2019. augusztus 13., kedd

Út a jövőbe IX.



























Út a jövőbe IX.




Akceptálja a Nebraska stílusú szalmabálaházat a hatóság


A FB-on megtalálható Szalmabála építészet az egyik kedvenc társoldalunk, mindig olvasunk valami újat náluk. Most éppen ezt a rövid, de velős anyagot "tanulmányoztuk", mely azon kívül, hogy egy mesébe illő házat illusztrál, még egy jelentős tényt is tudtunkra ad.
Akceptálja a hazai építésügyi hatóság. Régi-új házaknál ez uis nem mindig adott, sok a vitás kérdés még ma is.
És akkor következzék a Szalmabála építészet rövid összefoglalója:
A képen látható "házikó" ún. Mályva szalmabálaház. Írországban épült 2001-ben. Szaknyelven Nebraska stílusú háznak is nevezik.
Azaz a tető terhét közvetlenül a bálák tartják. További érdekessége, hogy ez volt a koboldok és tündérek földjén az első szalmabála építészeti módszer, még az 1800-as években. A jó hír az, hogy van olyan építési hatóság nálunk is, ami szerint a jelenlegi építési szabályzók minden további nélkül lehetővé teszik ennek a stílusnak a megépítését.
Pár héten belül ellátogatunk több hatósági irodára, és nagyobb merítésből tudunk majd következtetéseket levonni. Kisebb melléképületek esetén ez a megoldás biztosan el fog terjedni hamarosan. Már csak az építési technológia terén kell némi gyakorlatot szereznünk! :)




Parlagfűből főz allergia elleni lekvárt egy magyar házaspár


Parlagfűből készít lekvárszerű terméket és olajat Csubák Mária vegyészmérnök és férje. A termék jótékony hatással bír az emberi szervezetre, a többi között kiválóan lehet vele kezelni az allergiás panaszokat is - hangzott el az MR1-Kossuth Rádióban.
A parlagfűről kevesen gondolnák, hogy ennek a gyomként kezelt növénynek hasznos tulajdonságai is lehetnek. Még inkább meglepődnének, ha ismernék a legújabb kutatási eredményeket, melyek számtalan betegség esetén bizonyítják összetevőinek terápiás hatását. Éppen az allergiára van jótékony hatással – közölte az MR1-Kossuth Rádió.
A parlagfű zöld-hajtásaiból készült „lekvár” az immunrendszer erősítésére, a szervezet méregtelenítésére, illetve az allergia kezelésére rendkívül alkalmas. A parlagfűolaj gazdag telítetlen zsírsavakban, ennek köszönhetően jó hatással van az érfalak permeabilitására és a szervezet koleszterin-háztartásának szabályozására is – fejtette ki Csubák Mária vegyészmérnök a Hajnal-táj című keddi műsorban.
Hozzátette, Magyarországon a parlagfű ilyen módú felhasználása újdonságnak számít, gyógynövényként azonban már az indiánok is használták. Az elkészítési módokkal kapcsolatban azt mondta, a lekvárszerű sűrítményt a friss hajtásokból készítik, amely rendkívül keserű, ám a szervezetre igen kedvező hatást gyakorol. Az olajat ezzel szemben beérett parlagfűmagból hidegen történő sajtolással állítják elő.
Az allergiaszezon kapcsolatban a vegyészmérnök hangsúlyozta, a termékeket 2-3 hónappal az idény előtt el kell kezdeni fogyasztani, hogy a szervezet felkészülhessen rá.
Forrás: hvg.hu
Akit érdekel hol lehet beszerezni, az a Facebook oldalunkon a hírhez tartozó hozzászólások között megtalálja: Kattintson ide...


A talaj termékenységének visszaállítása dombágyással


A terméketlen talaj regenerálása
Nagy problémát jelent, hogy a talajaink nagy része terméketlen. Ez azt jelenti, hogy csak akkor terem rajta megfelelő termés, ha folyamatosan és nagy adagban juttatunk bele trágyát és öntözővizet. A terméketlen talaj nem lát el minket élelemmel, ezért helyre kell állítani. Van egy módszer, ami segíthet, viszont mielőbb neki kell kezdeni, mert a termékeny talaj kialakulásához idő kell.
A módszer neve: dombágyás.
A német permakultúra-szakértő, Sepp Holzer által kitalált rendszer nem más, mint korhadó fa fölé helyezni talaj. Az alábbi képen jól látható a dombágyás felépítése: alul különféle ömlesztett szerves anyagok (fatönkök, ágak, gyökerek, bokrok, stb.) találhatók, erre jön a fűvel lefelé fordított gyeptégla, legfölülre pedig a komposzt.
A dombágyás ismertetése röviden:
A cél olyan termékeny és önfenntartó talaj létrehozása, mely nem igényel műtrágyát, mechanikus talajművelést és sok vizet.
- A fa korhadása miatt a talaj felmelegszik, így hosszabb lesz a tenyészidőszak. A lebomlási folyamatok tápanyagot is szolgáltatnak és nedvesen tartják a talajt, így téve azt újra termékennyé.
- A korhadás kezdeti szakaszában a fa nitrogént von el, ezért minél korhadtabb a fa, annál jobb.
- A dombágyások érése évekbe telik. Viszont alig igényelnek karbantartás, és akár 30 évig is tartanak.
- A fát lehet árokba helyezni vagy emelt ágyást építeni fölé, mindenki maga döntheti el, hogyan szeretné.
- Az elásott fa nedvességmegkötő rendszerként működik, ezért száraz területeken különösen előnyös, mivel a dombágyás nem igényel sok öntözést.
- Ha a dombágyásokat nagy területen hozzák létre, jelentősen megváltozhat a mikroklíma (nedvesség, hőmérséklet, talajvízszint, stb.), és a terméketlen területek dús termőföldekké válhatnak.
Angol nyelven további információt lehet találni itt
Fordította: Bacskovszky Anett angol-magyar szakfordító (e-mail: banett74(kukac)gmail(pont)com)


Áfabotrány Magyarországon - döbbenetes mennyiségű feketeáru a boltokban


Megdöbbentő eredményt hozott a pénzügyőrség szlovák−magyar határ menti utakon szervezett ellenőrzés-sorozata: minden negyedik, az országba belépő kamion a fehérgalléros bűnözők számára fuvarozott. Az áfacsalók az átfogó NAV-ellenőrzés következtében akár százmilliárd forintot is bukhattak havonta, a fináncok szeme előtt ugyanis nem tudták vagy nem akarták szállítmányaikat az országba hozni.
A pénzügyőr egységek három hónapon át tartották megfigyelés alatt a főbb útszakaszokat és szedték ki a sorból a gyanús járműveket − a belső határokon nem lehet vámellenőrzést végezni, csak szúrópróbaszerű, úgynevezett mélységi ellenőrzésre van mód.
A NAV az akció megkezdése előtt egy nulladik, kontrollnapon megmérte az adott szakaszokon a forgalmat, amelyhez képest, amint híre ment az ellenőrzésnek, negyedével, napi átlagosan 1600 teherautóval kevesebb érkezett az országba. Ez a csökkenés, illetve az alternatív módszerek alkalmazása igazolta a korábbi gyanút, vagyis hogy a forgalom jó része szervezett áfacsalásban érintett.
A megzavarodott csalók hirtelen nem tudtak jobbat, mint leállítani a szállítmányokat − a készlet lefoglalása mellett a lebukás komolyabb következményekkel is járhat, hiszen az üzemi szintű csalás büntetőjogi kategória. A bűnözők próbáltak alkalmazkodni a helyzethez, a konténeres ruhaszállítmányokat szétpakolták kisebb járművekbe, hűtőkamionokba, a kamionok az ellenőrzés kikerülése érdekében konvojban érkeztek. A NAV így is több milliárd forint értékben foglalt le hamisított, szerzői jogot sértő termékeket, jelöletlen élelmiszereket és egyéb árut.
Napi 1600 teherautó elmaradása értékben alsó hangon nyolcmilliárd forint, de akár ennek kétszerese is lehet. A pontos értéket nem lehet meghatározni, hiszen az függ a szállítmánytól és a teherautó méretétől is, mindazonáltal lapunk hozzávetőleges becslése szerint az így visszafogott áru értéke, ha minden szállítmány áthaladt volna a határon, évente az ezermilliárd forintot is meghaladhatja. Ennek áfatartalma pedig több száz milliárd forint − csak az északi határszakaszon. Fontos megjegyezni, hogy ez csak elvi tétel, vagyis a kamionok leállásával nem kerül automatikusan ennyi áfa a költségvetésbe.
A trükkök
A csalások lényege, hogy az ügylet résztvevői megpróbálják kihasználni, hogy az uniós kereskedelem áfamentes, a belföldi pedig áfás. Vagyis ha az áru úgy lép be az országba, hogy a fuvarlevél szerint például Olaszország a célállomás, akkor az Magyarországon csak tranzitáruként jelenik meg, s utána nem kell áfát fizetni − s más adót sem. Ám a gyakorlatban az áru nem hagyja el az országot, csak a fuvarlevél tanúskodik erről. A termék az áfa megfizetése nélkül kereskedelmi forgalomba kerül itthon, melyen így hatalmas haszon képződik.
Más megoldások is vannak. Az áru belép az országba, majd olyan vevőhöz kerül, akár többhöz is egymás után, amely nem is létezik, vagy ha igen, akkor csak a csalásra alapították. A szabályok szerint a belföldi ügylet után az áfát az eladónak kell befizetnie, majd ezt az áfát a vevő visszaigényelheti, amennyiben az árut továbbadta. A technika az, hogy az áfát az eladó sosem fizeti be, a vevő viszont mindig visszaigényli. Ha az értékesítés során több eladón és vevőn is átmegy a termék, akkor ezt a trükköt valamennyi tag megcsinálhatja.
Az ügylet végén pedig akár papíron ki is lehet léptetni a terméket az országból − áfamentesen, hiszen a közösségi ügylet ilyen. A valóságban az áru persze itthon marad és kereskedelmi forgalomba kerül.
Országos szinten a külföldről áfa nélkül behozott áruk összértékéről nagyon nehéz becslést adni. Azt nem lehet megmondani, hogy az országba más határon belépő kamionforgalom hány százaléka lehet a fentihez hasonlóan csalásban érintett. Elvben az uniós határ a legbiztonságosabb, hiszen ott nincs tételes ellenőrzés, így szóba jöhet a román, a szlovén és az osztrák határ. Utóbbi kettő biztosan kisebb forgalmat generál, mint akár a szlovák, akár a román szakasz. Ha összességében a fennmaradó szakaszokon a szlovákhoz hasonló adattal számolunk − vagyis napi 1600 kamionnal −, akkor a nem tisztességes szándékkal szállított áru akár négy-hatezer milliárd forint is lehet, az áfatartalom pedig így az ezermilliárd forintot is bőven meghaladhatja.
A tapasztalatok szerint leginkább a nagy láncok raktáraiban landolnak ezek a szállítmányok − hozzá kell tenni, nem minden láncra jellemzők az ilyen trükkök. Tipikusan olyan áruval lehet ezt a játékot megcsinálni, amely nem vagy nehezen nyomon követhető. Ilyen az ömlesztett termék, mint a cukor, a kávé, az étolaj, a liszt, a krumpli, az alma, a kutyatáp, de akár a tojás és a hús is. Persze nemcsak az élelmiszerrel lehet csalni, jellemző még a vasáru, a kavics, a sóder, a cement utaztatása is. Ebbe a kategóriába tartozott a közelmúltban a gabona és a fém is, ám ezek ma már fordítottan adóznak − vagyis az áfát nem az eladó fizeti be, hanem a vevő, így utóbbi nem tud nyerészkedni a visszaigényléssel, hiszen a befizetés is őt terheli.
A pénzügyőrség ellenőrei a gyanús járműveket a fuvarlevél alapján több ízben is a megjelölt célállomásra kísérték. A fuvarozók több esetben azonnal elárulták, hogy valójában nem a fuvarlevélen szereplő cím a célállomás, így a kamiont sehová sem kellett kísérni, az árut lefoglalták. Arra is volt példa, hogy a célállomásra érve találtak terhelő bizonyítékokat a pénzügyőrök − például több cukorcsomagoló üzemet is lefüleltek az akció során.
Az adóhatóság az ilyen típusú csalásokat általában túl későn tudja csak lefülelni a rendszer működéséből fakadó tehetetlenség miatt. A cégek, amelyek a csalást elkövetik, tiszták, vagyis első pillantásra nem gyanús körülöttük semmi. Rövid működés és kisebb bevétel kimutatása után egy-egy ilyen cég hirtelen nagy összegű ügyleteket bonyolít, adott esetben áfát is visszaigényelhet. Ezt követően vagy készít bevallást, vagy nem, de az adót biztosan nem fizeti meg. Itt lép be az adóhatóság, ám többnyire már semmit sem tehet. A cég minimális tőkével alakult, vagyona általában nincs, s mire a hatóság lép, már cégtemetőbe kerül vagy egy hajléktalan lesz a tulajdonos, ügyvezető. Ha csak itt lép be az adóhatóság, többnyire már semmit sem tehet. Az ilyen társaságok általában három-hat hónapig élnek, ezt követően újabb megbízottak újabb cégeket alapítanak, s kezdődik a történet elölről. A helyszíni ellenőrzés, a rajtaütés azért is fontos, hogy ezeket az ügyleteket még folyamatukban le lehessen állítani.


Száz hajdú-bétesnek fizetne az állam


A Hajdú-Bétnek egykor beszállító száz család kaphat állami segítséget - írta a Magyar Nemzet.
A lap csütörtöki számában Czerván Gyögy, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta, akár már a jövő héten kész lehet a kártalanítást előkészítő jogszabály. Tájékoztatása szerint a libatenyésztők mintegy 2-2,2 millió forintra számíthatnak. A mintegy 150-200 milliós támogatásból az a száz család részesülhet, amely élőállat-szállításra vonatkozó közvetlen szerződésben állt a Hajdú-Béttel.
Az államtitkár kedden egyeztetett a károsult gazdálkodók képviselőivel a segítségnyújtás konkrét lehetőségeiről. A debreceni központú Hajdú-Bét Rt. egykor Magyarország egyik legnagyobb baromfifeldolgozója volt. A víziszárnyas termékek előállításában európai összehasonlításban is az egyik legjelentősebb kapacitással rendelkezett.
Ugyanakkor az Index ezt írta az ügyről:
Hamarosan anyagi támogatást kaphatnak a Hajdú-Bét Rt. és leányvállalata, a Novafarm Rt. károsultjai - közölte Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára egy sajtótájékoztatón.
Az államtitkár erről azt követően beszélt, hogy a vidékfejlesztési tárcánál másfél órás egyeztetést folytattak a kormány április végi döntése alapján a károsult gazdálkodók képviselőivel a segítségnyújtás konkrét lehetőségeiről.
Czerván György a pénzügyi segítség konkrét összegéről még nem beszélt, mint mondta, annak részleteit most dolgozzák ki a tárca szakértői. Az államtitkár aláhúzta: a vidékfejlesztési tárca olyan megoldást szeretne kínálni a Hajdú-Bét károsultaknak, amely valódi, gyors és hatékony megoldást jelent számukra.
Ónódiné Demeter Éva, a károsult gazdálkodók és családok képviselője arról beszélt, hogy mintegy 500 családot érintett a Hajdú-Bét felszámolása. Az érintett családok közül 100 állt közvetlenül kapcsolatban a céggel. A Hajdú-Bét beszállítóinak kára elérte a 10 milliárd forintot, ebből az összegből a kis- és közepes vállalkozások mintegy 1,3 milliárd forinttal részesedtek. A kistermelők kára pedig mintegy 200 millió forintra rúg.
A Hajdú-Bét ügy politikai hátsó szándékból való újraértelmezése a negatív kampány része, a kormány ezzel a rossz kormányzásról akarja elterelni a figyelmet – közölte a Haza és Haladás Alapítvány. Az igazság az, hogy Bajnai Gordon másfél évvel azt követően került a Wallis Zrt-hez, Magyarország egyik vezető magánvállalkozásához, hogy a cégcsoport beruházott a Hajdú-Bétbe.
Bajnai Gordon a Wallis vezetőjeként közvetlenül nem vett részt a Hajdú-Bét irányításában, üzletpolitikájának alakításában: soha nem volt a Hajdú-Bét vezetője, vagy igazgatósági tagja – ahogy azt a Hajdú-Bét ügy „eltérítése” óta több bírósági ítélet is kimondta.
Ennek ellenére Bajnai Gordon személyesen hívta fel a magyar agrárkormányzat figyelmét többször is a bajba jutott gazdák nehézségeire. E fellépés hatására a magyar állam több lépcsőben kártalanította is a legkisebb termelők tekintélyes részét, de ez természetesen nem tudott gyógyírt jelenteni minden érintett család minden gondjára, nehézségére.
A fotó korábban készült/A kép forrása: http://mandiner.hu/cikk/20120416_korrupcio_a_birosagokon

Itt van ez a rablógyilkos sehonai zsidó , ki most újból a babérokra tör , hát nincs senki aki lepuffantaná , bezzeg a cigányokat kilőtték , gondolom a magyart is úgy ki lőnék mint a pintyet, de a zsidó az egy tetű állat csak páncél ököllel lehetne kilőni , vagy egy pilótanélküli drónnal mint a Hajdert , és utána balesetnek mondanánk az ügyet . De szép is volna ez a rohadék elpusztulna , és a libások a vagyonából megkapnák a libák árát , csak az a baj hogy azt a sok jó embert már nem lehet életre kelteni . Hogy az egész családodat irtaná ki valaki , ne maradjon utánad csak az űr amit a holókosztos barátaid csak áldani tudnák, egy füstbement tervvel kevesebb lenne. Orbánéktól hiába is várná az ember hogy leleplezze az ország belügyeibe beavatkozó CIA – t , de azért a balesetet én megkockáztatnám , lédi Diannát is kiiktatták az élők sorából El Fajet miatt ezt a mocskot meg valakinek szivességből kellene megölni, hogy ne legyen a nemzet adósa neki. A rendszerváltáskor össze lopták magukat a privatizációs vagyonokból , de már elfeledte honnan indult , és azt is hogy ő csak egy eszköz a vakolók játszmájában , jó volna ha ők is úgy döntenének , hogy csak egy kolonc már a nyakukon , és talán ha ők teszik el láb alól , az mindenki megnyugvására szolgálna . A kapzsi cionista zsidó így elnyerné méltó büntetését , és lenyugodnának a kedélyek . De adjatok ki vadászati engedélyt rá mint a cigányokra annak idején a Gyurcsány kiadta , de a szállak nem érhettek el hozzá , hát azért lett leöngyilkolva a Daróczi , mert ő volt az összekötő ember a polgárháború szításában , és hogy rövidre zárják az ügyet neki öngyilkosnak kellet látszani az emberek szemébe . A gyilkosság BT már megint dolgozott, de megint nem az első vonalban . Azok a suttyók akik kitervelték , és engedélyezték a kivitelezést megint az élet napos oldaláról szemlélik a világot , pedig alulról kellene szagolniuk az ibolyát , de ők bizony zsidók voltak , vagy annak látszottak , de semmiesetre sem magyarnak . Veszitek a lapot a DK -nak még kötelességei vannak , majd utána a gyurcsány távozik az örök vadászmezőkre , így a rabló pályafutása csúcsán távozhat őseihez. Nem fogjuk megsiratni a szemkilövetős rabló vezért sem.



Rákot okozhat a bolti dezodor? Készíts inkább házi változatot!


Itt van a jó idő, és reméljük, hogy amíg csak lehet, velünk is marad. A nagy meleg azonban izzadással is jár, amelynek intenzitása igencsak egyénfüggő.
Ma már tudjuk, hogy az izzadást megakadályozni butaság, hiszen ez nemcsak hűt a nagy melegben, de egy fontos méregtelenítő folyamata is a szervezetnek. Gondoljunk csak bele: amikor szaunázunk, akkor bezzeg fogcsikorgatva ülünk a 40-50 fokban, és izzadni akarunk. Persze a szauna az más, a hétköznapokban senki sem akar büdösen grasszálni...
Elő tehát a dezodorral, ami nyilván boltban vásárolt, ipari termék. Kevés kivételtől eltekintve ezek a dezodorok mind alumínium tartalmúak, és jó részük alkoholos is. A kellemetlen testszagot viszont megszüntetik, illetve megelőzik, mi lehet tehát a probléma? A válasz: az összetétel és a hatóanyagok. Az átlagos dezodorok - alumínium tartalmuk miatt - eltömítik a mirigyek kivezető nyílásait, így megakadályozzak az izzadást.
Szervezetünk nem tud ilyen módon méregteleníteni, és a testünk felszínének a hűtése is kisebb hatékonyságú. Ezen kívül a dezodorokban felhasznált alumíniumot kimutatták szoptatós anyák tejében is! Bizonyos vizsgálatok szerint az így a szervezetbe került alumínium rákot, vagy éppen Alzheimer-kórt okozhat, mások meg azt bizonyították, hogy az alumínium nem szívódik mfel. Szuper, hogy ilyen egyértelmű eredmények alapján dönthetünk, igaz?
A jó hír viszont az, hogy dezodort akár otthon is készíthetünk magunknak. Pontosan olyat, amilyet szeretnénk. Olyan illatút és olyan erősségűt. Nem is kell hozzá más, csak egy kis növényi zsiradék, kukoricakeményítő, méhviasz és szódabikarbóna. A szódabikarbóna nem árt (vagy legalábbis eddig még senkinek nem fűződött érdeke ahhoz, hogy bebizonyítsa, milyen káros), bizonyos egyéneknél azonban allergiát okozhat, így mielőtt összekeverjük a hozzávalókat, érdemes kipróbálni a hatását a bőrünkön. Ehhez elegendő, ha egy csipetnyit a hónunk aljára kenünk, és várunk néhány órát. Ha ez alatt az idő alatt nem történik semmi, akkor nyugodtan készíthetjük dezodorunkat. A fent említett összetevők nem akadályozzák az izzadást, nem tömítik el a mirigyeket, viszont kitűnően szagtalanítanak, és akár fel is szívódhatnak.
A szódabikarbónát a 'la natur is használhatjuk dezodorálásra, de a vivőanyagként felkent sheavaj azért ad egy kellemes, kezelhető állagot a szernek, ráadásul ápolja is a hónalj bőrét. Borotválkozás után például nincs bőrpír, vagy gyulladás, égő érzés sem.
Recept a tégelyes dezodorhoz
Hozzávalók: 4 evőkanál sheavaj, 1 nagy evőkanál (kukorica) keményítő, 1 zacskó (50g) szódabikarbona, 1/4 evőkanál méhviasz, 1-2 csepp E-vitamin, illóolaj.
Elkészítése: az egészet (az E-vitamin és az illóolaj kivételével) nagyon alacsony lángon összemelegítjük, majd botmixerrel jó alaposan összekeverjük. Ha kész, hozzáadjuk az E-vitamint és az illatot, tégelybe töltjük, és betesszük a hűtőbe. Ha megdermedt, már használhatjuk is.
Recept az "öntött" változathoz
Hozzávalók: 3 evőkanál sheavaj, 1 evőkanál kakaóvaj, 1 evőkanál méhviasz, 1 evőkanál keményítő, E-vitamin, illóolaj.
Elkészítése: ugyanúgy történik, ahogy az előbb, de a végén nem tégelybe, hanem formába öntjük a kencét – például szilikon jégkockaformába, és így tesszük be a hűtőbe. Jó 24 óra alatt megdermed. Ezt a változatot nagy melegben érdemes magunknál tartani, és 20 foknál alacsonyabb hőmérsékleten tárolni. Ám ha ezt a dezodort reggel egyszer felkenjük, napközben nem lesz szükség rá!



Óvakodj a kínai gyömbértől



Éveken át használtak rendkívül mérgező, amúgy tiltott rovarirtó szert a kelet-kínai Santung tartomány gyömbértermelői - derítette ki a kínai központi televízió (CCTV) helyszíni riportjában. A ciánkálinál tízszer mérgezőbb peszticid nem is használható gyömbérre.
Az ország egyik meghatározó gyömbértermelő vidékén, Vejfang város térségében az aldicarb nevű rovarölő szerből az ajánlott mennyiség 3-6-szorosát használták a föld alatti gumók védelmére. Ráadásul a ciánkálinál csaknem tízszer mérgezőbb peszticid nem is használható gyömbérre. A karbamát-típusú rendkívül mérgező vegyszer a kínai mezőgazdasági minisztérium szerint csak gyapot-, dohány-, mogyoró-, rózsa- és édeskrumpli-ültetvényeken használható, szigorú ellenőrzés mellett.
A túlzott mértékű szermaradványt tartalmazó növény fogyasztása szédülést, homályos látást, hányingert és légzési problémákat okozhat. A CCTV riportjában elhangzott, hogy egy ötven kilós ember számára mindössze 50 milligramm már halálos adagnak számít. A beszámoló szerint a vejfangi gazdák 120-300 kilót használtak belőle hektáronként, a biztonságos mennyiség három-hatszorosát. Az egyik megszólaltatott gazdálkodó elmondta, hallott a szer veszélyességéről, ezért a családja fogyasztására szánt növények tábláin nem szórta ki. Egy másik azt mondta, hogy 20 éve használja, amióta megjelent a piacon.
A városvezetés a televíziós leleplezés hatására úgy döntött, hogy szigorú ellenőrzéseket hajtanak végre, és mindenekelőtt elkobozzák a legutóbbi gyömbértermést, amelyet a veszélyes szerrel kezeltek. A tartományi felügyelet ugyancsak nyomozást rendelt el az ügyben. 2012-ben már egyszer országos figyelmet kapott az aldicarb, miután halált okozó uborkákban rátaláltak. 13 embert vesztette így életét a kelet-kínai Anhuj tartományban.
2010-ben az Egyesült Államok környezetvédelmi hatósága és a Bayer CropScience vállalat úgy döntött, hogy 2018-ra teljesen betiltja az aldicarbot, amelyet még szántóföldi növénytermesztés során használnak. Az amerikai állami felügyelet szerint a szer nagy kockázatot jelent, különösen csecsemők és kisgyermekek számára.



Nyakunkon az eperszerzon, készíts szörpöt vegyszermentesen!



Bár az időjárás megviccelt minket és így elhúzódik az eper érése ebben az évben, mégis érdemes kivárni azt az időszakot, amikor a legolcsóbb a finom gyümölcs, és Szedd Magad Akcióban bevásárolni annyit, hogy abból lekvár mellett szörpöt is lehessen készíteni. Az aprónépek uis igen nagy előszeretettel fogyasztják télen e finomságot, akkor, amikor csak boltban tudnánk megvenni a sokszor agyoncukrozott és egyre gyakrabban igen gyatra minőségű változatokat. A bolti változatokkal tulajdonképpen az a probléma, hogy az össztartalomnak legfeljebb a 30 % a gyümölcs, illetve nem tudjuk, hogy az eper (vagy más gyümölcs) valójában honnan is származik, mennyire volt vegyszerrel kezelve, és az milyen mértékben van jelen a késztermékben.
Tehát nincs is annál finomabb, - ahogy antalvali.com is írja -, mint saját kézzel, otthon elkészíteni az íncsiklandozó finomságokat. Magunk fűszerezhetjük, sőt, tartósítószer, színezék, adalékok, és – a közhiedelemmel ellentétben – cukor hozzáadása nélkül is előállíthatunk szörpöt vagy lekvárt,hisz pár száz éve, amikor még nem ismerték a cukrot, minden szörp csak a színtiszta gyümölcs befőzésével készült - természetesen tartósítószer nélkül. Mindehhez csak egy kis odafigyelésre és időre van szükség. Ha mégsem találod elég édesnek a lekvárt, akkor felbontás után mézzel keverheted ízlés szerint.
Néhány alapvető szabály
Már az alapanyagok kiválasztására is különös gondot kell fordítanunk, ugyanis a túlságosan erjedt, romlott darabok több órás munkákat és rengeteg finomságot tehetnek tönkre; igyekezzünk tehát érett, de még nem erjedő gyümölcsöt vásárolni, szedni. Érdemes a szezon végén hozzálátni a munkához, hiszen ekkor zamatosabb, nagyobb a cukor- és vitamintartalmú alapanyagokkal dolgozhatunk. Ha mindenképpen valamiféle "édesítőszerrel" szeretnénk elkészíteni a lekvárt, vagy egyszerűen nem elég édes a gyümölcs, a finomított kristálycukor helyett használjunk inkább mézet vagy finomítatlan bio nádcukrot, de ezt inkább utólag adjuk hozzá, amikor fogyasztás céljából felbontjuk az üveget, ugyanis az állás során időarányosan édesedik a szörp. Az antalvalis bionomközösség véleménye szerint, ha megfelelően érett gyümölcsöt használunk, akkor semmilyen édesítőszerre nincs szükség, mivel a gyümölcsben a befőzés közben koncentrálódik a természetes cukortartalom.
Tartósság, tartósítószer nélkül
Sokan úgy gondolják, hogy a tartósítószer nélküli szörpökbe azért kell sok cukor, a cukor nélküli szörpökbe pedig azért kell sok tartósítószer, hogy elálljanak. Nos, ezt szeretném megcáfolni, ugyanis évtizedek óta cukor és tartósítószer nélkül teszem el a szörpöket, és soha nem romlott meg egyik sem! 
A titok nyitja az üvegek fertőtlenítésében és a kész szörpök légmentesítésében rejlik.
Ha vegyszermentes finomságot szeretnénk készíteni, nagy gondot kell fordítanunk az üvegek forró vízzel (vagy esetleg alkohollal), majd grépfruitmag kivonattal és/vagy ezüstkolloiddal történő fertőtlenítésére, azaz a csírátlanításra. Ennek hiányában a különféle gombák és baktériumok hatására több órás munkánk egykönnyen a penész martalékává válhat. Nagyon lényeges, hogy a kiválasztott, teljesen ép, jól záródó üvegeket mosószerrel (lehetőleg környezetbaráttal!) mossuk el, öblítsük ki, majd egy arra alkalmas lábasba töltsünk vizet, és ebben forraljuk az üvegeket, valamint fedőiket legalább negyed óráig. Majd spricceljük be őket ezüstkolloiddal vagy GrapeVital oldattal, hogy minden káros mikroorganizmus elpusztuljon. A fertőtlenítés befejeztével csöpögtessük le az üvegeket, de eszünkbe ne jusson eltörölgetni, hiszen így nemkívánatos anyagok is belekerülhetnek.
A szörp elkészítésének elviekben három módja ismert:
Nyers szörpök
A nyers változat során a gyümölcsöket egy speciális gyümölcsdarálóval (a magokat különválasztja) daráljuk le. Ha nincsen ilyen darálónk, nem kell kétségbe esni, nyugodtan használhatjuk a paradicsomdarálót is, (de ebben az esetben aki nem szereti a magokat a szörpben érdemes szűrőn átszűrnie a kész levet). A darálás után létrejött gyümölcsléhez adjunk 0,5-0,7 liter forralt vizet (lehűtve) és gyümölcs fajtánként 1 kg gyümölcsre vonatkoztatva 0,2-0,4kg nádcukrot/mézet. Minél édesebb a gyümölcs annál, kevesebb nádcukrot/mézet kell hozzáadni. Egy napig hagyjuk hűvös helyen pihenni, és néha kevergessük meg, hogy jól feloldódjon a cukor. Másnap töltsük sterilizált üvegekbe, amit celofánnal zárjunk le, úgy, hogy a két benedvesített celofán közé tegyünk egy pici tartósítót (így nem érintkezik a lével). Nyersen a legtöbb hasznos anyag benne marad és még télen is élvezhetjük.
Főzött szörp
A főzött változatnál nem kell darálni a gyümölcsöket, de érdemes őket összetörni (hogy lecsökkentsük a „főzési időt”). Az elkészült sűrű gyümölcsmasszához adjunk 0,7-1 liter vizet és gyümölcs fajtánként 1 kg gyümölcsre vonatkoztatva 0,2-0,4kg nádcukrot/mézet. Utána lassú tűzőn forraljuk fel, és forrástól számított 5 perc múlva kezdjük el a sterilizált üvegekbe tölteni, amiket az üveg eredeti fém (nem műanyag) kupakjaikkal zárjunk le. Az üvegeket érdemes 5 percig a feje tetejére állítani a vákuum kialakítása érdekében, majd száraz dunsztba helyezni.
A variációk száma szinte végtelen. Annyiféle gyümölcsöt kombinálunk össze, amennyi csak jólesik, és úgy ízesítjük, fűszerezzük, ahogy nem szégyelljük.
Fagyasztott szörpök
Véleményem szerint a szörpkészítés legegyszerűbb módja a fagyasztás. Ebben a formában marad meg a gyümölcs tápanyag és vitamin tartalma a leginkább, ellentétben a főzött és cukrozott szörpökkel.
Turmixoljuk össze és csöpögtessük ki, vagy préseljük, centrifugázzuk ki a gyümölcsöt. Fagyasszuk le jégkockakészítőbe (lehet kapni előre gyártott jégkocka készítő zacskókat, ez a legpraktikusabb), amelyből ízlés szerint adagolhatunk a poharunkba 1-3 kockányit, amit felengedünk vízzel. Ha nem elég édes, akkor utólag frissen keverhetünk bele mézet, xilitet, steviát, juharszirupot, ki mit szeret jobban.
Forrás: Kincses Fanni receptjeinek az átdolgozásával, forrás: vitaminsziget.hu




Hatalmas lehetőség a közétkeztetés a magyar termelőknek



A fogyasztók szívesen vásárolnak magyar terméket, bár néha drágábbnak tartják az import árunál. A termelői piacok mellett a közétkeztetés jelenthet megoldást a magyar gazdáknak.
Font: A fogyasztó dönt
Kínai fokhagyma, olasz krumpli, osztrák alma. A nagy nemzetközi üzletláncokban továbbra is előnyt élveznek a magyar zöldséggel, gyümölccsel szemben a külföldi áruk, noha több rendelet született a hazai élelmiszerek mind szélesebb körű terjesztésére. Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának április 28-ai adásában azt mondta: a nem kívánatos termékek behozatalát nem lehet megakadályozni, mert ha valamelyik uniós tagország vállalkozása egy nem uniós országból importál élelmiszert, az bármelyik EU-n belüli tagországba eljuthat az áruk szabad áramlásának elve szerint. Az importőrnek azonban fel kell tüntetnie a terméken a származási helyet, s ennek alapján a fogyasztó eldöntheti, hogy melyik terméket vásárolja meg.
A távolról érkezőt, amelynek több hetet, vagy akár hónapot is ki kell bírnia az utazás során, a különböző klimatikus viszonyok között, ezért nagyon sok tartósítószerrel és nem kívánatos anyaggal kezelik, vagy magyar, illetve hazai terméket. A magyar termék kategóriába azok az élelmiszerek sorolhatók, amelyeket – a fűszernövényeket kivételével – Magyarországon termelt alapanyagból állítanak elő, a hazai termék kategóriába pedig az tartozik, amely legalább ötven százalékban Magyarországon termelt alapanyagból készült. Font Sándor elmondta azt is, a felmérések szerint az emberek 85 százaléka magyar terméket szeretne venni, de két kifogás mindig elhangzik – az egyik, hogy nem tudják, hol lehet beszerezni, a másik pedig, hogy drágább, mint a külföldi áru.
Nem drágább a magyar
Konrád Istvánné, a Magyar Piac Szövetkezet elnöke azt tapasztalja, a piacokon árult magyar termékek nem lényegesen drágábbak, mint a multinacionális üzletekben kaphatók, sőt a piacokon alkudni is lehet. A Magyar Piac Szövetkezet 2010 óta szervez piacokat, melyek közül vannak állandóan, a hét minden napján, s csak a hét egyes napjain működők is, valamint mintaboltokat üzemeltetnek Szegeden, Érden, Hatvanban, ahol kizárólag magyar gazdák által megtermelt áru kapható. A Szövetkezetbe csak azok léphetnek be, akiket két szövetkezeti tag ajánl, s ellenőrzik azt is, hogy a termék valóban a rajta feltüntetett helyen termett-e. Konrád Istvánné a piacokat azért is fontosnak tartja, mert ott közvetlenül találkozhat a termelő és a fogyasztó, ami önmagában is egyfajta minőségbiztosítást jelent.
Varga Mihály, a Magyar Ízek Kereskedelmi Szövetség elnöke hozzátette: szövetségük több mint száz termelővel áll kapcsolatban, s évente kétszer megszervezik a Magyar Ízek Vásárát is. Varga Mihály úgy tapasztalja, a minőségi élelmiszer előállításához a termelők értenek, de azt még meg kell tanulniuk, hogyan lehet megtartani a minőséget, és előállítani a megfelelő mennyiséget.  A szövetség elnöke alapvető problémának látja azt is, hogy miközben 550 milliárd forintot költünk alapvető élelmiszerekre, ennek csak töredéke kerül vissza a magyar termelőkhöz. Font Sándor erre úgy reagált, törvényi szinten és tudatformálással is elindult ennek a megváltoztatása.
Hatalmas lehetőség a közétkeztetés 
A teljes közétkeztetés – az iskolák, óvodák, öregek otthona, kórházak, napközi otthonok, szociális intézmények – hatalmas felvevőpiacot, kétmillió ember étkeztetését jelenti naponta. Ennek döntő többsége külföldi szolgáltató cégek kezébe került, amelyek külföldi alapanyagokból, áruházláncok rosszabb minőségű termékeiből készítik el az ételt. A kormány azonban nagy energiát fordít arra, hogy amikor ezeknek a cégeknek lejár a szolgáltatási szerződése, akkorra az önkormányzatok és a gazdák készen álljanak arra, hogy a beszállítói pozíciókat megszerezzék. Ez nagyon nagy felvevőpiacot jelentene a magyar gazdálkodóknak, magyarázta Font Sándor.
Konrád Istvánné hozzátette: a szeptemberben kezdődő tanévben tovább bővül a tárca támogatásával az ország két kisrégiójában működtetett közétkeztetést megújító Mintamenza program. Április 30-án tartják Felcsúton a közép-dunántúli programindító konferenciát, ahol a termelők, a fogyasztók, a feldolgozók találkoznak egymással.
Fazekas: A jogi feltételek is adottak
Minden jogi feltétel adott ahhoz, hogy a helyi termelőktől szerezzék be a szükséges alapanyagokat az iskolai közétkeztetéshez - mondta kedden a vidékfejlesztési miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Fazekas Sándor hangsúlyozta, hatalmas az érdeklődés a mintamenzaprogram iránt, a szakma nyitott a kezdeményezésre, a tudatosabb fogyasztói magatartásnak a gyermekek étkeztetésében is meg kell jelennie. A cél, hogy jó ízű, egészséges ennivaló kerüljön a gyerekek tányérára, az alapanyagokat helyben termeljék és szerezzék be az élelmezésvezetők, akiknek e tekintetben megvan a maguk felelőssége – mondta a miniszter.
Fazekas Sándor kijelentette, hogy a helyi és bioélelmiszerek arányát 30 százalékra kívánják emelni az iskolai menzákon. A tárcavezető hozzátette: a helyi termékek versenyképesek a kereskedelmi láncok raktáraiban található élelmiszerekkel, csupán némi szervezésre van szükség a beszerzésükhöz. Megjegyezte azt is: a gyermekétkeztetés üzletnek sem rossz. A vidékfejlesztési miniszter a Kossuth Rádióban elmondta azt is, hogy mobil termelői piac nyílik kedden a 12. kerületben, ahol a termelőktől közvetlenül vásárolhatnak majd a fogyasztók.
(Forrás: Híradó.hu, Kossuth Rádió)
Kép forrása: MTI


Ma lesöprik a bankokat a kibertérképről


Május 7-ére tervezi az Anonymous nemzetközi hackercsoport az USA-hadművelet kivitelezését, amely egy globális, koordinált kibertámadás lesz az amerikai bankok és kormányzati szervek ellen. Biztonsági szakértők szerint az intézmények jobban teszik, ha felkészülnek - írja a bankinfosecurity.com.
Az Anonymous nemzetközi hackercsoport globális támadást tervez május hetedikére az amerikai pénzintézetek és kormányzati szervek ellen, az akciót USA-hadműveketnek (OperationUSA) nevezték el.
Egy koordinált DDoS támadással próbálják majd megbénítani a kiberbűnözők az intézmények honlapjait, hogy ezzel hívják fel a figyelmet "az Egyesült Államok Irakban, Afganisztánban, Pakisztánban és saját területén elkövetett háborús bűneire" - fogalmaz a csoport.
A retro-jellegű, viszonylag kevés szaktudással is kivitelezhető DDoS típusú támadások mellett az Anonymous tagok közleménye szerint kifinomultabb támadásokra is számítania kell a potenciális áldozatoknak. "Le fogunk söpörni titeket a kibertérképről" - fenyegeti a bankokat a hackercsoport.
Biztonsági szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az ügyintézőket fel kell készíteni az szolgáltatások akadozása miatt elégedetlen ügyfelek szakszerű tájékoztatására, illetve május 7-én az IT-részlegek egész napos készültségére is szükség lesz majd.
Forrás: portfolio.hu




Akvapónia már Kaposváron is? Nagyon jó kezdeményezés!



Kaposváron egy zseniális kezdeményezés indult útjára. Közös projektet hívott életre a passzív akvapóniás ház(passzivakvaponia.hués a SYLROCK(plasticwasterecycle.comnevű, kommunális szemétből építőanyagokat gyártó cég. További érdekessége a projektnek, hogy megváltozott munkaképességű embereket alkalmaznak az egész munkafolyamatban.
Ahogy a hivatkozott honlapon olvashatjuk:
Az akvapóniás növénytermesztés során a növényeket az agyaggranulátumba ültetjük, a halakat tartályokba telepítjük, a tartályból pedig a vizet folyamatosan áramoltatjuk a növények alatt.
A halak és a növények szimbiózisban élnek egymással. A növénytermesztés a vegyi anyagok teljes kizárásával történik.
A sylrock alapanyag egy magyar találmány, melyet az akvapóniás ház szerkezetének kialakítására használunk.
Ez az anyag háztartási hulladék felhasználásával készül. Más hulladékhasznosítási eljárások nem képesek feldolgozni ezeket az anyagokat. Az eljárás során építésre alkalmas anyag jön létre.
De jobb, ha meghallgatjuk, megnézzük a rövid videóanyagot a kezdeményezésről:http://aquaponics.sylrock.com/




Kaposvár Project 
A megváltozott munkaképességűek integrációja

A beruházás folyamán újrahasznosított anyagból készítünk egy 100nm-es házat, mely zöldség termesztésre alkalmas. Az épület belső kialakítása a mozgáskorlátozottak igényeinek figyelembe vételével történt. A beruházás Kaposváron Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének telephelyén valósul meg.

           


AKVAPÓNIA - NŐVÉNYTERMESZTÉS


Az akvapóniás növénytermesztés során a növényeket az agyaggranulátumba ültetjük, a halakat tartályokba telepítjük, a tartályból pedig a vizet folyamatosan áramoltatjuk a növények alatt. A halak és a növények szimbiózisban élnek egymással. A növénytermesztés, a vegyi anyagok teljes kizárásával történik.

SYLROCK - ÉPÍTŐANYAG

A sylrock alapanyag egy magyar találmány, melyet az akvapóniás ház szerkezetének kialakítására használunk. Ez az anyag háztartási hulladék felhasználásával készül. Más hulladékhasznosítási eljárások nem képesek feldolgozni ezeket az anyagokat. Az eljárás során, építésre alkalmas anyag jön létre.


MSME - EGYESÜLET

Több mint 25 évvel ezelőtt a hetvenes évek végén kezdődött a mozgássérült emberek mozgalmainak szervezése Magyarországon. Somogy megyébe amozgalom híre Hegedüs Lajosné – Marika közreműködésével jutott el 1979-ban, aki ebben az évben az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben volt kezelésen. Az OORI egyik főorvosa – dr.Fehér Miklós, aki akkor a Magyar Rehabilitációs Társaságfőtitkára volt – „oltotta be” azzal a gondolattal, hogy jó lenne a mozgássérült emberek mozgalmát valamennyi megyére, így Somogy megyére is kiterjeszteni. Az ő kezdeményezése alapján, az akkor már működő Baranya megyei Egyesület tapasztalatainak átvételével indult meg a mozgássérült emberek felkutatása és bevonása a szervezésbe.

Kaposvár Project - SYLROCK Aquaponics 2013



Palaolaj: eszik vagy isszák?





Sokat fogunk még palaolajról hallani. Ezért is érdemes egy ordas félreértést eloszlatni vele kapcsolatban. Nem technikai nyelvű gyorstalpaló arról, hogy mi fán terem.
Nagyon tömören: teljesen különböző dolog, és nem összekeverendő a palaolaj (’tight oil’), ami most épp forradalmasítja az USA olajtermelését, illetve az olajpala, ami pl. Kanadában és Venezuelában található, és külszíni fejtéssel dolgozzák fel. 
Egyre több szó van a palaolajról. Nem véletlenül. Nagy durranás lesz/van az energiaszektorban. Ha már Frei Tamás is erről tudósítja a Metropol olvasóit Nizzábólakkor tuti, hogy nagy dologról van szó. Más kérdés, hogy ettől még nagyon nagy kacsa vagy buborék is lehetne. De az eddigi adatok (és nem Frei Tamás) arról győztek meg minket, hogy nem kacsa.
De Frei Tamás is totálisan félreérti, hogy mi is az a palaolaj (de a szakmában dolgozóktól is hallottunk már hasonlót, ezért is írunk most róla). Illetve (hogy a napbarnított sztárriportert idézzem) egyszerűen rossz helyen ütik fel a lexikont. Összemossák a palaolajat az olajpalával. Mondjuk nem csoda, tényleg eléggé hasonló a két név. Mellesleg az angolban is ugyanez a pontatlanság okoz félreértéseket: shale oil (palaolaj) nem egyenlő oil shale (olajpala).
Lehet, hogy máshogy kéne a palaolajt, alias ’tight oil’-t elnevezni, de valószínűleg már ráragadt a név, elsősorban azért, mert a sztorija (és a technológiája) erősen emlékeztet a palagázra. (Jó, jó, tudjuk, valójában az sem „pala”-gáz, de ezzel most nem fárasztom az olvasót. Olvassa el volt munkatársunk, Holoda Attila összefoglalóját az Osztom magam blogon.)
Szóval nagyon röviden, a palaolaj hasonló formációban található, és hasonló technológiával is hozzák felszínre, mint a nem-konvencionális gázok jó részét. Olyan, rossz áteresztő képességű kőzetből nyerik ki, amiből ezt horizontális fúrással és hirdaulikus repesztéssel lehet megtenni. Egy vízből, homokból és vegyi anyagokból álló keverékkel repesztik meg a kőzetet, hogy kijöjjön belőle a gáz (a palagáz esetében) vagy az olaj (a palaolaj esetében). Ez az, ami most Amerikában bonanzát indított.
Az így nyert olaj tipikusan könnyű (tehát értékes) olajfajta, aminek utána a feldolgozása nem igényel különösebb technológiai hókuszpókuszt. És a palaolaj környezeti hatása, szintén hasonlóan a palagázhoz, megfelelő technológiával kezelhető. Nem bagatellizálni akarjuk ezeket (egyelőre pl. a melléktermékként nyert gáz egy részét elfáklyázzák), de ezek megoldható problémák.
Legalábbis összevetve a pl. Venezuelában és Kanadában található olajpalával, amit legegyszerűbb úgy elképzelni, mint egy olyan agyagszerű szmötyit, amiben kevés, nehéz olaj van, sok mással együtt. Ezt lényegében külszíni fejtéssel kell kibányászni, és sokat kell melegíteni, hogy az olajat kinyerjük. Következésképp ez a technológia jóval koszosabb, környezetszennyezőbb.
A félreértést amúgy valószínűleg az idő (és az olajárak) fogják megoldani: a venezuelai és egyéb olajpala kinyerése drága, hordónként 100 dollár körüli. Az árak pedig nem nőnek az égigezért ezekről nem fogunk sokat hallani. Ezzel szemben az amerikai palaolaj költsége 60-80 dollár lehet hordónként (adóstul, mindenestül, de csökkenhet is). (Nem 20 dollár a költsége, mint ahogy Frei Tamás tudja – ha ez igaz lenne, és neki is lenne részesedése, már érteném, mit keres Nizzában.) A palaolaj tehát megéri, és sok van belőle, ezért erről sokat fogunk még hallani.
Kép: Így nyerik ki a palaolajat ('tight oil'), amiről egyre többet hallunk. Forrás: propublica.org


Mi van a Mcdonald's csirkehúsában? Vizsgálódik a hatóság


Egyelőre keveset tudni a magyar McDonald's ellen még februárban indult versenyhivatali eljárásról. A GVH ezért indított eljárást az étteremlánc ellen, mert nem stimmeltek a csirkehúspogácsa összetevői, pontosabban rosszul voltak feltüntetve az alapanyagok.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még februárban indított versenyfelügyeleti eljárást a McDonald's Magyarországi Étterem Hálózat Kft-vel szemben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt.
Mi van a csirkében?
A vizsgálatot a GVH azzal indokolta, hogy a McDonald's által forgalmazott csirkehús felhasználásával készült termékek kereskedelmi gyakorlatával valószínűsíthetően megtévesztette a fogyasztókat. A hatóság álláspontja szerint a McDonald's vélhetően valótlanul tüntette fel az áru egy lényeges jellemzőjét, a csirkehúst, amely valójában darált csirkehúsból és egyéb összetevőkből készült húspogácsa.
Ez pedig azt jelenti, hogy a gyorsétteremlánc valószínűsíthetően megsértette egyrészt az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben előírt tilalmat, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény bekezdésében előírt tilalmat.
A GVH emlékeztet arra, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására, és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. 
Az eljárás befejezésének határideje 3 hónap, amely azonban - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal, legfeljebb 2 hónappal meghosszabbítható - így az ügy akár szeptemberig is elnyúlhat. 
Szűkszavú nyilatkozatok
A Pénzcentrum.hu természetesen megkereste az ügyben a GVH-t és a McDonald's Magyarországot is. Kíváncsiak voltunk a részletekre, például arra, hogy konkrétan mit tartalmaz a csirkehús-pogácsa, hogy hol gyártják, honnan származik a csirkehús, de arra is rákérdeztünk, hogy a három hónappal ezelőtti bejelentés óta változott-e a termék összetevőjének feltüntetése?
A McDonald's Kft. lapunkat arról tájékoztatta, hogy a vizsgálatban együttműködik a GVH-val, a kért információkat eljuttatta a hatósághoz. Az ügyben semmilyen érdemi döntés nem született. A vállalat ugyanakkor hangsúlyozta, hogy "elkötelezett a fogyasztók korrekt tájékoztatása mellett, meggyőződésünk, hogy vendégeinket termékeinkről körültekintően, a hatályos jogszabályoknak megfelelően tájékoztatjuk". "Tekintettel arra, hogy a vizsgálat folyamatban van, nincs lehetőségünk az ügy további érdemi kommentálására" - tették hozzá.
Hasonlóképp érvelt Gondolovics Katalin, a GVH szóvivője is, aki emlékeztetett arra, hogy az eljárás még folyamatban van, így arról további felvilágosítást a vizsgálat lezárásáig nem ad a hatóság. A versenytörvény alapján az eljárás befejezésének határideje 3 hónap, amely azonban - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal, legfeljebb 2 hónappal meghosszabbítható. 
A szóvivő kiemelte, hogy az általános közigazgatási eljárási szabályok és a versenytörvény speciális eljárási szabályai értelmében egyes eljárási cselekmények, illetve események - többek között az adatkérések és adatszolgáltatások - időtartama nem számít bele az eljárási határidőbe.
Képünk illusztráció


Megetetnék velünk a szart is csakhogy a pénztárcájuk dagadjon . DE csak a hülye tinik járnak a mcdonaldsba , ők meg megérdemlik a szüleik is a rabló kaszthoz hasonlóak , hát bevonzották egymást.



Szívszorító történet egy fecskepárról



A fecskét egy autó ütötte el, amikor az alacsonyan akart keresztül szállni az úton. Életben maradt, de nem tudott többé mozdulni. A párja élelmet vitt neki. Minden szeretetével és együttérzésével vitte az élelmet.
Aztán ismét élelmet vitt az úton fekvő párjának, de rémülten észlelte, hogy a párja már nem él.
Próbálta megmozdítani, próbált életet lehelni belé....
Ráeszmélve arra, hogy a társa halott, őrült szeretettel sírni kezdett. Végül, tele szomorúsággal és bánattal, még nagyon sokáig az elpusztult társa mellett állt tanácstalanul és összezavarodva."
Ezek a képek Franciaország egyik vezető újságjában jelentek meg, melynek e képek hatására minden példányszáma elkelt. Hiába, az emberekben is van még érzés... ezt használja ki könyörtelenül jelen világunk. Ezek a képek úgy kellenek nekünk, mint az a falat élelem a földön fekvő fecskének.
Hitet adnak, hogy a világ mégsem olyan rossz, és hogy van remény. Ha majd el is kell mennünk, legalább szeretettel a szívünkben tegyük... azt ne vegye el senki tőlünk.
(A történet remek példa a szolidaritásra és az életbenmaradásra, a túlélésre tett mindne kísérletünkre, melyre nekünk, embereknek is nagy szükségünk van/lesz, ha meg akarjuk valósítani a fenntarthatóságot. - szerk.)


Életre keltette halott csecsemőjét az anya


Egy ausztrál édesanya szívbemarkoló történetét osztotta meg a világgal, amikor arról mesélt, hogyan hozta vissza az életbe halott csecsemőjét, a szerető anyai ölelés erejével.
Olyat már hallottunk, hogy halottnak hitt csecsemő sírt fel a ravatalon. Kate Ogg öt hónappal ezelőtt Sydneyben adott életet ikergyermekeinek, egy kislánynak és egy kisfiúnak, akik koraszülöttként, 27. hétre jöttek világra, mindössze kilencven dekagramm súllyal. A testvérek közül a kislány, Emily teljesen egészséges volt, a fiúcska azonban nem lélegzett. Az orvosok húsz percen keresztül küzdöttek az életéért, mindhiába.
Az egyik orvos azt kérdezte tőlem, hogy választottunk-e fiúnevet? Jamie-nek neveztük el, feleltem" - nyilatkozta az édesanya egyik ausztrál tv-nek.
Az orvos a betakargatott kisfiúval az anya felé fordult, és közölte vele, hogy már nem tudták megmenteni a kisfiú életét. Átadta a szülőknek az élettelenül fekvő csecsemőt, hogy elbúcsúzhassanak tőle. Ami azonban ezután történt, azt még az orvosok is csodaként emlegetik.
Kate és férje, David könnyeiket nyelve, fájdalomtól meggyötörten összeölelkeztek, és maguk közé vették babájukat.
Ez volt a legszörnyűbb fájdalom, ami valaha átéltem. Kiszabadítottam Jamie ernyedt kis testét a takaróból, kibontottam a köntösömet, és a mellkasomra tettem, hogy a bőrünk összeérjen.
Daviddel beszélni kezdtünk fiúnkhoz, elmondtuk neki, hogy nagyon szeretjük, és hogy van egy lánytestvére is. Megosztottunk vele mindent, amiben része lett volna, hogy ha életben marad."
Két óra telt el a fájdalmas vallomással és búcsúval, amikor is a kisfiú életjelet kezdett adni. „Jamie zihálni kezdett, levegőért kapkodott, de az orvos felvilágosított minket, hogy ez természetes reflex, semmi több" – magyarázta Kate. „Ekkor azt éreztem, hogy megmozdul, mint aki álmából riad, és egyre szabályosabban veszi a levegőt. Tettem néhány csepp anyatejet az ujjamra, amit szopizni kezdett, a légzése pedig teljesen normálissá vált. Rövidesen kinyitotta szemeit, ami maga volt a csoda, kinyújtotta kezecskéjét, az ujjam után nyúlt és megragadta, miközben a fejét forgatta."
"Időközben visszajött az orvosunk is, aki látva a változásokat, sztetoszkópjával megvizsgálta Jamie szívhangját, majd fejét csóválva egyre csak azt hajtogatta, hogy ő ezt nem hiszi el, nem hiszi el!„
A család később...
Erszénytechnika vs okos feleség
Sokan úgy vélik, hogy az erszényterápia, amit egyre több kórházban alkalmaznak áll a hihetetlen történet hátterében. Az erszényterápia az újszülött és a szülők vagy testvérek szoros testi kapcsolatának fontosságán alapszik, hasonlóan a kenguruk viselkedéséhez. A nőstény kenguru erszényébe helyezi kicsinyét, és mint egy természetes inkubátor, melegen tartja és táplálja.
Az erszénytechnikának fontos szerepe volt abban, hogy ez a varázslatos fordulat bekövetkezzen, de ami ennél is lényegesebb lehetett, azt David fogalmazza meg: „Szerencsére nagyon erős és okos feleségem van. Ösztönösen tette azt, amit tett. Ha nem így cselekszik, Jamie nem lehetne közöttünk".
(A cikk 2012-ben íródott, de mit sem vesztett aktualitásából, ezért közöltük. A Fenntartható Fejlődésen belül uis különösen nagy tiszteletben kell tartani az életet. Mindenen keresztül tör uis... - szerk.)


Öt gombafajta, ami nem csak finom, de gyógyít is!



A gomba az egyik legsokoldalúbb zöldség. Nemcsak sok fajtája van, de szinte végtelen számú elkészítési lehetősége is: grillezve, vagy főzve, pépesítve vagy akár nyersen is tálalható - olvasható a Fox News oldalán. Emellett a gombák tele vannak vitaminokkal és ásványi anyagokkal, így az egészségre is jótékony hatással bírnak.
A következő gombák mindegyikének külön egészségügyi jótékony hatása van. 

A rókagomba finom gyümölcsös ízű, de legyen óvatos, mert hogyha túlfőzi, akkor túl puha lesz. Gazdag A, B és D vitaminban, valamint tele van olyan ásványi anyagokkal, mint a réz, a kálium, a kalcium, a cink és a szelén. Emellett glutaminsavat tartalmaz, amely erősíti az immunrendszert, segít megőrizni a sejtek egészségét, harcol a fertőzések ellen, és enyhíti a rheumatoid arthritis tüneteit.

A kucsmagomba kiváló összetevője a pörkölteknek, szószoknak, ráadásul kiváló kálium és szelénforrás, valamint gazdag B vitaminokban. 

Az enoki nagyon tápláló, a káliumon és szelénen kívül riboflavin, vagyis B2 vitamin is van benne. A fogyókúrázók barátja, hiszen egy teljes csésze mindössze 30 kalóriát tartalmaz. 

A maitake gomba szintén immunerősítő, B és D-vitaminban gazdag. A szakácsok egyik kedvence, párolva köretként gyakran készítik vendégeiknek. 

A laskagomba szintén kedvelt levesek, pörköltek, sültek ízének gazdagítására. Fehérjében, rostban, B-vitaminban és rézben gazdag. Csökkenti a koleszterinszintet, emellett gyulladásgátló, antivirális és antibiotikus tulajdonságai révén fejti ki jótékony egészségügyi hatásait.




Ha nem akarod ellocsolni, sőt elpazarolni az öntözővizet, csepegtess




Az utóbbi években átélt/átvészelt aszályos és forró nyarak után sokunkban érett meg az elhatározás: nem hagyjuk veszni az őszi és tavaszi kertészeti munkák eredményét, nem várjuk meg, hogy az aszály idén is elpusztítsa a veteményesünk nagy részét.
Bevallom, némi lámpalázzal vágtam neki az öntözőrendszer kiépítésének, hiszen nem rendelkeztem gyakorlati tapasztalatokkal. A Krisna-völgyi kertészektől kapott tanácsokkal felszerelkezve indultam el megvenni a szükséges alkatrészeket, és összeállítani a saját csepegtető szalagos hálózatunkat.
A mostani rövid írással a kedves Olvasó próbálkozását szeretném megkönnyíteni.
Az öntözőrendszer kiépítésének első fázisa a tervezés. Rajzoljuk le az ágyásrendszerünket, tervezzük meg, hogy hol fektetjük le a gerinc- és szárnyvezetékeket. A rendszer hálózatról is működtethető, ha pedig a gravitációs megoldást választjuk, akkor akár a ciszterna/hordó és a veteményes közötti 2-3 méteres szintkülönbség is elegendő.
Ha már kitapasztaltuk, hogy mennyi idő kell a megfelelő nedvesítéshez, akkor magára hagyhatjuk az öntözőrendszert, csak kinyitni és elzárni kell a vízcsapot. Ez az öntözési módszer rendkívül víztakarékos, és a növények számára is megfelelőbb, mint az esőztető vagy kannás öntözés.Ha a növényeink 10-15 cm-es magasságot elérték, akkor terítsünk mulcsot a sorközökbe, és a csőre is, így még hatékonyabb és víztakarékosabb a rendszer.
Tapasztalataink szerint is kiváló beszerzési forrás a Metra Kft. és a Monardella Bt. Mindkét helyen tanácsadással is segítik a vásárlókat.
Egy kiskerti méretű rendszerhez mindenképpen szükségünk van megfelelő átmérőjű csővezetékre (ebből készül a gerincvezeték), végzárókra, csapokra és csepegtető szalagra, esetleg T-idomokra és szűrőre is. A kerti csaphoz illesztés alkatrészeit is megvásárolhatjuk az említett helyeken.
Fontos, hogy a csepegtető szalagot a kék csíkokkal felfelé fektessük a földre. A rendszert télire mindenképpen szereljük szét, és lehetőleg száraz helyen tároljuk. A szalag tapasztalatok szerint így 2-3 szezont is kibír, utána cserélni kell.
A mi rendszerünk mindösszesen 20 ezer forintba került 2013 tavaszán, de ebben mintegy 7 ezer forintot tesz ki a szűrő és egyéb alkatrészek, amit nem mindenkinek kell megvásárolnia. Az alkatrészek összeszerelése rendkívül egyszerű és gyors, akár néhány órás kellemes családi program is lehet. Az eredmény pedig nagyon látványos és végtelenül hasznos!
(További fotók és leírás itt olvasható: http://okovolgy.hu/hozzuk-letre-sajat-ontozorendszerunket/)
- Kun András -




Milyen betegségek ellen hatásos a hétköznapi diólevél? Nép praktikák...



Apukámat idézve: “a dió egy csoda”. Nos, ezt a csodát körül kell járni, hogy jobban megismerjük, miért is az, így a dió levelével szeretnék egy kicsit bővebben foglalkozni.
A diólevélnek keserű nyálkahártya-összehúzó, tonizáló hatása van, cserzőanyagokban nagyon gazdag. Összehúzó, cserző hatását a levél tannintartalma, baktériumölő, gombaölő, rovarölő és rovarriasztó hatását pedig a vele kapcsolatban lévő ellagénsav okozza.”
Jótékony hatását én is tapasztaltam. Nyáron, mikor egyszer hazalátogattam, szüleim, miután megláttak, a kezembe nyomták a diólevél-teát, ezzel törölgessem az arcom. Tonizáltam is naponta többször, aminek meglett az eredménye. Arcomról eltűntek az ismeretlen eredetű ragyák. Most a napokban kezdtem komolyabban utánaolvasni e csodaszernek. Szinte mindenre jó valamilyen formában.
Belsőleg: emésztése, bélrendszeri problémákra, vértísztításra…Külsőleg: pattanásokra, pikkelysömörre, lábizzadásra, köszvényre, fekélyre, szemgyulladásra, fagydaganat ellen is jó. A lista persze ennél sokkal hosszabb, most csak némi ízelítőt adtam.
Az imént felsorolt betegségekre akár a dió leveléből készült tea is lehet orvosság. Mind a szárított, mind a friss levélből is lehet teát készíteni. A frissnél a mennyiségekre kell figyelni – a megadott mennyiség általában szárított, aprított levélre vonatkozik, a frissből ilyenkor kb. 4szer annyit kell számolni.
Szárítás: egészséges leveleket egy rétegben egy tálcára, rácsra téve, gyakorlatilag bárhol lehet szárítani, ahol van rendes szellőzés. Szüleim otthon a lakásban szárították, tálcára téve. Forgatni nem kell. Egyszer meg lehet a szárítás közben fordítani, de ne tapogassuk.
Akkor száradnak jól, ha közben zöldek maradnak a levelek, nem barnulnak be. A barna levél gyógyászatra alkalmatlan. Hosszú állás után is bebarnulhat. Miután megszáradt, apróra fel lehet törni, így könnyebb kezelni. Olyan helyre tegyük, ahol a levegő nedvességét nem tudja újra felszívni: bádogdobozba, fadobozba, üvegbe.
A tea-készítésének számtalan módja van. Én találtam egy könyvet interneten, ahol sok-sok receptet összegyűjtött a szerző. Innen is lehet szemezgetni. Mi 2 kávéskanál szárított, törött levelet forraztunk le 1 liter vízzel, majd áztattuk kb 15-20 percig. Ezzel törölgettem naponjában többször az arcomat. 2 hét után már láthatóan kitisztult.
Természetesen a diólevél nem csodaszer. Az a tény, hogy sikerrel alkalmazható a legkülönbözőbb bőrproblémák esetén is, a szájüreg, a torok, a garat és az egész emésztőrendszer igen sok problémája esetén is, mind ugyanarra a hatásmechanizmusra vezethető vissza. A diólevél hatóanyagai az élőlények egész sorára mérgező, élettevékenységet gátló hatással vannak. Nemcsak a diófa alatt növő gyomnövények túlnyomó részére, hanem rovarokra, férgekre, gombákra, még baktériumokra is. De az emberre nem.
Ezért igaz az ismert mondás, ha elfogadjuk a diófát barátunknak, és gondozzuk, kártevőit pusztítjuk, akkor segítségünket ugyanolyan módon hálálja meg, rengeteg gomba, rovar, féreg, baktérium fertőzésétől tud minket megszabadítani. Mintegy szimbiózis alakult ki a diófa és az ember között.”
Kiegészítés: A dióbelsejében lévő elválasztóból is lehet teát készíteni. Pucoláskor ki lehet szedni, kicsit szárítani, majd 8-10 darabot leforrázni 1 liter vízzel. Szíverősítő hatása van.
Ha a hangyák útjába diólevelet teszünk, akkor rövid időn belül eltűnnek onnan. “Megzavarodnak” tőle, és kovályogva elhagyják a területet. Ezt a két szememmel láttam. Nagyon praktikus megoldás, főleg aki a hangyaölő szerek ellen van. És ez biztos használ.
Sok több ezer éves irodalom is foglalkozott már a dióval, jelenkorban számtalan tudományos munka témája. Én egy könyvet szeretnék kiemelni. Orosz Péter: Képes – helyenként képtelen könyv a dióról c. művet.



Egyszerűsítenék a kutak létesítésének szabályozását - Ok a klímaválság


Engedélyeztetés helyett a jövőben csak bejelenteni kellene bizonyos, mezőgazdasági célú öntözéshez kialakított és üzemeltetett kutakat két fideszes képviselő hétfőn benyújtott törvényjavaslata alapján.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét (Magosz) vezető Jakab István és a szintén magoszos Győrffy Balázs indítványa alapján nem lenne szükséges vízjogi engedély a kizárólag mezőgazdasági célú öntözési vízkivételhez létesített és üzemeltetett, 50 méter talpmélységet meg nem haladó víztermelő kutakhoz, ha azok működése a parti szűrésű, a karszt- vagy rétegvízkészletet, valamint az ivóvízbázisok védőidomának védőterületét nem veszélyezteti.
Az építtetőnek vagy a vízhasználónak csak az lenne a dolga, hogy a kút üzembe helyezése előtt jelentse be a létesítményt a hatóságnak, amely ugyanakkor hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve megtilthatja az üzemeltetést.
A törvénymódosítás a kihirdetését követő harmadik napon lépne hatályba.
A Fidesz agrárpolitikusai javaslatukat azzal magyarázták, hogy az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események Magyarországon óriási károkat okoznak a mezőgazdaságban, csökkennek a termésátlagok.
Álláspontjuk szerint az előterjesztés nyomán biztosított lesz az öntözéshez szükséges vízkivétel, és az indítvány megfelelő garanciális védelmet nyújt az ivóvízbázisokra nézve is.
(Kérdés, meddig lesz ehhez víz, és mikor kell esetleg elkezdeni visszaállítani az ártereket, és ártéri gazdálkodást folytatni. - szerk.)




Önköltségalapú lesz az öntözővíz-szolgáltatás ára


Jelenleg szabadáras, így egyes esetekben a magas költségek nem térülnek meg az öntözéssel termesztett növények áraiban. A kormány önköltség alapúvá teszi az öntözővíz-szolgáltatás árát - az erről szóló rendelet tervezete a kormány honlapján jelent meg.
A mezőgazdasági vízszolgáltatás jelenleg szabadáras, így egyes esetekben a magas költségek nem térülnek meg az öntözéssel termesztett növények áraiban, ezt a problémát kívánja orvosolni rendelettel a kormány. A mezőgazdasági vízszolgáltatónak a rendelettervezet melléklete szerint minden év február 20-ig el kell készítenie költségkalkulációját.
A víz ára alapdíjból és változó díjból áll. A mezőgazdasági vízhasználó a vízszolgáltatás ellenértékét - számla ellenében - a szerződésben meghatározott időszakonként, utólag fizeti.
Ha a tervezetből rendelet lesz, úgy az a Magyar Közlönyben való megjelenését követő 31. napon lép hatályba. Az élő szerződéseket ettől számítva 60 napon belül kell módosítani.
A ráfordítással arányos költségkalkuláció megvalósítása érdekében szükség van a jelenlegi szolgáltatók körének és tevékenységének felülvizsgálatára, és a költségek csökkentésére.
A mezőgazdasági vízszolgáltatók körének meghatározásakor kiemelten figyelembe kívánják venni a területi különbségeket, a szolgáltató által átadott víz mennyiségét és minőségét, a szolgáltató által ellátott mezőgazdasági területek méretét és a szolgáltatást igénybe vevő gazdálkodók számát is.
(Forrás: MTI)
Kép: Békésben már öntöznek, forrás: ORFK, H. Szabó Sándor



Meglepő tények a magyar ásványvizekről - íme, a részletek!



Talán elsőre furcsán hangzik, de egy másfél literes ásványvíz fogyasztói árában maga a víz a legkisebb, szó szerint filléres tétel, miközben egy-egy palackon a kereskedők és költségvetés keres a legtöbbet. A végül hulladékban landoló csomagolásra évente súlyos ezreseket is költhetünk.
benzin, az áram, a földgáz és a cigaretta árának elemzése után ezúttal a márkás ásványvizeket vettük górcső alá azért, hogy megtudjuk, hogyan áll össze egy másfél literes kiszerelésű víz jellemzően 89 és 119 forint között alakuló fogyasztói ára.
Pár fillér a víz ára
Meglepő lehet, de az egyik legnagyobb szelet itt is a költségvetésé, miközben a legkisebb tételt maga a víz jelenti, pontosabban a kitermelésért fizetendő ún. vízkészletjárulék. Ez a kitermelt mennyiségtől és helytől függően széles sávban mozog, a felső határ köbméterenként 70 forint felett van. Iparági forrásaink szerint a gyakorlatban ennél kisebb összegről, mintegy 10 forintról van szó, ami literenként mindössze egy fillért jelent. Mivel a kitermelt víz jóval olcsóbb mint a vezetékes, a töltőrendszer tisztításához is ezt használják, így összességében egy másfél literes termék előállításához - technológiától függően - 2-2,5 liter víz fogy. Maradva az állami bevételeknél, a büdzsébe vándorol a 27 százalékos áfa és a palackonként átlagosan 2,5 forintra rúgó környezetvédelmi termékdíj is.
A vizet persze meg kell találni, felszínre kell hozni, illetve palackba kell tölteni. Az ehhez szükséges beruházás igencsak tőkeigényes mulatság - hívta fel a figyelmet a lapunknak nyilatkozó szakértő. Egy kút akár 700 millió forintba is kerülhet attól függően, hogy milyen gyorsan sikerült vízzáró réteggel zárt, behatástól mentes, állandó hozammal és lehetőleg állandó hőmérséklettel bíró vízforrást találni, egy palackozó gépsor pedig további mintegy 1,5 milliárdot kóstál. Egy komplett, korszerű üzemre így könnyen el lehet költeni 2,5-3 milliárd forintot, ám a végösszeget emelheti, ha több gépsor üzemel vagy netán a kút elsőre nem hozza a kívánt hozamot, minőséget. Az, hogy a kezdeti beruházás összege mekkora összeget képviselhet egy-egy palack ásványvíz fogyasztói árában, az invesztíció nagyságától, forrásától (saját vagy hitel), az elvárt megtérülési időtől, a termelés volumenétől egyaránt függ. Forrásunk szerint egy nagyobb gyártó esetében sem több az amortizációra elszámolható összeg palackonként 2-3 forintnál.
b_200_200_16777215_00___images_stories_image1367235472.jpgSokba kerül a csomagolás
A víz felöltöztetése nagyságrenddel nagyobb tételt jelent. A palack és a kupak ára alapvetően a benne lévő anyag mennyiségétől, a címkéé pedig attól függ, hogy hány színnel nyomták. A kupak darabja nagyságtól és minőségtől függően 1-2 forintba kerül, a palack anyagául szolgáló PET grammja pedig körülbelül 1 forintba. A szénsavmentes vizek flakonja 14-19, a szénsavasoké 16-28 grammot nyom, azaz a palack költsége nagyjából 15-30 forint között alakul. Egy címke már 2 forintból is kihozható, de egy díszesebb dizájn 5 forintra is felsrófolhatja ezt az összeget.
Mindezeket összevetve jól látszik, hogy az olcsóbb termékek gyártói e tételeken tudnak sokat fogni, jelentős részben ettől is függ a terméken elérhető haszon. Nem véletlen, hogy például a diszkontok saját márkás vizei egyszerű címkével kelletik magukat, a vékony falú palack pedig a termék kinyitása után könnyen deformálódik. (Hulladékszempontból persze a mérsékeltebb anyagfelhasználás a jobb megoldás.) A göngyöleg olcsóbbá tételének további módja, hogy néhány százalék erejéig újrafelhasznált műanyagot is felhasználnak. Erre a megoldásra gyanakodhat a vásárló, ha kissé opálosnak látszó vagy színezett palackban forgalmazott vízzel találkozik.
A gyártás energiaköltségei - üzemmérettől, korszerűségtől függően - palackonként 1,5 forintot tehetnek ki. Nincs ingyen a minőségbiztosítás sem, sőt. A piacvezető cégeknél akár több mint tucatszor is mintát vesznek a vízből a gyártás során, majd egy hétig pihentetik a készterméket - ennyi idő alatt futnak végig a labortesztek. Egy-egy minőségbiztosítási vizsgálat százezer forintot is kóstálhat, a labor alapfelszerelése több tízmillióba kerül, működtetése pedig havi szinten milliós költséget jelent. Ehhez jön még a töltősor rendszeres és alapos takarítása is, ami lényegében ugyanazokat a folyamatokat jelenti, mintha a palackozás menne, csak épp a bevételt hozó végtermék nélkül. Mindennek költsége egy-egy palackra vetítve 1-3 forintot tehet ki.
A logisztikai és a személyi és egyéb rezsiköltségek (az ábrán overhead címszó alatt) széles skálán szóródhatnak. Utóbbi a csapat nagyságától függ - az sem mindegy, hogy egyáltalán van-e komolyabb értékesítő gárda -, előbbi pedig attól, hogy az adott gyártó saját terítési rendszerrel dolgozik-e (ez a jóval drágább megoldás), vagy direkt szállít a kereskedelmi láncoknak. A marketing- és promóciós költség szintén erősen brand-, és kampányfüggő, a példánkban szereplő átlagos márkás víz esetében 10 forinttal számoltunk palackonként.
Az átadási ár a fogyasztói ár nagyjából felére rúg, márkától, partnertől függően. Az ehhez mért gyártói margin széles sávban ingadozik gyártótól és a fent részletezett tételektől függően, a százalékban mérve egy, de akár két számjegyű is lehet.
Mitől olcsó az olcsó ásványvíz?
A láncoknak saját márkás vizet beszállító cégek számára rengeteg tér nyílik a spórolásra. Vékonyabb falú palack, kisebb kupak, egyszerű címke, nullához közelítő amortizációs és promóciós költség - ezzel palackonként több tíz forint takarítható meg a márkás termékekhez képest. Ehhez jön még a méretgazdaságosság is, hiszen egy-egy gyártó több láncnak is beszállít, ráadásul jellemzően nem saját flottájával teríti az árut, vagyis a logisztikai költségei szintén szerényebbek.
Ezreket dobunk a kukába
Egy család heti 2 karton (12 palack) ásványvízzel számolva éves szinten akár 10-20 ezer forintot kidobhat a szemétbe, jobb esetben a szelektív hulladékgyűjtő konténerbe: ennyibe kerül ugyanis a megvásárolt termékek csomagolása. Ehhez képest a kereskedelmi láncoknál - már ahol van ilyen lehetőség - darabonként 1-2 forintot adnak a visszavitt PET-palackokért.




Amit az üditőitalipar nem akar tudomásunkra hozni


(NaturaHirek.hu) Mondanunk sem kell, ez a 10 dolog nem fogja boldoggá tenni az üditőital-fogyasztókat. Az üdítők íze, mint a söré, megszokott íz már a szánkban. Ez egyébként olyan valami, amihez hozzá kell szoknunk. Úgy tűnik, a szervezet nem fogadja örömmel, amikor először fogyasztják őket. Kisgyermekes szülők szokták észrevenni azt, hogy gyermekeik arról panaszkodnak, hogy az üdítőnek rossz az íze, vagy csípi a szájukat.
Talán van egy kis jó hír is abban, amit a “MarketWatch” jelentés tartalmaz. Tanulmányok azt mutatják, azért még mindig több ember fogyaszt vizet, mint ezeket az italokat. Talán kevésbé izgalmas az, hogy a vizes műanyag palackokat olyan palackozó üzemek gyártják, amelyek a nagy üdítőital gyártók üzemeltetnek, mint a Coca-Cola (Dasani tulajdonosa), a PepsiCo (Aquafina tulajdonosa), és Dr. Pepper Snapple (Deja Blue tulajdonosa).
A rossz hír
1. A cukros italok megnövekedett fogyasztása hozzájárult a nagy elhízás-járványhoz, valamint a növekvő cukorbetegségben szenvedők számához-
egy 2012-ben az “Institute of Medicine” tudományos folyóirat szerint közzétett jelentés szerint.
2. Csak azért, mert az italra rá van írva hogy: “diétás”, a vizsgálatok arra utalnak, ez nem jelenti azt, hogy azok egészségesek is. Az emberek úgy tűnik, még mindig azt hiszik, hogy igen.
Egy nem is olyan régi, francia kutatók által készített tanulmány, amely az “American Journal of Clinical Nutrition”-ban jelent meg, erős korrelációt talált a diétás italok és a 2. típusú cukorbetegség között.”
3. Az energia italok fogyasztása, velük együtt a koffein- bevitel egyre nő. Az ilyen italoknál nincs is behatárolva az, hogy mennyi lehetne maximális koffeintartalmuk.
Az is biztos, hogy nagy mennyiségű koffein és alkohol keverése például egy bulizás alkalmából, veszélyes koktélt jelent és sok fiatal került már miatta a sürgősségi osztályra.
4. A cukrot és a koffeint, a színezőanyagokat és egyéb adalékokat leszámítva van még egy összetevő, ami aggasztó ezekkel a műanyag üveges “üdítőkkel” kapcsolatban. Ez pedig a műanyag  BPA ( biszfenol A) hormonszerű anyag tartalma, ami szépen lassan beleszivárog az italba. A műanyagokból hormonszerű vegyületek oldódnak bele az élelmiszerbe
Egészséges ital ajánlataink:
Itt van néhány választási lehetőség:
a) a tiszta forrásvíz, vagy a vízszűrővel átszűrt tiszta víz
b) frissen facsart bio zöldség-és gyümölcslevek
c) teák, gyógyteák tiszta, szűrt vízzel készítve.
Forrásanyag:





2,3 millió ember halt bele a sóba


A túl sok elfogyasztott só 2,3 millió ember halálát okozta világszerte 2010-ben szívroham, más szívbetegségek és agyvérzés előidézésével – áll egy nemzetközi tanulmányban. A szerzők a témáról szóló, a világ különböző térségeiben 1990 és 2010 között született 247 vizsgálat átfogó elemzése révén jutottak erre a következtetésre.
A túlzott sózás az összes halállal végződött kardiovaszkuláris betegség 15 százalékáért felelős. A 2,3 millió elhalálozásból körülbelül 1 millió (40 százalék) idő előtti volt, az elhunyt nem érte meg a 70. életévét.
A halottak 60 százaléka volt férfi, 40 százaléka nő. A közvetlen halálokok 42 százaléka volt szívroham, 41 százaléka agyvérzés, a fennmaradó 17 százalékot más, de ugyancsak kardiovaszkuláris kór idézte elő.
A Harvard Egyetem kutatóinak kiemelt közreműködésével végzett elemzés kimutatta, hogy a 2,3 millió halál 84 százaléka szegény vagy közepesen szegény országban következett be, és csak 16 százaléka tehetősben.
A SienceDaily című tudományos hírportál a világ 30 legnagyobb országa közül kiemelte azokat, amelyekben a leggyakoribb a só okozta halál: Ukrajnában 2109, Oroszországban 1803, Egyiptomban pedig 836 jut egymillió lakosra számolva. Az Egyesült Államok a 19. a listán, ott egymillió emberből 429 hal meg a túlzott sófogyasztás következtében.
Katarban a legkevésbé rossz a helyzet, ott csak 73 ember halála függ össze a túlzott sófogyasztással, míg Kenyában 78, az Egyesült Arab Emírségekben 134.


Különösen akkor ha káliumozzák a sót , és ezt teszik büntetlenül.




Nagyobb biztonság a gyulai tanyán élőknek


Gyorsabban juthat el a segítség krízishelyzetben a Gyula térségében lévő tanyavilágba, miután a térségről digitális térkép készült. GPS-alapú digitális térkép készült 688 gyulai tanyáról. A rendszer krízishelyzetekben nyújt gyors segítséget és ad nagyobb biztonságot a tanyákon élőknek – jelentette be Görgényi Ernő, Gyula fideszes polgármestere szerdán sajtótájékoztatón, a rendszer üzembe helyezése alkalmából.
A politikus elmondta, a gyulaihoz hasonló, hazai fejlesztésű térinformatikai program tanyás ingatlanokra még nem készült. A rendszer segítségével a mentők, tűzoltók és a rendőrség munkatársai hamarabb eljutnak a helyszínre, megkönnyíti a gyermekjóléti, szociális szolgálatban dolgozók munkáját is.
A programhoz a Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás 4,6 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Vidékfejlesztési Minisztérium alföldi tanyák, valamint tanyás térségek fejlesztése és megőrzése céljából kiírt pályázatán, a költségek fennmaradó tíz százalékát az önkormányzat saját forrásból fedezte.
A térinformatikai rendszert kifejlesztő MindiGis cég ügyvezetője, Magos Gábor elmondta, a rendszer interneten könnyen elérhető, az adatbázis bővíthető és korrigálható. Biztonságos, mert csak engedéllyel rendelkező intézmények, például mentők, rendőrség, tűzoltók használhatják.
A digitális térkép ezer GPS-pontra épül, a tanyákról 1700 fényképet tartalmaz. A felhasználó információt kap a tanyákhoz vezető burkolt és földes utak hosszáról, minőségéről és járhatóságáról az adott időpontban. A térkép tartalmazza az ingatlanokban élők nevét és életkorát, valamint az ingatlanok azonosító számát.
Gyula környékén 256 négyzetkilométeren 688 tanyán mintegy kétezer ember él, a várostól a legtávolabbi ingatlanok 12-13 kilométerre találhatók.




Így éltek a századelőn egy magyar faluban





A Baranya megyei Véménd lakóiról készült évszázados, különleges fotósorozatot mutat be a Néprajzi Múzeum egy nemrég megnyílt, új kiállításon, amelyen egy elsüllyedt világ elevenedik meg a szemünk láttára: a dél-dunántúli faluban katolikus és református magyarok, katolikus németek, ortodox szerbek, zsidók és romák éltek együtt. Csorba Judit és Bata Tímea kurátorokkal beszélgettünk a kiállítás hátteréről.
A pécsi Janus Pannonius Múzeum régi véméndi fotográfiákból állóvendégkiállítását a május 24-én nyíló, Duna menti németek fényképes történetei 2008 című kiállítással együtt, Találkozások közös elnevezéssel a berlini Európai Kultúrák Múzeumának Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa Koordinációs Irodája fogja össze és utaztatja Európa több országában.
Tanító, néprajzi gyűjtő és amatőr fotográfus – egy igazi békebeli polihisztor volt Hernai Béla (1884–1964), aki 1916 és 1920 között örökítette meg a Baranyai megyei Véménd község lakóit fotósorozatán mintegy hétszáz üvegnegatívon. Egy elsüllyedt világ elevenedik meg a szemünk láttára: a dél-dunántúli faluban katolikus és református magyarok, katolikus németek, ortodox szerbek, zsidók és romák éltek együtt. Még léteztek sajátos kulturális hagyományaik és szokásaik, amiket kölcsönösen tiszteltek. A huszadik század sorsfordító eseményei azonban mára nagyon átalakították a falu életét: a képek idején már épp elkezdődött folyamat során mára nagyrészt eltűntek a régi hagyományok, kihaltak az ősi szokások, uniformizálódott a falvak képe és népe.
Hernai Béla közel évszázados képei ezért fontos kordokumentumok számunkra. Ráadásul a korabeli szokásokkal ellentétben a fotográfiák nem műteremben készültek: a parasztok, iparosok és kereskedők a szabadban, a tanító háza körül fotóztatták le magukat. A képek jellemzően családi megrendelésre készültek, a fronton harcoló férjeknek és az otthon maradt családtagoknak küldték el őket, de Hernai dokumentálta is a falusi embereket. Mivel a tanító-fotográfus ismerős ember volt számukra, így feszélyezettség nélkül, akár a korban szokatlan mosolygással hagyták magukat lefotografálni. Megindító epizód, hogy a kiállítás utazása során, a németországi Ulmban előkerült egy képeslap, amely Hernai egyik fotójáról készült, és amelyet a Véménden élő család küldött a fronton harcoló férjnek. A levélre válasz is érkezett, a férj és családapa saját magáról küldött egy fényképet Szarajevóból. Mindkét kép másolata látható a kiállításban.
Ahogy a kurátorok lapunknak elmondták: Hernai Béla, aki Heszről magyarosította német családnevét, 1884-ben született Székesfehérvárott, 1905-től élt és tanított Véménden. 1925-ben lett az iskola igazgatója, és itt halt meg 1964-ben. Hernai 1929-től tevékenyen részt vett az Országos Geographiai Intézet, valamint a Szegedi Tudományegyetem Germán Filológiai Intézete által indított néprajzi kutatásokban. Helyi tanítóként gyűjtötte Véménd és környéke régészeti, honismereti és néprajzi anyagát. Nem hivatásos, de láthatóan képzett fényképészként 1916 és 1920 között megörökítette a falu lakóit, a környékről odalátogatókat, sőt még a helyiekhez munkára beosztott orosz hadifoglyokat is. „Egyszerre érzékelhető a fényképek készítőjének otthonossága és idegensége: ismeri megrendelőit, talán együtt borozgatnak kint a szőlőben, mégis képes az idegen szemével rácsodálkozni kultúrájuk másságára, különleges egyediségére.” Az üvegnegatívokat Hernai Béla halála után egy Vasvári Szvetozár nevű helyi, szerb származású asztalos, amatőr helytörténész hozta le a tanító házának padlásáról. Az anyag 1985-ben került a pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályára, majd Vándor Andrea muzeológus dolgozta fel.
Magukról a fényképekről sajnos kevés adat maradt ránk, de a meglévő információk is fontosak. A véméndi szerb juhász, Szávó bácsi lányának esküvőjéről és az azon jelen lévő szerb közösségről is fennmaradt egy fotográfia. A portrékat nézve tudatosul bennünk, hogy nem csupán egy német asszonyt látunk az ölében ülő csecsemővel, hanem bizonyos Herbert Jánosné néz velünk szembe az I. világháború idején. Így a sváb ünnepi viseletben lefényképezett asszony és gyermeke már egyéni sorssal rendelkező személyekké válnak – hívják fel a figyelmet a kurátorok. Bár a hosszú lappangási idő miatt már nem maradtak fenn fotókhoz köthető anekdoták, de maguk a képek is sokat tudnak mesélni az avatott szemlélőknek: „A katolikus németek legtöbbje imakönyvet, rózsafüzért szorít magához, míg a szerbek egy része nyitott könyvet tart ölében. A férfiak – ahogy ebben az időben szokásos volt – cigarettával a kezükben állnak a fényképezőgép elé. Az egyik orosz hadifogoly egy széken ülve mintha az otthonról kapott levelet tartaná a kezében. A tárgy azonban nem az, amire gondolnánk, hanem egy összehajtogatott, magyar nyelvű, ráadásul fordítva tartott újság.”
Csorba Judit a fotókon megörökített közösségek utóéletéről is beszélt lapunknak: „Alig telt el harminc év a fotográfiák készítése után, és a közösség, amelyet a fényképeken látható emberek alkottak, szétesett”. Az 1918 és 1947 közötti történelmi események következtében a véméndi szerbek nagy része elköltözött. A cigányok egy része 1920-ban kivándorolt, az ottmaradtak többségét a II. világháború alatt hurcolták el. A zsidók közül, akiket nem hurcoltak el munkaszolgálatra, később sokan a buchenwaldi koncentrációs táborban haltak meg. A véméndi németek száma is jelentősen csökkent. A II. világháború végén sokakat munkaszolgálatra vittek, a többieket a háború után kitelepítették. Házaikba bukovinai székelyeket telepítettek be. Véménd ugyanakkor ma is multietnikus közösség, együtt élnek magyarok, németek és cigányok. „De az egykori közösség folyamatossága megszakadt, már nem ugyanaz, mint amelyet Hernai Béla 1916 és 1920 között megörökített.”
A Néprajzi a kiállításhoz kapcsolódva Hozzon egy tárgyat! címmel felhívást is közzétett. „A Néprajzi Múzeumban évek óta tartunk hasonló akciókat, amikor a látogatókat arra biztatjuk, hogy személyes tárgyaikkal és azok történetével kapcsolódjanak egy-egy aktuális kiállításunkhoz, kutatási területhez. Ilyen volt például a műanyag (2006) és a (M)ilyenek a finnek? (2009) kiállítás, az Etnomobil projekt és kiállítás” – mondja Bata Tímea. A Hernai fotóin kézben tartott tárgyakból kiindulva arra kérik az érdeklődőket, hogy hozzanak magukkal egy olyan tárgyat, amely különösen fontos számukra, saját identitásuk meghatározó része vagy egy számunkra idegen, ismeretlen kultúrát és azzal való kapcsolatát szimbolizálják. A programra érkezőket egy, a Hernai tornácát idéző mintás fal előtt fényképezik le, felveszik az adatait és a tárgyhoz kapcsolódó történetet. Ez később felkerül a nemzetközi projekt oldalára (www.bringanobject.eu), ahol öt nyelven olvashatóak a történetek. A közönségprogramban április 13-án, június 22-én és szeptember 7-én lehet részt venni.
(Véménd 1916–1920 – Egy falusi tanító fotográfiái. Néprajzi Múzeum. Látogatható: szeptember 8-ig.)
Kép: Fotó: Néprajzi Múzeum




Gazdasági Armageddon: A Goldman Sachs elindított valamit?



Időkjelei: Az alábbi cikk az igazi vihar kitörése felé vezető egyik lehetséges forgatókönyvet feszegeti, ami előkészítheti az Antikrisztus megjelenését a világ színpadán. „Ura lesz minden arany és ezüst kincsnek…” – Dániel 11:43 (Jakab királyi bibliafordítás)
Forrás: Activist Post
Soros György megint valami katasztrófára számít. A Rockefellerek is hasonlóra készülnek, ami nem egyéb, mint a fiat valuták globális összeomlása. A Bilderberg összejöveteleken részletesen megtervezték a pénzügyi összeomlás ütemezését. Abban is biztosak lehetünk, hogy az a fekete hétfő, kedd, szerda vagy tetszőleges nap „véletlenül” éppen egybeesik majd egy másik dátummal, a tervezők pedig jót nevetnek a markukba a következő megrendezett eseményt figyelve.
Minden az időzítésen múlik
Bár legtöbbünk számára nem állnak rendelkezésre bennfentes információk, mégis sok olyan árulkodó jelet láthatunk, amelyek figyelmeztetésül szolgálnak az összeomlás időzítését illetően. Az összeomlás inkább bizonyos eseményektől függ, nem valószínű, hogy bármilyen dátumhoz lenne köthető.
Hamarosan egyre több készpénzfelvételi korlátozást fogunk tapasztalni a már meglévők mellett. Valószínűleg MF Global jellegű eseményekből sem lesz hiány. A „hivatalos” jelzálogcsalások megszaporodása sem lenne meglepő, hiszen a globalisták nyilván megpróbálnak minél több pénzt megszerezni maguknak a nemzetgazdaságok bedöntése előtt.
nyugdíjalapok elleni támadások is intenzívebbé válhatnak.
Eközben a Fed folytatja a bajbajutott ingatlanok felvásárlását a havi 40 milliárd frissen nyomtatott dollár segítségével.
A legjobb előrejelző azonban a világ aranypiacának sarokba szorítása lehet. Miután megszerezték az arany feletti rendelkezést, elindulhat a visszaszámlálás a gazdasági Armageddonig, amely során a világ valutái egy gyors hiperinflációt követően összeomlanak. Onnantól kezdve az emberiség ki lesz szolgáltatva az életet semmilyen formában nem tisztelő globalisták kénye kedvének.
A pénzpiacokon az arany és ezüst árfolyamának soha nem látott mértékű, mesterséges csökkentését láthatjuk. A múlt héten az elmúlt 30 év legnagyobb, 48 óra alatt bekövetkezett esését regisztrálták.
Az ezüst ára is jelentősen esett hétfőn, a piacokat pedig a pánikeladások jellemezték, mivel a befektetők és pénzintézetek fejvesztve próbáltak megszabadulni nemesfém befektetéseiktől. A piacon egyértelműen a tömeges manipuláció jelei mutatkoznak. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy a manipuláció egyenesen a „Goldman Sachs-tólindult, amikor short COMEX arany pozíciót 1 tanácsolt ügyfeleinek.”
Ez ugyanaz a Goldman Sachs, amelyik shortolta részvényeit 2001. szeptember 11-én. Ugyanaz a Goldman Sachs, amelyik put opciót 2 tett Transocean részvényeire az Mexikói-öbölben történt olajfúró felrobbanásának reggelén. Ugyanaz a Goldman Sachs, amelyik shortolta ingatlanpiaci részvényeit éppen az ingatlanpiaci lufi kidurranása előtt.
Tulajdonképpen, amikor a Goldman Sachs bármilyen short ügyletet indít, oda kell figyelni, most pedig pontosan ez történik.
Miért vinné le a Goldman az arany árát?
A régimódi kereskedelem és barterezés mellett milyen valuta maradna meg, ha a dollár és az euró netán holnap összeomlana? A válasz egyszerű: elsősorban az arany, másodsorban pedig az ezüst. Tegyük fel magunknak a kérdést: Ha tudnánk, hogy a világ papírpénzei összeomlanak, mit tennénk a hatalom helyében? A legkézenfekvőbb válasz, az arany és ezüst árának csökkentése lenne, hogy minél többet felvásárolhassanak belőle. A Goldman hírhedt shortolási stratégiájának köszönhetően pedig megteheti ezt.
Minden más is értelmet nyer
Mit tesznek majd az emberek, ha a kiborul a bili? Mit tesznek, ha már nem tudják kivenni pénzüket a bankból? Amikor a nyugdíjak kifizetését felfüggesztik vagy a nyugdíjszámlák eltűnnek? Valószínűleg az utcára mennek.
Mit tesznek majd, amikor valamiféle megtorlást követelnek? Persze lehet, hogy nem számít, mit tennének, mert 2,2 milliárd lőszerrel és legalább 2700 páncélozott járművel találják majd szemben magukat.
Az elmúlt hónapok megrendezett lövöldözései és „terrortámadásai” is értelmet nyernek. A lefegyverzett tömegeket könnyebb engedelmességre bírni, hogy a globalisták háborítatlanul folytathassák tervük kivitelezését, miközben még a nyilvánosság figyelmét is elterelhetik velük a fontos kérdésekről. Egyre több ilyen esetet láthatunk majd a közeljövőben, amelyek mind a fegyverelkobzások felgyorsulásához és végül a szükségállapothoz vezetnek.
  1. A short szó a tőzsdei nyelvezetben annyit jelent, hogy árfolyam-esésből profitál. []
  2. Az opció egy jog, egy lehetőség arra, hogy valamit a jövőben megvegyünk (call opció) vagy eladjunk (put opció). []




Hatalmas passzív társasház épül Pesten: filléres rezsivel számolnak

Nettó 2,2 milliárd forintból a Magyar Építő Zrt. építheti meg Magyarország első 100 lakásos passzív társasházát. A XIII. kerületi Önkormányzat mai ülésén fogadta el az úttörő fejlesztés beruházási célokmányát, a kivitelezési munkálatok várhatóan 2014 áprilisában fejeződhetnek be - értesült a Pénzcentrum.hu.
Budapest XIII. kerületében épül fel Magyarország első 100 lakásos passzív társasháza, az úttörő fejlesztés beruházási célokmányát a mai napon fogadta el az önkormányzat képviselőtestülete - értesült a Pénzcentrum.hu. A célokmányban foglaltak szerint a beruházás összes várható bekerülési költsége 2 milliárd 194 millió 173 ezer forint lesz. A közbeszerzési eljárás eredményeképpen - melyet a Magyar Építő Zrt. nyert - a passzívház építési munkái már ez év áprilisában megkezdődnek. Az átadás pedig rá egy évre, várhatóan 2014 áprilisában várható.
A Reitter Ferenc utca, Zsinór utca, Jász utca és Fáy utca által határolt 4 402 négyzetméter nagyságú építési telken zártsorú beépítési móddal, 14,4 méter építmény magassággal épül meg a három tömbből álló épületegyüttes, mely mind a Jász utca, mind a Zsinór utca felől rendelkezik majd személybejárattal. A három épülettömbben három méretkategória szerint oszlanak el majd a lakások. A legnagyobb, 60 négyzetméter alapterületű otthonok 1+2 félszobásak, míg a közepes méretű, 50 négyzetméter körüli lakásokban egy szoba és nappali található. A harmadik, legkisebb épületszárnyban pedig 40 négyzetméteres, egyterű, térelválasztókkal szeparált garzonlakások kapnak helyet.
KATTINTS! Ilyen lesz a passzív társasház: a részletek + képek
A projekt egyébként a XIII. kerület lasan egy évtizede tartó szociális bérlakásprogramjának legújabb eleme, mely úttörőnek számít a budapesti, magyar, sőt a kelet-európai lakáspiacon is. A beruházás teljes egészében önkormányzati finanszírozású, így tulajdonosa, üzemeltetője, és használója is a kerület lesz. Gellért Lajos, a XIII. kerületi önkormányzat sajtóreferense a Pénzcentrum.hu érdeklődésére elmondta, a szociális bérlakásokat - a lépcsőzetes lakáshoz jutás elvét alkalmazva -pályázat útján ítélik majd oda a XIII. kerületi szociálisan rászoruló lakosoknak. A szociális bérlakások lakói nagyjából 15 ezer forintos fűtési költséggel számolhatnak, évente!
Pénzcentrum vélemény
Bár a XIII. kerületi fejlesztés minden tekintetben jövőbe látó beruházás, főként a meglévő magyar épületállomány energetikai ismérveit figyelembe véve. Azt ugyanakkor tudni kell, hogy a "Passzívház Intézet" egy magáncég, amelyik professzionálisan építette fel a saját brandjét, és mi már úgy kapjuk meg ezt, mint egyfajta szabványt. Pedig ez nem egy állami szabvány. Mielőtt tehát elkezdenének gombamód szaporodni hazánkban a passzívházak meg kellene néznünk, hogy Magyarországon, az itteni klimatikus viszonyok között mi lenne optimális? Elképzelhető ugyanis, hogy a passzívházak helyett érdemes lenne inkább az olyan alacsony energiafogyasztású épületekre koncentrálni, amelyekben nincs szükség átlagon felüli szellőztető berendezésekre. Természetesen mindig az adott helyzethez, helyhez kell elvégezni a vizsgálatokat, s elképzelhető, hogy egyes esetekben éppen a passzívház-standard lesz a megfelelő.
Kép: (Forrás: Archikon Kft.)


Beindult a nyerészkedés az új influenzával


Rendkívül hatékonyan terjed az az influenzavírus, amely Kínában ütötte fel a fejét márciusban. A kínai hatóságok próbálják megakadályozni, hogy az országon kívülre is kijusson a megbetegedés, de a H7N9 már így is nagy felfordulást okoz: a csirkeszárnyak a gyorséttermek nyakán maradtak, az emberek tömegével vásárolják az influenzától nem is védő gyógynövényeket, és a bűnözők is nyerészkedni kezdtek az új influenzával. Mi történne, ha ideérne a járvány?
A H7N9 jelű influenzavírus az emberre legveszélyesebb influenzavírusok közé tartozik - közölte szerdán az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A Kínában márciusban felbukkant új madárinfluenza-törzs eddig 108 embert fertőzött meg (legalábbis ennyit erősítettek meg laboratóriumi vizsgálatokkal), és a fertőzöttek közül 22 ember meghalt. Az új vírustörzs valószínűleg háziszárnyasokról (csirkékről kacsákról) kerül át az emberekre, de pontos forrása és fertőzési módja még ismeretlen.
Az új törzsnek két különlegessége is van. Egyrészt az állatokon alig vagy nem okoz észrevehető tüneteket, ezért is nehéz meghatározni a pontos terjedési módját. Másrészt igen könnyen kerül át állatról emberre, ebben minden korábbi madárinfluenza-törzsnél hatékonyabbnak tűnik, még a 2003 óta 371 áldozatot szedő H5N1-nél is. Az eddigi tapasztalatok szerint még nem következett be a legrosszabb, azaz a vírus még nem terjed emberről emberre, és jó hír az is, hogy Sanghajban (ahol eddig a legtöbb haláleset volt) drasztikusan csökkent az új fertőződések száma, mióta bezárták a baromfipiacokat, ugyanakkor Michael O'Leary, a WHO kínai képviselője még a múlt héten azt mondta, hogy a fertőzött emberek felének nem volt ismert kapcsolata baromfikkal.
Mi történne Magyarországon, ha kitörne a járvány?
Világméretű járványról akkor beszélhetünk, ha klinikai tünetekkel járó megbetegedés történik, a kórokozó emberről embere terjed hatékonyan és tartósan, és több földrészen is megjelenik. Az elmúlt évszázadban csak három ilyen járvány volt: a spanyolnátha 1918-ban, az ázsiai influenza 1957-ben és a hongkongi influenza 1967-ben. Utóbbi kettő 1-4 millió embert ölt meg, a spanyolnátha azonban 20-50 millió áldozatot szedett. Ilyesmi egyelőre nem fenyeget, de már akkor is különböző intézkedéseket kellene bevezetni Magyarországon, ha kiderülne, hogy a vírus megjelent Magyarországon és terjed emberek között.
Egy járvány hatásai nem csak a sok megbetegedett vagy elhunyt emberben merülnek ki, leterhelik az egészségügyi rendszert, sokan hiányoznak a munkából, csökken a GDP és a táppénzek költségét is fizetni kell. A WHO szerint egy járvány esetén a lakosság 20-25 százaléka betegszik meg, ez Magyarországon 2-2,5 millió embert jelentene, ha elérne minket az új influenza, és kiderülne, hogy emberről emberre is terjed.
A WHO hat fázisra bontja egy világjárvány eseményeit, konkrét akciók a negyedik fázistól indulnak. Ez jelenti azt a helyzetet, amikor egy új influenzavírus bizonyítottan képes hatékonyan emberről emberre terjedni, és egy adott országban folyamatos járványokat okozni. Ebben a helyzetben az érintett országban el kell kezdeni felszámolni a járványt, a nem érintett országokban pedig magas készültségi szintre kell átállni. Az ez utáni fázisokban rendelnek el készenléti állapotot, majd ha indokolt, akkor elrendelik a nemzeti pandémiás tervekben foglaltak végrehajtását.
A kormány a főnök, de mindenkire számítanak
Ha egy járvány felüti a fejét, akkor életbe lép a Nemzeti pandémiás terv, ez tartalmazza, hogy mit kell ilyenkor tenni. Járványhelyzetben a vezető szerep a kormányé, amely összehangolja a különböző feladatokat. Mindenkinek van feladata járvány idején, a gazdasági társaságoknak a munkásaik védelme, a civil szervezeteknek a segítségnyújtás, a lakosságnak pedig az együttműködés és a személyes higiéniai normák betartása. A legenyhébb esetben az információgyűjtéssel és a tájékoztatással kell foglalkozni, a cél az ismeretterjesztés, a bizonytalanságok eloszlatása, a higiénia fontosságának hangsúlyozása.
A negyedik fázistól már riasztási fokozat van érvényben, ekkor már bizonyított, hogy az új vírus képes emberről emberre terjedni. Ha ez Magyarországon kívül történik, akkor csak fel kell készülni a járvány kitörésére, de ha Magyarországon, akkor azonnal meg kell próbálni elfojtani, vagy legalábbis késleltetni a járvány terjedését, akár nemzetközi segítséggel. Fokozzák a mintavételek gyakoriságát, a mintákat pedig azonnal a WHO rendelkezésére bocsátják, tőlük pedig gyógyszereket igényelhetnek.
Elrendelhetik az országból kiutazók szűrését, sőt belföldi szűrési pontokat is felállíthatnak. Ekkor a hatóságok már kríziskommunikációt folytatnának, ez rövid, rendelkező hangvételű, világos utasításokat jelentene, és napi rendszerességgel adnának tájékoztatást. Az egészségügyi miniszter az ötödik fázistól intézkedhet a vírus elleni vakcina állami megrendeléséről, a hatodik fázis pedig már a konkrét védekezési tervvel foglalkozik. A kórházaknak életbe kell léptetniük a katasztrófaterveiket, és riasztaniuk kell a nyugdíjba vonult dolgozóikat. A járvány terjedésével közösségi szintű korlátozó intézkedéseket vezethetnek be: a nem súlyos betegeknek otthon kell maradniuk, kivéve a gyerekeket és az időseket. Szükség esetén leállnak az iskolák, elhalasztják a nagyobb tömegrendezvényeket, és megpróbálhatják csökkenteni az utazások számát. A vírus zárt közösségekben, például az iskolákban gyorsan terjed, így a bezárásukkal nagymértékben lassítható a vírus terjedése, a többi korlátozással kapcsolatban azonban nincs bizonyíték arra, hogy jelentősen csökkentenék a megbetegedéseket, így azokat általános jelleggel nem ajánlják, csak szórványosan.
Lehetőség szerint elkezdik a védőoltások beadását, a szétosztásnál pedig az ÁNTSZ a rendőrség segítségét is kérheti. A terv szerint lehetőség lehet olyan védőoltások beadására, amelyek még a járvány kialakulása előtt készültek, más vírusokat alapul véve. Ennek az a hátránya, hogy mivel nem a járványra specializált oltás, lehet, hogy nem lesz hatékony, a gyártókapacitást viszont leköti. Ezzel ellentétben egy kifejezetten a járványt okozó vírusra fejlesztett vakcina hasznos lehet, ez azonban még nem fog rendelkezésre állni a járvány kezdetekor, és hosszú hónapok alatt tudják csak kifejleszteni. Ezért fontos a vírus terjedésének lassítása.
Ha kész a megfelelő védőoltás, akkor először az egészségügyi dolgozókat oltják be, aztán a rendvédelmi erők tagjait. Ezután jönnek a kritikus infrastruktúrát fenntartók, például az energetikai szektor munkatársai, és végül mindenki más, de közülük is előrébb kerülnek az idősek és gyerekek. A terv azzal számol, hogy előbb vagy utóbb mindenki találkozik a vírussal, ezért kulcsfontosságú egyértelmű tanácsokat adni mindenkinek arról, hogyan védheti meg magát a fertőzéstől. Ez elsősorban a személyi higiéniás tanácsokat jelent, de például a szájmaszkok használatát is ajánlják.
Nem tudnának mindenkit ellátni
A tervezet számításai szerint a hazai egészségügyi ellátó rendszer nem bírna ki egy világméretű járvány okozta túlterhelést, ezért például szükségkórházakat kellene kialakítani, a háziorvosok pedig az otthonaikban keresnék fel a betegeket. A betegek száma meghaladná a fekvőbeteg-ellátás erőforrásainak felső határát, "ebben a szakaszban már nincs mód arra, hogy valamennyi kórházi kezelést igénylő személy ellátásban részesüljön". Ilyenkor a legsúlyosabb esetekre kellene koncentrálni, azokra, akik ellátás nélkül súlyos egészségkárosodást szenvednének el, és törekedni kell arra is, hogy "az indokolt ellátások ápolási időtartama ne haladja meg a szakmailag elfogadható minimális időtartamot".
A krónikus betegeket ellátó és bentlakásos intézetekből minden olyan embert haza kellene küldeni, akiknek biztosított az otthoni elhelyezésük. A látogatókat pedig várhatóan kitiltanák a kórházakból, ami megnövekedett telefonforgalmat eredményezne. A járvány addig nem tapasztalt fizikai és pszichológiai erőfeszítést róna az egészügyi dolgozókra, elképzelhető például, hogy három műszak helyett két nyújtott műszakot kellene bevezetni. Számolni kell azzal is, hogy a dolgozók egy része szintén megbetegszik, hiszen fokozott kockázatnak vannak kitéve. Emiatt őket időben be kell oltani. "Ilyen helyzetekben felértékelődik a civil támogatás jelentősége" - áll a tervezetben. Az egészségügyi ellátásba bevonnák a karitatív és az egyházi szervezetek aktivistáit, orvosi iskolák hallgatóit, rezidenseket.
Az új vírus a bűnözők fantáziáját is beindította
A kínai kormány az új influenzatörzs felbukkanásakor azt ígérte, hogy nem követi el újra azokat a hibákat, amelyeket az egy évtizeddel ezelőtti SARS-járvány idején elkövetett. 2003-ban az Egészségügyi Világszervezet keményen bírálta a kínai vezetést, amiért a 774 halálos áldozatot és 40 milliárd dollárnyi kárt okozó globális járvány kitörésének első heteiben nem működött együtt a szervezettel. Ma már a kínai kormány is elismeri a tíz évvel ezelőtti hozzáállás kudarcát. Akkor a kínai hatóságok minden eszközzel megpróbálták eltitkolni a járvány kitörését, a betegeket rejtegették a WHO munkatársai elől, akik öt hétig be sem juthattak a járvány epicentrumának számító Kuangtung tartományba.
Ehhez képest Kína már most begyűjthette a dicséreteket, a WHO szóvivője példásnak nevezte az együttműködést. A szervezet óránként egyeztet a kínai hatóságokkal, és a WHO különösen nagyra értékeli, hogy a kínai vezetés gyors és pontos információt ad a valós helyzetről.
A SARS-járvány óta Kína sokkal felkészültebben követi az fertőző kórokozók terjedését. Az orvosok naponta 16 ezer jelentést küldenek be átvilágításra a kínai betegségmegelőzési központba, ahol az elemzők minden változást figyelemmel követnek, hogy időben felismerjék egy újabb járvány megjelenését. Azokat az orvosokat, akik nem jelentik a madárinfluenzás megbetegedéseket, azonnal felelősségre vonják - ígérik a kínai hatóságok. Az eddigi H7N9-fertőzéses esetek mindegyike Kína keleti részén fordult elő, a járvány Sanghajban terjed a legnagyobb erővel. Ennek ellenére Kína országos szinten is óvintézkedéseket rendelt el.
Kína ma már azért is tudná nehezen eltitkolni egy-egy járvány megjelenését, mert az interneten pillanatok alatt továbbterjed az információ. A hatóságok ma már jobban ügyelnek az átláthatóságra azok után, hogy az elmúlt évek titkolózásai miatt a kormányzattal szemben elég nagy a bizalmatlanság. A kínaiak egyre erősödő aggodalmát jelzi, hogy az interneten rekordszámban keresnek rá a madárinfluenza szóra, és a H7N9-vírus vezető téma a Weibo nevű kínai mikroblogon is. Az orvosi rendelőket megtöltötték a betegek, akik a legkisebb légúti tünetek mögött is H7N9-fertőzést sejtenek. A pekingi KFC éttermekben pedig halomban állnak az eladatlan csirkeszárnyak.
Sokan saját módszerekkel próbálnak szembeszállni a vírussal. Megrohamozták például a gyógyszertárakat, hogy felvásárolják a hagyományos kínai gyógyszereket, amelyek szerintük felvehetik a harcot a H7N9-vírussal. Így tűnt el a polcokról a lázcsillapító hatással rendelkező festő csülleng nevű gyógynövény. A gyógynövények iránti keresletet Csiangszu tartomány vezetője is felpörgette, miután arra biztatta a szakértőket, hogy vizsgálják meg, a hagyományos kínai gyógymód milyen lehetőségeket ad a H7N9-vírus leküzdésére.
Hosszú listát is közzétettek a gyógynövényekről, amelyek szóba jöhetnek ebben a hadjáratban a ginszengtől és a bambusztól kezdve az édesgyökéren át a medveepeporig. A kínai online boltok alig bírják teljesíteni a rendeléseket. A hatóságok pedig rendeletekben próbálják megakadályozni, hogy a kereskedők felvigyék az árakat. Az ötletelés azonban nem állt meg itt. Egy másik tartományban, Kanszuban elterjedt, hogy az arcmasszázs és az akupunktúra lehet az ellenszere a H7N9-vírusnak.
A gyógyszerek és gyógynövények felhalmozása egyébként a pánik egyik visszatérő megnyilvánulása Kínában. A Washington Post példaként hozta fel a 2011-es fukusimai katasztrófát, amikor a kínaiak tömegesen vásárolták fel az üzletek sókészleteit, mert úgy gondolták, hogy a só mérsékli a sugárzás káros hatásait. A 2003-as SARS-járvány idején pedig az ecet volt a sláger, mert úgy gondolták, hogy hatásos ellenszere lehet a betegségnek.
A lehetséges gyógymódok mellett a kiváltó okok is beindították a kínaiak fantáziáját. Egy kínai katonatiszt például azzal az elmélettel állt elő, hogy biológiai támadással van dolga az országnak, és az amerikai kormányzatot vádolta meg azzal, hogy kifejlesztette a madárinfluenzának ezt az új vírusát. A kínai hatóságok megpróbálják nemcsak a vírusnak, hanem az álhíreknek is az útját állni. Kujcsou tartományban három embert vettek őrizetbe, mert az interneten a madárinfluenzával kapcsolatos álhíreket terjesztettek. A vírus a bűnözőket is megihlette: néhány csaló tanárnak adta ki magát, és tanítási időben felhívta néhány diáknak a szüleit, azt hazudva nekik, hogy a gyerekeiket karanténba zárták, és arra kérte, hogy utaljanak pénzt egy megadott kórházi bankszámlára az orvosi költségekre.




Nem én kiáltok, a föld dübörög - A nemzeti megmaradás programja a földről és a vizekről



termőföld és az édesvíz minőségétől és közösségi birtoklásától kritikusan függ fizikai létünk és jövőbeli megmaradásunk. A 2014-es magyar földmoratórium megszűnésére felelősséggel készülő állam cselekvési lehetőségeiről a Magyar Természetvédők Szövetsége beszélgetett Dr. Tanka Endre professzorral és Molnár Géza kutatóval. [1]
A szabad tőkeáramlás 2014 májusától külföldieket ki nem záró földpiacot követel. Még az adósrabságba szorított államnak is hatékony intézményi eszköztára lehet az önvédelemre, ha a földpolitikai döntéshozók elkötelezettek a nemzeti megmaradás biztosítása mellett. Így a kétmillió hektár állami földtulajdon forgalomképtelen kincstári vagyonná változtatása egy forintjába sem kerülne a költségvetésnek, mint ahogy a nagybirtokrendszert kis- és középüzemi szerkezetté átalakító üzemszabályozás bevezetése sem.
Dr. Tanka Endre professzor, a Károli Gáspár Református Egyetem Agrárjogi és Környezetvédelmi jogi tanszékének vezetője elmondta: 
A földtulajdon esetében a legfontosabb a köztulajdon megtartása és növelése. Egyedül ez biztosíthatja, hogy a termőföld a jövőben megőrizze élelmiszertermelő közfunkcióját és a földhasználat célrendszerét az állam ne szolgáltassa ki a tőke öncélú nyereségigényének. Csak az állami és az önkormányzati földtulajdon képes csökkenteni a népességzuhanást és ellensúlyozni az agrár munkaerő elvándorlását, illetve elöregedését.
A földhasználatban a nagybirtokrendszer nyomasztó túlsúlyát a mezőgazdasági üzemszabályozásról szóló törvény számolhatja fel. Ez az „egyetlen üzem és a kötelező birtokminimum-maximum” elve alapján, 5-10 éven belül a nagyüzemeket arra kényszerítheti, hogy termelési kapacitásuk és földkészletük törvényes mértéket meghaladó részét átadják átalakulásukkal a kis- és középüzemeknek.
A földvédelemben gyökeres fordulatra van szükség, ami főszabállyá teszi a termőföld nem élelmezési célú, művelésből való kivonásának a tilalmát, a területi és övezeti átsorolást az országgyűlésnek közvetlenül felelős, központi közigazgatási szervre bízza, továbbá a földvédelmi járulék és a bírság mértékét a piaci földár többszörösére emeli, amivel a spekulatív tőkét a földtakarékosságra szoríthatja. A rendszer előbbi három elemét a földügyi szakigazgatás célvezérelt, új intézménytípusai működtethetik, a döntéshozók számon kért felelőssége alapján. [2] 
Molnár Géza kutató, a vízkészleteinkkel való felelős gazdálkodásról hozzátette:
A víz a jövő egyik legfontosabb stratégiai kincse. Miért nem tudunk mégsem ésszerűen gazdálkodni vele? A ma embere még mindig egy hibás paradigma csapdájában vergődik. Nem veszi észre, hogy a természettel folytatott háborúja eleve kudarcra ítéltetett. Valamikor azt hittük, hogy legyőzhetjük a természetet és a lecsapolt tavak helyén majd virágzó búzamezőink lesznek. Ezzel szemben azt tapasztalhattuk, hogy ezek a területek hátrányos helyzetű szántókká váltak, ahol csak célzott támogatásokkal lehet fenntartani az alig prosperáló iparszerű gazdálkodást.
Nem vesszük észre, hogy kedvezőtlen adottságok nincsenek, csak a dolgokat és a természeti alakulatokat nem arra használjuk, amikre alkalmasak, amikre valók. Egy tóban halászhatunk, termelhetünk nádat, gyékényt a parti sávban, de nem szánthatjuk biztonsággal a fenekét. Amíg ezen a helyzeten nem tudnunk változtatni, addig az ésszerű vízgazdálkodás nem biztosítható. [3] 
Farkas István a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke aláhúzta, hogy a civil szervezeteknek támogatniuk kell a termőföld és vízkészlet hosszú távú megőrzését biztosító javaslatokat. Éppen ezért javasolta az MTVSZ az alkotmány tavalyi vitájában, hogy az összes természeti erőforrás, beleértve a termőföldet is, hazánkban csak közösségi tulajdonban lehessen. Éppen ezért küzd olyan, a vízkészletet veszélyeztető beruházási ötletek ellen is, mint a Duna-Tisza csatorna vagy a csongrádi vízlépcső. [4] 
Hivatkozások:
[1], [2], [3] Tanka Endre és Molnár Géza könyve a nemzeti megmaradás programjáról, a földről és a vizekről „Nem én kiáltok, a föld dübörög” címmel jelent meg, a Kairosz könyvkiadó gondozásában.
[4] Föld Barátai Európa és a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat tanulmánya az említett beruházásokról itt olvasható.

7 tipp: Mire érdemes figyelni klímavásárlás előtt, milyet, mekkorát?


Ha már semmilyen praktika sem segít, a hőmérséklet az egekben és nem bírjuk tovább a meleget, nem marad más mint a klímavásárlás. Ne rohanjuk be azonban az első szembe eső boltba venni egyet, előtte egy kis utánajárás később sok fejfájástól kímélhet meg minket.
A nyári szezonban mindenhonnan csak a klímahirdetéseket kapjuk, és már egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy meg is vegyenek egyet. Egy klíma esetében azonban a megvétel és a beszerelés csak az egyik költség, utána a villanyszámlát folyamatosan fogjuk fizetni! A másik dolog, amit még az elején érdemes megemlíteni: bízzuk szakemberre. Ne féljünk tőlük tanácsot kérni, és mindenképp velük szereltessük be.
Mit írhatnak egy klímára és mi mit is jelent?
Inverteres igen/nem
Az, hogy egy klíma inverteres azt jelenti, hogy tudja a teljesítményét szabályozni. Miért jó ez nekünk? Van egy szobánk, ahol a belső hőmérséklet mindig változik, és az éppen szobába jutó hőterhelés is. Nekünk van egy 3 kW-is klímánk, de most csak 1 kW teljesítményére lenne szükségünk. Az inverteres klíma minden gond nélkül, az aktuális terheléshez igazítja a működését, és annyit hűt, amennyire szükség van.
Egy nem inverteres ezzel szemben mit csinál? 3 kW helyett csak 1 kW-ra van szükségünk, a teljesítményét nem tudja szabályozni, ezért annyit tesz, hogy háromszor gyorsabban hűti le a szoba levegőjét és kikapcsol. A folytonos ki-be kapcsolgatás lerövidíti a berendezések élettartamát, a folyamatos üzem a leginkább kímélő! A másik hátrány, amely jelentkezik, hogy a berendezések a bekapcsoláskor veszik fel a legtöbb áramot, és a folytonos ki-be kapcsolás szükségtelenül megnöveli a villanyszámlát.
Split klíma, ablak klíma, mobil klíma
A split (magyarul osztott) klíma két részből áll, egy beltéri és egy kültéri egységből. Csúnyán fogalmazva a beltéri egység a „hidegleadó” (elpárologtató) és a légkezelő rész, a külső pedig a „melegleadó” (kondenzátor) és a kompresszor. Ez a felosztás a legelőnyösebb, ugyanis a meleg és zajos részeket a lakáson kívül helyezzük el, a nagyjából zajtalan és hideget adó részt pedig belül.
A mobil klíma, ahogy a neve is mutatja könnyen változtatja a helyét, leggyakrabban görgőkre szerelik és minden probléma nélkül áthúzhatjuk egyik helyiségből a másikba, éppen ahol szükségünk lenne a jelenlétére. A keletkező meleget viszont a lakásból el kell távolítani, ezt pedig legtöbbször egy vastagabb csövön vezethetjük ki. Ennek az a hátránya, hogy egyrészt minden egység, köztük a zajos kompresszor is ott van a szobában, másrészt a belső levegővel kell a hűtenünk a kondenzátort, és ez nekünk veszteségként fog jelentkezni.
Az ablakklíma egy nagyon egyszerű megoldás, hasonlóan egyszerű, mint a mobilklíma csak azzal ellentétben helyhez kötött. Beszereléséhez asztalos vagy ablakos szakemberre lesz szükségünk. A gép előnyei között az szerepel, hogy viszonylag olcsó, van hűtő/fűtő változat és szellőztetésre és alkalmas, ezzel szemben kevéssé dekoratív és eléggé zajos.
Plazmaszűrő, Ion Szűrő, Antibakteriális szűrő, Full HD szűrő és miegymás
Egy modern klímaberendezést már a legkülönbözőbb szűrökkel látnak el, és nem is fogják vissza magukat a gyártók, ha egy jól csengő marketing nevet kell ezeknek adni.
Nem kell a nevektől megijedni, nagyjából hasonló elven működik az összes, és ezek már szükségesek is egy modern klímaberendezésben. A durva porleválasztást általában egy előszűrő végzi, amit mi is kényelmesen ki tudunk takarítani, egyszerűen lemoshatjuk. Ez megakadályozza, hogy a berendezés finomabb alkatrészei hamar eltömődjenek, és túl gyakran kelljen cserélni. (Már ha van ilyen a mi kiszemeltünkben, kérdezzünk vásárlás előtt rá: mosható előszűrő?)
Ezután következnek a finomabb szűrő és tisztító berendezések. Az egészen finom porokat és polleneket valamilyen sűrűbb szűrővel tudják eltávolítani, ezek cserélhető alkatrészek, és legtöbbször valamilyen műszálból készülnek, ilyenek a HEPA szűrők. A baktériumokat és vírusokat lehet semlegesíteni UV fénnyel, elektrosztatikus berendezéssel, aktív szénnel.
Mire figyeljünk itt: Általában más-más szűrő távolítja el a polleneket és vírusokat. (Az elektrosztatikus szűrő mind a kettőt képes) A legjobb, ha van előszűrő, finomszűrő és valamilyen szag/vírusmentesítés is.
Párásítás, szárítás
A legtöbb berendezés nem képes minden levegőkezelési feladatot ellátni, de ha nagyon maximalisták vagyunk, akkor választhatunk olyan gépet, amely a levegő páratartalmát is képes tetszőlegesen szabályozni. Az ember hőérzete nagyban függ a levegő nedvességtartalmától ezért, ha olyan berendezést választunk, ami ezt állandóan optimális szinten tudja tartani, még magasabb lesz a komfortérzetünk. (Egy ilyen csúcskategóriás készülék a Daikin Ururu Sarara) Nem mellékes, hogy ebben az esetben elkerülhető a száj és szem kiszáradása!
Szellőztetés
Ezt már szinte el sem várjuk egy klímaberendezéstől, de ha semmiben nem akarunk csalódni akkor erre is figyelni kell. Az embernek friss levegőre mindig szüksége van, de pontosan akkor, ha már klímaberendezést működtetünk nem érdemes ajtón-ablakon napközben szellőztetni. Ha a klíma meg tudja oldani a szellőztetést, ami lehet akár óranként csak 10 m3 máris sokkal jobban fogjuk érezni magunkat.
Márka, garancia
Egy jobb minőségű és rendes szervizzel rendelkező gépet nagyobb biztonsággal vehetünk meg, a teljesség igénye nélkül: Samsung, LG, Daikin, Toshiba, Hitachi, stb.
Mégis mekkora kell?
Nagyon sok mindentől függ, hogy egy szoba hőterhelése pontosan mekkora. Milyen a tájolása, mennyi üvegfelület van rajta, milyen falak és födém veszi körbe, milyen gépeket üzemeltetünk benne vagy akár az is, hogy mennyi növény van benne.
Sok helyen olvastam már azt az ökölszabályt, hogy 10 m2 -re számoljunk 1 kW-ot. Ez persze egy közelítő becslésnek jó lehet, de legtöbbször kevesebbel is beérhetjük, mindenképp kérdezzük meg a szakembert! Nem baj, ha a klímánk kicsit túl van méretezve, főleg akkor nem ha inverteres, hiszen az tetszőlegesen le tudja szabályozni a teljesítményét annyira, amennyire éppen szükség van. (A nagyobb mérete miatt viszont jöhet bármilyen meleg)
Akkor mire figyeljünk?
  • Split klíma az ajánlott, de attól függően válasszunk mire van helyünk, igényünk és lehetőségünk.
  • Inverteres-e a klíma vagy sem, ha igen akkor kevesebbet fog fogyasztani.
  • Minden szükséges szűrővel el van látva?
  • Párásításra, szárításra, szellőztetésre képes, ha van rá igényünk?
  • Milyenek a garanciális tapasztalatok, rugalmasak, gyakori a meghibásodás, alkatrész utánpótlást könnyű megoldani?
  • Megfelelő a teljesítménye? Ha nem vagyunk biztosak legyen kicsit nagyobb!
  • És végül, a beltéri egység színe megy-e a tapétához


8 veszélyes élelmiszer, ami tele van növényvédő szerrel


Az életben gyakran kell kompromisszumokat kötni - így van ez a növényvédő szerek, más néven peszticidek esetében is. Nyilván mindenki szeretné, ha a családja minél több zöldséget, gyümölcsöt enne, a mérgező anyagokból azonban nem kérünk-írja a Femina.hu.
A növényvédő szerek nagyobb koncentrációban, huzamosabb idő alatt idegrendszeri károsodást és rákot okozhatnak, megzavarhatják az immun- és a hormonrendszert.
Szerencsére a legtöbb ember a veszélyesnél jóval kisebb mennyiségű peszticiddel kerül érintkezésbe, ráadásul vannak olyan módszerek is, melyekkel tovább csökkentheted az étellel, vízzel a szervezetbe jutó káros anyagok mennyiségét. A Femina.hu cikkéből azt is megtudhatja, hogy mely országokból importált zöldségek, illetve gyümölcsök jelenthetnek nagyobb veszélyt az egészségedre nézve.
A táplálkozástudományi szakértők ajánlása szerint naponta minimum öt adag zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztani. Ugyanakkor más szakértők azt állítják, hogy a zöldség- és gyümölcsfélék több mint fele tartalmaz rákkeltő peszticidmaradványokat, valamint körülbelül 40%-ukban a rovarirtó maradványai is kimutathatók. Akkor most egészséges vagy inkább káros a gyümölcs- és zöldségfogyasztás?
Tanulmányok százai igazolják, hogy sok zöldséggel és gyümölccsel nagymértékben csökkentheti a rákos megbetegedések kockázatát. Bár az efféle terményekben valóban lehetnek növényvédőszer-maradványok, azok koncentrációja többnyire jóval kisebb a közegészségügyi hatóságok által megadott biztonsági határértéknél. Emellett pedig mi magunk is sokat tehetünk a káros anyagok ellen.
Néhány hasznos tipp
Táplálkozzon minél változatosabban, mivel így csökkentheti az egyes peszticidekből elfogyasztott mennyiséget. Jó megoldás az is, ha igazoltan organikus módszerekkel termesztett bioterményeket vásárol, melyeket természetes növényvédő szerekkel kezeltek. Ha a boltok polcairól a Biokontroll Kht. tanúsítványával ellátott termékeket emeli le, nem tévedhet nagyot. Emellett ajánlott mindig az idénynek megfelelő, hazai terményt fogyasztani, mivel azok általában kevesebb vegyszermaradványt tartalmaznak, mint az importált, idényen kívüli zöldségek és gyümölcsök. Általában a hazai termények közül is az őstermelői piacokon kaphatók a legbiztonságosabbak.
Nyolc veszélyes zöldség és gyümölcs
A Kanadai Élelmiszer-ellenőrző Hivatal által végzett vizsgálat során a legtöbb peszticidmaradványt az alábbi növényekben találták. A gyümölcsök, zöldségek megnevezése után a származási országok nevét láthatja.
Vegyszerben gazdag növények
  • Paprika - Kanada
  • Narancs - Izrael
  • Szeder - Guatemala
  • Narancs - Új-Zéland
  • Körte - Kolumbia
  • Cukorborsó - Dominikai Köztársaság
  • Málna - Guatemala
  • Paraj - Mexikó

Héjastól vagy hámozva?
Hámozással általában a veszélyes növényvédő szerek nagyobb részétől megszabadulhat. A baj csak az, hogy a zöldségek és a gyümölcsök rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalmának jelentős hányada szintén az ehető héjban és annak közelében található.
Ezért, ha a héj nincs beviaszozva, inkább hagyja a gyümölcsön. A viaszos héjat azonban mindig távolítsa el! A viasz ugyan ártalmatlan, viszont nem engedi lemosni a vegyszereket. A saláta és a káposzta külső leveleit is dobja el, mivel ezek tartalmazzák a legtöbb peszticidet. Az olyan gyümölcsöket, mint a banán, a narancs vagy a dinnye, úgyis héjuk nélkül fogyasztja, így ezekkel nem valószínű, hogy sok ártalmas anyagot viszel a szervezetébe.
A zöldségek és a gyümölcsök alapos lemosásával a káros növényvédő szerek jelentős részétől megszabadulhat. A terményeket folyó víz alatt mossa meg, és jó erősen dörzsölje le. Van néhány olyan növény is - eper, málna, paraj -, melynek nincs se héja, se külső levele, így a peszticidek közvetlenül a sejtjeikbe kerülnek. Ilyenkor a mosás sem segít, ezeket célszerűbb megbízható helyről, őstermelőtől beszerezni.
Forrás: femina.hu


Eltűnhetnek hazánkból a fecskék 2020-ra


A Magyarországon nyarukat töltő fecskék létszáma évről évre folyamatosan csökken nemcsak a becslések szerint, hanem már szemmel is látható a változás. Számos oka van ennek, például a környezetszennyezés, meggondolatlan hulladékkezelés, és az emberi mentalitás.
A molnárfecskék egyedszáma 65 százalékkal, a füsti fecskéké 44 százalékkal, a partifecskéké pedig 30 százalékkal csökkent 10 év alatt Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Monitoring Központjának adatai nem csak az éppen aktuális év változását mutatják, hanem folyamatos állománycsökkenési tendenciát mutatnak ki. Ha ez a tendencia folytatódik, 2020-ra a fecskeállomány teljesen eltűnhet Magyarországról.
Eltűnhetnek a fecskék hazánkból - Egyik fecskefajt sem kerüli el a pusztulás
Az utóbbi években készült adatokból már lehetett sejteni, hogy gond van a fecskékkel, de az MME által elkészített elemzés a szakembereket is meglepte. Az elemzés alapján csökken a három vizsgált fecskefaj, a partifecske, a molnárfecske és a füstifecske állománya. A fecskék pusztulásához nagymértékben hozzájárult a 2007. és 2008. szeptember közepén beköszöntő rendkívül hidegidőjárás.
Az MME felhívja a figyelmet arra, hogy a fajok eltűnése és a biodiverzitás csökkenése nem csak az egyes állatfajokra, hanem az emberekre is hatással van. A fecskék eltűnése a Magyarországon és a globálisan is megfigyelhető változások hírnöke. Ezek közé a változások közé sorolhatjuk a klímaváltozás miatt kialakult és egyre növekvő számban jelentkező szélsőséges időjárási helyzeteket, aszályokat, tomboló viharokat, özönvízszerű csapadékot, árvizeket és földcsuszamlásokat, amelyek balesetveszélyt, hatalmas mezőgazdasági károkat valamint időszakos ellátási problémákat okoznak.
A környezetszennyezés leginkább a városban élő molnárfecskéket érinti, viszont a vidékies környezetben élő füsti fecskék száma azért csökken, mert az elmúlt évtizedekben összeomlott az intézményes és a háztáji állattartás is. 
A legnagyobb gond viszont az, hogy az emberek városon és vidéken sem tolerálják a fecskéket: leverik a fecskefészkeket, az épületek eresze alá pedig tüskesort szerelnek, hogy ne telepedhessenek meg újra a madarak. 
Eltűnhetnek a fecskék hazánkból - Megöli a szemét a fecskefiókákat
Ahonnan a fecskéknek mindenképpen menniük kell, ott a fészkelőhely-vesztés kiegyensúlyozható azzal, hogy az épületek közelébe mesterséges molnárfecske-telepet helyeznek ki – hívja fel a figyelmet az MME. A füsti fecskék fészke mellé szerelt nejlonszatyor-riasztó sem tesz jót a madaraknak, erre a Hortobágyon találtak példát. A klímaváltozás, élőhely-átalakítás, környezetszennyezés és a szándékos emberi pusztítás mellett a felelőtlen hulladékkezelés is nagyon káros a fecskékre nézve. Előfordult pár olyan eset, mikor egy molnárfecske-fióka a fészekanyag sarába került bálazsinór miatt megfulladt, ugyanis az a nyakára tekeredett.
Ha fecskepelenkát, műfészket és fészekalapot helyezünk a ház falára, azzal hozzájárulhatunk a fecskeállomány csökkenés akadályozásához. Mivel a települések egyre jobban beépülnek és betonnal, aszfalttal illetve járólapokkal burkolnak mindent, emiatt a fecskék nem találnak fészekrakáshoz szükséges sarat. Ezért az MME a mesterséges sárgyűjtő helyek létesítésére hívja fel a figyelmet.
Az emberek és a fecskék - főleg a füsti és a molnárfecske - évszázadok óta együtt élnek a településeken. Ezért a fecskék állománycsökkenésének hátterében álló klíma- és élőhely-változási környezetszennyezések az emberekre közvetetten vagy közvetlenül is kihatnak – vonja le a következtetést az MME a kutatási eredményekből.
Szerző: Kucsma Vivien


A GM-élelmiszer rákot okoz és pont


Jean-Paul Jaud francia dokumentumfilmesre nagy hatással lehetett Michael Moore, a Kóla, puska, sültkrumpli és a Fahrenheit 9/11 készítője. Legalábbis Kísérleti egerek vagyunk? című dokumentumfilmje alapján mindenképp. Jaud is valami nagyot akar mondani és száz százalékig meg van győződve az igazáról. Az ellenkező véleményeket nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagyja, vagy csak minimális teret enged nekik. Persze ettől még simán lehet, hogy igaza van, csak így nehezebb hinni neki.
Jaud állítása a következő: a génmódosított élelmiszereket és a nukleáris energiát mélyre ható egészségügyi, környezeti hatástanulmányok nélkül kezdtük el használni. Szerinte mára kiderült, hogy mindkettő visszafordíthatatlan betegségeket okoz, felbecsülhetetlen, hányan haltak és halnak meg például rákban ezek miatt. Így joggal állíthatjuk, hogy mindannyian kísérleti egerek vagyunk.
A film keretét egy tudományos kísérlet adja, melyet Gilles-Eric Seralini, a Caeni Egyetem munkatársa végzett a kutatócsoportjával. A professzor Jaud szerint bebizonyította, hogy a genetikailag módosított kukorica, és a Roundup gyomirtó (a világon ezt használják a legnagyobb mennyiségben) hatására alakultak ki óriási daganatok a patkányokban. Szerinte a kísérlet azért hitelesebb a többinél, mert sokkal tovább tartott, nem 90 napos ciklusokat vizsgáltak, hanem az állatok teljes élethosszát. Az eredmények megdöbbentőek: a hím patkányok fele, a nőstények 70 százaléka idő előtt pusztult el. Jaud végig követte a kísérletet kamerájával, úgyhogy, aki nem bírja a szenvedő állatok látványát, a testméretük negyedének-ötödének megfelelő daganattal, semmiképpen ne nézze meg a filmet.
A gond csak az, hogy a filmben nem esik szó arról, hogy azok a patkányok is rákosak lettek, amelyek nem kaptak a génmódosított kukoricából és a rovarirtóból. Azt sem említik, hogy az eljárás hitelességét többen bírálták, például az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal. Az is kimaradt, hogy más, a Roundup gyomirtóval végzett kísérletek más eredményt hoztak. (A génkezelt élelmiszerekről és a Seralini-kísérlet részleteiről ebben a cikkben olvashat.) Ez persze nem jelenti azt, hogy Jaudnak nem lehet igaza, csak annyit, hogy a filmjében finoman szólva is elfogult az egyik oldallal.
Ez az elfogultság részben érthető: Jaud, aki a Canal+ csatorna egyik alapítója, akkor fordult a környezetvédelem és az egészséges táplálkozás felé, amikor rákbeteg lett. Állítása szerint orvosai azt mondták neki, hogy a betegsége az ételek miatt van. „Elgondolkoztam rajta, hogy ha én rákos lettem attól az élelmiszertől, amit fogyasztottam, milyen hatással lehetnek ezek a kemikáliák egy kisgyermek szervezetére?” - mondja a kezdetekről. Azóta szinte csak ebben a témában forgat. Korábbi filmjei, A Vigyázat ehető! - a francia bioforradalom, a Severn, gyermekeink hangja is a környezetszennyezéssel, a környezettudatossággal és az egészséges táplálkozással foglalkoznak.
Az elfogultság mellett a film másik hibája, hogy képtelen rendet vágni a rengeteg történetszál, megszólaló és esemény között. Egyszerre foglalkozik a csernobili atomkatasztrófa áldozataival, a fukusimai tragédia túlélőivel és következményeivel, egy Seralini professzor ellen indított perrel, a francia gazdálkodók helyzetével, az afrikai biogazdálkodás oktatásával és így tovább. Közel két órába annyi sztorit, helyszínt és embert sűrít, hogy a néző időről időre elveszti a fonalat.
Jean-Paul Jaud ugyanakkor messze nem olyan nárcisztikus, mint Michael Moore. Nem szerepel a filmben és dicséretes visszafogottsággal mutatja be a legtragikusabb jeleneteket is. Ilyenből pedig akad bőven: látunk dokkmunkásokat, akik azt állítják, hogy a Dél-Amerikából érkező génmódosított és rovarirtóval kezelt élelmiszerek miatt betegednek meg sorra, francia gazdát, aki három hónappal a halála előtt nyilatkozik arról, hogy az általa éveken át használt növényvédő szerek miatt lett rákos. Látjuk a fukusimai túlélőket, akik nem hajlandóak elköltözni a fertőzött zónából, mert ott van mindenük, amiért egész életükben dolgoztak. De azt már nem engedik meg, hogy az unokáik meglátogassák őket a zónában.
A GM-vita nem dőlt el, sőt, valószínűleg még csak az elején járunk. Jean-Paul Jaud filmje egy elem, a könyvek, cikkek, előadások, tüntetések, perek sorában. Egy dologban biztosan igaza van: mindenkinek joga van a lehető legtöbb információhoz jutni a témában.
A filmet a Francia Filmtavaszon láttuk, csütörtöktől vetítik a magyar mozikban.
(További fotók és a film előzetese itt tekinthető meg:http://index.hu/kultur/cinematrix/2013/04/23/a_gm-elelmiszer_rakot_okoz_es_pont/)
Szerző: Matalin Dóra



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése