A
fedő neve - fideszes
rablások
rablások
Hét Fideszes botrány, amit
elsöpört a menekültáradat
Ha elmennek a migránsok, visszajönnek a kínos ügyek? Orbán tudja: sikerült időt nyernie a menekültekkel szembeni kemény fellépéssel, de nem csak rajta múlik, megőrzi-e ezt a pozíciót. Ezeket a botrányokat kell elfednie ahhoz, hogy elkerülje a tavalyihoz hasonló forró őszt.
1.) Állami földek átjátszása haveroknak. Ma már leplezetlenül folyik a Fideszhez közel álló személyek és vállalkozások kiszolgálása, ami a mezőgazdaságban egy új földbirtokos réteg kistafírozását jelenti. Még javában dübörgött a menekültellenes kampány, amikor szinte a fű alatt bejelentették, hogy 378 160 hektárnyi termőföldet hirdetnek majd meg, ez összesen 50 392 földrészlet.
A kedvezményezettek azok lesznek, akik eddig is igen előnyös feltételekkel béreltek állami földeket, így tovább nő a kormánypárt köré szerveződő zöldbárók hatalma, illetve újabb klienseket köt magához a hatalom. Ezzel a döntéssel arra a titokra is fény derült, miből várt a költségvetés 169 milliárd forint privatizációs bevételt, ez a tétel ugyanis szerepelt a költségvetésben, ám ennél többet nem árultak el róla.
A privatizáció várhatóan hasonló mutyiforgatókönyvvel zajlik majd, mint a földhaszonbérletek és a trafikkoncessziók esetében, ezért az ellenzéknek jó lehetősége lett volna kampányt indítani a privatizáció ellen, mondván, kiárusítják a magyar földet, ám a menekültügy forgatagában senki sem figyelt oda a szakmai és a politikai kritikákra.
2.) Keményen maszatolják a háttérben a Quaestor-ügyet. Ez a botrány kiegészülve a Hungária Értékpapír Zrt és a Buda-Cash brókerház csődjével szinte kivédhetetlennek tűnt még tavasszal. Azóta szinte semmit sem tudunk arról, hogy Tarsoly Csaba miként magyarázta a 150 milliárdnyi fiktív kötvény kibocsátását, illetve, hogyan védi meg a mundér becsületét a Magyar Nemzeti Bank, amely mint felügyelő szerv finoman szólva sem látta el az ellenőrző feladatát. Ráadásul Tarsolyt most a Fidesz irányította ügyészség nyomására ki is engedték az előzetes letartóztatásból.
Matolcsy György MNB-elnök úgy szórja a pénzt az általa létrehozott alapítványokra és műkincsekre, mintha szó szerint rászakadt volna a bank. A menekültügy azért is jött jókor a kormánynak, mert rettentő hibákat vétettek a brókerbotrány kezelésében, ráadásul nem igazán sikerült elhitetni a közvéleménnyel, hogy Szijjártó Péter kebelbarátja tulajdonképpen Gyurcsány Ferenc bérence lett volna. Tarsoly Csaba semlegesítése nagy feladat lesz, igaz a hosszan elnyúló ügyészségi nyomozás lehetőséget ad a nyomok eltakarítására.
3.) Nyomoznak Tiborcz István cégei ügyében. Orbán Viktor veje a korrupció legtipikusabb hazai megtestesítője. Orbán Ráhel férje annyi közbeszerzést nyert az utóbbi években, hogy jobbnak látta, ha lepasszolja a tulajdonában lévő Elios Zrt-t. Ettől függetlenül a Nemzeti Nyomozó Iroda a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban "versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettének gyanúja miatt" eljárást indított, ismeretlen tettes ellen. Tiborcz nehezen védhető figura, hiszen még a felcsúti polgármesternél, Mészáros Lőrincnél is közvetlenebbül kötődik a miniszterelnök családjához, így gyors meggazdagodása erősen irritálta még a fideszes szavazókat is.
4.) A kormányon és a Fideszen belüli torzsalkodások is homályba vesztek. A legélesebb szembenállást még a menekültügy sem tudta elfedni. Rogán Antal és Lázár János között most átmenetileg béke honol, ám Lázár lemondásának lehetősége nyilván elgondolkodtatta a nagyérdeműt, hogy vajon mi is folyhat a legfelsőbb körökben, ha a kormány második embere ezzel fenyegeti a főnökét. Közben lemondott Hende Csaba honvédelmi miniszter és Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár is, de ne feledkezzünk meg Vida Ildikó NAV elnökről és Szabó László Zsoltról, aki a közmédia éléről távozott suttyomban. Ezeket a konfliktusokat nyilván nem enyhítette a migránsügy, legfeljebb elfedte. További fejcserék, lemondások, nyílt színi kakaskodások várhatók a kormányban az ősz folyamán.
5.) Rogán Antal a belvárosi korrupciós lakásügyek ellenére megerősödve került ki a krízisből. Ezt valószínűleg annak az orbáni felfogásnak köszönheti, hogy minél jobban támadja az ellenzék és a sajtó az egyik emberét, annál inkább kiáll mellette. Hiába lett azonban politikai kabinetfőnök a frakcióvezetőből, tény, hogy polgármestersége idején durván korrupciógyanús módon játszották át a Lipótvárosi ingatlanvagyon jelentős részét a haveroknak. Az is a feledés homályába merült, hogy ismeretlen hátterű offshore cégek 51 milliárd forintot kaszáltak, a magyar állam pedig veszített a letelepedési kötvényen, amit a Pasa park ura vert át rohamtempóban a törvényhozáson.
6.) Aggasztó a gazdaság gyengélkedése. Eddig is világos volt, hogy a magyar gazdaság teljesítménye leginkább attól függ, milyen intenzitással tudja a kormány lehívni az EU-s forrásokat. Most úgy tűnik, kisebb vákuum keletkezett ebben a gépezetben, a fejlesztési pénzek több okból is késnek. Egyrészt bizonyos kifizetéseket felfüggesztett Brüsszel felhasználási szabálytalanságokra hivatkozva, másrészt az új költségvetési ciklus még nem indult be annyira, ami megfelelő módon fűtené a gazdaságot.
Gyenge éve volt a mezőgazdaságnak, ötévnyi Fidesz-kormányzás után sem csökkent az államadósság, mely ellen már nem is harcol a kormány. Ugyanakkor a fenyegetések ellenére sem akarnak hitelezni a bankok, hiszen forrásaik döntő hányadát elvitték a devizahiteles mentőcsomagok és különadók. Nincsenek érdemi beruházások, a kiszámíthatatlan gazdasági és jogi környezet úgy taszítja a befektetőket, mint kacsa tolla a vizet. Senki nem fog olyan országba fektetni, ahol egy vállalkozást államosíthatnak, vagy vasárnapi boltbezárással, visszamenőleges törvénykezéssel, a piac újraosztásával csődbe taszíthatnak.
Az viszont tény, hogy a kormány a tartalékot gyakorlatilag teljesen felélte, a migránsügyre úgy szórt el közel 60 milliárdot, hogy egy csomó állami feladatot a civilek, jótékonysági szervezetek és az egyházak végeztek el helyette.
7.) A magyar fiatalok továbbra is hanyatt-homlok menekülnek az országból és eszük ágában sincs hazajönni. Ők jellemzően a nyelveket beszélő, magasan képzett, versenyképes tudással rendelkező fiatalok, akikre pont a legnagyobb szükség lenne itthon. Csak tavaly minimum 31.500 magyar távozott külföldre, másfélszer annyi, mint egy évvel korábban, vagyis gyorsul a kivándorlás üteme. Magyarország továbbra sem vonzó annak a generációnak, amelyiktől az ország jövője, eltartó képessége függ. Ez a valódi botrány!
Forrás: Nyugati Fény/Nemzeti Hírháló/SVPSZ
sokkaljobb-kommentár: A fentieken kívül sok kisebb-nagyobb botrány is borzolja a kedélyeket. Nincs alkotmányos védelem alatt a termőföld, a vízbázis, az egészségügy és a nyugdíj, ezért a társadalom számára legfontosabb négy alaptétel végveszélyben van. A termőföldünk nagy része a narancsbárók tulajdonába kerül, a vízbázis iránt komoly érdeklődést tanúsítanak a nagy multik, az egészségügy rendbetétele helyett stadionépítések sora zajlik, amiket miután felépülnek, fenn is kell tartani! Az, hogy nincs magyar foci csak nyomokban, a stadionépítéseket nem befolyásolja. A járulékokat az alaptörvény értelmében már nem járulékként, hanem adóként szedik be, és most már azt a pénzt is arra fordítják, amire akarják! Ha focira akarják, hát akkor focira! Nemzeti kormány idején egész furcsa dolgok történnek a magyar társadalom sérelmére!
Békéscsaba, 2015. szeptember 29.
F. I. - T. Z.
Emlékeztető: "Szükségünk van a nemzeti vagyon, azon belül is a termőföld és a vízkészlet alkotmányos védelmére." (Orbán Viktor miniszterelnök, 2011. március 28.) A szavak és a tettek nincsenek köszönőviszonyban, mert még sohasem találkoztak!
Kapcsolódó:
Elindult az év végi roham - lapátolja ki a kormány a pénzt (napi.hu)
A Fidesz elkötelezett a korrupció elleni harcban (444.hu)
Már 11 milliárd forintot kapott a felcsúti focialapítvány a tao-pénzekből (444.hu)
Közbeszerzés: állami vezetőknél családi buli (nol.hu)
Orbán mellett Lázár is a várba költözik (figyelo.hu)
Veszélyek leselkednek ránk - Erre készül a kormány (napi.hu)
Meddig rágalmazhatja Fischer Iván munkahelyét (Magyarországot) évi 1,5 milliárdért? (lovasistvan.hu)
A Fidesz szerint siker a letelepedési kötvény (index.hu)
Haldokló oktatás - jöhet a tanársztrájk (stop.hu)
Jó üzlet a várólista (vasarnapihirek.hu)
Szennyvíz, penész, mocsok - végstádiumban a János pszichiátriai osztálya (nol.hu)
500 milliárd forintot kaptunk Brüsszeltől csak egészségügyre (24.hu)
Alkut kötött a kormány és a Norvég Alap, újra jöhetnek a pénzek (hvg.hu)
Wica Ejva:
Azt gondolom, hogy a bankok sokkal nagyobb slamasztikában vannak, mint ahogy eddig véltem. Ugyanis nem csak minket csaptak be és loptak meg, hanem elég nagy valószínűséggel a részvényeseiket is.
Ezek a bankok mind részvénytársaságok. A tőzsdén jelen vannak a részvényeik. A részvénytársaság részvényforgalmát befolyásolják az üzleti adatok. Ezek a nyilvánosságra hozott üzleti adatok is hamis, fiktív Chf állományi adatokat tartalmaznak pont a hamis deviza alapú szerződések miatt, mivel deviza nincs, nem is volt. A nyilvántartást viszont úgy kezelték mintha deviza lenne. Ezzel jobb színben tüntették fel a bank pénzügyi helyzetét, mint az a valóságban volt.
Na, szerintem ezt akarják rajtunk behajtani, mert ha a részvényesek jelentik fel a bankokat, akkor a részvényeik értéke 0-ra esik és kártérítési kötelezettségük is lesz, no és jónéhány bankvezér megy a dutyiba. Bár már látnám. Gyanús az is, hogy az állam vásárolgatja fel ezeket a bankokat. (Így születika fair bank :D)
Ha viszont mi kiharcoljuk az igazunkat, akkor a részvényesek nekimennek a bankvezéreknek. Nem lesznek ilyen nyámnyilanépség, mint az adós ügyfelek, mert a végtelenségig ez a kavarás nem megy. Nem tudom mi lesz, de hogy valami lesz az biztos.
Elindult
az év végi roham - lapátolja ki a kormány a pénzt
A
költségvetési tartalékból pár hét leforgása alatt 44
milliárd forintot költött el a kormány – igaz egyetlen fillér
sem ment arra, amire eredetileg kérte a pénzt a parlamenttől. Az
év végéig még 18 milliárd forintot költhetnek.
Alig
három hete fogadta el a parlament a 2015-ös költségvetés
módosítását, amely a kormány által kiürített 100 milliárd
forintos költségvetési tartalékot 60 milliárd forinttal emelte.
A kabinet által kezdeményezett módosításra azért volt szükség,
mert részben a migránsválság miatt, de más kormányzati
döntések okán is a 2015-re szánt százmilliárd forintos
költségvetési tartalék szeptember végére elfogyott. A kormány
akkor 60 milliárd forintot kért a parlamenttől - a a
tartalékemelést a migránsválsággal "legendázta" meg,
mondván: a pénz fele erre kellene, míg maradék 30 milliárd más
célokra szolgál.
Ehhez
képest az elmúlt három hétben 44 milliárd forintot költöttek
el a tartalékból - természetesen egyetlen fillér sem ment arra a
célra, amelyre eredetileg kérték. Ellenben a tartalékot
felhasználták a közoktatás tartozásainak enyhítésére - e
célra 33,6 milliárd forintot költöttek. A Klebelsberg
Intézményfenntartó Központ (Klik) alapítása óta
diszfunkcionálisan működik, két év vergődés után pedig
eljutott arra a szintre, hogy már a tanárok havi bérét nem tudja
finanszírozni. Az elmúlt hónapokban rendre nem fizették ki a
különböző bérpótlékokat - amit a bér részeként járna a
tanároknak. Erre
kapott a Klik a tartalékból 26,6 milliárd forintot.
A
pénzesőből a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kezelésébe
került szakiskolák is részesedtek: a most felálló Nemzeti
Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal kiadásaira 563 millió
forint megy, míg a szakképzési centrumok további 6,3 milliárdot
kapnak. A centrumok ebből 3,4 milliárd forintot költhetnek dologi
kiadásokra és fejlesztésekre, míg a bérekre 2,7 milliárd
forint jut.
A
héten is belenyúltak a pénzeszsákba
A
kormány a héten újabb 10,38 milliárd forint elköltésről
döntött. A közoktatási döntéssel szemben itt már több helyre
- látszólag koncepció nélkül - fizetik ki a pénzeket. Ebből
arra lehet következtetni, hogy a NGM-ben látva a közelgő
évfordulót, már "tárazzák ki" a tartalékot. A
mostani pénzesőbe több minisztérium is belekerült. Láthatóan
olyan projektekről van szó, amelyet a tárcák fontosnak tartanak,
ám azok a 2015-ös rendes költségvetésbe nem fértek bele, a
büdzsé részletes módosításával pedig a kormány nem akart
bajlódni. Holott a költségvetés tartaléka - elvileg - az előre
nem látható kiadások fedezésre szolgál - ilyet azonban a most
kedvezményezett projektek között nagyítóval sem találni.
A
mostani tízmilliárdos pénzosztás legnagyobb nyertese a Nemzeti
Fejlesztési Minisztérium, amely 3 milliárd forintot kap az
"útdíjrendszerek működtetésre" - jelentsen is bármit
a kormányhatározatban szereplő megfogalmazás. A költségvetés
alapján az útdíjrendszer a költségvetés "órási
fejőstehene", hisz csak idén 183 milliárd forintos bevétel
keletkezik ezen a címen - míg az útdíjrendszerek működtetésre
a büdzsé eredetileg 16,33 milliárd forintot szánt, amit most 3
milliárddal emelnek meg, ami húszszázalékos költségtúllépést
jelent. Ugyanerre a célra december másodikán már 1,4 milliárd
forintot megszavazott a kormány más forrásból - vagyis látható,
hogy az útdíjrendszer fejlesztgetése viszi a pénzt, igaz, ez
megindokolható a magas bevételekkel.
Megy
a pénz a vízügynek, a hadigondozóknak
Bő
2,5 milliárd forintot kap Belügyminisztérium (BM), a pénz
nagyobbik része (1,9 milliárd) vízügyi kiadásokra megy, míg
144 millió forint jut más BM-hivatalok működtetésre, de 502
millió forint megy el közelebbről meg nem nevezett "kormányzati
infokommunikációs szolgáltatások" dologi kiadásaira is. A
Külügyminisztérium is rendre jól helyezkedik, ha a
tartalékosztogatásról van szó, most 1,1 milliárdot kap a tárca
az uniós tagdíjak fizetéshez. Egymilliárd forinton felül összeg
jut még a honvédelmi tárcának - hadigondozással foglalkozó
közalapítványok támogatására -, de sorba állhat a pénzéért
az Emberi Erőforrások Minisztériuma is, mivel újabb 780 millió
forint jut kulturális kiadásokra.
A
kormányhatározatok sajátossága, hogy bár a nyilvánosságot
szolgálják - így téve ellenőrizhetővé a kormány közpénzekkel
való gazdálkodását - az információt rendkívül szűken mérik.
Így csak találgatni lehet, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő
(MNV) Zrt. ingatlanvárlásra pontosan milyen célból kap 235,9
millió forintot - ez a határozatból ugyanis nem derül ki. A
szintén abban a Magyar Közlönyben kihirdetett másik határozat
szerint az MNV Zrt. feladatául kapta, hogy vásárolja ki a
Budavári Önkormányzatot a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit
Kft.-ből. Az utóbbi cég felel a budavári presztízsberuházásokért
- így például a Várkert Bazárért is.
A
mostani döntések nyomán még 18,5 milliárd forint marad az idei
költségvetési tartalékban - és nem zárható ki, hogy a kormány
ezt már meg is tartja. Ha így döntene, akkor a költségvetési
hiányt csökkenthetné. Minden bizonnyal e pénz sorsa december
utolsó napjaiban dől le: ha szükséges a költségvetési
hiánycél eléréshez, akkor az összeg tartalékban marad.
Elvonták
a támogatást farkastól
A
kormány a felére csökkentette az Országos Roma Önkormányzat
Híd (ORÖ) a munka világába nevű uniós programja támogatását.
A 2,5 milliárd forintos elvonást szakmai okokkal magyarázzák, de
már az OLAF is vizsgálódik - írja a RomNet.
A portál a
Magyar Közlönyben bukkant rá arra a kormányhatározatra, amely
alapján az ORÖ által koordinált Híd a munka világába
elnevezésű, mintegy ötmilliárd forintos költségvetésű
projekt támogatásának összegét 2,47 milliárd forinttal
csökkentették.
A
Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében megvalósuló
"Foglalkoztatási szövetkezet - híd a munka világába"
című projekt teljes támogatási összege 4 milliárd 995 millió
forint volt. Az uniós program konzorciumvezetője az Országos Roma
Önkormányzat volt, partner pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium
és a Türr István Képző és Kutató Intézet.
Az
Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a forráselvonásra
azért volt szükség, mert a projekt szakmai okok miatt nem az
eredeti tervek szerint haladt. A tárca szerint a szakmai
hiányosságokra az "időközi ellenőrzések" mutattak
rá, így a projekt az eredetileg tervezetthez képest csökkentett
műszaki-szakmai tartalommal és ehhez mérten csökkentett
költségvetésből valósult meg.
A
minisztérium szerint a csökkentésre szakmai okok miatt volt
szükség, és teljes mértékben elkülönül a Nemzeti Adó-
és Vámhivatal (NAV) által költségvetési csalás gyanúja miatt
folytatottvizsgálataitól és a szakmai tevékenységektől. A
minisztérium szerint a Híd a munka világába programmal
kapcsolatban "költségcsökkentésről" van szó, mely
nem jár elállással, de az elvont összeg már nem is kerül
kifizetésre. Arról, hogy a konzorciumban lévő intézmények
konkrétan mire költöttek el 2,5 milliárdot, nem tudtak
felvilágosítást adni.
Brüsszelben
feltűnést keltettek, az Emmi kitartott mellettük
Az
ORÖ uniós projektjétől 2015. szeptember 30-i határidővel
vonták el a forrást, és a végrehajtási felelőseként pedig az
emberi erőforrások miniszterét jelölték meg, pedig a miniszter
még szeptember utolsó hetében egy parlamenti interpellációs
kérdésre válaszolva megvédte a kiemelt kormányzati projektet és
Farkas Flórián miniszterelnöki biztosi tevékenységét. Arról,
hogy csökkentett költséggel lezárták a botrányokkal övezett
programot, a minisztérium külön tájékoztatást nem adott, és
az ORÖ sem kommunikált erre vonatkozóan.
Az
Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) idén április 3-án, egy
hónappal a projekt körüli botrányok kirobbanása után a
szaktárcai ellenőrzést ismertetve azt közölte, hogy mindössze
két szabálytalanságot találtak, de ezek nem befolyásolják a
program folytatását, és erre tett ígéretet Balog Zoltán
miniszter is. Később kiderült, hogy a Híd a munka világába
programmal kapcsolatban 12 esetben indított szabálytalansági
eljárást a minisztérium mintegy 272, 8 millió forint
vonatkozásában.
A
magyar nyomozóhatóságok és a minisztériumok mellett az uniós
pénzek elköltését felügyelő Európai Csalás Elleni Hivatal
(OLAF) már tavasz óta vizsgálódik a Farkas Flórián időszakához
kötődő ORÖ-s pénzköltések miatt, és az elmúlt hónapokban
több dokumentumot is bekértek. Az Emmi, arról egyelőre nem
rendelkeznek információval, hogy a csalás elleni szervezet eddig
milyen megállapításokat tett - írja a RomNet.
Hatalmas
bukás jöhet a dollár miatt
Bár
az amerikai gazdaságnak sem tesz igazán jót az erős dollár,
azonban elemzők szerint Kína még többet veszíthet az ügyön.
Nem csoda, hogy leértékeltek, még ha ezzel heves kritikák
kereszttüzébe kerültek is.
Sokat
ártott az amerikai gazdaságnak a dollár elmúlt másfél évben
történt felértékelődése a többi vezető devizával szemben,
azonban szakértők szerint van egy ország, ami jobban megszenvedi
a zöldhasú felértékelődését. Ez pedig Kína. Az amerikai
dollár a főbb devizákból készült kosárral szemben 2014 közepe
óta mintegy 20 százalékkal értékelődött fel, azonban a kínai
jüannal szemben, amelynek árfolyamát alapvetően a dollárhoz
rögzítik, mindössze 3 százalékkal drágult ebben az időszakban
- írja a Bloomberg.
Az
erős dollár kétségtelenül rosszat tett az amerikai exportnak,
ennek értéke az év első 10 hónapjában 4,3 százalékkal
csökkent. Azonban a kínai gazdaságot nagyobb károk érik. Az
összeállítás szerint a külkereskedelem volt felelős tavaly az
amerikai GDP 23 százalékáért, addig Kína esetében ez az arány
ennek közel a duplája, 42 százalék volt.
A
Goldman Sachs elemzőinek modellje szerint egy hirtelen, 10
százalékos dollárerősödés mintegy 1 százalékponttal
lassíthatja a kínai gazdaság növekedési ütemét, ez közel
kétszerese az amerikai gazdaságra gyakorolt hatásénak. A kínai
gazdaság sokkal jobban függ a külkereskedelemtől, mint az
amerikai, s ennek következtében az árfolyamhatás is sokkal
nagyobb - magyarázza a jelenséget Jan Hatzius, a Goldman vezető
közgazdásza.
Meg
lett az eredménye
A
dollárhoz kötött jüan követte a zöldhasút az elmúlt másfél
éves hegymenetben, a kínai deviza így a külkereskedelmi
forgalommal súlyozott devizakosárhoz képest 15 százalékkal
értékelődött fel ebben az időszakban. Mindezt egy olyan
időszakban, amikor gazdaságának amúgy is a lassulással kell
megküzdenie, s amikor a munkaerő-költségek növekedése miatt
amúgy is veszített a versenyképességéből az olyan országokkal
szemben, mint például Thaiföld, vagy Vietnam.
Ennek
meg is lett az eredménye, a kínai gazdaság növekedési üteme a
hivatalos statisztikák szerint a harmadik negyedévben 6,9
százalékra lassult, ami a legalacsonyabb ütem 2009 óta. A
gyengébb feldolgozóipari és exportteljesítményt a szolgáltatási
szektor és a belső fogyasztás növekedése volt csak képes
ellensúlyozni.
Az
elmúlt 10 évben a dollárral szemben a kínai deviza árfolyama 26
százalékkal emelkedett a dolláréhoz képest, ezzel a második
legerősebb deviza volt ebben a relációban a nagyobb devizák
közül a svájci frank után, amely 31 százalékkal drágult.
Az erősebb árfolyam nem csak az exportot és a feldolgozóipart
sújtja, de megnehezíti a defláció elleni küzdelmet is, mivel az
importárak nyomás alatt maradnak. A termelői árak októberben
5,9 százalékot estek éves összehasonlításban, ez már a 44.
hónap sorozatban, amely csökkenést hozott.
Folyamatos
kereszttűzben
Hatalmas
felfordulást okozott augusztusban a devizapiacokon, amikor kínai
jegybank több lépésben 4 százalékot meghaladó mértékben
leértékelte a jüan dollárhoz képesti árfolyamát, s eladási
hullámot indított el a devizapiacokon. A kínai vezetés azóta is
folyamatos támadások kereszttüzében áll, legutóbb az amerikai
elnökségre pályázó Donald Trump intézett kirohanást ellenük,
mondván, Kína a világ legnagyobb árfolyam-manipulátora.
Ennek
ellenére Lawrence Summers, volt amerikai pénzügyminiszter, aki
jelenleg a Harvard Egyetem tanára úgy véli, Kína tovább
értékeli majd lefelé a jüant, mert egyszerűen nem tehet mást.
Arra számít, hogy eközben kínai megpróbálja majd csökkenteni
devizájának erős kötődését a dollárhoz. Egyszerűen nem
tudják megtenni, hogy egyszerre lazítsanak a monetáris politikán,
fenntartsák tőkepiacuk relatív nyitottságát és stabilan
tartsák az árfolyamot. Mindezt egy olyan időszakban, amikor a
tőkeáramlás kifelé tart az országból.
Persze
itt sem egyértelmű a helyzet. A Hong Kong University szakértői
szerint nem várható újabb drasztikus kínai leértékelés, mivel
ezzel jelentősen destabilizálnák az ország utóbbi időben amúgy
is törékeny tőkepiacát. Ráadásul a kínai vállalatok egy
jelentős része dollárban van eladósodva, s a jüanhoz képest
erősen felértékelődő dollár jelentősen növelné a vállalati
szektor adósságterheit.
Elszabadulhat
a pokol a forint piacán
Az
elmúlt napokban a forint árfolyama az euróval szemben elérkezett
ahhoz a szinthez, ahonnan már nem kellene nagyon tovább
gyengülnie, mert különben könnyen nagyon megdrágulhat számunkra
a közös európai deviza.
A
316 forint körüli szintek átlépésével elérkezett az euró
árfolyama abba a magasságba, amely már a komolyabb veszélyzónát
jelzi a forint számára. Innen felfelé ugyan számos pontot ki
lehet nevezni ellenállási pontnak, amely gátat szabhat a forint
további gyengülésének, de innentől kezdve már a tűzzel
játszik a kurzus.
A
hosszabb távú grafikonon jól látszik, hogy a 316 forint és az a
feletti szintek először a 2008-2009-es válság idején nyertek
jelentőséget, akkor innen fordult a forint egy hatalmas gyengülést
követően. Az azóta eltelt évek során sokszor, 7-8 alkalommal is
meglátogatta már e szintet az euró árfolyama, azonban legfeljebb
2-3 hétre szorult be e fölé az euró forint keresztárfolyam,
majd erősödésnek tudott indulni a magyar deviza.
Tehát
a múltban eddig mindig jó taktikát választott az a befektető,
vagy akár vállalatvezető, akinek devizakitettsége volt, ha
ezeken a szinteken forintot vásárolt euró ellenében, s
átvészelte a zavaros időszakokat, később ugyanis néha nagyobb,
néha kisebb nyereséggel tudott kiszállni pozíciójából. Ezzel
ez a zóna (amely 316 forint magasságából indul, s egészen 327
forint környékéig tart) fontos ellenállássá vált
technikailag, hiszen a szereplők - s nem csak a tőkepiacon
rövidebb távon spekulálókról van szó, hanem a valós euró
kitettséggel rendelkező vállalatokról is - vélhetően ezeken a
szinteken érzik azt, hogy érdemes lehet eurót eladni forint
ellenében.
EUR/HUF
hetiwww.markers.hu
Addig nincs is baj, amíg az árfolyam néhány hét elteltével lefelé tud fordulni erről a szintről, s a jókor beszálló befektetők, vagy vállalatok nyereséggel tudnak kiszállni az ilyen pozíciókból.
Ők
legközelebb is ott állnak majd a partvonalon, s ha egy
forinterősödést követően ismét gyengülni kezdene az árfolyam,
akkor vélhetően ismét jó üzletnek tűnik majd forintot venni, s
ezért a legközelebbi gyengülési hullámnál ismét
megjelenhetnek, stabilizálva ezzel a forint árfolyamát. Ha
azonban hosszabb időre e fölé szalad a kurzus, akkor a beragadt
pozíciók miatt ők már támaszt jelenthetnek az árfolyamnak, s
pont az ő pozícióik miatt lesz majd nehézkes ismét
visszaerősödnie az árfolyamnak.
Igazán
megbízható árfolyam-előrejelzést biztosító technikai alakzat
nem épült ki a közelmúltban az euró/forint grafikonon.
Aportfolio.hu csütörtök
reggeli elemzése szerint ugyan megfigyelhető egy szimmetrikus
háromszög a grafikonon, amelyből ki is tört felfelé az
árfolyam, s ennek célára 326 forint magasságában található.
Ugyanakkor - bár könnyen lehet, hogy valóban elmegy odáig az
árfolyam - a szimmetrikus háromszög alakzatok a kevésbé
megbízható formációk közé tartoznak, mi sem példázza ezt
jobban, minthogy két hónapja pont egy hasonló alakzatból történt
fals letörésnek lehettünk szemtanúi.
EUR/HUF
naposwww.markers.hu
Amitől a mostani kitörés egy fokkal veszélyesebbnek tűnik, hogy a szimmetrikus háromszögek sokkal gyakrabban trendfolytató alakzatok, mint trendfordítók, s március óta az uralkodó trend a forint gyengülése.
A Fidesz elkötelezett a korrupció elleni harcban
Ma
van a korrupció elleni harc világnapja. Felfigyeltek erre a
Fidesznél is, és a párt közleményben fejezte ki
elkötelezettségét a küzdelem mellett. "Nagyon
elkötelezettek" a korrupció elleni harcban. A
bizonytalankodók kedvéért íme néhány bizonyíték.
- A kormány célja, hogy felelősen gazdálkodjon a közpénzekkel, ezért megalkotta Európa legszigorúbb közbeszerzési törvényét.
- A korrupcióellenes harcot szolgálja az új párt és kampányfinanszírozási törvény és a politikusok vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről rendelkező jogszabály módosítása is.
- Az áfa- és adócsalások visszavágása érdekében is sokat tett a kabinet, és az online pénztárgépek rendszerének felállítása az illegális gazdaság visszaszorulását hozta.
- Vége 2002 és 2010 közötti időszaknak, vége a Gyurcsány-Bajnai kormányoknak, vége minden idők legkorruptabb kormányzati periódusának.
- Vége a közpénzek kitalicskázásának, a közpénzek korrupt felhasználásának. Vége a trükkök százainak, vége a "reggel, éjjel, este" történő állandó hazudozásnak.
Közbeszerzés: állami vezetőknél családi buli
Csellel
nyitott utat a családi buliknak a közbeszerzésekben a kormány. A
parlamentben unatkozó honatyák közül sokan bizonyára észre sem
vették, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átalakítása
kapcsán olyan törvényjavaslatot szavaztak meg, amely alapján az
állami vezetők hozzátartozói is elindulhatnak közbeszerzéseken.
Hétfőn
benyújtották, kedden pedig a kormánypártok frakciói mellett
Fodor Gábor, Gyurcsány Ferenc és más DK-s képviselők
szavazatával már el is fogadták a NAV átalakításáról szóló
törvényjavaslatot – számolt
beaz
Átlátszó.hu. Az akár még rendben is lehetne, hogy az új
törvény szerint a nyomozati jogkörrel is rendelkező adó- és
vámhatóságot a jövőben egy államtitkár fogja irányítani. A
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előterjesztésének
megszavazása azonban egyéb, sajátos lehetőségek előtt is
megnyitotta a kaput.
Igaz, ezeket
a meglepetéseket Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter alaposan
elrejtette. Pedig némelyik változtatásra igazán nagy szükség
volt már, hiszen az egy hónapja bevezetett, réginek éppen nem
nevezhető közbeszerzési törvény nem tette lehetővé, hogy
különböző közjogi méltóságok, állami vezetők, illetve
hozzátartozóik közbeszerzéseken induljanak.
Az
összeférhetetlenségi szabályok kizárták a versengésből a
többi között Áder János, Orbán Viktor, Kövér László,
Semjén Zsolt, illetve hozzátartozóik cégeit. De a Kúria
elnökének, a minisztereknek, a legfőbb ügyésznek, az
Alkotmánybíróság, a Közbeszerzési Hatóság és az Állami
Számvevőszék (ÁSZ) elnökének, a Központi Statisztikai Hivatal
(KSH), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), vagy a NAV elnökeinek és
hozzátartozóiknak a cégei sem adhattak ajánlatot a közpénzekért
folyó tendereken.
Mostantól
azonban minden másként lesz. Legyenek érte hálásak Varga
Mihálynak, és a parlamenti anyagokat alighanem felületesen
olvasgató honatyáknak, de a jövőben a közbeszerzésekből
kizáró tiltás csak azokra a hozzátartozókra vonatkozik, akik az
állami vezetőkkel közös háztartásban élnek.
Akik tehát
más lakcímre, vagy legalábbis lakásba vannak bejelentve, a
fontos állami poszton teljesítő rokontól formálisan
elkülönülve, önállóan élnek, a NAV átalakításáról szóló
törvény parlamenti megszavazása óta nyugodtan indulhatnak állami
közbeszerzéseken. Mi több, ezt valójában már november 1-től
szabályosan tehették, hiszen egy egyelőre megmagyarázhatatlannak
látszó okból az új szabályok visszamenőleges hatállyal lépnek
életbe.
Cserébe a
törvényjavaslat szövegezői látszólagos szigorításokat is
leírtak. Így például kibővítették az összeférhetetlenség
miatt a közbeszerzésektől eltiltott az állami vezetőknek körét.
Méghozzá úgy, hogy november 1-tól a Magyar Nemzeti Bank (MNB),
és az Energiahivatal elnöke, avagy a Nemzeti Választási Iroda
(NVI) vezetője és a kormánytagok is kénytelenek lesznek elnézni,
ahogy hozzátartozóik elhappolják előlük a különféle állami
megrendeléseket.
És ha ez
nem lenne elég, bele kell törődniük abba is, hogy saját
pereputtyuk mellett azoknak a rokonai is részt vesznek majd a
közbeszerzéseken, akik a tenderek kiírásában, előkészítésében,
lebonyolításában közreműködnek.
Mindezek
után az utókor számára érdemes feljegyezni: a törvényjavaslatot
Varga Mihály nyújtotta be, az Országgyűlés 119 igen és 69 nem
szavazattal engedte át. És tényleg nem csak a Fidesz és KDNP
képviselői voksoltak mellette. Így tettek a Demokratikus Koalíció
képviselői és Fodor Gábor liberális képviselő is.
Meddig rágalmazhatja Fischer Iván munkahelyét (Magyarországot) évi 1,5 milliárdért?
Ez
a vörös zenekar melyik titkos szolgálatnak játszik ???? a KGB –
nek biztos nem !!!
És
a felemás cipőjükért miért fizet a magyar állam !!!
Fogadjuk
fel a holló kórust sokkal olcsóbb mert
károg
a holló a jegenyén .
Ez
a zenekar is el károghatna a jegenyén ki kőtve vagy kitömve
!!
„Nekünk most minden segélyre szükségünk van. Mindenre, ami csak a túlélést lehetővé teszi”, mondja Fischer Iván, „mivel a magyar politikusok kulturális bűnözők. Az én országom tele van gyűlölködéssel, rasszizmussal, korrupcióval és hazugsággal; ezt a nagy zenekart meg sem érdemli”.
„Nekünk most minden segélyre szükségünk van. Mindenre, ami csak a túlélést lehetővé teszi”, mondja Fischer Iván, „mivel a magyar politikusok kulturális bűnözők. Az én országom tele van gyűlölködéssel, rasszizmussal, korrupcióval és hazugsággal; ezt a nagy zenekart meg sem érdemli”.
(Stephans
Moens tudósít a Budapesti Fesztiválzenekarról a flamand De
Morgen című napilap 2000. november 7-i számában)
Hillary
Clinton volt amerikai külügyminiszter republikánus nyomásra
közzétette magánszerverén tárolt hivatalos emailjeit. A 63 452
levélből a valasz.hu december 3-án bemutatta azt, amelyet Fischer
Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar karmestere 2011. június 28-án
írt Vernon Jordannak, Bill Clinton volt tanácsadójának, a
Clinton házaspár közeli barátjának. Fischer ebben arra kérdi
Jordan barátját, figyelmeztesse a budapesti útja előtt álló
külügyminisztert, nehogy látogatását az Orbán-kormány saját
céljára felhasználja, és így kínos helyzetbe kerüljön,
hiszen Magyarországon a kormány szétveri a demokráciát. Fischer
ezután eláztatja Kounalakis akkori budapesti amerikai nagykövetet,
mint aki „túlságosan közel áll” Orbánhoz és így nem
tájékoztathatja Hillaryt a demokrácia ellen Magyarországon
leselkedő valódi veszélyekről. Végül felajánlja segítségét,
hogy mindig rendelkezésre áll segíteni és információkkal
szolgálni.
A
levelet amelyet Cheryl D. Mills kabinetfőnök és Huma Abedin
külügyminiszteri tanácsadó közvetítése révén Clintonné
„hasznosított” Budapesten mind akkor, amikor ellenzéki
politikusokkal és civil szervezetekkel találkozott, mind pedig a
magyar kormányt nyilvánosan bíráló nyilatkozatai alkalmával.
A
valasz.hu portál tényfeltárása óriási visszhangot váltott ki.
Mint várható volt, a jobboldali sajtóban óriási felháborodást
keltett, míg a balliberális sajtó Fischer mellé ugorva
„véleményszabadságot”, demokráciát és az ilyenkor szokásos
szólamokat hozta fel. A botrány még ma sem ült el: reggel a
Lánchíd Rádió foglalkozott az üggyel.
A
visszhangokból azonban kimaradt két dolog.
Az
egyik egy emlékeztető. Mégpedig arra, hogy Clintont 2011 júniusi
budapesti útja előtt Ara-Kovács Attila, Dalos György, Demszky
Gábor, Haraszti Miklós, Kenedi János, Konrád György, Magyar
Bálint, Mécsi Imre, Radnóti Sándor, Rajk László és Tamás
Gáspár Miklós június 26-i keltezéssel Fischeréhez hasonló
hangú levelet küldött számára. A felsoroltak teljesen
véletlenül a választók demokratikus akaratából a történelem
pöcegödrébe lökött SZDSZ központi figurái voltak.
A
másik dolog ennél jóval fontosabb.
Egyetlen
jobboldali sajtóorgánum nem tette fel a logikus kérdést: meddig
tűri a kormány és a budapesti városvezetés, hogy Fischert
továbbra is világhírű zenekara élén tartsák és adófizetői
pénzből évi 1,4 milliárd forinttal dotálják? Melyből csupán
60 milliót (a dotáció 4,3 %-át) fizették be az államnak
bérjárulék formájában, mint ahogyan az a „Budapesti
Fesztiválzenekar Alapítvány közhasznú egyszerűsített éves
beszámoló és független könyvvizsgálói jelentés 2014.
december 31”-i nyilvános kimutatásában olvasható. És amelyből
kiderül, hogy a zenekari tagok nagyon nagy részét számlás
fizetésre kényszerítik, hogy elkerüljék a közterhek
befizetését, azaz azt, hogy az állam bérjárulék formájában
ezt megkapja. Ami egyébként mintegy 19 % terhet jelentene, ha a
kifizetés a jogszabályoknak megfelelően történne.
Tehát
a lényegi kérdés: meddig árulhatja külföldön Fischer Iván
munkahelyét (Magyarországot) közpénzen, azaz miért nem váltják
őt le a számára a majd’ másfél milliárd közpénzt
eljuttatók? Van erre még egy példa a világon?
Meddig
fizetne Szaúd-Arábia egy karmestert, aki azzal foglalkozik, hogy
külföldi médiumukban elítéli országa nyilvános lefejezéseit
vagy egy izraeli karmestert, aki a palesztinok megszállását és
módszeres irtását kifogásolja ugyanott? Melyek tények, szemben
Fischer vádjaival.
Akik
őt állásukban tartják, nem hivatkozhatnak arra, hogy mindezt nem
tudták. Megismétlem a mottóban olvasható szöveget a De Morgen
belga lap 2000. november 7-i (!) számából:
„Nekünk
most minden segélyre szükségünk van. Mindenre, ami csak a
túlélést lehetővé teszi”, mondja Fischer Iván, „mivel a
magyar politikusok kulturális bűnözők. Az én országom tele van
gyűlölködéssel, rasszizmussal, korrupcióval és hazugsággal;
ezt a nagy zenekart meg sem érdemli”.
Ugyanezt
Fischer belföldön is hangoztatta. 2000 március 29-én a Magyar
Hírlap így idézte Fischer Iván zeneigazgató sajtótájékoztatóján
elmondott „búcsúszavait”: „ez a gyűlölettel,
rasszizmussal, korrupcióval és hazugságokkal teli ország nem
érdemli meg ezt a nagyszerű zenekart”.
Fischernek
sajnos nem sikerült hatékonyan búcsút vennie.
Rágalomhadjáratát
busás kormányzati és önkormányzati (adófizetői) támogatással
azóta is folytatja.
Operaszerzőként
is politizál. Vörös tehén névvel írt darabot a tiszaeszlári
vérvádról. Ezt a New York Times 2013. október 20-i számában e
címmel ismertette: „Opera veszi fel a harcot a magyarországi
növekvő antiszemitizmusa ellen”. A hosszú cikk őt Schiff
András zongoristával és Alföldi Róbert rendezővel együtt az
Orbán-rezsimmel szemben felkelő hősökként méltatja.
A
Magyar Nemzet színikritikusa a lap portáljának 2013. október
18-i kiadásában így írt a Vörös tehénről: „amíg a zsidó
hagyományokat méltóságteljesen, komoly háttértanulmányokat
folytatva jeleníti meg, a helyi haszid dallamvilágot megidézve,
addig a magyar zenei elemek parodisztikusak, gúnyosak, kalotaszegi
és mezőségi muzsika szól nyírségi helyett. Itt már nincs meg
az eredetiségre törekvés, az előadás pedig kifejezetten
ironizáló, mintha a magyar népzene-néptánc az antiszemitizmus
egyik kifejezőeszköze volna.”
De
Fischernek a pénz soha nem elég. Bő egy hónappal korábban a
svájci vezető lapban, a Neue Zürcher Zeitung szeptember 6-i
számában arról panaszkodott, hogy nem kap elég állami
támogatást. „De túlélünk”, biztosította Fischer a svájci
nyilvánosságot, miközben itt is a súlyos magyarországi
antiszemitizmusról és nacionalizmusról panaszkodott.
Fischer
újabban a menekültkérdésre vetette rá magát, mint megtudjuk
német lapokból is. Alapítványt hozott létre, teherautót vett,
hogy „ellássa az átutazó menekülteket”, miközben élesen
bírálja a magyar migránspolitikát.
Most
már csak egy kérdés merül fel: a kormány és Budapest vezetése
leváltja-e a zenekar dirigensét vagy netán, homlokegyenest
ellenkezőleg, szándékában áll megkétszerezni fizetését és
megnövelni a Fischer által számlázási alapon szétosztásra
kerülő másfél milliárdot?
Remélem,
annyi demokrácia van, hogy ez a kérdés feltehető a jobboldali
sajtóban is.
Jó üzlet a várólista
A várólisták
kikerülése miatt kötik a magán-egészségbiztosításokat – a
piac százmilliárdos, az összes várólista pedig 10-20
milliárdból megszüntethető lenne. A kormány egyelőre 5
milliárdot adna a célra, ami valószínűleg csak a tömeges
betegmigráció megelőzésére elegendő.
A 35 év
alatti felnőttek 82 százaléka már vett igénybe magánorvosi
szolgáltatást, a 36-45 évesek 80 százaléka pedig fizetne az
MR- és CT- vizsgálatokért, ha így hamarabb jutna hozzá a
vizsgálathoz. A kutatásból az is kiderül, hogy a magasabb
jövedelmű, felsőfokú végzettségűek önmagukon kívül
gyermeküknek vagy szüleiknek is finanszíroznák a vizsgálatokat
– derült ki az Első Magyar Egészségügyi Marketing Kft. és a
Szinapszis Kft. kutatásából.
Ma
már öt olyan biztosító van, amely szolgáltatásalapú
egészségbiztosítást kínál Magyarországon: az orvosi
vizsgálatot, ellátást, műtétet finanszírozza szükség esetén
a biztosítási díjért cserébe. Van, ahol azt vállalják a –
borsos összegű – havi befizetés fejében, hogy bármi történik,
megkeresik a páciensnek azt a helyet a világon, ahol a legjobb az
esélye a gyógyulásra. A kereslet folyamatosan nő, egyre többen
hajlandóak a társadalombiztosítás mellé valamilyen
magánbiztosítást is kötni, legfőképpen azért, hogy kikerüljék
a várólistát, vagy bekerüljenek a VIP-szobákba, és amennyire
lehet, elkerüljék az állami egészségügyi szolgáltatást. Az
elmúlt két évben, amióta egyáltalán elérhetők ilyen
biztosítások, néhány tízezren kötöttek szerződést, és
körülbelül négymilliárd forint áramlott a magánbiztosításokba.
Ez ma még csupán a fél százaléka annak a 800 milliárd
forintnyi magánkiadásnak, amely a gyógyszerek, a hálapénz és
más közvetlen kifizetések formájában a magyar egészségügyben
évente jelentkezik. Biztosítók, biztosítási alkuszok és
orvosok tapasztalatai szerint a legnagyobb hajtóerő a várólisták
kikerülése. „Hónapokat kell várni egy endokrinológiai
szakrendelésre, egy citológiai vizsgálatra, vagy a képalkotó
diagnosztikára. Mire a diagnózis feláll, a terápia költsége jó
esetben sokszoros, rossz esetben pedig már késő”, ezért aki
teheti, az fizet – írta a Szike blog orvosszerkesztője.
Sajtóhírek
szerint ötmilliárd forintos rendkívüli támogatással rövidítené
a műtéti várólistákat a kormány. A gyorsított beavatkozások
akár már májusban elkezdődhetnek, és főként a legdrágább
műtétekre, a gerinc-, illetve a csípőprotézis beültetésére
több mint fél éve várakozóknak kedveznének. Információink
szerint májusban még biztos, hogy nem kap pluszforrásokat a
rendszer – egyeztetés igen, kormánydöntés nincs a kérdésben.
Pedig lépéskényszerben vagyunk: az Európai Unió öt éve
elfogadott, 2014-ben életbe lépő betegmigrációs egyezménye
szerint bárki, bárhol gyógykezeltetheti magát a saját országa
kontójára, ha hazájában fél éven belül nem jutna a szükséges
ellátáshoz. Márpedig jó pár magyar betegből lenne külföldi
„egészségturista”: csípőprotézisre átlagosan 780 napot
kell várni, de Vas és Zala megye egy-egy kórházában már csak
2017–2019-re vesznek fel előjegyzést térdprotézis- műtétre.
A legrosszabb helyzetben ők és a gerincstabilizáló műtétre
várakozók vannak: több mint másfélszer annyian szorulnának
ellátásra, mint amennyi beavatkozást egy évben elvégeznek;
naponta 1000-1200 új ember kerül az összesített nyilvántartásba.
A legtöbben pedig a szürkehályogműtétre várók vannak, 28
ezren. Úgy tudjuk, a leginkább érintett területek vezetőivel
hetekkel ezelőtt egyeztetett a szaktárca, az idegsebészet, az
ortopédia és a traumatológia képviselői is beadták
javaslatukat, mindannyian kiszámolták, mekkora támogatásra lenne
szükségük ahhoz, hogy fél éven belülre szorítsák a
várakozási időket.
Az Országos
Gerincgyógyászati Központ igazgatója az egyeztetés óta
semmilyen tájékoztatást nem kapott, ahogy azt sem tudja, hány
beteget érintenének a minisztériumi tervek. Az pedig szinte
kizárt, hogy májusra bármilyen változás életbe tudjon lépni.
„A gerincstabilizáció területén 1,5-2 milliárdos
ráfordítással azonnal le lehetne tornászni a sort, jelenleg 700
betegnek van fél éven túli időpontja. Ha a doktoraimat
visszahívnám, éves szinten a jelenlegi 2500 műtét helyett
6000-6500 beavatkozást tudnánk elvégezni. Így egy év alatt
egyenesbe jöhetnénk, onnantól pedig az évi 4000-4500 műtéttel
tartható lenne, hogy tűréshatáron belül maradjon a várakozás”
– nyilatkozta lapunknak dr. Varga Péter Pál, aki korábban már
jelezte: ha a helyzet nem rendeződik, semmi akadálya nem lesz,
hogy valaki nyisson egy magánkórházat, mondjuk, Dunaszerdahelyen
és ott fogadja az itthon az indokolhatónál tovább várakozó
betegeket. Megkötések, volumenkorlátok nélkül, majd annyi
pácienst lát el, amennyit csak bír – a magyar biztosító
számlájára.
Szakmai
számítások szerint ahhoz, hogy valamennyi várólistán lévő
beteget azonnal ellássanak, legalább 10-20 milliárd forint
kellene. Jelenleg mintegy 80 ezren várakoznak különböző
beavatkozásokra, s bár tavaly óta már nem intézményi, hanem
országos várólista működik, így megszűntek a párhuzamosságok,
mégis bizonyos kezelésekre akár éveket kell várni. Ennek
legfőbb oka az úgynevezett teljesítmény-volumenkorlát: ezzel az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár megszabja a kórházaknak,
hogy legfeljebb mennyi beavatkozást finanszíroznak, és ez akkor
sem lehet több, ha van szabad kapacitása az intézménynek. De a
kapacitás nem minden. A Magyar Kórházszövetség leköszönő
elnöke, Rácz Jenő szerint, ha van is hely a műtétére, nem
biztos, hogy akad elegendő műtő, eszköz vagy szakember a több
beavatkozás elvégzéséhez. A cél a szakma szerint az, hogy a
magyar betegeket itthon lássák el, és a műtétekre szánt pénzt
ne külföldön kelljen elkölteni.
Szennyvíz, penész, mocsok – végstádiumban a János pszichiátriai osztálya
Hogy
lehet itt embereket tartani? – mutat az ötven körüli nő a
Szent János Kórház közepén álló megroggyant épületre. Már
innen, a járda mellől is az volna a korrekt válasz: sehogy.
Belülről ez még egyértelműbb.
„Előbb csak a falakat kellett megtámasztani, aztán megindult a víz is a plafonból. Az öreg ház ósdi csövei nem bírják a "széttartó falak" nyomását, törnek, repednek...”
És
valóban ez a helyzet: a személyzeti WC-be, zuhanyozóba nyíló
ajtó szemöldökfájából csöpög a víz, fölötte a falon, a
plafonon, a nyílászárókon zöld- és feketepenész. Vastagon. A
falak jó ujjnyira szétnyíltak, a csempe táblákban válik
el a faltól. Az asszony szerint olykor-olykor lekaparják a
penészt, de néhány nap múlva mintha ott sem járt volna senki.
Az orvosok szobáját nemrég kellett lezáratni, mert már
semmiféle civilizációs mércének nem felelt meg.
A
betegágyakat el kell húzni a faltól, mert omlik a vakolat, és
ez még a legkisebb probléma
Veres Viktor / Népszabadság |
A betegtársalgóból nyíló férfi WC-ben a csészék fölött húzódó strangcső több helyen repedt, és mintha csak a természet űzne tréfát a szükségre szorulókkal, a szenny lé a csőből a csészére kuporodó nyakába csorog.
Nagyobb
esőzésekkor a plafon is beázik, a vihar már régebben levitte a
cserepet fölüle, ám hiába hívták a tetőfedőt, azt mondta:
amíg a fal lent mozgásban van, a cserepek sem maradnak meg
odafent. Mindez egy rehabilitációs osztályon, ahol heteket,
nemritkán hónapokat töltenek el a betegek. Az egyes kórteremben
nyolcan fekszenek. Ágyaikat elhúzták a faltól, mert a nedvesség
miatt leomlotta vakolat, kitakaróztak a téglák.
Szűrővizsgálat
Lapunk a
pszichiátrián látottak alapján megkereste az ÁNTSZ-t. Arról
érdeklődtünk, hogy a pszichiátriai ellátóhelyek ismétlődő
botrányaira tekintettel végeznek-e célvizsgálatot ezen a
területen, van-e képük arról, hogy a legkiszolgáltatottabb
betegeket milyen körülmények között látják el. A hivatal
lapunknak azt írta: az ÁNTSZ éves munkatervi feladatának
részeként a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített
Kórházak pszichiátriai osztályán december 7-én tart (azaz
éppen tegnap tartott) ellenőrzést. Ám annak eredményéről csak
később, az ellenőrzés megállapításainak okiratba foglalása
után ad információt. A válasz alapján az ÁNTSZ nem végez
épületstatikai és -gépészeti vizsgálatokat, ez nem tartozik a
hatáskörébe.
Az
asszony szerint áprilisban Pesthidegkútról költöztették ide a
betegeket: ott jobbak voltak a körülmények, az ápoltak
kimehettek a kertbe, itt erre sincs lehetőség. Levegőzni,
dohányozni a betegszobához tartozó berácsozott erkélyen lehet.
A dohányzók feje fölött, a rácson hónapok óta lóg egy pelenka, ha megáztatja az eső, csorog belőle a mocsok.
Az
asszony elmeséli, hogy a pincét, ahol a terápiás foglalkozások
zajlanak, többször elöntette a szennyvíz. Azzal búcsúzik:
valamit kéne már valakinek csinálnia.
Ezt
a főigazgató, Kázmér Tibor sem vitatja. „Fenntartói segítség
nélkül biztosan nem boldogulunk” – mondja. A János kórháznak
ezen a területén az elmúlt negyven évben átfogó felújítás
nem volt.
– Szűkös
lehetőségeink ellenére – mondja a főigazgató –
szakembereink folyamatosan orvosolják a felvetődő problémákat,
hiszen a kórház egész területén egyre-másra jelentkeznek
csőtörések, dugulások, az elmúlt héten is minden napra jutott
két-három ilyen eset. A gondot saját erőnkből nem tudjuk
megoldani, s ez alapvetően nem is a mi feladatunk lenne. Jelentős
javulást csak az intézmény teljes körű és átfogó felújítása
hozhatna – állítja.
Az
orvosi szobát nemrég helyezték használaton kívül
Veres Viktor / Népszabadság |
Nekiszegezzük
az asszony kérdését: hogyan lehet itt betegeket kezelni,
gyógyítani? Kázmér Tibor erre annyit mond:
„Minden körülmények között a legjobbat nyújtjuk betegeinknek.”
Az
ombudsman az év elején (Nemzeti Megelőző Mechanizmus néven)
külön csoportot hozott létre, amelynek feladata, hogy a fogva
tartási helyeken ellenőrizze a bánásmódot és a körülményeket.
A fogva tartás fogalmát e csoport meglehetősen tágan értelmezi,
mert a büntetés-végrehajtás intézményein túl ide sorolnak
minden olyan helyet, amelyet az ott élők nem hagyhatnak el
bármikor saját akaratukból. Eddig már több mint egy tucat
helyet látogattak végig, köztük több pszichiátriai betegeket
ellátó intézményt is.
A
hivatal jelentéseiből az látszik: a János kórház
pszichiátriájának körülményei nem egyediek, szinte minden
eddig vizsgált helyen rosszak az infrastrukturális feltételek. A
Merényi kórház szintén elfogadhatatlan körülmények között
működő pszichiátriája azután kapott rendkívüli támogatást
a felújításra, hogy két megrázó halálesetet követően a
nyilvánosság tudomást szerzett az ottani, szintén katasztrofális
állapotokról.
Akár még
szuperkórház is lehet a budai épülettömb
A jövő év
első harmadára készülhetnek el azok a munkaanyagok, amelyek
nyomán kijelölhetik az új szuperkórház helyét – értesült
lapunk. A 2016-os költségvetésben egymilliárd forintot
különítettek el az intézmény előkészítésére. A fővárosi
ellátások újraszervezésének fontos állomása a jövő heti
kormányülés, amelyen döntenek a Sportkórház sorsáról. A
tervek szerint az intézményt a jövő évi olimpia után új
helyre költöztetik.
Amióta
bejelentették, hogy a fővárosban új kórház épül, heves
lobbizás indult meg. Tarlós István főpolgármester mindenképpen
Budán, a János kórház–OPNI-tengelyben vagy attól északra, a
III. kerületi Margit kórház területén látná szívesen az új
ellátóhelyet. Wintermantel Zsolt újpesti polgármester viszont a
Megyeri hídhoz közel. A II. és a XII. kerületi polgármester,
Láng Zsolt és Pokorni Zoltán is a János kórházért lobbizik,
11 ezer támogató aláírást át is adtak az egészségpolitikáért
felelős helyettes államtitkárnak. Az ívet Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter és Fónagy János, a fejlesztési tárca
államtitkára is aláírta.
A János
kórház modernizálására az elmúlt években több terv és
megvalósíthatósági tanulmány született, de a működő kórház
átépítése anyagi és logisztikai szempontból is nehézségeket
jelentene, mindennek ellenére – úgy tudjuk – komoly esély van
arra, hogy a szuperkórház helye a Szent János Kórház lehet.
Ki
itt belépsz hagyj fel minden reménnyel ….
mondhatjuk
aki itt a kórházba kerül azt vihetnék egyből a temetőbe is
!!!!
Reagálás a korrupcióellenes világnap alkalmából rendezett konferencián elhangzottakra
Örömmel vesszük tudomásul, hogy Magyarország a korrupció elleni küzdelem fellegvára, ezért a hatóságok illetékes fideszes vezetőinek egész biztosan nem okoz gondot az alábbi, a közvéleményt is foglalkoztató kérdések megválaszolása:
Kik azok a fideszesek, akiket kontinenseken átívelő korrupciós botrány miatt kitiltottak az Egyesült Államokból?
Hogyan lehetséges, hogy vezető politikusok rokonai indulhatnak egy közbeszerzésen, miközben egy cég által szervezett nyereményjátékon az alkalmazottak és rokonaik egy szelet csokit sem nyerhetnek?
Miért nem érdekli az ügyészséget, mi lett a sorsa annak több mint négy és fél millió forintnyi korrupciós pénznek, mely Tiba István fideszes országgyűlési képviselőnél kötött ki? Fekete pártkasszába került, esetleg titkos külföldi bankszámlára fizették be, netán egy egzotikus sziget luxusszállodájának bárjában költötték el?
Hogyan nyerhet egy fideszes államtitkár frissen alakult, 100 ezer forintos forgalmú cége maximális, 3 millió forintos támogatást, és ezt az összeget mire fordította?
Miből él Habony Árpád, a miniszterelnök főtanácsadója?
A magyar nép kíváncsian várja a válaszokat.
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Céges karácsony
Igen tisztelt Kollégák!
A megerőltető üzleti évet az előző évekhez hasonlóan idén is céges karácsonyi bulival szeretnénk befejezni.
Mivel tavaly néhány igen sajnálatos közjátékra került sor, szeretném felhívni mindenki figyelmét néhány "játékszabályra", hogy a meghitt ünnepet megfelelő keretek között tarthassuk meg.
1.) Amennyiben lehetséges, a dolgozók saját lábukon érjék el a kijelölt szórakozóhelyet, azaz céges karácsonyunk színhelyét, ne pedig részegen hozzák be őket józanabb kollégáik. Kérem, tekintsenek el egy esetleges - kora reggeli óráktól kezdődő - előünnepléstől.
2.) Nem vesszük jó néven, ha a dolgozók a széküket közvetlenül a hidegtálas büfé asztalok elé helyezik. Szedés után valamennyien fáradjunk tányérunkkal vissza a kijelölt helyünkre!
Sajnálattal kell megállapítsuk, hogy a "Különben a Kovács felzabálja előlem az összes libamájat" indoklást sem áll módunkban elfogadni.
3.) Pálinkat, bort, pezsgőt még késői időpontban se igyunk közvetlenül az üvegből. Pláne akkor nem, ha az elfogyasztott finomságok darabkái még ott virítanak arcunkon, esetleg még éppen szánkban morzsoljuk őket. Az "alkohol fertőtlenít" megjegyzés bizony nem csökkenti valamennyi dolgozó fenntartását azokkal a palackokkal szemben, amelyekbe más dolgozók beleittak és amelyekben kedélyesen úszkálnak az ételmaradékok.
4.) Meg szeretnénk kérni azt az illetőt, aki tavaly a forralt bort csipkebogyótea + ólommentes benzin keverékre cserélte, hogy az idén mellőzze ezt a tréfát. Bizonyára még emlékszünk mindannyian, hogy mi történt néhai Szilvásy kollégánkkal, amikor a harmadik pohár után felkereste a dohányzásra kijelölt helyet...
5.) Ha netalán valakit a számos ízletes étel és ital élvezete után rosszullét gyötörné, úgy nagyon kérjük, keresse fel az erre a célra kijelölt helyiséget. A főnök tavaly nem igazán volt elragadtatva aktatáskája váratlanul előbuggyanó tartalmától.
6.) Amikor karácsonyi dalokat énekelünk, az eredeti szövegekre szorítkozzunk. Néhány friss tanoncunk még nem nagykorú, így feltehetően zavarba hozhatók bizonyos szövegrészletekkel.
Itt szeretnénk megemlíteni, hogy a férfi kollégák közül néhányan még nem jelentkeztek az apaság megállapításához nélkülözhetetlen vérvizsgálatra. Jelenleg GYES-en lévő kolléganőnk, Nagy K. Katalin ugyanis határozott összefüggést vél felfedezni a tavalyi céges karácsony és az idén szeptemberben született Klára lánya fogantatása között.
Ha valamennyien tartjuk magunkat fent említett viselkedési normákhoz, akkor az idei céges karácsony is nagyon jól fog telni.
Továbbá: Etikett: hogyan éld túl a céges rendezvényeket?
Egymillió migráns Németországban
2015. december 8. 888.hu
1. Egymillió migráns Németországban
Az idén Németországba érkezett migránsok száma elérte az egymilliót. Németország lakossága a legutóbbi népszámlálásból származó hivatalos adat szerint 81,2 millió fő. Így, az egymillió menedékkérő 1,23 százalékos népességnövekedést jelent. Az érték felülmúlja az UNHCR, a Frontex és a német hatóságok előrejelzéseit is. A migránsokat regisztráló hivatal becslései szerint a migránsok száma egymilliónál is magasabb lehet, mert még mindig vannak olyan bevándorlók, akik nem kerültek be a nyilvántartó regisztrációs rendszerbe. A német és a francia belügyminiszter egyetért abban, hogy a migrációs hullámot csökkenteni kell. A miniszterek elutasítják a terroristák és a migránsok közti áthallásokat. A migránsok mellett a szélsőségesek száma is növekszik Németországban. Az állam tehetetlen. A neonáci Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) működését már több mint tíz éve próbálják betiltani, de eddig sikertelenül. A német felsőház nemrég újabb keresetet nyújtott be az alkotmánybíróságnál, indítványozva a párt beszüntetését. A tárgyalás dátumát 2016-ra tűzték ki.
2. Erősödő szélsőjobboldali pártok és muszlimellenes hangulat Európa-szerte
Az egyre fokozódó és nagyrészt kezeletlen helyzet miatt Európában megerősödtek a szélsőjobboldali pártok és a civilek között is megjelentek a muszlimellenes tevékenységek. Németországban, Finnországban és Svédországban is történtek gyújtogatások migránsszállásokon. A társadalmi feszültségekre válaszul egyre több ország szigorít menekültpolitikáján. Úgy vélik, ha kevesebb migránst engednek be, úgy a migrációs és a társadalmi frusztráció is csökkenhet. A svédek, a norvégok, lengyelek és a dánok után, most a Finnország szigorít migránspolitikáján. Az intézkedések értelmében ezentúl nem kaphatnak átmeneti tartózkodási engedélyt egyes dél- és kelet-afganisztáni tartományokból érkező bevándorlók. Továbbá Helsinki a tervek szerint hat menekültközpontot bezár vagy korlátozza azok működését, miközben két új kitoloncolási központot létesítenek a határ mentén.
3. Martin Schulz szerint széteshet az Európai Unió
Az Európai Parlament elnöke szerint széteshet az unió, és támogatóinak nagyon erősen küzdeniük kell azért, hogy ez ne történjen meg. A Die Welt című lapban megjelent interjúban az Schulz elmondta, hogy a veszély oka az EU közösségén belül működő erők - mint például a nacionalizmus, a "határok és a falak Európája". Az EP elnöke szerint az, hogy számos kormány visszafordul a nemzeti gondolkodási mintázatok felé, végzetes, mert egyetlen tagállam sem tud egyedül megbirkózni a migráció, a klímaváltozás, a terrorizmus, a kereskedelem, a nemzetközi bűnözés kihívásaival. Schulz szerint a megoldás kulcsa Angela Merkelnél és a szociáldemokrata alkancellárnál, Sigmar Gabrielnél van, akik azért harcolnak, hogy a válságot EU közössége együtt oldja meg, és ne hagyja magára olyan tagjait, mint Németország, Svédország, Ausztria vagy Olaszország.
Kapcsolódó:
Németországban ismét iszonyatos borzalom készül! Igazolványban rögzítik a menekültek vallását(alfahir.hu)
Hivatalos: eddig egymillió migráns érkezett idén Németországba (mandiner.hu)
"A szabad világ kancellárja" - Angela Merkelt választotta az év emberének a Time magazin (mandiner.hu)
Beszóltak Merkelnek - jobb lenne nélküle (napi.hu)
Kezdődik! Több tízezer migránst toloncolnának Magyarországra! (napimigrans.com)
Eva Maria Barki: Egymilliárd migráns jöhet, rosszabb, mint a kommunizmus
A Dublin III és a schengeni rendszer "meghalt", ezért a genfi egyezményt fel kellene mondani - mondta lapunknak a migráció kapcsán Eva Maria Barki nemzetközi jogász. A migránsszakértő szerint a probléma égető, hiszen egy tudatosan előkészített, jól koordinált betelepítés zajlik, 2050-ig akár 950 millió érkezővel is számolhat a kontinens. De a kihívásra Európának nincs válasza. Angela Merkel és Jean-Claude Juncker azt az álláspontot képviselik, amit Washingtonból diktálnak nekik. Kiemelte, Ausztriában véleményterror van: tilos a migráció ellen szót emelni. Aki így tesz, azt kirúgják az állásából. (Teljes riport itt)
Beszóltak
Merkelnek - jobb lenne nélküle
Saját
országa és Európa is jobban járna, ha Angela Merkel német
kancellár minél előbb átadná a hatalmat valaki másnak - véli
a MarketWatch pénzügyi szakírója. A regnálása idején
bekövetező, egymást követő válságokra adott rövid távú
válaszai szerinte súlyos károkat okoztak.
Angela
Merkel kancellár elmúlt tíz éves tevékenysége katasztrófa
Németország és Európa számára is - kezdi nem túl barátságos
értékelését a MarketWatch pénzügyi portálon Matthew Lynn, a
site publicistája. A The Economist nemrégiben azt írta Merkelről,
hogy egy nélkülözhetetlen európai politikus, és van még egy
pozitívum, amit el lehet mondani róla. Az egymást követő
válságok, amelyekkel szembe került, nem tudták kimozdítani a
nyugalmából.
A
kancellárt dicsőítő írások azonban nem állnak meg itt.
Szerintük a kancellár briliáns politikus és stratéga, kiválóan
kormányozza országát, így az a lehetőség, hogy átadja a
hatalmat valaki másnak, súlyos csapással fenyegeti az európai
kontinenst. Lynn-nek egy baja van mindezzel. Az, hogy semmi köze a
valósághoz. Szerinte Merkel kiváló a hatalom megszerzésének és
megtartásának művészetében, továbbá jól manipulálja
partnereit és a közvéleményt a hazai és a világpolitikában.
Katasztrófa?
Ha
azonban vezetői teljesítményét nézzük, akkor a pénzügyi
szakújságíró szerint katasztrofális teljesítményt láthatunk.
A német gazdaság a kormányzása alatt a defláció exportálásával
elkezdte károsítani a világ többi országát. Az eurózóna
válságának kezelésével addig maszatolt, amíg az közös
európai valuta javíthatatlanná nem vált. Az EU-val kapcsolatos
langyos politikája a széthullás szélére sodorta az
államközösséget, amelynek első lépéseként Nagy-Britannia
kiléphet az unióból.
Nézzük
a gazdaságot! - folytatja Lynn. A német gazdaság a felszínen
erős: a GDP nő, a munkanélküliségi ráta pedig az újraegyesítés
óta nem látott mélységben, 6,3 százalékon áll. Ugyanakkor
Németország az eurózónán belül szorította le a béreket az
ezredforduló után, ami hozzájárult ahhoz, hogy brutálisan nagy
külkereskedelmi többletet halmozzon fel. Idén ez a GDP kilenc
százaléka lesz, ami nem teszi gazdagabbá az átlag németet,
viszont mérsékli a keresletet a világpiacon, ami erősíti a
deflációs nyomást.
Németország
mindig nagy exportőr volt, de ezzel egyidejűleg sokat importált,
amivel növelte a világpiaci keresletet. Merkel egyszerűen nem
volt hajlandó megérteni, hogy ez az egyensúlyvesztés egy
probléma, amit orvosolni kell.
Elrontott
válságkezelés
Görögország,
Írország és Portugália 2010-2011-ben összeomlott, amiből le
kellett volna vonni azt a nyilvánvaló következtetést, hogy
valami súlyos hiba történt a közös európai valuta rendszerének
kialakításakor. Az uniós vezetés ehelyett mellébeszéléssel
reagált, ami nem lett volna baj, ha csak addig tartott volna, amíg
az illetékes döntéshozók meg nem találták volna a reális
megoldást. Az európai egységről szóló halandzsa azonban azóta
helyettesíti az utóbbit.
Öt
évvel a válság kirobbanása után Görögország még mindig a
lejtőn van, Portugália új válság elé néz - államadóssága a
GDP 130 százaléka, ami visszafizethetetlen, miközben a
lakosságnak elege van a megszorításokból. A kezdet kezdetén
finoman ki kellett volna segíteni ezeket az országokat az
eurózónából ahelyett, hogy egyik válság a másikat kövesse.
Így az övezet többi állama túlélte volna a válságot, míg
Lynn szerint most az a helyzet, hogy kétséges, lesz-e még euró a
2020-as években.
Európa
süllyed
Európa
süllyedő pályára állt az elmúlt évtizedben. Franciaország
hanyatlása nyomán Németország vált az EU domináns hatalmává.
Ebben a szerepkörben nem volt képes elindítani azokat a
reformokat, amelyek nélkülözhetetlenek a kontinens
versenyképességének javításához. Még az USA-EU transzatlanti
szabadkereskedelmi övezetről szóló tárgyalásokat sem sikerült
lezárni, pedig ez minden bizonnyal megdobná a résztvevő felek
gazdasági növekedését.
A
MarketWatch szakírója azt valószínűsíti, hogy a britek a
függetlenségi népszavazáson az EU elhagyása mellett döntenek.
Ebben nem állítja meg őket, hogy Merkel - elkerülendő az unió
ezzel járó súlyos presztízsveszteségét - jelentős
engedményeket ajánlott brit kollégájának, David Cameronnak. A
végeredmény az lehet, hogy Európa legnagyobb gazdasága - amellyé
Nagy-Britannia válhat a következő két évtizedben - az EU-n
kívül kerül.
Merkel
is süllyed
A
bevándorlással kapcsolatos politikája, Németország megnyitása
a szíriai menekültek előtt aláásta a kancellár népszerűségét.
A Bild friss felmérése szerint a németek 48 százaléka nem
szeretné, hogy 2017 őszén újrainduljon a kancellári posztért.
Pártszövetsége, a konzervatív CDU/CSU még vezeti a népszerűségi
listákat, de személyes elfogadottsága hanyatlik.
Merkel
az európai politika domináns figurája 2005-ös első választási
győzelme óta. A modern politikában nem jellemző, hogy
politikusok egy évtizednél tovább regnáljanak: Margaret Thatcher
brit miniszterelnök 11 év után bukott meg, Francois Mitterand 14
éves uralmának utolsó éveiben már csupán ceremoniális
szerepet játszott.
Mikor
távozhat?
Lynn
szerint Angela Merkel valamikor a jövő év második felében
adhatná át a hatalmát utódának, hogy az utóbbinak legyen egy
bő éve bizonyítani képességeit a választóknak. Ha így tesz,
ha nem, a piacok sopánkodva fogják lereagálni hatalmának
elfonnyadását a következő 12 hónapban.
Pedig
nem kellene ezt tenniük. A pénzügyi szakíró szerint Európa
közelebb kerülne számos problémája megoldásához, ha végre
megszabadulna Merkel ragaszkodásától a rövid távú
megoldásokhoz. A változás nem jöhet elég gyorsan.
A
Perzsa és Ottomán Birodalmak összeütköznek, ahogy dúl a nagy
közel-keleti olajháború
Benjamin Fulford 2015. december 9., szerda Új Világtudat
A történelmi események továbbra is kibontakozóban vannak, ahogy a régi birodalmak, az Oszmán (Törökország) és a Perzsa (Irán) szövetségeseket keresnek harcukban, hogy megszerezzék az olajmezőket, és újrarajzolják a régió térképét. A harcok a Közel-Keleten az olajdollár irányításáról szólnak, és így a világ pénzügyi rendszeréről. Mint ilyen, ez egy nyugati polgárháború, megbízottakat felhasználva a régióban.
A harcoló erők összetettsége, melyek az olajért harcolnak zavarossá teszik a régióból érkező híreket. Szóval ez egy jó alkalom lehet arra, hogy megpróbáljuk azonosítani a kulcsszereplőket és napirendjüket, mielőtt a háború legújabb fejleményeibe belefognánk.
Az első dolog, amit érteni kell, hogy évi 2 trillió dollár bevételi forrás miatt folyik a harc. Európa példaul több mint 600 milliárd dollárt költött energiára 2013-ban, az Eurogas által kiadott statisztikák szerint.
eurogas.org
A legtöbb energiát a Közel-Keletről vagy Oroszországból importálták. Kína és az USA hasonló nagyságrendben költött, mint a világ többi része.
A kazár maffia úgynevezett neokenzervatív frakciója azt remélte, hogy megszerzik mindezt az olajat, és így folyamatosan ellenőrzésük alatt tartják a bolygót még legalább száz évig, ahogy az Új Amerikai Évszázad Projekt saját jelentésében látható. Ezért követték el a kazár beltenyésztett maffiózó bandita ifjabb George Bush és cimborái 911-et, az "új Pearl Harbort." Ez volt az oka, hogy az Egyesült Államok és más nyugati országok hadseregeit megtévesztették, hogy ellopják az olajat ezen gengszterek számára a "tömegpusztító fegyverek és Bin Laden keresésének" ürügyén.
Azt is tudjuk, hogy az ifjabb Bush rezsim banditája Donald Rumsfeld 2,3 trillió dollár hiányáról számolt be a Pentagon költségvetésében, közvetlenül 911 előtt. Ezt a pénzt költötték a Blackwater, az Academi, és most az ISIS nevű zsoldoshadsereg létrehozására, Pentagon hírszerzési források szerint. Ez a magánhadsereg, mely legalább 500 ezer fős, elfoglalta az olajmezőket a Közel-Keleten, különösen Irakban és Szíriában.
Most már több, részletes jelentésből tudjuk, hogy az ellopott olajat Izraelen, Törökországon és Szaúd-Arábián keresztül mosták tisztára. Ezen országok mindegyikében a sátán imádó kazár maffia családok uralkodtak, melyek úgy tettek, mintha muszlimok vagy zsidók lennének.
A másik fontos dolog, amit meg kell ismételni, hogy a nagy olajtársaságok és részvényeseik mélyen érintettek ezekben a konfliktusokban. A nagy olajtársaságok, melyek a régióban harcolnak a BP (brit Rothschildok), az Exxon Mobil (Rockefeller), a Gazprom (Rothschild, továbbá orosz oligarchák) és a szaúdi / Bush bűnszövetkezet.
A látszólag ellentétben álló kazár maffia csoportok úgy tesznek, mintha egymással harcolnának, miközben valójában együtt dolgoznak azon, hogy létrehozzanak egy kazárok által ellenőrzött szuperhatalmat a régióban. Ez az, amit az egész, úgynevezett arab tavasz államcsíny sorozatnak el kellett volna érnie a legvégén a régió kormányai ellen.
Szintén van egy erős frakció, amely a kazár irányítás teljes megszüntetése ellen harcol a régióban és másutt, melynek középpontjában a világ fegyveres erői és hírszerző ügynökségei állnak, különös tekintettel az Egyesült Államokra, Oroszországra és Kínára.
Azt is figyelembe kell venni, hogy Oroszország, Franciaország, Anglia, Németország, Irán, Törökország, Jemen, Szaúd-Arábia, Szíria, a Pentagon és a többiek mind aktívan részt vesznek az ISIS zsoldos hadsereggel együtt a harcokban, melyek a térségben tombolnak.
Most már látható, miért nem ésszerűtlen azt mondani, hogy a 3. Világháború a Közel-Keleten kezdődött meg.
Oké, így ezzel a nagy emlékeztető képpel, hogy mi folyik itt, nézzük meg a legújabb fejleményeket ebben a konfliktusban. A múlt héten, miközben az orosz elnök Vlagyimir Putyin találkozott Barack Obama amerikai elnökkel Párizsban, Joseph Dunford tábornok, a Pentagon vezetője felhívta Valerij Geraszimovot, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökét. Dunford és Geraszimov megvitatták, hogyan lehetne "leszerelni Törökországot, Izraelt és Szaúd-Arábiát a valós terror elleni háborúban," Pentagon források szerint.
Ennek a közös orosz / Pentagon műveletnek a része, hogy a Pentagon az összes Patriot légvédelmi rendszert megbénította Szaúd-Arábiában, Törökországban és Izraelben. Ugyanakkor Oroszország létrehozott egy repüléstilalmi zónát az egész régióban.
"Izraeli jelentések légicsapásokról Sziriában, vagy az ellenintézkedésekről az orosz S300 rakétavédelmi rendszerek ellen Görögországban kétségbeesett hazugságok, hogy leplezzék jelentéktelenségüket, vereségüket, és a földre kényszerített légierejüket," - Pentagon források szerint. Az olaj Izraelbe áramlása mára nagyrészt leállt, és az országot arra kényszerítik, mely rugdos és sikoltozik, hogy adja fel a területeket, melyeket 1967-ben elfoglalt.
Valamint tömeges pénz kivétel folyik az izraeli szövetséges Szaúd-Arábiában, reagálva arra, hogy jemeni katonák léptek az országba, és körbevették Najran és Jizan városokat a jemeni határ közelében.
presstv.ir - oilandgas360.com
A német kormány mostanra szintén csatlakozott az oroszokhoz és a Pentagonhoz, miközben nyílt lépéseket tettek a kazárok ellen azzal vádolva a szaúdi arabokat, hogy a világ egyik vezető terror exportőrei.
tribune.com.pk
Közben Oroszország nagy lépéseket tett a kazár megbízott erők ellen Azerbajdzsánban, Pentagon források szerint. Egy azerbajdzsáni fúrótornyot gyújtottak fel a múlt héten, hogy megállítsák az olaj áramlását Izraelbe, melyet arra használtak, hogy abból finanszírozzák a fegyverexportot az azerbajdzsáni fővárosba, Bakuba. Oroszország szintén rakétákat telepített Örményországba, hogy "a földre kényszerítse a két titkos izraeli drón / légibázist Azerbajdzsánban," mondták. "Az üzenet a síita többségű Azerbajdzsánnak, hogy ki kell rakniuk Izraelt, el kell fogadniuk az ölelést, leállítani a síiták elnyomását, legyenek jóban Iránnal, vagy máskülönben," mondta az egyikük.
Törökország most azzal reagált, hogy csapatokat küldött Irakba, és nyíltan szövetkezett a szunnita muszlimokkal az országban. A Nouri al-Maliki-vel kapcsolatban lévő források, aki egészen a közelmúltig volt Irak elnöke azt mondják, hogy Maliki úgy véli, hogy van egy titkos amerikai / török megállapodás Irak felosztásáról. Al-Maliki szerint az ISIS ellenőrizhetetlenné vált, és az Egyesült Államok nem tehet ellene semmit, hogy megállítsa, a források szerint.
Más források szerint a török rezsim egyszerűen behatol abba a hatalmi vákuumba, ami Irakban létezik, és azon dolgozik Szaúd-Arábiában, hogy megállítsa, amit perzsa offenzívának lát a térségben. Tehát ahogy már említettük, van egy háború az Oszmán Birodalom és szövetségesei, valamint a Perzsa Birodalom és szövetségesei között. Jelenleg a perzsák a jobban informáltak.
Azonban most, hogy a törökök felismerték, hogy a NATO nem fog Oroszországgal harcolni a nevükben, biztosak lehetünk abban, hogy titokban Oroszországgal és a Pentagonnal tárgyalnak annak érdekében, hogy megmentsék magukat a katasztrófától. Az amerikai hadsereg már egyértelművé tette, hogy nem hajlandó megvédeni Izraelt, ami azt jelenti, hogy az ország ki lesz szolgáltatva Törökországnak, Iránnak, és legfőképpen Oroszországnak.
A harcok a Közel-Keleten részei az amerikai hadiipari komplexum egy nagyobb tervének, hogy eltávolítsák a kazár maffia ellenőrzését a banki és pénzügyi rendszerekből világszerte. Ez a forgatókönyv "30 dolláros hordónkénti olajárat követel, egy feltörekvő piaci adósság vissza nem fizetést, a szaúdi ház bukását, és a kínai jüan használatát, hogy azzal fizessenek a közel-keleti olajért," többek között. Mindent összevetve, ezen események hatására a bankok, és végül a kazár Új Világrend is összeomlanak, ahogy a tervezők elképzelik. A kiváltó ok az olaj fedezetek lejárata lehet januárban és februárban, amelynek következtében néhány nagy játékos hirtelen sokkal jobban ki lesz szolgáltatva az összeomló olajárak hatásainak, mondják.
Az Egyesült Államokon belül a hadiipari komplexum tisztogatást hajt végre az "izraeli ötödik hadoszlopban", a források szerint. Ennek egyik látványos jele volt múlt héten New York Állam Közgyűlésének egykori szóvivőjének, Sheldon Silvernek hét szövetségi korrupciós ügy miatt történt elítélése.
nydailynews.com
A büntető ítélet része egy lépésnek, hogy megszüntessék a bűnöző Wall Street-i fedezeti alapok és cégek politikai védelmét, amelyek fosztogatják az amerikai gazdaságot, a Fehér Sárkány Társaság amerikai forrásai szerint.
Egy másik jel egy kampány, hogy félreállítsák Rahm Emanule chicagói polgármestert látszólag azért, mert eltussolta egy afroamerikai tinédzser törvénytelen megölését. Ez azonban csak jogi ürügy, hogy eltávolítsák ezt a chicagói gengszert a hatalomból, a FST forrásai szerint. Több fej is hullani fog, ahogy a dolog alakul, tették hozzá az amerikai FST források. A kazárok több megrendezett tömeges lövöldözéssel fognak reagálni.
Közben történtek fejlemények Japánban is. Chodoin Daikaku japán hatalmi bróker azt mondja, hogy az egykori japán pénzügyminiszter Heizo Takenaka nemrég egy "több millió dolláros" kenőpénzt ajánlott fel a népszerű ellenzéki politikusnak Toru Hashimotonak. Mivel Takenaka japán áruló, aki átadta a japán pénzügyi rendszer irányítását a kazár maffiának, ezen kísérletének, hogy megvesztegesse Hashimotot csak az a célja, hogy a kazár maffia szolgálójává tegye. Ha elfogadja a kenőpénzt, azt ígérték, hogy meg fogja kapni a miniszterelnök munkáját, de csak akkor, ha lehetővé teszi a kazár maffia számára a japán megtakarítások folyamatos fosztogatását.
A Bank of Japan legújabb jelentése azt jelzi, hogy a forgalomban lévő pénz teljes összege csökkent Japánban, miközben a legutóbbi GDP statisztikák azt mutatják, hogy az ország recesszióban van. Mindkét esemény bizonyítja, hogy az úgynevezett Abenomics, vagy a Bank of Japan tömeges pénznyomtatása csupán a japán pénz ellopását jelenti azzal a céllal, hogy megmentsék a kazár maffiát és a bankjaikat. Mivel a japán kormány saját statisztikái azt mutatják, hogy ezt a Bank of Japan pénzt nem Japánban költik el.
Végül Zhang Seung Shik, a 30 trillió dollár értékű mandzsúriai arany vagyon egyik alperese a múlt héten azt mondta, hogy a Nemzetközi Fizetések Bankja megígérte neki, hogy a pénzt arra fogják használni, hogy "helyreállítsák a mandzsúriai nemzetet, felosztva Kínát 16 országra, és Oroszországot 4 országra." Zhang úrnak csak annyit mondhatunk, hogy álmodozhat tovább, de senki nem fogja rábízni a 30 trillió dollárt.
Kapcsolódó:
"Ezer sebből vérzik az EU-Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodás" (karpathir.com)
Putyin berágott: bíróságra viszi Ukrajnát (888.hu)
Oroszok nyilvánosságra hozták Szept 11 WTC (9/11) terrortámadás feltárt eredményeit, bizonyítékait(titkolthirek)
“Ezer sebből vérzik az EU-Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodás”
Január
elsejétől életbe lép a szabadkereskedelmi megállapodás Ukrajna
és az unió között. Közben Joe Biden, amerikaik alelnök úgy
fogalmazott, hogy az orosz katonáknak haladéktalanul el kell
hagyniuk a Donyec-medencét, Ukrajnának pedig helyre kell állítania
ellenőrzését az orosz-ukrán határ teljes vonalán.
Az
EU és Ukrajna képviselői megegyeztek, hogy 2016. január 1-jén
bevezetik a Mély és Átfogó Szabadkereskedelmi Megállapodást
(DCFTA) Ukrajna és az unió között. Az unió és Ukrajna közötti
szabadkereskedelmi megállapodást 2013 novemberében Viktor
Janukovics akkori, oroszbarát ukrán elnök elutasította, majd az
ezt követő tiltakozó megmozdulások következtében távozott a
hatalomból.
Az
egyezmény életbe lépésével Ukrajna ismét felkerülhet a
világtérképre, mivel az oroszországi szankciók közvetlen
összefüggésben lehetnek a törökországival, ami kihatással van
Szíriára is – mondta Pintér István biztonságpolitikai
szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Tehát a
geopolitikai játszma tovább folytatódik – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy ennek az egyezménynek az életbe lépése bizonyos biztonságpolitikai kérdéseket is felvet, gondolván itt a korábbi majdani eseményekre. A megállapodás „ezer sebből vérzik, hiszen senki nem tudja ennek az árát” – fűzte hozzá. A nyugat-európai áruk tömkelege fogja elözönleni Ukrajnát, cégek mennek majd csődbe, hatalmas lesz a munkanélküliség – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint ezért is fontos, hogy Lengyelország mintegy egymillió munkást szívna fel három éven belül.
Ukrajna
ebben a pillanatban ténylegesen csődben van, az IMF segítsége
nélkül nem tud talpra állni – mondta Pintér István.
Gálik
Zoltán, a Corvinus egyetem docense a műsorban megjegyezte, hogy az
Európai Unió 2008 óta nagyon intenzív kapcsolatokat épített ki
Ukrajnával. A 2013-as konfliktus egyik oka volt, hogy Ukrajna
elköteleződött az EU irányába – tette hozzá. Az unió által
nyújtott szabadkereskedelmi megoldás nagymértékű szabadságot
ígért az ukrán termékek és szolgáltatások részére az EU
irányába, ami a korábbiakban szokatlan volt. Ennek a szerződésnek
az életbe lépése történik meg januártól – magyarázta.
Ukrajna
az unió számára kis falat, csupán az egy százalékát adja az
európai külkereskedelemnek, ugyanakkor az ukrán kereskedelem
harminc százaléka Európával zajlik – mondta Gálik Zoltán. A
szerződés, amit most kínál az EU Ukrajnának aszimmetrikus, az
unió gyorsabban bontja majd le az akadályokat, mint Ukrajna, ahol
még nem ment végbe a gazdasági modernizáció, és akinek 15 éve
van erre – tette hozzá.
418
Putyin berágott: bíróságra viszi Ukrajnát
2015.
december 9. 21:00
Berzi
Gergely
MOSZKVA,
21:00
Putyin
utasította az orosz kormányt, hogy amennyiben Ukrajna nem
fizeti ki a december 20-ai határidőre a 3 milliárd dollárt,
akkor vigye nemzetközi döntőbíróság elé az ügyet.
Fotó:
AFP
Putyinék
azon akadhattak ki, hogy szerdán kiderült,
az IMF meg akarja változtatni hitelezési szabályait annak
érdekében, hogy kisegíthesse Ukrajnát. Az oroszok ezt ellenük
irányuló, elfogult döntésnek tartják.
Moszkva
már november közepén jelezte, hogy ha
Ukrajna nem képes teljesíteni fizetési kötelezettségét,
bíróságra megy. Miután
Kijev ezidáig nem tudta megoldani az ügyet, az oroszok
bekeményítenek.
A
két ország még 2013-ban kötött pénzügyi támogatási
megállapodást, ennek keretein belül Oroszország 3 milliárd
dollár értékben vett két éves lejáratú kötvényt. Több
vásárlás nem volt, mert közbeszólt az orosz-ukrán
konfliktus, de Kijev eddig mindig időben fizette a kamatokat.
A
tőketörlesztés viszont túl nagy falatnak tűnik, ezért az IMF
azt javasolta Moszkvának, halasszák el a fizetési határidőt.
Az oroszok belementek volna az átütemezésbe, ha egy vezető bank
garanciát vállalna. Sőt, Putyin ma egyenesen azt mondta,
ha Washington annyira biztos benne, hogy Ukrajna jövőre képes lesz fizetni, akkor vegyen részt a kockázat megosztásában."
Oroszok nyilvánosságra hozták Szept 11 WTC (9/11) terrortámadás feltárt eredményeit, bizonyítékait
“Az
oroszok nyilvánosságra hozták a Szept 11 WTC (9/11) terror
támadás feltárt eredményeit, bizonyítékait, tételesen a
közvélemény számára. Ezekből sok ismert de kimondatlan volt
eddig is:
Amerikai,
angol és izraeli terroristák hajtották végre, 2 kilotonnás
plutónium bombával, (10 centis neutron bomba) ami az amerikai
hadseregtől szerzett tüzérségi eszköz.
Az épület
alatt robbantott hatalmas üregbe zuhant az épület, a szuper erős
acéltartókat pedig a neutron fluxus olvasztotta porrá.. A
villanás jórészt a föld alatt történt és szinte magmává
olvasztotta a kőzetet, villanása igen rövid volt és leginkább
az infra tartományban. Ez magyarázza a torony tetején lévő
hatalmas antenna füstté válását is. Valamint a hatalmas
mennyiségű beton port, amelynek 72 órán át tartó radioaktív
sugárzása visszatért aztán normálisra. Viszont tény, hogy
azóta is sokan hallnak meg rákos daganatoktól, akik ott voltak..
A sajtóba kiszivárogtatott precíz bizonyítékokat tételesen
ellenőrizte az amerikai sajtó, és igazolta..
A szervezés és a háttér jól dokumentált szintén..az ismert W54 “piszkos bombák” izraeli kezekbe juttatása. Gladió akcióként is nevezik…”
A szervezés és a háttér jól dokumentált szintén..az ismert W54 “piszkos bombák” izraeli kezekbe juttatása. Gladió akcióként is nevezik…”
Német politikus: Erdogan a terrorizmus keresztapja
2015.12.08. 16:57 hidfo.ru
Sahra Wagenknecht, a német Die Linke párt politikusa a Spiegel napilapnak adott interjút, melyben kifejtette, hogy az Egyesült Államok saját geopolitikai céljait valósítja meg a terrorizmus elleni harc leple alatt, de magát a terrorizmust nem akarja felszámolni.
Wagenknecht szerint ennek jelei különösen a szíriai válság alatt mutatkoztak, ahol egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok szándékosan gátolja a terrorizmus elleni fellépést, és megpróbálja megakadályozni, hogy más országok felszámolják a térségben működő terrorszervezeteket. A német politikus hangsúlyozta, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő támogatja a terroristákat, amihez Washington zöld utat biztosított számára. Ennek eredményeként történhetett, hogy Törökország máig nem zárta le a szíriai-török határszakaszt, ami a terroristák elsődleges utánpótlási útvonala, valamint, hogy Törökország lelőtte az orosz légierő egy gépét Szíria légterében.
Németország jelenleg dolgozik egy három milliárd eurós terv megvalósításán, ami "anyagi segítségnyújtás" által "meggyőzné" Ankarát arról, hogy ne engedje tovább az Európai Unió irányába a potenciális migránsokat. Wagenknecht szerint azonban ez az összeg nem fogja megoldani a migrációs válságot, és nem megengedhető, hogy az Európai Unió vezetői a török államfővel bármilyen megállapodást kössenek.
"Amíg Erdogan a terrorizmus keresztapja szerepét tölti be, semmilyen megállapodást nem lenne szabad kötni vele."
Wagenknecht szerint a válság rendezésének egy másik jelentős akadálya, hogy az Egyesült Államok saját érdekeit próbálja érvényesíteni a térségben, ami aláássa a terrorizmus ellen kialakult egységfrontot. A politikus hangsúlyozta, hogy az amerikaiak nem csak az ISIL ellen akarnak harcolni, hanem a folyamat részeként meg akarják dönteni az Aszad-rendszert, és "éppen az amerikai hadsereg tevékenysége volt az, melynek eredményeként az Iszlám Állam néven ismertté vált szörnyeteg létrejött".
Kapcsolódó:
A német kormány a határ lezárását fontolgatja (magyartudat.com)
Durvul a német migránsüldözés! Gyújtogatások, horogkeresztes plakátok, karóba húzott disznófejek(titkolthirek)
Merkel (és) a főterrorista... (demagog.blog)
Illegális bevándorlás – A német kormány a határ lezárását fontolgatja
2015.
december 10., 10:43
A
vészhelyzet kezelését célzó, még alakuló elképzelés “magva”
az, hogy “messzemenően” lezárják az ország határait.
A német kormány vészhelyzeti tervet fontolgat arra az esetre, ha nem csillapodik a menekülthullám, a formálódó elképzelés lényege a határ lezárása és a belépés megtagadása a biztonságos harmadik országból érkező menekültektől – írta csütörtökön a Bild című német lap.
A német kormány vészhelyzeti tervet fontolgat arra az esetre, ha nem csillapodik a menekülthullám, a formálódó elképzelés lényege a határ lezárása és a belépés megtagadása a biztonságos harmadik országból érkező menekültektől – írta csütörtökön a Bild című német lap.
A
forrásmegjelölés nélküli írás szerint a szövetségi kormány
fel akar készülni arra az esetre, hogy Németország már nem tud
befogadni menekülteket annyira nagy számban, mint eddig.
A vészhelyzet kezelését célzó, még alakuló elképzelés “magva” az, hogy “messzemenően” lezárják az ország határait és “ideiglenesen” megtagadják a belépést a biztonságos harmadik országból érkező menekültektől, “azaz szinte mindenkitől”.
Angela Merkel kancellár, a jobbközép CDU elnöke és Sigmar Gabriel alkancellár, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke egyetért abban, hogy az Európai Unió nem eshet szét a menekültkérdés miatt, és ebben “Németországnak nagy felelőssége van”.
Az is világos számukra, hogy a Németországba érkező menedékkérők számának “jelentősen csökkennie kell”. Mindezt írásban rögzítették a Bild szerint.
A cél az, hogy évente legfeljebb nagyjából 400 ezer, azaz napi szinten bő ezer menedékkérő érkezzék. Ezt a számot azonban írásban nem rögzítették, mert Angela Merkel el akarja kerülni a számszerűen kifejezett felső létszámhatár körüli vitát – írta a német lap, amely szerint felmerül a kérdés, hogy mihez lehet kezdeni, ha nem vezetnek eredményre a menekülthullám csillapítását célzó erőfeszítések, és Törökország a vállalásai ellenére nem csökkenti gyorsan és érezhetően az EU-ba átkelő menedékkérők számát.
A CDU a december 14-én kezdődő kongresszusán határozatot szándékozik hozni arról, hogy ebben az esetben “további intézkedéseket” kell tenni. A határozat szövegén szerdán még dolgoztak – írta a Bild.
A lap szerint a kormány három hónapja már majdnem “behúzta a vészféket”, vagyis napirenden volt a határ lezárása. Szeptember 13-án este (azon a napon, amelyen a berlini vezetés bejelentette, hogy ideiglenesen visszaállítják a határellenőrzést) az eredeti tervek szerint a határellenőrzésért felelős szövetségi rendőrség 21 századának kiadtak volna egy bevetési parancsot, amelyben az állt, hogy meg kell tagadni a belépést az EU-n kívüli országok azon állampolgáraitól, akiknek nincs jogosultságuk a beutazásra, akkor is, ha jelzik, hogy menedéket akarnak kérni Németországban.
Angela Merkel azonban Thomas de Maiziere belügyminiszterrel telefonon folytatott megbeszélése után “az utolsó percben” lefújta a tervet, így végül a határellenőrzést ugyan visszaállították, de a menedékkérőktől nem tagadják meg a belépést.
A kancellár azóta teljes erővel dolgozik egy nemzetközi megoldáson, de az újonnan érkező menedékkérők száma nem csökkent tartósan. Görög tisztségviselők szerdán arról tájékoztattak, hogy a Törökország felől érkező tömeg nagysága alig csökkent – írta a Bild, amely szerint a német kormány azzal számol, hogy a naponta érkezők száma hamarosan felszökik 4000-re a jelenlegi 2500 körüli szintről.
Angela Merkel már a törvényhozás alsóházában, a Bundestagban november 25-én elmondott beszédében jelezte, hogy mi is történhet, ha az EU-ban nem sikerül választ találni a menekültkérdésre; a kancellár beszédében kiemelte, hogy ebben az esetben megkérdőjeleződik a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet fenntarthatósága – idézte fel a Bild.
Hozzátette, hogy információi szerint Peter Altmaier kancelláriaminiszter, a kormány menekültügyi koordinátora nemrég CDU-s Bundestag-képviselők előtt arról beszélt, hogy a kormány továbbra is törekedik egy “európai megoldásra”, de ha ez nem sikerül, akkor “meg kell fontolni más megoldásokat”.
A vészhelyzet kezelését célzó, még alakuló elképzelés “magva” az, hogy “messzemenően” lezárják az ország határait és “ideiglenesen” megtagadják a belépést a biztonságos harmadik országból érkező menekültektől, “azaz szinte mindenkitől”.
Angela Merkel kancellár, a jobbközép CDU elnöke és Sigmar Gabriel alkancellár, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke egyetért abban, hogy az Európai Unió nem eshet szét a menekültkérdés miatt, és ebben “Németországnak nagy felelőssége van”.
Az is világos számukra, hogy a Németországba érkező menedékkérők számának “jelentősen csökkennie kell”. Mindezt írásban rögzítették a Bild szerint.
A cél az, hogy évente legfeljebb nagyjából 400 ezer, azaz napi szinten bő ezer menedékkérő érkezzék. Ezt a számot azonban írásban nem rögzítették, mert Angela Merkel el akarja kerülni a számszerűen kifejezett felső létszámhatár körüli vitát – írta a német lap, amely szerint felmerül a kérdés, hogy mihez lehet kezdeni, ha nem vezetnek eredményre a menekülthullám csillapítását célzó erőfeszítések, és Törökország a vállalásai ellenére nem csökkenti gyorsan és érezhetően az EU-ba átkelő menedékkérők számát.
A CDU a december 14-én kezdődő kongresszusán határozatot szándékozik hozni arról, hogy ebben az esetben “további intézkedéseket” kell tenni. A határozat szövegén szerdán még dolgoztak – írta a Bild.
A lap szerint a kormány három hónapja már majdnem “behúzta a vészféket”, vagyis napirenden volt a határ lezárása. Szeptember 13-án este (azon a napon, amelyen a berlini vezetés bejelentette, hogy ideiglenesen visszaállítják a határellenőrzést) az eredeti tervek szerint a határellenőrzésért felelős szövetségi rendőrség 21 századának kiadtak volna egy bevetési parancsot, amelyben az állt, hogy meg kell tagadni a belépést az EU-n kívüli országok azon állampolgáraitól, akiknek nincs jogosultságuk a beutazásra, akkor is, ha jelzik, hogy menedéket akarnak kérni Németországban.
Angela Merkel azonban Thomas de Maiziere belügyminiszterrel telefonon folytatott megbeszélése után “az utolsó percben” lefújta a tervet, így végül a határellenőrzést ugyan visszaállították, de a menedékkérőktől nem tagadják meg a belépést.
A kancellár azóta teljes erővel dolgozik egy nemzetközi megoldáson, de az újonnan érkező menedékkérők száma nem csökkent tartósan. Görög tisztségviselők szerdán arról tájékoztattak, hogy a Törökország felől érkező tömeg nagysága alig csökkent – írta a Bild, amely szerint a német kormány azzal számol, hogy a naponta érkezők száma hamarosan felszökik 4000-re a jelenlegi 2500 körüli szintről.
Angela Merkel már a törvényhozás alsóházában, a Bundestagban november 25-én elmondott beszédében jelezte, hogy mi is történhet, ha az EU-ban nem sikerül választ találni a menekültkérdésre; a kancellár beszédében kiemelte, hogy ebben az esetben megkérdőjeleződik a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet fenntarthatósága – idézte fel a Bild.
Hozzátette, hogy információi szerint Peter Altmaier kancelláriaminiszter, a kormány menekültügyi koordinátora nemrég CDU-s Bundestag-képviselők előtt arról beszélt, hogy a kormány továbbra is törekedik egy “európai megoldásra”, de ha ez nem sikerül, akkor “meg kell fontolni más megoldásokat”.
magyartudat.com
Durvul a német migránsüldözés! Gyújtogatások, horogkeresztes plakátok, karóba húzott disznófejek
Ezek
túlnyomó többsége, 733 eset iszlamofob, idegenellenes
indíttatású bűncselekmény. Tavaly 177 ilyen esetet jegyeztek
fel.
A gyújtogatások száma még nagyobb mértékben növekedett,
a
tavalyi 6 után idén december 7-ig 68 gyújtogatást hajtottak
végre menekültszállások, befogadóállomások ellen.
Azincidensek
mindennaposak. Szerdán
a szászországi Niederdorfban és Thalheimben
ismeretlenek felnyársalt disznófejet helyeztek el a helyi menekültotthonok előtt, és az egyik helyszínen horogkeresztet ábrázoló plakátokat is kifüggesztettek.
A rendőrség
tiltott önkényuralmi jelkép használata és vallási, világnézeti
közösség gyalázása gyanújával indított eljárást.
Merkel (és) a főterrorista...
2015.12.10.
Tanulságul
minden idiótának, aki most azt osztogatja, hogy Merkel az Év
embere... Ha utánanéznének, hogy "ki végzett a második
helyen", gyorsan kussban maradnának!
Dicsőség
most az év emberének lenni?
Azokat
a cikkeket, amelyekben hozsannázva dicsőítik Merkelt, mint az Év
emberét, osztogatja nyakra főre minden idióta ballibeális,
leginkább a beözönlő muzulmán csürhét pátyolgató
aktivisták, újságírónak nagyzolt firkászok és persze a bukott
mszp-szdsz és valamennyi utódgittegyletük politikusai.
Az
index is szép szívhez szóló cikkben számolt be a kancellár
nagyszerűségéről. Azt sugallván mindezzel, hogy ez valami
hallatlan nagy dicsőségés elismerés, és egyúttal igazolás a
világtól, hogy a beözönlők muzulmán horda feltétlen
támogatása a helyes és normális cselekedet.
Arról
persze mélyen hallgat az indexes és a többi hozsannázó
nyomorultlelkű, hazug firkász, hogy a Time közzétette az
úgynevezett short listet is, azaz a többi jelölt nevét. És ki
van azon a második helyen, közvetlenül Merkel után? Nos nem más,
mint Abu Bakr-al Bagdadi. Igen. Az Iszlám Állam, azaz a világ
leggyilkosabb terrorszervezetének az ISIS-nek a vezetője. Merkel
tehát vele volt versenyben az - így már talán nem is olyan -
dicső címért. Bagdadi vagy Merkel? Merkel vagy Bagdadi?
Magyarán
ez nem elismerés, hanem jelzés, hogy ekkora befolyása van.
Befolyása, amit a Time szerint egyébként jóra használ. Európa
nagy része szerint meg nem. Ezért lett Európában Orbán az év
embere...
Kiderült, miért van Magyarországon az amerikai hadsereg
2015.12.10. Origo
Jó véleménye van a magyar hadseregről, azt viszont nem dolga kommentálni, hogy a kormány mennyi pénzt áldoz rá. Katonatisztekből nem egyszerű dolog ennél konkrétabb választ kicsikarni. A Magyarországon tartózkodó Timothy J. Daugherty amerikai dandártábornokkal sem volt egyszerű dolgunk, de megtettük, amit lehetett.
Két szó: rendkívüli professzionalizmus - ez jut eszébe a magyar hadseregről annak az amerikai dandártábornoknak, aki kedden látta a Hajmáskéren tartott Wise Foresight (Bölcs Előrelátás), illetve az ősz elején hat hétig tartó Brave Warrior (Bátor Harcos) elnevezésű többnemzetiségű hadgyakorlatot.
Timothy J. Daugherty az Origónak adott interjújában elmondta, hogy az embereinek csak pozitív benyomásai voltak a magyar katonákról - jó az erőnlétük és a felszerelésük -, és sokat is tanultak tőlük.
Pontosan mit?
"Az egyéni feladat-végrehajtásnál például nem az számít, hogy kinek mennyi pénze van, vagy kinek van a legújabb fegyverzete, hanem az, hogy az elemi feladatokat ki tudja a leghatékonyabban végrehajtani" - fogalmazott Daugherty, akinek az a tapasztalata, hogy az amerikai katonák ilyen téren rendszerint alulmaradnak az európai társaikkal szemben, ezért a mostaniakhoz hasonló hadgyakorlatok inkább közös tanulási folyamatot jelentenek.
"Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a pénz nem számít, mert a NATO olyan, mint 28 gyufaszál:lehet, hogy egyenként törékenyebbek, de együtt nehezebb őket megroppantani" - a tábornok ezzel arra utalt, hogy a feladatait minden tagállamnak teljesítenie kell.
A bűvös két százalék
Például pénzt kell áldozni a védelemre. A szövetség elvárása az, hogy a tagállamok a GDP-jük két százalékát fordítsák katonai kiadásokra, de hazánk ennek nagyjából a felét teljesíti. "Magyarország azon van, hogy fejlődjön, és jobban kivegye a részét a feladatokból, mert érti az őt körülvevő (geopolitikai) környezetet. Úgy látom, azon vannak, hogy növeljék a kiadásokat, de nem dolgom kommentálni egy másik ország pénzügyi helyzetét" - mondta az amerikai főtiszt.
Daugherty szerint ugyanakkor a pénzügyeken kívül is van még miben fejlődni: "Növelnünk kell az együttműködési képességet, de ez nemcsak Magyarországra, hanem a térség összes NATO-tagállamára vonatkozik. Hatékonyabb átjárhatóság és kommunikáció kell: tudnunk kell arról, mit csinál a másik."
Nem az oroszok miatt, de az oroszok miatt
Kérdésünkre, hogy erre az ukrajnai orosz agresszió miatt van-e szükség, a tábornok trükkös választ adott. Mint mondta, a NATO 5. cikkelyének mélyebb tartalmat adó, 2014 szeptemberében, Walesben elfogadott Atlantic Resolve (Atlanti Elhatározás) művelet kötelezi őket erre.
A művelettel az Egyesült Államok azt igyekszik demonstrálni, hogy fontosnak tartja a kelet-európai NATO-országok (Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Bulgária) védelmét, csakhogy ez éppenséggel az orosz fenyegetettségre adott válasz volt a szövetség részéről. "Azért vagyunk itt, hogy megvédjünk a határainkat és az embereket" - mondta Timothy J. Daugherty.
"Jót s jól"
"Annak, amit teszünk, mindig a jó a lényege, de nem szabad elfelejtenünk, hogy mi itt vendégek vagyunk.
Nincs semmilyen rejtett tervünk vagy agresszív szándékunk - nyomatékosította, amikor arról kérdeztük, van-e kapcsolat az Európa-szerte egyre inkább láthatóvá váló amerikai katonai jelenlét és az Amerika-ellenes hangulat között. - Mindig hálásak vagyunk, amikor részt vehetünk egy-egy hadgyakorlaton, mert ez a rendezők (jelen esetben Magyarország) döntése, hogy meghívták az egyik partnerüket."
Irak és ISIS: nincs rájuk egyszavas válasz
Minthogy Daugherty tábornok Irakban is harcolt, kíváncsiak voltunk, mit gondol az Iszlám Állam elleni hadműveletről. Szerinte erről hosszan lehetne vitatkozni: "Az Egyesült Államoknak van egy víziója az ISIS legyőzésére, amit a partnereivel igyekszik megvalósítani, de a térség összetettsége miatt erre nincsenek egyszerű válaszok. Ha lenne, akkor már győztünk volna."
Ahogy arra sem tud igennel vagy nemmel válaszolni, hogy Irak 2003-as amerikai inváziója hiba volt-e. Még azok után sem, hogy egy múlt héten ugyancsak Budapesten járt egykori legfelső katonai vezető, John Allen egyértelműen azt mondta, hogy hiba volt lerohanni Irakot.
"Amikor emberek vannak rám bízva, egy dolgot tartok fontosnak: hogy a munkámat végezzem. Ha túl sokat gondolkodom más (a politikai döntéshozók) munkáján és azon, hogy jó döntés volt-e odamenni, vagy nem, akkor nem azt csinálom, amiért a fizetésemet kapom - mondta ezzel kapcsolatban Timothy J. Daugherty, a 4. lövészhadosztály helyettes parancsnoka.
"Nem tudhatom azt, amit a politikai vezetők tudnak; nehéz bebizonyítani, hogy attól, hogy valami megtörtént, más dolgok nem történtek volna meg, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy ha nem fejtünk ki nyomást Irakban, akkor most biztonságban érezhetjük a hazánkat."
Kapcsolódó:
Elavult hadieszközöket küldött az USA Ukrajnába
Amerika háborúiból nőtt ki az Iszlám Állam
Colleen Bell megint beszólt az Orbán kormánynak
Hova meneküljünk, ha Európában kitör a háború? (privatbankar.hu)
Baráti államok szerint "egyenlőséget és szabadságot" hozott Erdély elszakítása (alfahir.hu)
Raffay Ernő - a Magyar Királyság összeomlasztása és elfoglalása (youtube.com)
Amerika háborúiból nőtt ki az Iszlám Állam
Az
iszlamista szélsőségeseket az Egyesült Államok iraki
beavatkozása termelte ki, állítja az amerikai hadsereg
nyugalmazott tábornoka. A hadserege abban is hibázott, hogy a
2001-es terrortámadás válaszlépéseit nem az észszerűség,
hanem az érzelem vezérelte.
Ha
az Egyesült Államok nem robbant ki háborút Irakban, akkor ma az
Iszlám Állam sem létezne” – mondta Michael Flynn. Az amerikai
különleges erők volt hírszerzési parancsnoka elhibázottnak
tartja a 2001-es USA elleni terrortámadásra adott válaszreakciókat
– írja a Russia
Today.
Az amerikai hadsereg stratégiáját „átgondolatlannak és
elcseszettnek” nevezte az Afganisztánt és Irakot megjárt
katona.
Hibát hibára halmoztak
„Először
Afganisztánba mentünk, ahol az al-Kaida bázisa van, majd Irakba.
Ahelyett, hogy a terrorizmus okát kezeltük volna. Csak egyik
helyről a másikra ugráltunk” – mondta Michael Flynn.
Óriási
hiba volt, amiből ideje lenne tanulni.”
Michael
Flynn közel 30 évig szolgált az amerikai hadseregben, 2004 és
2007 között Afganisztánban és Irakban teljesített szolgálatot.
Úgy véli, hogy a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmény után az
Egyesült Államok elhibázott katonai politikába kezdett.
Rumsfeld,
Bush és Dick Cheney erőltették a háborút
Forrás:
AFP/Tim Sloan
Átpolitizált hadászat
Az
iraki megszállást politikai vezetők erőltették. A
Bush-adminisztráció állítólagos tömegpusztító fegyverek
birtoklása miatt támadta meg Szaddam Husszein rezsimjét. Ám
Irakban
nem találtak sem nukleáris fegyvereket, sem bizonyítékokataz
al-Kaidával való kapcsolatra.
Michael Flynn
szerint az USA nem mérte fel, milyen következményekkel jár, ha
elmozdítja a közel-keleti diktátorokat.
Ráadásul
Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam vezetője 2004 februárjáig
az iraki Camp Bucca börtönében raboskodott. Ám ugyanazon év
decemberében szabadon engedték.Ártalmatlannak
tűnt”–
mondta
Flynn tábornok.
Abu
Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam vezetője. 2004-ben még
ártalmatlannak tartották
Forrás:
kibic.reblog.hu
Voltak árulkodó jelek
„Elvakultak
voltunk, a szemet szemért, fogat fogért elv alapján reagáltunk
ahelyett, hogy megválaszoltuk volna, miért támadtak meg minket.”
Nyugdíjazás előtt, Obama első elnöki ciklusa idején
Michael Flynn az amerikai katonai hírszerzést is
vezette.
„Több
figyelmeztető jel is volt, hogy a terroristák külföldön fognak
támadni. Sőtaz
Iszlám Állam előre szólt. Ezt azonban nem vettük komolyan”
– mondta
Flynn. A tábornok azt mondta, elképedve olvasta Oszama bin Laden
néhai al-Kaida-terroristavezér feljegyzéseiben, mennyire
szerteágazóan kezdtek működni a terroristacsoportok az évek
során. Kisebb sejtekre bomlottak, és több területen szétszóródva
tevékenykednek.
A
légi csapások önmagukban közel sem lesznek elegendőek, ha nem
vetnek be szárazföldi alakulatokat, mondta a nyugalmazott
tábornok.
Aranyhamisítási botrány: milliárdos bukta a bankoknak
2015.
december 09., 11:47
Értéktelenek
voltak azok az ékszerek, amelyek a Kézizálog Zrt. széfjeiben
találtak. 21 milliárd forintot vesztettek ezzel a bankok.
Újabb
fordulatról számol be a Napi.hu az idén kitört aranyhamisítási
botrányban: lezárult az értékbecslési vizsgálat a Kézizálog
Zrt-nél, amely aranytömbök és ékszerek helyett trombitarézzel
és bizsuval verte át a magyar pénzintézeteket, amelyek
hitelezték a működést.
A
vizsgálat alapján a Kézizálog széfjeiben lévő ékszerek
értéke közelít a nullához, még az értékbecslés díját sem
fedezi, tehát az ékszer-,nemesfém- és drágakő-fedezet
szinte semmit sem ér - számol be a lap. Beragadt tehát
- 5 milliárd forintnyi hitel a CIB Banktól,
- 3,5 milliárd a Raiffeisentől,
- 3,2 milliárd az Unicredittől,
- 2,5 milliárd a K&H Banktól,
- 2,2 milliárd az OTP Banktól,
- 2 milliárd a Sberbanktól,
- 1,6 milliárd a Commerzbanktól,
- 500 millió a Széchenyi Banktól.
Az
értékbecslés költsége több mint 100 millió forint volt, ebből
kiderült, hogy ugyan minden megvan darabra, de az értékük szinte
semmi. A bankok korábban még az értékbecslést sem akarták
megcsináltatni ennyi pénzért.
Döbbenet
A
pénzintézeteket azért is sokkolta a botrány, mivel a szóbeszéd
szerint az elmúlt években ellenőrzésre kirendelt értékbecslő,
aki véletlenszerűen vizsgálta meg a fedezetként használt
értékeket, a Kézizálogot vezető Bíró Péter cinkosa volt
végig. Így két magyarázat van a csalásra: vagy a tárolás
ideje alatt cseréltek hamis tárgyakra, vagy eleve hamis ékszereket
vettek zálogba. Ha viszont az előbbi a helyzet, akkor felmerül a
kérdés, hogy milyen szervezettel állhatott Bíró kapcsolatban,
mivel csak úgy nem lehet ennyi ékszerről ilyen pontos
hamisítványokat legyártani - veti fel a Napi.hu.
A JOBBIK ÖT KÉRDÉSE A KORRUPCIÓ-ELLENES KÜZDELEM FIDESZES FELLEGVÁRÁNAK VEZETŐIHEZ
A Jobbik
közleményben reagált a korrupcióellenes világnap alkalmából
rendezett konferencián elhangzottakra. Mint kiderült, a nemzeti
ellenzék örömmel vette tudomásul, hogy Magyarország a korrupció
elleni küzdelem fellegvára, ezért a párt szerint a hatóságok
illetékes fideszes vezetőinek egész biztosan nem okoz gondot az
alábbi, a közvéleményt is foglalkoztató kérdések
megválaszolása:
- Kik
azok a fideszesek, akiket
kontinenseken átívelő korrupciós botrány miatt kitiltottak az
Egyesült Államokból?
- Hogyan
lehetséges, hogy
vezető politikusok rokonai indulhatnak egy közbeszerzésen,
miközben egy cég által szervezett nyereményjátékon az
alkalmazottak és rokonaik egy szelet csokit sem nyerhetnek?
- Miért
nem érdekli az ügyészséget, mi
lett a sorsa annak a több mint négy és fél millió forintnyi
korrupciós pénznek, mely Tiba István fideszes országgyűlési
képviselőnél kötött ki? Fekete pártkasszába került, esetleg
titkos külföldi bankszámlára fizették be, netán egy egzotikus
sziget luxusszállodájának bárjában költötték el?
- Hogyan
nyerhet egy fideszes államtitkár frissen
alakult, 100 ezer forintos forgalmú cége maximális, 3 millió
forintos támogatást, és ezt az összeget mire fordította?
- Miből
él Habony Árpád, a
miniszterelnök főtanácsadója?
A magyar
nép kíváncsian várja a válaszokat - fogalmaz a Jobbik.
Raffay Ernő - a Magyar Királyság összeomlasztása és elfoglalása
december 9, 2015 Idők jelei
Az ENSZ új egyezménytervezete az antropogén klímaváltozás, illetve a széndioxid kibocsátás lassítására "az ökoszisztéma és Földanya védelmére" szólítja fel a résztvevő nemzeteket.
A tervezet kihangsúlyozza "az emberi jogok védelmét és tiszteletben tartását, a fejlődéshez és az egészséghez való jogot, az őslakosok, migránsok, gyermekek, fogyatékkal élők és sebezhető klímaviszonyok között élő emberek jogainak védelmét... valamint a nemek közötti egyenlőséget és a nők hatalommal való felruházását."
A Párizsban tanácskozó ENSZ küldöttek a Kyotói Egyezmény helyébe lépő megállapodást próbálnak tető alá hozni, ami az utolsó ilyen irányú, de céljainak elérését tekintve sikertelennek minősített, az aláírókra jogilag kötelező érvényű klímaügyi egyezmény volt.
A résztvevők azt remélik, hogy a párizsi találkozó is egy ilyen jogilag kötelező érvényű szerződést eredményez majd, de nem lehet tudni, hogy a fejlődő országok beleegyeznek-e a kibocsátás csökkentésébe.
A környezetvédők és a kezdeményezést támogató tudósok megpróbálnak az egyes vallásokhoz, illetve azok követőihez fordulni az új szabályozás támogatásáért. Az aktivisták azt remélik, hogy ismert vallási vezetők, mint például Ferenc pápa, nagyobb erkölcsi súlyt adhatnak az egyezménynek, amennyiben mellé állnak, azt pedig tudjuk, hogy ez már megtörtént.
Vajon a pápa áldását adná a görög mitológiából ismert Földanya támogatására? Úgy tűnik igen.
December 8-án a Szent Péter bazilika egy nagyszabású fényshownak adta át külső falait, amely során állatokat, a környezetszennyezést bemutató és az ipari fejlődést negatív színben feltüntető illusztrációkat vetítettek az épületre a "Klímaváltozás" címet viselő rendezvény során, amit tízezrek néztek a helyszínen, milliók pedig online.
A több millió dolláros költséggel megrendezett, "Fiat Lux: Közös otthonunk megvilágítása/megvilágosítása" című showt a klímaváltozás és a népességszabályozás támogatói hozták létre és finanszírozták, hogy "minden generációt, kultúrát, nyelvet, vallást és osztályt felvilágosítsanak és inspiráljanak a klímaválsággal kapcsolatban".
A kihalással veszélyeztetett állatok mellett számos pogány istenséghez köthető New Age szimbólum is látható volt a vetítésen.
"Sajnálom, hogy a Szent Péter bazilika homlokzatát az "ember által előidézett globális felmelegedésnek" nevezett tudományos elhitetés propagandadíszletévé változtatták," mondta Steven Mosher, a Népességkutató Intézet elnöke.
John Smeaton, a Család Hangja társalapítója pedig rámutatott, hogy a többség által elfogadott látszattal ellentétben a környezetvédelem igazi célja egy emberiség ellenes cél.
A Szent Péter bazilikára vetített show prototípusát tavaly augusztusban láthatta a nagyközönség New Yorkban. Az Empire State Building-re vetített show-ról Travis Threlkel rendező elmondta, hogy szándékosan használt pogány istenségeket a prezentációban. A New Yorki eseményen elsősorban a hindu Kali, a halál és pusztítás istennője volt látható, akit hosszú vérvörös nyelvvel ábrázoltak, és aki vagyont ígér a neki emberi véráldozatot bemutatóknak, amit egészen 200 évvel ezelőttig nyilvánosan gyakoroltak Indiában. Ezt követően a New Age Földanya istennője vette át szerepét.
A párizsi klímakonferenciát megelőzően számos anglikán és iszlám vallási vezető is a globális felmelegedés elleni harcra szólította fel követőit. Befolyásos iszlám vezetők egy csoportja a globális felmelegedés elleni dzsihádot hirdetett, az anglikán egyház vezetői pedig arról beszéltek, hogy a hívőknek komolyabban kellene venni a globális felmelegedést.
A Texas Tech Egyetem egyik klimatológusa a Bibliát idézve próbálja meggyőzni az evangéliumi keresztényeket, hogy figyeljenek oda jobban a globális felmelegedésre. Katharine Hayhoe egyenesen a hívők szája íze szerint alakítja prezentációit, arra is ügyelve, hogy grafikonjai 6000 évnél régebbi adatokra ne utaljanak.
"Keresztény értékeink rendkívül fontosak ez ügyben. Ahelyett, hogy visszatartanának vagy kételkedést ébresztenének bennünk, azt sugallva, hogy semmit sem tehetünk, az értékeink azt követelik, hogy az ügy élére álljunk. Keresztényként ez a dolgunk."
Azon persze kevésbé lepődünk meg, hogy Ban Ki-moon ENSZ főtitkár is hasonló hozzáállásra sarkall, hiszen mindig is az ENSZ állt a klímaváltozás propaganda hadjárat élén. Hétfőn arról beszélt Párizsban, hogy a széndioxid kibocsátás csökkentését célzó egyezményt akkor is alá kell írni, ha nem érezzük a globális felmelegedést.
"A veszedelem világában élünk. A klímaváltozás az ember legnagyobb veszélye, akkor is, ha nem látható," nyilatkozta a Mashable-nek.
Karl Popper, aki a tudományfilozófia és az ismeretelmélet legismertebb filozófusa volt az XX. században, azt mondta, hogy "az az elmélet, ami mindenre magyarázatot ad, semmit sem magyaráz meg".
Ez tökéletesen ráillik az antropogén klímaváltozásra, hiszen ki ne tudná, hogy a klímaváltozás miatt rövidebbek a telek, kivéve, amikor hosszabbak. A klímaváltozás miatt kevesebb hó esik, kivéve, amikor több. A klímaváltozás miatt van aszály Kaliforniában és áradás Texasban, vagyis a száraz területeken nagyobb szárazságot, az esős területeken pedig több esőt okoz, kivéve, amikor a száraz területeken hoz több esőt, az esős területeken pedig szárazságot.
A klímaváltozás egyszerre okoz több és kevesebb hurrikánt, több esőt, de kevesebb vizet (?), vagy éppen kevesebb esőt, de több vizet.
A klímaváltozás miatt nagyobb a köd San Franciskóban, kivéve, amikor ugyan ezen okból éppen kevesebb.
Lehet, hogy a klímaváltozás miatt fakóbbak a levelek ősszel, de az is lehet, hogy éppen emiatt a színük élénkebb.
És ez sajnos nem vicc. Valamennyi fenti állítás mögött az adófizetők pénzéből finanszírozott tanulmányok és tudományos kutatások állnak.
Egy valami azonban biztos: a klímaváltozás remek ürügy egy globális hatóság és globális adó bevezetésére, aki pedig ezt nem tartja jó "megoldásnak" a nem létező problémára, az csakis egy tudatlan és elvetemült környezetszennyező lehet, és ha kell, ezt egy tanulmánnyal alá is fogják támasztani.
Amikor pedig a fővonalas médiában legközelebb (holnap) ismét arról olvastok, hogy lám mégiscsak melegszik a Föld, gondolkozzatok el azon, hogy ezt hol és milyen hőmérővel állapították meg, és amikor színes grafikonok segítségével bizonygatják, hogy bizony azok a Celsiusok mégiscsak az egekbe szöktek, nézzétek meg, hogy mi áll az X és Y tengelyek mentén, illetve honnan és hogyan vették az ábrázolt számokat. Kérdezzetek!
A szokásos film pedig most sem maradhat el:
A Nagy Globális Felmelegedés Svindli (youtube.com)
Angolul értőknek további kötelező videók:
What Is The Average Global Temperature?
Lies, Damned Lies, and Global Warming Statistics
Won't Someone Think of the Polar Bears?!?
Climate Change is Unfalsifiable Woo-Woo
A Nagy Globális Felmelegedés Svindli
Végjáték: A világ leigázásának forgatókönyve
Pszichiátria - A halálipar (HUN)
A RETTEGÉS KORA - A pszichiátria rémuralma - (Teljes film)
2015.12.10. titkolthirek
Amennyiben Gary McKinnon brit hacker állítása beigazolódik, akkor nagy a baj. A Földön készülő harmadik világháború pedig elhanyagolható ahhoz képest, ami jönni fog.
Gary McKinnon azt mondja, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal tonnaszámra rendelkezik olyan dokumentumokkal, amelyet a közvélemény elől elrejt.
Az Asperger-szindrómás zseni fiatalember az amerikaiak szemét már jó ideje szúrja. Eddig 97 hackertámadással és kísérlettel vádolják a Johnson Space Center komputerei feltörésével kapcsolatban. A NASA Védelmi Osztályának archívumából éppen fekete-fehér képeket töltött le állítólagos ufókról, amikor 2 év betyárkodás után lebukott. Ekkor törte fel a Johnson Space Center számítógépeit. A fiatalember kiadatását már 10 éve próbálják kierőszakolni, de semmi eredmény.
Gary meg van arról győződve, hogy a haditengerészet és az űrkutatási hivatal egy földönkívüli háborúra készül és a NASA rengeteg dokumentumot hallgat el az emberiség elől. A NASA földönkívüli tisztekkel is tartja a kapcsolatot.
Amikor Gary a bizonyítékokat archiválni akarta volna, akkor kapták el.
"Hónapokon keresztül szabadon jártam ki és be a biztonsági rendszerükön. Azt hittem, hogy észreveszik és leállítanak, de nem tették. Egy Landsearch nevű programot használtam, és szinte minden fájlt és könyvtárat láttam. Többek között egy olyan táblázatot is találtam, aminek "földönkívüli tisztek" volt a neve. Ebben nevek és rangok voltak, és egy olyan fül, amin az állt: információcsere. Amit már régóta gyanítanak, azt meg tudom erősíteni: rendszeresen kommunikálnak földönkívüliekkel és a hadseregnek több űrhajója, valamint egy saját űrközpontja is van a világűrben." - nyilatkozta Gary McKinnon.
Meg kell említenünk, hogy a férfi nem kispályás és még csak nem is összeesküvés elméleteket gyártó. A 9/11-es terrortámadás után 2001-ben a washingtoni katonai körzetet megbénította. Így a hadsereg 2000 számítógépét kapcsolta ki egy egész napra. Ezzel 700 ezer dolláros kárt okozott.
Kapcsolódó:
Profile: Gary McKinnon (bbc.com)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése