2015. július 2., csütörtök

Közpénzlenyúlások



Közpénzlenyúlások

Kocsis a BKV nevében is aláírt fura szerződéseket


Kocsis István, a BKV napokban távozó vezérigazgatója különös szerződéshosszabbításokat jegyzett a közlekedési vállalat reklámhelyeit tizenkét éve használó céggel. A háttérben a budapesti reklámpiac összefonódásai és egy igazi „nagykoalíciós” vállalat képe sejlik fel.
Nem zavarhatta különösebben a főpolgármestert, hogy Kocsis István fővárosi ténykedése során kétszer is meghosszabbított egy olyan reklámszerződést, amelyet még a Hagyó Miklós neve fémjelezte BKV-korszakban is mint újratárgyalandót emlegetett a közlekedési cég vezetése. Legalábbis erre utal, hogy Tarlós István múlt pénteken még úgy nyilatkozott, nem bizonyos, hogy az MVM-ügyben hűtlen kezeléssel gyanúsított és a BKV éléről hétfőn közös megegyezéssel távozó Kocsis bűnös lenne, a fővárosi vállalat ügyeiben pedignem érintett”. A szerződésekről egyébként a főpolgármester legkésőbb idén januárban szerzett tudomást, ám egy közgyűlési határozat dacára sem lépett az ügyben.
A sajtóban sokszor kétesként emlegetett, ma tizenkettedik életévében járó és jelenleg határozatlan lejáratú szerződés hátterében álló cég különös entitás: jelenleg mintha a Simicska-Nyerges-Töröcskei érdekkörhöz állna közel, de eddigi története során több párttal boronálták már össze, megfordultak a környékén a Kulcsár- és az UD-ügy szereplői, valamint egészen a mai napig itt tölt be tisztséget Kocsis egyik régi MVM-es ismerőse is.
Aba Botond alatt
A szóban forgó megállapodást eredetileg 1999. december 17-én, még Aba Botond vezérlete alatt kötötte a fővárosi tulajdonú Budapesti Közlekedési Részvénytársaság Zrt. (BKV) a Peron Reklámmal, bizonyos kivételek mellett a BKV összes reklámhelyének használatára. A kontraktus ugyanazon a napon született, amikor az azóta zártkörű részvénytársasággá átalakult Esma Spanyol-Magyar Kft. a hatmilliós jegyzett tőkéjű és addig kizárólag a BKV tulajdonában álló Peron Reklámnak a 74,8 százalékos üzletrészét megvette. A BKV az addig is a reklámhelyeit továbbértékesítő, 1999-ben háromszázmillió felett termelő saját cég többségi üzletrészének értékesítésétől a bevételek további emelkedését remélte.

Fotó: Fülöp Máté
Furcsa módon a kontraktus nem a hatálya alá tartozó reklámhelyeket, hanem a kivételeket listázta. A szerződés öt évre szólt, amelyet a Peron egyoldalúan újabb öt évre meghosszabbíthatott. A cég által fizetendő bérleti díj a 2000. évi 380 millióról fokozatosan emelkedett volna négy év alatt 520 millióra, meghosszabbítás esetén ennek az összegnek az éves infláció arányában növelt értékét kellett volna a Peron Reklámnak fizetnie.
Olcsósítás
Az ügyletből valószínűleg jól jött ki a vásárló, ugyanis a Peron Reklám élt az öt éves hosszabbítási lehetőséggel. 2007-ben az immár Antal Attila vezette közlekedési cég a területért felelős Hagyó Miklós főpolgármester-helyettessel a háttérben sikertelenül próbálta újratárgyalni a szerződési feltételeket, mert úgy érezte, a BKV-nak az akkor ebből származó hat-hétszázmilliósnak mondott bevételeindokolatlanul alacsony.
Emellett már 2000 márciusában, alig két hónappal a kontraktus hatályba lépése után szerződést módosítottak a felek: eszerint a Peron Reklám bérleti díjából a BKV elengedett egy olyan összeget, amelyet a Peron Reklám és résztulajdonosa, az Esma közötti (!) szerződés határoz meg, és amely a Peron Reklámban még mindig tulajdonnal bíró BKV és az Esma egymás közti elszámolása alapján szabnak meg.
Kocsis hosszabbít
Kocsis István, aki nagyjából három éve érkezett a BKV élére, az öt plusz öt éves kontraktus lejárta után, 2010 januárjában hosszabbította meg először a szerződést, mégpedig egy évvel. A módosításban havi 52,5 milliós bérleti díjat állapítottak meg, ezúttal egy tételes reklámhelylistát is mellékelve.
A tételes listában szereplők szerint egy budapesti óriásplakátért havonta áfával együtt tizenhétezer forintot fizet a Peron. Összehasonlításképpen: az Absurd Média Kft. 2009-es árajánlatában ötvenötezer forintért árulja a Székesfehérváron elhelyezett reklámhelyeket. A Peron Reklám által fizetendő bérleti díjat korábban több sajtótermék is túlságosan kevésnek tartotta.

Kocsis István 2009-ben, még a BKV vezérigazgatójaként
Fotó: Fazekas István
Kocsis István legutóbb idén februárban, ezúttal határozatlan időre hosszabbította meg a Peron Reklám és a BKV közötti szerződést. A cég mostani ügyvezetője akkor a Kreatív magazinnak azt mondta, „a BKV-val hasonlóan látjuk a helyzetet és mindent megteszünk, hogy a szerződés tovább éljen”. A hosszabbítás egy hónappal az után történt, hogy Hanzély Ákos, az LMP budapesti képviselője a fővárosi közgyűlés elé vitte a szerződés ügyét.
Tarlós ígérget
Hanzély akkor csak annyit javasolt, a szerződés folyamatos prolongálása helyett a reklámhelyeket vegye át a főváros, egy részüket versenyeztesse meg és adja bérbe, a többin hirdethessenek kedvezményesen a civil szervezetek. Hanzély hozzátette, az örökösen meghosszabbodó szerződés mintha "a Fidesz és az MSZP közös vakfoltja" lenne.
Tarlós módosító javaslatára a budapesti közgyűlés végül egyhangú igen szavazatokkal két határozatot fogadott el, amelyeknek értelmében a főpolgármester idén április 30-ig kidolgoztatta volna BKV reklámfelületeinek hasznosításáról és az ehhez szükséges cégháttérről szóló koncepciókat. Ehhez képest Kocsis egy hónapon belül újra meghosszabbította a kontraktust, Tarlós pedig a mai napig adós a koncepcióval - a közgyűlés legutoljára júniusban adott neki haladékot a nyár végéig, de a főpolgármesternek ezt sem sikerült tartania.
Hanzély a hvg.hu-nak elmondta, közérdekű adatigénylési pert indított a BKV ellen, mert a fővárosi cég - amelynek egyik volt tisztségviselőjét éppen azért ítélték idén egymilliós bírságra, mert 2006-ban hasonló körülmények között nem adta ki a Peron Reklám szerződéseit - ezúttal arra nem hajlandó válaszolni, pontosan hol is találhatóak a kontraktus által érintett reklámhelyek.
A lövészárok mindkét oldalán
Van egyéb érdekesség is. A magyar hirdetővállalatok 2009-ben az osztrák tulajdonú Epamedia reklámcég vélt dominanciája miatt léptek ki egy iparági szövetségből. Így tette a Szigeti Péter ügyvezető irányítása alatt a Peron Reklám is. Szigeti mindeközben egy másik állást is betöltött - mégpedig az elméletileg “ellenfélnek” számító Epamedia igazgatótanácsában.
Egy másik furcsaság, hogy az egyébként leginkább szocialista kötődésűként emlegetett Peron Reklám jelenleg ugyanazon a címen működik, mint két inkább jobboldali érdekkörbe tartozó reklámcég, az A-Plakat Kft. és a Publimont Kft.
Az A-Plakat (korábban Avenir) és a Publimont (korábban Europlakát) egyaránt a svájci székhelyű Publimont AG tulajdonában volt 2010. december 15-ig. A Publimont ügyvezetőjéről, Walter Hedigerrőlaz Origo korábban megírta, hogy egy másik cégben Simicska Lajos jobboldali kötődésűként emlegetett üzletember és Nyerges Zsolt, egy másik kormányközeliként ismert vállalkozó üzlettársa volt.
Simicska Lajost (a képen jobboldalt) sokan a Fidesz háttéremberének tartják
Fotó: MTI / HVG Archív
2010 decembere után mindkét cég a Pro Aurum Zrt. és a Neo-Met Kft. tulajdonába került. A Pro Aurum ügyvezetője Töröcskei István, míga a Neo-Metet Töröcskei és a Pro Aurum közösen tulajdonolták egészen idén áprilisig, amikor a cég egy harmadik Fidesz-környékiként ismert vállalkozó, Simicska Lajos és felesége birtokába került. Idén májusban mindkét cégbe új tag lépett be: Nyerges Zsolt. A Neo-Met taggyűlése egyébként a tavalyi évre 1,7 milliárd forint osztalékot szavazott meg a tulajdonosoknak, pedig egy fillér árbevételt sem termelt - mint azt a HVG megírta.
BKV, Népszava, Kocsis
A Peron Reklám fizikai közelsége a jobboldali médiavállalkozók érdekeltségeihez azért különös, mert a cég többségi tulajdonosát, az Esmát inkább MSZP-közeliként emlegették korábban. Ennek leginkább az lehet az oka, hogy az Esmát ma is ügyvezető Bleuer István a több százmilliós adósságot felhalmozott és közismerten balra húzó Népszavát kétszer is megmentette: először 1999-ben, amikor az Esma nevében megvásárolta, másodszor, amikor 2003-ban a Börcsök Dezső és felesége tulajdonában álló Editorial Kft.-nek továbbpasszolta az újság tulajdonjogát, miközben a korábbi lapgazda folytathatta a kiadást.
Bleuer István akkor a HVG-nek azt mondta, Börcsökhöz fűződő barátsága tette lehetővé az Editorial számára kevés perspektívát kínáló ügyletet. Börcsök a rendszerváltást megelőző öt évben országgyűlési képviselő, 1986 és 1999 között a Budapesti Elektromos Művek Rt. vezérigazgatója volt. 2003 óta a mai napig tagja az Esma felügyelő-bizottságának is, sőt, 2002 és 2007 augusztusai között a Magyar Villamos Művek Zrt.-ben (MVM) is hasonló tisztséget töltött be. Ez utóbbi pozíciójánál fogva Börcsök ismerheti Kocsis Istvánt, aki 2002 júliusától 2005. januárig igazgatótanácsi tagként, 2005 és 2008 májusa között vezérigazgatóként dolgozott az állami energetikai vállalatnál.
Kocsis a sajtóhírek szerint egyébként azért mondott le múlt pénteken a BKV éléről, mert az MVM-ügyben gyanúsítottként hallgatták ki, méghozzá olyan időszakkal kapcsolatban, amikor Börcsök az energetikai cégnél fb-tag volt.
2004 és 2007 között egy másik MSZP-közelinek mondott médiavállalatban, a Régió Média Kft.-ben bírt tulajdonnal az Esma. A cégről annak idején azt írta a HVG, eredetileg MSZP-közeli üzletemberek alapították azzal a céllal, hogy országszerte negyvenhat tévét optikai kábellel összekapcsolva hoznak létre regionális hálózatot. A cég felszámolását a bíróság tavaly rendelte el, a Régió Média ekkor már egy Marjanovic Dragan nevű szabadkai magánszemély tulajdonában volt.
Az Esma tulajdonszerzését követő évben a Peron Reklám ügyvezetői posztjára Gellért Kis Gábor szocialista médiapolitikus, később közrádió-kuratóriumi elnök került.
Munkáspárt, Töröcskei
Börcsök és Kocsis közös múltja, a baloldali médiaérdekeltségek és a Simicska-Nyerges-Töröcskei tengely mellett is bővelkedik politikai összefüggések vagy korrupciógyanú miatt publicitást kapott gazdasági vonatkozású momentumokban az Esma története. Az 1990-es választások idején a Munkáspárttal kötöttek szerződést, de a párt megpróbált kihátrálni a megállapodásból. Az ESMA perre vitte a dolgot és az állampárt szellemi örökösének végül 1995-ben 7,5 millió forintot kellett fizetniük. Az összeg olyan magas volt a pártkasszának, hogy a Munkáspárt tagjaitól kérte, dobják össze a kártérítés összegét.
Ugyanebben az évben vette meg az Esma egy brókercéget, a Confides Hungaria Rt.-t, amelyet Equilor Befektetési Rt.-re kereszteltek át, és amelynek élére az előző évben még a Magyar Hitel Bankot vezető, cikkünkben már említett Töröcskeit ültették.
Felügyelők
Az Esma felügyelőbizottságában ül ma Tóth József, a Fidesz-közeliként emlegetett Olajterv Fővállalkozó és Tervező Zrt. igazgatósági tagja, valamit Emmerich Endresz, aki Börcsök alatt dolgozott Budapesti Elektromos Műveknél és ma a Fővárosi Gázművek Zrt.-nek is felügyelőbizottsági tagja.
Kulcsár VIP-listáján
Legközelebb nyolc év múlva, 2003-ban cikkeztek a lapok az Esmáról, a K&H Bank brókerbotrányában ugyanis ismét felmerült a cég neve. A Kulcsár Attila VIP-listáján szereplő Esma számlájára a korabeli hírek szerint az érintettek közül a második legmagasabb, vélhetően sikkasztásból származó összeg, mintegy 208 millió forint folyt be, bár ez nem jelentette feltétlenül azt, hogy a cég tudott a pénz eredetéről.
A vállalat a tőzsde mellett működő választott bíróságon félmilliárd forintot követelt vissza a Kulcsárt foglalkoztató K&H Equitiestől, Börcsök és az ügyvezető Bleuer István (akkor a Magyar Hírlap szerint Magyarország ötödik leggazdagabb embere) szintén hasonló nagyságú személyes befektetéssel ragadt benn. Vargáné Vasady Julianna, az Esma gazdasági igazgatója - akit Kulcsár ügyészségen tett vallomása szerint negyvenmillióval vesztegetett meg - az ügyet lezáró Fővárosi Bíróság ítélete szerint egy év két hónapos felfüggesztett börtönbüntetést kapott sikkasztás miatt, a többiek érintetlenek maradtak.
MDF, Csányi, Simicska
2006-ban, a választási kampány évében az Esma az MDF-et támogatta ötvenmillió forinttal. A kapcsolat annyiban nem előkép nélküli, hogy a parlamentből mára kiesett párt Antall József Alapítványát már az ezt megelőző évben is egymilliós összeggel gazdagította.
MDF-es szál az Esma többségi tulajdonában lévő Peron Reklámnál is feltűnt ebben az időszakban. Tombor András 2003-mal kezdődően négy éven át felügyelő-bizottsági tag volt a cégnél. Ő az első Orbán-kormány idején miniszterelnökségi főtanácsadó volt, majd a Csányi Sándor bankvezér érdekeltségébe tartozó Multireklám Zrt.-t vezette. Neve felmerült az UD-ügyben mint a Fideszhez fűződő feltételezett kapcsolatai miatt emlegetett Almássy Kornél MDF-elnökjelölt tanácsadója. A Dávid Ibolya MDF-elnök által közzétett hangfelvételen az hangzott el, ő kereste meg a magánnyomozókat azzal, hogy kutakodjanak Dávid után.
Tombor miatt Csányi Sándor (a képen jobboldalt) neve is belekeveredett az UD-ügybe
Fotó: MTI
Az Index korábban arról írt, Tombor az OTP-vezér szálláscsinálója volt a „hagyományosan Simicska felségterületének számító” hirdetési piacon.
Lex Mahir után
Az Esmának egyébként „saját erőből” is sikerült érdekütközésbe kerülnie a Simicska-cégbirodalommal. Az egyes közlekedési tárgyú törvények tavalyi, Lex Mahirnak becézett módosításának köszönhetően tilos elhelyezni reklámtáblát az utak mentén többek között közvilágítási és telefonoszlopokon, illetve az út ötvenméteres körzetében. Az új szabályozás iparági vélemények szerint elsősorban az Esmát hozta nehéz helyzetbe, mert ebben az iparágban ők a piacvezetők. A Figyelő korábbi híre szerint a lépést az előzte meg, hogy Simicska Lajos vezette Mahir Magyar Hirdető Zrt. sikertelenül próbálta megvásárolni az Esmát, még 2009-ben.
A Lex Mahir 2011. január elsejével lett hatályos. A Peron Reklám telephelyei közé ugyanezen a napon vették fel azt a címet, amelyen a vállalat a Simicska érdekkörébe is tartozó, cikkünkben korábban említett két médiavállalkozással, az A-Plakattal és az Europlakáttal is osztozik.
Márciusi telefonok
Munkatársunk még idén március elsején sikertelenül próbálta elérni Dóczy Margitot, a Peron Reklám korábbi ügyvezetőjét. A kísérlet során különös dolgokat tapasztaltunk. Először is, a Peron Reklám honlapja (peron.hu) akkor nem volt elérhető (és azóta sem került vissza az internetre). Pedig február 17-én a Stop még ezen keresztül ért el egy válaszadást megtagadó, be nem mutatkozó személyt. Az Esma honlapján a Peron Reklám ügyvezetőjének elérhetőségeként megadott telefonszámon pedig az osztrák tulajdonban lévő, szintén köztéri reklámban utazó Epamedia egyik munkatársa vette fel a kagylót.

A munkatárs a Peron Reklámot firtató kérdésünkre egy ugyanahhoz a számhoz tartozó melléken elérhető bizonyos Králik Ferencnéhez irányított minket, aki azt mondta, a Peron „most a Publimont székhelyén van”. Králik Ferencné nevű személy egyébként tanúként szerepel a Peron és a BKV közti legutolsó, 2011. február 24-ei szerződésen.

A Publimont tárcsázása, majd a kellemes géphang („Ön a Publimont Kft.-t és az A-Plakat Kft.-t hívta”) meghallgatása után a telefont kezelő munkatárstól azt tudtuk meg, hogy „mi lennénk a Peron Reklám is, de hát ezzel kapcsolatban nem tudunk sokat”, „Dóczy Margit már nem itt van, itt ugye mindig máshova kerülnek az emberek”, illetve „az ügyvezetőt sem láttam még ma”.




Újabb Simicska-szerzemény: milliárdok a holdudvarban


Egy tevékenységet nem végző budai kft. tűnik a Fidesz-közeli cégbirodalom új gyöngyszemének: megfordult benne mindenki, aki valaha is tett valamit a párt gazdasági hátországa kiépítéséért. Tavasz óta Simicska Lajosé és feleségéé a Neo-Met Kft., amelynek taggyűlése a tavalyi évre 1,7 milliárd forint osztalékot szavazott meg a tulajdonosoknak, pedig egy fillér árbevételt sem termelt.
Miközben a politikai bennfentesek ódákat zengenek Simicska Lajos fideszes gazdasági háttérember, egykori adóhatósági elnök pénzügyi kreativitásáról, a jelek szerint Orbán Viktor miniszterelnök legbizalmasabb embere, gimnáziumi iskolatársa, egyetemi kollégiumi barátja visszatért ahhoz, amiben a kilencvenes évek elején jeleskedett: sehol sem jegyzett kis cégekből álló szövevényes hálózat kialakításához és üzemeltetéséhez.
A profil sem sokat változott: a vállalkozások a kívülállóknak semmitmondó „vagyonkezeléssel” foglalkoznak, illetve a reklámpiacon érdekeltek. Utóbbi az az ágazat, ahonnan – noha szintén bennfentesek szerint immár kevés dolog történik a magyar gazdaságban Simicska háta mögött – a jelek szerint az 1994-es Mahir-privatizáció óta nem tud elszakadni az egykori állami hirdetési mamutcég közvetett tulajdonos-vezérigazgatója, akit, úgy tűnik, nem aggaszt az ágazatot sújtó válság.
1,7 milliárd osztalék
Az új szerzemény, a Neo-Met Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Kft. kiváló befektetésnek tűnik: a taggyűlés – mint a HVG friss száma beszámol róla – 1,7 milliárd forint osztalékot szavazott meg a tulajdonosoknak idén március közepén. Ez az összeg azonban még nem a Simicska-házaspárt gazdagította, ők – a volt APEH-elnök és felesége, Pusztai Zsuzsanna – csak április elején szálltak be a cégbe, ahol 50-50 százalékban lettek tagok, kivásárolva a 181 millió forint alaptőkéjű kft. 99,95 százalékos tulajdonosát, a Töröcskei István pénzember érdekeltségében álló Pro-Aurum Zrt.-t – a jobboldali Hír Televízió főrészvényesét –, illetve magát Töröcskeit.

Simicska Lajos és Orbán Viktor 1999-ben - kreatív vállalkozó
Fotó: MTI / HVG Archív
Az 1998 novemberében létrejött cég sohasem állt távol a Fidesz holdudvarától: kezdetben az első Orbán-kormány udvari sztrádaépítő vállalata, a jelek szerint azóta kegyvesztetté vált, majd csődeljárásba menekült Vegyépszer-csoport, illetve a csoport tulajdonosa, Nagy Elek befolyása alatt állt. A Neo-Metet a szintén nehezen áttekinthető Vegyépszer-csoportba tartozó Metropolitan Enterprises Kft. hozta létre, majd – Töröcskeiék 2004-es beszállásáig – tulajdonos volt benne Nagy Elek testvére, Sárkány Nagy Erzsébet és az ő fia.
A cég 2008-ig saját ingatlan-adásvételével foglalkozott, ekkor tért át a vagyonkezelésre, ami jó ötletnek bizonyult: bár árbevételt a jelenleg a XII. kerületi Nagy Jenő utca egyik emeleti irodájában üzemelő Neo-Met már akkor sem termelt, a tulajdonosok – immár Töröcskeiék – 370 millió, az egy évvel korábbinál 100 millió forinttal több osztalékot vihettek haza. A nagyságrend egy évvel később megugrott: 2009-ben kicsit több mint egymilliárd után csengett a kassza, majd ezt követte a tavalyi gigaosztalék.
26 ezer forintnyi értékpapír
Árbevétel hiányában a cég a pénzügyi eredménye révén termelte a szép nyereséget, amit a tulajdonosok az utóbbi években az utolsó fillérig be is söpörtek. A számviteli törvény értelmében a cégek a befektetett javaik kamatait, az eladott leányvállalatok utáni nyereséget, illetve az érdekeltségeik után nekik járó osztalékot tarthatják itt nyilván. Miután a Neo-Met 2010-ben a hatályos cégadatbázis szerint nem adott túl üzletrészen, s mindössze 26 ezer forintnyi értékpapírja volt, úgy fest, az érdekeltségében lévő cégek brillíroztak.

Összetett cégbirodalom
Fotó: hvg.hu
Tavaly két társaság volt a Neo-Met tulajdonában: a szintén vagyonkezeléssel foglalkozó, s szintén zéró árbevétellel üzemelő Pro A és Pro B Kft.-k, mindkettőben Töröcskei a tulajdonostárs jelenleg is. A Pro A 800 millió forintot, testvércége 668 milliót fizetett osztalékként 2010-re (a két tulajdonosnak). Az „A” jelű cégnek nem találni további érdekeltségét a hatályos cégadatbázisban, a „B” befektetése volt 2007-ig a Pro-Kvóta Kft., amelynek az volt a feladata, hogy megszerezze azt a felcsúti kúriát, amelyet 2004-ig az egykori Fővárosi Ruhaipari Vállalat eszközeit továbbműködtető, osztrák érdekeltségű Luwa Kft. használt üzemépületként.
A 8,5 hektáros ingatlan a helyi sportpálya szomszédságában fekszik, s a korábban Orbán Viktor időközben profi labdarúgóvá vált Gáspár fiát is hallgatói között számon tartó fociakadémia bérelte kollégiumépületnek. A Pro B és a másik akkori tulajdonos Pro-Aurum nagyvonalúan az akadémiát üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványnak ajándékozta a Pro-Kvótát. Az alapítványt 2004-ben Orbán Viktor hozta létre 150 ezer forinttal.
Jó befektetés a válságban
Tavaly decemberben szállt be a Neo-Met két reklámcégbe, a közterületi felületek értékesítésével foglalkozó A Plakat Kft.-be és a Publimont Kft.-be, vagyis ezek a befektetések aligha befolyásolják a 2010-es eredményt (különösen, hogy az A Plakat veszteséges volt). Előbbi az Avenir Budapest Kft. jogutóda, 1990-ben alapította mások mellett Tóth Béla cége. Tóth – aki kezdetben vezette is az Avenirt – szintén a Fideszhez kötődött ekkoriban: az 1994-es országgyűlési választásokig médiatanácsokat adott a pártnak. Később neve az olajügyek kapcsán bukkant föl ismét, a nyomozóhatóságok látókörébe is bekerült. 1996-2009-ben érdekelt volt a cégben Bleuer István reklámüzletember, akinek másik vállalkozása egy időben finanszírozta a baloldali Népszava kiadását, majd 2009-2010-ben a svájci Publimont AG lett a fő A Plakat-tulajdonos.

A svájci céget az Origo közlése szerint Walter Hediger vezeti, aki a Zürich melletti Zollikon városában jegyeztetett be közös társaságot Simicskának, illetve az utóbbi idők kegyelt építőcégében, a Közgép Zrt.-ben elnöklő Nyerges Zsoltnak. Nyerges május óta maga is A Plakat-tulajdonos, a cégen a Pro-Aurum-mal és a Neo-Met-tel osztozik.
Az A Plakat 700 ezer hirdetési felületét is áruló Publimont (korábbi Europlakat) szintén a Hediger-cég befektetése volt tavaly év végéig, s ma már ugyancsak Nyergesé, a Pro-Aurum-é és a Neo-Met-é.

A Publimont ígéretes befektetésnek tűnik: a reklámpiac pangása ellenére – a tavalyi beszámoló kiegészítő melléklete szerint az értékesítés és a költséggazdálkodás ésszerűsítésének köszönhetően – 21 százalékkal, 2,8 milliárd forintra növelte árbevételét tavaly, s 340 milliós adózott eredménye teljes egészében a tulajdonosokat, azaz a Hediger-céget gazdagította.




Fideszbűnözés : Máshol ennyiből újat építenek, nálunk csak felújítják a régit


Hiába a parlamenti felszólalások, a szakma kételkedése, úgy tűnik, továbbra is a világ legdrágább vasútfelújítását tervezi a kormány. Annyiból újítanák fel a Szajol és Püspökladány közti szakaszt, amennyiből más országban szuperexpresszt építenek a lakatlan pusztába.
A nem egész 67 kilométer hosszú vasúti pálya felújítására 161 milliárd forint elköltését tervezi a kabinet, vagyis kilométerenként 2.4 milliárd forintot. Összehasonlításképp: a híres francia szupergyorsvonat, a TGV pályája kilométerenként 2.7 milliárd forintból készült.
Információk szerint az Európai Bizottságnál kiverte a biztosítékot a magyar terv. Úgy tudjuk, Brüsszelben addig nem adnak pénzt vasúti fejlesztésre, amíg Magyarország le nem tesz az asztalukra egy nemzetközi ár-összehasonlítást.
– Elsőre hajmeresztőnek tűnik a 161 milliárd forint. Kicsit olyan ez, mint a Margit híd felújítása, hogy szinte olcsóbb lenne az új – vélte Szabó Csaba villamosjármű-tervező mérnök. A szakember szerint hasonló lehet ez a beruházás a Debrecen–Nyíregyháza közti felújításhoz, ahol állomásáthelyezést is előírtak, amelyekre nem biztos, hogy szükség van. Egy neve elhallgatását kérő szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy Szajoltól Békéscsaba felé harmadáron készült el egy hasonló felújítás.
– Nincsenek összehangolva a különféle munkafolyamatok, így több munkát kétszer is elvégeznek. Az önkormányzatok pedig fejőstehénnek nézik a fejlesztőket és a hozzájárulások, engedélyek kiadásával zsarolják őket – sorolta informátorunk a drágaság okait.
A Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság válaszlevélben magyarázta a borsos számlát: – Komplex beruházásról van szó, amely során a pálya fel- és alépítményét egyaránt kijavítjuk. Kicseréljük a felsővezetékeket, a 160 kilométeres sebesség miatt pedig kereszteződéseket építünk, gyalogos és közúti alul- és felüljárókkal. Az állomások felújítása akadálymentesítést, felvonók felszerelését, utastájékoztatás fejlesztését tartalmazza. Modern biztosítóberendezés irányítja a jelzőfényeket és a sorompókat – méltatták a terveket.
Ja ha 60 % - ot kell visszaosztani Simicskának ne csodálkozzunk az SZDSZ 2 módszeren, míg az állampolgárokra a kilakoltatás vár, Simicskáékra a romlás virágai hullnak, góg és magóg unokái ők, kik megtanulták lenyúlni a fél világot.



Őrizetben a tiszabői korrupt főcigány is


Rendőrségi őrizetbe került Tiszabő polgármestere a Tisza-menti faluban szociálpolitikai támogatással épült lakásokkal elkövetett csalás ügyében - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.
Az érintettet többrendbeli csalással, közokirat-hamisítással és hivatali visszaéléssel gyanúsítják és a bíróság pénteken dönt előzetes letartóztatásáról - tette hozzá Szabó Zita őrnagy. (Tiszabő polgármestere a független jelöltként megválasztott korrupt cigány, Farkas Barnabás.)
A szóvivő tájékoztatása szerint már kétszáz, 2005 és 2009 közötti időszakban történt bűnesetről van szó. Ezek lényege: fiktív ingatlan-adásvételi szerződések megkötése után igényeltek a gyanúsítottak különböző összegű, de több millió forintos tételű szociálpolitikai támogatásokat. Az ingatlanokat megvásárló vevőknek az esetek nagy részében szándékukban sem állt a támogatással megvásárolt lakóházakba költözni és nem is rendelkeztek a támogatás folyósításához szükséges 30 százalékos önerővel. A bűncselekményekkel az állami támogatás jogtalan megszerzése volt a célja a cigánybűnözőknek.
Az ingatlanok valós forgalmi értéke jóval alatta maradt - sokszor a tizede volt - az adásvételi szerződésen feltüntetett értéknek. A több gyermeket nevelőket - akik a kellő önerő megléte esetén jogosultak lettek volna az állami támogatásra - tiszabői emberek keresték fel helyben, illetve az ország több más településén. Az illetők a rászorultaknak a támogatás "elintézését" ígérték és házhoz jutással kecsegtették őket. A legtöbbször azonban egyszerűen azt közölték velük: mivel pénzhiányuk miatt úgysem tudnák igénybe venni a "szocpolt", ők azt egy meghatározott összegért megvásárolják tőlük, cserébe a kapott állami támogatást eltették.
A "szocpolos" ügyben jelenleg tizenkét cigány van előzetes letartóztatásban, főként azok, akik leginkább haszonélvezői voltak a 400 millió forint kárt okozó csalássorozatnak. A gyanúsítottak száma 271, ebbe a körbe beletartoznak ugyanis a szervezők mellett az eladóként, illetve vevőként szereplők is, akik a fiktív szerződések nyomán lehívott támogatási összegekből kismértékben ugyan, de részesültek. Legutóbb a tiszabői polgármesteri hivatal jegyzője került előzetes letartóztatásba, feltehetően azért, mert a fiktív adásvételi szerződésekhez hivatalból neki kellett igazolnia, hogy a kialkudott vételár a helyi lakáspiaci árakkal összhangban van.

Távoznia kell az MNB élén lébecoló zsidó kalandornak


A jegybankelnök hivatali ideje alatt közel 4 billió, azaz 4000 milliárd forint kiesést okozhatott az MNB monetáris politikája a magyar államnak. Lenhardt Balázs szerint Simor Andrásnak távoznia kell állásából.
A ciprusi offshore pénzmosásos ügyleteiről hírhedt zsidó Simor András, a Magyar(országi) Nemzeti Bank elnökének távozását követelte sajtótájékoztatóján Lenhardt Balázs. A Jobbik országgyűlési képviselője elmondta, Simor András azzal, hogy a jegybank folyamatosan magasan, jelenleg 6 százalékon tartja az alapkamat szintjét, hatalmas károkat okoz az országnak.
A képviselő elmondta, a mesterségesen magasan tartott alapkamat a forinthitelezést is nagyon nehézzé teszi.
Emellett az MNB kéthetes kötvények kibocsátásával a külföldi tulajdonban lévő kereskedelmi bankoknak és a spekulatív tőkének ad teret. Lenhardt Balázs emlékeztetett: tavaly 3000 milliárd forint forgott az MNB-ben ilyen jogcím alatt.
"Simor András jegybankelnök tevékenysége a válság idején is károkat okozott. Míg más országokban, annak érdekében, hogy ne fojtsák meg a gazdaságot és csökkentették az alapkamat mértékét, addig az MNB 12 százalékra emelte a hazai alapkamat mértékét. Ez a mostani gazdasági helyzetet alapul véve látható, hogy mekkora károkat okozott" – jelentette ki Lenhardt Balázs.
A Jobbik országgyűlési képviselője hozzátette, az MNB pazarló gazdálkodást folytat. Jutalmazási rendszere 37 százalékkal magasabb összegeket fizet ki a munkatársaknak, mint a hazai kereskedelmi bankok az alkalmazottjaiknak.
A párt politikusa elmondta, Simor András munkáját jól jellemzi az az 500 milliós kommunikációs szerződés, amelyet a jegybank kötött meg. Ezt a lenyúlást később a Közbeszerzési Döntőbizottság szabályellenesnek minősítette, az MNB pedig ezt követően bírságot fizetett.
A politikus kijelentette, Simor András tevékenysége alatt az MNB monetáris politikája évi több mint 1000 milliárd forint vesztesége is keletkezhet a magyar államnak.
"Simor András 2007 óta vezetője a Magyar Nemzeti Banknak. A tevékenysége idejét beszorozzuk az éves több mint 1000 milliárd forint kieséssel, amelyet vezetése alatt az MNB okozott, akkor közel 4000 milliárd forintot kapunk eredményként. Ez az összeg a jelenlegi államadósság hatoda, valamint az állami költségvetésben is egy komoly összegtételként jelenhetne meg." – nyilatkozta Lenhardt Balázs.
Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy a kapzsi pénzéhes zsidó alapfizetése korábban bőven meghaladta a 7 millió Ft / hó összeget (közpénzből persze), mellyel toronymagasan kitűnt a hasonló állásban dolgozó bankárok közül, ideértve az USA bankvezetőinek fizetéseit is - a szerk.


Pintér Sándor cége egyre több állami megrendelést kap


A Civil Biztonsági Szolgálat nevű cégbe játszották át 2010 januárjában Pintér Sándor sokmilliós cégét. Az új cég sokszor a közbeszerzési szabályokra is fittyet hányva egyre drágább állami megrendeléseket kap.
A volt és a jelenlegi kormánypártok politikusai a kéz kezet mos elve alapján egymásnak falaznak, eddig ezért nem függesztették föl Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát, mondta sajtótájékoztatóján Novák Előd, a Jobbik alelnöke.
Novák Előd, a Jobbik alelnöke a pénteki sajtótájékoztatóján elöljáróban kifejtette véleményét arról, hogy a gazdagok kormánya a felsőbb társadalmi rétegeknek kiváltságokat biztosít, s itt nem csak a milliárdokból létrehozott Terrorelhárítási Központot kell megemlítenünk, hanem a jól jövedelmező, szinte már iparággá vált biztonsági cégeket is, jelentette ki a politikus.
Az országgyűlési képviselő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Pintér Sándor belügyminiszter cége egyre gátlástalanabbul, már a közbeszerzési szabályokra is fittyet hányva újabb és újabb állami megrendeléseket kap. Sokszor a legdrágább ajánlata ellenére is Pintér cége nyeri el az állami megbízásokat. A legújabb hírek arról szólnak, hogy a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt.-vel 553 millió forintos, míg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel kötött, s 2014 végéig érvényes szerződés akár 4.3 milliárd forintos bevételt is eredményezhet a Civil Biztonsági Szolgálatnak, valamint a pályázótársainak, mondta Novák Előd.
Tisztázni kellene azt is, hogy egyáltalán lehet-e még Pintér Sándor cégének nevezni A Civil Biztonsági Szolgálatot, mert az összeférhetetlenség törvénye miatt erre nincs lehetőség. Nyilvánvaló, hogy a belügyminiszter strómanra bízta a cégét, s ezt bizonyítja az is, hogy már 2010 januárjában létrehozták a cégét öröklő újabb céget. A Pintér sokmilliárdos cégét fölvásárló újabb céget 2010 januárjában alapították ötmillió forintos jegyzett tőkével, s a tulajdonos, Kántor Tibor korábban is a Fidesz érdekszférájába tartozott. Kántor az előző kormány idején Simicska Lajosnak, az APEH elnökének helyettese volt, s ezért ezt a cégátvételt előkészítették, hiszen 2010 januárjában már világos volt, hogy a Fidesz megnyeri a soron következő országgyűlési választásokat. Az új céget azért alakították meg, hogy átjátsszák Pintér régi cégét, amire bizonyíték a sorozatos állami megrendelések, az újabb és újabb elnyert pályázatok. A fejlemények egyben bizonyítják, hogy az új cég is Pintér Sándor érdekeltségébe tartozik, hangsúlyozta a politikus.
Teljesen alkalmatlan a miniszteri tárca betöltésére egy olyan személy, akinek folyamatosan maga felé hajlik a keze. Már tavaly is tanúi lehettünk annak, hogy közvetlenül a 2010-es választások után kapott a cég különböző megrendeléseket, így a Magyar Fejlesztési Banktól és a Szerencsejáték Zrt.-től. A cégnek korábban már a Gyurcsány-kormánnyal is voltak összefonódásai, s olyan bizalmas feladatokat bíztak rá, mint például a Miniszterelnöki Hivatal pénzszállításának a biztosítása. Ám ami az úgynevezett fülkeforradalom után történt, az több mint gátlástalanság, mert valamilyen bűncselekmény gyanúja is fölmerül a cég tevékenységével kapcsolatban, jelentette ki a Jobbik alelnöke, majd közölte, hogy az esetleges bűncselekmény jogi hátterét pártjának szakértői most elemzik.
Novák Előd elmondta: azért van szükség a jelenség kivizsgálására, mert a Jobbik által tett eddigi följelentéseket, a többi között Gyurcsány Ferenccel vagy a Kubatov-botránnyal kapcsolatban, sorra lesöpörték az asztalról, és még nyomozást sem indítottak. Gyurcsány Ferenc ellen egyetlen ügyben végre megindították a nyomozást, ám negyed év elteltével még mindig nem függesztették föl a képviselői mentelmi jogát, magyarán, nem adták ki az igazságszolgáltatás számára a volt miniszterelnököt.
Mindez arra vall, hogy a kéz kezet mos elve alapján a jelenlegi kormánypártok és a korábbi kölcsönösen falaznak egymásnak, jelentette ki a politikus, majd kiemelte, hogy ha jobbikos országgyűlési képviselőkről van szó, akkor néhány hét alatt dönt az Országgyűlés a felfüggesztésről. Magyarán szólva, a jelenlegi ciklusban eddig kizárólag jobbikos politikusok mentelmi jogát függesztették föl. A nemzeti ellenzéki párt mindenkor saját maga is kéri a politikusainak fölfüggesztését, ám a többi párt, ha önmagukról van szó bizonyos jogi eljárások esetében, ugyanezt nem teszik meg. A Jobbik számára nagyon fájó gondolat az, hogy a tavaszi ülésszak úgy zárulhat le, hogy Gyurcsány Ferenc még mindig nyugodtan elmehet nyaralni, összegezte mondanivalóját Novák Előd


Újra milliárdokat követelnek Európától a holokausztipari élősködők



Jó üzlet a holokauszt

Hatvanhat évvel a II. világháború után még mindig él 208 ezer holokauszt-túlélő Izraelben, java részük 80 év felett jár - közölte a "népirtásal" foglalkozó (nem a palesztinok ellen irányuló népirtásról van szó - a szerk.) egyik alapítvány a holokauszt-emléknap alkalmából.
Izrael állam alapítása után a "soá túlélői" a lakosság hozzávetőleg felét adták (de őket valamiért nem szokták levonni a holotörténészek az eltűnt zsidók számából - pontosabban beszámolják az "elgázosítottak" közé), mára négy százalékra csökkent az arányuk - ami nem rossz ahhoz képest, hogy hatvanhat évvel ezelőtt kiirtották őket...
Az úgynevezett holokauszt legutóbbi emléknapja okán (úgy tűnik, minden évre jut legalább 365 ilyen emléknap) a közel-keleti országban vasárnap bizottságot hoztak létre a zsidó áldozatok "odaveszett javainak visszaszerzésére", azaz még mindig nem volt elég a sok milliárd eurós kárpótlásáradat. A The Holocaust Era Asset Restitution Tas Force (HEART) elnevezésű szervezet évtizedek óta az első hivatalos izraeli kezdeményezés, amely arra irányul, hogy "visszaszerezzék a nácik által meggyilkolt áldozatok javait". Ugyanakkor a zsidóktól soha senki nem követelte vissza a kommunizmus során ellopott javakat, soha nem fizettettek velük semmiféle kárpótlást az évtizedekig tartó magyarellenes vérengzés miatt.
Németország az 1950-es évek óta sok túlélőnek fizetett jóvátételt, de izraeli álláspont szerint "sok követelést nem teljesítettek". "A legtöbb kelet-európai országnak rendeznie kell a zsidóktól elvett javak és jogok sorsát" - mondta Lea Nessz miniszterhelyettes, a projekt kormányfelelőse. A bizottság listáján több mint félmillió (!) követelés szerepel, ezek már megtekinthetők a HEART honlapján.
A kezdeményezés iránt Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő is kifejezte támogatását. A miniszterelnök szerint a szervezet versenyt fut az idővel, mert sok "áldozat" már nincs életben vagy nagyon idős. A cionista vezetésű európai államok pedig várhatóan tolongani fognak, hogy az adófizetők újabb milliárdjait utalják át az aljas zsidó szélhámosoknak...


80 millió közpénz Orbán rokonának és baráti körének



Havi 1.6 millió a kis fideszes buzi juttatása

Kétkezi dolgozókat még nem foglalkoztatnak, de már öt igazgató kap fizetést a Budapesti Közlekedési Központtól (BKK). A többi 39 munkatárs mindegyike is valamilyen vezetői munkakörben tevékenykedik.
November közepétől március végéig, azaz 4.5 hónap alatt 77.6 millió forintot fizettek ki a munkabérükre és más személyi kiadásaikra. A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén pedig további 250 millió forintot szavaztak meg a BKK-nak. A BKK-t azért hozták létre, hogy olcsóbban és hatékonyabban szervezze meg a budapesti tömegközlekedést, mint azt a BKV tette eddig.
A vezetők szintjén a BKK eddig legalábbis túltett elődjén. Városházi források úgy fogalmaztak, hogy a BKK-nál nem létezik főosztályvezetőnél alacsonyabb beosztás. A társaság kommunikációs irodája szerint azonban ez csak átmeneti állapot, hiszen a vezetők feladata, hogy kialakítsák az intézmény szerkezetét.
"A Társaság szervezetfejlesztése a felülről lefelé építkezés elvét követi, amely szerint először a szervezeti egységek vezetői pozíciói kerülnek betöltésre, és ezt követik az alacsonyabb szintű munkakörök" – írta válaszlevelében a sajtóosztály.
A tervek szerint valamikor majd 1450-en fognak dolgozni, akiknek háromnegyede jegyellenőr, forgalomirányító és közútfenntartó lesz. Hogy eddig mivel foglalatoskodtak a BKK vezetői, azt hosszasan sorolja a közgyűlés által elfogadott beszámoló. Ám az itt feltüntetett beruházások szinte mindegyikébe még a BKK megalakulása előtt belefogott a fővárosi önkormányzat valamelyik cége vagy a Főpolgármesteri Hivatal ügyosztálya. Például az 1-es és 3-as villamosok fejlesztése, villamosok és trolik vásárlása, a 42-es villamos meghosszabbítása vagy épp a bicikliutak bővítése évek óta napirendben van a közgyűlésben.
Sőt, a BKK beszámolójába olyan dolgok is bekerültek, amelyek már egy ideje elkészültek, például a Szabadság híd felújítása, a délbudai tehermentesítő út harmadik szakaszának kiépítése vagy épp a szentendrei HÉV felújításának hatástanulmánya – olvasható ki a dokumentumból.


Közpénzből vonulnak a holokausztipari gyűlöletkeltők - a Jobbik tiltakozik



A menetük költségeit közpénzből fedezik

Miközben az ország lakosságának tekintélyes része éhezik és nyomorog, a Fővárosi Önkormányzat 5.5 millió Ft-tal támogatja a holokausztipari gyűlölködők Élet menetének nevezett, politikai és uszító célú vonulását. A Jobbik közleménye az ügyben.
A Jobbik semmiféle megemlékezés ellen nem emel kifogást, tartsa azt bárki, bármilyen céllal. Az ősökről, a régmúlt eseményeiről megemlékezni mindenkinek elvitathatatlan joga. Ezt azokra az esetekre is igaznak tartjuk, ha a megemlékezések céljával nem tudunk azonosulni.
Az Élet Menete Budapesten című rendezvény azonban egy aktuálpolitikai célokat közvetlenül szolgáló esemény, ahol szocialista, illetve liberális politikusok hivatásos médiarettegők gyűrűjében a magyarságot gyalázzák. Ez nem megemlékezés, ez aktuálpolitikai felvonulás, amit a Jobbik nem támogat. Erre kérjenek pénzt az MSZP-től, illetve annak bevallottan havi 10 millió forintot kereső, az országot romba döntő korábbi vezetőjétől: Gyurcsány Ferenctől. A Jobbik sem kér közpénzt a saját rendezvényeire és más pártoktól is elvárja ugyanezt.
Ugyanakkor javasoljuk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben – amikor százezrek éheznek – az Élet Menetére szánt 5.5 millió forintból a Fővárosi Önkormányzat rendezze meg az Élelem Menetét és az összeget alapvető élelmiszerek rászorulók közti szétosztására költsék.
Czeglédi János, a Fővárosi Közgyűlés jobbikos képviselője




A Fidesz egy kis közpénzzel segítette ki Orbán Viktor nyomorgó barátját




A holokausztipar mellett a kaszinó úgyszintén jellemző zsidó lenyúlási forma

A Szerencsejáték Zrt. leányvállalata végül - ahogyan várható volt -kivásárolta Andy Vajna tulajdonrészét a Belvárosi Kaszinó Kft.-ből.
Dúró Dóra jobbikos országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóján már korábban közölte: a
Szerencsejáték Zrt. szeretné megvásárolni Andy Vajna tulajdonában lévő Tropicana Kaszinót. Akkor a képviselőasszony emlékeztetett a Fidesz egykori ígéretére, miszerint a szocialistákkal lejárt az az időszak, amikor a kormány kijátssza az állam pénzét a haveroknak.
Ezzel szemben a Szerencsejáték Zrt. száz százalékos tulajdonában lévő SzRT- Service Kft. megvásárolta a Las Vegas Casino s.a.r.l. -nek a Belvárosi Kaszinó Kft.- ben meglévő, kisebbségi, 245 millió forintos névértékű üzletrészét. A vétalár megegyezik az üzletrész névértékével - tájékoztatott ma a Szerencsejáték Zrt.
A tranzakcióval közvetett formában az állami Szerencsejáték Zrt. lett a Tropicana kaszinót működtető Belvárosi Kaszinó Kft. kizárólagos tulajdonosa.
Még tavaly december 21-én értesült úgy a Népszabadság, hogy Andy Vajna producer 750 millió forintért adja el a budapesti Tropicana kaszinóban lévő tulajdonát a Szerencsejáték Zrt.-nek. Céginformációs adatok szerint a Tropicanát üzemeltető Belvárosi Kaszinó Kft. 2009-et 176 millió forintos adózás előtti veszteséggel zárta, míg a cég nettó árbevétele 2.127 milliárd forint volt, szemben a 2008-as 2.738 milliárddal.
A Szerencsejáték Zrt. tulajdoni hányada a Belvárosi Kaszinóban 74.5 százalék, míg az SzRt-Service Kft-é 1 százalék volt, majd a Szerencsejáték Zrt. Igazgatósága "az állami bevételek gyarapítását szem előtt tartva" 2010. december 21-én - közvetett formában - a kizárólagos tulajdonlás mellett döntött. A Belvárosi Kaszinó Kft. évente mintegy 1.5 milliárd forint összegű játékadóval járul hozzá az állami költségvetéshez. A cég új vezetésének célja a gazdálkodás eredményességének javítása, a szolgáltatási színvonal emelése és "a legális játéklehetőséget kereső közönség igényeinek maximális kielégítése". A Tropicana kaszinó változatlan helyszínen, megújuló kínálattal és szolgáltatásokkal fogadja a közönséget - olvasható az állami cég közleményében.
Dúró Dóra az eseményekre reagálva elmondta: felháborítónak tartja, hogy egy állami cég kaszinót működtet. Hozzátette még felháborítóbb az a tény, hogy a Szerencsejáték Zrt. Orbán Viktor jó barátja, Andy Vajna tulajdonrészét vásárolta meg. A Jobbik szóvivője végül megjegyezte: ha bármely magyar kis vagy közepes vállalkozás termel veszteséget nem számíthat az állam segítségére, de a nemzeti együttműködés miniszterelnökének a barátja igen.
Az ügyben megkérdeztük Budai Gyulát is, hogyan értékeli az állam kaszinóbizniszét a sukorói és óbudai kaszinóbotrányok után, ám az elszámoltatási kormánybiztos későbbre ígért választ.


Forradalom után jelentjük: e kormány is csak a haverjait pumpolná közpénzekkel


Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: amikor a Jobbik bejutott a parlamentbe, a párt megfogadta, hogy mindent megszavaz, ami a nemzet érdekét szolgálja és minden ellen tiltakozik, ami nem a nemzet érdekét szolgálja.
Kiemelte: az, hogy az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt. fel akarja vásárolni Andy Vajna veszteséges kaszinóját , nem a nemzet érdekét szolgálja.
Orbán Viktor barátja, Andy Vajna üzemelteti a Tropicana Casinot, valamint a Las Vegas Casinot. Előbbi az előző évben 176 millió forintos veszteséget halmozott fel. Ezt a kaszinót, vagyis a Tropicana Casinot szeretné felvásárolni az állam- bizonyos információk szerint- 750 millió forintért.
Dúró Dóra költői kérdésként tette fel: "Mi lesz a következő, amit a Szerencsejáték Zrt. megvásárol, egy éjszakai club?”
A képviselőasszony emlékeztetett a Fidesz egykori ígéretére: a szocialistákkal együtt lejár az az időszak is, amikor a kormány kijátssza az állam pénzét a haveroknak. Ennek ellenére úgy tűnik, folytatódik ez a folyamat, hiszen a kormány nemcsak Andy Vajna kaszinóját szeretné felvásárolni, hanem egy egész sort szánt neki a költségvetésben. A zsidó filmes milliárdos 2 milliárd forint juttatást kap azon a címen, hogy hollywoodi filmeket hozzon be Magyarországra.
Dúró Dóra végül elmondta: a Jobbik tiltakozik az ellen, hogy a Szerencsejáték Zrt. felvásárolja a kaszinót. Az állam ne üzemeltessen kaszinót, pláne nem veszteségeset!- zárta sajtótájékoztatóját a jobbikos képviselő.


Két kézzel szórja a közpénzt a nyolcmilliós havi fizetéssel rendelkező zsidó



Három gazember egy rakáson

Kétszázmillió forint keretösszeggel kötne szerződést hirdetésszervezésre egy vállalkozással a Magyar Nemzeti Bank. A cégnek egyebek között a jegybank látogatóközpontját kell népszerűsítenie és a Múzeumok Majálisa rendezvényről kell tájékoztatnia.
Hirdetésszervezési szolgáltatásokra kötne vállalkozói keretszerződést a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A céget közbeszerzési eljárással választják ki. A feladatra a jegybank kétszázmillió forintot biztosít, amelytől az ajánlatkérő ötven százalékkal eltérhet, felfelé. A megbízás 2011. január 1-jén lép életbe, s 2012 végéig tart.
A nyertes vállalkozásnak az MNB hirdetéseit kell gondoznia, szerkesztenie és megjelentetnie – közölte lapunkkal a jegybank kommuniká­ciós osztálya. A megbízás a keretösszeg kimerüléséig vagy 24 hónapra szól. A hirdetések nyomtatott és elektronikus médiumokban, valamint kültéri és beltéri felületeken jelennek majd meg.
Megkérdeztük, hogy az MNB milyen hirdetéseket szeretne megjelentetni. Elmondták: közszolgálati kommunikációs tevékenységhez kapcsolódókat, álláshirdetéseket, ösztöndíjakhoz kapcsolódókat. Ezeken kívül a pénzből jut az évi két alkalommal megrendezendő nyílt napra, valamint a Múzeumok Éjszakája és Múzeumok Majálisa rendezvényről szóló tájékoztatásokra. További feladatok: az MNB látogatóközpontjának bemutatása és népszerűsítése, pénzforgalommal, készpénzlogisztikával kapcsolatos közérdekű tájékoztatás, a pénzügyi kultúra fejlesztésével kapcsolatos edukációs tartalmak biztosítása és nyilvános konzultációkkal kapcsolatos hirdetmények megjelentetése, valamint a Monetary középiskolai vetélkedő népszerűsítése.
"Nem biztos, hogy a fenti feladatok ellátásához külön céget kell megbízni, ráadásul ennyi pénzért. Az pedig egy külön kérdés, hogy a jegybanknak mi köze van a Múzeumok Éjszakájához" – mondta lapunknak Boros Imre közgazdász. Szerinte a felsoroltak egy részét hivatali menetrendben is el lehetne végezni. "Ha már ennyi pénze van a jegybanknak, akkor miért nem indít egy sorozatot valamelyik televízióban, ahol néhány percben felvilágosítást adna az alapvető pénzügyi fogalmakról. Az MNB azt is szorgalmazhatná, hogy a középiskolákban oktassanak pénzügyi ismereteket" – hangsúlyozta a szakértő. Boros Imre szerint ezen a téren van mit pótolnia a jegybanknak, mert annak idején elmulasztotta a lakosságot felvilágosítani a devizahitelezés kockázatairól, s a bankokat sem figyelmeztette.


Jobbik: Mikor óhajt véget vetni Orbán Viktor az izraeli felvásárlásoknak ?




"Felvásároljuk Magyarországot"

Aggodalmát fejezte ki a Jobbik két országgyűlési képviselője több, izraeli tulajdonú cégekhez köthető ingatlanberuházás miatt. Halad előre hazánkban a Simon Peresz által 3 éve bejelentett felvásárlás és az őslakók kitúrása a saját földjükről, ami ellen a Fidesz nem tesz semmi
Hegedűs Lorántné sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy feljelentése alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz a balatonaligai Club Aliga privatizációjával összefüggésben. Az üdülőközpontot 2007-ben 5,5 milliárd forintért vásárolta meg a mindössze hárommillió forint törzstőkéjű Pro-Mot Hungária Kft., a szerződést Veres János akkori pénzügyminiszter írta alá - mondta.
A jobbikos politikus kifejtette, hogy a projektcég hátterében egy olyan izraeli bank áll, amelyet már több alkalommal marasztaltak el szakszerűtlen és jogszerűtlen gazdálkodásért. Az értékesítést Hegedűs Lorántné nemzetbiztonsági kockázatúnak nevezte, mondván a part menti telek stratégiai jelentőségű, az alacsony törzstőkéjű vállalkozás pedig nem tud eleget tenni jótállási felelősségének.
Hasonlóan fontos ingatlanokat szerzett meg korábban a Balaton-parton az eredetileg ugyancsak hárommillió forintos törzstőkével rendelkező SCD Holding Rt., amely az első Orbán-kormány alatt egymilliárd forint támogatást kapott a Széchenyi-tervből, majd egy izraeli érdekeltségű angol cég tulajdonába került, megvásárolta a Balatontouristot, a Siótourt és a Zalatourt, s ezzel a Balaton körül fellelhető szinte összes kemping tulajdonosa lett - összegzett Hegedűs Lorántné. Hozzátette, hogy a Balaton-törvény a cég számára kedvező - a kempingek beépíthetőségét növelő - módosítását a Fidesz is támogatta.
"Ezek után joggal tehetjük fel a kérdést Orbán Viktornak: óhajtja-e az ellenséges szándékú felvásárlásokat megvizsgáltatni? (...) Illetve hogy az izraeli ingatlankufárkodásnak mikor óhajt véget vetni Magyarországon?" - fogalmazott a jobbikos politikus.
Párttársa, Lenhardt Balázs a sajtótájékoztatón azt mondta: "a Jobbik óriási aggodalommal figyeli az izraeli térhódítást Magyarországon", hozzátéve, hogy az izraeli tulajdonú cégek hozzájárulásával megvalósuló ingatlanfejlesztéseket botrányok sorozata övezi.
A politikus részletesen szólt a törökbálinti Tükörhegyen zajló beruházásról, amely egy ezerlakásos lakópark építését célozza, s ezzel elviselhetetlen terheket ró a helyi önkormányzatra a közszolgáltatások terén. Mint mondta, a magas négyzetméterárak miatt ráadásul félő, hogy tudatosan telepítenek Magyarország földjére (...) Izraelből származó, zsidó etnikumú személyeket.
A beruházást végző cégcsoport gyanús ügyei miatt a Jobbik vizsgálatot sürget - ismertette a politikus, hozzátéve: arra is választ várnak a miniszterelnöktől, hogy mi a véleménye a Hajógyári-szigetre tervezett kaszinóvárosról és zsidó bűntanyáról, amely a sukorói lenyúlásnál is nagyobb ingatlanpanamának mutatkozik.


Kormánybűnözés: milliárdos lenyúlások a Margit-híd körül





Ezt 125 millio euroból építették

A Margit híd 26 milliárd forintos felújítási költsége simán bekerülhet a Guinness-rekordok könyvébe. Németországban a semmiből építettek ennél valamivel több pénzből egy hétszer ilyen hosszú, a tenger felett átívelő korszerű hidat. Gátlástalan kormánybűnözők lopják a pénzünket.
A válság közepén irdatlanul sok pénzt, 26 milliárd forintot költ a főváros a Margit híd felújítására. Csakhogy más országokban ekkora összegből nemhogy felújítanak hidakat, hanem újakat építenek a legmodernebb technológiával, akár a 607 méteres Margit hídnál több kilométerrel hosszabbakat is. Németországban két éve adták át az ország legnagyobb, 4.2 kilométeres hídját, amely összekötő útjaival együtt alig került többe a Margit híd felújítására szánt summánál.
A Strabag és a Hídépítő konzorciuma újíthatja fel Budapest második legöregebb hídját 26 milliárd forintért. Ebből hatmilliárd európai uniós forrás, a többit a főváros közpénzekből finanszírozná. Az építtetőkről szóló döntés ugyan még nem hivatalos, de a Fővárosi Önkormányzat pénzügyi és közbeszerzési bizottsága kedden már meghozta határozatát. A várhatóan másfél évig tartó munkálatok augusztusban kezdődnek. Személygépkocsikat 2010 augusztusáig nem engednek fel a hídra, ez idő alatt csak busz és villamos közlekedhet. A hidat kiszélesítik, kétsávos bicikliút is épül majd rajta.
Németországban ennél jóval nagyobb fába vágták a fejszéjüket az építők, ahol bajnaigordonok, demszkygáborok, gyurcsányok és hasonló politikusbűnözők, valamint haveri körük híján a beruházási pénzek egésze a munkálatokra fordítható. Az ország leghosszabb, 4.2 kilométeres hídját 2007 októberében adták át Mecklenburg - Előpomeránia tartományban. Az építmény, a hozzá tartozó beruházásokkal együtt – a 20-as autópálya és a 96-os főút összekötő szakaszával együtt – 125 millió euróba került. Ez az összeg a két évvel ezelőtti euróárfolyamon számolva mindössze 32 milliárd forint. A Rügen-szigetet a szárazfölddel összekötő híd a legmodernebb technológiával készült. Hárommillió euróba került csupán annak az elektronikus közlekedési rendszernek a kiépítése, amely az időjárástól és a forgalomtól függően irányítja az autóvezetőket. Tizenhét kivetítőn csökkenti a megengedett legnagyobb sebességet az automatika, ha például túl erősen fúj a szél, ködös az idő, esetleg havazik. A háromsávos hídon a középső sáv használatáról a százötven kilométerre lévő Petersdorf bei Malchow-i közútiforgalom-ellenőrzési központban döntenek, hogy éppen a ki- vagy bevezető forgalom szolgálatába állítsák, a hídon ugyanis harmincöt kamerával pásztázzák a forgalmat. A monumentális műalkotás egyébként igazodik a jelenlegi hajóforgalomhoz, ezért a híd közepén felépített 128 méteres pillér, amely az építés kezdetétől jelképpé vált, negyvenkét méterrel a tengerszint fölé emeli a hidat. Így a vitorlások és az óceánokat átszelő hatalmas tartályhajók is könnyedén áthajózhatnak alatta. Az 1936-ban épített másik, régi hidat most készülnek felújítani. A Margit hídhoz hasonló méretű híd renoválására hatmillió eurót, mintegy 1.6 milliárd forintot költenek a németek.
A korábbi közúti híd a vasúti híddal közös, ami többek között a Svédországgal vasúti kompforgalmat is bonyolító Sassnitz kikötőjéből vezeti a forgalmat az európai földrészre. A Google Maps térképén a műholdkép még az építkezést mutatja. Érdemes rákeresni, megnézni - a szerk.




A cigányokra kidobott milliárdokat a Jobbik rend- és otthonteremtésre fordítaná



Mindkét gazembernek jutott az eddigi milliárdokból

A Jobbik saját otthonteremtési tervet dolgozott ki, mert úgy látják, a kormány "otthonvédelmi terve" csak PR-csomag, valódi megoldást nem jelent - jelentette be mai sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel.
A kormány tervezete 6.2 milliárd forintból 3-5 ezer fiatal számára tervez kamattámogatást nyújtani. Ha ezt az összeget összehasonlítjuk - az egyébként fontos - debreceni futballstadionra fordított 10 milliárd forinttal, akkor képet kaphatunk arról, hogy a kormányzat számára mennyire fontosak a fiatalok és az otthonteremtés - vont párhuzamot a jobbikos képviselő.
Mivel a Matolcsy György-féle programot a szükséges erőforrásokkal nem támasztják alá, nem várható olyan hatás, mint amilyen az első Orbán-kormány idején volt - szögezte le a politikus. A Jobbik ezért azt javasolja, hogy azt 120 milliárd forintos összeget, amelyet az elkövetkezendő években "romaintegrációra" ( azaz más szóval cigánytenyésztésre és a cigányvezetők és baráti körük általi lenyúlásokra - a szerk. ) szán a kormány, a költségvetésben csoportosítsák át rendvédelmi, illetve otthonteremtési célokra. Z. Kárpát Dániel szerint az elmúlt két évtizedben minden egyes cigány felzárkóztatásra fordított adóforint az ablakon kidobott pénz volt, mivel egy olyan cigány sincs Magyarországon, aki emiatt és nem saját erejéből jutott volna előbbre.
A nemzeti radikális párt ezért a 120 milliárdos összeg egyik felét a vidéki közbiztonság megerősítésére, másik felét a kormány által meghirdetett otthonteremtési célokra fordítaná, amelyre pozitív diszkrimináció nélkül minden rászoruló jogosult lenne. Ez utóbbi a jobbikos képviselő szerint közel 100 ezer átmeneti hazai munkahelyet is teremthetne az építőiparban, és hosszú távon élénkítőleg hatna az egész gazdaságra.
A Jobbik nemcsak az új építésű ingatlanok vételére, hanem bővítésére is kiterjesztené a támogatást, hogy a fiatal párok saját élettérben tudják elkezdeni életüket. Z. Kárpát Dániel az osztrák bérlakás-építési rendszert ajánlotta a kormány figyelmébe, ahol az önkormányzat segítségével a fiatalok akár 8-10 évig is kedvezményesen bérelhetnek lakást, majd ha úgy döntenek, később nyomott áron, gyakran nulla százalékos kamattal megvásárolhatják azt.
A kormány "otthonvédelmi terve" főként a gazdagoknak kedvez, mivel egy új építésű ingatlan esetében, 2-2.5 millió forint nem jelent érdemi segítséget - jelentette ki a jobbikos politikus, aki életszerűtlennek nevezte azokat a kiszivárgott feltételeket, amelyek például minden építkezési munkafolyamat mellé műszaki vezetőt rendelnének ki.

Egymással marakodnak a zsidók a koncon


A XIX. század óta élősködnek rajtunk Galiciából jöttek, sajnos itt maradtak.

Ma ülnek ismét asztalhoz a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) képviselői az úgynevezett ingatlan-kárpótlási örökjáradék ügyében. Azaz marakodnak a koncon az élősködő
A jövőben nem csak a Mazsihisz nevű holokausztipari képződményen keresztül folyósítaná az állam a második világháború után elkobzott, ám a "rendszerváltozás" után vissza nem adott ingatlanok után járó, a teljes zsidó hitélet újjáépítését, azaz a zsidó métely elterjesztését szolgáló juttatást. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a jövőre életbe lépő egyházi törvényre hivatkozva már jelezte eme szándékát az érintett felekezetekkel, kérve azok egymás közötti megegyezését az ügyben.
A Mazsihisz nevű holokausztipari lenyúlásügyi társaság vasárnap esti közleményében leszögezte, nem áll szándékában módosítani az állammal korábban kötött járadékszerződést, ám hajlandó a jelenleg mintegy másfél milliárd forintos összegből legfeljebb százötvenmilliót a jövőben az EMIH-nek és más zsidó szervezeteknek juttatni.
A közlemény szerint a legnagyobb hazai zsidó élősködő szervezet "történelmi felajánlását" a többiek nem fogadták el.
Az EMIH vezető zsidaja ezzel szemben lapunknak úgy fogalmazott, szó sincs arról, hogy a Mazsihisztól várnának valamiféle támogatást, a világi vezetők félreértették a feladatot. "A kormány ugyanis egyértelműen kinyilvánította, demokratikussá kívánja tenni a kommunista államhatalomból visszamaradt struktúrát. A feladat pedig az volt, hogy ennek a jövőbeli felosztásnak az algoritmusáról állapodjunk meg. Ez lehet az egyszázalékos adófelajánlások aránya vagy más. A Mazsihisz képviselői azonban eddig csak arról beszéltek, olykor fenyegetőztek, hogy szerintük a kormánynak nincs ereje és joga ahhoz, hogy változtasson" – mondta Köves Slomó. Hozzátette, megítélése szerint a Mazsihisz világi vezetésén belül már már egymásnak feszülnek az egyes érdekcsoportok, de reméli, ezt nem a szövetség szellemileg termékeny és értékes emberei fogják megsínyleni. Úgy tudjuk, ha nem születik megegyezés, az állam akkor is módosít a rendszeren, legkésőbb az év végéig. Így tehát várhatóan nyugodtan dorbézolhatnak továbbra is a közpénzeken a holokausztból évtizedek óta kiválóan élősködő zsidó szervezetek, megfejelve mindezt az országgyűlési cionisták által történelmi egyházi rangra emelt Hit Gyülekezete nevű szektának juttatott pénzekkel is.


Elképesztő összegeket nyúlnak le a fideszes semmittevők




Budai Gyula elszámoltatásinak nevezett, de valójában édeskeveset tevő kormánybiztos több mint 2.2 millió forintos jövedelmével továbbra is a legjobban kereső parlamenti 
Az Országgyűlés júniusban ugyan módosította a képviselők javadalmazásáról szóló törvényt és csaknem egymillió forinttal csökkentette a miniszterelnöki megbízott és kormánymegbízott képviselők, például a szájjárató Szijjártó Péter kormányfői szóvivő fizetését, de ez a módosítás nem vonatkozott a kormánybiztosokra, tehát Budai Gyulára sem.
A képviselői vagyonnyilatkozatok februári nyilvánosságra hozatalakor derült ki, hogy Budai Gyula és Szijjártó Péter fizetése jelentősen meghaladja a kétmillió forintot, mert a képviselői tiszteletdíjuk mellett csaknem egymillió forintos fizetést kapnak a kormánytól is. Ezt követően Szijjártó Péter Ágh Péter képviselőtársával közösen kezdeményezte a képviselők fizetéséről szóló törvény módosítását, ugyanis a helyzet felettébb kínos volt a Fidesz számára.
Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly nyáron az ország rendkívül nehéz gazdasági helyzetére hivatkozva jelentette be, hogy havi kétmillió forintos bérplafont vezetnek be a közszférában. Ez az intézkedés a költségvetési szférában dolgozókra és a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozik, a kormány így csökkentette nyolcmillióról kétmillióra a zsidó gazember, Simor András jegybankelnök fizetését. Akkor éppen Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő is beszélt arról, hogy az ország jelenlegi helyzetében a költségvetési szférában nem fordulhat elő, hogy havi kétmillió forint feletti fizetést tegyen zsebre valaki. Utóbb kiderült, hogy ez a szabály nem vonatkozik az állami cégek vezetőire és a politikusokra sem.
A júniusban elfogadott törvénymódosítás értelmében a kormányfőhöz és a miniszterekhez hasonlóan a miniszterelnöki biztos és a kormánymegbízott képviselők a kabinettől kapott fizetésük mellett kizárólag a honatyák alapdíját, jelenleg 231 900 forintot kaphatják meg. Így Szijjártó Péter a törvény hatálybalépése óta a Miniszterelnökségtől havi bruttó 997 200 forint mellé a parlamenttől 231 900 forintot kap a korábbi csaknem egymillió helyett. Budai Gyula azonban az Országgyűlés hivatalos internetes információs rendszerének nyilvántartása szerint továbbra is kapja a parlamenttől az 1 240 665 forint tiszteletdíját, választókerületi pótlékát és lakhatási támogatását. Ehhez jön még az elszámoltatási kormánybiztosi fizetés, 997 200 forint, így havi bruttója 2 237 865 forint.
Parlamenti jogászok szerint Budai azért kapja továbbra is a teljes fizetését, mert a kormánybiztosokra nem vonatkozott a legutóbbi törvénymódosítás, rájuk az államtitkárok jogállásáról szóló törvény rendelkezései az irányadók. Budai Gyula a lapnak azt mondta, ő is megszavazta a Szijjártó Péter és Ágh Péter által benyújtott törvénymódosítást, fizetése egy jelentős részét pedig átutalta a cigányokra, mint kedvenc szavazóbázisukra irgalmatlan összegeket elverő, Hegedűs Zsuzsa nevű beteg zsidó "Minden gyerek lakjon jól!" nevű alapítvány számlájára.
Budai Gyula havi bruttó 2.2 milliós jövedelmével még Kövér László házelnöknél (havi bruttó 2.1 millió) is jobban keres, csaknem félmillióval előzi Orbán Viktor miniszterelnököt, s úgy kilencszázezerrel Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest.




Lemondott a BKV vezérigazgatója + a Jobbik közleménye a botrányos jutalomosztásról



Várszegi Gyula azonnali hatályú lemondását Tarlós István főpolgármester elfogadta - tájékoztatott a Főpolgármesteri Hivatal és Budapesti Közlekedési Központ. 
A Jobbik vizsgálatot követel a BKV-vezetők prémiumai miatt
A Fővárosi Közgyűlés Jobbik frakciója megdöbbenésének ad hangot a BKV Zrt. napvilágot látott botrányos premizálási döntései miatt.
A jelenlegi – budapesti és országos közvéleményt – méltán felháborító, mintegy 500 millió forint értékű prémiumok kifizetései a Fővárosi Közgyűlés 21/2012. (I. 25.) számú határozata alapján nem történhettek volna meg. E döntés kimondja, hogy „a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 75/2007. (XII. 28.) Főv. Kgy. rendelet 52. § (1) bekezdése alapján egyszemélyes tulajdonosként alapítói jogkörében eljárva utasítja a BKV Zrt. vezető tisztségviselőit, hogy a saját hatáskörében még megvalósítható megtakarítási és racionalizálási lehetőségeket maximális mértékben érvényesítsék és hajtsák végre.”
Ennek értelmében a BKV Zrt. vezető tisztségviselőinek kötelező lett volna érvényesíteniük a megvalósítható megtakarítási és racionalizálási lehetőségeket.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom fővárosi frakciója ezért felszólítja a főpolgármestert, hogy a már bejelentett vizsgálat keretében mérlegeljék a társaság vezetésének jogkövető magatartását is.
A Jobbik-frakció határozottan követeli a főpolgármestertől, hogy a vizsgálatot azonnal kezdje meg, és amennyiben a vizsgálat eredményei alátámasztják, a Közgyűlés határozatával ellenkező döntéseket meghozó személyekkel szemben, munkáltatói jogkörében eljárva a szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg.
Szabó György, a Jobbik fővárosi képviselője




Budapest: megszorítások a lakosságnak, luxusutazások a fideszes családtagoknak




Közpénzen dőzsöl a kis fideszes buzi és pereputtya

A Fővárosi Közgyűlés Jobbik-frakciója a kettős mérce határozott megnyilvánulásaként értékeli, hogy míg a városvezetés a tömegközlekedés fenntartása érdekében a budapestieket érintő számos területen megszorításokat vezet be, addig egyes kivételezettek luxusútjait millió forintokkal kívánja támogatni.
A január 25-i közgyűlés foglalkozik azzal az előterjesztéssel, amely szerint a tömegközlekedés fenntartása érdekében zárolnák egyes kulturális, sport, környezetvédelmi, rendvédelmi, városvédelmi feladatok előirányzatait. Emiatt a Jobbik különösen visszataszítónak és a budapestiek szembeköpésének tartja, hogy a Trafó–Kulturális Művészetek Háza, a Budapesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft., a Centrál Színház Nonprofit Kft., valamint a Vígszínház Nonprofit Kft. ügyvezetőinek, azaz Szabó Györgynek, Vitézy Zsófiának, Puskás Tamásnak és Eszenyi Enikőnek londoni, brüsszeli, New-York-i és tel-avivi kiküldetéseit több millió forinttal kívánja támogatni.
A Jobbik aggályosnak tartja azt is, hogy a kiküldetések engedélyezésére gyakorta a közgyűlés megkerülésével kerül sor.
Tipikus példa erre Vitézy Zsófia januári New-York-i utazása, amelyet annak ellenére sem tárgyalt a fővárosi közgyűlés, hogy decemberben két testületi ülés is volt, és amely hozzávetőleg 600 ezer forintnyi közpénzbe került.
Szembetűnő, hogy míg a Vitézy család egyik tagja közpénzből fizetett szolgálati gépkocsival közlekedik a BKV helyett, a másik tagja New Yorkba illetve Tel-Avivba utazgat a fővárosi adófizetők pénzéből.
Czeglédi János, a Jobbik fővárosi képviselője




Nyomoznak az Azori-szigeteki fideszes közpénzlenyúlás ügyében




Fideszes naplopók és megyéjük adósságállománya

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja le a nyomozást hűtlen kezelés gyanúja miatt. Az Azori- szigeteki közpénzből fizetet luxusnyaralás ügye miatt a Jobbik politikusai tettek feljelentést.
Hatalmas politikai botrányt kavart korábban, hogy több kormánypárti megyei közgyűlési vezető közpénzből utazott az Azori-szigetekre az európai cigánystratégiáról történő tárgyalás ürügyén egy kis nyaralásra. A képviselőket családtagjaik, titkárnőik is elkísérték az adófizetők pénzéből fizetett luxusutazásra.
Igrinyi Zsolt, a Jobbik litéri szervezetének elnöke, valamint Soós Gábor, korábbi választókerület szervező még 2011. december 13-án tettek feljelentést az ügy miatt. Az Országos Rendőr-főkapitányság, 2012. január 6-án érkezett hivatalos állásfoglalásában jelezte, hogy a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya ezt követően megkezdte a büntetőeljárást ismeretlen tettesek miatt hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt.
Igrinyi és Soós feljelentésében, amelynek alapján az eljárás elindult az állt, hogy a közelmúltban az Azori-szigeteken a megyei közgyűlési elnökök részvételével megrendezett tanácskozásra közpénzen, indoklás és hivatalos kiküldetés nélkül utazók saját céljaikra fordították a közvagyont.
A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság kérte kizárását a vizsgálatából, hiszen Kováts Norbert, a Veszprém megyei közgyűlés alelnöke is érintett az ügyben. Így az eljárást az Országos Rendőr-főkapitányság döntése alapján a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja le.
A Jobbik az ügy kirobbanásakor közölte, tiltakozik amiatt, hogy a luxustanácskozás utazási és szállási költségeire közpénzeket használtak fel. A párt követelte a botrány felelőseinek megnevezését és felelősségre vonásukat.


Nem múlhat el az év a zsidók kárpótlása nélkül




Változatlanul jó üzlet a holokausztélősködés

A Mazsök és Gál András Levente kormánybiztos közölték: módosítják a felek a kormány és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) közt még 2007-ben megkötött támogatási szerződést, így a "holokauszt túlélőinek" juttatandó n+1. támogatást már január első felében át tudják utalni.
Mert erre szerencsére mindig van pénz és az sem zavarja a kormányt, hogy az élősködő zsidóbűnözők nem is tudnak elszámolni az eddig zsebre vágott adóforintjainkkal.
A tájékoztatás szerint a felek pénteken a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) képviselőivel együtt egyeztettek a "holokauszt túlélőinek" juttatandó támogatás kifizetéséről, mert nem érhet véget úgy az év, hogy ne szülessen megegyezés erről.
A kormány és a Mazsök közt 2007-ben megkötött támogatási szerződés szerinti elszámolást a Mazsöknek eddig nem sikerült maradéktalanul teljesítenie, "mert az általa igénybe vett külföldi közreműködő szervezet, a Claims Conference több ponton nem tudott megfelelni a szerződés elszámolással kapcsolatos előírásainak".
Zoltai Gusztáv, azaz Zucker Gerzson volt munkásőr, a Mazsök régi kuratóriumának társelnöke, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, valamint az ismert fideszes zsidó, Szabó György, az újonnan kinevezett kuratórium elnöke is egyetértettek abban, hogy "elkerülhetetlen" a támogatási szerződés alapvető módosítása.
Ennek megfelelően a támogatási szerződést a felek közös megegyezéssel módosítják annak érdekében, hogy a Mazsök elszámolási kötelezettsége egyszerűsödjön.
Hát ennyi a közpénzlenyúlásokról, lehetne még sorolni , de én már ettől is megundorodtam ez a kormány nem is ennek a népnek a képviselője, szerintem csak kifosztója , mint az előző kormány volt, csak itt ráaggattak egy kis nemzeti szint, de a zsidó az zsidó marad, itt a piros hol a piros a zsidó kárpótlás az még mindig hollókoszt a javából a cionista kasszába, a kárt elszenvedő kis zsidónak meg lófasz a seggébe, neki még a szája sem járhat a szindikátus megtiltotta.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése