2019. augusztus 13., kedd

Út a jövőbe II.
































Út a jövőbe II.


Divatos a városi zöldség, de egészséges is?





A fővárosban folyamatosan nő a közösségi kertek száma, és egyre több balkonon terem petrezselyem, bazsalikom, paradicsom. Kérdés, hogy egy mosással el tudjuk-e tüntetni róluk a város szennyét, ami néhol az erkélyeket is ragadós, fekete porral vonja be? Domonyai András gasztrobotanikus és megrögzött városi kertész oszlatja el az aggodalmakat és ad megszívlelendő tanácsokat.
A leggyakrabban felmerülő aggodalom a mostanában egyre rohamosabban terjedő városi kertészkedéssel kapcsolatban ez: mennyire szennyezett, mit szív magába a nagyvárosok köztudottan szmogos levegőjéből a balkonról az asztalunkra kerülő zöld élelmiszer?  
Ott kezdjük, hogy sok anyagot gondolnánk veszélyesnek és félelmetesnek, amiket a növények, jellemzően ugyan kis mennyiségben, de még igényelnek is. Lehet, hogy sokakat meglep, de a növények többek között mangánt, rezet, magnéziumot, molibdént, cinket, kobaltot is „fogyasztanak”. Ezek az úgynevezett mikroelemek olyannyira fontosak, hogy hiányuk esetén a növény nem fejlődik megfelelően, nem hoz termést. Ezek az elemek a normál talajban is megtalálhatóak, a vásárolt földjeinkben is benne vannak ideális arányban és párosításban.
A talajjal nem lehet gond
A városi talajokat balkonon vagy parkokban a levegőből – tegyük hozzá, Magyarországon – biztosan nem éri olyan erős szennyezési stressz, hogy bármilyen káros anyag bennük feldúsuljon. Ezt a kérdést tehát rövidre is zárhatjuk, hacsak nem egy ólomfeldolgozó tárolójából vételezünk ravaszul földet a balkonládánkba, és nem egy vulkáni tó nehézfémben gazdag vizével öntözünk, a talajunk és a vizünk semmilyen problémát nem fog okozni városi salátáinknak és paradicsomainknak.
Mégis honnan származik a valahol mégis csak jogos aggodalmunk? 
Mi van a levegővel?
Rengeteg kutatás vizsgálta már a közlekedési útvonalak mentén termesztett gabona-, zöldség- és gyümölcsfélék, a talajok szennyezettségét, a magocskák, a levelesek és termések szennyezőanyag-tartalmát, és az eredmények megoszlottak az „aggódni kell, de elfogadható” és az „elhanyagolható” mérték között. Az utak melletti és a nagyvárosi levegő szennyezettsége hasonló, ezért az eredmények értelmezhetőek számunkra is. 
Az extrém esetek – mint például a súlyosan szennyezett talajokban történő termesztés – természetesen minket most nem érintenek, de annyit érdemes tudnunk, hogy egyes páfrányfák, gombafélék, gumós és raktározószövetes növények telepítésével még egészen súlyosan nehézfémes talajok is megtisztíthatóak, de ilyen helyen étkezésre szánt növényeket termeszteni természetesen tilos.
A városi termesztés hatalmas előnye, hogy növényvédő szert nem használunk, tehát gyakorlatilag biotermésünk lesz, és ezzel azonnal kiküszöböltünk rengeteg kockázati tényezőt.
A por az száll
Az általános megállapítások szerint európai viszonylatban, normál körülmények között a növényi élelmiszereknél szinte kizárólag csak a felületi szennyeződéstől kell tartani. Az ólommentes üzemanyagok és a földgázalapú fűtés elterjedése óta a felületi szennyezettség is radikálisan csökkent. A kén- és ólomtartalom az egykor ismert értékekhez képest a levegőben alig kimutatható. 
Ami szennyez manapság, az a szálló por és a dízelautók által kibocsátott mikronos szemcsenagyságú korom.
Az alapos mosás elkél
Érdekes mellékszál, hogy az út menti zöldségeseknél akkor mi a helyzet? A javaslatunk ott is ugyanaz, mint a balkonon termelt zöldségeinknél: alapos, rendkívül alapos folyóvizes lemosást kell alkalmaznunk.  A víz minden kicsit is káros felületi szennyeződést, port, koromszemcsét tökéletesen le tud mosni. 
Ezt a tanácsot zöld élelmiszerekre szigorúan tartsuk be, bárhol vásároltunk, ugyanis a kéz a legkülönbözőbb kórokozók melegágya, és az összetapogatott zöldségen egész kis – szemmel nem látható – állatkert randalírozhat. A folyóvizes lemosás azonban nemcsak a szemcsés, hanem az élő szervezeteket is a lefolyó mélyére küldi.
Összefoglalva:
– A nagyvárosi termesztés nem tekinthető veszélyesnek, Berlin, Chicago vagy Havanna lakosságát célzottan vagy közösségi kertekből évtizedek óta látják el városi élelmiszerrel.
– Kiváló, ellenőrzött talajt használjunk, csapvízzel öntözzünk!
– Minden termesztett és vásárolt növényt nagyon alaposan mossunk meg!
– Fűszernövényeinket felhasználás előtt bőségesen öblítsük le!
– Föld alatt termő, gumós, hámozott növénykéink terméseitől még kevésbé tartsunk, de a lemosás itt sem maradhat el.
– Levélnek termesztett saláták, rukkolák, mángoldok leveleit felhasználás előtt mossuk, majd áztassuk, hogy minden szennyeződést maradéktalanul eltávolítsunk!




Maguknak vetik a vályogot a gilvánfalviak





Vályogházakat építenek közfoglalkoztatottak a baranyai Gilvánfán, az év végére elkészülő nyolc épület mintegy 69 millió forintba kerül.
A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja szerint a szociális célú, 42 négyzetméteres családi házak 20 ember napi 8 órás munkájával, helyben készített vályogtéglákból, a helyi lakosság számára épülnek.
A pecsma.hu emlékeztet: a sellyei kistérséghez tartozó Gilvánfa 380 fős lakosságának 99 százaléka roma. A településen az önkormányzat az egyetlen foglalkoztató, az álláskeresők száma 48, közülük 14 tartós munkanélküli, foglalkoztatást helyettesítő támogatást 16-an kapnak, a közfoglalkoztatásban 104-en vesznek részt.
Az önkormányzat és a munkaügyi központ úgy véli, a vályogvető projekt keretében a közfoglalkoztatottak hasznos munkát végeznek, a várhatóan december közepére elkészülő házak pedig további hasonló ingatlanok építését, felújítását indíthatják el Gilvánfán és más településeken.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, aki a napokban látogatást tett Gilvánfán, elmondta: „Bízom abban, hogy Magyarországon három-öt év múlva nem arról kell beszélni, hogy a közfoglalkoztatásban hogyan kell 300 ezer embernek munkalehetőséget biztosítani, hanem arról, hogy a versenyszférában egyre többen dolgoznak, és a most létrejövő szociális szövetkezetek, gazdaságok képesek lesznek önfenntartóvá válni″ – tette hozzá az államtitkár.


Kipróbálta már a paradicsomlekvárt?




A paradicsomot, ha szitán áttörtük, czukorral addig főzzük, mig elég sűrü lesz, ha kihült, üvegbe rakjuk. Mindösszesen ennyi az utasítás – egy régi szakácskönyvből - a paradicsomlekvárt illetően.
Szó sincs a magokról, a héjról, cukor-gyümölcs arányról. Így hát mindez rám van bízva. A magam részéről nem szerettem volna bele magokat és héj darabokat, ezért először megpucoltam a paradicsomokat, majd kimagoztam őket. Az ebből lecsöpögő lé is belekerült a lekvárba. A legpepecsebb része a dolognak így a hámozás-magozás procedúra, de az is viszonylag gyorsan megvan.
Hozzávalók:
  • 1 rész paradicsom
  • 1/4 rész cukor
Elkészítés:
A paradicsomokat egy hőálló edénybe tesszük, és forró vizet öntünk rá, pár másodpercig állni hagyjuk, majd leöntjük, és hideg vízzel átöblítjük. A héjakat immár könnyűszerrel lehúzhatjuk. A héjtalan paradicsomokat félbevágjuk, és egy élesebb kanállal kikanalazzuk a magokat egy edénybe. Ezt botmixerel egész picit összezúzzuk, de nem turmixoljuk szét, majd leszűrjük.
A paradicsomokat egy nagy lábosba tesszük, és ráöntjük a magokból leszűrt levet. Alágyújtunk, és hozzáadjuk a cukrot. Ha kell, vízzel pótoljuk a folyadékot, hogy ellepje a paradicsomokat. Addig főzzük, amíg kissé besűrűsödik, és karamellizálódik. Vigyázat, mert ha leég, könnyen keserűvé válhat.
Tehetünk bele fűszereket vagy hagyhatjuk natúran is.




Kedves bankok, ez most eléggé fájni fog





Újabb fájó csapást mérhet a kormány a bankokra: a tervek szerint szétosztanák a devizahitelesek árfolyamveszteségét a bankok, a hitelesek és a költségvetés között, ami több százmilliárd forintos újabb veszteséget okozhat az eddig sem kímélt szektornak. De máshol is vannak gondok az adósságokkal: több mint 200 milliárddal tartoznak az államnak a cégek, és Portugáliának és Görögországnak is mindent meg kell tennie, hogy elkerülje az államcsődöt. Ez már nem sikerülhetett Detroitnak, ami az eddigi legnagyobb amerikai városként a héten kénytelen volt csődöt jelenteni.
Nem volt sok okuk az örömre a bankoknak ezen a héten: miután a Kúria két héttel ezelőtti döntése alapján nem valószínű, hogy a devizahitelesek tömegesen mondathatnák ki a szerződéseik érvénytelenségét, a héten kiderült, hogy a kormány egy újabb törvénymódosítással próbálja meg rendezni a helyzetet.
A lépéssel a közigazgatási minisztérium tervezete újabb mentőcsomagot dobna a devizahiteleseknek, ami csökkentené, vagy teljesen elengedné a hitelesek összesen 1075 milliárd forintra rugó árfolyamveszteségét. A veszteség összegét elosztanák a bankok, az adósok és a költségvetés között, az azonban egyelőre nem tisztázott, hogy kinek milyen arányban kellene a zsebébe nyúlnia.
Azt, hogy készülnek a tervek, a kormány ismegerősítette, és nyitva is áll előtte az út: simán átírhatják a devizás szerződéseket egy gumiszabály miatt, így már csak az AB véleménye lehet akadály a törvény elfogadásakor. A bankoknak mindenesetre már most fájhat a fejük: még ha harmadolják is a költségeket, akkor is több mint 300 milliárdot buknak, amit bár szakértők szerint még kibír a bankrendszer, ez viszonylag rövid idő alatt már a sokadik váratlan teher lenne a szektorban.
Kérdés persze, hogy hogyan reagálnak, miután egyre inkább úgy tűnik, hogy a tranzakciós illeték sok banknál hajmeresztő díjnövekedést okozott, bár az emelések mértéke nagyon eltérő. Az mindenesetre sokakat megijeszthetett, hogy Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a hét második felében szinte teljesen kiszállt a bankból, eladta a részvényei nagy részét, ezzel óriási mínuszba küldve a már egyébként is mélyrepülésben lévő papírok árfolyamát.
Pénteken, miután a hír megjelent, hogy Csányi 7,8 milliárdért 1,6 millió részvényt értékesített előző nap, a bankpapír kereskedésért egy időre fel is kellett függeszteni, 14 százalékos esésben, 4000 forint alatt is volt az árfolyama. Csányinak saját tulajdonában már csak 10 000 részvénye maradt, bár egy cégén keresztül megőrzött még 1,15 milliót darabot belőle, de ez így is kevesebb, mint a fele az eddigi tulajdonrészének. A Magyar Nemzet vasárnap arról írt, hogy Csányi részvényeladása mögött valójában egészségügyi okok állnak, és a bankvezér visszavonul, ezt azonban az OTP határozottan cáfolta.

 28. heti záró
 29. heti záró
 BUX
19 531
18 247
 OTP
5 045
4 200
 Mol
16 725
16 270
 Richter
33 686
3 700
 Magyar Telekom
327
314
A többi papír ára sem szárnyalt a budapesti tőzsdén, a Mol és a Magyar Telekom is veszített az értékéből, a BUX index pedig több mint ezer ponttal zárta gyengébben ezt a hetet, mint az előzőt. A részvényindex így összességében 7 százalékkal, míg az OTP árfolyama 17 százalékkal esett egy hét alatt - vagyis a bank értékének majdnem egyötöde elveszett a héten. A Richter bár első ránézésre hatalmasat zuhant, valójában csak szétdarabolták a részvényeket, amik most egyenként tizedannyit érnek, mint korábban, ráadásul kicsit még erősödni is tudott az árfolyam.
Fizetéskényszer
De nem csak a devizahitelesek szenvednek a tartozásoktól: a héten csődöt jelentett Detroit, ami az eddigi legnagyobb amerikai város, ami képtelen rendezni az adósságát. Igaz, ehhez valóban sok pénzre lenne szükség: a teljes tartozás összege eléri a 15 milliárd dollárt. Itthon a vállalkozások is egyre gyűlnek az adóhatóság adóslistáján, amiről most térkép is készült, amiből kiderül, hogy hol fizet legkevésbé adót az a közel hatezer cég, ami összesen 221 milliárd forintnyi adóval tartozik az államnak.
Persze rajtuk még talán segíthet egy új rendelet, amivel könnyebb lesz befizetni az adót a cégeknek, de úgy tűnik nem könnyíti semmi a dolgát a portugáloknak, akik már államcsődöt fontolgatnak. A görögöknél sem jobb a helyzet, már nagy ütemben építik le az államot: a mentőcsomagokért cserébe most újabb megszorításokat fogadtak el, aminek a keretében 15 ezer embert bocsáthatnak el a közszférából.
A hitelezők dolga sem mindig egyszerű: az IMF-et éppen Matolcsy György szólította fel egy levélben arra, hogy zárja be a pesti irodáját, mivel már lezárult az előző program, így szerinte nem indokolt, hogy innen ellenőrizzenek. Ezt úgy tűnik a Valutaalap is így láthatja, legalábbis kiderült, hogy ősszel valóban bezárják az irodát, és nem keresnek a mostani képviseletvezető helyére új embert.
Miből élünk
De visszatérve a hitelekhez: a törlesztéshez jövedelemre lenne szükség, az viszont nem nagyon nőtt. Idén január-májusban 227 800 forint volt a bruttó átlagkereset, ami mindössze 3,3 százalékkal haladja meg a tavalyit, vagyis az áremelkedést kiszűrve sokaknál szinte semmivel nem marad több, mint egy éve.
Az is kiderült, hogy választási osztogatásban sem bízhatnak sokan: néhány morzsa alapján a jövőévi költségvetésből úgy tűnik, hogy osztogatás és megszorítás sem lesz, vagyis a pedagógusok mellett mások nem várhatnak nagyobb ütemű béremelést a közszférában. Ugyanakkor nyugdíjemelés lesz, de egyelőre szinte mindenről hallgat a kormány.
Ráadásul még az alig növekvő fizetésekből is egyre többet visz el a helyi ingatlanadó, az elmaradó adóbevételeket ugyanis adóemelésekkel pótolják az önkormányzatok. Drágult a héten a benzin is, négy forinttal nőtt egy liter ára, ami azt jelenti, hogy két hét alatt már 14 forinttal lett drágább egy liter. A pékek külön is aggódhatnak, csökkenhet ugyanis a bérük, miután visszavonták az ágazati kollektív szerződést. Ezzel pedig havi 30 ezret is veszíthetnek a sütödei dolgozók.
Olcsón a távolba
Persze ha mégis lenne pénzünk, jó híreket is kaphattunk a héten: több helyre is indulnak új vagy olcsó repülőjáratok Budapestről, moszkvai járatot indít a Wizz Air, a Jet2 pedig megint beindítja aLeeds-Budapest járatot. Bár vélemények szerint még mindig bizonytalan, hogy a tervezett időben el tud-e indulni, de a héten bejelentette, hogy hat gépet lízingelt a Sólyom Airways, amik közül az első már augusztus 20-a előtt megérkezik, 2017-re pedig már 50 gépet szeretne az új magyar légitársaság.
Összességében úgy tűnik, a válság alatt olcsóbban nyaralunk, de többet, és inkább választjuk az előszezont. Még mindig a Balaton a legnépszerűbb, azon belül pedig Siófok, bár a budapesti strandokról valószínűleg nem a Balaton szipkázta el az embereket: itt egyelőre kevesebbet járunk a strandra, mint tavaly, pedig néha jól jöhet egy kis válságfelejtés.




Szezonális zöldségekkel és leveikkel az örök fiatalságért!





Az emberek évszázadok, sőt évezredek óta a nagy igazságot keresik: melyik az igazi vallás? Isten van mindenek felett, vagy inkább Buddha, esetleg Mohamed? A számok vagy inkább kártyák rejtik a jövőt? Modernebb időkben: Macintosh vagy Microsoft? iPhone vagy Samsung? Zöldség vagy hús?…Lehet, hogy bizonyos területeken ott a nagy igazság, de más területeken több igazság van, és egyik sem igazabb a másiknál. Valahogy így van ez az étkezésben is.
Elkezdtem gondolkodni, hogy van-e olyan élelmiszer, amivel nagyjából minden táplálkozási irányzat egyetért.
És van: a zöldségek. Mindenki azt mondja, hogy márpedig zöldséget enni KELL, sőt vannak olyan irányvonalak, melyek szinte szent grálként tekintenek ezekre az élelmiszerekre. De vajon mi a dörgés a zöldségekkel, vajon tényleg annyira ártalmatlanok és szuperegészségesek amilyennek tűnnek, vagy bebuktuk őket, mint Lancelot a Szent Grált?
A “nagy” öregek mondták mindig, hogy “fiam, ne feledd, kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben méreg”. Na kissé/nagyon sarkítva, valahogy így van ez a zöldségekkel is.
A zöldségek rendkívül fontosak és nélkülözhetetlenek. Egyértelműen nekik kell betölteni a köret szerepét a rengeteg élelmiszeripari szemét helyett. De nem véletlen, hogy azt írtam “köret”, hiszen a zöldségek is megfelelő állati zsír és fehérje mellett tudják kifejteni áldásos hatásukat.
Az emberek valahogy mindig hajlamosak a ló túlsó oldalára esni, egyik végletből a másikba átcsapni. Valaki fogja magát és egyik pillanatról a másikra vegetáriánus lesz, vagy éppen őrült léböjt kúrába kezd, bőszen használja a zöldség és gyümölcsfacsarót, és issza ezeket a fruktóz leveket, mintha a mennyei mannát kapta volna készhez, ami garancia a hosszú-, vagy éppen az örök élethez. Igazából sosem merül fel a kérdés, hogy a szervezet hogyan éli meg ezeket a sokkhatásokat, és az sem, hogy ha valóban a zöldségek a szent grál, akkor miért kapta az emberi szervezet a húsevő dizájnt. Kicsit józan paraszti ésszel menő okfejtés tudom, de mégis igen vicces, hogy a húst, amit alapvetően amióta “jegyezzük” az emberi fejlődést eszünk, el akarjuk utasítani, károsnak akarjuk titulálni, míg a tejet, amit a felnőtt szervezet igen rosszul tolerál, mert nem tud megemészteni, mégis éltető csodaitalnak állítunk be.
Persze vannak olyan dolgok a háttérben, hogy környezetvédelem meg ott az állatkínzás ami igen csúnya dolog,…. mégis érdemes szem előtt tartani, hogy a paleo ezt nem csupán elítéli, de azzal, hogy a szabad tartásban, bio gazdaságokban nevelkedett állatok húsát tartja egyedül egészségesnek, ki is húzta a ezt a méregfogat. Mert szemben jó néhány táplálkozási irányzattal, paleo szempontból az egészség van mindenek előtt, és ugye a mindenféle modern élelmiszeripari technológia és találmány sokkal inkább szolgálja a kényelmet és lustaságot, mintsem az egészséget.
De ha már a hús ellen ilyen bőszen kampányolnak az állatvédők, akkor kérdem én, a növények mellett miért nem áll ki senki? Elvégre azok is élnek. Ja, hogy azokat nem kínozzák? És a GMO (génmódosítás) mégis mi? És a permetezés? És a műtrágya? Vajon a zöldségek nem üvöltenének hangosan ha tudnának, amikor műtrágyázott talajba ültetik őket és nem kapnak megfelelő tápanyagot…ezért aztán jól meg is kell permetezni őket?
Szóval érdemes lenne a teljes képet látni: a tápláléklánc csúcsa az ember, aki jól leigázta a természetet, amivel sokkal inkább szimbiózisban kellene élnie.
Nem véletlen, hogy régebben (és nem kell visszamenni az őskorig) az önfenntartás arról szólt, hogy a kertben termesztették a zöldségeket-gyümölcsöket, az udvarban voltak az állatok, amik füvet legeltek és természetes trágyát biztosítottak a talajnak. A természetes körforgás megvolt. Ezzel szemben ma ablak nélküli túlzsúfolt állattelepek és fóliák vannak egymástól jó távol, csoda hát, hogy semmi sem természetes?
Na de visszatérve a zöldségekre: néhány pont, amit érdemes tudni, és ezek tudatában cselekedni:


  1. A túlzott zöldségfogyasztás megfelelő állati zsiradék hiányában kimeríti a szervezetet és számos olyan vitamintól és ásványi anyagtól fosztja meg, amire egy egészséges testnek szüksége van/lenne.
  1. A savasodás-lúgosítás hiszti ha valóban létezne, mármint a szervezet valóban folyton egyik-másik irányba billenne ki, akkor bizonyára már nem élne az illető, akinek ilyen problémái vannak. A szervezet sokkal bonyolultabb annál, mintsem ilyen egyszerűen borulgatna egyik állapotból a másikba. (ez legalább akkora marhaság, mint a 20 perc futás után beindul a zsírégetés….ja, mert a szervezet stopperol  )
  1. A tisztító kúrák teljesen feleslegesek megfelelően tiszta és egészséges táplálkozás mellett. A szervezet ezt is megoldja.
  1. A facsart zöldség- és gyümölcslevek a rostok hiányában szimpla, gyorsan felszívódó szénhidrát löttyökké válnak, amik kellően rossz hatással vannak a vércukorszintre.
  1. A B12 vitamin, kulcsfontosságú a központi idegrendszer működésében. KIZÁRÓLAG ÁLLATI eredetű élelmiszerekben található meg.
  1. A vas számos növényben megtalálható. De ez a vas nem ugyanaz, ami a vörös húsokban is megtalálható. A növényekben nem-hem vas, a húsokban hem vas található. A nem-hem vas pusztán 3-5%-ban hasznosul a növényekben levő oxálsav miatt. Hem-vas társaságában (hús mellett) viszont 15%-ban hasznosul.
  1. Az A vitamin a növényekben béta karotin formájában, az állati eredetű lelmiszerekben pedig retinol formájában van jelen. A béta karotin pusztán 1/6-a konvertálódik retinollá a szervezetben, szemben az “állati” retinollal, ami majdnem teljesen felszívódik. Retinol tartalmú ételek: tojás, vaj, húsok, húskészítmények, máj, vese, szív, halak.
  1. A cink bevitelhez rendszeresen fogyasztanunk kellene kagylót, de a tojássárgája, a marhahús, a borjúmáj is tartalmaz cinket. Mellettük a tökmag és napraforgómag cinktartalma is említésre kerül, de ne feledkezzünk meg róla, hogy a magvakat a magas omega6 tartalom miatt csak mértékkel fogyasszuk.
  1. A D vitamin szinte semmilyen élelmiszerben nem fordul elő, de kis mennyiségben szintén állati eredetű ételekben van jelen, úgy, mint a tojássárgája, tőkehalmáj, lazac.
  1. A növényekben jelen lévő zsírban oldódó vitaminok nem szívódnak fel zsír hiányában, hiába falja az ember tonna szám a karfiolt vagy a répát.
  1. A tárolás, sok száz kilométeren át való szállítás során a zöldségek, gyümölcsök vitamintartalmuk akár 70-80%-át is elvesztik.
  1. A zöldség túladagolás felborítja a szervezet kálium- és nátrium szintjét. A testnek mindkettőre szüksége van, de a zöldségeknek pusztán a kálium tartalma magas. A léböjt kúrák pont ezt a túladagolást segítik, hiszen lé formájában több kilónyi zöldséget fogyaszthat az ember naponta (arról nem is beszélve, hogy a fruktóz adagolás is roppant magassá válik ezáltal). Igen tudom, sokan mondják, hogy fantasztikusan érzik magukat egy-egy ilyen detox után, na de kérdem én, hogyan táplálkoztak előtte? 
  1. A zöldségek saját védekező mechanizmusa (lévén, hogy nem tudnak elmenekülni a támadók elől) szintén figyelemre méltó. Egy egészséges szervezetben a megfelelő bevitel nem ártalmas, a túlzott viszont lehet az, arról nem is beszélve, hogy betegség esetén igencsak figyelni kell a mennyiségekre. Ilyen védekező mechanizmusok például a goitrogének (kelkáposzta, karfiol, kelbimbó), amik egészséges szervezet esetén nem ártalmasak, de nagyobb mennyiségben pajzsmirigy megnagyobbodáshoz vezethetnek. Hőkezeléssel már javul a helyzet, de egyértelmű, hogy egy pajzsmirigy problémákkal küszködőnek extrán figyelni kell erre, nem pedig káposztaleves diétát tartani. Az IBS-ben szenvedők (irritábilis bélszindróma) kerülniük kell a FODMAP (Fermentable Oligo, Di- and Monosaccharides and Polyols) zöldségeket, melyek bélgázt, hasi puffadást és fájdalmakat okoznak. Ott vannak még a lektinek, amik miatt nem eszünk burgonyát, hüvelyeseket, és amik miatt a burgonyafélékkel (paradicsom, paprika, padlizsán) az autoimmun betegségben szenvedőknek figyelniük kell. Ezek a lektinek felelősek az elvékonyodó bélfalért, ami egy idő után áteresztővé válik (apró lyukak keletkeznek rajta), minek következtében az ürülékből visszaszivárognak baktériumok a szervezetünkbe, és autoimmun betegségeket váltanak ki.
  1. Attól, hogy valaki rengeteg zöldséget fogyaszt, még nem feltétlenül egészséges is. És ha teljes mértékben eltekintünk a növényekben lévő antinutriensektől (védekező rendszerük), még mindig ott van az a rengeteg permetszer, amit meggondolatlanul és boldogan szórunk rájuk, hogy nagyobb, szebb, gazdagabb legyen a termés.
  1. A kizárólag növényi táplálékokat fogyasztóknál rendszeres a fehérje-, vitamin- és ásványianyag hiány.
  1. Ha a húsevők ellen nagy érv az állatkínzás, akkor ne feledkezzünk meg az “emberkínzásról” ami a zöldségültetvényeken igencsak jelen van, hiszen a gyermekek etikátlan dolgoztatása sem újdonság, arról nem is beszélve, hogy alulfizetettek és bár a túlóra alap, nincs megfizetve.
15 ok, hogy elgondolkodjunk és ne higgyük, hogy a zöldség maga a mennyei manna, a húspedig az ördögtől való. Ez a cikk nem a zöldségek ellen szól, és a megoldás semmiképpen sem a bojkott. A cél pusztán annyi, hogy ha már savazunk valamit, akkor a másik oldallal is képben legyünk….és ami a legfontosabb: MEGÉRTSÜK VÉGRE, HOGY A KIEGYENSÚLYOZOTT TÁPLÁLKOZÁS NEM EGYOLDALÚ! Ugyanúgy szükségünk van zöldségekre és gyümölcsökre, ahogyan húsokra, zsírokra, halakra. A természet egy valódi csoda a maga nemében, amit kár lenne tönkretenni azért, mert valakik érdeke éppen azt szolgálja.

P. S. Kövess a Facebookon is, hogy képben légy az egészséggel!
Irodalom:




Néma gyilkossá válnak a német szénerőművek





Európában olcsóbb a szén, mint a földgáz, és mindig hozzáférhető, ellentétben az ingadozó kapacitású zöldenergiával. Németországnak nagyon kellenek a szénerőművek az atomenergia kiváltására. A légszennyezés azonban nem ismer határokat, és egész Európát sújtja.
Európában évente 22 300 idő előtti halálesetet okoz a kontinens háromszáz legnagyobb szénerőműve a légszennyezéssel. A különféle légzőszervi betegségek miatt kiesett munkaerő eurómilliárdokkal károsítja meg a vállalatokat és kormányokat – olvasható a Stuttgarti Egyetem tanulmányában. A halálozások száma még 2700-zal nőhet, amennyiben megépül legalább ötven (de akár hetven) európai szénerőmű, mint ahogy a beruházási tervekben szerepel, teszik hozzá a német kutatók.
Ez a háromszáz erőmű az Európai Unió áramtermelésének egynegyedét szolgáltatja, ugyanakkor a kén-dioxid keltette légszennyezés 70 százalékáért, illetve a kibocsátott nitrogén-oxid 40 százalékáért felelős az unió területén. A német kutatás szerint 2009 óta minden évben egyre több szenet égetnek el az erőművek.
Pedig a Világbank továbbra is a földgáz alkalmazását ajánlja, mert annak feleakkora a szén-dioxid-lábnyoma, mint a kőszéné. Továbbá bejelentette, hogy mérlegelni fogja a szénerőmű-építésre beadott kérelmeket, és csakis abban az esetben ad ilyenre hitelt, ha más forrásból nem megoldható az energiaellátás.
De ezt az ajánlást mintha senki sem hallaná meg: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 2017-re megfordulhat az eddigi arány, és a világ inkább szénből fogja fedezni az energiaigényét, mintsem kőolajból. Négy év múlva 1,2 milliárd tonnával több szenet fogunk elégetni, mint ma – mondja Maria van der Hoeven IEA-igazgató. Ez a mennyiség megegyezik azzal, mint amennyit évente használ fel Oroszország és az Egyesült Államok együtt.
A pénzügyi szempontok legyőzik az egészségügyieket
A szénből gyorsan és olcsón kinyerhető energia óriási hajtóerőt jelent: a világ 59 országában 1199 új szénerőmű építése van tervben a World Resources Institute kutatóintézet jelentése szerint. És a légszennyezés nem áll meg az országhatároknál.
Magyarország hiába tervez csupán egy új szénerőművet, a közelében egymás után épülnek majd fel hasonló létesítmények: Ukrajna 14 szénerőművet szeretne, Románia nyolcat, Bosznia-Hercegovina szintén nyolcat, Horvátország egyet, Szerbia négyet, Lengyelország tizenhármat, a Cseh Köztársaság négyet, míg Németország tízet. (A szénerőművek egészségügyi hatásairól itt talál interaktív térképet.)
A zöldenergia nem képes pótolni az atomot,
legalábbis így nem
Németországban már az áramigény szinte egynegyedét fedezik napelemekkel és szélturbinákkal, a zöldenergia aránya 2012-ben elérte a 23 százalékot. Az ország az utóbbi öt évben óriási energiaexportőrré vált, dacára annak, hogy nyolc atomerőművet is bezárt a fukusimai atomerőmű katasztrófája után.
2012-ben a németek 43,8 terawattóra elektromos energiát importáltak, ezzel szemben a főleg Hollandiába, Ausztriába és Svájcba irányuló áramexportjuk elérte a 66,6 terawattórát. A különbözet 1,4 milliárd eurót hozott Németországnak. (Egy terawattóra egyenlő egymilliárd kilowattórával.)
Igen ám, de ennek zöme kényszerexport: nyári napokon délidőben óriási fölösleg keletkezik napenergiából, és olykor szélenergiából is, amit a németek szó szerint átnyomnak a határon, hogy az adott pillanatban ne terheljék túl a hazai hálózatot. A szén- és gázerőművek ennél kevésbé rugalmasak, nem lehet őket naponta be- és kikapcsolni, a téli hónapokban ráadásul elengedhetetlenek az energiaigény egyenletes fedezéséhez.
Vagyis az atomenergiát csakis úgy lehet kiváltani, ha mind a zöld, mind a fosszilis eredetű termeléstfelpörgetik. Ez utóbbinak viszont az az ára, hogy több üvegházgázt bocsátanak ki, és szennyezik a levegőt.
A német kormány úgy ösztönzi a zöldenergia elterjesztését, hogy húsz évre fix felvásárlási árat hirdetett a megújuló forrásból származó, a hálózatra visszatáplált energiára. Csakhogy ez a fix ár nincs tekintettel az ingadozó termelésre, vagyis arra, hogy a zöldenergiában szegény hónapokban a fosszilis erőművek veszik át a termelést, amelyek közül a földgázas költségesebben üzemel, mint a szénerőmű, mert a gáz drágább, mint a szén.
A német fogyasztóvédők szerint a beszerzési árak közötti különbözetet az áramszolgáltatók tovább fogják hárítani a lakosságra. A folyamat szintén a „gazdaságos” szénerőművek felértékelődése irányába mutat.
A Nemzetközi Energiaügynökség korábban még aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Németország a nyolc atomerőmű bezárása után bejelentette, a többi kilencet is leállítja 2022-ig. Az IEA úgy vélte, hogy ezzel a lépéssel a németek egész Európában felhajtják az áram árát. Az ügynökségnél azonban teljes pálfordulás tapasztalható, most már biztosítottnak látja a német energiaellátást legalább 2015-ig, írta a Spiegel Online magazin május végén. Az álláspont változásában közrejátszhat az új szénerőművek terve.
Veszélyesebbek a szénerőművek, mint a közutak
A fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) elégetésével okozott légszennyezés 2010-ben világszerte 1,4 millió életet követelt. Ha folytatódik a jelenlegi trend, 2030-ra már 2,1 millió haláleset róható föl a terhére, olvasható a spanyol DARA független humanitárius szervezet klímakockázati tanulmányában. 2050-re a légszennyezés lesz a vezető halálok a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD 2012-es jelentése szerint.
Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és a Cseh Köztársaságban már ma többen halnak meg szénerőművek légszennyezése miatt, mint közúti balesetben, állapították meg a Stuttgarti Egyetem kutatói.
Németországban és az Egyesült Királyságban az arány még nem fordult át. De tartani lehet a bekövetkezésétől, mivel az európai statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint, Litvánia és Málta mellett épp az előbbi két országban emelkedett a szén-dioxid-kibocsátás 2012-ben. Az unió teljes kibocsátásának hetven százaléka alig hat országból ered: Németországból (728 millió tonna), az Egyesült Királyságból (472 millió tonna), Olaszországból (366 millió tonna), Franciaországból (332 millió tonna), Lengyelországból (297 millió tonna) és Spanyolországból (258 millió tonna).
(Köszönet Thomas Hoffmannak a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségéért.)
Kép forrása: A Vattenfall Europe AG szénerőműve Jaenschwaldéban, AFP/Patrick Pleul


A vaskorba költözött és megalapította Újszkítiát





Több mint 25 év alatt hozta létre Cziráki Viktor a Regöly melletti Újszkítiát. Jurtákat, rúdsátrakat, földkunyhókat épített, közüzemi szolgáltatások igénybevétele nélkül él párjával a skanzenben.
(A cikk 2009. szeptember 1-én jelent meg, aktualitásából azonban mit sem vesztett.)
Mostanában sok időt tölt a kovácsüllő mellett Cziráki Viktor. Régészeti reprodukciókat készít, főleg szkítahun és avar tárgyakat: harci csákányokat, késeket, nyílhegyelet és fibulákat, amelyek a ruhák összetűzésére szolgáltak. 
Gyermekkorától fogva érdekli a földbe süllyedt múlt, Regölynek azon a részén nőtt fel – a Sáncban –, ahol valaha egy kelta földvár állt. Ahol, ha egy kicsit megkapirgálták a talajt, cserépedény-töredékekre bukkantak. 
A 41 éves férfinek ugyan van bejelentett lakása a faluban, de télen-nyáron kinn él, egy felhagyott homokbánya mellett párjával – a szövő és fazekas végzettségű Somos Judittal –, egy rekonstruált vaskori házban. 
– Hogyan indult ez a "vállalkozás"? 
– Az elhagyott homokbánya környékére 1982-től jártam ki több-kevesebb rendszerességgel. Aztán, 1993-ban megvettem a területet. A kilenc hektár nagy része állattartásra szolgál, kisebb részén skanzent alakítottam ki. 
Van itt körülbelül 15 korhű építmény, az utolsó jégkorszaktól az államalapításig, a 15-20 ezer éves paleoszibériai jurtától, az Árpád-kori földházig. Vannak félig-meddig vadon tartott lovak, racka juhok, kecskék. 
Fokozatosan alakult ki a mai arculat. Eleinte, 1991-ig még volt munkahelyem Szekszárdon, az önkiszolgáló étteremben, s csak szabadidőmben foglalkoztam földkunyhók, rúdsátrak készítésével, berendezésével. De mikor az állásom megszűnt, teljesen a kísérleti régészet felé fordultam. Az érdekelt, mit, hogyan tudtak megcsinálni a Kárpát-medencébe érkező népek, a szkíták, avarok, kelták, magyarok, az akkori anyagok és technikai ismeretek felhasználásával. 
– Itt semmi modern dolog nincs? 
– Néhány akkumulátort használok, elsősorban a villanypásztorhoz, de a víznyeréstől a fűtésig, világításig mindent igyekszem hagyományos módon megoldani. Sok gyertyát fogyasztunk. A legnagyobb építményben, a vaskori házban lakunk. Pár éve még a jurtákba is átköltöztünk egy-egy évszakra, de most már azok inkább a korabeli körülmények bemutatására, illetve a vendégek elszállásolására szolgálnak. Jártak már itt Japántól az USÁ-ig mindenhonnan, turisták. 
– Hány hasonló létesítmény lehet az országban?
– A skanzenek gomba mód szaporodnak. De ismereteim szerint olyan hely nincs, ahol valaki ott is él.  Van, ahol állatokat tartanak nomád módon, máshol korabeli technikával készítenek szerszámokat, dísztárgyakat, vagy mész helyett fehér földfestékkel pingálják ki a falat, és tüzet csiholva gyújtják meg a cseréppipát. Én ezt mind csinálom, életvitelszerűen. Bár lehet, hogy nem olyan profi módon, mint ott, ahol fizetett, képzett személyzet végzi és állami pénz is támogatja a múltidézést.
– Miért fontos ez a múltidéző életvitel?
– Hagyománytiszteletből és szabadságvágyból. Régebben nagy társaság gyűlt itt össze. Lovagoltunk, íjászkodtunk, lovas íjászversenyeket rendeztünk. Blues kocsmákban is megfordult a baráti kör, ám egy idő után a kocsmázásra tevődött a hangsúly, s akkor kiszálltam. Lakhelyünk, az Újszkítia nevű skanzen főépülete, eredetileg közösségi háznak készült. De a közösség szétesett. Mostanában, ha összejövünk, kortörténeti ismertetőket kézműves találkozókat tartunk. Volt már, hogy 250 személynek főztünk a százliteres bográcsban.  
– A hagyományápolás nem egy jövedelmező tevékenység. Miből tud megélni?
– Isten kegyelméből.
– És meddig, hány éves korig lehet ezt csinálni? 
– Már sokan kérdezték. Nem tudom. Létre hoztam valamit 25 év alatt, nem szeretném feladni. 
– Gyereke van?
– Nem az én küldetésem a gyereknevelés. Elvégzik azt mások. Én másra születtem.
– Mire?Arra, hogy életben tartsak és megtekinthetővé tegyek egy olyan világot, ami nélkülem feledésbe merülne. Ha mindenki beszáll a mókuskerékbe, nem marad olyan ember, aki feltámassza a múltat.
– Támogatja ezt a tevékenységet a falu, a megye, az állam vagy valaki?Soha nem kértem semmit, csak azt, hogy hagyjanak békén. Eleinte űzött vadként éltem, aztán, a rendszerváltás után, mikor már nem lehetett a másként gondolkodó és élő embereket büntetlenül piszkálni, beérték azzal, hogy csodabogárnak tekintsenek. Egyesek vadul nyerészkednek, mások hosszú sorokban állnak a segélyért; nem érdekel. Én megteremtettem a magam világát, s előteremtem a működtetéséhez szükséges anyagiakat is. Remélem, hogy akik nem tettek hozzá, elvenni sem akarnak belőle. 
Cziráki Viktor a Skanzenben Fotó: Lehőcz Péter


Hobbitfalva és mások




Földházak már a vaskorban léteztek. Ha valamennyire át szeretnénk élni, hogy mit érzett a vaskori ember, amikor belépett barlangszerű házába, amely védelmet nyújtott a hideg, a szél ellen, akkor lépjük át egy földház küszöbét.
Vagy Zsákos Frodó helyébe képzelhetjük magunkat a barátságos Hobbitfalván.
A földház definíciója.
A földház eszméje illeszkedik az ökológiai túlélés, az önellátásra való törekvés ma már aktuális trendjéhez.A földház agyagból, sárból, vályogból épül, de földház az is, amikor a házat földréteg védi. Ennek fő előnye, hogy a ház összekapcsolódik a föld 12-14 fokos klímájával.
Energiatakarékos, jó szigetelő
b_200_200_16777215_00___images_watermarks_af029462.jpgLeuzinger ház Arniban, Svájc
Míg a levegőbe magasodó házakból kiszökik a páratartalom, a hő, a földház a maga szigetelő talajköpenyével védi a bennlakókat a csapadéktól, a fagytól és a széltől. Ezzel a módszerrel sikerrel hasznosul a föld, a növényzet hő és hangszigetelő hatása, télen a lakótérben marad a föld hője, nyáron pedig kívül reked a hőség, légkondicionálóra nincs szükség.
Vagyis energiafelhasználásuk jóval alacsonyabb, mint a hagyományos épületeké. Az energiatakarékosság tovább fokozható napkollektoros és hőszivattyús kombinált rendszer alkalmazásával.
Belesimul a környezetbe
A földház a lakók igényei szerint, a terephez illeszkedve alakítható ki, mint környezetbarát és energiamegtartó létesítmény. A bejárás a tetőn át is megoldható. Máskor hőszigetelt üvegezésű télikertben majd az előtetővel fedett lugasban és onnan a kertben folytatódik a lakótér, mintegy folyamatos átmenettel illeszkedve a természetes környezetbe.
A gyakran fűvel borított házból csak a garázs, esetleg a bejárathoz vezető lépcső látszik kívülről, ám a ház így is elegendő természetes fényt kap az előszeretettel alkalmazott pl. átriumos megoldások révén, és a helyiségek a tetőn elhelyezett ablakokon, üvegkupolákon keresztül kapnak természetes fényt.
b_200_200_16777215_00___images_watermarks_alf_3.jpgföldház Wisconsinban, Madison, USA
Domb
Dombházról beszélünk, ha nincs hagyományos tető, lényegében az épület boltívekből, kupolákból áll, amely vízszigetelést és vízelvezető rendszert kap. Minden helyiség a kertre, a természetre néz.
Zöldtető
Ha a tetőszerkezetre geotextilia, kavics, majd 60-70 cm vastagon föld kerül, máris kezdődhet a tetőkert kialakítása, ahol olyan növényeket alkalmazunk, amelyek jól tűrik a szárazságot, és minimális az ápolási igényük. Néhány példa: Varjúháj, kövirózsa, deres csenkesz. Mindez öntözést nem igényel.
b_200_200_16777215_00___images_watermarks_alf_4.jpgLättenstrasse házai, Deitekonban, Svájc
Peter Vetsch
A nemzetközi ismertségnek örvendő, eredetileg mezőgazdasági szakiskolát végzett Peter Vetsch, svájci építész, az ökológiai építészet legismertebb szakembere 1974 óta úttörő szerepet játszik a földházak tervezésében.
Az általa tervezett otthonok földrengés és tornádómentesek. Jellegzetes, barlangot idéző házaiból hiányzanak a négyszögletes szobák és az éles szegletek. A mellékelt fotón láthatók a Lättenstrasse házai, Deitekonban, Svájcban.
Deca Architecture
Egy másik modern irányvonalat képvisel a kősivatag ház Ezt a négyszögletes szerkezet Deca Architexcture (nemzetközi fiatal építészek fóruma, athéni központtal) tervezte, természetes fényt, hőt használ, és hűtésre a kereszthuzatot alkalmazza. Két szomszédos hegy találkozásánál épült. Alkalmazza a tradicionális görög elemeket. Csak középről látható a ház maga, és akkor is inkább eltemetett romokra emlékeztet.


VOLT EGY RÁKJA, MEGGYÓGYÍTOTTA MAGÁT: GYURI BÁCSI, A BÜKKI FÜVESEMBER





Napjaink modern kori emberének is tud újat mutatni a bükki füvesember. A nyolcvanöt éves, energikus Szabó Gyuri bácsi a sámánok, gyógyítók mai utóda.
Korábbi írásunk: Ötszáz év tudását őrzi a bükkszentkereszti füvesember, akit hatéves korában szemelt ki utódjául javasasszony nagymamája.
A bükkszentkereszti füvesember ősi gyógyító család sarja, huszonegyedik a generációk sorában. Több száz év tudását, hagyományait folytatja. Nagymamájától, a javasasszonytól örökölt ismereteit ma is eredményesen kamatoztatja. A bükki környezet által kínált természetes élővilágból 150 féle gyógynövényt ismer és használ.Leghíresebb felfedezése a cukorbetegség elleni tea, emellett számos komoly betegséget megelőző és gyógyító készítménye van.
Minden bajra van orvosság
Gyuri bácsi vallja, hogy szinte mindent meg lehet gyógyítani. „Gyógyszeripar csak kétszáz éve van, előtte növényeket használtak” – hangoztatta. A füvesember szerint a növények rengeteg mindenre jók, hatóanyaguk többféle gyógyhatással bírhat. Követendő példákat az állatvilágból említ. A csimpánz 40 féle gyógynövényt ismer a gyomorpanaszokra, az elefánt a szülés megkönnyítéséhez szintén gyógyító leveleket fogyaszt.
Gyuri bácsi zsákjában minden problémára akad valami, szinte beleszédül az ember a kínálatba és beleborzong a rengeteg nyavalyába, amikor rájön, hogy ez is, az is gyötri.
A népi gyógyító nem ellensége az orvostudománynak, sokszor hivatalos nemzetközi klinikai eredményekre, statisztikákra hivatkozik, amelyek alátámasztják a hagyományos megfigyeléseket. Példaként hozta fel, hogy a székely nők szilvalekvárral gyógyítják a mellrákot. A szilvában lévő 5741 antioxidáns képes erre is.
A fiatalos Gyuri bácsi tökéletesen egészséges, bevallása szerint tesz is érte. A gyógynövények használatával tudatosan működteti szervezetét. Volt egy rákja, meggyógyította magát..
Sok komoly betegség oka lehet a magas vérnyomás, megelőzésére a galagonya tea, míg idegrendszeri problémákra a pásztortáska alkalmazható. Az egészséghez, a fiatalos szervezethez elengedhetetlen a méregtelenítés, a máj és vese tudatos működtetése. Sok folyadékot, diólevél-, bodza-, nyírfalevél, csalán-, mezei zsurló és galaj teákat javasol a nagy gyógyító. A nyírfalevél eredményesen alkalmazható vesekő ellen is. Van megoldás hepatitis ellen is, 6-8 hétig diólevél teával érdemes kezelni.
Ödéma ellen a tejoltó galaj tea valamint a fehérkáposzta ráhelyezése ajánlott. A citromfű teája idegnyugtató hatású, egy ötven éves kora óta ezt fogyasztó illető száznégy évig élt.
Az elektroszmogtól szenvedő emberiséget kínozzák a szervezet belső rezgései is, amelyeket a természetben, akár egy fa érintésével érdemes levezetni.
Még akár a rák is gyógyítható
Gyuri bácsi azt is vallja, hogy minden betegséget meg kell beszélni az orvossal, ám szerinte a gyógyszerek ötven százaléka kifejezetten káros, negyven százaléka pedig nem ér semmit. Az élelmiszer- és a vegyipar még veszélyesebb számunkra.
A rák mindig is gyógyítható volt, de jobb, ha megelőzzük, vallja a füvesember. A rengeteg emésztési zavar oka a savasodás, ami annak köszönhető, hogy sok szemetet eszünk. A rák nem tudja megtámadni a lúgos szervezetet. A savak ellen jó fegyver például a szódabikarbóna. A szervezet lúgosan tartásához a közönséges galaj is jó gyógyszer, gyomorrákra, agydaganatra pedig a petróleum fogyasztása lehet a megoldás, ahogyan ezt gyógyulások igazolják.
Gyuri bácsi szerint a betegségek egyik oka a rossz étkezés. Amellett, hogy nem rágjuk meg rendesen az ételt, ami emésztési problémákhoz vezethet, az ember szájában több baktérium található, mint a végbelében. Ha az ember rendesen rág, nem tudja túlenni magát, nem hízik el.
Megelőzhető a cukorbetegség is?
A cukorbetegséget nagy problémának tartja, amit meg lehet előzni. Gyuri bácsi szerint az emberek évente 35 kiló cukrot esznek, nem csoda, hogy a szervezet nem tudja termelni az inzulint. A rákos sejtek cukorral táplálkoznak, a gyógynövények, az áfonyalevél, a szederlevél, a málnalevél, a csicsóka viszont segítenek a cukorháztartás egyensúlyának biztosításában. Lassítják a felszívódást, pótolják az inzulint.
Bélproblémákra, krónbetegségre a diólevél tea lehet megoldás, aranyérre az öngyógyító képességgel rendelkező friss útifű levelét ajánlja. Gyomorideg ellen az orbáncfű a legjobb.
Babaváró-program
Gyuri bácsi szerint a népességszaporodás nehézségeit a rossz táplálkozás is okozhatja, ő maga az általa kifejlesztett babaváró-programmal igyekszik segíteni a helyzeten. A programot néhány éve Orbán Viktornak átadta. Kicsit személyes sikernek is érzi, hogy az elmúlt évben 3,1 %-kal nőtt a születések száma.
A program három lépcsőben tisztítja meg a leendő szülők lelkét és szervezetét, felkészíti őket a nagy feladatra. Az anya szervezetét, pajzsmirigyműködését teákkal, szurokfűvel, cickafarkfűvel, diófalevéllel tisztítja és erősíti. Az apáknál a spermium termelését fürj tojás sárgájával és barna sörrel lehet növelni. A harmadik lépcsőben a nemi hormonok termelését serkentik növényi ösztrogén alkalmazásával.
A program sikerét mutatja a nagy nemzetközi érdeklődés is. Magyarországon a meddőnek mondott házasságok 30 százalékában már sikert értek el a módszerrel.
Forrás: egriugyek.hu


Hamar elkészül az ügyes háziasszony vegetája




A mai harmincas generáció jól eltanulta szüleitől az eszement vegetázást, ezért nem tud nagy részük egy jó levest, vagy egy még jobb rizst főzni, mert szórja bele az egyenízt. Élet a vegeta után és egy vegetapótlék, ha már muszáj.
Nehéz leszakadni a megszokásról, pláne ha anya is úgy csinálta, ezért a nyelvünk hívja és minden ételben lélekszakadva keresi a vegeta és a leveskockák intenzív ízét. Nagyon nehéz leszokni, sokaknak nem is sikerül.
Levesek, raguk és pörköltek, burgonyafőzelék, paprikás krumpli, rizottó, eddig ezekbe láttuk barátnőinket vegetát szórni, és ezeket jelölték meg ismerőseink is, mint az ízesítőkockák és a vegeta elsődleges célételeit, pedig mindegyiknek, sőt akár a jó minőségű főtt rizs fűszerei is legfeljebb a bors, esetleg más fűszernövény, fűszerpaprika és a bouquet garni, vagy még ennyi se. Vagy egy pohár kiváló bor. Slussz. Azok valók bele. Azoktól lesz az étel harmonikus, az alapanyagot is érvényesülni hagyó szép étel, nem pedig egyenízű valami.
Egy mindig ugyanolyan, de igazán sehova sem illő zöldségkatyvasszal jó eséllyel elnyomjuk, összezavarjuk, nem pedig kiemeljük az ízeket. Persze aki ezt az egyenízt szokta meg, az azt hiszi neki az kell, de az élet túl rövid ahhoz, hogy megszokásaink szűk kis komfortzónájában toporogjunk körbe-körbe és ugyanazt az ízt érezzük abban a kis időben, amit már nem anyu tesz elénk, hanem van választásunk.
A zöldségekből és fűszerekből készített fűszerkeverék attól még biztos nem hülyeség, sőt, jól elkészítve és jó helyen használva képviselhet hozzáadott értéket. Azt pontosan nem tudjuk hol, legfeljebb a fűszerkeverékbe használt zöldségeket eleve tartalmazó ételbe -zöldségleves- tudjuk elképzelni, de ha már rászoktak, és életük része, akkor inkább az alábbi receptet kövessék és használják, amikor úgy érzik, használni kell. Vagy vigyenek ajándékba egy üveggel anyukájuknak, ő már úgyse fog megváltozni, de ennek örülni fog.
De inkább jöjjenek le róla. Pár hónapig fura lesz, utána pedig előjönnek, és értelmet nyernek olyan varázslatok, mint a friss kakukkfű, a babérlevél, vagy a zöld rozmaring tiszta ízei, amik olyan egyértelműek és karakteresek, hogy képesek harmonizálni és kapcsolatba lépni más alapanyagok ízével, aminek alakítása remek móka. Sokkal remekebb, mint mindent meghinteni egy kis répával, zellerrel és kelkáposztával.
A házi vegetaszerűség, a kisebbik rossz
Nem kell szárítani, darálni, 15 perc alatt készen van és a pirítás alatt keletkező pörzsanyag még extrán finommá teszi. Ha sózzák, azt később vegyék figyelembe a használatkor, ahogy a receptben található olajat is.
  • 1 szál sárgarépa megtisztítva, lereszelve
  • 1 póréhagyma hosszában negyedelve, majd finomra szeletelve
  • 5 db zellerszár finomra szeletelve
  • 5 szál friss kakukkfű
  • 2 db babérlevél
  • étolaj
Nagy serpenyőbe egy kevés olajat öntök, azon magas lángon átforgatom a zöldségeket a fűszerekkel együtt. 5-6 percnél tovább nem sütöm, forrón sterilizált üvegbe töltöm és rögtön lezárom. 


A sok ülés a rövid élet titka






Napi átlag hat óra folyamatos ülés öt évvel rövidíti meg még az egyébként aktív és látszólag fitt emberek életét is, írja új kutatások alapján a New Scientist. Az ülés káros hatása csak gyakori felállással és testmozgással védhető ki.
A rendszeres mozgás fontosságát az egészség megőrzésében régóta hangsúlyozzák az egészségügyi szakemberek. A legújabb kutatásokból azonban kiderült, hogy napi egyszeri kocogás vagy edzőtermi munka nem semlegesíti az egész napos hosszú üldögélés káros hatásait. Természetesen nem szabad lebecsülni az alkalmi mozgás előnyös hatásait sem, de igazán azzal teszünk jót magunknak, ha óránként többször fölállunk, és akár csak pár perc járkálással megmozgatjuk tagjainkat.
A gyakori mozgás jelentőségére először Michael Jensen, az amerikai Mayo Klinika kutatója és munkatársai figyeltek fel. Az elhízást vizsgálva azt vették észre, hogy azok az emberek, akik időnként spontán felugrálnak és járkálnak egy kicsit, akkor sem híznak el, ha néha a kelleténél többet esznek. A vizsgálati alanyok nem jártak edzőtermbe, csupán többet voltak talpon, mint a társaik. "Ez a mozgáskényszer elgondolkodtatott bennünket, és elkezdtük kutatni, mi a jelentősége a jó egészség fenntartásában" - nyilatkozta Jensen a New Scientist-nek.
Az inaktivitás káros hatásai
Így jött létre egy új kutatási terület, az úgynevezett inaktivitáskutatás, amely feltárta, hogy az inaktivitás, különösen az ülés nagyon rosszat tesz az egészségnek. Ez első pillantásra talán felesleges kijelentésnek tűnik, annyira nyilvánvaló. Itt jön azonban a váratlan csavar. Az inaktivitás még akkor is káros, ha egyébként rendszeres testgyakorlást is végez valaki. Az edzőterembe járás nem jogosít fel minket arra, hogy a nap többi részében nyugodtan üldögéljünk a fenekünkön.
2010-ben az Amerikai Ráktársaság egyik kutatócsoportja 123 000 középkorú felnőtt 14 éves követési adatait dolgozta fel Alpa Patel vezetésével. Amikor a kutatók összehasonlították azoknak a halálozási arányát, akik napi hat órát vagy többet ültek, azokéval akik három óránál kevesebbet töltöttek ülő helyzetben, valamint figyelembe vették az egyéb körülményeket, például az étrendet is, meglepő erdeményt kaptak. A fotelban töltött plusz idő 37 százalékkal növelte a nők és 17 százalékkal a férfiak mortalitását. A két nem halálozási aránya közötti nagy eltérésre nem találtak magyarázatot.
Egy másik tanulmányban a Queenslandi Egyetem kutatói 8800 ausztrál tévénézési szokásait elemezték. Számításaik szerint azok a 25 éven felüliek, akik napi hat órát ülnek a tévé előtt, átlagosan nagyjából öt évvel rövidítik meg az életüket azokhoz képest, akik egyáltalán nem néznek tévét.
Sok más tanulmány is hasonló következtetésre jutott. E bionyítékok elemzése során David Dunstan, a melbourne-i Baker IDI Szív és Diabétesz Intézet kutatója és munkatársai úgy vélik, hogy a túlzott ülést a fizikai aktivitástól és az egészségi állapottól függetlenül ható tényezőként kell kezelni. Az üzenet egyértelmű. Az órákon át tartó folyamatos és mozdulatlan ülés egészségügyi kockázatot jelent függetlenül attól, hogy mit csinál valaki a nap többi részében. Ugyanúgy, ahogy nem lehet semlegesíteni napi 20 szál cigaretta elszívását egy több kilométeres hétvégi futással, az alkalmi nagy intenzitású edzés sem törli el az órákon át való tévézés hatását.
Az Amerikai Ráktársaság korábban már említett tanulmányából az is kiderült, azoknak a sokat ülő embereknek is magasabb a halálozási arányuk, akik napi 45-60 percet töltenek edzéssel. Úgy tűnik tehát, hogy a káros hatás önmagából a hosszú inaktivitásból ered. Ha ez igaz, akkor messzemenő következményei vannak. Az alvást leszámítva - amelynek jótékony hatása vitathatatlan - az összes inaktívitás, például az olvasás vagy az ülőmunka, ugyanolyan káros, mint a tévézés.
Annak megállapítására, hogy mennyire ülő típusú valaki, ausztrál kutatók több száz önkéntesre szereltek akcelerométert és inklinométert, hogy rögzítsék a napi aktivitásukat. Az akcelerométer azt méri, mennyire energikusak a mozgások, az inklinométer pedig azt, mennyi időt tölt valaki ülő helyzetben. Az eredmények lehangolóak. A napi 15-17 óra ébrenlét 55-75 százalékát töltjük ülő helyzetben. A mérsékelt vagy élénkebb aktivitás - amelyet az emberek előszeretettel neveznek "edzésnek" - mindössze az idő 5 százalékát teszi ki.
A kevés mozgással összefüggő anyagcsere-változások
"Evolúciós szempontból felépítésünk az aktivitáshoz alkalmazkodott" - véli Audrey Bergouignan, a denveri Colorado Egyetem emberélettannal foglalkozó munkatársa. A kutatónő ágynyugalommal kapcsolatos kutatásokat folytat az űrkutatási ügynökségek megbízásából. A csoport elsősorban a súlytalanság űrhajósokra gyakorolt hatásával foglalkozik, de az eredmények alkalmazhatók a földi inaktivitásra is.
Egy jellemző tanulmányban egészséges és korábban aktív önkénteseknek kellett ágyban feküdniük egy naptól három hónapig terjedő ideig. "Olyan anyagcsere-sajátosságok alakultak ki bennük, amelyek az elhízott emberekre és a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőkre jellemző" - mondja Bergouignan. A vizsgálat feltárta, hogy az inaktivitás összetett anyagcsere-változások egész sorát idézi elő. A nem használt izmok például nem csak visszafejlődnek, hanem az izomrostok aránya eltolódik a lassú típusú (zsírt égető) rostok felől a gyors típusú izomrostok felé, amelyek inkább glükózt használnak energiaforrásként.
Az inaktív izmokban csökken a mitokondriumok száma is, amelyek szintén a zsírégetést segítik elő. A kevés munkához szénhidrátokat felhasználó izomzatban így felhalmozódnak az elégetetlen lipidek. "A vér nagyon zsírossá válik" - mondja Bergouignan. Ez magyarázza azt, hogy miért jár együtt az ülő életmód a szívbetegségekkel.
Másik változás az inzulinrezisztencia, egy diabéteszhez hasonló állapot kialakulása, amelynél a vérben glükóz halmozódik fel annak ellenére, hogy a szervezet termeli a cukor lebontásához szükséges inzulint. Mindez ijesztően gyorsan - akár három napon belül - kialakulhat.
Hogyan védhetők ki a sok ülés ártalmas hatásai?
A legtöbb ember a munkája miatt rá van kényszerítve a hosszas üldögélésre. Nekik sem kell azonban új állás után nézniük. Először is fontos leszögezni, hogy a testedzést változatlanul előnyösnek tartják a szakemberek, még akkor is, ha egy óra testmozgás nem törli el a több órás ülés okozta káros hatásokat, de így is jó hatással van az egészségre.
A leghasznosabb azonban az, ha minél gyakrabban - lehetőleg 20 percenként, de óránként legalább egyszer 5 percre - megszakítjuk az ülést és megmozgatjuk tagjainkat. Már egész csekély aktivitásnövelés - amilyen pár perces járkálás - is bámulatosan hatásos. "Minden aktivitás, ami a nyugalmi anyagcsere-rátát 1,5-szeresére emeli, jelentősen csökkenti az ülés okozta kockázatot" - mondja Marc Hamilton, a Louisianai Állami Egyetem inaktivitáskutatója. Üldögélve az ember 1-2 kalória energiát használ fel percenként. Sétáláskor ez az érték 3-5 kalóriára emelkedik, tehát már ez is elegendő az ülés káros hatásainak csökkentéséhez. A kutatók a megrögzött tévénézőknek is azt javasolják, hogy a reklámszünetekben álljanak fel és járkáljanak kicsit. Aki biztosra akar menni, annak célszerű beszereznie egy futópadot, és azon kocogni óránként pár percet. Ezzel évekkel meghosszabbíthatja az életét.
Forrás: AFP/SPL




Olcsóbban adunk mindent, mint a nagy bevásárlóközpontok




Aki a békésszentandrási iskolakert környékén jár, virágzó kertészetet láthat ott. Igaz, ma már nem apró gyermekkezek tanulják a földművelés alapjait, hanem közmunkások fogják a kapanyelet.
A 0,9 hektáros iskolakertben Kovács Ferenc munkavezető kalauzolt bennünket. A terület egy részébe gyümölcsfákat telepítettek, a fennmaradó (nagyobb) részen zöldségeket termesztenek. Az uborkától a paradicsomon át a patisszonig és a káposztáig szinte minden megtalálható itt, amire egy konyhában szükség lehet. Paprikát és paradicsomot fóliában is termesztenek, de a szabadföldi is szépen fejlődik már. Kovács Ferenc büszkén mutatta a magasra felfuttatott uborkákat, amelyek így sokkal több és szebb termést hoznak, mint ha a földön futnának.
Azt már Sinka Imre polgármestertől tudtuk meg, hogy a csaknem egyhektáros kertben megtermelt zöldségeket a szentandrási lakosság részére értékesítik.
– Olcsóbban adunk mindent, mint a nagy bevásárlóközpontok. Egyre többen vásárolnak az önkormányzattól, mert itt mindig friss a paradicsom, a patisszon és a többi zöldség. Nem panaszkodhatunk, el is fogy minden. Célunk, hogy a település egyre inkább önellátó legyen – mondta a polgármester. Hozzátette: az iskolakertet a Start közmunkaprogram mezőgazdasági alprogramjának keretében művelik. Az értékesítésből származó bevételt teljes mértékben visszaforgatják a termelésbe.
Virág Sándortól, a polgármesteri hivatal településüzemeltetési előadójától megtudtuk, hogy a mezőgazdasági alprogram keretében 30 embernek tudnak munkát adni. Az iskolakerten kívül 1,9 hektáron burgonyát, 2,7 hektáron paradicsomot, 1,9 hektáron céklát és szintén 1,9 hektáron babot is termesztenek a szentandrási határban. Emellett 5,6 hektáron búzát, 2 hektáron pedig napraforgót vetettek.


Meghátrál Európában a Monsanto



Újabb győzelemként, a géntechnológiai ipar európai kudarcának beismeréseként értékeli a Magyar Természetvédők Szövetsége a Monsanto bejelentését, hogy a cég vissza kívánja vonni az új génmódosított fajtákra vonatkozó engedélykérelmeit.
Nemzetközi hírügynökségek tették közzé szerdán a hírt, amely szerint a Monsanto európai elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy a cég vissza fogja vonni az új génmódosított fajtákra vonatkozó európai termesztési engedélykérelmeit. [1,2] A Reuters arról is beszámol, hogy az Európai Bizottság szóvivője megerősítette: hozzájuk is érkezett jelzés a Monsanto ilyen szándékáról. A hírek szerint a cég bejelentése öt génmódosított kukorica fajtacsoport, valamint egy-egy génmódosított szója ill. cukorrépa fajtacsoport termesztési engedélykérelmének visszavonására vonatkozik.
Az amerikai óriáscég bejelentése mögött az áll, hogy Európa lényegében bezárkózott a génmódosított növények előtt, a lakosság túlnyomó része nem kér a génmódosít élelmiszerekből, számos tagállam (köztük Franciaország, Németország, Magyarország ill. legutóbb Olaszország is) betiltotta a MON810-es génmódosított kukorica termesztését. Ezért Európában a génmódosított növények termőterülete nem éri el a mezőgazdasági területek 0,1 százalékát sem. Ennek köszönhetően a BASF már tavaly közölte, hogy génmódosított termékeivel kivonul az európai piacról. [3]
A Monsanto tegnapi bejelentése géntechnológiai ipar európai kudarcának beismerése. A génmódosított termékeknek nincs piaca Európában: sem a fogyasztók, sem a gazdák nem kérnek belőlük. Most, hogy a géntechnológiai cégek egymás után kihátrálnak Európából, ideje lenne végre minden erőforrásunkat egy környezetbarát, tisztességesebb mezőgazdaság szolgálatába állítani, amely a fogyasztók igényeit szolgálja, miközben védi a természeti környezetünket és megerősíti a helyi közösségeket – reagált a hírre Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
Jóllehet, az óriáscég döntése jelentős győzelem a génmódosított növények térnyerése elleni küzdelemben, nem szabad hátradőlni. A Monsanto ugyanis továbbra termeszteni kívánja Európában a MON810-es génmódosított kukoricát, még inkább ki akarja terjeszteni a vetőmagok feletti ellenőrzését, és növelni akarja a földjeinket, vizeinket és testünket is elszennyező [4] mezőgazdasági vegyszerek eladását – tette hozzá Fidrich Róbert.
Mivel Dél-Amerikából és az Egyesült Államokból több millió tonna génmódosított szója érkezik Európába, köztük hazánkba is, amelyet elsősorban takarmányként használnak fel, sürgetjük a kormányt, hogy az importált génmódosított szója kiváltása érdekében mielőbb valósítsa meg a Nemzeti Vidékstratégiában szereplő Nemzeti Fehérjeprogramot – fűzte hozzá a Magyar Természetvédők Szövetségének a programvezetője.
Jegyzetek:
« vissza


Százmilliónyi arany hever az utca porában





Meghökkentő mennyiségű nemesfémet remél utcák tisztításából egy cég Nagy-Britanniában. A Veolia Environmental Services nevű vállalat 40 városban söpri az utcákat és várakozása szerint évente 1 millió font (350 millió forint) értékű aranyat, platinát, palládiumot és ródiumot takarít be.
A nemesfémek az autók katalizátoraiból, a kipufogógáz révén kerülnek a kövezet felszínére, de az utca pora eddig egyszerűen szeméttelepekre vagy komposztálókba került. A Veolia azonban Ling Hallban nemesfémkinyerő üzemet épített, ahol a szemét jó pár tisztítási fázison, szűréseken és vegyszeres mosásokon megy át, hogy végül kiadja magából értékes részecskéit.
Richard Kirkman, a cég műszaki igazgatója elmondta, az utca porában nagyjából olyan arányban fordulnak elő a nemesfémek, mint az ércben, így az egész hasonló haszonnal kecsegtet, mint a hagyományos bányászat.
Bár a nemesfémek igen kis mennyiségben hevernek az utcán, a vállalat nagy adag port tud feldolgozni: évente 165 ezer tonnát gyűjt be az utcákról. Reményei szerint ebből másfél tonna platinára, 1300 kiló palládiumra, 800 kiló ródiumra tehet szert. Az aranyról nincsenek pontos adatok.
New Yorkban egyébként hasonlóan ténykedik egy férfi, de ő nem épített tisztító üzemet - puszta kézzel dolgozik. Az aranyat, platinát, drágaköveket közvetlenül szedegeti fel az utcáról. Vadászterülete olyan városrész, ahol sok az ékszerműves és -bolt. A férfi saját bevallása szerint van, hogy hetente 800 dollárt (180 ezer forint) szed össze az utcán.
Kép forrása: http://www.sikerado.hu/




10,9 milliárdan lehetünk a század végére



A népesedési világnap (július 11.) alkalmából az ENSZ kiadta legfrissebb demográfiai előrejelzését: eszerint a század végére többen leszünk, mint gondoltuk. A 10 évvel ezelőtti becslés 2050-re még 8,9 milliárd embert jövendölt, a mostani már 9,6 milliárdra jósolja az emberiség lélekszámát, a század végére pedig elérhetjük a 10,9 milliárdot.
A világ népessége 2013 közepére elérte a 7,2 milliárdot – adta hírül az ENSZ Népesedési Osztálya – mely részben a fejlődő országok termékenységi szintjének nem várt növekedésének tudható be. A jelenlegi születések, halálozások és elvándorlási arányok tendenciáira alapozva az ENSZ három legvalószínűbb forgatókönyve alapján a világ népessége valahol 6,8 és 16,6 milliárd között lesz ennek a századnak a végére.
Az ENSZ szakemberei tavaly számolták 1994 óta a legnagyobb éves növekedést: 82,1 millió fővel gyarapodott az emberiség 2012-ben. Az új, teljes világra vonatkozó népesség-előrejelzés (World Population Prospects: The 2012 Revision) eloszlatja azokat a feltevéseket, melyek szerint a 21. század második felében az emberiség létszáma eléri maximumát. Ehelyett, a legvalószínűbb forgatókönyv (az ún. közepes változat) 2050-re 9,6 milliárd embert prognosztizál, mintegy 700 millióval többet a 10 évvel ezelőtti becsléseknél. Így 10,9 milliárd fővel zárhatjuk a 21. századot. 

Bár a legnagyobb meglepetést a vártnál gyorsabb jövőbeni népességnövekedés okozta, a számok gyökereit a jelenben kell keresnünk: a fejlődő országokban élő nőknek több gyermeke születik, mint azt előzőleg gondolták az ENSZ demográfusai” – mondta Robert Engelman, a Világfigyelő Intézet (Worldwatch Institute) elnöke.
Valóban, az ENSZ szakértői közölték, hogy a termékenységi szintre vonatkozó becsléseiket a mostanihoz képest teljes 5%-kal növelték tizenöt, Szaharától délre fekvő afrikai országban – beleértve Nigériát, Nigert, Etiópiát és Kongót – ahol a családok mérete már most is a legnagyobbak közé tartozik a világon.
Bár több országban is a vártnál nagyobb a termékenységi szint, ennek oka még nem teljesen világos. Mindenesetre fel kell hívni a figyelmet a kormányok jelenlegi vonakodására, hogy előtérbe helyezzék és támogassák a világ legszegényebb országaiban élők családtervezését. A kormányok és kormányközi szervezetek családtervezésre szánt összege a fejlődő országokban az utóbbi években 4 milliárd dollárnál stagnált, ennek pedig több mint kétszeresére lenne szükség, hogy elérjék azt a körülbelül 222 millió termékeny nőt, akik nem szeretnének teherbe esni, de ennek ellenére nem használnak fogamzásgátlót. A világon 5-ből két terhesség nem szándékos – fejlődő és fejlett országokban egyaránt – és 5-ből több mint egy gyermek ilyen nem tervezett terhességből születik meg.
A jelentés talán legpozitívabb része, hogy az összes új forgatókönyv megegyezik abban, hogy a várható élettartam ebben a században minden országban növekszik, az átlag 70-ről 80 évre. Igaz, ez a rózsás becslés nem veszi figyelembe a világszerte változó környezeti feltételeket, mint az éghajlatváltozást vagy az emberi tevékenységek más környezeti hatásait, amelyek viszont csökkenthetik azt.
A jelentés további érdekességei:
• A világ népességének jelenlegi éves növekedési üteme 1,15%, amely továbbra is lassul.
• A népesség 60%-a Ázsiában él. Afrika a második legnépesebb, ezt követi Európa, Latin-Amerika és a Karib-térség, Észak-Amerika, majd Óceánia.
• A népességnövekedés 96%-a fejlődő országokban zajlik, ebből 54% Ázsiában.
• Az ENSZ legvalószínűbb népesség-előrejelzése 2100-ra egy hosszú életű, 10,9 milliárdos lélekszámot vetít előre, amelyből 4,2 milliárd ember Afrikában él majd, a mai 58 év helyett 77 éves várható élettartammal.




Harc a magokért: aki etet, az diktál - Fordítva ülnek a lovon




Egy olyan új törvényjavaslatról tárgyalt az Európai Unió illetékes testülete 2013. május 6-án, melyre mindannyiunknak oda kell figyelnünk. Célja az összes növényi szaporítóanyag forgalomba kerülésének, használatának egységes EU-s szabályozása. A hivatalos indoklás szerint erre azért van szükség, mert túl bonyolult, áttekinthetetlen és kijátszható volt a sok különböző jogszabályban rögzített, amúgy már elavult szabályozás. Most, hogy mindenkinek könnyebb és áttekinthetőbb legyen, egységesítik, korszerűsítik, és egyetlen jogszabályba foglalják az összeset, természetesen, mint írják, a fogyasztók érdekeinek védelmében.
A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Az új törvény a globalizált világ kegyetlen játékszabályait akarja a táplálékunkként szolgáló növényekre is alkalmazni, a nagy multinacionális cégek érdekeit jobban érvényesíteni. A cél az, hogy ellenőrzésük alá vonhassák az emberiség élelmiszerellátását, melyet az tart majd kézben, aki a magok feletti uralmat megszerzi. Aki etet, az diktál.
A téli friss vitamin illúziója
A jogszabálytervezet aggasztó részletei előtt nézzük meg, hogyan is áll ma az emberiség élelmezésének alapját képező mezőgazdasági haszonnövényeink sokszínűsége, és hogy ez egyáltalán miért fontos. Miért nem elég az a kétféle holland krumpli, ami ma a piacon általában kapható – ami ugyan fehér és piros, de a csaló elnevezések ellenére sincs semmi köze a mi régi Ellánkhoz, Rózsánkhoz (már aki egyáltalán emlékszik ezekre a nevekre, a kiflikrumpliról, Gülbabáról és a sok más fajtánkról nem is beszélve).
Fölösleges játék volt az inkák részéről a több mint 1000 burgonyafajta nemesítése? Miért van szükségünk arra a közel 3000 babfajtára, melyeket a tápiószelei génbankunk tárol? Kell nekünk egyáltalán az ezernél is több almafajtánk, melyeknek megőrzéséért küzd az újfehértói gyümölcsgénbank? Mikor itt van a Jonagold, a Mucsú, na meg a természetellenesen nagyra növő, igaz ugyan, hogy vízízű és egy héten belül belülről rothadó, de a polcon szép és piros, 1000 kilométerekről ideszállított, és lám mégis olcsó külföldi alma?
Januári szép nagy paprikák és paradicsomok! A hit, hogy télen is „friss vitamint” adunk a gyerekeinknek – hát érdemes ezt lerombolni azzal, hogy ezekben tized- meg huszad annyi a vitamin, az ásványisó, mint a szabadföldön 30-40 éve termelt társaikban? Persze azért duzzadók és mutatósak mégis, hiszen van bennük sok víz, és persze egészségre ártalmas vegyszerek, növénytápsók, permetszer-maradványok stb.
Hallom az ellenérveket is. Persze a „zöldek” már megint csak riogatnak, túllihegik a dolgot. Már lassan semmit nem hagynak jóízűen megenni ezek a hol állatot, hol természetet, hol környezetet védők.
Egyáltalán, akkor már semmit nem is lehet venni, enni? De igen, lehet. Azonban most, hogy a nagyipari módszerekkel, rengeteg vegyszer felhasználásával előállított, egészségtelen élelmiszerek ilyen versenyelőnyre tettek szert, egészséges zöldségekhez és gyümölcsökhöz jutni már kicsit bonyolultabb, és esetenként tényleg többe is kerül. Ám cserébe talán nem kell az olcsó tápokon megspórolt pénzünket gyógyszerekre költeni.
Illegalitásba kényszerült növények
Igen, vannak egészséges zöldségeink, gyümölcseink, még lehet is kapni, csak mára már nem olyan könnyen elérhetők, mint 30-40 éve. Keresni kell őket, egy kicsit meg kell dolgoznunk és főleg meg kell harcolnunk értük, hogy egyáltalán megmaradjanak, és ne tüntesse el őket a látszólagos olcsóság, kényelem, az arctalanná vált profitérdek, a globalizáció rosszabbik arca.
Keresnünk, vennünk, ennünk kell őket, hogy megmaradjanak, nem csak ezeket a zöldségeket, gyümölcsöket, hanem a szaporítóanyagukat is, melyek jelenleg eltűntek a kereskedelemből és lassan az új jogszabályok alapján már illegalitásba kényszerülnek. Bűn lesz termelni és enni? Ezt azért már nem kéne hagynunk!
Hogyan és miért jutottunk odáig, hogy mára már nemcsak a sok ember számára közömbös vadon élő növények, hanem a táplálásunkra szolgáló haszonnövények is veszélybe kerültek? Nagyon röviden összefoglalva: majdnem minden krízishelyzetünk alapvető oka az, hogy az elmúlt évtizedekben szinte kizárólag a gazdasági fejlődésre összpontosítottunk, még ha sokaknak nem is esik jól ezzel szembesülni. Életkörülményeink javítása volt az a fő cél, amelynek érdekében gyakran olyan természeti rendszereket áldoztunk fel, amelyektől az emberiség jóléte és fennmaradása függ.
A 21. század elején már tény, hogy a gazdasági szempontok győzedelmeskedtek az ökológiaiak felett. Ennek „eredményeit” az egész emberiség megszenvedi már most is, és a jövőben még nagyobb lesz az ár. Egyre nagyobb bajokhoz, katasztrófákhoz vezet, ha nem tudunk a folyamatokon valahogy közösen változtatni.
Elpusztítottuk a sokféleséget
A ma ismert közel 300 ezer magasabb rendű, vadon élő növényfaj egyharmada veszélyeztetett. Ennek okai ismertek: túlhasznosítás, nem fenntartható módon végzett mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, urbanizáció, szennyeződések, földhasználati változások, inváziós növények terjedése, klímaváltozás stb.
Az viszont talán kevesebbekben tudatosult, hogy a mezőgazdasági haszonnövények sokszínűsége is drámaian csökkent. A 300 ezer vadon élő növényfajból 3000 a tápláléknövény, de csak 200 fajt termesztenek, és mindössze 20 faj adja az emberiség növényi táplálékának 80 százalékát. Ez a fajszinten történő beszűkülés. De a fajon belüli szelekcióval, nemesítéssel kialakított fajták helyzete sem jobb.
A FAO, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet becslése szerint az elmúlt száz évben a mezőgazdaságban használt fajták sokféleségének 75 százalékát elvesztettük. A megmaradt 25 százalék jó része is veszélyeztetett. Nem tudjuk, hogy hány régi, a környezetéhez jól alkalmazkodott növényfajta tűnt el, tűnik el napjainkban is, és hányat őriznek még talán a régi gyümölcsösök, elmaradottabb régiók, temetők, a régi fajtákat megbecsülő, ahhoz ragaszkodó kistermelők.
Legfeljebb azt tudjuk, hány fajta van még meg génbankjainkban. Pedig az agrárrendszerekben a sokféleség fenntartása létkérdés, hiszen a fajtaszám csökkenés és néhány fajta egyeduralkodóvá válása a világ élelmezését sebezhetővé teszi, a nemesítési alapanyagok eltűnése pedig a változó körülményekhez alkalmazkodó újabb fajták előállítását veszélyezteti.
Államilag elismert gyümölcsök
A mezőgazdaság sokszínűsége, ha belegondolunk, megdöbbentően kiszolgáltatott. Amíg a vadon élő növényvilág változásához évszázadok, évezredek szükségesek, addig a mezőgazdaságban használt fajták egy-két év alatt kicserélődhetnek, eltűnhetnek a változó piaci igények, birtokviszonyok, politikai döntések stb. miatt. Az élelmezésünk sokszínűségét biztosító fajták tömegei tehát mára már jórészt eltűntek, napjainkra a termesztésből, piacokról gyakorlatilag kiszorultak.
Hogy történhetett ez meg? Mi az oka ennek, és mi akadályozza a fennmaradásukat?
A világ szinte minden országában törvények szabályozzák, hogy csak államilag elismert növényfajta termelhető és forgalmazható. Ezt csak engedéllyel rendelkező szervezetek végezhetik. A jogszabályokban jelenleg uralkodó elveknek egyik alapja az uniformitás, amiből a táj- és helyi fajták, fajtacsoportok eleve ki vannak zárva, hiszen ezeknél sokszor egyedenként is más és más az íz, a zamat, a genetikai háttér.
Nemzeti fajtajegyzékeket adnak ki az államilag előzetesen kivizsgált, elismert fajtákról, és ami ezen nem szerepel, nem termelhető, nem forgalmazható. Mivel mint látjuk, a táj- és helyi fajták – amelyek a sokféleséget, és ezzel a környezethez való tökéletes alkalmazkodást biztosítják – értéke éppen az, hogy nem teljesen azonosak, egyformák, ezért nem kerülhetnek fel a fajtajegyzékekre. A a régi tájfajták nem termeszthetők, nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, így lassú eltűnésre ítéltettek már évtizedekkel ezelőtt.
Fennmaradásukat tehát az egész világon egységes alapelvű jelenlegi jogi szabályozás is gátolja.
Microsoft-koncepció vagy nyílt források
De van egy másik, mindezek hátterében álló veszélyforrás is, a multinacionális cégek érdekei. Ezek saját fajtáinak értékesítési lehetőségeit, ha belegondolunk, igencsak ronthatják a helyi jól bevált, régi fajták, melyeket otthon a kisbirtokokon a parasztság maga szaporított, nemesített.
Ezért nem kérdéses, hogy az az érdekük, hogy ezek visszaszoruljanak, eltűnjenek; hiszen ha nincs saját fajtád, vagy tilos azt szaporítanod, akkor kénytelen vagy tőlük venni. Többekkel együtt én sem hiszem, hogy csak véletlen egybeesés a régi fajtákat őrző nemzeti génbankok leépülése és a nagy multicégek által kialakított, nemzetközi szabadalmi jogokkal védett, és ebből nekik állandó bevételt biztosító génmódosított növények (GMO-k) erőszakolt térhódítása.
Ha a kérdést erről az oldalról vizsgáljuk, a világ jövőbeni sorsának alakulására két fő, de egymásnak ellentmondó elképzelés rajzolódik ki.
Az egyik, amit Microsoft-koncepciónak hívnak sokan, a globális egyformaság (uniformitás), technológiai felgyorsulás, amely felé haladunk és minket is erőszakosan tolnak a világfolyamatok. A másik pedig a nyílt források koncepciója és a sokszínűség használata. Minden felelősen gondolkodó ember számára világos, hogy csak ez utóbbi a járható út, és az emberiség táplálásához szükségünk van az összes növényfajra, fajtára, változatra, amit eddig a természet és az emberiség létrehozott.
Ezt a folyamatot a vetőmagágazat jelenlegi helyzete is erőteljesen befolyásolja, rontja. Negyven évvel ezelőtt Európában még több ezer cég foglalkozott vetőmag-forgalmazással, mára kevesebb, mint 700 cég maradt, de mindössze 5-6 nagyvállalat tartja kezében a vetőmagtermelés körülbelül 80 százalékát. Ezek erőszakos érdekérvényesítő képessége határozza meg a jelenlegi folyamatokat, beleértve a jogszabályi változásokat is.
Regisztrálatlan magot vetni
Ezeknek a tényeknek az ismeretében talán érthetőbbé válik, miért is olyan aggasztó az új európai uniós jogszabálytervezet.
Nézzük most ennek szó szerint életveszélyes részleteit!
Az új rendelettervezet szerint minden zöldség, gyümölcs és fafajt, fajtát előzetesen, hivatalosan regisztráltatni kell ahhoz, hogy a szaporítóanyagukat használni lehessen. Ez természetesen nem ingyenes. Pénzt, időt, energiát kell áldoznia mindenkinek azért, hogy ezt a bonyolult eljárási rendet megismerje, és szabályosan alkalmazva élhessen vele. Ez nem a tájfajtákat termelő kisgazdák, biogazdák, hobbikertészek, a vidéken dolgozó parasztságunk számára megvalósítható folyamat. Egyedül a nagy cégek rendelkeznek megfelelő apparátussal ahhoz, hogy ezt a gépezetet helyesen, a maguk hasznára működtetni tudják.
Persze az Európa-szerte tiltakozást kiváltó eredeti tervezetbe néhány látszólagos engedményt azért már beépítettek. Például, hogy otthon a hobbikertészek elvethetnek regisztráció nélküli magot és ezzel még nem sértik meg a törvényt; vagy, hogy a kevesebb mint 10 embert alkalmazó kis szervezetek termelhetnek nem regisztrált zöldségfajtákat; a génbankok is szaporíthatják a nem regisztrált régi fajtákat (még jó, hiszen ezzel tartják fenn azokat); és végül a biotermelőkre vonatkozóan bekerült, hogy majd később (!) kidolgoznak könnyítéseket az ezen jogszabály rendelkezései alóli mentességről. Hogy miért később és nem most, az akkor igazán érthető, ha tudjuk, kik ülnek a döntéshozó asztal körül.
Fordítva ülnek a lovon
Ezek a látszólagos engedmények azonban még messze nem elegendőek, hiszen a tervezett jogszabály drámaian korlátozza majd a magok szabad használatát, sérti az emberek jogát, hogy a természet adta örökségükhöz hozzáférjenek, azt szabadon felhasználhassák. Teljesen ellehetetleníti a kistermelőket, a fenntartható mezőgazdaság alapját jelentő mezőgazdasági haszonnövényeink sokszínűségének megőrzését, használatát.
Fordítva ülnek a lovon, a feje tetejére van fordítva az egész jogi szabályozás. Nem az összes magot kellene regisztráltatni, mielőtt felhasználják őket, hanem éppen fordítva: az összes mag szabadon kell, hogy felhasználható legyen mindenki számára, kivéve azokat, amelyekre a cégek szabadalmat jelentettek be, és saját érdekeik védelme érdekében regisztráltatták azokat a leírt bürokratikus folyamatban. Így a cégek érdekei is érvényesülhetnek, ha végigjárják a teszteléssel, regisztrációval járó folyamatot – minden más ember, gazda pedig szabadon kellene, hogy választhasson, termelhessen azt, amit ő akar.
A regisztráció tehát önkéntes kell, hogy legyen minden nem-GMO, nem szabadalommal védett, nem hibrid növény esetében.
Ezt követeli joggal nagyon sok civil szervezet, köztük a Greenpeace is, és nagyon sok termelő. A döntéshozók között ülő ipari lobbisták azonban eddig még hatékonyabban érvényesítették érdekeiket, mint mi. De ezen a helyzeten, az erőviszonyok ilyetén alakulásán muszáj most változtatni. Ezért a célért most mindenkinek, aki egészséges, biztonságos élelmiszerellátást akar önmagának és gyerekeinek, fel kell lépnie. Nem hagyhatjuk, hogy kicsússzon a kezünkből saját élelmiszerellátásunk!
A szerző, Dr. Rodics Katalin, a Greenpeace regionális kampányfelelőse.




A nagymama házában készül a romkocsmák nyári slágere

A Magyar Czider Kft. még nincs egyéves sem, a két tulajdonosnak már a bővítésen kell gondolkoznia, annyi a megrendelés a magyar szénsavas almaborra. Minőségi magyar termék, magyar alapanyagból a nagymami régi házából.




Az egész 2010 decemberében egy budapesti bárban tartott kóstolóval kezdődött, de már Angliából ismertem a szénsavas almabort, a cidert” idézi fel az ötlet bevillanását Tölyhi Orsolya, a Magyar Czider Kft. egyik alapítója. “A magyar alma nagyon jó minőségű, bőségesen rendelkezésre is áll, így kézenfekvőnek tűnt, hogy csináljunk magyar cidert.” A kóstoló másnapján megkezdték az internetes önképzést, a cider mibenlétéről hazai, magyar nyelvű források ugyanis nem nagyon voltak. A kedvelt buliüdítőt idehaza nem gyártották, nem is nagyon ismerték.
a Franciaországból indult és Angliában, Írországban és a skandináv országokban is elsöprően sikeres cider 2008 óta a magyar piacon is kapható volt. Sőt, 2011-ben megjelent az angol óriás, a Strongbow, ami akár a lehetőségek bezárulását is jelenthette volna. Ám a nemzetközi konkurencia abból a szempontból nagyon jól jött, hogy bevezette a cidert a köztudatba, s ezzel megspórolhattak egy csomó marketingköltséget, szinte a kész piacra léphetett be a magyar Czider. A termék sajátja, hogy kézműves eljárással gyártják, 100 százalékos alapanyagból készül, nem 20-30 százalékos, szénsavas vízzel visszahígított koncentrátumból.
Hogyan készül a Czider?
A technológia a reduktív fehérborkészítéshez nagyon hasonló, hiszen voltaképpen borról van szó. Az európai és a brit irányelvek szerint a cidert alapvetően az különbözteti meg az almabortól, hogy ehhez lehet adni etilalkoholt, míg az előbbihez nem. A magyar Czider – szemben a külföldi márkák 20-30 százalékos gyümölcstartalmával – 100 százalékos almaléből élesztő és a palackos erjedéshez szükséges cukor hozzáadásával készül, mesterséges adalékanyagok nélkül. A hölgyek nem egy fajta alma levét használják, hanem küvéből dolgoznak. A gyártási folyamat 3-4 hónap, ebből 1,5-2 hónapot a palackban erjed az almabor – ekkor képződik az enyhe szénsav is –, azelőtt tartályban pihen. Az egész procedúrához hűvös környezet szükséges, 40 fokban nem lehet Czidert készíteni.

A már létező versenytársak mellett azonban azért is kockázatosnak tűnhetett a kísérlet, mert az almabornak nagyon rossz volt a híre még azokból az időkből, amikor vékonypénzű diákok és fixálódott deklasszált elemek végmegoldásaként funkcionált. A cider és a szocialista tudatmódosító azonban ég és föld – mint ahogy érzékelhető a különbség Szabó Kata nagymamájának vértesboglári házából alakított gyártóüzemben készült magyar cider – a Czider – és a piacon kapható angol vagy svéd verziók között. Vértesbogláron ugyanis desszertalmából, palackos erjesztéssel készül a Czider, szemben a külföldiekkel, amelyeket kifejezetten erre a célra termelt, étkezésre gyakorlatilag nem alkalmas fajtából nyerik (a teljességhez tartozik, hogy itthon egyelőre nem is léteznek ezek az általában kisebb, magas tannintartalmú, savanykásabb, keserűbb cideralmák). A vértesboglári Czider – szemben az általános jellemzőkkel – kifejezetten könnyű, gyümölcsös, kevésbé tanninos, ám 6-7 százalékos alkoholtartalmú ital (a magyar piacon ugyancsak elterjedt Somersby 4,5 százalékot, a Strongbow pedig 4,5-5 százalékot tud).
Kezdetben a legnagyobb kihívás a megfelelő alma kiválasztása volt, hiszen Magyarországon sok a jó desszertalma, nekünk viszont semmilyen almaszakmai tapasztalatunk nem volt” – ez volt az első komoly fennakadás, ám egy közeli baráton keresztül eljutottak egy váli termelőhőz, aki többféle almát is termesztett. Az ő almafajtáiból készült italt barátokon tesztelve választották ki végül azokat a fajtákat, amiket azóta is használnak. A váli termelő préselt natúr alapanyagot szállít, amiből az év bármely szakában lehet Czidert erjeszteni.
Inasok és mesterek
A tesztelést 2011 tavaszán, egy nyolcadik kerületi lakás konyhájában lefuttatott próbagyártás során készített 12 liter Czider kóstoltatásával kezdték, majd folyamatosan növelve a mennyiséget és kísérletezve újabb kombinációkkal több körben bonyolították le. Orsi ezzel párhuzamosan szakmai tapasztalatot szerzett az EU Erasmus for Young Entrepreneurs pályázatával. Angliában, az ottani cidergyártás ősföldjén, a nyugat-angliai Herefordshire megyében – ahol nagyjából mindenki készít cidert, ha másért nem, hát hobbiból. A Ross-on-Wye Cider & Perry Co. családi vállalkozás cidermesterénél, Mike Johnsonnál  “inaskodhatott” 2011 október végétől több hónapon keresztül. Szerencsés volt, mert épp a szüretre ért ki, így a ciderkészítés teljes folyamatában részt vehetett. Az angol cég egyébként nem kapott pénzt a fogadásért, hanem az inas munkája volt a fizetség, ahogy az inas is csak a költségeit fedezhette a pályázatból, az ő “nyereménye” a teljes körű munkatapasztalat és az azóta is tartó jó kapcsolat.
Ekkorra a kóstolók nagyon jó visszajelzései, az angliai tapasztalatok, a magyar kínálat feltérképezése – a komolyabb mennyiségi konkurencia kivétel nélkül kommersz cider – nyomán egyértelmű volt, hogy betölthető piaci rést találtak a hölgyek a Cziderrel, mert magyar gyártó még nincs, minőségi kézműves cider úgyszintén nincs. Ez azonban azzal is járt, hogy a hobbierjesztés helyett “komolyan” kell venni magukat, cégszerűen űzni a cidergyártást, be kell ruházni a gyártáshoz megfelelő üzembe, hiszen előbb-utóbb biztosítani kell a rendszeres szállítást az akkor még csak reménybeli megrendelőknek – akik közül az első a Gozsdu udvarban működő Spíler lett.
Tavaly márciusban neveztek be a StartUp Underground versenyre. “Ott a sok informatikai projekt között bejutottunk a legjobb nyolc közé a 63 aspiráns közül, és közönségdíjasok lettünk” – emlékszik az egyik döntő momentumra Kata. Ennek nyomán rengeteg megkeresés érkezett, elkezdték felépíteni a kapcsolati hálót, írtak üzleti tervet, tanácsadó cégek segítették őket, s megjelentek a kockázati befektetők, illetve közvetítők, egyszóval ismertséget és elismertséget hozott nekik a verseny, a média is felfedezte őket. Egymást követték a megbeszélések, négy hónapig csak tárgyalások, befektetői és szakmai megkeresések jöttek, ám Kata és Orsi inkább a 2012 áprilisában félmillió forint jegyzett tőkével megalakított Magyar Czider Kft. organikus fejlődése mellett döntött.
Teljes és bővülő kapacitással
A társaságot Kata nagymamájának a Fejér megyei Vértesbogláron álló házába jegyezték be, s némi felújítási munkálatok után itt alakították ki az irodát, az üzemet és a raktárat is. Megszerezték a szükséges engedélyeket – erre 1-2 hónapot terveztek, fél év lett, a hatóságokkal való egyeztetés elhúzódott, mivel a cider teljesen új termék a hatóság számára. A cég végül 2012 novemberére “készült el” – az alapítók az induláshoz szükséges forrást saját tőkéből biztosították.
Győzelem a "Wembley-ben" 
A hölgyek sikerrel veszik fel a versenyt hazai pályán is az angolokkal. Tavaly májusban Herefordshire-ben, Putley-ban Mike javaslatára benevezték a magyar Czidert a The Big Apple Cider Trials versenybe, ami voltaképpen egy vakkóstoló, ahol a részt vevők az ítészek. A versenyen a Czider 17 versenyző közül egyedüli külföldi indulóként az előkelő negyedik helyet hozta el kategóriájában.
Mindezek alapján eldöntötték, hogy “iparszerűen” működnek – s egyben be is indították saját kettős életüket, mert a Czider mellett természetesen továbbra is fenn kellett tartani addigi munkájukat, így a munka mellett hétvégenként Vértesbogláron és gyártottak és palackoztak. 2012 novemberében indult el az első teljes kapacitású igazi gyártás, azaz 2 ezer liter Czider előállítása. Ez a szortiment – száraz és félédes – márciusban került a piacra, a következő 2 ezer liter már palackban érlelődik, s várhatóan a napokban készül el.
A Cziderre akkora a kereslet, és olyan pozitívak a visszajelzések, hogy marketingre nem kell költeni, mivel a szájhagyomány és a fogyasztók ajánlása elvégzi ezt a munkát. A legtöbb viszonteladó alternatívát keresett a kommersz ciderekre, így bukkant rá a Cziderre. A lányoknak fontos, hogy az általuk és a termék által képviselt értékrenddel azonosulni tudó helyeken jelenjenek csak meg, ezért nagy gonddal választják ki viszonteladóikat. Többnyire vendéglátó egységeknek adnak a buliitalból, de néhány kisebb boltban is lehet kapni, na, meg a Bortársaságnál. Ezen kívül kézműves fesztiválokra, piacokra viszik. Vidéken is hozzá lehet jutni a Cziderhez Debrecenben, Jászberényben és Vértesbogláron, országosan jelenleg összesen 16 helyre értékesítenek.

Kata és Orsi azt szeretnék, hogy főállásban foglalkozhassanak a Cziderrel, és ebből meg is tudjanak élni. A kicsi vértesboglári konyha mostani, legfeljebb évi 12 ezer literes kapacitása mellett mindenkinek fenn kell tartania “polgári” foglalkozását. A bevétel egyelőre a gyártást és a cég működési kiadásait fedezi. Kata HR-tanácsadó és szervezetfejlesztő, Orsi pedig pénzügyi területen dolgozik egy multinál. A közös cégben a munkamegosztás alapján Kata intézkedik, aláír, menedzseli az operatív működést, Orsi pedig a gyártást felügyeli.
Annyi a megrendelésük, hogy elkerülhetetlen a bővítés, hiszen hetente több új megkeresés is érkezik, amit a mostani kapacitások csúcsra járatása mellett nem tudnak maradéktalanul teljesíteni. Külföldön is lenne kereslet a Cziderre, Belgiumból és Szlovákiából már érkezett is megkeresés, és az angol piac sem tűnik bevehetetlennek.

Terveik szerint beruháznak egy daráló és présgépbe, mely az alapanyag előállítására szolgál, Ez bár drága mulatság (több millió forint), de a gyártást magát olcsóbbá teszi. Egy ilyen befektetésre az indulás környékén nem jutott pénz. Őszre szeretnének komolyabb beruházási forráshoz jutni, ez lehet hitel vagy járhat befektető bevonásával is, s szóba jöhet a Jeremie-pályázat újabb fordulója is. Mindenesetre nem a bármi áron forráshoz jutás a cél, azzal nagyot fogtak, hogy az első időkben kibírták külső befektető bevonása nélkül, most már ugyanis lényegesen kedvezőbb pozícióból tárgyalhatnak a felbukkanó invesztorokkal.
Nincsenek egyedül a piacon
Bár a Magyar Czider jött ki elsőként hazai gyártású ciderrel, ez korántsem jelenti azt, hogy egyedül lennének ebben a szegmensben. Több idei gasztroeseményen (Főzdefeszt, Amerikai Gasztropiknik) bemutatkozott, illetve egy-két válogatott borbárban már kapható az AlmaCID szénsavas, szűretlen, 100 százalékos és adalékmentes almabor, amelyet Mátraalján termett, válogatott almákból készítenek. Az AlmaCID triciklijéről a gasztrofeszteken két decit 300, három decit 400 forintért mértek. Az AlmaCID annyiban is eltér a Czidertől, hogy nem palackos erjesztéssel készül.
A magyar piacon a hazai gyártású ciderek és a Strongbow, valamint a Somersby mellett egy sor márka kapható, így az Estons, a  Gaymers, a Magners Irish, a Kopparberg, a Stassen vagy a Frosty Jack különféle italait.
A miskolci Serfőző Kft. felsőzsolcai főzdéjében gyártja a Jonagold almasört, amit azonban csak Rakamazon lehet kapni. A Corvinus egyetemmel közösen kifejlesztett almasör alapjához, a malátához, a komlóhoz, az élesztőhöz és a vízhez hozzáadják a Jonagold almából készült sűrítményt és együtt erjesztik főzésre. Az készített sör 4,4-4,6 százalékos alkoholtarlamú, de erősebbre is lehet főzni.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!




Eldőlt, augusztus végén bezár az IMF-iroda


Matolcsy György a Nemzetközi Valutaalap budapesti irodájának bezárását kezdeményezte. Az IMF nem keres utódot budapesti irodájának élére, miután az idén augusztus végén lejár a jelenlegi vezető, Iryna Ivaschenko mandátuma, ami azt jelenti, hogy az iroda bezár.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti irodájának bezárását kezdeményezte. A Christine Lagarde-nak, az IMF vezérigazgatójának címzett, ez ügyben írt levélről honlapján tájékoztatott hétfőn a jegybank. Matolcsy György a lépést azzal indokolta, hogy Magyarország várhatóan még idén előtörleszti a valutaalaptól 2008-ban felvett hitelét.
A jegybankelnök levelében emlékeztetett arra, hogy a 2008-ban megindult világgazdasági válság, amelynek jeleit az akkori magyar kormány nem értékelte megfelelően, súlyosan érintette a magyar gazdaságot, és Magyarország kénytelen volt az IMF-hez fordulni segítségért. Azonban a 2010-ben hivatalba lépett új kormány strukturális reformjaival és konszolidációs intézkedéseivel tartósan 3 százalék alá szorította a magyar államháztartás hiányát, csökkentette az államadósságot, valamint előtörlesztéssel az IMF-hitel nagy részét már visszafizette – olvasható az MNB honlapján.
A jegybank közleményében úgy fogalmazott: „2013 elején befejeződött az IMF úgynevezett Post-Program Monitoring eljárása, valamint Magyarország tartozása az IMF-kvóta 200 százaléka alá csökken, ezért nem indokolt az IMF budapesti irodájának további fenntartása.”
Az IMF nem keres utódot
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem keres utódot budapesti irodájának élére, miután az idén augusztus végén lejár a jelenlegi vezető, Iryna Ivaschenko mandátuma – közölte az IMF hétfőn. A valutaalap a rendszeres kétoldalú konzultációk keretében folytatni szeretné az együttműködést Magyarországgal, ugyanúgy, mint a többi tagállammal – zárul az IMF közleménye.
Matolcsy gratulált Lagarde-nak
Matolcsy György a közreadott angol nyelvű levélben „személyesen gratulál” Christine Lagarde-nak, amiért az IMF mandátuma szerint a gazdasági növekedés elősegítése érdekében jelentős erőfeszítést tesz. Egyben „biztosítja”, hogy az MNB törvénybe foglalt mandátumának megfelelően „hasonló hangsúlyt helyez erre a célra”.
Az IMF 2009 áprilisa óta tart fenn budapesti irodát. Vezetője megnyitása óta Irina Ivascsenko. Az IMF honlapján fellelhető információ szerint a szervezet jelenleg 84 országirodát működtet és 4 regionális irodát tart fenn. Utóbbiak közül a közép-kelet-európai iroda Varsóban van. A régióban Magyarországon kívül Szerbiában, Romániában és Ukrajnában van IMF-országképviselet.
Idő előtt törleszthetjük a Gyurcsány-féle megahitelt
A Magyar Nemzet július 13-án cikkezett arról, minden adott ahhoz, hogy a kormány legkésőbb a jövő év elejéig visszafizesse a Nemzetközi Valutaalap által nyújtott, a Gyurcsány-kormány által felvett megahitelt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július 11-én azt mondta, a kormány három héten belül dönthet arról, előre törlesszék-e a valutaalaptól kapott hitelt. Varga akkor közölte, „a költségvetés pozíciója, a rendelkezésre álló, MNB-nél elhelyezett kormányzati tartalék összege lehetővé teszi, hogy a 2014 március végéig fennálló IMF-adósságrészt ki tudjuk fizetni”. Novoszáth Péter közgazdász a Lánchíd Rádiónak azt nyilatkozta, már annak pozitív üzenete van a piacok felé, hogy ez egyáltalán szóba került.
A 2008-ban felvett, akkori árfolyamon 15,7 milliárd dolláros IMF-hitelből Magyarországnak idén még 642,69 milliárd forintnyit, 2014-ben pedig 201,40 milliárd forintnyit kell törlesztenie. Az akkori, összesen mintegy 25 milliárd dolláros mentőhitelbe az Európai Unió 6,5 milliárd eurónyit, a Világbank pedig 1,3 milliárd dollárnyit adott.




Füstölt sajt készítés házilag, felejtsd el a bolti gagyit!





Weboldalunkon már sok sajt receptjét közöltük. Kimaradt azonban a repertoárból a füstölt sajt készítése, így vezekelve bűneinkért, most közöljük.
Szerencsére videó is elérhető a tárgyban, így aki szeretné végignézni a rövidfilmet, csak kattintania kell alább.
Az általunk ajánlott házi sajtok közös jellemzője a vegyszerek teljes elkerülése. Úgy gondoljuk uis, hogy abszolút le lehet válni a globalizált áruházlánci termékek vásárlásáról, így a sajtnak nevezett bolti gagyik beszerzéséről is. Mindez természetesen azt feltételezi, hogy saját termékeinket otthon állítjuk elő, melytől első körben ugyan sokan ódzkodhatnak, ha azonban az első sajt vagy bármilyen más produktum, pl. kenyér jól sikerül, könnyen rákaphat az ember. Számos esetben mindez odáig "fajul", hogy a kísérletezgető kedvű delikvensek a vajtól kezdve a joghurtig csak egészséges és a korszerű táplálkozás elveinek megfelelő otthoni változatokkal rukkolnak elő, elkápráztatva mindezzel a hőn szeretett család tagjait.
Videónk, követve a fentieket, azzal kezdődik, hogy felejtsük el a bolti tejet (gagyit). Vagyis az alapanyagokat is hazai őstermelőktől kell vásárolni. (Ha már nincs saját tehenünk. A kisfilm utóbbi vonatkozásában arra utal, hogy igenis vissza lehet térni őseink kultúrájához, és ha megéri tehenet tartani, hát bele lehet vágni, de térjünk vissza a sajtkészítéshez.)
1 kiló sajthoz körülbelül 10 kiló tej szükséges. (A baktériumok elpusztítása végett kizárólag jól megtisztított edényeket használjunk.) Mivel kézmeleg tejre van szükségünk az oltáshoz, melegítsük a tejet 38-42 fokra, ahogy ez látszik is a videón. 
A több helyen is kapható tejoltóra is szükségünk lesz, ha sajtot akarunk készíteni, ezt uis otthon nem tudjuk előállítani. Az oltóanyag mellé füzetet is kapunk, így meg tudjuk határozni a helyes arányokat, mennyit kell keverni a tejhez. (Jelen esetben kb. egy óra alatt alvasztja meg a tejünket az oltóanyag.)
Az aludttejet alvadás után késsel vágjuk össze, mégpedig óvatosan. Minderre azért van szükség, hogy a "rögök" újabb savót adjanak le, azt uis el kell választani az alapanyagtól. Minél apróbb rögöket alakítunk ki, annál keményebb lesz a sajtunk. Egészen addig folytatjuk a műveletet, mígnem egészen túrószerű nem lesz az egész.
Ezután egy szita segítségével lemeregetjük a savót, így kapjuk meg végül a savómentes alvadékot, ami már majdnem sajt. Ízre azonban nem hasonlít rá, így inkább ne is kóstolgassuk. 
Továbbiakban a még megmaradt savó elválasztásához egy lyukas dobozkába merjük ki az "elősajtot". Aki ilyennel nem rendelkezik, egy egyszerű szűrőt is használhat, abból sem folyik ki a sajt. Reggelre minden savó távozik, így egy tömörebb állagú sajtszerű vmit kapunk, amit ki is vehetünk a dobozból, meg is fordíthatjuk, hogy lássuk, hogy alakul a produktum. Végül visszatesszük a dobozába, rá papírtörlőt is teszünk, végül nehezékkel látjuk el. Azaz sajtoljuk a sajtot, hisz a szó is innen ered, sajt(olunk). Néhány óra alatt többször is érdemes megforgatni az alapanyagot, miközben folyamatosan cseréljük a papírtörlőt. Közben növelhetjük a terhelést is. 
Következő mozzanat a sófürdő elkészítése. Egyrészt a só tartósítja és ki is szárítja a sajtot, valamint kéreggel fedi be, ezért használandó.1 liter vízhez 25-30 deka só szükséges, és még másfél deci alvadék (savó), ahogy a videón is látszik. (Bár a videón asztali só látszik, magunk a tengeri sót ajánljuk.)
Mivel füstölni is szeretnénk a sajtunkat, szeletekre vágjuk azt, hogy jobban átjárhassa majd a füstös íz, aztán belehelyezzők a sóoldaltba. 4 órától akár 24 óráig is fürdőzhet alapanyagunk az oldatban, közben azonban többször is meg kell forgatni. Végül egy specifikus gödörke megépítésével megfüstöljük a sajtot. Itt érdemes megtekinteni a videót, így könnyebben fogalmunk lehet arról, hogy is kell véghezvinni a füstölést. Nem olyan bonyolult, amilyennek első olvasatra tűnik.  
A videó itt tekinthető meg: http://www.youtube.com/watch?v=oyo3sgG0S3I
Béer




Felfalja a falat a betonevő robot - Forradalmi újrahasznosítás?




Óriási porfelhő nélkül képes bontani, és reciklálja is a betont az ERO nevű robot.
Az IDSA nevű amerikai ipari formatervezési szervezet díját is bezsebelő robot egy Omer Haciomeroglu nevű török dizájner munkája. Az egyelőre csak látványterveken megtekinthető, összecsukható kivitelű robot külsőre egy kisméretű daru és egy porszívó keresztezésének tűnik, és képes felfalni a vasbetonból készült falakat olyan módon, hogy a begyűjtött darabokat újra is lehessen hasznosítani.
Az ERO névre keresztelt robot nem gyémántbetétes vágókorongot, hanem magas nyomású vízsugarat használ ahhoz, hogy mikroméretű repedéseket hozzon létre a betonfelületen. Ez a módszer azért nagyon hatékony, mert képes különválasztani a vasat és a betont, és a hagyományos bontással ellentétben hatalmas porfelhőket sem generál.
A leváló darabkákat egy porszívóhoz hasonlóan szippantja magába a robot, amely képes szűrni is a bontáshoz használt vizet, és újrahasznosítani azt, ezáltal a falak lebontása nem igényel végtelen mennyiségű vizet.
A szűrés folyamán a kibontott betondarabokat is bedarálja a robot, amelyeket ezt követően zsákokba tömörít, amelyekben elszállíthatók a teljes újrahasznosítási folyamat elvégzése céljából. Az IDSA honlapján olvasható ismertető szerint a tervező elképzelése az, hogy a jövőben ERO robotok tucatjait küldik majd a lebontandó épületek megfelelő helyeire, amelyek szisztematikusan hozzálátnak a falak bontásához.
A bontási folyamat végén a vasbeton fémszerkezete marad csak meg a falakból, amelyet le lehet vágni, hogy újrahasznosítás, beolvasztás céljából elszállítsák eredeti helyéről.
Kép: Pormentesen dolgozik, és újrahasznosításra csomagol az ERO,Umea Egyetem




Miért ajánlom a tönkölybúzát otthoni családi felhasználásra?





Egy mondatban, ha valóban friss lisztet akarsz felhasználni és valóban tudni akarod, jó minőségű búzából készült-e, akkor nincs más választásod, mert annál frissebb nincs, amit épp most készítettél el. Teljesen más élettani hatása van a friss lisztnek.
Tele van vitaminokkal, esszenciális aminosavakkal és illóolajokkal. Kimagaslóan jobb beltartalommal rendelkezik a tönköly, más búzákhoz képest. Olyan magas, vagy akár magasabb fehérjetartalommal, mint a hús (!)
A jó öreg magyar tönkölygabonának kiváló adottságai vannak. Kiváló vitaminforrás, tartalmaz klorofillt és enzimek tucatjait. Méregteleníti szervezetünket és növeli energiaszintünket, valamint kitakarítja szervezetünkből a savas anyagcsere- és bomlástermékeket.
Az ok, amiért elkezdtem a tönkölybúzával foglalkozni, az, hogy nem voltam megelégedve a bolti kenyerek élettani hatásával. A legtöbbek által vásárolt és fogyasztott lehetőleg legolcsóbb fehér kenyérnek kifejezetten rossz élettani hatásait tapasztaltam, Kipróbáltam barna kenyereket, majd teljes kiőrlésű kenyereket, de ott sem éreztem, hogy tökéletesen kielégítenek. Rájöttem, sajnos szinte minden kenyérben van adalék, nem tudom milyen minőségű búzából készítették a lisztet, és a lisztbe milyen egyéb sütőipari anyagokat „állományjavítókat” kevertek. Már ekkor is felkeltette az érdeklődésem a tönköly, sok jót hallottam róla, de nehéz volt eldönteni mi a reklám és mi a valóság. Rengetegszer megtapasztaltam, hogy egy új egészségtermék piaci bevezetésekor azt mondják, mindenre jó és milyen csodálatos.
Vannak alapvető táplálékok, amik ha nem tiszták, akkor az egész ember fizikai energetikai és spirituális rendszere, hát hogy is mondjam, megroggyan. A legfontosabb a víz és a só és ezt követi a legnagyobb táplálkozási arányban a gabona és gabonakészítmények. A víz és a  már régóta témám évek óta megtaláltam rá a megoldást, hogy a só életet adjon, ne mérgezzen és a víz valóban életet és egészséget adó víz legyen. Tudtam a táplálkozásom egyik igen gyenge pontja a kenyérfogyasztás volt. Mindig éreztem nem tesz jót nekem és többször próbáltam kivenni a kenyeret az étkezésemből, de nem sikerült. Ez után teljes kiőrlésű kenyerekkel élesztő nélküli kenyerekkel próbálkoztam, de éreztem bár jobb mégsem találtam még meg a valódi megoldást.
Nos, pár hónapja végre erre is megtaláltam a megoldást. A folyamatot egy nagyszerű előadás indította el ami arról szólt, hogy mi magyarok milyen szorosan kötődünk a tönkölybúzához és, hogy ez az eredeti gén mennyire el lett tüntetve a Kárpát-medencéből és így a magyarok táplálkozásából. Megértettem, hogy amit ma tönkölybúzaként árulnak az milyen távol is van genetikailag az eredeti tönkölytől, mert a mai szabályok szerint azt is lehet tönkölynek hívni aminek pl csak 3 generációval korábban volt a nemesítés közben egy tönköly génje is. Mintha csak a dédapja látott volna tönköly magot. Majd ez után megtudtam, hogy az EU szabályok szerint, azt a lisztet is lehet tönkölylisztként eladni, ami ebből a magból csak 15%-ot tartalmaz!! A boltban kapható tönkölylisztnek lehet, hogy csak 15%-a tönköly? Ki hozhatott ilyen szabályt… És annak a 15% tönkölynek is csak a dédapja látott tönkölyt? Erre már csak hab volt a tortán (vagy inkább kenyéren), hegy ebből a lisztből is elég, ha csak valamennyi van a kenyérben, hogy tönkölykenyérnek hívják. E mellet lehet benne akármilyen állomány térfogatnövelő és egyéb lisztek.
Ekkor leesett a tantusz, miért is éreztem, hogy hiába van arra a lisztre, ráírva hogy tönköly, hiába van arra a kenyérre ráírva, hogy tönköly. Éreztem rátaláltam egy vezérfonalra és elkezdtem felgombolyítani. Megtudtam, hogy volt két növénynemesítő, akik célul tűzték ki, hogy az eredeti ősi gént, az ősi tönkölyt megkeresik és felélesztik. Ezt az ősi búzát újra behozták a Kárpát-medencébe. Nos, a magyarnak van egy ősi génkészlete, amit csak úgy lehet életben tartani, ha hasonlóan ősi rezgésű táplálékokkal segítjük. Hiszen ezeknek a géneknek folyamatosan újra kell épülniük, 7 évente minden sejtünket újra kell alkotni. Ha ősi géneket szemétből (már elnézést a kifejezésért) akarunk alkotni akkor annak testi szellemi és spirituális leromlás amortizáció lesz a következménye. Ha viszont ennek a csodálatos rendszernek, ami képes megújítani magát és az őserővel az ősi géneket újraalkotni vele rezonáló ősi magerőt adunk akkor annak a pozitív következményei beláthatatlanok. Korábban is tudtam, hogy a magerő egy alapvető életerő és egyben spirituális erőforrás is az ember számára. Felvettem ezzel a két növénynemesítő kutatóval a kapcsolatot és gyorsan be is szereztem egy zsák búzát. Sikerült találnom egy magyar céget aki kis házi malmokat készít fából. Kicsi praktikus, konyhába való, pont, ami nekem kellett.
Több tanulmányt találtam, ami kihangsúlyozza, hogy a frissen őrölt liszt sokkal jobb mint a több hetes, hónapos liszt. Energetikailag pedig tiszta sor, a mag egy élőlény, akármelyik más csira mag. A közvetlen életereje hamar elillan ha, szétroncsolják, porrá őrlik. Hiszen az energiainformációs struktúra, magszerkezet megszűnik. A vitaminok zöme is 2 hét alatt eltűnik, de már 8 óra alatt is, az esszenciális illóolajokról nem is beszélve. Egy frissen leszedett virág, már 2 hét múlva nem szép. Vagy ahogy a zöldség levek frissen fogyasztva jók, nem 2 hét vagy 2 hónap múlva, így van ez a gabonával és lisztjével is.
Azt egyértelműen látszott az írásokból, hogy a tönköly beltartalma élettani hatása sokkal jobb a hagyományos búzáénál. Kisebb a hozam, nem lehet úgy műtrágyázni, mert nem szereti, a pékipar sem igazán van oda, mert nehezebben kel meg a kenyér. Viszont az ásványi anyag tartalma akár 20x akkora, mint a hagyományos búzáé, a fehérje tartalma pedig extrém magas, egy szeret kenyéré magasabb, mint egy szelet húsé (!) Ma már tudom, hogy a törvények az EU-ban megengedik, hogy azt is tönkölylisztnek hívják, aminek a fele sem tönköly és azt is tönkölybúzának hívják, aminek a nemesítésében akár 3 generációval korábbról találni tönkölyt. Magyarul az ükapja volt csak tönköly.
A másik fontos szempont, hogy a frissen készült lisztnek sokkal magasabb az élettani értéke. A teljes kiőrlésű lisztek nehezen eltarthatók, mert a bennük lévő rostok esszenciális aminosavak illóolajok igen hamar megavasodnak romlásnak indulnak. Sokszor elfelejtjük a búza él. Élőlény, amit amint felőrlünk, elkezdi elveszíteni életerejét és a benne lévő vitaminok hasznos anyagok gyors bomlásnak indulnak. A gabona eláll akár hónapokig is, és ha van otthon egy kis házi malmunk, a liszté őrlése után frissen fel tudjuk használni. Ha ilyen friss lisztet használok, akkor az ebből készült kenyerek, péksütemények, vagy épp főzelékek, más ételek sokkal frissebbek éltetőbbek lesznek.
2 fajta tönkölyt tudok ajánlani, mert mint írtam, a magfajta sem mindegy, milyen nemesítéssel, mennyire tiszta tönköly:
  • ÖKO-10
Az ÖKO-10 tönköly (Triticum aestivum L. em. Thell. ssp. spelta (L.) Thell.) fajta tulajdonságai. A tönköly (T. aestivum L. em. Thell. ssp. spelta (L.) Thell.) termesztése hazánkban nem ismeretlen. Az elmúlt 70-80 évben e növényfaj fajtái kiszorultak a köztermesztésből, azok csak génbanki mintaként maradtak fenn. A génbanki anyagokból szelekcióval elkülönített törzsekből kiindulóan 1995-ben ÖKO-10 néven a fajtabejelentés is megtörtént. A fajta 1998-ban állami elismerést kapott.
Az ÖKO-10 jellemzése: robusztus megjelenésű, nagyon későn érő, október közepén vetendő búza, magas fehérje- és sikértartalommal, kedvező aminosav összetétellel. Szakhatósági mérések igazolják, hogy a tönkölybúza fehérjenövényként minden beltartalmi paraméterében megverte a hagyományos búzát, sőt még a szóját is – 18-20%-os fehérjetartalma a hússal egyenértékű, de annál könnyebben emészthető. Nem véletlen, hogy a magyarországi bioterület egyharmadán tönkölyt termesztenek. A magyar kajakosok és súlyemelők a sydneyi olimpia alatt is tesztelték az Öko–10-bol készült, magas tápértékű és energiatartalmú készítményeket. A sportolók szerint ezek nagymértékben hozzájárultak a felkészülés sikeréhez.
  • Novum, csépelhető tönköly
Egy ma még kevésbé elterjedt fajta, amely VSP-VUM néven kapott besorolást. Tulajdonságai a tönkölyhöz hasonlóak. Mivel a mag kicsépelhető hántolás nélkül is, ezért nemhivatalos nevén "csépelhető tönköly"-ként emlegetik.




Divatos a városi zöldség, de egészséges is?





A fővárosban folyamatosan nő a közösségi kertek száma, és egyre több balkonon terem petrezselyem, bazsalikom, paradicsom. Kérdés, hogy egy mosással el tudjuk-e tüntetni róluk a város szennyét, ami néhol az erkélyeket is ragadós, fekete porral vonja be? Domonyai András gasztrobotanikus és megrögzött városi kertész oszlatja el az aggodalmakat és ad megszívlelendő tanácsokat.
A leggyakrabban felmerülő aggodalom a mostanában egyre rohamosabban terjedő városi kertészkedéssel kapcsolatban ez: mennyire szennyezett, mit szív magába a nagyvárosok köztudottan szmogos levegőjéből a balkonról az asztalunkra kerülő zöld élelmiszer?  
Ott kezdjük, hogy sok anyagot gondolnánk veszélyesnek és félelmetesnek, amiket a növények, jellemzően ugyan kis mennyiségben, de még igényelnek is. Lehet, hogy sokakat meglep, de a növények többek között mangánt, rezet, magnéziumot, molibdént, cinket, kobaltot is „fogyasztanak”. Ezek az úgynevezett mikroelemek olyannyira fontosak, hogy hiányuk esetén a növény nem fejlődik megfelelően, nem hoz termést. Ezek az elemek a normál talajban is megtalálhatóak, a vásárolt földjeinkben is benne vannak ideális arányban és párosításban.
A talajjal nem lehet gond
A városi talajokat balkonon vagy parkokban a levegőből – tegyük hozzá, Magyarországon – biztosan nem éri olyan erős szennyezési stressz, hogy bármilyen káros anyag bennük feldúsuljon. Ezt a kérdést tehát rövidre is zárhatjuk, hacsak nem egy ólomfeldolgozó tárolójából vételezünk ravaszul földet a balkonládánkba, és nem egy vulkáni tó nehézfémben gazdag vizével öntözünk, a talajunk és a vizünk semmilyen problémát nem fog okozni városi salátáinknak és paradicsomainknak.
Mégis honnan származik a valahol mégis csak jogos aggodalmunk? 
Mi van a levegővel?
Rengeteg kutatás vizsgálta már a közlekedési útvonalak mentén termesztett gabona-, zöldség- és gyümölcsfélék, a talajok szennyezettségét, a magocskák, a levelesek és termések szennyezőanyag-tartalmát, és az eredmények megoszlottak az „aggódni kell, de elfogadható” és az „elhanyagolható” mérték között. Az utak melletti és a nagyvárosi levegő szennyezettsége hasonló, ezért az eredmények értelmezhetőek számunkra is. 
Az extrém esetek – mint például a súlyosan szennyezett talajokban történő termesztés – természetesen minket most nem érintenek, de annyit érdemes tudnunk, hogy egyes páfrányfák, gombafélék, gumós és raktározószövetes növények telepítésével még egészen súlyosan nehézfémes talajok is megtisztíthatóak, de ilyen helyen étkezésre szánt növényeket termeszteni természetesen tilos.
A városi termesztés hatalmas előnye, hogy növényvédő szert nem használunk, tehát gyakorlatilag biotermésünk lesz, és ezzel azonnal kiküszöböltünk rengeteg kockázati tényezőt.
A por az száll
Az általános megállapítások szerint európai viszonylatban, normál körülmények között a növényi élelmiszereknél szinte kizárólag csak a felületi szennyeződéstől kell tartani. Az ólommentes üzemanyagok és a földgázalapú fűtés elterjedése óta a felületi szennyezettség is radikálisan csökkent. A kén- és ólomtartalom az egykor ismert értékekhez képest a levegőben alig kimutatható. 
Ami szennyez manapság, az a szálló por és a dízelautók által kibocsátott mikronos szemcsenagyságú korom.
Az alapos mosás elkél
Érdekes mellékszál, hogy az út menti zöldségeseknél akkor mi a helyzet? A javaslatunk ott is ugyanaz, mint a balkonon termelt zöldségeinknél: alapos, rendkívül alapos folyóvizes lemosást kell alkalmaznunk.  A víz minden kicsit is káros felületi szennyeződést, port, koromszemcsét tökéletesen le tud mosni. 
Ezt a tanácsot zöld élelmiszerekre szigorúan tartsuk be, bárhol vásároltunk, ugyanis a kéz a legkülönbözőbb kórokozók melegágya, és az összetapogatott zöldségen egész kis – szemmel nem látható – állatkert randalírozhat. A folyóvizes lemosás azonban nemcsak a szemcsés, hanem az élő szervezeteket is a lefolyó mélyére küldi.
Összefoglalva:
– A nagyvárosi termesztés nem tekinthető veszélyesnek, Berlin, Chicago vagy Havanna lakosságát célzottan vagy közösségi kertekből évtizedek óta látják el városi élelmiszerrel.
– Kiváló, ellenőrzött talajt használjunk, csapvízzel öntözzünk!
– Minden termesztett és vásárolt növényt nagyon alaposan mossunk meg!
– Fűszernövényeinket felhasználás előtt bőségesen öblítsük le!
– Föld alatt termő, gumós, hámozott növénykéink terméseitől még kevésbé tartsunk, de a lemosás itt sem maradhat el.
– Levélnek termesztett saláták, rukkolák, mángoldok leveleit felhasználás előtt mossuk, majd áztassuk, hogy minden szennyeződést maradéktalanul eltávolítsunk!




Maguknak vetik a vályogot a gilvánfalviak





Vályogházakat építenek közfoglalkoztatottak a baranyai Gilvánfán, az év végére elkészülő nyolc épület mintegy 69 millió forintba kerül.
A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja szerint a szociális célú, 42 négyzetméteres családi házak 20 ember napi 8 órás munkájával, helyben készített vályogtéglákból, a helyi lakosság számára épülnek.
A pecsma.hu emlékeztet: a sellyei kistérséghez tartozó Gilvánfa 380 fős lakosságának 99 százaléka roma. A településen az önkormányzat az egyetlen foglalkoztató, az álláskeresők száma 48, közülük 14 tartós munkanélküli, foglalkoztatást helyettesítő támogatást 16-an kapnak, a közfoglalkoztatásban 104-en vesznek részt.
Az önkormányzat és a munkaügyi központ úgy véli, a vályogvető projekt keretében a közfoglalkoztatottak hasznos munkát végeznek, a várhatóan december közepére elkészülő házak pedig további hasonló ingatlanok építését, felújítását indíthatják el Gilvánfán és más településeken.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, aki a napokban látogatást tett Gilvánfán, elmondta: „Bízom abban, hogy Magyarországon három-öt év múlva nem arról kell beszélni, hogy a közfoglalkoztatásban hogyan kell 300 ezer embernek munkalehetőséget biztosítani, hanem arról, hogy a versenyszférában egyre többen dolgoznak, és a most létrejövő szociális szövetkezetek, gazdaságok képesek lesznek önfenntartóvá válni″ – tette hozzá az államtitkár.


Kipróbálta már a paradicsomlekvárt?




A paradicsomot, ha szitán áttörtük, czukorral addig főzzük, mig elég sűrü lesz, ha kihült, üvegbe rakjuk. Mindösszesen ennyi az utasítás – egy régi szakácskönyvből - a paradicsomlekvárt illetően.
Szó sincs a magokról, a héjról, cukor-gyümölcs arányról. Így hát mindez rám van bízva. A magam részéről nem szerettem volna bele magokat és héj darabokat, ezért először megpucoltam a paradicsomokat, majd kimagoztam őket. Az ebből lecsöpögő lé is belekerült a lekvárba. A legpepecsebb része a dolognak így a hámozás-magozás procedúra, de az is viszonylag gyorsan megvan.
Hozzávalók:
  • 1 rész paradicsom
  • 1/4 rész cukor
Elkészítés:
A paradicsomokat egy hőálló edénybe tesszük, és forró vizet öntünk rá, pár másodpercig állni hagyjuk, majd leöntjük, és hideg vízzel átöblítjük. A héjakat immár könnyűszerrel lehúzhatjuk. A héjtalan paradicsomokat félbevágjuk, és egy élesebb kanállal kikanalazzuk a magokat egy edénybe. Ezt botmixerel egész picit összezúzzuk, de nem turmixoljuk szét, majd leszűrjük.
A paradicsomokat egy nagy lábosba tesszük, és ráöntjük a magokból leszűrt levet. Alágyújtunk, és hozzáadjuk a cukrot. Ha kell, vízzel pótoljuk a folyadékot, hogy ellepje a paradicsomokat. Addig főzzük, amíg kissé besűrűsödik, és karamellizálódik. Vigyázat, mert ha leég, könnyen keserűvé válhat.
Tehetünk bele fűszereket vagy hagyhatjuk natúran is.




Kedves bankok, ez most eléggé fájni fog





Újabb fájó csapást mérhet a kormány a bankokra: a tervek szerint szétosztanák a devizahitelesek árfolyamveszteségét a bankok, a hitelesek és a költségvetés között, ami több százmilliárd forintos újabb veszteséget okozhat az eddig sem kímélt szektornak. De máshol is vannak gondok az adósságokkal: több mint 200 milliárddal tartoznak az államnak a cégek, és Portugáliának és Görögországnak is mindent meg kell tennie, hogy elkerülje az államcsődöt. Ez már nem sikerülhetett Detroitnak, ami az eddigi legnagyobb amerikai városként a héten kénytelen volt csődöt jelenteni.
Nem volt sok okuk az örömre a bankoknak ezen a héten: miután a Kúria két héttel ezelőtti döntése alapján nem valószínű, hogy a devizahitelesek tömegesen mondathatnák ki a szerződéseik érvénytelenségét, a héten kiderült, hogy a kormány egy újabb törvénymódosítással próbálja meg rendezni a helyzetet.
A lépéssel a közigazgatási minisztérium tervezete újabb mentőcsomagot dobna a devizahiteleseknek, ami csökkentené, vagy teljesen elengedné a hitelesek összesen 1075 milliárd forintra rugó árfolyamveszteségét. A veszteség összegét elosztanák a bankok, az adósok és a költségvetés között, az azonban egyelőre nem tisztázott, hogy kinek milyen arányban kellene a zsebébe nyúlnia.
Azt, hogy készülnek a tervek, a kormány ismegerősítette, és nyitva is áll előtte az út: simán átírhatják a devizás szerződéseket egy gumiszabály miatt, így már csak az AB véleménye lehet akadály a törvény elfogadásakor. A bankoknak mindenesetre már most fájhat a fejük: még ha harmadolják is a költségeket, akkor is több mint 300 milliárdot buknak, amit bár szakértők szerint még kibír a bankrendszer, ez viszonylag rövid idő alatt már a sokadik váratlan teher lenne a szektorban.
Kérdés persze, hogy hogyan reagálnak, miután egyre inkább úgy tűnik, hogy a tranzakciós illeték sok banknál hajmeresztő díjnövekedést okozott, bár az emelések mértéke nagyon eltérő. Az mindenesetre sokakat megijeszthetett, hogy Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a hét második felében szinte teljesen kiszállt a bankból, eladta a részvényei nagy részét, ezzel óriási mínuszba küldve a már egyébként is mélyrepülésben lévő papírok árfolyamát.
Pénteken, miután a hír megjelent, hogy Csányi 7,8 milliárdért 1,6 millió részvényt értékesített előző nap, a bankpapír kereskedésért egy időre fel is kellett függeszteni, 14 százalékos esésben, 4000 forint alatt is volt az árfolyama. Csányinak saját tulajdonában már csak 10 000 részvénye maradt, bár egy cégén keresztül megőrzött még 1,15 milliót darabot belőle, de ez így is kevesebb, mint a fele az eddigi tulajdonrészének. A Magyar Nemzet vasárnap arról írt, hogy Csányi részvényeladása mögött valójában egészségügyi okok állnak, és a bankvezér visszavonul, ezt azonban az OTP határozottan cáfolta.

 28. heti záró
 29. heti záró
 BUX
19 531
18 247
 OTP
5 045
4 200
 Mol
16 725
16 270
 Richter
33 686
3 700
 Magyar Telekom
327
314
A többi papír ára sem szárnyalt a budapesti tőzsdén, a Mol és a Magyar Telekom is veszített az értékéből, a BUX index pedig több mint ezer ponttal zárta gyengébben ezt a hetet, mint az előzőt. A részvényindex így összességében 7 százalékkal, míg az OTP árfolyama 17 százalékkal esett egy hét alatt - vagyis a bank értékének majdnem egyötöde elveszett a héten. A Richter bár első ránézésre hatalmasat zuhant, valójában csak szétdarabolták a részvényeket, amik most egyenként tizedannyit érnek, mint korábban, ráadásul kicsit még erősödni is tudott az árfolyam.
Fizetéskényszer
De nem csak a devizahitelesek szenvednek a tartozásoktól: a héten csődöt jelentett Detroit, ami az eddigi legnagyobb amerikai város, ami képtelen rendezni az adósságát. Igaz, ehhez valóban sok pénzre lenne szükség: a teljes tartozás összege eléri a 15 milliárd dollárt. Itthon a vállalkozások is egyre gyűlnek az adóhatóság adóslistáján, amiről most térkép is készült, amiből kiderül, hogy hol fizet legkevésbé adót az a közel hatezer cég, ami összesen 221 milliárd forintnyi adóval tartozik az államnak.
Persze rajtuk még talán segíthet egy új rendelet, amivel könnyebb lesz befizetni az adót a cégeknek, de úgy tűnik nem könnyíti semmi a dolgát a portugáloknak, akik már államcsődöt fontolgatnak. A görögöknél sem jobb a helyzet, már nagy ütemben építik le az államot: a mentőcsomagokért cserébe most újabb megszorításokat fogadtak el, aminek a keretében 15 ezer embert bocsáthatnak el a közszférából.
A hitelezők dolga sem mindig egyszerű: az IMF-et éppen Matolcsy György szólította fel egy levélben arra, hogy zárja be a pesti irodáját, mivel már lezárult az előző program, így szerinte nem indokolt, hogy innen ellenőrizzenek. Ezt úgy tűnik a Valutaalap is így láthatja, legalábbis kiderült, hogy ősszel valóban bezárják az irodát, és nem keresnek a mostani képviseletvezető helyére új embert.
Miből élünk
De visszatérve a hitelekhez: a törlesztéshez jövedelemre lenne szükség, az viszont nem nagyon nőtt. Idén január-májusban 227 800 forint volt a bruttó átlagkereset, ami mindössze 3,3 százalékkal haladja meg a tavalyit, vagyis az áremelkedést kiszűrve sokaknál szinte semmivel nem marad több, mint egy éve.
Az is kiderült, hogy választási osztogatásban sem bízhatnak sokan: néhány morzsa alapján a jövőévi költségvetésből úgy tűnik, hogy osztogatás és megszorítás sem lesz, vagyis a pedagógusok mellett mások nem várhatnak nagyobb ütemű béremelést a közszférában. Ugyanakkor nyugdíjemelés lesz, de egyelőre szinte mindenről hallgat a kormány.
Ráadásul még az alig növekvő fizetésekből is egyre többet visz el a helyi ingatlanadó, az elmaradó adóbevételeket ugyanis adóemelésekkel pótolják az önkormányzatok. Drágult a héten a benzin is, négy forinttal nőtt egy liter ára, ami azt jelenti, hogy két hét alatt már 14 forinttal lett drágább egy liter. A pékek külön is aggódhatnak, csökkenhet ugyanis a bérük, miután visszavonták az ágazati kollektív szerződést. Ezzel pedig havi 30 ezret is veszíthetnek a sütödei dolgozók.
Olcsón a távolba
Persze ha mégis lenne pénzünk, jó híreket is kaphattunk a héten: több helyre is indulnak új vagy olcsó repülőjáratok Budapestről, moszkvai járatot indít a Wizz Air, a Jet2 pedig megint beindítja aLeeds-Budapest járatot. Bár vélemények szerint még mindig bizonytalan, hogy a tervezett időben el tud-e indulni, de a héten bejelentette, hogy hat gépet lízingelt a Sólyom Airways, amik közül az első már augusztus 20-a előtt megérkezik, 2017-re pedig már 50 gépet szeretne az új magyar légitársaság.
Összességében úgy tűnik, a válság alatt olcsóbban nyaralunk, de többet, és inkább választjuk az előszezont. Még mindig a Balaton a legnépszerűbb, azon belül pedig Siófok, bár a budapesti strandokról valószínűleg nem a Balaton szipkázta el az embereket: itt egyelőre kevesebbet járunk a strandra, mint tavaly, pedig néha jól jöhet egy kis válságfelejtés.




Szezonális zöldségekkel és leveikkel az örök fiatalságért!





Az emberek évszázadok, sőt évezredek óta a nagy igazságot keresik: melyik az igazi vallás? Isten van mindenek felett, vagy inkább Buddha, esetleg Mohamed? A számok vagy inkább kártyák rejtik a jövőt? Modernebb időkben: Macintosh vagy Microsoft? iPhone vagy Samsung? Zöldség vagy hús?…Lehet, hogy bizonyos területeken ott a nagy igazság, de más területeken több igazság van, és egyik sem igazabb a másiknál. Valahogy így van ez az étkezésben is.
Elkezdtem gondolkodni, hogy van-e olyan élelmiszer, amivel nagyjából minden táplálkozási irányzat egyetért.
És van: a zöldségek. Mindenki azt mondja, hogy márpedig zöldséget enni KELL, sőt vannak olyan irányvonalak, melyek szinte szent grálként tekintenek ezekre az élelmiszerekre. De vajon mi a dörgés a zöldségekkel, vajon tényleg annyira ártalmatlanok és szuperegészségesek amilyennek tűnnek, vagy bebuktuk őket, mint Lancelot a Szent Grált?
A “nagy” öregek mondták mindig, hogy “fiam, ne feledd, kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben méreg”. Na kissé/nagyon sarkítva, valahogy így van ez a zöldségekkel is.
A zöldségek rendkívül fontosak és nélkülözhetetlenek. Egyértelműen nekik kell betölteni a köret szerepét a rengeteg élelmiszeripari szemét helyett. De nem véletlen, hogy azt írtam “köret”, hiszen a zöldségek is megfelelő állati zsír és fehérje mellett tudják kifejteni áldásos hatásukat.
Az emberek valahogy mindig hajlamosak a ló túlsó oldalára esni, egyik végletből a másikba átcsapni. Valaki fogja magát és egyik pillanatról a másikra vegetáriánus lesz, vagy éppen őrült léböjt kúrába kezd, bőszen használja a zöldség és gyümölcsfacsarót, és issza ezeket a fruktóz leveket, mintha a mennyei mannát kapta volna készhez, ami garancia a hosszú-, vagy éppen az örök élethez. Igazából sosem merül fel a kérdés, hogy a szervezet hogyan éli meg ezeket a sokkhatásokat, és az sem, hogy ha valóban a zöldségek a szent grál, akkor miért kapta az emberi szervezet a húsevő dizájnt. Kicsit józan paraszti ésszel menő okfejtés tudom, de mégis igen vicces, hogy a húst, amit alapvetően amióta “jegyezzük” az emberi fejlődést eszünk, el akarjuk utasítani, károsnak akarjuk titulálni, míg a tejet, amit a felnőtt szervezet igen rosszul tolerál, mert nem tud megemészteni, mégis éltető csodaitalnak állítunk be.
Persze vannak olyan dolgok a háttérben, hogy környezetvédelem meg ott az állatkínzás ami igen csúnya dolog,…. mégis érdemes szem előtt tartani, hogy a paleo ezt nem csupán elítéli, de azzal, hogy a szabad tartásban, bio gazdaságokban nevelkedett állatok húsát tartja egyedül egészségesnek, ki is húzta a ezt a méregfogat. Mert szemben jó néhány táplálkozási irányzattal, paleo szempontból az egészség van mindenek előtt, és ugye a mindenféle modern élelmiszeripari technológia és találmány sokkal inkább szolgálja a kényelmet és lustaságot, mintsem az egészséget.
De ha már a hús ellen ilyen bőszen kampányolnak az állatvédők, akkor kérdem én, a növények mellett miért nem áll ki senki? Elvégre azok is élnek. Ja, hogy azokat nem kínozzák? És a GMO (génmódosítás) mégis mi? És a permetezés? És a műtrágya? Vajon a zöldségek nem üvöltenének hangosan ha tudnának, amikor műtrágyázott talajba ültetik őket és nem kapnak megfelelő tápanyagot…ezért aztán jól meg is kell permetezni őket?
Szóval érdemes lenne a teljes képet látni: a tápláléklánc csúcsa az ember, aki jól leigázta a természetet, amivel sokkal inkább szimbiózisban kellene élnie.
Nem véletlen, hogy régebben (és nem kell visszamenni az őskorig) az önfenntartás arról szólt, hogy a kertben termesztették a zöldségeket-gyümölcsöket, az udvarban voltak az állatok, amik füvet legeltek és természetes trágyát biztosítottak a talajnak. A természetes körforgás megvolt. Ezzel szemben ma ablak nélküli túlzsúfolt állattelepek és fóliák vannak egymástól jó távol, csoda hát, hogy semmi sem természetes?
Na de visszatérve a zöldségekre: néhány pont, amit érdemes tudni, és ezek tudatában cselekedni:


  1. A túlzott zöldségfogyasztás megfelelő állati zsiradék hiányában kimeríti a szervezetet és számos olyan vitamintól és ásványi anyagtól fosztja meg, amire egy egészséges testnek szüksége van/lenne.
  1. A savasodás-lúgosítás hiszti ha valóban létezne, mármint a szervezet valóban folyton egyik-másik irányba billenne ki, akkor bizonyára már nem élne az illető, akinek ilyen problémái vannak. A szervezet sokkal bonyolultabb annál, mintsem ilyen egyszerűen borulgatna egyik állapotból a másikba. (ez legalább akkora marhaság, mint a 20 perc futás után beindul a zsírégetés….ja, mert a szervezet stopperol  )
  1. A tisztító kúrák teljesen feleslegesek megfelelően tiszta és egészséges táplálkozás mellett. A szervezet ezt is megoldja.
  1. A facsart zöldség- és gyümölcslevek a rostok hiányában szimpla, gyorsan felszívódó szénhidrát löttyökké válnak, amik kellően rossz hatással vannak a vércukorszintre.
  1. A B12 vitamin, kulcsfontosságú a központi idegrendszer működésében. KIZÁRÓLAG ÁLLATI eredetű élelmiszerekben található meg.
  1. A vas számos növényben megtalálható. De ez a vas nem ugyanaz, ami a vörös húsokban is megtalálható. A növényekben nem-hem vas, a húsokban hem vas található. A nem-hem vas pusztán 3-5%-ban hasznosul a növényekben levő oxálsav miatt. Hem-vas társaságában (hús mellett) viszont 15%-ban hasznosul.
  1. Az A vitamin a növényekben béta karotin formájában, az állati eredetű lelmiszerekben pedig retinol formájában van jelen. A béta karotin pusztán 1/6-a konvertálódik retinollá a szervezetben, szemben az “állati” retinollal, ami majdnem teljesen felszívódik. Retinol tartalmú ételek: tojás, vaj, húsok, húskészítmények, máj, vese, szív, halak.
  1. A cink bevitelhez rendszeresen fogyasztanunk kellene kagylót, de a tojássárgája, a marhahús, a borjúmáj is tartalmaz cinket. Mellettük a tökmag és napraforgómag cinktartalma is említésre kerül, de ne feledkezzünk meg róla, hogy a magvakat a magas omega6 tartalom miatt csak mértékkel fogyasszuk.
  1. A D vitamin szinte semmilyen élelmiszerben nem fordul elő, de kis mennyiségben szintén állati eredetű ételekben van jelen, úgy, mint a tojássárgája, tőkehalmáj, lazac.
  1. A növényekben jelen lévő zsírban oldódó vitaminok nem szívódnak fel zsír hiányában, hiába falja az ember tonna szám a karfiolt vagy a répát.
  1. A tárolás, sok száz kilométeren át való szállítás során a zöldségek, gyümölcsök vitamintartalmuk akár 70-80%-át is elvesztik.
  1. A zöldség túladagolás felborítja a szervezet kálium- és nátrium szintjét. A testnek mindkettőre szüksége van, de a zöldségeknek pusztán a kálium tartalma magas. A léböjt kúrák pont ezt a túladagolást segítik, hiszen lé formájában több kilónyi zöldséget fogyaszthat az ember naponta (arról nem is beszélve, hogy a fruktóz adagolás is roppant magassá válik ezáltal). Igen tudom, sokan mondják, hogy fantasztikusan érzik magukat egy-egy ilyen detox után, na de kérdem én, hogyan táplálkoztak előtte? 
  1. A zöldségek saját védekező mechanizmusa (lévén, hogy nem tudnak elmenekülni a támadók elől) szintén figyelemre méltó. Egy egészséges szervezetben a megfelelő bevitel nem ártalmas, a túlzott viszont lehet az, arról nem is beszélve, hogy betegség esetén igencsak figyelni kell a mennyiségekre. Ilyen védekező mechanizmusok például a goitrogének (kelkáposzta, karfiol, kelbimbó), amik egészséges szervezet esetén nem ártalmasak, de nagyobb mennyiségben pajzsmirigy megnagyobbodáshoz vezethetnek. Hőkezeléssel már javul a helyzet, de egyértelmű, hogy egy pajzsmirigy problémákkal küszködőnek extrán figyelni kell erre, nem pedig káposztaleves diétát tartani. Az IBS-ben szenvedők (irritábilis bélszindróma) kerülniük kell a FODMAP (Fermentable Oligo, Di- and Monosaccharides and Polyols) zöldségeket, melyek bélgázt, hasi puffadást és fájdalmakat okoznak. Ott vannak még a lektinek, amik miatt nem eszünk burgonyát, hüvelyeseket, és amik miatt a burgonyafélékkel (paradicsom, paprika, padlizsán) az autoimmun betegségben szenvedőknek figyelniük kell. Ezek a lektinek felelősek az elvékonyodó bélfalért, ami egy idő után áteresztővé válik (apró lyukak keletkeznek rajta), minek következtében az ürülékből visszaszivárognak baktériumok a szervezetünkbe, és autoimmun betegségeket váltanak ki.
  1. Attól, hogy valaki rengeteg zöldséget fogyaszt, még nem feltétlenül egészséges is. És ha teljes mértékben eltekintünk a növényekben lévő antinutriensektől (védekező rendszerük), még mindig ott van az a rengeteg permetszer, amit meggondolatlanul és boldogan szórunk rájuk, hogy nagyobb, szebb, gazdagabb legyen a termés.
  1. A kizárólag növényi táplálékokat fogyasztóknál rendszeres a fehérje-, vitamin- és ásványianyag hiány.
  1. Ha a húsevők ellen nagy érv az állatkínzás, akkor ne feledkezzünk meg az “emberkínzásról” ami a zöldségültetvényeken igencsak jelen van, hiszen a gyermekek etikátlan dolgoztatása sem újdonság, arról nem is beszélve, hogy alulfizetettek és bár a túlóra alap, nincs megfizetve.
15 ok, hogy elgondolkodjunk és ne higgyük, hogy a zöldség maga a mennyei manna, a húspedig az ördögtől való. Ez a cikk nem a zöldségek ellen szól, és a megoldás semmiképpen sem a bojkott. A cél pusztán annyi, hogy ha már savazunk valamit, akkor a másik oldallal is képben legyünk….és ami a legfontosabb: MEGÉRTSÜK VÉGRE, HOGY A KIEGYENSÚLYOZOTT TÁPLÁLKOZÁS NEM EGYOLDALÚ! Ugyanúgy szükségünk van zöldségekre és gyümölcsökre, ahogyan húsokra, zsírokra, halakra. A természet egy valódi csoda a maga nemében, amit kár lenne tönkretenni azért, mert valakik érdeke éppen azt szolgálja.

P. S. Kövess a Facebookon is, hogy képben légy az egészséggel!
Irodalom:




Néma gyilkossá válnak a német szénerőművek





Európában olcsóbb a szén, mint a földgáz, és mindig hozzáférhető, ellentétben az ingadozó kapacitású zöldenergiával. Németországnak nagyon kellenek a szénerőművek az atomenergia kiváltására. A légszennyezés azonban nem ismer határokat, és egész Európát sújtja.
Európában évente 22 300 idő előtti halálesetet okoz a kontinens háromszáz legnagyobb szénerőműve a légszennyezéssel. A különféle légzőszervi betegségek miatt kiesett munkaerő eurómilliárdokkal károsítja meg a vállalatokat és kormányokat – olvasható a Stuttgarti Egyetem tanulmányában. A halálozások száma még 2700-zal nőhet, amennyiben megépül legalább ötven (de akár hetven) európai szénerőmű, mint ahogy a beruházási tervekben szerepel, teszik hozzá a német kutatók.
Ez a háromszáz erőmű az Európai Unió áramtermelésének egynegyedét szolgáltatja, ugyanakkor a kén-dioxid keltette légszennyezés 70 százalékáért, illetve a kibocsátott nitrogén-oxid 40 százalékáért felelős az unió területén. A német kutatás szerint 2009 óta minden évben egyre több szenet égetnek el az erőművek.
Pedig a Világbank továbbra is a földgáz alkalmazását ajánlja, mert annak feleakkora a szén-dioxid-lábnyoma, mint a kőszéné. Továbbá bejelentette, hogy mérlegelni fogja a szénerőmű-építésre beadott kérelmeket, és csakis abban az esetben ad ilyenre hitelt, ha más forrásból nem megoldható az energiaellátás.
De ezt az ajánlást mintha senki sem hallaná meg: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 2017-re megfordulhat az eddigi arány, és a világ inkább szénből fogja fedezni az energiaigényét, mintsem kőolajból. Négy év múlva 1,2 milliárd tonnával több szenet fogunk elégetni, mint ma – mondja Maria van der Hoeven IEA-igazgató. Ez a mennyiség megegyezik azzal, mint amennyit évente használ fel Oroszország és az Egyesült Államok együtt.
A pénzügyi szempontok legyőzik az egészségügyieket
A szénből gyorsan és olcsón kinyerhető energia óriási hajtóerőt jelent: a világ 59 országában 1199 új szénerőmű építése van tervben a World Resources Institute kutatóintézet jelentése szerint. És a légszennyezés nem áll meg az országhatároknál.
Magyarország hiába tervez csupán egy új szénerőművet, a közelében egymás után épülnek majd fel hasonló létesítmények: Ukrajna 14 szénerőművet szeretne, Románia nyolcat, Bosznia-Hercegovina szintén nyolcat, Horvátország egyet, Szerbia négyet, Lengyelország tizenhármat, a Cseh Köztársaság négyet, míg Németország tízet. (A szénerőművek egészségügyi hatásairól itt talál interaktív térképet.)
A zöldenergia nem képes pótolni az atomot,
legalábbis így nem
Németországban már az áramigény szinte egynegyedét fedezik napelemekkel és szélturbinákkal, a zöldenergia aránya 2012-ben elérte a 23 százalékot. Az ország az utóbbi öt évben óriási energiaexportőrré vált, dacára annak, hogy nyolc atomerőművet is bezárt a fukusimai atomerőmű katasztrófája után.
2012-ben a németek 43,8 terawattóra elektromos energiát importáltak, ezzel szemben a főleg Hollandiába, Ausztriába és Svájcba irányuló áramexportjuk elérte a 66,6 terawattórát. A különbözet 1,4 milliárd eurót hozott Németországnak. (Egy terawattóra egyenlő egymilliárd kilowattórával.)
Igen ám, de ennek zöme kényszerexport: nyári napokon délidőben óriási fölösleg keletkezik napenergiából, és olykor szélenergiából is, amit a németek szó szerint átnyomnak a határon, hogy az adott pillanatban ne terheljék túl a hazai hálózatot. A szén- és gázerőművek ennél kevésbé rugalmasak, nem lehet őket naponta be- és kikapcsolni, a téli hónapokban ráadásul elengedhetetlenek az energiaigény egyenletes fedezéséhez.
Vagyis az atomenergiát csakis úgy lehet kiváltani, ha mind a zöld, mind a fosszilis eredetű termeléstfelpörgetik. Ez utóbbinak viszont az az ára, hogy több üvegházgázt bocsátanak ki, és szennyezik a levegőt.
A német kormány úgy ösztönzi a zöldenergia elterjesztését, hogy húsz évre fix felvásárlási árat hirdetett a megújuló forrásból származó, a hálózatra visszatáplált energiára. Csakhogy ez a fix ár nincs tekintettel az ingadozó termelésre, vagyis arra, hogy a zöldenergiában szegény hónapokban a fosszilis erőművek veszik át a termelést, amelyek közül a földgázas költségesebben üzemel, mint a szénerőmű, mert a gáz drágább, mint a szén.
A német fogyasztóvédők szerint a beszerzési árak közötti különbözetet az áramszolgáltatók tovább fogják hárítani a lakosságra. A folyamat szintén a „gazdaságos” szénerőművek felértékelődése irányába mutat.
A Nemzetközi Energiaügynökség korábban még aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Németország a nyolc atomerőmű bezárása után bejelentette, a többi kilencet is leállítja 2022-ig. Az IEA úgy vélte, hogy ezzel a lépéssel a németek egész Európában felhajtják az áram árát. Az ügynökségnél azonban teljes pálfordulás tapasztalható, most már biztosítottnak látja a német energiaellátást legalább 2015-ig, írta a Spiegel Online magazin május végén. Az álláspont változásában közrejátszhat az új szénerőművek terve.
Veszélyesebbek a szénerőművek, mint a közutak
A fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) elégetésével okozott légszennyezés 2010-ben világszerte 1,4 millió életet követelt. Ha folytatódik a jelenlegi trend, 2030-ra már 2,1 millió haláleset róható föl a terhére, olvasható a spanyol DARA független humanitárius szervezet klímakockázati tanulmányában. 2050-re a légszennyezés lesz a vezető halálok a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD 2012-es jelentése szerint.
Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és a Cseh Köztársaságban már ma többen halnak meg szénerőművek légszennyezése miatt, mint közúti balesetben, állapították meg a Stuttgarti Egyetem kutatói.
Németországban és az Egyesült Királyságban az arány még nem fordult át. De tartani lehet a bekövetkezésétől, mivel az európai statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint, Litvánia és Málta mellett épp az előbbi két országban emelkedett a szén-dioxid-kibocsátás 2012-ben. Az unió teljes kibocsátásának hetven százaléka alig hat országból ered: Németországból (728 millió tonna), az Egyesült Királyságból (472 millió tonna), Olaszországból (366 millió tonna), Franciaországból (332 millió tonna), Lengyelországból (297 millió tonna) és Spanyolországból (258 millió tonna).
(Köszönet Thomas Hoffmannak a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségéért.)
Kép forrása: A Vattenfall Europe AG szénerőműve Jaenschwaldéban, AFP/Patrick Pleul


A vaskorba költözött és megalapította Újszkítiát





Több mint 25 év alatt hozta létre Cziráki Viktor a Regöly melletti Újszkítiát. Jurtákat, rúdsátrakat, földkunyhókat épített, közüzemi szolgáltatások igénybevétele nélkül él párjával a skanzenben.
(A cikk 2009. szeptember 1-én jelent meg, aktualitásából azonban mit sem vesztett.)
Mostanában sok időt tölt a kovácsüllő mellett Cziráki Viktor. Régészeti reprodukciókat készít, főleg szkítahun és avar tárgyakat: harci csákányokat, késeket, nyílhegyelet és fibulákat, amelyek a ruhák összetűzésére szolgáltak. 
Gyermekkorától fogva érdekli a földbe süllyedt múlt, Regölynek azon a részén nőtt fel – a Sáncban –, ahol valaha egy kelta földvár állt. Ahol, ha egy kicsit megkapirgálták a talajt, cserépedény-töredékekre bukkantak. 
A 41 éves férfinek ugyan van bejelentett lakása a faluban, de télen-nyáron kinn él, egy felhagyott homokbánya mellett párjával – a szövő és fazekas végzettségű Somos Judittal –, egy rekonstruált vaskori házban. 
– Hogyan indult ez a "vállalkozás"? 
– Az elhagyott homokbánya környékére 1982-től jártam ki több-kevesebb rendszerességgel. Aztán, 1993-ban megvettem a területet. A kilenc hektár nagy része állattartásra szolgál, kisebb részén skanzent alakítottam ki. 
Van itt körülbelül 15 korhű építmény, az utolsó jégkorszaktól az államalapításig, a 15-20 ezer éves paleoszibériai jurtától, az Árpád-kori földházig. Vannak félig-meddig vadon tartott lovak, racka juhok, kecskék. 
Fokozatosan alakult ki a mai arculat. Eleinte, 1991-ig még volt munkahelyem Szekszárdon, az önkiszolgáló étteremben, s csak szabadidőmben foglalkoztam földkunyhók, rúdsátrak készítésével, berendezésével. De mikor az állásom megszűnt, teljesen a kísérleti régészet felé fordultam. Az érdekelt, mit, hogyan tudtak megcsinálni a Kárpát-medencébe érkező népek, a szkíták, avarok, kelták, magyarok, az akkori anyagok és technikai ismeretek felhasználásával. 
– Itt semmi modern dolog nincs? 
– Néhány akkumulátort használok, elsősorban a villanypásztorhoz, de a víznyeréstől a fűtésig, világításig mindent igyekszem hagyományos módon megoldani. Sok gyertyát fogyasztunk. A legnagyobb építményben, a vaskori házban lakunk. Pár éve még a jurtákba is átköltöztünk egy-egy évszakra, de most már azok inkább a korabeli körülmények bemutatására, illetve a vendégek elszállásolására szolgálnak. Jártak már itt Japántól az USÁ-ig mindenhonnan, turisták. 
– Hány hasonló létesítmény lehet az országban?
– A skanzenek gomba mód szaporodnak. De ismereteim szerint olyan hely nincs, ahol valaki ott is él.  Van, ahol állatokat tartanak nomád módon, máshol korabeli technikával készítenek szerszámokat, dísztárgyakat, vagy mész helyett fehér földfestékkel pingálják ki a falat, és tüzet csiholva gyújtják meg a cseréppipát. Én ezt mind csinálom, életvitelszerűen. Bár lehet, hogy nem olyan profi módon, mint ott, ahol fizetett, képzett személyzet végzi és állami pénz is támogatja a múltidézést.
– Miért fontos ez a múltidéző életvitel?
– Hagyománytiszteletből és szabadságvágyból. Régebben nagy társaság gyűlt itt össze. Lovagoltunk, íjászkodtunk, lovas íjászversenyeket rendeztünk. Blues kocsmákban is megfordult a baráti kör, ám egy idő után a kocsmázásra tevődött a hangsúly, s akkor kiszálltam. Lakhelyünk, az Újszkítia nevű skanzen főépülete, eredetileg közösségi háznak készült. De a közösség szétesett. Mostanában, ha összejövünk, kortörténeti ismertetőket kézműves találkozókat tartunk. Volt már, hogy 250 személynek főztünk a százliteres bográcsban.  
– A hagyományápolás nem egy jövedelmező tevékenység. Miből tud megélni?
– Isten kegyelméből.
– És meddig, hány éves korig lehet ezt csinálni? 
– Már sokan kérdezték. Nem tudom. Létre hoztam valamit 25 év alatt, nem szeretném feladni. 
– Gyereke van?
– Nem az én küldetésem a gyereknevelés. Elvégzik azt mások. Én másra születtem.
– Mire?Arra, hogy életben tartsak és megtekinthetővé tegyek egy olyan világot, ami nélkülem feledésbe merülne. Ha mindenki beszáll a mókuskerékbe, nem marad olyan ember, aki feltámassza a múltat.
– Támogatja ezt a tevékenységet a falu, a megye, az állam vagy valaki?Soha nem kértem semmit, csak azt, hogy hagyjanak békén. Eleinte űzött vadként éltem, aztán, a rendszerváltás után, mikor már nem lehetett a másként gondolkodó és élő embereket büntetlenül piszkálni, beérték azzal, hogy csodabogárnak tekintsenek. Egyesek vadul nyerészkednek, mások hosszú sorokban állnak a segélyért; nem érdekel. Én megteremtettem a magam világát, s előteremtem a működtetéséhez szükséges anyagiakat is. Remélem, hogy akik nem tettek hozzá, elvenni sem akarnak belőle. 
Cziráki Viktor a Skanzenben Fotó: Lehőcz Péter


Hobbitfalva és mások




Földházak már a vaskorban léteztek. Ha valamennyire át szeretnénk élni, hogy mit érzett a vaskori ember, amikor belépett barlangszerű házába, amely védelmet nyújtott a hideg, a szél ellen, akkor lépjük át egy földház küszöbét.
Vagy Zsákos Frodó helyébe képzelhetjük magunkat a barátságos Hobbitfalván.
A földház definíciója.
A földház eszméje illeszkedik az ökológiai túlélés, az önellátásra való törekvés ma már aktuális trendjéhez.A földház agyagból, sárból, vályogból épül, de földház az is, amikor a házat földréteg védi. Ennek fő előnye, hogy a ház összekapcsolódik a föld 12-14 fokos klímájával.
Energiatakarékos, jó szigetelő
b_200_200_16777215_00___images_watermarks_af029462.jpgLeuzinger ház Arniban, Svájc
Míg a levegőbe magasodó házakból kiszökik a páratartalom, a hő, a földház a maga szigetelő talajköpenyével védi a bennlakókat a csapadéktól, a fagytól és a széltől. Ezzel a módszerrel sikerrel hasznosul a föld, a növényzet hő és hangszigetelő hatása, télen a lakótérben marad a föld hője, nyáron pedig kívül reked a hőség, légkondicionálóra nincs szükség.
Vagyis energiafelhasználásuk jóval alacsonyabb, mint a hagyományos épületeké. Az energiatakarékosság tovább fokozható napkollektoros és hőszivattyús kombinált rendszer alkalmazásával.
Belesimul a környezetbe
A földház a lakók igényei szerint, a terephez illeszkedve alakítható ki, mint környezetbarát és energiamegtartó létesítmény. A bejárás a tetőn át is megoldható. Máskor hőszigetelt üvegezésű télikertben majd az előtetővel fedett lugasban és onnan a kertben folytatódik a lakótér, mintegy folyamatos átmenettel illeszkedve a természetes környezetbe.
A gyakran fűvel borított házból csak a garázs, esetleg a bejárathoz vezető lépcső látszik kívülről, ám a ház így is elegendő természetes fényt kap az előszeretettel alkalmazott pl. átriumos megoldások révén, és a helyiségek a tetőn elhelyezett ablakokon, üvegkupolákon keresztül kapnak természetes fényt.
b_200_200_16777215_00___images_watermarks_alf_3.jpgföldház Wisconsinban, Madison, USA
Domb
Dombházról beszélünk, ha nincs hagyományos tető, lényegében az épület boltívekből, kupolákból áll, amely vízszigetelést és vízelvezető rendszert kap. Minden helyiség a kertre, a természetre néz.
Zöldtető
Ha a tetőszerkezetre geotextilia, kavics, majd 60-70 cm vastagon föld kerül, máris kezdődhet a tetőkert kialakítása, ahol olyan növényeket alkalmazunk, amelyek jól tűrik a szárazságot, és minimális az ápolási igényük. Néhány példa: Varjúháj, kövirózsa, deres csenkesz. Mindez öntözést nem igényel.
b_200_200_16777215_00___images_watermarks_alf_4.jpgLättenstrasse házai, Deitekonban, Svájc
Peter Vetsch
A nemzetközi ismertségnek örvendő, eredetileg mezőgazdasági szakiskolát végzett Peter Vetsch, svájci építész, az ökológiai építészet legismertebb szakembere 1974 óta úttörő szerepet játszik a földházak tervezésében.
Az általa tervezett otthonok földrengés és tornádómentesek. Jellegzetes, barlangot idéző házaiból hiányzanak a négyszögletes szobák és az éles szegletek. A mellékelt fotón láthatók a Lättenstrasse házai, Deitekonban, Svájcban.
Deca Architecture
Egy másik modern irányvonalat képvisel a kősivatag ház Ezt a négyszögletes szerkezet Deca Architexcture (nemzetközi fiatal építészek fóruma, athéni központtal) tervezte, természetes fényt, hőt használ, és hűtésre a kereszthuzatot alkalmazza. Két szomszédos hegy találkozásánál épült. Alkalmazza a tradicionális görög elemeket. Csak középről látható a ház maga, és akkor is inkább eltemetett romokra emlékeztet.


VOLT EGY RÁKJA, MEGGYÓGYÍTOTTA MAGÁT: GYURI BÁCSI, A BÜKKI FÜVESEMBER





Napjaink modern kori emberének is tud újat mutatni a bükki füvesember. A nyolcvanöt éves, energikus Szabó Gyuri bácsi a sámánok, gyógyítók mai utóda.
Korábbi írásunk: Ötszáz év tudását őrzi a bükkszentkereszti füvesember, akit hatéves korában szemelt ki utódjául javasasszony nagymamája.
A bükkszentkereszti füvesember ősi gyógyító család sarja, huszonegyedik a generációk sorában. Több száz év tudását, hagyományait folytatja. Nagymamájától, a javasasszonytól örökölt ismereteit ma is eredményesen kamatoztatja. A bükki környezet által kínált természetes élővilágból 150 féle gyógynövényt ismer és használ.Leghíresebb felfedezése a cukorbetegség elleni tea, emellett számos komoly betegséget megelőző és gyógyító készítménye van.
Minden bajra van orvosság
Gyuri bácsi vallja, hogy szinte mindent meg lehet gyógyítani. „Gyógyszeripar csak kétszáz éve van, előtte növényeket használtak” – hangoztatta. A füvesember szerint a növények rengeteg mindenre jók, hatóanyaguk többféle gyógyhatással bírhat. Követendő példákat az állatvilágból említ. A csimpánz 40 féle gyógynövényt ismer a gyomorpanaszokra, az elefánt a szülés megkönnyítéséhez szintén gyógyító leveleket fogyaszt.
Gyuri bácsi zsákjában minden problémára akad valami, szinte beleszédül az ember a kínálatba és beleborzong a rengeteg nyavalyába, amikor rájön, hogy ez is, az is gyötri.
A népi gyógyító nem ellensége az orvostudománynak, sokszor hivatalos nemzetközi klinikai eredményekre, statisztikákra hivatkozik, amelyek alátámasztják a hagyományos megfigyeléseket. Példaként hozta fel, hogy a székely nők szilvalekvárral gyógyítják a mellrákot. A szilvában lévő 5741 antioxidáns képes erre is.
A fiatalos Gyuri bácsi tökéletesen egészséges, bevallása szerint tesz is érte. A gyógynövények használatával tudatosan működteti szervezetét. Volt egy rákja, meggyógyította magát..
Sok komoly betegség oka lehet a magas vérnyomás, megelőzésére a galagonya tea, míg idegrendszeri problémákra a pásztortáska alkalmazható. Az egészséghez, a fiatalos szervezethez elengedhetetlen a méregtelenítés, a máj és vese tudatos működtetése. Sok folyadékot, diólevél-, bodza-, nyírfalevél, csalán-, mezei zsurló és galaj teákat javasol a nagy gyógyító. A nyírfalevél eredményesen alkalmazható vesekő ellen is. Van megoldás hepatitis ellen is, 6-8 hétig diólevél teával érdemes kezelni.
Ödéma ellen a tejoltó galaj tea valamint a fehérkáposzta ráhelyezése ajánlott. A citromfű teája idegnyugtató hatású, egy ötven éves kora óta ezt fogyasztó illető száznégy évig élt.
Az elektroszmogtól szenvedő emberiséget kínozzák a szervezet belső rezgései is, amelyeket a természetben, akár egy fa érintésével érdemes levezetni.
Még akár a rák is gyógyítható
Gyuri bácsi azt is vallja, hogy minden betegséget meg kell beszélni az orvossal, ám szerinte a gyógyszerek ötven százaléka kifejezetten káros, negyven százaléka pedig nem ér semmit. Az élelmiszer- és a vegyipar még veszélyesebb számunkra.
A rák mindig is gyógyítható volt, de jobb, ha megelőzzük, vallja a füvesember. A rengeteg emésztési zavar oka a savasodás, ami annak köszönhető, hogy sok szemetet eszünk. A rák nem tudja megtámadni a lúgos szervezetet. A savak ellen jó fegyver például a szódabikarbóna. A szervezet lúgosan tartásához a közönséges galaj is jó gyógyszer, gyomorrákra, agydaganatra pedig a petróleum fogyasztása lehet a megoldás, ahogyan ezt gyógyulások igazolják.
Gyuri bácsi szerint a betegségek egyik oka a rossz étkezés. Amellett, hogy nem rágjuk meg rendesen az ételt, ami emésztési problémákhoz vezethet, az ember szájában több baktérium található, mint a végbelében. Ha az ember rendesen rág, nem tudja túlenni magát, nem hízik el.
Megelőzhető a cukorbetegség is?
A cukorbetegséget nagy problémának tartja, amit meg lehet előzni. Gyuri bácsi szerint az emberek évente 35 kiló cukrot esznek, nem csoda, hogy a szervezet nem tudja termelni az inzulint. A rákos sejtek cukorral táplálkoznak, a gyógynövények, az áfonyalevél, a szederlevél, a málnalevél, a csicsóka viszont segítenek a cukorháztartás egyensúlyának biztosításában. Lassítják a felszívódást, pótolják az inzulint.
Bélproblémákra, krónbetegségre a diólevél tea lehet megoldás, aranyérre az öngyógyító képességgel rendelkező friss útifű levelét ajánlja. Gyomorideg ellen az orbáncfű a legjobb.
Babaváró-program
Gyuri bácsi szerint a népességszaporodás nehézségeit a rossz táplálkozás is okozhatja, ő maga az általa kifejlesztett babaváró-programmal igyekszik segíteni a helyzeten. A programot néhány éve Orbán Viktornak átadta. Kicsit személyes sikernek is érzi, hogy az elmúlt évben 3,1 %-kal nőtt a születések száma.
A program három lépcsőben tisztítja meg a leendő szülők lelkét és szervezetét, felkészíti őket a nagy feladatra. Az anya szervezetét, pajzsmirigyműködését teákkal, szurokfűvel, cickafarkfűvel, diófalevéllel tisztítja és erősíti. Az apáknál a spermium termelését fürj tojás sárgájával és barna sörrel lehet növelni. A harmadik lépcsőben a nemi hormonok termelését serkentik növényi ösztrogén alkalmazásával.
A program sikerét mutatja a nagy nemzetközi érdeklődés is. Magyarországon a meddőnek mondott házasságok 30 százalékában már sikert értek el a módszerrel.
Forrás: egriugyek.hu


Hamar elkészül az ügyes háziasszony vegetája




A mai harmincas generáció jól eltanulta szüleitől az eszement vegetázást, ezért nem tud nagy részük egy jó levest, vagy egy még jobb rizst főzni, mert szórja bele az egyenízt. Élet a vegeta után és egy vegetapótlék, ha már muszáj.
Nehéz leszakadni a megszokásról, pláne ha anya is úgy csinálta, ezért a nyelvünk hívja és minden ételben lélekszakadva keresi a vegeta és a leveskockák intenzív ízét. Nagyon nehéz leszokni, sokaknak nem is sikerül.
Levesek, raguk és pörköltek, burgonyafőzelék, paprikás krumpli, rizottó, eddig ezekbe láttuk barátnőinket vegetát szórni, és ezeket jelölték meg ismerőseink is, mint az ízesítőkockák és a vegeta elsődleges célételeit, pedig mindegyiknek, sőt akár a jó minőségű főtt rizs fűszerei is legfeljebb a bors, esetleg más fűszernövény, fűszerpaprika és a bouquet garni, vagy még ennyi se. Vagy egy pohár kiváló bor. Slussz. Azok valók bele. Azoktól lesz az étel harmonikus, az alapanyagot is érvényesülni hagyó szép étel, nem pedig egyenízű valami.
Egy mindig ugyanolyan, de igazán sehova sem illő zöldségkatyvasszal jó eséllyel elnyomjuk, összezavarjuk, nem pedig kiemeljük az ízeket. Persze aki ezt az egyenízt szokta meg, az azt hiszi neki az kell, de az élet túl rövid ahhoz, hogy megszokásaink szűk kis komfortzónájában toporogjunk körbe-körbe és ugyanazt az ízt érezzük abban a kis időben, amit már nem anyu tesz elénk, hanem van választásunk.
A zöldségekből és fűszerekből készített fűszerkeverék attól még biztos nem hülyeség, sőt, jól elkészítve és jó helyen használva képviselhet hozzáadott értéket. Azt pontosan nem tudjuk hol, legfeljebb a fűszerkeverékbe használt zöldségeket eleve tartalmazó ételbe -zöldségleves- tudjuk elképzelni, de ha már rászoktak, és életük része, akkor inkább az alábbi receptet kövessék és használják, amikor úgy érzik, használni kell. Vagy vigyenek ajándékba egy üveggel anyukájuknak, ő már úgyse fog megváltozni, de ennek örülni fog.
De inkább jöjjenek le róla. Pár hónapig fura lesz, utána pedig előjönnek, és értelmet nyernek olyan varázslatok, mint a friss kakukkfű, a babérlevél, vagy a zöld rozmaring tiszta ízei, amik olyan egyértelműek és karakteresek, hogy képesek harmonizálni és kapcsolatba lépni más alapanyagok ízével, aminek alakítása remek móka. Sokkal remekebb, mint mindent meghinteni egy kis répával, zellerrel és kelkáposztával.
A házi vegetaszerűség, a kisebbik rossz
Nem kell szárítani, darálni, 15 perc alatt készen van és a pirítás alatt keletkező pörzsanyag még extrán finommá teszi. Ha sózzák, azt később vegyék figyelembe a használatkor, ahogy a receptben található olajat is.
  • 1 szál sárgarépa megtisztítva, lereszelve
  • 1 póréhagyma hosszában negyedelve, majd finomra szeletelve
  • 5 db zellerszár finomra szeletelve
  • 5 szál friss kakukkfű
  • 2 db babérlevél
  • étolaj
Nagy serpenyőbe egy kevés olajat öntök, azon magas lángon átforgatom a zöldségeket a fűszerekkel együtt. 5-6 percnél tovább nem sütöm, forrón sterilizált üvegbe töltöm és rögtön lezárom. 


A sok ülés a rövid élet titka






Napi átlag hat óra folyamatos ülés öt évvel rövidíti meg még az egyébként aktív és látszólag fitt emberek életét is, írja új kutatások alapján a New Scientist. Az ülés káros hatása csak gyakori felállással és testmozgással védhető ki.
A rendszeres mozgás fontosságát az egészség megőrzésében régóta hangsúlyozzák az egészségügyi szakemberek. A legújabb kutatásokból azonban kiderült, hogy napi egyszeri kocogás vagy edzőtermi munka nem semlegesíti az egész napos hosszú üldögélés káros hatásait. Természetesen nem szabad lebecsülni az alkalmi mozgás előnyös hatásait sem, de igazán azzal teszünk jót magunknak, ha óránként többször fölállunk, és akár csak pár perc járkálással megmozgatjuk tagjainkat.
A gyakori mozgás jelentőségére először Michael Jensen, az amerikai Mayo Klinika kutatója és munkatársai figyeltek fel. Az elhízást vizsgálva azt vették észre, hogy azok az emberek, akik időnként spontán felugrálnak és járkálnak egy kicsit, akkor sem híznak el, ha néha a kelleténél többet esznek. A vizsgálati alanyok nem jártak edzőtermbe, csupán többet voltak talpon, mint a társaik. "Ez a mozgáskényszer elgondolkodtatott bennünket, és elkezdtük kutatni, mi a jelentősége a jó egészség fenntartásában" - nyilatkozta Jensen a New Scientist-nek.
Az inaktivitás káros hatásai
Így jött létre egy új kutatási terület, az úgynevezett inaktivitáskutatás, amely feltárta, hogy az inaktivitás, különösen az ülés nagyon rosszat tesz az egészségnek. Ez első pillantásra talán felesleges kijelentésnek tűnik, annyira nyilvánvaló. Itt jön azonban a váratlan csavar. Az inaktivitás még akkor is káros, ha egyébként rendszeres testgyakorlást is végez valaki. Az edzőterembe járás nem jogosít fel minket arra, hogy a nap többi részében nyugodtan üldögéljünk a fenekünkön.
2010-ben az Amerikai Ráktársaság egyik kutatócsoportja 123 000 középkorú felnőtt 14 éves követési adatait dolgozta fel Alpa Patel vezetésével. Amikor a kutatók összehasonlították azoknak a halálozási arányát, akik napi hat órát vagy többet ültek, azokéval akik három óránál kevesebbet töltöttek ülő helyzetben, valamint figyelembe vették az egyéb körülményeket, például az étrendet is, meglepő erdeményt kaptak. A fotelban töltött plusz idő 37 százalékkal növelte a nők és 17 százalékkal a férfiak mortalitását. A két nem halálozási aránya közötti nagy eltérésre nem találtak magyarázatot.
Egy másik tanulmányban a Queenslandi Egyetem kutatói 8800 ausztrál tévénézési szokásait elemezték. Számításaik szerint azok a 25 éven felüliek, akik napi hat órát ülnek a tévé előtt, átlagosan nagyjából öt évvel rövidítik meg az életüket azokhoz képest, akik egyáltalán nem néznek tévét.
Sok más tanulmány is hasonló következtetésre jutott. E bionyítékok elemzése során David Dunstan, a melbourne-i Baker IDI Szív és Diabétesz Intézet kutatója és munkatársai úgy vélik, hogy a túlzott ülést a fizikai aktivitástól és az egészségi állapottól függetlenül ható tényezőként kell kezelni. Az üzenet egyértelmű. Az órákon át tartó folyamatos és mozdulatlan ülés egészségügyi kockázatot jelent függetlenül attól, hogy mit csinál valaki a nap többi részében. Ugyanúgy, ahogy nem lehet semlegesíteni napi 20 szál cigaretta elszívását egy több kilométeres hétvégi futással, az alkalmi nagy intenzitású edzés sem törli el az órákon át való tévézés hatását.
Az Amerikai Ráktársaság korábban már említett tanulmányából az is kiderült, azoknak a sokat ülő embereknek is magasabb a halálozási arányuk, akik napi 45-60 percet töltenek edzéssel. Úgy tűnik tehát, hogy a káros hatás önmagából a hosszú inaktivitásból ered. Ha ez igaz, akkor messzemenő következményei vannak. Az alvást leszámítva - amelynek jótékony hatása vitathatatlan - az összes inaktívitás, például az olvasás vagy az ülőmunka, ugyanolyan káros, mint a tévézés.
Annak megállapítására, hogy mennyire ülő típusú valaki, ausztrál kutatók több száz önkéntesre szereltek akcelerométert és inklinométert, hogy rögzítsék a napi aktivitásukat. Az akcelerométer azt méri, mennyire energikusak a mozgások, az inklinométer pedig azt, mennyi időt tölt valaki ülő helyzetben. Az eredmények lehangolóak. A napi 15-17 óra ébrenlét 55-75 százalékát töltjük ülő helyzetben. A mérsékelt vagy élénkebb aktivitás - amelyet az emberek előszeretettel neveznek "edzésnek" - mindössze az idő 5 százalékát teszi ki.
A kevés mozgással összefüggő anyagcsere-változások
"Evolúciós szempontból felépítésünk az aktivitáshoz alkalmazkodott" - véli Audrey Bergouignan, a denveri Colorado Egyetem emberélettannal foglalkozó munkatársa. A kutatónő ágynyugalommal kapcsolatos kutatásokat folytat az űrkutatási ügynökségek megbízásából. A csoport elsősorban a súlytalanság űrhajósokra gyakorolt hatásával foglalkozik, de az eredmények alkalmazhatók a földi inaktivitásra is.
Egy jellemző tanulmányban egészséges és korábban aktív önkénteseknek kellett ágyban feküdniük egy naptól három hónapig terjedő ideig. "Olyan anyagcsere-sajátosságok alakultak ki bennük, amelyek az elhízott emberekre és a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőkre jellemző" - mondja Bergouignan. A vizsgálat feltárta, hogy az inaktivitás összetett anyagcsere-változások egész sorát idézi elő. A nem használt izmok például nem csak visszafejlődnek, hanem az izomrostok aránya eltolódik a lassú típusú (zsírt égető) rostok felől a gyors típusú izomrostok felé, amelyek inkább glükózt használnak energiaforrásként.
Az inaktív izmokban csökken a mitokondriumok száma is, amelyek szintén a zsírégetést segítik elő. A kevés munkához szénhidrátokat felhasználó izomzatban így felhalmozódnak az elégetetlen lipidek. "A vér nagyon zsírossá válik" - mondja Bergouignan. Ez magyarázza azt, hogy miért jár együtt az ülő életmód a szívbetegségekkel.
Másik változás az inzulinrezisztencia, egy diabéteszhez hasonló állapot kialakulása, amelynél a vérben glükóz halmozódik fel annak ellenére, hogy a szervezet termeli a cukor lebontásához szükséges inzulint. Mindez ijesztően gyorsan - akár három napon belül - kialakulhat.
Hogyan védhetők ki a sok ülés ártalmas hatásai?
A legtöbb ember a munkája miatt rá van kényszerítve a hosszas üldögélésre. Nekik sem kell azonban új állás után nézniük. Először is fontos leszögezni, hogy a testedzést változatlanul előnyösnek tartják a szakemberek, még akkor is, ha egy óra testmozgás nem törli el a több órás ülés okozta káros hatásokat, de így is jó hatással van az egészségre.
A leghasznosabb azonban az, ha minél gyakrabban - lehetőleg 20 percenként, de óránként legalább egyszer 5 percre - megszakítjuk az ülést és megmozgatjuk tagjainkat. Már egész csekély aktivitásnövelés - amilyen pár perces járkálás - is bámulatosan hatásos. "Minden aktivitás, ami a nyugalmi anyagcsere-rátát 1,5-szeresére emeli, jelentősen csökkenti az ülés okozta kockázatot" - mondja Marc Hamilton, a Louisianai Állami Egyetem inaktivitáskutatója. Üldögélve az ember 1-2 kalória energiát használ fel percenként. Sétáláskor ez az érték 3-5 kalóriára emelkedik, tehát már ez is elegendő az ülés káros hatásainak csökkentéséhez. A kutatók a megrögzött tévénézőknek is azt javasolják, hogy a reklámszünetekben álljanak fel és járkáljanak kicsit. Aki biztosra akar menni, annak célszerű beszereznie egy futópadot, és azon kocogni óránként pár percet. Ezzel évekkel meghosszabbíthatja az életét.
Forrás: AFP/SPL




Olcsóbban adunk mindent, mint a nagy bevásárlóközpontok




Aki a békésszentandrási iskolakert környékén jár, virágzó kertészetet láthat ott. Igaz, ma már nem apró gyermekkezek tanulják a földművelés alapjait, hanem közmunkások fogják a kapanyelet.
A 0,9 hektáros iskolakertben Kovács Ferenc munkavezető kalauzolt bennünket. A terület egy részébe gyümölcsfákat telepítettek, a fennmaradó (nagyobb) részen zöldségeket termesztenek. Az uborkától a paradicsomon át a patisszonig és a káposztáig szinte minden megtalálható itt, amire egy konyhában szükség lehet. Paprikát és paradicsomot fóliában is termesztenek, de a szabadföldi is szépen fejlődik már. Kovács Ferenc büszkén mutatta a magasra felfuttatott uborkákat, amelyek így sokkal több és szebb termést hoznak, mint ha a földön futnának.
Azt már Sinka Imre polgármestertől tudtuk meg, hogy a csaknem egyhektáros kertben megtermelt zöldségeket a szentandrási lakosság részére értékesítik.
– Olcsóbban adunk mindent, mint a nagy bevásárlóközpontok. Egyre többen vásárolnak az önkormányzattól, mert itt mindig friss a paradicsom, a patisszon és a többi zöldség. Nem panaszkodhatunk, el is fogy minden. Célunk, hogy a település egyre inkább önellátó legyen – mondta a polgármester. Hozzátette: az iskolakertet a Start közmunkaprogram mezőgazdasági alprogramjának keretében művelik. Az értékesítésből származó bevételt teljes mértékben visszaforgatják a termelésbe.
Virág Sándortól, a polgármesteri hivatal településüzemeltetési előadójától megtudtuk, hogy a mezőgazdasági alprogram keretében 30 embernek tudnak munkát adni. Az iskolakerten kívül 1,9 hektáron burgonyát, 2,7 hektáron paradicsomot, 1,9 hektáron céklát és szintén 1,9 hektáron babot is termesztenek a szentandrási határban. Emellett 5,6 hektáron búzát, 2 hektáron pedig napraforgót vetettek.


Meghátrál Európában a Monsanto



Újabb győzelemként, a géntechnológiai ipar európai kudarcának beismeréseként értékeli a Magyar Természetvédők Szövetsége a Monsanto bejelentését, hogy a cég vissza kívánja vonni az új génmódosított fajtákra vonatkozó engedélykérelmeit.
Nemzetközi hírügynökségek tették közzé szerdán a hírt, amely szerint a Monsanto európai elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy a cég vissza fogja vonni az új génmódosított fajtákra vonatkozó európai termesztési engedélykérelmeit. [1,2] A Reuters arról is beszámol, hogy az Európai Bizottság szóvivője megerősítette: hozzájuk is érkezett jelzés a Monsanto ilyen szándékáról. A hírek szerint a cég bejelentése öt génmódosított kukorica fajtacsoport, valamint egy-egy génmódosított szója ill. cukorrépa fajtacsoport termesztési engedélykérelmének visszavonására vonatkozik.
Az amerikai óriáscég bejelentése mögött az áll, hogy Európa lényegében bezárkózott a génmódosított növények előtt, a lakosság túlnyomó része nem kér a génmódosít élelmiszerekből, számos tagállam (köztük Franciaország, Németország, Magyarország ill. legutóbb Olaszország is) betiltotta a MON810-es génmódosított kukorica termesztését. Ezért Európában a génmódosított növények termőterülete nem éri el a mezőgazdasági területek 0,1 százalékát sem. Ennek köszönhetően a BASF már tavaly közölte, hogy génmódosított termékeivel kivonul az európai piacról. [3]
A Monsanto tegnapi bejelentése géntechnológiai ipar európai kudarcának beismerése. A génmódosított termékeknek nincs piaca Európában: sem a fogyasztók, sem a gazdák nem kérnek belőlük. Most, hogy a géntechnológiai cégek egymás után kihátrálnak Európából, ideje lenne végre minden erőforrásunkat egy környezetbarát, tisztességesebb mezőgazdaság szolgálatába állítani, amely a fogyasztók igényeit szolgálja, miközben védi a természeti környezetünket és megerősíti a helyi közösségeket – reagált a hírre Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
Jóllehet, az óriáscég döntése jelentős győzelem a génmódosított növények térnyerése elleni küzdelemben, nem szabad hátradőlni. A Monsanto ugyanis továbbra termeszteni kívánja Európában a MON810-es génmódosított kukoricát, még inkább ki akarja terjeszteni a vetőmagok feletti ellenőrzését, és növelni akarja a földjeinket, vizeinket és testünket is elszennyező [4] mezőgazdasági vegyszerek eladását – tette hozzá Fidrich Róbert.
Mivel Dél-Amerikából és az Egyesült Államokból több millió tonna génmódosított szója érkezik Európába, köztük hazánkba is, amelyet elsősorban takarmányként használnak fel, sürgetjük a kormányt, hogy az importált génmódosított szója kiváltása érdekében mielőbb valósítsa meg a Nemzeti Vidékstratégiában szereplő Nemzeti Fehérjeprogramot – fűzte hozzá a Magyar Természetvédők Szövetségének a programvezetője.
Jegyzetek:
« vissza


Százmilliónyi arany hever az utca porában





Meghökkentő mennyiségű nemesfémet remél utcák tisztításából egy cég Nagy-Britanniában. A Veolia Environmental Services nevű vállalat 40 városban söpri az utcákat és várakozása szerint évente 1 millió font (350 millió forint) értékű aranyat, platinát, palládiumot és ródiumot takarít be.
A nemesfémek az autók katalizátoraiból, a kipufogógáz révén kerülnek a kövezet felszínére, de az utca pora eddig egyszerűen szeméttelepekre vagy komposztálókba került. A Veolia azonban Ling Hallban nemesfémkinyerő üzemet épített, ahol a szemét jó pár tisztítási fázison, szűréseken és vegyszeres mosásokon megy át, hogy végül kiadja magából értékes részecskéit.
Richard Kirkman, a cég műszaki igazgatója elmondta, az utca porában nagyjából olyan arányban fordulnak elő a nemesfémek, mint az ércben, így az egész hasonló haszonnal kecsegtet, mint a hagyományos bányászat.
Bár a nemesfémek igen kis mennyiségben hevernek az utcán, a vállalat nagy adag port tud feldolgozni: évente 165 ezer tonnát gyűjt be az utcákról. Reményei szerint ebből másfél tonna platinára, 1300 kiló palládiumra, 800 kiló ródiumra tehet szert. Az aranyról nincsenek pontos adatok.
New Yorkban egyébként hasonlóan ténykedik egy férfi, de ő nem épített tisztító üzemet - puszta kézzel dolgozik. Az aranyat, platinát, drágaköveket közvetlenül szedegeti fel az utcáról. Vadászterülete olyan városrész, ahol sok az ékszerműves és -bolt. A férfi saját bevallása szerint van, hogy hetente 800 dollárt (180 ezer forint) szed össze az utcán.
Kép forrása: http://www.sikerado.hu/




10,9 milliárdan lehetünk a század végére



A népesedési világnap (július 11.) alkalmából az ENSZ kiadta legfrissebb demográfiai előrejelzését: eszerint a század végére többen leszünk, mint gondoltuk. A 10 évvel ezelőtti becslés 2050-re még 8,9 milliárd embert jövendölt, a mostani már 9,6 milliárdra jósolja az emberiség lélekszámát, a század végére pedig elérhetjük a 10,9 milliárdot.
A világ népessége 2013 közepére elérte a 7,2 milliárdot – adta hírül az ENSZ Népesedési Osztálya – mely részben a fejlődő országok termékenységi szintjének nem várt növekedésének tudható be. A jelenlegi születések, halálozások és elvándorlási arányok tendenciáira alapozva az ENSZ három legvalószínűbb forgatókönyve alapján a világ népessége valahol 6,8 és 16,6 milliárd között lesz ennek a századnak a végére.
Az ENSZ szakemberei tavaly számolták 1994 óta a legnagyobb éves növekedést: 82,1 millió fővel gyarapodott az emberiség 2012-ben. Az új, teljes világra vonatkozó népesség-előrejelzés (World Population Prospects: The 2012 Revision) eloszlatja azokat a feltevéseket, melyek szerint a 21. század második felében az emberiség létszáma eléri maximumát. Ehelyett, a legvalószínűbb forgatókönyv (az ún. közepes változat) 2050-re 9,6 milliárd embert prognosztizál, mintegy 700 millióval többet a 10 évvel ezelőtti becsléseknél. Így 10,9 milliárd fővel zárhatjuk a 21. századot. 

Bár a legnagyobb meglepetést a vártnál gyorsabb jövőbeni népességnövekedés okozta, a számok gyökereit a jelenben kell keresnünk: a fejlődő országokban élő nőknek több gyermeke születik, mint azt előzőleg gondolták az ENSZ demográfusai” – mondta Robert Engelman, a Világfigyelő Intézet (Worldwatch Institute) elnöke.
Valóban, az ENSZ szakértői közölték, hogy a termékenységi szintre vonatkozó becsléseiket a mostanihoz képest teljes 5%-kal növelték tizenöt, Szaharától délre fekvő afrikai országban – beleértve Nigériát, Nigert, Etiópiát és Kongót – ahol a családok mérete már most is a legnagyobbak közé tartozik a világon.
Bár több országban is a vártnál nagyobb a termékenységi szint, ennek oka még nem teljesen világos. Mindenesetre fel kell hívni a figyelmet a kormányok jelenlegi vonakodására, hogy előtérbe helyezzék és támogassák a világ legszegényebb országaiban élők családtervezését. A kormányok és kormányközi szervezetek családtervezésre szánt összege a fejlődő országokban az utóbbi években 4 milliárd dollárnál stagnált, ennek pedig több mint kétszeresére lenne szükség, hogy elérjék azt a körülbelül 222 millió termékeny nőt, akik nem szeretnének teherbe esni, de ennek ellenére nem használnak fogamzásgátlót. A világon 5-ből két terhesség nem szándékos – fejlődő és fejlett országokban egyaránt – és 5-ből több mint egy gyermek ilyen nem tervezett terhességből születik meg.
A jelentés talán legpozitívabb része, hogy az összes új forgatókönyv megegyezik abban, hogy a várható élettartam ebben a században minden országban növekszik, az átlag 70-ről 80 évre. Igaz, ez a rózsás becslés nem veszi figyelembe a világszerte változó környezeti feltételeket, mint az éghajlatváltozást vagy az emberi tevékenységek más környezeti hatásait, amelyek viszont csökkenthetik azt.
A jelentés további érdekességei:
• A világ népességének jelenlegi éves növekedési üteme 1,15%, amely továbbra is lassul.
• A népesség 60%-a Ázsiában él. Afrika a második legnépesebb, ezt követi Európa, Latin-Amerika és a Karib-térség, Észak-Amerika, majd Óceánia.
• A népességnövekedés 96%-a fejlődő országokban zajlik, ebből 54% Ázsiában.
• Az ENSZ legvalószínűbb népesség-előrejelzése 2100-ra egy hosszú életű, 10,9 milliárdos lélekszámot vetít előre, amelyből 4,2 milliárd ember Afrikában él majd, a mai 58 év helyett 77 éves várható élettartammal.




Harc a magokért: aki etet, az diktál - Fordítva ülnek a lovon




Egy olyan új törvényjavaslatról tárgyalt az Európai Unió illetékes testülete 2013. május 6-án, melyre mindannyiunknak oda kell figyelnünk. Célja az összes növényi szaporítóanyag forgalomba kerülésének, használatának egységes EU-s szabályozása. A hivatalos indoklás szerint erre azért van szükség, mert túl bonyolult, áttekinthetetlen és kijátszható volt a sok különböző jogszabályban rögzített, amúgy már elavult szabályozás. Most, hogy mindenkinek könnyebb és áttekinthetőbb legyen, egységesítik, korszerűsítik, és egyetlen jogszabályba foglalják az összeset, természetesen, mint írják, a fogyasztók érdekeinek védelmében.
A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Az új törvény a globalizált világ kegyetlen játékszabályait akarja a táplálékunkként szolgáló növényekre is alkalmazni, a nagy multinacionális cégek érdekeit jobban érvényesíteni. A cél az, hogy ellenőrzésük alá vonhassák az emberiség élelmiszerellátását, melyet az tart majd kézben, aki a magok feletti uralmat megszerzi. Aki etet, az diktál.
A téli friss vitamin illúziója
A jogszabálytervezet aggasztó részletei előtt nézzük meg, hogyan is áll ma az emberiség élelmezésének alapját képező mezőgazdasági haszonnövényeink sokszínűsége, és hogy ez egyáltalán miért fontos. Miért nem elég az a kétféle holland krumpli, ami ma a piacon általában kapható – ami ugyan fehér és piros, de a csaló elnevezések ellenére sincs semmi köze a mi régi Ellánkhoz, Rózsánkhoz (már aki egyáltalán emlékszik ezekre a nevekre, a kiflikrumpliról, Gülbabáról és a sok más fajtánkról nem is beszélve).
Fölösleges játék volt az inkák részéről a több mint 1000 burgonyafajta nemesítése? Miért van szükségünk arra a közel 3000 babfajtára, melyeket a tápiószelei génbankunk tárol? Kell nekünk egyáltalán az ezernél is több almafajtánk, melyeknek megőrzéséért küzd az újfehértói gyümölcsgénbank? Mikor itt van a Jonagold, a Mucsú, na meg a természetellenesen nagyra növő, igaz ugyan, hogy vízízű és egy héten belül belülről rothadó, de a polcon szép és piros, 1000 kilométerekről ideszállított, és lám mégis olcsó külföldi alma?
Januári szép nagy paprikák és paradicsomok! A hit, hogy télen is „friss vitamint” adunk a gyerekeinknek – hát érdemes ezt lerombolni azzal, hogy ezekben tized- meg huszad annyi a vitamin, az ásványisó, mint a szabadföldön 30-40 éve termelt társaikban? Persze azért duzzadók és mutatósak mégis, hiszen van bennük sok víz, és persze egészségre ártalmas vegyszerek, növénytápsók, permetszer-maradványok stb.
Hallom az ellenérveket is. Persze a „zöldek” már megint csak riogatnak, túllihegik a dolgot. Már lassan semmit nem hagynak jóízűen megenni ezek a hol állatot, hol természetet, hol környezetet védők.
Egyáltalán, akkor már semmit nem is lehet venni, enni? De igen, lehet. Azonban most, hogy a nagyipari módszerekkel, rengeteg vegyszer felhasználásával előállított, egészségtelen élelmiszerek ilyen versenyelőnyre tettek szert, egészséges zöldségekhez és gyümölcsökhöz jutni már kicsit bonyolultabb, és esetenként tényleg többe is kerül. Ám cserébe talán nem kell az olcsó tápokon megspórolt pénzünket gyógyszerekre költeni.
Illegalitásba kényszerült növények
Igen, vannak egészséges zöldségeink, gyümölcseink, még lehet is kapni, csak mára már nem olyan könnyen elérhetők, mint 30-40 éve. Keresni kell őket, egy kicsit meg kell dolgoznunk és főleg meg kell harcolnunk értük, hogy egyáltalán megmaradjanak, és ne tüntesse el őket a látszólagos olcsóság, kényelem, az arctalanná vált profitérdek, a globalizáció rosszabbik arca.
Keresnünk, vennünk, ennünk kell őket, hogy megmaradjanak, nem csak ezeket a zöldségeket, gyümölcsöket, hanem a szaporítóanyagukat is, melyek jelenleg eltűntek a kereskedelemből és lassan az új jogszabályok alapján már illegalitásba kényszerülnek. Bűn lesz termelni és enni? Ezt azért már nem kéne hagynunk!
Hogyan és miért jutottunk odáig, hogy mára már nemcsak a sok ember számára közömbös vadon élő növények, hanem a táplálásunkra szolgáló haszonnövények is veszélybe kerültek? Nagyon röviden összefoglalva: majdnem minden krízishelyzetünk alapvető oka az, hogy az elmúlt évtizedekben szinte kizárólag a gazdasági fejlődésre összpontosítottunk, még ha sokaknak nem is esik jól ezzel szembesülni. Életkörülményeink javítása volt az a fő cél, amelynek érdekében gyakran olyan természeti rendszereket áldoztunk fel, amelyektől az emberiség jóléte és fennmaradása függ.
A 21. század elején már tény, hogy a gazdasági szempontok győzedelmeskedtek az ökológiaiak felett. Ennek „eredményeit” az egész emberiség megszenvedi már most is, és a jövőben még nagyobb lesz az ár. Egyre nagyobb bajokhoz, katasztrófákhoz vezet, ha nem tudunk a folyamatokon valahogy közösen változtatni.
Elpusztítottuk a sokféleséget
A ma ismert közel 300 ezer magasabb rendű, vadon élő növényfaj egyharmada veszélyeztetett. Ennek okai ismertek: túlhasznosítás, nem fenntartható módon végzett mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, urbanizáció, szennyeződések, földhasználati változások, inváziós növények terjedése, klímaváltozás stb.
Az viszont talán kevesebbekben tudatosult, hogy a mezőgazdasági haszonnövények sokszínűsége is drámaian csökkent. A 300 ezer vadon élő növényfajból 3000 a tápláléknövény, de csak 200 fajt termesztenek, és mindössze 20 faj adja az emberiség növényi táplálékának 80 százalékát. Ez a fajszinten történő beszűkülés. De a fajon belüli szelekcióval, nemesítéssel kialakított fajták helyzete sem jobb.
A FAO, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet becslése szerint az elmúlt száz évben a mezőgazdaságban használt fajták sokféleségének 75 százalékát elvesztettük. A megmaradt 25 százalék jó része is veszélyeztetett. Nem tudjuk, hogy hány régi, a környezetéhez jól alkalmazkodott növényfajta tűnt el, tűnik el napjainkban is, és hányat őriznek még talán a régi gyümölcsösök, elmaradottabb régiók, temetők, a régi fajtákat megbecsülő, ahhoz ragaszkodó kistermelők.
Legfeljebb azt tudjuk, hány fajta van még meg génbankjainkban. Pedig az agrárrendszerekben a sokféleség fenntartása létkérdés, hiszen a fajtaszám csökkenés és néhány fajta egyeduralkodóvá válása a világ élelmezését sebezhetővé teszi, a nemesítési alapanyagok eltűnése pedig a változó körülményekhez alkalmazkodó újabb fajták előállítását veszélyezteti.
Államilag elismert gyümölcsök
A mezőgazdaság sokszínűsége, ha belegondolunk, megdöbbentően kiszolgáltatott. Amíg a vadon élő növényvilág változásához évszázadok, évezredek szükségesek, addig a mezőgazdaságban használt fajták egy-két év alatt kicserélődhetnek, eltűnhetnek a változó piaci igények, birtokviszonyok, politikai döntések stb. miatt. Az élelmezésünk sokszínűségét biztosító fajták tömegei tehát mára már jórészt eltűntek, napjainkra a termesztésből, piacokról gyakorlatilag kiszorultak.
Hogy történhetett ez meg? Mi az oka ennek, és mi akadályozza a fennmaradásukat?
A világ szinte minden országában törvények szabályozzák, hogy csak államilag elismert növényfajta termelhető és forgalmazható. Ezt csak engedéllyel rendelkező szervezetek végezhetik. A jogszabályokban jelenleg uralkodó elveknek egyik alapja az uniformitás, amiből a táj- és helyi fajták, fajtacsoportok eleve ki vannak zárva, hiszen ezeknél sokszor egyedenként is más és más az íz, a zamat, a genetikai háttér.
Nemzeti fajtajegyzékeket adnak ki az államilag előzetesen kivizsgált, elismert fajtákról, és ami ezen nem szerepel, nem termelhető, nem forgalmazható. Mivel mint látjuk, a táj- és helyi fajták – amelyek a sokféleséget, és ezzel a környezethez való tökéletes alkalmazkodást biztosítják – értéke éppen az, hogy nem teljesen azonosak, egyformák, ezért nem kerülhetnek fel a fajtajegyzékekre. A a régi tájfajták nem termeszthetők, nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, így lassú eltűnésre ítéltettek már évtizedekkel ezelőtt.
Fennmaradásukat tehát az egész világon egységes alapelvű jelenlegi jogi szabályozás is gátolja.
Microsoft-koncepció vagy nyílt források
De van egy másik, mindezek hátterében álló veszélyforrás is, a multinacionális cégek érdekei. Ezek saját fajtáinak értékesítési lehetőségeit, ha belegondolunk, igencsak ronthatják a helyi jól bevált, régi fajták, melyeket otthon a kisbirtokokon a parasztság maga szaporított, nemesített.
Ezért nem kérdéses, hogy az az érdekük, hogy ezek visszaszoruljanak, eltűnjenek; hiszen ha nincs saját fajtád, vagy tilos azt szaporítanod, akkor kénytelen vagy tőlük venni. Többekkel együtt én sem hiszem, hogy csak véletlen egybeesés a régi fajtákat őrző nemzeti génbankok leépülése és a nagy multicégek által kialakított, nemzetközi szabadalmi jogokkal védett, és ebből nekik állandó bevételt biztosító génmódosított növények (GMO-k) erőszakolt térhódítása.
Ha a kérdést erről az oldalról vizsgáljuk, a világ jövőbeni sorsának alakulására két fő, de egymásnak ellentmondó elképzelés rajzolódik ki.
Az egyik, amit Microsoft-koncepciónak hívnak sokan, a globális egyformaság (uniformitás), technológiai felgyorsulás, amely felé haladunk és minket is erőszakosan tolnak a világfolyamatok. A másik pedig a nyílt források koncepciója és a sokszínűség használata. Minden felelősen gondolkodó ember számára világos, hogy csak ez utóbbi a járható út, és az emberiség táplálásához szükségünk van az összes növényfajra, fajtára, változatra, amit eddig a természet és az emberiség létrehozott.
Ezt a folyamatot a vetőmagágazat jelenlegi helyzete is erőteljesen befolyásolja, rontja. Negyven évvel ezelőtt Európában még több ezer cég foglalkozott vetőmag-forgalmazással, mára kevesebb, mint 700 cég maradt, de mindössze 5-6 nagyvállalat tartja kezében a vetőmagtermelés körülbelül 80 százalékát. Ezek erőszakos érdekérvényesítő képessége határozza meg a jelenlegi folyamatokat, beleértve a jogszabályi változásokat is.
Regisztrálatlan magot vetni
Ezeknek a tényeknek az ismeretében talán érthetőbbé válik, miért is olyan aggasztó az új európai uniós jogszabálytervezet.
Nézzük most ennek szó szerint életveszélyes részleteit!
Az új rendelettervezet szerint minden zöldség, gyümölcs és fafajt, fajtát előzetesen, hivatalosan regisztráltatni kell ahhoz, hogy a szaporítóanyagukat használni lehessen. Ez természetesen nem ingyenes. Pénzt, időt, energiát kell áldoznia mindenkinek azért, hogy ezt a bonyolult eljárási rendet megismerje, és szabályosan alkalmazva élhessen vele. Ez nem a tájfajtákat termelő kisgazdák, biogazdák, hobbikertészek, a vidéken dolgozó parasztságunk számára megvalósítható folyamat. Egyedül a nagy cégek rendelkeznek megfelelő apparátussal ahhoz, hogy ezt a gépezetet helyesen, a maguk hasznára működtetni tudják.
Persze az Európa-szerte tiltakozást kiváltó eredeti tervezetbe néhány látszólagos engedményt azért már beépítettek. Például, hogy otthon a hobbikertészek elvethetnek regisztráció nélküli magot és ezzel még nem sértik meg a törvényt; vagy, hogy a kevesebb mint 10 embert alkalmazó kis szervezetek termelhetnek nem regisztrált zöldségfajtákat; a génbankok is szaporíthatják a nem regisztrált régi fajtákat (még jó, hiszen ezzel tartják fenn azokat); és végül a biotermelőkre vonatkozóan bekerült, hogy majd később (!) kidolgoznak könnyítéseket az ezen jogszabály rendelkezései alóli mentességről. Hogy miért később és nem most, az akkor igazán érthető, ha tudjuk, kik ülnek a döntéshozó asztal körül.
Fordítva ülnek a lovon
Ezek a látszólagos engedmények azonban még messze nem elegendőek, hiszen a tervezett jogszabály drámaian korlátozza majd a magok szabad használatát, sérti az emberek jogát, hogy a természet adta örökségükhöz hozzáférjenek, azt szabadon felhasználhassák. Teljesen ellehetetleníti a kistermelőket, a fenntartható mezőgazdaság alapját jelentő mezőgazdasági haszonnövényeink sokszínűségének megőrzését, használatát.
Fordítva ülnek a lovon, a feje tetejére van fordítva az egész jogi szabályozás. Nem az összes magot kellene regisztráltatni, mielőtt felhasználják őket, hanem éppen fordítva: az összes mag szabadon kell, hogy felhasználható legyen mindenki számára, kivéve azokat, amelyekre a cégek szabadalmat jelentettek be, és saját érdekeik védelme érdekében regisztráltatták azokat a leírt bürokratikus folyamatban. Így a cégek érdekei is érvényesülhetnek, ha végigjárják a teszteléssel, regisztrációval járó folyamatot – minden más ember, gazda pedig szabadon kellene, hogy választhasson, termelhessen azt, amit ő akar.
A regisztráció tehát önkéntes kell, hogy legyen minden nem-GMO, nem szabadalommal védett, nem hibrid növény esetében.
Ezt követeli joggal nagyon sok civil szervezet, köztük a Greenpeace is, és nagyon sok termelő. A döntéshozók között ülő ipari lobbisták azonban eddig még hatékonyabban érvényesítették érdekeiket, mint mi. De ezen a helyzeten, az erőviszonyok ilyetén alakulásán muszáj most változtatni. Ezért a célért most mindenkinek, aki egészséges, biztonságos élelmiszerellátást akar önmagának és gyerekeinek, fel kell lépnie. Nem hagyhatjuk, hogy kicsússzon a kezünkből saját élelmiszerellátásunk!
A szerző, Dr. Rodics Katalin, a Greenpeace regionális kampányfelelőse.




A nagymama házában készül a romkocsmák nyári slágere

A Magyar Czider Kft. még nincs egyéves sem, a két tulajdonosnak már a bővítésen kell gondolkoznia, annyi a megrendelés a magyar szénsavas almaborra. Minőségi magyar termék, magyar alapanyagból a nagymami régi házából.




Az egész 2010 decemberében egy budapesti bárban tartott kóstolóval kezdődött, de már Angliából ismertem a szénsavas almabort, a cidert” idézi fel az ötlet bevillanását Tölyhi Orsolya, a Magyar Czider Kft. egyik alapítója. “A magyar alma nagyon jó minőségű, bőségesen rendelkezésre is áll, így kézenfekvőnek tűnt, hogy csináljunk magyar cidert.” A kóstoló másnapján megkezdték az internetes önképzést, a cider mibenlétéről hazai, magyar nyelvű források ugyanis nem nagyon voltak. A kedvelt buliüdítőt idehaza nem gyártották, nem is nagyon ismerték.
a Franciaországból indult és Angliában, Írországban és a skandináv országokban is elsöprően sikeres cider 2008 óta a magyar piacon is kapható volt. Sőt, 2011-ben megjelent az angol óriás, a Strongbow, ami akár a lehetőségek bezárulását is jelenthette volna. Ám a nemzetközi konkurencia abból a szempontból nagyon jól jött, hogy bevezette a cidert a köztudatba, s ezzel megspórolhattak egy csomó marketingköltséget, szinte a kész piacra léphetett be a magyar Czider. A termék sajátja, hogy kézműves eljárással gyártják, 100 százalékos alapanyagból készül, nem 20-30 százalékos, szénsavas vízzel visszahígított koncentrátumból.
Hogyan készül a Czider?
A technológia a reduktív fehérborkészítéshez nagyon hasonló, hiszen voltaképpen borról van szó. Az európai és a brit irányelvek szerint a cidert alapvetően az különbözteti meg az almabortól, hogy ehhez lehet adni etilalkoholt, míg az előbbihez nem. A magyar Czider – szemben a külföldi márkák 20-30 százalékos gyümölcstartalmával – 100 százalékos almaléből élesztő és a palackos erjedéshez szükséges cukor hozzáadásával készül, mesterséges adalékanyagok nélkül. A hölgyek nem egy fajta alma levét használják, hanem küvéből dolgoznak. A gyártási folyamat 3-4 hónap, ebből 1,5-2 hónapot a palackban erjed az almabor – ekkor képződik az enyhe szénsav is –, azelőtt tartályban pihen. Az egész procedúrához hűvös környezet szükséges, 40 fokban nem lehet Czidert készíteni.

A már létező versenytársak mellett azonban azért is kockázatosnak tűnhetett a kísérlet, mert az almabornak nagyon rossz volt a híre még azokból az időkből, amikor vékonypénzű diákok és fixálódott deklasszált elemek végmegoldásaként funkcionált. A cider és a szocialista tudatmódosító azonban ég és föld – mint ahogy érzékelhető a különbség Szabó Kata nagymamájának vértesboglári házából alakított gyártóüzemben készült magyar cider – a Czider – és a piacon kapható angol vagy svéd verziók között. Vértesbogláron ugyanis desszertalmából, palackos erjesztéssel készül a Czider, szemben a külföldiekkel, amelyeket kifejezetten erre a célra termelt, étkezésre gyakorlatilag nem alkalmas fajtából nyerik (a teljességhez tartozik, hogy itthon egyelőre nem is léteznek ezek az általában kisebb, magas tannintartalmú, savanykásabb, keserűbb cideralmák). A vértesboglári Czider – szemben az általános jellemzőkkel – kifejezetten könnyű, gyümölcsös, kevésbé tanninos, ám 6-7 százalékos alkoholtartalmú ital (a magyar piacon ugyancsak elterjedt Somersby 4,5 százalékot, a Strongbow pedig 4,5-5 százalékot tud).
Kezdetben a legnagyobb kihívás a megfelelő alma kiválasztása volt, hiszen Magyarországon sok a jó desszertalma, nekünk viszont semmilyen almaszakmai tapasztalatunk nem volt” – ez volt az első komoly fennakadás, ám egy közeli baráton keresztül eljutottak egy váli termelőhőz, aki többféle almát is termesztett. Az ő almafajtáiból készült italt barátokon tesztelve választották ki végül azokat a fajtákat, amiket azóta is használnak. A váli termelő préselt natúr alapanyagot szállít, amiből az év bármely szakában lehet Czidert erjeszteni.
Inasok és mesterek
A tesztelést 2011 tavaszán, egy nyolcadik kerületi lakás konyhájában lefuttatott próbagyártás során készített 12 liter Czider kóstoltatásával kezdték, majd folyamatosan növelve a mennyiséget és kísérletezve újabb kombinációkkal több körben bonyolították le. Orsi ezzel párhuzamosan szakmai tapasztalatot szerzett az EU Erasmus for Young Entrepreneurs pályázatával. Angliában, az ottani cidergyártás ősföldjén, a nyugat-angliai Herefordshire megyében – ahol nagyjából mindenki készít cidert, ha másért nem, hát hobbiból. A Ross-on-Wye Cider & Perry Co. családi vállalkozás cidermesterénél, Mike Johnsonnál  “inaskodhatott” 2011 október végétől több hónapon keresztül. Szerencsés volt, mert épp a szüretre ért ki, így a ciderkészítés teljes folyamatában részt vehetett. Az angol cég egyébként nem kapott pénzt a fogadásért, hanem az inas munkája volt a fizetség, ahogy az inas is csak a költségeit fedezhette a pályázatból, az ő “nyereménye” a teljes körű munkatapasztalat és az azóta is tartó jó kapcsolat.
Ekkorra a kóstolók nagyon jó visszajelzései, az angliai tapasztalatok, a magyar kínálat feltérképezése – a komolyabb mennyiségi konkurencia kivétel nélkül kommersz cider – nyomán egyértelmű volt, hogy betölthető piaci rést találtak a hölgyek a Cziderrel, mert magyar gyártó még nincs, minőségi kézműves cider úgyszintén nincs. Ez azonban azzal is járt, hogy a hobbierjesztés helyett “komolyan” kell venni magukat, cégszerűen űzni a cidergyártást, be kell ruházni a gyártáshoz megfelelő üzembe, hiszen előbb-utóbb biztosítani kell a rendszeres szállítást az akkor még csak reménybeli megrendelőknek – akik közül az első a Gozsdu udvarban működő Spíler lett.
Tavaly márciusban neveztek be a StartUp Underground versenyre. “Ott a sok informatikai projekt között bejutottunk a legjobb nyolc közé a 63 aspiráns közül, és közönségdíjasok lettünk” – emlékszik az egyik döntő momentumra Kata. Ennek nyomán rengeteg megkeresés érkezett, elkezdték felépíteni a kapcsolati hálót, írtak üzleti tervet, tanácsadó cégek segítették őket, s megjelentek a kockázati befektetők, illetve közvetítők, egyszóval ismertséget és elismertséget hozott nekik a verseny, a média is felfedezte őket. Egymást követték a megbeszélések, négy hónapig csak tárgyalások, befektetői és szakmai megkeresések jöttek, ám Kata és Orsi inkább a 2012 áprilisában félmillió forint jegyzett tőkével megalakított Magyar Czider Kft. organikus fejlődése mellett döntött.
Teljes és bővülő kapacitással
A társaságot Kata nagymamájának a Fejér megyei Vértesbogláron álló házába jegyezték be, s némi felújítási munkálatok után itt alakították ki az irodát, az üzemet és a raktárat is. Megszerezték a szükséges engedélyeket – erre 1-2 hónapot terveztek, fél év lett, a hatóságokkal való egyeztetés elhúzódott, mivel a cider teljesen új termék a hatóság számára. A cég végül 2012 novemberére “készült el” – az alapítók az induláshoz szükséges forrást saját tőkéből biztosították.
Győzelem a "Wembley-ben" 
A hölgyek sikerrel veszik fel a versenyt hazai pályán is az angolokkal. Tavaly májusban Herefordshire-ben, Putley-ban Mike javaslatára benevezték a magyar Czidert a The Big Apple Cider Trials versenybe, ami voltaképpen egy vakkóstoló, ahol a részt vevők az ítészek. A versenyen a Czider 17 versenyző közül egyedüli külföldi indulóként az előkelő negyedik helyet hozta el kategóriájában.
Mindezek alapján eldöntötték, hogy “iparszerűen” működnek – s egyben be is indították saját kettős életüket, mert a Czider mellett természetesen továbbra is fenn kellett tartani addigi munkájukat, így a munka mellett hétvégenként Vértesbogláron és gyártottak és palackoztak. 2012 novemberében indult el az első teljes kapacitású igazi gyártás, azaz 2 ezer liter Czider előállítása. Ez a szortiment – száraz és félédes – márciusban került a piacra, a következő 2 ezer liter már palackban érlelődik, s várhatóan a napokban készül el.
A Cziderre akkora a kereslet, és olyan pozitívak a visszajelzések, hogy marketingre nem kell költeni, mivel a szájhagyomány és a fogyasztók ajánlása elvégzi ezt a munkát. A legtöbb viszonteladó alternatívát keresett a kommersz ciderekre, így bukkant rá a Cziderre. A lányoknak fontos, hogy az általuk és a termék által képviselt értékrenddel azonosulni tudó helyeken jelenjenek csak meg, ezért nagy gonddal választják ki viszonteladóikat. Többnyire vendéglátó egységeknek adnak a buliitalból, de néhány kisebb boltban is lehet kapni, na, meg a Bortársaságnál. Ezen kívül kézműves fesztiválokra, piacokra viszik. Vidéken is hozzá lehet jutni a Cziderhez Debrecenben, Jászberényben és Vértesbogláron, országosan jelenleg összesen 16 helyre értékesítenek.

Kata és Orsi azt szeretnék, hogy főállásban foglalkozhassanak a Cziderrel, és ebből meg is tudjanak élni. A kicsi vértesboglári konyha mostani, legfeljebb évi 12 ezer literes kapacitása mellett mindenkinek fenn kell tartania “polgári” foglalkozását. A bevétel egyelőre a gyártást és a cég működési kiadásait fedezi. Kata HR-tanácsadó és szervezetfejlesztő, Orsi pedig pénzügyi területen dolgozik egy multinál. A közös cégben a munkamegosztás alapján Kata intézkedik, aláír, menedzseli az operatív működést, Orsi pedig a gyártást felügyeli.
Annyi a megrendelésük, hogy elkerülhetetlen a bővítés, hiszen hetente több új megkeresés is érkezik, amit a mostani kapacitások csúcsra járatása mellett nem tudnak maradéktalanul teljesíteni. Külföldön is lenne kereslet a Cziderre, Belgiumból és Szlovákiából már érkezett is megkeresés, és az angol piac sem tűnik bevehetetlennek.

Terveik szerint beruháznak egy daráló és présgépbe, mely az alapanyag előállítására szolgál, Ez bár drága mulatság (több millió forint), de a gyártást magát olcsóbbá teszi. Egy ilyen befektetésre az indulás környékén nem jutott pénz. Őszre szeretnének komolyabb beruházási forráshoz jutni, ez lehet hitel vagy járhat befektető bevonásával is, s szóba jöhet a Jeremie-pályázat újabb fordulója is. Mindenesetre nem a bármi áron forráshoz jutás a cél, azzal nagyot fogtak, hogy az első időkben kibírták külső befektető bevonása nélkül, most már ugyanis lényegesen kedvezőbb pozícióból tárgyalhatnak a felbukkanó invesztorokkal.
Nincsenek egyedül a piacon
Bár a Magyar Czider jött ki elsőként hazai gyártású ciderrel, ez korántsem jelenti azt, hogy egyedül lennének ebben a szegmensben. Több idei gasztroeseményen (Főzdefeszt, Amerikai Gasztropiknik) bemutatkozott, illetve egy-két válogatott borbárban már kapható az AlmaCID szénsavas, szűretlen, 100 százalékos és adalékmentes almabor, amelyet Mátraalján termett, válogatott almákból készítenek. Az AlmaCID triciklijéről a gasztrofeszteken két decit 300, három decit 400 forintért mértek. Az AlmaCID annyiban is eltér a Czidertől, hogy nem palackos erjesztéssel készül.
A magyar piacon a hazai gyártású ciderek és a Strongbow, valamint a Somersby mellett egy sor márka kapható, így az Estons, a  Gaymers, a Magners Irish, a Kopparberg, a Stassen vagy a Frosty Jack különféle italait.
A miskolci Serfőző Kft. felsőzsolcai főzdéjében gyártja a Jonagold almasört, amit azonban csak Rakamazon lehet kapni. A Corvinus egyetemmel közösen kifejlesztett almasör alapjához, a malátához, a komlóhoz, az élesztőhöz és a vízhez hozzáadják a Jonagold almából készült sűrítményt és együtt erjesztik főzésre. Az készített sör 4,4-4,6 százalékos alkoholtarlamú, de erősebbre is lehet főzni.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!




Eldőlt, augusztus végén bezár az IMF-iroda


Matolcsy György a Nemzetközi Valutaalap budapesti irodájának bezárását kezdeményezte. Az IMF nem keres utódot budapesti irodájának élére, miután az idén augusztus végén lejár a jelenlegi vezető, Iryna Ivaschenko mandátuma, ami azt jelenti, hogy az iroda bezár.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti irodájának bezárását kezdeményezte. A Christine Lagarde-nak, az IMF vezérigazgatójának címzett, ez ügyben írt levélről honlapján tájékoztatott hétfőn a jegybank. Matolcsy György a lépést azzal indokolta, hogy Magyarország várhatóan még idén előtörleszti a valutaalaptól 2008-ban felvett hitelét.
A jegybankelnök levelében emlékeztetett arra, hogy a 2008-ban megindult világgazdasági válság, amelynek jeleit az akkori magyar kormány nem értékelte megfelelően, súlyosan érintette a magyar gazdaságot, és Magyarország kénytelen volt az IMF-hez fordulni segítségért. Azonban a 2010-ben hivatalba lépett új kormány strukturális reformjaival és konszolidációs intézkedéseivel tartósan 3 százalék alá szorította a magyar államháztartás hiányát, csökkentette az államadósságot, valamint előtörlesztéssel az IMF-hitel nagy részét már visszafizette – olvasható az MNB honlapján.
A jegybank közleményében úgy fogalmazott: „2013 elején befejeződött az IMF úgynevezett Post-Program Monitoring eljárása, valamint Magyarország tartozása az IMF-kvóta 200 százaléka alá csökken, ezért nem indokolt az IMF budapesti irodájának további fenntartása.”
Az IMF nem keres utódot
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem keres utódot budapesti irodájának élére, miután az idén augusztus végén lejár a jelenlegi vezető, Iryna Ivaschenko mandátuma – közölte az IMF hétfőn. A valutaalap a rendszeres kétoldalú konzultációk keretében folytatni szeretné az együttműködést Magyarországgal, ugyanúgy, mint a többi tagállammal – zárul az IMF közleménye.
Matolcsy gratulált Lagarde-nak
Matolcsy György a közreadott angol nyelvű levélben „személyesen gratulál” Christine Lagarde-nak, amiért az IMF mandátuma szerint a gazdasági növekedés elősegítése érdekében jelentős erőfeszítést tesz. Egyben „biztosítja”, hogy az MNB törvénybe foglalt mandátumának megfelelően „hasonló hangsúlyt helyez erre a célra”.
Az IMF 2009 áprilisa óta tart fenn budapesti irodát. Vezetője megnyitása óta Irina Ivascsenko. Az IMF honlapján fellelhető információ szerint a szervezet jelenleg 84 országirodát működtet és 4 regionális irodát tart fenn. Utóbbiak közül a közép-kelet-európai iroda Varsóban van. A régióban Magyarországon kívül Szerbiában, Romániában és Ukrajnában van IMF-országképviselet.
Idő előtt törleszthetjük a Gyurcsány-féle megahitelt
A Magyar Nemzet július 13-án cikkezett arról, minden adott ahhoz, hogy a kormány legkésőbb a jövő év elejéig visszafizesse a Nemzetközi Valutaalap által nyújtott, a Gyurcsány-kormány által felvett megahitelt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július 11-én azt mondta, a kormány három héten belül dönthet arról, előre törlesszék-e a valutaalaptól kapott hitelt. Varga akkor közölte, „a költségvetés pozíciója, a rendelkezésre álló, MNB-nél elhelyezett kormányzati tartalék összege lehetővé teszi, hogy a 2014 március végéig fennálló IMF-adósságrészt ki tudjuk fizetni”. Novoszáth Péter közgazdász a Lánchíd Rádiónak azt nyilatkozta, már annak pozitív üzenete van a piacok felé, hogy ez egyáltalán szóba került.
A 2008-ban felvett, akkori árfolyamon 15,7 milliárd dolláros IMF-hitelből Magyarországnak idén még 642,69 milliárd forintnyit, 2014-ben pedig 201,40 milliárd forintnyit kell törlesztenie. Az akkori, összesen mintegy 25 milliárd dolláros mentőhitelbe az Európai Unió 6,5 milliárd eurónyit, a Világbank pedig 1,3 milliárd dollárnyit adott.




Füstölt sajt készítés házilag, felejtsd el a bolti gagyit!





Weboldalunkon már sok sajt receptjét közöltük. Kimaradt azonban a repertoárból a füstölt sajt készítése, így vezekelve bűneinkért, most közöljük.
Szerencsére videó is elérhető a tárgyban, így aki szeretné végignézni a rövidfilmet, csak kattintania kell alább.
Az általunk ajánlott házi sajtok közös jellemzője a vegyszerek teljes elkerülése. Úgy gondoljuk uis, hogy abszolút le lehet válni a globalizált áruházlánci termékek vásárlásáról, így a sajtnak nevezett bolti gagyik beszerzéséről is. Mindez természetesen azt feltételezi, hogy saját termékeinket otthon állítjuk elő, melytől első körben ugyan sokan ódzkodhatnak, ha azonban az első sajt vagy bármilyen más produktum, pl. kenyér jól sikerül, könnyen rákaphat az ember. Számos esetben mindez odáig "fajul", hogy a kísérletezgető kedvű delikvensek a vajtól kezdve a joghurtig csak egészséges és a korszerű táplálkozás elveinek megfelelő otthoni változatokkal rukkolnak elő, elkápráztatva mindezzel a hőn szeretett család tagjait.
Videónk, követve a fentieket, azzal kezdődik, hogy felejtsük el a bolti tejet (gagyit). Vagyis az alapanyagokat is hazai őstermelőktől kell vásárolni. (Ha már nincs saját tehenünk. A kisfilm utóbbi vonatkozásában arra utal, hogy igenis vissza lehet térni őseink kultúrájához, és ha megéri tehenet tartani, hát bele lehet vágni, de térjünk vissza a sajtkészítéshez.)
1 kiló sajthoz körülbelül 10 kiló tej szükséges. (A baktériumok elpusztítása végett kizárólag jól megtisztított edényeket használjunk.) Mivel kézmeleg tejre van szükségünk az oltáshoz, melegítsük a tejet 38-42 fokra, ahogy ez látszik is a videón. 
A több helyen is kapható tejoltóra is szükségünk lesz, ha sajtot akarunk készíteni, ezt uis otthon nem tudjuk előállítani. Az oltóanyag mellé füzetet is kapunk, így meg tudjuk határozni a helyes arányokat, mennyit kell keverni a tejhez. (Jelen esetben kb. egy óra alatt alvasztja meg a tejünket az oltóanyag.)
Az aludttejet alvadás után késsel vágjuk össze, mégpedig óvatosan. Minderre azért van szükség, hogy a "rögök" újabb savót adjanak le, azt uis el kell választani az alapanyagtól. Minél apróbb rögöket alakítunk ki, annál keményebb lesz a sajtunk. Egészen addig folytatjuk a műveletet, mígnem egészen túrószerű nem lesz az egész.
Ezután egy szita segítségével lemeregetjük a savót, így kapjuk meg végül a savómentes alvadékot, ami már majdnem sajt. Ízre azonban nem hasonlít rá, így inkább ne is kóstolgassuk. 
Továbbiakban a még megmaradt savó elválasztásához egy lyukas dobozkába merjük ki az "elősajtot". Aki ilyennel nem rendelkezik, egy egyszerű szűrőt is használhat, abból sem folyik ki a sajt. Reggelre minden savó távozik, így egy tömörebb állagú sajtszerű vmit kapunk, amit ki is vehetünk a dobozból, meg is fordíthatjuk, hogy lássuk, hogy alakul a produktum. Végül visszatesszük a dobozába, rá papírtörlőt is teszünk, végül nehezékkel látjuk el. Azaz sajtoljuk a sajtot, hisz a szó is innen ered, sajt(olunk). Néhány óra alatt többször is érdemes megforgatni az alapanyagot, miközben folyamatosan cseréljük a papírtörlőt. Közben növelhetjük a terhelést is. 
Következő mozzanat a sófürdő elkészítése. Egyrészt a só tartósítja és ki is szárítja a sajtot, valamint kéreggel fedi be, ezért használandó.1 liter vízhez 25-30 deka só szükséges, és még másfél deci alvadék (savó), ahogy a videón is látszik. (Bár a videón asztali só látszik, magunk a tengeri sót ajánljuk.)
Mivel füstölni is szeretnénk a sajtunkat, szeletekre vágjuk azt, hogy jobban átjárhassa majd a füstös íz, aztán belehelyezzők a sóoldaltba. 4 órától akár 24 óráig is fürdőzhet alapanyagunk az oldatban, közben azonban többször is meg kell forgatni. Végül egy specifikus gödörke megépítésével megfüstöljük a sajtot. Itt érdemes megtekinteni a videót, így könnyebben fogalmunk lehet arról, hogy is kell véghezvinni a füstölést. Nem olyan bonyolult, amilyennek első olvasatra tűnik.  
A videó itt tekinthető meg: http://www.youtube.com/watch?v=oyo3sgG0S3I
Béer




Felfalja a falat a betonevő robot - Forradalmi újrahasznosítás?




Óriási porfelhő nélkül képes bontani, és reciklálja is a betont az ERO nevű robot.
Az IDSA nevű amerikai ipari formatervezési szervezet díját is bezsebelő robot egy Omer Haciomeroglu nevű török dizájner munkája. Az egyelőre csak látványterveken megtekinthető, összecsukható kivitelű robot külsőre egy kisméretű daru és egy porszívó keresztezésének tűnik, és képes felfalni a vasbetonból készült falakat olyan módon, hogy a begyűjtött darabokat újra is lehessen hasznosítani.
Az ERO névre keresztelt robot nem gyémántbetétes vágókorongot, hanem magas nyomású vízsugarat használ ahhoz, hogy mikroméretű repedéseket hozzon létre a betonfelületen. Ez a módszer azért nagyon hatékony, mert képes különválasztani a vasat és a betont, és a hagyományos bontással ellentétben hatalmas porfelhőket sem generál.
A leváló darabkákat egy porszívóhoz hasonlóan szippantja magába a robot, amely képes szűrni is a bontáshoz használt vizet, és újrahasznosítani azt, ezáltal a falak lebontása nem igényel végtelen mennyiségű vizet.
A szűrés folyamán a kibontott betondarabokat is bedarálja a robot, amelyeket ezt követően zsákokba tömörít, amelyekben elszállíthatók a teljes újrahasznosítási folyamat elvégzése céljából. Az IDSA honlapján olvasható ismertető szerint a tervező elképzelése az, hogy a jövőben ERO robotok tucatjait küldik majd a lebontandó épületek megfelelő helyeire, amelyek szisztematikusan hozzálátnak a falak bontásához.
A bontási folyamat végén a vasbeton fémszerkezete marad csak meg a falakból, amelyet le lehet vágni, hogy újrahasznosítás, beolvasztás céljából elszállítsák eredeti helyéről.
Kép: Pormentesen dolgozik, és újrahasznosításra csomagol az ERO,Umea Egyetem




Miért ajánlom a tönkölybúzát otthoni családi felhasználásra?





Egy mondatban, ha valóban friss lisztet akarsz felhasználni és valóban tudni akarod, jó minőségű búzából készült-e, akkor nincs más választásod, mert annál frissebb nincs, amit épp most készítettél el. Teljesen más élettani hatása van a friss lisztnek.
Tele van vitaminokkal, esszenciális aminosavakkal és illóolajokkal. Kimagaslóan jobb beltartalommal rendelkezik a tönköly, más búzákhoz képest. Olyan magas, vagy akár magasabb fehérjetartalommal, mint a hús (!)
A jó öreg magyar tönkölygabonának kiváló adottságai vannak. Kiváló vitaminforrás, tartalmaz klorofillt és enzimek tucatjait. Méregteleníti szervezetünket és növeli energiaszintünket, valamint kitakarítja szervezetünkből a savas anyagcsere- és bomlástermékeket.
Az ok, amiért elkezdtem a tönkölybúzával foglalkozni, az, hogy nem voltam megelégedve a bolti kenyerek élettani hatásával. A legtöbbek által vásárolt és fogyasztott lehetőleg legolcsóbb fehér kenyérnek kifejezetten rossz élettani hatásait tapasztaltam, Kipróbáltam barna kenyereket, majd teljes kiőrlésű kenyereket, de ott sem éreztem, hogy tökéletesen kielégítenek. Rájöttem, sajnos szinte minden kenyérben van adalék, nem tudom milyen minőségű búzából készítették a lisztet, és a lisztbe milyen egyéb sütőipari anyagokat „állományjavítókat” kevertek. Már ekkor is felkeltette az érdeklődésem a tönköly, sok jót hallottam róla, de nehéz volt eldönteni mi a reklám és mi a valóság. Rengetegszer megtapasztaltam, hogy egy új egészségtermék piaci bevezetésekor azt mondják, mindenre jó és milyen csodálatos.
Vannak alapvető táplálékok, amik ha nem tiszták, akkor az egész ember fizikai energetikai és spirituális rendszere, hát hogy is mondjam, megroggyan. A legfontosabb a víz és a só és ezt követi a legnagyobb táplálkozási arányban a gabona és gabonakészítmények. A víz és a  már régóta témám évek óta megtaláltam rá a megoldást, hogy a só életet adjon, ne mérgezzen és a víz valóban életet és egészséget adó víz legyen. Tudtam a táplálkozásom egyik igen gyenge pontja a kenyérfogyasztás volt. Mindig éreztem nem tesz jót nekem és többször próbáltam kivenni a kenyeret az étkezésemből, de nem sikerült. Ez után teljes kiőrlésű kenyerekkel élesztő nélküli kenyerekkel próbálkoztam, de éreztem bár jobb mégsem találtam még meg a valódi megoldást.
Nos, pár hónapja végre erre is megtaláltam a megoldást. A folyamatot egy nagyszerű előadás indította el ami arról szólt, hogy mi magyarok milyen szorosan kötődünk a tönkölybúzához és, hogy ez az eredeti gén mennyire el lett tüntetve a Kárpát-medencéből és így a magyarok táplálkozásából. Megértettem, hogy amit ma tönkölybúzaként árulnak az milyen távol is van genetikailag az eredeti tönkölytől, mert a mai szabályok szerint azt is lehet tönkölynek hívni aminek pl csak 3 generációval korábban volt a nemesítés közben egy tönköly génje is. Mintha csak a dédapja látott volna tönköly magot. Majd ez után megtudtam, hogy az EU szabályok szerint, azt a lisztet is lehet tönkölylisztként eladni, ami ebből a magból csak 15%-ot tartalmaz!! A boltban kapható tönkölylisztnek lehet, hogy csak 15%-a tönköly? Ki hozhatott ilyen szabályt… És annak a 15% tönkölynek is csak a dédapja látott tönkölyt? Erre már csak hab volt a tortán (vagy inkább kenyéren), hegy ebből a lisztből is elég, ha csak valamennyi van a kenyérben, hogy tönkölykenyérnek hívják. E mellet lehet benne akármilyen állomány térfogatnövelő és egyéb lisztek.
Ekkor leesett a tantusz, miért is éreztem, hogy hiába van arra a lisztre, ráírva hogy tönköly, hiába van arra a kenyérre ráírva, hogy tönköly. Éreztem rátaláltam egy vezérfonalra és elkezdtem felgombolyítani. Megtudtam, hogy volt két növénynemesítő, akik célul tűzték ki, hogy az eredeti ősi gént, az ősi tönkölyt megkeresik és felélesztik. Ezt az ősi búzát újra behozták a Kárpát-medencébe. Nos, a magyarnak van egy ősi génkészlete, amit csak úgy lehet életben tartani, ha hasonlóan ősi rezgésű táplálékokkal segítjük. Hiszen ezeknek a géneknek folyamatosan újra kell épülniük, 7 évente minden sejtünket újra kell alkotni. Ha ősi géneket szemétből (már elnézést a kifejezésért) akarunk alkotni akkor annak testi szellemi és spirituális leromlás amortizáció lesz a következménye. Ha viszont ennek a csodálatos rendszernek, ami képes megújítani magát és az őserővel az ősi géneket újraalkotni vele rezonáló ősi magerőt adunk akkor annak a pozitív következményei beláthatatlanok. Korábban is tudtam, hogy a magerő egy alapvető életerő és egyben spirituális erőforrás is az ember számára. Felvettem ezzel a két növénynemesítő kutatóval a kapcsolatot és gyorsan be is szereztem egy zsák búzát. Sikerült találnom egy magyar céget aki kis házi malmokat készít fából. Kicsi praktikus, konyhába való, pont, ami nekem kellett.
Több tanulmányt találtam, ami kihangsúlyozza, hogy a frissen őrölt liszt sokkal jobb mint a több hetes, hónapos liszt. Energetikailag pedig tiszta sor, a mag egy élőlény, akármelyik más csira mag. A közvetlen életereje hamar elillan ha, szétroncsolják, porrá őrlik. Hiszen az energiainformációs struktúra, magszerkezet megszűnik. A vitaminok zöme is 2 hét alatt eltűnik, de már 8 óra alatt is, az esszenciális illóolajokról nem is beszélve. Egy frissen leszedett virág, már 2 hét múlva nem szép. Vagy ahogy a zöldség levek frissen fogyasztva jók, nem 2 hét vagy 2 hónap múlva, így van ez a gabonával és lisztjével is.
Azt egyértelműen látszott az írásokból, hogy a tönköly beltartalma élettani hatása sokkal jobb a hagyományos búzáénál. Kisebb a hozam, nem lehet úgy műtrágyázni, mert nem szereti, a pékipar sem igazán van oda, mert nehezebben kel meg a kenyér. Viszont az ásványi anyag tartalma akár 20x akkora, mint a hagyományos búzáé, a fehérje tartalma pedig extrém magas, egy szeret kenyéré magasabb, mint egy szelet húsé (!) Ma már tudom, hogy a törvények az EU-ban megengedik, hogy azt is tönkölylisztnek hívják, aminek a fele sem tönköly és azt is tönkölybúzának hívják, aminek a nemesítésében akár 3 generációval korábbról találni tönkölyt. Magyarul az ükapja volt csak tönköly.
A másik fontos szempont, hogy a frissen készült lisztnek sokkal magasabb az élettani értéke. A teljes kiőrlésű lisztek nehezen eltarthatók, mert a bennük lévő rostok esszenciális aminosavak illóolajok igen hamar megavasodnak romlásnak indulnak. Sokszor elfelejtjük a búza él. Élőlény, amit amint felőrlünk, elkezdi elveszíteni életerejét és a benne lévő vitaminok hasznos anyagok gyors bomlásnak indulnak. A gabona eláll akár hónapokig is, és ha van otthon egy kis házi malmunk, a liszté őrlése után frissen fel tudjuk használni. Ha ilyen friss lisztet használok, akkor az ebből készült kenyerek, péksütemények, vagy épp főzelékek, más ételek sokkal frissebbek éltetőbbek lesznek.
2 fajta tönkölyt tudok ajánlani, mert mint írtam, a magfajta sem mindegy, milyen nemesítéssel, mennyire tiszta tönköly:
  • ÖKO-10
Az ÖKO-10 tönköly (Triticum aestivum L. em. Thell. ssp. spelta (L.) Thell.) fajta tulajdonságai. A tönköly (T. aestivum L. em. Thell. ssp. spelta (L.) Thell.) termesztése hazánkban nem ismeretlen. Az elmúlt 70-80 évben e növényfaj fajtái kiszorultak a köztermesztésből, azok csak génbanki mintaként maradtak fenn. A génbanki anyagokból szelekcióval elkülönített törzsekből kiindulóan 1995-ben ÖKO-10 néven a fajtabejelentés is megtörtént. A fajta 1998-ban állami elismerést kapott.
Az ÖKO-10 jellemzése: robusztus megjelenésű, nagyon későn érő, október közepén vetendő búza, magas fehérje- és sikértartalommal, kedvező aminosav összetétellel. Szakhatósági mérések igazolják, hogy a tönkölybúza fehérjenövényként minden beltartalmi paraméterében megverte a hagyományos búzát, sőt még a szóját is – 18-20%-os fehérjetartalma a hússal egyenértékű, de annál könnyebben emészthető. Nem véletlen, hogy a magyarországi bioterület egyharmadán tönkölyt termesztenek. A magyar kajakosok és súlyemelők a sydneyi olimpia alatt is tesztelték az Öko–10-bol készült, magas tápértékű és energiatartalmú készítményeket. A sportolók szerint ezek nagymértékben hozzájárultak a felkészülés sikeréhez.
  • Novum, csépelhető tönköly
Egy ma még kevésbé elterjedt fajta, amely VSP-VUM néven kapott besorolást. Tulajdonságai a tönkölyhöz hasonlóak. Mivel a mag kicsépelhető hántolás nélkül is, ezért nemhivatalos nevén "csépelhető tönköly"-ként emlegetik.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése