Most mi lesz a helyzet

Most mi lesz a helyzet 

• Európa elpusztult 4500 éve?

Egy vizsgálat során ausztrál tudósok 37 német és olasz csontváz génállományát tanulmányozták. Az eredmény megdöbbentette a tudományos világot: az európai civilizációval valami rendkívüli esemény történt 4-5000 évvel ezelőtt. A korábbi időszakból származó leletek egy virágzó, sikeres kultúráról adnak információt – de egy elképesztő katasztrófa eredményeképpen kicserélődött az európaiak génállománya, tehát az ősi európaiak elpusztultak és helyettük megérkeztek a jelenkori európaiak ősei. A Biblia beszámol egy hatalmas vízözönről, amely elborította a Földet és az akkori emberiséget – 8 fő kivételével – kipusztította. Meglepő, de igaz, hogy ezt az eseményt a Biblia i.e. 2350 körülre teszi, ami megfelel az ausztrál genetikai vizsgálat eredményeinek.

• See more at: http://felfedes.hu/2015/10/03/europa-elpusztult-4500-eve/#sthash.lVk09iSm.dpuf

Ukrajnában a gyilkosok Ausvicot keresik

• A közlemény szerint a szakadár erők húsz alkalommal sértették meg a tűzszünetet. A leghevesebb támadások Donyeck környékét érték. Vasárnap este a két megyeszékhely között fekvő Artemivszk szektorában gránátvetőkkel, nagy kaliberű golyószórókkal és kézi lőfegyverekkel nyitottak tüzet a katonák állásaira. Luhanszk térségében Scsasztya városnál lőttek rá a katonákra szintén gránátvetőkkel és kézi fegyverekkel. A frontvonal déli szakaszán, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupoltól keletre fekvő Sirokine településnél orvlövészek "dolgoztak".

Az ukrán fegyveres erők a kijevi vezetés szerint a szakadár támadások ellenére maradéktalanul tartják magukat a szeptember 1-jén életbe léptetett minszki tűzszüneti megállapodáshoz.

Ezzel szemben a szakadárok önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaságának "védelmi minisztériuma" hétfőn azzal vádolta az ukrán fegyveres erőket, hogy az elmúlt 24 órában 11-szer sértették meg a tűzszünetet Donyeck, és a megyeszékhelytől északra fekvő Horlivka térségében.

Eduard Baszurin, a szakadár "védelmi minisztérium" szóvivője azt közölte, hogy felderítésük 10 ukrán tüzérségi nehézfegyver frontvonalra szállítását rögzítette. Állítása szerint Luhanszke (Donyeck elővárosa) térségében négy darab D-30-as, 122 milliméteres tarackot, a Horlivkától északnyugatra fekvő Dzerzsinszknél két BM-21-es Grad rakéta-sorozatvető rendszert, a Horlivkától nyugatra eső Novhorodszkénél pedig négy önjáró tüzérségi löveget fedeztek fel. Közlése szerint a szakadár felderítés három T-64-es Bulat páncélos jelenlétét is megállapította a fronttól tíz kilométerre, Krasznohorivka településnél.

Mindkét fél azzal vádolja egymást, hogy a támadásokkal a másik fél válaszcsapást akar tőle kiprovokálni.

Áldozatokról, katonai veszteségekről egyelőre egyik oldal sem számolt be.

Kijev figyelmeztetett arra, hogy ha a szakadárok tovább élezik a konfliktust, azzal veszélybe sodorják a már megkezdett fegyverzetkivonást a térségben. Múlt szerdán öt katona sérült meg a frontvonal mentén a szakadárok váratlanul felújított támadásai következtében. Azt megelőzően viszonylagos nyugalom honolt a térségben azóta, hogy szeptember 30-án Minszkben a kelet-ukrajnai konfliktus tárgyalásos rendezésére életre hívott - Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló - összekötő csoport megállapodott a front menti övezetből történő fegyverzetkivonás folytatásáról, azaz a 100 milliméternél kisebb kaliberű tüzérségi eszközök eltávolításáról a két fél közötti ütközőzóna 30 kilométer széles térségéből. A 100 milliméternél nagyobb kaliberű nehézfegyverek kivonását már a februári minszki megállapodás előírta a szemben álló feleknek.

Októberben mindkét fél megkezdte a fegyverzetkivonást. A múlt héten az ukrán fegyveres erők és a szakadárok egyaránt azt jelentették, hogy be is fejezték a folyamatot. Kijevi források szerint viszont a szakadárok csak imitálják a kivonást, és nehéztüzérségi fegyvereket rejtenek el a frontvonal közelében, miközben Oroszországból továbbra is kapnak fegyver- és lőszerutánpótlást.

Kijev felhívta a figyelmet arra, hogy a szakadárok folyamatos "provokációikkal" jelentősen megnehezítik a térség aknamentesítését és a felújítási munkálatokat, ami a tél beállta után humanitárius katasztrófához vezethet a régióban.

• 
  Honvédelmi miniszter: Irán felejthetetlen leckét ad az agresszoroknak 

2015.11.02. english.farsnews.com - Persianews.vcp.ir 
Teherán, FNA - Hossein Dehqan dandártábornok, Irán honvédelmi minisztere kijelentette, hogy az iráni fegyveres erők teljes mértékben készen állnak arra, hogy olyan végzetes választ adjanak az Egyesült Államok vagy Izrael esetleges ellenséges lépésére, amit soha nem fognak elfelejteni. 

 
Hossein Dehqan dandártábornok, Irán honvédelmi minisztere - Farsnews fájl fotó A migrációs válság eltereli a figyelmet az amerikai invázióról (adatlistazo.hu)

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

Bulgáriában civil ellenállás szerveződik az amerikaiak bevonulása ellen 

2015.06.27. hidfo.ru 
Ügyvédek, újságírók és civil szervezetek aktivistái nyitottak frontot Washington kelet-európai háborús készülődése ellen, és tiltakoznak az ellen, hogy Bulgáriába is bevonul az amerikai páncélos haderő. 

A civil szféra képviselői széleskörű aláírásgyűjtésbe kezdtek, és a petíciót nemsokára át fogják adni a nemzetgyűlésnek és a minisztertanácsnak. A Blitz bolgár sajtóorgánum szerint a Modern Bulgária mozgalom szervezi a civil csoportokat, és politikai nézetektől függetlenül egyesítik a különböző mozgalmakat az amerikaiak háborús készülődése ellen. 

A petíció felszólítja a bulgáriai kormányt, hogy akadályozza meg az ország háborús felvonulási területté alakítását, és ne engedje, hogy más országok saját geopolitikai céljaik megvalósítására használják fel Bulgáriát, ha azt a nemzeti érdek kárára teszik. 

"Megértjük más szuverén országok álláspontját, hogy megvannak saját félelmeik és konfliktusaik Oroszországgal. Ennek ellenére úgy gondoljuk, tiszteletben kell tartsák Bulgária szuverenitását, és a mi nemzetbiztonságunk nincs semmiféle fenyegetésnek kitéve Oroszország részéről. Így semmi nem kényszerít minket arra, hogy elfogadjuk az amerikai csapatok jelenlétét Bulgária területén." 
Ashton Carter amerikai védelmi miniszter június 23-án jelentette be, hogy Washington nehézfegyverzetet helyezne a kelet-európai országokba. Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban, Litvániában, Lettországban és Észtországban amerikai páncélosok állomásoznának bevetésre készen, és újabb NATO-bázisokat építenek, ami lehetővé tenné az amerikai csapatok állandó jelenlétét. 
Carter bejelentése óta az európai sajtó minden mással foglalkozik, többek között a bevándorlás-kérdéssel és újabb pénzügyi válságok prognosztizálásával próbálja elterelni a figyelmet arról, hogy az amerikaiak megszállják Európát.

Toroczkai László: Megérkeztek a lengyelek is hozzánk. A napokban a cseh rendőrautók is felbukkantak Ásotthalmon, a szlovákok pedig már korábban is itt voltak. Nem tagadom, furcsa érzés látni a településeinken az idegen fegyvereseket és járműveiket, de tudom, hogy azért küldték őket, hogy segítsenek megvédeni a határt. Isten hozta őket! 
"Létezik egy igazi Európa, mely abban egységes, hogy az igazság és a szabadság nevében ellenszegül a zsarnokságnak. A magyar szabadságharcosok ezrei ma ezért az Európáért halnak meg." 
(Albert Camus irodalmi Nobel-díjas francia író, filozófus) 
Kapcsolódó: 
   Megkezdték határunk védelmét a lengyelek (alfahir.hu) 
   Forradalmi hangulat Bukarestben (hu.euronews.com) 
   Szlovákiában is lesz NATO-központ (ujszo.com) 
   Tüntettek a szlovák-cseh határon a NATO-konvoj áthaladása miatt (ma.hu) 
   Cseh katonák a NATO háborúzása ellen (huntv.info) 
   Lengyel politikus: Lengyelországnak nincs szüksége a NATO fokozott jelenlétére (hidfo.ru) 
   Lengyel államfő: erősíteni kell a NATO jelenlétét a térségben (kitekinto.hu) 
   Amerikai katonai konvoj tart Magyarországra (444.hu) 
   Áder összefogásra hívta fel a NATO-tagállamokat (magyarhirlap.hu) 
   Ponta: román vagy lengyel lesz a NATO főtitkár (kozpont.ro) 
   Orbán Viktor: nem fogadjuk el, hogy máshol döntsék el, kikkel éljünk együtt (marosvasarhelyi.info) 

*** www.nemzetihirhalo.hu - feliratkozas@nemzetihirhalo.hu ***

MEGKEZDTÉK HATÁRUNK VÉDELMÉT A LENGYELEK

Megkezdték a magyar, cseh és szlovákiai kollégáikkal közös szolgálatot a szerb határszakaszon azok a lengyel határőrök, akik pénteken érkeztek Magyarországra - tapasztalta a helyszínen szombaton az MTI tudósítója.

A 43 fős lengyel kontingens tagjai magyar, cseh és szlovákiai kollégáikkal és magyar katonákkal látnak el közös járőrszolgálatot. A lengyel határőrök saját egyenruhájukat, fegyverüket viselik, saját szolgálati gépkocsijukat is használják, és a többi külföldi egyenruháshoz hasonlóan V4 feliratú karszalagot hordanak.

A visegrádi országokból érkezett rendőrök és határőrök feladata a határátkelőhelyek közötti biztonsági határzárral védett zöldhatár őrzése, gyalogos, illetve gépkocsizó járőr- és figyelőszolgálat ellátása, valamint a határtól távolabb végzett ellenőrzések támogatása. Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak. A külföldi rendőrök - a szolgálati feladatok függvényében, váltásokban - 12 órás szolgálatban hajtják végre feladataikat.

Tüntettek a szlovák-cseh határon a NATO-konvoj áthaladása miatt

A másfélszáz járműből álló, mintegy 640 katonát szállító konvoj így hétfőn este fél kilenc körül fennakadások nélkül haladt át a brodskéi határátkelőn.

@2dCavalryRegt/twitter

Több mint száz tüntető tiltakozott hétfőn este a szlovák-cseh határon annak az amerikai katonákból álló NATO-konvojnak az áthaladása miatt, amelynek tagjai a németországi Vilseckben lévő laktanyájukból, Csehországon és Szlovákián keresztül a magyarországi Brave Warrior gyakorlatra tartanak.

A szlovák, orosz és szír zászlókkal, valamint "Amerikai gyilkosok menjetek haza" és hasonló feliratú transzparensekkel felszerelt autókkal a határhoz érkezett tüntetők eredeti terveik szerint időlegesen fel akarták tartóztatni a katonai konvojt. Ezt azonban megakadályozta a rendőrség, amelynek egységei a tiltakozókat nem engedték a konvoj útjába. A másfélszáz járműből álló, mintegy 640 katonát szállító konvoj így hétfőn este fél kilenc körül fennakadások nélkül haladt át a brodskéi határátkelőn.

A konvoj Szlovákián való áthaladása ellen tartott tiltakozó megmozduláson többnyire különböző civil és politikai szervezetek képviselői vettek részt, egy néhány tucat fős csoportjuk délután Pozsonyban gyűlt össze, s onnét indult a határhoz.

"Ennek a konvojnak a katonáit háborúk szítóinak tartjuk" - mondta a megmozdulás okairól az MTI-nek Suleyman Jalal, a tiltakozó akció egyik koordinátora, Szlovákia Kommunista Pártjának alelnöke az aktivisták pozsonyi gyülekezőhelyén. A NATO-konvoj áthaladását provokációnak és erődemonstrációnak nevezte a megmozdulás egy másik közismert résztvevője, Ján Carnogursky volt szlovák miniszterelnök, volt államfőjelölt. "Az amerikaiak ezen az úton is nyilvánvalóvá teszik, hogy nem lenne idegen számukra egy konfliktus Oroszországgal (...), és ezzel minket is be akarnak vonni az ukrajnai konfliktusba, holott Oroszország nekünk nem ellenségünk" - szögezte le Carnogursky. A konvoj átvonulásának biztosítását a szlovák védelmi minisztérium az ország NATO-tagságából adódó kötelezettségei teljesítésének nevezte.

A szlovák hadsereg közlése szerint a NATO konvojt alkotó katonai egységei szeptember 17-ig tartózkodnak Szlovákiában, ezt követően vesznek részt az egyhetesre tervezett Brave Warrior katonai gyakorlaton Magyarországon. A Brave Warrior-on 7 ország (Amerikai Egyesült Államok, Magyarország, Horvátország, Szlovákia, Románia, Szlovénia, Ukrajna) mintegy 1800 katonája gyakorlatozik majd.

Politikus:

Lengyelországnak nincs szüksége a NATO fokozott jelenlétére

Janusz Korwin-Mikke, lengyel politikus szerint Lengyelország valójában nincs kitéve semmilyen fenyegetésnek, mellyel indokolható lenne a NATO jelenlétének fokozása.

A politikus a Szputyik hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, ő nem érzi úgy, hogy Lengyelország tényleges veszélynek lenne kitéve, és igen nehézkesen indokolható az újonnan beiktatott államfő, Andrzej Duda túlfokozott aggodalma, amivel a NATO lengyelországi jelenlétének fokozását kérte. Korwin-Mikke szerint Lengyelország semleges kellene maradjon, még az ukrán konfliktus kapcsán kibontakozó háborús hangulat közepette is.

“Ismétlem: nem Lengyelországnak, hanem Ukrajnának van konfliktusa Oroszországgal.”

A politikus emellett kijelentette, hogy a NATO 50. évfordulójára teljességgel kiábrándult a katonai szövetségből, ami egykor jó célokat szolgált ugyan, de mostanra egy agresszív, terjeszkedő hatalom, az Egyesült Államok expanzionizmusának szolgálatában áll.

A NATO azóta folytat haderő-összpontosítást Kelet-Európában, mióta a Krím-félsziget egy abszolút többségű döntést kifejező referendumot követően újraegyesült Oroszországgal. Észtország, Lettország és Litvánia területére szintén bevonult a NATO, mert a balti országok lakosságának közel egyharmada orosz, és Washingtonban attól tartanak, hogy az orosz lakosság nem fogja szó nélkül hagyni, ha ott is megjelennek a Moszkvára irányított amerikai rakétarendszerek. Az önmagát megindokló katonai beavatkozás pedig leginkább azok szerint szükséges, akik az Egyesült Államok – mint nagyhatalom – támogatásától remélik saját hatalmi pozíciójuk fenntartását. Korwin-Mikke szerint azonban az egész háborús propaganda kontraproduktív, és valójában egyik résztvevő ország érdekét sem szolgálja, egyedül az Egyesült Államok érdekelt a feszültség szításában.

Washington célja a visegrádi csoport egységének megtörése

Lengyelország újonnan megválasztott kormánya még nagyobb létszámú NATO-haderőt akar behívni az országba. Kifejezetten amerikai katonákat akarnak.

A “Törvény és Igazság” nevű párt a szavazatok 38%-ával jutott kormányra, és várhatóan tovább erősíti “szövetségi viszonyát” az Egyesült Államokkal. Bogdan Goralczik lengyel diplomata szerint az új kormány elutasítja a német csapatok beengedését, ellenben az amerikai katonák érkezésére számítanak, és a kormány elsődleges céljának tekinti a 2016 júliusi NATO-csúcstalálkozó előkészítését.

Hétfőn John Kirby amerikai külügyi szóvivő bejelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is fenntartja “erős szövetségi viszonyát” Lengyelországgal, miután az új kormány megkezdi munkáját Varsóban.

A lengyel közéletben zajlik egy különös vita arról, hogy Németországnak esetleg újra területi követelései lehetnek Lengyelországgal szemben. A közvélemény ilyen irányú formálása fokozottan alkalmas arra, hogy a kormány a többségi lakosság felé legitimálja a fokozott amerikai katonai jelenlétet.

Korábban a visegrádi csoport több vezető politikusa is ellenezte a NATO újabb parancsnoki központjainak létrehozását térségünkben, és az amerikai csapatok behívását. Augusztus 18-án Szlovákia külügyminisztériumának szóvivője a Ria Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy nem fogják engedélyezni az amerikai csapatok állandó jelleggel Szlovákiában állomásoztatását, és ez a kormány hivatalos állásfoglalása. Washington azonban a NATO szervezetének felhasználásával, nyomásgyakorlásként fokozza katonai jelenlétét térségünkben.

Az Egyesült Államok kelet-európai célkitűzése a visegrádi csoport egységének megtörése, mert a visegrádi együttműködés fokozása lehetővé tenné, hogy tagjai stabilitásuk elvesztése nélkül, egy térségi szövetség részeként függetlenedjenek az amerikai befolyástól.

Áder összefogásra hívta fel a NATO-tagállamokat

A migrációs válság tekintetében is együtt kell működni a köztársasági elnök szerint

MH/MTI – 2015.11.04. 13:02 
Nemcsak a fegyveres konflikutosk esetén, de a migrásióc válság tekintetében is szolidárisnak kell lenniük a NATO-tagállamoknak egymással szemben - jelentette ki Áder János köztársasági elnök Bukarestben az észak-atlanti szövetség közép- és kelet-európai államfői értekezletén.

Jan Hamácek, a cseh parlament alsóházának elnöke, Andrej Kiska szlovák, Rosen Plevneliev bolgár, Toomas Hendrik Ilves észt, Andrzej Duda lengyel, Klaus Iohannis román, Dalia Grybauskaite litván, ÁderJános magyar, Raimonds Vejonis lett elnök és Alexander Vershbow, a NATO helyettes főtitkára (b-j) a konferencia előtti fotón, a közép- és kelet-európai NATO-tagállamok bukaresti találkozóján. MTI Fotó: Illyés Tibor

A magyar államfő felszólalásáról Altorjai Anita, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatója tájékoztatott a zárt ajtók mögött lezajlott tanácskozást követően.

Drónokkal erősíti meg Dél-Európa védelmét a NATO
Drónokkal erősíti meg Dél-Európa védelmét a NATO, amelyeket a szicíliai Signella légibázisra telepítenek - jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán az észak-spanyolországi Zaragozában, ahol az elmúlt 13 év legnagyobb hadgyakorlatának a "Trident Juncture-2015" (Hármas elágazás) utolsó művelete zajlik.
A főtitkár szerint a szicíliai bázis kulcsfontosságú az Afganisztán, Irak, Szíria, a Közel-Kelet és Észak-Afrika felől érkező esetleges fenyegetésekkel szemben, ezért szükséges a drónok alkalmazása.
Hangsúlyozta: a pénteken záruló hadgyakorlat révén a NATO-erők fel lesznek készülve, hogy szembenézzenek az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorista szervezet "brutalitásával" ugyanúgy, ahogy az Ukrajna felé irányuló "orosz agresszióval" is. A szövetség jelenleg nem lát azonnali fenyegetést, de véleménye szerint erős védelemmel elkerülhetők a kockázatok és világos üzenetet lehet küldeni bármelyik lehetséges ellenségnek.
Jens Stoltenberg hozzátette, hogy nemzetközi megfigyelőket kértek fel a hadgyakorlat figyelemmel kísérésére, köztük Oroszországot is, és kifogásolta, hogy Moszkva saját hadgyakorlatán ezt nem viszonozta.
Az október elején kezdődött, öt hétig tartó NATO-hadgyakorlaton összesen mintegy 36 ezer NATO-katona, 140 harci repülőgép és helikopter, valamint 90 hadihajó vesz részt 30 országból, köztük a nem NATO tagállamok - Ausztria és Svédország - is. 

A jövő évi varsói NATO-csúcsértekezletet megelőző regionális csúcson - az azt kezdeményező - Lengyelország és Románia államfője mellett Magyarország, Szlovákia, Bulgária és a balti államok köztársasági elnökei, illetve a cseh parlamenti elnök is részt vett.

Áder János felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a konferencián jelenlévő országok képviselői történelmük során megtapasztalhatták, hogy milyen is a vasfüggöny mögött élni. „Erre ma különösen fontos emlékezni, hiszen ma ötvenkilenc esztendeje annak, hogy a forradalmat leverték Magyarországon” - mutatott rá.

Az államfő beszédében a bukaresti találkozó céljaként a biztonságérzet erősítését, a szolidaritás és az egység felmutatását nevezte meg. Áder János azt kérte a jelenlévő államfőktől, hogy miközben a katonai fenyegetettség, a biztonsági fenyegetettség tekintetében jogosnak tekintik, hogy szolidárisak egymás álláspontjával, legyenek szolidárisak egy másik súlyos probléma, a migráció kapcsán is. „Nem egyformán érezzük még ennek a hatását, de a probléma itt van és egyforma fenyegetettséget jelent országaink számára” - figyelmeztetett Áder János.

Budapestre invitálta Iohannist az elnök
Áder János magyarországi látogatásra hívta meg Klaus Iohannis román államfőt szerdán a NATO-tagállamok bukaresti államfői értekezlete alkalmából tartott kétoldalú megbeszélésükön.
A rövid négyszemközti találkozót követően Áder János elmondta: a román elnök elfogadta a meghívást, és várhatóan jövő év elején érkezik Magyarországra.
"Jó hangulatú találkozó volt a mai, ami tulajdonképpen az első lépés ahhoz, hogy egy részletesebb, több témát is felölelő tárgyalást folytassunk (...) Őszintén remélem, hogy nyugodtabb nemzetközi légkör övezi majd ezeket a tárgyalásokat, és sokkal inkább a kétoldalú kérdésekről beszélhetünk, mint általános nemzetközi, akár biztonságpolitikai, akár a migrációt érintő kérdésekről" - mondta Áder János.
Beszámolója szerint a Klaus Iohannisszal folytatott kétoldalú megbeszélés hangsúlyos része a migrációról szólt, miként a regionális NATO-csúcson részt vevő államfők a közös ebéd alkalmával folytatott kötetlen beszélgetésén is ez volt a központi téma, annak ellenére, hogy a találkozó hivatalos részén csak érintőlegesen foglakoztak a bevándorlás kérdésével.
Úgy vélte, hogy a bukaresti találkozón részt vevő országok közép- és kelet-európai elnökei helyesen képviselik saját országuk, a saját nemzetük érdekeit, "a józan ész pártján állnak". Hozzátette: örülne, ha ezeket a véleményeket Nyugat-Európában is minél hamarább meghallanák.
Az államfő a találkozón elmondta, hogy a migrációs probléma három részből áll: van egy humanitárius, egy büntetőjogi és egy nemzetbiztonsági része.
"A humanitárius résszel foglalkozni kell: a politikai menekülteket be kell fogadni Európába, de a gazdasági menekülteket nem szabad ilyen nagy számban befogadni. Úgy tűnik, ma már egyre többen osztják ezt a véleményt, hiszen legutóbb mintha a német kancellár is ezt a véleményt osztotta volna" - mondta Áder János.
A migráció büntetőjogi aspektusáról kifejtette: az embercsempészetet az elhibázott európai uniós migrációs politika egy virágzó bűnügyi üzletággá tette. Az érintett országoknak együtt kell működniük abban, hogy felgöngyölítsék az emberek nyomorúságából tőkét kovácsoló embercsempész hálózatokat, és az eddiginél sokkal súlyosabb büntetést alkalmazzanak ellenük.
A migráció nemzetbiztonsági kockázatáról elmondta: botorság, politikai vakság és felelőtlenség lenne eltagadni azt, hogy a több százezer ellenőrizetlenül érkező migráns növeli a terrorizmus veszélyét minden egyes országban. "A nemzetbiztonsági szolgálatok együttműködését is javítani kell, hogy ezt a kockázatot a lehető legkisebb mértékűre csökkentsük, mert az emberek biztonsága ezt igényli" - szögezte le Áder János Bukarestben.
A bukaresti regionális csúcson - az azt kezdeményező - Lengyelország és Románia államfője mellett Magyarország, Szlovákia, Bulgária és a balti államok köztársasági elnökei voltak jelen, illetve a cseh parlamenti elnök is részt vett. A kilenc ország vezetői közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a NATO katonai jelenlétének megerősítését szorgalmazzák a keleti szárnyon, azokon a pontokon, ahol az szükséges. 

Erősítenek a keleti szárnyon

A regionális csúcson a résztvevő kilenc ország vezetői közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a NATO katonai jelenlétének megerősítését szorgalmazzák a keleti szárnyon, azokon a pontokon, ahol az szükséges.

A közös nyilatkozat a biztonság oszthatatlanságát, a NATO szolidaritását és kohézióját hangsúlyozza, rámutatva, hogy a szövetségnek egységesen kell fellépnie mind a keleti vagy déli biztonsági kockázatokkal szemben, és folytatnia kell a „nyitott kapuk” sikeresnek bizonyult politikáját.

A „Szövetségesi szolidaritás és megosztott felelősségvállalás” című bukaresti közös nyilatkozat szerint az aláírókat továbbra is erősen aggasztja Oroszország agresszív fellépése, és úgy vélik, Moszkvának vissza kell térnie a nemzetközi jog és vállalt kötelezettségei betartásához ahhoz, hogy a NATO és Oroszország között helyreálljon a kölcsönös bizalmon alapuló viszony.

- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/39512/Ader_osszefogasra_hivta_fel_a_NATOtagallamokat?honnan=Nemzeti_Hirhalo#sthash.rxFumT1b.dpuf

Ez az ember lehet , hogy Amerikának , és Telavivnak is kémkedik ??

A patkány csak a börtönbe volt besugó , ez a féreg meg a jelenünket árulja , hogy az unokáidnak ne legyen jövője !!!

Ponta: román vagy lengyel lesz a NATO főtitkár

Ponta: román vagy lengyel lesz a NATO főtitkár

Victor Ponta miniszterelnök azt valószínűsíti, hogy a következő NATO-főtitkár a frissen csatlakozott országok valamelyikéből kerül majd ki, ami szerinte “egyértelműen” Lengyelországot, vagy Romániát jelentheti – közölte kedden a politikus egy televíziós nyilatkozatban.

Az Észak-atlanti Szövetség élére 2009-ben megválasztott dán Anders Fogh Rasmussen mandátuma jövő nyáron jár le. 

A sajtóban korábban már felröppent egy olyan híresztelés, hogy Traian Băsescu államfő – akinek elnöki mandátuma 2014 végén jár le – megpályázná a NATO-főtitkári tisztséget. “A román állam egyetlen intézménye sem javasolt ilyesmit” – reagált a híresztelésre az államfő szóvivője.

Victor Ponta miniszterelnök a B1 hírtelevíziónak adott interjújában elmondta: megkereste őt egy román politikus – nem Băsescu -, aki támogatását kérte ahhoz, hogy megpályázza a NATO-főtitkári tisztséget.

“Bármiért is haragudtunk volna egymásra, támogatni fogom, ha egy románnak reális esélye lesz egy ilyen fontos tisztséget betölteni” – mondta Ponta. A műsorvezető kérdésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, hogy Mircea Geoanăkorábbi washingtoni nagykövetről, külügyminiszterről, szenátusi elnökről és államfőjelöltről van-e szó.

Közelmúltban tett amerikai látogatásáról hazatérve Geoană a jelöltségét firtató kérdésre annyit mondott a Mediafaxnak: azért lobbizott, hogy a főtitkári tisztséget a NATO-hoz újonnan csatlakozott országok valamelyike kapja meg 2014-ben. A hírügynökség felidézte, hogy Damon Wilson, az Egyesül Államok Atlanti Tanácsának ügyvezető alelnöke Twitter-oldalán “hiteles NATO főtitkár-jelöltnek” nevezte Mircea Geoanát.

forrás: mti

Orbán Viktor: nem fogadjuk el, hogy máshol döntsék el, kikkel éljünk együtt

Elfogadhatatlannak tartja Orbán Viktor miniszterelnök, hogy Magyarországon kívül döntsék el, “kikkel kell együtt élnünk”.

A kormányfő szombaton Felcsúton, a Kastély Óvoda alapításának 60. évfordulója és az óvoda történetéről szóló kiadvány bemutatója alkalmából rendezett ünnepségen úgy fogalmazott: bár ma Magyarországon “kevesebb a keresztelő, mint a temetés”, de “nem szükséges, hogy kényszerbetelepítéssel másokat a nyakunkra hozzanak”.

A miniszterelnök szerint ki kell mondani: “nem tudjuk azt elfogadni, hogy valahol máshol – nem Felcsúton, nem Budapesten, nem Magyarországon – döntsék el, hogy nekünk kikkel kell együtt élnünk”.

Orbán Viktor beszédében fontosnak nevezte, hogy Magyarország család- és gyermekbarát országgá váljon.

Felcsútról szólva a kormányfő úgy fogalmazott, “mindig is tehetséges falu voltunk”, a település fejlődik, ám sok olyan falu van az országban, ahol nem ez a helyzet. “Veszélyeztetett életformának kell tekintenünk” a falusit – hangsúlyozta.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy mivel Felcsút adja a miniszterelnököt, minden helyi fejlődés támadásnak van kitéve. Szerinte azonban e támadásokat jó híreknek kell tekinteni, mert azt jelentik, hogy “történik valami”. “Minél inkább támadnak bennünket azért, mert valami történik a faluban, fejlődik a falu, annál inkább folytatni kell a munkánkat” – fogalmazott a miniszterelnök. Példaként említette a kisvasút ügyét: “ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig”.

Orbán Viktor célul tűzte, hogy Felcsút mellett a Váli-völgy minden települése sikeres legyen.

Mészáros Lőrinc (Fidesz-KDNP), Felcsút polgármestere az ünnepségen arról beszélt, hogy az óvoda a 2009-es felújítással nyerte el jelenlegi formáját, de elképzelhető, hogy egy-két éven belül ismét bővíteni kell majd.

A rendezvényt megelőzően a Faluház előtt Orbán Viktor aláírta a Fidesznek a kötelező betelepítési kvóta ellen indított, Védjük meg az országot! elnevezésű petícióját.

De mi a fasiszta zsidókkal sem akarunk együtt élni !!!

Kötelező tananyaggá tennék a focit az iskolákban 

2015.11.07. propeller.hu 
A kerettantervet módosító javaslathoz nyújtott be előterjesztést Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Ennek értelmében a labdarúgás bekerülne az általános és középiskolai tantervbe mint kötelező tananyag - vette észre az Origo. 
A focioktatás egyaránt vonatkozna a fiúkra és lányokra, méghozzá egyből az első évfolyamtól kezdve. Mint a lap írta: az előterjesztés évfolyamokra bontva, igen részletesen taglalja, hogy a heti két kötelező fociórán milyen tananyagot kell elsajátítaniuk a gyerekeknek. 

A tervezet szerint a magyar népesség egészen 18 éves koráig tanulná a labdarúgást, és bár mindez 400 000 gyereket és 8000 pedagógust érint, "költségvetési egyenlegrontó hatása nincs". Tehát Sipos Imre közoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint nem kerülne plusz pénzbe az ehhez nyilvánvalóan hiányzó pedagógusok képzése, az infrastruktúra kialakítása vagy az egész tervezet eszközigénye. 

Kapcsolódó:
   Nem lesz kötelező tananyag a labdarúgás - az iskolák dönthetnek róla (mandiner.hu)
   Úgy tűnik, Orbán Viktor rámozdult a Nemzeti Sportra is (szeka.blog.hu)
   160 milliárd kongó stadionokra (blikk.hu)
   Puskás stadion: 100 milliárdot dobunk ki az ablakon (portfolio.hu)
   Csodastadionok lesznek a magyar harmadosztályban (444.hu)
   Döntött a kormány - plusz milliárdok stadionfejlesztésre (napi.hu)
   46 milliárd forint jut stadionokra jövőre is (mfor.hu)
   Orbán felcsúti ministadionja lesz a legdrágább aréna (mfor.hu)
   Tévedés: nem az új stadionoktól lesz jobb a magyar foci (mifocink.com)
   Pöcegödrökre épült stadionok: a romlás fellegvárai (mandiner.hu)
   Jövőre sem enyhül a stadionépítési láz - közel százmilliárd forint sportlétesítményekre (atlatszo.hu) 

   Nem voltál otthon, amikor jött a kéményseprő? Ezért megfizetsz... (privatbankar.hu)
   A parlament idei ütemtervében már nem szerepel a kéményseprés január 1-jei átszervezésének a javaslatcsomagja (hvg.hu)
   "A kormány célja továbbra is az, hogy az energiaellátás Magyarországon legyen a legolcsóbb európában" (fidesz.hu)
   1000 milliárd! Brutális elvonás jön (blikk.hu)
   Az önkormányzati elvonás felszámolja a helyi szociálpolitikát (hvg.hu)
   Hatalmas csapás a szociális segélyek elvonása (lorincimagazin.blog.hu)
   Itt van Varga Mihály bokros-csomagja (alfahir.hu)
   Varga Mihály: a gazdasági növekedés többletforrásaiból jut az adócsökkentésre - semmi! (dehir.hu)
   Elszámoltatás az eltűnt százmilliók miatt? Felejtse el, haver az összes (alfahir.hu)
   Bárki elől megveheti a földet az állam (uzletresz.hu)
   Matolcsy szerint tündérmese részesei vagyunk (24.hu)
   Falta az állami-önkormányzati milliárdokat, most pedig bedőlt a pápai húsgyár (hvg.hu)
   Nagy bajba került Magyarország - két oldalról zárul a csapda (napi.hu)
   Orbán alázatot és kemény munkát vár (origo.hu)
   Orbán Viktor elmesélte az ovisoknak, hogy nem szégyen a lopás, ha hasznos (magyarnarancs.hu)
   Egyre több áramot termel napelemekkel Európa (ujenergiak.hu)
   Nálunk egy újabb rezsicsökkentés lesz a paksi bővítés (origo.hu)

 
A Jobbik sem adóztatná meg a milliárdosokat (munkaspart.hu) 

 Apokaliptikus felhő kíséretével csapott le a vihar Sydneyre! - videó (cool.hu) 

 Putyin szerint az antropogén klímaváltozás egy geostratégiai fegyver (idokjelei.hu) 

 

Riasztó fény tunt fel Kalifornia felett (rejtelyekszigete.com)

160 milliárd kongó stadionokra

Budapest — Ömlik a pénz a magyar futballba! Ha a játékosok nem is veszik fel a iramot a nemzetközi élmezőnnyel, a stadionfejlesztést tekintve már ott vagyunk a legjobbak között.

Az állam 33 projektbe szállt be összesen 160 milliárd forintnyi támogatással, 2018-ig pedig további 6 milliárdot fordít erre a célra. Ezek közül néhány már elkészült, például a Ferencváros, a Debrecen és a Felcsút arénája, több átépítése folyamatban van, néhányat pedig hamarosan kezdenek el felújítani.

– A kormány két dolgot hajlandó támogatni, ha futballról van szó. A fiatalokat vagyis az utánpótlást, valamint a nézőket, azaz a létesítményeket. A lelátókat a közönségnek építjük, hogy kulturált körülmények között nézhessék a játékot – jelentette ki a közelmúltban Orbán Viktor (51). – Az MLSZ készített egy létesítményfejlesztési programot, amelyet a kormány jóváhagyott. Cserébe azt várjuk el, hogy a profi klubok befizessék az adót és a lelátókon ne hangozhasson el olyasmi, amiért a szülők a gyerekeket inkább otthon hagyják. Az szeretnénk, ha a stadionok a családok időtöltésének kedvelt helyei lennének. Ez a megállapodás sajnos nem váltja meg a magyar labdarúgást, legfeljebb egy jó beadáshoz hasonlítható, azt kérjük az MLSZ-től, hogy éljen a lehetőséggel.

Szavazás eredmény

Szerinted szüksége van az országnak ennyi stadionra?

A szavazást lezárták.Az összes szavazat eddig: 1642A szavazás kezdete: 2014.12.18.Inkább kórházakra költötték volna88%Szükség van rá 7%Igen, csak nem ennyiért 5%

Nos, egyelőre úgy tűnik, nem sikerült gólra váltani a remek passzt, hiszen a stadionok többségében rendre még csak fél ház sincsen a mérkőzéseken. Sőt tavaly tavaszhoz képest az átlagnézőszám 650 fővel csökkent a bajnokságban.

Vajon, mit tud tenni egy klub, hogy minél több drukker menjen ki a stadionokba?

– Komoly vonzerőt jelent a szép új létesítmény – nyilatkozta lapunknak korábban Róka Géza (52), a DVSC-TEVA klubigazgatója. – Persze, a futballban a legfontosabb a játék, mégiscsak erre kíváncsiak a nézők, jó teljesítményt kell nyújtani  ahhoz, hogy folyamatosan megteljenek a lelátók.

A Ferencváros stadionja európai viszonylatban is az egyik legmodernebb, mégis kevés a néző (Fotó: Grnák László)

Na , hogy a többi hülyeséget itt ne ismételjem el ,

az az objektum a te és családod , mega barátaid koncentrációs tábora lesz , ez ki van adva e huszároknak , és addig is éheztetik a magyar gyerekeket, míg ők továbbra is kilopják a szemeteket is , ha becsukjátok azt sem tudjátok meg melyik szervkereskedő szedte ki !!!

Orbán Viktor elmesélte az ovisoknak, hogy nem szégyen a lopás, ha hasznos

Felcsúton a miniszterelnök megidézte Rákosi szellemét, és elbüszkélkedett vele, hogy a faluja jobban teljesít, miközben mások nyomorognak.

„Felcsútra ötször annyi focipénz ment, mint egész Vas megyébe” – csodálkozott rá tavaly a magyar valóságra egy Vas megyei regionális lap. Ha pontosak akarunk lenni: 2010 óta összesen már 9,047 milliárdot zsebelt be a felcsúti focialapítvány a tao-pénzekből, ötször annyit, mint a második legeredményesebb Újpest.

Fotók: MTI Látjátok, gyerekek, így kell megfújni dolgokat!

Ezek a milliárdok ugyanúgy az adófizetők pénzei, mint az a 11 milliárd, amit – számításainkszerint – Mészáros Lőrinc egyik cége elnyert ebben az évben különböző közbeszerzési pályázatokon. Figyelem: ez csak 2015 első 8 hónapját jelenti, és egyetlen céget. A miniszterelnök gázszerelő barátjának azonban átláthatatlan mennyiségű cége van, amelyek a legkülönbözőbb területeken teljesítenek kiválóan. Csak egy példa: Mészáros cége olyan jó munkaerő, hogy kertészeti tapasztalatok nélkül is ők nyerték el az Alcsúti Arborétum fejlesztésére kiírt tendert. Mind a kettőt. Az arborétum amúgy végső soron annak az alapítványnak a tulajdona, amelynek elnöke Mészáros Lőrinc.

A képlet tehát egyszerű: jön a közpénz, Felcsút szépül, Mészáros Lőrinc gyarapszik.

Ha azt hiszik, Orbán Viktor szégyelli, hogy az ő kedves kis faluja és jó barátja az intézményesült korrupció haszonélvezői, ha azt gondolják, hogy a miniszterelnök nem tudja, hogy mindeközben más falvakban alig lehet élni... De nem is folytatjuk, nyilván mindenki tudja, hogy Orbán Viktor nem szégyelli, ezt sem. Orbán is pontosan tudja, hogy Magyarországon „veszélyeztetett életformának kell tekinteni a falusi életformát”. Kivéve Felcsúton. Nézzék csak, ilyen egyszerű ez:

Az arcpirító beszéd amúgy a felcsúti óvoda fennállásának 60. évfordulóján hangzott el, ahol Orbán Viktor megtekintette az óvodások előadását, és Rákosi Mátyást idéző atyai derűvel élvezte a népszerűséget. Eltelt 60 év, de van, ami nem változott.

Ego és identitás

Illyés 1974. április 19-i naplóbejegyzésében beszámol egy véletlen találkozásáról Kádárral. Az MSZMP első titkára autójában a déli sétáját végző író mellett haladt el. Kádár megállíttatta járművét, és pár szót váltott - tegeződve - a költővel. "Mondtam már Aczélnak, üljünk egyszer össze egy feketére. - Már csak szomszédsági alapon is. Aztán újra: hova fordul a világ. S a nemzeti vetélkedés. - Megtesszük, amit lehet. Aztán nyomatékkal: - S ahogy lehet. Aztán most már kimondom: Ceausescu. - Rengeteg bajt csinál. Meg-megállva így ballagunk le a kocsihoz. Üdvözli Flórát. Csináljuk meg azt a találkozót."

E második találkozó napját, helyszínét Illyés nem jegyezte fel, de tényét röviden megemlítette. Az első alkalommal elhangzott mondatok közül Illyés ismét feljegyzi Kádár nyomatékos fordulatát: "Ahogy lehet." Kádáron, Illyésen kívül Aczél és Déry is ott voltak, utóbbiak össze is csókolóztak. A találkozó tényét rögzítő mondatok előtt Illyés fontosnak tartotta megjegyezni: "Világosság elé lehet tartani bennünket, gerincünk úgy áll, ahogy húsz éve." Hogy miért épp húsz évet írt, azt nem tudom. (1954-es naplójának megjelent részei nem különösképp személyesek.)

Negyven évvel korábban a Komintern vendégeként, Nagy Lajos társaságában Illyés Oroszországban járt, 1935-ben pedig egy másik találkozón vett részt. Az Új Szellemi Front nevében Féja Géza, Móricz Zsigmond, Németh László, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Zilahy Lajos társaságában - az utóbbi villájában - Gömbös Gyulával beszélgetett.

A plebejus arisztokrata

Nem sok író, szellemi ember akadt a XX. században, aki ilyen könnyedén és szabadon járt-kelt volna ennyire eltérő világok, kultúrák között. József Attila és Imrédy Béla minden bizonnyal, Hidas Antal és Gömbös talán tudtak, de nyilván semmi jót nem gondoltak egymásról. Illyés mindüket személyesen ismerte, becsülte, félte, túlélte.

Fotó: Soós Lajos / MTI

Bonyolultabb történet ez, mint amelyeket a társutasok életeként, tevékenységeként ismerünk. (Illyés "társutasságán" lapunkban Majtényi György, György Péter, Kálmán C. György és Bán Zoltán András morfondírozott el az elmúlt hetekben - a szerk.) Társutasokon 1945 után azokat a pártfeladatból párton kívüli elvtársakat értették, akiket az MDP jobban fel tudott használni, ha fenntartotta a függetlenségük látszatát. Társutas volt a szociáldemokrata Szakasits Árpád, Ries István, Marosán György, a kisgazda Ortutay Gyula, Dinnyés Lajos, Dobi István, a parasztpárti Darvas József. Megannyi rosszul végződő, fájdalmas vagy silány életút. Illyés azonban nem volt - a Leninnek tulajdonított, valójában ismeretlen eredetű mozgalmi fordulattal élve - hasznos hülye, idióta. A kommunista nómenklatúra felől nézvést talán naiv volt, de nem volt könnyen kihasználható, mint sok, főként Nyugaton élő, "haladó", valóban társutas értelmiségi. A társutasokat amúgy a kommunisták használat után általában eldobták. A kommunista szájhagyomány szerint egy jeles magyar tudós-politikusnak mondta volna Rákosi Mátyás: "Kivont kard voltál a Párt kezében, s most visszadugunk hüvelyedbe." Illyéssel ilyesmi nem fordulhatott elő. A maga útját járta - a kérdés most az, hogy milyen út volt ez, és hova vezetett.

Párját ritkító taktikai érzékkel, franciás rafinériával haladt rajta. Cserében az önmagához való hűség és a hűség látszata közötti érzékelhetetlen különbségtől szenvedett a legtöbbet, s részben ettől, a szerep átélésének folyamatos munkájától lett depressziós. Mindehhez mindvégig méltó partnerei voltak: a legeltérőbb politikai kultúrákhoz tartozó befolyásos, nagy hatalmú emberek, akik mind nagyra becsülték őt. Az Oroszország (1934), a Szálló egek alatt (1935), a Petőfi, aPuszták népe (1936), a Rend a romokban (1937), a Magyarok (1938) elégséges teljesítménynek bizonyult ahhoz, hogy Babits halála után ő szerkessze 1944-ig a Magyar Csillagot. "Illyés szereptudata, lényegében attól kezdve, hogy hazatért Párizsból, a nemzeti váteszköltő 19. századi modelljének újrafogalmazásában és korrekciójában öltött formát" - írja Gintli Tibor és Schein Gábor (Az irodalom rövid története a realizmustól máig, Jelenkor, Pécs, 2008). Illyés esetében különös fénytörésben áll elénk az ego és az identitás modern, tehát a XVIII. század óta feltételezhető és remélt egysége. Eszerint individualitás nélkül nincs önazonosság. A modern művészet - amelynek egyes fejezeteit Illyés Párizsban közelről követte nyomon - ennek a biztos konstrukciónak a nevében indult útra. Ő viszont ennél többet és kevesebbet is akart. Kényes és büszke ember volt, okkal félt magától is, nem véletlenül épp a Kádárral való találkozó előtt jegyezte fel magának, hogy gerincünk (sic!) úgy áll, mint húsz éve. Ezért is lett Petőfi a hőse, hiszen Illyés is a nemzet költőjének látta magát - egy olyan korszakban, amikor ez a fogalom már régen nem jelenthette azt, amit a XIX. század közepén. Azok közé tartozott, akik sorsuk végső bizonyosságát eloldozhatatlannak látták a közösség sorsától; amely közösséget saját magukkal azonosnak tekintették. A nép fiának tudta magát, s nyilván megriasztotta, amikor azt látta, hogy ő lett a rendszer maga.

De akármint is: Babits halálától Illyés haláláig, 1941-től 1983-ig az irodalom világában élők egymásra következő nemzedékei számára bizonyosnak tűnt, hogy ő a primus inter pares. Társutasoknak Kádár nem állíttatta meg az autóját. Nem találkozott velük a lakásában. Plebejus volt, akiből kivételes magasságokba eljutó szellemi arisztokrata lett: karizmatikus kívülálló a kommunizmus idején, akinek ezt a pozícióját általános elfogadás övezte. Helyzete a Kádár-rendszer idején egyedül Kodályéhoz volt hasonlítható. (A sajátos kivételezettség régi tapasztalata lehetett. A Magyarok 1938-as szeptemberi bejegyzésében ezt írja: "Egy miniszter vacsorájáról hazajövet házkutatás várt." A Kádár-rendszerben élvezte a titkosszolgálat figyelmét is.)

Mindez komor esztétikai következményekkel járt: Illyés magas árat fizetett a műveivel önnön szerepéért. Bevezetés egy Kodály-hangversenyhez c. 1962-es verse - amit Kodály 80. születésnapjára írt, s a kecskeméti színházban olvasták fel - jól mutatja a reprezentációtól való megszabadulásért folytatott küzdelmének reménytelenségét. Aki végigolvassa naplóit, látja, hogy a magát kívülről figyelni próbáló magányos öregember milyen kínosan tisztában volt mindezzel.

Rémképek

Akár így is maradhatott volna minden - hisz senki nem akadályozta abban, hogy folyvást a nemzeti megmaradásról beszéljen. Így került egyre távolabb a kortárs külvilágtól, így gyűlt benne a sértettség, s így értette félre mindinkább azt, ami "odakint", a társadalomban történt.

De mégsem csupán ennyi történt - Illyés szerepét nem pusztán kivételezettnek, de kivételesnek is gondolom, s ezért tartom figyelmeztetőnek azt a szakadékot, ami nyilvános emlékezete és örökségének használata között húzódik. A Kádár-rendszer aranykora, majd a hosszú búcsú évei alatt a Ceausescu-rendszer a rövid, pár évnyi liberalizmus után - a 70-es évek elejétől - hosszú évtizedekre elviselhetetlen, tébolyult diktatúrába csapott át. Ám a magyar irodalom intézményrendszerét ekkoriban mégsem nyomasztotta mindaz, ami a romániai magyar irodalommal történt. A kivétel - Illyéstől nem függetlenül - pár ember volt, az ekkorra felismerhető csoportként már rég széjjelvert népiek egy része, Csoóri Sándor, Kiss Ferenc, Czine Mihály, illetve Tánczos Gábor, Ilia Mihály. (Erdélyt aztán a táncházmozgalom fedezte fel újra, de ez nem hatotta át az irodalmi nyilvánosságot.) A legnagyobb jóindulattal sem állíthatjuk, hogy a 70-es évek magyar irodalmi tudatában a kortárs erdélyi magyar irodalom komolyan jelen lett volna. Sükösd Mihály 1974-ben, a Háry a körletben című darabjában úgy plagizálhatta Deák Tamás Romániában sikeres drámáját, a Honfoglalást, ahogy akarta. Semmiféle retorzió ezért nem érte, s ha néhány fiatal ellenzéki értelmiségi pár ál-Sükösd-levéllel nem hozza zavarba az irodalmi gépezetet, az esetnek nyoma sem marad (egyetlen, az Élet és Irodalomban 1975 szeptemberében megjelent mondattól, meg persze Deák Tamás infarktusaitól eltekintve). A kisebbségi irodalom nyomon követése elsősorban néhány erre szakosodott irodalmár dolga, joga, kötelme volt Szakolczay Lajostól Pomogáts Bélán át Görömbei Andrásig - máig kérdés, hogy az aranyketrec létrehozásának mi volt az ára.

Az irodalmi intézményrendszer közönyös volt - Illyést viszont elsősorban nem a kortárs irodalom, hanem a nemzeti megmaradás érdekelte. Úgy vélte, hogy az anyanyelv korlátlan használata nélkül a magyarság jövője kétséges, sőt reménytelen. Nem a kortárs szövegek, hanem az irodalom intézményesülésének a lehetősége érdekelte. Úgy járt el a "megmaradásért" vívott küzdelmében, ahogyan az irodalomról, nemzetről gondolkozott. A magányosan küzdő hőst alakította, részben joggal és okkal, részben belső kényszerből, hogy megőrizze élettörténete kontinuitását. Diagnózisainak döntő többségében kérlelhetetlenül igaza volt - még ha a nemzetiségek történeti megítélésében nem is. Ebben talán személyes sértettsége játszott közre - a Márciusi Front nyitására, tehát a dunai népek önrendelkezésén alapuló revízió ideájára nem érkezett válasz a túloldalról. És persze az a tény, hogy a Márciusi Front, 1937- 1938 után mégiscsak a bécsi döntések következtek: azaz a progresszív magyar értelmiség hiába nyújtotta baráti jobbját egy új világ reményében, mégiscsak a Horthy-rendszer katonái vonultak be a Felvidékre és Észak-Erdélybe - Hitler segítségével.

A Ceausescu-rendszer rettenetes volt, s a kérdés úgy szólt, miként lehetséges mégis élni benne. Ám Illyést nem a kortárs mindennapok mozgatták, hanem a herderi jóslat beteljesülésétől, a magyar nemzet végítéletétől való félelme. Mániákusan, lázasan írta egyik cikkét, feljegyzését a másik után - és szomorú látni, mennyire képtelen volt a Felvidékről származó, őt nagy tisztelettel megszólító irodalmár, Sziklay László személyes tapasztalatain is alapuló válaszának értelmezésére. (Sziklay úgy látta, hogy a magyarságot mégsem csak és elsősorban a gyűlölet gyűrűje veszi körül, mint azt Illyés vélte és rettegte.) Ugyanakkor semmi értelme utólag számon kérni Illyésen a tévedéseit: ezeket nem elítélni érdemes, hanem megérteni.

Az apa

Ha Illyés rémképeit e furcsa, a mindennapokra vak valóságérzékelés táplálta, vajon mi mást tehetett volna kivételezettségével, mint hogy megpróbáljon élni vele? Nem a kegyenc hiúsága miatt találkozott Kádárral, hanem abban a naiv reményben, hogy a diktátort jó királlyá változtathatja; hátha az MSZMP első titkára majd "csinál" valamit. Nincs annak sem teteje, hogy utólag kárhoztassuk e szerepfelfogás mérhetetlen naivitását: nemzeti ügyekben Kádár autonómiája alkalmasint kisebb volt, mint Illyésé magáé. Őt azonban a kommunista pártok közti hatalmi viszonyok problematikája nyilván hidegen hagyta. Az is érdekes, hogy Kádár vajon miért akart a nyilvánosságon kívül is találkozni Illyéssel és Déryvel egyszerre - ő vajon mit gondolhatott magában, amikor együtt beszélgetett ezzel a két, egymással is sajátos viszonyban álló öregemberrel? És barátság ide vagy oda: a Szellem és erőszak c. tanulmánykötetet kinyomtatták, de nem terjeszthették.

Illyést társutasnak tekinteni megítélésem szerint tehát politikai-hermeneutikai hiba. A hidegháborús Európa, a kommunista pártok uralta világ örökkévalónak tűnt, és nem csak őelőtte. Ha nem akarta volna Kádárt jobb belátásra bírni, azzal csak azt bizonyította volna, hogy nem veszi komolyan saját szerepét. Márpedig az, amit játszott, az volt ő maga, a nemzetéért aggódó plebejus öregember. Ego és identitás egymást erősítették. Ha ma elfelejtjük, semmibe vesszük mindezt, akkor nem pusztán Illyéssel szemben követünk el méltánytalanságot, de kizárjuk magunkat az államszocializmus kultúrájának megértéséből is. Ha valaki úgy látja, hogy akooperáció a kommunizmus idején egyben kollaborációt jelentett, akkor azt már rég nem érdekli semmi a történelemből, csak a mitikus múlt és jövő közti Kurultáj-találkozók tébolyult érzületi közössége. Illyést pedig valóban nem érdemes rovásírással kiadni. Nincs benne semmi lelkesítő, csak szomorúság, fájdalom, depresszió. Ma kevesek és keveset olvassák: köztiszteletben álló írót ritkán felejtettek el ennyire. Az Egy mondat a zsarnokságról írójává, gyakorlatilag egyműves szerzővé vált, s ez akkor is veszteség, ha tudjuk, hogy nincs egyedül: Dérytől Füst Milánig, Nagy Lászlótól Pilinszky Jánosig a korszak irodalma némán és türelmesen várja új olvasóit. És Illyés Gyula nem kell a mai mitomán kurzusnak sem, hiszen ha rövid ideig volt is ténylegesen kommunista, végül csak lepaktált Kádárral. Ennek a kormánynak ma csak olyan írók kellenek, akik kívül állnak a történelmen, tehát kizárt, hogy kommunistákkal találkozzanak. Nem sok ilyen van, ezért meg kell becsülni őket: Wass Alberttől Nyirő Józsefig. Inkább a zavaros életrajzú katonatisztek és a nyilasok, mint a kommunisták.

Pedig életművének, szerepének értelmezése és - elengedhetetlenül - költészetének újraolvasása nélkül az elmúlt hatvan év magyar kultúrájáról nehéz, talán lehetetlen is beszélni. Ha valaki érteni akarja, hogy mit jelentett a nemzeti kultúra elbeszélésébe vetett hit a kommunizmus idején, annak meg kell értenie Illyést, akit a kortársai megfellebbezhetetlen erkölcsi tekintélynek, igazi apának láttak. Mi, utódok rosszul tesszük, ha semmibe vesszük.

Na nézzétek itt sem a proli nyalta a talpat , ő csak gürcölt , hogy unokáinak szebb jövöt teremtsen .

És a mostani talpnyalók kiénekelték a szánkból a falatot , hát ezért éhezik a te gyereked is , mert nem tudsz neki semmilyen jövőt felmutatni , mire nyugdíjba mennél , már nyugdíj sem lesz , halj meg időben , hogy ne okoz másoknak gondot .

Ezért harcolnak és rágják a csontot , hogy neked még az se jusson . !!!!!!!

De a jelentések mennek Telavivba , és az USA – ba a páholyok összehangolt támadást indítottak ellenünk , csak a bicskákat kellene nyitogatnunk , hogy a kutyák jó lakjanak a hazaáruló politikusainkból .