2016. augusztus 14., vasárnap

Innen – onnan.




Innen – onnan.


Megvan a lepra titka



szerző: Harmati András
Megfejtették kutatók a középkori leprabaktérium teljes örökítőanyagát, és megállapították, hogy az az évszázadok alatt alig változott - ezzel közelebb jutottak a betegség eredetéhez.
Az elemzések kimutatták, hogy sok baktérium egy közös ősre vezethető vissza, amely négyezer éve élt - adta hírül Johannes Krause tübingeni evolúciógenetikus és csapata a Sciencexpress című szaklapban. A szakértők öt jó állapotban megmaradt középkori csontvázat és élő leprás betegektől vett mintákat vizsgáltak. Eközben első alkalommal sikerült a különböző korszakokból származó Mykobakterium leprae nevű kórokozó teljes genomjának rekonstruálása - írják a tudósok.
A felismerésből, miszerint a kórokozó örökítőanyaga évezredeken át alig esett át mutáción, következtetéseket lehet levonni magára a betegségre nézve. Krause szerint így szinte biztosan elmondható, hogy a lepra évezredeken át viszonylag egyenletesen terjedt - másként, mint a pestis, a fekete halál, amely több járványt okozva lépett fel.
Az, hogy a lepra elsősorban a középkorban volt elterjedt, nem a betegség okozójára, hanem az emberek megváltozott életkörülményeire vezethető vissza. Elterjedésének mértéke akkor növekedett meg, amikor az emberek a 10. században egyre nagyobb településeken kezdtek élni, majd a betegség a 14. században visszaszorult a higiénés körülmények javulásának hatására.
A lepra genomjának vizsgálatakor világossá vált, hogy a baktériumok DNS-e még kedvezőtlen körülmények között is jóval tovább megmarad, mint az emlősöké. "Ezért lehetséges, hogy a betegség egészen prehisztorikus eredetéig visszavezethető. Ez pedig az orvostudomány számára is nagy jelentőséggel bírhat. Ha tudjuk, milyen gyorsan mutálódnak a baktériumok, akkor meg lehet becsülni azt is, milyen gyorsan válnak ellenállóvá az új antibiotikumokkal szemben" - mondta el Krause. A szakértő szerint elképzelhető, hogy egyszerű DNS-elemzések segítségével minden páciens a számára legmegfelelőbb antibiotikumokat kaphatja.
A leprával és tuberkulózissal foglalkozó würzburgi intézet (DAHW) szerint a világon jelenleg mintegy négymillió ember él lepra miatti torzulással vagy csonkolt testtel. Az elmúlt évben kis mértékben növekedett a leprás megbetegedések száma a világban: az első becslések szerint több mint 230 ezren lettek leprásak világszerte 2011-ben, míg az azt megelőző évben kétezerrel kevesebben fertőződtek meg.
2010-ben minden második leprás megbetegedést Indiában regisztrálták, a dél-ázsiai országban akkor 126 ezren fertőződtek meg. Évente tízezrek kapják el a kórt Brazíliában és Indonéziában, emellett Afrika országaiban is jelentős gondot okoz a betegség kezelése. Bár a lepra gyógyítható, sok ember nem jut hozzá a megfelelő gyógyszerekhez. Ezekben az esetekben a kórokozó hat-tizennyolc hónapon belül halált okoz.
MTI – alfahir.hu


"Gyógyulni" kezdett az ózonréteg



szerző: Harmati András
A meteorológusok legújabb mérései szerint egyre kisebb az Antarktisz feletti ózonlyuk.
Az ózonlyuk kezd bezárulni - mondta Gert König-Langlo, a német Neumayer III. Antarktisz-kutatóállomás vezetője szerdán Bremerhavenben. A szakértő szerint három éve észlelhetők a "gyógyulási" folyamat jelei. A javuló ózonértékek hátterében König-Langlo szerint a fluor-klór-szénhidrogén-gázok felhasználásának világszintű tilalma áll.
Míg 2006-ban, az akkori déli-sarkvidéki tél után az ózonlyuk több mint 27 millió négyzetkilométeres volt, addig 2012-re mérete 18 millió négyzetkilométerre csökkent.
"Első alkalommal mutatnak adataink fordulatot az ózonréteg alakulásában. Az ózonréteg kezdi összeszedni magát" - véli König-Langlo.
Az ózonlyuk elemzéséhez a német kutatók 27 éve hetente végeznek ballonos méréseket. Ez a leghosszabb ilyen jellegű méréssorozat egy ózonlyuk alatti állomáson. A Neumayer III-at az Alfred Wegener Intézet Helmholtz Sarki és Tengeri Kutatóközpontja működteti.
MTI – alfahir.hu


Egy óriási vulkánkitörés vethet véget a globális felmelegedésnek



szerző: Jurenkó Ferenc
Egy óriási vulkánkitörés bármikor okozhat egy kisebb jégkorszakot egy osztrák tudós szerint. A robbanással a légkörbe jutó hamu és gázok miatt alig érné napsütés a földfelszínt, amelynek klímája így évtizedekre lehűlhet.
"Ha egy hegyóriás hatalmas kitörést produkál, hideg idő köszönthet a Földre, ami több évtizedre elfeledtetheti a globális felmelegedést" - magyarázta Wolfgang Vetters, a Salzburgi Egyetem Geológiai és Paleontológiai Intézetének geológusa a bécsi Természettudományi Múzeumban tartott előadásán. Az említett forgatókönyv szerinte bármikor valóra válhat. "A kitörést előre jelző földmozgások egyre gyakoribbak: ilyenek voltak az Indiai-óceán félelmetes cunamikat kiváltó rengései 2004-ben, valamint a 2011-es új-zélandi földrengés. "A talaj azóta sem nyugodott meg sem Indonéziában, sem Új-Zélandon" - figyelmeztetett Vetters, aki szerint számolni kell azzal, hogy a két térségben idővel komolyabb vulkánkitörés következik be.
"A földrengés azt jelenti, hogy a kontinentális kéregben feszültség lépett fel, amely bármikor okozhat vulkáni tevékenységet. Krisztus után 63-ban Pompejit földrengés rombolta el, 79-ben pedig kitört a Vezúv. A földkőzetek és a vulkáni aktivitás összefüggésének ez a leghíresebb, ám korántsem az egyetlen példája" - magyarázta a kutató.
Egy megakitörés gigantikus mennyiségű, több mint 100 köbkilométer hamut, vízgőzt és más gázokat bocsátana a légtérbe, ahol a felső légréteg szelei az eget beszennyezve nyolc hét leforgása alatt az egész földön szétterítenék az anyagot. Így kevesebb napsütés érné a felszínt, a hőmérséklet pedig csökkenne.
Az éghajlat néhány évtizeden át hűvösebb lenne, és alig maradna valami az üvegházhatásból - véli a geológus. Szerinte abban ugyanakkor felesleges reménykedni, hogy a vulkánok kezünkbe adják a klímaváltozás irányítását: "a kitörést követő kis jégkorszakban többet kell fűtenünk, ezzel megnő a szén-dioxid-kibocsátás is, hosszú távon a helyzet így csak romolhat." Úgy gondolja, az éghajlat melegedését és az üvegházhatást csak energiatakarékossággal és az ipari szén-dioxid-kibocsátás mérséklésével lehet csökkeneti.
MTI - alfahir.hu


Intelligens kamerarendszert fejlesztettek 


magyarok


szerző: Harmati András
Nemzetközi újdonságnak számító, mesterséges intelligenciára támaszkodó, öntanuló biztonsági térfigyelő és eseményfeldolgozó rendszert mutatott be a Montana Tudásmenedzsment Kft. csütörtökön Budapesten.
A 267 millió forintos DigiSEC projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a magyar költségvetés is támogatta a bekerülési költség 55,57 százalékával. A hő és videó alapú, valós idejű térfigyelő rendszer viselkedés- és mozgásminták alapján elemi és összetett események elemzésével preventív módon tud azonosítani lehetséges veszélyhelyzeteket, egyszerre akár több kamera felvételének feldolgozásával.
Az észlelt vészhelyzetet a biztonsági személyzet monitorára küldi, egyben, ha kell, azonnali riasztást is tud adni az intézkedésre jogosultaknak. Az öntanuló mesterséges intelligencia képes elsajátítani a megfigyelt terület megszokott életmenetét, és eltérés estén riaszt.
A rendszert elsősorban a bankszektornak akarták kifejleszteni, de kereskedelmi területen is használható, tökéletesen alkalmas nagyobb bevásárlóközpontok, benzinkutak, repterek figyelésére is - mondta Vadász Pál, a Montana Tudásmenedzsment Kft. ügyvezetője a DigiSEC rendszer bemutatóján.
A rendszer kifejezett előnye, hogy nyelv- és hardverfüggetlen, tehát közvetlenül külföldön is értékesíthető, a telepítéséhez pedig nincs szükség új infrastruktúra létesítésére, hiszen integrálható bármely már létező video-megfigyelőrendszerrel, még az analóg kamerákkal is - tette hozzá.
A videofelvételeket a rendszer a viselkedésminták kiértékelésének eredménye alapján katalogizálva menti el. A felvételeket utólagos elemzés esetén tehát nem kell hosszadalmasan végignézni, hanem a kezelőfelületen néhány klikkeléssel ki lehet szűrni a keresési feltételeknek megfelelő eseményeket. Ez a funkció különösen jó szolgálatot tehet a bűncselekmények utáni nyomozásban - hívta fel a figyelmet a fejlesztő.
A DigiSEC képelemző biztonsági rendszert a Montana Tudásmenedzsment Kft. az MKB Bank és a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKI) szakmai közreműködésével fejlesztette ki. Az MKB Bank a követelmények megfogalmazásával, a tesztkörnyezet biztosításával járult hozzá a rendszer kifejlesztéséhez, a SZTAKI pedig az elemző algoritmust dolgozta ki.
MTI – alfahir.hu


Atombombát használna az USA


szerző: Harmati András
Nukleáris robbanótöltettel térítené el a Földet fenyegető kisbolygókat egy amerikai tudóscsapat, amelynek kutatási tevékenységét az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA jelentős összegekkel támogatja.
Bong Wie, az Iowai Egyetem csillagászati-védelmi kutatóintézetének szakértője az amerikai Nemzeti Űrtársaság éves tanácskozásán kifejtette, hogy az általa vezetett csoport olyan űrhajó kifejlesztésén munkálkodik, amely az atomtöltetet a veszélyes pályán közeledő kisbolygóra (aszteroidára) juttatná, mielőtt még az összeütközhetne a Földdel. Egy-egy bevetés becslése szerint hozzávetőleg egymilliárd dollárba kerülne.
Az aszteroidaelhárító űrhajó két részből állna. Az egyik az a kinetikus ütközőegység lenne, amely nagy sebességgel vágódna a kisbolygóba, és hatalmas krátert vájna a felszínébe. A másik a nukleáris robbanótöltetet vinné magával: az atomszerkezet csak azután lépne működésbe, ha már az űrjármű mélyen behatolt a kráterbe - az aszteroida belsejébe. A cél az, hogy milliónyi darabra szaggassák szét a kozmoszból érkező objektumot, letérítve a széthulló szilánkokat a Földet fenyegető pályáról. Wie meggyőződése szerint az atomtöltettel felrobbantott kisbolygók darabjainak a 99 százaléka - vagy akár mindegyike - bizonyosan elkerülné a Földet. Azok a töredékrészek pedig, amelyek tovább száguldanának az eredeti pályán, méretük folytán elégnének, mihelyt elérnék a földi atmoszférát.
Az iowai csapat olyan elhárító rendszert tervez kidolgozni, amely viszonylag rövid bevetési képességgel rendelkezne, tehát a kisbolygó feltűnésétől számított egy éven belül már útnak lehetne indítani a robbanótöltettel felszerelt elhárító űrjárművet. Két űrhajó állna folyamatosan készenlétben - ez egyik tartalék lenne -, és Delta 4 jelzésű rakétán bocsátanák fel őket. Ha az első kudarcot vallana, máris indítanának a másikat.
Wie utalt arra, hogy az eddig javasolt módszerekkel - mint amilyen egyebek között a gravitációs vontatás, a sugárzási nyomásgyakorlás vagy a tömeges ütköztetés ötlete - az a baj, hogy előkészítésükhöz igen hosszú idő lenne szükséges, az aszteroida észlelésétől legalább 10-20 év. A szakértő előadásában megemlítette, hogy az általuk tervezett technológia egyes elemeit már külön-külön sikeresen kipróbálták, például a NASA Deep Impact nevű űrhajója 2005. július 4-én kinetikus ütközőegységet küldött a Tempel 1 üstökös elé, hogy megvizsgálják a kozmikus karambol hatását. Négy évvel később a Holdon teszteltek hasonló berendezést.
A kutató elismerte, hogy atomfegyverek világűrbe juttatása politikailag kényes kérdéseket vethet fel, ám úgy érzi, hogy számos biztonsági intézkedést lehetne közbeiktatni annak megakadályozására, hogy a nukleáris töltetek működésbe lépjenek akár véletlenszerűségből, akár fellövési kudarc esetén. Tájékoztatása szerint az űrhivataltól már 600 ezer dollárnyi támogatást kaptak fejlesztési munkájukhoz.
Csillagászok hozzávetőleg egymillióra teszik a Naprendszerben ólálkodó aszteroidák számát, közülük 9600-at azonosítottak olyan objektumként, amely keresztezheti a Föld pályáját. Az igazán behemótok, az egy kilométer átmérőnél nagyobbak zömét - 980 ilyen van - a NASA tudósai jól ismerik, de ezek nem is jelentenek közvetlen fenyegetést a közeli jövőben. A 100-1000 méteresek csoportja már sokkal népesebb: mintegy 4700 aszteroida tartozik hozzájuk, és alig egyharmadukat fedezték fel eddig. Ha valamelyikük becsapódna a Földbe, egy közepes méretű államnak megfelelő területet pusztítana el. Az év elején a földgolyótól 27,6 ezer kilométerre - óránkénti 64 370 kilométeres sebességgel - elszáguldó 2012 DA14 kisbolygóval egyenrangúak közül viszont alig egy százalékot azonosítottak eddig. (A februárban elsüvítő aszteroida átmérője 47 méter, tömege 13 000 tonna volt.)
MTI – alfahir.hu


Minden második állat éli túl az űrutazást



szerző: Harmati András
Az apró állatok, zömében rágcsálók közül minden második nem élt túl egy egyhónapos űrutazást, amelyre orosz kutatók küldték őket – közölte az MTI.
A Bion-M űrkapszula sikeresen landolt ejtőernyővel vasárnap egy mezőn az oroszországi Orenburg térségében, Moszkvától 1200 kilométerre délkeletre, a fedélzetén lévő 53 egér és egyéb apró állat több mint fele azonban elpusztulva került ki a konténerekből.
A tudósok egyelőre nem tudják, hogy a berendezések elromlása vagy az űrutazás okozta stressz miatt pusztultak-e el az állatok, de számítottak arra, hogy nem mindegyik éli túl a szokatlan kalandot, és a tudomány szempontjából nem haszontalanok a döglött állatok sem.
Az Orosz Tudományos Akadémia április 19-én, egy Szojuz hordozórakétával juttatta fel az egerek mellett apró gyíkokat, hal- és rákféléket, sőt néhány növényt és mikroflórát is magában foglaló Bion-M kutatókapszulát 575 kilométeres magasságba, jóval magasabbra, mint a Nemzetközi Űrállomás (ISS), amelynek fedélzetén emberek is tartózkodnak.
Ilyen hosszú ideig még nem tartózkodtak állatok önállóan az űrben. A legutóbbi, 2007-es kutatórepülés alkalmával 12 napot töltöttek az űrben a kísérleti állatok.
A mostani kísérletben azt vizsgálták, hogyan hat ki hosszabb távon a súlytalanság és a kozmikus sugárzás az élő organizmusra, különös tekintettel a csontozatra, az idegrendszerre, az izomra és a szívre.
A Földre visszatért állatokat és növényeket Moszkvába, a tudományos akadémia Orvosi és Biológiai Problémákkal Foglalkozó Intézetébe szállították elhúzódó vizsgálatokra és elemzésekre. Bár az első eredmények már erre a hétre várhatók, a súlytalanság génekre gyakorolt hatásáról például várhatóan csak hónapok múlva lesznek adatok.
Az orosz kutatók remélik, hogy a misszióból nyert adatok segítenek előkészíteni a huzamos emberi űrexpedíciókat, például egy Mars-utazást. Oroszország azt tervezi, hogy 2030-ra létrehoz egy bázist a Holdon, ahonnét űrhajósok hosszabb utakra indulhatnak, például a Marsra.
MTI – alfahir.hu


A világ leggyorsabb komputerét Kínában rakták össze


Kínai kutatók által fejlesztett szuperszámítógépet minősítettek hétfőn a világ leggyorsabb számítástechnikai rendszerének.
A világ 500 legerősebb számítógépes rendszerét felsoroló TOP500 lista szerint a Kínai Haditechnológiai Egyetem által kifejlesztett Tianhe-2 33,86 petaflop/másodperc sebesség elérésére képes. Ez majdnem kétszeresen szárnyalja túl az amerikai energiaügyi minisztérium Oak Ridge-i Nemzeti Laboratóriumában működő Titan elnevezésű gépet, amely 17,59 petaflop/másodperc sebességével immár csak a második helyen áll. 
A Tianhe-2-vel Kína 2010 novembere után tért vissza a ranglista első helyére az akkori világelső Tianhe-1A típusát követően. A Tianhe-1A jelenleg a lista tízedik helyét foglalja el. 
Egy másik amerikai szuperszámítógép, a Sequoia is egy hellyel hátrébb, a harmadik helyre csúszott a listán a maga 17,17 petaflop/s teljesítményével, őt a japán "K" elnevezésű számítógép (10,51 petaflop/s) és a szintén amerikai Mira (8,59 petaflop/s) követi. 
Ezzel együtt is vezet az Egyesült Államok a szuperszámítógépes rendszerek terén, hiszen a lista több mint felét foglalják el az amerikai fejlesztésű gépek. Az országok rangsorában Kína jelenleg a második helyen áll 65 pozíció elfoglalásával, megelőzve Japánt, Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot 
"Az Egyesült Államok továbbra is vezető ország marad a szuperszámítógépek fejlesztése terén, de az előnye csökken" - mondta Horst Simon, a TOP500 szerkesztője, az amerikai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium igazgatóhelyettese. Véleménye szerint az elkövetkező egy évtizedben ezen a téren világszerte várhatók változások. 
Simon szerint a most még lemaradó országok - mint India vagy Brazília - várhatóan növelik a beruházásaikat, Kína pedig a fejlődő országok számára a szuperszámítógépes rendszerek beszállítójává válhat. "Jelentős változások előtt állhatunk, amennyiben több ország folytatja iparosodását és felismeri a szuperszámítógépek értékét" - tette hozzá Simon. 
A TOP500-as listát 1993 júniusa óta évente két alkalommal vizsgálják felül, az jelenleg a világ szuperszámítógépeinek elfogadott rangsorának tekinthető.



Több mint kétezer rab dolgozott a gátakon



Az árvízi védekezésben eddig kétezernél több elítélt vett részt, foglalkoztatásuk során rendkívüli esemény nem történt - mondta el a komáromi vasútvonal mellett tartott hétfői sajtótájékoztatón a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának helyettese, Schmehl János.
A szőnyi vasútvonalat védő töltés visszabontásán jelenleg 206 fogvatartott dolgozik, és kedden még százan érkeznek. Az árvízi védekezést a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságai is támogatták, Budapestre 700 kilogramm kenyeret és húszezer péksüteményt küldtek, ezt a Margitsziget védőinek osztották ki - tette hozzá a parancsnokhelyettes. 
Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója elmondta, hogy 97 településen kezdődött meg az árvíz utáni helyreállítás, a munkálatok 13 településen már befejeződtek. Az ideiglenes védművek 40 százalékát már visszabontották. A helyreállításkor a közlekedési útvonalak felszabadítása az elsődleges. Eddig 107 kilométer útvonalat adtak vissza a forgalomnak. A vasúti pályákat a védekezéskor használt eszközök eltávolítása után a MÁV szakemberei átvizsgálják. Ők döntenek a közlekedés újraindításáról az érintett szakaszokon. A Komárom-Esztergom szakaszon várhatóan 25-én indulhat meg a forgalom. Bakondi György azt mondta, hogy 45 településen szükséges a fertőtlenítés, amelyet méregmesterek végeznek. A munkában 246 szakember vesz részt 80 speciális járművel. 
A víz nagyjából 11 ezer hektáros területet árasztott el, ebből mintegy 7 ezer hektáron keletkezett mezőgazdasági kár. Összesen 1570 embert kellett kitelepíteni, közülük 898 már visszatérhetett az otthonába. 
Czunyiné Bertalan Judit, Komárom-Esztergom megyei kormánymegbízott elmondta, hogy az esztergomi Prímás-szigetre és a pilismaróti üdülőövezetbe folyamatosan térhetnek vissza az emberek.

Megtalálták az eltűnt 13 éves tárnoki kisfiút



Épségben megtalálták a rendőrök azt a 13 éves kisfiút, aki június 14-én egy tárnoki általános iskolából tűnt el. A fiú Budapestre ment és napokig csavargott.
Épségben megtalálták a rendőrök azt a 13 éves tárnoki kisfiút, aki pénteken tűnt el egy tárnoki általános iskolából –olvasható a police.hu-n.
A gyermek a közlemény szerint napokig csavargott, majd egy hozzátartozóját kereste fel egy fővárosi szállón. A kisfiút sérülésmentesen adták át a nevelőszüleinek.
Blikk korábban azt írta: a fiú bizonyítványa miatti szégyenében mehetett világgá, és már negyedik napja próbálták szülei tűvé tenni Tárnokot és környékét.

Fotó: Facebook
A 13 éves kisfiú bizonyítványosztáskor tűnt el a tárnoki Rákóczi Ferenc Általános Iskolából. "Péntek délelőtt még a végzősök ballagására készültek, aztán a tanárok elmondása szerint nézeteltérése volt valakivel, ami miatt az osztályfőnöke két idősebb lánnyal hazakísértette" – mondta a gyermek nevelőapja, Tóth Lajos a Blikknek. A kísérők gyűrűjéből megszökve elrohant, és most találták meg.


Itt az újabb brutális megszorítás



Újabb megszorítást jelentett be Varga Mihály: a tranzakciós adó kétszeresére, 6 ezrelékre emelkedik, a vállalkozások telefonadója 2-ről 3 forintra nő. A változások augusztus elején léphetnek életbe.
A kormány döntéseket hozott annak érdekében, hogy a 2004 óta hozott hibákat végleg le tudjuk zárni, és elkerüljük azon uniós tagállamok sorsát, melyek túlzottdeficit-eljárás alá kerültek – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfői sajtótájékoztatóján. Két törvényjavaslat kerül a parlament elé: a költségvetés módosítása és azadótörvények módosítása, amelyek hétfőn délelőtt már meg is jelentek a parlament honlapján.
A kormány kezdeményezi a tranzakciós illeték módosítását, ami a készpénzforgalom esetén 0,6 százalékra emelkedik. Emellett javasolja, hogy a készpénzfelvétel esetén szűnjön meg a tranzakciós illeték felső, 6 ezer forintos határa. A számlák közötti utalgatás 0,3 százalékra fog emelkedni, és ennél a tranzakciótípusnál marad a hatezer forintos felső korlát. Ezeket az intézkedéseket a hétvégén a Bankszövetség munkatársaival folyamatosan egyeztették – mondta Varga. A kormány javaslata szerint a távközlési adó mértéke a vállalkozások esetében 2-ről 3 forintra nő, a felső korlát pedig 2500-ról 5 ezer forintra emelkedik. A bányajáradékot 12-ről, 16 százalékra emelnék.
Burkolt kamatadó-emelés
Az adótörvényeket módosító javaslat burkolt kamatadó-emelést is tartalmaz, ugyanis a magánszemélyek kamatjövedelmére bevezeti a kormány az egészségügyi hozzájárulást: a kamatjövedelem után a kamatadón kívül további 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A kamatjövedelem utáni eho-kötelezettség a magánszemélyek 2013. augusztus 1-jétől megszerzett kamatjövedelmére vonatkozik.
Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. augusztus 1-jét megelőzően kezdődik, de a kamatjövedelem juttatása 2013. augusztus 1-jét követő időpontra esik, például ha a betétszerződést 2013. júniusában kötik meg, de arra kamatot csak szeptemberben fizetnek, az egészségügyi hozzájárulást csak a 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelemre kell megállapítani.

Varga Mihály Brüsszelben
Fotó: MTI / Európa Tanács / Zucchi Enzo
Lesz reklámadó is
Varga szerint a fő cél az, hogy az eljárás alól végleg kikerüljünk. A másik ok pedig az inflációs folyamat. Tavaly év végén még 5,2 százalékos inflációs céllal számoltak, a konvergenciaprogramban 3,1 százalékot jelöltek meg, de még ennél is kisebb lehet a pénzromlás mértéke. Ez kedvező a lakosság és a vállalkozások számára, ám a költségvetést kedvezőtlenül érinti. A fogyasztási típusú adóbevételek elmaradnak a tervezettől: ilyen a pénzügyi tranzakciós illeték, az áfa és jövedéki adó. Ebből a háromból csak a tranzakciós illetéknél javasolnak korrekciót. Varga elmondta azt is, hogy már év elején megállapodtak abban, hogy ha elmaradás van, akkor megejtik a korrekciót. A tranzakciós illetékből 301 milliárdot terveztek, május végéig 52 milliárd folyt be, az időarányos 42 százalék helyett ez csak 17 százalék.
Szívnak a képviselők is
A legújabb megszorító csomag miatt a parlamentnek is plusz ülésnapokat kell beiktatnia. Az eredeti elképzelés szerint már csak hétfőn és pénteken ülésezett volna az Országgyűlés, de ez a két nap is már úgynevezett rendkívüli ülésszaknak számít (természetesen csak a nevében rendkívüli, hiszen szinte mindig van ilyen nyári ráadás). A két, hétfőn benyújtott törvényjavaslat adatai mellett ugyanakkor már az szerepel, hogy "a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés 2013. június 28-ig meghosszabbított rendkívüli ülésszakának napirendjén", vagyis még egy hetet rá kell húzniuk a képviselőknek, mielőtt elmehetnének nyaralni.
Újságírói kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta, hogy a reklámadóról még nem döntött a parlament, viszont a költségvetési módosításba belefoglalják a reklámadóból származó bevételt is. Parlamenti döntés még nincs, nekünk viszont terveznünk kell ezzel a tétellel, 5-6 milliárd folyhat innen be – emelte ki a miniszter. Ha a parlament ezt még ebben a hónapban elfogadja, augusztus 1-jével léphetnek életbe. Nem számol azzal, hogy a továbbhárítás megtörténik, a bankok között ugyanis komoly verseny van a miniszter szerint. Úgy véli, a verseny azt indukálja, hogy a költségek nem továbbháríthatóak. A kormányszóvivő hozzátette, hogy a PSZÁF ráadásul folyamatosan vizsgálja a tranzakciós illeték kivetésének jogosságát. A tranzakciós illetékből befolyt összeg kisebb mértékének oka, hogy a háztartások, vállalkozások gyorsan reagáltak ennek bevezetésére, emelte ki Varga. Az adóemelésekkel kapcsolatban hozzátette: fogyasztási szokáson múlik, hogy mindezeknek az egyes családokra vetítve milyen hatása lesz.
Fizethetnek a bankok az önkormányzati adósságért
A javaslat arra kötelezi a bankokat, hogy fizessenek az államnak, amiért átvállalta az önkormányzati adósságokat. Ezt a kormány azzal indokolja, hogy a hitel kockázata az adós személyének megváltozása miatt csökkent, „ezért indokolt, hogy e kockázatcsökkenés a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások állam részére történő arányos befizetési kötelezettségével párosuljon”.
A törvényjavaslat indoklása arra is kitér, hogy az adósságátvállalások után fennmaradó települési önkormányzati adósság állam általi átvállalását a hitelezők – befizetési kötelezettség mellett – önként kezdeményezhetik.
A kormány javasolja azt is, hogy legyen 80 százalékos állami garancia az e-útdíj kapcsán a fuvarozók hitelfelvételéhez, ez azonban csak azokra a hitelfelvevőkre vonatkozik, akik kis- és középvállalkozásban működnek. Erre a költségvetést módosító javaslat 10 milliárd forintot szán. A költségvetési törvény módosításával beruházási alapot hoznak létre, amelyből a stadionépítések és a Kossuth tér rendezése finanszírozható.
Májusban mást ígértek
Bár a Magyarországgal szemben 2004-ben, rögtön uniós csatlakozásunk után indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolta idén májusban az Európai Bizottság (EB) – mely komoly kritikákat is megfogalmazott az ezt a döntést megalapozó elemzésében – a végső szót az uniós pénzügyminiszterek e heti találkozóján mondják ki. A magyar kormány már az EB javaslatát megelőzően is igyekezett bebiztosítani magát. Varga Mihály május elején egy három lépcsőből álló csomagot jelentett be a túlzottdeficit-eljárás elkerülése érdekében: az első lépcső az állami intézmények 92,9 milliárd forintos zárolása volt, és Varga akkori ígérete szerint, ha ez nem lett volna elég, akkor elhalasztották volna az olyan beruházásokat, mint a stadionépítések vagy a Kossuth tér átépítése. Utóbbi 60 milliárd forintos megtakarítást jelentett volna a költségvetésnek 2014-ben. Végső esetben a tranzakciós illetéket, az energiaszektor különadóját és a bankadót is felülvizsgálta volna a kormány.
Ehelyett a jelek szerint a kormány azt választotta, hogy a zárolással és részben a harmadik lépcsővel, valamint a külön bejelentett médiaadóval egyensúlyozza ki a büdzsét, hogy folytathassa az állami gigaberuházásokat. A kormány érvelése alapján az uniós pénzügyminiszterek hét végi találkozójára (Ecofin) akarja újfent megerősíteni elkötelezettségét a hiány 3 százalék alatti tartására, azonban ez az indoklás gyenge lábakon áll: az Európai Bizottság május végén már megtette javaslatát, hogy az EU-s pénzügyminiszterek engedjék ki Magyarországot a túlzotthiány-eljárásból. A bizottság javaslatára ezekben az ügyekben az Ecofin a brüsszeli gyakorlat szerint minden alkalommal rábólint. A EB javaslata mellé hozzá kell tenni, hogy több olyan költségvetési tétel – a pénztárgépek NAV-hoz történő bekötése, illetve az e-útdíj bevezetése – is kimondottan, kimondatlanul csúszóban van, melyekből 160 milliárd körüli bevétellel kalkulált a kormányzat.
Már ki tudja hanyadik megszorítás jön
A most bejelentett lépésekkel a második Orbán-kormány már lassan nem is tudjuk, hogy hányadik megszorítást jelentik be, melyet kategorikusan nem megszorításoknak nevez a kormányzati kommunikáció, mivel közvetlenül nem az állampolgárokat, háztartásokat terhelik. Közvetetten – a beruházások visszaesésével, munkahelyek megszűnésével, bizonyos díjak emelkedésével – viszont gyakorlatilag mindenki megérzi az intézkedések hatását.
Orbán Viktor kormánya 2012-ben egyes vélekedések szerint a 90-es évek, Bokros Lajos ideje óta nem látott megszorítást hajtott végre annak elérése érdekében, hogy a hiányt 3 százalék alatt tartsuk, és ezzel kikerüljünk az uniós túlzottdeficit-eljárás alól. A tavalyi megszorítások ráadásul Matolcsy György 2010-es – illetve 2011-es – etapjait követték, amikor bevezetésre került a bankadó – ami azóta az "örök" jelzőt kapta a kormányszóvivőtől –, illetve a szektorális különadók különböző fajtái. A kormány mindezen intézkedésekkel elérte, hogy a hiány tavaly bőven a 3 százalék alá csússzon be, ám mindennek növekedési ára volt – 1,7 százalékos volt a recesszió. A kormányt ráadásul rendkívül sok hazai és nemzetközi kritika is érte amiatt, hogy igencsak unortodox lépésekkel igyekszik a költségvetést egyensúlyban tartani. A mostani bejelentések is azt tükrözik, hogy hiába jött Varga Mihály, ő is a Matolcsy által kitaposott nem konvencionális úton halad tovább.


Itt a nagy segítség a letöltésekhez



A legkülönfélébb formátumú videók gyors és egyszerű letöltésében segít az alábbi Firefox-kiegészítő.
Akár a YouTube-on, akár valamelyik weboldalon lelünk rá egy videóra, netán valamilyen zenére, számtalan módszer segíthet a filmecske letöltésében, de talán egyik sem használható annyira egyszerűen, mint a Flash Video Downloader – YouTube Downloader nevű Firefox-kiegészítő.
A kiegészítő innen tölthető le, és a települése után egy kis nyíl jelenik meg a böngésző beviteli mezője mellett. Ha egy olyan oldalra jutunk szörfözésünk során, amelyen letölthető videó vagy hangállomány van, azt a nyilacska is jelzi, ugyanis akkor eltűnik róla a kis, áthúzást szimbolizáló kereszt.
Ha rákattintunk, egy kis menübe jutunk – itt érdemes a Set File Types lehetőséget választani, és a kinyíló menüben pár apróságot beállítani, például hogy hova kerüljenek a letöltött állományok.

A továbbiakban már használhatjuk is a kiegészítőt, hiszen ha egy videót vagy videókat talál, amelyek letölthetők, a nyílra kattintva elérhetjük ezeket, és bármelyikük nevére állunk, egy újabb menü segítségével dönthetjük el, hogy a sima letöltést vagy a gyors letöltést választjuk, vagy egyszerűen csaj az URL-jüket másoljuk a vágólapra.
A letöltés során egy kis felugró ablakban kísérhetjük figyelemmel a letöltés állapotát, illetve ha közben valamelyik másik alkalmazásban vagyunk, értesítést kapunk arról, ha befejeződött a letöltés.


Megindult a harc a hagyományos rádiózás utolsó bástyájáért


Elcsépelt mondás, de igaz: az internet mindent megváltoztat. Egyes területeket jobban, másokat kevésbé. Az autós audiofogyasztás eddig alapvetően érintetlen maradt, de egyre több jel utal arra – köztük az Apple hétfői bejelentése –, hogy mindez már nem sokáig marad így.
A nappaliban álló gramofon, majd CD-lejátszó mellett az ötvenes évek óta hódító autórádiók, valamint a Walkman 80-as évekbeli megjelenésével már gyakorlatilag életünk minden pillanatában velünk lehetett a zene.
Közhely, de ettől nem kevésbé igaz: az internet elterjedésével drasztikusan átalakultak zenefogyasztási szokásaink is, és ez először a nappaliban, a számítógépünk, majd pedig az okostelefonok révén gyakorlatilag mindenhol.
Érdekes módon ugyanakkor az autó és vele együtt a hagyományos FM rádiózás nagyon sokáig tulajdonképpen érintetlen tudott maradni. A múlt idő azonban több, mint jogos, egyértelmű ugyanis, hogy az internet által okozott változások az autóban való zenehallgatást is elérték.

Máshonnan szól
Fotó: SXC
Az autó is a neten lóg
A Connected Car, mint technológia terminus több mint 1 éve foglakoztatta a tartalomipar és az autóipar képviselőit. Maga a technológiai megoldás egyelőre több lehetséges irányvonalat is magában foglal. Az egyik részeként az autók, egyfajta modemként saját maguk kapcsolódnak fel az internetre, és kezelőpultjuk egyben a fontosabb az utazást segítő, kényelmesebbé tevő felületté válik. A másik, elsősorban a már autós rendszereket is autóikba szerelő autógyártók által képviselt irányvonal pedig az okostelefonokat csatlakoztatja az autó rendszerekhez. Végül, de nem utolsó sorban az Apple, a maga szemtelen módján, saját maga szeretne egyfajta az autós-operációs rendszer szolgáltatóként belépni erre a piacra, az iOS in the Car segítségével. A sort nem a hétfőn indult fejlesztői konferenciáján több, fontos bejelentést tevő Apple kezdte.

iOS in the Car
Az autós audió piacra elsőként az on demand rádiók (például a Pandora) kezdtek belépni, hiszen számukra, amelyek amúgy is a hatalmas, közel 14 milliárd dolláros rádiós hirdetési piac pénzeiért küzdöttek, küzdenek a hagyományos, földi sugárzású rádióadókkal, és kiemelt fontosságú, hogy hallgatói bázisukat szélesítsék. Márpedig a rádióhallgatás legfontosabb színtere továbbra is az autó.
Félintelligens megoldások
A streaming szolgáltatók – mint a Deezer vagy éppen a Spotify – ugyan nem a hirdetési pénzek érdekében, de ugyancsak egyre határozottabban jelennek meg az autós zenehallgatási lehetőségek között. Céljuk egyértelmű: a mindig, mindenhol való zenehallgatás lehetőségét (ami a streaming szolgáltatások lényege) az autókban is meg kell teremteni. Ennek érdekében kötött megállapodást a Magyarországon is elérhető Deezer a BMW-el, a Spotify pedig a Volvóval. Mindkét streaming szolgáltató, valamint a Pandora esetében is csak arról van ugyanakkor szó, hogy az okostelefonra telepített alkalmazás képes kommunikálni az autó intelligens vezérlőrendszerével.

A rádiós piac akkor is hatalmas változások előtt állna, hogyha csupán az okostelefonokon, illetve számítógépeken igénybe vehető szolgáltatásokkal kellene megküzdenie. A rádiós piac meghódítása több szempontból is kulcsfontosságú terület lehet a streaming és az on-demand rádiók számára. Egyrészt azért, mert a felmérések egyetértenek abban, hogy az új zenei tartalmak megismerésének még mindig az AM/FM rádiók a legfontosabb forrásai. Az pedig, hogy hol és milyen formában ismerjük meg az új zenei tartalmakat, jelentős mértékben befolyásolja azt, hol költjük el a zenére szánt pénzünket, illetve hol töltjük el a zenehallgatással töltött időt.
Az autó ebből a szempontból pedig kiemelt fontosságú terület, ugyanis eddig a hagyományos rádióadók felségterülete volt. Az autóban lezajló médiafogyasztás 84 százaléka továbbra is az AM/FM rádiók adják, messze-messze megelőzve az iPod-okat, mp3 lejátszókat vagy éppen az internet alapú rádiókat. A hagyományos rádiók illetve az autós cd lejátszók kiszorulásához arra lesz szükség, hogy megjelenjenek – a ma még gyerekcipőben járó – intelligens autós irányító rendszerek.

Azon mobiltulajdonosok aránya, akik hallgattak már az autóban zenét valamilyen streaming szolgáltatással (USA)
Fotó: Arbitron - Edison Research
Ezek előretörése révén kezd majd el igazán változni az, ahogyan az audio tartalmakat az autóban fogyasztjuk, ami maga után vonja majd az online rádiók, illetve a streaming szolgáltatások előretörését.
A folyamatot leginkább az vagy azok a gyártók és szolgáltatók kontrollálhatják majd, amelyek magukat az intelligens, a webre kapcsolódni tudó autó operációs rendszereket szállítják. A zene tehát csak az egyik és talán nem is a legfontosabb oka annak, hogy az Apple erre a piacra is megpróbál belépni. Ne lepődjünk meg, hogy hamarosan szinte minden, mobil operációs rendszert és ökoszisztémát építő vállalat ( Google, Maazon, Microsoft) megpróbál megjelenni ezen a piacon is.


5 tipp: hogyan kerülje ki az Office-t?



A Microsoft Office kétségtelenül a legnépszerűbb irodai programcsomag, de nem az egyetlen. Sőt, öt olyan ingyenes alternatívát mutatunk, melyek bármelyikében megtalálható az átlagfelhasználók által leggyakrabban alkalmazott funkciók zöme.
Google Dokumentumok / Google Drive
Google Drive online tárhelybe tavaly beolvadt irodai webalkalmazás-csomag a Microsoft Office egyik legjobb alternatívája. Egyáltalán nincs meg benne minden, ami a redmondi szoftvercsomagban, de ez egyáltalán nem jelent rosszat, hiszen a felhasználók zöme mindössze néhány tucat funkciót használ a mindennapok során,amelyek a Google irodai fegyvertárának is részei.
A többi megoldással szembeni hatalmas előnye a más felhasználókkal valós időben közösen végezhező szerkesztés, valamint az, hogy a Google Drive a két legnépszerűbb okosmobilos platformon, Androidon és iOS-en is jól használható alkalmazással rendelkezik.

Fotó: creart.pro
A Drive-ban szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, prezentációkészítőt, űrlapgenerátort és egyszerű rajzolóeszközt is találunk, és ezekkel nem csak új fájlokat hozhatunk létre, hanem importálhatjuk beléjük meglévő dokumentumainkat is.
Apache OpenOffice
Ha asztali környezetben működő, hagyományos szoftverként telepíthető Microsoft Office-alternatívát keresünk, akkor az OpenOffice a legelterjedtebb megoldás. Legfrissebb, 3.4-es változatát egy év alatt közel 50 millió alkalommal töltötték le. A Microsoft Office-szal szembeni előnyei közé tartozik, hogy teljesen ingyenes.
A programcsomagban nagyjából minden megtalálható, ami a fizetős Office-ban, tehát nem csak a Google Drive-nál említett, gyakran használt funkciók, hanem például a táblázatkezelő bonyolultabb függvénykezelő megoldásai is.
Az OpenOffice-szal kapcsolatos egyik leggyakoribb tévhit, hogy nem képes a Microsoft által alkalmazott formátumokban menteni - de tévhitről lévén szó, ezen nem szükséges túl sokat aggódni, mert nem igaz.

LibreOffice
Libre Office megjelenésében és funkcionalitásában is megegyezni látszik az OpenOffice-szal, de néhány tesztelője szerint már odáig fejlődött, hogy több tekintetben is felülmúlja azt. Ha a Google Drive-ban zavaró a felhőben működés, az OpenOffice-szal pedig valamiért nincs meg a szimpátia, akkor a LibreOffice-t javasolt kipróbálni.
Kingston Office Suite
Az OpenOffice-nál és a LibreOffice-nál valamivel szerényebb a Kingston Office, hiszen ennek a programcsomagnak csupán egy szövegszerkesztő, egy táblázatkezelő és egy prezentációkészítő része van. Bár legtöbben hajlamosak vagyunk rá, hogy mindenféle programot telepítsünk a gépre (“Hátha egyszer majd kell”), valljuk be, hogy az adatbáziskezelő szoftvert legtöbben sosem nyitjuk meg - bőven elég lehet tehát az egyszerű Kingston Office.

Jó tudni, hogy az ingyenes csomagnak része egy teljes körű dokumentumkezelést nyújtó androidos alkalmazás, valamint egy prezentációnk előadását segítő iPhone-os/iPades kliens is. Fontos: mivel asztali szotfverről beszélünk, az asztali számítógépen szerkesztett fájljaink nem lesznek aotumatikusan elérhetők és szinkronban lévők mobilunkon - ellentétben a már említett Google Drive-val és a most következő Zohóval.
Zoho Docs
Nulla forintért 1 gigabájtnyi tárhelyet nyújt a Google Drive dokumentumkezelője mellett az online dokumentumkezelés terén még labdába rúgó Zoho. Az egyszerű szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációs eszköz  mellett a Zoho megoldásának része a biztonságos fájlmegosztás, valamint - ez nincs meg a Google Drive-ban - arra is van lehetőség, hogy a közösen szerkesztett dokumentumoknál feladatokat osszunk ki a többi felhasználónak, és nyomon is követhetjük azok teljesülését. Ha pedig havi 3-5 dollárt áldoz rá valaki, még professzionálisabb lehetőségek állnak előtte.


Riasztás felhőszakadás és hőség miatt


2013. június 16., vasárnap
Pest és Nógrád megye több térségére másodfokú riasztást adott ki a várható felhőszakadás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap délután. Ezeken a területeken már a következő órákban lehetnek olyan záporok, zivatarok, amelyek során rövid idő alatt több mint 50 milliméter csapadék hullhat. Hétfőre pedig a várható hőség miatt adott ki Borsod-Abaúj-Zemplén megye kivételével az egész ország területére figyelmeztetéseket az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A meteorológiai szolgálat az MTI-hez eljuttatott vasárnap éjfélig szóló veszélyjelzése szerint Nógrád és Pest megyére, valamint a főváros térségére van érvényben narancssárga, vagyis másodfokú figyelmeztetés. Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyében citromsárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetés van érvényben a felhőszakadás miatt. E szerint a nap folyamán ezeken a területeken is rövid idő alatt több mint 25-30 milliméternyi eső hullhat.
Emellett Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megyében, valamint a fővárosban a heves zivatar miatt is elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. Ezeken a területeken kis valószínűséggel kialakulhat heves zivatar, amelyet károkozó szél vagy nagy méretű jég kísérhet.
Az extrém UV-B sugárzás is meghaladhatja a figyelmeztetési értéket. Hétfőn 7,6-os (nagyon erős) UV-B sugárzás várható. Ilyenkor a normál bőrtípusnál már 15-20 perc napon tartózkodás esetén is bőrpír keletkezhet. Az MTI-hez vasárnap eljuttatott veszélyjelzés szerint a meteorológiai szolgálat tizenegy megyére másodfokú figyelmeztetéseket adott ki. Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében a napi középhőmérséklet tartósan 25 Celsius-fok felett alakulhat.
A többi megyében és a fővárosban elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a várható hőség miatt. Az előrejelzés szerint hétfőn a legalacsonyabb hőmérséklet 14 és 19 fok közöt


Zavarják a Gmail hirdetései? Így tüntetheti el őket



Sok vád éri a Google-t azzal kapcsolatban, hogy célzott hirdetéseket helyez el levelezőrendszerében. Ha ez zavarna bennünket, tegyünk ellene. Megmutatjuk, hogyan.
Scroogled kampányában, sőt azon kívül is már jó párszor támadta a Microsoft a Google-t azzal, hogy „beleolvas” leveleinkbe, hogy azután célzott hirdetéseket helyezhessen el Gmail-fiókunkban.
Van, akinek ezzel semmi baja, végül is az érdeklődési körének megfelelő ajánlatokat kap, másokat viszont kifejezetten bosszantanak ezek a hirdetések. Ha ön is ez utóbbi felhasználók közé tartozna, akkor mindenképpen érdemes a Gmelius nevű böngésző-kiegészítő segítségét kérni.
A kiegészítő innen tölthető le Chrome-ra, és innen Firefoxra mi a Chrome-változatot próbáltuk.

Ugyanaz a levelezőrendszer, de jobbra már hirdetések nélkül
A telepítése után a beállításokhoz kerülünk, itt határozhatjuk meg, hogyan nézzen majd ki levelezőnk, mi változzon rajta, mi tűnjön el róla. Ha a More information lehetőségre kattintunk, pontosabb (angol nyelvű) leírást is kapunk arról, hogy melyik beállítás mit eredményez.
Végül a Save my settingsre kattintva menthetjük el a beállításokat. A továbbiakban már a megváltozott Gmail felület fogad, ahol például nyoma sincs a hirdetéseknek.


Megjött a 15 GB-os tárhely a Google-nél



Néhányan már korábban megkapták a kibővített tárhelyet, mostanra azonban közel mindenkinél bekapcsolta a Google az újítást.
A Gmailben tárolt levelek, a Google Drive-on lévő fájlok és a Google+ 2048x2048 pixeles felbontásnál jobb minőségű fotói számítanak bele a 15 gigás helybe, amit mostantól nagyjából mindenkinek ingyen ad a Google.
Akinek nem elég a 15 gigányi ingyenes tárhely, az kérhet 100 GB, 200 GB, 400 GB, 1 TB, 2 TB, 4 TB, 8 TB vagy 16 TB-nyi felületet is, ezért azonban már havi 5-800 dollárt kell fizetni.


Az ön gépébe is kerülhet: itt a világ első 5 GHz-es szuperprocesszora



Az eddigi processzorok sebességét túlszárnyaló, 5 GHz-en dobogó porcesszort jelentett be a Los Angelesben zajló E3 kiállításon az AMD.


Az Intel mögött hagyományosan második processzorgyártó AMD FX-9590 processzora a világ első kereskedelmi forgalomba szánt 5 GHz-es modulja. A 8 magos chip a gyártó szerint a multimédiás teljesítmény és a játékok világában is mérföldkövet jelenthet.
A processzort előbb hardverpartnereknek értékesítik, azaz önállóan csak később lehet majd megvásárolni és beépíteni, elsőként komplett számítógépekbe szerelve találkozhatunk majd vele, mégpedig hamarosan.


Töröltessen le a gépéről minden kártevőt egy

ingyenes programmal



Megjelent az IObit malware-vadász programjának legújabb verziója.
A számítógépünkre betolakodó rosszindulatú kártevők olykor kicselezik vírusvédelmünket, így nem árt egy igazi malware-vadász programmal is átnézetni a gépünket.
Az IObit Malware Fighter is egy malware-, spyware-likvidáló program, ráadásul ingyenes. Legújabb változata, a Malware Fighter 2 innen tölthető le.
A letöltése, majd az exe fájlra kattintással indított telepítése után egy vonzó, jól áttekinthető felület fogad. Négy nagy modulunk van: Scan, Protect, Upgrade, Action Center, bár, mint látni fogjuk, ezekből az első kettő a fontos számunkra.
Scan opció háromféle ellenőrzést takar, közülük a Smart Scan a leggyorsabb, a Full Scan viszont a legalaposabb. A vizsgálat végeztével jelentést kapunk arról, vannak-e kártékony programok, spyware-ek stb. a gépünkön, és közvetlenül innen kezdeményezhetjük is az eltávolításukat, javításukat is.


Protect lehetőség alatt valós idejű védelmet kapunk, ezek egy részét (szerencsére csak a kisebbik részét) csak a fizetős változatra történő frissítés után érjük el, de azért az ingyenes rész védelmére sem panaszkodhatunk, a program figyeli a települni akaró sütiket, a hálózatunkat, böngészőinket. Arra készüljünk fel, hogy az ingyenes változatban az Action Center mindig fog „hibát” találni, amit amúgy további programok letöltésével lehet orvosolni.
Mindezzel együtt elmondható, hogy a Malware Fighter 2 egy valóban gyors, kezes, megbízható anti-malware program, amely szélesebb körű védelmet kínál, mint a korábbi változata. Egy próbát mindenképpen megér.


Itt a nagy tudású, ingyenes CD/DVD-író legújabb változata


Akár a fizetős Neróval is felveszi a versenyt az Ashampoo ingyenes szoftvere, amelyet folyamatosan frissítenek.
Bár a streamelések és a felhőszolgáltatások világában már kevesebb CD-t és DVD-t írunk, mint korábban, azért még mindig jól jön, ha ott lapul a számítógépünkön egy CD/DVD-író program.
Mindenekelőtt ilyen az íróprogramok királya, a CD/DVD-írók „Photoshopja”, a Nero Burning ROM, azonban ezért fizetni kell. Van viszont egy tényleg remek ingyenes alternatívája, amelyik hasonlóan sokoldalú: az Ashampoo Burning Studio.
Amellett hogy egy valóban jól használható CD/DVD-író programról van szó, folyamatosan jelenik meg az újabb és újabb változata (legutóbb például az Ashampoo Burning Studio 6-ról számolhattunk be olvasóinknak), most pedig itt az Ashampoo Burning Studio 2013.
A program, mint említettük, ingyenes, azonban a használatához szükség lesz egy regisztrációra, hogy megkapjuk mellé a licenckulcsot.

A programmal CD-re, DVD-re, sőt blu-ray-re írhatunk, készíthetünk adatlemezeket, audio CD-ket, MP3 és WMA CD-ket, sőt akár VCD-ket, SVCD-ket is. Ha két meghajtónk is van, akkor természetesen lemezeket is másolhatunk, sőt a program egy lemezborító-készítőt is kínál.
Egyetlen dologra azért figyeljünk: a telepítés során a varázsló megpróbál installálni egy böngésző toolbart, illetve megváltoztatná alapértelmezett keresőnket – ezt ne engedjük.


Videón a világ atomrobbantásai


Egy japán művész, Isao Hashimoto egy térképes videón ábrázolta a világ atomrobbantásait 1945-től 1998-ig. Az első öt év viszonylag nyugodt a videóban, 1951-től aztán meglehetősen nagy intenzitással villannak fel a pontok a térképen. A vizsgált 53 évben összesen 2053
atomrobbantás történt. 

A Time-Lapse térképe Minden nukleáris robbanás 1945 óta - a Isao Hashimoto



Egyre több bankszámlát törnek fel - így védekezhet



Egyre többen használják számítógépük mellett mobiljukat pénzügyeik intézésére, így egyre csábítóbbá válik a bűnözők számára is ez a terület. Íme néhány tipp a hatékony védekezéshez.
A magyarországi bankok elsöprő többsége alkalmazza az sms-es jelszóküldést, melynek köszönhetően az ügyfél csak akkor indíthat utalást - sőt, már a netbanki felületre is csak akkor léphet be -, ha meg tudja adni a bank által telefonjára kiküldött egyszeri, néhány percig érvényes jelszót.
Néhány kártékony szoftver azonban már az sms-jelszós biztonsági megoldást is képes kikerülni, leginkább úgy, hogya számítógép mellett a felhasználó mobiljára is települ, így mindkét forrásból össze tudja szedni a pénzlopáshoz szükséges adatokat. (Tavaly decemberben magyarországi banki ügyfelek is áldozatul estek egy ehhez hasonló támadásnak.)


A  még februárban összegyűjtötte, mit tehetünk ahhoz, hogy nagyobb biztonságban tudhassuk magunkat. A legfontosabb, hogy csak a platform hivatalos alkalmazásboltjából töltsünk le alkalmazásokat, legalábbis a banki szoftverek esetében mindenképp tegyünk így.
Duplacsavar, a vírusok trükkjét kitrükköző megoldás lehet, ha a banki sms-t egy másik, lehetőleg nem okos, hanem hagyományos mobilra kérjük. Hasonlóan hardveres és hasonlóan jó módszer az a pár ezer forintos költséggel járó lehetőség, ha bankunktól egy kódgeneráló kis eszközt kérünk, ami - általában egy PIN megadása után - legenerálja nekünk az éppen aktuális időkódhoz tartozó jelszót, ami így nem megy át egyetlen mobilunkon sem.




Jobb, mint a Total Commander? Itt egy ingyenes fájlmenedzser



Funkciók tucatjait kínálja egy ingyenes fájlmenedzser – egy próbát mindenképpen megér.
Van, aki a Total Commanderre esküszik, más inkább a Windows beépített fájlmenedzserét, az Intézőt használja, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének alternatívák. Ez utóbbiak közé tartozik a magyar nyelvet is támogató Unreal Commander, amely innen tölthető le.
A letöltése, majd az exe fájlra kattintással kezdeményezett telepítése után indíthatjuk. A megszokott kétpaneles ablak fogad, de mindenekelőtt megjelenési stílust kell választanunk a megadottak közül.
A fájlmenedzser nagy előnye, hogy eltérő színekkel mutatja a különféle típusú fájlokat, illetve a mappákat, így elég csak ránézni, hogy kiigazodjunk állományaink között. Ettől függetlenül persze csoportosításra is van lehetőség. Ugyancsak kedvező, hogy felül egymás mellett láthatjuk a csatlakoztatott meghajtókat, illetve azt is, hogy mennyi még a szabad hely rajtuk.

Akár a legfelső menüsorból, akár az alatta lévő, ikonokkal díszített sorból indulunk ki, számos funkció vár ránk. Lehetőség van fájlok keresésére, másolására, törlésére, átnevezésére, fogd és dobd műveletek végrehajtására, az állományokba történő gyors betekintésre, becsomagolt állományok kicsomagolására stb.
Beépített FTP kliens is van, azonban a hozzá kapcsolódó műveleteket csak akkor tudjuk elvégezni, ha előbb egy ingyenes licenc kulcsot igényelünk a program oldalán. A továbbiakban időnként majd adakozásra szólít fel a program, de ezt saját belátásunk szerint tehetjük meg vagy utasíthatjuk el.

Leleplezték a netes kémkedőket

A Kaspersky Lab által felfedezett NetTraveler több mint 350 magas profilú áldozatot célzott, 40 országban. A NetTraveler csoport több köz- és magánszféra szereplőt, intézményeket, nagykövetségeket, olaj-és gázipari egységeket, kutatási és katonai központokat célzott.
A Kaspersky Lab jelentése szerint a veszélyes csoport már 2004 óta működik, de a nagyobb aktivitás 2010 óta volt érzékelhető. A NetTraveler fő területe az iparági kiberkémkedés, főbb célpontjai pedig az űrkutatás, a nanotechnológia, az energiatermelés, a nukleáris energia, a lézeripar, az orvostudomány és a kommunikáció területeiről kerültek ki.
A támadók először egy adathalász e-mailt juttattak az áldozatok gépeire, ami egy fertőzött dokumentumot tartalmazott, ez használta ki aztán a rendszerek sebezhetőségeit.
A rendelkezésre álló adatok alapján a NetTraveler kiberbűnözői csoport összesen 350 áldozatot célzott, közel 40 országban, köztük az Egyesült Államok területén, Kanadában, az Egyesült Királyságban, Oroszországban, Görörországban, Belgiumban, Ausztriában, Kínában és Dél-Koreában.
A Kaspersky Lab szakembereinek elemzése szerint a NetTraveler kiberbűnözői csoport hat olyan személyt is célzott, akiket már egyaránt ért támadás a Vörös Október akciója során, amelyet egy korábbi kiberkémkedéssel foglalkozó csoport követett el még 2013 elején. Bár nincs közvetlen kapcsolat a NetTraveler és Vörös Október szereplői között, de ez a két nagy támadás rávilágít arra, hogy ezek az áldozatok a jövőben is potenciális célpontjai lehetnek az ilyen nagy horderejű támadásoknak.


112 milliárdot loptak, lebuktak

Lecsaptak a Citadel zombihálózatra, amelynek segítségével 500 millió dollárt, azaz 112 milliárd forintnyi pénzt loptak el bűnözők. A botnet működtetője kelet-európai.
Legalább 5 millió gépet fertőzött meg az a zombihálózat, amelyet az FBI és a Microsoft Digital Crimes részlege közös erővel számolt fel. A gépeken olyan trójai futott, amelynek segítségével főleg olyan banki adatokat (felhasználóneveket és jelszavakat) szereztek meg a bűnözők, melyek segítségével hozzáférhettek bankszámlákhoz - írja a Bitport.
Az informatikai oldal beszámolója szerint a botnet felhasználásával becslések szerint az elmúlt másfél évben fél milliárd dollárt meghaladó összeggel rövidítették meg elsősorban amerikai és nyugat-európai bankok ügyfeleit. Az incidens érintettjei között van az American Express, a Bank of America, a Citigroup, a Credit Suisse, a PayPal, a HSBC, a JPMorgan Chase, a Royal Bank of Canada és a Wells Fargo is.
A lopáshoz használt botnetet a Zeus vírussal hozták össze, ez az a kártevő, ami magyarországi banki ügyfeleket is megrövidített.



Blokkolhatnak júliustól egyes internetes oldalakat itthon

A jövőben a bíróságok elrendelhetik egyes, külföldi szervereken lévő internetes adatok elérésének blokkolását. A büntető tárgyú törvények erről is szóló módosítását hétfőn a Fidesz-KDNP támogatásával fogadta el a parlament.
A változtatás lehetővé teszi a külföldi szervereken lévő adatok időleges vagy végleges hozzáférhetetlenné tételét. Ha a bíróság jogerősen elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, annak végrehajtása átadható lesz annak az országnak, amelynek területén a tárhelyszolgáltató székhelye vagy telephelye van.
Az átadásról a két ország igazságügy-miniszterei egyeztetnek, ennek során tájékoztatni kell a külföldi államot arról, hogy ha egy hónapon belül nem tud eleget tenni az adatok törlésének, akkor a bíróság elrendeli a blokkolással történő végrehajtást.
Ugyanilyen megkereséseket külföldről Magyarországnak át kell vennie, és a bíróságnak döntenie kell a végrehajtásról. A külföldi ítélet alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt.
A rendelkezés júliustól hatályos, ugyanakkor féléves türelmi időt enged a jogszabály azokra az esetekre, amikor nem a tárhelyszolgáltatónak kell eltávolítani a bűncselekményt megvalósító tartalmat, hanem az internetszolgáltatónak blokkolni. 2014. január 1-je után viszont bírsággal is rákényszeríthető lesz az internetszolgáltató a blokkolásra.
A jogszabály indoklása szerint egyre nő az interneten keresztül elkövetett bűncselekmények száma, és különösen kiszolgáltatottak a gyerekek. Ezért a kormány a kiskorúak szexuális bántalmazása, kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni fellépés lehetővé tétele érdekében kezdeményezte a változtatást.

Akciófilmbe illő rohamot indítottak kínai 

hackerek ausztrál célpontok ellen


Kínai hackerek ellopták az ausztrál belföldi hírszerzés készülőfélben lévő épületének tervrajzát, s titkos információkhoz jutottak a canberrai kereskedelmi és külügyminisztériumból, amelynek épületében van a külföldi hírszerző ügynökség – erről közölt riportot forrásmegjelölés nélkül hétfő este az ABC ausztrál televízió.
Az ABC riportjában megállapította, hogy kínai számítógépkalózok agresszívabban támadják az ausztráliai cégeket, mint korábban gondolták. A szóban forgó cégek között van a Bluescope Steel acélművek, valamint a katonai és polgári kommunikációs eszközöket gyártó Codan.
A befolyásos Zöldek párt kijelentette kedden, hogy az állítólagos adatlopás "akciófilmbe illő nemzetbiztonsági fiaskó", és vizsgálatot követelt az ügyben. A kormány nem erősítette meg, hogy betörtek volna titkos számítógép-hálózatokba. Viszont Bob Carr külügyminiszter megszólalt az ügyben. Azt mondta, a tévériport nem tud ártani az ország legnagyobb kereskedelmi partneréhez, Kínához fűződő kapcsolatainak.
A belföldi hírszerzés tervezett épülete 630 millió ausztrál dollárba fog kerülni, s a tervrajz eltulajdonítói utáni nyomozás egy kínai szerverig jutott el – állította az ABC. Az ellopott adatokból az is kiderül, melyik helyiségekben lesznek a kommunikációs és a számítógépes hálózatok. A behatolás egy építési vállalkozó számítógépein keresztül történt. Egy biztonsági szakértő szerint a kikerült adatok megkönnyítik az esetleges későbbi behatolást az intézmény rendszerébe és a kényes adatforgalom helyeinek azonosítását.
A tervek szerint a belföldi hírszerzés hivatala – amely kapcsolódik egy olyan globális hálózathoz, amelyhez csatlakozik egyebek közt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is – Ausztrália legfejlettebb kalózvédelmi rendszerével lesz felszerelve. Az épület elkészülte azonban már többször csúszott, és növelni kellett költségvetési összegét is, mert az ausztrál hivatalokat érő kalóztámadások hatására a megrendelő állam nemegyszer hirtelen változtatott a belső elrendezésen.
Ausztrália tavaly pályázatot írt ki országos szélessávú kommunikációs hálózat kiépítésére, de a kínai kalózoktól való félelme miatt kizárta a versenyből a Huawei kínai távközlési óriást.






Az USA hírszerzése tényleg mindent lát


Egyre dagad a csütörtökön kipattant amerikai megfigyelési botrány. Az első hírek még csa arról szóltak, hogy az Egyesült Államok titkosszolgálata, az NSA tulajdonképpen korlátlan adatgyűjtést végez az egyik piacvezető távközlési szolgáltató, a Verizon hálózatában lefolytatott beszélgetésekkel kapcsolatban. A Washington Post értesülései szerint azonban az NSA és az FBI kilenc nagy internetes vállalat szervereit is figyeli, hogy onnan hang- és videofájlokat, fényképeket, e-maileket, dokumentumokat és adatforgalmazási naplókat vegyenek át.
A PRISM fedőnevű akció 2007-ben kezdődött, a Microsoft volt az első cég, aki megadta magát az amúgy a Patriot Actban meghatározott államvédelmi indokok miatt jogilag teljesen tiszta titkosszolgálati igényeknek. Az évek során sorrendben a többi nagy is a titkosszolgálat figyelmébe került, a Google, a Facebook, a Paltalk (ez egy kisebb, de az Arab Tavaszban és a szíriai eseményekben kulcsszerepet kapó szolgáltatás), az AOL, a Skype, a Youtube, végül 2012-ben a legtovább tiltakozó Apple is.


prism-slide-5
A PRISM-höz csatlakozó cégek, a megfigyelés kezdetének dátumávalFotó: Washington Post

Tananyag gyakorló ügynököknek

A Washington Post által megszerzett dokumentum egy olyan prezentáció, amit az NSA vezető elemzőinek készítettek. A 41 oldalas dokumentum 2013 áprilisában készült, és csak mint az elnöknek átnyújtott napi jelentés legfontosabb eszközeként hivatkozik a PRISM-re. A prezentáció szerint az NSA jelentései egyre nagyobb mértékben építenek az így megszerzett adatokra, jelenleg minden hetedik hírszerzési jelentés alapul valamilyen PRISM-es információra. Ez különösen akkor ijesztő, ha tudjuk, hogy az NSA évente több billió adatforrást elemez, ráadásul az NSA dolga elméletileg a külső elhárítás és a külföldi kommunikáció lehallgatása, a PRISM-mel szerzett adatok döntő többsége az Egyesült Államokban élő amerikai polgárokról szól.




A prezentációból az is kiderül, hogy az NSA kívánságlistáján az ingyenes tárhelyszolgáltatás miatt népszerű Dropbox is szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy hamarosan már működő kapcsolat lesz ott is, a szolgáltató már mentességet kapott a megfigyelés miatt esetleg felmerülő jogi ügyekben, ezt a főügyész és a hírszerzés igazgatója biztosítja számukra.

Nem tudtak róla

Azonban az értesülést szintén leközlő Guardian szerint a cégek nem tudtak a PRISM-program létezéséről, és ennek megfelelően nem is működtek vagy működnek közre abban. A Google tagadta, hogy a cég bejárást biztosítana a szerverekre a szövetségi szerveknek. A keresőóriás szóvivője azt nem tagadta, hogy a cég együttműködik a különböző nyomozóhivatalokkal, de mindezt a törvényi keretek között, minden egyes adatszolgáltatási igényt alaposan megfontolva teszik. A szóvivő szerint attól még, hogy időről időre előkerül az a gyanú, hogy a cég direkt nyitva hagyott néhány hátsó bejáratot az állami szerveknek, de a „Google-nál nem nyílnak hátsó ajtók privát felhasználók adataira”.
Az együttműködés tényét a Yahoo is tagadta. Egy külön a Skype-ról szóló prezentációs anyagból kiderül, hogy a csevegőprogram hangkapcsolata akkor is lehallgatható, ha az egyik fél hagyományos telefonon beszél, de természetesen bármilyen egyéb hang-, videó- vagy csetbeszélgetés adatait meg lehet szerezni, ahogy a küldött és fogadott fájlok elfogása is megoldható. A Google-nál a levelezés, a hang- és videócset, a Google Drive-on őrzött fájlok, fotók érhetők el, illetve az adott keresési feltételek folyamatos, valós időben történő figyelése is lehetséges.
A Facebook esetében a terroristagyanús személy teljes kapcsolati hálója nyitva áll, továbbá az összes olyan megfigyelési és keresési feltétel is, amit csak a közösségi háló nyújtani képes.
A PRISM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem dragnetről, vagyis olyan eljárásról van szó, amikor a titkosszolgálat minden adatot lemásol, amit csak talál. Nehéz eldönteni, hogy megnyugtatóbb vagy még ennél is ijesztőbb az a tény, hogy az elemzők ehelyett inkább bármihez hozzáférnek egy webes felületen keresztül böngészve a lehallgatott szervereket, amihez csak szeretnének. A keresőfeltételek úgy vannak összeállítva, hogy 51 százalékos bizonyossággal csak külföldinek tűnő emberek adatait hozzák fel találatnak. A prezentáció arra kéri az ügynököket, hogy negyedévente tegyenek jelentést az ennek ellenére véletlenül összeszedett adatokról, de a készítők hozzáteszik, hogy „nincs mitől tartani” az ilyen esetekben sem.
A Washington Postnak egy hírszerzési tiszt adta át a dokumentumot. A forrás elmondta, hogy mikor kipróbálta a rendszert, megrémült attól, hogy a titkosszolgálat szinte az emberek épp formálódó gondolatait is látja. A dokumentumból az is kiderül, hogy a történelem leghatékonyabb kémhálózata mindössze húszmillió dollárjába kerül az amerikai adófizetőknek.

A törvény lehetőséget ad rá

James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója (DNI) csütörtökön azonban elismerte az adatbányászás tényét, de közleményében még mindig csak arról beszélt, hogy az a törvény, amely lehetővé teszi a kormányzati ügynökségek számára, hogy kommunikációs adatokat gyűjtsenek internetes szolgáltatóktól, kizárólag az Egyesült Államokon kívüli, nem amerikai személyek célba vételét engedélyezi.
Ron Wyden demokrata szenátor, a felsőház hírszerzési bizottságának tagja csütörtökön nyilvánosságra hozott egy videót, amelyben egy meghallgatáson a témába vágó kérdéseket tett fel James Clappernek.
"Gyűjt-e az NSA bármifajta adatot az amerikaiak millióiról vagy százmillióiról?" – tudakolta a szenátor a videó tanúsága szerint a hírszerzési igazgatótól. "Tudatosan nem. Vannak olyan esetek, amikor talán, véletlenül gyűjthet, de tudatosan nem" – felelt a megismételt kérdésre James Clapper.


Kész az agyhullámokkal vezérelt helikopter


Sikeres volt annak a gondolatvezérlésű helikopternek az akadálypályán végzett tesztje, amivel a Minnesota Egyetem kutatói végeztek kísérleteket. A kísérlet eredményeit nemcsak a járművek irányításában lehet hasznosítani, hanem például az idegi degenerációval küzdők segítésében, vagy videojátékokban is.
A kísérlet eredményeiről a Journal of Neural Engineering szaklap számolt be. A tanulmány egy olyan kísérletet ismertet, amelyben a minnesotai kutatók testen kívül elhelyezett eszközt használtak az agy elektromos tevékenységének nyomon követésére. A módszer egy olyan elektronikus rendszeren alapul, ami felismeri az elektroenkefalográfban (EEG) megjelenő mintákat; ez az agyműködés keltette elektromosság ingadozását regisztrálja, és az agyműködés rendellenességeinek kimutatására is képes.

Régóta dédelgetett terv

Bár az EEG agyról készített elektronikus térképe kaotikus képet mutat, és jobbára a jelzések megfejthetetlen tömegéből áll, a mozdulatokhoz vagy az azokat elindító gondolatokhoz kötődő jelek viszonylag erősek, ráadásul ismétlődnek is. A helikopter mozgatásánál a tudósok erre a mechanizmusra támaszkodtak: a bal kéz összeszorítására irányuló gondolatot a rendszer például átalakíthatja a balra fordulást jelző paranccsá.
Korábban már létrehoztak gondolatvezérlésű kerekes széket, és a Samsung is szeretne gondolatokkal irányítható táblagépet piacra dobni. Az a tény is ismert, hogy az agyba ültetett implantátumok révén célirányosabbá tehető az agy elektromos jelzéseinek a vétele, ami finomabb mozdulatokat eredményezhet - például egy számítógép kurzorát is irányítani lehet ilyen módon. Hasonló elven működnek a lebénult emberek vagy majmok gondolatvezérlésű protézisei is.
A Minnesotai Egyetem műszaki kutatóintézete régóta kísérletezik a gondolatvezérlésű helikopterrel. A mostani tanulmányhoz öt résztvevőt választottak ki, akik a vezérléshez szükséges, 64 elektródával ellátott sapkát viselték. Ezek közvetítették a központi számítógép felé a különböző mozdulatokat elindító gondolati impulzusokat: a bal vagy a jobb kéz ökölbe szorítása a balra, illetve jobbra fordulást jelentette, a mindkét kéz összeszorításának gondolata az emelkedést, a mozdulatlanságé pedig a leszállást.
A számítógép wifin át irányította a helikoptert, de a manővereket kizárólag a résztvevők gondolatai alapján végezte. A tornateremben létrehozott akadálypályán többek között léggömbökből kialakított hurkokon és koszorúkon kellett keresztülrepülnie a helikopternek; ezeket a műveletet 90 százalékos sikerrel teljesítette.

Jöhetnek a protézisek

Bin He, a kutatás vezetője szerint a gondolatvezérlést számos területen lehetne hasznosítani. Példaként említette a mozgássérült emberek helyzetét. A kutatók szeretnék, ha az új technológiát az élet számos területén alkalmaznák; a legfontosabb a gondolatvezérlésű protézisek tömeges elterjesztése lenne, de kerekesszék-irányításra és tévék távirányítására is lehetne használni a technológiát. Bin He szerint ezzel a módszerrel háztartásbeli robotok is irányíthatók, ráadásul a technológiának nem is kell a mozdulati gondolatokra korlátozódnia.


Ismét repül a világ első napelemes gépe


A világ első, kizárólag napenergiával működő kísérleti repülőgépe, a Solar Impulse hétfőn megkezdte a transzamerikai útjának harmadik szakaszát. A jármű a Dallas-Forth Worth nemzetközi repülőtérről szállt fel hajnali 4 óra 6 perckor, hogy 21 órányi repüléssel eljusson St. Louisba. A repülőgépet két pilóta, André Boschberg és Bertrand Piccard vezeti.
A napelemes repülőgép Nyugatról Keletre tartva szeli át az észak-amerikai kontinenst. Technikailag képes lenne leszállás nélkül is megtenni az 5000 kilométeres távolságot, de ehhez a 70 kilométeres átlagsebesség mellett több napra lenne szüksége. Mivel a gépet egyszerre csak egy pilóta vezeti, biztonsági okokból öt szakaszban teszik meg az utat. A Solar Impulse következő állomása Washington lesz, mielőtt megérkezne a célba, a New York-i John F. Kennedy Nemzetközi Repülőtérre.
A Schindler svájci liftgyár mérnöki és a Solvay belga vegyipari konszern kutatási segítségével készült Solar Impulse súlya 1600 kilogramm, szárnyfesztávolsága 63 méter, és akár 8500 méteres magasságban is repülhet. A repüléshez szükséges energiát összesen 11 628 napelemcella gyűjti össze. E repülőgép alapján akarják elkészíteni azt a napelemes repülőt, amellyel a projekt alapítói, Bertrand Piccard és André Boschberg 2015-ben körbe akarják repülni a Földet.


000 167950757







A Solar Impulse újra repülFotó: Beck Diefenbach
A Solar Impulse először 2009-ben repült. 2010-ben egy 26 órás utat is megtett megszakítás nélkül, így bizonyítva, hogy elég energiát tud gyűjteni az éjszakai repüléshez is. A jármű 2011-ben Belgium és Franciaország között megtette az első nemzetközi utat, tavaly pedig az első transzkontinentális útját is végigrepülte, miközben a spanyolországi Madridból a marokkói Rabatba repült.


Elalváselleni rendszer amerikai kamionokban


A Caterpillar, a világ egyik legnagyobb munkagépeket gyártó cége olyan eszközt tenne teherautókba, amely a vezetők szemét figyelve megelőzi a baleseteket, ha elálmosodna a sofőr. A rendszer része egy kamera, amely a vezető szemére van állítva, figyeli a pupilla méretét, a pislogás gyakoriságát.


driverstatesensor 640.png
Ha azt észleli, hogy a sofőr elaludt, vagy másfele néz, elkalandozik a figyelme, aktiválódik a riasztó, rezegtetni kezdi a vezetőülést, hogy a vezető megint az útra figyeljen. Még arra is ügyeltek, hogy a sötétben vagy napszemüvegen keresztül is működjön a rendszer, ilyenkor egy infravörös kamera figyeli a sofőr szemét.




Ha a rendszer észleli, hogy a sofőr elaludt, riasztja a központot is, ahol kamerán tudják figyelni a vezetőt. A legtöbb sofőr csak egy-egy pillanatra alszik el, sokszor nem is érzékeli, hogy elbólintott, de ugyanannyira veszélyes az ilyen elalvás, mintha ráborulna a kormányra.
A Caterpillar adatai szerint évente 1200 baleseti halált és 76 ezer sérülést okoznak az álmos teherautóvezetők az Egyesült Államok autópályáin.


400-szorosára gyorsulhat az internet


A Bell Laboratories kutatócsoportja bejelentette, hogy egy első hallásra roppant egyszerűnek tűnő technikai trükkel a többszörösére tudták emelni az üvegszálas kábelek adatátviteli sebességét. Ilyen kábelek alkotják az internet gerincét, a kontinenseket összekötő tenger alatti vezetékhálózatot, vagyis ha ezeknek sikerülne a sávszélességét drasztikusan emelni, az a teljes interneten éreztetné a hatását. A kutatók másodpercenként 400 gigabites adatátviteli sebességet értek el egy 12800 kilométer hosszú optikai kábelen, ami a 400-szorosa a világszerte irigyelt Google Fiber hasonló üvegszálas kábelekkel kiépített sávszélességénél.
A megoldásról a kutatást vezető Xiang Liu a BBC-nek azt mondta, egészen egyszerű, évek óta ott volt mindenkinek a szeme előtt, és igazán meglepő, hogy senkinek nem jutott eszébe. Nagyjából ugyanarról a trükkről van szó, amit a zajszűrős fejhallgatók alkalmaznak, amikor egy apró mikrofonnak felveszik a környezet hangjait, majd ennek a hanghullámnak az inverzét adják hozzá a fejhallgató hangszórójához érkező jelhez. A külső zaj, és ez az inverz kioltja egymást, és így semmi nem fogja zavarni az eredeti zenét.
A hosszú távú adatátvitelnél a külső zaj hasonlóképpen problémákat okoz. Minél nagyobb távolságra akarjuk eljuttatni az optikai kábelben az adatokat, annál nagyobb energiájú fényjelekre van szükségünk. Viszont minél nagyobb az energia, annál inkább reakcióba lép a jel magával a kábelnek az anyagával, annál erősebb a tükröződésből, visszaverődésekből álló zavaró hatás. A jelet ezért időnként meg kell vizsgálni, hibaellenőrzést futtatni rajta, megtisztítani a zajtól, és erősítőkön átküldeni, ez pedig sokat lassít a sebességen. A Bell Laboratories technikája a zaj hatását csökkenti le a minimumra, így feleslegessé teszi ezeket és lassító állomásokat, illetve csökkenti az adatfolyamhoz adott hibajavító és ellenőrző kód mennyiségét.
A kísérletben a szokásos egy jel helyett kettőt küldtek át az optikai vezetéken, amelyek egymásnak tükörképei voltak. Amikor az ikerjeleket az üvegszálas vezeték túlsó oldalán egyesítették, a két jelt érő zajhatás kioltotta egymást, és az eredeti adatok hibátlanul dekódolhatóak lettek. Ezzel a megoldással az optikai vezetékeken átküldendő hullámok energiája megnövelhető anélkül, hogy a zaj torzító hatásától és ezáltal az adatvesztéstől tartani kellene.


Először szállt fel függőlegesen az F–35B


Május tizedikén szállt fel először függőlegesen (vertical takeoff, VTO) a gyártásra kész Lockheed Martin F–35B Lightning II harci gép. Rövid ideig alacsonyan lebegett, majd ahogy felszállt, ugyanúgy függőlegesen visszaereszkedett.
Ezt a funkciót az amerikai tengerészgyalogság igényelte. Csak nagyon rövid ideig használható, mivel a 300 millió dolláros repülőgép, akárcsak korábban a Harrier, ilyen konfigurációval nem tud fegyvereket szállítani, és üzemanyagot is csak keveset.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a legtöbb felszállás és leszállás valószínűleg a megszokott, vízszintes formában történik majd. Mindeközben kiderült, hogy az amerikai légierő megkezdi az F–35 A variánsának kiszállítását, az eddig tervezett 2016-os dátumnál egy évvel korábban.

Már készül az orosz terroristagyilkos robot

Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes szerint orosz szakértők olyan robotok kifejlesztésén dolgoznak, amik célja, hogy csökkentsék egy terrortámadás áldozatainak számát. A honvédelmi ügyekért is felelős Rogozin szerint az egyelőre be nem mutatott robotok arra is képesek lesznek, hogy a tűzvonalban fekvő, sebesült katonák, rendőrök és civilek kimentésében segítsenek.




Ennél egy kicsit érdekesebb az az információ, ami szerint a robotok a tervek szerint a terroristák kiiktatására is alkalmazhatók lesznek. Rogozin elmondása alapján a gépek nagyobb távolságból végeznek majd a támadókkal, úgy, hogy közben civileket ne sodorjanak veszélybe. A robotokat számos egyéb, kifejezetten a terrorizmus elleni harcra kifejlesztett eszköz mellett gyártják majd, korábban volt hír egy a terepakadályokon is átlátó terroristakereső kameráról is.
Emberjogi csoportok természetesen a bejelentést követő másodpercben tiltakoztak az általuk csak gyilkos robotokként emlegetett fegyverrendszerek ellen. A Human Rights Watch közleménye szerint bár az emberi beavatkozás nélkül, vagyis önállóan cselekvő harci robotok ma még ugyan nem léteznek, de szakértők szerint ez legkésőbb 20-30 éven belül megváltozik. Az egyik legfontosabb, egyelőre tisztázásra váró etikai kérdés az, hogy ki a felelős akkor, ha egy önállóan döntő robot rossz döntést hozva ártatlanokat öl meg.


Kiderült, mi okozta Gagarin halálát

Több mint negyven évig tartotta a titkot Jurij Gagarin űrhajós kollégája, aki ott volt a tragikus napon, amikor a legendás űrhajós meghalt. Alekszej Leonov most felfedi, mi okozta a balesetet.
Leonov maga is legenda, ő volt az első űrhajós, aki űrsétát tehetett. Húsz éven keresztül próbált engedélyt szerezni arra, hogy felfedhesse, mi volt az oka Jurij Gagarin 1968-as halálának. Most végre sikerült.


SAPA990315312010







Jurij Gagarin
Akkoriban a Központi Bizottság vizsgáltatta ki a baleset körülményeit, a vizsgálóbizottságnak tagja volt Alekszej Leonov is. Gagarin Vladimir Szerjoginnal repült a MiG-15UTI gépen, amikor az egy manőver alatt a földbe csapódott és mindkét pilóta azonnal meghalt. Leonov szerint egy civilnek elég ez a magyarázat, de egy profinak nem. Saját bevallása szerint mindig is azért küzdött, hogy nyilvánosságra hozhassa Gagarin halálának körülményeit, de legalább a családjával szerette volna közölni a pontos részleteket.




Valójában ugyanis minden teljesen máshogy történt. A most nyilvánosságra hozott jelentés szerint emberi hiba okozta a tragédiát, egy SU-15-ös vadászgép túl közel került Gagarin gépéhez. Leonov szolgálatban volt aznap, ejtőernyős ugrást kellett volna végrehajtania. Az időjárás azonban nagyon rossz volt, esett, erős szél fújt és még havazást is vártak arra a napra. Éppen hivatalos megerősítésre várt, hogy leállítják az ejtőernyősugrást, amikor egy szuperszónikus gép hangját és egy hatalmas robbanást hallott alig néhány másodperces különbséggel. Azonnal tudta, hogy valami baj történt.
Tudták, hogy aznap tesztelik az SU-15-öt, de a gépnek nagyon magasan, nagyjából tízezer méteren kellett volna repülnie. Ehelyett alig 450-500 méteren repült a gép, ami a repülési szabályok megsértése volt. Leonov egy tanúval is beszélt, aki azt állította, hogy az SU-15 füstölve és égő farokkal bukkant elő a felhőkből. Túl közel került Gagarin gépéhez, amely dugóhúzóba került, ez pedig különösen veszélyes 750 kilométer/órás sebességnél.
Gagarin gépe 55 másodperccel később becsapódott. A helyszínre küldött csapat megtalálta Szerjogin holttestét, de nem találta Gagarin maradványait, csak a térképét és a tárcáját. Azt remélték, hogy sikerült katapultálnia, ezért átkutatták a környéket. Csak másnap találták meg Jurij Gagarin földi maradványait, Leonov azonosította őt egy sötét anyajegy alapján.


000 DV1501987







Alekszej Leonov és Valentyina TyereskovaFotó: Natalia Kolesnikova
Leonov szerint a vizsgálati jelentésbe nem a valóság került, valószínűleg az akkori szovjet vezetés kellemetlennek érezte az SU-15 hibáját, főleg azért mert egy nemzeti hős halt meg ennek következtében.
A Leonov által elmondottaknak nyoma is van, Zapolszkij tábornok például beszélt az SU-15 pilótájával. Arról azonban még mindig nem tudni semmit, hogy ki vezette azt a gépet, ami Gagarin balesetét okozta. És ez így is marad egyelőre, mert Leonov csak úgy kapott engedélyt a valódi körülmények ismertetésére, hogy megígérte, a pilóta névtelen marad. Leonov azt mondta, hogy jó tesztpilótáról van szó, és nevének nyilvánosságra hozatala nem oldana meg semmit.


Egy új anyaggal átírják a fizika törvényeit

Amikor összeszorítunk valamit, az kisebb lesz. Általános érvényű törvény, kivéve akkor, ha az Argonne Nemzeti Laborban vagyunk. A chicagói laborban átlépték a fizika törvényeit, találtak egy módszert, amellyel ha összepréselnek egy anyagot, az kitágul.
Karena Chapman kémikus szerint olyan, mintha összenyomnánk egy követ és egy hatalmas szivacsot kapnánk. Az anyagnak össze kellene mennie préselés hatására, de pont az ellenkezőjét tapasztalják. Ráadásul az összenyomott anyag sűrűsége feleakkora, mint az eredeti anyagé volt, ez ellentmond a fizika törvényeinek.


130612224230-large
Fotó: DOE/Argonne National Laboratory
Mivel az ilyen viselkedés lehetetlennek tűnt, Karena Champan és kollégái éveken át tesztelték az anyagot, egészen addig, míg végül kénytelenek voltak elhinni tulajdonságait. Minden kísérletre ugyanazt az eredményt kapták. Az anyagon belüli kötések átalakulnak.
A felfedezés átírhatja a fizikakönyveket, megsokszorozhatja a porózus anyagok variációit és elérhetőségét nagyon sok területen. A kutatók cinkcianidot tettek gyémántcellába az Advanced Photon Source szinkrotonja alá, ahol magas intenzitású röntgensugarakat használnak. Az anyagra 0,9-1,8 gigapascal nyomást gyakoroltak, ez olyan, mintha tengerszinten a légköri nyomás 9000-18000-szerese érné.




Különböző folyadékokat használva a kutatóknak az anyag öt különböző fázisát sikerült megalkotni, ezek közül kettő normál nyomásra visszatérve is megtartotta új tulajdonságait. A folyadék tulajdonsága meghatározta a szivacsszerű pórusok alakját. Ez az első alkalom, hogy hidrosztatikus nyomással sűrű anyagokból új, lyukacsos anyagot sikerül előállítani. A kutatók folytatják a kísérleteket új anyagokkal.

Mostantól Budapesten a CERN agya

Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és Rolf-Dieter Heuer, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) főigazgatója avatta fel a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjában megvalósult WIGNER@CERN (Tier 0) nevű adatközpontot csütörtök délután Csillebércen. 100 gigabit per másodperccel száguld majd az adat Svájcból Magyarországra.
Pálinkás József, az MTA elnöke elmondta, hogy az adatközpont a kormány és az Akadémia példaértékű összefogásából rekordidő alatt, egy év alatt épült meg, a szerződés aláírása után pár héttel már megkezdődtek a munkák. Az elnök szerint a beruházás iparági hatása már most érezhető, de a budapesti tudományos életre is jelentős hatással lesz, hiszen a Wigner Adatközpont révén Magyarország hozzájárulása az európai kutatásokhoz jelentősen megnövekedett.


uzs 848






Fotó: Üveges Zsolt
Pálinkás szerint Magyarország régi vágya teljesült azzal, hogy most már nemcsak a kutatásokhoz, hanem a CERN tudományos infrastruktúrájához is hozzájárul, hiszen, ahogy a CERN főigazgatója, Rolf-Dieter Heuer nevezte, a CERN agyközpontjának a fele Budapesten található. A központi épületek 8,5 milliárdba kerültek, ezen felül a központba 40 milliárd forintnyi számítástechnikai eszköz érkezik még.




Orbán Viktor szerint büszkék lehetünk a magyar kutatókra, és komoly esély van arra, hogy a 2010 után újjászervezett oktatási rendszer képes lesz olyan tudós fiatalok kinevelésére, akik helyt tudnak állni a legmagasabb színvonalú nemzetközi kutatásokban is. A miniszterelnök szerint a magyaroknak mindig hiányzott az a magyarországi tudományos színtér, amivel nem kell külföldre menni jelentős eredmények felmutatásához, mostanra azonban egyre több tudóst sikerül itthon tartani. Orbán szerint Magyarország jó földrajzi adottságai, stabil informatikai, távközlési infrastruktúrája és magasan képzett munkaereje miatt nyerte el a CERN pályázatát.


uzs 917








Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója szerint a budapesti adatközpont megnyitója egyben paradigmaváltást is jelent, hiszen a tudomány áttörte a tagállami határokat: a CERN-nek mostantól két szíve van, amelyből az egyik mától itt van Magyarországon.

4000 négyzetméter, 4 terem, 100 gigabit per másodperc

A 4000 négyzetméteres, 4 teremből álló épületben kezelik azokat az adatokat, amelyek a hadronütköztetőben keletkeztek. A Tier-0 infrastruktúrájának új számítógépeit a Wigner Adatközpontba telepítik, ezeket kétszer 100 Gigabit per másodperc sávszélességű hálózat kapcsolja össze közvetlenül az CERN genfi számítóközpontjával, így a Nagy Hadronütközető (LHC) kísérleti adatai lényegében pillanatok alatt az akadémiai központba jutnak.
A CERN számítóközpont és az MTA Wigner Adatközpont közötti optikai kapcsolat hatalmas teljesítményét mutatja, hogy önmagában a teljes hazai internetforgalommal összemérhető adatmennyiséget továbbít majd. A hálózati sebesség néhány éven belül várhatóan megduplázódik.


uzs 942






Fotó: Üveges Zsolt
A CERN és Budapest között a leggyorsabb nagytávolságú összeköttetés épült ki, amely a Országos Széchényi Könyvtár teljes adatállományának hússzorosát 20 másodperc alatt juttatja ki Svájcba. A központból 80 petabájtnyi adatot várunk.


Legalább egymillió az igazi rezsicsökkentés


Pár éve még a tudományos fantasztikumnak számított, ha valaki komolyan nekiállt napelemet vagy napkollektort szerelni a házára, és az országban található szélerőművek is fotótémaként kapnak szerepet a hétköznapjainkban, mintsem a hagyományos áramszolgáltatás alternatívájaként. Mára azonban ott tartunk egy átlagos háztartás éves áramfogyasztását megtermelő napelemes rendszert kapunk egy-másfél millió forint környékén, sőt már a hazai felfedezők is megjelentek az otthoni kiserőművek piacán.
Az alternatív energiák felhasználása nemcsak ipari, nagyüzemi méretek között tud kifizetődő lenni, már egy családi ház energiafogyasztására is lehet méretezni valami olyan szerkezetet, ami csökkentheti a havi rezsit. A megoldásokat több elv alapján is csoportosíthatjuk, adja magát például az, hogy mennyire bonyolult az adott eljárást már kész rendszerbe, vagyis nem épülőfélben lévő házba beépíteni.
Ha így nézzük, szinte rögtön kiesnek az olyan hőszivattyúk, amik működését valamilyen geotermikus energiára építő megoldás biztosítja. Ezeknél ugyanis vagy kutat kell fúrni, vagy olyan mennyiségű földet kell megmozgatni, ami egy rendezett kert esetében már nagyon megnöveli a kiépítési költségeket, és így a megtérülési időt. Ezek helyett ott van a levegős hőszivattyú, ami a beszerelést és a működési elvét tekintve leginkább a légkondicionálókra hasonlít. Ezt a szerkezetet 800 ezer és egymillió forint között már beszereléssel együtt megtaláljuk, nagy hátrányuk azonban a zajos kültéri egység, illetve a tény, hogy működtetésükhöz áramfelhasználás kell.


000 DV977663







Fotó: Christof Stache
Érdekesek lehetnek a napkollektorok is. A napkollektor olyan, a napsütés melegét kihasználó szerkezet, amiben víz kering. A rendszer egyik részén, a fényérzékeny anyaggal ellátott kollektorban a napsütés felmelegíti a csőkígyóban vezetett folyadékot, ami a lakás más pontjain adja le a hőjét, így szolgáltatva a fürdővíz és a fűtésrendszer felmelegítéséhez felhasználható energiát. A napkollektor legnagyobb hátránya, hogy főleg tavasszal és nyáron működik hatékonyan – télen, amikor a legnagyobb szükség lenne a hagyományos fűtésrendszerek kiváltására, a hazai időjárási viszonyok között csak korlátozottan működik, a keringetéshez szintén külön áramfogyasztással kell számolnunk. A szakértők csak jól szigetelt ház esetén ajánlják a felszerelését.




Termeljünk inkább áramot

A gázszámla nullára csökkentése tehát nem egyszerű feladat, de az áramszolgáltatóval már könnyebben kibabrálhatunk. Hazánkban egyértelműen a napelemes, vagyis fotovoltaikus házi erőművek kapják a főszerepet, de sokan gondolkoznak a szélerő munkába állításán is.
Ez utóbbi azonban nem olyan egyszerű. Bár több netes oldal és fórum is foglalkozik a témával, ahogy a teljes körű kiépítést ígérő cégek hirdetéseibe is bele lehet futni, nem szabad összekeverni az emlékezetes szélviharokat egy átlagos hónap szelességével. Magyarországot mérsékelten szelesnek mondják, ami annyit tesz, hogy jó magasra fel kell menni, ha hasznosítható mennyiségű szelet keresünk.
Ráadásul az csak egy dolog, hogy mit vásárolhatunk meg a boltban – az már más kérdés, hogy mit építhetünk meg. Érdemes például elgondolkozni azon, mekkora területet igényel egy kilenc méter magasra felnyúló oszlop, amit három irányból kell feszítődrótokkal biztosítani. De ha van is ekkora telkünk, minden hat méternél magasabb felépítményhez az önkormányzat építési hatóságának engedélye kell, és elég kicsi az esélye, hogy egy átlagos kertvárosi környezetben zöld jelzést kapunk az ötletre. És akkor még nem is beszéltünk arról, mennyire zajos tud lenni egy másfél-két méteres lapátokkal szerelt szélkerék, márpedig a zajártalom mértékét szintén elég alaposan szabályozzák a településeken alkalmazott helyi építési szabályzatok.
Ez persze nem jelenti azt, hogy házi szélerőműves területen ne készülnének formabontó megoldások. Egy közelmúltban megrendezett kiállításon, a Renexpón futottunk bele abba a Nemzeti Innovációs Hivatal által is támogatott szélforgóba, ami leginkább egy szemből közelítő kombájnra emlékeztetett. Az egyelőre kísérleti stádiumban lévő szerkezet specialitását az adja, hogy nem toronyra szerelik, hanem a tetőre. Az alapötlet szerint a háztetőnek ütköző szél felgyorsul (ezt szélcsatornás mérések is igazolják), így elég, ha a tetőgerinc közelébe kis indulósebességű forgókat szerelünk. A kiállító szerint a próbamérések alapján már 1-2 méter per másodperc sebességű szél is mérhető mennyiségű áramot termel, és a szerkezet jellege miatt nincs olyan erős szél, amit ne lehetne kihasználni.
A hagyományos, három lapáttal üzemelő szélgépeknél ugyanis van egy maximális szélsebesség, aminél a gép kitér a szélirányból még azelőtt, hogy egy hevesebb széllökés leszaggassa a szerkezetet a 10 méternél is magasabb állványról. Juhász János, a készüléket forgalmazó cég munkatársa szerint ez a fajta készülék nem tud túlpörögni, mert „a járókerék keresztáramú, így egyensúlyi állapot jön létre a beáramló és a kiáramló levegő miatt”. Már folyik egy olyan mikroszámítógép tesztje is, ami a szélsebességtől függően vezérli, hogy a kinyert áram hova menjen. Alacsonyabb fordulatszám esetén szigetüzemszerűen működik, egy 12 voltos akkumulátort tölt, illetve a házban előre kijelölt fogyasztókhoz megy az energia, nagyobb szél esetén azonban az elektronika a 230 voltos szinuszos inverter felé irányítja a megtermelt áramot, és így akár a hálózatba visszatáplálás is lehetővé válik.
A kiállításon az is kiderült azonban, hogy bár a szerkezet már kis sebességű szélnél is működik, mégis csak akkor érdemes elgondolkozni a kiépítésen, ha a tetőgerinc merőleges a helyben mért uralkodó szélirányra. Ezt több módszerrel is le lehet ellenőrizni. A legegyszerűbb, ha megnézzük, merre bólint általában a környező magas fák lombja, amikor fúj a szél. Egy fokkal bonyolultabb, ha kikérjük az OMSZ-től a vonatkozó adatokat, a legbiztosabb megoldás viszont az, ha megkérjük a szélkereket forgalmazó céget, hogy jöjjenek ki, és (természetesen pénzért) hagyjanak ott nálunk két-három hónapra egy szélmérőt. Az ezzel mért adatok elemzése után derül csak ki, hogy jó irányba áll-e a tető, mint kiderült, 20-30 százalékos eltérés környékén már elég nagy a veszteség ahhoz, hogy az amúgy valóban ígéretes, de egyelőre még jócskán a kísérleti stádiumban lévő megoldás kiessen a jelöltek köréből.

Napelemet mindenhova?

Az egyik legkönnyebben alkalmazható rezsicsökkentés a napelemes, fotovoltaikus rendszer kiépítése. A Renexpón kaptunk olyan árajánlatot, ami egy 1 250 000 forintos rendszer alkalmazásával nullára csökkentette volna egy évente 3500 kWh-t fogyasztó, vagyis átlagosnak mondható háztartás éves áramköltségeit.
Tóth Péter, a Nap Labor Kft. vezetője szerint aki arra vár, hogy végre a családi házakra kitalált támogatási programokat is meghirdessék, az akkor sem jár rosszul, ha nem vár tovább. „Két-három évvel ezelőtt az önerő volt annyi, mint most a teljes rendszer” – mondja Tóth, és hozzáteszi: amúgy sem látja valószínűnek, hogy az ilyen programok ne ugyanúgy néhány óra alatt pörögjenek le, mint a cégeknek kiírt változatok. „Van egy halom tévhit a napelemes rendszerekkel kapcsolatban, össze is állítottunk egy kisokost, ami oszlatja kicsit a ködöt” – mondta a Renexpón a pályázati kiírások összeállításában és elbírálásában is tapasztalt szakember.
Tóth szerint tehát nem érdemes arra várni, hogy a magyar energiapolitika is egy a németországihoz hasonló, túlságosan is támogató rendszert vezet be a napelemek, illetve általában véve a megújuló energiák háztartási szintű felhasználásának bővítéséért. Cserébe viszont a kínai dömping és a nagyban leegyszerűsödő gyártástechnológia miatt ma már Wattonként 4-500 forintos áron kihozható egy komplett, a fenti példában is leírt rendszer. Ehhez persze az is kell, hogy a hazai áramszolgáltatók a pletykákkal szemben valójában nem gördítenek a rendelkezésükre állónál több akadályt az úgynevezett visszatáplálás elé.
Valóban elég összetett és időigényes feladat az áramszolgáltatói engedélyeztetés, körülbelül 10-12 hét, de előfordult, hogy fél évig húzódott. A szolgáltatókkal csak ügyfélszolgálaton keresztül lehet kommunikálni, az esetleges ügyintézőhöz csak email cím tartozik, és a levélre adott válaszra 15 nap áll rendelkezésükre, amit rendszerint ki is használnak” – foglalja össze tapasztalatait egy másik megkérdezett cég, az NVSolar Energia Kft szakembere, Belák Gábor, aki szerint bár időigényes, de mindenki csatlakoztatását sikerült elintézniük idáig. „Nem keresik a kiskaput a szolgáltatók, csak időt húznak, de végül beletörődnek sorsukba” – mondja.

Olcsón termel, drágán elad?

A visszatáplálás amúgy azt jelenti, hogy a tetőre szerelt napelemek energiája nemcsak a ház fogyasztóihoz, vagyis a világításhoz, tévéhez, mosógéphez juthat el, hanem egy úgynevezett oda-vissza, kétirányú vagy szaldómérő segítségével a lakossági hálózatba is visszatáplálhatjuk a felesleget. Ennek azért van nagy jelentősége, mert az éves időszakban intézett elszámolás segítségével a hálózat ingyenes tárolóeszközként működik. Az éves összevezetés alapján akkor sem kell fizetnünk, ha a termelés és a fogyasztás nem egyszerre történik: amíg egy rendszer egy év alatt annyit termel, amennyit a fogyasztó elhasznál, addig az áramszámla akár nulla forint is lehet.


000 Was680670







Fotó: Gabriel Bouys
Érdekes kérdés, hogy mi van akkor, ha többet termelünk. Tóth elmondása alapján a Villamos Energia Törvény meghatározása szerint a szolgáltató a legfeljebb 50 kW teljesítményű háztartási kiserőművet kötelezően fel kell engedje a közhálózatra, a túltermelést pedig 20 Ft/kWh körüli összegért köteles megvenni tőlünk. Ez egyrészt jóval kevesebb, mint az A1 normál tarifa, ami 47 forint környékén alakul minden egyes kilowattóránként, másrészt viszont ha eleve úgy tervezünk egy rendszert, hogy nemcsak a saját fogyasztásunkat fedeznénk vele, de egyértelműen a termelésből származó bevételre pályázunk, hirtelen áfa és számlaadási kötelezettségünk istámadhat.
Fel tudunk lépni az árampiacon, mint eladó is, ez esetben jogi személyként, vagy adószámkéréssel magánszemélyként számlaképesen tudjuk értékesíteni az általunk termelt áramot, ennek magánszemélyként SZJA vonzata van, cégként társasági adó, Áfa és egyebek” – erősíti meg az elmondottakat nekünk küldött válaszaiban Belák Gábor, akinek értékesítőként van már tapasztalata ilyen téren is. „A csak visszatápláló, vagyis az áramot eladásra termelő rendszer olyan nagyfogyasztó cégeknél lehet jobb a lakosságnál jellemző szaldós elszámolás helyett, ami az aktuális nagykereskedelmi ár alatt vásárolja a villamos energiát.”

Megtérül ez egyáltalán?

A napelemek mellett szól az a tény is, hogy borult ég esetén is képesek megtermelni a maximális teljesítményük felét, ezért lehet az, hogy a jóval kevesebb derült időjárású nappal rendelkező Németországban is akkora népszerűségnek örvend ez a technológia. Ahhoz viszont, hogy egy átlagos család fogyasztását fedezni tudjuk, 8-12 napelemtáblára biztos szükségünk lesz, márpedig ez elég nagy, lehetőség szerint dél felé néző tetőfelületet feltételez, egy átlagos tábla ugyanis másfél négyzetméter körüli helyet foglal, tehát egy teljes rendszerhez nem árt legalább 20-25 négyzetméternyi tető.
Szintén tévhit, hogy a napelemes áramtermelés egy fiatal, megbízhatatlan technológia, és hogy hamarabb jár le a garancia, mint hogy megtérülne a rendszerbe fektetett pénz. Tóth szerint azt biztos nem mondhatjuk, hogy a napelem friss találmány, mert az első, a mai napelemekhez hasonló panelt 1886-ban építette egy Charles Edgar Fritts nevű New York-i villanyszerelő. De a mai technológia is már hatvan éve van jelen, azóta is nagyjából 15-18 százalékos hatásfokú panelek készülnek, így arra várni, hogy valami durva áttörés miatt majd a mainál sokkal jobb panelek érkeznek, igazából felesleges.


000 DV975397







Fotó: Christof Stache
A megtérüléssel kapcsolatban tudni kell, hogy a rendszerek több alkotóelemből állnak össze. A napelemtáblákra általában 10 év garancia van, a visszatápláláshoz kellő inverterre 2 és 5 év között alakul ugyanez. A napelemeknél fontos még az úgynevezett teljesítménygarancia. Ez azért kell, mert ugyan a fotovoltaikus panelek teljesítménye az eltelt idő függvényében folyamatosan romlik, de a gyártó garantálja ennek a romlásnak az ütemét, vagyis például azt, hogy 10 év múlva minimum 92 százalék, 25 év múlva minimum 83 százalék lesz a teljesítményleadásuk a névleges teljesítményükhöz képest.
Szintén érdekes elgondolás, hogy a napelemes rendszerek felszerelése egyben pénzügyi befektetés is, és mint minden befektetésnél, itt is van némi kockázat. Azonban hozam is van, a korábban említett egy-másfél millió forintos rendszer például havi szinten tíz-tizenkétezer forintos, kamatszerű segítséget jelenthet. Márpedig 8 százalékos kamatot csak kevés banki termék fizet manapság.


Sikeresen dokkolt a kínai Sencsou–1


Sikeresen összekapcsolódott a Sencsou–10 kínai űrhajó és a Tienkung–1 kísérleti űrállomásmodul csütörtökön. Ez volt az ötödik kínai dokkolás az űrben, korábban három automatikus és egy kézi irányítású összekapcsolódást hajtottak végre. A mostani háromtagú legénység küldetésének céljai között szerepel, hogy az automatikus kikötés után egy kézi dokkolást is elvégezzenek.
A Sencsou–10-et kedden állították pályára az északnyugat-kínai Kanszu tartományban lévő űrközpontból. A dokkolás a Föld körül 620 napja keringő űrállomásmodul megközelítésétől számítva több mint két órán át tartott. A Tienkung–1 még három hónapig marad szolgálatban.
Az irányítási központ tájékoztatása szerint a három űrhajós az űrállomáson különböző tudományos, műszaki kísérleteket fog végezni. Az űrben töltött 15 nap programjába egy tanórát is beiktatnak: az űrbéli katedráról élő, szemléltető oktatást tart a Földön figyelő diákoknak a 33 éves Vang Jan-ping, a csapat női tagja.




Kína a harmadik ország az Egyesült Államok és Oroszország mellett, amely rendelkezik azzal a technológiával és szaktudással, amely lehetővé teszi az űrbéli találkozások és dokkolási eljárások végrehajtását, valamint azt, hogy egy űrben keringő eszközre embert és eszközöket juttassanak.
Az űrhajósok mostani küldetése a kínai űrprogram második szakaszának része. A harmadik szakaszban épül majd meg a Tienkung–2 és a Tienkung–3 űrlaboratórium, és a tervek szerint 2020 körül kezdheti meg működését Kína első űrállomása. A távolabbi célok között egy Hold-expedíció is szerepel.


Új típusú változócsillagot fedeztek fel


Számos csillagról ismert, hogy változó fényességű vagy pulzáló, de svájci csillagászok egy csoportja most e változócsillagok új típusát fedezte fel. Az Astronomy and Astrophysics című folyóiratban szerdán ismertetett felfedezés az NGG 3766 nevű csillaghalmazban található több mint 3000 csillaggal kapcsolatos, hét éven át végzett méréseken alapszik. A felfedezést egy genfi csillagászcsoport tagjai tették az Európai Déli Obszervatóriumnak (ESO) a chilei La Sillába telepített Euler svájci távcsöve segítségével.
Nami Mowlavi csapata első ízben fedezett fel a csillaghalmazban egy 36 csillagból álló csoportot, amelynek a fényessége számtalan változatot mutatott, a 0,1 százalékostól a csillagok normál fényességéig. A fényerősség változásának periódusai kettőtől húsz óráig terjedtek. Ezek az új típusú csillagok, amelyeket még nem kaptak nevet, kissé melegebbek és fényesebbek, mint a Nap.
Az új típusú változó fényességű csillagok kihívást jelentenek a csillagászok számára - mondta Sophie Saesen, a csapat egyik tagja. A jelenlegi elméleti modellek alapján feltételezhető, hogy a fényességük nem periodikusan változik, ezért alaposabban meg kell ismerni ezt az egészen új típusú csillagot.




A csillagok változó fényességének oka továbbra is ismeretlen, a csillagászok megfigyelték azonban, hogy néhány csillag gyorsan forog. Forgásuk sebessége a kritikus sebesség több mint a felének felel meg. Ilyen sebességnél a csillagok instabil állapotba kerülnek és anyagukat az űrbe lövellik.
Ilyen feltételek mellett a gyors forgásnak minden bizonnyal nagy hatása van a csillag belső tulajdonságaira, de nem tudjuk még modellezni a fényességük változásait. A változócsillagok fényessége változásának tanulmányozására jött létre az asztrofizika új ága, az asztroszeizmológia, a csillagrengések tudománya.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése