Praktikák

Praktikák

Túlélés eszközei

10 fontos teendő

2012.02.05. 20:27 Martin Blake

Biztos vagyok benne, hogy sokan közületek semmilyen módon nem készültek fel egy esetleges rossz szcenárióra. Nincs ezzel semmi baj, mondhatni ez a normális, hiszen a legtöbbünk dolgozik, fizetést kap érte, aztán a boltban levásárolja azt. Ez így megy napról-napra: reggel megvesszük a friss kiflit, munka után pedig vásárolunk egy kis felvágottat, sört, ezt-azt. Hétvégén esetleg rendezünk egy nagybevásárlást, amikor beszerezzük a mosóport, szappant, hosszabban elálló élelmiszert. Ez tehát az első posztban jelzett idilli állapot, a hétköznapi városi ember rutinja. Gond egy szál sem, hiszen a hipermarket és a sarki közért mindig nyitva van, ha valamit kifelejtettünk volna, akkor csak leugrunk érte. Vagy másnap vesszük meg, ha lustábbak vagyunk.

Azonban a mai nap különleges. Megtörtént a külföldön SHTF-nek nevezett szituáció (shit hits the fan - azaz amikor "szar kerül a ventillátorba"). A boltok, üzletek, pékségek mind zárva, a csapból nem folyik a víz...

Na de tekerjük vissza az idő kerekét, legyen még csak tegnap. Mi az a 10 fontos alapanyag, amit mindenképpen érdemes lenne beszerezni a szupermarketből BAK előtt ("beüt a krach")? Összeírtam néhány ötletet, ami közel sem ad egy teljes listát, de jó kiindulási pont lehet kezdő túlélőknek.

1. Vásárolj 10 kg fehér vagy barna rizst és 10 kg (vetemény)babot! A fehér rizsnek jobb a tápértéke, míg a barna tovább áll el - válaszd ki melyik szimpatikus a számodra (esetleg vegyél fele-fele arányban).

2. Ha már ott vagy, vegyél további 3 kg babot további fajtákból, 3 kg cukrot, 3 kg jódozott sót, 5 l (olíva)olajat, 5 kg zabdarát, 5 kg lisztet és kukoricadarát!

3. Továbbhaladva a sorokon, vegyél 20 doboz különböző konzervet alapvető hal- és húskészítményekből, pl. tonhal, löncshús, lazac stb. Fontos, hogy olyan élelmiszereket válogass össze, amiket hétköznap is szoktál enni, ne BAK esetén kelljen hozzászoknod új ízekhez, illatokhoz - akkor lesz éppen elég bajod enélkül is!

4. Ugyanitt vegyél további 20 dobozzal gyümölcsből (pl. barack, alma, körte) és 20 dobozzal zöldségből (pl. kukorica, borsó) is! Hasonlóan az előzőhöz, itt is fontos, hogy ne sokkold magad egzotikus, új ízekkel, hanem a megszokottakat válaszd!

5. Mogyorókrém. Rengeteg kalóriát tartalmaz és finom is, vegyél néhány üveggel belőle!

6. Italokból érdemes valamilyen vitaminos (vagy izotóniás) készítményt választani. Nézz körül a választékot illetően és vásárolj belőle olyan 50 dobozzal! Ez fedezni fogja a vitaminszükségleted a következő napokban.

7. Ha már ásványi anyagok: vásárolj be vitaminokból és ásványi anyagokból! Ezeket érdemes tablettás formában beszerezni a könnyű tárolhatóság miatt.

8. A következő fontos dolog a víztároló: vegyél néhány (4-5) darab 5 literes víztároló flakont! Mihelyst hazaérsz, rögtön töltsd fel csapvízzel őket! Tárold hűvös, fénytől védett helyen a palackokat.

9. Országonként változó a fegyverek szabályozásának kérdése, nálunk Angliában egy kicsit nehezebb hozzájutni. Magyarországon relatíve egyszerűen beszerezhetőek pl. a gázpisztolyok, riasztófegyverek, amik elégségesnek minősülhetnek egy kezdőszetbben, mint elsődleges védelmi eszközök. Ha pedig már van fegyvered (és megfelelő engedélyed hozzá), akkor vásárolj hozzá elegendő lőszert, tisztítókészletet.

10. Az alapkészlet további fontos tartozékai: elemlámpa extra elemekkel és izzóval, néhány doboz gyufa (a nagyobb, gázgyújtó gyufa jobb), öngyújtó, erős kés (esetleg multifunkciós), nőknek higiéniai termékek.

Mindent jelölj meg dátummal, használd el őket folyamatosan és "vetésforgóban" cseréld újakra. Az ételek megromolhatnak, az elemek lemerülhetnek, minden felett eljár az idő, így ezt érdemes időnként ellenőrizni.

Te mit adnál még a kezdőlistához?

Hétvégi bevásárlólista

2012.12.16. 11:58 Martin Blake

Egy ideig beteg voltam, megtalált az influenza, de már nagyjából túl vagyok rajta. Aminek viszont nagyon tudtam örülni, hogy prepper vagyok. Munkából hazaérve csak bedobtam magam az ágyba, aztán 3-4 napig ki se mozdultam a lakásból, még a sarki boltig se kellett elsétálnom. :) Nem nagy dolog, de amikor félpercenként egy teljes papírzsepit teletrombitál az ember, akkor bizony az a húsz perces séta is idegőrlő tud lenni. Most már majdnem teljesen meggyógyultam és van egy szabad vasárnapom is, ezért hamarosan elindulok venni egy-két dolgot, kissé megcsHaditechnikai körkép II. appant készleteimet újra feltölteni és venni egy-két más apróságot is. Itt a lista, fontossági sorrend nélkül.

Chips

Bár nem ezzel fogok jóllakni, de jó sok energia van egy csomag chipsben. A 6x1-es csomagolás kényelmes: egy kis adag pont elég egy kis nassolásra, nincs gond a visszacsomagolással, ha nem tudnám megenni az egészet. Veszek belőle néhányat, ami hetekre elegendő lesz. Hagyományos, sósat, esetleg barbeque ízesítésűt, a 2 darab 6-os csomag kb. 700 forint lesz.

Mogyoró

Hasonló az előzőhöz: sok energia, meg amúgy is imádom. Szóba jöhet még a mindenféle hasonló termék, pisztácia, mandula, dióbél, meglátjuk mit találok majd jó áron. Kb. 250-300 forint lesz egy 20 dekás csomaggal.

Papírzsepi

Az influenza kissé megtizedelte a készletet (tudom, tudom, a textilzsebkendő jobb megoldás lenne), ezért veszek egy 18-as, négyrétegű pakkot, kb. 350-400 forint lesz.

Törlőkendő

Ebből is sikerült jó sokat elpocsékolnom az elmúlt hetekben. Pár napja vettem egy csomaggal hazafelé jövet, ma beszerzek megint egyet, kb. 350 forint egy 6-os kiszerelésű.

Toalettpapír

A különféle papírtermékekben az a jó, hogy van "átjárás" közöttük. Ha az egyik kifogyna, akkor használhatunk helyette mást. Persze más minőségűek, méretűek, de szükség esetén ez nem szempont. Egy 4-es csomag szintén 350 forint körül lesz. Én a zsepire mondanám azt, hogy a legideálisabb papírtermék preppereknek, mert minden célra viszonylag jól használható, kisebb, tíz darabos csomagokban pedig könnyen tárolható, szállítható.

Cukor

Sok hozzáfűznivaló nincs, a cukor az egyik legalapvetőbb élelmiszer. Egy kiló kb. 250 forint lesz.

Fogkrém

Ha már cukor, akkor eszembe jutott, hogy kellene egy kis tubusos fogkrém a túlélőzsákomba. A hagyományos méretű elég sok helyet foglal, egy kicsi viszont pont passzolna a csomagba. Kb. 3-400 forint, kicsit drágább sajnos a hagyományosnál, de egye fene. SHTF esetén fogkrém helyett használhatunk sót például.

Csokoládé

Sosem elég belőle. :) Sok energiát tartalmaz, az én kedvencem egy "gazdaságos" kiszerelésű, kb. 90 forint egy táblával, veszek egy marékkal megint, ahogy tegnap is.

Mogyorókrém

Édességek közül az egyik legjobb megoldás, szintén sok energiát tartalmaz és finom is.

Gyümölcskonzervek

Mielőtt valaki azt hinné, hogy csak csokival pakolom meg a bevásárlókosarat. :D Most elég sok barack van itthon, úgyhogy körtét, almát vagy hasonlót fogok keresni. Kb. 200 forint egy konzerv, majd meglátjuk, miből választhatok. Közben rápillantottam, egy ilyen konzerv 2-3 évig bírja elvileg, gyakorlatilag akár tovább is, szóval ez remek beruházás preppereknek.

Félkész zsömle, kifli

Sokáig ódzkodtam tőle, de mára teljesen rákattantam a félkész kiflire. Nem is volt annál jobb, amikor teljesen betegen csak bedobtam néhány darabot a sütőbe és 10 perc múlva friss, ropogós, finom kiflit ehettem. Megsüthető tűz felett is, 3 hónapig eláll, nincs vacakolás a tésztagyúrással. Egy 4 kiflit tartalmazó csomag kb. 100 forint, veszek néhányat belőle.

Szörp

Egyik rossz tulajdonságom az ízesített löttyök iránti vonzalmam. Igyekszem nem kólát vagy hasonlókat venni, hanem valamilyen egyszerű szörpöt, ami sokáig fedezi a "függőségemet". Másfél liter kb. 450 forint.

Teamécses

Bár férfiból vagyok, a tél beálltával, a nappalok rövidülésével, most pedig karácsony közeledtével egészen jó dolognak tartom néhány gyertya meggyújtását a délutáni órákban. Egy százas csomag mécses kb. 700 forintba kerül. Nappali világosságot ugyan nem ad, de ha elmenne az áram, a semminél még ez a kicsi is jobb. Múltkor mértem az időt, egy kis mécses kb. 3-4 óráig bírja. Remek, olcsó megoldás.

Tea

Előbbiről eszembe jutott, hogy a nátha miatt eléggé megcsappant a teakészletem is. 160 filteres csomag kb. 1000 forint. Én mondjuk nem fogyasztom, de a tea mellett a másik megoldás az éberség megőrzésére a kávé. Ha beütne a gebasz, kevesebbet és rosszabbul fogunk aludni, ami már rövidtávon érezteti hatását. Hamar elfárad az ember, lassabban gondolkodik - ami viszont katasztrofális következményekkel járhat túlélés szempontjából. Érdemes tehát felkészülni ilyenekből is, emellett még energiaitalt vagy koffeinrágót is beszerezhetünk.

Gyufa, öngyújtó

Rájöttem, hogy nincs belőle elég itthon, ezért ma veszek néhány csomaggal. Sosem elég belőle. Selco írta erről, hogy a háború idején voltak olyanok, akik kilométereket gyalogoltak egy égő fadrabbal a kezükben, mert nem volt otthon gyufájuk, hogy meggyújtsák azt. Spejzoljunk be tehát tűzgyújtó eszközökből. Délután rendelek pár darab magnéziumos szikravetőt is, olcsó és nagyon jó megoldás tűzgyújtáshoz.

Konzervek

Ahogy szinte mindig, ezúttal is veszek egy pár darab konzervet, mindenféléből. Általában a magas energiatartalmút keresem, babot, tésztaételeket, stb. Egy babkonzerv 150-200 forint, húsgombócos tészta borsóval, répával kb. 450 forint - utóbbi ráadásul nagy kiszerelésű, két főre is elég. Nézek még bolognai spagettit (marhával) is, szintén 200 forint körül.

A fenti lista nem fedi a teljes étrendemet, mielőtt valaki megijedne, hogy csak ezeken élek. :) Természetesen veszek friss kenyeret, gyömölcsöt stb.-t is a mindennapokra, a fentiek pedig mennek a tartalékba, a többi közé.

A cserekereskedelem 10 alapszabálya

2012.12.30. 14:11 Martin Blake

Sokat tanulhattunk Selcótól, aki át- és túlélte a délszláv háborút. Ismét az ő írása következik, néhány jótanáccsal és tapasztalattal szolgálva számunkra. Ezúttal arról lesz szó, hogy egy összeomlott gazdasági helyzetben, ahol gyakorlatilag ismeretlen a pénz fogalma, a bankok stb., hogyan lehet boldogulni, áruhoz, szolgáltatásokhoz jutni. Mert bármennyire is felkészült egy prepper, mindig lesz egy-két olyan apróság, amit mástól kell beszereznie, vagy olyan munkát kell elvégeznie, amit saját kútfőből nem tud megoldani.

Mindannyian a tudásunkra kell hagyatkoznunk SHTF esetén, ezért abban reménykedünk, hogy az ismereteink segítségével átvészelhetjük a nehezebb időszakokat. Választhatunk, hogy mit tanulunk: önvédelmet, élelmiszertartósítási praktikákat, növénytermesztést vagy hogy hogyan gyógyítsunk meg másokat. Ennek megfelelően szerezzük be a felszerelésünket is. Mindenki másként áll hozzá a dologhoz: van, aki sokfélét tanul, mindenből egy kicsit, lefedve a teljes palettát, míg van, aki egy dologba ássa bele magát mélyebben.

Mégis, az átlagember úgy képzeli el a cserekereskedelmet, mint valami jelenetet egy hollywoodi filmből: a hátunkra kapunk egy zsák krumplit és elcseréljük mondjuk elemekre. Vagy hogy lesz egy hely, egy piactér, ahol megnézhetjük a kínálatot. Bármennyire is felkészült a prepper, egy igazi SHTF szituációban az életének szerves részét fogja képezni a cserebere, ez lesz az egyik módja annak, hogy különböző dolgokat beszerezzen magának.

Érdemes még ma elgondolkodni ezen. Ha okosan készülünk fel a SHTF-re, akkor rengeteg hasznos felszerelést tudunk majd beszerezni és jobb életkörülményeket tudunk majd biztosítani magunknak.

1. SHTF (igazi) = nincsenek többé törvények

Ha lesz egy kis időd ma elgondolkodni a cserekereskedelmen, kezdd annak a felismerésével, hogy igazi SHTF esetén semmilyen törvény nincs.Csak ennek tudatában lépj tovább! A lényeg az, hogy kulcsfontosságú megértened mennyire megváltozik körülötted a világ, ha nincsenek szabályok. Ezt elég nehéz elképzelni, de ha egy teljesen más nézőpontból tekintesz a világra, akkor abból a szemszögből kell a kereskedelemre is tekinteni.

2. Nézz körül, még ma

Egy kis józan paraszti ész kell ehhez: ha az emberek kínlódnak, akkor mindenre szükségük lesz. De használd az eszed, mielőtt elkezded összeállítani a felszerelést! Például nincs sok értelme olyan dolgot felhalmoznod, amiből könnyen található körülötted nagyobb mennyiségben.

3. "Apróságok"

Bármit és bármikor is kereskedsz, mindig kis mennyiséggel tedd! Például ne 5 liter alkoholt cserélj valamire, hanem fél litert. Miért érdemes így csinálni? Először is, mások kisebb valószínűséggel fognak az életedre törni egy kis üveg alkohol miatt, és nem fogják feltételezni, hogy esetleg több is van még nálad otthon. Másrészt pedig könnyebb kisebb mennyiséggel közlekedni, mint mondjuk 10 liter üzemanyaggal.

4. Nagyban utaznál? Felejtsd el!

Ha van valamilyen remek ötleted, hogy hogyan éld túl a SHTF-et és sok hasznos holmid van, akkor ne kürtöld szét a világban, maradj észrevétlen! Ha mégis "nagykereskedő" szeretnél lenni, soha senkinek nem szabad elmondanod, mi található nálad.

Az egyetlen dolog, ami közted és a rosszfiúk között áll az az, hogy nem találnak téged elég érdekes prédának. Mondogathatod, hogy milyen sok fegyvered és lőszered van. Előbb-utóbb egy jól felfegyverzett banda fog betoppanni hozzád, mindened elveszik és talán meg is ölnek.

Úgyhogy maradj észrevétlen! Bármivel is kereskedj, egy ügyes stratégiára lesz szükséged. Figyelj az egódra is! A sok felszerelés erőt adhat, de ne szálljon el az önbizalmad!  Ha fitogtatod az erődet, hamar megölnek.

5. A közvetítő - az aduász

Huzamosabb ideig tartó SHTF szituációban az a legjobb megoldás, ha te vagy a "közvetítő", nem pedig az eladó. És persze el kell hitetned mindenkivel, hogy te csak a közvetítőt ismered. Ha tehát kereskedni akarsz, akkor nem a sajátodat ajánlod fel, hanem "te leszel az, aki segít beszerezni a dolgokat".

Például van 1000 darab öngyújtód és holnap beüt a gebasz. Egy hónappal később rájössz, hogy az öngyújtó értéke megnőtt, hiszen hiánycikké vált. Ekkor ha néhány öngyújtóval a zsebedben sétálgatsz vevőt keresve, azok "nem a te öngyújtóid", csak ismered az illetőt, akié.

6. Alapvető biztonsági szabályok

• Soha ne kereskedj a saját házad előtt!
• Ha ismeretlen emberekkel üzletelsz, mindig nézz a hátad mögé, hogy nem követnek-e hazafelé!
• Bármennyire is csábító egy nagyobb üzletet nyélbe ütni, soha ne bizniszelj ugyanazzal az emberrel egy rövid időszak alatt! Például ne adj el heti háromszor 10 liter üzemanyagot ugyanannak az embernek, ugyanabban az utcában.
• Köss kompromisszumot! Mindig veszélyes ismerősökkel, szomszédokkal üzletelni, hiszen ők tudják, hol laksz és hogy esetleg van nálad valami értékes otthon. Nyilvánvalóan az ismeretlenektől is óvakodnod kell - találd meg az arany középutat!
• Én soha nem cserélek nagyobb, értékesebb dolgot ismerősökkel, hacsak nem bízom meg bennük 100%-ig, ami általában nincs így. Ha mégis valami ilyet szeretnék eladni, akkor a város másik részére utazom, ismeretleneknek adom el, akik nem tudják, hol élek.

7. Ár és érték

Régiónként eltérhet, hogy mi lesz értékes és mi nem. Gondolhatsz arra, hogy például az élelmiszernek nagyobb lesz az értéke, de különbséget kell tenni a mindig szükséges, alapvető dolgok és a legnagyobb értékű dolgok között. Szóval igen, valószínűleg értékes lesz az élelmiszer, de jobb ötlet lehet olyan dolgokat is tárolni, amiket aztán te válthatsz élelmiszerre.

Elsősorban a fényt és energiát adó tárgyakra koncentrálj: lámpa, elem, gyufa, gyertya, kovakő, napelemes töltő, üzemanyag stb. stb.

Talán azt gondolhatod, hogy az embereknek megváltoznak a szokásaik SHTF esetén és csak vízen, kenyéren fognak élni attól a ponttól kezdve, hogy túléljenek. Valóban, elég sokan voltak így, de csak és kizárólag azért, mert nem voltak olyan eszközeik, felszerelésük, tárgyaik, vagy nem volt mivel kereskedniük, amivel kicsit komfortosabbá tehették volna életüket. Ha lett volna lehetőségük, ők is éltek volna vele.

Nálunk ez azt jelentette, hogy sokan ittak kávét és sokan dohányoztak. Ez egyfajta szokás, mindenkinek más. Teázni, kávézni a barátokkal, leülni egy-egy alkalomhoz mindig fontos része az életnek. Ha beüt a krach, az emberek nem szeretik feladni ezeket a szokásaikat, a keményebb idők miatt pedig megnő ezeknek az összejöveteleknek a szerepe.

Ennek eredményeképpen a kávé nagyon értékes lett. Mármint nagyon, nagyon értékes. Még a legkisebb mennyiség is nagy értékkel bírt. Ugyanez volt a helyzet a cigarettával. Szóval attól függően, hogy hol laksz, nézz körül és szerezz be ilyen dolgokat: kávét, cigarettát, teát, sört...

Készíts valamilyen rendszert magadnak, hogy miként tárolod a felszerelésedet. Például az élelmiszert csak magadnak és családodnak raktározod, míg az elemeket magadnak is és csereberére is.

8. Jótékonykodás

Nincsenek kőbe vésett szabályok a kereskedelmet illetően, leginkább a biztonságra kell ügyelni szerintem. De van még néhány dolog, amin érdemes elgondolkodni.

A jótékonykodás jó időkben nemes gesztus, kemény időkben veszélyes és kerülendő. Tudom, hogy a véleményem sokakat megoszt a kérdésben, de szerintem őrültség ingyen odaadni különböző dolgokat anélkül, hogy kapnánk érte valamit. Segíthetsz ugyan embereken, de mindig kérj cserébe valamit. Ha csak adsz és nem kérsz cserébe semmit, annak hamar híre megy és nem lesz jó vége. Láttam a saját szememmel számos alkalommal.

9. Átverés

Természetesen készülj fel arra, hogysokszor megpróbálnak majd átverni. Egészen elképesztő dolgokat láttam, például maltert tettek a bébitápszeres doboz alsó felébe és csak a felső felét töltötték meg, hogy telinek tűnjön a csomag.

Én például tudom, hogyan lehet 1 kiló kávét előállítani 20% valódi kávé felhasználásával. Úgy néz ki mint az igazi, olyan az illata is, de 80%-ban más anyagot tartalmaz. Az emberek 90%-a nem veszi észre a különbséget. Ez csak egy példa.

A józan paraszti ész tehát itt is fontos: ismeretlenekkel csak biztosan bontatlan, lezárt dolgokat kereskedjünk. Ha valaki felajánl egy fél csomag tejport vagy valamit, akkor egyedül az ő szavában bízhatsz, hogy tényleg tejpor lesz a tasakban, nem valami más. Különböző szárított növényeket lehet keverni a cigarettába, őrölt magokat a kávéba, alkoholt pancsolni...

10. A megfelelő pillanat a kereskedelemre

Az áruk értéke folyamatosan változott a háború évében, attól függően, hogy éppen mi érkezett a városba, milyen pletykák keringtek vagy hogy milyen volt a feketepiac helyzete. Az első hónapban egy csomag elemért 5 kiló lisztet lehetett kapni, de a harmadik hónapban már 15 kilót.

Egy másik jó példa a gyertya, aminek viszont lement az értéke egy idő után. Például az emberek rájöttek, hogy mással oldják meg a világítást, kevesebb szobában gyújtottak világosságot, mert az egyszerűen luxus volt.

Óvatosan kezeld az utcán keringő pletykákat! Ne cseréld el rögtön az értékesebb holmijaidat például gázmaszkra, csak mert valaki azt mondta, hogy szükséged lesz rá. Természetesen valakinek éppen sok volt belőle és csak szeretne megszabadulni tőlük. A pletyka ugyanakkor dolgozhat neked is. A te döntésed, hogy mikor hiszel neki, mert előfordul, hogy valaki szándékosan terjeszt valamilyen hírt, hogy előnyhöz jusson a javakat illetően.

Ezek csak az alapvető tudnivalók hosszútávú SHTF esetére.

A kaméleon

2013.01.30. 01:13 Martin Blake

Megunhatatlanok Selco írásai a délszláv háború napjairól. Egy teljesen átlagos, az egészségügyben dolgozó hétköznapi ember beszámolói szinte érinthető közelségbe helyezik a húsz évvel ezelőtti háború napjait. A Magyarországtól szó szerint kőhajításnyira történt események egyik túlélőjétől remek gondolatokat olvashattok ismét.

Mindannyiunknak beugrik valamilyen, a filmekből ismert kép, ha a "rosszfiúra" gondolunk: egy motoros, bőrszerkós alak, egy tetovált, kopaszra nyírt izomagy stb. Ha beütne a krach, akkor viszont könnyen a túlvilágra kerülhetünk, amikor egy 70 éves mami szétloccsantja a shotgunjával a fejünket. Így érdemes gondolkodni, nem pedig mint egy átlagembernek. Biztosnak kell lenni abban, hogy ha elérkezne az idő, akkor néha erősebbnek, néha viszont gyengébbnek kell látszanunk annál, mint amilyenek valójában vagyunk.

Volt például egy férfi a városban, aki mindig tudott mindenről: mit hol lehet beszerezni, kit érdemes keresni ha csereberélni akarunk és ilyenek. Például ha szükségem volt valamire, teszem azt 10 liter üzemanyagra, akkor mindig a szerencsére kellett hagyatkoznom: először a közelemben élőket kérdeztem meg, vagy hogy tudnak-e valakit, akinek van. Aztán néha szerencsével jártam, máskor pedig nem. De ott volt ez a figura, aki mindig jó információkkal szolgált, szinte bármiről.

Rengeteg szóbeszéd járt körbe a fazonról, majdhogynem legenda volt az illető. Szóval mindenféle sztorik keringtek, hogy "fontos emberek a barátai", "kívülről* szerzi be a cuccokat" vagy hogy "befolyásos emberek védik őt". (*az író városát egy évre teljesen elzárta a külvilágtól a hadsereg, lásd a teljes beszámolótitt). Ránézésre nem tűnt sem erősnek, sem agresszívnak, de mindig magánál hordta azt a régi, nagyon szemétnek látszó gépfegyverét, a vállain és mellkasán pedig lőszerhevederek voltak átvetve.

A háború után évekig nem láttam, míg egy nap összefutottam vele a helyi bevásárlóközpontban, amikor éppen játékokat vett az unokáinak. Elkezdtünk beszélgetni, megittunk egy kávét együtt. Megkérdeztem, mivel foglalkozik, mire teljes megrökönyödésemre azt válaszolta: ügyvédként dolgozik. Mondta, hogy már a SHTF előtt is ügyvéd volt. Képtelen voltam feldolgozni ezt az infót, de később minden megvilágosodott előttem. Elhívott magához, hogy ott folytassuk a beszélgetést a régi időkről.

Már nála voltunk, amikor lehívott a pincébe. Egy nagy faládát húzott elő, amit több lakat is védett. Kinyitotta, majd a fedelet felhajtva megpillantottam azt a régi gépfegyvert. Természetesen rögtön kézbevettem és megnéztem alaposabban. Ekkor vettem észre, hogy a csövet folyékony vassal töltötték ki, használhatatlanná téve azt. Kérdeztem tőle, hogy mégis miért csinálta ezt, hiszen bármikor jól jöhet egy fegyver, sosem tudhatja, mikor lesz rá szüksége!? Hangosan felnevetett: "De hiszen mindig ilyen volt, használhatatlan!". Na ekkor már teljesen összezavarodtam, de végül elmesélte a történetét.

Szóval ügyvédként dolgozott még a gebasz előtt, soha nem lőtt fegyverrel, az erőszak teljesen ismeretlen volt számára. A SHTF után vette észre az utcákat járva, hogy az emberek minden üzletet és bevásárlóközpontot módszeresen kifosztottak kisebb csoportokban. Alig pár perccel később már ő is hozzáverődött egy ilyen társasághoz és az egyik múzeumot rohamozták meg. Minden mozdíthatót elvittek onnan. Azt mondta: "Amikor láttam a helyi rendőrt csaprészegen, amint egy német egyenruhát próbál fel éppen poénból, akkor tudatosult bennem, hogy érdekes időszak elé nézünk". Végül egy régi gépfegyvert meg néhány hevedert vitt magával az épületből.

Tíz nappal később késekkel és csavarhúzókkal felszerelt fosztogatók jelentek meg a lakásában. "Felkaptam a gépfegyvert, magamra erősítettem a hevedereket és üvöltöttem nekik, hogy ha nem takarodnak el, akkor szitává lövöm őket. Persze, rögtön eltűntek." Azt mondta, hogy még ha működött is volna a fegyvere sem biztos, hogy elsütötte volna azt, annyira idegen volt neki ez az egész szituáció. Ugyanakkor felismerte azt, hogy nem mindig az a fontos, hogy a dolgok milyenek valójában, hanem hogy hogyan néznek ki.

Sorra alakultak a városban a fegyveres csoportok, akik színes karszalaggal különböztették meg egymást - ő pedig elkezdte beszerezni ezeket a szalagokat. Amikor végül kialakult a rendszer, hogy ki, mikor, milyen színű szalagot visel, akkor ő lefizette a banda tagjait, hogy elárulják neki a színkódot. Például ha a vörösszalagosok felügyelték a város azon részét hétfőn és szerdán, a feketeszalagosok pedig szombaton és vasárnap, akkor ő mindig tudott a beosztásról. Ezt a rendszert felhasználva tudott mozogni bármikor a városban. Éjjel, a káosz közepette igen hasznosnak bizonyult a helyes szalagok viselése, így a helyi bandákban könnyen el tudott vegyülni. Szóval minden bandában benne volt, mindegyiknek ismerte a szokásait és kódjait, így pedig "mindenhol ott volt egyszerre", mindig tudott mindenről és minden információt be tudott szerezni.

Tudta, minek fog felmenni az ára, mikor érkezik a következő segélyszállítmány. Kérdeztem tőle, hogy mégis hogyan tudott ennyi mindent fejben tartani? "Ha valamit nem tudtam, akkor csak füllentettem egyet, kitaláltam valamit gyorsan."Tulajdonképpen az árakkal, a kereslet-kínálattal játszott. Ő diktálta az árakat. Egy idő után annyira népszerű lett, hogy ha azt mondta: "jövő héten nem lesz elegendő konzerv", akkor az emberek hittek neki. Tehát ilyenkor például magasabb áron adta el a konzerveket - persze nem ő személyesen -, mivel ismert valakit, aki alacsonyabb áron adta el, neki. Ő pedig a különbözetből élt túl, mindenből lecsípett egy kicsit magának.

Az ismerősi körének beadta, hogy "befolyásos emberek védik őt", így elterjesztette ezt a pletykát is önmagáról. Másrészt pedig - mivel sok információval tudott szolgálni - az emberek nem is nagyon akartak vele problémázni, inkább a társaságát keresték. Egy másik dolog, ami segített neki, hogy a krach után nem sokkal begyűjtötte 5-6 csúnyán összelőtt ember hulláját az utcáról. A testeket kitette a háza elé egy táblával a nyakukban: "Ezek az emberek belémkötöttek, de a barátaim megvédtek." Ha mégis valami nagyon erős banda tévedt a háza környékére, akkor egyszerűen csak elment otthonról arra az időre. Nem volt gond, mivel igazán értékes holmijai nem voltak a lakásában, a cuccait a barátainál tartotta. Az egyetlen igazi értéke az esze volt.

Érdemes tehát észben tartani, hogy nincs minden veszve, ha nem maradt semmink sem. Mielőtt végképp feladnánk, használjuk az eszünket és egy kis fortélyt, alakítsuk ki a saját kis rendszerünket. Egy káosszal teli város temérdek lehetőséget biztosít ehhez.

Túlélni a délszláv háborút

2012.09.23. 18:21 Martin Blake

Selco egy kisvárosi átlagember, akinek életét teljesen felforgatta a délszláv háború. Tapasztalatait először egy internetes fórumon osztotta meg, majd a nagy érdeklődés miatt végül egy nagyobb terjedelmű írásban összegezte. Ezt az írást fordítottam le magyarra, amit most közzéteszek ezen a blogon. Sok érdekességet tartogat az írás, úgyhogy nem is húzom tovább, innentől Selcóé a szó.

Bevezetés

A Balkánról származom, s mint sokan tudjátok, '92 és '95 között ez maga volt a földi pokol. Egy teljes évig kellett élnem és túlélnem egy 50-60 ezer lelket számláló kisvárosban áram, üzemanyag, csapvíz, élelmiszerellátás vagy bármilyen más termék nélkül, semmilyen törvény és kormány nem létezett. A város egy éven át volt bekerítve, elzárva a külvilágtól és az tényleg egy SHTF szituáció volt.

Nem volt szervezett hadsereg vagy rendőrség, ehelyett azok akiknek fegyvere volt, csoportokba verődve próbálták megvédeni házukat, családjukat. Néhányan közülünk jobban fel voltak készülve, de a legtöbb család csak néhány napra való tartalékkal rendelkezett, csak néhányunknak volt pisztolya vagy kalasnyikovja, amikor az egész elkezdődött.

Alig egy-két hónapon belül megjelentek az első szervezett rablóbandák, a kórházak úgy néztek ki, mint a hentesbolt, az egészségügyi alkalmazottak 80%-a nem ment be dolgozni, a rendőrség eltűnt.

Én a szerencsésebbek közé tartoztam, mert ekkoriban nagy volt a családom (15-en laktunk egy nagy házban, 5-6 pisztollyal, 3 kalasnyikovval), úgyhogy legtöbben közülünk túlélték a helyzetet.

Emlékszem, az USA légiereje 10 naponta ledobott némi segélyt a körbezárt városba, főleg élelmiszert, de ez nem volt elég. Néhány ház kertjében zöldséget termeltek, de a legtöbb helyen semmit.

3 hónappal később kezdtek el terjedni az első pletykák éhhalálról, halálra fagyott emberekről. Mi minden ajtót, ablakkeretet kiszaggattunk az elhagyatott házakból, én az összes bútoromat elégettem, hogy legyen fűtésem. Sokan meghaltak különböző fertőzésekben, főleg a szennyezett víz miatt (az én családomból ketten), esővizet ittunk, számos alkalommal ettem galambot és egyszer patkányt is. A pénz szart sem ért.

Cserekereskedelmet folytattunk a helyi feketepiacon, pl. egy szelet marhahúsért kaphattál több órára egy nőt (ami borzalmasan hangzik, de ez volt a valóság), emlékszem legtöbbjük kétségbeesett anyuka volt. Gyertyák, öngyújtók, antibiotikumok, üzemanyag, elemek, lőszer és természetesen étel - állatokként harcoltunk ezekért. Ebben a  helyzetben sok minden megváltozott, a legtöbb emberből szörnyeteg lett, borzalmas volt.

Az erő a számokban rejlett: ha egyedül voltál otthon, szinte biztosan kiraboltak és megöltek, bármennyire is fel voltál fegyverkezve. Mindegy, a háborúnak vége, köszönhetően Amerikának. De nem volt fontos, hogy melyik oldalnak volt igaza.

Csaknem 20 éve volt mindez, de higgyétek el, nekem olyan, mintha tegnap történt volna. Mindenre tisztán emlékszem és azt hiszem, sokat megtanultam akkoriban.

A feleségem és én most már jól fel vagyunk készülve, felfegyverkeztünk, tartalékoltunk és tanultunk. Mindegy, hogy mi fog történni, földrengés, háború, cunami vagy földönkívüliek támadása, a legfontosabb, hogy meg fog történni.

Tapasztalatom alapján a számokban rejlik az erő, egyedül nem lehet túlélni. Legyen a családtagjaiddal szoros a kapcsolat, válogasd meg barátaidat alaposan és készülj fel mindegyikükkel!

/a továbbiakban a fórumtársak kérdéseit, majd Selco válaszait olvashatjátok - szerk./

Kérdés: "Hogyan közlekedtél biztonsággal?"

A város egyfajta utcaközösségekre volt lebontva. A mi utcánkban (kb. 15-20 ház)őrjáratokat szerveztünk (5 fegyveres éjjelente), hogy szemmel tartsuk az ellenségeket és a bandákat.

Egymással kereskedtünk abban az utcában. Pár km-re onnan volt egy valamiféle szervezett piac is, de nagyon veszélyes volt oda eljutni. Csak éjszakánként volt nyitva (nappal a mesterlövészeké volt a terep), és nagyobb esélye volt annak, hogy kirabolnak, minthogy kereskedni tudjunk. Én összesen kétszer jártam ott, kizárólag akkor, amikor nagyon szükséges volt.

Autók szinte egyáltalán nem voltak, mert az utak törmelékkel és elhagyatott jármúvekkel voltak eltorlaszolva, az üzemanyag pedig kincset ért.

Ha mégis el kellett mennem valahova, akkor általában éjszaka mentem,sohasem egyedül, de sohasem nagyobb csoportokban. 2-3 férfi, alaposan felfegyverezve, gyorsan haladva, mindig árnyékban haladva, a törmeléken, torlaszokon átvágva, mindig rejtőzködve, de sohasem a nyílt utcán. Nem volt külvárosunk, nem voltak tanyák, mert ezeket bevette az ellenség addigra. Körbe voltunk kerítve, a városon belül pedig nem tudhattuk ki az ellenség és ki nem.

Igen, szervezett bűnözők járták az utcákat, 10-15 ember, néha akár 50-en is, de azért voltak rendes emberek is, apák, nagyapák, mint te és én, akik öltek és raboltak. Nem igazán volt jó és rossz oldal, mindannyian szürkék voltunk és készek bármire.

"Mi volt a helyzet a fával? Úgy tűnik, hogy a városod körül rengeteg erdő van, miért kellett elégetni a bútoraidat és az ajtókat?"

A környéken tényleg sok az erdő, de a városrész ahol éltem, inkább sziklás-bokros részen feküdt. Másrészt nagyon közel volt az ellenség, ezért nem lehetett eljutni az erdős részekig. Volt néhány fa a városban, a parkokban, gyümölcsfák stb., de több volt az épület a környéken. Hidd el, amikor nincs áram, hogy fűthessés főzhess, nagyon gyorsan elég az összes fa! Miután minden fa eltűnt, következnek a bútorok, a parketta, az ajtók (és ezek is nagyon gyorsan elégnek...).

"Te felkészültél előtte? Milyen tudásra, ismeretekre volt szükséged?"

Azt használtuk, amink volt. Nem voltunk felkészülve a helyzetre, nem tudtunk semmit a preppingről. Úgyhogy képzelheted, sok dologban visszarepültünk a kőkorszakba - szinte mindenben.

Mindent felhasználtunk, például nekem volt egy gáztűzhelyem és gázpalackom. Nem használtam ezeket fűtésre vagy főzésre, mert annyira értékesek voltak. Helyette az egyik barátommal átalakítottuk a palackot és utántölthető öngyújtókat töltögettünk újra a gázból. Ezek az öngyújtók kisebb vagyont értek akkoriban. Röviden: ha valaki jött, hogy utántöltsem az öngyújtóját, akkor mindig kaptam valamit érte cserébe: egy gyertyát, egy doboz konzervet, amit tudott ajánlani.

Egy másik példa, én akkoriban az egészségügyben dolgoztam. Ezt a tudást cserélhettem árura. Igen, tanulj és képezd magad, mert kincset érhet az, ha meg tudsz valamit javítani. Minden készlet elfogy előbb-utóbb, de a tudásoddal élelmiszerhez juthatsz. Úgy értem, tanulj megjavítani valamit (pl. cipőket vagy akármit amit tudsz). A szomszédom valamilyen olajat állított elő, amit olajlámpákban lehetett használni. Soha nem éhezett, de még nekem sem mondta meg, honnan származik az az olaj. Szerintem a hátsó kertjében lévő fát és valamennyi benzint használt fel az előállításhoz.

A lényeg, hogy képezd magad! Az embereknek mindig kell valaki, aki segít megjavítani dolgokat. Ez nem egy túlélőfilm volt, hanem az undorító valóság, azt tettük amit kellett, hogy túléljük.

"Kire támaszkodhattál leginkább?"

Az én csoportom a vér szerinti családom a volt (nagybáty, nagymama stb.). Az utcában és a város más részein voltak még ismerőseim, de a legjobb barátaim a családom volt. Soha nem fogadok be idegent ebbe a kis közösségbe.

"Ha lenne rá három hónapod, hogy felkészülj, mit tennél?"

Ha lenne három hónapom? Elmenekülnék a tengeren túlra! Jó, csak viccelek.

Ma már tisztában vagyok vele, hogy milyen hamar rosszra fordulhatnak a dolgok, úgyhogy tartalékoltam élelmiszert, tisztálkodószereket, üzemanyagot, tüzelőanyagot stb. kb. 6 hónapra elegendőt. Megfelelő biztonsági berendezéseim vannak a lakásomban és van egy kisebb házam vidéken, pár km-re a lakásomtól. Abban a házban is van 6 hónapra elegendő tartalékom. Az a falu egy kis közösség, nagyrészt a családtagjaim és nekik is ugyanennyi tartalékuk van (tanultak a háborúból). Négyféle fegyverem van, egyenként mintegy 2000 lőszerrel (részleteket sajnos nem mondhatok erről). Ahhoz a házamhoz egy nagy kert is tartozik, tudok kertészkedni is szükség esetén.

Úgy érzem, ma már megneszelem a bajt. Amikor mindenki azt mondogatja, hogy majd minden rendben lesz, akkor valahogy megérzi az ember, hogy valójában minden a darabjaira fog hullani.

Szerintem ma már erős vagyok ahhoz, hogy bármit megtegyek a családom túlélése érdekében, mert ha beüt a krach, akkor néhány csúnya dolgot is meg kell tenni a gyerekeid miatt. Nem kell hősnek lenni, de valahogy túl kell élni a helyzetet neked és a családodnak.

A magányos túlélőknek nincs esélyük (OK, ez az én véleményem csak), bármennyire is felkészült és felfegyverzett legyen az illető. Sok ilyet láttam meghalni. Családok vagy közeli barátok csoportjai elegendő tartalékkal és különböző szaktudással, szerintem ez a legjobb megoldás.

"Mit tartalékoljunk?"

/itt sok más kérdésre is egyben válaszolt - szerk./

Attól függ, gondolom nem jó csak egyfajta dolgot tartalékolni, hacsak nem rablók vagyunk. Akkor elég néhány fegyver és rengeteg lőszer.

Szerintem a fegyverek mellett, a tisztálkodószereken és különböző energiaforrásokon (elemek stb.) kívül érdemes apróbb tárgyakat beszerezni, amit aztán elcserélhetünk: zsebkést, öngyújtót, tűzkövet.

Emellett még nagyon sok alkoholt, olyat, ami sok ideig eláll, mint pl. a whisky. Mindegy milyen fajta, lehet a legolcsóbb is, de ezek nagyon jól jönnek a csereberénél ínséges időkben.

A tisztálkodás hiánya miatt sok ember meghalt, láttam olyat is.

Rengeteg olyan egyszerű dologra lesz szükséged, mint pl. a szemeteszsák. Nagyon sok dologra használható, sok kell majd belőle, ahogy ragasztószalagból is rengeteg!

Fegyverből törekedjünk az egyszerűségre. Én egy Glock 45-öst hordok magamnál, amit szeretek, de mivel nem egy gyakori típus, ezért van két orosz 7.62-es TT-m is, mert szinte mindenkinek olyan van és rengeteg lőszer áll rendelkezésre. Én személy szerint nem rajongok a kalasnyikovért, de itt szinte minden harmadik házban van egy belőle, szóval...

A háború idején négy nagy műanyagtartályba gyűjtöttem az esővizet a tetőről, amit aztán felforraltam a fertőtlenítés végett. Van egy folyó is a városban, de nagyon szennyezett volt akkoriban, bár ha nincs más választás...

Gondolom attól is függ, hogy milyen messzire kell elmenned a túlélés érdekében, de fel kell készülni arra, hogy jónéhány undorító dolgot kell majd megtenned.

Óh, még valami: megváltoztatta a gondolkodásomat, az életről kialakított képemet. Ma már tudom, hogy rossz dolgok megtörténhetnek, de ami ennél is fontosabb: ma már nem hiszek semmilyen kormánynak, egyáltalán. Amikor a tőlük telhető legtöbbet megteszik annak érdekében, hogy elhitessék veled: minden rendben, akkor biztos lehetsz benne, hogy valami rossz történik. Ne csak higgy, járj utána!

A higiéniáról, műanyag vagy papírpoharak, tányérok, ezekből rengeteg kellett, állandóan hiánycikk volt. Véleményem szerint a higiéniai termékek talán még az élelmiszernél is fontosabbak. Lőhetsz galambot, a nagymama talán ismeri a gyógynövényeket a közeli tisztáson, de sosem lőhetsz vagy gyűjthetsz magadnak kézfertőtlenítőt.

Víztisztító tabletták és mindenféle tisztítószer, fertőtlenítőszerek, rengetegszappan, eldobható kesztyűk és maszkok stb. Érdemes elvégezni egy elsősegély-tanfolyamot, hogyan lássunk el kisebb sérüléseket, égéseket, vagy akár lőfegyver okozta sebeket. Nincsenek kórházak és ha még találnál is egy orvost, aki ellát, nem lesz neki se felszerelése, vagy nem tudsz mivel fizetni érte.

Tanuld meg, hogy mikor van szükség antibiotikumra és szerezz be elegendőt! Hidd el, megfelelő ismeretekkel és elegendő gyógyszerrel "gazdag lehetsz".

Kisállatok? Hm, nekem nincs és nem láttam sokat belőlük a háború idején, talán megették őket? Nem tudom, valószínű.

Kis család, hm, nem a legjobb megoldás, általában a kisebb családok összeköltöznek a legnagyobb házba és együtt maradnak (nálunk is így volt). Kisebb családok vagy egyedül élők városban nem a legesélyesebbek SHTF esetén, talán a vadonban (de ilyen tapasztalatom nincs). Még ha meg is húzod magad, csendben az erdő mélyén sok tartalékkal, előbb-utóbb rádbukkan egy csoport, neked meg legfeljebb egy-két fegyvered van - nehéz ügy. Egyetértek azzal, hogy csendben meghúzzuk magunkat, a feltűnést kerülve, de ha jön egy nagyon banda, akkor több emberre és fegyverre lesz szükséged, a legjobb választás pedig a családod lesz.

A közlekedésről: ahogy már írtam, lehetőleg mindig csak éjjel, sohasem egyedül, 2-3 fős csoportban, gyorsan haladva, feltűnést kerülve, elvegyülve a tömegben. Ha a legtöbb ember kétségbeesett, koszos és szegény, akkor neked is így kell kinézned és viselkedned. Nincs rá semmi szükség, hogy mindenki tudjon a fegyvereidről, élelmiszeredről, tiszta ruháidról otthon. Viselkedj és öltözz úgy, ahogy minden ember!

"Segített valamennyit az arany és ezüst, hogyan szerezted be az alkoholt és mást?"

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de nekem most rengeteg alkohol van tartalékban. A háború elején egy tank kilőtte a közeli szeszgyár falát és kb. 500 liter rakiát (népszerű pálinkaszerű ital a Balkánon - szerk.) hoztunk el onnan. Ez nagyszerű dolog volt, az emberek sokat isznak háborúban, gondolom a kilátástalanság miatt, de fertőtlenítésre is lehet használni.

Az aranyról és ezüstről, igen, én akkoriban minden ékszerünket lőszerre cseréltem, de sokat nem ért maga a fém.

"Mi történt az elhunytakkal? Honnan szereztek az emberek tüzelőanyagot?"

Nos, bárki aki meghalt vagy megölték abban az időszakban, nem lett rendesen eltemetve.

Az emberek minden rendelkezésre álló földdarabot felhasználtak a célra, közel a házhoz, sokszor a saját kertben. 2-3 park átalakult temetővé, majd a háború után exhumálták a testeket és végső nyugalomra helyezték őket. Tudomásom szerint nem égettek el holttesteket, semmi ilyenről nem hallottam.

Óh, egy sokkal érdekesebb dolog a tűzzel kapcsolatban: néhány ember kilométereket gyalogolt az éjjel kellős közepén, hogy tüzet találjanak, majd egy égő fadarabbal a kezükben "vitték haza", hogy aztán begyújtsanak vagy főzzenek. Az öngyújtók és gyufák ritkaságszámba mentek és a legtöbb embernek nem volt annyi tüzelőanyaga, hogy folyton éghessen a láng. A legtöbb embernek egy folyamatos keresgélést jelentett az az időszak: élelmiszert, tüzet, fát, lőszert...

"Értékes volt a só?"

Igen, értékes, de nem annyira. A kávé és cigaretta többet ért.

"Mi a helyzet a cigarettával?"

Ahogy említettem már, alkoholból viszonylag sok volt, szinte bármire elcserélhettem gond nélkül. Szerintem akkoriban tízszer annyi alkohol fogyott, mint normális esetben, mert tisztításra, fertőtlenítésre is azt használták.

Másik oldalról nézve jó ötletet adtál. Ha van rá pénzed és helyed, akkor jó megoldás cigarettát, gyertyát és elemeket tartalékolni, amit aztán élelmiszerre cserélhetsz.

Azelőtt nem voltam prepper, nem volt időnk felkészülni. Néhány nappal a SHTF előtt még azt nyilatkozták a politikusok a tévében, hogy minden a legnagyobb rendben van. Amikor összedőlt a világ, akkor abból éltünk, amink volt.

"Mesélj többet a főzésről és az elérhető ételekről! Nem aggódtál amiatt, hogy az illatok odacsábíthatnak másokat is?"

A SHTF előtt árammal fűtöttem és főztem, ezért a krach után elcseréltem néhány holmimat egy öreg fakályhára. Betettem a konyhába, a kályhacsövet pedig egy falon át fúrt lyukon vezettem ki. Ezt használtam főzésre és fűtésre is.

Nyáron a hátsókertben főztem (téglakerítés körben, szerencsére).

Az étel illatáról: hm, ha elképzelem a helyzetet, ahol nincs áram, nincs csapvíz, csatorna hónapok óta, bomló testek az elhagyatott házakban, mocsok és szeméthegyek mindenhol, hidd el, nehéz bármilyen finom illatot érezni. Nem olyan volt, mint a filmekben, minden undorító, koszos és bödös volt.

Akadt néhány gond a főzéssel, de csak néhány. Mint korábban már mondtam, ha van elegendő ember, fegyver és akarat, akkor a legtöbb problémát meg lehet oldani.

Többnyire egyszerű tésztákat ettem, helyi növényekkel (ami nem igényelt túl sok sütést és olajat), és persze bármit megettem, amit be lehetett szerezni. A rizs pl. nagyon jó volt, mert kevés tüzelőanyag kellett hozzá. Azt hiszem szerencsés voltam, csak néhányszor fordult elő, hogy érdekes dolgokat, pl. galambot kellett ennem. Mindig volt valami, amit elcserélhettem, szerintem ez mentett meg, meg a fegyverek persze.

"Miért volt biztonságosabb éjjel közlekedni?"

Nappal alig voltak az utcán, mert egyrészt közel volt a frontvonal, másrészt mesterlövészek uralták a terepet. Úgyhogy bármi elintéznivalód volt, vagy valamit be kellett szerezni (pl. tüzelőanyagot: nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez mennyire fontos volt!), akkor éjjel kellett menni. Nagyon fontos a friss információk beszerzése is, ekkoriban sokan meghaltak emiatt (mert el kellett hagyni otthonukat). Ne feledd, nem volt se újság, se tévé, se rádió, semmi, egyedül a pletykák terjedtek.

"Miért kellett egyáltalán kimenni éjjel?"

Otthon maradhatsz és megfagysz, éhenhalsz, vagy valamilyen fertőzésbe halsz bele. Vagy az életed kockáztatásával kimész és beszerzed ami kell.

"Hogyan kezelted a helyzetet, ha rádtámadt egy nagyobb banda?"

Engem csak a saját házam érdekelt. Körben téglafal volt, rengeteg fegyverrel rendelkeztünk, nem részletezném tovább. Már említettem a szomszédokból verbuvált védőszolgálatot, ami jól szervezett volt és távoltartotta a bandákat. Rengeteg lövöldözés volt, az biztos. Az elején nem volt sok fegyverem, csak egy világháborús pisztoly és egy puska, talán 100 lőszerrel, később pedig elcseréltem pár dolgot jobb fegyverekre. Emlékszem, egyszer egy autóakkumulátort adtam két puskáért. Na meg persze rengeteg lőszer kellett.

"Hogyan döntötted el, ki az ellenség és ki az, akiben megbízhatsz?"

A legtöbbször nem tudod megállapítani, hogy ki az ellenség vagy a barát, ez alól egyedül a családom és néhány barát a kivétel. De ha a barátodnak a gyereke és a te életed között kell választania, képzelheted ki fogja a rövidebbet húzni.

"Honnan szereztél tudomást a cserélhető tárgyakról, hogyan zajlott a kereskedés?"

A szóbeszéd alapján. Ha valaki azt mondta, hogy néhány házzal arrébb egy fickónak van néhány doboz konzerve amit elcserélne pl. lőszerre, akkor elmentem megkérdezni, mindig úton voltam keresni valamit. Ugyanígy, néhány ember a mi utcánkba is eljött kereskedni. Késő éjjel volt valamilyen piac a közeli sportcsarnok romjai között, de nagyon veszélyes volt odamenni, mert nem volt semmilyen biztonsági felügyelet.

"Hogyan barikádoztad el a házad, milyen biztonsági rendszerek védtek?"

Elég primitív módon, egyszerű téglafal a ház körül, homokzsákok az ablakban, ajtókban. Ezeket mindennel befedtük, amivel tudtuk: nagyobb fémtárgyakkal, kövekkel. A házon belül csak néhány lőrést hagytunk az "ablakokon". 5 fő mindig készen állt a harcra, egy ember pedig mindig az utcán őrködött, elrejtőzve.

"Hogyan kerülted el a mesterlövészeket? Mit lehet tenni ellenük?"

A legegyszerűbb, ha nappal nem közlekedik az ember, hanem otthon marad. Kevés mesterlövész volt, aki éjjel "dolgozott", de még éjjel sem merészkedtünk a nyílt utcára. Mindig kerestünk egy egérutat, törmelékeken keresztül, csöndben és gyorsan haladva.

"Mi volt a helyzet a vécézéssel? Hova mentél ki? Mivel törölted ki a feneked? Elnézést a kérdésért, de mindig ezen gondolkodtam, hogy ilyen helyzetben hogyan oldják meg ezt az emberek?"

Volt egy lapátunk és bármilyen közeli földdarab a ház körül megfelelő volt a célra, ami undorítóan hangzik, mert az is volt. Mosásra esővizet használtunk, néha lementünk a folyóra (de legtöbbször ez veszélyes volt). Többnyire nem volt vécépapírunk, ha sikerült is szerezni, akkoris csak cserével. Végig nagyon rossz volt a helyzet.

Ha adhatok egy tanácsot: először fegyvert és lőszereket szerezz be, minél többet. Ezután jöhet minden más a pénztárcádtól függően. Ha valamit elfelejtettél, nincs gond, mert mindig lesz valaki, akivel cserélhetsz. De ha nincs fegyvered, akkor nem fogsz tudni eljutni a piacra. Az első időszakban eltűnnek a gyengék, a többi harcolni fog.

Törekedj az apróbb dolgok beszerzésére, öngyújtóra, gyertyákra, tűzkövekre. Jó dolog, ha van egy áramfejlesztőd, de szerintem jobb ötlet ehelyett ezer öngyújtót venni. Az áramfejlesztő egy egész hadsereget fog vonzani, és üzemanyag sem lesz hozzá. Ezer öngyújtó nem foglal sok helyet, olcsó és bármire elcserélhető. Egy igazi SHTF helyzet teljesen átalakítja a gondolkodásmódodat, nehéz elmagyarázni, ezért mondok ennyi példát.

"Milyen egészségügyi ellátásban részesültek azok, akik megsérültek?"

A legtöbb seb lőtt seb volt, ami megfelelő kezelés hiányában legtöbbször halált jelentett. Az emberek mintegy 30%-a éli túl a lövést. Nagyon sokan haltak meg a sebek elfertőződése miatt. Nekem 3-4 kezelésre elegendő antibiotikumom volt, persze csak a saját családom részére.

Egyszerű dolgok tizedelték az embereket, mint pl. a hasmenés, ami megfelelő folyadékutánpótlás és gyógyszer nélkül néhány nap alatt halált okozhat (különösen gyerekeknél). Rengeteg gombás bőrfertőzés és ételmérgezéses eset volt, de tenni ellene nem lehetett szinte semmit. Alapvetően helyi gyógynövényekkel gyógyítottunk és ha megsebesült valakit, rakiát tettünk rá, amíg antibiotikumot nem találtunk. Én viszonylag jó voltam a sürgősségi eseteket tekintve, sebek ellátásában stb. Hogy mit tanultam ebből?

Hogy sok dolgot érdemes megtanulni még időben. Nézz utána az interneten, menj tanfolyamokra, elsősegélyre például. SHTF helyzetben minden megváltozik. Érdemes megtanulni, hogyan szúrjuk be az intravénás injekciót, mikor és milyen gyógyszert kell használni. Szerezzünk be tetanusz elleni oltást, kígyóméreg elleni szert, adrenalint (allergiás esetekre) stb. Nem nehéz megtanulni, hogyan kell használni ezeket.

Tisztázzunk valamit. Természetesen a való világban semmi ilyet nem csinálhat az ember, ha nincs megfelelő végzettsége hozzá (pl. orvosok, nővérek). SHTF szituációban viszont senki nem fogja elkérni a papírokat. Érdemes megtanulni pár dolgot és megfelelő egészségügyi csomagot összeállítani magunknak.

"A helyi pénz ért még valamit? Lehetett használni vásárlásra?"

Nem, nem igazán. Néha külföldi valutával fizettünk (dollárral vagy német márkával), de a váltási arány elképesztő volt. Például egy doboz babkonzerv 30-40 dollárba került (ami normális esetben talán csak 50 cent?). Gondolom valakinek volt feketepiaci kapcsolata és jó üzletet csinált ebből. De ez ritka volt, többnyire egymással cseréltek az emberek. A helyi pénz néhány hét, talán néhány hónap alatt teljesen összeomlott.

"Milyen volt a biztonság általában?"

Nagyon primitív volt ez is, hiszen erre sem készült fel senki. Az ablakok kitörve, helyettük homokzsákok és kövek mindenhol, a tetők megrongálódtak az ágyúzás miatt. Én minden este eltorlaszoltam a bejáratot törmelékkel és egy létrával közlekedtem a kerítésen át. Amikor hazaértem, akkor kiabáltam a bent lévőknek, akik odahozták a létrát és így tudtam bemenni.

Talán furán hangzik, de a legbiztonságosabb házakat törték fel először. Volt jónéhány szép ház a szomszédságban, magas téglakerítéssel, kutyával, riasztóval, acélráccsal az ablakokon stb. Sejtheted, mi történt: a rablóbandák első célpontjai ezek voltak.

Szóval a biztonság egy fontos dolog, de ne csináld feltűnően! Az én lakásajtóm acélból készült, de csak azért, hogy egy rövid ideig biztonságot tudjon nyújtani. Ezután elhagyom az épületet, hogy egy nagyobb fegyveres csoporthoz csatlakozzam vidéken (családhoz, barátokhoz).

Az én esetemben a migráció nem történhetett meg, mert annyira gyorsan történtek az események: az ellenséges csapatok körbezárták a várost és kész, semmilyen úton nem lehetett elmenekülni. De hallottam, hogy vidéken valamivel jobb volt a helyzet, mert volt földjük, kukoricájuk, búzájuk, gyümölcsfáik stb. Rossz volt ugyan, de mégis egy kicsivel jobb a városiakénál. Egy dolog biztos, ha lett volna kiút, akkor használtuk volna - de nem volt.

"Mi volt a helyzet a bankokkal, üzletekkel?"

A teljes pénzügyi rendszer összeomlott, egy évig se bank, se kölcsön, se hitelkártya nem volt. Bonyolult kérdés, hiszen van, aki még most, csaknem 20 évvel később is pereskedik az Európai Bíróságon a pénzéért a bankokkal. A bankok átalakultak, más fizetőeszközt használunk, a nevüket többször is megváltoztatták, hiperinfláció köszöntött be, eltűntek papírok stb...

Sok probléma adódott az ingatlanok tulajdonjoga miatt. Az apámnak volt például egy lakása, amit a háború miatt el kellett hagynia. A háború befejeztével négy évig kellett bíróságra járnia, hogy bizonyítsa, tényleg övé a lakás (nem volt elég papírja róla, mert attól fontosabb dolgokat vitt csak magával). Másrészről a háború idején egyszerűen csak beköltöztek az emberek az üresen álló házakba.

Korábban már említettem a vidéki településeket. Abban az időszakban alig volt mozdítható jármű. Emlékszem egy tank és egy Lada Niva párosról a frontvonalról. A Lada tetejét levágták és egy gépfegyvert hegesztettek rá. Csak akkor mozdultak meg, amikor lőni kellett, többnyire lerombolt házak mögött parkoltak. A civil lakosság számára gyakorlatilag nem volt közlekedés, az utakat törmelék borította, nem volt biztonságos rajtuk haladni és az üzemanyag is drága volt.

Hogy ne keltsenek feltűnést, az emberek nagy figyelmet szenteltek az öltözködésre. Városon belül nem volt érdemes jól kinézni, mert rögtön értékes célponttá vált az ember. Nem volt érdemes a legjobb fegyvert beszerezni, mert lőszert alig lehetett hozzá kapni (és szintén feltűnő).

Mondjuk úgy, hogy ha holnap lenne a SHTF, mindent meg fogok próbálni, hogy úgy nézzek ki, mint bárki más az utcán. Ha mindenki retteg, kétségbeesett, zavart és esetleg sikít, akkor én is azt fogom tenni. Semmi csicsás dolgot nem fogok hordani, hogy azzal kiabáljam a nagyvilágba: "Gyertek rablók és vegyétek el tőlem!". Csendben, feltűnés nélkül fogok maradni, megfelelően felfegyverezve és felkészülten fogom várni, hogy mik a lehetőségeim. Ha teljesen el is kell menekülnöm, egyetlen éjszaka alatt megtehetem a bátyámmal és a barátaimmal. Talán nevetségesen hangzik, de soha senkinek ne mutasd meg a felszerelésedet a családodon kívül!

Bármilyen biztonságos is a házad, bármilyen jó is a fegyvered, ha azt látják az emberek, hogy téged érdemes kirabolni, akkor ki is fognak. Légy unalmas! Ez csak az én véleményem, talán nem minden esetben a legjobb megoldás.

Néhány szó még az üzletek és benzinkutak kirablásáról. Annyira gyorsan és hirtelen történt az egész, hogy mire a lövöldözés egyáltalán elkezdődött, már minden üres volt. Törekedtek ugyan a biztonságra a szervek, de néhány hét alatt darabjaira hullott az egész.

Eddig tartott Selco beszámolója, az eredeti verziót a http://shtfschool.com/ oldalon lehet olvasni.

Vendégposzt: Az új fiú

2013.02.10. 12:04 Martin Blake

A mai posztban egy újdonsült prepper osztja meg a gondolatait velünk. Mivel még nagyon az elején jár és sok mindennel csak elméletben foglalkozik, ezért arra gondoltam, hogy a blog veterán olvasóival közösen "zsürizhetnénk" az írót a poszt végén található útmutató alapján. Csak annyit kérnék szokás szerint, hogy ha valamit kritizálni szeretnénk, akkor ne azt mondjuk, hogy "az hülyeség!", hanem hogy mi lenne talán jobb megoldás helyette, azaz legyünk ismét konstruktívak! De akkor jöjjön először a poszt.

Bevezető:

Szeretném azzal kezdeni, hogy bizonyos fokig csak elméletben foglakozom a felkészüléssel, de ezt később kifejtem. Azt is hozzá kell tenni, hogy ezt régóta teszem, mert már apám is, aki átvészelte az 56’-os időket mondogatta, hogy készülni kell, mert ha megint bekövetkezik, újra valami esemény ne legyen olyan tehetetlen és felkészületlen az ember, mint akkor. Bár engem jobban foglalkoztat a túlélés második szakasza, amit nevezhetünk újrakezdésnek. Azt is tudni kell, hogy én kicsit gyakorlatiasabb részről közelitek dolgokat és csak a helyi viszonyokkal foglalkozom, mint Magyarország azon belül is Budapest. Teszem ezt, azért mert meggyőződésem, hogy a jó helyismeret legalább annyit segít, mint egy jó felszerelés.

Megpróbálom témakörönként összefoglalni gondolataimat.

Mivel nem határoztuk meg milyen eseményre készülünk fel, megpróbálok általánosítani.

Élelem:

Készítsünk listát az élelmiszerekről lejárati idő szerint. Bizonyos termékek, mint pl.: rizs, tészta, vákuumcsomagolás nélkül is 2-3 évig eltartható. Tésztából a durum tészta 3 éves szavatossági idővel rendelkezik a rizs szintén 2 év, de az úgynevezett parboleid (előgőzölt) rizs 3-4 évig jó. Smack levesek 2 év szavatossággal rendelkeznek ( többet is kibírnak, az ’E’ betű nem romlik meg J ). Cukor jódozott só korlátlan ideig eláll. Konzervek 5 évig, de mint tudjuk ezek is tovább jók. Olaj fajtákból az olívaolaj kizárólag fém dobozban 8-10 évig jó hűvös helyen tárolva. ( Én bontottam fel 6 éves ilyen olajat semmi baja nem volt). Bab, lencse, sárgaborsó, csomagolva szintén 2-3 évig gond nélkül tárolható.

Napi adag 2 x étkezzéssel:

rizs       150 g *365 nap = 54,7 kg

tészta   250 g *365 nap = 91,2 kg

hús       300 g *100 nap = 30    kg

kenyér 400 g *180 nap = 72 kg  ( 550-600 g liszt és 3,5-4 dl víz kell 1 kg kenyérhez és szárazélesztő ami 1 év szavatossággal rendelkezik.)

Ez kombinálva konzervvel kb. 2 évre elég. Kicsit egyhangú de a túlélés a cél.

Élelmiszert külön tárolva dobozokban elzárva érdemes tartani, mert a penészedés vagy egyéb fertőzés továbbterjedését meg tudjuk gátolni.

Víz mint emberi létszükséglet. Több helyen is egyetértettek abban, hogy napi 3-4 liter vízre van szükségünk. Természetesen fürdésre és mosásra, mosogatásra nem kell ivóvíz minőségű víz. Ez lehet esővíz vagy egyéb helyről származó, de azért kezelt víz. Vizeknek is van szavatossági idejük de hűvös helyen fénytől védve nem gondolom hogy bármi baja lenne. A víztisztításról sok lehetőségről hallani. Ezt mindenki kedve és hite szerint alkalmazhatja. Én Németországban láttam egy öko rendszert, ami több eltérő méretű kavics tálcánkon folyik át és a végén egy aktív szenes szűrőn. Aktív szenes szűrő szerezhető a légtisztítókból nem is komoly összegért. Van még a forralásos módszer és víztisztító tabletta ( 10 db 2000-2500 Ft, 50 db 7000-9000 Ft ) egy liter vízhez 1 tabletta, 15 perc várakozás feloldódás után és iható is. Az ára miatt hosszú távon nem jó megoldás, de életmentő esetekre jó.

Azért nem szeretném a tárolást nagyon ragozni, mert úgy gondolom, mindenképpen újra kell indítani az élelmiszertermelést. Vetőmagok beszerzése és tárolása elengedhetetlen ezért.

Lapos tetejű, mint pl. panelházak tetején termőföld felhordása után lehet konyhakerti növényeket termeszteni, de erről máshol bővebben. Én kipróbáltam és a szobában tudtam paprika és paradicsom palántát nevelni.

Magok: paradicsom, paprika, borsó, uborka, hagyma, kelkáposzta,

Közösség:

Közösségben nőnek a túlélés esélyei. Célszerű lakóparkot vagy lakótelepi részt védetté tenni. Egy közösség hatékonyan tud működni, ha fel vannak osztva a munkaterületek. Mindenki másban tud hatékony lenni.

Külön csoportokat létrehozni, akik az élelmet felügyelik, akik beszerző utakra járnak, gyerekre vigyáznak, harcoló és őrködő egységek, valamint műszakiak, orvosok. Ilyen módon mindennek van felelőse és egyre nagyobb rutint szerez a munkaterületén.

Bár ez csak fikció és hely specifikus, de egy 50-70 fős csoporttal beköltöznék a Margit szigetre. Miért ? Nos saját vízbázisa van víztoronnyal, szálloda lakni, főzni, élelmiszert tárolni, rádióadó (stúdió), orvosi rendelő, állatkert (bezárt) haszonállat tartására.

Védelem:

Mivel Magyarországon szinte lehetetlen a legális fegyvertartás (vadászat, sport lövészet – nagyon drága és körülményes mindkettő) ezért ebben a témában sok alternatíva nincs. Az íjak-számszeríjak, csúzli, kés, bunkósbot, nem kimondottan hatásos önvédelmi eszköz. Szerintem bármilyen esemény bekövetkezte esetén a lakosság (valós példákból merítve) az élelmiszer boltokat és a műszaki boltokat (minek azt nem tudom) fosztja ki. Én a vadász boltot céloznám meg (szélsőséges esetben rendőrőrsöt). Számolni kell azzal is, hogy kijárási tilalmat vezetnek, be ezért csak nappal tudsz mozogni éjjel viszont némileg nyugalmad van. Lakókörnyezetünkben barikádok kerítések megfigyelő pontok létesítése, belső mozgásteret tudunk kialakítani magunknak akár több lépcsős védelmi vonalakkal. Ezekhez már közösségben kell élnünk. Praktikus dolog karantén zónát kialakítani az esetleges fertőzések megállítására vagy a később befogadott menekültek időszakos elkülönítésére, amíg nem bizonyosodunk, meg hogy nem fertőzőek.

Kommunikáció:

Amennyiben nem működnek a hagyományos eszközök (vezetékes, mobiltelefon, internet) használhatóak a kézi adóvevők CB rádió illetve walki talki, érdemes megpróbálni a rendőrségi, mentő, tűzoltóság rádióit, hiszen azok átjátszó adókkal nagy hatótávolságúak. Átjátszó adók már sok helyen napelemmel üzemelnek így van esély a működésre.

Célszerű szórólapokat készíteni, hogy a többi túlélőt tájékoztassuk létezésünkről.

Mivel nem tudjuk mire várunk én faraday ketrecben tárolnám az eszközeimet.

Egészség és Higiénia:

Bátran kijelenthetjük, hogy a betegségeke nem lehet felkészülni. Egy vakbél vagy epegyulladás halálos lehet műtét nélkül. Sajnos a gyógyszereknek is általában 1 évig marad meg a hatásuk. Vannak kivételek és a 8-10 celsius körüli tárolás hosszabbítja a szavatossági időt. Célszerű védőmaszkokat tartani-tárolni. Csatornarendszer hiányában gondot fog okozni az emberi melléktermékek elhelyezése. Beszerezhető mobil wc és hozzá fertőtlenítő folyadék de a klórmész is hatékony. Érdemes több távol eső helyen gödröket ásni e-célból. Szemetet el kell égetni szinte azonnal és így meleg vizet nyerni.

Energia fűtés:

Áram hiányában generátorok használata de figyelembe kell venni, hogy egy átlagos 60 m2 lakás áramfogyasztása 500 kW ezért egy 1,5kw/h aggregátorra van szükségünk, aminek a fogyasztása. 2 – 2.5 liter / óra. Tehát ez hosszú távon nem megoldás, mert rengeteg üzemanyagra van szükségünk.

Építhetünk szélgenerátort a gépkocsikból kiszedett generátorokkal kombinálva. Ezekkel lehet akkumulátorokat tölteni és akár inverterrel 220 voltot nyerni. Ezek teljesítménye korlátozott de viszonylag sok telepíthető és folyamatos a működésük. Szélgenerátor építésére a neten sok leírást találni amik nem is tűnnek kivitelezhetetlennek.

Vizet fúrt kutakból nyerhetünk, amit magunk is tudunk fúrni. Melegvizet és fűtés kiegészítést napkollektorokból nyerhetünk. Fűtésre érdemes vegyestüzelésű kazánokat beszerezni, mert abban a szemét egy részét is elégethetjük.

Felszerelések és egyebek:

A kereső csoportoknak érdemes mindent begyűjteni, amit csak találnak könyvek, számítógépek hátha találnak hasznos információkat. Én szereznék éjjellátót ( 50-70e ), lézeres távmérőt ( 1000 méterig mér 60 e ), hő kamerát ( a legolcsóbb 2 Millió )  J . Időjárás előrejelző állomást vezeték nélküli külső egységgel ( kb. 30 e ). Mivel nem készülök vándorolni mert ez nővel és kis gyerekkel veszélyesnek tartom inkább a rejtőzködésben és védelemben gondolkodom. Amennyiben menni kell megoszlottak a vélemények a kocsiról. Szerintem a városban gyors, erős kocsi kell de ezek sokat fogyasztanak. Terepezéstől óva intem azokat akinek nincs gyakorlata hiába van terepjárója. A terepjáró és a pick up teherbírása kb. 600-700 kg. Amit én választanék az egy VW transporter syncro. Elmegy könnyebb terepen is 1000 kg teherbírása van.

Minden info gyűjtése fontos lehet ezért én már letöltöttem több alternatív energiáról és ezek építéséről szóló könyvet valamint a növénytermesztés és gyógynövényekről szóló könyveket. Ezen felül rengetek barkács és építési könyvet.  Azért hogy ne unatkozzunk, mert néha pihenni is kell kb. 7000 könyvet, 5000 CD albumot, 500 filmet is.

Kedves Olvasó, így pontozz:

1. Víz: mennyit, milyen minőségűt, hol tároljon... utánpótlási lehetőségek (van-e folyó, patak stb. a közelben), víztisztítás (rendelkezik-e szűrővel, klórtablettával stb.) - további ötletek itt
2. Élelmiszer: mennyit, milyen minőségűt, hol tároljon... utánpótlási lehetőségek (vadászat, halászat, gyűjtögetés stb.), újrakezdés (növénytermesztés, állatok nevelése) stb. - további ötletek itt
3. Otthon + védelem: biztonsági megoldások külső fenyegetettség, behatolók ellen; önvédelmi technikák és eszközök; rejtekhely; menedékhely (alfabázis ;) )
4. Társadalom és fenntarthatóság: tervek a jövőre nézve; kapcsolatok, kommunikáció; újrakezdéshez szükséges eszközök, felszerelések; a "tudás" megőrzése, gyakorlása; energia, fűtés; higiénia, egészségügy
5. Egyéb: minden egyéb szempont prepper szemszögből, ami szerinted kifejezetten jó vagy éppen rossz

Összesen tehát 5 kategóriában pontozhatsz, kategóriánként 0-10-ig, ahol 0 a legrosszabb, 10 a legjobb besorolás. Kérlek ne csak pontozz, de indokolj is, legfeljebb 5 sorban kategóriánként!

Természetesen minden más kommentet is szívesen fogadok!