Tudományos percek

Tudományos percek

Felfújható űrmodullal tervezi lecserélni a régieket a NASA

2013. január 17. Sikeradó/MTI

Felfújható űrmodullal tervezi lecserélni az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA azokat a régi, nehéz és ormótlan "fémládákat", amelyek egyike jelenleg is az űrhajósok otthonául szolgál a Nemzetközi Űrállomáson (ISS).

Az újfajta egység nemcsak olcsóbb, mint a most forgalomban lévők, hanem megnyithatja az utat megfelelő lakó- és munkahelyek kialakítása előtt a jövőbeli Hold- és Mars-utazásokon. Ennek feltétele azonban, hogy a felfújható "űrotthonok" beváljanak: a NASA most egy 17,8 millió dolláros, két évre kiterjedő tesztprogram keretében kívánja megvizsgálni, hogy a modulok kellően tartósnak és használhatónak bizonyulnak-e.

A terv megvalósítására a kormányzati ügynökség a Bigelow Aerospace nevű magáncéggel fogott össze, amely az egyetlen olyan vállalat, amely felfújható űrtechnológiával foglalkozik. A cég első, sűrített levegővel felfújt és egy jövőbeli űrállomás kicsinyített prototípusának szánt űrmodulját, a Genesis 1-et 2006-ban állították Föld körüli pályára.

Glen Miller, a NASA fejlesztési mérnöke a Bigelow Aerospace székhelyén, Las Vegasban tartott sajtóértekezleten elmondta, hogy a felfújható modulban háromszor annyi tér van, mint a jelenlegi alumínium modellekben, ráadásul megépítésük jóval könnyebb és olcsóbb is.

A tesztprogram céljára kiszemelt, 2,13 méter hosszú hengerré összenyomható, kibontva léghajóra emlékeztető egységet 2015-ig juttatják fel az ISS-re.

Növekvő fekete lyukak

2013. január 18. Sikeradó/MTI

A kutatók sokáig úgy vélték, hogy a galaxisok központjában lévő szupermasszív lyukakgyarapodása összhangban van a csillagvárosok növekedésével, a legújabb megfigyelések viszont teljesen más képet festenek.

A melbourne-i Swinburne Műszaki Egyetem kutatói, akik a Hubble-űrteleszkóp, a Chilében működő nagyon nagy teleszkóp (VLT/Very Large Telescope) és a hawaii Keck-teleszkóp adatainak segítségével a jelenlegi legnagyobb galaxis- és feketelyuk-adatbázist hozták létre, megfigyeléseiket a The Astrophysical Journal legújabb számában ismertetik.

A galaxisokon belül egyfajta "vetekedés" folyik a rendelkezésre álló "alapanyagért", a gázokért, amelyek egyaránt szükségesek új csillagok képződéséhez és a központi fekete lyukak táplálásához. Több mint egy évtizeden keresztül a tudósok úgy vélték, hogy mindkét folyamat a gázok "rögzített" mennyiségét használja fel, ily módon állandó a galaxis tömegének a fekete lyuk tömegéhez viszonyított aránya - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon (http://phys.org/news/2013-01-black-holes-faster.html).

"Immár tudjuk, a galaxisok csillagtömegének tízszeres növekedése a fekete lyuk tömegének százszoros gyarapodásával jár. Ez gyökeresen megváltoztatja a galaxisok és fekete lyukak együttes evolúciójáról vallott nézeteinket" - hangsúlyozta Alister Graham professzor.

Egészen másként viselkednek a kis, csillagokkal telezsúfolt galaxisok vagy az olyan koronggalaxisok, mint amilyen a Tejútrendszer.

"Minél kisebb a galaxis, tömegének annál nagyobb részét képezik a csillagok" - magyarázta Nicholas Scott, a Swinburne Egyetem asztrofizikusa.

Mint kifejtette, az alacsonyabb tömegű galaxisokban a halmazok, amelyek több milliárd csillagot is tartalmazhatnak, dominálnak a fekete lyukak felett. Korábban a tudósok viszont úgy vélték, hogy a csillaghalmazok a galaxisok tömegének csupán 0,2 százalékát teszik ki.

Szuperbiztonságos erőművet épít Kína

2013. január 07. Sikeradó/MTI

Negyedik generációs, a szakértők szerint rendkívül biztonságos nukleáris erőmű építése kezdődött meg Kínában.

A háromilliárd jüanes (108 milliárd forint) beruházással épülő, 200 megawatt kapacitású erőműnek a kelet-kínai tengerbe benyúló, Santung tartománybeli Rongcseng városa ad majd helyet. Az építtető és üzemeltető cég, a Huaneng Santung Sitao-öböl Nukleáris Erőmű (HSNPC) vállalat tájékoztatása szerint az építkezés már decemberben megkezdődött, a létesítmény pedig várhatóan 2017 végére kerül üzemképes állapotba.

A santungi az első nukleáris erőmű, melynek a kínai vezetés a 2011-es fukusimai katasztrófát követően zöld utat adott, a japán szerencsétlenség után ugyanis a kormány nukleáris erőmű-építési moratóriumot hirdetett. Az állami kézben lévő Huanengen túl a CNEC nukleáris mérnökségi csoport és a pekingi Csinghua Egyetem van a projekt befektetői között. Utóbbi a reaktor kifejlesztőjeként annak "rendkívül biztonságos" mivoltáról nyilatkozott a kínai sajtónak, mondván, az erőmű negyedik generációs koncepció felhasználásával épül meg, vagyis vészhelyzet esetén olvadás és jelentősebb szivárgás nélkül, gyorsan lehet lezárni azt.

A létesítmény Kína nukleáris iparának is lökést adhat, az ugyanis nagy arányban hazai fejlesztéssel készült, sikere esetén a technológiát más országokba is exportálni lehet - írja a Hszinhua hírügynökség. Az erőművet a következő évtizedekben egy jóval nagyobb, 6,6 gigawattos kapacitású erőműkomplexummá bővítenék a beruházók, amely így az ország legnagyobb ilyen létesítménye lehet.

A kelet-ázsiai országban jelenleg 15 nukleáris reaktor üzemel csaknem 13 millió kilowatt kapacitással, 26 másik pedig építés alatt áll. Egy októberi, a kínai kormány által kiadott iparági fehér könyv szerint a központ célkitűzése az, hogy az ország nukleáris erőműveinek összkapacitása az évtized közepére a 40 millió kilowattot is elérje.

Mona Lisa kalandja az űrben

2013. január 18. Sikeradó/MTI

Egy Leonardo da Vinci leghíresebb festményéről, a Mona Lisáról készült képet lézerrel lőttek fel az amerikai holdkutató szondára (LRO, Lunar Reconnaissance Orbiter): ez volt az első sikeres lézeres bolygóközi kommunikáció.

A kísérletről az Optics Express folyóiratban jelent meg beszámoló.

Xiaoli Sun, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Goddard űrrepülési központjának a munkatársa, a tanulmány vezető szerzője kollégáival a festmény képét egy 152 x 200 pixeles (képpontos) hálóra bontotta. Minden egyes pixelt lézerimpulzus segítségével továbbítottak, az adatátvitel sebessége másodpercenként 300 bit volt. A digitalizált felvétel 386 242 kilométert vándorolt az űrben. A képtovábbításnál rendkívül pontos volt az időzítés, hiszen igen rövid időablak volt csak alkalmas a kísérletre - olvasható a ScienceDaily (http://www.sciencedaily.com/releases/2013/01/130117183400.htm) tudományos hírportálon.

Az adatátvitelt a Goddard legmodernebb kommunikációs eszköze, az úgynevezett újgenerációs lézeres műholdkövető rendszer (Next Generation Satellite Laser Ranging/ NGSLR) segítségével "lőtték fel", a holdkutató űrszondára pedig azért esett a választás, mert az LRO lézeres magasságmérő műszerrel (LOLA) rendelkezik.

A LOLA a beérkező lézerimpulzusokból rekonstruálta Leonardo da Vinci festményét abban a sorrendben, ahogy a pixelek megérkeztek a Földről. Eközben a lézeres magasságmérő tovább végezte elsődleges feladatát, térképezve a Hold felszínét. Ugyancsak folytatta rendes "munkáját" az NGSLR, nyomon követve az űrszondát.

A kísérlet sikerét igazolta a Földre visszaküldött kép, amelyet az űrszonda rádiós telemetriás iránymérő rendszere segítségével továbbított.

"Ez volt az első eset, amikor lézeres kommunikáció valósult meg égitestek között" - hangsúlyozta David Smith, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósa, a LOLA-projekt vezető kutatója, aki szerint a közeljövőben ez a fajta egyszerű lézeres adatátvitel kiegészíti az űrszondákkal való rádiókommunikációt.

"A távolabbi jövőben a lézer lehetővé teszi a gyorsabb adatátvitelt, mint amit a jelenlegi rádióösszeköttetés lehetővé tesz" - vélekedett Smith.

Jön az innovatív magyar autóbusz

2013. január 16. Sikeradó/MTI

Könnyűszerkezetes hibrid autóbusz fejlesztésén dolgozik egy háromszáz fős magyar mérnökgárda. Ez olvasható a Magyar Nemzetben.

A mérnökök újragondolták a karosszéria szerkezetet és a felhasznált anyagokat is, hogy alkalmasak legyenek az alternatív hajtásra. Önálló karosszériaegységeket fejlesztettek ki, amelyek a giliszta gyűrűihez hasonlóan kapcsolódnak egymáshoz, s az elemekből a minibusztól a távolságin keresztül a csuklósig bármilyen modell összeállítható.

Varga Antal, a mérnökcsoport vezetője azt mondta a lapnak: az év végére tervezőasztalon lesz az Evopro új járműve és a közlekedési hatósághoz fordulnak az egész unióra érvényes típusbizonyítványért.

Új magyar fejlesztés gázkonvektorosoknak

2013. január 16. Sikeradó/OTS

A KonvekPRO egy új, pécsi mérnökök szabadalmaként bejegyzett berendezés, mely a hazánkban fellelhető 4.5 millió gázkonvektor használójának segít fűtési költségük akár 25-30%-os csökkentésében.

A kis szerkezet a konvektor megbontása nélkül, laikusoknak is percek alatt üzembe helyezhető, olcsó és hatékonysága a piacon levő "varázsszerekkel" ellentétben könnyen belátható: nem tesz mást, mint a pontatlan és szabályozhatatlan konvektorokat összekapcsolja a modern szobatermosztátokkal. Kiváló alternatíva a sokszázezres központi fűtés-átépítésre vékony pénztárcájúak számára.

Nézze meg a legújabb passzívházakat!

2012. november 04. Sikeradó/MTI

Nyílt napokat szervez a fővárosban és négy vidéki településen épített passzívházak látogatására a Passzívházépítők Országos Szövetsége.

A november 9. és 11. között megrendezett Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok programsorozathoz csatlakozva Magyarországon az érdeklődők lakottan tekinthetnek meg budapesti, budaörsi, diósdi, dunaújvárosi, és szentendrei minősített passzív házakat, valamint az első passzívház minőségű iskolaépület - mondta el az MTI-nek Mesterházy Mónika megbízott sajtóreferens.

A látogatások egyik fő célja az, hogy a passzív házakról keringő tévhiteket és mendemondákat sikerüljön eloszlatni, amihez a mostani fűtési szezon is jó apropóval fognak szolgálni. Olyan épületeket választottak, amelyek megfelelnek a szigorú elvárásoknak, így például a primer energiafogyasztásuk a hagyományos technológiával épült házakhoz viszonyítva 80-95 százalékkal kevesebb. Ezeknek az épületeknek a tulajdonosai mind részt vettek a kivitelezésben, vagy saját maguk építették házaikat. Ők mindannyian a Passzívházépítők Országos Szövetségének tagjai, ezért a helyszíneken tartózkodó szakértőkkel együtt minden részletre kiterjedő válaszokat tudnak adni a látogatók kérdéseire.

A Passzívházépítők Országos Szövetsége november 11-én autóbuszos szakmai túrát szervez, hogy a regisztrált érdeklődőket a helyszínekre szállítsa. Előzetes egyeztetés után lehetőség van az épületek egyedi kiválasztására, és megtekintésére is. A szakmai túrára november 9-ig lehet jelentkezni, erről bővebb információk ezen a weboldalon olvashatók: kattintson ide.

Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. Egy passzívháznak meg kell felelnie a darmstadti Passivhaus Institut (Passzívház Intézet) hivatalos minősítési rendszerének. Magyarországon 2009 februárjában a Pest megyei Szadán adták át az első olyan épületet, amely rendelkezik ilyen hivatalos tanúsítvánnyal.

Füvesített háztetőkkel a jó levegőért

2012. október 13. Sikeradó/MTI

A háztetők füvesítése bizonyos mértékig javíthatná a városok levegőjének minőségét.

Ezt egy manchesteri kísérleti program bizonyítja, amelynek eredménye szerint abban az esetben, ha akár csak a városközpont tetőit a zöldteraszokon alkalmazott növényekkel borítanák, évente 210 kilogramm MP10-es kategóriájú szálló port, azaz mikroszkopikus, 10 mikrométernél nem nagyobb részecskékből álló szennyezőanyagot lehetne megkötni. A brit nagyváros évente több mint 9 tonna PM10-et bocsát ki. A manchesteri egyetem Andrew Speak professzor irányításával végzett vizsgálatának eredményét az Atmospheric Environment című szakfolyóirat ismertette előzetesen, a teljes tanulmányt decemberben publikálja.

A lebegő részecskéket még hatékonyabban le lehetne kötni a mérsékelt égövi füves térségek növényeivel, amelyek például a manchesteri centrumban évente akár 1700 kilogramm PM10-et is kivonhatnának a városi levegőből. Az erősebben szennyezett területeken, a szennyezés forrásaihoz közel természetesen még erősebb a füvesítés tisztítóhatása.

Andrew Speak a párizsi Le Figarónak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy az európai városok területének 35 százalékát borítják tetők. A kutató méltatta a párizsi "növényi falakat", ezeket jó megoldásnak nevezte. Ilyen zöldfal működik példának okáért a Quai Branly múzeum egyik oldalán, részben dekorációs elemként - igaz, ez nem olcsó megoldás.

A mikrorészecskék, amelyek mélyen behatolnak a tüdőbe, súlyos légzési zavarokat okozhatnak. Az európai városokban elsősorban a dízelmotorok termelik ezeket az ártalmas parányi porszemeket, a különösen súlyos környezeti problémákkal szembesülő Kínában a széntüzelés is hozzájárul a problémához. A városi szálló porban az autók fékberendezéséből eredő nehézfém részecskék és aromatizált policiklusos szénhidrogének is találhatók.

A legtöbb új növényi tető a német és az amerikai városokban épül - ebben nem pusztán porfogó, de klimatikus hatásuk is szerepet játszik. Kánikulában ezek a tetők csökkentik a városi térségek hőmérsékletét, mivel visszajuttatják a nedvességet a levegőbe. A heves esőzések idején a zöldtetők mérsékelhetik az áradásokat, vagy elejét veszik a csatornahálózat dugulásának azáltal, hogy a vízmennyiség egy részét felfogják - így az lassabban folyik le, mint a hagyományos tetőn vagy az aszfalton.

A növényes tetőket elsősorban az új épületek és főleg a középületek alkalmazzák. Többe kerülnek ugyan, mint a hagyományos fedőanyagok, a pluszkiadás azonban hamar megtérül azzal, hogy hűtőhatásuk nyaranta csökkenti a légkondicionális költségét - írta a Le Figaro.

Ezentúl jobban vezetnek az emberek?

2013. január 12. Sikeradó/MTI

A jobb és ezáltal üzemanyag-takarékosabb autóvezetést segíti egy új okostelefon-alkalmazás, amelyet a Valenciai Műszaki Egyetem szakemberei fejlesztettek ki.

A DrivingStyles elnevezésű fejlesztés részletesen elemzi a felhasználók vezetési stílusát. A rendszer észleli a rossz vezetési szokásokat és igyekszik azokat korrigálni. Egy bluetooth-os készülék révén az alkalmazás információkat gyűjt egyebek között a jármű sebességéről, gyorsulásáról, a fordulatszámról, a gázpedál állásáról és GPS segítségével az autó pontos helyéről. 

A szükséges információk összegyűjtését követően a felhasználó elküldi azokat egy internetes oldalra, ahol elemzik az adatokat - olvasható a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portálon. A Valenciai Műszaki Egyetem szakembereinek célja, hogy korrigálják a rossz vezetési szokásokat, elsősorban a túlságosan agresszív vezetési mintákat, amelyek általában nagyobb kockázattal és üzemanyag fogyasztással járnak. 

Carlos Tavares, a projekt vezető kutatója szerint a rendszert a biztosító társaságok is használhatnák, bizonyos kedvezményeket ajánlva az alacsony-kockázatú autóvezetőknek. Megfelelő autóvezetéssel az üzemanyag fogyasztás akár 20 százaléka megtakarítható és jelentősen növelhető a közlekedésbiztonság. 

Rengeteg húst eszik az emberiség

2013. január 12. Sikeradó/MTI

Gigantikus méreteket ölt az emberiség húséhsége, 2012-ben rekordértéket ért el egy német jelentés szerint.

A Heinrich Böll Alapítvány, a német Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szövetség, a Bund és a Le Monde diplomatique című lap szakembereinek jóvoltából elkészített jelentés szerint különösen gyorsan növekedett és okoz komoly problémát a marha-, disznó- és szárnyashús fogyasztásának mértéke.

A globális mezőgazdaság az egyik legnagyobb teher a környezetre, hogy milyen nagyot, azt az új "húsatlasz" teszi nyilvánvalóvá. A számos grafikát és adatot tartalmazó tanulmány többnyire elrettentő képet mutat a globális élelmiszeriparról - olvasható a Der Speigel német hetilap online kiadásában.

A Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) számításai szerint 2012-ben több mint 300 millió tonna húst termelt az emberiség, az egy főre jutó fogyasztási ráta az átlag szerint így42,5 kilogramm. Bár egyelőre különbségek tapasztalhatók a gazdagabb, illetve a szegényebb országok között, utóbbiak gyorsan felzárkóznak. 2006-ban egy fejlődő ország lakója átlagosan30,7 kilogrammhúst fogyasztott, 2012-ben már 32,7 kilogrammot. Az ipari országokban a húsfogyasztás ugyanakkor 81-ről 79 kilogrammra csökkent.

Egyes országokban nagy mennyiségben termelik ki az erdőket, hogy legeltessék az állatokat és hogy teret nyerjenek a takarmány termeléséhez - mutatott rá Barbara Unmüssig, a Böll alapítvány elnöke.

Nemcsak a harmadik világ, hanem az ipari országok számára is terhet jelent a húselőállítás: növényfajok tűnnek el, a talajvizet trágya, gyom- és rovarirtó szerek szennyezik, a nagyüzemekben tömeges méretekben használnak antibiotikumot. 

"Az energiafelhasználás változása mellett régóta esedékes lenne a mezőgazdasági változás is" - mondta el Hubert Weiger, a Bund vezetője. A szekember Ilse Aigner német agrárminiszter szemére vetette, hogy elmulasztotta a változtatásokat, illetve hogy újabb és újabb nagyüzemi farmok épülnek, amelyek támogatása látszólag még olcsóbbá teszi a húst.

"A látszólag olcsó hús azonban valójában sokkal drágább. A vásárló háromszor fizet: először a megvételkor, majd az adóval az új istállóknak és a vágóhidaknak, harmadsorban pedig megfizeti az okozott környezeti és egészségügyi károkat is" - hangoztatta Weiger. A Bund munkatársa szerint az európai agrárpolitika terén valódi ökológiai és szociális reformokra van szükség az idén.

A tanulmányban emellett kikalkulálták azt is, hogy Németországban egy kilogramm hús előállításához átlagban 170 milligramm antibiotikumot használnak fel, ez az érték világszerte a legmagasabbak közé tartozik. Ennek hatására növekszik az antibiotikum-rezisztencia, ami Európa-szerte évente 25 ezer ember halálát okozza.

Az istállókban semmi esetre sem kívánatos az antibiotikumok alkalmazása, bár azt, hogy a keletkező kórokozók emberek halálát okoznák, a legtöbb kutató teljesen valószerűtlennek tartja. A konyhai higiénia szabályait betartva a hús megsütésével jelentéktelenné csökken a kórokozók veszélye.

Az olcsó steak ideje azonban hamarosan lejárhat. Hiszen nemcsak az emberek húséhsége növekszik, hanem maga az emberiség is - leggyorsabban azoknak a fejlődő országoknak a lakossága, amelyeknek húsfogyasztása növekszik. A szakemberek szerint a jövőben így akár újra luxuscikké válhat a sült hús.

Az eddigi legnagyobb felbontású fotón közelíthetünk rá a Machu Picchura

2012. november 29. Sikeradó/MTI

Az eddigi legnagyobb felbontású, 16 gigapixeles fotón fedezhetik fel az érdeklődők az inka romváros, a Machu Picchu titkait.

A kollázs 1920 képét egy 400 mm-es lencsével ellátott Canon 7D kamerával, fotórobot segítségével készítette Jeff Cramer, a Rainforest Expeditions munkatársa, akinek a cége turistautakat szervez Peru természeti kincseihez, főként az Amazonas vidékére. A 18 gigapixelnyi képadatot a Gigapan elnevezésű számítógépes programmal állították össze a végső, 15,9 gigapixeles fotóvá.

Mint Cremer a gigapixelperu.com honlapon közölte, 11 és fél órán át tartott a nagyfelbontású kép feltöltése az internetre. Reményei szerint a különleges fotó hatására jobban tudatosul az emberekben, hogy milyen veszélyeknek van kitéve ez a történelmi helyszín, amelyhez évente több millió turista látogat el.

Az inka romvárost 1983-ban az UNESCO az emberiség kulturális és természeti örökségévé nyilvánította, majd 2007-ben egyike lett a világ új 7 csodájának. Az Andokban festői környezetben fekvő város, amely a 15. században a spanyol hódítók érkezése előtt épült, mára az inka világ legismertebb jelképévé vált.

A zoomolható fotó a http://gigapixelperu.com/Welcome.html  címen tekinthető meg.

Sterilizálás vegyszermentesen

2012. december 12. Sikeradó/MTI

Hatékony, vegyszermentes, nanotechnológiai eljáráson alapuló sterilizálási eljárást fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem, a Nanocolltech Kft. és a GE Hungary Kft. kutatói.

Buzás Norbert, a Szegedi Tudományegyetem innovációs igazgatója az eljárást bemutató szerdai sajtótájékoztatón elmondta, az innovatív megoldás legnagyobb előnye, hogy a betegségeket okozó mikroorganizmusokat – vírusokat, baktériumokat, gombákat – a levegőből, valamint a padló- és falfelületekről is egyszerre, komplexen távolítja el.

A közösségi helyiségekben, így például az óvodákban, iskolákban, fürdőkben, de kiváltképp a kórházakban, orvosi rendelőkben a vírusok és baktériumok elszaporodnak, így az ott jelenlévők nagyobb eséllyel fertőződhetnek meg. A mindennapi sterilizálást eddig vegyszeresen klórtartalmú tisztítószerekkel oldották meg, ami egyrészt ártalmas az egészségre, másrészt bizonyos esetekben hatástalan.

A szakember elmondta, a fotókatalízisen alapuló új megoldás a látható fény felhasználásával alkalmas a levegő vírus- és baktériummentesítésére oly módon, hogy a nanorészecskékkel bevont reaktív felületek lebontják a rájuk kerülő szerves anyagokat.

A rendszer több módon alkalmazható. A GE Hungary Kft. olyan – szabadalommal védett - fényforrásokat fejlesztett ki, amelyek a világítás során keletkező hulladékhőt hasznosítva áramoltatják a levegőt, miközben megtisztítják azt. A fotókatalizátorok festékekben és lakkokban is használhatók, így alkalmasok falfelületek bevonására. A Graboplast Kft.-vel karöltve pedig elkészült a padlófelületeknél használható megoldás.

Buzás Norbert elmondta, jelenleg a réteg tartósságát vizsgálják, és ezzel párhuzamosan az újabb alkalmazási lehetőségeket kutatják, így például azt, miként használható uszodafestékek esetében a megoldás a víz fertőtlenítésére.

Újabb helyi pénz a láthatáron

2011. szeptember 20. Sikeradó/MTI

Porga Gyula (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármestere sajtótájékoztatón közölte, hogy balatoni korona elnevezéssel helyi pénzt bocsátanak ki január 1-jétől Veszprémben és térségében.

Közlése szerint a hatféle címletű bankjegy Vagyóczky Károlynak, a Magyar Nemzeti Bank művészeti tervezőjének a munkája (ő tervezte valamennyi forgalomban lévő papírpénzünket), és az egyes bankjegyeken Veszprém és környéke nevezetességei, illetőleg történelmi személyiségei láthatók majd. Elmondta, hogy csatlakozott a kezdeményezéshez Balatonalmádi, Balatonfüred és Várpalota, valamint három környékbeli község, Nemesvámos, Litér és Tihany. 

Porga Gyula 

Leitold László, a veszprémi székhelyű Kinizsi Bank vezérigazgató-helyettese elmondta: több millió forint értékű kibocsátást terveznek januártól a helyi pénzből. Hozzátette: ehhez az alaptőkét az érdekelt települések önkormányzatai teremtik meg, illetőleg a bank is jelentősebb összeggel száll be az alapításba. Hangsúlyozta, hogy a pénzkibocsátás monopóliuma Magyarországon a Magyar Nemzeti Banké, tehát hivatalosan a helyi pénz valójában "készpénzt helyettesítő utalvány".

A kiadott helyi pénz forintfedezetének meg kell lennie egy bankban elhelyezve, hogy az bármikor forintra átváltható lehessen egy az egyben. A helyi pénz fő funkciója az, hogy adott településen vagy kistérségben plusz forrást, likviditást biztosítson a pénzforgalomban résztvevők számára. A sikeres kibocsátáshoz, forgalomba hozáshoz kellő számú céget, önkormányzatot kell találni, és szintén kellő számú vállalkozást ahhoz, amely ezt fizetőeszközként elfogadja.

Vagyóczky Károly ismertetése szerint a 10.000 balatoni koronás pénzen például Szent István király feleségének, Gizellának a portréja, illetve a veszprémi vár látképe látható. A 20.000-es I. András királyt (Tihanyban temették el) és a tihanyi apátságot ábrázolja. Az 1000 koronáson Horváth Balázs veszprémi rendszerváltó politikusnak, az Antall-kormány belügyminiszterének portréja lesz, valamint 1956-os mártír Brusznyai Árpád emlékére állított veszprémi szobor.

Az 5000 koronás Balatonalmádiról szól majd: Óvári Ferenc írónak, egykori felsőházi tagnak, a Balatoni Szövetség megalapítójának portréját és a vörösberényi erődtemplom fotóját tették. Várpalotát idézi a 2000 koronás Thury György egykori palotai várkapitány portréjával és a Thury-várral. Balatonfüredre utal az 500-as helyi pénzen Jókai Mór arcképe és a szívkórház előtti Kossuth-kút.

Baráth Gellért, a nyomdai előkészítést végző budapesti Jura Trade Kft. képviselője ismertette a balatoni korona rejtett biztonsági jellemzőit. Vízjeles papírra készül, UV-pelyhek lesznek a papírban, azon pedig dombornyomás is felfedezhető lesz, és több láthatatlan jelet helyeznek el, amelyek csak UV-fényben jönnek elő. A bankjegyek különböző színben készülnek.

Akár huszonegy méterrel is emelkedhet a globális tengerszint

2012, március 28 - 13:12

• Friss hírek 
• Tudomány

A jelenleginél mintegy 12-21 méterrel magasabb globális tengerszinttel kell majd számolniuk a távoli jövő nemzedékeinek, még akkor is, ha sikerül a globális hőmérséklet-emelkedés mértékét két Celsius-fokra korlátozni, ahogy azt célul tűzte ki az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) - figyelmeztetnek a szakemberek.

A Geology című folyóiratban közölt tanulmány szerzői kő- és talajmintákat vontak alapos elemzés alá Virginia amerikai államban, a csendes-óceáni Eniwetok Atoll területén és Új-Zélandon. A Rutgers Egyetem föld- és bolygótudományi professzoraként dolgozó Kenneth G. Miller által vezetett kutatócsoport a 2,7-3,2 millió évvel ezelőtti, késő pliocén korszakot vizsgálta. Ekkor volt utoljára olyan szintű a légköri szén-dioxid-koncentráció, mint most, az atmoszférikus hőmérséklet pedig két Celsius-fokkal haladta meg a jelenlegit.

"A mostani állapothoz viszonyított különbség - a felszabaduló víztömeg tekintetében - egyenlő lenne egész Grönland, a nyugat-antarktiszi jégtakarók, valamint a kelet-antarktiszi jégmező peremét alkotó egyes részek elolvadásával - magyarázta H. Richard Lane, a kutatást támogató Nemzeti Tudományos Alapítvány földtudományi részlegének programigazgatója. - A jelenlegi globális tengerszint ilyen mértékű megemelkedése elárasztaná a világ part menti régióit, és nem kevesebb mint a bolygó lakosságának hetven százalékára lenne kihatással."

"Mindez persze nem jelenti azt, hogy azonnal meg kell szabadulni a parton fekvő nyaralóktól, hiszen ezeknek a hatalmas jégdzsungeleknek az elolvadása évszázadokig, de akár néhány évezredig is eltarthat - idézte a szakembert a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportál. - A jelenlegi növekedési görbe szerint a 21. századi globális tengerszint-emelkedés mértéke 0,8 és egy méter között mozog az óceánok melegedése, illetve a hegyi gleccserek, Grönland és a déli sarkvidék részleges olvadása miatt."

Miller szerint ugyanakkor az elemzés egyértelműen rávilágít arra, hogy a Föld robosztus jégtakarói mennyire érzékenyek a hőmérsékleti változásokra. Mint hozzátette: a kutatás alátámasztja, hogy még a mérsékelt hőmérséklet-emelkedés is jelentős tengerszint-növekedést idézhet elő.

Rákgyógyszerekkel fékezhető meg az Ebola

2012, március 1 - 09:44

• Friss hírek 
• Tudomány

A leukémiás betegek kezelésében alkalmazott egyes szerek megállítják az Ebola-vírus szaporodását is, ezzel időt adnak a szervezetnek, hogy átvegye az ellenőrzést a fertőzés felett, még mielőtt az visszafordíthatatlanná, így akár halálossá válna - közölték amerikai kutatók.

A félelmet keltő Ebola-vírus Afrikában az 1970-es években kezdett terjedni, a kórokozó vérzéses lázat vált ki, amely akár az esetek 90 százalékában halálhoz vezet. Ragályossága, halálos következményei és az ellene alkalmazható megfelelő terápia hiánya miatt sokan a bioterrorizmus potenciális eszközét is látják a vírusban.

Most azonban amerikai kutatók rábukkantak két rákgyógyszerként már jól ismert hatóanyagra - az egyik a nilotinib, a másik pedig az imatinib elnevezésű, leukémia elleni szer -, amely megakadályozza a vírus sokszorozódását a sejtekben. Mayra Garcia kutatásvezető, az Egyesült Államok fertőző betegségekkel foglalkozó intézete, a NIAID munkatársa csoportjával a Science Translational Medicine című szakfolyóirat legfrissebb számában tette közzé megállapításaikat.

Garcia és kutatótársai humán embrionális vesesejtekkel végzett laboratóriumi kísérleteikben megmutatták, hogy az Ebola-vírus sejtekben való sokszorozódásának kulcsa egy bizonyos fehérje, a c-Abl1 tirozinkináz. A leukémia elleni szerek e fehérje tevékenységét állítják le, így a megfertőzött sejtből nem jutnak ki vírusrészecskék.

"Eredményeink arra utalnak, hogy a nilotinib vagy az imatinib rövidtávú adagolása hasznos lehet az Ebola vírusfertőzések kezelésében" - összegezték a tanulmány szerzői.

Jelenleg mindkét szert a krónikus mieloid leukémia kezelésére használják, az imatinib Glivec (Gleevec), a nilotinib pedig Tasigna márkanéven van forgalomban.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 1976 óta körülbelül 1850 Ebola-fertőzéses esetet regisztráltak, ezek közül mintegy 1200 végződött halállal.

Lehűlés fenyegeti Európát

2012, január 23 - 16:19

• Friss hírek 
• Tudomány

Lehűléssel fenyegeti Európát egy hatalmas és egyre terebélyesedő édesvízi kitüremkedés a Jeges-tenger felszínén - figyelmeztetnek a szakemberek.

A University College London és a brit Nemzeti Oceanográfiai Központ műholdak segítségével gyűjtött adatokat a Jeges-tenger vízfelszínének emelkedéséről 1995 és 2010 között. Az eredmények szerint a tenger nyugati részének felszíne nagyjából 15 centiméterrel emelkedett 2002 óta.

A terület édesvíztérfogata legalább nyolcezer köbkilométerrel, vagyis a tenger teljes - a jégolvadásból és a környező folyókból származó - édesvíz mennyiségének körülbelül 10 százalékával gyarapodott. A növekedésért valószínűleg azok az erős észak-sarki szelek a felelősek, amelyek a vízfelszín kitüremkedését okozó Beaufort-vízkörzést irányítják.

Ez az óramutató járásával megegyező irányú, lassan kavargó jégből és vízből álló tengeri áramlat Alaszkától északra terül el, és nagyjából tízszer akkora, mint az észak-amerikai Michigan-tó. Az áramlat a tengerfelszíni jég felolvasztásával növeli az édesvíz térfogatát. Egyes kutatók szerint a globális felmelegedés jelentős hatással lehet a Beaufort-vízkörzés ritmusára, amelynek komoly következményei lehetnek a tengeri körforgásra és a tengerszint emelkedésre nézve.

Klímamodellek szerint a tengerfelszíni széljárás a Beaufort-vízkörzés közepén hozta létre a kitüremkedést. Katharine Giles, az UCL Sarkvidéki Megfigyelő és Modellező Központjának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője szerint, ha megváltozik a széljárás - amelyre már volt példa az 1980-as évek közepe és az 1990-es évek közepe között -, akkor ez az édesvízi kitüremkedés "kiömölhet" a Jeges-tenger többi részébe, és az Atlanti-óceán északi részébe is.

A Nature Geoscience című folyóiratban megjelent tanulmány szerint ha nagy mennyiségű édesvíz áramlik az Észak-Atlanti-óceánba, az jelentős hatással lehet az európai időjárási mintákat befolyásoló óceáni áramlatokra. Ezek az áramlatok a trópusi melegebb vizek szállítása révén gondoskodnak arról, hogy a hasonló földrajzi szélességen fekvő területekhez képest az észak-európai térségben enyhe téli hőmérséklet uralkodik.

A csapat a jövőben a tengerfelszíni jégtakaró és a széljárás közötti kapcsolatot szeretné alaposabb vizsgálat alá vonni.

Rekord mélységbe tör a kínai merülőkabin

2012, január 1 - 10:14

Rekord mélységbe, hétezer méterre akar ereszkedni 2012-ben legénységgel a fedélzetén a kínai Csiaolung (Jiaolong) elnevezésű szonda, amely idén már 5188 méterre jutott.

Kínának és a kínai tudománynak fontos célja lesz fejleszteni a mélytengeri technológiákat és felszereléseket, beleértve a kutatóhajók, az anyahajók és a mélytengeri merülésre alkalmas eszközök fejlesztését is.

A távol-keleti ország emellett bővíti sarkkutatásait és a nemzetközi vizeken a tengerfenék természeti kincsekben gazdag vidékeinek feltérképezését - vált ismertté a tengerészeti hatóságok munkájának összesítése és a 2012-re kijelölt feladatok ismertetése kapcsán.

A Csiaolung 2010 nyarán a Dél-kínai-tengeren 17 alkalommal merült, s akkor a legmélyebb szintje 3759 méteren volt. A 2010-es híradások arról is beszámoltak, hogy a szerkezet fénykép- és videofelvételeket is küldött a bázisra, továbbá hogy egy meg nem nevezett helyen robotkar segítségével kitűzték a kínai nemzeti zászlót és a legendás sárkánypalota jelét a tengerfenéken.
 
Kína 2002-ben kezdte megépíteni a kapszulát és annak anyahajóját, majd hat évvel később készült el vele. A kutatásban és a kivitelezésben országszerte mintegy száz intézet és vállalat vett részt. A merülőkapszula a természeti erőforrások békés, tudományos kutatását és hasznosítását szolgálja más fizikai, kémiai és biológiai kutatások mellett - hangoztatják a kínai szakemberek.
 
Kína az Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország és Japán után az ötödik ország, amely a tengerszint alatt 3500 méternél mélyebbre küldött embert.

A Föld "ikertestvérét" már jövőre felfedezhetik

2011, december 21 - 18:13

• Friss hírek 
• Tudomány

Míg 2011 a bolygófelfedezések éve volt, 2012-ben megtalálhatják a Föld első igazi "ikertestvérét" - vélik a NASA szakemberei.

Az idei év elején a csillagászok 528 idegen világ felfedezését igazolták, és még 2011 folyamán, mindössze 16 évvel az első exobolygó (Naprendszeren kívüli bolygó) megtalálása után, a központi csillaga körül keringő ismert planéták száma 713-ra emelkedett - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

A NASA Kepler-űrteleszkópjával dolgozó tudóscsoport december 5-én jelentette be 1094 exobolygójelölt felfedezését. Ezáltal a 2009 márciusában felbocsátott bolygóvadász teleszkóp működése első 16 hónapja alatt felfedezett égitestjelöltek száma elérte a 2326-ot. Mindazonáltal eddig csupán 33 esetében igazolták a további megfigyelések, hogy valóban bolygóról van szó.

A nagy számok önmagukban is izgalmasak, azonban az igazi cél nem a mennyiség növelése, inkább a sokféle idegen világ természetének megismerése.

A csillagászok egyaránt találtak már "habkönnyű" világot és vastömörségűt is, szeptemberben pedig a Kepler-csoport bejelentette egy olyan planéta felfedezését, amely egyszerre két nap körül kering, hasonlatosan Tatuinhoz, Luke Skywalker otthonához a Csillagok háborújában.

A tudósok találtak néhány olyan bolygót, amelyek csillaguk lakhatósági zónájában vannak, vagyis a felületükön uralkodó hőmérséklet lehetővé teszi a folyékony víz jelenlétét. Ezek az égitestek azonban lényegesen nagyobbak, mint bolygónk.

A csillagászok reményei szerint a Föld "ikertestvérének" kutatása akár már jövőre eredményeket hozhat.

"Egyre több kisebb méretű, hosszabb keringési idejű bolygót fedezünk fel" - hangsúlyozta Natalie Batalha, a Kepler-csoport helyettes vezetője a NASA Ames Kutatóközpontjának munkatársa.

Hozzátette: noha egyik esetben sem sikerült olyan Föld-méretű bolygót felfedezni, amely központi csillagának lakhatósági zónájában lenne, a kutatóknak türelmesnek kell lenniük. Minden megváltozhat, amikor bejelentik a Kepler által felfedezett új bolygójelölteket, ami júniusban-júliusban várható. Mindazonáltal az új jelöltek létét további megfigyelések során kell igazolni, ez több hónapot is igénybe vesz, vagyis nehéz meghatározni a hivatalos bejelentés időpontját.

Dave Charbonneau, a Harvard Egyetem kutatója, a Kepler-csoport tagja szerint a folyamat hat hónapot vehet igénybe, de előfordulhat, hogy a Föld "ikertestvérének" megtalálására akár négy évet is várni kell.

Úton a rák ellenszere felé?

2011, december 13 - 09:34

• Friss hírek 
• Tudomány

Egereknél hatásosnak bizonyult egy amerikai kutatók által kifejlesztett tumorvakcina, melyet emberi mell-, vastagbél-, petefészek- és hasnyálmirigyrák gyógyítására szánnak.

Bár az állatkísérletekben elért eredményeket nem mindig sikerül felhasználni a humán gyógyászatban, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) hétfőn közzétett tanulmány szerzői bizakodóak a vakcina hatékonyságát illetően.

"Ez a vakcina nagyon erős immunválaszt hívott elő. Az immunrendszer mind a három összetevőjét aktiválja, miközben átlagosan 80 százalékkal csökkenti a tumor méretét" - hangsúlyozta Geert-Jan Boons, a tanulmány egyik vezetője, a Georgiai Egyetem munkatársa.

A kifejlesztett vakcina megtanítja az immunrendszert arra, hogy miként ismerje fel és támadja meg azokat a tumorsejteket, amelyek felszínén egy MUC1 jelű fehérje helyezkedik el. A MUC1 az agresszív tumortípusok 70 százalékánál megtalálható a sejt felszínén, így a melldaganat, a hasnyálmirigy vagy a petefészek tumora esetében is.

A vakcina által megcélzott fehérje túlzottan termelődik az úgynevezett háromszorosan negatív mellrákok 90 százalékánál is, amelyek egyébként sem a tamoxifénnel, sem az aromatáz inhibitorokkal, sem pedig a herceptinnel végzett kemoterápiákra nem reagálnak. Az ilyen típusú rákban szenvedő páciensek számára életmentő lehet egy újfajta megközelítés.

A MUC1 elleni vakcinát a kemoterápiával kombinálva is alkalmazhatják, vagy megelőző intézkedésként olyan pácienseknél, akiknél emelkedett bizonyos ráktípusok kockázata.

Befutott a magyar nanogyémánt

2011, december 12 - 10:04

• Friss hírek 
• Tudomány

Tudományos eredmények terén ismét nincs miért szégyenkezniük a magyar kutatóknak.  A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete 11 európai ország 23 szervezetének részvételével megvalósult programot zárt le, amelynek célja a rendkívül magas hőmérséklet mellett és szélsőségesen nagy elektromos mezőkben is működőképes elektronikai eszközök és szenzorok kifejlesztése volt.

Az akadémiai intézet gyémánttartalmú mintapreparációjában és az angström mérettartományban végzett mikroszkópos anyagvizsgálatával vívta ki a résztvevők elismerését. (Egy angström a nanométer tizedrésze, a méter tízmilliárdod része.)

Az MTA MFA közleménye szerint szélsőséges körülmények között, mint amilyenek a világűrben vagy egy repülőgép hajtóművében uralkodnak, az elektronikus eszközök, számítógépek csak speciális alkatrészekkel üzemeltethetők. A három évvel ezelőtt Anglia, Ausztria, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Svájc, Svédország és Szlovákia részvételével indult 14 millió eurós európai projekt, a MORGaN (Materials for Robust Gallium Nitride) nagyfrekvencián működő nagyteljesítményű gallium-nitrid alapú tranzisztorok előállítását tűzte ki célul, amelyek rendkívüli környezetben is megbízhatóan működnek.

"A feladat kritikus pontja volt, hogy a lényeges méretcsökkenést nagyteljesítményű eszközöknél kellett elérni, azonban ilyenkor az áramköri elemekben nagy hő keletkezik. A káros melegedést hőelvezetéssel kell megoldani, erre pedig a gyémánt kiválóan használható. Az MFA nehezen megvalósítható feladatot végzett el: gyémánttartalmú mintapreparációban és angström mérettartományban végzett mikroszkópos anyagvizsgálattal járult hozzá a fejlesztéshez. A most záruló MORGaN-projekt jelentése külön hangsúlyozza, hogy a kiemelkedő színvonalú magyar szakértelem segítette a gyémántrétegek nanoszerkezetének vizsgálatát, amelyre a világon csak kevesen képesek" – hangsúlyozza a közlemény.

Pécz Béla, az MTA doktora, az MFA igazgatóhelyettese, a program magyar részének irányítója kiemelte, hogy a nanotartományban történő vizsgálatoknak komoly hagyományai vannak a kutatóintézetben, de "a világszínvonalú munkához elengedhetetlen a korszerű eszközpark".

"A vizsgálatok egyik kulcsműszere a nagyfelbontású transzmissziós elektronmikroszkóp, ezért időszerű lenne egy angström alatti pontosságú mérőberendezés beszerzése, amely maradéktalanul kielégítené a leendő legnagyobb magyar kutatóintézet, az MTA Természettudományi Kutatóközpont igényeit is. Egy ilyen eszköz ára közel hárommillió euró, azonban segítségével nemcsak az atomszerkezet látszik torzításmentesen, hanem úgynevezett érzékeny minták kémiai vizsgálatára is alkalmas. A kiváló hazai szakértelem megfelelő eszközpark birtokában olyan ipari anyagvizsgálati feladatokat is megoldhat, mint korrózióálló bevonatok, dugattyúk vizsgálata a járműipar számára, vagy különféle elektronikai eszközök bevizsgálása, ásványi anyagok, porok, nanocsövek értékelése és napelemek rétegeinek elemzése" – sorolta az igazgatóhelyettes.

Lakható bolygóra bukkant a Naprendszeren kívül a NASA

2011, december 6 - 09:44

• Friss hírek 
• Tudomány

A Kepler űrteleszkóp segítségével amerikai csillagászok először fedeztek fel egy olyan, a Földhöz hasonló bolygót, amely elvileg alkalmas lehet az élet befogadására - közölte hétfőn az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.

William Borucki, a Kepler vezető kutatója szerint a Kepler 22b kódjelű bolygó létezése bizonyítást nyert, miután a csillagászoknak három ízben is sikerült megfigyelniük, amint a 2009-ben felfedezett égitest elhalad a saját napja előtt. A harmadik ilyen észlelést 2010 karácsonyán rögzítették.

A Kepler 22b 600 fényévre található a Naprendszertől, a mérete Föld 2,4-szerese és 290 nap alatt járja be egy Nap-szerű csillag körüli orbitális pályáját.

"Ha bolygónak van felszíne, akkor az nagyon kellemes, 70 Fahrenheit-fokos (21 Celsius-fokos) - jelentette ki Borucki a NASA kaliforniai Ames Kutatóközpontjában.

A Kepler 22b tömegét, s ennél fogva a szerkezetét még nem sikerült megállapítani, de Borucki szerint "jó esély van rá", hogy a bolygó sziklás lehet, s lehet rajta tömör jég, sőt elképzelhető, hogy óceán borítja.

"A Naprendszerünkben nincsen ehhez fogható bolygó" - mondta a kutató.

"Ezzel a bolygóval kapcsolatban két dolog igazán izgalmas" - nyilatkozta Natalie Batalha, a Kepler-projekt helyettes tudományos vezetője. - "Az, hogy éppen egy lakható zóna kellős közepén található és az, hogy egy a Naphoz hasonló bolygó körül kering."

Lakható zónának a csillagászok azt az övezetet nevezik, ahol az anyacsillag hőmérséklete lehetővé teszi a cseppfolyós víz létét. A korábban felfedezett "lakható" bolygók vagy homályos vörös törpék körül keringtek, vagy a lakható övezet szélén voltak, ahol szélsőséges hőmérséklet uralkodik. (Francia kutatók idén májusban elsőkként jelentették, hogy lakható bolygóra bukkantak; a Gliese 581d egy vörös törpe, központi csillaga lakhatósági zónájának a peremén.)

Batalha az ötnapos Kepler-konferencia azt is bejelentette, hogy az űrteleszkóp 2011 februárja óta 1094 lehetséges bolygót fedezett fel, amelyek száma ezzel 2326-ra emelkedett. Eddig - beleértve a Kepler 22b-t is - mindössze 29-ről sikerült bebizonyítani, hogy valóban bolygó, de a NASA csillagászai bizakodók és azt remélik, hogy az esetek 90 százalékában pozitív eredménnyel járnak majd.

A bolygó-jelöltek közül 48 található az anyacsillagának lakható zónáján belül. A legtöbb jelentősen nagyobb a Földnél, de tíznek a mérete hasonló.

"Elképzelhető hogy a 48 lakhatósági zónán belül található jelöltből valamennyin, vagy sokon közülük, vagy a holdjaikon, lehetséges az élet" - mondta Borucki.

A 2009-ben útjára indított Kepler űrteleszkóp a NASA első olyan missziója, amelynek célja, hogy a Földhöz hasonló bolygókat fedezzen fel, amelyek a Naphoz hasonló csillagok körül keringenek.

Ausztrál áttörés az AIDS kutatásában

2013, január 17 - 13:33

• Friss hírek 
• Tudomány

Ausztrál tudósok olyan áttörést értek el, amely az AIDS lehetséges gyógymódjának kidolgozásához vezethet - derült ki a Queenslandi Orvostudományi Kutatóintézet (QIMR) legfrissebb tanulmányából.

A QIMR közleménye szerint az intézet molekuláris virológiai laboratóriumában dolgozó David Harrichnek sikerült úgy módosítania a HIV vírus egyik fehérjét, hogy az erős, hosszan tartó védelmet nyújtson a szervezetnek a fertőzésekkel szemben. Mint arra a szakember rámutatott: bár a módszer nem jelent gyógymódot az AIDS kórokozójával szemben, biztosítja, hogy a vírus szunnyadó állapotban maradjon.

A Human Gene Therapy című folyóiratban közölt tanulmány szerint az immunsejtekben található kérdéses fehérje a módosítást követően segíti az egészséges immunrendszer fenntartását, így a pácienseknek lesz esélyük megbirkózni a normális fertőzésekkel.

"Olyan ez, mint tűzzel harcolni a tűz ellen - húzta alá a professzor. - Amit valójában tettünk, az nem más, mint hogy fogtunk egy normális vírus fehérjemolekuláját, amelyre a kórokozónak szüksége van a növekedéshez, majd megváltoztattuk, így az ahelyett, hogy a vírusnak segédkezne, valójában megakadályozza a sokszorozódását, ráadásul azt igen hatékonyan teszi... Az eljárás lehet az AIDS egyik lehetséges gyógymódja."

Ausztráliában több mint 30 ezer embernél diagnosztizáltak HIV-fertőzést. Harrich szerint az új eljárás állatokon való tesztelése még az idén megkezdődhet, és az előzetes eredmények nagyon kecsegtetőek. Amennyiben a klinikai tesztek sikeresnek bizonyulnak, akkor egyetlen hatékony kezeléssel helyettesíteni lehetne a jelenleg szükséges megannyi terápiát.

A szakember elmondta, hogy az új módszer jelentősen javíthatja a HIV-vírus hordozóinak életminőségét is.

A vér „tenyésztésével” hatalmas problémák oldódhatnak meg

2011, szeptember 17 - 11:06

• Friss hírek 
• Tudomány

Egy új módszer segítségével – amely a hagyományos vérátömlesztés alternatívája lehet – akár saját magunk donorjai is lehetünk anélkül, hogy fertőzésveszélynek tennénk ki magunkat. Mivel a világ csekély mennyiségű vértartalékkal rendelkezik, égetően fontos, hogy új eljárások kidolgozásával több vérhez juthasson az orvostudomány.

A Blood című magazinban megjelent tanulmány arról számol be, hogy sikeresen adtak be emberi csontvelőben lévő őssejtekből mesterségesen kinyert vörösvérsejteket egy emberi donornak. Ahogy a globális vérszükséglet növekszik – miközben a donorok száma csökken –, ennek a kísérletnek az eredményei reményt adnak arra, hogy egy nap a vérátömlesztésre váró betegek önmaguk donorjai lehetnek.

Ezekből az emberi donorból származó, csontvelőben lévő őssejtekből egy párizsi székhelyű kutatócsoport sikeresen állított elő milliárdnyi kitenyésztett vörösvérsejtet egy petricsészében, speciális növekedést szabályozó faktorok segítségével, amelyek a sejtosztódást és a tenyésztett sejtek vörösvérsejtekké való fejlődését szabályozzák. Miközben azt próbálták bizonyítani, hogy a kitenyésztett vörösvérsejtek képesek pont olyan sejtekké fejlődni az emberi szervezetben, mint a normál vörösvérsejtek, a kutatók négy egérbe fecskendezték ezeket a sejteket, és megerősítették, hogy képesek voltak teljesen kifejlődni.Hasonló túlélési esélyek

Önkéntes donort használva, a kutatók megismételték a mesterséges vörösvérsejtek előállításának folyamatát és befecskendezték az így nyert sejteket a donor saját testébe, hogy megvizsgálják, milyen túlélési esélyeik vannak az emberi szervezetben. Öt nap után a túlélési arány a donor véráramában a mesterséges vörösvérsejtek esetében  94 és 100 százalék között volt, míg 26 nap után 41 és 63 százalék között. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a mesterségesen előállított vörösvérsejtek élettartama és túlélési esélye hasonló a természetes vörösvérsejtekéhez, tovább bizonyítva alkalmasságukat mint lehetséges forrást a vérátömlesztéshez.

„Habár korábbi kutatások azt mutatták, hogy a csontvelőben lévő őssejteket kész vörösvérsejtekké lehet fejleszteni, ez az első tanulmány, ami bebizonyította hogy képesek túlélni az emberi szervezetben, és ez egy komoly áttörés a vérátömlesztés terén” – mondta el Luc Douay gyógyszerész, a tanulmány egyik fő szerzője, a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetem professzora. „Elképesztően nagy szükség van alternatív forrásra a vértranszfúzió területén, különösen az új vírusok megjelenése miatt megnövekedett fertőzésveszély kockázata miatt, ami a hagyományos vérátömlesztést jellemzi. A vörösvérsejtek tenyésztése ígéretes megoldásnak tűnik, mivel minden más törekvés, amely arra irányult, hogy alternatív forrásokat teremtsen, nem volt olyan sikeres, mint amilyennek korábban remélték.”Csekély vértartalékok

Ezek az eredmények különösen időszerűek, mivel  például az amerikai Vöröskereszt nemrég jelentette be, hogy kritikusan kevés vér áll rendelkezésre országszerte. A WHO jelentése a világszerte jellemző csekély vértartalékokról számolt be. A kritikusan kevés vérrel rendelkező országok főleg a fejlődő országok közül kerülnek ki, amelyeknek pedig nagy szüksége lenne a transzfúzióra az anyák betegeskedése, a gyerekkori alultápláltság és a fertőző betegségek magas előfordulása miatt.

„A mi tanulmányunk eredményei megerősítik a megvalósíthatóságát annak az elképzelésnek, hogy a mesterséges vörösvérsejtek használhatóak lesznek transzfúziókhoz, és amely korlátlan vérkészletet ígér belátható időn belül – mondta Douay professzor. – Habár ezen sejtek előállításáig még nagyon sok munka vár ránk, mi hiszünk benne, hogy a mesterséges vörösvérsejt a klasszikus vérátömlesztés hatékony alternatívája lehet, aminek segítségével nemcsak elegendő mennyiségű vérhez jutnánk, de az életveszélyes komplikációk és fertőzések kockázatát is csökkenthetnénk.”

Megtalálhatták a náci atomprogram radioaktív hulladékait

2011, július 22 - 17:35

• Friss hírek 
• Külföld 
• Tudomány

Német atomtudósok szerint megtalálták a Hitler titkos atomprogramjából visszamaradt nukleáris hulladékokat egy Hannoverhez közeli bányában. A német kutatók tájékoztatása szerint több mint 126 ezer hordó nukleáris anyag hever hatszáz méterrel a föld felszíne alatt egy régi sóbányában. Korábban olyan szóbeszédek láttak napvilágot, hogy az atomprogramon dolgozó, radioaktív sugárzást kapott tudósok is itt nyugszanak, akiknek testét SS-tisztek égették el a legnagyobb titoktartás közepette.

A radioaktív hulladékok tárolására szolgáló Schacht Asse II egykori vezetője elmondta, hogy 1967-ben az „előző háború során a német atomprogramból visszamaradt uránium maradványokat rejtették ide”. A forrásra azonnal felkapták a fejüket a történészek, akik eddig úgy hitték, hogy a náci fegyverprogram közel sem volt olyan előrehaladott állapotban, hogy ekkora mennyiségben keletkezzen nukleáris hulladék.

Németország volt az első olyan nyugati állam, amely bejelentette, hogy az összes atomerőművét bezárja, ami a nukleáris anyagok tárolására szolgáló létesítményekkel együtt több milliárd eurót emésztene fel. A Greenpace környezetvédő csoport a bányával kapcsolatos összes dokumentum titkosítás alól való feloldását kérte a szövetségi parlamenttől.

1939 januárjában, kilenc hónappal a második világháború kitörése előtt Otto Hahn és Fritz Strassmann büszkén jelentették be, hogy történelmi kísérleteket folytatnak a maghasadás területén. A német „urániumprogram” röviddel Lengyelország megtámadása után vette kezdetét. A program katonai célokra való felhasználásának kérdését Kurt Diebner fizikus vizsgálta meg, s még ugyanabban az évben Werner Heisenberg elmondta, hogy a nukleáris láncreakció igenis kivitelezhető. Habár a háború keresztülhúzta a számításaikat, a Harmadik Birodalom bukása előtt a náci tudósok komoly lépéseket tettek az urándúsítás felé.

Szuperrugalmas ötvözetet állítottak elő japán szakemberek

2011, július 1 - 10:36

• Friss hírek 
• Tudomány

Szuperrugalmas ötvözetet fejlesztettek ki Japánban, amely rendkívüli hőmérsékleten is visszaugrik eredeti formájába - közölték pénteken japán kutatók hozzátéve, hogy reményeik szerint az ötvözet későbbiekben épületekbe beépítve felfoghatja a földrengésből származó rázkódásokat.

A szakemberek a Science tudományos magazin legfrissebb számában írnak találmányukról, amelyet úgy állítottak elő, hogy egy vasalapú ötvözethez kis mennyiségben nikkelt adagoltak. Az így létrehozott új anyag mínusz 196-tól plusz 240 Celsius fokig bármely hőmérsékleten képes visszanyerni eredeti alakját.

Omori Tosihiro kutatásvezető, a Tohoku műszaki egyetem munkatársa elmondta, hogy az anyag sokkal rugalmasabb, mint a korábban ismert szuperelasztikus ötvözet, amely a mínusz 20-tól plusz 80 Celsius fokig lévő tartományon kívüli hőmérsékleteken nem képes visszanyerni kiinduló formáját.

"A mi vasötvözetünk hőmérsékleti érzéketlensége egy egész nagyságrenddel jobb. Ez a tulajdonság igen fontos, mert az anyagtulajdonságok a hőmérséklettel a legtöbb esetben jelentősen változnak" - magyarázta Omori.

A kutató hozzátette, hogy további előnye az ötvözetnek alacsony előállítási költsége, hiszen maga a nyersanyag olcsó, így a széles körű, nagy mennyiségben történő felhasználásnak sincs akadálya.

Az új anyagot épületekben, autókban, repülőgépekben vagy akár űrhajókban is alkalmazhatják: bárhol, ahol fontos, hogy szélsőséges körülmények között is megtartsa vagy visszanyerje alakját az alkotó rész.

A teljes vakság is gyógyítható?

2011, június 29 - 18:24

• Friss hírek 
• Tudomány

Ötvenöt év után nyerte vissza a látását egy fél szemére vak férfi, miután úttörő jelentőségű retina-visszaillesztési műtétet hajtottak végre rajta a szakemberek.

A férfi az 1950-es években, mindössze nyolc évesen veszítette el a jobb szeme világát egy becsapódó kődarab miatt. Tavaly aztán a sérült szemében érzett állandó fájdalom és vörösség miatt kereste fel a New York-i szem-, fül- és gégekórházat.

A doktorok glaukómát (zöld hályog) és magas szemnyomást diagnosztizáltak az akkor 63 esztendős férfinál. A szemnyomás orvoslása, valamint a glaukóma úgynevezett monoklonális antitest terápiás kezelését követően a beteg azt vette észre, hogy újra érzékeli a fényeket a jobb szemével. A sikeren felbátorodva az orvosok felajánlották neki a retina-visszaillesztési műtét lehetőségét.

A sebészeti beavatkozást követően a páciens olyannyira visszanyerte a látását, hogy több mint ötméteres távolságból is le tudta olvasni az ujjakkal mutogatott számokat. Amikor a retina ilyen hosszú ideig le van válva, akkor gyakran olyan degeneratív változások következnek be, amelyek lehetetlenné teszik a látás helyreállítását. "Legjobb tudomásunk szerint ez az első alkalom, hogy sikeres látásvisszanyerés következett be egy hosszan tartó traumás retinaleválásban szenvedő páciensnél" – mondta Olusola Olawoye, a kórház munkatársa. "Ez nem csupán a páciensük szempontjából jelent óriási eredményt, hanem komoly jelentősége van a hasonló problémákkal küzdő betegekre nézve is" – idézte a szakembert a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása. 

Lézer májsejtekből

2011, június 13 - 20:24

• Friss hírek 
• Tudomány

Először sikerült egy biológiai sejtből lézert alkotni. A szokatlan megoldáshoz emberi májsejtet alkalmaztak. Az ilyen "élő lézerek" az élő szervezetben teljesíthetnek a jövőben szolgálatot, lehetővé téve belső szöveteink páratlan pontosságú leképezését.

Hogyan érhető el egy élő sejtnél egy ilyen bizarr képesség? Egy lézer jellemzően egy erősítő közegből, a fény felerősítését szerkezeti tulajdonságaiból adódóan lehetővé tevő anyagból, és a két oldalán elhelyezkedő tükrökből tevődik össze. Egy energiaforrás, például egy villanófény, vagy egy elektromos kisülés gerjeszti az erősítő közeg atomjait, fotonokat szabadítva fel. Normál esetben ezek véletlenszerű irányokba lövellnek ki, amint egy zseblámpa fénycsóvája, a tükrök azonban egy irányított sugarat eredményeznek. A fotonok oda-vissza pattogva a tükrök között, újra és újra áthaladva az erősítő közegen további, velük azonos hullámhosszú, fázisú és irányú fotonok kibocsátását indukálják. Végül egy koncentrált, egyfrekvenciás fénysugár lép ki az egyik tükrön keresztül, ezt nevezzük lézerfénynek.

Számos lézer létezik, melyek több száz különböző erősítő közeget alkalmaznak, köztük festékeket és gázokat, eddig azonban még senki sem próbálkozott élő szövettel. Malte Gather és Seok-Hyun Yun a Harvard Egyetemen főként kíváncsiságból határozta el, hogy egy emlős sejtjével megvizsgálja a lehetőséget.

Választásuk az emberi májsejtre esett, amibe egy zöld fluoreszcens proteint (GFP) kódoló DNS-hurkot injektáltak. Utóbbit egy medúzából izolálták, ami kék fénynek kitéve zölden fluoreszkál, és már korábban is rendkívül értékes biológiai jelzőnek bizonyult, segítségével ugyanis nyomon követhetők a sejtekben a molekulák útvonalai és felragyog, ha adott gének kifejeződésre kerülnek. A két tükör közé helyezett sejtet a kutatók kék fény impulzusokkal kezdték bombázni, míg el nem kezdett fluoreszkálni. Ahogy a zöld fény a tükrök között pattogott, egyes hullámhosszok felerősödtek, egészen addig, míg lézerfényként át nem törtek az áttetsző tükrökön. A sejt több percnyi lézerként működés után is életben volt, és ellátta funkcióját.

"A GFP hasonló a kereskedelmi festéklézerekhez alkalmazott festékekhez, így nem meglepő, hogy ha egy sejtbe ültetjük és optikailag felpumpáljuk, akkor egy lézert kapunk. A tény azonban, hogy bizonyították a működését, nagyon tetszik" - kommentálta az eredményeket Christopher Fang-Yen, a Pennsylvania Egyetem munkatársa, aki maga is egyatomos lézereken dolgozik, a Harvard kutatásában azonban nem vett részt. Yun is csupán azt szeretné letesztelni, hogy lehetséges-e egy biológiai lézer, de természetesen több potenciális alkalmazás is ott motoszkál a fejében. "Szeretnénk egy lézert bejuttatni egy állat testébe, lézerfényt generálva közvetlenül a szöveteiben" - tette hozzá.

A lézer optikás tomográfia elnevezésű eljárásban lézersugarakat lőnek a testen kívülről az élő szövetekre, terjedésével és szóródásával felfedve méretét, térfogatát és mélységét, képet alkotva a szövetekről. Ha mindezt a testen belülről indukálhatnák, az sokkal részletesebb képeket eredményezne. Egy másik technika, a fluoreszcens mikroszkópia a GFP-vel felturbózott élő sejtek ragyogásán alapul, aminek a felbontásán ugyancsak sokat javíthatna Yun biológiai lézere.

Ahhoz, hogy egy élőlény sejtjeit lézerekké változtassák, úgy kell módosítani, hogy azok GFP-t fejezzenek ki. Yun lézerének tükreit nanoméretű fémdarabok testesítenék meg, melyek fénygyűjtő antennákként viselkednének. "Korábban a lézerre egy mérnöki anyagként tekintettünk és most bebizonyítottuk, hogy a lézer koncepciója biológiai rendszerekbe is beültethető" - összegzett Yun. 

Megalkották a láthatatlan hallókészüléket

2011, május 30 - 13:52

• Friss hírek 
• Tudomány

A 16 milliméteres eszközt mélyen a hallójáratba kell helyezni, így észrevehetetlen marad. A Nagy-Britanniában bemutatott találmány négy hónapon keresztül maradhat a fülben a nap 24 órájában, és olyan kényelmes, hogy viselője meg is feledkezhet róla.

Olyan, mint a kontaktlencse – magyarázta Paul Checkley audiológus, a londoni Harley Street Hearing társaság tagja.

Nagy-Britanniában becslések szerint nagyjából 9 millió halláskárosult él, ez a szám pedig folyamatosan növekszik. A probléma az életkor előrehaladtával általában súlyosbodik, ám az érintettek nagy része nem hajlandó viselni a hagyományos hallókészülékeket.

A 31 éves John Law, aki négy hónapon keresztül tesztelhette az új találmányt, így nyilatkozott: – Hathónapos koromban rubeólán estem át, ennek következtében elveszítettem a hallásom. Számtalan készüléket próbáltam ki az elmúlt 25 évben, végül ez a szerkezet segített a problémámon. Végre elfeledkezhetem a betegségemről, és normális életet élhetek.

A műszer mindössze négy milliméterre helyezkedik el a dobhártyától, így természetesebb módon segít abban, hogy a hangok a fülkagylóból a hallójáratba jussanak. Gyártója szerint a készülék segítségével meg lehet állapítani a hang irányát, a háttérzörej pedig eltűnik. Viselhetjük alvás, zuhanyzás és sportolás közben is. – A hagyományos hallókészülékkel szemben gyártmányunk elem nélkül működik, és nincs szükség nap végén az eltávolítására. Három és fél havonta kell vele felkeresnünk orvosunkat, aki műtét és altatás nélkül kicseréli – mondta el a társaság szóvivője.

A készülék egyelőre elég drága: havonta 100 fontba, nagyjából 30 ezer forintba kerül, ami öt év alatt 6 ezer fontot, vagyis 1,8 millió forintot tesz ki – adta hírül a MediPress.

Napokra előre jelezhető lett volna a japán földrengés

2011, május 19 - 11:19

• Friss hírek 
• Tudomány

A geológusokat régóta foglalkoztatja az az elmélet, ami szerint a nagyobb földrengéseket jellegzetes légköri események jelzik előre. A litoszféra-atmoszféra-ionoszféra teóriára eddig nem sikerült szilárd bizonyítékot találni, de több nagy földrengés után merültek fel olyan mérési eredmények, amelyek az atmoszférában megmagyarázhatatlan anomáliákat mutattak a későbbi epicentrum környékén.

A márciusi japán földrengés nem csak a modern kori történelem egyik legsúlyosabbja, de a legjobban dokumentáltak közül is való, így elképzelhető, hogy most sikerül igazolni az elméletet, ami óriási lökést adhat a földrengések előrejelzésével foglalkozó fejlesztéseknek.

A NASA Goddard Space Flight Centre központjának egyik szaktekintélye, Dimitar Ouzounov új műholdas felvételeket mutatott be a Japán partjainál történt földrengés helyszínéről, pontosabban a légkörről a epicentrum felett. A képek a földrengés előtt három nappal, március nyolcadikán mutatnak először infravörös kitöréseket, amelyek egészen a rengés előtti órákig egyre erősödnek - ez magyarul azt jelenti, hogy felhevült a légkör a földmozgás epicentruma fölött.

Az elmélet szerint a földrengés előtt a tektonikai lemezek törésvonalánál felgyülemlett óriási feszültség nagy mennyiségű radont szabadít fel. A gáz a légkörbe jutva ionizálja a levegőben a molekulákat, ez pedig a légkörben levő párát kondenzálja, vagyis vízcseppekké alakítja. Ez a kondenzáció jár azzal a hőfelszabadulással, amit a műholdak érzékeltek. A jelenségnek az ionoszférában is mérhető hatása van, mégpedig az elektronok feldúsulása - ezt a jelenséget a 2010-es haiti földrengés előtt készült műholdas mérések is észlelték.

A kutatók abban reménykednek, hogy a műholdas adatok további elemzése igazolja az összefüggést a földrengés és a légkör felhevülése között, és erre alapozva hatékony előrejelző rendszereket fejleszthetnek majd ki.

Forradalmasítanák a napenergiát

2011, április 23 - 20:46

• Friss hírek 
• Tudomány

A Michigani Egyetem kutatói a fény újfajta viselkedését fedezték fel, mely alapvetően megváltoztathatja a napelemek technológiáját.

Stephen Rand professzor és tanítványa, William Fischer felfedezték, hogy ha a fény normális intenzitással halad keresztül olyan anyagon, mint például az üveg, mely nem vezeti az elektromosságot, 100 milliószor erősebb mágneses mezőt képes generálni, mint azt eddig gondolták. Ilyen feltételek mellett, az eredményként létrejött mágneses mező ereje egy erős elektromos hatással versenyezhet.

A létrejött optikai elem vezetők nélkül eredményezi a töltés-elkülönülést, így az új technológia megvalósításához csak lencsékre van szükség, hogy azok a fényt a megfelelő irányba vezessék.

Az új technológia egyszerűbb, és a háztartások számára is költséghatékonyabb lenne.

A világ energiaigénye 2050-re megháromszorozódik

2011, április 1 - 14:19

• Friss hírek 
• Tudomány

A világ energiaigénye 2050-re megháromszorozódik a 2000. évihez képest, de még mindig hiányzik a tökéletes megoldás arra, amely feloldaná a kereslet és a kínálat közti különbséget, mondta a Shell 2050-ig szóló energia-forgatókönyvét bemutatva Jeremy Bentham a Shell International Business Environment alelnöke az Energia Dialógus konferencián pénteken Budapesten.

Az 50 év alatt megháromszorozódó energia-felhasználás a jelenlegi trendekből következik. Az innováció 20 százalékkal csökkentheti a keresletet, míg a kínálat - technológiai és geológiai okokból - 50 százalékkal növekedhet. A legoptimistább becslés szerint is hiányozni fog viszont 2050-ben annyi energia a piacról, amennyi a 2000. évi felhasználás volt - fejtette ki a Shell alelnöke.

Kiberfegyver és az internet

2011, február 22 - 13:59

• Friss hírek 
• Tudomány

Egy kiberfegyverrel akár az egész internet megbénítható, figyelmeztet Max Schuchard, a Minnesotai Egyetem számítógép tudományi karának kutatója, aki munkatársaival megalkotta a jelenlegi leghatékonyabb digitális csapásmérést.

Több száz internetes kapcsolódási pont áll le minden egyes percben, ezeket azonban nem észleljük, mert a hálózat eltereli a forgalmat közöttük. Erre azért van lehetősége, mert az internetet felépítő kisebb hálózatok, az úgynevezett autonóm rendszerek routereken keresztül kommunikálnak egymással. Amikor egy kommunikációs útvonal megváltozik, a közeli routerek az útválasztásban használt BGP külső átjáró protokollon (Border Gateway Protocol) keresztül értesítik szomszédjaikat a változásról, amik tovább adják az információt a velük szomszédos routereknek, elterjesztve az új útvonal tényét az egész interneten.

Egy korábbi támadási módszer, ami alkotói, Zhang, Mao és Wang, az Egyesült Államokban dolgozó kutatók neveinek kezdőbetűiből a ZMW elnevezést kapta, megzavarva a BGP-t, szétbontja a kapcsolatot két router között, azt a látszatot keltve, hogy a routerek offline állapotba kerültek. Schuchard és munkatársai fegyverének alapja is a ZMW, azonban a kutatóknak sikerült kidolgozniuk egy módszert, amivel ezeket a látszólagos leállásokat a teljes internetre kiterjeszthetik.

A támadáshoz azért kell néhány dolog, mindenekelőtt szükség van egy hatalmas botnetre, egy kívülről irányítható számítógépekből álló hálózatra. Schuchard szerint 250 000 ilyen "zombi" gép, melyek erőforrásai a támadások erősítésére használhatók, elég lenne az internet teljes leállításához. A botneteket gyakran használják DDoS-támadásokhoz, ami forgalom túlterheléssel állítja le a webszervereket, az új támadási vonal azonban nem erről szól. "Míg a hagyományos DDoS egy kalapács, a mi módszerünk inkább egy szike" - mondta Schuchard. "Ha rossz helyen ejtünk bemetszéseket, a támadás hatástalan."

Schuchard kiberfegyverével a támadó forgalmat küld a botnet számítógépei között, feltérképezve a köztük lévő útvonalat. Miután beazonosította az útvonalak közötti közös láncszemet, elindít egy ZMW-támadást a routerek leállítására, amire a szomszédos routerek BGP frissítéseket küldve reagálnak, és más irányba terelik a forgalmat. Nem sokkal később a két leválasztott router visszakapcsolódik és kiküldi saját BGP-frissítéseit, amin a támadási forgalom újra el kezd folyni, ami újabb leálláshoz vezet. A ciklus újra és újra ismétlődik az útvonalak megszakadásaival és újraformálódásaival, BGP-frissítések özönét küldve ki az internet minden routeréhez, Schuchard szimulációi szerint 20 perc támadás után 100 perc feldolgozásra váró feladat halmozódik fel. Végül a világ összes routere annyi frissítést kap, amit nem már képes kezelni.

"Az ilyen extrém számítási terhelés alatt a routerek hajlamosak arra, hogy érdekes dolgokat műveljenek" - mondta Schuchard. Ha sikerül lekötni a világ összes routerét, az interneten annyi lyuk keletkezik, hogy a kommunikáció lehetetlenné válik, a rendszer összeomlik, helyreállítása pedig napokat vesz igénybe. Minden egyes autonóm rendszert le kell állítani és újra kell indítani, hogy törlődjön a BGP-várólista.

Schuchard szerint kicsi a valószínűsége egy ilyen támadásnak, ezt egyszerű hackerek nem képesek elkövetni, mivel a hálózat feltérképezése komoly műszaki feladat, aki pedig egy megfelelő méretű botnettel rendelkezik, annak elsősorban a profit szerzés a célja, amibe az internet ellehetetlenítése nem igazán fér bele. Elképzelhető ugyanakkor egy olyan forgatókönyv is, amikor egy kiber-háború tör ki, és a megtorlás végső formájaként bevetnek egy hasonló megoldást, amivel egész nemzeteket választhatnak le a világhálóról, mint az néhány hete Egyiptom esetében is megtörtént.

Egy ilyen támadás ellen nem sokat lehet tenni. Schuchard szimulálta a hatásokat, bizonyítva, hogy a BGP-be beépített védelem szinte teljesen hatástalan az általuk kidolgozott támadási stratégiával szemben, bár a protokollt nem is erre tervezték.

"Senki nem tudja, lehetséges-e a teljes internetes routing rendszer leállítása" - mondtaMark Handley, a University College London hálózati szakértője. Szerinte egy ilyen támadás "jelentős pusztítást" okozna az interneten, aminek hatása nagyobb lenne a 2003-as Slammer féregnél, azonban nem valószínű, hogy a teljes internetet sikerülne megbénítani. "A tanulmányban szereplő szimulációk sok egyszerűsítő feltevést tesznek, ami egy ilyen méretű szimulálásnál természetes" - utalt Handley a támadás hatásait felmérő szimulációra. "Kétlem, hogy az internet a leírtak szerint viselkedne."

Amerikai aggodalmak a kínai űrprogram miatt

2011, február 7 - 11:41

• Friss hírek 
• Tudomány

Peking olyan fegyvereket dolgoz ki, amelyek képesek műholdak lelövésére vagy jeleinek zavarására - jelentette ki Gregory Schulte, az amerikai védelmi minisztérium államtitkár-helyettese.

Az űrkatonai ügyekben illetékes Schulte abból az alkalomból tartott pénteken sajtótájékoztatót, hogy elkészült az Egyesült Államok tíz éve szóló űrbiztonsági stratégiája. Schulte elmondta: a stratégiának az a célja, hogy megvédjék az amerikai műholdakat a versenynek is kitett és egyre forgalmasabb világűrben.
"Nyugtalanít bennünket, hogy Kína jelentős forrásokat fordít az űreszközök elleni fegyverekre" - mondta az államtitkár-helyettes, hozzátéve, hogy Kína élenjár a csillagháborús fejlesztésekben.
Emlékeztetett arra, hogy 2007-ben Kína a Földről kilőtt ballisztikus rakétával semmisítette meg egyik elöregedett meteorológiai műholdját. Az Egyesült Államok akkor élesen bírálta ezt a műveletet, mivel a robbanás következtében rengeteg szemét keletkezett, s ez továbbra is ott kering a világűrben.
Washingtonban úgy tudják, hogy a kínaiak olyan fegyveren dolgoznak, amelyek akadályozzák a műholdak által kibocsátott rádiójelek továbbítását, illetve olyan ágyúkat fejlesztenek, amelyek energiasugárral semmisítenek meg célpontokat.

Robert Gates amerikai védelmi miniszter már javasolta Kínának, hogy a stratégiai párbeszéd témái közé vegyék fel a világűr problematikáját is. A kínaiak egyelőre nem hajlandóak erre.

Az USA csak ne hápogjon a világ kénytelen eltűrni a HAARP fegyver működését , mellyel cunamit , földrengést , hurrikánokat idéztek elő , ép Kína területén. Az USA ne csodálkozzon , ha más is akar hárfán játszani.

Egyelőre az itt a kérdés , hogy a föld elbírja a többszólamúságot a hárfán , olyan ez mint az atomhatalmak elterjedése, a terrorista zsidó állam a harmadik ellenőrzés nélküli atomarzenáljával meg akarja tiltatni Irán atomhatalommá válását, és ez ügyben nem álltalja bevetni az atomzsarolását is, közben egy népet tart a világ legnagyobb koncentrációs táborában. Illő volna helyretenni őket egy bőrönd atombomba felrobbantásával , hogy legalább úgy féljenek mint a Palesztinok. A nagyhatalmakat kérjük segítsék ki őket egypár bőrönd atombombával és képezzék ki a használatukra a terrorista állam ellen.

Félszáz új bolygón lakhatnak idegenek

2011, február 4 - 11:35

• Friss hírek 
• Tudomány

A NASA nem tartja kizártnak: akár az élet is kialakulhatott valamelyik újonnan felfedezett exobolygó felszínén. 

A Kepler exoplanéták után kutató űrtávcső 1235 lehetséges bolygót fedezett fel, azaz olyan égitestet, amely valamilyen csillag körül kering.

A Naprendszeren kívüli "népszámlálás" elsődleges adatai arról tanúskodnak, hogy a világegyetemben sokkal több a viszonylag kis bolygók és a stabil multiplanetáris rendszerek száma, mint korábban feltételezték.

William Borucki, a NASA tudósa szerint eddig 54 bolygót találtak, amelyeken reményeik szerint az élet kialakulása sem elképzelhetetlen.

Ezek közül hét körülbelül akkora, mint a mi bolygónk. A vizsgált égitestek között van olyan is, amely a Földéhez hasonló légkörrel rendelkezik, de az élet megjelenését nem tartják kizártnak az úgynevezett szuperföldeken, azaz óriási méretű kőzetbolygókon.

EGYRE TÖBB A BOLYGÓ A LAKHATÓSÁGI ZÓNÁBAN

A földönkívüli élet nyomait kereső csillagászok elsősorban azokat a bolygókat vizsgálják, amelyek a napjuk körül olyan távolságban keringenek, hogy felszínük ideális körülményeket biztosít a víz megtartására.

Ezek alapján lakható bolygónak azokat az égitesteket tekintik, amelyek se nem túl forróak, se nem túl hidegek, azaz éppen megfelelnek a Földéhez hasonló életformák kialakulására.

Az ilyen lakhatósági, másnéven Goldilocks-zónákban, más néven élet- vagy zöldzónákban található bolygók közül korábban csak hármat ismertek a csillagászok. Ezek között szerepel a tavaly felfedezett Gliese-581g is, melynek a létét azóta is kétség övezi.

A szakemberek azonban azt is hangsúlyozzák, hogy a lakhatónak tekintett zónában található bolygók még nem jelentik azt, hogy felszínűkön élet is található. Jó példa erre a Mars, amely szintén ebbe a kategóriába esik.

Az új bolygókon esetlegesen fellelhető élet pedig lehet, hogy csak bakteriális szinten van jelen.

A Kepler űrteleszkóppal felfedezett égitestek mind a saját galaxisunkban, a Tejútban találhatók, azonban olyan messze vannak a Földtől, hogy a mai technológiákkal évmilliókig tartana az utazás.

Újjáépíti a nanotechnika sérült testrészeinket

2011, január 22 - 10:33

• Friss hírek 
• Tudomány

A ModPolEUV EUREKA projekt keretében dolgozó európai kutatócsoport a legmodernebb orvostudomány és a nanotechnológia legfrissebb fejlesztéseinek összeházasításával kidolgozott egy új módszert a test sérült részeinek újjáépítésére.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte 322 ezer ember hal bele évente súlyos égési sérülésekbe, pedig az esetek többségénél sebészi beavatkozással elkerülhető lenne a halál. Amikor az égés következtében a bőr nagy területen roncsolódik, szó szerint új bőrt kell növeszteni a páciens saját bőrsejtjeiből. A bőr képződéséhez szükséges hosszú idő azonban fokozott fertőzés- és kiszáradás veszélynek teszi ki a beteget, ezért a sejttenyésztés felgyorsításához a specialisták polimer anyagokat használnak.

Néhány évvel ezelőtt a tudósok felismerték, hogy a szintetikus polimerek az emberi sejtek tenyésztése mellett a szaporításukban is alkalmazhatók. A polimer alapú funkcionális anyagok az anyagtudományi kutatások középpontjába kerültek, felfedezték, hogy a nanoszerkezetek fontos hatást gyakorolnak a sejtvonalak fejlődésére, taglalta a projekt előéletét Johannes Heitz professzor, az osztrák Linzi Egyetem vezető kutatója, a projekt főkoordinátora.

Sok esetben azonban az anyag szerkezetének hibái elnyújthatják a sejtképződési folyamatot és könnyen előfordulhat, hogy a sejtek szabálytalanul fejlődnek, ami használhatatlanná teszi az új bőrt. A projektben résztvevő osztrák, cseh és lengyel tudósokból álló csapatnak sikerült a nanoszerkezetű anyagok előállításának egy új és egyszerű módját kifejleszteniük, ami hatékonyabb fejlődést biztosít az emberi sejtek számára.

Mindezt egy új lézeralapú technikával, az EUV-vel (Extrém Ultraibolya) valósították meg, amit a varsói Katonai Műszaki Egyetem munkatársai fejlesztettek ki. Egy EUV fénysugarat egy speciális tükörrel a polimerfelületre irányítva új típusú polimer anyagok hozhatók létre. A folyamat kulcsa a technika rendkívül nagy fokú, 10-20 nanométeres precizitása, ami valóban innovatív a hagyományos eljárásokkal maximálisan elérhető 100 nanométeres szinthez viszonyítva. Az EUV technika pontosságának köszönhetően megőrizhető az anyag szerkezete is, ami a korábbi polimer módosító módszerekről nem igazán lehetett elmondani. "Ha az anyagot emberi sejtek tenyésztéséhez akarjuk használni, elengedhetetlen a szabályos szerkezet" – tette hozzá Dr. Henryk Fiederowicz, a Katonai Műszaki Egyetem professzora.

A történet itt azonban még nem ér véget. Az EUV technikával felépített nanoszerkezeteknek képesek befolyásolni az organikus sejtek viselkedését, amivel az alkalmazott polimerfelülettől függően különböző sejttípusok tenyészthetők, vagyis szinte bármilyen emberi sejt előállítható, amit a test különböző területeihez alakíthatnak. Az így készült transzplantátumok hatékonyabbak lennének a jelenleg alkalmazottaknál, az EUV technika ugyanis jelentősen csökkentené a kilökődés esélyét, mivel az új anyagok tökéletes kapcsolatot alakítanak ki a beteg testének adott részeivel.

Szupernova-robbanás miatt két Nap ragyoghat az égen

2011, január 21 - 16:45

• Friss hírek 
• Tudomány

Egy ausztrál fizikus szerint– ideiglenesen – két napot is láthatnak az égen a földlakók, mivel az egyik legfényesebb csillag rövidesen szupernovává alakul és ennek fénye lesz majd látható a Földről.

A Huffington Post amerikai online lap értesülései szerint az elmélet dr. Brad Carter, a University of Southern Queensland fizikusának a nevéhez fűződik. A szóban forgó égitest, a Betelgeuse, amely az Orion csillagkép második legfényesebb csillaga. A szakember szerint az égitest tömege folyamatosan csökken, ami arra utal, hogy az összeomlás szélén áll. Miután a csillagnak elfogy a „tüzelőanyaga”, szupernovává alakul és egy gigantikus robbanás során megsemmisül.

Carter szerint, amikor ez megtörténik, néhány héten keresztül egy második napot is láthatunk majd az égen, akárcsak a Csillagok háborúja című filmben. Az sem elképzelhetetlen, hogy ez idő alatt éjszaka sem lesz sötétség a bolygón.

A fizikus számításai alapján ez akár a jövő év során is bekövetkezhet, azonban tény, hogy a hatalmas távolság miatt – körülbelül 640 fényévnyi távolságra – sok időre lesz szükség, mire a sugarak eljutnak a Földre. A robbanás eredményeként neutroncsillag, vagy egy fekete lyuk jöhet létre.

„A robbanást követően hatalmas mennyiségű kozmikus részecske szóródik szét az űrben, ezek pedig idővel a Földre is eljutnak” – tette hozzá Carter. „Ezek a nagy energiájú neutrínók áthaladnak mindenen, a testünkön is, azonban károsodást nem okoznak.”

Mesterséges esők a sivatagban

2011, január 13 - 10:57

• Friss hírek 
• Tudomány

Khalifa bin Zayed, Abu-Dzabi emírje fél évvel a titkos prorekt beindulása után leleplezte az ország svájci kutatókkal közösen indított, 11 millió dolláros időjárásmanipuláló programját, a Weathertecet. A Metro Systems International nevű cég kutatói 2010 nyarán üzemelték be a sivatagban Al Ain város közelében az esőcsináló gépeiket (öt helyszínen összesen 20 emittert állítottak fel), és tavaly június óta 52 alkalommal sikerült esőt fakasztaniuk a sivatagnak azon a részén, ahol ebben az időszakban egyébként szinte sosem esik.

A svájciak technológiája hatalmas ionizátorokon alapszik, maga az elmélet már régóta ismert, de a gyakorlatban, ilyen méretekben még sosem próbálták ki nyilvánosan. A nagyfeszültségű ionizátorok negatív töltésű részecskéket juttatnak a légtérbe, amelyek a felfelé szálló meleg levegővel igen magasra jutnak, és közben magukhoz vonzzák levegőben a porszemcséket, majd a pára formájában jelenlevő vizet. Ez felhőképződéshez vezet, majd esőhöz.

A mesterségesen gerjesztett esők hevesek voltak , gyakran villámokkal és mennydörgéssel járó viharokká nőttek. Érdekes, hogy a legtöbb esőt éppen július-augusztusban, a száraz évszak közepén sikerült előidézniük. Az esőcsinálás nem megy bármikor, a tapasztalat azt mutatta, hogy csak akkor érdemes bekapcsolni az ionizátorokat, ha a légkör magas rétegeiben 30 százalék fölé emelkedik a páratartalom.
A projektet a világ egyik legismertebb atmoszférafizikai kutatóközpontja, a Max Planck intézet meteorológiai központja felügyelte, ahol a látványos eredmények ellenére is szkeptikusak a tudósok, és azt mondják, még legalább egy évnyi működés eredményeit kielemezve jelenthető ki csak biztosan, hogy valóban sikeres a projekt, és nem borítja fel a környék természetes időjárását.

A mesterséges esők legfontosabb haszna az lehet, hogy szükségtelenné tehetik a sivatagi országban rengeteg pénzt felemésztő sótalanítást. A Daily Mail becslése szerint egy Weathertec állomás felépítése 7 millió fontba kerül, míg egy sótalanító üzemé 850 millióba, míg a fenntartás költsége évi 6, illetve 45 millió.
Az időjárás manipulálása az elmúlt években lett egyre felkapottabb tudományos téma, legutóbb Kínában fordítottak rengeteg erőforrást az Abu-Dzabi esőcsinálóékkal éppen ellentétes kísérletre, az esőzések megakadályozására a pekingi olimpia alatt.

Kiberháború kivédésére készül a NATO

2011, január 1 - 20:36

• Friss hírek 
• Tudomány

Nyugat-Európa és az Egyesült Államok nem akarja megvárni az újabb Stuxnet-akciót és minden erejével az online akciók megelőzésére összpontosít. Úgy tűnik, abban a szakemberek többsége egyetért, hogy lesz kiberháború, a kérdés már csak az, hogy mikor?

A Stuxnet tevékenységére a NATO is felfigyelt és nem akarja tétlenül várni egy újabb hasonló támadás bekövetkezését. "Még messze nem vagyunk felkészülve a kibervilágból érkező akciókkal szemben" - jelentette ki a CIA egyik munkatársa, majd hozzátette: a kínai hadsereg ezzel szemben már felfegyverezte magát a 21. század virtuális harcterein indítandó támadások kivitelezésére. Kiszivárogtatott titkosszolgálati vélemények rámutattak, hogy a legfrissebb vizsgálatok alapján a kínai fegyveres erőknek több ezer olyan katonai szakértője van, akik felkészültek online háborús akciók végrehajtására.

Berlinben megerősítették azokat a sajtóértesüléseket, miszerint a német kormány egy új virtuális védelmi vonalat akar felépíteni és emellett létrehoznak egy kibervédelmi központot is. Az Egyesült Államok már májusban létrehozta a saját kiberparancsnokságát, melynek munkájában egyaránt részt vesznek a hadsereg, a légierő, a haditengerészet és a tengerészgyalogság szakértői. Nagy-Britannia szintén igyekszik felkészülni, a szigetország kibervédelmi központja március óta működik.

Anders Fogh Rasmussen, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára szintén idén márciusban a kibervédelem fejlesztését sürgette és közölte: a NATO kiemelt feladata lesz a jövőben a hálózatok védelme. A szövetség teljesen átdolgozza a stratégiai koncepcióját, mivel a kibervédelmi irányelveket utoljára 1999-ben frissítették, így ez ésszerű és igazán időszerű. Az új kibervédelmi stratégiában helyet kap a terrorizmus, az energiaellátás, a klímaváltozás és az internet. A NATO ezenkívül kialakította az újszerű biztonsági kihívásokkal foglalkozó részlegét, amelynek az irányításáért szeptember közepe óta Iklódy Gábor, a NATO egyik új főtitkárhelyettese felel.

"Sürgősen ki kell dolgoznunk egy kiberháborús definíciót" - nyilatkozták magas rangú NATO-tábornokok Brüsszelben. A sietség persze érthető, hiszen az új stratégia koncepció az úgynevezett 5-ös opció alkalmazási lehetőségét kizárólag a katonai és a terroristatámadásokra korlátozza, az energiaellátási vagy más rendszereket érő támadásokra nem vonatkozik. A legérdekesebb azonban Ilmar Tamm ezredesnek, a NATO tallinni kibervédelmi központjának vezetőjének a véleménye. A tiszt ugyanis leszögezte, hogy szakértőik feladata nem a nyugati államok IT-problémáinak megoldása, hanem az, hogy megvizsgálják: miként változtatja meg a digitalizáció a katonaság munkáját egy ország életét megbénító esetleges sikeres kiberakció esetén.

Tudományos percek az SG. Hu oldalairól

Később indul az első magyar 

műhold

2012. február 3. 15:40, péntek - Forrás: MTI

Az Európai Űrügynökség (ESA) módosította az első magyar műholdat a világűrbe juttató Vega-hordozórakéta indításának idejét, amely február 9-e helyett február 13-án startol - közöltek a Masat-1 fejlesztői. 

A Masat-1 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született. Az űreszköz, amelynek neve a magyar és a satellite szavakból származik, egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit. A CubeSat szabvány szerint készült 10x10x10 centiméteres kocka alakú műhold legfeljebb 1 kilogramm tömegű lehet.

Építése elsősorban oktatási célt szolgált, pályára állását követően gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a BME csapata által e célra kialakított földi állomásra továbbít későbbi feldolgozásra. A fedélzeten elhelyezésre került egy félaktív mágneses stabilizáló rendszer, ennek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.

Mint a közlemény kiemeli, a Vega-rakéta a legújabb és legmodernebb európai technológiát képviseli. "Az első, úgynevezett kvalifikációs küldetésében kap helyet Magyarország első műholdja is" - hangsúlyozza a dokumentum. A felbocsátás helyszíne Francia Guyana, a kouroui űrközpont. A Vega első startja (VV01) február 13-án, közép-európai idő szerint a 11.00 és a 13.00 közötti kétórás időablakban várható. A rakéta 9 év fejlesztésének az eredménye, sikeres start esetén 9 műholdat állít pályára. "A Vega az ilyen méretű hordozórakéták kategóriájában egyedülálló, egyszerre több műholdat képes akár eltérő pályára is felbocsátani. Ez a képesség lényeges újdonság az európai hordozórakéta-palettán, de világviszonylatban is" - mutatattak rá a Masat-1 fejlesztői.

Masat-1, az első magyar műhold

2012. január 28. 13:05, szombat - Forrás: MTI

A műholdat várhatóan 2012. február 9-én az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakéta juttatja a világűrbe a Francia-Guyanán lévő Kourouból. 

Az első magyar műhold neve Masat-1, a repülő példány összeszerelése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának laborjában történt. A 10 centiméteres, kocka alakú, 1 kg tömegű műhold telemetrikus adatokat, vagyis nagy távolságú adattovábbításra és vezérlésre vonatkozó információkat fog sugározni a rádióamatőr sáv műholdak számára dedikált részén.

Nevet kapott két új szupernehéz elem

2011. december 5. 11:17, hétfő - Forrás: MTI

Az elnevezésekhez öt hónapig lehet nyilvánosan megjegyzéseket fűzni, mielőtt a hivatalos eljárás megindulna, és a nevek a periódusos rendszerben felváltanák a jelenlegi, sorszám alapján adott latin megnevezést - olvasható a www.iupac.org honlapon. A radioaktív és csupán a másodperc töredékéig létező elemek közül a livermorium a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumról kapta nevét, míg a flerovium Georgij Nyikolajevics Flerovról (1913-1990), aki a dubnai Flerov Laboratórium (FLNR) megalapítója volt.

A 114-es és 116-os rendszámú új elemekkel júniusban bővült hivatalosan a periódusos rendszer a kémikusok és a fizikusok nemzetközi szervezeteinek (IUPAC és IUPAP) három éven át tartó felülvizsgálati eljárása után. A szupernehéz, 114-es és 116-os rendszámú elemeknek ekkor még csak egyezményes, sorszám alapján képzett nevük volt, ununquadium és ununhexium a rendszerbeli sorszámuk - latin eredettel egy-egy-négy és egy-egy-hat - alapján.

E szervezetek csak akkor fogadnak el igazoltnak egy bejelentést, ha az új elem létrehozói a teljes bomlási sort igazolni tudják, illetve azt másik gyorsítóban is meg tudják ismételni. Erre alkalmas intézet azonban a világon csak néhány található, közöttük van a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (Kalifornia, Egyesült Államok) és az Egyesített Atomkutató Intézet (Dubna, Oroszország) is, melyeknek tudósai együttműködésben hozták létre a két transzurán, szupernehéz elemet még 2004-ben és 2006-ban.

A transzurán (uránon túli) elemek természetes körülmények között magfúzióval a csillagok belsejében születnek. Földi körülmények között két nehézion atommagjának ütköztetésével tudják létrehozni a szupernehéz elemeket, ám nehéz detektálni őket, mert kevés keletkezik belőlük és gyorsan szétesnek kisebb atomokra. Hagyományosan a felfedezők kapják meg a jogot az elemek végleges elnevezésére. A 110-es rendszámú elemet például a darmstadti (Németország) Nehézionkutató Intézet kutatói városuk után darmstadtium (Ds) névre keresztelték. A 112-es - mindeddig legnagyobb rendszámú - elem pedig Nikolausz Kopernikusz tiszteletére a copernicium (Cn) elnevezést kapta 2010-ben a német, finn, orosz és szlovák kutatóktól, akik létrehozták.

Nagyszabású atomerőmű-építési program Oroszországban

2006. szeptember 9. 09:43, szombat - Forrás: MTI

Oroszország 42-58 atomerőmű építését tervezi 2030-ig, és nyugati és orosz turbinagyártókat egyaránt felkér arra, hogy segédkezzenek az új erőművi flotta kiépítésében - közölte az oroszországi Szövetségi Atomenergia Hivatal vezetője.A World Nuclear Association (WNA) londoni tudományos értekezletén Szergej Kirijenkó elmondta, hogy Oroszország a jelenlegi kétszeresére kívánja növelni energiatermelését, hogy kielégítse a gyorsan bővüli igényeket, és ebben az atomenergetikai áramtermelésnek nagy szerep jut. Az országnak legalább 300 MW pótlólagos áramtermelési kapacitásra van szüksége, hogy a jelenleginél 935 terawattal több energiát tudjon termelni 2030-ig.

Az atomenergiára azért hárul nagy szerep, mert ezzel nemcsak az ellátási biztonság szavatolható, hanem ellensúlyozhatók az energiatermelésre használt gáz és olaj égetésének egyre magasabb költségei is. "A kérdés nem az, hogy az atomenergia jó vagy nem jó. Nincs alternatívánk. A mai gáz- és olajárak mellett nem gazdaságos ilyen nagy mennyiségű gázt elégetni" - mondta Kirijenko.

Az atomenergia ma 15,4 százalékot képvisel az ország áramtermelésében, az áramnak csaknem a felét a földgáz hasznosításával állítják elő. A kormány erőteljesen szubvencionálja a gáztüzelésű erőművekben folyó áramtermelést, hogy alacsony tartsa az áram kiskereskedelmi árát. "Ez azonban egy elavult gazdasági modell, amely aligha maradhat sokáig fenn" - mutatott rá Kirijenko.

Az első atomerőmű építését a tervek szerint 2007-ben kezdik meg, az üzembeállítás 2012-ben várható. Már döntés van arról, hogy évente két erőmű építését fedezik, de most azt tervezik, hogy 2015-ig évente hármat-négyet finanszíroznak majd. Az erőművi beruházások felfuttatását a turbinagyártás hasonló mértékű felfejlesztése kíséri majd. Már folynak tárgyalások orosz gyártókkal, valamint nyugati cégekkel közös vállalat létesítéséről 50-80 turbina gyártásáról, döntően az új atomerőművi flottához. A turbinák kapacitása 1200-1500 megawatt lesz, és Oroszországban kell megépíteni őket.

Kirijenko elmondta, hogy legalább 42 új erőművet kell építeni, hogy az atomenergia részaránya a teljes áramtermelésen belül 2030-ra elérhesse a 16 százalék körüli szintet.

Oroszország 2016-ig 10 új atomreaktor építését tervezi

2006. július 29. 09:21, szombat - Forrás: MTI

Az orosz nukleáris lobbi ambícióinak visszafogásáról írt a The Moscow Times az orosz kormány jóváhagyását váró program részleteit ismertetve.A programra a kormány 25 milliárd dollárt adna az állami költségvetésből, amit az ipari, illetve az energiaszektoron kívüli befektetőktől összegyűjtött 30 milliárd dollár egészítene ki. Ebből az összegből - egészen pontosan 54,4 milliárd dollárból - tíz új atomreaktor épülne. A tíz új reaktor üzembe helyezésével az orosz atomerőművek a jelenlegi 23,2 gigawattról 35 gigawattra növelnék kapacitásukar, ami azt jelentené, hogy az atomenergia részesedése 18,6 százalékra nőne a jelenlegi 16 százalékról az orosz energiatermelésben.

Viktor Hrisztyenko orosz ipari és energiaügyi miniszter július elején arról beszélt, hogy Oroszország 2020-ig mintegy 24 százalékra akarja növelni az atomenergia részarányát az energiatermelésben.

Szergej Kirijenko, az orosz atomenergia-ügynökség (Roszatom) vezetője június elején arról tájékoztatta Vlagyimir Putyin elnököt, hogy 2007-től kezdve évente két atomerőművi egység építését tervezik. Kirijenko kifejtette, hogy 2030-ig 40 atomreaktort kell építeni ahhoz, hogy teljesítsék az orosz elnök elvárását, aki az év elején azt a célt fogalmazta meg, hogy az atomenergia részesedése 25 százalékot érjen el az orosz energiatermelésben.

A Roszatom vezetője a program költségét mintegy 60 milliárd dollárra becsülte. Az ügynökség szóvivője hétfőn már úgy nyilatkozott, hogy a 40 új reaktor lenne az ideális szám, a valóság azonban módosíthat ezen. Kijelentette, hogy a külföldi megrendelések ugyan befolyásolhatják az orosz atomerőmű-építési kapacitásokat, de a tíz új reaktor építése 2015-ig megkezdődik.

A The Moscow Times szerint a programra szánt költségvetési források többé-kevésbé biztosnak tekinthetők, de a befektetőktől ugyancsak nehéz lesz összegyűjteni a tervezett 30 milliárd dollárt. A program szerint a befektetők nem részesedéshez jutnának a létesítményekben, hanem harminc évig kedvezményes áron kapnák az energiát a pénzükért.

A legnagyobb orosz alumíniumgyártók már közölték, hogy érdeklődnek az ügylet iránt, de egyelőre semmilyen részletről nem akarnak beszélni. Piaci elemzőket ez a magatartás óvatosságra inti, mondván, "a megtakarítás hagyományos módja szerint bankba viszi az ember a pénzét, nem pedig egy ipari termelőnek adja" - írta az angol nyelvű lap.

A 2010-ig szóló programot legkorábban augusztus elején fogadhatja el az orosz kormány, kedvező döntés esetén a 25 milliárdos állami forrás első része már szerepelni fog az ország jövő évi költségvetésében.

Épül az első úszó atomerőmű Oroszországban

2006. június 17. 10:12, szombat - Forrás: MTI

Oroszország jövőre megkezdi a világ első úszó atomerőművének építését: a 9,1 milliárd rubel (270 millió euró) költségű létesítményről szerdán írt alá megállapodást a Rosenergoatom atomerőmű-üzemeltető és a szeverodvinszki Szevmas hadihajógyár. 

A két kisreaktort - összesen 70 megawatt teljesítménnyel - egy 21,5 ezer tonna vízkiszorítású, 144 méter hosszú úszó platformhoz rögzítik. Az úszó mini-atomerőmű a Szevmas energiaszükségleteit fedezi 2010-től, az erőművet a tervek szerint 69 alkalmazott működteti. A mintegy 40 év üzemidejű létesítményben a fűtőelemeket 2-3 évenként felújítják.

A jövőben úszó atomerőműveket Szibéria északi partjaihoz, a Kamcsatka-félszigethez, és az orosz Távol-Keleten telepítenek. A környezetvédők aggodalmai szerint az úszó atomerőművek egyáltalán nem biztonságosak. "Lényegükből fakadóan nem lehetnek azok. Fennáll a veszély, hogy az egység elsüllyed, és kockázatokat rejt magában az egységek bevontatása is oda, ahol lenniük kell" - mondta Charles Digges, a norvégiai Bellona internetes oldal szerkesztője. Szergej Kirijenko, a Orosz Atomenergia Ügynökség vezetője tagadta, hogy a reaktor bármilyen biztonsági kockázatot jelentene. "Nincs szó úszó Csernobilról" - mondta.

Oroszországban jelenleg 31 reaktor működik 10 atomerőműben. Ezek az erőművek adják az ország áramellátásának 16-17 százalékát jelenleg. Putyin elnök szerint az arányt 25 százalékra kell növelni, 2007-től évente két atomerőművi egység építését tervezik Oroszországban.

Putyin elnök a nukleáris energia növekvő szerepét szorgalmazta az orosz energiajövő fenntarthatóságának biztosítására. Az orosz nukleáris ipar képviselői előtt elmondta: jelenleg az orosz energiaellátás 16 százaléka származik atomerőművekből, de 2030-ra - ha csak a jelenlegi ütemű kapacitásbővítés folytatódik - ez 1-2 százalékra csökkenne. Jelenleg ötévenként 1 gigawattnyi új nukleáris energiatermelő kapacitás keletkezik Oroszországban. A Szovjetunió idején évente 3 gigawatt új nukleáris kapacitást építettek.

Jön az atomerőművek virágkora

2006. január 5. 23:59, csütörtök - Forrás: SG.hu

Valóságos energetikai forradalmat hirdetett Jacques Chirac, amelynek célja, hogy az ország gyakorlatilag függetlenné váljon az energiahordozók importjától. Ennek jegyében a francia államfő szerint húsz év múlva a francia vasutak egy csepp olajat sem fognak használni. A különböző alternatív energiaforrások hasznosítása mellett a tervek elsősorban a nukleáris energiatermelés növelésére épülnek. Az elnök bejelentette, hogy 2020-ban elkezdik az első negyedik generációs, még a mostaniaknál is biztonságosabb atomerőmű építését. Az energiaszükségletének 70 százalékát atomenergiából fedező országban 1993 óta nem épült nagy nukleáris erőmű, de az EdF 2012-ben megkezdi egy harmadik generációs, 1600 megawattos atomerőmű építését, amelyben részt vállalna az olasz Enel közművállalat is.

Az Egyesült Államokban, ahol 26 éve épült az utolsó reaktor, Bush elnök szerint az évtized vége előtt megkezdődik az új atomerőművek létesítése. Nagy-Britanniában újragondolják az erőművek korábban tervezett bezárását. Japán 2010-ig öt új atomerőmű üzembe állítását tervezi, ezzel az ország energiaellátásában az atomenergia aránya a jelenlegi 30 százalékról 40 százalékra nő. A legdinamikusabban a kínai atomenergia-ipar bővül: az ország egyre nagyobb energiaszükségletének fedezésére 2020-ig harminc új reaktor áll munkába. Várható, hogy az Európai Unió is inkább bátorítani fogja az atomerőművek építését.

Lézer leplezi le az út menti pokolgépeket

2011. szeptember 20. 09:51, kedd - Forrás: MTI

Egy olyan lézert fejlesztettek ki a Michigani Állami Egyetem kutatói, mely megbízhatóan leplezi le az út menti robbanószerkezeteket, amelyek például Irakban és Afganisztánban számos amerikai és szövetséges katona életét oltották ki - közölte a Science Daily. 

Az alkalmazott lézer energia-leadása alig tér el az egyszerű kézi mutatófényétől, érzékenysége és szelektivitása alapján képes nagy területek lefedésére és olyan robbanószerkezetek észlelésére, amelyek a katonák halálozásának közel 60 százalékáért felelősek. A terepre kihelyezett pokolgépek detektálása fontos, de különösen nehéz, mert rengeteg más vegyület található a környezetben, amely elfedi a keresett molekulákat - mondta Marcus Dantus kémikus, aki kutatócsoportjával elért eredményét az Applied Physics Letters című szakfolyóiratban ismertette részletesen.

"A robbanóanyagok azonosításában kritikus, hogy érzékeny és szelektív legyen a módszer a molekulaszerkezetre, mert így kerülhető el az épületek szükségtelen kiürítése vagy az utak lezárása hamis riasztások miatt" - tette hozzá Dantus. Az új lézer a milligramm milliomod részének megfelelő mennyiségű anyagot is képes azonosítani. A lézersugárban rövid és hosszabb impulzusok váltják egymást. Előbbiek megrezgetik a célba vett molekulákat, utóbbiak pedig "meghallgatják" a választ, és azonosítják a különböző "akkordokat". A rezgési frekvencia egyedi és megkülönböztető az egyes molekuláknál. A nagy érzékenységű lézerhez kamerák is csatlakoztathatók, és használatuk lehetővé teszi, hogy biztonságos távolságból pásztázzák végig a kérdéses területet.

Mint Dantus felidézte, ezt a típusú lézert és módszert eredetileg mikroszkópos vizsgálatokra fejlesztették ki, onnan adaptálták az új alkalmazási területre.

Hibrid-alapú szilicíum lézer

2006. szeptember 26. 08:31, kedd - Forrás: SG.hu

A fényt kibocsátó és az azt irányító chip elősegíti a szilícium alapú fotonika széleskörű használatának elterjedését a jövő számítógépeiben és adatközpontjaiban.Az Intel kutatói és a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem szabványos szilícium felhasználásával közösen kifejlesztették a világ első elektronikus hibrid szilícium lézerét, mely áttörést jelent a számítógépes és adatközpontok alacsony gyártási költségű, nagy sávszélességű, szilícium alapú fotonikus eszközeinek belső használatában.

A kutatók egyetlen hibrid chipben ötvözték az indium-foszfát fénykibocsátó képességét a szilícium fényvezető képességével. Feszültség keletkezésekor az indium-foszfátban fény keletkezik, az a szilícium hullámvezetőbe jutva folyamatos lézersugarat bocsát ki, amely más szilícium alapú fotonikus eszközök működtetésére is alkalmas. A szilícium alapú gyártási technológia tömeges alkalmazása révén a költségek jelentős mértékben csökkenthetők, így a szilícium alapú lézernek köszönhetően a fotonika számítástechnikai használata várhatóan szélesebb körben fog elterjedni.

"Így a jövő számítógépeiben alacsony költségű, terabit szintű optikai 'adatcsöveket' hozhatunk létre, illetve hozzájárulhatunk egy nagy teljesítményű számítástechnikai alkalmazás új korszakához" - nyilatkozta Mario Paniccia, az Intel Fotonikai Kutató Laboratóriumának vezetője. "Bár még mindig messze állunk a kereskedelemi forgalomtól, mégis hisszük, hogy tucatnyi, talán akár több száz hibrid szilícium alapú lézer integrálható más szilícium alapú, fotonikus komponensekkel egyetlen szilícium csipben."

"Az Intellel közös kutatási programunk rávilágít, hogyan szolgálhatja együtt az ipar és a tudomány és a technológia fejlődését." - mondta John Bowser, a Santa Barbarai Kaliforniai Egyetem professzora. "Az UCSB szaktudását az indium-foszfáttal, illetve az Intel szilícium alapú fotonika területén szerzett jártasságával egyesítve, olyan újfajta, kötésmódszeren alapuló lézer szerkezet mutatunk be, amely nemcsak wafer, parciális wafer vagy lapka szinten alkalmazható, de megoldást jelenthet a szilícium felületű nagyarányú optikai integrációra is, amely a magas szinten integrált szilícium alapú fotonikus csipek alacsony költségű tömeggyártásának kezdetét is jelentheti.

Bár a tömeggyártás manapság csak a digitális elektronika területén fizethető meg, a szilícium a fény vezetésére, felismerésére, modulálására, sőt annak felerősítésére is alkalmazható. Ezzel ellentétben az indium-foszfát alapú lézert manapság gyakran használják a telekommunikációs eszközök gyártásánál, azonban ennek egyenkénti összegyűjtése, illetve módosítása jelentős mértékben megnöveli a használat költségeit, ezzel szemben az informatika nagy mennyiségben és alacsony költség mellett képes kihasználni.

A szilícium hullámvezető használatával a hibrid szilícium alapú lézer fény generálására, és erősítésére egy újfajta szerkezetű indium-foszfát alapú anyagot hoz létre, a lézert visszatartására és szabályzására. Ahhoz, hogy ezt az eszközt alacsony hőmérsékleten, oxigén plazmával (mely elektronikusan feltöltött oxigén gáz) legyárthassák, egy vékony oxigén réteget hoznak létre az anyagok felületén (körülbelül 25 atomnyi vastagságban).

A felhevítést és a préselést követően az oxigénrétegek 'üvegragasztóként' funkcionálnak és a két anyagot egyetlen egy csipbe egyesítik.. Feszültség generálása során az indium-foszfát alapú anyagban fény keletkezik, amely az oxigén 'üvegragasztó' rétegen áthaladva egy szilícium hullámvezetőbe kerül, ahol visszatartják és szabályozzák azt, létrehozva a hibrid szilícium alapú lézert. A hullámvezető alakja határozza meg a hibrid szilícium alapú lézer teljesítményét és annak speciális hullámhosszát

A mai bejelentés az Intel korábbi, szabványosított szilícium-gyártási folyamatokon alapuló, foton-kutatásának eredménye. 2004-ben az Intel kutatói voltak az elsők, akik bemutatták a szilícium alapú 1 GHz szélessávú optikai modulátort, amely ötvenszer gyorsabb, mint a korábban bemutatott szilícium változatok. Szintén az Intel kutatói demonstrálták elsőként 2005-ben, hogyan képes a szilícium a fényt felerősíteni egy külső fényforrás segítségével, és egy folyamatos hullám gerjesztésével, a "Raman hatáson" alapulva létrehoztak a lézer chipet.

John Bowers professzor a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem Elektronikai és az Informatikai mérnöki kar professzora már 25 éve foglalkozik az indium-foszfát alapú anyagokkal és lézerekkel. Jelenlegi kutatásának tárgya egy olyan újfajta optoelektronikai eszköz fejlesztése, mely adatátviteli sebessége 160Gb/s, és mely során különböző anyagok ötvözetével egy új, nagyobb teljesítményű eszközt hoz létre.

Elkészült a szilíciumon alapuló folyamatos lézer

2005. február 21. 19:31, hétfő

Az Intel bejelentette tudományos áttörését: a hagyományos szilícium alapú eljárások által megalkotta a világ első folyamatos hullámokat generáló szilícium alapú lézerét. 

A Nature magazinban közzétett cikk szerint az Intel tudósai megtalálták az utat, hogy az úgynevezett Raman-effektust, illetve azt, hogy a szilícium kristályos struktúrája erősíti a fényt, miközben az áthalad rajta, kihasználják. Amint a fény a külső forrásból a kísérleti chipbe jut, folyamatos, és nagy hatékonyságú lézersugarat képez. Annak ellenére, hogy a felfedezés még távol áll attól, hogy bárki számára elérhető legyen, a lehetőség, hogy a hagyományos szilíciumból lézer "készíthető", olcsó optikai eszközöket eredményezhet, amely az adatokat a komputereken belül, fénysebességgel mozgathatják - ezáltal rengeteg új alkalmazás terjedhet el a nagysebességű számítástechnikai termékek terén.

"Elsőként mutattuk be, hogy a hagyományos szilícium használható olyan eszközök építésében, melyek erősítik a fényt." - mondta Dr. Mario Paniccia, az Intel Fotonikai Technológiai Laboratóriumának vezetője. "A nagy hatásfokú fotonikus eszközök használata korlátozott, mivel drága az előállításuk, összeszerelésük, illetve csomagolásuk. Ezen kutatás jelentős lépést jelent az alacsony költségű, nagy sávszélességű szilícium-alapú optikai eszközök tömeggyártása felé."

Manapság minden számítógép rendelkezik tápegységgel, amely áramot biztosít a chipeknek, a merevlemezeknek és a perifériáknak. A jövőben a PC-k olyan "tápegységgel" is "fel lehetnek szerelve", amelyek támogatják az apró lézereket, erősítőket, illetve az optikai összeköttetéseket, amelyek több terabájtnyi adatot mozgatnak a számítógépen, illetve a hálózatokban. Emellett több speciális fényhullámhossz is létezik, amelyek optimálisak az emberi szövettel való együttműködésre. Példaként említhető, hogy egy bizonyos lézeres hullámhossz használható az ínyproblémák ellen, míg egy másik nagyon jó a fogszuvasodás kezeléséhez. Manapság ezen lézerek egyenként több tízezer dollárba kerülnek, így használatuk korlátozott. A potenciális jövőbeni használati lehetőségek a cég technológiáját használhatják, és ezáltal elérhetőek lesznek a megfizethető orvosi lézerek, így a fogorvosokhoz való látogatás egyszerűbbé és fájdalommentesebbé válhat a páciensek számára. 

A szilícium alapú Raman-lézer építése azzal kezdődik, hogy hullámvezetőt vájnak a szilíciumba - amely a chipen a fény vezetésére szolgáló "cső". A szilícium átlátszó az infravörös fény számára, így amint a fényt a hullámvezető felé irányítják, az a chipen átvezethető. Az első lézert 1960-ban fejlesztették ki. Az Intel kutatói ehhez hasonlóan küldő fényforrást használtak a fény chipbe juttatásához. Amint a fény bejut, a szilícium természetes atomi vibrációi felerősítik a fényt, amely így átjut a chipen. Ezen erősítő (a Raman-effektus) 10 000-szer erősebb a szilíciumban, mint az "üvegrostokban". A Raman lézereket, illetve erősítőket manapság a telekommunikációs iparágban használják, és több mérföld rostot használnak a fény erősítéséhez. A szilícium használatával a cég kutatói képesek voltak erősítést és fényemmitálást elérni egy néhány centiméteres chipen.

A lézer egy széleskörűen elismert eszköz, amely erős és koherens fénysugarat bocsát ki (amelyben a fotonok ugyanazon hullámhosszon, fázisban és irányban mozognak). A chip oldalainak tükröződő, vékony filmréteggel való bevonása (amely hasonlít a kiváló minőségű napszemüvegek védőrétegéhez) által a csapat képes volt összegyűjteni és felerősíteni a fényt, amint az visszaverődött a chip belsejében. Amint felerősítették a besugárzási energiát, elérték a kritikus határértéket, amint egy nagyon pontos fényköteg (lézer) azonnal elhagyja a chipet.

Előszőr a tudósok felfedezték, hogy a fénybesugrázás energiájának növelése egy ponton túl nem emeli az erősítést, sőt, néhány esetben csökkentette azt. Az ok egy fizikai folyamat volt, mely neve "Kétfotonos abszorpció" (Two-Photon Absorption) volt. Ez akkor fordul elő, amikor a fénysugárzóból két foton egy időben ütközik egy atommal, és így elmozdítanak egy elektront. Ezen plusz elektronok egy idő után összegyűlnek a fényvezető vájatban, amíg olyan sok fényt nyelnek el, hogy az erősítés leáll.

Az Intel áttörő megoldása az volt, hogy integrálta a félvezető struktúrát; technikai nevén PIN eszközt a vezető "járatba". Amint a feszültség elér az eszközhöz, vákumként viselkedik, és elvonja a legtöbb plusz elektront a fény útjából. A PIN eszköz, a Raman-effektussal kombinálva egy folyamatos lézersugarat eredményez.

Az Intel szilícium alapú foton-kutatásai azzal kezdődtek, hogy a vállalat megpróbált új utakat keresni szilíciumos tapasztalatainak kiaknázására, elsősorban az integrált optikai eszközök terén; hiszen ezek a vállalat több ügyfelének termékéhez felhasználhatók. A szilícium alapú fotonikai kutató csapat több áttörést is elért, először 2004-ben az első szilícium-alapú optikai modulátorral, amely 1 GHz-en képes kikódolni az adatokat, amely a korábbi 20 MHz-es rekordhoz képest ötvenszeres növekedést jelent.

"Rengeteg hoszútávú kutatóprogramunk működik jelenleg, amelyek során azt kutatjuk, hogyan használhatnánk szilíciumos szakértelmünket egyéb módokon, hogy az emberek életét jobbá tegyük" - nyilatkozta Kevin Kahn, az Intel Kommunikációs technológiai laboratóriumának vezető munkatársa. "Egy példa: vezeték nélküli érzékelős hálózatokat fejlesztünk ki, amelyeket a gyárakban, vagy akár a hajókon (vízrebocsátás előtt) használhatnak, a berendezési hibák kiszűrésére. Egyéb felhasználási módja az idősek számára az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése. A szilícium alapú fotonikai programmal a célunk az, hogy a szilícium alapú gyártási technológiákat az olcsó optikai eszközök tömeggyártásához használhassuk, így előnyöket kovácsolhassunk a szélessávú fotonikából, a számítástechnikai és kommunikációs iparágak számára." 

Robotrepülőket árul Kína

2012. november 19. 08:18, hétfő - Forrás: MTI

Kína több, pilóta nélküli repülőgéptípust, köztük rakétákkal felszerelhetőket is felvonultatott az idei csuhaji repülési és légi ipari kiállításon és vásáron, irántuk külföldi érdeklődés is mutatkozott - jelentette a kínai média, köztük a Global Times című napilap. 

A lehetséges üzletkötésekről nem közöltek részleteket, de a beszámolókból kiderült, hogy a gépek exportváltozata földi irányítású, és "összhangban van a fegyvereladások nemzetközi szabályaival". A közkeletű nevükön drónoknak nevezett légi járművek közül két típust említenek, az egyik a csengtui gyártású Wing Loong I, a másik a kínai űrkutatási vállalat CH-4-ese. Mindkettőt úgy tervezték, hogy műholdas irányítással is működtethetők legyenek. Kiválóan használhatók helyi háborúkban, terroristaellenes akciókban és egyéb műveletekben.

A képekkel illusztrált beszámolók szerint külsőleg hasonlítanak az amerikai hadseregben és hírszerzésben rendszeresített, felderítésre, vadász-bombázó bevetésekre használt MQ-9 Raptor típusra. Li Ji-tung, a Wing Loong I egyik fő tervezője a gépek képességeit tekintve elismerte a hasonlóságot, de megjegyezte, hogy a kínai "változat" működési költsége alacsonyabb. A Csuhajban bemutatott darab húsz bevetésen vett részt, és 15 rakétát indítottak el róla. A CH-4-es típus többféle polgári célra, így megfigyelésre, felmérésre alkalmas, és nagyobb távolságon bevethető - közölte Huang Vej, a drónprogram felügyelője.

A gép szárnyfesztávolsága 18 méter, négy, a szárnyak alatt elhelyezett pilonja van, amelyek rakéták és műholdas irányítású precíziós bombák szállítását teszik lehetővé. Optikai szenzorokkal és radarral van felszerelve. A CH-4-est az exportigények figyelembe vételével fejlesztették ki, a repülőgép vázának nagyobb része különböző ötvözet. Jellemző rá, hogy könnyű, és mostoha körülmények között is megbízhatóan működik - mondta Huang, hozzátéve, hogy a 3500 kilométeres repülési kapacitás ideálissá teszi arra, hogy például a vitatott hovatartozású kelet-kínai-tengeri Tiaojü és a dél-kínai-tengeri Huangjan szigetek környékén felderítő repüléseket végezzenek vele.

Kína tönkretette az európai napelem-gyártókat

2012. november 13. 12:28, kedd - Forrás: Napi Online

A kínai dömpingárak az európai napenergia-hasznosító társaságokat is a padlóra küldték, sőt egyes elemzések tömeges csőddel is riogatnak. Akad azonban néhány olyan cég, melynek részvényeit még vételre ajánlják az elemzők. 

Folytatódik az európai napenergia-hasznosítók vesszőfutása, a kínai dömpingár problematikája korántsem oldódott meg. Egyes elemzések szerint a következő három évben 180 gyártó fog csődbe menni, ennek fele amerikai, kanadai és európai. Kínában jelenleg 54 államilag szubvencionált szolárcéget tartanak nyilván, jövőjük nagyban függ az európai versenyfelügyeleti felülvizsgálat eredményétől. A még talpon maradt európai gyártók komoly reményeket fűznek a procedúrához, és horribilis büntetővámban reménykednek, ami alaposan átrajzolhatja az erőviszonyokat.

Jelenleg a kínai cégek adják a világ termelésének 65 százalékát, és termékeik négyötödét a kontinensünkön értékesítik. A gyártáshoz felhasznált poliszilikon ára az utolsó negyedévben 13 százalékkal esett, azonban a szolárpanelek ára még ennél is nagyobb mértékben csökkent. A csata kimenetele még kétséges, jelenleg szinte lehetetlen vonzó papírt találni, azonban borítékolható, hogy néhány fajsúlyos szereplő túl fogja élni ezt az időszakot.

A szektor egykori legendás óriása, a német Solarworld állt az élére a kínai cégek megregulázását célzó mozgalomnak, jövője egyértelműen a versenyfelügyeleti eljárás piaci következményeinek függvénye. A cég utoljára az idei első negyedévben tudott nyereséget felmutatni, azóta a veszteség elképesztő méreteket öltött. A következő két év rendkívül rögösnek ígérkezik, a vállalat hitelállománya finanszírozhatatlannak tűnik. Egyelőre semmi jele a fordulatnak, hiába a rekordszintű, újonnan telepített panelek száma, gyakorlatilag képtelen nyereséget realizálni. Az 1,26 eurós ár mindössze a könyvérték 32 százaléka, azonban idén nagy valószínűséggel elveszíti saját tőkéjének 35-40 százalékát. Az elemzők szerint nincs az a szint, aminél ne tudna lejjebb esni, a jelenlegi konszenzus 0,9 eurós árat tart indokoltnak.

Az SMA Solar piaca némileg biztosabbnak tűnik, az ipari fogyasztóknak szánt inverterek piaca sokkal kiszámíthatóbb és a konkurencia sem képviselteti magát komoly erőkkel, azonban a trend itt is érvényesül, a papír idén elveszítette értékének 60 százalékát. Jelenleg 16,1 eurón áll a részvény, amely szint 69 százalékos könyvértéknek és a jövő évi nullához közelítő profittal kalkulálva gigászi P/E-nek felel meg. A cég adósságállománya kifejezetten alacsonynak számít, ennek köszönhetően egyesek még látnak esélyt a drágulásra. A hozzáértők átlagosan 15 százalékkal magasabb szintre helyezik a részvény fair értékét.

A norvég REC helyzete nem sokban tér el a szektortársakétól, profitról még legalább két évig nem beszélhetünk, jövőre a nulla közeli eredmény már sikernek minősülne. Jelenleg 1 koronán áll a részvény, mely az éves cash flow 60 százaléka, a könyvérték ötöde. Figyelemreméltó a 10 százalék körüli P/S, amely még a társaihoz képest is kifejezetten alacsony, az átlag ennek a háromszorosa. Részben ezzel magyarázható, hogy az elemzők szerint a részvény némileg túladottá vált a 80 százalékos esést követően, a publikált célárak 1,52 korona környékén vannak, ami 50 százalékos felértékelődést jelentene.

A német Manz sorsa számottevően eltér a többiekétől, köszönhetően annak a ténynek, hogy a fő piaca Ázsia, és az általa hasznát CIGS technológia is különbözik a fő áramlattól. A réz, indium, gallium és szelén komponensekből álló panel ára sokkal kevésbé volt kitéve a piaci ingadozásnak, és 14,6 százalékos hatékonysággal képes üzemelni. A részvény árfolyama érdemben nem tér el az év eleji szinttől, jelenleg 21,5 euró, ami a könyvérték fele, 40 százalékos P/S-nek felel meg, és értelmezhető, 11 körüli P/E szintet jelent. A társaság vonzerejét növeli a kifejezetten alacsony eladósodottság, így a jelenlegi konszenzus egyértelműen az, hogy az egyik lehetséges túlélővel van dolgunk, ennek megfelelően bőven találunk vételi ajánlatokat az elemzői vélemények között, átlagosan 26 euró feletti célárakkal.

Napelemgyár épül Komlón

2011. április 15. 10:15, péntek - Forrás: Napi Online

A Solar Energy Systems Kft. mintegy 1,2 milliárd forintból napelemgyárat épít Komlón. November végéig a komlói ipari parkban egy hektáron építik fel az 1400 négyzetméteres, 16 megawatt kapacitású üzemet. Itt 108 dolgozóval, modern amerikai−japán technológiával villamos energia előállítására szolgáló 140, 230 és 270 watt teljesítményű fotovoltaikus napelemeket gyártanak. A Magyarországon a harmadik, napelemek gyártására létrejött magyar tulajdonú vállalkozás működéséből évente 4 millió euró bevételt remél.

A termékeket elsősorban a német piacra szánják, tekintettel arra is, hogy Németország 2020-ra a jelenlegi 8,5 százalékról 40 százalékra akarja növelni a megújuló energiák arányát. A napenergia hasznosítása iránti igény várhatóan Magyarországon is erősödni fog a jövőben − mondta korábban Vajda László, a cég szóvivője. Ennek köszönhetően egyre többen telepítik majd az áramköltségeket és az áramszolgáltatónak való kiszolgáltatottságot csökkentő környezetbarát napelemes rendszereket.

A számítástechnikában fontos 

lehet 

az "új típusú fény"

2012. november 7. 15:38, szerda - Forrás: MTI

Növekszik az "új típusú fény", az úgynevezett felületi plazmonok iránt az érdeklődés, amelyek sok területen, de mindenekelőtt a számítástechnikában és a gyógyászatban nyerhetnek alkalmazást - hangsúlyozta Kroó Norbert fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnöke. 

Az akadémikus abból az alkalomból nyilatkozott, hogy a kínai Csingtaóban rendezett nagyszabású nemzetközi nanotudományi konferencia öt főelőadásának egyikét tartotta kutatásairól. A 8,7 millió lakosú csingtaói gazdasági övezet kormánya tudományos és technológiai tanácsadójává nevezte ki Kroó Norbertet. "Az idén második alkalommal megrendezett konferencia Ázsia legjelentősebb, a nanotudományoknak szentelt tanácskozása" - közölte a fizikus, kifejtve, hogy világszerte növekszik az érdeklődés a nanotudományok és alkalmazások iránt, hiszen a jövő technológiájáról van szó.

"Jelen voltak például napelemes szakemberek, akik a legújabb fejlesztésekről beszéltek. A hajlékony, polimer napelem hatásfoka körülbelül 6 százalékos, ám ha kis arany- vagy ezüstgömböket raknak a felületére, az effektivitása csaknem megháromszorozódik, eléri a 17 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a nanogömböcskék kis területre összegyűjtik a napenergiát, ott óriási teret hoznak létre, ezáltal nagy hatásfokot elérve. Míg régebben a fókuszálást lencsékkel végezték, itt feladatukat a nanométeres tartományban a kis gömböcskék veszik át. Sokkal olcsóbb, egyszerűbb és jobb hatásfokú az eljárás" - magyarázta.

Kroó Norbert előadásának A mélyben is bőséggel van fény címet adta. "Ez azért érdekes, mert a klasszikus optika szerint normál fény nem lehet a nanométerek tartományában, viszont a plazmonok ott is léteznek" - jegyezte meg az akadémikus. Ismertetése szerint a felületi plazmonok a fém felületén lévő vezetési elektronoknak a lézerfény segítségével gerjesztett hullámszerű mozgása, amelyben sűrűsödések és ritkulások váltják egymást, és azok hullámhossza rövidebb a gerjesztő fény hullámhosszánál. A "normál" fény esetében a hullámhossz szab határt az optikai rendszerek felbontóképességének, mivel ha két pont közelebb van egymáshoz, mint a hullámhossznak nagyjából a fele, az egy pontnak látszik, a fizikus által "új típusú fénynek" nevezett felületi plazmonok esetében viszont nincs difrakciós limit.

A felületi plazmonok másik tulajdonsága, hogy a viszonylag nagy térfogatban lévő elektromágneses sugárzást igen kis felületre összpontosítják, ezáltal óriási mértékben megnövekszik az elektromágneses tér erőssége. E tulajdonságnak köszönhetően nagyon érzékeny szenzorokat lehet előállítani a biológiai és orvosi diagnosztika, valamint terápia céljára. A felületi plazmonoknál ugyancsak létezik az elektronikus tranzisztoroknál ismert tiltott sáv, amelyben nem mozoghatnak; ennek köszönhetően olcsó és hatékony optikai tranzisztorok hozhatók létre, amelyek elterjedését eddig a difrakciós limit gátolta.

"Az alapjelenségekről beszéltem, ami azt jelenti, hogy van néhány olyan tulajdonságuk a plazmonoknak, amelyek sok lehetőséget nyitnak meg: egyrészt azzal, hogy ilyen kis tartományokban is léteznek, másrészt, hogy lézeres gerjesztésnél a nagy térfogat energiája kis térfogatban összpontosul. A plazmonoknak vannak kvantumos tulajdonságaik is, ami új dolog, és potenciálisan kvantumszámítógép alapja is lehet" - összegezte Kroó Norbert.

Kína megemeli a ritkaföldfémek adóját

2011. március 24. 12:03, csütörtök - Forrás: MTI

Kína április elsejétől megemeli a ritkaföldfémekre kivetett adót - közölte a Xinhua hírügynökség csütörtökön.

Az állami adóhivatal és a pénzügyminisztérium együttes rendelete értelmében az adó a kitermelt ásványtól függően tonnánként 30-60 jüanra emelkedik a jelenlegi 0,5-3,0 jüanról. A könnyű ritkaföldfémek adója tonnánként 60 jüan (9,1 dollár) lesz, a közepes és nehéz ritkaföldfémeké pedig tonnánként 30 jüan. A legnagyobb kínai ritkaföldfém bányászati vállalat az Inner Mongolia Baotou Steel Rare-Earth Hi-Tech Co. igazgatója szerint az új adó a termelési költségeket 720 millió jüannal (109,8 millió dollárral) emeli meg.

A legkülönbözőbb fejlett technológiai felhasználási területeken - beleértve a hadiipart, a hibrid járművekben használt akkumulátorokat és egyebek között még a táblaszámítógépeket is - használt ritkaföldfémek legnagyobb szállítója Kína tavaly júniusban korlátozta a nyersanyag exportját és ezzel a világpiaci árak emelkedését idézte elő.

Japán szerint 30 év múlva...

2010. november 3. 09:24, szerda - Forrás: MTI

A japán kormány közzétette szokásos, a kutatóintézetek tevékenységét nyomon követő és a jövőben várható tudományos eredményeket csokorba gyűjtő jelentését (Foresight Survey).Ezt 1971 óta állítják össze negyven tudós közreműködésével a következő harminc évben megvalósulni remélt találmányokról és fejlesztésekről. Néhány jóslat az idei jelentésből a Popular Science magazin alapján. 2020-ig elkészülnek azok a kis elemekkel táplált vékony, hajlékony, összehajtható lapok, amelyeken az internetes hírszolgáltatók frissíthető információi, képei és videói megjeleníthetők lesznek. Ezek helyettesítik majd a papíranyagú újságokat. 2022-ben már rendelkezésre állnak olyan szintetikus vérkészítmények, amelyekkel kiváltják a betegségeknél és baleseteknél szükséges vérgyűjtés és -tárolás (véradományok) gondját.

2023-tól a rák valamennyi változatának gyógyítására alkalmas gyógyszerek és módszerek kerülnek alkalmazásra. 2025-ben az újfajta akkumulátorokkal felszerelt, rohamosan terjedő elektromos kisautók egy töltéssel már 500 kilométert tudnak majd megtenni; ennek érdekében kifejlesztik a lítium-oxigén akkumulátorokat, amelyek tömege csak ötöde a mai legkorszerűbbekének. (A nemrég bemutatott városi kiskocsi, a Peugeot Ion 120 kilométert tesz meg egy töltéssel, az amerikai Aptera 2c 150-et. Október végén egy elektromos meghajtású Audi A2 világcsúcsot állított fel, amikor egyszeri feltöltéssel tette meg a München és Berlin közötti 600 kilométeres utat.)

2026-tól vásárolhatók lesznek a háztartást rendben tartó, a műveleteket önállóan végző robotháziasszonyok és -inasok. 2028-tól a mozilátogatók már nemcsak három dimenzióban élvezhetik a filmeket, hanem érezni fogják az eseményeket kísérő szagokat, sőt az időjárást is; hasonló élményben lehet részük a televíziónézőknek is a nappalikban. 2030-tól a filmek, könyvek, színdarabok, műtárgyak értékelése elektronikus rendszerekkel - mesterséges intelligencia révén - történik majd, garantálva a pártatlanságot.

2031-től Föld körüli útra indulhatnak a tehetős űrturisták, méghozzá több járműből álló szerkezetekkel. 2033-ban megkezdődik egyes emberi szerveknek gén- és őssejttechnikával előállított műszervekkel való pótlása; számítógépek elemzik és értékelik a politikai irányelveket és intézményi terveket; ugyancsak attól az évtől kezdve a bűnügyeket és szabálysértéseket szakosított számítógépek bírálják el és hozzák meg az ítéleteket, illetve tesznek javaslatot azokra.

2035-től az utasszállító gépeket nem pilóták, hanem kizárólag robotok vezetik; a tengervízből sikeresen vonnak ki urániumot és más, igen drága és fogyó elemeket. 2037-től a szeizmológusok akár egy évvel korábban képesek lesznek megjósolni 6-osnál erősebb fokozatú földrengéseket. 2040-ben megkezdik tevékenységüket a Hold-bázison az első földi holdlakók.

Gondolatokkal irányítható autót fejlesztettek ki

2011. február 18. 16:06, péntek - Forrás: MTI

Többé már nem csak a fantasztikus filmekben bukkanhat fel a gondolat erejével irányítható autó: német kutatók fejlesztésének köszönhetően valósággá vált. 

A Berlini Szabadegyetem tudósai fejlesztették ki a rendszert: agyhullámok mérését végző szenzorokat kapcsoltak össze egy számítógép által vezérelt járművel, amely így különbséget tud tenni az egyes parancsok között. A rendszer központi eleme az a port, amely az autó számítógépe számára olvashatóvá teszi a vezető fején lévő szenzorok jelzéseit, és a fékezés, gyorsítás, kormányzás parancsaivá alakítja őket. Az agy elektromos tevékenységének mérése az orvostudományban elektroenkefalográfia (EEG) néven már régóta ismert módszer. A gondolatokkal történő vezetést már tesztelték is az egykori berlini repülőtér, Tempelhof területén. "A tesztvezetés során az EEG-szenzorokkal felszerelt sofőr gond nélkül irányította az autót, csupán egy kis késlekedést tapasztaltunk a kigondolt parancs és az autó reakciói között" - mesélt a próbáról Raul Rojas, a projekt vezetője.

Hogy a gondolat erejével történő irányítás működhessen, először a számítógépet is "trenírozták". A tesztvezető a laborban mozgási parancsokat adott egy virtuális tárgynak, a számítógép pedig feljegyezte a közben fellépő agyhullámok mintázatát. Ilyen módon a számítógép megtanulta a "jobbra", "balra", "fékezés" parancsok jellegzetes mintázatát. Később ezek alapján azonosítja a gép a gondolatparancsokat.

Bár egyelőre a fejlesztés csupán "intelligens játékszerként" könyvelhető el és utcai használatra még nem alkalmas, a jövőben akár a kétoldali végtagbénulásban szenvedők hétköznapjait is megkönnyítheti. Bár ezek a betegek nem képesek mozgatni végtagjaikat, agyuk továbbra sem felejtette el a "mozgás gondolatát". A berlini tudósok ugyanakkor elismerték: a sikeresnek mondható tudományos fejlesztésnek megvan a maga gyengéje is - vezetés közben egyáltalán nem kalandozhatnak el a sofőr gondolatai.

Szemkövető rendszer a sofőrök elalvása ellen

2010. október 14. 09:08, csütörtök - Forrás: MTI

Német kutatók hatékony eszközt fejlesztettek ki a volán mögötti elbóbiskolás ellen. Az Eye-Tracker (Szemkövető) az autóvezető szemmozgását figyeli, és amennyiben túl sokáig marad csukva a szemhéj, figyelmeztető jelet küld. 

A Washingtoni Egyetem kutatói nemrég mutattak rá egy szimulációs kísérletben, hogy mennyire értékes lehet a közlekedésbiztonság szempontjából egy szemkövető rendszer működtetése. A németországi Frauenhofer Digitális Médiatechnológiai Intézet (IDMT) most jelentősen leegyszerűsítette a módszert, aminek eredményeként a technológia bármilyen gépjárműben, személyre szabás nélkül megvalósítható. A rendszer további előnye kis mérete.

A készülék a tekintet irányát közvetlenül a kamerában számítja ki másodpercenként kétszáz kép elemzésével, majd az adatokat - például egy USB csatlakozóval - továbbítja a fedélzeti számítógéphez. Ahhoz, hogy az Eye-Tracker működjön, legalább két kamerának kell érzékelnie a szemet. Ezért legalább négy - esetleg hat - kamera alkalmazása szükséges az autóvezetéshez.

A rendszer további felhasználási területe lehet például az orvoslás és a számítógépes játékok. Szemműtétek esetén lehetővé válna a szemmozgás ellenőrzése, a számítógépes játékoknál pedig a szemkövető segíthetne a játékkörnyezet felderítésében. A technológia működését a kutatók novemberben a Stuttgarti Képfeldolgozási Szakkiállításon (VISION) kívánják bemutatni.