2016. november 15., kedd

Az iszlám bankrendszer



Az iszlám bankrendszer




Az iszlám bankok bemutatása.
A gazdasági válság sokakban megingatta a bizalmat a teljesen szabad piacok és a nyugati bankok iránt. Míg egyesek az állami szerepvállalás növelésében látják a megoldást, sokan az iszlám bankrendszerben és annak az eltérő szabályozásában hisznek. Az egy éve dúló pénzügyi és reálgazdasági válság fő vesztesei kétség kívül a nyugat-európai, illetve amerikai pénzintézetek. A bankok negyedévről-negyedévre hatalmas mínuszokról számolnak be, nem ritka az sem, hogy pár hónap alatt sokmilliárd dollár veszteséget könyvelnek el a neves és kevésbé neves bankházak, miközben a bankrészvények jelentős része elvesztette egy évvel ezelőtti értéke mintegy 90 százalékát és akkor még nem beszéltünk a gazdaságtörténelem egyik legnagyobb csődjét produkáló, a több mint száz éves működés után tavaly ősszel megbukó Lehman Brothersről.
A Vatikán hivatalos lapjában, az Osservatore Romano-ban megjelent egy cikk, Az iszlám pénzügyi rendszerének gondolatai és javaslatai a nyugati válságra címmel. Az írás elismerően szólt a muszlim világ bankjairól, amelyek elvetik a pénz által történő pénzcsinálás módszerét. A cikk szerint „az iszlám pénzügyi rendszer hozzájárulhat a nyugati világ új szabályainak kialakításához.” XVI. Benedeket tavaly szeptemberben, a globális pénzügyi válság kirobbanásakor figyelmeztetett: „Újra kellene olvasni a Koránt. Ha a mi bankárjaink, akik annyira pénzéhesek, hogy csak a minél nagyobb haszon lebeg a szemük előtt, csupán egy kicsit ismerték volna a saria szabályait, nem tartanánk itt.”

A bankszektoron belül vannak olyan társaságok, amelyek kimaradtak a nagy esésekből. Az adatok szerint az iszlám törvénykezést a saríát követő bankok például jóval kisebb veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni, mint nyugati társaik. Egy közel-keleti üzleti portál a MEED összesítése szerint az Arab-öböl országainak bankjaiban az utóbbi egy évben harmadával nőtt a mérlegfőösszeg, a bevételek pedig 22 százalékkal híztak. A múlt év alatt a profitok ezzel együtt is 6 százalékkal emelkedtek, ami ugyan jelentős lassulást jelentett, de legalább nem csúsztak mínuszba a bankházak. A szakértők szerint az iszlám bankok szerencséje abból adódik, hogy korábban kimaradtak a piac robbanásszerű emelkedéséből is, de nem szenvedtek veszteséget sem a közelmúltban elértéktelenedett eszközökön.

Az iszlám bankok egyfajta konzervatív befektetési politikát folytatnak, így stabilabbak versenytársaiknál, márpedig manapság a stabilitás és megbízhatóság ritka kincs a bankok piacán. Minden adott tehát ahhoz, hogy a válságból viszonylag jól jöjjenek ki a „saría-kompatibilis” pénzintézetek. Christine Lagarde, francia gazdasági miniszter a közelmúltban már úgy fogalmazott, hogy szándékai szerint Párizs lesz az iszlám pénzügyi világ központja - ami jól mutatja, hogy már a nyugati politikusok is komoly növekedési lehetőséget látnak a pénzügyeknek ebben a speciális szegmensében. Franciaországban a tervek szerint fiókot nyitna a katari Qatar Islamic Bank, a Kuwait Finance House, illetve a bahreini Al-Baraka Islamic Bank is.

Az iszlám vallásnak megfelelő banki megoldások iránt hatalmas kereslet mutatkozik. Jelenleg 1,5 milliárd muszlim él a Földön, akik mind potenciális ügyfélnek számítanak. Az iszlám bankok keretében kezelt összegek mennyisége becslések szerint 700 és 1000 milliárd dollár körül jár. Több mint egy évezrede működnek iszlám bankok, és az utóbbi egy-két évben megfigyelhető, hogy jelentős, jó hírű európai pénzintézetek saját iszlám bankot létesítenek.

Az iszlám bankrendszer központja természetesen a muszlim többségű országokban és régiókban van, de a trendet jól mutatja, hogy az iszlám bankok egyre inkább nyugat fele tekintgetnek. Jelenleg iszlám bankok főleg a Perzsa-öböl mentén és Délkelet-Ázsiában működnek. Londonban 2004-ben adták ki az engedélyt Európa első iszlám bankjára (az Islamic Bank of Britain pénzintézetet), az idei évtől kezdve pedig Párizsban is nyílhatnak bankfiókok. A Moody's szerint az első években feltehetően csak befektetési tevékenységgel jelennének meg az iszlám bankok a nyugati piacokon, de 2-3 év múlva a lakossági üzletág is beindulhat majd.

Bevezetés az Iszlám Bankvilágba

Az Iszlám bankvilág célja ugyanaz, mint a nem Iszlámé, azzal a különbséggel, hogy előbbinek összhangban kell állnia a Sharia-val. Ezt úgy nevezik: Fia hal-Muamalat, azaz az Iszlám tranzakciók szabályai. Az Iszlám bankrendszer alapvető elve, hogy a profitot és a veszteséget meg kell osztani, valamint tilos a „riba”, azaz a kamat.
Nagyvonalakban az Iszlám Bankvilág és pénzügy alapvető szabályai a következőek:
  1. Bármilyen, az eredeti összeget túlhaladó, illetve meg nem haladó kifizetés tilos. Azaz: az Iszlám csak akkor engedi meg a kölcsön folyósítását, ha az úgynevezett “qard-el-hassan” (szó szerint: jó kölcsön), amikor is a kölcsönadó nem számít fel semmiféle kamatot, vagy járulékos költséget a kölcsönbe adott pénz után.
  2. A kölcsönadó részesül és osztozik az összes nyereségből és veszteségből, amit a kölcsönt felvevő cég realizál. Azaz: az Iszlám bátorítja a muzulmánokat arra, hogy fektessék be a pénzüket és kölcsönadó helyett, társtulajdonosai legyenek a tőkét igénylő cégnek vagy üzletnek. Ahogy a Sharia-ban megfogalmazzák: az Iszlám pénzügy alapja, hogy a tőkét adó és a tőkét igénylő egyenlő részben és arányban osztozzék a nyereséget illetve a veszteségen, függetlenül annak profiljától.
  3. Pénzt csinálni a pénzből nem összeegyeztethető az Iszlámmal. Azaz: a pénz csak a csere eszköze, arra használható, hogy valaminek az árát megállapítsuk. Önmagában nincs és nem lehet értéke, így aztán nem megengedhető, hogy pusztán önmagától, kamatok formájában hasznot termeljen úgy, hogy egyszerűen bankba tesszük, vagy kölcsön formájában továbbadjuk. Az emberi tényező a lényeg: a rizikó, a termelés és a fejlődés, a pénz, mint tőke ehhez csak eszköz lehet.
  4. A „Gharar” (bizonytalanság, rizikó, vagy spekuláció) tilos. Azaz: minden tranzakciónak mentesnek kell lennie bárminemű bizonytalanságtól, rizikótól vagy spekulációtól. A szerződő feleknek tökéletesen tisztában kell lenniük a tranzakció várható nehézségeivel. Ugyanakkor a felek nem határozhatnak meg előre garantált profitot. A magyarázat erre az, hogy a pénzügyi tranzakciók során védeni kell a gyengébbet az erősebbtől, nem lehet egyik fél sem kizsákmányolt.
  5. A befektetések csak olyan tevékenységet támogathatnak, melyek nem tiltottak az Iszlám által. Azaz: például az alkohollal való kereskedelmet egyetlen Iszlám bank sem támogatná, nem adnának kölcsönt egy kaszinó felépítéséhez, valamint egy Iszlám bank nem folyósít hitelt egy másik banknak kamat fejében. Amikor például egy ingatlan megvásárláshoz szükséges jelzálog hitelről van szó, az Iszlám eljárás az, hogy a bank veszi meg az ingatlant, amit aztán magasabb áron értékesít a vevőnek úgy, hogy az részletekben fizet. De mivel pénzből közvetlenül tilos pénzt csinálni, ha az adós például késik az aktuális részlettel, a bank nem számíthat fel büntetőkamatot. Az Iszlám bankok sosem támogatnak olyan tranzakciókat, melyben az Iszlámmal ellentétes áruk vagy tevékenységek szerepelnek, például alkohol, disznóhús vagy szerencsejáték.

Az Iszlám pénzügyi terminológia

Az iszlám pénzügyis és bankrendszer a Sharia-n alapul, és mint ilyen, saját terminológiát használ. Megtanulásuk hasznos lehet, ha valaki Iszlám vallású ügyfelekkel kíván üzletet kötni, vagy ha Iszlám ország(ok)ban szeretne üzletelni. Szinte lehetetlen lenne az összest egyszerre és egy helyen felsorolni, ezért megpróbáltuk összeszedni a legfontosabbakat és a legtöbbet használtakat.

Ijara:
Az ijara a lízing egy formája, melynek során a bank megvásárol, majd lízingbe ad egy bizonyos eszközt vagy tárgyat a vevőnek, egy meghatározott bérleti díj fejében, előre meghatározott időtartamra. Az időtartam és a díj előre megszabott és megállapodott. A szerződés ideje alatt a bank lemond tulajdonjogáról a tárgy vagy eszköz felett, de a szerződés lejárta után az eszköz vagy tárgy visszakerül a bank tulajdonába.

Ijara-wa-iktana
Az ijara-wa-iktana hasonló az ijara-hoz, azzal a különbséggel, hogy a szerződésbe belefoglalják azt, hogy a lízingelt tárgyat vagy eszközt a szerződés lejértakor az ügyfél megvásárolja a banktól, egy előre megbeszélt és egyeztetett áron. A szerződés ideje alatt fizetett havi díjak benne foglaltatnak a végső árban. Ennek eredményeképpen a végső ár gyakran csupán jelképes összegű.

Mudaraba:
A mudaraba az, mikor a megbízó egy nála tapasztaltabb személyt bíz meg befektetések kihelyezésével. A szerződő felek: aki a pénzt adja és aki a tapasztalatot adja. Más szóval a bank a Sharia szellemében, közös üzletbe kezd a befektetővel, akivel azután osztoznak a profiton. Ha az üzlet veszteséges, azt a befektető szenvedi el, a bank viszont ilyenkor semmilyen díjat nem számol fel az ügyfél részére.

Musharaka:
A musharaka társulást jelent. A befektető elhelyezi a tőkéjét egy másik személynél (a banknál) és mindkét fél osztozik a kockázaton és a nyereségen is. A hagyományos bakrendszerrel szembeni legnagyobb különbség az, hogy a nyereség megosztása mindig egyedileg tárgyalható, de a veszteség minden esetben a befektetés összegével azonos arányú.

Qard:
A qard egy olyan kölcsön, ami nem termel senki számára nyereséget. Az iszlám bankok a folyószámlát ilyen qard-nak tekintik, hiszen ebből finanszírozzák minden tevékenységüket. Természetesen a qard kérés esetén bármikor és egy összegben visszafizetendő a betétesnek.

Riba
A riba kamatot jelent, amelyet az Iszlám minden formájában és teljes mértékben tilt. Bármilyen kockázatmentes vagy garantált nyereség uzsorának minősül és mint ilyen szigorúan üldözendő és büntetendő az Iszlám által. Iszlám bank soha nem fizet kamatot, vagy húz hasznot kamatból.

Wakala
A wakala tulajdonképpen egy ügynökségi szerződés. A bankkal kötött szerződéskor, a számlanyitás alkalmával a betétes nem számlavezetései díjat fizet, hanem a bankot, mint pénzügyeinek felelős ügynökét bízza meg és egy bizonyos díjat fizet a bank szakértelméért.


Az Iszlám saría

Az iszlám jog jelenleg a világ legrégebbi és ekképpen legarchaikusabb élő jogrendszere. A jogi fejlődésnek nagyjából azt a szintjét őrzi, mint az Európában a korai középkorban használatos germán szokásjogok. A különbség közöttük az, hogy amíg ezeket a régi jogokat a lassan felelevenülő római jog, illetve a modern jogalkotás jószerivel végképp kiszorította a használatból (egyedül a brit szigeteken őriznek belőlük valami keveset turistacsalogatóként), addig az iszlám jog isteni törvény, s ilyenként örök és változtathatatlan. Nem tűr semmiféle korszerűsítést vagy modernizációt.
Alapja a Korán, illetve a szunna, azaz a Próféta és kortársai hagyománya. Az egyetlen kibúvó alóla az, hogy nem kell mindenütt, minden helyzetben alkalmazni, hanem – főként a keleti iszlám országokban – a saría régóta jól megfér a civil joggal. Ha nem is hivatalosan, a saríát minden muszlim közösség gyakorolja.
a saría (a szó eredeti jelentése a mindig vízhiányos Közel-Keletre jellemzően: út a víz felé, s innen: útmutatás, vallási jog) a hívők életének külső viszonyait szabályozó és a devianciákat szankcionáló vallási parancsolatok összessége. Innen érthetjük meg azt is, hogy a tradicionális iszlám képzésben soha nem vált ketté a jog és a teológia, illetve, hogy a saría-bíróságokon voltaképpen ma is teológusok ítélkeznek. Ezért eleve reménytelen, ha az európai jogi szemlélet alapján igyekszünk ezt megérteni. Az iszlámból hiányzik az európai értelemben vett jogalkotás (legislatio) teljes folyamata is: az iszlám jog alapja nem a törvényhozás, hanem egy – örök érvényűnek gondolt – jog megismerése (jurisprudentia). Ebből következik, hogy maga a saría nem valamiféle kidolgozott jogrendszer vagy törvénykönyv. Joganyaggá e hatalmas szabályrendszer akkor válik, amikor képzett személyek értelmezni tudják. Ebből lesz a jogtudomány, a fiqh (a szó eredeti jelentése: felfogás, megértés). Erre azért van szükség, mert a Korán, illetve a Próféta és követői úzusának ismerete nem adnak minden helyzetre konkrét útmutatást: ezen a ponton kapcsolódik a folyamatba a rai (véleményalkotás) is; ezért fordulhat elő az, hogy az egyes muszlim régiók joggyakorlata egymásnak homlokegyenest ellentmondó lehet anélkül, hogy ez az egész harmóniáját veszélyeztetné. A valós joggyakorlat pedig az egyes országok hagyományaihoz és politikai viszonyaihoz alkalmazkodik.
Jelenleg a saría büntetőjogi rendszerét sehol sem használják tisztán, leginkább még az Öböl-országokban ragaszkodnak hozzá, illetve a szudáni és az afganisztáni fundamentalisták próbálják mereven alkalmazni. De létezik számos olyan – deklaráltan iszlám – rezsim is, amely csak bizonyos elemeit alkalmazza, ilyen például Pakisztán és Irán. Az iszlám országok zömében eleve nyugati típusú büntetőbíráskodás érvényesül. Más kérdés a családjog és a vele összefüggő polgári jog. Ezen a téren jószerivel csak Törökország és Szíria szakított deklaráltan a saríával.
A saría azonban nem csak jogként érdekes. Ha jogrendszerként elavult is, mégis tükröz valami nagyon fontosat: az iszlám világ igazságról és jogról való felfogását. És ekként még évszázadokig velünk fog maradni.


Az Iszlám Sharia és a kereskedés: összeegyeztethető a kettő?

Az Iszlám bankokra való igény évente mintegy 15 százalékkal növekszik, érthető tehát, hogy az elmúlt időkben mind nagyobb figyelem övezi a banki szfére ezen szegmensét. Az Iszlám bankrendszer és pénzügyek sokkal bonyolultabbak annál, mint amit nagy általánosságban a legtöbb ember tud róla: azaz, hogy az Iszlám bankok nem kérnek, és nem fizetnek kamatot, mivel ez össze nem egyeztethető a Sharia-val.
Az Iszlám bankszektor sok olyan szolgáltatást fejlesztett ki és nyújt, melyek összhangban állnak az Iszlám tanításaival és a Korán útmutatásaival, az egyszerű bankszámla nyitástól a jelzálog hitelig.
A legfőbb különbség a hagyományos és az Iszlám bankrendszer között (a kamat tiltása mellett) az, hogy az Iszlám tanítása szerint a pénznek önmagában nincs és nem lehet értéke, így megtiltja minden Iszlám hívő számára, hogy pusztán a pénz kölcsönzéséből csináljanak pénzt, anélkül, hogy az általa eszközölt befektetés kockázatából is kivennék a részüket.
Haszon csak úgy és akkor realizálható, ha a kockázat, amit a befektetés jelent, egyenlő részben megoszlik a befektető (a kölcsön folyósítója) és a felhasználó / kereskedő (a kölcsön felvevője) között. Röviden: a hagyományos jelzáloghitel és a kamat tilos. Ez a szabály annyira szigorú, hogy az Iszlám bakoknak még az is tilos, hogy olyan nyugati bankokba vagy broker forex fektessék a pénzüket, amelyek a „hagyományos”, nyugati módon kamatból és illetékekből (is) realizálnak profitot.
A sharia-val messzemenőkig ellentétes szellemű, így az Iszlám bankok számára tilos továbbá befektetni vagy finanszírozni olyan üzleti vállalkozásokat, melyek tevékenysége ellentétes az Iszlám tanításaival. Ilyenek például sok egyéb mellett: az alkohol kereskedelem, a sertéshús előállításával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységek, a pornóipar, a fegyver kereskedelem. Alapvetően tilos minden, úgynevezett „Haraam” tevékenység.
Az Iszlám bankok a befektetők és betétesek pénzét úgynevezett etikus üzletekbe fektetik, melyek nyereségét aztán megosztják az ügyfelekkel, a befektetett pénz összegének megfelelő arányban. Ha a bank befektetései nem hoznak nyereséget, abban az esetben a befektetők sem kapnak semmiféle osztalékot, vagy nyereséget.
Az iszlám bankok esetében a jelzálog sem megengedett. Helyette az úgynevezett „Musharaka Ijara” használatos, melynek értelmében a bank és az ingatlant megvásárolni szándékozó ügyfél az ingatlant közösen megvásárolják, a befektetett összeg hányadában tulajdonossá válva. Az ügyfél ezek után bérleti díjat fizet a banknak és egy előre meghatározott idő elmúltával lehetősége van arra, hogy ennek fejében nagyobb részben váljon tulajdonosává az ingatlannak, így folytatva egészen addig, míg az ingatlan teljes egészében az ő tulajdonába nem kerül.
Láthatjuk tehát, hogy bár a nyugati és az Iszlám kereskedés- és bankrendszer kardinális kérdésekben tér el egymástól, egyáltalán nem lehetetlen az Iszlám Sharia szellemében kereskedni, csak nagyon kell figyelni a részletekre.


Pénzügyi válság: az iszlám bankrendszer lenne a megoldás?

Muzulmán körökből mostanában gyakorta hallható a vélemény, hogy a pénzügyi és gazdasági válság igazolja a kamat (az „uzsora”) tilalmáról szóló iszlám tanok helyességét – írja a Guardian jegyzetének szerzője.
E tételt látszik alátámasztani, hogy Nagy-Britanniában a bankok sorra nyitnak az iszlám jog, a saria előírásainak megfelelően tevékenykedő részlegeket,és már öt olyan pénzintézet van, amely teljesen e követelményeknek megfelelően működik. Németországban a pénzügyi felügyelet most engedélyezte az első iszlám pénzintézetet, amely jövő év elején nyitja meg az első fiókját, Mannheim belvárosában és utána a folyamatos terjeszkedést tervezi.

Az iszlám bankok tevékenységének általános elvi feltételei ismertek: a Próféta egyenesen megtiltotta a kamat alkalmazását, ami az ő idejében elérte az évenkénti 100 százalékot, azaz megfelelt az uzsora mai értelmezésének. A XX. századra azonban a parancsolat súlyos kényszerhelyzetet teremtett: bankokra a muzulmán országokban is szükség volt, ezek működtetése pedig csak különleges kompromisszumok formájában volt elindítható és fenntartható.
Az áthidaló elv az volt, hogy kamatot sem a betétek, sem a felvett hitelek után nem fizettek, hanem „a vállalkozás hasznából” kellett részesedést juttatni annak a félnek, amelyik a pénzét átengedte. Az alapkövetelmény az, hogy a haszon egy részének átengedése mögött mindig legyen valós munka, teljesítmény vagy közreműködés.
Ez az elv a gyakorlatban banktechnikai megoldások garmadáját eredményezte. Ha egy cég új üzemet akar építeni, akkor nem hitelt vesz fel, hanem a – kivitelezőnek a pénzt folyósító – bankot közvetlenül részesíti a hasznából.Hasonlóképpen ismeretlen az iszlám bankolás gyakorlatában a jelzáloghitel intézménye: ha ugyanis valaki házra-lakásra szeretne szert tenni, akkor azt először a bank veszi meg, a beköltöző személy pedig – a saját hozzájárulása és a törlesztései arányában válik tulajdonossá. Ez utóbbi technikának az alkalmazása máris konfliktus forrásává vált az Európában sokasodó muzulmánok számára: a kétszeres átíratás kétszeres illetékfizetési kötelezettséggel jár.Az Öböl-térségbe vagy más arab államokba települni kívánó bankok számára külön gondot jelent a formai követelmények betartatása. A Der Spiegel szerint a nyugati pénzintézetek igyekeznek úgy védekezni, hogy az ottani érdekeltségeik felügyelőbizottságába a helyi hittudományi tételekben járatos vallási személyiségeket hívnak meg, akikkel minden komolyabb ügyletet elbíráltatnak vagy engedélyeztetnek. Így is előfordult azonban, hogy az Emírségekben, például mesterséges szigetek építésére felvett hatalmas összegek folyósítását – pontosabban az ennek alapjául szolgáló adósságleveleket – utólag minősítették szabályellenesnek, milliárdos nagyságrendű csődöt okozva.
Az iszlám bankrendszert a nyugatival összevetve a Guardian szerzője megállapítja, hogy az adott elveknek megfelelően működtetett pénzintézetekben alig okozott kárt a fejlett ipari államok pénzügyi rendszerét megrendítő válság. Ennek egyik oka az, hogy az iszlám bankok vagy egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben használtak tőkeáttételt, emellett lényegében nem halmozódtak fel náluk nagy hozamok reményében tartott, toxikus értékpapírok. A kisebb kockázatokkal azonban kisebb haszon is jár, ezért itt jóval lassúbb a felhalmozás és tőkeérték növekedésének üteme. Ennyiben kérdéses, hogy vajon vallási-lelkiismereti okok miatt meddig maradnak hűek a muzulmánok a saját pénzügyi-banki hagyományaikhoz, ha majd, a mostani válság elmúltával – nyugati modell szerint működő bankokban – ismét meredeken emelkednek a profitok és a betétek-befektetések hozamai.
Van ugyanis egy különleges körülmény a modern világban: míg a Próféta korában saját értékkel bíró arany és ezüstpénzt használtak, a mai világban az immanens érték nélküli – semmiből teremtett – papír- és számlapénz a meghatározó, amely a gazdaságok menedzselésének mai elvei alapján eleve inflatorikus. Ez azt jelenti, hogy kamat nélkül a meglévő pénz vagy vagyoni pozíció lassan, de folyamatosan és biztosan veszít értékéből.
Szerző: Világgazdaság Online


A muzulmán bankrendszer lehet a válság megoldása
2008. 11. 1. 10:09|Pénzügy
Miközben a nyugati világ pénzintézetei a válság leküzdésén dolgoznak, az iszlám törvényét betartó közel-keleti bankok sértetlenek. Egyes szakértők szerint a jövőben elterjedhet a saríán alapuló pénzügyi rendszer.
Ahmad Baqer, Kuvait kereskedelmi minisztere nemrég úgy nyilatkozott: a muszlim típusú bankrendszer több teret nyerhet a jövőben. Robert M. Kimmet, az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának államtitkára Jiddah-ban látogatva kijelentette: tanulmányozták a saría elvein alapuló bankrendszer működését – írja a Washington Post.
Bár a tőzsdék gyengélkedése és az ingatlanpiac teljesítménycsökkenése rosszul érinti az arab országok hitelintézeteit, a rendszer támogatói szerint a saríá egyfajta beépített védelmet jelent az amerikaihoz hasonló pénzügyi válság ellen. Az iszlám vallás ugyanis tiltja a derivatívok használatát és a túlzott kockázatvállalást.
"A muszlim bankrendszer szépsége az, hogy nem ígér többet, mint amivel valóban rendelkezik. Ezeket a bankokat nem védi az állam, így a gazdaság lassulása esetén szenvednek, de az ügyfelek nem veszítik el mindenüket" – vélte Majed al-Refaie, a bahreini székhelyű Unicorn Investment Bank vezetője.
Az iszlám vallás eredendően a kamat szedését az uzsorával hozza párhuzamba, ezért tiltja. A modern világra lefordítva ezt azt jelenti, hogy a pénz nem kamatoztathatja önmagát, csak valamilyen termelő tevékenységben sokasodhat. Mint hogy minden tranzakció mögött valódi teljesítmény áll, az amerikai jelzálog válságot okozó pénzügyi manőverek alkalmazása kizárt. A pénzügyi világ vezetői szorosan együttműködnek az iszlám vallás döntéshozóival, akik minden új terméket gondosan megvizsgálnak, mielőtt döntenének róla.
Magától értetődő, hogy a muszlim bankok nem fektethetnek alkoholba, disznó hússal kapcsolatos termelésbe, szerencsejátékba, fegyverekbe, pornográfiába vagy dohánytermékek gyártásába. Az érdekesség az, hogy a lakáshitelek is radikálisan eltérnek a nyugati típusoktól. Az iszlám bankok nem kamatozó hitelt adnak az ügyfeleknek, hanem megvásárolják azt, majd egyforma részletekben fizettetik ki a leendő tulajdonossal. Az összeg az ingatlan árán kívül egy előre meghatározott profitot is tartalmaz a bank számára.
A muszlim bankok által biztosított profit általában meglehetősen alacsony, mintegy 4 százalék, viszont ennek megfelelően a kockázat is jóval kisebb. A hetvenes években történő bevezetése óta ez a bankrendszer mintegy 15 százalékos növekedést ért el, de még így is csak a globális pénzügyi piac 1 százalékát teszi ki. Egy dubai székhelyű elemző cég korábban 2025-re mintegy 12 százalékos globális részesedéssel kalkulált, a válság hatására azonban most jóval magasabb aránnyal számolnak.
Szerző: Washington Post, VGO

Bankolás iszlám módra

Miközben az európai és amerikai bankrendszer jogszabálysértésektől, milliárdos bírságoktól és állami mentőcsomagoktól hangos 2008 óta, az 1300 milliárd dollár volumenű iszlám tőke évi húszszázalékos növekedést tud felmutatni, és egyre több nem mohamedán vallású betétes és befektető pénzét vonzza magához. A vallási hittételekkel regulázott szektor követendő példa lenne hát a dekadens, korrupt nyugati fináncszektor számára?
Amikor a világ 10. leggazdagabb Krőzusa, a 28,7 milliárd dolláros magánvagyon felett diszponáló szaúdi herceg, Al Valid Bin Talal Kingdom Holdingja részvénykibocsátásra készült, a mohamedán lelkész,Mohammed al-Ossaimi egyet nem értésének adott hangot. Arra szólította fel híveit, tartózkodjanak a befektetéstől e cégbe. Kifogása az volt: a vállalat kamatot kap a bankba helyezett vagyona után, és túl sok nem muszlim menedzsert foglalkoztat. Azt nem említette, hogy a konglomerátum a legnagyobb külföldi befektető az Amerikai Egyesült Államokban, és olyan cégekben is tulajdonos – például négy százalék részvénypakettje van a Citigroupban –, amelyek kamatra adnak kölcsön pénzt. Ezt ugyanis kategorikusan tiltják a saría, az iszlám vallásjogi hagyomány előírásai.
Se kamat, se szerencsejáték
A szaúdiak befektetés előtt is felkeresik a lelkészeket, hogy kikérjék véleményüket az adott cégről. A Red Sea Housing ingatlancég 139,2 millió dolláros részvénykibocsátásának sorsát is négy ilyen szaktekintély fatvája – vallási szakvéleménye – döntötte el. Itt Ossaimi például azt kifogásolta, hogy az üzleti tervben túl nagy szerepet kap a kamat, és az sem tetszett neki, hogy a cég vagyonának nyolc százaléka kamatozott bankban.
Saría-előírások cégeknek
Üzleti profilban tabu (haram)
Szerencsejáték, kaszinó, pornó
Sertéshús, nem halal (az iszlám vallás szabályai szerint feldolgozott és elkészített) élelmiszer
Nem iszlám bankolás
Cigaretta
Fegyveripar és védelmi szektor
Kockázatalapú kereskedelem
Céges vagyon kritériumai
Az adósságállomány nem haladhatja meg a társaság teljes vagyonának 33,3 százalékát.
Készpénz és kamatozó eszközök maximum a vagyon 
50 százalékát alkothatják.
Kamatok és a nem Saría tevékenység bevétele nem lehet több az éves forgalom 
5 százalékánál
A kiadott fatva nem kell, hogy visszatartsa az adott céget, amennyiben a szaúdi Capital Markets Authority engedélyezi a tranzakciót, de megbélyegző hatású lehet, és az arab világban árthat a biznisznek. Számos szaúdi vallási szaktekintély azonban úgy tartja: azok a cégek, amelyeknél csak kevés a betét vagy az adósság(és azon kamatot fizetnek vagy keresnek), még megfelelnek a saría elvárásainak.
A vallásjog által szabályozott iszlám bankrendszer nem hasonlít az európai pénzvilágra. A kockázatok megosztására törekszik, és nem annak áthárításán. A saría-dogmák kategorikusan tiltják a kamatot (riba) is. Egy vérbeli arab bank tehát nem számíthat fel kamatot a nyújtott kölcsön összegére, és a betéteseknek sem fizethet hozamot.
Az ingatlanhitelezés is nagyon más elveken nyugszik. A bank megveszi az ingatlant, és azt feláron eladja a kliensének, aki a vételár másik felét részletekben fizetheti ki a pénzintézetnek – ez a murabahah. A bank a késedelmes törlesztésért nem számíthat fel bírságot. A kockázatot úgy csökkentik, hogy zálogul a tranzakció összegével megegyező vagyontárgyat kérnek.
Az iszlám vallás két tranzakció összekötését is tiltja, és a bankoknak elviekben százszázalékos betéti fedezettel kell rendelkezniük manővereikhez. Nem vonhatnak be külső hitelt, jóllehet ezt a szabályt több helyütt megszegik. Mivel a Saría tiltja a jövőben esetlegesen bekövetkező eseményhez kötődő ügyletet (maysir) – azt is, hogy valaki úgy adjon el árut, hogy az még nincs a birtokában – és a spekulatív tranzakciókat is (gharar), a derivatívák teljességgel száműzve vannak e bankrendszerből.
PP-grafika
Az iszlám bankokban a „vallási felügyelőbizottságok” ellenőrzik a szabályok betartását. A Vatikán hivatalos lapja, az Osservatore Romano 2009-ben követendő példának ítélte az iszlám pénzügyi elveket. Ironikus ez annak fényében, hogy éppen a Vatikán bankja az, amely képtelen megfelelni a pénzmosásról szóló uniós irányelveknek, és a hatóságok több millió dollárt koboztak el tőle.
Működik kiskapukkal
A kérdés persze az, hogy lehet-e az iszlám bankrendszerben versenyképes hozamokat kínálni a klienseknek, s az arab vállalati szektorban profitot termelni az ilyesfajta megszorításokkal. A számok azt tükrözik, hogy lehet. A saría-kompatibilis eszközök értéke 2009-ben globálisan elérte a 400 milliárd dollárt – tanúsítják a Standard & Poor’s adatai (2006-ban 300 milliárd dollárról számolt be a Szingapúri Pénzügyi Hivatal). Többségük Iránban, Szaúd-Arábiában és Malajziában halmozódott fel. Az összegben azonban nincs benne a vagyonkezelő alapok és a muszlim milliárdosok vagyona. Ezekkel együtt az iszlám eszközök összvolumene a Merrill Lynch és a Capgemini szerint 2005-ben elérte az 1100 milliárd dollárt, a világgazdaság eszközeinek 0,5 százalékát. A The Economistnak 2009-ben 822 milliárdról volt tudomása; a Bloomberg újabban 1300 milliárdot emleget.
A nyugati pénzintézeti „szokások” nyomai ezekben a bankokban is megtalálhatók. A bank önként „ajándékot” (hibah) fizethet betétesének abból a nyereségből, amit a berakott pénzen realizált. Ez azonban nem garantált. Az iszlám kötvények (sukuk) pedig úgy kerülik meg a kamattilalmat, hogy vagyontárggyal biztosított (asset backed) kötvényként „bérleti díjat” (rent) fizetnek a befektetőknek a szóban forgó eszközökkel generált bevételből. Malajzia bocsátotta ki az első ilyen – globális – kötvényt 2002-ben. Még olyan nem muszlim intézmények, mint a Világbank vagy a német Szász-Anhalt tartomány is adott ki iszlám kötvényt, utóbbi a Citibankkal karöltve 100 millió euró értékben.
Mindenesetre az iszlám bankrendszer mintegy 300 pénzintézetet és 250 befektetési alapot foglal magában. A 100 legnagyobb nyílt végű arab befektetési alap által kezelt eszközök ötmilliárd dollárt tesznek ki, s ez az állomány évente 12-15 százalékkal nő.

TILTOTT KAMAT
ISZLÁM BANKOK

A kamat vallási tiltásán alapuló iszlám bankrendszer - az utóbbi évek látványos fellendülésének köszönhetően - ma már becslések szerint 250 milliárd dolláros piacot jelent. A nyugati bankok közül legutóbb a svájci UBS jelentette be, hogy hamarosan iszlám bankot nyit.
A svájci UBS bank - követve néhány nyugati riválisát - szeptemberben kiterjeszti tevékenységét egy új piaci szegmensre: az iszlám jogrend, a sária előírásainak megfelelő iszlám banki tevékenységre. Ennek érdekében létrehozta a százszázalékos tulajdonában lévő Noriba Bankot, amely Bahreinben, az iszlám bankok legjelentősebb Perzsa-öböl menti központjában nyitja meg kapuit. A Svájc első számú bankjának - és a világ egyik legnagyobb vagyonkezelőjének - számító UBS lépése is jelzi, hogy a nyugati bankóriások nem akarnak kívül maradni az egyes becslések szerint 250 milliárd dolláros piacon.
Évi 10-15 százalékkal bővült az iszlám banki piac az utóbbi egy évtizedben - állapítja meg a Londonban megjelenő The Middle East havi szaklap -, és a növekedés különösen 1999 óta gyorsult fel: három évvel ezelőtt még csak 100 milliárd dollárra taksálták az iszlám pénzügyi termékekbe befektetett összeget. Szakértők úgy vélik, hogy az iszlám banki szektor a következő években is 12-15 százalékkal nőhet. Az amerikai Merrill Lynch befektetési bank és tanácsadó cég egyik vizsgálata szerint ugyanis a Közel-Keleten 220 ezer befektető 1300 milliárd dollárnyi, hagyományos módon - részben az Egyesült Államokban és Európában - befektetett vagyonnal rendelkezik. Egyes előrejelzések azt feltételezik, hogy a világ népességének ötödét adó muszlimok egy évtizeden belül megtakarításaik 40-50 százalékát iszlám befektetési formákba helyezik - amennyiben találnak olyan iszlám banki szolgáltatásokat, amelyek versenyképesek a nyugati hagyományos termékekkel.
A muszlim országokban, ahol a gazdaság ezer szálon kötődik a valláshoz, az üzleti élet speciális szférája az iszlám bankrendszer. A bankok számára a Korán legfontosabb előírása a kamat vagy uzsora, a „ribá” tilalma. A mai muszlim jogtudósok egy része a ribát egyértelműen uzsoraként értelmezi, mások ugyan kamatként, de akkor sem tartják helyénvalónak, mondván, mindenfajta kamat növeli a vagyon elosztásának egyenlőtlenségét. Ezért egy iszlám bank működésénél kamatmentes konstrukciókat kell kialakítani.
Az ágazat virágzása részben annak a kilencvenes évek közepén Kairóban hozott vallási rendeletnek, úgynevezett fatvának az eredménye, amely kimondta, hogy a részvényekbe történő befektetés - mivel az osztalék nem kamat - nem sérti a saríát. Az első nemzetközi iszlámkötvény-kibocsátásra az idén júniusban került sor Malajziában, az ügyletet a brit HSBC bonyolította le. A saría alapján működő Iszlám Fejlesztési Bank (IDB) - a muszlim országokat tömörítő Iszlám Konferencia Szervezetének pénzintézete - júliusban jelentette be, hogy 300 millió dollár értékben iszlám részvényt bocsát ki.
A kamat tilalma mellett az iszlám megköveteli a gazdasági élet szereplőitől a jótékonyságot és a közjó szolgálatát. A pénzintézetek ügyletei nem irányulhatnak olyan termékek vagy szolgáltatások előállítására, amelyek ellentétben állnak az iszlám értékrendjével. Így tiltott minden olyan pénzügylet, amely kapcsolatba hozható a pornográfiával, a fegyverkezéssel, az alkoholgyártással, a sertéshús-feldolgozással és a szerencsejátékkal. Egyre több iszlám bankban külön szakértői gárda dolgozza ki az újabb termékeket és szolgáltatásokat, amelyeket aztán egy vallástudósokból álló testület ellenőriz, hogy megfelelnek-e az iszlám előírásainak.
Tiltott a hazárd kockázatvállalás, a „garar” is, ennek megfelelően a spekulatív üzletek is tilosak. Nem megengedettek az olyan tranzakciók, ahol az eladó nincs birtokában az árucikknek, így például az opciós és határidős tőzsdei ügyletek is tilalom alá esnek. A pénzügyi tranzakcióknak magukban kell foglalniuk az iszlám típusú biztosítást, a „takáfult”, amely olyan kölcsönös garanciavállalás, ahol a tagok által befizetett összegből a bajba jutottakat támogatják.
A muszlim országokban az iszlám bankok létrejöttét megelőzte a modern kereskedelmi bankok megjelenése, de a Közel-Keleten ez utóbbiak is viszonylag új keletűek. Az első nyugati típusú bankok a 19. század második felében alakultak, és külföldi tulajdonban voltak. 1898-ban jött létre az Egyiptomi Nemzeti Bank, amely nem volt igazán nemzeti, hiszen tőkéjének a felét angol részvényesek adták. Ezt követte 1920-ban a Banque Misr, amely kizárólag hazai tőkével rendelkezett, és amelynek részvényesei és tagjai is csak egyiptomiak lehettek. Ezután sorra jelentek meg az „igazi” nemzeti bankok, 1925-ben a jordániai Oszmán Bank, 1938-ban egy szaúdi, 1962-ben pedig egy algériai pénzintézet.
Az iszlám banknak a 20. században színre lépő első teoretikusai - Anvar Kuresi, Mahmúd Ahmed és al-Maudúdi - felismerték, hogy kereskedelmi bankokra szükség van, de a Korán előírásait alapul véve a kamat helyett egy profitrészesedési rendszert, a „mudárabát” dolgozták ki. Ennek lényege, hogy a tőketulajdonos csendestársként a vállalkozó rendelkezésére bocsátja tőkéjét, és előre megegyeznek a profitrészesedés mértékében. Ez persze csupán a kölcsön egyik formája, ahol a tőketulajdonos (a betétes) és a vállalkozó (a hitelt felvevő) között a bank közvetít.
Az első ilyen elven működő bankot 1963-ban hozták létre Egyiptomban. Az ágazat gyors növekedésnek indult, és 1967-ben már kilenc ilyen pénzintézet működött, főként a kereskedelem és az ipar területén. Közvetlenül vagy közvetve vettek részt az állami vállalatok finanszírozásában, például az olajexportban, és az ebből származó profitot felosztották részvényeseik között.
Több új bank is létesült a hetvenes években az iszlám világban: 1979-ben a Fülöp-szigeteki Amána Bank, 1975-ben a Dubai Iszlám Bank, 1977-ben a Szudáni Iszlám Bank és az Egyiptomi Iszlám Bank, 1979-ben a Bahreini Iszlám Bank, 1983-ban pedig az első iráni iszlám bank. Ma a legnagyobb iszlám bank a szaúdi al-Radzsi Banking & Investment Corp., mintegy 13 milliárd dolláros mérlegfőösszeggel. Irán, Pakisztán és Szudán bankszektora teljes mértékben az iszlám vallás előírásai alapján működik, a többi muszlim országban pedig általában párhuzamosan tevékenykednek a hagyományos és az iszlám bankok. Törökországban, Algériában és Tunéziában igen szűk az iszlám bankokat igénybe vevők köre, és Egyiptomban - az ország a nyolcvanas években végigsöprő pénzügyi botrányok miatt - mindössze három, iszlám banki szolgáltatásokat kínáló pénzintézet maradt. Omán viszont - az egyetlen arab országként - kifejezetten tiltja az iszlám bankot.
Nemcsak iszlám területeken alakultak ki ilyen pénzintézetek: 1978-ban Luxemburgban kísérletképpen létrehozták az Iszlám Pénzügyi Házat, amely azóta is kiválóan működik. Siker koronázta a hasonló próbálkozásokat Svájcban, Dániában, Nagy-Britanniában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban is. Míg a nyugati pénzintézetek egy része nem bajlódik az iszlám pénzügyi szolgáltatásokkal - a tavaly szeptember 11-ei terrortámadás óta pedig még inkább ódzkodik a muszlim világgal való kapcsolatoktól -, a legnagyobbak közül az amerikai Citibank, a JP Morgan/Chase és a Goldman Sachs, a HSBC, a holland ABN Amro, a francia BNP Paribas és Société Générale, a német Commerzbank és Deutsche Bank, valamint a japán Nomura igen aktív az iszlám banki szektorban. Ma mintegy ötven országban több mint 200 iszlám bank, illetve nem bank jellegű pénzintézet működik.

Az iszlám bankrendszer katolikus szemmel

Az iszlám bankrendszer keresztény szempontú vizsgálatánál először le kell szögeznünk, hogy a kamatszedés tilalma, ami sajátja az iszlám bankrendszernek, a keresztény tanokban is benne volt, pontosabban a katolikus vallás tanaiban ma is benne van, a protestáns egyházak tanaiban már nem. A muszlim bankrendszert manapság a nyugati pénzügyi válság idején sokan a pénzügyi válság egyik lehetséges megoldásaként üdvözlik, mivel valóban megkerüli a kamat szedését, amit a pénzügyi válság legfőbb okaként tartanak számon, továbbá a nyugati pénzügyi válság valóban elenyésző hatást gyakorolt a muszlim bankokra.


Arról azonban nem írnak ezek az újságcikkek, hogy átültethető e az iszlám bankrendszer a nyugati viszonyok közé, és ha igen akkor hogyan. Ezt fogom most kifejteni. Először is nézzük meg, hogy hogyan kerüli meg az iszlám bankrendszer a kamatszedést. A muszlim bankok általában úgy kerülik meg ezt a problémát, hogy azoktól az ügyfelektől, akik üzleti vállalkozás alapítása céljából vesznek fel hitelt a banknál, nem kamatot számítanak fel, hanem a már megvalósult vállalkozásuk profitjából kérnek részesedést. Tehát, ha az ügyfél megvalósult vállalkozása már profitot termel, csak akkor kérhetnek részesedést a profit után.


Ehhez hasonlóan az ingatlanra felvett jelzáloghitel is ismeretlen az iszlám világban, ehelyett a bank először megveszi az ingatlant az ügyfél számára, hogy azután az ügyfél hozzájárulásaival, és befizetésével szerezhessen tulajdont az adott ingatlanban. Mindebben nem is a kamatszedés megkerülése a fő probléma, hiszen az, mint ahogy már leírtam, a keresztény alapelveknek is sajátja. A fő probléma a kereszténység szempontjából abban a társadalmi háttérben keresendő, amely a kamatszedés megkerülését lehetővé teszi az iszlám világban.


Ha össze akarjuk hasonlítani a mai modern nyugati társadalmat az iszlám világgal, akkor azt kell mondanunk, hogy a modern nyugati társadalom egy szélsőségesen individuális társadalomnak tekinthető. Az iszlám kultúra pedig egy szélsőségesen kollektív, vagyis közösségi jellegű, kultúrának tekinthető. Az iszlám kultúra kollektivizmusa, vagyis közösségi jellege talán abban mutatkozik meg a leginkább, hogy az iszlám országokban nincs államilag fenntartott szociálpolitikai intézményrendszer.


A szociális problémákat úgy oldják meg ezekben az országokban, hogy a jövedelemmel rendelkező állampolgároknak kötelező alamizsnálkodni, vagyis jövedelmük egy részét odaadni az egyháznak a szegények számára, amit a mecsetekben minden nap szétosztanak, és így mindenkinek jut annyi élelem, hogy senki ne haljon éhen. Hajléktalanokat pedig egyáltalán nem látni a muszlim országokban.


Ez a jelenség, hogy az emberek ezekben az országokban rendszeresen odaadják a pénzüket vadidegen embereknek, akikkel talán még soha nem találkoztak csak egy olyan világban lehetséges, ahol az egész közösség egy nagy családot képez, vagyis igen nagy összetartás és közösségi érzés van az adott város, vagy ország minden tagja között. Ez nem meglepő egy olyan világban, ahol az egyes családok olykor 100, vagy még több tagból állnak. Ha jobban meggondoljuk a muszlim bankrendszer is csak egy olyan világban jöhetett létre, és működhetett mindmáig, ahol ilyen erős közösségi szellem van.


A modern nyugati ember individualista jelleméből következően, valahogy úgy gondolkodik, hogy „mások hülyesége miatt én nem tartom a hátam”. Emiatt nem tudom, hogy lenne e a nyugati kultúrában olyan bank, vagy akár vállalkozni akaró magánszemély, aki felvállalná a muszlim bankok hitelezési módszereit. Ha hitelt adunk egy vállalkozásnak, ahonnan csak akkor remélhetünk pénzt, ha az a vállalkozás profitot termel, akkor vállalnunk kell a kockázatot, hogy ha az a cég csődbe megy, akkor a befektetésünk értelmetlen volt, és ha még vissza is kapjuk a pénzünket az általunk támogatott vállalkozás eszközeinek elárverezése folytán, akkor is időt fecséreltünk el, és felesleges munkát öltünk bele a beruházásba. A nyugati ember saját gyermekének sem ad szívesen pénzt értelmetlenül, annak kockázatával, hogy azt majd feleslegesen eltékozolja.


A muszlim országokban viszont az erős közösségi érzés folytán, ha egy ember bemegy egy bankba hitelt kérni, azt a bank, mint muszlim hittestvért, rögtön családtagként kezeli, mint ahogy a lakosság is családtagként kezeli a bankot. Ennek megfelelően ahhoz, hogy a muszlim bankrendszer átültethető legyen a nyugati viszonyok közé, először a muszlim közösségi szellemet kellene átültetni a nyugati világba. Másképpen ez nem fog működni, hiszen tulajdonképpen azt kell mondanunk, hogy az iszlám országokban sem maradhatott volna fenn a kamattilalom mindmáig, ha nem lett volna a muszlim társadalom ennyire kollektív jellegű. Mint ahogy nyilván a nyugati világ is inkább a társadalom individuális jellege miatt, és nem a keresztény vallás miatt tért át a középkor után a kamatszedésre, hiszen a nyugati világ az ókorban is individuális volt.


A másik lehetőség pedig az, hogy mint ahogy a nyugati világ a szociálpolitika terén is állami beavatkozással pótolja a muszlim világ hihetetlenül erős közösségi szellemét, úgy a bankokat is állami tulajdonba kell majd venni, hogy a muszlim bankok mintájára tudjuk üzemeltetni saját bankjainkat, ha már ezt a nyugati magáncégek nem vállalják fel. A bankok és ügyfeleik kapcsolata valószínűleg így is konfliktusokkal teli lesz az új bankrendszerben, mint ahogy a szociális munkások is azt mondják, hogy az ő munkájuk a legnehezebb. A nyugati individuális, és a muszlim kollektív mentalitás konfliktusán belül van egy dogmatikai szegmense is a dolognak, ami a katolikus dogmatikában gyökeredzik.


A katolicizmus középkori gyökereiből fakadóan elutasítja mind a szélsőséges kollektivizmust, ahol a közösség felszívja az egyént, és ami az iszlámot, vagy a kommunizmust jellemzi, mind pedig a szélsőséges individualizmust, ahol az egyénnek túl sok joga van, és ami a modern liberalizmust jellemzi, és a kettő között foglal állást, ami a keresztény szolidaritásban jut érvényre. Elismeri, hogy az ember közösséghez tartozó lény, és kötelességei vannak a közösség felé, ugyanakkor ez nem mehet annak rovására, hogy az egyén kibontakoztathassa önmagát, és eljuthasson végső céljához az üdvözüléshez.


Az egyén pedig csak saját küldetésében teljesedhet ki, ezért úgy kell beintegrálódnia a közösségbe, hogy saját küldetését hozzáigazítja a közösség küldetéséhez, így egyrészt a közösségnek is hasznos tagja lesz, másrészt pedig saját magát is kibontakoztathatja egyéni küldetése által, amelynek végső célja az üdvözülés. Ha a bank részéről a kamatmentes hitel nyújtása, csak a vallás törvényeiből fakadó kötelesség teljesítésének kényszere alapján történik a társadalom tagjainak irányába, ahol a felek az egymás iránti méltányosságból kifolyólag, biztosítani akarják a másik profitját és anyagi jólétét, az elmerülést jelent a közösségi kollektívumban, a materialitásban. Ez pedig idegen a nyugati mentalitástól.


Az egyén csak akkor törhet ki a közösségi kollektívum szorításából, ha a transzcendens felé orientálódik, úgy hogy közben a közösségnek is hasznos tagja marad. Éppen ezért a katolikus dogmatika hitelveit továbbgondolva a bank és az ügyfél kapcsolatának többnek kell lennie, mint pusztán az egymás iránti kötelességből, és méltányosságból fakadó kamatmentes hitel nyújtása. A bank és az ügyfél kapcsolatát mindkét részről a keresztény küldetés eszméjének kell áthatnia, és mi lehetne nagyobb küldetés a gazdálkodás terén, mint a munka szakrális jellegének visszaadása.


A kamatmentes pénzről, mint eszközről, amely visszaadhatja a munka szakrális jellegét, már írtam egy korábbi cikkemben mégpedig „A kamatmentes pénz bevezetésének lehetőségéről (1. rész)” 
http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=107599 című cikkemben, ahol a bevezetését a keresztény reszakralizáció lehetőségével akartam összekapcsolni. Hangsúlyozom, itt kamatmentes pénzről van szó, nem helyi pénzről. A helyi pénzt csak körülhatárolt csoportok használhatják egymás közötti vásárlásra, az általam felvázolt kamatmentes pénzt pedig az állam adja ki, és bárki részére hozzáférhető, csak kamatmentes. Leírtam, hogy a kamat valóban rossz ugyan, és a biblia is tiltja, de a piacgazdaság körülményei között szükség van rá, mert csak így tudjuk szabályozni a forgalomban lévő pénz mennyiségét, hogy ne menjen fel az infláció.


A forgalomban lévő pénz mennyiségét mindenképpen szabályozni kell valahogyan, mert különben felmegy az infláció és összeomlik a gazdaság, ezért ha egyszer tényleg be akarjuk vezetni a kamatmentes pénzt, akkor mivel a kamat már nem fogja szabályozni a pénz keresletét, elemeznünk kell, hogy miben is áll a pénz kereslete. A pénz, vagyis a tőke keresletét származékos keresletnek nevezik a mikroökonómiában, mert végeredményben más javaknak a kereslete határozza meg a keresletét. A vállalkozók például akkor vesznek fel hitelt, ha vállalatot akarnak alapítani valamilyen termék, vagy szolgáltatás előállítása céljából, de egy ilyen vállalatot megalapítani csak akkor érdemes, ha van kereslet arra a termékre, amit a vállalat elő akar állítani.


Tehát végeredményben a hitel keresletét a példánkban szereplő termék kereslete határozta meg. Ennek megfelelően, ha a kamat már nem szabályozza a pénz keresletét, akkor csak magának az előállított termék kínálatának és keresletének a szabályozásával szabályozhatjuk a forgalomban lévő pénz mennyiségét. A különféle termékek és szolgáltatások keresletének szabályozása egyébként nem idegen a modern kapitalizmustól. Mondják egyesek, hogy a kapitalizmus nem csak kielégíteni akarja az emberek szükségletét, hanem felkelteni is. Erre szolgálnak a különféle reklámok és hirdetések.


De mi nem ezt az utat választjuk, hanem érdemes lenne létrehozni egy pályázati rendszert, amely csak azoknak a vállalkozóknak osztja el a rendelkezésre álló kamatmentes hiteleket, akik nem olcsó fogyasztási cikkeket, hanem minőségi, és az emberek javát szolgáló, továbbá spirituális fejlődését elősegítő termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő. Tehát a vállalatok pályázat útján juthatnának hozzá a kamatmentes pénzekhez, és ezzel szabályoznánk egyfelől a forgalomban lévő pénz mennyiségét a kamat elhagyása mellet is, másfelől ezt összekapcsolnánk a keresztény reszakralizáció lehetőségével. Ez természetesen csak a kamatmentes pénz általános bevezetése esetén működik, mert ha egy vállalat a kamatmentes pénz helyett a banki szektorból vesz fel hiteleket, hogy olcsó fogyasztási cikkeket állítson elő, akkor könnyedén kiszorítja a piacról a minőségi termékeket előállító vállalatokat.


A bank és az ügyfél kapcsolatát tehát a keresztény küldetés eszméjének kell áthatnia, és ennek megfelelően a banknak a szakrális munkavégzés felé kell terelnie a vállalkozást, ahol a hitel nyújtása után is bírálnia, és irányítania kell a vállalkozás munkáját, hogy mind a bank mind pedig a vállalkozás betölthesse keresztény küldetését. Így ültetve át az iszlám bankrendszer előnyeit a nyugati világba úgy, hogy nem rendeljük alá teljesen az egyént a közösségi kollektívumnak, hiszen az idegen a nyugati mentalitástól. Ez pedig azt is jelenti egyben, hogy csak a katolikus elveket követve lehet átültetni a muszlim bankrendszert a nyugati körülmények közé, hiszen csak a katolikus alapelvek garantálhatják, hogy az egyén ne merüljön el a közösségi kollektívumban.


Felhasznált Irodalom:


Mihelics Vid: Világproblémák és katolicizmus. DOM, 1934.


Helen J. Alford: Menedzsment, ha számít a hit, KAIROSZ KÖNYVKIADÓ KFT., 2009.


Az iszlám bank keresztény szemmel 
http://www.evangelikus.hu/lapszemle_2009-2011/az-iszlam-bank-kereszteny-szemmel


Prof. Dr. BALÁZS JUDIT: Új arab világ születik?
Muszlim etika: a kölcsönszerződésekben tilos a kamat
Az iszlám bank keresztény szemmel

Töretlen lendülettel növekszik a globális pénzügyi rendszer egy jelenleg még kicsiny kezdeményezése: az iszlám bankrendszer. A fejlődés nem csak Európát és a klasszikus kapitalizmust állítja válaszút elé, de a különböző vallások képviselőit is.


Az iszlám bankolás az utóbbi években került reflektorfénybe. A Moody's hitelminősítő idén nyáron publikált elemzése szerint a zömmel arab országokból irányított pénzintézetek mérete idén átlépi az ezermilliárd dolláros határt, és további évi 20 százalékos növekedés várható. Ez azért is tűnik szédítőnek, mert közben a klasszikus kapitalista bankrendszer növekedése igen lassúnak ígérkezik.
Mára az összes globális pénzügyi csoport rendelkezik iszlám ágazattal, korábban ez elsősorban a muszlim országokban végzett tevékenységet jelentette, majd az egyre növekvő bevándorlók igényeinek kiszolgálása került a középpontba. A válság azonban ebben is új korszakot nyitott: Nyugat-Európában egyre több nem muszlim cég és magánszemély keres iszlám finanszírozást, többnyire azért, mert a többi bank egyszerűen elzárta a pénzcsapot. Sőt a költségvetési hiányok nyomása alatt egyes európai kormányok is felismerték, hogy növekvő állampapír-kibocsátásukra éppen a muszlim befektetők jelenthetik a lehetséges megoldást.
Ahol nincs is kamat
A saría alapelvei miatt az iszlám pénzügyi szolgáltatások eltérnek az általunk megszokottaktól, ám a legtöbb terméknek mégiscsak van iszlám megfelelője. Lakáshitel például a kamatszedés tilalma miatt nem létezik, de egy lízingszerű konstrukcióban – melyben a bank megveszi a kiszemelt ingatlant, majd részletre, magasabb áron továbbértékesíti – az ügyfél majdnem ugyanazt a szolgáltatást kaphatja.
Sokan kívánatosnak tartanák az iszlám bankolás térnyerését a válság által megtépázott pénzügyi rendszerünk újjászervezésében. Ugyanakkor, amint a Világbank egy friss tanulmánya rámutatott, a gazdaságtudomány ma még nem tárta fel ennek a speciális szegmensnek a sajátosságait. A számok ugyan azt igazolják, hogy a muszlim bankok visszafogottabb stratégiájuk miatt stabilabb tőkehelyzetűek, azaz "válságállóbbak" voltak a mostani krízisben, de a legtöbb pénzügyi mutatóban nem látható jelentős különbség a többi piaci szereplőhöz képest – leszámítva persze a már említett gyors növekedést. Ráadásul a tavalyi dubai miniválság kis híján az iszlám pénzügyi rendszert is megrengette.
Terrorbankok? Iszlamizálók pénzcsatornái?
Az Egyesült Államokban is megvetette lábát az iszlám bankrendszer, akadnak, akik a terrorista csoportok pénzelésének veszélyforrását látják a terjeszkedésben. Európa több országában is attól félnek, hogy az iszlám bankolás a dzsihád új formája, egyfajta „trójai faló”, ami veszélyeztetheti az európai szabadságjogokat. Nem meglepő módon a keresztény egyházaknak is vannak fenntartásaik.
Az angliai Keresztény Jogi Központ (Christian Legal Centre) és a Kersztény Nemzetféltés (Christian Concern for our Nation) nevű szervezetek például hevesen szót emeltek az iszlám bankolás térnyerésének állami támogatása ellen. Más keresztény vélemények szerint ugyanakkor egyáltalán nem egyértelmű, hogy a muszlim bankárok távolabb állnának a bibliai elvektől, mint a klasszikus kapitalisták. A kamatszedés korlátozásának, az uzsora tiltásának vannak bibliai alapjai, és sokáig része is volt a keresztény etikának. Mi több, az erkölcstelennek tartott – köztük a pornó- vagy éppen az alkoholiparba való – befektetések tiltásával sem nehéz azonosulni.
Muszlim bankok a Biblia mérlegén
Az angliai Jubilee Centre nevű agytröszt szerint az iszlám bankolás félig teli pohárnak tekinthető a Biblia mérlegén. Bár a kamatszedés korlátozása és a kockázatok tisztességes elosztása bank és ügyfél között üdvözlendő, ám a biblikus bankolásnak ennél többről kell szólnia, és a pénzügyi tevékenységeknek végső soron személyes emberi kapcsolaton alapulva, mi több, azokat erősítve kellene működniük. Dél-afrikai keresztények egy csoportja ennél is továbbment: példát vettek a muszlimokról. Tavaly úgy döntöttek, hogy Manna Bank néven megalapítják a világ – legalábbis szerintük – első keresztény bankját.
Mindeközben már a muszlimok között is akadnak, akik tartanak a nyugati kapitalizmus és az iszlám összefonódásától. A vallásrendszer több befolyásos vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre inkább a nyugati bankok termékfejlesztői diktálják az új iszlám pénzügyi szolgáltatások kialakítását. Ezt a folyamatot így a muszlim vallástudók már nem is tudják kellő mértékben ellenőrzésük alatt tartani.
Végső soron az sem kizárt, hogy a nyugati kapitalizmus fogja "megtéríteni" az iszlám pénzügyeket. A piac törvényszerűségei a vallási ellenérzések ellenére is működnek: az iszlám pénzügyi rendszerek a még fennálló jogi akadályok és társadalmi ellenérzések lebontása nélkül is töretlenül fejlődnek. Egyes feltörekvő piaci befektetési alapokon keresztül a megtakarításokkal rendelkező magyar olvasók már most is részévé válhatnak az iszlám pénzügyi rendszernek – akár tudtuk nélkül is.
Gy.G.
Az iszlám bankrendszer főbb alapelvei
- Kamatszedés tilalma
- Etikátlan befektetések tilalma
- Spekulatív tranzakciók tilalma
- Szerződéses bizonytalanság tilalma


Az iszlám bankok titka

Egy bank működését alapvetően két tevékenység határozza meg: a pénzbetétek befogadása és a hitelek nyújtása. Az előbbiekre kamatot fizet a pénzintézet, az utóbbiak után kamatot szed. A kettő különbségét "zsebre teszi". Ennek ellenére 
Pénzhordó munkás a kabuli Nemzeti Bankban. Pénzmozgások kifulladásig Fotó: Reuters

léteznek olyan bankok is, amelyeknek üzleti alapelvei között szerepel az, hogy nem számolhatnak fel kamatokat, vagyis nem kereskedhetnek tisztán pénzzel. A helyzet abszurdnak tűnik, pedig egyáltalán nem lehetetlen: az iszlám bankok kezdettől fogva pontosan ezen az elven működnek, és mégis dagad a zsebük…


Pénzhordó munkás a kabuli Nemzeti Bankban. Pénzmozgások kifulladásig Fotó: Reuters
A modern "iszlám bankolás" ma még nagyon fiatal szakmának számít – mindössze 30 éve "jegyzik". Tudományos alapjait Muassam Ali fektette le, aki szinte misszionáriusi elhivatottsággal fogott hozzá 1985-ben az első iszlám pénzügyi konglomerátum, a DMI (Dar Al-Maal Al-Islami, azaz Muszlim Pénzügyi Hivatal) szakmai tekintélyének megalapozásához, amelynek egyben alelnöke is volt. Később, 1991-ben Ali alapította meg Londonban az első Muszlim Bank és Biztosítási Intézetet (Institute of Islamic Banking and Insurance) is, amelynek következményei a mai napig mozgásban tartják a brit pénzügyi központot. 

Iszlám bank Londonban
Két évig tartó előkészítő tárgyalások után, idén ősszel nyithatta meg kapuit az első önálló, iszlám elvek szerint működő bank az európai pénzvilág egyik központjában, Londonban. A bank felügyelő tanácsa papokból áll, és – a brit bankjog keretein belül – kizárólag a saria, vagyis az iszlám törvénykezés szerint irányítják az üzletpolitikáját. A The Islamic Bank of Britain (IBB) csakis az "etikus" befektetések, azaz a Korán, illetve a szunna ide vonatkozó passzusaival összhangban álló üzleti célkitűzések mellett kötelezheti el magát. Az IBB a kamatszedés és kamatfizetés elhagyásán túl a felszámolt ügyleti díjakat is előzetes megállapodás tárgyává teszi. Ezen kívül nem finanszíroz dohány-, szesz- vagy pornóiparral kapcsolatban álló vállalkozásokat. Mindez némileg meghosszabbítja a befektetések elbírálásának átfutási idejét, hiszen a bizottság tagjainak minden egyes ügyletet külön-külön meg kell vizsgálnia.

"Az iszlám alapelvei egyszerűek, világosak és kőkemények" – szögezi le a híres szerzőpáros, Mervyn Lewis és Latifa Algoud a téma egyik klasszikusának tekintett művében, az Islamic Banking-ben (Iszlám banktevékenység). A brit kiadású szakkönyv a pénzügyi technikák elemzésén túl betekintést ad az iszlám alapokon álló gondolkodásmódba is: az iszlám szabályrendszere nem válik szét világi és vallási szférára, hanem egyaránt kiterjed az élet minden területére. Vagyis, mivel az iszlám törvénykezés, azaz a saria szerint tilos "pénzből pénzt csinálni", ha egy hith? muzulmán pénzintézet betétszámlát kínál az ügyfeleinek, arra természetesen nem fizet kamatot. Helyette viszont, a saria szabályainak megfelelő befektetéseket eszközöl, amelyek hozamait megosztja a betéttulajdonosokkal. Vagy vegyük például az itthon is népszerű lakáshiteleket: ha egy iszlám bank "lakáshitelt nyújt", akkor először megvásárolja a kiszemelt ingatlant, majd gyakorlatilag bérbe adja azt a hitel igénylőjének. Hasonló szisztéma szerint alakulnak az arab kisvállalkozói hitelek is: a bank részesedést vásárol az adott vállalkozásban, majd a tevékenység hasznaiból lassan "visszaszedi" a kezdeti hozzájárulás összegét.

Az újonnan nyitott londoni bank szolgáltatásai is meglehetősen széles spektrumon mozognak – természetesen nem csupán iszlámhívők számára. A jelzáloghitelektől kezdve, a hitelkártyákon át egészen a vállalkozások támogatásáig, szinte minden ismert banki termék "etikus változata" megtalálható a palettán. Az IBB, szándékai szerint egyre több fiókot nyitna szerte Nagy-Britanniában, illetve 2005 tavaszától elérhetővé tenné internetes szolgáltatásait is.
Allah mondta…
A Korán egyértelműen kijelenti, hogy "minden vagyon Allahé", és akik kamatot fizetnek vagy szednek, azok "háborúban állnak Istennel és Mohameddel". A saria másik forrása, a prófétai szunna (hagyomány) még a kamat fogalmát sem ismeri. Miután a hagyományok szerint egy törzs köteles volt gondoskodni az elesett tagjainak megélhetéséről, még magáról Mohamedről is feljegyezték, hogy "rokoni kölcsönt" kapott, amelyből aztán egy egész karavánt szerelt föl. Mikor pedig nagy haszonnal túladott rajta, visszafizette a kölcsön (eredeti) összegét, és a nyereségből tovább élt. Többek között ezekre hivatkozva kezdték követelni később a modern muszlim mozgalmak, hogy a bankok is tartsák be a szunnát, és töröljék el a kamat intézményét.

Konkrétan a befektetésekre vonatkozóan a saria öt alapelvet fogalmaz meg: (1) nem foglalhatnak magukban kamatfizetést, (2) az ügyletben meg kell jelennie a jótékonysági adakozásnak, azaz a vallásos adónak, (3) az üzlet nem irányulhat az iszlám értékrendjével szembenálló termék vagy szolgáltatás előállítására, (4) tilos az amúgy elkerülhető kockázatok vállalása, kerülni kell a spekulatív ügyleteket, és végül, (5) az üzlet tagjainak kölcsönösen vállalniuk kell, hogy biztosítják egymást a károk és veszteségek ellen. A bank intézménye tehát – az iszlám elvek szerint – jóval több mint "nyereséggyár". Az arab bankoknak társadalmi felelősségük van! Egy ilyen hitelintézet minden egyes dolgozójának olyan magatartást kell tanúsítania, hogy bárki, aki a bankkal kapcsolatba lép, lássa: itt még a tőke felhasználása is vallásos cselekedetnek minősül. Az iszlám elveivel tehát csak olyan finanszírozási ügyletek egyeztethetőek össze, amelyekben a finanszírozó a pénze fejében csak az annak felhasználásából elért haszonból – ami természetesen nem kapcsolódhat szeszgyártáshoz, szerencsejátékhoz vagy egyéb kétes hír? iparágakhoz – kap egy előre meghatározott arányú részt. A résztvevők ugyanilyen arányban viselik azonban a vállalkozás esetleges veszteségeit is. A mezőgazdasági beruházások esetén például, ha rossz a termés, és ez kárt okoz a termelőnek, a banknak is méltányos hányadban le kell mondania a kölcsön összegének visszaköveteléséről.

Bár mindez rendkívül leszűkíti a hívők mozgásterét a mai pénzügyi világban, a közismerten tehetős és talán kevésbé elkötelezett hitélet? arab uralkodók – az idő múlásával – természetesen megtalálták a maguk "kiskapuit". Például a világ egyik leggazdagabb embereként jegyzett Alwaleed Bin Talal herceg, akinek már pár évvel ezelőtt is 20 milliárd dollárra rúgott a vagyona, portfoliójának döntő hányadát amerikai Citigroup részvényekben tartja, megszabadulva ezáltal az arab etika béklyóitól. 
Erkölcsös profitok
A vallási alapokon kezelt befektetések iránt világszerte egyre nagyobb igény és érdeklődés mutatkozik. Mivel Földünk minden ötödik lakója muzulmán vallású, nem meglepő, hogy legintenzívebben az iszlám alapelveit figyelembe vevő termékek és szolgáltatások kezdtek szaporodni. Erre válaszul Dow Jones, a világhír? Dow Jones Ipari Átlag nevezet? tőzsdeindex létrehozója,
összeállította a Dow Jones Islamic Markets Indexes (Dow Jones Iszlám Piaci Indexek) csoportot, amely működése első öt évében mintegy 27 százalékkal múlta felül a szintén közismert – az amerikai tőzsdék mindenkori legjobb 500 ipari cégének részvényárfolyamából számított – S&P500 index átlagos megtérülését. 1997-ben az iszlám típusú pénzügyi tranzakciók forgalma összesen évi 160 milliárd dollárt tett ki, és évi 10-15 százalékos növekedést mutatott. 1998-ban a világ 43 országában mintegy 200 iszlám bank és pénzügyi intézmény működött, amelyek összesen 100 milliárd dollárt kezeltek. Ma már, mintegy hat évvel később, ez az összeg több mint 200 milliárd dollár.
Körözött bankok
Az USA-t ért szeptember 11-ei terrortámadás óta a figyelem középpontjába került az iszlám világ. A terrorizmus elleni harc nemcsak a hadszíntereken dúl, hanem a terrorista szervezetek finanszírozási csatornái, bankhálózata, anyagi bázisa tekintetében is. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy az akciók szervezéséhez az al-Kaidának tetemes tőkére van szüksége. A szövevényes pénzügyi tranzakciók kibogozása azonban nem könny? feladat, hiszen az összegek muzulmán gerilláktól, afgán kábítószercsempészektől, angolai aranybányászoktól jutnak el különböző fedővállalatokhoz és iszlám "jótékonysági" szervezetekhez, majd bankokon mennek keresztül, mielőtt eljutnak a "végső felhasználóhoz". A tőke többnyire a Közel-Keletről (ezen belül is Szaúd-Arábiából) származik, és kevéssé ellenőrzött és szabályozott bankközpontokon – például Dubaion – keresztül vándorol tovább, esetleg európai országokban működtetett alapítványokon keresztül jut el a terrorakciók célpontjául kiszemelt országokba. A muzulmán tulajdonban lévő bankok is kiveszik részüket a terroristák finanszírozásából: ilyen volt például a Bank al-Taqwa is, amely több millió dollárt juttatott az al-Kaidának és a Hamasznak. Az amerikai hírszerzés információi szerint a bank titkos számlákat, bonyolult ingatlanügyleteket és nehezen nyomon követhető tranzakciókat alkalmazott a hatalmas összegek mozgatására. A bank közvetett befektetési tanácsot is nyújtott az al-Kaidának. Hasonlóan gyanúba keveredett Yassin A. Kadi prominens szaúdi üzletember is, aki látszólag legális jótékonysági szervezeteken és vállalkozásokon keresztül támogatta a terroristákat. Kadi alapította meg például a Muwafaq nev? iszlám alapítványt, amely bin Ladennel kapcsolatban álló iszlám terroristáknak biztosított "munkahelyet".

(Busa Viola)


Iszlám Bankok

Gábor Hamvas, 2010.03.11. 10:53   [ 2010.03.13. 7:38 frissítve ]

Tartalom
Meglepő arcátlanság lenne, ha találnának okot az iszlám banki termékek tiltására hazánkban, hiszen alapvető erkölcsi normákat jelentenek. Szerintem be kell vezetni, és máris sokat tettünk jövőnk megmentéséért.


A bank és a vállalkozók közösen vállalnak kockázatot


 Több százmilliárd dolláros üzletté nőtte ki magát az iszlám előírásait betartó banki szolgáltatás. A hithű muszlimok csak a vallásilag "tiszta" bankokhoz fordulhatnak hitelért, ugyanis az Iszlám előírásai uzsorának minősítik, és ezért tiltják a kamatszedést. Az iszlám bankok, a szigorú vallási előírások ellenére nagy iramban fejlődnek. Az [origo] utánanézett, hogyan juthat hitelhez valaki úgy, hogy közben nem sérti meg a Korán előírásait.
 A vallás nem engedi a kamatszedést 1/2. olda 
 A modern üzleti életben iis megállja a helyét az Iszlám bankrendszere
Rohamosan terjednek a világpiacon az Iszlám előírásai szerint működő bankok. A vallási előírásokat betartó banküzlet már nem csak az Iszlám országaiban nagy üzlet: sorra nyílnak a muszlimoknak szolgáltató bankok Európában is, azokban az országokban, ahol jelentős muszlim közösségek élnek.
A nagy bankházak is meglátták az üzletet a muszlim közösségben, egyre több bankház nyit olyan részleget, ahol a moszlim igényeknek megfelelően intézik a hitelezést, befektetést: a Citibank, a HSBC, a Deutsche Bank, az ABC, a Goldmann Sachs egyaránt üzemeltet olyan üzletágat, amely muszlimok számára kínál szolgáltatást. Nagy Britanniában 23, Franciaországban 4, Németországban 3 nagy bankház foglalkozik muszlim szolgáltatásokkal.
Mára világszerte több mint 250 pénzintézet nyújt szolgáltatásokat muszlimok számra. Az iszlám banküzlet a hetvenes évek közepén indult. Tíz évvel később, 1985-ben még csak 5 milliárd USA dollárnak megfelelő pénzösszeget kezelt, ez azonban rohamosan növekedni kezdett: 1997-re az összeg 70 milliárd dollárra nőtt, 2005-re pedig meghaladta a 200 milliárd USA dollárt. Elemzők az iszlám bankszektor további bővülésére számítanak. De miért is van szüksége a muszlimoknak külön bankra?
Az Iszlám tiltja a kamatszedést
Egy, a hite előírásait betartó muszlim, nem fordulhat a hagyományos nyugati elven működő bankokhoz, ha hitelre van szüksége vállalkozásához, vagy akár azért, hogy autót vásároljon. Az Iszlám ugyanis tiltja a kamatszedést, amelyet - legyen szó bármilyen alacsony kamatösszegről -, az Iszlám vallási törvénykezése, a saríja uzsorának minősít. A saríja szerint csak a halal, vagyis tiszta üzlet az elfogadható.
"Az Iszlám lényege a társadalmi és a gazdasági igazságosság. A moszlimok kötelesek segíteni az elesetteken." - indokolta a kamat tilalmát az [origo]-nak Iszlám Egyház Dár-asz-Szalam mecsetének egyik imámja. "ha valaki kamatot szed a szükséget szenvedőnek kölcsön adott pénzért, az egyik legfőbb bűnt követi el" - mondta az imám. A vallási vezető elmondta: a Koránban, és a Szunnában írták le a kamatszedés tilalmát.
Az imám elmondta: a halal bankrendszer lényege, hogy a szegényeket ne lehessen kihasználni, és valamelyest csökkenjen a különbség szegény és gazdag között. Az imám szerint Magyarországon egyelőre - különösen a nagy nyugat-európai országokhoz viszonyítva - túl fiatal és kicsi a muszlim közösség ahhoz, hogy saját, vallásilag tiszta szolgáltatásokat nyújtó bankot indítsanak, de nem tartja elképzelhetetlennek, hogy néhány évtizeden belül erre is sor kerülhet.
Nem véletlen, hogy az Iszlám ilyen szigorúan tiltja a kamatszedést: az Iszlámra egyébként is jellemző a társadalmi gondoskodás. Ebben az esetben arról van szó, hogy annak idején azzal próbálták elejét venni az adósrabszolgaságnak, hogy megtiltották a kamatszedést - tudta meg az [origo] Horváth Józseftől, a Corvinus Egyetem Összehasonlító Gazdaságtan Tanszékének adjunktusától.
Horváth elmondta: az Iszlám vallás kialakulása körüli időkben a kölcsönöket nem elsősorban üzletfejlesztésre vették föl. A megélhetésükben megszorult emberek kényszerültek kölcsönt felvenni a szűkös időkben, a rövid távú túlélésre azonban gyakran teljes egzisztenciájuk ráment. "Mielőtt az Iszlám szabályozta volna a kölcsönügyleteket, a Közel-Keleten szokásban volt, hogy ha valaki nem tudott fizetni, megduplázták adóssága összegét" - meséli Horváth.
A kamatszedés tilalma azonban nem muszlim találmány. Már az Ó- és az Újszövetségben is megjelenik az uzsora tilalmaA középkori Európában, a mai Iszlám világhoz hasonlóan tilos volt kamatot szedni a kölcsön adott pénz után - nem mintha az előírások bárkit is meghatottak volna, ha üzletről volt szó. A kamatszedés gyakorlatát Shakespeare is támadta A Velencei kalmár című színdarabjában. A kamatszedés gyakorlatát a nyugati világban a reformáció, és a protestantizmus elterjedése tette végül társadalmilag elfogadottá. Az Iszlám világában azonban megmaradtak az eredeti tanok: a saríja a mai napig tiltja a kamatot. Hogyan tudott kamat nélkül virágzó gazdaságot kialakítani az Iszlám világ, amely már ötszáz évvel ezelőtt is ismert, és napi szinten alkalmazott olyan banki műveleteket, mint az átutalás, vagy a váltó?
 ÁMEN
A kamatszedés a tőkehatalom zsarolása, mára a pénz tőkehatalmán kell gondolkodjunk, ha paradigma váltásról beszélünk, ha egy élhető, boldog jövőt szeretnénk elképzelüni.
A bank és a vállalkozók közösen vállalnak kockázatot  Ajánlat  Iszlám Bank és Biztosítókutató Intézet
A kamatmentes hitel mégis megéri
Az Iszlám törvényeinek megfelelő bankrendszer lényege, hogy megpróbálja összeegyeztetni a vallási előírásokat és a kapitalizmust. Az Iszlám üzleti etika lényegében engedélyezi az egyéni haszonszerzést, de a társadalom szintjén megpróbálja az igazságosságot középpontba állítani.
Mivel nem szedhetnek és fizethetnek kamatot, az Iszlám bankok tulajdonképpen befektetési alapokként működnek, ahol a profitot és a veszteséget egyaránt megosztják a beruházók. Ez a gyakorlat azonban teret enged a spekulációnak, ezért a lényegében befektetési alapokként működő bankok, igen óvatosak befektetési politikájukban.
Természetesen óvatosak, hiszen valós kockázatot vállalnak, mivel a szakember mindig hiány és drága is, nagy és biztos dolgokra mozdulnak, az így fáradságosan megnyert sikeres üzleteket liberális szemlélettel nyílván nem osztják tovább a betétesek felé, nekik ajándékot adnak csak. (persze nem ez a jellemző iszlám banki viselkedés a második cikk alapján)
A bank számára nem csak az kikötés, hogy nem szed kamatot. Az üzlet csak akkor lehet halal, vagyis tiszta, ha a bank pénzéből nem finanszíroznak haram, vagyis tiltott, tisztátalan tevékenységet. Ilyenek lehetnek a muszlimok számára tiltott szeszesitalokkal, sertéshússal kapcsolatos üzletek, a pornográfia, vagy a szerencsejáték, egyáltalán bármi amit a saríja társadalomra károsnak ítél
Etikus funkciók vallási alapon, a lényeg, hogy vannak, de számos fejlődés lehetne ott is közösségi, testvériségi alapon, hiszen hatalmas vagyoni különbségek ott is ki tudtak alakulni, csak lassabban, ehhez elegendő a tőke hatalma is, nem kell még a kamat is hozzá.
Hogy biztosítsák az üzlet tisztaságát, az Iszlám elvei szerint működő bankok vallásjogászokat alkalmaznak, akik a pénzügyi mellett, vallási szempontok szerint bírálják el a befektetéseket. Mivel a befektetésekben a bank kellőképpen óvatos, garantálni tudják a megfelelő hozamot, amelyen osztoznak a befektetőkkel.
Muszlim banki műveletek
BETÉT:
Az egyszerű kisbefektető számára a banki szolgáltatás a következőképpen néz ki. Ha valaki bankba szeretné tenni a pénzét, a vadija, vagyis a "megőrzés" szolgáltatást veszi igénybe. A befektető befizeti pénzét a bankba, ezt követően részenként vagy egészben felveheti az összeget, amely fölött a bank még ajándékot, hibahot ad, cserébe a bizalomért, hogy a befektető a bankra bízta a pénzét.


Ez a része hibának tűnik a szemléletben, az ember megörzésre adta, mig a bank játszik vele az egyidejűséget kihasználva (emiatt érdeke a banknk a többlet pénzkibocsájtás, mert annál több pang nála). az ő pénzén magas osztalékot adó programokba fektet, akár nagyobb hasznot nyerve mint ami etikus, de persze bukhat is. Ezt nem köti össze a befektetővel, tehát nem viselkedik másképp ebben a kérdésben mint a nyugati bank. 
Ajándék: vajon százalékra megy az is, mert az a kamat? , vagy jelképes, mert akkor még rosszabb a kép mert 0% kamatra adja, de ugyanúgy nyerészkedik
Alább a hitel kihelyezés viszont követendő példa, ami miatt ez nyugaton nem terjedt el , inkább annak az oka hogy a világrabló kereskedők extra profitjukat nem akarták megosztani a hason szemléletű bankokkal:) Ha a különböző befektetéseit választásra kínálná a betéteseknek, ők  pénzüket elosztva a nekik szimpatikus csomagokra, azok osztalékából részesedhetnek, vállalva a kockázatot
Viszont hiba, hogy a tőkehatalmat továbbra is működtetik, az az a közösséggel szemben a gazdagodást léptéktelenül is lehetővé teszi. Hiszen a bankon keresztül érkező betétes pénz hátrányban van a tulajdonos pénzével szemben, pedig ugyan olyan kockázatot vállalt. Vagyis lehető, hogy mindenki vízrendszerét valaki a közösség megtakarításait felhasználva magántulajdonba vegye. Reméljük vallási értékrendjük nem engedi kihasználni a számtalan hibát, bár a vagyoni különbségek azon vidéken sem ezt támasztják alá.
jó HITEL  (mint a befektetési bank):
Ha valaki vállalkozásához keres hitelt, musarakahért, vagyis "részvételért" kell a bankba mennie. Ebben a konstrukcióban a bank tőkét ad a vállalkozónak, majd, ha elindult az üzlet, a visszafizetett összegen felül előre kialkudott mértékben osztoznak a profiton, a veszteséget szintén közösen viselik. Amint a vállalkozó visszafizette a teljes hitelösszeget, kizárólagos joga lesz a profitra. Az efféle közös vállalkozásoknak még számos formája van, ahol különböznek a kockázatviselés arányai.
Hamis hitel:
Hitel helyett a bank veszi meg a kocsit, és felárral adja tovább - részletre
Ez a szolgálltatás nem méltó az iszlám szellemiségéhez, úgyan úgy kamatot szed, de nyílván a kisbetűs részben helyre hozza. Monjuk ha a hitelkérő nem tudja folytatni a fizetést az autó értékesítése után pillanatnyi arányok szerint osztoznak, mindketten hozhatnak vevőt, újratárgyalják a folytatást, stb. Egy bank mindig viselkedhet etikusan, ha munkája nem termel extra profitot. 
Az egyszerű áruhitelre is létezik vallásilag megfelelő megoldás. Autó vásárlásakor Európában a szokásos gyakorlat az, hogy a hiteligénylő a felvett összegből megveszi a kocsit, majd fizeti a részleteket. Az Iszlám által jóváhagyott gyakorlat egy kicsit bonyolultabb. Miután a vevő kinézte a kocsit, a bankba megy, amely saját magának vásárolja meg a kocsit, és felárral, részletre eladja a vevőnek. A részletek elmaradása esetén nincs büntetőkamat, de a bank csak akkor írja a vevő nevére a járművet, ha az már az utolsó részletet is kifizette, így bármikor lehetősége van visszavenni a kocsit, ha akadozik a részletek visszafizetése.
BIZTOSÍTÁS: 
A biztosításra is külön megoldást kellett találni, hiszen a hagyományos nyugati típusú biztosítások a saríja szerint szerencsejáték elemeket tartalmaznak, így tisztátalannak minősülnek. Míg a nyugati típusú biztosításban az ügyfél lényegében fogadást köt a biztosítóval arra, hogy bekövetkezik a káresemény, az iszlám biztosítás a kockázatmegosztáson alapul.
A muszlim biztosító összegyűjti az ugyanolyan kockázat által fenyegetett ügyfeleket, akik egymást kártalanítják, ha mégis bekövetkezne a baj. Az egyén így biztosíthatja magát a károk ellen, élvezheti a nagy számok törvényét, de ugyanakkor a vallás előírásai sem sérülnek.
A biztosítás viszont gyönyörű, tisztességes közösség mindig is erre a megoldásra jut. feltéve ha nem szegregálva teszi.
A Takafulnak nevezett, kockázatmegosztási biztosítás nem újkeletű: a mekkai Muhadzsrin, és a medinai Anszar már közvetlenül Mohamed próféta futása után alkalmazta, 1400 évvel ezelőtt.
Barsi Szabó Gergely
HG




lásd: http://www.islamic-banking.com/index.htm


iszlám bank és biztosító intézet


Megoldás a gazdasági válságra: az iszlám bank
Ha a hegy nem megy Mohamedhez 




Ahol tilos pénzből még több pénzt csinálni














Gabay Balázs

2012. június 19., kedd 21:25
Gabay Balázs



A világ bankjainak egy része a csőd felé száguld, vagy már "révbe" is ért, másokat az állami gondoskodás megmentett a vég kapujában. Az iszlám bankvilág fittyet hány a tendenciákra, és egyre nagyobb szeletet hasít ki a globális pénzpiacból. A válság ötödik évébe lépve érdekes kérdés lehet: beilleszthető lenne-e a vallási alapokon nyugvó, a kamat fogalmát elvből elutasító muzulmán pénzügyi rendszer a nyugati típusú helyére? 
Minden vagyon Allahé, így akik kamatot szednek vagy fizetnek, azok háborúban állnak Istennel és Mohameddel. A Korán iránymutatása áthághatatlan szabályrendszert szab a muzulmán országokban működő bankok számára. A saría alapján a pénzintézetek a kamatszedés tilalma mellett bármilyen ügylet lebonyolítása estén kötelesek befizetni a zakátot, nem üzletelhetnek az iszlám értékrendjével szemben álló termékkel vagy szolgáltatással, tilos az egyéni kockázatvállalás és az üzletfeleknek biztosítaniuk kell egymás kártalanítását veszteségek esetén. A bankok nem fektethetnek szesz-, illetve pornóiparba, és szerencsejátékba sem. A cél egyértelmű: a bank minden dolgozójának be kell bizonyítania, hogy munkáltatója vállalja a társadalmi felelősséget. Lakáshitel esetén a pénzintézet megvásárolja a lakást, és egyforma részletekben fizettetik ki leendő tulajdonosával, kisvállalkozói kölcsönt pedig úgy adnak a bankok, ha részesedést vehetnek a cégben, így kizárólag abból nyernek hasznot, nem pedig a kamatok egekbe emelésével.
Az első modern keretek között működő iszlám bank 1963-ban nyílt az egyiptomi Mit Gamr kisvárosban. Jó tíz évvel később már egy határokon átnyúló pénzintézet (Iszlám Fejlesztési Bank) alapjait is megvetették. 2009-re a vallási előírások mentén működtetett bankok globális nyeresége a Standard & Poor szerint elérte a 400 milliárd dollárt, maga az iszlám pénzpiac pedig közel 4 trilliárd dolláros forgalmat bonyolított. A legjelentősebb muzulmán bankok közül kiemelkedik az iráni Melli Bank, illetve az Al-Radzsi Bank és a Mellat Bank Szaúd-Arábiából. A három pénzintézet több mint 80 milliárd dolláros részesedéssel bír a teljes iszlám bankszektor nyereségéből.
A muzulmán pénzintézetek bizonyítottak az utóbbi években. A gazdasági krízis egyes pénzpiaci cégeket (Lehman Brothers) és bankokat bedöntött, más pénzintézeteket pedig a csőd szélére sodort. Amíg 2011 végéig csak az Egyesült Államokban száz körül járt a csődöt jelentő bankok száma, addig az arab világból egyetlen hír sem érkezett hasonló tendenciáról. Ez már csak azért is furcsa, mert az iszlám törvénykezés, a saría szerint tilos pénzből még több pénzt csinálni, így sokaknak talán nem világos, miért nem dőlnek be nyugati társaikhoz hasonlóan az iszlám pénzintézetek.Tisztább pénzcsinálás

Az 1960-as években Egyiptomban szirmot bontó muzulmán típusú bankrendszer több teret nyerhet a jövőben – 
nyilatkozta már 2008-ban a kuvaiti kereskedelmi miniszter. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma a gazdasági világválság kibontakozását követően alapos vizsgálat alá vette a keleti pénzintézeteket. Természetesen a krízis által fékezett növekedés az arab világban is problémát jelent, azonban a túlzott kockázatvállalás hiánya, és a „tisztább pénzcsinálás” okán a muzulmán bankok élnek és virulnak. Miközben nyugati társaik sorra jelentenek csődöt, ők mintegy 15 százalékkal növekedtek a 70-es évek óta, és egy elemzés szerint másfél évtizeden belül elérhetik a globális banki részesedés 12 százalékát. De vajon elültethető-e a kamat nyugati formáját tiltó banki intézményrendszer Európában? 
Az Al-Radzsi Bank egyik malajziai fiókja: kamatmentes övezet (Forrás: starproperty.my)

„A világválság kirobbanását követően nagyon gyorsan megrendült az emberek bizalma a nyugati bankokban. A reménykedés azonban lassan visszacsábítja a korábbi ügyfeleket, és lecsillapítja a keleti bankrendszer felé fordulók kíváncsiságát” – vélekedik az iszlám típusú bankolás kilátásairól Szigetvári Tamás. Az MTA világgazdasági kutatójának arab viszonyokkal foglalkozó főmunkatársa megjegyezte, a saría alapján működő pénzintézetek valós biztonságot nyújtanak, de azért hátrányuk is van, ugyanis a vallási megkötések miatt sokkal kevésbé tudnak élni az innovatív lehetőségekkel. A kutató ötszázalékosra tette az iszlám bankrendszer globális pénzpiaci részesedését, ami a válság előtti 1 százalékos prognózishoz képest hatalmas növekedést feltételez.
Európa is nyitott 

Az iszlám bankok által vallott közös kockázatvállalás csábítóan hangzik, az ügyfél ugyanis nemcsak papíron, de a saját bőrén is érezheti a tehermegosztást. Éppen ezért, no meg a gazdasági krízis okozta sokkot kihasználva az európai nagybankok is elkezdtek a saría rendelkezésein nyugvó hitel- és betétrendszert alkalmazni. A HBSC és a Deutsche Bank például évek óta kínál ilyen típusú befektetéseket, és 2008 után egyre többen éltek is a lehetőséggel. Szigetvári Tamás elmondta, 2009-ben és 2010-ben fokozatosan nőtt az érdeklődők száma, azóta viszont visszaesett. Érdekesség, hogy a bankok nem csupán muzulmán ügyfeleiknek kínálnak ilyen jellegű befektetéseket, hanem bármelyik felekezet tagjának.
Akik a nyugati utat járják

Természetesen a vallási alapon szabályozott arab pénzvilágból sem hiányozhatnak a multimilliomosok. Az Arabian Business című lap évente összeállítja a világ leggazdagabb arabjainak listáját, melynek éllovasai között ott van Rashid al-Maktum, az Egyesült Arab Emirátusok miniszterelnöke. A lóversenyekért rajongó kormányfő 80 milliárdos vagyona mögött nem sokkal marad el Egyiptom korábbi teljhatalmú elnökéé, Hoszni Mubaraké. Az arab tavasz által elsöpört elnök a korábbi pletykák szerint vígan jár-kel a szanatóriumban, a hivatalos állásfoglalás alapján kómában várja a bírói ítéletet. Szaúd-Arábia királya jóval előbbiek mögött mintegy 21 milliárdos becsült magánvagyonra tett szert az évtizedek során, őt csupán néhány milliárddal elmaradva követi a brunei szultán és az Egyesült Arab Emirátusok elnöke, Bin Zajed al-Najan. Közel azonos összegből gazdálkodik a Manchester City jelenlegi tulajdonosa, Manszúr bin Zajed, aki a klub 2008-as felvásárlásával a világ leggazdagabb csapatává tette az égszínkékeket.

Miután az európaiak hozzá vannak szokva a kamatos rendszer előnyeihez, az ügyfelek száma egy idő után visszaesett, nem úgy Ázsiában. Az Öböl menti államokban, Malajziában vagy Indonéziában egyre-másra nyílnak az iszlám bankok fiókjai. Ez részben annak is köszönhető, hogy az intézetek állami támogatásban részesülnek, ennél is fontosabb viszont, hogy a térségben a lakosság száma folyamatosan emelkedik. Utóbbi szempontot figyelembe véve lassan Kína és India is megfelelő terepnek látszik az iszlám bankok számára, hiszen ezekben az országokban is számottevő arányban élnek, és sokasodnak a muzulmánok.
Irán nem járt sikerrel 

Iránban és Pakisztánban korábban megpróbálkoztak a bankrendszer teljes iszlamizálásával, de ez nem járt sikerrel. A lehetőségeket az is behatárolja, hogy az adott országban az iszlám mely ágához tartozik a többségi társadalom, no meg a vezetés. Az értelmezési különbségek miatt országonként változhatnak a bankolás módszerei.

Mindezek ismeretében nem kétséges, hogy az iszlám bankok világban betöltött szerepe egyre növekszik. A vallásilag egységes arab térségben a rendszer megfelelően működik és növekszik. A kamatokból felhalmozott nyereségre berendezkedett nyugati társadalmakban meghonosodott ugyan a rendszer, de nem terjedt el szélesebb körben. Az ötödik éve tomboló gazdasági krízis egyelőre nem hagyott akkora nyomot, hogy a lakosság felkészüljön egy ilyen jellegű, gyökeres váltásra. A válság vége azonban egyelőre igen messzinek tűnik, így megjósolhatatlan, hogy lesz-e fogadókészség a bankrendszer átalakulására.








Megoldás a gazdasági válságra: az iszlám bank




Miközben a nyugati világ pénzintézetei a válság leküzdésén dolgoznak, az iszlám törvényét betartó közel-keleti bankok sértetlenek. Egyes szakértők szerint a jövőben elterjedhet a saríán alapuló pénzügyi rendszer.
Körforgásban
A modern “iszlám bankolás” ma még nagyon fiatal szakmának számít – mindössze 30 éve “jegyzik”. Tudományos alapjait Muassam Ali fektette le, aki szinte misszionáriusi elhivatottsággal fogott hozzá 1985-ben az első iszlám pénzügyi konglomerátum, a DMI (Dar Al-Maal Al-Islami, azaz Muszlim Pénzügyi Hivatal) szakmai tekintélyének megalapozásához, amelynek egyben alelnöke is volt. Később, 1991-ben Ali alapította meg Londonban az első Muszlim Bank és Biztosítási Intézetet (Institute of Islamic Banking and Insurance) is, amelynek következményei a mai napig mozgásban tartják a brit pénzügyi központot.
Európai nyitány
Két évig tartó előkészítő tárgyalások után, 2004 ősszel nyithatta meg kapuit az első önálló, iszlám elvek szerint működő bank az európai pénzvilág egyik központjában, Londonban. A bank felügyelő tanácsa papokból áll, és – a brit bankjog keretein belül – kizárólag a saria, vagyis az iszlám törvénykezés szerint irányítják az üzletpolitikáját. A The Islamic Bank of Britain (IBB) csakis az “etikus” befektetések, azaz a Korán, illetve a szunna ide vonatkozó passzusaival összhangban álló üzleti célkitűzések mellett kötelezheti el magát. Az IBB a kamatszedés és kamatfizetés elhagyásán túl a felszámolt ügyleti díjakat is előzetes megállapodás tárgyává teszi. Bár a tőzsdék gyengélkedése és az ingatlanpiac teljesítménycsökkenése rosszul érinti az arab országok hitelintézeteit, a rendszer támogatói szerint a saríá egyfajta beépített védelmet jelent az amerikaihoz hasonló pénzügyi válság ellen. Az iszlám vallás ugyanis tiltja a derivatívok használatát és a túlzott kockázatvállalást.
Nem ígér többet
A muszlim bankrendszer szépsége az, hogy nem ígér többet, mint amivel valóban rendelkezik. Ezeket a bankokat nem védi az állam, így a gazdaság lassulása esetén szenvednek, de az ügyfelek nem veszítik el mindenüket” – vélte Majed al-Refaie, a bahreini székhelyű Unicorn Investment Bank vezetője. Az iszlám vallás eredendően a kamat szedését az uzsorával hozza párhuzamba, ezért tiltja. A modern világra lefordítva ezt azt jelenti, hogy a pénz nem kamatoztathatja önmagát, csak valamilyen termelő tevékenységben sokasodhat. Mint hogy minden tranzakció mögött valódi teljesítmény áll, az amerikai jelzálog válságot okozó pénzügyi manőverek alkalmazása kizárt. A pénzügyi világ vezetői szorosan együttműködnek a muszlim vallás döntéshozóival, akik minden új terméket gondosan megvizsgálnak, mielőtt döntenének róla.
Magától értetődő, hogy a muszlim bankok nem fektethetnek alkoholba, disznóhússal kapcsolatos termelésbe, szerencsejátékba, fegyverekbe, pornográfiába vagy dohánytermékek gyártásába. Az érdekesség az, hogy a lakáshitelek is radikálisan eltérnek a nyugati típusoktól. Az iszlám bankok nem kamatozó hitelt adnak az ügyfeleknek, hanem megvásárolják azt, majd egyforma részletekben fizettetik ki a leendő tulajdonossal. Az összeg az ingatlan árán kívül egy előre meghatározott profitot is tartalmaz a bank számára.
A muszlim bankok által biztosított profit általában meglehetősen alacsony, mintegy 4 százalék, viszont ennek megfelelően a kockázat is jóval kisebb. A hetvenes években történő bevezetése óta ez a bankrendszer mintegy 15 százalékos növekedést ért el, de még így is csak a globális pénzügyi piac 1 százalékát teszi ki. Egy dubai székhelyű elemző cég korábban 2025-re mintegy 12 százalékos globális részesedéssel kalkulált, a válság hatására azonban most jóval magasabb aránnyal számolnak.
Az iszlám alapelvei egyszerűek, világosak és kőkemények” – szögezi le a híres szerzőpáros, Mervyn Lewis és Latifa Algoud a téma egyik klasszikusának tekintett művében, az Islamic Banking-ben (Iszlám banktevékenység). A brit kiadású szakkönyv a pénzügyi technikák elemzésén túl betekintést ad az iszlám alapokon álló gondolkodásmódba is: az iszlám szabályrendszere nem válik szét világi és vallási szférára, hanem egyaránt kiterjed az élet minden területére. Vagyis, mivel az iszlám törvénykezés, azaz a saria szerint tilos “pénzből pénzt csinálni”, ha egy hithű muzulmán pénzintézet betétszámlát kínál az ügyfeleinek, arra természetesen nem fizet kamatot. Helyette viszont, a saria szabályainak megfelelő befektetéseket eszközöl, amelyek hozamait megosztja a betéttulajdonosokkal. Vagy vegyük például az itthon is népszerű lakáshiteleket: ha egy iszlám bank “lakáshitelt nyújt”, akkor először megvásárolja a kiszemelt ingatlant, majd gyakorlatilag bérbe adja azt a hitel igénylőjének. Hasonló szisztéma szerint alakulnak az arab kisvállalkozói hitelek is: a bank részesedést vásárol az adott vállalkozásban, majd a tevékenység hasznaiból lassan “visszaszedi” a kezdeti hozzájárulás összegét.
Ahmad Baqer, Kuvait kereskedelmi minisztere nemrég úgy nyilatkozott: a muszlim típusú bankrendszer több teret nyerhet a jövőben. Robert M. Kimmet, az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának államtitkára Jiddah-ban látogatva kijelentette: tanulmányozták a saría elvein alapuló bankrendszer működését – írja a Washington Post.
iszlám bank
Allah mondta…
A Korán egyértelműen kijelenti, hogy “minden vagyon Allahé”, és akik kamatot fizetnek vagy szednek, azok “háborúban állnak Istennel és Mohameddel”. A saria másik forrása, a prófétai szunna (hagyomány) még a kamat fogalmát sem ismeri. Miután a hagyományok szerint egy törzs köteles volt gondoskodni az elesett tagjainak megélhetéséről, még magáról Mohamedről is feljegyezték, hogy “rokoni kölcsönt” kapott, amelyből aztán egy egész karavánt szerelt föl. Mikor pedig nagy haszonnal túladott rajta, visszafizette a kölcsön (eredeti) összegét, és a nyereségből tovább élt. Többek között ezekre hivatkozva kezdték követelni később a modern muszlim mozgalmak, hogy a bankok is tartsák be a szunnát, és töröljék el a kamat intézményét.
Konkrétan a befektetésekre vonatkozóan a saria öt alapelvet fogalmaz meg:
(1) nem foglalhatnak magukban kamatfizetést,
(2) az ügyletben meg kell jelennie a jótékonysági
adakozásnak, azaz a vallásos adónak,
(3) az üzlet nem irányulhat az iszlám értékrendjével szembenálló termék vagy szolgáltatás előállítására,
(4) tilos az amúgy elkerülhető kockázatok vállalása, kerülni kell a spekulatív ügyleteket, és végül,
(5) az üzlet tagjainak kölcsönösen vállalniuk kell, hogy biztosítják egymást a károk és veszteségek ellen.
A bank intézménye tehát – az iszlám elvek szerint – jóval több, mint “nyereséggyár”. Az arab bankoknak társadalmi felelősségük van! Egy ilyen hitelintézet minden egyes dolgozójának olyan magatartást kell tanúsítania, hogy bárki, aki a bankkal kapcsolatba lép, lássa: itt még a tőke felhasználása is vallásos cselekedetnek minősül. Az iszlám elveivel tehát csak olyan finanszírozási ügyletek egyeztethetőek össze, amelyekben a finanszírozó a pénze fejében csak az annak felhasználásából elért haszonból – ami természetesen nem kapcsolódhat szeszgyártáshoz, szerencsejátékhoz vagy egyéb kétes hírű iparágakhoz – kap egy előre meghatározott arányú részt. A résztvevők ugyanilyen arányban viselik azonban a vállalkozás esetleges veszteségeit is. A mezőgazdasági beruházások esetén például, ha rossz a termés, és ez kárt okoz a termelőnek, a banknak is méltányos hányadban le kell mondania a kölcsön összegének visszaköveteléséről.
Erkölcsös profitok
A vallási alapokon kezelt befektetések iránt világszerte egyre nagyobb igény és érdeklődés mutatkozik és nem csak a muszlim hívek körében. Mivel Földünk minden ötödik lakója muzulmán vallású, nem meglepő, hogy legintenzívebben az iszlám alapelveit figyelembe vevő termékek és szolgáltatások kezdtek szaporodni. Erre válaszul Dow Jones, a világhírű Dow Jones Ipari Átlag nevezetű tőzsdeindex létrehozója, összeállította a Dow Jones Islamic Markets Indexes (Dow Jones Iszlám Piaci Indexek) csoportot, amely működése első öt évében mintegy 27 százalékkal múlta felül a szintén közismert – az amerikai tőzsdék mindenkori legjobb 500 ipari cégének részvényárfolyamából számított – S&P500 index átlagos megtérülését. 1997-ben az iszlám típusú pénzügyi tranzakciók forgalma összesen évi 160 milliárd dollárt tett ki, és évi 10-15 százalékos növekedést mutatott. 1998-ban a világ 43 országában mintegy 200 iszlám bank és pénzügyi intézmény működött, amelyek összesen 100 milliárd dollárt kezeltek. Ma már, mintegy hat évvel később, ez az összeg több mint 200 milliárd dollár.

A Rothschildok az iráni bankokat akarják?



1

Lehetséges, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság központi bankja (CBI) feletti irányítás a legfőbb ok, amiért most Irán áll a nyugati és izraeli hatalmak célpontjában?  Ahogy a feszültségek nőnek és az Irán elleni egyébként nehezen elképzelhető háború közelebb kerül, érdemes megvizsgálni az iráni bankrendszert az amerikaival, brittel és az izraelivel összehasonlítva.
Néhány kutató rámutatott, hogy Irán egyike a világ azon három országának, amelynek a központi bankja még nincsen a Rothschildok ellenőrzése alatt. Szeptember 11. előtt még 7 ilyen ország volt: Afganisztán, Irak, Szudán, Líbia, Kuba, Észak-Korea és Irán.  2003-ban azonban Afganisztánt és Irakot is elnyelte a Rothschild polip, és 2011-ben Szudán és Líbia is elesett. Líbiában, mialatt az ország még háborúban állt már létrejött a Rothschild bank Benghaziban.
Az iszlám tiltja a kamat szedését, ami hatalmas probléma a rothschildi bankrendszer számára.  Néhány évszázaddal azelőttig, a kamatszedés a keresztény világban is tilos volt és még halállal is büntették, ugyanis kizsákmányolásnak és elnyomásnak számított.
Amióta a Rothschildok 1815 körül átvették a Bank of England irányítását, folyamatosan terjesztik ki a banki ellenőrzést az egész világon.  A módszerük az, hogy ráveszik az adott ország korrupt politikusait, hogy vegyenek fel hatalmas hiteleket, amelyeket soha nem lehet visszafizetni, s így a Rothschild bank adósai lesznek.  Ha egy vezető nem fogadja el a kölcsönt, azt megbuktatják, elűzik vagy megölik.  És ha ezek egyike sem sikerül, akkor a következő lépés az invázió melynek nyomán egy uzsora-alapú Rothschild bank jön létre.
A Rothschildoknak igen erőteljes befolyása van a világ legfőbb hírügynökségeire.  Folytonos ismétléssel, a tömegeket becsapva rémtörténeteket hitetnek el állítólagos gonosz gazemberekről.  A Rothschildok ellenőrzik a Bank of Englandet, a Federal Reserve-t, az Európai Központi Bankot, az IMF-et, a Világbankot és a bázeli Nemzetközi Elszámolási Bankot. Szintén az ő tulajdonukban van a legtöbb arany a világon, valamint a londoni aranytőzsde, amely naponta meghatározza az arany világpiaci árát.  Azt mondják, a család tulajdonában van, a bolygó vagyonának több mint a fele – a Credit Suisse becslése szerint 231,000,000,000,000 (kétszázharmincegy ezermilliárd) dollár (* a világ hivatalosan leggazdagabb embere Carlos S Helu 74 milliárd dolláros vagyonának a 3,122-szerese – a fordító számítása) – és ez Evelyn Rothschild, a jelenlegi családfő vezetése alatt áll.
Objektív kutatók azt állítják, hogy Irán a tálibokhoz, az iraki Szaddam Husszeinhez és a líbiai Moamer Qadaffi-hoz hasonlóan szintén nem a nukleáris vagy háborús fenyegetés miatt áll a célkeresztben.
Mi hát az igazi ok?  Az olajon keresztül realizálható több ezermilliárdos profit vagy a szintén ezermilliárdokban mérhető háborús nyereség?  Illetve, hogy csődbe vigyék az amerikai gazdaságot vagy a harmadik világháború elindítása?  Talán el akarják pusztítani Izrael ellenségeit vagy megsemmisíteni az iráni központi bankot, így akkor már senki sem marad aki szembeszálljon a rothschildi pénz fegyverrel ?
Ezen okok közül bármelyik elképzelhető, vagy ami még rosszabb, lehet, hogy mind egyszerre érvényes.
Pete Papaherakles – American Free Press, 2012. február 10
Kapcsolódó linkek:
The Federal Reserve Cartel
Rothschilds Want Iran’s Banks


E rendkívül szórakoztató és egyben informatív rajzfilm címe: Az amerikai álom.
Azonban a mondanivaló ugyan annyira, ha nem még inkább aktuális itthon, kis hazánkban, ahol a devizahiteleseket talán még nagyobb számban buktatták be, mint odakinn a subprime-osokat. Akit érdekel, milyen folyamatok húzódnak meg a dolog hátterében, és hogy kik irányítják a világ pénzügyi folyamatait, annak nagyon ajánlom a film megtekintését.
A benne látottak itthon is érvényesek. A Magyar Kincstár és Magyar Nemzeti Bank nem nyomtat magyar pénzt. E helyett kamatra kölcsönöz a magántulajdonban lévő nemzetközi bankoktól (lásd IMF), amelyek közvetve, de a FED-től kapják a pénzüket. Érted már? Azt a papírpénzt, amire szükségünk lenne, pusztán azért, hogy működjön a gazdaság, azt mi nem nyomtathatjuk ki magunknak, hanem kölcsön kell kérnünk valakitől, aki kamatra adja oda. Kamatot fizetünk, azért, hogy mások papírcetlijeit használhassuk, és lemondunk arról, hogy nyomtassunk magunknak ingyen. Amikor ezt megérted, akkor kezded el átlátni a világméretű átverés valódi mivoltát.








A tiltott kamat - avagy az iszlám bankok világa






Szerző: _loki_  2013.08.16. 09:30
Szeretjük a török bankokat. A nagy török kereskedelmi bankok jól menedzselt cégek, megfelelően tőkésítettek, hatékonyak, az eszközállományuk jó minőségű és törekednek a transzparens működésre.  Az elmúlt évtized sikersztorija ez a szektor, a 2000-es évek gazdasági válsága kipucolta a banki mérlegeket, az iparág konszolidálódott és a török gazdaság egyik legfontosabb pillérévé vált. Befektetői szemmel jó minőségű, növekedő és szinte mindig a talpukra eső bankok ezek, a legjobb proxyk arra, ha valaki meg akarja fogni azt a fejlődést, ami a Boszporuszon innen és túl folyik.
Szóval hosszú távon ezek olyan cégek, amikben az ember szívesen lesz tulajdonos, rövid távon persze más a helyzet, időről-időre vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük túl nagy optimizmus lengi körül a szektort, az árazás már kevésbé komfortos és olyankor alulsúlyozzuk őket, esetleg megpróbálunk valami olcsóbb vagy defenzívebb alternatívát keresni helyettük. De milyen helyettesítői lehetnek egy hagyományos banknak?
007.jpg
Az egyik ilyen lehet az évekkel ezelőtt felfedezett kedvencünk, a TSKB, ami azóta sokak top pickjévé vált. Ez gyakorlatilag egy török fejlesztési bank, külföldi – például Világbankos – jellemzően hosszú lejáratú forrásokból nyújt projekthiteleket például infrastrukturális beruházásokra. A bank defenzív jellegét az adja, hogy az eszközök és források lejárata közötti különbség mind lejáratban mind devizában minimális, így például egy kamatemelési ciklus a marzsait nem érinti.MTE3NTE1Mj-albaraka-turk-kucukbakkalkoy-subesi-acildi.jpg
Egy másik típust képviselnek a kevésbé defenzív, de annál érdekesebb iszlám (más néven participációs) bankok. A török bankrendszer eszközeinek mintegy öt százalékát adja a négy participációs bank, amelyekből kettő van jelen tőzsdén, az Albaraka Turk és a Bank Asya. Ez az arány persze a keményvonalas iszlám országokban jóval magasabb (például Szaúd-Arábiában 38%) és maguk a bankok is úgy gondolják, hogy hosszú távon egy 10% körüli arány elérhető lenne. A hírek szerint erre a vonalra erősítene rá az amúgy is vallásos irányt erőltető kormány is, két új állami iszlám bank alapításával. 
47725.jpg
De mik azok az iszlám bankok? Az iszlám – a korai kereszténységhez és judaizmushoz hasonlóan – nem igazán pártolta a kamatszedés intézményét, mint olyat.  A judaizmus és a korai kereszténység erre a problémára azt a remek kiskaput találta, hogy a zsidók foglalkozzanak a kamatszedéssel (hiszen zsidó szedhet kamatot nem zsidótól) – mivel Mózes azt nem tiltotta meg – és így a korai pénzvilág kialakulásával együtt kialakuljon egy olyan ellenszenv, amire aztán később minden antiszemita megmozdulás bátran alapozhatott. De a helyzet a kora újkor és a reneszánsz idejére még így is tarthatatlanná vált és noha addigra már a virágzó olasz és németalföldi kereskedővárosok híres bankárdinasztiái is teljesen bevett gyakorlatként szedtek és adtak kamatot, de ettől fogva már vallásilag is elfogadottá vált a kamatszedés intézménye, sőt a reformáció erejét növelte is, hogy a kálvini tanok még támogatták a "tisztességes" kamatszedést, azaz azt, amit nem minősítettek uzsorának.
Az iszlám felfogásban nem következett be ilyen gyökeres fordulat, így a kapitalizmus fejlődésével egyre nagyobb lett a nyomás, hogy létrejöjjön egy olyan modell, ami az alapelvekkel összhangban állva lehetővé teszi a tőke áramlását. Az emberiség elég találékony abban, hogy ha a szükség úgy hozza, akkor összehangolják a vallási igényeket a racionalitással. A megoldás a profitmegosztás és a részvétel - azaz a participáció -  lett, ahonnan az ilyen bankok másik elnevezése fakad, vagyis a "betétesek" és az "adósok" gyakorlatilag mintha egy közös vállalkozást üzemeltetnének, a betétesek "részt vesznek" például egy eszköz, gép beszerzésében, hogy aztán később annak nyereségét megosszák.images_1.jpg
Hogyan is néz ez ki a gyakorlatban?
Ellentétben egy hagyományos bankkal a participációs bank nem ígér előre betéti kamatot az ügyfélnek, hanem csak azt mondja meg, hogy a profit mekkora részét fogja kiosztani, általában ez 65-95% között mozog, de a 80-85% a legelterjedtebb. A hozam így nem garantált, a betétes az időszak végén tudja meg mennyi is az annyi. Persze ahhoz, hogy azért a vallási dimenzió mellett ezek a bankok versenyképesek legyenek, ahhoz a végeredménynek hasonlítania illik az aktuális betéti kamatokra, ezért a bank ehhez szabja ezt a részesedési arányt.
A hitel oldaláról nézve, mivel a bank nem szedhet kamatot, ezért az elméleti megközelítés itt az, hogy a bank vesz egy eszközt (ami lehet tárgyi eszköz, vagy egy másik cég vagy bármi), azt egyből eladja a cégnek egy fix haszonkulccsal (ami gyakorlatilag a kamatnak felel meg), de megengedi, hogy a cég részletekben fizessen – azaz technikailag úgy néz ki, mint például egy jelzáloghitel törlesztése.
partbankokhoz1.jpg
Az egyik fontos különbség, hogy szigorú feltétel, hogy valamiféle eszközvásárlásra kerüljön sor,  tehát például forgóeszközhitelre nem vehető igénybe. Persze azért igyekeznek a bankok olyan termékeket kitalálni, amelyekkel versenyképesek lehetnek, például a két tőzsdén levő közül a Bank Asyanál hitelkártya is van – azzal a kitétellel, hogy készpénzt nem lehet vele felvenni, csak vásárolni. Mivel elvileg késedelmi kamatot nem számíthat fel a bank, ezért egyfajta büntetőköltséget számol fel a felhasznált hitel arányában – ami nem meglepően kísértetiesen hasonlít a piaci aktuális hitelkártya kamatokra.
A másik nagy különbsége nemteljesítő hitelek kezelésében van. Az az általános banki szabályozás, ami a 90 napos nem-teljesítési időszakról és céltartalékolásról szól, ugyanúgy érvényes a participációs bankokra, azonban a potenciálisan nemteljesítővé váló hitelek észlelése sokkal gyorsabb. Ugyanis amint egy részletfizetéssel adós marad egy cég vagy egy ügyfél, onnantól az a hitel már a kockázatosabb, nemteljesítő hitelek előszobájának tekinthető csoportba kerül.  npl.jpg
Akkor emelkedő kamatkörnyezetben participációs bankokat kell venni? A válasz igen, de azért nem annyira egyértelmű a helyzet és pozitív a kamatemelkedés rájuk nézve, mint ahogy az elsőre gondolnánk. A rövidtávú nettó kamatmarzs változást az határozza meg, hogy a bankok hitelei és betétei közötti lejárati különbség mekkora. Tehát ha például csökken a kamat, akkor mivel egy bank átlagos hitelének futamideje hosszabb, mint egy átlagos betét futamideje (gondoljunk csak bele, hogy az átlagos hitelfutamidőt általában években mérjük, míg betéteket jellemzően egy évnél rövidebb időre kötünk le, illetve eleve ott vannak a lekötetlen látra szóló betétek), ezért a betétek költségében nagyon hamar megjelenik a csökkenés, míg a hitelek hosszabb idő alatt árazódnak át, néhány hónap vagy akár egy év alatt, ha olyan a kamatperiódus. (Persze az összhatás az eredményekre ennél jóval komplikáltabb attól függően, mik vannak még a banki mérlegben és a hosszútávú hatás meg megint egy más tészta, de most csak a nettó kamatmarzsot nézzük).
Islamic-money.jpg
Kamatemelkedésnél ennek az ellenkezője következik be, a forrásköltség hamarabb megdrágul, mint ahogy a hitel átárazódna…a hagyományos bankoknál! A participációs bankoknál ugyanis a betétek a hitelperiódus végére árazódnak át, hiszen a betétesek akkor tudják meg, mekkora részesedést is kapnak a profitból. Tehát a hatás pont ellentétes, az átárazódás végéig a kamatmarzsnak bővülnie kéne, míg a hagyományos bankoknál csökken. A dolog szépségébe egy apró hiba csúszik, az, hogy  azért az ügyfelek egy részénél a mérleg két oldalán a vallásosság és a kamatszint egyensúlyoz és ha azt látják, hogy egy hagyományos banknál jóval kedvezőbbek a feltételek, akkor oda viszik a betétet. Így azonban az új források költsége megdrágul és például részesedési arány növelésre kényszerülnek – ami csökkenti a kamatemelés rövidtávú pozitív hatását, de még így is a várható összhatás vagy neutrális vagy pozitív, szemben a marzs csökkenéssel, amit a többi bank tapasztal.
Ez pedig az elmúlt negyedév árfolyammozgásain is jól látszik, mindkét participációs bank felülmúlta a sima bankokat, még úgy is, hogy a Bank Asya jó ideje restrukturálási nehézségekkel küzd.
sg2013081553078.gif(A két participációs bank és a bankindex az elmúlt negyedévben; Bank Asya - fehér, Albaraka Turk - narancssárga, XBANK index - sárga)







 A börtön őrök a koncentrációs táborukat a tenger felől is védik


Ami egyik ország szerinti rutin katonai beavatkozás, az más országok szerint lehetközönséges kalózkodás? Erről nyilván a mediterrán kormányokat és hajótársaságokat kellene megkérdezni azok után, hogy a Földközi-tengeren -- a mesterségesen kreált líbiai zavargásokat kihasználva -- izraeli kommandó egységek ismét elfoglaltak és eltérítettek egy kereskedelmi szállító hajót.  Az eset szempontjából teljesen mindegy, hogy milyen gyanú alapján. A fegyveres erőszak alkalmazása -- plánenemzetközi vizeken -- mindig jogtalan és felháborító. Mivel veszély helyzetet teremt, félelem és bizonytalanság keltésével még kárt is okoz másoknak -- jelen esetben amediterrán országoknak. Mintha az észak-afrikai forradalmak (és Líbia egyes vidéki városainak pszeudo-forradalma) miatt nem lenne éppen elég gondjuk-bajuk e nélkül is. . .

Mai közlések szerint a libériai zászlóval jelzett “Victoria” eredetileg Szíria Lattakia kikötőjéből kelt útra, és a törökországi Mersin kikötőbe hajózott, ahonnan kirakódás és újabb áru felvétel után Egyiptom felé vette útját, de végül is soha nem érkezett meg.Izraeli biztonsági szervek tájékoztatása szerint napok óta figyelték egy német vállalathajóját, amelyet egy francia cég üzemeltetett, és arra gyanakodtak, hogy bár El-Arish-ba tartott, végül is a Hamasznak szállított fegyvereket. Hogy ez mennyire volt megalapozott?

Valójában semmivel nem volt több mint puszta feltételezés(*1). Ennek ellenére tegnap,14-én éjszaka Benjamin Netanyahu hivatalos engedélyt adott a támadásra.  A híradás szerint a rakomány végcélja nem volt bizonyított -- maga Egyiptom is lehetett, de a líbiai felkelők vagy az afrikai országok bármelyike sem volt kizárható. Az izraeli titkosszolgálat pár láda fegyverről készült rossz felvétellel, amit mintegy igazolásként közreadott a médiában, nem bizonyította sem a címzettet, sem a feladót.

Ez nem az első eset, hogy Izrael az általa eltérített hajóról állítólagos fegyverszállítmányt kobozott el -- tetszőleges (nem baráti’) országoknak tulajdonítva. Az eljárás több mint egyszerű izomerő’ fitogtatás.  Sokkal inkább hatalmi versengés, vagyis annak hangoztatása, hogy az erőviszonyok megváltoztak, különösen  az utóbbi évtizedben:Tel Avív döntéseit nem lehet kritizálni, kétségbe vonni vagy megakadályozni.  Ezen túlmenően Izraelnek, mint a világ egyik legnagyobb fegyvergyártójának és -szállítójának nyilvánvaló érdeke, hogy akár hamis vádak -- mint illegális fegyverszállítás -- alapján is,fokozatosan ellenőrzése alá vonja a saját kis tengere’ hajózási útvonalait. 

Az áruszállításban résztvevő államok, Libéria, Németország és Franciaország illetékeseit utólagosan, a hajó eltérítése, átkutatása és a rakomány egy részénekelkobzása után értesítették az esetről. Hát nem figyelmes? Amennyiben fegyveresvisszaélésnek (és mellesleg a bizonytalanság okozta üzletrontásnak) most sem lesz konzekvenciája, a precedens révén Izrael joggal fogja úgy érezni, hogy a mediterrán országok kormányai feljogosítják az öntörvényűségre.

Se ki se be még a madarat is lelövik ha Gázába repül, hát bizony szarba lenne az SZDSZ a kék madarával , mert azt is lelőnék, de a mi pávánk az csak a vármegye házára száll.Hát ezért vagyunk fogjok saját hazánkban, kamatrabszolgák a szabadság birodalmában, mert a birtok az kell , de a rabszolga az haljon éhhen, vagy tünjön el e tájról , mert jönnek az új honfoglalók, és kell a hely.


Hát szaporodnak a kérdések megvárjuk míg mi is egy nagy koncentrációs táborrá válunk , vagy már most elkezdjük ölni a rabló zsidó bankárokat. Deviza hitelesekkel ide vagy oda ezt a kormány úgy oldotta meg , hogy odadobta a családokat a bankok karmai közzé , és csak látszat intézkedéseket hajlandó tenni , ezért itt az idő és az uzsorásokkal fel kel venni a harcot . Ha lehet a házukat gyújtsuk fel , hogy el legyenek foglalva magukkal , ezek zsidó spekulánsok. Ne feledjük a fél ország családjára vár az a sors , hogy ma vagy holnap de hajléktalan lesz . Amíg egyik helyen árverezik a családok lakását addig a leendő hajléktalanok gyújtsák fel a lakásmaffia házait , hogy több árverésre ne legyen ideje elmenni , hisz elég neki , ha a lakását újra lakhatóvá tudja tenni. Ne feledjük el azt sem , hogy vannak ezek közzül politikusok is akik lakást akarnak szerezni , Ha kitudódik rájuk az a szabály legyen érvénybe , hogy mindenki bármikor felgyujthatja az ingatlanát éjjel is nappal is , mert mint politikusnak az lett volna a feladata , hogy ilyen helyzeteket kezeljen , és nem az hogy hasznot húzzon belőle. Ezért ha tízszer felgyújtották az otthonát mondjuk két év alatt , úgy újra fel kell gyújtani míg azt nem veszi tudomásul , hogy neki nincs mit keresni e hazában . Élete végéig minden lakását felkel gyújtani. A lakás maffiózójét is ha magasabb körökben mozog a végrehajtók össze játszanak velük elrettentésként a végrehajtó lakását is porig égetni amelyik össze játszik a maffiózóval . Ne feledjétek a fél magyar országnyi családokról van szó ezt az áldozatott meg kell hozni a rabló uzsorásokat földönfutóvá kell varázsolnunk nekünk is , mint ahogy ők akarják ezt a magyar családokkal tenni. Tudom hogy egy békés nép vagyunk , de higgyétek el helyettünk más nem fogja megoldani a helyzetet, majd ha tíz – tizenöt lakás lángol a lakásmaffia oldalon , bizony lesz miért gondolkodniuk az uzsorás politikai maffia vezetőinknek. Ne féljetek elkövetni ezt a bűnt , hisz azt a pénzt a bankok a semmiből teremtették , csakhogy , most hogy nincs munkátok , és olyan magas a kamatokkal spékelt adóságotok , hogy nem lehet visszafizetni , hát ne fizessétek vissza mert ez egy banki csalás volt . A semmiből pénzt teremtettek számítógépen beütötték a tartozásotokat , és erre busás kamatot realizáltak maguknak , de mivel nem tudjátok fizetni a részleteket , így most árvereznek , és a hatalom minden eszközét igénybe véve te , és családod hajléktalanná váltál egy egész élet összekuporgatott pénzeden vett lakás most elúszni látszik , mert te közben összeroppantál a súly alatt és hogy , már nincs munkahelyed sem az infaktus kerülget ezek meg mint a keselyű köröznek feletted hogy mikor csaphatnak le rád és a családodra, hát ne várd meg ezt a lehetőséget gyújstd fel a lakásukat a zsodó maffiának , és ha felépíti újból gyújtsátok fel , hogy lássa itt nem lesz maradása , mert mindig felgyújtjuk a házát amíg el nem hagyja ezt az országot .Felgyújtjuk nappal felgyújtjuk éjjel nemszámit hogy bent éghet a családja innen pucoljanak ez itt nem az uzsora civilizáció, ez itt magyarország az én hazám és igen is égjenek azok a házak melyekben uzsorások sanyargatják a népet A fél országot bepalizták a fél ország siránkozik , de nincs segítség , hát segíts magadon , és az Isten is megsegít.
Nem kel nekünk az EU sem csak a pénzt szivattyúzza kifelé és az a sok pénzszívattyú ami ránk lett kapcsolva azt mind le kel vágni rólunk . Nem akarunk birodalmakban élni szabadok akarunk lenni mint Izland a bankárokat akasszák fel és lépjünk ki az unióból , mely amúgy is perceken belül összeomlik legalább minket nem temet maga alá. A monetáris jogot vegyék vissza , és ne hitel pénzel működtessenek egy ilyen gazdaságot , hanem a munkánk , és adónk által nyomjanak magyar bankót és ha összefogunk belső erőből talpra tudunk állni , de vigyázzatok a pénzügyi rablógyilkosok vadászni fognak rátok megölték ők már Kenedit is Linkoldot is , hogy csak államelnököket említsek , de dianának sem kegyelmeztek , Hajdert meg levadászták egy drómmal , és akkor azt mondják , hogy baleset volt , remélem ide nem engedik be a drómokat , vagy bizony nagy vadászatokat tartanak közöttünk . De ahogy a zsidók berepültek , úgy számíthatunk ilyen incidensekre jó ha tudjuk a kondenz csikoktól sem tud megvédeni a kormány még a fapados járatú repülők is szórják a mérget , és mivel nem tud megvédni a kormányunk lézerrel el kellene vakítani a pilótát , hogy lezuhanjon , de ahhoz pontosan tudni kell , hogy milyen járat gépei permeteznek , hogy csak azt a járatot lézereljük . Így biztosan padlót fognak , mert senki nem akar olyan járaton utazni mely nem biztonságos . Az átrepülőkről a politikai elitnek tudomása van így tudjuk , mely ország gépei szórnak minket , és annak utasszállítóit lézerezzük meg , hogy az üzenetünket ők is megkapják , mindegy , hogy USA , NATO gépek szórják a halált , Mi is osztjuk , mert a kormány nem véd meg tőlük. Csináljunk egy próbát szerezzünk be lézereket és a leszálló gépeket vakítsuk el , de csak azokat akik szórnak felettünk. Aztán kérjük meg politikusainkat , hogy kérjék fel a bücselekményben résztvevő országokat , hogy erre számíthatnak , ha hazánk felett szórnak vegyi anyagokat , mi veszélyeztetjük az ők utasszálító járatait, és ezt addig akarjuk folytatni míg be nem szüntetik a vegyszeres szórást az ország felett. Ugye tudnád folytatni a sort , az ötletek adottak a végrehajtás már kollektív munkát követel , hát ne várják meg, hogy összeálljon ez a kollektíva .
Még elgondolkodom az ők szemében mi vagyunk a terroristák , pedig innen nézve minket terrorizálnak már hosszú ideje , és ideje volna felébredni és a terrorista békjót levetni , nem hagyni hogy levadásszanak bennünket . A törvényeket a mi érdekünkbe kellene hozni és működtetni , és nem arra használni , hogy leraboljanak bennünket , hát itt látszik , hogy terroristák irányítanak bennünket a zsidó maffiával megspékelt politikai bűnözőké az ország , és mi azt hisszük ,hogy értünk cselekednek . Egy frászt az ÁVH zsidó unokák kik uralják még mindig a közéletet , csak rabolni akarnak erről szólt a rendszerváltás eddigi útja , még meddig hagyjuk , hogy ez így legyen. Jön az újabb zsidó csapat ki még nyíltabban akarnak legyilkolni minket , nem volt nekik elég a libások csődje ezt a hülye zsidót most újra ide küldik , hogy utat törjön nekik, mert ők minden áron beakarják kebelezni az országot , ne hagyjátok , ha kell öljétek meg a gyilkos libatolvajt, és a többi hazaáruló haszonlesőt. Sorolhatnám még a tényeket , de ha nem jut el a tudatodik akkor már késő lesz , és ilyen győzike hülyeséggel lettél megvezetve míg ők kilopták a sajtot a szádból közben nézted az előadást , és mire észbe kaptál már nem volt sajt sehol , mint a nemzeti vagyon az is eltűnt szőrén szálán az ÁVH zsidó unokák eltüntették , és ti ezekkel akartok együtt élni , mert a Likud a FIDESZ testvér szervezete , de kik a fideszesek 80 % - uk zsidó ebből 40% ÁVH zsidó , és ők uralják még mindig a magyar parlamentet , hol vannak a magyar képviselők , hogy csak zsidók kerülnek be a parlamentbe , talán bizony a vakolók alakították ki így a helyzetet , hogy a szabadkőművesség szabadabban tudjon gyilkolni. Mondjuk ki zsidók ki a közéletünkből csak rabolni és ölni tudtok , nincs rátok szükségünk takarodjatok ki a politiksai életünkből, de ha lehet ott se raboljatok , ha lehet húzzatok a kánaánba ez itt nem a ti hazátok azért raboljátok ki ez itt a gojok hazája , eddig befogadtunk benneteket , de most már betelt a pohár raboljatok máshol , van elég hely az Unióban , vagy a szentföldön . Ott otthonra találtok . Hazátlanok ! Ezért nem is tudjátok mi az hogy hazaárulók. Érezzétek megvetésünket ti mocskos betolakodók nem kell a ti nagyra vágyásotokból semmi mi nem akarunk a világ felett uralkodni , de ne uralkodjon felettünk se senki , főleg ilyen senkik ÁVH utódok Rabló kazárok , még csak nem is ugatjátok a zsidóságot , egy rabló horda voltatok és az is maradtok , ki innen a Kárpátpkból ez itt a mi hazánk . Hallottátok ÁVH unokák Amerika eltart titeket , háborúzik is értetek a munkanélküli drága gyermekeit áldozza fel értetek , de az nem baj ők is csak gojok állatok nincsen joguk megkérdőjelezni a döntést , golyófogónak meg jók ők is . Ja és hogy csak említsem , most már a csicskás magyarok is , és a többi lecsatlakozott barom gojok a keleti térségből. Háborúztok értünk , mert a bankárkasztunk úgy akarja. Kuss te büdös goj csak azért élsz hogy minket szolgálj , és ha nem tetszik hát eltüntetünk az élők sorából , mint Kenedit , vagy Dianát , és a többi bábot , kik kiálltak a politika színpadára , de rosszul léptek és eltűntek a süllyesztőben mint az ősötök a rákosi érában a húsdarálókban . Na pá kicsim ha sokat beszélek én is a süllyesztőben kötök ki még idő előtt. - Ha rajtam múlna már mehetnél is.
Ja azt elfeledtem mondani , hogy vidd magaddal az SZDSZ kék madarát is , és a Kovács Pistikét is , remélem azóta kinőtt a pajesza, és már beszéli nyelvetek , vagy még csak tanulja , de jó úton jár a farkincáját már beszabtátok , úgy zsidó ő mint ahogy ti kozárok , hazátlanok az uzsora gyermekeik .


Még valamit , már akkor mondtam mikor a libást miniszterelnökké választották , hogy tolvaj és rabló zsidónak dolgozom , mert meg kell élni , de gyilkosnak nem , és felálltam a munkapad mellől . Azóta kiderült , hogy a rabló és tolvaj zsidó is gyilkol , hisz megölte a kollégám feleségét , és a biztonsági őrt is , pedig nem is ő mondta mit művelnek a mi zsidó vezetőink. Azóta is rabolják az intézetet nem működő kocsira benzinszámlát számoltatnak el , a bedolgozók csak juttazás fejében dolgozhatnak az intézetnél , és amikor a pénzügyi osztály nem volt hajlandó kifizetni a benzin pénzt hát menesztették a pénzügyi osztályt . Mit lehet még ebben az országban megcsinálni a zsidóknak , ők szabadon gyilkolnak büntetlenül és a magyarokon számonkérik a háborús bűnöket . Tessék mondani , hol itt az egyenlő bánásmód . Tessék mondani a magyarság hol gyilkolhat bűntelenül , és tessék mondani hol van az az ország ahol a magyarokat sem gyilkolhatják meg büntetlenül . Tessék mondani jogosan gyilkolhat a magyar ennyi jogsértés után saját hazájában idegen érdekeket képviselő gyilkosokat? Tessék mondani mik is vagyunk mi Palesztinok a nagy magyar éjszakában , terroristák , mert szóvátesszók , hogy gyilkolják a magyart , tessék mondani a terrorelhárítás miutánunk nyomoz vagy a zsidó gyilkosok után . Tessék mondani a cigányokat a magyarok gyilkolták e le vagy a MOSZAD akciója volt polgárháború szításra szánt éllel. Tessék mondani hol vannak a felbujtók , a magányos gyilkosok elmélet nem áll meg , hisz ezért kellet meg öngyílkolnia magát a kormányszóvivőnek , nehogy a gyurcsányra valljon . Egy szerelmes férfi megöngyilkolja magát mert ő volt az összekötő a láncszem a polgárháború szításban . A királycsinálók első embere azért nem kerülhet a hóhér kezébe , ott vannak az alsóbb szinten a felelősök akikből lehet balekot csinálni. Tessék mondani akkor én most terrorista vagyok , ha nem miért akadályoznak a szabad közlés jogomban , és tessék mondani , miért nem a terroristákat akadályozzák a gyilkosságokban , és hogy van az hogy szabadon gyilkolhatnak rabolhatnak , és szolga földben csak mi nyughatunk . Csak tán nem a szolgálat is tele van kettős állampolgárral , kik előbb a kiválasztott népet szolgálják , és csak azután a magyarságot, ha ez beilleszthető a koncepcióba.
Hát azért kellet átvilágítani a szolgálat embereit , hogy kiszűrjék a magyar érzelműeket közülük , és marad az idegen érdekű szolgálat ÁVH -s utódokból.
Tessék mondani mennyit tévedtem csak annyit mint a kormányszóvivő ki azt hitte ő érinthetetlen és a hurokba dugta a fejét , a saját fajtájukat is megölik mint a MOSZAD , csak még államférfiakat nem gyilkolnak , de rajtunk gyakorolnak , mert ott a Pintér -féle gyilkosság BT , elég jól kezelte az olaj ügyeket , több embert öltek meg mint 56 – után a vészkorban a megmaradt ÁVH -s gyilkosok. Ja hogy ezek is azok voltak tudjuk ők uralják a mezőnyt.
Hát bizony így lesz a kék madárból fogoly , és nem túzok , és ők nem szállnak fel a vármegye házára , de a hazátlanok továbbra is gyilkolják a magyart , és akkor még ne is írjuk össze kik a kettős állampolgárok . Igaz a védekezés jogát is megtagadták tőlünk , csak meghalnunk szabad , de védekezni tilos , de mi ezt csak látszatra tartjuk be nekünk is kikel ereszteni a fáradt gőzt , és ha eljön a pillanat mindegy lesz kit találunk meg azt eltapossuk , de ezt tudjátok és erre játszatok rá , hogy ez így legyen . No drága terrorista úgymond barátaink a lakóparkotokban sem lesztek biztonságba , ha egyszer mi elindulunk. Csinálhattok akkora magas falakat mint Palesztinába mi kifüstölünk benneteket hernyók , és nem lesz kegyelem . Az emberiség ellenes bűneiteket leverjük rajtatok. Most nézem az 56 – dik oldalon tartok ideje befejeznem a mondókám .

Hát álmodjatok a világhatalomról még lehet álmodoznotok , de ne aludjatok túl mélyen mert nem találtok felébredni . Jó éjszakát nektek .  






3 megjegyzés:

  1. Helló
    Mi a helyzeted? Szüksége van 100% -os finanszírozásra? Belefáradt a keresési és a jelzálogpiacra, a bankok és az egyéb pénzügyi intézmények következetesen elutasították, Vállalatoknak, vállalkozásoknak, iparágaknak, személyeknek stb. Kölcsönöket adunk. Az érdeklődőknek, országuktól függetlenül, további információért forduljanak: collinsmark640@gmail.com

    VálaszTörlés
  2. Helló úr / asszony

    Van pénzügyi problémája? Nincs több gondja, hogy egy kölcsön segíthet! Van online:

    - Személyi és kereskedelmi hitelek
    -Home hitelek
    -Automotív hitelek
    - A hitelek visszafizetése
    - Befektetési hitel

    A finanszírozási kapacitásom 5 000 € és 5 000 000 € között, 3% -os kamatláb mellett. A kért hitelek a bejelentéstől számított 72 órán belül kerülnek beszerzésre. mert

    további információért forduljon a címemhez
     
    Mail: finance.micro1@gmail.com
    Mail: finance.micro1@gmail.com

    VálaszTörlés
  3. Helló úr / asszony

    Van pénzügyi problémája? Nincs több gondja, hogy egy kölcsön segíthet! Van online:

    - Személyi és kereskedelmi hitelek
    -Home hitelek
    -Automotív hitelek
    - A hitelek visszafizetése
    - Befektetési hitel

    A finanszírozási kapacitásom 5 000 € és 5 000 000 € között, 3% -os kamatláb mellett. A kért hitelek a bejelentéstől számított 72 órán belül kerülnek beszerzésre. mert

    további információért forduljon a címemhez
     
    Mail: finance.micro1@gmail.com
    Mail: finance.micro1@gmail.com

    VálaszTörlés