Futurológia

Futurológia

Egy csodálatos Őrült Ház

A vietnami szálloda nevéhez méltóan őrületes – őrületes jó. A vendég úgy érzi magát, mintha egy valódi mesevilágba csöppenne... Ez persze nem csoda és a legkevésbé sem véletlen, hiszen a 10 szobás hotelben keveredik Disney csodavilága Salvador Dalí és Antoni Gaudi excentrikus művészetének hangulatával.

Tulajdonképpen szürreális hely a Crazy House, azaz az Őrült Ház. A kézzel készített bútorok, a lépcsők és az előterek mind arra szolgálnak, hogy az ember a természetben (legyen az mondjuk egy barlang) érezze magát. A tervező Dang Viet Nga azt mondja, egyrészt Da Lat város környékének természeti szépségei, másrészt a katalán építészzseni, Antoni Gaudí munkássága ihlették.

Így nem csoda, hogy központi szerepet kapnak az állatok: van Tigris Szoba (benne hatalmas, izzó tekintetű tigrissel - az előző képen látható), Kenguru Szoba (benne kenguru, melynek a hasa kandallóként funkcionál – ezt inkább nem szeretnénk elképzelni - egy részét látni viszont a következő képen lehet) és Sas Szoba, ahol a kandalló egy sastojást formáz.

Az állatok egy-egy népet szimbolizálnak a tervező elképzelései szerint: a tigris „a kínaiak kitartását", a sas „az amerikaiak nagyságát és erejét", míg a Hangya Szoba „a keményen dolgozó vietnamiakat".

Magát az építkezést helyi, szakképzetlen munkaerővel végeztették el a természetességre hivatkozva (ezt kissé félve írjuk le, ismerve a magyarországi viszonyokat – nehogy újabb érvvel szolgáljunk a mesteremberek egy bizonyos rétegének...), így aztán nem nagyon találni pontos derékszögeket, vannak viszont furcsa ablakok, és kissé össze-vissza falak.

Igazán nem áll szándékunkban egy követ fújni a város kommunista vezetésével, de a Népbizottság legfőbb kifogása a hotel ad-hoc karaktere, „a formai esztétika és a szerkezeti egység hiánya" volt.

A 2000 négyzetméteres szálloda ennek ellenére 1990-ben megépült, és ma már a pop art ikonikus képviselőjeként emlegetik, mi több, a kínai angol nyelvű napilap, a People's Daily felvette a világ legbizarabb építményeinek listájára.

Címkék: szálloda Vietnam Crazy House Da Lat Dang Viet Nga

Vízummentes inkubátorhajó startup cégeknek

Milyen lenne kezdő vállalkozóként egy Szilícium-völgyhöz hasonló helyen dolgozni, csak éppen vízummentesen és nemzetközi vizeken? A Blueseed legfrissebb tervei némi Paypal-os hátszéllel avagy hogyan találkozhat az offshore biznisz, az információtechnológia és a kalózvilág?

A 2011 nyarán alapított Blueseed koncepciója (Googleplex of the Sea) egy vízummentes inkubátorhajó lenne nemzetközi vizeken, 12 tengeri mérföldre (kb. 22 km-re) a Szilícium-völgytól. Az alapítók szerint az USA vízumpolitikája cseppet sem nem könnyíti meg a külföldi vállalkozások megtelepedését, az ún. Startup Visa Act még változtatásokra szorul, pedig számos nagy és híres amerikai vállalatot bevándorlók vagy azok gyermekei alapítottak.

A hajó és a design egyelőre még nincs meg. Többféle verziót terveztettek, konténerhajótól a kaptáralakúig, többszintes modern hajótól a teraszos elrendezésig minden előfordul. Vagy lízingelnek egyet, vagy vásárolnak és átalakítanak egyet vagy teljesen újat építenek. Így is-úgy is a megfelelő igényekhez kell alakítani, ugyanis 1000 vállalkozó/vállalkozás kapna lehetőséget, hogy beköltözzön a hajóra. Már közel 400 jelezte is, érdekelné a nyíltvízi kiruccanás. 200-300 fős személyzet, szupergyors internet, 4 fős apartmanok, catering, 24 órás biztonsági szolgálat, portaszolgálat, orvosi ellátás, konditerem, játékszobák, posta, helikopter-leszálló, mindez átlagosan 1500 dollárnyi bérleti díjért.

A hajónak (mely a Marshall-szigetek vagy a Bahamák zászlaja alatt lesz bejegyezve) már kialakult rajongótábora van. Ők úgy gondolják, valódi változás érhető el és könnyebben tud majd amerikai és külföldi együtt dolgozni, főként a vízumrendszer "kijátszása" miatt. A fedélzeten ugyanis vízummentességet élveznének az "utasok", ha pedig a szárazföldön akad dolgunk, turistavízummal vagy üzleti vízummal megoldható, nem kell munkavállalói vízum. Az ötletgazdák amúgy abban bíznak, hogy a projekt miatt az amerikai vezetés 2013-ban újra előveszi a vállalkozói vízum ügyét.

A kritikák azonban pont a vízum/adóügyekből erednek, sokan illegális offshore bizniszről beszélnek és már most kalózhadakat szerveznének a hajó elsüllyesztésére, mondván ez megint csak a gazdagok (törvényen kívüli) játéktere, és csak az amerikai bevándorlási- és adóhatóságok megkerülésére szolgál. Nem beszélve a tetemes üzemeltetési költségekről, 1000 ember és egy hatalmas hajó fenntartása dollármilliókat emészthet fel.

Ha már a dollármillióknál tartunk, a teljes büdzsét kb. 15-35 millió dollárra becsülik, az első körös pénzgyűjtés megvolt, eddig kb. 300 ezer dollár gyűlt össze, később Peter Thiel, a Paypal atyja is bekapcsolódik az adományozásba. Igyekezniük kell, mert a tervek szerint 2013 végén, 2014 elején már vízre is szállnának az első vállalkozók. Már csak az a kérdés, hogy megússzák-e szárazon.

Így élünk falun a 21. században?

A 20. századi urbanizációs robbanás következtében ma már a lakosság nagyobb hányada – számuk 2030-ra elérheti az ötmilliárdot – városokban él, és ezeknek a városoknak reagálniuk kell az átalakuló környezeti hatásokra, a megnövekedett lakosságszámra és a folyton változó emberi igényekre. De mi a helyzet a kisvárosokkal, a falvakkal, mi a jövő? Oldalirányú vagy felfelé terjeszkedés?

A falusi vagy kisvárosias élet nyújtotta nyugalom és az ottani közösségi élet mintha mára háttérbe szorult volna, pedig a „helyhiány" megoldásával talán újra vonzóvá válhatna a ma rohanó és (el)urbanizálódott emberének. A Brenac + Gonzalez építésziroda a helyhiányt egyszerűen és ötletesen oldotta meg: oldalra terjeszkedni már nem, csakis felfelé lehet. Olyan magasházat/toronyházat terveztek, amelynek egyik alapeleme a hihetetlenül sok zöldfelület.

A francia építészek bukott ikonként tekintenek a falusi/kisvárosi életformára, ami a megfelelő építészeti megoldásokkal akár újra követendő példa lehetne a lakhatási trendek területén. Párizs egyik külvárosi negyedébe (Boulogne-Billancourt) tervezték a 27 900 m2-es épületet, a környék jó közlekedési összeköttetéssel és adottságokkal bír, a toronyház pedig – bár magasságával kilóg, mégis – illeszkedik a környezetbe.

Az épület sok-sok rétegből áll össze, melyek függőlegesen helyezkednek el és igazodnak a lakók igényeihez: nemcsak lakások, de játszótér, közösségi és kereskedelmi funkciók, találkozóhelyek is vannak, csak úgy, mint egy hagyományos falusi főtéren. Ehhez kapcsolódik a zöld koncepció, kert-stílusú teraszokat alakítottak ki minden lakóegységnél, a 80 cm mély földben akár fák is meggyökerezhetnek. A zöldfelület nemcsak a természetet és az állandó körforgást jelenti ebben a projektben, de a környezeti hatások (nap, szél) ellen is védenek és egyúttal a zaj-és légszennyezés ellen is.

A lakóterek nagyok, mintegy 3 méteres belmagassággal, sok üvegfelülettel és rugalmas térkialakítással. A terasz és a saját kiskert pedig olyan adalék, ami a betondzsungelben élő korosztályoknak megteremtheti az egyensúlyt a városi és kisvárosi létforma között. De egyelőre nehéz elképzelni, hogy a megszokott látkép helyett ez a Bábel tornyára emlékeztető konstrukció jelenti majd egyszer a vidéket, és a tornácos parasztházakat vagy a sátortetős épületeket már csak fotón nézegethetjük.

Így nézhet ki Amszterdam és New York 30 év múlva

Ezek azt hiszik , hogy az USA , és New York , még létezik harminc év múlva . Nem tudják , hogy az egyesült államok , mint birodalom szétesik , és több önálló köztársaságra oszlik az egész Amerikai kontinens, és ezt bizony az uzsora kamatra dolgozó zsidó bankárkasztnak köszönhetik. Az egész világ fellázad a kamatrabszolgaság ellen , és a zsidó bankárkasztot megfosztja vagyonától , és minden ország kitoloncolja a zsidóit Izraelbe, és két emberöltőig nem is engedi ki őket , vesztegzár alatt élnek mint a Palesztinok, még a kereskedelmet is korlátozzák velük, csak azt fogyaszthatják amit megtermeltek . Az intézkedéstől azt várják , hogy egy nagy felemelkedés indul meg világszerte, ahol a zsidó nem szedi le a hasznot , egy egészségesebb társadalmi alakulat lesz kialakulóba, hol nem kell annyi adót fizetni , hogy az ingyenélő zsidókat is eltartsuk. A világon mindenütt az iszlám bankrendszer terjed el ahol a vállalkozók a bankárokkal együtt sírnak és nevetnek mert csak a nyereséges vállalkozás után van a bankárnak is bevétele. Megszűnik a hitelpénz rendszer amit eddig adóslevelekre adott a központi bank , Minden országba állami monopólium lett a monetáris jog , még egyszer nem juthat a zsidó bankárkaszt monopolhelyzetbe a pénzkibocsájtás területén . A hagyományos zsidó bank csak Izraelben működhet , az uzsora kamatot csak egymástól szedhetik be . Minden ország szabályozta a közéleti részvételt , a továbbiakban egyetlen kisebbség sem dominálhat a nemzetalkotó arányon túl mandátumot a közhatalomba , így nem alakulhat ki újból ilyen zsidó szerű túlburjánzás . Ők mire 100 év múlva ismét szét szélednek , és ha tudnak megtelepednek az egyes országokban , ha engedik nekik, majd szorgos munkával beilleszkednek az ottani közösségbe , vagy ha nem akarnak , akkor tovább kell állniuk , mert nem engedik meg nekik , hogy újból a fejükre nőjenek , és mint sisere had , megint a világ gyarmatosításáról szőjenek álmokat . Ez a 100 év arra lesz jó számukra , hogy a kazárok is zsidókká váljanak , és ha ebben gátolják egymást , hát a fékezőket egymás között likvidálják , és egységesek lesznek , a munkájuk által érvényesülnek majd , vagy éhen halnak. 
Bár már látnám , hogy beindult a terv , és a zsidók a batyujukkal húznának a szentföldre. És mivel a Palesztinokat koncentrációs táborba kényszerítették , ezt a népet a világ államainak be kell fogadniuk , hisz Anglia varrta a nyakukba a zsidó népet , ,, ha Amerikát hadba viszik övéké lesz Palesztina ,, - Most megoldást kell találni e fáradt meggyötört népnek . Aki ezek után is maradna , hisz ez a szülőföldje azon nem tudunk segíteni , ha pedig atomháborúval fenyegetőzik a világ felé a zsidó héja , hát megelőzésképpen el kell rendelni a zsidó atomholokausztot ,és azt kell mondanom , pusztuljon az emberiség legnagyobb bűnöző bandája . Így feltehetőleg felnő egy jó pár korosztály akik nem háborúra termettek , és nem azért neveltek , hogy egy kisebb csoport érdekébe háborúzzon és életét adja mint most az Amerikai fiatalok , kik ugyan munkanélküliek lennének , de a munkanélkülieket nem így kell megszüntetni. A birodalmi Amerika mint láttuk kiirtotta az őslakosságot, ez is holokauszt volt , a nemzet állam gyermekeit nem kell feláldozni a cionista bankárkaszt oltárán , inkább a bankárkaszt képviselőit kellene odadobni a sátánuknak , és nem azokat az ártatlan gyermekeket akiket országszerte elrabolnak azért , hogy növeljék a rituáléjuk hatását . Tehát se a gyerekeket , se a katonákat ne áldozzák fel a sátán oltárán egy zsidó bankárkaszt kedvéért se, inkább őket tegyék meg rituális áldozatokká. És kiderül majd , hogy nem is arab terroristák garázdálkodnak Amerikában , csak a jó öreg CIA az ki mozgatja a rugókat , és őket is mozgatja a pénzkartel élcsapata az a 300 család aki lefölözi a világot . Ha a világ vagyona 100 egység az övéké e 100 - ból 99, és a maradékon osztozik a világ többi része. Miért is nem veszik el e vagyont a mindössze 6000 főből álló egységtől mert jól szervezettek , az őket kiszolgálókkal mindössze 1 % - nyian vannak . Ha bérgyilkosokat küldnénk rájuk , és minden családot le feleznénk nem kellene ahogy akarják az emberiség 80 % - át kiirtani . Ha nem adnák fel a szándékukat akkor az egész cionista bankárkasztot és a kiszolgáló talpnyalókat is likvidálni kell . Ez a föld 1 % - a , a 80 % - k helyet szép remény az életben maradásért , az emberi fajért hozott álldozatért ezt bizony meg kell hozni . 

Mennyire változik meg a környezet, mi mindent hasznosítunk újra, milyen minőségű lesz a levegő és vajon a tengerek, óceánok mennyire alakítják át a két várost? Lehet nem is szárazföldön, hanem vízen ünneplik majd április 22-ét, a Föld Napját.

És miért éppen New York és Amsterdam? Történetük több ponton is összekapcsolódik, New Yorkot 1624-ben holland telepesek alapították Új-Amszterdam néven, és mindkettőnek meg kell küzdenie a klímaváltozás okozta új környezeti kihívásokkal, hatalmas vízparti területeik vannak, és lassan ki kell költözni a vízre.

Hiába választja el New Yorkot és Amszterdamot egy fél világ, a problémáik hasonlóak, ennek bemutatására 2011-ben rendeztek egy kiállítást, ahol tíz „pillanatképet” mutattak be, öt nagy területre koncentrálva (levegő, mozgás, étkezés, szórakozás, lakhatás). A kiállításon mindkét város 5- 5 építészirodája vett részt, terveik sokkal inkább voltak vitaindítóak, mintsem konkrét megoldások egy-egy problémára. Azt reprezentálták, vajon milyen lesz majd 30 év múlva egy ilyen nagyvárosban élni.

Úszó iskolák a világ peremén

1950 óta május utolsó vasárnapja a gyerekeké, őket ünnepeljük, a nemzetközi gyermeknap egyben az ő jogaikra, lehetőségeikre irányítja rá a figyelmet. Ez a nap azonban nemcsak az önfeledt játékról szól, hanem arról is, mit teszünk értük, mire és hogyan tanítjuk őket. És nem utolsósorban hol, milyen feltételek mellett. Ami nekünk extrém körülmény lehet, máshol teljesen hétköznapi: az iskolapad is kiköltözik a vízre.

 

Az ázsiai iskolapélda

 

Bangladesben az időjárás nemcsak a mindennapi életet nehezíti meg – 2050-re az ország ötöde lesz víz alatt és 30 millió ember válhat környezeti menekültté az ENSZ szerint –, de az iskolába való eljutást is. A monszun miatt több ezer iskolát zárnak be, a gyerekek hónapokig nem tanulnak. A vízen és vízzel való együttélés pedig alapvető az országban, ahol 160 millióan élnek 144 ezer km²-en, és mindent keresztülszelnek a folyók, csatornák.

Mohammed Rezwan helyi építész és aktivista 1998-ban 500 dollárból megalapította aShidhulai Swanirvar Sangstha civil szervezetet és 2002-ben indította el az első hajó-iskola projektet, azóta közel 100 ilyen hajó segíti a gyerekek tanulását. 2012-ben több, korábbi díj után megkapta a WISE-díjat (World Innovation Summit for Education) is.

A hajókat helyi anyagokból készítik, keskenyek, hogy a kisebb csatornákon is könnyen mozogjanak, tetejük vízálló, idekerülnek a napelemek. Oldalukon több ablak is van a jobb szellőzés érdekében, belül pedig nem találhatóak tartóoszlopok (erős fémszerkezet tartja a súlyt), hogy több pad beférjen, így 30-35 gyermeket és felnőttet is képesek befogadni. A hajó-iskola rendszer 250 km-es távolságot fed le, közel 90 ezer családnak segít (sokan csak így jutnak számítógép közelébe) és a hagyományos oktatás mellett pl. azt is megtanítják a kicsiknek, hogyan gyűjtsenek tiszta (ivó)vizet.

A nigériai cölöpsuli

Nigériában sem sokkal jobb a helyzet. A legnagyobb város, Lagos egyik nyomornegyedében mintegy 90 ezren élnek, javarészt halászatból, önfenntartó módon, a kormányzat nem különösebben foglalkozik velük. Ennek ellenére tavaly sok cölöpházat leromboltak, és ezt idén is folytatni kívánják, hogy fejleszteni tudják a vízpartot. Na de milyen áron?

A helyi közösség problémáinak megoldása érdekében az NLÉ Architects 2012 őszén azENSZ Fejlesztési Programja támogatásával elindította a Makoko Úszó Iskola projektet, az első szakasz márciusban zárult le.

Az úszó szerkezet fő alapanyaga a fa, alakja pedig egy háromszögre hasonlít, az osztálytermek a második szinten helyezkednek el. Az alsó szinten játszótér és zöldfelület található, legfelül pedig még egy nyitott osztályterem. A tetőre itt is napelemeket helyeztek, valamint esővízgyűjtő- és természetes ventillációs rendszert is kialakítottak. Az egészet pedig műanyag hordókra építették, így lebeg a vízen az iskola.

A projekt második fázisában azt tervezik, hogy az iskola mintájára úszó otthonokat építenek, amelyeket akár össze is lehet kapcsolni, a harmadik szakaszban pedig egy egész úszó kommunát alakítanának ki, amely tovább terjeszkedhet a lagúnában.

A finnek első úszó faluja

A klímaváltozás következtében a víz egyre nagyobb területeket hasít ki a szárazföldből. Többször írtunk már vízre költözős elképzelésekről, melyeknek elsősorban a hollandok az ötletgazdái, most azonban a finnek is nekidurálták magukat, bár egyelőre még csak kicsiben. A helyszín Pori, a nyugati partvidéken, amely most már nemcsak jazz fesztiváljáról ésstrandjairól híres, de itt épül Finnország első úszó faluja is.

A vizes megoldásokra specializálódott Marinetek Group és a tanácsadásban, kivitelezésben jártas Sito tervei alapján 16 könnyűszerkezetű házat húznak fel, kettő már el is készült. A leginkább az északi csónakházakra emlékeztető épületeket (faszerkezet, fekete sátortető) úgy alakítják ki, hogy ellenálljanak az extrém időjárási viszonyoknak (szél, eső, hó). Mindegyik energiatakarékos technológiával működik majd (hővisszanyerő és napelemes rendszerek). A projekt LEED minősítésre hajt.

A házak 52-93 m² nagyságúak lesznek és előre gyártott elemekből a helyszínen állítják össze őket. Az alapot egy erős, szilárd ponton képezi majd, melyet lehorgonyoznak a tengerfenékre. A helyi víz-és szennyvíz rendszerhez saját szivattyúkkal csatlakoznak.