A pusztító erő.
Tömegpusztító fegyverek - 1. RÉSZ
Bevezetés
A
tömegpusztító – nukleáris, vegyi és biológiai –
fegyverekről számos információ lelhető fel, mind nyomtatott,
mind elektronikus változatban. Mindegyikük közös vonása, hogy
részleges tájékoztatást ad az adott fegyver történelméről, s
minél inkább közeledik annak jelenéhez és mennyiségéhez, annál
pontatlanabb adatokat ad az érdeklődőnek.
Ne legyünk
naivak, hétpecsétes titokról van szó, az emberiség történelmének
legpusztítóbb fegyvereiről, amelyről az átlagember azt hiszi,
hogy a hidegháború végével, egyszerűen eltűntek. Hát nem
tűntek el. Bár kisebb mennyiségben – kiirtásunkhoz még mindig
bőven elegendő! – ugyan, de máig hadrendben vannak és még
hosszú évekig tervezik a hadrendben tartásukat, hacsak nem
kerülnek azelőtt bevetésre, ami a biztos pusztulásunkat jelenti.
A
tömegpusztító fegyver célja a pusztítással való fenyegetés és
csak másodlagosan a tényleges pusztítás, szokták mondani a
szakértők, s ezért valójában nem kell tőlük félni. Nos, ez
így nem igaz. Való igaz, hogy a hidegháború során oly mértékben
fegyverkezett fel a két nagyhatalom, hogy a tömegpusztító
fegyverek – elsősorban a nukleáris fegyverek – a Föld
élővilágát pillanatok alatt elpusztíthatták volna. De nem ez a
fenyegetettség akadályozta meg a világégést, hanem négy
tényező, amely ma már nem áll fenn. Nevezetesen az, hogy akkor a
világ kétpólusú volt, azaz két nagyhatalom és azok
szövetségesei álltak szemben. Valamint, hogy katonai erőegyensúly
állt fenn a két fél között, mely stabil gazdasági és
energiaellátási környezettel társult.
A
tömegpusztító fegyverek célját ma az határozza meg, hogy a
tulajdonosa mit akar elérni, illetve mit szeretne a jövőben
elérni, amikor kényszerhelyzetbe kerül. Ez sarkalatos kérdés, és
lényegében az élővilág jövőjének a záloga.
Engedtessék
meg egy kitérő, amely első olvasatra látszólag bonyolítja a
fentiek megértését, de valójában sokkal érthetőbbé és
világosabbá teszi a fenti gondolatmenetet.
Ha
valakitől megkérdezzük, mire való egy „géppisztoly”, akkor
egyértelműen azt a választ kapjuk, hogy „ölje meg az
ellenséget”. Valóban?!
Nos, nézzük
meg a klasszikus AK-47-es gépkarabély 7,62mm-es lövedékét: un.
köztes vagy karabély lövedék, melynek (ballisztikus) tulajdonsága
valamelyest instabilabb, mint egy második világháborús puska
lövedéknek. Míg az utóbbi egy bemeneti seben keresztül behatol
az emberi testbe, majd egy kimeneti seben távozik, s közben egy
viszonylag „egyenes” sebcsatornán halad keresztül, addig az
AK-47-es lövedék sebcsatornája és kimeneti nyílása nem ilyen
„szabályos”. (Természetesen szélsebesség, levegő
páratartalma, becsapódási szög, csontnak ütközés és annak
szöge mindezeket jelentősen befolyásolják). A kettő között
azonban nincs lényegi különbség, mind a klasszikus puska lövedék,
mind a klasszikus karabély lövedék elsődleges célja az ellenség
elpusztítása, de ha a lövész nem fejre vagy testre lő, akkor a
célpont nem fog belehalni a sérülésébe.
Most
nézzünk meg egy modern orosz 5,45mm-es (AK-74) vagy amerikai
5,56mm-es (M16, M4) karabély lőszert. Ezek instabil röppályás
lövedékek, melyek azonnal bukdácsolni kezdenek, amikor behatolnak
az emberi testbe. Magyarán egy fejlövésnél szétszakítják a
koponyát egy váll lövésnél letépik a kart, egy haslövésnél
szétszakítják a belső szerveket, s amennyiben az áldozatot csak
a karján vagy a lábán találja el, akkor is jelentősen megnő az
esélye a halálos sérülésnek. Egyszóval ezek a lőszerek azon
túl, hogy megölik az ellenséget, egyben borzalmas sérüléseket
okoznak, amelyek pszichológiailag, gazdaságilag stb. leterhelik a
haderőt, a katonatársakat, a korházi ápolókat, röviden számos
másodlagos célt értnek el, azon túl, hogy megöljék az
ellenséget. És különösen kihangsúlyoznánk, hogy nagyon nem
mindegy, hogy egy kis lyukat látunk a csatatéren elesett társunk
homlokán vagy egy olybá eltorzult, szinte szürreális valamit a
nyaka tetején, amelytől életünk végéig rémálmaink lesznek, és
szinte harcképtelenné válunk a borzalmas látvány utóhatásától.
Nos, innen
lépjünk vissza a tömegpusztító fegyverekhez. Pusztítani akarok?
Repül az ideggáz és mindenki elpusztul. Ja, hogy valami mást
akarok?! Repül az Ebola vagy a veszettség… vagy valami, amit még
csak nem is ismerünk.
Nem kell
messzire menni, s mindenféle csodafegyverekben gondolkodni, egy
kellő hatóerejű nukleáris töltet, egyetlen egy, képes arra,
hogy Magyarország lakhatatlanná váljon, miután több millióan
közülünk elpusztultak. Ahogy egy nem túl nagy adag VX vagy
Novicsok is elég, hogy kipusztuljon a lakosság, érintetlenül
hagyva az infrastruktúrát. És megteszi ezt egy Ebola vagy más
vérzéses lázzal járó biológiai támadás is… ahogy egy „rage”
(~tombolás) biológiai fegyver is, melyre adott a veszettség vagy
annak egy módosított változata; 99%-os halálozás és egy kis
pánik.
És amíg a
fentiek adottak, azaz ott vannak és hatásosak, addig a spekulációk,
csak spekulációk maradnak még egy darabig, s általában fenn is
akadnak az alapkérdéseken: mit, miért, hogyan, milyen hatásfokkal
stb. akarok elérni; mármint, mint nagyhatalom.
"Itt
a piros, hol a piros"
NPT
egyezmény a nukleáris fegyverekről - pirossal azok az államok,
amelyek nem írták alá.
BWC egyezmény
a biológiai fegyverekről - pirossal azok az államok, amelyek
nem írták alá.
CWC egyezmény
a vegyi fegyverekről - pirossal azok az államok, amelyek nem
írták alá.
Egyetlen
egy állam létezik a Földön, amely egyik egyezményt sem írta
alá: Izrael.
Az
atomrobbanás pusztítása egy 20 kt hatóerejű töltet esetében
BevezetésEgy
atomtöltet hatóerejét közönséges trotillal (TNT vagy
trinitro-toluol) egyenértékben adják meg. Egy 20 kilotonnás
atomtöltet 20.000 tonna TNT robbanóanyaggal egyenértékű.
1.000
tonna, azaz 1 millió kilogramm TNT = 1 kt (kilotonna).
1 Mt
(megatonna) = 1.000 kt = 1.000.000 tonna TNT, azaz 1 milliárd
kilogramm hagyományos robbanóanyag.
A ma
hadrendben álló legerősebb orosz nukleáris töltet 20 Mt (=
20.000 kt), míg a Hiroshimára ledobott atombomba kb. 10-12 kt
hatóerejű volt. A mai nukleáris töltetek átlagosan 200-800 kt
hatóerejűek, néhány hadászati atomtöltet hatóereje 1-20 Mt. A
valaha felrobbantott legnagyobb atombomba a szovjet „Cár” bomba
volt, melynek hatóereje 50-57 Mt közé esett, s amelyet eredetileg
100 Mt hatóerejűnek terveztek.
A
tűzgömb
A robbanás
utáni egy milliomod másodpercben a tűzgömb mérete 20-30 méter,
míg hőmérséklete 3 millió fok. A robbanás után 0,02
másodperccel a gömb 180-200 méteres és hőmérséklete 6000 fok,
akár a Nap felszínének hőmérséklete. A tűzgömb kb. 3
másodperccel a robbanás után kb. 500 méteresre nő, majd sűrű
füstfelhőként tágul tovább. Egy 1 megatonnás robbanás közel
2500 méteres tűzgömbbé nő. A tűzgömb nem csak terjeszkedik,
hanem emelkedik is, aminek következtében nagymennyiségű levegőt,
port (és egyéb tárgyakat) szív magába, melyek sugárszennyezetté
válva hullanak vissza a földfelszínre.
Az
elektromágneses impulzus (~hősugárzás)
A tűzgömb
a robbanás pillanatában közel százszor fényesebb a Napnál, így
a távolság függvényében vakságot vagy ideiglenes vakságot
okoz, ha belenéz az ember. Különösen éjszaka, amikor a pupilla
összeszűkül. Az ember 2-3 kilométeres távolságon belül
meggyullad.
A
lökéshullám
A
lökéshullám akadályba ütközve hirtelen nyomást fejt ki,
valamint óriási sebességgel áramlik a levegő. Ez a két oka a
rendkívüli pusztító erőnek. 600 méteren belül lényegében
minden épület megsemmisül, míg 3 kilométeren belül lényegében
minden épület közepes-súlyos károkat szenved. Ezen a távolságon
belül az emberi testre iszonyatos erő hat, melynek következtében
az emberi test elrepül, s közben szétszakad a dobhártyája,
tüdeje, gyomra, halálos sérüléseket szenvedve.
Kezdeti
radioaktív sugárzás (gamma- és neutronsugárzás)
Amennyiben
egy embert 600 röntgen éri, úgy körülbelül 3-4 héten belül
meghal. 400 röntgen besugárzásától az emberek 50%-a meghal.
A 20
kilotonnás robbanás 1000 méteren belül, 12-16 másodpercig 800
röntgennel sugározza be az embert. (2000 méter távolságban a
sugárzás már csak 10 röntgen körüli, míg fedezékek 2000
méteren belül is csökkentik a besugárzást, így például egy
vastagabb homokzsák fal is elegendő ahhoz, hogy ne érje az embert
halálos dózis.
Radioaktív
szennyeződés (utólagos sugárzás)
A több
kilométer magasra emelkedett gombafelhőből sugárszennyezett hamu
és por hullik vissza nagy területen a robbanás körzetében, mely
veszedelmes. Egyrészt a talajra érve gamma sugárzás révén hat
kívülről az emberi szervezetre, másrészt belélegezve belülről
sugározza be az emberei szervezetet. A robbanás után 1 órával
200 méteres távolságon belül ez a szennyeződés közel 3.000
röntgen/óra.
Az 50
megatonnás „Cár” bomba hatásai
A
gombafelhő 64 kilométer magasra emelkedett, azaz a sztratoszféra
fölé a mezoszféráig ért. Az 55 kilométerre lévő Szevernyij
falu valamennyi épülete megsemmisült. 100
kilométeres távolságban az ember harmadfokú égési sérüléseket
szenvedett volna. Ablaküvegek
még 900 kilométeres távolságban is betörtek. A robbanás alatt
5,25-ös erejű földrengést mértek, és ha nem légi robbantású
lett volna, a földrengés ereje elérte volna a 8,1-et.
Vegyi
fegyverek hatásai...
Lewisite
(L) - hólyaghúzó vegyi fegyver
Tüdő
irritatív, hólyaghúzó vegyi fegyver. Könnyen áthatol a
normál ruházaton, sőt a gumin is. Bőrrel való érintkezés után
azonnali fájdalmat és viszketést okoz, amely kiütéssel és
duzzanattal jár. Körülbelül 12 óra elteltével nagy, folyadékkal
telt (a mustárgáz által okozottakhoz hasonló) hólyagok alakulnak
ki. Ezek súlyos kémiai égések. A megfelelő felszívódás
szisztémás mérgezést okoz, amely máj nekrózishoz és halálhoz
vezet. A belégzése égő fájdalmat, tüsszögést, köhögést,
hányást, esetlegesen tüdőödémát okoz. A lenyelése súlyos
fájdalommal, hányingerrel és hányással jár, valamint szöveti
károsodást idéz elő. Szembe jutva a szúrós és erős
irritációtól kezdve, akár a szaruhártya hólyagosodását és
hegesedését is okozhatja. Az
általános tünetek közé tartozik még a nyugtalanság, gyengeség,
a normálisnál alacsonyabb testhőmérséklet és az alacsony
vérnyomás is.
Egyéb
hólyaghúzó vegyi fegyverek:
Nitrogén-mustár (HN1, HN2, HN3), Kén-mustár (H, HL, HD, HQ, HT), Fenildikloroarzin (PD), Etildikloroarzin (ED), Metildikloroarzin (MD)
Nitrogén-mustár (HN1, HN2, HN3), Kén-mustár (H, HL, HD, HQ, HT), Fenildikloroarzin (PD), Etildikloroarzin (ED), Metildikloroarzin (MD)
VX -
ideggáz
A VX
(V-ágens) egy idegméreg, amelyet harcászati céllal fejlesztettek
ki az 1950-es években. Jelenleg a legveszélyesebb mesterségesen
előállított vegyi harcanyagok egyike. Halálos adagja egy átlagos
emberre nézve mindössze 200 µg. A VX idegméreg, hatása hasonlít
a tabun hatására, csak tünetei sokkal gyorsabban játszódnak le,
és sokkal kisebb mennyiség is halálos belőle. Először csak
fejfájás, fokozott nyálkatermelés jelentkezik, aztán
izomfájdalom, majd izom és bélgörcs (mivel a központi
idegrendszer lebénul, ezért a görcs nem oldódik, így az izmok a
halál beállta után is összehúzódva maradhatnak), végül
eszméletvesztés, és általában légzési elégtelenség miatt
bekövetkező halál.
Egyéb
idegrendszerre ható vegyi fegyverek:
Tabun (GA), Szarin (GB), Szomán (GC), Cikloszarin (GF), GV, EA-3148, VE, VG, VM, VR, Novicsok (A-232 Novichok-5), amely 4-8-szor erősebb a VX-nél!
Tabun (GA), Szarin (GB), Szomán (GC), Cikloszarin (GF), GV, EA-3148, VE, VG, VM, VR, Novicsok (A-232 Novichok-5), amely 4-8-szor erősebb a VX-nél!
Biológiai
fegyverek...
A
biológiai fegyverek vírusok,
baktériumok vagy más élőlények,
illetve biológiai úton előállított és biológiailag
különösen aktív
szerves vegyületek (pl.
mérgek és pszichokémiai szerek), melyeket támadó céllal hoztak
létre.
Szinte
végtelen hosszú felsorolásba lehetne kezdeni, így csak néhány
biológiai fegyvert emelnénk ki:
- Vírusok: vérzéses lázak (Ebola, Marburg, Lassa), Hanta-vírus, feketehimlő, veszettség
- Baktériumok: lépfene (bacillus anthracis), pestis (yersina pestis)
- mérgek (toxinok): botulinum toxin, ricin
- pszichokémiai (tudatmódosító) szerek: BZ, LSD
- Vírusok: vérzéses lázak (Ebola, Marburg, Lassa), Hanta-vírus, feketehimlő, veszettség
- Baktériumok: lépfene (bacillus anthracis), pestis (yersina pestis)
- mérgek (toxinok): botulinum toxin, ricin
- pszichokémiai (tudatmódosító) szerek: BZ, LSD
Blog (es archivum)
3-4. generacios vegyi fegyverek (kiegeszites)
Posted on March 4, 2013 at 6:45 PM |
Novicsok,
VX és más hivatalosan nem létező harci anyagok "mérgezősége"
Fogalom
meghatározás:
Az LD (Lethal
Dose) és az LC (Lethal
Concentration) a halálos
adag rövidítése.
AzLD50 érték
azt határozza meg, hogy az adott anyagból, vegyületből mekkora
mennyiség okoz 50%-os halálozást (általában 24 órán belülre
vonatkoztatva). Ismert, de ritkán használt mérőszám az LD99,
amely a teljes pusztításhoz szükséges mennyiséget határozza
meg.
Az LD50
érték meghatározható:
szájon át, intravénásan vagy bőrön
keresztül(subcutan,
azaz sc.).
Az LCt50
mérőszám a halálos adagot adja meg,
ahol „C” a mennyiség, „t” az idő és „50” az 50%-os
halálozási arány. Értelem szerűen minél
alacsonyabb az érték (a
fentieké is), annál
halálosabb az adott harci anyag.
Az
alábbiakban a lappangási/reakció időt, (amikortól a harci anyag
kezd), az LCt50 mg min/m3 (inhalációs, azaz belégzés esetén)
értéket, az LD50 mg (milligramm bőrön keresztül) értéket és
a perzisztenciát (ameddig a harci anyag változás nélkül mérgező
marad) 4,5-32 fok C hőmérséklet között.
Novicsok
harci anyag
„1992-ben
két orosz tudós, Lev Fedorov és Vil Mirzajanov azt állították
a Moscow News című, angol nyelvű moszkvai újságnak – ez a
Moszkovszkije Novosztyi külföldieknek készülő kiadása – hogy
Oroszország új, harmadik generációs idegi ágenscsaládot
fejlesztett ki Novicsok (= újonc, új jövevény) néven, s azt
sikeresen kipróbálták Üzbegisztánban. Ezek akonitril és
foszfát alapú anyagok keverékei, melyeket egyébként a
rovarirtó-gyártásban is használnak. A Novicsok kolinészterázt
tartalmaz, amely megakadályozza az acetilkolin lebontását,
meggátolva ezzel az idegi ingerület-átvitelt. Az új fegyver
ellen nincs védelem, hatástalan az atropin is, a fertőzött
személy menthetetlen. Az örökítő anyagot is károsítja. A
tudósok becslése szerint ötször-nyolcszor veszélyesebb, mint a
VX, negyvenezer tonnával minden élet eltörölhető a Földről.
Egyes források – kubai emigránsok – szerint a fejlesztésben
Kuba is részt vett.
A
fejlesztésnek három célja volt: megkerülni az érvényes
nemzetközi szerződéseket, s kifejleszteni egy olyan anyagot,
amelyet a NATO vegyi felderítő berendezései nem észlelnek,
illetve ami ellen a létező védőfelszerelések nem is nyújtanak
védelmet. Utóbbit azáltal éri el, hogy nem permet, hanem finom
por formájában szórják szét, ami nem tapad meg a vegyvédelmi
öltözéken, hanem beleszivárog, és a szél révén is könnyen
terjed. Egyesek szerint ez a fegyver okozta a hírhedt
Öböl-szindrómát, a koalíciós katonák rejtélyes betegségét,
de erre semmiféle bizonyíték nincs. Oroszország tagadja az anyag
létezését, mindenesetre a titkot kiszivárogtató két tudóst
lecsukták...
Oroszország
1997-ben 40.000 tonna vegyi fegyverrel rendelkezett, melyből
2011-ig 57%-ot megsemmisítettek. Azaz maradt kb. 20.000 tonna. A
vegyi fegyverek Lewisite, mustár, Lewisite-mustár keverék (HL),
Szarin, Szomán, VX és Novicsok (Novichok-5 és Novichok-7) harci
anyagokból álltak, illetve állnak. A vegyi fegyverek nincsenek
hivatalosan „aktív állományban” és nyolc helyen tárolják
őket.
Ha
ebből mondjuk csupán 1.000 tonna nettó VX harci anyag, akkor az
elméletileg 5 billió ember (7 milliárdan, azaz 0,007 billióan
vagyunk!) megölésére képes, ha alapul vesszük, hogy 200
mikrogramm a halálos adag.
Az
Egyesült Államok 1997-ben ratifikálta a CWC egyezményt.
Hivatalos jelentések szerint az 1997-es kb. 30.000 tonnányi ideg
és hólyaghúzó harci anyagok közül 2011-re 90%-ot semmisített
meg az USA.
Hivatalosan
nincs hadrendben, se raktáron megsemmisítésre váró vegyi
fegyver. Az USA korábbi vegyi fegyver arzenálja közel azonos volt
az orosz ill. szovjet arzenállal.
Érdemes
elolvasni: http://www.jovonk.info/2012/07/29/vegyifegyverek
Categories:
None
Blog (es archivum)
A jeghegy csucsa... adalek a biologiai fegyverekhez
Posted on March 4, 2013 at 9:05 AM |
Számtalan
fantasztikus könyv és film készült és fog még készülni olyan
témakörökben, amelyek sok esetben nem is állnak olyan messze a
valóságtól. Ezekre aztán számos összeesküvés elmélet épül
rá. Ami ezeket a képzeletbeli eseményeket táplálja, az nem más,
mint azok a tudományos anyagok, amelyek a nyilvánosság részére
is elérhetőek. De ezek a tudományos kutatások csak a jéghegy
csúcsa. ne felejtsük el, hogy ezek – a legtöbb esetben –
civil, s nem katonai kutatások. Azokról nem sok információ
szivárog ki…
Nézzünk
két érdekes kutatást, illetve kutatási eredményt…
Hogy
módosítják a paraziták az agy kémiai összetételét és ezzel
a viselkedést
Egy
egysejtű – toxoplasma gondii – képes úgy manipulálni az
egerek agyát, hogy azok könnyebben essenek áldozatul a rájuk
vadászó macskáknak. Természetesen ez a parazita nem tudatosan,
szándékosan és közvetlenül irányítja az egereket vagy
patkányokat, hanem a hatásuk a rágcsálók agyára hosszú
evolúciós fejlődés során elérte, hogy áldozataik a macskák
és azok vizeletének a szagát különösen érdekesnek, egyenesen
vonzónak tartsák. Így az egerek, ahelyett hogy menekülőre
fognák, egyenesen közeledni kezdenek a macskák felé. Ez ugyebár
drasztikusan növeli az esélyét, hogy az egér elpusztuljon, s így
a parazita eljusson oda, ahova akar: a macskába.
Hogy
ez a parazita hogyan befolyásolta az egereket az mostanáig
ismeretlen volt. Brit kutatók kiderítették, hogy a parazita a
dopamin termelését befolyásolva éri el a célját. A dopamin
csökkenti a félelem érzetet és fokozza a „kíváncsiságot,
izgalom keresését”. Ha az egerek Haloperidol-t kapnak
(embereknél használatos skizofrénia elleni hatóanyag), akkor a
parazita hatása csökkenthető. A parazita TYH-t
(tyrosinhydroxylázt) termel, ami fokozza a dopamin termelését az
egerek agyában.
Ez
az első tudományos igazolása annak, hogy egy parazita növelheti
a dopamin termelését az agyban, ezzel viselkedésbeli zavart
okozva.
De,
mint említettük, az egerek (és más rágcsálók) csak köztes
gazdái a parazitának. A végcél a macskák. Látszólag. Ugyanis
az embert is megfertőzheti a macskákon keresztül (széklet). Az
Egyesült Államok lakosságának közel 25%-a fertőzött, az
Egyesült Királyságban 10-20%. A német Robert-Koch Intézet
szerint a német lakosság 50%-a fertőzött, s fertőzöttek száma,
illetve aránya a korral növekszik; így az ötven éven felüliek
esetében akár 70% is lehet.
A
legtöbb ember észre sem veszi, hogy fertőzött, hiszen nincsenek
tünetek.
Ám
a látszat csal. Számtalan dopaminnal összefüggő neurológiai
zavar létezik: skizofrénia, koncentrációs zavar, hiperaktivitás,
Tourette-szindróma. A kutatók szerint a skizofréniában szenvedők
egy része a parazitával fertőzött, illetve attól lett
skizofréniás. (Íme egy újabb példa a korábbi blog
bejegyzéshez, amely a pszichoszomatikus betegségeket említette,
csak ez most éppen a fordítottja!)
Hogy
miért csak egyeseknél alakul ki skizofrénia vagy más neurológiai
zavar? Mert nem az ember a végcélja a parazitának, s merő
véletlen, hogy az agyban hol „fészkeli” be magát, így
egyeseknél nem okoz semmit, másoknál meg akár súlyos
skizofréniát okoz. Persze hivatalosan nincs még egyértelműen
bizonyítva. Ám az eddigi tények elég makacsok.
http://www.sueddeutsche.de/wissen/verhaltensforschung-wie-parasiten-die-hirnchemie-veraendern-1.1182686 (németül,
röviden, nem a forrás)
Csak
úgy kérdezzük: és ha ez a kis parazita – kis módosítással –
az emberi agy megfelelő részét tekintené végcélnak, akkor mi
lenne?! Sok skizofrén… jé, ez pont olyan lenne, mint a rage
(tombolás) vírus utáni eszement kutatás, amit egyébként a
veszettség is produkál, mint tünet, igaz az sem minden
páciensnél.
2011-es
tudományos felfedezés
De
nézzünk egy másik „finomságot”
Zombi
hangyák, avagy egy parazita az öngyilkosságba kergeti a
gazdatestet, hogy szaporodhasson
Egy
gomba faj – ophiocordyceps – hangyákban telepszik meg, s azokat
zombivá változtatva arra használja fel, hogy szaporodjon.
De
nézzük csak meg, mit is csinál ez a gomba faj: a hangyában
megtelepedve, arra „kényszeríti” a hangyát, hogy az a fészek
közelében egy levélbe, alulról beleharapjon… majd a hangyát a
gomba felemészti, s közben spórákat képez és kiereszti, hogy
megfertőzhesse a többi hangyát. Így a hangyaboly körüli zombi
hangya tetemek folyamatosan fertőzik meg a hangyákat, láncreakciót
beindítva. A hangyák megmentője azonban – ilyen a természet
egyensúlya! – egy másik gomba faj, amely a hangya tetemére
pályázik, hogy felfalhassa azt, s így a mi kis zombi képző
gombánkat is megfékezi, közel 90%-ig megsemmisítve a spóráit.
A
parazita gomba a kitinpáncélon keresztül hatol be a hangyába, és
az agy körül és az izmokban telepszik meg, különösen a rágó
izmok körül. A gomba fertőzése megsemmisíti a rágó izmokat és
az idegsejteket. A fertőzés után a hangyák egyszerűen elhagyják
a helyüket – mintha távirányítaná őket valaki – s a fészek
közelében alulról egy levélbe harap. Ezt a részt teljes homály
fedi. Nulla az infó. Ezután tisztul a kép, a hangya beharapja
magát, a rágó izmok elpusztulnak, s a hangya képtelen elengedni
a levelet, kvázi fogságba esik. A többi izom is elpusztul, így
mozgásképtelenné válik, miközben az idegsejtek is elpusztulnak…
végül a hangya elpusztul. A gomba vígan elvan, kinő a hangya
fejéből, táplálkozik a testéből, s eregetve a spóráit
szaporodik és fertőz.
Azért
nehogy azt hidd, majd elmondja neked a média vagy bárki, ha már
emberre is alkalmas parazita lett létrehozva, amely mondjuk arra
kényszerít, hogy kimenj a lakásból, beleharapj a szomszédba, s
megbénulva úgy maradj, miközben a szomszéd pánikban szétveri a
fejed és állkapcsod, hogy elereszd… de addigra a véráramba
kerülvén, a szomszéd indul harapni. Persze ez csak a képzelet
szüleménye, a fentiek nem.
2012-es
tudományos felfedezés
Hát
ez a jéghegy csúcsa... folytatás lesz...
Categories:
None
Blog (es archivum)
Biologiai csapás modellezése
Posted on March 4, 2013 at 3:05 AM |
Egy
zombi járvány matematikai modellezése
A
tanulmány a „zombi járvány” modellezését egy klasszikus
járvány kitörési folyamatával kalkulálta (epidémia). Második
lépésként finomították egy lappangási (látens) időszakkal,
amikor emberek már megfertőződtek, de még nem fertőznek.
Harmadik lépésként továbbfinomították a modellezést a
karanténok bevezetésével. Negyedik lépésként a fertőzöttek
számának – emberi válaszlépések – csökkentését vették
számításba, így elérve a modellezés pontosabb élethűségét.
A
tanulmány végeredménye: csak
gyors, agresszív és radikális lépések esetén kerülhető el az
„ítéletnap” forgatókönyv, azaz az emberiség teljes
kipusztulása.
A
tanulmány következtetése: egy
ilyen járvány nagy valószínűséggel a civilizáció
összeomlásához vezetne, s a legradikálisabb védekezések
elmaradása esetén, de azok nélkül is nagy eséllyel az emberiség
teljes kipusztulásához vezetne.
A
tanulmányt kanadai diákok készítették, s a számításaik, azaz
maga a tanulmány szakmailag igazolt. A modellezés ugyan a
hollywoodi agymosoda termékét, a zombikat, illetve egy zombi
pándémiát vett górcső alá, de a modell tökéletesen
használható más esetekben… természetesen a matematikai
modellezés a zombik esetében annyiban tér el, hogy a halottak
tovább „élnek”.
De
ugyanígy modellezhető és biztosak lehetünk abban, hogy
modellezték is azokat a biológiai fegyvereket, amelyek ismertek,
és amelyek nem ismertek. Az Egyesült Államokat mind belföldi,
mind nemzetközi kritikák érik, hogy megkísérli kijátszani a
biológiai fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt.
Ezt úgy tudja megtenni, ha „másfajta” biológiai fegyvereket
fejleszt, olyanokat, amelyek kívül esnek az eddigi osztályozási
rendszeren. Számos „biológiai kutató” szerint az Egyesült
Államok fő törekvése egy un. „rage” (tombolás) biológiai
fegyver kifejlesztése, akár vírusos, bakteriális vagy vegyi
úton. Kutatók és tudósok félelme, hogy a veszettség
„módosítva” és aeroszolosítva (légúton fertőző) a fő
célkitűzés. A veszettség légúti fertőzőképességére már
vannak példák.
(Az
elmúlt időszakban többször is előforduló amerikai és kínai
„zombi” támadások ügyét is homály fedi… „fürdősó”
drog… persze)
A
blog bejegyzés célja elsődlegesen felhívni a figyelmet,
hogy ilyen tanulmányok egyetemi diákok köreiben is készülnek…
hát milyenek készülhetnek titokban a nagyhatalmak haderőinél.
Nukleáris
fegyverek bevetését, vagy biológiai csapást az határoz meg,
hogy mi az elérni kívánt cél. Ez egy egyszerű mondat, de nagyon
mély és fontos jelentése van. A weboldalon taglalt veszélyekre
(olajhozam-csúcs) az egyik igen pragmatikus lépés az irtás
lehet. Erre egy biológiai támadás, legyen az akár csak egy
gyógyíthatatlan és halálos szuper influenza például. De a
kérdés, ha irtani akarnak: mi a cél az irtáson túl, hogyan
hajtsák végre, mi legyen a menete... akarnak-e „balhét”,
pánikot, félelmet… mennyire sérüljön az infrastruktúra… ha
most holtan fordulnék le a székről, maximum leég a ház, ahol
élek, esetleg a fél utca, de ha mindenki lefordul, így a paksi
atomosok is, akkor sugárszennyezett lenne pár négyzetkilométer.
Érthető, ugye?!
Az
eredeti tanulmány angol nyelven (18 oldalas pdf):
Categories:
None
És
vajon hány tanulmányban végezték el az emberiség kiirtását ,
egy szűk kis kaszt érdekében.
Tömegpusztító fegyverek - 2. RÉSZ
Ország neve |
Legnagyobb kísérleti robbantás |
Kísérleti robbantások száma |
Töltetek száma 2012-ben |
Egyesült
Államok
|
15,0 Mt
|
1.054
|
5.000-12.000
|
Oroszország
|
50,0 Mt
|
715
|
12.000
|
Franciaország
|
2,6 Mt
|
210
|
298
|
Egyesült
Királyság
|
3,0 Mt
|
45
|
225
|
Izrael*
|
nincs adat
|
nincs adat
|
80-400
|
Kína
|
4,0 Mt
|
45
|
240
|
India*
|
0,06 Mt
|
6
|
80-100
|
Pakisztán*
|
0,04 Mt
|
6
|
100-110
|
* államok,
amelyek nem írták alá az NPT egyezményt. Észak-Kórea eredetileg
aláírta, de 2003-ban felmondta. Észak-Korea 2 kísérleti
atomrobbantást hajtott végre, és 6-8 töltettel rendelkezik.
Dél-Afrika 1989-ig 6 nukleáris töltettel rendelkezett, melyeket
leszerelt.
A
fenti táblázatban szereplő adatok alapján, a
ma hadrendben álló nukleáris fegyverek összesített hatőereje
kb. 5.000 megatonna,
azaz 5 millió kilotonna (Hiroshima 10 kilotonna volt!).
Oroszország
Nukleáris
fegyverek
Oroszország
2007-ben kb. 3.200-3.300 stratégiai (hadászati-hadműveleti)
nukleáris töltettel rendelkezett, valamint jelentős mennyiségű
taktikai (harcászati-hadműveleti) töltettel, melyek száma
ismeretlen, mivel semmilyen egyezmény nem kötelez a taktikai
töltetek mennyiségének bevallására. Becslések szerint a
taktikai töltetek száma több ezer, míg a hadrendben tartott
töltetek száma 2.000-3.000.
Az orosz
Stratégiai Erők készlete:
Szárazföldi
stratégiai rakéta erők: 480-500
rakéta 1.800-2.000 nukleáris töltettel. A stratégiai rakéták
megerősített védelmű földalatti silókba vagy önjáró indító
eszközökre vannak telepítve.
A silókba
telepített rakéták közül kb. 30-40db SS-18 Satan (R-36MUTTH /
RS-20B / 15A18) típusú, melynek hatóereje 20Mt és hatótávolsága
közel 16.000 kilométer. Ezen kívül további kb. 60-70db SS-18
Satan (R-36M2 / RS-20V / 15A18M) rakétával rendelkeznek, melyek
10db egyenként 800kt hatóerejű töltet képesek 11.000 kilométeres
hatótávolsággal célba juttatni. Előzetes tervek szerint 2019-re
40db R-36M2 stratégiai rakéta lesz hadrendben.
Hadrendben
áll továbbá 70db Topol-M (SS-27 Sickle-B / RT-2UTTKh / RS-12M1 /
RS-12M2 / RT-2PM2) interkontinentális ballisztikus rakéta, melyből
52db silóba és 18db önjáró indítóra telepített. Az utolsó
egységek 2012-ben álltak hadrendbe. A Topol-M rakéták töltete
egy 800kt (más források szerint 550kt) hatóerejű robbanófej.
Egyes források szerint a Topol-M képes 4-7 robbanófejet is
hordozni, melyek hatóereje egyenként 150-250kt.
2009 óta a
Topol-M helyett egy új rakéta gyártásába kezdtek, mely 2012-től
kezdi leváltani a Topol-M rakétákat. Az RS-24 Yars (SS-29)
interkontinentális ballisztikus rakéta 2010 óta van hadrendben,
miközben igencsak kevés információ lelhető fel róla. Egyes
források szerint legkevesebb 4 töltet hordoz, melyek hatóereje
egyenként 100-300kt. Jelenleg 18-36 Jarsz lehet hadrendben, s a
számuk minden valószínűség szerint növekedni fog.
Haditengerészeti
stratégiai rakéta erők: 12db
SSBN tengeralattjáró (SSBN = nukleáris meghajtású
interkontinentális ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáró)
közel 600-620 robbanófejjel.
Oroszország
jelenleg 6 Akula osztályú (NATO megnevezés: Typhoon) SSBN
tengeralattjáróval rendelkezik, melyek mindegyike 20db R-39-es
(SS-N-20 Sturgeon) SLBM-et (=tengeralattjáróról indított
ballisztikus rakéta) hordoz. Minden egyes R-39-es rakéta 10
egyenként 100-200kt hatóerejű töltettel rendelkezik. Azaz 1 Akula
tengeralattjáró 20 rakéta kilövésére képes, összesen 200
robbanótöltettel, melyek összesített hatóereje 40Mt. Egyetlen
egy! Azaz 6 Akula 240Mt hatóerővel rendelkezik, amely pl.
Franciaország helyére egy hatalmas krátert képes ütni, amiben és
ami körül semmilyen élet nem marad.
Oroszország
jelenleg 2 Borei osztályú (Project 955) SSBN tengeralattjáróval
rendelkezik , melyből 10 megépítése van tervezve. (A 3. egység
megépítése után, a maradék 8 SSBN már Borei-II (Project 955A)
osztályú lesz, mely 16 helyett 20 SLBM hordozására lesz képes. A
Borei tengeralattjárók 16 (később 20) RSM-56 Bulava rakétát
hordoznak, mindegyik 6 (akár 10) töltettel rendelkezik, egyenként
150kt hatóerővel és 16.000 kilométeres hatótávolsággal. Azaz 1
Borei tengeralattjáró 16 rakéta kilövésére képes, összesen
96-160 robbanótöltettel, melyek hatóereje 14,4-24Mt. Egyetlen egy!
Azaz a 10 Borei 282Mt hatóerővel fog rendelkezni.
Régebbi
típusú SSBN tengeralattjáró osztályokkal terjedelmi okokból nem
foglalkozunk; így is éppen eléggé elborzasztóak a számok.
Csupán annyit jegyzünk meg, hogy ezek közül is jó néhány
állományban van még, ha nem is első vonalbeli szolgálatban, de
hadra fogható állapotban.
Stratégiai
bombázók: közel
80 stratégiai bombázó (Tupoljev TU-160 és TU-22M3)
hozzávetőlegesen 900-1000 cirkáló rakétával.
Ha
mindezeket az eszközöket összeszámoljuk úgyhozzávetőlegesen
2.000 megatonna hatóerőt kapunk.
És akkor
még nem számoltunk a stratégiai bombázókkal, a 2.000-3.000
taktikai töltettel, és a raktáron lévő töltetekkel. Mit is
írtunk korábban?! A Földön kb. 5.000 megatonna összhatóerejű
nukleáris arzenál van?! Hát, abból most kapásból megvan
2.000-3.000 megatonna, s még csak Oroszországnál tartunk.
Vegyi
fegyverek
Oroszország
1997-ben 40.000 tonna vegyi fegyverrel rendelkezett, melyből 2011-ig
57%-ot megsemmisítettek. Azaz maradt kb. 20.000 tonna. A vegyi
fegyverek Lewisite, mustár, Lewisite-mustár keverék (HL), Szarin,
Szomán, VX és Novicsok (Novichok-5 és Novichok-7) harci anyagokból
álltak, illetve állnak. A vegyi fegyverek nincsenek hivatalosan
„aktív állományban” és nyolc helyen tárolják őket.
Ha ebből
mondjuk csupán 1.000 tonna nettó VX harci anyag, akkor az
elméletileg 5 billió ember (7 milliárdan, azaz 0,007 billióan
vagyunk!) megölésére képes, ha alapul vesszük, hogy 200
mikrogramm a halálos adag.
Biológiai
fegyverek
Nincs
használható adat, ill. információ. Mindhárom tömegpusztító
fegyver közül a biológiai fegyverekről lelhető fel a legkevesebb
információ. Egy biztos, még a szovjet időkben aeroszolosították
mind az Ebolát, mind a veszettséget, amelyek ezzel teljes értékű
biológiai fegyverekké váltak, s amelyek légúton képesek
fertőzni. A veszettségről kevesen tudják, hogy következett már
be légúton történő fertőzés az Egyesült Államokban.
(Egészségügyi nyilvántartásban fellelhető az eset, s
veszettséggel kapcsolatos dokumentumaink között is megtalálható.)
Nemzetközi
(korlátozó) egyezmények - NPT és SORT, BWC, CWC
Oroszország
1968-ban ratifikálta az NPT egyezményt,
amely tiltja a nukleáris fegyverek eladását, leszerelésre kötelez
és jogot biztosít a békés nukleáris energia felhasználására.
(Akkor miért is nem lehet Iránnak, aki szintén ratifikálta, míg
Izrael nem?! A kérdés költői, de ide illett!)
Oroszország
és az Egyesült Államok 2002-ben aláírták a SORT egyezményt,
amely 2.200-ban maximalizálja a stratégiai nukleáris töltetek
számát országonként. 2003-ban Oroszország javaslatát, mely
szerint csökkentsék tovább 1.500-ra a töltetek számát, az
Egyesült Államok elutasította. Oroszország válaszul elutasította
a taktikai nukleáris töltetek számának csökkentését. No, erről
ki hallott a médiában?! A kérdés ismét költői csupán. És
arról ki hallott, hogy Medvegyev tavaly novemberben elrendelte a
nukleáris töltetek számának növelését?!
Oroszország
1975-ben ratifikálta a BWC egyezményt,
amely tiltja a biológiai fegyverek fejlesztését, gyártását és
raktározását, valamint a készletek megsemmisítését írja elő.
Izrael ezt sem írta alá.
Oroszország
1997-ben ratifikálta a CWC egyezményt,
amely tiltja a vegyi fegyverek fejlesztését, gyártását és
bevetését, valamint a készletek megsemmisítését írja elő.
Izrael ezt sem írta alá.
Egyesült
Államok
Nukleáris
fegyverek
Az USA
stratégiai nukleáris tölteteinek száma nehezen határozható meg.
Számos egyezmény paraméterei alapján, így például a SORT
előírásai alapján legfeljebb 2.200 töltettel rendelkezhet.
Az Egyesült
Államok stratégiai nukleáris erői az alábbiak szerint oszthatóak
fel:
Szárazföldi
telepítésű interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM)
Az USA
jelenleg 450 ICBM rakétával rendelkezik, melyek típusa Minuteman
III. A Peacekeeper rakétákat 2005-ben selejtezték le. Az LGM-30G
Minutemen III-as rakéták hatótávolsága 13.000 kilométer, s
háromféle töltet hordozására alkalmas: W62, W78 és 2005 óta
W87.
A W62-es
töltet 170kt hatóerejű, és 2010-ben közel 600db lett leszerelve.
Ma már nincs hadrendben. Egy Minutemen III-as rakéta 3 W62-es
töltetet hordozott.
A W78-as
töltet 350kt hatóerejű és jelenleg 250db Minutemen III-as rakéta
3db W78-as töltettel van felszerelve.
A W87-es
töltetet eredetileg a Peacekeeper ICBM-ek hordozták, majd azok
leselejtezése után 2007-től 200db-ot a Minutemen III-as rakéták
hordoznak, rakétánként egy töltettel, melynek hatóereje nem
pontosan ismert. A W87-es eredetileg 300kt hatóerővel készült, de
egy fejlesztés során ezt megemelték 475kt-ra.
Haditengerészeti
tengeralattjáróról indított ballisztikus rakéták (SLBM)
Az amerikai
haditengerészet (US Navy) jelenleg 18 Ohio osztályú
tengeralattjárót tart hadrendben, melyből 14 ballisztikus
rakéta-hordozó (SSBN). Minden egyes Ohio osztályú tengeralattjáró
24 darab UGM-133 Trident-II ballisztikus rakétát hordoz. (A
megépült 18 tengeralattjáróból 12 nukleáris töltetű Tomahawk
rakéták hordozására is képes, de ezek jelenleg nincsenek
hadrendben.)
W88-as
töltet: 475 kilotonnás termonukleáris (kétfázisú) töltet. A
Trident-II-es rakéták 4db W88-as töltetet hordozhatnak (Mk-5
visszatérő modul); így egy Trident-II-es hatóereje 1,9 megatonna.
W76-os
töltet: 100 kilotonnás termonukleáris (kétfázisú) töltet. A
Trident-II-es rakéták 8db W76-os töltetet hordozhatnak (Mk-4
visszatérő modul); így egy Trident-II-es hatóereje. 0,8
megatonna. Jelenleg 800-2.000 db W76-os töltettel rendelkezik az
USA, 2018-ra 2.000db lesz hadrendben tartva (W76-1/Mk-4A).
Egyébként
a Trident-II-es összesen 12 robbanófejet, azaz töltetet
hordozhatna, de a START-I (1991) egyezmény ezek számát 8-ra, míg
a SORT (2002) 4-re csökkentette.
1db
Ohio-osztályú tengeralattjáró 24db Trident rakétát
hordoz, összesen 45,6 megatonna hatóerővel. 14db
Ohio-osztályú tengeralattjáró 336db Trident rakétát
hordoz összesen 638,4 megatonna hatóerővel.
Stratégiai
bombázók által hordozott nukleáris fegyverek
Az USA
jelenleg 94 B-52-es és 19 B-2-es stratégiai bombázót tart
hadrendben. Az összes B-1-es bombázó 2007 óta hagyományos nehéz
bombázóként áll hadrendben és (hivatalosan) nem alkalmas
stratégiai nukleáris fegyverek hordozására.
Jelenleg
közel 600 AGM-86B cirkáló rakéta van hadrendben, melyek W80-as
töltettel vannak felszerelve, 150kt-ás hatóerővel. (A W80
hatóereje változtatható 5-150kt között.) A nukleáris töltetű
BGM-109 Tomahawk rakéták nincsenek már hadrendben. Az AGM-129 ACM
cirkálórakétákat (kb. 300 darab) 2013-ra kivonják a hadrendből.
(Az USAF
közel 400 taktikai nukleáris bombát tart hadrendben, melyeket
F-15E, F-16C/D és F-35 típusú vadászbombázók hordozhatnak. Ezek
jelentős része Európában állomásozik.
Ha
mindezeket az eszközöket összeszámoljuk úgy hozzávetőlegesen
1.100-1.200 megatonna hatóerőt kapunk a stratégiai töltetekre. Az
orosz adatokat figyelembe véve vélhetőleg a fellelhető
információk pontatlanok és az amerikai stratégiai töltetek
hatóereje is közelít a 2.000 megatonnához.
Vegyi
fegyverek
Az Egyesült
Államok 1997-ben ratifikálta a CWC egyezményt. Hivatalos
jelentések szerint az 1997-es kb. 30.000 tonnányi ideg és
hólyaghúzó harci anyagok közül 2011-re 90%-ot semmisített meg
az USA.
Hivatalosan
nincs hadrendben, se raktáron megsemmisítésre váró vegyi
fegyver. Az USA korábbi vegyi fegyver arzenálja közel azonos volt
az orosz ill. szovjet arzenállal.
Biológiai
fegyverek
Az Egyesült
Államok 1975-ben ratifikálta a BWC egyezményt, melynek értelmében
fokozatosan megsemmisítette, ill. megsemmisíti a biológiai
fegyverek készletét.
Az amerikai
biofegyver arzenál a következőket tartalmazta: anthrax (lépfene),
tularémia, brucella, Q-láz, botulizmus, VEE (~venezuelai ló
enkefalitisz vírus, a VEE biológiai fegyvernek 80-90%-os a
halálozási aránya, ellenszer nincs. Az eredeti vírus csupán
1%-os halálozási arányú emberek esetében), SEB (=staphycoccal
enterotoxin, vagy PG ágens, később UC ágens, melynek halálos
adagja (LD50) 5 mg/köbméter).
Hivatalosan
nincs hadrendben biológiai fegyver, de megjegyezendő, hogy számos
amerikai és nemzetközi szervezet szerint az USA kijátszva a BWC
egyezményt, pontosabban kihasználva annak jogi kiskapuit, fokozza a
kutatásait.
Zárszó
Izrael
nukleáris tölteteinek
száma
(forrás:http://www.fas.org/nuke/guide/israel/nuke/)
(forrás:http://www.fas.org/nuke/guide/israel/nuke/)
|
1Mt-ás
robbanás (km-ben)
|
20Mt-ás
robbanás (km-ben)
|
Tűzgömb
mérete
|
2,0
|
5,4
|
Teljes
rombolás sugara
|
2,4
|
6,4
|
Épületek
100%-os pusztítása
|
6,2
|
17,0
|
Épületek
50%-os pusztítása
|
17,0
|
47,0
|
Harckocsik
megsemmisülnek
|
4,0
|
10,0
|
Égési
zóna
|
10,0
|
30,0
|
3.
fokú égési sérülési zóna
|
12,0
|
38,0
|
2.
fokú égési sérülési zóna
|
15,0
|
44,0
|
1.
fokú égési sérülési zóna
|
19,0
|
53,0
|
Halálos
sugárdózis
|
2,3
|
4,7
|
Súlyos
sugárbetegség
|
2,9
|
5,4
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése