A
nagy testvér játékai
A Facebook új szoftvere figyeli a fotókat és privát üzeneteket és bűntény gyanúja esetén értesíti a rendőrséget
A
Facebook egy új és kevesek által ismert szoftvert szerzett be, ami
figyeli a felhasználók chat üzeneteit és fotóit is, hogy
kiszűrje az esetleges büntetendő cselekményeket.
Gyanús
tartalom kiszűrése esetén, a program automatikusan riadóztatja a
cég egyik munkatársát, aki eldönti, hogy értesíteni kell-e a
hatóságokat vagy sem.
Joe
Sullivan, a Facebook biztonsági igazgatója szerint a szoftver
azokat a személyeket fogja figyelni, akik „laza” kapcsolatokkal
rendelkeznek a közösségi hálózatokon.
A Reuters
által készített interjúban Sullivan
elmagyarázta, hogy a szoftver főleg azoknak a párbeszédeit
figyeli, akik laza kapcsolatokkal rendelkeznek a közösségi
oldalon. Ez azt jelenti, hogy különösen komoly figyelem helyeződik
azokra, akik nem ismerősei egymásnak (mégis kommunikálnak) vagy
csak nemrégiben váltak ismerősökké, nincs közös ismerősük,
csak ritkán kommunikálnak, nagy köztük a korkülönbség és/vagy
földrajzilag távol élnek egymástól.
A
figyelőszoftver a bűnözők (például szexuális bűntettekért
elítéltek) aktáiban megtalálható, korábban rögzített
párbeszédekben található szókapcsolatokat keres. (A Reuters
által közzétett történetből kiderül, hogy legalább egy
esetben a Facebook chatfigyelő szoftverének segítségével
sikerült bíróság elé állítani egy gyerekekre vadászó
bűnözőt.)
Mielőtt
a Facebook egyik munkatársa személyesen is megtekinti a kiszűrt
párbeszédet, hogy eldöntse, értesíti-e a hatóságokat, a
szoftver először összeveti az érintett ismerőseinek elemzését
és a keresett kifejezések adattárát.
„Soha nem akartunk egy olyan környezetet létrehozni, ahol a munkatársaink magánbeszélgetéseket pásztáznak, így nagyon fontos az olyan technológiák alkalmazása, amelyeknél nagyon alacsony a téves pozitív találatok aránya,”
mondta
Sullivan a Reuters-nek.
A
szoftvert potenciális gyilkosságok gyanúsítottai ellen is
alkalmazták már. Egy konkrét esetben 62
oldalnyi információt,
képeket, chat üzeneteket és posztokat gyűjtött össze a Facebook
és adott át a hatóságoknak egy idézésre reagálva.
A
Facebook valószínűleg szeretné titokban tartani a szoftvert,
mivel a legtöbb ember nem veszi jónéven, ha turkálnak a privát
üzeneteiben, bűntények után szaglászva.
Ki
ne akarná, hogy a gyerekbántalmazókat vagy egyéb súlyos
bűntettek elkövetőit elkapják? A kérdés csupán az, hogy milyen
messzire mennek majd el az új rendszer alkalmazásával és idővel
kiterjesztik-e az apróbb ügyekre, netán gondolat bűntettekre is.
Nagytestvér és a Globális megfigyelés
Joseph
Candel: Nagytestvér egyre szorosabbra húzza a hurkot társadalmunk
körül. Istennel ellentétben, a világkormány erői csak a
technika eszközein keresztül tudják állandó megfigyelés
alatt tartani az embereket, így egyik ország a másik után vezeti
be az orwelli „újításokat”, természetesen miután széles
körben elhitették, hogy mindez a mi érdekünkben történik.
A
Biblia egy egységes világkormány megjelenésére figyelmeztet,
amit az Antikrisztusként vagy Fenevadként ismert diktátor vezet
majd, egyenesen a Sátán hatalmával (Dániel 11:21, 23-24, 8:23-25,
Jelenések 13:7). A világ feletti hatalomátvétel előfeltétele a
társadalom felülről történő irányításának lehetősége, ezt
pedig csak úgy képesek elérni, ha mindig tudják, hogy ki mit
csinál éppen.
Forrás: prophecynewswatch.com
A
terrorizmus és a bűnözés elleni harc égisze alatt a megfigyelés
globális iparággá nőtte ki magát. Az adatvédelmi aktivisták
természetesen folyamatosan próbálják felemelni szavukat a
gátlástalan cégek és rendvédelmi erők visszaéléseivel
szemben, az átláthatóság és a felelősségre vonás
lehetőségének hiánya miatt azonban sajnos igen keveset lehet
tudni arról, hogy milyen mértékben vagy gyakorisággal sérülnek
az egyén jogai.
Az
Edward Snowden által elindított megfigyelési botrány még frissen
él az emberek emlékezetében, különösen, hogy egyre újabb
területekre derül fény.
Ennek
eredményeként a közvélemény egyre inkább beletörődik, hogy a
megfigyelés az élet állandó részévé vált.
Íme,
néhány példa (csak azokat a technológiákat részleteztük,
amelyek viszonylag újnak számítanak) at alkalmazott módszerekre:
○ Nagy
területek megfigyelése a levegőből: kisebb városok és területek
megfigyelése pilótával ellátott, több kamerával felszerelt
kisrepülők segítségével, a gépjárművek és lakosok
megfigyelésére.
○ Automata
rendszámleolvasók: nagy sebesség mellett is képesek minden
elhaladó gépjármű rendszámát leolvasni.
○ Testen
hordható kamerák
○ Drónok:
Kamerákkal felszerelt pilótanélküli repülők. Ezeknek sok
fajtája létezik. Lehetnek akkorák, mint egy utasszállító
repülő, vagy olyan aprók, mint egy madár.
○ Arcfelismerés
○ GPS
nyomonkövetés
○ Lövésérzékelők:
ezek az érzékelők képesek észlelni, ha valahol lövés dördült
el, rögzítik a beérkező hangokat, azonosítják a helyszínt és
automatikusan kiküldenek egy járőrt a helyszínre, aki egy percen
belül is kiérkezhet.
○
StingRay:
Ez az eszköz mobil helyszín szimulátor néven is ismert, mivel
képes utánozni a mobil tornyokat, így a közelben lévő
mobiltelefonok a szolgáltató tornya helyett ehhez csatlakoznak, a
tornyot üzemeltető pedig lehalássza róluk a kívánt adatokat. A
kamu tornyokat repülőkre is telepíthetik. (link)
○ Közlekedési
kamerák: a legújabb típusú közlekedési kamerák automatikusan
fotóznak, ha egy gépjármű bizonyos szabályokat megszeg.
A
rendfenntartó erők bizonyára örülnek ezeknek az újításoknak,
azonban egyre több aggasztó eset kerül napvilágra a megfigyelési
technológiákkal való visszaélésekkel kapcsolatban.
B
állampolgárok – „Hát… legalább az anarchia miatt már nem
kell félnünk…” (Ron Cobb karikatúrája 1968-ban készült)
A
kormányhivatalok mellett pedig egyre több vállalat próbál
hasznot húzni az emberek megfigyeléséből.
Az
egyik legújabb hír ezzel kapcsolatban például, láss csodát, a
Google-t érinti, mégpedig az új Google Fit alkalmazás formájában,
aminek segítségével a megacég már nem csupán a digitális,
hanem a való világban is gyűjti az adatokat felhasználóiról.
Az
Apple HealthKit szolgáltatásához hasonló alkalmazás, amellyel a
felhasználók egy helyen gyűjthetnek minden egészségügyi
információt, remek kiegészítő információforrás a Google
számára. A hírek szerint a Facebook is egy hasonló szolgáltatás
bevezetésén gondolkozik, tehát az egészségügyi információk
központi gyűjtése minden jel szerint fontos lehet valakik számára.
Vajon miért?
Az
ilyenfajta adatgyűjtés különösen aggasztó a Google és hasonló
vállalatok részéről, amelyek mindig is nehezen tudták megtalálni
az egyensúlyt saját vélt adatgyűjtési jogosultságuk és az
állampolgárok jogainak tiszteletben tartása között. Köztudott
például, hogy a cég megpróbálja minél több felhasználó
aktuális földrajzi helyzetét nyomon követni, hogy minél
relevánsabb reklámokat jeleníthessen meg számukra.
Emellett
egyre több olyan szolgáltatásra teszi rá a kezét, amelyek már a
felhasználók lakását is megfigyelik. Most pedig olyan drónok
építésén dolgozik, amelyek a gép útvonala alatt tartózkodó
emberekről gyűjtenek majd adatokat.
Ki
fogja megállapítani, ha Nagytestvér és nagyhatalmú partnerei,
mint a Google vagy a Facebook megsértik a fogyasztók adatvédelmi
jogait?
Mivel
Nagytestvér és a nagy cégek saját ágazatuk csúcsán
helyezkednek el hatalom és befolyás tekintetében, vajon bízhatunk
bennünk, hogy saját magukat felügyeljék? Vagy esetleg akkor
járunk közelebb az igazsághoz, ha azt feltételezzük, hogy
együttműködésük eredményeként végül nem lesz hová bújni a
Földön? A helyesen tippelőknek sajnos nem jár jutalom…
Nemcsak a TV figyel
Az
új okostévék sok hasznos funkcióval rendelkeznek, de talán
kevesen tudják, hogy a folyamatosan aktív mikrofonok által
rögzített hanganyagot harmadik felek számára is átadhatják.
A
Samsung tévékhez mellékelt adatvédelmi tájékoztatóban a
következőket olvashatjuk:
“Szeretnénk informálni, hogy az Ön által kimondott személyes vagy érzékeny adatok is benne foglaltatnak a hangfelismerés keretében gyűjtött és harmadik félnek átadott információk körében.”
A
komoly médiavisszhang miatt a gyártó is reagált a hírre, a
dokumentumot pedig azóta módosították:
„A hangfelismerés – magyarázza a Samsung – kétféleképpen történhet. Egyrészt a televízióba épített mikrofon közvetítésével: itt előre meghatározott szóbeli parancsokkal lehet vezérelni a tévét, például csatornaváltásra vagy mondjuk a hangerő csökkentésére kérni a készüléket.
A másik eszköz a távirányítóba épített mikrofon, ez szerver közreműködését igényli, hiszen itt kifejezett keresési parancsokat kap a rendszer. Ez a fajta interakció éppúgy működik, mint az okostelefonokon és tableteken élérhető hangfelismerő szolgáltatások.” (forrás)
A
személyes adatokkal való sáfárkodás komoly üzlet. A piac nagy
királya a Google, így a keresőóriást is rengeteg kritika éri az
adatok minden határt feszegető gyűjtése miatt. Arról azonban
kevés szó esik, hogy a Google elvileg nem adja ki a felhasználók
adatait (maximum érvényes bírósági parancsra). Egy Samsung
méretű cégtől alapszintű elvárás lenne egy ilyen garancia
vállalása, ezt azonban a gigavállalat egyelőre nem hajlandó
megadni.
Másfél
évvel ezelőtt írtunk a
Microsoft Xbox One játékkonozolról, ami a mozgás és
hangérzékelésre kifejlesztett Kinect tartozékkal együtt kapható
és alapértelmezés szerint a kamera és mikrofon mindig bekapcsolt
állapotban vannak. Ez még csak hagyján, de a Kinect
csatlakoztatása nélkül az eszköz egyáltalán nem használható,
így a kamera és a mikrofon akkor is működik, amikor maga az
eszköz ki van kapcsolva, a kamera pedig a sötétben is lát. Mire
képes még? Például le tudja olvasni a játékos arckifejezéseit
és meg tudja állapítani, hogy hány ember tartózkodik a szobában.
Ezek
a modern nappalikba telepített megfigyelőeszközök
kísértetiesen hasonlítanak George Orwell 1984 című regényéből
ismert, az állampolgárokat folyamatosan figyelő kijelzőkre.
„Természetesen
soha nem lehetett tudni, hogy az adott pillanatban az embert
figyelik-e.”
„Természetesen
soha nem lehetett tudni, hogy az adott pillanatban az embert
figyelik-e,” írta
Orwell az 1949-ben kiadott könyvről.
Természetesen
az összes megacég becsület szavát adja, hogy csupán
szolgáltatásaik fejlesztése és a vásárlók kényelme érdekében
figyelik viselkedésünket. Ez akár igaz is lehet, de tudjuk, hogy a
kormányok, köztük a magukat demokratikusnak vagy liberálisnak
titulálókkal, epekedve figyelik ezeket a fejlesztéseket. Márpedig
amennyiben a tévé képes lehallgatni az otthonunkat, biztosak
lehetünk benne, hogy egy szürkeruhás hivatalnok valahol a védelmi
minisztérium berkeiben éppen azt próbálja kitalálni, hogy a
rendőrség miként aknázhatná ki ezt a kincsesbányát, persze a
terrorizmus elleni harc nevében.
Az
1984-ben az embereknek nincs választásuk. Kénytelenek hagyni, hogy
Nagytestvér figyelje őket. A mi nagyon is valós világunkban
azonban ez a sok kistestvér a mi hozzájárulásunkkal végzi a
megfigyelést és együttesen egy sokkal gonoszabb rendszert alkotnak
az Orwell által leírtnál.
Talán
az „okos” jelző helyett ideje lenne nevükön nevezni és inkább
kémeknek hívni őket.
Az új Wifi rendszer akkor is követ, ha nincs nálunk mobil
Forrás: activistpost.com
Az
új wifi nyomkövető rendszer számon tarja az embereket, akkor is,
ha nincs náluk telefon.
A
wifi hálózatok lassan szinte minden területet lefedő jelenlétével
kapcsolatban sok szakember kongatta már meg a vészharangot.
Hamarosan
azonban egy új tényező is belép majd a képbe, mégpedig olyan
wifi jelek formájában, amelyek akkor
is képesek beazonosítani és nyomon követni egy személyt vagy
csoportot, ha nincs náluk wifi hálózatra kapcsolható eszköz.
A
modern technológia egyik jellemzője a többcélú felhasználás.
Nem véletlen tehát, hogy a célközönséget az éppen terítéken
lévő technológia előnyeivel próbálják megpuhítani, mielőtt
annak sötét oldaláról egy szó is esne.
A
kutatók az emberek nyomon követésének láthatatlan és egyre
tolakodóbb módszereivel állnak elő. Nézzük meg, hogyan
jutottunk el oda a wifi hálózatok esetében, hogy ma már azokat is
képesek megfigyelni, akik esetleg ellenálltak a hálózatra kötött
kütyük csábító világának.
Kicsit
kevesebb, mint két évvel ezelőtt jelent meg a wifi egyik bővített
képességekkel rendelkező változata, a WiTrack, ami magyarra
fordítva valahogy úgy hangozna, hogy „wi(fi) követés” és ami
egy Wi-Vi nevű MIT találmány továbbfejlesztése.
A
Wi-Vi lényege, hogy a kutatók, dupla jelek segítségével,
képesek egy fal mögötti célpont mozgását követni, annak pontos
képét azonban nem tudták meghatározni.
A
WiTrack ezzel szemben nagyon pontos helymeghatározásra képes,
mégpedig rádiójelek segítségével. AzMIT így
magyarázza a módszert:
A WiTrack különleges rádiójelek segítségével határozza meg egy személy helyzetét és mozgását. A rendszer több antennát használ, egyet jeladásra és hármat a beérkező jelek vételére.
A különböző antennák között leadott és fogadott jelek segítségével kirajzolja a felhasználó alakját, a testről visszaverődő jelek alapján pedig meghatározza az antenna és a személy közötti távolságot. A vezeték nélküli jelekre támaszkodó nyomkövető módszerekhez képest a WiTrack jelentősen pontosabb mozgáskövetésre képes.
Az
MIT a rendkívül olcsónak számító technológia hihetetlen
előnyeit ecseteli és nem meglepő módon egyetlen negatívumot sem
említ. Még a videojátékok kedvelői számára is van néhány
bátorító szava:
Képzeljük el, hogy kedvenc játékaink, például a CAll of Duty vagy a Battlefield során úgy irányíthatjuk virtuális hadseregünket, hogy közben szabadon járkálhatunk a lakásban.
Igen,
képzeljük el milyen csodálatos lesz, ha a fiatalok még jobban
rászoknak ezekre a játékokra, miután már a számítógéptől
távol se kell majd felfüggeszteniük virtuális életüket…
Az
igazi marketing fogás azonban még csak ezután következik:
A kutatók úgy gondolják, hogy a Wi-Vi segítségével lehetséges lesz túlélők után kutatni egy összeomlott épületben, vagy számon tartani és nyomon követni a bűnözőket. A Wi-Vi olcsó, kompakt és könnyű, így a kiskereskedelmi felhasználók számára is ideális lehet a személyi biztonság területén.
Az
MIT azóta egy WiZ nevű, továbbfejlesztett rendszerrel is kijött,
amiről az Extreme
Tech a
következőket írta:
A testen hordott számítógépek korában a WiZ komoly szerepet játszhat az emberek mozgásának és életjeleinek követésében, főleg, hogy mindezt bármilyen külön kütyü nélkül megteheti. Nem túl nehéz egy olyan hálózatot elképzelni, amiben mindenkinek a mozgását követik egy adott területen belül, kiegészítve például egy személyazonosításra is alkalmas jelrendszerrel. Ez egyaránt jó hír azok számára, akik imádják folyamatosan mérni sportteljesítményüket agy figyelni egészségüket, és Nagytestvérnek is, aki semminek sem örül jobban, mint amikor alattvalóit energiatakarékosan tarthatja szemmel.
A nem-megfigyelt társadalom: anti-arcok, ruhák és egyéb kütyük Nagytestvér ellen
Forrás: alternet.org
Egy
egész iparág épült arra, hogy megvédje adatainkat.
Adam
Harvey dizájner tavaly tavasszal új kollekciót mutatott be a 2015
Future Everything (minden,
ami jövő) fesztiválon az angliai Manchesterben. Ahelyett azonban,
hogy kompozícióival megpróbálta volna kiemelni a nézők szeme
színét, ennek éppen az ellenkezőjét próbálta elérni. Olyan
módszereket mutatott be, amelyekkel az emberi arcot egy anti-arccá
lehet alakítani, mégpedig olyanná, amit a kamerák, különösen a
tér- és egyéb figyelőkamerák nem szeretnek, sőt, azt sem
képesek megállapítani róla, hogy egy arccal van dolguk.
Harvey
csupán egy a növekvő számú dizájnerek között, akik számára
a privát szféra védelme az elsőszámú szempont a tervezésnél.
Harvey
olyan használható és esztétikus stílusokat akar létrehozni,
amelyek képesek megvédeni a magánembereket Nagytestvér tolakodó
szemétől és persze kezétől.
Harvey
ötletei, mint például a DNS
vizsgálatot becsapó módszer,
számos kezdeményezést indítottak már el, a drón-elterelő ruhák
és a jelárnyékoló telefonzseb pedig már kaphatók
online boltjában.
A
CV Dazzle frizurák és sminkötletek pedig olyan módon árnyékolják
a szemeket és az arcot, illetve alakítanak aszimmetrikus hatásokat,
hogy ezzel megzavarják az arcfelismerő algoritmusokat, amelyek az
arc alapvető jellemzőinek vizsgálatával, a hiányzó adatokat
kipótolva, de minden alkalommal az arc alapvető és természetes
szimmetriáját véve alapul, próbálják megállapítani az adott
egyén személyazonosságát. A projekt bebizonyította, hogy egy
technikásan kisminkelt „anti-arc” nemcsak arra képes, hogy
elrejtse az illető személyazonosságát az arcfelismerő szoftverek
elől (legyen az az FBI vagy a Facebook fejlesztése), de még azt is
elérik, hogy a szoftver abban se legyen biztos, hogy egyáltalán
egy arccal van dolga.
Több
nagy cég is lát fantáziát a dologban. Az antivírus szoftveréről
ismert AVG például olyan szemüveget
fejlesztett,
amely beépített infravörös lámpák segítségével zajt kelt az
orr és a szemek körül, a fényvisszaverő retro-keret pedig
megzavarja a fényképezőgépek vakuját, így az arcfelismerő
programok nem képesek megállapítani a viselő személyazonosságát.
Bizonyára
mindenki hallott a Facebook által kifejlesztett arcfelismerő
szoftverről, ami majdnem annyira hatékony, mint az ember. A
Deepface-t eredetileg nem publikus használatra szánták. Mivel Több
EU-s országból érkezett jelzés a program miatt, majd az európai
facebookozókat kiszolgáló Írország adatvédelmi biztosának
vizsgálata után a Facebook úgy döntött, hogy
kontinensünkön kikapcsolja azt a funkciót, amely a korábbi,
manuális megjelölésekből épített adatbázis segítségével
automatikusan beazonosította a fotókon szereplő felhasználókat.
Holmes
Wilson, a Fight for the Future (harc
a jövőért) nonprofit szervezet munkatársa, amelynek célja az
online adatok és szabadság védelme, az adatok és a magánszféra
más jellegű megsértése miatt aggódik.
„Szerintem a legtöbb helyzetben kevésbé valószínű, hogy a való világból származó képek gyűjtésével kövessenek figyelemmel valakit, például a térfigyelő kamerák által rögzített képek segítségével,” mondja.
Wilson
azt tanácsolja azoknak, akik számára fontos az adatvédelem, hogy
inkább arra figyeljenek, hogy az általuk használt kütyük milyen
információkat szolgáltatnak harmadik felek számára.
„A megfigyelés ellen üzeneteink védelmével lehet a legegyszerűbben védekezni. Az elsőszámú problémát pedig a telefonok jelentik… és nem csak a mobilok.”
Egy
biztos, egyre több, főleg a technológiában jártas embert
foglalkoztat az adatvédelem, akik számára folyamatos kérdés,
hogy ezt miként tehetik meg a leghatékonyabban. Az üzeneteik
titkosításával vagy a telefonjuk kikapcsolásával. Már amelyiket
ki lehet.
A Windows 10 „hozzáfér, átadja és megőrzi az Ön személyes adatait” – ha hagyja
A
Windows 10 felhasználási feltételeinek nyíltan tolakodó jellege
nemcsak az alternatív médiának tűnt fel. A444.hu ezzel
kapcsolatos cikkét már néhány napja megosztottuk a Facebookon:
A Microsoft két új alapdokumentuma, … amiket, ha éppen mostanában telepítette a Windows 10-et, minden bizonnyal már olvasatlanul leokézott, együtt összesen 45 oldalnyi, a legsúlyosabb jogásznyelven írt szöveg, amit elfogadva a felhasználó lényegében lemondott magánélete védelméről.
Vegyük például azt, hogy az új felhasználói feltételek alapján a Microsoft, ha éppen úgy tartja kedve felhasználói legszemélyesebb tartalmaihoz is hozzáférhet, másolatot készíthet róluk és ki is adhatja harmadik félnek.
Hasonlóan súlyos félreértése az adatvédelemnek, hogy amennyiben egy felhasználó titkosítaná az eszközét, akkor a Windows automatikusan felmásolja a titkosítókulcsot a felhőbe, ahonnan eddig tényleg soha senkinek se sikerült semmit kilopnia, kérdezzenek meg erről bármilyen híres nőt, akikről láttak mostanában telefonnal készült meztelen képet.
Az Európai
Digitális Jogok nevű
szervezet szerint a Microsoft feljogosítva érzi magát, hogy a
felhasználók adatait ne csak gyűjtse, de azokat harmadik felek
számára el is adja.
A
technológiai témákra specializálódott blogok pedig amiatt
bosszankodnak, hogy az új operációs rendszerben automatikusan a
legtolakodóbb adatkezelési beállítások vannak kiválasztva. A
cég nyilván abból indul ki, hogy a legtöbben nem fognak bíbelődni
ezekkel és gondolkodás nélkül jóváhagyják az
alapbeállításokat. A Microsoft azonnal kiadott egy közleményt,
miszerint nem adja el a felhasználók adatait és „nem gyűjti
személyes adataikat a felhasználó hozzájárulása nélkül”,
amit persze a felhasználó azzal ad meg, hogy változtatás nélkül
telepíti a szoftvert.
Sokan
úgy gondolják, hogy az ember senkit nem okolhat, ha az operációs
rendszere az ő tudta nélkül kémkedik utána. Miért nem olvasta
el a felhasználási feltételeket?
Akkor
tessék: itt
megtalálható a
Microsoft röpke 12 000 szóból álló szolgáltatási
szerződése, aminek egyes részei valószínűleg emberi nyelven
íródtak. Az is valószínű, hogy valahol le van írva benne, hogy
tilos a Windows kalózmásolatát használni vagy a segítségével
spameket küldeni, de talán az is, hogy a Microsoft fenntartja
magának a jogot elsőszülött gyermeked felügyelete felett,
amennyiben érdekei ezt kívánják.
Lássunk
azonban egy konkrét részletet egy másik igen releváns
dokumentumból, a Microsoft Adatvédelmi Nyilatkozatából, amit
valószínűleg mindenki meg fog érteni:
Végül, hozzáférünk, átadjuk és megőrizzük az Ön személyes adatait, beleértve személyes tartalmait is (mint az emailjeinek tartalmát, más privát kommunikációit vagy privát mappáiban lévő fájljait), amikor jóhiszeműen úgy véljük, hogy ez szükséges:
a vonatkozó törvény betartása érdekében, vagy érvényes jogi eljárásokkal kapcsolatban, beleértve bűnüldöző hatóságok vagy más állami szervek megkereséseit is;
vásárlóink védelmére, például kéretlen levelek vagy más felhasználók becsapására tett kísérlet elkerülésére, vagy annak érdekében, hogy megelőzzük egy élet elvesztését vagy bárki komoly sérülését;
szolgáltatásaink biztonságának működtetésére és fenntartására, beleértve a rendszereink vagy hálózataink elleni támadás megelőzését vagy megállítását; vagy
a Microsoft jogainak vagy tulajdonának védelmére, beleértve a szolgáltatások használatát irányító feltételek betartatását – ennek ellenére, ha olyan információt kapunk, mely arra utal, hogy valaki szolgáltatásainkat arra használja, hogy lopott Microsoft szellemi vagy fizikai tulajdont forgalmazzon, nem mi magunk fogjuk az ügyfél személyes tartalmait megvizsgálni, hanem azt a bűnüldöző szervekre bízzuk.
(forrás: http://www.microsoft.com/hu-hu/privacystatement/default.aspx → A személyes adatok megosztásának okai → Tudjon meg többet)
Akit
a hideg ráz a fenti sorokat olvasva, örülni fog a hírnek, hogy a
Microsoft valamennyi tolakodó funkcióját ki lehet kapcsolni. Az
ehhez szükséges lépések angol nyelven már több weboldalon
megtalálhatók. (Instrukciók angol nyelven: ITT)
Az Investment
Watch Blog szerint
a Microsoft felhasználási feltételei, az egyes felhasználók IP
címeinek kategorizálása miatt, bárkiből „bűnözőt”
gyárthat.
Sajnos
mára a legtöbben megszokták és amolyan szükséges rosszként
fogadták el a személyes adatok gyűjtését a
szabadságot-biztonságért mentalitás nagyüzemi terjesztése
miatt.
A
Microsoft, mint tudjuk, Bill Gates tulajdonában van, aki az
operációs rendszerek értékesítése melletttávirányítású
fogamzásgátló chipek béta-tesztelésével
is foglalkozik a harmadik világban, és ha ideje engedi,leruccan
a Fülöp-szigetekre,
hogy a Rockefeller családdal karöltve génmódosított rizzsel
házaljon. A népességcsökkentés eme bajnoka biztosan nem akarná
senki adatait arra használni, hogy mások bűnösségét
bebizonyítsa.
Az
ilyen hírek talán rávesznek néhány embert, hogy
bizonyos ajándék lovaknak
igenis megnézzék a fogát.
Végezetül
fontos megemlíteni, hogy bár manapság a legtöbb operációs
rendszer és széles körben használt szoftver kémkedik utánunk,
egyelőre mégis kitűnő eszköznek bizonyulnak arra, hogy a fontos
dolgok is sokakhoz eljussanak.
Ezek
között pedig a legfontosabb Isten országának evangéliuma,
amiről Jézus azt
mondta, hogy az utolsó időkben az egész világon hirdetik majd
minden népnek „és akkor jön el a vég”. (Máté 24:14)
A megfigyeltek hazája
Forrás: The
Daily Sheeple,
Melissa Melton
Amerika
már csak névben a „szabad és bátor emberek hazája”.
Akik
rájöttek, hogy a tudatlanság nem erény, egy ideje már tisztában
vannak ezzel. Az a helyzet, hogy az Egyesült Államok inkább
hasonlít egy kifinomult koncentrációs táborra, mint a szabadság
földjére.
Egyesek
szerint az
Egyesült Államok a legmegfigyeltebb társadalom ma a világon.
Milyen alapon cáfolhatnánk ezt az állítást?
A
mobiltelefonoktól kezdve, a térfigyelő kamerákon át, egészen a
felettünk keringő műholdakig, akárhová nézünk, mindenhonnan
megfigyelnek bennünket. Egyes államokban már ahhoz is ujjlenyomat
kell, mégpedig mind a tíz ujjról, ha valaki volán mögé akar
ülni. Ezt az új szabályt fokozatosan vezetik be valamennyi
szövetségi államban, a hatóságok szerint a XXI. században
elengedhetetlen biztonsági intézkedésként.
A
rendőrség drónok, rendszámleolvasók és bűnmegelőző
algoritmusok segítségével állapítja meg az állampolgárok
„veszélyességi” besorolását, vásárlásainkat és online
tevékenységünket is figyelembe véve, függetlenül attól, hogy
volt-e valaha dolgunk akárcsak egy közlekedési rendőrrel is.
A
közművek okos mérőórákat használnak, így hamarosan szakértők
elemzik majd minden apró áramfelhasználást igénylő
mozdulatunkat.
A
listát oldalakon keresztül írhatnánk.
Az
Európai Parlament egyik tagja „Stasi módszerek”
bevetésével vádolta
Barack Obamát és,
ami a legmegdöbbentőbb: senki sem tiltakozott. A Utah államban 3
milliárd dollárból felépült megfigyelési
központ5000
szervere 1,25 millió darab 4 terrabájtos merevlemez használatára
alkalmas, amelyek sok ezermilliárd nulla és egyes segítségével
rögzítik minden egyes ember digitális ujjlenyomatát.
Nem
véletlenül került a téma „Létezik-e
a magánszféra?”
címmel a tavalyi Bilderberg találkozó napirendjére. (A válasz
persze nem volt kérdés a résztvevők előtt…)
Miközben
a tömegmédia folyamatosan tolja a képünkbe az Edward Snowden
által kiszivárogtatott újabb és újabb információkat, minden
jel szerint inkább azért, hogy hozzászoktassák a társadalmat a
teljes megfigyelés
elkerülhetetlenségéhez, a politikusok semmit sem tesznek annak
érdekében, hogy a helyzet megváltozzon.
Ezen
a héten például eldönthetjük mi rosszabb: az amerikai hadsereg
multi millió dolláros megfigyelési léghajói, amelyek egész
Washingtont képesek szemmel tartani vagy az a tény, hogy egyes
iskolákban több térfigyelő kamera van, mint a legszigorúbban
őrzött börtönökben.
Kezdjük
akkor a katonai léghajóval. A Raytheon cég, az amerikai hadsereg
egyik beszállítója, a hivatalos verzió szerint a cirkáló
rakéták elleni védelmi rendszer részeként építette ezeket az
eszközöket.
A hadsereg néhány napon belül útjára indítja Maryland fölött az első két hatalmas léghajót, amelyek egy 18 éves, 2,8 milliárd dolláros költségvetésű hadiproject eredményeként készültek el a cirkálórakéták elleni védelmi rendszer részeként.
Bár működésük során a léghajók nagy eséllyel soha nem fognak ellenséges rakétákat észlelni, igencsak jól használhatók egy egész város forgalmának a megfigyelésére, ami sokakban vet fel kérdéseket.
Az „Egyesített Földi Támadórakéták Elleni Fokozott Védelmi Érzékelő Rendszer” vagy JLENS elnevezés jól tükrözi a Pentagonra jellemző bürokráciát, feleslegesen drága védelmi szerződéseket és az amerikai megfigyelési óriás jellegét.
A léghajók párban működnek. Az egyik 360-fokos radar lefedettséget biztosít 547 kilométeres távolságon belül, bármilyen irányban, míg a másik konkrét veszélyekre ad cél-meghatározási információt.
Az
„Egyesített Földi Támadórakéták Elleni Fokozott Védelmi
Érzékelő Rendszer” vagy JLENS elnevezés jól tükrözi a
Pentagonra jellemző bürokráciát, feleslegesen drága védelmi
szerződéseket és az amerikai megfigyelési óriás jellegét.
A
3000 méter magasan cirkáló léghajók egy Texas államnak
megfelelő nagyságú területet képesek megfigyelni, ami a jelen
esetben Bostontól Észak-Karolináig terjed.
Melyik
disztópikus sci-fiben láthattunk megfigyelési léghajókat? Nem a
Szárnyas fejvadászban?
Kit
is védenek tulajdonképpen? És ki figyeli a megfigyelőket?
Eközben,
szintén Washingtonban, kiderült, hogy 8 állami iskolában nem 10,
20 vagy 100, hanem 30 000 térfigyelő kamera „őrzi” a
gyerekek biztonságát. A legtöbbet az iskolakerülethez tartozó
biztonsági központokból működtetik, amelyeken a helyi
rendfenntartó erőkkel osztoznak. A harmincezerből 1300 kamera az
elmúlt néhány hónapban került telepítésre a legújabb iskolai
lövöldözések elleni intézkedésként.
Ugyanakkor
Bob Hellmuth, Montgomery megye iskolakerületének biztonsági
igazgatója az NBC4
Washingtonnak nyilatkozva
azt mondta, hogy
„mindig is terveztük ezt a fejlesztést, így az iskolaépületek elektromos szerelésekor a maximálisan elhelyezhető kameramennyiséggel számoltunk.”
Összehasonlításképpen
jó tudni, hogy a Souza-Baranowski börtönben, a világ
legbiztonságosabb és legmodernebb börtönének számító
büntetés-végrehajtási intézményben, összesen 370 kamera
található.
Bob
Hellmuth be is mutatta a rendszert, ráközelítve a menzán sorban
álló egyik diákra. Egy néhány héttel korábban lezajlott
incidens során lezárták az egész iskolát, mert a kamerák
segítségével az egyik diáknál fegyvert véltek felfedezni,
amiről később kiderült, hogy csupán egy fejhallgató volt.
A
riportból az is kiderült, hogy a kormányhivatalok igen bőkezűek
az iskolák felé, ha ilyen jellegű fejlesztések finanszírozásáról
van szó.
Érdekes
továbbá, hogy a kamerák által közvetített felvételek
figyelemmel kísérésére közel sincs elég ember, hacsak nem itt
is robotok (szoftverek) bevetését tervezik.
Az
elsőként említett léghajók pedig az iskolákba is „belátnak”,
tehát miközben több ezer kamera figyeli a gyerekeket az épületeken
belül, az égből a katonaság léghajói őrzik majd biztonságukat.
„A
rendes embereknek nincs rejtegetnivalója” mondják majd a
hatóságok a „szabadság földjén” élő tiltakozóknak,
miközben talán most is éppen azon tanácskoznak, hogy milyen
nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva helyezhetnének kamerákat az
otthonainkba, már ahol ezt nem tették meg maguk a lakók helyettük
és akkor valamennyiünk élete a nagy valóságshow részévé válik
(bár ez talán már most is így van).
Épp
arra gondoltam, hogy mennyivel nagyobb biztonságban érezném magam,
ha az állam vigyázna rám fogmosás közben…
A megvásárolt autó csak részben a miénk – Hamarosan tilos lesz otthon bütykölni
Forrás: shtfplan.com
Azt
gondolod, hogy a ház előtt álló autó a tiéd? Aki igennel
válaszolt a kérdésre, jó, ha tudja, hogy a gyártók másképp
gondolják.
Egyáltalán
milyen mértékben mondhatjuk magunkénak a saját életünket?
A
különböző adókkal, a piacok állami és egyéb manipulálásával,
az élelmiszerek, az egészségügy és az oktatás feletti teljes
központi hatalommal, igazából nagyon kevés területről
mondhatjuk el, hogy a „miénk”.
Az
egyetlen, ami egyelőre elérhetetlen számukra, az a lelkünk.
Az
egyik legújabb szisztematikus támadás alatt álló terület pedig
az autóipar, ezen belül is az embernek az a szabadsága, hogy a
saját autójával oda menjen, ahová akar.
Elmúltak
az idők, amikor egy autó megvásárlásával az autó tulajdonosává
váltunk és ezzel jogosultak lettünk annak átalakítására vagy
javítására. Az autóvezetőkre bevezetett korlátozások és a
közlekedés megfigyelése
fokozatosan átszivárog magára az autógyártásra is. A káros
anyag kibocsátásra, a biztonságra és környezetvédelemre
vonatkozó előírások nevében megtiltják, hogy az ember házilag
megbütykölje autója számítógép vezérelt alkatrészeit.
A
vezess.hu így írt a kérdésről:
Rég elmúltak már azok az idők, amikor az ember egy csavarkulccsal, egy kombinált fogóval és egy kalapáccsal egész hétvégén elszöszmötölt az autóján: elektronikus rendszerek, nagyfeszültség, leszedhetetlen burkolatok rontják el a régi vágású autóbarátok szórakozását. Az autógyárak azonban nem érik be ennyivel: a gyakorlati örömfosztás után most elméletben is el akarják lehetetleníteni, hogy magad szerelj meg ezt-azt a kocsidon.
Az Egyesült Államokban egy tucatnyi nagyvállalat összedugta a buksiját, és kitalálták, hogy csatlakoznak a digitális millenniumi szerzői jogi törvényhez (Digital Millennium Copyright Act, DMCA), amely eredetileg az interneten terjedő kalózmásolatok szankcionálására született. Az autógyártók azzal érvelnek, hogy járműveik tele vannak olyan bonyolult és főleg levédett szoftverrel, kóddal, amelyekbe veszélyes és káros volna belepiszkálni.
A javaslat az autókat “mozgóképes számítógépeknek” tekinti, és ilyenformán védelem alá vonná a fedélzeten dolgozó összes szoftvert. … A gyártók szerint egyébként a modern autóvásárló már nem is a járművet veszi meg, csupán annak használati jogát, egy traktorgyártó szerint pedig az ECU módosításával egy csomó gonosz dologra volnának képesek az autók – például illegális zeneletöltésre.
A híradások szerint a DMCA autóipari bevezetését olyan nagy cégek támogatják, mint a GM, a BMW, a Fiat-Chrysler, a Ford, a Jaguar Land Rover, a Mazda, a Mercedes, a Mitsubishi, a Porsche, a Toyota, a VW és a Volvo.
Eric
Peters pedig
egy régi jól bevált hatalmi húzásra hívja fel figyelmünket:
A gyártók szerint a járműben található szoftver és a számítógép vezérlés (ECU), ami nélkül egy modern autó üzemképtelen, az ő tulajdonuk marad. Azt állítják, – és tudtátok, hogy ez következik – hogy a házi bütykölés veszélyezteti a BIZTONSÁGOT, a számítógépes vezérlés módosítása pedig befolyásolja a beépített BIZTONSÁGI rendszereket.
BIZTONSÁG.
A
járművekre, a környezetvédelmi szabályozás alá eső
alkatrészekre és a fekete dobozként is szuperáló, számítógép
vezérelt érzékelőkre bevezetett új törvényekkel a szabad
mozgáshoz való jogot korlátozzák.
Az Autógyártók
Szövetségének nyilatkozata is
sokat elárul (a szövetségnek szinte minden nagy gyártó tagja):
A járművek alapvetően mobil eszköznek számítanak és manapság egyre több olyan berendezést tartalmaznak, amelyek értelemszerűen számítástechnikai eszköznek minősülnek. A javaslat támogatói nem említették a jármű telematikai rendszereit, amikor a javaslatot előterjesztették és egyetlen hozzászóló sem hozott fel olyan bizonyítékot, ami indokolná az ilyen rendszerekre vonatkozó szabályok alóli mentességet.
A jármű elektronikai vezérlő egységeinek (ECU) hozzáférési korlátozását megkerülő tevékenységek különösen aggasztóak. A modern ECU egységeket úgy alkották meg, hogy azok minden szempontból megfeleljenek a káros anyag kibocsátásra, az üzemanyag takarékosságra és a jármű biztonságára vonatkozó állami előírásoknak.
Ha megengednénk a járműtulajdonosoknak, hogy kényük kedvük szerint hozzáadhassanak vagy elvehessenek ezekből a programokból, azzal a jármű valószínűleg elvesztené a fent említett szabályoknak való megfelelőségét, így a jármű üzemeltetése vagy későbbi eladása problémássá válna. A hozzáférési korlátozások beiktatása így az autó fontos számítógépes vezérlésének „megbütykölését” hivatott megakadályozni, hogy ezzel megvédjük a sofőrök és utasok biztonságát és minimálisra csökkentsük a nem-megfelelés kockázatát.
A
telematikai rendszerek amúgy köznapi nyelven a diagnosztikai és
nyomon követő rendszereket jelentik, amit minden ECU-val rendelkező
járműben megtalálunk. Ez itt a lényeg. Még a Wikipedia is
azt írja, hogy a
jármű telematika lényege:
„Egy jármű vagy járműflotta helyzetének, mozgásának, státuszának és viselkedésének megfigyelése.”
A
digitális millenniumi szerzői jogi törvény még tovább szigorít
majd a gyártókra vonatkozó amúgy is szigorú előírásokon és
arra fogja kényszeríteni őket, hogy még jobban megnehezítsék a
jármű „tulajdonosa” számára, hogy módosítsa vagy házilag
javítsa autóját.
Amennyiben
pedig mégis megteszi, a járműbe szerelt megfigyelőrendszer ezt
azonnal észreveszi, ami büntetést vagy egyéb jogi következményt
von majd maga után, idővel pedig akár az autó távvezérléssel
történő letiltását is jelentheti, így azt a helyzet rendezéséig
nem lehetne használni.
Szóval
az állam (a gyártók noszogatására, akiket lassan szinte
lehetetlen szétválasztani az államtól), a saját autója
vezérlését megbütykölőket jogosult lesz megbüntetni, mert a
törvény szerint a tulajdonos ezzel a jármű BIZTONSÁGÁT
veszélyezteti. Vagy netán
ront a jármű fogyasztásán. Érdekes nem? Büntethetővé válik,
ha az autóm többet fogyaszt a megengedettnél. Az mindegy, hogy én
fizetem a benzint. Nagynyomású injektor? 150.000 forint. Kúpos
légszűrő? Újabb 150.000 forint az államkasszába.
Vagy
egyszerűen lefoglalják az autót. Vagy kikapcsolják.
Távvezérléssel.
A
szabályok betartatásához szükséges mechanizmus pedig már készen
áll.
Bent
van az autódban.
Lehet,
hogy ideje visszatérni azokhoz a régi hagyományos autókhoz. Nem
kell hozzá más csak néhány egyszerű alkatrész a bontóból és
egy kis bütykölés.
Helló biometria: arcfelismerés, írisz és ujjlenyomat leolvasás a Windows 10-ben
„Megbizonyosodunk
róla, hogy te vagy az. Biztonsági okból a Kiadások alkalmazás
ellenőrzi a személyazonosságod – Keresünk téged” –
Windows 10 képernyőkép
Forrás: Activist
Post
A
sokak által kritizált 8-as verzió után a Windows hamarosan piacra
kerülő legújabb operációs rendszere igen sok figyelmet kapott
mostanában.
Számunkra
az egyik legérdekesebb fejlemény, hogy a felhasználóbarátnak
szánt funkciók között egy egész sor biometrikus azonosítás is
szerepel, amelyek Windows Helló és Microsoft Útlevél néven
futnak majd.
Az
új operációs rendszer Helló szolgáltatásával a felhasználók
akár biometrikus adataikkal is kiválthatják jelszavaikat, azaz a
rendszer üzleti szintű arcfelismerő funkciót, ujjlenyomat-olvasó
funkciót és írisz-szkenner funkciót is támogat. Az azonosítás
után az adatokkal nem csak a Windowsba jelentkezhetünk be, hála a
Microsoft Passport, azaz Útlevél névre hallgató rendszernek,
hanem különböző személyes alkalmazásainkba, illetve a különböző
online szolgáltatásokba is – és ehhez semmiféle jelszót sem
kell majd megadni.
Az
újítások tökéletesen illeszkednek egy olyan, ironikus módon
„okos” jelzővel illetett világ létrehozását célzó
törekvésbe, amelyben mi magunk leszünk a jelszó, nemcsak a weben,
de a való világban is.
Nem
meglepő, hogy a terület népszerűsítésére használt fogások a
személyazonosság lopások és egyéb kiber visszaélések miatti
félelemre játszanak rá. A kényelmi szempontok mellett ezt
használta ki az Apple Touch ID is, ami az iPhone 5 óta lehetővé
teszi a felhasználóknak, hogy jelszó helyett az ujjlenyomatukkal
oldják fel telefonjukat vagy engedélyezzék a vásárlásokat.
Mint
tudjuk, nem kellett túl sokáig várni a szuper biztonságosnak
beharangozott funkció feltöréséig.
A Chaos
Computer Club az
iPhone 5 megjelenése után szinte azonnal bejelentette a Touch ID
feltörését, mégpedig rendkívül egyszerű, hétköznapi eszközök
segítségével. Egyszerűen lefényképezték a felhasználó
ujjlenyomatát, amit egy üveg felületen hagyott, ami elegendő volt
a telefon feltöréséhez.
„Csupán javítanunk kellett a korábbi feltöréshez használt kép felbontásán,” írta a Starbug néven tevékenykedő hekker. „Több mint egy éve mondjuk, és az újabb kísérlet is bizonyítja, hogy az ujjlenyomatot nem szabad titkosításhoz használni.”
A
2012-es Black Hat hekker konferencián pedig azt is demonstrálták,
hogy miként lehet becsapni az íriszleolvasáson alapuló biztonsági
rendszereket, a létező írisz adatbázisokban tárolt képek
segítségével.
A
feltörés kockázatát már bemutatták az okos
autók,
sőt még az okos fegyverek esetében is. Természetesen a
hekkertámadások jelentette veszély mellett ott van maga az állam
is, amelyik kapva kap minden új megfigyelési
lehetőségen.
A
fejlesztők szerint az új Windows funkciók hekker biztosak, ahogyan
azt az alábbi videóban is kifejtik, és úgy gondolják, hogy
feltörésük csak egészen extrém eszközökkel lehetséges.
Kíváncsian várjuk a másik oldal véleményét… Pont a Windows
szolgáltatásai bizonyulnának az első feltörhetetlen biometrikus
applikációnak?
A
lényeg, hogy a webes biometrika egy igazi teljhatalmi álom, hiszen
minden anonimitást megszüntet a hétköznapi tevékenységekben és
kommunikációban. Ma már azon sem lepődünk meg, hogy a Samsung
által gyártott okos tévék használati utasításában arra
intenek, hogy ne a tévé előtt beszéljük meg magánügyeinket,
mert az ily módon illetéktelen „fülekbe” jutó információkért
a gyártó nem vállal felelősséget. Mire számíthatunk, miután
minden egyes tárgy ilyen „okos” része lesz a központi
hálózatnak, a jelszóként is funkcionáló emberi testen keresztül
pedig minden ember, aki a rendszer része akar maradni, megszakítás
nélküli összeköttetésben lesz a mátrixszal?
Az
alábbi promóciós videó bemutatja a Windows Helló működését:
Globális okos azonosító és a magyar e-kártya
A terrorkampányok következő gyümölcse: a teljes
Internet megfigyelése és börtön a
kiszivárogtatóknak Ausztráliában
Forrás: smh.com.au
Ausztrália
kémügynöksége hamarosan új felhatalmazást kap az Internet
teljes ausztráliai szegmensénekmegfigyelésére,
miután az ország szenátusa szeptember 25-én elfogadta az új
terrorizmus ellenes törvényt.
Az
ügynökség egyetlen bírósági végzéssel bármit és mindent
megfigyelhet az ausztrál weben, a bizalmasnak minősített
információkat megjelentető újságírók és kiszivárogtatók
pedig akár 10 éves börtönbüntetéssel sújthatók.
A
12 ellenében 44 szavazattal elfogadott terrorellenes törvény
csupán egy a sok törvénytervezet közül, amelyek célja a helyi
kémügynökség, az ASIO hatalmának megerősítése.
Bárki, legyen újságíró, kiszivárogtató vagy blogger, aki meggondolatlan módon olyan információt tesz közzé, ami valamilyen különleges nemzetbiztonsági művelettel kapcsolatos, 10 év börtönnel néz szembe, nyilatkozta Ausztrália főügyészének hivatala.
Érdekes
módon bármelyik erre felhatalmazott ASIO tiszt „különlegessé”
minősíthet egy műveletet.
Az
új törvény emellett bizonyos körülmények között büntető és
polgárjogi mentességet biztosít az ASIO számára.
Számos
szakember, köztük ügyvédek és akadémikusok fejezték ki
aggodalmukat, arra figyelmeztetve, hogy az ügynökség könnyen
visszaélhet új hatalmával.
Az
új törvény szerint már azért is 10 év börtön jár, ha valaki
azonosít egy ASIO ügynököt, ami a korábbi maximális büntetés
tízszerese.
Az
ASIO egyetlen végzéssel korlátlan számú számítógéphez kaphat
hozzáférést egy adott hálózaton belül egy célpont megfigyelése
érdekében. Ez a kitétel is komoly kritikát kapott jogász és
jogvédő szervezetek körében és számos ausztrál médiaszervezet
is elítélte.
Elmondásuk
szerint ez tulajdonképpen az egész internethez hozzáférést
biztosít, mivel az nem egyéb, mint hálózatok hálózata és a
törvény nem részletezi, hogy milyen számítógépek tekinthetők
egy adott hálózat részének.
Az
ASIO arra is felhatalmazást kapott, hogy bármilyen adatot
lemásoljon, töröljön vagy módosítson a
végzés hatálya alá tartozó számítógépeken. Emellett a
célszámítógépek megzavarása érdekében ártatlan harmadik
felek tulajdonában lévő, nem célszámítógépeket is
felhasználhat.
Az okostévé figyel téged
(Joseph
Candel) Röviddel halála előtt George Orwell megírta utolsó
művét, az 1984-et. A könyv egy hátborzongató jövőt
tár elénk, amelyben a világot három diktatórikus kormány
irányítja. A híreket, a könyveket, a színdarabokat, a filmeket,
tulajdonképpen mindent folyamatosan cenzúráznak. A történelmet
átírták, hogy az megfeleljen a kormány propagandaigényeinek. A
„gondolatrendőrség” folyamatosan figyelemmel kíséri az
emberek viselkedését, hogy kiszűrje a deviánsnak ítélt
elemeket. A lehallgatás az élet legintimebb területeire is
kiterjed. Óceániában az
ellenőrzés egyik leghatékonyabb eszköze a kétirányú televízió,
ami minden hivatalba, irodába és otthonba belát, így a polgárok
folyamatosan az állambiztonság felügyelete alatt állnak.
Bármilyen
profetikusnak bizonyult is a regény, maga George Orwell sem
képzelte, hogy a megfigyelés-technológia
ilyen mértékű fejlődést ér el napjainkra. Regénye most kezd
valósággá válni. Szegény Orwell, ha hirtelen belépne a mai
világba, és meglátná, hogy mivé lett, valószínűleg
szörnyethalna ijedtében. Az ő idejében mindez még csak
tudományos fantasztikum volt; mára viszont valóság – és ez
sajnos nem fog elmúlni.
Figyelünk
téged
Forrás: bbc.com
„Nem szükséges, hogy a titkosszolgálat bepoloskázza a nappalidat, mert te magad teszed meg,”mondja Michael Price a salon.com újságírója, egy „okos” tévé aggódó új tulajdonosa.
Az
Internethez csatlakoztatott tévé felismeri tulajdonosa arcát,
hallgatja, hogy mit mond és
ezeket az információkat (meg egy rakás egyéb adatot, például a
beérkező email üzeneteket) továbbíthatja egy harmadik félnek.
„Értitek? Ne beszéljetek személyes dolgokról vagy említsetek kényes témákat a tévé előtt,” írja Price.
„Ezek az adatok bizonyára szükségesek a személyre szabott tartalomszolgáltatáshoz, illetve a kényelem szempontjából, azonban az ilyen hihetetlenül személyes, az alkotmány által védett információkat nem kellene áruba bocsátani a reklámcégek számára, ahogy a bűnüldöző szervek hozzáférését is bírói végzéshez kell kötni.”
A Daily
Mail például
arról számolt be, hogy Jason Huntley, brit informatikai tanácsadó
felfedezte, hogy LG okostévéje titkosítás nélkül továbbította
gyermekei nevét, „mert megnézett egy családi filmet a
készüléken”.
Michael
Price elmagyarázza, hogy a jelenlegi törvények nem sok védelmet
nyújtanak a „harmadik felek birtokába” jutott adatok számára.
Ide tartoznak a felhőben tárolt adatok is (bár a szövetségi
fellebbviteli bíróság egy esetben úgy találta, hogy ez a szabály
az email üzenetek esetében alkotmányellenes).
Az
Internetre kötött okoseszközökról szólva érdemes megemlíteni,
amit a CIA volt igazgatója, David
Petraeusmondott
2012-ben:
„Az érdekesnek számító tételeket lokalizálni, azonosítani és figyelni fogják, illetve képesek távolról irányítani különböző technológiák, például rádiófrekvenciás azonosítás, szenzorhálózatok, apró beépített szerverek és energiahalász eszközök segítségével.”
Price
szerint ez az jelenti, hogy a
„dolgok internete” fejlődik és hamarosan nemcsak a háztartási
gépek, de még a zoknink is rá lesz kötve a hálózatra.
Természetesen
az adatgyűjtést meg lehet akadályozni, amennyiben a
csúcstechnológiát képviselő funkciók jelentős részét
kiiktatjuk.
„A fogyasztók azzal a lehetetlen választással állnak szemben, hogy vagy lépést tartanak a technológiával vagy megvédik személyes adataikat… A csatornák közötti böngészés közben nem kellene amiatt aggódnunk, hogy a tévé figyeli és rögzíti a viselkedésünket a reklámcégek és a rendőrség kedvéért. A cégeknek jobban kellene vigyázni a fogyasztók adataira, amikor úgy döntenek, hogy személyes információkat gyűjtenek.”
„Ez már nem egy ország, aminek kormánya
van, hanem egy kormány, aminek országa
van”
Forrás: Infowars.com
William
Binney, aki az amerikai nemzetbiztonsági hivatal, az NSA technikai
igazgatójából vált leleplezővé, vagy ma már talán ismertnek
tekinthető nevén whistleblower-ré, arról beszélt, hogy az
Egyesült Államok fokozatosan csúszik az igazi diktatúra felé, és
kormánya már nem mondható alkotmányosnak.
Binney,
aki 36 éven keresztül állt a hivatal szolgálatában és jóval
Edward Snowden előtt, már 2001-ben kezdte leleplezni, hogy a
titkosszolgálat miként figyeli meg az állampolgárokat, arra
figyelmeztetett, hogy hazája egy teljes mértékben irányított
társadalommá válik.
„Azt látom, hogy egy teljes mértékben irányított társadalom felé tartunk. Egy olyan totalitárius állam felé, amelyben a kormány akar mindent meghatározni. Ronald Reagan azt mondta egyszer, hogy ’Mi egy olyan ország vagyunk, aminek van kormánya.’ Azt gondolom, hogy mára csupán egy kormány vagyunk, aminek van egy országa.”
Kiemelve,
hogy milyen mértékű megtévesztés folyik a hazai és
nemzetközi megfigyelőprogramok
kiterjedését illetően, Binney elmondta, hogy a közvélemény
féken tartására használt retorika kísértetiesen hasonlít a
múltban használt eszközökre.
„Amikor azt mondják, hogy ’aki semmi rosszat nem tett, annak nincs mitől tartania’, először is jó, ha tudjuk, hogy ezt Joseph Goebbels mondta, másodszor pedig ennek semmi köze a lényeghez… Ezt egyenesen Hitler forgatókönyvéből vették. Ha az ember hazudik, akkor jó nagyot hazudjon, és ezt ismételje addig, amíg el nem hiszik. Pontosan ez történik ma is.”
A
Hivatalnál eltöltött évei alatt Binney első kézből
figyelhette, hogy milyen diktatórikus megfigyelési
módszereket használtak például a kelet-német
titkosszolgálatnál, a Stasinál és hasonló szervezeteknél és
láthatta milyen veszélyekkel jár, amikor semmi sem tartja féken
az ilyen hivatalok hatalmát.
Binney
szerint sok kormányhivatalhoz hasonlóan az NSA-nál is érvényesül
a „tartsuk fenn a problémát, hogy folyjon a pénz” filozófiája.
„Azzal vannak elfoglalva, hogy honnan jön majd a következő megbízás,” mondja. „Ha megoldjuk a problémát, akkor elapad a pénzforrás. Ez az ő filozófiájuk.”
A
„Bullrun”
és hasonló programok segítségével meggyengítették a globális
titkosítási szabványokat, és utat nyitottak más titkos
ügynökségek és hekkerek számára az adatainkhoz.
„Az NSA nem rendelkezik monopóliummal az okos emberekre. A világon mindenhol találunk okos embereket. Kínában és Oroszországban is és ezek az okos emberek ugyanúgy fel tudnak törni rendszereket és képesek felfedezni a tűzfalak, operációs rendszerek és titkosítási protokollok gyengeségeit, mint mi, és ők is képesek áthatolni ezeken.
A lényeg, hogy ha ezeket az összetevőket szándékosan meggyengítik, márpedig az NSA ezt akarja, mert így könnyebben megy a megfigyelés, akkor ezek mások számára is könnyebben áthatolhatóak lesznek.”
Egyes
csoportok a Hivatalon belül még egymással sem hajlandók
megosztani a fontos információkat, hogy kisajátítsák az offenzív
és defenzív technikákat.
„A kormány azt akarja elhitetni, hogy a biztonságunk érdekében teszi, amit tesz. Ez egy szemenszedett hazugság. Olyan mennyiségű adatot gyűjtenek, amit az elemzőik képtelen feldolgozni, így ez nem igen nyújt segítséget számukra a terrorizmus elleni harcban, nem képesek általuk megállítani olyan merényleteket, mint a bostoni, a párizsi vagy a koppenhágai támadások.
Tehát az általuk alkalmazott módszerrel igazából nagyobb kockázatnak tesznek ki bennünket, mint nélküle.”
Az
alábbi 2012-ben készült rövidfilmben William Binney első
felfedezéseiről és tapasztalatairól hallhatunk:
Stellar Wind - Az amerikai lakosság titkos megfigyelése
https://www.youtube.com/watch?v=8FjlNSbEgMg
Rothschild család terve a Világuralom átvételéhez.
https://www.youtube.com/watch?v=RcMukIyMxhc
A zsidó maffia működése gyakorlatban
https://www.youtube.com/watch?v=lI4PUXCxn3E
Az FBI neheztel az Apple-re és a Google-ra az új titkosítás miatt
„Eljön
a nap, amikor emberi életek függhetnek attól… hogy
hozzáférünk-e ezekhez az eszközökhöz.”
Forrás: Infowars.com
A poszt-Snowden korra tervezett eszközöket kínálnak a technológiai megacégek
James Comey FBI igazgató jól lehordta az Apple-t és a Google-t az eszközeiken bevezetett új titkosítási szabványért, amelyek így megakadályozzák a hatósági hozzáférést.
Comey
megnyilvánulása nem
az első ez ügyben. Korábban az amerikai igazságügyi minisztérium
is szót emelt az Apple iMessage és FaceTime szolgáltatásainak
újdonsült titkosítása ellen.
A
rendfenntartó erők és kormányhivatalok azért kritizálták a
cégeket, mert jelenleg szinte lehetetlen hozzáférniük a jelszóval
védett telefonok böngészési előzményeihez, vagy a rajtuk tárolt
fotókhoz és videókhoz. Az Apple és a Google a múlt héten
jelentette be olyan új technológiák bevezetését, ami megnehezíti
a rendőrségi betekintést a mobiltelefonokba.
„Egyszer
csak előáll egy profitorientált cég és bejelenti, hogy ők
lesznek az ügyfelek első védelmi vonala a saját kormányukkal
szemben,” nyilatkozta
Brian Pascal, a Stanford Egyetem munkatársa a Wall
Street Journal-nak.
Comey
azt mondja, nem érti, „miért
dobnának piacra egy olyan terméket, ami szándékosan lehetővé
teszi, hogy a felhasználók hivatalos szervek hozzáférésén
kívülre helyezzék magukat”.
Azt
is hozzátette, hogy a „Snowden
utáni korban… ez azt jelzi, hogy (egyes cégek) túl messzire
mennek.”
„Eljön a nap, amikor emberi életek függhetnek attól… hogy hozzáférünk-e ezekhez az eszközökhöz.”
A
Washington Post hozzáteszi, hogy a „jogi és műszaki
változtatásokat elsősorban az NSA kémkedés miatti düh váltotta
ki, a kiszivárogtatás hatásait pedig leginkább a rendőrnyomozók
érzik, akik mostanában bírósági végzéssel felvértezve
kutatják át a mobileszközöket, amennyiben persze a bíróság
olyan megalapozott gyanút állapít meg valamilyen bűntettel
kapcsolatban, amit a telefonon található adatokkal kíván
megerősíteni.”
„A
dühöt a bírósági végzés nélkül folytatott keresések
váltották ki,” nyilatkozta
Orin Kerr, az amerikai igazságügyi minisztérium számítástechnikai
ügyekre specializálódott ügyvédje a Postnak.
Az
Apple azzal érvel, hogy az új titkosítási szabványt a tolvajok
és hekkerek ellen, a telefonon található adatok védelme érdekében
vezette be. Az új iOS 8 mobil operációs rendszer alapbeállítás
szerint titkosítja az adatokat, amennyiben a felhasználó
beállított jelszót a telefonon.
Az
FBI egyik volt tanácsadója egyenesen kijelentette, hogy az Apple
tulajdonképpen bűncselekményre buzdít az újítással.
Az
Apple ezzel „bejelentette
a bűnözőknek, hogy tessék ezt használni,” mondta
Andrew Weissmann. „Bármilyen
csaló, erőszakos személy, vagy extrém esetben terrorista is
kihasználhatja ezt.”
Időkjelei:
Nem tudom, hogy az FBI vállal-e ilyesmit, de ezek a nyilatkozatok
marketingfogásnak sem rosszak…
A Google a ruháinkat is számítógéppé alakítaná
Forrás: bits.blogs.nytimes.com
Aki
arra számított, hogy csupán idő kérdése és a Google a
nadrágunkból is számítógépet varázsol, jól gondolta.
A
Google I/O (mennyi minden rejlik egy névben…), vagyis a Google
által évente megrendezett fejlesztői konferencia második napján
a keresőóriás félig-meddig titkos kutatásfejlesztési divíziója
egy olyan project indítását jelentette be, ami a hétköznapi
ruhákhoz használható vezetőképes textíliák gyártására
irányul.
A
kezdeményezést a textilgyártás forradalmasításáról ismert és
a modern számítástechnika alapjainak lefektetéséhez is
hozzájáruló Jacquard Loom után Jacquard Projectnek nevezték el.
Ezek
a textíliák, a mobiltelefonok kijelzőihez hasonlóan, képesek
érzékelni a viselő érintését, majd továbbítani a rögzített
információt, például egy okostelefonra vagy tabletre.
A
szivárvány minden színében rendelkezésre álló cérnák a
hagyományos gépsorokkal is használhatók, tehát szinte bármilyen
más anyag közé szőhetők.
A
Google azt is bejelentette, hogy a Levi Strauss céggel együttműködve
olyan interaktív ruhák gyártásába fognak, amikkel a viselők
különböző műveleteket hajthatnak végre, például SMS üzenetet
küldhetnek a farmerdzseki szegélyén végighúzva az ujjukat. A két
cég azt reméli, hogy a technológia már a jövő évi modellekben
megjelenhet, de azt nem árulták el, hogy milyen ruhatípusokba
integrálnák, illetve, hogy milyen árfekvésben gondolkoznak.
A
Project Jacquard csupán egyike az ATAP, vagyis a Google Fejlett
Technológiák és Termékek csoportjának új kezdeményezéseinek.
Egy másik említésre méltó munka a Project Soli, aminek lényege,
hogy az ember apró kéz- és ujjmozdulatokkal tud irányítani egy
digitális interfészt. Ivan Poupyrev, a Google egyik kutatója
bemutatta, hogy két ujjának összedörzsölésével a levegőben
mozgatni tudta a kijelzőn megjelenő apró labdát.
A
Google-nál nincs hiány a magasröptű tervekből, csakhogy eddig
minden figyelem a Google X divíziójának termékeire, például
a sofőr
nélküli autóra vagy
a Project Wing nevű drónos futárszolgálatra összpontosult. Ehhez
hasonlóan az ATAP is új termékek kifejlesztésén dolgozik,
csakhogy amíg a Google X ötletek kivitelezése egy évtizedbe is
beletelhet, addig az X újítások 2-5 éven belül nemcsak
megvalósulhatnak, de akár a polcokra is kerülhetnek.
A
két divízió kommunikációja is elég különböző. Míg a Google
X csapat váltig ígéri, hogy termékeikkel szebbé teszik a jövőt,
addig az ATP inkább a techno-punk stílust követi. Regina Dugan, az
ATAP vezetője korábban a DARPA, vagyis az amerikai hadsereg hírhedt
kutatásfejlesztési részlegének igazgatója volt.
A Google
I/O rendezvényén az
igazgató asszony bőrdzsekiben, fejmikrofonnal lépett színpadra és
szlengesített, fejlesztőknek szóló beszédével elkápráztatta a
résztvevőket.
„Az ATAP olyan emberekből áll, akik nemcsak álmodni, hanem tenni is mernek, mint ti. Akik meg merik próbálni, akkor is elbukhatnak,” mondta.
Miközben
a „dolgok internete” (Internet of Things), ahol minden mindennel
összeköttetésben van, rendületlenül épül és egyre több tárgy
és ezeken keresztül egyre több ember válik a hálózat
részévé, vajon mennyien látnak túl a kényelmi és trendi
szempontokon? Vajon hányan veszik észre, hogy a folyamatban a
magánélet, mint olyan, szép lassan megszűnik létezni? Vajon
hányan látják a folyamat veszélyeit és az
út végét?
A twitter bejegyzések jövendőmondó
képessége
Forrás: disocvere.binghampton.edu
Sang
Won Yoon egy igazán jó kínai étteremet talált néhány napja,
ami nem mindig egyszerű Amerikában. Az eset elindított valamit.
Képzeljük
el, mondja Yoon, hogy a közösségi médiumok bevonásával
kitaláljuk, hogy csütörtökönként fél egykor megyünk el
ebédelni, többnyire egy belvárosi olasz étterembe. Odafelé
elküldünk néhány tweet-et a dugókról és egyéb közlekedési
információkról.
Most
képzeljük el, hogy délelőtt 10-kor kapunk egy kupont a Twitter-en
keresztül az olasz étterem közelében található kínai
étteremtől, majd közlekedési információkat egy 90 perc múlva
várható dugóról, szintén azon a környéken. 1-0 a Szecsuáni
csirke javára.
Yoon
képes rá, hogy így alakítsa a körülményeket. Sarah Lam
rendszerkutató kollégájával a Binghamptoni Egyetemen és Nathan
Gnanasambandam-mal, aki jelenleg a Palo Alto Kutatóközpont (PARC)
vezető kutatója, 500 millió tweet segítségével olyan
algoritmusokat fejlesztettek ki, amelyek nemcsak a hétköznapi
emberi dinamikáról adnak képet, de órákkal előbb képesek
megjósolni az egyének döntéseit.
A
csapat nemrég tette közzé felfedezéseit az Industrial Engineer
(Ipari mérnök) folyóiratban.
Mit
árul el rólunk egy tipikus bejegyzés a közösségi médiában?
Általában kiderül, hogy mikor és hol írtuk. A hálózaton belüli
kapcsolatokat könnyű feltérképezni, a
tartalomalapú algoritmusok segítségével pedig az is megtudható,
hogy mit tervezünk.
Az egyetem csapata egy úgynevezett mesterséges ideghálózatot
alkalmaz erre.
A
módszer egy átlagos felhasználó esetében, háromórás
intervallumot felhasználva, több mint 90 százalékos pontosságot
garantál.
„Amikor megnézünk egy képet, az egy nagyon statikus tevékenység, de az emberek [online tevékenysége] ennél sokkal szerteágazóbb,” mondja Yoon.
Vannak,
akik alaposan meggondolják, hogy milyen adatokat osztanak meg, de az
algoritmusok nagyon jól működnek anonim adatok esetében is.
Az esetek 60 százalékában lehet használható jóslatokat tenni,
amennyiben a megfelelő adatokat gyűjtik össze. Az
adatok pedig nemcsak a közösségi médiumokról származnak.
Gondoljunk itt a bankkártya használatra, a megfigyelt
telefonbeszélgetésekre, email üzenetekre vagy GPS adatokra.
A
módszer ijesztő, de azért előnyei is vannak. A kutatást
finanszírozó Xerox például a közlekedésirányításban
kamatoztatja leginkább. A cég segít a New York államon áthaladó
800 kilométeres autópálya EZ-Pass rendszerének és számos állam
parkoló hálózatának üzemeltetésében. Képzeljük el, hogy
vészhelyzet esetén nemcsak arról kapunk értesítést, hogy miként
kerüljük el a kritikus területeket, hanem arról is személyre
szabott információt küldhetnek, hogy hogyan juthatunk el egy
kifejezetten számunkra biztonságot jelentő helyre, ezzel
lecsökkentve a menedékhelyekre nehezedő nyomást.
Mi
lenne, ha a módszerrel, nemcsak kikerülhetnénk a dugókat, hanem
meg is akadályozhatnánk, hogy kialakuljanak?
Most
pedig nézzük meg ugyanezt a módszert céges telefonközpontok
esetében. A Xerox ilyenekkel is rendelkezik. A program képes a
központokon áthaladó hívásadatokat, online chat vagy email
üzeneteket egyesíteni. „Mi szerkezetbe rendezzük az adatokat,”
mondja Gnanasambandam.
„Mi lenne, ha felhívnánk egy céget…” mondja Yoom, „…ők pedig már tudják, hogy miért telefonálunk,” fejezi be a mondatot Sarah Lam.
„Nem vagyunk messze ettől.”
Végül
nézzük meg az egészségügyet, ami hozzávetőleg évi 2 milliárd
dolláros forgalmat jelent a Xerox számára. A módszer segíthet a
betegeknek, az orvosoknak, a kórházaknak vagy a gyógyszeripari
cégeknek, hogy jobban megértsék a közegészségügy bonyolult
kérdéseit vagy kiszűrjék a csalásokat.
„Nagyon sok irányba mehetünk,” mondja Lam.
Például
a legközelebbi kínai étterem felé…
Időkjelei:
Ki ne akarná elkerülni a dugókat? A megfigyelési
botrány kirobbanása óta sok ember, főleg akit érdekel a világ
sorsának alakulása, óvatosabban bánik személyes adataival és
érzékenyebben reagál az adatvédelmi kérdésekre. Talán ennek
ellensúlyozására mostanában sok olyan cikk íródik, ami az
adatmegosztás előnyeire hívja fel a figyelmet. Némelyik előny
tagadhatatlan, ezzel nem is lenne probléma, ha nem tudnánk, hogy a
lelkes feltalálók és kutatók ötleteit végül milyen célokra
fogják használni. Így készül, saját közreműködésünkkel, a
globális börtön, aminek falait nem téglából húzzák fel.
Érdekességként
nézzük meg, milyen találatokat kapunk a Twitter-en az “ebédszünet”
szóra: link
Google Igazság-minisztérium, avagy 1984 a gyakorlatban
Forrás: Activist
Post
„…amennyiben
minden feljegyzés ugyanazt a történetet meséli el, a hazugság
igazságként kerül be a történelembe.” (1984, George Orwell)
„Az Internet tele van szeméttel. Az oltásellenes oldalak a Google főoldalán szerepelnek, a ténymentes „hírek” pedig futótűzként terjednek. A Google egy új megoldással állt elő, ami a weboldalakat igazságtartalmuk alapján rangsorolná.”
Remek
ötlet, nem igaz?
A
szög már a cikk elején kibújt a zsákból, amikor a szerző az
„oltásellenes” weboldalakat említi.
Az
ilyen oldalak nyilván „szemétté” nyilvánítva tűnnek majd el
a Google süllyesztőiben, míg a „rendes”, „hiteles”, az
oltásokat népszerűsítő oldalak a találati listák tetején
szerepelnek majd.
Ez
csodálatos hír azoknak, akik elhiszik az egészségügyi hatóságok,
élükön az amerikai CDC által közvetített üzeneteket az oltások
biztonságosságáról és hatékonyságáról.
A
New Scientist cikk így folytatódik:
„A Google egyik kutatócsapata egy olyan modell kialakításán dolgozik, ami a [weboldalak] megbízhatóságát méri a webes hírnév helyett. A bejövő hivatkozások helyett az új, egyelőre bevezetés előtt álló [besorolási, angolul „page rank”] rendszer a valótlan tényeket számolja majd az oldalakon. A csapat szerint a kevés hamis adatot tartalmazó források megbízhatónak tekinthetők. A kiosztott pontszám lesz az egyes oldalak „Tudásalapú Bizalmi Indexe” (Knowledge-Based Trust score).”
Jó,
nem? A Google, mint az igazság szakértője. A megbízhatóság
minősítője. Kinek lehet erre ellenvetése?
Mondjuk
mindenkinek, akinek legalább két agysejtje működik még.
A
cikk csattanója, egy igazi gyöngyszem:
„Az [igazságkereső] szoftver a Google által az Internetről összegyűjtött Tudásbázis alapján működik és a világháló által anonim módon elfogadott tényeket kezeli elfogadható igazságként. Az egymásnak ellentmondó információkat tartalmazó weboldalak rosszabb besorolást kapnak.”
Világos.
Szóval mostantól a Google és CIA-beli barátai a dezinformáció
új, továbbfejlesztett változatával árasztják majd el a
világhálót és mivel segítségükkel az új dezinfó válik a
többségi véleménnyé ez lesz az igazság és megbízhatóság
mérésének alapja is.
Gondoljunk
csak bele milyen weboldalak és üzenetek emelkednek majd a Google
leves felszínére:
„Minden
oltás csodálatos, biztonságos és hatékony, az oltásokat ellenző
szülők pedig felelőtlenek, akiknek börtönben a helye.”
„A
GMO-k teljesen biztonságosak, hiszen a tudomány ezt támasztja
alá.”
„Az
FBI soha nem rendezett egyetlen terrortámadást sem és nem tett
hűvösre senkit, akit ő bujtott fel.”
„Az
állami tantervnél jobb oktatási rendszert ember még nem álmodott
meg.”
„Akik
elhiszik, hogy léteznek összeesküvések elmezavarban szenvednek.”
Más
szóval a hamis konszenzus válik a hivatalosan elfogadott valósággá.
Már most is ez a helyzet, de a dezinformáció tengerének szintje
folyamatosan emelkedik.
Gondoljunk
bele: az őszinte oknyomozás célja éppen az, hogy az ember
átszakítsa a konszenzus gátját, mostantól azonban sokkal tovább
tart majd a keresés.
Az
egészségügyben a hazugságoktól hemzsegő, az elit által
támogatott, hivatalosan megjelenő tanulmányok töltik majd ki a
Google listák első oldalait.
Íme,
egy jó ellenpélda a Google „tudáscsapat” számára. Dr. Marcia
Angell, aki több orvosi tanulmányt vizsgált meg pályafutása
során, mint a Google összes mérnöke együttvéve, 20 éven át
volt a New England Orvosi Folyóirat szerkesztője. 2009. január
15-én a New York Review of Books a következő megdöbbentő
kijelentését idézte:
„A publikálásra kerülő klinikai kutatásoknak egyszerűen nem lehet többé hinni, illetve nem szabad az amúgy megbízható orvosok ítélőképességében vagy az orvostudományi irányelvekben bízni. Semmilyenfajta örömet nem okoz számomra ez a következtetés, amire lassan és vonakodva jutottam a New England Orvosi Folyóiratnál betöltött 20 éves szerkesztői pályafutásom során.”(forrás)
Angell
két fenti mondata nagyobb súlyt nyom a latban, mint húszezer
tudományos kérdésekkel foglalkozó blogger együttvéve, a
hazugsággyáros gyógyszeripari cégekről vagy az FDA-nak nevezett
(amerikai gyógyszerügyi hatóság) bűnszervezetről
nem is beszélve.
Angell
kemény munkával megszerzett tapasztalataival torpedózza meg az
orvosi irodalmat.
Sajnos
szinte biztosak lehetünk benne, hogy a Google „igazság csapata”
ügyet sem vet majd Dr. Marcia Angell felfedezéseire orvostudományi
kérdésekben.
„De
hiszen a keresőmotorok már most is elferdítik az igazságot!” –
mutatnak rá egyesek, csakhogy az új Google program ezt minden
szempontból megduplázza majd. Egy kész „Igazság-minisztériumot,1”
állít fel egy olyan algoritmus segítségével, ami következetesen
a hivatalos hazugságokat részesíti majd előnyben.
Választási
csalás?
A
hivatalos változattal ellentétes tudósítás a terrortámadásokról?
A
terrorista szervezetek finanszírozása az amerikai kormány által?
A
globalisták emberiségellenes tettei?
Cenzúra
a tömegmédiában?
A
világháborúk mindkét oldalának finanszírozása ugyanazon
hatalmi elit által?
A
történelemnek a hivatalostól eltérő magyarázata?
Az
új Google program bevezetése után kicsit mélyebbre kell majd ásni
ezeknek a kérdéseknek a feltárásához.
Egy
új nap virrad ránk…
„Derült, hideg áprilisi nap volt, az órák éppen tizenhármat ütöttek.” (Az 1984 első sora)
Menjünk
egy lépéssel tovább. A Google kutatási igazgatója nem más,
mint Ray
Kurzweil,
aki, mint azt sokan tudják, elsőszámú népszerűsítője egy
olyan jövőnek,
amiben minden ember rá lesz kötve a központi szuperszámítógépre
egy agy-gép interfész segítségével.
A
szuperszámítógép egyik szerepe az emberi tudás átadása lenne.
Kurzweil úgy gondolja, hogy egy ilyen történelmi áttörés a
tudatosság titokzatos szintjére juttatná az emberiséget.
Függetlenül
attól, hogy álma megvalósulhat-e, ma már egyértelműen
láthatjuk, mit jelentene mindez valójában.
Az
emberi tudásra való „rákapcsolódás” a hivatalos tudás
elfogadását jelentené, miközben a központi agyra kötött
egyének vakok lennének minden ezzel ellentétes ismeretre.
Talán
az AI, azaz mesterséges intelligencia kifejezést fordítva kellene
alkalmaznunk, és AI helyett az IA, „intelligens android”,
kifejezéssel illetni, hiszen inkább arról van szó, hogy az
embereket okos robotok szintjére süllyesztenék, akik vakon
elfogadják az állam által tálalt igazságot.
A
Google jelentősen hozzájárul ennek megvalósításához azzal,
hogy a hivatalos forrásokat támogatva elrejti az alternatív
információkat.
Az
embereket ellátják a hivatalos „jóval” és megvédik őket a
„gonosztól”.
Ismerősen
hangzik?
Köszönjük
Google. Már csupán annyi van hátra, hogy a keresőóriás
non-profit státuszért folyamodjon és megalakítsa az Információ
Szentegyházát.
„A
mai misét a CIA igazgatója celebrálja, az „Adat: avagy minden,
amit tudnod kell és minden, amiről nem szabad tudnod” címmel.
Vegyenek mély lélegzetet. Az idegpályák kalibrálása
folyamatban…”
Amikor az állami diktatúra és a terrorizmus kéz a kézben jár
A
Charlie Hebdo elleni támadás idején egy fontos projekt befejezésén
dolgoztam és mivel igen sok cikk jelent már meg az oldalon arról,
hogy miként használja az elit a különböző katasztrófákat és
terrorista eseményeket a világkormány előkészítésére,
legyenek azok megrendezettek vagy sem, valamint, hogy ezek
megjelenése egyre gyakoribb lesz és nemcsak az Egyesült Államokat,
de Európát és érinteni fogják, eltökéltem, hogy figyelmemet a
projekt befejezésére összpontosítom.
Bizonyára
sokan olvasták vagy hallották a hírekben, hogy még a szaúdi
király is az európai
célpontok ellen tervezett támadásokra figyelmeztetett,
az ISIS pedig kifejezetten francia
és amerikai állampolgárok elleni merényletekkel fenyegetett.
Sajnos
ezek alapján a párizsi támadás nem mondható meglepőnek és az
sem kétséges, hogy nem ez volt utolsó ilyen eset. A fővonalas
hírekben az eset kapcsán kialakuló „megoldásokat” és
a február
18-ra összehívott globális biztonsági csúcsról
szóló híreket olvasva azonban ideje volt tollat ragadni és
rámutatni a geopolitikát átható elmebajra.
A
politikai elit által használt nyelvezetet figyelembe véve a
globális biztonsági csúcs mögött sokkal több rejlik az iszlám
terrorizmus elleni harcnál. Félretéve a tényt, hogy az Iszlám
Államot az amerikai kormány hozta létre Szíria destabilizálására,
valamint, hogy Szaúdi-Arábia nyíltan pénzel bizonyos, az Iszlám
Államhoz köthető szír terrorista frakciókat, rá kell jönnünk,
hogy eredetétől függetlenül, a terrorszervezet puszta létezése
is ürügyként szolgál a polgári szabadságjogok felszámolására
és a szükségállapothoz hasonló helyzet megteremtésére az óceán
mindkét partján.
A
Reuters tudósítását olvasva az embernek nem szükséges
túlságosan megerőltetnie magát, hogy a sorok között megtalálja
az üzenetet.
Először
is a csúcs nem feltétlenül az „iszlám terrorizmusra”
összpontosít. Magát a kifejezést alig említik. A politikai
szószólók nyelvezetet váltottak és inkább a „szélsőségességre”
fektetik a hangsúlyt, amely jóval kiterjedtebb következményekkel
jár majd. Bár a hatalom a „terrorista” címkét is igen
szabadon függeszti fel ellenségeire, a „szélsőséges”
kifejezés sokkal szélesebb fedezéket biztosít a kormányok
számára a politikai ellenfelekkel szemben. Terroristának általában
azt nevezik, aki félelmet próbál teremteni a lakosság körében
egy viszonylag nagyobb kaliberű támadás kezdeményezésével vagy
legalábbis annak kitervelésével. A „szélsőséges” címkét
ugyanakkor szinte bárkire ráragaszthatják, aki az aktuális
hatalommal ellentétes véleményen áll vagy olyan kezdeményezéseket
támogat, ami ellentétben áll a fővonalas gondolkozással. Az
amerikai főügyész se a „terrorizmus” se a „dzsihádista”
szavakat nem használta a csúcs bejelentésekor:
„Valamennyi szövetségesünket szeretnénk összehívni, hogy megbeszéljük, miként ellensúlyozhatjuk a világban jelenlévő erőszakos szélsőségességet…”
A
„hivatalos” szóhasználatban az „erőszak” egyaránt
jelenthet elképzeléseket és tetteket. A lényeg, hogy a
megfogalmazásban történt változás nem véletlen, célja
pedig, hogy a lakosság minél több célcsoportot
tekintsen ellenségének és ne csupán a radikális iszlámra
összpontosítson. A terrorizmus remek ürügyet szolgáltat a
hatalom számára, hogy bárki és mindenki ellen hadat üzenhessen.
Ne feledjük, a fővonalas média, a nemzetbiztonság és számos
rendőrállami intézmény az alkotmányvédőket is előszeretettel
nevezi „szélsőségesnek”. Vajon elképzelhetetlen, hogy
hamarosan a szabadságban hívőket is bűnrészességgel vádolják?
A
hurok pedig szorul. Az EU egy Utas-nyilvántartási
adatállomány létrehozását
tárgyalja, ami nem egyéb, mint egy központi adatbázis, amiben
minden uniós állampolgár benne van. Azt gondolod, hogy a
repüléstilalmi listák aggasztóak? Mit szólnál, ha a tilalom az
internetes hozzászólásaid, Facebook üzeneteid vagy blog
bejegyzéseid alapján kerülne meghatározásra, mégpedig
társadalmilag teljesen elfogadott intézkedésként? Mit szólnál,
ha minden úti célod rögzítésre kerülne, majd a rendelkezésre
álló adatok alapján egy dohos szobában ülő bürokrata (vagy
esetleg egy algoritmus) döntené el, hogy gyanús vagy-e vagy sem? A
jelek szerint a francia illetékeseknek tetszik az elképzelés és
látva a vezetők által hangoztatott „politikai egységet”,
tartani lehet attól, hogy a biztonsági csúcson elfogadásra kerülő
intézkedéseket sok más ország is importálni fogja.
A
Reuters cikkéből:
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter az európai belügyminiszterek találkozóját követően elmondta, hogy a dzsihádista támadások meghiúsítása érdekében szükséges az együttműködés erősítése.
„Valamennyien egyetértünk, hogy bizonyos utazókra, objektív kritériumok alapján és az alapvető szabadságjogok figyelembevételével, de szigorúbb ellenőrzést kell bevezetnünk, persze anélkül, hogy ezzel fennakadást okoznánk a határokon átívelő mozgásban,” mondta.
Elmondta, hogy Európában sürgősen életbe kell léptetni az Utas-nyilvántartási adatállományt (PNR), ami lehetővé tenné az utazókkal kapcsolatos adatok gyors megosztását a tagállamok között.
„Meg vagyunk győződve arról, hogy erre az eszközre szükségünk van annak érdekében, hogy nyomon követhessük azokat, akik terrorista irányító központok felé veszik az irányt, vagy onnan érkeznek,” mondta, hozzátéve, hogy az adatbázis a súlyos bűnözés elleni harcban is jól jöhet.
Sajnos
az utazás miatt kell legkevésbé aggódnunk. Az elit elsődleges
célja jelenleg a szólás szabadsága (amit a francia támadás
révén a szólás szabadságára hivatkozva is korlátoznak) és
félreérthetetlenül kijelentették, hogy az Internetet tekintik az
egyik elsőszámú veszélyforrásnak, az egyik legősibb taktikával
racionalizálva a diktatúrát: Szabadság vagy biztonság?
Válasszatok!
A
francia vezetés szerint bár a szólás szabadsága fontos,
szükségszerű bizonyos „kivételeket” tenni a szélsőséges
nézetek korlátozására:
Cazeneuve szerint szükséges, hogy az Internet továbbra is a szólásszabadság platformja maradhasson,Európának azonban fel kell vennie a harcot a webes visszaélésekkel, hogy azt ne használhassák a gyűlöletbeszéd vagy antiszemita üzenetek terjesztésére, illetve sebezhető fiatalok erőszakos tettekre történő toborzására.
„Szorosabb együttműködésre van szükség az internetes cégek között, hogy megkönnyítsük az ilyen események jelentését és minden olyan tartalom eltávolítását, ami védi vagy támogatja az erőszakot és a gyűlöletet,” mondta.
Ki
dönti el, hogy mi számít „a terrorizmus védelmének”? Ki az a
jóságos és bölcs uralkodó, aki eldönti, hogy mit mondhatunk ki
és mit nem? Vajon ez a vezér igazságos lesz vagy inkább a hatalom
iránt kritikus weboldalak támadására használja majd a cenzúrát?
Milyen következményekkel járna egy ilyen jogi precedens?
Vajon
mennyi idő alatt jutnánk el addig, hogy az olyan weboldalak, mint
amit éppen olvasol, felkerüljenek a „szélsőségesek”
listájára? Mennyi idő alatt válna a szabadság védelme
gyűlöletbeszéddé?
Látva,
hogy néhány nappal a szólás szabadsága mellett szervezett
felvonulás után 54
embert tartóztattak le a Charlie Hebdo elleni merénylet
szempontjából „sértő megnyilvánulás” miatt,
valószínűleg nem sokáig.
A
Fehérház már most is arra figyelmeztet, hogy a terroristák alvó
sejteket aktiváltak az Egyesült Államokban:
„Azt gondolom, hogy ez éberségre ad okot, illetve arra, hogy biztosítsuk a nemzetvédelmi és titkosszolgálati szervek kellő finanszírozását és az együttműködést a többi titkosszolgálattal, legyen az brit, francia vagy német.
A franciák pedig jók ebben, ahogy a brittek és a németek is. Tehát aktívabbak lehetünk azokon a területeken, amelyek segítenek a terroristák megtalálásában és annak nyomon követésében, hogy kikkel kommunikálnak.” (forrás)
Úgy
érti, hogy a legújabb események és az általuk generált, mára
állandósultnak tűnő félelem eredményeként nincs szükség
megindokolni a megfigyelés
szükségességét.
Természetesen
az is csupán idő kérdése, hogy a válaszlépések között mikor
jelenik meg a katonaság bevetése, ahogyan az Franciaországban már
megtörtént. Egyetlen erőszakos támadás 10 000 francia katona és
5000 különlegesen felfegyverzett rendőr bevetését eredményezte
francia földön.
Néhány
napja sok millió francia menetelt szolidaritásból, de
milyen megoldás mellett?
Még többet akarnak abból a kormányból, amelyik a problémát
előidézte? Még több központosított hatalmat akarnak? A
biztonsági erők globalizációját? Most, hogy megásták a
sírjukat, valószínűleg bele is kell feküdniük…
Forrás: alt-market.com
A CIA volt vezetője szerint a következő ISIS támadás az USA ellen irányul majd
Joseph
Candel: Az ausztráliai Sidney-ben
lezajlott túszdráma kapcsán
valószínűleg ismét sok ember keresi a válaszokat, érezve, hogy
valami nincs rendben. Bár számtalanszor említettük már, nem
lehet elégszer ismételni, hogy az Új Világrend mögött rejlő
erők a háborút, a gazdasági válságokat, katasztrófákat és a
terrorizmust vagy annak veszélyét használják tervük
megvalósítására.
A
lassan mindenhol eluralkodó irányított káosz segítségével
készítik elő a terepet hamis megváltójuk
színrelépésére. Legyen szó összeomló gazdaságokról vagy
terrorista támadásról, minden ilyen esemény ebbe az irányba
tereli a világot, aminek eredményeként egyre többen várják azt
a vezetőt, aki kimenti a világot abból a helyzetből, amibe
szándékosan belekergették.
A
globalisták állnak a konfliktusok mindkét (vagy akár több)
oldala mögött, hogy minden a helyére kerülhessen világkormányuk
és annak majdani vezetője, az Antikrisztus hatalomátvételére.
Az Infowars a
következőképpen kommentálta Mike Morell, volt CIA igazgató
nyilatkozatát, aki az ausztráliai Sidney-ben lezajlott túszdrámával
kapcsolatban osztotta meg gondolatait:
„Leginkább az aggaszt, hogy ilyenfajta terrorakciókat mindenhol tapasztalni fogunk a világon, többek között itt is. Fel kell készülnünk erre.”
„Nem kellene, hogy bárkit is meglepjen, ha ilyesmi egy éven belül megtörténik. Garantáltan.”
Morrell
szerint az Ausztráliában lezajlott túszejtő akció nem meglepő,
mert 300 ausztrál állampolgár ment harcolni Irakba és Szíriába,
beleértve azt a 70 személyt is, akik az ISIS mellett harcolnak.
„Az ISIS már egy ideje Ausztrálián tartotta a szemét,” tette hozzá. „Az ausztrálok mindössze néhány hónapja hajtottak végre egy országos akciót, amely során több embert is letartóztattak, miután az ISIS egyik magas rangú vezetője arra szólított fel egyeseket, hogy hajtsanak végre nyilvános lefejezéseket Ausztráliában az ISIS-ért. Tehát Ausztráliára is terelődött a figyelemből.”
Nincs
kétség afelől, hogy az amerikai kormány kihasználja majd az
ausztráliai túszdrámát és ezen belül az ISIS szerepét, hogy
jogalapot szerezzen a rendőrállam további kiterjesztésére, ami
lassan az élet minden területét érinti.
Az
évszádos múltra visszatekintő „probléma-válasz-megoldás”
taktika lényege, hogy a hatalom megrendez vagy kihasznál egy létező
válságot, hogy ezzel ráijesszen a lakosságra, kikényszerítve,
hogy maguk az emberek követeljék azt a központi megoldást, ami
tulajdonképpen mindvégig, már a válság kirobbanása előtt is az
elsődleges cél volt.
„Sokan esünk áldozatul ennek a taktikának és sajnos, ha nem állunk meg, folyamatosan veszítni fogunk szabadságunkból és szabadságjogainkból,” mondta Maddox tábornok a Hegeli dialektikáról. „A világ kormányai és nagyvállalatai széles körben alkalmazzák.”
„Elmondhatjuk, hogy a tömeg és a társadalom irányítása, féken tartása terén ennek a taktikának a bevetése igen hatékony eszköznek bizonyult.”
Azon
is érdemes elgondolkozni, hogy mit tudhat Morrell, amit nem árult
el nekünk…
A
CBS által készített interjú, angol nyelven:
Amikor az elit háborút indít az Egyesült Államok ellen
Időkjelei:
Az angol nyelvű médiát hetek óta foglalkoztató Jade Helm 15 nevű
hadgyakorlatról még nem sok szó esett a magyar médiában. Brandon
Smith alábbi írásából reményeink szerint megtudjuk, hogy miként
kapcsolódhat egy felületesen szemlélve szokványosnak tűnő, az
Egyesült Államok területén belül tartott hadgyakorlat az idők
jeleihez.
Forrás: alt-market.com
Egy
háború következményei és jellemzői – legyen szó két nemzet
közötti vagy egy kormány által saját népe ellen indított
háborúról – nem igen változnak, a módszerek azonban annál
inkább. Az elit által ellenünk vívott háború például olyan
alattomos, hogy sokan egészen addig észre sem veszik, míg végül
már túl késő cselekedni.
Amikor
egy ilyen háború kirobbanásának kilátásairól beszélünk,
gyakran hallunk olyan megjegyzéseket, amelyek szerint balgaság
potenciális háborúról beszélni, amikor a háború már javában
dúl. Az alábbiakban azonban nem az ilyen háborúkról esik majd
szó. Nem az információs, nem is a propaganda, gazdasági,
pszichológiai vagy biológiai hadviselésről beszélünk, hanem az
igazi háborúról, aki pedig azt gondolja, hogy már most is ilyen
háború folyik, az nincs tisztában azzal, hogy ez pontosan mit
jelent.
Az
országos szintű Jade Helm 15 hadgyakorlatról olvasható hírek
egyre többekben keltenek gyanút és jó okkal. Ennek egyik oka,
hogy a szövetségi kormány által a vészhelyzetek kezelésére
szervezett korábbi gyakorlatok furcsa módon több ízben is
egybeestek igazi vészhelyzetekkel.
A
Jade Helm 15 hadgyakorlatról egyelőre nagyon keveset tudni a
hivatalos magyarázatokon és ködösítésen túl.
„A Jade Helm egy komoly kihívást jelentő nyolc hétig tartó közös katonai és ügynökségi, nem konvencionális hadgyakorlat, amely Texas, Új-Mexikó, Arizona, Kalifornia, Nevada, Utah és Colorado államok területén kerül megrendezésre.
A hadgyakorlatot az amerikai különleges egységek parancsnoksága (USSOCOM) szervezi és szponzorálja, a Nemzeti Biztonsági Stratégia képességeinek erősítése érdekében a nem konvencionális harcászat terén.
A hadgyakorlat 2015. július 15-től 2015. szeptember 15-ig tart.”
A
résztvevő államokat az alábbi térkép szerint „ellenséges”,
„engedékeny”, „bizonytalan, de inkább ellenséges” és
„bizonytalan, de engedékenységre hajló” területekre osztják
majd a gyakorlathoz.
Tudni
lehet továbbá, hogy a JADE a „közös mozgósítási és
kivitelezési támogatás” szavak rövidítése és egy olyan
programot takar, amelynek célja, hogy számítógépes modellek
segítségével felgyorsítsa a válsághelyzetekre
adott katonai reakciót
és szorosan kapcsolódik egy korábbi programhoz, ami a múltbeli
sikereket vizsgálva tervezi meg a jövőbeli
küldetéseket és mindkettő a DARPA szülötte.
A
kifejezésnek kormány szerinti meghatározása tehát egy olyan
gyakorlatra utal, ami a rendvédelmi és egyéb erők gyors
bevetésére irányul válsághelyzetben. Ez már önmagában
ellentmond az amerikai védelmi minisztérium magyarázatának, ami
szerint a Jade Helm a katonaságot hivatott felkészíteni külföldi
bevetésekre. Ez egyértelműen hazugság, hiszen a gyakorlat minden
mozzanata belföldi vészhelyzeteket feltételező
válsághelyzetek, nem pedig külföldi hadműveletek körül forog.
Emellett
a különleges erők MINDIG olyan környezetben és körülmények
között gyakorlatoznak, mint amilyenre a bevetés során számítanak,
tehát a hivatalos magyarázat ebben a megvilágításban is abszurd.
Ha például a különleges erőket Irakban, Iránban vagy Szíriában
készülnének bevetni, akkor Kuvaitban vagy hasonló helyeken
felállított kiképzőterepekre utaznának gyakorlatozni. Ha pedig a
floridai Fort Lauderdale-ben gyakorlatoznak, akkor elég nagy
bizonyossággal állíthatjuk, hogy pontosan olyan helyszíneken
készülnek bevetésre, mint amilyen Fort Lauderdale, egy olyan
kultúra és lakosság ellen, mint amilyen Fort Lauderdale-ben
található.
Szintén
fontos megemlíteni, hogy a gyakorlatban az FBI, a DEA és hasonló
belföldi ügynökségek is részt vesznek. Mi oka lenne a belföldi
rendfenntartó erők bevonásának egy olyan gyakorlatba, ami a
katonaság külföldi bevetését hivatott előkészíteni?
Egyesek
azt mondják, hogy a katonaság soha nem menne bele abba, hogy saját
honfitársai ellen harcoljon, csakhogy ez az érv nem veszi
figyelembe a válságok pszichológiáját. Egy országos katasztrófa
esetén a katonaság és a különböző kormányhivatalok tagjai
abból indulnak ki, hogy a „családjuk és saját érdekeiket
szolgáló” intézkedéseknek kell eleget tenniük. Amennyiben a
kormány utasítása garantálja a családjuk biztonságát
(élelmiszerellátás, menedék, stb.), szinte bármilyen parancsnak
készek engedelmeskedni, akármennyire is gyanúsnak tűnnek.
Azonkívül egy kiterjedt válság jogalapot biztosít a
szükségállapot bevezetésére, elhitetve a rendfenntartó erők jó
szándékú tagjaival, hogy az alkotmányos jogok elvesztése „a
közérdek javát” szolgálja.
Nyilván
lesznek olyanok, akik ellenállnak majd egy ilyen parancsnak, de
talán a Jade Helm arra is jó lesz, hogy az ilyen érzelmek
felszínre kerüljenek és kiderüljön, kitől várhatnak feltétel
nélküli engedelmességet.
Tehát
amennyiben a Jade Helm egy olyan hadgyakorlat, amelyben a katonaságot
egy belföldi vészhelyzet kezelésére készítik elő, mi lesz a
vészhelyzet, amit kezelniük kell?
A
kérdésre nincs kézenfekvő válasz. A végső válság
valószínűleg egy gazdasági katasztrófa lesz, az Egyesült
Államok gazdasági és társadalmi szerkezetei azonban már annyira
meggyengültek, hogy szinte bármilyen esemény betöltheti a
gyújtózsinór szerepét. Ez lehet egy terror vagy kibertámadás,
járvány, de akár egy erősebb szél is. Nem ez a lényeg, hanem
az, hogy a kormány válságra számít, és ennek beköszöntével
megkezdődhet az amerikai nép elleni háború.
Egyáltalán
minek ehhez az egészhez egy válság? Például azért, mert a
válságot kiváltó eseménnyel könnyebb kiszűrni az ellenállókat.
Mire
lehet számítani tehát a hatalom részéről?
Max
Boot, egy befolyásos elit szervezet, a Külkapcsolatok Tanácsának
rangidős tagja, katonai tanácsadó, a
World Affairs Council előtt tartott előadásában igen
hasznos bepillantást nyújtott az elit taktikáiba.
Amennyiben
az amerikai nép venné a bátorságot, hogy ellenálljon az
alkotmányos jogok lerombolásának, az akció előbb utóbb
felkeléssé erősödne. Max Boot szavai pedig rávilágítanak, hogy
az elit milyen taktikákkal fordítaná ezt az esetleges felkelést
ellenfelkeléssé azok ellen, akik hajlandók ellenállni a
diktatúrának.
A
közvélemény irányítása
felkelés
legyőzéséhez Boot elengedhetetlennek tartja a közvélemény
irányítását. Első példaként az Amerikai Forradalmat hozza fel,
értékelése ezen a téren azonban hibás, valószínűleg azért,
mert a forradalom igazi szégyenfolt az elit renoméján, így ezt a
konkrét eseményt nem tudják elfogulatlanul elemezni.
Az
igazság az, hogy a legtöbb forradalom főszereplői, még a sikeres
forradalmaké is, többnyire kisebbségben maradnak. Az emberek
többsége nem vesz részt a történelem alakításában, ehelyett
kiszolgáltatottan várja, hogy az események árja merre viszi őket,
majd megpróbálnak csatlakozni a győzelemre esélyesebb erőkhöz.
Boot
azt gondolja, hogy amennyiben az alapító atyák a Római
Birodalommal álltak volna szemben a Brit Birodalom helyett,
valószínűleg veszítettek volna, mert Rómát nem érdekelte a
közvélemény. Ez a kijelentés jól tükrözi az elit
gondolkodásmódját.
Manapság
az elit jól átgondolt dezinformációk segítségével próbálja
igényei szerint alakítani a közvéleményt. Mi lehet azonban a
közvélemény hatékony kezelésének módja egy modern
forradalomban? A válasz szerintük egyszerű: a közvéleményt,
mint olyat, ki kell iktatni. Egy irányított válság, különösen,
ha az gazdasági jellegű, olyan mennyiségű egyéb problémát és
veszélyt teremt, beleértve a bűnözés megnövekedését, a
fosztogatást, felkeléseket, éhezést, nemzetközi konfliktusokat,
csupán néhányat említve, hogy az emberek véleménye, ha
egyáltalán a túlélésen kívül tudnak másra figyelni, elveszik
a forgatagban, tehát hanyagolhatóvá válik.
Ezt
elérve az oligarchák szabadon kivitelezhetik erkölcsileg alaposan
megkérdőjelezhető lépéseiket, anélkül, hogy a nép haragjától
kellene tartaniuk.
A
nép irányítása
A
felkelés leverésének másik fontos eleme Boot szerint a nép
irányítása, hogy megakadályozhassák a forradalomhoz történő
csatlakozást, illetve azt, hogy a felkelők a tömegeket fedezékként
használják. Azt is egyértelművé teszi, hogy a nép irányítása
alatt NEM az emberek szívének diplomáciai értelemben vett
megnyerését érti, hanem igazi dominanciát, amit különböző
taktikák és pszichológiai eszközök segítségével javasol
elérni.
Az
algériai ellenfelkelést hozza fel példaként, ahol bár a
rendszeres kínzások „erkölcsileg elítélendőnek”
tekinthetők, mégis sikeres eszköznek bizonyultak a felkelés
vezetőinek legyőzésében. Úgy gondolja, hogy a franciák ott
rontották el taktikájukat, hogy a kínzáshadjáratot nem voltak
képesek csendben, fű alatt végezni, így szerinte Algériában is
a közvélemény miatt vesztett a francia hatalom.
Ezt
követően Boot egy „sikeres” példára tér át, mégpedig a
britek győzelmére a malayai felkelők ellen, ami szerinte három
tényezőnek volt köszönhető.
1. A britek a lakosság komoly hányadát, akár egész településeket, kerítéssel körbezárt, őrökkel védett koncentrációs táborokba zárták, így a felkelők nem tudtak új tagokat toborozni az elégedetlen, elnyomott tömegekből, azonkívül könnyebben győzhettek az elszigeteltté vált lakosság ellen.
2. Különleges alakulatok segítségével célzott támadásokat indítottak a felkelők konkrét csoportjai ellen, és nem pazarolták az erejüket értelmetlen, hatalmas területeken folyó harcokra, mint ahogyan azt az USA tette Vietnámban.
3. A britek megnyerő ígéreteket tettek a lakosság felé, beleértve az ország függetlenségét is, aminek köszönhetően a tömegek alakíthatóbbá váltak és jobban hajlottak az együttműködésre.
Az
Egyesült Államok esetében nem valószínű, hogy az elit
függetlenséget ígérne a hazafiak lázadása elleni harcért
cserébe, de talán akad a tarsolyukban valami más, ami elnyerheti a
tömegek tetszését: a biztonságígérete.
Ezért
is lehet a britek fenti példája az elit által követendő út az
Egyesült Államokban, mert így, egy országos vészhelyzet okozta
zűrzavart meglovagolva, fokozatosan térhetnek át az alkotmányos
köztársaságról a szükségállapotra.
Sűrűn
lakott területek izolálása
A
nagy amerikai városok megfigyelési
hálózatának pénzt és energiát nem kímélő kiépítése sem
véletlen. Bizonyos városokat (nem mindet) izolált, teljesen
megfigyelt táborokká,
amolyan „zöld zónákká” lehetne így alakítani, ahol
rendkívüli mértékben korlátoznák az utazás, az
együttműködésért cserébe pedig valószínűleg élelmet, lakást
és biztonságot ígérnének, persze csak azután, hogy a lakosság
alapos ízelítőt kapott a katasztrófa hatásaiból. Néhány hónap
éhínség vagy a gyógyszer és orvosi ellátás hiánya bizonyára
milliók halálát követelné. A felkészületlen tömegek pedig
maguktól mennének ezekbe a központokba a segítség reményében.
Az
izolálásra alkalmazott stratégiát már élesben is láthattuk a
Pittsburgben tartott G20-as csúcs alkalmával. A rendőrség és a
nemzeti gárda több mint 4000 tagjának közreműködésével az
egész belvárost lezárta és csupán egyetlen útvonalat hagytott
nyitva a lakosság számára. Az első napon még tüntetők sem
voltak, mert a lakosságot megdöbbentette az erőhatalom ilyen
méretű felvonultatása. A legtöbben el sem hagyták otthonukat.
A
vezetők elhallgattatása
Az
elit előszeretettel tünteti el a számára nem kívánatos
mozgalmak vezetőit. Ez az amerikai „szabadság” mozgalomra
kevésbé érvényes, mert tagjai leginkább tanítók, nem pedig
tábornokok, akik az egyéni vezetésben, nem pedig a központi
irányításban hisznek.
Negyedik
generációs hadviselés
Végül,
de nem utolsó sorban muszáj szót ejteni egy olyan taktikáról,
amit Boot nem említ. Egyesek pszichológiai hadviselésnek hívják,
de ennél többről van szó. Hívjuk negyedik generációs
hadviselésnek, ami lényegében azt jelenti, hogy a lakosság egyik
szegmensét vetik be egy másik, mégpedig olyan szegmens ellen,
amelyik az elit útjában áll. Ezt a háborút a katonaság nélkül
vívják. Az elit megosztja a lakosságot és szépen végignézi,
ahogy a belső harc elvégzi a munkát helyette. Tökéletes példáját
láthatjuk ennek a taktikának a faji kérdések manipulálásában
és a rendőrség militarizálásában.
Láthattuk,
hogy miként vetettek be provokátorokat Ferguson-ban, Missouri-ban
vagy Baltimore-ban, így az is elég egyértelmű, hogy a kialakuló
faji háború is a terv része. A rendőrség és a lakosság közötti
ellentéttel is hasonló a helyzet. Miközben katonai játékszerekkel
és állami támogatással látják el a rendfenntartókat, vajmi
kevés taktikai képzést kapnak, így amikor elszabadul a pokol,
őket is csak ágyútölteléknek szánják.
Időkjelei:
A mi dolgunk pedig nem az, hogy felsorakozzunk valamelyik oldal
mellett, hanem éppen ezt kerülve próbáljunk meg segíteni a
hozzánk fordulóknak.
A
rendőrség bukását is arra fogják használni, hogy igazolják a
katonaság belföldi bevetésének szükségességét, persze csak
azután, hogy az egymásnak ugrasztott lakosság eleget őrjöngött
és gyilkolt, amit az elit a karosszékből nézhet végig.
Végezetül
fontos tudni, hogy a legjobb védekezés a válság ellen a
felkészülés és ez nem csupán saját magunk és közeli
hozzátartozóink ellátását jelenti.
Időkjelei:
A felkészülés legfontosabb része pedig hitünket a Kősziklára
alapozni, ezáltal a világban jelenleg folyó eseményeket is
megérteni, illetve segíteni másokat is erre vezetni.
„Amit
tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt
tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene!” (Filippi 4:9)
Vajon a következő gazdasági válság elhozza a világkormányt?
Joseph
Candel: Ahogyan ezt már számos alkalommal kiemeltük, a világban
bekövetkező válságok előkészítik a terepet a Világkormány és
annak majdani vezetője, az Antikrisztus előtt, aki így a
világ megváltójaként
állhat elő a megoldásokkal, azokra a problémákra, amiket jórészt
neki és követőinek köszönhetünk.
„Az
ő helyére áll egy gyalázatos. Nem úgy adják neki a királyi
méltóságot, hanem váratlanul jön, és a királyságot csellel
szerzi meg. … Zavartalanul
eljut a leggazdagabb tartományba is, és olyat tesz, amilyet sem
elődei, sem ősei nem tettek. Prédát, zsákmányt és kincseket
osztogat híveinek…” Dániel 11:21-24
Forrás: Prophecynewswatch.com
Sokak
számára ismert tény, hogy a globális elit szerint egy kiterjedt
gazdasági válság jelentős lépés lenne az Új Világrend, más
szóval egy egységes világkormány megalakítása felé.
David
Rockefeller már 1994-ben a következőket mondta:
„Egy globális átalakulás küszöbén állunk. Csupán a megfelelő válságra van szükség ahhoz, hogy a nemzetek elfogadják az Új Világrendet.”
Arra
nem tért ki, hogy milyen válságra gondolt, de egy gazdasági
válság sokak szerint egész jól megfelelne e célra.
2008-ban,
Gordon Brown,
Nagy-Britannia akkori miniszterelnöke azt mondta, hogy
„A nemzetközi pénzügyi válság különleges lehetőséget biztosított a világ vezetői számára, hogy egy igazán globális társadalmat hozzanak létre.”
Tehát
szerinte a 2008-ban elindult, sokakat tönkretevő pénzügyi válság
kitűnő lehetőség.
Ez
a (Barack Obama volt vezérkari főnőkéről elnevezett) Rham
szabályként ismertté vált elvhez hasonlít, ami leegyszerűsítve
valahogy így hangzik: A politikusoknak tanácsos a válságokat
kihasználva bevezetni az olyan népszerűtlen törvényeket vagy
programokat, amelyeket normális körülmények között senki sem
fogadna el.
2012-ben
Nigel Farage,
az Európai Parlement képviselője a következőket mondta:
„Nehéz figyelmen kívül hagyni azokat a hangokat, amelyek immár 20 éve mondják nekem, hogy mindezek [a gazdasági válság] mögött olyan emberek csoportja áll, akik egy egységes világkormányt akarnak létrehozni. Próbáltam figyelmen kívül hagyni ezeket a hangokat, hangsúlyozva, hogy „Ne adjunk túl sok hitelt az összeesküvés elméleteknek,” de meg kell mondjam, a [világkormány] lassan itt van az orrunk előtt.”
2014
novemberében pedig tényleg az orrunk előtt volt, amikor az
úgynevezett „bukáshoz túl nagy” bankok, a G20-ak
jóvoltából, áthárították
a bankok hibás döntéseinek felelősségét a betétesekre.
Létezik-e
ennél egyértelműbb jelzés arra, hogy a világ legnagyobb bankjai
globális gazdasági válságra számítanak?
Körülbelül
ezzel egy időben az
olaj ára zuhanásnak indult,
ami igen negatív hatással volt Oroszország, Irán, Venezuela és
néhány afrikai ország gazdaságára. Az olcsó üzemanyagárak
természetesen bizonyos tekintetben pozitívumnak számítanak a
hétköznapi emberek számára, mára azonban láthatóvá vált,
hogy több szövetségi állam, például Texas, Louisiana, Oklahoma
és Észak-Dakota bajban vannak emiatt.
A
csökkenő olajárak miatt számos amerikai nagyvállalat komoly
bevételkieséssel kénytelen számolni. Az amerikai olajipari cégek
számára sokkal költségesebb az olaj kitermelése, mondjuk
Szaúdi-Arábiához, az Egyesült Arab Emirátusokhoz, Kuvaithoz vagy
Irakhoz képest. Egyes cégek felhagytak az új kutak létesítésével,
mások komoly létszámleépítéseket terveznek, megint mások pedig
már a hiteleiket sem képesek törleszteni és mondani sem kell,
hogy részvényeseik semmilyen osztalékra nem számíthatnak.
Az
olajiparban jelentkező problémák pedig más területekre is
kihatnak az Egyesült Államokban, hiszen most kevesebb csővezetékre,
pumpára, motorra, stb. van szükség, az ezeket gyártó cégeknek
pedig kevesebb alkalmazottra, és így tovább.
Amit
biztosan tudunk, hogy a világ hatalmasai világkormányt akarnak, és
úgy gondolják, hogy egy válság, talán éppen egy gazdasági
válság, megteremtheti az ehhez szükséges körülményeket,
amelyek beálltával enyhülhet vagy teljesen megszűnhet a
népellenállás és mindenki elfogadja a felajánlott megoldást.
A
terep készen áll: a bankok áthárították az esetleges csődökből
adódó pénzügyi felelősséget, az olaj ára a padlón és bár
ebben nincs egyetértés, sokan úgy gondolják, hogy a következő
válság felhői már felettünk vannak.
Az USA és az EU a gazdasági válság alakulásától függetlenül össze fog omlani
Forrás: alt-market.com
Aki
szeretné megérteni, hogy mi történik a világban, azon belül
is a gazdaságban, tegye félre, legalább az alábbi írás olvasása
erejéig, a valóságnak a fősodrású média által festett
képét. Az EU rendszerének és az EU-ban folyó fiskális káosznak
a megértéséhez pedig Görögország helyzetét is figyelmen kívül
kell hagynunk, legalábbis annyi időre, hogy átláthassuk a
lényeget. Jól olvastad. Felejtsd el a görög adósság körül
kialakult drámát! Felejtsd el, hogy találnak-e új hitelezőket
vagy csődbe mennek-e! Felejtsd el, hogy szövetségre lépnek-e
Oroszországgal vagy a BRICS államokkal és azt is, hogy képesek
lesznek-e az utolsó pillanatban megmenteni a régi rendszert!
Mindezek nem számítanak. A nemzetközi pénzügyi elit által
rendezett szappanopera jeleneteit látjuk csupán.
A
lényegről persze ne feledkezzünk meg: Görögország
fizetésképtelenné fog válni. Ennyi. Nincs más lehetőség.
Lehet, hogy maholnap egyezségre jutnak, de végül nem lesznek
képesek olyan mértékben nyújtani forrásaikat, hogy
visszafizethessék exponenciálisan növekvő adósságukat. Ez
elkerülhetetlen és semmilyen utolsó pillanatban hozott egyezség
nem fogja alapvetően befolyásolni a lényeget.
Gondolkoztatok
már azon, hogy miért aggódik minden fősodrású elemző egy ilyen
kicsi ország sorsa miatt? Az aggodalom alapja egy jó nagy hazugság:
azt próbálják elhitetni velünk, hogy Görögország csődje,
összeomlása vagy kilépése az EU-ból olyan dominóhatást váltana
ki a nagy adóssággal rendelkező nemzetek között, ami sorozatos
csődöket és összeomlást eredményezne. A gondolatmenetben rejlő
hazugság, hogy Görögország csődje okozná más országok
összeomlását. Ez nem igaz, mert a csőd nem fertőző. A nehéz
helyzetben lévő EU tagállamok Görögország „segítsége”
nélkül adósodtak el. Nem Görögország okozta a bajukat. Ezen
országok, Olaszországtól Portugálián át egészen
Spanyolországig, saját szuverén adóssághalommal rendelkeznek,
amelyet saját felelőtlenségüknek köszönhetnek. Az egyetlen
legitim indok arra, hogy a csőd más országokra is átterjedjen az
maga az EU létezése, ami a szerkezetéből adódóan szocialista
függőséget kényszerített a tagállamokra.
Soha
ne felejtsük el, hogy az
EU nem Görögország miatt van bajban, hanem a nemzetekre erőltetett
egymástól való függőség miatt!
Az EU-nak nem szabadna léteznie, ahogy egyetlen nemzetek felett álló
valutarendszernek sem.
Arról
se feledkezzünk meg, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz hasonló
globalista intézményeknek érdekében áll katasztrófát előidézni
az EU-ban, akkor is, ha egyesek azt feltételezik, hogy az EU a
globalizáció tesztüzemeként jött létre. Nem így van. Ha így
lenne, az IMF nem szorongatná Görögországot az adósságai miatt,
miközben a hasonló gondokkal küzdő Ukrajnának szó nélkül
segít.
Miért
akarnák a globalisták az EU részleges feloszlását? Mit nyernének
vele? A válasz egyszerű: káoszt. A
káosz pedig remek lehetőség egy hamis dialektika prezentálására.
Az
EU egyáltalán nem a globalisták által kívánt gazdasági és
politikai modellt képviseli. Nevezzük inkább hasonmásnak, de a
félmegoldás még találóbb kifejezés.
Amikor
Európa leér a pénzügyi szakadék aljára és a lakosság
szörnyülködve kérdezgeti, hogy mi a fene történt, az elit kész
válasszal fogadja a kérdéseket. Azzal jönnek majd, hogy nem az
egymástól való túlzott és kikényszerített függőség volt a
baj, hanem az, hogy az unió központosítása nem volt teljes. Azzal
állnak majd elő, hogy egy nemzetek feletti gazdaság és valuta
csakis úgy működhet jól, ha a kormányzás is nemeztek feletti.
Más szóval a rendszer ezért bukott el, mert a működéséhez
stabil, globális kormányra lett volna szükség.
biánus
szocialisták azzal érvelnek majd, hogy a nemzeti szuverenitás
barbár és idejétmúlt intézménye volt a ludas, ami a válságot
előidézte. Minden erejükkel azon lesznek, hogy a nemzeteket
impotenssé tevő rendszer minden negatív hatása feledésbe
merüljön. Éljen
a globális falu, amiben mindenki együtt emelkedik fel vagy bukik
el! A szabadpiacnak és az egyéni innovációnak elvégre mi köze
lehet egy sikeres gazdasághoz? Amire igazán szükségünk van az a
csordaszellem, hogy minden ember egy könnyen lecserélhető
alkatrésszé váljon ebben az óriás fűnyíróban, ami letarolja
örökségünket, történelmünket és elveinket az önkényesen
definiált közjó és a felhőkön lebegő okosvárosok megvalósítása
érdekében, ahol senkinek sem kell dolgoznia többé.
Az
EU bukása csupán egy eszköz a globalisták kezében. Nem
létezik olyan nemzet vagy intézmény, amit ne lennének hajlandóak
beáldozni, amennyiben az áldozat közelebb
viszi őket a politikai és gazdasági dominanciához.
Nemcsak
teljes központosítást akarnak. Azt akarják, hogy könyörögjünk
nekik érte és hogy az emberek a saját ötletüknek higgyék.
A rabszolgaság legtolakodóbb és leghatékonyabb formája, amikor a
rabszolgákat ráveszik, hogy saját elnyomásukat követeljék és
még büszkék is legyenek rá.
Az
Egyesült Államok bukása sem különbözik majd e tekintetben.
Mivel az Egyesült Államokban nincs nemzetek feletti rendszer, a
bukást más kommentárral magyarázzák majd. A népnek szánt
tanulságot azonban hasonló alapossággal fogják megírni.
Az
amerikaiakra az elkényeztetett imperialista szerepét osztották,
akik végre azt kapják, amit megérdemelnek. Egy jó nagy gazdasági
pofont. Az Egyesült Államok az új Róma. Kenyér és cirkusz. A
Fábiánusok pedig az USA bukásánál is ott lesznek, hogy
rámutassanak a nemzeti szuverenitás eredendő kapzsiságára és
kijelentsék, hogy az eddigi destruktív hataloméhséget egy
kiegyensúlyozottabb globális rendszernek kell leváltania.
Nem
tudom hányan fogják fel, hogy Amerikára a rosszfiú szerepét
osztották az elit globális színházában. Az amerikaiak játsszák
a gonoszt, a világ többi része az ártatlan áldozatot, az IMF-hez
és BIS-hez hasonló globalista intézmények pedig a hős megmentőt,
akik éppen idejében érkeznek, hogy megóvják az emberiséget a
végromlástól.
Az
Egyesült Államok több adósságot termel, mint az EU összes
tagállama együttvéve. Görögországgal ellentétben azonban az
Egyesült Államok annyi pénzt nyomtat, amennyit akar,
így elodázhatja az adósságfelhalmozás súlyos
következményeit.
Érdekes
módon azonban a Fed bejelentése, miszerint szeptembertől megemeli
a kamatokat, valószínűleg tömeges kivonulást eredményez majd a
tőzsdéről és az „új idők” végét hozhatja. Ismét tegyük
fel a kérdést, hogy miért tennének ilyet a bankárok? Miért ne
tarthatnák a kamatokat a nulla közelében? Elvégre senki se
könyörög nekik, hogy emeljék meg. Sőt, ennek az ellenkezője
történik. Miért hagyja a Fed figyelmen kívül a recesszió felé
mutató több száz jelet és tart ki rendületlenül a kamatemelés
mellett, látszólag fittyet hányva saját érdekeinek?
A
Fed nagyon jól tudja, hogy az amerikai piacokat kizárólag az
ingyen pénz, illetve a lakosságnak a bankokba és az államba
vetett vak hite tartja életben. Amikor azonban az ingyen pénz
az emberek hitével együtt elillan, ránk köszönt a katasztrófa.
A Fed globalistái ezt nagyon jól tudják és pontosan ezt akarják.
Legalábbis ennek az irányított változatát. Pontosan azért
akarják a jelenlegi rendszer bukását, mert az előkészíti a
terepet a mostanában egyre többször „nagy
globális resetnek”
nevezett eseményhez.
A
reset a globalizáció, vagyis a teljes központosítás felé vezető
terv következő állomása.
Tehát
szó sincs átterjedésről. Ez csupán egy remek ürügy, amivel
elterelhetik a figyelmet az igazi problémáról. A globalista elit
évtizedek óta folyó összehangolt erőfeszítéséről van szó,
amellyel a nyugati kultúrákat sebezhető helyzetbe kényszerítik.
A gyenge és ijedt emberek sokkal alakíthatóbbak. A ma
elképzelhetetlennek tartott társadalmi változások nagyon is
megvalósíthatónak tűnnek egy válság kellős közepén.
Úgy
gondolom, hogy a következő válság érkezése már látható. A
gazdasági mutatók mindenesetre alátámasztják ezt a feltevést.
Amikor az európai rendszer sorsa a görög adósságon, az amerikaié
pedig a nulla közeli kamatrátán és a vak hiten múlik, valami
előbb utóbb engedni fog. Innen nincs visszaút. Előrefelé pedig
egyetlen út vezet, ami se nem kellemes, se nem elhanyagolható.
Arról
se feledkezzünk meg, hogy maga a válság is csak egy
figyelemelterelés. Akármilyen
bajok érkeznek holnap vagy a jövő héten vagy öt év múlva,
emlékezzünk, hogy kik okozták: a nemzetközi bankok és globalista
politikus kollégáik. Akármi történik is, soha ne fogadd el a
központosított rendszert! Akármilyen ésszerűen hangzik az
ajánlat a fiskális terror közepette, soha ne add meg a fenevadnak,
amit követel!
Mégis ki irányítja a világot?
„Az
egész világ a gonosz hatalmában van. … Azért jelent meg az
Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa.” (I. János 5:19,
3:8)
„Politikai pályafutásom során az emberek többnyire négyszemközt tiszteltek meg bizalmukkal. Az Egyesült Államok legnagyobb alakjai, a kereskedelemben és az iparban, valamennyien félnek valamitől. Tisztában vannak vele, hogy létezik egy rendkívül szervezett, alattomos, mindig mindent figyelő, mindent átszövő, teljes és tolakodó erő, így minden esetben kénytelenek lélegzetüket visszafojtva beszélni, amikor elítélően fogalmaznak ezzel kapcsolatban.”
– Woodrow
Wilson, az Egyesült Államok 28. elnöke (1856-1924)
„Szóval kedves Coningsby, láthatod, hogy a világot nem azok a személyek irányítják, mint akiket a háttér mögé nem látó emberek elképzelnek.”
– Benjamin
Disraeli, Nagy-Britannia miniszterelnöke (1804-1881)
Az
ipari forradalom, az uzsorán alapuló bankrendszer feltalálása,
valamint az elmúlt három évszázad tudományos és technológiai
fejlődése három jelentős következményt hozott magával.
Lehetővé tette, hogy a világ vagyona a lehető legkevesebb ember
kezében összpontosuljon, utat nyitott a tömegpusztító fegyverek
megalkotása előtt és nem utolsó sorban lehetővé tette a tömegek
gondolkodásának tudománnyá fejlesztett manipulálását a médián
és az oktatási rendszeren keresztül.
Bolygónk
legvagyonosabb családjai irányítanak minden jelentős felfordulást
a világon, amelyeket többnyire ők maguk indítanak el.
Tevékenységük az egész világra kiterjed, hatalom és pénzéhségük
nem ismer határokat. Az ő szemükben a hétköznapi emberek
eldobható használati eszközök csupán, így nem véletlen, hogy
különböző népességcsökkentő módszerek segítségével olyan
szintre akarják csökkenteni a föld lakosságát, amit ők
ideálisnak tartanak saját céljaik és személyük kiszolgálása
szempontjából.
Nathan
Mayer de Rothschild (1840-1915) állítólag a következőképpen
fogalmazta meg hatalmának lényegét (bár az alábbi idézet
hitelességét sokan vitatják):
„Nem érdekel, hogy ki ül Anglia trónján, hogy a brit birodalmat irányítsa, amin a nap soha sem nyugszik le. Valójában, aki Britannia pénzforrásait uralja, irányítja a birodalmat. A brit pénzforrásokat pedig én irányítom.”
Állítólag
maga a dinasztiaalapító, Mayer Amschel Rothschild, Nathan dédapja
is azt mondta, hogy „Add
nekem egy ország pénzügyi rendszerének ellenőrzését, és nem
érdekel, hogy ki hozza a törvényeit!” Nathan
lett a Bank of England kormányzója és közvetve az akkori világ
nemzetek feletti pénzügyi rendszerének az irányítója. Ez ma is
így van, az Egyesült Államokban a hatalmi elit ügyvezető
intézményének szerepét pedig a szintén Rothschild érdekeltségű
Federal Reserve Bank képviseli, amely annak ellenére tölti be a
központi bank szerepét az országban, hogy 100 százalékban
magántulajdonban lévő intézményről van szó.
Szomorú
és fájdalmas látvány, hogy az emberi gondolatok legszervezettebb
kifejezése és legtöbb pozitív potenciállal rendelkező ajándéka,
a tudományos ismeret, az emberiség leigázásának legfőbb és
rendkívül veszélyes eszközévé vált, amely szintén egy
maroknyi ember kezében összpontosul. Mivel egyes tudósok egyenesen
az elit megrendelésére dolgoznak, a megrendelő úgy gondolja, joga
van a találmány biztosította hatalomhoz és annak öncélú
felhasználásához, függetlenül attól, hogy ez milyen anyagi és
emberi áldozatokkal jár.
Ennek
a maroknyi, igen befolyásos és gazdag embernek a célja egy Új
Világrend, egy általuk irányított egységes világkormány
felállítása, a törekvés pedig több évszázadra vezethető
vissza. Gyökerei a politika színpada mellett, a társadalmi,
kulturális és vallási körökből erednek, gyakran szimbolikusan
„okkultista” felhanggal.
A
törekvést a jelenkorban leginkább „Új világrendként”,
„Egységes világként” vagy mostanában egyszerűen
„globalizációként” emlegetik. Mindegy minek nevezzük, a tény,
hogy a nemzeti szuverenitás – ami nem más, mint a nép
szabadsága, hogy a saját sorsukat befolyásoló döntések
meghozataláért felelős nemzetállamokat alkosson – mára annyira
elmosódott fogalommá vált, hogy alig akad, aki jelentését képes
lenne megfogalmazni. Ez a tendencia talán elfogadható lenne, ha a
nemzeti szuverenitás háttérbe szorulása elősegítené az
emberiség egészét érintő globális problémák megoldását,
azonban az egyre növekvő szegénység, az éhezés, a terjedő
betegségek és az egyre több térséget érintő háborúk egészen
más képet mutatnak.
Az
elit a lehető legszigorúbb anonimitás és titoktartás mellett, a
lehető legnagyobb kegyetlenséggel, a megtévesztés, kémkedés és
zsarolás minden elérhető eszközével uralkodik, egyelőre a
háttérből. Nemzeteket ugraszt egymásnak a vallás és a
hagyományos értékek elpusztítása, a nyomor és szegénység
szándékos terjesztése érdekében. Nyomában káosz uralkodik el,
a területi hatalmakat pedig olyan személyek kezébe adja, akik
bábuként szolgálnak terveihez.
A
háborúk, forradalmak és merényletek tekinthetők leggyakrabban
bevetett fegyvereiknek. „A vér még folyik az utcákon, de a
felvásárlás már elindul.” Egyaránt használnak titkos és
nyilvános szervezeteket.
Professzor Carroll
Quigley, a
Georgetown Egyetem történelemprofesszora a következőképpen
látja a törekvést:
A pénzügyi kapitalizmus erőinek egy másik messze nyúló célja is volt, ami nem kevesebb, mint létrehozni a pénzügyi hatalom magánkézben lévő globális rendszerét, ami minden ország politikai rendszere és a teljes világgazdaság felett is hatalmat gyakorolhat. A tervek szerint ezt a rendszert, feudalista módon, a világ központi bankjai közös erővel irányítják majd, magán összejövetelek során hozott titkos megállapodásokon keresztül. … A pénzügyi kapitalizmus lehetővé tette a világgazdaság központi irányítását, hogy az így megszerzett hatalomnak a pénzügyi elit hasznát szolgálja, minden egyéb gazdasági érdekeltség kárára.
Winston
Churchill pedig, akinek végül elege lett a játékból,
így vélekedett a háttérben folyó mesterkedésről:
Adam (Spartacus) Weishaupttól egészen Karl Marxig, Trockíjig és Kun Béláig, Rosa Luxemburgtól Emma Goldmannig nyomon követhető egy világméretű összeesküvés, melynek célja a civilizáció aláásása és a társadalom újjászervezése a rosszindulat, az irigység, az erőszak ösztöneire, és a megvalósíthatatlan egyenlőség álmára építve.
Ahogy Mrs. Webster olyan találóan rámutatott, a törekvés egyértelműen kimutatható szerepet játszott a Francia Forradalom tragédiájában. Ez volt a XIX. század valamennyi romboló mozgalmának mozgatórugója, és most végül az említett rendkívüli személyiségek, Európa és Amerika nagyvárosainak alvilági csoportja, hajánál fogva ragadta meg az orosz népet is és annak a hatalmas birodalomnak is vitathatatlan urai lettek.
A
Kennedy által leleplezett összeesküvés
John
F. Kennedy megpróbálta figyelmeztetni a nyilvánosságot, aminek
tudjuk mi lett az eredménye. Mára igen híressé vált „titkos
társaságok” beszédében a globalisták által elindított,
manapság tapasztalt veszélyekre figyelmeztette az amerikai sajtót
és népet. A több mint 50 éve elhangzott szavak, ma nagyobb
jelentőséggel bírnak, mint valaha:
„A „titkosság” már önmagában összeegyeztethetetlen egy szabad és nyitott társadalommal. Mi, a nép, természetünknél fogva és történelmileg is ellenezzük a titkos társaságokat, a titkos esküket és titkos eljárásokat.
Ma egyetlen hadüzenet sem történik a hagyományos módon, legyen bármily kemény és ádáz a küzdelem. Az életvitelünket támadták meg.
Egy monolitikus és kegyetlen összeesküvés állt össze ellenünk, ami elsősorban titkos eszközökkel próbálja kiterjeszteni befolyását. Megszállás helyett beszivárgással, választások helyett felforgatással, szabad választások helyett megfélemlítéssel, nappal bevetett hadsereg helyett éjszakai gerillatámadásokkal.
Ez a rendszer hatalmas emberi és anyagi forrásokat sorakoztatott fel, egy szorosan felügyelt és rendkívül hatékony gépezet felépítésére, ami elegyíti a katonai, diplomáciai, titkosszolgálati, gazdasági, tudományos és politikai műveleteket.” (forrás)
Titkos
társaságok, titkos eskük, titkos eljárások, beszivárgás,
megfélemlítés. Ezek John F. Kennedy szavai, aki 1963. június 4-én
megpróbált szembefordulni ezzel a titkos társasággal, amikor a
Fed által kibocsátott papírok helyett kincstári dollár
bankjegyeket akart nyomtatni, majd a forgalomban lévő pénzt később
bevonni. Néhány hónappal később, 1963. november 22-én
megérkezett az elit válasza. Az őt követő Lindon Johnson egyik
első intézkedéseként felülírta a Kennedy által kiadott
kormányrendeletet az új bankjegyek kibocsátásáról, ezzel is
jelezve, hogy mi lehetett Kennedy megölésének hátterében.
A
hadiiparból és a háborúkból is pénzt csináló bankok szintén
a hegeli „káoszból rend” és irányított válság filozófiáját
követő elit hatalom kezében vannak. Ilyen irányított konfliktus
volt mindkét világháború is.
Arroganciájuk,
fáradhatatlanságuk, az emberi élet semmibevevése, az évtizedekre
előre történő tervezés a legtöbb érző ember számára
felfoghatatlan.
Az
amerikai történelemben Kennedy-n kívül számos más politikust is
találunk, aki látta, hogy mi történik és megpróbálta
figyelmeztetni a nyilvánosságot az összeesküvésre. Franklin
Delano Roosevelt, 1933. novemberében például ezt írta Edward
House ezredesnek:
„Igazság szerint mindketten tudjuk, hogy a nagyobb központok pénzügyi elemei Andrew Jackson óta a markukban tartják a kormányt.”
Maga
Andrew Jackson, aki 1829-től 1837-ig volt az Egyesült Államok
elnöke, hihetetlenül dühös volt a bankárok taktikái miatt:
„Maguk viperák fajzatai. Eltökéltem, hogy az örök Isten segedelmével kigyomlálom magukat. Ha az emberek felfognák a pénz- és bankrendszer igazságtalanságát, már holnap reggelre forradalom törne ki.”
A
fiatalok felkészítése az elit tagságra
Figyelemre
méltó az is, hogy az elit tagjai miként képesek folyamatosan a
kezükben tartani az irányítást, és megtalálni azokat, akik
továbbviszik a munkát. Ez kizárólag azért lehetséges, mert
létezik egy rejtett program az újoncok mentális, ideológiai,
filozófiai és pszichológiai képzésére, majd a kiképzett
utánpótlásnak stratégiai elhelyezésére az Egyesült Államokban
és egyéb fontos országokban.
A
válasz az egyetemeken és az egyetemi titkos társaságokban
keresendő. A monopóliumot élvező médiaszervezetek intenzív
rövidtávú pszichológiai hadműveleteket hajtanak végre (például
választások előtt), miközben az oktatási rendszer közép- és
hosszú távú pszichológiai nyomást gyakorol, hogy a lakosság
nagy része higgyen, elfogadja és megkérdőjelezés nélkül
magáévá tegye a „demokrácia színjátékát”.
A
világkormány a küszöbön áll. Évtizedeken keresztül amolyan
globális árnyékkormányként működött, mindvégig készülve az
igazi, nyilvános színrelépésre, a hivatalos, „törvényerejű”
világkormány megalakulására. Olyan rendszert kényszerítenek a
világra, amelyben a „demokráciának” és a kapitalizmusnak
sajátos értékei vannak, amelyeket a részvételhez el kell
fogadnunk, beleértve olyan transzcendentális értékeket is, mint
az igazság vagy a boldogság. A világkormány állampolgárainak
fel kell adniuk saját gondolkozásukat ennek a tudati (tehát nem
politikai vagy gazdasági) rendszernek a javára.
A
demokrácia és a kapitalizmus tudati rendszerek. A legtöbb ember
észre sem veszi, hogy gondolkodását is ezek a rendszerek
befolyásolják. Ezért a demokrácia és a kapitalizmus egy
diktatórikus rezsimet képviselnek. A diktatúra, vagy
parancselvűség a társadalom feletti teljes irányítást jelenti
és ez soha nem volt még olyan erős a történelem folyamán, mint
most. A demokratikus és kapitalista rendszerek parancselvűsége
olyan kifinomult, hogy még a vágyainkat is a rendszer határozza
meg. Azt kívánjuk, amit a rendszer akar, hogy kívánjunk.
Ennél
egyértelműbben nem fogalmazhatunk. Amennyiben az igazi demokrácia
a nép, azaz a többség érdekeit hivatott képviselni, a közjó és
közérdek védelme mellett, akkor kimondhatjuk, hogy ma sehol sincs
demokrácia a világon, mert az a színdarab, amit demokrácia néven
játszunk, teljes mértékben demokráciaellenes és kizárólag a
pénzhatalom érdekeit szolgálja, aminek gyökerei egészen a
piramisok koráig és még távolabbra, az emberiség hajnaláig
nyúlnak vissza. A hegeli elveket követve az elit igazolhatónak
látja a háborúkat, a kollektivizmus ideológiája szerint pedig
úgy gondolja, hogy az emberiséget kezelni, irányítani kell, amit
„ők”, a magukat átlag felett állónak tartó beavatottak
hivatottak megtenni. Az Illuminati, a Szabadkőművesek és egyéb
titkos és kevésbé titkos társaságok tagjai, egy szó szerint és
átvitt értelemben is földalatti gépezet elemeivé állnak össze,
hogy az elámított, alvó és meggyötört tömegeket egyik
szakadéktól a másikig rángassák.
Aki
ezt nem érti meg, az nem értheti meg, hogy miként is működik ma
a hatalom a világon és így soha nem értheti meg mi a baj és
miért tartunk ott, ahol tartunk. Enélkül pedig nincsenek válaszok
és nincsenek megoldások.
Bilderberg találkozó a szomszédban – Ez lenne a világkormány?
Az
egyik csúcs véget ér, egy másik pedig elkezdődik.
Tegnap
indult a befolyásos emberekből álló Bilderberg Klub éves
találkozója a szomszédos Ausztriában, érdekes módon csupán 32
kilométerre az éppen befejeződött németországi G7-es csúcs
helyszínétől.
A
szervezet nyilvánosságra
hozta a résztvevők listáját,
akik között három európai ország feje, a NATO főtitkára, két
pénzügyminiszter és számos pénzügyi vezető található. A HSBC
és a Goldman Sachs különösen erős csapattal vesz részt az idei
csúcson, de megtaláljuk a listán a PepsiCo és a BBC Trust
vezetőit is.
Újnak
számít a klubban Michael O’Leary, a Ryanair
elnök-vezérigazgatója, aki biztos szívesen elbeszélget majd
Thomas Enders-szel, a nemcsak repülőket gyártó, de a világ egyik
legnagyobb fegyvergyártójának számító Airbus vezetőjével.
Nem
hiányozhat természetesen Eric Schmidt Google vezér sem, aki
mellesleg a klub szervező bizottságának is tagja, és akit
elkísért a cég mérnöki részlegének alelnöke, és az ijesztő
nevű Google DeepMind mérnöki csapatának alelnöke. Peter Thiel, a
PayPal alapítója és a Facebook jelenlegi igazgatója szintén a
résztvevők között található.
Ilyen
hatalmas nevekkel a meghívottak listáján a világsajtó bizonyára
sok figyelmet szentel majd az eseménynek. A „bizonyára” pedig
azt jelenti, hogy valószínűleg nem. Ki tudja miért?
Ahogy
arról sem sokat hallani, hogy a konferenciák ismertebb résztvevői,
illetve maga a szervezet milyen ideológiákat képviselnek. Nézzünk
egy rövid, nem reprezentatív szemelvényt.
Bill
Gates: „A
világon ma 6,8 milliárd ember él. Ez hamarosan 9 milliárd lesz.
Ha jó munkát végzünk az új vakcinákkal és az egészségügyben,
ezt 10-15%-kal is csökkenthetjük.” (TED
előadás)
Dr.
Henry Kissinger: „Ma
Amerika elszörnyedne, ha ENSZ csapatok vonulnának be Los Angelesbe
[az 1991-es Los Angeles-i lázongásokra utalva], hogy helyreállítsák
a rendet. Holnap hálásak lesznek érte. Ez különösen igaz,
ha megtudják, hogy egy külső veszéllyel állnak szemben egy
„földönkívüli megszállás” formájában, legyen az valós
vagy mondvacsinált, ami az emberiség létét veszélyezteti. Akkor
minden nép azért könyörög majd, hogy szabadítsuk meg ettől a
gonosztól. Minden ember fél az ismeretlentől. Amikor eléjük
tárjuk a helyzetet, önként mondanak majd le személyes jogaikról,
saját jólétükért és biztonságukért cserébe, amit a
világkormány biztosít majd számukra.” (Evians,
Franciaország, a Bilderberg csoport 1992-es konferenciája)
James
Morcan,
a Kilencedik árva szerzője: „A
Bilderberg zsinóron rángatja a nyugati világ minden kormányát és
titkosszolgálatát.”
David
Rockefeller: „Amennyiben
a Külkapcsolatok Tanácsa (CFR) felborzolja az összeesküvés
elméletekben hívő emberek kedélyeit, akkor a Bilderberg
találkozók bizonyára apokaliptikus látomásokat indítanak bennük
arról, hogy miként szövetkeznek a mindenható nemzetközi bankárok
a lelkiismeretlen kormányhivatalnokokkal, hogy ravasz cselszövéseket
erőltessenek a tudatlan és gyanútlan világra.” (Emlékiratok)
es
Morcan:
„A Bilderberg módszerei megerősítették benne a globális
hierarchia összetettségét. Nem tudta, hogy az Omega irányítja-e
a Bilderberg csoportot vagy fordítva, de úgy érezte, hogy mindegy
mennyi információt vélt tudni valaki az Új Világrend elitjéről,
mindig volt egy eggyel magasabb szint a világot uraló titkos
társaságok és háttérszervezetek erdejében.” (A kilencedik
árva)
David
Rockefeller:
„Hálásak vagyunk a Washington Postnak, a New York Times-nak, a
Time Magazinnak, kitűnő kiadványaiknak és igazgatóiknak, akik
részt vettek üléseinken és közel negyven éven át betartották
ígéretüket, hogy a hallottakat bizalmasan kezelik. Lehetetlen lett
volna megvalósítani világméretű tervünket, ha azokban az
években a nyilvánossággal is meg kell küzdenünk. Ma azonban a
világ sokkal kifinomultabb és készen áll arra, hogy a
világkormány felé meneteljen. Az intellektuális elit és a
központi banki vezetők nemzetek felett álló szuverenitása
mindenképpen jobb, mint az elmúlt századok során gyakorolt
nemzeti önirányítás.” (Bilderberg
konferencia,
1991, Baden Németország, ezen a találkozón Bill Clinton is részt
vett.)
Lance
Morcan: „Amennyiben
a Bohémiai Klubhoz, a Külkapcsolatok Tanácsához és a Bilderberg
csoporthoz hasonló elitista tömörülések választják ki és
készítik elő a leendő amerikai elnököket, akkor nem ésszerű
azt feltételezni, hogy ugyanezek diktálják a választottuk által
kialakítandó politikát és irányelveket?” (Az
árva összeesküvések: 29 összeesküvés elmélet az Árva
trilógiából)
James
Morcan: „Kilenc
hallotta a suttogva terjesztett véleményt, miszerint a Bilderberg
Csoport tulajdonképpen a Világkormány. A demokráciát akarják
felszámolni és mindenre befolyással vannak, a politikai vezetőktől
a következő háború bevételéig. Olyan makacs híreket is
hallott, sőt megerősített és a médiában megjelent cikkeket
olvasott, amelyek szerint Barack Obama, Károly herceg, Bill Gates,
Rupert Murdoch, Tony Blair, Bill és Hillary Clinton, George Bush és
fia mind a Bilderberg csoport kiválasztottai. A Bilderberg más
tagjai Kilenc memóriabankjából kerültek elő, köztük számos
multinacionális cég, például a Facebook, a BP, a Google, a Shell
vagy az Amazon elnök-vezérigazgatójával, de ott voltak a világ
legnagyobb pénzintézeteinek igazgatói is.” A
kilencedik árva
Arthur
Schlesinger Jr.
amerikai történész: „Az
új világrendet nem tudjuk megvalósítani anélkül, hogy ne
fizetnénk érte vérrel, szavakkal és pénzzel.” (Foreign
Affairs, 1995. július/augusztus)
David
Rockefeller: „Több,
mint egy évszázadon át, az ideológiai szélsőségesek a
politikai spektrum mindkét szélén kihasználták a sok publicitást
kapott incidenseket, mint például saját találkozásomat
Castro-val, hogy megtámadják a Rockefeller családot, mert
szerintük mértéktelen befolyással bírunk az amerikai politikai
és gazdasági intézményekre. Egyesek azt feltételezik, hogy mi
egy titkos összeesküvés része vagyunk, amely az Egyesült Államok
érdekei ellen dolgozik, „internacionalistának” nevezve engem és
családomat, akik egy szorosabban integrált globális politikai és
gazdasági szerkezet létrehozásáért szövetkeznek másokkal.
Hívhatjuk egységes világnak is. Ha ez a vád, bűnös vagyok és
ezt büszkén vállalom.”
(Emlékiratok)
Forrásként
használt cikk: infowars.com
Időkjelei:
Egyesek szerint a Bilderberg csoport messze nem a piramis csúcsa,
hanem inkább egy félig titkos, vagy inkább titkosnak beállított
elit klub, ahová a nyilvánosság által is ismert bennfenteseket
hívják meg, a tényleges hatalmat kézben tartók pedig a
legtöbbünk számára kevésbé ismert, nyilvános szerepet nem
vállaló emberek. Mit gondoltok?
10 összeesküvés elmélet, ami igaznak bizonyult
Forrás: Infowars.com
Annak
ellenére, hogy az összeesküvés-elmélet kifejezést pejoratív
felhanggal társította a tömegmédia, a hivatalos
álláspontokat megkérdőjelezők lejáratására, számos olyan
jelentőségteljes összeesküvést találunk a történelemben,
amelyek végül nagyon is igaznak bizonyultak.
Nézzünk
meg tíz példát.
1. Az AJAX hadművelet és egy megrendezett terrortámadás
A
fővonalas média mindig is sok energiát fordított arra, hogy a
kormányok által megrendezett terrortámadások az
összeesküvés-elmélet kategóriába kerüljenek, pedig mára
számos dokumentum bizonyítja, hogy számos esetben az elmélet a
valóságot írja le.
Több
évtized tagadást követően, 2013 augusztusában a
CIA végre beismerte,
hogy szerepe volt annak az 1953-ban kivitelezett puccsnak a
megrendezésében, ami végül Mohamed Moszadek iráni elnök
elmozdításához vezetett, az Ajax-hadművelet keretében.
A
hadművelet során a CIA számos titkos küldetést, köztük több
megrendezett terrortámadást felügyelt, amelyek hozzávetőleg 300
ember életét követelték.
2. A Tonkini incidens
1964.
augusztus 4-én Lyndon Johnson amerikai elnök, élő televíziós
adásban tudatta a világgal, hogy Észak-Vietnám amerikai hajókat
támadott meg.
„Az
Egyesült Államok fegyveres erői ellen elkövetett erőszakos
cselekedetek nem csupán a védelem megerősítését, de pozitív
választ is követelnek. A válaszlépés ezekben a percekben
indult,” jelentette
be Johnson.
Az
amerikai kongresszus elfogadta a Tonkin-öböl határozatot, ami
felhatalmazta az elnököt, hogy további jóváhagyás nélkül
katonai hadműveletet indítson Észak-Vietnám ellen. 1969-re több
mint 500.000 amerikai katona harcolt Délkelet-Ázsiában.
Johnson
elnök és Robert McNamara hadügyminiszter rászedte a kongresszust
és az amerikai népet. Mint kiderült, Észak-Vietnám nem támadta
meg az USS Maddox rombolót, ahogyan azt a Pentagon állította és
az amerikai hadihajó ellen provokáció nélkül elkövetett második
támadásra felhozott „egyértelmű bizonyíték” egy trükk
volt.
3. A Gladio hadművelet: a baloldalra kent, államilag szponzorált terror
A Gladio
hadműveletben a
CIA és a brit MI6, a NATO-n keresztül próbált létrehozni egy
háttérhadsereget a kommunizmus elleni harchoz, arra az esetre, ha a
Szovjetunió megszállná Nyugat-Európát.
A
Gladio villámgyorsan túllépte eredeti küldetését és vált egy
titkos, szélsőjobboldali milíciákból, a szervezett bűnözés
elemeiből, ügynök provokátorokból és titkos katonai egységekből
álló terrorhálózattá. Ezek az úgynevezett háttérhadseregek
többek között Franciaországban, Belgiumban, Dániában,
Hollandiában, Norvégiában, Németországban és Svájcban voltak
aktívak.
A
Gladio által alkalmazott feszültségkeltő stratégiák elsődleges
célja az volt, hogy az Európán belüli baloldali politikai
csoportokat terroristaként tüntesse fel, hogy ezzel szimpátiát
szerezzen a diktatórikus kormányoknak. Ennek kivitelezésére a
Galdio ügynökei számos halálos terrortámadást hajtottak végre,
amelyek elkövetésével baloldali és marxista csoportokat vádoltak
meg.
1980
augusztusában például a Gladio ügynökei egy Bologna-i
vasútállomáson robbantottak bombát.
A merényletnek 85 halálos áldozata volt. Az akcióval először a
Vörös Brigád terrorszervezetet vádolták, később azonban
kiderült, hogy valójában az olasz titkosszolgálat fasiszta elemei
és Licio Gelli, a P2 szabadkőműves páholy egyik tagja voltak
felelősek a terrortámadásért.
A
Gladio hadművelet több száz emberéletet követelt Európa szerte.
Vincenzo
Vinciguerra, a Gladio egyik volt tagja szerint, aki életfogytiglani
büntetését üli egy rendőr megöléséért, a Gladio célja
roppant egyszerű volt. Azért hozták létre, hogy az olasz lakosság
nagyobb biztonságot követeljen. Ez a politikai logika rejlik számos
mészárlás mögött, amelyek egytől egyig büntetlenül maradnak,
hiszen az állam nem fogja saját magát felelőssé tenni a
történtekért.
4. A Northwood hadművelet
A
kubai kommunista rezsim elleni, Mongoose hadművelet néven futó,
titkos CIA akció égisze alatt az amerikai vezérkar azt az
egybehangzó javaslatot tette, hogy indítsanak államilag
szponzorált terrorakciókat az
Egyesült Államok területén belül.
A
terv része volt eltérített amerikai
gépek lelövése,
amerikai hajók elsüllyesztése és egyéb merényletek amerikai
állampolgárok ellen Washington D.C. utcáin, továbbá egy
megrendezett NASA szerencsétlenség is, ami John
Glenn asztronauta életét
követelte volna.
A
Disznó-öbölbeli invázió bukása miatt Kennedy elnök 1962
márciusában elutasította a tervet. Néhány hónappal később az
elnök azt is elutasította, hogy meghosszabbítsa Lyman Lemnitzer
tábornok vezérkari főnöki pozícióját.
1963.
november 22-én John F. Kennedy elnök merénylet áldozata lett.
A
gleiwitzi rádióállomás
5. A Gleiwitzi incidens
A Geliwitzi
incidens során
1939. augusztus 31-én lengyel milicistának öltözött német
ügynökök megtámadták a német-lengyel határ közelében lévő,
akkor még Németországhoz tartozó gleiwitzi rádióállomást,
majd a Náci vezetés Lengyelországot vádolta meg a támadás
kivitelezésével.
A
rádióállomás elfoglalását követően a német ügynökök egy
rövid, németellenes propaganda-üzenetet sugároztak lengyelül.
Ezt követően megöltek néhány lengyel katonai egyenruhába
öltöztetett foglyot, a halottakat pedig a helyszínen hagyták,
hogy az incidens lengyel agressziónak tűnjön. Németország
másnap, az esetet használva ürügyként, megszállta
Lengyelországot.
Az
incidens előtt kilenc nappal Hitler a következőket mondta
tábornokainak:
„Egy
propagandisztikus casus belliről fogok gondoskodni, nem számít,
hogy hihető-e. A győztest senki sem fogja megkérdezni, hogy igazat
mondott-e.”
6. Függőséget okozó vegyszerek szándékos hozzáadása a cigarettákhoz
Nem
minden összeesküvés ered az államtól. Esetenként a fogyasztókat
célozza. A
BBC arról adott hírt,
hogy amerikai dohányipari cégeket rajtakaptak, hogy a függőséget
növelő és az ízt javító vegyszereket adtak a cigarettákhoz
használt dohányba.
Clive
Bates, az ASH (Dohányzás és Egészség Akciócsoport) igazgatója
elmondta, hogy „a dohányipari cégek olyan adalékokat használtak,
amelyek rossz termékeiket még rosszabbá tették.”
7. A Fast and Furious akció
A
Fast and Furious akció, amely során az Obama kormány emberei
fegyvereket csempésztek a mexikói drogbáróknak, elvileg azért,
hogy a fegyverek nyomát követve szétrobbantsák ezeket a
kábítószer kereskedelmi csoportokat, tulajdonképpen a szabad
fegyverviselést garantáló alkotmányos jog elleni támadás volt.
A CBS
News által 2011 decemberében megszerzett dokumentumok bizonyítják,
hogy az ATF (az Alkohol- és Dohánytermékek, illetve Lőfegyverek
Forgalmával Foglalkozó amerikai hivatal) ügynökei kidolgozták,
miként tudják majd a mexikói erőszakos cselekmények során
használt lőfegyvereket összefüggésbe hozni amerikai
fegyverkereskedőkkel, hogy ezzel elősegítsék a fegyvertartásra
vonatkozó szabályok szigorítását.
A
CBS News rendőri forrása elmondta, hogy az emailek arra engedtek
következtetni, hogy az ATF eleve politikai húzásnak szánta és
szándékosan idézte elő a problémát.
„Olyan
mintha az ATF azért hozta volna létre vagy tetézte a problémát,
hogy ők maguk lehessenek a megoldás és jól hátba veregethessék
magukat. Tipikus körkörös gondolkodás.”
8. NSA kémkedés és tömeges megfigyelés
A
90-es években, amikor a lakosság megfigyelését
ellenző aktivisták és média személyiségek elkezdték
figyelmeztetni az amerikai nemzetbiztonság kiterjedt, saját
állampolgárait célzó kémkedésével kapcsolatban, valamennyiüket
paranoiás, összeesküvés-elméletgyártó futóbolondként
kezelték.
Az
NSA már vagy egy évtizeddel az Edward Snowden-től eredő
kiszivárogtatások előtt valamennyi elektronikus kommunikációt
lehallgatott a világon az Echelon program segítségével.
1999-ben az
ausztrál kormány beismerte,
hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett ők is részesei
voltak az NSA által vezetett globális lehallgatási és
megfigyelési programnak, ami Echelon néven futott. A program
segítségével „képesek voltak minden nemzetközi telefonhívást,
faxot, email üzenetet vagy rádiójelet lehallgatni” a földön.
Emellett
már az Európai Parlament által 2001-ben
kiadott jelentésben is
az állt, hogy az NSA „valamennyi emailt, telefonos vagy fax
kommunikációt rutinszerűen lehallgat Európában”.
Jelentés
a magán és üzleti kommunikációk globális lehallgatási
rendszerének (ECHELON lehallgatási rendszer) létezéséről
9. CIA kábítószer kereskedelem
A
Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) számos esetben volt
érintett különböző kábítószer kereskedelmi akciókban szerte
a világon, amelyek közül talán az Iran-Contra botrány a
legismertebb. Az ügy során a kontrák (nicaraguai ellenforradalmi
erők) emberei kokaint csempésztek az Egyesült Államokba a CIA
áldásával, amit crack kokainként adtak tovább Los Angelesben, a
bevételt pedig visszajuttatták a kontráknak.
Mások
mellett Michael Ruppert, volt Los Angeles-i rendőrtiszt is vallomást
tett a CIA kábítószer kereskedelmi ügyleteiről.
Számos
mexikói drogbáró, mint Jesus Vicente
Zambada Niebla állt ki a nyilvánosság elé, hogy megerősítse,
az Egyesült Államok kormánya felbérelte szervezetét különböző
kábítószer kereskedelmi ügyletekre. Bizonyítékok
egész sora áll
már rendelkezésre, amelyek megerősítik a CIA és bizonyos
amerikai bankóriások kulcsszerepét a globális kábítószer
kereskedelemben, amely forgalma sok milliárd dollárt tesz ki
évente.
10. A CIA szívrohamot okozó pisztolya
1975-ben
a szenátus vizsgálatot indított a CIA illegális tevékenységeivel
kapcsolatban, amely során kiderült, hogy az ügynökség egy olyan
speciális lövedéket kilövő pisztolyt fejlesztett ki, ami képes
szívrohamot előidézni. „Az első televízió által is
közvetített meghallgatás során Frank Church szenátor, a
vizsgálóbizottság elnöke, drámai körülmények között mutatta
be a CIA méregpisztolyát, ezzel is kiemelve a bizottság
felfedezését, ami szerint a CIA, az elnök utasítása ellenére,
több ezer ember megölésére alkalmas mennyiségű kagylómérget
tartott készleten,” áll
a szenátus weboldalán.
„
A
halálos méreg rendkívül gyorsan bejut a véráramba és
szívrohamot idéz elő. A kívánt reakció elérését követően a
méreg nagyon gyorsan felszívódik, így a boncolás nem sok
eséllyel képes megállapítani, hogy a szívroham nem természetes
okból állt elő. Igazi James Bond fegyvernek hangzik, nem igaz?
Pedig az információ egy kongresszusi bizottsági meghallgatásból
származik,” írja Fred
Burks.
„A
CIA fegyveréből kilőtt lövedék áthatol a ruházaton és egy
apró piros pöttytől eltekintve semmilyen nyomot nem hagy a testen.
A halálos lövedék behatolásakor az áldozat nem
érez többet egy szúnyogcsípésnél. Esetenként még azt sem.
Behatolás után az egész lövedék lebomlik.”
Burk
azt feltételezi, hogy Mark
Pittman,
az a riporter, aki előre jelezte a pénzügyi válságot és
leleplezte a Federal Reserve visszaéléseit, pert eredményezve a
bankkartell ellen, egy ilyen CIA fegyver áldozata lehetett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése