2016. november 15., kedd

A háborús bűnösök.



A háborús bűnösök.


Putyin nem hagyja, hogy shortolják a rubelt 


Hadat üzent Soros Györgynek és társainak. 

E hírről sokféle találgatás indult el, és a motivációk azt gondolom teljesen jogosak. Amin leginkább el kell gondolkodniuk a nyugati államok vezetőinek, az, hogy Putyinnak hogyan sikerült megszabadítani Oroszországot azoktól, akik teljes gazdasági és társadalmi összeomlásba akarták taszítani, és hogy tudta börtönbe vetni mindazokat, akik megpróbálták.

Talán a Lubawitschern-ek befolyásolják Putyint? A tény mindesetre az, hogy Putyin a saját népéhez és Oroszországhoz hű, tehát nem fogja megengedni senkinek, mindaddig, amíg ő van hatalmon, hogy kiárusítsák a hazáját, és az NWO, Új Világrend markába kerüljön! Ezért rendelte el, hogy egy nemzetköz elfogató parancsot adjanak ki Soros György ellen, akit rajta kaptak, hogy pénzügyi segítséget akart küldeni azoknak, akiket ellenzéknek hívnak Oroszországban, és akik nemrég néhány tízezer embert az utcára vittek, hazugságokat bebeszélve nekik a választási csalásokról.
Ettől kezdve mister Sorosnak nem sok játéktere marad, hogy folytassa a piszkos játékait, mely térdre kényszerítette az egész világ pénzügyi rendszerét, folyamatosan együttműködve Rothschild / Rockefeller és a többi sakállal. Putyin beszédét hivatalosan tették közzé az orosz hatóságok.

Ma nyilvánosságra hozzuk az Orosz Federáció és miniszterelnökének Vlamimir Putyinnak a közleményét: Nemzetközi elfogató parancs kibocsátást kértük a Soros György magyar deviza spekuláns, pénzügyi terrorista ellen. Az orosz titkosszolgálatok felfedezték, tetten érték, hogy dán derivatívák és más külföldi valuták által támadást kezdett az orosz valuta ellen a pénzpiacokon. Meg kell említeni, hogy Soros ezeket a Derivatívákat (származékos ügyletek) luxemburgi bankok segítségével használta fel, mely szigorúan tiltva van az EU államai által aláírt Bázel II szerződésben." 


VILÁGHÓDÍTÓK AZ IGAZI HÁBORÚS BŰNÖSÖK 

ÍRTA: Marschalkó Lajos


Több, mint egy évszázada - különféle ürügyekkel - a hatalomért folyik az emberi harc. A "Hatalom", amelyet nagy H-val írnak a bankárok, politikusok, egyházi férfiak, szakszervezeti vezérek és kommunista párttitkárok, úgyszólván minden lett. A diktatúrák rohamcsapatai már nem a szociális jelszavakat kiáltozzák. Nyíltan és brutálisan hirdetik: "a hatalmat akarjuk". És az úgynevezett demokratikus pártok, ha kifelé titkolják is, befelé a lelkük legmélyén szintén a diktatúra csatakiáltását vállalják magukénak: "a hatalmat kívánjuk!". Mindegy, hogy demokrata, vagy munkáspárti, republikánus, vagy keresztény unionista alapon: - a Hatalom lett a nagy bűvölet, a természetfeletti életcél.

A modern társadalom felépítettsége, az emberi eltömegesedés természetszerűleg hozta magával a hatalom szédült imádatát. Az aranyborjú már csak mellékes szimbólummá silányult. Az aranyat, a gazdagságot, a kapitalizmus Szent Állatának porcikáit szét lehet osztani, ki lehet árusítani, mint egy közönséges borjú kadáverét mérik ki a mészárszékekben, ha valakinek - hatalma van hozzá! A marxista az anyag egyedülvalóságának hirdetésével akar eljutni a tömeg vezetéséig, a bankár az arannyal, vagy a sajtó kézbentartásával, a bolseviki a géppisztoly brutalitásával. Végeredményben azonban minden párt, csoport, demokrácia, diktatúra csak - a Hatalmat akarja. És mindez érthető is, mert sokszor úgy tűnik fel, hogy a Hatalom - minden! Több, mint a Fort Knox minden aranya. Mert, ha azokat az aranyrudakat szétosztanák, a földkerekség kétmilliárd lakójának aligha jutna belőlük egy-egy darab.

Az államok, országok, társadalmak és földrészek fölötti hatalom azonban végtelen. Mint Krisztus az öt kenyeret és két halat, úgy lehet osztani. Jut belőle miniszteri pozíció, rendőrtiszti állás, párttitkárság, szakszervezeti vezérség, utcaseprői rang és hivatalnoki íróasztal. Természetesen csak annak, aki a hatalommal, vagy a hatalom uraival tart, tehát, aki beletartozik a pártvezért, szakszervezeti főtitkárt, diktátort vagy bankvezért követő nyájba; a demokrata unióba, a keresztény szakszervezetbe, avagy a diktatúra pártjába, de mindenek fölött a szabadkőmíves páholyok valamelyikébe.

Így érthető az, hogy napjainkban úgyszólván minden jelszó, irányzat, gondolat egyetlen vágyat rejt: a hatalom meghódítását. Imádság! - mondják az egyháziak. Szabadság! - kiáltják a kommunisták a megbűvölt párttagok felé, azonban az utóbbi jelszó hátterében ott sötétlik a katorga, a börtön, a drótsövény és a szibériai rabszolgamunkások kietlen barakkja. Ott penészedik a nyomor és ott tündököl a kiváltságos kommunista uralkodó osztály hatalmának ragyogása. - Demokrácia! - hirdetik Nyugaton, de itt tudják legjobban, hogy a húzófogantyús szavazógép nem a nép, hanem csak a függöny mögötti sejtelmes erők hatalmát takarja.

Minden csoport vélt ereje, nagysága, szavazatszáma, vagy géppisztolya mögött ott húzódik meg a legsátánibb vágy: a hatalomhódítók gőgje, gyávasága, törpesége és grandiózus álma: úrrá lenni a földbolygó felett. Meghódítani az egész világot!

Hogyan lehet elérni ezt a célt, amelyről Ezdrástól, Mózestól, Nagy Sándortól Sztalinig álmodtak cézárok, diktátorok, condottierik, bankárok, szakszervezeti muftik?! A hidrogénbomba elpusztíthatja mindkét felet, a rakétagép berepülhet mindkét szembenálló területére. Marad tehát minden foglalás és leigázás legveszedelmesebbje: "békés" eszközökkel: - tehát csekk könyvvel, UNESCO-val, átneveléssel, új erkölccsel és békepropagandával meghódítani a világot. Ebből a gondolatból Lenin olyan hatalomtechnikai elméletet, illetőleg a hatalom megszervezésének, kiterjesztésének és megtartásának olyan ördögi stratégiáját építette fel, amely bolsevizmus néven eddig csaknem ellenállhatatlannak bizonyult ott, ahol a hatalomtechnika részleteivel nem voltak tisztában.

A műveltnek vélt emberiség azt sem vette észre, hogy Lenin és a bolsevizmus csak részleg, mint ahogy részleg volt a marxizmus, a szabadkőmívesség, a kapitalizmus is! Csak nem másfél évszázad óta működött s azóta már csaknem meg is valósult egy második, sokkal egyetemesebb, gigászibb, alaposabb terv. Ez utóbbi, - ősi tanítások alapján - nem valamelyik "izmus", párt csoport, egyház, hivatásrendi szervezet, vagy osztály számára akarta meghódítani a földkerekség fölötti uralmat, hanem kizárólag - egy nép számára.

Lenin terve kissé nyers, brutális és elnagyolt volt. Azonfelül olyanféle hibában szenvedett, mint azé a hadvezéré, aki csata előtt az ellenség tudomására adja, hogy hol, milyen erőkkel, mikor és milyen módszerekkel fog támadni. A másik, - az igazi nagy terv - sokkal hatásosabbnak bizonyult, mert a be nem avatottak, - sőt a beavatottak előtt is! - megőrizte minden vezérkari tervek legfontosabb tulajdonságát, - a titkosságot. Legfőbb előnye pedig az volt, hogy sokkal általánosabbnak, egyetemesebbnek mutatkozott, mint akár az osztályharcra korlátozott szakszervezeti vezéreké, vagy a lelki síkra szorítkozott egyházi férfiaké! 


Izrael ismét be fogja vetni a trükkjét, a következő háborúban az USA ellen? 


Lassan kibontakozik egy kép az ember előtt. Izrael az USA katonai és gazdasági erejét kihasználva kirobbantja a harmadik világháborút.

Például MIG-repülők megtámadják az USA kiselejtezésre ítélt repülőgép anyahajóját, az US Enterprist, amit 2013-ban kellene kiselejtezniük, tehát a legegyszerűbb mód az eltüntetésre a háborús megsemmisítés. Magyarországról épp most vitték a MIG-29-eseket Izraelbe. Tehát felségjelzés nélküli gépekkel, vagy iráninak álcázott magyar gépekkel el lehet süllyeszteni egy halálra ítélt USA hadihajót.
Az ötletet már gyakorlatban is alkalmazták 1967 június 8.-án.
Akkor zajlott az arab-izraeli háború és az USA természetesen Izraelt támogatta.

Most itt ugorjunk pár évet előre !
1973-ban a zsidók majdnem elvesztették a háborút Egyiptom és Szíria ellen. Volt egy pillanat, amikor kikészítették az atombombáikat, hogy azzal semmisítik meg az arabokat. Ekkor lépett a háborúba az USA. Amerikai segítséggel legyőzték az arabokat.Izraelben a bombázókról leszerelték az atombombákat és visszarakták a helyére.
A CIA kiderítette, hogy már 1966-ban(!!!) a zsidóknak két nukleáris robbanófejük volt összeszerelve. Az amerikai megfigyelőket hét látogatáskor hétszer verték át a Dimonai erőműben, ahol hivatalosan annyit állapítottak meg, hogy " "nincs látható oka annak, hogy miért van szüksége Izraelnek ekkora atomreaktorra"
Az óriási szélhámosságot egy tisztességes , Dimonában dolgozó zsidó, Mordechai Vanunu leplezte le. Miután fotókkal és adatokkal, leírásokkal feltárta az igazságot, 18-évet kellett fegyházban eltöltenie zsidó emberként, Izraelben.
Ma legalább 4-500 nukleáris robbanófejük van, de ezek pontos számát senki sem tudja, mert az USA rengeteg saját fegyverét tárolja Izrael területén.Így nukleáris fegyvereket ís- számolatlanul.
Az atomarzenál elismerése hivatalosan Richard Nixon és Golda Meir miniszterelnök között történt meg 1970-ben.
Mire használják a zsidók az atomarzenáljukat ? Martin Karfeld, az izraeli 7-es rádióban 2010 márciusában kijelentette, hogy Európa makacs ELLENSÉG és ha úgy vélik, a több száz atomtöltetükkel elpusztítják az egész öreg kontinenst. Mert ugye Izrael nem Európában fekszik, hanem Ázsiában .
Tehát az eddigieket összefoglalva van egy állam, amelyiknek legalább 400 atombombája van és nyíltín bevallja, hogy azzzal mérlegelés nélkül elpusztítja az arabokat, vagy egész Európát - ha a helyzet azt kívánja ! "Mérlegelés nélkül ,atombombákkal , ha a helyzet úgy kívánja "!!!!!
Most kanyarodjunk vissza az írás elejére !
Szóval 1967 júniusában El Aris egyiptomi város közelében, nemzetközi vizeken tartózkodott az U.S.S. Liberty könnyen felfegyverzett hírszerző hajó.Olyan értékes információkat szerzett és rögzített, miszerint a zsidók több száz fegyvertelen egyiptomi hadifoglyot gyilkoltak le a Sinai-félszigeten.Megtudták azt is, hogy hamarosan Szíriát is megtámadják, a régi ellenségek egyikét .A harci cselekmények azonban nem az elvártaknak megfelelően haladtak, ezért "mivel a helyzet úgy kívánta, mérlegelés nélkül" úgy döntöttek az izraeliek, hogy elpusztítják a legnagyobb szövetségesük, Amerika hajóját és az egészet Egyiptomra kenik !
Június 8.-án kora reggel az izraeli sugárhajtású gépek alacsonyan és lassan rengetegszer körberepülték az amerikai kémhajót. Felmérték a terepet. Az amerikai katonák jól látták a pilóták arcát és mosolyogva integettek a szövetséges harci gépeknek.
Délután kettőkor ugyanezek a gépek, immár izraeli felségjelzés nélkül , figyelmeztetés nélkül megtámadták a szövetségesük hajóját, gépágyúkkal,rakétákkal és napalmmal.Az elsődleges célpont a kommunikációs központ, a rádiószoba volt.Miután ezt megsemmisítették, szétlőtték az antennát és az összes bombát, lövedéket a hajóra zúdították.
A támadás alatt a zsidók zavarták az amerikai hajó elektronikus segélykérését, ezért nem tudtak segítséget kérni a környéken állomásozó egységektől.
Viszont a hajó technikusai egy új antennát állítottak fel , azonosították a zsidó támadókat és segítséget kértek a Földközi -tengeri Hatodik Flottától.
Miután Izraelben erről értesültek, újabb támadás következett ! Az amerikaiak kimenekültek a hajó belsejéből, a sebesülteket a fedélzeten ápolták. Ekkor a zsidók torpedóhajókkal, 20 és 40mmm-es gépágyúkkal cafatokká lőtték a fedélzetre szorult embereket és megtorpedózták a hajót ! Csak a torpedótalálat egymaga 22 amerikai matrózt ölt meg a fedélzet alatt.A hajótestet 821 nagyméretű lövedék ütötte át, úgy nézett ki mint az ementáli sajt.Az összes hajón levő és vízre bocsátott mentőcsónakot szétlőtték gépágyúikkal, matrózostól, mindenestől.
Az egészben az a legelképesztőbb, hogy a Liberty nem süllyedt el és maradtak túlélők !
A cionista elképzelés az lett volna, hogy egy amerikai hajó elsüllyesztését az arabokra kennek. Ezáltal Izrael szabadabb kezet kap Egyiptomban, majd Szíriában.
A legnagyobb szövetséges , az USA pedig katonailag és gazdaságilag maximálisan támogatja Izrael államot a háború folytatásában.De minden kiderült, mert a hajó nem süllyedt el és maradtak túlélők ...Az ügyet maximális eltusolták a közvélemény elől.
A Liberty parancsnoka, Wiliam McConagle a hajó megmentéséért és a hihetetlen bátorságáért megkapta a Becsületrend (Medal of Honor) kitüntetést.Az USA legnagyobb kitüntetését most kivételesen nem az elnök adta át és nem a Fehér Házban történt a ceremónia. Az érdemrendet a Haditengerészet főtitkára adta át a Washington Naval Yardon.Az Amerikai Haditengerészet csak négy napig vizsgálódott az ügyben, az amerikai nagy lapok semmit nem írtak a kényes ügyről.
A történetet részletesen 1979-ben leírta a hajón szolgáló James Ennes hadnagy ; "Támadás a Liberty ellen"című könyvében.( Ennes James , 1979 Assault On The Liberty. New York : Random House )
Dean Rusk, akkori amerikai külügyminiszter azt nyilatkozta szó szerint az ügyről ; "Izrael előre kitervelten és szándékosan támadta meg az U.S.S. Libertyt."
A támadásnak 202 amerikai áldozata volt.
Izrael "ha a helyzet úgy kívánja,mérlegelés nélkül," ismét hátba fogja döfni a legfőbb szövetségesét, az USA-t.
Érdekes lesz ez a háború ! Amerika az embereivel és a totális gazdaságával Cion érdekeit védi , miközben a szövetségese bármikor hátbaszúrhatja - ismét!Senki nem figyel például Észak-Koreára ! Mi lesz, ha az elmebeteg diktátor szabadon enged egy mutáns baktériumot, vírust , mint biológiai fegyvert ?
A zsidók nem nyerhetik meg az Irán elleni háborút, mert hőzöngő törpék ! Már a legelső körben be fogjánk rángatni az USA-t, valami jó ürüggyel.
Mi lesz Izrael lakosságával, ha a háború nem az elvártaknak megfelelően alakul ?
Szudán és Izrael között 1984-ben légihíd jött létre.A CIA segítségével 34 izraeli gép alig 36 óra alatt több, mint 14500 embert szállított "haza".
Volt olyan gép,amelyen 1122 ember utazott. Egy darab repülőgépen1122 ember, ez azóta is világrekord !!!. Mire Izraelben landoltak, két újszülött is világra jött ezen a rekorder gépen, tehát a csúcs 1124 fő..
Ez azért érdekes, mert ha le kell lépni Izraelből, ez csak légi úton megoldható. Közép-Európában most váltanak tulajdonost a nagy repterek...Az új tulajdonosok, üzemeltetők kilétét legtöbbször homály fedi. A Malév is most a háború előtt csődölt be, hirtelen. A budapesti nagy reptér új üzemeltetőiről ma mondta be a rádió, hogy nem európai uniós ország tagjai.
Kína nem vette meg Ferihegyet, Izrael pedig Ázsiában helyezkedik el.
... és ugye itt árválkodnak a nagy lakóparkok , Magyarországon , üresen, már évek óta ...
Ne felejtsük el, azt a hat segélyszállító hajót sem, amit Izrael nemzetközi vizeken támadott meg 2010 május 31.-én. Kilenc fegyvertelen embert öltek meg. Élelmiszert, gyógyszert, meg hasonló ártalmatlan dolgokat vittek Gázába a palesztinoknak.Mert ott időnként az emberek a saját vizeletüket tejporral keverik össze,hogy éhen ne pusztuljanak !
Gondolom senki sem akar a palesztinokkal szerepet cserélni ! Mindenki próbálja összerakni a mozaikokat, mert egyre élesebbé válik a kép . 




A Rothschildok az iráni bankokat akarják? 

2012-02-20 
FÚSZ
Pete Papaherakles - American Free Press, 2012 február 10

    Lehetséges, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság központi bankja (CBI) feletti irányítás a legfőbb ok, amiért most Irán áll a nyugati és izraeli hatalmak célpontjában ?

    Ahogy a feszültségek nőnek és az Irán elleni egyébként nehezen elképzelhető háború közelebb kerül, érdemes megvizsgálni az iráni bankrendszert az amerikaival, brittel és az izraeli-vel összehasonlítva.

    Néhány kutató rámutatott, hogy Irán egyike a világ azon három országának, amelynek a központi bankja még nincsen a Rothschildok ellenőrzése alatt.
    Szeptember 11 elött még 7 ilyen ország volt: Afganisztán, Irak, Szudán, Líbia, Kuba, Észak-Korea és Irán. 2003-ban azonban Afganisztánt és Irakot is elnyelte a Rothschild polip, és 2011-ben Szudán és Líbia is elesett.
    Líbiában, mialatt az ország még háborúban állt már létrejött a Rothschild bank Benghaziban.

    Az iszlám tiltja a kamat szedését, ami hatalmas probléma a rothschildi bankrendszer számára. Néhány évszázaddal ezelőttig, a kamatszedés a keresztény világban is tilos volt és még halállal is büntették, ugyanis kizsákmányolásnak és elnyomásnak számított.

    Amióta a Rothschildok 1815 körül átvették a Bank of England irányítását, folyamatosan terjesztik ki a banki ellenőrzést az egész világon. A módszerük az, hogy ráveszik az adott ország korrupt politikusait, hogy vegyenek fel hatalmas hiteleket, amelyeket soha nem lehet visszafizetni, s így a Rothschild bank adósai lesznek. Ha egy vezető nem fogadja el a kölcsönt, azt megbuktatják, elűzik vagy megölik. És ha ezek egyike sem sikerül, akkor a következő lépés az invázió melynek nyomán egy uzsora-alapú Rothschild bank jön létre. 

    A Rothschildoknak igen erőteljes befolyása van a világ legfőbb hírügynökségeire. Folytonos ismétléssel, a tömegeket becsapva rémtörténeteket hitetnek el állitólagos gonosz gazemberekről. A Rothschildok ellenőrzik a Bank of Englandet, a Federal Reserve-t, az Európai Központi Bankot, az IMF-et, a Világbankot és a bázeli Nemzetközi Elszámolási Bankot. Szintén az ő tulajdonukban van a legtöbb arany a világon, valamint a londoni aranytőzsde amely naponta meghatározza az arany világpiaci árát. At mondják, a család tulajdonában van, a bolygó vagyonának több mint a fele - a Credit Suisse becslése szerint 231,000,000,000,000 (kétszázharmincegy ezer
    milliárd) dollár (* a világ hivatalosan leggazdagabb embere Carlos S Helu 74 milliárd dolláros vagyonának a 3,122-szerese -a fordító számítása) - és ez Evelyn Rothschild, a jelenlegi családfő vezetése alatt áll.

    Objektív kutatók azt állítják, hogy Irán a tálibokhoz, az iraki Szaddam Husszeinhez és a líbiai Moamer Qadaffi-hoz hasonlóan szintén nem a nukleáris vagy háborús fenyegetés miatt áll a célkeresztben.

    Mi hát az igazi ok? Az olajon keresztül realizálható több ezermilliárdos profit vagy a szintén ezermilliárdkban mérhető háborús nyereség ? Illetve, hogy csődbevigyék az amerikai gazdaságot vagy a harmadik világháború elindítása ? Talán el akarják pusztítani Izrael ellenségeit vagy megsemmisíteni az iráni központi bankot, így akkor már senki sem marad aki szembeszálljon a rothschildi pénz fegyverrel ?

    Ezen okok közül bármelyik elképzelhető vagy ami még rosszabb, lehet, hogy mind egyszerre érvényes. 

A pénzügyi oligarchia soha nem látott 

diktatórikus hatalmat épít 

2012-02-13. 11:31 Kuruc.info
Bogár László közgazdász teljes joggal mutatott rá arra a tényre, hogy a magyar társadalomnak nincsen szüksége a felvett hitelekre, hanem a kölcsönökön keresztül "a globális pénzügyi hatalom a függésünket akarja biztosítani". "Mindenképpen olyan konstrukciót fognak ránk erőltetni, amely a függést, az állandó ellenőrzést, a felügyeletet és a beleszólást fogja biztosítani" - mondta ki végre sok "szélsőjobboldalinak" és "nácinak" bélyegzett honfitársunk régóta hangoztatott véleményét Bogár László közgazdász a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Előzmények: Bogár László az IMF-ről: ez védelmi pénz

Teljes mértékben egyetértek Bogár László álláspontjával. Szeretnék azonban némi kiegészítést fűzni a professzor úr szavaihoz. Ugyanis nem pusztán arról van szó, hogy a nyugati világot egyre szorosabb pórázon tartó pénzügyi világkormány még szigorúbb "ellenőrzést" és "felügyeletet" akar gyakorolni hazánk (és természetesen más, szintén eladósított államok) felett. Mert a "felügyelet", az "ellenőrzés" egyáltalán nem öncélú, hanem arra szolgál, hogy biztosítva legyen az olcsó és engedelmes munkaerő, amely "életét" és "vérét" adja a világbirodalmi elit hatalmának és luxuséletmódjának fenntartásáért.

A világ pénzügyi arisztokráciája számára a kérdés a következőképpen vetődött fel: hogyan lehet elérni, hogy az uralmuk alatt álló Európa és Amerika, valamint számos csatlós állam sok százmillió lakója látástól-vakulásig, rabszolgaként dolgozzon a birodalmi elit javára? Az egykori keleti blokk népei hozzászoktak a szegénységhez, velük tehát nincs sok gond, ezzel szemben vajon hogyan lehet elérni, hogy a jólétben élő nyugati államok polgárai is elfogadják a rabszolgasorsot? A válasz: el kell őket adósítani, ugyanis a visszafizethetetlen kölcsönök rabságában vergődő emberek életük végéig engedelmesen végrehajtják uraik parancsait, lázadásról pedig álmodni sem mernek.

Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy az elmúlt évtizedek folyamán hihetetlen mértékben megnőtt a többnyire teljes mértékben virtuális hitelpénz mennyisége. Az elképzelhető legegyszerűbb és egyúttal legnagyobb átverés a világon, hogy a bankok lényegében a semmiből előállítják a hitelpénzt, amely abban a pillanatban keletkezik, amikor a szerencsétlen - reklámok segítségével is megbolondított - kölcsönt kérő személy, intézmény vagy ország részére az igényelt pénzösszeget kiutalják. Csakhogy a "semmiért" elképesztő mennyiségű munkával és sok esetben konkrét vagyontárgyakkal (földdel, lakással, országok esetében cégek, vállalatok tulajdonjogának átadásával, természeti kincsekkel) kell fizetni. Vagyis a levegőből megteremtett, hatalmas uzsorakamattal megterhelt pénz fedezete részben a hitelfelvevő által elvégzett egyre növekvő mértékű munkamennyiség, részben pedig a kölcsön fedezeteként bejegyzett ingatlanok, vállalatok és természeti kincsek lesznek.

Mondhatnám úgy is, a pénzügyi világkormány három legyet üt le egy csapásra a hitelezésnek nevezett, emberiségellenesnek bízvást nevezhető bűncselekményével. Először is, mint arra Bogár László rámutatott, megteremti az "ellenőrzés", a "felügyelet" lehetőségét a hitelfelvevő államok (és azok polgárai) felett. Másodszor, egyre több és több, alacsony bérért végzett munkára kényszeríti az alávetett népeket. Harmadszor pedig, a pénzügyi maffia az újabb és újabb kölcsönök fedezeteként megkövetelt ingatlanokra, természeti kincsekre, nagyvállalatokra is ráteszi a kezét, kiragadva azok tulajdonjogát a nemzetállamok kezéből.

A folyamat vége nyilvánvalóan az lesz, hogy az állandóan a demokráciáról pofázó cionista pénzügyi oligarchia a történelemben soha nem látott diktatórikus hatalmat összpontosít a kezében. Napról napra csökken az esélye annak, hogy ennek a borzalmas diktatúrának a kiépülését megakadályozzuk. Márpedig, ha késlekedünk a cselekvéssel, nemzetünk rövid idő múlva megszűnik létezni, mi magunk pedig egész életünkben, utódaink pedig évszázadokig, megvetett rabszolgaként dolgozhatnak a pénzügyi oligarchia uralmának és jólétének fenntartása érdekében.
Perge Ottó 


22 ingatlanja, 600 millió értékű befektetése és másfél milliárd kintlevősége van Pintérnek 


Az olajmaffia pénzek jócskán hoztak a konyhára , na ne ő becsületesen kereste meg a rendőri fizetését rakta félre, meg azoknak az embereknek a vagyonát kiket likvidált az aranyháromszögben . És tette mindezt büntetlenül Antal József Nyomására – most megteremtjük a hazai burzsuáziát , hát ő is beleesett, de mi likvidáltathatjuk , egy közlekedési balesetnek álcázott Hajder módban elkövetett balesettel.


Huszonkét ingatlan, egy Wartburg személygépkocsi és több mint hatszázmillió forint értékű befektetés szerepel Pintér Sándor most közzétett vagyonnyilatkozatában. Ezeken felül közel másfél milliárd forintos kintlevőséggel rendelkezik a belügyminiszter.

Huszonkét különféle ingatlant tüntetett fel vagyonnyilatkozatában Pintér Sándor, emellett azonban számtalan értékpapír-befektetése van a belügyminiszternek, valamint másfél milliárd forintos kintlevősége. Luxusautó azonban nincs a nyilatkozatban, csak egy öröklésből származó keletnémet négykerekű.

Egy 155 négyzetméteres erzsébetvárosi társasházi lakás, egy 62 négyzetméteres II. kerületi lakás, és egy ugyanebben a kerületben lévő, 2246 négyzetméteres telken álló 400 méteres ház birtokosa Pintér Sándor belügyminiszter most közzétett 2012-es vagyonnyilatkozata szerint. Szintén a II. kerületben rendelkezik két darab 160 négyzetméteres és egy 106 négyzetméteres lakással is.

Pintérnek ezen kívül még Csömörön van egy 809 négyzetméteres, zárt kert besorolású telke, valamint a Tisza-tó melletti Sarudon egy 2158 négyzetméteres külterületi ingatlanja, mellette pedig egy egyhektáros szántója. A belügyminiszternek Siófokon is áll egy 224 négyzetméteres háza egy 1100 négyzetméteres telken.

A miniszternek több garázsa is van: tulajdonosa egy 20 négyzetméteres újpesti garázsnak, egy II. kerületi, 18 négyzetméteresnek, egy II. kerületi 17 négyzetméteresnek, és egy VII. kerületi parkoló hely.

Ezek mellett Pintér vagyonnyilatkozatában szerepel még két szihalmi (Mezőkövesd közelében lévő) nyaraló, egy 150 négyzetméteres és egy 70 négyzetméteres. A belügyminiszter vagyonának része egy 3701 négyzetméteres pásztói kert is, és ugyanitt egy háromhektáros, illetve egy tízhektáros szántó.

Pintérnek Szigetmonostoron is van egy 18 négyzetméteres nyaralója, hozzá egy 574 négyzetméteres telke. A felvidéki "határ" közelében lévő Bercebarátin 1517 négyzetméteres kertje van.

A nagy értékű ingóságok között egy 1995-ben örökölt Wartburg személygépkocsit tüntetett fel a belügyminiszter, aki a miniszteri teendők ellátásához juttatásként autóhasználatot és ingyenes mobiltelefon-használatot kapott. Előbbi - a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint - egy tízéves Mercedes, amely helyett csak akkor vetnek be egy Audit, ha lerobban.

Pintér Sándor főbb befektetései között szerepel összesen 13,6 millió forintnyi OTP-részvény, 42 milliónyi OTP euró befektetési jegy. 754 ezer forintot tart Állami Nyomda papírokban, 1,63 milliót államkötvényben, 185,5 milliót diszkont kincstárjegyben. Lakossági folyószámláján 24 millió forint van, 167 millió forintnyi összeg dollárban (755,8 ezer USD), 210,6 millió forintnyi összeg pedig euróban (717,3 millió EUR) van lekötve a számláján.

Pintér Sándor vagyonnyilatkozatában - egyebek mellett - szerepel még a havi kb. 1 millió forintos miniszteri fizetése.
Pintérnek közel másfél milliárd forint követelése van még: ebből 1 milliárd forint a volt cégei értékesítéséből származó jövedelem (2013-ig esedékes a befolyásuk), 426 millió forint pedig családi/baráti kölcsön címén szereplő kintlevőség. Tavalyi vagyonnyilatkozatában is összesen közel ugyanennyi köveletés szerepelt, ám akkor még a teljes, kereken 1,5 milliárd forintos követelés a cégek eladásából származó ellenértékre vonatkozott.

A belügyminiszter maga is tartozik: 8,5 millió forintos, ingatlanvásárlásra fordított hitelt kell még lerónia. 
(HVG nyomán)

Kapcsolódó:
- 200 milliós hitelt fizetett vissza Pintér
- Közbeszerzés Orbán-módra: újabb milliók Pintér cégének
- Ismét "kirívóan olcsó" ajánlat ellen nyert Pintér Sándor cégcsoportja
- Pintér Sándor cége egyre több állami megrendelést kap
- Újabb milliárdok Pintér cégének
- A legdrágább ajánlattal nyert újabb állami megbízást Pintér excége 
Az olajmaffia által forgatott pénz jól megfialt, a hason szőrűek kapcsolat tőkéje szépen hozott a konyhára, különben nem véletlenül járt ő az olajosokhoz, a kis bőrönd mindig meg volt pakolva olaj forintokkal , dollárokkal, ha nem volt érkezése leruccani a pénzért, hát a Pintér helikoptere hozta azt a fővárosba. Így történt meg az , hogy lezuhant az olajforintot szállító helikopter és eléget a drága jó lopott pénz, - Drága gyermekeim meg csak sopánkodott, hogy az a sok pénz most elégett, de pótolták neki, hisz ő nem maradhatott ki az osztozkodásból, hisz együtt fosztogattak. A kócos lánya meg állandóan gyalázza a magyart, ja hogy már nem jár nekik a privilégium - a hollókoszt, de még mindig ott van a kapcsolati tőke, e – nélkül talán a patkányok elköltöztek volna.


"Két hét - és rend lesz...... !" 

Letelt ! ! !

És rend lett ma már nem csak 

az Anti lop , de a politikus 

maffiózót védi a pintér- művek 

gyilkosság BT -je

Pintér-művek, 2010, június 28 - 13:28 
A múlthéten esett meg velünk a sztori, viszonylag friss az élmény. Kollégáim szomszédságában lakik Kővári G. cigány-bűnöző. Eddig 14 esztendőt töltött műintézményekben. Jelenleg is ügye van, a rossz nyelvek szerint idős embereket fosztott ki. De nem ritkán megjelennek nála a rendőrök házkutatni is. Szerintem életében nem volt 17 perc munkaviszonya, konkrétan bűnözői életmódra van berendezkedve. Mi csak Kampinak hívjuk.
Kampi ha jókedvű, akkor is az a legszebb, ha így szólítja feleségét "Ditti b...om az anyádat, nagyon szeretlek". De konkrétan bolond az ember. Amikor vendégek jönnek, direkt bömbölteti a zenét és állandóan kamutelefonál. Mindig felhív valami hasonlóan komoly bűnözőt és magában beszél, amit nekünk szeretne üzenni.
Sokszor elnéztük a hülyeségeit, tudja, bohócnak tekintjük. A héten viszont túllőtt a célon. Az asszonyát hajkurászta az udvaron és úgy üvöltött, mint akinek az a kevés esze is elment. Fiaink bent játszottak, de nagyon megijedtek ennek a baromnak a viselkedésétől. Azt nem írom le, hogy mit mondott szerencsétlennek, mindenki fantáziájára bízom. Éreztem, kezd elszakadni a cérna nálam is.
Megkértem nagyon kulturáltan, hogy fejezze be, mert sem a gyerekek, sem mi nem vagyunk erre kíváncsiak. Kampi erre elővett egy baltát és megkért, hogy ne szóljak bele a magánéletükbe!!! Cigány szokás szerint pólótépés, baltarázás, nagy kiabálás, hogy hú de kemény vagyok.... Majd nagy barátságban megígérte: levágja a fejem és a lábaimat. Gondoltam, kevés bizodalommal a szívemben kihívom a rendőröket, mert az mégse járja, hogy Harkány üdülőövezetében egy bokszos tönkreteszi mindenki életét.
Közölte a drága kátrányos helyzetű, hogy ha 20 rendőr jön mindet faxra húzza és mindet megöli. Neki már úgy is mindegy, és úgy fog élni a sitten mint egy király. Kb. 20 perc múlva megérkeztek a rendőrök (bár két percre van a rendőrség). Négy nem túl határozott rendőr megjött és - láss csodát - tegeződőben voltak Kampival. Robikám, nem kell itt a balhé felkiáltással köszöntötte a rendőröket. Mondom nofene.... ezek így vannak.
Majd Kampi a rendőrök előtt megismételte, hogy ki fog nyírni este. Bár erre a négy mellettem álló rendőrből kettő már nem emlékezett később. Az helyett, hogy azonnal bilincsbe verve bevitték volna, "áldozatsegítő" papírokat kezdett átadni és közölte velem, hogy ez magánvádas bűncselekmény!
Nem akartam elhinni, hogy ez ma ebben az országban megtörténhet. Természetesen feljelentettük mindhárman Kampit. Közben bent a gyerekeink sírógörcsöt kaptak a félelemtől. Egyikük még egy óra múlva is reszketett, mert azt hitte, átjön ez a bokszos ígéretéhez híven és mindenkit megöl. Közben rendőréknél mentek a csodatelefonok, mert érezték ebből balhét csinálok, ha nem viszik el. Bár ezt közöltem is velük....
Egynek sem jutott magától eszébe, hogy megnyugtassa a kis-srácokat: "Fiúk, bízhattok bennünk, itt vagyunk, nem kell félnie senkinek." Némi rábeszélésre megtette a legértelmesebb kinézetű. Aztán amikor határozottan közöltük, mindhárman bemegyünk és feljelentjük, akkor kb 1, 5 óra herce-hurca után bevitték.
Mi is bementünk és megtettük a feljelentést. Ott már egy kedves rendőrnő fogadott és profin tette a dolgát. De az intézkedő rendőrök hozzáállásáról nem írnék többet, mert az egy ismételt eljárás alapjait tenné le. Számomra az is beszédes, hogy nem sokkal utánunk Kampi is a szabad levegőn volt.
Most azt várom, hogy melyik este próbál ismét megölni, ígéretéhez híven, ameddig a rendőrség tehetetlen az ilyen szennyekkel szemben.
Az elmúlt tárgyalásomon (amikor megtámadtak és a végén én lettem vádlott) mondtam is a bírónak, hogy nem bízok az igazságszolgáltatásban, mert ameddig ez szolgáltatás, addig annak van igaza aki megfizeti a szolgáltatást és ha engem elásva találnának meg, akkor jó eséllyel be akarnák bizonyítani, hogy "ÖNÁSÁST" követtem el magam ellen. :)"

Egely György:

Másodfajú háború

A XX század végére jellemzõ, hogy csökken a fegyveres háborúk hevessége, kára, mérete. Úgy tûnik, hogy néhány helyi konfliktust leszámítva századunk végére az általános béke lesz a jellemzõ, se meleg-, se hidegháborúkat nem vívunk többé. A kép valójában nem ilyen idilli, mert a hideg- és melegháborúk kárával, emberveszteségével azonos méretû és súlyú háború zajlik, ami azonban kevésbé látható, kevésbé észrevehetõ, ezért is nevezhetnénk másodfajú háborúnak. Három világméretû háború, és egy nagyméretû, de "hideg" gazdasági háború után jutottunk arra a szintre, ahol mára elég világosan kirajzolódnak a másodfajú háború frontjai, céljai, hadviselõi, fegyvernemei. A köztudat ugyan csak két világháborút ismer el, ám a múlt század elején vívott napóleoni háborúk is világméretû háborúnak számítottak: több kontinensen is fegyveres konfliktusok robbantak ki, például Kanadában és Indiában, és jól ismert Napóleon afrikai hadjárata is. Ez az Anglia és Franciaország között vívott számozatlan világháború ugyancsak hosszú ideig tartott, nagy anyagi és emberáldozattal járt, jelentõs volt a civilek, a polgári lakosok körében a veszteség, elsõsorban az orosz hadjárat során.
Ahogy fejlõdött a háborúban alkalmazott technika, egyre több és egyre súlyosabb áldozatot követelt a hadviselés vagy annak következménye a polgári lakosságtól. Bár századunk elsõ világháborúja idején a polgári lakosságot még nézeteik vagy származásuk miatt nem deportálták és nem irtották módszeresen (az örmény török háborút kivéve), ám ebben a háborúban is, közvetett módon, igen magas volt a polgári áldozatok száma: a nélkülözések miatt legyengült emberek milliószámra pusztultak el 1918-19-ben az úgynevezett spanyolnátha idején. Kétségtelen, ha nincs a háborús nélkülözés, akkor ez az újabb, kb. 8-10 millióra becsült halálozás nem következik be. Közismert, hogy a II. világháborúban a polgári lakosság már közvetlenül is jelentõs anyagi és emberveszteséget szenvedett, elsõsorban a bombázások, az utcai harcok és deportálások miatt. Századunk végére a technika annyira "tökéletesedett", annyira "javult" a hadviselésben, hogy már többen halnak meg a polgári lakosságból háborúk során, mint a hadviselõ katonák közül. (Erre jó példa a vietnami háború.)
A háborúk célja mindig az erõforrások birtoklása, bár gyakran vallási vagy ideológiai okokra hivatkoznak a hadviselõk. A háborúban az ellenségtól területeket, embereket, nyersanyagokat kell erõvel megszerezni. A hidegháború idején majdhogynem fegyveres vagy "flottapolitikával" is elérhetõ ez a cél. Ez a politika is erõforrásokat von el a civil szférától, és emiatt is korábban lehet meghalni. A háborúkban - s ez a közös bennük - mindig hamarabb pusztulnak el az emberek, anyagi és természeti értékek, mint azt természetes várható élettartamuk lehetõvé tenné. Ez jellemzõ a napjainkban dúló, nagy áldozatokkal járó másodfajú háborúra is.
A másodfajú háború célja, frontjai, hadviselõi
A másodfajú háború definíciója elõtt hadd ismertessünk egy másodfajú jelenséget példaként a fizikából. Az elsõfajú fázisátmeneteknek vagy halmazállapot-változásoknak egyszerû a meghatározása: amikor egy adott hõmérsékleten megváltozik az anyagok halmazállapota, akkor elsõrendû fázisállapot-változásról vagy fázisátmenetrõl beszélünk. Ilyen például az olvadás, a párolgás, a forrás. Ezek a fázisátmenetek (amikor energiabevitel hatására mennyiségi és minõségi változások következnek be) nagyon jól láthatóak, igen egyszerûen megfigyelhetõek, szembeszökõek. Példánknál maradva a mai háborúk, fegyveres konfliktusok is igen szembeszökõek, jól észrevehetõek, sok híradásban szerepelnek, de nagyon sok pénzazaz energiaigénnyel.
A másodrendû fázisátmenetek kevésbé láthatóak, külsõ energiabevitelt nem igényelnek, ám méréssel ugyancsak kimutathatóak, és a gyakorlatban ugyanolyan fontosak, mint az elsõrendûek. Jó példa a másodfajú fázisátmenetre például egyes anyagok ferromágneses tulajdonságainak megváltozása egy kritikus hõmérsékleten. Ezen a kritikus hõmérsékleten (amit Curiepontnak neveznek) az anyagok ferromágneses vagy ferroelektromos tulajdonságai drasztikusan megváltoznak, megjelennek vagy eltûnnek - attól függõen, hogy a hõmérséklet nõ vagy csökken. Szabad szemmel ezek a változások nem láthatóak, külön mûszerek, kísérletek szükségesek ahhoz, hogy kimutassuk a ferromágneses tulajdonságok változását. A biológiában is találhatunk ilyen másodfajú fázisátmeneteket, például bizonyos növények még az elõtt elpusztulnak vagy leállítják életfunkcióikat, mielõtt elsõfajú fázisátmenetek, azaz például fagyás vagy fehérjekicsapódás megjelenne, de egyes fajoknál (például teknõsöknél) van olyan kritikus hõmérséklet, am felett nõstények, az alatt hímek születne.
A másodfajú háború is igazi háború, abban az értelemben, hogy erõforrásokért folyik a küzdelem, tehát itt is nagyon nagy a tét és sok a pusztulás. Ám az elsõfajú háborúval szemben nem fegyveres konfliktus (vagy nyílt, jó látható gazdasági embargó, elszigetelés) zajlik. A másodfajú háborúban az információ, a tudományirányítás és a gazdaság lényeges területeinek birtoklásáért folyik a küzdelem. Célja a minõségi elõrelépés, az irányváltás engedélyezése vagy tiltása. Ahhoz, hogy ezt a küzdelmet jobban megérthessük, nélány frontot föl kell sorolni, ahol az átlagember számára alig vagy egyáltalán nem észrevehetõen folynak a harcok. Pontosan ez a másodfajú háború lényege, hogy a küzdelem nem szembeszökõ, ugyanúgy, mint a mágneseknél a másodfajú fázisátmenet. Három olyan területet, frontot érdemes említeni, ahol igen erõs a másodfajú háború, s ahol a tétek nagyok: ez az energetika, a medicina és az anomáliák területe.
Az energiaháború
Életünk (és halálunk) sok vonatkozásban függ a felhasznált energiaforrásoktól. Kevesen tudják, hogy a ma használt energiafajták között is igen komoly verseny folyik - gondoljunk csak az olaj- és szénkitermelõk harcára (mely az utóbbiak vereségével fejezõdött be), de hasonló küzdelem folyik az olaj és az atomenergia között is Mondhatnánk azt, hogy ez pusztán az üzleti életben szokásos konkurenciaharc, s ebben van igazság. A másodfajú háború viszont teljes erõvel dúl az energiatermelés egy másik frontján, ami gyakran a szakértõk számára sem ismert, csak a változásokat sürgetõ maroknyi embernek van róla információja. Ez a front félig-meddig sajnos még ma is a legendák területe, igen kevés a pontosan ellenõrizhetõ, megbízható információ - de ez minden háború szükségszerû következménye. Létezik a természetben egy ma már kísérletileg is kimutatható közeg - a fizikai vákuum -, amelynek egészen érdekes tulajdonságai vannak. Ha egy lezárt edénybõl eltávolítjuk az összes anyagot és a lehetõ legalacsonyabb hõmérsékletre hûtjük, úgy gondoljuk hogy ott már igazán nincs semmi. A technika részérõl ez maga a tökéletes vákuum, ám a fizika számára ennek nagyon érdekes és fontos tulajdonságai vannak. Ez a vákuum igen nagy energiasûrûségû elektromágneses sugárzás. Ez nem túlzás - a számítások azt mutatják, (1) hogy egyetlen köbcentiméter térfogatban annyi energia van, amennyit ha anyaggá átalakítanánk, akkor akár több tejútrendszer jöhetne létre. A becslések szerint egy köbcentiméter vákuumnak az energiatartalma mintegy 10**94g tömeggel egyenértékû. Vannak, akik ezt az értéket néhány nagyságrenddel alacsonyabbra teszik, ám a lényegen ez sem változtat. Rangos fizikai folyóiratokban évente több száz cikk jelenik meg a vákuum elméleti és kísérleti tulajdonságairól. Max Planck a kvantummechanika elsõ úttörõje volt, aki a vákuumenergia létét elméletileg megalapozta, de sok más fizikushoz hasonlóan nem a vákuumenergia technikai felhasználásával törõdött, inkább az alapvetõ fizikai tulajdonságait vizsgálta. (2) Kísérletileg elõször a Philips gyár fizikai kutatóintézetének egykori igazgatója, Hendrik Casimir elmélete nyomán sikerült igazolni a vákuumenergia létét. (3) A róla elnevezett Casimir-effektust azóta mások is kimérték, és több mint száz cikk született ebben a témában. Napjainkban Harold Puthoff bizonyította be, hogy ez a vákuumenergia a gyakorlatban is kinyerhetõ, semmilyen fizikai törvénnyel nem ellenkezik a megcsapolása. (4)Úgy gondolnánk, hogy ez a téma jelentõs figyelmet kelt, hiszen a vákuumenergia mindenütt hatalmas mennyiségben állandóan rendelkezésre áll, kifogyhatatlan és környezetszennyezés-mentes energiaforrás. Az elméleti kutatók munkáját azonban inkább csak fanyalgás é csönd fogadja. Történik-e valami a gyakorlati felhasználás terén? Töredékes információk maradtak fenn arról, hogy a századforduló legfontosabb feltalálója - a szerb származású Nikola Tesla - építette az elsõ ilyen szerkezetet, ami minden valószínûség szerint erre az energiaforrásra alapozta mûködését. (5) A Tesla-féle autó egy különleges vákuumcsõbõl nyerte az energiát (elektromos energia formájában), amit aztán egy váltóáramú motor meghajtására használt föl. A prototípust egy Pierce Arrow nevû, a maga idejében ismert luxusautóba építette be. A gyár azonban, ami addig jól prosperált, hirtelen valamilyen okból tönkrement, felszámolták. A cég tulajdonában maradt a Tesla-féle energiakivételi, kicsatolási megoldás. Néhány évvel késõbb egy amerikai feltaláló, Henry Moray épített egy olyan készüléket, ami kb. 15 kW energiát adott le folyamatosan, melegedés nélkül egy közepes méretû fadobozból, amiben szintén különleges vákuumcsövek voltak. (6)Moray készülékét legalább 15 éven keresztül fejlesztette, és nagyon sok ember látta, rengeteg tanúsítvány, fénykép maradt fenn mûködésérõl. A helyi elektromos társaság vette meg végül a készüléket, majd összetörték. Után mindig történt valami, ami megakadályozta, hogy Moray újra megépíthesse, és természetesen a szabadalmi hivata is elutasította beadványát, mondván, hogy ilyen készülék eleve nem mûködhet. A harmincas évek fizikusai nem foglalkoztak komolyan a vákuumenergia létével és mibenlétével, tulajdonságaival, amikor pedig valaki elõállt egy gyakorlati megoldással - aminek persze az elméleti hátterét nem tudta kellõen tisztázni -, értelemszerûen csalónak kiáltották ki. A szabadalmi hivatalnokok természetesen a fizikára hivatkozva eleve lehetetlennek nyilvánították ezeket a készülékeket, megoldásokat.
Láthatjuk, hogy ezt a háborút a front két oldalán kevés ember vívja, de nagy tétekért folyik a küzdelem. A fõ vesztes az átlagpolgár, ugyanúgy mint az elsõfajú háborúban - az õ sorsától döntenek ezekben a küzdelmekben. Errõl sajnos soha semmit nem tud meg - ez az információs monopolhelyzet a másodfajú háború egyik jellemzõje. Sõt a "hivatalos" források még a lehetõségét is kizárják az ilyen szerkezetek elkészítésének. Hasonló történetek zajlódtak le az osztrák Victor Schaubergerrel (7) és a német Hans Collerrel (8) is. Mára már csak információtöredékek maradtak meg ezen és hasonló berendezésekrõl, a feltalálók legtöbbször nyomtalanul eltûntek, vagy ha életben maradtak, olyan "pechsorozat" vette kezdetét, amibõl soha életükben nem tudtak többé kikerülni.
Egy ilyen olcsó és szennyezésmentes, bárki számára hozzáférhetõ energiaforrás természetesen nemcsak a technika, a tudomány, hanem a gazdaság, éa emiatt a politika térképét is jelentõs mértékben átrajzolta volna. Az elsõfajú háborúk, melyeket fõleg erõforrásokért vívtak, jó pár esetben szükségtelenekké váltak volna, de így nemcsak hadipari ágazatok, hanem hadseregek, tisztek és tábornokok maradtak volna munka és feladat nélkül. Legtöbbet az átlagpolgár nyert volna az ügyön, hiszen nemcsak lakásának fûtése, közlekedése és élelmiszerének ára lett volna olcsóbb, hanem élete is biztonságosabb, egészségesebb lehetett volna a háborúk nélkül. Ám információk hiányában a kisember, az átlagember nem tudhat arról, milyen lényeges dolgoktól esik el, nem szólhat bele a küzdelembe.
Anomáliaként, rendellenességként már a harmincas években felbukkant ilyen jelenség, amit ma már nagy pontossággal ki is tudnak mérni: ha például nagy teljesítményû ultrahangforrással gerjesztik a vizet, akkor piciny buborékokból akár 100 milliárdszor annyi energia jöhet ki, mint amennyit bejuttatnak. (9) Ez ma már többszörösen megerõsített mérési eredmény (szonolumineszcencia néven ismerik), és sejthetõ a nemrég meghalt, Nobel-díjas Julian Schwinger munkássága nyomán, hogy a vákuumenergia megcsapolása, kicsatolása felelõs a jelenségért. (10) Mára eljutottunk odáig, hogy néhány helyen szabad foglalkozni a vákuumenergia elvi, elméleti és gyakorlatban nem használható tulajdonságaival, de a technikailag is hasznosítható kutatási irányvonalak kizárólag magánerõfeszítések következtébe jönnek létre. Ezekkel csak az a probléma, hogy a feltalálók - ha sok küzdelem után meg is kapják a szabadalmukat - nyomtalanul eltûnnek, és a know-how hiányában nem lehet megépíteni a berendezéseket. Erre a sorsra jutott például William Hyde, akinek nemrég megadott szabadalma és ismerõseinek tanúsága szerint szerkezetének mintegy 1000 százalékos hatásfoka volt, ám mind õ, mind a szerkezete eltûnt. (11)
Fejlett-e a technika?
A témában járatlan ember úgy gondolja, hogy mivel kutatók száz- és százezrei dolgoznak a fizika és technika sok területén, biztosan rábukkantak volna ezekre az effektusokra, ha mindaz igaz, amit az elõzõekben olvashattunk. Az, ami népszerûsítõ cikkekbõl vagy a médiából eljut a köztudatba, valahogy azt az érzést sugallja számunkra, hogy technikailag rendkívül fejlettek vagyunk. Ennek megítélése viszonyítás kérdése. Ha a száz évvel ezelõtti állapotokhoz viszonyítjuk mai fejlettségünket, azt kell mondjuk, valóban léptünk elõre. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy ez az elõrelépés a számítástechnika és a biokémia kivételével inkább technológiai, mint elvi, s a kutatók többsége a régi elveket használva dolgozik, nem az újdonságok frontján. A ma használatos eszközeink nagy részének elméleti és technológiai alapjait ugyanis a múlt század végén vagy a századforduló idején rakták le. A mai rádió, tévé vagy telefon is nagyjából azonos fizikai törvényekkel mûködik, mint amit már a századforduló idején ismertünk. Az energiaellátó rendszerek, az autó és a repülõgép is az akkor lefektetett elveknek megfelelõen mûködik, csak ma az intenzív technológiai fejlesztésnek köszönhetõen jobb, mint régen. Az igazán fontos minõségi elõrelépést jelentõ, a Tesl útját követõ tértechnológiai eszközök fejlesztését azonban érthetõ okokból sem a tudomány, sem a gazdaság vezetõi nem támogatták. Az energiatermeléssel járó környezeti károkat viszont a fejlõdés szükségszerû, kiküszöbölhetetlen következményeként állítják be. Más oldalról is nézhetjük technológiánk fejlõdését, fejlesztési irányait Ha még mindig úgy gondolnánk, hogy igen fejlett a technikai civilizációnk, érdemes egy pillantást vetni a természetre, ha nem is a csúcsán lévõ emberre, hanem csak az evolúciós létra közepén álló rovarokra. A rovarok ugyanis olyan szerkezeti anyagokat is "használnak", melyek a technikai civilizáció számára még ma is elérhetetlen álmot jelentenek. A bogarakat beborító kitin szakítószilárdsága és sûrûsége jobb, mint a kereskedelemben beszerezhetõ minõségi ötvözött acéloké, a vékony pókháló szilárdsági és mechanikai tulajdonságai is messze meghaladják a mai technika lehetõségeit. A vékony pókfonál ugyanis vizes oldatból készül, helyi anyagokból, tengelye mentén tetszõleges mértékben sodorható, akár évekig is forgathatjuk, mégsem fog elszakadni. (12) Nem így az acéldrót, amit néhány száz forgatás után a nyírófeszültség egész biztosan elszakít. Igazi szerénységre adhat okot, ha például a muslicák idegrendszerét tanulmányozzuk, ez ugyanis háromdimenziós tájékozódást tesz lehetõvé, amit a legmodernebb katonai számítógépek sem tudnak ma még nyújtani, hiszen kétdimenziós térben tudnak csak tájékozódni. Ha hozzátesszük azt is, hogy ezek a kis biológiai "szerkezetek" önreprodukálóak, önjavítóak, helyi anyagokból építik fel önmagukat akkor semmi okunk sincs az önelégültségre. Látható, hogy a természet által produkált lehetõségekhez képest technikai színvonalunk rendkívül alacsony. Akkor miért zárnánk ki, hogy errõl az alacsony színvonalról jelentõs mértékben tovább lehet lépni.
A rákháború
Az átlagember számára szintén fontos és érdekeit sértõ, alig látható háború folyik a gyógyászat, a medicina területén. Ennek egyes területei több kevesebb nyilvánosságot kapnak ilyen a dohányzással vagy egészségtelen ételekkel és élvezeti cikkekkel kapcsolatos háborúskodás. Ma még kevesen mernek szembeszállni a dohánygyárak, a cukrozott üdítõitalok vagy a zsíros gyorsétkezdeláncok üzemeltetõivel - gazdasági hatalmuk olyan jelentõs. A médiában nemigen lehet velük ujjat húzni, hiszen a média jelentõs mértékben függ tõlük hirdetési jövedelmei miatt. A sajtószabadság persze létezik, de ugyan melyik újság merné egy dohányreklám mellett például egy dohányos ember tüdejét is megmutatni? Ez a front azonban legalább kaphatott már egy kis nyilvánosságot, az átlagember elvileg tudhat arról, hogy mi történik, ha ezekkel a káros élvezeti szerekkel él. Tudhat arról, hogy például a gyorséttermekben elfogyasztott zsíros, egészségtelen ételek érelmeszesedéshez és emiatt keringési panaszokhoz, betegségekhez vezethetnek, amelyek az egész világon vezetõ haláloknak számítanak. Keveset tud azonban arról, hogy a "kettes számú gyilkos", a daganatos betegségek gyógyításában nem kaphatja meg a már ma is rendelkezésre álló és viszonylag olcsó, mellékhatásokkal alig járó kezeléseket. Nem véletlen, hogy az emberek félnek a daganatos betegségektõl, hiszen a mai terápiák túlélési aránya rendkívül rossz, és a most elterjedten alkalmazott kemoterápia és sugárkezelés amellett, hogy drága, igen kínzó, fájdalmas melléktünetekkel s az életminõség jelentõs lerontásával jár. A helyzet különösen visszás Magyarországon, ahol személyenként relatíve a legtöbbet fizetjük az orvosi ellátásért, ám arányaiban a világon a legtöbb daganatos megbetegedés nálunk fordul elõ. Jelentõs javulást lehetne elérni és mindezt jóval alacsonyabb áron, ha a már most rendelkezésre álló szereket, eljárásokat széles körben használhatnánk. Ezek elterjesztése azonban a másodfajú háború jellegének megfelelõen komoly érdekekbe ütközik a "hivatalos" tudomány és jelen esetben a gyógyszergyártók részérõl. A most általánosan elterjedt kemoterápiás é sugárkezelési szerek ugyanis jelentõs hasznot hoznak a gyártóknak. Azt tudják ugyan, hogy igen kevés eredménnyel járnak - a halálozási statisztikák ezt egyértelmûen mutatják -, ám ez sem riasztja vissza õket, hiszen újabb gyógyszereket lehet felhasználni például a kínzó melléktünetek korlátozására.
Röviden érdemes megemlíteni azokat a lehetõségeket, amelyek a mai eljárásoknál olcsóbban és hatékonyabban vehetnék fel a kettes számú halálok elleni küzdelmet. Ezekre közösen az a jellemzõ, hogy jobban megértették a daganatkifejlõdés okait, mint a mos használt terápiák, és a kiváltó okokat kívánják megszüntetni, a káros-kóros folyamatokat próbálják visszafordítani. A jelenleg használatos "gyógyítási módszerek ugyanis nem ezt a logikát követik: egyszerûen csak kiirtandó ellenségnek tekintik a kóros daganatot, nem foglalkoznak különösebben a kiváltó okokkal. A pusztítás módszere pedig a sebészkés, méreg vegy sugárzás, amelyek természetesen az ép szöveteket is károsítják, az életminõséget rontják. Tekintve, hogy nem lehet pontosan "címezni" a pusztítást, a szervezet ellenállóképessége, immunrendszere is megsínyli ezt a gyógyítási módszert. Ezzel szemben az alternatív gyógyítási módszerek a betegség okát is megértve a szervezet ellenállóképességét, immunrendszerét javítják. Ezek a jobb kémiai terápiák általában nyomelem- és enzimkészítményeket használnak, természetes anyagokkal végzik a méregtelenítõ folyamatokat. Így a ezervezet saját ellenállóképességét, védekezõrendazerét erõsítik meg, ezzel igyekeznek visszafordítani a rákos daganatképzõ folyamatot. (A beteg környezete, szokásai nagyban befolyásolják a daganatképzõdés lefolyását. Ha a szervezet nyomelemekben, vitaminokban, enzimekben gazdagabb táplálékhoz jut, akkor mindazon enzimek rendelkezésre állnak, amelyek a helyes fehérjeszintézishez szükségesek, ezek hiányában azonban egy kóros burjánzó folyamat indulhat el. Érdemes megjegyezni, hogy a ma környezetszennyezõ, "kéményes" energetika itt is érezteti a hatását - a hõerõmûvekbõl, jármûvekbõl a levegõbe jutó légszennyezés ugyanis elsavasítja a talajt, emiatt az elfogyasztott növényekbe kevesebb jut a szükséges nyomelemekbõl (ugyanakkor tüdõnkbe is jut bõven rákkeltõ anyag). Ilyen nyomelemkészítmények ugyan már máshol is megjelentek, de a legjobbakat magyar kutatók fejlesztették ki "házi" körülmények között, s csak a hivatalokkal szemben vívott sok harc után juthattak el az emberekhez (Béres-csepp, Humet-R).
További méllékhatásmentes lehetõség, ha a táplálékunkban elõforduló vízbõl kivesszük a deutériumot, amelynek mérgezõ hatását a harmincas évek óta ismerik. A deutériummentes víz szintén eredményesen alkalmazható többféle daganatos betegség gyógyítására, de a megelõzésre is. Itt jelentõs eredményeket ért el egy magyar kutató. (13)
Az igen drága és káros mellékhatásokkal járó sugárterápia helyett nagyon jó hatékonyságú az úgynevezett hipertermia, ami azon a hatáson alapul, hogy a daganatsejtek érzékenyebbek a magas hõmérsékletre, mint az ép sejtek. Egy magyar kutató által tökéletesített eljárás segítségével igen eredményesen gyógyítják a német daganatos betegeket. Itthon még sok akadályt kell legyõzni ahhoz, hogy ez a hatékony és olcsó módszer eljuthasson a magyar betegekhez is. (14)      
Hosszú ideig úgy gondolták ("hivatalosan" talán még ma is úgy gondolják), hogy a daganatos betegségek nem köthetõk az ember pszichéjéhez. Az eddig elvégzett vizsgálatok az ellenkezõjét bizonyítják, azaz azt, hogy bizonyos mértékben lelki okok is kiválthatják, elõsegíthetik a daganatos megbetegedéseket. ha nem is közvetlen, de közvetett módon. Az kimutatható, hogy tartós stressz, félelem, szorongás, depresszió esetén gyengül az emberek immunreakciója, ez viszont nagyobb esélyt ad a daganatos megbetegedéseknek is. Ezért a betegség elleni küzdelem egyik hasznos fegyvere lehetne a pszichológiai kezelés is - erre az olcsó védekezési módszerre nálunk részben azért nincs lehetõség, mert a drága, de rutinszerûen használt gyógyszeres kezelés elvonja a rendelkezésre álló erõforrásokat.
Nem lehet azt mondani, hogy a gyógyítás frontja nem háború - hiszen ha egy olyan kis országban, mint Magyarország évente körülbelül 30 ezer ember hal meg daganatos betegségekben (s a tendencia egyre romlik), akkor látszik, hogy ez is háború, ahol emberek pusztulnak el hamarabb, mint ameddig élhetnének - ugyanúgy, mint az elsõfajú háborúban. A gyógyszeripar és a "hivatalos" tudomány - ugyanúgy, mint az energiatermelésnél - azt hirdeti, hogy nincs más kezelési altematíva, csak a drága sugár- és kemoterápia a megoldás. A megelõzés, az alternatív, szelíd gyógymódok alig vagy egyáltalán nem kapnak az adófizetõk pénzébõl, s a polgárok itt sem szólhatnak bele saját sorsukba. Pénzük a drága és bizonyítottan gyenge hatékonyságú vagy hatástalan kezelésekre folyik el.
Az energetika után a gyógyszervegyipar és a gyógyászat a legnagyobb üzletág a világon, s a mai szabályok egyértelmûen az óriáscégeknek kedveznek, ezért õk nem akarnak változást.
Anomáliák
Végül nagyon röviden tekintsük át, hogy a tudomány harmadik frontján hogyan folyik (fõleg az információblokkolás szintjén) a háború. Ezen a fronton ma még nem lehet szó olyan nagy gazdasági tétekrõl, mint az elõzõ két esetben, ám potenciálisan itt is nagy gazdasági károk keletkeznek, a fejlõdés gátlása, akadályozása itt is jelentõs, ma még nem számszerûsíthetõ károkkal jár. Az anomáliák igen nagy csoportját a biológiában lehet megfigyelni. Ezen nem is kell csodálkozni, hiszen az "élet technológiája" jóval fejlettebb, mint a mai ipar technológiája. A történelem sajnos sokszor ismétli hibáit, hiezen annak idején például Galvani kísérleteit kortársai nevetségesnek tartották, állandóan gúnyolták, csak jóval késõbb értették meg, hogy mi a békacomb rángatásának a következménye - az elektromos energia elõállításának egyik igen fontos lehetõségét mutatta ez az út.
Ma is hasonlóan vélekednek akkor, amikor mondjuk parajelenségekrõl, telepátiakutatásról van szó. Csak kevesen tudják - hiszen ez a másodfajú háború lényege -, hogy a volt Szovjetunióban az elmúlt 20 évben komoly erõfeszítéseket tettek olyan berendezések kifejlesztésére, amelyek nagy távolságról, igen kis energiával, mindenféle látható mellékhatás nélkül befolyásolják az emberek tudatállapotát, pillanatnyi egészségét. Ezek a kísérletek sikeresek voltak, s nagyjából ugyanazt a hatást használták föl, amit ma telepátiának nevezünk, ám ennek technikai, fizikai megalapozását is elvégezték.
Részben ezek a kutatások vezettek az úgynevezett torziós tér elméletének megalapozásához, (15) és olyan új technikai lehetõségeket eredményeztek, amelyek a gyakorlatban is felhasználhatók. (16) Úgy tûnik, hogy ez talán a legõsibb technológia, hiszen a kísérletek azt mutatják, hogy például a piramisok környezetében is megjelennek a torziós effektusok. Fizikai, biológiai, kémiai folyamatokat befolyásolnak ezek a szabályos alakzatok. A most lassan-lassan nyilvánosságra kerülõ eredmények mutatják, hogy a torziós tereket eredményesen lehetne felhasználni a kommunikációban, rugalmasabb és korrózióállóbb fémek elõállításában (drága ötvözõanyagok felhasználása nélkül), de például ásványkincsek felkutatásában is olcsóbban használhatóak, mint a mai eljárások. Mindezek az eredmények a (nálunk hivatalosan ma is áltudománynak tartott) parajelenségek kutatásából indultak ki, de biológiai és gazdasági jelentõségük miatt hosszú ideig haditechnikai kutatásként, titokban folyt a munka. Ha majd ezek az eredmények is elterjedhetnek, erõsen átrajzolhatják jelenlegi tudomány és technológia térképét.
Tévedés vagy háború?
Vajon nem túlzás-e háborúnak minõsíteni a fenti eseteket, nem lehet ez pusztán tévedés? Hiszen a tudományban is elõfordultak már tévedések, csupa jó szándék mellett. Semmelweis Ignác például a szülõ nõk halálozás statisztikájából vette észre, hogy drasztikusan csökkent a végzetes esetek száma, amikor õ hetekre Velencébe utazott, s nem vizsgálta az anyákat. Mire rájött, hogy az õ keze közvetíti a fertõzést, addigra majdnem kétezer nõ halt meg szepszisben.
A mindenki által tisztelt Marie Curie erején felüli szervezõ- és propagandamunkát végzett, hogy pénzt szerezzen nagy mennyiségû rádium elõállítására. A rádiummal aztán tüdõbajos szegénysorsú gyerekeket sugároztak be úgy vélvén, ez gyógyítja õket. Mindkét esetben egy jószándékú tévedés néhány ezer ember halálát okozta, s amint felismerték a tévedést, tanultak belõle - ha talán kicsit késõn is. A másodfajú háború esetén azonban nem ez a helyzet. A fizikai vákuum tulajdonságai ismertek, évtizedek óta vannak információk gazdasági jelentõségérõl, s megadott szabadalmak is vannak. Az is jól ismert tény, hogy évente milliószámra halnak meg daganatos betegségekben, s az is, hogy léteznek a mai kezeléseknél jobb megoldások is. A helyzetre jellemzõ egy német klinika igazgatójának szomorúan igaz mondata: "A rákban sokan meghalnak, de még többen élnek belõle". Ez a mondat jól jellemzi a másodfajú háború helyzetét, rámutat lényegére. A tudomány vezetõi hatalmukat, befolyásukat felhasználva harcolnak, de nem a tudományban szükségszerû érvek és pártatlan mérések, megfigyelések alapján. Ezeken a neuralgikus pontokon nincs érv és nincs vita, a vezetõk tekintélyelv alapján egyszerûen "áltudomány"-nak nyilvánítják vagy elhallgattatják azokat a fontos kérdéseket, amelyekrõl ez a cikk szól. Így nagy anyag és emberáldozattal járó háborút viselnek az adófizetõ polgár pénzén az adófizetõ polgár ellen.
Azt, hogy milyen könnyû az "áltudomány"-ok közé bekerülni, jól illusztrálja a földön kívüli élet kérdése. A Naprendszeren kívül nemrég megtalált két új bolygó ísmét ráirányította a figyelmet erre a kérdésre. Elvileg eddig is ismert volt, hogy a csillagok nagy részének lehetnek bolygói, és a biológiában nem tudunk olyan kizáró okot találni ami azt mondaná, hogy azonos körülmények esetén máshol nem alakulhatnak ki hasonlm szerves molekulák, s azokban a miénkhez hasonló élet. Az eddigiekbõl pedig sejthetõ hogy a mi technikai szintünk nem maga a tökély, ennél jóval fejlettebb is létrehozható. A tudomány mai állása szerint elvileg nem zárható ki nálunk fejlettebb technikai civilizáció léte. A megcsapolható vákuumenergia léte lehetõvé teszi a nagy távolságokra való utazást, ami rakétákkal valóban megoldhatatlan. A hivatalos akadémiai álláspont viszont az, hogy a kérdésben "nincs mit tanulmányozni." (17) 
A gondolkodó ember felelõssége
A másodfajú háborúról kevesen tudnak az értelmiség körében. A humán szféra mûvelõinek tájékozatlansága ijesztõ, de érthetõ. A politológusok, történészek, közgazdák, szociológusok egyszerûen nem férnek hozzá ezekhez az eredményekhez, nincs róluk tudomásuk. A félelmetes inkább a reáltudományok mûvelõinek, vezetõinek viselkedése. Az õ felelõsségük lenne tisztességesen, elõítéletmentesen utánanézni a fenti témáknak. A természettudomány mai morálja azonban sokszor elképesztõen alacsony: hiszen még soha sehol senkit nem vontak felelõsségre konkrét kutatási irányok betiltásáért. Magyarországon például így a legkisebb büntetés nélkül meg lehetett tiltani a szociológia, a kibernetika, a hipnózis vagy éppen az akupunktúra kutatását, ám a ma már tévedésnek számító tudományos szocializmus kutatása ellen sosem tiltakozott a tudományos élet vezetõ gárdája.
A másodfajú háború léte elsõsorban a természettudomány mély vezetési válságának következménye. Sok párhuzamos vonást fedezhetünk fel a katolikus egyház középkori vezetési válsága (valamint a kommunista pártok XX. századi vezetési válsága) és a mai természettudomány válsága között. Akkor az egyház és elöregedett felsõ vezetése nem a hétköznapi emberhez szólt (hiszen latinul misézett), és a felsõ vezetés életvitele, morálja, szokásai drasztikusan eltértek nemcsak attól, amit a köznép elvárt tõle, hanem az alsópapság életvitelétõl is. A tiltakozó hangok, eltérõ nézetek eltüntetésére hivatott inkvizíció ekkor mondvacsinált ügyekkel, rafinált kínzásokka százezerszámra irtotta az embereket, s így mindez messze volt azoktól az eredeti ideáktól, amelyekrõl a négy evengéliumban lehet olvasni.
A mai természettudomány vezetõi is messze eltávolodtak a hétköznapi embertõl, életének segítésétõl, hiszen például 22 milliárd dollárt adtak ki a "csillagháborús" project kutatására (minden kézzelfogható eredmény nélkül), ugyanakkor minden alkalmat megragadnak arra, hogy a fentiekben leírt, egyébként nagyon olcsó kutatási irányokat csíráiban elfojtsák. Azon nem lehet csodálkozni, hogy az ipar cégek nem támogatják a drasztikus struktúraváltást - nekik nem érdekük a jól menõ olaj- vagy gyógyszerüzlet feladása. A tudomány vezetése (amely viszont a polgárok adójából él) morálisan is felelõs azért, mert nem az átlagemberért, hanem ellene dolgozik. Az átlagpolgár ma már ösztönösen is érzi ezt a bajt.
Nemrég készült az Egyesült Államokban egy felmérés, ahol megvizsgálták, hogy az emberek mennyire bíznak a vezetõ politikusokban, a törvényhozókban, a szabad sajtóban, a nagy cégekben, az egyetemekben és az orvostudományban. (18) Az 1966-tól kezdve mintegy 10 évenként megismételt vizsgálat egyértelmûen azt mutatja, hogy drasztikusan csökken az emberek bizalma a fenti intézményekben. Míg 1966-ban az embereknek 70 százaléka bízott az orvostudomány jóindulatában, eredményeiben, ma már csak 23 százalék érez így. A szabad egyetemi kutatások célszerûségébe és sikerében 1966-ban 61 százalék bízott, ma már csak 25 százalék. A nagy cégeknek az átlagembert segítõ tevékenységében 1966-ban 55 százalék bízott, ma már csak 19 százalék. A médiában akkor 29 százalék bízott (ami nem jó eredmény), most már csak 1 százalék. A kormányzatban akkor 41 százalék bízott, ma már csak 12 százalék. A törvényhozók elõrelátásában és bölcsességében 1966-ban 42 százalék bízott, ma már csak 8 százalék. Mindez úgy történt, hogy az átlagember a cikkünkben szereplõ témákról egyáltalán nem tud. Vajon milyen lenne a statisztika eredménye, ha mindezekrõl tudna? A demokrácia a többség joga, hogy beleszólhasson az életét érintõ legfontosabb dolgokba a teherviselés fejében. Így lenne tisztességes ez a tudomány területén is, de ezeknél a fontos, ám a nyilvánosság számár gyakorlatilag nem látható dolgoknál mindez ma még elképzelhetetlen mert háboní folyik, egy másodfajú háború. Hosszú ideig úgy gondolták az emberek, hogy a tudomány és a technika majd megold kérdéseket, s egy sokkal jobb jövõt segít, de mára már érzik, hogy ez a tudomány, ez a technika nem fogja megoldani a kérdéseket, így drasztikusan más fejlõdési irányzatokat kell keresnünk.
Ez az iránytévesztés ma már sok területen látszik. Ilyen például az energetikai környezetszennyezés miatti klímaváltozás, más néven a melegházhatás. Mára egyértelmûen kiderült, hogy melegszik a Föld klímája, 199 minden idõk legmelegebb éve volt. (19) Ez is a másodfajú háború következménye hiszen ha a húszas évektõl kezdve lehetõvé vált volna a vákuumenergia felhasználása, ma nem tartanánk itt. Ma azonban inkább eltûrik a kis olajdiktátorok sorát, Közép-Afrika, Argentína, Ausztrália és Közép-Európa kiszáradását, az évek óta tartó aszályt, a talaj elsavasodását, csak ne kelljen változtatni a jelenlegi energiatermelési technológiákon. Ma még a politikában csak úgy jelentkezik ez a hatás, hogy a kiszáradt Anatóliából elvándorló, a nagyvárosokba kerülõ földmûvesek egy radikális iszlám pártra szavaznak. Most még csak néhány száz ember hal meg Chicagóban nyáron hõgutában vagy télen fagyhalál miatt, hiszen a klímaváltozás egyik sajátsága, hogy egyre szélsõségesebb hõmérséklet-, csapadék- és szélerõsség-értékek fordulnak elõ. Elõször a biztosítótársaságok fognak tönkremenni a keletkezõ nagy károk miatt - úgy néz ki, hogy ezekkel a gondokkal most még csak õk törõdnek.
Ugyanolyan hatása van azonban hosszú távon a drága daganatos gyógyítási módszereknek is, hiszen ez is erõsen megterheli a társadalombiztosítási költségeket, emiatt kevesebb jut más betegségek kezelésére, vagy akár nyugdíjra. A drága üzemanyag és energiaellátás sok családnak a teljes tartalékát elviszi, mûvelõdésre, kikapcsolódásra, tanulásra már nem jut pénz. Szélesedik a társadalmi rétegek közti vagyoni különbség, egyre kevesebb ember kezében van egyre több pénz, jórészt a jelenlegi technikai és tudományos struktúra miatt. A másodfajú háború befejezése ennek vége vetne, az alul elhelyezkedõ emberek feljuthatnának egy normálisabb, job életszínvonalra. Így valószínûleg visszaesne a szegénybûnözés is, kevesebb rendõrt és katonát kellene tartani, az adókat csökkenteni lehetne, és rengeteg új munkaalkalom keletkezne, hiszen ki kellene cserélni a teljes közlekedési és energetikai gépparkot. So helyen összefonódó, sok helyen kapcsolódó, egymást erõsítõ javulás vehetné kezdetét a másodfajú háború végével. Mikor lesz a háborúnak vége?
Hogy lehetne véget vetni a háborúnak? A háborúk valamelyik fél kimerülésével érnek véget vagy szünetelnek. A másodfajú háborúnál is ez a helyzet. Eddig minden nagy csatát a változások gátlói nyertek. A változások sürgetõi, alakítói megbuktak. Nyerésükre csak akkor lesz esély, ha a változást akarók ereje egy kritikus szintet meghalad, hasonlóan a másodfajú fázisátmenetek kritikus szintjéhez. Ehhez több akadály leküzdése is szükséges. A legfontosabb dolog: tudni kell arról, hogy létezik ez a háború. A legnagyobb akadály a tudományos vezetés monopóliuma, hiszen ezek a témák jobbára tabunak számítanak, akik errõl írnak, beszélnek, azokat azonnal kiközösítik a tudományos (és gazdasági) élet vezetõi. Az elsõ gyakorlati lépés ezért a természettudomány terén meglévõ monopóliumok lebontása lenne. A "forradalmian régi" technológiák elterjesztése (különösen az energetika és medicina területén) meghozná a szükséges változásokat. A politikában is szemléletváltozásra lenne szükség, valahogy úgy kellene gondolkozni, mint ahogy az Egyesült Államok alelnöke, Al Gore tette könyvében. (20) Formálisan persze szinte minden országban az alkotmányban biztosítják az egészséghez és a tulajdonhoz való jogot, sõt a tiszta környezethez való jog is kezd terjedni. Az említett energetikai és gyógyászati frontok helyzete mutatja, hogy ez a jog mennyire formális, mennyire nem lehet neki érvényt szerezni. Az államháztartás most mindenütt komoly bevételeket húz a benzinre vagy az élvezeti szerekre kivetett adóból, így az állami apparátus nem igazán érdekelt az irányváltásban, s így nem igazán a polgárok, az adófizetõk érdekeit képviseli.
Mit tehet az állampolgár?
Az állampolgár, sajnos, magára maradt, ezért figyelnie, vigyáznia kellene, mire költik a pénzét. A daganatos betegek gyógyításában dolgozó orvosoktól nem várható el, hogy nyíltan elmondják a jelenlegi terápiákkal kapcsolatos negatív tapasztalataikat - a félfeudális függõségeket tartalmaz egészségügyi rendszerben gyakran megélhetési gondjaik lennének. A zömében az ötvenes években tanult, s ma jórészt hetven éven felüli akadémikusok sem szóltak, amikor az állampolgár pénzét a szemétbe dobták, például a bõs-nagymarosi vagy az eocén-programnál. Ott, ahol a tegnapelõtt dönt a holnaputánról, mindig ez az eredmény. A politikusok, a parlament egy évtizede nem tartotta fontosnak a lakosság egészségi állapotának megbeszélését. A hosszú távú, tíz-húsz, netán ötven évre való gondolkodás a politikából teljesen hiányzik - pedig ez remélhetõleg kevesebb idõ, mint gyermekeink várható élete.
Most más megoldás nem látszik, mint a mai hatalmi struktúráktól független polgárok, az egészség- és környezetvédelemre, a jövõbeli munkalehetõségre érzékeny emberek összefogása, odafigyelése. A gondolkodó polgár felelõssége, hogy ráirányítsa a figyelmet a fenti kérdésekre.
Ezt a háborút azonban néhány ember nem tudja sikeresen megvívni pénz és lehetõségek híján. Ehhez az kell, hogy a humán és reál értelmiség együtt protestáljon, valahogy úgy, mint annak idején, amikor a reformátorok és reformerek tanai is terjedni kezdtek.
Jegyzetek
1 : C. Misner-K Thorne J. Wheeler: Gravitation. Freeman and Comp. 1970. Wheeler így ír könyvük 1190. oldalán: "A II. világháború óta a fizika eredményei között talán a legfigyelemreméltóbb az elektromágneses vákuumfluktuációk elméleti megjóslása és kísérleti bizonyítása." Az 1202. oldalon írja Wheeler: "A vákuum 10**94g/cm3 energiasûrûségû, lokális háborgásának, hullámzásának energiasûrûsége mellett elhanyagolható az atommag ~10**14 g/cm3 sûrûsége..."
2  Max Planck: Válogatott tanulmányok. Gondolat, Budapest 1965.
3  H. Casimir-D. Polder: Physical Review Vol 73, 360. o., 1948. Casimir érdekes módon alig említi a róla elnevezett effektus felfedezését visszaemlékezéseiben (Haphazard Reality), nem értette meg a dolog potenciális jelentõségét.
4 : D. Cole-H. E. Puthoff: Extracting energy and heat from the Vacuum. Physical Review E. Vol 48, No 2, 1993, 1562-1565. o. A két szerzõ cikkének lényegét a kivonatban így összegzi: "Az irodalomban mostanában több olyan javaslat is napvilágot látott, ahol javasolják az elektromágneses vákuumenergia fluktuációkból történõ energiakinyerést a Casimir-erõ segltségével. Az említett javaslatokban lefektetett alapvetõ termodinamikai összefüggéseket vizsgáljuk meg a cikkben, és eredményünk szerint ezek a javaslatok elvileg helyesek."
5 : Egely György: Elhallgatott találmányok. K und K. Kiadó, Budapest 1996.
6 : Henry Moray: The Sea of Energy Coaray Research Inst. 1978.
7 : O Alexandersson: Living Water-Viktor Schauberger and the secrets of natural energy. Gateway Books, Bath, U. K 1990
8 : B. I. O. S. (British Intelligence Objectives Subcomittee. Report No 1043/31. "The invention of Hans Coler, Relating to an allegedly New Source of Power."
9  : B. Barber-J. Putterman: Observations of synchronous picosecond sonoluminescence. Nature, Vol 352, 318320. o., 1991. Részlet a cikk összefoglalásából: "Ezek az amplitúdócsúcsok az energia 11 nagyságrendnyi erõsítését jelentik." L. Crum: Sonoluminescence: Physics Today. Sept. 1994, 22-29. o. Részlet a kivonatból: "A folyamat során az energiasûrûség 10**12-szeresére emelkedik."
10 : J. Schwinger: Casimir Light: the source. Proc. Nat. Acad. Sciences, USA. Vol 90, 2105-2106. o., 1993. Részlet a kivonatból: "Egy dielektromos üregbõl a Casimirenergia felszabadulása az okozója a koherens szonolumineszenciának."
11 : W. Hyde szabadalmának száma 4.897,592. Lásd Egely György: Bevezetés a tértechnológiába, I. kötet. Perfector, Budapest 1993.
12 : M. Berenbaum: Spin Control. The Sciences. Vol 35. No 5. 13-16. o., 1995. Részlet: "Puhább, mint a gyapot, erõsebb, mint az acél, a pókháló évszázadók óta a jövõ anyaga. A biotechnológusok már csak pár lépésre vannak a szintetizálástól."
13 : 'G. Somlyai: Naturally occuring deuterium is essential for natural grouth of cells. F.E.B.S. Letter. Vol 317, 1 4 o., 1993.
14 : F. Douwes-A. Szász. Elõadás az 1995-ös Köhnlechnerdíj átadásán (Német onkológiai nagydíj). München, 1995. dec. 1.
15 : G. I. Shipov: Theory of Physical vacuum. (Oroszul) Centr. of Nonconventional Technologies. Moszkva 1994.
16 : A. Akimov: Finding Long Range Interactions. EG Concepts. Preprint No 7. Centre of Nonconventional Technologies Moszkva 1992
17 : Beck Mihály: Tudomány, áltudomány. Akadémiai Kiadó, Budapest 1977
18 : Newsweek, 1996. január 8., 16. o.
19 : Newsweek 1996. január 22. 42 o. 
20 : Al Gore: Mérlegen a Föld. Föld Napja Alapítvány Budapest 1993. Gore többek között az alábbiakat javasolja: "Adókedvezmények és kutatási alapok az új technikákra, a technikákat értékelõ szigorú és kifmomult eljárásokra, különös tekintettel az új helyettesítõ technikák ökológiai költségére és hasznára."
Megjelent a "Mozgó Világ" 1996 júliusi számában.

Gyorsan szerzett képességek  

   Szerző: Dr. Egely György 
A mi civilizációnk megengedi, támogatja, hogy valaki zongorázni tanuljon, netán egész életét a focinak szentelje, azt viszont nem tűri el, hogy meditáljon, esetleg lebegjen, vagy telepatikus képessége fejlődjön ki, a kézrátételes gyógyításról nem is beszélve. Igaz, a régi Kína taoista és buddhista kolostoraiban is inkább a lágy harc­művészetek virágoztak – ahol a test egyes részeit ideiglenesen átszúrhatatlanná, átvághatatlanná tették –, meglehetősen gyakorlati okokból.
Nyilván sok emberben fölmerült az a kérdés, nem lehetne-e ezeket a képességeket például egy gyorstalpaló tanfolyamon megszerezni, akár egy hétvégén. Még egyszerűbb lenne, ha heti egy tablettával a kérdés megoldható lenne, és gyógyító-, netán jövőbe látó képességeink fejlődnének ki. Erre azonban nincs sok remény. A természet viszont tartogat nagyon bizarr lehetőségeket.
Villámcsapás, áramütés

Néhány évvel ezelőtt, amikor piciny laboratóriumunkba elektrotechnikust kerestem, a jelentkezők között volt egy, aki különös történetet mesélt el. Televízió-javítás során a nagyfeszültségű transzformátor mintegy 30 000 V-os egysége megsérült, és nagy erejű ütéssel megvágta. Elájult, de utána szerencsére magától lábra tudott állni, haza tudott menni. Ezután viszont különös érzés kerítette hatalmába. Néha otthon feküdve érezte, hogy a tudata, lelke kiszállt a testéből, és a szobában lebegett, sőt nekibátorodva a falon is átment, és megnézte, mi történik a szomszéd szobában. Hónapokig próbálgatta ezt a képességét, rendszeresen ki is ment a házból az utcára a tudatával, míg a teste otthon feküdt az ágyban. Már teljesen rutinszerűen és nyugodtan tudott bánni vele, amikor egyik nap a 6-os buszon ülve kedvet kapott arra, hogy kilépjen a testéből, és elkezdett Buda­pesten az utcák, a háztetők fölött lebegni, „repülni”. Nagyon tetszett neki ez az érzés, egész háztömböket járt be, míg egyszer csak bevillant, hogy jó lenne visszatérni a testébe, ami közben még mindig valahol a 6-os buszon utazott. Meg­rémült, és csak hosszabb keresgélés után talált vissza, amikor a busz már a végállomáshoz közeledett. Soha többé nem merte megismételni a testelhagyást, azóta megmaradt a saját testében.
Nem hiszem, hogy az illető csak számomra találta volna ki ezt a történetet, ez semmilyen előnyt nem jelentett a kiválasztásnál – nem is őt vettem fel. Hasonló történetek sorával találkoztam már, hogy valaki durva ételmérgezés vagy esés, netán áram­ütés után különleges képességekre tett szert, mint például gyógyítás vagy időben előre látás.
Amikor a gömbvillám-megfigyeléseimet gyűjtöttem, akkor is találkoztam olyan esetekkel, ahol a gömbvillámütés – ami nem más, mint egy elektromos ütés – után különleges képességekre tett szert az illető, de akadt olyan is, hogy csak az egészségi állapota változott vagy a személyiségjegyei. Volt például egy olyan Siófok közeli strandfelügyelő, akinek a térdét ütötte meg a gömbvillám. Az addig állandóan éjszakázó, bulizó, jókedvű, vidám fiatalember attól kezdve fáradt, aluszékony, magába forduló, csöndes ember lett. Ám olyan idős emberről is tudok, aki a gömbvillámmal való találkozás után megszabadult mozgásszervi panaszaitól. Nem tudom, hogy ezt az áramütés számlájára lehet-e írni. Lehet, hogy a gömbvillám még valami mást is tud, mint egy egyszerű elektromosáram-ütés.
Idő-örvények

A megváltozott tudat- és egészségi állapot legbizarrabb esetei azok a szerencsére igen-igen ritka esetek, amikor valami egy úgynevezett téridő-örvénybe kerül. Ezek a téridő-örvények a hivatalos tudomány számára még nem létező jelenségek, de ezeknek is van már esetgyűjteménye. Dióhéjban a jelenség annyit tesz, hogy ha valaki bekerül egy ilyen, általában fekete örvényszerűnek látszó dologba, akkor más helyen és más időben tér vissza újra a földre. Általában csak néhány órás időcsúszással és néhány kilométeres ugrásokkal találkozunk, de néha nagyobb idő- és térugrások is előfordultak. Az idő mindkét irányában megtörténnek ezek az ugrások, tehát valaki néhány órával, netán héttel a múltba tér vissza, és olyanok is előfordulnak, hogy néhány óra vagy nap múltán érkeznek meg, anélkül, hogy tudnák, mi történt velük az elmúlt időszakban. Aki bekerül egy ilyen téridő-örvénybe, azt meséli később, hogy hirtelen nagy csönd veszi körül, a bőrén mintha elektromos áram haladna át, bizsergést érez. Gyakran enyhe szédülés és hányinger is kíséri a téridő-ugrást. Ezek az emberek – ha egyáltalán marad róla feljegyzés – arról számolnak be, hogy ezután jobban megérzik előre, miféle események fognak bekövetkezni, a tudatuk enyhén megváltozik, és ehhez már nem kell újabb térugrás.

A következmények

Ne gondoljuk, hogy ez veszélytelen természeti jelenség, bár szerencsére rendkívül ritka! Annak idején, amikor gömbvillám-megfigyeléseket gyűjtöttem, a mintegy 1000 levél közül legalább kettőben írtak le hasonló élményeket. Akkor annyira bizarrnak tartottam őket, hogy erős kétségeim merültek fel hitelességüket illetően, ezért kidobtam ezeket a megfigyeléseket. Nem véletlen, hiszen igen erős nyomás alatt álltam, amikor az újságban megjelentek a felkéréseim a gyűjtésre – a hivatalos tudomány nem nézte jó szemmel, hogy a nyilvánossághoz fordultam. Horváth Tibor professzor, a Budapesti Műszaki Egyetem villámszakértője, főnökeim segítségével beparancsolt magához, úgymond bocsánatkérésre. Amikor a szobájában leültetett, verni kezdte az asztalt, hogy vegyem tudomásul, nincs gömbvillám, és hagyjam abba az emberek ijesztgetését, mert csak az van, amit ő ismer, ő pedig a villámokkal foglalkozik. Minden más, ami a villámon kívül van, ostoba parasztok lázálma. Rám parancsolt, hogy soha többé ne foglalkozzam gömbvillám-megfigyelések gyűjtésével. Mivel évfolyamtársa volt Gyimesi Zoltán, az akkori főnököm, és Szabó Ferenc, a KFKI (Központi Fizikai Kutatóintézet) akkori igazgatója, elintézte, hogy többé ne jelenhessen meg kutatási jelentésem, és ne írhassak hivatalosan cikket. Ebben a légkörben persze nem véletlen, hogy minden olyan megfigyeléstől megszabadultam, amely nem volt összehozható egyértelműen és határozottan a gömbvillámokkal.
Azóta néhányszor újra találkoztam a tér-idő-ugrásokkal, „féreglyuk”-megfigyelésekkel, amikor az illetőt csak eltűnni látták, de megjelenni már nem. Olvastam olyan megfigyelést, ahol ünnepi vacsora közben az asztalfőn ülő férj fokozatosan elhalványult, először csak a feje, a válla, majd a teljes teste tűnt el a család szeme láttára és soha többé nem került elő. Más fura eset is előfordult, az 1860-as években New York egyik emeletes házból valaki lement az utcára cigarettáért. A családja soha többé nem látta, ám az 1960-as években egyszer csak ugyanazon a környéken megjelent egy ember régies ruházatban, és hihetetlenül megriadva nézett szerteszét. Próbált vigyázatlanul átszaladni az utcán, amikor egy taxi halálra gázolta. Nem tudni, hogy a két eset között van-e összefüggés, hiszen fénykép nem maradt az eltűnt illetőről, de nem kizárt. Bár nem választás kérdése, de jobb elkerülni az időörvényeket, ezen az áron nem érdemes különleges képességeket szerezni.

 Kép
Gömbvillám mozgásának nyoma egy fotón.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése