2019. január 6., vasárnap

MOSZAD ügynökök dísz magyarra várnak !!!!









MOSZAD ügynökök dísz magyarra várnak !!!!






MAGYARORSZÁG NAGY BAJBAN VAN!... 


/A magyarság lelki állapotát most ez határozza meg./ 

Először csak azt hittük: valami tévedés. Rossz álom. Hogy ez nem is nálunk történik, hanem valamely tengeren túli hottentotta-országban... 
S eltelt 3-4 nap s szomorúan látnunk kellett a képernyőkön, hogy ezrek és ezrek özönlenek hazánkba a zöld határon át Szerbia felől, anélkül, hogy egyetlen hatósági ember megállítaná őket. 
Olykor futva, gyerekekkel, mint akiknek sürgős. Ez máig tart. 
/ Éljen a határok nélküli "szabad" Európa. Az EU-s Európa. Csak egyetlen példa: Málta szigetén, akár hajóval, akár repülővel érkezve, aki személyazonosságát 1 perc alatt nem tudja hitelt érdemlően igazolni, annak bilincs kattan a kezén. /. 
S látjuk a képeken: menekültek ezrei szoronganak tengeri tákolmányokon, hajónak nem nevezhető gumicsónakokon, rozoga csempészhajókon. 
Hogy valahol Dél-Európában partot érjenek. Miután az embercsempészek zsebre vágták a vastag eurós kötegeket, mindenki futhat, amerre lát. 

A színes embervilág elindult.... Beindult... 
S bennünket magyarokat lepett el igazán ez az Afrikából, Eurázsiából ránk zúduló invázió. 
A helyzet óránként rosszabbodik. 
Amikor e sorokat írom e könyvbe / 2015. július 20-án /,Szerbia felől eddig már több, mint 80 ezer színes bőrű " migráns" sétált, futott át a magyar állam törvényes határán. 
Ellepik a déli országrész falvait, a városok parkjait, sokhelyütt tönkreteszik a gazdák termését. 
Az országutakon kocsikat, buszokat kövekkel dobálnak meg, baleseteket okozva. 
Ezrek és ezrek szoronganak, ideiglenesen felállított, nyitott táborokban, sátrakban. 
Ellátást / sőt bizonyos hírek szerint / zsebpénzt is kapnak! 
Ma még. 
Ám meglehet, hogy maholnap egyszerre csak bandákban lépnek fel, hogy ne csak ideiglenes, hanem végleges ellátást, otthont követeljenek. 
Munkát is? Óh, azt nem, pedig az eddig idezúdultak igen nagy többségben fiatalok vagy legfeljebb középkorúak. 

Gazdasági és háborús menekültek? Így mondják magukról. Igen, azok - is. 
Ám honnan tudták előteremteni a meneküléshez szükséges, a csempészek markába nyomott, ezer és ezer eurókat? 
Távoli hazájukban, sok ezer kilométerre innen a "gazdaságilag lecsúszott" országban a család megspórolta? 
Ne higgyük, ó ne! 
Miért? 
Mert mesterségesen, jól előkészített, megfizetett, hódító áradatot indítottak bizonyos erők jó öreg kontinensünk és hazánk leteperésére. 
/ Vaj'h mit csináltak az elmúlt hónapokban az EU-s országok titkosszolgálatai?/ 

E hatalmas tömeg először csak portyázgat, / ez van most /. 
Majd számuk további növekedésével lassan követelődzni kezdenek, ebből jön a káosz, rendőrség, a nemzeti zűrzavar, miegyebek... 
Itt is, más országokban is. 
Ne féljünk a szavaktól és a lehetséges helyzettől: 
polgárháborúhoz közeli helyzetbe kényszerít bennünket az a sátáni erő, amelynek képviselői voltak a felbujtók, uszítók e távoli országokban s nyomták az embercsempészek markába az euró-százezreket, milliókat. 
E nélkül hogyan indulhatott volna útnak a többségében nem üldözött, nem legyengült / s talán katonailag is kiképzett ? / 20-30 éves életerős, színes bőrű tömeg? 

S ki mondta meg nekik, hogy hová kell menni, hisz többségük még most sem tudja, hogy hol is vannak a térképen. S mi lett a család többi tagjával, a szülőkkel, nagyszülőkkel? 
Őket egytől egyik csak nem hagyták a gazdasági nyomorban? Netán éhen halni?... 

Miközben a világháló különböző képein kidolgozott testű, hatalmas négerek mutogatják magukat valamelyik magyar falu utcáján a "menekült-dizájn" legdrágább kellékeiben feszítve, méreg drága ékszerekkel a nyakukban, csuklójukon kisebb vagyont érő órával, karkötőkkel... 

Az EU, a Menekültügyi Szervezetek, jogvédők, tanácsadók és liberálisok egyaránt a gumigittel vannak elfoglalva. És a rágás közben már meg is vakultak s nem akarják hinni, hogy ott, távoli földrészeken, utazásra váró tanulatlan, munkát tán sosem látott primitív, emberi sáskahad készül a lerohanásra, hogy pillanatok alatt szétszaggassa a magyar és európai gazdasági és kultúrnormákat. 
Elvegye, ami nem az övé. 

Jobb esetben következhet be az, hogy a jövő nem a határok nélküli - óh, mily bájos liberális alapvetés e kedvenc jelszavukkal együtt : az idegen szép ! - hanem a karatén országok Európája lesz. És nem is oly sokára. 

Az ugyan ma még nem látszik, hogy ki lesz a karanténban? Ők vagy mi? 
Azt sem látni, hogy mi lesz a rossz idő beálltával? A magyar állam kormánya hogyan, miből, milyen feltételek és ellátás mellett tud elhelyezni 80-100 ezer embert? / Vagy többet? / Táborokban? S, ha azokat szétverik.... és beindulnak?... / Mert nekik " jogaik" vannak.../ Nincs annyi rendőr... 
Ezt még leírni is hátborzongató. 

Egyébként semmi vagy nagyon kevés joga kell legyen annak, aki egy ország hivatalos államhatárát törvénytelenül, magát igazolni nem tudva lépi át. 
Ez csak akkor lehet / lesz /érvényes, ha Európa jogállam marad. 
Mentse meg ezer éves Hazánkat és Európát a Teremtő Isten! 

Murányi László 
2015. július 20.án. 



Akarja-e, hogy a kormány védelmünk érdekében minden eszközzel akadályozza meg az illegális határátlépők beáramlását? 




Közlemény 

Tekintettel arra, hogy a Hazánkba illegálisan áramló migránsok tömege közvetlen veszélyt jelent Magyarországra és minden honfitársunkra, ma népszavazást kezdeményező aláírásgyűjtőív hitelesítésért folyamodtam a Nemzeti Választási Irodához, az alábbi kérdéssel: 

"Akarja-e, hogy Magyarország Kormánya Magyarország biztonsága és a magyar állampolgárok Alaptörvényben biztosított jogainak védelme érdekében minden eszközzel akadályozza meg az illegális határátlépők Hazánkba áramlását, az eddig illegálisan beáramlókat pedig azonnal toloncolja vissza abba az országba, ahonnan Magyarország területére léptek." 

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy Magyarország EU-tagságából eredő kötöttség szinte megoldhatatlan jogi gátakat gördít a kérdés népszavazással eldöntése elé. 

Ugyanakkor tisztában vagyok azzal is, hogy ha továbbra is tétlenül szemléljük a kialakult és egyre súlyosabbá váló helyzetet, akkor olyan belpolitikai válság elé nézünk, ami végzetes lesz a magyarság számára. 

Ezért a közvetlen népakarat kifejezésre juttatását akkor is szorgalmazni fogom, ha azt a hatalom nem támogatja. 

Kelt Szegeden, 2015. július 20-án. 
dr. Halász József 



Aggasztó migrációs állapotok, avagy mit mond Nógrádi György a jelenségről - videó 


Napjainkban a jéghegy csúcsa látszódik a migrációból. Állítja Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, aki Magyarország egyik legkedveltebb rádiójában is meg szokott szólalni. 

Nógrádi György szerint az általános hírekben szereplő adatoknál is a helyzet sokkal aggályosabb. Ugyanis tudomásul kell vennünk, hogy napjainkban Közel-Keleten több millió migrációs ember várja azt, hogy behajózzák őket Európába! 

Olvassuk, hogy mit mond erről Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőnk az mno-nak. 
A tényleges határzárral kapcsolatban lehetséges sajnos a véghezvitel. Ami jelenleg folyik, özönlenek a bevándorlók Európába. Ez az első jéghegy csúcsa. Az igazi jéghegy várat magára. Én felhívnám a figyelmet, hogy most a G7 csúcstalálkozóján érdekes volt a 7 ország hozzáállása. Japán azt közölte, hogy nála ilyen probléma nincs és náluk minimális a muzulmán lakosság és nem vár merényletet. Noha az Iszlám Állam két japánt is kivégzett. Kanada és USA pedig más helyzetben van, mert náluk gyakorlatilag csak a tengeren illetve a légtérbe kell ellenőrzéseket végezniük a mexikói bevándorlókkal kapcsolatban kivétel. 
Az olaszok, franciák és a németek hasonló helyzetben vannak, mint az USA. A britek számára pedig nem csak a harmadik világból való bevándorlók jelentenek problémát, hanem az Európai Unióból sem kérnek embereket. Ott tartunk, hogy az adatok szerint csak Líbiában 450.000-500.000 ember várja azt, hogy behajózzák Európába! Nógrádi György számára legsokkolóbb egy reggeli nyilatkozat volt, amely szerint egy pakisztáni azt mondta, hogy Pakisztánban mára már a muszlimoknak nincs lehetősége, mert az al-Kaida támad! Továbbá a pakisztáni hadsereg a világ egyik legjobb hadserege és a világ egyik legjobb titkosszolgálata. Pakisztán népessége pedig 200 millió és ebből 97 % muszlim! Ha ez az arány úgy érzi, hogy Európába kell jönnie, akkor Európának vége van! 
Videó: https://youtu.be/qzNacJP-arw 
Nógrádi György szerint azonban Szerbia teljesen biztonságos. Ők tettek is egy nyilatkozatot, amelyre Magyarország nem figyelt oda. Szerbia azt mondta, ha a magyarok a határzárat megcsinálják, akkor ők is ugyanazt fogják csinálni Macedónia felé. Ez azt jelenti, hogy Macedóniából nem fogják beengedni a menekülteket. Így a menekült áradat tevődik tovább és tovább. A törökök is építettek műszaki zárat, amit azóta áttörtek. Azonban Németország is megtette a magáét a 7 kilométer hosszú és 3 méter magas fallal. Ekkor az első nap folyamán 3600 olyan embert fogtak el, akiknek nem volt tartózkodási engedélyük nem Németországba, hanem Schengenen belül. Európa már máshogy reagál, mint pár héttel ezelőtt. Olaszországban a lombardiai miniszter közölte, hogy, aki menekültet befogad, azt anyagilag büntetik! Ausztria is megtelt és a jövőben egyetlen egy menekültpapírt nem hajlandóak kiállítani. Európa Nógrádi György szerint máshogy áll a menekült kérdéshez. Egyes európai prefektúrák bezár ják magukat a menekült áradat elől, illetve visszafordítják a vonatokat, amelyeken illegális utazók vannak. Egész Európába az illegális bevándorlók száma 7000 volt és ez csak a múlt heti adat. 
Szimpatikus dolog az, hogy mentsük meg ezeket az embereket, azonban ebben a számban Európa számára ez már lehetetlen. Valójában ez Európa hosszú távú végveszélyével lenne egyenlő. 
(hir.ma
Kapcsolódó: 
   Sáskaként támadják meg a kamionokat a menekültek Calais-ban 


Semmi pánik, minden ajtót bezártunk.
Ezzel nyugtatja meg a turistákat az idegenvezető, amikor elhaladnak a tipikus calais-i látvány mellett: migránsok tucatjai próbálnak feljutni az Angliába tartó kamionokra. A múlt héten feltett videót már több mint félmillióan nézték meg a Youtube-on:

Rioting migrants yesterday- Calais to Dover port


Szent isten”, „Ilyet a tévében láttunk” – kommentálják a látványt a felvételen az utasok. A körülmények alapján úgy tűnik, múlt vasárnap készült a videó, amikor a calais-i kikötőt lezárták, miután második világháborús gránátokat találtak.
A brit média arról számolt be, hogy egy magyar sofőrt Angliában tartóztattak le, miután albán migránsokat találtak a kamionjában, egyelőre nem ismert, hogy tudott-e arról, hogy ott tartózkodtak.

Magyar kamionsofőrt tartóztattak le Angliában

51 albán migránst találtak egy magyar kamionban a brit határőrök, egy terhes nőt kórházba szállítottak.Tovább
Egy másik videón pedig az látszik, hogy menekültek útakadályokat építenek az autópályán, hogy ezzel lelassítsák és megállásra kényszerítsék a kamionosokat, amíg ők felmásznak a járművekre.

Cikkünket frissítjük, amint újabb részletek kiderülnek.



Szia Tibi (Ágoston Tibor). 
Hazafelé jöttem a sámsoni busszal és a nagyállomáson kb 50-60 mocskos, retkes menekült felszállt a buszra. Jegyet nem vettek. Hol vannak ilyenkor az ellenőrök, mert engem bezzeg megbüntetnének!? Egy rendőrkocsi kisért minket, amiben ketten ültek. Sok felháborodott ember és gyereküket féltő anyukák utaztak riadtan a buszon. Meddig fajul ez a bevándorlás még? Ez a sok retekalja mit akar itt? Hát mi is alig tudunk megélni! 
Ja és a poén a végén a busz nem a megállóban állt meg hanem a tábor előtt! 
Mit várnak be is kisérjük öket? 
Megvédheti-e magát és az EU-t Magyarország a terroristáktól, bűnözőktől? 
Az Európai Parlament plenáris ülésén az uniós országok terrorizmussal és a nemzetközi bűnözéssel szembeni védelméről tartottak vitát. A polgárok megnyugtatása érdekében az illetékesek kemény intézkedéseket ígértek a határokon átívelő bűnözéssel, különösen a terrorizmussal szemben. Ennek kapcsán kérdezett rá Morvai Krisztina, hogy joga van-e Magyarországnak megvédeni saját magát és az EU schengeni határait kerítés építésével és a határőrség visszaállításával. 
Morvai felszólalása és az illetékes EU biztos semmitmondó válasza látható a felvételen. 
Videó: https://www.youtube.com/watch?v=3PfAAUhYGiw 


Megvédheti-e magát és az EU-t Magyarország a terroristáktól, bűnözőktől?

"Irtsátok ki a magyarokat" - Teljes fim




Kolláth György: az alaptörvény nem létezik 

Az alaptörvény elfogadása során a parlament eljárási szabálytalanságokat követett el - véli Sólyom László volt köztársasági elnök. Kolláth György ügyvéd szerint ez felveti az új alkotmány közjogi érvénytelenségét. Az egyházügyi törvényt ugyanis ilyen hibák miatt semmisítette meg az Alkotmánybíróság. 

Kapcsolódó: 
   Sólyom: az Alkotmánybíróság már nem az alaptörvény legfőbb őre 
Erről annyit, hogy a preambulum (Bevezetés) szöveg az Európai Unióba kiküldött példányokban nincs benne!! Az Isten, áldd meg a magyart! szöveg csak az itthoni példányokban szerepel. Csalfa módszer! A másik, ami megrémít: a magyar társadalom négy alaptétele, a magyar termőföld, a vízbázis, az egészségügy és a nyugdíj nincs alkotmányos védelem alatt. A kedves hatalomnak csak az egykulcsos adó levédése volt a fontos, mert ennek köszönhetően a hatalom és egyre népesebb holdudvara, a magas jövedelműek, a gazdagok nem, vagy alig fizetnek adót. Ezt az alaptörvényt csak és kizárólag a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselői szavazták meg, az ellenzék nem. A választójogi törvényeket is saját fazonjára igazította a Fidesz. A jelképeink, az természetesen egy külön kategória, azt ajánlott megismernie minden magyarnak! 




Sólyom: az Alkotmánybíróság már nem az alaptörvény legfőbb őre


Az alaptörvény legutóbbi, negyedik módosítása megerősít egy olyan állapotot, amelyben a parlament felülvizsgálhatja az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmány felett őrködő tevékenységét, az Ab így nem az alaptörvény legfőbb őre többé – vélekedett Sólyom László egy osztrák napilapban pénteken megjelent írásában.
Die Presse című lapban közölt cikkben a volt köztársasági elnök, az Ab korábbi elnöke annak a nézetének adott hangot, hogy a 2010-es választások után a kormánypártoknak az igazságügyi rendszert és az Ab-t érintő jogszabály-módosításaival elkezdett távolodni egymástól a politikai és az alkotmányban lefektetett jogi rendszer. Emellett "kezdetét vette az alkotmány napi politikai célok érdekében való felhasználása" – írta. 
Sólyom szerint közvetlenül a választások után felismerhető volt az a törekvés, hogy a kétharmados hatalom elsősorban az igazságszolgáltatás és az alkotmánybíróság hatáskörének rovására terjeszti ki magát.
Fotó: Túry Gergely
Ez a törekvés elsőként személyi döntésekben mutatkozott meg. Ehhez tartozik a bírók nyugdíjkorhatárának 70-ről 62-re csökkentése, ami a bírók tömeges kényszernyugdíjazásához vezetett. Az Alkotmánybíróság hatáskörét rögtön a választások után megváltoztatták, a parlament megemelte az alkotmánybírók számát 11-ről 15-re, és a jelölésüket is megváltoztatta. Ezeknek a változtatásoknak az alaptörvénybe emelésével biztosan befolyásolhatóvá vált a parlamenti többség számára az Alkotmánybíróság összetétele – írta.
Sólyom László szerint az alkotmány legutóbbi, negyedik módosítása megszilárdít egy olyan állapotot, amelyben a parlament felülbírálhatja az Ab-nek az alkotmány őrzőjeként kifejtett tevékenységét. A módosítással "megszilárdítják a rést az alaptörvényben lefektetett alkotmányos rend és a gyakorlat között", az Ab nem az alaptörvény legfőbb őre többé – írta. 
A volt Ab-elnök úgy véli, a módosított alkotmány szövege nem mondja ki a változtatás lényegét, ebben az értelemben a változtatás "láthatatlan" marad. "Papíron az Alkotmánybíróság továbbra is az alkotmány legfőbb őre. A kétharmados többségnek ez a láthatatlan alkotmánya azonban láthatóvá válik a kormánypártok magatartásában" – fogalmazott. 
Az alaptörvény negyedik módosítása "több, mint egy szimbolikus csapás az új demokrácia ellen, az elmúlt húsz év alkotmányos fejlődése ellen" – írta. Az érvényes magyar alkotmányjognak egy nagy része, amely az Ab ítéleteiben jelent meg, elveszíti kötelező erejét – hangsúlyozta. A volt köztársasági elnök úgy látja: ahhoz, hogy a jognak ezek az elemei formálisan újra életbe léphessenek, "újra fel kell fedezni", és az Ab-nak újra ki kell mondania azokat. "Csak remélhetjük, hogy az egyszer megfogalmazott gondolatok halhatatlanok, és hogy az eddigi alkotmányos kultúra folytatódik" – tette hozzá. 
A vezető osztrák konzervatív napilapban közölt cikk rövidített változata Sólyom Lászlónak azOsteuropa (Kelet-Európa) című német folyóirat 2013/4. számában megjelent írásának.


Végül az Orbán-kormány nyitja meg Európa kapuit a GMO-k előtt? 

2015. 07. 20. Alfahír 
Ahogy arról lapunk is beszámolt, megalakult a GMO-mentes Magyarországért Egyesület, amelyet történelmi jelentőségűnek nevezett Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára. Csakhogy, egyáltalán nem olyan egyértelmű a magyar kormány bátor kiállása GMO-ügyben, mint ahogy azt a hazai sajtóban próbálják eladni. 
A 11 tagot számláló egyesület létrejöttét a politikus a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. dabasi székhelyén jelentette be hétfőn - írta az MTI. 
A parlamenti államtitkár az eseményen leszögezte: már az alaptörvény is rögzíti, hogy Magyarország GMO-mentes övezet szeretne lenni, így az EU-ban nem véletlenül hazánk volt a zászlóvivője a kételkedőket is meggyőzni igyekvő mozgalom elindulásának. 
A politikus hangsúlyozta, hogy Magyarország ratifikálta először a GMO-mentességről szóló egyezményt, majd "saját hatáskörben" első lépésként kitiltotta a génmódosított anyagokat a köztermesztésből. "Itt azonban nem állhatunk meg, tovább kell menni; célunk, hogy először a hús, a tej, a tojás, a hal és a méz váljon GMO-mentessé, majd a lehető legtöbb élelmiszer" - húzta alá Nagy István. 
Csakhogy, a múlt héten közreadott, szintén Nagy István által aláírt FM közleményben a szaktárca rámutat: a génmódosított élelmiszerek és takarmányok nemzeti szintű korlátozásáról és tiltásáról a részletes tárgyalások Magyarország elkötelezett fellépésének eredményeként indulhatnak meg. 
Ez viszont iszonyatos öngól, stílszerűen egy újabb trójai faló az Európai Unió határain belül. 
A GMO-lobbi, ami döntően az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasági mamutcégeinek érdekeit képviseli, egyik legnagyobb fegyvere éppen a nemzeti szintű korlátozás intézmények bevezetése lenne. S ennek belátásához egyáltalán nincs szükség tudományos fokozatra, elég hozzá a józan paraszti ész. 
A génmódosított szervezetek okozta szennyeződést ugyanis nem lehet közigazgatási határokkal megállítani. Ez nem működik a menekült-politikával hasonlatos analógiára (vö.: plakátkampány, kerítésépítés). A GM-növényekből származó pollen a szélrózsa minden irányába terjed, így ha a szomszédos országban termesztenek génkezelt kukoricát, repcét, az tutira beszennyezi a határ másik oldalán található mezőket is. 
Márpedig, ha a GMO-k esetében nem egységes a közösség, ha nem az Európai Unió minden országára kötelező érvényű tiltást vezetnek be, hanem a kormányok kezébe helyezik a döntést, akkor azzal zöld utat biztosítanak az Egyesült Államok cégei számára. (Egyébként a szennyeződés már hazánkban is többször előfordult, több ezer hektáron kellet már emiatt megsemmisíteni kukoricát.) 
S hogy mekkora a veszély? 
A 2014-es - hivatalos - adatok szerint Európában a spanyolok, a csehek, a szlovákok és románok termesztenek genetikailag módosított növényeket, azonban - csakúgy, mint ahogy Magyarország is - takarmányként más országokban is megjelennek génkezelt szervezetek. 

Jellemző példa, hogy holland kimutatások szerint, azon vasúti pályák mentén lévő gabonamezőkön, ahol az Amszterdamban behozott GMO-kat szállítják szét a kontinens országai között, szintén kimutatható a szennyezés. 
S ha már az országhatároknál tartunk, nem szabad elfelejtenünk Kanada példáját sem. Az észak-amerikai ország mezőgazdaságát gyakorlatilag úgy zabálták föl az Egyesült Államok cégei, hogy át sem kellett lépniük a határt, a szél megtette helyettük a gyarmatosítást. Kanada elveszítette a GMO-kkal szembeni harcát, éppen ezért már nem is tud "tiszta" mezőgazdasági termékeket exportálni. 
Ezt a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának egy másik megjegyzése miatt volt fontos leszögeznünk, ugyanis az egyesület megalakulása kapcsán Nagy István arra is emlékeztetett, hogy ősztől, de legkésőbb jövő év januárjától védjegy tanúsítja majd a boltok polcain lévő árukon a génmódosítás-mentes minőséget. 
Csakhogy ez egy szabadkereskedelmet korlátozó kitétel, és mivel az EU és Kanada közti egyezmény (CETA) szövege már csak ratifikálásra vár, könnyen megeshet, hogy hiába a magyar alaptörvény, illetve a GMO-mentes védjegy bevezetése, nem állítható meg a dömping. 
Mindamellett, a fideszes képviselők az Európai Parlamentben (a szocialistákkal és a gyurcsányistákkal egységben) igent mondtak az Egyesült Államok és az EU közti szabadkereskedelmi egyezményre (TTIP) is, amelynek az egyik legfontosabb pontja, az európai piacok megnyitása: az amerikai küldöttség már számos alkalommal kinyilvánította, hogy a génmódosított szervezetekre vonatkozó európai szabályokra és a gyakorlatra mint a kereskedelmet akadályozó korlátokra tekint, és a TTIP-tárgyalásokkal pont az a célja, hogy ezeket a "korlátokat" feloldják. 
Ezek után nehéz eldönteni, hogy kinek az oldalán is áll az Orbán-kormány. 
Kapcsolódó: 
   Több mint egymilliárd forintért vett erdélyi érmegyűjteményt az MNB 
   Genetikailag hibás spermiumok kerültek Magyarországra beültetés céljából 
   Félelmetes: 34 tonna gm-kukorica vetőmagra bukkantak hazánkban 
   Görögország és Izrael katonai megállapodast kötött földközi tengeri energetika megvédése érdekében! 

A hatalom egyik embere... 
Két Quaestor-cégben is felügyelőbizottsági tag volt az előzetesben ülő Kiss Szilárd. 
Az egyik Quaestor-cégben nyolc, egy másikban öt évig volt felügyelőbizottsági tag Kiss Szilárd. A moszkvai nagykövetség volt agrárattaséja már előzetesben ül, mert megvesztegette az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet igazgatóját, hogy hétszázmilliós tartózását áron alul eladja. 
Kiss a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek 2003 szeptemberétől 2011 szeptemberéig volt felügyelőbizottsági tagja, azaz ügyelt a cég törvényes működésére - írja az origo. A Quaestor Energetikai Zrt.-nél 2006 májusától 2011 augusztusáig töltötte be a pozíciót. A jelek szerint Kiss Szilárd nemcsak egyes kormánytagokkal, hanem Tarsoly Csabával is jó viszont ápolt. 
Kiss Szilárd alapította nagy médiafigyelem kíséretében Tarsoly Csaba és Szijjártó jelenlétében a moszkvai kereskedőházat. Ez is belekerült néhány százmillióba. Még szerencse, hogy nagyon jól állunk anyagilag, mert amint azt a kormány mikrofonállványa is hirdeti: Magyarország jobban teljesít! 
Hány Kiss Szilárd van még a hatalom környékén? 
Hogy ügynök is akad, arra bizonyíték a belügyminisztérium egyik államtitkára. 
Ő is kap vagy kétmilliót havonta. 
SVPSZ 





Genetikailag hibás spermiumok kerültek Magyarországra beültetés céljából


Márciusban az európai riasztási rendszeren keresztül értesült az ÁNTSZ arról, hogy genetikailag hibás spermiumok kerültek Magyarországra beültetés céljából. Így derült fény arra, hogy a Krio Intézet Sejt- és Szövetbank Zrt. már 2013 óta törvénysértő módon importál hímivarsejteket egy dániai sejtbankból - közölte az ÁNTSZ. A Krio Intézet azonban erre úgy reagált: a cég nem szegi és nem szegte meg szándékosan a hazai hatályos törvényeket.
A tisztiorvosi szolgálat pénteken azt közölte az MTI-vel, hogy márciusban az európai riasztási rendszeren keresztül értesült az ÁNTSZ arról, hogy genetikailag hibás spermiumok kerültek Magyarországra.
Az ÁNTSZ szerint emberi ivarsejttel kereskedni bűntett
Az ÁNTSZ eljárást indított, és megtiltotta a jogellenes gyakorlatot.
A büntető törvénykönyv szerint az, aki emberi ivarsejtet megszerez, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el. Közleményük szerint az emberi szövetek, sejtek adományozásáról, gyűjtéséről, vizsgálatáról, feldolgozásáról, elosztásáról uniós irányelv rendelkezik. A tagállamok azonban ezzel összhangban szigorúbb konkrét szabályokat is alkothatnak.
A jelenleg hatályos magyar jogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy ivarsejteket külföldről hozzanak be az országba. Továbbá egy ivarsejtdonortól a magyar szabályozás szerint legfeljebb négy utód származhat, a dán szabályozás szerint viszont tizenkettő - hangsúlyozta az ÁNTSZ.
Az intézet szerint a hazai igényeket nem fedezik a Magyarországról gyűjtött minták 
A Krio szerint viszont a Dániából származó minták a hazainál szigorúbb előírások szerint vizsgálták és kezelték. "A génhiba, amely az ügyet elindító mintában megtalálható volt, egy olyan hiba, amelyet Magyarországon nem kell szűrni, így tudomásunk sem lenne erről az elváltozásról, ha ezek a minták Magyarországon és nem Dániában kerültek volna levételre" - hangsúlyozták.
Az uniós gyorsriasztás éppen a rendszer biztonságos működését bizonyította - tették hozzá.
Közölték azt is, hogy a Dániából származó spermaminták a hazai rendelkezésre álló állománynál jobban, több genetikai elváltozásra szűrtek, tehát azon leendő édesanyák számára, akik csak ilyen módon vállalhatnak gyermeket, semmivel nem kockázatosabbak, mint az itthon levettek.
A hazai igényeket eleve nem fedezik a Magyarországról gyűjtött minták - írták.
A Krio Intézet saját jogértelmezése alapján törvényesen kezelte a spermaminták behozatalát az Európai Unió irányelvét figyelembe véve, amely kimondja, hogy fel kell szabadítani a minták felosztását és elosztását az Európai Unión belül a tagállamok között.
Mintákat ráadásul olyan uniós tagországból hoztak csak be - tették hozzá -, ahol a szabályozás szigorúbb, mint a hazai elvárások, tevékenységüket pedig 2013 óta az ÁNTSZ tudomásával végzik.
"Az ÁNTSZ ez idáig semmilyen kifogást nem emelt ez ellen, ezért határozottan visszautasítjuk, hogy a hatóság kijátszásával vádolják intézetünket" - hangsúlyozták.



FÉLELMETES: 34 TONNA GM-KUKORICA VETŐMAGRA BUKKANTAK HAZÁNKBAN



GMO-szennyezettséget mutatott ki egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei vetőmag-előállító és feldolgozó üzem hibridkukorica vetőmagtételnél a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A 34 tonna, árutermesztésre szánt vetőmagtételre a kockázatértékelés alapján végzett ellenőrzések során találtak rá a megyei kormányhivatal szakemberei - tájékoztatott közleményében a Földművelésügyi Minisztérium (FM).
Ez a hír önmagában is megdöbbentő, hiszen a vetőmag menyisége, a 34 tonna eleve figyelemreméltó, másrészt viszont a készletre egy szúrópróba szerű vizsgálat után találtak rá, és a közleményből kiderül: a Nébih évente átlagosan a belföldi előállítású tételek 5 százalékát, az import tételek 10 százalékát választják ki kockázatértékelés alapján GMO vizsgálatra. Mindössze...
Mivel a kormányzat tájékoztatott a fogásról, ezért fontosnak tartották kiemelni, hogy Magyarország GMO-mentességét az ország Alaptörvénye is rögzíti.
A legkisebb tiszteletlenség nélkül állíthatjuk, hogy valószínűleg egy Monsanto méretű és típusú vállalatot egyáltalán nem hat meg az a gránitszilárdságúnak mondott iromány.
Főleg, ha magával a Monsantoval van dolgunk.
A génkezelt növények okozta szennyeződésekkel az a baj, hogy szabad szemmel nem vehető észre a folyamat. Ez nem olyan, mintha egy kórokozó, vagy egy állat végezne pusztítást. Viszont, ha egyszer beette magát a környezetbe a génmanipulált pollen, onnan már nagyon nehezen irtható ki, már ha egyáltalán lehetséges az.
Idén februárban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal vetőmag-felügyelője összesen 11 kukorica tételt jelölt ki GMO ellenőrző vizsgálatra a Törökszentmiklósi Mg Zrt. Szenttamási vetőmag-előállító és feldolgozó üzemben tartott hatósági ellenőrzés során.
Ennek eredményeként a Nébih Központi Vetőmag-vizsgálati Laboratóriumába beküldött mintákból az egyik hibridkukorica vetőmagtételnél GMO-szennyezettséget állapítottak meg. A szennyezettséget az ellenőrző vizsgálatok is megerősítették, és kimutatták a MON 88017 genetikai módosítás jelenlétét.
Nos, aki egy kicsit járatos a GMO-témában, annak a MON kódjelzés láttán összeszorulhat a gyomra. A MON ugyanis a Monsantora utal, azaz hiába a kormányzati nagy szavak, a GMO jelen van hazánkban, sőt ahogy azt korábban írtuk, az Orbán-kormány nyithatja meg Európa kapuit az Amerikából érkező génkezelt élelmiszer-ipari termékek előtt.
A MON 88017 egy kukoricabogár-rezisztens GM-kukorica, a MON 863 kódjelű bogár-rezisztens konstrukció újabb változata. Más szóval, a hibridfajták egyik klasszikusával állunk szemben.
Azt is tudni kell, hogy a Monsanto termékét, a MON 88017 transzgént tartalmazó GM-kukorica számára 2009-ben, az Európai Bizottság (EB) megadta az import engedélyt élelmiszerként és takarmányként való felhasználásra! A kérelmező a Monsanto volt, a benyújtás helye pedig Csehország.
Hihetetlenül hangzik, de az EB 2009-es határozatának indoklásában szerepel, hogy a forgalomba hozatal utáni felügyeleti követelmények felülvizsgálata, módosítása az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek felhasználása tekintetében nem szükséges.
Egyébként az FM tájékoztatása szerint a laboratóriumi eredmények alapján Nébih haladéktalanul eljárást kezdeményezett a vetőmagtétel forgalmazójával, a Bázismag Kft.-vel szemben. A tételt hatósági zár alá helyezték és hamarosan megsemmisítik.
Már csak azt kellene kideríteni, mi a fenét keresett hazánkban ez a finomság?
(Kérdéseinket eljuttattuk a Hivatalhoz is, természetesen, amint választ kapunk, közöljük azt.)






Piszkos bónuszok - az érintett 2200 kormánytisztviselő mintegy hárommilliárd forintos juttatásban részesül 



2015. július 24., péntek Magyar Nemzet 
Nekem azt tanították a szüleim, hogy a rám bízott feladatokat mindig a legjobb tudásom szerint végezzem el. Sőt, törekedjek arra, hogy kicsit még annál is jobban. Gyerekként még dühös az ember, ha néha ház körüli munkákat kell végeznie, középiskolásként is csak az lebeg a szeme előtt, hogy bekerülhessen egy jobb egyetemre. Szerencsés esetben ott már nemcsak azért teljesít kiemelkedően, hogy túléljen egy-egy vizsgaidőszakot, hanem azért, mert már magától is csak ezt fogadja el. A munka világába lépve pedig a mindennapok természetes részévé válik az a habitus, hogy nem kizárólag a pénzért dolgozunk. Persze nem mindenkinél... 
A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára nemrég kotyogta ki, hogy - egy március elején, csendben megjelent kormányhatározatnak köszönhetően - a napokban négyhavi fizetésüknek megfelelő bónuszt kaptak a pályázati intézményrendszer azon munkatársai, akik az uniós források kifizetésével foglalkoznak. Ráadásul év végén újabb négyhavi összegre számíthatnak. Később az is kiderült, az érintett 2200 kormánytisztviselő mintegy hárommilliárd forintos juttatásban részesül. A hivatalos magyarázat szerint így ösztönzik őket arra, hogy az ország rendelkezésére álló forrásokat minél nagyobb arányban sikerüljön lehívni. 
Valójában régen rossz, ha fejenként csaknem 1,4 millió forinttal kell "ösztönözni" valakit arra, hogy rendesen elvégezze azt a munkát, amire szerződött. Vérlázító - ez az egyetlen jelző, amelyet a nyomdafesték elbír azok közül, amelyek elsőként eszembe jutottak a hír kapcsán. Csepreghy Nándor - akire mostanában a magyarázkodó szerepét osztották - azzal indokolta a jutalmakat, hogy már a határidő előtt elérte a kifizetések értéke az előírt szintet. A Portfolio.hu ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a május 31-i határidő után érdekes módon azonnal visszaesett az uniós támogatások kifizetésének üteme. A szakportál ebből arra következtet, hogy éppen a bónuszok megszerzése miatt pörgették fel az uniós pénzek kifizetését. 
Véletlen egybeesés, de számomra szimbolikus: mindez éppen abban az időszakban zajlott, amikor utcára vonultak az ápolók és az egészségügyi dolgozók, akik közül sokan annyi pénzért dolgoznak egész évben, mint amennyit más jutalomként kap a fizetése mellé. A híreket olvasva nem csak a fekete köpenyben tiltakozó ápolók érezhetik most azt, hogy ezek a bónuszok morálisan bepiszkolódtak. Mivel közben a Miniszterelnökségen is rájöttek, hogy vékony jégre tévedt a helyettes államtitkár, kiadtak egy közleményt, amely viszont tovább gyengítette az amúgy sem túl fényes kommunikációs helyzetet. Ebben többek között azt írták, "a fejlesztési területen dolgozó minisztériumi alkalmazottaknak megközelítőleg kétszer annyit kell dolgozniuk, mint tavaly". Ezek szerint vagy most dolgoznak napi 16 órát az érintett sztahanovisták, vagy eddig dolgoztak napi négyet. Egyik opció sem vehető komolyan, így marad az, hogy ostobának nézik azokat a választópolgárokat, akiknek az adóforintjaiból fizetik a jutalmakat. 
Utóbbit erősíti a keddi közlemény azon része, amelyben leszögezik, hogy "több munkáért több fizetés jár", miközben Lázár János az általa irányított Miniszterelnökségen bevezetett napi 10 órás munkarend kapcsán másfél éve még arról beszélt, hogy "minden munkatársával együtt a jövőben is azon dolgoznak - ha kell, akkor nem napi tíz, hanem tizenkét órán át -, hogy Magyarország Közép-Európa legdinamikusabban fejlődő országa legyen". Ha eddig ment bónusz nélkül, akkor talán ezután is menni fog. 
Kapcsolódó: 
   Nettó 30 százalékkal nőhet a kormánytisztviselők bére 
   Megnégyszereződött az államtitkárok száma 
   Hatalmas hadsereggé duzzadt Orbán bürokráciája 
   Magyarország, a helyettes államtitkárok országa 
 
Az Orbán-kormány tagjai kinevezésükre várnak - nem férnek el egy teremben






Nettó 30 százalékkal nőhet a kormánytisztviselők bére



Végre bepótolta a kormány elmaradását: a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumon több fontos ígéret elhangzott részükről.

A Belügyi Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ), a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ), valamint Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) közös közleményt adott ki arról, mi történt a végre összehívott Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumon (KÉF). Az ülést március 21-én tartották, apropója többek között aT/3019 törvényjavaslat volt (Egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról), melyet a parlament már megszavazott, de Áder János visszaküldött, hivatkozván arra, hogy elmaradt az előzetes érdekegyeztetés, ami jogellenes.
A szakszervezetek legfőbb követelése az életpályamodell bevezetése, de addig is mindenki számára 10 százalékos, minimum 15 ezer forintos béremelést szeretnének. (Hetedik éve nem volt béremelésük.)
Lázár János a kormány képviseletében közölte, hiba volt, hogy elmaradt az érdekegyeztetés, és azt is belátta, hogy a a dolgozók nem tudnak várni, amíg 2016 júliusában bevezethetik az életpályamodellt,annál hamarabb kell kiegyenlíteni a bérdifferenciákat.

Az ígéretek dióhéjban

Lázár János megígérte többek között, hogy húsvétra a Miniszterelnökség bérmegtakarítása terhére minden, az irányításuk alá tartozó munkavállalónak 27 000.-Ft Erzsébet utalványt fognak biztosítani.
Kijelentette azt is, hogy a kormánytisztviselői foglalkoztatottak teljes köréből kb. 27 ezer fő keres nettó 78 ezer forintot. Az ő kereseti helyzetük megoldásán ígérete szerint még az életpályatörvény bevezetése előtt gondolkodnak.
A Kormány nevében jelezte azt is, hogy a szakszervezeti javaslatokat áttekintik és megfontolják azok figyelembe vételét. Kiderült, hogy a 2016. évi költségvetésben egyébként a kormánytisztviselőknél nettó 30 százalékos átlagos keresetnöveléssel számolnának.
Lázár megjegyezte még, hogy az életpályatörvény kialakításához is várják az elképzeléseket, annak végleges formája még nem dőlt el.
A szakszervezetek szorgalmazták azt is, hogy a rendészeti ágazatban dolgozó közalkalmazottak jogállását rendezzék, és számukra biztosítsák idén a szükséges illetményemelést. Lázár János szerint ebben a témában már döntött a kormány.
A Szakszerevezetek együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke, Fehér József kezdeményezte például azt is, hogy módosítsák a sztrájktörvény és a korkedvezményes nyugdíj szabályait, amit a Miniszterelnökséget vezető államtitkár tudomásul vett.


Megnégyszereződött az államtitkárok száma



Követte a kormányzati trendet az NGM: a minisztériumi dolgozói és vezetői létszáma többszörösére nőtt az elmúlt években. A tárcát immár 23 ember - miniszter, államtitkár és helyettes-államtitkár - igazgatja, miközben számos gazdasági kérdésben ki sem kérik a minisztérium véleményét. Hat évvel ezelőtt még hét állami vezető vitte az ügyeket a tárcánál.


Az elmúlt négy év alatt többszörösére hízott a magyar államapparátus, a miniszterek, államtitkárok és helyettes államtitkárok száma ma már közelíti a 200 főt. A legnagyobb növekedést az elmúlt években a Miniszterelnökség mutatta be, amely "kormányzati kis gömböcként" az államigazgatás jelentős részét maga alá vonatta, a kormányhivataloktól egyes pénzügyi szerveken át egészen a Paks II. beruházás megvalósításáig. Hasonló folyamat ment végbe az előbb Matolcsy György, majd immár két éve Varga Mihály vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amely 2010 óta megháromszorozta-megnégyszerezte létszámát.
Mindeközben a tárca érdemi befolyása az ügyekbe néha megkérdőjeleződik: az NGM és annak vezetője, Varga Mihály kellemetlen vereségként élhette meg a vasárnapi zárva tartás ügyét. A miniszter előbb az ötlet ellen érvelt szakmai alapon, majd pár nap leforgása után beállt a javaslat mögé, ami "csont nélkül" át is ment a fideszes törvényhozáson a nyilvánvaló társadalmi elutasítás ellenére.
Az NGM elvileg a kereskedelemügyért is felel - csakúgy, mint a bankrendszer szabályozásért. Ennek ellenére a devizahitelek forintosítását, a fair bankokról szóló törvény előkészítésből szinte teljesen kimaradt a szaktárca: az egyeztetéseket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az igazságügyi tárca folytatta le, az előbbi értett a bankokhoz, az utóbbi a jogalkotáshoz, így a területért elvileg felelős NGM teljesen ki is esett a játszmából - talán nem véletlen, hogy a törvényjavaslatot nem is az NGM, hanem az igazságügy első embere vitte a parlament elé.
Plusz ezer dolgozó
Idén januártól jelentősen átalakult az uniós pénzek elosztása, azokat már nem a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hanem egyes minisztériumok - így az NGM is felügyeli -, ez viszont megnövelte a tárcák lobbierejét és a létszámát is. Januártól így az NGM ezer új munkatársat kapott.
Jelenleg a nemzetgazdasági tárcánál 1860-an dolgoznak. A létszám 2009-ben, az akkor még létező Pénzügyminisztériumban 504 fő volt. Az idei januári létszámnövekedés előtt az NGM létszáma 812 fő volt - vagyis az uniós támogatási rendszer átalakítása, így a dolgozók átvétele előtt is - 60 százalékkal nőtt a létszám 2009 és 2014 decembere között.
A PM-nek hét vezetője volt
A 1990-2010 közötti kormányokban a Pénzügyminisztérium (PM) munkáját rengeteg kritika kísérte, ugyanis minden ellensúly ellenére a gazdaságpolitika, így a gazdasági jogalkotás centruma volt, elég gyakran tudta érvényesíteni a kormányzásban a költségvetési és gazdaságpolitikai érdekeket. A PM utólag visszatekintve egy hatékony szervezet volt, hisz a 500 fős minisztériumot egy miniszter, két államtitkár és négy szakállamtitkár - vagyis hét vezető irányította.
A négy szakállamtitkár (ez a mai helyettes államtitkári posztnak fel meg) közül egy felelt az adókért és a számvitelért, egy másik a költségvetést, a harmadik a makrogazdasági elemzésért és a pénz- és tőkepiacok felügyeletéért felelt. A PM negyedik szakállamtitkára a vagyongazdálkodást (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-t) felügyelte - ezt a feladatott ma már Nemzeti Fejlesztési Minisztérium látja el, amelynek ez az egyik fő feladata.
Új vezetői poszttal bővült az NGM
A PM hét vezetőjével szemben jelenleg az NGM a miniszter mellett 7 államtitkárral és 14 helyettes államtitkárral büszkélkedhet, vagyis a miniszter mögötti vezetői testület 22 fős. Egy helyettes államtitkári poszt jelenleg betöltetlen, ezt a pozíciót a napokban hozták létre. A minisztérium új, januárban jóváhagyott 159 oldalas működési szabályzata szerint a gazdálkodásért felelős helyettes-államtitkár feladata lesz a minisztérium ügyes-bajos dolgainak intézése, annak felügyelete az informatikától a pénzügyekig.
Az NGM több új feladatot visz, így megkapta a munkaügyet, a belgazdaságot, az idegenforgalmat, vagyis a létszámnövekedés egy része többletfeladatokkal indokolható. Ugyanakkor míg korábban a költségvetés egyetlen helyettes államtitkár felügyelte, addig ma erre a feladatra egy államtitkár plusz egy helyettes államtitkár jut. Külön helyettes államtitkár felelős a kiemelt vállalati kapcsolatokért, egy másik a nemzetközi kapcsolatokért. Helyettes államtitkára van a "gazdaságtervezésnek és a versenyképességnek", míg két helyettes államtitkár plusz egy államtitkár felelős a tárcához tartozó uniós pénzek elosztásáért. Ez utóbbi feladatot az idén kapta meg az NGM.
Mibe kerül ez?
A miniszterek havi illetménye bruttó 1 101 900 forint, míg az államtitkárok havi 997 ezer forintot kapnak. Néhány államtitkár és a miniszter emellett parlamenti képviselőként bruttó 224 ezer forintos alapilletményt is felvesz. A 14-15 helyettes államtitkár fizetése már nehezebb kérdés, hisz elvileg az alapfizetés havi bruttó 748 ezer forint, ám ez 30 százalékkal megemelhető, így az elérheti akár 975 ezer forintot is havonta. Így 15 százalékos bérkiegészítéssel számolva évente 250 millió forintjába kerülnek az adófizetőknek.
Az is érdekes, hogy honnan verbuválódott a vezetői kar: az államtitkári poszt egyértelműen politikai poszt, az is volt mindig, ezért némileg meglepő, hogy a hét államtitkárból mindössze hárman érkeztek pártpolitikai vonalról. A parlamenti államtitkár Tállai András régi motoros a Fidesz-frakcióban. A munkaügyért felelős Czomba Sándor évek óta a Fidesz fő foglalkoztatáspolitikusa, míg az újonnan létrehozott gazdaságszabályozásért felelős államtitkár Glattfelder Béla az Európai Parlamentből (EP) érkezett a József nádor térre. A közigazgatáson belül csinált karriert a tárca közigazgatási, illetve költségvetési államtitkára, míg a versenyszférából érkezett az adópolitikáért felelős Orbán Gábor, valamint az uniós pénzekért felelős Rákossy Balázs. Igaz, Rákossy karrierjét a Fidesz EP-delegáció mellett kezdte, ezt követően váltott a versenyszférára, majd tért vissza a politikai-közigazgatási munkába.
A politikai szint az elmúlt tíz évben lejjebb tolódott, így a helyettes államtitkári poszt is némileg átpolitizálódott - holott elvileg ez a pozíció jelentené a közigazgatási karrier egyik csúcsát. Ennek ellenére az NGM helyettes államtitkárai között, alig találunk egyértelműen politikai kötődésű vezetőt. A helyettes államtitkárok átlagéletkora 40 év körül van. A tipikus NGM-es helyettes államtitkár általában az államigazgatás más területéről érkezett, kisebb arányban a versenyszférából.




Hatalmas hadsereggé duzzadt Orbán bürokráciája

2014. július 03., csütörtök, 17:15 Utolsó frissítés: 2014. július 07., hétfő, 09:55
Szerző: M. László Ferenc



Több mint 100 helyettes államtitkár dolgozik jelenleg a harmadik Orbán-kormányban, amely az elmúlt hetekben duzzadt ekkorára. Szerdán a miniszterelnök újabb kormányzati vezetőket nevezett meg: többek között előbbre lépett a sajtót támadó volt bécsi nagykövet, a Heti Válasz főszerkesztőjének felesége és Áder János húga is.
Minden eddiginél több helyettes államtitkár segíti majd a minisztériumok működését a harmadik Orbán-kormányban – derül ki az állam hivatalos lapjából, a szerdán megjelentMagyar Közlönyből (pdf). A miniszterek kérésére Orbán Viktor 24 új helyettes államtitkárt nevezett ki: számuk a már kinevezett és a hivatalban hagyott kollégáikkal együtt eléri a 100-at. (Frissítés: a csütörtök este megjelenő új Közlönyben két újabb belügyminisztériumi helyettes államtitkárt neveztek meg, így a számuk már 102.)
A harmadik Orbán-kabinet június 6-án alakult meg, a miniszterelnök június 10-én 41 államtitkár kinevezését kérte Áder János államfőtől. Június 6-án adta ki a kormány azt a rendeletét, amely a miniszterek feladatköreit szabályozza, amely alapján megnevezték a helyettes államtitkárokat.
Előbb a Lázár János vezette Miniszterelnökség 19 új államtitkárát nevezték meg, amelyhatalmas növekedés a tárcánál a 2010-es júniusi állapothoz képest, amikor mindösszesen 2 helyettes államtitkárral indult a ciklus. Szerdán a minisztériumok új helyettes államtitkárait nevezte ki Orbán Viktor.

Áder húga
Feljebb lépett a ranglétrán Pölöskei Gáborné, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) főosztályvezetője, Áder János húga. A hvg.hu minisztériumi forrásokból úgy értesült, a jó szakembernek tartott Pölöskeinének korábban is 


MOSZAD ügynökök bísz magyarra várnak !!!!


Az Orbán-kormány tagjai kinevezésükre várnak - nem férnek el egy teremben
Fotó: MTI / Kovács Attila
Forrásaink szerint ő készítheti elő az iskolákat felügyelő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakítását, és a személyi változásokra is ő tesz majd javaslatokat – a tárcánál biztosra veszik a jelenlegi elnök, Marekné Pintér Aranka menesztését. Korábban az Index arról írt, hogy Pölöskeiné a Kliket fogja vezetni, de szerdán kiderült, még ennél is magasabb posztot kapott. Bár a közlönyben nem jelölték meg, hogy milyen feladatot kap az új helyettes államtitkár, a minisztériumban úgy tudják, a köznevelésért felelős államtitkárságon fog dolgozni, a Hoffmann Rózsát váltó Czunyiné Bertalan Judit beosztottja lesz.
Még mindig nem nevezték ki viszont a felsőoktatásért felelős államtitkárt. Pedig Palkovics Lászlót már megnevezték mint a poszt várományosát, a kormány honlapján már több nyilatkozata is megjelent, de hivatalosan a köztársasági elnök még nem iktatta be hivatalába. Palkovics korábban azt nyilatkozta, vállalja a felkérést, de meg nem nevezett okok miatt csak július 15-től láthatja el a feladatát.  
Az új vezetők közül ketten visszatérőnek számítanak az Emmiben: Langerné Victor Katalin a felzárkóztatásért volt felelős ugyanilyen rangban 2012 és 2013 között, Nyitrai Imre pedig már 2000-2002-ben és 2010-2012-ben is volt szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Marad továbbá az Emmiben Hammerstein Judit, noha a sajtó korábban az ő távozásáról írt (a HVGaz eheti számában arról írt, hogy a kulturális szaketerületen belül zajló konfliktusok miatt Hammerstein már beadta a lemondását). A helyettes államtitkárok úgynevezett közszolgálati tisztviselők, tehát nem politikai vezetők, így az ő megbízatásuk nem ér véget a régi kormány mandátumának lejártával, addig maradnak, amíg a miniszterelnök fel nem menti őket.
Borókai felesége, Latorcai fia
Marad a kormányzatban Borókainé Vajdovits Éva,
 Heti Válasz főszerkesztőjének, Borókai Gábornak a felesége. Ő csak minisztériumot vált, az igazságügyből az Emmibe igazol. Borókainé 2011-től a Magyar Közlöny és a mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítő felelős szerkesztője volt, ám az új miniszter, Trócsányi László kedden felmentette.
Nézze meg, hogy alakult az Orbán-kabinetek létszáma, kattintson a megfelelő pozíciókra:


A KDNP-s Latorcai János fia, Latorcai Csaba még június 25-én átkerült az Emberi Erőforrások Minisztériumából a Miniszterelnökségre. Ő az Emmiben korábban a nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelt. Szintén tárcát vált Prőhle Gergely: ő Balog Zoltán minisztériumába igazolt, előtte a Külügyminisztériumban a kulturális diplomáciáért, sajtókapcsolatokért felelt. Továbbra is marad a hasonló feladattal megbízott Kumin Ferenc a Miniszterelnökségen, az ő esetleges távozásáról korábban szintén cikkezett a sajtó.
Nem maradt állás nélkül a 2006-2014 közti volt képviselő, a fidelitaszos Koszorús László. Őt sem az országos listájára nem tette fel a párt, de egyéni képviselőjelöltként sem indította – állítólag ebben az is közrejátszott, hogy a pártelnök nagyon elégedetlen volt a Fidesz ifjúsági szervezetével.
Előléptették a zűrös nagykövetet
Megjutalmazták viszont Magyarországi bécsi nagykövetét, Szalay
-Bobrovniczky Vincét, aki a külügyben fog ezentúl helyettes államtitkárként dolgozni. Ő korábban többször is összetűzésbe keveredett a sajtóval. 2013 decemberében azon háborodott fel, hogy osztrák humoristák a magyar koronával viccelődtek és provokálták.

Balog Zoltán – nagyra fújta a minisztériumát
Fotó: MTI / Marjai János
Egy évvel korábban pedig hivatalos levélben győzködte a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság díj zsűrielnökét, hogy hibás döntés volt két – szerinte – „balliberális” újságírót kitüntetni. Ráadásul a nagykövet indiszkrét módon a levelében még azt is elárulta, hogy a
médiahatóság – 2013 áprilisában elhunyt – vezetője, Szalai Annamária halálos beteg (ugyanis ezzel érvelt a Magyar Narancs újságírójának kitüntetése ellen: szerinte nem illendő egy beteg embert bírálni). Testvére, Szalay-Bobrovniczky Kristóf a milliárdos kormányzati megrendelésekkel bíró tanácsadó cég, a Századvég egyik vezetője.
Visszatér ugyanakkor a kormányba Becsey Zsolt, aki 2010-2011-ben a tárca nemzetgazdasági tárca államtitkára volt, ennek ellenére korábban Fellegi Tamás „emberének” tartották, aki a Fidesz gazdasági hátországával került összetűzésbe, majd távozott a posztjáról. A Figyelő egy hónapja azt írta, Seszták Miklós miniszteri kinevezése a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt nevével fémjelzett holdudvar háttérbe szorítását célozta.
Hadsereg a szabadságharcban
Több mint két tucattal nőtt az új kinevezéseknek köszönhetően a helyettes államtitkárok száma, igaz, közben 6-tal csökkent az
államtitkárok száma az áprilisi állapotokhoz képest. A második Orbán-kormány félidejében a kormányzati vezetők
(miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok) létszáma
108 főre nőtt – most csak a helyettes államtitkárok száma megközelíti ezt a számot. A két legnagyobb minisztérium a Miniszterelnökség (26) és az Emmi (21 helyettes államtitkár) lesz.


A vagyonnyilatkozataik alapján egy államtitkár fizetése
 bruttó 997 ezer, a helyettes államtitkároké 748 ezer forint. A Blikk tavaly kikérte a fizetési listákat, amikből kiderült: ha a miniszter elégedett a munkájukkal, akár 
30 százalékkal megemelhe
ti a fizetésüket. A napilap szerint akkor a helyettes államtitkárok szinte mindegyike kapott 70-150 ezres emelést. Ha csak az alapfizetésüket vesszük figyelembe, akkor a miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok fizetése évente több mint 1,5 milliárdot teszi ki, amire rájön még a prémium is.
Így növekedett a helyettes államtitkárok évi összfizetése (alapfizetéssel számolva, millió forint):


A második Orbán kormány ugyanis 80 helyettes államtitkárral és 47
államtitkárral fejezte be a tevékenységét – legalábbis a kormány honlapja szerint. A kormányzati vezetők száma 2010 óta folyamatosan növekszik. Mint a hvg.hu 2012 végén – félidőben – kimutatta: az apparátus évről évre növekedett, holott 2010-ben úgy alakult meg a második Orbán-kormány, hogy megígérték: lefaragják a bürokrácia költségeit.
A Bajnai-kormány leköszönésekor a miniszterelnök mellett 15
miniszter és 20 államtitkár volt hivatalban, akik alatt 49 úgynevezett szakállamtitkár dolgozott, vagyis a legfelsőbb szinten 85 vezetője volt a kormányzatnak. Az új rendszerben 2010-ben csak 9 miniszter lépett hivatalba (a nyo
lc minisztérium élén, illetve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyette
sként, tárca nélkül), de őket 8 közigazgatási államtitkár, 34 államtitkár és 56 helyettes államtitkár segítette.
2012 végén már 10 miniszter, 34 államtitkár és 78 helyettes államtitkár volt hivatalban, vagyis a közigazgatási államtitkárokkal együtt 133-ra nőtt a kormányzati vezetők száma, ami másfélszerese volt a Bajnai-kormányénak, de ötödével meghaladta a második Orbán-kormány induló létszámát is.
(A cikk megírásában közreműködött Domány András.)




Magyarország, a helyettes államtitkárok országa

haszanz

Ezzel a hadsereggel nem csak a magyarokat , de Európát is térdre kényszerítik , és ez nagyobb győzelem lesz mint a 907- es Pozsonyi győzelem , ahol a napiparancs az volt irtsátok ki a magyarokat , itt meg az lesz a parancs , hogy irtsátok ki az Európai kereszténységet !!!!!!
Itt már hegyezik a férfiak farkincáit , mert mondanom sem kell az előbőrtől meg kell szabadulniuk !!!!

Tippeljenek, hány helyettes államtitkár van Magyarországon? Harminc? Annál is több? Fel tudnak sorolni legalább tizet?
És mennyit keresnek? Megvan a bruttó hatszázezer? Akár a 900 ezer is?

A helyes választ lent és még lejjebb találják meg.
Miniszterelnökség (24 helyettes államtitkár)
  1. Dr. Havasi Bertalan Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár
  2. Dr. Wetzel Tamás - nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár
  3. Dr. Bordás Gábor - kormányirodát irányító helyettes államtitkár
  4. Kandra Ildikó - gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár
  5. Dr. Danku Csaba - jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár
  6. Dr. Latorcai Csaba - kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár
  7. Dr. Puskás Imre - kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár
  8. Sárváry István - kiemelt kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár
  9. Dr. Viski József - agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár
  10. Dr. Mezei Dávid Csaba - agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár
  11. Dányi Gábor Zoltán - európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár
  12. Perényi Zsigmond - nemzetközi helyettes államtitkár
  13. Csepreghy Nándor - fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár
  14. Dr. Császár Dániel Gergely - közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár
  15. Dömötör Csaba - kormányzati kommunikációért felelős helyettes államtitkár
  16. Dr. Bartal Tamás - szabályozásért és kodifikációért felelős helyettes államtitkár
  17. Dr. Polacsek Csaba - vagyonpolitikáért és tulajdonosi képviseletért felelős helyettes államtitkár
  18. Kern Tamás - stratégiai és tájékoztatási helyettes államtitkár
  19. Füleky Zsolt - építészeti és építésügyi helyettes államtitkár
  20. Bódi Gábor - infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkár
  21. Dr. Belányi Márta - hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár
  22. Palich Etelka - területi közigazgatás irányításáért felelős helyettes államtitkár
  23. Dr. Zöld-Nagy Viktória - területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár
  24. Dr. Baltay Tímea - kormányablakokért felelős helyettes államtitkár
Belügyminisztérium (8)
  1. Hajzer Károly - informatikai helyettes államtitkár
  2. Dr. Hoffmann Imre - közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár
  3. Dr. Magyariné dr. Nagy Edit - szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár
  4. Simonné dr. Berta Krisztina - európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár
  5. Szőke Irma - gazdasági helyettes államtitkár
  6. Zsinka András - személyügyi helyettes államtitkár
  7. Csampa Zsolt - önkormányzati koordinációért felelős helyettes államtitkár
  8. Farkasné dr. Gasparics Emese - önkormányzati helyettes államtitkár
Emberi Erőforrások Minisztériuma (19)
  1. dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva - koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár
  2. dr. Bathó Ferenc - gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár
  3. dr. Sándor Csaba - jogi és személyügyi helyettes államtitkár
  4. Prőhle Gergely - nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár
  5. Dr. Garai Péter - EU-fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár
  6. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás - EU-fejlesztések koordinációjáért és stratégiákért felelős helyettes államtitkár
  7. dr. Deák Imre - nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár
  8. Hegyi László - egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár
  9. Fűrész Tünde - család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár
  10. Schanda Tamás János - ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkár
  11. Langerné Victor Katalin - társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár
  12. Nyitrai Imre - szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár
  13. Pölöskei Gáborné - köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár
  14. Sipos Imre - köznevelésért felelős helyettes államtitkár
  15. dr. Cseri Miklós - kultúráért felelős helyettes államtitkár
  16. Dr. Beneda Attila - egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár
  17. Dr. Páva Hanna - egészségügyi koordinációért és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkár
  18. Dr. Maruzsa Zoltán - felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár
  19. Kiss Norbert - sportért felelős helyettes államtitkár
Földművelésügyi Minisztérium (10)
  1. Román István - agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár
  2. Szele Andrea - gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár
  3. Dr. Szinay Attila - jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár
  4. Tóth Katalin - nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár
  5. Dr. Feldman Zsolt - agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár
  6. Dr. Kiss Eliza - eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár
  7. Ugron Ákos Gábor - állami földekért felelős helyettes államtitkár
  8. Dr. Bognár Lajos - élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár
  9. Szakáli István Loránd - agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár
  10. Dr. Rácz András - környezetügyért felelős helyettes államtitkár
Honvédelmi Minisztérium (2)
  1. Kun Szabó István vezérőrnagy - társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár
  2. Siklósi Péter - védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár
Igazságügyi Minisztérium (6)
  1. Dr. Gáva Krisztián - közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár
  2. Misovicz Tibor - gazdasági ügyekért  felelős helyettes államtitkár
  3. Dr. Nemessányi Zoltán - nemzetközi igazságügyi együttműködésért  felelős helyettes államtitkár
  4. dr. Czombos Tamás - európai igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkár
  5. Dr. Salgó László Péter - kormányzati jogszabály-előkészítés összehangolásáért felelős helyettes államtitkár
  6. dr. Márkusfalvi-Tóth Ádám - igazságügyi szolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár
Külgazdasági és Külügyminisztérium (10)
  1. Dr. Csonka Ernő - jogi és igazgatási helyettes államtitkár
  2. Dr. Kátai Ildikó - személyügyi helyettes államtitkár
  3. Kohut Balázs - gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár
  4. Takács Szabolcs Ferenc - biztonságpolitikai helyettes államtitkár
  5. Kovács Ádám Zoltán - nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkár
  6. Ódor Bálint - európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár
  7. Íjgyártó István - keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár
  8. Szalay-Bobrovniczky Vince - európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár
  9. Magyar Levente - gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkár
  10. Dr. B. Szabó Dezső - kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár
Nemzetgazdasági Minisztérium (13)
  1. Dr. Jármai Péter Zoltán - jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár
  2. Balogh László - pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár
  3. Pankucsi Zoltán - adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár
  4. dr. Adorján Richárd - költségvetésért felelős helyettes államtitkár
  5. Dr. Berczik Ábel - kincstárért felelős helyettes államtitkár
  6. Dr. Lenner Áron Márk - belgazdaságért felelős helyettes államtitkár
  7. Nikoletti Antal - nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár
  8. dr. Ruszinkó Ádám - turizmusért felelős helyettes államtitkár
  9. Dr. Modori László - munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár
  10. dr. Odrobina László - szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár
  11. Karsai Tamás - gazdaságfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár
  12. Oláh Gábor - regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár
  13. Turóczy László - gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkár
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (10)
  1. Dr. Becsey Zsolt László - közlekedésért felelős helyettes államtitkár
  2. Hevesi Zoltán Ajtony - zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár
  3. Jenőfi György - gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár
  4. Kádár Andrea Beatrix
  5. Dr. Koncz Pál - jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár
  6. Koszorús László Gáspár - fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár
  7. Dr. Mészáros Karina - vagyonpolitikáért felelős helyettes államtitkár
  8. Nemcsok Dénes Sándor - környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár
  9. Dr. Solymár Károly Balázs - infokommunikációért felelős helyettes államtitkár
  10. Szalóki Flórián - közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár
Az akkor így összesen

102

helyettes államtitkár.
De mennyibe kerül ez nekünk?
A második Orbán-kormány 54 helyettes államtitkárral kezdte, amikor 2010-ben újra visszaállították a közigazgatási államtitkári és a helyettes államtitkári posztokat. Ezt sikerül azóta majdnem megduplázni.
Az államtitkárok alapilletménye bruttó 997 200 forint. A minisztériumok felében az apparátust irányító közigazgatási államtitkárok ennél többet kapnak, 1-1,3 millió körül, ez több esetben még a 1,1 milliós miniszteri fizetésnél is magasabb.
Ehhez jön még egy évi 200 ezer forintos cafétéria keret. Jár még autó is. Államtitkároknál többnyire 2011-es Skoda Superbek, ezekre cserélték le az Audikat, bár van, aki az öregebb A6-os Audikat használja. Helyettes államtitkároknál felsőközép kategóriájú személygépkocsi a plafon.
És szükség esetén az államtitkároknak szolgálati lakás, vagy lakásfenntartási térítés (havi 160 ezer forint körüli összeg) is jár. Több államtitkár országgyűlési képviselő is, onnan a havi bruttó 224 363 ezer forintos tiszteletdíjat viheti még haza.
A helyettes-államtitkároknál nem ennyire egyszerű a helyzet. Az ő alapilletményük bruttó 750 ezer forint, de ezt a miniszter kiegészítheti 30 százalékkal. Ezzel többnyire élnek is, de hogy mennyire, azt kérdésünkre eddig csak a Belügyminisztérium árulta el. A többi tárca vagy nem válaszolt, vagy nem árulta el, hogy mennyivel egészíti ki a miniszter beosztottjai illetményét. (A kérdéseket csak hat napja küldtük el, elvileg nem futottak ki a válaszadási határidőből. De amíg az elsőként válaszoló Belügyminisztérium részletes adatokat küldött, három másik minisztérium (kül-, igazságügyi, földművelésügyi), már ugyanazt a sablonválaszt küldte, a törvényben előírt bruttó 750 ezerről, de a kiegészítések nélkül.   
Újra elkértük a részletes adatokat, amint összeáll a teljes lista, közölni fogjuk.
Viszont a BM adataiból, és korábbi tájékoztatókból, valamint a Blikk tavalyi listájából nagyjából kiszámolható, hogy mennyibe kerül a minisztériumok felső vezetése.
Íme a BM:
Név
Beosztás
Illetmény (havi bruttó)
Pintér Sándor
miniszter
1 101 900
Felkai László
közigazgatási államtitkár
1 296 300
Kontrát Károly
parlamenti államtitkár
997 200
Pogácsás Tibor
önkormányzati államtitkár
997 200
Tasnádi László
rendészeti államtitkár
997 200
Hoffmann Imre
közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár
976 000
Berta Krisztina
Európai Uniós és nemzetközi helyettes államtitkár
960 000
Farkasné dr. Gasparics Emese
önkormányzati helyettes államtitkár
960 000
Magyariné dr. Nagy Edit
szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár
960 000
Hajzer Károly
informatikai helyettes államtitkár
941 161
Szőke Irma
gazdasági helyettes államtitkár
900 000
Zsinka András
személyügyi helyettes államtitkár
900 000
Csampa Zsolt
önkormányzati koordinációért felelős helyettes államtitkár
747 900
Vagyis Pintér Sándor nem szűkmarkú, ha a kollégái munkáját kell elismerni. A nyolc helyettes államtitkár közül csak egy (a tárcánál új fiú, Csampa Zsolt) nem kapott egy fillér kiegészítést sem. Viszont ő messze a legalulfizetettebb helyettes államtitkár a belügyben, a többiek illetménye legalább 900 ezer forintra lett feltornázva. Egyikük megkapta a maximális 30 százalékot, hárman alig maradtak el ettől. Az átlag helyettes államtitkári illetmény a BM-nél így havi bruttó 918 ezer forint. És ehhez jön még az éves 200 ezres cafetéria.
És a BM-nél is az a helyzet, mint volt az előző ciklusban a minisztériumok többségénél, és vélhetően most is, hogy a közigazgatási államtitkár jobban keresett még a miniszternél is.
Tavaly a Blikk kikérte az államtitkárok, helyettes államtitkárok illetményét. Akkor csak a külügy nem válaszolt, és hiányzik a listából a Miniszterelnökség.
Még Pintérnél is nagyvonalúbb volt a helyettes államtitkárokkal Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumában és Hende Csaba a honvédelmi tárcánál. Nem apróztak a teljesítmény méricskélésével, feladatok mennyiségével vagy fontosságával, mindkét minisztériumban a plafonig, vagyis a bruttó 972 ezer 200 forintig lett feltolva a helyettes államtitkárok illetménye. Az Emmiben 13 helyettes államtitkár volt, most már 19 van. A HM-ben Hende csak két helyettes államtitkárral volt nagyvonalú.
A fejlesztési minisztériumban Németh Lászlóné az előző ciklusban 9 helyettes államtitkárnál nem bíbelődött, mindannyian 897 500 forintot kaptak. Az új miniszter, Soltész Miklós csak egyet hagyott meg közülük, de még eggyel növelte is a számukat. A szinte teljesen új csapat aligha kap kevesebb pénzt.
A Vidékfejlesztési Minisztériumban is egységesen 897 500 forint volt a helyettes államtitkárok jövedelme. Most nem adtak részletes adatokat. Miután a miniszter személye nem változott, nincs okunk kételkedni, hogy nem történtek radikálisak változások a helyettes államtitkárok jövedelmében, bár a számuk hétről tízre nőtt tavaly óta.
Minisztérium
Államtitkárok száma
Helyettes államtitkárok száma
Helyettes államtitkárok átlagos jövedelme 2013-ban
Miniszter, államtitkárok, helyettes államtitkárok összilletménye havonta, becslés
Miniszterelnökség
8
24
cca. 878 475
30 millió
Emberi Erőforrások Minisztérium
10
19
976 000
30 millió
Nemzetgazdasági Minisztérium
7
13
904 000
19 millió
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
6
10
897 500
16 millió
Földművelésügyi Minisztérium
6
10
897 500
16 millió
Belügyminisztérium
4
8
918 000
12,7 millió
Igazságügyi Minisztérium
4
6
822 700
10,4 millió
Honvédelmi Minisztérium
2
2
976 000
5 millió
Külgazdasági és Külügyminisztérium
4
10
adatok nélkül csak átlagolt becslés, 908 ezer
14 millió
összesen
51
102
 átlag 908 000
153 millió forint/hó
42 államtitkárral és 54 helyettes államtitkárral indult neki a ciklusnak 2010-ben a második Orbán-kormány. Most 51 államtitkár és 102 helyettes államtitkár van, vagyis átlagosan minden államtitkárral jut két helyettes.
A Bajnai-kormány 16 kormánytaggal, 20 államtitkárral és 49 szakállamtitkárral búcsúzott. Ehhez képes most csak kormánytagból van kevesebb (11), az államtitkárok és az újra visszaállított helyettes államtitkárok száma megduplázódott. A minisztériumi vezetés szépen fokozatosan hízott, tavaly nyár végén is már 75 helyettes államtitkár volt, erre sikerült még rátenni.
A miniszteri fizetésekkel együtt, és a mostani, több esetben becsült illetményükkel számolva a minisztériumok vezetőinek éves illetménye 1,8 milliárd forintot tesz ki. Ehhez hozzá lehet még venni Orbán Viktor havi 1,5 milliós, évi 18 milliós illetményét is. (Az Országgyűlési képviselői tiszteletdíját, a havi bruttó 224 363 ezret nem kalkuláltuk itt, mert bár maga a kormányfő, több miniszter és államtitkár képviselő is, az teljesen más kassza.) Ehhez jön még a cafetéria, 165 főre számolva 33 milliós keret.





Harmadik világháború előkészülete - Amerikai harckocsik jönnek Magyarországra 

2015. július 22. vs.hu 
        
Amerikai harcjárműveket és harckocsikat is áttelepíthetnek Magyarországra a közeljövőben - tudta meg a Napi Gazdaság. A járművek a NATO felkészülésének részeként jöhetnek, a szövetség az ukrán-orosz konfliktusra reagál. 

A lap úgy tudja, a tervek szerint jövőre komolyabb, Bradley típusú harcjárművek is érkezhetnek Magyarországra, sőt, felmerült M1-es amerikai harckocsik gyakorlatozása is a Várpalota melletti lőtéren. 

A tankokat ideiglenes áttelepítése akkor került szóba, mikor Frederick Hodges altábornagy, az európai erők főparancsnoka látogatást tett Magyarországon. Az egyeztetés után döntöttek arról, hogy sok amerikai alakulat érkezik hazánkba, kiképzési gyakorlatokra az úgynevezett kelet-európai biztonsági megerősítő intézkedések részeként. 

A szárazföldi gyakorlatok mellett közös kommandós felkészítés is lesz. 


Amerika megszállás alá vonja Európát 
Az amerikai hadsereg egyre nagyobb létszámban van jelen több európai országban, sajnos jönni fognak hozzánk is, de egyelőre Románia a nagy kedvencük. A románok örülnek nekik, ugyanúgy, ahogy korábban örültek a németeknek, majd az oroszoknak is. 
A Fogarasi havasokban légi hadgyakorlatokat tartott Amerika, mondván, hogy az hasonlít a legjobban az iráni hegyekre. Történt akkoriban egy halálos baleset is a havasokban. A fő romániai hadállás Konstancában van, amiről annyit érdemes tudni, hogy a Fekete-tenger partján fekszik, és légvonalban szemben van az orosz hadiflotta állomáshelyével, a Krím-félszigeti Szevasztopollal. 
Lukács Csaba újságíró interjút készített a román korrupcióellenes főügyésszel, aki elmondta, hogy munkáját segíti az amerikai titkosszolgálat. Egyre több erdélyi magyar vezető kerül bajba...És kitapintható elég sok helyen a magyar ellenes cselekedetük. 
Az egykor Sepsiszentgyörgyön végzett ügyésznővel az interjú elérhető ITT ! (Facebook
Kapcsolódó: 
   Orosz sajtó: Oroszország elsőként a romániai rakétapajzsot fogja megsemmisíteni 
   Porosenko: ez háború! 



Orosz sajtó: Oroszország elsőként a romániai rakétapajzsot fogja megsemmisíteni

2015. július 22.




És aztán persze sorban az európai NATO-bázisokat
Az Egyesült Államok Európában életbe léptetendő rakétavédelmi rendszere – beleértve a romániai és lengyelországi bázisokat – hosszú távon veszélybe sodorhatja Oroszország nukleáris stratégiai potenciálját. E fenyegetés semlegesítése érdekében, egy esetleges amerikai agresszió esetén, Oroszország fenntartja jogát arra, hogy valamennyi rendelkezésre álló katonai eszközét bevesse.




Amennyiben az Egyesült Államok megtámadná Oroszországot, a deveselui légitámaszpont lesz az orosz offenzíva első célpontjainak egyike – ez egy, az Interfax ügynökség központi székhelyén rendezett keddi sajtótájékoztatón hangzott el, amelynek témáját az orosz rakétarendszer stratégiai fejlesztésének perspektívái képezték.
Védelmi célokat szolgál a deveselui bázis (fotó: kolozsvariradio.ro)
Viktor Jeszin vezérezredes emlékeztetett arra, hogy a deveselui bázison 2015-ben szerelik fel az amerikai rakétapajzsot. Az amerikai rakétarendszer harcképessé tétele az utolsó fázishoz érkezett. A felszerelési munkálatok augusztus végén befejeződnek – mondta a szakértő. Ez a 24 darab, 1A verziójú Standard-3M típusú rakéta idén harcra kész állapotba kerül.  
Arra a kérdésre, hogy a Topolhoz hasonló interkontinentális ballisztikus rakéták képesek lehetnek eljutni bármely amerikai rakétapajzsig, Jeszin azt nyilatkozta: bármely rendszerük képes eljutni bármely amerikai rakétarendszerhez, nem csupán a Topol.
Én azonban nem látom szükségét annak, hogy a romániai bázist Topollal lőjük ki. Erre más eszközök is rendelkezésre állnak, amelyek képesek erre. A racionális tervezés azt jelenti, hogy minden célpont esetében azt az offenzív eszközt használjuk, amely a leghatékonyabb" – hangsúlyozta Jeszin. Hozzátette: az orosz stratégiai nukleáris erők azért szükségesek, hogy egy esetleges atomháborút megakadályozzanak.
Biztosíthatom önöket, hogy ezért vannak a stratégiai nukleáris erőink: hogy ne robbanjon ki egy világháború".
Ugyanakkor az is elhangzott: nincs szükség arra, hogy túlzott mennyiségben álljanak rendelkezésre nukleáris eszközök. Nem szükséges, hogy az ellenfelet kétszer-háromszor megsemmisítsük, bőven elég egyszer" – mondta Jeszin.
Presa rusă: Sistemele ofensive rusevor ataca bazele antirachetă ale SUA în Europa. Prima ţintă va fi Deveselu
Egyszer elég lesz megsemmisíteni az ellenfelet: Romániával kezdik (fotó: Adevărul)
A helyi fegyveres konfliktusokat követő események azt bizonyítják, hogy senki nem hajlandó részt venni abban, hogy mondjuk, Grúzia oldalán harcoljon Oroszország ellen, mint 2008-ban történt" – tette hozzá Jeszin. Orosz szakértők szerint a globális amerikai rakétavédelmi rendszerhez csatlakozók száma egyre növekszik.
Romániát veszik célba (fotó: AFP)
Jelenleg az Egyesült Államok globális rakétavédelmi rendszereit telepítik Dániában a Grönland szigeten, Nagy-Britanniában, Norvégiában, Japánban, Törökországban, Spanyolországban, és hamarosan Romániában és Lengyelországban." Nem kizárt, hogy Dél-Korea vagy Ausztrália is csatlakozik.  
A Deveselu községben épülő amerikai rakétavédelmi katonai bázis, amelynek kialakítási munkálatai 2013 októberében kezdődtek, és amely közel 220 hektáron terül el, 2015 végén válik működőképessé.
Alakul... (fotó: Adevărul)
Az amerikai hatóságok több ízben világossá tették, hogy a rakéták nem lesznek nukleáris robbanófejekkel felszerelve, az ellenséges célpontok megsemmisítése kizárólag kinetikus energia révén valósul meg. A rakétapajzs rendeltetése nem csupán Románia területének megvédése, hanem az aktuális fenyegetésekre is választ kell adnia, ráadásul az új, folyamatosan fejlődő technológiákat is képes magába építeni. A pajzs egyébként Románia, illetve a szövetséges államok egész területét lefedi. Az Olt megyében található bázis kiépítését teljes egészében az Egyesült Államok Kormánya finanszírozza, költségei elérik a közel 350 millió dollárt.


forrás: Kolozsváros via Adevărul / címlap: dcnews.ro


Porosenko: ez háború!




Dr. Drábik János:Kik és miért robbantották ki az ukrán válságot?



Előkészítik Kárpátalja megszállását 



2015.07.23. 01:00 hidfo.ru 
Mindinkább valóssággá válik az ukrán hírszerzés egykori tisztje, Szergej Razumovszkij által valószínűsített forgatókönyv Kárpátaljára vonatkozóan; az Egyesült Államok kijátssza a magyar kártyát, és ennek jelei az utóbbi napok során fokozottan mutatkoztak. 

2013 augusztusában Szergej Razumovszkij, az ukrán hírszerzés egykori tisztje információkat szivárogtatott ki arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok Ukrajna destabilizálására készül, és erre a célra több mint kétezer zsoldost vontak össze Bécs környékén. Razumovszkij szerint a kárpátaljai magyarság a közeljövőben geopolitikai tényezővé válik, és az Egyesült Államok Ukrajna, majd Kárpátalja destabilizálásával megpróbálja ellenőrzés alá vonni az Európába irányuló gáztranzitot. A volt hírszerző tiszt szerint ezt az etnikai és nemzetiségi feszültségek szításával, majd román cégek bevonásával teszik meg, az amerikaiak ugyanis felhasználható eszköznek tekintik a magyar kisebbséget, de nem akarnak Magyarország kezébe kontrollt adni Kárpátalja felett. Ehelyett román vállalatokon keresztül Bukarest gazdasági érdekszférájába kerülnének a magyar lakosságú területek. 

Razumovszkij forgatókönyve eddig több-kevésbé megvalósult, és jelek mutatkoznak arra, hogy az események Kárpátalján is ennek megfelelően folytatódnak. 2013 novemberében álcivil tüntetések kezdődtek Kijevben. 2014 február végére a legitim kormányt eltávolították a hatalomból. A kijevi puccsot követően egy atlantista kormány jutott hatalomra, ami 8 hónapon át demokratikus felhatalmazás nélkül kormányzott, és az országgyűlési választások kiírásának idejére az állami vagyon tekintélyes részét kiértékesítette amerikai befektetőknek. Az atlantista bábkormány első intézkedései közt a nyelvtörvény eltörlésével megkezdte az etnikai feszültségek szítását; az orosz többségi lakosságú területek egy része emiatt mára függetlenedett Ukrajnától, ezzel ürügyet képeztek a nyugati csapatok behívására. A kijevi kormány emellett egy év alatt kiárusította az ország energiaszektorának egészét; amerikai kézre jutottak többek között a gáz- és olajipari vállalatok, az atomenergetikai cégek. 

Az utóbbi napokban fokozott aktivitás kezd megfigyelhető lenni a magyar nyelvű, Amerika-barát sajtó részéről. Washington geopolitikai érdekeit kiszolgáló sajtóorgánumok az etnikai feszültségek szítását folytatják azzal, hogy megpróbálják magyarországi titkosszolgálatok tevékenységének számlájára írni az ellentétek kiéleződését. Az Origo egy ukrán biztonságpolitikai szakértőre, Dmitro Sznyegirjovra hivatkozva azt írja, hogy magyarországi szakszolgálatok mesterségesen élezik ki a helyzetet Kárpátalján a szeparatista törekvések megjelenésével. 

Megfigyelhető tehát egy olyan törekvés, hogy az amerikai titkosszolgálatok tevékenységének következményeit a magyar szakszolgálatok számlájára írnák. Emellett nincsenek kétségeink arra vonatkozóan, hogy a helyzet fokozódásával ezt dokumentumok, hangfelvételek kiszivárogtatásával is alátámasztják majd. Az amerikai szolgálatok minden bizonnyal ellátják megfelelő dokumentációval a velük együttműködő magyarországi sajtót, ahogy az események kibontakoznak. 

A kollaboráns sajtó Lázár János kijelentésére hivatkozik, miszerint a magyarországi titkosszolgálatok számos műveletet folytattak Ukrajna területén. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a nemzetbiztonsági bizottság június végi ülésén jelentette ezt ki. Az Amerika-barát sajtó azonban - okkal - figyelmen kívül hagyta az ülés során elhangzott súlyos kijelentéseket, amennyiben azok az Amerikai Egyesült Államokat negatív színben tüntették fel. Emiatt fel kell idéznünk, pontosan mi is hangzott el a június 23-i ülésen. 

Lázár János ugyanis konkrét kijelentéseket tett arra vonatkozóan, hogy Washington a szomszédos országokban ellenséges tevékenységet folytat a magyar kisebbséggel szemben: "felhívnám arra a folyamatra a figyelmet, ami Romániában zajlik a magyarok rovására. Olyan koncepcionális büntetőperek, büntetőeljárások vannak folyamatban Romániában, amelyek az elmúlt húsz évben is példátlanok voltak. Kifejezetten érzékelhető az igazságszolgáltatás eszközeivel egy nagyon határozott magyarellenes fellépés [...] úgy értékeljük, hogy Románia kormányzata kifejezetten magyarellenes akciókat hajt végre az igazságszolgáltatás és a transzparencia jelszavával és álszavával. Miután tudjuk azt, hogy az Amerikai Egyesült Államok nagyon erősen vesz részt a román belpolitikában, nem tudjuk megítélni azt jelen pillanatban, hogy ezeknek az akcióknak van-e köze az Amerikai Egyesült Államok és a román köztársaság szoros együttműködéséhez, de ezt is próbáljuk megérteni, ha szabad így fogalmaznom, hogy ot t egyáltalán mi történik." 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter tehát elképzelhetőnek tartja, hogy egy szomszédos országban a magyarság elleni ellenséges fellépésért az Egyesült Államok titkosszolgálatai a felelősek. Ez nem is lenne meglepő, tekintve, hogy a magyar kormány és Washington közt politikai ellentétek merültek fel, amire Lázár szintén utalást tesz: "az a fajta politikai ellentét, ami az Amerikai Egyesült Államok kormánya és a magyar kormány között a magyarországi belpolitikai helyzet megítélését illetően alakult ki, semmiféleképpen nem tette könnyebbé az Információs Hivatal munkáját, és az Információs Hivatalnak igenis figyelnie kellett azokra a jelenségekre, amelyek a nyugati világban a sajtón keresztül Magyarország lejárását célozták meg." 

Lázár János emellett arra is utalást tett, hogy az amerikaiakról már bebizonyosodott, hogy hajlamosak kémtevékenységet folytatni szövetségesek ellen. Emiatt a magyar kisebbség elleni fellépés amerikai kezdeményezettsége nem zárható ki. "Az elmúlt három-négy esztendőben kiderült, hogy az Amerikai Egyesült Államok a szövetségesei ellen rendszeresen kémkedik, és talán más titkosszolgálatokkal kapcsolatban is fölmerültek ilyen jellegű információk." 

Razumovszkij szerint Washington a "magyar-kártyát" csak eszközként használja fel, de végül Kárpátalját román ellenőrzés alá akarják vonni, és amerikai-román konzorciumok ellenőriznék az Európai Unióba irányuló gáztranzitot is. Lázár az említett nemzetbiztonsági bizottsági ülésen azt is egyértelműen kijelentette, hogy az amerikaiak erős katonai szövetséget ápolnak Romániával és Lengyelországgal, miközben Magyarország nem is kapott felajánlást erre vonatkozóan. A Miniszterelnökséget vezető miniszter Mirkóczki Ádám (Jobbik) kérdésére felelte ezt: "Másrészről pedig az Amerikai Egyesült Államok nem feltétlenül minket tüntet ki azzal a megtisztelő figyelemmel, hogy a fegyvertelepítési vagy katonai együttműködést velünk képzelné el, bennünket eddig még csak mérsékelten tisztelt meg ezzel a figyelmével. Ismert, hogy Lengyelország és az Amerikai Egyesült Államok között milyen nagy katonai együttműködés van, és ismert az, hogy Románia és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között milyen nagyon komoly katonai együttműködés van. Mi nem kaptunk ilyen komoly ajánlatokat vagy ilyen komoly felkérést". 

Lázár kijelentéseiből látható, hogy az amerikaiak elsősorban Romániát tekintik szövetségesnek. Emiatt Románia érdekszférájának kiterjesztésében közreműködhetnek, miközben Magyarországgal szemben bizalmatlanok. Razumovszkij 2013 augusztusában jelentette ki, hogy a kárpátaljai magyarság geopolitikai tényezővé válik, és a kárpátaljai konfliktusban az amerikai titkosszolgálatok a kezdeményező erő. 

Tehát az ukrán elhárítás már 2013 augusztusában tudatában volt ennek, az illetékes magyar hatóságokat viszont nem értesítette arról, hogy az amerikai titkosszolgálatok a magyarság veszélybe sodrásával próbálnak gazdasági/katonai célú műveleteket kezdeni Ukrajna területén. Ezt nem is tehették meg, mivel a legitim ukrán kormányt 2014 februárjára eltávolították hatalomból, annak helyét egy az amerikaiakkal együttműködő illegitim kormány vette át, ami a demokratikus legitimitás látszatának megszerzésére is csak a kijevi puccs után 8 hónappal tett lépéseket (választások kiírása). 

Tegnap a Napi Gazdaság arról számolt be, hogy amerikai harcjárművek érkeznek Magyarországra. A fővonalú média hírértékelésével ellentétben azonban ez nem az első eset. Március közepén beszámoltunk arról, hogy az amerikaiak vasúti úton amerikai Stryker lövészpáncélosokat szállítanak át Magyarországon. Június 9-én szintén képi anyag bizonyította, hogy egy NATO-konvoj átlépte az ukrán határt, és belépett Kárpátalja területére. Az amerikai hadsereg hadgyakorlatokra hivatkozva bevonult a térségi országokba, az amerikai haderő részben Kárpátalja körül és Kárpátalja területén összpontosul. A nemzetiségi ellentétek felhasználásával azonban az Egyesült Államok nem magyar kézbe adja vissza a felforgatott, destabilizált területeket, hanem azok egy állandó konfliktusgócot jelenthetnek, miközben romániai cégek monopóliumot építenek ki és biztosítják Washington fennhatóságát a gáztranzit felett. 

Jelen helyzetben a hazai sajtó tevékenysége is fokozottan aggasztó. Fokozottan aggasztó, hogy egy az Index.hu július 16-i, Dull Szabolcs nevén megjelentetett publicisztikája - vélhetően a bizottsági ülésen elhangzott, fenti mondatok hatására - jelzést adott ki Lázár János elleni médiaoffenzívára vonatkozóan, ami szintén a nyugati titkosszolgálatokkal együttműködésre utal, bár nem egyértelmű, hogy ezért a cikk írója, vagy egy ismeretlen, az anyag utólagos szerkesztését végző személy felelős. Az Origo tevékenysége szintén aggodalomra ad okot: a magyarországi szakszolgálatok számlájára akarnának írni olyan tevékenységeket, melyekről már 2013 augusztusában nyilvánosságra jutott, hogy az amerikaiak forgatókönyvének részét képezi. Ilyen helyzetben teljes mértékben elfogadható lenne, ha a kormány határozott fellépést tanúsítana a Magyarországon épülő liberális médiamonopóliummal szemben és ellehetetlenítené annak működését. A Washington geopolitikai érdekét kiszolgáló magyar saj tóorgánumok ugyanis az etnikai, nemzetiségi és országok közötti feszültségek szándékos szítását folytatják, ami nem csak Kárpátalja magyarságát fenyegeti, hanem háborús uszításnak minősül és hazánkat is veszélybe sodorhatja. 


2015. 03. 22. 12:00
MTI

ÖNT MEGNYUGTATJA EGY AMERIKAI PATRIOT-RAKÉTAÜTEG VARSÓ MELLÉ TELEPÍTÉSE?

Egy amerikai Patriot-rakétaüteget csoportosítottak át Varsó közelébe az Atlantic Resolve fedőnevű NATO-hadgyakorlat keretében, a légvédelmi rakéták ideiglenes áttelepítését a lengyel nemzetvédelmi tárca képviselői az ország keleti szomszédságában megjelent biztonsági veszélyre való válasznak nevezték.
A Varsótól mintegy 50 kilométernyi távolságban nyugatra fekvő Sochaczew közelében zajló hadgyakorlat céljáról szombaton Tomasz Siemoniak lengyel nemzetvédelmi miniszter úgy nyilatkozott, "a mozgósítás a szövetség válasza arra, ami Európa keleti részében zajlik”.
Az egy hétig tartó gyakorlat keretében a rakétákkal mintegy 100 amerikai katona és 30 jármű - ezen belül a Patriot-üteg indítóállásai és harcálláspontja - érkezett Németországból. Az amerikai 7. légvédelmi ezred katonái közösen gyakorlatoznak a lengyelekkel. A gyakorlat egyik célja annak megvizsgálása, hogy miként lehet gyorsan ilyen rakétaütegeket telepíteni Lengyelországba.
A TVN24 lengyel hírtelevízió arra emlékeztetett vasárnap, a különböző hadgyakorlatok keretében korábban már többször is érkeztek Patriot-rakéták Lengyelországba, de ezek mindig csak a gyakorlórakéták voltak. Jelenleg – amint a TVN24-nek Gregory Brady ezredes, az egyik illetékes amerikai parancsnok nyilatkozott – Sochaczewoba a gyakorló rakéták mellett éles fegyvereket, kétfajta robbanófejet is hoztak.
A lengyel közszolgálati televízió szerint az Atlantic Resolve fedőnevű, a Krím elcsatolása után elindított állandó rotációs hadgyakorlat keretében jelenleg az amerikai katonák három egysége tartózkodik Lengyelországban.
A lengyel sajtó szombat este arról számolt be – az AFP francia hírügynökségre hivatkozva –, hogy véget ért az orosz fegyveres erők hétfőn elindított nagyszabású, mintegy 80 ezer katonát mozgósító rendkívüli ellenőrzése”. Ennek keretében többek között Iszkander típusú harcászati ballisztikus rakétákat csoportosítottak át a Lengyelország és a balti-tengeri NATO-tagállamok között található orosz kalinyingrádi területre. A közepes hatótávolságú Patriot-rakétarendszer a modern harci repülőgépek, a cirkálórakéták és a ballisztikus rakéták, ezen belül az Iszkanderek leküzdésére is alkalmas.
 


2015. 07. 24. 14:50

ÍME, Ő ÁLL A MIGRÁCIÓS ÁRADAT MÖGÖTT



Hogy pontosan milyen okok, erők, és milyen érdekek állnak az elmúlt egy-két év hatalmas migrációs áradata mögött, azt talán majd csak unokáink fogják elemezgetni a történelemórán - talán még ők sem. Ám a gépezet egyik legfontosabb fogaskerekét sikerült azonosítani. 
Megerősítette a La Repubblica című olasz napilap pénteken azokat a brit sajtóértesüléseket, amelyek szerint a Líbiából az olasz partokra irányuló emberkereskedelmet az etiópiai Ermias Ghermay irányítja - írja a Globoport. 
A La Repubblica közölte Ermias Ghermay fantomképét. A nemzetközi embercsempész szervezet vezetőjét először 2013 októberében, a délolasz Lampedusa szigeténél történt hajószerencsétlenséget követően azonosították, amelyben 366 bevándorló veszett a tengerbe. Az olasz zsaruk több tízezer telefonbeszélgetést hallgattak le az Olaszországban dolgozó emberkereskedők és Afrikában maradt főnökeik között.
Az arab nyelvű beszélgetések vezettek Ermias Ghermayhoz, aki olasz feltételezések szerint Líbiából irányítja az illegális bevándorlást. Ám ezzel hiába vannak tisztában a hatóságok, hiszen az arab tavasz egyik vívmányaként Líbia már lényegében csak a térképen létezik. Így a polgárháborúba süllyedt országnak lényegében állami rendfenntartó szervei se nagyon vannak, akik el tudnák fogni a nemzetközi bűnözőt. 
Nagyjából mindent elmond erről a fickóról, hogy a lehallgatott telefonbeszélgetések során Ermias Ghermay 
csekély veszteségnek” nevezte a Lampedusánál a tengerbe veszett 366 ember életét.


2015. 07. 24. 16:33

A ROMÁN BISZKUNAK NINCS KEGYELEM

Az a helyzet, hogy Románia szépen, lassan élhetőbb hely lesz, mint Magyarország. A korrupció-ellenes küzdelemben mérföldekkel előttünk járnak (igaz, a DNA azért produkál erősen koncepciós szagú eljárásokat is, de, hát nem a Balkán lenne, ha nem így lenne.) - és most már a kommunista múlttal való el-és leszámolásban is. 
Húsz év börtönbüntetésre ítélte a bukaresti táblabíróság Alexandru Vişinescu volt kommunista börtönparancsnokot emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt - adja hírül a Transindex. 
Az ítélet egy tíz hónapos per végén született. Vişinescu az első volt kommunista börtönparancsnok, aki ellen vádat emeltek. Az ügyészség a maximálisan kiszabható 25 évet kérte Vişinescura. Az új büntető törvénykönyv szerint az emberiesség elleni bűncselekményeket életfogytiglannal sújtják, a régi szerint azonban amiatt, hogy Vişinescu elmúlt 65 éves, ez nem kérhető rá. Az azonban több, mint valószínű, hogy a rácsok mögül élve már nem kerül elő. 
Biszku Béla végül kudarcba fullad számon kérése kapcsán sokat hallhattuk, hogy "idős ember" már, és bűneit már olyan régen követte el, hogy hitelt érdemlően kivizsgálni már nem is lehet azokat. Bukarestben valahogy még összejött. Pedig Vișinescu sem tegnap tiporta lábbal az emberi jogokat. Csakhogy 
Romániában létezik egy olyan intézmény, amely nem csak az áldozatok, de a tettesek emlékét is "ápolja".
Nem elégszenek meg azzal a Terrorházás megoldással, hogy gyilkosok nevét kiteszik a"tettesek falára", aztán majd ítéljen a társadalom. A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) összeállított egy 35 nevet tartalmazó listát azokról a személyekről, akik pozíciójuk révén felelősségre vonhatóak a gyilkosságokért. A szervezetnek számos jogász is dolgozik, akik a még élő pribékek felelősségre vonásának lehetőségeit kutatják. 
 Az 1925-ben született Vișinescu karrierje azzal indult, hogy részt vett a Ion Antonescu marsall kivégzésében. A kommunista diktatúra kiépülését követően egy női börtön vezetőjévé nevezték, ahol valóságos terroruralmat vezetett be. A rabok visszaemlékezései szerint a szadista pribék
élvezettel alázott meg és bántalmazott nőket. . 
Érdemei nem maradtak elismerés nélkü. 1956-ban annak a fegyintézménynek az élére került, ahol a legveszélyesebbnek tartott politikai foglyokat őrizték. A "nép ellenségeit"magánzárkában tartották, ahol az alvásidőn kívül egész nap állni kellett. Mindennaposnak számítottak a kegyetlenkedések, brutális fizikai bántalmazások. 
.A volt foglyok szerint személy szerint ő felelős Ion Mihalache parasztpárti politikus haláláért. Egy Lupu nevű politikai tiszttel együtt állandóan verték Mihalache-t, majd amikor megbetegedett, nem kaphatott orvosi ellátást. 
Tél közepén rárontottak, és egy vödör hideg vizet borítottak rá
– emlékezik vissza egyik egykori rabtársa. 
Ahogyan az lenni szokott a szadista szörnyeteg megöregedve kedélyes idős úr lett, aki sohasem beszélt korábbi munkájáról, és a szomszédai mind kedvelték. Vişinescut a Gandul napilap online kiadásának stábja kutatta fel. A bukaresti tömbházban élő kivénhedt pribékből a múlt árnyainak felelevenítése felélesztette a szunnyadó vadállatot.  

WASHINGTON ÓVA INTI IZRAELT IRÁN MEGTÁMADÁSÁTÓL

2015. 07. 24. 15:27
MTI
2015. 07. 24. 15:27

Óriási hiba lenne, ha Izrael a nukleáris programja okán megtámadná Iránt - jelentette ki pénteken az NBC televíziónak nyilatkozva John Kerry amerikai külügyminiszter.
Kerry a televíziós interjúban arra kérdésre reagált, hogy vajon a múlt heti bécsi megállapodás nyomán valószínűbbé vált-e, hogy Izrael katonai vagy kibernetikai támadást indítson Teherán ellen.  "Ez óriási hiba lenne, hatalmas hiba, amelynek súlyos következményei lennének Izraelre és a térségre nézve, és nem gondolom, hogy erre szükség lenne" - nyilatkozott az amerikai diplomácia vezetője.

2015. 07. 24. 11:30
MTI

A NYÍLVESSZŐ ELREPÜLT - MOST MÁR BIZTOS, HOGY A TÖRÖKÖK BESZÁLLNAK A HÁBORÚBA

Az Iszlám Államnak sikerült kiprovokálnia, amit Erdoganék eddig semmiképp sem akartak - Törökország teljes erőbedobással beszáll a szíriai háborúba. 
Légicsapásokat mért péntek hajnalban Törökország az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges dzsihadista szervezet állásaira a török határhoz közeli szíriai Havar településen anélkül, hogy harci repülői behatoltak volna szíriai légtérbe - közölte a TRT Türk nemzetközi televíziócsatorna. Péntek éjjel a török hatóságok nagyszabású razziát tartottak Isztambulban iszlamisták és kurd milíciák feltételezett rejtekhelyein.
Ami a légitámadást illeti, a Törökország déli részén fekvő Diyarbakirból szállt fel három vagy négy F-16-os repülőgép, és rakétákat lőtt ki három szíriai célpontra. A TRT hangsúlyozta, hogy a repülőgépek nem sértették meg a szíriai légteret. A célpontok közül kettőt - feltételezések szerint - az IÁ fegyveresei támaszpontként használtak. A légitámadás tényét a török kormány is megerősítette közleményében. A Hürriyet című török napilap szerint a légitámadásokkal az IÁ csütörtöki támadását torolták meg, amelyben egy török katona meghalt, egy pedig megsebesült Kilis tartomány azonos nevű székhelyén, mert rájuk lőttek a határ túloldaláról. A pénteki légicsapásokat "Yalcin-műveletnek" nevezték el a támadás halálos áldozatának tiszteletére.
A CNN Türk televízió Twitteren megosztott térképén látszik, hogy a hatrhoz egészen közeli célpontokról van szó. 
Egy Guardiannak nyilatkozó török szakértő azt mondta:
"Ezek az összecsapások annak a kezdetét is jelenthetik, hogy Törökország teljes erőbedobással beavatkozik a szíriai konfliktusba. A nyílvessző elrepült."
Hozzátette: az elmúlt napok eseményei annak köszönhetőek, hogy a török kormány mindeddig nem vette elég komolyan az Iszlám Állam jelentette fenyegetést. 

Kétfrontos harc

A török kormány a jelek szerint kétfrontos - az Iszlám Állam és a szélsőbalos-nacionalista kurd erők elleni - harcra rendezkedik be. Helyi sajtóforrások arról számoltak be, hogy a török hatóságok - gyanújuk szerint - az IÁ és kurd milíciák több mint száz rejtekhelyén tartottak razziákat péntekre virradóra Isztambulban. A huszonhat kerületet érintő nagyszabású műveletben - helikopterek és a különleges egységek támogatásával - mintegy ötezer rendőr vett részt. 
A hétfőn a Törökország délkeleti részén fekvő Suruc városban elkövetett öngyilkos merényletért, amelynek 32 halálos és több mint száz sebesült áldozata van, a hatóságok gyanúja szerint az IÁ a felelős. A suruci merénylet előtt, június 5-én a legjelentősebb törökországi kurd párt diyarbakiri gyűlésén robbantottak, valószínűleg ugyancsak az IÁ emberei, négy ember halálát okozva. A Hürriyet szerint a két merényletben használt pokolgép működési elve azonos volt, és a két tettes ugyanazon a napon csatlakozott az IÁ-hoz.
Ha valóban a szélsőségesek szervezték meg ezeket a terrortámadásokat, akkor az a dzsihadista szervezet törökországi jelenlétéről tanúskodik. Tisztségviselők azt gyanítják, hogy a merényleteket az IÁ bosszúból követte el azért, mert a hatóságok az utóbbi hónapokban őrizetbe vettek több mint ötszáz embert a szervezettel való együttműködés gyanújával. 
 The Wall Street Journal című amerikai lap az Egyesült Államok védelmi minisztériumára hivatkozva arról számolt be csütörtökön, hogy Ankara engedélyezte az Egyesült Államoknak légicsapások végrehajtását török területről az IÁ ellen. A megállapodás szerint az amerikai repülőgépek a Törökország déli részén található incirliki támaszpontról indulhatnak bevetésre.
A Fehér Ház korábban közölte, hogy Barack Obama amerikai elnök szerdán telefonon beszélt török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal, és megegyeztek, hogy közösen vetnek gátat a "külföldi harcosok áramlásának", és mélyítik az együttműködést az Iszlám Állam elleni küzdelemben.  




1 megjegyzés:

  1. Jó napot, Josef Lewis vagyok. Egy jó hírű, törvényes és akkreditált hitelező. Mindenféle kölcsönt nagyon gyors és egyszerű módon adunk ki, személyi hitel, autóhitel, házi hitel, diákhitel, üzleti hitel, feltalálói hitel, adósságkonszolidáció. stb.

    Jóváhagyott egy üzleti vagy személyes hitelek ma, és kaphat pénzeszközöket ugyanazon a héten az alkalmazás. Ezeket a személyes hiteleket jóvá lehet hagyni, függetlenül a hiteltől, és rengeteg boldog ügyfelet használhat a követelés biztonsági mentéséhez. De nem csak a szükséges személyi kölcsönt kapod; kapsz a legolcsóbbat. Ez a mi ígéretünk: Garantáljuk, hogy a legkisebb arány az összes fedezetlen juttatású hitel esetében.

    Arra törekszünk, hogy pozitív tartós benyomást tegyünk az ügyfeleim elvárásainak túllépésével mindent, amit csinálok. Célunk, hogy méltósággal és tisztelettel kezeljük Önt, miközben a legmagasabb színvonalú szolgáltatást időben biztosítjuk. Nincs társadalombiztosítás Szükséges szám és nincs szükség hitelellenőrzésre, 100% garantált. Kérjük, azonnal vegye fel a kapcsolatot az alábbi részletekkel, ha egy kölcsön iránt érdeklődik, és csalásoktól mentes.

    E-mail: progresiveloan@yahoo.com
    Hívás / WhatsApp: +16626183756
    Weboldal: https://progresivefunding.wordpress.com


    VálaszTörlés