A szegény ember atombombája is nagyon veszélyes !!!

A szegény ember atombombája

is nagyon veszélyes !!!

Hatvanhat emberrel végzett a titkos biofegyver

ORIGO

1979 áprilisában egy titokzatos biológiai fegyver elszabadult az egyik szovjet laborból. Az eredmény: 66 emberi áldozat és ismeretlen számú elhullott állat. Napjainkig rejtélynek számított, pontosan mi is okozta a pusztítást. Közel 40 év kellett ahhoz, hogy a gyilkos organizmust a tudósok leleplezzék.

A gyilkos egy közismert baktérium volt, ám hogy pontosan milyen, arra csak a kórokozó genomjának feltérképezése után sikerült rájönni. Az eredmények alapján a lépfene kórokozóját módosítgatták a szovjet tudósok, hogy egy még halálosabb fegyvert kreáljanak a mikroorganizmusból.

Habár a hidegháborúnak már vége van, a biológiai fegyverek jelentette veszély nem múlt el, sőt a nemzetközi terrorizmus térnyerésével fenyegetőbbé vált, mint valaha.Azzal, hogy a kutatók a szovjetek által létrehozott lépfenebacilus genetikai állományát megismerték, könnyen azonosítani tudják majd, ha esetleg valaki újra bevetné a törzset vagy annak valamelyik rokonát. A gyors azonosítással pedig megnő az esély arra, hogy időben megállítsák a kórokozó terjedését.

A biológiai fegyverek jelentette veszély nem múlt el, sőt a nemzetközi terrorizmus térnyerésével fenyegetőbbé vált, mint valaha (illusztráció)

Forrás: AFP/Khalil Mazraawi

Az eredmények – amelyeket az mBio című szakfolyóiratban ismertettek - ezenkívül betekintést nyújtanak abba is, hogy a biológiai fegyverek terén milyen stratégiai és fejlesztési lehetőségei voltak a Szovjetuniónak - olvasható az Ars Technicaismeretterjesztő oldal cikkében.

Emberi hanyagság vezetett a tragédiához

A baleset idején a halálos lépfenebacilus-törzset egy szigorúan titkos laboratóriumban – az úgynevezett 19-es Vegyi Laborban – tárolták, amely a mai Jekatyerinburg (korábban Szverdlovszk) közelében feküdt.

A módosított baktérium kiszabadulását az tette lehetővé, hogy a létesítmény légszűrőinek cseréje nem a megfelelő módon lett kivitelezve, az új berendezések rosszul lettek felszerelve, így a kórokozók kijuthattak a szabadba. A hanyag munka miatt egyetlen hét leforgása alatt 66 ember halt meg. Ennyi áldozat szerepel a hivatalos jelentésekben, de nem kizárt, hogy több halottat követelt a baleset: más beszámolók szerint az elhunytak száma elérhette a 105-öt is.

Jekatyerinburg napjainkban

Forrás: Wikimedia Commons

A szovjet hatóságok természetesen igyekeztek elkendőzni saját felelősségüket, így a járvány kirobbanásáért a fekete piacon árult húskészítményeket tették felelőssé. 1994-ben azonban a Harvardi Egyetem kutatói kiderítették, hogy nem ez a helyzet, és valójában a lépfene spórái jutottak ki a laboratóriumból.Az esetet az utókor „biológiai Csernobilnak" keresztelte el. 

Csak a szerencsének köszönhető, hogy nem lett még nagyobb tragédia. Kedvezőtlen szélirány esetén a fertőzöttek – és így az áldozatok száma – elérhette volna a több tízezret is.

Amit a lépfenéről tudni érdemes

Az 1994-es harvardi vizsgálat ugyan kiderítette, hogy lépfenebacilus okozta a haláleseteket, azt egészen a mai napig nem tudták, a szovjetek hogyan is módosították a kórokozót. Ehhez meg kellett ismerni annak genetikai állományát.

A lépfene vagy anthrax baktérium által okozott fertőző betegség, amely természetes körülmények között minden melegvérű állatot, elsősorban a kérődzőket veszélyezteti, de a beteg állatokkal vagy fertőzött állati termékekkel való közvetlen érintkezés révén az emberben is kialakulhat. Az ember fertőzése a bőrön, a légutakon vagy a gyomor-bélrendszeren keresztül történhet, ennek megfelelően beszélhetünk bőr-, bél- vagy tüdőanthraxról.

Bacillus anthracis (zöld)

Forrás: Camenzind G. Robinson, Sarah Guilman és Arthur Friedlander, United States Army Medical Research Institute of Infectious Diseases

A lépfene kórokozója – a Bacillus anthracis – spóra formában igen szélsőséges körülmények között (kiszáradás, hideg-meleg stb.) is képes túlélni, és számára kedvező feltételek esetén újra aktívvá válik. A kórokozó az immunrendszer számára gátat jelentő tokot képez, és méreganyagokat termel. A vérárammal a test minden részébe eljutva vérzéses gyulladást okoznak, elsősorban a behatolási kapu, a tüdő, bél vagy a bőr szöveteiben.

A jó hír, hogy időben elkezdett antibiotikumos kezelés esetén a betegség gyógyítható, és védőoltás is létezik ellene. Éppen ezért a szovjetek fő célja az lehetett, hogy úgy módosítsák a baktériumot, hogy az ne reagáljon semmilyen terápiára.

Megőrizni a tökéletes gyilkológépet

Az Észak-Arizonai Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, mit is sikerült végül a szovjet tudósoknak a titkos labor mélyén létrehozniuk. A módosított halálos baktériumot az 1979-es járvány áldozatainak szövetmintáiból nyerték ki az amerikai szakemberek. Mivel a mintákat formaldehidben tárolták, azok jól megőrződtek, ám a baktérium DNS-e károsodott. Speciális technikával azonban a kutatóknak sikerült az örökítőanyagot olyan szinten helyreállítaniuk, hogy az végül tanulmányozhatóvá vált.

A szovjet laborokból származó törzset ez után három másik lépfenebacilus-törzzsel vetették össze. Mint kiderült, a módosított törzs legközelebbi „hozzátartozója" az 1960-as években kifejlesztett, vakcinaként használt törzs volt. A rokonság annyira közeli, hogy csupán néhány genetikai különbséget sikerült felfedezni a két baktériumtörzs között. Ez azt jelenti, hogy a vakcinatörzs annyira veszélyesnek számított, hogy a tudósoknak nem kellett sok változtatást végezniuk rajta.

Illusztráció

Forrás: AFP

A fegyverprogram tehát a következőképpen nézhetett ki: a szovjetek azonosítottak egy megfelelően veszélyes törzset, abból létrehoztak mester sejtbankokat, majd minimális módosításokkal biztosították a törzs fertőzőképességét.E stratégiával nagy mennyiségben sikerülhetett előállítani rendkívül virulens kórokozókat – írták a tanulmány készítői.

Nem tudni, mi lett a biológiai fegyver sorsa

A vizsgálat megállapításai ugyanakkor azt sugallják, hogy a szovjetek nem akartak leállni a fejlesztésekkel, sőt azon dolgoztak, hogy még hatékonyabbá tegyék a laborban dédelgetett apró kis halálosztójukat. Habár a fent bemutatott törzs az egyetlen, ami megszökött a létesítményből, nem kizárt, hogy több, még veszedelmesebb kórokozó rejtőzhetett a 19-es Vegyi Laborban.

A titkos biológiai fegyverprogram továbbélésének bizonyítéka, hogy a létesítménynek 1975-ben be kellett volna zárnia, köszönhetően a Biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény életbe lépésének, ám mint az az 1979-es balesetből látható, nem ez történt. Hogy mi lett végül a Szovjetunió biológiai fegyvereivel, azt a mai napig homály fedi.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Idegméreggel akarták elhozni az apokalipszist

A Bacillus anthracis genomszekvenciájának a Szverdlovszk 1979 boncolás példányok

1. Jason W. Sahl egy , 
2. Talima Pearson egy , 
3. Richard Okinaka egy , 
4. James M. Schupp b, 
5. John D. Gillece b , 
6. Hannah Heaton b , 
7. Dawn BIRDSELL egy , 
8. Crystal Hepp egy , a C, 
9. Viacheslav Fofanov egy , a C , 
10. Ramón NOSEDA d , 
11. Antonio Fasanella e ,
12. Alex Hoffmaster f , 
13. David M. Wagner egy , 
14. Paul Keim egy , b

+Szerző tagságai

1. • A Center for Mikrobiális Genetika és genomika, Northern Arizona University, Flagstaff, Arizona, USA
   • b osztály Kórokozó Genomics, transzlációs Genomics Research Institute, Flagstaff, Arizona, USA
   • c Iskola, Informatikai és számítástechnikai Cyber Systems, Northern Arizona University, Flagstaff, Arizona, USA
   • d Laboratorio Azul, Azul, Buenos Aires. Argentína
   • e Istituto Zooprofilattico Sperimentale Puglia és Basilicata, Foggia, Olaszország
   • f Centers for Disease Control and Prevention, Atlanta, Georgia, USA
   
   
   Levelezési cím: Paul Keim, Paul.Keim@nau.edu .
   
2. KMH és TP hozzájárult egyaránt ezt a cikket.
3. Szerkesztő Julian Parkhill, a Sanger Intézet

ABSZTRAKT

Anthrax olyan zoonózis, amely a természetben a vadon élő és a háziállatok, de már használják mind az államilag támogatott programok és terroristák biológiai fegyverként. A szovjet ipari termelési létesítmény Szverdlovszk, Szovjetunió bizonyult hiányos 1979-ben a csóva spórák véletlenül megjelent, és ennek eredményeként az egyik legnagyobb ismert emberi lépfene járvány. Ahhoz, hogy megértsük a betegség és mások, mi generált egy Bacillus anthracis populáció genetikai adatbázis alapján teljes genom analízis azonosítani az összes egyetlen nukleotid polimorfizmusok (SNP) az egész referencia genomban. Filogenetikai analízis meghatározott három fő clade (A, B, és C), B és C viszonylag ritka képest A. Az A kládja számos subclades, beleértve egy jelentős polytomy nevű transz-eurázsiai (TEA) csoport. A TEA sugárzás meghatározó evolúciós jellemzője B. anthracis , sok kortárs populációk, melyek nyomán egy nagy térbeli szétszóródását spórák egy kézből. Két boncolás egyedeire Szverdlovszk kitörés volt mély szekvenált készítsenek B. anthracis genomjában. Ez lehetővé tette a filogenetikai elhelyezése Szverdlovszk törzs egy kládot két ázsiai élő vakcina törzsek, köztük az orosz Tsiankovskii törzs. A genom megvizsgáltuk a hatóanyag-rezisztencia manipuláció vagy más genetikai mérnöki, de egyik sem volt található.A szovjet Sverdlovsk törzs genom összhangban van egy vad-típusú törzs Oroszország, amely nem volt bizonyíték a genetikai manipuláció során ipari termelés. Ez a munka betekintést nyújt a világ legnagyobb biológiai fegyverek program, és egy kiterjedt B. anthracis filogenetikai hivatkozást.
FONTOS Az 1979-es orosz lépfene járvány származik egy ipari baleset a szovjet anthrax spóra üzem a város Szverdlovszk. Mély genom szekvenálása két boncolási példányok generált tervezetet genom és filogenetikai elhelyezése a szovjet Szverdlovszk anthrax törzset. Miközben az ismert, hogy a szovjet tudósok genetikailag manipulált Bacillus anthracis azzal a veszéllyel, hogy elkerüljék a vakcina megelőzésére és antibiotikum Therapeutics, nem volt genomiális bizonyíték erre a Sverdlovsk termelés törzs genomjába. A teljes genom SNP genotípus a Szverdlovszk törzset alkalmaztuk pontos azonosításához, és annak közeli rokonai keretében kiterjedt globális B. anthracis törzs gyűjtemény. Ez genomi identitás már fel lehet használni a törvényszéki nyomon követése e fegyverek anyag a globális és a jövőbeli anthrax vizsgálatok.

LÁBJEGYZETEK

3. Citation Sahl JW, Pearson T, Okinaka R, Schupp JM, Gillece JD, Heaton H BIRDSELL D, Hepp C Fofanov V. NOSEDA R, Fasanella A, Hoffmaster A, Wagner DM, Keim P. 2016. A Bacillus anthracis genom szekvencia a Szverdlovszk 1979 boncolási példányok. mBio 7 (5): e01501-16. doi: 10,1128 / mBio.01501-16.
4. Ez a cikk egy közvetlen hozzájárulása a Fellow az American Academy of Microbiology. Külső felkérésre bírálók: Timothy Read, Emory University School of Medicine; Nicholas Loman, University of Birmingham; Matthew Meselson, a Harvard Egyetem.

Áprilisban 1979 város Szverdlovszk Oroszország Urál ütött egy ijesztő lépfene járvány. Hivatalos szovjet dokumentumok jelentett hatvannégy emberi halálesetek származó bevétele romlott húst értékesített a fekete piacon, de az amerikai hírszerzési források vélelmezett egy másik történet, és a dokumentáció hiánya maradt megoldatlan kérdéseket. Az ő lebilincselő vizsgálatot az incidens, Jeanne Guillemin unravels a rejtélyt, hogy valójában mi történt a tragikus esemény Szverdlovszk. 

Anthrax egy virulens és halálos baktériumot, amelynek spórák maradhat a talajban, amíg hetven éve, megölése legelésző állatok és üzembe emberek veszélyben az evés fertőzött húst. Kortárs aggodalom inkább középre anthrax mint egy légi biológiai fegyver, amelynek az inhalációs spórák eredményezhet kilencven százalékos mortalitást a fertőzöttek. 

Ennek része a csapat az orvosok és kutatók, Jeanne Guillemin Oroszországba 1992-ben, hogy meghatározza az oka és mértéke a járvány. Her érintő narratív át eset epidemiológiai vizsgálatot a politikai töltetű rejtély. Létrehoz egy eleven értelemben közvetlenség és dráma vele bennfentes beszámolója a csapat nyomozati munka és az elemzés a patológia fotók és diák találkozók politikai és közegészségügyi hatóságok, a visszakeresés az alapvető orvosi adatok, és őszintén feltárja a szubjektív oldala tudomány ahogy ő vezeti interjúk sújtott családok, felkeres, és kölcsönhatásba lép azokkal gyanúsított elhomályosítja az igazságot. 

Komplett orvosi eset információk és három epidemiológiai térképek, klasszikus fiók közvetlenül kapcsolódik egyre nagyobb gondot bioterrorizmus és hogy az Egyesült Államok és más országok meg kell felelnie. Az utolsó fejezetek Guillemin felmérések múlt és a jelen titkos biológiai fegyver arzenálja volt szerte a világon, és a nemzetközi jogi erőfeszítéseket azok megszüntetésére.

PCR-analízis a szöveti mintát a 1979 Sverdlovsk anthrax áldozatok: A jelenléte a többszörös Bacillus anthracis törzsek különböző áldozatok

Absztrakt

Kitörése emberi lépfene történt Szverdlovszk, Szovjet Szocialista Köztársaság (ma Jekatyerinburg, Oroszország) 1979 áprilisában Tisztviselők tulajdonítható ez a fogyasztás a szennyezett hús, de a nyugati kormányok elhitte eredt inhalációs spórák véletlenül megjelent egy közeli katonai kutatási létesítmény.Szövetminta 11 áldozatok kapunk és módszerei hatékonyan kivonására kiváló minőségű teljes DNS ezekből a mintákból fejlesztettek ki. A kivont DNS-t analizáltuk PCR annak meghatározására, hogy a benne találhatóBacillus anthracis -specifikus szekvenciákat. Dupla PCR-rel "nested primerek" fokozott érzékenysége az assay jelentősen. Szövetminta 11 személy halt meg a járványban vizsgáltuk. Eredmények igazolták, hogy a teljes komplementere B. anthracis toxin és kapszuláris antigén géneket szükséges patogenitás voltak jelen a szövetekben minden egyes ilyen áldozatok. Tissue egy oltás helyén szereplő elsősorban nukleinsavak élő vakcina, bár nyomokban gének a fertőző organizmusok is jelen voltak. PCR-analízis primereket használva, hogy észleli a vrrA gén variábilis régió a B. anthracis kromoszóma kimutatták, hogy legalább négy az öt ismert törzs meghatározott kategóriák által ebben a régióban jelen voltak a szöveti mintákat. Csak egy kategóriát találtak egyetlen B. anthracis törzs.

• vrrA gén 
• változó számú tandem ismétlődés

Egy szokatlan kitörése emberi lépfene történt Szverdlovszk, Szovjet Szocialista Köztársaság (ma Jekatyerinburg, Oroszország) 1979 áprilisában A 1980 kiadvány tulajdonítható ez a bőr, gyomor-bélrendszeri fertőzés miatt fogyasztása Bacillus anthracis -contaminated hús ( 1 ). Ugyanakkor jelentős érdeklődés a járvány felkeltette a gyanút, hogy a járvány okozta megjelenése spórák katonai mikrobiológia létesítmény. Ez a létesítmény található, az északi végén egy keskeny, magas kockázatú terület, amelyen belül a legtöbb áldozat élt vagy dolgozott ( 2 ). Epidemiológiai vizsgálatok erősen javasolta, hogy készüljön egy olyan B. anthracis spórák aeroszolos a létesítmény április 2-án, 1979, volt felelős a lépfene járvány és az azt követő halál az emberi áldozatok ( 2 ). Betegnaplók és boncolási jegyzőkönyveket eltávolították a kórház központi kormányzati szervek. Ugyanakkor megjegyzi, amely leírja a boncolás részleteit 42 áldozat, tárgylemezre parafintömböket és szövetminta boncolást tartották a birtokában két szerző. Ezek a minták képezték az alapját egy cikksorozatot megjelent az orosz irodalomban. A jelentés leírja vizsgálni ezeket a mintákat is megjelent angol ( 3 ). Minden eredmények összhangban voltak a B. anthracis , hogy a kórokozót.

A PCR lehet használni, hogy érzékenyen azonosítására kórokozók és maradványai az orvosi mintákban.DNS-oligomereket, hogy elsődleges PCR amplifikálására kórokozó-szekvenciákat lehet alkalmazni, hogy meghatározza a jelenléte egy adott organizmus, ha a primerek komplementerek csak patogén-specifikus szekvenciákat. Amikor együtt egyszálú konformációs polimorfizmus vagy DNS-szekvenálás, ilyen elemzés képes érzékelni különbség a DNS-szekvenciák azonos fragmentumok a különböző mintákban. A leírásban beszámolunk DNS-extrakció és az azt követő PCR-elemzése 13 formalin-fixált, paraffinba ágyazott mintákat 11 Sverdlovsk áldozatok. Minta DNS-eket használjuk templátként egy PCR-tartalmú primerek hogy amplifikálására részeit B. anthracis Capa, CAPB, capC, cya, LEF, és Pag géneket. Ezek a gének találhatók, a két nagy B. anthracis plazmidok, pX01 és pX02, szükséges patogenitást ( 4 , 5 ). A mintákat szintén elemeztük alkalmazva olyan primerek segítségével kromoszomális B. anthracis- specifikus DNS-szekvenciák. Eredményeit a PCR-alapú vizsgálat a Szverdlovszk boncolást megerősítik, hogy a szövetek minden áldozat szereplő B. anthracis. További elemzés primerekkel, amelyek megkülönböztetik a különböző B. anthracis törzsek ( 6 ) kimutatták, hogy a Szverdlovszk áldozatok látszólag fertőzött keverékéből különböző B. anthracis törzsek. Következményeit ezeket az eredményeket tárgyaljuk.

Előző szakaszKövetkező rész

ANYAGOK ÉS METÓDUSOK

Mintákból.

 

Táblázat 1. felsorolja a formalin-fixált által gyűjtött minták két a szerzők (FAA és LMG), és használt ezekben a vizsgálatokban. Ezeket ágyazott kis (<0,5 cm 3 ) parafintömböket kapott 11 Szverdlovszk áldozatok. Az első számjegy a hivatkozási számot (az 1. oszlop) kereszthivatkozások azokat a mintákat az 1. táblázatban felsorolt in Abramova et al. ( 3 ). A paraffin blokkokat vágtunk eredeti minták által vezetett patológusok ( 3 ). Parafintömböket tartalmazó formalin-fixált szöveteket lépfene-fertőzött főemlősök voltak ajándéka Arthur Friedlander (US Army Medical Research Institute for Infectious Diseases, Biomedical Research Laboratory, Ft. Detrick, MD). Paraffin tartalmazó szeleteket formalin-fixált szöveteket a B. anthracis -fertőzött szarvasmarha mintákat által Darrell D. Johnson (Veterinary Science Department, South Dakota State University, Brookings, SD). Által nyújtott minták US Army Medical Research Institute of Infectious Diseases vágunk blokkok felhasználásával egyedi steril szike, és minták South Dakota State University voltak szeletelve mikrotom.

• Ebben az ablakban 
• Új ablakban

Asztal 1

PCR-analízis a különböző szövetek kimutatására B. anthracis  gének

DNS-kivonást a szöveteket.

 

Minden eljárást végeztek egy Baker Biogard lamináris áramlási fedél (Baker, Sanford, ME). Mindegyik mintát kezelni függetlenül, és egy új, steril szike penge használják, hogy csökkentsék forgács minden mintából minimalizálása kereszt-szennyeződés között mintákon. Egy vékony forgács minden mintából vágtunk blokkok és helyezzük egyedi steril 1,5 ml-es mikrocentrifuga csövekbe.Egy milliliter xilolt adtunk mindegyik csőbe, hogy kibontsa a szövetet a paraffin. A szöveteket inkubáltuk egy lengő rázógépen szobahőmérsékleten, amíg a paraffin szolubilizáltuk. Fennmaradó szövetet végzett centrifugálással ülepítettük 12.000 × g- 2 percig, és az oldószert eltávolítjuk. Ha paraffin még mindig jelen volt a mintában, a xilol extrakciót megismételjük. A szöveteket ezután mostuk 0,5 ml jéghideg 100% -os etil-alkohol és centrifugálással összegyűjtjük, mint korábban, az etil-alkohol eltávolítottuk, és a pelletet szuszpendáljuk 10 ul acetonnal. A mintákat levegőn szárítottuk, 55 ° C hőmérsékleten az aceton eltávolítására. Megszárított pelleteket szuszpendáljuk 150 ul frissen készített oldatot, amely 50 mmol Tris⋅HCl (pH = 8,5), 1 mM EDTA, 0,1% Tween-20, és a proteináz K (Boehringer Mannheim, 20 mg / ml). A mintákat egy éjszakán át inkubáltuk 37 ° C-on. Kapott szuszpenziókat centrifugáljuk 15 mp 12.000 × g , és a felülúszót összegyűjtjük, és inkubáljuk 95 ° C-on 10 percig, hogy inaktiváljuk a proteináz. A mintákat centrifugáltuk, mint korábban, és a felülúszót, amely tartalmazza a DNS-t átvisszük egy steril mikrocentrifuga csőbe. A mintákat -20 ° C-on.

PCR-amplifikációjával DNS-t.

 

Pigmentek jelen a kivont DNS-minták akadályozni közvetlen fotometriás mérés a DNS koncentrációját. DNS-mintákat gél-elektroforézissel és etidium-bromid festéssel meghatározni a koncentrációja és átlagos hossza a DNS-fragmensek. Hígításait minden egyes minta összehasonlítottuk ismert DNS-standardokkal megbecsülni a koncentrációt. A tisztított DNS minták gyakran tartalmaztak elegendő szennyeződések gátlására PCR. Ezért hígítatlan és 1:10 közötti, 01:25, és 01:50 hígításait DNS mintákat használjuk templátként a PCR tartalmazó bakteriális specifikus 16S riboszomális RNS-primereket, hogy meghatározza az optimális koncentrációkat elemzésre. Ezeket a primereket használtuk pozitív kontrollként minden ezt követő PCR. DNS-oligomereket, hogy funkcionált PCR-primerek reprezentatív B. anthracis -gén-fragmensek táblázatban mutatjuk be a 2. . A kezdeti PCR tartalmazott 10 mM Tris⋅HCl (pH = 8,3), 50 mM KCI, 1,5 mM MgCI 2 , 0,001% zselatin, mind a négy dNTP-t (mindegyik 0,2 mM), 20 pmol mindegyik primerből, 2,5 egység Amplitaq DNS-polimerázt LD (Roche Molecular Systems, Branchburg, NJ), és 1-10 ng templát DNS-t egy 100 ul-es teljes reakció-térfogat. Perkin-Elmer reagenseket alkalmaztuk az összes reakciókat. Amplitaq DNS-polimerázt LD-t használjuk, mert a standard Amplitaq DNS-polimerázt készítményeket is elegendő a bakteriális DNS-szennyeződést, hogy támogassa amplifikációját egy bakteriális 16S rDNS-fragmens negatív kontroll reakciókat. Templát DNS-t kezdetben hővel denaturáltuk 94 ° C-on 2 percig. Ezt követte 35 ciklus követett denaturálással 94 ° C-on 1 percig, lánckapcsolódás 55 ° C-on 1 percig és primer extenzió 72 ° C-on 1 percig. Az inkubálást 5 percig, 72 ° C hőmérsékleten, majd a teljes kiterjesztés. A PCR-t egy Perkin-Elmer GeneAmp PCR System 9600 thermal cycler. PCR amplikonok QIAquick PCR tisztítási kit (Qiagen, című filmet forgatták Chatworth, CA). Tíz mikroliter tisztított termék minden egyes első reakciók ezután alkalmaztunk DNS-templátként az ezt követő PCR a "nested primerek." PCR körülmények a fentiekben vázoltuk.

• Ebben az ablakban 
• Új ablakban

2. táblázat

DNS-szekvenciákat, oligodezoxinukleotidok primerként alkalmazott PCR reakciók kimutatására B. anthracis  gének

Elemzése PCR fragment.

 

Nagy (> 200 bázispár) PCR amplikonok elektroforézissel analizáltuk keresztül 3% [2% (tömeg / térfogat) Nusieve GTG / 1% SeaKem LE; FMC] agaróz feloldjuk 45 mM Tris-borát (pH = 8,3) és 1,0 mM EDTA-t. Kisebb vrrA amplikonok végzett elektroforézissel elkülönítjük 4,5% (tömeg / térfogat) FMC Metaphor agaróz gélek készített 90 mM Tris-borát (pH = 8,3) és 1,0 mM EDTA-t. Az elektroforézist 1 órán át 200 V keresztül 3% gélek vagy 5 órán át 70 V keresztül 4,5% Metaphor gélek. A géleket megfestettük 30 perc és 2,5 óra tartalmazó oldattal etidium-bromid (1 ug / ml), színtelenítettük desztillált vízben, majd láthatóvá UV. A képeket elektronikus úton egy Strategene Eagle Eye II még videorendszer (Strategene).

DNS-szekvenálás.

 

GPR-4 és GPR-5 primereket (táblázat 2 ) használtunk a PCR-amplifikálására 377- 425 bp DNS-fragmenseket a B. anthracis vrrA gén teljes DNS kivont szöveti mintákból. Kapott PCR amplikonok tisztítjuk QIAquick PCR tisztítási oszlopok és azután templátként alkalmaztuk a későbbi szekvenálási reakciókban. EWA-1 és Ewa-2 beágyazott oligonukleotidok (Ref. 6 and Table 2 ) alkalmaztunk TaqDyeDeoxy Terminator ciklus szekvenciáló reakciókat (Applied Biosystems) szekvenálni egy 142. 190-bp belső DNS-fragmenst az eredeti amplikonok tartalmazó változó szám tandem ismétlődő szekvencia. A be nem épült festékkel eltávolítottuk ezek a reakciók segítségével Centri-Sep centrifugálás oszlopokon (Princeton Separations, Adelphia, NJ), és szekvenálással végeztük egy Applied Biosystems 373A Stretch DNA Sequencer. Mindkét szál minden amplikon szekvenáltuk kétszer. DNS-szekvencia fájlok elemeztük használatával SZEKVENCIA NAVIGATOR szoftver (Applied Biosystems).

Előző szakaszKövetkező rész

EREDMÉNYEK

Ábra. 1 mutatja kivont DNS a szövetekben különböző áldozatok. Az összeg a kinyert DNS mértékben eltér az egyes szövetek a másikra. Azonban a DNS mérete izolált mindig az 1 kb-os és 300 bp, a legtöbb körülbelül 500 bp. Ez a méret diktálta kiválasztása primerek és PCR stratégia. A többség a DNS-t izoláljuk a humán eredetű. Sőt, nincs szükségszerű összefüggés az összeg a teljes DNS-t a jelen és az összeget a B. anthracis DNS tartalmazott minden egyes mintában. PCR elemzése és értelmezése A kísérleti eredményeket befolyásolja a minták tisztaságát. Test kivonást használ más szövetek bizonyította, hogy alkalmazása ugyanazokkal az eszközökkel, hogy készítsen több minta vezethet kereszt-szennyeződés, ami detektálható PCR-alapú módszer. A mintákat ezért kezelni egymástól függetlenül. Az a lehetőség, kereszt-szennyeződés között mintákat különböző áldozatok során előzetes kezelési és szállítási létezik. Azonban az egyetlen lehetséges forrásai B. anthracis DNS a minták magukat. Ezért lehetséges kereszt-szennyeződés között a különböző minták nem változtatja meg a következtetést, hogy többszörös törzsek voltak jelen a mintákban tekinthető együttesen.

• Új ablakban 

• Letöltés PPT

1.ábra

Agarose gél elektroforézis DNS kivont formalinnal fixált, paraffinba ágyazott Sverdlovsk áldozat szöveti mintákat. Összesen kivont DNS szövetekből elemeztük végzett elektroforézissel 1% -os agaróz gélen.Az elektroforézist 1,5 órán át 85 V-DNS-t láthatóvá UV után etidium-bromiddal festjük. Lanes: L, λ DNS emésztjük HindlII -mal; 2-8, kivont DNS 7.RA93.15.15 lépben, 31.RA93.39.3 lépben, 27.RA93.30.3 lépben, 37.RA93.35.4 oltás helyén, 37.RA93.35.4 lépben, 37.RA93.35.6 tüdő, és 26.RA93.043 lépben, ill. Számok a bal oldalon a gél utalnak a méret a DNS-markerek BP.

PCR-analízist végeztünk primerek felhasználásával, hogy amplifikált szegmenseinek egyes strukturális gének találhatók pX01 és pX02. Két primer párokat amplifikálására alkalmaztuk fragmenseket kódoló részeit Pag , LEF , cya , és Capa géneket. Primer párok használják a kezdeti PCR-amplifikált nagyobb DNS-fragmenst, amely tartalmazta a komplementer szekvenciákat a második láncindító. DNS termékeket az első amplifikációs arra használjuk templátként egy második reakcióban, amely tartalmazza a második primer készlet. Ez használata "nested primerek" jelentősen nagyobb érzékenységet és fenntartotta a sajátossága a reakció. B. anthracis specifikus "nested primer" nem álltak rendelkezésre a CAPB és capC géneket. Ezért a második reakció tartalmazott ugyanazon primerek, mint az első. Bár ez ahhoz vezethet, hogy a nem specifikus amplifikáció, a méret a amplikonok előállított volt, minden esetben, hogy a várható. Ábra. 2eredményeit mutatja PCR-amplifikáció segítségével kettős PCR-amplifikálására részeit Capa (pX02) és LEF(pX01) gének a 13 minta (ábra. 2 A és B , sorrendben). Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a Szverdlovszk áldozatok fertőzött virulens B. anthracis egyaránt tartalmazó plazmidokat, és nem egy vakcinatörzs. A mintákat egy oltás helyén is pozitív Capa kettős PCR (ábra. 2 A , 9-es sáv). Azonban egyetlen PCR-iáncindítók Capa, CAPB , vagy capC nem termeltek kimutatható amplikonok DNS sablonok kivont oltás helyén szövet (táblázat 1 ). Ez azt sugallja, hogy a capACB szekvencia, és ezért pX02, alulreprezentált ebben a mintában.

• Új ablakban 

• Letöltés PPT

2. ábra

Agarose gél elektroforézis PCR amplikonok amplifikáció után a Capa és LEF gén-specifikus DNS-fragmenseket szövet DNS-t. Összesen kivont DNS szövetekből alkalmaztuk templátként PCR-ben tartalmazó Capa -specifikus ( A ) vagy a LEF -specifikus ( B ) primerek egy részét ezek a gének.Termékek Az első amplifikációs ezt követően használható a második készlet reakciók tartalmazó "nested" PCR primerek további amplifikálására egy részét a megcélzott DNS-fragmenst. A mintákat elektroforézissel keresztül 3% (tömeg / térfogat) agaróz gélen. A géleket etidium-bromiddal festjük, és a DNS-t láthatóvá UV. Lanes: 1, 1 kb-os DNS létrát marker (Life Technologies); 2-16 (mind A és B ), eredményei második PCR tartalmazó B. anthracis (törzs Vollum) kontroll DNS, nem fertőzött humán DNS-ellenőrzés, 7.RA93.15.15 lépben DNS-t, 31.RA93.39.3 lépben DNS-t, 26.RA93. 043 lépet DNS 40.RA93.40.5 lép DNS 27.RA93.30.3 lép DNS 37.RA93.35.4 oltás helyén DNS 37.RA93.35.4 lép DNS 37.RA93.35.6 tüdő DNS 3.RA93.1.1 agyhártya DNS 25.RA93.031 agyhártya DNS 1.RA93.42.1 agyhártya DNS 33.RA93.20.5 agyhártya DNS és 21.RA93.38.4 nyirokcsomó DNS-t. A számok a bal oldalon olvassa el a mérete (bp) marker DNS töredékek. A triplett sávok a Capa kontroll reakció ( A , 2-es sáv) eredő hiányos eltávolítottuk az első láncindító készlet futtatása előtt a második "nested PCR". Ez azt eredményezi, amplikonok a 397, 350, 349, és 342 bp.

Táblázat 1 eredményeit mutatja a PCR primerek használatával, hogy amplifikálására részeit ismert B. anthracis gének találhatók pX01 és pX02. PCR eredmények felhasználásával primer készlet, amely specifikusan felerősíti egy véletlenszerűen kiválasztott részét a B. anthracis kromoszóma is látható. Ezek az eredmények világosan mutatják, hogy a B. anthracis volt felelős a 1979-járvány.

Egyetlen PCR analízise szövet DNS-EWA-1 és Ewa-2 primerek változó részét az vrrA gén ( 6 , 7 ) egyértelműen bizonyította polimorfizmusokkal a minták között (az adatokat nem mutatjuk be). Azonban néhány reakciók termelt csak kis mennyiségű amplikon. Ezért amplikonok egy első PCR-GPR-4 és GPR-5 primereket használjuk templátként egy második PCR tartalmazó EWA-1 és Ewa-2 "nested primerek." Eredmények termelt sokkal kifejezettebben minták amplikonok megegyezik az első PCR- eredményeket.Lasztás Metafora agaróz gélen oldani fragmentumok tartalmazó változó számú tandem ismétlődés (VNTR) a vrrA gén (ábra. 3 ). Négy öt különböző VNTR kategóriák (VNTR) 2 , (VNTR) 4 , (VNTR) 5 , és (VNTR) 6 , ismert, hogy a különböző B. anthracis törzsek is jelen vannak. A (VNTR) 2 és (VNTR) 4 kategória túlsúlyban.Számos szövetben tartalmazhatnak csupán egy vagy túlnyomó VNTR kategória (sávok 5, 6, 7, 9, 13, és 15-18). Azonban több mintát tartalmaz amplikonok képviselő további kategóriák (sáv 8, 10, 12, és 14). Két minta (sáv 8 és 14) tartalmazhat több VNTR amplikonok, amelyek megközelítőleg egyformán képviselve a reakcióban. Ez arra utal, hogy legalábbis bizonyos esetekben, szövetek fertőzött többszörös B. anthracistörzs reprezentálja a különböző VNTR kategóriákban. DNS-fragmenseket több a reakciók, amelyek egyetlen amplikont szekvenáltuk annak meghatározására, hogy a látható amplikonok tartalmazott a vártvrrA VNTR szekvenciákat vagy voltak-e PCR-melléktermékeket. Minden esetben szekvenciák illesztett DNS-szekvencia megfelel a VNTR kategória pontosan ( 6 ). Ez még mindig lehetséges, hogy a változása VNTR minták származhat bizonyos PCR műtermék társított amplifikálására fragmensek degradált DNS-minták.Azonban, 9 13 mintát a humán áldozatok tartalmazott csak (VNTR) 2 vagy (VNTR) 4 . Ilyen hibák valószínűleg elő az összes különböző kombinációi kategóriáit és nem kedveznek a két uralkodó kategóriája jelen.

• Új ablakban 

• Letöltés PPT

3. ábra

VrrA VNTR fragmentumok által termelt PCR kinyert DNS 11 különböző Szverdlovszk anthrax áldozatok.PCR amplikonok analizáltuk elektroforézissel 4,5% (tömeg / térfogat) Metaphor agarózgélen. Az elektroforézist 5 órán át 70 V. A géleket etidium-bromiddal festjük, és a DNS-t láthatóvá UV. Sáv: az 1. és 20., 1 kb-os DNS létrát marker; 2., 11., és 19., VNTR létra tartalmazó öt különböző VNTR kategóriák találhatók B. anthracis ( 6 ); 3, eredményeit PCR tartalmazó B. anthracis (törzs Vollum) kontroll DNS; 4. PCR tartalmazó fertőzött emberi kontroll DNS; 5-10, eredményei PCR tartalmazó 7.RA93.15.15 lépben DNS-t, 31.RA93.39.3 lépben DNS-t, 26.RA93.043 lépben DNS-t, 40.RA93.40.5 lépben DNS-t, 27.RA93.30.3 lépben DNS-t, és 37 .RA93.35.4 oltás helyén DNS-t, illetve; 12-18 eredményeit PCR tartalmazó 37.RA93.35.4 lép DNS 37.RA93.35.6 tüdő DNS 3.RA93.1.1 agyhártya DNS 25.RA93.031 agyhártya DNS 1.RA93.42.1 agyhártya DNS, 33. RA93.20.5 agyhártya DNS és 21.RA93.38.4 nyirokcsomó DNS-t. Címkék oldalán utalnak a méret a B. anthracis VNTR kategóriák 2, 4, és 6 (142, 166, és 190 bp, sorrendben) ( 6 ).

Az a lehetőség is fennáll, hogy a VNTR régió a vrrA gén van módosítva során a betegség és a többszörös VNTR kategóriák generált összes állati fertőzések egy ismeretlen genetikai mechanizmus. E lehetőség vizsgálata érdekében a DNS-mintákat kivont formalinnal fixált, paraffinba ágyazott szövetek gyűjtött három nem humán főemlősök fertőzött egyetlen B. anthracis törzs elemeztük az azonos készlet primer és nested primereket. Ábra. 4 azt mutatja, hogy a B. anthracis -fertőzött főemlős szöveteket csak az egyetlen VNTR kategóriában összhangban áll a fertőző törzsből, függetlenül a vizsgált szövet. Ugyanezeket az eredményeket kaptuk a szövetek előállíthatók mindhárom főemlős mintákban. Kivont DNS agyszövet a fertőzött főemlős nem mutatott kimutatható VNTR szekvencia (ábra. 4 , 7. sáv). Azonban, a szövettani elemzés az azonos minta nem érzékeli jellemzői B. anthracis szöveti invázió ( 8 ). Kivont DNS formalinnal fixált, paraffinba ágyazott szarvasmarha gyűjtött minták két különböző lépfene áldozatok tartalmazott egyetlen VNTR kategória (az adatokat nem mutatjuk be). Több egyetlen kolónia izolátumok egyetlen szarvasmarha fertőzés is tartalmazott egyetlen VNTR kategóriában.

• Új ablakban 

• Letöltés PPT

4. ábra

Agarose gél elektroforézis a B. anthracis vrrA VNTR amplikonok kivont DNS formalinnal fixált, paraffinba ágyazott főemlős szövetek fertőzött Inhalációs anthrax. DNS-t extraháltunk főemlős szövetminta ( 8 ), és templátként alkalmaztuk a PCR-tartalmú primerek hogy felerősítik a B. anthracisVNTR régióban. Amplifikációt leírtak az ábrán bemutatott eredmények. 3 segítségével beillesztett primerekkel. Sáv: az 1. és 8, 1 kb-os DNS létrát marker; 2. VNTR létra tartalmazó öt különböző VNTR kategóriákban található B. anthracis ( 6 ); 3, eredményeit amplifikációval szövet egy nem fertőzött főemlős; 4-7, eredményeit PCR-amplifikáció segítségével templát DNS-re lép, tüdő, máj, és az agy egyetlen főemlős fertőzött egyetlen törzs a B. anthracis ( 8 ). Számok a bal utalnak a méret a B. anthracis VNTR kategóriák 2, 4, és 6. ( 6 ).

VNTR-ek is azonosítottak más látszólag független genetikai lokuszok a B. anthracis kromoszóma alapján amplifikált fragmens hossz polimorfizmus elemzés számos B. anthracis izolátum ( 9 ). PCR primereket erősítésére tervezték, egy ilyen régiót is kimutatta, a változatosság a B. anthracis megfertőzni a Szverdlovszk szövetminták (adatokat be kell mutatni máshol).

Előző szakaszKövetkező rész

VITA

A formalin átnyúló kapcsolatok makromolekulák amikor rögzítésére használt biológiai anyagok ( 10 ). Ezért nehéz a kivonat nagy DNS-fragmensek formalinnal fixált szöveteket. Szükséges volt, hogy optimalizálja a hozam és a minőség korlátozott DNS-ről, ezeket a formalin-fixált, paraffinba ágyazott szövetekben. A DNS-extrakciós eljárás eltávolította a paraffin szubsztrátum majd hivatkozott vizes hidratáció és proteáz emésztés a detergens jelenlétében kivonat származó DNS szövetet. Bár nehéz mérni a mennyiségű szövetet extraháljuk, az eredmények azt sugallják, hogy nagy része a teljes minta-DNS-t kinyerjük ezzel a módszerrel. Az izolált DNS-t az 1 kb-os és 300 bp a többségi körülbelül 500 bp (ábra. 1 ). PCR-primereket ezért úgy tervezték amplifikálására viszonylag kis DNS-fragmenseket. Csak két primer készleteket célja, hogy készítsen fragmentumok nagyobb, mint 500 bp. Mindkét működött, hogy azonosítsa a megfelelő szekvenciák DNS-t a humán szövetekben.

A legtöbb B. anthracis gének eddig szekvenált található az egyik két nagy plazmidok, amelyek szükségesek a patogenitás. A nagyobb pX01 (174 kb) plazmid tartalmazza a LEF, Pag , és cya kódoló gének letális faktor, védő hatású antigén, és az ödéma faktor proteinek, illetve ( 11- - 13- ). Az ATX A kódoló gén transz-ható pozitív szabályozója toxin szintézis is található Ez a plazmid ( 14 ). A kisebb pX02 (95 kb) plazmid tartalmazza a Capa, CAPB , és capC gén ( 15 , 16 ). Ezek a kódolni információ előállításához egy poli ( D -glutaminsavat) kapszula. Anthrax virulencia annak köszönhető, hogy a termelés ezen kapszula együtt a pX01-kódolt fehérjék ( 13- - 15- ). A transz-ható szabályozó fehérje is kódolva pX02 ( 17 ). Két primer készlet amplifikálására alkalmaztuk fragmenseket kódoló részeit Pag , LEF , cya , és sapka A géneket és egy kromoszóma-specifikus DNS-fragmenst (táblázat 2 ). A "kettős PCR" erősítés stratégia optimalizált PCR érzékenysége, és a kiválasztott elleni specifikus fragmentum erősítés. DNS termékeket az első amplifikációs arra használjuk templátként egy második reakció, amely tartalmazza a "nested primerek". Egy egyetlen primer alkalmaztunk első és a második reakció amplifikálására CAPB és capC .

Korábban kifejlesztett élő vakcinák használni törzseket a B. anthracis , amelyek csak pX01 és nem termel a kapszula fehérjék ( 18- - 20- ). A szovjetek nem használt ilyen élő vakcina védelmet e betegség ( 18 , 21 ).Ezért minták elemzését plazmid felhasználásával-specifikus primerek véglegesen mutatja, hogy az áldozatok szöveteket tartalmaznak vakcina vagy patogén törzsek. Minden mintát támogatott amplifikációját a várt fragmenseket reakciókhoz tartalmazó láncindítók pX01-specifikus géneket. Azt is támogatja erősítés a Capa -specifikus szekvencia található pX02. Azonban az egyik minta (táblázat 1 és ábra. 2. A , 9-es sáv) tartalmaz kivont DNS szövet gyűjtött egy oltás helyén. A kezdeti PCR segítségével az első szettet a Capaprimerek nem észlelték ezt a sorozatot, és ez negatív volt CAPB - és capC specifikus szekvenciákat.Használata azonban Capa "nested primer" pozitív eredményt mintájában. A Capa használt primerek következetesen kimutatására kisebb számú sablon mint CAPB vagy capC alapozók. Lehetséges, hogy a mintákat a határokon szennyezett a kezelés során. A kezelési történelem a humán mintákban az érkezés előtt laborunkban ismeretlen, és nem valószínű, hogy az ilyen óvintézkedéseket tettek a kezdeti mintavétel és szövettani vizsgálat. Azonban az is lehetséges, hogy az oltás helyén tartalmazott nagy mennyiségű a vakcinatörzs és egy kis mennyiségű bacteriaemiás virulens törzs, mert a beteg meghalt a szisztémás lépfene.

Azt is tervezték és tesztelték, B. anthracis- specifikus primereket alapján véletlenszerűen kiválasztott B. anthracis kromoszomális DNS-szekvenciák. Minta analízis Ezek a primerek kimutattuk a B. anthracis-specifikus kromoszomális DNS összes minta (táblázat 1 ). Ezek az eredmények tehát azt mutatják, hogy az összes áldozat a Szverdlovszk lépfene járvány képviselve a mintákat fertőzött virulens B. anthracis.Eredményeink összhangban vannak a szöveti vizsgálatok által bemutatott Abramova mtsai . ( 3 ). Bár Abramova et al. ( 3 ) jelentette, hogy nem tudták, hogy a kultúra B. anthracis szövetekből az áldozatok 21 és 31, a PCR itt bemutatott eredmények azt mutatják, hogy ezek az áldozatok is fertőződött B. anthracis.Lehetséges, hogy az antibiotikum-kezelés ezen áldozatok megölte a baktériumokat vagy gátolt növekedés a B. anthracis a postmortem kultúrákban.

Strain analízissel korábban leírt a 16S rRNS és más variábilis régiók nem elég érzékeny, hogy különbséget a különböző B. anthracis törzs, mert ezek a szekvenciák azonosak az összes B. anthracis vizsgált törzs ( 7). A B. anthracis vrrA VNTR régiót elválasztja valamennyi ismert törzset öt kategóriára jelenléte alapján a kettő és hat példányban egy 12 bp tandem ismétlődés ( 6 ). Eredmények ábrán látható. 3. és táblázatban összefoglalt 1 világosan mutatják, hogy több, mint egy VNTR kategória van jelen különböző áldozatok.Lehetséges, hogy ezek a PCR műtermékek által generált egy ismeretlen mechanizmus. Ugyanakkor nehéz elképzelni egy ilyen mechanizmus, amely termel kategória 2., 4., 5., és 6., de nem a 3. kategóriába fragmentumok. Több minta tartalmaz egyetlen kategória 2. vagy 4. kategóriába törzsek. DNS-szekvenciák ezen különböző amplikonok megegyeznek a VNTR kategória pontosan (az adatokat nem mutatjuk és ref. 6). Nem ismert B. anthracis törzs több mint egy VNTR kategória ( 6 ). Bár számos szöveti mintákat tartalmaznak csak egy kategóriában, több (ábra. 4 , sávokat 8, 10, 12, és 14) tartalmaznak több mint egy.Azt gondolták, hogy csak az egyik törzs túlsúlyban egy vegyes fertőzés ( 22 ). Azonban ez a következtetés alapja mérési technika sokkal kevésbé érzékeny, mint a PCR-t. Elképzelhető, hogy a maradványai a többszörös törzsek is jelen lehetnek a mintákban, de csak egyetlen életképes törzs dominál. A PCR bemutatott eredmények nem kvantitatív, így lehetetlen meghatározni relatív mennyisége a különböző törzsek jelen a mintákban.

Az elemzés a 198 egyedi B. anthracis -izolátumok a természetes forrásból származó, mindegyik tartalmazott csak egy VNTR kategória ( 6 ). Főemlős fertőzött mintából egyetlen törzs csak azt mutatják, egy VNTR kategória (ábra. 4 ). Csak egyetlen kategóriába találtak formalinnal fixált szöveteket és kultúrák két szarvasmarha áldozatok egy természetes lépfene járvány az Egyesült Államokban (az adatokat nem mutatjuk). Elemzés lépfene szarvasmarha és fa bölény áldozatainak összegyűjtött több mint 30 éve Kanadában nem mutatott variabilitás a vrrA locus ( 6 , 9 ). Együttesen ez azt sugallja, hogy nem valószínű, VNTR kategóriák gyakran változhat a fertőzés során a folyamat vagy hogy több mint egy VNTR kategória képviseli a természetes fertőzés. Négy öt ismert VNTR kategória képviselteti magát a Szverdlovszk áldozatok szövetekből. A legegyszerűbb magyarázat az, hogy a többszörös VNTR kategória azt jelzi, hogy az áldozatok voltak kitéve egy keveréke a különböző B. anthracis törzsek. A törzsek érkezhet két lehetséges forrását, védőoltást vagy belégzés. Az egyik szerző jelen járvány során úgy véli, hogy csak az egyik áldozat vettek részt a vizsgálatban oltották és néhány az áldozatok legyűrte a betegséget, mielőtt az oltási program indult. Azonban nincs írásos feljegyzések, amelyek meghatározzák a dátumot, hogy a védőoltások indult. A (VNTR) 2 és (VNTR) 4 kategóriák túlsúlyban ezekben a mintákban. Azonban kivont DNS egy oltás helyén egy áldozat tartalmazott legalább három különböző VNTR kategória. Ez összhangban áll a többszörös B. anthracis VNTR kategóriák a vakcinában. Két jelentést az orosz irodalom állam, hogy az élő spóra vakcinák kifejlesztett Emberek immunizálása esetében tartalmaz két különböző B. anthracis törzs ( 18 , 21 ).

Közel 60% -a az összes ismert B. anthracis törzs eddig elemzett esik a (VNTR) 4 kategóriában, beleértve az összes Sterne és Ames izolátumok ( 6 ). Csupán 6% esik a 2. kategóriába azonban ötből három Vollum vizsgált izolátumból található ebben a kategóriában. Képviselete négy öt VNTR kategória azt sugallja, hogy az áldozatok szöveteket keveréke legalább négy törzs. Mivel azonban a gyakorisága különböző VNTR kategóriák 198 különböző izolátum ( 6 ), a valószínűsége, hogy több mint négy törzs volt jelen magas. A funkció a vrrA gén és a szerepe a variabilitás ebben a locus ismeretlen. További elemzés A feltételezett által kódolt fehérje vrrA ORF nyújthat betekintést semmilyen szerepet ez a fehérje játszik a patogenitás vagy virulencia. Tekintettel a lehetséges változások a tandem ismétlődések belül vrrA gén elbonyolító értelmezése Ezek az eredmények, valószínűleg érdemes folytatni elemzését ezen minták szekvenálásával kódoló gének virulencia tényezők, különösen Pag, a különböző minták.

Itt bemutatott eredmények bizonyítékot szolgáltatnak a PCR és más molekuláris technikák genetikailag elemzik archivált törvényszéki mintát kórokozó tartalmat. Future fejlesztési megfelelő PCR primerek és a kapcsolódó technológia biztosítani kell egy alapos gyors jellemzése törvényszéki, környezeti, egészségügyi és orvosi minták patogén tartalmat, és rengeteg információt a konkrét genetikai tulajdonság az egyes kórokozó. Ez legyen az értékes tervezéséhez kezelések leküzdésére egy adott betegség és megértéséhez befolyásoló tényezők kitörése és a betegségek elterjedésének.

Előző szakaszKövetkező rész

Köszönetnyilvánítás

Hálásak vagyunk, hogy dr. Gary Andersen, David H. Walker, Philip Hanna, Theresa Koehler, Joshua Lederberg, Matthew Meselson, és Kenneth Wilson hasznos javaslatokat, valamint a szakértői tevékenységgel és értékelje ezt a munkát. A kutatás keretében elvégzett, a US Department of Energy.

Idegméreggel akarták elhozni az apokalipszist

STVORECZ ADRIÁN

Humánus fegyver, amely kíméletesen oltja ki az ellenség életét – vélte a 19. század végén a vegyi fegyverek egyik pártfogója. Az első világháború bebizonyította, hogy ez a kijelentés nem is állhatna távolabb a valóságtól. A vegyi hadviselés fizikailag is pusztító, leginkább azonban pszichológiailag hat, ezért csak idő kérdése volt, hogy a különböző terrorszervezetek felfedezzék maguknak.

Nem túlzás azt mondani, hogy a gépfegyverekkel és robbanóeszközökkel végrehajtott párizsi terrortámadás elültette a félelem magvait Európában. Tovább fokozza a feszültséget, hogy a francia kormányfő, Manuel Valls szerint nem lehet kizárni a vegyi és biológiai támadások lehetőségét sem, bár utólag hozzátették,semmilyen információ nincs arról, hogy ilyen jellegű támadásra készülnek kontinensünkön a terroristák.

A vegyi fegyverek használata nem új dolog, idáig azonban kizárólag a harctéren alkalmazták őket. Ugyan a leghírhedtebb terrorszervezetek régóta vágynak ilyen jellegű gyilkoló eszközökre, egyelőre nem sikerült előállítaniuk, és a vegyi fegyveres merényletek is rendszerint kudarcba fulladtak – egyetlen esetet leszámítva. 

Megemlékezés a párizsi terrortámadás áldozatairól

Forrás: Való Gábor

A vegyi fegyver mint emberséges gyilkoló eszköz

A vegyi hadviselés története egészen a történelem előtti időkre nyúlik vissza, már a késő kőkorszaki vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek is előszeretettel mártogatták fegyvereiket állatok és növények mérgező testnedveibe, váladékaiba.

Az első – feljegyzések által is megerősített – gáztámadást az ókori görögök követték el az i. e. 5. században a peloponnészoszi háború idején. Az Athént ostromló spártai seregek a várost védő falak tövében fa és kén keverékéből gyújtottak tüzet, azt remélve, hogy a mérgező füst majd megadásra készteti a települést védő katonákat. 

A modernebb harci gázokra azonban egészen a kémia tudományának fellendülését hozó 19. századig várni kellett. A megfelelő tudás birtokában 1854-ben Lyon Playfair, az akkori brit kormány tudományos testületének titkára (nem mellesleg vegyész) javasolta Szevasztopol ostrománál a cianiddal töltött tüzérségi lőszer bevetését. 

Lyon Playfair

Forrás: Wikimedia Commons

Az ötletet a katonai vezetők végül elvetették. Playfair felháborodott a döntésen, nem értette, hogy a különböző durva hadviselési módszerek mellett miért nem tartják elfogadhatónak az általa „humánusnak” titulált „harci pára” bevetését.Érvelését később sokan arra használták, hogy a vegyi hadviselés létjogosultságát alátámasszák.

Az általános aggodalom egyre csak növekedett a „forradalminak” tartott harcmodorral kapcsolatban, ezért a nagyhatalmak úgy határoztak, hogy 1899-ben (tehát még a vegyi fegyverek színre lépése előtt) egy javaslatban tiltják meg a mérges gázokkal töltött lövedékek bevetését. Bár az Egyesült Államok ellene szavazott, a javaslatot végül mégis elfogadták.

Befuccsolt próbálkozás

Az első világháború mindent felülírt. A nagyhatalmak a konfliktus gyors rendezésére számítottak, de az események más fordulatot vettek, és hamarosan mindenki az újfajta harci gázokkal kísérletezgetett. Az egyik korai példa erre a halogének közé tartozó bróm (harci gáznak szerves brómvegyületként, benzil-bromidként alkalmazták). 

Akárcsak a többi halogén esetében, az elemi brómnál is hét elektron helyezkedik el a legkülső héjon. A telített állapot eléréséhez viszont nagyon kellene számára még egy elektron, amit harci gázként az orrnyálkahártyát és a szemet felépítő sejtektől szeretne megszerezni, roncsolva az érzékszerveket. Az egész fegyver tehát elméletileg úgy működne, mint egy „szupererős” könnygáz. 

Gyalogosok masíroznak át a gázfelhőn az első világháborúban

Forrás: Wikimedia Commons

Akármennyire is hangzik mindez papíron meggyőzőnek, azért vannak problémák. Amikor a háború alatt a németek brómot akartak bevetni az oroszok ellen, csúfos kudarcot vallottak: a dermesztő hidegben a benzil-bromid egyszerűen képtelen volt elgőzölögni. 

Más esetben sem működött jól a fegyver: irritálta ugyan a katonák érzékszerveit, de nem bizonyult halálosnak, sőt egyes esetekben a harcosok nem is vették észre, hogy gáztámadás érte őket. 

„Lovas katona” után jött a „tank”

A forradalmi változást egy német kémikus idézte elő. Fritz Haber arról vált ismertté, hogy elsőként hozott létre sikerrel mesterségesen a levegő nitrogénjéből ammóniát. A műtrágyagyártást lehetővé tévő ammóniaszintézisért az első világháború után meg is kapta a kémiai Nobel-díjat. 

Fritz Haber (1868–1934)

Forrás: AFP/Roger Viollet

Pont az emberek millióinak életét megkönnyítő felfedezés miatt hat megdöbbentően Haber világháborúban játszott szerepe. Kémiai tudását a németek szolgálatába állította, és minden addiginál halálosabb harci gázokat fejlesztett ki. Az általa irányított kutatócsoportot honfitársai a hátborzongató „fertőtlenítő osztag” névvel illették. 

Haber elfordult a brómtól, helyette a klórra összpontosított. A klór pontosan a bróm felett helyezkedik el a periódusos rendszerben, és sokkal agresszívabban támadja a sejteket az elektronokért. Amennyiben fegyverként akarjuk jellemezni, az alábbi hasonlat a legszemléltetőbb: ha a bróm egy lóháton ülő katona, akkor a klór maga a páncélozott tank. 

Haber szentül meg volt győződve arról, hogy a klórgáz eldönti a háború kimenetelét. Olyannyira, hogy az említett vegyi fegyver első bevetését is ő maga koordinálta a nyugat-belgiumi Ypernnél 1915. április 22-én. Amint a szélirány a németek számára kedvezővé vált, megindult a gáztámadás – speciálisan képzett alakulatok 5730 tartálynyi klórgázt engedtek a csatatérre. Tizenöt méter magas és több mint hat kilométer hosszú, zöldes színű felhő borította be az antant állásait. 

Gáztámadás az első világháborúban

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Berliner Verlag/Archiv

Ami ezután jött, az maga a horror

Ha a klórgáz eléri a szájat és a torkot, a levegő visszatartására késztető reflexet vált ki, nehézlégzés lép fel. A klór reakcióba lép a sejtekben lévő vízzel, így savas kémhatású környezet alakul ki. A sav szétroncsolja a tüdő kapillárisait (hajszálereit) és a léghólyagokat, ami folyadék kiszabadulásához vezet, és akadályozza a légzőszervet az oxigénfelvételben. 

A klórtámadás áldozatai tehát szabályosan megfulladtak a szárazföldön. 

Habár az elesettek pontos számáról a mai napig nincs konszenzus, minden bizonnyal több ezer katona lelte végzetét a halált hozó felhőben. A dolog keserű iróniája, hogy az akció érdemben nem változtatott semmit a németek hadi helyzetén, csapataik ekkor már túlságosan súlyos veszteségekkel küszködtek a nagyszabású előrenyomulás folytatásához. 

Belga katonák korai gázmaszkot viselnek

Forrás: Wikimedia Commons

Ennek ellenére mindkét fél tovább kutatgatott és újabb, halálosabbnál halálosabb klóralapú harci gázokkal állt elő, köztük a foszgénnel (tüdővizenyőt okozó gáz) vagy a méltán hírhedt mustárgázzal (hólyagokat okoz a neki kitett bőrfelületen és a tüdőben). 

A szüntelen fejlesztések dacára a háború előrehaladtával a harci gázok stratégiailag egyre jelentéktelenebbé váltak. Ez nagy részben annak köszönhető, hogy az antant és a központi hatalmak is nagy mennyiségben kezdtek gyártani gázmaszkokat, később pedig egyre jobban elterjedtek a különféle védőfelszerelések. Ha nem volt kéznél semmilyen hasonló eszköz, egy vizelettel átitatott zsebkendő is képes volt némi védelmet biztosítani. 

A harci gázok miatt milliók szenvedtek tüdőkárosodást és éltek terrorban, az állóháborút azonban nem lehetett velük mobilizálni. Szörnyű kutatása Haber életére is kihatással volt: a felesége öngyilkos lett a bűntudattól, a tudományos közösség nagy része pedig háborús bűnösként tekintett a tudósra. 

Gáztámadásban meghalt katonák az első világháborúban

Forrás: Wikipedia Commons

Az első világháború után

Haber öröksége az első világégés után tovább kísértett. Karrierjének elején a felügyelete alá tartozó kutatócsoport egy rovarölő szert hozott létre, amit Zyklon néven hoztak forgalomba. A formulát egy német cég „fejlesztette” tovább, így hozva létre a hírhedt Zyklon-B-t, amivel zsidók millióit ölték meg a koncentrációs táborokban a második világháború alatt. 

Ugyancsak a náci Németországhoz köthető az első ideggázok, a tabun (1937) és a szarin (1939) kifejlesztése. Előbbi egy idegméreg, amely a gerincoszlop üzenettovábbító képességét blokkolja, és ezáltal a test alapvető funkcióinak (emésztés, szívverés, légzés) leállását idézi elő, utóbbi szintén az idegrendszeren keresztül fejti ki hatását, légzési nehézségeket, nyálzást, idővel rángatózást és görcsös fulladást okoz. 

A nácik Zyklon-B-t használtak a népirtáshoz

Forrás: REUTERS/© Reuters Photographer / Reuters

A szománt viszonylag későn, 1944 tavaszán fedezték fel, így ez lett a háborúban kifejlesztett utolsó idegméreg. Jól látható tehát, hogy a harci gázok választéka folyamatosan bővült, ennek ellenére a második világháború európai hadszínterein nem vetették be őket.

A hidegháború időszakában is sok vegyi fegyver született a szemben álló felek laboratóriumaiban. Ezek közül az egyik a VXnevű vegyület, amely a valaha kifejlesztett egyik leghalálosabb idegméregként vonult be a történelembe: 

200 mikrogramm a bőrre kerülve már halált okoz. 

Az esztelen vegyifegyver-gyártásnak végül az 1993-as, többoldalú vegyifegyver-egyezmény (Chemical Weapons Convention, CWC) igyekezett véget vetni. Ennek értelmében be lett tiltva a vegyi fegyverek fejlesztése, gyártása és tárolása, a feleket pedig a már meglévő készletek megsemmisítésére kötelezték. Az egyezmény 1997-ben lépett hatályba. 

Az egyezmény betartását a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (Organisation for the Prohibition of Chemical Weapons, OPCW) ellenőrzi (illusztráció)

Forrás: AFP/Nelson Almeida

A vegyi fegyverek főbb típusai

A vegyi fegyverek ágensei (aktív anyagai) kivétel nélkül mérgezőek. Az alábbi főbb csoportjaikat különböztetjük meg. 

• Idegmérgek (szarin, szomán, ciklohexil-szarin, tabun)
• Hólyagkeltő anyagok – olyan vegyületek, amelyek súlyos bőr-, szem- és nyálkahártya-irritációt, valamint fájdalmat okoznak (lewisite, kén-mustárok [ebbe a hatóanyagcsaládba tartozik a mustárgáz], nitrogén-mustárok)
• Fojtó harcanyagok (klór, foszgén, difoszgén)
• Vérmérgek (cianogén-klorid vagy klór-cián)
• Harcképtelenséget okozó anyagok (antikolinerg vegyületek – egy ingerületátvivő anyag, az acetilkolin hatását blokkolják)
• Ingerlő anyagok – irritálják a könnymirigyeket és légúti nyálkahártyát (adamzit)

A vegyi fegyvereket általában folyadékként szállítják, és aeroszolként (levegőben terjedő apró folyadékcseppek) vagy gőzként vetik be. Az áldozatok háromféle módon kerülhetnek kapcsolatba a veszélyes anyagokkal: a bőrre, a szembe vagy a légutakba kerülnek. A klinikai hatást – ami lehet azonnali vagy késleltetett – főként az ágens típusa, illetve az annak való kitettség határozza meg. 

Védőfelszerelést viselő katonák egy vegyi támadást szimuláló gyakorlaton

Forrás: AFP/Khalil Mazraawi

Idegméreggel a mindent megtisztító apokalipszisért

Az elmúlt száz év során számos alkalommal vetettek be és fejlesztettek ki új vegyi fegyvereket, elsősorban azért, hogy az ellenséget pszichológiailag megtörjék. Utóbbit nem nehéz megérteni, ha a harci gázokat nézzük, hiszen maga az éltető levegő válik szempillantás alatt, akár észrevétlenül halálos fegyverré. 

E tény a különböző egyezményekre fittyet hányó terrorizmus kedvelt eszközévé teheti a vegyi fegyvereket, ráadásul elméletileg nem túl nehéz beszerezni az előállításhoz szükséges alapanyagokat sem. Ennek ellenére mindössze egyetlen sikeres, terroristák által végrehajtott vegyi merényletet tartanak számon, ami azért jelzi, hogy közel sem olyan egyszerű legyártani a halálosztó kemikáliákat. 

Az Aum Sinrikjo nevű japán terrorszervezet valójában egy vallási szekta, és legalább olyan groteszk világképpel rendelkezik, mint amilyennel az Iszlám Állam. A világvégehívő csoport nézete szerint a világot csak az apokalipszis elhozásával lehet megtisztítani a gonosztól, ennek siettetése érdekében pedig terrortámadásokat hajtottak végre: a szekta egyik kémikusa által szintetizált szarinnal 1995-ben mértek vegyi csapást a tokiói metróhálózatra. 

Aszahara Soko (balra) a szekta vezére. Halálra ítélték

Forrás: AFP

A Tokió belvárosába tartó metrószerelvények mindegyikére küldtek egy szekta tagot, akik zacskóból engedték szabadon az idegmérget, pontban 8 órakor. A merénylettel az Egyesült Államokat akarták megvádolni, hogy ezzel kirobbanjon a harmadik világháború, és elérkezzen a szekta által kívánt mindent megtisztító világvége. 

A támadás során 12-en halálos, 54-en súlyos, 1038-an enyhébb mérgezést szenvedtek. Később a szervezet vezérét és egy kivételével valamennyi társát – köztük az idegmérget szintetizáló kémikust – halálra ítélték. 

Mennyire nehéz szarint előállítani?

Arról, hogy mennyire voltak jól felszerelve az Aum Sinrikjo laboratóriumai, vagy mennyire voltak képzettek a kultusz égisze alatt dolgozó szakemberek eléggé ellentmondásos információk vannak. Dan Kaszeta vegyifegyver-szakértő szerint azonban nehezen hihető, hogy egy „kerti sufniban" szarint lehetne szintetizálni. Már a prekurzorok (kiindulási vegyületek, amikből a végtermék kialakul) beszerzése is problémás, például a metilfoszfonil-difluorid csak vegyi fegyverek gyártására alkalmazható. A kifejezetten mérgező harcanyagoknak számító vegyületek, illetve ezek közvetlen alapanyagai teljes tiltólistán szerepelnek. Ha ez nem lenne elég, a gyártás során veszélyes anyagokkal kell dolgozni. Példának okáért az eljárás alatt nagy mennyiségben keletkezik hidrogén-fluorid, ami egy maró hatású anyag. Még az üveget is marja, és előállítására, tárolására a közönséges vegyipari gyakorlatban használt tartályok nem alkalmasak. A használatához ennél ellenállóbb, nikkel-króm ötvözetekből készült berendezésekre van szükség, ezek kereskedelmét azonban szintén nyomon követik.

Az Iszlám Állam még messze van a hatékony vegyi fegyverektől

Mindezek fényében ma a legégetőbb kérdés az, hogy mennyire reális veszély egy vegyi fegyverrel végrehajtott terrortámadás Európában. 

Bár ez a szcenárió sokak szerint valószínűtlen, a terrorszervezet láthatóan törekszik saját vegyi arzenál előállítására. Ez abból is látszik, hogy az elérhető legjobb szíriai és iraki tudósokat akarják összeszedni – állítják amerikai és iraki hírszerzők. Az amerikaiak viszont úgy vélik, hogy a terroristáknak nincs meg a szükséges ismeretük és technológiájuk a kifinomultabb vegyi fegyverek (például ideggázok) kifejlesztéséhez, bár egyes források szerint mustárgázt már vetettek be szíriai és iraki területeken.

Rossz minőségű mustárgázt használtak

Forrás: Iszlám Állam

Egyelőre az sem világos, hogy az Iszlám Állam honnan szerezte a harci gázt: régi készletekből kaparintotta-e meg, vagy maga gyártotta. A szakértők szerint annyi biztos, hogya mustárgázt kis mennyiségben használták, ráadásul a minősége sem számított kiemelkedőnek. 

Egy korábban Irakban szolgált volt amerikai hírszerző tiszt, Richard Zahner szerint a különböző dzsihádista szervezetek már hosszú évek óta szeretnének vegyi fegyvereket előállítani. Az al-Kaida húsz éven át próbálkozott vele, de technológiai és tudományos hiányosságok miatt sosem sikerült nekik. 

Az al-Kaida húsz éven át próbálkozott vegyi fegyverek kifejlesztésével

Forrás: AFP

Zahner elmondta, hogy kevés olyan tudós van a világon, aki a megfelelő tudással és motivációval rendelkezik professzionálisabb vegyi fegyverek előállításához. Véleménye szerint az Iszlám Állam a fő riválisánál profibban szervezett, és anyagilag is jobb helyzetben van, de egyelőre ők sem járnak közelebb a hatékony vegyi fegyverek kifejlesztéséhez. 

A veszélyt ugyanakkor nem szabad elbagatellizálni. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Mérges gázok, lobotómia – a Nobel-díjas kutatások sötét oldalai

Nobel-díj egy tömeggyilkosnak, akinek milliók köszönhetik az életüket

Mérges gázok, lobotómia – a Nobel-díjas kutatások sötét oldalai

PESTHY GÁBOR

A díjat alapító Nobel szándéka az volt, hogy az emberiség jólétét előmozdító kutatásokat honorálják a kitüntetéssel. Ez azonban nem mindig sikerült. Díjat kaptak kutatók, akik olyan embertelen találmányok fejlesztésében vettek részt, mint a vegyi fegyverek, a DDT vagy a lobotómia.

Amikor 2013-ban a Nobel-békedíjat a vegyi fegyverek betiltásáért dolgozó szervezetnek (Vegyifegyver-tilalmi Szervezet) adták, a háttérben talán az is munkálkodott, hogy jóvátegyék a Fritz Haber német kémikusnak az első világháború idején, 1918-ban megítélt Nobel-díjjal elkövetett hibát.

A vegyi háború atyja

Haber az ammóniaszintézis kidolgozásáért kapta a kémiai Nobel-díjat.Ez a találmány önmagában valóban méltó a díjra, hiszen az eljárás létfontosságú volt a műtrágyagyártás megalapozásához és így az élelmiszertermelés fellendítéséhez.

A második ypres-i csata korabeli festményen

Forrás: Wikimedia Commons

Haber azonban nemcsak ezzel tette a nevét ismertté és hírhedtté. Őt tekintik a „vegyi háború atyjának”, aki kidolgozta a mérges gázok (elsősorban klórgáz) harci alkalmazását az első világháborúban, és 1915-ben személyesen felügyelte és irányította a klórgáz bevetését a második ypres-i (yperni) csatában.Ez volt a történelem első vegyifegyver-támadása, amely megelőzte a hírhedt mustárgáz, más néven yperit alkalmazását, amelyet szintén Ypres-nél vetettek be 1917-ben.

A klórgáz iszonyatos pusztítást végzett a védtelen emberek között. A frontszakaszt védő 15 000 francia katonából 5000 azonnal meghalt. A többiek vakon, borzalmas égési sérülésekkel elhagyták a frontvonalat és nyugat felé menekültek.

Meglepő döntés

Miután Németország elvesztette a háborút „Haber egyáltalán nem remélte a díj elnyerését. Jobban félt attól, hogy haditörvényszék elé állítják” – mondta az AFP-nek Inger Ingmanson svéd kémikus, aki könyvet írt Haber díjáról.

„Egyesek németbarát díjnak látták ezt a kitüntetést. Svédországban ugyanis akadtak olyan emberek, akik csatlakozni akartak a háborúhoz Németország oldalán” – tette hozzá Ingmanson.

Gáztámadás légi felvétele az első világháborúban

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Berliner Verlag/Archiv

Nem az első eset

A díj változatlanul az egyik legvitatottabb az összes valaha megítélt Nobel-díj közül.A díjazásról döntő bizottságnak tudnia kellett Habernek a gáztámadásokban betöltött szerepéről és a lövészárkoknál használt klórgáz borzalmas hatásairól. Az is vitathatatlan azonban, hogy kiemelkedő eredményt ért el az egész világ mezőgazdasági termelését forradalmasító műtrágyagyártásban.

Érdekes adalék még, hogy Victor Grignard francia kémikus is Nobel-díjat kapott a Grignard-reagens kidolgozásáért, és ő szintén fejlesztett ki mérges gázokat. Igaz azonban, hogy ez még az első világháború kitörése előtt, 1912-ben történt, és az előtt, hogy ilyen gázokat használtak volna háborús célokra.

Szerencsétlen időzítés

Az 1918-as „balfogás” valószínűleg arra ösztönözte a stockholmi döntőbizottságot, hogy alaposan átgondolják, kik legyenek a díjazottak valamilyen konfliktus után.

Ennek ellenére 1945 novemberében, alig három hónappal a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba utána maghasadás felfedezését honorálták a kémia Nobel-díjjal.

A hirosimai atombombarobbanás gombafelhője

Forrás: Origo

A kitüntetett egy másik német, Otto Hahn volt, akinek 1938-as felfedezése nélkülözhetetlen volt az atombomba kifejlesztéséhez.

Hahn azonban sosem dolgozott a felfedezés katonai alkalmazásain, sőt amikor angol hadifogságban meghallotta az atombomba ledobásáról szóló hírt, ezt mondta a fogolytársainak:

„Hálás vagyok azért, hogy nekünk (Németországnak) nem sikerült megépítenünk a bombát.”

A svéd királyi tudományos akadémia választása akkor is zavarba ejtő, különösen a nyilvánvaló sietséget illetően közvetlenül az után, hogy napvilágra került a bombák által okozott pusztítás súlyossága.

A „titkos Nobel-díjas”

A Nobel-archívumból kiderül, hogy az akadémia már 1940-ben díjazni akarta Hahnt. 1944-re már „titkos Nobel-díjasnak” tartották a kollégái, akinek csak meg kell várnia a háború végét, hogy átvehesse az elismerést.

A neves tudományos folyóirat, a Nature 1995-ben megjelent cikke szerint Hahn nevezését azok az akadémikusok támogatták, akik – az 1944-es kémiai Nobel-díj egyetlen jelöltjeként – úgy vélték, hogypolitikai nézeteitől függetlenül megérdemli a tudományos elismerést.Más jelölőbizottsági tagok jobban szerettek volna addig várni, amíg több kiderül az USA-nak a bombával kapcsolatos, háború alatt folytatott, szigorúan titkos kísérleteiről, de ők voltak kisebbségben.

Hahn végül megkapta az 1944-es díjat, noha csak a háború vége után, 1945-ben vehette át azt.

Megvetett díjazottak

Hahn felfedezése önmagában vitathatatlanul nagy teljesítmény volt, csupán a későbbi alkalmazása volt erősen ellentmondásos.

A lobotómiához hosszú, tűszerű eszközt használtak, amelyet a szemüregen keresztül vezettek az agyba

Forrás: Kennedy Museum, Ohio

Ugyanez nem mondható el néhány más Nobel-díjas kutatásról. Közéjük tartozik a portugál neurológus, Egas Moniz munkássága, aki az 1949-es orvosi Nobel-díjat nyerte ela leukotómia bizonyos pszichózisokban betöltött terápiás értékének felfedezéséért.”

Embertelen eljárás

Napjainkban a lobotómia nevű agysebészeti eljárást (amelynek révén megszakítják az agy frontális lebenyét az agy többi részével összekötő idegpályákat) csak rendkívül ritka körülmények között használják. (A lobotómia „eredményét” jól érzékelteti a Száll a kakukk fészkére című könyv és film, ahol a főhőst vetik alá ilyen eljárásnak.) A Nobel-alapítvány honlapján az a tömör megállapítás olvasható, hogy a sebészi eljárás „ellentmondásos” volt.

Bengt Jansson pszichiáter, aki korábban tagja volt az orvosi díjra jelölteket kiválasztó bizottságnak azonban más véleményen volt.

„Semmi indokát nem látom annak a felháborodásnak, azzal kapcsolatban, mit csináltak az 1940-es években, mivel akkoriban nem létezett más alternatíva!” Az elmebetegségek kémiai kezelését csak később fejlesztették ki.

A lobotómia végrehajtását szemléltető orvosi ábra. A speciális tűt a szemüregen át ütötték kalapáccsal az agyba

Forrás: Origo

Halálos csodaszer

Moniz előtt egy évvel az orvosi Nobelt a bizottság Paul Müller svájci kutatónak ítélte oda a DDT felfedezéséért, amely hatékonyan pusztítja a maláriát terjesztő rovarokat.A DDT-ről később kiderült, hogy felhalmozódik az élő szervezetekben, ahol súlyos rendellenességeket okoz.Ennek következtében a világ nagy részén mára már betiltották (Magyarországon például 1970-ben), de többen nem tartják ezt jó ötletnek, mert szerintük a malária sokkal több kárt és halálesetet okoz egyes területeken, mint amennyit az egyébként valóban nagyon hatékony DDT.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Parazitafertőzések és malária: orvosi-élettani Nobel-díj 2015

Nobel-díj egy tömeggyilkosnak, akinek milliók köszönhetik az életüket

• NOBEL-D

Nobel-díj egy tömeggyilkosnak, akinek milliók köszönhetik az életüket

GILICZE BÁLINT

Kevés ellentmondásosabb személy van a Nobel-díjasok között, mint a német Fritz Haber, a "vegyi háború atyjaként" is ismert kémikus. Az általa kifejlesztett harci gázok miatt sokan haltak kínhalált az első világháború lövészárkaiban, 1918-ban mégis megkapta a tudományos élet legnagyobb elismerését, igaz, más kutatásokért. Később az ő cége fejlesztette ki a gázkamrákban használt

Zyklon-B-t is.

Ha fogadást kellett volna kötnünk a kémiai Nobel-díj idei díjazottjára, vajon mennyi esélyt adtunk volna egy olyan figurának, aki három éve Szíriában személyesen felügyelte egy nemzetközi egyezményekben tiltott, saját fejlesztésű harci gáz bevetését a csatatéren? Azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy még egy kitöltetlen lottószelvény is jobb oddsokat ad, azonban meglepő módon majd’ száz évvel ezelőtt akadt valaki, akinek sikerült ez a "bravúr". Fritz Habernek hívták.

Gázos csapat

Haber kicsiny csapatával – melynek egyébként három későbbi Nobel-díjas, James Franck, Gustav Hertz és Otto Hahn is tagja volt – ott volt a lövészárkokban Ypernnél 1915-ben, és kutatóvegyészként első kézből tapasztalhatta meg, mit művelnek az ellenséggel a klór és más mérgező gázok, továbbá tesztelhette saját fejlesztésű gázmaszkjait is. Az ő nevét viseli a hírhedt Haber-szabály is, amely kimondja, hogy a mérgezés eléréséhez szükséges gázkoncentráció és a belélegzés időtartama fordítottan arányos.

Gáztámadás az I. világháború egyik csataterén

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Berliner Verlag/Archiv

A kémikus, jóllehet zsidó családból származott, inkább tartotta magát német hazafinak, és a háború alatt legfőképpen ez határozta meg a lépéseit. Ezért vállalkozott arra is – családja heves ellenkezése mellett –, hogy a Strategischdienst für Chemie (Kémiai Hadászati Szolgálat) munkatársaként, majd igazgatójaként a vegyészet tudományát katonai célok szolgálatába állítsa. A nitrogénvegyületek kémiájában talán nem volt nála jártasabb akkoriban a világon, így hát a robbanóanyagok fejlesztésébe fogott, ami azért is fontos volt, mert az antanthatalmak blokádja miatt elérhetetlen volt a világ akkori legjelentősebb salétromforrása, Chile.

A hadtörténet új, sötét fejezete azonban nem ezzel a kutatómunkával, hanem egy üzemi balesettel kezdődött. Haber gyárában klór szabadult ki, és ez a levegőnél nehezebb, szúrós szagú gáz több munkatársának halálát okozta. Ekkor jött az ötlet, hogy a gázt a harcászatban is ki lehetne próbálni, és innen már egyenes út vezetett a lövészárkokig. Haber a mérgező gázokat is ugyanolyan fegyvernek tartotta, mint bármi mást a csatatéren – dacára annak, hogy már ekkor igen komoly egyezmények korlátozták (elvileg) a harcokban felhasználható eszközöket.

Vegyészek háborúja

A harci gázok bevetését már 1899-ben megtiltotta a hágai egyezmény – akkor, amikor alkalmazásuk néhány próbálkozástól eltekintve még csak elméleti lehetőségként merült fel. Mindennek ellenére az I. világháborúban több mint 124 000 tonnát állítottak elő belőlük.

Kezdetben az egyezmény “fulladást okozó gázokat” megnevező kitételét kikerülve mindössze könnygázt alkalmaztak a felek, azonban a németek – Haberék vezetésével – hamar átálltak a halálos mérgezést okozó klórgázra, majd, miután kiderült, hogy viszonylag egyszerű ellene védekezni, újabb, még hatásosabb gázokat vetettek be.

Angol focicsapat gázmaszkban az I. világháború alatt, 1916-ban 

Forrás: Wikimedia Commons

A franciák oldaláról is beállt egy komoly tudós, a szerves kémikus Victor Grignard, aki a róla elnevezett reakció felfedezéséért már 1912-ben bezsebelhette a Nobel-díjat. Ő a klórgáznál nehezebben észlelhető foszgént hozta be a csatatérre, majd pedig – először a németek oldaláról – bevetették az egyik legundorítóbb vegyi fegyvert, a mustárgázt, amely fájdalmas, lassú halált hozott, és hosszú időre beszennyezte a csatateret.

A vegyi támadások az áldozatok teljes számához képest viszonylag kevés emberéletet követeltek, azonban brutalitásuk miatt egyrészt a közvélemény erős ellenállásával találkoztak, másrészt hatékony védekezési módszereket fejlesztettek ki ellenük. Így az I. világháború után, az 1980-as évekbeli Irak-Irán konfliktust leszámítva sehol nem haltak meg ilyen nagyságrendben harci gázoktól.

A felesége öngyilkos lett

Haber felesége, Clara Immerwahr, aki egyébként a Breslaui Egyetem első női PhD-fokozatának büszke birtokosa volt, öngyilkos lett a háború alatt – egyes források szerint nem bírta elviselni, hogy férje részt vett a klórgáz bevetésében. Az eset nem különösebben viselhette meg Habert, hiszen napokon belül elutazott, hogy ezúttal az oroszok elleni gáztámadásra vesse vigyázó tekintetét, majd két év elteltével újra megnősült.

Nitrogén életre-halálra

Friz Haber termékeny tudós volt, rengeteg felfedezés fűződik a nevéhez, azonban mind közül a legfontosabb az a Haber–Bosch néven ismeretes eljárás, mellyel a levegő nitrogénjéből nagy nyomáson, katalizátorok segítségével ammónia állítható elő. Ez a vegyület már könnyen reakcióra bírható, ami megnyitotta az utat a műtrágyák gazdaságos előállítása felé.

Fritz Haber

Forrás: AFP/Roger Viollet

Mindez lehetővé tette a mezőgazdaság robbanásszerű növekedését, és mindmáig ez az eljárás adja a műtrágyatermelés zömét, olyannyira, hogy egyes számítások szerint az ember testében található nitrogén 80%-ban ebből a bizonyos kémiai reakcióból származik. Haber ezért a felfedezéséért kapta a Nobel-díjat 1918-ban, amit így már lehet, hogy az emberiség nagyobb része is megszavazna számára – igaz, hogy nélküle az emberiség eme nagyobb része meg sem születhetett volna.

A levegő nitrogénjének hasznosítása azonban más irányokba is elviheti a dolgokat, elég csak arra gondolnunk, hogy az oklahomai robbantó, Timothy McVeigh lényegében műtrágyával, ammónium-nitráttal robbantott fel egy hatalmas irodaházat.

Nobeltől Nobelig

Haber esetében a történelem különösen sötét fordulatot vett, hiszen az ő vállalata volt az – igaz, évekkel a kémikus halála után –, amely kifejlesztette a zsidók millióinak elpusztításához használt Zyklon-B-t. A kezdetben rovarirtó szerként használt anyag hidrogén-cianidot tartalmazott, kovaföldben felszívatva.

Épp ugyanolyan kovaföldben, mint ami a Nobel által feltalált dinamit stabilitását biztosította, és így megteremtette a Nobel-díj anyagi alapjait.

A Zyklon-B doboza

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Bernd Settnik

Parazitafertőzések és malária: orvosi-élettani Nobel-díj 2015

ORIGO, MTI

A 2015-ös orvosi-élettani Nobel-díjat William C. Campbell ír, Omura Szatosi japán és Juju Tu kínai tudós kapta megosztva. A három kutató közül az első kettő egy olyan újfajta terápiát fedezett fel, amellyel hatékonyan lehet felvenni a harcot többek között a folyami vakságot és elefántkórt okozó fonálféreg-fertőzések ellen, utóbbi tudós pedig egy, a maláriás betegek túlélését jelentős mértékben javító gyógyszert fejlesztett ki.

A paraziták okozta betegségek évezredek óta gyötrik az emberiséget jelentős globális egészségügyi problémát okozva ezzel. A legsúlyosabb parazitafertőzések ráadásul a világ szegényebb régióit érintik, gátolva ezzel az ott élők egészségének és jólétének javítását célzó intézkedéseket. A Nobel-díjat érő felfedezések pontosan ezen a problémán segítenének - William C. Campbell és Omura Szatosi Avermectin nevű gyógyszere radikálisan csökkentette az élősködő fonálféregfajok okozta folyami vakság és elefántkór (vagy elefántiázis) kialakulásának esélyét, de más, parazita okozta betegségek esetében is hatásosnak bizonyult.

A harmadik díjazott, Juju Tu maláriaellenes készítménye, az artemisinin jelentősen visszaszorította a kórban szenvedő betegek elhalálozását.

Hans Forssberg, a Nobel bizottság tagja beszél a díjazottak ismertetésekor

Forrás: AFP/Jonathan Nackstrand

Parazita férgek és malária

A Nematodák törzsébe tartozó parazita férgek a világ lakosságának harmadát kínozzák, előfordulások különösen a Szaharától délre eső területeken, Dél-Ázsiában, Közép- és Dél-Amerikában gyakori. Két gyakori, fonálféreg okozta fertőzés a folyami vakság és az elefántkór. Előbbi krónikus gyulladást okoz a szaruhártyában, ami végül vaksághoz vezet.

Az elefántkór (más néven Lymphaticus filariasis) több mint 100 millió embert érint világszerte, tartós duzzanatokat okoz, ami nemcsak egészségügyi problémákhoz, hanem társadalmi megbélyegzéshez is vezet. A duzzanat úgy alakul ki, hogy a fertőzött testében a férgek jelentősen elszaporodnak, ami akadályozza a nyirokkeringést. A nyiroknedvek felgyülemlenek, ennek nyomán pedig nagyméretű ödémák keletkeznek.

Az elefántkór jellegzetes megnyilvánulása

Forrás: Wikimedia Commons

A malária az Anopheles szúnyog nőstényei által terjesztett egysejtű kórokozók által kiváltott betegség. Az élősködők a vérárammal a májba jutnak és szaporodni kezdenek, a májsejteket megfertőzik és elpusztítják. Ez után újra a véráramba kerülve elárasztják a beteg vörösvérsejtjeit. Itt tovább szaporodnak és a fertőzött sejteket szétrepesztik. A betegség magas lázzal jár, az agy rendszerint károsodik, végül a beteg elhalálozik. A kór világszerte 3,4 milliárd embert veszélyeztet, évente több mint 450 ezer ember - túlnyomórészt gyermekek - hal meg benne.

Az Anopheles stephensi a malária egyik fő terjesztője

Forrás: Wikimedia Commons

Talajlakó mikroorganizmusok jelentették a megoldást

Sokáig nem léteztek hatékony terápiák parazitafertőzések okozta betegségek kezelésére, az idei év díjazottjai által kidolgozott kezelések azonban változtattak a helyzeten.

Omura Szatosi japán mikrobiológus a természetes hatóanyagok izolálására specializálódott szakember. Kutatásai során a talajban élő Streptomyces nevű baktériumcsoportra koncentrált. Ezek a mikroorganizmusok antibakteriális hatású természetes termékeket állítanak elő, közéjük tartozik például a sztreptomicin nevű antibiotikum, amely a tuberkulózis első, klinikailag is hatásos antibiotikus gyógyszereként vonult be a köztudatba (érdekesség, hogy utóbbi gyógyszer felfedezéséért ugyancsak Nobel-díjat adtak 1952-ben).

1998 februárjában, Tokióban készített kép Omura Szatosi japán tudósról, a Kitaszato Egyetem professzorálól

Forrás: MTI/AP/Kyodo News/-------------------

A japán tudós olyan módszert fejlesztett ki, amellyel új Streptomyces törzsek nyerhetők ki a talajmintákból. Ezeket az új törzseket aztán laboratóriumi körülmények között már sikerrel lehetett szaporítani. Összesen ötven olyan törzset talált, amik a kutatás szempontjából ígéretesnek bizonyultak.

William C. Campbell parazitákra specializálódott, az Egyesült Államokban dolgozó biológus az Omura által felfedezett törzsek hatékonyságát vizsgálta. Végül az Streptomyces avermitilis vált nyerővé – a tudós azt vette észre, hogy az említett baktériumtörzs sikerrel pusztította el az állatokat megbetegítő parazitákat.

Streptomyces fajok

Forrás: Wikimedia Commons

A bioaktív ágenst kivonták, ez lett az Avermectin, aminek kémiai módosításával újabb, még eredményesebb készítményt állítottak elő. Megszületett tehát az Ivermectin, amely az embereken való kipróbálás során sikeresnek bizonyult az élősködők okozta betegségek elleni harcban.

A díjazottak bejelentésekor elhangzott, hogy Omura és Campbell felfedezései együttesen a gyógyszerek egy olyan új generációjának megalkotásához vezettek, amelyek rendkívüli hatékonysággal győzik le a paraziták okozta betegségeket.

Ősi kínai orvoslás modern hasznosítása

A maláriát hagyományosan klorokvinnal és kininnel kezelték egyre kevesebb sikerrel. Az 1960-as évek végére a malária legyőzésére tett erőfeszítések úgy tűntek, kudarcot vallottak - a betegséget nem sikerült visszaszorítani, ráadásul a maláriás esetek száma is emelkedett. Juju Tu a hagyományos kínai gyógynövénykezeléshez fordult, hogy új terápiákat keressen.

Az egynyári üröm (Artemisia annua) növény kivonata ígéretes jelöltnek bizonyult, az eredmények azonban nem voltak elég konzekvensek, így Tu az ősi leírásokhoz fordult segítségért. Ezek alapján, valamint az általa kifejlesztett tisztítási folyamat alkalmazásával sikeresen izolálta a növény aktív hatóanyagát, az artemisinint, amit sikerrel alkalmazott mind állatok, mind emberek esetében.

Az egynyári üröm (Artemisia annua) növény kivonata ígéretes jelöltnek bizonyult a készítményhez

Forrás: AFP/Jonathan Nackstrand

Az artemisinin a malária elleni hatóanyagok egy új osztályát képviseli, amely gyorsan, még kifejlődésük korai szakaszában elpusztítja a maláriaparazitákat, ez magyarázza példátlan hatékonyságát a súlyos malária fertőzések kezelésében.

Az Avermectin és az Artemisinin forradalmasította az élősködők okozta betegségekben szenvedők gyógykezelését. Campbell, Omura és Tu átalakíttta ezen betegségek gyógyítását. Felfedezéseik globális hatása és jótéteménye az egész emberiség számára felbecsülhetetlen.

A kutatókról

Az írországi Rameltonban 1930-ban született William C. Campbell a dublini Trinity College-ban diplomázott 1952-ben. Az amerikai Wisconsin Egyetemen folytatta PhD-tanulmányait. 1957-1990 között a Gyógyászati Kutatások Merck Intézetének kutatója, 1984-1990 között szenior kutatója és fejlesztési, vizsgálati igazgatója volt. Jelenleg a New Jersey-i Drew Egyetem emeritus kutatója.

Omura Szatosi 1935-ben született Jamanasi prefektúrában. 1968-ban szerezte diplomáját a Tokiói Egyetemen gyógyszertudományokból és 1970-ben kémiából PhD-zett. 1965 és 1971 között a japán Kitaszato Intézet kutatója, 1975 és 2007 között professzora volt. 2007-tól az egyetem emeritus professzora.

Hans Forssberg, az orvosi Nobel-díj odaítéléséről döntő bizottság egyik tagjai (b) nyilatkozik a sajtó képviselőinek, miután bejelentették, hogy a fertőző betegségek kutatása területén elért eredményeiért William C. Campbell ír, Omura Szatosi japán, illetve Juju Tu kínai tudós (a kivetítőn b-j) kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a stockholmi Karolinska Intézetben

Forrás: MTI/EPA/TT NEWS AGENCY/Fredrik Sandberg

Juju Tu 1930-ban született Kínában. A Pekingi Orvosi Egyetemen szerzett gyógyszerész diplomát 1955-ben. Különböző tudományos fokozatokban 1965-től a hagyományos kínai orvoslással foglalkozó akadémia munkatársa.

A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (266,3 millió forintos összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

GPS-sejtek az agyban: orvosi-élettani Nobel-díj 2014

• ORVOSTUDOMÁNY

GPS-sejtek az agyban: orvosi-élettani Nobel-díj 2014

ORIGO

A 2014-es orvosi-élettani Nobel-díjat John O'Keefe, May-Britt Moser és Edward I. Moser kapták megosztva. A három kutató - köztük az 5. díjazott házaspár a Nobel-díjak történetében - azokat a sejteket fedezték fel, amelyek elkészítik a külvilág térképet az agyban, lehetővé téve számunkra a tájékozódást.

Honnan tudjuk, hol vagyunk? Hogyan találjuk meg az utat egyik helyről a másikra? És hogyan tároljuk ezt az információt úgy, hogy azonnal megtaláljuk az utat, amikor legközelebb ugyanazt az útvonalat követjük? Az ez évi Nobel-díjasok egy olyan helymeghatározó rendszert, egyfajta „belső GPS-t” fedeztek fel az agyban, amely lehetővé teszi, hogy elhelyezzük magunkat a térben. A kutatók kimutatták egy magasabb rendű kognitív (gondolkodási) funkció sejtszintű alapjait.

A helymeghatározó rendszer első elemét 1971-ben fedezte fel John O’Keefe. Azt tapasztalta, hogy az agy hippokampusz nevű területén lévő egy bizonyos típusú idegsejt mindig aktiválódik, amikor a patkány a szoba egy bizonyos helyén van. Más helyeken viszont más sejtek aktiválódnak. O’ Keefe azt a következtetést vonta le, hogy ezek a „helyérzékelő sejtek” kialakítják a szoba térképét.

Forrás: Nobel-díj Bizottság/Mattias Karlén

Több mint három évtizeddel később, 2005-ben May-Britt és Edvard Moser felfedezte az agyi helymeghatározó rendszer másik kulcselemét. Meghatározták az idegsejtek egy másik típusát, amelyet „rácssejteknek” neveztek el. Ezek egy koordináta-rendszert generálnak, és lehetővé teszik a precíz pozícionálást és az útvonal megtalálását. Későbbi kísérleteik megmutatták, hogy teszik lehetővé a helyérzékelő és a rácssejtek a helymeghatározást és a navigációt.

Forrás: Nobel-díj Bizottság/Mattias Karlén

John O´Keefe, May-Britt Moser és Edvard Moser felfedezése egy olyan problémát oldott meg, amely évszázadok óta foglalkoztatta a filozófusokat és a tudósokat: hogyan készít térképet az agy a bennünket körülvevő térről, és hogyan találjuk meg az utunkat egy összetett környezetben.

Forrás: Nobel-díj Bizottság/Mattias Karlén

 

Vizsgálatot indíthatnak Hillary Clinton ellen

MTI

Rudy Giuliani, a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump egyik bizalmasa egy interjúban nem zárta ki, hogy vizsgálatot indítanak Hillary Clinton ellen a Clinton-alapítványnál feltételezések szerint elkövetett visszaélésekkel kapcsolatban, de hangsúlyozta, hogy a leendő elnöké a döntés.

Rudy Giulianit arról kérdezték, hogy vajon a leendő Trump-kormányzat vizsgálatot indít-e Hillary Cinton volt demokrata párti elnökjelölt ellen. Giuliani – akit az igazságügyi miniszteri poszt várományosaként emlegetnek – válaszát azzal kezdte, hogy ez "kemény döntés", de szerinte az igazságszolgáltatásnak mindenki számára egyenlő mércével kell mérnie. Hozzátette: "A mi politikánkban hagyomány, hogy a dolgokat lezárjuk. Ugyanakkor azt azért meg kellene nézni, hogy mennyire rossz dologról van szó. 

Clintont soha nem vizsgálták ki a több százmillió dollár miatt." 

Ezzel arra célzott, hogy egyes vádak szerint a Clinton-alapítványhoz érkező pénzek egy részét személyes célokra használták fel. 

Forrás: AFP/Brendan Smialowski

Giuliani arra a kérdésre válaszolva, hogy akkor is elfogadná-e az igazságügyi tárcát, ha az azzal járna, hogy nem indíthat vizsgálatot Clinton ellen, azt mondta: "ez az elnök döntése". Elmondta azt is, hogy körültekintően kell megvizsgálni a dolgokat, meglehet, hogy "a bizonyítékok nem is döntőek, és korábban túlzásokról volt szó, és ebben az esetben a legjobb elfeledkezni az ügyről és továbblépni".
A Clinton-alapítványt Bill Clinton hozta létre, amikor 2001-ben távozott a Fehér Házból. A karitatív szervezetet, amely eddigi tevékenysége során mintegy 2 milliárd dollárt kapott különböző adományozóktól. Trumpék arról beszéltek a kampányban, hogy Hillary Clinton semmit sem tett azon érdekellentét megszüntetéséért, hogy ő maga külügyminiszterként szolgált, miközben külföldről jelentős összegek érkeztek az alapítványhoz. 

A Fehér Ház szóvivője, Josh Earnest már szerdai sajtótájékoztatóján – szintén kérdésre válaszolva – azt mondta, hogy az amerikai politika hagyományai szerint az igazságszolgáltatást nem szokták politikai bosszúkra felhasználni.