Trianon
és a vakolók !!!
Trianon-ellenes petíció az EP elnökének és az ET főtitkárának
Útban a Trianon-95 rendezvényének helyszínére, a Magyarok Világszövetségének Patrubány Miklós elnök vezette küldöttsége június 3-án délelőtt átadta Strasbourgban az Igazságot Európának! - Justice for Europe! - című petíció egy-egy példányát az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz és az Európa Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland részére.
Az Európai Parlament székhelyén az EP elnökének hivatalvezetője, Luis Martinez - Guillén irodájában fogadta az MVSZ küldöttségét. Az Európa Tanács székhelyén pedig a főtitkár tanácsosa, A. Kayacik vette át a Trianon-ellenes petíciót.
A petíció átadásához az MVSZ elnökét elkísérte Bodnár József, a Trianon-95 Kárpát-medencei főszervezője, valamint Orbán József, az MVSZ Fővárosi Szervezetének alelnöke.
MVSZ Sajtószolgálat
Trianoni tragédiánkért, és a XX. század háborúiért is elsődlegesen a "nemzetközi zsidóság" a felelős!... Erről szól Csurka István, Hatodik koporsó című drámája... Már próbálták az Új Színházban, amikor Fischer Ádám karmester és a MAZSIHISZ mozgósították "nemzetközi kapcsolataikat"!... "Leszóltak" Budapest főpolgármesterének, Tarlós Istvánnak,... ő pedig "leszólt" a színház igazgatójának: "ne játsszátok!"...... Ennyit az Ő "demokráciájukról", "sajtószabadságról",... a zsidó-liberalizmusról!........
(Magyar Igazság és Élet Pártja MIÉP)
Aktuálpolitikai
Kerekasztal: Trianoni békediktátum,
megemlékezés
Videó: https://www.youtube.com/watch?v=6ZbADHPXL64
Videó: https://www.youtube.com/watch?v=6ZbADHPXL64
Kapcsolódó:
Mi történt 1920. június 4-én Trianonban?
Meg kell tanítani az igaz történelmet! - Horváth Pál egyetemi tanár dandártábornok
Mementó 1990-ből: Orbán Viktor kivonult a trianoni megemlékezésről
Mi történt 1920. június 4-én Trianonban?
Elvették
a színmagyar Csallóközt, Biharországot és Székelyföldet.
Elvették Klapka György legendás várát, Komáromot, elvették
egykori koronázó városunkat Pozsonyt, elvették Rákóczi
fejedelem városát Kassát, Thököly fejedelem városát Késmárkot,
elvették Eperjest, Iglót, elvették Nagyváradot, 17 királyunk
temetkezési helyét, elvették Kolozsvárt, Gyulafehérvárt,
Marosvásárhelyt, Brassót, Szebent, Aradot, Temesvárt, Szatmárt,
elvették Újvidéket, Szabadkát, Zentát, Torontált, elvették és
idegen uralom alá helyeztek csaknem négymillió magyart és több
mint félmilliónyi németet, akiknek eszük ágában sem volt akár
szláv, akár román fennhatóság alá kerülni.
A
belső rendfenntartásához engedélyezett 35 ezer főnyi
játékhadseregen felül, sem repülő erőket nem volt szabad
tartani, nem engedtek magyar haderőt akkor sem, amikor a
békefeltételekkel ellentétben az új államok, Jugoszlávia,
Csehszlovákia és Románia 700 ezer embert tartott fegyverben
nehéztüzérséggel, tankokkal, repülő erőkkel, amelyek három
irányból fél óra alatt elérhették és bombázhatták
Budapestet.
A békecsinálók ezt művelték Versailles-ban velünk.
A magyar megbízottakat 1920 januárjára rendelték Párizsba és ezek 7-én érkeztek meg.
A békecsinálók ezt művelték Versailles-ban velünk.
A magyar megbízottakat 1920 januárjára rendelték Párizsba és ezek 7-én érkeztek meg.
A
Gare du East-re történt megérkezésükkor azonban az évezredes
követi jogot – amelyet az ázsiai nomád népek háromezer évvel
ezelőtt éppúgy tiszteletben tartottak, mint az amerikai rézbőrű
törzsfőnökök, vagy az afrikai néger paláverek rendezői –
brutálisan felrúgva, azonnal őrizet alá vették őket és az
egész magyar delegációt internálták a Chateau du Madrid nevű
szállodába, és nyolcnapi fogságuk alatt senkivel nem
érintkezhettek.
Az
aláírandó békeokmány tervezetét január 15-én adták át nekik
és erre az egy éven át készült tervezetre másnap, január 16-án
kellett megadni, mindössze 24 órai előkészület után a magyar
választ.
A
delegáció tiltakozása éppolyan hiábavalónak bizonyult, mint a
gazdasági, politikai, pénzügyi, földrajzi, néprajzi, történelmi
és katonai szakértők lázas, huszonnégy órás munkája és a
delegáció vezetőjének, az akkor 73 éves, fehér szakállú,
lenyűgöző szónoki képességű magyar arisztokratának, gróf
Apponyi Albertnek egymás után három nyelven, angolul,
franciául és olaszul elmondott remekbe szabott válaszbeszéde,
vagy a delegáció február, március és április folyamán
kidolgozott minden bizonyítéka, érve, tiltakozása és jegyzéke:
a békeokmányt május 5-én egyetlen „a” betű változtatása
nélkül kapták aláírás végett újra vissza.
A békekonferencia vezetői az aláírás időpontját június 4-én délelőtt 10 órára tűzték ki. Az ország hangulata nyomasztó volt, a sajtó hangja levert, rezignált és drámai.
A kormány június 4-ére katonai készenlétet rendelt el az összes csapattestnél, csendőrösszpontosítások történtek, s a városokban a rendőrőrszemeket megkettőzték. Rádió még akkor nem volt.
Párizzsal
állandó telefonösszeköttetésben állt Budapest.
A
nagy lapok kiadóhivatalai előtt tömegek lesték a kirakatban
időről időre megjelenő hírközleményeket. Az utcák már reggel
óta valami furcsa nyugtalansággal voltak tele.
Minden
arcon szorongás, a tekintetek fáradtak, üresek, mint a
halottasházaknál virrasztás után. Még a szokott utcazaj is
tompább volt, mint máskor.
Tíz óra után egy-két perccel jött a végzetes párizsi hír, és ekkor megkondultak a harangok, előbb Pesten, majd villámgyorsan szétfutott a hír, egymásután mindenfelé az országban. A magyarok két óra hosszat tartó harangkongással temették múltjukat és jövőjüket.
Tíz óra után egy-két perccel jött a végzetes párizsi hír, és ekkor megkondultak a harangok, előbb Pesten, majd villámgyorsan szétfutott a hír, egymásután mindenfelé az országban. A magyarok két óra hosszat tartó harangkongással temették múltjukat és jövőjüket.
Budapest
percek alatt feketébe öltözött. Perceken belül fekete
gyászlobogók lengtek mindenütt, az ablakokban fekete drapériák.
Az utcák fekete gyászruhákkal teltek meg. Emberek, asszonyok,
férfiak mentek az utcán patakzó könnyekkel, nemegyszer hangosan
zokogva.
Emberek
rázták az öklüket az ég felé átkozódva. Az Oktogon sarkán
egy rokkant letépte zubbonyát és könyökben levágott csonka
karját mutogatva, őrjöngve kiabálta: „Hát ezért?” Az
utcákon ismeretlen, egymást soha nem látott emberek borultak
egymás nyakába, a terek padjain zokogókat vettek körül
vigasztaló emberek és az állandó és szakadatlan harangzúgásban
rohant bele a gyászba és kétségbeesésbe ezer rikkancs:
„Rendkívüli kiadás”.
A
lapok gyászkeretben, mindenki mohón olvasta, amit úgyis tudott,
mindenkiben lángolt a tehetetlen düh, csoportoknak vezércikkeket
olvastak fel hangosan… a Múzeum téren elkezdték a himnuszt
énekelni… és a harangok kongtak, kongtak, szakadatlanul, szinte
elviselhetetlenül.
(Részlet
Padányi Viktor írásából)
TRIANON 1920 - Meg kell tanítani az igaz történelmet! - Horváth Pál egyetemi tanár dandártábornok
Mementó 1990-ből: Orbán Viktor kivonult a trianoni megemlékezésről
Orbán
Viktor és a Fidesz kivonult a Parlamentből 1990. június 4-én,
amikor az országgyűlés egyperces néma csenddel adózott a
trianoni békekötés emlékének – állítja az MSZP.
Emlékeztetőül:
Orbán Viktor és a Fidesz 1990. június 4-én kivonult a parlamenti
ülésteremből a trianoni megemlékezés egyperces néma
gyászszünete alatt – írta keddi közleményében az MSZP.
Álíltásukhoz
egy parlamentijegyzőkönyv-részletet is mellékeltek:
"ELNÖK:
Tisztelt Képviselőtársaim! Több oldalról fordultak hozzám
képviselőtársaim, hogy a mai napon emlékezzünk meg a számunkra
oly tragikus trianoni béke 70. évfordulójáról egyperces néma
felállással. Kérem képviselőtársaimat, álljunk fel! (Egyperces
néma felállás, a FIDESZ képviselői kivonulnak.) Köszönöm
szépen."
Az
Országgyűlés elnöke 1990-ben Szabad György volt. Az MSZP-nek 33
képviselője volt. Közülük senki sem vonult ki – írták a
közleményben.
A magyarság eredettudata a vízözön korszakáig vezet vissza
március 28, 2013 magyarlegyenhited
A honfoglalás szót a nyelvújításkor Kazinczy maga is szabadkőművesként, az ő megbízásuk alapján találta ki. A fellelhető korabeli iratok alapján őseink soha nem használták ezt a szót. Mindig hazatérésről, vagy visszatérésről beszéltek.
A magyar ember emelt fővel jár, így viselete is tiszteletet parancsoló.
Az Egyesült Államokban megjelenő tudományos Science folyóirat 2000. novemberben ismertette a genetikai szakterület nemzetközi élvonalának 17 elismert képviselőjének kutatási eredményét. A vizsgálat kiterjedt az USA-tól Ukrajnáig az európai népek származásának és betelepedési idejének felderítésére.
Megállapításuk szerint a magyar fajra jellemző EU19 gén 35-40.000 éve jelen van a Kárpát-medencében. Ez a gén a magyarokban 60%, míg a nyugat-európai népekben legfeljebb alacsony gyakorisággal fordul elő. Ez az időtartam megfelel a Homo sapiens első európai betelepedése óta eltelt időnek, melynek kezdetén a Neander-völgyi ember által benépesült Európa. A magyar a legrégebbi európai génjelző.
A magyarság eredettudata a vízözön korszakáig vezet vissza. A víz okozta pusztulás után újjászülető élet és emberi kultúra forrásának hordozója, közvetítője. Az özönvíz után az elsüllyedt földrész, Atlantisz ősi tudását hoztuk magunkkal a Kárpát-medencébe. Ezért történhetett meg, hogy az özönvíz után az eredendő tudás a Kárpát-medencéből terjedt el a Föld többi tájára.
Josefus Flavius zsidó krónikás (ie. 37-100) a következőket írta:
Josefus_Flavius"Magóg és Gomer népei már a vízözön után itt voltak olyan területen, ahol előtte még senki nem járt. Területük Spanyol-ország déli tájaitól a Don folyóig terjedt. Magóg a róla elnevezett magarokat alapította, a görögök őket szkítáknak nevezik. Azaz szűzfoglalással, a Vízözön után érkeztünk a Kárpát-medencébe és nem más népektől sajátítottuk ki 1000 évvel ezelőtt a területet!"
Ez alapján történelmünk sem csupán az elmúlt 1000 évből áll!
Xenofon írja:
"Európában az özönvíz óta szkíták uralkodnak."
J.J. Modi indiai professzor szavai:
"?Áldottak legyetek magyarok, Atilla király népének egyetlen örökösei! Félszázados tanulmányaim meggyőztek róla, hogy a hunok feltétlenül a magyarok ősei voltak- s így a mai magyarság az ősi szkíta népek egyedüli leszármazottja Európában, mely magyarságnak a történelme a ma élő összes nemzetek legősibb történelme. Kutatásaim alapján a hunokat olyan nemzetnek ismertem meg, amelynek dicsősége a mai szomorú világot is beragyogja. Atilla királyunk a világtörténelem egyik legnagyobb hőse, aki mint igaz hős, lovagias és nagylelkű volt."
Könnyű volt így a Habsburgoknak meggazdagodni és ez által Ausztria gazdaságát fellendíteni, Magyarországot pedig leigázva, kifosztva, szabadságharcát vérbe fojtva nyomorban hagyni.
Ezért ne akarjon ma senki olyan buzgón a nyugat gazdagságához felzárkózni!
Meggazdagodásuk egyik alapja a tőlünk el-és kirabolt kincsek hatalmas készlete, továbbá a magyarság egyedülálló és kivételes tudásának kihasználása és annak kamatoztatása. És ez nem csak Ausztriára vonatkozik!
Atilla-KiralyunkLásd Atilla fejedelem több szekér elrabolt avar kincsét, aranyát, melyeket ma úgy mutogatnak a nyugati múzeumokban, mintha az örök időktől az ő tulajdonukban lenne és az ő kultúrájukból származna.
Az orosz területeken feltárt szkíta halomsírokból tömegesen kerültek elő a finom munkával, a korhoz képest a legnagyobb tudással megművelt arany tárgyak, szobrok, ékszerek.
A tuvai halomsírból előkerült több ezer arany tárgyat a század legnagyobb régészeti feltárásának tartják. A halomsír (kurgán) 800m hosszú és 30-50m magas. A lelet együttes egyértelműen igazolja a szkíta származást és a korhoz viszonyított magas fokú és páratlan műveltséget.
A leletek jelentéstartalma a magyar hagyományokat jellemzi: több ezer aranyból készült ló, csodaszarvas, Turul szobor került elő. A szobrok és ékszerek mindegyikét a finom, gondos, nemes kidolgozás, az élettel teli mozgékonyság jellemzi, ellentétben más népek korabeli leleteivel, melyek képtelenek az életerőt tárgyaikban ábrázolni.
A további ásatásokat a nagy mennyiségű kincs miatt fegyveresen őrzik. És ez szintén a mi örökségünk, melyről hallgatnak.
Beszélhetünk továbbá az iraki bombázásokról, a Bagdadi Múzeum kifosztásáról.
Sokan nem tudják, hogy a bombázásokkal őseink eddig fennmaradt kultúráját tették tönkre és tüntették el. A bombázások nem csak a föld színéről, hanem a sivatag homokja alatt is lerombolták a több ezer éves kultúrát.
Első hallásra teljesen értelmetlennek tűnt a sivatag homokjának bombázása. Nem véletlenül irányították a rakétákat mélyen a föld alá. A Bagdadi Múzeumból teljesen tudatosan, listával a kezükben vitték el és vitették el a lakossággal származásunk és ősi múltunk dicsőségét igazoló emlékeit. Az iraki háború egyik valós célja ez volt.
A magyarság egy része a jelenlegi Irakból származik Legközelebbi rokonaink a kurdok. Számos felkelés és a nagyhatalmak számos ígérete ellenére ma sem rendelkeznek önálló állammal. Az Iránhoz, Irakhoz és Törökországhoz tartozó területeken élő kurdok a legnagyobb nép a világon, melynek nincs hazája. A szabadságukért harcoló kurdokat a jelenlegi hatalom negatív ítélettel felkelőknek, lázadóknak nevezi.
A Kr. e. 3.800-ban alapított Urusolymot az Egyiptomból kivonuló hikszoszok Urusolyma néven erőddé alakítottak, írja Flavius. (hikszosz = hys-Kos, gis-KUS; királyi szittyák, Kosiak.)
Az eredeti SOLYMA elé Nagy Sándor idejében írtak a 'Hiero' (szent) nevet, úgy lett belőle Hierosolyma s abból Jeruzsálem. Majd az USA Hirosima -ra is ledob egy atombombát!
Vajon miért?
Hogy a zsidók hogyan kerültek a mai Izrael (Palesztina) 'ígéret földjére', arra ismét Zakar prelátus vet fényt ugyanazon a helyen: valószínű, hogy a hikszoszok (szkíták) Egyiptomra mért súlyos csapásai tették lehetővé a zsidó nép Egyiptomból való kimenekülését és az elpusztított városokban talált aranytárgyak magukkal vitelét. Ezt a lovas szittya népet követték, azután a zsidók a pusztai vándorlásuk után Kánaánba is, ahol már addig a szittyák jól berendezkedtek, városokat építettek.
Hogy miképpen irtották ki fokozatosan a zsidók a szittyákat, arról elég bőséges adatokat közölnek a szentírás könyvei.
Nemzeti kormány: Nyolc nap után jöhet a dózerolás? Ennyi jut a régészeknek feltárásra
2015. június 01 sonline.hu - civilhetes.net
A nemzet múltjának semmibevétele, köztörvényes bűncselekmény - ez a véleménye Bakay Kornél régészprofesszornak a készülő jogszabály-módosításról, mely bizonyos jelentős beruházások esetében nyolc napot adna a régészeti feltárásra.
A Somogyvárt feltáró és a zamárdi avar kori leletek ásatását is elkezdő szakembert Balatonszárszón, Szár László fehérmárvány-szobrának avatóján kérdezte a SONLINE.hu.
"Régészeti lelőhely vagy lelet váratlan előkerülése a kivitelezés ütemét nem hátráltathatja - áll a Seszták Miklós fejlesztési miniszter által benyújtott javaslatban. - A kivitelezést az értesítést követő 9. napon folytatni kell, kivéve, ha ezt megelőzően a miniszter elrendelte a feltárást". A Magyar Nemzet arról ír: a Miniszterelnökséget vezető Lázár János adhat egyedi engedélyt ennél hosszabb kutatásra nagy jelentőségűnek nyilvánított beruházás esetén. A lapnak azt mondta Lassányi Gábor, a Magyar Régészszövetség (MRSZ) elnöke: döbbenetes, hogy a jogszabály nyolc nap után nemcsak megengedi, hanem el is rendeli a kulturális örökség pusztítását. Arra is emlékeztetett: sokszor a legváratlanabb helyen kerülnek elő a legmeglepőbb leletek, mint például az M7-es építése előtt Rádpusztánál a hun kori, bronz áldozati üst.
- Ez a magyar régészet történetének legdrámaibb fordulata - mondta a Bakay Kornél. A régészprofesszor szerint már a jelenlegi rendelkezések is lehetővé teszik legféltettebb, legszentebbnek tartott korszakaink emlékeinek eltüntetését. - A kecskeméti Mercedes-gyár építésekor például egész temetőket dózeroltak el pár óra alatt. Úgy tűnik ebből a nemzetellenes, borzalmas következményekkel járó tervből, hogy semmi más nem számít, csak a multik érdeke. Az én felfogásom szerint ez köztörvényes bűncselekmény. Nincs az a régész csapat, amelyik meg tudna birkózni ezekkel az előírásokkal. Egy temető feltárására 8-9 nap, úgy, hogy a feltárt négyzetméter arányában fizetnek? Ezzel kubikmunkába hajszolják a régészeket. Az a cinizmus különösen fölháborító, ahogyan az illetékesek beszélnek róla; azt lehet kihallani a mondandójukból: ugyan kit érdekelnek az előkerülő dirib-darab cserepek?
Bakay emlékeztetett: Somogyváron húsz éven át, gondos tervezéssel, napról napra előre haladva dolgozott a csapatával. Több, mint 130 ezer számozott lelet annak az eredménye, hogy volt idő megmenteni és dokumentálni. - Hiszen nemcsak feltárni kell, hanem megőrizni, visszaépíteni, hogy a múltunk látható-kézzelfogható is legyen, ne pusztán csak egy lelőhely megnevezés maradjon. Éppen Balatonszárszónál is feltárásra és bemutatásra vár az ugyancsak a sztrádaépítés során előkerült 7500 éves, a Balaton környékének egyik legklasszikusabb újkőkori települése. Ötvenkét évnyi régészkedés után ma sajnos azt kell mondjam: ha a korszellem szerint a dömperek átgázolhatnak a lelőhelyeken, akkor jobb, ha a leletek a földben maradnak...
Kapcsolódó:
Tömegsírt találtak, csak nem olyat
Tömegsírt találtak, csak nem olyat
Izrael őslakói és a cionizmus
(Részlet innen)
Hogy a zsidók hogyan kerültek a mai Izrael (Palesztina) "ígéret földjére", arra ismét Zakar prelátus vet fényt ugyanazon a helyen:
"Valószínű, hogy a hikszoszok (szkíták) Egyiptomra mért súlyos csapásai tették lehetővé a zsidó nép Egyiptomból való kimenekülését és az elpusztított városokban talált aranytárgyak magukkal vitelét. Ezt a lovas szittya népet követték, azután a zsidók a pusztai vándorlásuk után Kánaánba is, ahol már addig a szittyák jól berendezkedtek, városokat építettek. Hogy miképpen írtották ki fokozatosan a zsidók a szittyákat, arról elég bőséges adatokat közölnek a szentírás könyvei."
Ez egyúttal arra is magyarázatot ad, hogy miért kellett a zsidóknak teljes negyven éven át vándorolniuk a pusztában, amikor a távolság Kairótól Jeruzsálemig légvonalban mindössze 430 kilométer. Bujkáltak a szittyák elől.
Az alábbi magyar népmese útmutatást ad arra nézve, hogy mi is a magyarság feladata!
"Egy zsidó megharagudott, amikor meglátott egy halászt a csónakja mellett üldögélni.
- Miért nem mégy halászni? - kérdezte.
- Mert mára már eleget fogtam - felelte a halász.
- Miért nem fogsz több halat, mint amennyire szükséged van? - kérdezte tovább a zsidó.
- Mihez kezdenék a többel? - így a halász.
- Több pénzt tudnál keresni. Hamarosan egész halászflottád lenne, és olyan gazdag lennél, mint én.
Erre a halász megkérdezte:
- És akkor mit csinálnék?
- Leülnél, és élveznéd az életed - mondta a zsidó.
- Miért, szerinted most mit csinálok? - jegyezte meg erre a halász."
A magyarság egyik feladata a példamutatás. Most elsődlegesen egymásnak kell jó példával szolgálnunk. Megjegyzendő, hogy múltunkhoz hasonlóan, hosszabb távon a jövőben ez más népek számára is feladatunk!
Egyértelműen jelzik a Kárpát-medence történelmi, kulturális, művészeti, népességi egybetartozását. Mára bizonyítottá vált, hogy területét uralkodóan mindig is magyar génekkel rendelkező emberek lakták. Hazug az állítás, mely szerint őseink a ma tanított honfoglalás idején érkeztek volna ide.
Magyarok helyett ukránoknak ment a segélyszállítmány fele, a kormány még üdülteti is őket
2015. június 2. 22:55 Kuruc.info
Az ukrán határőrizeti szervek vontatott ügyintézése miatt némi zökkenővel Kárpátaljára érkező segélyszállítmány fogadása alkalmából Csap határállomáson tartott nemzetközi sajtótájékoztatón Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta, "az Ukrajna számára szervezett mostani humanitárius segélyezés egyfajta főpróba, amelyet - annak sikeressége esetén - nagyobb volumenű segélyakció követ még a tél beállta előtt".
Köszönetet mondott munkájáért a segélyadományokat összegyűjtő nyolc segélyszervezetnek: a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, a Katolikus Karitásznak, a Magyar Vöröskeresztnek, a Magyar Református Szeretetszolgálatnak, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítványnak, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnek, a Johannita Segítő Szolgálatnak és a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálatnak.
Ugyancsak megköszönte az ukrán hatóságoknak a közreműködést a segélyszállítmány határon való átjuttatásában, egyúttal arra biztatva az ukrán felet, hogy "a jövőben még bátrabban, rugalmasabban merjen fogadni humanitárius támogatásokat, mert a magyar emberek tényleg jó szándékkal tették a felajánlást."
De vajon a kárpátaljai magyaroknak vagy az ukránoknak tették e felajánlást?
Soltész Miklós bejelentette: a magyar kormány a Kárpátokon túli területekről 700 olyan ukrán gyerek magyarországi nyári üdültetését vállalja, akiknek a családja nagyon nehéz helyzetbe került, és nincs lehetősége nyári táboroztatásra. A gyerekeket és kísérőiket a magyar fél tíz héten át, tíznapos turnusokban üdülteti teljes ellátással a Velencei-tónál lévő táborban - tette hozzá, megjegyezve, hogy a költségeket teljes egészében a magyar kormány állja, beleértve a gyerekeknek a határtól az üdülőhelyre történő szállítását is.
Volodimir Csubirko, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) elnöke köszönetét fejezte ki Magyarországnak és a magyar kormánynak, hogy "ezekben a nagyon nehéz időkben támogatja Ukrajnát". Elismeréssel szólt arról, hogy Magyarország és a magyar emberek nem szavakkal, hanem cselekvő módon támogatják nehéz helyzetbe került szomszédaikat. Külön kiemelte annak jelentőségét, hogy a mostani segélyszállítmány felerészben a Kárpátokon túli területekre kerül. Köszönetet mondott a magyar kormánynak az ukrán gyermekek magyarországi üdültetéséért, hangsúlyozva, hogy reméli, Ukrajna valamikor viszonozni tudja Magyarországnak a számára nyújtott támogatást.
A tartós élelmiszerekből álló, Kárpátaljának szánt négy kamionnyi segélyrakomány elosztásáról Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyház főgondnoka az MTI-nek elmondta: reméli, hogy az ukrán hatóságok minél hamarabb vámkezelik a szállítmányt, amelynek tartalmát a magyarországi segélyszervezetek kárpátaljai partnerszervezetei fogják szétosztani - előzetes felmérésüknek megfelelően - a legrászorultabbak között.
Vaszil Visivanyuk, Magyarország Ivano-Frankivszk-i tiszteletbeli konzulja az MTI érdeklődésére kifejtette: az Ivano-Frankivszkba induló, élelmiszerekből és nagyobbrészt gyógyászati segédeszközökből álló négy kamionnyi segélyadományt helyi civil szervezetek aktivistái fogják elosztani. Mint mondta, az élelmiszereket elsősorban a kelet-ukrajnai menekültek gyermekeinek étkeztetésére fordítják, de juttatnak belőlük helyi és harkivi gyermekhospice-oknak is. A gyógyászati segédeszközöket - tette hozzá - a kelet-ukrajnai háborús övezetbe továbbítják, és a sebesültek kezelésénél használják majd fel. (MTI nyomán)
Kapcsolódó:
Nyolc kamionnyi segélyszállítmány indult Kárpátaljára
Ausztria gyorsított eljárásban küldi vissza a menekülteket Magyarországra és Bulgáriába
AUSZTRIA GYORSÍTOTT ELJÁRÁSBAN KÜLDI VISSZA A MENEKÜLTEKET MAGYARORSZÁGRA ÉS BULGÁRIÁBA
Az
osztrák belügyminisztérium szerdától felgyorsítja azon
menekültek ügyének elbírálását, akik korábban egy másik
európai uniós tagállamban már benyújtották menedékkérelmüket,
s így a jelenlegi EU-szabályozás értelmében Ausztriában már
nem jogosultak menedékjogot szerezni – jelentette be közös
sajtótájékoztatón Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter
és Wolfgang Taucher, az osztrák Bevándorlási Hivatal vezetője.
Taucher
azt mondta, hogy az érintett menekültek legtöbb esetben
Magyarországról és Bulgáriából érkeztek Ausztriába. A
Bevándorlási Hivatal vezetője azt mondta, őket buszokkal vagy
repülőgépen szállítanák vissza az adott országba. Ettől
függetlenül nincs szó „tömeges
kiutasításról”,
sőt „egyoldalú
visszaküldésről”
sem: minden esetet külön megvizsgálnak és az érintett
országokkal is egyeztetni fognak.
A
hatóságok adatai szerint múlt hónapban 6 240 menedékkérelmet
nyújtottak be Ausztriában, és ez lakosságszámra elosztva több,
mint bármely más EU-tagállamban. Emiatt döntöttek a hatóságok
az intézkedés mellett – magyarázta a tárcavezető.
Forrás: MTI
Fotó: minap.hu
Washington szerint Moszkvának viselnie kell az újabb harcok következményeit
06/03/2015 MTI - Kárpátinfo.net
Az Egyesült Államokat aggasztja "az orosz és a szakadár erők együttes támadása" Kelet-Ukrajnában, az ilyen offenzívák elfogadhatatlanok, és megnövelhetik a Moszkva által fizetendő árat - jelentette ki szerdán Washingtonban Marie Harf, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
"Oroszországot közvetlen felelősség terheli az ilyen támadások megelőzésének és a tűzszünet végrehajtásának ügyében" - mondta Harf.
Ukrán tájékoztatás szerint szerda reggel az oroszbarát szakadár erők heves tüzérségi támadást indítottak a kelet-ukrajnai Donyecknél, a térségben több helyen közelharc alakult ki a támadók és az ukrán katonák között. Moszkva szerint az ukrán fegyveres erők tettek "provokatív lépéseket" a Donyec-medencében.
Hónapok óta a szerdai volt az első komolyabb összecsapás a szembenálló erők között. A konfliktusban tavaly április óta mintegy 6400 ember vesztette életét.
Kapcsolódó:
Ukrajna visszavezényelte a frontvonalra a nehéztüzérséget
Ott az írás a falon - Imran Hosein sejk az ukrán-orosz helyzetről
Az USA háborúra készül Kínával, Oroszországgal, hogy a bankokat mentse
Luganszk: Az amerikai titkosszolgálatokat Ukrajnának kémkednek
A Magyarország által iraknak ajándékozott T-72-es tankokkal nyomul a cionista Iszlám Állam
2300 Humveet "zsákmányolt" a cionista Iszlám Állam
Ukrajna visszavezényelte a frontvonalra a nehéztüzérséget
Ukrajna
visszavezényelte a frontvonalra a nehéztüzérséget, hogy
megállítsa a szakadárok előretörését Donyecknél - írja
az Origo.
Az
Szegodnya híradása szerint miután a kelet-ukrajnai lázadók – a
minszki egyezmény felrúgásával – nagyarányú előrenyomulásba
kezdtek Donyeck térségében, az ukrán hadsereg – hasonlóképpen
megsértve az említett paktumot – mozgósította a máig hátravont
állásokban nyugvó nehéztüzérségét, és sikerrel visszaverte a
szakadárok támadását.
Az
éppen száz napja Minszkben megkötött tűzszüneti
megállapodás kétoldalú megszegését az ukrán vezérkar is
megerősítette. A kormányerők sajtószolgálata azzal magyarázza
a történteket, hogy a lázadók szerdára virradó éjjel
alattomban összehangolt támadást indítottak számos Donyeck
környéki, ukrán ellenőrzésű település ellen.
A
vezérkar közleménye szerint az ellenséges előrenyomulás és a
nagyobb emberveszteségek elkerülése végett a hadsereg kénytelen
volt bevetni a tüzérséget, amelynek egységei – a minszki
egyezménynek megfelelően – addig visszavont állásokban
állomásoztak. A nagyágyúk újbóli bevetéséről az ukrán fél
előre értesítette valamennyi nemzetközi partnerországot – áll
a jelentésben.
Az
összecsapás után a szakadárok visszavonultak korábbi
pozícióikba. Az összecsapás kapcsán mindkét oldal minimális
emberveszteségről, viszont több tucatnyi civil sérültről
számolt be.
Palkó
István
Forrás:
Ott az írás a falon - Imran Hosein sejk az ukrán-orosz helyzetről
Az USA háborúra készül Kínával, Oroszországgal, hogy a bankokat mentse
Az
Egyesült Államok egy lehetséges háborúra készül Kína és
Oroszország ellen, hogy megelőzze a nyugati bankrendszer
összeomlását, nyilatkozta egy amerikai politikai kommentátor és
aktivista a Press TV-nek.
Michael
Billington, az Executive Intelligence Review ázsiai híreinek
szerkesztője, és a Gondolatok egy Amerikai Politikai Fogolytól: a
LaRouche Mozgalom Repressziója és Ígérete című könyv szerzője
tette a fenti megjegyzéseket egy a Press TV-nek adott csütörtöki
telefonos interjúban.
US
B-52 bombázók sorakoznak az Andersen Air Force bázison a
csendes-óceániGuamszigeten,mely az Egyesült Államok
külbirtokának számít
Szerdán
Ashton Carter amerikai védelmi miniszter figyelmeztette Kínát,
hogy hagyjon fel a Dél-kínai-tengeren a mesterséges
szigetfeltöltéssel, és megfogadta, hogy az Egyesült Államok
folytatni fogja a járőrözést a nemzetközi vizeken és a
légtérben az ázsiai-csendes-óceáni térségben.
“Az
Egyesült Államok repülni és hajózni fog, valamint katonai
műveleteket fog végrehajtani ott, ahol a nemzetközi jog ezt
lehetővé teszi, ahogyan ezt világszerte meg is tesszük” –
jelentette ki Carter a Pearl Harborben lévő bázison.
Billington
az amerikai reakció kapcsán elmondta, hogy a kínai kísérlet arra
vonatkozóan, hogy a Dél-kínai-tengeren szigetet építsenek “nem
olyan szokatlan”, mivel a Fülöp-szigetek és Vietnam is ugyanezt
teszi.
A
Spratly szigetcsoport a Dél-kínai-tengeren, Palawantól nyugatra
Barack
Obama amerikai elnök igyekszik Ázsiára fókuszálni már 2011 óta.
A Fehér Ház azt állítja, hogy egyik régió sem olyan fontos
Amerika hosszú távú céljainak eléréséhez, mint Ázsia.
“A
lényeg az, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségesek
háborús mozgósítása nagyon, nagyon világos üzenet arra
vonatkozóan, hogy Oroszországgal és Kínával háborúra
készülnek”, jelentette ki Billington.
“Van
egy általánosan egyre szélesebb körben elismert mozgatórugója
ennek a háborús célnak, mégpedig az, hogy elkerüljék az egész
nyugati bankrendszer teljes összeomlását”, tette
hozzá.
“Görögország
készen áll arra, hogy nem fizet. Ezt nagyon világossá tette. Az
euró nem fog fennmaradni. Obama hazájában sikertelen… nem tudja
visszafordítani a foglalkoztatottság és a termelés csökkenését,
az infrastruktúra visszaesését az Egyesült Államokban, és most
mi egy sokkal nagyobb összeomlás előtt állunk, mint a 2008-as
pénzügyi válság idején volt” –
az elemző szerint.
“És
a kilátás Londontól, Washingtonon és New Yorkon át az, hogy a
háború felé tartunk, mert nem engedhetjük, hogy ez a BRICS
szövetség Oroszországgal, Kínával, Indiával, Dél-Afrikával és
a legtöbb latin-amerikai országgal új pénzügyi intézményeket
hozzon létre, elvéve tőlünk azokat a lehetőségeket, hogy a
fejlődő ágazatokat kifoszthassuk”, jegyezte
meg Billington.
“Így
a háború jelenti a megoldást” hangsúlyozta.
Washington
azzal vádolja Pekinget, hogy a Dél-kínai-tengeren a
Spratly-szigetcsoportnál lévő mesterséges sziget építése a
régió további militarizálását fogja jelenteni.
A
Dél-kínai-tengeri Flotta kínai haditengerészeti hadihajói
“Kína
tudja, hogy minden katonai offenzíva ellenük szól, amióta az
angol ópiumháborút a Dél-kínai-tengeren keresztül
kirobbantották” jelentette
ki Billington, hozzátéve, hogy “Emiatt
a kínaiak nyugtalanok.”
Az
elemző kifejtette, hogy a kínaiak már többször felajánlották,
hogy “a délkelet-ázsiai országok közösen dolgozzanak a
fejlesztési forrásokból, amit a Fülöp-szigetek vezetése mélyen
elutasított, mivel abszolút bábok Obama háborús terveiben, és
ezért a szigeteken inkább egy hatalmas amerikai katonai bázist
építettek ki.”
Azzal
folytatta, hogy “nincs ok a konfrontációra” az Egyesült
Államok és Kína között “és nem arról van szó, hogy Obama
akar-e háborút, hanem arról, hogy Londonban és a Wall Streeten
ezt elhatározták, és Obama végrehajtja nekik, ha nem távolítják
el a hivatalából.”
“Az
Egyesült Államok a háborús terveihez a Fülöp-szigeteken is
létesített katonai bázist. A folyamatot meg lehet állítani, meg
kell állítani, és itt, az Egyesült Államokban kell megállítani”,
hangsúlyozta Billington.
Orienralista.hu
– Tia
(persianews, Press TV)
Oroszország és Irán szorosabbá teszi a védelmi együttműködést
Az
Iráni Iszlám Köztársaság és Oroszország a védelmi kapcsolatok
megerősítését hangoztatta, követelve a Teherán és Moszkva
között született műszaki és biztonsági megállapodások gyors
végrehajtását.
Hossein
Dehqan dandártábornok, Irán védelmi minisztere csütörtökön
telefonon egyeztetett orosz kollégájával, Sergey Shoigu-val. A
beszélgetés során a két tisztviselő feltárta az utakat az
orosz-iráni védelmi kapcsolatok további javításához, és
megosztották nézőpontjaikat a legújabb regionális és nemzetközi
fejleményekről.
A
magas rangú iráni és az orosz katonai vezetők azt is
hangsúlyozták, hogy szükség van a regionális együttműködés
szorosabbá tételére, hogy elháríthassák a háborút, az
erőszakot, a terrorizmust és a szélsőségességet.
Hossein
Dehqan dandártábornok (J) Irán védelmi minisztere orosz
kollégájával, Sergey Shoigu-val egy sajtótájékoztatón
2015.01.20-án Teheránban.
Szerdán
Szergej Ryabkov orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy
Moszkva biztosítja az orosz építésű S-300 föld-levegő rakéta
(SAM) védelmi rendszereket Teheránnak “alkalmazkodva” a 2007-es
megállapodás aláírása óta történt változásokhoz.
Ryabkov
azt mondta: “Az alkalmazkodásra azért van szükség, mert a
mostani feltételekhez kell alakítani a megállapodást, és ezekben
a pontokban tárgyalás zajlik.”
Megjegyezte,
hogy a védelmi rendszerek átadására az Irán által indított per
rendeződését követően kerül sor. Irán azért indított pert
korábban a genfi nemzetközi választott bíróságon, mert a
megállapodásban foglaltak nem teljesültek.
Oroszországnak
legalább öt S-300 légvédelmi rendszert kellett volna biztosítania
Irán számára a 2007-ben aláírt szerződés szerint, azonban
megszegte a megállapodást, és nem adta ki a rendszereket azon az
alapon, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat hozott Irán
ellen, annak nukleáris tevékenysége kapcsán.
Ugyanakkor
április 13-án Vlagyimir Putyin az orosz elnök kiadott egy elnöki
rendelet, amely lehetővé teszi a rakétarendszerek Iránba történő
szállítását. Az intézkedést azt követően hajtotta végre az
elnök, hogy április 2-án egy keretmegállapodás született Irán
és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjának – az
Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország,
Nagy-Britannia – plusz Németország képviselői között a svájci
Lausanne városban.
Hossein
Amir-Abdollahian arab és az afrikai ügyekért felelős iráni
külügyminiszter-helyettes, nemrég “sikeresnek” nevezte az
iráni és az orosz tisztviselők közötti tárgyalásokat az S-300
légvédelmi rendszerek Iránba történő szállításáról.
Orientalista.hu
– Tia
(Press TV – persianews)
Luganszk: Az amerikai titkosszolgálatokat Ukrajnának kémkednek
2015.
jún. 1.
Az
Egyesült Államok különleges szolgálatai nemzetközi
megfigyelőknek álcázva magukat információkhoz juttatják Ukrajna
hadseregét – írja a Lenta az
LNR Népi Milíciájára hivatkozva.
A
luganszkiak szerint az amerikai ügynökök felderítéseket
végeznek, amellyel megállapítják a felkelők állásainak helyét,
ahová az ukrán hadsereg tüzérségi támadásokat végez. Az
elfogott rádió jelentések alapján az amerikaiak azt javasolják
az ukránoknak, hogy erősítsék meg a Scsasztye melletti
állásaikat, mivel stratégiailag kiemelkedő jelentőséggel bír.
A
luganszkiak adatai szerint az ukránok katonai erőket dobnak át
Szeverodonyeckbe, ahonnan szükség esetén Scsasztyéba küldik majd
őket. „Már több mint 80 katonai jármű van ott, beleértve a
rakéta sorozatvető rendszereket és a tüzérségi ágyúkat is”
– nyilatkozta a Népi Mílicia.
A MAGYARORSZÁG ÁLTAL IRAKNAK AJÁNDÉKOZOTT T-72-ES TANKOKKAL NYOMUL AZ ISZLÁM ÁLLAM
Még
2004 decemberében jelentette be Gyurcsány Ferenc nagy lelkendezve,
hogy a Magyar Honvédség összesen 77 darab, a hadrendből már
kivont, raktáron tartott T-72-es harckocsit ad át Irak
újjászervezett hadseregének. A jelek szerint azonban ez nem volt
túl bölcs döntés, ugyanis az iraki egységek tavalyi fejvesztett
menekülésével e harcjárművek egy része bizonyosan az Iszlám
Állam (IÁ) kezébe került.
Gyurcsány
Ferenc még 2004 decemberében miniszterelnöksége idején
jelentette be, hogy a Magyar Honvédség a kalocsai raktárában álló
148 T-72-es harckocsiból 77 darabot átad az amerikai vezetéssel
újjá alakított Iraki hadseregnek. A tankokat kiszállításuk
előtt a honvédelmi tárca tulajdonában álló, HM Currus Rt. fel
is újította, mintegy 2,5 millió dollárért. Annyi örömünk
lehet, hogy ezt a költséget legalább az Egyesült Államok állta.
A harckocsikat a NATO 2005 őszén szállította ki Irakba.
Felújított
magyar T-72-esek útban Irak felé
Hétfőn
jelent meg a sajtóban a hír, miszerint Moszul 2014. június 9-én
történt elestekor, az Iszlám Állam 2300 páncélozott
Humvee terepjárót zsákmányolt. A harcra teljesen alkalmatlan
iraki katonák, minden jelentősebb ellenállás nélkül menekültek
el a városból, hátrahagyva az amerikaiaktól és szövetségeseitől
kapott értékes fegyvereket és felszerelést. Ezek az eszközök
most már az IÁ-t erősítik. Az Irak északi részén felhalmozott
fegyver, lőszer és egyéb felszerelés gyakorlatilag mind a
terrorszervezet birtokába került a legtöbb esetben sértetlenül.
Az irakiak menekülése ugyanis olyan pánikszerű volt, hogy a
hátrahagyott haditechnikai eszközök megsemmisítése szóba sem
került.
Zsákmányolt
T-72-es az IÁ szolgálatában
Az
amerikai megszállás után Irakba összesen 100 darab T-72-es
harckocsit szállítottak. Ezek közül 77 darab cseh és lengyel
gyártású tank volt Magyarország adománya. Szinte biztosra
vehető, hogy ezekből már számos példány az IÁ birtokában van.
Az egykoron a magyar honvédek által használt tankokat, most
terroristák használják sok esetben ártatlan civilek, gyermekek és
nők lemészárlására. Az IÁ pedig azért tud még ekkora nyomás
alatt is folyamatosan újabb és újabb területeket elfoglalni, mert
a zsákmányolt fegyverzetnek köszönhetően rendkívüli módon
megerősödött.
Akad
belőle bőven
Gyurcsánynak
2004-ben nagyon jól jött a harckocsik Iraknak ajándékozása.
Mivel a NATO keretein belül ez volt a legjelentősebb felajánlás,
így az amerikaiak rögtön be is véstek egy nagy-nagy piros pontot
a bukott miniszterelnök képzeletbeli washingtoni ellenőrző
füzetébe.
Az
egy költői kérdés, hogy a hadrendből kivont T-72-es harckocsikat
miért ajándékozgattuk el, és miért nem modernizáltuk, mint
például Lengyelország. Nyilván így sem lennének a legkorszerűbb
tankok, de a semminél biztos többet érnének. Újakra ugyanis
belátható időn belül biztos nem lesz pénzünk. Itthon pedig
biztosan jobb kezekben lennének, mint a terroristáknál.
2300 Humveet zsákmányolt az Iszlám Állam
2300
páncélozott Humvee terepjárót zsákmányolt az Iszlám Állam,
amikor elfoglalta Moszult – mondta a Guardian szerint Haider
al-Abadi iraki miniszterelnök. Ramádihoz hasonlóan az
iraki katonák akkor is az amerikaiaktól kapott fegyvereiket és
járműveiket hátrahagyva menekültek el.
Moszul Irak második legnagyobb városa, melyet az iraki hadsereg
egy nap alatt elvesztett az Iszlám Állam 2014. június 9-i támadása
után. „Moszul elestekor sok fegyvert elvesztettünk. Csak
Moszulban 2300 Humveet” – nyilatkozta vasárnap az állami
tévének adott interjújában a miniszterelnök.
Irak északi részén rengeteg fegyvert, lőszert és egyéb felszerelést zsákmányolt a terrorszervezet az iraki hadsereg széteső egységeitől.
Az Iszlám Állam már öngyilkos merényletekhez is felhasznált olyan Humveet, melyet Irak eredetileg az Egyesült Államoktól kapott,
majd hátrahagyott a harcmezőn.
Az iraki biztonsági erők korábban már nagyobb harcokba is bonyolódtak Anbarban az Iszlám Állammal, hogy megpróbálják visszazserezni a tartomány fővárosát, Ramadit.
Veszteségei ellenére Irakban és Szíriában is fontos városokat tudott elfoglalni az Iszlám Állam, miközben az iraki katonák megint amerikai fegyvereiket és járműveiket hátrahagyva menekültek el Ramáditól. A szunnita katonák kiképzése nem halad elég gyorsan, a Fehér Ház a stratégia alakítását ígéri. Az iraki miniszterelnök pedig közben Vlagyimir Putyinnal tárgyalt Moszkvában. Legutóbbi elemzésünket itt olvashatja.
2015.06.03. Erdély.ma
Az
1920. június 4-i diktátum évfordulója apropóján tettünk fel
kérdéseket dr. Raffay Ernő budapesti történésznek, akinek
Trianon előzményei és annak következményei az egyik kutatási
területe. A jeles tudós sokszor okozott fejtörést
megállapításaival az ún. "baráti szomszédos országok"
történészeinek, politikusainak a témában, hiszen - amint látjuk
- a történelmet lehet utólag megképzelni és megírni, ám a
tények kegyetlenek - nem olyan tapintatosak, mint mondjuk az 1990
utáni alapszerződések. - Miben különbözik megannyi más európai békekötéstől a trianoni?
- Legfontosabb különbség az aránytalansága. Ha megvizsgáljuk a 19-20. század 1920 előtti békekötéseit, azt látjuk, hogy egyetlen, katonailag vesztes országot sem csonkítottak meg olyan nagy arányban, mint a Magyar Királyság területét. Elvették az országterület 71,3%-át, a népesség kétharmadát. 1815-ben, amikor végleg leverték a napóleoni Francia Császárságot, területének elenyésző részét vették el, azaz méltányos békeszerződést kötöttek a nagy vesztessel. A 18-19. század orosz-török háborúi után a két keleti nagyhatalom egyike sem akarta túlságosan megalázni a másikat, gondolván a következő évtizedekre. Az 1870-1871. évi porosz-francia háború után a német győztes ugyan Versailles-ban kiáltotta ki a Német Császárságot (1871. január 18-án), ami porig alázta a francia nemzettudat két tartópillérét (gloire és grandeur), területcsonkításbéli aránytalanságot nem követtek el. Mindössze a két, német többségű tartományt, Elzászt és Lotharingiát csatolták el (igazságosan!) Franciao rszágtól. Ezt az összecsapást megelőzte az 1866. évi porosz-osztrák háború, amelyben a poroszok legyőzték Ausztriát, amivel ugyan eldöntötték, hogy a német egység megvalósítását a Porosz Királyság végzi el, valamint kiszorították az egykori Német Nemzet Szent Római Birodalmából a Habsburg-dinasztia vezette Ausztriai Császárságot - a poroszok, okosan, a jövőre gondolva, mégsem csonkították meg Ausztriát. Így aztán 1867 (Habsburg-magyar kiegyezés) és 1879 októbere (Németország és az Osztrák-Magyar Birodalom katonai szövetsége) után létre is hozták az összesen 1 millió 251 ezer km2 nagyságú Középponti Hatalmak nevű katonai szövetségi rendszert. Nos, e hatalmas katonai szövetség léte, illetve az 1894-1907 között létrehozott antant ellentétei alakították ki azt az alaphelyzetet, amelyben egyes európai nagyhatalmi vezetők azt gondolták, egy jövendő nagy háború után úgy tudják majd örökre biztosítani a békét, ha a leendő veszteseket porig alázva, elveszik tőlük az életlehetőségeike t. Éppen ezt tették az egész Habsburg Birodalommal, benne a Magyar Királysággal 1920-ban.
A békediktátum külső okai
- Milyen okai voltak a trianoni "békeszerződésnek"?
- Trianonnak külső és belső okai vannak. A külső okcsoport két területből áll: a nagyhatalmi okcsoport és a szomszédos országok okcsoportja. A nagyhatalmi okcsoport abból a történelmi igazságból indul ki, hogy a történelem formálói szinte mindig a nagyhatalmak. A Magyar Királyság (325 ezer km2) területének szétdarabolása előtt, az Osztrák-Magyar Birodalom (676 ezer km2) részeként Európa (Oroszország utáni) második legnagyobb területű, több mint 50 milliós népességű nagyhatalma volt. Az akkori európai nagyhatalmak pedig 1879 és 1907 között két nagy katonai tömbbe szervezkedtek alapvető érdekeik szerint; a kisebb országok vagy az egyik, vagy a másik nagyhatalmi-katonai tömbhöz csatlakoztak (pl. Románia 1883-ban a Középponti Hatalmakhoz). A Magyar Királyság 1879-től a Német Birodalom katonai-politikai szövetségese volt, s amikor a nagy háború az antant (Anglia, Franciaország, Egyesült Államok) győzelmével végződött, a győztesek közül főleg Franciaország azt akarta elérni, ho gy Németországnak soha többé ne lehessen nagyhatalmi szövetségese: emiatt szétzúzták a Monarchiát, s mindenekelőtt az etnikailag és katonailag egységesebb Magyar Királyságot. Elsősorban emiatt támogatták a román és szerb területelvevő szándékokat, Csehországot pedig amiatt is, hogy ellensúly legyen Ausztriával szemben, az esetleges Anschluss-szal szemben. Magyarország e nagyhatalmi játszma első s legnagyobb vesztese. Megjegyzem, Németország 1919. évi megalázása vezetett a második világháború kirobbanásához is.
- Nézzük a szomszédos országok szerepét...
- Általában ezt ismerjük a legrészletesebben. A velünk keverten élő, illetve egyes szomszéd népek már a 18. század végétől rendszeresen, visszatérően, általában fegyveresen is fölléptek a magyar állam és a magyarok ellen. E támadások okai között a Habsburg-ház magyarságot gyöngítő tevékenysége, valamint a török háborúk magyar létszámot kisebbítő hatása is benne található. 1914 előtt csehek, románok, szerbek és szlovákok tényleges terveket dolgoztak ki a magyar terület megcsonkítására, elvételére. Részletezés nélkül: a román politikusok általában a Tisza folyóig képzelték Románia határainak kiterjesztését; a csehek a Győrtől, Balassagyarmattól, Salgótarjántól, Miskolctól délre húzódó vonalig; a szerbek a Pécstől, Bajától, Szegedtől északra, Temesvártól keletre húzódó vonalig akarták kitolni határaikat. Ehhez képest (viccesen szólva) a trianoni határaink sokkal jobbak lettek! Ezeket a területeket természetesen a monarchiabéli magyar nagyhatalomtól csak európai háborúval leh etett elvenni, tehát a szomszéd népek vezetői érdekeltek voltak a világháború kirobbantásában. Politikájukat 1914 előtt az antanthatalmak érdekei mentén, azokhoz igazítva alakították. (Napjainkban pedig, a megszerzett, s a mai napig megszállásuk alatt tartott magyar területek megtartása érdekében ezek az országok a NATO kiszolgálói, kivéve a szerbeket, akik alapvetően oroszbarátok, viszont éppen a területük megtartása céljából lavíroznak a NATO és Oroszország között.)
Jobb határokat is elérhettünk volna
- Nem mehetünk el amellett, hogy Trianonnak belső okai is voltak.
- Így van, a magyarok is követtek el súlyos hibákat, amelyek belülről megosztották, tehát gyöngítették a társadalmat. A belső okok közül elsősorban a magyarok kicsiny, a nem-magyarok nagy számát, valamint a bonyolult etnikai és vallásfelekezetbeli helyzetet emelem ki. 1867-ben, a kiegyezés évében az összlakosságnak csak 44,4%-a volt magyar, s ez az arány 1910-ben "följavult" 54,5%-ra. Azonban - mivel a liberális magyar kormányok nem tiltották az idegen elemek bevándorlását - a magyar etnikum aránya csak az 1910-ben már 911 ezer zsidóval ment ötven százalék fölé. Ezek egy része keresztény vallásfelekezetre váltott, azonban mivel zsidó nemzetiség nem szerepelt a népszámlálások kérdőívein, ők magyarnak vallották magukat. Ez persze komoly előnyöket jelentett, s a magyar liberális fölfogás hívei nem gondolták, hogy a bevándoroltak soraiból kerülnek majd ki a kereszténység elleni harc, a szabadkőművesség, a szociáldemokraták és a későbbi kommunisták radikálisai. 1914 előtt a ma gyar értelmiség legjobbjai (gróf Tisza István, Herczeg Ferenc, Bangha Béla, Prohászka Ottokár stb.) azt vették észre, hogy a budapesti sajtóban (kivétel nélkül) minden nap gyalázzák a kereszténységet, sőt, a szót, hogy 'magyar', szitokszóként használják a sajtó liberális és szocialista részében. Amikor aztán eljött a háború, a baloldal e két irányzatához tartozó személyek elkezdték a hadsereg és a hátország föllazítását, ami oda vezetett, hogy 1918. október végétől három kormány is (Károlyi-, Berinkey- és a népbiztosok tanácsa) ezekből az (jórészt zsidó nemzetiségű) emberekből alakult meg. Felelősségük az ország szétdarabolásában vitathatatlan: nélkülük valószínűleg jobb (de mindenképpen csonka) határokat érhettünk volna el.
- Mi váltotta ki a második belső okot, a társadalom teljes körű politikai szétdarabolását?
- A hazai liberalizmus gyakorlatilag parttalanná vált 1914-re. Ez azt jelenti, hogy a kormányok elkövették azt a hibát, hogy a nemzet nyilvánvaló ellenségeit szabadon engedték működni. Ilyen csoport volt például a szabadkőműves Martinovics-páholyban tiltott módon megalakult Országos Polgári Radikális Párt (Jászi, Ady stb.), amely majd 1918-ban a szociáldemokrata párttal és Károlyi Mihály Függetlenségi Pártjával kormánykoalíciót alkot. A politikai élet szétverését jelentette akkoriban a képviselőházi obstrukció: ez azt jelenti, hogy az ellenzék, széttördelve a törvényhozás normális menetét, nem engedte időben meghozni az államot-nemzetet védő legfontosabb törvényeket (pl. a véderőtörvényt). Ez Magyarország és a birodalom belső és külső, katonai meggyöngítését jelentette.
A szabadkőművesség szerepe
- Trianon bekövetkeztében ilyen nagy szerepe volt a szabadkőművességnek?
- A hazai szabadkőműves szervezet szabad, ám titkos működésének engedélyezése a harmadik belső ok. A szabadkőművesség radikális páholyai ugyanis a haladás, modernizáció, szabadság stb. jelszavainak bevetésével gyökeresen át akarták alakítani a hagyományos Magyarországot, jelszavaik ismételgetése mögött azonban a legnyersebb hatalomátvételi szándék húzódott meg. A kérdésre, hogy a magyarországi szabadkőművesek szét akarták-e darabolni Magyarországot, válaszom: nem szétdarabolni akarták, hanem szabadkőműves többségű képviselőházzal s kormánnyal az egész ország fölött át akarták venni a főhatalmat. Szabadkőműves országot akartak megalakítani, kihasználva a katonai összeomlást. Amikor 1920. május 18-án a már horthysta kormány belügyminisztere, Dömötör Mihály föloszlatta e szervezetet, rájuk hárította az ország összeomlását. A szabadkőműves Károlyi-, majd Berinkey-kormány ugyanis visszavonta a hadsereget, ahelyett, hogy a benyomuló román, szerb és cseh katonaság elleni védelem re adott volna parancsot. Károlyi hibája kettős: szabadjára engedte a radikális szabadkőműveseket, valamint elmulasztotta az ország megvédését.
- Ezek szerint kijelenthető, hogy tudatosság és céltudatosság sújtotta a magyar államot és nemzetet?
- Igen, a legnagyobb mértékben, hiszen a nagyhatalmak készültek a revánsra, illetve Anglia a valóban szédületes német gazdasági fejlődés erőszakos megállítására; valamint a magyarok három szomszédja előzetes, térkép-rajzolás mellett komoly katonai fejlesztéssel készült Magyarország szétdarabolására. Az eredmény lehangoló lett. 1919-ben, amikor a békekonferencián megmutatták az antanthaderő főparancsnokának, a francia Foch marsallnak a Németországgal aláírandó békeszerződés tervezetét, a tábornok ezt mondta: Uraim, ez nem békeszerződés, hanem fegyverszünet húsz évre. Nos, 20 és fél év múlva Hitler és Sztálin megtámadta Lengyelországot. A többit tudjuk. Magyarországot pedig rákényszerítették az egyébként helyes és eredményes (négyszeres területi revízió!) revíziós kül- és biztonságpolitikára. Íme, mit tesz egy rossz békeszerződés! A trianoni békeparancsot (három, Pozsony melletti magyar falu elvételével súlyosbítva) megerősítette az 1947. évi párizsi békeszerződés 1. §-a (e z van most érvényben határainkra nézve). Eszerint Magyarország határai (tehát a jelenlegi magyar-román határvonal is) az 1938. január 1-jei állapot szerint állíttatnak vissza. 1938. január 1-jén pedig az 1920. évi szerződés határvonalai voltak érvényben, hiszen az első területi revízió, az I. bécsi döntés 1938. november elején lépett érvénybe.
Amerika hadszíntere leszünk
- Mit rombolhatott e diktátum a magyarság életén 95 év alatt?
- 1920 óta a trianoni utódállamok politikája a magyarok megsemmisítésére irányul. Lásd például az 1923-as, az 1938-as és a jelenlegi román alkotmány 1. §-át: cél a homogén nemzetállam kialakítása. Az összes többi "eredmény" mind e szándékoknak köszönhető: rombolják a magyar nemzettudatot, tönkreteszik a magyar iskolarendszert, az autonómiáról még beszélni sem lehet, stb., stb. Személyes véleményem szerint 2015-ben is változatlanul léteznek az 1920-as helyzet negatívumai, tehát a helyes magyar külpolitikának a terület-revízióra kell törekednie. Annál is inkább, mivel az összes nemzetközi szerződés de facto és de iure megengedi az európai határok békés tárgyalások utáni megváltoztatását.
- Lehet-e várni enyhülést környezetünkben? Honnan, hogyan?
- Az enyhülést várni a román, szlovák, szerb stb. államhatalomtól önmegtévesztés, illúzió. Vegyük észre a történelmi tények ezreit: nekünk nem jogokat akarnak adni, hanem el akarnak tüntetni bennünket. Ami pedig az európai helyzetet illeti, a NATO bővítése Kelet-Európában nem más, mint a nyugati nagyhatalmak, mindenekelőtt az USA hadszíntér-kibővítő tevékenysége, hogy a leendő oroszellenes háború Kelet- és Közép-Európát, ennek népeit sújtsa, ne a Nyugatot. Csodálkozom, hogy Bukarestben mintha nem látnák, hogy egy esetleges orosz-amerikai erőpróba közben a román fővárosból mindössze egy füstölgő kráter maradna... Isten óvjon ettől! Az Európai Unió pedig nem más, mint a nyugati termelőtőke piackiterjesztése a huszonegy millió románra, a negyvenmillió lengyelre, a tízmillió magyarra stb. Modernizálást alig, kizsákmányolást minden mennyiségben kaptunk, románok, lengyelek, magyarok stb. egyaránt. Megítélésem szerint a román érdek nem az egységes román nemzetállam, hanem a romá n-magyar békés tárgyalások után kialakított új államszerkezet (például: autonómia, de más is elképzelhető!) lenne. Egyszóval a helyzet rossz, de nem reménytelen. Egy nemzet jövője, bármelyik nemzetre gondolunk, az érdekek helyes fölismerésétől függ.
* * *
Raffay Ernő (sz.: 1948) történész, politikus, 1990-től 1993-ig országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára. Egyetemi tanár, alapította és vezette a Balkanisztikai Kutatócsoportot, 1989-90-ben az Erdélyi Szövetség társelnöke, 1993-94 a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. Művei közül: Erdély 1918-1919, Trianon titkai (1989-1992 között hét kiadás), A vajdaságoktól a birodalomig - az újkori Románia története, Magyar tragédia, Harcoló szabadkőművesség, Küzdelem a katolikus egyház ellen, Politizáló szabadkőművesség - Jászi Oszkár és a Martinovics-páholy államellenes tevékenysége, Szabadkőműves béklyóban - Ady Endre és a szabadkőművesek I-II., A gróf emigrált, az író otthon maradt - Wass Albert igazsága; Balkáni birodalom - Nagy-Románia megteremtése.
Czegő Zoltán
Székely Hírmondó
Kapcsolódó:
Délvidéki mészárlás: A magyar holokauszt, aminek nincs emlékéve, emlékművei és állami megemlékezései
Délvidéki mészárlás: A magyar holokauszt, aminek nincs emlékéve, emlékművei és állami megemlékezései
A
XX. század legfényesebb temetésében volt része Josip Broz Titó
kommunista vezetőnek, aki délvidéki magyarok tízezreinek
kínhaláláért felelős.
Harmincnégy
éve egész Jugoszláviát letaglózta, amikor 1980. május 4-én
meghalt az ország első számú vezetője, Josip Broz Tito. Vasárnap
volt, az állami televízió épp a Hajduk Split és az FK Red Star
meccsét közvetítette, amikor a 41. percben leállították a
mérkőzést és a hangosbemondón közölték a hírt. A tömeg és
a játékosok is zokogásban törtek ki – írja a MyBalkán blog.
Mindenki
kedvence
Utolsó
útjára saját luxusvonata, az úgynevezett Kék Vonat szállította
Ljubljanából Jugoszlávián keresztül Belgrádba. Az állomásokon,
ahol a vonat elhaladt, gyászoló tömegek búcsúztak vezetőjüktől
a zuhogó esőben. Temetése hatalmas politikai és médiaesemény
volt: soha korábban nem vett részt egyszerre ennyi magas rangú
politikus, államfő gyászszertartáson. Összesen 127 ország 209
delegációja jelent meg Perutól Szudánon át Venezueláig. A
temetésen 4 király, 31 államelnök, 22 miniszterelnök, 47
külügyminiszter és ismert személyiség vett részt.
Magyarországot Kádár János pártfőtitkár képviselte. A
belgrádi Képviselőházban felállított ravatala előtt százezrek
rótták le kegyeletüket.
A
Balkánon ma is úgy vélik, "Titót mindenki szerette".
Országába egységet és jólétet hozott, külpolitikájában
elhidegült a Szovjetuniótól és az el nem kötelezettség volt az
irányadó, amiért Jugoszláviát a második Svájcnak is nevezték.
Előszeretettel fogadták a nyugati országokban is, találkozott
John F. Kennedyvel és Jimmy Carterrel, közben rendszeresen közös
kongresszusokon vett részt Fidel Castroval is – sorolja a
MyBalkán.
Mészárlás
Újvidéken és a vérbosszú
Josip
Broz Titót ennek ellenére nem lehet feddhetetlenséggel vádolni.
Ha közvetlen parancsot nem is adott rá, partizánjai mindenképpen
az ő tudtával gyilkoltak meg több tízezer bácskai magyart a
második világháború végóráiban. A történet viszont 1941
áprilisában kezdődik, amikor a Magyar Királyság ismét birtokba
vette a Trianonban elszakított déli területek egy részét. Komoly
partizánháború kezdődött, amely év végére már-már a magyar
közigazgatás működését veszélyeztette. Ezért rendelték el
januárban a hírhedtté vált razziát, amely a végletekig
elfajult. A magyar hatóságok két hét alatt több mint háromezer,
többségében szerb civilt gyilkoltak meg.
Alig
telt el két év az értelmetlen újvidéki mészárlás után,
megkezdődött a bosszú. 1944 októberében a délvidéket a Vörös
Hadsereg és a nyomában érkező, Tito vezette Népfelszabadító
Hadsereg foglalta el. A kommunista pártvezetés pedig a kollektív
bűnösség elve alapján a sváb és a magyar lakosságot kiáltotta
ki legfőbb ellenségnek. Borzasztó öldöklés kezdődött 1944-45
telén: Tito partizánjai lakóhelyükön vagy gyűjtőtáborokban
magyarok és németek tömegeit kínozták és gyilkolták meg.
Elképesztő
kegyetlenség
Az
úgynevezett délvidéki mészárlásnak a becslések szerint mintegy
40 ezer magyar esett áldozatul. Egyszerre volt ez etnikai
tisztogatás, bosszú az újvidéki gyilkosságokért és a gyűlölet,
a kegyetlenség tobzódása. Volt, hogy tíz-tizenöt embert
acélhuzallal egymáshoz, majd gyűrű alakban egy szénakazal köré
kötöztek és a szénát meggyújtották. Élve nyúztak és
sütöttek meg embereket, a papok hátából kereszt alakban nyúzták
le a bőrt, nemi szervüket tépték és taposták.
Fogóval
tépték a körmöket, szó szerint megpatkolták az áldozatot, vagy
kettéfűrészelték, és kedvelt módszer volt a karóba húzás is.
Arra is volt példa, hogy egy egész családot kötöztek egymás
mellé, és lassan csúsztatták őket a fűrészgép fogai közé. A
felnőtt férfiak mellett nők, gyerekek, csecsemők és aggastyánok
is tömegesen estek áldozatul – a tragikus eseményekről Cseres
Tibor: Vérbosszú Bácskában című könyve az interneten is
olvasható.
Nyílt levélben tiltakoznak a Pázmány diákjai a kötelező holokausztoktatás ellen
Az
elmúlt időszakban nagy port kavart, hogy váratlan bejelentést
tett múlt héten a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora:
Jövő
évtől kötelező alapozótárgyként bevezetik „A holokauszt és
emlékezete” nevű órát, tehát ennek elvégzése nélkül
diplomát sem lehetne szerezni. A hallgatók eddig csupán a
Facebookon adtak hangot tiltakozásuknak, most azonban megfogalmaztak
egy nyílt levelet is, amit Szuromi Szabolcs rektorhoz intéztek.
Alább
a nyílt levél:
Tisztelt
Rektor Úr!
Az
egyetem hallgatóinak jelentős többségével egyetértésben arra
jutottunk, hogy nyílt levélben fordulunk az egyetem vezetőségéhez
és Önhöz, melyben szeretnénk kifejezésre juttatni „A
holokauszt és emlékezete” nevű, újonnan bevezetendő órával
kapcsolatos aggályainkat. Mint az már a híradásokból és – az
amúgy meglepő hirtelenséggel felvetődött – döntésre adott
első reakciókból kitűnik, a hallgatók egy jelentős része az
egyetem identitásával összeegyeztethetetlennek érzi a téma ilyen
formában való kezelését a következő okokból:
Úgy
gondoljuk, hogy egyetemünk szellemiségét nagy mértékben
meghatározza a keresztény vallás és kultúra. Viszont a tantárgy
témaköre nem a vallásra fókuszál (mint ahogy joggal tenné ezt
egy esetleges zsidó, illetve más vallásokat bemutató hitéleti
óra bevezetése), hanem olyan politikai állásfoglalást rejt
magában, amellyel többségünk nem kíván azonosulni semmilyen
formában. Ezt a szemléletet ugyanis az izraeli külpolitika
véleményformálásának is lehet értelmezni, mely sem jogszerűnek,
sem humánusnak nem mondható például a palesztinokkal szembeni
politika miatt.
Bár
a tárgy valóban a holokausztról szól, de ennek ellenére nem esik
szó benne a cigányság, a homoszexuálisok és egyéb kisebbségek
deportálásáról, illetve megsemmisítéséről. A magyarországi
cigányság ugyanúgy elszenvedte a holokausztot, mint a zsidóság.
Amennyiben
a témának kifejezetten ezt a történeti, politikai aspektusát
kívánná hangsúlyozni a vezetőség, abban az esetben mi
célszerűbbnek érezzük egy "Népirtások az emberi
történelemben”, vagy „Népirtások a XX. században" nevű
óra bevezetését, melyben egyenlő arányban jelennek meg a
különböző nemzetek és (vallási, etnikai) kisebbségek ellen
elkövetett erőszakos cselekményekről szóló tananyagok –
hiszen a keresztény szellemiség az egyenlőség és tisztesség
nevében ezt követelné meg. A tárgy ezzel érzékeltetné minden
emberi élet értékét, így minden népirtás egységes és egyenlő
mértékű elutasítását.
A
hallgatók egy részét érzékenyen érinti az a kijelentés, mely
szerint Ön az óra bevezetését a fokozódó antiszemitizmus miatt
tartaná indokoltnak, hiszen egyetemünk hallgatóira nézve ez
olyan, mintha antiszemitizmussal vádolnák őket és családjaikat.
Ezt a pejoratív feltételezést a lehető leghatározottabban
visszautasítjuk. Mindazonáltal amikor a magyarországi
emlékezetpolitikát a mindennapokban érzékelhető módon áthatja
a holokauszt emlékének fenntartása, tematizálása, fentebb is
említett átpolitizáltsága, könnyen lehet, hogy a kurzus erős
ellenhatást vált ki – gondolva itt arra, hogy a diploma
alapfeltétele lenne az óra elvégzése.
Kellemetlennek
érezzük, hogy ez (a fentiekben jelzett módon) többszörösen
terhelt téma, látszólag a hallgatók feje felett, külföldi
„közreműködés” hatására valósult meg. Olyan hirtelenséggel
az iskolai tanév végén, hogy erre a hallgatóság szinte reagálni
sem tudott. A vezetőség semmilyen formában nem egyeztetett az
egyetem hallgatóságával, sem az oktatókkal, amit aggályosnak
tartunk. Problémásnak érezzük továbbá, hogy a tárgy anyagát
izraeli professzorok állították össze. Véleményünk szerint egy
magyar egyetemisták számára készült kurzust a leginkább magyar
kutatók képesek összeállítani, hiszen ők ismerik a helyi
sajátosságokat.
A
fenti okokra hivatkozva kérjük, fontolja meg döntését, és vegye
figyelembe a következő javaslatainkat:
Az
óra maradjon a jelenlegi formájában, de legyen szabadon
választható tárgy, illetve a történelem szakosok számára
vezessék csak be kötelező jelleggel.
A tárgy maradjon a népirtás témakörnél, és legyen általánosan kötelező, de ebben az esetben általánosan vegyék végig a huszadik századi (vagy akár még korábbi) népirtásokat és emberiség ellenes bűnöket. Lehetséges javaslatok: délvidéki tisztogatások a magyarság ellen, örmény népirtás, palesztinok elleni bűnök, kommunizmus által elkövetett bűnök, kambodzsai népirtás, dél-afrikai apertheid rendszer, ruandai népirtás és természetesen a holokauszt is (beleértve a zsidóság mellett a cigányság és egyéb csoportok ellen elkövetett bűnöket).
A tárgy maradjon a népirtás témakörnél, és legyen általánosan kötelező, de ebben az esetben általánosan vegyék végig a huszadik századi (vagy akár még korábbi) népirtásokat és emberiség ellenes bűnöket. Lehetséges javaslatok: délvidéki tisztogatások a magyarság ellen, örmény népirtás, palesztinok elleni bűnök, kommunizmus által elkövetett bűnök, kambodzsai népirtás, dél-afrikai apertheid rendszer, ruandai népirtás és természetesen a holokauszt is (beleértve a zsidóság mellett a cigányság és egyéb csoportok ellen elkövetett bűnöket).
A
jelenlegi tárgy helyett legyen egy olyan óra, ami a népirtások és
emberiség ellenes bűnök helyett a kultúrára helyezi a hangsúlyt.
Javasoljuk, hogy kerüljön bemutatásra valamennyi világvallás,
illetve különböző népcsoportok hiedelme, kultúrája, szokásai.
Véleményünk szerint ez lenne a legideálisabb megoldás.
Bízunk
a Rektor Úr bölcsességében, megfontoltságában és jó
ítélőképességében, abban, hogy megfelelő döntést fog hozni.
A tárgyat a jelenlegi formájában nem tudjuk támogatni.
Tisztelettel:
Az egyetem hallgatósága.
Válaszát
előre is köszönjük!
A
hallgatók tehát kompromisszumkészek, de azt nem tudják elfogadni,
hogy a zsidóság történelmi tragédiája, nélkülözve más népek
szenvedésének emlékezetét külön órát kapjon az egyetemen,
ráadásul minden szakon, kötelező jelleggel. Kérdés, hogy az
egyetem vezetése hogyan fog reagálni a nyílt levélre, hajlandó-e
tárgyalni a hallgatókkal, és ha nem, akkor a nyílt levelet milyen
tiltakozási formák követhetik.
(alfahir.hu)
A
cionista vakolók már az iskolákban irtják a nemzettudatot . Drága
kollaboráns tanári kar , remélem a fityma eltávolítási műtétre
is rákényszerítitek a gyerekeket . És hogy gondolkodtok azon is
hogy pedofil vakoló tanárokat is alkalmaztok , hogy tudja meg az
ifjúság milyen is az élet !!!!
A
kollaboráns anyátoknak küldjetek egy mű péniszt , hogy nehogy
még egy ilyen marhát felneveljen .
Csókoltatom
a páholyfőnökötöket vakoljatok, de ne az iskolába és ló
pikulát a seggetekbe a szátokba meg egy zsidó dorongot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése