Koncentrációs , és megsemmisítő tábor lakók ébresztő !!!!

Koncentrációs , és megsemmisítő tábor lakók ébresztő !!!!

POLITIKA ÉS BŰNÖZÉS

Az Európai Csalás Elleni Hivatal szerint korrupció és csalások miatt Magyarországnak 93 milliárd forintot kellene visszafizetnie Brüsszelnek

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) álláspontja szerint Magyarországnak vissza kellene fizetnie 300 millió eurót - több mint 93 milliárd forintot - az EU költségvetésébe, miután bűncselekmények gyanúja merült fel a metróépítési projektekkel kapcsolatban. A magyar bűnügyi hatóságok hallgatnak.

A hivatal ugyanis súlyos szabálytalanságokat, csalást és lehetséges korrupciót is feltárt az M4-es metró kivitelezése során. Az összesen 1,7 milliárd eurós költségvetésű projektből az OLAF szerint az Európai Bizottság városfejlesztésért és regionális politikáért felelős részlegének 228 millió euró, az Európai Beruházási Banknak 55 millió euró járhatna vissza.

A 4-es metró építését - már a kilencvenes évektől kezdődően - végigkísérték a tervezési hibák, a politikai játszmák és a különféle bűncselekmények elkövetésére utaló vádak is.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése a 2006 és 2015 közötti időszakot vizsgálta.

Az OLAF megerősítette, hogy a nyomozásuk eredménye valóban csalásgyanú és szabálytalanságok megállapítása lett.

Az OLAF a jelentés mellé jogi ajánlásokat is megküldött a magyar és a brit hatóságoknak. Az Európai Bizottság is megkapta a jelentést, erősítette meg a szervezet szóvivője, Jakub Adamowicz, aki közölte: még vizsgálják a lehetőségeiket.

Az Európai Beruházási Bank is vizsgálja még, hogyan reagáljanak az OLAF javaslataira. Korábban többször előfordult, hogy hitel-visszafizetést kértek, amikor korrupcióra derült fény.

A magyar bűnügyi hatóságok nem reagáltak az OLAF-jelentés megállapításaira.

Gyanús közút- és vasútfejlesztések: ismét hazánkban vizsgálódik az Európai Csalás Elleni Hivatal

Újra az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) látókörébe került Magyarország. Úgy tudni, ezúttal a nagy, uniós finanszírozású infrastrukturális beruházások (közút- és vasútfejlesztések) miatt indult nyomozás, de a mezőgazdasági-vidékfejlesztési támogatások átvilágítása is változatlanul napirenden van.

Információink szerint a szervezet ismét magyar csoportot állított fel: egyidejűleg 18-20 nyomozó is a magyarországi ügyek felgöngyölítésére összpontosít, ugyanis a fenti területeken elnyert pályázatok többsége esetében felmerült a csalás gyanúja. Ez már csak azért is kiugróan magas szám, mert a 28 európai uniós tagországra összesen jut mintegy 170 szakember, köztük ügykezelők, jogi véleményezők és hírszerzési elemzők is vannak. Vagyis egy ország uniós forrásfelhasználásával átlagosan hat fő foglalkozik, esetünkben azonban ennek a létszámnak a háromszorosát is indokoltnak tartja az OLAF. A közúti-vasúti beruházásokkal, illetve a vidékfejlesztés felülvizsgálatával kapcsolatban a tét nem csekély, hiszen a csalás elleni hivatal 1999-es megalakulása óta a 3500 lezárt nyomozás 1,1 milliárd eurónyi uniós forrás visszafizetését, illetve 900 évnyi börtönbüntetést eredményezett.

A magyar szál felgöngyölítése nem kevés munkaóráját töltheti ki a brüsszeli nyomozóknak: a 2014-2020-as ciklusban integrált közlekedésfejlesztésre mintegy 1100 milliárd forintot kapott hazánk, terület- és településfejlesztésre pedig több mint 1000 milliárdot. Az éves fejlesztési terv szerint közlekedésre idén 288 milliárd forint jut, vidékfejlesztésre pedig 280 milliárd. Érdeklődésünkre az OLAF nem nevezte meg azokat a konkrét projekteket, amelyek az újbóli fokozott figyelmet kiváltották.

Négy és fél év börtönt kapott Kisléta polgármestere - már másodszor ítélték el

A Fővárosi Törvényszék folytatólagosan elkövetett csalás és számvitel rendjének megsértése miatt - nem jogerősen - négy és fél év börtönre ítélte, és öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisléta polgármesterét, Madácsi Imrét, akinek előzetes letartóztatását a másodfokú határozat meghozataláig a törvényszék fenntartja szökés, elrejtőzés veszélye miatt.

A bíróság O. Zsolt másodrendű vádlottat bűnsegédként folytatólagosan elkövetett csalás és számvitel rendjének megsértése miatt egy év nyolc hónap, két évre felfüggesztett, a harmadrendű vádlottat, K. Lászlónét pedig bűnsegédként elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és számvitel rendjének megsértése miatt hat hónap, szintén két évre felfüggesztett börtönre ítélte.

A bíróság szerint a vádlottak csökkent munkaképességű dolgozóik után a központi költségvetésből jogosulatlanul igényeltek és jutottak támogatáshoz. A bizonyítási eljárás során „nagy számú tanú állt a bíróság rendelkezésére”, akik elmondták, hogy kaptak munkát az elsőrendű vádlottól, de az okiratokon szereplő összegeknél általában kevesebbet kaptak a munkájukért.

Az ügyben a szakértő megállapította, hogy a vádbeli cégek a számviteli szabályok megsértésével működtek: nem feleltek meg a kedvezmények igényléséhez kapcsolódó valamennyi jogszabálynak, így nem voltak jogosultak a támogatásokra.

A büntetés mértékének megállapításakor a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe az idő múlását, így az első- és a másodrendű vádlottra némileg a minimumérték alatti büntetést szabtak ki. 

Korábban a Fővárosi Törvényszék azt közölte, hogy ebben az ügyben az első tárgyalás 2013. március 21-én volt. Az ítélet egyik vádlott esetében sem jogerős, az ügyész súlyosításért, a minősítés megváltoztatásáért és vagyonelkobzásért fellebbezett, míg a vádlottak és védőik enyhítésért, illetve felmentésért nyújtottak be fellebbezést.

A bíróság csütörtökön úgy rendelkezett, hogy az elsőrendű vádlott előzetes letartóztatását a másodfokú határozat meghozataláig fenntartja szökés, elrejtőzés veszélye miatt.
Kislétán a polgármesteri feladatokat ideiglenesen Szabó László alpolgármester, háziorvos látja el.

Madácsi Imrét, Kisléta akkor még Fidesz-KDNP-s polgármesterét tavaly egy másik ügyben a Debreceni Ítélőtábla jogerősen egy év, két évre felfüggesztett börtönre ítélte kétrendbeli jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének büntette miatt.

A polgármester az ítéletről tájékoztatta a képviselő-testületet, de felmentésének kérdésében nem született döntés. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal akkor a bírósághoz fordult, amely kimondta, hogy az elítélt polgármester méltatlanná vált tisztségére. Kislétán így időközi választást írtak ki, és április 4-én több jelölt közül a függetlenként induló Madácsi Imrét nagy fölénnyel ismét polgármesterré választották.

Bíróság előtt az MSZP volt elnökhelyettese: 267 milliós eltitkolt bevétel - ismeretlen forrásból

Simon Gábor volt MSZP-s képviselő pere szerdán kezdődik, a volt politikust különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolják.

Szerdára tűzte ki az első tárgyalást a Fővárosi Törvényszék a százmilliós nagyságrendű költségvetési csalással vádolt Simon Gábor volt szocialista országgyűlési képviselő, államtitkár, az MSZP egykori elnökhelyettese, illetve választmányi elnöke elleni büntetőperben. A vád szerint Simon Gábor 2008 és 2012 közötti jövedelemként vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban kizárólag az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel, holott más országban nyitott bankszámláin ismeretlen forrásból százmillió forintnál is magasabb összeget helyezett el különböző valutában.

Később Simon Gábor és K. J. másodrendű vádlott különböző időpontokban hamis bissau-guineai útlevelet készített, amelynek felhasználásával különböző bankfiókokban újabb számlákat nyitott és azokon jelentősebb pénzösszegeket helyezett el. Simon Gábor ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények, a másodrendű vádlott ellen felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás miatt emelt vádat az ügyészség.

A büntetőper első, szerdai tárgyalásán a vádirat ismertetését követően a vádlotti vallomások következhetnek.

Az ügyről szóló első hírek a 2014-es választások előtt két hónappal, februárban láttak napvilágot. Ezek szerint Simon Gábor több százmillió forintot tart egy bécsi bankszámlán, amelyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitottak számlát, amelyen szintén milliók vannak. Sajtóhírek szerint Simon Gábor 2014. március 10-ei őrizetbe vételét megelőzte a Welsz Tamás vállalkozónál tartott házkutatás. Március 12-én Simon Gábort a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. Welsz Tamás néhány nappal később egy rendőrautóban meghalt, miközben kihallgatásra vitték.

Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) idén márciusban emelt vádat. Akkor Keresztes Imre főügyész, a KNYF vezetője a vádat ismertetve sajtótájékoztatóján elmondta: Simon Gábor ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, ezzel 120 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Hamis magánokirat felhasználásának vétségével pedig azért vádolják, mert 2008 és 2012 közötti adóbevallásaiban és képviselői vagyonnyilatkozataiban kizárólag a képviselői tisztségéből, valamint államtitkári megbízatásából származó jövedelmeit tüntette fel, ezeket az ismeretlen forrásból származókat nem. A főügyész hozzátette: kiterjedt vagyonkutatást folytattak, de az inkriminált jövedelmek forrása ismeretlen maradt.

Simon Gábor az eljárás során befizette az államkasszába a hiányzó összeget. Ezzel kapcsolatban Keresztes Imre márciusi sajtótájékoztatóján azt mondta: a bűncselekménnyel okozott hátrány megtérítése a büntetés korlátlan enyhítését is lehetővé teszi a bíróság számára, ám az ügyészség szerint letöltendő szabadságvesztés indokolt az eset tárgyi súlya miatt.

Simon Gábort egy másik ügyben ez év április 8-án, első fokon, nem jogerősen kétszázezer forintos pénzbüntetésre ítélte háromszázezer forintos csalás és hamis okirat felhasználása miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Abban az ügyben azt rótta a volt politikus terhére az ügyészség, hogy 2008 és 2010 között munkaügyi államtitkárként megbízási szerződéseket kötött egy pszichológussal, egyebek mellett vezetői készségek fejlesztésére és rendszeres tanácsadásra, ám a teljesítésigazolásokban öt olyan napot is feltüntettek, amikor Simon Gábor nem is tartózkodott Magyarországon.

Nem ritka a tízszeres túlárazás az EU-pályázatokon - dagadnak a politikusok zsebei

Bár már egyre kevésbé vannak illúziói az embernek az európai uniós támogatások felhasználásával kapcsolatban, az azért mégis képes volt a meglepetés erejével hatni, amikor kiderült, hogy egy fideszes kormánypárti országgyűlési képviselő egy kamu pályázat támogatási összegének a 90 százalékát akarta visszakérni kenőpénzként. Azonban a budapesti Korrupciókutató Központ matematikai elemzése szerint feltételezhető, hogy ez nem egy kirívó eset, és az EU által támogatott közbeszerzéseknél gyakran előfordulhat akár tízszeres túlárazás is. A központ két munkatársa egy, a csalások felderítésében jól ismert módszerrel vizsgálta meg a hazai EU-támogatott közbeszerzések árazását: nem a konkrét árakat nézték, csak az első számjegyet. Míg ugyanis a konkrét árakból szinte nagyobb tételben szinte megoldhatatlan feladat egyesével kiolvasni, hogy csalás történt-e, és ha igen, mekkora, addig a számjegyek vizsgálata relatíve egyszerű módon ad megbízható képet arról, hogy mekkora visszaélések mehetnek. A nem piaci körülmények között kialakult, elferdített árazás esetén a számjegyek nem természetes módon oszlanak el, hanem valamiféle defektet mutatnak. Ez árulkodik arról, hogy csalás van a dolog mögött. A kutatók nem kevesebb, mint 127 ezer szerződés árazását nézték meg a 2009 és 2015 közötti időszakból. Az elemzésből pedig kiderült, hogy az első számjegyek eloszlása nem természetes, hanem defektes: nagyon sok volt az 1-es és a 2-es számjegy, de nagyon kevés a 3, a 4, az 5, és a 6. Ez pedig csak úgy lehet, ha -          a piaci áron 30, 40, 50, 60 milliós projekteket 100-299 milliós árra árazták be és a közbeszerzések során így kötöttek szerződést, -          vagy az egyébként piaci áron 300, 400, 500, 600 milliós projektek 1,0-2,99 milliárdos árra lettek beárazva, stb. -          Ennek megfelelően, ha egy piaci áron 30 milliós projektet áraztak be 299 millióra, akkor közel tízszeres, ha egy 60 millióst 100 millióra, akkor 1,7-szeres túlárazásról van szó. Tehát a matematikai kutatás szerint bőven fordultak elő akár tízszeres visszaélések is az uniós pénzek felhasználásában, a bevezetőben említett fideszes politikus magatartása pedig relatíve elterjedtnek számíthat Magyarországon.

Ma kell az Európai Csalás Elleni Hivatalban megjelennie a Fidesz által dédelgetett Farkas Flóriánnak

2016.08.24. 14:28:00

Ma kell megjelennie az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) előtt Farkas Flórián romaügyi miniszterelnöki megbízottnak, akit a Híd a munka világába projekt körüli milliárdos visszaélések fő felelősének tartanak. Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselőt, miniszterelnöki biztost eddig még egyetlen hatóság sem hallgatta meg, noha több mint másfél éve folytat nyomozást a Nemzeti Adó és Vámhivatal bűnüldöző szerve jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás gyanújával. Az adónyomozók nem csak az elvileg munkahelyteremtést segítő, eredetileg uniós pályázati program körüli 1,6 milliárd forintos szabálytalan pénzköltést, hanem más pályázati forrásokból származó, több százmillió forintos támogatásokkal kapcsolatos visszaéléseket is vizsgálnak. Ezek az ügyek mindegyike Farkas Flórián személyéhez kapcsolódik, mert 2011. január és 2014 októbere között országgyűlési képviselői megbízatása mellett ő vezette az Országos Roma Önkormányzatot is. Farkas Flóriánt az OLAF a Híd a munka világába, valamint az Út a szakmaválasztáshoz TÁMOP-projekt szabálytalanságairól „érintett személyként" már korábban, idén június 17-én szerette volna kikérdezni, de a miniszterelnöki megbízott a kijelölt időpontban nem jelent meg az OLAF budapesti koordinációs irodájában.  Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt kérte Farkas Flóriántól: amennyiben tiszta a lelkiismerete, menjen el az OLAF meghallgatásra, és működjön együtt az uniós hatósággal a kialakult helyzet kezelésében.

Nyomozás indult egy volt fideszes politikus offshore cégei ügyében

Költségvetési csalás gyanújával ismeretlen tettesek ellen rendeltek el nyomozást Tényi István magánszemély feljelentése alapján Horváth Zsolt kecskeméti egykori fideszes országgyűlési képviselő, valamint az MSZP egykori pénztárnokának, Boldvai Lászlónak a felesége, K. Csilla offshore-ügyében. Mindkettőjükről akkor derült ki, hogy offshore cégekben vannak érdekeltségeik, amikor a német Süddeutsche Zeitung szerezte meg a Mossack Fonseca nevű panamai ügyvédi iroda által kezelt offshore cégek dokumentumait, és az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró újságíró szervezet (76 ország több mint 370 újságírója) közreműködésével megkezdte az iratok feldolgozását. Horváthról ekkor derült ki, hogy még képviselői mandátuma alatt ügyvezetője lett egy seychelle-i offshore cégnek. Ezt azonban a vagyonbevallásában egy szóval sem említette. Később résztulajdont vásárolt egy mások offshore vállalkozásban is. K. Csilla még Boldvai László parlamenti képviselősége idején, 2012 őszén jelent meg tulajdonosként a Szamoán bejegyzett Tanka Ltd. nevű cégben. A társaság már korábban is működött, de tulajdonosi háttere homályban maradt, bemutatóra szóló részvényeken keresztül birtokolták ismeretlenek. A cégnek számlája volt egy kifejezetten vagyonos ügyfelekre koncentráló svájci bankban, amelynél százmilliós minimumösszeggel lehet számlát nyitni. Egyebek mellett mindkét esetben azt kell majd tisztáznia a nyomozásnak, hogy honnan származtak az offshore cégekben tartott, megforgatott pénzek.

Ömlött a pénz az MNB alapítványaitól egyetemre, könyvre és a Seuso-kincs propagandafilmre is

Nem csak az  Magyar Nemzeti Bankból (MNB) kiömlő  közpénzek útja rejtélyes, hanem a pénzszórási mechanizmus is. Egy biztos, az MNB alapítványai szinte kivétel nélkül a jobboldali rezsimhez kötődő  cégeket, magánszemélyek tömtek ki vagyonokkal. A kivételek erősítik a szabályt, így Somogyi Zoltán volt MDF-es politikai tanácsadó, aki valahogy odakeveredett a pénztárhoz. Fritz Tamás és Simon János  kistafírozása nem lehet újdonság, mint ahogy a jobboldal kultikus kiadója, a Kairosz sem. Utóbbi 39 milliót kapott, a politológusok alig 14.5 millióval gazdagodtak.

Érdekesség, hogy 173 milliós szerződést kötöttek egy „magánszeméllyel” (akit így nem kell megnevezni), az alapítványt bevonva. A leírás szerint „a Pallas Athéné Domus Alapítvány (PADA) támogatást nyújt a szakmai közreműködésével és pénzügyi támogatásával a KF Gazdaságtudományi kar fejlesztése és az egyetemmé válás folyamatának elősegítése és a képzése fejlesztésének eszköz igényéhez”.

A „magánszemély” megnevezés  a  leggyakrabban előforduló szó a táblázatokban. Őket ugyanis nem nevezik meg, csupán a célt, amire a pénzt kapták, illetve az összeget. Nagyon sokan kaptak kutatásokra, tanulmányutakra, illetve konferenciákon részvételre. Hogy kikről van szó, azt homály fedi. Így azt sem lehet tudni, hogy mi volt a kiválasztás alapja, s kik a kiválasztottak.

Jutott bőségesen pénz a Seuso-kincs visszaszerzésére illetve az arról szóló színtiszta kormánypropaganda-filmre, Dézsy Zoltán rendező költséges hobbijára is. Az összegek természetesen titkosak, annyit azonban  sejteni: mesések.

A Seuso-film támogatása hasonló nagyságrendűre tehető, mint - például - a PADA-tól a FRANK Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-nek juttatott 64,6 millió forint. Ez a cég 30 milliót arra kapott, hogy  átfogó szakmai koncepciót készítsen a Pusztaszeri úti épületegyüttesben kialakítandó K+F és Innovációs intézet, mint tudásközpont létrehozásának előkészítésére. A további támogatást a „doktori iskola kreatív koncepciójának, arculatának kidolgozására, a Villa Budapest arculatának kidolgozására és videodokumentáció elkészítésére” kapta. Ilyet készít az Úri utcai alapítványi épületnél is. A FRANK Digital Száraz István cége, aki a VS.hu-t működtető New Wave Production egyik ügyvezetője.

Bőven jutott a közpénzekből a Tihanyi Alapítványnak is - amely a Matthias Corvinus Collegiumot fedi. 2014 októberében és 2015 májusában kapott összesen 51 millió forintot tréning és fejlesztési program megvalósítására.
Kuriózum, hogy 2015 augusztusában 42 millióért vettek 9 képet a Kovásznai Kutatóközpont Alapítványtól. A jegybanki alapítványok összesen 112 millióért vásároltak Kovásznai-képeket. A festőként, animációs rendezőként, íróként  nyilvántartott Kovásznai György anno animációs filmeket készített a Pannónia Filmstúdióban, amikor annak vezetője Matolcsy György MNB-elnök édesapja, idősebb Matolcsy György volt.

Orbán Viktor: „vissza akarjuk kapni a jogot a halálbüntetés bevezetésére”

Orbán Viktor ma a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában teljes meggyőződéssel azt javasolta: a halálbüntetés bevezetésének kérdése legyen tagállami hatáskör az Európai Unióban. A kormányfő szerint minden tagállamnak magának kéne eldöntenie, hogy bevezessék-e a halálbüntetést, avagy sem. Orbán Viktor szerint, amikor a brutális bűncselekmények megjelennek, akkor az emberek nem érzik magukat biztonságban. Azt mondja, vita van arról, hogy van-e visszatartó ereje a halálbüntetésnek, mert fontos, hogy mit gondolnak erről az emberek. Szerinte az erről vitázóknak bele kell gondolniuk, hogy mi van, ha az ő családtagjukat ölik meg. Politikai értelemben az a kormány terve, hogy olyan európai közvéleményt szeretnének kialakítani, amely eléri, hogy a halálbüntetésről minden nemzetállam önmaga dönthessen. Én az élet pártján vagyok - mondta a műsorvezető azon kérdésére, hogy halálbüntetés-párti-e. Orbán azt mondja, ha halálbüntetés nélkül meg tudják védeni a magukat megvédeni nem képes embereket, akkor nem lesz halálbüntetés, ha nem tudják megvédeni, akkor kell halálbüntetés.

Emberrablással és zsarolással gyanúsított vállalkozó: „Rubovszky hozott ki az előzetesből”

Emberrablás és zsarolás gyanújával egy évet töltött előzetes letartóztatásban az a vállalkozó, aki egy levélben azt írta az akkor - csalás gyanújával - ugyancsak előzetes letartóztatásban lévő barátjának, hogy a KDNP országgyűlési képviselője, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács akkori tagja hozta ki a rácsok mögül. A politikus a Privát Kopó megkeresésére nem cáfolta, hogy ismeri a levél íróját, azt azonban tagadta, hogy közreműködött volna a férfi szabadlábra helyezésében.

Deák Gábort, a hírhedt Budalakk-cégcsoport és a Fővárosi Ingatlanközvetítő Rt. volt vezetőjét - öccsével együtt - 1998. november 25-én fogták el a rendőrök. Az üzletember emberrablás és zsarolás gyanújával egy évet töltött előzetes letartóztatásban. Szabadulását követően terjedelmes levelet írt D. Csabának, akit a börtönben ismert meg. A két férfi között barátság szövődött a rácsok mögött.

Deák Gábor az 1999 novemberében elrendelt szabadlábra helyezését követően - egyebek mellett - a következőket írta a csalás miatt előzetes letartóztatásban lévő barátjának: „Nos, már beszéltem a „cég” alelnökével és a „cég” jogi kabinet vezetőjével az ügyedről. Muszáj kitérnem rá, amikor bementem a T. Házba, az alelnök elsírta magát, ma már egyértelmű számomra: ő hozott ki engem is. Azért írom, hogy is, mert gyanítom, téged is ő fog kirángatni az én instruálásom alapján. De nagy segítség az R. Robi, a cég jogi kabinetjét viszi (cég = Fidesz). Engem jól fogadtak, sőt talán jobban, mint vártam. Plusz két Rt. várt mire kijöttem, az egyik alaptőkéje 170 millió, a másik 500 milliós. Ami még nagyon fontos, az alelnök barátom-üzlettársam a vezetője az Igazságügyi Tanács című formációnak, most nem oly régóta.” D. Csaba a Privát Kopónak elismerte, hogy a levelet Deák Gábor írta neki.

A Privát Kopó megkereste dr. Rubovszky Györgyöt, a KDNP jelenlegi országgyűlési képviselőjét, aki 2000 és 2003 között a Fidesz országos választmányának alelnöke, 1999 és 2003 között az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja volt. „Deák Gábort ismerem, egy barátom közvetítésével ismertem meg, több mint húsz éve. Mivel én nem vagyok, és nem voltam üzletember, közös üzletünk soha nem volt, nem álltunk üzleti kapcsolatban. Tudtam az ellene folyó eljárásról, de nem én voltam a védője, az ügyben nem szerepeltem, és nem működtem közre” - tájékoztatta a bűnügyi portált a politikus.

A Fidesz jogi kabinetjét 1998-tól dr. Répássy Róbert vezette, akit 1999-ben a párt országos választmányának egyik alelnökévé választottak. A jelenleg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkáraként tevékenykedő politikus a Privát Kopó kérdésére válaszolva közölte: Deák Gábort nem ismeri, vele soha nem találkozott.

A bűnügyi portál több alkalommal kereste a levél íróját Deák Gábort is, ám a vállalkozó a lap kérdéseit megválaszolatlanul hagyta.

Deák Gábor az 1990-es években a botrányairól elhíresült Budalakk-cégcsoport és a Fővárosi Ingatlanközvetítő (FIK) Rt. egyik vezetőjeként tevékenykedett, azt megelőzően benzinkút-kezelőként kereste a kenyerét. Az üzletember előzetes letartóztatásából történő szabadulását követően a 170 millió forint jegyzett tőkéjű Hippodrom Környezetvédelmi, Energiagazdálkodási és Vagyonkezelő Rt. 51 százalékos részvényese, valamint vezérigazgatója lett, továbbá a 40 millió forint jegyzett tőkéjű Geosaurus Építőipari Kft-ben szerzett 49 százalékos részesedést, és a cég ügyvezetői teendőit is ő látta el. A férfi 2003-tól az 50 millió forint jegyzett tőkéjű DEGA FB Ingatlanforgalmazó és Építőipari Kft. ügyvezetőjeként működött, a társaságban minősített többségű befolyást szerzett. Mindhárom - jelentős köztartozást felhalmozó - céggel szemben felszámolási eljárást rendelt el az illetékes cégbíróság.

Mérnöki diplomát hazudott magának a parlament fideszes alelnöke

Az országgyűlés alelnökei közül Jakab István egy meghívó tanúsága szerint címzetes egyetemi docensként tartott előadást - pedig nem rendelkezik ilyen címmel.

A wikipédián, valamint a politikus legfrissebb parlamenti adatlapján található életrajza szerint  1968-ban érettségizett, majd felvették a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola Állattenyésztési Karának állattenyésztési üzemmérnöki szakára, ahol 1972-ben szerzett diplomát.

Csakhogy: a Szegedi Tudományegyetem története szerint a fenti főiskolai kar csak 1972. augusztus elsején alakult meg. Jakab István tehát nem járhatott oda 1969-ben. Ő ugyanis a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumba járt, ebből alakult a későbbi főiskola. A technikum pedig nem adott üzemmérnöki diplomát.

Mindenestre megkérdeztük az egyetem mezőgazdasági karának dékánját dr. Horváth Józsefet az ügyről, aki a következő választ adta:

„Az 1969-ben felvett és nappali tagozaton 1972-ben végzett hallgatók még szaktechnikusok voltak. De, aki különbözeti vizsgát tett, 1973. január 10-én állattenyésztő üzemmérnök főiskolai diplomát kapott. Akiket 1970-ben felvettünk, azok már főiskolai képzésen tanultak és ők voltak az első olyan évfolyam, akik 1973 júniusában üzemmérnökként záróvizsgáztak.”

Jakab István pedig minden fellelhető életrajzában azt állítja, hogy 1972-ben végzett üzemmérnökként, akkor, amikor még senki sem fejezhette be a tanulmányait ott mérnökként.

Megkérdeztük erről Jakab Istvánt, de nem reagált kérdéseinkre. Volt felesége, Jakab Istvánné dr. Berzsenyi Márta szerint sohasem tett különbözeti vizsgát, nem kapott üzemmérnöki diplomát, amíg együtt éltek. „Később ugyan megpróbálta a debreceni egyetemet, de az első félév után kibukott, nem bírta” - állította az asszony.

A szegedi Tudományegyetem - dr. Horváth József dékán tájékoztatása szerint - soha nem adott „címzetes egyetemi docens” címet Jakab Istvánnak, aki - ezek szerint - egy minden bizonnyal kiváló szaktechnikus lehet, de nem üzemmérnök, ahogy állítja magáról. 

Ezeket a haleledelnek valókat Rákosi ÁVH -s osztaga már bedarálta volna őket a Dunába , mint annyi becsületes jó magyar kuláknak mondott parasztságunkból , pedig csak hordozták az önállóság csiráját !!!!!

És a bedarálást a Lendvai Ildikóval kellett volna kezdeni , hisz őt még az anyja sem vállalta , neki is ment a mocsárnak !!!!

Orbán a pénzügyi botrányokról: „kattannia kell a bilincsnek”

Orbán Viktor a Kossuth Rádió reggeli műsorában a Quaestor károsultjaival kapcsolatban azt mondta, elsősorban rendre van szükség a pénzügyi rendszerben, „az istálló” kialakításához tartozik a devizahitelesek megmentése után a befektetési piac szabályzása. A nyilván még mindig a Wall Street farkasá -nak hatása alatt álló Orbán szerint ez „nem a legízlésesebb része a pénzügyi világnak (...) nagy autók, szőke hölgyek és rengeteg meglopott ügyfél jellemzi”. De „akármilyen nagyfiúkról” is van szó, rendet kell tenni ebben a világban. Bár a brókerbotrány felelősei hetekig voltak szabadlábon, a késlekedésben a Legfőbb Ügyészség felelőssége is komolyan felmerül, Orbán megint leszögezte, hogy „kattannia kell a bilincsnek”.

De hisz ő is tartotta a markát , vagy kérdem én hogyan lett neki kikötője Horvát országban Pintérrel ??????

A Szijjártónak , hogyan lett 3 luxus villája , valakit ők is bedaráltak , mert gyilkolni elég sokat gyilkoltak szabadon !!!!, következmények nélkül A páholy és a törvényen kívüliség jegyében sűrűn aratott a halál !!! Értük ki fohja elküldeni a kaszást ?????

Egyszerű módszerrel síbolták el a cigányság pénzét Farkas Flóriánék - százmilliós tételben

Az Országos Roma Önkormányzat gyanús pénzköltéseit vizsgáló alternatív vizsgálóbizottság képviselői bemutatták, hogyan nyúlhatta a pénzt a fideszes Farkas Flórián és köre.

Mint korábban kiderült, Farkas Flórián elfelejtett beszámolni arról, hogy mire költötte az ORÖ elnöki keretének 290 millióját (ami az egész cigány önkormányzati pénz 10 százaléka).

Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke, Lakatos Oszkár, az ORÖ Lungo Drom-os tagja, illetve Vajda László, a Lungo Drom alelnöke mai sajtótájékoztatójukon bemutatták, hogyan ment a dolog.

Az elnöki keretből több százezres, esetenként tételeket számláztak ki 360 közmunkásnak „benzinköltség” címen, összesen 113 millió forint értékben. Ez persze fiktív dolog volt a vizsgálóbizottság tagjai szerint: csak felhasználták a neveket arra, hogy a költségeket lepapírozzák, a pénz valójában valahova máshova ment.

Szintén több, mint százmillió forintot papíroztak le „posta- és levélköltségtérítésként”, ugyancsak közmunkásokkal és önkéntesekkel, 6-800 ezres tételekben. Az érintettek szintén nem tudtak erről, tehát nem hozzájuk ment a pénz.

Az egyik ORÖ-s vezető, Dombóvári Ildikó hivatalvezető belföldi kiküldetés címén kapott 696 ezer forintot 2011. május elején, aztán július közepén további 734 ezer forintot.

Megyünk lopni !!!!!Megyünk LOPNI !!!!!

Megtanították , hogy hogyan kell csinálni !!!!, és ő derekasan belenyúlt a kasszába !!!!

Megyünk lopni !!!!!!

Szijjártó tárcája részvényeket is tartott a Quaestornál

Miközben a Quaestor már a csőd bejelentése előtti napokban is csak egyhónapos átfutással vállalta a pénzüket kivenni akaró befektetők kifizetését, a Szijjártó Péter vezette külgazdasági és külügyi tárcának - közel négymilliárd forintnyi állampapírja ellenértékén kívül - 72 milliárd forint névértékű, megőrzésre átadott részvényét is sikerült visszaszereznie a társaságtól.

A részvények az Eximbank és a Magyar Exporthitel-biztosító alaptőkéjét testesítik meg. A rendőrségre vár annak felderítése, vajon visszaélt-e bármilyen módon a Quaestor ezekkel az értékpapírokkal. A lehetősége mindenesetre megvolt rá, hiszen Tarsoly Csaba és társai elegendő időt kaptak, hogy eltüntessék az általuk gyaníthatóan elkövetett bűncselekményeknek a politikusokhoz vezető esetleges szálait.

A villa negra nem apáca zárda

A villa negra nem fényes lokál

vagány legény ha szépszerény be zörgeti

E csöpp kis házban oltalmat talál

Hely ha ezt a Páger még megélhette volna

elhúzta volna a nótájukat !!!!

Ezért drága az autópálya-építés Magyarországon: a vesztegetési pénzeket beépítik a kivitelezési árba

Kartellgyanúra hivatkozva visszadobta az M4-es autópálya beruházásának támogatási kérelmét az Európai Bizottság. A kilométerenként négymilliárd forintra rúgó építési költségek kivágták a biztosítékot Brüsszelben. Az osztrák Strabag építőipari nagyvállalat „lobbistájaként” ismert Aczél Zoltán megbízásából a magyar politikai „elit” érdekcsoportjainak korrupciós pénzeket kézbesítő „táskahordó” úgy nyilatkozott a Privát Kopónak, hogy a kenőpénzeket beépítik a kivitelezési árba, ezért kerülnek a valóságosnál sokkal többe a nagyberuházások.

                            Az osztrák Strabag lobbistája, Aczél Zoltán 

Brüsszelben úgy tartják, a kiugróan magas kilométerárak alighanem kartellezés nyomán alakulhattak ki, a három szakaszra bontott fejlesztés megvalósításának erősen eltúlzott költségeire nem volt, és most sincs érdemi magyarázat. Az M4-es Abony és Fegyvernek közötti kevesebb, mint 30 kilométerének fejlesztésénél öt cég jutott megrendeléshez. A Colas-Swietelsky konzorciuma 46,7 milliárd, a Közgép-A-Híd páros 32,5 milliárd, a Strabag 31,5 milliárdos részt szakított. Úgy tudni, ha a brüsszeli kartellgyanú beigazolódik, a károkat a kormány az ügyben érintett öt mélyépítő céggel tervezi megtéríttetni.

Euróval teli táskákkal befolyásolták a politikusokat

A Privát Kopónak 2014 novemberében nyilatkozott egy férfi, aki éveken keresztül korrupciós pénzeket szállított az osztrák Strabag építőipari nagyvállalat „lobbistája”, Aczél Zoltán (fotónkon) megbízásából. A „táskahordó” - egyebek mellett - az alábbiakat nyilatkozta a bűnügyi portálnak.

„Aczél Zoltánon keresztül álltam kapcsolatban a Strabag Ausztria több akkori felsővezetőjével. Aczél a cég úgynevezett „lobbistája” volt. Ő egy magyar származású osztrák állampolgár, akinek mindenhova bejárása volt. A Strabag szervezte le a kivitelező cégekkel, hogy mely érdekcsoport hány százalékban részesült a beruházásokból, mekkora összeg erejéig vett részt a munkálatokban. Aczélnak az volt a feladata, hogy kapcsolatokat keressen a döntéshozókhoz, illetve azokhoz a személyekhez, akik befolyással bírtak a döntések kimenetelére. Körüljárta a megfelelő embereket, akiknek felvázolta, hogyan lehet az együttműködés mindenki számára „gyümölcsöző”. Ezen a területen a legfontosabb a politikai akarat. Aczél arra kapott megbízást a Strabagtól, hogy a politikai akaratot befolyásolja, a megbízó által elvárt irányba terelje. (…) Ami rajtam keresztül ment, mint vesztegetésre szánt pénz, 3 millió euro volt. Ez az összeg kizárólag a balliberális érdekkörök „jussa” volt. A jobboldal korrupciós igényének kielégítése nem rajtam keresztül történt. (…) A vesztegetési pénzeket szocialista és szabaddemokrata emberkéknek továbbítottam, mivel én az úgynevezett balliberális oldallal álltam kapcsolatban.  A fideszeseket Aczél Zoltán intézte - a megállapodás szerint Simicska Lajoson és Nyerges Zsolton keresztül. Aczél gyakorlatilag napi kapcsolatban állt az említett pénzemberekkel. Több alkalommal a jelenlétemben bonyolított telefonos beszélgetéseket a nevezett urakkal. (…) Az M6-os autópálya építéséhez kapcsolható - „érdekegyeztető” - megbeszéléseken, amelyen a politikai pénzcsinálói arról konzultáltak, hogy milyen arányban részesülnek a vesztegetési pénzekből, a baloldal képviseletében Puch László bizalmi embere, Mesterházy Ernő bizalmi embere, míg a Fidesz érdekében Aczél Zoltán vett részt. (…) Azt látni kell, hogy ha pénzről van szó, akkor nincsenek ellentétek a politikai érdekcsoportok között. Az aktuális kormányoldal és az aktuális ellenzék is kanalazhat a „leveses tálból” - persze, nem egyforma mértékben. Az arányok nagyjából úgy néznek ki, hogy hozzávetőlegesen 70 százalékot visz az aktuális kormányoldal, és mintegy 30 százalékot az aktuális ellenzék. A korrupciós pénzeket túlszámlázásokkal, „előre nem tervezett” pótmunkákkal „hozták vissza” a csúszópénzeket kifizető cégek, amiket kizárólag a mérnökök tudtak úgymond leigazolni - jogilag védhetően.  Mondok példát erre: volt egy budapesti nagyberuházás, amellyel összefüggésben olyan műszaki tartalmak voltak „elhelyezve” a tervdokumentációban, amelyről egy adott fázisban mind a kivitelező, mind a beruházó - látszólag - joggal mondhatta, hogy arra a szerződés aláírásakor nem lehetett számítani, és „mindenképpen” meg kellett csinálni, vagy bukott volna a projekt. Általában 20-40 százalékkal szoktak eltérni a szerződésben rögzített összegtől - felfelé. Ez lehet a korrupciós ráta Magyarországon. (…) A Margit-híd felújításával összefüggésben Aczél Zoltán „menedzselte” a vesztegetési folyamatokat. Amint azt korábban említettem: ő állt közvetlen kapcsolatban a fideszes pénzcsinálókkal. Azt teljes biztonsággal kijelenthetem, hogy az eredeti szerződésben rögzített összegnek közel a kétszeresébe kerülhetett a híd felújítása. És nem azért, mert annyi - előre nem látható - valóságos utómunkálat merült fel a kivitelezéssel összefüggésben, hanem így „vették ki” a korrupcióra fordított pénzeket és az extraprofitot a projektben résztvevő társaságok. Egyébként ez volt az első szele a politikai környezetváltozásnak a gazdasági háttértársaságokra gyakorolt hatásának. Ebben az esetben a Fideszhez kötődő gazdasági érdekcsoport már nagyobb falatot követelt - és kapott - a 2010-es választások előtt.”

A Strabag közleménye az M4-es autópálya építéséről

„A Strabag ellen sem Magyarországon, sem külföldön nincs semmiféle vizsgálat az adott szerződéssel kapcsolatban. A Strabag által kivitelezendő útszakasz szerződés szerinti ára 31,5 milliárd forint, ami kilométerenként 2,38 milliárd forint. A Strabag, mint legolcsóbb ajánlattevő nyerte el a megbízást az adott szakaszra. A Strabag mindenben a szerződésnek megfelelően jár el, így a szerződés érvényessége és jogszerűsége megkérdőjelezhetetlen” - szögezte le közleményében a Strabag Általános Építő Kft.

(folytatjuk)

A Szijjártó első luxus villáját is így varázsolták elő !!!

A fidesz banda ekkor kezdett ingatlanokba fektetni , a dácsák kikötők ettől kezdve működtek a közpénzből !!!!!

Lex Quaestor: „a felelősök ne úszhassák meg”

Benyújtotta a Fidesz hétfőn a parlamentnek azt a törvénymódosító javaslatát, amelynek célja, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett a vállalatok vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért.

A büntetőeljárási, valamint a bírósági végrehajtási törvényt módosító indítványt Rogán Antal, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője és két frakciótársa, Gulyás Gergely és Tuzson Bence terjesztette a Ház elé. Az előterjesztés alapján - ügyészi kezdeményezésre, bírósági elrendelésre - zár alá lehetne venni a vagyonát azoknak a pénzügyi tevékenységet végző szervezeteknek, amelyeknél valószínűsíthető, hogy tevékenységi körükben 50 millió forintot meghaladó értékre elkövetett vagy 50 millió forintot meghaladó kárt, vagyoni hátrányt okozó bűncselekményt követtek el. Azon szervezet vagyonának zár alá vételét is el lehetne rendelni, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez felhasználtak, vagy amely előnyt szerzett a bűncselekmény elkövetéséből. A zár alá vétel vonatkozhatna a kapcsolt vállalkozásokra is, továbbá az említett szervezetekben befolyásoló részesedéssel vagy ellenőrző befolyással rendelkezőkre, a szervezet vezető tisztségviselőire, képviseletre feljogosított tagjaira, alkalmazottaira, tisztségviselőire, cégvezetőire, felügyelőbizottsági tagjaira, ezek megbízottjaira, valamint könyvvizsgálóira. A személyes vagyonnál akkor is elrendelhető lenne a zár alá vétel, ha a kapcsolat a bűncselekmény elkövetésének megkezdését követően megszűnt. Zár alá vétel rendelhető el továbbá arra a vagyonelemre, amelyet valószínűsíthetően a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárást megalapozó hatósági eljárás megindulása után feltűnő értékaránytalansággal, ingyenesen, vagy közeli hozzátartozó javára szereztek, vagy amely e vagyonelem helyébe lépett. Annak érdekében, hogy a zárolt vagyon a kártérítést szolgálja, állami vagyonfelügyelő kirendelése szükséges - írták indoklásukban az előterjesztők, hangsúlyozva: a zárolt vagyont minden esetben a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani. A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn közölte: ha az ellenzék is támogatja, a parlament már jövő kedden szavazhat a törvényjavaslatról, majd egy napon belül megszületnek a végrehajtási rendeletek, és azonnal megkezdődhet a vagyontárgyak zár alá vétele, a magánvagyonok bevonása a kártalanításba. A kormányfő megismételte: a legfontosabb, hogy a felelősök ne úszhassák meg, és ne úgy végződjön ez a történet is, mint az elmúlt húsz évben szinte minden hasonló pénzügyi visszaélés végződött.

Volner János, a Jobbik parlamenti képviselője hétfőn sajtótájékoztatón reagált a brókerbotrány elszámoltatásáról elhangzottakra. Pontosabban emlékeztetett a nemzeti párt azon javaslataira, melyeket a Fidesz és részben az MSZP kéz a kézben szavazott le.

2010. november 16-án Volner János egy módosító javaslatot nyújtott be, melyben azt akarta elérni, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti maximális 100 millió forintos bírságot ötmilliárd forintra emeljék, illetve amennyiben a fogyasztók széles körének okoznak vagyoni hátrányt, úgy kétmilliárd helyett húszmilliárd forint legyen a felső bírsághatár.

Néhány név azok közül, akik erre nemmel szavaztak:

Lázár János (Fidesz)

Rogán Antal (Fidesz)

Gőgös Zoltán (MSZP)

Mesterházy Attila (MSZP)

Tóbiás József (MSZP).

Csak tán nem a Móri gyilkosságokra hajal az ügy , a minap a bajai Takarék szövetkezettel kardoskodtam egy pénz utalással kapcsolatban , és már azt kellet képzelnem , hogy a Mészáros Győző itt fizeti ki a strómanozási osztalékokat , és azért várakoztatják az átutalásokat , hogy legyen neki elég készpénze , mert nem mindenki szereti az átutalásokat , mert nyoma van !!!

na mondo, ezek egy kicsit lejebb rendezték be a főhadiszállásukat !!!! Mikor fog kezdődni a vérengzés , és most mit fognak hazudni !!!

„Miért nem kattan a bilincs a Quaestor-vezetők csuklóján?”

A Quaestor-csoport vezetőjének számonkérését várják a kormánytól az ellenzéki pártok. A DK szerint már kattannia kellett volna a bilincsnek Tarsoly Csaba csuklóján. A szocialisták pedig azt szeretnék tudni, hogy a Jobbik miért áll a brókerbotrányok kapcsán a Fidesz oldalán? Múlt héten jelentett öncsődöt a Questor kötvénykibocsátó cége, a Figyelő azonban úgy tudja: valami nem stimmel körülötte. Az öncsődöt ugyanis a Cégközlönyben is ki kell hirdetni, ami a Győri ETO esetében már megtörtént, a Quaestornál azonban nem, vagyis a társaságnál - a lap szerint - jelenleg is mehetnek a kifizetések. A DK szerint a rendőrségnek mielőbb tenni kellene a dolgát. „Ha több tízmilliárd eltűnik, miért nem kattan a bilincs a Quastor vezetőinek csuklóján? Remélhetőleg nem azért ússzák ezt meg, mert jó kapcsolatokat ápolnak a Fidesszel, vezetőjük többször együtt mutatkozott futballdíszpáholyokban Orbán Viktorral"- fogalmazott Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője. A szocialisták is elszámoltatást követlenek. Lukács Zoltán azt szeretné tudni a Jobbik elnökétől, hogy pártja miért nem szorgalmazza Tarsoly Csaba (fotónkon) felelősségre vonását. Dúró Dóra szerint azonban nem a Jobbik, hanem az MSZP és a Fidesz együtt tehet a brókerbotrányról. „Volner János már 2010-ben tett olyan javaslatot, ami megakadályozhatta volna, hogy ide jussunk, ezt akkor mind a Fidesz, mind az MSZP képviselői elutasították, így mind a két pártnak felelőssége van abban, hogy ez a hatalmas botrány ilyen károkat tudott okozni”- közölte a párt országgyűlési képviselője. A KR Nemzeti Nyomozó Iroda továbbra is ismeretlen tettes ellen nyomoz a Quaestor-ügyben.

Életfogytiglanit kért az ügyész a 94 éves Biszkura

Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt háborús bűntettekkel vádolt 94 éves Biszku Bélára a Fővárosi Ítélőtáblán tartott másodfokú tárgyaláson, szerdán. Tavaly májusban az elsőfokú bíróság öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett, illetve más bűncselekmények miatt. A vádpontok között van az 1956 decemberi salgótarjáni sortűz, amelynek 46 halálos áldozata volt. Biszku Béla 1949-től vett részt az akkori állampárt irányításában, idővel a legfelsőbb vezetés tagja lett, és volt belügyminiszter, illetve miniszterelnök-helyettes is. A vádlott az eljárás során tagadta bűnösségét, védője korábban felmentést kért. Várhatóan májusban tartják a védőbeszédeket, illetve hozzák meg a másodfokú döntést.

Gyilkosok közt cinkos aki hallgat

a mostani gyilkosok , csak el slattyognak

ha megpiszkálnák őket ülhetnének mellé is !!!!

Felfüggesztett börtönre ítélték a Belügyminisztérium volt helyettes államtitkárát

Két év - négy esztendő próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék első fokon Eiselt Györgyöt, a Belügyminisztérium egykori helyettes államtitkárát folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetésért.

Két év - négy esztendő próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék első fokon Eiselt Györgyöt, a Belügyminisztérium egykori helyettes államtitkárát folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetésért hétfőn. A törvényszék tájékoztatása szerint az elsőrendű vádlottal szemben 14,4 millió forint értékben vagyonelkobzást is elrendeltek. A másodrendű vádlottat, az Eclipse Zrt. korábbi ügyvezetőjét, Deák Endrét egy év két hónap - három év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélték. A Központi Nyomozó Főügyészség súlyosításért fellebbezett, és végrehajtandó szabadságvesztést kért a két vádlottra. Az ítélet tehát nem jogerős.

A bíróság megállapította, hogy az Eclipse 2006 és 2009 között két nagy értékű gépkocsit adott ingyenes használatba Eiseltnek és családtagjainak. Az elsőrendű vádlott ebben az időszakban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál, majd a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál dolgozott hivatalos, illetve vezető beosztású hivatalos személyként, és részt vett az Eclipse által közbeszerzéssel elnyert munkák tesztelésében, átvételében. A törvényszék kimondta: a négy év alatt 14,4 millió forintra rúgó gépkocsihasználattal „sérült a hivatali személyek befolyástól mentes működésébe vetett bizalom”.

Eiselt Györgyöt 2011 júliusában gyanúsították meg hivatali vesztegetéssel. A szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár ezután ajánlotta fel lemondását, amit Pintér Sándor elfogadott. Ehhez képest főosztályvezetőként továbbra is a minisztérium állományában maradhatott.

A Fidesz asszisztált a brókercsődhöz

Teljesen megalapozatlanok Rogán Antal fideszes frakcióvezetőnek azon vádjai, amelyekkel „szocialista brókercsődnek” állítja be a Buda-Cash Brókerház Zrt. és az érdekkörébe tartozó kisbankok felszámolásához vezető utat - mondta a Harangozó Gábor. A szocialista országgyűlési képviselő visszautasította azt a vádat is, hogy a szocialista kormányzatok alatt az akkori pénzügyi felügyelet nem figyelt fel a pénzügyi szolgáltatónál tapasztalható visszásságokra. 

Amikor a Fidesz 2010-ben hatalomra került, akkor éppen szigorú vizsgálat folyt a Buda-Cash-nél, amely a kormányváltást követően is még négy hónapig folytatódott. Ennek nyomán egy 2010. szeptember 17-én kelt határozatával az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elrendelte, hogy a brókercégnek negyedévente kellett beszámolnia tevékenységéről, miután a vizsgálat visszásságokat tárt fel. Akadt ezek között tőkehiány, a nyilvántartások elégtelen volta, valamint az, hogy összekeveredtek a dolgozók és az ügyfelek pénzei. Ezek mind-mind olyan megállapítások voltak - mondta Harangozó Gábor -, amelyek egyenként is alkalmasak lettek volna a Buda-Cash tevékenységének felfüggesztésére.

A súlyos visszaélések száma 2010-ben összesen 16 volt. A politikus emlékeztetett arra, hogy a határozatban kötelezték a pénzügyi szolgáltatót, hogy harminc nap múlva nyújtson be a pénzügyi felügyeletnek egy helyreállítási tervet, amelynek végrehajtásáról negyedévente kellett beszámolnia, de nem lehet tudni, hogy ez megtörtént-e. Harangozó Gábor azonban ezzel bizonyítottnak vélte, hogy már öt esztendeje is súlyos gondok voltak a brókercégnél, fel is tárták azokat, de a visszaéléseket mégsem szüntették meg, és az átszervezett pénzügyi felügyelet sem lépett fel időben - az ügyfelek érdekeinek védelmében.

A szocialista politikustól megtudtuk azt is, hogy a Buda-Cash érdekkörébe tartozó DRB-bancsoport tagjai másfél évvel ezelőtt még takarékszövetkezetek voltak, bankká alakulásukhoz a Magyar Nemzeti Bank adott engedélyt. Így kimondható, hogy fideszes bank- és brókerbotrányról van szó - összegezte álláspontját a szocialista képviselő.

Hűtlen kezelés: pénzbüntetésre ítélték a volt államtitkárt

Bedenek Fülöpöt, az agrártárca volt államtitkárát hűtlen kezelésben taláták bűnösnek a Szilvásy György számára beszerzett gesztenyefák miatt. Az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést javasolt, de a bíróság pénzbüntetés mellett döntött.

Hárommillió forintos pénzbüntetésre ítélték Benedek Fülöpöt, az agrártárca volt államtitkárát - első fokon - a Szilvásy György egykori titokminiszter részére beszerzett gesztenyefák ügyében csütörtökön a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

Az ügy mások két vádlottjára - B. Elemérre és T. L. Jánosra - szintén jelentős, 1,8, valamint 2 millió forintos pénzbüntetést szabott ki a bíróság. 

Benedek Fülöpöt - aki jelenleg az OTP Bank egyik ügyvezető igazgatója - és társait hűtlen kezeléssel vádolták amiatt, hogy csaknem egy évtizede közpénzből finanszírozták Szilvásy György lesencefalui nyaralója elé ültetett szelídgesztenyefák beszerzését és elültetését.

Az ügyész ezért korábbi vádbeszédében felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta, ám ezt a bíróság nem tartotta indokoltnak. 

Az ítélet kihirdetését követően az ügyész három nap gondolkodási időt kért, ugyanígy tett Benedek Fülöp és a másodrendű vádlott, B. Elemér is. A harmadrendű vádlott T. L. János fellebbezést jelentett be.

„A látszólag kétfajta politikai kör ugyanannak a maffiaérdekkörnek a kiszolgálásáért verseng egymással”

Átvette a hatalmat egy rablóbandák, oligarchacsaládok alkotta, maffiarendszerűen működő hálózat. Ez belakta és fogságban tartja az államot, amit már aligha lehet összeomlás nélkül leválasztani róla. Rá kell döbbennünk, hogy azt az egész mocskos rendszert kell MSZP-stől, fideszestől elsöpörni, ami a Németh-kormány spontán privatizációs mozdulataival kezdődött folyamatban épült ki Magyarországon. Ez az egymást váltogató, „nappalos és éjszakás” politikai műszakok által kiszolgált rablófolyamat évtizedek óta tart, és úgy tűnik, hogy a vége felé közeledik. A mostani konfliktusokat is nagyrészt ennek tudom be. Fogy a közös holmi, amit még el lehet vinni, megcsappant a nemzeti vagyon, a földeket is elosztják, a kasszák környékén is egyre nagyobb a tülekedés. A maffiacsaládok egyre gyakrabban hajba kapnak a maradék koncon. Ami most itt zajlik, az szerintem a maradék koncért, az ország még meglévő vagyona elrablásának a lehetőségéért folytatott harc” - mondta Ángyán József agrármérnök, egyetemi tanár.

„Többféle véleménnyel találkozom a környezetemben. Azokkal nincs mit kezdeni, akik szinte vallásos hittel ragaszkodnak a jelenlegi kormányhoz, a Fideszhez, és elsősorban annak a vezetőjéhez, Orbán Viktorhoz. Ők úgy gondolkodnak, hogy akármit is tesz a kormány, az úgy jó, ahogy van. Ők akkor sem válnának le pártjukról, ha az lőne rájuk. Egy másik réteg egyáltalán nem meggyőződésből, hanem saját érdekei mentén kapcsolódik a Fideszhez. Ők abban érdekeltek, hogy ez a számukra - elsősorban anyagi, vagyonosodási - előnyöket, szabad rablást biztosító kurzus folytatódjon. A tényleges polgári, nemzeti oldalon azonban, azok körében, akiket komolyan foglalkoztatnak az ország ügyei, annak jövője, elkezdődött egy gondolkodási folyamat. Tagja vagyok például a Professzorok Batthyány Körének és a Százak Tanácsának, ahol szintén nagyon érdekes belső levelezések zajlanak a folyamatokról, és azt érzem, hogy elindult egyfajta eszmélés. A kormány - a nemrég kitört médiaháborútól függetlenül - uralja a médiát. Így nehéz tájékozódni a tényleges helyzetről. Részben ennek tulajdonítom, hogy az értelmiség egy része a kormányzati kommunikációs paneleket ismételgetve változatlanul ott tart, felismerései ellenére arra a következtetésre jut, hogy még mindig jobb a mostani kormány, mintha Gyurcsányék visszatérnének. Fel sem merül, hogy ezen túl lehetne más alternatíva is. Ám ha ezen túljutnak, és nem a kisebbik rosszat választva tartják a Fideszt hatalomban, akkor gyors ütemű változások kezdődhetnek” - fogalmazott Ángyán József volt országgyűlési képviselő, aki 2010-2012 között, a második Orbán-kormányban a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkáraként tevékenykedett.

„A maffiacsaládok egyre gyakrabban hajba kapnak a maradék koncon. Simicska Lajos, bár hirtelen megvilágosodva hangoztatja, hogy mennyire nem ért egyet a kormányzat diktatórikus módszereivel, alapvetően nem különbözik a többi oligarchától, a Csányi Sándoroktól, Leisztinger Tamásoktól és még sorolhatnám. Rablóháború zajlik bizony itt, amelyben a politika és annak kulcsfigurái kiszolgálják ezeket a maffiózókat, akik ezért fizetik őket. Az alatt a hosszú időszak alatt például, amíg a Fidesz nem volt hatalmon, finanszírozni kellett a működését. Simicska Lajos - egyfajta vállalkozásnak tekintve a politikát - nagyon sokat invesztált ebbe a pártba, amelytől jelentős haszonnal visszaköveteli a befektetéseit. Közben megjelentek újabb maffiózók is a hatalom környékén, a politika és a miniszterelnök pedig - időnként egymásnak ugrasztva őket - megpróbál egyensúlyozni, lavírozni ezek között a régebbi és új keletű maffiacsoportok között. Ami most itt zajlik, az szerintem a maradék koncért, az ország még meglévő vagyona elrablásának a lehetőségéért folytatott harc. Nem a Fidesz és az MSZP vagy az úgynevezett jobb- és baloldal között húzódik a politikai törésvonal, pedig az érintettek ezt próbálják elhitetni velünk. Az igazi törésvonal a spekuláns tőkeérdekek és a helyi közösségek értékei és érdekei között húzódik. Van egy egységes tőkeérdekeltségű maffiahálózat, és a látszólag kétfajta politikai kör tulajdonképpen ugyanannak a maffiaérdekkörnek a kiszolgálásáért verseng egymással, váltogatja egymást a hatalomban. Az oligarchák pedig egymással üzletelnek, Csák Máték földjévé teszik, egymás közt felosztják az országot. Néha vannak ugyan köztük konfliktusok, de egymás vizeit csak ritkán zavarják. Ez a közös tőkeérdekeltségű hálózat most éppen a Fideszt tolta fel a politika csúcsára, de korábban Gyurcsányt vagy éppen Bajnait segítette. Itt már rég nem Fideszről vagy MSZP-ről kell beszélni, hanem magát a rendszert kell felszámolni. Ám ehhez nem csak az oligarchák gyarapodását kell megakadályozni, a helyzet ennél ma már sokkal súlyosabb. Ez a maffiahálózat képes arra is, hogy törvényeket hozasson. Központjaiból egyszerűen beküldi a kész tervezetet, és a miniszternek csak alá kell írnia és beterjesztenie a törvényhozás elé. Majd a miniszterelnök elrendeli a frakciónak a kötelező szavazást, és törvény lesz abból, amit a maffiaközpontban megírtak. Ezt a struktúrát kell felrobbantani ahhoz, hogy vissza lehessen venni az államot” - magyarázta Ángyán József.

Karancsi Tibor: „Pintér lenne az első ember eddigi életemben, akivel nem fognék kezet, mert nem tartom méltónak rá!”

„Az olajügyeket azok titkosították, akikről szól! Ilyen hosszú időre szóló titkosítást nem ismer a világ” - mondta Karancsi Tibor, egykori rendőrtiszt, a 1990-es évek olajbotrányának kirobbantója. „Sokszor megkérdeztem média szerepléseim alkalmával is, hogy valaki magyarázza meg, mi az ok - nemzetbiztonsági, vagy közérdek -, ami a titkosítást indokolja, de soha semmilyen választ nem kaptam. Parlamentbe jutásom esetén is ezt a vasat ütném tovább, természetesen Pintért bombáznám kérdéseimmel. Én biztosan nem keresném vele a személyes kontaktust, de ha elém állna és kezet nyújtana nekem, úgy gondolom, ő lenne az első ember eddigi életemben, akivel nem fognék kezet, mert nem tartom méltónak rá!” - tette hozzá a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának veszprémi képviselőjelöltje.

Amennyiben a veszprémi időközi választáson Önt küldenék a parlamentbe a választók, kezet fogna-e Pintér Sándor belügyminiszterrel?

Vitatott múltú és jelenű belügyminiszterünkkel a „kapcsolatom” 1999 őszén keletkezett, amikor is néhai barátom, Pallag László egykori kisgazda képviselő az általa életre hívott és elnökölt „olajbizottság” egyik szakértőjének kért fel. Heteket dolgoztunk együtt, teljes betekintéssel bírtam, bírok minden beérkezett, keletkezett dokumentumról. Anno Pintér az újságok hasábjain degradáló nyilatkozatokat tett közzé rólam, amelyek miatt pert indítottam elenne, amit meg is nyertem. Nem tudom, hogyan tudna a szemembe nézni, hiszen ő tudja, hogy hiába a 85 évre szóló titkosítás - amelynek, mint jelenleg is regnáló belügyminiszter a titokgazdája -, én mindent tudok arról, ami azokban a titkosított iratokban lapuló dolgokról, személyekről, eseményekről, ezekről viszont nem beszélhetek, mert én követnék el államtitoksértést. Ez tehát itt a róka fogta csuka esete, avagy a 22-es csapdája... Az olajügyeket anno összpárti konszenzussal titkosították, a titokgazda a mindenkori belügyminiszter. Megjegyzem, hogy az első Orbán kormány óta többen betöltötték ezt a tisztséget, de érdekes módon egyiküknek sem fűződött érdeke ahhoz, hogy a titkosítást egy tollvonással feloldja... Ezt az ügyet tehát azok titkosították, akikről szól! Ilyen hosszú időre szóló titkosítást nem ismer a világ! Sokszor megkérdeztem média szerepléseim alkalmával is, hogy valaki indokolja meg, mi az ok - nemzetbiztonsági, vagy közérdek -, ami a titkosítást indokolja, de soha semmilyen választ nem kaptam. Parlamentbe jutásom esetén is ezt a vasat ütném tovább, természetesen Pintért bombáznám kérdéseimmel. Én biztosan nem keresném vele a személyes kontaktust, de ha elém állna és kezet nyújtana nekem, úgy gondolom, ő lenne az első ember eddigi életemben, akivel nem fognék kezet, mert nem tartom méltónak rá!

Az országgyűlés padsoraiban még ül néhány olyan képviselő, akiknek köze lehetett a 90-es évek szervezett olajbűnözéséhez. Hogyan viszonyulna hozzájuk?

Igen, vannak még olyan emberek a parlamentben, akikkel ugyancsak érdekes lenne találkoznom, hiszen ők pontosan tudják, milyen tények birtokában vagyok róluk, a megvetésem biztosan kiülne az arcomra...

Az Ön rendőri pályafutását a politika törte derékba, most mégis a politika színpadára szeretne kerülni. Nem tart attól, hogy „bedarálja” a rendszer, és önmagával meghasonlott emberként fog majd távozni a közéletből?

A szerénytelenül nívós szakmai karrierem derékba törését SOHA nem bocsátom meg az akkori rendőri vezetésnek, köztük Orbán Péter vezérőrnagynak, akinek a személye, intellektusa humor tárgyát sem képzete az állomány és a közvélemény körében... Nekem nincs mitől félnem, engem is el akartak tenni láb alól anno, de túléltem, nem úgy az az öt kollégám, akiket két év alatt likvidáltak - öngyilkosságoknak beállítva a halálukat! Engem megedzett a bűnügyi munka és az a számos meghurcoltatás, amit át kellett élnem, csak azért, mert teljesítettem esküben vállalt kötelességemet: üldöztem a bűnt! Nem félek senkitől és semmitől, bár tudom magamról ex-mesterlövészként és többszörös pisztoly bajnokként, hogy nem vagyok golyóálló, nem rendelkezem elütés elleni védelemmel sem, ugyanakkor nincs suicid hajlamom sem, ahogyan azt több, az ellenem folyt eljárásban kirendelt igazságügyi orvosszakértői bizottság is megállapította rólam, amikor már más eszköz nem lévén, hülyévé akartak nyilváníttatni. Jelentem, teljesen normális vagyok, erről nekem hiteles irataim is vannak! :)

2002-2003-ban egy korábbi úgynevezett „sztárzsaru” tevékenykedett a törvényhozásban, aki gyakorlatilag meg sem nyikkant az Ország Házában. Nem tart attól, hogy a sok farkas között Ön is „nyuszivá” válik?

Doszpotot személyesen ismerem, de nála jobban ismerem néhány beosztottját, akik úgy jellemezték, hogy akkor fogott tettest, amikor elé állították és megtapogathatta... Ő tipikus káder ember volt, aki a tanítóképzőjével csöppent bele a testületbe és futtatták fel, míg én közlekedési járőr őrmesterként kezdtem a pályámat, majd voltam baleseti helyszínelő, és lettem nyomozó az akkori kollektíva egyhangú döntése alapján beválasztva a bűnügyi állományba. Ezzel csak arra akartam utalni, hogy Doszpot és közöttem semmilyen párhuzamot nem lehet vonni, én még a kimeszelésem előtt egy hónappal is fogtam gyilkost! Nem esek hasra a parlamentben ülők egyikétől sem, ugyanolyan emberek, mint bárki más, bár sok tekintetben hitványabbak, gerinctelenebbek, erkölcstelenebbek, mint a pórnép legalja...

Melyik az a három, az értékrendje szerint legfontosabb téma, amelyek megvalósulásáért harcolni fog képviselőként - amennyiben bizalmat kap a választóktól február 22-én?

Az én választási plakátjaimon nincs fotó, csak ennyi: TISZTESSÉG, BECSÜLET, KARANCSI! Mindhárom én vagyok, erről ismernek - és megismernek - bárhol az országban! Nekem ez a küldetésem, ezért küldött vissza egy hang, amikor élet-halál között lebegve voltam „odaát”, de visszafordítottak azon a bizonyos „fényes folyosón”...

Nem kívánok a zsebében turkálni, de van olyan anyagi helyzetben, hogy függetleníteni tudja magát az esetleges „csábító" hatásoktól?

Nyugállományú rendőrtiszt vagyok, egy ideje - „Kádárhuszár” sorstársaimmal együtt - csak redukált szolgálati járadékban részesülök. Anno, még aktív koromban engem is meg akartak venni kilóra. mint sok más rendőri vezetőt, de én a korrupció ellen genetikailag kódolva vagyok, tehát nincs az a pénz, előny vagy bármi, ami engem megváltoztathatna, ahogyan engem - sokakkal ellentétben - nem deformált sem a média, sem az abból fakadó közismertség.

A pártok mögött jól fizetett szakértők hada áll. Az Ön képviselői munkáját kik fogják segíteni? Vagy a „józan paraszti észre” alapozza politikai tevékenységét?

Képviselővé válásom esetén magam fogom megválogatni a saját apparátusomat, szakmai életemben is jó érzékkel választottam ki a munkatársaimat, persze volt olyan „öröklött” kollégám, akit alkalmatlannak találtam és leminősítettem, és később le is szerelt, de mindenki megdöbbenésére nem sokkal azután országgyűlési képviselővé és megyei közgyűlési elnökké avanzsált, sőt, közben még diplomát is szerzett! Ez ám a karrier, ugye???

„A Belügyminisztérium működése kétharmados törvényekre épül, ezért fontos, hogy a képviselők kétharmados többsége megmaradjon a parlamentben” - ezt mondta Pintér Sándor belügyminiszter egy veszprémi lakossági fórumon. Mit reagál Karancsi Tibor erre?

Szívesen ott lettem volna azon a lakossági fórumon, de sajnos csak utólag értesültem róla. Szerintem rossz ómen volt Némedi Lajos képviselőjelölt társamnak Pintérrel lobbizni, mert ő nem az az arc, nem az a hitelesség, akinek a jelenléte egy kampányban ugródeszka lehetne... Az a 2/3-os kiszólás meg egyenesen nevetséges, hiszen volt már itt kormányzás, valamint belügyminisztériumi működés egyszerű parlamenti többséggel is… Agyrém!

Ön az egyik alapítója a Korrupcióellenes Szövetségnek. Nem tart attól, hogy a politika maga alá gyűri az egyesületet? Gondolok itt arra, hogy Önt a szociáldemokraták támogatják, Horváth András pedig a Demokratikus Kerekasztal (DEKA) nevű, új politikai formáció létrehozásában közreműködött.

A politika igenis be fogja darálni a Korrupció Ellenes Szövetséget, legalábbis én ezt így érzékelem. Például az LMP-s parlamenti múlttal rendelkező, és jelenleg is tanácsadói státusú Vágó Gábor gyakorlatilag az egyesület vezetőjeként nyilvánul meg, Horváth András a Schiffer András mellett áll a sajtótájékoztatókon, továbbá Hadházy Ákos - ugyancsak alapító tag - az LMP egyik szakértője, és azt is tudjuk, hogy kik testesítik meg a DEKA-t… Ezzel szemben egyik legutóbbi ülésünkön engem „támadtak be” Schmuck Andor miatt, aki a mögöttem álló Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának az elnöke, bár mögém sorakozott fel, illetve léptette vissza jelöltjét a Jólét és Szabadság Demokrata Szövetség (JESZ) is, tehát egy bal és egy jobboldali formáció támogatását bírom, ami annyit jelent, hogy politikailag „középen” vagyok. Ahogy mondani szoktam: nincs jobb, vagy baloldali korrupció... Mindenesetre egy hét múlva már mindenképpen más szemüvegen keresztül fogom látni a világot, bárhogyan is alakulnak a választási eredményeim.

Kipakol a volt képviselő: a polgármester szexért osztogatott segélyeket és élelmiszercsomagokat

„Mali Zoltán - Drávapiski polgármestereként - 2010-ben szexuális kapcsolatot létesített, pontosabban orális formában kielégíttette magát egy, abban az időben 14 éves kislánnyal” - áll abban a bejelentésben, amelyet 2014 végén tett egy, korábban a településen önkormányzati képviselőként tevékenykedő férfi, aki azt is közölte, hogy a lány családjának Mali biztosított lakhatást, mivel korábban „utcára kerültek”. A polgármester tagadja a cselekmény elkövetését.

Hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali visszaélés gyanúja miatt fordult a rendőrséghez a mintegy 100 lakosú Drávapiskiben korábban önkormányzati képviselőként tevékenykedő férfi, aki 2014. december 29-én kelt bejelentésében előadta, hogy „Mali Zoltán 2010-ben szexuális kapcsolatot létesített, pontosabban orális formában kielégíttette magát egy, abban az időben 14 éves kislánnyal. A cselekményre az önkormányzat épületében került sor.”

A Privát Kopó megkeresésére a bejelentő elmondta, hogy az ominózus napon benyitott a polgármester irodájába, és azt látta, hogy Mali a nadrágját húzta fel - amit aztán igyekezett megtisztítani a csillámportól -, a lány pedig térdelőhelyzetből állt fel, és a száját törölte. „Mali üvöltött velem, hogy miért nyitottam be, amikor korábban elmondta: ha felfelé áll az irodaajtó kilincse, akkor ne zavarjuk” - magyarázta az egykori helyi képviselő. „A polgármester megfenyegetett, ha a látottakról bárkinek beszélek, kicsinál” - fűzte hozzá.

A lány a szexuális cselekmény idején 14 és fél éves volt, az aktusba beleegyezett. „Beszéltem az édesanyjával, aki tudott arról, hogy Evelin több alkalommal szexuális kapcsolatot létesített Malival, de mivel a polgármester biztosított lakhatási lehetőséget a család számára, nem mert szembeszállni vele” - mondta a bejelentő, aki hozzátette, hogy az úgynevezett „segélyosztó dívány” máskor is az elbírálás eszköze volt a segélyek, valamint az élelmiszercsomagok juttatásánál. „Szinte nincs olyan jobb nő a faluban, akit ne dugtam volna meg. Hiába, na, szegények az emberek...” - a Privát Kopó forrása szerint állítólag ezzel hencegett több ismerősének is a házas, kétgyermekes Mali.

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztály 2015. január 19-én íródott határozatában a feljelentést elutasította, mivel a cselekmény büntetési tétele maximum 3 év, ezért a büntethetőség elévült. „Korábban többször jeleztem a Baranya megyei rendőröknek, hogy miket művel Mali, de minden alkalommal azzal beszéltek le a feljelentés megtételéről, hogy ezeket a cselekményeket szinte lehetetlen bizonyítani, és én fogok a végén - hamis vád miatt - bajba kerülni” - magyarázta a volt képviselő.

                                                Részlet a bejelentésből

„Az üggyel kapcsolatban nem vette jegyzőkönyvbe S. Péter rendőr főhadnagy, hogy lényegesnek tartom az ügy szempontjából azt, hogy Mali Zoltán szexuális kapcsolatot létesített a feleségemmel, így azon túl is érdekelt az ellehetetlenítésemben minden tekintetben, amit a facebook bejegyzésében leírt. További lényeges szempont, hogy azzal a nővel is szexuális kapcsolatot létesített, akit a facebook írásában „becsajozott”-ként említ” - ezek a mondatok már egy másik férfi 2014. december 11-én kelt, a Kaposvári Rendőrkapitányságnak címzett feljelentés-kiegészítésében olvasható. A feljelentő a Privát Kopónak elmondta, hogy párja segély reményében létesített szexuális viszonyt Mali Zoltánnal.

A bűnügyi portál megkereste Drávapiski polgármesterét, aki így reagált az őt ért gyanúsításokra: „Portáljuk nem tudom, milyen információkra alapozza a kérdéseit, melyek önmagukban is felháborítóak. Tájékoztatni szeretném, hogy minden segélycsomag és bárminemű segély képviselő testületi hatáskör, ahol nekem is csak egy szavazatom van. Ha bárkinek ilyen információi vannak, mint önöknek, azt kérem, hogy ossza meg a hatóságokkal. Engem soha meg sem hallgattak, még hasonló ügyben sem, ezért értetlenkedem egy picit. Hónapok óta tart egy nemtelen provokáció sorozat ellenem, melyben büntetőfeljelentést tettem.”

„Négy évig voltam önkormányzati képviselő Drávapiskiben, tehát pontos képem van arról, miként működött a segélyezés és az élelmiszercsomagok osztása. Akinek a kérelmét Mali nem támogatta, az nem részesülhetett segítségben. A polgármester gyakorlatilag uralkodik a lakosságon, hivatali helyzetével rendszeresen visszaél, függőségi állapotban tartja a kiszolgáltatott, nélkülöző embereket” - közölte a Privát Kopó informátora.

Az egykori SZDSZ-es, majd 2007 óta független, most 42 éves Mali Zoltán előélete nem teljesen makulátlan: 2002-ben, Gyermelyen, egy vendéglátóipari egységből kávéfőzőt, fémtermoszt, söröskorsót és szénsavas palackot, valamint csokoládékat lopott 18 éven aluli társával. Utóbbi miatt kiskorú veszélyeztetése miatt is felelnie kellett. A tettesek a játékgépet és a kasszát is kifosztották. 2006 novemberében a másodfokon eljáró Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a Malival szemben első fokon kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést pénzbüntetésre enyhítette.

(Folytatjuk)

A pedofiknak miért nem vágják le a farkát ?????

Hány nőt kell még neki megszopatni , hogy a falu szegényei azt a megoldást lássák , hogy fasztalanítsák ezt a pedofilt !!!!!!

Súlyos korrupciós vádak a Farkas Flórián vezette Országos Roma Önkormányzatnál

Súlyos korrupciógyanú merült fel az Országos Roma Önkormányzatnak egy uniós támogatás felhasználásával kapcsolatban. Az ORÖ képviselői vizsgálóbizottságot állítanak fel és az ügyészséghez, valamint az Állami Számvevőszékhez fordulnak az ügyben. 600 millió forintot kapott a Farkas Flórián vezette Országos Roma Önkormányzat a „Híd a munka világába-szociális szövetkezetek” 5 milliárdos programra egy TÁMOP-os uniós projektből, de az LMP-s Hadházy Ákos szerint a pénz elköltésével kapcsolatos közbeszerzések korrupció gyanúját vetik fel. A volt fideszes Hadházy a blogján azt írta, összesen 28,7 millióért, egyenként 3 millióért béreltek autókat fél évre, 31 millióért vettek irodabútort, az irodát pedig 26 millióból újították fel. Emellett 31 millió forintot költöttek egy tanulmányra a „toborzás eljárásrendjének kidolgozásáról”, 19 milliót pedig egy másikra, amely arról szólt, hogy milyen szoftvereket kellene megvásárolniuk. Ezután 31 millióból alakíttattak ki egy számítógépes hálózatot és 21 millióért vettek összesen 7 darab számítógépet. A politikus azt írja, 30 milliót adtak egy médiaügynökségnek médiavásárlásra, 31 millióért pedig egy másik ügynökséget bíztak meg sajtószóvivői feladatokkal, 30-30 milliót költenek projektmenedzsmentre és a projekt számvitelére, 13 milliót pedig nyomdai szolgáltatásokra. Hadházy Ákor szerint a projektre szánt pénzből valójában viszont egyetlen munkahelyet sem teremtettek. Az Országos Roma Önkormányzat még január végén azt közölte: Hadházy Ákos nyilatkozata téves információkon és abból levont hibás következtetéseken alapul, a politikus a projekttevékenységek megismerésére nélkül „intézett támadást a romák egyik legfontosabb törekvése ellen” - tették hozzá. Megjegyezték, hogy a program keretében létrejön egy - a közfoglalkoztatás rendszerétől függetlenül működő - a hátrányos helyzetűek által létrehozott és működtetett országos foglalkoztatási szövetkezet, kiépül annak szervezeti és infrastrukturális háttere. Vajda László, az ORÖ alelnöke azt mondta, a választott képviselők semmilyen információhoz nem jutottak a projekttel kapcsolatban, de más hasonló támogatások felhasználását illetően sem - számolt be a Roma Sajtóközpont. Kérdéseikre folyamatosan azt a választ kapták, hogy Farkas Flórián titkosította azokat, ezért az apparátus nem engedett betekintést az iratokba. „Felháborító, hogy miközben tömegek éheznek, gyerekek fagyoskodnak, közben 50 milliókért iratnak tanulmányokat és százezer forintos székekben ülnek az ORÖ vezetői!” - mondta Dancs Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom képviselője, majd hozzátette: „Az sem biztos persze, hogy van-e valóságos tartalom e szolgáltatások és vásárlások mögött.”

Töretlen a csend a Strabag korrupciós ügyeiben: az ügyészség nem kíváncsi a „táskahordóra”

Több mint 2 hónapja - 2014. november közepén - jelent meg a Privát Kopó oldalán egy interjú, amelyben egy férfi, aki nagyberuházásokkal kapcsolatos korrupciós pénzek szállítójaként (táskahordó) tevékenykedett éveken keresztül, feltárta a közbeszerzési pályázatokhoz „tapadó” politikai-gazdasági bűnszervezet működését - pártokkal, nevekkel, összegekkel. Aki netán azt gondolná, hogy azóta a nyomozóhatóságok gőzerővel dolgoznak az összességében akár több tízmillió eurós bűncselekmény-sorozat felderítésén - nagyot téved. Az igazságszolgáltatás és a piszkos ügyek szereplői mély hallgatásba burkolóztak. Mintha nem történt volna semmi…

1. 

A „bűnbánó táskahordó”, aki az osztrák építőipari nagyvállalat, a Strabag üzleti érdekében eljárva több millió eurót szállított a magyar politika balliberális „pénzcsinálóinak”, annak érdekében, hogy a nevezett mamutcég zsíros állami megrendelésekhez juthasson (és jutott is) Magyarországon, a nagyberuházásokat körüllengő, bejáratot, jól működő korrupciós rendszerről beszélt a Privát Kopónak. Íme, az 2014. november közepén napvilágot látott interjú fontosabb megállapításai:

-          Az M6-os autópálya építésével összefüggésben 3 millió eurót kézbesített. Ez az összeg kizárólag a balliberális érdekkörök „jussa” volt. A jobboldal korrupciós igényének kielégítése nem rajta keresztül történt.

-          A korrupciós pénzek a Strabag akkori „kijáróemberétől”, az osztrák-magyar állampolgárságú Aczél Zoltántól kerültek a „táskahordóhoz”.

-          A „táskahordó” szocialista és szabaddemokrata emberekkel állt kapcsolatban: konkrétan Puch László és érdekkörével, valamint Mesterházy Ernő és érdekkörével.

-          A fideszeseket közvetlenül a Strabag úgynevezett „lobbistája”, Aczél Zoltán „intézte”, a megállapodás szerint Simicska Lajoson és Nyerges Zsolton (Közgép Zrt.) keresztül. Aczél gyakorlatilag napi kapcsolatban állt az említett pénzemberekkel.

-          A vesztegetési pénzek a legmagasabb politikai szinten tevékenykedőemberekhez „szállhattak” - miniszteri, államtitkári magasságokig…

-          A Strabag sikereit „elősegítő” korrupciós pénzek 80 százaléka készpénzben, táskákban, 20 százaléka offshore cégen keresztül érkezett a „táskahordóhoz”. Az offshore cég Aczél Zoltán érdekeltségébe tartozott.

-          Vesztegetések vasúti beruházásokkal, a 4-es metró építésével és a Margit-híd felújításával kapcsolatban is történtek - több millió euró nagyságrendben. A pénzek címzettjei gyakorlatilag ugyanazok voltak, akik más nagyobb projektben is „címzettek” voltak.

-          A pártok „nagykoalícióban” bűnöznek: ha pénzről van szó, akkor nincsenek ellentétek a politikai érdekcsoportok között. Az aktuális kormányoldal és az aktuális ellenzék is kanalazhat a „leveses tálból” - persze, nem egyforma mértékben. Az arányok nagyjából úgy néznek ki, hogy hozzávetőlegesen 70 százalékot visz az aktuális kormányoldal, és mintegy 30 százalékot az aktuális ellenzék.

-          A korrumpáló cég - jelen esetben a Strabag - túlszámlázásokkal, „előre nem tervezett” pótmunkákkal „hozta vissza” az előre kifizetett csúszópénzeket, a munkálatokat kizárólag a mérnökök tudták úgymond leigazolni - jogilag védhetően. Általában 20-40 százalékkal szoktak eltérni a szerződésben rögzített összegtől - felfelé. Ez lehet a korrupciós ráta Magyarországon.

-          A Margit-híd felújítása az eredeti szerződésben rögzített összegnek közel a kétszeresébe kerülhetett. Így „vették ki” a korrupcióra fordított pénzeket és az extraprofitot a projektben résztvevő társaságok.

Aczél Zoltánnal, a Strabag "kijáróemberével" szemben több millió eurós elszámolási problémák is felmerültek

Ilyen súlyú kijelentések után normális országokban az igazságügyi szervek azonnal „rávetik” magukat az ügyre. De nem Magyarországon. Ugyanis az égvilágon semmi nem történt a témában. A Strabag sunnyog, az MSZP sunnyog, a Fidesz sunnyog, Aczél Zoltán (akivel összefüggésben több millió euro vesztegetési pénz lenyúlásának gyanúja is felmerült időközben) sunnyog, Puch László sunnyog, Simicska Lajos sunnyog, Nyerges Zsolt sunnyog, Mesterházy Ernő sunnyog. Nem kérték, nem kérik ki maguknak, hogy a „táskahordó” korruptnak nevezte őket.

November végén a Jobbik parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte a csúnya vesztegetési ügy kapcsán. (A vizsgálóbizottság létrehozását végül - nem meglepő módon - elutasította a Parlament.) Decemberben az LMP a legfőbb ügyészt kérdezte: miért nem rendeltek el hivatalból nyomozást az ügyben? Az eredmény? SEMMI. A nagy csendet azóta sem törte meg egy aprócska nyomozati cselekmény sem. Minden megy tovább, ahogy korábban. Az „EGYÜTTLOP" szövetség háborítatlanul folytathatja kártékony tevékenységét. Nincs egyetlen bevállalós ügyészségi vezető sem, aki bátorkodna belenyúlni ebbe a mocskos rendszerbe, amely évtizedek óta rohasztja az országot.

Mindenki fél valakitől. Mindenki fél valamitől. Miközben a társadalom lassan belefullad a korrupció mocsarába, a Strabag, Aczél, Puch, Simicska, Nyerges, Mesterházy Ernő és - csereszabatos - tolvajtársaik szilárdan állnak az adófizetők fején. Mert senkinek ne legyen kétsége: ezeket az „okosságokat” végül ők fizetik meg.

A Strabag-Közgép páratlan páros meg csak nyeri, nyeri és nyeri a finom kis közbeszerzési pályázatokat. Politikai szélirányoktól, pártszínektől függetlenül.

A pénznek a jelek szerint tényleg nincs szaga. Vagy az úgynevezett „elit” orra érzéketlen már a borzalmas bűzre. Valamiért...

(folytatjuk)

A 2014 októberi és novemberi interjúk:

http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AN=meselabunbanotaskahordo&MN=Fooldal&LN=Hungarian

http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AN=bunbanotaskahordo&MN=Fooldal&LN=Hungarian

A „bűnbánó táskahordó” tovább mesél: a Strabag eurómilliókkal korrumpálta a magyar politikai „elitet”

A szabadkőműves páholyokig érnek a szálak !!!

„Azt látni kell, hogy ha pénzről van szó, akkor nincsenek ellentétek a politikai érdekcsoportok között. Az aktuális kormányoldal és az aktuális ellenzék is kanalazhat a „leveses tálból” - persze, nem egyforma mértékben. Az arányok nagyjából úgy néznek ki, hogy hozzávetőlegesen 70 százalékot visz az aktuális kormányoldal, és mintegy 30 százalékot az aktuális ellenzék” - magyarázta a Privát Kopónak adott exkluzív interjú második részében az a férfi, aki pénzzel telerakott táskákat hordott a politikai elit „pénzcsinálóinak”, annak érdekében, hogy egy osztrák óriásvállalat kaparintsa meg a közbeszerzési eljárásokban meghirdetett zsírosabb építőipari beruházásokat. Melyik cég - vagy cégek - megbízásából, érdekében hordta a pénzzel megrakott táskákat? Strabag. Strabag Magyarország? Nem. Strabag Ausztria. Közvetlenül a Strabag vezetésével állt kapcsolatban? Aczél Zoltánon keresztül álltam kapcsolatban a Strabag több akkori felsővezetőjével. Aczél a cég úgynevezett „lobbistája” volt. Ő egy magyar származású osztrák állampolgár, akinek mindenhova bejárása volt. A Strabag szervezte le a kivitelező cégekkel, hogy mely érdekcsoport hány százalékban részesült a beruházásokból, mekkora összeg erejéig vett részt a munkálatokban. Aczélnak az volt a feladata, hogy kapcsolatokat keressen a döntéshozókhoz, illetve azokhoz a személyekhez, akik befolyással bírtak a döntések kimenetelére. Körüljárta a megfelelő embereket, akiknek felvázolta, hogyan lehet az együttműködés mindenki számára „gyümölcsöző”. Ezen a területen a legfontosabb a politikai akarat. Aczél arra kapott megbízást a Strabagtól, hogy a politikai akaratot befolyásolja, a megbízó által elvárt irányba terelje. A pénzügyek bonyolításában segítségére volt egy osztrák úr, Kyrill Lapin. Ön milyen nagyobb beruházásokban közreműködött „táskahordóként”? Például az M6-os autópálya építésével összefüggésben… …Akkor maradjunk is az M6-os autópályánál. Ezen projekt kapcsán mekkora vesztegetési pénz mozgott? Ami rajtam keresztül ment, az 3 millió euro volt. Ez az összeg kizárólag a balliberális érdekkörök „jussa” volt. A jobboldal korrupciós igényének kielégítése nem rajtam keresztül történt.                                               Aczél Zoltán, a "lobbista" Ez a bődületes pénz kitől került Önhöz? Aczél Zoltántól, a Strabag emberétől. Honnan tudta, hogy kiknek kellett kézbesíteni a pénzeket? Fogalmazzunk úgy, hogy tudnom kellett „magamtól”, kiknek kézbesítsem a táskák tartalmát. Ismertem a „szokásokat”, a rendszert, azokat a személyeket, akik várták a „küldeményeket”. Voltak olyanok is, akik jelentkeztek, hogy „ne feledkezzünk” el róluk sem ebben a „szép projektben”… Most politikusokról beszél? Is. És olyan, döntéshelyzetben lévő kulcsfigurákról, akik hatással voltak a közbeszerzési pályázatok elbírálására. Például egy olyan személy, aki korábban a balliberális oldalon „ügyintézett”, ma már a fideszes holdudvarban munkálkodik. Nevezzük H. Sz. J.-nek. Kik vettek át vesztegetési pénzeket Öntől? Szocialista és szabaddemokrata emberkék, mivel én az úgynevezett balliberális oldallal álltam kapcsolatban. A fideszeseket Aczél Zoltán intézte. Konkrétan? Puch László és érdekköre. Mesterházy Ernő és érdekköre. A fideszeseket hogyan „intézte” Aczél? A megállapodás szerint Simicska Lajoson és Nyerges Zsolton keresztül. Aczél gyakorlatilag napi kapcsolatban állt az említett pénzemberekkel. Több alkalommal a jelenlétemben bonyolított telefonos beszélgetéseket a nevezett urakkal. Azt honnan tudja, hogy Aczél Zoltán korrupciós pénzeket juttathatott Fidesz közeli vállalkozóknak? Ez volt az egyezségben, amelynek megkötésén jelen voltam. Jelen volt olyan találkozókon, amelyeken Aczél pénzeket adott át Simicskának vagy Nyergesnek? Nem voltam tanúja pénzátadásoknak, mivel - mint azt már említettem - az én feladatom a balliberális oldal (MSZP, SZDSZ) „lerendezése” volt. De nem észleltem háborgást a jobboldal részéről, tehát, feltételezem, „rendben” lehetett minden. Az Ön által megnevezett pénzemberektől kikhez „szállhattak” a piszkos pénzek? Úgy vélem, nem vállalok nagy kockázatot azzal, ha azt mondom: a legmagasabb politikai szinten tevékenykedő emberekhez. Miniszteri, államtitkári magasságokig… Ön részt vett olyan - az M6-os autópálya építéséhez kapcsolható - „érdekegyeztető” megbeszéléseken, amelyen a politikai pénzcsinálói arról konzultáltak, hogy milyen arányban részesülnek a vesztegetési pénzekből? Igen. Kik voltak jelen ezeken a tárgyalásokon? Puch László bizalmi embere, Mesterházy Ernő bizalmi embere, Aczél Zoltán, és én. A Fidesz érdekében senki? De, Aczél Zoltán. Hogyan bizonyíthatóak ezek az „érdekegyeztetések”? Gyanítom, készülhettek hangfelvételek… (nevet) Az offshore cég, amelynek számlájáról a vesztegetési pénzek egy része érkezett Az M6-os autópálya projekthez tapadó 3 millió euro vesztegetési pénz egyösszegben, készpénzben került Önhöz? Részletekben. Az összeg 80 százaléka készpénzben, táskákban, 20 százaléka offshore cégen keresztül. Kinek az érdekeltségébe tartozott az offshore cég? Aczél Zoltán. Az M6-os autópálya építésén kívül mely nagyobb beruházásokban bukkant még fel „táskahordóként”? Vasúti beruházásokban közreműködtem. Nem „táskahordóként”, hanem én mondtam meg, hogy a pénzzel teli táskákat kikhez kell vinni. Gyakorlatilag koordináltam a vesztegetési folyamatokat. A vasúti projektekkel összefüggésben mekkora csúszópénzek mozogtak? 3 millió eurónál biztosan nem kevesebb… A címzettek? Gyakorlatilag ugyanazok, akik más nagyobb projektben is „címzettek” voltak. A „színdarabok” változtak, a szereposztás nem. A 4-es metró beruházásban milyen tevékenységet fejtett ki? Táskahordók irányítója voltam. Úgymond „érdekharmonizációs menedzser”. Ebben a projektben mekkora vesztegetési pénz vándorolhatott a politikai „elit” zsebébe”? 3 millió eurónál biztosan több. Sokkal több. Ez a projekt magasabb szinten „művelődött”: kormányzat, főváros… A mérnökök ukázokat kaptak, hogy mekkora vesztegetési pénzeket kell beépíteniük a kivitelezés árába. A politikai szereplők között milyen arányban kerültek felosztásra a vesztegetési pénzek? Azt látni kell, hogy ha pénzről van szó, akkor nincsenek ellentétek a politikai érdekcsoportok között. Az aktuális kormányoldal és az aktuális ellenzék is kanalazhat a „leveses tálból” - persze, nem egyforma mértékben. Az arányok nagyjából úgy néznek ki, hogy hozzávetőlegesen 70 százalékot visz az aktuális kormányoldal, és mintegy 30 százalékot az aktuális ellenzék. A korrupciós pénzek miként térültek meg a vesztegetőknek? Beépítették a projektek árába? Így van. Túlszámlázásokkal, „előre nem tervezett” pótmunkákkal „hozták vissza” a csúszópénzeket a korrumpáló cégek, amiket kizárólag a mérnökök tudtak úgymond leigazolni - jogilag védhetően.  Mondok példát erre: volt egy budapesti nagyberuházás, amellyel összefüggésben olyan műszaki tartalmak voltak „elhelyezve” a tervdokumentációban, amelyről egy adott fázisban mind a kivitelező, mind a beruházó - látszólag - joggal mondhatta, hogy arra a szerződés aláírásakor nem lehetett számítani, és „mindenképpen” meg kellett csinálni, vagy bukott volna a projekt. Általában 20-40 százalékkal szoktak eltérni a szerződésben rögzített összegtől - felfelé. Ez lehet a korrupciós ráta Magyarországon. Pancsoló liberálisok: Aczél Zoltán, Bojár Iván András és Mesterházy Ernő A Margit-híd felújításával összefüggésben is „harmonizálta” az érdekeket? Aktívan nem, abban a projektben Aczél Zoltán „menedzselte” a vesztegetési folyamatokat. Amint azt korábban említettem: ő állt közvetlen kapcsolatban a fideszes pénzcsinálókkal. Azt teljes biztonsággal kijelenthetem, hogy az eredeti szerződésben rögzített összegnek közel a kétszeresébe kerülhetett a híd felújítása. És nem azért, mert annyi - előre nem látható - valóságos utómunkálat merült fel a kivitelezéssel összefüggésben, hanem így „vették ki” a korrupcióra fordított pénzeket és az extraprofitot a projektben résztvevő társaságok. Egyébként ez volt az első szele a politikai környezetváltozásnak a gazdasági háttértársaságokra gyakorolt hatásának. Ebben az esetben a Fideszhez kötődő gazdasági érdekcsoport már nagyobb falatot követelt és kapott a 2010-es választások előtt. Átrendeződött a „színpad”. A Privát Kopó megjegyzése: A Szolnoki Olaj KK férfi kosárlabda klub honlapjának főoldalán a csapat „hivatalos szponzoraként” helyezték el a Strabag és a Swietelsky építőipari társaságok hirdetését. A sportklub elnöke: Nyerges Zsolt. (A Privát Kopó több alkalommal kereste Aczél Zoltánt - a Strabag bécsi központján keresztül is -, azonban a „lobbista” a hozzá intézett kérdésekre nem válaszolt.) (folytatjuk)

Bűnbánó táskahordó: „Amikor pénzről van szó, nincsenek ideológiák, nincsenek eszmék, elvek - együtt lopnak a pártok”

Előre „lezsírozott” tenderek, táskákban hordott százmilliók, politikai pártok közötti konszenzus a vesztegetési pénzek elosztásában, kenőpénzekkel növelt beruházási költségek - egy bűnbánó vesztegető megnyílt a Privát Kopónak, és elmondta, hogyan működik a korrupt rendszer, amelyben mindenki jól jár. Csak az adófizetők nem. A kétrészes „beismerő vallomás” első felvonása.

Hogyan lett Önből „táskahordó”, vagy más néven „elintéző” ember?

Kell egyfajta szakmai tudás, és egyfajta kapcsolati tőke hozzá. Az egyik közeli hozzátartozóm révén kerültem a pályára, ahol megbízhatóság nélkül lehetetlen hosszabb távon létezni. Korábban több projektet is sikerült megnyernünk, és úgy szakmailag, mind pénzügyileg sikerült leraknunk a megfelelő alapokat ahhoz, hogy elfogadjanak a partnerek: a politika, valamint a szakma.

Az első alkalommal ki kereste meg, ki kérte a közreműködését: a politikai vagy a beruházói oldal?

Ez nagyon érdekes, mert közösen. Jelzett a politika, hogy a jövőben lesz egy nagyobb beruházás, és annak a megfelelő paraméterekkel való felruházását kérte tőlünk, jogi, szakmai és pénzügyi szempontok alapján. Magyarul: a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon. Azaz: a projekt is elkészüljön, de mi az a „párna” - hazavihető pénz -, mi az a plusz, amit abba védhetően bele lehet tenni. És jelzett a beruházó, hogy kell valaki, aki a kenőpénzek célba juttatását biztonsággal „menedzseli”.

A vesztegetési pénzeket beépítik a projektek árába?

Igen, beépítik. Túlszámlázásokkal, fiktív pótmunkákkal, amiket kizárólag a mérnökök tudnak úgymond leigazolni - jogilag védhetően.

Hogyan alakul ki számszerűen az az összeg, amit zsebbe kell fizetni a politika „pénzcsinálóinak”?

Már az adott tender kiírása előtt történnek erre vonatkozó egyeztetések. Leülnek a kivitelezők vezetői, és a mögöttük álló politikai erők, valamint a mérnökemberek, akik végülis kialakítják az „elvárt” árat. Addig kozmetikázzák a valós összeget, amíg mindenki jól jár. Vagyis: beépítenek a tervdokumentációba olyan tételeket, amelyek lehetővé teszik a „mozgásteret” a pénzek kivételére. Mondhatok konkrét példát erre: 4-es metró beruházás, amellyel összefüggésben olyan műszaki tartalmak voltak „elhelyezve” a tervdokumentációban, amelyről egy adott fázisban mind a kivitelező, mind a beruházó - látszólag - joggal mondhatta, hogy arra nem lehetett számítani, és meg kellett csinálni. Vagy bukott volna a projekt. Általában 30-40 százalékkal szoktak eltérni a szerződésben rögzített összegtől - felfelé.

Az árnövekedést a vesztegetési pénzek okozzák?

Igen. Az erről szóló egyeztető megbeszéléseken a mérnökök csak tudomásul veszik, hogy mi az az összeg, amit „párnaként” az árba bele kell építeniük. Aztán az „automatából” majd „kiesik” a politika által elvárt összeg, amely a zsebekbe csúszik. A mérnökök a „kivehető” pénzeket jogilag védhetővé teszik, jellemzően túlmunkák elvégeztetése révén. Mármint papíron…

Hogy néz ki a gyakorlatban egy olyan egyeztetés, amelyen arról születik döntés, hogy kiknek és mennyit kell zsebbe tenni ahhoz, hogy x cég nyerje a tendert? Kik képviseltetik magukat egy ilyen megbeszélésen?

A hatalmon lévő politikai szervezet „kijáróemberei”, a beruházók „elintéző figurái” és a kivitelezők „problémamegoldói”. Nyilván, hogy egyik oldal sem akarja kompromittálni magát, ezért olyan embereket „alkalmaznak” erre a feladatra, akik nem jelentenek veszélyt rájuk nézve.

Mindig csak a hatalmon lévő párt/pártok képviseltetik magukat a „pénzosztó” egyeztetéseken?

Abban mindig volt egy hallgatólagos megegyezés, hogy az aktuális ellenzék mögött álló gazdasági erő is részesedik valamilyen arányban a nagyberuházásokból. Ez úgy működik, hogy az ellenzéki oldal gazdasági emberei megállapodnak a kormányzó párttal vagy pártokkal, hogy milyen mértékben tudnak az ellenzékhez kötődő cégek a munkálatokban részt venni, és azoknak a munkálatoknak hány százaléka lesz az ellenzék „jussa”. A mindenkori kormányoldal ezzel jelzi: ne felejtsék el a jövőre nézve - ha majd fordul a kocka, és az ellenzék kezébe kerül a kormányrúd -, hogy az aktuálisan hatalmon lévők mennyire „engedékenyek” voltak velük. Oda-vissza megy ez a játék. Amikor pénzről van szó, nincsenek ideológiák, nincsenek eszmék, elvek - együtt lopnak a pártok. Több olyan megbeszélésen is jelen voltam, ahol egy asztalnál ültek a bal- és a jobboldal „pénzcsináló” emberei, akik arról egyezkedtek, kinek, mennyi jut a csúszópénzekből.

A gyakorlatban hogyan történik a vesztegetési pénzek célba juttatása?

Azoknak a társaságoknak, amelyek részt vesznek egy adott projektben, kiterjedt céghálójuk van, azonban ezek a vállalkozások a gyakorlatban nulla tevékenységet folytatnak. Ezeket a társaságokat „ellátják” támadhatatlan szerződésekkel, amelyek hatalmas bevételeket generálnak számukra. A pénzek aztán szépen „szétporladnak” a gondosan kiválasztott alvállalkozók között, és eljutnak a megfelelő helyekre, így a politikai elit „pénzgyűjtőihez” is. Ezek a hálózatok jellemzően nem állnak meg Magyarország határán belül, sőt, általában a határon túl kezdődnek és ott is végződnek.

Olyanra volt példa, hogy táskában, szatyorban szállított pénzt a „megfelelő” helyre?

Igen, sokszor.

Hogyan történt a vesztegetési pénz átadása? Utcán, irodában?

Volt ebben pártiroda, volt ebben saját irodám, volt parkolóban, gépkocsim csomagtartójából történő átadás. Az én feladatom az akta- vagy sporttáska leszállításában, átadásában merült ki. Egy ilyen „pozícióban” a bizalom elsődleges szempont, bennem megbízott minden oldal. Aki egy kicsit is hibázik, az nagyon komolyan megütheti a bokáját, és örökre kieshet a pikszisből.

Egy „fuvarral” általában mekkora vesztegetési összegeket juttatott célba?

Több százmillió forintokat.

A nagyobb projektekhez kapcsolódóan mekkora vesztegetési pénzek mozognak?

Több millió euro. A legnagyobb összeg, amit én - egy bizonyos projekttel összefüggésben - táskákban, több tételben leszállítottam, több mint 3 millió euro volt. Egyébként a kivitelezések értéke már alapból feltételez egyfajta „párnát”, ha a projekt értéke több tíz- vagy több százmilliárd forint, akkor hatalmas összegek mozognak táskákban, nejlonszatyrokban is.

Miként intézik azt el a háttérben, hogy egy adott tenderen x vagy y társaság fusson be?

Én az építőiparban tevékenykedtem. Létezik egy - 4-5 nagyobb cégből álló - vállalkozói kör, amelynek tagjai előre megállapodnak egymással, hogy melyik pályázatot ki nyeri meg, a „vesztesek” pedig eljátsszák, hogy mennyire hadakoznak ez ellen, aminek a vége úgyis az lesz, amiben megegyeztek, és a nyertes - alvállalkozóként - bevonja a munkálatok elvégzésébe a „veszteseket”. Vagy: egyezséget kötnek, hogy ezért a színjátékért a „vesztesek” ennyi és ennyi pénzt kapnak - munka nélkül. Tehát előre felosztják egymás között, hogy ebben én leszek a nyertes, abban meg ti. A piac működése, a munkák felosztása egy előre meghatározott forgatókönyv alapján történik. Látszatra a kiírt pályázatoknak megfelelő keretek között.

Ön részt vett olyan egyeztetéseken, amelyeken politikai szereplők vagy azok képviselői jelen voltak, és konkrétan vesztegetési összegekről esett szó?

Igen. Több alkalommal is.

Melyek azok a nagyobb beruházások, amelyekkel összefüggésben Ön - mint „kijáróember”, „táskaszállító” - közreműködött?

M6-os autópálya, 4-es metró beruházása, különböző vasúti projektek.

Margit-híd felújítása?

Ez egy érdekes kérdés. Pályáztunk a mérnöki feladatok elvégzésére, az általunk ajánlott ár körülbelül 60 százaléka volt a végül nyertes árnak, azt is tudom, hogy kik és miket vállaltak be annak érdekében, hogy megkapják a megbízást. Mi nem voltunk eléggé bátrak, úgymond bevállalósak…

Azt tudja, hogy a szerződésben rögzített összeghez képest mennyivel került többe a híd felújítása?

Ugyan a kivitelezési folyamatban a tenderbontást követően nem vettem aktívan részt, de nyilván vannak megbízható információim erre vonatkozóan. Teljes műszaki megalapozottsággal állítom, hogy közel a duplájába került a híd felújítása, mint amennyi az eredeti szerződésben szerepelt. Ez volt az első szele a politikai környezetváltozásnak a gazdasági háttértársaságokra gyakorolt hatásának. Ebben az esetben a Fideszhez kötődő gazdasági társaság már nagyobb falatot követelt és kapott a 2010-es választások előtt. Volt egy személy - egy külföldi tulajdonban álló építőipari nagyvállalat „kijáróembere” -, aki ezt az egészet „levezényelte”.

Igaz az, hogy egy németországi ügyészség megkereste Önt és együttműködését kérte magyarországi nagyberuházásokkal kapcsolatos vesztegetési ügyekben?

Igen. Szeptember elején jutottak el hozzám, mivel tudomásuk szerint egy bizonyos projektben komoly „erőfeszítéseket” tettem az egyik külföldi kézben lévő építőipari mamutcég érdekében, amely társaság vesztegetési ügyei kapcsán nyomozást folytatnak, és a német ügyészek azt kérték, hogy - megfelelő ellentételezés mellett - segítsem a munkájukat.

(A következő részben a vesztegetési pénzeket fizető társaságokról, azok „kijáróembereiről”, a politikai pártok „pénztermelőiről”, valamint a korrupciós technikákról beszélgetünk a „bűnbánó táskahordóval”.)

Kik vezetik ezt az országot ??? A rabló gyilkos pedofilok a vakolók fajtájából !!!!

Meg kellene talán újulni , és a sakternek lenne itt dolga , de Rákosi ÁVH – sai is elvégezhetné a feladatukat mit kiadtak nekik !!! csak 6 millió magyar élhet a Kárpát – Medencében

2050 – re

Egy csokorra való politikai bűnözés , és a sort lehetne még ragozni , de minek . Az a baj , hogy míg ők a 3. luxus villájukra rabolnak addig a magyar családok , köztük sok gyermek éhezik , és ha egy meleg ételosztás van valahol az emberek hajnali 3 kor már sorban állnak , hogy 11 órakori ételosztáskor jusson nekik egy tányér melg étel . Csodálkozom , hogy a pedofilok még nem toboroztak köztük !!! A politikus bűnözők eddig nem ajánlottak fel még egyszer sem hozzájárulást a meleg étel osztáshoz !!!, kivétel a Batonyai uri embert !!!!, de ő nem is gyűjtött luxus villára !!!!

A lényeg minden politikai kurzus lopott , de ennyi szegény ember nem volt az országban , és ennyi gyermek sem éhezett eddig úgy , hogy a politikusok raboltak a vakoló páholyok jóváhagyásával , és eladták még a lelküket is a kazár vakolóknak !!!!!!

Hát így kaptunk mi koncentrációs táborokat , és megsemmisítő tábort Kerepestarcsán !!! Egészség rendbetétel helyet , és az oktatás tönkretételével . A kazároknak ez volt az érdekük , hogy tudjanak megsemmisíteni bennünket !!!

Kopognak az ébresztő órán keljetek fel téli álmotokból , mert a megsemmisítő táborban ébredtek tudatotokra , ahol a sakter már megfente a kését !!!!