d i m e n z i ó k
d
i m e n z i ó k
kulturális
dimenzió | eddig
ismeretlen dimenzió | tízdimenziós
téridő |pár
fő tulajdonság mint dimenzió | extra
dimenziók | imperiális
dimenzió |három,
négy vagy még több dimenzió | láthatatlan
dimenzió |
plusz dimenzió | a tudomány hallgatólagos dimenziója |
egy igazi új dimenzió | új dimenziók | politikai dimenzió |
összefüggő dimenziók | más dimenzió | fantasztikus dimenzió |
az organikus és katolikus dimenzió | magasabb dimenzió |fraktáldimenzió
plusz dimenzió | a tudomány hallgatólagos dimenziója |
egy igazi új dimenzió | új dimenziók | politikai dimenzió |
összefüggő dimenziók | más dimenzió | fantasztikus dimenzió |
az organikus és katolikus dimenzió | magasabb dimenzió |fraktáldimenzió
[…] Annak
fényében, amire az etológia tanít bennünket, hasznos
lenne, ha az embert - hosszú távon - olyan szervezetnek
tekintenénk, mely kidolgozta és specializálta a maga
hatóképességének a kiterjesztését; mégpedig olyan mértékben,
hogy azok egyre gyorsabb ütemben veszik át a természet
szerepét. Más
szóval, az
ember új dimenziót teremtett: a kulturális dimenziót,
amelynek csak egy része a proxemika. Az ember és akulturális
dimenzió kapcsolatából
mind az ember, mind pedig a környezete kiveszi a részét:
kölcsönösen alakítják egymást. Ma
az ember abban a helyzetben van, hogy gyakorlatilag maga teremti a
teljes világot, amelyben él;
vagy az etológusok terminológiájával élve: maga teremti meg a
saját biotópját. Maga teremtvén e világot, gyakorlatilag maga
határozza meg, miféle szervezetté, élőlénnyé fejlődjék. És
ez igencsak félelmetes gondolat, hiszen nagyon keveset tudunk az
emberről. […]
[…] Ha
a világegyetemnek vannak láthatatlan, eddig
ismeretlen dimenziói –
amiben többen szentül hisznek - akkor
a földi atmoszférába csapódó kozmikus sugárzás apró fekete
lyukakat hoz létre. Olyan
nagy számban, hogy azokat az obszervatóriumban is észlelhetik -
mondták Jonathan Feng és Alfred Shapere, a Massachusetts Institute
of Technology munkatársai. […]
[…] A
szuperhúrmodellek megkísérlik egységes keretbe foglalni
valamennyi erőt és részecskét, továbbá az idő és a tér
valamennyi dimenzióját. A modellben a
legelemibb részecskék nem pontszerűek, hanem rövid húrokhoz
hasonlítanak, amelyek egy tízdimenziós
téridőben
rezegnek:
az általunk megfigyelhető részecskék e húrok legalacsonyabb
frekvenciájú sajátrezgései. […]
[…] A
legtöbb típuselmélet azon alapul, hogy a kutató talál pár
fő tulajdonságot (dimenziót),
tipikusan kettőt, vagy hármat, mely mentén besorolja az
embereket, és így egy két, vagy három dimenziós modellhez
jutnak, ahol a metszéspontok a típusok.
Az eneagram ezekkel szemben természetesen alakult ki: a típusok
megfigyelésen alapulnak.Később
alátámasztották több kétdimenziós elmélettel is [Chou].
Tom Chou elmélete szerinti két dimenzió a rövidtávú reagálás
stresszhelyzetre (szembeszállás, elkerülés, behódolás),
illetve a hosszú távú motiváció (hatalom keresés, ideál
keresés, helyeslés keresés). Az eneagram által definiált 9
típus egymástól jól elkülönül, az elmélet nem igényel
pszichológiai ismereteket, és jól alkalmazható mind a hétköznapi
életben, mind a pszichoterápiában. […]
[…] Napjaink
fizikájának egyik legnagyobb még megoldatlan rejtélye, hogy
miért oly elenyészően gyenge a gravitáció a természet többi
kölcsönhatásához képest. Például egy kis mágnes könnyedén
felemeli és meg is tartja a magához vonzott gombostűket, azaz
képes legyőzni a teljes Föld lefelé húzó gravitációs
erejét. A
részecskefizika egyik, a standard modellt meghaladó teóriája, a
szuperhúrmodell a gravitációnak a mi világunkban tapasztalható
rendkívüli gyengeségét extra
dimenziók
feltételezésével magyarázza. A
modellben a tér tízdimenziós, ebből azonban hét olyan parányi
– mindössze Planck-hossznyi, azaz 10-32 centiméteres –
tértartományba van becsavarodva, amely mérési eljárásainkkal
megközelíthetetlen. Vagyis az elmélet szerint a gravitáció
számunkra megnyilvánuló gyengesége azzal magyarázható, hogy a
másik három erővel (az erős, az elektromágneses és a gyenge
kölcsönhatással) szemben, amelyeknek hatása csupán az általunk
jól ismert három térbeli dimenzióra terjed ki, a gravitáció
valamennyi térbeli dimenzióban érvényesül. Ez abból adódik,
hogy a
szuperhúrmodellek a részecskefizikai elméleteket az általános
relativitáselmélettel próbálják ötvözni. Mivel az utóbbiban
a gravitáció szerepét lényegében a tömegeknek a téridőt
görbítő hatása veszi át, természetszerű, hogy az egy tíz
térbeli és egy idődimenziót tartalmazó világban valamennyi
térdimenziót egyformán érinti. […]
[…] a
posztszocialista rendszerváltás imperiális
dimenziója
kezdettől fogva egyként volt a legfontosabb és a
legegyértelmübbnek tünő dimenzió, illetve "discours",
de egy olyan rejtett dimenzió is, amely mindvégig meghuzódott a
posztszocialista átalakulás reflexióinak mélyén. Ami az
egyértelmüséget illeti, a Szovjetunió és a volt keleti blokk
felbomlása gyökeresen átrendezte a hagyományos imperiális
világrendet, ráadásul ugy, hogy a nagyhatalmi és az ideológiai
legitimáció szinte egymás szinonimájává válhattak. Ugyanis
hol a létező szocializmus volt a szovjet-impérium legitimációja,
hol pedig a szovjet impérium jelentette a létező szocializmus
rendszerének nemcsak egyszerüen legitimációját, de létének
meghatározó garanciáját is. Az
imperiális "discours" rejtett dimenziója éppen
ebben a sajátos imperiális vákuumban leli eredetét, hiszen a
Nyugat egy átmeneti korszak idejéig valódi imperiális vákuummal
találta magát szembe,
amelynek eredményeképpen állandó vivódással választott
gondolatban a teljes egyértelmüséggel egypólusu világ
koncepciója, a hatalmi vákuumnak egy közelebbről meg nem
határozott orosz demokráciával való betöltése, a konkrét
politikai visszarendeződéstől való félelem, illetve a keleti
káosztól való általános félelem koncepciói között. Ezek
az alternativák voltak azok a "rejtett dimenzió"-k,
melyek mindvégig meghuzódtak a posztszocialista rendszerváltás
imperiális "discours"-jának igen egyértelmü tartalmu
és egyértelmüen lelkes retorikája mögött. […]
[…] Mivel
a legtöbb ember számára a tér negyedik dimenziójának
megértéséhez a legkönnyebb út az, ha kifejleszti magában az
asztrális látást, sokan azt hiszik, hogy anegyedik
dimenzió kizárólagos
kelléke az asztrális világnak.
Rövid megfontolás tisztázza, hogy ez nem lehet így. Alapjában
véve a világegyetemben csak egyfajta anyag van, bár mi fizikai,
asztrális vagy mentális anyagnak nevezzük aszerint, hogy milyen
finomságú a halmazállapota és milyen gyorsaságú a rezgése.
Következésképp a tér kiterjedései - ha egyáltalán léteznek -
függetlenek az őket betöltő anyagtól. És akár három,
négy vagy még több dimenziója
van a térnek, minden benne lévő anyag alá van vetve ezeknek a
körülményeknek, akár fel tudjuk fogni, akár nem. […]
[…] Mindmáig
a tudományos módszerekkel kutató parapszichológusok között is
meglehetősen dominál a spirituális meggyőződés,
vagyis egyfajta szellemvilágba vetett hit (nem azonos természetesen
a spiritizmus és a spirituális meggyőződés), hogy
van egy olyan láthatatlan dimenzió,
vagy több
láthatatlan dimenzió,
ahol a testet túlélő, a testtől független tudati, lelki,
szellemi lények élik életüket, és a parapszichológiai
jelenségek ezeknek a hatásoknak köszönhetők. […]
[…] Úgy
tűnik, az agy valószínűleg csak egy összekötő kapocs a
fizikai világ és a "plusz dimenzióval" rendelkező
tudat között. […]
A buddhista pszichológia a tudatot tudatszintekre bontja. A
Zen-buddhizmus szerint az első ötöt az érzékszervek, a
hatodikat a hétköznapi értelemben vett tudat (amiről tudunk), a
hetediket a tudatalatti (amiről nem tudunk), a nyolcadikat a
tudattalan (tudattartalmak, ebben vagy az előző életeinkben
tanult, ill. velünk született automatizmusok, rutinok, emlékek,
érzések), a kilencediket az "Én" alkotja, amely az
Univerzummal és a "Végső Okkal" van kapcsolatban. Ezek
a tudatszintek jól elkülöníthetők, mindegyikük egy, az
"Én"-nek a külvilág felé történő transzformációs
szintjét jelenti. Az
"Én" miután "dimenzióban" különbözik a
körülöttünk lévő anyagi-fizikai világtól, kifelé csak úgy
nyilvánulhat meg, ha a "plusz
dimenziót"
időbeli folyamattá transzformálja. Az
ilyen transzformációk, mint az asztrológiánál vagy a
kártyavetésnél analógiák segítségével, valamint nagyobb
jelentéstartalmak szimbólumokká történő egyszerűsítésével
történik. […]
[…] a
felfedezésekre úgy kerül sor, hogy az ismert tények által
sugallt váratlan lehetőségeknek nyomába eredünk. A tudomány
ily módon őrzi meg önazonosságát az egymást követő
forradalmak közepette.
[…] Ezt a tudomány hallgatólagos dimenziója teszi lehetővé, az a dimenzió, melyben a tudomány az empirikus megfigyelések összességével osztozik. Ha egy tárgyat látok magam előtt, gyanítom, hogy van másik oldala és előlem elrejtett belseje is, melyet feltárhatok. Egy másik ember látványa a szem elől rejtett testi-lelki működések végtelen változatosságát idézi föl. A percepció azért rendelkezik efféle kimeríthetetlen mélységgel, mert az, amit észlelünk, a valóság aspektusa, a valóságaspektusok pedig egyelőre feltáratlan és talán elgondolhatatlan tapasztalatok sokaságára utalnak. Ezt nyújthatja a rendelkezésre álló tudományos gondolatok összessége az aktív tudósnak, aki a valóság aspektusait, s ilymódon új és távlatos problémák kiapadhatatlan forrását látja bennük. És a tudós munkája ennek igazolását adja: a tudomány azért marad továbbra is termékeny, mert a valóság természetébe nyújt betekintést.
[…] A tudománynak ez a felfogása nem tesz egyebet, mint elismer valamit, amiben minden tudós hisz. A tudósoknak ugyanis hinniük kell abban, hogy a tudomány a valóság valamely aspektusát tárja elénk, következésképp igazsága bármikor és gyakran váratlanul manifesztálódhat a jövőben. A tudós csakis ebben a meggyőződésben vethet föl problémákat, folytathat kutatásokat és tehet felfedezéseket; erre a hitre támaszkodva adhatja át tapasztalatait tanítványainak és gyakorolhat hatást a közvéleményre. A tudósok csak e meggyőződésnek az utánuk jövő nemzedékekre való áthagyományozásával biztosíthatnak független alapot tanítványaik számára, akik ebből kiindulva fognak hozzá saját felfedezéseikhez és újításaikhoz, olykor ellentétbe kerülve tanáraikkal. Ez a hit egyszerre biztosítja a tudományos kutatás megalapozottságát és a tudományos originalitás szabadságát. […]
[…] Ezt a tudomány hallgatólagos dimenziója teszi lehetővé, az a dimenzió, melyben a tudomány az empirikus megfigyelések összességével osztozik. Ha egy tárgyat látok magam előtt, gyanítom, hogy van másik oldala és előlem elrejtett belseje is, melyet feltárhatok. Egy másik ember látványa a szem elől rejtett testi-lelki működések végtelen változatosságát idézi föl. A percepció azért rendelkezik efféle kimeríthetetlen mélységgel, mert az, amit észlelünk, a valóság aspektusa, a valóságaspektusok pedig egyelőre feltáratlan és talán elgondolhatatlan tapasztalatok sokaságára utalnak. Ezt nyújthatja a rendelkezésre álló tudományos gondolatok összessége az aktív tudósnak, aki a valóság aspektusait, s ilymódon új és távlatos problémák kiapadhatatlan forrását látja bennük. És a tudós munkája ennek igazolását adja: a tudomány azért marad továbbra is termékeny, mert a valóság természetébe nyújt betekintést.
[…] A tudománynak ez a felfogása nem tesz egyebet, mint elismer valamit, amiben minden tudós hisz. A tudósoknak ugyanis hinniük kell abban, hogy a tudomány a valóság valamely aspektusát tárja elénk, következésképp igazsága bármikor és gyakran váratlanul manifesztálódhat a jövőben. A tudós csakis ebben a meggyőződésben vethet föl problémákat, folytathat kutatásokat és tehet felfedezéseket; erre a hitre támaszkodva adhatja át tapasztalatait tanítványainak és gyakorolhat hatást a közvéleményre. A tudósok csak e meggyőződésnek az utánuk jövő nemzedékekre való áthagyományozásával biztosíthatnak független alapot tanítványaik számára, akik ebből kiindulva fognak hozzá saját felfedezéseikhez és újításaikhoz, olykor ellentétbe kerülve tanáraikkal. Ez a hit egyszerre biztosítja a tudományos kutatás megalapozottságát és a tudományos originalitás szabadságát. […]
[…]
Mindenfajta hallgatólagos
tudás megköveteli
a megismerő folyamatos részvételét, a személyes részvétel
bizonyos mértéke ezért mindenfajta tudáshoz belsőleg tartozik
hozzá, ám a megismerő folyamatos részvétele meghatározóvá
válik abban a tudásban, amelyet ilyen mélyreható belehelyezkedés
révén szerzünk és tartunk meg. […]
[…] Gadamer
(1988) igen világosan megfogalmazta, hogy az
ember két világ polgára.
Többféleképpen lehetünk azonban két világ polgárai. Abban az
értelemben is, hogy az ember tekintheti magát a jelentések világa
felől, interpretáló hozzáállással is, mely kiegészíti a
determinisztikusat, s e kettő az emberi lét egymásra
redukálhatatlan oldalaként jelenik meg. Tekinthetem azonban a két
világot abban a redukcionistább értelemben is, hogy e két világ
egymásból levezethető lenne. Az
értelemteli világ e szerint nem egy
igazi új dimenziólenne,
hanem a természet rendjéből fakadna. E
dilemmát világosan vetette már fel fél évszázaddal ezelőtt az
alaklélektanos Wolfgang Köhler (1938), s persze ő arra szavazott,
hogy az értékek rendje levezethető a tények rendjéből, az
értelemteli világ a természet része. […]
[…] Az
internet által létrehozott lehetőség teljesen új
dimenziókat
hoz létre a közösségépítésben,
fölszabadítva a közösséget, amely egyébként hagyományosan a
kultúra legfontosabb sejtje a szó régebbi és nem újabb
értelmében. Ha
a közösség kilép a hálóra, globálissá válik úgy, hogy
közben lokálisak a tagjai.
Az internet lehetővé teszi, hogy a legkülönbözőbb érdeklődések
mentén közösség típusú kapcsolatok, azaz hasonlóságra
alapozott kapcsolatok jöjjenek létre, de ezek csak addig tartanak,
amíg én benne vagyok. […]
[…]
Amikor felkerestem budapesti műteremlakásában, ezt válaszolta a
Boglár ´73-ról, amelyet valójában már tavaly kezdett
szervezni, itthon is, külföldön is, mindenféle törvényes
kötöttséget félrelökve:
- Teremtésben meghökkentő művészetet akartam - közli és fejtegetésbe kezd holmikételymélyítésről meg új dimenziókról. […]
- Teremtésben meghökkentő művészetet akartam - közli és fejtegetésbe kezd holmikételymélyítésről meg új dimenziókról. […]
[…] a politikai
dimenzió a
művészet lényegéhez tartozik, hogy politikamentes művészet nem
létezhet, s aki "tiszta" művészetről beszél, az nem
politikamentes művészetre gondol, hanem olyanra, amely más
szerepet játszik a politikában, mint az "elkötelezett"
művészet. Az utcai lámpa ambivalenciájára vonatkozó
kérdésünkre adandó válasz tehát ebből a szempontból a
következő problémát veti fel: ha az utcai lámpa mint műalkotás
mindig politikai - merthogy az -, miként lehet egyszer
depolitizálni, máskor meg politizálni? […]
[…] El
kell fogadnunk, hogy a tér és az idő nem különböző
kategóriák, egymással szembenálló abszolutumok, mint ezt
régebben hitték és természetesnek tartották, hanem a
nem-eüklidészi koncepció értelmében összefüggő
dimenziók. Ezt
a felfogást ösztönösen érezve, vagy tudatosan magunkévá téve:
egyszerre eltűnnek előlünk a művészetek összes régi határai
és válaszfalai. […]
[…]
Egy világ, amelynek ultramikroszkópikus tartományaiban parányi
szubatomi részecskék, molekulák, fotonok, protonok, kvarkok
nyüzsögnek, ahol elektronok száguldanak végtelennek tűnő
sebességgel. Ahol
a dimenzió,
a tér már olyannyira összeszűkül, hogy egybeolvad az
idővel. […]
Ezekben a rendszerekben a vakvéletlen uralkodik, a jelen nem
feltétlenül határozza meg pontosan a jövőt. […]
[…] Szerepel
itt még egy fölirat, hogy "az univerzum 99,99%-a fölösleges"
ennek kilencesei fokozatosan halványodnak, és - amint már
fölolvastam - itt egy más
dimenzióellenmozgást
végez és ezáltal halványodik el. Tehát
fölfoghatjuk úgy, hogy az, ami a világegyetemben nem fölösleges,
az halványítja ezt a százalékot. […]
[…] Talán
már sokaknak feltünt, hogy valahányszor másik világba, vagy más
dimenzióba kell átlépni, mindig előkerül a tükör. Aliz
csodaországba a tükrön keresztül lép át, a csillagkapu egy
tükröződő örvénylő energia felület, akárcsak a Slidersben
és hosszasan lehetne sorolni a folklórban élő számtalan példát.
Ez a tükör egy ugyanolyan szimbolika, mint az előbb a
pentagramma. Azt jelképezi, hogy rajta keresztül vezet az út más
dimenzióba. A tükrözés egy jó analógia, hiszen nem másról
van szó, mint egy háromdimenziós test, egy adott sík, a tükör
síkja körüli elforgatásáról egy négy
dimenziós térben.
[…]
[…] úgy
érzem, hogy mindaz, amiről beszélsz, hogy a valóságos dolgoknak
a megnyilvánulása, hogy az emberi akcióknak és reakcióknak a
természetes ideje, egyáltalán a természetes idővel való
manipulálás, ezek abban a pillanatban, ahogy egy hétköznapi
helyet kaptak és hétköznapi környezetet, abban a pillanatban
valahogy rögtön belezökkentek a kerékvágásba, és onnantól
kezdve valami egészen fantasztikus
dimenzió tárult
fel. […]
[…] Egy
1975-os, Tamás ajkai című akciójában Marina Abramovic megevett
egy kiló mézet és megivott egy liter vörösbort (az
organikus és katolikus
dimenzió!),
majd egy borotvával csillag alakú sebet vágott a hasára (vörös
csillag, kommunizmus!), utána véresre korbácsolta magát
(penitencia és szex!), végül ráfeküdt egy kereszt alakú
jégtömbre. Fentről infravörös lámpa égette testét (az elemek
ereje - istenítélet!). Mindettől vörös csillag alakú sebe
hevesen vérezni kezdett. A közönség a beszámolók szerint
pontosan tizenhárom percig bírta ezt az "esztétikai
élményt", utána elrángatták a művészt szenvedése
pódiumáról, és ezzel véget ért a performance. […]
[…] Mindig
a magasabb
dimenzió tartalmazza
az alacsonyabb dimenziót.
Egy W. H. Lung nevű ember nagyon frappánsan fogalmazta meg a
halálközeli élményekkel kapcsolatban, hogy igencsak úgy tűnik,
rá kell jönni arra, hogy nem a tudat van a test terében, hanem a
test van a tudat terében. Ez olyan, mint ha pl. egy rádiót
vizsgálunk: nem a rádióban van az adás, hanem az adásban van a
rádió. […]
[…] Ha
egy végtelen hosszúságú vonalból indulunk ki, akkor végtelen
számú ponthoz jutunk, amelyek elhelyezkedését a kezdeti vonal és
az intervallumok kiválasztásának véletlensége határozza meg.
Ezen pontok tulajdonságai statisztikailag önhasonlóak és
egy fraktáldimenzióval
jellemezhetőek, amely dimenzió a rendezettséggel együtt
növekszik és a tökéletesen rendezett alakzatnál éri el a
maximumot. […]
végtelen
depresszió
az
idő
csendélet
a Tiszán
Erdőszéli
kunyhó
Már
egy másik dimenzióban
Térgörbület
Iszákos
Naplemente
Absztrakt
Jézus
Kvantumfizika - Dimenziók
Elevenítsük
fel mit tanultunk a dimenziókról, majd tekintsünk rá arra,
miként látja ezt a kérdést a kvantumfizika. A szellemi tanítások
szerint világunkban
huszonegy
dimenzió létezik.
Tekintse
meg filmünket:
Kvantumfizika - Dimenziók ☼ Kovács - Magyar András előadása
Vizsgáljuk
meg, hogyan érzékeljük a dimenziókat a tudatosságunk különböző
szintjein.
1.
Az egy dimenziónak egy kiterjedése van, ilyen a pont és a vonal.
2.
A két dimenziónak két kiterjedése van, ez a sík. Hosszúsága,
szélessége van.
3.
A három dimenziónak három kiterjedése van: hosszúsága,
szélessége és magassága. Itt jelennek meg a mi világunkban a
tárgyak pl.: egy kocka.
4.
A negyedik dimenziónak négy kiterjedése van, itt már a három
dimenziót kiegészíti az idő. Minden időpillanatban történik
valami körülöttünk.
5.
A negyedik dimenzión túl, a magasabb dimenziókban megjelennek az
érzések, gondolatok, elképzelések, amelyek befolyásolják a
történéseket, cselekedeteket.
Számtalan,
szemmel láthatatlan dolog létezik, mely befolyásolja az életünket
és világaink működését. Minden tett a szándékából fakad! A
képzelet már a forma megteremtése, ami már rendelkezik a
végrehajtáshoz szükséges minden mozdulat szándékával és
csírájával.
Egy
felsőbb világból letekintve, megfordul a helyzet a dimenziók
sorrendjét illetően. A szándék az első dimenzió. A képzelet, a
forma, az idő, a tér, a sík és a pont dimenziói pedig a legvégső
dimenziókat jelentik.
Az
emberek közül sokan megragadtak a kétdimenziós világképükben.
Nincs bátorságuk új dolgokon gondolkodni, elmélkedni, ami előre
vinné őket a boldogulásuk útján. Úgy tűnik, mintha valakinek,
vagy valamilyen sötét erőnek az lett volna a célja, hogy az ember
ne jöjjön rá arra, milyen fantasztikus, csodálatos lény. Még a
végén rádöbbenne arra is, hogy teremtő erővel bír. De vajon ez
a teremtő képesség melyik dimenzióban működik?
Képzeljünk
el egy kétdimenziós világot, például egy sík világot. Ebben a
sík világban sík emberek élnek. Fogalmuk sincs arról, hogy több
dimenzió létezik, ugyanis ott minden kétdimenziós. Ebben a sík
világban a kétdimenziós emberek csak a két dimenziót látják.
Kívülről,
mint megfigyelők, mi már látjuk a kétdimenziós világot és
látjuk a háromdimenziós világot is. Bármi, ami ott történik,
más-más tudatossággal fogjuk szemlélni. Kétdimenziós és
háromdimenziós tudatossággal fogjuk ugyanazt az eseményt átélni.
A
kétdimenziós világon áthaladó háromdimenziós rakéta esete:
A
kétdimenziós világon áthalad egy háromdimenziós rakéta. Mit
fognak látni az itt élő kétdimenziós egysíkú lények?
A
rakéta, ahogy áthalad e világon, nyomokat hagy maga után. A világ
megérintésekor a rakéta hegye egy pontot ír le, majd a méreteinek
megfelelő köröket, jeleket, és végül a rakéta elhagyja ezt a
kétdimenziós világot. Mit fognak mondani síkvilág lakói a
jelenség láttán? Jó isten! Itt járt egy pont, itt jártak a
karikák és itt jártak egyéb jelek a mi világunkban.
Van
azonban ebben a világban is másképpen gondolkodó, aki meri
hallatni a hangját. Egy oda érkező, másképpen gondolkodó
kétdimenziós lény, fölnéz az égre, vissza a körökre, meg a
pontra, majd ismét fel mer tekinteni, behunyja a szemét és azt
mondja, itt járt egy háromdimenziós rakéta, lenyomatokat hagyva
maga mögött.
Kinek
van igaza? – tehetnénk fel a kérdést.
A
maga tudatossági szintjén mindenkinek. Az egysíkú világ lakói
bizonyosan így fognak szólni: Egy teljesen bolond, megzavarodott
lény valami olyanról beszél, ami nincs. Erre az emberre a
kétdimenziós emberek azt mondják, olyan elvont, másképpen
gondolkodik. Más, mint mi vagyunk.
Amennyiben
a lények elkezdenek gondolkodni, rájöhetnek, léteznek a
látókörükön kívül eső, más dimenziók. Rádöbbenhetnek,
hogy annak a másképpen gondolkodó embernek tényleg igaza van.
Ilyen másképpen gondolkodó ember volt Szókratész is, aki Athén
utcáin az embereknek, csupán elgondolkodtató kérdéseket tett
fel. A város lakói olyan tudatosságra ébredtek, hogy az előjárók
Szókratészt elfogatták és egy méregpohár kiürítésére
kényszerítették. A város feljebbvalói féltek, mi lesz, ha az
emberek öntudatukra ébrednek a városukban.
Hasonló
ez a történet Jézus életéhez, aki szellemi üzeneteivel minden
korban mélyen elgondolkodtatja az embereket. A rómaiak és a vének
megrettentek a nép öntudatra ébredésétől, ezért Jézust
megölték. E tett borzalmas tényét elferdítették azzal, hogy
hirdetni kezdték: Isten feláldozta fiát.
DIMENZIÓK
A
magasabb dimenzióinkban megélt örömeink, elszenvedett
sérüléseink, meglátszanak alacsonyabb dimenziónkban. Amikor
boldogtalanság, rossz gondolatok, vagy éppen betegség gyötör
valakit, látható lesz a fizikai megjelenésén.
A
magasabb dimenzióknak árnyékai, levetülései a testi tüneteink.
Boldogságunk,
szellemi szabadságunk és szárnyalásunk, egészséges testet ölt
a szemmel látható dimenziónkban. A testi tünetek épp úgy, mint
a háromdimenziós rakéta kétdimenziós lenyomatai, csupán
jelzések. Egy magasabb szintű világ, alacsonyabb szintű
világokban ejtett, jelzés értékű levetülése.
Próbálja
valaki átadni, megmutatni az érzéseit, gondolatait, amik
láthatatlan valóságunk birodalmait képezik. Mindnyájan tudjuk,
hogy van, mégis a szemnek láthatatlanul hordozzuk mindezeket
lényünkben.
Milyen
egyszerű lenne, ha csak az létezne, amit az öt érzékletünkkel
fel tudunk fogni.
Egyszerű,
vagyis „egysíkú”. A „többoldalú” ember magasabb régiókban
szintén otthonosan jár.
A
kilenc ponton túli feladat:
A
feladatban adott kilenc pont. Kérem, kösse össze ezeket négy
egyenessel. Bármilyen sorrendben megteheti, de nem emelheti fel a
ceruzáját, és minden pontot érintenie kell.
Ha
ki mer lépni a kétdimenziós határokon belül a kilenc ponton
túlra, akkor nemcsak pontról-pontra halad, hanem kiléphet a pontok
által határolt területről. A feladat titka, hogy nem kilenc
ponton belül gondolkodunk, hanem túl merünk lépni azon.
A
feladat megoldása során még látszólag nem léptünk más
dimenzióba.
Ahhoz,
hogy magasabb dimenziókból tekinthessünk le feladataink
megoldására, meg kell emelkednünk tudásban és szellemi
látásmódunkban egyaránt. Az emberek a rangjaik, titulusaik
elérésének érdekében meghoznak bármekkora áldozatot. Ennek, ha
csak a töredékét szánnák szellemi-, lelki megemelkedésre, nem
lenne ennyi beteg és boldogtalan ember. E nemes eszmének képviselői
és szószólói voltak a nagy misztikusok.
Aki
ki akar kerülni a röntgen, ultrahang, CT és az MRI műszerek -
kettő és háromdimenziós felvételeivel alátámasztott - bizonyos
látásmódja alól, annak hatalmas bátorságra, erős hitre, alapos
tudásra és akaraterőre kell számot tennie. Az elképzelés sok
esetben már magában hordozza a megoldás kulcsát, hiszen az a
szándékból fakadó forma magasabb dimenziója.
Ki
merjek lépni a tradíciókból, a megszokott, a megrögzött
dolgokból? Mi történik, ha négy egyenessel összehúztam a
pontokat? Megoldottam egy mátrixot, mivel ez a feladat már
megkövetel egy szabad gondolkodást. Nem a harmadik dimenzióba
lépünk át csupán, hanem azt túllépve a gondolatok magasabb
régiójába.
A
beszűkített emberi tudat egysíkúan működik és gondolkodik.
Aki
váratlan, mások számára elképzelhetetlen dolgokat valósít meg,
sokoldalúságával a dimenziók vándora névvel illethető mai
világunkban.
A
háromszög belső szögeinek összege:
A
válasz erre a kérdésre egy mai, alacsonyabb vagy akár magasabb
végzettséggel rendelkező embernek: 180 fok. Ez a megállapítás
az egyik alaptétele a matematikának.
Vizsgáljunk
meg egy háromszöget földi viszonylatban. Tudjuk, a Föld nem
lapos, néhány száz évvel ezelőtt kimondták: a Föld gömbölyű.
A
Föld egyenlítőjére, bizonyos távolságban húzzunk két
merőleges egyenest. Ahogy látható 90 fok + 90 fok, már meg is van
a háromszög szögeinek összege, a 180 fok. Most kísérjük tovább
a két merőleges egyenest, amelyek a Föld északi sarkán
találkoznak, és ott bezárnak egy újabb szöget. Ez az újabb szög
lehet 1 fok, 30 fok vagy akár 359 fok is. Adjuk össze az így
szerkesztett tetszőleges háromszög belső szögeit: 90+90+30=210.
Ez bizony több, mint az előzőekben említett 180 fok.
A
mai iskolások jelentős része az euklideszi geometrián nő fel.
Síkban gondolkodnak, hiszen erre tanították őket. (Más kérdés,
hogy a síkgeometriában Euklidész, Thálesz stb. tételei megállják
a helyüket.) Ám csak a síkban való gondolkodás végzetes lehet.
Ha az emberek mindig síkban látnak, gondolkodnak, bennrekednek a
lét két dimenziójában. Akik persze többsíkúan igyekeznek
gondolkodni, azokra néha komoly próbatételek várnak. Sokszor igen
képzett emberek élnek egysíkú tudatosságban, vagyis szemellenzős
világlátásban.
Miként
fog az emberek pszichéje reagálni: ha a tradicionálisan
megállapított, ránk kényszerített egysíkú gondolkodásunkból
végre egyszer kilépünk?
Látva,
hogy valaki másképpen gondolkodik, azonnal megítélik. Megeshet,
attól félnek nekik is meg kell változtatniuk addigi nézeteiket.
Egyesek úgy ragaszkodnak megrögzött dogmatikus hitükhöz, mint
egy alkoholista, vagy dohányos ember a függőségét kialakító
élvezeti szeréhez.
Nagyon
meg kell gondolnia az embereknek, fognak-e változtatni eddigi
életfelfogásukon. Aki vállalja a kalandot, az utazást:
egészségesebb, boldogabb, reményteljesebb, sikeresebb és a
hétköznapiságból kiemelkedett ember lesz.
"Az Univerzumot a szeretet is összeköti"
Orvos szerzett bizonyosságot más dimenziók
létezéséről
2012.
október 17. 09:56
"Az
a világegyetem, amelyet a kómában töltött napjaimban
megtapasztaltam, ugyanaz, amelyről Einstein, illetve Jézus beszél
a maga nagyon különböző módján" – írja dr.
Eben Alexander idegsebész
történetét idézve az [origo].
A Newsweek címlapon
hozta, de más külföldi lapok és az elektronikus média is
kiemelten foglalkozott a héten dr.
Eben Alexander történetével,
aki azt
állítja, hogy egy agyhártyagyulladás során bizonyosságot
szerzett a túlvilág létezéséről. Tapasztalatairól,
illetve az orvostudomány halálközeli élményekről vallott
nézeteiről könyvet
írt, amely az Egyesült Államokban most jelent meg.
"Mint
idegsebész korábban nem hittem a halálközeli élményekben. A
tudomány világában nőttem fel, az apám is idegsebész volt.
Követtem a pályán, és kutatóorvos lettem, oktattam többek
között a Harvard Orvosi Intézetében és számos más egyetemen
is. Értem, hogy mi történik a halál közelében lévők agyában,
és eddig
úgy gondoltam, hogy a tudomány kielégítő magyarázatot ad a
klinikai halál állapotába kerülők testen kívüli, túlvilági
utazására,
idézi őt az Origo
"Nem
én vagyok az első ember, aki megtapasztalta, hogy a testen kívül
is létezik tudatosság. De úgy tudom, senki
nem utazott még e dimenziókba oly módon, hogy
egyrészt az
agykérge igazoltan teljesen leállt, másrészt
az utazás teljes ideje alatt a teste folyamatos orvosi megfigyelés
alatt állt." Az előbbi ténynek azért van jelentősége,
mert a legtöbb magyarázat szerint a halálközeli élményeket az
agy csökkent oxigénellátottsága idézi elő. Alexander azonban
azt állítja, hogy esetében dokumentálhatóan nem az alulműködő
agy furcsa kisüléseinek eredménye volt az élmény, az ő
agykérge a CT-felvételek és a neurológiai vizsgálatok során
egyáltalán nem jelzett aktivitást.
"Az
orvostudománynak az agyról és az elméről vallott mai felfogása
szerint abban az állapotban, amelyben én voltam, még halvány,
beszűkült tudatosságot sem tapasztalhattam volna, nem beszélve
arról a rendkívül kalandos, és teljesen koherens utazásról,
amelyen átmentem", olvasható a Newsweek cikkében.
Az
idegsebész hangsúlyozza: tisztában
vele, hogy története természetfeletti,hihetetlen,
és hogy orvosként korábban ő is hallucinációnak tartotta
volna. De tudja, hogy nem érzékcsalódásról van szó, az élmény
valóságosabb volt, mint bármi az életében, beleértve az
esküvőjét és két fia születését is.
"A
modern fizika szerint a világegyetem egy egység. Bár a világban,
amelyben élünk, látszólag a tárgyak, az élőlények, az
események elkülönültek, de a fizika szerint a felszín alatt
minden tárgy, az univerzum minden eseménye összeköttetésben
áll. Valójában
nincs elkülönülés.
Ez előtt a tapasztalásom előtt, számomra mindez csak absztrakció
volt, ma már azonban valóság. És az
univerzumot nem csak az egység tartja össze, hanem most már
tudom, hogy a szeretet is összeköti. Az
a világegyetem, amelyet a kómában töltött napjaimban
megtapasztaltam, ugyanaz, amelyről Einstein, illetve Jézus beszél
a maga nagyon különböző módján", írja Alexander,
aki hátra
lévő életét az elme, a tudat valódi természetének kutatásával
kívánja tölteni, valamint
annak bizonyításával, hogy az ember sokkal több, mint a fizikai
agya, és létezik agytól független tudatosság is.
A
teljes cikk és
videók
Kapcsolódó
cikkek
a 'tudomány' rovat további cikkei
Összefolyt az univerzummal, de felgyógyult a sztársebész
Egy
hétig feküdt kómában egy jónevű amerikai idegsebész, aki
most azt állítja, hogy ezalatt az univerzumnak egy
másik, mélyebb dimenziója tárult fel előtte. Meg van
győződve róla, hogy a halál nem a tudatosság vége, sokkal
inkább egy nagy, kiszámíthatatlan, pozitív utazás újabb
fejezete.
A Newsweek címlapon
hozta, de más külföldi lapok és az elektronikus média is
kiemelten foglalkozott a héten dr. Eben Alexander történetével,
aki azt állítja, hogy egy agyhártyagyulladás során bizonyosságot
szerzett a túlvilág létezéséről. Tapasztalatairól, illetve az
orvostudomány halálközeli élményekről vallott nézeteiről
könyvet írt, amely az Egyesült Államokban most jelent meg.
"Mint
idegsebész korábban nem hittem a halálközeli élményekben. A
tudomány világában nőttem fel, az apám is idegsebész volt.
Követtem a pályán, és kutatóorvos lettem, oktattam többek
között a Harvard
Orvosi Intézetében és
számos más egyetemen is. Értem, hogy mi történik a halál
közelében lévők agyában, és eddig úgy gondoltam, hogy a
tudomány kielégítő magyarázatot ad a klinikai halál állapotába
kerülők testen kívüli, túlvilági utazására. Az agy
elképesztően összetett, de egyben rendkívül finom szerkezet,
amelynek oxigénellátottsága ha csak minimális mértékben is
csökken, annak hatása lesz a tudatra. Korábban sem lepett meg,
hogy súlyos sérülésen átesett emberek az oxigénhiányos
állapotból furcsa történetekkel tértek vissza. Ám úgy
gondoltam, hogy ez még nem jelenti azt, hogy utazásaikból bármi
is valós lenne" - írja a Newsweek-ben
megjelent írás bevezetőjében Alexander.
Hét
nap kómában
Az
idegsebész 2008-ban, egy őszi reggelen nagyon erős fejfájással
ébredt. Állítása szerint néhány órán belül az agykérgének
- amely a gondolatok, érzelmek kontrollálásáért felel, vagyis
lényegében ez az agyterület, amely az embert emberré teszi -
működése leállt. A virginiai
Lynchburg Általános Kórházba került,
ahol abban az időben dolgozott, és ahol kollégái rövid időn
belül megállapították, hogy nagyon ritka, leginkább
újszülötteknél előforduló, bakteriális
eredetű agyhártyagyulladásban szenved.
Az agy-gerincvelői folyadékba bekerült E.
coli baktérium
óráról órára az agya egyre nagyobb területét pusztította el.
Az intenzívre kerülve rövidesen tetszhalottá vált: hét napon
keresztül feküdt kómában, teste egyáltalán nem reagált az
ingerekre, magasabb rendű agyfunkciói nem működtek.
Alexander
arról számolt be, hogy miközben kómában feküdt, elméje -
tudata, belső lénye - eleven volt, sőt jól érezte magát.
Miközben az agykéreg idegsejtjei állítólag egyáltalán nem
mutattak aktivitást, "az agytól független tudatossága előtt
az univerzumnak egy másik, nagyobb dimenziója tárult fel".
"Olyan dimenziók, amelyek létezéséről soha még csak nem is
álmodtam, és amelyeket a régi, a kóma előtti énem
lehetetlenségnek nyilvánított volna" - írja az
idegsebész.
Tapasztalásai
nagy vonalakban megegyeznek a mások által is leírt halálközeli
élményekkel. "Megtapasztaltam, hogy többek vagyunk, mint a
testünk és az agyunk, hogy a halál nem a tudatosság vége, sokkal
inkább egy nagy, kiszámíthatatlan, pozitív utazás újabb
fejezete" - írja.
"Nem
én vagyok az első ember, aki megtapasztalta, hogy a testen kívül
is létezik tudatosság. De úgy tudom, senki nem utazott még e
dimenziókba oly módon, hogy egyrészt az agykérge igazoltan
teljesen leállt, másrészt az utazás teljes ideje alatt a teste
folyamatos orvosi megfigyelés alatt állt." Az előbbi ténynek
azért van jelentősége, mert a legtöbb magyarázat szerint a
halálközeli élményeket az agy csökkent oxigénellátottsága
idézi elő. Alexander azonban azt állítja, hogy esetében
dokumentálhatóan nem az alulműködő agy furcsa kisüléseinek
eredménye volt az élmény, az ő agykérge a CT-felvételek és a
neurológiai vizsgálatok során egyáltalán nem jelzett aktivitást.
"Az
orvostudománynak az agyról és az elméről vallott mai felfogása
szerint abban az állapotban, amelyben én voltam, még halvány,
beszűkült tudatosságot sem tapasztalhattam volna, nem beszélve
arról a rendkívül kalandos, és teljesen koherens utazásról,
amelyen átmentem" - olvasható a Newsweekcikkében.
Színek,
fények, szavak nélküli kommunikáció
"Az
utazásom a felhőkben kezdődött. Nagy, fodros, rózsaszín-fehér
felhőkben, amelyek éles kontrasztban álltak az ég kékes-feketés
színével. A felhők felett átlátszó, csillogó lények cikáztak
az égen, hosszú csíkokat hagyva maguk mögött" - olvasható
abeszámolóban.
Ezek a lények egyetlen földi élőlényre sem hasonlítottak az
idegsebész szerint, fejlettebbek voltak nálunk, az élet
magasabb formáját képviselték. Beszámolója alapján
fentről lefelé örömzene hangjai áramlottak, de a hang mintha
anyagszerű lett volna, mint mikor az ember érzi a bőrén az esőt,
de mégsem lesz tőle vizes. Ebben a világban nem létezett
elkülönülés: úgy tűnt, hogy nem lehet csak megfigyelőnek,
vagy a zene hallgatójának lenni, az ember mindenképpen részévé
vált. Minden mindennek a része volt, Alexander szerint olyan volt
ez a kép, mint egy nagy, gazdagon díszített perzsaszőnyeg.
Az
idegsebészt útja nagy részén egy aranybarna hajú, sötétkék
szemű fiatal nő kísérte, aki egyszerű, de nagyon élénk színű
- kék, lila, narancs színekben pompázó - ruhát viselt. "Olyan
tekintettel nézett rám, hogy ha valaki így néz rád, akár csak
öt másodpercig, átjár az az érzés, hogy élni érdemes, bármi
is történt veled addig az életben. Nem romantikus tekintet volt,
nem is baráti. A földi szereteten túli tekintet volt, ám annak
minden elemét egyidejűleg magában hordozta" - írja.
Kísérője szavak nélkül beszélt hozzá, az üzenet mint szél
jutott el az elméjébe, és a tartalmát azonnal értette.
"Szeretve és táplálva vagy, örökre. Semmitől sem kell
félned. Semmit nem ronthatsz el" - sugallta a kísérő.
Majd
változott a kép, még magasabb rezgésű tartományokban találtam
magam - írja Alexander, aki szavak nélküli kérdéseket tett fel.
Mi ez a hely? Hol vagyok? Miért vagyok itt? A kérdésekre szavakon
túli választ kapott: a fény, a színek, a szépség és a
feltétlen szeretet hatalmas erejű áramlása töltötte be.
Az
idegsebész hangsúlyozza: tisztában vele, hogy története
természetfeletti, hihetetlen, és hogy orvosként korábban ő is
hallucinációnak tartotta volna. De tudja, hogy nem
érzékcsalódásról van szó, az élmény valóságosabb volt,
mint bármi az életében, beleértve az esküvőjét és két fia
születését is.
"A
modern fizika szerint a világegyetem egy egység. Bár a világban,
amelyben élünk, látszólag a tárgyak, az élőlények, az
események elkülönültek, de a fizika szerint a felszín alatt
minden tárgy, az univerzum minden eseménye összeköttetésben
áll. Valójában nincs elkülönülés. Ez előtt a tapasztalásom
előtt, számomra mindez csak absztrakció volt, ma már azonban
valóság. És az univerzumot nem csak az egység tartja össze,
hanem most már tudom, hogy a szeretet is összeköti. Az a
világegyetem, amelyet a kómában töltött napjaimban
megtapasztaltam, ugyanaz, amelyről Einstein, illetve Jézus beszél
a maga nagyon különböző módján" - írja Alexander,
aki hátra lévő életét az elme, a tudat valódi természetének
kutatásával kívánja tölteni, valamint annak bizonyításával,
hogy az ember sokkal több, mint a fizikai agya, és létezik agytól
független tudatosság is.
Világokon át 1. rész - Az anyag: káprázat vagy valóság?
Világokon át 2. rész - Polaritás: a kétarcú valóság
Világokon át 3. rész - Őselemek, őstörvények: a Mindenség pillérei
Világokon át 4. rész - Tér, idő, tudat: A dimenziók hálója
Világokon át 5. rész - Az élet lehelete: céllal, céltalanul?
Világokon át 6. rész - Az érző élet
Világokon át 7. rész - A tudatos élet
Világokon Át - 8. rész: Vágyaink Világa 2/1. - Tarr Bence László (részlet) 2005.
Világokon Át - 8. rész: Vágyaink Világa 2/2. - Tarr Bence László (részlet) 2005.
Világokon át 9. rész - Elménk birodalma: tudat, módosult tudat
Világokon át 10. rész - Művészetek üzenete: az ihlettől a manifesztációig
Világokon át 11. rész - Sorsunk kódjai: szabadság, vagy determináció?
Világokon át 12. rész - Az Ég akarata: asztrológia, Ji king, Tarot
.
Kurt
Tepperwein:
A
szellemi törvények – Kivonat
1. Az
élet tanulást jelent.
2. Ha szerepeket játszom, klisék és minták szerint élek, tehát olyan emberként, aki egyáltalán nem én vagyok, ennek megfelelő lesz az életem is.
3. Tudatosan és figyelmesen kell Itt és Most lennem, önmagam úgy kifejezni, amilyen éppen most vagyok. Ezzel egyidejűleg állandóan figyelnem kell magam, és feltenni a kérdést: valóban ez vagyok én? Vagy csupán egy szerepet, egy viselkedési mintát valósítok meg, vagy netán mások kívánságai, elvárásai, elképzelései és nézetei szerint élek?
4. Ha valóban tudatosan önmagam vagyok, azt élem, amit e pillanatban tennem kell, azaz beteljesítem a pillanatot, akkor összhangban élek önmagammal és az élettel.
5. Tanulni annyit jelent, mint felfedezni, hogy az ember legbelül már mindent tud, és megélni, amit felfedezett.
6. Az a feladatom, hogy amit megtanultam, azt megéljem. Nem holt tudást kell gyűjtögetni, hanem tudatomat tágítani, egyre szélesebbé és szélesebbé, mígnem mindent átfogóvá válok. Az ember spirituális, mentális, emocionális és fizikai természetét egységgé kell összeolvasztanom, és ebből az egységből kiindulva cselekednem a Teremtéssel összhangban.
7. Az élet értelme az, hogy éljem a saját életem! Ehhez önmagamra kell találnom, hiszen az élet csupán tükörképe annak, amilyen vagyok. Az élet értelméhez tartozik az is, hogy tanuljak, hogy taníthassak, és ezáltal a hozzám közel állóknak segítségére legyek!
8. Az élet értelme, hogy felfedezzem: egyszeri és megismételhetetlen vagyok, és a magam egészen különleges és egyedülálló módján járulok hozzá az élet egészéhez. Hogy igazi feladatomat felismerjem és elvégezzem. Hogy „az élet üzeneteit” felismerjem, és annak megfelelően éljek. Hogy felismerjem: valamennyi probléma csupán az élet által állított feladat, amely egyben ajándékot is rejt magában – egy felismerést. A probléma csupán a csomagolás, a felismerés az ajándék. Hogy felismerjem: a győzelem vagy a veszteség mind-egy.
9. Az élet értelme szellemi örökségem átvétele, azaz eredetem felismerése és felébresztése.
10. Mindenki azt kapja a sorstól, amit ô maga előidézett. Teljesen mindegy azonban, hogy mit hoz elém a sors, hiszen minden az én tanulásomat szolgálja, minden segítségemre van, minden engem szolgál. Bármely percben megszabadulhatok a sors őrlő kerekétől, mihelyt elengedem saját akaratomat: „…legyen meg az akaratod…” (Máté 6,10).
11. Az élet értelme az, hogy szeressünk és éljünk!
12. Az élet értelme tapasztalatokat gyűjteni, mely tapasztalatokból felismerések lesznek – ez az egyetlen, amit életemből magammal vihetek.
13. Az én életem értelme az, hogy önmagam legyek, hogy meglegyen a lehetőségem arra, hogy azt az életet éljem, amelyért megszülettem
14. Életem
értelme az, hogy Igaz Valóm tökéletesebb formában
juttassam kifejezésre.
15. Senki nem végezheti eredményesen hivatását, ha nem szereti a munkáját, ha a hivatás és az elhivatottság nem egy és ugyanaz, ha nem az önmegvalósítást szolgálja és nem közhasznú.
16. Kezdetben volt az Egynek azon akarata, hogy sok legyen, s ez az akarat teremtésként nyilvánult meg. Valamennyi létező az ô akaratának kifejeződése.
17. Fejlődni csak akkor tud az ember, ha valamely cél felé tart.
18. Életed egyszerű és egyedülálló dallam, melyet te magad játszol az élet hangszerén. Teljesen mindegy, milyen dallamot játszol vagy engedsz játszani rajta, a következményeket egyedül és kizárólag te viseled.
19. Életem értelme az, hogy megtaláljam igazságomat, és aszerint éljek. Ez az én ajándékom a világ és a többiek számára. Ez az, amit kizárólag én tudok adni, ez az én legbensőbb tudásom, az én Igaz Valóm bölcsessége, azé az istenségé, ami én vagyok.
20. Életem értelme az, hogy egyre inkább felfedezzem saját egyszeri és megismételhetetlen voltomat, és ezt meg is éljem.
21. Meghatározott szándékkal születtem erre a világra. Beteljesülést csak akkor találok, ha elhivatottságomat felismerem, elfogadom és elvégzem. A hivatásnak olyasvalaminek kellene lennie, amiért az ember él, nem pedig amiből él!
22. Ha netán hamis hangot ütsz meg, gondolj arra, hogy egyetlen ember sincs, aki hibátlanul játszana. Ám tanulj a hibádból, hogy dallamod egyre tisztábban csengjen, az a dallam, amely neked egészséget, szeretetet, harmóniát és örömet szerez.
23. A látszat mögött rejlő valóság az abszolútum, egy öröktől fogva létező, mindenütt jelen lévő, határtalan és megváltoztathatatlan princípium, amelyen még csak gondolkodni is lehetetlen, hiszen korlátolt értelmünkkel képtelenek vagyunk felfogni mindent átfogó határtalanságát. Ezt a minden létező mögött rejlő „egyetlen erőt” csak a sokféleség jelenléteként ismerhetjük fel. Meghatározásához nem találunk megfelelő kifejezést vagy hasonlatot, de létezik ez az „egyetlen erő”, amely valamennyi manifesztálódott, korlátok közé szorított létező előzménye, melyet teremtő őserőnek nevezhetünk, valamennyi létező szellemi ős okának vagy Istennek.
24. Meghatározott céllal és feladattal születtem a Földre. Beteljesülést csak akkor érhetek el, ha életfeladatomat felismerem, elfogadom, és eleget teszek neki.
juttassam kifejezésre.
15. Senki nem végezheti eredményesen hivatását, ha nem szereti a munkáját, ha a hivatás és az elhivatottság nem egy és ugyanaz, ha nem az önmegvalósítást szolgálja és nem közhasznú.
16. Kezdetben volt az Egynek azon akarata, hogy sok legyen, s ez az akarat teremtésként nyilvánult meg. Valamennyi létező az ô akaratának kifejeződése.
17. Fejlődni csak akkor tud az ember, ha valamely cél felé tart.
18. Életed egyszerű és egyedülálló dallam, melyet te magad játszol az élet hangszerén. Teljesen mindegy, milyen dallamot játszol vagy engedsz játszani rajta, a következményeket egyedül és kizárólag te viseled.
19. Életem értelme az, hogy megtaláljam igazságomat, és aszerint éljek. Ez az én ajándékom a világ és a többiek számára. Ez az, amit kizárólag én tudok adni, ez az én legbensőbb tudásom, az én Igaz Valóm bölcsessége, azé az istenségé, ami én vagyok.
20. Életem értelme az, hogy egyre inkább felfedezzem saját egyszeri és megismételhetetlen voltomat, és ezt meg is éljem.
21. Meghatározott szándékkal születtem erre a világra. Beteljesülést csak akkor találok, ha elhivatottságomat felismerem, elfogadom és elvégzem. A hivatásnak olyasvalaminek kellene lennie, amiért az ember él, nem pedig amiből él!
22. Ha netán hamis hangot ütsz meg, gondolj arra, hogy egyetlen ember sincs, aki hibátlanul játszana. Ám tanulj a hibádból, hogy dallamod egyre tisztábban csengjen, az a dallam, amely neked egészséget, szeretetet, harmóniát és örömet szerez.
23. A látszat mögött rejlő valóság az abszolútum, egy öröktől fogva létező, mindenütt jelen lévő, határtalan és megváltoztathatatlan princípium, amelyen még csak gondolkodni is lehetetlen, hiszen korlátolt értelmünkkel képtelenek vagyunk felfogni mindent átfogó határtalanságát. Ezt a minden létező mögött rejlő „egyetlen erőt” csak a sokféleség jelenléteként ismerhetjük fel. Meghatározásához nem találunk megfelelő kifejezést vagy hasonlatot, de létezik ez az „egyetlen erő”, amely valamennyi manifesztálódott, korlátok közé szorított létező előzménye, melyet teremtő őserőnek nevezhetünk, valamennyi létező szellemi ős okának vagy Istennek.
24. Meghatározott céllal és feladattal születtem a Földre. Beteljesülést csak akkor érhetek el, ha életfeladatomat felismerem, elfogadom, és eleget teszek neki.
25. Az
a feladatom, hogy jólétet, egészséget, boldogságot és harmóniát
teremtsek mindenki számára, és felelősséget vállaljak
mindenért. Az a feladatom, hogy életemet mesterművé
tegyem.
26. Aki a szellemi útra lép, annek elsősorban birtokba kell vennie és értelmesen fel kell használnia mindazt, amit már elért.
27. Élni annyit jelent, mint adni önmagamat, a szeretetet, amely én magam vagyok, hagyni, hogy minden áramoljon, semmit sem megkötni.
26. Aki a szellemi útra lép, annek elsősorban birtokba kell vennie és értelmesen fel kell használnia mindazt, amit már elért.
27. Élni annyit jelent, mint adni önmagamat, a szeretetet, amely én magam vagyok, hagyni, hogy minden áramoljon, semmit sem megkötni.
28. Minden,
ami van, volt és valaha is lesz, az örök, mert mindennek egy és
ugyanaz az alapszubsztanciája, minden az örökkévalóság
manifesztációja. A tudós ezt az alapszubsztanciát energiának
nevezi, a metafizikus szellemnek, a hívő egyszerűen
istennek.
29. Igen gyakran csupán ezért keressük a szeretetet valamely partnerkapcsolatban, mert képtelenek vagyunk magunkat szeretni.
30. A szeretet adni akar, és az adásban teljesíti ki magát.
31. A szeretet azt jelenti, hogy megértően, tudatosan elfogadom a tökéletlent.
32. Azzal, hogy nem fogadjuk el magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, csak azt az érzésünket erősítjük, hogy másmilyennek teremtettek bennünket. Másmilyenek azonban csupán akkor leszünk, ha megváltoztatjuk magunkat.
33. A szeretet alaptörvénye annak az erőnek, melyet mi Istennek nevezünk. Ha megtanulunk szeretni, és ezt párosítani is tudjuk bölcsességgel, akkor tökéletesek leszünk. Feladatunk és egyben életünk értelme is ezen a földön, hogy megtanuljunk szeretni. Nemcsak a partnerünket, hanem egy olyan, mindent átfogó szeretet képességét kell elsajátítanunk, amely többé már senkit és semmit nem zár ki.
34. Ezen a világon semmi sem történik véletlenül, hanem minden az ok és okozat törvénye szerint működik. Minden élet törvény.
35. A szeretetben mindig éppen azt a társat találjuk meg, aki nekünk megfelel, ugyanis a rezonancia törvényének megfelelően csak ilyen partnert tudunk magunkhoz vonzani.
36. Ha valakit szeretek, akkor önmagamat adom, az illetőnek a legjobbakat akarom és kívánom, anélkül, hogy ezért bármiféle ellenszolgáltatást várnék.
37. A szeretet az az öröm, amelyet akkor érzünk, amikor a szeretett emberre gondolunk, vagy a társaságában vagyunk, vagy valamely közösen végzett munkában beteljesülést találunk.
38. Szerelmesnek lenni és igazán szeretni két különböző dolog, miként a virág és a gyümölcs. A gyümölcs megjelenésével eltűnik a virág.
29. Igen gyakran csupán ezért keressük a szeretetet valamely partnerkapcsolatban, mert képtelenek vagyunk magunkat szeretni.
30. A szeretet adni akar, és az adásban teljesíti ki magát.
31. A szeretet azt jelenti, hogy megértően, tudatosan elfogadom a tökéletlent.
32. Azzal, hogy nem fogadjuk el magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, csak azt az érzésünket erősítjük, hogy másmilyennek teremtettek bennünket. Másmilyenek azonban csupán akkor leszünk, ha megváltoztatjuk magunkat.
33. A szeretet alaptörvénye annak az erőnek, melyet mi Istennek nevezünk. Ha megtanulunk szeretni, és ezt párosítani is tudjuk bölcsességgel, akkor tökéletesek leszünk. Feladatunk és egyben életünk értelme is ezen a földön, hogy megtanuljunk szeretni. Nemcsak a partnerünket, hanem egy olyan, mindent átfogó szeretet képességét kell elsajátítanunk, amely többé már senkit és semmit nem zár ki.
34. Ezen a világon semmi sem történik véletlenül, hanem minden az ok és okozat törvénye szerint működik. Minden élet törvény.
35. A szeretetben mindig éppen azt a társat találjuk meg, aki nekünk megfelel, ugyanis a rezonancia törvényének megfelelően csak ilyen partnert tudunk magunkhoz vonzani.
36. Ha valakit szeretek, akkor önmagamat adom, az illetőnek a legjobbakat akarom és kívánom, anélkül, hogy ezért bármiféle ellenszolgáltatást várnék.
37. A szeretet az az öröm, amelyet akkor érzünk, amikor a szeretett emberre gondolunk, vagy a társaságában vagyunk, vagy valamely közösen végzett munkában beteljesülést találunk.
38. Szerelmesnek lenni és igazán szeretni két különböző dolog, miként a virág és a gyümölcs. A gyümölcs megjelenésével eltűnik a virág.
39. A
kozmoszban mindennek van tudata, függetlenül attól, milyen szinten
jelenik meg. Nincs halott anyag, miként nincsen vak, tudattalan
törvény sem.
40. Mindenki alkot magának egy ideálképet önmagáról, akár tudatosan, akár tudattalanul, és így saját másságát nem fogadja el. Minthogy a külső csupán a belső tükörképe, ekképpen saját külsejét is elutasítja. Az ideálkép azonban cél, és valamely célt csak úgy érhet el az ember, ha nekivág az útnak.
41. A „kozmosz” szó rendet jelent, és jelzi, hogy minden létező a kozmoszban benne rejlő teremtéstervnek engedelmeskedik. Ez a teremtésterv a szellemi törvényekben fejeződik ki.
40. Mindenki alkot magának egy ideálképet önmagáról, akár tudatosan, akár tudattalanul, és így saját másságát nem fogadja el. Minthogy a külső csupán a belső tükörképe, ekképpen saját külsejét is elutasítja. Az ideálkép azonban cél, és valamely célt csak úgy érhet el az ember, ha nekivág az útnak.
41. A „kozmosz” szó rendet jelent, és jelzi, hogy minden létező a kozmoszban benne rejlő teremtéstervnek engedelmeskedik. Ez a teremtésterv a szellemi törvényekben fejeződik ki.
42. A
szeretet azt jelenti, hogy megnyitom magam, és beengedem a
többieket, hagyom, hogy részt vegyenek mindabban, ami engem
foglalkoztat, megosztom magam velük, önmagamat felkínálom
nekik.
43. A szeretet egyszerre jelenti, hogy adok és kapok, és mindig az adással kezdődik. Ez a szeretet, szerelem legnagyobb titka.
44. Lelki társakként olyan szeretetben élünk, amely szabadságot ad, és mindkét fél számára a továbbfejlődés távlatait nyújtja. Ez a szeretet utat mutat ahhoz, hogy saját igazságomat megtaláljam és kövessem.
45. A szeretet azt a vágyat kelti életre szívemben, hogy a másik boldog legyen, és kész vagyok ennek érdekében bármit megtenni: időt adni neki, ha időre van szüksége, figyelmet, ha figyelemre van szüksége, és szabadságot, ha szabadságra van szüksége.
46. Mindarra, ami bennünket tökéletessé tesz, szükségünk van, és magunkhoz vonzzuk. Azt mondhatjuk hát, hogy az alapvető hasonlóságok egy kapcsolat alapját adják, az egymást kiegészítő különbözőségek pedig az igézetet.
47. Lelki társamat a lélek szintjén találom meg, nem a szerepek és elvárások szintjén. Ekképpen lesz ô az én számomra „kapu a belső Paradicsomhoz”, amely saját tökéletességemhez vezet. Úgy szeretem őt, ahogy van, és nem olyannak, amilyennek véleményem szerint lennie kell.
48. Mihelyt megszabadulunk attól a félelmünktől, hogy egyedül maradunk, képesek leszünk partnerünknek is nagyobb szabadságot adni. Csak ekkor válik lehetővé az igaz szeretet, mert a szeretet nem zár be, és nem tart fogva. Ha megpróbáljuk a másikat láncra verni, meghal a szeretet, és nem marad belőle más, mint a megszokás.
49. A szeretetben nem várok feltétlen viszonzást, cselekedeteim mozgatórugója a gyengéd odafigyelés, nagyrabecsülés és csodálat. Szerethetek mellette másokat is, és ezt a jogot neki is megadom.
50. A lélektársi kapcsolatban az a cél, hogy teljesen önmagam legyek, és a társamat hozzásegítsem ahhoz, hogy mindazokat a gondolat- és érzelemmintákat feloldja, melyek bennünket újra meg újra az elvárások és szerepek szintjére rántanak le. A szabadság és bizalom légkörében élek vele, amelyet kizárólag az igaz szeretet, szerelem tesz lehetővé.
51. Szabadság létezik valamely társ szeretete, szerelme nélkül is, a szeretet azonban nem létezik szabadság nélkül.
52. A szerelmes birtokolni akarja szerelmét, kisajátítani, függővé tenni. Csakhogy mindaddig, amíg a szeretetben a függőségnek bármilyen formája megvan, a kapcsolat nem tökéletes.
53. A szeretet azt jelenti, hogy örömmel munkálkodom mások javán, és hozzájárulok személyes kibontakozásukhoz.
54. Minden ember keresi ideális társát, és csak kevesen érzik úgy, hogy meg is találták. Az ideális társ, az úgynevezett lelki társ az, aki mindkettőjük számára lehetővé teszi az optimális fejlődést. Nem csupán két ember közötti kapcsolatról van szó, hanem két lélek között létrejött kapcsolatról, s ebből a tényből az együttélésre és a szeretetre vonatkozóan nem kevés tanulság vonható le.
55. Vonzódunk a hozzánk hasonlókhoz, mert általuk megerősítve érezzük magunkat abban, amilyenek vagyunk.
43. A szeretet egyszerre jelenti, hogy adok és kapok, és mindig az adással kezdődik. Ez a szeretet, szerelem legnagyobb titka.
44. Lelki társakként olyan szeretetben élünk, amely szabadságot ad, és mindkét fél számára a továbbfejlődés távlatait nyújtja. Ez a szeretet utat mutat ahhoz, hogy saját igazságomat megtaláljam és kövessem.
45. A szeretet azt a vágyat kelti életre szívemben, hogy a másik boldog legyen, és kész vagyok ennek érdekében bármit megtenni: időt adni neki, ha időre van szüksége, figyelmet, ha figyelemre van szüksége, és szabadságot, ha szabadságra van szüksége.
46. Mindarra, ami bennünket tökéletessé tesz, szükségünk van, és magunkhoz vonzzuk. Azt mondhatjuk hát, hogy az alapvető hasonlóságok egy kapcsolat alapját adják, az egymást kiegészítő különbözőségek pedig az igézetet.
47. Lelki társamat a lélek szintjén találom meg, nem a szerepek és elvárások szintjén. Ekképpen lesz ô az én számomra „kapu a belső Paradicsomhoz”, amely saját tökéletességemhez vezet. Úgy szeretem őt, ahogy van, és nem olyannak, amilyennek véleményem szerint lennie kell.
48. Mihelyt megszabadulunk attól a félelmünktől, hogy egyedül maradunk, képesek leszünk partnerünknek is nagyobb szabadságot adni. Csak ekkor válik lehetővé az igaz szeretet, mert a szeretet nem zár be, és nem tart fogva. Ha megpróbáljuk a másikat láncra verni, meghal a szeretet, és nem marad belőle más, mint a megszokás.
49. A szeretetben nem várok feltétlen viszonzást, cselekedeteim mozgatórugója a gyengéd odafigyelés, nagyrabecsülés és csodálat. Szerethetek mellette másokat is, és ezt a jogot neki is megadom.
50. A lélektársi kapcsolatban az a cél, hogy teljesen önmagam legyek, és a társamat hozzásegítsem ahhoz, hogy mindazokat a gondolat- és érzelemmintákat feloldja, melyek bennünket újra meg újra az elvárások és szerepek szintjére rántanak le. A szabadság és bizalom légkörében élek vele, amelyet kizárólag az igaz szeretet, szerelem tesz lehetővé.
51. Szabadság létezik valamely társ szeretete, szerelme nélkül is, a szeretet azonban nem létezik szabadság nélkül.
52. A szerelmes birtokolni akarja szerelmét, kisajátítani, függővé tenni. Csakhogy mindaddig, amíg a szeretetben a függőségnek bármilyen formája megvan, a kapcsolat nem tökéletes.
53. A szeretet azt jelenti, hogy örömmel munkálkodom mások javán, és hozzájárulok személyes kibontakozásukhoz.
54. Minden ember keresi ideális társát, és csak kevesen érzik úgy, hogy meg is találták. Az ideális társ, az úgynevezett lelki társ az, aki mindkettőjük számára lehetővé teszi az optimális fejlődést. Nem csupán két ember közötti kapcsolatról van szó, hanem két lélek között létrejött kapcsolatról, s ebből a tényből az együttélésre és a szeretetre vonatkozóan nem kevés tanulság vonható le.
55. Vonzódunk a hozzánk hasonlókhoz, mert általuk megerősítve érezzük magunkat abban, amilyenek vagyunk.
56. Egy
ember egész életében az ideális partnert kereste. Gazdag lett és
híres, de egyedül maradt. Amikor megöregedett, megkérdezte őt
egy riporter, sikerrel járt-e a keresgélése, mire ô ekképpen
válaszolt: „Igen, megtaláltam az igazi párom. Amikor harmincéves
voltam, akkor találkoztam vele. De sajnos ô is az ideális partnert
kereste!”
57. Rendre elkövetünk egy hibát: kívül keressük a szeretetet – azt akarjuk, hogy bennünket szeressenek. Csakhogy nem kaphatok több szeretetet, mint amennyit magam képes vagyok adni.
58. Vannak emberek, akik félnek az egyedülléttől, társ nélkül életképtelennek tartják magukat, úgy érzik, nem tudnak egyedül boldogok lenni, és azt remélik, hogy egyedüllétük megszűnik, mihelyt egy másik emberrel élnek együtt. Két boldogtalan ember azonban nem lesz csupán azáltal boldog, hogy együtt él, különösen nem akkor, ha ehhez még az a félelem is társul, hogy a másikat elveszíthetem. Az igaz szeretet nem félelemre épül.
59. Ha megtanulom, elsajátítom az egyedüllét művészetét, akkor tiszta öntudatra ébredek, az egy-létbe jutok. Ebben a tudatban intenzív és mély kapcsolatba kerülök másokkal és rajtuk keresztül a mindenséggel, mely kapcsolat nem a gondolkodás révén jön létre, hanem a létezés minden szintjét átfogja.
60. A társkapcsolat értelme abban rejlik, hogy a partner szembesít a hiányosságaimmal, megmutatja, hol nem vagyok még egészséges.
61. Az igaz szeretethez vezető úton az első lépés, hogy úgy kell a másikhoz odafordulni, hogy érte semmi jutalmat ne várjak, és magából az odafordulásból nyerjek magam számára boldogságot és megelégedettséget. Ha mégis kapok valamit, akkor az egy plusz ajándék.
57. Rendre elkövetünk egy hibát: kívül keressük a szeretetet – azt akarjuk, hogy bennünket szeressenek. Csakhogy nem kaphatok több szeretetet, mint amennyit magam képes vagyok adni.
58. Vannak emberek, akik félnek az egyedülléttől, társ nélkül életképtelennek tartják magukat, úgy érzik, nem tudnak egyedül boldogok lenni, és azt remélik, hogy egyedüllétük megszűnik, mihelyt egy másik emberrel élnek együtt. Két boldogtalan ember azonban nem lesz csupán azáltal boldog, hogy együtt él, különösen nem akkor, ha ehhez még az a félelem is társul, hogy a másikat elveszíthetem. Az igaz szeretet nem félelemre épül.
59. Ha megtanulom, elsajátítom az egyedüllét művészetét, akkor tiszta öntudatra ébredek, az egy-létbe jutok. Ebben a tudatban intenzív és mély kapcsolatba kerülök másokkal és rajtuk keresztül a mindenséggel, mely kapcsolat nem a gondolkodás révén jön létre, hanem a létezés minden szintjét átfogja.
60. A társkapcsolat értelme abban rejlik, hogy a partner szembesít a hiányosságaimmal, megmutatja, hol nem vagyok még egészséges.
61. Az igaz szeretethez vezető úton az első lépés, hogy úgy kell a másikhoz odafordulni, hogy érte semmi jutalmat ne várjak, és magából az odafordulásból nyerjek magam számára boldogságot és megelégedettséget. Ha mégis kapok valamit, akkor az egy plusz ajándék.
62. A
tartós szeretet feltételei: csodálat, mindkét felet lelkesítő
feladat, megértés.
63. Keressük az ideális partnert, s közben megfeledkezünk arról, hogy a rezonancia törvénye értelmében csak akkor tudjuk magunkhoz vonzani az ideális partnert, ha előbb mi magunk válunk ideális partnerré. Így tehát az a társ, akivel e pillanatban éppen együtt vagyunk, pontosan az ideális társunk, minthogy éppen azt a leckét kínálja nekünk, melyet még meg kell tanulnunk ahhoz, hogy valóban ideális társak legyünk.
64. A szeretet olyan, mint egy magányos hegyi kunyhó, amelyben az ember csak azt találja, amit magával visz.
65. Az egyedüllét olyan feladat, melyet minden ember valamikor önmaga elé állít, és amely elől nem lehet megfutamodni: meg kell oldania. Ez nem azt jelenti, hogy remetévé kell válni, az egyedüllét nem fájdalmas magány vagy izoláció.
66. Az ideális társat csak akkor tudom megtalálni, ha előbb magam is ideális társsá válok. A nagy szerelmet csak akkor találom meg, ha önmagamban felfedezem. Ekkor ugyan már nincs szükségem kívülről jövő szeretetre, szerelemre, ám csak így tudom lehetővé tenni, a rezonanciatörvény szerint csak ekkor tudom magamhoz vonzani.
67. A másik féllel folytatott viták végső soron önmagamhoz vezetnek el. Ekképpen a partner, aki mellett megmaradok, mert szeretem, ideális társ számomra. Én pedig az ô számára. Együtt haladunk az önmagunk felé vezető úton.
68. Ha a szeretetben boldog akarok lenni, két dologtól kell megszabadulnom: attól a félelemtől, hogy nem fognak eléggé szeretni, és attól a vágytól, hogy a másikat birtokoljam. Aki ugyanis fél és birtokolni akar, végül mindent elveszít.
69. Ahhoz, hogy rátaláljak az igaz szeretetre, elôször fel kell ismernem Istent az emberben, éspedig minden emberben.
63. Keressük az ideális partnert, s közben megfeledkezünk arról, hogy a rezonancia törvénye értelmében csak akkor tudjuk magunkhoz vonzani az ideális partnert, ha előbb mi magunk válunk ideális partnerré. Így tehát az a társ, akivel e pillanatban éppen együtt vagyunk, pontosan az ideális társunk, minthogy éppen azt a leckét kínálja nekünk, melyet még meg kell tanulnunk ahhoz, hogy valóban ideális társak legyünk.
64. A szeretet olyan, mint egy magányos hegyi kunyhó, amelyben az ember csak azt találja, amit magával visz.
65. Az egyedüllét olyan feladat, melyet minden ember valamikor önmaga elé állít, és amely elől nem lehet megfutamodni: meg kell oldania. Ez nem azt jelenti, hogy remetévé kell válni, az egyedüllét nem fájdalmas magány vagy izoláció.
66. Az ideális társat csak akkor tudom megtalálni, ha előbb magam is ideális társsá válok. A nagy szerelmet csak akkor találom meg, ha önmagamban felfedezem. Ekkor ugyan már nincs szükségem kívülről jövő szeretetre, szerelemre, ám csak így tudom lehetővé tenni, a rezonanciatörvény szerint csak ekkor tudom magamhoz vonzani.
67. A másik féllel folytatott viták végső soron önmagamhoz vezetnek el. Ekképpen a partner, aki mellett megmaradok, mert szeretem, ideális társ számomra. Én pedig az ô számára. Együtt haladunk az önmagunk felé vezető úton.
68. Ha a szeretetben boldog akarok lenni, két dologtól kell megszabadulnom: attól a félelemtől, hogy nem fognak eléggé szeretni, és attól a vágytól, hogy a másikat birtokoljam. Aki ugyanis fél és birtokolni akar, végül mindent elveszít.
69. Ahhoz, hogy rátaláljak az igaz szeretetre, elôször fel kell ismernem Istent az emberben, éspedig minden emberben.
70. Az
igaz szeretet tárgy nélküli, egyszerűen áthat, és betölti
lelkemet.
71. A szeretet a mi valóságos létünk, ezért nem kell és nem is tudjuk megtanulni, csupán engednünk kell, hogy bennünk létezzen.
72. A harmónia törvénye nemcsak a természetben mutatkozik meg, hanem mindennapi életünkben is, mindabban, ami velünk történik: társkapcsolatunkban, munkánk során, betegségben és szenvedésben éppúgy, mint az egészségben és a boldogságban. Valahányszor az ember önhatalmúlag megzavarja a harmóniát, ez a törvény haladéktalanul kiegyenlít.
73. Polinézia püspökei a következő parancsban fogalmazták meg a harmónia törvényét: „Ne bánts meg senkit és semmit, ne zavard meg mások harmóniáját, mert ők is te vagy.”
74. Pantha rei, mondják a görögök, azaz minden folyik. A természetben és az egész kozmoszban uralkodó rend örökös fejlődésre, egy felsőbb létre utal.
75. Az evolúció törvénye magában foglalja a változékonyság elvét. Semmi nem maradhat úgy, ahogy most van. Semmit nem ragadhatok meg, nem tarthatok meg, mert minden, ami elkezdődik, az véget is ér. Már a kezdet magában foglalja a véget, amely egyidejűleg valami újnak a kezdete, ami ugyancsak véget fog érni, hogy ismét valami újnak adjon életet, és ez így megy a végtelenségig. Ennek a megállapításnak ugyanis az ellenkezője is igaz: ha minden véget ér, ami valaha kezdődött, akkor az, aminek nincs kezdete, vége sincs: az egyetlen erőnek, az életnek, a létnek.
76. Minden, ami van, az „Egyből” jött létre, és az „Egy” mindenben benne van. Minden része az egynek, és mégis egy egész.
77. Ha valóban élek, a szeretet általam lesz.
78. Csak akkor tudom valóban a saját életemet élni, amikor más emberek elképzeléseitől elszakítom magam. Csak ekkor tudom elfogadni magam olyannak, amilyen vagyok, és csak ekkor tudom magam igazán szeretni, és ekkor válok képessé arra, hogy másokat is szeressek.
79. Ha tiszteletben tartjuk magunkat, és jól érezzük magunkat a bőrünkben, megtettük az első lépést a harmónia felé.
80. Fel kell ismernem, valójában ki vagyok: egy mindent átfogó tudat individualizált része, amely azáltal, hogy él, részévé válik a teremtés szimfóniájának.
81. Az egész univerzumban nincs tehát két dolog, lény vagy jelenség, ami tökéletesen azonos volna. Minden egyszeri és egyedülálló, ez a pillanat is, amely még eddig soha nem volt, és ezután már soha nem lesz. Az egész teremtés egy örök premier.
82. Az örök létezés, bár állandó változásban van, sem nem csökken, sem nem növekszik – van.
84. Minden ember meghatározója a világ sorsának.
71. A szeretet a mi valóságos létünk, ezért nem kell és nem is tudjuk megtanulni, csupán engednünk kell, hogy bennünk létezzen.
72. A harmónia törvénye nemcsak a természetben mutatkozik meg, hanem mindennapi életünkben is, mindabban, ami velünk történik: társkapcsolatunkban, munkánk során, betegségben és szenvedésben éppúgy, mint az egészségben és a boldogságban. Valahányszor az ember önhatalmúlag megzavarja a harmóniát, ez a törvény haladéktalanul kiegyenlít.
73. Polinézia püspökei a következő parancsban fogalmazták meg a harmónia törvényét: „Ne bánts meg senkit és semmit, ne zavard meg mások harmóniáját, mert ők is te vagy.”
74. Pantha rei, mondják a görögök, azaz minden folyik. A természetben és az egész kozmoszban uralkodó rend örökös fejlődésre, egy felsőbb létre utal.
75. Az evolúció törvénye magában foglalja a változékonyság elvét. Semmi nem maradhat úgy, ahogy most van. Semmit nem ragadhatok meg, nem tarthatok meg, mert minden, ami elkezdődik, az véget is ér. Már a kezdet magában foglalja a véget, amely egyidejűleg valami újnak a kezdete, ami ugyancsak véget fog érni, hogy ismét valami újnak adjon életet, és ez így megy a végtelenségig. Ennek a megállapításnak ugyanis az ellenkezője is igaz: ha minden véget ér, ami valaha kezdődött, akkor az, aminek nincs kezdete, vége sincs: az egyetlen erőnek, az életnek, a létnek.
76. Minden, ami van, az „Egyből” jött létre, és az „Egy” mindenben benne van. Minden része az egynek, és mégis egy egész.
77. Ha valóban élek, a szeretet általam lesz.
78. Csak akkor tudom valóban a saját életemet élni, amikor más emberek elképzeléseitől elszakítom magam. Csak ekkor tudom elfogadni magam olyannak, amilyen vagyok, és csak ekkor tudom magam igazán szeretni, és ekkor válok képessé arra, hogy másokat is szeressek.
79. Ha tiszteletben tartjuk magunkat, és jól érezzük magunkat a bőrünkben, megtettük az első lépést a harmónia felé.
80. Fel kell ismernem, valójában ki vagyok: egy mindent átfogó tudat individualizált része, amely azáltal, hogy él, részévé válik a teremtés szimfóniájának.
81. Az egész univerzumban nincs tehát két dolog, lény vagy jelenség, ami tökéletesen azonos volna. Minden egyszeri és egyedülálló, ez a pillanat is, amely még eddig soha nem volt, és ezután már soha nem lesz. Az egész teremtés egy örök premier.
82. Az örök létezés, bár állandó változásban van, sem nem csökken, sem nem növekszik – van.
84. Minden ember meghatározója a világ sorsának.
85.
Minden
mozgásban van, semmi sem áll, minden rezeg. Az energia és az anyag
csupán különböző frekvenciájú rezgések manifesztációja.
86. Minden mindennel összefügg, és befolyásolja egymást.
87. Ha a gondolataink irányát megváltoztatjuk, megváltoztatjuk egész életünket.
88. Minden anyagiban nem az anyag a lényeges, hanem a szellemi struktúra, amit az ember esetében tudatnak nevezünk. Igaz Valónk szerint valamennyien tiszta tudat vagyunk.
89. A hit aktiválja bennünk a teremtőerőt, és arra kényszeríti az energiát, hogy az általunk kívánt formát öltse magára.
90. Ami korlátok közé kényszerít, az az én gondolatom és az én hitem. Ha megnyitom magam, gondolataimat és hitemet kitágítom, megszüntetem ezeket a korlátokat, minden lehetővé válik számomra, és a lehetetlen szót kitörölhetem a szótáramból.
91. Az ember gondolatain keresztül tudja az energiát tevékenységgé alakítani.
92. Minden gondolat, minden érzés, minden kívánság vagy akarat különböző frekvenciájú rezgés, és erejüknek, illetve tartalmuknak megfelelően hatnak. Hasonlóképpen hat rám mindaz, amit észlelek vagy amit elképzelek.
93. A tudósok energiának hívják azt, ami rezeg, a metafizikusok szellemnek, a hívők pedig Istennek. Voltaképpen mindegy, milyen néven nevezzük ezt a valóságot, amely létezik, és rezgésfrekvenciája határozza meg a manifesztáció formáját, amely végeredményben mindig az egyetlen erő kifejeződése.
94. Meg kell tanulnunk fegyelmezni gondolatainkat, mert ez a feltétele annak, hogy helyesen, tudatosan cselekedjünk.
95. Minthogy képesek vagyunk gondolkodni, az a feladatunk, hogy felelősen részt vegyünk a teremtésben.
96. Mindent
el tudok érni, amire csak gondolok.
97. Az embert a gondolkodás képessége különbözteti meg a többi élőlénytől.
98. Az anyag energia, az energia pedig nem más, mint az egyetlen tudatos szellem tevékenysége.
97. Az embert a gondolkodás képessége különbözteti meg a többi élőlénytől.
98. Az anyag energia, az energia pedig nem más, mint az egyetlen tudatos szellem tevékenysége.
99. Még
ha háromezer vagy harmincezer évig élnél is, mégis gondold meg,
hogy senki nem veszíthet el más életet, csak amit él, és nem
élhet mást, csak amit elveszít. Egyre megy hát a leghosszabb és
a legrövidebb élet.
100. Különösen bemocskolja magát az emberi lélek, ha saját hibájából fekélye a mindenségnek. Mert zúgolódni – bármi miatt is, ami velünk történik – elrugaszkodás a természettől, amelynek csak egy parányi része is magában foglalja valamennyi más lény természetét.
101. Ne gondold, hogy hasznodra van az, ami egyszer valamikor talán arra késztet, hogy megszegd a szavadat, hogy szemérmetlen légy, hogy valakit gyűlölj, gyanúsíts, megátkozz, hogy valaki előtt alakoskodj, hogy olyant kívánj, amihez fal és takaró kell.
102. Semmi nem teszi nemesebbé a lelket, mint ha valaki az élet jelenségeit módszeresen és tárgyilagosan tudja vizsgálni, és mindig úgy tudja szemügyre venni őket, hogy világosan látja: a dolgok melyik rendjéhez tartoznak, mire használhatók, mi az értékük az összesség, mi az egyes ember szempontjából, ki a polgára annak a legmagasabb rendű államnak, amelynek a többi államok mintegy csak házai.
103. Tartsd mindig készen alapelveidet az isteni és emberi dolgok helyes megismerésére. Mindenben, a legcsekélyebb dologban is úgy járj el, hogy ne felejtsd el: e kettő kapcsolatban van egymással. Mert semmi emberi dolgot nem intézhetsz el jól az istenire való vonatkoztatás nélkül. Ugyanez áll megfordítva is.
104. Ha belső parancsolód a természetet követi, akkor úgy viselkedik az eseményekkel szemben, hogy mindig könnyen igazodik ahhoz, ami lehetséges és adott.
105. Ha nem gondolod azt, hogy bántalom ért, akkor nem is ért bántalom, s ha nem ért bántalom, akkor kárt sem szenvedtél.
106. A jelen mindenki számára egyre megy. Hiszen sem a múltat, sem a jövőt el nem veszíthetjük. Hogyan is vehetné el valaki tőlünk azt, ami nem a mienk? Két körülményt vegyünk mindig figyelembe: először, hogy minden öröktől fogva azonos formában ismétlődik, s nem számít, hogy valaki száz, kétszáz évig vagy beláthatatlan ideig szemléli-e ugyanazokat a jelenségeket; másodszor, hogy a leghosszabb és legrövidebb életre rendelt is ugyanannyit veszít. Mert csak a jelen pillanattól fosztható meg, csak ez az övé, s amije az embernek nincs, azt el sem veszítheti.
107. Ne fecséreld el életed hátralevő részét másokról való képzelgésekben. Mert ha azon töröd a fejed, mit is csinál a másik ember, miért csinálja, mit beszél, mit kíván, min mesterkedik – minden ilyen megzavar és elvon téged saját vezérlő értelmed figyelmes szolgálatától. Zárj ki tehát gondolataid köréből minden ötletszerűt, minden hiábavalóságot, még inkább minden hiúságot és rosszindulatot.
108. Mindenki csak a jelenben él, ez pedig röpke pillanat: a többi idő vagy már elmúlt, vagy bizonytalan. Arasznyi az ember élete, arasznyi az a földzug, ahol él, de arasznyi a legtovább fennmaradó hírnév is. Hiszen ezt a hírnevet gyorsan pusztuló emberférgek egymást felváltó nemzedékei hordozzák, ezek pedig még önmagukat sem ismerik, nemhogy arról tudnának, aki már régen meghalt.
109. Ha a józan ész szabályainak megfelelő módon, buzgón, határozottan, békés lélekkel azt teszed, amit a pillanat kíván, ha sem jobbra, sem balra nem nézel, hanem géniuszodat olyan tisztán igyekszel megőrizni, mintha már vissza kellene adnod. Ha még hozzá mit sem vársz és mitől sem remegsz: ha úgy cselekszel, hogy tevékenységed mindig összhangban áll a természettel, és minden szavadban, megnyilatkozásodban beéred a hősi időkre emlékeztető igazsággal, akkor boldogan élsz. Márpedig ebben senki meg nem akadályozhat.
110. A jó embernek van egy különös sajátossága: szíves örömmel fogadja, ami a sors rendeléséből történik vele, a keblében lévő géniuszt nem mocskolja be, és képzetek zavaros tömegével sem nyugtalanítja, hanem derültnek őrzi meg, és az istenségnek illendő módon alárendelve magát, beszédében mindig igazmondó, cselekedetében mindig igazságos. S még ha az egész világ kétségbe vonná is, hogy egyszerűen, erényesen, derűsen él, akkor sem neheztel senkire, és nem tér le arról az ösvényről, mely az élet céljához vezet, ahová kinek-kinek tisztán, nyugodtan, minden földi béklyótól mentesen, sorsával kényszeredettség nélkül megbékélten kell elérkeznie.
111. Az emberek búvóhelyet keresnek maguknak: falun, tengerparton, hegyen. Micsoda korlátoltság! Hiszen megteheted, amikor csak akarod, hogy önmagadba visszavonulj. Mert az ember sehová nyugodtabban vissza nem vonulhat, mint saját lelkébe, különösen ha olyan a belső világa, hogy beletekintve azonnal teljes békesség tölti el. A békesség pedig azonos a lélek harmóniájával.
112. Minden, ami történik, igazságosan történik, sőt mintha valaki érdem szerint rendelkezne. Továbbra is erre figyelj tehát, s bármit csinálsz, azzal a szándékkal csináld: légy jó; jó a szó valódi értelmében. Erre vigyázz minden cselekedetedben.
113. Boldogság
és boldogtalanság, szeretet és gyűlölet valójában ugyanannak a
dolognak a két oldala.
114. Szellemi technikák alkalmazásával segítséget tudok nyújtani embertársamnak, hogy gyengéjét erősségévé változtassa, éspedig oly módon, hogy tudata rezgését megemelje, mert a pozitív pólus mindig magasabb rezgésszámú. Tudatunk rezgésszintjének emelésével azonban nem csupán magunkat változtatjuk, hanem egész életünket is, hiszen a rezonancia törvénye értelmében más eseményeket, személyeket és életkörülményeket vonzunk magunkhoz.
115. Minden létezőnek megvan a saját individuális ritmusa, a növekedés és csökkenés. Mindennek megvan a maga árapálya. Az inga ugyanannyit lendül ki jobbra, mint amennyit balra. Minden szélsőséget egy ellenirányú szélsőség egyenlít ki.
116. Az egész lét egy állandó ki- és beáramlás, amely két pólus között jön létre, ezért a ritmus törvénye szoros összefüggésben áll a polaritás törvényével. Ez a törvény érvényesül a különféle kultúrák születésében és letűnésében, valamint az ember szellemi lelkiállapotában is. Ezért volna kívánatos, hogy mindenki találja meg a maga individuális ritmusát, és ne annak ellenében éljen, hogy ekképpen felfelé ívelő szakaszában saját ritmusunk lendítsen előre bennünket. Az aktivitás a pihenés és lazítás szakaszaival váltakozik, és együttesen hozzák létre a harmóniát.
117. A megfelelés törvénye, azaz az analógia azt jelenti: „Mint fent, úgy lent, mint lent, úgy fent. Mikén a legkisebben, azonképpen a legnagyobban, miként bent, úgy kint.” A törvény azt is jelenti, hogy egy adott tartalomhoz mindig egy adott forma illik – a tartalom és a forma azonos.
118. A hasonló hasonlót vonz magához, és általa megerősödik.
119. Viselkedésünk meghatározza a körülményeinket.
120. Az ellentétek igaz természetük szerint egyek és ugyanazok, bármely pillanatban átfordíthatjuk őket önmaguk ellentétpárjába. A gyűlölet így fordítható át például szeretetbe. Nem kell mást tennem, csupán álláspontomat megváltoztatnom, s a dolgok megváltoznak. A félelmet bátorsággá alakíthatom, a sötétséget fénnyé. Tudatom rezgésének megváltoztatásával „álláspontomat” változtatom meg.
121. Tudatunk rezgésének emelésével olyan erőket és képességeket ébresztünk ekképpen bennük, amelyek létezéséről korábban tudomásunk sem volt. A szó szoros értelmében „felébresztjük” az emberben rejlő jót, ekképpen mi magunk válunk „gyógyszerré” a többiek számára – és áldássá az egész világ számára.
122. A ritmus törvénye a teremtésben mindenütt kifejezésre jut. A nappal után az éjszaka következik, és fordítva, a születést követi az elmúlás, amely egy újabb születésnek a kezdete.
123. Ha saját ritmusunk felfelé ívelő szakasza által magasabb tudásszintre kerülünk, és ott maradunk, a kikerülhetetlen ellenirányú lendület nem sodor magával, a következő felfelé ívelő szakasszal viszont ismét magasabbra vitethetjük magunkat. Ez a törvény az ember örök létezését biztosítja, függetlenül attól, hol van: születés, halál és újjászületés között mozog folytonosan, hiszen az élet örök.
124. Minden létezőnek a létezés minden szintjén megvan a megfelelője.
125. Mindenki csak azt tudja magához vonzani, ami pillanatnyi rezgésének megfelel. A félelem tehát magához vonzza azt, amitől félünk.
126. A rezonancia törvénye nem más, mint az energiaátadás törvénye, hiszen minden rezgés átadja a benne lévő energiát a hozzá hasonló rezgésű testnek. Test és lélek ekként erősíti egymás rezgését és ezzel a velük egylényű energiát.
114. Szellemi technikák alkalmazásával segítséget tudok nyújtani embertársamnak, hogy gyengéjét erősségévé változtassa, éspedig oly módon, hogy tudata rezgését megemelje, mert a pozitív pólus mindig magasabb rezgésszámú. Tudatunk rezgésszintjének emelésével azonban nem csupán magunkat változtatjuk, hanem egész életünket is, hiszen a rezonancia törvénye értelmében más eseményeket, személyeket és életkörülményeket vonzunk magunkhoz.
115. Minden létezőnek megvan a saját individuális ritmusa, a növekedés és csökkenés. Mindennek megvan a maga árapálya. Az inga ugyanannyit lendül ki jobbra, mint amennyit balra. Minden szélsőséget egy ellenirányú szélsőség egyenlít ki.
116. Az egész lét egy állandó ki- és beáramlás, amely két pólus között jön létre, ezért a ritmus törvénye szoros összefüggésben áll a polaritás törvényével. Ez a törvény érvényesül a különféle kultúrák születésében és letűnésében, valamint az ember szellemi lelkiállapotában is. Ezért volna kívánatos, hogy mindenki találja meg a maga individuális ritmusát, és ne annak ellenében éljen, hogy ekképpen felfelé ívelő szakaszában saját ritmusunk lendítsen előre bennünket. Az aktivitás a pihenés és lazítás szakaszaival váltakozik, és együttesen hozzák létre a harmóniát.
117. A megfelelés törvénye, azaz az analógia azt jelenti: „Mint fent, úgy lent, mint lent, úgy fent. Mikén a legkisebben, azonképpen a legnagyobban, miként bent, úgy kint.” A törvény azt is jelenti, hogy egy adott tartalomhoz mindig egy adott forma illik – a tartalom és a forma azonos.
118. A hasonló hasonlót vonz magához, és általa megerősödik.
119. Viselkedésünk meghatározza a körülményeinket.
120. Az ellentétek igaz természetük szerint egyek és ugyanazok, bármely pillanatban átfordíthatjuk őket önmaguk ellentétpárjába. A gyűlölet így fordítható át például szeretetbe. Nem kell mást tennem, csupán álláspontomat megváltoztatnom, s a dolgok megváltoznak. A félelmet bátorsággá alakíthatom, a sötétséget fénnyé. Tudatom rezgésének megváltoztatásával „álláspontomat” változtatom meg.
121. Tudatunk rezgésének emelésével olyan erőket és képességeket ébresztünk ekképpen bennük, amelyek létezéséről korábban tudomásunk sem volt. A szó szoros értelmében „felébresztjük” az emberben rejlő jót, ekképpen mi magunk válunk „gyógyszerré” a többiek számára – és áldássá az egész világ számára.
122. A ritmus törvénye a teremtésben mindenütt kifejezésre jut. A nappal után az éjszaka következik, és fordítva, a születést követi az elmúlás, amely egy újabb születésnek a kezdete.
123. Ha saját ritmusunk felfelé ívelő szakasza által magasabb tudásszintre kerülünk, és ott maradunk, a kikerülhetetlen ellenirányú lendület nem sodor magával, a következő felfelé ívelő szakasszal viszont ismét magasabbra vitethetjük magunkat. Ez a törvény az ember örök létezését biztosítja, függetlenül attól, hol van: születés, halál és újjászületés között mozog folytonosan, hiszen az élet örök.
124. Minden létezőnek a létezés minden szintjén megvan a megfelelője.
125. Mindenki csak azt tudja magához vonzani, ami pillanatnyi rezgésének megfelel. A félelem tehát magához vonzza azt, amitől félünk.
126. A rezonancia törvénye nem más, mint az energiaátadás törvénye, hiszen minden rezgés átadja a benne lévő energiát a hozzá hasonló rezgésű testnek. Test és lélek ekként erősíti egymás rezgését és ezzel a velük egylényű energiát.
127. A
„véletlenek láncolata” mögött mindig a rezonancia törvénye
rejlik.
128. Amire valóban szükségünk van, az ránk fog találni.
129. Tökéletes, egészséges, harmonikus és boldog élet vesz körül bennünket, ám ebből csak annyi tud általunk megvalósulni, amennyit tudatunk befogadni képes.
130. Befogadni annyit jelent, mint hinni. A hitünk az egyetlen, amely a tökéletes élet megvalósítását korlátozza.
131. Miként a Nap és a Hold sem tud visszatükröződni a zavaros vízben, azonképpen a mindenható sem tud visszatükröződni egy olyan szívben, amely az „én” és az „enyém” ideájától zavaros.
132. Az élet teljessége szellemi örökségként áll rendelkezésünkre, éspedig minden pillanatban.
133. Aki a „belső teljességet” nem ismeri fel, saját maga áll sikereinek útjába, megakadályozván, hogy az élet teljessége manifesztálódhasson.
134. Az élet csak a belső valóságot tudja a külső valóságban visszatükrözni.
135. Ismerjük fel, hogy legbensőbb természetünk szerint gazdagok és sikeresek vagyunk!
136. Mindaz, ami velünk történik, valójában lehetőség arra, hogy rajtunk keresztül a teljesség megnyilvánulhasson.
137. Semmiféle erőfeszítés és pozitív gondolkodás nem vezet eredményre, ha legbelül folyvást arra gondolunk, milyen korlátaink vannak, és mi mindenben szenvedünk hiányt.
138. Aki nem ad, nem is kap, aki nem vet, nem is arat.
139. A teremtés szolgálatának óhaja a szeretetből fakad.
128. Amire valóban szükségünk van, az ránk fog találni.
129. Tökéletes, egészséges, harmonikus és boldog élet vesz körül bennünket, ám ebből csak annyi tud általunk megvalósulni, amennyit tudatunk befogadni képes.
130. Befogadni annyit jelent, mint hinni. A hitünk az egyetlen, amely a tökéletes élet megvalósítását korlátozza.
131. Miként a Nap és a Hold sem tud visszatükröződni a zavaros vízben, azonképpen a mindenható sem tud visszatükröződni egy olyan szívben, amely az „én” és az „enyém” ideájától zavaros.
132. Az élet teljessége szellemi örökségként áll rendelkezésünkre, éspedig minden pillanatban.
133. Aki a „belső teljességet” nem ismeri fel, saját maga áll sikereinek útjába, megakadályozván, hogy az élet teljessége manifesztálódhasson.
134. Az élet csak a belső valóságot tudja a külső valóságban visszatükrözni.
135. Ismerjük fel, hogy legbensőbb természetünk szerint gazdagok és sikeresek vagyunk!
136. Mindaz, ami velünk történik, valójában lehetőség arra, hogy rajtunk keresztül a teljesség megnyilvánulhasson.
137. Semmiféle erőfeszítés és pozitív gondolkodás nem vezet eredményre, ha legbelül folyvást arra gondolunk, milyen korlátaink vannak, és mi mindenben szenvedünk hiányt.
138. Aki nem ad, nem is kap, aki nem vet, nem is arat.
139. A teremtés szolgálatának óhaja a szeretetből fakad.
140. Akkor
lesz a bőség, a teljesség állandó vendég nálunk, ha megértjük,
hogy mi is teremtők vagyunk, és a világ jobbításában magunk is
hathatósan részt veszünk.
141. Már
az is döntés, ha valaki nem dönt.
142. Az embernek szabadságában áll léte bármely pillanatában kiszabadulni a vágyak rabságából. Akkor válik szabaddá, ha már semmire nincsen szüksége, felismervén, hogy a teremtés megadja mindazt, amire neki valóban szüksége van ahhoz, hogy az életet teljességében kifejezésre juttassa, hogy a teljességben éljen.
143. Minden birtoklás illúzió csupán. A világon senki semmit nem birtokolhat, minden itt marad, amikor távozunk. Kizárólag saját felismeréseinket vihetjük magunkkal, ezért is éltünk.
144. Szabadságunkban áll, hogy felismerjük önmagunkat az egész részeként, hogy felismerjük, miért is születtünk, és mindent elhagyjunk, amire feladatunk teljesítésében nincs szükségünk, és kizárólag életfeladatunkkal, missziónkkal foglalkozzunk, ennek tiszta szívvel, örömmel tegyünk eleget, és akképpen teljes életet éljünk.
145. Mindig olyan helyen kellene állnom, amely az örökkévalóság felé nyitva áll.
146. Minden egyes gondolat megváltoztatja sorsunkat, sikert vagy sikertelenséget, betegséget vagy egészséget, szenvedést vagy örömet von maga után.
147. Ajánlatos minden életfeladatot elvállalni és elvégezni, különben a sors kénytelen megismételni a leckét egészen addig, míg a feladatot meg nem oldom.
148. Az életben az az ember halad a legbiztosabban előre, aki a legjobban felkészült arra, hogy erejét optimálisan használja fel, lehetőségeit pedig tökéletesen kiaknázza.
149. Életkörülményeinket gondolataink által teremtjük meg.
150. Mi gondoljuk azokat a gondolatokat, amelyek cselekedeteket vonnak maguk után, megteremtik a mi valóságunkat.
151. A legtöbb gondolatunk tudattalan, ám ezek a tudattalan gondolatok, melyek például a gyermekkorban születtek, éppoly hatékonyan működnek, mint mások véleménye, megállapítása, ítélete, melyet nap mint nap hallunk, és tudattalanul befogadunk.
152. A bölcs és a bolond között az a különbség, hogy a bölcs uralja a gondolatait, míg a bolondot a gondolatai uralják.
153. Azok a gondolatok, melyektől nem tudunk szabadulni, a végzetünkké válnak!!!
154. A legtöbb ember azért nem tudja vágyait megvalósítani, mert nem tud uralkodni gondolatain. Szétszórja őket, ahelyett, hogy egyetlen célra koncentrálna, és így érné el mindazt, amit csak gondolni vagy hinni képes.
142. Az embernek szabadságában áll léte bármely pillanatában kiszabadulni a vágyak rabságából. Akkor válik szabaddá, ha már semmire nincsen szüksége, felismervén, hogy a teremtés megadja mindazt, amire neki valóban szüksége van ahhoz, hogy az életet teljességében kifejezésre juttassa, hogy a teljességben éljen.
143. Minden birtoklás illúzió csupán. A világon senki semmit nem birtokolhat, minden itt marad, amikor távozunk. Kizárólag saját felismeréseinket vihetjük magunkkal, ezért is éltünk.
144. Szabadságunkban áll, hogy felismerjük önmagunkat az egész részeként, hogy felismerjük, miért is születtünk, és mindent elhagyjunk, amire feladatunk teljesítésében nincs szükségünk, és kizárólag életfeladatunkkal, missziónkkal foglalkozzunk, ennek tiszta szívvel, örömmel tegyünk eleget, és akképpen teljes életet éljünk.
145. Mindig olyan helyen kellene állnom, amely az örökkévalóság felé nyitva áll.
146. Minden egyes gondolat megváltoztatja sorsunkat, sikert vagy sikertelenséget, betegséget vagy egészséget, szenvedést vagy örömet von maga után.
147. Ajánlatos minden életfeladatot elvállalni és elvégezni, különben a sors kénytelen megismételni a leckét egészen addig, míg a feladatot meg nem oldom.
148. Az életben az az ember halad a legbiztosabban előre, aki a legjobban felkészült arra, hogy erejét optimálisan használja fel, lehetőségeit pedig tökéletesen kiaknázza.
149. Életkörülményeinket gondolataink által teremtjük meg.
150. Mi gondoljuk azokat a gondolatokat, amelyek cselekedeteket vonnak maguk után, megteremtik a mi valóságunkat.
151. A legtöbb gondolatunk tudattalan, ám ezek a tudattalan gondolatok, melyek például a gyermekkorban születtek, éppoly hatékonyan működnek, mint mások véleménye, megállapítása, ítélete, melyet nap mint nap hallunk, és tudattalanul befogadunk.
152. A bölcs és a bolond között az a különbség, hogy a bölcs uralja a gondolatait, míg a bolondot a gondolatai uralják.
153. Azok a gondolatok, melyektől nem tudunk szabadulni, a végzetünkké válnak!!!
154. A legtöbb ember azért nem tudja vágyait megvalósítani, mert nem tud uralkodni gondolatain. Szétszórja őket, ahelyett, hogy egyetlen célra koncentrálna, és így érné el mindazt, amit csak gondolni vagy hinni képes.
155.
Ha figyelünk,
észrevesszük, hogy az élet minden pillanatban lehetőséget kínál
nekünk, s életünk máris gazdagabb, mi pedig boldogabbak leszünk!
156. Ismerjük fel: hiányra szükség van, mert különben nem volna már mit tenni, csakhogy lehetőség is számtalan van, és minden nehézség valójában egy álcázott lehetőség.
157. A boldogság nem szerencse kérdése, hanem az élet által bőségesen kínált lehetőségek meglátásának, felismerésének, kihasználásának következménye.
158. Teljesen mindegy, honnan jövünk, a döntő az, hogy most hová tartunk! Tegyük hát meg az első lépést a helyes irányba, és életünk meg fog változni!
159. Minden gondolat egy teremtés, amelynek meg kell valósulnia.
160. Életkörülményeim létemet tükrözik, változtatni csak akkor tudok rajtuk, ha magam is megváltozom.
161. A problémák az élet által elénk állított feladatok. Valamennyi egy-egy ajándék számomra, mert a végén, ha megoldom, fontos felismerésre jutok.
162. Valamely feladat megoldására az a legjobb időpont, amikor elém kerül.
163. A pozitív gondolkodáshoz hozzátartozik a rendszeres lelki higiénia is, ami azt jelenti, hogy reggelente mentálisan felkészítem magam a napra.
164. Ha nem oldom meg a feladatot, hanem megpróbálok kitérni előle, arra kényszerítem a sorsot, hogy megismételje a leckét esetleg olyan időben, ami a legkevésbé sem alkalmas, vagy olyan formában, ami végképp nem kellemes.
165. A pozitív gondolkodás tehát azt jelenti, hogy felismerem: minden, ami van, engem szolgál és nekem segít még akkor is, ha kifejezetten kellemetlen vagy fájdalmas. Ennélfogva minden jó, úgynevezett negatív nem is létezik, csupán olyan kellemetlen jóról beszélhetünk, amelynek bekövetkeztét én tettem szükségessé.
166. A sikertelenség mindig csak közbülső eredmény a végleges sikerhez vezető úton.
167. Mindazt, amit elgondolok, el is tudom érni.
168. Visszatekintve életünk eddigi eseményeire, láthatjuk, hogy valamennyi kívánságunk megvalósult, mely kellő ideig foglalkoztatta tudatunkat. Ez negatív vágyainkra is igaz. A félelem, az aggodalom stb. pontosan azt vonzza magához, amitől fél az ember.
169. A
vágyak megfogalmazása és a pozitív gondolkodás között a döntő
különbség az, hogy az előbbi esetében akarunk valamit, az utóbbi
esetében pedig hiszünk valamit.
170. A vágyak megfogalmazása akarati kérdés, amely mögött nincsen hit.
170. A vágyak megfogalmazása akarati kérdés, amely mögött nincsen hit.
171. A
hit nem más, mint a belső bizonyosság, hogy amit kívánok, az meg
is valósulhat.
172. A belső tartás teszi az embert igazán pozitív gondolkodásúvá akkor is, ha az életben nehézségek adódnak, hiszen felismeri bennük a feladatot és a lehetőségeket, melyeket az élet kínál neki.
173. Fel kell ismerni, hogy minden jól van, ahogy van, mert minden engem szolgál és nekem nyújt segítséget.
174. Hálatelt szívvel fel kell ismerni a látszat mögötti valóságot, és biztonságban élni a lét teljességében.
175. Nyíltan és őszintén olyannak kell elfogadni az embereket, amilyennek megismertük őket.
176. Bizalommal kell viseltetni érzéseink iránt, és ismerni értékeinket, a teljességben élni.
177. Az életet csak szemlélni, de nem ítélni kell, és nagy szeretettel hagyni, hogy az történjen, aminek meg kell történnie.
178. Akarnunk kell tanulni és megérteni, megbocsátani és helyesen cselekedni. Azt kell akarnunk, amit tennünk kell!
179. Meg kell hallanunk, mit akar az élet, és saját akaratunkat el kell engedni, és hagyni, hogy az Ô akarata beteljesüljön!
180. Meg kell tanulnunk, hogyan fejezzük ki magunkat világosan, és véget kell vetnünk a szavak inflálódásának.
181. Meg kell tanulni, hogy kéretlenül senkinek ne adjunk tanácsot.
182. Legyünk tekintettel másokra, legyünk megbízhatóak és állhatatosak, függetlenül mások elvárásától.
172. A belső tartás teszi az embert igazán pozitív gondolkodásúvá akkor is, ha az életben nehézségek adódnak, hiszen felismeri bennük a feladatot és a lehetőségeket, melyeket az élet kínál neki.
173. Fel kell ismerni, hogy minden jól van, ahogy van, mert minden engem szolgál és nekem nyújt segítséget.
174. Hálatelt szívvel fel kell ismerni a látszat mögötti valóságot, és biztonságban élni a lét teljességében.
175. Nyíltan és őszintén olyannak kell elfogadni az embereket, amilyennek megismertük őket.
176. Bizalommal kell viseltetni érzéseink iránt, és ismerni értékeinket, a teljességben élni.
177. Az életet csak szemlélni, de nem ítélni kell, és nagy szeretettel hagyni, hogy az történjen, aminek meg kell történnie.
178. Akarnunk kell tanulni és megérteni, megbocsátani és helyesen cselekedni. Azt kell akarnunk, amit tennünk kell!
179. Meg kell hallanunk, mit akar az élet, és saját akaratunkat el kell engedni, és hagyni, hogy az Ô akarata beteljesüljön!
180. Meg kell tanulnunk, hogyan fejezzük ki magunkat világosan, és véget kell vetnünk a szavak inflálódásának.
181. Meg kell tanulni, hogy kéretlenül senkinek ne adjunk tanácsot.
182. Legyünk tekintettel másokra, legyünk megbízhatóak és állhatatosak, függetlenül mások elvárásától.
183. Tanuljunk
meg adni és kapni, és a „belső vezetőre” hallgatva a
megfelelő pillanatban azt tenni, amit kell.
184. Rendszeresen vonuljunk vissza magányunkba, és szakítsunk időt az imára és a meditációra.
185. Ápoljuk harmonikus kapcsolatainkat, és örüljünk a legkisebb dolognak is.
186. Örüljünk, hogy élünk, de legyünk készen bármely pillanatban a távozásra.
184. Rendszeresen vonuljunk vissza magányunkba, és szakítsunk időt az imára és a meditációra.
185. Ápoljuk harmonikus kapcsolatainkat, és örüljünk a legkisebb dolognak is.
186. Örüljünk, hogy élünk, de legyünk készen bármely pillanatban a távozásra.
187. Tudatának
megnyitásával és irányításával mindenki maga határozza meg
azt a szintet, ahol él. Tanulja meg, hogy olyan gondolatokra
gondoljon, melyeknek következményét szívesen látja megvalósulni
életében. A láthatatlan ugyanis nem azt jelenti, hogy egyben
hatástalan is!
188. Szellemi-lelki fertőzés a harag, a félelem, a stressz, az aggodalom, a gyűlölet, a bűntudat, az agresszió. Egyikkel-másikkal vagy akár ezek kombinációjával valamennyien újra meg újra megfertőződünk, s ez ellen csak a rendszeres lelki higiénia nyújt segítséget. Ennek egyik legfontosabb eleme az esti „mentális újra átélés”, amely során valamennyi fertőzött energiát feloldjuk, és a negatívat pozitívvá formáljuk át, mielőtt kárt okozhatnának bennünk. Fontos az is, hogy minden embert a legnagyobb jóindulattal, sőt szeretettel el tudjunk fogadni olyannak, amilyen.
189. Minél nagyobb az értelem, annál kisebb szükségünk van a gondolkodásra, mert egyszerűen felismerjük a látszat mögött lévő valóságot anélkül, hogy gondolkodnunk kellene rajta.
188. Szellemi-lelki fertőzés a harag, a félelem, a stressz, az aggodalom, a gyűlölet, a bűntudat, az agresszió. Egyikkel-másikkal vagy akár ezek kombinációjával valamennyien újra meg újra megfertőződünk, s ez ellen csak a rendszeres lelki higiénia nyújt segítséget. Ennek egyik legfontosabb eleme az esti „mentális újra átélés”, amely során valamennyi fertőzött energiát feloldjuk, és a negatívat pozitívvá formáljuk át, mielőtt kárt okozhatnának bennünk. Fontos az is, hogy minden embert a legnagyobb jóindulattal, sőt szeretettel el tudjunk fogadni olyannak, amilyen.
189. Minél nagyobb az értelem, annál kisebb szükségünk van a gondolkodásra, mert egyszerűen felismerjük a látszat mögött lévő valóságot anélkül, hogy gondolkodnunk kellene rajta.
190. Ha
szeretetből cselekszünk, biztosak lehetünk benne, hogy minden
pillanatban azt tesszük, ami a legmegfelelőbb.
191. Gondolkodni nagyszerű dolog, és meg kell tanulnunk helyesen élni vele, ám soha ne feledjük, hogy a gondolkodás mindig csupán pótlék: a leglényegesebbet, a bölcsességet és a szeretetet helyettesíti.
192. Azzal, hogy mérgelődünk, valójában mások hibája miatt önmagunkat büntetjük, tudatunk negatív rezgésével önmagunkat gyengítjük, és teljesítőképességünket csökkentjük épp akkor, amikor a legjobb formában kellene lennünk.
193. Senki nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy mérgelődjön; a bosszúság csak újabb bosszúságot szül!
194. Akkor emlegetünk nehézségeket, gondot, bajt problémát, amikor a körülmények nem felelnek meg elképzeléseinknek.
195. Ha semmit nem várok el, nincs is okom arra, hogy bosszankodjam. Ugyanis már semmi nincs bennem, amivel a körülmények konfrontálódnának.
196. A nehézségek ráirányítják a figyelmet valamely tökéletlenségemre, s ahogy tökéletesítem magam, úgy tűnnek el rendre a nehézségek, hasonlatosan ahhoz, ahogy az ok megszüntetésével megszűnik az okozat is.
191. Gondolkodni nagyszerű dolog, és meg kell tanulnunk helyesen élni vele, ám soha ne feledjük, hogy a gondolkodás mindig csupán pótlék: a leglényegesebbet, a bölcsességet és a szeretetet helyettesíti.
192. Azzal, hogy mérgelődünk, valójában mások hibája miatt önmagunkat büntetjük, tudatunk negatív rezgésével önmagunkat gyengítjük, és teljesítőképességünket csökkentjük épp akkor, amikor a legjobb formában kellene lennünk.
193. Senki nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy mérgelődjön; a bosszúság csak újabb bosszúságot szül!
194. Akkor emlegetünk nehézségeket, gondot, bajt problémát, amikor a körülmények nem felelnek meg elképzeléseinknek.
195. Ha semmit nem várok el, nincs is okom arra, hogy bosszankodjam. Ugyanis már semmi nincs bennem, amivel a körülmények konfrontálódnának.
196. A nehézségek ráirányítják a figyelmet valamely tökéletlenségemre, s ahogy tökéletesítem magam, úgy tűnnek el rendre a nehézségek, hasonlatosan ahhoz, ahogy az ok megszüntetésével megszűnik az okozat is.
197. A
bosszúság egyúttal agresszió is, amely diszharmóniát okoz, ami
pedig betegséget idéz elő. Aki bosszankodik, az nem ért egyet az
élettel, nem fogadja el az életet úgy, ahogy van. Ám teljesen
mindegy, min bosszankodunk, azon ugyanis a mi bosszúságunk semmit
nem változtat.
198. Bármin is bosszankodunk, mindig az egészségünkkel fizetünk érte.
198. Bármin is bosszankodunk, mindig az egészségünkkel fizetünk érte.
199. Aki
nem tudja túltenni magát a sértéseken, az nem elég bölcs, és
önbizalma is kevés.
200. Minden
embert olyannak fogadok el, amilyen, és ráhagyom, hogy
megváltozik-e és mikor.
201. Nem mindenki lehet a barátom, de mindenki a tanítóm.
202. Amíg elvárásaim vannak, újra meg újra csalódni fogok.
203. Ha az emberek gyakrabban fordulnának magukba, ritkábban lennének magukon kívül.
204. Minden képszerű elgondolásunk arra törekszik, hogy megvalósuljon.
205. Jó, ha tudatosítjuk magunkban, hogy csak azt tudjuk fogadni, aminek jövetelét már látjuk lelki szemeinkkel.
206. Az élet megteremti azokat az életkörülményeket, amelyeket mi „belső képként” látunk és rögzítünk.
207. Túlságosan nagyra értékeljük a tudást, és túlságosan keveset tudunk a hit gyakorlati értékéről.
208. A hit nem más, mint emlékezés az ember saját isteni természetére.
209. Nem az történik amit akarunk, hanem az, amiben hiszünk. A hit szellemi ereje összekapcsol bennünket az univerzum egyetlen erejével, amely számára nincsen lehetetlen.
210. A tudás tényeket állapít meg, a hit tényeket teremt.
201. Nem mindenki lehet a barátom, de mindenki a tanítóm.
202. Amíg elvárásaim vannak, újra meg újra csalódni fogok.
203. Ha az emberek gyakrabban fordulnának magukba, ritkábban lennének magukon kívül.
204. Minden képszerű elgondolásunk arra törekszik, hogy megvalósuljon.
205. Jó, ha tudatosítjuk magunkban, hogy csak azt tudjuk fogadni, aminek jövetelét már látjuk lelki szemeinkkel.
206. Az élet megteremti azokat az életkörülményeket, amelyeket mi „belső képként” látunk és rögzítünk.
207. Túlságosan nagyra értékeljük a tudást, és túlságosan keveset tudunk a hit gyakorlati értékéről.
208. A hit nem más, mint emlékezés az ember saját isteni természetére.
209. Nem az történik amit akarunk, hanem az, amiben hiszünk. A hit szellemi ereje összekapcsol bennünket az univerzum egyetlen erejével, amely számára nincsen lehetetlen.
210. A tudás tényeket állapít meg, a hit tényeket teremt.
211.
A világba
küldött áldás a gondolatenergia legtisztább és legfinomabb
formája, és az univerzum leghatalmasabb erejét, az isteni
szeretetet mozgósítja.
212. Minden
teremtés okozat, amely mögött egy teremtő áll, akinek az akarata
a teremtettben megvalósul. Ahol teremtés van, ott teremtőnek is
lenni kell, hiszen a törvény így szól: „Semmiből nem lesz
semmi.”
213. Csak addig beszélünk véletlenről és szerencséről, amíg fel nem ismerjük az összefüggéseket.
214. Megáldhatok barátot és ellenséget, várost és vidéket, mindazt, ami életemet betölti, s ekképpen minden áldás lesz számomra.
215. Amit mi véletlennek nevezünk, az nem más, mint valamely rejtett ismeretlen ok kifejeződése.
216. Az áldás azt is jelenti, hogy nem a külső jelenségekre figyelünk, hanem a jót látjuk meg, s ezáltal életre is keltjük.
217. Amit tiszta szívemből megáldok, az áldásként száll vissza rám.
Ha megáldok egy „ellenséget”, egy barátot nyerek vele.
218. A világon minden az ok és okozat elve szerint működik.
219. Soha semmi nem történik ok nélkül.
220. Az ok és okozat törvényének hatását akkor érezzük legelevenebben, amikor ez az ember számára végzetként jelentkezik.
221. Megáldhatok minden létezőt. Minden embert, akivel találkozom, és ekképpen áldás lehetnék mindenki számára. Akár nyomban hozzá is foghatok, éspedig azzal kezdve a sort, akit a legkevésbé szeretek.
222. Amit tiszta szívemből megáldok, az abban a pillanatban áldott is lesz. Az áldás hatalma azonnal megkezdi áldásos tevékenységét.
223. Az, ami volt, mindig összefügg azzal, ami lesz.
213. Csak addig beszélünk véletlenről és szerencséről, amíg fel nem ismerjük az összefüggéseket.
214. Megáldhatok barátot és ellenséget, várost és vidéket, mindazt, ami életemet betölti, s ekképpen minden áldás lesz számomra.
215. Amit mi véletlennek nevezünk, az nem más, mint valamely rejtett ismeretlen ok kifejeződése.
216. Az áldás azt is jelenti, hogy nem a külső jelenségekre figyelünk, hanem a jót látjuk meg, s ezáltal életre is keltjük.
217. Amit tiszta szívemből megáldok, az áldásként száll vissza rám.
Ha megáldok egy „ellenséget”, egy barátot nyerek vele.
218. A világon minden az ok és okozat elve szerint működik.
219. Soha semmi nem történik ok nélkül.
220. Az ok és okozat törvényének hatását akkor érezzük legelevenebben, amikor ez az ember számára végzetként jelentkezik.
221. Megáldhatok minden létezőt. Minden embert, akivel találkozom, és ekképpen áldás lehetnék mindenki számára. Akár nyomban hozzá is foghatok, éspedig azzal kezdve a sort, akit a legkevésbé szeretek.
222. Amit tiszta szívemből megáldok, az abban a pillanatban áldott is lesz. Az áldás hatalma azonnal megkezdi áldásos tevékenységét.
223. Az, ami volt, mindig összefügg azzal, ami lesz.
224. Megáldani annyit jelent, hogy egy személy vagy egy helyzet számára Isten kegyelmét kérni; valamely személy vagy helyzet számára jót kívánni.
225. Az
ember szabadon választhat, cselekedeteinek következményeivel
szembesülnie kell. Ezt a végzet törvénye rója ki rá, vagy az ok
és okozat törvénye, amely végzetként jelentkezik.
226. A sorssal való szembesülés, a vele való elmélyült foglalkozás végül elvezet az egyetlen erőhöz, amit mi Istennek nevezünk.
227. Minden egyes gondolat, érzés, szó és minden cselekedet ok, amelynek okozata van, és minden okozat minőségben és mennyiségben tökéletesen megfelel az oknak.
228. A végzet törvénye arra kényszeríti az embert, hogy tudatosan teljes felelősséget vállaljon életéért, valamint gondoskodik róla, hogy mindaddig szembesüljön cselekedeteinek következményeivel, míg a saját maga által okozott problémákat fel nem oldja, és ezáltal szabaddá nem teszi magát. A végzet törvénye tehát akkor avatkozik be, amikor a teremtésben az ember maga nem tudja megteremteni a harmóniát.
229. Mindenki azt kapja, amit okozott. És valahányszor kap valamit, azt maga okozta, függetlenül attól, hogy ki közvetített. A másik ember csupán a végzet követe.
230. A végzet törvénye csupán szembesít bennünket cselekedetünk következményeivel, és az egyén szabadságát semmiben nem korlátozza.
231. A mód, ahogyan a végzet megmutatkozik, elárulja, hogy okozója miként gondolkodott, érzett és cselekedett.
226. A sorssal való szembesülés, a vele való elmélyült foglalkozás végül elvezet az egyetlen erőhöz, amit mi Istennek nevezünk.
227. Minden egyes gondolat, érzés, szó és minden cselekedet ok, amelynek okozata van, és minden okozat minőségben és mennyiségben tökéletesen megfelel az oknak.
228. A végzet törvénye arra kényszeríti az embert, hogy tudatosan teljes felelősséget vállaljon életéért, valamint gondoskodik róla, hogy mindaddig szembesüljön cselekedeteinek következményeivel, míg a saját maga által okozott problémákat fel nem oldja, és ezáltal szabaddá nem teszi magát. A végzet törvénye tehát akkor avatkozik be, amikor a teremtésben az ember maga nem tudja megteremteni a harmóniát.
229. Mindenki azt kapja, amit okozott. És valahányszor kap valamit, azt maga okozta, függetlenül attól, hogy ki közvetített. A másik ember csupán a végzet követe.
230. A végzet törvénye csupán szembesít bennünket cselekedetünk következményeivel, és az egyén szabadságát semmiben nem korlátozza.
231. A mód, ahogyan a végzet megmutatkozik, elárulja, hogy okozója miként gondolkodott, érzett és cselekedett.
232. A
végzet nem átláthatatlan isteni döntés, sem pedig vak véletlen,
hanem egyszerű és igazságos törvény, amely így hangzik:
„Mindenki azt kapja, amit előidézett. Sem többet, sem
kevesebbet, és nem is mást.”
233. Az ember teremtője, hordozója és túlélője saját sorsának.
234. A végzet döntéseink következményeinek summája. Cselekedetem következményei elől nem menekülhetek.
235. A végzet nem dönt, csak kimondja: „Ha ezt teszed, ez történik, ha azt teszed, az történik. Te vagy a teremtő, te döntesz.
236. Aki ma elvet egy gondolatot, az holnap cselekedetet arat, holnapután szokást, általa pedig a jellemet, végül pedig a sorsát, a végzetét. Ám a szabad választás a miénk, mi határozzuk meg, mit akarunk teremteni.
237. Mindenki szabadon döntheti el, mit akar vetni, ám aratni azt lesz kénytelen, amit elvetett. Ha alaposabban szemügyre vesszük, akkor az, amit az emberek végzetnek hívnak, nem más, mint a teremtés.
238. A végzet törvénye folyvást azzal szembesít bennünket, hogy ezen a világon minden az ok és okozat elvén működik: „Ki mint vet, úgy arat, s amit aratunk, azt el is kellett vetnünk.”
233. Az ember teremtője, hordozója és túlélője saját sorsának.
234. A végzet döntéseink következményeinek summája. Cselekedetem következményei elől nem menekülhetek.
235. A végzet nem dönt, csak kimondja: „Ha ezt teszed, ez történik, ha azt teszed, az történik. Te vagy a teremtő, te döntesz.
236. Aki ma elvet egy gondolatot, az holnap cselekedetet arat, holnapután szokást, általa pedig a jellemet, végül pedig a sorsát, a végzetét. Ám a szabad választás a miénk, mi határozzuk meg, mit akarunk teremteni.
237. Mindenki szabadon döntheti el, mit akar vetni, ám aratni azt lesz kénytelen, amit elvetett. Ha alaposabban szemügyre vesszük, akkor az, amit az emberek végzetnek hívnak, nem más, mint a teremtés.
238. A végzet törvénye folyvást azzal szembesít bennünket, hogy ezen a világon minden az ok és okozat elvén működik: „Ki mint vet, úgy arat, s amit aratunk, azt el is kellett vetnünk.”
239. A
végzet törvénye voltaképpen a harmónia törvényének egyik
aspektusa, mely törvény arról gondoskodik, hogy minden pólus
megtalálja ellenpólusát, és ezzel semlegesíti önmagát.
Örömeink és szenvedéseink mértéke pontosan megfelel az általunk
előidézett okok mértékének.
240. Ebben az életünkben a következő életünk feltételeit teremtjük meg, és tudatosan meghatározhatjuk, milyen sorsot akarunk magunknak.
241. Isten nem jutalmazza meg a jót, és nem bünteti a bűnöst – a bűnt kizárólag a bűn „bünteti”.
242. Isten soha nem fordul el tőlünk, mi vagyunk azok, akik visszaélünk szabadságunkkal, ám bármely percben visszatérhetünk az egység harmóniájába.
243. Különbséget kell tennünk végzet és rendeltetés között. Az ember rendeltetése az, hogy Igaz Valójának tökéletességét egyre tökéletesebb formában kifejezésre juttassa. Miként Jézus mondotta: „Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok.” (Máté 5,48) Ám hogy ezt milyen úton-módon érjük el, az a mi szabad választásunk és egyben a végzetünk.
244. A gondolataink és cselekedeteink által előidézett okok pontról pontra bevésődnek lelkünkbe.
240. Ebben az életünkben a következő életünk feltételeit teremtjük meg, és tudatosan meghatározhatjuk, milyen sorsot akarunk magunknak.
241. Isten nem jutalmazza meg a jót, és nem bünteti a bűnöst – a bűnt kizárólag a bűn „bünteti”.
242. Isten soha nem fordul el tőlünk, mi vagyunk azok, akik visszaélünk szabadságunkkal, ám bármely percben visszatérhetünk az egység harmóniájába.
243. Különbséget kell tennünk végzet és rendeltetés között. Az ember rendeltetése az, hogy Igaz Valójának tökéletességét egyre tökéletesebb formában kifejezésre juttassa. Miként Jézus mondotta: „Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok.” (Máté 5,48) Ám hogy ezt milyen úton-módon érjük el, az a mi szabad választásunk és egyben a végzetünk.
244. A gondolataink és cselekedeteink által előidézett okok pontról pontra bevésődnek lelkünkbe.
245. Az
„örökletes bűn” azt jelenti, hogy minden újabb inkarnációval
saját örökünkbe lépünk. Így ismerjük fel a következő
mondásban rejlő igazságot: „Senki nem árthat neked, csak te
magad!”
246. Minden cselekedet, amely az embert közelebb viszi a harmóniához s ezzel Istenhez, jó cselekedet, ami pedig eltávolítja ôt Istentől, s ezzel a harmóniától, az negatív.
247. Ezen életünk éretlen magjai következő életünk talaján gyökeret eresztenek és gyümölcsöt hoznak. Teljesen értelmetlen hát megfutamodnunk valamely nehéz helyzet elől, hiszen ezzel a szituációval mindaddig konfrontálódni fogunk, míg meg nem oldjuk.
246. Minden cselekedet, amely az embert közelebb viszi a harmóniához s ezzel Istenhez, jó cselekedet, ami pedig eltávolítja ôt Istentől, s ezzel a harmóniától, az negatív.
247. Ezen életünk éretlen magjai következő életünk talaján gyökeret eresztenek és gyümölcsöt hoznak. Teljesen értelmetlen hát megfutamodnunk valamely nehéz helyzet elől, hiszen ezzel a szituációval mindaddig konfrontálódni fogunk, míg meg nem oldjuk.
248. Vannak olyan cselekedetek, amelyeket az emberi törvények nem büntetnek: kereskedelemnek álcázott lopás, üzletnek álcázott csalás. Csak hogy bármilyen maszkot válasszunk is, az ok és okozat törvénye érvényes marad.
249. Amint elhagyjuk a rendet, elszakadunk attól a harmóniától, amelyet az élet ős okával való eggyé válás jelent – bűnbe esünk, és ez az elszakadás maga a büntetés is. Ezt azonban én okoztam, és csak én tudok véget vetni az elszakítottságnak.
250. Az ok és okozat láncolata nem a születéssel kezdődik, és nem is ér véget a halállal, hanem összeköti az egyes inkarnációkat, és bölcsen egymáshoz kapcsolja ôket.
251. Fejlődésünket megfelelő gondolkodásmóddal elősegíthetjük, de nem megfelelővel le is állíthatjuk, rendeltetésünknek azonban mindenképpen eleget kell tennünk.
252. Nem fehér lappal születünk, hanem hozzuk magunkkal összegyűjtött sorsunkat és jellemünket. Ez a tény ad magyarázatot a veleszületett betegségekre. Senki nem nulláról indul, valamennyien viseljük előző viselkedésünk pozitív vagy negatív következményeit.
253. Hogy
milyen emberek kerülnek elénk, milyen helyzetekbe keveredünk,
milyen dolgokat kapunk vagy éppen vesztünk el, mindezeknek okát
múltunkban kell keresnünk.
254. A nagyon bizonytalan ember, akinek nincs belső tartása, önbizalomhiányban szenved, nincs elég kitartása és ereje ahhoz, hogy akaratát keresztülvigye. Ezért aztán mindig olyan emberekkel konfrontálódik, akikben ezek a tulajdonságok hatványozottan megvannak.
255. Az emberek negatív és pusztító gondolatformái összegződnek, és háborúként, forradalomként, társadalmi megmozdulásként vagy gazdasági válságként, összeomlásként manifesztálódnak.
256. Ha valóban megértettem a sorstörvény vagy végzettörvény működését, akkor minden kellemetlenséget, sértést vagy hálátlanságot hálatelt szívvel fogadok, mert szellemi fejlődésem útján nagyobb segítséget jelentenek nekem, mint akármilyen baráti dicséret.
257. A társkapcsolat csupán támogatásként szolgál az úton, amelyen végighaladva az egységet önmagunkban találjuk meg.
254. A nagyon bizonytalan ember, akinek nincs belső tartása, önbizalomhiányban szenved, nincs elég kitartása és ereje ahhoz, hogy akaratát keresztülvigye. Ezért aztán mindig olyan emberekkel konfrontálódik, akikben ezek a tulajdonságok hatványozottan megvannak.
255. Az emberek negatív és pusztító gondolatformái összegződnek, és háborúként, forradalomként, társadalmi megmozdulásként vagy gazdasági válságként, összeomlásként manifesztálódnak.
256. Ha valóban megértettem a sorstörvény vagy végzettörvény működését, akkor minden kellemetlenséget, sértést vagy hálátlanságot hálatelt szívvel fogadok, mert szellemi fejlődésem útján nagyobb segítséget jelentenek nekem, mint akármilyen baráti dicséret.
257. A társkapcsolat csupán támogatásként szolgál az úton, amelyen végighaladva az egységet önmagunkban találjuk meg.
258. Igazi
társkapcsolat kizárólag két önálló, ?egészséges? lény
között jöhet létre, akik individualitásukat mindvégig megőrzik.
Csak így leszünk képesek szembenézni azokkal a gyengéinkkel,
melyeket a társunk segítségével fedeztünk fel, csak így
találhatjuk egymásra kozmikus tudattal és szellemi
nyitottsággal.
259. A tökéletesség tehát nem azt jelenti, hogy jó akarok lenni, mert amíg valamely ideálnak akarok megfelelni, addig elválasztom magam tőle. A tökéletesség azt jelenti, hogy ?egész-ség? vagyok, egész önmagam vagyok.
260. A legkeservesebb tapasztalatokban a legnagyszerűbb? felismerések rejlenek, és a bölcs megtanulja, hogy épp ezekért legyen a leghálásabb.
261. A szellemi érettségnek olyan fokán kell állnunk, hogy meg tudjuk védeni magunkat a külvilágban. Azzal, hogy visszahúzódunk és elfordulunk a hétköznapi dolgoktól, valójában az élet eleven áradatától szakítjuk el magunkat.
262. Ha csak azt teszem, ami szívem diktál, minden cselekedetem gyógyítani fog.
263. A csoportsors is visszahat okozójára, mert a kiegyenlítő igazságosság elől senki nem menekülhet.
264. A társkapcsolatban jelentkező nehézségek mindig belőlem fakadnak, nem pedig a másikból, értelemszerűen tehát csak én tudom megoldani őket.
265. Újra meg újra olyan körülmények közé születünk, amelyekre szükségünk van, amelyekben azokkal találkozunk, akik rosszat tettek velünk, vagy akikkel szemben mi követtünk el valamit; akik támogattak bennünket, vagy akiknek mi segítettünk, mígnem ki nem egyenlítődik minden.
266. Nincs sem szerencse, sem szenvedés, amire nem szolgáltunk rá, csak ok van és okozat.
259. A tökéletesség tehát nem azt jelenti, hogy jó akarok lenni, mert amíg valamely ideálnak akarok megfelelni, addig elválasztom magam tőle. A tökéletesség azt jelenti, hogy ?egész-ség? vagyok, egész önmagam vagyok.
260. A legkeservesebb tapasztalatokban a legnagyszerűbb? felismerések rejlenek, és a bölcs megtanulja, hogy épp ezekért legyen a leghálásabb.
261. A szellemi érettségnek olyan fokán kell állnunk, hogy meg tudjuk védeni magunkat a külvilágban. Azzal, hogy visszahúzódunk és elfordulunk a hétköznapi dolgoktól, valójában az élet eleven áradatától szakítjuk el magunkat.
262. Ha csak azt teszem, ami szívem diktál, minden cselekedetem gyógyítani fog.
263. A csoportsors is visszahat okozójára, mert a kiegyenlítő igazságosság elől senki nem menekülhet.
264. A társkapcsolatban jelentkező nehézségek mindig belőlem fakadnak, nem pedig a másikból, értelemszerűen tehát csak én tudom megoldani őket.
265. Újra meg újra olyan körülmények közé születünk, amelyekre szükségünk van, amelyekben azokkal találkozunk, akik rosszat tettek velünk, vagy akikkel szemben mi követtünk el valamit; akik támogattak bennünket, vagy akiknek mi segítettünk, mígnem ki nem egyenlítődik minden.
266. Nincs sem szerencse, sem szenvedés, amire nem szolgáltunk rá, csak ok van és okozat.
A jövőnk az önfenntartó gazdálkodás?
Vajon
kell-e tartanunk világméretű éhezéstől? Az élelem és a víz
tartalékok elfogyásától, az energiaforrások központi kézbe
kerülésétől, mint hatalomforrástól? Úgy tűnik, mintha a
legrémesebb sci-fi alkotások szelleme kísértene, és a víz-
valamint fénynélküliség, éhezés, mint valós félelem lebegne a
fejünk felett, megfertőzve mindennapi gondolatainkat, és félelmet,
szorongást gerjesztve.
Egy
ugyancsak félelemkeltő körlevélre reagálva jegyzem le a soraimat
mindenki okulására. Ez a levél amerikai magyaroktól érkezett és
arról szól, hogy Új-Zélandon az élelmiszertermelést már nem
emberi jognak, hanem kiváltságnak tekintik. Szabályozni akarják,
hogy ki, mikor mit termelhet, illetve a szabályozás mögött
központi hatalmak állnak, akik a magok kereskedelmétől kezdve a
teljes élelmiszertermelést a saját kezükbe akarják tartani.
Ráadásul nagyon szigorúan ellenőrzik és megtorolják, ha valaki
ennek ellenére a magán szférában szeretne helyt állni
termelőként. Az ellenőrzési folyamatba a rendőrséget is
bevonják. (Tiszta horror…) Hivatkozik az írás egy 1960-as
kutatásra, világszervezetekre, arra, hogy mindezt Amerikában már
figyelembe vették, és a rendeletek elsősorban a nagyüzemi, enyhén
szólva sem egészséges mű-tápszereknek kedveznek, a nagyüzemi
termelésnek és a nagykereskedelemnek. A sok-sok ismert szervezetre
hivatkozás már majdnem hihetővé teszi az írást, még magyar
szakember (Szabó Roland) neve is felmerül benne, de korrekt
hivatkozás nincs az eredeti forrásra.
Hát
igen… Természetesen érthető, hogy a népesség világméretű
szaporodása egyre komolyabban felveti az élelmezés problémáját,
aminek érdekében világszervezetek próbálnak szabályokat,
törvényeket hozni, megoldást keresni. Ez is egy tudományosan
alátámasztott tény-halmazon alapuló hírből indult ki, de
elgondolkoztató, hogy miért éppen 2012 első napjaiban akarnak
pánikot kelteni vele, mint a Bonn melletti vulkán kitörésével,
ami már jó pár száz éve jelez, de esze ágában sincs kitörni
és elsöpörni Európát.
No
de miért jó az, ha már karhatalmi szervek uralmáról szóló
rémtörténetekkel színezik a tudományos gondokat rejlő hírt?
Talán van teendőnk az új-zélandi törvénytervezettel
kapcsolatosan? (Mint „szomszédos ország” problematikája?) Nem,
az ilyen méretű aggodalomnak nincs helye.
A
magyar leleményesség
Viszont
már tíz évvel ezelőtt részt vettem olyan tanyán szervezett
előadáson, amit magyar szakemberek tartottak. Arra buzdítottak
mindenkit, hogy aki csak teheti menjen a szabadba, a természetbe
élni és álljon rá az önellátó gazdálkodásra, önfenntartásr
a.
Vásároljanak
tanyákat,
fúrjanak
kutakat, mentesüljenek a központi ellátásoktól, a függőségtől.
A három
K törvénye szerint:
legyen kerted, kutad és kemencéd – akkor nem kell tartani a
létfenntartás ingatagságától.
És
a magyarok közül – különösen a spirituális gondolkozású, és
az ősi magyar kultúrát pártoló emberek közül – sokan ezt az
elmúlt években már meg is valósították. Tanyákon, erdőkben
élnek, megvalósították az önfenntartó gazdálkodást, építettek
egészséges házakat, kunyhókat (sokan még izzasztó
kunyhókat is), termelnek, gazdálkodnak és megélnek.
Sokan
összefognak, együtt gazdálkodnak és termelnek, önkéntes
összefogásban és nem fentről jövő kényszerítéssel, mint
ahogy a termelőszövetkezetek alakultak annak idején. Egészséges,
bio táplálékokat termelnek, és egyelőre még nem szegnek
törvényt azzal, ha a felesleget eladják. Éppen Kecskemét
környékén is vannak ilyen sikeresen gazdálkodó közösségek.
Ezekkel a módszerekkel nemcsak a „túlélést” biztosítják és
nemcsak függetlenednek, hanem szinte kiiktatják a központi
ellátást, és nem utolsó sorban a pénztől függést.
A
gazdasági fejlődés elölről kezdődik
Azért
az elgondolkoztató, hogy a gazdasági élet visszafejlődik a
továbbfejlődés érdekében? Megint elindul az önellátás, a
cserekereskedelem, a termelés csak szükségletek szerint? Aztán
valaki majd megint feltalálja a pénzt? És mi lesz a városban
lakókkal?
Ez
az új szemlélet arra is utal, hogy a városban lakók magukra
vethetnek. Akik az országos gáz- villany- és egyéb energia
ellátástól függenek, akiknek nincs kertjük, földjük, azok
magukra vethetnek, és éhen halhatnak? Vagy ügyeskednek, cserélnek
valamit valamiért, leginkább élelemért.
Ez
megint egy rémtörténet.
termelés
a lakótelep mellett Kubában
Hiszen
vannak a fizikai, mezőgazdasági munkához tehetségtelenek, vannak
lusták és ravaszak, akik a legínségesebb időkben is megtalálják
az erejük megtartásához szükséges forrást. Ami ugyanolyanná
válik, mint a pénz. Amit szidunk, de mégiscsak egy szükséges
csereeszköz.
Vajon
egy ilyen önfenntartó világ kedvez a szellemi alkotásnak? Mert ki
fogja eltartani a művészeket, a zenészeket, festőket, írókat,
alkotókat? Ugyanis akik ezt az elméletet megalkották, azok
valószínűleg a művészeteket feleslegesnek tartják, mert nem hoz
hasznot és nem termel. E szerint az elv szerint a művész
legfeljebb unalmában önmaga gyönyörködtetésére alkot.
Ezek
az elméletek visszavezetnek minket az őskorba.
Kedves
Spirituális Emberek! Ne dőljetek be mindenféle szorongáskeltő
dumának! De éljetek okosan az információkkal, szelektálva és
gondolkozva, vajon minek mennyi lehet a realitása. És érdemes így
kialakítani életünket, táplálkozásunkat, örömeinket,
lelkünket.
- eszme -
Utazás téren és időn át: a féregjáratok titka
Az
általános relativitáselmélet lehetőséget ad fekete lyukak és
féregjáratok létezésére egyaránt. Fekete lyukat már rengeteget
fedeztek fel, féregjáratot egyet sem. Hogy valóban távcsöveink
felbontóképessége-e az akadály, az orosz űrtávcsőnek
köszönhetően talán hamarosan kiderülhet.
Az
oroszok mindig is le voltak maradva az Egyesült Államokhoz képest
az űrteleszkópokkal történő csillagászati megfigyelések terén,
ám ennek elsősorban pénzügyi okai voltak: a Szovjetunió
felbomlásával a részben elkészült űrtávcsövek fejlesztése
gyakorlatilag leállt. Néhány éve azonban megkezdték a programok
felélesztését. Nemrég új űrtávcső tervezését fogadták el,
melynek fejlesztése hamarosan megkezdődhet. A Millimetron teleszkóp
a fekete lyukakat és a féregjáratokat is vizsgálná.
A
világegyetemben található galaxisok közepén sok millió
naptömegű fekete lyuk rejtőzik, s a nagy tömegű csillagok
halálakor is hasonló, bár jóval kisebb tömegű objektumok
keletkeznek. Ezek létezése az általános relativitáselméletből
következik, s néhány évtizeddel ezelőtti első megfigyelésük
óta létük teljes bizonyosságot nyert. (Valójában csak hatásukat
észleljük, pl. a beeső anyag röntgensugárzását.)
A
tömeggel rendelkező test a téridő szerkezetére úgy hat, mint
pl. a kifeszített gumilepedő felületére helyezett golyó:
begörbíti azt. A fekete lyuk nemcsak begörbítené, hanem végtelen
mélyedés keletkezne. Ami egyszer belejut – legyen az akár a fény
–, többé sosem hagyja el.
Az
általános relativitáselmélet a fekete lyukakon kívül lehetővé
teszi az ún. féregjáratok (vagy féreglyukak) létezését is. Ha
egy papírlapon (legyen most ez a világegyetem leegyszerűsített
modellje) az egymástól 20 cm-re lévő A pontból B-be szeretnénk
eljutni, meg kell tennünk a köztük lévő távolságot. Ez azonban
szinte 0-ra csökkenthető, ha a papírlapot U alakban összehajtjuk,
a két pontot pedig egymáshoz érintjük. A számítások szerint
összeérinteni ugyan nem lehet a téridő szerkezetének két távoli
pontját, rövidebb úttal való összekötésére az összehajtott
papírnak megfelelő térgörbület miatt van lehetőség. Ez az
alagút tulajdonképpen a féregjárat.
A
féregjáratok elméletét a tudományos-fantasztikus filmek gondosan
ki is használják: a Csillagkapu című sorozatban például egy
eszköz (a csillagkapu) segítségével hoznak létre féregjáratokat
a különböző bolygókon. Carl Sagan Kapcsolat című könyve és
filmadaptációja is egy hasonló féregjárat létrehozásáról és
az azon keresztül történő utazásról szól.
Nagyon
fontos lenne, ha a féregjáratok valóban létrehozhatóak lennének
mesterségesen. A Földhöz hasonló, ám más csillagok körül
keringő bolygókat ugyanis folyamatosan fedezik fel, hamarosan több
tucatot ismerünk. Ha kiderül, hogy néhányukon sok az oxigén,
netán felszínükön a víz jelentős mennyiségben van jelen,
nyilván érdemes lenne látogatást tenni rajtuk. A és B pont (a
Föld és a kiválasztott exobolygó) távolsága több tíz, esetleg
több száz fényév is lehet, az utazás hossza sok száz, sok ezer
évig tartana. Féregjárattal ezt az időt percekre lehetne
lerövidíteni.
Előtte
azonban jó volna megvizsgálni a természetben létező
féregjáratokat: mennyi ideig létezhetnek, van-e rajtuk keresztül
anyagáramlás, milyen a kozmikus környezetük. Ehhez jó lenne
találni néhány féregjáratot. Mindeddig viszont egyet sem
sikerült felfedezni. Lehetséges, hogy azért, mert nem is léteznek.
Bár a fizikai törvények megengedik létezésüket, de ez még nem
jelenti azt, hogy valóban léteznek is.
Alekszandr
Satszkij (Lebegyev Fizikai Intézet) orosz kutató 2008-as
tanulmányában azt vizsgálta, milyen detektálható hatása lehet a
féregjáratnak környezetére. Abból indult ki, hogy a féregjáraton
áthaladhat az anyag és az elektromágneses sugárzás (pl. a
látható fény). Számításai szerint a féregjáraton kijutó fény
a féregjárat szélein lenne a legintenzívebb, egyfajta fényes
gyűrűt látnánk az égen, míg annak közepén a féregjárat
másik oldalán látható csillagok tűnnének fel. A szakember úgy
gondolja, eddig azért nem figyeltek meg féregjáratot, mert
távcsöveink felbontóképessége nem elég nagy ahhoz, hogy
észrevehessük ezeket az objektumokat.
A
féregjáraton persze legjobb lenne átmenni. Egy géppel létrehozunk
egy kaput, belépünk rajta, s megérkezünk ezzel mondjuk az
Androméda galaxisba – ahogyan azt a filmekben is látjuk. Egy
probléma azért mégis felmerül. A féregjáratban történő
utazáskor sebességünk a fénysebességet közelíti. S bármilyen
rövid ideig is tesszük ezt, a relativitáselméletnek megfelelően,
közben a nagy sebesség miatt az idő múlása megváltozik. Amíg a
Föld–Androméda utat (féregjáraton lerövidítve) oda-vissza
megtesszük, s számunkra ezalatt eltelik két-három óra, addig,
amikor megérkezünk a Földre, bolygónkon egy évszázad múlik el.
Milliónyi
kérdés van tehát, válasz pedig annál kevesebb. Az oroszok
azonban meg kívánják válaszolni legalább egy részét ezen
kérdéseknek. A kutatók célja az első féregjáratok észlelése:
a Satszkij által leírt gyűrűszerű jelenséget, illetve a fekete
lyukakhoz közeli tér fizikáját vizsgálnák egy új űrtávcsővel.
Az évtized végén indítandó Millimetron (vagy Szpektr-M) nevű
űrtávcső a Föld–Nap rendszer 2-es számú ún. Lagrange-pontja
körül keringene. (Ezek olyan pontok, melyek körül égi mechanikai
okokból pályára lehet állni, noha tömeg nincs a pontokban.) Az
űrtávcső fejlesztésébe az Európai Űrügynökséget is
bevonnák.
A
távcső tükörátmérője (kinyitható parabolaantennája) 12 méter
lenne, s a spektrum rádió-, illetve távoli infravörös
tartományában vizsgálódna a valaha épített legnagyobb
űrcsillagászati teleszkópként. A tervek szerint rádiótartományban
földi távcsövekkel végezne közös észlelést, ami már lehetővé
tenné az extrém képfelbontást. (Ilyen összekapcsolt észlelések
során egy akár másfél millió km átmérőjű rádióteleszkóp
felbontóképességét is el lehet érni.) Ez már lehetővé teheti
a féregjáratok felfedezését.
Az
általános relativitáselmélet lehetőséget ad fekete lyukak és
féregjáratok létezésére egyaránt. Fekete lyukat már rengeteget
fedeztek fel, féregjáratot egyet sem. Sejtjük, hogyan lehet rajtuk
átutazni, azt is, hogyan lehetne kimutatni őket. Hogy valóban
távcsöveink felbontóképessége-e az akadály, az orosz
űrtávcsőnek köszönhetően talán hamarosan kiderülhet.
Létezésük addig is kérdéses marad.
Forrás: NOL
Összefoglaló a dimenziókapukkal kapcsolatban - Első rész
2011-2013
között a Földön kulcsfontosságú események fognak lejátszódni,
azaz : a Föld az 5. dimenzióba való felemelkedésének folyamata
és az ehhez szükséges fénytest-aktiválás fog megtörténni.
George
Kavassilas Ausztráliából származik, aki az élete során nem
mindennapi megpróbáltatásokon és élményeken keresztül tett
szert fontos tapasztalatokra. A természetének és tapasztalatainak
köszönhetően felelősséget és kötelességet érez az iránt,
hogy fontos információkat osszon meg másokkal, akik ezek alapján
eldönthetik a közel jövőben, hogy melyik utat választják.
Elmondásaiban
csakis a saját élményeire, tapasztalataira és bölcsességére
támaszkodik. Azt mondja, hogy jelenleg a Földön több olyan ember
is van, akik saját szemléletük és tapasztalataik alapján
informálják az emberiséget a jelenlévő történésekről, mint
pl. David Icke , Gregg Braden vagy Drunvalo Melchizedek , akiket
Kavassilas nagyon tisztel. Lehet, hogy mindegyiküknek más a nézete,
de lényegében azonos helyről kapják az információt. Az ösztönzi
őket, hogy feleleteket találjanak saját kérdéseikre, miközben a
szívük hangjára és a fény energiájára támaszkodnak. George
Kavassilas azt mondja:"Ha létezik valami vagy valaki, aki arra
buzdít minket, hogy adjuk át saját energiánkat vagy hogy
hagyatkozzunk más valaki energiájára ezek hamis próféták vagy
mesterek, akkor ilyen esetben csalásról és mások manipulálásáról
van szó!”
George
Kavassilas 1966-ban született és mint gyermek már rengeteg
tapasztalatra tett szert, amikor többféle földönkívüli lény
vitte el baráti és kevésbé baráti szándékkal. Az első emlékei
a találkozásról a negatív (ellenséges) lényekkel 5 éves korára
nyúlnak vissza. Emlékszik, hogy milyen módon tették
mozgásképtelenné, s mikor visszahozták őt, akkor hidegrázás
töltötte el.
Ilyenkor
odament édesanyja ágyához, aki felébredt és nem értette, hogy a
gyermeke miért van átfagyva. A fiú ekkor hiába mondta, hogy
elvitték a földönkívüliek, édesanyja úgy reagált erre, hogy
biztosan rosszat álmodott. Más lehetőség nála fel sem
merülhetett, még akkor sem, mikor fiának eltűnt a takarója vagy
a vánkosa az elrablását követőnapon. Hasonló meg nem értéssel
találkozott később többször is, de megértette azt, hogy olyan
tapasztalatokra tett szert, amelyekre még más nem. Az ezzel
kapcsolatos problémákkal saját magának kellett megküzdenie.
Elmondta,
hogy voltak olyan hetek gyermek és serdülő korában, amikor
háromszor is elvitték őt. Ilyenkor az iskolában nem tudta
leküzdeni álmosságát, mivel egész éjszaka fent volt. Az ilyen
találkozások után implantátumok voltak a finom anyagi és a
fizikai testében.
Azt
gondolja,hogy ez mind azért történt, mert előre tudták a sötét
erők, hogy felnőtt korában fontos információkat fog majd átadni
az emberiségnek (melyeket épp jelenleg ad át ), s ezzel akarták
befolyásolni. Hasonló események máig megtörténnek vele, de már
ritkábban. Megtanulta, hogy a tudat és a belső fény ereje
mindenféle manipulációs törekvést megsemmisít, így már nem
tudnak ártani neki. A legértékesebb tapasztalatot 2003-ban
szerezte, amikor az „igaz fény” Galaktikus képviselői
meglátogatták őt és megismertették vele a lélektudatos testből
való kilépését és annak tudatos visszatérésének a
technikáját. Meglátogatta ennek az Univerzumnak összes
dimenzióját, utána meglátogatott más Univerzumokat is, melyek
felépítése teljesen eltér a mienktől.
A
mi világunk a fényből van építve (több Univerzum=Omniverzum ).
Kavassilas szerint minden élőlény: egy bolygóélőlény, egy
galaxis élőlény, egy univerzum élőlény, stb. A mi
univerzumunknak 13 dimenziója van, és ez is előlény.
A
jelenlegi univerzumunkba tapasztalatokért jöttünk – megélni,
megismerni és megérteni azt, amely a fényhullám/fényvibráció
alapjaira épül.
Az
utazása alatt Kavassilas megértette, hogy az inkarnációnk
folyamán azért léptünk ebbe az Univerzumba, hogy személyes
tapasztalatokra tegyünk szert, hogy az összes szint lehetőségeinek
kiaknázása után saját fény-Univerzumunk teremtőjévé
válhassunk.
Az
egész Univerzumunkban a dualitás törvénye uralkodik,
Isteni
Anya és Isteni Atya tudatának formájában, amely több szintből
áll. Itt a mi galaxisunk, a Tejútrendszer az Isteni Anya és az
Androméda galaxis pedig az Isteni Atya. A Naprendszer szintjén az
Isteni Anya a Föld, még a Nap képviseli az Isteni Atyát. A Földön
reinkarnáció szintjén ugyanezt jelképezi Jézus és Mária
Magdaléna. Mindez számunkra a 13. dimenzióban kezdődött, amikor
is lelkünk belépett ebbe az Univerzumba. De a 9. dimenzióban még
nem létezik test, csak energia. A mi életutunk az Univerzum
megismerésénél a 9. dimenzióban kezdődött, és minden lehetőség
tanulmányozás után egy dimenzióval lejjebb folytatódott, amíg
el nem értük a 3. dimenziót. A 7-8. dimenzióban található egy
védőréteg (membrán), a 7-től az 5. dimenzióig már
megtalálhatóak a fizikai testek, de a miénktől kevésbé sűrűbbek
és alakjukban általában különböznek tőlünk. Ezekre a
dimenziókra úgy tekintünk, mint a mennyországra. Itt nincsenek
negatív entitások, csak harmónia van, semmilyen betegség nincs,
és azonnali a lélek vezetőszerepe.
A
5-től 4. dimenzióig lefelé ismét megtalálható egyvédő réteg,
s a 4. dimenziótól lefelé találhatók meg a negatív entitások.
Viszont az egész Univerzumban fellelhető a dualitás, mivel ez az
Univerzum a fény hullámmozgásának a hatására jött létre.
Mindenhol, ahol megtalálható ez a hullámmozgás, ott a
dualitástörvénye érvényesül. Minél alacsonyabb dimenziókban
járunk, annál erősebb a dualitás ereje, annál nagyobb a
sűrítettség, és az arra valókésztetés, hogy az ember
megismerést és tapasztalatokat szerezzen.
Az
emberiség most a 3. dimenzióban él, vagyis egy olyan térben, ahol
igen magas a dualitás ereje. A Föld az Univerzum tükre, de nagyon
koncentrált állapotban.
Ez
az alsó határ, a mélypont , ahonnan már csak felfelé
haladhatunk. (Igaz van még a 1. és a 2. dimenzió, de az a tér
máson alapul, ezért George Kavassilas nem foglalkozik vele).
A
4. dimenzió a legterjedelmesebb, amelyben sok szint és oktáv
található. Minden entitás a 3. és a 4. dimenzióban a mi
korlátolt dualitás-értelmezésünk miatt negatív vagy pozitív
besorolást kap.
A
4.dimenzióban a negatív entitások már fejlett technikával és
erős manipuláló tehetséggel rendelkeznek - képesek holografikus
képeket kivetíteni, szintetikus fénylényeket létrehozni,
lebénítani az energiacentrumjainkat ( paralízis ), a
gondolatainkba belépni, érzéseinket befolyásolni stb. A gyógyítás
vagy a csakrák, mint energiacentrumok 4. dimenzióban, nekünk még
itt a 3. dimenzióban csak paradigmák. Az 5.dimenzióban csak egy
energiacentrum található a mell tájékán.
A
3.dimenzióban kapcsolatba léphetünk a 4. dimenzióval, ha
gyógyításról vagy telepátiáról van szó. Ha viszont a feltétel
nélküli szeretetről beszélünk, akkor az 5. és más magasabb
dimenzióval vagyunk kapcsolatban.
George
Kavassilas figyelmeztet minket a 4. dimenzió negatív entitásainak
tevékenységére a mostani időszakban, mivel számunkra nagyon
fontos a 2011-2012 év. (A drogok és más hallucinogének használata
csak a 4. dimenzióba engedik az embert, azért használata nem
ajánlatos!)
Forrás: Asztrálutazás
Összefoglaló a dimenziókapukkal kapcsolatban - Második rész
Megfelelő
nézőpontból szemlélve a jövő már meg is történt, ezért akik
a jövőbe látnak, tudják, hogy a Földön az elkövetkező időkben
minden rendben lesz. Hogyan lehetséges ez?
A
valóság az, hogy a mi felsőbb Énünk előre eldöntötte, hogy
milyen eseményeket szeretne megélni és milyen feladatokat szeretne
felvállalni ebben életünkben. Kavassilas következő példákon
tudja ezt elmagyarázni:
1.
ez olyan, mintha a Földet egy lapos éremnek látnánk, de ha
feljebb mennénk, ha nagyobb látószöggel rendelkeznénk, akkor
látnánk, hogy a Földünk gömb alakú, vagy
2. mintha egy szerepet játszanánk egy filmben. Tudjuk, hogyan végződik az esemény, mégis az eseményt reálisan átéljük. Ha szeretnénk, hogy a film jó sikerüljön, akkor tudnunk kell, hogy minden szereplőnek hitelesen kell eljátszania az előre megírt forgatókönyv alapján a szerepét. Nem lehet semmit sem kihagyni abban a hitben, hogy nincs értelme, mivel már minden adott. Ez így működik mindkét példát beleértve!
2. mintha egy szerepet játszanánk egy filmben. Tudjuk, hogyan végződik az esemény, mégis az eseményt reálisan átéljük. Ha szeretnénk, hogy a film jó sikerüljön, akkor tudnunk kell, hogy minden szereplőnek hitelesen kell eljátszania az előre megírt forgatókönyv alapján a szerepét. Nem lehet semmit sem kihagyni abban a hitben, hogy nincs értelme, mivel már minden adott. Ez így működik mindkét példát beleértve!
Ha
tudatosan kapcsolatban vagyunk magasabb Énünkkel, akkor
betekinthetünk a jövőnk eseményeibe, mivel a magasabb Én
szintjén a térnek és a időnek más az "érzékelése",
mint a 3.dimenzióban. Evvel kapcsolatban Kavassilas két dolgot
hangsúlyoz ki: vannak események, amelyekről tudja, hogy nem
muszáj, hogy megtörténjenek; s vannak olyanok, amelyekről tudja,
hogy biztosan megfognak megtörténni. Többször is meggyőződött
ezekről a dolgokról, s most már ki meri jelenti, hogy biztosan fel
tudja ismerni a két esemény közötti különbséget.
Tehát
azok az információk, melyeket most közzé tesz, a második
csoportba tartoznak, vagyis biztosan meg fognak történni!
Mi
várható a közeljövőben?
George
Kavassilas szerint 2011-2013 között a Földön kulcsfontosságú
események fognak lejátszódni, azaz : a Föld az 5. dimenzióba
valófelemelkedésének folyamata és az ehhez szükséges
fénytest-aktiválás fog megtörténni. Ehhez a folyamathoz sok
ember fog kapcsolódni.
A
maja naptár Kavassilas szerint nem 2012. december 21-én érvéget,
hanem a valójában 2013. március 21-én. Figyelmeztet mindenkit,
hogy ez az utóbbi dátum csillagászati szempontból a
napéjegyenlőséggel és nem a napfordulóval van kapcsolatban, és
mivel 2013. március 21-én napéjegyenlőség van, ekkor aktiválódik
a Föld fényteste. Sokan viszont ismertebbnek és fontosabbnak
tartják a 2012. december 21-i napot, de ezzel a nappal kapcsolatban
G. Kavassilas annyit említ meg, hogy a 3. dimenzióban a Földön
már senki nem lesz, s ezen a napon kezdődik el a Föld átalakulása,
vagyis a pólusváltás. Ekkor már a 3.dimenzióban semmilyen
élőlénynek nem lesz esélye ezeket a változásokat túlélni.
Az
Földanya 2012. december 21 és 2013. március 21. között
megtalálja saját magját (középpontját) és csillaggá -
fénylénnyé - alakul át.
Az
Univerzum számára ez az átalakulás egy természetes jelenség. A
földrengések pedig addig arra szolgálnak, hogy a Föld fokozatosan
közelebb jusson a középpontjához. (Kavassilas még megemlíti,
hogy tud a HAARP-technológiáról is, amely mesterséges földrengést
idézhet elő).
Hol
leszünk mi, ha 2012. december 21-én a Földön nem lesz senki?
Kavassilas
szerint a forgatókönyv nem mindenki számára egyforma. Jelenleg az
entitások az Univerzumok különböző részeiből inkarnálódtak a
Földre, különböző fejlettségi fokkal. Mindenki kiválasztotta
saját maga számára - a Felsőbb Énjén keresztül - azt az utat,
amely a legkívánatosabb számára a fejlődése szempontjából. Az
emberiség egy része, kb. 2 milliárd ember ugyanolyan folyamaton
fog átmenni, mint a Földanya, azaz: felemelkedés a 3. dimenzióból
az 5.dimenzióba 2012.december 21-ig. Később, 2013. március 21-ig
pedig aktiválódik a Föld fényteste.
A
populáció egy része ehhez a naphoz közeledve elhagyja a Földet -
Kavassilas szerint itt a jelenlegi emberiség feléről van szó.
És hogy hová mennek?
Ennek
egyes útjait, forgatókönyveinek részletes leírását a
következőekben meg is adja
Az
5. dimenzióba való átmenet, avagy a dimenziókapuk kinyílása
George Kavassilas szerint a 2011-es év vége felé ( október végén
és november elején ) egészen 2012. december 21-ig a Földön
kinyílnak az úgynevezett dimenziókapuk, amelyeken keresztül az
emberek átmehetnek az 5. dimenzióba (ezeket a kapukat Kavassilas
természetes kapuknak nevezi).
Eleinte
csak néhány ember fog tudni átmenni ezeken a kapukon, akiknek
többsége aztán visszatér is a 3. dimenzióba, a Földre, mivel
itt még feladatuk lesz - ők lesznek a földi emberiség
asszisztensei vagy a segítői. Kavassilas tudja, hogy ez a feladat
vár rá is. A dimenziókapuk 2012 év második felétől válnak
átjárhatóvá a többség számára. Ez mind attól függ, hogy a
helyzet a Földön mennyire éleződik ki. A dimenziókapuk 2012.
december 21-én teljesen bezárulnak, azok, akiknek át kellett
menniük, már a másik oldalon lesznek. A kapuk nem egy adott
helyhez lesznek kötve, így nem történhet meg az,hogy nem tudunk
megfelelő időben odaérni. Lehetséges, hogy egyes egyéneket
intuíciójuk vonzza majd egy konkrét helyre, de ez nem feltétele
annak, hogy sikeresen átkeljen a kapun - minden egyes átmenetel
egyedi lesz.
Egyszerűen
megmondva : mindenhol lesz dimenziókapu, ahol arra szükség lesz -
lehet akár kórházakban, fegyintézetekben vagy háborús övezetben
is.
Egyesek
számára a kapuk láthatatlanok lesznek, mivel nincsenek fizikai
helyhez kötve, s inkább az ember rezgésével van kapcsolatban
(mintha mindenkinél található volna egy kapu).
Az
5. dimenzióba való átkelésnél az ember nem hagyja el a Földet,
de egy párhuzamos világba kerül a Földön, egy magasabb rezgésű
szintre, amelyre már a 3.dimenzióban levő Föld átalakulása
(kataklizmája) nem lesz hatással.
George
Kavassilas kb. 2 milliárd embert említ, amely átfog kelni a
dimenziókapun. Megemlíti, hogy az 5. dimenzióba, amely a
védőréteg(burok) mögött található, nem tudnak áthatolni a 3.
dimenzió negatívenergiái, de az 5. dimenzió már a mennyország
első szintjéhez tartozik. Ezzel kapcsolatosan Kavassilas
figyelmeztet a mesterséges kapuk meglétére is, az úgynevezett
csillagkapukra ( stargates),melyeket az időben és térben való
utazásra használják (a negatív földönkívüliek és a földi
háttérhatalmi elit). Ezek nem természetes dimenziókapuk, nem az
5. dimenzióba való átmenetelre valók. Senkinek se ajánlja, hogy
ezekbe belépjen vagy használja őket.
Forrás: Asztrálutazás
Összefoglaló a dimenziókapukkal kapcsolatban - Harmadik rész
Az
emberiség manipulációja és annak következményei sok ember
számára nem titok, hogy a jelenlegi világ valóságos realitása
messze van a igazságtól, mivel egy olyan világban élünk,ahol
természetes dolog az olyan fokú globális hazugság, csalás és
manipuláció, amiben az igazság ténye számunkra szinte
felismerhetetlen!
A
fizikai világunkat az igazságot megmutató szemléleten keresztül
nyugodtan nevezhetjük rabszolgatartó társadalomnak.
Azoknak,
akik ebben a "mátrix" kiismerésében még csak kezdők,
nyugodtan megmondhatjuk, hogy vannak olyan emberek, akik fantasztikus
munkát végeznek az igazság napvilágra hozatala érdekében, mint
amilyen David Icke vagy N. Lesanov meg még sokan mások is.
Az
információ tengerében viszont nehezen lehet felismerni az
igazságot, de aki keresi, az meg is találja. Számunkra fontos
megemlíteni, hogy a háttérben álló "a szürke eminenciások"
itt a Földön azok, akik dróton rángatják az embereket.
De
ők is csak gyalogosok a sötét erők hierarchiájában és csak kis
részét alkotják annak a "polipnak",amelynek bázisai a
Holdon, a Marson, az Orion csillagképen át, egészen a galaxisunkig
vezet. Ennek a "polipnak" a kommunikációja hasonlít
"maffia" által alkalmazott módszerre, ami azt jelenti,
hogy a Földön uralkodó erőknek nincs annyi információja, hogy
az egészet átlássák. A Földön lévő felső körök is még
magasabb körökből vannak manipulálva és megtévesztve! Ezen
kívül nem egységesek, és széthúzóak, mint ahogy negatív
lényeknél ez természetes.
Miért
manipulálnak minket?
A
negatív entitásoknak ( parazitáknak ) csak egy fontos céljuk van,
hogy uralkodhassanak másokon, mivel csak így tudnak energiát
szerezni vagy inkább lopni. Az emberi fajt is azért igázták le és
azért manipulálták, hogy egy agy-mosott csordát hozzanak létre,
amelyből csak negatív csoportoknak származott hasznuk.
Milyen
haszonról van itt szó?
Az
energialopást már említettük (az univerzumban ugyanis léteznek
olyan lények, amelyek a negatív érzelmek energiáiból élnek), de
a legfontosabb számukra a mi GÉNÁLLOMÁNYUNK!
Tudják,
hogy mi, emberek nagyon értékes áru vagyunk az univerzumban, mivel
a Földön élőfaj egyedi genetikai kóddal rendelkezik (éppen
ezzel a céllal lett megteremtve), amely kulcs mindenhez, ami az
Univerzumunkban létezik -és kulcs az összes életformához és
energiához.
A
mi Univerzumunkban ebben a pillanatban nincs más bolygó, amely
ilyen univerzális génállománnyal rendelkezne. Vegyük ezt
ténynek. A gyakorlatban ez az univerzális géntartomány azt is
jelenti, hogy a Földre akárki inkarnálódhat a mi Univerzumunkból.
Ebben a pillanatban ezért számunkra az a fontos (földönkívülieknek
meg azért érdekes) , hogy az embernek, mint isteni lénynek
hozzáférése van minden teremtéshez, ami ebben az Univerzumban
megtalálható (mivel a Föld az Univerzumunk kicsinyített mása).
A
negatív entitások épp ezért nehézen tudnak ellenállni az olyan
a kísértésnek, hogy az emberi faj befolyásolásával különleges
információkhoz ne juthassanak. Ezért élünk most egy ilyen
világban, amelyben elterjedt a legmagasabb fokú manipuláció.
De
az egész "játékban" tudatosítanunk kell, hogy a 3.
dimenzióban azért vagyunk itt, mert mi ezt így akartuk és mi ezt
választottuk! Nem érdemes keresni a vétkeseket és eljátszani az
áldozat szerepét. Az életért lévő felelősség a mi oldalunkon
van, s ezért hálásak lehetünk az összes tapasztalatért, amit
itt szereztünk az életünk folyamán.
Minden
a terv szerint megy.
AZ
ISTENI a LEGFELSŐBB TERV SZERINT!!!!
Ha
az életünkben nem volnának kihívások, akkor nem lehetnénk azok,
akik most vagyunk. Azért vagyunk itt, hogy ezt mind megtanuljuk,
hogy leküzdjük a haragot és megértsük a jelenlegi létezésünket.
Tanuljuk meg elfogadni magunk és a körülöttünk lévők
árnyoldalát, s így már többet nem lesz hatalmuk a negatív
entitásoknak felettünk - nem fognak tudni ránk hatni.
Az
emberek elcsábítása a Földről
Milyen
forgatókönyv vár azokra, akik nem a Földanya felemelkedésének
az útját járják?
Kavassilas
a következő módon magyarázza.
A
negatív entitásoknak az érdeke az, hogy az agymosott emberi
csordákat elzárják és átvigyék egy másik helyre, mielőtt még
megszűnik a 3.dimenzió létezése a Földön. A vezető negatív
lények pontosan tudják a jövő eseményeinek az eljövetelét és
felemelkedés folyamatát a Földön.
Kavassilas
megemlíti, hogy különböző negatív információk vannak a Föld
felemelkedésével kapcsolatban, amelyek nem tájékoztatják eléggé
az embereket és illúzióban ringatják őket.
Az
emberekhez a médiákon keresztül pedig sok spekulatív információ
is eljut, mint pl. a világháború kitörése, különböző
betegségek elterjesztése, az időjárással való manipuláció,
művileg előállított földrengések stb.
Ezek
a "rémhírek" nem öltöttek globális méreteket, de nem
is fognak, mivel a vezető negatív entitásoknak sincs érdekükben.
Létezik
egy forgatókönyv, ami arra készült, hogy minél több embert
csábítsanak el a Földről az űrhajóikba, amelyek aztán elviszik
őket egy másik helyre ( elő van készítve néhány 3. dimenziós
bolygó ), hogy megóvják az eddig működő manipulációs mintát.
( Kavassilas ezeket az űrhajókat taxiknak nevezi, és láthatók
lesznek, de az Univerzum magasabb lényei hatalmas fogdáknak hívják
őket).
Az
egyik bolygó, amelyre az emberek ki lesznek telepítve, az a Mars.
Ez a jövendölés saját tapasztalatra támaszkodik, mivel a Marsnak
önálló atmoszférája van, s most is a felszíne alatt több, mint
1 millió ember él. (Ez már egy régebben futó titkos
háttérhatalmi tervrésze, melynek neve Project Genesis - célja a
Marsnak az újra betelepítése). Viszont mielőtt az emberek a
Marsra jutnának, először a Nibiru bolygót fogják meglátogatni.
George Kavassilas szerint a Nibiru egy magasabb színtü
technológiával előállított bolygó, amelynek saját meghajtása
van. Jelenleg a Nap mögött van elrejtve, ezért nem látható. Ha
eljön az idő, akkor a Nibiru elő fog jönni. Úgy fogjuk látni,
mint most a Holdat és ugyanolyan nagynak is. Persze a valóságban a
Nibiru a Holdnál nagyobb, csak messzebb lesz és vöröses lesz a
színárnyalata.
A
negatív entitásoknak azonban vannak tartalékban még más
evakuációshelyei is. Kavassilas szerint ez mind azért van, hogy az
emberek önkéntesen hagyják el a Földet, mivel az Univerzum
törvényei alapján erre senkit nem lehet kényszeríteni. Viszont
befolyásolni, manipulálni lehetséges az embereket, hogy "saját"
akaratukból határozzanak úgy, ahogy azt mások akarják.
S
mind ez akkor történik, amikor a globális helyzet kezd kiéleződni.
Várható a világ gazdaságának és politikájának összeomlása,
s ezzel együtt pedig beindulnak a szociális segítőprogramok is.
Nem lehet kizárni a helyi fegyveres összecsapásokat sem.
Kavassilas
szerint legfontosabb az, hogy a Föld felemelkedjen.
A
Földanyáról azt mondják, hogy még mindig visszatartja magát,
mivel várhatók, hogy fokozódni fognak a természeti katasztrófák
világunk különböző részein.
Kavassilas
nem tartozik azon emberek közé, akik a pusztulás és
reménytelenség elméletét hirdetik. Épp ellenkezőleg, tudja,
hogy a pozitív tapasztalatok és reményteljes jövő az, ami ránk
vár. Felkészíti az embereket azokra az eseményekre, amelyek a
2012-ben (kb. az év felétől) még jobban ki fognak éleződni.
A
világ más-más részein különböző intenzitással fog lezajlani.
Az embereknél is minden út egyedi, mivel a tapasztalatok
elsajátításához mindenkinek a saját útját kell járnia.
Földrészekre vagy államokra is úgy kell tekinteni, mint a
lényekre, akiknek saját útjuk van.
A
helyzet helyenként drámaira is fordulhat, de az embereket
Kavassilas arra próbálja rávenni, hogy a 2012-es eseményekre úgy
tekintsenek, mint egy új emberi faj megszületésére.
Erre
a szülésre úgy tekintsünk, mint egy új élet megszületésére.
Ez
nem csak a fájdalomról szól, ezért ne úgy összpontosítsunk rá,
mintha az egész eseménynek ez lenne a legfontosabb része. A fent
említettek alapján Kavassilas nem zárja ki, hogy olyan pillanatok
is bekövetkezhetnek, ahol az egyes területeken az áttekinthetetlen
helyzetben akármilyen segítség jól fog majd jönni.
Ha
valaki segíteni fog krízishelyzetben lévőkön, akkor ezzel a
tettel sokaknak segíthet, főleg ha ezt feltétel és elvárás
nélkül fogja elvégezni. Ekkor avatkozhat közbe a sötét oldal
is, amely számukra a legmegfelelőbb helyzet.
A
döntés pillanatában fontos lesz a tudatunk és a szívünk
hangjára hallgatni (fontos a lelki jelenlét). Az emberek nagyon
fifikusak, s ezért az emberiség többsége biztosan át fogja majd
gondolni a nekik nyújtott segítség lényegét és a segítők
szándékát.
Ez
egy olyan helyzet lesz egyesek számra, amikor nem lesz sok idő a
gondolkodásra vagy a helyzet mérlegelésére. Kavassilas nehezen
határozta el magát arra, hogy ezeket az információkat közzé
tegye.
Tudatában
van annak, hogy az említett információk szinte hihetetlenek, s
addig még nem kezdődnek el, addig nehezen lehet ezeket
megerősíteni.
Tudja,
hogy a Föld felső vezetésének (az elitnek) az akarata az, hogy
fenntartsák mindenáron a valóságosnak látszó illúzióvilágot,
de az események fel fognak gyorsulni. Fontos, hogy az ember fel
legyen készülve és ne hagyja magát meggondolatlan döntéseket
hozzon az adott pillanatban. Mert nem segíthetünk addig magunknak,
amíg nem a szívünkre hallgatunk.
Kavassilas
azt mondja : " Az egónk (fejünk) mindig talál okot arra,hogy
miképpen lehet valamiben kételkedni, de a személyes tapasztalatok
és az új ismeretek felismerése egyértelműen olyan információkhoz
juttatnak, amelyeket nem lehet megcáfolni".
Az
információkból mindenki annyit fog fel, ami számára a
leglényegesebb. De tény az, hogy a jelenlegi földi realitás
szétesőben van a kozmikus asztrológiai ciklusok befejezése miatt.
Ez
nem cáfolható meg és ez a földi vezetői elit számára sem
ismeretlen tény.
A
Montauk-kísérletek alatt a 20. században ( az időben és a térben
való utazásnál ) megállapították, hogy egy pontban az
"utazók"rátaláltak egy úgynevezett fény-falra, ahol a
3. dimenzió realitásának a vége van. Tehát a különböző
titkos kísérletek is bizonyítják a 3.dimenzió realitásának
teljes szétesését a Földön - de George Kavassilas szerint ez
2013 március 21-én fog bekövetkezni.
Forrás: Asztrálutazás
Csakragyógyítás:
a Lélek üzenetei a testen keresztül
A
legtöbb betegség akkor üti fel a fejét a testünkben, amikor nem
vagyunk jelen benne. Amikor legyengít az idegesség, az elme
pörgésétől, folytonos zakatolásától feszültté válik az
egész test és elzáródnak az energiapályák. A testi tünetek
megjelenése előtt érzékelhetők a zavarok a csakrákban, a test
finomenergia-központjaiban. Könnyebb a csakrákból oldani az
energiablokkokat, mint egy testi betegséget megszüntetni. Melyik
tünet melyik csakra üzenete és hogyan gyógyíthatjuk meg?
A
szárnyaló Lélek üzenetei a testnek
Legyen
akár pozitív vagy negatív egy energia, mindenféleképpen
manifesztálódni, megnyilvánulni akar és nem tesz különbséget a
polaritásban. A külső hatásoknak ilyenformán nincs akkora
jelentősége, mint a bennünk lévő gondolatoknak és érzéseknek,
mert azokra a szervezet rögtön válaszol. Akkor is hatással vannak
ránk, ha nem figyelünk oda az érzéseinkre vagy a gondolatainkra,
tehát amikor tudattalanul zajlanak bennünk. Először csak az
energiarendszerünkben, az aurában és a csakrákban látszik a
negatív hatás, később a testben is jelentkezik. Hogy melyik
csakrát kell erősíteni, azt a test elárulja.
Az
automatikus öngyógyítás akaratunktól függetlenül elindul
bennünk. A mindennapi életben láthattunk már olyan jelenetet,
amikor valaki az asztal sarkához vagy éléhez dörzsölgeti a
tenyerét – biztos, hogy ezek a mozdulatok nem tudatosak, csak jól
esnek. Általában eszünkbe sem jut ilyenkor, hogy a tenyér
akupresszúrás pontjait stimuláljuk éppen. Az ékszerek
viselésével sem mindig az a cél, hogy kiemeljük szépségünket,
a régi görögök és egyiptomiak is ékszerrel stimuláltak
bizonyos pontokat. Ki gondolta volna, hogy a gyűrű volt az első
ékszer az emberiség történetében, melynek misztikus erőt
tulajdonítottak. Úgy hitték, hogy a bal kéz gyűrűsujjából
(amit ebben az időben a szerelem ujjának hívtak) egyenesen a
szívig és az ott lakó szerelemig vezet egy véna, a „vena
amoris”. Ez stimulálta a szívcsakrát és emlékeztette a
viselőjét a szíve párjára. Régebben Indiában a családok
ékszerekbe fektették vagyonukat, melyeket a nők hordtak, ha pedig
férjük elzavarta őket és pénzre volt szükségük, eladták
azokat. A házas hölgyek kagylóból készült karkötőt is
hordanak a csontok erősítése érdekében. Vörös karkötőt is
viselhetnek korallból, ami pedig elősegíti a vérképződést,
stimulálja a keringést, illetve a csuklón lévő termékenységet
erősítő pontokat.
Előző
cikkeimben leírtam, hogy ha egy bizonyos ízt vagy színt kívánunk,
azzal melyik csakrát gyógyítjuk. Kívánhatunk illatot, zenét,
drágakő érintését sőt bizonyos pozitúrák felvételét is
minden előzmény nélkül (a jógában felvett jóleső ászana is
ide tartozik), de önkéntelen masszírozhatjuk valamely
testrészünket is. Természetesen könnyebb kioldani a csakrából a
blokkot, mint egy testi betegséget megszüntetni. A legtöbb
betegség akkor üti fel a fejét a testedben, amikor nem vagy jelen
benne. Amikor legyengíti az idegesség, az elme pörgésétől,
folytonos zakatolásától feszültté válik az egész test és
elzáródnak az energiapályák. (A szakszerű masszázs is sokat
segít a feloldásukban.)
Mikor
billenünk ki életünk középpontjából, a harmóniából, az
egyensúlyból? Akkor, amikor nem tudunk belesimulni saját
életutunkba, melyet leszületésünk előtt választottunk. A
betegségek, tünetek, jelzések a lélek üzenetei, amellyel erre
próbálja meg felhívni a figyelmünket. Ha értjük a jelet,
könnyebben tudjuk orvosolni a problémát a csakrák szintjén,
mielőtt még komolyabb betegség alakulna ki.
Gyökércsakra
Testtudat,
életerő, biztonságérzet, vitalitás, bizalom
Testi
tünetek:
székrekedés, aranyér, csont-, fog-, illetve fogínyproblémák, magas/ alacsony vérnyomás, hideg végtagok, meddőség, prosztatagondok, lábak problémái, szaglás gyengülése, vesekő
székrekedés, aranyér, csont-, fog-, illetve fogínyproblémák, magas/ alacsony vérnyomás, hideg végtagok, meddőség, prosztatagondok, lábak problémái, szaglás gyengülése, vesekő
Lelki
jelenségek:
életösztön és biztonságérzet hiánya, halálfélelem, enerváltság
életösztön és biztonságérzet hiánya, halálfélelem, enerváltság
Megerősítése:
Tudom, hogy a Földanya támogatja létezésemet és minden tervemet.
Tudom, hogy a Földanya támogatja létezésemet és minden tervemet.
Szexcsakra
Kreativitás,
szexualitás, érzelmek, alkotóerő, kapcsolatok, család
Testi
tünetek:
vese- és hólyagbántalmak, petefészkek és méh megbetegedései, felfúvódás, herék problémái, altesti hízás, nyirokkeringés zavarai, ízérzékelés gyengülése, frigiditás, impotencia, menstruációs zavarok, ödéma, sérv
vese- és hólyagbántalmak, petefészkek és méh megbetegedései, felfúvódás, herék problémái, altesti hízás, nyirokkeringés zavarai, ízérzékelés gyengülése, frigiditás, impotencia, menstruációs zavarok, ödéma, sérv
Lelki
jelenségek:
örömtelenség, elfojtott vágyak, tisztátalanság érzése, kapcsolódási problémák az emberekkel, túlzott félelmek és szexualitás, önzés, betokosodott érzelmek, saját testünk elutasítása.
örömtelenség, elfojtott vágyak, tisztátalanság érzése, kapcsolódási problémák az emberekkel, túlzott félelmek és szexualitás, önzés, betokosodott érzelmek, saját testünk elutasítása.
Megerősítése:
Örömmel nyílok meg a kapcsolatoknak, hiszen az élet öröme én vagyok!
Örömmel nyílok meg a kapcsolatoknak, hiszen az élet öröme én vagyok!
Napfonat
csakra
A
személyiség székhelye, erő, hatalom
Testi
tünetek:
gyomorfekély, emésztési és gyomorbántalmak, epe- és máj problémák, anorexia, bulimia, cukorbetegség, elhízás, hasnyálmirigy- és epehólyag gyulladás.
gyomorfekély, emésztési és gyomorbántalmak, epe- és máj problémák, anorexia, bulimia, cukorbetegség, elhízás, hasnyálmirigy- és epehólyag gyulladás.
Lelki
jelenségek:
küzdelem, erőtlenség, megfelelni akarás, döntésképtelenség, önigazolás keresése, cselekvéskényszer, boldogtalanság, passzivitás, belső nyugtalanság, sikertelenség, maximalizmus, túlzott racionalizmus, agresszió.
küzdelem, erőtlenség, megfelelni akarás, döntésképtelenség, önigazolás keresése, cselekvéskényszer, boldogtalanság, passzivitás, belső nyugtalanság, sikertelenség, maximalizmus, túlzott racionalizmus, agresszió.
Megerősítése:
ÉN vagyok az ÉLETEM megalkotója, ÉLETEM középpontja vagyok.
Szívcsakra
A
lélek kapuja, szeretet, harmónia, önzetlen szerelem, eggyéválása
másikkal, adás-kapás, odaadás, megbocsátás
Testi
tünetek:
mellkasi és szívbetegségek, tüdőgyulladás, bőrproblémák, az immunrendszer megbetegedései, növekedés szabályozás (testmagasság), hajlott testtartás, allergia, hát felső szakaszának betegségei, asztma, sclerosis multiplex
mellkasi és szívbetegségek, tüdőgyulladás, bőrproblémák, az immunrendszer megbetegedései, növekedés szabályozás (testmagasság), hajlott testtartás, allergia, hát felső szakaszának betegségei, asztma, sclerosis multiplex
Lelki
jelenségek:
állandó tagadás - nemet mondás, érdektelenség, közöny, elutasítástól való félelem, túlzott kedvesség vagy együttérzés, depresszió, bánat, düh, sivárság.
állandó tagadás - nemet mondás, érdektelenség, közöny, elutasítástól való félelem, túlzott kedvesség vagy együttérzés, depresszió, bánat, düh, sivárság.
Megerősítése:
A szeretet ősforrása vagyok, mely összeköt minden érző lénnyel.
A szeretet ősforrása vagyok, mely összeköt minden érző lénnyel.
Torokcsakra
Önkifejezés,
beszéd, hallgatás, hallás, függetlenség, híd a gondolataink és
érzéseink között
Testi
tünetek:
hallás romlása, fülpanaszok, dadogás, torok- és mandula gyulladás, a nyelv problémái, rekedtség, pajzsmirigy alul- és túlműködése, anyagcsere-problémák, ha a testi és szellemi működés nincs arányban, hörgőgyulladás, karok megbetegedései
hallás romlása, fülpanaszok, dadogás, torok- és mandula gyulladás, a nyelv problémái, rekedtség, pajzsmirigy alul- és túlműködése, anyagcsere-problémák, ha a testi és szellemi működés nincs arányban, hörgőgyulladás, karok megbetegedései
Lelki
jelenségek:
lényegtelen, hangos beszéd, ha nem akarjuk vagy tudjuk kifejezni magunkat, öntudatosság hiánya, manipuláció
lényegtelen, hangos beszéd, ha nem akarjuk vagy tudjuk kifejezni magunkat, öntudatosság hiánya, manipuláció
Megerősítése:
A Létezés szól általam.
A Létezés szól általam.
Harmadik
szem
Bölcsesség,
intuíció, belső összefüggések és igazságok ismerete,
tisztánlátás, tudatosság, hatodik érzék
Testi
tünetek:
szemek romlása, központi idegrendszeri zavarok, homloküreg-gyulladás, fejfájás
szemek romlása, központi idegrendszeri zavarok, homloküreg-gyulladás, fejfájás
Lelki
jelenségek:
hitrendszerünk csak az anyagi világot fogadja el egyetlen valóságnak, jövőkép hiánya, zavaros gondolatok, megértési problémák.
hitrendszerünk csak az anyagi világot fogadja el egyetlen valóságnak, jövőkép hiánya, zavaros gondolatok, megértési problémák.
Megerősítése:
Az Igazság Forrásából fakad belső bölcsességem.
Az Igazság Forrásából fakad belső bölcsességem.
Korona
csakra
Tudás,
spiritualitás, határtalanság, egyesülés az Isteni eredettel.
Testi
tünetek:
nagyagy és tobozmirigy-problémák, melyek az egész szervezetre hatással vannak.
nagyagy és tobozmirigy-problémák, melyek az egész szervezetre hatással vannak.
Lelki
jelenségek:
korlátok, a nem támogatottság érzése, elkülönültség, a teljességérzés hiánya.
korlátok, a nem támogatottság érzése, elkülönültség, a teljességérzés hiánya.
Megerősítése:
Magasabb rendű tudatosság vagyok, az ISTENI EGÉSZ.
Magasabb rendű tudatosság vagyok, az ISTENI EGÉSZ.
Kanyurszky
Katalin, Tara
Forrás: Harmonet
A
dimenziók tana
A
dimenziók egymásban létező egymást átfedő létvalóságok,
amelyek külön nem választhatók, nem lineárisak hanem egymást
átfedő és egymásra épülő lét síkok.
1.
Dimenzió
Az
első dimenzióhoz tartozik az ásványvilág, és elsősorban a
bolygók és csillagok középpontjában létező kristálymag, vagy
vasmag. Statikus szféra, a fény rezgésszintjének lelassított
állapota, amelyben „állóhullámot” képez, így kristállyá
merevedő fénymag formáját ölti. Az első dimenzió mindennek a
legbelsőbb statikus alap struktúrája, amely köré épül a
valóság kibontakozásának sokrétű világa. A kristályok
birodalma tartozik ehhez a dimenzióhoz, a test szintjén a csontok,
energetikailag a fénytest kristályszerkezete.
2.
Dimenzió
A
második dimenzióhoz tartozik a Földbolygó éterteste,
csakravortexei, meridiánjai, és a bolygó testében futó sűrű
energiahálózat. Ide taroznak az elementálok, a természet
lényeinek szellemteste, egyszerű baktérium struktúrák, vírusok,
gombák, bizonyos növények és állatok. A kristályokban lakozó
elementálok, elemlények, sejttudat, gondolati és érzelmi
elementálok, (elementárok). Az emberben testében lévő bonyolult
rendszer (pl. sejtek, enzimek, baktériumok stb). csakravortexei,
meridiánjai és energiahálózata.
3.
Dimenzió
A
harmadik dimenzió az emeri tudatosság (jelenlegi) színtje. Tér-
idő - anyag-energia univerzum. Ezt a világot ismerjük a legjobban,
az emberi lét átélései, szerepjátékai, lineáris idő képzetei
és az anyagi lét komplex világa. Ez az egyik legfontosabb léttere
a polaritások megélésére és a fény-árnyék harc kiélésére.
4.
Dimenzió
Asztrál
sík és kollektív tudatosság. A negyedik dimenzió alsóbb oktávia
az asztrál sík világa, ahol az anyagi sík már oldottabb és az
idő már nem lineáris. Álmainkban a szellemtestünk eme világban
vándorol, így mindannyiunk ismeri. Ez a léttér tele van alacsony
rezgésű lénnyel, érzelmi és gondolati kollektív mintával,
fájdalommal, szenvedéssel, ebben a létsíkban vannak az itt rekedt
szellemek, betegségszellemek, negatív ártó lények. A bennünk
lévő alacsony rezgésű energiák, mint gyűlölet, harag,
fájdalom, szenvedés, irigység, félelem, féltékenység, indulat,
áldozatszerep stb. ehhez a szférához tartozik, ezért olyan fontos
ezek átlényegítése, ahhoz, hogy fel tudjunk emelkedni magasabb
dimenziókba.
A
12.-ik bolygó Niburu, ebben az oktávban létező létvalóság.
Ennek a bolygónak a lakói azok akik isteni attitűdben ékeskedő,
emberiséget leigázó és kihasználó tudatosságban, szenvedésben
megtartva, uralkodnak az emberek felett, már nagyon hosszú ideje,
génmanipulációval megváltoztatták az emberi DNS, eredendően 12
szálú szerkezetét.
Nem
érdekük az, hogy a Föld és az emberiség felemelkedjen az 5.-ik
dimenzióba, mert hatalmuk megszűnne.
A
negyedik dimenzió felsőbb oktávia a fényből szőtt álmok helye,
álmunkban ide utazunk amikor tanításokat és csodálatosabb
élményeket élünk meg. Ezen a síkon van a Nap Kapu amely a felső
világokba vezet.
Amikor
átlényegítjük önmagunkban az alsó érzelmeinket, és
gondolatainkat, szeretetteljesekké válunk, és kiemelkedünk a
kollektív árnyak fölé, a szív kapuján át a szeretet ösvényén,
beléphetünk a felsőbb létvalóságokba. Ez a krisztusi út, Jézus
ennek az útnak a mestere, és vezetője, hogy kiemelkedvén az
árnyékok völgyéből megtalálhassuk a mennyországot (bent), és
a haza vezető utat. Jézus a 9.-k dimenzióból szállt alá, hogy
az embereket megsegítse, emberré lett isteni lény, aki az emberi
világ legmélyebb árnyékait megélve, leszállva a poklok
mélységeibe, kikövezte előttünk az utat, hogy a fénybe
visszataláljunk és felemelkedhessünk. Jelenleg a 4.-ik dimenzió
árnyékainak átlényegítése folyik, ennek a létsíknak a
megértése kulcs az 5.-ik dimenzióhoz.
5.
Dimenzió
A
szeretet, öröm, boldogság és kreativitás létsíkja. Plejádok
csillagrendszere és Androméda konstelláció csillagai tartoznak
többek között ide.
A
szeretett megélése, a szív csakra legtisztább minősége, a lélek
fényvilágának megélése és kibontakoztatása. A letisztult
szeretet és a kozmikus szerelem szférája, a tantrikus öröm
szerzés és megélés magas érzelem rezgése és extázisa is, eme
lét sajátja. (Plejádok az istenek szerelmi fészke). Rendkívül
dinamikus, színes és kreatív élettér. Mindaz amit szeretünk itt
a Földön valójában ez a létsík szülte. A földi mennyország
vetülete. Nem sokban különbőzik a mi világunktól, csupán a
lehetőségek és a tudatosság sokkal tágasabb és az isteni lét
élmény.
6.
Dimenzió
Struktúrát
teremtő világ, szakrális geometria otthona. Olyan morfogenetikus,
vagyis forma-teremtő mezők születnek itt, amelyekből a szellemi
és fizikai világok kinyílnak. Minden látható mögött létezik
egy láthatatlan energiatér amely életre hívja, fenn tartja és
működteti. A Szíriusziak tartoznak ebbe a létsíkban, akik a
manifesztálódott világok mögött energetikai mozgatóelveket és
mezőket teremtik. Minden teremtett dolog mögött létezik egy
teremtő gondolat vagy idea, ami nem más mint energia, amely
meghatározott szakrális geometriai mintázatott követve
bontakozott ki a térben, manifesztálódott energiából anyaggá. A
teremtő elv szférája.
Az
Élet Virága a legfontosabb teremtő szimbólum, az élet magja
amely köré kibontakozik maga az élet.
7.
Dimenzió
A
fény galaktikus információs hálózata. Maga a Tejút tartozik
ide, milliárd fénypontból felépülő, kozmikus kommunikációs
útvonalak sokaságának létsíkja. Ezen keresztül kerül
kapcsolatba minden mindennel. A Tejút ezüst hídja egy olyan Fény
jelenlét, amely láthatatlan fényszálakon át minden csillag és
bolygó fel van fűzve. Az „ezüst zsinór” is amely lelkünket
összekapcsolja az isteni forrással és testünkkel, és megannyi
világgal, valójában e síkhoz tartozik. Fényszövedék, amely
által összekapcsolódik a makro- és mikrokozmosz létvalósága.
Eme dimenzió létvalóságán keresztül bontakozik ki az az isteni
elv, amely szerint minden mindennel kapcsolatban van, és „ahogy
fent úgy lent” örök igazsága. Ezen a síkon át tudunk
kapcsolatba lépni és kommunikálni más világokat és lényekkel.
Fénytestünk Ká- csatorna rendszere is ide tarozik, amely lehetővé
teszi azt, hogy magasabb dimenziók rezgésminőségeit képesek
legyünk fogadni és integrálni.
A
7.-ik dimenziós tudatosság teszi lehetővé, hogy megértsük azt,
hogy a jó és rossz, a fény és sötétség, egységéből születő
egyensúly hatja át a világot, és valójában egy azon valóság
két ellentétes pólusa.
8.
Dimenzió
Galaktikus
törvények és rend. A nyolcadik dimenzió síkján létezik a
Galaktikus tanács kozmikus rendje, és itt születnek a galaktikus
törvények. Naprendszerek, csillagrendszerek, bolygók,
lélekcsaládok és emberi sorsok rendeltetése, küldetése és
szerepe, eme dimenzión keresztül kerül kifejezésre. Az ok okozat,
karma és sorsösvény bonyolult összefüggő rendszere a 8.-ik
dimenzió létsíkján keresztül bontakozik ki. A fejlődés
tervének teremtői, az élet nevű nagy játszma, játék mesterei
és szabályrendszerének megalkotói.
A
galaxis működési szabályzata, és egyes csillagterek kozmikus
alkotmánya születik meg a 8.-ik dimenzión, és innen vetül minden
egyes égitest aurájába, illetve annak minden lakójának
fénytestébe.
Ehhez
a dimenzióhoz tartozik az Orion konstelláció.
Ez
az isteni rend, törvény és hatalom létsíkja.
9.
Dimenzió
A
számunkra értelmezhető Világegyetemnek a forrása. A
kozmikus tudatosság, világokat teremtő isteni intelligenciája, a
forrásból kifakadó fény önmagából kivetülő jelenvalósága.
Isten
Atya és Isten Anya létvalósága. Magas rangú angyali és
isteni lények otthona. A fény léte.
Innen
felfelé a tizedik, tizenegyedik, tizenkettedik, és tizenharmadik
dimenziókban már egyre inkább feloldódnak a formák, és a fény
a fényben egyre intenzívebb valósága bontakozik ki, emberi ésszel
és tudatossággal fel nem fogható, le nem írható fényvalóságok.
Forrás: Angyalforrás
Dimenzióugrás - a nagy változás
A
legtöbb próféta és bennszülött törzs úgy látja, hogy nagy
változások várnak az emberiségre a Földön. Mi úgy látjuk, ez
a változás egy bolygó-szintű dimenzióugrás lesz, egy következő
létezési szintre, ami a Krisztus-, vagy egység-tudatállapottal
áll összefüggésben.
Megvizsgáljuk,
milyen ezeknek a változásoknak a természete, milyen bölcsességhez
folyamodhatunk itt a Földön, hogy egyensúlyt teremthessünk a nagy
változások alatt is. A dimenzióugrás természetének megértése
azzal jár, hogy felgyorsítjuk spirituális fejlődésünket, és
maximálisan kihasználjuk az időt, ami még hátravan ezen a
gyönyörű bolygón.
Dimenzióugrásról
akkor beszélünk, amikor egy bolygó, vagy más kozmikus test az
egyik dimenzió-szintről egy másikba lép. A mi esetünkben ez a
harmadikból a negyedik dimenzióba való átlépést jelenti. Az
egész bolygó, és minden rajta élő lény meg fogja tapasztalni
ezt az átalakulást egyik dimenzióból a másikba. Az indián
bennszülöttek úgy hiszik, hogy a negyedik világból az ötödikbe
való átlépés előtt állunk, és ezt megelőzi majd az a nap,
amit a Megtisztulás Napjának neveznek. A különbség a két
látásmód között abban áll, hogy a bennszülött indiánok az
Ürességet is egy világnak veszik, és innen kezdik a számolást.
Tehát a Melkhizedek-ek harmadik dimenziója, és a bennszülöttek
negyedik világa egy és ugyanaz. Aki úgy dönt, az megértheti
ennek az átalakulásnak a természetét. Bár minden valószínűség
szerint egy rendkívül gyors átalakulásra számíthatunk,
természetét megfigyelhetjük és megérthetjük, milyen
változásokon kell keresztülmennünk. Ez egyúttal fellebbenti a
fátylat e világ eseményeiről, magyarázattal szolgál majd arra,
hogy miért történik mindez, ami tiszta tudatot és szívet
eredményez a változás átéléséhez.
A
dimenzióugrás áttekintése
Ebben
a galaxisban lévő bolygók esetében először a geomágneses mező
gyengül meg, aztán váltakozóvá válik, a bolygó civilizációja
hanyatlásnak indul, majd eljön a végső fázis. Az utolsó fázis
általában nem tart tovább Két évnél, és majdnem mindig eltart
legalább három hónapig. Ebben a fázisban a civilizáció
bomlásnak indul, és a puszta létezés rendkívül veszélyessé
válik. Minden rendszer szétesik, ami a civilizációt működtette,
és eluralkodik a káosz. Ez az a szakasz, amire a legtöbb vallás,
mint például a mormonok is készülnek. Az a stádium, amikor még
a Földön vagyunk a harmadik dimenzióban, közvetlenül azelőtt,
hogy átlépnénk a negyedikbe.
Az
utolsó öt-hat óra a dimenzióugrás elótt igen különleges
időszak. A negyedik dimenzió elkezd becsorogni a harmadikba. Jó,
ha az ember tudja, mire számíthat.
Amikor
megkezdődik az ugrás, akkor már nem lesz kételkedés. Olyan
speciális forma- és színbeli változások lépnek életbe, ami az
emberi tudat számára tökéletesen ismeretlen jelenség. Ettől a
pillanattól kezdve, elhagytuk a Föld harmadik dimenzióját.
Általában a bolygó tengelye is megfordul ilyenkor, de ezt már nem
fogjuk érzékelni, mert addigra már egy új tér-idő dimenzióban
leszünk. Ez az általános eset, de más variációk szerint is
végbemehet a változás.
Áthaladunk
az Ürességen, és belépünk a Föld negyedik dimenziójába. Az
élet drámaian megváltozik. Mielőtt ez a fázis bekövetkezik,
felemelkedés, feltámadás és halál egy időben játszódik majd
le. Kezdetét veszi a születés az új világra.
A
most következő forgatókönyv részletesen lefesti, hogyan történik
meg általában egy dimenzióugrás az univerzumban, a Föld esete
azonban kivételes. Először az általános folyamatról fogok
beszélni, mintha ez várna ránk is, de a mi átalakulásunk valami
ennél jóval különösebbhez vezethet, és valószínűleg vezet is
majd. A történelem menete egész más irányt is vehet, mint amit
itt én most felvázolok. Minden attól függ, milyen bennünk a
szeretet egymás iránt. Ezekután egy másik teóriát is bemutatok
majd. Korai még biztosan állítani, hogy ez az, ami történni fog,
de minden jel erre mutat.
Az
első jelek
Egy
planetáris dimenzióugrás első jele a geomágneses mező erőteljes
gyengülése, ahogy - a tudomány állása szerint - a Föld esetében
is ez zajlik az utolsó kétezer évben, Jézus megjelenése óta. Az
utóbbi ötszáz évben ez a gyengülés még inkább felerősödött.
Ahogy közeledünk a dimenzióváltáshoz, a geomágneses mező
összezavarodik - ez is megtörtént már. A repülőtereken
világszerte át kellett állítani a mágneses műszereket a
repülőtéri térképeknél, ahhoz, hogy használni tudják az
automatikus műszereket Az elmúlt harminc évben pedig nagyon
látványosak voltak a mágneses mező változásai. A madarak többé
nem a megszokott helyeikre vándorolnak. A madarak a mágneses
vonalakat követik vándorlásaik alatt, és ezek a vonalak drámaian
megváltoztak. Úgy gondolom, ugyanez az oka annak hogy a bálnák és
a delfinek a partokon kötnek ki, mert ők is e vonalak mentén
vándorolnak. Sok olyan mágneses vonal, ami eddig a partok mentén
haladt, most a szárazföldre vezet. Ahogy a cetfélék követik a
vonalat, földbe ütköznek, és partra vetődnek. Végül minden
valószínűség szerint a geomágneses mező szétesik, és végül
megszűnik. Sokszor megtörtént már ez a Föld történetében.
Ha
ez megtörténik, az sok mindent vonhat maga után. A
mezőmegfordulhat, és a pólusok felcserélődhetnek. Vagy
visszatérhet ugyanabba a poláris helyzetbe, mint mielőtt elérte a
nulla értéket, de egy teljesen más tengellyel. Sokféleképpen
mozdulhat el, de ez már nem igazán érint minket, és a mi
felemelkedésünket. Akkor már nem leszünk itt, a Föld
dimenzióinak ezen a szintjén, tehát közvetlenül nem éljük át
ezt a változást.
Vannak
más, szubtilisabb energia-átalakulások, mint a Schumann frekvencia
(a Föld bolygó alap rezonancia frekvenciája) ami a dimenzióugrás
előtt fog megváltozni, de a geomágneses változás a legnagyobb
hatású. Nem fogok most beszélni a Schumann frekvenciáról, mert
az Egyesült Államok kormánya messzemenően tagadja ezt a
változást. Ha valakit komolyan érdekel az igazság, nézzen utána
német vagy orosz forrásokból, mindkét nemzetnek megvannak az
információi erről a témáról, ami teljes mértékben ütközik
kormányunk álláspontjával. Gregg Barden munkáját is érdemes
tanulmányozni. Munkája nagyon világos és őszinte.
A
geomágneses mező jelentősége abban a hatásban rejlik, amit az
emberi tudatra gyakorol, és abban, ami akkor történik, ha eléri a
nulla értéket, és ott is marad több mint két hétig. Az oroszok
szerint, kezdetben, amikor embereket lőttek fel az űrbe, és azok
több mint két héten keresztül a Föld geomágneses mezején kívül
tartózkodtak, akkor ezek a kozmonauták szó szerint megőrültek.
Pontosan ugyanez történt a Bukás után, amikor Atlantisz
elsüllyedt - az emberek elvesztették emlékezetüket, és
megbolondultak. Úgy tűnik, a Föld mágnesessége tartja meg
emlékezetünket, mint egy kazetta, és ez pedig érzelemtestünkhöz
kapcsolódik. Az oroszok feltaláltak egy kis szerkezetet, amit az
űrhajósok az övükön hordtak, és ami az űrben is megtartotta a
mágneses mezőt a testük körül. Biztos vagyok benne, hogy a NASA
ugyanígy járt el.
Furcsának
tűnhet, hogy a geomágnesesség hatással van az érzelmeinkre, de
elég csak arra gondolnunk, mi történik teliholdkor. A telehold,
csak kisebb változásokat okoz a geomágneses mezőben, de a hatás
mégis egyértelmű. Bármelyik nagyvárosban ellenőrizhetnénk a
rendőrségi feljegyzéseket a telehold napján, egy nappal előtte
és egy nappal utána. Több erőszak, gyilkosság, rablás stb.
történik ebben a három napban, mint bármikor máskor. Amikor a
geomágneses mező eléri a nulla értéket, az jóval nagyobb
problémát jelent. Még a világ tőzsdéinek fluktuációja is az
emberi érzelmeken alapszik, gondoljuk csak el, mi következik abból,
ha a Föld geomágneses mezejének nagyszabású fluktuációja több
mint két hétig tart.
A
váltás előtti fázis
Ez
az a periódus, ami általában három hónaptól két évig tarthat,
és abból következik, hogy a geomágneses változások miatt az
emberek megörülnek. Ez az, ami a világ szociális rendszerének
szétesését okozza. A tőzsde összeomlik, a kormány
működésképtelenné válik, bevezetik a katonai törvénykezést,
de az sem működik, hiszen a katonaság ugyanazzal a problémával
küzd. Nincs elegendő élelmiszer, más termékek is hiányoznak, és
a helyzet reménytelenné válik. Mindennek tetejére az emberek jó
része paranoiássá válik, és fegyverhez nyúl. Nincs egy
biztonságos zug a Föld felszínén.
Nekünk
viszont nagy esélyünk van arra, hogy nem megyünk keresztül ezen a
veszélyes perióduson, vagy ha mégis, akkor - spirituális
földönkívüli barátaink óriási segítségének, és saját
drámai fejlődésünknek köszönhetően - nagyon rövid idő alatt.
Valójában nem lennénk meglepve, ha ezek az előrejelző szakaszok
teljesen elmaradnának, kivéve a változás előtti öt-hat óra
jellemzőit.
Ha
fizikai szinten akarnánk felkészülni a változásra, akkor két
évre való élelmet és egyéb szükséges holmit halmoznánk fel
egy föld alatti barlangban. Ha viszont lemennénk ebbe a föld
alatti barlangba, amikor a dimenzióugrás megkezdődik, akkor többé
nem jönnénk ki onnan. Miért? Mert az ugrás egy új dimenzióba
visz minket, ahol a harmadik dimenzió, megszokott világunk már nem
létezik. Ahogy a váltás megtörténik, a harmadik dimenziós világ
eltűnik, tehát értelmetlen lenne készleteket felhalmozva elbújni
egy barlangban, és arra készülni, hogy ha minden véget ér majd
előbújunk, és az élet megy tovább.
A
Föld lakosságának nagy százaléka ezt tette az utóbbi időben az
Y2K (2000. év) problémára felkészülve. Nincs abban semmi rossz,
ha valaki így tesz, de azt meg kell érteni, hogy ez nem tud
megmenteni minket. Semmiféle fizikai felkészülés nem segít a
magasabb dimenziókban. A siker ott, spirituális éberségünkön,
és jórészt személyiségünkön múlik. Igen, a személyiségünkön.
Hamarosan elmagyarázom.
Öt-hat
órával a váltás előtt
Emberi
szemmel nézve, ez egy nagyon különös időszak. A bennszülött
pueblo-indián törzs szerint - ahol megszülettem, amikor a Földre
érkeztem - ekkor be kell menni a pueblóba, összehúzni a
függönyöket, ki nem nézni, csak imádkozni. Ha kinéznénk, az
csak félelmet okozna, és erre van a legkevésbé szükségünk.
Különös
jelenség veszi kezdetét ebben a szakaszban. A két dimenzió
egymásba csúszik. Lehet, hogy éppen a szobánkban ülünk, és
egyszer csak megjelenik előttünk valami, ami elménk számára
értelmezhetetlen. Egy négydimenziós tárgy ez, ami nem illik bele
valóságlátásunkba. Olyan színeket láthatunk, amilyeneket soha
azelőtt életünkben. Ezek a színek rendkívül ragyogóak, és
olyanok, mintha saját fényforrással rendelkeznének. Olyan formát
ölthetnek, amit képtelenek vagyunk megérteni. Ezek a tárgyak a
legkülönösebb dolgok lesznek, amit valaha láttunk. Ez így van
rendben, ez egy természetes jelenség.
Kifejezetten
ajánlom, hogy ne érintsük meg a tárgyakat. Aki megérinti ezeket,
azt abban a pillanatban átszippantják a negyedik dimenzióba.
Könnyebb és jobb, ha elkerüljük ezt a nagyon gyors változást.
Ha mégsem tudjuk elkerülni, akkor ez az Isten akarata.
Szintetikus
tárgyak, és a luciferi valóság gondolat-formái
A
másik jelenség, ami szinte biztos, hogy be fog következni a
Lucifer által teremtett valóság természetéből adódik. Az
eredeti Valóságban minden mindennel az isteni rend szerint áll
kapcsolatban. De Lucifer valóságában a technológia szintetikus
anyagokat hozott létre. Ezek az anyagok, amelyek a természetben nem
találhatóak meg, nem tudnak átlépni a negyedik dimenzióba.
Összetevőikre esnek szét, amelyekből megalkották őket. Van arra
lehetőség, hogy egy szintetikus anyagot is átjuttassunk a negyedik
dimenzióba, de ehhez speciális energiamezőre van szükség, ami
egészben tartja.
Másrészt,
ezeknek a szintetikus anyagoknak van egy stabilitási spektrumuk.
Némelyik közülük, mint az üveg, nem áll olyan messze a
természettől. Az üveg csak olvasztott homok. Más anyagok viszont,
mint a modern műanyagok sokkal távolabb esnek a természettől, és
így sokkal kevésbé stabilak. Ez azt jelenti, hogy egyes
szintetikus anyagok előbb elolvadnak, vagy szétesnek majd, mint más
anyagok, ez alatt az öt-hat órás periódus alatt. Az autóink
műanyagból, és más kevéssé stabil anyagokból állnak, úgyhogy
minden bizonnyal használhatatlanná fognak válni. Még házaink is
sok esetben instabil anyagokból épültek, és valószínűleg
összedőlnek és szétesnek majd. A legtöbb modern otthon nem lesz
biztonságos ebben a fázisban.
Tudva,
hogy el fog jönni ez az idő, és hogy ez mivel jár majd, a Taos
pueblo indiánok hosszú ideje illegálissá tették modern anyagok
felhasználását a pueblo építéséhez. Építenek nyaralókat
modern anyagokból, távol a pueblótól, de tudják, hogy amikor
eljön a Megtisztulás napja, akkor vissza kell térniük ősi
otthonukba. Előfordul, hogy ablakot tesznek a pueblo épületekre,
de mivel a nyílásokban régen nem volt ablak, nem éri majd őket
nagy veszteség, ha eltűnik egy ablak. Ezen kívül a pueblo csakis
sárból, fűből, homokból, kövekből és fákból épül. Ezzel a
problémával nem lesz gondjuk.
A
legjobb tehát az lenne, ha a természetben tartózkodnánk, amikor
ez bekövetkezik, de ha ezt nem tehetjük meg, akkor ez az Isten
akarata. Szerintem nem kell emiatt aggódni. Csak azért mondtam el
mindezt, hogy felismerjük, amikor az ugrás megkezdődik.
A
szintetikus tárgyak valójában csak a luciferi kísérlet által
megteremtett gondolatformák. Az eredeti Valóságban nem léteznek.
Lehet, hogy nehéz megérteni, hogy ezek csak gondolatok. A
"gondolatformák" ezért jobb kifejezés. Onnan jönnek,
amit a hinduk a mentális síknak neveznek, egy magasabb dimenzióból,
és lassan átszivárognak a szinteken, míg elérnek ide, a harmadik
dimenzióba.
Emberi
fogalmakban gondolkodva, valaki először gondol valamire, elképzeli,
aztán kitalálja, hogy lehet megvalósítani. így vagy úgy, az
emberek megteremtik azt, amire gondolnak, és a tárgy megjelenik a
valóságban. Lehet egyetlen ember, vagy egy csoport, aki ezt teszi.
Nem az ember(ek), tartják meg az általuk teremtett tárgyat itt a
földi síkon, hanem a bolygót körülvevő háromdimenziós emberi
háló. Ez minden ezen a szinten tartózkodó ember tudat-hálója.
Egy közös megegyezésen alapuló valóságról van szó, amit a
háló tart fenn, így ha valaki meghal, az általa teremtett tárgy
megmarad. De ha ez a háló tönkremenne, akkor ezek a tárgyak
alkotóelemeikre bomlanának szét. És a háló tönkre is fog menni
a dimenzióváltás előtt, vagy alatt.
Természetesen
a helyzet csak romlani fog, amikor a geomágneses mező összeomlása
miatt már amúgy is talajt vesztett emberek látni fogják, hogy a
luciferi valóság szemük láttára esik szét. Szerencsére, az
egész csak öt-hat órán át tart.
Edgar
Cayce, és más próféták szerint, több, nagyon magasan fejlett
civilizáció is élt már a Földön, de szinte semmi nyom nem
maradt utánuk. Ez az előbb leírtak miatt van így. Szintetikus
tárgyaik nem élték túl a legutóbbi dimenzióváltást 13 000
évvel ezelőtt, vagy az azt megelőzőeket. Isten minden
dimenzióugrás alkalmával kitakarítja az eredeti Valóságot.
Ha
egy magasan fejlett földönkívüli kultúra jön el ide, és
olyasmit akar alkotni (például egy piramist), ami több tízezer
évig fennáll, akkor nem a legújabban kifejlesztett fémet fogják
felhasználni, mint mondjuk a rozsdamentes acél. Olyan természetes
anyagot fognak felhasználni, ami a bolygón megtalálható, erős és
időtálló. így biztosak lehetnek benne, hogy a piramis fennmarad a
természetesen bekövetkező dimenzióváltások alatt is, amelyeken
minden bolygó átesik. Ez nem jelenti azt, hogy megrekedtek a
kőkorszakban, csak azt, hogy intelligensen cselekednek.
Másrészt,
ezek a magasan fejlett földönkívüli kultúrák nagyon ügyelnek
arra, hogy semmilyen nyomot ne hagyjanak maguk után. Vagy magukkal
viszik a testüket, vagy feloszlatják, hogy betartsák a
közbe-nem-avatkozás kozmikus törvényét.
Bolygó-szintű
dimenzióugrás
Mindenki,
aki valaha élt a Földön, átélt már dimenzióváltást. Át
kellett élniük ahhoz, hogy a Földre jöjjenek. Ez egy kozmikus
tény. Hacsak nem nagyon közelről érkeztünk, bárhonnan is
jöttünk, át kellett haladnunk az Ürességen ahhoz, hogy
idejöjjünk, tehát dimenziót kellett váltanunk. Azon a napon,
amikor kisbabaként a Földön megszülettünk, dimenzióváltáson
mentünk keresztül. Egyik világból egy másikba léptünk át.
Csakis gyenge emberi memóriánk az oka annak, hogy nem emlékszünk
rá.
Azzal,
hogy nem emlékszünk a születésünkre, vagy a másik dimenziókra,
hatalmas korlátokat vettünk magunkra. Először is, nem tudjuk
áthidalni a nagy távolságok valóságát. Valóságunk távolságai
olyan hatalmasak, hogy nem tudjuk bejárni őket. Még a
Naprendszerünkből sem tudunk kilépni, mert jelenlegi
tudatállapotunkban saját otthonunk rabjai vagyunk.
Nem
igaz? Nagy távolságok bejárása űrhajóval, a megszokott tér- és
időszemlélet szerint nem lehetséges. Tudós elmék már eljutottak
erre a következtetésre. Elég elszomorító kilátás, hogy nem
tudjuk elhagyni a Naprendszerünket. A legközelebbi csillagig (Alpha
Centauri, körülbelül négy fényévnyi távolságra) 115 millió
év alatt jutnánk el jelenlegi űrtechnikánkkal. Az emberek nem
élnek ennyi ideig, nem beszélve arról, hogy ez még csak a
legközelebbi csillag. Mélyen az űrbe hatolni egyszerűen
lehetetlen lenne. Ahhoz, hogy ezt megtegyük, meg kell változtatnunk
a térről és időről alkotott felfogásunkat.
Ahogy
már említettem, az a probléma, hogy csak a térről és az időről
tudunk, a dimenziók valóságáról elvesztettük emlékeinket. De
mivel minden tökéletes, most megkezdődik a visszaemlékezés, pont
amikor a legnagyobb szükségünk van rá. Először álmainkban,
majd filmjeinkben jelennek meg az emlékek. Az olyan filmek, mint a
Star Trek, Contact, Sphere, és a többiek mind a dimenziókkal
kapcsolatos ideákat vetik fel. Emlékezni fogunk, mert Isten velünk
van.
Most
elmondom, mi történik normális esetben egy dimenzióugrás alatt.
Saját, közvetlen tapasztalatomat írom le, de lehet, hogy ami
történni fog, az egy kicsit különbözni fog ettől, hiszen az
univerzum állandóan kísérletezik.
Az
aktuális dimenzióugrás átélése
Ne
feledjük, hogy amit most fogok elmondani, az olyan, mint egy
galaktikus tankönyv anyaga. Csak az általános esetet írja le.
Részleteiben sokféle különbség lehet, mert az élet rugalmas, de
az alapeset ismeretében az eltéréseket is el tudjuk majd képzelni.
Ahogy
az új millennium felé közeledünk, az emelkedett mesterek úgy
érzik, kevés erőszak fogja megelőzni ezt a váltást, mert sokat
megtettünk már az úton. Jó munkát végeztünk az új emberi
tudatszint világrasegítésében! Most elmondom hát mi várható.
Mindenki lazítson, senki se aggódjon. Élvezze mindenki az
átalakulást. Ahogy az élet tökéletességének szemtanúi
leszünk, visszaváltozhatunk azzá a kisbabává, akivé talán
akartunk. Legyen mindenki annak tudatában, hogy vigyáznak rá, és
tiszta szeretet vezeti az eseményeket. Ez az energiahullám annyival
hatalmasabb nálunk, hogy akár át is adhatjuk magunkat az életnek,
hogy csak úgy legyünk.
Minden
valószínűség szerint a káosz három hónaptól két évig tartó
időszakát elkerültük. A mai állás szerint az ugrás előtti
periódus nagyon rövid és szinte zavartalan lesz. Szinte semmilyen,
vagy alig észlelhető előjelre nem számíthatunk, kivéve az
öt-hat órás időszakot. Több mint valószínű, hogy egy napon
felébredünk, és másnap ott találjuk magunkat kisbabaként egy új
világban.
Forrás: Indigóportál
2013.
április 03. 07:41 - e.meyer
Számos dimenzió világa
Az
univerzum
egészében a létezés végtelen számú szintjét vagy
„dimenzióját"
foglalja magában - minden egyes dimenzió rendelkezik
a saját valóságával és minden lény a
különféle tudatosságok
egy kifejezésmódja. A dimenziók
átfedik egymást.
Mi
a harmadik dimenzióban élünk,
de jelen pillanatban a Földbolygó minden
egyéb dimenziója
egyidejűleg áthatol egymáson, mintha ugyanazon a helyen
minden magasabb dimenzió tartalmazná
és továbbadná azt a jelenséget, ami az alacsonyabb szinteken
megjelenik. Ami harmadik dimenziónk a
legalacsonyabb szint, ahol a tudatosság
intelligencia és felelősségteljes élet formájában alakot
ölt.
De
a jelenkori emberi élet nem csupán a harmadik dimenzióban
létezik. Atudatosság
második szintjén is élünk. Atudatosság
második szintje olyan birodalom, amelyben az Egységes
Léttudatossága -
miden élet mindendimenzióban
való összekapcsolódása - még hiányzik. Nem értjük, nem tudjuk
vagy nem érezzük, leszámítva néhány ritka pillanatot
vagy a tudatosság egészen különleges állapotát. Olyan
világot érzékelünk, ahol a dolgok és a lények el vannak
szeparálódva. Egy duális világot látunk: ezt a világot
megosztják -polarizálják - azok a dolgok és események, amik
jónak és azok, amik gonosznak tűnnek. És olyan világot
érzékelünk, ami egyfajta idő csapdájába esett,
melyben a dolgok létezni látszanak egy ideig, majd feledésbe
merülnek.
A
létezés minden dimenzióját
energetikailag egy egyedülálló
hullámforma hozta létre - egy olyan egyedülálló rezgés,
ami az adott szinten élő összes
lény számára összegyűjti és fenntartja a valóságot.
Valójában a hullámformát maguk a lények generálják -
elkötelezettségük jellegzetes vibrációja ez, ami megadja az
alapgondolatát annak, amit valóságosnak hisznek.
A dimenziószintünk
megváltoztatásához mindössze annyit kell tennünk, hogy
megváltoztatjuk az alaprezgést vagy - ami ugyanazt jelenti -
megismerkedünk a magasabb „frekvenciákkal",
más dimenziók
frekvenciáival.
Az
univerzum azon régiója, melyhez tartozunk, úgy van felépítve,
mint egy zenei skála: tartalmaz egy „oktávot", melyben
a magasabb „hang" magasabb rezgésszinten ismételi meg a
legalacsonyabb „hang" alapvető jellegzetességét.
Mindegyik hang egydimenziószintet
jelöl. És ahogy az oktáv tartalmazza a kromatikus
skála (a zongorán az összes fehér és fekete billentyű)
tizenkét hangját plusz egy tizenharmadikat, ami a következő
oktáv első hangja, úgy épül fel az univerzumban a mi régiónk
tizenkét fő dimenziószintje.
Viszont a zenei skála ennél a tizenkét fő hangnál többet
foglal magában. Bármilyen két hang
között megfigyelhető a
különböző„mikro-hangok" folytonossága.
Ezt könnyen meg lehet figyelni egy
olyan hangszeren, mint a hegedű, melyen egy képzett zenész
folyamatosan „csúszkálni" tud a két hang között. Az
univerzumban elfoglalt helyünkdimenziószerkezete
a tizenkét fő hang között található,
de van további tizenkét specifikus „hang" is; azaz tizenkét
fontos dimenziószint
összesen 144 szintet tesz ki.
A dimenziószintek
rendszerének az a lényege, hogy a saját evolúciónk
folyamatáról nyújt képet. Ahogy tudatos lényekké
fejlődünk, elérjük a magasabb és magasabb dimenziószinteket;
tehát egyre szélesebb körű perspektívák fognak megnyílni
természetünkben, minden magasabb szint körülveszi az
alacsonyabbat; minden lépéssel egy mélyebb és tágabb
érzetétnyerjük az Egységes Létnek, a mindenben fellelhető
Egy Szellemének.
http://galaktikusportal.hu/Cikkek/szamos-dimenzio-vilaga.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése