Hogyan védekezzünk légitámadás ellen?
A
lakóházakon belül végzendı munkálatok.
A
lakosság magatartása
A
LÉGOLTALMI LIGA KIADÁSA
BUDAPEST
1938 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
A
repülıgépek teljesítıképességének állandó növelése a
repülıket arra képesítette,
hogy
nemcsak a harcoló csapatokat támadhassák meg, hanem a hátsó
országrészt is. Így
támadásuk
háború esetén elsısorban a forgalom összes berendezései, a
vasútvonalak, továbbá
a
hadianyagot készítı gyárak ellen irányul, de mindezeken felül
maga a lakosság ellen is,
hogy
a munkát megakassza, a megszokott mindennapi életet lehetetlenné
egye, a lakosság
ellenálló
képességét megtörje. Ezt a céljukat támadó repülık
leghatásosabban úgy érhetik el,
ha
városokat és nagyobb községeket támadják meg, ahol sok ház
szők helyre épült és ahol az
okozott
anyagi káron kívül bomlasztó erkölcsi hatást válthat ki az
ismétlıdı légitámadás.
Az
ország megvédése légitámadás ellen elsısorban a katonai
légvédelem feladata.
Minden
máig tartott hadgyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy a katonai
légvédelem repülı
hadak
támadását megnehezíti, de teljesen meg nem akadályozhatja.
A
jövı háborújában városaink és nagyobb községeink
hadszíntérré változhatnak, ezért
szükséges,
hogy gyermekeinket és azokat a nıket, akiket kötelességük
teljesítése háború idején
nem
köti a városhoz, onnan eltávolítsuk és közeli tanyákra, avagy
kisebb falvakba szétszórják,
lehetıleg
még mielıtt az elsı bomba lehull. Amennyire keresztülvihetı, az
aggokat és
betegeket
is szállítsuk el. Már ezzel az egy rendszabállyal is számos
emberéletet menthetünk
meg.
A sok fogyasztó eltávolításával pedig egyszersmind a városok
élelmezését is
megkönnyítjük.
Szükséges
továbbá, hogy a lakosság az ıt fenyegetı veszélyt ismerje és
mindenki tudja,
hogyan
viselkedjék légitámadáskor, s a védekezést illetıen mi a
teendıje. Szükséges ezenkívül,
hogy
azok az intézkedések, amelyekkel a célzott bombadobás
megnehezíthetı és a
repülıbombák
hatása csökkenthetı, idejekorán és tervszerően
végrehajtassanak.
A
felsorolt munkálatok összességét légoltalomnak nevezzük.
Kimondhatjuk tehát,
hogy
a légoltalom elkerülhetetlenül szükséges, mert csakis a katonai
légvédelem és a
légoltalom
együttesen védhetik a jövı háborújában a városokat a
pusztulástól, a nemzetet az
összeroppanástól.
Elkerülhetetlenül
szükséges, hogy minden lakás minden ház, mőhely, gyár a
légoltalom
egy9egy erıdje legyen, minden falu és város pedig a légoltalomnak
egy9egy vára.
Ma
nem elegendı jól kiképzett hadsereget fenntartani, hanem
elengedhetetlen, hogy
épp
oly jól kiképzett polgárság védje a haza minden rögét, mert a
gyızelem érdekében
serényen
és zavartalanul termelı hátország nélkül háborút viselni nem
lehet.
Magyarország
helyzete légoltalom szempontjából kedvezıtlen, mert míg a
trianoni
békeszerzıdés
minket légierınk fenntartásától eltiltott, szomszédaink
hatalmas légi haderıvel
rendelkeznek.
Csehszlovákia pedig fejlett hadiiparral is.
Csonkahazánk
kis terjedelme miatt minden városunk a határtól félórás
repüléssel
elérhetı;
fıvárosunk kb. 8 perc alatt; több határ menti városunk pedig még
hamarabb.
Ipartelepeink
nagy része a fıváros és határ menti városaink köré
csoportosul, ezért
légitámadás
könnyen érheti és béníthatja meg ıket. Mindezekért hazánk
légvédelme és
légoltalma
sorsdöntıen fontos.
A
repülık bombák ledobásával és géppuskák, gépágyúk tüzével
vagy folyékony
harcigáz
premetezésével támadnak. A jövı háború elsı óráiban az
ellenséges repülırajok a vasutat támadják meg,
elsısorban
építményeit, mint pl. nagyobb vasútállomásokat, vasúti hidakat
stb., mert ezek
szétrombolásával
akadályozhatják meg leginkább a vasúti forgalmat.
Megtámadják
a gyárakat és üzemeket, elsısorban azokat, amelyek a hadsereg
felszerelését,
felruházását, élelmezését szolgálják, mint pl. a vas9,
fegyver9, lıszer9, posztó9,
és
bırgyárakat, gızmalmokat stb.
De
megtámadhatják a polgári lakosságot is városaiban és falvaiban;
ahol sok ház
szők
helyen áll és a ledobott bombák nemcsak nagy rombolást és
pusztítást okoznak, hanem
bomlasztó
erkölcsi hatást is gyakorolnak. A következıkben ismertetett
óvintézkedések
foganatosítása
létérdeke minden városnak és falunak, de minden egyes lakójának
is.
A
repülıbombák hengeres, kúposan végzıdı vagy hal alakú
fémtartályok. Aszerint,
hogy
töltésük robbanó9, avagy gyújtóanyag, avagy harcgáz, robbanó*,
gyújtó*, és
gázbombákat
különböztethetjük meg.
Épületek
romba döntésére nagysúlyú robbanóbombákat, úgynevezett
rombolóbombákat
alkalmaznak, embertömegek és állatcsoportok ellen pedig kisebb,
úgynevezett
repeszbombákat.
A
kisebb rombolóbombák hatása ellen az épületek pincéjében
találhatunk védelmet.
Ha
lakásunk közvetlen közelében barlang, avagy hegyoldalba, sziklába
vájt pince van,
az
teljes védelmet nyújt.
A
rombolóbomba szilánkjai és minden fajta harcgáz ellen tökéletes
biztonságot nyújt
olyan,
legalább 1,5 tégla vastag fallal rendelkezı pince, amelyet gáz
behatolása ellen
légmentesen
tömítünk.
Az
óvóhelyül használt pincének kellékei:
1.
elıtere legyen;
2.
az elıtér bejárata ne nyúljék közvetlenül a szabadba;
3.
több kijárata is legyen (vészkijárat, esetleg ablakon keresztül);
4.
elıterében szükség árnyszék legyen berendezhetı.
Pince
hiányában óvóhelyünk a szomszédház egyik pincéjében, esetleg
házunk
földszinti
helyiségében is lehet.
Óvóhelynek
alkalmatlan az olyan pince, amelyben főtıanyag van, gız9 vagy
vízfőtés
kazánja,
gázóra és gázcsövek, kályha9 és kéménytisztító nyílások,
vagy amelynek elıtere
vagy
bejárata gyúlékony anyaggal van tele.
Tömegszerencsétlenség
elkerülése céljából egy*egy óvóhelyen legfeljebb 50*en
tartózkodjanak.
Az
óvóhely oly tágas legyen, hogy légmentes elzárása ellenére a
menedékkeresık több óráig
tartózkodhassanak
benne. Minthogy egy nyugvó ember levegıszükséglete óránként
bıséges
tartalékkal
együtt 1 m
3
személyenként
legalább 3 m
2
óvóhely
térfogatot számítsunk és legalább
1
m
2
alapterületet.
Ilyen mérető óvóhely szükség esetén 6 óráig is használható,
levegıfrissítés
nélkül.
Az
óvóhely mennyezetére négyzetméterenként legalább 1000 kg
teherbírású legyen.
Ezért
pincénket építésszel vizsgáltassuk meg és mennyezetét úgy
támasztassuk alá,
hogy
minden négyzetméterre legalább 100 kg súlyt biztosan elbírjon.
Váznélküli falu
épületeknél
azonban négyzetméterenként annyiszor 500 kg*ot követeljünk,
ahány födém van még az óvóhely mennyezete fölött. (Többnyire
a régi födém alá új, önálló födém alkalmazása
szükséges.)
Óvóhelyünket
úgy kell tömítenünk, hogy még kulcslyukon se juthasson be gázos
levegı.
Minden ablakát – egy kivételével, amely vészkijáratul szolgál
és ezért elég nagy
legyen
– falazzuk be teljesen. A meghagyott ablakot kívülrıl
bombaszilánkok ellen védjük
meg,
belülrıl pedig légmentesen zárjuk. Az eltorlaszolást úgy kell
végeznünk, hogy az belülrıl
kibontható
legyen. Az óvóhely ajtaja légmentesen zárjon.
Légoltalmi
szempontból kevésbé veszélyeztetett helyeken kielégítı
oltalmat nyújt az
óvóhelyárok.
(Háborús lövészárok.)
Az
óvóárok épületektıl és egyéb létesítményektıl távolabbi
helyekre építendı és
pedig,
úgy hogy 3 m9ként az árok zeg9zug vonalban változtatandó. Az
árok mélysége 1,5
méterre,
alsó szélessége 0,6 m, felszı szélessége 0,8 m9re veendı. Az
árokból kiemelt földet
két
oldalra legalább 30 cm magassága felhányjuk. Az árkot
szilánkbiztossá, sıt
szükségszerően
gázbiztossá is tehetjük, ha gerendákkal, pallókkal lefedjük,
legalább 40 cm
vastag
földfeltöltéssel látjuk el és a bejáratánál jól záró
lefedést (kátránypapírral, sőrő
szövettel
bevont ajtót) alkalmazunk. (Légitámadáskor az óvóárokban
tartózkodók gázálarcot
hordjanak,
ilyen hiányában pedig szájukat és arcukat nedves kendıvel kössék
be.)
Az
összes bombafajta közül a gyújtóbombák veszélyeztetik
leginkább azokat a
városokat
és falvakat, amelyek polgári légoltalom óvóintézkedéseit nem
foganatosították.
Gyújtóbombák
dobásával a repülık számos tőzfészket akarnak okozni. Céljukat
már könnyő
(1
kg – 5 kg) gyújtóbombák szórásával elérhetik, mert azok a
háztetıt átütik és a padláson
gyújtanak.
Ezért padlásunkat a késıbb ismertetett módon rendezzük be,
illetve alakítsuk át.
A
bombaoltásnál a legcélravezetıbb a levegı elzárásával való
oltás. Száraz
homoklefedéssel
a hatás körzetét csökkentjük, esetleg még a bomba égését is
megszőntethetjük.
Az
elentrontermit*bomba. A termit9bomba vakító fénnyel ég és az
izzó szikrákat úgy
szórja,
mint egy csillagszóró. A termit9bomba oltását homokfedésen kívül
csak bıséges vízzel
eszközölhetjük.
Kevés vízzel ne kíséreljük meg, mert ez az égést fokozza. A
bomba elégése
után
visszamaradó fémlepényt vaslapáttal homokbuckára fektessük.
Az
elektromermit*bombák 395 perc alatt kiégnek és ami már csak
ezután ég, az csak
fának,
vagy más gyúlékony anyagnak égése lehet. Ezeket a tüzeket
azután már vízzel
elolthatjuk.
A
foszforbomba. Sőrő fehér füstöt fejleszt, részecskéi pedig
fakó színő lánggal égnek.
Nedves
homokkal vagy vízzel olthatjuk. Ha a foszfor a levegıvel
érintkezik, újra lángra
lobban.
Erre gondoljunk és a foszforrészecskéket szórjuk a vizesvödörbe.
Óvatosság!
a jelszó a gyújtóbomba oltásánál. Legcélirányosabb megvárni,
míg a
bomba
maga elég s csak aztán kell az általa meggyújtott anyagot
eloltani. Ez azért is fontos,
mert
vannak olyan szerkezető bombák is, melyek az égés bizonyos idején
túl felrobbannak,
azért
hogy gyújtóanyagukat széjjelhordva az égés területét növeljék.
Oltás közben öltsünk
álarcot,
egyrészt azért, hogy szemeinket védjük, másrészt pedig azért,
hogy szervezetünket az
esetleges
mérgezı gázok hatásáról megvédjük, mert vannak olyan
gyújtóbombák is, melyek
mőködésük
közben mérgezı gázokat fejlesztenek. Gázálarc hiányában
nedves kendıvel
kössünk
be szánkat és orrunkat.A harcgázt folyékony, vagy szilárd
állapotában vékonyfalú bombákba töltik. A
gázbombák
alakja a robbanóbombákéval azonos. A harcgázon kívül robbanó
töltést is
tartalmaznak,
amely a földre esés pillanatában a gyújtó hatására szétveti a
bomba falát és a
benne
lévı harcgázt.
A
repülık nemcsak bombákkal intézhetnek gáztámadást, hanem –
fıleg alacsonyan
repülve
– folyékony harcgáz csepegtetésével, permetezésével is.
Végül
folyékony harcgázzal töltött apróm üvegcséket is szórhatnak,
sorozatban vagy
tömegesen.
Ha
tehát háborúban feltőnıen alacsonyan repülı ellenséges gépet
látunk, valószínő,
hogy
az gázt permezetett. Elıvigyázattal figyeljünk, nem észlelünk*e
ilyenkor mustárra,
fokhagymára,
muskátlira emlékeztetı idegen szagot, ami a terep gázfertızését
jellemzi.
Továbbá
a talajon, növényzeten nem látunk*e kisebb*nagyobb cseppeket?
Gázüvegcsék
leesésük helyén nedves foltot okoznak üvegszilánkokkal.
İrizkedjünk
ilyenkor gázzal fertızött területre lépni.
A
harcgázok közül a mustárgáz a legveszélyesebb. Szaga mustárra,
fokhagymára
emlékeztet.
Folyadékalakban megtámadja a bırt. A sérülés csak 4*6 óra
múlva vehetı észre,
elıbb
bırpír, majd hólyag, késıbb fekély alakjában. Jellemzı, hogy
az égési hólyaghoz
hasonló
sérülés kezdetében teljesen fájdalmatlan. Ezek az elváltozások
csak hetek múlva
gyógyulnak.
Szemen a mustárgázcseppek vakságot is okozhatnak.
A
ruhára és cipıre tapadó gázpermet ezeken keresztül szívódik
és sérülést idéz elı.
Gız
formájában a szemet támadja meg, továbbá a légutakat és tüdıt
is és hosszantartó
megbetegedéseket,
esetleg halált okot.
A
mustárgáz e hatása sem azonnal, hanem csak órák múlva
mutatkozik.
Ha
ruhánkat cipınket, mustárgázcseppek érték, vagy ha gázzal
fertızött talajon járunk,
legrövidebb
idı alatt (lehetıleg perceken belül) vessük le ruhánkat úgy,
hogy kezünk a
beszennyezett
részt ne érintse s testünk ennek megfelelı részét lehetıleg
vizes klórmésszel,
vagy
klórmészpuderrel jól dörzsöljük be, klórmész hiányában
szappannal és meleg vízzel
mossuk
le. Kétes esetekben, vetkızzünk le egész testünket mossuk le
meleg vízzel és
szappannal
és tiszta ruhát öltsünk.
A
közvetlenül bırünkre jutott mustárgázcseppet ronggyal, vattával
itassuk fel s utána
rögtön
tisztítsuk meg a fenti módot. Az itatásra használt anyagot,
klórmésszel kezelve,
semmisítsük
meg.
Klórmész
használata szemnél tilos! Szemünket gyanús esetben 1 %9os
szódabikarbóna
vizes
oldatával öblítsük, amellyel ajánlatos orr9 és szájöblögetést
is végezni.
A
harcgázok ellen védekezni kel, de csak akkor, ha a gázveszély
tényleg fennáll. A
gázveszély
megállapításának módjai gázfelderítésnek nevezzük:
A
gázfelderítést történhet:
1.
a levegıben elosztott, nem látható harc harcgázoknál
a)
látás útján, amikor szemünkkel érzékeljük egy gázbomba
becsapódása után
keletkezı,
ködhöz hasonló kis felhı képzıdését, vagy olajhoz hasonló
anyagú
cseppeket,
illetve tócsákat látunk,
b)
szaglás útján, amikor a levegıben rendestıl eltérı szagokat
érzünk, c) a harcgáz hatása révén. A harcgázok legtöbbje
ugyanis könnyeztet vagy köhögésre
ingerel,
vagy orrunkban, torkunkban kaparó érzést, sıt egyik9másiknál
már az elsı
lélegzetvételkor
fojtó érzést vált ki;
2.
folyékony, csepp, vagy tócsa alakjában szétterült harcgázoknál:
a)
azoknak torma9, fokhagyma9, illetve muskátlira emlékeztetı szagán
kívül
b)
kémlı pornak, vagy kémlı papírnak szétszórása révén. A
rózsaszínő kémlı por
harcgáz
cseppjével érintkezve, élénk pirossá, a fehér, vagy rózsaszínő
kémlıpapír
pedig
szürke színővé válik.
Abban
az esetben, ha valamelyik gázfelderítési mód segítségével
harcgáz jelenlétét
megállapítottuk,
minden igyekezettel azon kell lenni, hogy annak káros hatását
megszüntessük.
Ezt gázmentesítésnek nevezzük.
A
levegıben eloszlott harcgáz hatását megszüntethetjük, vagy
legalább is erısen
lecsökkenthetjük:
a)
szellızéssel, vagyis ajtó9ablak kinyitásával mesterséges
légjáratot állítunk elı.
Amennyiben
a helyiség főthetı, úgy felfőtés után a meleg levegı a
nyílásokon át
könnyebben
cserélıdik, szellızik. Ez a mód azonban csak akkor alkalmazható,
ha
az
épület körüli levegı harcgázmentes, vagyis tiszta,
b)
permezetéssel, amikor erre alkalmas készülékkel (porlasztó, kézi
vagy háti
permetezı)
tiszta vagy szódabikarbónás vizet permetezünk a levegıbe.
Csepp
alapjában jelentkezı harcgázok hatástalanítását végezhetjük:
a)
amennyiben az az emberi testre került, a „Gázzsebcsomag”9ban
található
klórmészpúderrel
rászórás útján (ilyen hiányában klórmésszel);
b)
földre kerül cseppek, tócsák esetén egyenlı arányban
összekevert klórmész és föld
(vagy
homok) szétszórásával,
c)
tárgyakra hullott cseppek hatástalanítása pedig forró vízben
történı 2 órai
kifızéssel,
vagy ha ez eljárás az anyagot tönkretenné, úgy langyos
klórtartalmú
vízben
leendı 4 órai áztatással, vagy klórmész és vízbıl készült
péppel való
bekenés
útján eszközölhetı. A hatástalanítás legegyszerőbb módja,
ha a harcgáz
érte
anyagot a nap és levegı (szél) hatásának tesszük ki. Ez az
olcsó eljárás
azonban
igen hosszadalmas;
d)
élelmiszer és ivóvíz gázmentesítése vagy nehezen, vagy
egyáltalán nem hajtható
végre.
A fogyasztásra szolgáló anyagokat tehát mindig gázmentesen
(légmentesen
elzárva)
tartsuk.
İrizkedjünk
olyan élelmiszer és víz fogyasztásától, amelyet harcgázcseppek
értek,
mert
ezektıl súlyosan megbetegedhetünk. Ilyen vizet még mosásra se
használjuk. Ezektıl
háziállataink
is megbetegednek, az ilyen élelmiszert tehát klórmésszel behintve
el kell ásni, a
vizet
csatornába kell önteni.
Élelmiszereket
lehetıleg légmentesen zárjuk el. Jó a celofánpapírba,
viaszosvászonba
való
csomagolás.
Ha
élelmiszerünk levegıben lévı harcgáztól különös szagot vagy
ízt kapott,
semmisítsük
meg. Nagyobb élelmiszerkészletnél forduljunk elsıbb tanácsért
hatósági
szakértıhöz.
Olyan tüzelıanyagot, amelyet harcgázcseppek értek, nem szabad
használni, mert a
melegben
a cseppek elpárologhatnak és gázveszélyt okozhatnak. Tartsuk
tehát
tüzelıanyagunkat
fedél alatt.
*
Kimagaslóan
fontos azok az intézkedések, amelyek megakadályozzák, hogy
légitámadások
városokat, nagyobb községeket, gyárakat és vasútállomásokat
meglepetésszerően
érhessék. Hogy mindezek idejekorán értesüljenek az ıket
fenyegetı
veszélyrıl,
az ország határánál, valamint az ország belterületén több
elıre megállapított
vonal
mentén figyelı ırsök figyelik az ellenséges repülıket és
számukat, fajtájukat, valamint
repülési
irányát és magasságát távbeszélın légvédelmi kerületük
légvédelmi központjának
jelentik.
Minden ilyen központ mellett riasztó központ mőködik, amely a
területen fekvı
vasútállomásokat,
gyárakat és azokat a szerveket, amelyeknek felkészülése
huzamosabb ideig
tart,
(rendırség, mentık) a közelgı veszélyrıl „légi veszély”
jelszóval távbeszélın értesíti. A
„légi
veszély elmúlt” jelszóval pedig ugyanezeket – szintén
távbeszélın – a veszély elmúltáról
értesíti.
A lakosság riasztás a központ a „légvédelmi riadót” rendeli
el. A riasztás hangjeleket
történik
(üvöltı szirénahang három ízben. 1*1 perc idıtartamban, az
egyes jelzések között
félperces
szünetekkel, vagy a harangok félreverésével).
Ugyanezek
az eszközök jelzik a riasztó központ parancsára azt az idıpontot
is, amidın
a
lakosság elhagyhatja az óvóhelyet.
A
„légi veszély elmúlt” jele: egyforma hangszínezető és
egyforma hangerısségő
hosszas
búgás szirénával vagy rendes harangozás.
*
A
közérdeke parancsolóan megkívánja, hogy háború alatt minden
fényforrás, amely
éjjel
a repülık figyelmét felkeltheti és a célzott bombadobást
megkönnyíti eloltassék. Ezért az
illetékes
hatóság a „csökkentett világítás” rendeli el. Erre az
ország egész területén minden
fényforrás
megszüntethetı, ama lámpák kivételével, amelyek a forgalom és
közbiztonság miatt
nem
nélkülözhetık.
Amint
légitámadás veszélye fenyeget, a helyi riasztóközpont a „teljes
elsötétítést”
rendeli
el, mire a város, gyárak, vasútállomások stb. teljes sötétségbe
borulnak. Ezért
idejekorán
gondoskodjunk szükségvilágításról és gyertyát, lámpát
szerezzünk be.
Elsısegítségnyújtás
Légitámadások
alkalmával különbözı sérülések, rosszullétek keletkezhetnek.
A
rombolóbombák
okozta házbeomlások stb. külsı9 és belsı sérüléseket, a
gyújtóbombák
hatására
keletkezett tőz égési sebeket a harcgázok (mustárgáz)
gázmérgezést és gázsérülést
okozhat.
1.
Hasüregi (belsı) vérzés esetén a sérültet azonnal kórházba
kell szállítani. Sebzéseknél, ha erıs (verıeres) vérzést
látunk, legelıször azt csillapítsuk
szorítókötéssel.
A seb bekötését csak tiszta kézzel és csíramentes (steril)
kötszerrel végezzük.
A
sebbe nyúlni tilos!
2.
Égési sebre tegyünk olajos, vagy vazelines kötést.
3.
Csonttörés esetén fontos az eltörött csont nyugalmának a
biztosítása. (Sínezés).
4.
Ájulás esetén hideg vizes ruhával dörzsöljük az ájult arcát,
szagoltassunk vele
ingerlı
szagú anyagokat (szalmiákszesz, ecet, reszelt torma), súlyos
esetben
alkalmazzunk
mesterséges lélegeztetést.
5.
Hıgutánál a beteget szállítsunk árnyékos9hővös helyre, a
ruháit gomboljuk ki, a
testét
mosogassuk hideg vízzel, adjunk hősítı italokat és szíverısítıt,
pl. hideg
feketekávét,
erıs teát.
6.
Ingerlı, könnyeztetı, tüsszenthetı harcgázmérgezés esetén a
könnyezés ellen 2 %9
os
szódabikarbóna oldattal szemöblögetést alkalmazzunk, a
tüsszentés ellen
szagoltassunk
friss klórmérsz9púdert.
7.
Fojtóharcgázmérgezésnél a sérültet azonnal fektessük le, a
legkisebb mozgás is
tilos,
adjunk szíverısítıket. Mesterséges lélegeztetés tilos!
8.
Folyékony harcgáz által okozott mérgezésnél friss esetben a
gázcseppet itassuk fel
itatóspapírral,
tiszta ronggyal és a kissé megnedvesített bırre hintsük
klórmészpúdert
(hiányában klórmészt), melyet 5 perc múlva langyos vízzel
mossunk
le és ismételjük meg ezt az eljárást. Ha a szembe jutott
mustárgáz,
végezzünk
bıséges szemöblögetést 2 %9os szódabikarbónaoldattal.
9.
Világítógázmérgezésnél élesztési eljárást alkalmazzunk
(lásd: ájulás), az
eszméleténél
lévı mérgezettnek adjunk szíverısítıket.
10.
Mérgezéseknél (harcgázzal fertızött étellel) hányatás utána
erélyes hashajtás.
Minden
háznál legyen kéznél: „Elsısegítség csomag” vagy steril
pólya (minden lakóra
egyet
számítunk), háromszöglető kendı (a lakók számának fele),
vatta, biztosítótő,
alkohol,
jódtinatura, olaj és vazelin, klórmészpúder, vagy legalább
klórmész,
légmentesen
zárt dobozban, szódabikarbóna.
HOGYAN
VÉDJÜK MEG LAKÓHÁZUNKAT LÉGITÁMADÁS ELLEN?
A
LAKOSSÁG MAGATARTÁSA.
A
lakóházon (házcsoporton) belül elı kell készíteni azokat a
berendezéseket és
óvórendszabályokat,
melyek a légitámadás által okozott károkat csökkentik: az
óvóhelyeket,
az
egészségügyi és gázvédelmi berendezéseket és felszereléseket,
a tőzvédelmi, az elsötétítési
és
riasztási rendszabályokat, valamint a mőszaki helyreállítás
eszközeit.
Légvédelmi
riadó jelére az élet9 és vagyonbiztonság megóvását célzó,
valamint a
keletkezett
veszedelmek kiküszöbléséhez szükséges munkálatokban
mindenkinek hathatósan
részt
kell vennie.
Ezen
munkálatok végrehajtásához a következıket szükséges tudni:
1.
Hogyan kell felkészülni a lakosságnak már békében a
légitámadásokkal szemben?
II.
A lakóház (házcsoport) légoltalmának végrehajtásához milyen
felszerelések és
eszközök
szükségesek? III. Mi a feladata a lakóház (házcsoport)
légoltalmi
ırségének?
IV. Milyen szempontok szerint állapítjuk meg a lakóház
(házcsoport) légoltalmi ırség számerejét és tagozását? V.
Hogyan viselkedjék a lakosság a honi
légvédelmi
készültség elrendelésétıl annak feloldásáig? VI. Mi a
kötelessége a
lakóház
(házcsoport) légoltalmi ırség parancsnokának?
I.
Hogyan kell felkészülnie a lakosságnak már békében a
légitámadásokkal
szemben?
1.
A gyújtóbomba hatása elleni védekezés. Ehhez: a) A padlást
lomtalanítani kell. b)
A
padlástér faszerkezető osztófalait el kell távolítani. c) A
padlástéren homokot
kell
tárolni oltás céljára és azért, hogy honi légvédelmi
készültség elrendelésekor
(ha
légitámadás veszélye fenyeget) a padlásteret 192 cm vastagságban
felszórhassuk
homokkal. d) A padlástéren vizet kell elıkészíteni oltás
céljaira. e) A
padlás
faszerkezetét lángtalanítani (impregnálni) vagy meszelni kell .
f) Tőzjelzı
berendezést
kell lehetıleg beszerezni. g) Szem elıtt kell állandóan tartani
azt, hogy
az
udvaron és a ház közelében nem szabad gyúlékony anyagot
elhelyezni.
2.
Rombolóbomba hatása ellen az óvóhely véd. Ezért az óvóhelyet
ki kell választani
és
azt úgy kell megerısíteni, hogy az a) szilánkbiztos b) bedılés
mentes és c)
gázbiztos
legyen.
3.
Gázbomba hatása ellen az óvóhelyek különbözı hézagainak és
nyílásainak (ajtó,
ablak)
lehetıleg gázmentes tömítéséhez szükséges anyagot elı kell
készíteni.
Gázálarcot
kell vásárolni mindenkinek! A népgázálarc minden harcgáz ellen
véd!
4.
Az elsötétítéshez szükséges eszközöket elı kell készíteni,
hogy a lakásokból a fény
kiszőrıdhessék
ily módon megakadályozzuk. (Ablakokra sötét függöny.)
5.
Részt kell venni a lakóház (házcsoport) lakóinak a Légoltalmi
Liga által rendezett
kiképzésen
és a lakóház (házcsoport) légoltalmi gyakorlaton!
6.
Végre kell hajtani a lakóház (házcsoport) légoltalmi ırség
parancsnokának
rendezéseit.
7.
Be kell lépni a Légoltalmi Liga tagjai sorába, hogy a Liga
megerısödjék és így
célkitőzéseit
megvalósíthassa. A légoltalmi önvédelem és kötelesség a
család iránt.
Fizessünk
elı a Riadó!9ra a Légoltalmi Liga lapjára.
8.
Vidéki, illetve kevésbé veszélyeztetett területen lakó
rokonokkal és ismerısökkel
fel
kell venni az érintkezést, hogy a honi légvédelmi készültség
idején a gyerekek,
betegek,
aggok oda legyenek kihelyezhetık.
9.
Szegényebb embertársainkat gázálarchoz kell juttatnunk!
10.
Már ma kell mindezt cselekednünk, nehogy holnap késı legyen!
II.
Milyen felszerelések és eszközök szükségesek a lakóház
(házcsoport)
légoltalmának
végrehajtásához?
A
ház (házcsoport) légoltalmi ırség parancsnokánál legyenek
készenlétben a házon
(házcsoporton)
belül légitámadás alatt elıforduló kisebb mőszaki hibák
helyreállításához
szükséges
eszközök (lakatos9, asztalos9, gáz., villany9 és vízvezeték
szerelıszerszámok).
Ezeket
célszerően szerszámládában kell elhelyezni. A ház (házcsopoet9
légoltalmi ırség
parancsnoka
olyan alkalmas helyen helyezi el a ház (házcsoport) riasztásához
szükséges
riasztó
eszközt (kézi sziréna, síndarab kalapáccsal, kereplı), hogy a
ház (házcsoport) lakói
feltétlenül
meghallják a riasztást. A padlástér bejáratánál (avagy annak
közvetlen közelében) tartandók: A házi tőzoltók
felszerelése
és egyéb szükséges eszközök és pedig: veder, szikracsapó,
vászonveder,
szabványosított
vagy más alkalmas, vízzel oltó, kézi tőzoltó készülék,
vödörbe állítható
fecskendı,
lapát, csákány, főrész, balta, kézilámpa. A kézilámpák
akkumlátorosak vagy
száraztelepesek
legyenek, ennek hiányában zárható olajlámpa kell. A padlástéren
hordóba víz
és
elıkészített homokbuckák, az óvóhellyel összeköttetést
szolgáló berendezés (tőzjelzı,
csengı).
Az
óvóhely elıterében elhelyezendı: mintegy 10 cm magas, legalább
50x50 cm9es
nyitott
ládikó klórmésszel megtöltve, a gázzal szennyezett lábbelik
letisztítására.
Légmentesen
zárható láda klórmésszel, jól zárható bádogedény (gázzal
szennyezett ruhák
befogadására),
légoltalmi mentıszekrény, hordágy rögtönzéséhez szükséges
fa rudak, takaró
vagy
erıs lepedı, mosdótálak, tiszta víz, szappan, körömkefe,
poharak, edény a szennyes víz
befogadására,
néhány üveg tiszta, forralt víz szemöblögetéséhez, törülközı,
a falon
kifüggesztve:
magatartási utasítás.
Az
óvóhely illemhelyén: klórmeszes vizet vagy mésztejet, homokot
vagy tızeget kell
tárolni.
Az
óvóhelyen: padok, székek, asztalok, szükség világítóeszközök
(kézi villanylámpa),
bıséges
ivóvíz jól zárható edényekben, magatartási utasítás a falon
kifüggesztve,
összeköttetést
szolgáló berendezés a padlástérrel (tőzjelzı csengı). Itt
említjük meg, hogy
célszerő
a rádióvezetéket is az óvóhelyre bevezetni.
Az
esetleg eltorlaszolt óvóhely kiszabadításához szükséges
szerszámok, szigetelı* és
tömítıanyagok:
vas emelırúd, csákány, lapát, balta, főrész, szeg9 és
kapocskészlet, vasfőrész,
harapófogó,
szigeteltnyelő csipıfogó, kemény faékek, homokzsák, nedves
agyag vagy gitt,
nemezszalag,
enyvezett erıs papír, téglák.
A
gázmentesítéshez szükséges felszerelés: kézi szóró,
klórmeszes láda, öntözıkanna,
kefeseprő,
cirokseprő, hordozható faláda (kihordó láda), lapát stb.
III.
Mi a feladata a lakóház (házcsoport) légoltalmi ırségének?
A
ház (házcsoport) légoltalmi ırség feladata lakóházon
(házcsoporton) belül
légitámadás
esetén a károk és veszedelmek kiküszöblése és helyreállítás,
a tüzek csirájában
való
elfojtás, a sérültek ápolása, az egyszerőbb mőszaki és
gázvédelmi munkálatok elvégzése,
a
lakók vagyonának megırzése és a vakrémület elfojtása.
Ennek
megfelelıen a lakóház (házcsoport) ırsége a lakóház
(házcsoport) légoltalmi
ırség
parancsnokból, óvóhelyparancsnokból, tőzoltó, egészségügyi,
mőszaki és gázvédelmi
közegekbıl
és a küldöncökbıl áll. A lakóház (házcsoport) ırség
tagjait az összes felsorolt
munkálatok
végrehajtására ki kell képezni. A lakóház parancsnoka a lakóház
(házcsoport)
légoltalmi
ırség parancsnoka.
A
lakóház (házcsoport) légoltalmi ırség parancsnokát és
helyettesét a lakóházon
(házcsoporton)
belül a lakó személyek közül célszerően az ingatlan
tulajdonosának a
Légoltalmi
Liga útján tett javaslata alapján a hatóság nevezi ki. A lakóház
(házcsoport)
légoltalmi
ırség parancsnokának helyettese egyúttal az óvóhely parancsnoka
is.
Az
óvóhelyparancsok légitámadás alatt az óvóhelyen tartózkodók
között a rendet és
fegyelmet
minden körülmények között fenntartja, a vakrémületet
kíméletlenül letöri, a
lakóház
(házcsoport) légoltalmi ırség parancsnokának rendelkezését az
óvóhelyen
végrehajtja.
(Kiválasztás és kinevezés, mint feljebb.) A tőzoltók: feladata
a lakóházban (házcsoportban) tüzek keletkezésének
megakadályozása,
a keletkezett tüzek oltása, illetve a tüzek tovaterjedésének
megakadályozása.
Szükség esetén házi tőzoltók a hatósági tőzoltó
segélyosztag munkájában
segédkeznek.
Az egészségügyi közegek feladata lakóházon (házcsoporton)
belül a sérültek
részére
elsı segítséget nyújtani. A gázvédelmi közegek lakóházon
(házcsoporton) belül
felderítik
a gázzal fertızött területeket és azokat gázmentesítik. A
mőszaki közegek lakóházon
(házcsoporton)
belül egyszerőbb mőszaki helyreállító munkákat végzik.
Villany9, víz9,
gázvezetékek
helyreállítása, óvóhely alátámasztások, bedılések
helyreállítása) A küldöncök
(összekötık)
lakóházon (házcsoporton) belül a lakóház (házcsoport)
légoltalmi ırség
parancsnoka
és az óvóhely, valamint a lakóház (házcsoport) légoltalmi
ırség parancsnoka és
az
ırség tagjai közötti összeköttetést biztosítják.
A
lakóház (házcsoport) légoltalmi ırségparancsok a küldönc
(összekötı) útján adja ki
rendelkezéseit.
A lakóház (házcsoport) légoltalmi ırség tagjai nagyobb részt
nıkbıl áll.
IV.
A lakóház (házcsoport) légoltalmi ırségének számereje és
tagozása?
A
lakóház (házcsoport) légoltalmi ırség számerejét és
különösen a tagozását teljesen a
helyi
körülmények szabják meg. Az ırség felállításánál a súlyt
a tőzvédelmi és
egészségügyi
szolgálat megszervezésére kell helyezni. Támpontul szolgáljanak:
a)
Kis épületben (házcsoportban) pl., ahol a lakók száma kb.
mintegy 30 (lélekszám),
az
ırség ereje: 7 fı, az ırség tagozása: 1 lakóház (házcsoport)
légoltalmi
parancsok,
1 lakóház (házcsoport) légoltalmi parancsok helyettes (egyúttal
óvóhelyparancsnok),
2 tőzoltó (házi tőzoltó), 2 egészségügyi közeg (e. ü.
segéd), 1
küldönc
(összekötı) lehet.
b)
Nagy épületben, pl. (házcsoportban), ahol a lakók száma kb.
mintegy 100
(lélekszám),
az ırség számereje: 21 fı; az ırség tagozása: 1 lakóház
(házcsoport)
légoltalmi
parancsok, 1 lakóház (házcsoport) légoltalmi parancsnok helyettes
(egyúttal
óvóhelyparancsok), 6 tőzoltó (házi tőzoltó), 5 egészségügyi
közeg
(egészségügyi
segéd), 3 mőszaki közeg (mőszaki segéd), 2 küldönc (összekötı)
lehet.
A
lakóház (házcsoport) légoltalmi ırség általában a lakóház
(házcsoport) lakóinak
(lélekszámának)
mintegy egyötöde*egyhatoda legyen.
A
lakóház (házcsoport) légoltalmi ırség felszerelése. Az
ırségnek a) személyi és b)
szakfelszereléssel
kel rendelkeznie.
A
személyi felszerelés (személyenként): 1 drb sisak
(szükségmegoldásban: a fej
megvédésére
alkalmas eszköz), 1 drb gázálarc (szükségmegoldásban: nedves
kendı, melyet
az
orr és száj elé lehet kötni). 1 drb vízmentes kabát
(szükségmegoldásban: vászon
munkásruha
vagy kezes9lábas),m 1 pár sárcipó (szükségmegoldásban: erıs
bırcipı és ere
erısíthetı
fatalp), 1 drb kézi villanylámpa, 2 drb gázzsebcsomag, 2 drb
sebkötı csomag, 1 drb
jelzısíp,
1 drb karszalag (a hatóság írja elı, hogy a karszalagok milyenek
legyenek).
Ezenkívül
a gázvédelmi és egészségügyi közegek részére szolgálatuk
ellátásához
szükséges
különleges személyi felszerelés is.
b)
Szakfelszerelés. L. II. alatt. V. Hogyan viselkedjék a lakosság a
honi légvédelmi készültség elrendelésétıl
annak
feloldásáig?
A)
Teendık a „honi légvédelmi készültség” elrendelésekor:
1.
A lakás elsötétítéséhez szükséges eszközök elıkészítendık.
2.
Csak a legszükségesebb világítást szabad meghagyni! (A többi
villanyégı
kicsavarandó.)
3.
Szükségvilágítás elıkészítendı (zseblámpa).
4.
Az óvóhely tömítése, hogy gáz be ne hatolhasson.
5.
Az ablakokat kétoldalt papírral kereszt alakban átragasztani, hogy
a légnyomásnak
ellenálljanak,
illetve ha bezúzódnak, minél kevesebb szilánkra törjenek.
6.
Minden edényt (fürdıkádat) vízzel meg kell tölteni, hogy ha a
lakásban tőz üt ki,
kellı
mennyiségő víz álljon a tőzoltók rendelkezésére.
7.
Az „óvóhely csomag”9ot közvetlenül a lakás kijárata mellé
kell elıkészíteni. Az
„óvóhely
csomag” célszerően a következıket tartalmazza: takaró,
élelmiszer,
villanylámpa,
gyerekek részére játékszer, kisgyermekek részére tej, a
legfontosabb
személyi
okmányok és a családi körülmények szerint változó
legszükségesebbek.
A
romló élelmiszert naponta cserélni kell. Legcélszerőbb ezért az
óvóhely
csomagba
konzervet tenni. Ne felejtsük el, hogy az óvóhelyen esetleg több
óráig
kell
tartózkodnunk!
8.
Az utcára ne menjünk ki gázálarc és kevés élelmiszer nélkül.
A gázzsebcsomagot
mindig
vágjuk zsebre. (Ha ilyen nincs, kis, jól dugaszolt üvegben vigyünk
klórmeszet.
B)
Teendık „Légvédelmi riadó” esetén
a)
Általában:
Nyugalom!
Ne kiabálj! Ne tolakodj! Ne okozz riadalmat! A kishitőeket térítsd
észhez,
siess
az óvóhelyre, vagy keress más menedéket. Segíts az aggoknak,
nıknek,
gyermekeknek
és tehetetleneknek!
Engedelmeskedj!
Ne
kíváncsiskodj! – az életedbe kerülhet.
b)
A házban:
Keveset
beszélj – gyorsan cselekedj!
Utcára
ne menj ki!
Ne
állj az ablakhoz!
Hajtsd
végre az elsötétítést!
Tedd
be az ajtókat és ablakokat!
A
kályhák tüzét oltsd el! (hamuval, homokkal).
A
gáz9 és vízvezetéket zárd el, a világítást szüntesd meg!
Vedd
magadhoz a gázálarcodat!
Lakásod
ajtaját kulccsal ne zárd be. (Hogy a benne keletkezett tüzet a
házi tőzoltók
elolthassák.)
Az óvóhelycsomaggal siess a megjelölt útvonalon az óvóhelyre.
Az
ırség felszerelésével siessen helyére.
c)
Az utcán (szabadban):
Az
utcáról tőnj el!
Siess
a legközelebbi óvóhelyre, vagy más védett helyre!
Jármőveddel
az utca baloldalán azonnal állj meg.
Jármőved
világítását azonnal szüntesd meg.
Kocsidból
a lovakat fogd ki és kösd ki.
Segíts
embertársaidon.
C)
Légitámadás alatt.
a)
Általában:
Nyugalom!
Önuralom!
Küzd
le a vakrémületet!
b)
A házban:
Ülj
nyugodtan az óvóhelyen!
Ne
dohányozz!
Keveset
beszélj!
Intsd
le a fecsegıket!
Ne
égess gyertyát, vagy nyílt lángot!
Segíts
embertársaidon!
Az
óvóhelyet az óvóhelyparancsnok engedélye nélkül elhagyni
tilos!
c)
Az utcán vagy szabadban:
Védett
helyen maradj! (A szabadban fák, bokrok közé vagy árokban.)
Ha
gázfelhıbe kerülsz, s nincs nálad gázálarc, lehetıen nedves
kendıt tégy a szájad és
orrod
elé.
Nyugodtan
vegyél lélegzetet.
A
gázfelhıbıl a széllel ellentétes irányba vagy oldalt igyekezz
kijutni.
Ha
gázsérülést szenvedsz, ne járj, hanem vitesd magad a legközebbi
segélyhelyre.
d)
Nyilvános helyeken:
İrizd
meg nyugalmat, meg védelemrıl gondoskodjanak.
Ne
menj ki az utcára!
D)
Légitámadás után.
a)
Általában:
Ne
kíváncsiskodj és ne csoportosulj! A helyreállító munkálatokban
segíts és ne gátold azok végrehajtását.
b)
A házban:
Az
óvóhelyet azonnal szellıztesd és rendben elhelyezett edénybe
tedd.
Gázzal
szennyezett ruhádat az óvóhely elıterében elhelyezett edénybe
tedd.
Kövesd
a ház légoltalmi parancsnokának parancsait.
Gázzal
fertızött helyeket kerüld ki.
Ne
nyúlj fel nem robbant bombákhoz!
Lakásodba
csak akkor lépj be, ha meggyızıdtél, hogy nincs gázzal
szennyezve.
Lakásodat
kutasad át, nincs9e valahol rejtett tőzfészek!
Lakásodat
szellıztesd ki, de ne feledkezz meg az elsötétítési
rendszabályokról.
Ellenırizd
az élelmiszereket! – Azt esetleg felhasznált vizet pótold! –
Óvóhely9
csomagodat
egészítsd ki!
Készülj
fel a következı légitámadásra!
Ne
csoportosulj – ne fecsegj!
Térj
vissza munkádhoz!
c)
Az utcán vagy szabadban:
Siess
munkád után! – Ne csoportosulj! – A rémhírterjesztıknek és
a röplapoknak ne
ülj
fel, 9 add át azokat a legközelebbi rendırnek!
A
gázveszélyes helyeket kerüld ki!
Fel
nem robbant bombához ne nyúlj!
V.
Mi a kötelessége a lakóház (házcsoport) légoltalmi ırség
parancsnokának?
A
lakóház (házcsoport) légoltalmi ırség parancsnoka az ingatlan
tulajdonosát a
lakóház
(házcsoport) légoltalmának képesítésében támogatja és a
szükséges eszközök
beszerzését
és utánpótlását nála szorgalmazza.
A)
Kötelmek békében:
1.
Nyilvántartja a ház lakóit.
2.
Megszervezi és felállítja a lakóház (házcsoport) légoltalmi
ırségét).
3.
Az ırség kiképzésérıl gondoskodik.
4.
Felvilágosítja és kioktatja a ház (házcsoport) lakóit a
légitámadás esetén a
követendı
magatartásra.
5.
Lakóházon (házcsoporton) belül légoltalmi gyakorlatokat tart.
6.
Kiválasztja és berendezteti az óvóhelyeket szakember tanácsa
szerint. (1. Riadó! és
Légoltalmi
Közlemények.)
7.
Gondoskodik a padlástér lomtalanításáról. Padlástéren
homokot, vizet tároltat.
8.
Ellenırzi, hogy a lakók az elsötétítéséhez szükséges
berendezéssel rendelkeznek9e
és
a légoltalmi rendelkezéseket végrehajtották9e.
9.
Ellenırzi az ırség felszerelését és a légoltalmi eszközök
mőködıképességét.
10.
A Légoltalmi Liga részére tagokat, a Riadó! számára
elıfizetıket győjt. B) Honi légvédelmi készültség
elrendelésekor:
1.
A házırség beosztását ellenırzi.
2.
Ellenırzi az óvóhelyet és az ott lévı felesleges holmit
eltávolítja.
3.
Ellenırzi, hogy a légoltalmi eszközök mőködıképesek9e? Az
észlelt hiányokat
azonnal
pótoltatja.
4.
Ellenırzi az elsötétítési berendezéseket.
5.
Ellenırzi, hogy a lakásokban van9e víz tárolva.
6.
Ellenırzi a lakók óvóhely csomagjait.
7.
Ellenırzi a gáztömítéseket.
8.
Ellenırzi a lakóház (házcsoport) riasztásához szükséges
riasztó eszközt.
9.
Megállapítja, hogy hol van a legközelebbi segélyosztag és
segélyhely helye.
10.
A lakóház lakóit kiosztatja teendıikre.
C)
Légvédelmi riadó jelére:
Ténykedésében
az ırség tagjai támogatják.
1.
Megszólaltatja a riasztó eszközt.
2.
Az ırség tagjait helyükre küldi.
3.
Felügyel, hogy a lakók nyugodtan vonuljanak le a kijelölt
útvonalon az óvóhelyre.
4.
Ellenırzi az elsötétítést.
5.
A villanyt kikapcsoltatja, gázfıcsapot elzárja, a víz fıvezetéket
nyitva hagyja!
6.
Minden eszközzel letöri a vakrémületet.
D)
Légitámadás alatt:
1.
A károk és veszedelmek kiküszöblését célzó munkálatokat
irányítja.
2.
Figyeli a lakóház (házcsoport) területét (ebben segédkezik a
küldönc).
3.
Összeköttetést tart a szomszéd és szemben lévı házakkal
(házcsoportokkal) és
szükség
esetén a veszélyeztetettek segítségére siet.
4.
A késıbb jövıket utasítja, hogy az óvóhely elıterében a
gázmentesítést hajtsák
végre.
5.
Az ırség tagjaival szükség szerint intézkedik.
6.
Az óvóhellyel és az ırséggel küldönc útján állandó
összeköttetésben áll.
E)
Légitámadás után:
1.
Az ırség tagjaival felkutatja a lakóház (házcsoport) környékét,
hogy hol van
gázzal
szennyezett terület, esetleg nyitott tőzfészek, fel nem robbant
bomba.
2.
A gázzal szennyezett területet megjelölteti és szükségátjárókat
létesíttet (ilyenek
gázmentesíttetése
útján, avagy deszkák lerakásával, rızse, szalma szórásával).
3.
Az óvóhely elhagyására engedélyt ad és az óvóhelyet rendbe
hozatja.
4.
A lakosságot elıvigyázatra és nyugalomra inti.
5.
A gázfıcsapot csak akkor nyitja ki, ha meggyızıdött arról, hogy
minden lakában
el
van zárva a gázcsap és csıtörés nincs. A villanyt bekapcsolja.
6.
A szükséges helyreállításokról intézkedik.
7.
Elhasznált anyagokat pótoltatja.
8.
Mindent elıkészít a következı légitámadásra. 9. Minden
rendelkezésre álló eszközzel azon van, hogy a mindennapi élet
mielıbb
visszatérjen.
A
lakosság repülıtámadások elleni önvédelmének megszervezésével
a
LÉGOLTALMI
LIGA
van
megbízva. A Liga e nagyfontosságú feladatát – a m. kir.
honvédelmi miniszter
irányítása
mellett – akként teljesíti, hogy az összlakosságot
felvilágosítja a mindenkit
fenyegetı
légiveszély, a légitámadások módja, eszközei, hatása,
valamint az ellenük
való
védekezés mikéntjét illetıen. Ezen felül a lakóházakon belül
létesítendı összes
óvórendszabályokat
megszervezi és azok kiépítésében közremőködik.
A
lakóházon belül légoltalmi ırséget alakít. Ahol erre megfelelı
számú
személy
nem áll rendelkezésre, ezt a szervezést házcsoporton belül
végzi.
A
légoltalmi egységek szervezetén belül a lakóház (házcsoport)
az a végsı és
legfontosabb
elemi sejt, amelyen a légoltalom súlya fekszik. A lakóház
szervezettségének
kell úgy a vakrémületet, mint a károk terjedését
megakadályozni.
A
Légoltalmi Liga országos irányításár az Országos Elnökség
végzi (Budapest,
IV.,
Kossuth Lajos utca 14. sz. Távb.: 18944954).
Budapest
és környékét a Liga Budapesti Fıcsoportja irányítja (Budapest,
IV.
Kossuth
Lajos u. 4. Távb.:18944954).
Minden
honvéd vegyesdandár parancsokság székhelyén Liga Kerületi
Elnökség
mőködik, amely a vegyes dandár területén minden városban és
községben
alakuló
helyi Liga9csoportokat irányítja.
Amennyiben
városunkban, vagy falunkban Ligacsoport mőködik, a szükséges
felvilágosítással
és útmutatással az szolgál.
Ahol
a helyi Liga9csoportok még nem mőködnek, ott a megfelelı kerületi
elnökséghez
fordulhatunk tanácsért és felvilágosításért.
Ne
tétlenkedjünk, hanem cselekedjünk a füzetben foglaltak alapján
azonnal!
Aki
e füzetet áttanulmányozta, hazafias kötelességének tartsa, hogy
azt
kézrıl
kézre továbbadja. NÉPGÁZÁLARC
A
népgázálarc védelmet nyújt a levegıvel keveredett harcgázok
ellen.
A
népgázálarc az arc légmentes elzárására szolgáló
álarctestbıl és a beszívott
levegı
szőrését végzı betétbıl áll.
Az
álarctest 5 nagyságban készül, legnagyobb az 19es legkisebb az
59ös
jelzéső.
A gumizott szövetbıl készült álarctest zárókeret mentén
fekszik föl az arcra,
légmentesen
beerısített cellon szemüvege a látást zavaróan nem
befolyásolja. Az
álarctest
szájrészébe csavarjuk be a betétet. Az elhasznált levegı
kilégzıszelepen
távozik
el az álarcból. Az álarcban lecsapolódott nedvességet a szájrész
vájatába
helyezett
cseppfogó nemez szívja fel.
A
felöltött gázálarcot a tartószalagok (fejszalagok) rögzítik.
Az álarc véletlen
lehúzását
a nyakszalag bekapcsolásával akadályozzuk meg.
A
betétben történik a harcgáz tartalmú levegı szőrése. A betét
kimerülését a
harcgáz
enyhe szagának fellépése jelzi.
Az
álarctestet úgy kell kiválasztani, hogy mindenki megfelelı
nagyságú,
gázbiztosan
illeszkedı gázálarccal legyen ellátva.
Megfelelı
nagyságú az álarctest akkor, ha zárókerete a szemöldök felett,
de
semmi
esetre sem a hajon fekszik, a fület nem érinti, ezenkívül a szem
lehetıleg a
szemüveg
közepén vagy felsı harmadában látszik. A szalagok hosszúsága
tolókákkal
állítható.
A
látszólag helyesen felillesztett álarctest zárásbiztosságát
úgy vizsgáljuk,
hogy
a szájrészt tenyerükkel befogva belélegzünk. A keret mentén még
erıs szívásnál
sem
szabad levegınek behatolnia, viszont az álarctestnek belélegzésénél
rá kell
tapadnia
az arcra. Ez alkalommal a kilégzıszelep helyes mőködésérıl is
meggyızıdhetünk.
A
népgázálarc feltöltéskor mindkét kezünk hüvelykujját
akasszuk a belsejével
testünk
felé fordított álarctestt halántékszalagjaiban, illesszük bele
állunkat a húzzuk
fejünkre
a fejszalagokat. Felöltött gázálarccal nyugodtan,. mélyen
lélegezzünk,
kilégzéskor
hallani fogjuk a kilégzıszelep nyílódását. Levételkor
legelıször a nyakszalagot kapcsoljuk ki, ezután jobb kezünk
hüvelykujját
a nyomáscsökkentı lap alá dugva, a gázálarcot toljuk le elıre
felé.
Használat
közben a szemüvegek bepárásodnak. Ennek megakadályozására
páramentesítı
szappant (kenıcsöt) használunk.
Álarcunk
élettartamát megfelelı gondozással hosszabbíthatjuk meg. Tartsuk
szem
elıtt, mert gázálarcunknak mindig kifogástalan állapotban kell
lennie.
A
népgázálarc tárolása legcélszerőbben a hordtáskában
történik. Kályha,
főtıtest
közelében vagy túlfőtött helyiségben a gázálarcot tartani nem
szabad. nyirkos
helyen
a penészesedés fenyeget. legajánlatosabb a gázálarcot ruhás9
vagy fehérnemős
szekrényben
tartani.
Az igazság keresése (49-i) „Meg akarjuk tudni az igazságot” mozgalom
Aki
látta a World Trade Center ikertorony összeomlását. (hogy lehet
ilyen hülyén kezdeni egy posztot!) Szóval, aki az előbb említett
két torony összeomlását több mint húszszor látta, az előbb
vagy utóbb megkérdezi önmagmától, hogy a fenében? Aki
történetesen építész, az már az első alkalom után tette fel
magának a kérdést. Akik pedig a tornyokat tervezték és
építették, habzó szájjal tiltakoztak. Ilyen nincs. Ugyanis a
tervezés egyik kifejezett szempontja éppen az volt, hogy ha a magas
épületbe véletlenül becsapódna egy ilyen hatalmas utasszállító
gép, akkor se történhessen a toronnyal semmi katasztrofális
esemény. Történt! Ilyenkor természetesen létre szokás hozni egy
vizsgáló bizottságot, aki mindenkit meghallgat, de csak annak a
tanúvallomása kerül be a jegyzőkönyvbe, akit ők akarnak. Kicsit
hasonlít a középkori inkvizíciós perekhez. Csakhogy volt egy
nagyrakás szakember, aki nem hagyta annyiban a dolgot és csakhamar
megalakult a „Meg akarjuk tudni az igazságot” mozgalom. Hogy
mire jutottak azt később ismertetem, mert most talán egy kicsit
fontosabb, de minden esetre figyelemreméltóbb dolog történt. A
mainstream media sok éves agyonhallgatás után megszólalt. Nyolc
országban (Nagy Britannia, Kanada, Dánia, Franciaország,
Hollandia, Új-Zéland, Norvégia és Oroszország) az állami
televíziónak meg lett engedve a kétségek kiszellőztetése. A
kétségek pedig úgy szólnak, hogy az amerikai kormányon belül
bizonyos „erőknek” van valami köze a támadáshoz. Azt pedig ne
felejtsétek el, hogy Afganisztán és Irak megtámadásának a
tornyok lerombolása (9/11 a beceneve) adta a legitimációt,
legalább is az amerikai nép szemébe. Ilyen nemzetközi visszhang
után nehezen képzelhető el, hogy az amerikai média továbbra is
csendben maradhat. A kilátások tehát felmérhetetlenek. És akkor
most nézzük a tényeket.
Egészen
2009-ig statikai számításokra, fizikai törvényekre, és néhány
élve maradt tűzoltó tanúvallomására tudtak csak támaszkodni a
kételkedők. Hogy a két becsapódó gépen kívül más robbanások
is voltak, azt a tényt nemigen lehetett cáfolni, de elméletileg
nem volt kizárható valamifajta szabotázs cselekedett. Mondjuk egy
nappal korábban azok a huncut, öngyilkosságra is elszánt arabok
robbanóanyagokat helyeztek be a vécétartályokba. Ezzel azonban
van egy kis probléma. Ma már olyan technika áll rendelkezésre,
aminek segítségével a bűnözés szinte lehetetlen, ha a
bűnüldözőknek van rá elég kapacitásuk. Csak a példa kedvéért
említem meg, hogy a több mint 3000 éve meghalt Tuten-Kamen
fáraóról megállapították, hogy maláriában halt meg és ki
volt a nagyanyja. A Dubaiban elkövetett, Hamas vezér
legyilkolásával megbízott 9 Mossad ügynökről kiderült, hogy
valamennyien különböző, de kizárólag Ausztriában lévő mobil
telefonnal tartottak kapcsolatot, egymással sose beszéltek, az
angol útleveleik pedig nem voltak hamisítványok. Szóval, aki ma
ekkora tétben akar bűnözni, az jobban teszi, ha felköti a
gatyáját.
Ugyanis
egy tucat kutató, a tornyok lerombolása után, gyűjtött néhány
marék port a roncsok alól. Aztán néhány év és az időzített
információs bomba felrobbant: Scientific
Paper Finds Nano-thermite Explosives in World Trade Center Dust,
April 3, 2009 Ez
kérem magyarul a következőket jelenti: “2009.
Április 3. Egy tudományos tanulmány szerint a World Trade Center
porában nano-temit robbanóanyagot találtak.” Az
első kérdés az – mert nem kötelező tudni - mi az a
termit? Alumínium és vasoxid cserebomlása vagy reakcióba lépése
a következők szerint (ne ijedj be, egyáltalán nem komplikált)
Fe2O3 +
Al –> Al2O3 +
Fe. Vagyis az oxigén a vasból átmegy az alumíniumba. Igen ám, de
a reakció 2400 °C hőmérsékletet gerjeszt, ami igen alkalmassá
teszi gyújtóbombák gyártására. Bár esetünkben nem ez
történt. Ugyanis
amit a tudósok a porban találtak az nano-termit
volt, és itt most a nanon van a hangsúly.
Dr.
Niels Harrit a Koppenhágai Egyetem kémia professzorának
szakterülete a nanotechnológia.
Persze
most egy kicsit megint meg vagy lőve. Mi a fene ez a
nanotechnológia? [Bezzeg, ha vettél volna egy példányt a „Van-e
jövőnk"-ből, akkor most tudnád] A nanotechnológia
arra épül, hogy az anyag egészen piciny méretekben (100 nanométer
alatt) egészen másként viselkedik, mint ahogy azt az életben
megszoktuk. A nanotechnológia teszi lehetővé az atomi szinten
történő építkezést. Ismert példa szerint. Ha egy kést a
lehető legtökéletesebben megfenünk, akkor annyi felesleges vas
atomot távolítunk el, amíg a kés élén csupán egyetlen egy
vasatomból álló sorozat van. Nanotechnológia szerint a
vasatomokat úgy rakjuk össze, hogy egyetlen atomsorból álló él
alakuljon ki. Eddig tehát a „felesleges” anyagot eltávolítottuk.
Nanotechnológiával a „szükséges” anyag atomjainak az
irányított összerakása történik. Még annyit, hogy a
nanotechnológiai igen új keletű, és roppant nagy szakértelmet,
műszerezettséget igényel.
Akkor
vissza Dr. Niels Harrit professzorhoz, aki 2009, április 3-án az
„Open Chemical Physics Journal”-ban (egy úgynevezett
„peer-reviewed” folyóirat, amiben cikk csak akkor jelenhet meg,
ha a szakterület nagyágyúi azt elolvasták és jóváhagyták)
publikált egy egy cikket, amiben kifejtette, hogy a World Trade
Center-nél talált porban nano-termitet talált, ami egy alig
ismert, magas-technológiával előállított robbanóanyag. A
kutatásban résztvevő három fizikus és vegyész a három
különböző helyről vett pormintából kimutatta az „egyértelmű
vörös/szürke szemcsék” jelentős mennyiségű jelenlétét. A
vörös anyagban lévő alumínium és vasoxid azt jelezte, hogy
nano-termittel van dolguk, ami különben rendkívül robbanékony
(amikor a részecskéket hőhatásnak tették ki, azok mini robbanást
produkáltak, vagyis az anyag még mindig aktív volt.) ellentétben
a közönséges termittel, ami mindössze csak ég. A cikk szerint:
„Ennek megfelelően és egyéb megfigyelésekre támaszkodva a
kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a WTC porban
talált vörös/szürke
szemcsék aktívak, reakcióba még nem lépett termit anyag, amit
nanotechnológiával hoztak össze, és rendkívül nagy erejű,
robbanóanyagnak fogható fel.”
Dr.
Niels Harrit a Dán TV2 híreiben elmondta, hogy az 1893-ban fedezett
termit alumínium és vasoxid részekékből áll. Amennyiben ezt a
két anyagot nanotechnológia segítségével keverik össze a
megfelelő adalékanyag segítségével 2500 °C előállítására
képes, vagy pedig robbanóanyagnak használható. Ereje meghaladja a
dinamitét. A nanotechnológiához szükséges szaktudást nem lehet
leakasztani a fogasról. És mi a porban reakcióba nem lépett
nano-termitet találtunk.
Dr.
Harrit egy német interjú alkalmából kitért arra, hogy nincs
olyan nanotechnológiával foglalkozó szakember, akinek ne lenne
köze a haderőhöz. Ezt az anyag kizárólag katonai felügyelet
mellett állítható elő az USA-ban. Az teljességgel kizárt, hogy
egy afganisztáni barlangban kutyulták volna össze.
Kevin
Ryan vegyész, a kutató csoport másik tagja, ennél is tovább
ment. Azt állította egy korábbi jelentésében, hogy olyan robbanó
nano-termitet állítottak elő amerikai tudósok a Lawrence
Livermore National Laboratories-ben, amit bármilyen felületre rá
lehet festeni. Ezt az állítást korábban a Pentagon elismert.
A
tekintélyes angol Nanotechnológiai Intézet 2009 júniusában
kijelentette, hogy „Harrit tanulmánya cáfolhatatlan bizonyítékot
szolgáltatott arra, hogy az igen nagyhatásfokú, nano-termitnek
nevezett robbanóanyagból, mind a három, New York-ban összeomlott
épület porában találtak részecskéket.”
Befejezésül
hadd tegyek fel egy kérdést, milyen következtetést lehet levonni
a fent részletezett tényekből?
9/11 - nanotermittel robbantottak?
Az
elmélet, amely szerint a két repülőgép okozta volna, hogy három
felhőkarcoló dőlt romjaiba a World Trade Centernél, hazugság. A
WTC katasztrófa nagy mennyiségű porában aktív anyag, nanotermit
található. Ez egy nagyhatásfokú-reaktív pirotechnikai és
robbanásveszélyes anyag.
Niels
Harrit kémikus tudományos érvekkel bizonyítja, hogy az általános
kép, amely leginkább jellemezte az eseményeket szeptember 11-én,
blöff, színlelt összeesküvés. Az elmélet, amely szerint a két
repülőgép okozta volna, hogy három felhőkarcoló dőlt romjaiba
a World Trade Centernél, egyszerűen nem lehet igaz. Niels Harrit
szükségesnek tart egy új, tudományos megközelítést, amelyhez
egy új kutatás kell, amely az események alapjaira kutat: valójában
mi történt, és ki az, aki valójában okozta az egészet. Nem
utolsó sorban a WTC katasztrófa bűnbak-stratégiájának
következménye az lett, hogy az Egyesült Államok és
szövetségesei, valamint Dánia, Harrit hazája, háborút kezdett
Afganisztánban. A teljes felelősséget arab terroristákra
hárították - foglalja össze az eseményeket a 2000-Talets
Vetenskap főszerkesztője, Ingemar Ljungqvist.
Associate
Professor of Chemistry, Koppenhágai Egyetem
Niels
Harrit a kémiai tudományok doktora, docensi beosztásban. A
Koppenhágai Egyetemen, a kémia tanszéken dolgozik. Ő az, aki egy
amerikai és egy ausztrál kollégájával türelmesen és
körültekintően végzett munkával közzétett egy 25 oldalas
tudományos jelentést, amely szerint sikerült megállapítani, hogy
az épületek romjaiból előbukkant bőséges mennyiségben egy
viszonylag újfajta termit, amely legtöbbször két anyag keveréke,
általában vas és alumínium. Ha ez a két anyag együtt van jelen,
s ha hevítjük, már 3-400 fokon heves kémiai reakció következik
be, amely rendkívül nagy hőmennyiséget szabadít fel. A termit
régen ismert, de vizsgált formája, amit a World Trade Centerben
most találtak, finomított, miniatűr alkotóelemekből áll, ezért
Harrit nanotermitnek hívja, mivel a részecskék mérete a két
anyag esetén sok ezerszer kisebb, mint a hagyományos termiteknél.
"A
vizsgált porban furcsa piros-szürke pelyheket találtunk, amely
nagy mennyiségben volt mindenütt a World Trade Center
pusztulásakor. A vizsgálat során többen is mintákat gyűjtöttek
a különböző helyszíneken, s azt találták, hogy a kis
szürke-vörös pelyhek ott voltak mindenütt. Négyet a minták
közül mi alaposabban megvizsgáltunk, s többszörös azonosságot
tapasztaltunk. Az egyik mintát egy közelben lakó, egy manhattani
lakos vette tíz perccel a második torony összeomlása után, a
következőt két napra rá, és a negyedik mintát körülbelül egy
héttel később”. A pehely tulajdonságait vizsgálták, részben
mikroszkóp segítségével, de "skannelektromikroszkóp"
(SEM), Röntgen-spektroszkópia (XEDS) és differenciált
"skanningskalorimetrikus" módszereket is alkalmaztak.
„A
vörös anyagszemek vastagsága mintegy 100 nanométer és főleg
vasoxidból áll, míg a tiszta alumínium szerkezetileg vékony
szeletekből épül fel. Vasoxid és alumínium nagyon jól
összekeveredve képezi a piros, sűrű anyagot. Ha meggyújtjuk a
termit pelyhet, a gyulladás nagyon intenzív, alacsony hővel indul,
gyulladási hőmérséklete 430° C, amely messze elmarad a
hagyományos termit szokásos öngyulladási hőmérsékleténél. Az
óriási hőképződés után tiszta kis „vasgolyókat” lehetett
találni a maradék vörös-szürke pelyhekben. Mi tehát arra a
következtetésre jutottunk, hogy a piros része a pelyheknek, amit a
porban találtunk, olyan termitanyag, amely nem reagált a
katasztrófa bekövetkeztekor.”
Enorm
nagy pormennyiség
Hogy
megvizsgáltuk a port, annak az volt az oka, hogy mindhárom
összeomlott épület figyelemreméltó módon nemcsak összeomlott,
hanem az összeomlás mindhárom esetben megközelítette a
szabadesés sebességét, az esés-szimmetria szinte százszázalékosan
pontos volt, és hatalmas mennyiségű mérgező por képződött.
Elsősorban a kis piros-szürke pelyhekre fókuszáltuk a
vizsgálatot, amelyek az összes mintában megtalálhatók voltak az
első két torony összeomlása után, vagy abban a porban, amely
egy-két napig befedett mindent. Ezeknek a pelyheknek az aránya nem
volt magas, a súlya is meghatározott, legfeljebb egy ezred.
Összességében ez mégis azt jelenti, hogy a hatalmas
pormennyiségben ez az anyag több tonnányi lehetett.”
A
cikkben egy hosszú műszaki leírás következik, többek között
elektromikroszkópia, spektrometriai tartalom-elemzés, amely
elsősorban a vörös-szürke-pehely réteg-elemzése. A pehelyméret
nagyon változatos. A leghosszabb 0,2-3 mm hosszú. A vastagsága is
eltérő: az egyes rétegek között 10-100 mikron.
Termit
„A
szürke rész alumínium (Al), míg a piros rész a rozsda,
elsősorban vas-oxid (Fe2O3). Ez együttesen a termit. A további
vizsgálatok során megpróbáltuk kíkísérletezni, hogy a
differenciált hőmennyiségmérő módszerrel meggyulladnak-e ezek a
lemezkék. A szükséges gyulladási hőmérséklet - 415-435° C -
messze alacsonyabb a hagyományos termitétől. Valójában a
gyulladás fejlesztett nagy mennyiségű energiát egy nagyon rövid
idő alatt. Minden nagyobb pehely (kb. 1 mm) által meggyújtott láng
után néhány másodperccel egy nagyon forró részecske (partikel)
lövődött ki a pehelyből élénk-narancs színnel.”
Nanotermit
= UFG
Az
események időszakában, 2001. szeptember 11. körül, a normál
termit a kereskedelemben hozzáférhető, és annak használata
ismert. Az új formában a nano-termit, UFG (Ultra Fine Grain =
ultrafinom szemcsék) a szabadpiacon nem állt rendelkezésre, de
számos tanulmány tárgyát képezte, mivel a szupergyors
felmelegedés jellemzője lehet egy hatékony robbanóanyagnak. A
felszabaduló energia mennyisége a nanotermit égésekor
természetesen ugyanannyi egységnyi súlyra, mint a hétköznapi
termitnél, de egy robbanásszerűen növekedő reakciónál minden
sokkal gyorsabban történik, és ez a reakció lehet 100-szor olyan
gyors is, mint az átlagos termitnél.
A
cikkben a szerzők felteszik azt a kérdést is, hogy kell-e kutatni
további anyagok jelenlétére is a vizsgálatban, miszerint esetleg
kifejlesztettek egy „gáz-fázist” is, és az az, ami okozhatott
explosiót, vagy implóziót. Ezt a vizsgálatot mindenképpen el
kellett végezni, hogy tisztázza a három épület összeomlásának
a körülményeit.
Az amerikai hadsereg tanulmányozta a nanotermitet
A
szakirodalom kutatása során azt is megállapították Harrit és
kollégái, hogy 2001 áprilisában már megvitatták a nanotermit
különböző felhasználási formáit, különösen fontos eleme
volt a hő- és nyomásfegyverek fejlesztésének - a munka akkor már
mintegy tíz éve tartott. Ezt a vizsgálatot végig kellett követni
az összes aktuális katonai kutatás és fejlesztés szakterületén,
és néhány polgári intézmény tevékenységet illetően is.
A
szerzők arra az eredményre jutottak: kimondhatjuk, hogy a World
Trade Center katasztrófa nagy mennyiségű porában aktív anyag,
érintetlen nanotermit található. Ez egy nagyhatásfokú-reaktív
pirotechnikai és robbanásveszélyes anyag.
Összefoglalva: Active
Thermitic Material Discovered in Dust from the 9/11 World Trade
Center Catastrophe av Niels Harrit, Jeffrey Farrer, Steven E Jones,
Kevin Ryabn, Frank M Legge, Danoel Farnsworth, Gregg Roberts, James R
Gourley och Bradley B Larsen. The Open Chemical Physics Journal 2009;
2: 7 – 31 (Open Access) email a szerzőnek:harrit@nano.ku.dk A
teljes cikk elérhető az
interneten: http://www.bentham-open.org/pages/content.php?TOCPJ/2009/00000002/000000... Illetve:
http://www.bentham-open.org/pages
A hivatalos elmélet az igazi összeesküvés-elmélet
A hivatalos elmélet az igazi összeesküvés-elmélet
Úgy
gondoljuk, hogy bár a cikkel megfelelően óvatos, de a dán
televíziós közzététel során Harrit azonnal megkapta a standard
kérdést, hogy vajon az összeesküvéselmélet-gyártókhoz
tartozik-e ő is… - írja a 2000-Talets Vetenskap (A teljes interjú
látható You Tube-n, hogy olvasóink is vizsgálhassák Harrit
kimutatásait)
Niels
Harrit válasza a kérdésre világos és pontos. A vizsgálat során
meg kellett állapítania, miszerint a három épület lerombolására
több mint két légi jármű lett volna szükséges. A hivatalos
elmélet vált most ezzel a nagy összeesküvés-elméletté. Harrit
új, független vizsgálatot követel, amely minimum meghatározza,
ki az, aki tonnaszám helyezte el a hő- és robbanásveszélyes
anyagokat a három toronyban.
Dánia
hadviselő nemzet lett Afganisztánban
Az
egyik legfontosabb dán újság interjújában Niels Harrit, aki
1945-ben született Vanloseben, a békés koppenhágai városrészben,
csak mondja tovább. A World Trade Center pusztulását tekintik
ürügyként a háborúra Afganisztánban, mind az amerikai és dán
katonai erők. És ez megtörténhet anélkül, hogy tudományos
alapokon nyugvó bizonyíték lenne arra, hogy az igazi katasztrófa
okozója a két repülőgép lett volna. Ezeknél a termitek és
további robbanóanyagok jelentősen komolyabb tényezők voltak egy
pusztító rombolás létrehozásában.
World Trade Center 11/9
Mivel
bizonyos körülmények a World Trade Center körül kevésbé
ismertek, így végigfutunk a fontosabb eseményeken.
Még
helyi idő szerint reggel 9-kor az 1-es számú épületbe, az egyik
legnagyobb toronyba belerobban egy repülőgép.
Néhány
perccel később belerepül a másik azonos méretű 2-es számú
épületbe is egy repülő.
Heves
tűz és a füst tör ki az eltalált szinteken, majd rövidesen
összeomlik az első, majd a második épület is, ez 10.29-kor
történik.
Az
összeomlás valóban különbözött kicsit attól, ami történni
szokott a megtervezett épület-robbantásoknál, amelyeknél
egyértelműen lehet látni, hogy rezegnek, dülöngélnek egyik
oldalról a másikra, mielőtt összeomlanak. A két World Trade
Center torony nagyon gyorsan zuhant össze. Valószínűsíthető,
hogy az acélvázas épületek, mind a közvetlen acélgerendák a
termitek által létrejövő magas hőmérséklet hatására
folyékony fázisba jutva, képlékennyé váltak.
Három felhőkarcoló dőlt romba - de csak két repülőgép volt
Délután 17.20-kor a harmadik, a 7-es számú épület is összeomlott. Ez nem volt olyan nagy, mint a két 400 méteres torony, de még mindig lenyűgözően hatalmas, 47 emeletes és 186 méter magas. Trapéz alakú épület, s olyan nagy, mint egy futballpálya. A „FEMA”, (az a hivatal, mely feltérképezte, regisztrálta az eseményeket), jelentésében megkísérelte megmagyarázni, hogy a harmadik épület miért omlott össze, anélkül, hogy bármilyen alaposabb vizsgálat történt volna ez ügyben. Ez nem történt meg eddig - hacsak nem fogadja el Nils Harrit magyarázatát – hogy a 7-es épületet egészen más gyújtotta föl, nincs köze a repülőgép-katasztrófához. Ezt követően az sem kizárt, hogy a két tornyot is a termitek lobbantották lángra egy újabb és más okból, mint a repülőgép-katasztrófa miatti hőemelkedés.
Három felhőkarcoló dőlt romba - de csak két repülőgép volt
Délután 17.20-kor a harmadik, a 7-es számú épület is összeomlott. Ez nem volt olyan nagy, mint a két 400 méteres torony, de még mindig lenyűgözően hatalmas, 47 emeletes és 186 méter magas. Trapéz alakú épület, s olyan nagy, mint egy futballpálya. A „FEMA”, (az a hivatal, mely feltérképezte, regisztrálta az eseményeket), jelentésében megkísérelte megmagyarázni, hogy a harmadik épület miért omlott össze, anélkül, hogy bármilyen alaposabb vizsgálat történt volna ez ügyben. Ez nem történt meg eddig - hacsak nem fogadja el Nils Harrit magyarázatát – hogy a 7-es épületet egészen más gyújtotta föl, nincs köze a repülőgép-katasztrófához. Ezt követően az sem kizárt, hogy a két tornyot is a termitek lobbantották lángra egy újabb és más okból, mint a repülőgép-katasztrófa miatti hőemelkedés.
A dán TV lecsap a témára - majd lekapcsol
Amikor
a kémikust felkérték egy riportra a dán televízióba, röviddel
a tudományos cikk közzététele után, akkor azt ígérték neki,
hogy nyilvánossá teheti a kutatási eredményeit. Általában a
legfontosabb hírek ismétlésével visszatérnek több alkalommal
is, amikor újra híreket mondanak. Azonban ezt a tudósítást
törölték az első bemutatás után. Harrit kapott még egy
lehetőséget másnap reggel a „Nyhetsmorgon”-ban (hír-reggel),
hogy újra megmagyarázza a megállapításokat, de ezután már
teljesen leállították. A dán újságok elnémultak, és a
kutatást hírügynökségek sem adták tovább. Ezzel szemben a
TV-hírriport óriás sikert aratott az interneten. Két hét alatt
már 200 ezren látták, angol nyelvű felirattal is. Niels Harrit
csaknem belefulladt a hálás emailekbe, melyek a bátorságát
méltatták, s hogy valóban egy olyan tudós, aki az igazságot
keresi - írja a 2000-Talets Vetenskap.
Végül is mi adott Niels Harritnak erőt, hogy ebbe a vizsgálatba belefogjon?
-
Egy DVD-t kaptam, amiben láttam, hogy három épület összedőlt,
de előtte csak két repülőgép volt akcióban. Egyszerűen leesett
az állam, és elkezdtem gondolkodni. Aztán a véletlenül
felfedezett, összegyűjtött por a katasztrófa helyszínéről, a
parányi - milliméter nagyságú – vörös-szürke szemcsék a
vegyészt is beindította bennünk.
Harris
hosszú ideig nagyon elfoglalt volt, így csak 2009 áprilisában
jött el az idő a kutatásaik sorsdöntő közzétételhez. A
kutatás idegőrlően aprólékos, türelmet igénylő munka, ahol az
ember véletlenül sem engedhet becsúszni egy kis felületességet –
mindent amit kutattak, tudniuk kellett azonos eredménnyel
megismételni. A publikálás előtt egy 14 oldalas levélben
kritikus kollégák firtatták a legeldugottabb kis részleteket is,
ami Niels szerint nagyon segítette a tudományos színvonalat. Ez
további két és félhónapos idegölő küzdelmet és részletekbe
menő sokszoros kontrollt jelentett a közzététel előtt.
A
választott folyóirat
Harris
többféle okból is úgy döntött, hogy egy kisebb, viszonylag új
és kevésbé ismert tudományos folyóiratot keres meg a
tanulmánnyal. Itt adott volt a lehetőség, hogy teljes
terjedelemben - közel 25 oldal - részletesen tisztázhassa, s
valóban tudományos oldalról közelítse meg a kérdést. Sőt, a
folyóiratnak egy további előnyös oldala is van: Open Access = a
szabad hozzáférés. Bárki elolvashatja az egész cikket az
internetről. Sőt, a továbbiakban a szerkesztőség képviseli a
szerzői jogokat.
Most
Niels Harrit várja a politikai következményeket is, amit a cikk
okozhat. Tehát egyértelműen kimutatható, hogy valakik elhelyezték
a nanotermitet a World Trade Center három épületében, s ez volt a
fő felelőse az egész katasztrófának – a repülő berobbanása
a két toronyba csak egy színházi elterelő manőver a nyilvánosság
számára.
Mindezeknek
két fő célja lehetett: korlátozni a demokratikus jogokat és a
szabadságot az USA-ban, katonai szempontból ürügyet teremteni a
háborúkezdésre a muzulmán területek ellen - ebben az esetben
kezdetnek Afganisztán lett a hadszíntér, amit Irak, és az Irán
elleni előkészületek követtek.
Azt
reméljük, hogy Niels Harrit munkája megkapja azt a figyelmet, amit
érdemel, és hogy a összeesküvők lelepleződnek. Akkor talán
Niels Harrit és kollégái munkája kitüntetésre érdemesítené
őket: ha nem a kémiai, de a Béke-Nobel-díjra – írja az
események összefoglalójában a 2000-Talets Vetenskap
főszerkesztője, Ingemar Ljungqvist.
(Víg
István fordítása)
9/11 - Bush helyett egy arabot ítélnek el a WTC elleni támadás miatt
Polgári
bíróság helyett Guantánamón, katonai esküdtszék előtt fogják
tárgyalni a 2001. szeptember 11-i terrortámadás kitervelésével
vádolt Kálid Sejk Mohamed perét - jelentették be hétfőn
Washingtonban.
Barack
Obama amerikai elnök március 7-én törölte el az új pereknek a
kubai területen találgató guantánamói haditengerészeti bázison
történő beindítására vonatkozó tilalmat. Az amerikai elnök
ezt azzal indokolta: a kongresszus költségvetési határozatával
megakadályozta, hogy a foglyokat amerikai területen, polgári
bíróság állítsák. Ugyancsak a kubai területen lévő
támaszponton állítják majd Mohamed négy cinkosát, Valid bin
Attast, Ramzi Binalsibhet, Ali Abdul Aziz Alit és Musztafa Ahmed
al-Havszavit.
A
döntésről egyelőre névtelenül nyilatkozó tisztségviselők
után a hivatalos bejelentést a nap folyamán Eric Holder amerikai
igazságügyi miniszter fogja megtenni.
Az
amerikai legfelsőbb bírósága hétfőn elutasította három
guantánamói fogoly fellebbezését, öt további - ujgur
nemzetiségű - fogoly esetében pedig elvetette beadványuk
megvizsgálását. Az utóbbiak azt akarják elérni, hogy az
Egyesült Államokban maradhassanak.
A
fellebbezést kérvényező három külföldi - két jemeni és egy
kuvaiti - már kilenc éve raboskodik Guantánamón. A foglyok
külön-külön kérték a washingtoni fellebbviteli bíróság
számukra kedvezőtlen döntéseinek felülvizsgálatát. Mindhárman
tagadják, hogy harcoltak volna Afganisztánban.
A
guantánamói börtönökben jelenleg 172 fogoly van.
Filmajánló: Loose Change - 2nd edition (magyar felirattal)
Mi
történt valójában 2001. szeptember 11-én Amerikában? A
következő dokumentumfilm, amely talán a legjobb ebben a témában,
segít megérteni az összefüggéseket.
Loose
Change - 2nd edition [magyar felirattal]
Kuriózum: az egyetlen légifénykép-sorozat a Világ Kereskedelmi Központról
Az ABC
News amerikai
hírcsatorna által nyilvánosságra hozott felvételek a
felhőkarcolók közeléből, a New York-i rendőrség egyik
helikopteréből készült
A 13
fénykép abban
a több ezer fotóból álló csomagban található, amelyet az
információ szabadságáról szóló törvény alapján kért ki a
tévétársaság az ikertornyok összeomlását vizsgáló Nemzeti
Hitelesítő és Technológiai Intézettől (NIST).
A
2001. szeptember 11-i terrortámadás után csak rendőrségi
helikopterek tartózkodhattak a WTC közvetlen közelében, ezért a
műholdas és a környező felhőkarcolókból készített képek
mellett a most közzétett fotók az egyedüli ismert fényképek az
ikertornyok összeomlásáról.
9/11 és Budaházy György
Aki
azért kattintott ide, mert arról szeretne olvasni, hogy Budaházy
György tervelte ki és hajtotta végre a nyolc évvel ezelőtti
támadásokat, (hiszen már lassan ott tartunk) az csalódni fog, nem
erről lesz szó.
Csupán
csak arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a 2001. szeptember
11-i események után még mindig számos kérdés maradt nyitva az
akkor történtekkel kapcsolatban. Drábik János 2002-ben megjelent
könyvében olyan kínos kérdéseket feszegetett, melyekre azóta
sincs hivatalos magyarázat, így 9/11 története jól megfér majd
a holokauszt mese mellett a történelem könyvek lapjain.
Idézet
az interneten is elérhető Uzsoracivilizáció című könyvből
Kérdések
hat hónap után
2001.
szeptember 11. óta 6 hónap telt el, de már ez a rövid idő is
elég volt ahhoz, hogy jogosan kételkedjünk az események hivatalos
magyarázatában. Az bizonyítottnak tekinthető, hogy a világállam
létrehozásán fáradozó nemzetközi pénzoligarchia érdekeit
szolgálta, mert lehetővé tette azoknak a terveknek és katonai
akcióknak a végrehajtását, amelyek Afganisztán és a
Közép-ázsiai térség ellenőrzés alá vételét célozták.
Egyelőre még kérdés, hogy a háttérhatalomnak az amerikai
biztonsági rendszerbe beépített titkos hálózata csupán
megengedte-e a tragikus események bekövetkezését, vagy pedig maga
is tervezte és hajtotta végre azokat? Ebből adódik egy másik
kérdés is, hogy léteznek-e olyan amerikaiak, akik megengednék és
elősegítenék honfitársaik életének feláldozását csupán
azért, hogy saját üzleti, politikai, vagy más titkos céljukat
elérhessék? Sajnos igennel kell erre a kérdésre válaszolnunk.
Pontosan Franklin Delano Roosevelt elnök szolgáltatja erre az egyik
kemény bizonyítékokkal megtámasztott történelmi példát,
amikor tudatosan feláldozta több ezer amerikai tengerész életét
azért, hogy az Egyesült Államokat beléptesse - lakóinak akarata
ellenére - a 2. világháborúba. De más bizonyítékok is vannak.
Nemrég
előkerültek olyan 41 évvel korábban készült amerikai
kormánydokumentumok, amelyek tanúsága szerint az amerikai katonai
vezetés már az 1960-as évek elején javasolta terrorista támadások
végrehajtását az Egyesült Államok ellen, hogy ezek elkövetéséért
aztán Fidel Castro kubai diktátort lehessen felelőssé tenni. Ezek
a dokumentumok (James Bamford részletesen ismerteti őket az
Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatalról készült könyvében) 1961
végén a sikertelen kubai invázió után keletkeztek. A CIA
tevékenységével elégedetlen John F. Kennedy ezután a védelmi
minisztériumot bízta meg a Kuba elleni akciók irányításával. A
katonai stratégák ekkor olyan terrorista akciókat javasoltak,
amelyek riasztanák az amerikai társadalmat, és rávennék arra,
hogy támogasson egy Kuba elleni katonai támadást. Az elkészített
"Northwoods" terv szerint számos akciót hajtottak volna
végre a kubai-amerikai haditengerészeti bázis, Guantanamo
körzetében. Felrobbantottak volna lőszerraktárakat, repülőgépeket
és hajókat. Sor került volna kommunista terrorkampány
megszervezésére Miami térségében, Florida felé tartó kubai
hajók elsüllyesztésére, gondosan kiválasztott helyeken
bombarobbantásokra, és olyan előre elkészített dokumentumok
"megtalálására", amelyek Kuba bűnrészességét
bizonyították volna. Az elképzelések szerint hamis felségjelzésű
orosz gépek zavarták volna a polgári repülőgépeket, továbbá
megszervezték volna több repülőgép eltérítését, sőt még
egyes polgári repülőgépek szimulált lelövését is. Kennedy
elnök a Northwoods tervet elvetette, és utasítást adott a
dokumentumok megsemmisítésére. De azok egy része archiválásra
került és nemrég felfedezte őket az Assassination Records Review
Board (A merényletek nyilvántartását felülvizsgáló testület),
és az Amerikai Országos Levéltár nemrég nyilvánosságra hozta
őket. Már e néhány tényből is megállapíthatjuk, hogy a 20.
században bevett módszer volt válságok tudatos előidézése
politikai célok elérése érdekében.
Elemezzük
ebből a szempontból 2001. szeptember 11-ét. A hivatalos változat
szerint 19 öngyilkosságra kész közel-keleti terrorista, aki
gyűlölte az amerikai szabadságot és a demokráciát, eltérített
négy utasszállító repülőgépet, ebből kettő a new yorki World
Trade Center két tornyának repült, a harmadik pedig a
washingtoni Pentagon épületének.
A negyedik gép a hivatalos verzió szerint Nyugat-Pennsylvaniában
lezuhant, miután az utasok megpróbáltak ellenállni a
terroristáknak. Már a tragikus események másnapján felmerültek
az első kérdések, de 6 hónap elteltével egyre nő a számuk,
miközben hiányoznak a meggyőző válaszok.
Miért
készített az amerikai katonai vezetés háborús terveket
Afganisztán lerohanására hónapokkal a szeptember 11-i támadást
megelőzően? Csak arra vártak, hogy történjen valami rendkívüli
esemény, amely az egyébként Afganisztán iránt nem érdeklődő
amerikai közvéleményt meggyőzi egy háború szükségességéről
ez ellen a távoli ország ellen?
Hogyan
lehet, hogy a Bin Laden bűnösségét tanúsító papír
dokumentumokat szinte sértetlen állapotban megtalálták a World
Trade Center romjainál, miközben a repülőgépek fekete dobozait,
amelyeket úgy készítenek, hogy a legerőteljesebb zuhanásnak és
ütődésnek is ellenálljanak, csak annyira megrongált állapotban
találták meg, hogy adataikat nem lehetett használni?
Napokkal,
sőt hetekkel a világkereskedelmi központ elleni támadás után
miért nem engedték meg az ott dolgozó operatőröknek, hogy a
romokat bizonyos szögből fotózhassák? Emiatt panaszkodott többek
között a CBS tudósítója Lou Young, aki feltette a kérdést:
"Mitől félnek, hogy mit fogunk látni?"
Miért
adták ki az útját a new yorki rendőrség FBI-nál akkreditált
összekötő tisztjének, arra hivatkozva, hogy jelenléte
"biztonsági kockázatot" jelent. Mindezt a New York Times
jelentette 2001. október 16-án. Kinek a biztonsága forgott kockán?
Mi az, amit az FBI nem akart, hogy a new yorki rendőrség
központjában is tudjanak?
Hogyan
volt lehetséges egy rendkívüli hozzáértést igénylő terrorista
tervet, amely hosszú előkészítő munkát igényel úgy
előkészíteni, hogy arról ne szerezzenek tudomást a hírszerző
szervek, elsősorban az FBI, a CIA és a Nemzetbiztonsági Hivatal,
az NSA?
Miért
a világkereskedelmi központ első tornya dőlt össze először,
amikor az nem volt annyira megsérülve, mint az északi torony,
amely akkor már csaknem másfél órája égett? Miért állítja
számos tanú, hogy további robbanásokat hallott az épületeken
belül? Miért tűnik a tornyok összedőlése inkább irányított
beomlasztásnak,
mint tragikus balesetnek?
Miért
ismerte el Robert Müller az FBI igazgatója, hogy a géprablók
névjegyzéke esetleg nem a valódi neveket tartalmazza? Nem kell
mindenkinek fényképpel ellátott dokumentummal igazolnia a
személyazonosságát, mielőtt megkapja a felszállási engedélyt?
Miért volt 35 fő különbség az utasok nyilvánosságra hozott
listája, és az áldozatok hivatalosan közölt listája között?
Szaud-Arábia külügyminisztere nyomban közölte, hogy a
megnevezett géprablók közül öten nem lehettek az elrabolt gépek
fedélzetén, mert még mindig élnek Szaud Arábiában, és további
hat megnevezett személy pedig Tunéziában tartózkodik. Ha ez így
van, miért van feltüntetve még mindig a nevük az FBI által
közzétett listán?
A
négy gép utaslistáján miért nem szerepelt a megnevezett
géprablók közül egyiknek sem a neve? Ha valamennyien álnevet
használtak, akkor hogyan volt képes az FBI olyan gyorsan
azonosítani őket? Miért vitt magával az egyik öngyilkosságra
elszánt géprabló bőröndöt, és miért hagyta azt egy bűnösségét
tanúsító irat társaságában a bostoni repülőtérnél parkoló
autójában?
2001.
októberében az amerikai hatóságok több mint 800 személyt
tartóztattak le, és több mint 365.000 bejelentést kaptak a
lakosságtól. Hogy lehet az, hogy az amerikai történelem eme
legnagyobb nyomozási kampányában még eddig sem forró nyom, sem
kemény bizonyíték nem került elő? Az FBI még mindig köröz
közel 100 személyt, de egyikük sem tekinthető elsőrendű
gyanúsítottnak. A Reuter Hírügynökség jelentése szerint a
merénylők Bostonban úgy mulattak, mint a bevetés előtt álló
zsoldosok, nem pedig fanatikusan vallásos fundamentalisták, akik
életük utolsó küldetését készülnek teljesíteni, mielőtt
találkoznak teremtőjükkel.
Hogyan
jutottak a terroristák a Fehér Ház és az elnököt szállító
repülőgép, az Air Force One, szigorúan titkos kódjaihoz? Ez volt
ugyanis a hivatalos magyarázat arra, hogy szeptember 11-én miért
szállították az elnököt egyik légi bázisról a másikra az
Egyesült Államok egész területén. A Fox News Hírszolgálat
jelentése szerint az FBI korábbi alkalmazottja, a kettős ügynök
Robert Hanssen, egy naprakész komputer programot adott át orosz
megbízóinak, akik ezt tovább adták állítólag Bin Ladennek. Ez
a program, amelyet még a Reagan kormányzat idején loptak el egy
amerikai vállalattól, még ma is lehetővé teszi, hogy a
legvédettebb amerikai elektronikai rendszerekbe be lehessen lépni?
Ha
a United Airlines 93-as számú járata azért zuhant le, mert az
utasok ellenálltak a géprablóknak, és közben a gép felrobbant,
akkor miért nem lehetett látni a repülőgép széthullott
roncsait, amelyek tanúsítanák, hogy robbanás történt a
levegőben?
Dr.
Mahmoud Khalaf egyiptomi tábornok, aki többek között az
Association of the United States Army (Az Egyesült Államok
hadseregének Társasága) tiszteletbeli tagja, a kairói egyetemen
2001. december 5-én tartott előadásában a katonai stratégiai
elemzést önálló tudományágnak nevezte. A tábornok 20 éven át
foglalkozott a speciális műveletek stratégiai elemzésével.
Szeptember 11-gyel kapcsolatban megállapította, hogy ennek a
műveletnek a megtervezéséhez és előkészítéséhez legalább
100 specialista egy évi szervezőmunkájára volt szükség. A
művelet valamennyi szakasza fontos részletekből áll, és
valamennyi részlet pontos bemérést igényelt, továbbá olyan
"deception"-t (megtévesztést, álcázást), amely
megakadályozza, hogy az Egyesült Államok 10 biztonsági szervezete
leleplezze. A tábornok itt elsősorban a Defense Intelligence
Agency-re (A Védelmi Hírszerző Ügynökségre), a DIA-ra utalt.
Magasan képzett műszaki személyzete és eszközei ugyanis lehetővé
teszik a DIA-nak, hogy audiovizuálisan földünk minden
négyzetméterét ellenőrizze. Az NSA, a Nemzetbiztonsági Hivatal,
a csúcstechnológia minden eszközével rendelkezik. Kérdés, hogy
ez a fejlett hírszerző hálózat, amely ráadásul parancsot kapott
Clinton és Bush elnöktől is, hogy ellenőrizze az Al-Khaida
szervezetet, hogyan engedhette meg, hogy annak terroristái
kicsúszhassanak az ellenőrzése alól, és előkészíthessenek egy
ennyire bonyolult merényletet?
Az
Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság valamennyi repülőgépet
nyomon tud követni, amely felszáll. Az egyik elrabolt gép pilótája
leadta a vészjelzést. Felvette a kapcsolatot a Szövetségi Légügyi
Hivatallal. A Légvédelmi Parancsnokság bázisáról, az Andrews
légitámaszpontról, azonban a riasztás ellenére nem szálltak fel
a gépek. Ez a téma nem került a széles nyilvánosság elé.
Ugyanakkor magyarázatot ad arra, hogy Bush elnök miért nem volt
képes 10 órán keresztül visszatérni Washingtonba.
Az
egyiptomi tábornok többek között megemlíti, hogy a 11-es járat
gépe a felszállást követő 46. percben ütközött a
Világkereskedelmi Központ déli tornyának. A 175-ös számú
járat, a második gép, 67 perc múlva ütközött az északi
toronynak. A két becsapódás között 20 perc különbség volt. Ez
arra utal: valaki megfigyelte az első gép becsapódását, és
jelzést adott arra, hogy mikor kell a másodiknak bekövetkeznie. Ez
a 20 perc lehetővé tette, hogy a mentés megkezdődjön, és amikor
már valamennyi tűzoltó és mentő a toronyban tartózkodott, akkor
jöhetett a második csapás. Ennek következtében valamennyi
mentőeszköz az összeomlott első torony alatt maradt, ezzel
elveszett a mentési kapacitás és ez megnövelte a veszteségeket.
Ami a Pentagon elleni támadást illeti, az ezt végrehajtó gép a
Dulles repülőtérről szállt fel 8 óra 10 perckor, és 9 óra 43
perckor ért célba. De a Dulles repülőtér kevesebb, mint 10
percre van a Pentagontól. Ahelyett, hogy célja felé tartott volna,
nyugati irányba repült, majd megfordult, hogy 45 perc múlva érje
el a Pentagont. Az akció végrehajtói jól tudták, hogy 9:45-re
már megérkeznek a hadsereg és a Pentagon legfőbb vezetői, hogy
megtegyék a rendkívüli intézkedéseket. Ezért a gép pontosan
annál a helikopter leszállónál csapódott be a Pentagon
épületébe, ahová várható volt a legfőbb vezetők, többek
között Donald Rumsfeld védelmi miniszter érkezése.
A
negyedik gép, amely 10 óra 10 perckor lezuhant Pitsburghnél,
Cleveland irányába tartott, majd visszafordult. Az ilyen
irányváltoztatás azt jelenti, hogy ki kell kapcsolni a navigációs
berendezést, és a pilótáknak a műbolygón keresztüli
irányításra kell támaszkodniuk. Mindezt úgy kellett elvégezni,
hogy közben folyamatosan repülnek, és irányt változtatnak. Az
volt az elképzelés, hogy 10:30-kor érik el a Fehér Házat - ehhez
a gépnek két és fél órát kellett a levegőben tartózkodnia -
mivel az elnököt és kíséretét erre az időpontra várták a
Fehér Házba. Ez is amellett szól, hogy a merénylőket igen jól
tájékozott, a biztonsági rendszerbe beépült támogatóhálózat
segíthette. Az amerikai vezetés is jól tudja mindezt. Ezért volt
az, hogy Bush elnök elhagyva Floridát, Luisianába repült és az
egész amerikai hadsereget világszinten riadókészültségbe
helyezte. Innen Nebraskába utazott, és csak onnan tért vissza
Washingtonba, délután 7 óra előtt 6 perccel. Válaszra vár az a
kérdés is, hogy ki képezte ki ezeket az embereket erre a bonyolult
feladatra? Mikor és ki válogatta ki őket? Hol került sor a
kiképzésükre? Hogyan került sor a megfelelő belső információk
összegyűjtésére? Az egyiptomi tábornok kitért arra is, hogy az
amerikai hírszerző szolgálatok évi 150 milliárd dollár
költségvetéssel dolgoznak, és minden lehetséges technikai eszköz
a rendelkezésükre áll az ilyenfajta merényletek felderítésére
és megakadályozására. Bizonyítottnak vehető, hogy ami
szeptember 11. után történt, azt már jó előre megtervezték
szeptember 11. előtt. Úgy tűnik, az Egyesült Államokat irányító
elitnek szüksége volt arra, hogy a terrorizmus elleni harc
ürügyével végrehajtsa előkészített stratégiai terveit.
Afganisztánban a cél egy kliens rezsim létrehozása volt. A másik
cél pedig bizonyos fegyverfajták kipróbálása. Így
Afganisztánban próbáltak ki olyan új fegyvereket, mint a
neutronbomba, és a földön áthatoló bombák.
Titokzatos
tőzsdei manipulációk
Az
úgynevezett "short position" esetén a tőzsdei befektető
azért vesz kölcsön részvényeket, hogy eladja azokat. Arra
számít, hogy a részvények ára esni fog. Ezért később jóval
alacsonyabb áron tudja majd visszavásárolni és visszaadni őket a
kölcsönbeadó tulajdonosnak. A "short-selling" ügyletek
- a részvények fedezet nélküli eladása révén - lehetővé
teszik hatalmas nyereség bezsebelését a tőzsdén. Ha
meghatározott időn belül nagymennyiségű részvény cserél így
gazdát, az mindig titkos - bennfentes - előrejelzésre utal.
Szeptember 11-ét követően a londoni Times jelentette: a CIA
felkérte Londonban a Pénzügyi Szolgáltatások Hatóságát, hogy
nyomozza ki több millió részvény gyanús eladását a terrorista
akciókat megelőzően. A londoni Times szerint a piaci felügyeletek
Németországban, Japánban és az Egyesült Államokban
információkat kaptak arra vonatkozóan, hogy nagy mennyiségben
hajtanak végre "short-selling" műveleteket elsősorban a
biztosítótársaságok, a légitársaságok, valamint a
fegyvergyártó vállalatok részvényeivel. Ezen részvényeknek az
értéke mind nagymértékben zuhant szeptember 11-ét követően.
Az
Egyesült Államok kormánya is bejelentette: nyomozást indított a
"short-selling" műveletek hátterének a kiderítésére,
mivel több tény arra utal, hogy egyes bennfentesek tájékoztatva
lettek előre a várható eseményekről. Michael C. Ruppert szerint
ezeket a tőzsdei tranzakciókat elsősorban a Deutsche Bank - A.B.
Brown vállalat végezte, amelynek 1998-ig A. B. Krongard volt az
elnöke. Krongard jelenleg a CIA ügyvezető igazgatója. Ruppert,
aki hosszabb ideje a háttérhatalom kutatója, korábban hivatásos
rendőrtiszt volt, kijelentette: "Szilárdan meg vagyok győződve
arról, hogy a Központi Hírszerző Szolgálat teljes és tökéletes
tudomással bírt a támadásokról, beleértve az időzítést és a
helyet is." Willie Brownt, San Francisco polgármesterét, pedig
repülőtéri biztonsági szolgálata figyelmeztette szeptember
10-én, hogy másnap ne repüljön.
A
Washington Post szeptember 28-án arról tudósított, hogy az Odigo
nevű new yorki cég megerősítette: két alkalmazottja két órával
a tragédiát megelőzően Izraelben szöveg üzenetet kapott, amely
figyelmeztetett: támadás készül a Világkereskedelmi Központ
ellen. Az Odigo alelnöke, Alex Diamandis, szerint lehetséges, hogy
ennek az üzenetnek az elküldésére sor került, de a központ nem
kapott ilyen jelzést. Említésre méltó az is, hogy a katonai
alakulatok fokozott készültségi állapotba voltak helyezve már
több nappal a támadást megelőzően.
Amerikai
hírszerző előre tudott a merényletről
Delmart
Edward Vreeland amerikai állampolgár, a haditengerészet hadnagya
2000. december 6. óta előzetes letartóztatásban van Kanadában. A
hírszerző tisztet kémkedés gyanúja miatt vették őrizetbe a
kanadai hatóságok. 2001. augusztus 12-én Vreeland kísérletet
tett arra, hogy a börtönparancsnokságot tájékoztassa a
Világkereskedelmi Központ elleni tervbe vett támadásról.
Vreeland leírta a rendelkezésére álló információkat és azt
egy lepecsételt borítékban átadta letétbe helyezés végett a
börtönhatóságnak. Ez a levél felsorolta a tervezett merénylet
lehetséges célpontjait, köztük a Sears Tornyokat, a World Trade
Center tornyait, a Fehér Házat, a Pentagont, és a Világbankot.
Kanadai célpontként az ottawai parlament épülete és a torontói
Royal Bank volt megjelölve. Vreeland lepecsételt levelét 2001.
szeptember 14-én felnyitották. Ennek tartalma riasztotta az
amerikai és a kanadai hatóságokat. Az Egyesült Államok
hitelkártya-csalás címén kérte Vreeland kiadatását. Az
amerikai kormány álláspontja szerint Vreeland 1986-ban - néhány
hónapi szolgálat után - el lett bocsátva a haditengerészet
kötelékéből, mivel szakmailag nem felelt meg a követelményeknek.
Az amerikai haditengerészet által a Torontói Legfelsőbb
Bíróságnak átadott 1200 oldal hosszúságú dokumentum gyűjtemény
szerint Vreeland-nek semmi köze nem volt a hírszerzéshez.
Rocco
Galati, Vreeland egyik ügyvédje, ezzel kapcsolatban megjegyezte:
"miként lehetséges, hogy csupán néhány hónapot szolgált
védence a haditengerészetnél, és mégis 1200 oldalas személyi
aktát küldtek Torontóba?" 2002. január 10-én a bíróság
engedélyezte Vreeland másik ügyvédjének, Paul Slanskynak, hogy
felhívja a bírósági teremből a Pentagont. Slansky először az
információt tárcsázta, ahol megkapta a Pentagon kapcsolótábláját.
Ezután kérte a Védelmi Minisztérium telefonkezelőjét, hogy
jelölje meg Delmart Vreeland hivatali szobáját. A telefonközpont
kezelője pillanatokon belül visszaigazolta Vreeland hivatali
helyét, és rangját is megjelölte: harmadik fokozatú hadnagy.
Ezután közölte hivatali szobája számát, és megadta Slanskynak
a közvetlen hívószámot. Mindez hivatalosan jegyzőkönyvezve lett
a bíróságon. 2001. január 17-én a bírósági tárgyalóteremben
az Egyesült Államokat képviselő koronaügyész azt állította,
hogy Vreeland, aki előzetes letartóztatásban van és 13 hónapja
semmilyen lehetősége nincs komputert használni, valamilyen módon
benyomult a Pentagon elektronikus nyilvántartási rendszerébe, oda
elhelyezte a saját nevét, és hivatali szobájának, valamint
telefonjának a számát.
A
kiadatási eljárás folyamatban van, de eltarthat még két évig.
Vreeland jelenleg hallgat, mert arra számít, hogy ezzel megóvhatja
életét, hiszen ha nem árul el titkos információkat, akkor
cserébe számíthat korábbi megbízói hallgatólagos támogatására.
Delmart Vreeland egy erkölcsös és ésszerű világban
leleplezhetné azokat, akik előkészítették a szeptember 11-i
eseményeket. Eddig senki sem vonta kétségbe, hogy amit Vreeland
leírt 2001. augusztusában, az igaznak bizonyult 2001.
szeptemberében. Ez a tény - egy valóban a törvények szerint
működő demokráciában - megkövetelné szigorú és alapos
vizsgálat lefolytatását.
A
távirányítású repülőgép
Egyre
többen foglalkoznak azzal a lehetőséggel, hogy a személyszállító
repülőgépek földről történő távirányítása technikailag
lehetséges. A New York Times 2001. szeptember 28-án arról az új
technológiáról írt, amely lehetővé teszi a légiirányítók
számára, hogy a bajba került repülőgépeket teljes egészében a
távolból - a földről és a műbolygókról - irányítsák. A
British Airways légitársaság szerint ezzel a technológiával egy
meghatározott távoli repülőtérre irányítható a merénylők
által eltérített utasszállító repülőgép. Ennek az új
technológiának a neve Global Hawk (Globális Héja).
Az elmondottak alapján igen sokan felteszik azt a kérdést, hogy vajon 2001. szeptember 11-én nem-e a Globális Héja első alkalmazására került sor? Ha ma már hivatalosan is elismerik, hogy ez a távirányítási technológia rendelkezésre áll, akkor azt is feltételezni lehet, hogy titokban már évek óta kipróbálásra és alkalmazásra került. De függetlenül attól, hogy a repülőgépeket terroristák vezették-e, vagy távirányítók, az egyértelmű, hogy az egész akció irányítói belső információkkal rendelkeztek, esetleg segítséggel is, mégpedig a legtitkosabb katonai és biztonsági szervektől.
Az elmondottak alapján igen sokan felteszik azt a kérdést, hogy vajon 2001. szeptember 11-én nem-e a Globális Héja első alkalmazására került sor? Ha ma már hivatalosan is elismerik, hogy ez a távirányítási technológia rendelkezésre áll, akkor azt is feltételezni lehet, hogy titokban már évek óta kipróbálásra és alkalmazásra került. De függetlenül attól, hogy a repülőgépeket terroristák vezették-e, vagy távirányítók, az egyértelmű, hogy az egész akció irányítói belső információkkal rendelkeztek, esetleg segítséggel is, mégpedig a legtitkosabb katonai és biztonsági szervektől.
2001.
szeptember 11. - katonai államcsínykísérlet?
Lyndon
LaRouche amerikai közéleti személyiség szerint 2001. szeptember
11-én lényegében egy sikertelen katonai államcsíny zajlott le az
Egyesült Államokban. LaRouche három körülményt emel ki ennek
alátámasztására. A támadások pontossága, a nemzetbiztonsági
struktúra részletes ismerete arra utal, hogy a biztonsági
rendszeren belül működött egy titkos hálózat, amely támogatta
a merénylőket. Enélkül a szeptember 11-i támadásokat nem
lehetett volna végrehajtani. Első tényezőnek egy ilyen "titkos
csoport" léte tekinthető.
LaRouche
szerint lehet, hogy soha nem fogjuk megtudni kik voltak azok, akik a
katonai és nemzetbiztonsági rendszerben együttműködtek a
merénylőkkel. Ezért az amerikai politikus és közíró második
tényezőként a támadás "stratégiai szerzőit" veszi
közelebbről szemügyre. LaRouche úgy látja, hogy ezek a személyek
azonosak a "civilizációk összecsapása" és az új
globális vallásháború legfőbb támogatóival. Olyan személyek,
mint Brzezinski, Huntington, Richard Perle, és Bernard Lewis a
szeptember 11. utáni magatartásukkal és megnyilvánulásaikkal
meggyőzően alátámasztották bűnrészességüket, véli LaRouche,
aki "Zbigniew Brzezinski és szeptember 11." című
írásában megállapítja:
"Zbigniew
Brzezinski, Samuel Huntington és társaik >civilizációk
összecsapása< politikájában van egy általános
politikai-stratégiai tényező, amelynek a megkísérelt katonai
államcsíny csupán egy alárendelt részlete. Ez a politika a fő
bűnös és a művelet egészének a fő része. Ez az a tényező,
amely folyamatosan és erőteljesen tükröződik az amerikai
kormányon és a vezető tömegtájékoztatási intézményeken
belüli heves frakció harcban, az olyan vitákban, mint például,
amely javasolja a háború kiterjesztését Irak ellen is."
Az
államcsíny kísérlet harmadik tényezője LaRouche szerint az
Egyesült Államokban tevékenykedő neokonzervatív cionista
apparátusban lelhető fel, amely szorosan együttműködik Ariel
Sharonnal és az izraeli védelmi erők jelenlegi parancsnokságával.
LaRouche szavai szerint ők "a gyújtószerkezet egy vallási
háború bármely pillanatban történő kirobbantásához a
Közel-Keleten". LaRouche hangsúlyozta, hogy további tényező
az izraeli kémtevékenység fokozódása az Egyesült Államokon
belül. Az AP Hírügynökség 2002. március 7-én jelentette, hogy
az amerikai hatóságok letartóztattak és kiutasítottak az
Egyesült Államokból több tucat fiatal izraelit, akik magukat
képzőművészeti diáknak álcázva arra törekedtek, hogy
információkat gyűjtsenek különböző szigorúan őrzött
hivatali épületekről, és kormányalkalmazottak otthonairól. A
Drug Enforcement Administration (A kábítószer ellenes hivatal)
jelentése szerint a kiutasítottak tevékenysége gyanús volt, és
azt szervezett hírszerző tevékenységként lehet jellemezni. Az
AP-nek ez a jelentése LaRouche következtetéseit támasztja alá.
A
"kormányzás folyamatossága"
A
Washington Post cikket közölt arról, hogy a "kormányzás
folyamatossága" elnevezésű terv 2001. szeptember 11. után
hatályba lépett. Ennek alapján egy árnyékkormány működik az
Egyesült Államokban földalatti bunkerekben. Ez a jelentés
megerősíti, hogy a szeptember 11. háttérben álló apparátus
folytatja tevékenységét és gyakorolja egy diktatórikus rendszer
működtetését arra hivatkozva, hogy háborús fenyegetés áll
fenn. A Washington Post 2002 március 2-i számában olvasható, hogy
Bush elnök mintegy 100 magasrangú kormányhivatalnokból álló
árnyékkormányt jelölt ki, hogy titokban működjön Washingtontól
távoli biztonságos helyen. Ezzel aktivizálta azt a már régóta
előkészített programot, amely biztosítja a szövetségi kormány
működését akkor is, ha egy katasztrofális támadás érné az
Egyesült Államok fővárosát. A Washington Post megállapítja: "A
Pentagon és a World Trade Center elleni szinkronizált támadásokat
követően órákon belül elszállították a washingtoni katonai
körzet helikopterei az elköltöztetendő főtisztviselők első
csoportját." Ebben az időben még senki egy szót sem szólt a
kormánykörökben arról, hogy a Bin Laden vezette Al-Khaida
szervezet követte el a terrortámadásokat.
Ahogy
a háttérhatalom kész volt feláldozni Pearl Harbornál ártatlan
embereket azért, hogy stratégiai céljának megfelelően
beléptethesse az Egyesült Államokat a 2. világháborúba, úgy
látszik, hogy 2001. szeptember 11-én sem habozott eltűrni egy
sokkhatást kiváltó véres merénylet-sorozatot a civilizációk
összecsapásának nevezett modern vallásháború beindítása, a
közép-ázsiai olaj feletti ellenőrzés megszerzése, és a
központosított világállam létrehozása érdekében. A
belpolitikában pedig bevezethette a politikai szabadságjogok
korlátozását a társadalom rendőri módszerekkel történő
fokozottabb ellenőrzése érdekében. Az is elképzelhető, hogy a
háttérhatalom nemcsak megengedte, de tevékenyen elő is készítette
a merényleteket az amerikai biztonsági rendszerbe beépített
szupertitkos hálózata révén. Az események megértésének a
kulcsa az, hogy a nemzetközi pénzoligarchát és integrált hatalmi
elitjét önálló világpolitikai tényezőnek kell tekinteni,
amelynek saját szervezetrendszere, valamint a döntési központokat
elérő titkos hálózata van. Ez a háttérhatalom globálisan
megszervezett magánhatalom, amely önálló pénzügyi forrásokkal
rendelkező független erőközpontot képez. Amerika nevében lép
fel, de nemcsak nem azonos az Egyesült Államokkal és népével,
hanem szemben is áll annak az alapvető szükségleteivel,
érdekeivel és értékeivel. Ezért 2001. szeptember 11-e, - az új
Pearl Harbor - kapcsán fel kell vetni a háttérből kormányzó
pénzoligarchiának a felelősségét. Először azt a kérdést kell
megválaszolni, hogy az óriási költségvetéssel és fejlett
technikával rendelkező amerikai hírszerző szervezetek miért nem
voltak képesek elhárítani a 2001. szeptember 11-én bekövetkezett
tragédiát?
Dr.
Drábik János (2002)
A
Szent Korona Rádió megjegyzése:
2001.
szeptember 11-e óta elég a terrorizmusra hivatkozni bizonyos
ügyekben már hazánkban is. Draskovics Tibor tavaly például ezzel
az ürüggyel kapcsoltatta le a legnézettebb nemzeti hírportált,
később pedig terroristát kiáltott a Magyarok Nyilai és Budaházy
György ügyében is. Gyurit és másik 11 hazafit azóta is előzetes
letartóztatásban tartják, alaptalanul vádaskodnak ellenük, az
egyetlen "bizonyíték"
pedig 24 órán belül megbukott. Drazsénak és a hozzá hasonlóknak
volt kitől tanulniuk, hiszen amerikai "kollégáikhoz"
hasonlóan ők is hazugságok tömegével próbálják elfedni
az igazságot.
Szabadságot
Budaházynak! Szabadságot a politikai foglyoknak!
Mi is az igazság Oszama bin Laden halálával kapcsolatban?
Nem igazságos dolog, hogy nem mindenki egyformán, élő közvetítésben nézhet jelentős eseményeket a tévében. Az Egyesült Államokban az elnök és stábja élő egyenesben nézhette a kommandós akciót, amikor éppen kivégezték Oszama bin Ladent. Mi viszont csak azt láttuk, miként nézték ők.
Sokan
kommentálták azt, amikor az akció figyelése közben a
külügyminiszter asszony, Hilary Clinton kezét a szája elé tette.
Azt mondták, azért, mert elszörnyülködött a látványtól. Ő
azt mondta, nem igaz, csak köhintett. Én azt mondom: unta az
egészet, és ásított, mert ki tudja, hányadszor nézték már, és
nem lett semmi belőle.
Kattintson
és nézegessen képeket Oszama haláláról!
A
tévéprogramokba az ilyen jelentős eseményeket be kellene iktatni
és egyenesben adni. És cenzúrázatlanul, mert az az igazi! Láttunk
már forradalmat élő egyenesben Bukarestből, de az manipulált
volt, mert éppen a tévéből vezették. Háborút is Irakból, de
azt megvágták, nehogy az ellenség lássa, merre tartanak a
rakéták. Láttunk királyi esküvőt is, az is meg volt herélve,
mert a hálószoba-jeleneteket nem mutatták.
Nem
jól állítják össze a tévéműsorokat. Előre kellene tudnunk,
hogy melyik csatornán milyen véres adások lesznek. Oszama házát
is bekamerázhatták volna korábban, és akkor nem így, utólag
kellett volna megtudnunk, hogy milyen rendes ember volt, maga vitte
le a szemetet. A számláit is rendesen fizette, és volt neki négy
felesége. Viszont nem volt telefonvonala, sem internet-hozzáférése.
Így be lehetett volna jelenteni a jelentős eseményt anélkül,
hogy ő tudomást szerezzen róla. Akkor sokkal izgalmasabb lett
volna rezidenciája megtámadását közvetíteni. Nem kellene
találgatni, hogy valójában mi is történt. Most mindenki
mindenfélét összevissza beszél.
Van,
aki azt mondja, hogy luxusvillában lakott, más szerint nem, csak
szerényebb lakban (bár mostanig azt hitték, hogy valahol egy
barlangban az afgán–pakisztáni határon). Aztán van, aki azt
mondja, hogy ellenállt, de azt is, hogy nem. A legjobban az
tetszett, amikor hallottam, hogy nem volt fegyver nála, de
ellenállt! Egyik azt mondja, csak szellemi vezér volt, a másik,
hogy igazi gyakorlati vezető is. Most az ikertornyok elleni
szeptember 11-i merénylet tizedik évfordulójára éppen az
amerikai vasutak ellen tervezett – állítólag – merényleteket.
Aztán olyanokat hallani, hogy le kellett lőni, mert nem lehetett
tudni, nincs-e testén robbanóanyag vagy bomba. Így csak akkor
menekülhetett volna meg, ha meztelen. Ha élve akarták elkapni,
akkor miért nem próbáltak rátámadni például fürdéskor, vagy
amikor épp valamelyik feleségénél tartózkodott, meztelenül?
Mert azért azt nem gondolhatják komolyan, hogy egy ötkilós
bombával aludt?
Most
mindenki Oszamáról beszél, akit kivégeztek, és Obamáról aki
kiadta erre az ukázt. Olyannyira, hogy sokan össze is tévesztik a
nevüket. Lehet, hogy Oszama is kiadott egy ilyen utasítást Obamára
nézve?
Fiktív
szereplők ők, kitalált mesehősök, s ti csüngtök a híren
mely
elvarázsol benneteket. Mert kitalált terrorista ő az
ellenségnek
arcot kell adni, és ime itt a hős terrorista. Mert
kitalált
személy Obama is, nem hiszem , hogy elhiszed hogy
ő irányítja az
Egyesült államokat, a háttérből irányítják, és
rabolják ki
az USA – t is, Obama csak a szerepét játssza el,
meggyőzően
főleg mikor NETANJAU kiadja az ukászt, és ő
rábólint igenis
elnök úr, a világkereskedelmi központ
épületét
lerobbantottuk
szolgálataink bravúrosan oldották meg a
feladatot , kezdhetjük a
terrorizmus elleni háborút, a világ
késön veszi észre, hogy mi
vagyunk az első számú terroristái
a földnek . Mert az első
számú terrotista a világban a
kölcsön adott hitelpénz után
felszámított kamat, mely
eladósít tönkretesz , megnyomorít, és
a halálba kerget. Mert
ez a halálkultusz nem vezet sehová csak a
nihilbe.
Niels
Harrit és a 9/11 - nanotermit robbant?
Az
elmélet, amely szerint a két repülőgép okozta volna, hogy három
felhőkarcoló dőlt romjaiba a World Trade Centernél, egyszerűen
nem lehet igaz. A World Trade Center katasztrófa nagy mennyiségű
porában aktív anyag, nanotermit található. Ez egy
nagyhatásfokú-reaktív pirotechnikai és robbanásveszélyes anyag.
2009.
szeptember 9. 14:18
Egy
olvasónk juttatta el egy elmélet összefoglalóját egy svéd
tudományos lap összefoglalója nyomán. Az elmélet az év eleje
óta tartja lázban a laikus közvéleményt, és nem levesebbet
feltételez, minthogy valakik nanotermitet helyeztek el a
felhőkarcolókban, és a repülők csak "berobbantották"
a pirotechnikai anyagot, ám a harmadik felhőkarcoló is
összeomlott, amelyet nem ért repülőtámadás. Az elméletből azt
a következtetést vonták le, hogy előre megtervezett eseménysorról
van szó, amely ürügyet szolgáltatott az Egyesült Államoknak az
afganisztáni háborúra. Az elméletre hivatalos és tudományos
cáfolat nem érkezett, így terjedése egyre sebesebb a világhálón.
Niels
Harrit kémikus tudományos érvekkel bizonyítja, hogy az általános
kép, amely leginkább jellemezte az eseményeket szeptember 11-én,
blöff, színlelt összeesküvés. Az elmélet, amely szerint a két
repülőgép okozta volna, hogy három felhőkarcoló dőlt romjaiba
a World Trade Centernél, egyszerűen nem lehet igaz. Niels Harrit
szükségesnek tart egy új, tudományos megközelítést, amelyhez
egy új kutatás kell, amely az események alapjaira kutat: valójában
mi történt, és ki az, aki valójában okozta az egészet. Nem
utolsó sorban a WTC-Center katasztrófa bűnbak-stratégiájának
következménye az lett, hogy az Egyesült Államok és
szövetségesei, valamint Dánia, Harrit hazája, háborút kezdett
Afganisztánban. A teljes felelősséget arab terroristákra
hárították - foglalja össze az eseményeket a 2000-Talets
Vetenskap főszerkesztője,
Ingemar Ljungqvist.
Associate
Professor of Chemistry, Koppenhágai Egyetem
Niels
Harrit a tudományos világban a kémiai tudományok doktora, docensi
beosztásban. A Koppenhágai Egyetemen, a kémia tanszéken dolgozik.
Ő az, aki egy amerikai és egy ausztrál kollégájával türelmesen
és körültekintően végzett munkával közzétett egy 25 oldalas
tudományos jelentést, amely szerint sikerült megállapítani, hogy
az épületek romjaiból előbukkant bőséges mennyiségben egy
viszonylag újfajta termit, amely legtöbbször két anyag keveréke,
általában vas és alumínium. Ha ez a két anyag együtt van jelen,
s ha hevítjük, már 3-400 fokon heves kémiai reakció következik
be, amely rendkívül nagy hőmennyiséget szabadít fel. A termit
régen ismert, de vizsgált formája, amit a World Trade Centerben
most találtak, finomított, miniatűr alkotóelemekből áll, ezért
Harrit nanotermitnek hívja, mivel a részecskék mérete a két
anyag esetén sok ezerszer kisebb, mint a hagyományos termiteknél.
"A
vizsgált porban furcsa piros-szürke pelyheket találtunk, amely
nagy mennyiségben volt mindenütt a World Trade Center
pusztulásakor. A vizsgálat során többen is mintákat gyűjtöttek
a különböző helyszíneken, s azt találták, hogy a kis
szürke-vörös pelyhek ott voltak mindenütt. Négyet a minták
közül mi alaposabban megvizsgáltunk, s többszörös azonosságot
tapasztaltunk. Az egyik mintát egy közelben lakó, egy manhattani
lakos vette tíz perccel a második torony összeomlása után, a
következőt két napra rá, és a negyedik mintát körülbelül egy
héttel később”. A pehely tulajdonságait vizsgálták, részben
mikroszkóp segítségével, de "skannelektromikroszkóp"
(SEM), Röntgen-spektroszkópia (XEDS) és differenciált
"skanningskalorimetrikus" módszereket is alkalmaztak.
„A
vörös anyagszemek vastagsága mintegy 100 nanométer és főleg
vasoxidból áll, míg a tiszta alumínium szerkezetileg vékony
szeletekből épül fel. Vasoxid és alumínium nagyon jól
összekeveredve képezi a piros, sűrű anyagot. Ha meggyújtjuk a
termit pelyhet, a gyulladás nagyon intenzív, alacsony hővel indul,
gyulladási hőmérséklete 430° C, amely messze elmarad a
hagyományos termit szokásos öngyulladási hőmérsékleténél. Az
óriási hőképződés után tiszta kis „vasgolyókat” lehetett
találni a maradék vörös-szürke pelyhekben. Mi tehát arra a
következtetésre jutottunk, hogy a piros része a pelyheknek, amit a
porban találtunk, olyan termitanyag, amely nem reagált a
katasztrófa bekövetkeztekor.”
Enorm
nagy pormennyiség
„Hogy
megvizsgáltuk a port, annak az volt az oka, hogy mindhárom
összeomlott épület figyelemreméltó módon nemcsak összeomlott,
hanem az összeomlás mindhárom esetben megközelítette a
szabadesés sebességét, az esés-szimmetria szinte százszázalékosan
pontos volt, és hatalmas mennyiségű mérgező por képződött.
Elsősorban a kis piros-szürke pelyhekre fókuszáltuk a
vizsgálatot, amelyek az összes mintában megtalálhatók voltak az
első két torony összeomlása után, vagy abban a porban, amely
egy-két napig befedett mindent. Ezeknek a pelyheknek az aránya nem
volt magas, a súlya is meghatározott, legfeljebb egy ezred.
Összességében ez mégis azt jelenti, hogy a hatalmas
pormennyiségben ez az anyag több tonnányi lehetett.”
A
cikkben egy hosszú műszaki leírás következik, többek között
elektromikroszkópia, spektrometriai tartalom-elemzés, amely
elsősorban a vörös-szürke-pehely réteg-elemzése. A pehelyméret
nagyon változatos. A leghosszabb 0,2-3 mm hosszú. A vastagsága is
eltérő: az egyes rétegek között 10-100 mikron.
Termit
„A
szürke rész alumínium (Al), míg a piros rész a rozsda,
elsősorban vas-oxid (Fe2O3). Ez együttesen a termit. A további
vizsgálatok során megpróbáltuk kíkísérletezni, hogy a
differenciált hőmennyiségmérő módszerrel meggyulladnak-e ezek a
lemezkék. A szükséges gyulladási hőmérséklet - 415-435° C -
messze alacsonyabb a hagyományos termitétől. Valójában a
gyulladás fejlesztett nagy mennyiségű energiát egy nagyon rövid
idő alatt. Minden nagyobb pehely (kb. 1 mm) által meggyújtott láng
után néhány másodperccel egy nagyon forró részecske (partikel)
lövődött ki a pehelyből élénk-narancs színnel.”
Nanotermit
= UFG
Az
események időszakában, 2001. szeptember 11. körül, a normál
termit a kereskedelemben hozzáférhető, és annak használata
ismert. Az új formában a nano-termit, UFG (Ultra Fine Grain =
ultrafinom szemcsék) a szabadpiacon nem állt rendelkezésre, de
számos tanulmány tárgyát képezte, mivel a szupergyors
felmelegedés jellemzője lehet egy hatékony robbanóanyagnak. A
felszabaduló energia mennyisége a nanotermit égésekor
természetesen ugyanannyi egységnyi súlyra, mint a hétköznapi
termitnél, de egy robbanásszerűen növekedő reakciónál minden
sokkal gyorsabban történik, és ez a reakció lehet 100-szor olyan
gyors is, mint az átlagos termitnél.
A
cikkben a szerzők felteszik azt a kérdést is, hogy kell-e kutatni
további anyagok jelenlétére is a vizsgálatban, miszerint esetleg
kifejlesztettek egy „gáz-fázist” is, és az az, ami okozhatott
explosiót, vagy implóziót. Ezt a vizsgálatot mindenképpen el
kellett végezni, hogy tisztázza a három épület összeomlásának
a körülményeit.
Az
amerikai hadsereg tanulmányozta a nanotermitet
A
szakirodalom kutatása során azt is megállapították Harrit és
kollégái, hogy 2001 áprilisában már megvitatták a nanotermit
különböző felhasználási formáit, különösen fontos eleme
volt a hő- és nyomásfegyverek fejlesztésének - a munka akkor már
mintegy tíz éve tartott. Ezt a vizsgálatot végig kellett követni
az összes aktuális katonai kutatás és fejlesztés szakterületén,
és néhány polgári intézmény tevékenységet illetően is.
A
szerzők arra az eredményre jutottak: kimondhatjuk, hogy a World
Trade Center katasztrófa nagy mennyiségű porában aktív anyag,
érintetlen nanotermit található. Ez egy nagyhatásfokú-reaktív
pirotechnikai és robbanásveszélyes anyag.
Összefoglalva: Active
Thermitic Material Discovered in Dust from the 9/11 World Trade
Center Catastrophe av Niels Harrit, Jeffrey Farrer, Steven E Jones,
Kevin Ryabn, Frank M Legge, Danoel Farnsworth, Gregg Roberts, James R
Gourley och Bradley B Larsen. The Open Chemical Physics Journal
2009; 2: 7 – 31 (Open Access)email
a szerzőnek: harrit@nano.ku.dk A
teljes cikk elérhető az interneten:
http://www.bentham-open.org/pages/content.php?TOCPJ/2009/00000002/00000001/7TOCPJ.SGM
Illetve: http://www.bentham-open.org/pages
A
hivatalos elmélet az igazi összeesküvés-elmélet
Úgy
gondoljuk, hogy bár a cikkel megfelelően óvatos, de a dán
televíziós közzététel során Harrit azonnal megkapta a standard
kérdést, hogy vajon az összeesküvéselmélet-gyártókhoz
tartozik-e ő is… - írja a 2000-Talets
Vetenskap (A
teljes interjú látható You Tuben, hogy olvasóink is vizsgálhassák
Harrit kimutatásait)
Niels
Harrit válasza a kérdésre világos és pontos. A vizsgálat során
meg kellett állapítania, miszerint a három épület lerombolására
több mint két légi jármű lett volna szükséges. A hivatalos
elmélet vált most ezzel a nagy összeesküvés-elméletté. Harrit
új, független vizsgálatot követel, amely minimum meghatározza,
ki az, aki tonnaszám helyezte el a hő- és robbanásveszélyes
anyagokat a három toronyban.
Dánia
hadviselő nemzet lett Afganisztánban
Az
egyik legfontosabb dán újság interjújában Niels Harrit, aki
1945-ben született Vanloseben, a békés koppenhágai városrészben,
csak mondja tovább. A World Trade Center pusztulását tekintik
ürügyként a háborúra Afganisztánban, mind az amerikai és dán
katonai erők. És ez megtörténhet anélkül, hogy tudományos
alapokon nyugvó bizonyíték lenne arra, hogy az igazi katasztrófa
okozója a két repülőgép lett volna. Ezeknél a termitek és
további robbanóanyagok jelentősen komolyabb tényezők voltak egy
pusztító rombolás létrehozásában.
World
Trade Center 11/9
Mivel
bizonyos körülmények a World Trade Center körül kevésbé
ismertek, így végigfutunk a fontosabb eseményeken.
Még
helyi idő szerint reggel 9-kor az 1-es számú épületbe, az egyik
legnagyobb toronyba belerobban egy repülőgép.
Néhány
perccel később belerepül a másik azonos méretű 2-es számú
épületbe is egy repülő.
Heves
tűz és a füst tör ki az eltalált szinteken, majd rövidesen
összeomlik az első, majd a második épület is, ez 10.29-kor
történik.
Az
összeomlás valóban különbözött kicsit attól, ami történni
szokott a megtervezett épület-robbantásoknál, amelyeknél
egyértelműen lehet látni, hogy rezegnek, dülöngélnek egyik
oldalról a másikra, mielőtt összeomlanak. A két World Trade
Center torony nagyon gyorsan zuhant össze. Valószínűsíthető,
hogy az acélvázas épületek, mind a közvetlen acélgerendák a
termitek által létrejövő magas hőmérséklet hatására
folyékony fázisba jutva, képlékennyé váltak.
Három
felhőkarcoló dőlt romba - de csak két repülőgép volt
Délután
17.20-kor a harmadik, a 7-es számú épület is összeomlott. Ez nem
volt olyan nagy, mint a két 400 méteres torony, de még mindig
lenyűgözően hatalmas, 47 emeletes és 186 méter magas. Trapéz
alakú épület, s olyan nagy, mint egy futballpálya. A
„FEMA”, (az a hivatal, mely feltérképezte, regisztrálta az
eseményeket), jelentésében megkísérelte megmagyarázni, hogy a
harmadik épület miért omlott össze, anélkül, hogy bármilyen
alaposabb vizsgálat történt volna ez ügyben. Ez nem történt meg
eddig - hacsak nem fogadja el Nils Harrit magyarázatát – hogy a
7-es épületet egészen más gyújtotta föl, nincs köze a
repülőgép-katasztrófához. Ezt követően az sem kizárt, hogy a
két tornyot is a termitek lobbantották lángra egy újabb és más
okból, mint a repülőgép-katasztrófa miatti hőemelkedés.
A
dán TV lecsap a témára - majd lekapcsol
Amikor
a kémikust felkérték egy riportra a dán televízióba, röviddel
a tudományos cikk közzététele után, akkor azt ígérték neki,
hogy nyilvánossá teheti a kutatási eredményeit. Általában a
legfontosabb hírek ismétlésével visszatérnek több alkalommal
is, amikor újra híreket mondanak. Azonban ezt a tudósítást
törölték az első bemutatás után. Harrit kapott még egy
lehetőséget másnap reggel a „Nyhetsmorgon”-ban (hír-reggel),
hogy újra megmagyarázza a megállapításokat, de ezután már
teljesen leállították. A dán újságok elnémultak, és a
kutatást hírügynökségek sem adták tovább. Ezzel szemben a
TV-hírriport óriás sikert aratott az interneten. Két hét alatt
már 200 ezren látták, angol nyelvű felirattal is. Niels Harrit
csaknem belefulladt a hálás emailekbe, melyek a bátorságát
méltatták, s hogy valóban egy olyan tudós, aki az igazságot
keresi - írja a 2000-Talets
Vetenskap.
Végül
is mi adott Niels Harritnak erőt, hogy ebbe a vizsgálatba
belefogjon?
-
Egy DVD-t kaptam, amiben láttam, hogy három épület összedőlt,
de előtte csak két repülőgép volt akcióban. Egyszerűen leesett
az állam, és elkezdtem gondolkodni. Aztán a véletlenül
felfedezett, összegyűjtött por a katasztrófa helyszínéről, a
parányi - milliméter nagyságú – vörös-szürke szemcsék a
vegyészt is beindította bennünk.
Harris
hosszú ideig nagyon elfoglalt volt, így csak 2009 áprilisában
jött el az idő a kutatásaik sorsdöntő közzétételhez. A
kutatás idegörlően aprólékos, türelmet igénylő munka, ahol az
ember véletlenül sem engedhet becsúszni egy kis felületességet –
mindent amit kutattak, tudniuk kellett azonos eredménnyel
megismételni. A publikálás előtt egy 14 oldalas levélben
kritikus kollégák firtatták a legeldugottabb kis részleteket is,
ami Niels szerint nagyon segítette a tudományos színvonalat. Ez
további két és félhónapos idegölő küzdelmet és részletekbe
menő sokszoros kontrollt jelentett a közzététel előtt.
A
választott folyóirat
Harris
többféle okból is úgy döntött, hogy egy kisebb, viszonylag új
és kevésbé ismert tudományos folyóiratot keres meg a
tanulmánnyal. Itt adott volt a lehetőség, hogy teljes
terjedelemben - közel 25 oldal - részletesen tisztázhassa, s
valóban tudományos oldalról közelítse meg a kérdést. Sőt, a
folyóiratnak egy további előnyös oldala is van: Open Access = a
szabad hozzáférés. Bárki elolvashatja az egész cikket az
internetről. Sőt, a továbbiakban a szerkesztőség képviseli a
szerzői jogokat.
Most
Niels Harrit várja a politikai következményeket is, amit a cikk
okozhat. Tehát egyértelműen kimutatható, hogy valakik elhelyezték
a nanotermitet a World Trade Center három épületében, s ez volt a
fő felelőse az egész katasztrófának – a repülő berobbanása
a két toronyba csak egy színházi elterelő manőver a nyilvánosság
számára.
Mindezeknek
két fő célja lehetett: korlátozni a demokratikus jogokat és a
szabadságot az USA-ban, katonai szempontból ürügyet teremteni a
háborúkezdésre a muzulmán területek ellen - ebben az esetben
kezdetnek Afganisztán lett a hadszíntér, amit Irak, és az Irán
elleni előkészületek követtek.
Azt
reméljük, hogy Niels Harrit munkája megkapja azt a figyelmet, amit
érdemel, és hogy a összeesküvők lelepleződnek. Akkor talán
Niels Harrit és kollégái munkája kitüntetésre érdemesítené
őket: ha nem a kémiai, de a Béke-Nobel-díjra – írja az
események összefoglalójában a 2000-Talets
Vetenskap főszerkesztője,
Ingemar Ljungqvist.
Víg
István (Malmő) fordítása
2000-Talets
VetenskapA 9/11-es W(T)C-TORONYDÖNTÉS valódi története A 9/
11-es W(T)C-TORONYDÖNTÉS valódi története
Figyelmébe és értelmébe ajánlva minden nemzet-vezetőnek, titkosszolgálati mágusnak (FSZB, CIA, MOSSAD, MI5…) és az értelmes életet vágyó, szomjazó embereknek!Sokan csak legyintenek a különféle összeesküvés-elméletekre, de egy egyre többen kezdik komolyan venni azokat, mert a gyakorlatban tapasztalják, hogy a világ megbolondult és ennek okát keresve rájönnek, hogy minden látszat mögött ott vannak a tények, amelyeket vagy elhallgattak előlük, vagy elferdítve közöltek le számukra. Talán nem véletlen, hogy most érett meg arra az idő, hogy hozzám is eljusson egy kivonatolt rész egy komoly tudományos anyagból, ami a lényeget taglalja. Itt nincs mellébeszélés és aki megérti a teljes okozatot, az felteheti magának a kérdést? MIÉRT? Miért tehetik ezt meg büntetlenül valakik, akiknek közük van a világban zajló események alakításához, népirtásokhoz, háborúk kirobbantásához és a média teljes manipulálásához. A politika, mint olyan teljes hazugságból áll, talán csipetnyi igazsággal vegyítve. A titkosított anyag eredeti verzióját –úgy tudom - letették az amerikai külügyér, Condoleezza Rice (Obama előképe, a nép beszoktatására odatett médiabáb) orra elé is, aki csak zavartan mosolygott.
Azokban a körökben, amikről szó van, teljesen természetes az ilyesmi, de aki ki akar lépni a kóros meseszövés fonta hálóból, az elkezdi komolyan venni azt, hogy folyamatosan és szinte minden területen maradéktalanul át vagyunk verve. A 9/11-es terrorakció egy jól megkomponált biztosítási csalás volt, amelyet a CIA-Mossad páros készített elő jó pénzért és szolgáltatta hozzá a hátteret, majd pedig elvégezte a takarítást is a feladat végrehajtását követően. A feláldozott dolgozók, tűzoltók, mentősök és egyéb ártatlan személyek mellett ez volt az az akció, amelyet a TERRORIZMUS nagy lufijába töltve országokat rohantak le és sok civil és katona is ennek az összeesküvésnek köszönheti korai halálát. A tornyoknak össze kellett dőlni ahhoz, hogy a jobbára európai biztosító társaságok velünk fizettessék meg a kazár zsidók hasznára az Új világrend ideológiájának egyik alapkövévé, példaképévé tett hamis bálványt. A teljes angol nyelvű dokumentáció kivonatos fordítását változatlanul közlöm úgy, ahogyan én is megkaptam egy nemzetközi kutató csapattól, akiknek elege van a kazár-zsidók tébolyult öléskényszeréből.
1. „WTC épült a 70-es évek eleje –típus, feszített „lengő” torony-tervezett élettartam 50 év.
2. Ilyen típusok rugóznak = anyagfáradás gyors!
3. Főtartó-rendszere a liftaknáknak nagyon erős VASBETON kombinációja volt.
4. 414 m magassághoz alapozása csak kb. 30 m. volt + sziklába/ami jó rezgés-vezető.Teteje 63x63m.
5. 1993-ban arabok 700 kg-os bombát robbantottak az Északi torony mélygarázsában. A fáradt torony végzetesen meggyengült.
6. Ezután született meg a CIA-ba épült ZSIDÓK nagy terve = a tornyok lebontása nem hoz hasznot, tehát MEG KELL JÁTSZANI A TERRORISTA KÁRTYÁT.
7. 2000 novemberében egy zsidó tőkéscsoport megvásárolta mindkettőt. A lényeges kormányzati intézményeket elköltöztették. Horribilis összegért biztosítást kötöttek rájuk. A biztosítók ilyenkor társ cégekkel KERESZTBIZTOSÍTÁST kötnek = baj esetén a kárösszeg megoszlik.
8. A WTC ügyben a kár összegét 90%-ban EURÓPAI biztosítók fizették ki.
9. A TERV : Oszama Bin Laden családját előtte Szaud-Arábiába költöztette át a CIA!
10. A mai teljesen felszeret BOEING óriásgépek távvezérelhetők = felszerelt reptéren simán fel és le tudnak szállni (LASER) 1998 óta.
11. Elkábított + összekötözött (bizonyítottan terrorista múltú) arabokkal megrakták a 3 gép rakterét. Pilótafülkét lezárták = így szálltak fel utasokkal! A bostoni nyomokat eltüntették, d e a chicagói vette és tárolta az aut jelet (apró bibi).
12. LÓLÁB 1. = a gépek BOSTON-ból Chicagó irányt repültek. Amerikai légtér 100% -ban ellenőrzött a keleti part fölött! Oka a túl nagy forgalom – aki letér az életével játszik!
13. A gépek letérnek az útvonalról + 270 fokban visszafelé repülnek New York irányába –több, mint fél óráig! Senki nem vette észre? Nem volt kommunikáció? (Pl. Hová mész te MARHA?) Ez olyan , mint szembe az autópályán 600-al! Azonnal ütköztek volna -kivéve egy eset – ha a légtér BIZTOSÍTVA VOLT számukra!
14. LÓLÁB 2. VADÁSZGÉP tolóerő (tömeg arány 10-szer jobb, mint az UTASSZÁLLÍTÓ-é!
15. Vadászgép bármilyen irányban azonnal fordul, utasszállító erre képtelen, mert kinetikus tömege a motorokhoz képet túl nagy.. Gyors manővert ben tud végrehajtani – először oldalirányba csúszik a gép tömege!!
16. Aki repült valaha ezt pontosan tudja (ez repülési alapelv, ezért van típusvizsga).
17. A 2.gép épp hogy eltalálta a tornyot = A FELVÉTELEKEN TISZTÁN LÁTSZIK, A GÉP KÉSŐN DŐL BE, CSÚSZIK OLDALT!
18. A háttérben (az eredeti felvételen) látszik is + computer simán kiemeli, ott a kísérő vadászgép, ahonnan egy VADÁSZPILÓTA vezette célra a BOEINGET! AZ ARAB nem hibázott volna ekkorát, ő óriásgépekre több száz órát gyakorolt! Az IPSE bizony vadászgépekhez volt szokva!!! Csúnya baki!
19. A tornyok erősek voltak – a falazat, belső falak, liftaknák simán szétkenték a gépeket. Még a 70 tonna üzemanyag robbanását is elnyelték. A terv szerint egyből össze kellett volna dőlniük, és sok utcai áldozatnak kellett volna lenni. Ekkor lett volna igazán oké a terrorista duma! + yehova is hízott volna!
20. Ezután a CIA-zsidók futottak a pénzük után, hibát, hibára halmoztak!
21. Normál napos idő volt. A tornyok teteje 3600 négyzetm. Kiépített helikopter leszállók, amiket rendszeresen használtak! Egy embert se hoztak le!
22. Felküldték a tűzoltókat, mentőket stb. és mindenkit kitereltek alulról (NEM IGAZ). Az önfejű tornyok még ekkor is álltak!KIFELEJTETTÉK AZ ALAGSORI szint dolgozóit!
23. Ezek az emberek nagyrésze külső szolgáltató cégek alkalmazottai voltak. Némelyik 93-ban is ott volt. MINDEN LYUKAT ISMERTEK A FÖLD ALATT (sok szervízfolyosó, sokan ott jártak be dolgozni.
24. PERDÖNTŐ BIZONYÍTÉK = a földalatti kamerák felvették a menekülő embereket. Mind háttal van! EZEK HANGOS VIDEÓK!
25. Ami rajtuk van = tisztán, kétely nélkül hallatszik amint az automata sorban begyújtja a robbanó aknákat.! DAM-dam-gam! Az összeomló tornyok óriási mennyiségű levegőt nyomtak az alagsorba! A futó emberek egyszercsak felemelkedtek és bukfencezve távolodnak, mert vitte őket a légnyomás. Világos háttér előtt teljes félhomály, az arcuk még computerrel sem azonosítható. Ezért maradtak életben! Legmenőbb egy dagi csaj, aki állati jól csápol bukfencezve!
26. A kazetták azért nem kerültek CIA kézbe, mert a szolgáltatók ipari kamerái kinti szerverekre továbbítottak. Ezen kazettákat külföldi titkosszolgálatok aránylag hamar megszerezték szolid, jutányos áron/ mindkét fél megelégedésére. Biztos volt eladó.
27. A CIA elkésett! Egy nőt tudtak elkapni, mert beszélt a hülye! Ez egy pueto–ricoi baba volt. Koronatanú lehetett volna.
28. 2001 novemberében lezuhant az angol légitársaság egyik Airbusa, New Yorki felszállás után, tele üzemanyaggal, NewYork Jersey városrészén. Túlélő nem volt. Ja, a csajszi is a gépen tartózkodott. A felvételen szereplő emberek koronatanúk, akiket a külföldi titkosszolgálatok biztonságba helyeztek az USA-n kívül.
29. LÓLÁB X: a robbanókamrák mindig üresek, mert lehet villámcsapás, statikus áram. Olyan hülye nincs a világon, aki ezeket feltöltve tartja! Hogyhogy itt pont tele voltak? Csak nem a fél 10-es mentesítő repülőt várták?
30. A CIA_ZSIDÓK FELROBBANTOTTÁK A TORNYOT – tele tűzoltóval, mentőssel, ápolónőkkel együtt. Meghálálták az amerikai népnek, hogy befogadta őket.
31. A halottak száma 2500? Katonai hűtőhajókat vezényeltek a New Yorki kikötőkbe. NEW YORKBAN NEM VOLT TÖBB HELY, kb. 15209 fő.
32. Tornyok nem így dőlnek össze. Ezeket belülről oltották és az alsó részüket még hőhatás sem érte. Felső részük lekúposodott volna, és a többi állva marad. A liftaknák miatt eleve nem tudott befelé omlani. Persze ekkora romnak csekély a piaci értéke és még szegény zsidó tulajokat kötelezték volna saját költségükön bontásra.
33. A kazetták jelenleg európai titkosszolgálat + ÁZSIA boldog tulajdonát képezi. Állítólag a CIA is kapott egy DEMO-t valamelyik hálaadás ünnepre.
34. Ez az anyag csak az oszlopos baromságokra tér ki, de volt még vagy 10. Az elemzők olyasmire is felfigyeltek, amire az átlagember soha.
A tornyok felső kilengése a meggyengült alap miatt 93 után folyamatosan növekedett. Ha nincs támadás, vagy nem bontják le őket, akkor ma 2010 körül kb. az Északi torony nem összeomlik , hanem elhasal (eldől) mint a gyalogbéka. Az óriási rezgés miatt néhány órával később követte volna a másik is. Így óriási összeget kaszáltak! Alapot teremtettek az iraki és az afganisztáni invázióhoz. Az, hogy később a magas hőt vegyi anyagokra fogták, egyszerűen hazugság. Sokan nem tudják, hogy a BETON 880 fokon kiválóan ég (egyszerűbben; izzik és szinte olthatatlan a magas hőtelítettség miatt. Oka: anyagának egyrésze víz, a benne lévő kő és vas katalizátorként működik. Bin Ladennek a robbantáshoz nuku köze!”
Összefoglalva: Az amerikai neo-kóhn zsidó bagázs az amerikai kormányzattal a titkosszolgálaton keresztül oldotta meg a biztosítási csalás ügyet, hogy aztán ez váljék a Bush kormányzat számára casus belli-nek, hogy tovább fegyverkezzenek és másokat támadhassanak meg, miközben az amerikai népet is totálisan kiszolgáltatottá téve megalapozzák a gazdasági világválságot, amelynek következménye egy világ szintű háború és hatalmi átrendeződés kell legyen! Jó terv!
Amit tudni lehet, az még kiterjed egyéb releváns mozzanatokra is. Az ominózus napon a zsidó munkavállalók éppen „szabadságon” voltak, mert nekik szóltak, hogy elég veszélyes lesz aznap a tornyokban tartózkodni.
Az acélszerkezetet flex-el feldarabolták, ezért is tudott a lerobbantásakor önmagába csúszni úgy, hogy erre semmilyen indoka nem lett volna.
Emellett beszélik, hogy termitet is használtak, hogy olyan hőmérsékletet idézzenek elő, amely még ha napalmot égettek volna, akkor sem rombol úgy, hogy gyakorlatilag 10 cm-es daraboknál nem maradt nagyobb rom, bár az is igaz, hogy az egyik „terrorista” útlevele valami csoda következtében szinte teljes épségben került elő. Na ez is elmekórtani eset, amit a kommersz amerikai simán bevett.
A többi gépeltérítéses és a PENTAGON.os történet is megér egy külön mondókát és valójában meg sem történt ebben a formában.
A híradó felvételeit manipulálták, előre felkészültek az eseményekre jól beállított „véletlen” felvételekkel.
Olyan épületet is összerobbantottak, amelynek köze sem volt a repülők becsapódásához.
Miért kell éppen most minderről beszélni?
Mert Bin Laden-nek semmi köze az egészhez, úgy került a történetbe, mint Pilatus a credoba. Ez az égbekiáltó összeesküvés volt az alapja az afganisztáni és az iraki „szerepvállalásnak” is, és a terrorista-ellenes törvények, a civil lakosság kordában tartására hozott egyéb intézkedések meghozatalának. Mivel a rendelkezésre álló információk erősen indokolttá tesznek egy hivatalos és nemzetközi nyomozást, hogy kiderüljön a CIA-Mossad-zsidó világ és józan ész-ellenes összeesküvés minden részlete és a bűnösök mind az akasztófa árnyékában hűsölhessenek, mert tetteik következményeképpen már több millió embert írottak ki és tettek nincstelenné.
A tornyok esete a zsidó terrorizmus lényegéről tanúskodnak. Az amerikai közigazgatás legalább olyan fertőzött a talmudista kazár gazemberekkel, mint a magyar, ezért mindenkinek meg kellene értani, akihez az információ eljut, hogy ha a rendszer az Új világrend néven ezen elmebeteg zsidók kezében úgy összpontosul, ahogyan ők ezt elképzelik, akkor itt bármilyen gaztettet elkövethetnek, minden következmények nélkül.
Kérem a kormányokat, titkosszolgálatokat, hogy a meglévő adatbázisaikból az információt kezdjék nyilvánosságra hozni, mert egymás zsarolással való sakkban tartása nem vezet célra és nem is lehet eredményes egy bizonyos ponton túl, amin pedig már túlléptünk. Az áldozatok miatt, az élet védelme miatt és az értelem és az IGAZSÁG okán, kérem, hozzák nyilvánosságra adataikat és a védett tanúk vallomásait!
Az amerikai-zsidó összeesküvés a világot folyamatosan fenyegetve folyamatosan követel újabb emberáldozatokat, miközben mondva csinált indokokkal támadnak meg országokat, igáznak le népeket és irtanak embert. Ennek véget kell vetni, mert senki sincs biztonságban, amíg ezek a szörnyek szabadon garázdálkodnak. Fel kell számolni az USA-t, Izraelt és Európát is vastagon átszövő kazár-zsidó terrorszervezeteket, államinak álcázott hivatalos bűnözői köröket, s ki kell emelni minden nemzetközi szervezetből a beépült korrupt bűnpártolókat!
Izraelnek 20 éve van?
Franklin
Lamb
A
Central Intelligence Agency tanulmánya szerint kétséges, hogy
Izrael túléli az elkövetkező 20 évet.
A
CIA-jelentés előrejelzése szerint nem tartható fenn két állam
jelenléte a régióban és egyértelmű elmozdulás tapasztalható
az egyállamiság felé - azaz vagy Izrael vagy Plesztina. A jelentés
szerint leginkább működő állammodell, a demokrácia jegyében
vissza kell engedni az övezetbe az 1947/48-ban illetve 1967-ben a
betelepített zsidók elől elvándorolt palesztinokat.
A
tanulmány szerint - amely nem az összes, hanem csak egy bizonyos
számú palesztin visszatérésével számol - a megszállt
területekről két millió izraelita fog kivándorolni az USA-ba az
elkövetkező 15 évben.
Ugyanis
az izraeliek közül több mint 500 ezren rendelkeznek amerikai
útlevéllel és 300 ezer izraelita él csak Kaliforniában - mondta
a nemzetközi jogász Franklin Lamb egy interjúban a Press TV-ben
pénteken, hozzátéve, hogy azok, akik nem rendelkeznek amerikai
vagy nyugati útlevéllel elkezdték beszerezni őket.
Lamb
szerint beválik az egyik izraeli falfirka, miszerint az izraeliek
előbb-utóbb elutasítják a megszálló létet és visszamennek
oda, ahonnan jöttek.
A
CIA jelentése szerint a most Izraelben elkezdődött folyamat és a
dél-afrikai Apartheid valamint a Szovjetunió bukása között
párhuzamot lehet vonni. Előbb-utóbb vége lesz a zsidó állammal
kapcsolatos álomnak.
A
tanulmány előrejelez egy további - számunkra nem kedvező dolgot
- miszerint hamarosan 1,5 millió zsidó fog visszatérni Európába,
legfőképpen Oroszországba. Ezenkívül a palesztinok jóval több
gyermeket nemzenek és hoznak világra, mint a zsidók, így a gázai
övezetet ha katonailag elfoglalni el is tudják, benépesíteni már
nem képesek az izraeliták.
Alátámasztja
a CIA állításait az egyre növekvő Tel Aviv ellenes közhangulat
az USA-ban.
Eisenhower haláltáboraiban: egy amerikai börtönőr visszaemlékezései
Ez
nem Holokauszt-kép...Német
hadifoglyokat állítottak a falhoz.
Az
USA módszere: "Tombolt a vérhas és rövidesen saját
ürülékükben aludtak, mert ahhoz is gyengék voltak, hogy a
gödörig eljussanak. Sokan ételért könyörögtek, a szemünk
előtt betegedtek és haltak meg. Bőven volt élelmünk és
tartalékunk, de semmit sem tettünk értük, még orvosi segítséget
sem kaptak."
Tizennyolc
éves koromban, 1944 októberében jelentkeztem az Egyesült Államok
hadseregébe. Elsősorban az ardenneki offenzíva miatt a kiképzésem
rövid volt, az eltávozási időt felére csökkentették és
azonnal küldtek Európába. Miután megérkeztünk a franciaországi
Le Havre-ba, máris teherautókra pakoltak minket és vittek a
frontra. Mikor odaértünk, egyre erősebb tünetekkel jelentkezett
rajtam a Pfeiffer-féle mirigyláz és egy belgiumi kórházba
kerültem. Mivel akkoriban ezt a kórt „csókbetegségnek”
hívták, írtam haza egy köszönőlevelet a barátnőmnek.
Mire
elhagyhattam a kórházat, a felszerelésem, mellyel a dél-karolinai
Spartanburgban gyakorlatoztam, már mélyen Németországban járt és
minden tiltakozásom ellenére tartalékos egységbe helyeztek. Nem
érdekelt már az egység, melyhez jelentkeztem és nem is szívesen
emlékszem vissza az egészre, mivel a harcoktól távoli egységek
katonáit gyakran kinevették akkoriban. A különítményi
minősítési aktám szerint nagyrészt a 14. gyalogezred C
alegységével voltam a Németországban töltött 17 hónap alatt,
de emlékeim szerint már egységekhez is áthelyeztek egy-egy
alkalommal.
1945
március végén vagy április elején a Rajna-menti Andernachba
helyeztek át egy hadifogolytáborba. Négy évig tanultam németet a
középiskolában, tehát tudtam beszélni a foglyokkal, bár ez
tilos volt. Később azonban egyre gyakrabban használtak tolmácsnak
és arra is kértek, hogy nyomozzam ki, hogy vannak-e SS-tagok a
foglyok közt. (Egyet sem találtam.)
Andernachban
körülbelül 50 000 mindenféle korú hadifoglyot őriztünk egy
drótkerítéssel körülvett nyílt mezőn. A nőket egy
elkülönített helyen tartottuk, melyet én csak később láttam.
Az általam őrzött férfiak felett nem volt fedél, sem takaró.
Sokuknak kabátja sem. A sárban aludtak vizesen és dideregve.
Illemhely gyanánt egy hanyagul kiásott gödröt kellett
használniuk. Esős, hideg tavasz volt és védtelenségük miatt
nyilvánvalóan szenvedtek.
Ennél
is borzasztóbb volt látni, ahogy a foglyok füvet szedtek a
bádogedényükben lévő híg leveshez. Azt mondták azért, hogy
enyhítsék az éhség okozta fájdalmaikat. Nagyon gyorsan
lesoványodtak. Tombolt a vérhas és rövidesen saját ürülékükben
aludtak, mert ahhoz is gyengék voltak, hogy a gödörig eljussanak.
Sokan ételért könyörögtek, a szemünk előtt betegedtek és
haltak meg. Bőven volt élelmünk és tartalékunk, de semmit sem
tettünk értük, még orvosi segítséget sem kaptak.
Felháborodva
tiltakoztam parancsnokaimnál, de csak rosszindulattal és nyájas
közömbösséggel találtam szembe magam. Mikor kérdőre vontam
őket, azt felelték, hogy szigorú parancsokat kaptak „odafentről”.
Egyetlen tiszt se merte volna megpróbálni ezt 50 000 emberrel és
felelősségre-vonásnak tenni ki magát, ha tudja, hogy helytelen
amit tesz. Miután rájöttem, hogy tiltakozásom értelmetlen,
megkértem egy konyhán dolgozó barátomat, hogy csempésszen ki egy
kis ételt a foglyok számára. Ő is azt mondta, hogy „fentről”
kapott szigorú parancsok szabták meg a foglyok napi fejadagját. De
elmondta, hogy több élelmük volt, mint amit fel tudtak használni,
ezért megpróbál kihozni nekem valamennyit.
Bedobtam
az ételt a drótkerítésen a foglyoknak, de elkaptak és fogsággal
fenyegettek. Megismételtem a „kihágást” és egy tiszt dühödten
azzal fenyegetett, hogy agyonlő. Egészed addig arra gondoltam, csak
blöfföl, amíg találkoztam egy századossal egy Rajna feletti
dombon amint a 45-ös kaliberű pisztolyával civil német
asszonyokra lövöldözött. Amikor megkérdeztem: „Miért?”, azt
motyogta: „Lőgyakorlat” és kilőtte rájuk a tárat. Láttam
amint az asszonyok próbálnak fedezékbe menekülni, de ilyen
távolságból nem láttam, hogy érte-e golyó valamelyiküket.
Ekkor
döbbentem rá, hogy gyűlölettől fűtött kegyetlen gyilkosokkal
van dolgom. A németeket csak elpusztítani-való félállatoknak
tartották. A rasszizmus történetének egy újabb fejezete volt ez.
A Csillagok és Sávok című katonai lap cikkeiben német
koncentrációs táborokat mutattak be lesoványodott foglyok
fotóival. Ez tovább erősítette álszent kegyetlenségüket és
megkönnyítette annak a magatartásnak az elfogadását, amit el
kellett volna utasítanunk. Ugyanakkor azt gondolom a harcokból
kimaradt katonák a hadifoglyokon és civileken akarták bizonyítani
mennyire kemények.
Amint
azt kiderítettem, ezek a foglyok nagyrészt földművesek és
munkások voltak. Éppoly egyszerű és tudatlan emberek, mint sokan
közülünk. Az idő teltével egyre többen közülük közömbös
zombikká változtak, míg néhányan próbáltak megszökni őrült
öngyilkos elméjüktől vezérelve fényes nappal a nyílt mezőn
keresztül rohanva a Rajna irányába, hogy elsőként szomjukat
oltsák. Mindannyiukat lekaszálták.
A
foglyok közül néhányan legalább annyira akartak cigarettát,
mint élelmet, mert azt mondták, az elveszi az étvágyukat. Ennek
következményeként kufár jenki katonák rengeteg órát és gyűrűt
zsákmányoltak néhány csomag, vagy még kevesebb cigarettáért
cserébe. Amikor elkezdtem cigarettát bedobálni a foglyoknak, hogy
megakadályozzam az efféle üzletet, a rangidős tisztek
megfenyegettek.
Az
egyetlen napfényes pont a szomorú helyzetben azon az éjjelen
történt, amikor „sírhant műszakba” kerültem hajnal 2-től
4-ig. Volt egy sírkert néhány méterre, a tábor dombnak felfelé
menő oldalán. Elöljáróim elfelejtettek zseblámpát adni, én
pedig nem akartam kérni, annyira undorító volt már az egész
helyzet. Egészen világos éjszaka volt és hamar figyelmes lettem
egy fogolyra, aki a szögesdrót alatt mászott kifelé a sírkert
irányába. A parancs szerint szökésben lévő hadifoglyokra
azonnal tüzet kellett nyitnunk, így épp figyelmeztetni akartam,
hogy másszon vissza, amikor megláttam egy másikat a sírkert
irányából visszafelé mászni. Az életüket kockáztatták, hogy
megszerezzenek valamit a sírkertből. Ennek utána kellett járnom.
Amint
beléptem a komor, árnyékos, cserjés temetőbe, teljesen
védtelennek éreztem magam de a kíváncsiság hajtott. Minden
óvatosságom ellenére véletlenül ráléptem egy hason fekvő alak
lábára. Miután majdnem elbotlottam, megpróbáltam visszanyerni
lélekjelenlétem és örültem neki, hogy nem sütöttem el
reflexből puskámat. Az alak felült. Fokozatosan megláttam egy
lány gyönyörű de halálra rémült arcát és a mellette fekvő
piknik kosarat. A civil németeknek tilos volt etetni, de még
megközelíteni is a hadifoglyokat, ezért én sietve közöltem
vele, hogy helyesnek tartom, amit csinál és ne féljen, mert
kimegyek a temetőből és nem állom útját.
Így
is tettem és leültem egy fának dőlve a sírkert szélén egy
nehezen észrevehető helyen, hogy ne zavarjam az eseményeket. Akkor
a piknikkosaras nő szép arca járt a fejemben, melyet azóta sem
felejtettem el.
Végül
még néhány hadifoglyot láttam visszatérni a táborba. Láttam,
ahogy élelmet visznek társaiknak és nagyra becsültem bátorságukat
és elszántságukat.
Az
európai győzelem napján, 1945. május 8-án elhatároztam, hogy
néhány fogollyal fogok ünnepelni, akik kenyeret sütöttek
társaiknak. Ennek a csoportnak bőségesen volt kenyere és
terjesztették a háború vége miatti jókedvüket. Mind azt
gondoltuk hamarosan hazamehetünk, mint kiderül ez szánalmasan naiv
remény volt. A később francia megszállási övezetnek nevezett
területen voltunk, ahol hamar megtapasztaltuk a francia katonák
brutalitását, amikor hadifoglyainkat átszállítottuk
kényszermunka-táboraikba.
Ennek
ellenére azonban aznap boldogok voltunk.
Baráti
gesztusként még fegyveremet is kiürítettem és álltam a
sarokban, kérésükre még azt is megengedtem, hogy játszanak vele.
Ez kellőképpen megtörte a jeget és röviddel ezután együtt
énekeltük az egymásnak tanított vagy a középiskolából
felelevenített dalokat („Du, du liegst mir im Herzen”). Hálájuk
jeléül sütöttek nekem egy különleges kis édes kenyeret. Az
egyetlen ajándék ez volt, amit adhattak. Beletettem
„Eisenhower-kabátomba” és visszacsempészve a kaszárnyába,
egyedül fogyasztottam el, mikor egyedül voltam. Úgy hiszem, hogy
Krisztus kozmikus értelemben (minden lények közös eredetében)
akkor ott mutatta meg nekem létét, mellyel jelentősen befolyásolta
későbbi döntésemet, hogy filozófiát és vallást tanuljak.
Röviddel
ezután néhány beteg és gyenge foglyunkat francia katonák
kísérték táborukba. Mi a menetoszlop mögött haladtunk
teherautónkon. Időről időre lelassultunk és lemaradtunk, talán
a sofőr megütközése miatt. Minden alkalommal mikor egy német
katona megtántorodott vagy lemaradt, egy bottal szétverték a
fejét. A testeket az út mellé gurították és egy másik
teherautó szedte fel őket. Sokuk jobban járt, hogy így halt meg,
mint ha a mi gyilkos mezeinken halt volna éhen.
Mikor
végre megpillantottam az elkülönített német nőket, megkérdeztem
őket miért tartják fogva. Azt mondták ők a tábort követik,
mint az SS tenyészállománya a felsőbbrendű faj létrehozására.
Beszéltem néhányukkal, és bizton mondhatom, hogy sosem
találkoztam talpraesettebb és vonzóbb nőkkel. Egyáltalán nem
érdemelték meg, hogy fogolyként tartsák őket.
Egyre
többször alkalmaztak tolmácsként és így meg tudtam akadályozni
néhány szerencsétlen őrizetbe vételt. Az egyik valamelyest
szórakoztató eset az volt, amikor egy öreg földművest elhurcolt
a katonai rendőrség. Nekem azt mondták, volt egy „különleges
náci medálja”, amit meg is mutattak nekem. Szerencsére volt egy
listám az összes német kitüntetésről és jelzésről. Az
említett medált azért kapta, mert öt gyermeke volt! Talán a
felesége egy kicsit fellélegzett, hogy ura távol volt, de nem
hiszem, hogy haláltáboraink egyike megfelelő büntetés volt a
Németországért végzett szolgálataiért cserébe. A katonai
rendőrök egyetértettek és elengedték, hogy tovább végezhesse a
„piszkos munkát”.
Az
éhínség egyre terjedt a német civilek közt is. Mindennapos volt
német asszonyokat könyékig a szemétben turkálva látni, amint
valami ehetőt kerestek. Persze ha azt a párat pont nem üldözték
el már korábban.
Érdeklődtem
a kis városok és falvak polgármestereinél és azt a választ
kaptam, hogy „áthelyezett emberek” (Németországban dolgozó
külföldiek) teherautókra pakolták és elhajtottak az
élelmiszer-tartalékokkal. Amikor ezt jelentettem, vállrándítás
volt a válasz.Soha,
egyetlen alkalommal sem láttam a táborban civileket segítő
vöröskereszteseket, bár a standjaik kávéval és fánkkal
mindenhol jelen voltak. Mindeközben
a németeknek a rejtett tartalékokra kellett hagyatkozniuk a
következő aratásig.
Az
éhség sokkal „hajlandóbbá” tette a német nőket, mégis az
erőszak (bántalmazással együtt) mindennapos volt. Világosan
emlékszem egy 18 éves lányra, akinek két jenki katona puskatussal
verte be az arcát mielőtt megerőszakolták. Még a franciák is
panaszt emeltek az erőszak, fosztogatás és részeg randalírozás
amerikai részről tapasztalt durva elharapózása miatt. Le
Havre-ban tájékoztatókat kaptunk, melyek szerint a német katonák
tisztességgel viseltettek a békés francia civilek irányában.
Kérték, hogy mi is tegyünk hasonlóképpen, ez viszont távolról
sem sikerült.
„Na
és akkor mi van? Az ellenség kegyetlenségei durvábbak voltak.”
– mondhatják sokan. Igaz ugyan, hogy nekem csak a háború vége
jutott, amikor már győztes helyzetben voltunk. A túlkapásokra
nekünk voltak meg a lehetőségeink, a németeknek már alig. De
senki sem lesz jó csak azért, mert más is rossz. Ellenségeink
bűneinek megismétlése helyett igyekeznünk kellene megtörni a
gyűlölet és bosszú körforgását, mely megfertőzte és
eltorzította az emberi történelmet. Ezért emelem fel a szavam
most, 45 évvel később. Nem akadályozhatjuk meg az egyéni
kihágásokat egy háborúban, de befolyásolhatjuk a kormányok
politikáját, ha elegen szólalunk fel. Elutasíthatjuk a hivatalos
propagandát, mely alsóbbrendűnek nevezi az ellenségünket és az
általam látott borzalmak elkövetésére biztat. Tüntethetünk
polgári célpontok bombázása ellen, amely ma is zajlik. És
megtehetjük, hogy nem nézzük el kormányainknak fegyvertelen,
legyőzött hadifoglyok gyilkolását.
Tudom,
hogy az átlagpolgár számára nehéz beismerni ilyen nagyságrendű
bűntetteket, különösen ha maguk is részesei voltak. Az
áldozatokkal szimpatizáló amerikai katonák mesélték, hogy még
ők is féltek panaszt tenni, mivel bajba kerülhettek. A veszély
pedig nem múlt el. Néhány héttel ezelőtti felszólalásom óta
kaptam néhány fenyegető telefonhívást és a postaládámat is
szétverték. De megérte. Katartikus hatásával régóta elfojtott
érzéseket szabadított fel, amikor erről írtam. Felszabadítás
ez, mely talán emlékezteti a többi áldozatot is, hogy „az
igazság szabaddá tesz és véget vet a félelemnek.” Talán még
egy magasabb szintű lecke is következhet mindebből: csak a
szeretet képes mindent legyőzni.
Martin
Brech a New York állambeli Mahopacban él. Amikor visszaemlékezéseit
megírta 1990-ben, adjunktus professzorként tanított filozófiát
és vallástudományt a Mercy Főiskolán Dobbs Ferryben, New York
államban. Brech unitárius-univerzalista tiszteletes és a Columbia
Egyetemen szerzet Master diplomát teológiából..
Az
esszé megjelent: The Journal of Historical Review, Summer 1990 (Vol.
10, No. 2), pp. 161-166. (jav., átdolg.: 2008 nov.)
Ajánlott
olvasmány
James
Bacque, Crimes and Mercies: The Fate of German Civilians Under Allied
Occupation, 1944-1950 (Toronto: Little, Brown and Co., 1997)
James
Bacque, Other Losses: An investigation into the mass deaths of German
prisoners at the hands of the French and Americans after World War II
(Toronto: Stoddart, 1989)
John
Dietrich, The Morgenthau Plan: Soviet Influence on American Postwar
Policy (New York: Algora, 2002)
Ralph
Franklin Keeling, Gruesome Harvest: The Allies’ Postwar War Against
the German People (IHR, 1992). Originally published in Chicago in
1947.
Giles
MacDonogh, After the Reich: The Brutal History of the Allied
Occupation (New York: Basic Books, 2007)
John
Sack, An Eye for an Eye: The Story of Jews Who Sought Revenge for the
Holocaust (2000)
Mark
Weber, “New Book Details Mass Killings and Brutal Mistreatment of
Germans at the End of World War Two” (Summer
2007)
( http://www.ihr.org/other/afterthereich072007.html )
( http://www.ihr.org/other/afterthereich072007.html )
Alfred-Maurice
de Zayas, Nemesis at Postsdam (Lincoln, Neb.: 1990)
Alfred-Maurice
de Zayas, A Terrible Revenge: The Ethnic Cleansing of the Eastern
European Germans, 1944-1950 (New York: St. Martin’s Press, 1993) /
1994)
(Martin
Brech, Institution for Historical Review nyomán Bessenyey Soma,
Szent Korona Rádió)
Veszélyben Magyarország függetlensége
Charles
Gati felvázolta azokat a demokratikus és nem demokratikus
eszközöket, amelyeket Magyarország ellen bevetne, és ebben
megdöbbentő módon az egyik ilyen pont a polgárháború
eshetőségének a felvetése.
A
Magyarország szuverenitása ellen irányuló Európai Uniós
ostromokhoz képest óriási támadás érte hazánkat az Egyesült
Államok irányából- jelentette ki mai sajtótájékoztatóján
Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető- helyettese.
Emlékeztetett: egy hete Charles Gati a 168 órának nyilatkozott,
miszerint Magyarország ellen demokratikus és nem demokratikus
eszközöket is bevetne a magyar kormány megdöntésére. A Külügyi
bizottság alelnöke hozzátette: ez azután látott napvilágot,
hogy Hillary Clinton elküldte fenyegető levelét Magyarország
ellen. A nemzeti radikális képviselő hangsúlyozta: Charles Gati
az interjúban és a Heti Válasz kérdésére felvázolta azokat a
demokratikus és nem demokratikus eszközöket, amelyeket
Magyarország ellen bevetne, és ebben megdöbbentő módon az egyik
ilyen pont a polgárháború eshetőségének a felvetése.
"Ez
Magyarország szempontjából aggodalomra ad okot, hiszen nagyon jól
tudjuk, hogy az Egyesült Államok nyílt katonai beavatkozás
mellett nagyon gyakran alkalmazta már a titkosszolgálatok
felhasználásával a puccsot és a kormányok megdöntésére
irányuló tevékenységet. Ezt láthattuk Ukrajnában, Grúziában,
ahol az Egyesült Államok- nyílt titok- a CIA segítségével
kormányok ellen szervezett puccsot és polgárháborús helyzetet
eredményezett"- emelte ki Gyöngyösi Márton. Hozzátette:
azért lehet fenyegetésnek venni Charles Gati kijelentését, mert
köztudott, hogy a Clinton család barátja, Hillary Clinton
főtanácsadója és tevékenyen részt vett Clinton elnök mellett
is.
Tavaly
nyáron Gyöngyöspatán az amerikai nagykövetség több munkatársa,
sőt a magyarországi amerikai nagykövet is jelen volt, valamint egy
amerikai cigányimádó zsidó ingatlankufár Richard Field is a
helyszínen tartózkodott, a gyöngyöspatai cigányokat is hergelték
és bizonyos szinten sikerült is valamiképpen polgárháborús
helyzetet elérni- közölte Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője.
Hozzátette: ha figyelembe vesszük Charles Gati által elmondottakat
és visszatekintünk a tavaly nyári gyöngyöspatai eseményekre,
akkor nem zárható ki, hogy az próbája volt annak, hogyan lehet
Magyarországon olyan állapotokat teremteni, hogy a mindenkori
kormányt el lehessen távolítani.
Mirkóczki
Ádám, mint a Nemzetbiztonsági bizottság tagja és Gyöngyösi
Márton, mint a Külügyi bizottság alelnöke kezdeményezik egy
rendkívüli Külügyi és Nemzetbiztonsági bizottság összevont
ülését, amelyen meghívottként az amerikai nagykövetasszonyt
szeretnék meghallgatni és tisztázni szeretnék a kijelentéseket
és a fenyegetéseket. A nemzeti radikális képviselő hangsúlyozta:
nem a Fidesz kormány védelmében teszik ezeket a lépéseket. A
Jobbik nemzeti párt és a magyar nép érdekeit képviseli, ilyen
diplomáciai események után bármilyen színezetű kormányra való
tekintet nélkül feladata, hogy a magyar szuverenitást megvédje.
Kiderül
a végén ezek a mocskos zsidók szuverén államokban szítanak
polgárháborút, és ha kell megbuktatják a törvényes kormányt
is. És még a jobbikot ugatják le a parlamentben ezek a 80 % - ban
szemita magyargyűlölő politikus rablók, mert az ölés a vérükben
van . Mi volna ha fölvilágosítanánk a cigányokat és
megmondabánk, a zsidók miatt kell szenvedniük a kirekesztést, a
kilátástalanságot elszenvedniük, és bizony tőlük kell elvenni
azt amit elloptak tőlük és a nemzettől, kezdjék kirabolni a
zsidó uzsorásokat, mert a vagyonukat tőlük lopták el . Fiuk föl
a zsidó negyedbe, a külön álló lakóparkokra ott még van mit
elvinnivaló. A parkok különben is úgy épűltek , hogy az
alválalkozókat nem fizették ki , minden jogotok megvan arra , hogy
kiraboljátok e lakóparkokat.Vádemelés, tárgyalás és határozat nélkül határozatlan ideig bárki fogva tartható az USA-ban
A
Nemzetvédelemi felhatalmazásról szóló 1867. számú törvény
elfogadásával az amerikai szenátus múlt csütörtökön törvénybe
iktatta az amerikai hadsereg felhatalmazását arra vonatkozóan,
hogy amerikai állampolgárokat vádemelés, tárgyalás és
bármilyen felügyelet nélkül határozatlan ideig fogva tarthasson.
Bár
a Fehérház kilátásba helyezte a törvény megvétózását, az a
tény, hogy az Obama kormány jogászai ismételten megerősítették
támogatásukat amerikai állampolgárok ellen, állami
finanszírozással elkövetett merényletek iránt, ennek az
ellenkezőjét sugallja. A kormány számos alkalommal
kihangsúlyozta, hogy a törvény nem megszavazása, tehát az
alkotmány tiszteletben tartása, „politikai öngyilkosság”
lenne.
„A
törvény „hatalmi-szteroiddal” látja el a hadsereget,
jelentősen megnövelve annak veszélyét, hogy amerikai
állampolgárokat vádemelés nélkül börtönbe zárhassanak,”
mondja Christopher Anders, az ACLU vezető jogtanácsadója
törvényhozási ügyekben. Spencer Ackerman kiemelte, hogy a törvény
megsérti az amerikai alkotmány hatodik kiegészítését, mivel
lehetővé teszi, hogy amerikai állampolgárokat határozatlan ideig
fogva tarthassanak, akár külföldön is, a bűnösségi
bizonyításának kényszere nélkül. Nem kell mást tenniük, mint
egy utcai ellenőrzés, igaztoltatás során terroristának
nyilvánítani valakit és az illetőt akár soha többé nem látják
viszont.
A
határozatlan idejű fogva tartás körüli vita egyértelművé
tette, hogy a kormány szerint az Egyesült Államok területe maga
is háborús övezetnek számít. Egyesek azt gondolják, hogy ezzel
nincs semmi gond, annak ellenére, hogy egy ilyen döntéssel sárba
tiporják az alkotmányt, megsértik a hadsereg és a rendőrség,
valamint a kül- és belpolitika szétválasztásának elvét.
Ez
egy rendkívül veszélyes döntés, különösen egy olyan
országban, ahol terroristának nyilváníthatnak valakit, pusztán
azért mert megkérdőjelezi egy háború jogosságát, vagy tüntetni
mer, esetleg megkérdőjelezi a környezetszennyezési politikát
vagy a Wall Street-i banda tevékenységeit, támogatja Ron Paul-t,
szabadságpárti elveket vall, befektetési aranyat vagy 7 napnál
több időre elegendő tartalékélelmiszert vásárol.
Állítólag genetikai fegyverek kifejlesztésén munkálkodnak
Az
amerikai és a brit hadsereg laboratóriumaiban állítólag olyan
biológiai fegyverek kifejlesztésén munkálkodnak, amelyek –
genetikai alapon – kizárólag bizonyos népcsoportok tagjaira
nézve lennének végzetesek – jelentette ki az iráni Press TV-nek
nyilatkozva egy Peter Eyre nevű Közel-Kelet-szakértő.
“Már
létre is hoztak egy olyan bombát, amely csakis az afrikai eredetű
génekkel rendelkező feketéket gyilkolja meg. Lábra kaptak olyan
híresztelések is, melyek szerint a kínaiak számára is
kifejlesztik a csak számukra veszélyes fegyvereket” –
jelentette ki Peter Eyre közel-keleti ügyekben járatos szakértő.
Mint mondta, az ilyen típusú „genetikai bombák” kifejlesztését
a brit kormány megbízásából kezdték meg az egykori Rodéziában,
majd amikor a gyarmat elnyerte függetlenségét, a munkálatokat
Dél-Afrikában folytatták.
Peter Eyre arra is felhívta a figyelmet az interjúban, hogy az amerikai és a brit hadsereg hatalmas mennyiségű biológiai és vegyi fegyverkészlettel rendelkezik. Sőt állítása szerint Washington és London az uralmuk alatt álló csatlós rezsimek egy részét is ellátta a veszedelmes fegyverekkel. “Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az iraki-iráni háború idején vegyi és biológiai fegyvereket juttatott Szaddám Huszein részére… London finanszírozta bizonyos iraki laboratóriumok létrehozását, és segítséget nyújtott a bagdadi rendszer számára a vegyi és biológiai fegyverek kifejlesztésében” – állította Peter Eyre.
Ralph Schoenman amerikai politikai elemző pedig arról beszélt a Press TV-nek adott nyilatkozatában, hogy a Pentagon amerikai laboratóriumokban valóban kifejlesztett bizonyos „genetikai típusú” fegyvereket, melyekből juttatott egyes csatlósainak is. A szakértő ugyanakkor rámutatott: a vegyi fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi megállapodások értelmében a kémiai eredetű készleteket az aláíró államoknak 2007. április 29-ig meg kellett volna semmisíteniük. Az amerikai kormány azonban bejelentette, hogy nem képes betartani a határidőt, és - a megállapodásokban rejlő bizonyos kiskapukat kihasználva - csak 2012-ben tudja teljesíteni a kötelezettségvállalását.
A vegyi és biológiai fegyverek betiltásáról rendelkező nemzetközi egyezmények szerint azoknak az államoknak az ügye, amelyek nem tesznek eleget vállalásaiknak, a Biztonsági Tanács elé kerül. „A legcsekélyebb jele sincsen annak, hogy az amerikai hadsereg meglévő vegyi és biológiai fegyvereinek megsemmisítésére készülne, ellenkezőleg, tovább növelik a készleteiket” – jelentette ki Ralph Schoenman.
Peter Eyre arra is felhívta a figyelmet az interjúban, hogy az amerikai és a brit hadsereg hatalmas mennyiségű biológiai és vegyi fegyverkészlettel rendelkezik. Sőt állítása szerint Washington és London az uralmuk alatt álló csatlós rezsimek egy részét is ellátta a veszedelmes fegyverekkel. “Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az iraki-iráni háború idején vegyi és biológiai fegyvereket juttatott Szaddám Huszein részére… London finanszírozta bizonyos iraki laboratóriumok létrehozását, és segítséget nyújtott a bagdadi rendszer számára a vegyi és biológiai fegyverek kifejlesztésében” – állította Peter Eyre.
Ralph Schoenman amerikai politikai elemző pedig arról beszélt a Press TV-nek adott nyilatkozatában, hogy a Pentagon amerikai laboratóriumokban valóban kifejlesztett bizonyos „genetikai típusú” fegyvereket, melyekből juttatott egyes csatlósainak is. A szakértő ugyanakkor rámutatott: a vegyi fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi megállapodások értelmében a kémiai eredetű készleteket az aláíró államoknak 2007. április 29-ig meg kellett volna semmisíteniük. Az amerikai kormány azonban bejelentette, hogy nem képes betartani a határidőt, és - a megállapodásokban rejlő bizonyos kiskapukat kihasználva - csak 2012-ben tudja teljesíteni a kötelezettségvállalását.
A vegyi és biológiai fegyverek betiltásáról rendelkező nemzetközi egyezmények szerint azoknak az államoknak az ügye, amelyek nem tesznek eleget vállalásaiknak, a Biztonsági Tanács elé kerül. „A legcsekélyebb jele sincsen annak, hogy az amerikai hadsereg meglévő vegyi és biológiai fegyvereinek megsemmisítésére készülne, ellenkezőleg, tovább növelik a készleteiket” – jelentette ki Ralph Schoenman.
USA: Irán veszélyesebb, mint az Al-Kaida - Irán válaszol
X-55s
cirkálórakéta
Egy
meg nem nevezett, magas rangú amerikai katonai vezető szerint a
Közel-Keleten Irán jelenti a legnagyobb fenyegetést az Egyesült
Államok és szövetségesei számára, miközben az al-Kaida
nemzetközi terrorszervezet már hanyatlóban van.
Az
illető egy washingtoni fórumon tartott pénteken előadást,
amelyről az újságírók csak úgy tudósíthattak, hogy nem
nevezik meg a felszólalót. A katonai vezető az értékelésben
hangsúlyozta: nem hiszi, hogy Irán konfliktust akar kiprovokálni,
és azt sem tudja, hogy Teheránban tényleg meghozták-e már a
döntést atomfegyver előállításáról.
Irán
azt állítja, hogy atomprogramja békés célú, de az Egyesült
Államok, az Európai Unió és más hatalmak büntető szankciók
sorozatával próbálják rávenni az urániumdúsítás
leállítására. Barack Obama amerikai elnök csütörtökön
egyetértett Nicolas Sarkozy francia államfővel abban, hogy ezt a
"példátlan nyomást" fenn kell tartani.
Az
izraeli sajtóban a héten olyan találgatások merültek föl,
amelyek szerint Izrael megelőző katonai csapást fontolgat az iráni
nukleáris létesítményekre. Izrael 1981-ben már lebombázott egy
épülő iraki reaktort, és 2007-ben hasonló akciót hajtott végre
Szíria ellen is, ami súlyt ad a fenyegetésének. Pénteken az
egyébként békepárti izraeli elnök, Simon Peresz is kijelentette,
hogy a világ vezetőinek "teljesíteniük kell az ígéretüket",
hogy leállítják Iránt, "kerül, amibe kerül". "A
lehetséges lépések listája hosszú" - tette hozzá.
Irán
válasza: Izrael egymillió áldozattal fizet, ha támadás éri
Iránt
A
FARS perzsa hírügynökség által tegnap közzétett
hírmagyarázatban egyértelmű válasz olvasható az izraeli és az
amerikai fenyegetésekre: Ha Izrael vagy az Egyesült Államok
megtámadja Iránt, Teherán négy rakétával szinte teljesen
elpusztítja a zsidó államot. „Irán mindössze négy levegő-föld
rakéta indításával egymillió áldozatot követelő pusztítást
képes véghezvinni a cionista entitás területén”, áll a
közleményben.
A
FARS Hírügynökség útján közzétett figyelmeztetés azért is
érdekes, mert a nyugati titkosszolgálatok szerint Irán eddig még
nem gyártott nukleáris robbanótöltettel is ellátható rakétákat,
pontosabban, ilyen atomtöltettel nem rendelkezik. A Teheránban
elhangzott figyelmeztetés után Izraelben biztonsági szakértők
azonnal emlékeztettek rá, hogy a Szovjetunió széthullása idején
Teherán valószínűleg jó pénzért Ukrajnában beszerzett
tizennyolc darab Kh-55, vagy más néven X-55s típusú atomtöltetű
cirkálórakétát, illetve Fehéroroszországban négy-öt darab
atombombát.
Az
X-55s levegő-föld cirkálórakétákat egyébként harci
repülőgépekről indítják, s azoknak hatótávolsága eléri a
2500 kilométert. Megjegyezzük, hogy az Izrael és Irán közti
légvonalbeli átlagos távolság mindössze 1200 kilométer. A FARS
Hírügynökség kommentátora rámutat: konfliktus esetén
mindenképpen a kisebb területű Izrael húzza a rövidebbet, mert a
nyolcvanszor nagyobb Irán kevésbé sebezhető.
A
perzsák arra is emlékeztetnek, hogy Izrael és Amerika ismét Irán
megtámadásával fenyegetőzik, miközben megfeledkeznek róla, hogy
a zsidó állam hadserege legutóbb harminchárom nap alatt vereséget
szenvedett Libanonban a Hizbulláhtól, Washington pedig katonailag
kudarcot vallott Afganisztánban és Irakban.
Palesztina az UNESCO tagja lett - az USA nem támogatja többé
Az
ENSZ-tagok többsége leszavazta a cionistákat
A
jelképesnek tekinthető szavazás hatalmas diplomáciai győzelem a
Palesztin Hatóságnak. A zsidók előtt hajbókoló, Martonyi -
Németh Zsolt - féle külügy által irányított magyarországi
képviselő tartózkodott a szavazásnál, de a szükséges többség
így is bőségesen megvolt a palesztinoknak.
Teljes
jogú tagjai közé választotta a Palesztin Hatóságot hétfőn
Párizsban az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális
Szervezete, az UNESCO.
A
194 tagállamból a jelen lévők közül 107 képviselő szavazott
igennel, 14-en nemmel, 52-en pedig tartózkodtak - jelentette be az
eredményt Bogyay Katalin, az Általános Közgyűlés 36.
ülésszakának elnöke.
A
felvételhez a jelenlévők kétharmados többségének támogatására
volt szükség. A Palesztin Hatóság csatlakozásával 195-re
emelkedett az UNESCO tagjainak a száma, amely csütörtökön vette
fel 194. államként a Dél-szudáni Köztársaságot.
A
szavazás hatalmas diplomáciai győzelem a Palesztin Hatóságnak,
amely eddig csak megfigyelői státussal rendelkezett az ENSZ
szakosított szervezetében. A palesztinok fő célja mindazonáltal
az, hogy az anyaszervezet, az ENSZ teljes jogú tagjai legyenek.
Mahmúd
Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke szeptemberben nyújtotta be a
Palesztin Államnak az ENSZ teljes jogú tagsága iránti kérelmét.
A Biztonsági Tanácsban az Egyesült Államok várhatóan megvétózza
a kérelmet a november 11-i szavazáskor.
"Ez
a szavazás (az UNESCO-ban) eltörölte a palesztin néppel szembeni
igazságtalanság egy apró szeletét" - mondta a plenáris
ülésen elhangzott felszólalásában Rijád al-Malki palesztin
külügyminiszter.
Az
Egyesült Államok, Németország és Kanada nem támogatta a
palesztinok felvételét, a nagyobb európai országok közül
Olaszország és Nagy-Britannia tartózkodott, míg a korábban a
szavazást még korainak tartó Franciaország az arab államokkal és
a latin-amerikai országokkal együtt a csatlakozás mellett foglalt
állást.
Magyarország
tartózkodott a szavazásnál.
A
cionista terrorállam - amely erre a kimenetelre számított - már
előzetesen jelezte, hogy elfogadja a szavazás eredményét, de
várhatóan csatlakozik az egykori Amerikai Egyesült Államoknak
nevezett Nagy-Izraelhez, amely a múlt héten azzal zsarolta meg a
szervezetet, hogy azonnali hatállyal megszünteti a szervezet anyagi
támogatását, ha megszavazza a palesztinok belépését.
Washington
évi 70 millió dolláros hozzájárulással az UNESCO
költségvetésének 22 százalékát állja. Az izraeli megvonással
együtt a szervezet éves költségvetésének mintegy negyedétől
esne el. Nimrod Barkan izraeli nagykövet véleménye szerint az
UNESCO mostantól kezdve forráshiány miatt képtelen lesz
küldetését betölteni. Igy lehetetlenítik ela cionisták az ENSZ
Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét.
"Elvonásokat
kell a programokban eszközölni, módosítani kell a
költségvetésünket. De nemcsak pénzügyi problémáról van szó,
ez egy olyan probléma, amely a szervezetünk egyetemességét
érinti" - fogalmazott Irina Bokova, az UNESCO bolgár
főigazgatója, aki személy szerint pártatlanságáról biztosított
mindenkit a szavazás előtt.
Az
Egyesült Államokban két, az 1990-as évek elején elfogadott
törvény tiltja az olyan ENSZ-szervezetek támogatását, amelyek
felveszik teljes jogú tagjaik közé a Palesztin Hatóságot.
Köszönhetők persze ezen törvények az amerikai zsidó érdekkörök
nyomásának. Washington egyébként 1984 és 2003 között bojkottal
tiltakozott az UNESCO akkoriban szerinte elfogadhatatlan működési
mechanizmusa és a "harmadik világ ideológiájának"
térnyerése miatt. A szervezetbe való visszatérése óta, az
elmúlt nyolc évben, Washington aktív volt az UNESCO-ban, amelyet a
nyugati értékrend egyik legfőbb népszerűsítőjének tekintett,
s számos program kezdeményezője volt, elsősorban a nemek
egyenjogúsága érdekében.
Ismerős
a helyzet a Tiszaeszlári vérvádnál is Zsidó pénz volt a tét
amit elveszt Magyarország ha nem áll el a perben a zsidó vádtól ,
a módszer a régi a zsarolás is ismétlődik , csak a világ
bátrabb, és lassan lesöprik e söpredék rablóbandát a
történelem szemétdombjára.
Hosszú,
de remek olvasmány
A Pearl Harbor-i provokáció furcsaságai és hasonlóságai a '01. 09. 11-ei összeesküvéssel
Elhangzott 2011. júl. 12-én, Hódmezővásárhelyen, a IV. Történettudományi Találkozón.
1.) Bevezetés
Olykor nehéz éles határvonalat szabni történelem és politika közt. Általában a régi vagy viszonylag régebbi eseményeket melyek már kellő időtávlattal rendelkeznek, s a jelenben nincs közvetlen hatásuk soroljuk a históriához, míg a közelmúltnak a mától még alig elkülöníthető történéseit amolyan köztes kategóriának tekinthetjük. Ebben az értelemben a 70 esztendeje, 1941-12-07-én lezajlott Pearl Harbor-i csata (továbbiakban: PH) egyértelműen a történelemhez sorolható (noha tanulságait most sem tanácsos felednünk!), míg a közel 10 éve, 2001-09-11-én megvalósított önmerénylet (továbbiakban: 9/11), mivel aktív befolyása mindennapjainkra s az egész világhelyzetre tagadhatatlan, egyelőre inkább a politikához tartozik (ámbár lassanként átcsúszik a történelembe is).
Az ókorban vagy a középkorban még tisztább eszközökkel játszottak a szemben álló felek. Vélt vagy valós érdekeikért általában nyíltan léptek föl, s a döntést inkább a fegyverek erejére bízták, ritkán éltek csak a diplomácia vagy a propaganda megtévesztő, kevésbé tisztességes módszereivel. Nem azt mondom, hogy akkoriban mindenki becsületesen küzdött, ám azt határozottan állítom, hogy e téren markáns fordulat csupán a „felvilágosodás", valamint az ebből kinövő 1789-es „nagy francia forradalom" után következett be, vagyis az értékelvű, hierarchikus és valamennyire még szakrális társadalmakat fölbomlasztó és szétrohasztó istentelen, embertelen, pénzközpontú „polgári demokráciákban" (lásd kapitalizmus, imperializmus, gyarmatosítás!), ill. a későbbi totalitáriánus állami berendezkedésekben (lásd bolsevizmus, nácizmus, majd globalizmus!). Ennek megfelelően leszögezhetjük, hogy az I. és II. világháborút sem azok kezdték valójában, akikre ezt a győztesek ráfogták, hanem éppen a kegyetlen győzők, valamint a mögöttük megbújó, jól álcázott, titkos háttérhatalmak (melyek manapság már a látszatra is alig ügyelnek, s egyre durvábban, egyre kendőzetlenebbül törnek a teljes cionista világuralomra). Mindkét világháborúra jellemző, hogy a közvélekedésben számon tartott kirobbantóit a későbbi veszteseket alattomos aknamunkával, sötét provokációkkal gazdasági, szociális, politikai, kulturális és morális téren is oly lehetetlen helyzetbe hozták, hogy nem maradt más választásuk, mint a harc fölvállalása. Sajnos a történelmet többnyire a hitványabb, erőszakosabb győztesek írják, ezért e kérdéseket is ideje lenne már (nemzetközi szinten is) tisztába tenni; most azonban nem feladatom ezekbe mélyebben belemerülni.
Kitűzött célom az, hogy megvizsgáljam PH és 9/11 tényleges történéseit, visszásságait, a két esemény közt vonható párhuzamokat, hasonlóságokat, s megpróbáljam fölvázolni kétséges „eredményeiket", melyekből világosan látszik, hogy nem az emberiség javát, még csak nem is az USA népének előmenetelét szolgálták, hanem egy szűk körű, ám annál gazdagabb, befolyásosabb és agresszívebb judaista-talmudista bűnbanda pillanatnyi boldogulását.
2.) Pearl Harbor a gyalázat napja
A történelem legnagyobb szabású, legpusztítóbb tengeri konfliktusában, a PH-i csatában, a japán flotta megtámadta az Amerikai Egyesült Államok haditengerészetének PH-i (Hawaii-szigetek) támaszpontját. Az ellenséges seregek parancsnokai a következők voltak: Husband Edward Kimmel (tengernagy, Amerikai Haditengerészet) és Walter C. Short (altábornagy, Amerikai Szárazföldi Erők), ill. Nagumo Csuicsi (ellentengernagy, Japán Császári Haditengerészet), Fucsida Micuo (korvettkapitány, az 1. hullám vezetője) és Simazaki Sigekazu (sorhajóhadnagy, a 2. hullám vezetője).
(Érdekességként egy pillanatra villantsuk fel Nagumo Csuicsi arcélét. A japán admirális a Honshu szigetén lévő Jonezavában született 1887-ben. 1908-ban elvégezte a Japán Birodalmi Haditengerészeti Akadémiát, majd egy rombolón szolgált. Az 1920-as években Európában és az USA-ban tartózkodott. 1929-ben tért vissza Japánba. Kapitánnyá nevezték ki, és a Haditengerészeti Akadémián dolgozott. Mandzsúria elfoglalásakor a 11. romboló flotta parancsnoka volt. Később a Jamasiro csatahajó és a Takao nehézcirkáló parancsnoka lett. Ellentengernagyként a 8. cirkáló flottát irányította. 1941 áprilisában kinevezték az 1. repülőgép-hordozó flotta parancsnokává. A II. világháborúban több ütközetet is vezetett: a PH elleni akciót, a Kelet-Salamon-szigeteki, a Santa Cruz-szigeteki csatát, a Darwin elleni támadást, és a midwayi összecsapást, ahol az összes repülőgép-hordozóját elvesztette. 1944-től a Csendes-óceán középső területein irányította a japán flottát. A Mariana-szigeteket kellett volna megvédenie, ám kudarcot vallott. Az amerikaiak sikeres saipani partraszállása után ezért rituális öngyilkosságot a szamuráj-becsületnek megfelelő szeppukut, harakirit követett el, 1944-06-15-én.)
Japán 1940-ben elkerülhetetlennek tartotta az USA elleni háborút. Vezetői úgy vélték, hogy már elegendő nyersanyaggal rendelkeznek ahhoz, hogy folytassák a harcot Kínával, dél felé pedig elfoglalják az európai országok gyarmatait, és közben megküzdjenek az USA-val is. Az annektált területek nyilván biztosítják a további csaták anyagszükségleteit. Az USA nem nézte jó szemmel Japán gyors fejlődését (vetélytársat sejtett benne), ezért zárolta az országban lévő vagyonát (pl. a bankbetéteket), és fokozatosan megszüntette a kereskedelmet Japánnal, ill. bojkottálta a szigetország tengeri nyersanyag- és energiaellátását, sőt a japán származású amerikai állampolgárokat koncentrációs táborokba zárta. Japánnak nem maradt más lehetősége, mint kitörni ebből a karanténból. Jamamoto Iszoroku (tengernagy, a japán egyesített flotta főparancsnoka) tervezte meg a PH elleni támadást. A részleteket Genda Minoru (sorhajókapitány, vezérkari tiszt) dolgozta ki Fucsida parancsnok segítségével.
Az 1. japán flotta amely 6 repülőgép-hordozóból (Sokaku, Hirju, Zuikaku, Kaga, Akagi, Szorju), 2 csatahajóból (Kirisima, Hiei), 2 nehéz- és 1 könnyűcirkálóból, 9 rombolóból, 3 tengeralattjáróból és 8 tartályhajóból állt 1941-11-26-án indult el a Kuril-szigetekről. A flotta előtt pár tengeralattjáró haladt, melyek zseb-tengeralattjárókat vittek. Ezeknek az apróságoknak kellett behatolniuk PH kikötőjébe. A leleplezés elkerülése érdekében Jamamoto a megszokottnál északabbra fekvő útvonalat választott a flottának. Megkerülték a Midway-szigeteket, és északi irányból közelítették meg Hawaiit. 1941 októberében a Taiyo Maru óceánjáró kísérletképpen végigment a tervezett útvonalon, és közben egyetlen hajóval sem találkozott. A támadást úgy időzítették, hogy az amerikaiaknak a lehető legnagyobb meglepetést okozzák. A kár csaknem 90%-a az első tíz percben keletkezett. Félórányi mészárlás és zűrzavar után a japán gépek eltűntek az égről.
Két figyelmeztetés készenlétbe helyezhette volna az amerikai erőket. December 7-én reggel a kikötő bejáratánál egy amerikai járőröző romboló egy japán tengeralattjáróra bukkant, azt elsüllyesztette, majd jelentést tett róla. Az egyik radarállomás 7 órakor északról közeledő repülőgépeket észlelt. A radarkezelők jelentették az információs központnak, ahol ezt úgy értelmezték, hogy ezek a Kaliforniából erősítésként jövő B-17-es Flying Fortressek („repülő erődök"), amelyeknek az érkezését erre a napra várták. Valójában azonban a támadó japán gépeket fedezték föl.
Nagumo flottája dec. 7-én reggel PH-tól 440 km-re északra volt. 6 órakor 183 repülőgép emelkedett fel a hordozókról Fucsida Micuo vezetésével. Két óra múlva megkezdték a haditerv megvalósítását. 7:55-től 8:30-ig támadták a kikötőt és a szigeteken lévő repülőtereket. A rémület és a fejetlenség teljes volt. A bombázásra a vasárnap reggeli őrségváltáskor került sor. A 202 amerikai repülőgép negyede tudott csak felszállni, de nem sokra mentek a túlerőben lévő japán vadászokkal. Az ügyes, váratlan akció (az amerikaiak szerint alattomos orvtámadás!) teljesen elsöpörte a légvédelmet is. Az ekkor érkező B-17-eseket a japán vadászgépek lelőtték.
A második csapat (Simazaki vezetésével) 170 gépe 7:15-kor indult el. Azokra a hajókra koncentráltak, amelyek az első hullámban kevésbé sérültek meg. A támadás 9:45-kor fejeződött be. A japán gépek 10:30 és 13:30 között értek vissza a repülőgép-hordozókra.
A japánok eredetileg terveztek egy harmadik hullámot is. Fucsida és a pilóták ebben az épségben maradt hajókat és repülőgépeket, illetve az üzemanyag-tárolókat akarták támadni, de Nagumo tengernagy úgy vélte, hogy már így is elég jelentős veszteségeket okoztak az ellenségnek, ezért a harmadik hullámot lefújta. Ez nem volt szerencsés döntés, mert még sértetlenek voltak azok az üzemanyagtartályok, amelyekről a japán admirális azt gondolta, hogy csak makettek, és az igaziak a föld alatt vannak. Ezért a flottát hazafelé irányította, bár a pilóták nem örültek döntésének. Japán csak 29 repülőgépet, 4 törpe tengeralattjárót, 55 pilótát és 9 tengerészt vesztett el.
Az USA 4 csatahajója (Arizona, California, Nevada, West Virginia) és 3 rombolója elsüllyedt, az Oklahoma pedig felborult. 3 másik csatahajó (Pennsylvania, Maryland, Tennessee), valamint 3 cirkáló súlyosan megsérült. 188 repülőgép megsemmisült, 155 megrongálódott. 2403-an (ebből 68 civil) meghaltak, 1178-an megsebesültek. A támadás ideje alatt a japánok fő célpontjainak tekintett repülőgép-hordozók nem voltak a kikötőben. A legdrámaibb veszteségek az Arizona csatahajón következtek be. Az első támadás során bomba hullt a kéménybe, s az ezt követő robbanás, majd a tűz 1177 embert ölt meg. (Az Arizona a japán telitalálat után még két napig égett, azután elsüllyedt. Egyes darabjait évek múltán a búvárok kiemelték, ám a roncs a mai napig a tenger mélyén fekszik.)
A támadás az amerikai csendes-óceáni flottát fél évre megbénította. Ez lehetővé tette, hogy Japán még 1941-ben megtámadja a Fülöp-szigeteket, Hongkongot és Malajziát. A nemzet döbbenten hallgatta Franklin D. Roosevelt elnököt, aki dec. 7-ét „a gyalázat napjának" (eredetileg „a gyalázat örök mementójának") nevezte. Másnapra izolált európai konfliktusból világháborúvá szélesedett a harc, mert az USA is azonnal belépett, míg eddig csak fegyverekkel és étellel támogatta a szövetséges országokat. Roosevelt határozott utasítására az állítólagos felelősöket (inkább tudatosan kreált bűnbakokat!) Kimmel tengernagyot, a csendes-óceáni amerikai flotta parancsnokát, illetőleg Short tábornokot, a csendes-óceáni amerikai hadsereg parancsnokát menesztették. Ugyanakkor kirívó mulasztásuk dacára sohasem hallgatták ki, és haditörvényszék elé sem citálták őket. Kimmel helyére Chester Nimitzet, Short helyére pedig Douglas McArthurt nevezték ki, ami utóbb helyes választásnak bizonyult.
Az USA kormánya tökéletesen tisztában volt a támadás várható idejével. Erre enged következtetni, hogy az amerikai hírszerzés ekkorra már megfejtette a japán diplomáciai kódokat, és Angliából is rendelkezésre álltak erre utaló információk. Ám alighanem nyomós indokra volt szükség a II. világháborúba való belépéshez, amit az amerikai polgárok zöme egyáltalán nem támogatott. Közvetve ezt a verziót támasztja alá a japán nagykövet esete is, aki kezében a hadüzenettel, 1941-12-07-én 12:45-kor Washingtonban kihallgatást kért a külügyminisztertől, de ő csak 13:30-kor (PH-i idő szerint 8:30-kor) fogadta. Az USA erre hivatkozva megvádolta Japánt a hadüzenet nélküli akcióval. Bár a hivatalos álláspont nem tagadta, hogy a felderítés rendelkezett hírekkel az esetleges támadásról, valamint a hadüzenetről, de a késlekedést az adatok értékelésének hibáival indokolta.
Eredmény: Döntő japán győzelem, ill. a vérszomjas bosszúvágytól hajtott Egyesült Államok hadba lépése a szövetségesek (Egyesült Királyság, Franciaország, Szovjetunió, Kína, Ausztrália, India, Kanada, Dél-Afrika stb.) oldalán. Velük szemben álltak az ún. tengelyhatalmak (Németország, Japán, Olaszország, Magyarország stb.). Jamamoto admirális szerint: „Fölébresztettük az alvó óriást, és iszonyú elszántságot gerjesztettünk szívében." Alig fél év múlva (1942. jún. 3-7. közt) az USA fölényesen megnyerte a midwayi csatát, s ettől fogva a Távol-Keleten, valamint a Csendes-óceán térségében megfordult a hadiszerencse, mert a japánok elveszítették a kezdeményezést, és védelembe kényszerültek. (Hasonló volt a helyzet, mint Németország és a Szovjetunió esetében a sztálingrádi ütközet után.)
Később még számos nagy összetűzés volt Amerika és Japán közt, de jelentőségét tekintve egyik sem érte el PH és Midway alapvető áttöréseit. Végül az 1945 augusztusában Hirosimára és Nagaszakira oktalanul ledobott atombombák hatására Japán elkészült erejével, s szeptember 2-án, a Tokiói-öbölben, a Missouri csatahajó fedélzetén aláírta a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt. Az USA nemcsak győztesen, hanem a világ első hatalmaként került ki a II. világháborúból. Ennek tudatában azóta sem „fér meg a bőrében", sbármelyik országot, népet hajlamos megtámadni, amely nem az ő „muzsikájára táncol". Ez az öntelt, féktelen magatartás egyenesen vezetett eddigi kakaskodásaihoz (Korea, Kuba, Vietnam, Latin-Amerika), majd szeptember 11-hez, s az utána fellángoló „terrorizmus elleni háborúihoz". Ma azonban (gazdaságilag, pénzügyileg is) a bukás és összeomlás szélére került, s mivel érzi a vesztét, egyre agresszívebbé válik. Ahelyett, hogy föladná hedonista, „fogyasztói" allűrjeit, s egy takarékosabb, szerényebb, önellátóbb életmódra rendezkedne be, inkább mások kiszipolyozásával próbál magának további előnyöket kovácsolni. Nem lesz ennek jó vége, mert az emberiség nagyon unja már otromba „világcsendőri" játékait.
A PH ellen végrehajtott támadást még mindig rengeteg titok és ellentmondás övezi. Hitelt érdemlően, cáfolhatatlanul igazolni már aligha lehet erre nincs is komoly szándék az USA (Roosevelt) és Anglia (Churchill) akkori katonai és civil vezetőinek konkrét bűnrészességét, mindazonáltal nem tévedhetünk nagyot, ha feltételezzük, hogy sokan elhallgatták a tudomásukra jutott bizonyítékokat, s nem törődve saját honfitársaik, leendő szövetségeseik életével, ill. a várhatóan súlyos anyagi veszteségekkel, hagyták megtörténni a tragédiát csupán azért, hogy az egyébként közömbös Amerikát belerángathassák a háborúba.Vizsgálatok voltak bőven a háború közben és utána is, több ezer oldalas anyag gyűlt össze a bizottságoknál a tanúvallomásokból és egyebekből. Legutóbb 1995-ben a Kimmel és a Short család kérésére a kongresszus rendelt el újabb vizsgálatot, azonban most sem jutottak dűlőre. A két tábornokot a kötelességmulasztás vétsége alól fölmentették ugyan, de nem rehabilitálták, mert „mint parancsnokok, ők viselték a felelősséget".
3.) A WTC tornyainak ledöntése s a Pentagon megrongálása
1993-ban már volt egy nagyszabású robbantás a WTC egyik alagsorában, egy amolyan „főpróba" az előadás előtt, ám komolyabb kár nem keletkezett az épületben, az pedig föl sem merült, hogy netán össze is dőlhetne.
A 9/11-i „terrortámadás" a kikürtölt vád szerint az al-Kaida banditáinak (szabadságharcosainak?) összehangolt öngyilkos merénylete volt az USA ellen. A fikció (legenda?) beteljesítése végett az ominózus reggelen 19 al-Kaidás gépeltérítő foglalt helyet 4 amerikai repülő utasterében. A terroristák állítólagos terveik szerint az USA fő jelképeinek számító épületekbe vezették bele szándékosan a repülőgépeket. A New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba két repülőgép (11-es és 175-ös járat) csapódott be, ezzel megölve a környező emeleteken dolgozó embereket is. Mindkét épület összeomlott két órán belül, majd ezt követően több épület is az ikertornyokhoz hasonlóan összedőlt, vagy megrongálódott. A harmadik gép (77-es járat) a Pentagon épületébe repült. A negyedik eltérített gépet (93-as járat) egyes feltételezések szerint az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanásról, s Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban, Shanksville mellett csapódott a földbe. (Valószínű célja a Capitolium vagy a Fehér Ház lehetett, amit már nem ért el.) A repülőjáratok egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat.
Az összehangolt, mérnöki pontossággal kivitelezett akció folyamán a géprablókkal együtt hozzávetőleg 2986 ember vesztette életét; köztük a négy repülő összesen 265 utasa, 343 tűzoltó, 23 rendőr és 37 kikötői vámtiszt, akik a mentésben segédkeztek, és legalább 2318 ember a toronyházakban, illetve azok, akik a környezetben, valamint az alattuk található metróállomásokon tartózkodtak. Összesen 25 épület rongálódott meg a támadásban, ebből a WTC 7 épületből álló együttesén kívül a Deutsche Bank épülete sem volt helyrehozható, ezért le kellett bontani. Ezeken kívül még 4 metróállomás is súlyosan károsodott, illetve részlegesen beomlott. Az áldozatok túlnyomó többsége civil volt. Az Egyesült Államok válasza a terrorizmus elleni háború, melynek első eszköze Afganisztán (majd Irak) megszállása volt. Így próbálták meg elkapni a tálibokat, akik szerintük al-Kaida tagokat rejtegettek.
A Pentagonban okozott károkat egy éven belül kijavították, majd később a helyszínen megépítették a Pentagon Memorial emlékművet. A World Trade Center helyszínén, a romok eltakarítását követően elkezdődtek a helyreállítások, 2006-ban fejezték be a WTC-7 irodaépületét. A WTC-1 (korábbi elnevezése Freedom Tower) jelenleg építés alatt áll, 2013-ra tervezik az átadását. A kb. 541 méteres felhőkarcoló így Észak-Amerika legmagasabb épületeinek egyike lesz. 2007 és 2012 között további 3 épületet kívánnak befejezni.
Az USA Nemzeti Bizottságának vizsgálati anyaga, amely a terrortámadás körülményeivel foglalkozik, megállapította, hogy a hírszerzés (mely szerint nem voltak előzetes figyelmeztető jelek!) a támadásba torkolló események során sokszor zavartan, felkészületlenül és hibásan reagált. Néhány alkalommal azonban a hivatalos személyek egészen pontosan ítélték meg a helyzetet.
Kenneth Williams, az arizonai Phoenixben szolgáló FBI-ügynök 2001-07-10-én emlékeztetőt küldött az ügynökség központjába. A helyi repülőiskolába érkező közel-keleti hallgatókról számolt be. Gyanúja szerint esetleg terroristák próbálnak beszivárogni a civil repülési rendszerbe. Williams emlékeztetőjét figyelmen kívül hagyták.
Augusztus 16-án FBI-ügynökök tartóztatták le Zacharias Moussaouit egy repülőiskolában mutatott gyanús viselkedése miatt. Moussaoui csekély érdeklődést tanúsított a landolás (leszállás) elsajátítása iránt. Az őt letartóztató ügynök pontosan azt írta: olyan személyiség, aki képes bármivel belerepülni a WTC-be. Az esettel foglalkozó másik FBI-ügynök arra figyelmeztetett, hogy egy óriási repülőgépet akár fegyverként is használhatnak a terroristák.
Biztonsági tisztek eligazításokat tartottak a Fehér Házban 2001 nyarán, ahol George W. Bush elnököt arról tájékoztatták, hogy Oszama bin Laden terroristahálózata amerikai repülőgépek eltérítésével kísérletezhet, látványos támadásokra kerülhet sor, melyeket úgy terveznek, hogy tömeges áldozatokkal járjanak, és hogy az FBI tudatában van a terroristák előkészületeinek New York-i épületek lerombolására.
A 9/11 Bizottság megállapította, hogy két géprabló korábban Leatherman márkájú multifunkcionális kéziszerszámokat vásárolt. A 11-es járat egyik utaskísérője, a 175-ös járat egy utasa és a 93-as járat utasai bombákkal felszerelkezett terroristákról beszéltek, ám az utasok egyike szerint működésképtelen bombák voltak támadóiknál. A becsapódások helyszínein nem találtak robbanóanyag származékokat, így a 9/11 Bizottság jelentésében álbombákról számolt be.
A WTC épületkomplexumának 3 épülete szerkezeti sérülések miatt még a támadások napján összedőlt. A déli toronyban (WTC-2) a 175-ös járat becsapódását követően nagyméretű tűz keletkezett, melynek következtében 56 perccel később összeomlott. Az északi torony (WTC-1) 102 perccel a támadás után dőlt össze. Megsemmisülésekor a szétrepülő törmelékdarabok több órán át tartó tüzet okoztak a hetes épületben (WTC-7), melynek főbb szerkezeti elemei súlyosan károsodtak, acélváza meggyengült, majd késő délután összedőlt. Az Egyesült Államokban a támadások zavart keltettek a hírügynökségek és a légiirányítók munkájában. Az ország egész területén a civil légi járművekre 3 napos repülési tilalmat vezettek be. A már levegőben tartózkodó gépeket pedig visszafordították, vagy Kanadába és Mexikóba irányították.
Habár mind a mai napig egyetlen terrorista csoport sem vállalta a felelősséget a támadásokért (márpedig ez nem jellemző rájuk!), az ügyben indult nyomozás az al-Kaida hitvallásának és célkitűzéseinek feleltette meg az eseményt, egy 1998-as fatva (kiáltvány) alapján. A dokumentumot a szervezet vezetői, Oszama bin Laden, Ayman al-Zawahiri, Abu-Yasir Rifa'i, Ahmed Taha, Shaykh Mir Hamzah és Fazlur Rahman állították össze, melyben részletezték az USA arabok ellen elkövetett bűneit.
Ez alapján a támadás megtorlás volt, kiváltó okait pedig a következők jelentették:
- Izrael amerikai támogatása;
- az Arab-félsziget amerikai megszállása (hadibázisok létesítése);
- amerikai agresszió Irak népe ellen.
- Továbbá a fatva szerint az USA kirabolja az Arab-félsziget nyersanyagforrásait;
- az itt található államok törvénykezését önkényesen diktálja;
- alávaló rezsimeket pártfogol a Közel-Keleten, a lakosságuk ellen fordítva őket;
- hadi támaszpontjai és egyéb objektumai vannak az Arab-félszigeten, ezzel megsérti a muszlim szent földet, elsősorban azért, hogy megfélemlítse a környező muzulmán államokat;
- viszályt szít a muszlim államok között, hogy gyengítse őket, mint politikai erőt;
- kiszolgálja Izraelt, és megpróbálja elterelni a nemzetközi figyelmet Palesztináról, a megszállás folytatása érdekében.
New York válságkezelő központja a WTC-vel együtt megsemmisült, azonban a szükséges intézkedések hamar megszülettek. Fegyelmezett mentőcsapatok jelentek meg a helyszínen, és igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni. A WTC-től nem messze lévő 7-es Parancsnokság tűzoltói felvételeket is készítettek az északi toronyban. Sajnos a tűzoltóknak nem volt idejük felmenni majdnem 80 emeletet a 30 kg-os felszereléssel. (A WTC épületeiben levő felvonókat tűz esetén tilos használni.) Egy emelet megtétele felfelé összesen kb. 1 percet vett igénybe, ám emiatt nem tudtak elérni a tűzig, hiszen ha fel is jutottak volna oda, lefelé már nem lett volna elég idejük. Így csak kb. 40 emeletet tudtak megmászni.
A hírközlő szervek késedelem nélkül közvetítettek mindent. Senki nem tudta megbecsülni a halálesetek számát. Koromfekete hamuval borított emberek botorkáltak az utcákon, akiken a környék lakói próbáltak segíteni. A katasztrófa sebesültjeit azonnal elszállították, a közeli kórházak hamar megteltek. A metropoliszban szükségállapotot rendeltek el, lezárták a környéket és a hidakat, a földalatti és vasúti forgalmat átmenetileg felfüggesztették. A lezárt területre csak mentőcsapatok, rendőrök, tűzoltók és a válságstábok tagjai léphettek be. Este 18 óra körül kezdett apadni az érkező sebesültek száma. Sötétedésre részlegesen helyreállították a metróközlekedést, a hidakon és az alagutakon megindulhatott a kifelé irányuló közlekedés. A felgyülemlett tömeg 20:30 körül oszladozni kezdett, az utcák lecsendesedtek. Bush elnök nemzethez intézett beszédében a megtorlás csak jelzésértékűen szerepelt. Az elnöki beszéd után az emberek mégis elárasztották az utcákat.
Éjfél körül félkatonai jellegű válságművelet vette kezdetét. A parancsnoki posztot a helyi tűzoltóállomáson rendezték be, Rudolph Giuliani polgármester főhadiszállása is itt működött. Az Üdvhadsereg mozgó konyhákat állított fel. Északon a St. Vincent Kórház, mint a legfőbb fogadó állomás működött. Ideiglenes hullaházat hoztak létre a folyó túloldalán, New Jersey-ben. Az első becslések alapján 10 ezer halottra készültek fel.
A terrortámadás elkövetési módja és az általa okozott károk példátlanok. Az USA kontinentális területén 1812 óta külső állammal nem folyt háború. A célpontok kiválasztása arra utal, hogy a merényletek az Államok létét és az amerikai dominanciájú világgazdasági rendet is támadták. A nemzetközi repülőgép-forgalom a merényletet követő hónapokban erőteljesen visszaesett. 9/11 hatására a világpolitika átrendeződött. Mindenütt jelennek meg figyelmeztető írások arról, hogy a terrortámadás és a válaszcsapások szembefordítják egymással a nyugati és a muszlim kultúrájú világot, illetve hogy a terrorizmus elleni védekezés túlkapásai a jelenlegi nyugati civilizáció alapját jelentő individuális szabadságjogokat áshatják alá...
A 2004-ben bemutatott Fahrenheit 9/11 című dokumentumfilm a Bush-adminisztráció külpolitikáját veszi célba, többek között a szeptemberi terrortámadással és a bin Laden családdal kapcsolatban. A film fölvázolja a történéseket és azok lehetséges értelmezését, majd az eseményeket egyértelműen összefüggésbe hozza Oszama bin Ladennel és a bin Laden család politikai kapcsolataival. Michael Moore rendező kibontja, hogy milyen szoros baráti és üzleti szálak fűzik a Bush családot és üzlettársaikat a szaúd-arábiai királyi családhoz, főként a bin Laden famíliához, köztük Oszamához, aki ekkor már a WTC-vel szembeni terrorakció első számú gyanúsítottja volt. A film szerint az úgynevezett Carlyle Csoport az éves befektetői konferenciáját szept. 11-én tartotta a washingtoni Ritz Carlton hotelben. A találkozón minden Carlyle-partner ott volt: valószínűleg James Baker, John Mayor és idősebb George H. Bush is, de ő 11-én reggel eltávozott. Shafi bin Laden, aki Oszama féltestvére, azért érkezett a konferenciára, hogy családja Carlyle-os hozamait ellenőrizze. A film tanúsága szerint együtt, egy szobában nézték végig, ahogy a repülők a tornyoknak ütköznek, majd ezek után a bin Laden család beruházott az egyik védelmi alapjukba. Mindeközben Oszamát már az amerikai kormány köröztette.
Az események után 8 évvel Barack Obama elnök a hazafiság napjának nyilvánította 9/11-ét. Minden évben egy perces néma csenddel és az amerikai lobogó félárbocra engedésével emlékeznek az áldozatokra. A WTC egykori helyén önkéntesek és családtagok olvassák fel az összes elhunyt nevét.
4.) Kételyek és talányok 9/11 a művészi csalás iskolapéldája
A világ szinte élő adásban nézhette végig az elborzasztó eseményeket. A döbbenet csendjét a felháborodás és a bosszú hangjai váltották fel, majd az USA rövidesen két háborút is indított, s akár újabbak is kibontakozhatnak még. Ezek mind 9/11 nyílegyenes következményei.
De néhány figyelmes ember akik rendre észreveszik a gyanús dolgokat, és szóvá is teszik ezeket már a merénylet után pár nappal hallatta hangját. Azóta pedig ezek a furcsa jelek egyre csak szaporodnak. Valóban az történt 9/11-én, amit az országok vezetői elmondtak nekünk, vagy a história egyik legocsmányabb átverésének elszenvedői vagyunk, melynek méltó folytatása lett az afganisztáni és a II. iraki háború?2001-07-23-án az egész WTC komplexumot 15 millióért kibérelte egy Larry Silverstein nevű vállalkozó. Ezután egy 3,5 milliárd dollár értékű biztosítást kötöttek az épületekre, mely egy új elemet tartalmazott: terrortámadás esetére szóló kártérítést. Ez a megkötésétől számított 48. napon már aktuálissá is vált, ráadásul az összege megduplázódott, mert a kettős merénylet miatt némi pereskedés után 7 milliárdot fizetett a biztosító cég...(Mesés nyereség azért, mert valaki szerencsés származású, s emiatt jókor volt jó helyen.) Megjegyzem még, hogy az épületekben levő irodák fenntartása nem volt gazdaságos, ezért egyre kevesebb helyiséget tudtak kiadni bennük, tehát lebontásuk lassan esedékessé vált. Vajon nem lehetséges, hogy kapóra jött ez a „terrortámadás", s ily módon egybeesett bizonyos üzletemberek és az állami szervek érdeke?A támadás előtti napokban kapott új biztonsági igazgatót a WTC, aki történetesen az FBI azon részlegén dolgozott korábban, amely Oszama bin Laden tevékenységét figyelte. John O'Neil vizsgálta ki az al-Kaidának tulajdonított korábbi merényleteket, de amikor eredményeket mutatott volna fel, „fentről" leállították, majd hazahívták. O'Neil néhány nappal a támadás előtt vette át a WTC biztonsági szolgálatának vezetését. A tornyok összeomlásakor életét vesztette.
Néhány nappal a támadás előtt érdekes tőzsdei manipulációk történtek. A WTC-ben irodát bérlő vállalatok, a WTC biztosítói és két légitársaság (UA United Airlines és AA American Airlines) részvényei ellen irányuló spekulációra fel kellett volna figyelni. Ezen cégek részvényforgalma megtöbbszöröződött (akár a szokásos tíz-tizenötszörösére). Ennek hátterében az a furfang állt, miszerint a cégek részvényeinek értéke néhány napon belül jelentősen esni fog. Független nyomozati szervek felfedezték, hogy a legaktívabb személy a börzei tranzakciókban egy bizonyos A. Krongard nevű úriember volt, a CIA hivatalban lévő igazgatója, aki számos nagy pénzintézetben rendelkezik jelentős érdekeltségekkel.
9/11 olyan összehangolt akció volt (talán a CIA és a Moszad keze is benne van?), melyet lehetetlen máshonnan irányítani. 1 órán belül 4 nagy hatótávolságú utasszállító gép eltérítése olyan magas szintű, komplex szervezést igényel, amelyet semmilyen terrorcsoport nem képes külföldről kivitelezni. Minden biztonsági rendszert ki kellett játszani, méghozzá úgy, hogy egyetlen ország titkosszolgálata se szerezzen róla tudomást. Ez gyakorlatilag ma már képtelenség (műholdas nyomkövetés, telefon és internet megfigyelése stb.), főleg, ha a szervezést egy arab országból vagy Afganisztánból irányították volna.
Mint azt hivatalosan állítják, a gépeltérítők mindenféle gyorstalpalókon és könyvekből tanultak repülni. A nagyméretű és nagy sebességű utasszállítókkal való bánás hatalmas tudást és gyakorlatot követel, főként a célpont(ok) precíz eltalálása végett. Ehhez képest azon oktatók, akiknél az állítólagos terroristák tanultak, úgy nyilatkoztak, hogy az arab pilótajelöltek angol nyelvtudása és egyéb képességeik egy kisméretű sportgép vezetésére is alkalmatlanná tették őket, nemhogy nagy utasszállítókéra. Ennek ellenére a leírások és videofelvételek szerint mindegyik eltérített gép olyan manővereket hajtott végre, melyek gyakorlott pilótáknak is becsületére váltak volna.
Pár nappal a támadások után, nyilvánosságra hozták az utaslisták alapján azoknak a nevét, akiket terroristaként azonosítottak, köztük az FBI által is keresett személyek nevét, mint Atta, Alomari, stb. Ez azt jelenti, hogy valamennyi terrorista a saját nevére foglalt jegyet a járatokra!? Sőt, a támadás előtt a saját hitelkártyájukkal fizettek, és éltek vidáman, lejárt ideiglenes vízummal. Többet közülük köröztek! És senki nem vett észre semmit...
Sokan rámutattak, hogy a merénylőknek nem lehetett célja, hogy minél több embert öljenek meg. A két gép ráadásul azokon a szinteken csapódott be, ahol többnyire üres irodák álltak, hiszen a tornyok felső szintjeinek ebben az időben nem volt bérlője! A WTC tornyokban egy átlagos napon több mint 50000 ember dolgozott. Ha fanatikus terroristák lettek volna az elkövetők, egy ilyen gondosan kidolgozott merényletet bizonyára akkor hajtottak volna végre, amikor „minél több átkozott kapitalista" tartózkodik a tornyokban, ergo bizonyára nem 9 óra előtt, amikor még kevesen vannak az épületekben, és a felsőbb vezetők sincsenek a helyükön. S egyáltalán minek tulajdoníthatjuk azt, hogy az ominózus nap előtt számos tisztviselőt (elsősorban a zsidókat) valakik figyelmeztettek, hogy a saját érdekükben ne menjenek be dolgozni? Aztán zömmel meg is fogadták az „életmentő tanácsot".
A Pentagonnál is az az épületszárny károsodott, amely éppen tatarozás alatt állt, és nem is dolgoztak benne. A teletankolt merénylő Boeingek is alig szállítottak utasokat, 3/4-ük, 4/5-ük üresen kongott. Ilyen gyér forgalom mellett a légitársaságok simán tönkremennének, ezért 50%-os kihasználtság alatt inkább lemondják az utat, vagy más járatokkal kombinálják. Itt azonban tényleg kevés emberre volt szükség, nehogy az utasok lefegyverezzék a géprablókat. Melyik terrorszervezet képes elérni, hogy a feltankolt repülők hosszú távú járatként, ilyen csekély létszámmal induljanak, annak dacára, hogy ez a társaságnak óriási ráfizetéssel jár?
A 9/11-i események súlyponti eleme a WTC tornyainak összeomlása. De sokak szerint ennek nem lett volna szabad megtörténnie, a gépek becsapódása ugyanis nem indokolta a dolgok ilyetén alakulását. A keletkezett tűz nem volt nagy kiterjedésű, égése pedig erősen oxigénhiányos környezetben zajlott (sűrű, fekete füst). Ezért hőmérséklete még az acél meglágyulásához szükséges 6-800 Celsius fokot sem érte el, nemhogy az 1300 fokot, ami a megolvadásához kell. Ennek ellenére itt az acél nem csupán cseppfolyóssá vált (még napok múlva is találtak olvadt fémtócsákat a romok alatt!), hanem gyakorlatilag elpárolgott, a beton pedig porrá és füstté vált. Irányított, ipari robbantás nélkül ez pedig nem megy, sőt a 2500 fok feletti hőmérséklet egyértelműen a semtex robbanószer és a szuper nano-termit jelenlétére utal, melyek maradványait mindhárom összedőlt épület anyagában ki is mutatták. Arról nem is beszélve, hogy ilyen szabályos, szabad esésű, függőleges tengelyű önmagába roskadást nem produkál a véletlen, mert ehhez nagyon alapos, szakszerű előkészítés szükséges. A sorozatos robbanásokat szemtanúk (köztük tűzoltók) tucatjai, valamint a videofelvételeken észlelhető fénypontok és hangjelenségek is igazolják. S vajon mi indokolja a Pentagonba csapódó gép maradványainak teljes hiányát, csak nem vált nyomtalanul légneművé 60 tonna fém? Nem inkább egy kis tömegű robotrepülő, vagy egy távirányított rakéta csapódott a világ legbiztonságosabb, legjobban őrzött épületébe? S vajon a légügyi ellenőrzés miért nem küldött föl egyetlen elfogó vadászgépet sem, miután értesült róla, hogy egyszerre 4 óriásgépet is elraboltak?
Máig rejtély, hogyan lehetett eltéríteni a gépeket, hiszen a terroristák fémből készült fegyvereket (pisztolyok, puskák, géppisztolyok, komolyabb kések) nem tudtak átvinni utasként az ellenőrzéseken. A hivatalos verzióban szereplő műanyag kések és doboznyitó schnitzerek ellen pedig nem olyan nehéz védekezni, ezekkel nem lehet sakkban tartani egy repülőgépnyi utast és személyzetet. A gépek közül miért nem adta le egyik sem a vészjelző kódot, sőt miért kapcsolták ki az állandó kommunikációs csatornákat? S vajon a terroristák miért hagyták, hogy az utasok jelentős hányada mobiltelefonon élénk beszélgetéseket folytasson, s mintegy élő közvetítést adjon a gépeken uralkodó állapotokról?
Amilyen váratlanul érte a támadás az USA-t, olyan gyorsan produkáltak eredményeket: már délután 4 órakor hivatalos bejelentésben azonosították a támadó szervezetet az Oszama bin Laden vezette al-Kaidával. Furcsa, hogy a terroristák, bár névtelenek akartak maradni, mégis szándékoltan látható nyomokat hagytak maguk után. (Gondoljunk csak a bostoni reptér közelében parkoló autóban „megtalált" Koránra, térképre és arab nyelvű repülési eligazítóra, ill. a bajtársakhoz szóló végrendeletszerű búcsúszövegre. Valamint arra, hogy az egyik összedőlt toronyból, ahol minden eszköz és okmány megsemmisült, csodák csodájára előkerült az egyik tettes sértetlen útlevele. Kabulban pedig egy újságíró jutott egy olyan laptophoz, melynek merevlemezén az egész al-Kaidával kapcsolatos rengeteg információt tároltak. Ennyire azért nem hülyék ők sem!)
Valamirevaló terrorszervezetek mindig közlik céljaikat és követeléseiket (lásd IRA, ETA, csecsen gerillák stb.). Csak a titkosszolgálatok nem tesznek ilyet, ha orgyilkosságot vagy terrorakciót követnek el, ill. magányos elkövetőket prezentálnak tettesként (lásd J. F. Kennedy lelövésének L. H. Oswaldra kenését!). A 9/11-i merényletek után senki nem jelentkezett (sőt a gyanúsított, majd 2011-ben likvidált Oszama utolsó percéig keményen tagadta, hogy bármi köze lenne a bűntényhez, noha ezt korábbi cselekményeinél mindig elismerte). Ugyanakkor Bush néhány óra múlva (amikor még senki semmilyen bizonyítékokkal nem rendelkezik) magabiztosan kijelenti, hogy a támadást muszlim terroristák követték el, s rajtuk kívül az őket esetleg bujtató országokat is háborúval fenyegeti. Mint később kiderült, az Afganisztán és Irak elleni agresszió tervei már rég elkészültek, s a Közel-Kelet átrendezési forgatókönyve is megvolt. Az USA most is ezt követi, nem zavartatva magát a nemzetközi felháborodástól és légből kapott állításainak valótlanságától.
Röviddel a támadás után közzétették a 19 gépeltérítő nevét, ám hamarosan kiderült, hogy ez a lista „hasból" született, ugyanis többen jelentkeztek, hogy köszönik szépen, de még élnek, és semmi közük sincs az eseményhez. Mintegy 7 személyről egyértelműen bizonyítható, hogy életben vannak. Érdekes kérdés az is, hogy miért nem engedélyezték a szakértői vizsgálatokat, s miért takarították el oly sebesen a roncsokat, azaz semmisítették meg az esetleges bizonyítékokat (lásd William A. Manning nyilatkozatát, aki a Fire Magazine főszerkesztője!). A kongresszus tudományos bizottsága egyenesen azt közölte, hogy a vizsgálatokat következetesen akadályozzák.
Aztán a BBC riportere miért jelezte 20 perccel előbb a WTC-7-es épület összeomlását, mint az a valóságban végbement? Bush és Cheney meghallgatása miért nem külön-külön, hanem együttesen történt, s ugyan miért nem kötelezték őket az ilyenkor szokásos esküre? Utánanézett valaki, hogy ezt a rendkívüli összhangot igénylő eseménysort vajon ki finanszírozta? Voltak-e olyan banki átutalások, melyek kapcsolatba hozhatók a merényletekkel? S mivel magyarázható az, hogy a Pentagonból szőrén-szálán eltűnt 2300 milliárd dollár, netán ez volt a valódi elkövetők s a megbízott nyomeltüntetők hallgatásának ára? Annak idején Bill Clinton elnök szex-ügyeinek kivizsgálására 640 millió dollárt költöttek. Miképp lehetséges, hogy a sokkal fontosabb 9/11 titkainak földerítésére mindössze 600 ezer dollárt használtak fel?
A teljesség igénye nélkül csupán néhány megválaszolandó kérdést tettem most föl, amiket nyilván mások is megfogalmaztak már, de valahogy senki sem tud rájuk érdemben felelni. Tartok tőle, hogy 9/11 is a megoldatlan ügyek dobozába kerül majd, mert az igazság széles körű közreadása túl sokak érdekeit sértené. Nem ez az első ilyen eset a jelenkorban, s nyilván nem is az utolsó. Ezért annyira helytálló Mark Dayton szenátor (Minnesota) megállapítása, aki teljes nyíltsággal kimondta, hogy a kormánytisztviselők, a hadsereg s a titkosszolgálatok is hazudnak; a végső hivatalos jelentés pedig abszolút hamis, csúsztatásokkal terhelt, és hozzá nem értést tükröz. Ennél okosabbak sajnos mi sem lehetünk!
5.) PH és 9/11 rokon vonásai és ordas következményei Mindkét esetben valamilyen ürügy kellett az USA-nak (pontosabban a birodalmat irányító ragadozó oligarcháknak) ahhoz, hogy hódító és pusztító törekvéseit gátlástalanul kiélhesse. Szó sincs arról, hogy hatalmas gazdasági és katonai potenciálját kihasználva az igazság bajnokaként lépett volna fel azért, hogy megvédje a gyengébbeket, s mindenki számára elfogadható békét, status quót teremtsen. Nemcsak a világ sorsával nem törődött, hanem a saját népét is könnyelműen áldozatul dobta önző, kicsinyes céljaiért. Az egykori angol és francia gyarmat később nem átallott korábbi megszállóival és kifosztóival (valamint mai irányítójával, a cionista-talmudista Izraellel) szövetkezni, hogy neki is minél több jusson a koncból.
Persze változnak az idők, s közben változnak az erkölcsök és a módszerek is, sajnos egyáltalán nem az előnyükre. PH-nál egy ügyes trükkel, meg némi anyagi és emberi veszteség árán megtévesztették, becsapták Amerika jóhiszemű lakosságát, ám itt a „piszkos munkát" még idegenekkel (a japánokkal) végeztették el, tehát nem emeltek kezet a saját fajtájukra. 9/11-én azonban már sokkal brutálisabban és nyíltabban léptek fel tulajdon véreik, nemzettestvéreik ellen. PH-nál csupán elhallgatták az igazságot, 9/11-én pedig egy ördögi tervet, egy sunyi önmerényletet fundáltak ki és hajtottak végre precízen azért, hogy átverjék az egész világot, s tetszőlegesen bármely kontinensen szembeszállhassanak korunk rákfenéjével, a „világterrorizmussal" (pl. Afganisztán, Irak, esetleg Szíria, Irán stb.). Nem számít, hogy fegyveres támadásuk kapitális hazugságokon alapul, és semmilyen jogcímük nincs rá, hogy más államok belügyeibe avatkozzanak; egyszerűen arra hivatkoznak, hogy az Egyesült Államok és Izrael biztonságát, demokratikus rendjét védik ezáltal.
Ily módon megteremtettek egy káros mítoszt, a globálterrorizmus és az ellene foganatosított nemzetközi (nemzeteken átgázoló!) háború eszméjét. Így az általános megfélemlítéssel, sőt rettegés kiváltásával, egy féktelen sajtó- és hecckampány által tulajdonképpen az egyes népeket, nemzeteket kívánják egy jól őrzött karámba (koncentrációs táborba, Gulágra) szorítani, s egy szürke uniformisba gyömöszölni, hogy elodázzák, vagy végleg meghiúsítsák a mindenütt esedékes egyetemes szemléletváltást (paradigmaváltást), valamint a bebetonozott alvilági rendszerek gyökeres megváltoztatását. Az a fixa ideájuk (megcsontosodott rögeszméjük?), hogy továbbra is egy embertelen, az isteni és a természeti törvényeket áthágó, a többség akaratát semmibe vevő, ugyanakkor egy „kiválasztott" törpe kisebbség mohó harácsolását kielégítő áldemokráciát, egy tarthatatlan, gyilkos központi hatalmat erőszakoljanak ránk.
Ebben a „szép, új világban" csak azoknak lehet némi szegényes, sivár jövője, halvány esélye az érvényesülésre, akik megpróbálnak beilleszkedni, akik bármilyen megalázó feltételt, megszorítást készséggel elfogadnak, s eszükbe sem jut a bírálat, pláne az ellenállás, vagy a lázadás. Tehát felejtsük el egyéni emberi és kollektív nemzeti jogainkat, búcsúzzunk el a szabadságtól s az önrendelkezéstől, törődjünk bele, hogy nyomorult életünkben egyetlen feladatunk és lehetőségünk adatott, a fölöttünk lévők parancsainak odaadó szolgálata. Bizony, ez a sötétség és a gonoszság birodalma, ahol előbb-utóbb vagy megdöglünk, vagy lerázzuk béklyóinkat, bilincseinket, s egy huszáros szabadságharc, a fennálló viszonyok elsöprése árán létrehozzuk magunknak azokat a körülményeket, melyek közt úgy élhetünk, ahogy nekünk tetszik, vagyis a mindenható Isten eredendő szándékai és iránymutatásai szerint.
Nincs más kiút, nincs más alternatíva, mert különben a történelem és a fenntartható élet lazán átlép rajtunk. Itt már nemcsak egyes országok, népek kerültek halálos veszélybe, hanem valamennyi földrész s az egész emberiség jövőjét próbálják porba fojtani a Sátán helytartói. Döntenünk kell mindnyájunknak: beletörődünk-e a nekünk szánt pokoli sorsba, a totális gazdasági, politikai, szociális és morális összeomlásba, vagy megvívjuk a ránk váró harcokat, háborúkat, s kimenekülünk a mindent betemető romok alól. A sikert senki sem garantálhatja, ám a küzdelmet a legszörnyűbb reménytelenség idején sem adhatjuk fel, mert nemcsak önmagunkért és kortársaink boldogulásáért vagyunk felelősek, hanem fiaink, unokáink, késő utódaink létéért is. Erre a küldetésre teremtettünk, s ha bizakodva megálljuk a helyünket, nincs olyan földi vagy földöntúli erő, mely végleg legyőzhet, eltiporhat minket! PH és 9/11 fényében-árnyékában erre a nemes önvédelemre szólítok minden elhívatott hazafit szerte a világban!
--------------------------------------
Felettébb érdekes és tanulságos!
A Pearl Harbor-i provokáció furcsaságai és hasonlóságai a '01. 09. 11-ei összeesküvéssel
Elhangzott 2011. júl. 12-én, Hódmezővásárhelyen, a IV. Történettudományi Találkozón.
1.) Bevezetés
Olykor nehéz éles határvonalat szabni történelem és politika közt. Általában a régi vagy viszonylag régebbi eseményeket melyek már kellő időtávlattal rendelkeznek, s a jelenben nincs közvetlen hatásuk soroljuk a históriához, míg a közelmúltnak a mától még alig elkülöníthető történéseit amolyan köztes kategóriának tekinthetjük. Ebben az értelemben a 70 esztendeje, 1941-12-07-én lezajlott Pearl Harbor-i csata (továbbiakban: PH) egyértelműen a történelemhez sorolható (noha tanulságait most sem tanácsos felednünk!), míg a közel 10 éve, 2001-09-11-én megvalósított önmerénylet (továbbiakban: 9/11), mivel aktív befolyása mindennapjainkra s az egész világhelyzetre tagadhatatlan, egyelőre inkább a politikához tartozik (ámbár lassanként átcsúszik a történelembe is).
Az ókorban vagy a középkorban még tisztább eszközökkel játszottak a szemben álló felek. Vélt vagy valós érdekeikért általában nyíltan léptek föl, s a döntést inkább a fegyverek erejére bízták, ritkán éltek csak a diplomácia vagy a propaganda megtévesztő, kevésbé tisztességes módszereivel. Nem azt mondom, hogy akkoriban mindenki becsületesen küzdött, ám azt határozottan állítom, hogy e téren markáns fordulat csupán a „felvilágosodás", valamint az ebből kinövő 1789-es „nagy francia forradalom" után következett be, vagyis az értékelvű, hierarchikus és valamennyire még szakrális társadalmakat fölbomlasztó és szétrohasztó istentelen, embertelen, pénzközpontú „polgári demokráciákban" (lásd kapitalizmus, imperializmus, gyarmatosítás!), ill. a későbbi totalitáriánus állami berendezkedésekben (lásd bolsevizmus, nácizmus, majd globalizmus!). Ennek megfelelően leszögezhetjük, hogy az I. és II. világháborút sem azok kezdték valójában, akikre ezt a győztesek ráfogták, hanem éppen a kegyetlen győzők, valamint a mögöttük megbújó, jól álcázott, titkos háttérhatalmak (melyek manapság már a látszatra is alig ügyelnek, s egyre durvábban, egyre kendőzetlenebbül törnek a teljes cionista világuralomra). Mindkét világháborúra jellemző, hogy a közvélekedésben számon tartott kirobbantóit a későbbi veszteseket alattomos aknamunkával, sötét provokációkkal gazdasági, szociális, politikai, kulturális és morális téren is oly lehetetlen helyzetbe hozták, hogy nem maradt más választásuk, mint a harc fölvállalása. Sajnos a történelmet többnyire a hitványabb, erőszakosabb győztesek írják, ezért e kérdéseket is ideje lenne már (nemzetközi szinten is) tisztába tenni; most azonban nem feladatom ezekbe mélyebben belemerülni.
Kitűzött célom az, hogy megvizsgáljam PH és 9/11 tényleges történéseit, visszásságait, a két esemény közt vonható párhuzamokat, hasonlóságokat, s megpróbáljam fölvázolni kétséges „eredményeiket", melyekből világosan látszik, hogy nem az emberiség javát, még csak nem is az USA népének előmenetelét szolgálták, hanem egy szűk körű, ám annál gazdagabb, befolyásosabb és agresszívebb judaista-talmudista bűnbanda pillanatnyi boldogulását.
2.) Pearl Harbor a gyalázat napja
A történelem legnagyobb szabású, legpusztítóbb tengeri konfliktusában, a PH-i csatában, a japán flotta megtámadta az Amerikai Egyesült Államok haditengerészetének PH-i (Hawaii-szigetek) támaszpontját. Az ellenséges seregek parancsnokai a következők voltak: Husband Edward Kimmel (tengernagy, Amerikai Haditengerészet) és Walter C. Short (altábornagy, Amerikai Szárazföldi Erők), ill. Nagumo Csuicsi (ellentengernagy, Japán Császári Haditengerészet), Fucsida Micuo (korvettkapitány, az 1. hullám vezetője) és Simazaki Sigekazu (sorhajóhadnagy, a 2. hullám vezetője).
(Érdekességként egy pillanatra villantsuk fel Nagumo Csuicsi arcélét. A japán admirális a Honshu szigetén lévő Jonezavában született 1887-ben. 1908-ban elvégezte a Japán Birodalmi Haditengerészeti Akadémiát, majd egy rombolón szolgált. Az 1920-as években Európában és az USA-ban tartózkodott. 1929-ben tért vissza Japánba. Kapitánnyá nevezték ki, és a Haditengerészeti Akadémián dolgozott. Mandzsúria elfoglalásakor a 11. romboló flotta parancsnoka volt. Később a Jamasiro csatahajó és a Takao nehézcirkáló parancsnoka lett. Ellentengernagyként a 8. cirkáló flottát irányította. 1941 áprilisában kinevezték az 1. repülőgép-hordozó flotta parancsnokává. A II. világháborúban több ütközetet is vezetett: a PH elleni akciót, a Kelet-Salamon-szigeteki, a Santa Cruz-szigeteki csatát, a Darwin elleni támadást, és a midwayi összecsapást, ahol az összes repülőgép-hordozóját elvesztette. 1944-től a Csendes-óceán középső területein irányította a japán flottát. A Mariana-szigeteket kellett volna megvédenie, ám kudarcot vallott. Az amerikaiak sikeres saipani partraszállása után ezért rituális öngyilkosságot a szamuráj-becsületnek megfelelő szeppukut, harakirit követett el, 1944-06-15-én.)
Japán 1940-ben elkerülhetetlennek tartotta az USA elleni háborút. Vezetői úgy vélték, hogy már elegendő nyersanyaggal rendelkeznek ahhoz, hogy folytassák a harcot Kínával, dél felé pedig elfoglalják az európai országok gyarmatait, és közben megküzdjenek az USA-val is. Az annektált területek nyilván biztosítják a további csaták anyagszükségleteit. Az USA nem nézte jó szemmel Japán gyors fejlődését (vetélytársat sejtett benne), ezért zárolta az országban lévő vagyonát (pl. a bankbetéteket), és fokozatosan megszüntette a kereskedelmet Japánnal, ill. bojkottálta a szigetország tengeri nyersanyag- és energiaellátását, sőt a japán származású amerikai állampolgárokat koncentrációs táborokba zárta. Japánnak nem maradt más lehetősége, mint kitörni ebből a karanténból. Jamamoto Iszoroku (tengernagy, a japán egyesített flotta főparancsnoka) tervezte meg a PH elleni támadást. A részleteket Genda Minoru (sorhajókapitány, vezérkari tiszt) dolgozta ki Fucsida parancsnok segítségével.
Az 1. japán flotta amely 6 repülőgép-hordozóból (Sokaku, Hirju, Zuikaku, Kaga, Akagi, Szorju), 2 csatahajóból (Kirisima, Hiei), 2 nehéz- és 1 könnyűcirkálóból, 9 rombolóból, 3 tengeralattjáróból és 8 tartályhajóból állt 1941-11-26-án indult el a Kuril-szigetekről. A flotta előtt pár tengeralattjáró haladt, melyek zseb-tengeralattjárókat vittek. Ezeknek az apróságoknak kellett behatolniuk PH kikötőjébe. A leleplezés elkerülése érdekében Jamamoto a megszokottnál északabbra fekvő útvonalat választott a flottának. Megkerülték a Midway-szigeteket, és északi irányból közelítették meg Hawaiit. 1941 októberében a Taiyo Maru óceánjáró kísérletképpen végigment a tervezett útvonalon, és közben egyetlen hajóval sem találkozott. A támadást úgy időzítették, hogy az amerikaiaknak a lehető legnagyobb meglepetést okozzák. A kár csaknem 90%-a az első tíz percben keletkezett. Félórányi mészárlás és zűrzavar után a japán gépek eltűntek az égről.
Két figyelmeztetés készenlétbe helyezhette volna az amerikai erőket. December 7-én reggel a kikötő bejáratánál egy amerikai járőröző romboló egy japán tengeralattjáróra bukkant, azt elsüllyesztette, majd jelentést tett róla. Az egyik radarállomás 7 órakor északról közeledő repülőgépeket észlelt. A radarkezelők jelentették az információs központnak, ahol ezt úgy értelmezték, hogy ezek a Kaliforniából erősítésként jövő B-17-es Flying Fortressek („repülő erődök"), amelyeknek az érkezését erre a napra várták. Valójában azonban a támadó japán gépeket fedezték föl.
Nagumo flottája dec. 7-én reggel PH-tól 440 km-re északra volt. 6 órakor 183 repülőgép emelkedett fel a hordozókról Fucsida Micuo vezetésével. Két óra múlva megkezdték a haditerv megvalósítását. 7:55-től 8:30-ig támadták a kikötőt és a szigeteken lévő repülőtereket. A rémület és a fejetlenség teljes volt. A bombázásra a vasárnap reggeli őrségváltáskor került sor. A 202 amerikai repülőgép negyede tudott csak felszállni, de nem sokra mentek a túlerőben lévő japán vadászokkal. Az ügyes, váratlan akció (az amerikaiak szerint alattomos orvtámadás!) teljesen elsöpörte a légvédelmet is. Az ekkor érkező B-17-eseket a japán vadászgépek lelőtték.
A második csapat (Simazaki vezetésével) 170 gépe 7:15-kor indult el. Azokra a hajókra koncentráltak, amelyek az első hullámban kevésbé sérültek meg. A támadás 9:45-kor fejeződött be. A japán gépek 10:30 és 13:30 között értek vissza a repülőgép-hordozókra.
A japánok eredetileg terveztek egy harmadik hullámot is. Fucsida és a pilóták ebben az épségben maradt hajókat és repülőgépeket, illetve az üzemanyag-tárolókat akarták támadni, de Nagumo tengernagy úgy vélte, hogy már így is elég jelentős veszteségeket okoztak az ellenségnek, ezért a harmadik hullámot lefújta. Ez nem volt szerencsés döntés, mert még sértetlenek voltak azok az üzemanyagtartályok, amelyekről a japán admirális azt gondolta, hogy csak makettek, és az igaziak a föld alatt vannak. Ezért a flottát hazafelé irányította, bár a pilóták nem örültek döntésének. Japán csak 29 repülőgépet, 4 törpe tengeralattjárót, 55 pilótát és 9 tengerészt vesztett el.
Az USA 4 csatahajója (Arizona, California, Nevada, West Virginia) és 3 rombolója elsüllyedt, az Oklahoma pedig felborult. 3 másik csatahajó (Pennsylvania, Maryland, Tennessee), valamint 3 cirkáló súlyosan megsérült. 188 repülőgép megsemmisült, 155 megrongálódott. 2403-an (ebből 68 civil) meghaltak, 1178-an megsebesültek. A támadás ideje alatt a japánok fő célpontjainak tekintett repülőgép-hordozók nem voltak a kikötőben. A legdrámaibb veszteségek az Arizona csatahajón következtek be. Az első támadás során bomba hullt a kéménybe, s az ezt követő robbanás, majd a tűz 1177 embert ölt meg. (Az Arizona a japán telitalálat után még két napig égett, azután elsüllyedt. Egyes darabjait évek múltán a búvárok kiemelték, ám a roncs a mai napig a tenger mélyén fekszik.)
A támadás az amerikai csendes-óceáni flottát fél évre megbénította. Ez lehetővé tette, hogy Japán még 1941-ben megtámadja a Fülöp-szigeteket, Hongkongot és Malajziát. A nemzet döbbenten hallgatta Franklin D. Roosevelt elnököt, aki dec. 7-ét „a gyalázat napjának" (eredetileg „a gyalázat örök mementójának") nevezte. Másnapra izolált európai konfliktusból világháborúvá szélesedett a harc, mert az USA is azonnal belépett, míg eddig csak fegyverekkel és étellel támogatta a szövetséges országokat. Roosevelt határozott utasítására az állítólagos felelősöket (inkább tudatosan kreált bűnbakokat!) Kimmel tengernagyot, a csendes-óceáni amerikai flotta parancsnokát, illetőleg Short tábornokot, a csendes-óceáni amerikai hadsereg parancsnokát menesztették. Ugyanakkor kirívó mulasztásuk dacára sohasem hallgatták ki, és haditörvényszék elé sem citálták őket. Kimmel helyére Chester Nimitzet, Short helyére pedig Douglas McArthurt nevezték ki, ami utóbb helyes választásnak bizonyult.
Az USA kormánya tökéletesen tisztában volt a támadás várható idejével. Erre enged következtetni, hogy az amerikai hírszerzés ekkorra már megfejtette a japán diplomáciai kódokat, és Angliából is rendelkezésre álltak erre utaló információk. Ám alighanem nyomós indokra volt szükség a II. világháborúba való belépéshez, amit az amerikai polgárok zöme egyáltalán nem támogatott. Közvetve ezt a verziót támasztja alá a japán nagykövet esete is, aki kezében a hadüzenettel, 1941-12-07-én 12:45-kor Washingtonban kihallgatást kért a külügyminisztertől, de ő csak 13:30-kor (PH-i idő szerint 8:30-kor) fogadta. Az USA erre hivatkozva megvádolta Japánt a hadüzenet nélküli akcióval. Bár a hivatalos álláspont nem tagadta, hogy a felderítés rendelkezett hírekkel az esetleges támadásról, valamint a hadüzenetről, de a késlekedést az adatok értékelésének hibáival indokolta.
Eredmény: Döntő japán győzelem, ill. a vérszomjas bosszúvágytól hajtott Egyesült Államok hadba lépése a szövetségesek (Egyesült Királyság, Franciaország, Szovjetunió, Kína, Ausztrália, India, Kanada, Dél-Afrika stb.) oldalán. Velük szemben álltak az ún. tengelyhatalmak (Németország, Japán, Olaszország, Magyarország stb.). Jamamoto admirális szerint: „Fölébresztettük az alvó óriást, és iszonyú elszántságot gerjesztettünk szívében." Alig fél év múlva (1942. jún. 3-7. közt) az USA fölényesen megnyerte a midwayi csatát, s ettől fogva a Távol-Keleten, valamint a Csendes-óceán térségében megfordult a hadiszerencse, mert a japánok elveszítették a kezdeményezést, és védelembe kényszerültek. (Hasonló volt a helyzet, mint Németország és a Szovjetunió esetében a sztálingrádi ütközet után.)
Később még számos nagy összetűzés volt Amerika és Japán közt, de jelentőségét tekintve egyik sem érte el PH és Midway alapvető áttöréseit. Végül az 1945 augusztusában Hirosimára és Nagaszakira oktalanul ledobott atombombák hatására Japán elkészült erejével, s szeptember 2-án, a Tokiói-öbölben, a Missouri csatahajó fedélzetén aláírta a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt. Az USA nemcsak győztesen, hanem a világ első hatalmaként került ki a II. világháborúból. Ennek tudatában azóta sem „fér meg a bőrében", sbármelyik országot, népet hajlamos megtámadni, amely nem az ő „muzsikájára táncol". Ez az öntelt, féktelen magatartás egyenesen vezetett eddigi kakaskodásaihoz (Korea, Kuba, Vietnam, Latin-Amerika), majd szeptember 11-hez, s az utána fellángoló „terrorizmus elleni háborúihoz". Ma azonban (gazdaságilag, pénzügyileg is) a bukás és összeomlás szélére került, s mivel érzi a vesztét, egyre agresszívebbé válik. Ahelyett, hogy föladná hedonista, „fogyasztói" allűrjeit, s egy takarékosabb, szerényebb, önellátóbb életmódra rendezkedne be, inkább mások kiszipolyozásával próbál magának további előnyöket kovácsolni. Nem lesz ennek jó vége, mert az emberiség nagyon unja már otromba „világcsendőri" játékait.
A PH ellen végrehajtott támadást még mindig rengeteg titok és ellentmondás övezi. Hitelt érdemlően, cáfolhatatlanul igazolni már aligha lehet erre nincs is komoly szándék az USA (Roosevelt) és Anglia (Churchill) akkori katonai és civil vezetőinek konkrét bűnrészességét, mindazonáltal nem tévedhetünk nagyot, ha feltételezzük, hogy sokan elhallgatták a tudomásukra jutott bizonyítékokat, s nem törődve saját honfitársaik, leendő szövetségeseik életével, ill. a várhatóan súlyos anyagi veszteségekkel, hagyták megtörténni a tragédiát csupán azért, hogy az egyébként közömbös Amerikát belerángathassák a háborúba.Vizsgálatok voltak bőven a háború közben és utána is, több ezer oldalas anyag gyűlt össze a bizottságoknál a tanúvallomásokból és egyebekből. Legutóbb 1995-ben a Kimmel és a Short család kérésére a kongresszus rendelt el újabb vizsgálatot, azonban most sem jutottak dűlőre. A két tábornokot a kötelességmulasztás vétsége alól fölmentették ugyan, de nem rehabilitálták, mert „mint parancsnokok, ők viselték a felelősséget".
3.) A WTC tornyainak ledöntése s a Pentagon megrongálása
1993-ban már volt egy nagyszabású robbantás a WTC egyik alagsorában, egy amolyan „főpróba" az előadás előtt, ám komolyabb kár nem keletkezett az épületben, az pedig föl sem merült, hogy netán össze is dőlhetne.
A 9/11-i „terrortámadás" a kikürtölt vád szerint az al-Kaida banditáinak (szabadságharcosainak?) összehangolt öngyilkos merénylete volt az USA ellen. A fikció (legenda?) beteljesítése végett az ominózus reggelen 19 al-Kaidás gépeltérítő foglalt helyet 4 amerikai repülő utasterében. A terroristák állítólagos terveik szerint az USA fő jelképeinek számító épületekbe vezették bele szándékosan a repülőgépeket. A New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba két repülőgép (11-es és 175-ös járat) csapódott be, ezzel megölve a környező emeleteken dolgozó embereket is. Mindkét épület összeomlott két órán belül, majd ezt követően több épület is az ikertornyokhoz hasonlóan összedőlt, vagy megrongálódott. A harmadik gép (77-es járat) a Pentagon épületébe repült. A negyedik eltérített gépet (93-as járat) egyes feltételezések szerint az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanásról, s Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban, Shanksville mellett csapódott a földbe. (Valószínű célja a Capitolium vagy a Fehér Ház lehetett, amit már nem ért el.) A repülőjáratok egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat.
Az összehangolt, mérnöki pontossággal kivitelezett akció folyamán a géprablókkal együtt hozzávetőleg 2986 ember vesztette életét; köztük a négy repülő összesen 265 utasa, 343 tűzoltó, 23 rendőr és 37 kikötői vámtiszt, akik a mentésben segédkeztek, és legalább 2318 ember a toronyházakban, illetve azok, akik a környezetben, valamint az alattuk található metróállomásokon tartózkodtak. Összesen 25 épület rongálódott meg a támadásban, ebből a WTC 7 épületből álló együttesén kívül a Deutsche Bank épülete sem volt helyrehozható, ezért le kellett bontani. Ezeken kívül még 4 metróállomás is súlyosan károsodott, illetve részlegesen beomlott. Az áldozatok túlnyomó többsége civil volt. Az Egyesült Államok válasza a terrorizmus elleni háború, melynek első eszköze Afganisztán (majd Irak) megszállása volt. Így próbálták meg elkapni a tálibokat, akik szerintük al-Kaida tagokat rejtegettek.
A Pentagonban okozott károkat egy éven belül kijavították, majd később a helyszínen megépítették a Pentagon Memorial emlékművet. A World Trade Center helyszínén, a romok eltakarítását követően elkezdődtek a helyreállítások, 2006-ban fejezték be a WTC-7 irodaépületét. A WTC-1 (korábbi elnevezése Freedom Tower) jelenleg építés alatt áll, 2013-ra tervezik az átadását. A kb. 541 méteres felhőkarcoló így Észak-Amerika legmagasabb épületeinek egyike lesz. 2007 és 2012 között további 3 épületet kívánnak befejezni.
Az USA Nemzeti Bizottságának vizsgálati anyaga, amely a terrortámadás körülményeivel foglalkozik, megállapította, hogy a hírszerzés (mely szerint nem voltak előzetes figyelmeztető jelek!) a támadásba torkolló események során sokszor zavartan, felkészületlenül és hibásan reagált. Néhány alkalommal azonban a hivatalos személyek egészen pontosan ítélték meg a helyzetet.
Kenneth Williams, az arizonai Phoenixben szolgáló FBI-ügynök 2001-07-10-én emlékeztetőt küldött az ügynökség központjába. A helyi repülőiskolába érkező közel-keleti hallgatókról számolt be. Gyanúja szerint esetleg terroristák próbálnak beszivárogni a civil repülési rendszerbe. Williams emlékeztetőjét figyelmen kívül hagyták.
Augusztus 16-án FBI-ügynökök tartóztatták le Zacharias Moussaouit egy repülőiskolában mutatott gyanús viselkedése miatt. Moussaoui csekély érdeklődést tanúsított a landolás (leszállás) elsajátítása iránt. Az őt letartóztató ügynök pontosan azt írta: olyan személyiség, aki képes bármivel belerepülni a WTC-be. Az esettel foglalkozó másik FBI-ügynök arra figyelmeztetett, hogy egy óriási repülőgépet akár fegyverként is használhatnak a terroristák.
Biztonsági tisztek eligazításokat tartottak a Fehér Házban 2001 nyarán, ahol George W. Bush elnököt arról tájékoztatták, hogy Oszama bin Laden terroristahálózata amerikai repülőgépek eltérítésével kísérletezhet, látványos támadásokra kerülhet sor, melyeket úgy terveznek, hogy tömeges áldozatokkal járjanak, és hogy az FBI tudatában van a terroristák előkészületeinek New York-i épületek lerombolására.
A 9/11 Bizottság megállapította, hogy két géprabló korábban Leatherman márkájú multifunkcionális kéziszerszámokat vásárolt. A 11-es járat egyik utaskísérője, a 175-ös járat egy utasa és a 93-as járat utasai bombákkal felszerelkezett terroristákról beszéltek, ám az utasok egyike szerint működésképtelen bombák voltak támadóiknál. A becsapódások helyszínein nem találtak robbanóanyag származékokat, így a 9/11 Bizottság jelentésében álbombákról számolt be.
A WTC épületkomplexumának 3 épülete szerkezeti sérülések miatt még a támadások napján összedőlt. A déli toronyban (WTC-2) a 175-ös járat becsapódását követően nagyméretű tűz keletkezett, melynek következtében 56 perccel később összeomlott. Az északi torony (WTC-1) 102 perccel a támadás után dőlt össze. Megsemmisülésekor a szétrepülő törmelékdarabok több órán át tartó tüzet okoztak a hetes épületben (WTC-7), melynek főbb szerkezeti elemei súlyosan károsodtak, acélváza meggyengült, majd késő délután összedőlt. Az Egyesült Államokban a támadások zavart keltettek a hírügynökségek és a légiirányítók munkájában. Az ország egész területén a civil légi járművekre 3 napos repülési tilalmat vezettek be. A már levegőben tartózkodó gépeket pedig visszafordították, vagy Kanadába és Mexikóba irányították.
Habár mind a mai napig egyetlen terrorista csoport sem vállalta a felelősséget a támadásokért (márpedig ez nem jellemző rájuk!), az ügyben indult nyomozás az al-Kaida hitvallásának és célkitűzéseinek feleltette meg az eseményt, egy 1998-as fatva (kiáltvány) alapján. A dokumentumot a szervezet vezetői, Oszama bin Laden, Ayman al-Zawahiri, Abu-Yasir Rifa'i, Ahmed Taha, Shaykh Mir Hamzah és Fazlur Rahman állították össze, melyben részletezték az USA arabok ellen elkövetett bűneit.
Ez alapján a támadás megtorlás volt, kiváltó okait pedig a következők jelentették:
- Izrael amerikai támogatása;
- az Arab-félsziget amerikai megszállása (hadibázisok létesítése);
- amerikai agresszió Irak népe ellen.
- Továbbá a fatva szerint az USA kirabolja az Arab-félsziget nyersanyagforrásait;
- az itt található államok törvénykezését önkényesen diktálja;
- alávaló rezsimeket pártfogol a Közel-Keleten, a lakosságuk ellen fordítva őket;
- hadi támaszpontjai és egyéb objektumai vannak az Arab-félszigeten, ezzel megsérti a muszlim szent földet, elsősorban azért, hogy megfélemlítse a környező muzulmán államokat;
- viszályt szít a muszlim államok között, hogy gyengítse őket, mint politikai erőt;
- kiszolgálja Izraelt, és megpróbálja elterelni a nemzetközi figyelmet Palesztináról, a megszállás folytatása érdekében.
New York válságkezelő központja a WTC-vel együtt megsemmisült, azonban a szükséges intézkedések hamar megszülettek. Fegyelmezett mentőcsapatok jelentek meg a helyszínen, és igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni. A WTC-től nem messze lévő 7-es Parancsnokság tűzoltói felvételeket is készítettek az északi toronyban. Sajnos a tűzoltóknak nem volt idejük felmenni majdnem 80 emeletet a 30 kg-os felszereléssel. (A WTC épületeiben levő felvonókat tűz esetén tilos használni.) Egy emelet megtétele felfelé összesen kb. 1 percet vett igénybe, ám emiatt nem tudtak elérni a tűzig, hiszen ha fel is jutottak volna oda, lefelé már nem lett volna elég idejük. Így csak kb. 40 emeletet tudtak megmászni.
A hírközlő szervek késedelem nélkül közvetítettek mindent. Senki nem tudta megbecsülni a halálesetek számát. Koromfekete hamuval borított emberek botorkáltak az utcákon, akiken a környék lakói próbáltak segíteni. A katasztrófa sebesültjeit azonnal elszállították, a közeli kórházak hamar megteltek. A metropoliszban szükségállapotot rendeltek el, lezárták a környéket és a hidakat, a földalatti és vasúti forgalmat átmenetileg felfüggesztették. A lezárt területre csak mentőcsapatok, rendőrök, tűzoltók és a válságstábok tagjai léphettek be. Este 18 óra körül kezdett apadni az érkező sebesültek száma. Sötétedésre részlegesen helyreállították a metróközlekedést, a hidakon és az alagutakon megindulhatott a kifelé irányuló közlekedés. A felgyülemlett tömeg 20:30 körül oszladozni kezdett, az utcák lecsendesedtek. Bush elnök nemzethez intézett beszédében a megtorlás csak jelzésértékűen szerepelt. Az elnöki beszéd után az emberek mégis elárasztották az utcákat.
Éjfél körül félkatonai jellegű válságművelet vette kezdetét. A parancsnoki posztot a helyi tűzoltóállomáson rendezték be, Rudolph Giuliani polgármester főhadiszállása is itt működött. Az Üdvhadsereg mozgó konyhákat állított fel. Északon a St. Vincent Kórház, mint a legfőbb fogadó állomás működött. Ideiglenes hullaházat hoztak létre a folyó túloldalán, New Jersey-ben. Az első becslések alapján 10 ezer halottra készültek fel.
A terrortámadás elkövetési módja és az általa okozott károk példátlanok. Az USA kontinentális területén 1812 óta külső állammal nem folyt háború. A célpontok kiválasztása arra utal, hogy a merényletek az Államok létét és az amerikai dominanciájú világgazdasági rendet is támadták. A nemzetközi repülőgép-forgalom a merényletet követő hónapokban erőteljesen visszaesett. 9/11 hatására a világpolitika átrendeződött. Mindenütt jelennek meg figyelmeztető írások arról, hogy a terrortámadás és a válaszcsapások szembefordítják egymással a nyugati és a muszlim kultúrájú világot, illetve hogy a terrorizmus elleni védekezés túlkapásai a jelenlegi nyugati civilizáció alapját jelentő individuális szabadságjogokat áshatják alá...
A 2004-ben bemutatott Fahrenheit 9/11 című dokumentumfilm a Bush-adminisztráció külpolitikáját veszi célba, többek között a szeptemberi terrortámadással és a bin Laden családdal kapcsolatban. A film fölvázolja a történéseket és azok lehetséges értelmezését, majd az eseményeket egyértelműen összefüggésbe hozza Oszama bin Ladennel és a bin Laden család politikai kapcsolataival. Michael Moore rendező kibontja, hogy milyen szoros baráti és üzleti szálak fűzik a Bush családot és üzlettársaikat a szaúd-arábiai királyi családhoz, főként a bin Laden famíliához, köztük Oszamához, aki ekkor már a WTC-vel szembeni terrorakció első számú gyanúsítottja volt. A film szerint az úgynevezett Carlyle Csoport az éves befektetői konferenciáját szept. 11-én tartotta a washingtoni Ritz Carlton hotelben. A találkozón minden Carlyle-partner ott volt: valószínűleg James Baker, John Mayor és idősebb George H. Bush is, de ő 11-én reggel eltávozott. Shafi bin Laden, aki Oszama féltestvére, azért érkezett a konferenciára, hogy családja Carlyle-os hozamait ellenőrizze. A film tanúsága szerint együtt, egy szobában nézték végig, ahogy a repülők a tornyoknak ütköznek, majd ezek után a bin Laden család beruházott az egyik védelmi alapjukba. Mindeközben Oszamát már az amerikai kormány köröztette.
Az események után 8 évvel Barack Obama elnök a hazafiság napjának nyilvánította 9/11-ét. Minden évben egy perces néma csenddel és az amerikai lobogó félárbocra engedésével emlékeznek az áldozatokra. A WTC egykori helyén önkéntesek és családtagok olvassák fel az összes elhunyt nevét.
4.) Kételyek és talányok 9/11 a művészi csalás iskolapéldája
A világ szinte élő adásban nézhette végig az elborzasztó eseményeket. A döbbenet csendjét a felháborodás és a bosszú hangjai váltották fel, majd az USA rövidesen két háborút is indított, s akár újabbak is kibontakozhatnak még. Ezek mind 9/11 nyílegyenes következményei.
De néhány figyelmes ember akik rendre észreveszik a gyanús dolgokat, és szóvá is teszik ezeket már a merénylet után pár nappal hallatta hangját. Azóta pedig ezek a furcsa jelek egyre csak szaporodnak. Valóban az történt 9/11-én, amit az országok vezetői elmondtak nekünk, vagy a história egyik legocsmányabb átverésének elszenvedői vagyunk, melynek méltó folytatása lett az afganisztáni és a II. iraki háború?2001-07-23-án az egész WTC komplexumot 15 millióért kibérelte egy Larry Silverstein nevű vállalkozó. Ezután egy 3,5 milliárd dollár értékű biztosítást kötöttek az épületekre, mely egy új elemet tartalmazott: terrortámadás esetére szóló kártérítést. Ez a megkötésétől számított 48. napon már aktuálissá is vált, ráadásul az összege megduplázódott, mert a kettős merénylet miatt némi pereskedés után 7 milliárdot fizetett a biztosító cég...(Mesés nyereség azért, mert valaki szerencsés származású, s emiatt jókor volt jó helyen.) Megjegyzem még, hogy az épületekben levő irodák fenntartása nem volt gazdaságos, ezért egyre kevesebb helyiséget tudtak kiadni bennük, tehát lebontásuk lassan esedékessé vált. Vajon nem lehetséges, hogy kapóra jött ez a „terrortámadás", s ily módon egybeesett bizonyos üzletemberek és az állami szervek érdeke?A támadás előtti napokban kapott új biztonsági igazgatót a WTC, aki történetesen az FBI azon részlegén dolgozott korábban, amely Oszama bin Laden tevékenységét figyelte. John O'Neil vizsgálta ki az al-Kaidának tulajdonított korábbi merényleteket, de amikor eredményeket mutatott volna fel, „fentről" leállították, majd hazahívták. O'Neil néhány nappal a támadás előtt vette át a WTC biztonsági szolgálatának vezetését. A tornyok összeomlásakor életét vesztette.
Néhány nappal a támadás előtt érdekes tőzsdei manipulációk történtek. A WTC-ben irodát bérlő vállalatok, a WTC biztosítói és két légitársaság (UA United Airlines és AA American Airlines) részvényei ellen irányuló spekulációra fel kellett volna figyelni. Ezen cégek részvényforgalma megtöbbszöröződött (akár a szokásos tíz-tizenötszörösére). Ennek hátterében az a furfang állt, miszerint a cégek részvényeinek értéke néhány napon belül jelentősen esni fog. Független nyomozati szervek felfedezték, hogy a legaktívabb személy a börzei tranzakciókban egy bizonyos A. Krongard nevű úriember volt, a CIA hivatalban lévő igazgatója, aki számos nagy pénzintézetben rendelkezik jelentős érdekeltségekkel.
9/11 olyan összehangolt akció volt (talán a CIA és a Moszad keze is benne van?), melyet lehetetlen máshonnan irányítani. 1 órán belül 4 nagy hatótávolságú utasszállító gép eltérítése olyan magas szintű, komplex szervezést igényel, amelyet semmilyen terrorcsoport nem képes külföldről kivitelezni. Minden biztonsági rendszert ki kellett játszani, méghozzá úgy, hogy egyetlen ország titkosszolgálata se szerezzen róla tudomást. Ez gyakorlatilag ma már képtelenség (műholdas nyomkövetés, telefon és internet megfigyelése stb.), főleg, ha a szervezést egy arab országból vagy Afganisztánból irányították volna.
Mint azt hivatalosan állítják, a gépeltérítők mindenféle gyorstalpalókon és könyvekből tanultak repülni. A nagyméretű és nagy sebességű utasszállítókkal való bánás hatalmas tudást és gyakorlatot követel, főként a célpont(ok) precíz eltalálása végett. Ehhez képest azon oktatók, akiknél az állítólagos terroristák tanultak, úgy nyilatkoztak, hogy az arab pilótajelöltek angol nyelvtudása és egyéb képességeik egy kisméretű sportgép vezetésére is alkalmatlanná tették őket, nemhogy nagy utasszállítókéra. Ennek ellenére a leírások és videofelvételek szerint mindegyik eltérített gép olyan manővereket hajtott végre, melyek gyakorlott pilótáknak is becsületére váltak volna.
Pár nappal a támadások után, nyilvánosságra hozták az utaslisták alapján azoknak a nevét, akiket terroristaként azonosítottak, köztük az FBI által is keresett személyek nevét, mint Atta, Alomari, stb. Ez azt jelenti, hogy valamennyi terrorista a saját nevére foglalt jegyet a járatokra!? Sőt, a támadás előtt a saját hitelkártyájukkal fizettek, és éltek vidáman, lejárt ideiglenes vízummal. Többet közülük köröztek! És senki nem vett észre semmit...
Sokan rámutattak, hogy a merénylőknek nem lehetett célja, hogy minél több embert öljenek meg. A két gép ráadásul azokon a szinteken csapódott be, ahol többnyire üres irodák álltak, hiszen a tornyok felső szintjeinek ebben az időben nem volt bérlője! A WTC tornyokban egy átlagos napon több mint 50000 ember dolgozott. Ha fanatikus terroristák lettek volna az elkövetők, egy ilyen gondosan kidolgozott merényletet bizonyára akkor hajtottak volna végre, amikor „minél több átkozott kapitalista" tartózkodik a tornyokban, ergo bizonyára nem 9 óra előtt, amikor még kevesen vannak az épületekben, és a felsőbb vezetők sincsenek a helyükön. S egyáltalán minek tulajdoníthatjuk azt, hogy az ominózus nap előtt számos tisztviselőt (elsősorban a zsidókat) valakik figyelmeztettek, hogy a saját érdekükben ne menjenek be dolgozni? Aztán zömmel meg is fogadták az „életmentő tanácsot".
A Pentagonnál is az az épületszárny károsodott, amely éppen tatarozás alatt állt, és nem is dolgoztak benne. A teletankolt merénylő Boeingek is alig szállítottak utasokat, 3/4-ük, 4/5-ük üresen kongott. Ilyen gyér forgalom mellett a légitársaságok simán tönkremennének, ezért 50%-os kihasználtság alatt inkább lemondják az utat, vagy más járatokkal kombinálják. Itt azonban tényleg kevés emberre volt szükség, nehogy az utasok lefegyverezzék a géprablókat. Melyik terrorszervezet képes elérni, hogy a feltankolt repülők hosszú távú járatként, ilyen csekély létszámmal induljanak, annak dacára, hogy ez a társaságnak óriási ráfizetéssel jár?
A 9/11-i események súlyponti eleme a WTC tornyainak összeomlása. De sokak szerint ennek nem lett volna szabad megtörténnie, a gépek becsapódása ugyanis nem indokolta a dolgok ilyetén alakulását. A keletkezett tűz nem volt nagy kiterjedésű, égése pedig erősen oxigénhiányos környezetben zajlott (sűrű, fekete füst). Ezért hőmérséklete még az acél meglágyulásához szükséges 6-800 Celsius fokot sem érte el, nemhogy az 1300 fokot, ami a megolvadásához kell. Ennek ellenére itt az acél nem csupán cseppfolyóssá vált (még napok múlva is találtak olvadt fémtócsákat a romok alatt!), hanem gyakorlatilag elpárolgott, a beton pedig porrá és füstté vált. Irányított, ipari robbantás nélkül ez pedig nem megy, sőt a 2500 fok feletti hőmérséklet egyértelműen a semtex robbanószer és a szuper nano-termit jelenlétére utal, melyek maradványait mindhárom összedőlt épület anyagában ki is mutatták. Arról nem is beszélve, hogy ilyen szabályos, szabad esésű, függőleges tengelyű önmagába roskadást nem produkál a véletlen, mert ehhez nagyon alapos, szakszerű előkészítés szükséges. A sorozatos robbanásokat szemtanúk (köztük tűzoltók) tucatjai, valamint a videofelvételeken észlelhető fénypontok és hangjelenségek is igazolják. S vajon mi indokolja a Pentagonba csapódó gép maradványainak teljes hiányát, csak nem vált nyomtalanul légneművé 60 tonna fém? Nem inkább egy kis tömegű robotrepülő, vagy egy távirányított rakéta csapódott a világ legbiztonságosabb, legjobban őrzött épületébe? S vajon a légügyi ellenőrzés miért nem küldött föl egyetlen elfogó vadászgépet sem, miután értesült róla, hogy egyszerre 4 óriásgépet is elraboltak?
Máig rejtély, hogyan lehetett eltéríteni a gépeket, hiszen a terroristák fémből készült fegyvereket (pisztolyok, puskák, géppisztolyok, komolyabb kések) nem tudtak átvinni utasként az ellenőrzéseken. A hivatalos verzióban szereplő műanyag kések és doboznyitó schnitzerek ellen pedig nem olyan nehéz védekezni, ezekkel nem lehet sakkban tartani egy repülőgépnyi utast és személyzetet. A gépek közül miért nem adta le egyik sem a vészjelző kódot, sőt miért kapcsolták ki az állandó kommunikációs csatornákat? S vajon a terroristák miért hagyták, hogy az utasok jelentős hányada mobiltelefonon élénk beszélgetéseket folytasson, s mintegy élő közvetítést adjon a gépeken uralkodó állapotokról?
Amilyen váratlanul érte a támadás az USA-t, olyan gyorsan produkáltak eredményeket: már délután 4 órakor hivatalos bejelentésben azonosították a támadó szervezetet az Oszama bin Laden vezette al-Kaidával. Furcsa, hogy a terroristák, bár névtelenek akartak maradni, mégis szándékoltan látható nyomokat hagytak maguk után. (Gondoljunk csak a bostoni reptér közelében parkoló autóban „megtalált" Koránra, térképre és arab nyelvű repülési eligazítóra, ill. a bajtársakhoz szóló végrendeletszerű búcsúszövegre. Valamint arra, hogy az egyik összedőlt toronyból, ahol minden eszköz és okmány megsemmisült, csodák csodájára előkerült az egyik tettes sértetlen útlevele. Kabulban pedig egy újságíró jutott egy olyan laptophoz, melynek merevlemezén az egész al-Kaidával kapcsolatos rengeteg információt tároltak. Ennyire azért nem hülyék ők sem!)
Valamirevaló terrorszervezetek mindig közlik céljaikat és követeléseiket (lásd IRA, ETA, csecsen gerillák stb.). Csak a titkosszolgálatok nem tesznek ilyet, ha orgyilkosságot vagy terrorakciót követnek el, ill. magányos elkövetőket prezentálnak tettesként (lásd J. F. Kennedy lelövésének L. H. Oswaldra kenését!). A 9/11-i merényletek után senki nem jelentkezett (sőt a gyanúsított, majd 2011-ben likvidált Oszama utolsó percéig keményen tagadta, hogy bármi köze lenne a bűntényhez, noha ezt korábbi cselekményeinél mindig elismerte). Ugyanakkor Bush néhány óra múlva (amikor még senki semmilyen bizonyítékokkal nem rendelkezik) magabiztosan kijelenti, hogy a támadást muszlim terroristák követték el, s rajtuk kívül az őket esetleg bujtató országokat is háborúval fenyegeti. Mint később kiderült, az Afganisztán és Irak elleni agresszió tervei már rég elkészültek, s a Közel-Kelet átrendezési forgatókönyve is megvolt. Az USA most is ezt követi, nem zavartatva magát a nemzetközi felháborodástól és légből kapott állításainak valótlanságától.
Röviddel a támadás után közzétették a 19 gépeltérítő nevét, ám hamarosan kiderült, hogy ez a lista „hasból" született, ugyanis többen jelentkeztek, hogy köszönik szépen, de még élnek, és semmi közük sincs az eseményhez. Mintegy 7 személyről egyértelműen bizonyítható, hogy életben vannak. Érdekes kérdés az is, hogy miért nem engedélyezték a szakértői vizsgálatokat, s miért takarították el oly sebesen a roncsokat, azaz semmisítették meg az esetleges bizonyítékokat (lásd William A. Manning nyilatkozatát, aki a Fire Magazine főszerkesztője!). A kongresszus tudományos bizottsága egyenesen azt közölte, hogy a vizsgálatokat következetesen akadályozzák.
Aztán a BBC riportere miért jelezte 20 perccel előbb a WTC-7-es épület összeomlását, mint az a valóságban végbement? Bush és Cheney meghallgatása miért nem külön-külön, hanem együttesen történt, s ugyan miért nem kötelezték őket az ilyenkor szokásos esküre? Utánanézett valaki, hogy ezt a rendkívüli összhangot igénylő eseménysort vajon ki finanszírozta? Voltak-e olyan banki átutalások, melyek kapcsolatba hozhatók a merényletekkel? S mivel magyarázható az, hogy a Pentagonból szőrén-szálán eltűnt 2300 milliárd dollár, netán ez volt a valódi elkövetők s a megbízott nyomeltüntetők hallgatásának ára? Annak idején Bill Clinton elnök szex-ügyeinek kivizsgálására 640 millió dollárt költöttek. Miképp lehetséges, hogy a sokkal fontosabb 9/11 titkainak földerítésére mindössze 600 ezer dollárt használtak fel?
A teljesség igénye nélkül csupán néhány megválaszolandó kérdést tettem most föl, amiket nyilván mások is megfogalmaztak már, de valahogy senki sem tud rájuk érdemben felelni. Tartok tőle, hogy 9/11 is a megoldatlan ügyek dobozába kerül majd, mert az igazság széles körű közreadása túl sokak érdekeit sértené. Nem ez az első ilyen eset a jelenkorban, s nyilván nem is az utolsó. Ezért annyira helytálló Mark Dayton szenátor (Minnesota) megállapítása, aki teljes nyíltsággal kimondta, hogy a kormánytisztviselők, a hadsereg s a titkosszolgálatok is hazudnak; a végső hivatalos jelentés pedig abszolút hamis, csúsztatásokkal terhelt, és hozzá nem értést tükröz. Ennél okosabbak sajnos mi sem lehetünk!
5.) PH és 9/11 rokon vonásai és ordas következményei Mindkét esetben valamilyen ürügy kellett az USA-nak (pontosabban a birodalmat irányító ragadozó oligarcháknak) ahhoz, hogy hódító és pusztító törekvéseit gátlástalanul kiélhesse. Szó sincs arról, hogy hatalmas gazdasági és katonai potenciálját kihasználva az igazság bajnokaként lépett volna fel azért, hogy megvédje a gyengébbeket, s mindenki számára elfogadható békét, status quót teremtsen. Nemcsak a világ sorsával nem törődött, hanem a saját népét is könnyelműen áldozatul dobta önző, kicsinyes céljaiért. Az egykori angol és francia gyarmat később nem átallott korábbi megszállóival és kifosztóival (valamint mai irányítójával, a cionista-talmudista Izraellel) szövetkezni, hogy neki is minél több jusson a koncból.
Persze változnak az idők, s közben változnak az erkölcsök és a módszerek is, sajnos egyáltalán nem az előnyükre. PH-nál egy ügyes trükkel, meg némi anyagi és emberi veszteség árán megtévesztették, becsapták Amerika jóhiszemű lakosságát, ám itt a „piszkos munkát" még idegenekkel (a japánokkal) végeztették el, tehát nem emeltek kezet a saját fajtájukra. 9/11-én azonban már sokkal brutálisabban és nyíltabban léptek fel tulajdon véreik, nemzettestvéreik ellen. PH-nál csupán elhallgatták az igazságot, 9/11-én pedig egy ördögi tervet, egy sunyi önmerényletet fundáltak ki és hajtottak végre precízen azért, hogy átverjék az egész világot, s tetszőlegesen bármely kontinensen szembeszállhassanak korunk rákfenéjével, a „világterrorizmussal" (pl. Afganisztán, Irak, esetleg Szíria, Irán stb.). Nem számít, hogy fegyveres támadásuk kapitális hazugságokon alapul, és semmilyen jogcímük nincs rá, hogy más államok belügyeibe avatkozzanak; egyszerűen arra hivatkoznak, hogy az Egyesült Államok és Izrael biztonságát, demokratikus rendjét védik ezáltal.
Ily módon megteremtettek egy káros mítoszt, a globálterrorizmus és az ellene foganatosított nemzetközi (nemzeteken átgázoló!) háború eszméjét. Így az általános megfélemlítéssel, sőt rettegés kiváltásával, egy féktelen sajtó- és hecckampány által tulajdonképpen az egyes népeket, nemzeteket kívánják egy jól őrzött karámba (koncentrációs táborba, Gulágra) szorítani, s egy szürke uniformisba gyömöszölni, hogy elodázzák, vagy végleg meghiúsítsák a mindenütt esedékes egyetemes szemléletváltást (paradigmaváltást), valamint a bebetonozott alvilági rendszerek gyökeres megváltoztatását. Az a fixa ideájuk (megcsontosodott rögeszméjük?), hogy továbbra is egy embertelen, az isteni és a természeti törvényeket áthágó, a többség akaratát semmibe vevő, ugyanakkor egy „kiválasztott" törpe kisebbség mohó harácsolását kielégítő áldemokráciát, egy tarthatatlan, gyilkos központi hatalmat erőszakoljanak ránk.
Ebben a „szép, új világban" csak azoknak lehet némi szegényes, sivár jövője, halvány esélye az érvényesülésre, akik megpróbálnak beilleszkedni, akik bármilyen megalázó feltételt, megszorítást készséggel elfogadnak, s eszükbe sem jut a bírálat, pláne az ellenállás, vagy a lázadás. Tehát felejtsük el egyéni emberi és kollektív nemzeti jogainkat, búcsúzzunk el a szabadságtól s az önrendelkezéstől, törődjünk bele, hogy nyomorult életünkben egyetlen feladatunk és lehetőségünk adatott, a fölöttünk lévők parancsainak odaadó szolgálata. Bizony, ez a sötétség és a gonoszság birodalma, ahol előbb-utóbb vagy megdöglünk, vagy lerázzuk béklyóinkat, bilincseinket, s egy huszáros szabadságharc, a fennálló viszonyok elsöprése árán létrehozzuk magunknak azokat a körülményeket, melyek közt úgy élhetünk, ahogy nekünk tetszik, vagyis a mindenható Isten eredendő szándékai és iránymutatásai szerint.
Nincs más kiút, nincs más alternatíva, mert különben a történelem és a fenntartható élet lazán átlép rajtunk. Itt már nemcsak egyes országok, népek kerültek halálos veszélybe, hanem valamennyi földrész s az egész emberiség jövőjét próbálják porba fojtani a Sátán helytartói. Döntenünk kell mindnyájunknak: beletörődünk-e a nekünk szánt pokoli sorsba, a totális gazdasági, politikai, szociális és morális összeomlásba, vagy megvívjuk a ránk váró harcokat, háborúkat, s kimenekülünk a mindent betemető romok alól. A sikert senki sem garantálhatja, ám a küzdelmet a legszörnyűbb reménytelenség idején sem adhatjuk fel, mert nemcsak önmagunkért és kortársaink boldogulásáért vagyunk felelősek, hanem fiaink, unokáink, késő utódaink létéért is. Erre a küldetésre teremtettünk, s ha bizakodva megálljuk a helyünket, nincs olyan földi vagy földöntúli erő, mely végleg legyőzhet, eltiporhat minket! PH és 9/11 fényében-árnyékában erre a nemes önvédelemre szólítok minden elhívatott hazafit szerte a világban!
--------------------------------------
Felettébb érdekes és tanulságos!
Az
élet nem egy habostorta!
A fentiek szigorúan személyes véleményemet tükrözik!
A fentiek szigorúan személyes véleményemet tükrözik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése