2019. augusztus 13., kedd

Út a jövőbe V.























Út a jövőbe V.



Egyes zöldségek még betakarítás után is élnek




b_200_200_16777215_00___images_watermarks_vegetable_janet.jpgEgy új kutatás eredményei szerint a gyümölcsök és zöldségek egy része a leszedés, betakarítás után is rendelkezik egyfajta cirkadián ritmussal, vagyis biokémiai folyamataiban alkalmazkodik a különböző napszakokhoz, bizonyos szempontból tehát még a boltok polcain is „életben van”.
A Rice Egyetem kutatói szerint a káposzta, a fejessaláta, a spenót, a cukkini, az édesburgonya, a sárgarépa és a feketeáfonya még egy héttel a begyűjtés után is reagál a nappal és az éjszaka váltakozására, és az esetleges „ragadozók” ellen is képes megvédeni magát biokémiai folyamatainak szabályozása révén.
A cirkadián vagy biológiai óra a növényekben egyrészt az évszakokhoz való alkalmazkodást, másrészt a napszakok követését végzi, és ezekhez igazítja az organizmus belső folyamatait. A napszakok követésének egyik fontos velejárójaként ez a belső ritmus jelentős szerepet játszik a növények legfőbb ellenségei, az őket fogyasztó rovarok elleni harcban is. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot arról van szó, hogy a növények tudják, hogy a rájuk veszélyes rovarok mikor aktívak, így előre felvértezik magukat az apró vadászok ellen.
A kutatók már korábban is tisztában voltak azzal, hogy a növénybiológiai vizsgálatokban gyakran tanulmányozott lúdfű a rovarok elleni védekezést a glükozinolát nevű, kén- és nitrogéntartalmú vegyületcsoport termelésének fokozása révén viszi véghez. A vizsgálatok alapján az is hamar világossá vált, hogy a vegyületek aktuális mennyisége a cirkadián ritmushoz, és ezzel a rovarok aktivitásához igazodik. Glükozinolátokat a keresztesvirágúak rendjének számos képviselője termel, többek közt a káposztafélék is, így a kutatók azt kezdték vizsgálni, hogy a növények már leszedett, ehető részeiben is megfigyelhető-e valamilyen hasonló védekezési folyamat.
Janet Braam és kollégái a zöldségesnél vett káposzta leveleiből három centiméter átmérőjű korongokat vágtak ki, majd a darabokat három napon át felváltva 12 órás nappali fénynek, majd 12 órás sötétségnek tették ki, újfajta cirkadián ritmusra „idomítva” a leveleket. A glükozinolátok szintjét négyóránként mérték, és a három napos átállást követően hasonló napi ciklusokra idomított U betűs aranybagoly lepkék (Trichopliusia ni) hernyóit eresztették a levelekre. Azok a levelek, amelyek biológiai óráját a hernyók életritmusának megfelelően állították be, viszonylag kevés kárt szenvedtek, azok viszont, amelyek pont ellentétes ritmust tanultak meg, vagyis a hernyók „nappalai” idején éjszakai anyagcserével működtek, hússzor több szövetet vesztettek el.
A kutatók ezt követően más zöldségeket és gyümölcsöket is hasonló teszteknek vetettek alá, és mint kiderült, az életritmusok összehangolását követően a fejessaláta, a spenót, a cukkini, az édesburgonya, a sárgarépa és a feketeáfonya is hatékony volt a hernyók elleni védekezésben. Ez azért is érdekes eredmény, mert a felsorolt fajok nem termelnek glükozinolátokat, tehát valamilyen másfajta módszerrel óvják meg magukat a kártevők ellen.
Braam és kollégái a kutatás következő fázisában azt szeretnék kideríteni, hogy milyen más vegyületek állnak a cirkadián óra szabályozása alatt a már betakarított zöldségekben és gyümölcsökben. A szakértők úgy vélik, hogy a folyamatok alaposabb megismerése és kiaknázása révén talán vegyszermentes megoldásokat lehet találni ezen élelmiszerek tartósítására. Jelenleg a betakarított zöldségek és gyümölcsök közel harminc százalékát ki kell dobni mielőtt felhasználásra kerülnének, jelentős részben a különféle kártevők miatt, mondják a kutatók, így bármilyen új tartósítási megoldás rengeteget számíthat.




A papírnál ezerszer vékonyabb akkumulátorokat készítenek, kit érdekel?




Az akkumulátorok igazán nem nevezhetőek környezetbarát eszközöknek. Azonban készült már „zöld” energiatároló is.
Egészen meglepő alapanyagot választottak a marylandi Nanocenter kutatói legújabb akkumulátorukhoz: fa alapanyaggal, pontosabban farosttal készítették el az energiatárolót.
Állítólag tartós, és ami a lényeg: több százszor újratölthető. Mindez része egy projektnek, amelyben a papírnál ezerszer vékonyabb akkumulátorokat készítenek.
A farost alapanyagot ónnal vonják be, és a mai akkumulátorokban elterjedt lítium helyett nátriumot használnak.
A farostok elég rugalmasak ahhoz, hogy az ilyesfajta nátrium-ion alapú akkumulátorok akár 400 töltési ciklust is kibírjanak, ami rekord a nanoelemek világában.


Szabad-e, érdemes-e kenyeret ennünk?




A teljes kiőrlésű liszt egészséges! Vagy tévedünk? A gabonafélék fogyasztásának veszélyeire már évek óta figyelmeztetnek egyes kutatók, kiemelve a glutén és lektin túlzott bevitelének negatív hatásait.
A mai búzafélék már nem azok, amit őseink is fogyasztottak. A nemesítések következtében a WGA lektin (a gabonafélék önvédelmi mechanizmusa a rovarok és gombák ellen) és a glutén (összeragasztó képessége tartja egyben a kenyeret) koncentrációja is nagy mértékben megnövekedett a növényekben.
Mindkét fehérje beleavatkozik a bélflóra megfelelő működésébe és így csökkenti a tápanyagok megfelelő felszívódását, aminek következtében az immunrendszer gyengül és súlyos betegségek kialakulásához vezethet. Dr. Mercola orvos – szakíró szerint az embereknek, csak előnyük származhat abból, ha étrendjükből elhagyják a teljes kiőrlésű gabonát illetve a búzaféléket.
Tartalom:
Szabad-e, érdemes-e kenyeret ennünk?
Sokáig hittük, hogy a kenyér akkor jó, ha szép fehér. Azután azt, hogy a teljes kiőrlésű liszt az igazi. Most ahhoz kell hozzászoknunk, hogy nem eszünk kenyeret? Talán nem, de érdemes alaposan átböngészni az ételek címkéit, és kerülni azokat, amelyek glutént tartalmaznak.
Egyes kutatók már régóta figyelmeztetnek a gabonafélék fogyasztásának veszélyeire és olyan ételek fogyasztásának mellőzésére, amelyek egészséges táplálékként élnek a köztudatban. Ilyen például a teljes kiőrlésű gabona és csíráztatott változatai. Bizonyos betegségek felelősének tipikusan a glutént (vagy más néven sikért) tartják, amely egyfajta, leginkább a búzában, az árpában és a rozsban megtalálható fehérje.
Miért károsodik a vékonybél?
Ha a szervezet képtelen megemészteni ezt a fehérjét, akkor glutén- vagy lisztérzékenység (coeliakia, más néven sprue) jelentkezik, amely a szervezetben jelentkező búza- vagy glutén intoleranciát jelenti.
Az emésztetlen glutén arra készteti az immunrendszert, hogy az megtámadja a vékonybél falát, így olyan tüneteket idéz elő, mint például hasmenés vagy székrekedés, hányinger és hasüregi fájdalom. Növekszik a széklet zsírtartalma, és az idők során folyamatos támadásnak kitett vékonybél egyre inkább károsodik. Mind kevésbé lesz alkalmas arra, hogy felszívja a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat, például a vasat és a kalciumot. Mindez idült táplálkozási hiánybetegséghez, előbb-utóbb vérszegénységhez, csontritkuláshoz és további egészségi problémákhoz vezet. Sajnos azonban ez csak egyetlen probléma, amelyet a búzafélék fogyasztása idézhet elő – és korántsem a legutolsó. A fő bűnösmegtisztelő címét” egyes kutatók szerint a búzafélékben található lektin érdemli ki.
A romboló lektinek
A lektin a búzacsíra agglutininek egy fajtája (WGA), glikoprotein, vagyis egy fehérjefajta. Az egyre nagyobb fehérjemennyiség elérése céljából a búzaféléket évtizedek óta nemesítik, aminek végül az lett az eredménye, hogy a WGA lektin koncentrációja is megnövekedett arányban van jelen a növényekben. A búzafélék önvédelmi mechanizmusaként szolgáló lektin védelmet nyújt a növény természetes ellenségei, a gombák és a rovarok ellen. A lektinnek nagy az ellenálló képessége, emellett könnyedén behatol a test különféle szöveteibe, beleavatkozik egyes élettani folyamatokba és a tápanyagok felszívódását gátló (antinutritív) módon működik.
A csíráztatás, az erjesztés vagy az emésztés általában segít, hogy az antinutritív anyagok negatív és káros hatásai bizonyos mértékben csökkenjenek. Erre példa a szója erjesztése, ami rengeteg káros tulajdonságot semlegesít. A lektinek azonban teljes mértékben ellenállnak az ilyen jellegű folyamatoknak. Ebből adódik, hogy a lektinek az egészségesnek kikiáltott kenyerekben is jelen vannak, és a legnagyobb arányban sajnos éppen a teljes kiőrlésű készítményekben találhatók meg.
Dr. Del Thiessen amerikai professzor véleménye erről dióhéjban a következő:A lektinek, amelyek széles körben elterjedtek a növények birodalmában, úgy is azonosíthatók, mint az élelmiszerek fő anti-tápanyagai. A gabonaszemekben található lektin a WGA, vagyis a búzacsíra agglutinin. Beavatkozik a test emésztési és felszívódási mechanizmusaiba, megbontja a baktériumflóra egyensúlyát, bizonyítottan problémákat okoz a belek normális anyagcseréjében. Az emberi szervezetre gyakorolt lehetséges romboló hatása óriási.”
A szívós ellenfél
A WGA lektinek tehát nagymértékben felelősek a búzafélék okozta rengeteg mellékhatásért, és legnagyobb mértékben a teljes kiőrlésű gabonák tartalmazzák őket. A WGA lektin egyedülálló abban, hogy a test szöveteinek nagy részében közvetlen károsodást képes okozni anélkül, hogy ehhez szükség volna az érintett személynek bármiféle genetikus hajlamára. Ez a körülmény azt is megmagyarázza, hogy a krónikus gyulladást okozó betegségek megnövekedett száma miért a búzaféléket fogyasztó népekre jellemző.
A WGA lektin kivételesen erős és szívós ellenfél: ugyanazok a diszulfid alkotóelemek (vagyis kettős kötésű kénvegyületek) alkotják, amelyek a vulkanizált gumit és az emberi hajat olyan erőssé, rugalmassá és tartóssá teszik. Akárcsak a mesterséges, rovarok ellen használt növényvédő szerek, a lektinek is rendkívül kicsik, ellenállók, felhalmozódnak a szervezetben, és a szövetekbe behatolva megzavarják a normális élettani folyamatokat.
A búzalektin és „bűntársai”
A WGA lektin akár már rendkívül kis koncentrációban is serkenti a gyulladást okozó kémiai mediátorok képződését, emellett patkányokon elvégzett kutatások bizonyították, hogy elsorvasztja a csecsemőmirigyet. Befolyásolja a génekben rejlő információ tartalmát, és megzavarja a belső elválasztású mirigyek működését.
Dr. Mercola, neves amerikai orvos szakíró szerint a lektinek jelenléte további kockázatokat is magában hordoz. Az immunrendszerre ható jelentős veszély, hogy a WGA lektin összekapcsolhatja és aktiválhatja a fehérvérsejteket. Hatással van az idegrendszerre is, mivel a WGA lektin képes keresztüljutni a vér-agy gáton, majd a mielinhüvelyhez (az idegrostjainkat körülvevő többrétű anyag) csatlakozik. Képes az idegsejtek növekedési faktorainak blokkolására, így beavatkozik egyes idegsejtek növekedésébe, kijavításába és túlélésébe. Mérgező hatású a sejtekre, mivel a WGA lektin elindíthatja a programozott sejthalál folyamatát.
További kutatások bizonyítják, hogy a WGA lektin káros hatással van a gyomor és a bél működésére, emellett bizonyos vírusokhoz való hasonlóságot is mutat. Képes arra, hogy a bélfal sejtmembránjain keresztülhatolva „belépjen” a szervezetbe. Ha a nyálkahártya bizonyos gyógyszerek – például aszpirin, ibuprofen – szedése következtében károsodott, valamint ha vírus-, illetve baktériumfertőzés áll fenn, ez a lektin még több bajt okozhat. Fontos szem előtt tartani azt is, hogy a lektinek nem csak a búzában találhatók meg – a pázsitfűfélék családjának minden további faja (rizs, árpa, búza, tönkölybúza, zab) is nagy mennyiségben tartalmazza őket.
A glutén nemcsak a kenyeret, hanem a beleket is összeragasztja
Mint említettük, a lisztérzékenység akkor jelentkezik, ha a test nem képes megemészteni a glutént. A Chicagói Egyetem hasi megbetegedésekkel foglalkozó központjának statisztikái szerint az Egyesült Államokban átlagosan minden 133. ember szenved ettől az emésztési rendellenességtől. Korábbi tanulmányok azt is kimutatták, hogy a nagyobb kockázatnak kitett népességek esetében ez a szám akár 1:33 is lehet.
A glutén szó a ragasztó latin megfelelőjéből ered, ugyanis a glutén összeragasztó képessége tartja egyben a kenyereket és a süteményeket. De ugyanez a tulajdonság okozza a tápanyagok felszívódásának sikertelenségét, és ez nemcsak az adott élelmiszerre, hanem az ugyanazon étkezés alkalmával elfogyasztott minden ételre is ilyen hatással van.
Ennek eredménye” egy összeragadt, székrekedést okozó képződmény a belekben, nem pedig tápanyagokban dús, könnyen megemésztett étel. A megemésztetlen glutén az immunrendszert a későbbiekben a vékonybél megtámadására készteti, és eközben különböző kellemetlen tüneteket okoz. A legyengített vékonybélen keresztül végül nem szívódik fel tápanyag, így különböző egészségi problémák (vérszegénység, csontritkulás stb.) jelennek meg.
A mai búzafélék mások!
A lisztérzékenységben szenvedő betegek számának gyors növekedése és a glutén intolerancia enyhébb formái azonban nem igazán meglepőek, ha belegondolunk: napjainkban olyan étrend terjedt el, amely nagyrészt gabonából származó szénhidrátok fogyasztását írja elő. Meg kell azonban jegyezni, hogy a napjainkban fogyasztott búzafélék egészen mások, mint azok, amelyeket elődeink fogyasztottak. A hibridizáció következtében a búzában található glutén mennyisége igencsak megnövekedett.
A 19. századig bevett szokás volt, hogy a búzát más gabonafélékkel, babbal vagy csonthéjasokkal keverték össze, kizárólag búzát csak az utóbbi 200 évben őrölnek a malmok finomlisztté. Az ebből következő magas gluténtartalmú, finomított gabonán alapuló étrend – amelyet legtöbbünk a gyerekkorunk óta természetesnek vesz – egyszerűen nem volt része az előző generációk étrendjének.
A lisztérzékenység gyakran évekig észrevétlen maradhat, mivel a tünetek nem mindig a betegség kialakulásával egy időben jelennek meg, ez a tény pedig további szövődményeket okozhat. Korábban a lisztérzékenység ritka betegségnek számított, így még ma is gyakran előfordul, hogy nem ismerik fel, illetve félrediagnosztizálják – például laktózérzékenységként.
Jól járnánk a búzafélék mellőzésével
Ha valaki lisztérzékenységben szenved – amit egy vérvétellel biztosan meg lehet állapítani –, a további károsodás elkerülése céljából elengedhetetlen, hogy megakadályozza a glutén bejutását a szervezetébe. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a glutén benne lehet bizonyos élelmiszerekben anélkül, hogy tudnánk. Ilyenek lehetnek: levesek, szójaszószok, édességek, hidegkonyhai készítmények, különböző, alacsony zsírtartalmú készítmények. Fogyasztás előtt tehát minden esetben ellenőrizni kell az ételek címkéjét. Érdemes odafigyelni még a maláta, a keményítő, a hidrolizált és texturált növényi fehérjék, a természetes fűszerek fogyasztására is, sőt egyes gyógyszerek, ecetfajták és alkoholfélék is tartalmazhatnak glutént.
Dr. Mercola véleménye szerint az emberek 75-80%-ának csak előnye származna abból, ha az étrendjéből teljes mértékben elhagyná a búzaféléket, beleértve a teljes kiőrlésű gabonát is. Ez abban az esetben is igaz, ha nem szenvednek lisztérzékenységben. A korábban felsorolt problémák mellett ugyanis a lektin és a glutén a szervezetben gyorsan cukorrá bomlik, ami az inzulinszint emelkedését okozza. A magas inzulinszint pedig olyan problémákhoz vezethet, mint a túlsúly, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a rák. Rengeteg búzamentes recepttel találkozhatunk, de alternatívát nyújthat például a kókuszliszt használata is.
(Forrás: The Critical Role of Wheat in Human Disease, angolból fordította: Németh Boglárka)
(Forrás: natursziget.com) - a cikkre PMZsu és Bakos Veronika hívták fel a figyelmünket
További oldalak:




Járjon pénz csak azért, mert élünk?




Szerte Európában hódít a garantált, feltétel nélküli alapjövedelem mozgalma, Magyarországon is évek óta egyre több támogatót szerzett a kezdeményezés: járjon pénz alanyi jogon, munka nélkül. Az elsőre kissé meghökkentő ötlet nem teljesen kivitelezhetetlen, a részleteken múlik minden. Amilyen formában azonban megvalósítható, úgy nem lenne sok értelme. Hívei a szegénység és a munkanélküliség végső megoldásaként tekintenek rá, ellenzői szerint elnyomja a nőket, igazságtalan és lustává tesz.
Mit szólna hozzá, ha ezentúl nem kellene dolgoznia, mégis minden hónapban keresne annyit, hogy megélhet belőle? -  a kérdés nem egy új átverős álláshirdetés, hanem a Nyugat-Európában is rendkívül népszerű, és Magyarországon is egyre terjedő újbalos slágertéma, az alapjövedelem híveinek komoly felvetése.
A közösségi oldalakon, vírusvideókban, körlevelekben, aláírásgyűjtő íveken terjedő elképzelésnek számos támogatója van világszerte, és noha egységes koncepcióról korai lenne beszélni, a mozgalom gyökere mindenhol ugyanaz: járjon pénz alanyi jogon.
Hitviták kereszttüzében
Maga a gondolat nem új, az elmúlt kétszáz évben különböző neveken már számtalanszor felmerült, az Egyesült Államokban a 70-es évek elején volt különösen népszerű, az Európai Unióban pedig - különösen Németországban - a közéleti viták egyik meghatározó témája lett az utóbbi években.
A garantált alapjárandóság, az emberi méltóság elvehetetlen jogán mindenkit megillet! Ezt az egyértelmű tény összefüggést, nem lehet nem megérteni” - írják az egyik fórumon, ahol a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséért kampányolnak. A kérdés, hogy az emberi méltóság pontosan mire jogosít fel, miért osszon pénzt az állam függetlenül attól, hogy valaki dolgozik-e vagy sem, rászorul-e, vagy jómódban él, pályakezdő, vagy nyugdíjas - mindez messzire vezet.
A háttérben ideológiai viták állnak: ki mit gondol az állam szerepéről, mit tekintünk igazságosnak, hogyan határozzuk meg a méltányosság és az egyenlőség fogalmát. Ha fel is tesszük, hogy a magyar lakosság gazdasági gondolkodástól nem áll távol a jóléti állam koncepciója, az alapjövedelem intézménye pedig jól illeszkedik ehhez az alapálláshoz, még akkor is marad egy komoly kérdés.
Mégis miből?
Erre persze rögtön vissza is kérdezhetnénk: mit miből? Nagyjából ugyanis ahány alapjövedelem hívő van a világon, csaknem annyi különböző koncepció kering, egyes verziói szinte biztosan megvalósíthatatlanok és államcsődhöz vezetnének, más megoldások pedig minden gond nélkül kivitelezhetők, de nem hoznának érezhető változást.
Általánosságban tehát nehéz lenne bármit is számolni, az alapjövedelem definíciója önmagában nem tartalmazza, hogy annak elégségesnek kellene lennie az alapvető szükségletek kielégítésére, lehet több, vagy kevesebb annál. Az sem feltétel, hogy az alapjövedelemnek a meglévő szociális ellátórendszerbe kellene lépnie, vagy azt kellene felszámolnia. A különböző ötletekben az egyetlen közös pont, hogy kellene egy olyan, rendszeres állami, általános juttatás, amely nem kötődik munkához, alanyi jogon jár.
Ami tuti csőd
Vegyünk egy konkrét példát. Az egyik magyarországi változat 120 ezer forintot adna minden embernek, a német Werner Götz-féle alapjövedelem-modell alapán pedig azt mondják, ennek finanszírozását a fogyasztási adók megemeléséből kellene előteremteni, miközben a munkát terhelő adókat teljesen meg kell szüntetni. (Emögött gyakran az az érvelés áll, hogy az emberi munka a rárakódó adtóterhek miatt versenyhátrányba kerül a gépesített technológiákkal szemben, ezt a hátrányt pedig úgy lehet ledolgozni, ha az emberi munka után nem kell adózni.)
9,9 millió magyarral számolva ez 1188 milliárd forintos állami kiadást jelentene havonta, éves szinten pedig 14 256 milliárdos kiadást, 340 milliárddal többet, mint amennyit 2012-ben az államkasszából a közöskassza.hu adatai szerint összesen költöttünk. Ha mindezek mellé még a munkát terhelő, a költségvetésnek tavaly 2916 milliárdos bevételt jelentő adókat és járulékokat is megszüntetjük - mint ahogyan azt a koncepció hívei követelenék - az összességében azt jelenti, hogy gazdaságpolitikai újításunkkal sikerült egy 17 172 milliárd forintos lyukat ütni a büdzsén. Ez durván egy a GDP 60 százalékát jelentő kiigazítási igényt jelent, egy ekkora rést nagyjából egy hússzor akkora csomaggal kellene betömni, mint amekkora a három Matolcsy-csomag volt tavaly összesen.
A szegényeknek fájna a legjobban
A már így is rekordmagas, és a boltosokat csalásra csábító 27 százalékos áfa és magas jövedéki adókulcsok mellett is csak 3889 milliárd jött be tavaly összesen fogyasztási adókból, 150 százalékos áfakulcs sem lenne elég, hogy a havi 120 ezres alapjövedelmet kompenzálja. De hiába gondolkodunk akár a vagyoni típusú adók emelésén, akár a cégek nagyobb sarcolásán, nem nehéz belátni, az ötlet ebben a formában több kárt okozna, mint hasznot. A megugró infláció a szegényeket sújtaná a legjobban, miközben az ország versenyképessége is drámaian romlana, már ha nem jelentene azonnali gazdasági összeomlást.
Nem sokkal csábítóbb az alapjövedelem-hívők másik ágának elképzelése sem, akik a fogyasztási adók helyett nagyobb részt inkább a munkát terhelő adókat növelnénk, főleg a magasabb jövedelműek kárára. Egyre kevesebben tartanának el egyre többeket, és minél kevesebben dolgoznak, annál magasabb adókat kellene pakolni az egyre kevesebb munkásra, egy idő után nem maradna senki, aki adózott munkát vállal, vagy olyan, aki adózott munkást foglalkoztat az országban - tehát megint csak eljutnák a totális csődhöz.
Segély helyett
Ilyen magas alapjövedelmet bevezetni úgy, hogy mindeközben a meglévő szociális ellátórendszerhez nem nyúlunk, a gyakolatban kivitelezhetetlen, nem véletlen, hogy az alapjövedelem realistább javaslatai nem is erről szólnak. Egyes elképzelések szerint az alapjövedelem lényegéhez tartozik, hogy az nagymértékben leváltaná a jelenlegi szociális ellátórendszert, nem járna többé sem segély, sem öregségi nyugdíj, mindenki havonta megkapná a fix juttatást és egyénileg gazdálkodna vele.
Akik emellett érvelnek, azt mondják, ha mérlegelés nélkül, mindenkinek kiutalnák a havi pénzét, drámaian lecsökkenne a bürokrácia, és a pénzeket elosztó közvetítőrendszer, csökkennének az adminisztrációs költségek, nem lenne szükség állandó igazolásokra, sorban állásokra és papírokra ahhoz, hogy valaki az államtól juttatást kapjon. Megszűnne ezen kívül a segélyek megbélyegző jellege is, senki nem érezné magát a társadalom peremén csak azért, mert segítségre szorul, hiszen a pénz mindenkinek jár. Ráadásul a rendszer így nem lenne finanszírozhatatlan sem, hiszen - némi adóreformmal párosítva - lényegében csak az újraelosztás mostani szerkezete változna meg.



Költségvetés kiadásai - szociális védelem(2012) forrás: közös kasszabetegség, keresőképtelenségcsalád és gyermekszociális kirekesztettségegyébhátramaradottaklakhatásmunkanélküliségöregség




Negatív jövedelemadó

Az alapjövedelemhez hasonló ötlet a negatív jövedelemadó gondolata. Eszerint az állam megállapítana egy adómentes jövedelmi minimumot, azok, akik efelett keresnek, jövedelemadót fizetnének, akik viszont ezalatt keresnek, azoknál életbe lép a negatív adó, az állam kiegészíti pénzüket egy megállapított adókulcs szerint. Ez a koncepció csak az aktív korúakra vonatkozna, és figyelembe venné a gyermekek számát is.
Ez a verzió költségeit tekintve már nem tűnik kivitelezhetetlennek, a közöskassza.hu adatai szerint tavaly 4765 milliárdot költöttünk szociális védelemre, ha ezt az összeget egy az egyben alapjövedelemre költjük, 40 109 forintot oszthatunk szét egyenlő módon az ország lakosai között. 
Ráadásul néhány százmilliárd forintot még a bürokrácián is megspórolhatunk, hiszen nem kellene igazolásokat felmutatni, sorokat kivárni, ügyfélszolgálatokat fenntartani ahhoz, hogy jogosultságunkat igazoljuk, az alapjövedelem alanyi jogon járna mindenkinek.
Ezen kívül az alapjövedelem mellé bevezethetjük az ingatlanadót, a progresszív szja-rendszert, megemelhetjük a céges adókat, kis erőfeszítéssel innen-onnan összeszedhetünk még párszáz milliárdot. Nagyobb kérdés, hogy megéri-e: havi 45-46 ezer forintnál nagyobb alapjövedelmet nem lehetne kiköhögni. Még ha a gyermekeknek nem is adunk pénzt - mert ilyen koncepciók is vannak - és feltesszük, hogy valahogy 5300-5500 milliárdnyi pénzt össze tudunk szedni a költségvetésből, 50 ezernél nagyobb havi alapjövedelem akkor sem érhető el.

Ezt meg minek?

Ennyi pénz azoknak, akik rászorulnak, kevés, akik meg nem szorulnak rá, felesleges. Egy átlagos nyugdíjas most például 90 ezer felett kap havonta, ennek a felével kellene beérnie ezentúl, ha ilyen formában vezetnék be az alapjövedelmet. Nem véletlenül támadják az elképzelést azzal, hogy rosszul célzott, így rendkívül igazságtalan, kevesebb pénz jutna azokra, akik valóban a társadalom peremén élnek.
Akad olyan szélsőséges elképzelés is, amely szerint az alapjövedelem nem csak a szociális védelemre szánt összegeket váltaná le, hanem az állam tulajdonképpen minden bevételét közvetlenül újraosztaná az emberek között. Magyar viszonylatban ebből kijönne nagyjából 117 ezer forint havonta, cserébe nem járna sem állami oktatás, sem egészségügy, még a hadsereg, a rendőrség és a bíróság is megszűnne, hiszen nem lenne miből fenntartani.
Ha valaki megbetegszik, elmehet egy magánrendelőbe, ha oktatást akar, magániskolát kell fizetnie, ha utat kell építeni, az emberek összefogására lenne szükség. A bürokrácia ugyan szinte teljesen megszűnne, de ezzel együtt nagyjából Magyarországot is leradírozhatnánk a térképről. Érdekes gondolatkísérlet egy középiskolai filozófiaszakkörön, gazdasági koncepciónak viszont kissé ingatag.



Költségvetési kiadások(2012) forrás: közöskassza.huszociális védelemáltalános közszolgáltatásokegészségügyoktatásszállítás, közlekedésgazdaságfejlesztésközbiztonságkultúra, hitéletkommunális szolgáltatásokvédelemmezőgazdaságkörnyezetvédelem
Lustává tesz, vagy inspirál?
A másik gyakori ellenérv a garantált alapjövedelemmel kapcsolatban, hogy nem ösztönöz munkára, senki nem akarna dolgozni, ha munka nélkül is meg lehet élni. Kétségtelen, ebből a szempontból lehet negatív hatása a mindenkinek járó alapjövedelemnek, védelmezői azonban úgy vélik továbbra is dolgozna mindenki aki jobb életszínvonalra vágyik, önmagában a havi járandóság nem fojtaná el ezt a vágyat. A munka, és az ezen keresztül megszerezhető társadalmi megbecsültség, siker olyan emberi igények, amelyek nem szűnnének meg akkor sem, ha egyébként magához a létfenntartáshoz nem lenne szükség a munkára, több lenne az önkéntes is. Az pedig, hogy mindenki dolgozzon, szerintük eleve nem elvárható, hiszen a technológiai fejlődés hatására egyre kevesebb emberi munkaerőre van szükség.
Akárhogy is kalkulálunk, valamelyik társadalmi réteg biztosan vesztese lenne a változtatásnak, attól függően, hogy az általános jövedelemhez szükséges pénzt milyen forrásokból teremtjük elő. A feltétel nélkül járó jövedelem és az egyenlőség növekedése azonban támogatói szerint mégis pozitívan hatna valamennyi társadalmi rétegre, arról nem is beszélve, hogy kivenné a kormányok kezéből a támogatások politikai fegyverét. Ha mindenki ugyanannyi pénzt kap az államtól, nem lehetne szavazatot venni azzal, ha választási években több pénzt adnak a nyugdíjasoknak, vagy a munkanélkülieknek.
A nők is bukhatnak rajta
Jól járna mindenki, - állítják a gondolat hívei - hiszen saját preferenciáit ismerve mindenki szabadon dönthetne, hogy dolgozik, vagy az alapjövedelméből él, idejét a munkahelyén, vagy a családjával tölti, mire fordítja az állam által neki juttatott összeget. Ezzel azonban a nők járnának rosszul, véli az alapjövedelem feminista kritikája, hiszen ha egy családban megtehetik, hogy legalább az egyik fél otthon maradhasson a gyermekkel, várhatóan nagyobb arányban maradnának otthon a nők, és távolodnának el a munkaerőpiacról. Szép lassan pedig elolvadna az az eredmény, amit az utóbbi évtizedekben az emancipációs folyamatban kivívtak. Nem ösztönözne feltétlen tanulásra sem, legalábbis a karrierépítés lehetőségének vonzereje alighanem csökkenne, érvelnek az alapjövedelem bírálói.
Konkrét bírálatot azonban csak a konkrét koncepciókra lehet mondani, az alapjövedelem irodalmában pedig éppen ilyenből van kevesebb, az egyes elképzelések egységes víziót pedig semmiképpen nem tartalmaznak. Van aki szerint már gyermekkortól járnia kell, mások felnőtt korhoz kötnék, de akad olyan ötlet is, amely szerint az ember 18. születésnapján jutna hozzá az addig összegyűlt alapjövedelméhez. A többség pénzbeli kifizetést képzel el, ez azonban nem mindenki szerint szükségszerű, sokak úgy vélik, legalább egy része például akár utalvány formájában is járhatna, vagy egy bizonyos részét csak meghatározott célra lehetne költeni, például öngondoskodásra, nyugdíjra.
Népszerű, de sokszínű
A hétköznapokban egyébként gyakran alapjövedelemnek, garantált jövedelemnek hívnak számos olyan speciális segélyezési formát is, amelyek csak távolról rokoníthatók az alapjövedelem általános elképzeléseivel. A garantált minimumjövedelem kifejezés például még az LMP választási programjában is szerepelt, ez azonban nem a mindenkinek alanyi jogon járó jutattást jelentette volna, a párt azokat a háztartásokat szerette volna ezen a néven támogatni, amelyek nem érik el a törvényben meghatározandó minimumszintet. A skandináv jóléti modellek is olyan széles támogatási rendszert biztosítanak, amelyet néhányan már az alapjövedelem rendszerével azonosítanak, és számos más országban is kiterjedt a szociális védelem hálója. Fontos különbség azonban ezekben az országokban, hogy a minimumjövedelmet valamilyen feltételhez kötik, nem alanyi jogon jár mindenkinek.
De a klasszikus értelemben vett alapjövedelem is népszerű politikai téma több országban, ezzel kampányolt két éve a német Kalózpárt, különösen népszerű téma Svájcban és Brazíliában, a namíbiai Otjiveróban is kísérleti projekt indult a rendszer tesztelésére. Mint megvalósult példát, még Alaszkát emlegetik, de ott az alapjövedelem nem éri el a létminimumot, másrészt ott ez az állam olajból származó jövedelmének hozadéka, vagyis nem az adófizetők teremtik rá elő a pénzt, hanem az ország nyersanyagkészletéből telik rá. Jelenleg az unión belül aláírásgyűjtés zajlik. A polgári kezdeményezés azt sürgeti, hogy az Európai Bizottság bátorítsa a tagállami együttműködést az alapjövedelem bevezetésére.
Fotó: Daily Herald Archive




Amikor az ember elvágja a köldökzsinórt





Elvágtuk a köldökzsinórt – talán ebben a tőmondatban sűríthető össze mindaz, amit több órán át beszélgettünk Dobos Attilával és Mátéffy Eszterrel Csobotfalván. Jó ideje mindenfélét hallottam a család kapcsán, amely Csíkszereda város határában új életet hozott lére. Legendába illő mesék, misztikum, ami velük kapcsolatosan eljutott hozzám, így nem véletlen, hogy riporterként ezt is kerestem. Míg rá nem jöttem arra, hogy a csobotfalvi völgy határában az ember többféle kapun is átlépik, ezért tűnnek másként a dolgok a kapunk kívül.
Attila és Eszter négy évvel ezelőtt költözött ki Csobotfalva határába. Akkor egy kis házat építettek, ott töltötték el az első nyarat gyermekükkel, majd döntöttek úgy, hogy télen is ott maradnak.
Az elmúlt négy év alatt élettel telt fel a völgy, ahol kezdetben egyetlen ház állt, aztán szomszédok is kerültek, és most a kívüliről érkező azt hiheti, hogy itt egy új település van kialakulóban.
Közigazgatásilag Csíkszereda része, de a házakat látva az az érzésem támad, hogy ez egy kis falu, ahol nem a 21. században vagyunk. Itt nem az idő állt meg, hanem ezt próbálta visszatekerni Attila és Eszter. Talán ezzel is játszadoznak ketten, pedig amit csinálnak, egyáltalán nem játék.
Négy évvel ezelőtt, amikor kiköltöztek ide a Somlyó-hegy lábához, akkor elvágták a köldökzsinórt, és új életet kezdtek. Nem ez volt az első alkalom, amikor megpróbáltak elszakadni a megszokott világtól. A beszélgetésünk alatt szívesen elevenítik fel azt, amikor egy kalákába gyalog, a hegyeken át indultak el, nem vittek magukkal semmi ennivalót, csak két subát. Azt ettek, amit a természetben találtak, és a szabad ég alatt aludtak ott, ahol éppen megesteledtek. Két hétig éltek így, és amikor visszaérkeztek a civilizációba, nekik már az lett a természetes, hogy a földön, a szabad ég alatt alszanak.
A harmincas éveiben járó pár a negyedik gyermekét várja. Itt a város peremén adott a gyerekeknek az a lehetőség, hogy majd ők választhatnak, hogy milyen életet akarnak élni – fogalmaz Attila. A három lánynak is van Barbie babája, de csak egy darabig játszanak ezzel, aztán újra kezdődik a kergetőzés a szabadban, képzeletben lovat hajtanak – meséli Eszter. Mindenképpen különös kapcsolat alakul ki a természettel, ami a környezet ismeretében is megmutatkozik, hiszen itt a gyerekek számára a virágok nemcsak virágok, hanem ismerik is azokat – hangsúlyozzák. A gyerekek számára mindenképpen meghatározó, hogy gyakran lehetnek tanúi az új élet születésének, gyakran születnek új állatok.
A köldökzsinór elvágása egyben az új élet kezdetét is jelenti. A házat és a körülötte lévő gazdaságot valamikor életnek nevezték az idősek, ilyen élettel teli életet szeretne Attila és Eszter is. A csobotfalvi életben felépített házak természetes anyagokból készültek: itt a kő, a fa és az agyag a meghatározó.
Attila szerint itt nem hagyományőrzésről van szó, hanem hagyomány teremtéséről, mivelhogy megszakadt az a folyamat. Most pedig arra van szükség, hogy újra megtanuljuk, kitapasztaljuk a régi tudást. 
Ebben a folyamatban szükség van az értékmentésre, a tanulásra és a tapasztalatok továbbadására. Ezért is hoztak létre több civil szervezetet, köztük a Biokert Egyesületet. Ez az elmúlt hónapokban többször is előadásokat szervezett, ahol a biogazda szakember ismertette a helyi érdeklődőkkel a biogazdálkodás alaplépéseit és azt, hogy miért is van szükség az ilyen gazdálkodásra.
A csobotfalvi életben már elkezdődött a biogazdaság felépítése, amelynek része lesz a tangazdaság is. Itt is még a tanulás és tapasztalás együtt van, azonban mindenképpen kézzelfogható már az eredmény. A munkavégzésbe önkéntesek is bekapcsolódnak, akik a világ minden tájáról érkeznek ide Csobotfalvára. Van, akinek már konkrét ismeretei vannak a gazdálkodás terén, más itt próbálja ki, milyen is egy gazdaságban élni.
A beszélgetésünk során kiderült, szeretnék, hogy több településen jöjjenek létre olyan életek, ahol vállalják azt, hogy a hagyományos fajtákat termelik, és így a régi fajták is fennmaradnának.
Fotók: Mihály László



Nagyobbat ugrik a világ népessége, mint korábban gondolták


A jelenlegi 7,2 milliárdról 9,6 milliárdra növekedhet a Föld népessége 2050-re az ENSZ új számításai szerint. Az új előrejelzés 300 millióval magasabb a korábbinál. Azt azonban ne gondoljuk, hogy olyan távoli mindez, csak tizenkét év kell az újabb 1 milliárdhoz.
Az ENSZ frissített prognózisai szerint 2025-re 8,1 milliárd fő lehet a Föld népessége, 2050-re 9,6 milliárd, 2100-ra pedig 10,9 milliárd. A kalkulációkban szerepet kapott az is, hogy a termékenység már azokban az országokban is csökkenni fog, ahol jelenleg még sokgyerekes családok vannak, ott pedig kissé nőni, ahol a gyermekek száma jelenleg alacsony.
Különböző szcenáriókat is felállítottak, a "magas" jelzéssel ellátott azt jelzi, ha minden nőre átlagosan féllel több megszületett gyermek jut, az "alacsony" pedig azt, hogy ez a változó épp ellentétesen alakul, vagyis féllel kevesebb gyermek jut minden nőre az alapszcenárióhoz képest. A magasabb termékenységgel számított forgatókönyv esetén a népesség nem 9,6 milliárdra, hanem 10,9 milliárdra nőne 2050-re. Az óriási meglévő népesség mellett a változó ilyen kis (átlagosan "fél" gyerekkel több) elmozdulása is nagy változásokat eredményez az előrejelzésben. 
A friss előrejelzés még magasabb a korábbinál, ami mögött az áll, hogy a korábbi termékenységi előrejelzések alacsonynak bizonyultak, például a közel-keleti országok esetében, másrészt a termékenység várható alakulásának pályája is változott, harmadszor a várható élettartam is magasabb lett néhány országban. 

A népességnövekedés szinte teljes egészében a fejlődő országokban fog bekövetkezni, 2100-ig a fejlődő országok népessége közel 3,7 milliárddal fog nőni, miközben a fejlett országoké minimálisan változik csak. A fejlődő országokból a fejlett országokba tartó migráció nélkül a fejlett országok népessége csökkenne is. 
A legnagyobb növekedés Afrikában lesz, 2,4 milliárddal lesznek többen 2050-re. A világ második legnépesebb országának, Indiának népessége 1,6 milliárdra nőhet a jelenlegi 1,3 milliárdról, átvéve ezzel a világ legnépesebb országa címet Kínától. Kína népessége ugyanis 2030-ban tetőzhet, míg Indiáé csak 2063-ban, legalábbis az előrejelzések szerint. 




Mángold: három az egyben







Nálunk kevéssé ismert, pedig sokoldalú zöldségféle a mángold, amely – beltartalmi értékei alapján – egyesíti a spárga, a spenót és a sárgarépa tulajdonságait. Ennek megfelelően béta-karotinban, A-, B-, C-, E- és K-vitaminban gazdag, de bőven vannak benne szerves savak (mint az alma-, citrom-, oxálsav), nyomelemek, továbbá foszfor, kálium, kalcium, vas.
Antioxidáns-tartalma révén erősíti az immunrendszert. Csekély energia- és nagy rosttartalma miatt fogyókúrás élelmiszernek is ideális. A legújabb kutatások szerint a mángold azon zöldségek közé tartozik, melyek fogyasztásával lassítható az öregedési folyamat, tovább megőrizhető a testi-lelki erőnlét idősebb korban is.
Kétéves növény, a második évben hoz magot. Két fő típusa ismert: az egyiknek a levéllemeze, másiknak a levélnyele (szára) a fejlettebb. A levél, illetve a levélnyél színe fajtától függően eltérő: a sötétzöldtől a mélyvörösig terjedő változat egyaránt előfordul. A levélmángold elsősorban salátának és – a spenóthoz hasonlóan elkészítve – főzeléknek jó, a szármángold pedig a spárgához vagy a rebarbarához hasonlóan fogyasztható. Nem karakteres ízű zöldség, ezért remekül ízesíthető.
A házikertben akkor fordulhat a figyelem a mángold felé, amikor a spenót már leérett, s így késő őszig nem fogy ki a család az egészséges főzelék-alapanyagból. (Négy-öt négyzetméternyi mángoldvetés az egész család számára elegendő alapanyagot ad.) Felhasználás előtt gondosan tisztítsuk meg a növényt a földtől, a levelek között megbúvó nemkívánatos „elemektől” (csigáktól, rovaroktól).
A levélmángoldnál célszerű a levéllemezeket a nyéltől különválasztani, mert ez utóbbiakat tovább kell főzni. Viszont kidobni kár, mert a nyél is kiváló alapanyaga lehet levesnek, párolva köretnek vagy rakott ételnek. Alaposan megmosva, jól záródó műanyag edénybe téve vagy fóliába csomagolva – s így a hűtőszekrénybe téve – néhány napig megőrzi frissességét.
Fotó: Shutterstock



Egy tehén is lehetett kulák




Mondvacsinált ürüggyel bárkiből kulák lehetett az 1950-es években, ha nemkívánatossá vált a kommunisták számára. Sőt bármiből: amikor nem tudták rábizonyítani egy volt csendőrre, hogy kulák lenne, akkor a tehenét minősítette - első és másodfokon is - annak a bíróság.
A kuláküldözés áldozatainak napjává nyilvánította hétfőn a parlament június 29-ét, Péter-Pál napját, amely régi hagyomány szerint a betakarítás kezdetének napja, a parasztság ünnepe volt. Kik voltak a kulákok és miért támadták őket a kommunista rendszer idején, azon belül is az ötvenes évek legsötétebb esztendeiben?
Parasztnyúzó intézkedések
"Támaszkodj a szegényparasztra, harcolj a kulák ellen és szövetkezz a középparaszttal!" - ez a lenini hármas jelszó nagyon jól megragadja az 1950-es évek hazai agrárpolitikájának a lényegét. Az orosz nyelvből átvett kulák szó a paraszti társadalom legfelső részét takarta, akiket neveztek nagygazdának vagy zsírosparasztnak is. A pártállam a kizsákmányoló, kapitalista rendszer utolsó maradványként tekintett az egyéni gazdálkodást folytató paraszti rétegekre, így a kommunista rendszer mellőzhetetlen vonása, vagyis az állandó ellenségkeresés egyik fő bázisává, egyúttal áldozatává vált e társadalmi csoport.
Bár a "kulákká nyilvánításnak" elvileg rendeletileg megszabott keretei voltak, mondvacsinált ürüggyel is bárkiből kulák válhatott, amennyiben a rendszer szemében az adott személy valamilyen okból nemkívánatos elemnek tűnt - mondta Tóth Judit agrártörténész, a Pest Megyei Levéltár munkatársa az [origo]-nak. A kulákok elleni harc legsúlyosabb intézkedéseit az 1948-1952 közötti időszakban hozták meg.
"parasztnyúzó intézkedéseknek", a magas adóterheknek, a beszolgáltatás egyre növekvő mértékének következtében 1952-53 telén, a nagy padlássöprések idején 800 ezer gazdának nem maradt elég vetőmagja, vagy háztartásában nem tudta magát élelmiszerrel megfelelően ellátni. Mindeközben négyszázezer embert közellátás elleni bűncselekmények miatt ítéltek el - mondta Tóth Judit. Nagy Imre 1953-as miniszterelnöki kinevezése enyhített valamennyit a "kulákprésen", de nem szüntette meg teljesen és véglegesen e társadalmi csoport üldözését. (Gyarmati György történész közlése szerint 1953 februárjában 83 ezren szerepeltek a belügyminisztériumi kuláklistán, amit Nagy Imre pár hónap múlva törölt el.)
Harcolj a kulák ellen!
Az ötvenes években, amikor a tanácsokat szervezték, és kijelölték a helyi párttitkárokat, a kommunisták sokszor írni-olvasni sem tudó embereket igyekeztek kiválasztani a falvak legfontosabb posztjaira - erről szintén Gyarmati György ír A Rákosi-korszak című könyvében.
Hogy miért volt fontos a kulákok üldözése, illetve a megtermelt termények elvonása, a beszolgáltatás? Tóth Judit szerint elsősorban a tervgazdaság, illetve a korabeli állampárt politikájának logikáját kell ehhez megértenünk. "A tervgazdálkodás kereteibe illesztett beszolgáltatási rendszer több volt, mint készletgyűjtés és elvonási kényszer, hiszen erősen áthatotta a politikum. Az állam a parasztság terheinek növelésével az egyéni gazdálkodás ellehetetlenítését célozta, és ezáltal igyekezett a gazdákat a szocialista szektorba terelni" - magyarázta a levéltáros.
"A hatalom szándéka tehát egyértelmű volt, hiszen jól kirajzolódik a hármas cél, aminek érdekében a beszolgáltatást felhasználni kívánták. Amellett ugyanis, hogy az állami készletek jelentős része az elvonás ezen módjából származott, alkalmas volt a párt agrárpolitikai céljainak megvalósítására, vagyis a kollektivizálás előmozdítására, illetve a kuláknak s ezáltal ellenségnek minősített társadalmi csoporttal való leszámolásra."
Nem véletlen, hogy Tóth szűkebb vizsgálati területén, még a mezőgazdasági munkaversenyek szervezésekor is azt tapasztalta: nem engedték a kulákokat részt venni a mozgalomban, mert azt gondolták a kommunista párt vezetői, hogy ha ott sikeresebbek lennének a piacon amúgy is versenyképesebb kulákok, akkor még a szocialista munkaversenyekkel is a kapitalizmust erősítenék vidéken.
A kuláklista születése
1948-ban kormányrendelet mondta ki: azok a gazdák, akik 15 holdnál nagyobb olyan birtokkal rendelkeznek, amelynek kataszteri tiszta jövedelme meghaladta a 150 aranykoronát, mezőgazdasági fejlesztési járulékot kell, hogy fizessenek. (Később, 1949-ben 25 holdra és 350 aranykoronára módosították a határokat.) Ez a viszonylag kedvező, 1948-as termés után kivetett mezőgazdasági fejlesztési járulék később nagy jelentőségűvé vált. Akit ez érintett, súlyosan fizetett - és nemcsak pénzben.
Ez az adókötelezettség képezte ugyanis utóbb a "kuláklisták" alapját (amelyeket 1948-49 fordulóján állítottak össze.) Az a 65-70 ezer ember, akit 1949-ben a "büntetőadóval" megterheltek, felkerült a listára, amelyről akkor sem lehetett lekerülni, ha az illető gazda csökkentette a földje nagyságát - ezt Varga Zsuzsanna, az ELTE agrártörténésze állapította meg egy korábbi írásában.
Ottlik esete a kuláklistával
A kuláknak minősített személyek elleni intézkedéseket jól jellemzi, hogy az akkor frissen alakult ÁVH-nál Kádár János belügyminiszter utasítására 1948-ban szervezték meg az első kulákverő csoportokat. Ugyanebben az évben Ottlik Géza író 67 hold földet örökölt. Azonnal felajánlotta a területet az államnak "térítés nélkül" megvételre, mégis eljárás indult ellene, mert az örökléssel automatikusan kuláklistára került. Az eljárást csak minisztertanácsi utasításra, 1953-ban állítja le a Pest Megyei Tanács - mindkét esetről Gyarmati György ír.
Ottlik esete nem volt példa nélküli, és ő még viszonylag jól járt. Tóth Judit levéltári kutatásai során megtalálta egy Pest megyei párttitkár egyik írását. 1953-ban Nagy Imre miniszterelnöksége idején ugyanis elvileg eltörölték a kuláklistát, de például számos büntetőper és eljárás tovább folytatódott, és a párttitkárok a "politikai harcot" tovább folytatták a kulákok ellen vidéken. Rákosi Mátyás, a kommunista párt vezére pedig nem sokkal később kijelentette: a kulák "lista nélkül" is kulák marad.
A kulák tehén elítélése
A kulákokat a büntetőügyekben is hátrányosan különböztették meg. A bíróságok ugyanis a vádlottak "osztályhelyzetét" is mérlegelhették. Az üldözés abszurditását mi sem jellemzi jobban, mint amikor nem tudták rábizonyítani egy volt csendőrre, hogy kulák volna, akkor a tehenét minősítette - első- és másodfokon is! - a büntetőeljárásban kuláknak a bíróság - erről Tóth Judit számolt be doktori disszertációjában.
A rendszer a kulákok ellen irányuló intézkedések sokaságával próbált példát statuálni, félelmet kelteni. Az olykor az egész házat feldúló padlássöprésnek nevezett elszámoltatások, a bírósági perek sokasága, az esetleges internálások, kitelepítések mind azt igyekeztek prezentálni, hogy az egyéni gazdálkodásnak nincs perspektívája, és a parasztság számára a kollektivizálás marad az egyetlen járható út.
A szankciók kevésbé ismert formája volt, hogy a sorozásra behívott fiatalokat C-legényeknek minősítették, ami azt jelentette, osztályhelyzetük miatt nem sorkatonai szolgálatra küldték, hanem egyfajta munkaszolgálatra, építkezésekre, nagyberuházásokra osztották be, vagy bányákban dolgoztatták őket. Számuk Tóth Judit megjegyzése szerint mintegy 20 ezerre tehető.
Az iparba menekültek
Az egyre növekvő kötelezettségtől szabadulva a gazdák jelentős része azonban a tsz-be való belépés helyett a hagyományos életformájától teljesen megválva az iparban keresett megélhetést. Így elmondható, hogy a parasztságot - különösen pedig a kulákságot - sújtó rendelkezések mind-mind a hagyományos paraszti társadalom felbomlását katalizálták.
Romsics Ignác akadémikus megemlíti, felmerült a kulákok esetleges külön falvakba költöztetése is az ötvenes években - ez azonban nem történt meg ebben a formában. A kitelepítések azonban kulákokat is érintettek az évtized elején. Az e kategóriába sorolt személyek nagyobb gépeit viszont bizonyosan elvették, de köztudomású, hogy például gyermekeik nem járhattak egyetemre, olykor még középiskolába sem.
A lenini jelszó harmadik része
Az ötvenes évek végének, a hatvanas évek elejének kollektivizálása már valóban a "szövetkezz a középparaszttal" jegyében történt, vagyis a lenini hármas jelszó harmadik része került előtérbe, amikor egy-egy korábbi kuláknak minősített személy is bekerülhetett akár a tsz vezetésébe is - fejtette ki Tóth Judit. De ekkorra már a hatalom megmutatta: még ezt is megengedheti magának.
Ugyanakkor a falu legszegényebb rétegei helyett immár sokszor a középrétegeket vonta be az ügyek intézésébe a Kádár-kori kommunista vezetés, ami nemcsak ügyesebb, hanem hatékonyabb agrárpolitikát is jelentett a hatvanas évektől kezdve.



És még mindig az ÁVH – s gyerekek a közhatalom irányítói , még mindig nem tettünk rendet tele a közélet III / III – as besúgókkal párttitkárok pereputtyával , és sehonai hazátlan galíciai jött mentekkel , kik százszor ezerszer elárulták már ezt az országot , és mégis jobb embereknek tartják magukat mint mi , kik kikaparjuk nekik a gesztenyét. Illő volna már takarítani köztük mint ahogyan ők csinálják véletlen balesetben elhunyatni őket . Ők nem válogatnak Lehet Kenedi , Hajder , vagy a Libiai elnök levették a vadászati tilalmot róluk , és le is vadászták , bütetlenül , no így kell levadásznunk nekünk is őket , mert már tul sokan vannak akiket el kell tartanunk . De főleg az ÁVH – s gyerekeket kell levadászni , a nemzeti vagyonunkat már ellopták , jön a föld , és a víz készletünk , meg a maradék ásványvagyonunk. A terrorista ordas zsidóság már feni a fogát rá , már épülnek a körbe kerített lakóparkok , csak aknavetővel belőhetőek , szerezzetek leselejtezett aknavetőket , és zsírozzátok le , itt lesz a várva várt alkalom , nehogy palesztin módjára lemészároljanak minket is , ahol tudod öld a cionista terrorista zsidókat , hogy a többi szedje fel a szennyest és irány Galícia , vigye az áporodott hazugságait , és boldogítsák egymást a holo szobáikban lopják ki egymás szemeit , a letelepedésüket ahol lehet akadályozzuk meg , inkább százegy palesztin , mint egy zsidó.


Mennyi folyadékot igyunk a hőségben?





A folyadékpótlás fontosságára hívja fel a figyelmet a kánikulai melegben a Magyarországi Üdítőital, Gyümölcslé és Ásványvízgyártók Szövetsége. A hőségben naponta legalább két és fél litert kell inni, a folyadékhiány ugyanis súlyos gondokat okozhat. Az ÁNTSZ azt közölte: a forró nyári napok jelentősen megterhelik a szervezetet.
Oda kell figyelni arra, hogy a hőségben mennyi folyadékot fogyasztunk. Nem kell megvárni, amíg nagyon szomjassá válunk, hanem tudatosan, beosztva, rendszeresen legalább két és fél litert kell inni naponta - közölte az InfoRádióval a Magyarországi Üdítőital, Gyümölcslé és Ásványvízgyártók Szövetségének titkára.

A folyadékhiánynak sok káros hatása van. Fáradékony lesz az ember, lankad a figyelme, megfájdul a feje, csökken a koncentrációs képessége. Emellett a cukorbetegséget, vesekőképződést is elősegítheti - fejtette ki Bikfalvi Istvánné.
Ásványvíz mellett gyümölcslevet, teát, limonádét, de üdítőitalt is sokat fogyasztunk a melegben, utóbbi azért fontos, mert a cukorra is szükség van. Emlékeztetett arra is, hogy spanyol kutatók megállapították, ha változatos a folyadékfogyasztás, akkor többet tudunk inni.
A szövetség titkára szerint különösen figyelni kell az időseknek, mert könnyebben kiszáradnak a hőségben, míg a szülőknek azért kell óvatosnak lenniük, mert a gyerek későn szól, ha szomjas.
A gyerekek folyadékigénye az életkorral és az évszakokkal együtt változik. A kevés folyadékfogyasztás csecsemőknél könnyen vezethet kiszáradáshoz, nagyobb gyerekeknél pedig csökkenti a koncentrációs- és teljesítőképességet - közölte Hidvégi Edit gyermekgyógyász.
Az ÁNTSZ tanácsai
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szerint a forró nyári napok jelentősen megterhelik a szervezetet, ilyenkor emelkedik a szívpanaszok száma is. A napi átlaghőmérséklet 5 Celsius-fokos emelkedése 10 százalékkal növeli átlagosan a halálozás kockázatát, 12 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozásét, illetve 15 százalékkal a szívpanaszok és "általános rosszullét" miatti sürgősségi mentőhívások számát.
A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is befolyásolja, ezért fontos, hogy alkalmazkodjunk a meleg, forró napokhoz - hangsúlyozta az ÁNTSZ.
Azt javasolják, hogy langyos, vagy hideg vízzel zuhanyozzanak naponta akár többször is, érdemes naponta pár órát légkondicionált helyiségben tölteni, sok folyadékot (vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, de jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek), kerülni kell a kávét, az alkoholos italokat, a cukros, szénsavas üdítőket. Érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget és világos színű, bő szabású pamut öltözetet viselni, valamint a bőrtípusnak megfelelő fényvédőkrémet használni. Az ÁNTSZ kiemelte, hogy a hőségben ne sétáltasson senki kisbabát, a csecsemőket, kisgyermekeket pedig árnyékban levegőztessék, és senki ne hagyjon gyereket, állatot zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban.
Vizet oszt a MÁV
A hőségriasztásra való tekintettel a MÁV-Start vizet oszt utasainak a budapesti fejpályaudvarokon és tizenkét nagyobb vidéki állomáson, a szakemberek pedig folyamatosan mérik a sínek hőmérsékletét, és szükség esetén fokozott pályafelügyeletet vezetnek be - közölte a MÁV. A közlemény szerint a budapesti Keleti, Nyugati és Déli pályaudvaron, valamint a miskolci, a szegedi, a békéscsabai, a celldömölki, a zalaegerszegi, a győri, a veszprémi, a debreceni, a pécsi, a szolnoki, a nagykanizsai és a nyíregyházi állomáson osztanak ivóvizet. A MÁV-Start Zrt. azt javasolja utasainak, hogy vasúti utazásaikra elegendő mennyiségű ivóvízzel vagy folyadékkal induljanak útnak.
Ha vasúttársaság szakemberei 45 Celsius-fokos vagy annál magasabb sínhőmérsékletet mérnek, akkor a MÁV fokozott pályafelügyeletet vezet be. Megjegyezték: a tartós hőterhelés szerkezeti változásokat okozhat a pályában, magas sínhőmérséklet - 50-60 fok - esetén a pálya deformálódhat. Ha ennek jelei mutatkoznak, sebességkorlátozást rendelnek el. A nagy meleg hatására a felsővezetékek megnyúlnak, emiatt vezetékszakadás, áramszedőtörés, -sérülés fordulhat elő.
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó hanganyagok:
  • Bikfalvi Istvánné. 




Hullanak a GMO takarmánnyal etetett malacok




Egy új úttörő elemző jelentés szerint a genetikailag módosított GM kukorica és szója takarmányt evő állatok körében a tudósok azt találták, hogy sertéseknél számos káros egészségügyi hatásokat tapasztaltak, többek között gyomorhurutot és méhnagyobbodást. Az eredmények mind biológiailag és statisztikailag is szignifikánsak.
Az “Organic Systems Journal”-ban megjelent lektorált tanulmány 168 éppen elválasztott kereskedelmi sertést kísért figyelemmel 22,7 hétig, illetve alig több mint 5 hónapig. A disznók fele GM kukorica és szója fajták keverékét kapta, míg a másik fele ugyanezen takarmányt kapta, csak nem GM változatban. Amire a kutatók rájöttek, az sokkoló volt:
Azt találtuk, hogy a gyomor súlyos gyulladásos állapota lényegesen magasabb volt a GM diétán tartott serések körében. A GM étrendre fogott sertéseknél 2,6-szor volt nagyobb a valószínűsége, hogy súlyos hasi gyulladást kapnak, mint a kontroll disznók. 
A hímeknél az elváltozások erőteljesebben jelentkeztek. Míg a nőstény sertéseknél 2,2-ször volt nagyobb a valószínűsége, hogy súlyos hasi gyulladást kapnak a GM diétán, a hímeknél ennek 4-szer volt nagyobb a valószínűsége. Ezek az eredmények mind biológiailag, mind pedig statisztikailag szignifikánsak. “
A kutatás vezetője, Dr. Judy Carman, a Flinders Egyetem, (Adelaide, Ausztrália) docense megjegyezte, a tanulmány számos eredménye nagyon fontos az alábbi okok miatt:
  • 1. Az eredményeket a farmon kapták és nem laboratóriumban.
  • 2. A lakosság Európában is és Amerikában is tömegesen fogyaszt disznóhúst, a “GM hús” a fogyasztó számára katasztrófális lehet.
  • 3. A sertések emésztőrendszere hasonló az emberi emésztőrendszerhez, ami még nagyobb aggodalomra ad okot.
  • 4. Az egészségügyi komplikációk onnan eredeztethetők, hogy a növények többszörös (3 db) GM gént tartalmaztak, ezen kívül GM fehérjéket is, amit a növények termeltek. Egyetlen élelmiszerszabályozó törvény sem írja elő, hogy ezeket a faktorokat valamilyen bizottságnak meg kellene vizsgálnia.
Eredményeink egyértelmű bizonyítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy a szabályozóknak biztonsági szempontokból értékelnie kellene a GM növények keverékét tartalmazó GM gének egészségügyi hatásait, függetlenül attól, hogy azok a gének egy GM növényben, vagy GM növények keverékében fordulnak elő. Tapasztalatom szerint a gazdálkodók megnövekedett termelési költségekkel és antibiotikum-használattal kellett, hogy számoljanak, amikor génmódosított növényekkel etették állataikat. Dr Carman hozzátette, hogy vannak még tisztázatlan problémák is ilyenkor az állatokkal, beleértve a spontán vetélést, újszülött állatok deformitásait és az általános kedvetlenséget és elégedetlenséget az állatok között. “
Érdekes és nem meglepő az sem, hogy nem ez az első olyan kutatás, amely komoly komplikációkat talált a GM takarmányt fogyasztó állatok körében. 
Egy francia GMO tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy patkányok egész életen át tartó GM étrendje -, amely géntechnológiával módosított kukoricából állt -, súlyos károkhoz vezetett, beleértve daganatok kialakulását, több belső szervet érintő kárt és korai halált. Ez nem meglepő, ha azt nézzük, hogy egy elemzés szerint, a Monsanto génmódosított kukoricája tápértékében korlátozott és e mellett erősen mérgező is. 
Egy másik tanulmány azt találta, hogy hörcsögök GMO szójával való etetése magasabb újszülött halandóságot és termékenységi problémákat okozott.
Bizonyos esetekben a génmódosított növényeket fogyasztó állatok nagyon agresszívek. Ez nem meglepő, tekintve a gyomorirritáció és gyulladás már dokumentált skáláját. Nem láttam semmiféle pénzügyi hasznot eddig még abból, amikor az állatokat gazdáik GM növényekkel etették “- mondta Dr. Carmen.
Források:




Kikerülte a piacot a balástyai gazdaság







Minden héten egy láda friss biozöldséggel látja el szerződött vevőit egy kertészmérnök-agrármérnök házaspár gazdasága. Kissék balástyai tanyája a világszerte terjedő közösségi mezőgazdaság elvén működik. A közel százfajta zöldség a kereskedelmet kiiktatva jut el a tagokhoz, akik részt vállalnak a termelés költségeiből.
Át a csatorna hídján, a legelésző fekete lónál balra: így magyarázta el nemrég Kiss-Kovács Orsolya a pizzafutárnak, hogyan jut el az Évkerék Ökotanyához. Odatalált. A héthektáros tanyán a ló mellett juhokat tartanak, a házat komondor és mudi őrzi. Körül gabonafélék teremnek, nagy darabon lucerna, gyümölcsfák, fél hektáron homoktövis. A legfontosabb termelőerő mégis az öntözött zöldségkert, a másfél hektárnyi minősített ökogazdaság, amelyet évről évre bejelentve és szúrópróbaszerűen is ellenőriz az erre szakosodott szervezet, mintát véve a termésből. Dr. Kiss László kertészmérnök és Kiss-Kovács Orsolya agrármérnök négy éve él itt. – Fogyasztóként kerültünk kapcsolatba ezzel a gazdálkodási formával: friss zöldségeket szerettünk volna venni, amelyekről tudtuk, hol teremnek, olyan fajtákat, amelyek a piacon nem fordulnak elő – mondja a fiatalasszony. – Nem találtunk ilyen lelőhelyet, ezért is kezdtünk gazdálkodni. Hála istennek többen is csatlakoztak, akiket elláthattunk, és akiknek ugyanígy fontos volt ez a közvetlen, személyes kapcsolat. Hiába a kontrollpecsét, egy argentin bioalmáról nem biztos, hogy elhiszi az ember, tényleg az, aminek árulják.
Ilyen termelői-fogyasztói közösségek működnek Amerikában és Európában is. Franciaországban 2001-ben hozták létre az elsőt, ott már több mint kétezer ilyen klub létezik. Alapelvük, hogy azt ugyan nem lehet megjósolni, mibe kerül két hónap múlva a piacon a krumpli, de azt nagyjából igen, milyen költségei lehetnek az adott évben a gazdaságnak, amelyben meg lehet bízni. A francia mintát tanulmányozta a balástyai házaspár is. Szerintük ezt magyarul leginkább részesgazdaságnak lehet nevezni. A vevők valójában tagok, egyenlő arányban vállalnak részt a termelés költségeiből, és egyenlő arányban kapnak a zöldségekből. Egy szerződött időszak négy hónap, az épp termő zöldségekkel teli, hetente a megadott szegedi elosztóhelyre kivitt, egy család zöldségszükségletét biztosító dobozok ára, ha így nézzük, ötezer forint. – Ez tavasszal, amikor nagyrészt leveles zöldségek vannak benne, nyilván más értékű, mint nyáron, amikor szinte tombol a kert, és több minden jut bele – mondja László. 

Franciaországban az ilyen méretű gazdaságok 60–100 családot látnak el, az ő közösségüknek is 60 tagja van – a Facebookon lévő Évkerék Ökotanya Zöldségközösségnek még több. Jellemzően 30 és 50 közötti családok, amelyek az aláírt szerződéstől függetlenül is fontosnak tartják ezt a kapcsolatot. A dobozátadás közösségi esemény: sokan segítenek dobozt pakolni, fotózzák a zöldségeket. Orsit az egyikük megtanította horgolni, nemrég babaruhákat kapott, egy anyuka pedig fürdetőkáddal állított be hozzájuk, mondván, nekik most erre lesz szükségük. Olykor eljönnek a kertbe is, segíteni, mert amikor „tombol a kert", a házaspárnak és olykor idénymunkásainak reggel öttől este tízig munkát ad. 
– Vannak, akik ugyanúgy kötődnek a földhöz, mint mi, és tisztában vannak azzal, milyen felelősség a termelés. Előfordul, hogy két család fizet egy dobozért, és vannak ínyencek, akik szeretnek friss alapanyagból finomságokat főzni, újdonságokkal kísérletezni. Eddig én kerestem recepteket az egy-egy dobozban lévő zöldségekhez, az idei évtől a közösség receptblogot indított. Végigfőzik és le is fényképezik az eredményt. Kiderült, hogy például a cékla levelét bele lehet vágni salátába, de ha hirtelen megpároljuk, fokhagymával, citromlével köretnek is jó – vázolja a közösséget összehozó szempontokat Orsi.
Kísérletezni ők is szeretnek: a gazdaság jelenleg mintegy 150 fajta zöldséggel foglalkozik, ebből azonban csak közel 100 fajta az, ami a zöldségdobozokba kerül hétről hétre, dobozonként 8-10-féle. A többi újdonság, amelynek még ki kell tapasztalni az ízét, tulajdonságait. – Nemcsak a hagyományos sárgarépa, krumpli, hagyma kerül a dobozokba, hanem a magyar konyhakultúrában kevésbé ismertek is: édeskömény, mángold, batáta, tavaly volt okra is. Ezt világszerte többen ismerik, mint az ízben hozzá hasonló paprikát – mondja László, aki leszögezi: nem vegetáriánusok. Ő például a mángoldos-húsos tekercsben bízik.

Van még egy fél állása, és tavaly kiderült, hogy ez szükséges is. Bár az év fordulója után a szerződött partnerek 95 százalékban ugyanazok maradtak, akik tavaly, tehát megéri folytatni, még néhány évnek el kell telnie ahhoz, hogy kiderüljön, tényleg teljes egészében el tudja-e tartani a családot a gazdaság. A cél természetesen ez lenne.
Kép: A répa és a lila hagyma mellett mángold és édeskömény. A recepteket a tagok cserélgetik egymás között. Fotó: Karnok Csaba 




MEGOLDOTTÁK AZ ELEKTROMOS AUTÓK LEGFŐBB PROBLÉMÁJÁT!




Régóta pletykálják, hogy a világ vezető elektromos autógyártója, a Tesla rátalált az elektromos kocsik gyors töltésének megváltó technikájára. A híresztelés komolyra fordult.
Az elektromos autók eddigi legnagyobb hátránya az volt, hogy akkumulátorral a kocsik meglehetősen kis távolságot képesek megtenni. A Ford Focus Electric például 80 mérföldet (130 kilométer), a nálunk is kapható Nissan Leaf pedig 75 mérföldet tud megtenni egy feltöltéssel. A Tesla Model S (képünkön) is csak 200 mérföldet tud bejárni. Az autók töltögetése pedig bosszantóan nehézkes feladat.
Most Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója Twitteren jelentette be, hogy csütörtök este Los Angelesben a cég bemutatja a nyugodtan forradalmian újnak nevezhető technológiai fejlesztésüket. A megoldás pofonegyszerűnek tűnik. A híresztelések szerint a Tesla valószínűleg egy újratervezett alvázat mutat be, ami egyszerű hozzáférést kínál a cserélhető akkumulátorhoz.

Ez azt jelenti, hogy az autósok a töltőállomás beállva a lemerült akkumulátoraikat könnyedén feltöltöttre cseréltethetik, nagyjából annyi idő alatt, míg egy hagyományos kocsi tankját üzemanyaggal fel lehet tölteni. A bemutatóért nem kell elmenni Los Angelesig: a Twitter közlés szerint az akkumulátor cserét bemutató videót még csütörtök este felteszik a Tesla honlapjára.

A Tesla tizenöt millió forintról induló áru kocsiját az amerikai Consumer Reports magazin egyszerűen a valaha is tesztelt legjobb autónak nevezte. A Model S bővelkedik technológiai újdonságokban - mondta Jake Fisher, a Consumer Reports vezető tesztelője. "Úgy gyorsul, reagál és fékez, mint egy sportkocsi, olyan kényelmet kínál, és olyan hangszigeteléssel rendelkezik, mint egy luxuslimuzin, és messze takarékosabb bármelyik hibrid autónál.
Forrás: hirado.hu


Mi hizlal jobban, a szénhidrát, vagy a zsír?




Az nem hizlal, amit nem eszel meg. Ez az állítás csak részben igaz. Mert egészen másként hizlal az elfogyasztott fehérje, mint például a cukor. De az biztos, hogy az elhízás kialakulásában egyrészt a fokozott kalória-felvétel, másrészt a csökkent kalória-leadás áll.
A táplálék-felvételt a szervezet a zsírsejtek és egyéb sejtek által termelt hormonok, fehérjék segítségével a központi idegrendszerben levő központokon keresztül szabályozza. Eddigi ismereteink szerint mintegy 40 fehérje vesz részt valamilyen módon a testsúly állandóságának fenntartásában.
Ezeknek a fehérjéknek az örökletes károsodása lehet az egyik oka az elhízás kialakulásának. Ezt bizonyítják azok a megfigyelések, hogy kövér szülők gyerekei gyakrabban elhízottak. Az olyan egypetéjű ikrekben végzett vizsgálatok, melyek során az egyik ikertestvér a szülőktől távol, más környezetben nevelkedett, az ikergyerekek súlya a szülők súlyával mutatott szoros kapcsolatot.
Az elhízás egy részében hormonális, illetve központi idegrendszeri károsodások is szerepet játszhatnak. Az elhízottak jelentős részénél a meglévő örökletes zavarokra azonban még rárakódik a túlzott energia-bevitel.
Hogyan kell eldönteni azt, hogy valakinél ajánlatos-e a testsúlyt csökkenteni?  A legegyszerűbb módszer ennek megítélésére az ún. Broca féle képlet használata, melyben a centiméterekben kifejezett testmagasságból kivonunk százat, és az így kapott értéknek a 10%-át és ez fogja jellemezni az ideális testsúlyt. Pl.: egy 170 cm-es nő ideális testsúlya 63 kiló. Mérsékelt túlsúly esetén heti 0,5 kg fogyásra kell törekedni.
Ez elérhető már akkor is, ha az fogyni akaró ember kevesebbet eszik 500 kalóriával annál, amit korábban fogyasztott vagy amennyi az energiaszükséglete. Heti 0,5 kg-nál nagyobb, de különösen az 1 kg-ot meghaladó súlyvesztés mellett az alapanyagcsere csökkenése, a szervezet védekezése gyorsabban következik be. 
A tudományos vizsgálatokból az is kiderül, hogy nem mindegy, hogy azt az 1200-1500 kalóriát milyen tápanyagokkal visszük be. Kiderült ugyanis, hogy a zsírok jobban hizlalnak, mint a szénhidrátok. Nem csak azért mert egy g szénhidrát 4,1, egy g zsír pedig 9.3, tehát kétszer annyi kalóriát tartalmaz, hanem azért is, mert amíg a táplálékkal elfogyasztott zsírból zsírszöveti zsír lesz, csak 3% energiaveszteség következik be, míg a szöveti zsírrá átalakuló szénhidrátok esetén a veszteség 23%, tehát a szénhidrátok mintegy 1/4-e nem hasznosul.
A szervezet a bevitt tápanyagokból először a szénhidrátokat égeti el és a zsírok lebontása csak akkor indul meg, ha további energiára van szükség. Vizsgálatokkal bizonyították, hogy azonos napi kalóriafelvétel mellett azok fogytak jobban, akik kevesebb zsírt, de több szénhidrátot fogyasztottak.


Nem nézheti egy bíró, államcsődöt okoz-e




Nagy port vert fel Szász Károly pénzügyi felügyeleti elnök Kúriának írt levele, amelyben államcsődöt vizionált a devizahitelesek tömeges, bankok ellen nyert perei esetén. Az érdekvédő szervezetek és Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető kiakadtak, többen végletes bankpártiságot, mások személyes bosszút sejtettek a háttérben. Szász valójában csak egy neki szegezett kérdésre vázolt fel egy kevéssé esélyes forgatókönyvet, de egyébként sem befolyásolhatná a Kúriát.
Szép kis vihart kavart Szász Károly a Kúriának írt szakvéleményével. A PSZÁF elnöke, aki korábban nyílt csatákat jellemzően nem vállalt a kormánnyal, kiszivárgott levele miatt kényszerű összetűzésbe került a Fidesz vezetésével. Rogán Antal, a párt frakcióvezetője hevesen kikelt a felügyelet elnöke ellen, szerinte Szász fordítva ül a lovon, a devizahitelesekkel szemben védi a bankok érdekeit, miközben pozíciójánál fogva éppen ellenkezőleg kellene tennie.
Nagyon rosszkor jött
Kétségtelen, a magát a devizaadósok megmentőjeként kommunikáló kormány számára kellemetlen az állami szervezet vezetőjének levele, amelyben azt írja, milyen káros lenne, ha a bankokkal perben álló hitelesek sorra nyernék a pereket.
A Fidesznek szembe kellett helyezkednie Szásszal. Egy ismert kormánypárti politikus forrásunk szerint már csak azért is, mert politikailag kényelmetlen időszakban szivárgott ki a levél. Szerinte nem szerencsés államcsődöt emlegetni néhány nappal azelőtt, hogy az Ecofin meghozná a döntést a túlzott deficit eljárás megszüntetéséről (ez pénteken esedékes).
Nem bosszú
Volt, aki egyenesen arra gyanakodott, hogy a PSZÁF-elnök szervezetének MNB-alá szervezését bosszulta meg meglepő szavaival, tudatosan szivárogtatta ki a levelet, szembe helyezkedve ezzel a kormánnyal.
Egy másik, Szászt jól ismerő forrásunk szerint azonban ez szinte kizárt, az összevonást alapvetően a PSZÁF-on belül sem tartják rossznak, és noha a megvalósítással vannak problémák - például várhatóan kevesebb fizetést kapnak majd az új szervezetben a régi PSZÁF-dolgozók – a levél nyilvánosságra kerülésének nincs köze a két szervezet összevonásához. Szerinte a szervezet elnöke autonóm személyiség, és ha a nyílt összetűzéseket nem is mindig vállalja, szakmai kérdésekben rendszeresen megvívja harcát a kormánnyal, a levélben nincs semmi meglepő.
Érzékeny téma
Akárhogyis, Szász darázsfészekbe nyúlt, amikor a Kúriának azt írta, hogy beláthatatlan következményei lehetnének, ha a bíróságok a bankok számára hátrányos ítéleteket hoznának a devizahitel-szerződésekről szóló perekben.
Itt nem a devizahitelesek megsegítéséről, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről, amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet” – indokolta Szász, hogy miért szükséges figyelembe vennie a bíróságoknak az ügyek önmagukon túlmutató hatásait.
A devizahitelesek ügye politikailag érzékeny téma, az ügy széles társadalmi rétegeket érint, egy elmarasztaló döntés lavinaként ránthatná magával szerződések százait. Ha a szerződéseket általánosan megsemmisítené a Kúria, és így a teljes devizahitel-állományt fel kellene számolni, akkor a felügyelet számításai szerint – különböző árfolyamokat alapul véve – 1370-3836 milliárd forint veszteséget kellene leírnia a bankoknak. Ez a magyar bankrendszer teljes saját tőkéjének 55-155 százaléka.
Ilyen hatalmas tőkeveszteség valóban sokként érné a pénzügyi rendszert, és nem túlzás a pénzintézetek megrendüléséről beszélni – annak ellenére sem, hogy az MNB és a PSZÁF a kockázati és stabilitási jelentéseiben nagyon erősnek mutatja be a magyar bankokat.
Szász víziója az államcsődről tehát nem alaptalan, ha azzal a forgatókönyvvel számol, hogy sorra mondják ki a hitelek semmisségét. Az egyik megdöbbentő dolog intelmeiben inkább az lehet, hogy egyáltalán számol ezzel a forgatókönyvvel.
Vita az árfolyamról
Egy másik forgatókönyv – miszerint a sok szerződésben tisztázatlanul hagyott kérdés, a vételi és eladási árfolyam közötti eltérés helyett a középárfolyammal számolnák újra a tartozásokat – már kisebb, 284 milliárdos banki veszteséget okozna a PSZÁF szerint. Ez nagyjából a végtörlesztéssel egyenértékű veszteség lenne a bankoknak, viszont legalább a hiteleseknek jó lenne: ők összesen 155 milliárd forintot kapnának vissza a bankoktól. A bankok – és azon belül a kétszer is jogerősen elmarasztalt OTP – álláspontja szerint az árfolyam-különbözet benne volt a teljes hiteldíjmutatóban (THM), bár a szerződésben valóban tüntették fel külön tételként.
Hogy merül fel egyáltalán?
Eddig – részben éppen a PSZÁF közlései alapján – úgy tűnt, komoly esély nincs arra, hogy devizahitelesek tömegeinek tennék semmissé a szerződését.
A becslések szerint 1100 körüli devizahiteles per közül csak néhány végződött az adósok jogerős győzelmével a Kúria felülvizsgálata előtt, és azok is inkább kisebb-nagyobb eljárásjogi hibákkal nyertek. A másik érdekes kérdés, hogy Szász Károlynak egyáltalán hogyan jutott eszébe levelet írni, és tekintettel kell-e lennie a Kúriának a véleményére.
A bíróságon nem számít a következmény
Mert még ha reális is lenne az a lehetőség, hogy valóban a bankokra nézve elmarasztaló ítéletek születnek, és államcsődhöz vezethetnek a tömeges bankok elleni ítéletek, az sem befolyásolhatja a Kúria döntéseit, a jogszabályok nem adnak lehetőséget erre. Az Alaptörvény szerint „a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve”.
A Bírák Etikai Kódexének első két pontja ezt részletesebben is kifejti: „A bíró tisztségének gyakorlása során kizárólag az Alkotmánynak és a törvényeknek van alárendelve, a legjobb tudása és lelkiismerete szerint jár el. A bíró maga is védelmezi a függetlenséget, amely nem csupán a politikától, politikai pártoktól való függetlenséget jelenti, hanem azt is, hogy a bíró döntéseit minden más külső vagy belső befolyástól mentesen hozza meg.”
Nem véletlen tehát, hogy több tucat anonimizált kúriai határozatot átböngészve sem találtunk egyetlen olyat sem, amely a társadalom, érdekére hivatkozna – ami ebben az esetben a bankrendszer stabilitásának megőrzését jelenti.
Egy bírósági ítéletben azokat a jogszabályokat lehet alkalmazni, amelyek az adott ügyre illenek rá. A banktörvényről, a polgári törvénykönyvről és a különböző pénzügyi jogszabályokról lehet szó ebben az ügyben” – mondta az Indexnek Sándor Zsuzsa, a Fővárosi Bíróság volt tanácsvezető bírája.
A devizahitelesek ügyeit egyenként kell elbírálni a törvények szerint, és semmilyen ügyön kívüli szempontra nem lehet figyelemmel lenni. „Azt nem vizsgálhatják, hogy ha ilyen döntések születnek, az mennyibe kerül az államnak, ez nem olyan szempont, amit egy konkrét ügyben mérlegelni lehet” – magyarázta Sándor Zsuzsa. Önmagában az ugyanakkor, hogy a Kúria tanácselnök kérdésekkel fordult a PSZÁF-hoz, nem példa nélküli. Szakmai véleményt bármikor kérhet a bíróság, mondta a volt tanácsvezető.
Ők kérdezték, Szász válaszolt
Állítólag egyébként most is ez történt, az ügyet közelről ismerő forrásunk szerint a Kúria kereste meg a pénzügyi felügyeletet, a PSZÁF csak válaszolt, amikor kifejtette az álláspontját. Arról azonban szó sem volt, hogy nyomást akartak volna gyakorolni.
Szász Károly a Kúriának írt levelében egyébként nem csak a bankok bedőléséről vagy az államcsődről vizionált, ezt inkább egy másodrangú, támogató érvként fogalmazta meg fő mondanivalója, a devizahitel-termékek általános jogszerűsége mellett. A felügyelet szerint a hatályos jogrendszer egyértelműen lehetővé tette a devizahitel-szerződések megkötését, és – mint a gazdaságban általában – kölcsönös üzleti előnyöket realizálni kívánó szereplők üzleteként foghatók fel.
A PSZÁF szerint a bankokon túl a hitelesek oldaláról is nagyon kockázatosak ezek a perek: már önmagában ezek indítása is költségekkel jár, sokan pedig nincsenek tisztában azzal, hogy az esetleges pergyőzelem utáni elszámolásban teljes összegben meg kell téríteniük a tőketartozásukat.
Az eleve megrendült helyzetű adósok – akik közül a nagyobb összeget összeszedni képesek jelentős részét már kiszűrte a végtörlesztés – értelemszerűen nehezen állnának elő esetenként többmillió forinttal. Hogy a Kúria végül hogyan dönt abban a mintegy fél tucat esetben, amely előtte van, később derül ki, az viszont biztos, hogy nagy figyelem övezi a döntést. Egyik oldalról a bankok, másik oldalról a perben bízó hitelesek követik árgus szemmel az eseményeket.
Nem értik
A devizahiteles érdekvédő szervezetek szemében pedig Szász Károly és a PSZÁF mára valóságos közellenséggé vált, nem értik, hogyan lehet az, hogy az egyik pillanatban még stabilnak mondják a bankrendszert, másik pillanatban pedig államcsőddel riogatnak. A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület oldalán egyre népszerűbb az a szavazás is, amelyben azt kérdezik:
Ön szerint mi a Kúria feladata? 1. Megvédeni a jogrendszert és kimondani, ha törvénysértés történt? 2. Megvédeni a bankrendszert és jóváhagyni a törvénysértéseket?
Érthető módon kevesen szavaztak a második lehetőségre.
Fotó: Földi Imre / MTI


Mi az a szalonnakrém?




b_200_200_16777215_00___images_watermarks_szalonnakrem_1.jpgMire rájöttünk arra, hogy a zsír a helyes arányok megválasztásával mégsem üldözendő a konyhákból, elkezdtük visszakeresni ősrégi receptjeinket. Így akadtunk rá erre a gyöngyszemre...
Íme az eredeti cikk: 
Itt-ott szólt a szám, hogy bizony-bizony sajnálom, bár Oldalborda rendelkezik némi szász származással, de igazi szász kaják nagyjából ismeretlenek számomra. Sokáig zengte nekem, hogy így a Nagymamája meg úgy. De persze okosabb nem lettem, főleg mert szegény Nagymamát nem is ismerhettem. De minap előállt a drágám, hogy márpedig azt a nemtudjamilyen speck (németül nem tudóknak: szalonna) nevű kencét megpróbálja leutánozni.
S lőn. Nekem csak a megkent terméket mutatta, majd kérésemre előállt a recepttel is. Hát meg kell hagyni, érdemes a pasit ténykedni hagyni a konyhában.
Hozzávalók: 
  • 1 kg füstölt szalonna
  • 6 keményre főzött tojás
  • 3 hagyma
  • 2 fej fokhagyma
  • fél póréhagyma
  • bors, pirospaprika, curry
Szalonnát, hagymát, fokhagymát, tojást húsdarálón ledaráljuk. A késes aprítóval megvágjuk a póréhagymát. Ízlés szerint fűszerezzük. Kencézni lehet reggelire, tízóraira, uzsonnára. Erősebb idegzetűeknek vacsorára is. (legújabban nagyon rákattant a curryre, múltkorában a sókérges csirkecombokra is akart tenni, alig bírtam leállítani).
Ez pedig az első szelet kóstolóm volt. Igaz, én szükségét éreztem kis savanykásnak még. Mustárt nem engedélyezett a drágám, de citromot készségesen hozott, hogy azt csepegtessek. Na, azzal már döfi volt.




Nagyi még így készítette az ételízesítőt




A nagymamám mindig készített ételízesítőt, nagyon régen kerestem a receptet, most megtaláltam. Mi is van benne pontosan?



Hozzávalók:

1 kg sárgarépa
1 kg fehérrépa
1 kg tv paprika (jó húsos)
1 kg paradicsom
1 kg vöröshagyma
2-3 nagy fej fokhagyma
4 db nagyobb zeller
50 dkg karalábé
50 dkg karfiol
50 dkg kelkáposzta
petrezselyem zöldje (jó sok)
zeller zöldje
Elkészítés:

A hozzávalókat meghámozzuk (paradicsomot nem kell), robotgéppel adagonként összevágjuk, vagy húsdarálón ledaráljuk. Egy nagy tálban 1 kg sóval jól elkeverjük, és 24 órát állni hagyjuk, időnként megkeverjük. Üvegekbe töltjük.
(A recept azért is jó, mert az ételízesítő akár a fűszersót is helyettesítheti, ráadásul semmilyen vegyszert nem tartalmaz. - szerk.)





Összeomolhat a kínai hitelpiac





Lassan elviselhetetlen nyomás nehezedik a kiterjedt kínai árnyékbankrendszerre, miután az adósok egyre nehezebben boldogulnak rövid távú tartozásaik törlesztésével − figyelmeztetett a Fitch Ratings.
Az új hitelek felét alapok, vagyonkezelők, offshore pénzügyi szolgáltatók nyújtják, ezért semmit sem mond a hivatalos adat, amely szerint a bankok behajthatatlan hiteleinek állománya csak egy százaléka eszközértéküknek. Emellett a Fitch szerint kétezer milliárd dollárnyi kölcsönt rejtettek el titkos belső könyvelésükben, amelynek segítségével megkerülhetik a kormány hitelpiaci korlátozásait.
A Société Générale becslése szerint a kínai vállalatok adósságszolgálata elérte a GDP 30 százalékát − ilyen arány a pénzügyi válságot megelőzően szokott kialakulni. A kihelyezett új hitelek hatékonysága romlik: míg korábban minden egy jüan pluszkölcsön 0,85 jüannal járult hozzá a GDP növekedéséhez, ez mostanra 0,15-re romlott le.
A China Securities Journal arról írt a múlt hét végén, hogy a vállalatoknak idén ezer milliárd dollár hitelkamatot kell törleszteniük. Ezért az új hitelek jó része törlesztésre megy el, ahelyett hogy a termelést finanszírozná. A lap szerint a kínai pénzügyi rendszer eszközállománya, amely közel nyolcszorosára nőtt az elmúlt évtizedben, elérheti a GDP 221 százalékát.
Elemzők attól tartanak, hogy akármilyen erős is a kínai gazdaság, ezt az eladósodottságot nem tudja kínőni.


A gazdákkal működne együtt a Nébih a GMO ellen




A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arra kéri a gazdálkodókat, hogy szorosan működjenek együtt az ellenőrzést végző hatósággal a GMO-vetőmaggal (genetikailag módosított vetőmaggal) elvetett állományok felderítése és megsemmisítése érdekében, hiszen ez a magyar gazdálkodók közös érdeke - közölte a hivatal az MTI-vel kedden.
Az igazgatóság emlékeztetett arra, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 2013. június 1-jén átfogó ellenőrzést rendelt el az ország keleti határai mentén a Magyarországra bejött GMO-szennyezett kukorica vetőmaggal elvetett állományok felderítésére. Az ellenőrzéseket a Nébih, illetve a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei végzik az elkövetkező hetekben.
Álláspontjuk szerint minden magyar gazdálkodónak érdeke, hogy az ország fenntartsa GMO-mentességét, hiszen az exportpiacokon ez jelentős versenyelőny a magyar termények részére. A Magyarországon forgalomba kerülő kukorica vetőmag GMO-ellenőrzése a vetéseket megelőzően minden évben jogszabályi keretek között valósul meg, így csak illegális úton kerülhet be az országba GMO vagy GMO-szennyezett vetőmag.
Az ellenőrzés kiterjed a kukoricatábla vetéséhez felhasznált vetőmag származásának igazolására, s ha a gazdálkodó nem tudja a vetőmag származását hitelt érdemlően dokumentálni a helyszíni ellenőrzésen, akkor a növényállományból mintavételre kerül sor. Ezt követően laboratóriumi vizsgálattal állapítják meg a GMO-mentességet a szakemberek.
Magyarország természeti értékeinek és mezőgazdaságának megvédése elsőrendű nemzeti érdek, a géntechnológiai úton módosított növények elterjedése a mezőgazdaságból élőknek jelentős veszteséget jelenthetnek. Az alaptörvény a legmagasabb jogi szinten biztosítja minden állampolgárnak a GMO-mentes mezőgazdasághoz és élelmiszerekhez való jogát - áll a közleményben.


Legjobb puszilva - A szilva gyógyhatásai




b_200_200_16777215_00___images_watermarks_stanley-szilva-300x300.jpgVidéken járva nem ritka, hogy olyan ringló és szilvafák mellett visz el utunk, amelyek bánatosan szórják le gyümölcsüket a földre. Senki nem szüreteli le őket, senki nem eszi meg kincset érő termésüket. A "potyadék" gyümölcsöt nem becsüli senki, de a még fán lévőt sem. Pedig ha az emberek, - a fogyókúrázókról nem is beszélve -, tudnák, hogy milyen kincset vesztegetnek el...
Koleszterincsökkentő:
A vér koleszterin tartalma nem számít betegségnek, mert nem okoz fájdalmat de végzetes lehet, mert a vérerek elveszítik rugalmasságukat, a salak hatására a vér járata beszűkül , emelkedik a vérnyomás. A szilva és az aszalt szilva tisztítja a vért, és csökkenti a vérnyomást, valamint a vér koleszterin szintjét.
Veseműködést serkentő:
A leáztatott aszalt szilvát főzzük úgy húsz percig. A kihűlt lének rendkívül magas ásványtartalma van. Ha naponta fogyasztunk ilyen lét, serkenthetjük vele a vese működését. A káliumnak és a szerves nátriumnak közös egymásra való hatásából alakul ki a szervezet vízháztartásának szabályozása.
Belső vérzésekre:
Belső vérzések kialakulásának több oka lehet. Ha a szervezet nem kap elegendő nyers gyümölcsöt és zöldségfélét, belső vérzés jelentkezhet. A gyógyszer rá az ásványokkal és vitaminokkal való ellátás, így hasznos lehet az aszalt szilva is.
Emésztési zavarok:
A máj leterheltségének első jele az emésztési zavarok megjelenése. Ha nem teszünk valamit az emésztéssel, a szervezet tovább romlik, a tehet mind nagyon lesz, mert a vér megtelt salakanyaggal. A szilvában az ásványok és vitaminok olyan mennyiségben vannak jelent, hogy az elfogyasztása után hamarosan jelentkezik az eredmény. A gyomorba kerülve a szilva serkentőleg ha a gyomor működésére, és a belek mozgására. A szilvában levő mangán hatására a szervezetben az emésztést segítő enzimek lökést kapnak. Emésztési zavarok esetén baj lehet a vas lekötésével akkor is, ha vaskivonatot szedünk. A természetes forrásból, az aszalt szilvából, a vas felszívódása sokkal sikeresebb.
Az aszalt szilvának nagy a fajlagos gyümölcscukor és rosttartalma. Jellegzetes színanyagai az anticiánok. Talán leginkább hashajtó hatását ismerik, amelyet rosttartalmának köszönhet - akár frissen, akár aszalt szilva formájában fogyasztjuk.
Áldásos emésztőrendszeri hatások:
A szilva több okból kifolyólag is nagyon hasznos tápláléka tud lenni szervezetünknek.
A friss szilva segíti a szép bőr kialakulását és megmaradását. A gyümölcs olajos héjában jelentős mennyiségű többszörösen telített zsírsav található, ami védi a gyümölcsöt a kiszáradástól, és megakadályozza a baktériumok növénybe hatolását. Nem hiába hívják a szilvát "kék gyümölcscsodának", mivel magas ballasztanyaga salaktalanítja a beleket, megszünteti a székrekedést. Megköti a felesleges zsírokat, mielőtt azok a bélből felszívódna, felhalmozódnának a hasfalban, derékon, csípőtájékon, combon - tehát még a fogyni vágyók is nyugodtan ehetik.
Nem véletlen hát, hogy fogyókúrázóknak melegen ajánlják. Napi 20 dkg szilva elfogyasztása olcsó, és ízletes, jó kiegészítője lehet egy fogyókúrás menünek. 
Fáradságűző
Fáradságűző, regeneráló, frissítő kúrát is tarthatunk a szilvával. Kifejezetten nyugtató hatású. Nagyon fontosak az idegrendszer számára, segítik az agy anyagcseréjét, ezáltal segítik elő a megfelelő gondolkodást, tanulást, a memória működését.


A Nestlé álma: a víz árának 53 millió százalékkal való emelése


A Nestle igazgatósága megkönnyebbülten sóhajtott, miközben a világ Monsantora koncentrált. A globális tiltakozások és a helyi negatív kampányok nagyon jó figyelemelterelőnek bizonyultak.  Miközben tehát mindannyian a Monsanto korrupt élelmiszerpolitikájára figyeltünk, a Nestlé lépéseket tett annak érdekében, hogy a természeti világban minden egészséges dolgot leszabadalmaztasson. Kezdve az anyatejjel, folytatva a gyógynövényekkel és a víz privatizálásával. Azt gondoltuk volna eddig, hogy Monsanto az egyik leggonoszabb vállalat a világon? Hmm.
Az univerzálisan igaz, hogy a vállalati démonok tervei közt az szerepel, hogy magára az életre is árcédulát tegyenek ki, miszerint minden eddigi alapjognak ára legyen: az élelemhez való hozzáférésnek, a víznek. Utóbbi egyébiránt csak azok kiváltsága lesz, akik azt meg tudják fizetni.
A potenciális halálos áldozatok száma égbekiáltó lesz. Egy olyan csapatmunka van kialakulóban, amelyben az elit a pénzt a masszív elnéptelenítésen és “cserébe szolgaságot!’  mottón fogja megkeresni.
A Monsanto és a Nestlé ugyanabban a csapatban játszanak. A Nestle több mint 1.000.000 USD-t adományozott a Kaliforniában megszülető “GMO-kat tartalmazó ételek felcímkézése mozgalom” elleni harcra és vezérigazgatója azt állította, hogy 15 év alatt senkiben semmilyen kárt nem tett a génmanipulált ételek fogyasztása.
Míg a világ figyelme a Monsantora irányult, a Nestlé közben csendben és nyugodtan átvezetékeli a világ vízellátását, így az észbontóan 53908255 %-al többe fog kerülni. Ezalatt a világ többi része viszont aszályokkal, kút- és csapadékvíz szabályozással, és emelkedő árakkal küzd.
Nestlé weboldal szlogenje így hangzik: “A jó étel és a jó élet ígéretére köteleztük el magunkat minden nap, mindenhol – azért, hogy az életminőséget egy egész életen át javítsuk, jó ételekkel és italokkal.”  Valahogy úgy tűnik, a cég irodaközi e-mail rendszere elvesztette a fonalat, hiszen a Nestlé vezetői nem úgy tűnnek, mintha megkapták, vagy olvasták volna ezt az üzenetet.
A globális vízrablás
A Nestle gyakorlatilag átvette a vízellátás irányítását Dél-Afrika, Etiópia és Pakisztán nagy részein, így ezen országok lakói a víz hiányában megbetegszenek, és végül meghalnak.  Az érintett falvak tiszta víz hozzáférési kérelmei süket fülekre találnak.
A víz egy árucikk, és nem alapvető emberi jog???
A szegények, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fizessenek ezeknek a vállalatoknak, a pénz hiánya miatt szomjan fognak halni?
A korábbi elnök-vezérigazgató, most a legnagyobb élelmiszer-gyártó vállalat elnöke a világon, Peter Brabeck-Letmathe véleményét idézem.
“…a föld összes vízkészletét, minden csepp vizet a bolygón privatizálni kell, senki sem kap belőle, ha nem fizet. “


Bolíviában minden McDonald’s gyorséttermet bezártak




A McDonald’s-os arany ívek nem a mekis tulajdonosok átható boldogságát mutatják Bolíviában. Ez a dél-amerikai ország teljesen elutasítja a gyorséttermi ételeket, nem úgy mint Magyarország.
A bolíviaiak egyszerűen nem bíznak az olyan ételben, ami ilyen rövid idő alatt elkészül. A “gyors és egyszerű”, a “tömegtermelés” módszere teljesen hitelét vesztette körükben. A lakosság hatvan százaléka bennszülött népnek számít. Általában nem látják értelmét annak, hogy pénzt dobjanak ki McDonalds-os ételekre, amik még az egészségüket is károsítják. 
Gazdaságilag barátságos áraik sem tudták meggyőzni Bolívia őslakosait arról, hogy a BigMacs, McNuggets vagy McRibs menük jót tesznek nekik.
Egy bennszülött nő: Esther Choque, buszra várva áll egy McDonalds étterem előtt. Ahogy ezt egy riporternek elmondta: ”A legközelebb akkor jutottam egy ilyen étteremhez, amikor záporeső volt és felmásztam a lépcsőn, hogy száraz maradjak. Aztán kijöttek, és elhajtottak az ajtó elől. Azt mondták, hogy bepiszkolom a lépcsőt. Miért érdekelne, ha a McDonalds itthagyja [Bolíviát]? ”
A gyorséttermi lánc egy évtizedig maradt, annak ellenére, hogy veszteséget termelt minden évben
A maradék többi nyolc gyorséttermi üzlet La Paz, Cochabamba és Santa Cruz de la Sierra városokra koncentrálódott, állítólag egy évtizede veszteségesen működve. A McDonalds franchise tartotta magát ezalatt az idő alatt, a franchise mély zsebeibe nyúlva, hogy továbbra is folytathassa üzletét Bolíviában.
Minden kisvállalkozás, amely ilyen hosszú távon át veszteségesen működne, már jóval a fele idő előtt lelépett volna az országból.  14 év bolíviai jelenlét után a kiterjedt hálózat nem tudta fenntartani az ottani láncot. Étterem, étterem után csukta be kapuit, mert a bolíviaiak annyira kitartóan utasították el őket. Mostanra már az utolsó mekinek is “viszont nem látást” köszönhettek.
Mély kulturális elutasítás
A McDonalds távozása Bolíviából olyan nagy jelentőséggel bír és olyannyira fontos, hogy bizonyos marketing vezetők azonnal készítettek is egy dokumentumfilmet a következő címmel: “Miért ment tönkre a McDonalds Bolíviában?”
Szakácsok, táplálkozástudósok, történészek, és pedagógusok szerepelnek benne, és bemutatják a McDonalds-os élelmiszerek előállításának undorító valóságát. A film arra is magyarázatot nyújt, hogy az egész bolíviai társadalom miért utasítja el a gyorséttermi étkezés filozófiáját.
Az elutasítás nem feltétlenül az adott élelmiszer ízén vagy típusán alapul. Az elutasítás gyökere a bolíviai gondolkodásmódból ered, ami azt tartja fontosnak, hogy minden étel megfelelően legyen elkészítve. A bolíviaiak tiszteletben tartják testüket, a gyomrukba kerülő minőségi ételeket nagyra értékelik. Az a rövid idő, ami alatt a gyorsételek elkészülnek, figyelmeztető zászlót húz fel képzeletbeli árbocukra.  Ahol más kultúrák nem látják a kockázatot abban, ha hetente minden nap McDonalds-os ételeket fogyasztanának, a bolíviaiak úgy érzik, hogy ez egyszerűen nem éri meg a nagy egészségügyi kockázatot. A bolíviaiak a helyesen elkészített helyi ételekért rajongnak, és szeretik azt is tudni, hogy az élelmiszert hagyományosan készítették el.
A McRib: 70 összetevő egyetlen darabba olvasztva
Tudtad, hogy a McRib feldolgozása során 70 különböző összetevőből varázsolnak egyet? És hogy a hozzávalók közt: azodikarbonamid- liszt-fehérítő is fellelhető, amit gyakran használnak műanyag gyártásakor? A McRib alapvetően “átalakított hús technológiával készül”, pacal, szív-, és leforrázott gyomordarabokból áll össze. A fehérjéket kivonják belőlük, aztán összeolvasztják azokat, homogén egészet alkotva. A McRib tényleg csak egy adag átstrukturált hús, friss bordaként reklámozva és értékesítve. Nincs semmi valódi benne. Sőt, a McRibs-et tulajdonképp csirkehús hiány leküzdésére találták ki. Az átalakított hús technológiájának köszönhetően a McRib a menüben a csirkehiány ellenére is behajtotta a nyereséget.
Ezt az undorító módszert a bolíviaiak saját országukban elutasítottak, előtérbe helyezve saját ételeiket.
Ezzel követendő példát állítva a világ többi része elé.
Források:


Itt is a mocskos zsidók felvásárolták a lacikonyhákat - önkiszolgáló éttermeket , nem tudom , de gondolom szarért hugyért vagy kárpótlás gyanánt , mint ahogy szokták , ingatlanostul , és most nyomatják a penészesedés ellen védett burgerüket ami a kutyának sem kell . Vissza kell állítani az olcsó lacikonyha hálózatot és ezeket a tetves zsidókat elzavarni mint Bolíviában . Össze számolták már , hogy hány embertől vették el a megélhetőséget ezek a rohadékok , és még adót sem fizetnek , mert a beruházás miatt nem adóznak . Azelőtt volt magyar jellege a kifőzdéknek most ezek a moslékkal etetnek bennünket , meg a pizzával . Hol vannak a magyar ízek , hol vannak a magyar olcsó kifőzdék , amik hangulatot megélhetést biztosítottak a családi kifőzdéknek. Szaporítani kellene azt is aki ezt az üzletet megengedte , de golyószóróval , nehogy össze tudják rakni utána őket. És mindenféle kutyahússal etetnek itt minket, mert az nem olyan romlandó.

Új gyógyszeripari nagyhatalom születik





A világ vezető gyógyszercégei a fejlődő piacokra évek óta úgy tekintenek, mint a jövőbeli növekedés egyik fontos motorjára, ezen belül is Kína szerepe egyre inkább felértékelődik. A Boston Consulting Group azonban közelmúltban publikált elemzésében rámutatott a fejlődő piacokat és különösen a kínai gyógyszerpiacot övező fontosabb kockázati tényezőkre, melyekkel a globális multinacionális gyógyszercégeknek érdemes tisztában lenni. A szakértők szerint azok a vállalatok,melyek a piaci környezethez nem tudnak megfelelően alkalmazkodni, rövid távon ugyan növekedhetnek, hosszú távon viszont veszítenek piaci részesedésükből a lokális szereplőkkel folytatott versenyben.
Fejlődő piacok: lehetőségek és kockázatok 
A globális gyógyszeriparban a növekedési kilátások a jövőben nagyban függnek a fejlődő piacoktól, a potenciál igen jelentős a fizetőképes középosztály megjelenése és a társadalom öregedése nyomán. A BCG szakértői azonban felhívják a figyelmet, hogy ezekben az országokban a nemzetközi gyógyszercégek komoly kihívásokkal szembesülnek, itt főként a lokális piaci szereplők megerősödését emelik ki. 
Kína 
Pontosan ez a helyzet jelenleg Kínában is, mely jó úton van afelé, hogy a világ második legnagyobb gyógyszerpiacává lépjen elő 2016-ra. A lokális szereplők piaci erejének növekedésével a globális gyógyszergyártóknak egyre kisebb szerep jut, emiatt a szakértők úgy vélik, hogy a gyógyszercégeknek új stratégiát kell kidolgozni a fejlődő piacokra való belépést illetően. 
Árcsökkentések jöhetnek 
Kína gyógyszerpiaca hatalmas növekedést produkált az elmúlt években, az iparág árbevétele 2000-ben még mintegy 8 milliárd dollárt tett ki, mely 2010-re 48 milliárdra emelkedett, ezzel abban az évben a világ 4 legnagyobb gyógyszerpiaca között volt már Kína. 2016-ra becslések szerint az iparág teljes árbevétele elérheti a 139 milliárd dollárt, amivel Kína felülmúlhatja Japánt és globálisan a második helyre kerülhet, felzárkózva az USA mögé. 
A gyógyszerpiaci szempontból pozitív demográfiai trendek, valamint a nagy növekedési potenciál ellenére a multinacionális gyógyszercégek bevételei nyomás alá kerülhetnek a jövőben, elsősorban az erősödő árverseny miatt. Eddig a kínai kormány sok esetben nagylelkű volt a külföldi cégekkel, hogy a tőkeberuházásokat ösztönözze, ennek révén sok esetben lehetővé vált ezen társaságok számára, hogy bizonyos készítményeket a hatóságilag maximált árnál jóval drágábban értékesítsenek. Mivel azonban Kína arra törekszik, hogy a gyógyszerek egyre inkább elérhetők, megfizethetők legyenek a lakosság számára, a BCG szakértői szerint a kormány jelentős árcsökkentésekre kényszerítheti a gyógyszercégeket (a szabadalommal nem védett termékek esetében). Ez azonban komoly hatással lehet a multinacionális gyógyszeripari vállalatokra, melyek bevétele Kínában 70-90%-ban az említett készítmények értékesítéséből származik. 
Versenytársak 
A kínai gyógyszerpiacot jelenleg nagy számú, relatíve alacsony piaci befolyással bíró szereplő alkotja, ez azonban a jövőben változhat. A lokális szereplők megerősödésének hatásait a külföldi cégek már érzékelik: teljes piaci részesedésük 2000-ben még 37% volt, ez 2010-re 25%-ra csökkent. 
A jövő - Új stratégiák 
Ahhoz, hogy a vállalatok a piaci környezetnek leginkább megfelelő stratégiát tudják kialakítani, két kritikus tényezőt kell mindenek előtt megvizsgálni. Az egyik ezek közül az előrejelezhetőség, vagyis hogy mennyire előre tudjuk megbízhatóan becsülni a főbb piaci folyamatokat, tendenciákat. A másik az "alakíthatóság", ez azt jelenti, hogy az adott cég, vagy az iparág többi szereplője mennyire tudja befolyásolni a piaci folyamatokat, erőviszonyokat. Ha ezeket egy mátrixba helyezzük, 4 fő stratégiát kapunk, ezek: klasszikus, adaptív, változtatást célzó, előrejelzésekre alapozó.
A BCG szakértői szerint Kína és a legtöbb fejlődő ország abba a csoportba tartozik, ahol a piaci előrejelezhetőség gyenge, a versenytársak azonban jól tudják alakítani a folyamatokat, vagyis itt a változtatást célzó stratégia lehet célravezető. A szakértők kiemelik, amellett, hogy megtalálják a cégek az adott piac esetében leginkább megfelelő stratégiát, a gyakorlati megvalósítás is igen fontos. 
Összegzés 
Kína éveken belül a világ második legnagyobb gyógyszerpiacává léphet elő, ez komoly lehetőségeket jelent a globális gyógyszergyártóknak, azonban fontos tisztában lenni a főbb kockázati tényezőkkel, kihívásokkal. A BCG szakértői szerint azok, akik a piaci környezethez nem tudnak megfelelően alkalmazkodni, rövid távon ugyan növekedhetnek, de hosszú távon veszítenek piaci részesedésükből a lokális szereplőkkel folytatott versenyben. 


Egy új anyaggal átírják a fizika törvényeit




Amikor összeszorítunk valamit, az kisebb lesz. Általános érvényű törvény, kivéve akkor, ha az Argonne Nemzeti Laborban vagyunk. A chicagói laborban átlépték a fizika törvényeit, találtak egy módszert, amellyel ha összepréselnek egy anyagot, az kitágul.
Karena Chapman kémikus szerint olyan, mintha összenyomnánk egy követ és egy hatalmas szivacsot kapnánk. Az anyagnak össze kellene mennie préselés hatására, de pont az ellenkezőjét tapasztalják. Ráadásul az összenyomott anyag sűrűsége feleakkora, mint az eredeti anyagé volt, ez ellentmond a fizika törvényeinek.
Mivel az ilyen viselkedés lehetetlennek tűnt, Karena Champan és kollégái éveken át tesztelték az anyagot, egészen addig, míg végül kénytelenek voltak elhinni tulajdonságait. Minden kísérletre ugyanazt az eredményt kapták. Az anyagon belüli kötések átalakulnak.
A felfedezés átírhatja a fizikakönyveket, megsokszorozhatja a porózus anyagok variációit és elérhetőségét nagyon sok területen. A kutatók cinkcianidot tettek gyémántcellába az Advanced Photon Source szinkrotonja alá, ahol magas intenzitású röntgensugarakat használnak. Az anyagra 0,9-1,8 gigapascal nyomást gyakoroltak, ez olyan, mintha tengerszinten a légköri nyomás 9000-18000-szerese érné.
Különböző folyadékokat használva a kutatóknak az anyag öt különböző fázisát sikerült megalkotni, ezek közül kettő normál nyomásra visszatérve is megtartotta új tulajdonságait. A folyadék tulajdonsága meghatározta a szivacsszerű pórusok alakját. Ez az első alkalom, hogy hidrosztatikus nyomással sűrű anyagokból új, lyukacsos anyagot sikerül előállítani. A kutatók folytatják a kísérleteket új anyagokkal.
Fotó: DOE/Argonne National Laboratory 




Képtelenek voltunk Magyarországon a kilátástalanságban élni



Észak-Németországban, a Hamburgtól hetven kilométerre fekvő, marcipánjáról híres, ezeréves múltú, csodálatos Hanza-városban, Lübeckben él a paksi Mezősi Árpád és barátnője, a szintén tolnai – kistormási – Mester Julianna. Megtalálták számításukat, otthonra leltek, nem készülnek visszatérni Magyarországra.
Lübeck történelmi épületei miatt a Világörökség része. Rengeteg a látnivaló, „öt templom, hét torony”, és mindenhol víz meg híd, és rengeteg zöld övezet – meséli a 25 esztendős Mezősi Árpád, aki Pakson nőtt fel. Mint mondja, Lübecket északról a Balti-tenger határolja, csodaszép homokos parttal. Ő Schenefeldben, a helyi kaszinóban dolgozik, mint croupier. Ez egy Hamburg melletti kis város, melyet csak a közlekedési tábla választ el. Ami azt jelenti, napi 140 kilométert ingázik a munkába és haza, de az ottani gazdasági viszonyok mellett ez nem megterhelő. Az útiköltség az adóból leírható, és a fejlett úthálózatnak köszönhetően nem is tart sokáig. Barátnője Lübeckben dolgozik egy elektronikai cégnél, mint minőségbiztosítási vezető.
Egyszerűen elég volt
A végleges döntést tavaly februárban hozták meg, májusban költöztek. – Az okok száma végtelen, de röviden s tömören nem láttuk a tervezhető, stabil jövőnket. Képtelenek voltunk bizonytalanságban, kilátástalanságban létezni. Egyszerűen elég volt – magyarázza Árpád. Julcsi már Magyarországon is jó ideje német cégeknél dolgozott, ő is tanult általános iskolában németet, így a nyelvterület adott volt. A lübecki ajánlat a söréről ismert kelet-németországi Radeberggel „versengett”. Rövid mérlegelés után döntöttek Lübeck mellett, de a két fő szempont az volt, hogy még mindig van gazdasági különbség az egykori demokratikus és szövetségi Németország között, a másik meg a tengerpart.
Sok mindenben más, de mindenben jobb
Sokkal jobb az általános közhangulat. Mosolygó, élettel teli embereket látni az utcán a depresszív kesergés helyett. Mindegy, hogy egy csomag rágót veszünk a boltban, vagy egy méregdrága órát egy ékszerüzletben, egyforma kedvességet és odafigyelést kapunk, meséli Árpád. Segítőkészebbek az emberek, odafigyelnek egymásra. Ez a közlekedési morálon is jól látszik, előzékenyek, nyugodtak, nincs dudálás a dugóban, nincs anyázás, türelmetlenkedés. Nyugalom van. A fizetések jobbak, az árak hasonlóak, de ami a mindennapi élethez elengedhetetlen, az olcsóbb.
Hihetetlen, de itt a magyarok is segítenek egymásnak, összetartanak, és nem azt nézik, hogyan tudják hátráltatni a másikat, hogy neki se legyen jobb. Itt nem számít, hogy megdöglik-e a szomszéd tehene is, összegzi. – Semmilyen hivatalban nem sikerült még fél óránál többet eltöltenünk, bármilyen ügyet is intéztünk. És elhihetik, nem siettünk. Az egészségügyről nem tudom érdemes-e szót ejteni, de fényévek. Ebben a témakörben még órákon át tudnánk mesélni, mint minden Nyugat-Európában élő magyar – szögezi le hozzátéve, hogy legjobban természetesen a családjuk hiányzik. Egyébként meg semmi, beilleszkedtek, mindenük meg van. – Kivéve a jóféle, magyar, egykilós fehér kenyér. De tényleg…” – mondja.
Nem készülnek haza, otthonra találtak
Ahogyan idejük és szabadságuk engedi, általában két-, háromhavonta látogatnak haza. Tavaly novemberig egy kisebb légitársaságnak volt hetente háromszor egyenes járata Lübeckből Budapestre, de sajnos megszűnt. Így autóval járnak Magyarországra, 1500 kilométer a távolság. – Az út lehetne rövidebb, ha valaki szólna végre a cseheknek, hogy újítsák fel az autópályáikat. Embertelen – jellemzik. Ezért Ausztrián keresztül járnak, ami kicsit hosszabb, de kellemesebb és autókímélőbb.
Haza? Mi itthon vagyunk
– Szeretem, amit csinálok, így élvezem is. Engem szórakoztat, főleg amióta megbecsülnek. Ez egy változatos világ, sokféle emberrel találkozni, beszélgetni mindig érdekes – árulja el munkájáról Árpád, de hozzáfűzi, alapszabály a diszkréció, ami dokumentálva is van, így részletekbe nem bocsátkozhat. A kérdésre, hogy hol képzelik el az életet, jönnek haza, vagy maradnak, azt mondja: – Haza? Mi itthon vagyunk. Talán kicsit szomorú is ezt kijelenteni, de Magyarország nem biztosította, sőt, lehetetlenné tette mindazt, amire Németország lehetőséget kínál. Ami egyszerű: itt aki dolgozni akar, dolgozik, és a legalacsonyabb fizetésből is emberi színvonalon élhet.
Kép: A család és a jóféle magyar fehér kenyér hiányzik csak nekik, egyébként beilleszkedtek. Már nem térnek haza (Fotó: TN)





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése