2019. január 5., szombat

Földjében túl sok már a vér?









"Megszülte hűtlen gyermekét,
Nem sírt, akkor sem ha elvetélt,
Akármi történt, mindig büszke nő maradt, Így élt a sok-sok év alatt."

[Varga Miklós dala Európáról]














 












Földjében túl sok már a vér?


Európa Hitlerei - Hitler Európája


Varga Miklós- Vén Európa, az öreg hölgy

Apostol Együttes: Nem tudok élni nélküled





Ki ne ismerné Varga Miklós fülbemászó dalát a vén Európáról. Aki netán nem ismeri, aYou Tube-on megnézheti, meghallgathatja. Elég az hozzá, hogy amikor a szöveg és a dallam odaér, hogy "Megszűlte hűtlen gyermekét. Nem sírt akkor sem, ha elvetélt", megjelenik az őrültre montírozott Hitler. Ez a lemez mára lejárt. Az öreg hölgy már nem a régi. Hazudik a strófa is, amely a megírásakor sem volt igaz:
 "Magából ad, ha enni kérsz,
Testével véd, amikor visszatérsz,
Ölén a szerelem minden öröme hívogat,
Arcában látod az arcodat"
Európa már nem népeinek anyácskája, hanem a zsidó uzsorások ringyója - adósságbehajtója. Tulajdonképp dalművet sem szabadna írni egy bizonyos könyv gondos tanulmányozása nélkül. A könyv a "Cion bölcseinek jegyzőkönyvei", amelyet ugyan a cári Ochrana ügynöke hamisított (...), de valami csoda folytán mégis sikerült a zsidó világtőke működésének hatásait hallatlan pontossággal jellemeznie, sőt prognosztizálnia.

Idézet 
20. sz. jegyzőkönvből.
"Tehát mi is lényegében az államkölcsön, főleg az idegen államkölcsön? Az államkölcsön azt jelenti, hogy az állam kormányváltókat bocsát ki, amelyek a kölcsöntőke összegéhez mért kamatfizetési kötelezettséget tartalmaznak. Öt százalékos kamat esetén az állam húsz év elteltével hasztalanul fizet kamatokban az államkölcsönnel azonos összeget, negyven év alatt az eredeti kölcsön kétszeresét, hatvan év alatt annak háromszorosát és közben az adósság változatlanul megmarad - kifizetetlen adósságnak. Ebből világos, hogy az állam mindenféle fejenkénti megadóztatással elveszi a szegény adófizetőktől az utolsó garasokat is csak azért, hogy kiegyenlítse gazdag idegeneknél fennálló számláját, akiktől pénzt vett kölcsön ahelyett, hogy ezeket a garasokat saját szükségleteire teremtette volna elő az államkölcsönt megtetőző kamatfizetési kötelezettség nélkül. Addig, amíg az államkölcsönök belföldi kölcsönök voltak, csupán arról volt szó, hogy a gójok a szegények zsebéből a gazdagokéba rakták pénzüket, mihelyt azonban szert tettünk a megfelelő személyekre, hogy külföldi síkra tereljék az államkölcsönöket, az államok egész vagyona a mi zsebünkbe folyt és a gójok alattvalói sarcot kezdtek fizetni nekünk. Az uralkodó gój királyoknak az államügyek vezetésében tanúsított felületessége, a miniszterek megvesztegethetősége, valamint más vezető személyiségek hozzá nem értése a pénzügyekhez - mindez a mi kincstáraink adósaivá tette országa ikat akkora összegek erejéig, hogy teljesen lehetetlen azokat visszafizetni."
Ha ez netán nem jellemezné kisérteties pontossággal a jelenlegi világgazdasági helyzetet, ill. Európa helyzetét, tessenek szólni, hogy helyesbíthessek és bocsánatot kérhessek.
Európa Únióba szédült (ostoba) népei mára kezdenek rájönni, nem ilyen lovat akartak és szabadulni szeretnének  Már az új idők új dalai döngicsélnek: "Ki az Únióból"! Igenám, de az adósok börtönéből csak szökni, vagy inkább fellázadni és kitörni lehet. Viszont akkor az őrség lőni fog! Lássuk hát minek nézünk elébe!
A Führer jól látta, hogy Németország talpraállításának alfája az országra kirótt háborús jóvátétel fizetésének megta gadása, ami 1933-ban meg is történt. [Az utód Németország 1953-ban a Londoni Egyezményben vállalta az adósság megfizetését. Az utolsó részletet 2010-ben, Németország újraegyesítésének 20 évfordulóján fizette ki. Így is lehet...]
Hitlernek ennél súlyosabb bűne is volt. Drábik János "Kiválasztottak" c. könyvéből való az alábbi, Churchilltől származó, kijelentés. "Németország megbocsáthatatlan bűne a II. világháború előtt az volt, hogy kísérletet tett gazdasá gának kiszakítására a világkereskedelmi rendszerből, és arra, hogy kialakítsa saját pénzügyi   rendszerét, amelyből a pénzvilág nem tud többé profitálni (...) Lemészároltuk a gaz disznót." [Id. mü 198 old.] Ebből következik, hogy mindazok az országok, népek, egyének akik (amelyek) a nemzetközi pénzvilág profitjának megszüntetésére, vagy csökkentésé re törekszenek, le lesznek mészárolva mint a disznók, feltéve hogy hagyják magukat...

A már csöppet sem vidám barakkot elhagyni csak elvileg lehetséges. A 
Lisszaboni Szerződés hiteles szövegét sikerült lehalásznom a Net-ről, de - jogász létemre - egyáltalán nem lettem tőle okosabb. Az 50 cikk (1) és (2) bekezdése így szól "Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból. A kilépést elhatározó tagállam ezt a szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak. Az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt ezzel az állammal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait. Ezt a megállapodást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (3) bekezdésének megfelelően kell megtárgyalni. A megállapodást az Unió nevében a Tanács köti meg minősített többséggel eljárva, az Európai Parlament egyetértését követően." Ha a kedves olvasó az aláhúzott részeken külön elgondolkodik rájön, hogy a kilépés módja voltaképp nincs szabályozva, mert a tényleges feltételek nincsenek egyértelmüen definiálva. Értelem szerüen a fogoly csak akkor távozhat, ha rendezi a cehhet. Ám mi van akkor ha a fogolykeresmény nem fedezi a rabtartás költségeit? Márpedig a kijárat felé kacsingató valamennyi európai ország vonatkozásában ez a helyzet.

Ebből következik, hogy "megegyezéses válás" nem lehetséges. A szabaduláshoz a hálót el kell szakítani, vagyis meg kell "sérteni" az Európai Únió "jogát".  Ez nem nehéz, tekintettel arra hogy az EU pók a legszorgalmasabb hálószövő. Európa államainak és polgárainak többszáz ezer (!) jogszabályhoz kell(ene) igazodniuk. Minden moccanás belakad valami lyen szabályba.
Aztán meg az EU tagjai "demokratikus" államok. A "demokrácia" pedig hosszú évekre, hacsak nem évtizedekre, korlátlan játékteret biztosít annak a pénzügyi háttérhatalomnak, amelynek több évszázados gyakorlata van mindenfajta elége detlenségi mozgalom felmorzsolásában. Erről szól, többek között,  "Amerika, a gonosz birodalma" c. írásom.
Az európai feszültség gócok "naprakész" nyilvántartására egy új módszert  ötlöttem ki. Az Európa térképre kattintva megnyíli egy nagyobb térkép és amelyik EU tagállam "zűrössé" vált, ill. válik, oda egy  -jelet teszek. Err kattintva lehívhatók lesznek az aktuális ország-információk, már amennyire sikerül utolérnem önmagamat és az esemé nyeket... A kurzor alatt megjelenika dátum és az információ témája. [Ez a szolgáltatás fokozatosan lép életbe.]

Ami mármost az európai "politikai eseményeket" illeti, senkinek se' legyen a leghal ványabb kétsége aziránt, hogy e folyamatok minden elemét a háttérhatalom mozgat ja: a kormányokat és az ellenzéket egyaránt. E szabályozás lényege, hogy a "meg szorításokat" ne érintse a kormányok változása. Ennek szemléltetésére jó példák Magyarország, Franciaország és Görögország.
Magyarországon a Soros pojáca "szabadságharcot" vivott, miközben a pénz-prést folyamatosan szorította; majd száznyolcvan fokos pördülettel látványosan behódolt és így már minden "rendben" van (lesz).

franciaországi politikai "változások" kapcsán a Nyugat úgy tesz, mintha mélységesen aggasztanák Hollande [e gyenge hiéna] várható politikai húzásai. Ám elég csak a Klub Rádióban csácsogó zsidókat hallgatni, akik már most örvendeznek azon, hogy a kakasnak háromszor se kell kukorékolnia, hogy Hollande elfelejtse választási ígéreteit és a maga részéről is szavatolja országa "békés" kirablásának folytatását.

Ami 
Görögországot illeti,  még 2010. február 12-én látott napvilágot "A ti kutyátok kölyke - Hellász"c. blogbejegyzésem. Az akkor már haldokló országot még Papandreu szimbolizálta, akinek azért kellett buknia, mert holmi népszavazásról fecsegett. Ha az olvasó megnyitja a blogot, és az ott írtakat összeveti a friss hírekkel, látni fogja, hogy két évi tipródás után Görögország helyzete csak romlott. Most ott tartanak, hogy júliusban bekövetkezhet az államcsőd, vagyis az állam nem tud fizetni alkalmazottainak és nyugdíjasainak. Tömeges csődök várhatók a magánszektorban is, vagyis a bérből és fizetésből élők minden rétegét eléri az éhkopp.
Törvényszerü, hogy ilyenkor jobb és baloldali "szélsőséges" pártok kezdenek lármázni. A végletes politikai polarizáció folytán kormányalakítási nehézsé gek keletkeznek. Görögországban is új választásokat kell kiírni. [A "legjobbkor" támad a migráció is. Még a görögöknél is nyomorultabb páriák tömegei lepik el Hellász földjét.]

Kérdések kérdése, hogy a népnyomor tevőleges ellenállásba torkollik e? Ha igen, a munka nélküliek, a nyugdíjasok, a rokkantak és a kismamák "terrorizmusa" ellen bevetik az Eu-Gend-For hóhér különítményeit és Görögország koncentrációs táborrá, vagy második Afganisztánná változik. 
Milyen üzenetet közvetít a világnak az, ha az EU felségterületén is elindulnak a népirtó hadműveletek? A táborok és a megsemmisítő berendezések már készen vannak. A tudományos pontosságu válaszért bizony el kell látogatni a Munkáspárt, Thürmer Gyula honlapjára. [Mindíg sejtettem én, hogy nem hiába végeztem marxista esti egyetemet. Most pl. visszaemlékeztem a régi szlogenekre és látom, azok még mindíg "érvényesek"...] A fejlett demokráciának álcázott kapitalizmust a marxista klasszikusok imperializmusnak, azaz "fasizmusnak" minősítik, ma is. "1935-ben a Komintern VII. Kongresszusán hangoztak el Georgi Dimitrov szavai, amelyek azóta is a fasizmus legteljesebb marxista meghatározását adják: a fasizmus a finánctőke „legreakciósabb, legsovinisztább és legimperialistább elemeinek nyílt terrorista diktatúrája”.De ez még nem minden! Eszembe jutott egy másik ősrégi szlogen is. Azt is megtaláltam. Aktuális az is, ma is... Egy vadonatúj blogon, a "Mi Időnkön"  bukkantam régi kedvenc mondatomra "Az imperializmus szocialista forradalom előestéje." Az hát! De milyen szocialista forradalomé? Hát' a nemzeti szocialista forradalomé! Így került a cikk elejére Hitler. Persze ezt kissé bővebben kell indokolnom. A Mein Kampf-al  kezdeném. Nagyon sokat írtam már róla, most csak annyit, amit - számtalan méltatás között - a Kúltúrpart internetes portál ír róla.  "A Biblia mellett talán nincs még egy olyan könyv, melynek eredeti címe bárhol a világon ismerősen cseng. Minden provokáció nélkül állíthatjuk: a Mein Kampf sok tekintetben a szent könyv – sátáni – párja. Ahogy a Bibliánál is, felmerül a kérdés, vajon olvassák-e, és ahogy a Bibliánál soha, felmerül az is, vajon tiltott gyümölcs-e." Mi érdekes a Mein Kampf-ban ma? Az ami benne írva vagyon? Nem, legalábbis nem elsősorban, hanem a benne lefektetett elvek alapján megvalósított társadalmi, gazdasági, pénzügyi reformok! Ezekről Joannes Öhquist számolt be "A Führer Birodalma" c. könyvében.
Hitler ízig vérig akarnok volt. [Mi marxisták úgy fejezzük ki: voluntarista.] Az infláció megfékezéséről pl. olyasmiket mondott, próbáljon csak valaki árat emelni, majd SA embereim meglátogatják a boltját és... Ez egy marxista egyetemet végzett egyén szemében abszolut baromságnak tűnik, mert ott a gazdasági törvények objektív voltáról tanultunk. Ha viszont becsukjuk a marxista egyetemi jegyzetet és Soros könyveit kezdjük olvasgatni, mit látunk? Soros szerint a gazdaság müködését a spekulatív ügyletek szabályozzák, vagyis nem objektív törvények.
Így jöhetett létre Hitler parancsuralmi rendszerében a "parancsuralmi gazdaság". Hogy működőképes volt e? Ojvé, de még mennyire! Mi sem jellemzőbb erre mint Hack Péter neves jogász és neves hitgyülekezetis presbiter megnyilatko zása egy Juszt Lászlóval folytatott televíziós csevely alkalmával. Pinochetről és Hitlerről szólván kijelentette, hogy gazdaságirányításuk akár sikertörténetnek lenne tekinthető, ha rendszereikhez nem tapadna annyi vér.
Nos próbáljuk kissé körüljárni, milyen elméleti és gyakorlati pilléreken épült fel a német "gazdasági csoda"?
Hitlerről legtöbbször azt állítják, hol dícsérve, hol szapulva, hogy a végletekig pragmatikus gondolkodásu volt. Ez igaz is, amennyiben a pragmatizmus fogalmából indulunk ki. "A pragmatizmus amerikai eredetű filozófiai irányzat, mely szerint egy elmélet igazsága vagy helyessége annak gyakorlatiműködőképességében és eredményességében nyilvá nul meg." [Wikipédia]
Lássuk, mi a különbség a marxista alapú szocializmus és a hitleri nemzeti szocializmus között?
Az előbbiről azt tudjuk, hogy zsidó agyalmány és csinálmány. Célja a nem zsidó, azaz a nemzeti kapitalizmus [nemzeti burzsoázia] elpusztítása volt. A cionizmus megalapítója Herzl tulajdonképp elismeri ezt, amikor a zsidó nép fogalmába egyaránt besorolja a zsidó tőkéseket és a zsidó forradalmárokat. Ebben nincs semmiféle ellentmondás.

Hitler a nemzeti tőkésosztályra támaszodva épített szocializmust. Ebben sincs semmiféle ellentmondás. Mégis sokan nem akarták megérteni. Azért kellett az SA teljes vezérkarát lemészárolni "hosszú kések éjszakáján", mert ezek a romantikus lelkek kapitalisták nélküli szocializmusról álmodoztak.
[Ebből a szempontból Mao Ce tung is "nemzetiszocialista" volt, amennyiben kiírtotta vagy kiüldözte külföldi érdekeltségű "komprádor" burzsoáziát, ugyanakkor nemzetépítő osztálynak minősítette a nemzeti burzsoáziát. "Nemzetiszocialista" Putyin orosz elnök is, aki a rácsok mögé dugta Hodorkovszkijt és még jónéhány "idegen szívű" burzsujt. Kina és Oroszország is nacionalizálta a nemzeti erőforrásokat és a "hazafias" tőkéseket felhasználja ezek gazdaságos müködtetésére, Így az állam mindkét helyen "jó gazda" lehet.]
Hitler tehát meghagyta a tőkéseket és garantálta profitjukat.  Mitől lett rendszere mégis nemzeti szocialista? Nagyon egyszerű! Csak a nemzeti termelésben (!) keletkező értéktöbblet elsajátítását engedte meg a tőkéseknek, korlátozva egyúttal annak mértékét. Mit "hagyott el", mit küszöbölt [írtott] ki a hagyományos kapitalizmusból? Hát a spekulativ tőkét. Mit tekintett e tőke legfontosabb ismérveinek? Pl. azt a részvénytársasági formát, amelynél
  • a pénz [forgatásának] egyetlen törvénye a profit maximalizálása,- 
  • névtelenséget biztosít a pénz igazi tulajdonosainak,-
  • elválasztja a pénz felelőtlen tulajdonlását a gyarapitásával járó felelősségtől [strómanok],-
  • a pénzforgatás tekintetében megszünteti a hatóságok területi illetékességét mind a szabályozás, mind az ellenőr zés vonatkozásában, azaz a tőke a jogi területenkivüliséget nyer,-
  • ezáltal "erkölcsi területenkivüliségre" is szert tesz hiszen, kötelező jogi normák hiányában, nem köteles figyelembe venni az adott terület jogszokásait, még kevésbé a közmegegyezésen alapuló erkölcsi, viselkedési normáit,-
  • mindezek további következménye, hogy a tőke teljességgel figyelmen kivűl hagyja tevékenységének emberi és természeti környezetét, gátlástalanul pusztítja mindkettőt,
  • ebből következik, hogy a tőke zsoldosainak viselkedése a bűnözőkére, dögevő állatokéra hasonlít leginkább.
Nos a tőkének ezeket az embertelen kinövéseit Hitler kimetszette. Hogy ez sok zsidót érintett? Meglehet, hisz épp ezen a területen voltak leginkább túlreprezentálva... 
A hitleri nemzeti szocializmus alapvető reformokat léptetett életbe a föld és a paraszti osztály vonatkozásában is. Az erre vonatkozó intézkedések Öhquist: "A Führer Birodalma" c. könyvéből  ismerhetők meg. Itt csak a leglényege sebbeket említem. A föld árújellege megszünt [a parazita földspekulánsokkal együtt...] Felfüggesztették, majd törölték a földárveréseket. A III. Birodalom alapvető nemzetfenntartó osztálynak a földművelő parasztságot [a sokgyerme kes paraszti családokat] ismerte el. Nem bízta azonban rájuk, hogy a kis parcellákkal küszködjenek. Az állami fölbirtok alakítási program keretében földrendezéseket hajtottak végre, amelyek révén életképes birtoktesteket alakítottak ki. Ezeken telepítették le a parasztcsaládokat, akik a gazdálkodás beindításához kapcsolatos anyagi forrásokhoz kamatmentesen, vagy kigazdálkodható névleges kamat ellenében jutottak hozzá. Az állam szabályozta a mezőgazdasági termékek árait, ugyanakkor a termelési költségtényezőket is a vetőmagtól  kezdve a napszámbérekig. A paraszt "telepesek" vígan láttak hozzá a földműveléshez és a gyerekcsináláshoz. Az eredményeket a statisztika adatai igazolják. Ezzel kapcsolatos kezdeti ismereteimet nagybátyámtól szereztem, aki textilfestőként dolgozott és alapított családot Németországban. Elmondta, hogy a közszolgáltatások az államszervezet teljes szétzuzásáig szünetmen tesen működtek. Ezen belül az élelmiszer fejadagot is megkapta mindenki. Ha kellett, a betegágyhoz szállítva a csoma got. Végig működött az ú.n. "felistápolási" rendszer, amely az elesettekről [öregek, betegek, gyermekek, ellátatlanok] "hivatal ból" gondoskodott.
Nem volt infláció! A frontot a hátország nem döfte hátba ["dolchstoss"], mert a potenciális lázítók, spekulánsok, stb. jóelőre koncentrációs táborokba kerültek.
Azt mondhatnók, hogy a náci diktatura drótjain rángatott német gazdaság a nemzetközi együttmüködésre képtelenné, alkalmatlanná vált [inkompatibilitás]. Mondhatnók, de nem mondhatjuk, mert a nemzetközi kooperációs és kereskedel mi kapcsolatok a háború alatt is müködtek. A szövetséges hatalmak befektetői megkapták és pirulás nélkül zsebre is tették a náci állam által fizetett osztalékokat.
További liberális dogma, hogy a dinamikus müszaki fejlődés alapfeltétele a szabad versenyen alapuló gazdaság. Az egyre inkább ostromlott erőddé váló Németországban nem volt szabad verseny. Ennek ellenére a gazdaság innová ciós képessége minden képzeletet felülmult. "Szabad verseny" a szövetséges hatalmak között alakult ki, a "győze lem" után, a német találmányok megkaparintása érdekében. Nem ellenérv, hogy csak a haditechnika fejlődött, hisz a lakosság kényelmét szolgáló találmányok döntő többsége békeidőben is a hadiipari kutatások keretében születik. A polgári adaptációra Németországnak nem volt ideje, de semmi kétség, a praktikus németek előbb utóbb megoldották volna a hadiipari kutatások eredményeinek "civilizálását".
[E praktikus - pragmatikus német gondolkodás sajátos megnyilvánulása a Wehrmacht zsidópolitikája. Mára tudott, hogy a Luftwafféban számos zsidó harcirepülő szolgált, nyert előléptetést és kapott kitüntetéseket Reichmarsall Göring jóvoltából. Zsidó volt a Luftwaffe főfelügyelője Erhard Milch tábornok is. Magáról Hitlerről olvastam [csak már nrm tudom, hol...] hogy a műgumi, vagy a műbenzin zsidó feltalálója esetében "führer befehlt" bocsátott ki, amelyben az illető urat kiemelte a "faji tisztátalanság mocsarából" és árjává fogadta...]
Mit adott a jövőnek Hitler a "közgazdász"? Nem kevesebbet, mint egy olyan modellt, amely a gazdasági versenyképes séget a tömegek létérdekeivel képes összehangolni. A III Birodalom romjai maguk alá temették Hitlert, de nem pusztít hattak el egy feltalált és sikeresen kipróbált gazdasági modellt. A "képlet" ugyan befagyott a zsidókapitalizmus jegébe, de virulens maradt és ahogy a jég olvad, újra érvényesülni kezd.
Hol és hogyan, kérdezhetik a szkeptikusok, pontosabban a fantáziátlan csőlátók. A válasz pedig egyszerü. Létrejött a nemzeti bázisra támaszkodó gazdaságok rendszere! Hirtelenjében Kínára, Oroszországra, Braziliára, Argentínára, Venezuelára, Boliviára és Kubára gondolok. Közülük a legjelentősebbeket a BRIC államszövetség tömöríti.
Kétségtelen, hogy ezen államok társadalmi, gazdasági rendszerei egymástól jelentősen különböznek. Vannak azon ban közös vonások is. Közülük a leglényegesebb az, hogy nem adósrabszolgái a nemzetközi tőkének, Churchill világfelfogása szerint "disznók".
Külön említendő, hogy a Szovjetúnió szétzüllesztése után Oroszországot nem sikerült a kapitalizmus világrendszeré be beilleszteni. Emiatt sajátos világhelyzet alakult ki. A putyini Oroszország képében egy olyan nagyhatalom jött létre, amelynek törekvései kibékíthetetlenül ellentétesek Amerika (Izrael) törekvéseivel. Miért? Azért, mert mindkét csoportosulás létérdeke az európai térség fölötti hegemónia megszerzése, ill. megtartása. Egyelőre Amerika (Izrael) van birtokon belül. Mára azonban kérdésessé vált, sikerül e a status quo megőrzése. Ez egy virágzó Európában magától értetődő lenne, egy tönkretett, kiszipolyozott Európában viszont szerfölött kétséges.
A kérdés tehát az, hogy Európa totális válsága milyen opciókat nyujt Amerikának (Izraelnek), illetve Oroszországnak? Induljunk ki abból, hogy a nyugati hatalmak gyorsuló ütemben épitik át Európát - börtönhajóvá... Ebből következik, hogy Gőrögországot nem engedhetik kiválni az Európai Únióból, mert ezáltal a helyén lék keletkezik, amely süllyedéssel fenyegeti az egész hajót. Tömni kezdik tehát a léket és müködésbe hozzák a szivattyukat. Ezzel az igyekezettel a hajótörést néha el lehet kerülni, néha nem. Különösen akkor nem, ha a léket nem sikerül betömni és pláne akkor nem, ha újabb lékek keletkeznek. Ezzel számolni kell, hisz a "potenciális lékek" száma nagy. Mihamar szivárgás keletkezhet a portugál, spanyol, stb. fertályokon is. Ebben az esetben a katasztrófa elkerülhetetlen.
[A fenti képen látható hajómodellt az internetről kölcsönöztem. Az ötlet onnan eredt, hogy több európai állam használ, ill.  tervez börtönhajókat, pl. Anglia és Olaszország.  A hajón feltünő a mentőcsónakok hiánya...]
A mi problémánk, mi lesz velünk ha süllyedni kezd a börtönhajó?
Úgy gondolom, hazánk hovatartozásának kérdése akkor kerül napirendre, ha megnyílik a Déli Áramlat gázvezeték, azaz bezárul az orosz harapófogó két szára. Ennek perspektíváit bátorkodtam már korábban szóbahozni.
Hol tart akkorra Európa? Sokan úgy vélhetik, akik írásaimat olvasgatják, hogy mániám Hitler és mint Mórickának mindenről Az oroszvilag.hu címlapja"az" jut eszembe. Nos, nem. Nem egészen. Rendszeres olvasója vagyok az Oroszvilág internetes portálnak. Ezen olvastam Stephen King cikkét [nem azo nos a rémregény íróval]. Az írás címe Európa visszatér a '30-as évekhez Egy rövid idézet. "1931-ben Ausztria nagyjából hasonló megszorító intézke déseket vezetett be, mint amit most próbálnak ráerősza kolni Dél- Európára. Az akkori aranytsandard mellett az egyetlen eszköz az ország versenyképességének visszanyerésére: a bérek reálértékének csökkentése volt. Az eredmény, hogy számos vállalat tönkrement, a gazdaság helyzete tovább romlott. 1931-ben tönkrement a Creditanstalt nagy bécsi bank, ami nagyjából ugyanaz volt, mint a közelmúltban a Lehman Brothers csődje. A Creditanstalt csődje után lett a Nagy Recesszióból Nagy Depresszió. Néhány év múlva a bécsi tömegek ujjongva ünnepelték az utcákon a bevonuló Hitlert. Ja, Ausztria! Tudják, miben sántikálnak a sógorék? Népszavazással akarnak kilépni az EU-ból! Indokolás: "Ausztria az Európai Unióhoz egy szövetségi alkotmánytörvénnyel csatlakozott,amelyet népszavazás kísért. Tehát az EU-kilépésnél is így kell eljárni. Az első és legfontosabb mondata az osztrák szövetségi alkotmánynak, az 1. § így hangzik: 'Ausztria egy demokratikus köztársaság. A jog forrása a nép.' Tehát az osztrák köztár saság nem ismer olyan magát demokratikusnak valló szerve zetet, amely akadályozhatná a népet, hogy maga döntsön arról, hogy kilépjen az EU-ból vagy ne. cikkhez, amely erről szól, egy hangulatjel is mellékelve van... Az igazi hódító ez esetben nem Hitler volt, nem is az SS, hanem a nemzeti szocializmus rendszere.
De merre tartunk mi? Orbán nem is olyan régen a kelet elleni forradalomról beszélt. 2007. október 23-án az Astoriánál, azon véleményének adott hangot többek között, hogy a Kelet uralma megmé telyezte és tönkretette országunkat, a keleti politika nem tűri az önállóságot, a függetlenséget és a szabadságot, vagyontalanná tesz, kiszolgáltatottá vetkőztet, ha kell, megfélemlít." Aztán hipp hopp Kazahsz tánban termett és lejattolt Nurszultan Nazerbajev elnökkel. Erről a hülyeségről (is) szól Felmerült az Orosz opció című írás, amelyre visszatértem a honlap "Retro" rovatában  a "Városnézés Asztanában c. írásban.

Aztán megint fordult Orbán esze-kereke és ma ott tartunk, hogy a szolga parlament rövidesen törvényt hoz az Európai Unió szentségéről és sérthetetlenségéről. Erről szól az  MTV "Ma reg gel" [2012.05.17-i adás] Gyüre Csaba 
nyilatkozata amely szerint a Kormány az Európai Uniót védi a Btk. módosítása útján. Az új 336 § azt tartalmazza, hogy aki uniós jogi aktus ellen általános engedetlenségre uszit, amely a  köznyuga lom megzavarására alkalmas, bűncselekményt követ el. Gyüre ezt - teljes joggal - össze függésbe hozza  2014 május 1-el amikoris lejár a "moratórium" és magyar termőföld megvásárolható lesz a külföldi állampolgárok által. Emlékeztett arra, hogy az első Orbán kormány idején irták alá az EU társulási szerződésnek a tőke szabad áramlásáról szóló fejzetét. Ha jól emlékszem a 3/3-as Martonyi. Ebben a termőföld is tőkének minősül, azaz bekerül a "szabad árúforgalomba" azaz kirántják a paraszt talpa alól. [Gyüre kitér arra is, hogy tálalja a Fidesz a törvénymó dosítást a Parlament elé. A módosítási terveet 2012 feb ruárjára készült el, de azt suba alatt több mint 30 ponton változ tatták. E változtatásokat azon ban nem bocsátották a képviselők rendelkezésére...] Szerinte ez már egy megfélemlítés. Annak deklarálása, hogy van egy határ, amit nem lehet büntetlenül átlépni.
Mindez azt (is) jelenti, hogy Orbán beteg. A kórisme: moralis insania.
A kérdés az, sikerül e neki a magyar földet a spekulánsok kezére játszania? Megva lósul e Simon Peresz kijelentése Magyarország felvásárlásáról? Tudom, ez a vásár sokaknak nem fog tetszeni Európában, sőt azon kívül sem. És te mit szólsz ehhez kétharmados bamba fülkemagyar? Hát te aztán semmit! Nem a te asztalod.
Nekem azonban valami azt súgja az igazi "Hazák Európája" jobban fog hasonlítani a nemzeti szocialista modellre amely bevált,, mint egy (egykori) délamerikai banánköztársaságra, amely nem vált be és mára szörnyü emlék csupán. Igaz, rég nem igaz amit szegény Petőfi vélt látni bennünk a "Magyar Nemzet" c. versé ben.
Járjatok be minden földet,
Melyet isten megteremtett,
S nem akadtok bizonyára
A magyar nemzet párjára.
Vajon mit kell véle tenni:
Szánni kell-e vagy megvetni?
Ha a föld isten kalapja
Hazánk a bokréta rajta!
Oly szép ország, oly virító,
Szemet-lelket andalító,
És oly gazdag!...
De egy Új Izrael Európa szívében a legőrültebb agyrém, amit a bomlott zsidó elme valaha is kitalált. Meglátjátok, nem fog menni! Az újjászülető Európa egészséges szervezete kiveti az idegen szövetet.
2012.05.17
Sz. Gy.
 

Demjén Ferenc - Honfoglalás



Ibolya Oláh - Magyarország



C.I.A kiszivárogtatás 56 zsidó terror ellen volt, genetikailag hunok lennénk stb



Kiút a cionrabszolgaságból avagy így rázd le a sátán igáját! Géczy Gábor



A cionista zsidó háttérhatalom következő sátáni lépése - Dr Drábik János előadása







Amerika! Amerika!
 
         Hol terül el a gonosz birodalma?



A korlátlan lehetőségek hazájáról, a szabadság honáról, a népek kohójáról az átlag magyarnak hézagos, ill. idealizált képe van. Ezzel nem is volt semmi baj, amíg Amerika viszonylag távol volt tőlünk. A harmincas évek nagy gazdasági válsága idején kitántorgott ugyan Amerikába vagy másfélmillió emberünk, de ezek körében senki sem végzett közvélemény-kutatást, arról hogy smakkol nekiik az új haza. 
A II. Világháborúban nem ők szálltak meg bennünket, így szimpatikusak maradhattak. Azután hazánk megszűnt erős bástya lenni a béke frontján. És Uncle Sam máris belül volt a kerítésen. 
Mivel a szocializmus romjain mostanság a kapitalizmust építjük, nem árt, tudni, ők otthon hogy csinálták annakidején, Sok variáció nincs. Az uralom megszerzésének és gyakorlásának módját évezredek óta feltalálták. A modern társadalomtudomány atyja Machiavelli az uralkodás legfontosabb szabályait már 1513 körül kottába szedte „A fejedelem” [Il principe] c. művében. Ha igaz, hogy a történelem ismétli önmagát, ez a kapitalizmus történetére fokozottan igaz. 
Amerika újkori történelmének magyar nyelven hozzáférhető irodalma elég szegényes. Korábban emlegettem itt – ott Jack London rémregényét a „Vaspatát”. Most mégsem abból szemezgetek, hanem egy másik forrásműből a. Richard O. Boyer és Herbert M. Morais szerzőpáros 1955-ben New Yorkban adta ki „Tűzzel vérrel” c. művét, amit a Kossuth Könyvkiadó 1957-ben magyar nyelven is kiadott. Ez a könyv szélesebb sávot fog fel mint a Vaspata és jóval részletgazdagabb annál. No meg modernebb is. Lapjait forgatva a dejà vu érzése támad az emberben: ezeket én is megéltem. Hát persze hogy megéltem: Antalltól Gyurcsányig.
A könyvben tárgyalt történet a XIX század közepén indul és a XX század első harmadáig tart.
Amerika ekkorra már túl volt néhány vívmányon. A spanyol hódítók megsemmisítették az ősi indián kultúrákat. A konkvisztádorok és üzlettársuk a Római Katolikus egyház által fenntartott importüzlet azonban lanyhult. Az Afrikában vadállatként befogott és túlnyomórészt a délamerikai ültetvényekre hurcolt sokmillió néger révén Amerika az újkor egyetlen „rabszolgatartó demokráciájává” vált.
Ebből senki se következtessen arra hogy az "alapító atyák", akár csak egy napra is, megfeledkeztek volna a
„Szentírásról”. Ellenkezőleg. Abból vezették le, azt a meggyőződésüket, hogy amit tesznek, kedves az Úrnak.

Néhány évvel az amerikai polgárháború kezdete [1861] előtt „Charleston Mercury” című lapban [ó de utálom az újságírókat…] a következő szentencia volt olvasható.

A rabszolgaság a dolgozó ember természetes és normális helyzete … az északi államoknak is be kell majd vezetniük. A szabad társadalomról szóló elmélet tévhit.” [27.old.]
[Mit számított Amerikában az, hogy Voltaire [1694—1778] már jó száz évvel azelőtt megírta gondolatait az emberi szabadságról. A Nagy Francia Forradalom is rég lezajlott [1789 – 1799] ekkorra.
Persze a jogtalanságok szentesítéséhez nem elég a sajtó – bíróság is kell. Az Amerikai Egyesült Államok Legfel
sőbb Bírósága [még 1875-ben] kimondta, hogy a rabszolgaság 
törvényesen megengedett. Hát persze.
[Alig pár év kellett hozzá, hogy felépüljön a „Szabadság Szobor” fennen hirdetve az egész világnak Amerika fennkölt szabadságeszményeit. Röhej!] 
Ami a „Mercury” firkászát illeti, alaposan melléfogott, a hülye bigott. A bírák se láttak sokkal messzebb az orruknál. Mert mire is ment a pakli Észak – Dél háborújában? A rabszolgák sanyarú sorsa csípte az északi yankeek szemét? Egy frászt. Rabolni akartak, a rabszolgatartóktól: munkaerőt (!), négereket (!). Ezt úgy fejezték ki: rabszolga felszabadítás. Ezen eszme harcosai abolicionistáknak nevezték magukat.
A felszabadítandó rabszolgákra ugyanis az északi nagy állattartó gazdaságoknak, a fejlődésnek indult iparnak és a bányászatnak volt égető szüksége.

Lincoln amerikai elnök eredetileg azt fontolgatta, hogy a rabszolgákért fejenként 400 dollár kárpótlást fizetnének a rabszolgatartóknak. Aztán rájött, vagy megmagyarázták neki, ez kurva sokba kerülne. Így egy tollvonással ingyen eltörölte a rabszolgaságot. [Mintegy négymillió emberről volt szó, akik cca. Négymilliárd dollár vagyoni értéket képviseltek.] Akkor inkább a polgárháború. És lőn, az Úrnak 1861 esztendejétől.

Ja! Majdnem kifelejtettem az indiánokat. A nagyüzemi állattartásnak két természetes ellensége volt: a prérifarkas [coyote] és az indián őslakosság. Kiirtották mindkettőt. Illetve az utóbbi állatfaj megmaradt egyedeit koncentrációs táborokba [rezervátumokba] terelték és Himmlert megszégyenítő buzgósággal munkálkodtak azon, hogy a halálozási arányszám „optimális” legyen. Az lett…
Az amerikaiak nagyon szeretnek a békéről beszélni – azóta is. Hamar rájöttek viszont hogy a háború valami nagyon jó dolog – a biznisz miatt, mármint a gazdagoknak. A nagy fene hazafias fellángolásnak úgyszólván első terméke volt egy törvény, amely a gazdag hadkötelesnek megengedte, hogy „helyettest” vásárolhasson és küldhessen maga helyett a vágóhídra.
A frontlógósok közül került ki Amerika gazdasági arisztokráciája. Néhány név a cégéres gazemberek közül: Morgan, Rockefeller, Carnegie, Fisk, Huntington, stb. A könyv szerzői szerint az akkor még fiatal uracsok afantasztikus méretű rablásnak szentelték életüket” [34.o.], mint nálunk az orbánok, gyurcsányok, nagyimrék, palotások és sokan mások.
Ennek ott és akkor sem volt kockázata, mint manapság nálunk. Nyugodtan fosztogathattak az országban, mi sem állta útjukat. Kezükben volt a fiatal Köztársasági Párt és a kormány.” [37.o.] 
Közben persze folyt a háború. A szédületes lopások esztendeiben ömlött a vér … Virginiában … az erdő egyik zugában feküdtek a két fél halottai, öten – hatan egymás fölött … hadtest kilenc nap alatt 10.547 embert vesztett.” [37.o.] Oda se neki!
Közben azonban felütötte a fejét az „ellenség” a hátországban is. Az ellenség a nyomorgó munkás volt. A kapitalisták Kezükben tartották a Köztársasági Pártot és nagy befolyásuk volt a hadseregben … 1864-ben a szuronyok hegyével akartak 25 %-os bércsökkentést végrehajtani. Amikor emiatt sztrájkok törtek ki, csapatokat hívtak vissza a harctérről, és vetették be New York, Tennessee, Pennnsylvania és Missouri sztrájkoló munkásai ellen.” [43.o.]
Az egészben az a röhejes, hogy 1776. július 4-étől „érvényben” volt a Philadelphiai Kongresszus által elfogadott „Függetlenségi Nyilatkozat”, amelynek fundamentuma az emberek egyenlőségének és jogaiknak deklarálása. 
Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert terem
tője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítá sára az Emberek Kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely Kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép Joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje, és új Kormányzatot létesítsen, olyan elvekre alapítva és hatalmát olyan módon szervezve, amely jobban védi Biztonságát, és jobban elősegíti Boldogulását.”

Jut eszembe, ha a Függetlenségi Nyilatkozat nálunk hatályos lenne, a Gyurcsány kormányt lapátra lehetne tenni minden cicó, akarom mondani, cécó nélkül.
Amerika „hálás” volt nagy fiának és elnökének Abraham Lincolnnak is. A déliek fővezére Lee tábornok 1865. áprilisában tette le a fegyvert az északiak előtt és közvetlenül ezután Lincolnt agyonlőtte a John Wilkes Booth nevű yankee úr. Neves színész – milliomos.

Hogy miért tette?
A rendőrség megállapította, hogy Booth a háború éveiben rendszeres kémtevékenységet folytatott a déli államszövetség javára.

Majdt Washingtonba költözött és leszerződött Ford színházába. Itt egy különös csoportot gyűjtött maga köré, majd annak minden egyes tagját fokozatosan beavatta egy elképesztő tervbe, elrabolják Lincoln elnököt, és túszként felhasználják Dél javára. A déliek rengeteg foglyot váltanak ki érte cserébe, és egészen más pozícióból tárgyalhatnak majd az északiakkal.
Az összeesküvők többsége egyetértett a tervvel, bár egyesek egyszerűbbnek tartották volna az elnök meggyilkolását. Elvakult, politikai látókör nélküli emberek lehettek valamennyien, sőt nyilván híjával voltak a logikus gondolkodás képességének is. Észak és Dél háborúja már a végéhez közeledett, minden józan ítéletű ember sejthette a kimenetelét, s az értelmesek örültek neki.
Tipikus amerikai történet. Ha a gyilkos személye ismert is, nem tudni, az elnöknek voltaképp miért kellett meghalnia. „Ki ölte meg Kennedyt, nem tudja senki... Azazhogy... Lincoln a kapitalisták szemében vált gyűlöletessé, mert becsületes ember volt és felszabaditotta a rabszolgákat, a "jogos" tulajdonosok kártalanitása nélkül. Meg kellett tehát halnia.

Máshol már idéztem a kapitalizmus ars poeticáját, amelyet egy Frederick Towsend Martin nevű úriember fogalmazott meg eképpen.
Egy jottányit sem számít, hogy melyik politikai párt van hatalmon, és milyen elnök tartja kezében a gyeplőt. Mi nem vagyunk sem politikusok, sem közéleti gondolkodók; mi vagyunk a gazdagok; mienk Amerika; megszereztük … meg is fogjuk tartani, s ennek érdekében latba vetjük támogatásunk, befolyásunk, pénzünk, politikai összeköttetésünk,megvásárolt szenátoraink, éhes kongresszusi tagjaink, demagóg szónokaink mérhetetlen súlyát minden olyan törvény, politikai platform, minden olyan elnökválasztási hadjárat ellen, mely tulajdonunk sértetlenségét fenyegeti...” [108.old.]
2008.05.02
Sz. Gy.
Folyt. Köv.!





Simplicissimus - isten tudja milyen kézen levő - " élclap gúnyrajz pályázatot írt ki "Milyen voltaképp hitler" cimmel. A pálmát a következő rajznak ítélték. Alul asztal, söröskorsó, virsli, hónapos retek. Fölül viharfelhő, cikázó villámokkal. Középen felirat. "Hitler nem ember hanem  érzelmi helyzetkép." Hát mit mondjak? Alighanem fején találták a szöget. Legfeljebb annyit tévedtek, hogy ez a felhő nem  az alkonyi égbolton oszladozik, hanem a déli égbolton tornyosul... A villámlás stimmel. [A képet keresgélem a többezer darabos űrszemét között. Addig is feltettem egy Hitler ábrázolatot, a lap szellemiségét szemléltetendő.]







 
"Sikertörténet" - mondá az egyházfi...


A Führer Birodalma
 
Régóta pengetem már, hogy a III. Birodalom teljes történetét fel kell tárni. Fel kell tárni, mert alkotójának eszméi túlélték a berlini bunker ostromát. A nemzetiszocializmus eszméje úgyszólván az egyetlen alternatíva, amitől a földanya gyötrött milliárdjai sorsuk jobbrafordulásá remélhetik. És - minő fintora a sorsnak - a szivek és a csizmák épp Oroszhonban dobbannak a legerősebben, leghangosabban...

Senki se tagadhatja, aki honlapomat olvasgatja, hogy Öhquist könyvének 
"A Führer Birodalmának" recenziója elég régen eszembe jutott. Sajnos az ember élete az önmagának és másoknak tett ígéretek megszegésének kiábrándító története. Az egész históriát Hack Péter egyházfi [Hit Gyülekezete] juttatta eszembe. Hack úr Juszt Lászlóval csevegett a minap a televízióban. A gazdasági világválság kapcsán szóbahozta Hitlert és Pinochetet, megállapítván, hogy irányításuk alatt a német, ill. a chilei gazdaság "sikertörténetet" könyvelhetne el, ha uralmukhoz nem tapadna annyi vér. Az "erkölcsi összetevő" hiányát emlegette a jó úr mindkét rezsim vonatkozásában. Joggal e?
A Könyvet vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály fordította magyarra, akit - tolla miatt - felakasztottak. Az új kiadás 1999-ben a Gede Testvérek Bt. gondozásában jelent meg.
A nácizmus két "fixa ideája" a föld és a [tiszta vérű] nép volt.
A földkérdés rendezése. [Idézetek a könyvből - kivonatosan + megjegyzéseim.]
A világháború után és a német pénz romlásával a parasztok és földbirtokosok nagy kölcsönöket vettek fel aránytalanul magas kamatozás mellett. A mezőgazdasági termékek árainak szüntelen csökkenése következtében a mezőgazdaság egyre növekvő szorultságba jutott, ami végül is a vidéki birtoktestek mind gyakoribb kényszerárverésére vezetett.

Az üzérkedő tőke a földbirtokot kereskedelmi 
áruként (!) adta kézről-kézre. Végezetül a paraszt elgyökértelenedése már katasztrofális formákat öltött. Adóhátralékok és túladósodás következtében kíméletlenül kikergették házából és udvaráról.

Amikor a nemzetiszocializmus hatalomra került, egyik legelső átfogó intézkedése az volt, hogy mindenekelőtt 
felfüggesztette a pusztító kényszerárveréseket.
1933-tól 1939-ig kereken 90.000 parasztbirtokot létesítettek, túlnyomó részüket örök-birtok formájában. Ebből a számból 21.000 települést rendeztek be parasztbirtoknak, összesen 346.000 hektár területen.

1935-36-ban 100 millió birodalmi márkát irányoztak elő munkáslakások építésére. A cél az, hogy
5 millió családnak építsenek kielégítő lakóhelyiséget.
1939-ben a Német Birodalomban, a keleti területektől eltekintve, összesen 3,901.843 mező- és erdőgazdasági üzem volt 6.6 hektár és ennél nagyobb üzemi területtel. Ezeknek az üzemeknek egész területe 55.505 millió hektárt tett ki, ami 92 százaléka a birodalom egész területének.
Az 1933 július 14-i "Törvény a német parasztság újjáalakításáról" kimondja, hogy falusi település [kiváltképpen majorok létesítése] a birodalom kizárólagos feladata s ezzel megindítja a német parasztság újjáalakítására irányuló egységes politikát.

Az élelmiszerek 17 százalékát külföldről kell behozni, szükségesnek mutatkozott a külföldi élelmicikkek behozatalánál a külföldi árak káros befolyásának kiküszöbölése. Egyidejűleg a belföldi piacon is meg kellett óvni az élelmiszerek árát az ingadozástól, amit a 
spekuláció idézett
elő.
Hitler Rauschning [a Danzigi Szenátus elnöke volt. Írtam már Hitlerrel folytatott beszélgetéseiről kiadott könyvéről. ] előtt kissé lapidárisabban fejezte ki magát. "Majd gondom lesz rá, hogy az árak ne 'ugrándozzanak'. Erre a célra ott vannak az én SA legényeim ... Nem kell ide paragrafus... SA legényeink bemennek a boltokba ... Elég lesz egyszer megjelenniük!" Tudományos értelemben véve helytálló ez a témaközelítés? Igen! A [cári Ochrana embere által hamisított] "Jegyzőkönyvekből" és kiváló hazánkfia Soros György [A pénz alkímiája] eszmefuttatásaiból kiderül, hogy az egyfelől pusztító, másfelől profitot hajtó áringadozás nem objektív törvényszerüség, hanem a [tőzsdei] spekuláció eredménye. Namár- most: ha a spekulánsok szerencsésebbje emigráns, pechesebbje pedig táborlakó, nincs aki árakat emeljen. "Begyürűzés" sincs mert a gazdaság védőgátjait nem fúrkálják patkányok és egyéb kárte
vők, így a Wall Street által gerjesztett pusztító "árhullámoknak" a gát szilárdan ellenáll. 
Az 1933 szeptember 13-i törvénnyel "A birodalmi termelőrend [Reichsnährstand] ideiglenes kiépítéséről és a mezőgazdasági termékek piaci- és árszabályozására vonatkozó rendelkezésekről" sikerült egyrészt felügyelet alá helyezni a német nép élelmiszerellátását, másrészt a parasztoknak munkájukért megfelelő ellenértéket biztosítani.
Ugyanakkor a 'piacszabályozást' is végbevitték, amennyiben megállapították a valódi termelést és a tényleges szükségletet és megszabták a nemzetgazdaságilag igazságos (!) piaci árakat, azt az árat ugyanis, amely úgy a termelőnek, mint a fogyasztónak megfelelő volt.
Az 1933/34 évi rendkívül kedvező terméskor a mezőgazdaságot megvédtek a kapitalisztikus spekulációs vásárlások árrombolásaitól. Az 1934/35 évi jelentékenyen rosszabb terméskor az új gabonagazdálkodási szervezetet gazdaságilag a szabott árak rendszerével szilárdították meg. Végrehajtották a teljes piacszabályozást és a gabonagazdálkodási szövetséget [Getreidewirtschaftsverbände] alkottak.
A magyar ember, szinte vallásos tisztelettel, "élet" néven tiszteli a gabonát. Dehát ahol a gabona pusztán árú, ott a parasztnak sorscsapás az isten áldása, a bő termés is. A "gabonafelesleg" fokozottan (!) kiszolgáltatottá teszi a spekulációval szemben, amely ilyenkor tudja az árakat a termelési költség alá szorítani. [A bibliai József persze már többezer évvel ezelőtt pontosan tudta, hogy a bő termés esztendei után következő hét szűk esztendő együtthatásának ügyes kombinálsával hogy lehet az egyiptomi parasztot a fáraó, de miket is beszélek (?), a zsidó spekuláns adósrabszolgájává tenni.]

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Talán nem veszek túl éles kanyart (?), ha kijelentem, hogy a spekuláció, az erkölcs és a természetjog szerint, a legsúlyosabb bűn a termelő társadalom ellen. Hogy fel voltak háborodva a spekulánsok "liberális" cinkosai, amikor Torgyán a nemzet testét marcangoló "álliberális férgekről és dögkeselyűkről" szónokolt. [Még nem is használt túl erős kifejezéseket...] Zacsek Gyulának sem tudják soha megbocsátani, hogy a haza támgerendáit őrlő "termeszhangyákról" példálózott.
Ha ennek kapcsán pl. Sorosra gondolok rájövök, hogy pl. reá nézve túl hízelgők mind Torgyán, mind Zacsek jelzői.Ezek a fránya jelzők azért is veszélyesek, mert asszociációkra hajlamosítanak másokat, mint például engem is. Gusztos Pétert hallgattam minap a televízióban. Arról kedélyeskedett, hogy az amerikai bankválság okai és következményei alkalmasint a történelem [gazdaságtörténet] szférájában kerülnek elkönyvelésre, mégpedig rövidesen.
[Erről meg a volt legfőbb ügyész büntetőjogi "tézisei" jutnak eszembe, de Györgyi & Comp. később kerülnek - nem először - terítékre...] E nyájas, akarom mondani nyálas, ifjoncról viszont a 
"sajtféreg" jutott eszembe. [Óh be' kár, hogy a Kossuth tér az Ország majomket recévé változott, nehogy a látogatók kárt tegyenek az ott őrzött egyedben. Én is tudnék mennydö rögni á la Torgyán...]

A jelzőt Madách használta először "társadalmi vonatkozásban".
"Csak a kezét kellett kinyújtani, hogy készen szedje mindazt, ami kell. Költött tehzát meggondolatlanul, mint a 'sajtféreg', s édes mámorában ráért regényes hipotézisekben keresni ingert és költészetet. De már nekünk, a legvégső falatnál, fukarkodnunk kell, általlátva rég, hogy elfogy a sajt, és éhen veszünk.
De ő az egész emberiségre gondolt. A jelek szerint nem  nem számolt azzal, hogy az "emberiség" tulajdonképp nem igazi emberekből áll. Vannak ugyan emberek, akik azért emberek, mert lelküket a legfőbb embertől [az istentől] nyerték. "A világ népei nem emberek, mert nincs "neschmann-juk" [vagyis fennséges lelkük] ... hanem "nepesch-ük" [állati lelkük] van. Nem volna méltó, hogy egy "embernek" egy állat állati alakban szolgáljon, hanem egy állat emberi alakban." [Öhquist id. mű 174. old.]
A fenti kategorizálás szerinti megoszlás kissé aránytalan: tizenötmillió ill. hat és fél milliárd. Ehhez képest a sajtféreghez méltó "költés" [az anyagi javak kisajátitása és herdálása] a kisebbség folyamatos, szünetmentes előjoga volt a multban, az a jelenben, és - reményeik szerint - az lesz a jövőben is. Fukarkodni is ők fukarkodnak, csakhogy nem  saját rovásukra, hanem a "nepesch-ek" kontójára. A legcsekélyebb mértékben sem érdekli őket az éhező milliárdok sorsa. A banki tolvajok sokmilliós végkielégítéseket kapnak, ha állásuk megszünik az általuki kifosztott bankokban.
A sajtféreg édes mámora jellemzi a gusztos-féléket is. Ők érnek rá regényes hipotézisekben ingereket keresni, már ameddíg egy kemény marok meg nem szorítja nyakukon a kravátlit. Ez lehet nem holnap lesz, de biztosan elkövetkezik, és aki vétkezett "fiában bűnhődik".
Folyt. köv.!















Készül a harapófogó!


              Mi lesz veled "Olaj - Svejk"?
 
Honlapom archívuma a megmondhatója hányszor foglalkoztam Orbán Viktor "olajügyeivel", a magyar olajszőkítéstől kezdve a nemzetközi "olajpolitikáig". A téma felmelegítése egy bombahír miatt vált indokolttá, amely a   következők ről tudósít.
"Tegnap (2011.09.06) Putyin orosz miniszterelnök megnyitotta Moszkvában az 'Északi Áramlat' csapját. Az 1200 kilométer hosszú vezeték Viborgtól a németországi Greifswaldig szállít évente olyan hatalmas mennyiségű földgázt, amely 11 atomerőmű teljesítményével egyenlő. A földgázvezeték elkerüli Ukrajnát és Lengyelországot..." A cikk a Barikádon olvasható. [Az "Olaj Svejk" kifejezés egyébként a "Tűzveszély" c. írásomban szerepel először.]

Mit jelent ez - a sajtó által lényegében elhallgatott - tény nekünk magyaroknak és mit jelent Orbán Viktornak?
Aki netán az ügy történeti előzményeire is kíváncsi, esetleg kénytelen lesz elolvasni 2011.06.27-én írott, Orbán bevá sárol. Ruszofóbia, vagy még rosszabb? c. írásomat, amelyről elérhetők korábbi "orbán tárgyú" írásaim is.
A kérdés geopolitikai lényege viszonylag tömören kifejthető. Amerika és Izrael (írhatnám persze fordítva is...) az európai térség fölötti uralmát bábállamok cinkossága révén (is) igyekszik biztosítani. Ilyen bábállamok Lengyelország, Magyar ország és Ukrajna. E terv lényege Oroszország beszorítása "földrajzi börtönébe" a szó politikai, katonai és gazdasági értelmében egyaránt. E terv egyik csahosa a kicsi Magyarország kicsi Orbánja. Paradox módon a nyugati államok kevésbé készséges partnerek ebben a mocskos játszmában, mert gázfüggőségük Oroszországgal szemben egyre növekszik, különösen a fukusimai reaktorkatasztrófák után, amelyek miatt atomerőműveiket be kell zárniuk, vagy legalábbis korlátozni kell számukat és összteljesítményüket.
A három csóró országnak azonban semmi sem drága, hisz itt a kormányzatok szemrebbenés nélkül kiszolgálják az idegen érdekeket, tekintet nélkül azokra a károkra, amelyeket országaiknak, népeiknek okoznak.
[Bejelentem, egy ehhez kapcsolódó tetszetős összeesküvés elméletem van (!), amit itt csak megemlítek és később, máshol fejtek ki részletesebben. A három szolgaállamban likvidálták, ill. likvidálják azokat a politikusokat, akik az orosz orientáció gyanújába, vagy bűnébe estek. Ezért kellett pusztulnia, Lech Kacnynskivel az élen, a lengyel politikai vezetésnek. Ezért vágták sittre Julia Timosenko volt ukrán miniszterelnököt és ezért készülnek sittrevágni Gyurcsány Ferenc volt magyar miniszterelnököt. Koncepciós ügyek - perek; tudjuk, vannak ilyenek...]
De térjünk vissza Orbánra. Amint a fentebb ajánlott írásomból kiderül, Orbán a "Nabucco - terv" hazai vigéce. Ez a terv akkor is fantazmagória volt, amikor Orbán kardoskodni kezdett mellette. Ma meg már totál hülyeség, hisz termelőforrá sai - Irak, Irán és Türkmenisztán - nem látszanak készséges olajexportőröknek Európa számára. A szárazföldi vezeték leghosszabb szakasza pedig annak a Törökországnak a területén húzódik (húzódna), amely épp mos rugta ki az izraeli diplomáciai testületet - nagykövetestül.

Ellenben az Északi Áramlat most üzembe helyezett szakasza a balti tenger fenekére lett sűllyesztve, ami egyenesen ijesztő! Hogy miért? Megmon dom! Bizonyítja Oroszország végletes elszántságát arra, hogy kitörjön börtönéből. Bizonyítja továbbá imponáló
műszaki felkészültségét és korlátlan anyagi erejét, egy ilyen grandiózus létesitmény rekordidő alatti megépítésé hez.

Az oroszországi Vyborg és a németországi Greifswald között megépült vezeték egy harapófogó egyik szára. Épül és - gondolom - hasonlóan rekordidő alatt felépűl a harapófogó másik szára a Déli Áramlat vezetékrendszere is. Ez meg a Fekete Tenger alatt fekszik majd és a baráti (!) Bulgária területén lép ki a szárazföldre. Putyin cár ebben a kérdésben már letette a garast, amennyiben 
aberuházáshoz az acélcsöveket szállító gyár dolgozói előtt jelezte, hogy termékeiknek lesz piaca, s itt utalt az Északi áramlat harmadik szállítócsövének lefektetésére. Előbb azonban a Fekete-tengeren át Közép-Európába vezető – Magyarországot is érintő – Déli áramlatot kell megvalósítani – idézte a kormányfőt az ITAR-TASZSZ. Így Amerika és Izrael csatlósállamai: Legyelország Ukrajna és Magyarország meg lesznek fosztva attól a lehetőségtől, hogy beleköpjenek Oroszország levesébe. Vagy, mondjuk inkább úgy: a "Putyini Oroszország" levesébe. A lengyel, magyar és ukrán területen húzódó meglévő vezetékek arra viszont jók lesznek, hogy segítségükkel az oroszok "gazdasági móresre" tanítsák ezeket az országokat. Nyilván meg is fogják tenni és nem csupán pedagógiai megfontolásokból... Ahol pedig lehetséges a gazdasági nyomásgyakorlás, ott lehetséges ennek politikai, sőt a katonai változata is. Zongorázzunk végig a nem teljesen elméleti lehetőségeken.
Ezuttal, eltekintve az alfabetikus sorrendtől, kezdjük Ukrajnával.

A Szovjetúnió felbomlasztása, az árulók árulója Gorbacsov cinkosságával, hasonlit kissé a trianoni "rendezéshez", amennyiben csaknem tizenkétmilió oroszt juttatott Ukrajna fennhatósága alá. (A magyar királyság Trianon által az ország területének mintegy kétharmadát veszítette el. Voltaképp olyan területeket, amelyeket már korábban elveszített azáltal, hogy a magyar népelem kisebbséggé vált tulajdon hazájában.) A tizenkétmillió orosz már nem a Szovjetúnióból hiányzik, hanem Oroszországból! A kialakult geopolitikai helyzet elemzését tartalmazza 
Ukrajna címü írásom. Az ott közölt egyik kép (amit ide áthoztam) azt ábrázolja, hogy az orosz népesség Ukrajna déli, ill. délkeleti részén él. A Krim félsziget lakóinak döntő többsége pedig orosz! A félsziget jogi státusa ugyan "autonóm köztársaság", de Ukrajna kínosan ügyel arra, nehogy az orosz szeparatizmus felüsse a fejét.

A Krim félsziget viszont a Fekete Tenger fölötti uralom kulcsa. A Fekete Tenger fölötti uralom pedig Oroszország nagyhatalmi státusának kulcs kérdése. A trianoni "rendezés" része volt a fontos kikötőváros Danzig levágása Németországról "szabad állam" gyanánt. Ez köszönt később vissza abban, hogy Németország, mikor erőre kapott, 18 nap alatt legázolta Lengyelországot. Ugyanilyen természetes, hogy amint a katonai erőviszo nyok lehetővé teszik, Oroszország valami hasonlót fog csinálni. A "krimi front" látszólag csendes, de Dél-Ukrajna alatt már reng a föld.
Nem én mondom, a Népszabadság jellemezte 
"szunnyadó vulkán nak" a Krim-félszigetet nem is olyan régen.
Friss hír, hogy "Dmitrij Medvegyev orosz és Viktor Janukovics ukrán államfő találkozója Szocsiban teljes kudarccal ért véget. A jelek szerint a feleknek egyetlen kérdésben sem sikerült közös álláspontot kialakítani. Véget ért Oroszország és Ukrajna között a Viktor Janukovics ukrán elnök hatalomra jutásával kezdődött közeledés és stabilitás időszaka, s a két kormány elhúzódó szembenállásra rendezkedik be, amely 2012 elején akár újabb gázháborúhoz is vezethet – állapította meg egybehangzóan a két ország sajtója a múlt csütörtöki megbeszé lés után." (2011.aug.19-i közlemény)

A feszültség fontos összetevője, hogy Ukrajna gátolja a Fekete-tengeri orosz flotta fejlesztését, manőverezését. Viszont 
Fekete-tengeri flotta több szempontból is fontossá vált az utóbbi időben Oroszország számára: egyrészt a tervezett Déli Áramlat gázvezeték jelentős része a Fekete-tenger alatt fog áthaladni, másrészt a Grúziától függetlenedett Dél-Oszétia és Abházia biztonságát ezáltal könnyebben tudják garantálni... Emlékezzünk arra, hogy Orbán hörcsögként állt ki Grúzia ügye, meg az emberi jogok mellett a Dél-Oszétiai és Abháziai válság idején. [Viszont sohasem reklamált az izraeli népírtások kapcsán.]

Amikorra elkészül a Déli Áramlat vezeték, akkára Ukrajnában készen állnak majd a szeparatista erők arra, hogy Délkelet Ukrakna, de legalábbis a Krim félsziget, visszatérjen az orosz anyácska kebelére.

Az orosz olajtempót alig - alig lehet követni. A cikket szeptember 10-én írtam. Tizenhetedike híre már az, hogy aláírták a Déli Áramlat szerződését.
"Az orosz Gazprom, az olasz ENI, a francia EDF és a német BASF/Wintershall aláírta a Magyarországon is áthaladó Déli Áramlat gázvezeték, illetve a South Stream Transport vállalat részvényesi megállapodását Vlagyimir Putyin orosz kormányfő jelenlétében Szocsiban.A Déli Áramlat gázvezeték célja az Oroszországból Európa felé irányuló földgázszállítási útvonalak diverzifikálása. A tervek szerint a vezeték végső kapacitása évi 63 milliárd köbméter gáz lesz, ez négy, egyenként 15,75 milliárd köbméter kapacitású vezetékből áll össze. A bejelentés szerint az első vezetéknek már 2015-re el kell készülnie."A kérdés, hogy Orbán Magyarországa, ill. Magyarország Orbánja mit szól mindehhez? Magyarország részéről ki fogja aláírni a szerződést és milyen pofát vág majd hozzá? Egyáltalán - Orbán lesz még akkor a miniszterelnök?

Lengyelország.Lengyelország több évszázada szenved Oroszországtól - és okoz szenvedést Oroszországnak... Az oroszgyűlölet mélyen beépült a lengyel génekbe. Ennek tulajdonítható, hogy a nyugati hatalmaknak oly könnyen sikerült táncba vinni 1939 szeptemberében a gyenge Lengyelországot, amelynek feláldozásával értékes hónapokat nyertek furcsa háború ban. A gyanútlan áldozat szerepe persze jól áll a lengyeleknek, de nem alkalmas a lényeg eltakarására. A lényeg pedig az, hogy nyugati biztatásra, magas labdákkal játszottak Hitler orra előtt.

Ezt teszik most is, az Oroszokkal szemben. Lengyelországot ugyan lefedi a NATO védernyő, de csak elvileg. Elvileg, mert a NATO nyugateurópai tagállamainak gazdasági, katonai infrastruktúrája az orosz gázra épül, amely leáll, ha Putyin elzáratja a gázcsapokat. Ezt persze Amerika és Lengyelország is tudja. Ezért kezdtek bele a lehető legkoc kázatosabb játszmába, vagyis amerikai bázisokat hoztak létre lengyel területen. Patriot és SM-3 rakétákat és ki tudja még mi a fityfenét telepítgetnek. Az előretolt bázis az agresszornak mindíg előnyös, mert onnan közvetlen (azonnali) csapást mérhet az ellenfélre. A saját területét érhető válaszcsapás pedig csak késleltetett lehet a jelentős földrajzi távolság miatt. Közel sem ilyen előnyös a "házigazda" állam helyzete, amely befogadja az előretolt bázist. Nyilvánvaló, hogy a fenyegetett állam megelőző csapást igyekszik mérni az előretolt bázisra. Ez nem kevesebbet jelent, mint azt hogy háború esetén az oroszországi támaszpontokról indított rakéták röppályájuk felét sem teszik meg, amikorra Lengyelország már le lesz radírozva a térképről.

Erre remélhetően nem kerül sor. Az viszont teljes bizonysággal megjósolható, Oroszország energiapolitikája nem lesz barátságos Lengyelország iránt és a most viszonylag szépen fejlődő Lengyelország szűk esztendők elé néz.
MagyarországMagyarország egészen különleges szerepet játszik ebben a pakliban, mint a vazallus trió legkisebb, leghülyébb tagja. [Azt hiszem sikerült azt a képet megtalálnom, amelyen Putyin életében a legsava nyubb képet vágja, az Orbánnal történt kézfogás alkalmával.]

A hülyeséget persze nem az ország, hanem Orbán testesíti meg. Korábbi írása imban részletesen elemeztem, hogyan és miért vállalt kiemelt szerepet az Oroszország elleni aknamunkában. Hiperaktív viselkedésével, senkire nem hallgatásával sikerült kiváltani minden oroszok haragját, utálatát. Leírtam, hogy fogadták Orbánt Oroszországban "hivatalos" tátogatásai során. Felemlegettem, hogy e látoga tások "eredményeiről" egy sor sem jelent meg a magyar sajtóban. Nem is jelenhetett, hisz nem voltak eredmények. Mindenesetre számolnia kell a 2012-es és 2013-as esztendők várható fejleményeivel. Ezekben az években már megint Putyin lesz Oroszország elnöke és ekkorra elkészül a Déli Áramlat vezeték, a harapófogó másik szára. Mi lesz akkor? Először csendesen figyelmeztetni fogják Orbánt, térjen észhez, ha van hova visszatérnie. Ez voltaképp nem rajta múlik, hisz az oroszellenes politikát nem ő találta ki, azt Amerikából diktálják. Ő csak a lábszagú felcsúti stílust adta ehhez a politikához. Ebben maradandót alkotott...

No de mi lesz jövőre, vagy azután! Először - és utoljára - nyilván figyelmeztetni fogják. Nyilván hiába, hisz Orbán nem politikus, hanem Amerika sakkfigurája. Arra lép, amerre mozdítják. Ha tartja a neokon vonalat, Orosz ország lépni fog. Nos ez a várható lépés az az ok, ami miatt ennek a cikknek az írásába fogtam.

Hogy ne sokat kerteljek a lényeggel kezdem. A lényeges kérdés pedig az, hogy Oroszország elhatározza e a magyarországi helyzet destabilizálását annak érdekében, hogy befolyását erre az övezetre kiterjessze, ill. megerősítse. A kérdés voltaképp az, hogy a piszkos politika mérlegén nyomunk e annyit, hogy megérje. Gondolom, igen. És ha nem tévedek feltevésemben, mi várható?
A kivülről vezérelt destabilizálás az önző nagyhatalmi játszmák kedvenc módszere. Ennek során tudományos pontos sággal mérik fel a célország állapotát, különös tekintettel a gazdasági és társadalmi feszültségekre. Ekkorra az eszelős orbáni ország-kaszabolás eredményeképp polgárháborús állapotok fognak kialakulni. A "lázadásnak" persze nem volna semmi esélye, ha a "felkelőknek" csupán önerőre kellene támaszkodniuk. De erről szó sincs. A nagyhatalmi erőterekben kirobbant (kirobbantott) felkeléseknek az a közös törvényszerűsége, hogy a tettrekész harcosok markába mindíg belesimul a Kalasnyikov és vállukon terem a hordozható rakéta. [Honnan - honnan nem, a jófene se tudja.]

Mondhatnák, fantáziálok. De nem mondhatják, ha arra gondolnak, hogy destabilizá lódott röpke hónapok alatt Észak Afrika és a Közel-kelet tucatnyi állama. Mondhatnók azt is, hogy ezekben az államokban a CIA keverte a kártyákat és a népek a diktatúrák ellen a demokráciáért fogtak fegyvert. Mond hatnók, de nem mondhatjuk, mert a fejlemények nem a nyugati típusu demokráciák létrehozása irányába mutatnak...
Gondoljanak csak a legújabb egyiptomi fejleményekre: Izrael kairói nagy követségének megrohamozására és arra, hogy Izrael csupán (!) tiltakozik és Amerikához (!) fordul segítségért. Mi lesz, ha a többi lázadó ország ebben is Egyiptomot fogja "majmolni"? Honnan kotor elő Samu bácsi expedíciós haderőket ennyi "frontra"? Vagy miért nem dobnak le izraeli kommandós egységeket Kairóban? Azért, mert mai Kairó nem fegyvertelen gázai segélyhajó? Hát bizony nem... [Nota bene, mi lesz, ha a következő segélyhajókat a török hadiflotta hajói kísérik majd?]
Tudjuk persze, hogy az orbáni diktatúra erős - a félpályás és félnótás "békés" tüntetőkkel szemben. A "haderő" ugyan külföldön van, de megalakult a Terrorelhárító Központ, és itt vannak a zsidók is, az In - Kal bőrében, vagy más álcában. Meg dekkolnak amerikaiak is, eldugva itt - ott. A kérdés az, hogy a magyar Fouché - Pintér Sándor - mit kezd majd ezekkel, ha fegyveres (!) harcra kerül sor és visszalőnek odaátról?

Nem kalandor képzelgések ezek? Majd eldönti a jövő.
A magyarságnak nincs békés esélye a megmaradáshoz. Az mára világossá vált, hogy elérkeztünk a küszöbhöz, amely Liszt Ferenc képzeletében még így jelent meg. A zsidó folytatja a pénz kisajátítását, és az állam torkát pénzeszsákja szájának a szorosabbra vagy lazábbra engedésével fojtogatja. A sajtó minden eszköze a kezében van, hogy a társadalom alapjait szétzúzza. Ő az alapja minden olyan vállalkozásnak, amely a trón ledöntésére, az oltár széttörésére és a polgári jog megszüntetésére irányul. El fog jönni az a nap, amikor minden olyan népnek, akik között zsidók laknak, fel kell tennie a kérdést, hogy mindannyiukat kiutasítja; ez a kérdés az élet és halál kérdése lesz, az egészség vagy krónikus betegség kérdése, a békés létezés vagy az állandó szociális láz kérdése.” A mai helyzetkép ennél komorabb. Már nem a békés létezés, vagy az állandó szociális láz az alternatívák, hanem a nemzeti létezés, vagy a nemzetpusztulás. Az Orbán rezsim fojtogató pytonként fonódik a a nemzet testére. Ha nem fejtjük le - elpusztítja.
A hülye Kertész Ákos esete vakító fénnyel világítja be a zsidó őrültséget. Amikor Landeszmann rabbi elkukorékolta magát, még volt annyi eszük, hogy kivonják a rivaldafényből és kikapcsolják a zajforrásokat. Kertész esetében más a helyzet. A kertészi gyalázkodás sokkal súlyosabb, mint a landszmanni. A zsidóság mégis teljes mellel, fenyegetően (!) áll mellé! Nos "testvéreink", ha így gondoljátok, legyen! A frontok markánsan kirajzolódnak immár: ti és mi.
Ti - a bosszú népe - megkövetelitek, hogy mi elhatárolódjunk saját véreinktől, ha hibáztak, tanúsítsunk töredelmes megbánást és kérjünk bocsánatot, ha a tyúkszemetekre léptünk; sőt azért is, ha mások léptek a tyúkszeme tekre. [Ez a "mondanivalója" Kertésznek is.] De ti nem határolódtok el a magyargyalázóktól, nem bántok semmit és főleg nem kértek semmiért bocsánatot. Nem kértetek a török segély hajó megrohanásáért, személyzetének legyilkolásáért sem! Ti már csak ilyenek vagytok. Ám lássátok... És - készüljetek!
2011.09.10
Sz. Gy.























Az orosz opció

Mozdul a magyar komp is?


Már a főcím is megtévesztő... Az opció választási jogot jelent, azt pedig mi mindörökre eljátszottuk, amikor (hülyén, vakon és süketen) beszavaztuk önmagunkat az Európai Unióba. Immár csak minket választhat, aki még fantáziát lát bennünk. Dehát ki választana minket? Hát például Oroszország. Az u.n. "Eurázsiai Unió"tervezgetése kapcsán gondoltak ránk...

Miről van szó tulajdonképpen?
Fehéroroszország, Oroszország és Kazahsztán vezetőinek formálódó elkép zeléseiről, egy új államszövetségről az Európa és Kina közötti óriási térben. A név elég barbár csengésü és rossz a hírük a vezetőknek is. Putyintnaponta szapulják, de ha valaki utána jár, csupa rosszakat olvashat a fehérorosz (belarusz) vezetőről Alekszandr Lukasenkoról és a kazah vezetőről Nurszultan Nazarbajevről is.

A CIA fogalmi kelléktára meglehetősen szegényes, így mindhármuk jellemzése egyszerü. Választási csalás útján kerültek hatalomra és népelnyomó diktátorokká váltak mindhárman. Emlékezzünk csak rá, szószerint ezeket mondták Mahmud Ahmadinezsádról is. Aztán jöttek, jönnek a spontán -  népi tüntetések itt is ott is. Ám ezek a "diktátorok" mindenkinek akkorát vertek a pofájába amekkorára nyitotta és most csönd van diktatúra szerte. E történések multide jüek, kivéve putyini Oroszország esetét, akinek pártja épp most győzött és most vádolják csalással. Ellene most tüntetnek. És még előtte van a 2012. március 3-ra kitűzött elnökválasztás... Semmi kétségem aziránt, hogy a "bársonyos forradalmakkal" Putyin ugyanúgy fog leszámolni, ahogy a kínaikak tették a Tien An Men téren, ill. az imént felsorolt "diktátortársak" saját országaikban. 
"Putyin kormányellenes tüntetéseket méltatva azt állította, hogy a demonstrálók a Nyugat fizetett ügynökei." Így is van. A bánásmód ehhez igazodik majd.
A történetet egy kis visszaemlékezéssel célszerű kezdeni. Amikor a szétrágott Szovjetúnió szétesett. "létrejött helyette a Független Államok Közössége(FÁK) (oroszul: Содружество Независимых Государств (СНГ), latin betűk kel: Szodruzsesztvo Nyezaviszimih Goszudarsztvo) egy nemzetközi szervezet vagy szövetség, amely a korábbi Szovjet unió 11 volt tagországának többségét tömöríti. A szerződést 11 ország kötötte: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Örményország, Tadzsikisztán, Ukrajna és Üzbegisztán." Ez a szervezet életképtelennek bizonyult. (Úgy is volt tervezve.) Egyik másik volt tagország elárulta megtagadta, megrugdosta, legya lázta Oroszország "anyácskát". Gondoljunk csak a "hálás" Ukrajnára és Grúziára, stb. Oroszországra is rátört a nem zetközi zsidóság (Hodorkovszkij és bandája). E sok zűr ellenére Fehéroroszország (Belarusz) és Kazahsztán mégis úgy döntöttek, nem csatlakoznak az anyagyilkosokhoz, megpróbálják Oroszországgal együtt. Nem tettek rossz lóra, amint majd kiderül.
És most egy gondolatkisérletet javaslok olvasóimnak. Hagyják a képernyőt, a billen tyűzetet, alkossák meg gondolatban Belarusz, ill. Kazahsztán képét, majd ezután "viszonyuljanak" az Eurázsiai Unió témájához. Kiváncsi lennék, ki mire jut. Ami engem illet, kénytelen vagyok őszintén bevallani, úgyszólván semmi sem jutott eszembe, még az sem amit tudok, pl. hogy Farkas Bercit a kazahsztáni Bajkonurból lőtték fel anno. Ki tudja pl. mi a jófenét jelent ez a szó Asztana és ha létezik egyáltalán, hol tették le? Asztana Kazahsztán új fővárosa. A sivatag közepén építtette a diktátor, Brasilia mintájára.

Mi magyarok sértésnek vesszük, ha a világ másik fertályán nem tudnak Budapestről, vagy összetévesztik Bukaresttel. De hogy állunk mi az említett országokkal? Mit tudunk róluk? Tudjuk e hogy Kazahsztánban genetikai vizsgálatokat folytattak és ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kazahok és a magyarok géntulajdonságai sokkal inkább hasonlítanak egymásra, mint a kazahok géntulajdonságai a környező népekére. De talán hagyjuk is a morfondirozást és vegyük elő a szóbanforgó térség politi kai térképét. [Kazahsztán térképére rámásoltam Magyar ország keleti felét az országméretek összehasonlítása végett.]
 Ebből az irdatlan térségből miskárolták ki a Szovjet úniót. Óriási űr keletke zett a helyén. A termé szet is irtózik az űrtől [horror vacui] és betöl teni igyeszik azt. Így van ez az emberekkel is. Az álmodozással kezdődik. Mi most Putyin álmait követjük kissé."Aki nem sajnálja a Szovjetunió elmúlását, annak nincs szíve, de aki arról álmo dik, hogy újraéleszti, annak nincs esze." Hát akkor mi legyen?
"Hatalmas örökségünk van a Szovjetunióból. Ott az infrastruktúra, az egykori tagországok specializálódott terme lése, a közös tudomá nyos és kulturális tér. Ezeknek a kincseknek a megosztása mindannyiunk közös érdeke." Dehát a Szovjetúniónak nem csupán tagországai, hanem "szövetségesei" is voltak: azok a keleteurópai kis és középállamok, akiket a Nyugat átengedett Sztálinnak. Gondoljunk csak az 1944 október 19-én Moszkvában Churchill és Sztálin között létrejött u.n. "cédula-megállapodásra", amely többek között Lengyelországot, Csehszlovákiát, Magyarországot, Bulgáriát, Romániát a szovjet befolyási övezetbe utalta. Ők is szóbakerültek egy kis nosztalgiázás keretében, amelyet Medvegyev orosz elnök belarusz és kazah veteránokkal folytatott. "Az új gazdasági entitásnak nem szabad megállnia a volt szovjet tagköz társaságok határainál, hanem be kell vonni olyan, az orosz gazdasági érdekekkel lojális államokat is, mint Magyaror szág, Finnország, Bulgária, Csehország, Vietnam, Kuba és Venezuela."De hogyan? Magyarország egy szövetségi rendszer, az Európai Unió kilépési joggal nem rendelkező tagállama. Nos az elképzelések az Európai Unió szétzüllése és szétesése után előálló helyzetre vonatkoznak amikorra elporladnak a jogi kötelékek. A bomlás első csalhatatlan jele, hogy a gazdag "tagtársak" eldugták előlünk a spájzkulcsot. Titokban szervezgetik már az. u.n. "Mag Európát" a peremállamokat pedig hagyják belefulladni saját nyomorúságukba. 
Igenám, de ha Európa le is rohad rólunk, még nem vagyunk szabadok, mert továbbra is testünkre tapadnak a zsidó pénzügyi polip szívócsápjai. Úgy kell tehát szabadulnunk, hogy "adósságainktól" is szabaduljunk. Lehetséges ez?

Vegyük szemügyre a lehetőségeket. Legfőbb ideje! Köztudott, hogy az önálló életre már képtelenek vagyunk. Egy pénzügyi mechanizmus "éltet" bennünket olyan hitel-infuzió formájában, amely "táplálásunk" közben kiszippant minden életnedvet a nemzettestből. Ezt a gyilkos köldökzsinórt kell egy olyan másikkal kiváltani, amely müködni engedi a szervezet öngyógyító mechanizmusait és idővel fölöslegessé teszi önmagát.

Elképzelhető ez? Hát már miért ne lenne elképzelhető, pláne ha példák is vannak rá; többek között épp Belarusz és Kazahsztán példája! A belőlük és Oroszországból verbuválódó
 Eurázsiai Uniónak futja majd az ilyesmikre. Csak egy példa. Ha a szövetség létrejön kezében lesz a világ ismert földgáz készletének 33 százaléka. Ennél fontosabb adat, hogy Oroszország államadóssága a GDP 9.3 %-a, az amerikai államadós ság ezzel szemben 97.6 %. Az arány egy a tízhez! Pardon! Elmaradtam önmagam mögött... A Privátbankár már november 18-án jelentette hogy "Az Egyesült Államok államadóssága átlépte a 15 ezer milliárd dollárt. A tartozás így már meghaladta Amerika tavalyi, 14,5 ezer milliárd dolláros GDP-jét. Ezzel az Egyesült Államok is azon országok egyike, ahol az államadósság meghaladja a GDP-t. Rázós hetek előtt az amerikai döntéshozók." A különbség azt jelenti, hogy Amerika csak elvenni tud mások tól. Oroszország adni is tud, ha más ként nem kölcsönképpen. A gazdasági globalizáció fontos eleme a kölcsönös függőség (interdependencia). Ki tudja, ill. ki hinné, hogy ma Oroszország az Egyesült Államok egyik legnagyobb olajszállítója. Olajcsapok itt - olajcsapok ott. A nemrég átadott Északi Áramlat átadási ceremóniájának képe is sokatmondó (Merkel - Medvegyev). A gőzerővel épülő Déli Áramlat csapját már Putyin fogja tekergetni és még nem tudjuk, milyen pofát vág majd hozzá.

Amerika ugyanis totális hidegháborút folytat mind Oroszország ellen, mind személy szerint ellene.

Arra még jól emlékszünk, hogy a hajdan gazdag és sikeres Amerika a fegyverkezési verseny kiprovokálásával tette tönkre a Szovjetuniót. A "Csillagháborús projektbe" mintegy ezerötszázmilliárd dollárt kivánt belepumpálni az abszolut hadászati fölény elérése érdekében. De hova lett mára ez a hadászati fölény, ill. hogy lehetne újból kivívni? Sehogy! Mértékadó vélemények szerint a mai Oroszország gazdaságilag, ill. katonailag máris erősebb, mint az egykori Szovjet unió. Ennek ellenére Amerika dölyfösen lekezeli. Erről így nyilatkozott Putyin egy televíziós interjuban. 
Néha úgy tűnik nekem, hogy Amerikának nem kellenek szövet ségesek, hűbéresekre van szüksége" Jámbor muzsikok azonban nincsenek már Oroszországban, különösen az orosz vezetésben. Erre mutatnak a védekezésre és támadásra való dühös (!) felkészülés új fejleményei.
"Oroszország egy kiterjedt földalatti bunkerhálózat kiépítésén dolgozik. Egyedül Moszkvában 5000 ilyen új bunker és óvóhely áll kivitelezés alatt. A 2012-es befejezéssel tervezett program célja egy olyan bunker és óvóhely hálózat kiépítése, ami szinte a város teljes lakosságának képes menedéket nyújtani."Ami a támadófegyverzet sokoldalu (!) fejlesztését illeti, nagyon úgy néz ki a dolog, hogy Reagan csillagháborús terveit Putyin valósítja meg... "Ebben az évben az orosz hadseregben hadrendbe álltak a világ legfélelmetesebb nukleáris csapásmérő fegyverei, a Topol-M rakéták, melyeket az idei győzelem napi díszszemlén az egész világ előtt bemutattak. Ma már sorozatban készül nek az egyszerre 10 különböző célpontot megsem misíteni képes Topol-M szuper rakéták is, de a kiszivárgott információk szerint az orosz speciális hadiipar éppen ezekben a hetekben fejezi be az előkészületeket a Topol M legújabb generációjának gyártására, amelyek szükség esetén képesek űreszközökről, világűrbe telepített támaszpontokról is óriási erejű csapást mérni a Föld bármely területén kijelölt célpontokra. Ehhez a szuper rakétához hasonló eszközzel a nyugati világ nem rendelkezik!"A fejlesztés másik iránya a tengeri haderők modernizálása. "Olyan új tengeralattjá rókat is kifejlesztettek, amelyeket az amerikai radarok nem képesek észlelni, mert a korábbi modelleknél lényegesen csendesebbek." Ezeket a legmodernebb intekontinentális rakétákkal, pl. a Bulava, szerelik fel amelyek robbanófejei nagy biztonsággal semmisitik meg célpontjaikat.

Az oroszok persze gondolnak a levegő óceánra is. Ők is tudják, a légifölény a győzelem kulcsa. Unalmas lenne a hadrendbe állított és állitandó vadászgépek, bombázók, helikopterek, stb. felsorolása, pláne bemutatása. Ehelyett azt a megoldást alkalmazom, hogy közzéteszek egy légibemu tatón felvett Putyin fotót. Ennek azt a nevet adom: "Putyinnak tetszik, amit lát." Erről elég ennyi.

Ebben az összefüggésben érdemes tollhegyre tűzni Nyugat "Oroszország-politikáját". Jelenlegi "házigazdánk"az Európai Únió politikusai úgy vélik, hogy Oroszországgal következmények nélkül packázhatnak. Medvegyev a közel multban fejezte ki rosszallását amiatt, hogy az EP óriási többséggel szavazta meg azt az állásfoglalást, melyben a Parlament az orosz vezetést új választások kiírására szólítja (!) fel. Tetszenek érteni? A nyakig szaros Ájrópa veszi magának azt a pofátlan bátorságot (botorságot), hogy az orosz belügyekbe könyékig beleavatkozva felszólítgassa Oroszországot, megazisten.
Egy évvel korábban pedig az történt, hogy "a belorusz választások előtt a lengyel és a német külügyminiszter arra kérték Lukasenkót, ne hamisítsa meg a választások eredményét, egyben arról biztosították a belorusz elnököt, Belarusz európai ország, ahol eredményesen működhet az európai politikai rendszer. Sikorski és Westerwelle a szép szavak mellett kedvező hitelekkel igyekeztek elcsavarni Lukasenko fejét." Ezt persze úgy kellett érteni, hogy Lukasenkonak szépen pitiznie kell előbb minden petákért.

Nemrég a "Fidesz.hu" büszkélkedett azzal, hogy amikor a Belarusz Köztársaság stabilizációs hitel meghosszabbítási kérelmet küldött a Nemzetközi Valutaalapnak, erre reagálva a "Visegrád Plusz" kezdeményezés tagjai 
Schöpflin György, Jacek Saryusz-Wolski, Eduard Kukan, Traian Ungureanu és Andrey Kovatchev a következő szövegü levélben fordultak Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselőhöz és Stefan Füle szomszédságpolitikáért is felelős biztoshoz. "Mint a Visegrád Plusz kezdeményezést elindító európai parlamenti képviselők, támogatjuk és fenntartjuk a belarusz ellenzék kéréseit, miszerint a hitel további folyósításának egyértelmű feltétele minden politikai fogoly szabadon bocsátása Belaruszban."Igenám, de Lukasenko leszarja az egész EU-t és az IMF-et, mert teheti! Oroszország 9 milliárd (!) dollár értékben atomerőművet épít Belarusznak egy 6-7 milliárd dollár értékü kedvező kamatozásu hitelkonstrukció segítségével. A helyzetképet az "Oroszvilág.hu" eképpen vázolja. "A Nyugat Belarusz irányába mutatott politikája csődöt mondott, haldoklik, és esély sincs a „reanimációra”. Alekszandr Luksenko rezsimje azt teszi, ami kényében kedvé ben áll. Nincs szüksége az európai „mézesmadzagra”, hiszen erős védelmező áll a háta mögött Oroszország képében. Az európai „korbács” meg mostanság, a válság közepette inkább csak megmosolyogtató Lukasenko számára. ... Európa vesztésre áll Oroszországgal szemben a Belaruszért és Ukrajnáért folytatott versenyben, egyszerűen azért, mert keve sebbet tud ajánlani, mint Moszkva. A Keleti Partnerség program nem tud versenytársa lenni az orosz ajánlatok nak.Vajon mit ér a Keleti Partnerség program néhány százmillió eurója azokhoz a dollármilliárdokhoz képest, amit Oroszország valóban garantálni tud? Vajon az EU tagság kedvezőbb perspektíva-e ezeknek az országoknak, mint az integráció a [eurázsiai] Vámunióba? Oroszország sokkal többet ad Belarusznak, mint az európai perspektíva: olcsó gázt, aminek révén a rezsim és az emberek túlélhetnek, és megnyitja a hatalmas orosz piacot a belorusz áruk előtt, amit Nyugaton aligha vennének. Az EU-nak nem volt határozott politikája Belarusz ... kapcsán, most pedig az Unió válságban van. Nincsen se pénz, se más eszközök arra, hogy meg lehessen állítani az orosz törekvéseket. És min agyalnak ebben a helyzetben az európai stratégák? "Épp ezért ... ki kell terjeszteni a belorusz cégek elleni szankciókat, és az EU-nak finanszíroz nia kell a belorusz és ukrán ellenzéket. Az egyetlen erő, ami képes megdönteni a minszki rezsimet és hatással lenni Kijevre, az egy szerű emberek ereje." Ezek totál megbuggyantak!
A belarusz példán mindazonáltal érdemes elgondolkodni és bizonyos összehasonlitásokat végezni, azaz elgondolni az elgondolhatatlant, sőt kiszámítani a kiszámíthatatlant.
Belarusz lakossága 9.8 millió fő. Területe 207.600 négyzetkilométer. Államadóssága mintegy 11 mrd. dollár.
A magyar lakosság létszáma 9.6 millió fő. Területe 93.000 négyzetkilométer. Államadóssága mintegy 28 mrd. dollár. Ilyen "hozománnyal" a legvonzóbb menyecske se' lehet kapós. Ezt a ballasztot le kell dobni. Sokan törik a fejüket azon, lehet e? Szabad e?

Vannak bátor emberek, akik határozott igennel válaszolnak, köztük a minden nemzetgazdasági lében kanál Drábik János, aki egy televíziós interjúbanaz alábbi kijelentéseket tette. "Nem lehet kifizetni. Az államadósság törlesztését meg kell tagadni! Kész!" Tézisének alátámasztására Argentina példáját említette. A példa jó! Argentina a 2001-es válság csúcspontján egyszerüen felmondta (!) a közel százmilliárd (!) dollárnyi külső államadósság visszafizetését, és azóta kötvényeket sem bocsátott ki a nemzetközi pénzpiacokon. Argentina a példa arra, hogy az adósrabszolgaságon kivül is van élet. Argentína hihetetlen nehézségek árán stabilizálta a gazdaságot, a társadalmat. Mostmár megteheti, meg is teszi, hogy felméri a nemzetközi hitelpiaci lehetőségeket és újratárgyalja saját helyzetét az IMF-el. De hogyan? "Argentína nemrég bejelentette, hogy közel kilencmilliárd dollár értékű adósságot törleszt a világ legjelentősebb hitelező államait tömörítő Párizsi Klubnak, de feltett szándéka, hogy a kijelölt 18 hónapos határidőt legalább öt évesre hosszabbítsa." Mecsoda khölönbség" mondaná erre Kohn bácsi. Hisz a feltételeket Argentina diktálja és a velünk szemben oly nagypofáju IMF kénytelen fogcsikorgatva a tárgyaló asztalhoz ülni, ha a "pénzéből" látni akar valamit.
* * *
Lassan végére érek a mondókámnak. Még valami ajánlás félét akarok ide biggyeszteni. 1932-ben születtem. A nyolcvanadik évemet taposom. A Horthy rendszerbe születtem. Megértem a német megszállást, a "felszabadulást", a koalíciós időszakot, a fordulat évét, a Rákosi, a Kádár rendszert, a "rendszerváltást" és ami azóta van. Mindíg figyeltem és próbáltam értelmezni, ami körülöttem, ill. velem történik. Én is vettem fel lakás(építési) hitelt. A lakás 220.000 Ft.-ba került. Kb. 56 ezer volt a beugró, a többit 25 éven keresztül fizettem havi 622 Ft.-os részletekben. 
Jártam marxista egyetemre, sőt szakositókra is. Olvasgattam a közgazdasági értekezéseket. Még emlékszem Ota Sik, Bognár József, Kornai János és mások írásaira, akik a szocialista árúviszonyok kényes problémáit feszegették. Olyat azonban soha senkitől sem olvastam, hogy békeidőben egy állam működése ráfizetéses lehet, legyen az szocialista, vagy kapitalista tipusu. Megértettem (legalábbis azt hittem), hogy a szocialista gazdaság, az állam túlzott szerepválla lása miatt deficites. A megoldást közgazdászaink (is) a magánosításban látták, mondván hogy a piaci ill. árúviszonyok addig lefojtott energiákat szabadítanak fel és a szabadversenyen alapuló gazdasági rendszer képes lesz szabályozni önmagát. Nos a szocialista világrendszer összeomlott és a kapitalizmus számára az egypólusúvá vált világ korlátlan teret biztosított ahhoz, hogy magvalósítsa önmagát. Megtette... És most mit látunk? "Veszteségessé" váltak azok az országok is, amelyekben a kapitalizmus szárba szökkent, pl. Anglia. A világ baja a fojtogató adósság Izlandtól Délaf rikáig. Hogyan lehet ezt megérteni? A világ mai nyomorúságának egyetlen kódja van, amelyet a Cion Bölcse inek Jegy zőkönyveiben előre, szóról - szóra (!) leírtak és megmagyaráztak.
Ebben a jegyzőkönyvben olyan fogalmak sora szerepel, amelyek a XIX századi nyelvekben, fogalomtárakban még nem voltak ismertek. Ilyen kifejezés pl. a "Világháború" és mindaz, ami a Jegyzőkönyvekben a világháborúk okairól és előnyeiről írva van. A történészek lassan lassan feltárják a régmult események hátterét és munkájuk nyomán elborzadva tudatosul bennünk, hogy embermilliók pusztulását elegáns bankhelyiségekben tervezik, szervezik és számítolják (a hasznot). Amerikában nemrég egy romantikus mozgalom ütötte fel a fejét "Foglaljuk el a Wall Streetet". A szalmaláng körbenyargalt a földgolyón és mára - úgy tünik - elhamvadt. Nem kizárt, az egészet a CIA szervez te. Olyasmi ez, mint a védőoltás: egy betegség enyhe tüneteit váltja ki, ezáltal immu nizálja a szervezetet... Nos a szörnyeteget nem az elégedetlen newyorkiak fogják elpusztítani, hanem a felfegyverkező államok és embermilliárdok, precíziós csapások formájában. Régi szokás az emberiség történelmének korszakait bizonyos találmá nyok bevezetésétől eredeztetni. Én, önkényesen, ilyen korszakhatárnak vélem a csúcsterchnológiai szinvonal kiegyenlítődését Kelet és Nyugat között. Az Irán fölött leszállított amerikai drónra célzok és a következőkre gon dolok. Amerika abszolut erőfölénye birtokában gátlástalan, módszereiben és eszközeiben korlátlan háborút folytat az egész világon. Régi kedvenc módszere az ellenséget levegőből elpusztítani. Így ölték meg egy helikopterről kilőtt rakétával a vak és nyomorék Jaszin sej ket is, amint tolókocsijával a templomból hazafelé tartott. Nos a jog által nem korlátozott kegyetlen háború módszereit nemsokára a nyugati államok is megismerik majd. Mi akadályozza Oroszországot, Pakisztánt, vagy Iránt abban, hogy gyilkos drónokat reptessenek nyugati nagyvárosok fölött és a változatosság kedvéért banktisztviselőket lőjenek ki? Miért is ne? A személyi lokalizáció is rég megoldott. Egy régiírásomból  idéznék. "A minap olvastam egy bulvárlap ban, a Boston Globe egy cikkéről. Arról szól, hogy 2004-ben Clinton egy newyorki klinikán feküdt titokban, álnéven. Az Al Kaida mégis kiszasszerolta a dolgot és merény letet kisérelt meg ellene. Nem a merénylet ténye, hanem módja érde kes. Betörtek a számitógéprendszerbe és átirták Clinton receptúráját. Heplock helyett Heparint adalékoltak a "mixtúrá hoz". A szopatóst csak a véletlen mentette meg. A gyógyszert orvos szolgálta fel, aki észrevette, hogy valami nem stim mel. Ha a kiszolgálást nővér végzi, Clinton nak annyi."
Írásom - gondolom - magyarázat arra is, miért nem szánok időt és teret azoknak a műbalhéknak, amit a kapitalizmus lakájainak különféle pártokba tömörült csoportjai rendeznek a nagyérdamű közönség hülyítése céljából. Én arra gondolok, hogy Magyarország kárpát medencei történelme során kénytelen volt, hol ide hol oda csapódni és közben esetleg több részre szakadni. A jelenlegi nyugati orientáció esetleg csupán átmeneti időszak az ország életében és adódhat olyan helyzet, amikor megint kelet felé fordul szekerünk rúdja. Ebben a folyamatban mi nem úszók, csupán uszadék vagyunk. Gondolkodnunk azonban nem tilos.
2011.12.26Sz. Gy. 






  Az orosz opció


Városnézés Asztanában


2012.12.26-án került honlapomra "Az orosz opcíó" c. írásom. Utána, ahogy lenni szokott, telt - múlt az idő és nem történt semmi. Aztán, az orosz hirportálokat olvasgatva, mit láttak káprázó szemeim? Az "Oroszvilág.hu" által adatik tudtára országnak - világnak, hogy Orbán Viktort lenyűgözte Asztana. A nemjóját! De mit keres a pocakosodó felcsúti mokány a kazah pusztaságban? Erről áradozik a "Magyarország megújul"  c. honlap. Aki ráér, olvassa el. Hozsannáznak persze a többi orbánista médiumok is.  Ki győzné ezeket szerbe - számba venni. Mégis, ha valaki több hírforrást megnéz, észrevesz valamit ami bennük közösa nagy vezér jó előre kiszasszerolta a fényes magyar jövő útját és a legmegfelelőbb időbenbátran rája lépett. No ez a nagy marhaság. Orbán politikai éleslátása a vakondéhoz, diplomáciai érzéke pedig az orrszarvúéhoz hasonítható. Lehet, hogy az "Oroszvilág" cikkének címében némi malícia van? Ami engem illet, szinte magam előtt látom a lenyűgözött Orbánt [l. a baloldali képet.]
Szerény véleményem az, hogy Orbán egyáltalán nincs tisztában az ázsiai gondolkodás szabályaival, és még kevésbé a "sztyeppei hadviselés" törvényszeűségeivel.
Kedves olvasóimmal talán legjobban megértjük egymást, ha ideiktatom az "Orosz opció" c. cikkemben felhasznált egyik képet és ahhoz kapcsolom mondanivalómat. Amint méltóztatnak látni a bimbó zó "Eurázsiai Unió" (egyelőre) három állam véd és dacszövetsége. Az élesebb szeműek biztosan észre veszik, közé pen Oroszországot és Putyint...
A hármasszövetséget akkor egy vörös össze kötő vonallal ábrázol tam. Ezt most drótkötél nek tekintve nyomban feltünik az Asztana felé araszoló "Olaj Svejk" [így tituláltam koráb ban Orbánt], aki az unió kiskapujánkérezkedik befelé egy kis gazda nélküli számadásra.
Orbán siet. Nincs ideje megvárni, amig 2012. május 7-én beiktatják Oroszország régi - új államfőjét. Nincs ideje megvárni, amíg az eskütétel után kilép a balkonra, eldördül a harminc ágyúlövés, eldübörög az elnöki ezred, elhangzik a Nagy Iván torony harang játéka és a zenekar eljátssza Muszorszkij egyik művéből a "kijevi nagykapu" tételt. Nem! Orbán nem számol a következőkkel.
Putyin várhatólag gyorsan kiheveri majd a beiktatás fáradalmait és mint minden oroszok cár atyuskája előbb - utóbb összekönyököl uniós szövetségeseivel Alekszandr Lukasenkoval és Nurszultan Nazarbajevvel is. El tudom képzelni, mekkorát röhögnek majd a jó urak, ha Nazarbajev előnyálazza a vegyes irattartóból az orbánnal kötött "paktumot"...
De, komolyra fogva a szót, idézzük emlékezetünkbe a közelmultból a Putyin - Orbán viszony alakulásának állomásait. Többször megemlékeztem ezekről; majd amikor Orbán kivásárolta a MOL-ból az orosz Szurgutnyeftgaz részvényeit "Orbán bevásárol. Ruszofóbia, vagy még rosszabb"  c. cikkemben vázoltam az aktuális helyzetet, egyben visszautaltam korábbi "olajpolitikai" írásaimra is.

Most hogy Orbán látványosan [és ügyetlenül] eltáncolt a nabucco fantazmagóriától, a "Déli Áramlat" terv kerül előtérbe, azaz a 
"Készül a harapófogó. Mi lesz veled Olaj Svejk?" c. írásban felvázolt opciók.
Nem áll szándékomban, de módomban sem, hogy hivatkozott írásaimról rövid kivonatokat írjak, azaz nem akarom olvasóimat megkímélni attól a fáradtságtól, hogy mostani állításaimnak utána olvassanak korábbi írásaimban. Azért sem, mert ezt a "Retro" rovatot is fel akarom használni arra, hogy előre vetítsek bizonyos sejtéseket, meglátásokat.

A közeli jövő kérdése úgy vetődik fel, hogy a néhány éven belül felgyorsuló orosz expanzió befogadja e Orbán Viktort és rendszerét, vagy kiveti [összezúzza] mindkettőt. A magam részéről az utóbbira szavazok. [Ki fogad velem és mibe?]

Tudom azt, hogy egy politikus nem lehet undorodós, egy ex-kágébés pedig pláne nem. Putyin tehát véhetőleg soha sem fogja Orbán iránti undorát kifejezésre juttatni, amiként ezt Oroszország egykori budapesti nagykövete Igor Szavolszkí úr tette annakidején az általa neokonak titulált Orbán vonatkozásában.
Mindenesetre mire a "Déli Áramlat" átszeli Magyarországot és megindul Európába a földgáz, olyan magyar kormány zatra lesz szükség, amely a gáz nyugati és pénz keleti irányú áramlásának zavartalanságát garantálni képes.
A kérdés, hogy az a Putyin, aki "pénzügyi terroristának nevezte és a terrorista törvény alapján, elfogatóparancsot kért Soros Györgyre, a magyar származású milliárdosra..." az a Putyin aki "nem engedni, hogy kiárusítsák a hazáját, és a New World Order, az Új Világrend markába kerüljön!  az a Putyin aki "ezért elrendelte, hogy egy nemzetköz elfogató parancsot adjanak ki Soros György ellen, akit rajta kaptak, hogy pénzügyi segítséget akart küldeni azoknak, akiket ellenzéknek hívnak Oroszországban, és akik nemrég néhány tízezer embert az utcára vittek, hazugságokat bebeszélve nekik a választási csalásokról..." az a Putyin akinek titkosszolgála tai "felfedezték, tetten érték, hogy dán derivatívák és más külföldi valuták által támadást kezdett az orosz valuta ellen a pénzpiacokon."  Ez a Putyin fogja a Soros ügynök Orbán Viktor pártjtát és pártjának, kormányának pártját? Aztán meg feltétlenül szüksége lesz Putyinnak az "orbánláshoz" kapcsolódó mócsingokra, az Európai Zsidó Kongresszusra, ésatöbbire? Aligha.

A legtöbbet azonban - szerintem - nem ez nyom majd legnagyobbat a latban, hanem az a közutálat, amely Orbánt - a pénzügyi háttérhatalom legkönyörtelenebb behajtóját, az ország tönkretevőjét körülveszi.
2012.05.05
Sz. Gy.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése