2019. augusztus 13., kedd

Út a jövőbe VII. Elismert gombatermesztő lettem, mert kirúgtak a  A debreceni biokertész kör szervezett egy buszos kirándulást/tanulmányutat Fülöpjakabra (Kecskemét környéke), és Békésre. Fülöpjakabon két gazdát látogattunk meg, aminek első állomása Gyöngyösi Sándor biogazdasága volt, akinek fő terméke a bio gyógygomba, leginkább a ganoderma, vagyis a pecsétviasz gomba. Először egy remek vendéglátás és nyitóbeszéd keretében megkóstolhattunk egy gombapástétomot és a biokávéból és ganodermából készült kávét, majd bejártuk a termesztő helyiségeket, és megismerkedhettünk az alapvető technológiai fogásokkal. A ganoderma amellett, hogy lúgosítja a szervezetet, erősíti az immunrendszert. Gyógyhatását és ritkaságát jól érzékelteti, hogy a kínai császárok háborúkat vívtak a termőhelyekért. A szarvasgombához lehetne hasonlítani értékességében, bár a szarvasgombát a zamata miatt keresik, a keserű ganodermát a hatása miatt. Gyöngyösi Sándor videón is ismerteti gazdasága történetét, a ganoderma termesztéstechnológiáját, élettani hatásait. (http://laciagazda.wordpress.com/2013/06/06/gyongyosi-sandor-bio-ganoderma-uzeme/) Látogasson el az elismert gombatermesztő honlapjára: Gyöngyösi Sándor honlapja Forrás: http://laciagazda.wordpress.com/2013/06/06/gyongyosi-sandor-bio-ganoderma-uzeme/ Kép forrása: http://vimeo.com/67581989 Gombák gyógyhatásai Excell fájl letöltése PDF fájl letöltése   Következő listában a laskaomba.hu táblázatát láthatjuk. Hatásuk alapján a következő csoportokat emelhetjük ki néhány példával: · Antibiotikum termelő nagygombák: gyűrűs fülőke (Oudemansiella mucida) tobozfülőke (Strobilurus tenacellus) egyes laskagomba (Pleurotus) fajok, sárguló csiperke (Agaricus xanthoderma) szürke tölcsérgomba (Lepista nebularis) · A keringési betegségek ellen alkalmazható gombák: shii-take (Lentinus edodes) késői laskagomba (Pleurotus ostreatus) téli fülőke (Flammulina velutipes) bükkfatapló (Fomes fomentarius) pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum). · Immunstimuláns és rák ellen ható gombák: óriás pöfeteg (Calvatia gigantea) ízletes vargánya (Boletus edulis) barna gyűrűstinóru (Suillus luteus) téli fülőke (Flammulina velutipes) hasadtlemezű gomba (Schizophyllum commune) pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) lepketapló (Trametes versicolor) és sok más taplógomba. shii-take (Lentinus edodes) · Koleszterinszint csökkentő hatású gombák: késői laskagomba (Pleurotus ostreatus) pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) shii-take (Lentinus edodes) forrás: http://www.laskagomba.hu/ Csodagomba a daganatok ellen A kínai pecsétviaszgombát – közismertebb nevén a ganodermát – Európában egyedüliként egy fülöpjakabi gazda kezdte el vegyszermentesen, ökológiai gazdálkodásban termeszteni. A gombák királya a legtöbb népbetegség gyógyítására alkalmas, a daganatos betegségek kezelésére is használják. A fülöpjakabiGyöngyösi Sándor több mint 20 éve foglalkozik biogomba-termesztéssel. Elsősorban étkezési gombákat termelt, míg egyik törzsvevője fel nem hívta figyelmét a pecsétviaszgombára. Megtudtuk: a fülöpjakabi biogazda más gyógyító gombafajtákkal is kísérletezik. Elmondta, a lepketaplógombát nagyon jó eredménynyel alkalmazták méhnyakrákos nőknél, a gyapjas tintagomba pedig cukorbetegség kezelésére kiváló. A budapesti ökopiacon Rédei Magda híres grafikusművész kérdezte meg, tudnék-e ganodermát termeszteni, a betegek ugyanis külföldi gombaőrleményt fogyasztanak, ami sokkal drágább, és az eredete sem biztos – meséli a biogazda. Gyöngyösi Sándor hosszas kutatás és kísérletezés után fejlesztette ki saját módszerét, mellyel vegyszermentesen termeszti immár másfél éve a pecsétviaszgombát. A ganoderma teljesen megváltoztatta a biogazda életét. A gazdasági válság hatására ugyanis megszűnt korábbi munkahelye, de jött helyette az új kihívás. Mint mondta: Rédei Magda egy olyan csodát tett a kezébe, amelyért egész életében hálás lesz.  A gombával kapcsolatban felkerestük dr. Kosztelny Ivánonkológust is, aki a ganodermáról elmondta, sok hasonló készítmény létezik, de nincs bizonyítva azok hatása. Hozzátette: az orvoslásnak megvannak a megfelelő gyógyszerei, és elsősorban azokban bíznak. A szakembertől megtudtuk, hogy a pecsétviaszgomba gyógyító erejét Kínában már 2000 éve ismerik és használják. Nagyon kényes növény, tisztaságot igényel, ezért ma már a természetben alig fellelhető. Hazánkban korábban a virágkötészetben alkalmazták, így erdeinket teljesen lerabolták. Rossz spóratermő képessége miatt szaporítása nagyon nehéz. A ganoderma amellett, hogy lúgosítja a szervezetet, erősíti az immunrendszert. Gyöngyösi Sándor hangsúlyozta: a gomba önmagában kevés a gyógyuláshoz, hiszen nem csodaszer, csak életmódváltással együtt lehet hatékony.  Dr. Sipos Tibor Szegeden többek között alternatív gyógyászattal foglalkozik, rendszeresen kezel daganatos betegeket. Abaon.hu kérdésére elmondta: a pecsétviaszgomba fogyasztásával nő a rákos betegek stressztűrő képessége, ezáltal pedig ellenállóbbak lesznek. A kiskunfélegyházi Budainénál tavaly novemberben diagnosztizáltak emlődaganatot. Decemberi műtéte után kezdte fogyasztani a ganodermát. Mint mondta: segítségével jelentősen csökkent a kemoterápiás kezelések kellemetlen mellékhatása. A hatvanéves asszony kiemelte, a gomba mellett sok természetes gyógymódot kipróbált. Mint mondta: ma már teljesen jól van, sportol, meditál, egészségesen táplálkozik, azt tervezi, hogy felhagy korábbi munkájával, és a jövőben természetgyógyászattal segít sorstársain.   Galéria képek  Gomba megrendelése forrás: BAON.hu Gyógyító gombát termeszt Sándor Egy vásárlója kedvéért fogott kísérletbe Gyöngyösi Sándor, aki két év próbálkozás után sikeresen kezdte el termeszteni a gyógyító hatású pecsétviaszgombát. – Az ökopiacon mesélte az egyik vevőm, hogy külföldről hozatja a gyógyító gombát, méghozzá horribilis összegekért – mesélte a biogazda. – Ő kért meg, hogy próbáljam meg a termesztést. Sándor két évig próbálkozott a termesztéssel. A feladat azonban nem volt egyszerű, hiszen Sándor semmilyen vegyszert nem használt a táptalajhoz és a kártevők ellen is csak természetes módon védekezett. – Rengeteg kudarc ért, de végül sikerült – mesélte a termesztő, aki a szárított és porított gombát 10-20 grammos kiszerelésben árusítja, ami egy havi adag és 1700- 4000 forint közötti áron kapható. – Két módon hat a szervezetre – magyarázta dr. Sipos Tibor orvos. – Egyfelől a szervezet stressztűrő képességét megnöveli, így az öngyógyítási folyamatok felgyorsulnak. Emellett segíti az immunrendszer működését is. B. A. Zs.       forrás: Blikk.hu Vegyszermentes Biogomba Már Magyarországon is hozzájuthat bárki a vegyszermentesen termesztett kínai pecsétviaszgombához. A gomba a legtöbb népbetegség gyógyítására alkalmas. Európában egyedül Bács-Kiskun megyében, Fülöpjakabon termesztik vegyszermentesen a “csodaszert”. A gomba – egyebek mellett – erősíti a szervezet immunrendszerét, és a szakemberek szerint a kemoterápiás kezelések után csökkenti a káros mellékhatásokat. Gyöngyösi Sándor két évig kísérletezett azzal, hogyan lehetne a kínai pecsétviaszgombát vegyszermentesen termeszteni. Európa más országaiban ugyanis ezt a gombát nem tudják biotechnológiai úton szaporítani. A fülöpjakabi gazda a táptalajba semmiféle kémiai anyagot nem kever. „A saját földjeimen megtermett növények, illetve magvak darálmányát használom, amelyeket biotechnológiával termesztek: ilyenek lehetnek a csicsókaszár, kukoricaszár és maga a szemtermés” – mondja Gyöngyösi Sándor biogazda. forrás: TV2 A gazda szerint a pecsétviaszgomba gyógyító ereje a spórában van. Gyöngyösi Sándor arra is rájött, hogy a spórával együtt kell a növényt megszárítani és ledarálni. Valóban vegyszermentes a fülöpjakabi biogazda gombája – mondja Sipos Tibor természetgyógyász. „Az emberi szervezetet felkészíti a stressz elviselésére, megerősíti a sejtes védelmi vonalat, és ezért ugyanaz az ártalom vagy külső negatív hatás jóval enyhébb belső károkat fog tudni okozni” – véli Sipos Tibor orvos-természetgyógyász. Gyöngyösi Sándor most a lepketaplógombával kísérletezik, amit már jó eredménnyel alkalmaztak méhnyakrákos nőknél. Vruba György gombaszakértő a hirado.hu-nak elmondta a pecsétviaszgomba hatóanyaga sok taplógombafélében is megtalálható. Sokat tehetünk az egészségünkért, ha a tölgyfákon található gombákat összegyűjtjük, bevizsgáltatjuk gombaszakértővel. A bevizsgált gombát felszeletelve megszáríthatjuk, és ebből lehet teát főzni, ami igen jótékony hatású és rendkívül olcsó egészségvédő szer. A szakértő hangsúlyozta a pecsétviaszgomba legfontosabb hatóanyaga a poliszacharid, ami legjobban a micéliumból és a gombatestből vonható ki. Napi 2-8 gr bevitelével sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért. A legegyszerűbbe és a hatóanyagot legkevésbé károsító módszer a felhasználásra, ha a gombát felszeleteljük, szárítjuk és így főzünk belőle lassú tűzön teát. A kb. tucatnyi szeletből fél óra alatt nyert főzetet visszahűtjük és elkortyoljuk – ismertette a felhasználás egyik lehetőségét a szakértő. Forrás: MTV-Híradó Cikk forrása: gombaforum.hu Gyakran ismételt kérdések Kedves Látogatók! Gyakran ismételt kérdések rovatunk folyamatos fejlesztés és feltöltés alatt áll.   Milyen mellékhatásai lehetnek a ganoderma por szedésének? A mellékhatásokról általában A gomba alkalmazása során különösebb mellékhatásra nem kell számítani. A fokozott salakanyag felszabadulás miatt, átmenetileg, rövid időre a korábbi tünetek erősödése, májfeszülés, vérzsír emelkedés és vizeletcsípés előfordulhat. Tekintettel arra, hogy a gomba jelentős immunstimuláló hatással rendelkezik, kerülni kell immunszupresszív, valamint a véralvadásgátló együttes alkalmazását, mivel ebben az esetben összeadódó hatásra lehet számítani. A vérhígítók és véralvadás gátlók szedése mellett is alkalmazható,de fokozottan kell figyelni a vérzéses tünetekre, rendszeresen kell járni laborvizsgálatokra Előfordulhatnak egyéni reakciók is a gomba felhasználása során, allergiás tünetek jelentkezhetnek. Étkezés közben, vagy teába keverve használjam a ganoderma port? Felhasználási javaslat: Az erős méregtelenítő hatás miatt fokozatosan szoktassa szervezetét a gombapor fogyasztásához. Elsőhéten napi 1/2 mokkáskanál ajánlott, majd hetente növelheti az adagot 1/2 mokkáskanálonként a kívánt mennyiség eléréséig. Általános immunerősítés közérzetjavítás esetén napi 2x1/2 mokkáskanállal kevés folyadékban / kávé, tea, víz, joghurt/. Terápiás kúraszerű alkalmazás esetén napi 2x1 mokkáskanállal kevés folyadékban. Kemoterápia mellékhatásának csökkentésére napi 3x1 mokkáskanállal kevés folyadékban Én egy kispohárba szoktak összekeverni, egy korty, iható hőmérségletű csipkebogyó teával! Mennyibe kerül? Hol kapható? Hogyan juthatok hozzá? Kedves látogató, az oldal jelenleg fejlesztés alatt áll, ezért ezeket az információkat telefonon vagy emailen keresztül tudom biztosítani Önnek. Ha valaki azt állítja, hogy az ő terméke bio, vásárlóként hogyan tudom ellenőrizni? Az országban működő ellenőrzött biopiacokon is kötelező kirakni (vevőnek bármikor hozzáférhetővé tenni) a termelőnek a tanúsítványát illetve a mellékleteit. Ezeket a vevő bármikor kérheti, továbbá a Biokontroll Hungária Kft ellenőrzi a piacot, akár egy egyszerű konvencionális piacról legyen is szó. A termelők a tanúsítványaik nélkül nem minősülnek biotermelőknek és a termékeik sem minősülnek biotermékeknek (legalábbis a jelenleg hatályos jogszabályok szerint) . Miben másak a biotermékek? A biotemékeknek tudományosan bizonyított, hogy magasabb az ásványianyag és a vitamintartalma, valamint az ízük zamatosabb. Gyöngyösi Sándor bio-Ganoderma termesztő - Gazdakör.hu http://www.youtube.com/watch?v=NNCckASSzWg DXN Ganoderma kávé - Termék és üzleti tájékoztató http://www.youtube.com/watch?v=cj5cks3YRHU Gombatermelő, gombaszakértő http://www.youtube.com/watch?v=cqdDLAFbDd0 Szilágysági gomba Románia-szerte http://www.youtube.com/watch?v=MbCLCl2pAG4 Miért olyan hatékony a ganoderma gyógygomba? http://www.youtube.com/watch?v=AAOyiMb2cbU ECHOTV 2013 - Gyógygombákkal kapcsolatos tapasztalatok http://www.youtube.com/watch?v=Ln50vpeYan8 Pecsétviaszgomba - Az egészségmegőrzés fontossága http://www.youtube.com/watch?v=z17Y1-NaYuA Miért olyan hatékony a ganoderma gyógygomba? http://www.youtube.com/watch?v=AAOyiMb2cbU Varga Gábor: A gyógygomba kivonatok hatásairól http://www.youtube.com/watch?v=MOBTnpRjBSw Aszalás házilag, akár sütőben is A datolyát, fügét, mazsolát, áfonyát a legjobb készen megvásárolni, de a szilva, az alma és a barack aszalásával érdemes otthon is próbálkozni. Olcsóbb, ráadásul az alkotás öröme is hozzájárul a téli édességek finom ízéhez. Ha mogyorót, diót, mandulát keversz hozzá, máris kész a diákcsemege. Ajándéknak is kiváló! Egészséges édesség Az aszalás az egyik legrégebbi tartósítási módszer. Lényege a lassú szárítás, melynek során a gyümölcs víztartalma 80 százalékról 20 százalék alá csökken. Ennél a nedvességtartalomnál a romlást okozó mikroorganizmusok életképtelenné válnak, ezért az aszalt gyümölcs tartósítószer nélkül is eláll. Koncentrált természetes gyümölcscukor-tartalmának köszönhetően pedig az édesszájúak egészséges csemegéje. Azért is egészséges, mert az eredeti gyümölcs beltartalma az aszalás során nem vagy alig csökken. Az aszalás nem ördöngösség, mielőtt azonban nekikezdesz, ismerd meg az alapvető tudnivalókat. Hol és hogyan? – Legegyszerűbb módszer, ha az aszalásra szánt gyümölcsöt kihelyezed kerted vagy erkélyed napos részére. Válassz egy pormentes, ám szellős helyet, ahová egy alacsony peremű kosárban szétterítve ki tudod helyezni a gyümölcsöket. Tartsd az aszalnivalót legalább egy hétig a tűző napon. Naponta legalább egyszer forgasd át a gyümölcsöket, ilyenkor ellenőrizd a száradás állapotát is. Akkor vedd be az aszalmányt a napról, ha a gyümölcs még puha, ujjal könnyen összenyomható, de nyomásra nem cseppen ki belőle lé. Tipp: Ha időközben elromlik az idő, és nem süt a nap, az aszalást sütőben is befejezheted. Sütőben – Kert, erkély, illetve napsütés híján sütőben is próbálkozhatsz aszalással, ekkor a következőkre figyelj. Rácsot használj, ne tepsit, hogy a levegő mindenhol jól körüljárja a gyümölcsöt. Állítsd a sütőt a legalacsonyabb fokozatra (55-65 C fok), és résnyire hagyd nyitva az ajtaját – a folyamatos légcsere elengedhetetlenül fontos a sikerhez. Naponta óvatosan forgasd meg a gyümölcsöket. (Ha mégis tepsit használsz, napi háromszor kell átforgatnod őket.) Ha egymás fölött több rácson aszalsz, időnként a sorrendjüket is változtasd meg. Így lesz egyenletes a száradás.  Aszalógéppel – A melegítés és levegőáramoltatás elvén működő háztartási aszalók nagy előnye, hogy időjárástól függetlenek, és kevesebb energiát fogyasztanak, mint a gyümölcsök víztelenítésére használt, nyitott ajtajú sütő. A jobb készülékek a tálcák folytonos mozgatása nélkül is egyenletesen, s éppen a terményhez illő hőmérsékleten szárítanak. Az üzletekben a jó minőségű asztali aszalógépek ára 8-9000 forintnál kezdődik. Fortélyok Az aszalást nem szabad összetéveszteni a szárítással. Az utóbbi rövidebb, az előbbi hosszabb folyamat. A gyümölcs víztartalmát fokozatosan, lassan kell csökkenteni, különben elveszíti értékes tápanyagait, és a felszínén kemény, rágós kéreg képződik. Szép és jó aszalványt csak egészséges, érett gyümölcsből lehet készíteni. A gyümölcsöket a kosárban vagy a rácson egy rétegben helyezd el, és ügyelj arra, hogy ne érjenek egymáshoz. Nagyjából azonos méretű gyümölcsöket aszalj egy időben, különben mire a nagyobbak is elkészülnek, a kisebbek túl szárazak, rágósak lesznek. Az aszalás többnapos program, de nyugodtan megszakítható, és később folytatható. Az aszalás alacsony hőmérsékleten, 55-60 fokon kezdődjék, később ezt kell 75-80 fokra emelni. Ha gázsütőd van, érdemes sütőhőmérőt beszerezned. A szikkasztást addig folytasd, amíg az aszalmány még rugalmas, de összenyomva már nem serken belőle nedvesség. A túlszárított gyümölcs azt a képességét is elveszíti, hogy a felhasználás előtti áztatáskor folyadékot vegyen fel. Átforgatáskor ügyelj arra, hogy a gyümölcsök héja ne sérüljön, különben a nyíláson cukros lé távozhat, s emiatt az aszalmány nem lesz elég édes a végén. Az aszalt gyümölcsöt, hogy ne fülledjen be, és ne penészedjen, laza szövésű, tiszta vászonzacskóban, hűvös helyen felakasztva tárold. A hazai szőlőket nem lehet aszalásra használni, nem érdemes kísérletezni a mazsola készítésével! Szilvaaszalás lépésről lépésre 1. Magvaváló szilvát válassz! Ilyen például a kései Besztercei vagy a Besztercei muskotály. 2. A szárat hagyd a gyümölcsön, mivel így nem keletkezik a szilván olyan sebzés, melyen az aszalás során elfolyhatna az édes szilvalé. 3. A szilvákat mártsd 1-2 százalékos szódabikarbóna-oldatba, mert ez leoldja a felületüket bevonó viaszréteget, amely akadályozná a héjon át történő vízvesztést. 4. Ezután a szilvát öblítsd le tiszta vízzel. 5. Töröld szárazra. 6. Terítsd szét egy lapos korsárban vagy rácson úgy, hogy a szemek ne érintkezzenek egymással. 7. Néhány napig biztosíts 50-60 °C-ot az aszalmány számára, majd emeld a hőmérsékletet 70-80 °C-ra. 8. Ujjpróbával állapítsd meg az aszalás végének időpontját: azt az állapotot, amikor még benyomható, de nyomásra lé már nem cseppen belőle, általában 7-10 nap elteltével éri el. 9. Ha a gyümölcs már annyira összeesett, hogy a magja kitapogatható, a magot egyszerűen told ki belőle a szár irányában. 10. Ha a szilvaszemekbe a kicsúsztatott mag helyére egy-egy hámozott mandulát vagy dióbélgerezdet teszel, igazi különlegességet készíthetsz! 11. Az elkészült aszalt gyümölcsöt néhány napig hagyd kiterítve szobahőmérsékleten, majd tiszta, jól szellőző vászontasakokban hűvös helyen tárold. 12. 1 kg friss szilvából 35-50 dkg aszalvány készíthető. Forrás: http://www.otvenentul.hu/page.php?PageID=4522 Ezért érdemes elkezdeni a szódabikarbóna kúrát Sok hozzáértő tartja úgy, hogy a betegségeket valójában a bennünk felgyülemlett lerakódások okozzák, és nagy lépéseket tehetünk egészségünk érdekében a szerveztünk tisztításával. Ha szerveztünk feltelt méreganyaggal, jelez, csak észre kell vennünk! Testünk jelzései Puffadás, székrekedés, aranyér, súlyfelesleg, gombásodás, ingerlékenység, levertség észlelése esetén kipróbálhatunk egy alapos méregtelenítést. Akkor is nagyon ajánlott, hogyha legyengült az immunrendszer és sorozatosan nem tudunk kilábalni a betegségekből. A szódabikarbónát egyenesen csodaszerként tartják számon: elég, ha csak arra gondolunk, hogy mire képes egy zsírosan lerakódott kályhával szemben. Nagyanyáink mindenképp ismerték a titkot! Próbáltad már az almás-fahéjas fogyókúrás vizünket? A titok A kúra során 21 napon keresztül, naponta három alkalommal éhgyomorra igyunk meg egy 1dl langyos vízben feloldott 1 csapott mokkáskanálnyi étkezési szódabikarbónát. Az ebéd és vacsora előtt a mennyiséget csökkenthetjük 1—2 csipetre. A szódabikarbóna fogyasztása által könnyebbé válik emésztésünk, enyhíti a puffadást, a gyomorproblémákat, lúgosít és szinten tartja a pH-értékünket. Táplálkozásunkba iktassuk be a lúgosító étrendet: csíraféléket, zöldséget és gyümölcsöt, és kerüljük a savasító húsféléket, fehér cukrot, fehér lisztet, tojást és sajtot. Egy hét után az ember könnyebbnek, energetikusabbnak, vidámabbnak érzi magát, és kevesebb ételt kíván a szervezet is. Fogyásra fel: 4 nap alatt 3 kiló mínusz Évente egyszer-kétszer ajánlott elvégezni a kúrát. Hatását lehet fokozni szódabikarbónás ülő- vagy lábfürdővel is. Forrás: http://twice.hu/eletmod/egeszseg-eletmod/ezert-erdemes-elkezdeni-a-szodabikarbona-kurat Gyógyital Ezt ígérik mindazok, akik kipróbálták legalább egyszer ezt a gyógyitalnak is nevezett keveréket. Nem kell más hozzá, csak ellátogatni a piacra és beszerezni a hozzávalókat: citromot, gyömbért és uborkát. Ha akad egy kis mentalapi a kertben, az csak külön bónusz a keverékhez. A Németországban közkedvelt Slank wassernek nevezett fogyókúrás víz eredetileg Amerikából származik, melyet mindenki otthon házilag is könnyedén elkészíthet. A csodakoktél elkészítéséhez nem kell más, mint két liter, lehetőleg szénsavmentes víz, egy darab 2—3 centiméteres gyömbér, egy közepes méretű uborka, és egy citrom „szőröstől-bőröstől”. A hozzávalókat vékony karikákra vágjuk, de gyalulhatjuk vagy reszelhetjük is, majd áztatjuk a két liter vízben egy darabig. Egy éjszaka alatt, hűtőben tárolva, az aromák megfelelően kiáznak, összeérnek, így már másnap fogyaszthatjuk is. Amúgy is szükséges lenne a minimum napi két liter víz elfogyasztás, így összeköthetjük a kellemest a hasznossal: egészséges és vékonyít is. A fogyasztóvízhez felhasznált alapanyagok természetükből adódóan szuper hatással rendelkeznek: az uborka vízhajtó, a gyömbér segíti a bélrendszer működését, a citrom méregtelenítő és víztelenítő, a mentalevél pedig serkenti az anyagcserét. Hogyha valaki fogyni szeretne, annak a kúrát legalább négy napon keresztül ajánlják a szakértők, azzal a feltétellel, hogy közben kerülje a zsíros és édes ételeket. Reggel—délben—este étkezés előtt igyunk meg egy nagy pohárral csodakoktélból, de természetesen ennél sokkal többet is ihatunk. Az almás-fahéjas fogyókúrás vizünket próbáltad? Minél több ideig fogyasztjuk annál jobb közérzetünk lesz. A folyadék pedig, tudjuk napi létszükségletünk, és egészségünk záloga. Rendőrtisztek és politikusok a székelyföldi famaffia  Magas rangú rendőrtisztek és politikusok védelmezik a székelyföldi famaffia tevékenységét, állítja Hans Hedrich, aFenntartható Segesvár Egyesület alelnöke. A székelyföldi rendőrség magas rangú tisztségviselői, köztük Radu Sandu Moldovan, a Hargita megyei rendőr-főfelügyelő és felettese, Mircea Duşa miniszter a székelyföldi famaffia mentorai, de a rablógazdálkodást végző fakitermelők kéz a kézben dolgoznak az alacsonyabb rangú rendőrökkel is – állítja Hans Hedrich, a Fenntartható Segesvár Egyesület egyik tagja, ki a Csík­szeredai Polgártárs Alapítvány megbízásából végzett kutatásokat és szerzett be tanúvallomásokat ez ügyben. A rendőrség és a famaffia összefonódása nem új, jeleit évek óta mind szakmai feletteseik, mind a köznép megtapasztalta, de az mégiscsak furcsa, hogy Hargita megyében olyan rendőrparancsnokot tartanak évek óta, akit 1985 és 1999 között a helyi milícia verőlegényeként tartottak számon, s akinek most karrierjét a maroshévízi származású, ugyancsak nem makulátlan múltú Mircea Duşa szocdem miniszter egyengeti. Hans Hedrich büntetőfeljelentést kíván tenni a székelyföldi famaffia ügyében. Videó az elhangzott vádakról itt tekinthető meg: http://erdely.ma/mozaik.php?id=142893&cim=rendortisztek_es_politikusok_a_szekelyfoldi_famaffia_mentorai_video Háromszék/Duna Tv Forrás: http://erdely.ma/mozaik.php?id=142893&cim=rendortisztek_es_politikusok_a_szekelyfoldi_famaffia_mentorai_video Inkább a WC vize, mint a jégkocka Amikor élvezettel isszuk a hideg üdítőt egy meleg nyári napon, tele jégkockával – néhány étteremben ezt előszeretettel teszik a pohárba olyan mennyiségben, hogy az italnak nem is marad hely -, eszünkbe sem jut a lehetőség, hogy több baktérium jut rajtuk keresztül a szervezetünkbe, mintha a WC-csészéből vennénk a vizet. Nagy-Britanniában több gyorsétterem-lánc jégkockáit vizsgáltatta be a Daily Mail vasárnapi kiadása, és bizony hagynak maguk után kívánnivalót, tízből hat bukott meg a teszten. A laboratóriumi vizsgálatok ugyanazon étterem jegét és a WC-csészében található vizet vizsgálták, és a fenti lett az eredmény. A szakértők szerint az ok az, hogy a mellékhelyiségeket gyakrabban takarítják, mint a jégkészítő gépet. Bár a vizsgálat szerint a jég nem jelent közvetlen veszélyt az egészségre, de négy mintát már „higiéniailag kockázatosnak" találtak. Abból is kiderül, hogy a hiba a készülékben lehet, hogy a baktériumszám az ivóvízének a kétszerese volt egyes éttermekben, de volt olyan is, ahol emberi hiba, vagyis a kézmosás elmulasztása vagy a nem eléggé tiszta szedőkanál is benne lehetett a pakliban. Melody Greenwood, az Egészségvédelmi Ügynökség (Health Protection Agency) korábbi laborvezetője elmondta, hogy a jég esetében gyakran azt képzeljük, hogy túl hideg ahhoz, hogy baktériumok legyenek benne, így hamis biztonságérzetünk van, pedig például az e-coli baktérium például megfertőzheti a jégkészítő gépeket is. Az éttermek megítélésének persze nem tesz jót az efféle hírverés, így már több közülük jelezte, hogy azonnal felülvizsgálják a jégkészítési folyamatokat, illetve a személyzetet megfelelően felvilágosítják a probléma kezelésére, de olyan is van, aki vitatja a vizsgálatok eredményét. Forrás: http://kivultagasabb.blog.hu/2013/06/04/inkabb_a_wc_vize_mint_a_jegkocka Rántott hús és túrógombóc helyett szóját adnának a gyerekeknek Lekerülhetnek a menzák étlapjairól a hagyományos tradicionális magyar élelmiszerek. Amíg ezek eltűnnek a választékból, addig az ízfokozókban gazdag, különböző ismeretlen eredetű maradványokból összedarált virsli éspárizsi maradhat. Egy reform keretében a menzák étlepjáról lekerülnek a tradícionális magyar ételek - írja az index. Zsír- és sótartalmuk, illetve fűszerességük miatt a gyerekek nem ehetnek majd rántott húst, túrógombócot, illetve szalámit, a szójás és alacsony hústartalmú felvágottak viszont maradhatnak, a párizsi és a virsli tehát megmenekül. A Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) szerint ha a az Emberi Erőforrások Minisztériumának rendelettervezete ebben a formában marad, akkor 70 százalékkal drágulhat a közétkeztetés januártól, ráadásul a gyerekek még kevésbé szeretik majd a menzát. Dr. Tettinger Antal, az MKSZ elnöke egy fórumon elmondta: a költségek növekedése a családok pénztárcájára is hatással lesz, a változás gyermekenként átlagosan havi 5 000 forinttal növelheti a szülők terheit. Ez az összeg a hátrányosabb helyzetű településeken pedig akár a havi 10 000 forintot is elérheti majd, hiszen itt ma jóval alacsonyabb étkezési normából gazdálkodnak az önkormányzatok. AZ MKSZ elnöke szerint a költségnövekedés mellett jelentős problémát jelent, hogy a gyermekek ízlésvilága egyáltalán nem találkozik a rendelettervezetben megfogalmazott egészséges ételekével. Csak 3 menza kapott kiváló minősítést 2013 januárjában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) megkezdte a gyermek közétkeztetésből származó ételek akkreditált laboratóriumi érzékszervi vizsgálatát. A vizsgálat célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a gyermek közétkeztetés fontosságára és néhány kedvezőtlen folyamatra. A vizsgálat során a hivatal 44 menzát vizsgált érzékszervi tulajdonságaik alapján. Jelentésükben megállapítják: "Az első vizsgálatok eredményei széles sávban mutatnak szórást: az ízletestől kezdve a jó ízűn át az érzékszervileg kevésbé elfogadhatóig". A vizsgált 44 menzából 23-at találtak átlagosnak, 8-at átlag alattinak, 9-et átlag felettinek. Kirívó esettel négy alkalommal találkoztak a hivatal munkatársai: 3 menza kapott kiváló, egy pedig nem megfelelő minősítést. "Kellemetlen, földszagú, nem tetszetős" A legrosszabb étkezdével az Andor Ilona Ének-zene Általános és Alapfokú Művészeti Iskola "büszkélkedhet". A vizsgálat napján a menü zöldbab leves volt csipetkével, második fogásként paprikás krumplit adtak krinolinnal és reszelt céklával. A hivatal így jellemezte a levest: "pirospaprikától színezett világos barnás lében különböző méretű vágott zöldbab, kis kocka tészta, néhány aprított zöldfűszer. Tetején apró zsírcseppek. Sok hüvelydarab. Zsíros rántásszagú, nem kellemes, nem harmonikus, enyhe mellékszag érezhető. Nem jellegének megfelelő, nem harmonikus, zsíros érzetet ad a szájüregben. A zöldbab kellemetlen, idegen mellékízű". Nem kapott nagyobb dicséretet a paprikás burgonya sem, erről így írnak: "Pirospaprikától színezett téglapiros, pépes, sűrű masszában burgonyadarabok, vékonyra szeletelt, negyed cikkekre vágott különböző fajta kolbászféleségek, petrezselyem és borsszemcsék. Nem tetszetős. A burgonya túl puha, részben pépes. A hústermék túl puha. Kellemetlen mellékszag érezhető. Kellemetlen, idegen mellékíz érezhető. A kolbász nagyon csípős. Jelentősen csökkent élvezeti értékű." A cékla erősen földszagú volt. Három hely kiváló lett Kiváló minősítést kapott a Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium, a Kindergarten Cseperedő Óvoda és a a Gyöngyszem Tag Óvoda. Utóbbi intézményben ivólét, zöldséges rizst, rántott csirkemellet és gyümölcsöt adtak, melyek néhány kritikai észrevétel ellenére megfelelően szerepeltek a teszten. index.hu - alfahir.hu Forrás:  http://alfahir.hu/rantott_hus_es_turogomboc_helyett_szojat_adnanak_a_gyerekeknek Kép forrása: http://www.fozniakarok.hu/rantott_parizsi A szépen gyarapodó BioSzentandrás megyénk  Megyénk egyik legnagyobb ökogazdaságaHernádszentandráson található. A bio program nemcsak a Hernád menti település életét változtatta meg, hanem szemléletet is formál. A tevékenységükkel rácáfoltak arra, hogy a bio élelmiszer csak a kiváltságosok privilégiuma lehet. Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere, a program gazdája arról beszélt, hogy az árképzésükkel aNyitott Kert programjukkal, a megyében, a térségben élőknek is elérhetővé tették a hamisíthatatlan vidéki, ökológiailag ellenőrzött keretek között termelt zöldséget. Helyi növénykultúra A BioSzentandrás program még 2010 decemberében indult- egy pályázati támogatás segítségével-, azzal a céllal, hogy az ott élők visszataláljanak ahhoz az életformához, amely mindig is a megélhetőségüket adta. A 2011-ben 6000 négyzetméteren kezdődött meg a helyi növénykultúrán alapuló termelés a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. minősítő ellenőrzése mellett, Matthew Hayesbiogazdálkodás szakértő felügyeletével és támogatásával. A programhoz 25 hernádszentandrási csatlakozott, akik megtanulták a bio termesztés gyakorlati és elméleti fortélyait. A bio mintakert, a bio csapat országosan ismertté és elismertté vált. Együttműködtek Szőke Andrással és Bede Róberttel, partnerük az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, kiváló kapcsolatot ápolnak a Budapesti Corvinus Egyetem szakembereivel, hallgatóságával. BioSzentandrás a beszállítója Magyarország legjobb vidéki étterme címet elnyert encsi Anyukám Mondta Étteremnek.  Üveges Gábor szerint az idén egy nagyobb lépést tettek előre. Két és fél hektár a művelésbe vont területük, hat nagylégterű, három kislégterű fóliasátorban termelik tavasz óta a zöldségeket. Megoldották a fóliák fűtésének a környezetbarát rendszerét, a tároló kapacitásra újabb pincéket vonnak be. Nőtt a termékkínálatuk, az idén 25 féle zöldséget termelnek, tízszeresére nőtt az eredeti francia levendula ültetvényük, a bogyós gyümölcseik is termőre fordulnak az idén. Már tavaly megkezdték a feldolgozott zöldségkülönlegességek készítését, amit az idén tovább szeretnének gyarapítani. A nyáron elkezdik a cserepes bio fűszernövények termesztését is, aminek vélhetően nagyon örülnek majd a háziasszonyok, hiszen ebből a termékből elég szegényes a választék a piacokon és az áruházakban. A hosszúra nyúlt tél a bioszentandrási vegetációs időszakot is visszavetette. Üveges Gábormeggyőződése, hogy június elejére már utolérik magukat.  BioSzentandrás facebook oldalán, a web shopjukban, a Nyitott Kert akciójukban azonban minden érdeklődő nyomon követheti, hogy éppen milyen zöldség érett már a kertben, mit vásárolhat meg tőlük. Jó hír még a bio zöldség szerelmeseinek az is, hogy ez évben elindítják Hűség Programjukat, ahol az állandó vásárlók jelentős engedményekre tehetnek szert. (Kapcsolódó anyagunk: http://utajovobe.eu/hirek/elelmezes/1147-bio-szentandras-es-birjan-az-onfenntartas-kialakitasa-utjan-fenntarthato-fejlesztesek-videken) Forrás: http://www.boon.hu/a-gyarapodo-bioszentandras-megyenk-legnagyobb-oko-gazdasaga/2278885?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+boon%2Forszagos+%28Borsod+Online+Orszagos+H%C3%ADrek%29 Mennyibe kerül az EU valójában? Támogatás helyett pénzszivattyú? Lóránt Károly közgazdász az MNO online-ban megjelent írását teszem közzé, melyből kiderül, amit sokan már régóta éreztünk: a ránk erőltetett Európai Unió sokkal több pénzt visz el Magyarország polgáraitól, mint amennyit ad nekünk. 2004-2008 között mintegy nettó 5 milliárd euró uniós támogatás érkezett, ezzel szemben hazánk ugyanezen időszak alatt nettó harmincmilliárd euró jövedelem átutalást teljesített a centrumországok felé. Lóránt Károly: Centrum és periféria a gazdaságpolitikában Nettó ötmilliárd euró uniós támogatás érkezett, ám nettó harmincmilliárd euró jövedelemátutalás ment ki az országból. A centrum és perifériára vonatkozó közgazdasági elmélet (más néven függőségi elmélet) az 1960-as évektől fejlődött ki válaszként az úgynevezett fejlődési elméletre, amely utóbbi Walt Whitman Rostow amerikai közgazdász, Kennedy és Johnson tanácsadója nevéhez fűződik. Híres elméletében Rostow azt állította, hogy az egyes országok ugyanazon az öt fejlődési szakaszon mennek keresztül, kezdve a tradicionális (középkori) állapotoktól az eredeti nekiindulás előfeltételeinek megteremtésén, majd a nekiinduláson (take off) és a felzárkózáson keresztül a tömegfogyasztó társadalomig jutnak el. A függőségi elmélet képviselői, akik közül a legismertebb az argentin Raúl Prebisch és az amerikai Immanuel Wallerstein, viszont azt állítják, hogy a jelenlegi szegény vagy kevésbé fejlett országok nem ugyanabban a helyzetben vannak, mint a mai fejlett országok voltak, mondjuk egy-másfél évszázaddal ezelőtt. Azoknak ugyanis nem voltak sokkal fejlettebb versenytársaik. A jelenlegi világrendszerben a fejlett országokból származó tőkeberuházások a gazdasági függőség megalapozói. Ha egy ország eladósodik, vagy a külföldi tőke túlságosan nagy súlyra tesz szert a gazdaságban, az adott ország a külföldi tőke ellenőrzése alá kerül.  A periféria országait jellemző szegénység nem azért van, mert azok nem integrálódtak, vagy nem eléggé integrálódtak a világgazdaságba, hanem azért, mert nem a saját adottságaiknak megfelelően integrálódtak abba. Ennyi elmélet után térjünk át arra, amiért a cikk íródik, vagyis hogy mindez hogyan érvényesül az Európai Unión belül, ahova az eredeti fejlett országok mellé fokozatosan, majd lavinaszerűen újabb, lényegesen fejletlenebb országok kerültek be. Hat év telt el a csatlakozás óta, ami nem nagy idő egy integráció történetében, de a statisztikai adatok már jelzik, merre is halad a nagy reményekkel várt uniós tagság. A függőségi elmélet egyik alaptétele, hogy a fejlett országokból származó tőkeberuházások (a működő tőke) tartós gazdasági függéshez vezetnek. Az Eurostat tőkeáramlásra vonatkozó adataiból világosan látszik, hogy a kelet-közép-európai országokba a tőkebeáramlás még jóval az uniós tagság előtt megkezdődött. A működő tőke (foreign direct investments – FDI) nettó állománya ezekben az országokban a rendszerváltás idején gyakorlatilag zéró volt, az uniós belépés idejére viszont a GDP átlagosan 40-50 százalékát tette ki, és a legtöbb országban ezt követően, tehát a tagság során, ez az arány már nem is nagyon változott. Ez azt jelenti, hogy az uniós belépés idejére a nyugat-európai cégek már jelentős mértékben uralták a leendő új tagországok gazdaságát, kivéve néhány óvatosabb vagy nagyobb országét, mint Szlovénia vagy Lengyelország, ahol a külföldi befektetések nettó állománya csak 12, illetve 30 százalékot ért el.  A nemzetközi tőke gazdasági hatalomátvétele következtében az unió új tagállamai jelentős részbenelvesztették hazai és külföldi piacaikat, külkereskedelmi mérlegük gyorsan romlani kezdett.  Magyarország esetében 2004-ig a KSH külkereskedelmi statisztikáiban külön-külön mutatta be a hazánkban megtelepedett külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok exportját és importját (vámszabad-területi és vámterületi külkereskedelem).  E statisztikából megtudhatjuk, hogy 2004-ig 1990-hez képest a magyar gazdaság évi tízmilliárd eurónyi hazai és külföldi piacot veszített el, ennyi volt ugyanis a hazai gazdaság külkereskedelmi egyenlegének romlása a két időpont között (ez a GDP több mint tíz százaléka és évente!). 2004 után az uniós belépéssel a vámszabadterületek megszűntek, és ezzel a hazai és külföldi vállalatok külkereskedelmi tevékenységének statisztikai szétválasztása is megszűnt. Az együttes kereskedelmi egyenleg a külföldi tulajdonú vállalatok nagy exporttöbblete miatt kissé pozitív, ám exporttöbbletük túlnyomó többségét jövedelemként kiviszik az országból. A többi ország helyzete (néhány kivételtől eltekintve) hasonló, mert a külkereskedelmi forgalmat és fizetéseket összefoglaló fizetési mérleg egyenlege a legtöbb országban erőteljesen romlik. Például Bulgáriában és Észtországban a GDP-hez viszonyított negatív egyenleg a húsz százalékot is elérte, Romániában meghaladta a tízet, Magyarország és néhány más ország esetében a fizetési mérleg hiánya a GDP 5-7 százaléka körül mozog. Stabil külgazdasági helyzetben tulajdonképpen csak néhány ország van, például Szlovénia és Csehország, ahol a liberalizáció és privatizáció nyomán a külföldi tőke nem tett szert akkora súlyra, mint Magyarországon. A fizetési mérlegek növekvő hiánya miatt az országok külső adóssága az 1990-es évek közepétől kezdve rakétaszerűen emelkedett a magasba. E tekintetben Magyarország volt a listavezető, ahol a világbanki adatbázis szerint a GDP-hez viszonyított bruttó külső adósság a 2000. évi 60 százalékról 2009-re 170 százalékra emelkedett (az IMF szerint 2009-ben „csak” 137 százalék volt az adósság, az egyes adatbázisok között – módszertani okok miatt – az abszolút számokat tekintve nagy eltérés lehet, de a tendenciák azonosak). Hazánkat Észtország és Lettország követi a listán, ahol a külső adósság GDP-ben vett aránya csak megduplázódott, végül néhány országban (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) csak mérsékelt volt a külső adósság GDP-hez viszonyított arányának növekedése. Ha nagyok is voltak az egyes országok közötti különbségek, a GDP-hez képesti súlyos külső eladósodás szinte mindegyik országra jellemző. Pannon-info.hu Ám hasonló helyzetben vannak a dél-európai országok is, különösen Görögország, Spanyolország és Portugália. Igaz, nőtt Németország külső adóssága is, de ez ott nem jelent problémát, mert Németország ugyanakkor jelentős hitelező is.  Ténylegesen a nettó külső adósság az, ami igazán számít, vagy még inkább a nettó külföldi adósságon fizetett kamatok és a nettó működőtőke-állományon kivitt jövedelmek egyenlege. És, ha ezt az adatot nézzük, akkor tárul elénk a valóban drámai kép, az Európai Únió igazi arca: Az Eurostat fizetésimérleg-statisztikája szerint a 2004 és 2008 közötti öt évben (a záróéveket is beleértve) az unió három országa (Németország, Nagy-Britannia és Franciaország) 460 milliárd eurós jövedelemre tett szert, míg az uniós tagországok nagyobbik része (Írország, Spanyolország, Olaszország, Lengyelország, Görögország, Magyarország, Portugália és még néhány másik ország) nagyjából ugyanekkora összeget fizetett ki jövedelemátutalások formájában. A jövedelem átcsoportosítás mértéke egy évre elosztva megközelíti az unió éves költségvetését, vagyis az európai unió sokat emlegetett költségvetésével szemben működik egy másik jövedelemátcsoportosítás, amely a periféria vagy fél periféria országaiból szivattyúzza át a jövedelmeket a centrumországokba. Magyarországra például az említett 2004–2008-as időszakban mintegy nettó ötmilliárd euró uniós támogatás érkezett, ezzel szemben hazánk ugyanezen időszak alatt nettó harmincmilliárd euró jövedelemátutalást teljesített a centrumországok felé. Ez az egy a hatos arány a centrum javára mutatja azt, hogy a demokráciáról, szolidaritásról, felzárkózásról szóló naponta elhangzó kenetteljes szavak mögött valójában milyen érdekek is mozgatják az „egyre szorosabb unió” szorgalmazóit. Az Eurostat adatai fényesen bizonyítják a függőségi elmélet igazát, a centrum és periféria létét az Európai Unión belül. És elég egy pillantás a statisztikai idősorokra, hogy meggyőzzön bennünket: a folyamatok nem az egységesülés, hanem a differenciálódás, az ellentétek kiéleződése irányába mennek. források: http://www.penzvilag.info/lorant-karoly-kozgazdasz-az-europai-unios-penzszivattyurol/ Forrás: http://ebredezes.hu/mennyibe-kerul-az-eu-valojaban/ Kép forrása: http://qualtshop.com/?p=48 A jövő gazdasága Debrecen mellett épül Hogyan tud egy fiatal házaspár vegyszermentes és olcsó élelmet termelni úgy, hogy közben közösséget is épít és a családját is eltartja. (Civishír-riport) Szabó Józsefék Debrecen melletti kertészetében gyorsan összeállt a válasz, a beszélgetés pedig az ötödik perctől kezdve éppen azt hozta, ami egy nagyáruházi bevásárlásból hiányzik: jókedvet, töltődést és sok fontos információt!  – A piaci árak nem a zöldség és a gyümölcs valódi értékét tükrözik, mert ott van bennük a zöldséges haszna, a piaci bérleti díj, a szállítási költség és a bérköltség. Jórészt ezeket kell a piacon megfizetni a vevőnek, az áru eredeti értéke sokkal alacsonyabb – József rögtön a rendszerük alapját adó gondolatra, miközben felesége, Ildikó teával kínál az árnyékot adó teraszon. Gyönyörű a termés Szabóéknál háromféle árral találkozunk, a vevő által helyben leszedett, a helyben átvett és a házhoz szállított termény árával. Minden ár egész évre érvényes, az ingadozásokat kiszűrő átlagárat állapítanak meg az áru valódi értékére alapozva. Az árlista első ránézésre igen baráti, a tök például 60, 70 és 80 forint, a paradicsom 100, 120 és 140, a padlizsán 150, 180 és 200, a görögdinnye 70, 90 és 100, az őszibarack 150, 180 és 200 forintba fog kerülni idén. – A vevőnek így megvan a választása, mennyit vállal magára azokból, amiket a piacon mindenképp meg kellene fizetnie – teszi hozzá Ildikó. – Ha kijön, szüretel, közvetlen kapcsolatba kerül a természettel, megismeri a forrást, látja, hogyan terem, honnan jön, amit eszik. Közben megismerkedik velünk, emberi kapcsolatok épülnek, közösség alakul, így mindenki sokszorosan jól jár. Ingyen földterület a közösségi kertészeknek A közösséget nem véletlenül említi Ildikó, a Szabó Kertészetnek ugyanis a debreceni Szatyorhoz hasonló alapelvei vannak, és a honlapján megfogalmazott célja hosszú távon olyan közösség létrehozása, mely zöldség és gyümölcs tekintetében teljesen önellátóvá válik. A vállalkozó kedvűek bérmentesen konyhakertet kaphatnak a Dombos közelében levő földterületen, ahol maguknak termeszthetnek növényeket, miközben ingyenes eszközhasználattal és szaktanácsadással segítik őket. A beszélgetés közben két közösségi kertésszel is találkozunk egy hétköznapi délelőttön. Szabóék háza – Teljesen mindegy hogy az emberek honnan jönnek, és hol tartanak ebben a gondolkodási módban, lényeg az együttműködés – mondja Ildikó. „Mindenki fontos, az is, aki épp csak most szokik rá a házi termékekre, és az is, aki megcsinálja élete első kiskertjét. Mindenki kapcsolódjon bele a saját jelenlegi szintje, élete szerint, lényeg a cselekvés maga. Vegyszer és műtrágya nélkül is olcsó A viszonteladók kihagyása és a közösségépítő szerepvállalás mellett egy harmadik lényeges eleme a dombosi gazdaságnak a vegyszerek teljes nélkülözése. A jelenlegi eljárásaik alapján akár biominősítést is szerezhetnének, József megindokolja, hogy miért nem tesznek így. – Nem adom ehhez az időmet és a pénzemet, nekem ugyanis nem kell magyarázkodnom a vevőmnek, eljön és megtudja, mi hogyan folyik. Ide bármikor be lehet nézni, a kétéves gyerekünk ott játszik a sorok közt, nincs vegyszer, se műtrágya. Mi ebben élünk, nálunk nem attól bio a termék, hogy annak minősítik, hanem mert akkor sem használnánk vegyszert, ha senki nem kérdezné. A dolog másik oldala, hogy nem akarnak se külföldre eladni, se a multiknak szállítani, tehát nem termelnek olyan helyekre, ahol szükséges a minősítés. Elismerik, hogy a természetbarát eljárások miatt nagyobbak a kiesések, bizonyos dolgokról le kell mondaniuk, és nem lehet számolni akkora terméssel, mint egy üzemi ültetvényben, de még így is sokkal kedvezőbb árakat tudnak kínálni, mint a minősített biotermelők. – A biospenót kilója például 2-3 ezer forint, nálunk 300-ért le tudják szedni, de láttam olyat is, hogy a bioboltban 700 forintot kifizetnek a tökért, nálunk egy nullával kevesebb. A 7,5 hektáron működő kertészet az elmúlt években kialakult állandó vevőkörnek köszönhetően ilyen árakkal is eltartja a családot. Ildikótól megtudjuk, mintegy száz család vásárol tőlük rendszeresen, idén pedig 34 család egész éves előrendelést adott le náluk. – Érdekes azt látni, hogy hány olyan vevőnk van, aki akkor kezdett egészséges forrást keresni, és talált meg minket, amikor megszületett az első gyerek a családjában. Onnantól kezdve ugyanis nagyon megválogatta, mi kerül az asztalára. Akár tíz Szatyor is létrejöhet Debrecenben A három gyermeket nevelő házaspár a gazdaság vezetése mellett a Cívishír által bemutatott és nyomon követett debreceni Szatyorban is szerepet vállal, szervezőként és eladóként egyaránt. A nemrég a Roncsbárból a Homokkerti Közösségi Házba költözött Szatyor május 31-től a Csapókerti Közösségi Házban is működik, de József szerint még tovább terjeszkedhet. – Az igények alapján akár 8-10 elosztópontot is el tudok képzelni Debrecenben, átlagosan 30-50 vevővel egy-egy helyen. Ennyi központtal minden debreceninek könnyen elérhető közelségbe kerülne a közvetlenül a helyi termelőktől származó, megbízható élelmiszer. Ugyanakkor az elosztópontok egymást is kiegészíthetik, ha valahol valami nincs, vevő át tud menni egy másik helyre, az egyesület honlapja tud ebben segíteni. Az egészséges házi termékek térnyerése vitathatatlan, de József szerint nem a Szatyor ébreszti fel az embereket, ehelyett inkább összegyűjti az ébredőket. A szemléletmód változásához a saját tapasztalatok és a személyes kapcsolatok vezetnek. – A vevőinknek legalább a fele nem hirdetésre jött, hanem a szomszéd, barát, ismerős ajánlására, és ez ugyanígy ment, amikor még Szeghalmon gazdálkodtunk. Iskolák és óvodák is rendszeres vendégeik A fenti szemlélet terjesztésében a Szabó Kertészet azzal is kiveszi a részét, hogy iskoláknak és óvodáknak tanyanapokat szervez, melyeken a gyerekeket a természet és kertészkedés szeretetére nevelik. Az idén indult programba már több debreceni intézmény is bekapcsolódott. „A növényekhez kapcsolódó tevékenységek (vetés, gyomlálás, talajművelés, de a kenyérsütés is) által a gyermek olyan tudáshoz jut, mely beépül világlátásába, és később a józan paraszti ész eszközével könnyebben boldogul a felnőtt életben is.” Inkább nem bántották a töküres multit Időnként vannak dilemmáik, hogyan adják át a tevékenységük lényegét terjesztő üzeneteiket, de egy fontos alapelvben biztosak. „Egyik este láttuk kívülről, hogy teljesen üres az egyik nagyáruház, na mondom, fotózzuk le, tegyük ki a honlapra, és írjuk oda, hogy ez a célunk. Aztán mégse tettük, mert nem valami ellen akarunk tenni, hanem valamiért, és tartjuk is ezt a szemléletet.” Beszélgetésünk vége felé meglepve látjuk, hogy a tervezett egy óra helyett éppen kétszer annyi telt el, a hangulat miatt villámléptekkel szaladt az idő az előremutató témák és a gazdaság körbejárása közben. Újra szóba kerülnek az országszerte terjedő példák, melyekhez egyre többen kapcsolódnak vevőként, eladóként, szervezőként, önkéntesként. József zárógondolata rámutat a köztük levő hasonlóság okára. „Ezeket az alapelveket egyre többen értékelik, és jó látni, hallani olyan példákat, mint a több városban is működő Szatyor-közösségek, a pesti Szimpla-kert termelői piaca vagy az Eger mellett megálmodott Smaragdfalva. Azt mutatják, hogy nincs új a nap alatt, ha valaki elkezd józan paraszti ésszel gondolkodni, akkor ugyanoda jut, mert az emberi lét az alapja a közösség.” HeGergAnd Forrás: http://www.civishir.hu/hajdu-bihari-hirek/a-jovo-gazdasaga-debrecen-mellett-epul/0603071157?fb_action_ids=286468848157420&fb_action_types=og.likes&fb_source=other_multiline&action_object_map=%7B%22286468848157420%22%3A149439711909374%7D&action_type_map=%7B%22286468848157420%22%3A%22og.likes%22%7D&action_ref_map=%5B%5D Visszaloptuk az autót a közösség erejével Biztosan sokan követtétek az ellopott autónk történetét a Facebookon. Sok részletet megosztottam veletek, sok kimaradt, ezért most pótolom a mulasztást. Elmesélem részletesen, mi történet abban a másfél napban, amikor megtaláltátok nekünk az ellopott autónkat. 2013. május 28-én reggel hatkor vettük észre, hogy a fekete Ford Fiestánk nem áll a ház előtt. Én még aludtam, de Évi hangját hallva a világ leggyorsabb ébredését produkáltam, az ablakhoz futottam: a látvány kijózanító volt. Bejelentettük a rendőrségen az eltűnést, megvártuk a járőröket, akik felvették a jegyzőkönyvet, és mondták, menjünk majd be nyolc után a kapitányságra. Addig is telefonáltunk. Hívtuk a taxitársaságokat, és felajánlottunk 100 ezer forintot annak, aki nyomravezet. Telefonáltunk a rádiókba, hogy olvassák be az eltűnést. Beregisztráltunk az alábbi helyekre, volt, ahová ingyen, volt, ahová pénzért: http://www.autovadasz.eu/bejelentesek http://www.autolopasok.hu/ http://www.keressautot.hu/lopott_auto_bejelentese/urlap/ De nem voltunk elégedettek. Valami még hiányzott, úgy éreztük, nem tettünk meg mindent. Mivel a rendőrök azt mondták, az első pár napban érdemes körbenézni a lakótelepek parkolóit, bennünk motoszkált a kérdés: hogyan tudjuk ezt megtenni? Kiket kérhetnénk meg arra, hogy nézzék velünk együtt a parkolókat? És akkor beugrott: mindenkit. Titeket, a közösséget, ami bebizonyította már itt is, ezen a blogon, milyen erős, és mi mindent tud elérni. Egy órám volt nagyjából arra, hogy létrehozzak egy Facebook-oldalt, kitaláljam a játékot, valami minimális béna, retró dizájnt készítsek hozzá, és elkezdjem a kampány népszerűsítését az Egy nap a városbanon és az Appleblogon. Biztos voltam benne, hogy a fotópályázat feltűnést kelt: nem azért, mert garantált nyereményt biztosít az egyik beküldőnek, és kilátásba helyez 100 ezer forintot is. Egyszerűen azért, mert más, mint ami eddig volt. Új, izgalmas, olyan összefogásra ad lehetőséget, amiben mindenki visszajelzést kap a segítségéről, látványos és személyes. Közben Évi már megnézett egy közeli lakótelepet, és amikor visszaért, már mindent elkészítettem, és együtt indultunk tovább. Az okostelefon végig az ölemben, néztem a leveleket, a facebookos oldalt, válaszoltam kommentekre, kérdésekre. A tolvajok fejével próbáltunk gondolkozni, és mivel az autó a Mézeskalács tér közeléből tűnt el, a kis utcákon feltűnés nélkül elérhető helyekre, valamint az autópályán kifelé, az M0-án gyorsan megközelíthetőekre gondoltunk. Egyik utcába be, a végén ki. Térkép alapján, a végén már anélkül, érzésre, mert rájöttünk: ezt nem lehet egyedül, a teljesség igényével. Közben beszéltünk a biztosítóval (Casco volt lopásra), megköszöntük ismerősök felajánlásait, a zseniális autószerelőnk, Dézi is tíz percenként mondta a tippjeit, így mentünk kettesben, körbe-körbe. 28-án este hat óra körül vettük észre, hogy noha addig még egy kép sem érkezett be az oldalra, és a lájkolók száma is csak száz körül volt, megkeresett a Totalcar és a Népszabadság újságírója a 4F-en keresztül. Nem beszéltünk még lapokkal, igazából Évi ekkor gondolt először rá, hogy kiküldi valami sajtólistára az oldalt. Nem kellett, nem használtuk ki a helyzeti előnyünket, maguktól indultak be az események. Miután a Totalcar cikkje lement, kikerült az anyag Index címlapra, képpel, ami óriási lökést adott. Ezután vettük csak észre a HVG-n, hogy már korábban kitettek egy rövidhírt, aztán az Origo is átvette a sztorit. Ez már a lavina második hulláma volt, innentől a Class FM és a Music FM is megkeresett, rádiós interjúkat adtunk, másnap a Népszabadság videós munkatársának beszéltünk kamera előtt, közben folyamatosan kerestük az autót. A második napon, 29-én délután háromra voltunk hivatalosak egy építészhez. Hazafelé tartottunk, épp csúcsforgalomban az Erzsébet hídon át, amikor feladtuk. Akkor gondoltuk először úgy, hogy már nem lesz meg. Addig mentünk előre, mint a gép, nem volt kérdés, hogy megteszünk mindent, és ennek meglesz az eredménye: ezt csináltuk mindig, a munkánkban és a magánéletben, és eddig mindig bevált. Ott, a hídon elszakadt a cérna, és elkezdtünk azon gondolkozni, hogyan kell biztosítóval tárgyalni, milyen autót vegyünk ésatöbbi. A hídon araszolva ránéztem a játék levelesládájára, és láttam: érkezett egy csomó fotó. Ez nem az. Ez sem az, de gyanús. Megnézzük majd. Aztán bumm, ott volt ez: Üdv! Megtaláltam az autót a 107-es számon bejelentettem ill. felhívtam a Appleblog oldalán található telefonszámot, hogy bejelentsem, de nem adtak elérhetőséget az Önök részéről, így megadtam a telefonszámom. A jutalomra nem tartok igényt, sok sikert az autóhoz, ha még ott van. Leállítottam az autót, és remegő kézzel próbáltam rájönni, hogyan vegyem fel a kapcsolatot a levél írójával minél gyorsabban, hogy megtudjam, hol az autó. Évi közben hívta a rendőrséget, akik ekkor már kábé háromnegyed órája tudtak arról, hol van a Fiesta. Elmondták, hogy a bejelentés szerint az otthonunktól öt perc sétára találták meg, de még nem volt szabad járőr, így ha gondoljuk, menjünk oda mi és biztosítsuk a terepet. Két totál idegbeteg ember száguldozott keresztül akkor Pesten. Féltünk, hogy a rengeteg energia most azon múlhat, ki ér oda először, mi vagy a tolvajok, és abban ekkor már biztosak voltunk, hogy a rendőrség részt sem vesz a versenyszámban. Őket nagyon nem izgatja ez a játék, sem a megtalált autó. Hívogattunk ismerősöket, hogy rohanjanak oda, mindjárt mi is ott vagyunk. Amikor odaértek, és elküldték az autó fotóját, az Andrássy úton üvöltöttem kifelé a nyitott ablakon. Délután öt körül értünk oda. Nem nyúltunk az autóhoz. A rendőrök háromnegyed hatkor érkeztek ki, együtt vártuk a helyszínelőket, akik kábé nyolckor jöhettek. Megtudtuk, hogy a kerületben két járőr van, ők sem tudják, hol van a 3500 plusz kolléga (még nem találkoztak velük). Amíg ott voltunk, egy pincebetöréshez is ki kellett menni a szomszéd utcában. És ez még csak két utca, egy 80 ezer fős kerület közepén. Az eufória kitartott pár órát, aztán jött a fáradtság. Onnantól a túlélésre játszottunk, néztük ahogy szagmintát vesznek, ujjlenyomatot, megállapítják hogy tönkrevágták az autó zárját, a motor sem indul, és elvittek mindent a kocsiból, ami drágább volt mint kétezer forint. Így Évi szemüvegét is például, ami senkire sem jó rajta kívül. Tíz óra körül elköszöntünk a helyszínelőktől, az Autóklub trélerét hívtuk (a srác nagyon jó fej volt és segítőkész) majd elvitettük az autót egy hivatalos márkaszervizbe. A szerelőnk azt mondta, hogy így lesz a legkevesebb probléma a biztosítóval, a szakszervizbe nehéz belekötni. Elautóztunk a Ford Ivanicshoz (őket javasolta egy ismerős), jó messzire, éjfél körül hazaértünk. Nem tudom, össze tudnék-e foglalni egy tanácscsomagot a történtekből. Megpróbálom. - Keresd az autót. A másfél nap alatt rengeteg történetet hallottunk pihentetett lopott járművekről, amiket napokkal vagy akár hónapokkal később találtak meg, legtöbbször forgalmas parkolókban, de akár csendes budai utcákban is előfordulnak. - Egyedül kevés vagy erre. Ismerősök, rokonok, barátok kellenek, minimum. Az Autóvadászok (fent a link hozzájuk) például ezt hivatalból csinálják, és amennyi autót loptak csak a közvetlen környezetemben, meg is tudom érteni, hogy erre épülhet biznisz. Rendszámfelismerővel járják a parkolókat, a miénket keresve rá is bukkantak egy másik lopott autóra. Hívd fel a taxitársaságokat, regisztrálj oldalakon. Nem tudom, melyik a hatékonyabb, a megtalált Fordunk előtt nem messze egy taxi állt, akinek aznap bemondták, mit keressen 100 ezer forint ellenében. És nem vette észre. Szerencse is kell, de én arra biztatom a taxisokat, vegyék komolyan ezeket az eseteket. Akár a pénzért, akár jófejségből, mindegy. - Ne hidd el, amikor azt mondják, már rég szét van szedve, akár szakértők, vagy nagy tapasztalattal rendelkezők teszik ezt. Nem tudják, nem tudhatják. - Építs az autóba külső biztonsági rendszert. Nem vagyunk szakértők, nem tudjuk, mi válik be, a másfél nap alatt ajánlottak nekünk a legolcsóbb, rejtett kapcsolótól kezdve a jó minőségű váltózáron át mindent, még nem tudjuk, mit választunk. Utánajárunk, és megosztjuk veletek a tapasztalatokat. - Ha a közösséget akarod elérni, csinálj valami szokatlant. Nincs recept erre sajnos, és garancia sincs, hogy lesz eredménye. De érdemes megpróbálni, mindamellett tudni, hogy ez plusz energiákat kíván. A mi játékunk is egy külön "munkahely" lett a keresés mellett. - Küldd el nekünk az autód fotóját a 4F-en keresztül, add meg a rendszámot és hogy honnan tűnt el a kocsi. Ha jutalmat adnál a megtalálónak, azt is írd meg. Mi kitesszük a 4F-re, összehozunk ezzel a remek közösséggel, akik segítettek nekünk is. Először gondoltunk rá, hogy bevonunk ügyvédet, aki letétbe átveszi a nyereményt, de nem szeretnénk, hogy úgy tűnjön, mi valami üzletet akarunk csinálni ebből. Megjelentetjük, összehozzuk a károsultakat a keresőkkel, hogy legyen egy újabb út, amin el lehet indulni. Abban meg bízunk, hogy a 4F oldal olvasói nem hogy lankadtabb figyelemmel, de a történtek után újult erővel keresik majd a lopott járműveket. Már csak annyi maradt hátra, hogy megköszönjük mindenkinek a segítséget. Legszívesebben egyenként tenném meg ezt mindenkivel, de erre sajnos nincs lehetőség. Józsefnek, a megtalálónak tudok majd hálálkodni, ő azonban épp az előbb mondta telefonba nagyon határozott hangon, hogy nem fogadja el a 100 ezer forintot, és vitáról szó sincs. Ellenkezik az elveivel. Rá tudtam beszélni, hogy a kisfiának, aki extázisban olvasta a keresés történetét, vegyünk valami apróságot, és marketing tanácsadással segítsük a családi vállalkozásukat, de még azt sem engedte, hogy a cégüket megemlítsem itt, a posztban. Ettől függetlenül nemsokára a nevetekben is gratulálok majd neki. Mi továbbra is posztoljuk majd az eset további vonatkozásait, a biztosítóval és a szervizzel történő ügyintézést, meg egy új védelmi rendszer kiválasztásának folyamatát. Forrás: http://varosban.blog.hu/2013/05/30/visszaloptuk_az_autot_a_kozosseg_erejevel  Út a jövőbe de remélem nem ezzel a kocsival , hisz ha ez lesz a jövőnket lopják el , hogy megtörténhet , hisz már a gyermekeink jövőjét éljük fel , a rabló társadalom jó voltából politikusaink kiszolgáltatják az országot a bankárkasztnak , és most figyelj , ők állítólag nemzeti kormánynak mondhatók , közben a LÁZÁR félék mindenféle mutyit mutatnak be , tiszta magyarságuk túltesz a Hagyó -féle nokiás dobozos zsidó mutyin , és a végén még ők is kártérítést kapnak a helyettük leültetett börtönlakók megviselt egészségi állapotuk miatt , hogy itt nem Mesterházy helyet ült a Hagyó , és a vakolók kiharcolták neki a kártérítést , és a rablott holmit is megtarthatta az bizony bűn a társadalom ellen . A háttérből irányító vakolókkal együtt szaporítani kellene őket de golyószóróval , hogy nehogy össze tudják rakni őket, és jó volna , ha a Demszkit is elkapnák , nehogy már felmagasztalják mint a Pintért , a végén majd ők osztják itt az észt , eddig csak a halált osztották ide csapva oda vágva csak úgy hullott a sok magyar , 56 – után sem volt ilyen megtorlás , mint amit ezek csináltak , hiába az ÁVH – s gyerekek , és unokák kitanulták a mesterséget gyilkolni a magyart mert , ha egyszer nemzetté válik , írmagunk sem marad belőlünk családostól kiirtanak , azért az öldöklésért amit elkövettünk ellenük. Azt kérném szabadítsák meg ezt a társadalmat a cionista ÁVH zsidók gyermekeitől , és unokáiktól, igen is hajtsák végre az elszámoltatást , és a kisz , és pártvezéreket , és a besugókat távolítsák el a közéletből . Ezek a pribékek ne osszák már az észt ne a zsidó kárpótlás legyen a legnagyobb probléma , hanem a nemzet jajszava , és ne takarózzanak a cigány zsidó Orbánnal , ha kell őt is kiszórni a rostán nem dolgozott még életében és az első tíz leggazdagjaiban szerepel mennyit lophatnak ezek az urak így nem lesz elszámoltatás , hisz rajtuk kellene kezdeni az elszámoltatást . Arról nem beszélve , hogy egy olyan embertől veszik el a képviselői helyet aki meglépné az elszámoltatást , és a monetáris jogot is vissza venné a bankárkaszttól, hisz ez csak 50 % + 1 fő vel vissza állítható törvény lenne . De mivel Orbán is vakoló neki is parancsolnak , így nem lesz semmi a népnek tett esküjükből ,. csak a zsebük lesz újból tele , míg a nép könnyesre sírhatja a zsebkendőjét , vagy elkezdheti legyilkolni ezeket a politikai maffia tagokat , kik már azt hiszik az ország elitjének tekintik őket . Pedig csak rabló gyilkosok Pintérrel , és Lázárral az élen . A baloldalról azért nem írok , mert őket egy az egybe n a húsdarálóval a Dunába kellene ereszteni , hogy haleledel legyen belőlük , de családostul kellene végrehajtani az elszámoltatást. Rátok is a keselyűk várjanak ezt kívánom néktek minden magyar nevében Rátok is a keselyűk várjanak ezt kívánom néktek minden magyar nevében A mi segítségünk abban álljon , hogy átsegítsünk benneteket a másvilágba. A fotográfusnak segítenie kellett volna? Kevin Carter fotós 1993-ban Szudánban készítette az alábbi híres-hírhedt képet, amint a keselyű arra vár, hogy a csont és bőr kislány meghaljon. Carter elkészítette a képet, és mindent hátrahagyva tovább ment, miközben a kép készítésének helyszínétől 1 km-re az ENSZ egyik táborában ételt osztottak. A fotót a New York Times leközölte, és a világ jóllakott fele felkapta a fejét. 1994-ben Carter a képpel Pulitzer-díjat nyert. A nyilvánosság előtt is kiderültek a kép készítésének körülményei, a fotós nem bírta elviselni, összeroppant a személyét ért támadások súlya alatt. 1994-ben - többek között ezért is - öngyilkos lett. A szudáni útja során készült naplóbejegyzései között az alábbit találták: "Édes Istenem, ígérem, hogy soha többé nem hagyom veszendőbe menni az ételem, bármennyire nem ízlik nekem, és bármennyire tele is vagyok. Imádkozom, hogy legyünk sokkal érzékenyebbek a minket körülvevő világgal, és ne vakítson el saját önző természetünk és érdekeink. Remélem, hogy ez a kép örökké emlékeztetni fog minket arra, hogy milyen szerencsések vagyunk, és sosem szabad semmit eleve adottnak vennünk. Mondj el egy imát a szenvedőkért, legyen bárhol a világon, és küldd el ezt a baráti emlékeztetőt másoknak. Nézd meg, és gondolkodj el rajta, mielőtt panaszkodnál az életedre, és az általunk naponta elpocsékolt ételre. Ígérd meg ma: soha többé nem hagyok ételt kárba veszni!" Forrás: https://www.facebook.com/zeitgeisthungary?fref=ts Nem menekülünk semmitől, de önfenntartunk Él egy kis közösség a második legnagyobb görög szigeten. Tagjai hátat fordítottak a modern társadalomnak, jurtába költöztek, igyekeznek önellátókká válni. Maguk termelik élelmiszerüket, maguk oldják meg fűtésüket és energiaellátásukat, lecsatlakoztak az áramszolgáltatásról. Levélben mondták el az [origo]-nak, hogyan próbálják megváltoztatni a világot. Aposztolosz Szianosz volt athéni webdizájnernek és három barátjának elege lett a gazdasági válságból. Elegük lett abból, hogy mindig csak a nehézségekről esik szó, le akarták rázni a félelmet, a tehetetlenséget, a veszteségeket. Elegük lett abból, hogy a politikusoktól várják a változást. Ezért úgy döntöttek, ők maguk lesznek a változás, amelyet el szeretnének érni a világban. Három éve önfenntartó közösséget alapítottak a görögországi Évia szigetén. A Free and Real (rövidítés: Freedom of Recources for Everyone, Respect, Equality, Awareness and Learning - szabad forrásfelhasználás mindenkinek, tisztelet, egyenlőség, tudatosság, tanulás) nevű közösség végső célja (az önfenntartáson kívül), hogy létrehozzon egy iskolát, ahol a fenntartható életstílushoz szükséges tudnivalókat osztják meg az érdeklődőkkel. Ez azonban lassan halad. A sziget északi részén található Telaithrion-hegyről Telaithrion Projectnek is nevezett kezdeményezés részeként tíz háló- és lakóhelyül szolgáló jurtát és négy közösségi térként szolgáló kupolát akarnak építeni a Szianosz által örökölt földterületen. Azért választották ezt a közép-ázsiai épületfajtát, mert erre nem kellett drága építési engedélyt kérni. Eddig két jurta készült el, de hamarosan befejezik az első kupolát is (igaz már tavaly is arról volt szó, hogy nyár végére meglesz). Panagiotisz Kantasz, az egyik alapító az [origo] e-mailben feltett kérdéseire azt írta, hogy ha megépül a fenntarthatósági iskola, 15 állandó lakosnak lesz helye, és 50 vendéget tudnak majd ellátni, de távlati lehetőségként, optimálisan 150 fős közösség is létrejöhet, "ez azonban nincs kőbe vésve". Az eredetileg négyfős alapcsoport három év alatt egyelőre csupán egy emberrel gyarapodott. De Kantaszt ez nem aggasztja. "Nem egyszerű döntés a Telaithrion Project részévé válni, ami azt jelenti, hogy az illetőnek teljesen meg kell változtatnia az életét, hogy követhesse a sokkal fenntarthatóbb életstílust" - írta. "Nagyfokú önismeretre, bizalomra, elszántságra van szükség, hogy mi legyünk az a változás, amelyet látni szeretnénk világban, és ily módon fenntartható jövőképet teremtünk magunknak és környezetünknek." Támogatók, önkéntesek, a fenntartható életstílust mélyebben megismerni vágyók így is bőven akadnak. A férfi szerint az évszaktól és a tennivalóktól függően általában 8-18 ember él a közösségben, és a látogatók száma egyre nő, mind többen vesznek részt a műhelymunkákban és a szemináriumokon, vagy szánják rá idejüket, energiájukat a projekt előmozdítására. Mivel alapvetően a fenntarthatóság a céljuk, minden felmerülő tevékenységet ők végeznek, legyen szó energiatermelésről, házépítésről, fűtésről, élelmiszer-termelésről, egészségügyről. A fő cél, hogy meg tudják termelni saját élelmüket, a saját maguk által felhasznált energiát, hogy ökológiailag fenntartható lakhelyet építsenek, és a lehető kisebb ökológiai lábnyomot hagyják maguk után. Ezenkívül új technológiákat keresnek, kapcsolatokat építenek és ápolnak más hasonló kezdeményezésekkel, és minél több emberrel ismertetik meg módszereiket. Úgy tűnik, a csoportnak olyan jól sikerült otthagyni a modern társadalom mindennapi gondjait, hogy ezek egyáltalán nem érdeklik őket. "Az összes praktikus probléma, mint például találni egy darab földet a kezdéshez, építőanyagot szerezni az építkezéshez, magvakat az élelmiszer-termeléshez, nem igazi problémák, csak helyzetek, amelyeket kezelni kell" - írta Kantasz arra a kérdésre, milyen nehézségek merültek fel a közösség megalapítása során. Nem emlékszik olyan körülményre, amely veszélyeztette volna a projektet. "Ha a célok és a szándékok mindenki számára világosak, akkor csak egy eszközre, a kommunikációra van szükség, és minden dolog magától megoldódik." Nehézségeket csak az emberek közötti kapcsolatok okoztak, de ezeken is túltették magukat úgy, hogy nyitva tartják a kommunikációs csatornákat, és igyekeznek egyensúlyban tartani a mindennapi életet. "Nincs értelme megsértődni, mellre szívni a dolgokat, kivetíteni saját gondjainkat a másikra... Annyira elégedettek vagyunk itteni életünkkel, hogy az összes elénk tornyosuló akadály kisebb jelentőségűnek látszik" - írta. Az önellátás sem megy egyelőre maradéktalanul, a saját maguk által elfogyasztott élelem felét képesek megtermelni, igaz, minden résztvevőnek tudnak biztosítani fűtött szállást. Amikor a szemináriumok résztvevőit is el kell látni, a környező termelőktől szerzik be a szükséges árukat, akár a saját feleslegük elcserélésével. Készítenek aszalt gyümölcsöket, zöldségeket, termesztenek gyógynövényeket, főznek lekvárt, szószokat, sajtolnak olívaolajat, készítenek fogkrémet, szappant. Fő termékük egy nagyon táplálónak mondott krém, amelyet mézből, tahiniből, karobporból és melaszból készítenek, mindenféle adalékanyag és tartósítószer nélkül. "Olyan az íze, mint a csokinak! Fouhatának nevezzük, és imádjuk elkészíteni, mint mindent, amit előállítunk" - írta. A csoport önszerveződésben is messzire ment a modern társadalomtól. "Nincs főnök, nincs vezető, nincs menedzser" - írta az alapító. Előre rögzítették, mi történjen. Meghatározták a célokat, a prioritásokat, a megvalósítási módokat, a határidőket, a források (idő, pénz, önkéntesek, anyagok) felhasználását, "olyan kreatív és inspiráló környezetet, bizalmas és igazságos hangulatot hoztunk létre, ami szükségtelenné teszi az irányítást". Visszajelzéseket adnak, motiválják egymást, nyitottak maradnak, tájékozódnak, a problémák helyett a megoldásokra koncentrálnak. "Inkább, gyümölcsöző, csapongó beszélgetésekbe bonyolódunk, semmint hierarchiát építsünk, szavazást szervezzünk, főnököket válasszunk. Ha világosak a célok és a szándékok, akkor a projekt gyakorlati információk alapján fejlődik. Az emberek kibontakoztathatják kreativitásukat, a döntések nem véleményeken és vágyakon alapulnak, és nem ráerőszakoljuk a másikra, hanem tények alapján jutunk nyilvánvaló következtetésekre." A projekt finanszírozásáról szűkszavúan nyilatkozott az alapító. "Újraértékeltük a szükségleteinket, az abszolút minimumra csökkentettük kiadásainkat" - írta. Segítséget elfogadnak, de elsősorban önkéntes munka, igénybe vehető szolgáltatások, felhasználható építési és egyéb anyagok formájában. Persze nem utasítják el a pénzt, "ha valaki nem tud más módon hozzájárulni". A modern életstílusnak hátat fordítottak, de nem vonultak ki a társadalomból. "Nem menekülünk semmitől, nem állunk senkivel és semmivel szemben... Sőt, úgy érezzük, hogy a kulcs a inspiráló jövő eléréséhez abban rejlik, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, és szabadon kifejezhessük magunkat." Kantasz szerint csoportjuk a saját jövőjét alakítja úgy, hogy mind több emberrel működnek együtt, és minél inkább természetközeli életstílust követnek, fenntarthatóbban használják fel a javakat, egy olyan környezetben, amely lehetővé teszi, hogy kibontakoztassák kreativitásukat és tehetségüket. Forrás: http://www.origo.hu/nagyvilag/20130503-telaithrion-project-free-and-real-onnfenntarto-kozosseg-gorogorszagban.html Mégis bölcs a lenézett magyar paraszt? A magyar népnek, de különösen a magyar parasztnak emelkedett színvonalú a gondolkodásmódja. Ha a magyar parasztság, a mi fajtánk életforrása századokon át tanúsított nemzeti érzését, Istenbe vetett hitét, tiszta erkölcsét, katonai vitézségét és szorgos munkakedvét a terror és az idegen megszállás megpróbáltatásai közt is megőrzi, ha nem támogatja a hatalomra éhes politikai törtetőket, akik osztálygyűlöletet hirdetnek és a tömegek alacsony ösztöneit ingerlik, akkor majd egy napon ismét valóra válik a magyar szabadság. A paraszt ember a természetben él, a természetért él és így beszél, ha kérdeznéd: „Ami nem kell az embernek, az jó az állatnak. Ami nem kell az állatnak, az jó a földnek. Ami nem jó a földnek, az jó lesz a tűznek. Ami nem jó a tűznek, azt eltesszük későbbre, mert egyszer biztosan jó lesz valamire.” A régiek többet tudtak hozzánk képest… Fel kellene eleveníteni az elfeledett ősi tudást! (Az ősi tudás felelevenítése létérdekünk, hiszen a XXI. században, - amikor ma még szinte mindenki a városra épülő amerikai-nyugati, tőlünk valójában idegen életformát majmolja és hajszolja -, csak ezzel a tudással valósítható meg a fenntarthatóság. Akkor, amikor a fenntarthatatlan idegen kultúra önmagától kezd összeomlani, lásd pl. a pénzügyi válságot 2008 óta. Tehát a magyar paraszt tudására igen nagy szükség lesz, különben hogy lenne megoldható a korszerű és egészséges táplálkozásnak megfelelő élelmezés, agrárium? Úgy is fogalmazhatnánk más szempontból vizsgálva a kérdéskört, hogy a magyar parasztság volt az a réteg, mely évszázadokon át biztosította a Kárpát-medencében a túlélést. Nyilván, ha elfogy az olaj, és összeomlik az arra épülő idegen kultúra, csak a 100 évvel ezelőtt még jól funkcionáló tudás fogja biztosítani ismételten a túlélést, mert jelen állás szerint másképp nem megoldható. Persze mindennek az újbóli kialakításáig még sok víz fog lefolyni a Dunán. Manapság egyre világosabb, hogy az összeomlás 30-40 éven belül bekövetkezik. Mi lesz akkor a városokkal, és az ott élő lakossággal? Visszaköltöznek többségükben vidékre? - szerk.) Forrás: https://www.facebook.com/ Gyógyít és gyilkol: így fogyaszd a gombát! Áprilistól novemberig tart a gombakedvelők tevékeny időszaka: ilyenkor szedhetők az erdőn, mezőn fejlődő finom gombafajok. De vajon tényleg nem tudjuk megemészteni, és el kéne kerülnünk a fogyasztását, vagy mindez csak tévedés? A Life.hu ennek járt utána. Értékes, ám nehezen emészthető Grillezve, rántva, pépesítve, szárítva vagy nyersen - a gombát számtalan módon fogyaszthatjuk. Tele van vitaminokkal és ásványi anyagokkal, fehérjéi az összes esszenciális aminosavat tartalmazzák, zsír- és glükóztartalma szinte alig van, így a fogyókúrázók egyik kedvence: száz gramm gomba mindössze 20-40 kalóriát tartalmaz. Mindezek ellenére kitintartalma miatt - ugyanez az anyag adja a bogarak kemény vázát - nehezen emészthető étel, így nemcsak alapos rágást igényel, de nagy mennyiségben könnyen megfekszi az erős gyomrot is. Aranyszabály, hogy egyszerre csak kisebb mennyiséget fogyasszunk belőle, érzékeny gyomrúak pedig még ennél is legyenek óvatosabbak. Este, kései vacsora során inkább ne gombás ételt válassz, mert még nehezebb dolga lesz az emésztőrendszerednek. Tudtad? Kisgyermekeknek hároméves kor alatt nem igazán ajánlott gombát adni. Gyógyító gombák A távol-keleti kultúrákban régóta ismerik és használják a különböző gombákat gyógyításra. Mára már Európában is egyre többen érdeklődnek irántuk, és a fitoterápia mintájára kialakult a mikoterápia: az a gyógyítási mód, mely gombákat használ a szervezet erősítésére, a kóros állapotok leküzdésére. Az egyik legismertebb gyógyító gomba a shii-take, melyet a Ming-dinasztia korában életelixírként tartottak számon. Hatékonyan csökkenti a magas vérnyomást, a koleszterinszintet, rákmegelőző hatású. Ez főként a gombákban magas arányban megtalálható immunerősítő hatású poliszacharidoknak köszönhető: mindegyik gomba más-más betegséget képes gyógyítani vagy megelőzni. Tudtad? A téli laskagomba rákellenes hatású, a vargánya influenzavírusok ellen kiváló, a gyapjas tintagomba a cukorbetegeknek segíthet, az óriás pöfeteg vírus- és tumorgátló anyagot tartalmaz, és a sornak még koránt sincs vége. Talán ismerős a pecsétviaszgomba is, melynek kivonata különösen a nagy gyógyhatásáról híres. Biztonság: egy negyed gyilkos galóca már öl! A rengeteg jótékony hatás ellenére a gombák fogyasztása veszélyes is lehet: azok, akik nem ismerik fel teljes biztonsággal a mérges gombákat, vagy nem viszik szakértőhöz az erdőben gyűjtött finomságokat, akár az életükkel is fizethetnek a könnyelműségükért. Ha nem vagy tapasztalt gombagyűjtő, vagy a maximális biztonságra törekszel, mindenképpen vizsgáltasd meg a kosár tartalmát gombaszakértővel, és fogadd el a véleményét. Olyan eset is előfordult már, hogy a magát kiváló gombásznak vélő férfi végül a szakértő tiltása ellenére szedett további adagot a végül halált okozó gombafajból. A gyilkos galóca különböző növekedési stádiumban Liszt András gombavizsgáló szakellenőr a gombagyűjtésről: "Lehetőleg kosárba, dobozba, vödörbe szedjük a gombát, és fontos, hogy óvatosan. Ne tépjük ki a földből, hanem késsel vágjuk el a tönköt a föld felszínénél, így teljesen tiszta állapotban, mosás nélkül is felhasználhatjuk az ételek készítéséhez. Nem szükséges összeszedni minden gombát, amit találunk, ne tömjük meg a kosarat velük. Amiből még sohasem gyűjtöttünk, abból csak mutatóba szedjünk egy-két darabot, és mutassuk meg szakértőnek: ezeket mindig különítsük el a többi gombától egy papír, de sohasem nejlonzacskó segítségével.  Fontos tudni, hogy csak az erdő tulajdonosa adhat engedélyt a gombagyűjtésre, az állami erdőkben pedig annyi korlátozás van, hogy mindenki csak saját vagy családja szükségletének megfelelő mennyiséget gyűjthet be. Emellett egyes gombák védettek, ezeket ne szedjük, vagy ha megtettük, akkor a gombavizsgáló szakellenőr figyelmeztet, hogy a jövőben ezeket kerüljük el, hacsak nem akarunk büntetést fizetni.  A gombából készült ételek nagyon gyorsan romlandóak, ezért az étel elkészítését követően minél előbb fogyasszuk el. A felesleget inkább készétel formájában fagyasszuk le, de ezt is csak néhány hónapig tárolhatjuk így.  Mivel a gomba hajlamos magába gyűjteni a szennyeződéseket, nehézfémeket, fontos, hogy utak mentén ne szedjünk belőle. A másik alapszabály pedig az, hogy legyünk tisztában a mérgező gombák kinézetével, hogy már előre el tudjuk ezeket kerülni. A nálunk leghírhedtebb gyilkos galóca mellett néhány kevésbé gyakori gombafaj is mérgező, ilyen a légyölő galóca, a párducgalóca, a világító tölcsérgomba, a nagy döggomba vagy a mezei tölcsérgomba, ezek nagyobb mennyiségben okozhatnak mérgezést. Van néhány olyan gombafaj is, amely nyersen mérgező, de az előírt hőhatást követően (pl. 20 perc főzés után) már gond nélkül fogyasztható." Alapszabály tehát, hogy a gombát minden esetben vizsgáltasd meg gombavizsgáló szakellenőrrel, aki ha kell, elkészítési tanácsokkal is ellát majd! Forrás. http://www.life.hu/ez-zsir/20130529-gomba-egyuk-vagy-ne-gyogyito-gombak-es-amire-oda-kell.html Itt az új javaslat - még egyszerűbb lesz a kerti kút fúrása Újabb módosító javaslatot nyújtottak be kormánypárti képviselők a vízgazdálkodási törvényhez, így a korábban javasolthoz képest tovább egyszerűsítenék a legfeljebb 50 méter mély, mezőgazdasági öntözési célú kutak létrehozását; az új változat szerint elegendő lenne utólag bejelenteni az építést. A szakma már az eredeti tervben is veszélyeket látott. Tovább finomított a vízgazdálkodási törvény módosítását célzó javaslatán Győrffy Balázs és Jakab István Fidesz-képviselők. A kedden benyújtott módosító az április végi, azóta visszavont verzióhoz képest még megengedőbb az 50 méteres talpmélységet meg nem haladó, mezőgazdasági öntözési célt szolgáló kút létesítésével kapcsolatban. Az eredeti tervezet is megszüntette volna az engedélyeztetési kötelezettséget, azt előzetes bejelentési kötelezettséggé enyhítve, a mostani legújabb szöveg viszont már utólagosan is lehetővé teszi a kút legalizálását. Emellett az új változat már explicit talajvízkészletről szól, szemben a korábban alkalmazott "50 méter talpmélységet meg nem haladó víztermelő kút" definícióval. Az április végi javaslathoz képest újdonság az is, hogy a friss indítvány a mezőgazdasági öntözési célú vízkivétel definíciójával is kiegészítené a vízgazdálkodási törvényt. Eszerint a könnyítés a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földön, valamint a termőföldről szóló törvény szerint meghatározott termőföldön megvalósuló növénytermesztés vízigényének kielégítését biztosító vízhasználatra vonatkozna. A mostani módosítás is fönntartja azonban a lehetőséget, hogy a létesítmény üzemeltetését hivatalból vagy kérelemre a hatóság korlátozhatja vagy megtilthatja, sőt, a korábbihoz képest az indoklásban hivatkozik a termőföld és a vizek védelmének szempontjára, valamint a vízkészlettel való fenntartható gazdálkodás érdekére is. A tervezet az eljárás egyszerűsítésére vonatkozó indoklásában hasonló okokra hivatkozik, mint az első javaslat. Magyarország vízben gazdag ország, de az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események óriási károkat okoznak, s a termelés kockázatát is jelentősen megnövelik - fogalmaznak. A módosítás célja, hogy a talajvizet felhasználó, kizárólag mezőgazdasági öntözés céljára létesíteni kívánt és már üzemeltetett kutak bejelentése, illetve utólagos legalizálása egyszerűbb vízügyi hatósági eljárás keretében történhessen, úgy hogy ez a gazdálkodókra nézve ne jelentsen valós terhet és az öntözési vízfelhasználás zökkenőmentesen folytatódhasson. Amint arról korábban beszámoltunk, a szakma szerint ugyan az egyszerűsítési szándék üdvözlendő, azonban az engedélyeztetési folyamatra szükség van, mert csak ezen keresztül tartható kézben a vízkészletgazdálkodás és lehet fenntartható a vízhasználat. A Magyarországon évente fúrt 4-5000 kút nagy többsége, több mint 90 százaléka illegálisan és többnyire szakszerűtlenül épül, mivel a megrendelők az engedélyeztetés mellőzésével több százezer forintot, a hivatalos költség jóval több mint felét meg tudják spórolni. Az így épített kutak azonban gyakran nemcsak az ügyfélnek okoznak később keserű pillanatokat beomlásukkal, üzemképtelenné válásukkal, de a visszaszennyezés miatt az egész társadalmat veszélyeztetik. Jelenleg a környezet- és vízvédelmi hatóságok nem ellenőrzik a hazai kúthelyzetet, így pedig még becsülni sem igen lehet a kontár munkák miatti környezeti károkat. Félő viszont a szakma szerint, hogy a módosító nem segíti elő a helyzet rendezését, sőt, újabb lendületet adhat a fekete fúrásoknak. Forrás:http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/itt_az_uj_javaslat_meg_egyszerubb_lesz_a_kerti_kut_furasa.554866.html Sokkal olcsóbb lehet a kerti kút fúrása - szakértők tiltakoznak Nem ért egyet a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete azzal a törvénymódosító javaslattal, amely eltörölné a legfeljebb 50 méter mély, öntözési célú kutak fúrásához kapcsolódó vízjogi engedélyezési kötelezettséget. Az alapvető probléma az egyesület szerint az, hogy a kutak mintegy 95 százalékát engedély nélkül építik Magyarországon. Kezelhetetlen problémákat vet fel a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását indítványozó kormánypárti törvényjavaslat a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének álláspontja szerint. Amint arról a Napi Gazdaság Online is beszámolt, eltörölné a legfeljebb 50 méter mély, öntözési célú kutak fúrásához kapcsolódó vízjogi engedélyezési kötelezettséget két fideszes képviselő által benyújtott törvénymódosító. A javaslat szerint az egyre aszályosabb időjárási körülmények közepette a hatályos szabályozás aránytalanul korlátozott lehetőséget biztosít a szükséges kutak létesítésére. Az egyesület elképzelhetőnek tartja, sőt javasolja is, hogy legyen egyszerűbb, olcsóbb az engedélyezés, ugyanakkor a folyamatra szükség van, mert csak ezen keresztül tartható kézben a vízkészletgazdálkodás és lehet fenntartható a vízhasználat - fogalmaz Kumánovics György elnök. Az alapvető probléma az, hogy az egyesület becslései szerint az országban a kutak mintegy 95 százalékát engedély nélkül építik. A tagok becslései alapján 2012-ben készített felmérésük alapján évi 4000-5000 kút készül az országban. Ebben a megvilágításban szinte mindegy, hogy mit szabályoznak, ha nincs érdemi ellenőrzés - teszi hozzá Kumánovics, aki úgy véli, a javaslatot oda kellene adni a szaktárcának, hogy szakszerű módosítási javaslatot készítsen, noha nem ez lenne az optimális megoldás. Egy 50 méter mélységű, szakszerűen megépített, nem nagy vízigényt kielégítő kút tényleges építési költsége mintegy 800 000 forint, és ezzel körülbelül azonos a járulékos költség (tervezés, vízjogi létesítési engedély, kútvizsgálatok, geodéziai bemérés, vízkémia, vízföldtani napló, üzemeltetési engedély), ami elfogadhatatlan - mondja az elnök, aki szerint ezért építtetik az emberek engedély nélkül a kútjaikat. A járulékos költség reálisan nem haladhatná meg a tényleges építési költség 10-15 százalékát. Egy kis vízfelhasználással járó, például rétegvíz feltárására irányuló fúrt kút vízjogi létesítési engedélyének igazgatás-szolgáltatási díja jelenleg 40 ezer forint, miközben nem lehetne több 5000 forintnál a szakember szerint. (Egy 200 négyzetméter alatti alapterületű, 50-100 millió forintos bekerülési költségű lakóépület építési engedélyének díja 10-20 ezer forint.) Mindemellett az elbírálás időtartama is csökkenthető lenne. A dolgok rendbetételét a kútépítéshez kapcsolódó alacsony járulékos költségek alkalmazásával és a megfelelő építési-felügyeleti ellenőrzésekkel lehetne megkezdeni a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete szerint, amely ilyen értelmű javaslatot már tett a Vidékfejlesztési Minisztérium felé, eddig eredmény nélkül. Szerettük volna megismerni a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkárságának álláspontját is a témában, azonban a tárca egyelőre nem reagált kérdéseinkre. Érintés nélkül? A tervezet tulajdonképpen azt mondja ki, hogy sem létesítési, sem üzemeltetési engedélyre nincs szükség a felsorolt esetekben - így viszont az egyesület szerint kérdés, honnan fogja tudni a majdani vízhasználó, hogy nem veszélyezteti a vízkészleteket, valamint az ivóvízbázisok védőterületét. A tervezet szövegezése emellett sem egyértelmű, az indoklás ugyanis mást mond, mint a törvénymódosítás szövege. A módosítás úgy fogalmaz, hogy nem szükséges vízjogi engedély az 50 méter talpmélységet meg nem haladó olyan kút létesítéséhez, amelynek működése a parti szűrésű, a karszt- vagy rétegvízkészletet, valamint az ivóvízbázisok védőidomának, védőterületét "nem veszélyezteti". Ezzel szemben az indoklás szerint a változtatás további célja, hogy a korábbi engedélyeztetés helyett bejelentési kötelezettséget vezessen be, amennyiben a kút a parti szűrésű, a karszt- vagy rétegvízkészlet, valamint az ivóvízbázisok védőidomának, védőterületének "érintése nélkül" működik. Amennyiben nem ezekből termeli ki a vizet, akkor szükséges lenne megnevezni, hogy milyen vízadóról, víztípusról van szó - állítja a szervezet. Amennyiben a talajvízről van szó, akkor álláspontjuk szerint nem lenne szabad mélységet mondani, mert a talajvíz mélységhatára nem mindenütt azonos, például van, ahol mindössze 10 méter. A víz már nemzetbiztonsági kérdést is jelent A víz ma már nemzetbiztonsági kérdés - fogalmazott Áder János köztársasági elnök a Multidiszciplináris Vízkonferencia megnyitóján. A tudományág szakemberei kétnapos tanácskozást tartanak a Magyar Tudományos Akadémián. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke megnyitóbeszédében a víz jelentőségéről, meghatározó szerepéről szólt. Pálinkás József úgy fogalmazott: a kétnapos konferencia "a tudomány üzeneteivel biztosítja, hogy ismeretünk a vízről árnyalt, hiteles és felelősségvállalásra szólító legyen": "Ideje a víz egyetemességét tudományos következetességgel és felelős emberséggel megismerni, a vízzel kapcsolatos kérdéseket a közgonolkodás részévé tenni. Ideje jobban érteni és ideje még jobban becsülni a vizek életét" - fejtette ki. Áder János köztársasági elnök megnyitójában azt mondta: a tudományos evidenciák lassan válnak politikai feladatokká, és arra kérte a kutatókat, hogy szövetségesekként küzdjenek vele a víz és a vízgazdálkodás jelentőségének megismertetéséért. A víz egyszerre jelent ellátási kérdést, gazdasági és ipari problémát, egészségügyi, szociális, környezetvédelmi és ma már nemzetbiztonsági kérdést is - emelte ki az államfő. Októberben rendezik meg a Budapesti Víz Világtalálkozót, amelyen Baranyai Gábor, az előkészítésért felelős miniszteri biztos reményei szerint újabb stratégiai célokat, terveket fogadnak el a résztvevő országok. 2013-ban új világképre van szükség, amelynek kialakításában elsősorban az ENSZ próbál magának szerepet találni. Mint hozzátette, olyan átfogó vízióra van szükség, amely egyesíti az elmúlt húsz év környezetvédelmi elkötelezettségeit és olyan fenntartható fejlődési célokra fókuszál, amelyek számszerűsíthetőek és számon is kérhetőek - tette hozzá. Somlyódi László, a világtalálkozó tudományos fórumának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy rendkívül magas a vizek kihasználtsága, ennek ellenére ma a Földön egymilliárd ember nem részesül biztonságos ivóvízellátásban. Kijelentette: a fenntarthatóság kérdése nem divat, nincsen választási lehetőség. Úgy vélte, a fenntartható fejlődés a vízgazdálkodásban olyan rendszert jelent, amely teljes mértékben kielégíti a társadalom igényeit, miközben megőrzi a víz ökológiai és környezeti integritását. Az őszi "Rio+20 Fenntartható fejlődés" elnevezésű tanácskozáson a világ vezetői az 1992-es riói Környezet és Fejlődés Világkonferencia óta a fenntarthatóság területén történt változásokat, terveket vitatják meg. Sokkal olcsóbb lehet a kerti kút fúrása Eltörölné a legfeljebb 50 méter mély, öntözési célú kutak fúrásához kapcsolódó vízjogi engedélyezési kötelezettséget két fideszes képviselő által benyújtott törvénymódosító. A javaslat szerint az egyre aszályosabb időjárási körülmények közepette a hatályos szabályozás aránytalanul korlátozott lehetőséget biztosít a szükséges kutak létesítésére. Újabb, a vízhasználathoz kapcsolódó könnyítést foglalna törvénybe az agrárlobbi. Azután, hogy a kormány néhány héttel ezelőtt benyújtotta az energetikai célú termálvíz-kitermeléshez kapcsolódó visszasajtolási kötelezettséget megszüntető javaslatát, ismét a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását indítványozza két kormánypárti képviselő. A Győrffy Balázs (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, országos elnök), illetve Jakab István (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége; MAGOSZ, elnök) által jegyzett javaslat elfogadása esetén megszüntetné a vízjogi engedélyeztetési kötelezettséget "a kizárólag mezőgazdasági célú öntözési vízkivételhez létesített és üzemeltetett, 50 méter talpmélységet meg nem haladó olyan víztermelő kút létesítéséhez és üzemeltetéséhez, amelynek működése a parti szűrésű, a karszt- vagy rétegvízkészletet, valamint az ivóvízbázisok védőidomának, védőterületét nem veszélyezteti." A jelenlegi engedélyeztetési procedúra nemcsak bonyolult, de rendkívül költséges is. A többféle (elvi vízjogi, létesítési, üzemeltetési, fennmaradási) engedély beszerzése összességében akár több százezer forintos tételt is jelenthet, így nem meglepő, hogy a kútfúrási piacon évekkel ezelőtt megjelentek a kétes szakmai hátterű vállalkozások is. A feketén dolgozó cégek az engedélyeztetést kikerülve akár 50 százalékkal alacsonyabb árat is tudnak biztosítani a hivatalosnál, a tapasztalatok szerint azonban a kivitelezési hibák aránya jóval nagyobb lehet. (Lásd a témában korábban született cikkünket.) Az építtető vagy a vízhasználó a kút üzemeltetését megelőzően ezek után is köteles lesz a létesítményt bejelenteni a hatóságnak. Az építtető vagy a vízhasználó a létesítményre vízjogi engedély iránti kérelmet nyújthat be, ebben az esetben a hatóság a vízjogi engedélyezésre vonatkozó szabályok szerint jár el. A hatóság a létesítmény üzemeltetését - a külön jogszabályban meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén hivatalból vagy kérelemre ezek után is korlátozhatja vagy megtilthatja. A törvénymódosítóhoz fűzött indoklás szerint az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események Magyarországon óriási károkat okoznak és a mezőgazdasági termelés kockázatát is jelentősen megnövelik. Az utóbbi években lehullott éves csapadékmennyiség szinte folyamatosan csökken, de ez a kevesebb csapadék intenzívebb formában érkezik. Az időjárási szélsőségekre a mezőgazdasági termelés rendkívül érzékenyen reagál, csökkennek a termésátlagok, mérséklődik a jövedelmezőség. A módosítás további célja, hogy a kizárólag mezőgazdasági célú öntözési vízkivételt szolgáló, legfeljebb 50 méter talpmélységű kutak létesítését és üzemeltetését - a korábbi engedélyezés helyett - bejelentéskötelessé tegye, amennyiben a kút a parti szűrésű, a karszt- vagy rétegvízkészlet, valamint az ivóvízbázisok védőidomának, védőterületének érintése nélkül működik. Mindez a benyújtók szerint biztosítani tudja egyrészt az öntözéshez szükséges vízkivételt, de mindemellett megfelelő garanciális védelmet nyújt az ivóvízbázisokra nézve is. A jelenleg hatályos szabályozás az indoklás szerint ugyanis aránytalanul korlátozott lehetőséget biztosít (mikroöntözéses technológia alkalmazása) a mezőgazdasági termelés által igényelt vízhozammal rendelkező kutak létesítésére és működtetésére. Elképesztő földgázmező Magyarország alatt - így állnak a projektek A közelmúltban több jelentős tulajdonosi átrendeződés is történt a hazai szénhidrogénmezőket kiaknázó cégek között. Abban viszont nincs változás, hogy a Mol a legnagyobb szereplő, az ígéretes makói mező kiaknázásának pedig továbbra sem kedveznek a feltételek. Az év első két hónapjában a hazai földgázelosztási rendszerbe bekerült 2,8 milliárd köbméter csupán bő egytizede, 323,8 millió köbméter származott hazai termelésből, 1,47 milliárd importból, közel egymilliárd pedig a korábban beszerzett készletek kitárolásából. A hazai termelés oroszlánrészét - becsléseink szerint mintegy négyötödét - a Mol Nyrt. végzi, amely több mint 200 bányatelken folytat szénhidrogén-kitermelést (beleértve az olajbányászatot is), illetve további közel félszáz helyen jogosult kutatásra a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint. Cikkünkben a Mol mellett működő kisebb szereplők tevékenységét vesszük sorra. Milliárdos veszteségek Makón Kezdjük az újsághírek alapján a legígéretesebbnek látszó, elvben Magyarország energiafüggetlenségét is biztosítani képes makói nemkonvencionális mezővel, és az ott tevékenykedő TXM Olaj- és Gázkutató Kft.-vel! A cég tulajdonosa a delaware-i (USA) bejegyzésű Mako Energy Corp., amelyet pedig a kanadai Falcon Oil & Gas Ltd. birtokol. Az értékesítés árbevétele a 2009-es 646 millió forintról 157,6 millióra esett, majd 213 millió forintra emelkedett. Rendkívül jól látszik, hogy a kutatás, főleg a nem konvencionális mezőkön méregdrága sport: a mérleg szerinti veszteség 2011-ben 9,8 milliárd forintra rúgott, a 2010-es 30,8 milliárdot követően. Bár hivatalos információ az utóbbi időben nem látott napvilágot a makói földgázvagyon kitermelési tervei kapcsán, az azért sejthető, hogy a jelenlegi, a korábbi csúcsoktól jócskán elmaradó energiaárak mellett továbbra sem éri meg kitermelni a hagyományosnál jóval bonyolultabban és ezért drágábban is felszínre hozható gázt. (A nehézségek és lehetőségekről bővebben a keretes írásban szólunk.) Pedig néhány évvel ezelőtt még más volt a helyzet: a Wall Street Journal is úgy számolt be arról, hogy a Falcon partnereként az amerikai olajóriás, az Exxon Mobil is szerepet vállalt Makón, hogy Magyarország alatt fekszik Európa egyik legjobban őrzött energia-titka. A tudósítás megjegyezte, hogy a geológiai adottságok miatt a kitermelés valóban kemény diónak számít, ám Makó nagy előnyeként említette, hogy a régió gázhálózatának centrumában fekszik. Az ígéret azóta is csak ígéret maradt: a Mol és az Exxon Mobil kiszállt a projektből, majd egy szerbiai Gazprom-érdekeltség szerepvállalásáról érkezett hír. Tavaly nyáron a Falcon azt jelentette be, hogyMagyarországra telepíti észak-ausztráliai és dél-afrikai tevékenységének műszaki irányítását. Nehézségek és lehetőségek Makón A KPMG egy korábbi tanulmánya szerint Kelet-Közép-Európában körülbelül 4,13 ezer milliárd köbméter palagáz található, ami − a 2010-es gázfogyasztási adatok alapján − évtizedekig kielégíthetné a régió gázigényét. A US Energy Information Administration összesen 538 milliárd köbméterre becsülte a román−bolgár−magyar palagázkészleteket, itthon a legígéretesebb terület ebből a szempontból a Makói-árok.  Szabó György, a TXM Kft. vezetője korábban arról nyilatkozott, hogy a 995 négyzetkilométeres területen lefúrt 16 kúttal sikerült igazolni, hogy a mélyben mintegy 2500 méter vastag "gáztelített" réteg található. Régiónkban Lengyelország számít éllovasnak a nem hagyományos gázkészletek kutatásában, az ország rendelkezik a térség egyik legnagyobb készletével, ami a becslések szerint összesen 1,92 ezer milliárd köbméter lehet, az elméletileg kitermelhető mennyiség pedig maximum 0,77 ezer milliárd köbméter. A Falcon korábbi becslései szerint a makói koncessziós terület körülbelül 1,2-1,5 ezer milliárd köbméter földgázt tartalmaz, ami háromszor annyi, mint Nagy-Britannia bizonyított földgázkészlete. (Összehasonlításul: az elmúlt közel 80 évben Magyarországon összesen körülbelül 210 milliárd köbméter földgázt hoztak a felszínre.) Holoda Attila, a Mol akkori eurázsiai kutatás-termelési igazgatója tavaly úgy nyilatkozott az Innoteka.hu-nak, hogy a makói mező nemkonvencionális, ám nem palagázról van szó. A szakember azzal hűtötte le a makói gázvagyonban reménykedőket, hogy a legjobb szándék és akarat mellett, rengeteg pénz és kutatófúrás bevetésével sem lehetséges tíz éven belül számottevő mennyiségű "nem hagyományos" szénhidrogént a felszínre hozni. Ennek részben az az oka, hogy a világszerte használatos berendezések maximum 175-200 fokot bírnak, Makón pedig volt olyan lemélyített kút, ahol 280-300 fokot is mértek. A régiós palagázkészletek ráadásul átlagosan másfélszer mélyebben helyezkednek el a föld felszíne alatt, mint az épp az olcsó palagáz előnyeit élvező Észak-Amerikában. Utóbbi kapcsán az osztrák OMV első embere arra figyelmeztetett, hogy az Európai Uniónak közös álláspontot kell elfogadnia a tagországokban elérhető palagáz kitermeléséről, mert enélkül az olcsó helyi palagázt használó amerikai cégek állva hagyják európai versenytársaikat. A Mol után a második legnagyobb: Magyar Horizont Az 1998-ban alapított Magyar Horizont Energia Kft., (angolul Hungarian Horizon Energy, HHE) a Mol Nyrt. után a második legnagyobb kitermelési területtel rendelkezik: jelenleg 10 bányatelken tevékenykedik, és 27 területre van kutatási engedélye. A tulajdonos honlapján elérhető információk szerint a cég a hazai földgázkitermelés több mint 10 százalékát adja. A kft. - amely együttműködik a Mol Nyrt.-vel és JKX-szel is - tulajdonosa a HHE America Inc., amely az Alexis Cranberg által 1992-ben alapított Aspect Holdings leányvállalata. A HHE tavalyelőtt az egy évvel korábbit több mint felével meghaladó, 22,3 milliárdos árbevétel mellett közel négymilliárdos adózás előtti eredményt mutatott fel. A kft.-t Cranberg mellett Robert Todd Neugebauer irányítja cégjegyzésre jogosult vezetőként. A HHE a holland bejegyzésű JKX Hungary B.V.-vel közösen birtokolja a HHE North Kft.-t, amelyet szintén a Cranberg és Neugebauer jegyez. A két területre szóló kutatási engedéllyel rendelkező cég egyetlen bányatelkén is érdemi kitermelés folyik, az értékesítés nettó árbevétele tavalyelőtt megközelítette a 4,6 milliárd forintot, a mérleg szerinti eredmény pedig 590 millióra rúgott. Igaz, utóbbi alig harmada volt a 2010-esnek, ám 2009-ben még 1,2 milliárd forint feletti volt a veszteség. Szintén a Cranberg-Neugebauer-páros jegyzi a Blue Star 95. Magyar Amerikai Koncessziós Termelő és Szolgáltató Kft.-t. A három bányatelken kitermelést végző, több mint 12 éve működő kft. ugyanakkor a Gemstone Properties Limited tulajdonában van. A Blue Star 95 a 2009-es 23,2 és a 2010-es 36,3 milliós veszteség után tavalyelőtt másfél milliós profitot termelt úgy, hogy a nettó árbevétel 23,6 millióról félmillió forint alá, majd 1,3 millió forint közelébe emelkedett. Ascent-érdekeltségek: az egyikből kiszállnak, a másikat bezárják A milliárdos árbevételű cégek klubjába tartozik a PetroHungaria Szénhidrogén-Kutató és Termelő Kft. is, amely a 2009-es bő 600 millió forint mintegy dupláját érte el 2010-ben és 2011-ben is. A cég folyamatosan veszteséges, tavalyelőtt 160 millió forintot közelítette a mínusz. Mindezt egy bányatelken, a kelet-magyarországi Penészleken érte el a társaság, ezen kívül kutatási területtel nem rendelkezik. A tulajdonosi körben jelentős átrendeződés ment végbe egy április végi bejelentés szerint. A társaság nem egészen felét birtokló Ascent Resources Plc. 450 ezer euróért eladja 48,66 százalékos pakettjét a cég többi tulajdonosának. A tranzakció révén a DualEx részesedése 40-ről 70 százalékra nő, a Geomega Kft.-é 10-ről 20-ra, a Swede Resources AB-é 2-ről 10-re. Az Ascent 2012 első féléves jelentése alapján a penészleki projektből napi nettó negyedmillió euró bevétel érkezik a társasághoz, a kitermelés 2010 márciusi kezdete óta összesen 24 millió köbméter földgázt hoztak felszínre. A (még) cégjegyzésre jogosult Tóth Tamás és Jeremy Eng viszi a másik Ascent-érdekeltség, az Ascent Hungary Kft. ügyeit is. A PetroHungariával hasonló tulajdonosi kör áll a nyolc kutatási területtel rendelkező, végelszámolás alatt lévő Pelsolaj Szénhidrogén Kutató és Termelő Kft. mögött. Ebben a cégben a Dualex nincs benne, viszont a GTO Ltd. részesedéssel rendelkezik a kft.-ben. A társaságnak 2010-ben és 2011-ben sem volt bevétele, a mérleg szerinti veszteség 15,6 millió forintról 15 millió alá csökkent tavalyelőtt. Az Ascent mindezzel nem adja fel itteni kitermelési terveit, hiszen a magyar-szlovén határon fekvő Peti¹ovci/Lovászi térségben ígéretes, 11,7 milliárd köbméter földgázt rejtő, összesen 200 négyzetkilométeres terület felett diszponál. Osztrákok a magyar pályán: RAG Az osztrák Rohöl-Aufsuchungs AG és az amerikai Toreador Resources Corp. tulajdonában lévőRAG Hungary Kft. hét bányatelken termel és két területre van kutatási engedélye. A kft. tavalyelőtt a 2010-es nulla után 2,4 milliárdos árbevételt produkált, amivel a 2009-es közel egymilliárdos és a 2010-es 25,8 milliós veszteséget 1,1 milliárdos nyereségbe tudta fordítani. Szintén az osztrák Rohöl-Aufsuchungs AG tulajdonolja a RAG Hungary Central Kft.-t, amelynek nyolc területre van kutatási engedélye és elméletileg egy bányatelken termel. A mérlegadatok azonban arra utalnak, hogy nem folyik kitermelés, hiszen 2010-ben és 2011-ben sem volt árbevétele a társaságnak, ám a 430 millió forintot közelítő veszteséget tavalyelőtt 610 milliós profit váltotta. Részben ugyanígy a Rohöl-Aufsuchungs AG érdekeltsége - valamint a Delta Hydrocarbons Hungary Kft. tulajdona - a nem konvencionális gázkitermelésben utazó Delcuadra Kft., amely korábban RAG Hungary South Kft. néven működött. A Delcuadra 2011-ben az egy évvel korábbi 15-szörösére, közel 90 millió forintra növekvő árbevétel mellett 570 millió forintos mérleg szerinti veszteséggel zárt. A kutatási területtel nem, egy bányaterülettel viszont rendelkező Delcuadra esetében furcsaságok övezik a kitermelést, legalábbis a Népszabadság korábbi írása szerint. A lap tavaly arról számolt be, hogy egy özvegyasszony földjén, több szabálytalanságot elkövetve kezdték meg a kitermelést úgy, hogy engedélyük csak kutatásra szólt.A RAG-csoporthoz tartozik a RAG Hungary tulajdonában lévő, nyolc kutatási terület felett diszponáló RAG Kiha Kft. is, a 2011 novemberében bejegyzett cég a csonka évet 822 ezer forintos mínusszal zárta. A Mol-RAG West Kft. - amint arra a neve is utal - a Mol Nyrt. és a Rohöl-Aufsuchungs közös vállalata, amely három területen kutathat szénhidrogén után a Mecsekben, de még nem rendelkezik bányatelekkel. Ez a mérlegén is meglátszik, 2011-et 23,3 millió forint veszteséggel zárta, árbevétel nélkül. Szlovákok és kanadaiak A TÉT-3 Gázkút Termelő és Kereskedelmi Kft. az Elektrogáz 2004 Kft. tulajdonában van, amelyet pedig a részben magyar magánszemélyek által birtokolt Rikopet Kft., részben pedig a dunaszerdahelyi (Szlovákia) Caminus 2010 s.r.o. tulajdonol. A kft. 2009-ben még nem rendelkezett árbevétellel, majd 2010-ben bő 400 millió, 2011-ben pedig már 1,05 milliárd forint bevételt termelt, amiből rendre 40,2 és 282,4 millió forint mérleg szerinti eredmény maradt. A TÉT-3 egy bányaterület felett diszponál, másutt kutatási engedéllyel nem rendelkezik. Több szektortársától eltérően nyereségesen működött a Winstar Magyarország Olaj- és Gázkoncessziós Kft. is, amely egy bányaterületen termel, azon kívül másutt nem rendelkezik kutatási engedéllyel. A cég a Winstar B.V., a Winstar Tunisia B.V. és az EP Production Merger Company, L. L. C. tulajdonában van. A Winstar-cégek mögött a kanadai Winstar Resources áll, amely menedzsmentjének tagjai - Charles Alfred de Mestral, David Angelo Monachello, Roger George McMechan és Tihanyi Gábor - a kft. cégjegyzésre jogosult vezetői is egyben. Az értékesítés nettó árbevétele a 2010-es 38,4 millió forintról 146,4 millió forintra emelkedett, amit még nagyobb tempójú eredményjavulás kísért: a mérleg szerinti nyereség 27,4 millió forintról 259,8 millióra ugrott 2011-ben. A Winstar Resources honlapján fellelhető információk azokat az iparági értesüléseket látszanak alátámasztani, amelyek szerint jelenleg nem folytat kitermelést a kft. Magyarországon: a site csak tunéziai és romániai tevékenységről számol be. A Winstar Resources felvásárlásáról egyébként a napokban írt alá szerződést a Kulczyk Oil Venture Inc. A cégek közötti kapcsolatrendszerek táblái itt tekinthetők meg:http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/elkepeszto_foldgazmezo_magyarorszag_alatt_igy_allnak_a_projektek.553012.html Forrás:http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/elkepeszto_foldgazmezo_magyarorszag_alatt_igy_allnak_a_projektek.553012.html Vályogházaink megmentésével hagyományainkat is őrizzük A vályog és vert falú házak több generációnak volt biztos lakhelye. Napjainkban pusztulnak ezek az épületek, menteni kellene őket. Most néhány információt közlünk, hogyan is lehet javítani, karbantartani ezeket a házakat. A vályogházak építése és karbantartása generációkon keresztül a paraszti élethez tartozó tudás része volt, ami apáról fiúra szállt. A tapasztás és a meszelés védte a vályog és vert föld falakat az időjárás okozta károktól. Minden tavasszal beapasztották és bemeszelték. Javításnál a vizezés előtt kikaparjuk és leseperjük az elporladt réteget. A tapasztáshoz a sárba pelyvát és lótrágyát keverünk annyi vízzel, hogy jól kenhető legyen. A második réteghez kevés homokot és lótrágyát keverünk, ezzel a hígabb anyaggal a végleges simított felületet tapasztjuk.  Száradás után oltott mésszel három rétegben meszeljük (első réteg hosszába, második keresztbe, harmadik ismét hosszába) így egy-két évig nem kezdi ki az eső és nem fagy le. Keverési arányok: • Hagyományos téglafalakhoz: Falazáshoz: (10 liter víz 3 lapát oltott mész 12 lapát homok) Oltott mészhabarcshoz: (10 liter víz 4 lapát oltott mész 12 lapát homok) • Vályog és vert fal tapasztásához: Tapasztáshoz: (10 liter víz 12 lapát sárgaföld 3 lapát pelyva 1 lapát lótrágya) Simításhoz: (10 liter víz 12 lapát sárgaföld 1 lapát homok 1 lapát lótrágya) Agyagpadló kenéséhez: (10 liter víz 12 lapát sárgaföld 4 lapát ló vagy tehéntrágya) Meszelés: Az első meszeléshez: (10 liter víz, 2 kg oltott mész)  A második és harmadik meszeléshez: (10 liter víz, 4 kg oltott mész) Kapcsolódó anyagaink:  1. http://utajovobe.eu/hirek/energetika/3119-miert-jo-valyoghazban-lakni 2. http://utajovobe.eu/hirek/varos-kozlekedes/3091-szupervalyog-es-tarsai-kiut-az-epitoipar-apatiajabol 3. http://utajovobe.eu/hirek/varos-kozlekedes/2092-romaniai-okokunyho-a-vilag-10-legsikerultebb-valyoghaza-kozt Nemsoká bővebb anyagot közlünk a vályogépítészetről, mely e technológiát a fenntartható fejlődés oldaláról közelíti meg. Forrás: https://www.facebook.com/pages/Vass-Zolt%C3%A1n-Kemence%C3%A9p%C3%ADt%C5%91/210108375673891?ref=stream&hc_location=stream Miért jó vályogházban lakni? Amikor az embernek gyereke születik,- ha addig nem is, de akkor biztos- felteszi a kérdést, jó-e az az életforma amiben addig élt, vagy valami emberibb, természet közelibb életet választ a családjának. Így volt ez velünk is. 2006-ban mikor az első gyerekünkkel voltam várandós vettünk egy 100 éves, felújításra szoruló alap nélküli döngölt földházat nagy telekkel, egy 400 fős faluban, egy mező szélén. Rengeteg munka várt ránk, hogy egy rozoga kis házból igazi otthont varázsoljunk magunknak. Mi úgy voltunk vele, ahogy A magyar ház mágikus titkai című könyvben leírja a szerzője, Bodnár Erika: „ A ház nem egy rakás tégla és némi faanyag. A ház az ember testének folytatása, a Mindenség modellje, amely védi és egyben összeköti a Világegyetemmel.” Lehet, hogy ez nagyon patetikusan hangzik ebben a fogyasztói társadalomban, de tapasztalataink, az élet egy ilyen hagyományos földházban beigazolja ezt. Ezért se szerettük volna nagy beavatkozással, mindent felforgatva modernné varázsolni, csupán a mai világban nélkülözhetetlen korszerűsítést végeztük el, Mednyánszky Miklós: Vályogházak című könyve alapján. Sok küzdelmünk volt a kivitelezőkkel, bár amit tudtunk, azt mi magunk csináltunk, amúgy is a föld, a vályog egy nagyon könnyen alakítható anyag, amivel nagyon jó „játékokat”, eredeti megoldásokat lehet megvalósítani, és olcsó, könnyen beszerezhető. Sokan nem értik mért nem a megszokott utat választottuk, mért nem akartunk betonnal szigetelni vagy műanyaggal még lezárni a tetőszerkezetet. Azért mert ez egy lélegző ház, élő. Ezt csak az érti, aki lakott már ilyenben. Csak természetes anyagokat alkalmaztunk (pl: narancsolajos viaszt a téglaburkolatra), és kihasználtuk a ház természeti adottságait, nem kellett még jobban „bebiztosítani”, és ezzel kizárni magunkat az Életből. Más, modern házakban olyan érzése van az embernek, mint egy dunsztos üvegben, na itt nem. Együtt élünk a természettel, mint annak részei. Persze ehhez kell egy másfajta gondolkodás, és elfogadni azt, hogy vannak bizonyos törvényszerűségek, amiket figyelembe kell venni a ház átalakításakor (pl: meszet használunk, cementet egyáltalán nem, víztől védeni a házat, szellőzést megoldani, stb..). Viszont a végeredmény egy élhető, emberi ház, ahol jó lenni. Egészséges levegőjű. Nyáron hűvös-télen meleg- szokták mondani, és tényleg a legnagyobb kánikulában is 23 fok körül volt bent a házban, nyitott ablaknál. Nálunk a szőlőlugas ad árnyékot a roló helyett. És éjjel pedig ugyanúgy tartják a meleget a falak, egy hűvös hajnalon se kellett bezárni az ablakokat. Az ilyen házakba jó vendégségbe jönni, leülni a kályha mellé télen, mesélni a gyerekeknek a tűz mellett, nyáron pedig kiülni a kertbe a csillagos ég alá. Szerintem ennél nincs is több, amit gyerekeinknek adhatnánk. Szerző: Bacskovszky Nóra Szupervályog és társai - kiút az építőipar apátiájából?! „Otthont minden hátrányos helyzetű és szegény embernek 2000-re!”Az ENSZ az 1987-es évet a Hajléktalanok Nemzetközi Évének nyilvánította. Tartok tőle, hogy a program célkitűzései nem valósultak meg, sőt, hogy csak egyet említsek, a devizahitel-válság a bajbajutottak és otthontalanok további tömegeit generálja." Dr. Kovács Mónika Erika - a SzuperVályog és PermaKultúra Munkacsoport vezetőjének - írása. Az elmúlt két évben alkalmam volt meghallgatni Vida Gábor akadémikus előadását, melyben összefoglalta a világban jelenleg zajló hármas – gazdasági, környezeti és társadalmi válság − jelenségeit. Ezek mindegyike afelé mutat, hogy az építőiparnak is új megoldások felé kell néznie. A gazdasági válság következtében a fizetőképes kereslet nem elegendő a jelenleg megszokott építőipari kínálat megfizetésére, illetve a megszokott méretű és fogyasztású otthonok fenntartására. A környezeti válság felhívta a figyelmünket arra, hogy az építkezés során már a tervezésnél muszáj számításba vennünk, hogy leendő otthonunknak nemcsak a megépítése, de a fenntartása is környezettudatos, energiatakarékos módon történjen. Új fogalmakban gondolkodunk: bevitt energia, újrahasznosítás, energetikai tanúsítvány, passzív és aktív házak és sorolhatnám. A társadalmi válság pedig egy új, tudatosabb réteg kialakulásához vezet: az embereknek ma már egyre inkább igényük a természetes és egészséges életmód. Fordított irányú folyamat indult el: a lakosság lassan kezd visszaáramlani a vidéki, természetközeli életformába. Ebben az áramlatban született meg Nader Khalili, iráni származású amerikai építész, sikeres felhőkarcoló-specialista találmánya, a szupervályog-, más néven földzsák- vagy szuperblokk-technológia, amely számos szempontból megoldást kínál a fenti problémákra. A föld ősi, természetes, mindenütt jelenlévő építőanyag. A föld adja az épület tömegét, vályogtartalma biztosítja a kötőerőt, a fal száradása utáni szilárdságát. A földből épült fal kiváló hőtároló-kapacitása, hőmérséklet- és páraszabályozása révén kellemes belső klímát biztosít az épületnek: „Nyáron hűt, télen fűt”− ahogy az ismert mondásból tudjuk. Magyarországon régi hagyománya van a vályogépítésnek. Bár a vályogházak számos további előnnyel rendelkeznek a ma elterjedt épületekhez képest (olcsó, természetes, visszaforgatható nyersanyagok használata, jó épületakusztikai tulajdonságok, káros elektromágneses sugárzás elnyelése stb.), mégis a múlt század végére szinte teljesen kiszorult a vályogépítészet az építkezési kultúránkból. Ennek oka részben az, hogy a nem megfelelően megépített és karbantartott régi vályogépületek nem elég tartósak és ellenállóak (különösen a vízzel szemben) ahhoz, hogy a mai igényeknek megfeleljenek. Khalili célja az volt, hogy ötvözze a hagyományos, évezredes technikákat a legújabb módszerekkel, anyagokkal, azaz megőrizze a régi földépületek előnyeit, értékeit, ugyanakkor kiküszöbölje hátrányos tulajdonságaikat. Szupervályog 1x1 − Az építés alapelemei, azaz a régi földépítési módszereket kiegészítő négy erősítő elem („védelmi vonal”):  1) polipropilén tömlő („bennmaradó zsalu”)  2) szögesdrót („malter”) 3) földbe kevert kötőanyag (vízállóság, nyomószilárdság) 4) ívelt formák: ívelt fal, boltív, boltozat, kupola (statikai előnyök) Mi is az a szupervályog? A helyben kiásott, és szükség esetén stabilizáló anyaggal (pl. mész, cement stb.) kevert földet a leendő fal helyén körszövött polipropilén zsákokba, vagy a zsákok alapanyagául szolgáló, még elvágatlan, hosszú polipropilén tömlőkbe töltjük. Az így lefektetett földzsák „hurkát” a hagyományos vályogépítéshez hasonlóan döngöljük. Az egymás tetejére rétegezett földzsák „hurkák” közé szögesdrót erősítést teszünk, amely összetartja a sorokat, és növeli a szerkezet szakítószilárdságát. A tartós (bennmaradó) zsaluként szolgáló erős polipropilén tömlő tartja a benne lévő töltőanyagot, ugyanakkor lég- és vízáteresztő szövetén keresztül a föld kiszárad, a hozzáadott kötőanyag hatására a földkeverék megköt. A szupervályog fal ily módon stabil, vízálló szerkezetté szilárdul. A szupervályog tulajdonképpen egy szuperhosszú vályog- vagy földhurka, egyfajta „instant” és hajlékony „falgenerátor”, amivel tetszőleges hosszúságú sorokat lehet formálni megszakítás nélkül. A földdel töltött zsákokból vagy tömlőkből egyenes vagy ívelt falakat, boltozatokat, kupolákat formálunk. A földzsák sorokból kialakított szerkezet, – különösen, ha az épület tervezésénél kihasználjuk az ívelt formák (boltív, kupola) statikai előnyeit –, lehetővé teszi, hogy stabil és tartós, a környezeti katasztrófáknak (árvíz, szélvihar, földrengés, tűzvész) ellenálló, változatos építési formákat hozhassunk létre földből, egyszerű és környezettudatos módon. A technológia prototípusa – az Öko-Dóm – Kalifornia szigorú, a legmagasabb fokozatú földrengészónának megfelelő építési követelményeinek eleget tett! A szupervályogrendszer alkalmas a jelenleg megszokott épületstruktúrák és gépészeti megoldások kialakítására, de kiváló alternatíva öko/bioházak, autonóm házak építésére, az organikus építészet, a dombházak, a szakrális geometria vagy a feng shui kedvelőinek is. Az egyszerűtől a luxusig, a lakóházaktól az ipari és gazdasági épületekig, műtárgyakig, garázsokig, kerti létesítményekig, szinte bármit építhetünk belőle. Dombházak, pincék, templomok, szakrális épületek, jurták építéséhez, és még számos esetben szinte adja magát ez a módszer. Jelentős lehetőségekkel rendelkezik a katasztrófavédelemben is. A környezettudatos, organikus építkezés, így a szupervályog-technológia is kihívást, egyben lehetőséget is jelent az építészek és az építtetők számára. A technológia magyarországi bevezetése jelenleg zajlik, amelyben komoly feladat hárul az építész-tervezőkre, statikusokra, kivitelezőkre. Ki kell dolgozni a hazai adaptációhoz szükséges szempontokat. A szupervályog önmagában a falszerkezet kialakításának egy speciális módja. A kívánt épület megtervezéséhez szükséges a kontinentális éghajlathoz megfelelő tetőmegoldások, hő- és vízszigetelés, épületgépészet stb. megtervezése, a csomóponti tervek, engedélyeztetési protokoll elkészítése. A szupervályog formavilága igen gazdag, a hagyományos magyar építészeti kultúrához illő, de attól teljesen eltérő, változatos, fantáziadús építmények is kialakíthatók belőle. Ez igen vonzó lehet a kreatív, egyedi tervek készítésére vágyó szakembereknek. Azonban fontos az ehhez szükséges szaktudás, azaz a szupervályog-technológia építési szabályainak, ezenfelül az ívelt épületstruktúrák statikai vonatkozásainak mélyebb ismerete is, amely a jelenleg elterjedt „kockaházas” építkezés mellett háttérbe szorult. A jutalom a befektetett energiáért, hogy az első szupervályog-építtetők a kellő szaktudással rendelkező szakemberekhez fognak fordulni.  Az ívelt formavilágú, rusztikus felületekkel rendelkező földépületek nemcsak esztétikailag és ökológiailag kedvezőbbek, de egészségesebb is bennük élni. Tekintve, hogy a „kocka” építőelemekből költséges és nagy szaktudást igénylő feladat az ívelt falak kialakítása, eddig sajnos csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak ezt a „luxust”, például egy dombház építését. Mind az építők, mind az építtetők örömére a szupervályog-technológia segítségével a jövőben szélesebb rétegek számára lesznek elérhetőek a vágyott gömbölyded otthonok és egyéb építmények. „Tervezzünk és építsünk a természettel!” Az organikus építészet egyik fő alapelve, hogy − a jelenlegi tendenciával (egyre bonyolultabb gépesítés, újabb vegyi anyagok stb. használata) ellentétben − a tervezés és építés során előnyben részesítjük a természetes anyagok, a természetben található elemek használatát, a természetben megfigyelhető formákban és struktúrákban rejlő lehetőségeket. A természet a legbölcsebb építész, akinek alkotásaiban az anyag, a forma és a funkció szoros összhangban van. „Minimális anyag, maximális tér és strukturális szilárdság.” Hogy egy példát említsek a természeti törvényszerűségekből. A permakultúrás tervezési szemlélet is ezeken az elveken alapszik. Nemcsak a házunkat, de a teljes épített és természetes környezetünket egységes egészként tervezzük meg, a lakóépülettől kezdve a kerti és gazdasági létesítményekig. A rendszer része a megújuló, szelíd energiák, a környezettudatos vízgazdálkodás is, illetve a teljes rendszer gazdaságos és környezettudatos működtetése. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevétele, összehangolása szintén az építész szakemberek kezében van. A kihívás adott, a válaszok egy része is megvan, a gyakorlatba ültetés azonban még hátravan. A SzuperVályog és PermaKultúra Munkacsoport azon munkálkodik, hogy a technológia megismertetésén és a szupervályog-építés alapjainak átadásán túl (tanfolyamok, szakkönyv, szakmai fórumok stb.) a közeljövőben a technológia hazai adaptálása, a még környezettudatosabb alternatívák kifejlesztése is meginduljon (pl. a műanyag vagy szögesdrót kiváltása, l. hipervályog, zsákvályog). A szupervályog-technológia széleskörű alkalmazásához munkacsoportunk megtette az előkészületeket, kitaposta az eddig járatlan utat. Kellő tapasztalattal a hátunk mögött szeretnénk összefogni olyan szakemberekkel, akik felismerik a technológia előnyeit, az építészeti hagyományokat megújító potenciálját, és meg tudják ragadni az ebben rejlő lehetőségeket. További érdekes fotók az itt található galériában nézhetők meg: http://epiteszforum.hu/szupervalyog-es-tarsai-kiut-az-epitoipar-apatiajabol1 Akit közelebb is érdekel a szupervályog, csatlakozzon az e célra kialakított csoporthoz: http://www.facebook.com/groups/szupervalyog/ Dr. Kovács Mónika Erika a SzuperVályog és PermaKultúra Munkacsoport vezetője Forrás: http://epiteszforum.hu/szupervalyog-es-tarsai-kiut-az-epitoipar-apatiajabol1 Szupervályog és társai - kiút az építőipar apátiájából?! „Otthont minden hátrányos helyzetű és szegény embernek 2000-re!”Az ENSZ az 1987-es évet a Hajléktalanok Nemzetközi Évének nyilvánította. Tartok tőle, hogy a program célkitűzései nem valósultak meg, sőt, hogy csak egyet említsek, a devizahitel-válság a bajbajutottak és otthontalanok további tömegeit generálja." Dr. Kovács Mónika Erika - a SzuperVályog és PermaKultúra Munkacsoport vezetőjének - írása. Az elmúlt két évben alkalmam volt meghallgatni Vida Gábor akadémikus előadását, melyben összefoglalta a világban jelenleg zajló hármas – gazdasági, környezeti és társadalmi válság − jelenségeit. Ezek mindegyike afelé mutat, hogy az építőiparnak is új megoldások felé kell néznie. A gazdasági válság következtében a fizetőképes kereslet nem elegendő a jelenleg megszokott építőipari kínálat megfizetésére, illetve a megszokott méretű és fogyasztású otthonok fenntartására. A környezeti válság felhívta a figyelmünket arra, hogy az építkezés során már a tervezésnél muszáj számításba vennünk, hogy leendő otthonunknak nemcsak a megépítése, de a fenntartása is környezettudatos, energiatakarékos módon történjen. Új fogalmakban gondolkodunk: bevitt energia, újrahasznosítás, energetikai tanúsítvány, passzív és aktív házak és sorolhatnám. A társadalmi válság pedig egy új, tudatosabb réteg kialakulásához vezet: az embereknek ma már egyre inkább igényük a természetes és egészséges életmód. Fordított irányú folyamat indult el: a lakosság lassan kezd visszaáramlani a vidéki, természetközeli életformába. Ebben az áramlatban született meg Nader Khalili, iráni származású amerikai építész, sikeres felhőkarcoló-specialista találmánya, a szupervályog-, más névenföldzsák- vagy szuperblokk-technológia, amely számos szempontból megoldást kínál a fenti problémákra. A föld ősi, természetes, mindenütt jelenlévő építőanyag. A föld adja az épület tömegét, vályogtartalma biztosítja a kötőerőt, a fal száradása utáni szilárdságát. A földből épült fal kiváló hőtároló-kapacitása, hőmérséklet- és páraszabályozása révén kellemes belső klímát biztosít az épületnek: „Nyáron hűt, télen fűt”− ahogy az ismert mondásból tudjuk. Magyarországon régi hagyománya van a vályogépítésnek. Bár a vályogházak számos további előnnyel rendelkeznek a ma elterjedt épületekhez képest (olcsó, természetes, visszaforgatható nyersanyagok használata, jó épületakusztikai tulajdonságok, káros elektromágneses sugárzás elnyelése stb.), mégis a múlt század végére szinte teljesen kiszorult a vályogépítészet az építkezési kultúránkból. Ennek oka részben az, hogy a nem megfelelően megépített és karbantartott régi vályogépületek nem elég tartósak és ellenállóak (különösen a vízzel szemben) ahhoz, hogy a mai igényeknek megfeleljenek. Khalili célja az volt, hogy ötvözze a hagyományos, évezredes technikákat a legújabb módszerekkel, anyagokkal, azaz megőrizze a régi földépületek előnyeit, értékeit, ugyanakkor kiküszöbölje hátrányos tulajdonságaikat. Szupervályog 1x1a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre Szupervályog 1x1 − Az építés alapelemei, azaz a régi földépítési módszereket kiegészítő négy erősítő elem („védelmi vonal”): 1) polipropilén tömlő („bennmaradó zsalu”) 2) szögesdrót („malter”) 3) földbe kevert kötőanyag (vízállóság, nyomószilárdság) 4) ívelt formák: ívelt fal, boltív, boltozat, kupola (statikai előnyök) Mi is az a szupervályog? A helyben kiásott, és szükség esetén stabilizáló anyaggal (pl. mész, cement stb.) kevert földet a leendő fal helyén körszövött polipropilén zsákokba, vagy a zsákok alapanyagául szolgáló, még elvágatlan, hosszú polipropilén tömlőkbe töltjük. Az így lefektetett földzsák „hurkát” a hagyományos vályogépítéshez hasonlóan döngöljük. Az egymás tetejére rétegezett földzsák „hurkák” közé szögesdrót erősítést teszünk, amely összetartja a sorokat, és növeli a szerkezet szakítószilárdságát. A tartós (bennmaradó) zsaluként szolgáló erős polipropilén tömlő tartja a benne lévő töltőanyagot, ugyanakkor lég- és vízáteresztő szövetén keresztül a föld kiszárad, a hozzáadott kötőanyag hatására a földkeverék megköt. A szupervályog fal ily módon stabil, vízálló szerkezetté szilárdul. A szupervályog tulajdonképpen egy szuperhosszú vályog- vagy földhurka, egyfajta „instant” és hajlékony „falgenerátor”, amivel tetszőleges hosszúságú sorokat lehet formálni megszakítás nélkül. Földzsák kupola, forrás: cocreatingourreality.coma teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre A földdel töltött zsákokból vagy tömlőkből egyenes vagy ívelt falakat, boltozatokat, kupolákat formálunk. A földzsák sorokból kialakított szerkezet, – különösen, ha az épület tervezésénél kihasználjuk az ívelt formák (boltív, kupola) statikai előnyeit –, lehetővé teszi, hogy stabil és tartós, a környezeti katasztrófáknak (árvíz, szélvihar, földrengés, tűzvész) ellenálló, változatos építési formákat hozhassunk létre földből, egyszerű és környezettudatos módon. A technológia prototípusa – az Öko-Dóm – Kalifornia szigorú, a legmagasabb fokozatú földrengészónának megfelelő építési követelményeinek eleget tett! A szupervályogrendszer alkalmas a jelenleg megszokott épületstruktúrák és gépészeti megoldások kialakítására, de kiváló alternatíva öko/bioházak, autonóm házak építésére, az organikus építészet, a dombházak, a szakrális geometria vagy a feng shui kedvelőinek is. Az egyszerűtől a luxusig, a lakóházaktól az ipari és gazdasági épületekig, műtárgyakig, garázsokig, kerti létesítményekig, szinte bármit építhetünk belőle. Dombházak, pincék, templomok, szakrális épületek, jurták építéséhez, és még számos esetben szinte adja magát ez a módszer. Jelentős lehetőségekkel rendelkezik a katasztrófavédelemben is. A környezettudatos, organikus építkezés, így a szupervályog-technológia is kihívást, egyben lehetőséget is jelent az építészek és az építtetők számára. A technológia magyarországi bevezetése jelenleg zajlik, amelyben komoly feladat hárul az építész-tervezőkre, statikusokra, kivitelezőkre. Ki kell dolgozni a hazai adaptációhoz szükséges szempontokat. A szupervályog önmagában a falszerkezet kialakításának egy speciális módja. A kívánt épület megtervezéséhez szükséges a kontinentális éghajlathoz megfelelő tetőmegoldások, hő- és vízszigetelés, épületgépészet stb. megtervezése, a csomóponti tervek, engedélyeztetési protokoll elkészítése. „Midi-Dóm” − magyar tájba illő ökoház látványterve (terv: Szupervályog Munkacsoport, látványterv: Válóczy Balázs)a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre A szupervályog formavilága igen gazdag, a hagyományos magyar építészeti kultúrához illő, de attól teljesen eltérő, változatos, fantáziadús építmények is kialakíthatók belőle. Ez igen vonzó lehet a kreatív, egyedi tervek készítésére vágyó szakembereknek. Azonban fontos az ehhez szükséges szaktudás, azaz a szupervályog-technológia építési szabályainak, ezenfelül az ívelt épületstruktúrák statikai vonatkozásainak mélyebb ismerete is, amely a jelenleg elterjedt „kockaházas” építkezés mellett háttérbe szorult. A jutalom a befektetett energiáért, hogy az első szupervályog-építtetők a kellő szaktudással rendelkező szakemberekhez fognak fordulni.  Háromkupolás dombház (látványterv és alaprajz: Owen Geiger)a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre Háromkupolás dombház (látványterv és alaprajz: Owen Geiger)a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre Az ívelt formavilágú, rusztikus felületekkel rendelkező földépületek nemcsak esztétikailag és ökológiailag kedvezőbbek, de egészségesebb is bennük élni. Tekintve, hogy a „kocka” építőelemekből költséges és nagy szaktudást igénylő feladat az ívelt falak kialakítása, eddig sajnos csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak ezt a „luxust”, például egy dombház építését. Mind az építők, mind az építtetők örömére a szupervályog-technológia segítségével a jövőben szélesebb rétegek számára lesznek elérhetőek a vágyott gömbölyded otthonok és egyéb építmények. „Tervezzünk és építsünk a természettel!” Az organikus építészet egyik fő alapelve, hogy − a jelenlegi tendenciával (egyre bonyolultabb gépesítés, újabb vegyi anyagok stb. használata) ellentétben − a tervezés és építés során előnyben részesítjük a természetes anyagok, a természetben található elemek használatát, a természetben megfigyelhető formákban és struktúrákban rejlő lehetőségeket. A természet a legbölcsebb építész, akinek alkotásaiban az anyag, a forma és a funkció szoros összhangban van. „Minimális anyag, maximális tér és strukturális szilárdság.” Hogy egy példát említsek a természeti törvényszerűségekből. A permakultúrás tervezési szemlélet is ezeken az elveken alapszik. Nemcsak a házunkat, de a teljes épített és természetes környezetünket egységes egészként tervezzük meg, a lakóépülettől kezdve a kerti és gazdasági létesítményekig. A rendszer része a megújuló, szelíd energiák, a környezettudatos vízgazdálkodás is, illetve a teljes rendszer gazdaságos és környezettudatos működtetése. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevétele, összehangolása szintén az építész szakemberek kezében van. A kihívás adott, a válaszok egy része is megvan, a gyakorlatba ültetés azonban még hátravan. A SzuperVályog és PermaKultúra Munkacsoport azon munkálkodik, hogy a technológia megismertetésén és a szupervályog-építés alapjainak átadásán túl (tanfolyamok, szakkönyv, szakmai fórumok stb.) a közeljövőben a technológia hazai adaptálása, a még környezettudatosabb alternatívák kifejlesztése is meginduljon (pl. a műanyag vagy szögesdrót kiváltása, l. hipervályog, zsákvályog). Triple-Vaulted House, Cal-Earth (Forrás: Kovács ME)a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre Jordánia (Forrás: Cal-Earth fotó)a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre A szupervályog-technológia széleskörű alkalmazásához munkacsoportunk megtette az előkészületeket, kitaposta az eddig járatlan utat. Kellő tapasztalattal a hátunk mögött szeretnénk összefogni olyan szakemberekkel, akik felismerik a technológia előnyeit, az építészeti hagyományokat megújító potenciálját, és meg tudják ragadni az ebben rejlő lehetőségeket. Dr. Kovács Mónika Erika a SzuperVályog és PermaKultúra Munkacsoport vezetője Romániai ökokunyhó a világ 10 legsikerültebb vályogháza közt Ileana Mavrodin bánsági földháza is bekerült a Natural Homes összeállításába, amelyben a legjobb vályogból készült lakóépületeket mutatják be. Az építész háza a Néra folyó jobb partján fekszik. Az építész természetes anyagokat használ az általa tervezett házakhoz, a Casa Verde nevű projekt keretében műhelyeket szervez, ahol az ökoépítészet általa használt módszereit népszerűsíti, és célja segíteni az embereknek, hogy újra felfedezzék a helyi mesterségeket és a természettel való összhangot – írja a Mediafax. >> Cityzen-interjú Ileana Mavrodinnal >> Az agyagos föld, víz, szalma és homok felhasználásával készült ház építésekor nem kell vegyi anyagokat használni, sem téglát. A klasszikus vályogháztól eltérően nincs szükség zsaluzásra, az alapanyagokat össze kell gyúrni, amíg a kelt kenyértésztához hasonló állagú masszát kapunk; a kész konstrukció ellenáll a földrengéseknek és egyéb természeti csapásoknak. A falakat kézzel kell kialakítani, így minden konstrukció egyedi és megismételhetetlen lesz, visszatükrözve készítője személyiségét és hangulatát az alkotás pillanatában. Forrás: http://think.transindex.ro/?p=17090 Tartsuk Monsantot távul kertünkből ezzel az 5 egyszerű lépéssel A piacokon tavasszal megjelentek az eladó magok. A kertészkedés szerelmesei közt dívó pozitív tendencia az elmúlt években az egyre növekvő organikus és / vagy örökség magvak iránti érdeklődés. Sajnos, ezek a magok egyre ritkábbak, szinte mindenhol felváltják őket a megkérdőjelezhető eredetű magvak. Amit a legtöbb kertész nem vesz észre az az, hogy a nagykereskedelmi “GMO behemót titán” Monsanto hihetetlen gyorsasággal kebelezi be a vetőmagpiacot.. gyorsabban, mint ahogy a kertészek észlelnék. 2005-ben Monsanto egycsapásra megragadta az USA-vetőmag piac mintegy 40%-át a Seminis cég megszerzésével. A Seminis magyarországi tevékenységet is folytat. Ez azt jelenti, hogy a kertész tudatlanul is a géntechnológiával módosított növényeket termesztheti, ha a felhasznált vetőmag a Seminis cég terméke.  Ezen kívül Monsanto már látszólag tulajdonosa sok neves magfajtának és magnak is. Egy konyhakert ültetése sokkal több, mint csak válogatás a minősített bio vetőmagok és palánták közt. Monsanto nagyon ügyesen pozícionálta magát abban már szinte mindenhol, hogy a házi kertekből is profitáljon. Ez azt jelenti, hogy oda kell figyelnünk arra, nehogy néhány vásárlásunk támogathassa a rossz fiúkat… Igen, így van. Igaz, eddig úgy tűnik, hogy a Seminis cég még nem kiemelkedően prominens a magyar piacon ….eddig MÉG! Azonban ahogy ez a vállalat működik, számítani lehet rá, hogy észrevehetetlenül be fogja lopakodni magát a piacra. A tendenciákat követve ez nem paranoia, ezért az események elé menve szeretnénk előre figyelmeztetni és tájékoztatni minden olvasónkat. Organikus vagy örökségmagvak megvásárlása Monsantot kikerülve Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a tájékoztatás a jelenlegi 2013-as vegetációs időszakra vonatkozzon.  Ezeket a lépéseket ajánlom azoknak, akik szeretnék biztosítani a fenntarthatóságot saját kertjükben. 1) Kerülje el az azon vetőmag cégektől való vásárlást, amelyek kapcsolatban állnak Monsantoval. Itt egy lista az ilyen vetőmag cégekről (nem teljes): http://www.seminis.com/global/hu/products/Pages/Hungary.aspx http://www.monsanto.com/whoweare/Pages/hungary.aspx 2) Kérdezze meg a kiskereskedőt, hogy árul-e Seminis magokat. Érdekes lehet tudni azt is tudni, hogy a Seminis cég megkereste-e már őket. 3) Vegye fel a kapcsolatot magyar mag gyárakkal és tudassa velük, hogy akkor már nem fog tőlük termékeket vásárolni, ha azok lehetővé teszik maguknak a Monsantoval történő együttműködést. Ez azt sugallná nekik, hogy egy “nem Seminis” vagy “nem Monsanto” címkét ragasztva a mag csomagra javíthatják értékesítéseiket, főleg amint a GM Monsanto hírek széles körben elterjednek. 4) Vásároljon bio / családi örökség magokat a helyi termelőktől és amint sikerül bio, nem hibrid zöldéget vásárolnia, tegye el a magokat a következő évre. 5) Tájékoztasson minden kertészkedőt arról, hogy vizsgálja meg magvai eredetét, azonosítsa be a gyártót. Nem lesz jó senkinek, ha organikus kertje a szomszéd GMO pollenjével porzódik be. Több háttér információ a “Monsanto-mag” világ dominanciájáról Monsanto vállalati küldetése egyértelműen az, hogy pénzt keressen mindenkin. Ez attól független, hogy a szupermarketek “drakula” ételeit fogyasztjuk, vagy utálatos, szabadalmaztatott génmódosított növényeket, vagy amit mindig ajánlunk, gondosan és okosan átválogatott magokból vetünk saját konyhakertet. De a legrosszabb oldala az egésznek most következik. Több száz megbízható forrásból származó cikk állítja azt, hogy Monsanto sokkal veszélyesebb, mint gondolnánk. Például, egy indiai tudós: Vandana Shiva jelentette a brit “U.K. Independent” újságnak, hogy több mint 200.000 gazda lett öngyilkos Indiában az elmúlt évtizedben, Monsanto génmódosított vetőmagjai miatt. Annak ellenére, hogy a GM magokat betiltották Magyarországon, ez nem jelenti azt, hogy Monsanto több milliárd dolláros működési bevételével nem találja majd meg a módját annak, hogy detektálhatatlan GM magvakat dobjon piacra. Olyanokat, amelyeket felismerni sem lehet. Ezért mindig meg kell kérdőjeleznünk a magok eredetét és folyamatosan tájékozódnunk kell a Monsanto-Seminis “hadműveleteket” illetőleg. Ha kertész, magkereskedő, vagy mezőgazdaságban dolgozik és van információja a témával kapcsolatban, kérjük írja meg azt a hozzászólások részben.  Kérjük arra is, hogy ossza meg a hírt kertészeti fórumokon- ily módon intve óvatosságra a magbeszerzőket, nehogy tudtunkon kívül támogassák Monsanto mag dominenciára törekvő vállalkozását. Reméljük, ebben az évben sikeres lesz a GMO magokat a világ vetőmagpiacáról száműző és vetőmag fenntarthatósági mozgalom! Forrás: http://naturahirek.hu/tartsuk-monsantot-tavul-kertunkbol-ezzel-az-5-egyszeru-lepessel/ Foto: Lisa Hubbard Hogyan legyen rekord nagy paradicsomunk? Szeretnétek egy nagy paradicsom ültetvényt? Egyetlen növény is elegendő lehet egy család szükségleteinek ellátására, a lényeg az, hogyan neveljük fel a palántát. Sok különböző módszert próbáltunk már ki… kezdve azzal, hogy egyszerűen csak ledugtuk a növényt a földbe. Kedvenc módszerünk viszont az, ami tényleg vizet is szállít a gyökerekhez. Ez egy olyan módszer, amelyet igényeinknek megfelelően alakítottunk ki, tippeket használva fel a “How to Grow World Record Tomatoes” c. könyvből. Ily módon, könnyedén 1.8 m- 3,4 m magas paradicsom növényünk lehet minden évben… szervesen, természetesen! Először vettem egy pár méter vízelvezető csövet (pl. egy PVC csövet) és lyukakat fúrtam bele, 15 cm-es távolságra. Miután az ágyat felszántottuk, ásunk egy lyukat mindkét oldalon ahol a paradicsom növényt ültetnénk. Tegyünk egy hosszú csövet a lyukba. Töltsük tele a lyukat földdel, de ne menjen a csőbe! Tegyünk paradicsom ketreceket a cső mellé mindkét oldalra. Legjobb, ha van pár olyan ketrecünk, amelyek kétszer olyan magasak, mint a legnagyobb növényünk. (Egyes fázisokról fotók itt láthatók:http://naturahirek.hu/hogyan-legyen-rekord-nagy-paradicsomunk/) Próbáld ki ezt a módszert a nyáron! Nem fogod elhinni, hogy milyen mélyre megy majd a víz a gyökerekhez, és hogy milyen hihetetlenül befolyásolja majd a paradicsom fejlődését. Kicsi, boltban vásárolt ketreceink voltak eddig a paradicsom növényeinkhez, de most, miután ezt a módszert alkalmazzuk, feltétlenül szükségünk van izmos, egyedi ketreceinkre. Most már csak annyit kell tennünk, hogy a csövek tetejére tölcsért illesztve esővízzel meglocsoljuk növényeinket, vagy hagyjuk, hadd végezze el a munkát maga az eső.  Kapcsolódó anyagaink: http://utajovobe.eu/hirek/elelmezes/3062-hodito-utjara-indult-a-noveny-torony További hasznos információk: http://pinterest.com/lvcookielee/vegetable-herb-garden/ Forrás: http://naturahirek.hu/hogyan-legyen-rekord-nagy-paradicsomunk/





























Út a jövőbe VII.



Elismert gombatermesztő lettem, mert kirúgtak a 




A debreceni biokertész kör szervezett egy buszos kirándulást/tanulmányutat Fülöpjakabra (Kecskemét környéke), és Békésre. Fülöpjakabon két gazdát látogattunk meg, aminek első állomása Gyöngyösi Sándor biogazdasága volt, akinek fő terméke a bio gyógygomba, leginkább a ganoderma, vagyis a pecsétviasz gomba.
Először egy remek vendéglátás és nyitóbeszéd keretében megkóstolhattunk egy gombapástétomot és a biokávéból és ganodermából készült kávét, majd bejártuk a termesztő helyiségeket, és megismerkedhettünk az alapvető technológiai fogásokkal.
A ganoderma amellett, hogy lúgosítja a szervezetet, erősíti az immunrendszert. Gyógyhatását és ritkaságát jól érzékelteti, hogy a kínai császárok háborúkat vívtak a termőhelyekért.
A szarvasgombához lehetne hasonlítani értékességében, bár a szarvasgombát a zamata miatt keresik, a keserű ganodermát a hatása miatt.
Gyöngyösi Sándor videón is ismerteti gazdasága történetét, a ganoderma termesztéstechnológiáját, élettani hatásait. (http://laciagazda.wordpress.com/2013/06/06/gyongyosi-sandor-bio-ganoderma-uzeme/)
Látogasson el az elismert gombatermesztő honlapjára: Gyöngyösi Sándor honlapja
Kép forrása: http://vimeo.com/67581989


Gombák gyógyhatásai

Gombák Gyógyhatásai táblázat. Bio ganoderma, immunerősítő, dagatangátló
Következő listában a laskaomba.hu táblázatát láthatjuk. Hatásuk alapján a következő csoportokat emelhetjük ki néhány példával:
· Antibiotikum termelő nagygombák:
gyűrűs fülőke (Oudemansiella mucida)
tobozfülőke (Strobilurus tenacellus)
egyes laskagomba (Pleurotus) fajok,
sárguló csiperke (Agaricus xanthoderma)
szürke tölcsérgomba (Lepista nebularis)
· A keringési betegségek ellen alkalmazható gombák:
shii-take (Lentinus edodes)
késői laskagomba (Pleurotus ostreatus)
téli fülőke (Flammulina velutipes)
bükkfatapló (Fomes fomentarius)
pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum).
· Immunstimuláns és rák ellen ható gombák:
óriás pöfeteg (Calvatia gigantea)
ízletes vargánya (Boletus edulis)
barna gyűrűstinóru (Suillus luteus)
téli fülőke (Flammulina velutipes)
hasadtlemezű gomba (Schizophyllum commune)
pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum)
lepketapló (Trametes versicolor) és sok más taplógomba.
shii-take (Lentinus edodes)
· Koleszterinszint csökkentő hatású gombák:
késői laskagomba (Pleurotus ostreatus)
pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum)
shii-take (Lentinus edodes)
forrás: http://www.laskagomba.hu/


Csodagomba a daganatok ellen

A kínai pecsétviaszgombát – közismertebb nevén a ganodermát – Európában egyedüliként egy fülöpjakabi gazda kezdte el vegyszermentesen, ökológiai gazdálkodásban termeszteni.
Gyöngyösi Sándor ÖkogazdaA gombák királya a legtöbb népbetegség gyógyítására alkalmas, a daganatos betegségek kezelésére is használják. A fülöpjakabiGyöngyösi Sándor több mint 20 éve foglalkozik biogomba-termesztéssel. Elsősorban étkezési gombákat termelt, míg egyik törzsvevője fel nem hívta figyelmét a pecsétviaszgombára.
Megtudtuk: a fülöpjakabi biogazda más gyógyító gombafajtákkal is kísérletezik. Elmondta, a lepketaplógombát nagyon jó eredménynyel alkalmazták méhnyakrákos nőknél, a gyapjas tintagomba pedig cukorbetegség kezelésére kiváló.
A budapesti ökopiacon Rédei Magda híres grafikusművész kérdezte meg, tudnék-e ganodermát termeszteni, a betegek ugyanis külföldi gombaőrleményt fogyasztanak, ami sokkal drágább, és az eredete sem biztos – meséli a biogazda.
Gyöngyösi Sándor hosszas kutatás és kísérletezés után fejlesztette ki saját módszerét, mellyel vegyszermentesen termeszti immár másfél éve a pecsétviaszgombát. A ganoderma teljesen megváltoztatta a biogazda életét. A gazdasági válság hatására ugyanis megszűnt korábbi munkahelye, de jött helyette az új kihívás. Mint mondta: Rédei Magda egy olyan csodát tett a kezébe, amelyért egész életében hálás lesz. 
A gombával kapcsolatban felkerestük dr. Kosztelny Ivánonkológust is, aki a ganodermáról elmondta, sok hasonló készítmény létezik, de nincs bizonyítva azok hatása. Hozzátette: az orvoslásnak megvannak a megfelelő gyógyszerei, és elsősorban azokban bíznak.
A szakembertől megtudtuk, hogy a pecsétviaszgomba gyógyító erejét Kínában már 2000 éve ismerik és használják. Nagyon kényes növény, tisztaságot igényel, ezért ma már a természetben alig fellelhető. Hazánkban korábban a virágkötészetben alkalmazták, így erdeinket teljesen lerabolták. Rossz spóratermő képessége miatt szaporítása nagyon nehéz. A ganoderma amellett, hogy lúgosítja a szervezetet, erősíti az immunrendszert. Gyöngyösi Sándor hangsúlyozta: a gomba önmagában kevés a gyógyuláshoz, hiszen nem csodaszer, csak életmódváltással együtt lehet hatékony. 
Dr. Sipos Tibor Szegeden többek között alternatív gyógyászattal foglalkozik, rendszeresen kezel daganatos betegeket. Abaon.hu kérdésére elmondta: a pecsétviaszgomba fogyasztásával nő a rákos betegek stressztűrő képessége, ezáltal pedig ellenállóbbak lesznek. A kiskunfélegyházi Budainénál tavaly novemberben diagnosztizáltak emlődaganatot. Decemberi műtéte után kezdte fogyasztani a ganodermát. Mint mondta: segítségével jelentősen csökkent a kemoterápiás kezelések kellemetlen mellékhatása. A hatvanéves asszony kiemelte, a gomba mellett sok természetes gyógymódot kipróbált. Mint mondta: ma már teljesen jól van, sportol, meditál, egészségesen táplálkozik, azt tervezi, hogy felhagy korábbi munkájával, és a jövőben természetgyógyászattal segít sorstársain. 
 Galéria képek
 Gomba megrendelése
forrás: BAON.hu


Gyógyító gombát termeszt Sándor



Egy vásárlója kedvéért fogott kísérletbe Gyöngyösi Sándor, aki két év próbálkozás után sikeresen kezdte el termeszteni a gyógyító hatású pecsétviaszgombát.
– Az ökopiacon mesélte az egyik vevőm, hogy külföldről hozatja a gyógyító gombát, méghozzá horribilis összegekért – mesélte a biogazda. – Ő kért meg, hogy próbáljam meg a termesztést.

Sándor két évig próbálkozott a termesztéssel.

A feladat azonban nem volt egyszerű, hiszen Sándor semmilyen vegyszert nem használt a táptalajhoz és a kártevők ellen is csak természetes módon védekezett.
– Rengeteg kudarc ért, de végül sikerült – mesélte a termesztő, aki a szárított és porított gombát 10-20 grammos kiszerelésben árusítja, ami egy havi adag és 1700- 4000 forint közötti áron kapható.
– Két módon hat a szervezetre – magyarázta dr. Sipos Tibor orvos. – Egyfelől a szervezet stressztűrő képességét megnöveli, így az öngyógyítási folyamatok felgyorsulnak. Emellett segíti az immunrendszer működését is.

B. A. Zs.       forrás: Blikk.hu

Vegyszermentes Biogomba



Már Magyarországon is hozzájuthat bárki a vegyszermentesen termesztett kínai pecsétviaszgombához. A gomba a legtöbb népbetegség gyógyítására alkalmas.
Európában egyedül Bács-Kiskun megyében, Fülöpjakabon termesztik vegyszermentesen a “csodaszert”. A gomba – egyebek mellett – erősíti a szervezet immunrendszerét, és a szakemberek szerint a kemoterápiás kezelések után csökkenti a káros mellékhatásokat.
Gyöngyösi Sándor két évig kísérletezett azzal, hogyan lehetne a kínai pecsétviaszgombát vegyszermentesen termeszteni. Európa más országaiban ugyanis ezt a gombát nem tudják biotechnológiai úton szaporítani. A fülöpjakabi gazda a táptalajba semmiféle kémiai anyagot nem kever.
A saját földjeimen megtermett növények, illetve magvak darálmányát használom, amelyeket biotechnológiával termesztek: ilyenek lehetnek a csicsókaszár, kukoricaszár és maga a szemtermés” mondja Gyöngyösi Sándor biogazda.
forrás: TV2
A gazda szerint a pecsétviaszgomba gyógyító ereje a spórában van. Gyöngyösi Sándor arra is rájött, hogy a spórával együtt kell a növényt megszárítani és ledarálni. Valóban vegyszermentes a fülöpjakabi biogazda gombája – mondja Sipos Tibor természetgyógyász. Az emberi szervezetet felkészíti a stressz elviselésére, megerősíti a sejtes védelmi vonalat, és ezért ugyanaz az ártalom vagy külső negatív hatás jóval enyhébb belső károkat fog tudni okozni” – véli Sipos Tibor orvos-természetgyógyász.
Gyöngyösi Sándor most a lepketaplógombával kísérletezik, amit már jó eredménnyel alkalmaztak méhnyakrákos nőknél.
Vruba György gombaszakértő a hirado.hu-nak elmondta a pecsétviaszgomba hatóanyaga sok taplógombafélében is megtalálható. Sokat tehetünk az egészségünkért, ha a tölgyfákon található gombákat összegyűjtjük, bevizsgáltatjuk gombaszakértővel. A bevizsgált gombát felszeletelve megszáríthatjuk, és ebből lehet teát főzni, ami igen jótékony hatású és rendkívül olcsó egészségvédő szer.
A szakértő hangsúlyozta a pecsétviaszgomba legfontosabb hatóanyaga a poliszacharid, ami legjobban a micéliumból és a gombatestből vonható ki. Napi 2-8 gr bevitelével sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért. A legegyszerűbbe és a hatóanyagot legkevésbé károsító módszer a felhasználásra, ha a gombát felszeleteljük, szárítjuk és így főzünk belőle lassú tűzön teát. A kb. tucatnyi szeletből fél óra alatt nyert főzetet visszahűtjük és elkortyoljuk – ismertette a felhasználás egyik lehetőségét a szakértő.
Forrás: MTV-Híradó
Cikk forrása: gombaforum.hu


Gyakran ismételt kérdések

Kedves Látogatók!
Gyakran ismételt kérdések rovatunk folyamatos fejlesztés és feltöltés alatt áll.

 
A mellékhatásokról általában


A gomba alkalmazása során különösebb mellékhatásra nem kell számítani. A fokozott salakanyag felszabadulás miatt, átmenetileg, rövid időre a korábbi tünetek erősödése, májfeszülés, vérzsír emelkedés és vizeletcsípés előfordulhat.


Tekintettel arra, hogy a gomba jelentős immunstimuláló hatással rendelkezik, kerülni kell immunszupresszív, valamint a véralvadásgátló együttes alkalmazását, mivel ebben az esetben összeadódó hatásra lehet számítani. A vérhígítók és véralvadás gátlók szedése mellett is alkalmazható,de fokozottan kell figyelni a vérzéses tünetekre, rendszeresen kell járni laborvizsgálatokra


Előfordulhatnak egyéni reakciók is a gomba felhasználása során, allergiás tünetek jelentkezhetnek.
Felhasználási javaslat:
Az erős méregtelenítő hatás miatt fokozatosan szoktassa szervezetét a gombapor fogyasztásához. Elsőhéten napi 1/2 mokkáskanál ajánlott, majd hetente növelheti az adagot 1/2 mokkáskanálonként a kívánt mennyiség eléréséig.
Általános immunerősítés közérzetjavítás esetén
napi 2x1/2 mokkáskanállal kevés folyadékban / kávé, tea, víz, joghurt/.
Terápiás kúraszerű alkalmazás esetén
napi 2x1 mokkáskanállal kevés folyadékban.
Kemoterápia mellékhatásának csökkentésére
napi 3x1 mokkáskanállal kevés folyadékban
Én egy kispohárba szoktak összekeverni, egy korty, iható hőmérségletű csipkebogyó teával!
Kedves látogató, az oldal jelenleg fejlesztés alatt áll, ezért ezeket az információkat telefonon vagy emailen keresztül tudom biztosítani Önnek.
Az országban működő ellenőrzött biopiacokon is kötelező kirakni (vevőnek bármikor hozzáférhetővé tenni) a termelőnek a tanúsítványát illetve a mellékleteit.
Ezeket a vevő bármikor kérheti, továbbá a Biokontroll Hungária Kft ellenőrzi a piacot, akár egy egyszerű konvencionális piacról legyen is szó.
A termelők a tanúsítványaik nélkül nem minősülnek biotermelőknek és a termékeik sem minősülnek biotermékeknek (legalábbis a jelenleg hatályos jogszabályok szerint) .
A biotemékeknek tudományosan bizonyított, hogy magasabb az ásványianyag és a vitamintartalma, valamint az ízük zamatosabb.



Gyöngyösi Sándor bio-Ganoderma termesztő - Gazdakör.hu

DXN Ganoderma kávé - Termék és üzleti tájékoztató

Gombatermelő, gombaszakértő

Szilágysági gomba Románia-szerte

Miért olyan hatékony a ganoderma gyógygomba?

ECHOTV 2013 - Gyógygombákkal kapcsolatos tapasztalatok

Pecsétviaszgomba - Az egészségmegőrzés fontossága

Miért olyan hatékony a ganoderma gyógygomba?

Varga Gábor: A gyógygomba kivonatok hatásairól




Aszalás házilag, akár sütőben is

b_200_200_16777215_00___images_watermarks_fruitnuts1.jpgA datolyát, fügét, mazsolát, áfonyát a legjobb készen megvásárolni, de a szilva, az alma és a barack aszalásával érdemes otthon is próbálkozni. Olcsóbb, ráadásul az alkotás öröme is hozzájárul a téli édességek finom ízéhez. Ha mogyorót, diót, mandulát keversz hozzá, máris kész a diákcsemege. Ajándéknak is kiváló!
Egészséges édesség
Az aszalás az egyik legrégebbi tartósítási módszer. Lényege a lassú szárítás, melynek során a gyümölcs víztartalma 80 százalékról 20 százalék alá csökken. Ennél a nedvességtartalomnál a romlást okozó mikroorganizmusok életképtelenné válnak, ezért az aszalt gyümölcs tartósítószer nélkül is eláll. Koncentrált természetes gyümölcscukor-tartalmának köszönhetően pedig az édesszájúak egészséges csemegéje. Azért is egészséges, mert az eredeti gyümölcs beltartalma az aszalás során nem vagy alig csökken. Az aszalás nem ördöngösség, mielőtt azonban nekikezdesz, ismerd meg az alapvető tudnivalókat.
Hol és hogyan?
– Legegyszerűbb módszer, ha az aszalásra szánt gyümölcsöt kihelyezed kerted vagy erkélyed napos részére. Válassz egy pormentes, ám szellős helyet, ahová egy alacsony peremű kosárban szétterítve ki tudod helyezni a gyümölcsöket. Tartsd az aszalnivalót legalább egy hétig a tűző napon. Naponta legalább egyszer forgasd át a gyümölcsöket, ilyenkor ellenőrizd a száradás állapotát is. Akkor vedd be az aszalmányt a napról, ha a gyümölcs még puha, ujjal könnyen összenyomható, de nyomásra nem cseppen ki belőle lé.
Tipp: Ha időközben elromlik az idő, és nem süt a nap, az aszalást sütőben is befejezheted.
Sütőben – Kert, erkély, illetve napsütés híján sütőben is próbálkozhatsz aszalással, ekkor a következőkre figyelj.
Rácsot használj, ne tepsit, hogy a levegő mindenhol jól körüljárja a gyümölcsöt. Állítsd a sütőt a legalacsonyabb fokozatra (55-65 C fok), és résnyire hagyd nyitva az ajtaját – a folyamatos légcsere elengedhetetlenül fontos a sikerhez. Naponta óvatosan forgasd meg a gyümölcsöket. (Ha mégis tepsit használsz, napi háromszor kell átforgatnod őket.) Ha egymás fölött több rácson aszalsz, időnként a sorrendjüket is változtasd meg. Így lesz egyenletes a száradás. 
Aszalógéppel – A melegítés és levegőáramoltatás elvén működő háztartási aszalók nagy előnye, hogy időjárástól függetlenek, és kevesebb energiát fogyasztanak, mint a gyümölcsök víztelenítésére használt, nyitott ajtajú sütő. A jobb készülékek a tálcák folytonos mozgatása nélkül is egyenletesen, s éppen a terményhez illő hőmérsékleten szárítanak. Az üzletekben a jó minőségű asztali aszalógépek ára 8-9000 forintnál kezdődik.
Fortélyok
  • Az aszalást nem szabad összetéveszteni a szárítással. Az utóbbi rövidebb, az előbbi hosszabb folyamat. A gyümölcs víztartalmát fokozatosan, lassan kell csökkenteni, különben elveszíti értékes tápanyagait, és a felszínén kemény, rágós kéreg képződik.
  • Szép és jó aszalványt csak egészséges, érett gyümölcsből lehet készíteni.
  • A gyümölcsöket a kosárban vagy a rácson egy rétegben helyezd el, és ügyelj arra, hogy ne érjenek egymáshoz.
  • Nagyjából azonos méretű gyümölcsöket aszalj egy időben, különben mire a nagyobbak is elkészülnek, a kisebbek túl szárazak, rágósak lesznek.
  • Az aszalás többnapos program, de nyugodtan megszakítható, és később folytatható.
  • Az aszalás alacsony hőmérsékleten, 55-60 fokon kezdődjék, később ezt kell 75-80 fokra emelni. Ha gázsütőd van, érdemes sütőhőmérőt beszerezned.
  • A szikkasztást addig folytasd, amíg az aszalmány még rugalmas, de összenyomva már nem serken belőle nedvesség. A túlszárított gyümölcs azt a képességét is elveszíti, hogy a felhasználás előtti áztatáskor folyadékot vegyen fel.
  • Átforgatáskor ügyelj arra, hogy a gyümölcsök héja ne sérüljön, különben a nyíláson cukros lé távozhat, s emiatt az aszalmány nem lesz elég édes a végén.
  • Az aszalt gyümölcsöt, hogy ne fülledjen be, és ne penészedjen, laza szövésű, tiszta vászonzacskóban, hűvös helyen felakasztva tárold.
  • A hazai szőlőket nem lehet aszalásra használni, nem érdemes kísérletezni a mazsola készítésével!
Szilvaaszalás lépésről lépésre
1. Magvaváló szilvát válassz! Ilyen például a kései Besztercei vagy a Besztercei muskotály.
2. A szárat hagyd a gyümölcsön, mivel így nem keletkezik a szilván olyan sebzés, melyen az aszalás során elfolyhatna az édes szilvalé.
3. A szilvákat mártsd 1-2 százalékos szódabikarbóna-oldatba, mert ez leoldja a felületüket bevonó viaszréteget, amely akadályozná a héjon át történő vízvesztést.
4. Ezután a szilvát öblítsd le tiszta vízzel.
5. Töröld szárazra.
6. Terítsd szét egy lapos korsárban vagy rácson úgy, hogy a szemek ne érintkezzenek egymással.
7. Néhány napig biztosíts 50-60 °C-ot az aszalmány számára, majd emeld a hőmérsékletet 70-80 °C-ra.
8. Ujjpróbával állapítsd meg az aszalás végének időpontját: azt az állapotot, amikor még benyomható, de nyomásra lé már nem cseppen belőle, általában 7-10 nap elteltével éri el.
9. Ha a gyümölcs már annyira összeesett, hogy a magja kitapogatható, a magot egyszerűen told ki belőle a szár irányában.
10. Ha a szilvaszemekbe a kicsúsztatott mag helyére egy-egy hámozott mandulát vagy dióbélgerezdet teszel, igazi különlegességet készíthetsz!
11. Az elkészült aszalt gyümölcsöt néhány napig hagyd kiterítve szobahőmérsékleten, majd tiszta, jól szellőző vászontasakokban hűvös helyen tárold.
12. 1 kg friss szilvából 35-50 dkg aszalvány készíthető.




Ezért érdemes elkezdeni a szódabikarbóna kúrát




Sok hozzáértő tartja úgy, hogy a betegségeket valójában a bennünk felgyülemlett lerakódások okozzák, és nagy lépéseket tehetünk egészségünk érdekében a szerveztünk tisztításával. Ha szerveztünk feltelt méreganyaggal, jelez, csak észre kell vennünk!
Testünk jelzései
Puffadás, székrekedés, aranyér, súlyfelesleg, gombásodás, ingerlékenység, levertség észlelése esetén kipróbálhatunk egy alapos méregtelenítést. Akkor is nagyon ajánlott, hogyha legyengült az immunrendszer és sorozatosan nem tudunk kilábalni a betegségekből.
A szódabikarbónát egyenesen csodaszerként tartják számon: elég, ha csak arra gondolunk, hogy mire képes egy zsírosan lerakódott kályhával szemben. Nagyanyáink mindenképp ismerték a titkot!
A titok
A kúra során 21 napon keresztül, naponta három alkalommal éhgyomorra igyunk meg egy 1dl langyos vízben feloldott 1 csapott mokkáskanálnyi étkezési szódabikarbónát. Az ebéd és vacsora előtt a mennyiséget csökkenthetjük 1—2 csipetre.
A szódabikarbóna fogyasztása által könnyebbé válik emésztésünk, enyhíti a puffadást, a gyomorproblémákat, lúgosít és szinten tartja a pH-értékünket. Táplálkozásunkba iktassuk be a lúgosító étrendet: csíraféléket, zöldséget és gyümölcsöt, és kerüljük a savasító húsféléket, fehér cukrot, fehér lisztet, tojást és sajtot. Egy hét után az ember könnyebbnek, energetikusabbnak, vidámabbnak érzi magát, és kevesebb ételt kíván a szervezet is.
Évente egyszer-kétszer ajánlott elvégezni a kúrát. Hatását lehet fokozni szódabikarbónás ülő- vagy lábfürdővel is.

Gyógyital

Ezt ígérik mindazok, akik kipróbálták legalább egyszer ezt a gyógyitalnak is nevezett keveréket. Nem kell más hozzá, csak ellátogatni a piacra és beszerezni a hozzávalókat: citromot, gyömbért és uborkát. Ha akad egy kis mentalapi a kertben, az csak külön bónusz a keverékhez.
slank-wasser
A Németországban közkedvelt Slank wassernek nevezett fogyókúrás víz eredetileg Amerikából származik, melyet mindenki otthon házilag is könnyedén elkészíthet. A csodakoktél elkészítéséhez nem kell más, mint két liter, lehetőleg szénsavmentes víz, egy darab 2—3 centiméteres gyömbér, egy közepes méretű uborka, és egy citrom „szőröstől-bőröstől”. A hozzávalókat vékony karikákra vágjuk, de gyalulhatjuk vagy reszelhetjük is, majd áztatjuk a két liter vízben egy darabig.
Egy éjszaka alatt, hűtőben tárolva, az aromák megfelelően kiáznak, összeérnek, így már másnap fogyaszthatjuk is. Amúgy is szükséges lenne a minimum napi két liter víz elfogyasztás, így összeköthetjük a kellemest a hasznossal: egészséges és vékonyít is.
A fogyasztóvízhez felhasznált alapanyagok természetükből adódóan szuper hatással rendelkeznek: az uborka vízhajtó, a gyömbér segíti a bélrendszer működését, a citrom méregtelenítő és víztelenítő, a mentalevél pedig serkenti az anyagcserét. Hogyha valaki fogyni szeretne, annak a kúrát legalább négy napon keresztül ajánlják a szakértők, azzal a feltétellel, hogy közben kerülje a zsíros és édes ételeket. Reggel—délben—este étkezés előtt igyunk meg egy nagy pohárral csodakoktélból, de természetesen ennél sokkal többet is ihatunk. Az almás-fahéjas fogyókúrás vizünket próbáltad?
Minél több ideig fogyasztjuk annál jobb közérzetünk lesz. A folyadék pedig, tudjuk napi létszükségletünk, és egészségünk záloga.

Rendőrtisztek és politikusok a székelyföldi famaffia 




Magas rangú rendőrtisztek és politikusok védelmezik a székelyföldi famaffia tevékenységét, állítja Hans Hedrich, aFenntartható Segesvár Egyesület alelnöke.
A székelyföldi rendőrség magas rangú tisztségviselői, köztük Radu Sandu Moldovan, a Hargita megyei rendőr-főfelügyelő és felettese, Mircea Duşa miniszter a székelyföldi famaffia mentorai, de a rablógazdálkodást végző fakitermelők kéz a kézben dolgoznak az alacsonyabb rangú rendőrökkel is – állítja Hans Hedrich, a Fenntartható Segesvár Egyesület egyik tagja, ki a Csík­szeredai Polgártárs Alapítvány megbízásából végzett kutatásokat és szerzett be tanúvallomásokat ez ügyben.
A rendőrség és a famaffia összefonódása nem új, jeleit évek óta mind szakmai feletteseik, mind a köznép megtapasztalta, de az mégiscsak furcsa, hogy Hargita megyében olyan rendőrparancsnokot tartanak évek óta, akit 1985 és 1999 között a helyi milícia verőlegényeként tartottak számon, s akinek most karrierjét a maroshévízi származású, ugyancsak nem makulátlan múltú Mircea Duşa szocdem miniszter egyengeti.
Hans Hedrich büntetőfeljelentést kíván tenni a székelyföldi famaffia ügyében.
Háromszék/Duna Tv


Inkább a WC vize, mint a jégkocka




Amikor élvezettel isszuk a hideg üdítőt egy meleg nyári napon, tele jégkockával – néhány étteremben ezt előszeretettel teszik a pohárba olyan mennyiségben, hogy az italnak nem is marad hely -, eszünkbe sem jut a lehetőség, hogy több baktérium jut rajtuk keresztül a szervezetünkbe, mintha a WC-csészéből vennénk a vizet.
Nagy-Britanniában több gyorsétterem-lánc jégkockáit vizsgáltatta be a Daily Mail vasárnapi kiadása, és bizony hagynak maguk után kívánnivalót, tízből hat bukott meg a teszten. A laboratóriumi vizsgálatok ugyanazon étterem jegét és a WC-csészében található vizet vizsgálták, és a fenti lett az eredmény. A szakértők szerint az ok az, hogy a mellékhelyiségeket gyakrabban takarítják, mint a jégkészítő gépet.
Bár a vizsgálat szerint a jég nem jelent közvetlen veszélyt az egészségre, de négy mintát már „higiéniailag kockázatosnak" találtak. Abból is kiderül, hogy a hiba a készülékben lehet, hogy a baktériumszám az ivóvízének a kétszerese volt egyes éttermekben, de volt olyan is, ahol emberi hiba, vagyis a kézmosás elmulasztása vagy a nem eléggé tiszta szedőkanál is benne lehetett a pakliban.
Melody Greenwood, az Egészségvédelmi Ügynökség (Health Protection Agency) korábbi laborvezetője elmondta, hogy a jég esetében gyakran azt képzeljük, hogy túl hideg ahhoz, hogy baktériumok legyenek benne, így hamis biztonságérzetünk van, pedig például az e-coli baktérium például megfertőzheti a jégkészítő gépeket is.
Az éttermek megítélésének persze nem tesz jót az efféle hírverés, így már több közülük jelezte, hogy azonnal felülvizsgálják a jégkészítési folyamatokat, illetve a személyzetet megfelelően felvilágosítják a probléma kezelésére, de olyan is van, aki vitatja a vizsgálatok eredményét.




Rántott hús és túrógombóc helyett szóját adnának a gyerekeknek




Lekerülhetnek a menzák étlapjairól a hagyományos tradicionális magyar élelmiszerek. Amíg ezek eltűnnek a választékból, addig az ízfokozókban gazdag, különböző ismeretlen eredetű maradványokból összedarált virsli éspárizsi maradhat.
Egy reform keretében a menzák étlepjáról lekerülnek a tradícionális magyar ételek - írja az index. Zsír- és sótartalmuk, illetve fűszerességük miatt a gyerekek nem ehetnek majd rántott húst, túrógombócot, illetve szalámit, a szójás és alacsony hústartalmú felvágottak viszont maradhatnak, a párizsi és a virsli tehát megmenekül.
A Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) szerint ha a az Emberi Erőforrások Minisztériumának rendelettervezete ebben a formában marad, akkor 70 százalékkal drágulhat a közétkeztetés januártól, ráadásul a gyerekek még kevésbé szeretik majd a menzát.
Dr. Tettinger Antal, az MKSZ elnöke egy fórumon elmondta: a költségek növekedése a családok pénztárcájára is hatással lesz, a változás gyermekenként átlagosan havi 5 000 forinttal növelheti a szülők terheit. Ez az összeg a hátrányosabb helyzetű településeken pedig akár a havi 10 000 forintot is elérheti majd, hiszen itt ma jóval alacsonyabb étkezési normából gazdálkodnak az önkormányzatok.
AZ MKSZ elnöke szerint a költségnövekedés mellett jelentős problémát jelent, hogy a gyermekek ízlésvilága egyáltalán nem találkozik a rendelettervezetben megfogalmazott egészséges ételekével.
Csak 3 menza kapott kiváló minősítést
2013 januárjában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) megkezdte a gyermek közétkeztetésből származó ételek akkreditált laboratóriumi érzékszervi vizsgálatát. A vizsgálat célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a gyermek közétkeztetés fontosságára és néhány kedvezőtlen folyamatra.
A vizsgálat során a hivatal 44 menzát vizsgált érzékszervi tulajdonságaik alapján. Jelentésükben megállapítják: "Az első vizsgálatok eredményei széles sávban mutatnak szórást: az ízletestől kezdve a jó ízűn át az érzékszervileg kevésbé elfogadhatóig".
A vizsgált 44 menzából 23-at találtak átlagosnak, 8-at átlag alattinak, 9-et átlag felettinek. Kirívó esettel négy alkalommal találkoztak a hivatal munkatársai: 3 menza kapott kiváló, egy pedig nem megfelelő minősítést.
"Kellemetlen, földszagú, nem tetszetős"
A legrosszabb étkezdével az Andor Ilona Ének-zene Általános és Alapfokú Művészeti Iskola "büszkélkedhet". A vizsgálat napján a menü zöldbab leves volt csipetkével, második fogásként paprikás krumplit adtak krinolinnal és reszelt céklával. A hivatal így jellemezte a levest: "pirospaprikától színezett világos barnás lében különböző méretű vágott zöldbab, kis kocka tészta, néhány aprított zöldfűszer. Tetején apró zsírcseppek. Sok hüvelydarab. Zsíros rántásszagú, nem kellemes, nem harmonikus, enyhe mellékszag érezhető. Nem jellegének megfelelő, nem harmonikus, zsíros érzetet ad a szájüregben. A zöldbab kellemetlen, idegen mellékízű". Nem kapott nagyobb dicséretet a paprikás burgonya sem, erről így írnak: "Pirospaprikától színezett téglapiros, pépes, sűrű masszában burgonyadarabok, vékonyra szeletelt, negyed cikkekre vágott különböző fajta kolbászféleségek, petrezselyem és borsszemcsék. Nem tetszetős. A burgonya túl puha, részben pépes. A hústermék túl puha. Kellemetlen mellékszag érezhető. Kellemetlen, idegen mellékíz érezhető. A kolbász nagyon csípős. Jelentősen csökkent élvezeti értékű." A cékla erősen földszagú volt.
Három hely kiváló lett
Kiváló minősítést kapott a Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium, a Kindergarten Cseperedő Óvoda és a a Gyöngyszem Tag Óvoda. Utóbbi intézményben ivólét, zöldséges rizst, rántott csirkemellet és gyümölcsöt adtak, melyek néhány kritikai észrevétel ellenére megfelelően szerepeltek a teszten.
index.hu - alfahir.hu




A szépen gyarapodó BioSzentandrás megyénk 




Megyénk egyik legnagyobb ökogazdaságaHernádszentandráson található. A bio program nemcsak a Hernád menti település életét változtatta meg, hanem szemléletet is formál. A tevékenységükkel rácáfoltak arra, hogy a bio élelmiszer csak a kiváltságosok privilégiuma lehet.
Üveges GáborHernádszentandrás polgármestere, a program gazdája arról beszélt, hogy az árképzésükkel aNyitott Kert programjukkal, a megyében, a térségben élőknek is elérhetővé tették a hamisíthatatlan vidéki, ökológiailag ellenőrzött keretek között termelt zöldséget.
Helyi növénykultúra
A BioSzentandrás program még 2010 decemberében indult- egy pályázati támogatás segítségével-, azzal a céllal, hogy az ott élők visszataláljanak ahhoz az életformához, amely mindig is a megélhetőségüket adta. A 2011-ben 6000 négyzetméteren kezdődött meg a helyi növénykultúrán alapuló termelés a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. minősítő ellenőrzése mellett, Matthew Hayesbiogazdálkodás szakértő felügyeletével és támogatásával. A programhoz 25 hernádszentandrási csatlakozott, akik megtanulták a bio termesztés gyakorlati és elméleti fortélyait.
A bio mintakert, a bio csapat országosan ismertté és elismertté vált. Együttműködtek Szőke Andrással és Bede Róberttel, partnerük az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, kiváló kapcsolatot ápolnak a Budapesti Corvinus Egyetem szakembereivel, hallgatóságával. BioSzentandrás a beszállítója Magyarország legjobb vidéki étterme címet elnyert encsi Anyukám Mondta Étteremnek
Üveges Gábor szerint az idén egy nagyobb lépést tettek előre. Két és fél hektár a művelésbe vont területük, hat nagylégterű, három kislégterű fóliasátorban termelik tavasz óta a zöldségeket. Megoldották a fóliák fűtésének a környezetbarát rendszerét, a tároló kapacitásra újabb pincéket vonnak be. Nőtt a termékkínálatuk, az idén 25 féle zöldséget termelnek, tízszeresére nőtt az eredeti francia levendula ültetvényük, a bogyós gyümölcseik is termőre fordulnak az idén.
Már tavaly megkezdték a feldolgozott zöldségkülönlegességek készítését, amit az idén tovább szeretnének gyarapítani. A nyáron elkezdik a cserepes bio fűszernövények termesztését is, aminek vélhetően nagyon örülnek majd a háziasszonyok, hiszen ebből a termékből elég szegényes a választék a piacokon és az áruházakban. A hosszúra nyúlt tél a bioszentandrási vegetációs időszakot is visszavetette. Üveges Gábormeggyőződése, hogy június elejére már utolérik magukat. 
BioSzentandrás facebook oldalán, a web shopjukban, a Nyitott Kert akciójukban azonban minden érdeklődő nyomon követheti, hogy éppen milyen zöldség érett már a kertben, mit vásárolhat meg tőlük. Jó hír még a bio zöldség szerelmeseinek az is, hogy ez évben elindítják Hűség Programjukat, ahol az állandó vásárlók jelentős engedményekre tehetnek szert.




Mennyibe kerül az EU valójában? Támogatás helyett pénzszivattyú?





Lóránt Károly közgazdász az MNO online-ban megjelent írását teszem közzé, melyből kiderül, amit sokan már régóta éreztünk: a ránk erőltetett Európai Unió sokkal több pénzt visz el Magyarország polgáraitól, mint amennyit ad nekünk.
2004-2008 között mintegy nettó 5 milliárd euró uniós támogatás érkezett, ezzel szemben hazánk ugyanezen időszak alatt nettó harmincmilliárd euró jövedelem átutalást teljesített a centrumországok felé.
Lóránt Károly: Centrum és periféria a gazdaságpolitikában
Nettó ötmilliárd euró uniós támogatás érkezett, ám nettó harmincmilliárd euró jövedelemátutalás ment ki az országból. A centrum és perifériára vonatkozó közgazdasági elmélet (más néven függőségi elmélet) az 1960-as évektől fejlődött ki válaszként az úgynevezett fejlődési elméletre, amely utóbbi Walt Whitman Rostow amerikai közgazdász, Kennedy és Johnson tanácsadója nevéhez fűződik. Híres elméletében Rostow azt állította, hogy az egyes országok ugyanazon az öt fejlődési szakaszon mennek keresztül, kezdve a tradicionális (középkori) állapotoktól az eredeti nekiindulás előfeltételeinek megteremtésén, majd a nekiinduláson (take off) és a felzárkózáson keresztül a tömegfogyasztó társadalomig jutnak el.
A függőségi elmélet képviselői, akik közül a legismertebb az argentin Raúl Prebisch és az amerikai Immanuel Wallerstein, viszont azt állítják, hogy a jelenlegi szegény vagy kevésbé fejlett országok nem ugyanabban a helyzetben vannak, mint a mai fejlett országok voltak, mondjuk egy-másfél évszázaddal ezelőtt. Azoknak ugyanis nem voltak sokkal fejlettebb versenytársaik. A jelenlegi világrendszerben a fejlett országokból származó tőkeberuházások a gazdasági függőség megalapozói.
Ha egy ország eladósodik, vagy a külföldi tőke túlságosan nagy súlyra tesz szert a gazdaságban, az adott ország a külföldi tőke ellenőrzése alá kerül. 
A periféria országait jellemző szegénység nem azért van, mert azok nem integrálódtak, vagy nem eléggé integrálódtak a világgazdaságba, hanem azért, mert nem a saját adottságaiknak megfelelően integrálódtak abba.
Ennyi elmélet után térjünk át arra, amiért a cikk íródik, vagyis hogy mindez hogyan érvényesül az Európai Unión belül, ahova az eredeti fejlett országok mellé fokozatosan, majd lavinaszerűen újabb, lényegesen fejletlenebb országok kerültek be. Hat év telt el a csatlakozás óta, ami nem nagy idő egy integráció történetében, de a statisztikai adatok már jelzik, merre is halad a nagy reményekkel várt uniós tagság.
A függőségi elmélet egyik alaptétele, hogy a fejlett országokból származó tőkeberuházások (a működő tőke) tartós gazdasági függéshez vezetnek. Az Eurostat tőkeáramlásra vonatkozó adataiból világosan látszik, hogy a kelet-közép-európai országokba a tőkebeáramlás még jóval az uniós tagság előtt megkezdődött. A működő tőke (foreign direct investments – FDI) nettó állománya ezekben az országokban a rendszerváltás idején gyakorlatilag zéró volt, az uniós belépés idejére viszont a GDP átlagosan 40-50 százalékát tette ki, és a legtöbb országban ezt követően, tehát a tagság során, ez az arány már nem is nagyon változott. Ez azt jelenti, hogy az uniós belépés idejére a nyugat-európai cégek már jelentős mértékben uralták a leendő új tagországok gazdaságát, kivéve néhány óvatosabb vagy nagyobb országét, mint Szlovénia vagy Lengyelország, ahol a külföldi befektetések nettó állománya csak 12, illetve 30 százalékot ért el. 
A nemzetközi tőke gazdasági hatalomátvétele következtében az unió új tagállamai jelentős részbenelvesztették hazai és külföldi piacaikat, külkereskedelmi mérlegük gyorsan romlani kezdett. 
Magyarország esetében 2004-ig a KSH külkereskedelmi statisztikáiban külön-külön mutatta be a hazánkban megtelepedett külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok exportját és importját (vámszabad-területi és vámterületi külkereskedelem). 
E statisztikából megtudhatjuk, hogy 2004-ig 1990-hez képest a magyar gazdaság évi tízmilliárd eurónyi hazai és külföldi piacot veszített el, ennyi volt ugyanis a hazai gazdaság külkereskedelmi egyenlegének romlása a két időpont között (ez a GDP több mint tíz százaléka és évente!). 2004 után az uniós belépéssel a vámszabadterületek megszűntek, és ezzel a hazai és külföldi vállalatok külkereskedelmi tevékenységének statisztikai szétválasztása is megszűnt. Az együttes kereskedelmi egyenleg a külföldi tulajdonú vállalatok nagy exporttöbblete miatt kissé pozitív, ám exporttöbbletük túlnyomó többségét jövedelemként kiviszik az országból. A többi ország helyzete (néhány kivételtől eltekintve) hasonló, mert a külkereskedelmi forgalmat és fizetéseket összefoglaló fizetési mérleg egyenlege a legtöbb országban erőteljesen romlik. Például Bulgáriában és Észtországban a GDP-hez viszonyított negatív egyenleg a húsz százalékot is elérte, Romániában meghaladta a tízet, Magyarország és néhány más ország esetében a fizetési mérleg hiánya a GDP 5-7 százaléka körül mozog. Stabil külgazdasági helyzetben tulajdonképpen csak néhány ország van, például Szlovénia és Csehország, ahol a liberalizáció és privatizáció nyomán a külföldi tőke nem tett szert akkora súlyra, mint Magyarországon.
A fizetési mérlegek növekvő hiánya miatt az országok külső adóssága az 1990-es évek közepétől kezdve rakétaszerűen emelkedett a magasba. E tekintetben Magyarország volt a listavezető, ahol a világbanki adatbázis szerint a GDP-hez viszonyított bruttó külső adósság a 2000. évi 60 százalékról 2009-re 170 százalékra emelkedett (az IMF szerint 2009-ben „csak” 137 százalék volt az adósság, az egyes adatbázisok között – módszertani okok miatt – az abszolút számokat tekintve nagy eltérés lehet, de a tendenciák azonosak). Hazánkat Észtország és Lettország követi a listán, ahol a külső adósság GDP-ben vett aránya csak megduplázódott, végül néhány országban (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) csak mérsékelt volt a külső adósság GDP-hez viszonyított arányának növekedése. Ha nagyok is voltak az egyes országok közötti különbségek, a GDP-hez képesti súlyos külső eladósodás szinte mindegyik országra jellemző. Pannon-info.hu
Ám hasonló helyzetben vannak a dél-európai országok is, különösen Görögország, Spanyolország és Portugália. Igaz, nőtt Németország külső adóssága is, de ez ott nem jelent problémát, mert Németország ugyanakkor jelentős hitelező is. 
Ténylegesen a nettó külső adósság az, ami igazán számít, vagy még inkább a nettó külföldi adósságon fizetett kamatok és a nettó működőtőke-állományon kivitt jövedelmek egyenlege. És, ha ezt az adatot nézzük, akkor tárul elénk a valóban drámai kép, az Európai Únió igazi arca:
Az Eurostat fizetésimérleg-statisztikája szerint a 2004 és 2008 közötti öt évben (a záróéveket is beleértve) az unió három országa (Németország, Nagy-Britannia és Franciaország) 460 milliárd eurós jövedelemre tett szert, míg az uniós tagországok nagyobbik része (Írország, Spanyolország, Olaszország, Lengyelország, Görögország, Magyarország, Portugália és még néhány másik ország) nagyjából ugyanekkora összeget fizetett ki jövedelemátutalások formájában. A jövedelem átcsoportosítás mértéke egy évre elosztva megközelíti az unió éves költségvetését, vagyis az európai unió sokat emlegetett költségvetésével szemben működik egy másik jövedelemátcsoportosítás, amely a periféria vagy fél periféria országaiból szivattyúzza át a jövedelmeket a centrumországokba.
Magyarországra például az említett 2004–2008-as időszakban mintegy nettó ötmilliárd euró uniós támogatás érkezett, ezzel szemben hazánk ugyanezen időszak alatt nettó harmincmilliárd euró jövedelemátutalást teljesített a centrumországok felé. Ez az egy a hatos arány a centrum javára mutatja azt, hogy a demokráciáról, szolidaritásról, felzárkózásról szóló naponta elhangzó kenetteljes szavak mögött valójában milyen érdekek is mozgatják az „egyre szorosabb unió” szorgalmazóit.
Az Eurostat adatai fényesen bizonyítják a függőségi elmélet igazát, a centrum és periféria létét az Európai Unión belül. És elég egy pillantás a statisztikai idősorokra, hogy meggyőzzön bennünket: a folyamatok nem az egységesülés, hanem a differenciálódás, az ellentétek kiéleződése irányába mennek.


A jövő gazdasága Debrecen mellett épül




Hogyan tud egy fiatal házaspár vegyszermentes és olcsó élelmet termelni úgy, hogy közben közösséget is épít és a családját is eltartja. (Civishír-riport)
Szabó Józsefék Debrecen melletti kertészetében gyorsan összeállt a válasz, a beszélgetés pedig az ötödik perctől kezdve éppen azt hozta, ami egy nagyáruházi bevásárlásból hiányzik: jókedvet, töltődést és sok fontos információt!  – A piaci árak nem a zöldség és a gyümölcs valódi értékét tükrözik, mert ott van bennük a zöldséges haszna, a piaci bérleti díj, a szállítási költség és a bérköltség. Jórészt ezeket kell a piacon megfizetni a vevőnek, az áru eredeti értéke sokkal alacsonyabb – József rögtön a rendszerük alapját adó gondolatra, miközben felesége, Ildikó teával kínál az árnyékot adó teraszon.
Gyönyörű a termés
Szabóéknál háromféle árral találkozunk, a vevő által helyben leszedett, a helyben átvett és a házhoz szállított termény árával. Minden ár egész évre érvényes, az ingadozásokat kiszűrő átlagárat állapítanak meg az áru valódi értékére alapozva. Az árlista első ránézésre igen baráti, a tök például 60, 70 és 80 forint, a paradicsom 100, 120 és 140, a padlizsán 150, 180 és 200, a görögdinnye 70, 90 és 100, az őszibarack 150, 180 és 200 forintba fog kerülni idén. – A vevőnek így megvan a választása, mennyit vállal magára azokból, amiket a piacon mindenképp meg kellene fizetnie – teszi hozzá Ildikó. – Ha kijön, szüretel, közvetlen kapcsolatba kerül a természettel, megismeri a forrást, látja, hogyan terem, honnan jön, amit eszik. Közben megismerkedik velünk, emberi kapcsolatok épülnek, közösség alakul, így mindenki sokszorosan jól jár.
Ingyen földterület a közösségi kertészeknek
A közösséget nem véletlenül említi Ildikó, a Szabó Kertészetnek ugyanis a debreceni Szatyorhoz hasonló alapelvei vannak, és a honlapján megfogalmazott célja hosszú távon olyan közösség létrehozása, mely zöldség és gyümölcs tekintetében teljesen önellátóvá válik. A vállalkozó kedvűek bérmentesen konyhakertet kaphatnak a Dombos közelében levő földterületen, ahol maguknak termeszthetnek növényeket, miközben ingyenes eszközhasználattal és szaktanácsadással segítik őket. A beszélgetés közben két közösségi kertésszel is találkozunk egy hétköznapi délelőttön.
Szabóék háza
– Teljesen mindegy hogy az emberek honnan jönnek, és hol tartanak ebben a gondolkodási módban, lényeg az együttműködés – mondja Ildikó. „Mindenki fontos, az is, aki épp csak most szokik rá a házi termékekre, és az is, aki megcsinálja élete első kiskertjét. Mindenki kapcsolódjon bele a saját jelenlegi szintje, élete szerint, lényeg a cselekvés maga.
Vegyszer és műtrágya nélkül is olcsó
A viszonteladók kihagyása és a közösségépítő szerepvállalás mellett egy harmadik lényeges eleme a dombosi gazdaságnak a vegyszerek teljes nélkülözése. A jelenlegi eljárásaik alapján akár biominősítést is szerezhetnének, József megindokolja, hogy miért nem tesznek így. – Nem adom ehhez az időmet és a pénzemet, nekem ugyanis nem kell magyarázkodnom a vevőmnek, eljön és megtudja, mi hogyan folyik. Ide bármikor be lehet nézni, a kétéves gyerekünk ott játszik a sorok közt, nincs vegyszer, se műtrágya. Mi ebben élünk, nálunk nem attól bio a termék, hogy annak minősítik, hanem mert akkor sem használnánk vegyszert, ha senki nem kérdezné. A dolog másik oldala, hogy nem akarnak se külföldre eladni, se a multiknak szállítani, tehát nem termelnek olyan helyekre, ahol szükséges a minősítés. Elismerik, hogy a természetbarát eljárások miatt nagyobbak a kiesések, bizonyos dolgokról le kell mondaniuk, és nem lehet számolni akkora terméssel, mint egy üzemi ültetvényben, de még így is sokkal kedvezőbb árakat tudnak kínálni, mint a minősített biotermelők. – A biospenót kilója például 2-3 ezer forint, nálunk 300-ért le tudják szedni, de láttam olyat is, hogy a bioboltban 700 forintot kifizetnek a tökért, nálunk egy nullával kevesebb.
A 7,5 hektáron működő kertészet az elmúlt években kialakult állandó vevőkörnek köszönhetően ilyen árakkal is eltartja a családot. Ildikótól megtudjuk, mintegy száz család vásárol tőlük rendszeresen, idén pedig 34 család egész éves előrendelést adott le náluk. – Érdekes azt látni, hogy hány olyan vevőnk van, aki akkor kezdett egészséges forrást keresni, és talált meg minket, amikor megszületett az első gyerek a családjában. Onnantól kezdve ugyanis nagyon megválogatta, mi kerül az asztalára.
Akár tíz Szatyor is létrejöhet Debrecenben
A három gyermeket nevelő házaspár a gazdaság vezetése mellett a Cívishír által bemutatott és nyomon követett debreceni Szatyorban is szerepet vállal, szervezőként és eladóként egyaránt. A nemrég a Roncsbárból a Homokkerti Közösségi Házba költözött Szatyor május 31-től a Csapókerti Közösségi Házban is működik, de József szerint még tovább terjeszkedhet. – Az igények alapján akár 8-10 elosztópontot is el tudok képzelni Debrecenben, átlagosan 30-50 vevővel egy-egy helyen. Ennyi központtal minden debreceninek könnyen elérhető közelségbe kerülne a közvetlenül a helyi termelőktől származó, megbízható élelmiszer. Ugyanakkor az elosztópontok egymást is kiegészíthetik, ha valahol valami nincs, vevő át tud menni egy másik helyre, az egyesület honlapja tud ebben segíteni. Az egészséges házi termékek térnyerése vitathatatlan, de József szerint nem a Szatyor ébreszti fel az embereket, ehelyett inkább összegyűjti az ébredőket. A szemléletmód változásához a saját tapasztalatok és a személyes kapcsolatok vezetnek. – A vevőinknek legalább a fele nem hirdetésre jött, hanem a szomszéd, barát, ismerős ajánlására, és ez ugyanígy ment, amikor még Szeghalmon gazdálkodtunk.
Iskolák és óvodák is rendszeres vendégeik
A fenti szemlélet terjesztésében a Szabó Kertészet azzal is kiveszi a részét, hogy iskoláknak és óvodáknak tanyanapokat szervez, melyeken a gyerekeket a természet és kertészkedés szeretetére nevelik. Az idén indult programba már több debreceni intézmény is bekapcsolódott. „A növényekhez kapcsolódó tevékenységek (vetés, gyomlálás, talajművelés, de a kenyérsütés is) által a gyermek olyan tudáshoz jut, mely beépül világlátásába, és később a józan paraszti ész eszközével könnyebben boldogul a felnőtt életben is.”
Inkább nem bántották a töküres multit
Időnként vannak dilemmáik, hogyan adják át a tevékenységük lényegét terjesztő üzeneteiket, de egy fontos alapelvben biztosak. „Egyik este láttuk kívülről, hogy teljesen üres az egyik nagyáruház, na mondom, fotózzuk le, tegyük ki a honlapra, és írjuk oda, hogy ez a célunk. Aztán mégse tettük, mert nem valami ellen akarunk tenni, hanem valamiért, és tartjuk is ezt a szemléletet.”
Beszélgetésünk vége felé meglepve látjuk, hogy a tervezett egy óra helyett éppen kétszer annyi telt el, a hangulat miatt villámléptekkel szaladt az idő az előremutató témák és a gazdaság körbejárása közben. Újra szóba kerülnek az országszerte terjedő példák, melyekhez egyre többen kapcsolódnak vevőként, eladóként, szervezőként, önkéntesként. József zárógondolata rámutat a köztük levő hasonlóság okára. „Ezeket az alapelveket egyre többen értékelik, és jó látni, hallani olyan példákat, mint a több városban is működő Szatyor-közösségek, a pesti Szimpla-kert termelői piaca vagy az Eger mellett megálmodott Smaragdfalva. Azt mutatják, hogy nincs új a nap alatt, ha valaki elkezd józan paraszti ésszel gondolkodni, akkor ugyanoda jut, mert az emberi lét az alapja a közösség.”
HeGergAnd


Visszaloptuk az autót a közösség erejével


Biztosan sokan követtétek az ellopott autónk történetét a Facebookon. Sok részletet megosztottam veletek, sok kimaradt, ezért most pótolom a mulasztást. Elmesélem részletesen, mi történet abban a másfél napban, amikor megtaláltátok nekünk az ellopott autónkat.
2013. május 28-én reggel hatkor vettük észre, hogy a fekete Ford Fiestánk nem áll a ház előtt. Én még aludtam, de Évi hangját hallva a világ leggyorsabb ébredését produkáltam, az ablakhoz futottam: a látvány kijózanító volt. Bejelentettük a rendőrségen az eltűnést, megvártuk a járőröket, akik felvették a jegyzőkönyvet, és mondták, menjünk majd be nyolc után a kapitányságra.
Addig is telefonáltunk. Hívtuk a taxitársaságokat, és felajánlottunk 100 ezer forintot annak, aki nyomravezet. Telefonáltunk a rádiókba, hogy olvassák be az eltűnést. Beregisztráltunk az alábbi helyekre, volt, ahová ingyen, volt, ahová pénzért:
De nem voltunk elégedettek. Valami még hiányzott, úgy éreztük, nem tettünk meg mindent. Mivel a rendőrök azt mondták, az első pár napban érdemes körbenézni a lakótelepek parkolóit, bennünk motoszkált a kérdés: hogyan tudjuk ezt megtenni? Kiket kérhetnénk meg arra, hogy nézzék velünk együtt a parkolókat? És akkor beugrott: mindenkit. Titeket, a közösséget, ami bebizonyította már itt is, ezen a blogon, milyen erős, és mi mindent tud elérni.
Egy órám volt nagyjából arra, hogy létrehozzak egy Facebook-oldalt, kitaláljam a játékot, valami minimális béna, retró dizájnt készítsek hozzá, és elkezdjem a kampány népszerűsítését az Egy nap a városbanon és az Appleblogon. Biztos voltam benne, hogy a fotópályázat feltűnést kelt: nem azért, mert garantált nyereményt biztosít az egyik beküldőnek, és kilátásba helyez 100 ezer forintot is. Egyszerűen azért, mert más, mint ami eddig volt. Új, izgalmas, olyan összefogásra ad lehetőséget, amiben mindenki visszajelzést kap a segítségéről, látványos és személyes.
Közben Évi már megnézett egy közeli lakótelepet, és amikor visszaért, már mindent elkészítettem, és együtt indultunk tovább. Az okostelefon végig az ölemben, néztem a leveleket, a facebookos oldalt, válaszoltam kommentekre, kérdésekre. A tolvajok fejével próbáltunk gondolkozni, és mivel az autó a Mézeskalács tér közeléből tűnt el, a kis utcákon feltűnés nélkül elérhető helyekre, valamint az autópályán kifelé, az M0-án gyorsan megközelíthetőekre gondoltunk. Egyik utcába be, a végén ki. Térkép alapján, a végén már anélkül, érzésre, mert rájöttünk: ezt nem lehet egyedül, a teljesség igényével.
Közben beszéltünk a biztosítóval (Casco volt lopásra), megköszöntük ismerősök felajánlásait, a zseniális autószerelőnk, Dézi is tíz percenként mondta a tippjeit, így mentünk kettesben, körbe-körbe. 28-án este hat óra körül vettük észre, hogy noha addig még egy kép sem érkezett be az oldalra, és a lájkolók száma is csak száz körül volt, megkeresett a Totalcar és a Népszabadság újságírója a 4F-en keresztül. Nem beszéltünk még lapokkal, igazából Évi ekkor gondolt először rá, hogy kiküldi valami sajtólistára az oldalt. Nem kellett, nem használtuk ki a helyzeti előnyünket, maguktól indultak be az események.
Miután a Totalcar cikkje lement, kikerült az anyag Index címlapra, képpel, ami óriási lökést adott. Ezután vettük csak észre a HVG-n, hogy már korábban kitettek egy rövidhírt, aztán az Origo is átvette a sztorit. Ez már a lavina második hulláma volt, innentől a Class FM és a Music FM is megkeresett, rádiós interjúkat adtunk, másnap a Népszabadság videós munkatársának beszéltünk kamera előtt, közben folyamatosan kerestük az autót.
A második napon, 29-én délután háromra voltunk hivatalosak egy építészhez. Hazafelé tartottunk, épp csúcsforgalomban az Erzsébet hídon át, amikor feladtuk. Akkor gondoltuk először úgy, hogy már nem lesz meg. Addig mentünk előre, mint a gép, nem volt kérdés, hogy megteszünk mindent, és ennek meglesz az eredménye: ezt csináltuk mindig, a munkánkban és a magánéletben, és eddig mindig bevált. Ott, a hídon elszakadt a cérna, és elkezdtünk azon gondolkozni, hogyan kell biztosítóval tárgyalni, milyen autót vegyünk ésatöbbi. A hídon araszolva ránéztem a játék levelesládájára, és láttam: érkezett egy csomó fotó. Ez nem az. Ez sem az, de gyanús. Megnézzük majd. Aztán bumm, ott volt ez:
Üdv!
Megtaláltam az autót a 107-es számon bejelentettem ill. felhívtam a Appleblog oldalán található telefonszámot, hogy bejelentsem, de nem adtak elérhetőséget az Önök részéről, így megadtam a telefonszámom.
A jutalomra nem tartok igényt, sok sikert az autóhoz, ha még ott van.
Leállítottam az autót, és remegő kézzel próbáltam rájönni, hogyan vegyem fel a kapcsolatot a levél írójával minél gyorsabban, hogy megtudjam, hol az autó. Évi közben hívta a rendőrséget, akik ekkor már kábé háromnegyed órája tudtak arról, hol van a Fiesta. Elmondták, hogy a bejelentés szerint az otthonunktól öt perc sétára találták meg, de még nem volt szabad járőr, így ha gondoljuk, menjünk oda mi és biztosítsuk a terepet.
Két totál idegbeteg ember száguldozott keresztül akkor Pesten. Féltünk, hogy a rengeteg energia most azon múlhat, ki ér oda először, mi vagy a tolvajok, és abban ekkor már biztosak voltunk, hogy a rendőrség részt sem vesz a versenyszámban. Őket nagyon nem izgatja ez a játék, sem a megtalált autó. Hívogattunk ismerősöket, hogy rohanjanak oda, mindjárt mi is ott vagyunk. Amikor odaértek, és elküldték az autó fotóját, az Andrássy úton üvöltöttem kifelé a nyitott ablakon.
Délután öt körül értünk oda. Nem nyúltunk az autóhoz. A rendőrök háromnegyed hatkor érkeztek ki, együtt vártuk a helyszínelőket, akik kábé nyolckor jöhettek. Megtudtuk, hogy a kerületben két járőr van, ők sem tudják, hol van a 3500 plusz kolléga (még nem találkoztak velük). Amíg ott voltunk, egy pincebetöréshez is ki kellett menni a szomszéd utcában. És ez még csak két utca, egy 80 ezer fős kerület közepén.
Az eufória kitartott pár órát, aztán jött a fáradtság. Onnantól a túlélésre játszottunk, néztük ahogy szagmintát vesznek, ujjlenyomatot, megállapítják hogy tönkrevágták az autó zárját, a motor sem indul, és elvittek mindent a kocsiból, ami drágább volt mint kétezer forint. Így Évi szemüvegét is például, ami senkire sem jó rajta kívül. Tíz óra körül elköszöntünk a helyszínelőktől, az Autóklub trélerét hívtuk (a srác nagyon jó fej volt és segítőkész) majd elvitettük az autót egy hivatalos márkaszervizbe. A szerelőnk azt mondta, hogy így lesz a legkevesebb probléma a biztosítóval, a szakszervizbe nehéz belekötni. Elautóztunk a Ford Ivanicshoz (őket javasolta egy ismerős), jó messzire, éjfél körül hazaértünk.
Nem tudom, össze tudnék-e foglalni egy tanácscsomagot a történtekből. Megpróbálom.
- Keresd az autót. A másfél nap alatt rengeteg történetet hallottunk pihentetett lopott járművekről, amiket napokkal vagy akár hónapokkal később találtak meg, legtöbbször forgalmas parkolókban, de akár csendes budai utcákban is előfordulnak.
- Egyedül kevés vagy erre. Ismerősök, rokonok, barátok kellenek, minimum. Az Autóvadászok (fent a link hozzájuk) például ezt hivatalból csinálják, és amennyi autót loptak csak a közvetlen környezetemben, meg is tudom érteni, hogy erre épülhet biznisz. Rendszámfelismerővel járják a parkolókat, a miénket keresve rá is bukkantak egy másik lopott autóra. Hívd fel a taxitársaságokat, regisztrálj oldalakon. Nem tudom, melyik a hatékonyabb, a megtalált Fordunk előtt nem messze egy taxi állt, akinek aznap bemondták, mit keressen 100 ezer forint ellenében. És nem vette észre. Szerencse is kell, de én arra biztatom a taxisokat, vegyék komolyan ezeket az eseteket. Akár a pénzért, akár jófejségből, mindegy.
- Ne hidd el, amikor azt mondják, már rég szét van szedve, akár szakértők, vagy nagy tapasztalattal rendelkezők teszik ezt. Nem tudják, nem tudhatják.
- Építs az autóba külső biztonsági rendszert. Nem vagyunk szakértők, nem tudjuk, mi válik be, a másfél nap alatt ajánlottak nekünk a legolcsóbb, rejtett kapcsolótól kezdve a jó minőségű váltózáron át mindent, még nem tudjuk, mit választunk. Utánajárunk, és megosztjuk veletek a tapasztalatokat.
- Ha a közösséget akarod elérni, csinálj valami szokatlant. Nincs recept erre sajnos, és garancia sincs, hogy lesz eredménye. De érdemes megpróbálni, mindamellett tudni, hogy ez plusz energiákat kíván. A mi játékunk is egy külön "munkahely" lett a keresés mellett.
- Küldd el nekünk az autód fotóját a 4F-en keresztül, add meg a rendszámot és hogy honnan tűnt el a kocsi. Ha jutalmat adnál a megtalálónak, azt is írd meg. Mi kitesszük a 4F-re, összehozunk ezzel a remek közösséggel, akik segítettek nekünk is. Először gondoltunk rá, hogy bevonunk ügyvédet, aki letétbe átveszi a nyereményt, de nem szeretnénk, hogy úgy tűnjön, mi valami üzletet akarunk csinálni ebből. Megjelentetjük, összehozzuk a károsultakat a keresőkkel, hogy legyen egy újabb út, amin el lehet indulni. Abban meg bízunk, hogy a 4F oldal olvasói nem hogy lankadtabb figyelemmel, de a történtek után újult erővel keresik majd a lopott járműveket.
Már csak annyi maradt hátra, hogy megköszönjük mindenkinek a segítséget. Legszívesebben egyenként tenném meg ezt mindenkivel, de erre sajnos nincs lehetőség. Józsefnek, a megtalálónak tudok majd hálálkodni, ő azonban épp az előbb mondta telefonba nagyon határozott hangon, hogy nem fogadja el a 100 ezer forintot, és vitáról szó sincs. Ellenkezik az elveivel. Rá tudtam beszélni, hogy a kisfiának, aki extázisban olvasta a keresés történetét, vegyünk valami apróságot, és marketing tanácsadással segítsük a családi vállalkozásukat, de még azt sem engedte, hogy a cégüket megemlítsem itt, a posztban. Ettől függetlenül nemsokára a nevetekben is gratulálok majd neki.
Mi továbbra is posztoljuk majd az eset további vonatkozásait, a biztosítóval és a szervizzel történő ügyintézést, meg egy új védelmi rendszer kiválasztásának folyamatát.


Út a jövőbe de remélem nem ezzel a kocsival , hisz ha ez lesz a jövőnket lopják el , hogy megtörténhet , hisz már a gyermekeink jövőjét éljük fel , a rabló társadalom jó voltából politikusaink kiszolgáltatják az országot a bankárkasztnak , és most figyelj , ők állítólag nemzeti kormánynak mondhatók , közben a LÁZÁR félék mindenféle mutyit mutatnak be , tiszta magyarságuk túltesz a Hagyó -féle nokiás dobozos zsidó mutyin , és a végén még ők is kártérítést kapnak a helyettük leültetett börtönlakók megviselt egészségi állapotuk miatt , hogy itt nem Mesterházy helyet ült a Hagyó , és a vakolók kiharcolták neki a kártérítést , és a rablott holmit is megtarthatta az bizony bűn a társadalom ellen . A háttérből irányító vakolókkal együtt szaporítani kellene őket de golyószóróval , hogy nehogy össze tudják rakni őket, és jó volna , ha a Demszkit is elkapnák , nehogy már felmagasztalják mint a Pintért , a végén majd ők osztják itt az észt , eddig csak a halált osztották ide csapva oda vágva csak úgy hullott a sok magyar , 56 – után sem volt ilyen megtorlás , mint amit ezek csináltak , hiába az ÁVH – s gyerekek , és unokák kitanulták a mesterséget gyilkolni a magyart mert , ha egyszer nemzetté válik , írmagunk sem marad belőlünk családostól kiirtanak , azért az öldöklésért amit elkövettünk ellenük.
Azt kérném szabadítsák meg ezt a társadalmat a cionista ÁVH zsidók gyermekeitől , és unokáiktól, igen is hajtsák végre az elszámoltatást , és a kisz , és pártvezéreket , és a besugókat távolítsák el a közéletből . Ezek a pribékek ne osszák már az észt ne a zsidó kárpótlás legyen a legnagyobb probléma , hanem a nemzet jajszava , és ne takarózzanak a cigány zsidó Orbánnal , ha kell őt is kiszórni a rostán nem dolgozott még életében és az első tíz leggazdagjaiban szerepel mennyit lophatnak ezek az urak így nem lesz elszámoltatás , hisz rajtuk kellene kezdeni az elszámoltatást . Arról nem beszélve , hogy egy olyan embertől veszik el a képviselői helyet aki meglépné az elszámoltatást , és a monetáris jogot is vissza venné a bankárkaszttól, hisz ez csak 50 % + 1 fő vel vissza állítható törvény lenne . De mivel Orbán is vakoló neki is parancsolnak , így nem lesz semmi a népnek tett esküjükből ,. csak a zsebük lesz újból tele , míg a nép könnyesre sírhatja a zsebkendőjét , vagy elkezdheti legyilkolni ezeket a politikai maffia tagokat , kik már azt hiszik az ország elitjének tekintik őket . Pedig csak rabló gyilkosok Pintérrel , és Lázárral az élen . A baloldalról azért nem írok , mert őket egy az egybe n a húsdarálóval a Dunába kellene ereszteni , hogy haleledel legyen belőlük , de családostul kellene végrehajtani az elszámoltatást.

Rátok is a keselyűk várjanak ezt kívánom néktek minden magyar nevében




Rátok is a keselyűk várjanak ezt kívánom néktek minden magyar nevében

A mi segítségünk abban álljon , hogy átsegítsünk benneteket a másvilágba.



A fotográfusnak segítenie kellett volna?



Kevin Carter fotós 1993-ban Szudánban készítette az alábbi híres-hírhedt képet, amint a keselyű arra vár, hogy a csont és bőr kislány meghaljon.
Carter elkészítette a képet, és mindent hátrahagyva tovább ment, miközben a kép készítésének helyszínétől 1 km-re az ENSZ egyik táborában ételt osztottak.
A fotót a New York Times leközölte, és a világ jóllakott fele felkapta a fejét. 1994-ben Carter a képpel Pulitzer-díjat nyert. A nyilvánosság előtt is kiderültek a kép készítésének körülményei, a fotós nem bírta elviselni, összeroppant a személyét ért támadások súlya alatt. 1994-ben - többek között ezért is - öngyilkos lett.
A szudáni útja során készült naplóbejegyzései között az alábbit találták:
"Édes Istenem, ígérem, hogy soha többé nem hagyom veszendőbe menni az ételem, bármennyire nem ízlik nekem, és bármennyire tele is vagyok. Imádkozom, hogy legyünk sokkal érzékenyebbek a minket körülvevő világgal, és ne vakítson el saját önző természetünk és érdekeink. Remélem, hogy ez a kép örökké emlékeztetni fog minket arra, hogy milyen szerencsések vagyunk, és sosem szabad semmit eleve adottnak vennünk. Mondj el egy imát a szenvedőkért, legyen bárhol a világon, és küldd el ezt a baráti emlékeztetőt másoknak.
Nézd meg, és gondolkodj el rajta, mielőtt panaszkodnál az életedre, és az általunk naponta elpocsékolt ételre. Ígérd meg ma: soha többé nem hagyok ételt kárba veszni!"





Nem menekülünk semmitől, de önfenntartunk




Él egy kis közösség a második legnagyobb görög szigeten. Tagjai hátat fordítottak a modern társadalomnak, jurtába költöztek, igyekeznek önellátókká válni. Maguk termelik élelmiszerüket, maguk oldják meg fűtésüket és energiaellátásukat, lecsatlakoztak az áramszolgáltatásról. Levélben mondták el az [origo]-nak, hogyan próbálják megváltoztatni a világot.
Aposztolosz Szianosz volt athéni webdizájnernek és három barátjának elege lett a gazdasági válságból. Elegük lett abból, hogy mindig csak a nehézségekről esik szó, le akarták rázni a félelmet, a tehetetlenséget, a veszteségeket. Elegük lett abból, hogy a politikusoktól várják a változást. Ezért úgy döntöttek, ők maguk lesznek a változás, amelyet el szeretnének érni a világban. Három éve önfenntartó közösséget alapítottak a görögországi Évia szigetén.
A Free and Real (rövidítés: Freedom of Recources for Everyone, Respect, Equality, Awareness and Learning - szabad forrásfelhasználás mindenkinek, tisztelet, egyenlőség, tudatosság, tanulás) nevű közösség végső célja (az önfenntartáson kívül), hogy létrehozzon egy iskolát, ahol a fenntartható életstílushoz szükséges tudnivalókat osztják meg az érdeklődőkkel. Ez azonban lassan halad.
A sziget északi részén található Telaithrion-hegyről Telaithrion Projectnek is nevezett kezdeményezés részeként tíz háló- és lakóhelyül szolgáló jurtát és négy közösségi térként szolgáló kupolát akarnak építeni a Szianosz által örökölt földterületen. Azért választották ezt a közép-ázsiai épületfajtát, mert erre nem kellett drága építési engedélyt kérni. Eddig két jurta készült el, de hamarosan befejezik az első kupolát is (igaz már tavaly is arról volt szó, hogy nyár végére meglesz). Panagiotisz Kantasz, az egyik alapító az [origo] e-mailben feltett kérdéseire azt írta, hogy ha megépül a fenntarthatósági iskola, 15 állandó lakosnak lesz helye, és 50 vendéget tudnak majd ellátni, de távlati lehetőségként, optimálisan 150 fős közösség is létrejöhet, "ez azonban nincs kőbe vésve".
Az eredetileg négyfős alapcsoport három év alatt egyelőre csupán egy emberrel gyarapodott. De Kantaszt ez nem aggasztja. "Nem egyszerű döntés a Telaithrion Project részévé válni, ami azt jelenti, hogy az illetőnek teljesen meg kell változtatnia az életét, hogy követhesse a sokkal fenntarthatóbb életstílust" - írta. "Nagyfokú önismeretre, bizalomra, elszántságra van szükség, hogy mi legyünk az a változás, amelyet látni szeretnénk világban, és ily módon fenntartható jövőképet teremtünk magunknak és környezetünknek."
Támogatók, önkéntesek, a fenntartható életstílust mélyebben megismerni vágyók így is bőven akadnak. A férfi szerint az évszaktól és a tennivalóktól függően általában 8-18 ember él a közösségben, és a látogatók száma egyre nő, mind többen vesznek részt a műhelymunkákban és a szemináriumokon, vagy szánják rá idejüket, energiájukat a projekt előmozdítására.
Mivel alapvetően a fenntarthatóság a céljuk, minden felmerülő tevékenységet ők végeznek, legyen szó energiatermelésről, házépítésről, fűtésről, élelmiszer-termelésről, egészségügyről. A fő cél, hogy meg tudják termelni saját élelmüket, a saját maguk által felhasznált energiát, hogy ökológiailag fenntartható lakhelyet építsenek, és a lehető kisebb ökológiai lábnyomot hagyják maguk után. Ezenkívül új technológiákat keresnek, kapcsolatokat építenek és ápolnak más hasonló kezdeményezésekkel, és minél több emberrel ismertetik meg módszereiket.
Úgy tűnik, a csoportnak olyan jól sikerült otthagyni a modern társadalom mindennapi gondjait, hogy ezek egyáltalán nem érdeklik őket. "Az összes praktikus probléma, mint például találni egy darab földet a kezdéshez, építőanyagot szerezni az építkezéshez, magvakat az élelmiszer-termeléshez, nem igazi problémák, csak helyzetek, amelyeket kezelni kell" - írta Kantasz arra a kérdésre, milyen nehézségek merültek fel a közösség megalapítása során. Nem emlékszik olyan körülményre, amely veszélyeztette volna a projektet. "Ha a célok és a szándékok mindenki számára világosak, akkor csak egy eszközre, a kommunikációra van szükség, és minden dolog magától megoldódik."
Nehézségeket csak az emberek közötti kapcsolatok okoztak, de ezeken is túltették magukat úgy, hogy nyitva tartják a kommunikációs csatornákat, és igyekeznek egyensúlyban tartani a mindennapi életet. "Nincs értelme megsértődni, mellre szívni a dolgokat, kivetíteni saját gondjainkat a másikra... Annyira elégedettek vagyunk itteni életünkkel, hogy az összes elénk tornyosuló akadály kisebb jelentőségűnek látszik" - írta.
Az önellátás sem megy egyelőre maradéktalanul, a saját maguk által elfogyasztott élelem felét képesek megtermelni, igaz, minden résztvevőnek tudnak biztosítani fűtött szállást. Amikor a szemináriumok résztvevőit is el kell látni, a környező termelőktől szerzik be a szükséges árukat, akár a saját feleslegük elcserélésével.
Készítenek aszalt gyümölcsöket, zöldségeket, termesztenek gyógynövényeket, főznek lekvárt, szószokat, sajtolnak olívaolajat, készítenek fogkrémet, szappant. Fő termékük egy nagyon táplálónak mondott krém, amelyet mézből, tahiniből, karobporból és melaszból készítenek, mindenféle adalékanyag és tartósítószer nélkül. "Olyan az íze, mint a csokinak! Fouhatának nevezzük, és imádjuk elkészíteni, mint mindent, amit előállítunk" - írta.
A csoport önszerveződésben is messzire ment a modern társadalomtól. "Nincs főnök, nincs vezető, nincs menedzser" - írta az alapító. Előre rögzítették, mi történjen. Meghatározták a célokat, a prioritásokat, a megvalósítási módokat, a határidőket, a források (idő, pénz, önkéntesek, anyagok) felhasználását, "olyan kreatív és inspiráló környezetet, bizalmas és igazságos hangulatot hoztunk létre, ami szükségtelenné teszi az irányítást".
Visszajelzéseket adnak, motiválják egymást, nyitottak maradnak, tájékozódnak, a problémák helyett a megoldásokra koncentrálnak. "Inkább, gyümölcsöző, csapongó beszélgetésekbe bonyolódunk, semmint hierarchiát építsünk, szavazást szervezzünk, főnököket válasszunk. Ha világosak a célok és a szándékok, akkor a projekt gyakorlati információk alapján fejlődik. Az emberek kibontakoztathatják kreativitásukat, a döntések nem véleményeken és vágyakon alapulnak, és nem ráerőszakoljuk a másikra, hanem tények alapján jutunk nyilvánvaló következtetésekre."
A projekt finanszírozásáról szűkszavúan nyilatkozott az alapító. "Újraértékeltük a szükségleteinket, az abszolút minimumra csökkentettük kiadásainkat" - írta. Segítséget elfogadnak, de elsősorban önkéntes munka, igénybe vehető szolgáltatások, felhasználható építési és egyéb anyagok formájában. Persze nem utasítják el a pénzt, "ha valaki nem tud más módon hozzájárulni".
A modern életstílusnak hátat fordítottak, de nem vonultak ki a társadalomból. "Nem menekülünk semmitől, nem állunk senkivel és semmivel szemben... Sőt, úgy érezzük, hogy a kulcs a inspiráló jövő eléréséhez abban rejlik, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, és szabadon kifejezhessük magunkat." Kantasz szerint csoportjuk a saját jövőjét alakítja úgy, hogy mind több emberrel működnek együtt, és minél inkább természetközeli életstílust követnek, fenntarthatóbban használják fel a javakat, egy olyan környezetben, amely lehetővé teszi, hogy kibontakoztassák kreativitásukat és tehetségüket.




Mégis bölcs a lenézett magyar paraszt?




A magyar népnek, de különösen a magyar parasztnak emelkedett színvonalú a gondolkodásmódja. Ha a magyar parasztság, a mi fajtánk életforrása századokon át tanúsított nemzeti érzését, Istenbe vetett hitét, tiszta erkölcsét, katonai vitézségét és szorgos munkakedvét a terror és az idegen megszállás megpróbáltatásai közt is megőrzi, ha nem támogatja a hatalomra éhes politikai törtetőket, akik osztálygyűlöletet hirdetnek és a tömegek alacsony ösztöneit ingerlik, akkor majd egy napon ismét valóra válik a magyar szabadság.
A paraszt ember a természetben él, a természetért él és így beszél, ha kérdeznéd:
Ami nem kell az embernek, az jó az állatnak.
Ami nem kell az állatnak, az jó a földnek.
Ami nem jó a földnek, az jó lesz a tűznek.
Ami nem jó a tűznek, azt eltesszük későbbre, mert egyszer biztosan jó lesz valamire.”
A régiek többet tudtak hozzánk képest… Fel kellene eleveníteni az elfeledett ősi tudást!
(Az ősi tudás felelevenítése létérdekünk, hiszen a XXI. században, - amikor ma még szinte mindenki a városra épülő amerikai-nyugati, tőlünk valójában idegen életformát majmolja és hajszolja -, csak ezzel a tudással valósítható meg a fenntarthatóság.
Akkor, amikor a fenntarthatatlan idegen kultúra önmagától kezd összeomlani, lásd pl. a pénzügyi válságot 2008 óta. Tehát a magyar paraszt tudására igen nagy szükség lesz, különben hogy lenne megoldható a korszerű és egészséges táplálkozásnak megfelelő élelmezés, agrárium?
Úgy is fogalmazhatnánk más szempontból vizsgálva a kérdéskört, hogy a magyar parasztság volt az a réteg, mely évszázadokon át biztosította a Kárpát-medencében a túlélést. Nyilván, ha elfogy az olaj, és összeomlik az arra épülő idegen kultúra, csak a 100 évvel ezelőtt még jól funkcionáló tudás fogja biztosítani ismételten a túlélést, mert jelen állás szerint másképp nem megoldható. Persze mindennek az újbóli kialakításáig még sok víz fog lefolyni a Dunán.
Manapság egyre világosabb, hogy az összeomlás 30-40 éven belül bekövetkezik. Mi lesz akkor a városokkal, és az ott élő lakossággal? Visszaköltöznek többségükben vidékre? - szerk.)



Gyógyít és gyilkol: így fogyaszd a gombát!




Áprilistól novemberig tart a gombakedvelők tevékeny időszaka: ilyenkor szedhetők az erdőn, mezőn fejlődő finom gombafajok. De vajon tényleg nem tudjuk megemészteni, és el kéne kerülnünk a fogyasztását, vagy mindez csak tévedés? A Life.hu ennek járt utána.
Értékes, ám nehezen emészthető
Grillezve, rántva, pépesítve, szárítva vagy nyersen - a gombát számtalan módon fogyaszthatjuk. Tele van vitaminokkal és ásványi anyagokkal, fehérjéi az összes esszenciális aminosavat tartalmazzák, zsír- és glükóztartalma szinte alig van, így a fogyókúrázók egyik kedvence: száz gramm gomba mindössze 20-40 kalóriát tartalmaz. Mindezek ellenére kitintartalma miatt - ugyanez az anyag adja a bogarak kemény vázát - nehezen emészthető étel, így nemcsak alapos rágást igényel, de nagy mennyiségben könnyen megfekszi az erős gyomrot is. Aranyszabály, hogy egyszerre csak kisebb mennyiséget fogyasszunk belőle, érzékeny gyomrúak pedig még ennél is legyenek óvatosabbak. Este, kései vacsora során inkább ne gombás ételt válassz, mert még nehezebb dolga lesz az emésztőrendszerednek.
Tudtad?
Kisgyermekeknek hároméves kor alatt nem igazán ajánlott gombát adni.
Gyógyító gombák
A távol-keleti kultúrákban régóta ismerik és használják a különböző gombákat gyógyításra. Mára már Európában is egyre többen érdeklődnek irántuk, és a fitoterápia mintájára kialakult a mikoterápia: az a gyógyítási mód, mely gombákat használ a szervezet erősítésére, a kóros állapotok leküzdésére. Az egyik legismertebb gyógyító gomba a shii-take, melyet a Ming-dinasztia korában életelixírként tartottak számon. Hatékonyan csökkenti a magas vérnyomást, a koleszterinszintet, rákmegelőző hatású. Ez főként a gombákban magas arányban megtalálható immunerősítő hatású poliszacharidoknak köszönhető: mindegyik gomba más-más betegséget képes gyógyítani vagy megelőzni.
Tudtad?
A téli laskagomba rákellenes hatású, a vargánya influenzavírusok ellen kiváló, a gyapjas tintagomba a cukorbetegeknek segíthet, az óriás pöfeteg vírus- és tumorgátló anyagot tartalmaz, és a sornak még koránt sincs vége. Talán ismerős a pecsétviaszgomba is, melynek kivonata különösen a nagy gyógyhatásáról híres.
Biztonság: egy negyed gyilkos galóca már öl!
A rengeteg jótékony hatás ellenére a gombák fogyasztása veszélyes is lehet: azok, akik nem ismerik fel teljes biztonsággal a mérges gombákat, vagy nem viszik szakértőhöz az erdőben gyűjtött finomságokat, akár az életükkel is fizethetnek a könnyelműségükért. Ha nem vagy tapasztalt gombagyűjtő, vagy a maximális biztonságra törekszel, mindenképpen vizsgáltasd meg a kosár tartalmát gombaszakértővel, és fogadd el a véleményét. Olyan eset is előfordult már, hogy a magát kiváló gombásznak vélő férfi végül a szakértő tiltása ellenére szedett további adagot a végül halált okozó gombafajból.
A gyilkos galóca különböző növekedési stádiumban
Liszt András gombavizsgáló szakellenőr a gombagyűjtésről: "Lehetőleg kosárba, dobozba, vödörbe szedjük a gombát, és fontos, hogy óvatosan. Ne tépjük ki a földből, hanem késsel vágjuk el a tönköt a föld felszínénél, így teljesen tiszta állapotban, mosás nélkül is felhasználhatjuk az ételek készítéséhez. Nem szükséges összeszedni minden gombát, amit találunk, ne tömjük meg a kosarat velük. Amiből még sohasem gyűjtöttünk, abból csak mutatóba szedjünk egy-két darabot, és mutassuk meg szakértőnek: ezeket mindig különítsük el a többi gombától egy papír, de sohasem nejlonzacskó segítségével. 
Fontos tudni, hogy csak az erdő tulajdonosa adhat engedélyt a gombagyűjtésre, az állami erdőkben pedig annyi korlátozás van, hogy mindenki csak saját vagy családja szükségletének megfelelő mennyiséget gyűjthet be. Emellett egyes gombák védettek, ezeket ne szedjük, vagy ha megtettük, akkor a gombavizsgáló szakellenőr figyelmeztet, hogy a jövőben ezeket kerüljük el, hacsak nem akarunk büntetést fizetni. 
A gombából készült ételek nagyon gyorsan romlandóak, ezért az étel elkészítését követően minél előbb fogyasszuk el. A felesleget inkább készétel formájában fagyasszuk le, de ezt is csak néhány hónapig tárolhatjuk így. 
Mivel a gomba hajlamos magába gyűjteni a szennyeződéseket, nehézfémeket, fontos, hogy utak mentén ne szedjünk belőle. A másik alapszabály pedig az, hogy legyünk tisztában a mérgező gombák kinézetével, hogy már előre el tudjuk ezeket kerülni. A nálunk leghírhedtebb gyilkos galóca mellett néhány kevésbé gyakori gombafaj is mérgező, ilyen a légyölő galóca, a párducgalóca, a világító tölcsérgomba, a nagy döggomba vagy a mezei tölcsérgomba, ezek nagyobb mennyiségben okozhatnak mérgezést. Van néhány olyan gombafaj is, amely nyersen mérgező, de az előírt hőhatást követően (pl. 20 perc főzés után) már gond nélkül fogyasztható."
Alapszabály tehát, hogy a gombát minden esetben vizsgáltasd meg gombavizsgáló szakellenőrrel, aki ha kell, elkészítési tanácsokkal is ellát majd!




Itt az új javaslat - még egyszerűbb lesz a kerti kút fúrása






Újabb módosító javaslatot nyújtottak be kormánypárti képviselők a vízgazdálkodási törvényhez, így a korábban javasolthoz képest tovább egyszerűsítenék a legfeljebb 50 méter mély, mezőgazdasági öntözési célú kutak létrehozását; az új változat szerint elegendő lenne utólag bejelenteni az építést. A szakma már az eredeti tervben is veszélyeket látott.
Tovább finomított a vízgazdálkodási törvény módosítását célzó javaslatán Győrffy Balázs és Jakab István Fidesz-képviselők. A kedden benyújtott módosító az április végi, azóta visszavont verzióhoz képest még megengedőbb az 50 méteres talpmélységet meg nem haladó, mezőgazdasági öntözési célt szolgáló kút létesítésével kapcsolatban. Az eredeti tervezet is megszüntette volna az engedélyeztetési kötelezettséget, azt előzetes bejelentési kötelezettséggé enyhítve, a mostani legújabb szöveg viszont már utólagosan is lehetővé teszi a kút legalizálását. Emellett az új változat már explicit talajvízkészletről szól, szemben a korábban alkalmazott "50 méter talpmélységet meg nem haladó víztermelő kút" definícióval.
Az április végi javaslathoz képest újdonság az is, hogy a friss indítvány a mezőgazdasági öntözési célú vízkivétel definíciójával is kiegészítené a vízgazdálkodási törvényt. Eszerint a könnyítés a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földön, valamint a termőföldről szóló törvény szerint meghatározott termőföldön megvalósuló növénytermesztés vízigényének kielégítését biztosító vízhasználatra vonatkozna.
A mostani módosítás is fönntartja azonban a lehetőséget, hogy a létesítmény üzemeltetését hivatalból vagy kérelemre a hatóság korlátozhatja vagy megtilthatja, sőt, a korábbihoz képest az indoklásban hivatkozik a termőföld és a vizek védelmének szempontjára, valamint a vízkészlettel való fenntartható gazdálkodás érdekére is.
A tervezet az eljárás egyszerűsítésére vonatkozó indoklásában hasonló okokra hivatkozik, mint az első javaslat. Magyarország vízben gazdag ország, de az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események óriási károkat okoznak, s a termelés kockázatát is jelentősen megnövelik - fogalmaznak. A módosítás célja, hogy a talajvizet felhasználó, kizárólag mezőgazdasági öntözés céljára létesíteni kívánt és már üzemeltetett kutak bejelentése, illetve utólagos legalizálása egyszerűbb vízügyi hatósági eljárás keretében történhessen, úgy hogy ez a gazdálkodókra nézve ne jelentsen valós terhet és az öntözési vízfelhasználás zökkenőmentesen folytatódhasson.
Amint arról korábban beszámoltunk, a szakma szerint ugyan az egyszerűsítési szándék üdvözlendő, azonban az engedélyeztetési folyamatra szükség van, mert csak ezen keresztül tartható kézben a vízkészletgazdálkodás és lehet fenntartható a vízhasználat. A Magyarországon évente fúrt 4-5000 kút nagy többsége, több mint 90 százaléka illegálisan és többnyire szakszerűtlenül épül, mivel a megrendelők az engedélyeztetés mellőzésével több százezer forintot, a hivatalos költség jóval több mint felét meg tudják spórolni. Az így épített kutak azonban gyakran nemcsak az ügyfélnek okoznak később keserű pillanatokat beomlásukkal, üzemképtelenné válásukkal, de a visszaszennyezés miatt az egész társadalmat veszélyeztetik. Jelenleg a környezet- és vízvédelmi hatóságok nem ellenőrzik a hazai kúthelyzetet, így pedig még becsülni sem igen lehet a kontár munkák miatti környezeti károkat. Félő viszont a szakma szerint, hogy a módosító nem segíti elő a helyzet rendezését, sőt, újabb lendületet adhat a fekete fúrásoknak.




Sokkal olcsóbb lehet a kerti kút fúrása - szakértők tiltakoznak

Nem ért egyet a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete azzal a törvénymódosító javaslattal, amely eltörölné a legfeljebb 50 méter mély, öntözési célú kutak fúrásához kapcsolódó vízjogi engedélyezési kötelezettséget. Az alapvető probléma az egyesület szerint az, hogy a kutak mintegy 95 százalékát engedély nélkül építik Magyarországon.

Kezelhetetlen problémákat vet fel a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását indítványozó kormánypárti törvényjavaslat a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének álláspontja szerint. Amint arról a Napi Gazdaság Online is beszámolt, eltörölné a legfeljebb 50 méter mély, öntözési célú kutak fúrásához kapcsolódó vízjogi engedélyezési kötelezettséget két fideszes képviselő által benyújtott törvénymódosító. A javaslat szerint az egyre aszályosabb időjárási körülmények közepette a hatályos szabályozás aránytalanul korlátozott lehetőséget biztosít a szükséges kutak létesítésére.
Az egyesület elképzelhetőnek tartja, sőt javasolja is, hogy legyen egyszerűbb, olcsóbb az engedélyezés, ugyanakkor a folyamatra szükség van, mert csak ezen keresztül tartható kézben a vízkészletgazdálkodás és lehet fenntartható a vízhasználat - fogalmaz Kumánovics György elnök.
Az alapvető probléma az, hogy az egyesület becslései szerint az országban a kutak mintegy 95 százalékát engedély nélkül építik. A tagok becslései alapján 2012-ben készített felmérésük alapján évi 4000-5000 kút készül az országban. Ebben a megvilágításban szinte mindegy, hogy mit szabályoznak, ha nincs érdemi ellenőrzés - teszi hozzá Kumánovics, aki úgy véli, a javaslatot oda kellene adni a szaktárcának, hogy szakszerű módosítási javaslatot készítsen, noha nem ez lenne az optimális megoldás.
Egy 50 méter mélységű, szakszerűen megépített, nem nagy vízigényt kielégítő kút tényleges építési költsége mintegy 800 000 forint, és ezzel körülbelül azonos a járulékos költség (tervezés, vízjogi létesítési engedély, kútvizsgálatok, geodéziai bemérés, vízkémia, vízföldtani napló, üzemeltetési engedély), ami elfogadhatatlan - mondja az elnök, aki szerint ezért építtetik az emberek engedély nélkül a kútjaikat. A járulékos költség reálisan nem haladhatná meg a tényleges építési költség 10-15 százalékát. Egy kis vízfelhasználással járó, például rétegvíz feltárására irányuló fúrt kút vízjogi létesítési engedélyének igazgatás-szolgáltatási díja jelenleg 40 ezer forint, miközben nem lehetne több 5000 forintnál a szakember szerint. (Egy 200 négyzetméter alatti alapterületű, 50-100 millió forintos bekerülési költségű lakóépület építési engedélyének díja 10-20 ezer forint.) Mindemellett az elbírálás időtartama is csökkenthető lenne.
A dolgok rendbetételét a kútépítéshez kapcsolódó alacsony járulékos költségek alkalmazásával és a megfelelő építési-felügyeleti ellenőrzésekkel lehetne megkezdeni a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete szerint, amely ilyen értelmű javaslatot már tett a Vidékfejlesztési Minisztérium felé, eddig eredmény nélkül.
Szerettük volna megismerni a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkárságának álláspontját is a témában, azonban a tárca egyelőre nem reagált kérdéseinkre.
Érintés nélkül?
A tervezet tulajdonképpen azt mondja ki, hogy sem létesítési, sem üzemeltetési engedélyre nincs szükség a felsorolt esetekben - így viszont az egyesület szerint kérdés, honnan fogja tudni a majdani vízhasználó, hogy nem veszélyezteti a vízkészleteket, valamint az ivóvízbázisok védőterületét. A tervezet szövegezése emellett sem egyértelmű, az indoklás ugyanis mást mond, mint a törvénymódosítás szövege. A módosítás úgy fogalmaz, hogy nem szükséges vízjogi engedély az 50 méter talpmélységet meg nem haladó olyan kút létesítéséhez, amelynek működése a parti szűrésű, a karszt- vagy rétegvízkészletet, valamint az ivóvízbázisok védőidomának, védőterületét "nem veszélyezteti". Ezzel szemben az indoklás szerint a változtatás további célja, hogy a korábbi engedélyeztetés helyett bejelentési kötelezettséget vezessen be, amennyiben a kút a parti szűrésű, a karszt- vagy rétegvízkészlet, valamint az ivóvízbázisok védőidomának, védőterületének "érintése nélkül" működik. Amennyiben nem ezekből termeli ki a vizet, akkor szükséges lenne megnevezni, hogy milyen vízadóról, víztípusról van szó - állítja a szervezet. Amennyiben a talajvízről van szó, akkor álláspontjuk szerint nem lenne szabad mélységet mondani, mert a talajvíz mélységhatára nem mindenütt azonos, például van, ahol mindössze 10 méter.



A víz már nemzetbiztonsági kérdést is jelent

A víz ma már nemzetbiztonsági kérdés - fogalmazott Áder János köztársasági elnök a Multidiszciplináris Vízkonferencia megnyitóján. A tudományág szakemberei kétnapos tanácskozást tartanak a Magyar Tudományos Akadémián.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke megnyitóbeszédében a víz jelentőségéről, meghatározó szerepéről szólt. Pálinkás József úgy fogalmazott: a kétnapos konferencia "a tudomány üzeneteivel biztosítja, hogy ismeretünk a vízről árnyalt, hiteles és felelősségvállalásra szólító legyen":

"Ideje a víz egyetemességét tudományos következetességgel és felelős emberséggel megismerni, a vízzel kapcsolatos kérdéseket a közgonolkodás részévé tenni. Ideje jobban érteni és ideje még jobban becsülni a vizek életét" - fejtette ki.

Áder János köztársasági elnök megnyitójában azt mondta: a tudományos evidenciák lassan válnak politikai feladatokká, és arra kérte a kutatókat, hogy szövetségesekként küzdjenek vele a víz és a vízgazdálkodás jelentőségének megismertetéséért.

A víz egyszerre jelent ellátási kérdést, gazdasági és ipari problémát, egészségügyi, szociális, környezetvédelmi és ma már nemzetbiztonsági kérdést is - emelte ki az államfő.

Októberben rendezik meg a Budapesti Víz Világtalálkozót, amelyen Baranyai Gábor, az előkészítésért felelős miniszteri biztos reményei szerint újabb stratégiai célokat, terveket fogadnak el a résztvevő országok. 2013-ban új világképre van szükség, amelynek kialakításában elsősorban az ENSZ próbál magának szerepet találni. Mint hozzátette, olyan átfogó vízióra van szükség, amely egyesíti az elmúlt húsz év környezetvédelmi elkötelezettségeit és olyan fenntartható fejlődési célokra fókuszál, amelyek számszerűsíthetőek és számon is kérhetőek - tette hozzá.

Somlyódi László, a világtalálkozó tudományos fórumának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy rendkívül magas a vizek kihasználtsága, ennek ellenére ma a Földön egymilliárd ember nem részesül biztonságos ivóvízellátásban.

Kijelentette: a fenntarthatóság kérdése nem divat, nincsen választási lehetőség. Úgy vélte, a fenntartható fejlődés a vízgazdálkodásban olyan rendszert jelent, amely teljes mértékben kielégíti a társadalom igényeit, miközben megőrzi a víz ökológiai és környezeti integritását.

Az őszi "Rio+20 Fenntartható fejlődés" elnevezésű tanácskozáson a világ vezetői az 1992-es riói Környezet és Fejlődés Világkonferencia óta a fenntarthatóság területén történt változásokat, terveket vitatják meg.


Sokkal olcsóbb lehet a kerti kút fúrása

Eltörölné a legfeljebb 50 méter mély, öntözési célú kutak fúrásához kapcsolódó vízjogi engedélyezési kötelezettséget két fideszes képviselő által benyújtott törvénymódosító. A javaslat szerint az egyre aszályosabb időjárási körülmények közepette a hatályos szabályozás aránytalanul korlátozott lehetőséget biztosít a szükséges kutak létesítésére.
Újabb, a vízhasználathoz kapcsolódó könnyítést foglalna törvénybe az agrárlobbi. Azután, hogy a kormány néhány héttel ezelőtt benyújtotta az energetikai célú termálvíz-kitermeléshez kapcsolódó visszasajtolási kötelezettséget megszüntető javaslatát, ismét a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását indítványozza két kormánypárti képviselő.
A Győrffy Balázs (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, országos elnök), illetve Jakab István (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége; MAGOSZ, elnök) által jegyzett javaslat elfogadása esetén megszüntetné a vízjogi engedélyeztetési kötelezettséget "a kizárólag mezőgazdasági célú öntözési vízkivételhez létesített és üzemeltetett, 50 méter talpmélységet meg nem haladó olyan víztermelő kút létesítéséhez és üzemeltetéséhez, amelynek működése a parti szűrésű, a karszt- vagy rétegvízkészletet, valamint az ivóvízbázisok védőidomának, védőterületét nem veszélyezteti."
A jelenlegi engedélyeztetési procedúra nemcsak bonyolult, de rendkívül költséges is. A többféle (elvi vízjogi, létesítési, üzemeltetési, fennmaradási) engedély beszerzése összességében akár több százezer forintos tételt is jelenthet, így nem meglepő, hogy a kútfúrási piacon évekkel ezelőtt megjelentek a kétes szakmai hátterű vállalkozások is. A feketén dolgozó cégek az engedélyeztetést kikerülve akár 50 százalékkal alacsonyabb árat is tudnak biztosítani a hivatalosnál, a tapasztalatok szerint azonban a kivitelezési hibák aránya jóval nagyobb lehet. (Lásd a témában korábban született cikkünket.)
Az építtető vagy a vízhasználó a kút üzemeltetését megelőzően ezek után is köteles lesz a létesítményt bejelenteni a hatóságnak. Az építtető vagy a vízhasználó a létesítményre vízjogi engedély iránti kérelmet nyújthat be, ebben az esetben a hatóság a vízjogi engedélyezésre vonatkozó szabályok szerint jár el. A hatóság a létesítmény üzemeltetését - a külön jogszabályban meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén hivatalból vagy kérelemre ezek után is korlátozhatja vagy megtilthatja.
A törvénymódosítóhoz fűzött indoklás szerint az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események Magyarországon óriási károkat okoznak és a mezőgazdasági termelés kockázatát is jelentősen megnövelik. Az utóbbi években lehullott éves csapadékmennyiség szinte folyamatosan csökken, de ez a kevesebb csapadék intenzívebb formában érkezik. Az időjárási szélsőségekre a mezőgazdasági termelés rendkívül érzékenyen reagál, csökkennek a termésátlagok, mérséklődik a jövedelmezőség.
A módosítás további célja, hogy a kizárólag mezőgazdasági célú öntözési vízkivételt szolgáló, legfeljebb 50 méter talpmélységű kutak létesítését és üzemeltetését - a korábbi engedélyezés helyett - bejelentéskötelessé tegye, amennyiben a kút a parti szűrésű, a karszt- vagy rétegvízkészlet, valamint az ivóvízbázisok védőidomának, védőterületének érintése nélkül működik. Mindez a benyújtók szerint biztosítani tudja egyrészt az öntözéshez szükséges vízkivételt, de mindemellett megfelelő garanciális védelmet nyújt az ivóvízbázisokra nézve is. A jelenleg hatályos szabályozás az indoklás szerint ugyanis aránytalanul korlátozott lehetőséget biztosít (mikroöntözéses technológia alkalmazása) a mezőgazdasági termelés által igényelt vízhozammal rendelkező kutak létesítésére és működtetésére.

Elképesztő földgázmező Magyarország alatt - így állnak a projektek




A közelmúltban több jelentős tulajdonosi átrendeződés is történt a hazai szénhidrogénmezőket kiaknázó cégek között. Abban viszont nincs változás, hogy a Mol a legnagyobb szereplő, az ígéretes makói mező kiaknázásának pedig továbbra sem kedveznek a feltételek.
Az év első két hónapjában a hazai földgázelosztási rendszerbe bekerült 2,8 milliárd köbméter csupán bő egytizede, 323,8 millió köbméter származott hazai termelésből, 1,47 milliárd importból, közel egymilliárd pedig a korábban beszerzett készletek kitárolásából. A hazai termelés oroszlánrészét - becsléseink szerint mintegy négyötödét - a Mol Nyrt. végzi, amely több mint 200 bányatelken folytat szénhidrogén-kitermelést (beleértve az olajbányászatot is), illetve további közel félszáz helyen jogosult kutatásra a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint. Cikkünkben a Mol mellett működő kisebb szereplők tevékenységét vesszük sorra.
Milliárdos veszteségek Makón
Kezdjük az újsághírek alapján a legígéretesebbnek látszó, elvben Magyarország energiafüggetlenségét is biztosítani képes makói nemkonvencionális mezővel, és az ott tevékenykedő TXM Olaj- és Gázkutató Kft.-vel! A cég tulajdonosa a delaware-i (USA) bejegyzésű Mako Energy Corp., amelyet pedig a kanadai Falcon Oil & Gas Ltd. birtokol. Az értékesítés árbevétele a 2009-es 646 millió forintról 157,6 millióra esett, majd 213 millió forintra emelkedett. Rendkívül jól látszik, hogy a kutatás, főleg a nem konvencionális mezőkön méregdrága sport: a mérleg szerinti veszteség 2011-ben 9,8 milliárd forintra rúgott, a 2010-es 30,8 milliárdot követően.
Bár hivatalos információ az utóbbi időben nem látott napvilágot a makói földgázvagyon kitermelési tervei kapcsán, az azért sejthető, hogy a jelenlegi, a korábbi csúcsoktól jócskán elmaradó energiaárak mellett továbbra sem éri meg kitermelni a hagyományosnál jóval bonyolultabban és ezért drágábban is felszínre hozható gázt. (A nehézségek és lehetőségekről bővebben a keretes írásban szólunk.) Pedig néhány évvel ezelőtt még más volt a helyzet: a Wall Street Journal is úgy számolt be arról, hogy a Falcon partnereként az amerikai olajóriás, az Exxon Mobil is szerepet vállalt Makón, hogy Magyarország alatt fekszik Európa egyik legjobban őrzött energia-titka. A tudósítás megjegyezte, hogy a geológiai adottságok miatt a kitermelés valóban kemény diónak számít, ám Makó nagy előnyeként említette, hogy a régió gázhálózatának centrumában fekszik. Az ígéret azóta is csak ígéret maradt: a Mol és az Exxon Mobil kiszállt a projektből, majd egy szerbiai Gazprom-érdekeltség szerepvállalásáról érkezett hír. Tavaly nyáron a Falcon azt jelentette be, hogyMagyarországra telepíti észak-ausztráliai és dél-afrikai tevékenységének műszaki irányítását.
Nehézségek és lehetőségek Makón
A KPMG egy korábbi tanulmánya szerint Kelet-Közép-Európában körülbelül 4,13 ezer milliárd köbméter palagáz található, ami − a 2010-es gázfogyasztási adatok alapján − évtizedekig kielégíthetné a régió gázigényét. A US Energy Information Administration összesen 538 milliárd köbméterre becsülte a román−bolgár−magyar palagázkészleteket, itthon a legígéretesebb terület ebből a szempontból a Makói-árok. 
Szabó György, a TXM Kft. vezetője korábban arról nyilatkozott, hogy a 995 négyzetkilométeres területen lefúrt 16 kúttal sikerült igazolni, hogy a mélyben mintegy 2500 méter vastag "gáztelített" réteg található. Régiónkban Lengyelország számít éllovasnak a nem hagyományos gázkészletek kutatásában, az ország rendelkezik a térség egyik legnagyobb készletével, ami a becslések szerint összesen 1,92 ezer milliárd köbméter lehet, az elméletileg kitermelhető mennyiség pedig maximum 0,77 ezer milliárd köbméter. A Falcon korábbi becslései szerint a makói koncessziós terület körülbelül 1,2-1,5 ezer milliárd köbméter földgázt tartalmaz, ami háromszor annyi, mint Nagy-Britannia bizonyított földgázkészlete. (Összehasonlításul: az elmúlt közel 80 évben Magyarországon összesen körülbelül 210 milliárd köbméter földgázt hoztak a felszínre.)
Holoda Attila, a Mol akkori eurázsiai kutatás-termelési igazgatója tavaly úgy nyilatkozott az Innoteka.hu-nak, hogy a makói mező nemkonvencionális, ám nem palagázról van szó. A szakember azzal hűtötte le a makói gázvagyonban reménykedőket, hogy a legjobb szándék és akarat mellett, rengeteg pénz és kutatófúrás bevetésével sem lehetséges tíz éven belül számottevő mennyiségű "nem hagyományos" szénhidrogént a felszínre hozni. Ennek részben az az oka, hogy a világszerte használatos berendezések maximum 175-200 fokot bírnak, Makón pedig volt olyan lemélyített kút, ahol 280-300 fokot is mértek.
A régiós palagázkészletek ráadásul átlagosan másfélszer mélyebben helyezkednek el a föld felszíne alatt, mint az épp az olcsó palagáz előnyeit élvező Észak-Amerikában. Utóbbi kapcsán az osztrák OMV első embere arra figyelmeztetett, hogy az Európai Uniónak közös álláspontot kell elfogadnia a tagországokban elérhető palagáz kitermeléséről, mert enélkül az olcsó helyi palagázt használó amerikai cégek állva hagyják európai versenytársaikat.
A Mol után a második legnagyobb: Magyar Horizont
Az 1998-ban alapított Magyar Horizont Energia Kft., (angolul Hungarian Horizon Energy, HHE) a Mol Nyrt. után a második legnagyobb kitermelési területtel rendelkezik: jelenleg 10 bányatelken tevékenykedik, és 27 területre van kutatási engedélye. A tulajdonos honlapján elérhető információk szerint a cég a hazai földgázkitermelés több mint 10 százalékát adja.
A kft. - amely együttműködik a Mol Nyrt.-vel és JKX-szel is - tulajdonosa a HHE America Inc., amely az Alexis Cranberg által 1992-ben alapított Aspect Holdings leányvállalata. A HHE tavalyelőtt az egy évvel korábbit több mint felével meghaladó, 22,3 milliárdos árbevétel mellett közel négymilliárdos adózás előtti eredményt mutatott fel. A kft.-t Cranberg mellett Robert Todd Neugebauer irányítja cégjegyzésre jogosult vezetőként.
A HHE a holland bejegyzésű JKX Hungary B.V.-vel közösen birtokolja a HHE North Kft.-t, amelyet szintén a Cranberg és Neugebauer jegyez. A két területre szóló kutatási engedéllyel rendelkező cég egyetlen bányatelkén is érdemi kitermelés folyik, az értékesítés nettó árbevétele tavalyelőtt megközelítette a 4,6 milliárd forintot, a mérleg szerinti eredmény pedig 590 millióra rúgott. Igaz, utóbbi alig harmada volt a 2010-esnek, ám 2009-ben még 1,2 milliárd forint feletti volt a veszteség.
Szintén a Cranberg-Neugebauer-páros jegyzi a Blue Star 95. Magyar Amerikai Koncessziós Termelő és Szolgáltató Kft.-t. A három bányatelken kitermelést végző, több mint 12 éve működő kft. ugyanakkor a Gemstone Properties Limited tulajdonában van. A Blue Star 95 a 2009-es 23,2 és a 2010-es 36,3 milliós veszteség után tavalyelőtt másfél milliós profitot termelt úgy, hogy a nettó árbevétel 23,6 millióról félmillió forint alá, majd 1,3 millió forint közelébe emelkedett.
Ascent-érdekeltségek: az egyikből kiszállnak, a másikat bezárják
A milliárdos árbevételű cégek klubjába tartozik a PetroHungaria Szénhidrogén-Kutató és Termelő Kft. is, amely a 2009-es bő 600 millió forint mintegy dupláját érte el 2010-ben és 2011-ben is. A cég folyamatosan veszteséges, tavalyelőtt 160 millió forintot közelítette a mínusz. Mindezt egy bányatelken, a kelet-magyarországi Penészleken érte el a társaság, ezen kívül kutatási területtel nem rendelkezik.
A tulajdonosi körben jelentős átrendeződés ment végbe egy április végi bejelentés szerint. A társaság nem egészen felét birtokló Ascent Resources Plc. 450 ezer euróért eladja 48,66 százalékos pakettjét a cég többi tulajdonosának. A tranzakció révén a DualEx részesedése 40-ről 70 százalékra nő, a Geomega Kft.-é 10-ről 20-ra, a Swede Resources AB-é 2-ről 10-re.
Az Ascent 2012 első féléves jelentése alapján a penészleki projektből napi nettó negyedmillió euró bevétel érkezik a társasághoz, a kitermelés 2010 márciusi kezdete óta összesen 24 millió köbméter földgázt hoztak felszínre. A (még) cégjegyzésre jogosult Tóth Tamás és Jeremy Eng viszi a másik Ascent-érdekeltség, az Ascent Hungary Kft. ügyeit is.
A PetroHungariával hasonló tulajdonosi kör áll a nyolc kutatási területtel rendelkező, végelszámolás alatt lévő Pelsolaj Szénhidrogén Kutató és Termelő Kft. mögött. Ebben a cégben a Dualex nincs benne, viszont a GTO Ltd. részesedéssel rendelkezik a kft.-ben. A társaságnak 2010-ben és 2011-ben sem volt bevétele, a mérleg szerinti veszteség 15,6 millió forintról 15 millió alá csökkent tavalyelőtt.
Az Ascent mindezzel nem adja fel itteni kitermelési terveit, hiszen a magyar-szlovén határon fekvő Peti¹ovci/Lovászi térségben ígéretes, 11,7 milliárd köbméter földgázt rejtő, összesen 200 négyzetkilométeres terület felett diszponál.
Osztrákok a magyar pályán: RAG
Az osztrák Rohöl-Aufsuchungs AG és az amerikai Toreador Resources Corp. tulajdonában lévőRAG Hungary Kft. hét bányatelken termel és két területre van kutatási engedélye. A kft. tavalyelőtt a 2010-es nulla után 2,4 milliárdos árbevételt produkált, amivel a 2009-es közel egymilliárdos és a 2010-es 25,8 milliós veszteséget 1,1 milliárdos nyereségbe tudta fordítani.
Szintén az osztrák Rohöl-Aufsuchungs AG tulajdonolja a RAG Hungary Central Kft.-t, amelynek nyolc területre van kutatási engedélye és elméletileg egy bányatelken termel. A mérlegadatok azonban arra utalnak, hogy nem folyik kitermelés, hiszen 2010-ben és 2011-ben sem volt árbevétele a társaságnak, ám a 430 millió forintot közelítő veszteséget tavalyelőtt 610 milliós profit váltotta.
Részben ugyanígy a Rohöl-Aufsuchungs AG érdekeltsége - valamint a Delta Hydrocarbons Hungary Kft. tulajdona - a nem konvencionális gázkitermelésben utazó Delcuadra Kft., amely korábban RAG Hungary South Kft. néven működött. A Delcuadra 2011-ben az egy évvel korábbi 15-szörösére, közel 90 millió forintra növekvő árbevétel mellett 570 millió forintos mérleg szerinti veszteséggel zárt. A kutatási területtel nem, egy bányaterülettel viszont rendelkező Delcuadra esetében furcsaságok övezik a kitermelést, legalábbis a Népszabadság korábbi írása szerint. A lap tavaly arról számolt be, hogy egy özvegyasszony földjén, több szabálytalanságot elkövetve kezdték meg a kitermelést úgy, hogy engedélyük csak kutatásra szólt.A RAG-csoporthoz tartozik a RAG Hungary tulajdonában lévő, nyolc kutatási terület felett diszponáló RAG Kiha Kft. is, a 2011 novemberében bejegyzett cég a csonka évet 822 ezer forintos mínusszal zárta.
Mol-RAG West Kft. - amint arra a neve is utal - a Mol Nyrt. és a Rohöl-Aufsuchungs közös vállalata, amely három területen kutathat szénhidrogén után a Mecsekben, de még nem rendelkezik bányatelekkel. Ez a mérlegén is meglátszik, 2011-et 23,3 millió forint veszteséggel zárta, árbevétel nélkül.
Szlovákok és kanadaiak
TÉT-3 Gázkút Termelő és Kereskedelmi Kft. az Elektrogáz 2004 Kft. tulajdonában van, amelyet pedig a részben magyar magánszemélyek által birtokolt Rikopet Kft., részben pedig a dunaszerdahelyi (Szlovákia) Caminus 2010 s.r.o. tulajdonol. A kft. 2009-ben még nem rendelkezett árbevétellel, majd 2010-ben bő 400 millió, 2011-ben pedig már 1,05 milliárd forint bevételt termelt, amiből rendre 40,2 és 282,4 millió forint mérleg szerinti eredmény maradt. A TÉT-3 egy bányaterület felett diszponál, másutt kutatási engedéllyel nem rendelkezik.
Több szektortársától eltérően nyereségesen működött a Winstar Magyarország Olaj- és Gázkoncessziós Kft. is, amely egy bányaterületen termel, azon kívül másutt nem rendelkezik kutatási engedéllyel. A cég a Winstar B.V., a Winstar Tunisia B.V. és az EP Production Merger Company, L. L. C. tulajdonában van. A Winstar-cégek mögött a kanadai Winstar Resources áll, amely menedzsmentjének tagjai - Charles Alfred de Mestral, David Angelo Monachello, Roger George McMechan és Tihanyi Gábor - a kft. cégjegyzésre jogosult vezetői is egyben. Az értékesítés nettó árbevétele a 2010-es 38,4 millió forintról 146,4 millió forintra emelkedett, amit még nagyobb tempójú eredményjavulás kísért: a mérleg szerinti nyereség 27,4 millió forintról 259,8 millióra ugrott 2011-ben. A Winstar Resources honlapján fellelhető információk azokat az iparági értesüléseket látszanak alátámasztani, amelyek szerint jelenleg nem folytat kitermelést a kft. Magyarországon: a site csak tunéziai és romániai tevékenységről számol be. A Winstar Resources felvásárlásáról egyébként a napokban írt alá szerződést a Kulczyk Oil Venture Inc.




Vályogházaink megmentésével hagyományainkat is őrizzük




A vályog és vert falú házak több generációnak volt biztos lakhelye. Napjainkban pusztulnak ezek az épületek, menteni kellene őket. Most néhány információt közlünk, hogyan is lehet javítani, karbantartani ezeket a házakat.
A vályogházak építése és karbantartása generációkon keresztül a paraszti élethez tartozó tudás része volt, ami apáról fiúra szállt. A tapasztás és a meszelés védte a vályog és vert föld falakat az időjárás okozta károktól. Minden tavasszal beapasztották és bemeszelték.
Javításnál a vizezés előtt kikaparjuk és leseperjük az elporladt réteget.
A tapasztáshoz a sárba pelyvát és lótrágyát keverünk annyi vízzel, hogy jól kenhető legyen. A második réteghez kevés homokot és lótrágyát keverünk, ezzel a hígabb anyaggal a végleges simított felületet tapasztjuk. 
Száradás után oltott mésszel három rétegben meszeljük (első réteg hosszába, második keresztbe, harmadik ismét hosszába) így egy-két évig nem kezdi ki az eső és nem fagy le.
Keverési arányok:
• Hagyományos téglafalakhoz:
Falazáshoz: (10 liter víz 3 lapát oltott mész 12 lapát homok)
Oltott mészhabarcshoz: (10 liter víz 4 lapát oltott mész 12 lapát homok)
• Vályog és vert fal tapasztásához:
Tapasztáshoz: (10 liter víz 12 lapát sárgaföld 3 lapát pelyva 1 lapát lótrágya)
Simításhoz: (10 liter víz 12 lapát sárgaföld 1 lapát homok 1 lapát lótrágya)
Agyagpadló kenéséhez: (10 liter víz 12 lapát sárgaföld 4 lapát ló vagy tehéntrágya)
Meszelés:
Az első meszeléshez: (10 liter víz, 2 kg oltott mész) 
A második és harmadik meszeléshez: (10 liter víz, 4 kg oltott mész)
Kapcsolódó anyagaink: 
Nemsoká bővebb anyagot közlünk a vályogépítészetről, mely e technológiát a fenntartható fejlődés oldaláról közelíti meg.



Miért jó vályogházban lakni?




Amikor az embernek gyereke születik,- ha addig nem is, de akkor biztos- felteszi a kérdést, jó-e az az életforma amiben addig élt, vagy valami emberibb, természet közelibb életet választ a családjának. Így volt ez velünk is. 2006-ban mikor az első gyerekünkkel voltam várandós vettünk egy 100 éves, felújításra szoruló alap nélküli döngölt földházat nagy telekkel, egy 400 fős faluban, egy mező szélén. Rengeteg munka várt ránk, hogy egy rozoga kis házból igazi otthont varázsoljunk magunknak.
Mi úgy voltunk vele, ahogy A magyar ház mágikus titkai című könyvben leírja a szerzője, Bodnár Erika: „ A ház nem egy rakás tégla és némi faanyag. A ház az ember testének folytatása, a Mindenség modellje, amely védi és egyben összeköti a Világegyetemmel.” Lehet, hogy ez nagyon patetikusan hangzik ebben a fogyasztói társadalomban, de tapasztalataink, az élet egy ilyen hagyományos földházban beigazolja ezt. Ezért se szerettük volna nagy beavatkozással, mindent felforgatva modernné varázsolni, csupán a mai világban nélkülözhetetlen korszerűsítést végeztük el, Mednyánszky Miklós: Vályogházak című könyve alapján.
Sok küzdelmünk volt a kivitelezőkkel, bár amit tudtunk, azt mi magunk csináltunk, amúgy is a föld, a vályog egy nagyon könnyen alakítható anyag, amivel nagyon jó „játékokat”, eredeti megoldásokat lehet megvalósítani, és olcsó, könnyen beszerezhető. Sokan nem értik mért nem a megszokott utat választottuk, mért nem akartunk betonnal szigetelni vagy műanyaggal még lezárni a tetőszerkezetet. Azért mert ez egy lélegző ház, élő. Ezt csak az érti, aki lakott már ilyenben. Csak természetes anyagokat alkalmaztunk (pl: narancsolajos viaszt a téglaburkolatra), és kihasználtuk a ház természeti adottságait, nem kellett még jobban „bebiztosítani”, és ezzel kizárni magunkat az Életből. Más, modern házakban olyan érzése van az embernek, mint egy dunsztos üvegben, na itt nem.
Együtt élünk a természettel, mint annak részei. Persze ehhez kell egy másfajta gondolkodás, és elfogadni azt, hogy vannak bizonyos törvényszerűségek, amiket figyelembe kell venni a ház átalakításakor (pl: meszet használunk, cementet egyáltalán nem, víztől védeni a házat, szellőzést megoldani, stb..). Viszont a végeredmény egy élhető, emberi ház, ahol jó lenni.
Egészséges levegőjű. Nyáron hűvös-télen meleg- szokták mondani, és tényleg a legnagyobb kánikulában is 23 fok körül volt bent a házban, nyitott ablaknál. Nálunk a szőlőlugas ad árnyékot a roló helyett. És éjjel pedig ugyanúgy tartják a meleget a falak, egy hűvös hajnalon se kellett bezárni az ablakokat.
Az ilyen házakba jó vendégségbe jönni, leülni a kályha mellé télen, mesélni a gyerekeknek a tűz mellett, nyáron pedig kiülni a kertbe a csillagos ég alá. Szerintem ennél nincs is több, amit gyerekeinknek adhatnánk.
Szerző: Bacskovszky Nóra


Szupervályog és társai - kiút az építőipar apátiájából?!





Otthont minden hátrányos helyzetű és szegény embernek 2000-re!”Az ENSZ az 1987-es évet a Hajléktalanok Nemzetközi Évének nyilvánította. Tartok tőle, hogy a program célkitűzései nem valósultak meg, sőt, hogy csak egyet említsek, a devizahitel-válság a bajbajutottak és otthontalanok további tömegeit generálja." Dr. Kovács Mónika Erika - a SzuperVályog és PermaKultúra Munkacsoport vezetőjének - írása.
Az elmúlt két évben alkalmam volt meghallgatni Vida Gábor akadémikus előadását, melyben összefoglalta a világban jelenleg zajló hármas – gazdasági, környezeti és társadalmi válság − jelenségeit. Ezek mindegyike afelé mutat, hogy az építőiparnak is új megoldások felé kell néznie. A gazdasági válság következtében a fizetőképes kereslet nem elegendő a jelenleg megszokott építőipari kínálat megfizetésére, illetve a megszokott méretű és fogyasztású otthonok fenntartására.
A környezeti válság felhívta a figyelmünket arra, hogy az építkezés során már a tervezésnél muszáj számításba vennünk, hogy leendő otthonunknak nemcsak a megépítése, de a fenntartása is környezettudatos, energiatakarékos módon történjen. Új fogalmakban gondolkodunk: bevitt energia, újrahasznosítás, energetikai tanúsítvány, passzív és aktív házak és sorolhatnám. A társadalmi válság pedig egy új, tudatosabb réteg kialakulásához vezet: az embereknek ma már egyre inkább igényük a természetes és egészséges életmód. Fordított irányú folyamat indult el: a lakosság lassan kezd visszaáramlani a vidéki, természetközeli életformába.
Ebben az áramlatban született meg Nader Khalili, iráni származású amerikai építész, sikeres felhőkarcoló-specialista találmánya, a szupervályog-, más néven földzsák- vagy szuperblokk-technológia, amely számos szempontból megoldást kínál a fenti problémákra.
A föld ősi, természetes, mindenütt jelenlévő építőanyag. A föld adja az épület tömegét, vályogtartalma biztosítja a kötőerőt, a fal száradása utáni szilárdságát. A földből épült fal kiváló hőtároló-kapacitása, hőmérséklet- és páraszabályozása révén kellemes belső klímát biztosít az épületnek: Nyáron hűt, télen fűt”ahogy az ismert mondásból tudjuk. Magyarországon régi hagyománya van a vályogépítésnek. Bár a vályogházak számos további előnnyel rendelkeznek a ma elterjedt épületekhez képest (olcsó, természetes, visszaforgatható nyersanyagok használata, jó épületakusztikai tulajdonságok, káros elektromágneses sugárzás elnyelése stb.), mégis a múlt század végére szinte teljesen kiszorult a vályogépítészet az építkezési kultúránkból. Ennek oka részben az, hogy a nem megfelelően megépített és karbantartott régi vályogépületek nem elég tartósak és ellenállóak (különösen a vízzel szemben) ahhoz, hogy a mai igényeknek megfeleljenek.
Khalili célja az volt, hogy ötvözze a hagyományos, évezredes technikákat a legújabb módszerekkel, anyagokkal, azaz megőrizze a régi földépületek előnyeit, értékeit, ugyanakkor kiküszöbölje hátrányos tulajdonságaikat.
b_200_200_16777215_00___images_stories_szupervalyog_2.jpgSzupervályog 1x1 − Az építés alapelemei, azaz a régi földépítési módszereket kiegészítő négy erősítő elem („védelmi vonal”): 
1) polipropilén tömlő („bennmaradó zsalu”) 
2) szögesdrót („malter”)
3) földbe kevert kötőanyag (vízállóság, nyomószilárdság)
4) ívelt formák: ívelt fal, boltív, boltozat, kupola (statikai előnyök)
Mi is az a szupervályog?
A helyben kiásott, és szükség esetén stabilizáló anyaggal (pl. mész, cement stb.) kevert földet a leendő fal helyén körszövött polipropilén zsákokba, vagy a zsákok alapanyagául szolgáló, még elvágatlan, hosszú polipropilén tömlőkbe töltjük. Az így lefektetett földzsák „hurkát” a hagyományos vályogépítéshez hasonlóan döngöljük. Az egymás tetejére rétegezett földzsák „hurkák” közé szögesdrót erősítést teszünk, amely összetartja a sorokat, és növeli a szerkezet szakítószilárdságát. A tartós (bennmaradó) zsaluként szolgáló erős polipropilén tömlő tartja a benne lévő töltőanyagot, ugyanakkor lég- és vízáteresztő szövetén keresztül a föld kiszárad, a hozzáadott kötőanyag hatására a földkeverék megköt. A szupervályog fal ily módon stabil, vízálló szerkezetté szilárdul. A szupervályog tulajdonképpen egy szuperhosszú vályog- vagy földhurka, egyfajta „instant” és hajlékony „falgenerátor”, amivel tetszőleges hosszúságú sorokat lehet formálni megszakítás nélkül.
A földdel töltött zsákokból vagy tömlőkből egyenes vagy ívelt falakat, boltozatokat, kupolákat formálunk. A földzsák sorokból kialakított szerkezet, – különösen, ha az épület tervezésénél kihasználjuk az ívelt formák (boltív, kupola) statikai előnyeit –, lehetővé teszi, hogy stabil és tartós, a környezeti katasztrófáknak (árvíz, szélvihar, földrengés, tűzvész) ellenálló, változatos építési formákat hozhassunk létre földből, egyszerű és környezettudatos módon. A technológia prototípusa – az Öko-Dóm – Kalifornia szigorú, a legmagasabb fokozatú földrengészónának megfelelő építési követelményeinek eleget tett!
A szupervályogrendszer alkalmas a jelenleg megszokott épületstruktúrák és gépészeti megoldások kialakítására, de kiváló alternatíva öko/bioházak, autonóm házak építésére, az organikus építészet, a dombházak, a szakrális geometria vagy a feng shui kedvelőinek is. Az egyszerűtől a luxusig, a lakóházaktól az ipari és gazdasági épületekig, műtárgyakig, garázsokig, kerti létesítményekig, szinte bármit építhetünk belőle. Dombházak, pincék, templomok, szakrális épületek, jurták építéséhez, és még számos esetben szinte adja magát ez a módszer. Jelentős lehetőségekkel rendelkezik a katasztrófavédelemben is.
A környezettudatos, organikus építkezés, így a szupervályog-technológia is kihívást, egyben lehetőséget is jelent az építészek és az építtetők számára. A technológia magyarországi bevezetése jelenleg zajlik, amelyben komoly feladat hárul az építész-tervezőkre, statikusokra, kivitelezőkre. Ki kell dolgozni a hazai adaptációhoz szükséges szempontokat. A szupervályog önmagában a falszerkezet kialakításának egy speciális módja. A kívánt épület megtervezéséhez szükséges a kontinentális éghajlathoz megfelelő tetőmegoldások, hő- és vízszigetelés, épületgépészet stb. megtervezése, a csomóponti tervek, engedélyeztetési protokoll elkészítése.
A szupervályog formavilága igen gazdag, a hagyományos magyar építészeti kultúrához illő, de attól teljesen eltérő, változatos, fantáziadús építmények is kialakíthatók belőle. Ez igen vonzó lehet a kreatív, egyedi tervek készítésére vágyó szakembereknek. Azonban fontos az ehhez szükséges szaktudás, azaz a szupervályog-technológia építési szabályainak, ezenfelül az ívelt épületstruktúrák statikai vonatkozásainak mélyebb ismerete is, amely a jelenleg elterjedt „kockaházas” építkezés mellett háttérbe szorult. A jutalom a befektetett energiáért, hogy az első szupervályog-építtetők a kellő szaktudással rendelkező szakemberekhez fognak fordulni. 
Az ívelt formavilágú, rusztikus felületekkel rendelkező földépületek nemcsak esztétikailag és ökológiailag kedvezőbbek, de egészségesebb is bennük élni. Tekintve, hogy a „kocka” építőelemekből költséges és nagy szaktudást igénylő feladat az ívelt falak kialakítása, eddig sajnos csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak ezt a „luxust”, például egy dombház építését. Mind az építők, mind az építtetők örömére a szupervályog-technológia segítségével a jövőben szélesebb rétegek számára lesznek elérhetőek a vágyott gömbölyded otthonok és egyéb építmények.
Tervezzünk és építsünk a természettel!” Az organikus építészet egyik fő alapelve, hogy − a jelenlegi tendenciával (egyre bonyolultabb gépesítés, újabb vegyi anyagok stb. használata) ellentétben − a tervezés és építés során előnyben részesítjük a természetes anyagok, a természetben található elemek használatát, a természetben megfigyelhető formákban és struktúrákban rejlő lehetőségeket. A természet a legbölcsebb építész, akinek alkotásaiban az anyag, a forma és a funkció szoros összhangban van. Minimális anyag, maximális tér és strukturális szilárdság.” Hogy egy példát említsek a természeti törvényszerűségekből. A permakultúrás tervezési szemlélet is ezeken az elveken alapszik. Nemcsak a házunkat, de a teljes épített és természetes környezetünket egységes egészként tervezzük meg, a lakóépülettől kezdve a kerti és gazdasági létesítményekig. A rendszer része a megújuló, szelíd energiák, a környezettudatos vízgazdálkodás is, illetve a teljes rendszer gazdaságos és környezettudatos működtetése. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevétele, összehangolása szintén az építész szakemberek kezében van.
A kihívás adott, a válaszok egy része is megvan, a gyakorlatba ültetés azonban még hátravan. A SzuperVályog és PermaKultúra Munkacsoport azon munkálkodik, hogy a technológia megismertetésén és a szupervályog-építés alapjainak átadásán túl (tanfolyamok, szakkönyv, szakmai fórumok stb.) a közeljövőben a technológia hazai adaptálása, a még környezettudatosabb alternatívák kifejlesztése is meginduljon (pl. a műanyag vagy szögesdrót kiváltása, l. hipervályog, zsákvályog).
A szupervályog-technológia széleskörű alkalmazásához munkacsoportunk megtette az előkészületeket, kitaposta az eddig járatlan utat. Kellő tapasztalattal a hátunk mögött szeretnénk összefogni olyan szakemberekkel, akik felismerik a technológia előnyeit, az építészeti hagyományokat megújító potenciálját, és meg tudják ragadni az ebben rejlő lehetőségeket.
További érdekes fotók az itt található galériában nézhetők meg: http://epiteszforum.hu/szupervalyog-es-tarsai-kiut-az-epitoipar-apatiajabol1
Akit közelebb is érdekel a szupervályog, csatlakozzon az e célra kialakított csoporthoz: http://www.facebook.com/groups/szupervalyog/
Dr. Kovács Mónika Erika
a SzuperVályog és PermaKultúra Munkacsoport vezetője




Szupervályog és társai - kiút az építőipar apátiájából?!

Otthont minden hátrányos helyzetű és szegény embernek 2000-re!”Az ENSZ az 1987-es évet a Hajléktalanok Nemzetközi Évének nyilvánította. Tartok tőle, hogy a program célkitűzései nem valósultak meg, sőt, hogy csak egyet említsek, a devizahitel-válság a bajbajutottak és otthontalanok további tömegeit generálja." Dr. Kovács Mónika Erika - a SzuperVályog és PermaKultúra Munkacsoport vezetőjének - írása.
Az elmúlt két évben alkalmam volt meghallgatni Vida Gábor akadémikus előadását, melyben összefoglalta a világban jelenleg zajló hármas – gazdasági, környezeti és társadalmi válság − jelenségeit. Ezek mindegyike afelé mutat, hogy az építőiparnak is új megoldások felé kell néznie. A gazdasági válság következtében a fizetőképes kereslet nem elegendő a jelenleg megszokott építőipari kínálat megfizetésére, illetve a megszokott méretű és fogyasztású otthonok fenntartására.
A környezeti válság felhívta a figyelmünket arra, hogy az építkezés során már a tervezésnél muszáj számításba vennünk, hogy leendő otthonunknak nemcsak a megépítése, de a fenntartása is környezettudatos, energiatakarékos módon történjen. Új fogalmakban gondolkodunk: bevitt energia, újrahasznosítás, energetikai tanúsítvány, passzív és aktív házak és sorolhatnám. A társadalmi válság pedig egy új, tudatosabb réteg kialakulásához vezet: az embereknek ma már egyre inkább igényük a természetes és egészséges életmód. Fordított irányú folyamat indult el: a lakosság lassan kezd visszaáramlani a vidéki, természetközeli életformába.
Ebben az áramlatban született meg Nader Khalili, iráni származású amerikai építész, sikeres felhőkarcoló-specialista találmánya, a szupervályog-, más névenföldzsák- vagy szuperblokk-technológia, amely számos szempontból megoldást kínál a fenti problémákra.
A föld ősi, természetes, mindenütt jelenlévő építőanyag. A föld adja az épület tömegét, vályogtartalma biztosítja a kötőerőt, a fal száradása utáni szilárdságát. A földből épült fal kiváló hőtároló-kapacitása, hőmérséklet- és páraszabályozása révén kellemes belső klímát biztosít az épületnek: Nyáron hűt, télen fűt”ahogy az ismert mondásból tudjuk. Magyarországon régi hagyománya van a vályogépítésnek. Bár a vályogházak számos további előnnyel rendelkeznek a ma elterjedt épületekhez képest (olcsó, természetes, visszaforgatható nyersanyagok használata, jó épületakusztikai tulajdonságok, káros elektromágneses sugárzás elnyelése stb.), mégis a múlt század végére szinte teljesen kiszorult a vályogépítészet az építkezési kultúránkból. Ennek oka részben az, hogy a nem megfelelően megépített és karbantartott régi vályogépületek nem elég tartósak és ellenállóak (különösen a vízzel szemben) ahhoz, hogy a mai igényeknek megfeleljenek.
Khalili célja az volt, hogy ötvözze a hagyományos, évezredes technikákat a legújabb módszerekkel, anyagokkal, azaz megőrizze a régi földépületek előnyeit, értékeit, ugyanakkor kiküszöbölje hátrányos tulajdonságaikat.

Szupervályog 1x1a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

Szupervályog 1x1 − Az építés alapelemei, azaz a régi földépítési módszereket kiegészítő négy erősítő elem („védelmi vonal”):
1) polipropilén tömlő („bennmaradó zsalu”)
2) szögesdrót („malter”)
3) földbe kevert kötőanyag (vízállóság, nyomószilárdság)
4) ívelt formák: ívelt fal, boltív, boltozat, kupola (statikai előnyök)
Mi is az a szupervályog? A helyben kiásott, és szükség esetén stabilizáló anyaggal (pl. mész, cement stb.) kevert földet a leendő fal helyén körszövött polipropilén zsákokba, vagy a zsákok alapanyagául szolgáló, még elvágatlan, hosszú polipropilén tömlőkbe töltjük. Az így lefektetett földzsák „hurkát” a hagyományos vályogépítéshez hasonlóan döngöljük. Az egymás tetejére rétegezett földzsák „hurkák” közé szögesdrót erősítést teszünk, amely összetartja a sorokat, és növeli a szerkezet szakítószilárdságát. A tartós (bennmaradó) zsaluként szolgáló erős polipropilén tömlő tartja a benne lévő töltőanyagot, ugyanakkor lég- és vízáteresztő szövetén keresztül a föld kiszárad, a hozzáadott kötőanyag hatására a földkeverék megköt. A szupervályog fal ily módon stabil, vízálló szerkezetté szilárdul. A szupervályog tulajdonképpen egy szuperhosszú vályog- vagy földhurka, egyfajta „instant” és hajlékony „falgenerátor”, amivel tetszőleges hosszúságú sorokat lehet formálni megszakítás nélkül.

Földzsák kupola, forrás: cocreatingourreality.coma teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

A földdel töltött zsákokból vagy tömlőkből egyenes vagy ívelt falakat, boltozatokat, kupolákat formálunk. A földzsák sorokból kialakított szerkezet, – különösen, ha az épület tervezésénél kihasználjuk az ívelt formák (boltív, kupola) statikai előnyeit –, lehetővé teszi, hogy stabil és tartós, a környezeti katasztrófáknak (árvíz, szélvihar, földrengés, tűzvész) ellenálló, változatos építési formákat hozhassunk létre földből, egyszerű és környezettudatos módon. A technológia prototípusa – az Öko-Dóm – Kalifornia szigorú, a legmagasabb fokozatú földrengészónának megfelelő építési követelményeinek eleget tett!
A szupervályogrendszer alkalmas a jelenleg megszokott épületstruktúrák és gépészeti megoldások kialakítására, de kiváló alternatíva öko/bioházak, autonóm házak építésére, az organikus építészet, a dombházak, a szakrális geometria vagy a feng shui kedvelőinek is. Az egyszerűtől a luxusig, a lakóházaktól az ipari és gazdasági épületekig, műtárgyakig, garázsokig, kerti létesítményekig, szinte bármit építhetünk belőle. Dombházak, pincék, templomok, szakrális épületek, jurták építéséhez, és még számos esetben szinte adja magát ez a módszer. Jelentős lehetőségekkel rendelkezik a katasztrófavédelemben is.
A környezettudatos, organikus építkezés, így a szupervályog-technológia is kihívást, egyben lehetőséget is jelent az építészek és az építtetők számára. A technológia magyarországi bevezetése jelenleg zajlik, amelyben komoly feladat hárul az építész-tervezőkre, statikusokra, kivitelezőkre. Ki kell dolgozni a hazai adaptációhoz szükséges szempontokat. A szupervályog önmagában a falszerkezet kialakításának egy speciális módja. A kívánt épület megtervezéséhez szükséges a kontinentális éghajlathoz megfelelő tetőmegoldások, hő- és vízszigetelés, épületgépészet stb. megtervezése, a csomóponti tervek, engedélyeztetési protokoll elkészítése.

Midi-Dóm” − magyar tájba illő ökoház látványterve (terv: Szupervályog Munkacsoport, látványterv: Válóczy Balázs)a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

A szupervályog formavilága igen gazdag, a hagyományos magyar építészeti kultúrához illő, de attól teljesen eltérő, változatos, fantáziadús építmények is kialakíthatók belőle. Ez igen vonzó lehet a kreatív, egyedi tervek készítésére vágyó szakembereknek. Azonban fontos az ehhez szükséges szaktudás, azaz a szupervályog-technológia építési szabályainak, ezenfelül az ívelt épületstruktúrák statikai vonatkozásainak mélyebb ismerete is, amely a jelenleg elterjedt „kockaházas” építkezés mellett háttérbe szorult. A jutalom a befektetett energiáért, hogy az első szupervályog-építtetők a kellő szaktudással rendelkező szakemberekhez fognak fordulni. 

Háromkupolás dombház (látványterv és alaprajz: Owen Geiger)a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

Háromkupolás dombház (látványterv és alaprajz: Owen Geiger)a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

Az ívelt formavilágú, rusztikus felületekkel rendelkező földépületek nemcsak esztétikailag és ökológiailag kedvezőbbek, de egészségesebb is bennük élni. Tekintve, hogy a „kocka” építőelemekből költséges és nagy szaktudást igénylő feladat az ívelt falak kialakítása, eddig sajnos csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak ezt a „luxust”, például egy dombház építését. Mind az építők, mind az építtetők örömére a szupervályog-technológia segítségével a jövőben szélesebb rétegek számára lesznek elérhetőek a vágyott gömbölyded otthonok és egyéb építmények.
Tervezzünk és építsünk a természettel!” Az organikus építészet egyik fő alapelve, hogy − a jelenlegi tendenciával (egyre bonyolultabb gépesítés, újabb vegyi anyagok stb. használata) ellentétben − a tervezés és építés során előnyben részesítjük a természetes anyagok, a természetben található elemek használatát, a természetben megfigyelhető formákban és struktúrákban rejlő lehetőségeket. A természet a legbölcsebb építész, akinek alkotásaiban az anyag, a forma és a funkció szoros összhangban van. Minimális anyag, maximális tér és strukturális szilárdság.” Hogy egy példát említsek a természeti törvényszerűségekből. A permakultúrás tervezési szemlélet is ezeken az elveken alapszik. Nemcsak a házunkat, de a teljes épített és természetes környezetünket egységes egészként tervezzük meg, a lakóépülettől kezdve a kerti és gazdasági létesítményekig. A rendszer része a megújuló, szelíd energiák, a környezettudatos vízgazdálkodás is, illetve a teljes rendszer gazdaságos és környezettudatos működtetése. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevétele, összehangolása szintén az építész szakemberek kezében van.
A kihívás adott, a válaszok egy része is megvan, a gyakorlatba ültetés azonban még hátravan. A SzuperVályog és PermaKultúra Munkacsoport azon munkálkodik, hogy a technológia megismertetésén és a szupervályog-építés alapjainak átadásán túl (tanfolyamok, szakkönyv, szakmai fórumok stb.) a közeljövőben a technológia hazai adaptálása, a még környezettudatosabb alternatívák kifejlesztése is meginduljon (pl. a műanyag vagy szögesdrót kiváltása, l. hipervályog, zsákvályog).

Triple-Vaulted House, Cal-Earth (Forrás: Kovács ME)a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

Jordánia (Forrás: Cal-Earth fotó)a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

A szupervályog-technológia széleskörű alkalmazásához munkacsoportunk megtette az előkészületeket, kitaposta az eddig járatlan utat. Kellő tapasztalattal a hátunk mögött szeretnénk összefogni olyan szakemberekkel, akik felismerik a technológia előnyeit, az építészeti hagyományokat megújító potenciálját, és meg tudják ragadni az ebben rejlő lehetőségeket.
Dr. Kovács Mónika Erika
a SzuperVályog és PermaKultúra Munkacsoport vezetője


Romániai ökokunyhó a világ 10 legsikerültebb vályogháza közt




Ileana Mavrodin bánsági földháza is bekerült a Natural Homes összeállításába, amelyben a legjobb vályogból készült lakóépületeket mutatják be. Az építész háza a Néra folyó jobb partján fekszik.
Az építész természetes anyagokat használ az általa tervezett házakhoz, a Casa Verde nevű projekt keretében műhelyeket szervez, ahol az ökoépítészet általa használt módszereit népszerűsíti, és célja segíteni az embereknek, hogy újra felfedezzék a helyi mesterségeket és a természettel való összhangot – írja a Mediafax.
Az agyagos föld, víz, szalma és homok felhasználásával készült ház építésekor nem kell vegyi anyagokat használni, sem téglát.
A klasszikus vályogháztól eltérően nincs szükség zsaluzásra, az alapanyagokat össze kell gyúrni, amíg a kelt kenyértésztához hasonló állagú masszát kapunk; a kész konstrukció ellenáll a földrengéseknek és egyéb természeti csapásoknak. A falakat kézzel kell kialakítani, így minden konstrukció egyedi és megismételhetetlen lesz, visszatükrözve készítője személyiségét és hangulatát az alkotás pillanatában.

Tartsuk Monsantot távul kertünkből ezzel az 5 egyszerű lépéssel




A piacokon tavasszal megjelentek az eladó magok. A kertészkedés szerelmesei közt dívó pozitív tendencia az elmúlt években az egyre növekvő organikus és / vagy örökség magvak iránti érdeklődés. Sajnos, ezek a magok egyre ritkábbak, szinte mindenhol felváltják őket a megkérdőjelezhető eredetű magvak.
Amit a legtöbb kertész nem vesz észre az az, hogy a nagykereskedelmi “GMO behemót titán” Monsanto hihetetlen gyorsasággal kebelezi be a vetőmagpiacot.. gyorsabban, mint ahogy a kertészek észlelnék. 2005-ben Monsanto egycsapásra megragadta az USA-vetőmag piac mintegy 40%-át a Seminis cég megszerzésével. A Seminis magyarországi tevékenységet is folytat.
Ez azt jelenti, hogy a kertész tudatlanul is a géntechnológiával módosított növényeket termesztheti, ha a felhasznált vetőmag a Seminis cég terméke.  Ezen kívül Monsanto már látszólag tulajdonosa sok neves magfajtának és magnak is.
Egy konyhakert ültetése sokkal több, mint csak válogatás a minősített bio vetőmagok és palánták közt. Monsanto nagyon ügyesen pozícionálta magát abban már szinte mindenhol, hogy a házi kertekből is profitáljon. Ez azt jelenti, hogy oda kell figyelnünk arra, nehogy néhány vásárlásunk támogathassa a rossz fiúkat…
Igen, így van.
Igaz, eddig úgy tűnik, hogy a Seminis cég még nem kiemelkedően prominens a magyar piacon ….eddig MÉG! Azonban ahogy ez a vállalat működik, számítani lehet rá, hogy észrevehetetlenül be fogja lopakodni magát a piacra. A tendenciákat követve ez nem paranoia, ezért az események elé menve szeretnénk előre figyelmeztetni és tájékoztatni minden olvasónkat.
Organikus vagy örökségmagvak megvásárlása Monsantot kikerülve
Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a tájékoztatás a jelenlegi 2013-as vegetációs időszakra vonatkozzon.  Ezeket a lépéseket ajánlom azoknak, akik szeretnék biztosítani a fenntarthatóságot saját kertjükben.
1) Kerülje el az azon vetőmag cégektől való vásárlást, amelyek kapcsolatban állnak Monsantoval. Itt egy lista az ilyen vetőmag cégekről (nem teljes):
2) Kérdezze meg a kiskereskedőt, hogy árul-e Seminis magokat. Érdekes lehet tudni azt is tudni, hogy a Seminis cég megkereste-e már őket.
3) Vegye fel a kapcsolatot magyar mag gyárakkal és tudassa velük, hogy akkor már nem fog tőlük termékeket vásárolni, ha azok lehetővé teszik maguknak a Monsantoval történő együttműködést. Ez azt sugallná nekik, hogy egy “nem Seminis” vagy “nem Monsanto” címkét ragasztva a mag csomagra javíthatják értékesítéseiket, főleg amint a GM Monsanto hírek széles körben elterjednek.
4) Vásároljon bio / családi örökség magokat a helyi termelőktől és amint sikerül bio, nem hibrid zöldéget vásárolnia, tegye el a magokat a következő évre.
5) Tájékoztasson minden kertészkedőt arról, hogy vizsgálja meg magvai eredetét, azonosítsa be a gyártót. Nem lesz jó senkinek, ha organikus kertje a szomszéd GMO pollenjével porzódik be.
Több háttér információ a “Monsanto-mag” világ dominanciájáról
Monsanto vállalati küldetése egyértelműen az, hogy pénzt keressen mindenkin. Ez attól független, hogy a szupermarketek “drakula” ételeit fogyasztjuk, vagy utálatos, szabadalmaztatott génmódosított növényeket, vagy amit mindig ajánlunk, gondosan és okosan átválogatott magokból vetünk saját konyhakertet. De a legrosszabb oldala az egésznek most következik. Több száz megbízható forrásból származó cikk állítja azt, hogy Monsanto sokkal veszélyesebb, mint gondolnánk. Például, egy indiai tudós: Vandana Shiva jelentette a brit “U.K. Independent” újságnak, hogy több mint 200.000 gazda lett öngyilkos Indiában az elmúlt évtizedben, Monsanto génmódosított vetőmagjai miatt.
Annak ellenére, hogy a GM magokat betiltották Magyarországon, ez nem jelenti azt, hogy Monsanto több milliárd dolláros működési bevételével nem találja majd meg a módját annak, hogy detektálhatatlan GM magvakat dobjon piacra. Olyanokat, amelyeket felismerni sem lehet. Ezért mindig meg kell kérdőjeleznünk a magok eredetét és folyamatosan tájékozódnunk kell a Monsanto-Seminis “hadműveleteket” illetőleg.
Ha kertész, magkereskedő, vagy mezőgazdaságban dolgozik és van információja a témával kapcsolatban, kérjük írja meg azt a hozzászólások részben.  Kérjük arra is, hogy ossza meg a hírt kertészeti fórumokon- ily módon intve óvatosságra a magbeszerzőket, nehogy tudtunkon kívül támogassák Monsanto mag dominenciára törekvő vállalkozását.
Reméljük, ebben az évben sikeres lesz a GMO magokat a világ vetőmagpiacáról száműző és vetőmag fenntarthatósági mozgalom!
Foto: Lisa Hubbard

Hogyan legyen rekord nagy paradicsomunk?




Szeretnétek egy nagy paradicsom ültetvényt? Egyetlen növény is elegendő lehet egy család szükségleteinek ellátására, a lényeg az, hogyan neveljük fel a palántát. Sok különböző módszert próbáltunk már ki… kezdve azzal, hogy egyszerűen csak ledugtuk a növényt a földbe.
Kedvenc módszerünk viszont az, ami tényleg vizet is szállít a gyökerekhez. Ez egy olyan módszer, amelyet igényeinknek megfelelően alakítottunk ki, tippeket használva fel a How to Grow World Record Tomatoes” c. könyvből. Ily módon, könnyedén 1.8 m- 3,4 m magas paradicsom növényünk lehet minden évben… szervesen, természetesen!
Először vettem egy pár méter vízelvezető csövet (pl. egy PVC csövet) és lyukakat fúrtam bele, 15 cm-es távolságra. Miután az ágyat felszántottuk, ásunk egy lyukat mindkét oldalon ahol a paradicsom növényt ültetnénk.
Tegyünk egy hosszú csövet a lyukba. Töltsük tele a lyukat földdel, de ne menjen a csőbe! Tegyünk paradicsom ketreceket a cső mellé mindkét oldalra. Legjobb, ha van pár olyan ketrecünk, amelyek kétszer olyan magasak, mint a legnagyobb növényünk. (Egyes fázisokról fotók itt láthatók:http://naturahirek.hu/hogyan-legyen-rekord-nagy-paradicsomunk/)
Próbáld ki ezt a módszert a nyáron! Nem fogod elhinni, hogy milyen mélyre megy majd a víz a gyökerekhez, és hogy milyen hihetetlenül befolyásolja majd a paradicsom fejlődését. Kicsi, boltban vásárolt ketreceink voltak eddig a paradicsom növényeinkhez, de most, miután ezt a módszert alkalmazzuk, feltétlenül szükségünk van izmos, egyedi ketreceinkre.
Most már csak annyit kell tennünk, hogy a csövek tetejére tölcsért illesztve esővízzel meglocsoljuk növényeinket, vagy hagyjuk, hadd végezze el a munkát maga az eső. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése