetek is, ahogy ma vannak iszlamista, dzsihadista ilyen szervezetek, ezek kialakulásához viszont vallási és politikai szélsőség vezet.
Abszurdnak nevezte, hogy az ügyben megszólalt a halálbüntetés visszaállítását követelő Jobbik, szerinte “az a szélsőjobboldali párt, amelyik Magyarországon az antiszemitizmust képviseli, azt az antiszemitizmust, ami a terroristák sajátja volt most Párizsban”.
Fodor Gábor amellett érvelt: nagy figyelmet kell fordítani a rendőrség és a terrorelhárítás tagjainak megfelelő kiképzésére, de a szabadságot, a szólásszabadságot nem szabad korlátozni.
Kérdésre válaszolva azt felelte, vizsgálatot igényel az együttélés kérdése, mert nem lehet kimondani, hogy a francia társadalomba harmonikusan beilleszkedtek volna azok, akik vagy akiknek az ősei évekkel, évtizedekkel esetleg évszázadokkal ezelőtt érkeztek más kultúrákból. Magyarországon is vannak olyan népcsoportok, amelyek nehezebben tudnak beilleszkedni a magyar társadalomba, erre a problémára viszont nem az elzárkózás a megoldás, hanem egy befogadó társadalom – mondta a Liberálisok elnöke.
Fotó:
Kovács Attila / MTI
magyartudat.com
Cogito ergo sum
Sokak hirtelen, átgondolatlanul kimondott véleményével megyek most szembe. Mégis meg kell tennem, mert az írástudók felelőssége alól gyáván nem bújhatok ki.
A Franciaországban történtek tömegeket késztetett állásfoglalásra. Engem is, egy ismeretlen magyar újságírót, aki nem az elvárásoknak, de a tisztességnek, az örök emberi normáknak akar megfelelni.
Legelőször is le kell szögeznem, a barbár vérengzéssel, a bosszú, a társadalmi közösség egy csoportjának ilyen fajta igazság szolgáltatásával nem érthetek humanistaként egyet, mely egy szélsőséges, felelőtlen, emberi értékeket nem tisztelő újság, gyalázkodásának megtorlása volt, mely a szatirikus lap 12 újságíró munkatársának lemészárlását eredményezte.
De nem érezhetek és érthetek egyet a sokak részéről felmutatott francia nyelven megfogalmazott, fehér lapokra írt szöveggel sem, melynek magyar fordítása "Én is Charli" vagyok" jelentésével. Ez egy átgondolatlan, tudatlanságból történő civil azonosulás, vagyis az újság (Charli Hebdo) szellemiségének felvállalása, melynek tartalmával a szöveget felmutató civilek véleményem szerint nincsenek tisztában, ellentétben a politikai meggondolásból támogatókkal.
A 2015. január 7-én történt, a szélsőséges szatirikus vicclap 12 halálos áldozatot követelő munkatársának Párizsban történt lemészárlásával kapcsolatban, az okozatról széles körben beszámoltak a lapok, elfelejtve megemlíteni az okozatot kiváltó okot.
Ennek a szatirikus lapnak újságírói, nem voltak tekintettel az emberiség évezredek óta meglévő írott és íratlan szabályaira. Örömüket lelték mindabban, ami perverz, ami mások vallási, emberi hitének meggyalázása, ami pusztítás és rombolás, és nem építés, ami túllépi azt a határt, ami már nem átléphető.
Ennek a lapnak a munkatársai nemcsak a Mohamed prófétát tisztelők táborát tették megdöbbentően gúny tárgyává, de a kereszténység és zsidó vallás híveinek hitét vallók táboráét is. Nem riadtak vissza a világon semmitől, hogy gúny tárgyává tegyék, azt, ami emberi érték. Nem kívánok egyetlen ilyen szélsőséges, gyalázatos karikatúra témájára sem utalni. Találnak rá példát a neten, azok, akik kíváncsiak a lap szellemiségére. Egy tűrési pont után, törvényszerű, hogy kicsordul a pohár. Chérif és Said Kouachi tettesek a maguk törvényei szerint megpróbáltak - de helytelenül, elfogadhatatlan formában - igazságot szolgáltatni. Ez nem fogadható el járható útnak.
A véres bosszúra a válaszok Európa-szerte és természetesen más földrészeken lezajlott, a lap áldozatul esett munkatársaival szolidaritást vállaló tüntetések. Valamint válasz a francia állam részéről történő anyagi kárpótlás, mely a támogatásokon túl és a rendőri biztosításokon túl lehetővé teszi az eddig 60.000 példányban megjelenő "szatirikusnak" nevezett, valójában szélsőségesen, emberi értékekre és hagyományokra tekintettel nem lévő, gyalázkodó lap egy millió példányszámban történő megjelenését. Ez persze rendkívül nagy anyagi haszonnal kecsegtető. A félre vezetett tömegek emberi értékektől távoli - tudatlan - azonosulásáról már nem is beszélve. Elvégre a hatalmon lévőknek a tudatlan, tájékozatlan tömegek ugyanakkor nagyon hasznosak, az uralkodás - a divida et impera - elv alkalmazása alapján.
Mindezt átgondolva felötlik néhány fontos kérdés:
- A terror cselekményt elkövető két testvért miért kellett lelőni? Így nem beszélhetnek esetleg háttérben lévő megbízóikról sem.
- Az USA szeptember 11-éjéhez hasonlóan, vajon kiknek a hatalmi és anyagi érdeke fűződik a 12 emberáldozatot követelő tragédiához?
- Kik és mire használhatják fel a történteket?
- De az is megválaszolandó kérdés, hogy mint lehet és meddig, az örök emberi erkölcsi normákat következmények nélkül, büntetlenül meggyalázni? Önmagunkat, emberi mivoltunkat elpusztítani.
- Az álszent módon "sajtószabadságra hivatkozás"-nak nem lett volna ésszerűbb elejét venni? Ezt az emberhez méltatlan újságírói magatartást időben leállítani? Számolni az erre történő válaszadással?
Nem minden felekezet és nép olyan toleráns, mint a magyar, mely eltűri nemzeti ereklyéinek, hitének gyalázását, gúny tárgyává tételét, melyhez akár nagykövete is büntetlenül is asszisztálhat, vezetői pedig csöndben, kivárva meghúzzák magukat.
El kellene végre gondolkodni a jó ideje demokráciának nevezett anarchián, mert a gyalázkodás, a gyűlölet, az arra válaszoló bosszú, de a hallgatás sem old meg semmit. Vissza kellene térni az örök emberi értékeinkhez, elég lenne mindössze: a Tíz parancsolathoz.
Meg kellene végre érteni, a nagy, francia gondolkodó, René Descartes szállóigévé vált üzenetét:
Cogito
ergo sum- Gondolkodom, tehát vagyok
2015. január 9.
Orbán Éva
Olvasó: Tudjátok, miközben roppant mód megrendítő a francia újságírók halála, azért mégis gusztustalannak tartom, hogy miközben a csapból is a je suis charlie folyik, addig alig egy két lap tartotta fontosnak lehozni - persze ők sem címlapon - hogy a Boko Haram bement és kiírtott egy egész várost Nigériában. Kétezer halott. Nők, gyermekek. http://www.theguardian.com/world/2015/jan/09/boko-haram-deadliest-massacre-baga-nigeria
Vajon ez mit árul el a médiáról?
Lovas István: politikai fegyverként használják fel a párizsi tragédiát
Roland Galharague úrnak
Franciaország budapesti nagykövetének
Tisztelt Nagykövet Úr!
A gyász egyetemes érzés, mint ahogyan a sajtószabadság védelme univerzális érték, azaz nem szabadna őket a politikai haszonelvűség síkjára lerántva viszonylagossá tenni.
Az ön és országa érdekében is írom ezt a levelet most, amikor a Charlie Hebdo nevű szatirikus hetilap párizsi szerkesztősége elleni szerdai, 12 áldozattal járó merénylet nyomán tapasztalt világméretű együttérzést önök már-már az ízlés határán túl igyekeznek fel- és kihasználni a saját és a már-már civilizációs konfrontációvá fajuló politikai korrektség jegyében is.
Ez az Alaszkától Koncz Zsuzsa énekesig tartó "Je suis Charlie" táblát tartás már olyannyira szinte kötelezővé és émelyítővé vált, hogy a New York Times-tól a hazai bloggerekig egymás után jelennek meg "Nem vagyok Charlie" cím alatt a különvélemények.
Ha a nyugati világban a muzulmánok szent alakjait gúnyoló karikatúrák nyomán megölt 12 újságíró iszonyatos végzetét követően olyannyira kötelező a velük azonosító "Charlie vagyok" felirattal demonstrálni, megmondaná, hogy a nyári gázai háborúban legyilkolt 11 palesztin újságíró miatt miért nem hullatott sem ön, sem kormánya, sem a nyugati világ kollektíve vagy országonként külön-külön egyetlen könnyet sem? Holott azok az újságírók még nem is gúnyoltak senkit, pusztán napi munkájukat végezték. Vajon jogos feltenni a kérdést, hogy őszinte-e a mostani gyász hőfoka, ha feltételezzük, hogy minden ember élete egyformán értékes éppen úgy, mint az újságíróké, akiket nem "illik" sehol a világon munkájuk közepette megölni.
A brit globális hetilap, az Economist tegnapi számának a párizsi kivégzésről írt vezércikkében ez olvasható, miután felteszi a kérdést, hogy a szabad beszédnek kell-e határokat szabni, akár saját magunk által, akár úgy, hogy azokat kívülről kényszerítik ránk: "A válasz erre hangsúlyos nem". A szerkesztőségi véleményt megerősítve később ezt írják: "Még akkor is, ha egy kép vagy vélemény tiszteletlen, ízléstelen, nem szabad betiltani, hacsak közvetlenül nem szít erőszakot".
Ön, gondolom és kijelentéssel alapján meg is vagyok győződve róla, e két, lényegében azonos és hangsúlyos véleménnyel egyetért. Ha pedig ez így van, Manuel Valls, az önök miniszterelnöke miért adta ki tavaly márciusban utasításszerűen az ukáznak nagyon nagy részben engedelmeskedő prefektusoknak, hogy ne engedjék fellépni területükön Dieudonné M'bala Mbalát, a nemzetközileg legismertebb francia komikust, noha még nem is tudták, hogy a milliók által kedvelt előadóművész mit fog mondani?
Vajon a félig francia, félig kameruni Dieudonnét miért ítélték el már oly annyiszor igen súlyos pénzbüntetésre és miért tiltották be nem egyszer fellépését? Vajon a vád - antiszemitizmus - nem tartozik az Economist és önök által most olyannyira kiemelt "hangsúlyos nem"-re és arra, hogy betiltani nem szabad a "tiszteletlen, ízléstelen" véleményt sem, holott Franciaországban nagyon sokan kételkednek abban, hogy Dieudonné megnyilvánulásai e kategóriába tartoznának. Netán azért, mert kijelentései azonnali erőszakot váltanának ki?
Fővárosukban jelenleg kategorikusan tiltják a palesztinok melletti tüntetést. Miért, nagykövet úr? És miért csak velük nem szabad szolidaritást kinyilvánítani? Az ilyen demonstrációk is tiszteletlennek és ízléstelennek minősülnek?
És ha a mély gyász és együttérzés hangos kifejezése most szinte kötelező a nyugati világ politikusainak 12 ember erőszakos halála miatt, akkor Francois Hollande, Franciaország elnöke 2012. december 20-án Algírban, az algériai parlamentben egyértelműen elítélve a francia gyarmatosítás ottani, brutális és igazságtalan voltát, miért utasította vissza Algéria népének döbbenetére azt, hogy bocsánatot kérjen a franciák által korábban megölt fél millió algériai miatt?
Azt pedig már csak mellékesen kérdezem, hogy miért hívta ön meg a holnap esti párizsi emlékező menetre Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is, aki a "szabadság" és "demokrácia" ily vészterhes pillanataiban folyamatosan hangoztatott szent értékeit lövette véresre 2006 őszén, miután az illegális fegyverekkel is felszerelt rendőreiről előzetesen leparancsoltatta azonosító számukat, majd kitüntette a brutális támadássorozatok és véres tömegveretések rendőrparancsnokát?
Nagykövet úr, aggódom, hogy az itt felvetett kérdések nem csak engem mardosnak, és hogy az ön viselkedése nem fog túlzottan sok új barátot verbuválni Franciaországnak azok táborából, akiknek már az sem tetszett - hogy korábbi időkre ne menjek vissza -, amikor Medgyessy Péter volt miniszterelnöknek és kommunista titkosszolgálati ügynöknek adományozták a becsületrend magas fokozatát?
Ha mélyen elgondolkodik, ugye egy picit ön is velem érez?
Kiváló tisztelettel, Lovas István
(2015-01-10)
Edward Snowden: Az ISIL terrorszervezet vezére a MOSZAD által lett kiképezve!
Edward Snowden Oroszországba menekült volt CIA ügynök leplezte le az Abu Baker Al-Bagdadi néven ismert ISIL terrorszervezet vezér valódi kilétét, Snowden szerint Bagdadit a Moszad képezte ki, és alapos teológia és nyilvános beszéd kiképzéseken esett túl a különböző katonaitanok mellett!
Snowden kiszívárogtatott jelentései alapján 3 ország titkoszsolgálata dolgozik évek óta egy terrorszervezet létrehozásán, melynek célja egy Izraellel ellenséges ország létrehozása, melynek a látszata a háborúzás Izraellel és a cionista érdekek veszélyeztetése, de szerepe a valódi Izraelt fenyegető erők elleni harc és folyamatos poglárháború keltés a régióban.
A titkos műveletet melyet a volt CIA ügynök fedett fel "Darázs fészeknek" hívnak, és nem meglepő módon az amerikai az izraeli meg a brit titkosszolgálatok műve.
Érdemes tudni hogy Snowden a Nyugat által egyik legkeresetebb ember kit az orosz állam védelmez, és sokak szerint az egyik legerősebb kártyája Putyin elnöknek az Amerikai Egyesült Államok hazugságainak teljes leleplezéséhez.
Szíriai Hírek
Kapcsolódó:
Ez volt Európa 9/11-e, innentől már semmi sem lesz ugyanaz
A "világ muzulmánjainak vezetője", az Iszlám Állam "kalifája" zsidó és Moszad-ügynök lehet
A Moszad ügynökének tartja az arab sajtó az Iszlám Állam vezetőjét
A szervezet, ami veszélyesebb az al-Kaidánál
ISIS és a III. világháború - David Icke
No comment: Jacenyuk szerint a párizsi terrortámadás is Putyin műve
Gulyás Gergely békemenetet szervezne Amerikáért
Vona Gábor antiterrorista szakpolitikai egyeztető fórumot javasol
Indulhat a gigatender - helikoptereket vesz a kormány
Gorbacsov szerint háború fenyegeti Európát
El lehetett volna kerülni a francia újságírók lemészárlását?
Én nem vagyok Charlie! - avagy Amikor a fagyi visszanyal: a politikai korrektség és a multikulturalizmus totális bukása
Áder János részvéttáviratot küldött a francia államfőnek
Orbán Viktor is elmegy a vasárnapi párizsi demonstrációra
Traditional Jewish Ethics
Ezért kel Amerikának délkelet Ukrajna!
Ez volt Európa 9/11-e, innentől már semmi sem lesz ugyanaz
50,733
Téma: PUBLICISZTIKA
2015.
január 7. 17:30
Rád
és rám is lőttek abban a párizsi szerkesztőségben. Most jön a
liberális demokrácia nagy tesztje a kontinensen. A Cink kiáll a
megtámadott franciák és a sajtószabadság mellett.
Nem
tudhatom, ki mit gondol, de a magyar olvasó talán nem is tudja
felmérni, milyen sokkhatás érte Európát és az egész szabad
világot a Charlie Hebdo vérrel borított szerkesztőségében,
ahol a szélsőséges muzulmán terroristák 12 halottat hagytak
maguk után. Azért vagyok bizonytalan, mert a sajtószabadság
Magyarországon egyáltalán nem valami népszerű dolog, a konkrét
újságírók még kevésbé, a szabad sajtót meg nagyjából
annyira becsülik, mint a rühöt vagy a fejtetűt. Nem függetlenül
attól, hogy eddig minden magyar kormányzat utálta a sajtót, a
mostani meg úgy is kezeli nyíltan, mintha parazitákról lenne
szó. 2
A
szabad világban azonban egészen más a helyzet. A szabad sajtót a
szabadság – és az egész demokrácia – egyik legfontosabb
biztosítékának tartják. Aki a szabad sajtót támadja, az az
egész rendszer legfontosabb alapértékeit támadja. Aki a szabad
sajtót megöli, az az egész rendszert öli meg. Pont emiatt nagyon
ritkán jutna eszébe bárkinek is újságíróra támadni.
Hidegvérű, tömeges kivégzést tartani egy szerkesztőségben még
kevésbé. Nem véletlenül nem emlékszem még csak hasonlóra
sem.
Ha
egy illiberális demokráciában megpofoznak egy újságírót, azon
a legtöbben nevetnek, és megjegyzik, hogy kijárt már neki. Ha
egy liberális demokráciában pofoznak meg egy újságírót, az
mindenkinek fáj. És itt nem pofonok, hanem lövedékek röpködtek.
Nem mintha bármit is számítana, de még csak nem is valami
hirtelen feltörő dührohamban, hanem hideg fejjel, jól
előkészítve, tudatosan kiválasztott áldozatok fejébe
röpítve. 3
A
Charlie Hebdo nyilvánvalóan provokatív, radikális lap volt –
persze egyáltalán nem csupán a bigott muzulmánokkal, csak éppen
egyedül ők nem tudták elfogadni a létezését. A Charle Hebdo
ráadásul olyan műfajokban alkotott – képregény és karikatúra
–, amik nálunk egészen marginálisak, de Franciaországban a
populáris kultúra egyik alapját jelentik. Nehéz párhuzamot
vonni – és pár órával egy ilyen tömeges gyilkosság után
talán morbid is –, de hogy érzékeltessem a dolgok súlyát,
nekik ez olyan, mintha nálunk Antal Imrét meg Szörényi Leventét
lőtte volna agyon egy fanatikus csapat.4
Pont
az ilyen radikális lapok mutatják egy társadalom nyitottságát
és befogadóképességét. A kompromisszumra nem hajlandó
viccmesterek korábbi provokációikkal néha az aktuális francia
politikai vezetést is feldühítették, de nemhogy eszébe sem
jutott senkinek korlátozni őket, hanem egyenesen büszkék voltak
arra, hogy amit nem tilos kimondani, azt náluk ki lehet mondani.
(Fontos, hogy a CH sosem a muzulmánokon vagy az iszlám hiten,
hanem a bigott vallási fanatizmuson viccelődött.)
A
francia társadalom – hasonlóan bármelyik nyugat-európaihoz –
a magyarhoz mérten elképesztően nyitott és befogadó. Ezért
lesz óriási teszt ez a gyilkosság, hiszen itt egyszerre lőttek
rövid sorozatokat a szabadságba és a nyitottságba. De ez azért
nem olyan ügy, amit nagy szívvel egyszerűen meg lehet bocsátani,
aztán továbblépni azzal, hogy egy őrült kisebbség műve volt.
A liberális demokrácia szülőföldjén a szabad sajtó és a
szabad véleménynyilvánítás nem élhet félelemben. Ha egyszer
az az egyik alapelvünk, hogy bármivel lehet viccelni, akkor itt
bizony bármivel lehet viccelni, mert ez a mi kontinensünk, amit
ilyen szabadnak találtunk ki, ami annyira jól sikerült, hogy a
világ más részeiről tízmilliók költöztek ide. Mert itt élni
jobb, mint a Föld legtöbb részén. De vannak köztünk olyanok –
sok bevándorló és persze sok "őseurópai" is –, akik
nem tolerálják, hogy annyi mindent tolerálniuk kéne. Amíg a
dolog illiberálisozásban merül ki, addig nincs baj, de most
sajnos sokkal durvább a helyzet.
Most
kell észnél lenniük a franciáknak, meg a többi európainak,
hogy a közhangulat ne forduljon primitív muzulmánellenességbe.
Ha visszaveszünk a nyitottságunkból, csökkeni fog a szabadságunk
is. Ha bénán tűrjük, hogy egy gyűlölködő kisebbség
megfélemlítsen minket, akkor is kevesebb lesz a szabadság. Nem
könnyű helyzet. De a liberális demokrácia megteremtése sem volt
könnyű, mégis sikerült egy rakás európai országnak, így a
helyzet most sem reménytelen. 56
A
cikk címében a párizsi terrorakciót azért hasonlítottam a
World Trade Center elleni támadáshoz, mert mindkét helyen a
szabad világ legfontosabb alapértékei ellen indítottak
szimbolikus, barbár támadást, szimbolikus helyszínen. A
felvilágosodás fővárosának közepén a véleményük miatt
mészároltak le egy tucatnyi embert. Ezután akkor sem lesz semmi a
régi, ha ez a terrortámadás utólag nem bizonyul valami rémes
sorozat első felvonásának. Európai újságíró soha többet nem
tudja úgy leírni Mohamed nevét – vagy bármi mást –, hogy ne
dörögjenek a fülében a párizsi lövések.
A
"világ muzulmánjainak vezetője", az Iszlám Állam
"kalifája" zsidó és Moszad-ügynök lehet
Egyes független hírforrások Edward Snowden információira hivatkozva arról adtak hírt (pl. itt vagy itt), hogy az iraki keresztények és síiták körében vérengzéseket végrehajtó ILIÁ vezére, Abu Bakr al-Baghdadi, zsidó származású és a Moszad ügynöke. Az említett független hírforrások szerint al-Baghdadi zsidó szülőktől származik, eredeti neve pedig Elliot Shimon. Állítólag hasonló következtetésre jutott az iráni titkosszolgálat is. A Moszad azzal a céllal küldte volna Szíriába és Irakba, hogy ott zűrzavart szítson, és aláássa az iraki állam egységét. A Guld Daily News nevű bahreini lap nem is oly rég ugyancsak Edward Snowdenre hivatkozva ugyancsak azt közölte, hogy az „Iszlám Állam kalifája” egy Moszad-bázison kapott egy éves kiképzést, fegyveres szervezete pedig az izraeli, az amerikai és a brit titkosszolgálatok segítségével jött létre. Mégpedig azzal a céllal, hogy a világ legveszedelmesebb terroristáit „egy helyre vonzzák”. Azt azonban a bahreini újság nem említette, hogy al-Baghdadi zsidó származású is lenne. A hivatalos életrajza szerint al-Baghdadi valódi neve Abu Dua, Ibrahim bin Awad bin Ibrahim Al-Badri Al-Radawi Al-Husseini Al- Samarra'i. Eredeti foglalkozását tekintve tanár, később hitszónok, aki kiváltképpen járatos az iszlám jog területén. Ezen kívül iszlám tudományokból PhD képesítéssel rendelkezik, sőt egy (vagy több?) felesége is van. Mondhatnánk persze, al-Baghdadi és az ILIÁ moszados kapcsolataira vonatkozó információk az összeesküvés elméletek körébe tartoznak. Van azonban néhány gyanút keltő körülmény. Ha alaposabban utánanézünk al-Baghdadi életrajzának (akár a Wikipédián), az bizony feltűnően hiányos. Azt a hivatalos életrajzok sem tagadják, hogy al-Baghdadi 2004 februárjától egy Irakban lévő amerikai börtönben, mint „civil internált” volt fogva tartva, ahonnan 2004. decemberében engedték szabadon. 2011. október 4-én az USA a „legkeresettebb terroristák” listájára helyezte, és 10 millió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. Ennek ellenére ez a „rendkívül veszélyes terrorista” a világ egyik leginkább ellenőrzött térségében, az izraeli, amerikai és szaúdi titkosszolgálatok szemei előtt, megszervezett egy több tízezer főből álló, kiválóan felszerelt fegyveres erőt, mellyel háborítatlanul végigvonult Szíria keleti tartományain, átmasírozott Irakba, és hatalmas területeket vont az uralma alá. Több várost elfoglalt (többek közt Moszulba is benyomult), szörnyű mészárlásokat rendezett, és több győzelmet is aratott az amerikai fegyverekkel ellátott és amerikai kiképzésen átesett bagdadi kormányerőkkel. Barack Obama elnök ugyan az ILIÁ Irakba történő benyomulásakor tett egy olyan ígéretet, hogy légicsapásokkal állítják meg a terroristákat, az USA - valamilyen rejtélyes oknál fogva - a kisujját sem mozdította az iszlamista harcosok előrenyomulásának megakadályozása érdekében. Roppant különös. De ami a leginkább gyanús, az nem más, minthogy amit az elmúlt hónapokban al-Baghdadi és az ILIÁ tett, az teljes mértékben Izrael és az USA céljait szolgálja: az „Iszlám Állam” harcosai fellépésükkel szétzilálják az Iránnal jó kapcsolatot ápoló iraki rendszert (Irak és Szíria részekre szabdalása régi cionista terv), fenyegetik Iránt, és elkövetett rémtetteikkel nyomósnak tűnő érvet szolgáltatnak a „muszlim veszéllyel” riogató és a nyugati népeket Izrael mögött felsorakoztatni kívánó cionista propagandagépezet számára. Perge Ottó - Kuruc.info
Forrás: https://kuruc.info/r/6/131360/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
A szervezet, ami veszélyesebb az al-Kaidánál
A
Levantei Iszlám Állam (ISIS) radikális szunnita szervezet
körülbelül 5000 harcosa az iraki hadsereg 19 ezer katonáját
kényszerített menekülésre az elmúlt hetekben. A szervezet,
amelyről még nem tudni, mivé fog fejlődni, részben az
al-Kaidából nőtt ki, de radikalizmusban és kegyetlenségben
túltesz a szellemi elődjén, amelyet a fiatal iszlamista harcosok
már idejétmúltnak és kiégettnek éreznek. Itt az új al-Kaida?
A
Levantei Iszlám Állam (angolul Islamic State of Iraq and Syria,
azaz ISIS) szíriai polgárháború harcaiban edződött szélsőséges
szunnita katonái az elmúlt hetekben sorra foglalták el az iraki
városokat, és most már Bagdad kapujában vannak.
A szervezet fegyveresei elől az iraki hadsereg katonái harc nélkül elmenekültek, pénzt, harci kocsikat, lőszert és fegyvereket hátrahagyva. Az ISIS harci sikereit azonban nem csak a Nyugat nézi aggódva: az al-Kaida vezetői, bár formálisan gratuláltak a városok meghódításához, tudják, hogy az ISIS könnyedén átveheti a legjelentősebb terrorszervezet szerepét a dzsihádisták körében.
A szervezet fegyveresei elől az iraki hadsereg katonái harc nélkül elmenekültek, pénzt, harci kocsikat, lőszert és fegyvereket hátrahagyva. Az ISIS harci sikereit azonban nem csak a Nyugat nézi aggódva: az al-Kaida vezetői, bár formálisan gratuláltak a városok meghódításához, tudják, hogy az ISIS könnyedén átveheti a legjelentősebb terrorszervezet szerepét a dzsihádisták körében.
Képkocka
egy ISIS propaganda videóból
Fotó:
AFP
Az
al-Kaida és az ISIS kapcsolata sosem volt problémamentes, annak
ellenére, hogy az utóbbi szervezet részben az al-Kaida iraki
ágából jött létre az iraki háború kezdeti éveiben. A két
szervezet alapvető célja is megegyezik, létre akarnak hozni egy
iszlám államot (kalifátust) a Közel-Keleten. A két szélsőséges
szervezet közötti ellentét igazán tavaly éleződött ki, amikor
az ISIS, kihasználva a szíriai polgárháború káoszát,
megpróbálta a saját irányítása alá vonni az al-Kaida helyi
ágának a vezetését, írja a
Foreign Policy egy elemzésben.
Ayman al-Zavahiri, az al-Kaida vezetője ennek nem nagyon örült, de először egyezkedni próbált Abu Bakr al-Bagdadival, az ISIS vezérével, akit sokan napjaink legveszélyesebb terroristájának tartanak.
Ayman al-Zavahiri, az al-Kaida vezetője ennek nem nagyon örült, de először egyezkedni próbált Abu Bakr al-Bagdadival, az ISIS vezérével, akit sokan napjaink legveszélyesebb terroristájának tartanak.
Ayman
al-Zavahiri
Fotó:
AFP
Al-Zavahiri
azt szerette volna elérni, hogy Szíriában az al-Kaida maradjon
felelős a dzsihádért, Irakban pedig az ISIS-é legyen ez a
feladat. Bagdadi azonban visszautasította ezt az ajánlatot és a
szervezet tovább terjeszkedett Szíriában, kemény harcokat vívva
a különböző iszlamista milíciákkal. A helyi al-Kaida pedig
végül beállt az ISIS-t elűzni próbálni fegyveresek mögé, és
végleg szakított az ISIS-el.
Az ISIS áll nyerésre
Az ISIS és az al-Kaida között nem csak az okoz nézeteltérést, hogy egymással versengve akarják vezetni a dzsihádot, hanem komoly különbségek vannak köztük a stratégiájukat, a taktikájukat és az iszlám hatalomgyakorlásról vallott nézeteiket tekintve. Arról sem teljesen ugyanúgy gondolkoznak, hogy milyen ritmusban és mértékben kell bevezetni az iszlám törvénykezést az elfoglalt területeken, meg kell-e ölni minden síitát, és, hogy joga van egy csoportnak az összes többi felett uralkodni. Az al-Kaida összességében kissé türelmesebben áll ezekhez a kérdésekhez, míg az ISIS radikális, és nem ismer kompromisszumot.Az al-Kaidát Bushék hozták Irakba
Az ország 2003-as amerikai megszállásának egyik legfőbb oka volt, hogy George Bush kormányának az illetékes vezetői szerint a gonosz abban az időben az Irak-al-Kaida tengelyen sorakozott fel, és az iraki elnök, Szaddám Huszein tevékenyen hozzájárult az al-Kaida harcosainak kiképzéséhez.A Szaddám-rezsim megdöntése után az amerikai védelmi minisztérium emberei 34 millió oldalnyi dokumentumot olvastak át, de semmilyen bizonyítékát nem találták annak, hogy az iraki kormány bármilyen szinten is együttműködött a terrorszervezettel.
Mindeközben az al-Kaida, kihasználva a háborús helyzetet, megvetette a lábát Irakban. A helyi szervezet vezetője, Abu Muszab al-Zarkavi hivatalosan 2004-ben fogadott engedelmességet az al-Kaida akkori fejének, Oszama Bin Ladennek, tehét az iraki sejt ekkor alakult meg.
Az ISIS sikeres előretörése éppen azért egy ideológiai és stratégiai csapást is jelent az al-Kaida számára, hiszen ők, a saját taktikájukat követve sosem tudtak ilyen gyorsan és ilyen nagy területeket az irányításuk alá vonni. Az ISIS mostani sikerei ráadásul nagy valószínűséggel megágyaztak a további előretörésnek is, nem csak földrajzilag, de népszerűségben és anyagi támogatottságban is.
Ha pedig a szervezethez egyre több radikális csatlakozik és egyre több erőforrást halmoznak fel, akkor még ambiciózusabb hódításokba kezdhetnek Irakban, miközben Szíriában is átveszik az irányítást az al-Kaidától. A két ország között nem lesz nehéz mozgatni a csapatokat, mivel a határok lényegében megszűntek és az átkelést az ISIS ellenőrzi.
Képkocka
egy ISIS propaganda videóból
Fotó:
AFP
Mindezek ellenére elemzők szerint az ISIS-nek hosszútávon nem feltétlenül jobbak a kilátásai, mint az al-Kaidának. Ha a harcok elülnek és stabilabbá válik a helyzet, akkor előkerülnek az olyan kérdések, minthogy mi legyen azokkal a szunnitákkal, akiknek nem tetszik szalafista-radikális vonal, vagy, hogy miként kell irányítani egy államot, és ebben a helyzetben az al-Kaida előnyben lesz. Ugyanakkor annak is fenn áll a veszélyes, hogy ha a Közel-Keleten veszít az erejéből az al-Kaida, akkor nyugati támadásokkal próbálja meg helyrehozni a hírnevét. Amire persze az ISIS hasonló támadásokkal válaszolhat.
Találkozunk New Yorkban
„Helló srácok, New Yorkban találkozunk!” – ezzel köszönt el börtönőreitől al-Bagdadi, amikor 2009-ben szabadon engedték egy amerikaik által fenntartott iraki börtönből, ahová nem tudni pontosan miért került be, ahogy azt sem, hogy miért engedték szabadon.A börtön vezetője, Kenneth King ezredes, akkor nem tulajdonított nagy jelentőséget a szavainak. „Al-Bagdadi rossz volt, de közel nem a legrosszabbak közül való” – mondta a Daily Beastnek King. Al-Bagdadi négy évet töltött amerikai fogságban, de sosem tűnt ki a viselkedésével, annyira átlagosnak számított, hogy nem is a legradikálisabb iszlamistáknak fenntartott körletben tartották fogva.
Két,
feltételezhetőn Al-Bagdadit ábrázoló igazolványkép
Fotó:
AFP
Az
ISIS hirtelen előretörésével azonban az amerikai biztonsági
szakemberek egészen új jelentést tulajdonítanak al-Bagdadi
szavainak: szerintük ez arra utalhat, hogy a szervezet hosszútávon
az Egyesült Államok elleni terrotámadásokra is készül.
Michell Morell, a CIA korább igazgatója viszont úgy véli, az ISIS legalább még egy évig nem jelent valódi fenyegetést az USA számára. Jelenleg még mindig inkább a Pakisztánban és Jemenben tevékenykedő al-Kaida csoportoktól kell inkább tartani – mondta.
Kivéve persze, ha az amerikai befolyás ismét megnövekszik Irakban. “Ez az egyik érv az amerikai beavatkozás ellen. Minél látványosabban támogatjuk a síita Núri al-Máliki kormányát az ISIS elleni harcban, annál inkább célponttá válunk” – mondta Morell.
A helyzet mindenesetre elég aggasztó Irakban. “Vannak lehetőségek és van motiváció, miközben külföldi harcosok is harcolnak az országban. Ez egy megfelelő keverék a jövőbeli terrortámadásokhoz a Nyugaton” – mondta a CBS-nek Juan Zarate nemzetbiztonsági elemző. A legnagyobb veszélyt Zarate szerint jelenleg az jelenti, hogy az USA még nem tudja, pontosan mivé fejlődik majd az ISIS, illetve, hogy a szíriai és az iraki harcokhoz sok muszlim csatlakozott Nyugatról. Ők pedig amerikai útlevéllel, a dzsihádban megedződve sok meglepetést okozhatnak.
“Ezek nem valamiféle nomád terroristák, akik a sivatagban tervezgetnek egy kisebb merényletet. Ezek kifinomult, parancsoknak engedelmeskedő, harcedzett veteránok, akik felfogják, hogy miért fontos egy Európában vagy az USA-ban elkövetett terrorakció. Ez a kombináció nagyjából annyira veszélyes, amennyire csak lehet” – mondta Lindsey Graham szenátor, egykori ezredes.
Michell Morell, a CIA korább igazgatója viszont úgy véli, az ISIS legalább még egy évig nem jelent valódi fenyegetést az USA számára. Jelenleg még mindig inkább a Pakisztánban és Jemenben tevékenykedő al-Kaida csoportoktól kell inkább tartani – mondta.
Kivéve persze, ha az amerikai befolyás ismét megnövekszik Irakban. “Ez az egyik érv az amerikai beavatkozás ellen. Minél látványosabban támogatjuk a síita Núri al-Máliki kormányát az ISIS elleni harcban, annál inkább célponttá válunk” – mondta Morell.
A helyzet mindenesetre elég aggasztó Irakban. “Vannak lehetőségek és van motiváció, miközben külföldi harcosok is harcolnak az országban. Ez egy megfelelő keverék a jövőbeli terrortámadásokhoz a Nyugaton” – mondta a CBS-nek Juan Zarate nemzetbiztonsági elemző. A legnagyobb veszélyt Zarate szerint jelenleg az jelenti, hogy az USA még nem tudja, pontosan mivé fejlődik majd az ISIS, illetve, hogy a szíriai és az iraki harcokhoz sok muszlim csatlakozott Nyugatról. Ők pedig amerikai útlevéllel, a dzsihádban megedződve sok meglepetést okozhatnak.
“Ezek nem valamiféle nomád terroristák, akik a sivatagban tervezgetnek egy kisebb merényletet. Ezek kifinomult, parancsoknak engedelmeskedő, harcedzett veteránok, akik felfogják, hogy miért fontos egy Európában vagy az USA-ban elkövetett terrorakció. Ez a kombináció nagyjából annyira veszélyes, amennyire csak lehet” – mondta Lindsey Graham szenátor, egykori ezredes.
ISIS és a III. világháború - David Icke
MOST AKKOR MERKEL IS NÁCI?
Nem
Ő Hitlernek a lánya
Emlékeznek
rá, mekkora hiszti volt Gyöngyösi Márton rosszul sikerült
mondatából, aki az izraeli-magyar kettős állampolgárok számba
vétele helyett a „zsidó származású emberek” listázásáról
beszélt az Országgyűlésben? A jobbikos honatya hiába mondta el,
ezerszer, nem akarták neki elhinni, hogy csak szerencsétlen
nyelvbotlásról volt szó. Csütörtökön Merkel kancellár nyelve
botlott meg csúnyán, vajon az ő fejét is követelni fogják?
Angela
Merkel a Bundestagban szólalt fel a párizsi merényletek kapcsán.
A német kormányfőt egy pillanatra cserben hagyta fogalmazó
képessége, és így alaposan felsült.
"Az antiszemitizmus állami és polgári kötelességünk" – mondta a politikus, holott nyilván arra gondolt, hogy a jelenség elleni küzdelmet tartja ilyen fontosnak.
"Az antiszemitizmus állami és polgári kötelességünk" – mondta a politikus, holott nyilván arra gondolt, hogy a jelenség elleni küzdelmet tartja ilyen fontosnak.
A
kancellár egyelőre nem kért bocsánatot, és nem is helyesbített.
Igaz, erre várhatóan nem is lesz szüksége, hiszen beszédét
udvariasan megtapsolták, és szó sincs róla, hogy tiltakozást
szerveznének ellene, vagy lemondását követelnék. A sajtó nem
harsog "nyíltan náci kiejelentésről", és "freudi
elszólásról", mint Gyöngyösi két évvel ezelőtti
nyellvbotlása után.
Az
európai politikai elit hűséges társa, jó öreg kettős mérce
ezúttal sem hagyta cserben őket.
FEHÉR POKOL - HALÁLRA FAGYNAK A SZÍRIAI MENEKÜLTEK
Az
Iszlám Állam rémuralma elől a környező országokba menekülő
szírek és irakiak millióit most a hideg időjárás veszélyezteti.
Nem elég, hogy elvesztették otthonukat és szeretteiket, most még
halálra is fagynak – hívja fel a figyelmet az orientalista.hu
Hajlamosak
vagyunk azt hinni, hogy a Közel-Keleten mindig 35 fok van, és tűz
a nap. Pedig ez nem igaz, bizonyos vidékeken a tél ugyanolyan
kemény tud lenni, mint nálunk. Idén pedig még annál is
keményebb. Ha sürgősen nem kapnak a menekülttáborok (ahol több
milliónyian élnek) segítséget, akár emberek ezrei, tízezrei is
meghalhatnak a tél folyamán. Csak Libanonban több mint két
tucatnyian fagytak már halálra, többségük gyermek.
A
sátrak fűtetlenek, meleg ruhája pedig sokaknak nincs. A terror
elől menekülő családok jelentős része szinte semmit sem tudott
magával vinni, az iszlamisták sokszor egyszerűen kifosztották
őket. Sokan szó szerint annyi holmit tudtak magukkal vinni, amennyi
rajtuk volt.
Ezeknek
az embereknek a szenvedései az újságokban és a hírportálok nagy
részén csak a rövid hírek rovatba férnek bele, a híradókban jó
esetben fél percet szánnak rájuk. Holott a Közel-Keleten az
elmúlt évek egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófája kezd
kibontakozni. Nyugaton képmutató vita folyik arról, hogy az Európa
felé tartó menekültáradatot be kell-e fogadnunk, miközben a
helyszínen szinte semmi segítséget nem kapnak. A megoldás nyilván
ez lenne, ha visszatérhetnének otthonaikba, ám az őket elüldöző
Iszlám Állam ellen pedig egyetlen nagyhatalom sem lép fel
határozottan.
Sokkoló
fotók az embertelen körülményekről.
VALÓBAN HÁBORÚBAN ÁLLUNK AZ ISZLÁM VILÁGGAL?
A
Charlie Hebdo szerkesztőségét ért terrortámadás után egyre
fontosabb megoldást találni az iszlám jelentette problémára.
Ugyanakkor, differenciáltabb annál ez a téma, mint hogy
egyértelműen kijelentsük, hogy a nyugati világ ellen az iszlám
háborút indított volna. A probléma mélyebb gyökerű, ezért is
nehéz erre a kérdésre megfelelő választ találni. Lapunk Gazdik
Gyulát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közel-kelet szakértőjét
kérdezte.
Valóban
háborúban állunk az egész iszlám világgal? - kérdeztük Gazdik
Gyulát.
Mindenképpen
óvnék attól, hogy ezt kijelentsük, egyes csoportok ugyan valóban
radikalizálódtak Nyugat-Európában, de ennek különböző okai
vannak - válaszolta a közel-kelet szakértő. Franciaországban,
ahol több mint 6 millió muszlim él, számos egyéb problémát
vetett fel ez a támadás. A különböző megnyilatkozásokban
sokan keresik a választ arra, hogy egy szatirikus hetilapban lehet-e
vallási érzékenységet sértő karikatúrákat közölni, avagy
sem, illetve mennyire fér bele ez a liberalizmusba? A másik pedig,
ami ismét előkerül, az a mind súlyosabb szociális helyzet,
melyben a franciaországi nagyvárosok külső kerületeiben számos
muszlim fiatal él. Persze nem csak ők vannak ebben a helyzetben.
Sokaknak nincs munkahelye, és nem látnak perspektívát sem maguk
előtt. Ebben az élethelyzetben jóval könnyebben nyert teret
magának a radikális iszlám is. Szerepet játszottak olyan
események, mint például az amerikaiak 2003-as iraki inváziója,
és az ott történt szörnyűségek. Ez az elegy végül egy
olyan vízióba fordult, amely szerint meg kell védeni az iszlámot
és bosszút kell állni a Nyugaton. Azonban az iszlám populáció
többsége betartja a francia alkotmányos kereteket, és nagyon
sokan el is határolódtak a támadásoktól.
Tehát
ez egy rendkívül összetett probléma, s jól érzékelteti a
laikus társadalmi integrációra épülő francia rendszer működési
zavarait. Többek között ezért nem jelenthető ki egyértelműen,
hogy muszlimok harcolnak keresztények ellen.
Hogyan
előzhetjük meg ezeket a támadásokat?
Nemcsak
katonai, rendőri eszközökre kell támaszkodnunk. További
reformokat kell bevezetni, ami persze nem egyszerű Európa gazdasági
gyengélkedése közepette. Fontos a társadalmakban lévő
törésvonalak további mélyülésének megakadályozása. A két
leginkább érintett nyugat-európai állam vezetője, Angela Merkel
és François Hollande éppen ezért hangsúlyozták az egység
fontosságát, hogy a társadalmuk részét képzik a muszlimok, akik
egyébként Európa lakosságának közel 8 százalékát teszik ki.
Hazánknak
van félnivalója?
Magyarország
ebből a szempontból „szerencsésebb” helyzetben van, elenyésző
muszlim lakosság él itt, össze sem hasonlítható a német, a
francia és az angol állapotokkal. Itt nem úgy vetődnek fel ezek a
kérdések, mint például a franciáknál. Hazánk egyelőre nem
célország. De a rengeteg szíriai és észak-afrikai menekült ügye
a jövőben fokozottabban érintheti Magyarországot, mivel
valószínűleg növekedni fog azoknak a száma, akik megpróbálnak
majd hazánkban maradni.
Milyen
tanulságokkal szolgált a szerkesztőség elleni támadás?
Látni
kell, hogy nehéz az ilyen típusú eseteket megakadályozni, hiszen
a francia hatóságok előtt mindkét elkövető ismert volt, az
egyik testvér ült is korábban börtönben. Ennek ellenére nem
tudták a konkrét cselekvést megakadályozni. Úgynevezett magányos
farkasok jelennek meg, vagy nagyon kis sejtekben működnek. Ezeket a
csoportokat nehéz felderíteni, főleg úgy, hogy az elhárítás
eszközei, mennyiségben és minőségben is messze elmaradnak számos
országban. Az angol titkosszolgálat vezetője is elmondta, hogy bár
további támadások várhatóak, de nincs meg a kellő háttér
ahhoz, hogy 100 százalékban kiszűrjék a potenciális elkövetőket.
Nagyon
fontos kérdés, hogy hol vannak a határok a személyes
szabadságjogoknál. Nagyon nehéz ezt a határt meghúzni. Ezek a
viták valószínűleg ki fognak éleződni, tekintettel az Egyesült
Államok lehallgatási botrányára.
Milyen
kép él egy közel-keleti emberben a Nyugatról?
Az
iraki, az afganisztáni háború, a palesztin kérdés okán negatív
a megítélés. Azonban a hatalmi elitek reakciói is
ellentmondásosak. Például, Mubárak volt egyiptomi elnök egy
nagyon téves lépésnek nyilvánította az iraki háborút, és
bírálta ezért az Egyesült Államokat. Azt is kijelentette, hogy a
nyugati típusú demokráciának nincsenek itt gyökerei, és hiába
próbálnák is azt „bevezetni”, nem fognak sikerrel járni. A
közel-keleti hatalmaknak ugyan szüksége van a Nyugat támogatására,
de a nyugati értékek átültetését fenntartásokkal kezelik.
Európa
kísérlete, hogy egy új típusú kapcsolatot alakítson ki a
mediterrán-térség déli és keleti részének országaival, sok
vonatkozásban kudarcot vallott. Az „arab tavasz” még inkább
dezorganizálta az euromediterrán partnerséget, és a civilizációs
törésvonalak újból megerősödtek. Az egész problémát tovább
élezi még, hogy a világgazdaság centruma egyre inkább a
kelet-ázsiai/csendes-óceáni térség irányába húzódik, és a
Közel-Keleten, illetve a Földközi-tenger térségében ennek a
negatív hatásait rendkívül módon megérzik az emberek. Európa
viszont nincs olyan helyzetben, hogy megfelelő kiutat mutasson
ezeknek az országoknak, amelyek esetleg csökkentenék a migrációt,
illetve serkentenék a civilizációk közötti közeledést.
És
egy ilyen zavaros helyzetben jelent meg az Iszlám Állam.
Az
Iszlám Állam radikálisabb, mint az al-Kaida. Ez a szélsőséges
szerveződés kihasználta, hogy a térségben biztonsági vákuum
keletkezett. Az Egyesült Államok által is bátorított
demokratizálási törekvések az „arab tavasz” időszakában
növelték a zűrzavart. A szekuláris-nacionalista hatalmi
csoportok, melyek több országban is a biztonság pillérei voltak,
az elmúlt évtizedekben meggyengültek. Ha katonailag le is vernék
az Iszlám Államot, attól még a térség súlyos szociális
problémái nem oldódnának meg, a síita-szunnita ellentét
továbbra is az egyik meghatározó tényező maradna. A Világbank
korábbi becslése szerint 2022-re 80-85 millió munkahelyet kellene
teremteni a térségbeli foglalkoztatási gondok számottevő
enyhítéséhez. De hol vagyunk most ettől? Sehol. Ha nem próbálják
orvosolni ezeket az égető társadalmi kérdéseket, akkor tovább
fog erősödni a terrorszervezetek utánpótlása. További súlyos
következményekkel járhat, hogy az Arab-félszigeten a biztonsági
kihívások nagyban növekedhetnek. Az egész térségben hatalmi
átrendeződés zajlik, és a folyamat végén nem kizárt, hogy a
határvonalak több ország esetében – a leginkább
veszélyeztetett helyzetben jelenleg Irak és Szíria van -
átrajzolódnak.
JÓL ÉRZI ITT MAGÁT AZ OFFSHORE TERMINÁTOR
A
Bors közölt egy fényképes összeállítást Andy Vajna áruba
bocsátott, Los Angelesben található villájáról. Az 5100
négyzetméteres házikóban van minden, ami szem-szájnak ingere,
medence, teniszpálya, állítólag még a konyha is fényes és
tágas.
Jelenlegi
árfolyamon számolva 1 milliárd 36 millió forint
az ingatlan értéke.
A hírek arról szólnak, hogy Vajna azért árulja már több mint 1
éve a villát, mert végleg hazánkba akarja áthelyezni a
székhelyét, és ez elszomorító.
Vajna
kormányközeli ténykedéséről már többször beszámoltunk.
Beszámoltunk arról, hogy a magyar törvénykezés egyszemélyes
kegyeltjeként ölelte keblére a filmproducert, amikor például
lenyelte a magyar kaszinókat.
Miután
2012-ben a játéktermi nyerőgépeket betiltották, és a piacot
ezzel úgymond kitisztították, 2013 decemberében egyetlen nap
leforgása alatt sor került a kaszinó koncesszióról szóló
törvény módosítására: a játékadóból ezentúl a koncessziós
díjakat le lehetett vonni. Már ennek a javaslatnak is a főnyertese
Andy Vajna volt, aki csak és kizárólag az egyetlen akkor működő
Las Vegas kaszinójával több milliárd forint nyereségre tett
szert ezzel a kormányzati döntéssel.
Tavaly
májusban, a kaszinótörvény szerint már mind az öt pest megyei
és budapesti koncessziós pályázatot Andy Vajna nyerte el, majd
júniusban egy újabb törvénymódosítással már áfamentességet
is élvezett a piaci részesedés. Ezek a kormányzati lépések több
mint 10 milliárd forintos nyereséget jelentettek Andy Vajnának.
De
Vajna bekerült a tévébe is. A hvg.hu-nak több forrásból is
megerősítették, hogy kikerült Simicska Lajos milliárdos
vállalkozó érdekeltségi köréből a TV2, ahol a
miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló "nemzeti filmipar
fejlesztéséért felelős kormánybiztos", filmproducer került
meghatározó helyzetbe. A lap úgy tudja, Vajna már előrehaladott
tárgyalásokat folytatott a TV2-vel, melynek eredményeként
várhatóan két műsoros produkcióját is megveszik, ezzel
párhuzamosan pedig megjelentek az állami hirdetők is a
csatornánál.
Szóval,
nem túl jó hír a magyar adófizetőknek, hogy Vajna jól érzi
magát a hazánkban.
ÚJABB BANKCSŐD AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN
Alig
telt el pár nap az új évből, máris újabb bankcsődről érkezett
hír az Egyesült Államokból, tavaly tizennyolc bank zárt be
Amerikában, egy évvel korábban 24 banknak kellett lehúznia a
rolót.
Az
állami betétbiztosítási alap (FDIC) honlapjára felkerült adatok
szerint idén elsőként egy floridai bank, a First National Bank of
Crestview ajtajára került lakat. A szövetségi államban tavaly
egy, 2013-ban négy bank ment csődbe.
A
betéttulajdonosokat fejenként 250 ezer dollárig (mintegy 68,7
millió forint) biztosítja az amerikai betétbiztosítási alap. A
csődhullám öt éve tetőzött, a bezárt bankok száma 2010-ben
157-re nőtt az egy évvel korábbi 140-ről. Négy éve 92 bank ment
csődbe, három éve 51. A 2007 vége óta csődbe jutott bankok
száma csaknem ötszáz.
GONDOK A LENGYEL-UKRÁN FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁSBAN
Leállt
a földgáz továbbítása Ukrajnába Lengyelországon keresztül az
év első napjaiban - jelentette be a Gaz System lengyel
gázvezeték-üzemeltető.
A
lengyel cég ezt azzal magyarázta, hogy "az az ukrán vállalat,
amellyel eddig kapcsolatban álltak, nem kötött le kapacitást. A
kétoldalú szerződés erre egyébként lehetőséget is ad. Már
korábban is volt példa arra, hogy ideiglenesen szünetelt a
gáztovábbítás Ukrajnába".
Több
hónap szünet után Magyarország január 10-én újította fel a
gáztovábbítást Ukrajnába, a mennyiség naponta nem haladja meg a
2,6 millió köbmétert.
Nyugat-Európából
Ukrajnába a legtöbb földgáz Szlovákián keresztül jut el.
Január első 15 napjában ez a mennyiség 446,4 millió köbméter
volt.
Ukrajna
évi gázszükséglete 40-45 milliárd köbméter, aminek csaknem a
felét Oroszországból szerezte be korábban. A Gazprom tavaly
júniusban teljesen leállította a gázexportot Ukrajnának. A
további szállítások feltételéül azt szabta, hogy a jövőben
csak annyi földgázt juttat a szomszédos országnak, amennyit az
előre kifizet. December 9-én újraindult az orosz földgázszállítás
Ukrajnának, miután Kijev 378 millió dollárt utalt át az orosz
cégnek, amely ezért cserébe 1 milliárd köbméter földgázt
exportál.
Ukrajna
elsőként Lengyelországon keresztül kapott fölgázt az Európai
Unióból, de a vezeték szűk kapacitása miatt a mennyiség évente
nem több 1,5 milliárd köbméternél.
A
Gaz System lengyel gázvezeték-üzemeltető és a Ukrtransgaz ukrán
gázforgalmazó tavaly december közepén egy új, Lengyelországot
Ukrajnával összekötő gázvezeték építésének az
előkészítéséről írt alá megállapodást.
A
várhatóan 2016-ban már működő vezeték megépítéséhez ukrán
részről az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól
(EBRD) kérnek pénzügyi segítséget.
Az
új vezetékkel napi 80 millió köbméterre bővülhet Ukrajna
gázbehozatala Lengyelország felől.
HATALMAS MENNYISÉGŰ TŐKE ÁRAMLOTT KI OROSZORSZÁGBÓL
Oroszországból
tavaly több mint kétszer több tőke áramlott ki, mint 2013-ban.
Az
orosz központi bank közleménye szerint 2014-ben 151,5 milliárd
dollár tőke áramlott ki, jóval meghaladva az egy évvel korábbi
61 milliárd dollárt. A jegybank azzal számol, hogy az idén
mérséklődik a tőkekiáramlás, már csak azért is, mert 2015-ben
kevesebb küladósságot kell visszafizetnie Oroszországnak, mint
tavaly.
ÉRTELMETLEN MUNKÁT VÉGEZNEK A KÖZMUNKÁSOK, DE ENNYI ELÉG IS NEKIK
Lemondott
a Baranya megyei Gyöngyfa polgármestere, mert elege lett abból,
hogy az állam pénzén értelmetlen munkát végeztet a helyi
munkanélküliekkel. Akik ugyan dolgozni nem akarnak a kevés
pénzért, de többért se lennének hajlandóak. Ha meg akarja
tudni, miért tart ma Magyarország ott, ahol tart, ezt a történetet
olvassa el!
Németh
István január másodikán vált meg a 140 lelkes, kicsiny Gyöngyfa
polgármesteri tisztségétől. Besokallt attól, hogy közmunka
címén „az ország pénzét herdáljuk”. A szombati Népszabadság
riportjából kiderül: a településen 36 közmunkást tartanak
nyilván, ők fél éve (!) egy 300 méter (!!) hosszú árkot
takarítanak. Tökéletesen értelmetlen, havi pár munkaórát
igénylő munka – ám még ezt sem végzik el, legalábbis
serénykedésüknek a lemondott polgármester szerint sincs
látszatja.
Úgy
éreztem, csalok, sikkasztok, okiratot hamisítok, és elkövetem a
hivatali visszaélés bűntettét. Azzal követem el mindezt, hogy
igazolom, a falu közmunkásai dolgoznak, holott ez nem igaz, csak
herdáljuk az ország pénzét – mondja Németh. Munka nincs, de nem is kell
A
faluban a munkaképes lakosság 70-80 százalékának nincs állása.
Az ősszel független színekben megválasztott polgármester azt
remélte, ezen képes lesz változtatni. Ám, kiderült, hogy a
munkanélküliek nagy része sem akar változtatni a sorsán.
Az
elképzelés pedig nem volt rossz. Három állástalan családnak
kellett volna belevágnia a gazdálkodásba, őket az önkormányzat
a külterületi földekre kivezetett adóból támogatta volna, nem
is kevés pénzzel, 15 millió forinttal. A többi közmunkás
később, fokozatosan az ő bérmunkásaikká, vagy hasonló
agrárvállalkozókká válhattak volna.
Papíron szép terv volt. Németh azonban egy dologgal nem számolt: hogy egyetlen egy olyan embert sem fog találni a községben, aki hajlandó lenne megfogni a kapa végét. Holott éppen az ő példája bíztathatná a többieket, sikeres őstermelő volt 30 évig.
Papíron szép terv volt. Németh azonban egy dologgal nem számolt: hogy egyetlen egy olyan embert sem fog találni a községben, aki hajlandó lenne megfogni a kapa végét. Holott éppen az ő példája bíztathatná a többieket, sikeres őstermelő volt 30 évig.
A
polgármester néhány hónap alatt szembesült a szomorú
valósággal, amit ő így fogalmazott meg: „Ezek az emberek
elégedettek a közmunkával, s azzal, hogy így jár az egészségügyi
ellátás és gyarapodik a nyugdíjalapjuk. Kevésnek tartják ugyan
a havi 50 ezret, ezért dolgozni sem akarnak érte, na meg látják,
hogy egy ekkora faluban nincs is nagyon munka a közterületen.”
Tehát
foglaljuk össze: adott egy település, ahol nagyjából mindenki
munkanélküli. Megalázóan kevés bérért közmunkát végeznek,
illetve nem végeznek, mert ennyi pénzért hülyék lennének, és
amúgy sincs mit csinálni, Amikor lenne lehetőség, hogy ebből a
helyzetből kitörjenek, kiderül, hogy lustábbak, mint amennyire
szegények, jobban ódzkodnak a rendszeres munkától, mint a
nyomorúságtól. Mert az utóbbit már megszokták, az előbbivel
pedig jelentős részüknek még soha nem volt dolga.
Indulhat a gigatender - helikoptereket vesz a kormány
Bármikor
indulhat a magyar állam 170 milliárd forintos nagyságrendű
helikoptertendere – közölte Hende Csaba honvédelmi miniszter. Az
előkészítő munkálatok a honvédelmi tárca szerint befejeződtek,
de azt nem tudni, pontosan hány gépet is akar a kormány
beszerezni. A gépekre ugyanakkor a katonáknak szükségük lenne,
mert lassan nincs mivel repülniük.
A
honvédségi szállító helikoptereinek "beszerzésére
vonatkozó előkészítő munka megtörtént. A döntést -
amennyiben az időszerűvé válik - a kormány hozza meg a megfelelő
ügyrendi és eljárási szabályok szerint" - válaszolta
lakonikusan Hende Csaba honvédelmi miniszter egy írásbeli
válaszában Demeter Márta MSZP-s képviselő kérdésre. A
beszerzés évek óta időszerű a Magyar Honvédségnél, ugyanis ma
már alig rendelkezik működőképes helikopterekkel. A
szovjet/orosz gyártású Mi-24 harci helikoptereket csendben
kivonták a rendszerből - lerepülték üzemidejüket; a Honvédelmi
Minisztérium (HM) honvedelem.hu portáljának utolsó cikke 2012.
augusztus 20-ára datálható - ami a harci helikopterek repüléséről
számol be Szolnokon.
Azóta
a szállítási és kiképzési feladatokat a még hadrendben levő
Mi-8 és Mi-17-es felfegyverzett szállítóhelikopterekkel oldják
meg. (A Mi-17-as a Mi-8 erősebb változata - nyitóképünkön.) A
bevethető gépek számáról - mint minden haditechnikáról - a HM
vezetése 2010 óta következetesen hallgat, ám az jól jellemezheti
a helyzetet, hogy a szaktárcának 2014-ben a választások előtt
vitatott körülmények között kellett három Mi-8-ast vásárolnia
hárommilliárd forintért - hogy az alapvető készültségi
feladatokat a honvédség elláthassa.
Mindenesetre
az 2014 őszi hadgyakorlatra a honvédség mintegy 15 bevethető
helikoptert tudott mozgósítani. A rendőrség sincs sokkal jobb
helyzetben: 2014 februárjában az ukrán válság kirobbanásakor
Orbán Viktor miniszterelnök szállítására a rendőrök csak a 35
éves Mi-2-süket tudták mozgósítani. A repülés történetében
nem ritka, hogy egy gép több évtized után is biztonságosan repül
- más kérdés, hogy ez mennyire gazdaságos.
Nincs
mivel repülni
A
helyzet évek óta égető, hiszen sem a rendőrségnek, sem a
honvédségnek nincsen korszerű szállító és harci helikoptere,
Hende Csaba már 2013-ban arról beszélt, hogy a beszerzésre
2014-ben sor kerülhet. A honvédelmi miniszter az MTI-nak adott év
végi interjúban arról beszélt, hogy a kormány pozitív
döntésével és a szükséges mintegy 172 milliárd forintos forrás
biztosításával akár jövőre megkezdődhetnek a
helikopterbeszerzések. Korábban még száz milliárd forintos
nagyságrendről volt szó - Hende most először mondott nyilvánosan
konkrét számot. Összehasonlításul: a HM éves költségvetése
218 milliárd forint, s a 2015-ös büdzsében nyoma sincs az
említett 172 milliárd forint töredékének sem.
Ukrán
határszemlére indul a miniszterelnök 2014 februárjában MTI
Ennek
ellenére a miniszter most egy írásbeli válaszban az írta, hogy
tender előkészítése lezajlott, annak kiírása a kormány
döntéstől függ. Igaz, Demeter Márta az MSZP-s képviselő azt
firtatta, hogy hány potenciális pályázó érdeklődik a tervezett
tender iránt - ám a miniszter erre a kérdésre nem válaszolt,
annak ellenére, hogy a tárca helyettes államtitkára Siklós Péter
a Magyra Hírlapnak decemberben úgy nyilatkozott, hogy élénk
lobbitevékenységet folytatnak a reménybeli szállítók. Ennek
egyértelmű jele, hogy Magyar Nemzet napilapban egész oldalas
hirdetésben kínálja termékét az egyik reménybeli szállító az
brit-olasz AgustaWestland - "Sokoldalú megoldás minden
küldetéshez" szlogennel.
Amerikai
személyzet áll gépük mellett a budaörsi repülőtéren, ahol két
Sikorsky S-70 Black Hawk helikoptert mutattak be magyar újságíróknak
2014. április 9-én .MTI
A
szóba jöhető szállítók között tartják számon szakmai
körökben az orosz Mi-17-es gyártóját, az amerikai Sikorsky S-70i
gépéta Black Hawk-ot, az Airbus Helicopters (ex-Eurocopter)
több típusát is. A Mi-17 csak elméleti lehetőség, hisz NATO
tagország révén a fő cél az, hogy Magyar Honvédség a
fegyverzetében is megszüntesse a szovjet/orosz függőséget.
Megismétlődik
a Gripen-sztori?
A
kormány preferenciáit teljes homály fedi: a parlamenti honvédelmi
bizottságának egyetlen nyílt ülésén sem került a téma
napirendre, annak égető volta és magas költségei ellenére sem.
Azt sem tudni, mennyi gépre és kinek lenne szüksége. 15-30 gép
közötti beszerzések is felmerültek, sőt ennél nagyobb csomagról
is szó lehet, ha a honvédség és a rendőrség mellett a Országos
Mentőszolgálat mentőhelikoptere-cseréjét is bevonják a
csomagba. A legutolsó információk szerint azonban a légimentők
külön utakon járnának.
Az
eddigi előkészítés kínosan emlékeztet a Gripenek beszerzésére.
Az első Orbán-kormány idején, 2001-ben teljes meglepetésre
döntöttek a svéd gyártó mellet, a döntés-előkészítés
során ugyanis végig az amerikai gyártású, NATO kompatibilis,
használt F-16-os beszerzését támogatta a szaktárca és a
honvédség is. Azóta sem lehet tudni, hogy milyen elvek mentén
döntött akkor a kormány a Gripenek mellett - az ügyben korrupciós
vádak is megfogalmazódtak külföldön, ám ezek hazai
kivizsgálására 2002-2010 között sem tettek komoly
erőfeszítéseket, nemhogy azóta.
El lehetett volna kerülni a francia újságírók lemészárlását?
Merész
kérdés, belátom. A helyzet azonban megkívánja az őszinte
szembenézést. Miközben gyászolom a szegről-végről kollégákat,
van egy tanácsom vallásgyalázó karikaturistáknak.
Ami
ma Franciaországban történt – a Charlie Hebdo című szatirikus
lap szerkesztőségében fegyveresek 12 embert lemészároltak,
feltehetőleg az orgánum muszlimokat, illetve az Iszlám Államot
kifigurázó karikatúrái miatt –, az maga a borzalom. Az emberi
tragédiának olyan foka, mely után a legnagyobb hitványság és
becstelenség volna megérdemelt büntetésről elmélkedni, pláne
kárörvendeni tucatnyi embertársunk halálán. Ez a szemet szemért,
fogat fogért elvnél is aránytalanabb megtorlás ugyanis maga a
megveszekedett barbárság, melyre semmilyen vallási parancs vagy
erkölcsi rendszer nem ad felhatalmazást. (Nem mintha attól
tartanék, hogy tömegével érkeznek majd ilyen reakciók; az új év
első magyar újszülöttjét, Rácz Péter Rikárdót ért méltatlan
gyalázkodás után azonban, félek, semmi sem lehetetlen.)
Ezzel
együtt van itt néhány szempont, amit érdemes volna megfontolni.
Aki esetleg nem tudná: a Charlie Hebdo az elmúlt években mindent
megtett azért, hogy kivívja a nagy világvallások híveinek
ellenszenvét. Ordenáré karikatúráival rendre megsértette
keresztények, muszlimok vagy éppen zsidók millióit – miközben
szerkesztői ezeket a képeket nem a vallásgyalázás
megnyilvánulásainak, hanem a sajtó- és szólásszabadság
kiteljesítésének tekintették.
A
Charlie Hebdo néhány vihart kavart címlapja
|
Nem
támogatja a katolikus egyház a melegházasságot? Nosza, a mennyei
Atyát hátulról meghágó Jézus Krisztus kerül a címlapra,
akinek fenekéből a Szentháromságot jelképező háromszög lóg
ki. Lemond tisztségéről Benedek pápa? Az élemedett főpap svájci
gárdistával ölelkezik, azzal a felkiáltással: „Végre
szabadon!” Nem támogatja a Szentszék a gumióvszer használatát?
„Ez az én testem” – emel magasba válaszul a pápa (a
Krisztust jelképező szentostya helyett) egy kondomot. A zsidóság
idegeit náci tiszttel csókolózó rabbi rajzával vagy éppen a
Shoah Hebdo címmel kiadott lapszámok sorozatával borzolták, nem
rettenve meg a holokauszton való élcelődéstől sem. Az iszlám
híveit pedig sértő megjegyzések kíséretében ábrázolt muszlim
karakterekkel, Mohamed gúnyrajzával tűzték pellengérre –
miközben a prófétát a Korán szerint még csak ábrázolni is
tilos –; nem véletlen, hogy egyik címlapjukon a pápa, egy
muszlim vezető és egy zsidó rabbi karöltve követeli: „borítsanak
fátylat” a Charlie Hebdóra, azaz regulázzák meg a lapot.
Mindez,
nyomatékosítom ismét azok kedvéért, akik esetleg szeretnének
félreérteni, semmi szín alatt nem ad felmentést a mostani
vérengzésre. Óvatosságra azonban ettől még inthet. Főleg azok
után, hogy nem ez az első támadás az orgánum ellen. Egyszer már,
2011 novemberében, dobtak bombát a szerkesztőség épületére,
miután Mohamedet „kinevezték” a lap főszerkesztőjének, és
ismételten muszlimgyalázó képeket közöltek. Amikor pedig 2012
szeptemberében a prófétát meztelenül ábrázoló képsorozatot
publikáltak egy iszlámot gúnyoló filmből, a hatóságok, hasonló
támadástól tartva, megerősítették egyes francia nagykövetségek,
valamint a lap főhadiszállásának védelmét. Mi több, Laurent
Fabius külügyminiszter élesen bírálta az orgánumot, mondván:
„Franciaországban ismerjük és megvédjük a szólás
szabadságának alapelvét. A jelen helyzetben azonban, amikor
napvilágot látott ez az abszurd film, számos muszlim országban
tetőfokára hágtak az érzelmek. Valóban értelmes vagy
intelligens dolog olajat önteni a tűzre?”
Most,
a francia „0107” után mindenki azon tanakodik, miként lehetne
megelőzni, hogy a jövőben hasonló mészárlások történjenek.
Nyilván – az Egyesült Államok példájára – megerősítik
majd a terrorelhárítókat, szigorúbb rendelkezéseket vezetnek be,
jobban ellenőrzik a gyanús elemeket. Ezek fontos, és remélhetőleg
hasznos intézkedések; félek azonban, a Charlie Hebdo és a hozzá
hasonló lapok munkatársai így sem érezhetik majd magukat teljes
biztonságban. A brutális Iszlám Állam európai térhódítása is
jelzi: mindig lesznek olyan elvakult szélsőségesek/fundamentalisták,
akik a legbombabiztosabbnak hitt rendszer kijátszásával
megtalálják a módját az esztelen öldöklésnek.
Volna
azonban még egy módja annak, hogy az ember elkerülje a mostanihoz
hasonló vérengzést. Félve mondom, mert egyáltalán nem
vágyakozom a sajtó- és szólásszabadság lábbal tiprójának
szerepére – viszont az emberi életet még a sajtó
korlát(ozhatat)lan szabadságánál is többre tartom. Felvetésem
kiszámíthatóan egyszerű: mivel az Iszlám Állam terroristáit a
jelek szerint nem áll módunkban megváltoztatni, csak mi magunk
tehetünk bármit is a védelmünkre. Leginkább talán azzal, hogy
nem közlünk szakmányban ilyen, nemcsak emberi mivoltukból
kivetkőzött vadállatok, hanem minden tisztességes polgár számára
viszolyogtató karikatúrákat.
Én
a mai helyzetben sajnos nem tudok ennél biztosabb megoldást. De
akinek van jobb ötlete, szóljon. És ossza meg a Charlie Hebdo
szerkesztőségének túlélőivel is.
Én nem vagyok Charlie! – avagy Amikor a fagyi visszanyal: a politikai korrektség és a multikulturalizmus totális bukása
Posted
on 2015/01/10 by Nifadmin
Miközben
Magyarországon ellopják a kis Jézust a köztérre kitett
Betlehem-jelenetből, aközben a totális rendőrállam USA
betiltotta a karácsonyt. Nemhogy Christmas nincs, de már Xmas se. A
köztereken felállított fenyőfákat pedig tilos karácsonyfának
hívni, a szabványos megnevezés immáron a „közösségi fa”.
Ha belegondol az ember, ennyi erővel akár Facebook-fának is
hívhatnák, elvégre az is egy közösség. Nem igaz?
Erre
a degenerált debilségre állítólag azért volt szükség, hogy ne
sértsék bizonyos kisebbségek érzékenységét. Figyelünk, ugye?
Nem a befogadó ország törvényei, szokásai, hagyományai a
mérvadók, hanem a „gyüttmentek” érzékenysége! Ez a gyakorló
önfelszámolás maga, ehhez kétség sem férhet! A világ, úgy
tűnik teljesen megőrült.
Az
önmaga farkába harapó kígyó lassan visszatekeredik a pártállami
idők „Fenyőünnepéhez”. Öreg barátom, Misi bácsi szokta
volt mondani: „Tulajdonképpen semmi különbség nincs, legfeljebb
csak annyi, hogy annak idején szovjet háborús filmeket kellett
nézni, most meg amerikaiakat.” Annak idején ruszki hatalmi szóra
cenzúrázták, vagy tiltották be a karácsonyt, most meg
amerikaira. Végül is nem tök mindegy? Egyik totalitárius állam
olyan, mint a másik totalitárius állam. Egy kutya.
(Asszem
Sly tudhat valamit, valószínűleg bennfentes lehet. Még jó, hogy
emléket állított a Karácsonynak a Feláldozhatók szériában. A
jobb kezét alakító Jason Statham karakterét hívják a filmben
Christmas-nak. A 3, részben Doki (a valóságban is adócsalásért
leültetett Wesley Snipes) meg is kérdezi tőle: „Úgy hívnak,
mint a Karácsonyt?” A magam részéről csodálkozom is, hogy
engedhetek bemutatni Amerikában egy ilyen filmet?)
Emlékeznek
még Eleanor Jacksonra? A Somerset grófságban fekvő Radstock
városában a helyi önkormányzat munkáspárti tanácsnoka volt az
illető, amikor is az az őrült ötlete támadt, hogy tiltsák be
Anglia nemzeti lobogóját, a Union Jack-et, mondván, hogy a nemzeti
jelkép sértheti az 5620 lakosú városban élő muszlim kisebbség
(akkor éppen 16 fő) érzékenységét.
És
ha hiszik, ha nem, megszavazták!
Az
eset kapcsán akkoriban ezt írtam:
„Magunk
között legyen mondva, asszem ez a gyakorló idiotizmus. Ez
védhetetlen! Ez már olyan foka az önfeladásnak, valamint a
tolerancia félreértelmezésének és a kényszeres megfelelni
akarásnak, hogy égbe kiált! De legalábbis, ahogy mifelénk
mondani szokás: itt a baj már nem kicsi!”
És
nem csak én gondoltam így!
A
városka lakói azért kiakadtak. A Daily Mailnek nyilatkozók közül
a legtöbben egyszerűen nonszensznek minősítették a döntést, és
jelezték, őket bizony a kutya nem kérdezte meg arról, hogy milyen
zászlót tegyenek ki. (Fölmerült még problémaként, hogy
egyáltalán mit csináljanak április 23-án, ami Szent György
napja, és mint ilyen megkívánná a piros keresztes zászlót.) A
helyi muszlimok is meglehetősen kényelmetlenül érzik magukat.
Rizwan Ahmed, a bristoli muszlim közösség vezetője szerint a
politikai korrektség ezzel már túl messze ment, és őket
egyáltalán nem zavarta eddig, és ezután sem zavarná az angol
zászló. A Brit Muszlim Tanács szóvivője Nasima Begum szerint
pedig Szent György zászlaja a befogadást és nem a kirekesztést
jelképezi, ráadásul az illető szent még az iszlám előtt élt,
így egyáltalán nem érti, miért kellene zavarnia a muszlimokat.
Forrás: fotelkalandor.blog.hu
Vajon
kiknek az érzékenységét sérti a karácsonyfa, vagy az ünnep,
melyről a nevét kapta?
A
muszlimokét, akik maguk is prófétaként tekintenek Jézusra, és
tisztelik őt? Aligha hiszem.
Kik
azok, akiket Angliában irritálhat a nemzeti lobogó, a Union Jack?
Akadnak
ilyenek? Van élő ember, aki találkozott már ilyen alakokkal?
Vagy
az egészet csak kitalálták? – kérdezhetjük jogosan, hiszen az
angol kisváros esetében is arról van szó, meg sem kérdezték
azokat, akikre hivatkoznak.
Visszatérve
a párizsi eseményekre.
Most
arra a kínos apróságra ne is pazaroljuk a drága időt, amely a
megrendezettségre utal, amikor a címekben profi elkövetőkről
írnak a lapok, majd két bekezdéssel lejjebb arról értesülhetünk,
hogy a kocsiban maradt az egyik elkövető személyi igazolványa.
Ilyen
van?
Vedd
már észre, itt csak ilyen van!
A
dolog azért érdekes, mert a legújabb szalagcímek már arról
harsognak, hogy ez volt „Európa 9/11-e.”
Ez
tényleg beszédes hasonlat. Főként akkor, ha ma már kellő
dokumentáltság és feltáró munka következményeként
kijelenthetjük, hogy a 2001 szeptember 11-ei merénylet belsős
munka volt, az USA politikai haszonszerzési célzattal gyakorlatilag
feláldozta – értsd: vágóhídra vitte – a saját polgári
lakosságát. A tornyokban dolgozó izraelieket nem, nekik beszóltak,
hogy aznap még véletlenül se menjenek be dolgozni!
Kicsit
olyan ez, mint amikor az ikertornyokba beleszáguldó repülőgép –
vagy inkább a gondosan, tervszerűen előre elhelyezett
robbanótöltetek – következtében még az acél is megolvadt, de
valamilyen isteni csoda folytán az egyik elkövető útlevele épen
és sértetlenül került elő a roncsok közül.
Figyelünk,
ugye? Az acél nem bírta ki a nagy hőt, de a papír útlevél
(biztos speciális papírból készült), na, az valahogy mégis csak
megmaradt!
Ilyen
van?
Vedd
már észre, itt csak ilyen van!
Az
is kiderült, hogy a feltételezett elkövetők rajta voltak az
amerikaiak listáján.
Kicsit
olyan ez, mint amikor a cigánygyilkosságok egyik elkövetőjének
megfigyelését akkor állították le, amikor az illető fegyverhez
jutott.
Ilyen
van?
Vedd
már észre, itt csak ilyen van!
Nem
lehet nem arra gondolni – főként akkor, amikor egy nap után már
szóba kerül a Moszad is, túlontúl ismerős az elkövetés
módszere és kivitelezése –, hogy az eredeti, az amerikai
9/11-hez hasonlóan esetleg ez is egy előre eltervezett és
megrendezett terrorcselekmény volt. De legalábbis az ember hajlamos
arra, hogy ha ne is ezt higgye, de legalább mindenképpen
elgondolkodjon rajta.
Na
és akkor, hogy’ jön ide a karácsonyfa betiltása és a Union
Jack? – kérdezheti joggal a tisztelt Olvasó.
Hát
csak úgy, hogy minden éremnek két oldala van. És akkor a
pereméről még nem is beszéltünk!
Bizonyos
életkor felett az ember már nem vesz mindent készpénznek, ami a
médiából rázúdul. Ha valaki ellátogat a Kuruc.info weboldalra,
ott láthat néhányat a francia lap karikatúráiból. Mit mondjak,
nem lehet egy lapon említeni őket sem a karácsonyfával, sem pedig
a Union Jack-kel. Az egyik esetben mondvacsinált, az élettől
teljesen elrugaszkodott hülye hazugságokkal erőltetnek rá a
társadalomra olyasvalamit, ami addig nem volt része az életének,
és köszönik szépen, de nagyon jól meg voltak nélküle (lásd
karácsonyfa betiltása). A másik oldalon, azok részéről, akik
toleranciáról, mások jogainak tiszteletben tartásáról
hadoválnak egész álló nap, olyan, nyugodtan mondhatjuk,
mocskolódás szintű, a szarkazmushoz már nemigen, inkább a
pofátlan cinizmushoz (vagy inkább cionizmushoz?) közelálló
véleményformálást találunk, mely vallási, eszmei alapokat
gyaláz, s mint ilyen, ennek következtében – a jelek szerint –
bizony hamar kinyílik a bicska, vagy felhúzzák a géppityut.
Más
népek vallási, kulturális, tradicionális örökségén, valamint
gyökerein gúnyolódni – még ha mértékletesen is – finoman
szólva nem ildomos. Főként akkor nem, ha azt ennyire megalázó és
gyomorforgató formában teszik, ahogyan ez a lap és annak
munkatársai tették. De mi történik akkor, amikor elveszítik a
mértéket? Hát ez.
Ráadásul
a szólásszabadság, annak mindenek feletti istenítése is, mint
olyan, meglehetősen érdekes aspektusba kerül, hiszen, ha valaki
csak efféle gondolatokkal tud a nagy nyilvánosság elé lépni,
talán mindannyian jobban járnánk, ha meg sem szólalna. Merthogy
sok értelme a mondanivalójának nincs. Inkább csak a bajt tetézi
vele.
Természetesen
jómagam is elítélem a párizsi mészárlást. Istent, élet és
halál mindenható urát játszani egy rövid, ám szinte soha véget
érni nem akaró pillanatra bizonyára nagyon könnyű, csak aztán
utána egy egész hátralévő életre fizetni kell utána az árát.
Megölni embereket néhány karikatúráért, ez még akkor is
védhetetlen, ha a vallásalapító Mohamedet egyáltalán nem szabad
ábrázolni. Nemhogy karikatúrán, de semmilyen más formában sem.
Ha
már mindenképpen brutális hatást akartak elérni, teszem azt
eltörhették volna az újságírók ujjait, hogy megnehezítsék a
jövőbeni munkájukat. Vagy valami ilyesmi.
Eddig
előre kitalált mondvacsinált ürügyekkel kényszerítették rá
az emberiségre a különféle szigorításokat, valamint egyéni
szabadságjog-korlátozásokat. Ennek igazi nagymestere az Amerikai
Egyesült Államok. A think-tankekben kreálnak egy problémát, lásd
9/11, megvan az ürügy, amire hivatkozva tálcán kínálhatják a
megoldást – mindig tetszetős indoklásba csomagolva, mindig a te
érdekedben –, te pedig, legtöbbször mindent feláldozva a
kényelem oltárán – a soron következő voksolás alkalmával, a
szavazatoddal fejezed ki, hogy „Igen, ez kell nekem! De még
mennyire, hogy ez kell!”
Csakhogy
most apró homokszem került a gépezet fogaskerekei közé.
A
fagyi visszanyalt!
Itt
a kisebbség, amelyiknek tényleg sérti az érzékenységét,
amelyiknél tényleg elszakadt a cérna. Ahogyan – egyes volt
parlamenti képviselők és miniszterek szerint –a cigány
kisebbség esetében eltérő kulturális identitásukból kifolyólag
náluk megengedett az ún. „megélhetési lopás” (a fehér
embernél nem, csak náluk!), úgy a muszlimoknál – úgy tűnik
szintén eltérő kulturális identitásukból kifolyólag – ez a
dolgok elintézésének bevett gyakorlata.
És
hogy mennyire nem lehet messze az igazságtól a párizsi események
kommunikációjában a 9/11-re való hivatkozás? Mi sem bizonyítja
jobban, mint az angol kisváros esete. Ott sem azt mondták, hogy az
angol lobogó sérti a muszlimok érzékenységét, hanem, hogy
SÉRTHETI! Mecsoda különbség! És ez itt a lényeg, a feltételes
mód! Az állandó veszélyérzet lebegtetése, ami bármikor
bekövetkezhet, s ahogyan azt láthattuk, éppen most, be is
következett!
Mi
szóltunk! Jó előre! Mi megmondtuk, hogy ez lesz. Ó pardon, hogy
ez lehet. És lett is!
A
feltételes mód diszkrét bája. A lehető legideálisabb, hiszen
bármi lehet belőle.
A
változat: Ha esetleg mégsem következik be, mi éberen állunk a
vártán. „Jobb félni, mint megijedni!” Pedig ez is egy ordas
nagy hazugság, hiszen ha megijedsz, azt utólag még ki lehet mosni,
de ha félsz, az azt jelenti, hogy állandó rettegésben élsz.
B
változat: Bekövetkezett. Lásd „Ugye én megmondtam előre”
típusú fenti szöveg részt.
Más
szemében a szálkát, magáéban a gerendát sem!
Mindig
a másik legyen végletekig toleráns és megértő! Még akkor is,
ha az ellenfél nem ellenfél, inkább ellenség, aki immáron
létezésében fenyeget. Ezzel szemben a dölyfös nyugati
entitásnak, aki évszázadok szabadrablásától elkényeztetett és
megrészegült, neki mindent szabad és mindent lehet. Ha nem is
bűntelenül, de azért büntetlenül.
Legalábbis
eddig azt hitte.
Ezzel
csupán az a baj, hogy a pofára esés mindig akkor a leghangosabb,
amikor elsül a kézben az a bizonyos sokat emlegetett kapanyél,
miközben a fagyi a rideg valóság közepette visszanyal.
Már
pedig most hangos dörrenések közepette halálos áldozatokat is
követelt magának a selejtes világuralomra törekvés.
A
további véráldozatok elkerülése végett javaslom a nyugati
világnak, hagyjon fel a féktelen önzéssel és vegye végre
tudomásul, hogy rajta kívül még más emberek is élnek ezen a
sárgolyón.
Én
nem vagyok Charlie!
Uff,
én beszéltem.
Isten
áldja Magyarországot!
1
öntudatos pécsi polgár
Nemzeti
InternetFigyelő (NIF)
Ön is Charlie? Morvai Krisztina Franciaországból jelentkezik (videóval)
Posted
on 2015/01/16 by Nifadmin
(Nyugat-)Európai
emberek milliói tombolnak az újságárusoknál, hogy hozzájussanak
a muzulmán és a keresztény vallást durván gyalázó
karikatúrákhoz. Ellensége-e a szólásszabadságnak,
sajtószabadságnak és más emberi jogoknak az, aki nem pártolja
ezt a “mozgalmat”? Mi a különbség a sokkoló tartalom
(“content”) védelme és a közlés szabadságának védelme
között? Morvai Krisztina jogi elemzése, közérthetően,
Strassburgból, az Európai Parlamentből, 2015. január 15-én.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése