Gyilkosság BT működésben
Magyar sorozatgyilkos Thaiföldön
Több embert is meggyilkolt egy itthon nyolc év börtönre ítélt magyar férfi – írta a Blikk.
A Thaiföldön
megölt R. Péter nem
az első áldozata lehet a gyilkossággal gyanúsított Németh
Gábornak – közölte a Blikk, Chikó Ferencre, a BRFK életvédelmi
osztályának nyugdíjazott vezetőjére hivatkozva. Az itthon
hatszoros körözés alatt álló férfi gyanúsítható még a
szintén Thaiföldön eltűnt Csápai László megölésével is,
akit tavaly februárban láttak utoljára az ázsiai országban.
Némethet
a thaiföldi hatóságok csak Csápai elrablásával vádolták meg,
mert a holttest máig nem került elő. A férfit le is
tartóztatták, de óvadék ellenében szabadlábra helyezték, és
azóta sem találják, bár a mostani gyilkosság miatt hatalmas
erőkkel keresik – közölte Chikó a Blikkel.
R.
Péter holttestét pénteken találták meg helyi
lakosok egy dzsungelben lévő tóban. A meggyilkolt férfi
mellkasán öt, a fején és egyik bokáján két-két késszúrás
volt, csuklói össze voltak kötözve, csak egy alsónadrágot
viselt, az arca pedig felismerhetetlenné torzult, miután több
mint egy hetet lehetett a vízben. A férfit csak DNS-vizsgálattal
lehetett beazonosítani.
- Forrás: Blikk
Szó
nincs sorozatgyilkosról, a thaiföldi hatóságok az üzlettársat
gyanúsítják, aki történetesen izraeli-magyar kettős
állampolgár és aki halálosan megfenyegette a megölt férfit,
csak a követség nem tett semmit! Elég kínos, hogy a magyar
rendőrség ilyen gyorsan elkezdte kimosdatni az elkövetőt! Mi
lehet az oka rá?
Talán
bizony a MOSZAD embere volt, és azért kell kivakarni a
drágát.
KIENGEDTÉK A PRISZTÁS-GYILKOSSÁG EGYIK KORÁBBI GYANÚSÍTOTTJÁT 3
Itt
a rendőrség első fiaskója a Portik-ügyben: szabadon engedték a
napokban Portik Tamás egykori üzlettársát, olajos cégek egykori
strómanemberét, Kenedi Tibort, akit – Portikkal egy időben –
július 14-én fogtak el és azóta előzetes letartóztatásban
tartottak. A férfi megdönthetetlen alibit igazolt magának.
Megszüntették a nyomozást ellene és kiengedték az előzetes letartóztatásból Kenedi Tibort, akit a Portik-ügyben, a Prisztás József kivégzésében való részvétellel gyanúsítottak meg, mint bűnsegédet – értesült a PestiSrácok.hu. Úgy tudjuk, az üzletember azonban megdönthetetlen alibit igazolt a rendőrségen. Állítása szerint 1996 őszén Kanadában tartózkodott, így nem lehetett köze a leszámoláshoz. Mindezt ügyvédje, Latorczai Ráhel a PestiSrácok.hu-nak sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. Csak annyit közölt, hogy az ügyről egyelőre nem akar semmit mondani. A budapesti éjszakai élet ismert és befolyásos alakját, Prisztás Józsefet 1996. november elsején, délelőtt negyed tizenkettőkor. Óbudán, az egyik Ladik utcai telephely előtt egy biciklista lelőtte.
Kenedi
Tibor az olajos vállalkozók strómanja volt: Portik Tamás és az
Energol Rt. vezetőinek legbelsőbb köreihez tartozott. 1994
szeptemberétől tulajdonosa volt az 1990-es évek egyik – az
Energol Rt. mellett – leghírhedtebb olajos vállalkozásának, a
Sukhran-Lilla Kft.-nek, amely milliárdos közterhek befizetése
nélkül hozott az országba olajat, majd egyszerűen
fantomizálódott. A cég a halasztott vámfizetés lehetőségét
használta ki, és például csak 1995-ben 47,3 millió forint
készletezési díjjal tartozott a Kőolaj és Kőolajtermék
Készletező Szövetségnek. A tevékenységét 1994 áprilisában
megkezdő, 1 millió forintos törzstőkéjű vállalkozás alapító
tulajdonosai a szíriai Ibrahim Raslan, valamint az Energol Rt.
egyik igazgatójának, Dékány Istvánnak két gyermeke, az akkor 6
éves István Tamás és a 4 éves – a cég névadójául is
szolgáló – Lilla voltak. De még ugyanabban az évben,
szeptember 5-én megtörtént az első tulajdonosváltás és ekkor
lépett a képbe Kenedi Tibor, aki a Reál Bt.-ben üzlettársa volt
Portik Tamásnak.
2002-ig
Kenedi működtette a Művészinas Éttermet, amely szintén Portik
Tamás érdekeltségi körébe tartozott. A vendéglátóhelyről a
Portik Tamáshoz fűződö viszonyáról adott interjújában Kármán
Irén újságíró azt mondta, hogy oda jártak a fővárosi éjszaka
befolyásos figurái – mint például a szintén nyáron kirobban
rendőrségi korrupciós ügy főszereplője, az éjszaka
császáraként aposztrofált Vizoviczki László – közös
egyeztetésekre.
A
most szabadlábra helyezett vállalkozó feltűnt még az egykor
törvénytelenül Széchenyi-terves pályázati pénzzel
kistafírozott H-B Rt-ben is. A kétezres években alakult H-Build
2000 Építési és Üdülési Rt.-t (H-B Rt.) az
energolos-conticaros kör, papíron pedig Radnai László és
Csüllög Zsigmond alapította. Vezetői között 2003-ig
szerepelt Dévényi Tamás, a Richfield nevű vállalkozás
egykori tulajdonosa, az Energol milliárdos adócsalási ügy egyik
vádlottja. A társaság megvásárolt egy értékes, több
százmillió forint értékű ingatlant, a Mosonmagyaróvárhoz
tartozó Krisztinamajorban, majd 2001-ben a Széchenyi-terv vissza
nem térintendő összegére pályáztak: 226,9 millió forintot
kértek az üdülőapartmanok bővítésére és
termálfürdő-beruházás elősegítésére. 2002 februárjában a
beruházásra 175 millió forintot meg is ítélt az akkori
gazdasági tárca, majd végül majdnem 90 millió forintot át is
utalt, de közben kiderült, hogy a cég felszámolás alatt áll,
így a pénz is törvénytelenül lett kifizetve. A közpénzt azóta
sem sikerült visszaszereznie az államnak. A H-B Rt.-nek 2004-es,
végleges felszámolásakor kisebbségi tulajdonosa Kenedi Tibor
volt.
Miként
az ismert Portik Tamás egy időben a körözött magyarok listáján
a legkeresettebbnek számított. Ő volt az olajügyekben játszott
állítólagos központi szerepe miatt elhíresült Energol Rt.
egyik igazgatója. Portik Tamás előzetes letartóztatását
július 15-én rendelték el, F. Ferenc, K. Tibor, H. István és L.
János társaival együtt. Portikot felbujtóként gyanúsították
meg Prisztás József 1996-os kivégzésével, az Aranykéz utcában
1998-ban felrobbantott Boros Tamás meggyilkolásával, valamint
Seres Zoltán és a vele utazó olasz férfi 1999-es megölésével..
AZ OLAJOS ALVILÁG, AVAGY A HATALOM KITARTOTTJAI I. 2
Három
nagy csoportra lehet osztani a kilencvenes évek merényletei és
olajbotrányai mögött álló érdekcsoportokat – derül ki a
PestiSrácok.hu tényfeltáró riportjából, amellyel kolléganőnk
folytatja a korábban az Index.hu-n elkezdett leleplező
cikksorozatát.
Megtudhatják,
hogy a háttérben megbújó személyi kapcsolatok, zsarolók és
megzsaroltak viszonya megkövesítettek egy erőstruktúrát,
amelyben az érdemek helyett még ma is az információtöbblet az
egyetlen, ami fenntartja egyesek hatalmát a másikkal szemben.
SIPOS
ANETT
Az
olajos kishalak többsége középfokú iskolai végzettséggel sem
rendelkezett. Talán ennél fogva alkalmasabbnak is tűntek
végrehajtónak, hisz például a korábban dinnyetermesztéssel
foglalkozó Zs. Bélából senki se nézte ki, hogy túljárhat a
megbízói eszén. A közelmúltban letartóztatott, a kilencvenes
évek nagy port kavaró gyilkosságaiban felbujtással gyanúsított
Portik Tamás is egy ilyennek gondolt legényke volt. A tököli
fiatalkorúak büntetés végrehajtási intézetéből jött fiú
volt, aki már húszas évei idején helyet kapott az olajosok
világában. A névjegykártyája szerint az Energol Rt. marketing
igazgatója volt, másik jó testfelépítésű barátjához,
Drobilich Gáborhoz hasonlóan, aki papíron az Energol
külkapcsolatainak volt a felelőse. Az olajozásban végrehajtóként
funkcionáló izmos fiúk és a kis fuvarosok közül azonban
kevésnek volt annyi józan esze, mint a nemrég előzetes
letartóztatásba helyezett Portik Tamásnak és Vizoviczki
Lászlónak, akik a megkeresett pénzt befektették, ráadásul
pozícióikat évtizedeken át tartani is tudták.
Honnan
indult az olajos alvilág története?
Kezdetben
a lebonyolítással, végrehajtással megbízott keresztapáknak úgy
tűnt: egyszerű a történet. Ők a kapott pénzből saját nevükre
alapított cégekkel megveszik az olajat és a tiszta szeszt
Oroszországban, majd itthon a megbízók kapcsolatrendszerének
köszönhetően értékesítik azt. Az orosz fél részéről is úgy
tűnt, minden sínen van, elégedett a tőlük vásárolt áruk
ellenértékével. A magyarok az olajért és a tiszta szeszért
utólag ugyan, de rendesen fizettek. Cserébe a kiváló magyar
üzleti partnereknek az oroszok is igyekeztek gesztusokat tenni,
nagyrabecsülésük jeleként. Azoknak, akik rendszeresen és nagy
tételeket bonyolítottak, az oroszok bónuszként testőröket is
felajánlottak. Ez rendkívüli módon hízelgő volt ezeknek az
„üzletembereknek”. A naiv magyar keresztapák elfogadták az
ajándékot és felettébb büszkék voltak újdonsült kíséretükre.
Társaságban, üzleti tárgyalásokon kifejezetten kérkedtek az
orosz testőreikkel, akiket a sérthetetlenségük egyértelmű
bizonyítékainak gondoltak akkor. Fel sem merült bennük, hogy
némelyik sokkal több, mint testőr.
Tonhauser
László nyugalmazott rendőrezredes (balra) és Kiss Ernő akkori
dandártábornok az Országgyűlés olajügyeket vizsgáló
bizottságának ülésén 2000-ben. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
A
keresztapák közvetlen kíséretéhez tartozó oroszok ennek
köszönhetően megfigyelték, mi fán terem a magyar jövedéki
bűnözés. Gyorsan kitanulták, hogyan történik a behozott
gázolaj háztartási tüzelőolajként való vámolása. Hogy mi a
szőkítés menete? Ki az, aki a MOL-tól, vagy a veszprémi
vegyészkarról a szőkítéshez szükséges adalékanyagot
biztosítja? Hogyan lesz a gázolajból magyar területen vámmentes
ipari tüzelőolaj, és miként vámolják az orosz tiszta szeszt
ablakmosó folyadéknak…
Rövid
idő alatt kikristályosodott, hogy az üzlet a magyar maffiózók
nélkül is működtethető. Az oroszok ennek megfelelően a
kilencvenes évek közepe felé meg is jelentek a magyar piacon,
amihez komoly segítséget jelentettek az egykori elvtársi
kapcsolatok.
Innentől
kezdve szűknek bizonyultak az országhatárok és a magyar
alvilágnak csak arra a részére volt szükség, akik hajlandóak
voltak az oroszok alá betagozódni. Aki szembement velük az
repült, amihez TNT és Semtex volt a rendszeresen használt
vivőanyag.
Az
aranykéz utca titka
Az
Aranykéz utcai robbantásos ügyek még mindig homályosak. A
belőlük újravarrt krimik a legérdekesebb magyar vonatkozású
hírek, pedig már régen lezárt és feltárt részei kellene, hogy
legyenek a legújabb kori magyar történelmünknek.
Tonhauser
László Nem kérek bocsánatot című könyvének 300. oldalán van
egy igen érdekes rész az Aranykéz utcában felrobbantott Boros
Tamásról. Azt írja, Boros úgy döntött megszakítja a
kapcsolatot a Conti Carosokkal. Ki akarta venni az összes pénzét
az üzletből, ami megalapozta a konfliktust, mert ezt a társai
igencsak rossz néven vették. Aztán tovább fajultak a dolgok.
Cseppet sem szívlelték Boros Tamás közeledését az ORFK
Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálata felé, melynek akkor a
könyv szerzője, Tonhauser László volt a vezetője. Jelzésképpen
kézigránátot dobtak egy használt gépkocsik eladásával
foglalkozó telephelyre. Ami után olyan vallomás született, mely
szerint Boros Tamás és egy embere hozatták a kézigránátokat
Debrecenből, darabját 5 ezer forintért. Borost, hogy tanuljon a
dologból ennek alapján előzetes letartóztatásba is helyezték,
majd két hónap múlva bizonyítékok híján elengedték. Ekkor
volt üzlettársai elől Ausztriába menekült.
Boros
Tamás azzal fenyegette az újabban bűnbánó keresztapaként
ismertté vált Radnai Lászlót és galeriját, továbbá az
ellene eljárást folytató rendőröket, hogy kipakol az MTV
stábjának. Miután külföldön is utolérték egykori üzlettársai
és megtudta, hogy az általa nyilvánosan is megvádolt rendőrök
is törleszteni akarnak, úgy döntött végleg kiborítja a bilit.
Ekkor felhívta Tonhauser Lászlót és találkozót kért. Az
illetékes vezetők, Pintér Sándor akkor országos
rendőrfőkapitány, ma belügyminiszter, Ignácz István bűnügyi
vezető, ma a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások
Központi Hivatalának általános elnökhelyettese tudtak a
Tonhauser – Boros találkozóról. Az ott elhangzottak mind
rögzítésre kerültek. Tonhauser könyvében úgy írja le a
beszélgetést, hogy Boros megdöbbentő képet festett a
magyarországi szervezett bűnözésről, abban egyes rendőrök,
ügyészek, bírák szerepéről.
A
könyvben ez az alábbi módon szerepel: „Mindenkit néven
nevezett. Azoknál az általa elmondott eseteknél, ahol a rendőrök
és a bűnözők összefonódásáról beszélt, rákérdeztem, hogy
mi van akkor, ha a azok hasonló szándékokkal találkoztak a
rendőrökkel, mint akkor ő velem. Ezt több esetben cáfolta. Volt
viszont amin elgondolkodott és lehetségesnek tartotta. A
beszélgetés azzal fejeződött be tudja, hogy nincs visszaút.
Segít a rendőrségnek a kialakult szervezett bűnözői csoportok
felszámolásában. Hangsúlyozta, nem kéri, hogy legyünk elnézőek
vele, ha ő bűncselekményt követne el. Pár nappal később
rálőttek Boros Solymári házára. A merénylet annyira
felhergelte, hogy a Pest megyei kapitányságon mindent
jegyzőkönyvbe mondott úgy, hogy az egészet videóra vették
ügyész jelenlétében.”
Ekkor
azonban a BRFK-tól páran azzal a teóriával álltak elő, hogy
Boros megvezette a dörzsölt Tonhausert, és saját maga szervezte
meg a merényletet. A solymári ház rendőri védelmét
megszüntették, majd Boros Tamás ellen pár nappal később az
Aranykéz utcában sikeres merényletet hajtottak végre. Egy kis
Polskiban elhelyezett pokolgéppel felrobbantották. Tonhauser
azt állítja a könyvében, Boros Tamás volt az első olyan
személy, aki komolyan vette a rendőrség munkájának segítését
és a bűnözéssel való szakítás gondolatát. A nyomozó
véleménye szerit Boros igazán azzal bosszantotta fel az
ellenfeleit, hogy példáján felbuzdulva más megzsarolt személyek
is meggondolták magukat, megpróbáltak kitörni a zsarolóik
bűvköréből és felvették a kapcsolatot a rendőrséggel.
Kezdtek bizonyítékokat szolgáltatni és nyíltan jegyzőkönyvbe
mondták ügyüket.
Poroltó
készülékekkel oltják a lángoló autókat a budapesti
robbantásos merénylet helyszínén az V. kerületi Aranykéz
utcában 1998. július 2-án. (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)
Ennek
megfelelően 1996 elejétől több mint 70 robbantás történt. A
rendőrség 7 ügy feltételezett tetteseit fogta el. Boros
vallomásai teljes egészükben soha nem kerültek nyilvánosságra,
nagy részüket államtitoknak minősítették. Eddig a Kecskeméti
maffiaperben mindössze hat oldalt használt fel belőle az
ügyészség, ahol a Conti Car-os Radnai Lászlóval szemben ezzel
akarták bizonyítani a vádlottak bűnszervezetben való
részvételét.
Erővonalak
Ez
alapján a nyilvánosságra hozott hat oldal alapján annyit tudunk,
hogy Boros Tamás Tonhausernek megnevezte az alvilág három
meghatározó csoportját.
1.
Az első rögtön a saját köre volt. Ez a Conti Car Kft. és
a hozzá kapcsolódó más cégek, és a köréjük szerveződött
bűnözői csoportok. Mivel Boros kilépett a cégből, az ezt
követően Radnai László és Csüllögh Zsigmond üzlete volt. A
Conti Car eredendően tisztázatlan eredetű kocsik forgalmazásával,
uzsorakölcsönökkel, pénzmosási célzattal, szállodaiparral és
olajszőkítéssel foglalkozott.
2.
A második Boros által megnevezett csoport a védelmi pénzek
szedésére és zsarolásra szakosodott Energol Rt., akik persze a
nagyobb olajcégek a Fortus Rt és az ETL Rt. olajelosztóiként is
működtek.
3.
A harmadik és tán legerősebb csoport vezetője az orosz – ukrán
kapcsolatokat Magyarországon megjelenítő és felügyelő Szemjon
Mogiljevics, közismert nevén Szeva bácsi volt. Szeva telephelye a
volt Csepel Művek területén épült ki. Cége a Magnex Művek
pakurát és petróleumot hozott be Magyarországra. A pakura
lepárlásából lett gázolaj, aminek a minőségén a petróleummal
javítottak.
A
különféle érdekek Boros vallomása szerint nagyon szorosan
összefonódtak a három alvilági csoport között, akik
felosztották a budapesti éjszakai életet is. Ez a rendszer
személyi váltásokkal ugyan, de hosszú távon képes volt tovább
élni. Így érthetővé válik az Energolból ismert Portik Tamás
jelenlegi feltételezett alvilágon belüli pozíciója és a vele
együttműködő az olajosokat(is) taxiztató Vizoviczki László
mai háttere, valamint a velük szemben feszülő viszonyok ma is
működő erőtere.
Portik
segítői: egy kis adalék a Hír Tv-től (Híradó, 2012. augusztus
9.)
Pénteken
folytatjuk.
A
cikksorozat előző részei az Index.hu-n:
2012. augusztus 09. Kik voltak Portik segítői?
Vizoviczkinek saját polgárőrhadserege volt a szigeten - Célpont (2012-06-23)
Budapest Hajógyári sziget 2011 08 12 ÁVH-s terror INKAL parancsnoksága al
Dj Szövetség-West Balkán Gyilkosság!
A Hajógyári gyilkosok!
DJ Szövetség és a Mahasz! (Zsarolás-Sikkasztás!)
DJ Vizsga! (Nyitrai Zsolt & Jeszenszky Zsolt!)
Rendőrkorrupció, Diszkógyilkosság, halál.
A maffia tízparancsolata - 1. Rész
A maffia tízparancsolata - 2. Rész
Havas Henrik a 'zsidó maffia' működéséről
A zsidó maffia működése gyakorlatban
Újgazdagok (1997) - dokumentumfilm
Szolgálunk és Verünk: Tomi a rendőr I.
Bárány Attila, Bozóky, Lipóczy - 3h DJset live DiscoShit @ Village Fest 2012
Bárány Attila - Live@Studio Music Club, Zalaegerszeg 2012.04.20.
Szemben a maffiával avagy olajozott viszonyok 2007 Part 1
Szemben a maffiával avagy olajozott viszonyok 2007 Part 2
Szemben a maffiával avagy olajozott viszonyok 2007 2007 Part 3
Szemben a maffiával avagy olajozott viszonyok 2007 2007 Part 3
Szemben a maffiával avagy olajozott viszonyok 2007 Part 4
Még mindig az ÁVÓ-sok gyerekei vannak hatalmon
Interjú a "Koszi klán" egyik vezetőjének tartott Czibere Attilával - Riasztás (2
Sztojka interjú - Riasztás (2011-06-22)
Interjú Raffael Sándorral, Marian Cozma gyilkosával (2011-06-22)
Raffael Sándor üzent Marian Cozma családjának - Frizbi (2011-06-05)
A Tanú - teljes film (1969)
Egy harkányi cigányuzsorás utolsó "munkanapja" - Célpont (2011-09-30)
Pszichopaták Gyöngyöspatán - Célpont (2011-04-29)
Nyugodtan uzsorázott a pécsi rendőrkapitány fia - elkapták, de kiengedték -
Havonta 50 milliót kért Hagyó - Milliárdos korrupció a fővárosban - Célpont (2
A háttérhatalom és a balesetnek álcázott merényletek - 2012.01.13.
A milliárdosok könnyű lebuktatásáról Sándor István (Papa) főnyomozó
Sándor István - Politikai megrendelésre ölhetik a romákat
Leleplezés!: A romagyilkosságok állami tömegmészárlások
BETILTVA! - A zsidók és a világ barmai (HTV)
Draskovics a Gárdáról, avagy: egy gazember a Tisztességes Magyarokról 1.r
Draskovics a Gárdáról, avagy: egy gazember a Tisztességes Magyarokról 2.r
Lebukott Draskovics: hamis bizonyítékokat mutatott be a sajtónak!
A Magyarok Nyilai és a Draskovics! (2. Verzió)
++18 IZRAELI TERRORISTÁK, HANUKÁZNAK PALESZTIN FÖLDÖN !!!
Zsidókám
= drazsé- ezek a terroristák, nem a magyarok.
Hülyítsd
a zsidó anyádat és az olajmaffia barátaidat.
Gondolkodó
magyarok
JOBBIK AZ izraeli TERROR ELLEN
Vona Gábor: Izrael egy agresszor állam
Vona Gábor: Magyarországon a közbiztonság összeomlott
Vona Gábor: Ne árusítsák ki Magyarországot Izraelnek!
"Oszlassák fel az mszp-t és kobozzák el a vagyonát!" vita (2011-12-05)
Morvai Krisztina: Vita az EU és Izrael állam közötti társulás létrehozásáról (20
2.- Vita az EU és Izrael állam közötti társulás létrehozásáról (2010.11.08.)
Szavazás - Vita az EU és Izrael állam közötti társulás létrehozásáról (2010.11
Ha elfogadják az izraeli társulási szerződést, valóra válik Simon Peresz álma
Felvásároljuk Magyarországot (felirattal)
A vagyonadó valódi célja
Pálffy István Betiltott Jegyzete
Hazánk megszállói így őriztetik gépeiket és betelepülő fajtársaikat
LELEPLEZÉS! - Haza (ki) árulás! - KÖTELEZŐ!
Összeesküvés elmélet??? 1.rész
Összeesküvés elmélet? 2.rész
Magyarország felvásárlása
Összeesküvés elmélet
Összeesküvés-elméletek leleplezése
Drábik János: Összeesküvés elméletek
Dr. Drábik János- Meg kell tagadni az államadósság visszafizetését!§§§
Dr Drábik János: Kié Magyarország? 2012.04.20.
Drábik János: Az emberiség jövője a XXI. században
Dr. Drábik János - A globálisan szervezett magánhatalom felépítése és műk
Dr. Drábik János - A globálisan szervezett magánhatalom felépítése és működ
Dr. Drábik János - Mit kell tenni a Magyar Nemzet Megmaradásáért? I.§§§
Dr. Drábik János - Mit kell tenni a Magyar Nemzet Megmaradásáért? II.
Dr. Drábik János - Mit kell tenni a Magyar Nemzet Megmaradásáért? III. 1. rész
Dr. Drábik János - Mit kell tenni a Magyar Nemzet Megmaradásáért? III. 2. rés
Dr Drábik János: Mit kell tenni a magyar nemzet megmaradásáért IV.rész 20
Dr Drábik János: Mit kell tenni a magyar nemzet megmaradásáért V.rész 201
Dr Drábik János: Mit kell tenni a magyar nemzet megmaradásáért VI/2.rész 2
Drábik János: Mit kell tenni a Magyar Nemzet megmaradásáért? VII rész
Dr. Drábik: Mit Kell Tenni... ~ 6. előadás
Dr. Drábik: Mit Kell Tenni... ~ 7. előadás
Dr. Drábik: Mit Kell Tenni... ~ 8. előadás - befejező rész
Dr Drábik János: Mit kell tenni a magyar nemzet megmaradásáért VIII.rész 20
HÁBORÚ A NAP-KELTÉÉRT: MEGSZÓLAL A TANÚ 8
Fenyő
János médiavállalkozó tizennégy évvel ezelőtti
meggyilkolásáról számos találgatás jelent meg a sajtóban, ám
a valódi okokra eddig még nem derült fény. A PestiSrácok.hu
munkatársa egy olyan emberrel beszélgetett, akit közvetlenül a
bérgyilkosság után a rendőrség tanúként kihallgatott, mivel a
médiacézár szakmabeli konfliktusainak kitűnő ismerője volt.
Vallomásában
a tanú akkor feltárta, miként alakult Fenyő János hatalmi
ütközete Gyárfás Tamással, a Nap Tv akkori tulajdonosával, a
Magyar Úszószövetség mai elnökével, és miként került a
képbe Portik Tamás.
PestiSrácok.hu
Informátorunk
arra kért bennünket, hogy ne írjuk le a nevét. Mi belementünk,
mert olyan érdekes, szerintünk eddig még le nem jegyzett
történésekre világított rá, amelyek jól kiegészítik a
lassan egy évtizede zsákutcába jutott nyomozásról kiszivárgott
információkat. Mint közismert, az éjszaka császáraként
emlegetett Vizoviczki László és az alvilág rettegett uraként
számon tartott Portik Tamás közelmúltbeli letartóztatása,
továbbá a bűnbánó keresztapa, Radnai
László elsőként a PS-ben ismertetett vallomása adott
új lendületet a minden jel szerint annak idején „felülről”
sem túlságosan támogatott rendőrségi tényfeltárásnak.
Mi
nem állítjuk, hogy a tanú szavai minden téren kiállják a
valóság próbáját, de elgondolkodtató, hogy ha mindezt a tanú
elmondta a rendőrségen is, akkor miként fordulhatott elő, hogy
tizennégy éve csupán pletykaszinten ismerjük a gyilkosság
hátterét, körülményeit és annak felbujtóját. Arról nem is
beszélve, hogy Brády Zoltán, a Kapu szerkesztője már jó nyolc
éve elkészítette a Számvetés című
dokumentumfilmjét, amelyben Fenyő János egy másik bizalmasa, a
felvételkor már – súlyos betegsége miatt – a halála előtt
járó Perczel Tamás pszichológus mesél életéről és nem
mellékesen Fenyő János hatalmi és üzleti konfliktusairól. E
dokumentumfilmet 2006-ban a rendőrség lefoglalta és csatolta a
gyilkosság miatt indult nyomozás anyagaihoz – mégsem történt
semmi. Érdemes összevetni beszélgetőpartnerünk információit a
Perczel Tamás által elmondottakkal. Utóbbiról előszedtünk egy
cikket, amelyet anno a PestiSrácok.hu munkatársa írt meg a Magyar
Nemzetben.
Fenyő
vs. Gyárfás
Először
kezdjük a PS-nél jelentkező informátor, a médiavállalkozók
között zajló akkori háború egyik kényszerű résztvevőjének
a visszaemlékezésével. Eszerint Portik Tamás hihetetlen
karrierjére nincs csak egy magyarázat: ő
a rendőrség, vagy a titkosszolgálat alvilágba épített
informátora,
akiről egy idő után nem lehetett tudni, hogy kinek dolgozik.
Kapcsolatainak minden oldalát kihasználva jutott egyre feljebb, és
a titkosszolgálatok csak mostanában eszméltek rá (vagy
eddig valamilyen érdekből nem is akartak ráeszmélni), hogy
a közelmúlt legnagyobb maffiózóját védik. Így
hát mos ejtették – az eredmény ismert. A tanú szerint a
sajtóban manapság megjelent néhány adat pontosításra szorul:
Fenyő János és Portik Tamás soha nem bérelt együtt villát a
Gellérthegyen, ezt kizárólag Portik bérelte Gyárfástól. A
tanú azt állítja, Fenyő János és Gyárfás Tamás nem ismerte
egymást személyesen, egészen látványos „kibékülésükig”,
amelyet egy akkori kormánypárti politikus hozott tető alá (erről
részleteket alább, Perczel Tamás ismertetésében olvashatnak),
mert már annyira kínos volt a szocialistáknak a két akarnok
háborúja. Érdekesség, hogy annak ellenére nem ismerték
egymást, hogymindketten
a szaknévsoros Bodnár György köpenyéből bújtak elő.
Bodnár nélkül egyikük sem lett volna dúsgazdag, mint ahogy
Várszegi Gábor is más karriert futott volna be. Utóbbinak is
kínos volt már ez a durva háború, állítólag ő is dolgozott
azon, hogy befejeződjön a harc, amely az egész magyar politikai
életet megviselte. Mindkét
fél hatalmas erőket mozgósított: miniszterek és
rendőrkapitányok, főszerkesztők, az újságíró szövetségi
elnök, szinte a komplett médiaelit sorakozott fel a frontokon. Nem
jókedvből: Gyárfás és Fenyő voltak a munkaadói a magyar
sajtó nagyobbik részének.
A
tét: ki csinálhat „kertévét”
Beszélgetőpartnerünk
szerint Fenyő és Gyárfás fő konfliktusa a kereskedelmi
televíziókra kiírt pályázat miatt keletkezett. Mindketten
szerettek volna országos magántévét. Fenyő
az SZDSZ segítségével betette a lábát a Nap-Keltébe, amelyet
addig Gyárfás cége gyártott. A
kereskedelmi tévés pályázathoz, a külföldi befektető
bizalmának elnyeréséhez szakmai csapat szükségeltetett – ez
volt a Nap-Kelte stábja, amelyet mindkét médiacápa magáénak
akart tudni. A tét nemcsak a milliárdos bevétel volt, hanem
a politikai-hatalmi fölény, a műsor által megszerezhető
befolyás. A
tanú úgy vélte, Fenyő János lelövése után a hatalom
mindent megtett, hogy ne derüljön ki az igazság – bárki is
lehetett a megbízó, az csak kellemetlen helyzetbe hozhatta
volna a Horn-kormányt. Így
történt, hogy inkább lecseréltek nyomozókat, elvesztettek
bizonyítékokat, s hamis szálakat szőttek a történetbe.
Teltek
az évek, eljött a kecskeméti maffiaper, ahol az újabban bűnbánó
keresztapaként, azaz pentitóként ismert Radnai Lászlóék
ráeszméltek, hogy „neveltjük”, Portik Tamás ellenük
dolgozott. Ekkor vesztek össze látványosan, ami már
előrevetítette, hogy egyszer majd születik egy terhelő vallomás
Portikra. Portik Tamás jelleme külön figyelmet érdemel: filmet
csináltatott életéről (Kaméleon), s még az Operánál lévő
Callas nevű luxuséttermét is a stáb rendelkezésére
bocsátotta. A
tanú szerint hírlett róla, hogy a körözése alatt is itthon
tartózkodott, átszabatta arcát, és mindent megengedett
magának.Maseratival
járt, s a menekülés évei alatt sem engedett a luxusból.
Gyárfással sosem találkozott volna a vidéki lelencben
nevelkedett csibész, ha nincs a rendszerváltás. Gyárfás
Tamás, ez a belvárosi szolid családban született, karrierista
újságíró és az olajozásból meggazdagodott fiatalember útja a
gellérthegyi villabérlésnél futott össze: ki más, ha nem egy
maffiózó tudta volna kifizetni a 90-es évek közepén a
félmilliós lakbért…
Számvetés
Eddig
a tanú által a rendőrségen elmondott vallomás. Most térjünk
át Brády Zoltán nagyszerű, Számvetés című filmjére, amiben
Perczel Tamás, Fenyő János tanácsadója veszi számba a
médiacézár viselt dolgait. Így írtam a filmről még hat éve:
„Gyárfás
Tamás producernek, Princz Gábor exbankárnak és Székely Herbert
üzletembernek a nevét említi filmre rögzített vallomásában az
elhunyt Perczel Tamás pszichológus, aki halála előtt a
Fenyő-gyilkosság előzményeiről nyilatkozott. A felvételen a
médiacézár bizalmasa állítja: Horn
Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is
tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci háborújáról.
Perczel befolyásolni próbálta az 1998-as választások
kimenetelét, és remélte, hogy a „balos” Vico-csoportot és
lapját, a Népszavát átállíthatja a jobboldalra. Perczel
sikeresnek értékelte a törekvést, ugyanakkor azt vélelmezte,
hogy a Vico-vezér vesztében szerepet játszhatott ez a
szemléletváltás is. A médiacézár emellett képtelen volt
abbahagyni magánháborúit, köztük azt a Gyárfással
folytatott „halálos,
vérre menő küzdelmet”,
amelyet a Nap-kelte című tévéműsor jogaiért folytattak –
nyilatkozta a filmben Perczel. Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfás
gazdasági kapcsolatairól, és több helyre eljuttatott egy, a
jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Beszámolt Kuncze
Gábor belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat –
állította Perczel, de Kuncze mindezt cáfolta.
Valakik
levették a kezüket Fenyőről
Az
elmegyógyász tudomása szerint a dokumentum eljutott Kiss Ernőhöz,
az időközben megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság
vezetőjéhez is. Fenyő emellett Princz Gábor Postabank-vezér
viselt dolgairól is gyűjtetett információkat, amelyeket a saját
tulajdonában álló Vico-csoporthoz tartozó Népszavában hoztak
nyilvánosságra. Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula
miniszterelnökkel is, aki jónak látta volna befejezettnek tudni
az üzletember Gyárfással folytatott küzdelmét. A hadakozások
éppen alábbhagytak, amikor felbukkant Székely Herbert, aki egy
ideig a titkára volt a Vico urának. Székely
célja Fenyő zsarolása volt egy terhelő adatokat tartalmazó
kazettával – vélekedett
Perczel.
A
gyilkossághoz Perczel szerint az vezetett, hogy Fenyőről „valakik
levették a kezüket, és védtelenné vált”. „Lehetetlen
helyzetbe hozta Kunczét”, összetűzésbe került a rendőri
vezetéssel, Horn Gyulával, vagyis „az egész hivatalos
Magyarországgal”.Ezekben
a körökben nem kellett direkt módon utasítást adni valakinek a
meggyilkolására, elképzelhető, hogy valaki akár
„önszorgalomból” is hajlandó volt erre – jelentette ki
Perczel. Princz Gábor akkor érdeklődésünkre nevetségesnek
nevezte a pszichológusnak az állítólagos érintettségére
mutató felvetését. Állította: csak felszínesen ismerte Fenyő
Jánost. Gyárfás Tamás, a Nap-kelte producere a HVG-nek nem
cáfolta, hogy akadtak megoldatlan problémáik Fenyővel, akkori
megkeresésünket azonban elhárította. Székely Herbertet akkor
nem értük utol.
Gyuri
SZEPT 14, 2012 @ 22:42:37
A
cikk korrekt, valszeg így történt ez az eset, ahogy a cikk
bemutatja. Portik itt úgy jön a képbe, hogy Gyárfás azért
kellett neki, mert rajta keresztül akart bejutni a felső
tízezerbe. Ahol Portik XII. kerületi villája áll, az eredetileg
Gyárfás telke volt. A kisebbik részét íratta át Portik
élettársára, aki a gyerekei anyja. Ez persze azután történt,
miután Fenyőt megölték… Az is érdekes, hogy Portik embere a
gyilkosság utáni napokban a Keleti pályaudvarnál az akkori
Postabank fiókból felvett 120 millió Ft-ot… Székely Herbert
volt az, aki Fenyő feleségét a gyilkosság után elvitte
Amerikába, s persze ő segített eladni Fenyő összes
érdekeltségét… Ezek mind nagyon érdekes dolgok.
A
Számvetés című film kapható a Kapu kiadó gondozásában Pesten
a VIII. kerületben. Érdekes az is, amikor Perczel Tamással
felvették a riportot, a rendőrség valóban kiszállt a kiadóhoz,
s a teljes anyagot lefoglalták. Aztán amennyit visszaadtak (a
teljes anyag nagyon kis részét), abból készült a Számvetés
című film, ami egy haldokló ember utolsó szavai. Láttam a
filmet, csak ajánlani tudom mindenkinek, akit ez a téma érdekel.
Ő miért hazudna?! Az persze továbbra is érdekes, hogy a
rendőrség miért ült ennyit ezeken a felvételeken. S mikor hozza
vajon nyilvánosságra?!
Ami
viszont nem tetszik, a cikk utáni pár Facebook kommentelő. Nagyon
fura az, hogy itt azt gondolják sokan, hogy csak a Magyar baloldal
az ördögtől való. Senkinek még csak eszébe sem jut az, hogy
Pintér Sándor, az akkori egyik fő olajos számolja fel a pesti
alvilág egy részét, ő ülteti le Vizoviczkit és Portikot. Ez
legalább annyira érdekes, mint Gyárfás érintettsége Fenyő
ügyben. Az idióta jobboldali kommentelők meg megeszik a HírTV-s
maszlagot, hogy a Magyar jobboldal a szent. Idióták vagytok! Mind
a két oldal tagjai, az SZDSZ, MSZP, Fidesz és KDNP tevékenységének
következtében jött létre a pesti maffia, hogy ezek a
“vállalkozók”, “üzletemberek” eddig itt ténykedhettek,
eddig legálisan. Csak a saját pecsenyéjük a fontos, nem a
választóik érdeke. Mindegyiket el kell zavarni a francba, hogy
soha többé még csak a parlament közelébe se kerüljenek a
képviselőik! A rendszerváltáskori pártok tehetnek az eredeti
tőkefelhalmozásról, mint amilyen az olajos botrány is volt. Itt
meg csak a baloldalra fröcsögnek, mikor a jobboldal ugyanannyira
sáros. Idióták! Akinek nem inge…
„OTT ÜTÖTTEK, AHOL ÉRTEK” – A MAFFIA SZORÍTÁSÁBAN 2
A
Radnai-vallomás első részének közlése után többen is
megkeresték a PestiSrácok.hu-t. Egyikük, G. Lajos az éjszakai
élet egyik legnagyobb hatalmassága, Portik Tamás jobbkezeként
emlegetett Tomori Tamás áldozatává vált.
Az
olajlopásokban sofőrként és közvetítőként segédkező,
brutálisan megvert és kisemmizett G. Lajos esete jó példa arra:
a maffiával nem lehet jó üzletet kötni. A krimibe illő
történetben Zámbó Jimmy nevelt fia is felbukkan.
JURÁK
KATA
A
Vizoviczki- Portik-Gyárfás-botrány titkait a nyomozók előtt
kiteregető Radnai László bűnbánó keresztapa vallomásának
közlése után kereste meg G. Lajos a PestiSrácok.hu-t. Lajos
bácsi – ahogyan a hatvanas éveinek végét taposó sofőrt a
nehézfiúk nevezték – az ezredforduló előtt keveredett bele a
sajtóban is elhíresült zalaegerszegi olajügybe. Az ottani
MOL-finomítónak a kezdeti rendőrségi becslés
szerint egymilliárd
forintos kárt okozó,
ám a bíróságon százhuszonöt
milliósra szelídült bűnügyben
végül több mint negyven év börtönt szabtak ki a tizenhat
vádlottra. Köztük volt Lajos bácsi is, aki két évet kapott
felfüggesztve.
Ám
a jogerős büntetés G. Lajos számára korántsem jelentette a
kálvária végét. Lajos bácsi lapunknak elmondta és az általa
tett feljelentéssel, az ügyben most is folyó per iratanyagaival
alátámasztotta tanulságos esetét az olajmaffiával. G.
Lajos ugyanis úgynevezett rabszolgaként dolgozott Tomori Tamás
bandájában, aki gyilkosságok és más maffia bűncselekmények
gyanújával a közelmúltban
letartóztatott Portik Tamás jobbkezeként volt
ismert a kilencvenes években. Tomoriról azt is tudni kell, hogy a
nyomozók feltételezése szerint ő volt az a személy, aki annak
idején kivett 120 millió forintot a Keleti pályaudvarnál levő
Postabankból, majd az összeget a Fenyő-gyilkossággal
összefüggésben átadta Portik Tamásnak.
G.Lajos
a PestiSrácok.hu-nak elmondta, akkoriban került kapcsolatba Tomori
Tamásékkal, amikor a hatóságok már ellehetetlenítették az
mesés profitot hozó háztartási tüzelőolaj, azaz a piros
gázolaj úgynevezett szőkítését és az erre szakosodott bűnözők
kénytelenek voltak más eljárást kidolgozni.
Az
olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik
legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, becslések
szerint a kilencvenes években több százmilliárd forinttal
rövidült meg általa a költségvetés.
Az
olajos ügyek 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól
jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a gépjárművekben
használt gázolaj és a háztartási tüzelőolaj, a HTO kettős
ára adott lehetőséget. A két termék minőségileg azonos volt,
ám utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették. Egy 1990-es
kormányrendelet előírta: a fűtőolajat adalékanyaggal színezni
kell. A HTO-t 1991-től pirosra festették, ám az adalék a
motorokat nem károsította, így azt változatlanul használták
üzemanyagként.
Az
olajszőkítésre berendezett telepeket általában nem létező
személyek nevére bérelték, a szőkített olajat ugyancsak
fiktív cégeken keresztül értékesítették, így legfeljebb a
bűnöző szervezet szempontjából jelentéktelen végrehajtók
ellen sikerült eljárást kezdeményezni. 1993 augusztusában az
Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban operatív bizottságot
hoztak létre az olajmaffia megfékezésére. A kettős árrendszer
1995-től megszűnt, röviddel később megszigorították a
halasztott vámfizetés szabályait, 1998-tól pedig az üzemanyag
céljára szolgáló kőolajtermékeket azonnal behajtandó jövedéki
adó terhelte.
A
legismertebb olajbotrány az úgynevezett Energol-ügy volt. A
névadó társaság egyik igazgatója pedig éppen Portik Tamás
volt akkoriban. Az eredeti vádak szerint a bűnözői csoport több
tízmillió liter ismeretlen eredetű kőolaj forgalmazásával és
közterhek meg nem fizetésével követte el a súlyos
bűncselekmény-sorozatot. Az elsőfokú büntetőper 2003
júniusában kezdődött el, több tucatnyi tárgyaláson számos
tanút hallgattak meg, ám bírócsere miatt 2005-ben elölről el
kellett kezdeni a pert. 2007 novemberében hirdetett ítéletet első
fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A 18 vádlott közül
adócsalásért hatan letöltendő – két évnél nem súlyosabb –
szabadságvesztést kaptak.
További
hat vádlott felfüggesztett szabadságvesztést kapott, egy
személyt próbára bocsátott a bíróság, ötöt pedig
felmentett, köztük a kecskeméti maffiaperben súlyos
bűncselekmények miatt jogerősen elítélt Ferencsik Attilát és
Csikós Józsefet, aki a rendszerváltás előtt az MSZMP KB
apparátusában dolgozott, majd a BM ezredeseként a központi
adatnyilvántartó hivatalt vezette, a ’90-es évek közepén
pedig az Energol Rt. egyik vezérigazgatója volt. 2003-ban elévülés
miatt megszüntették az eljárást a szökésben lévő Portik
Tamás ellen.
Szőkítés
helyett főzzünk olajat!
Lajos
bácsinak – amint a PS-nek feltárta – Tomori Tamásék
bandájának megkutyult olaját kellett fuvaroznia, s azt
értékesítenie kiterjedt kapcsolatrendszerének köszönhetően.
Haszna a fuvardíj lett volna. Egy ízben azonban kapott kölcsön
egy tankernyi fűtőolajat Tomoriéktól. Ezzel a körülbelül
kétmillió forintot érő ajándékkal húzták csőbe Lajos
bácsit.
A
kölcsön előzménye az volt, hogy G. Lajos még a 90-es évek
derekán nem tudott elszámolni egy ötmillió forintos összeggel,
amit az egyik megrendelőjétől vett fel és – amint állítja –
be is fizette az aktuális olajszállítmányt eladó Réti és
Társa Kft.-nek, ám a cég végül nem adta ki az olajat, sőt
időközben felszívódott. Így Lajos bácsi sem a pénzzel,
sem az olajjal nem tudott elszámolni. Ekkor jöttek Tomoriék.
Elsőként a szintén olajüzletben működő Bencsik Károly
jelentkezett be a G. Lajosnál, hogy ő és Tomori adnának neki 18
ezer liter gázolajat hitelbe.
A
szokásos módszert vetették be. Felajánlották nagylelkű
segítségüket, esetünkben ez a tankernyi olaj volt: „majd ha
eladod, megadod”. Ennek persze G. Lajos örült, hiszen hét
gyermeket nevelt, és mindenképpen szerette volna rendezni anyagi
helyzetét. Majd egy hét múlva jelentkeztek nála, az áru értékét
követelve. Mivel ezt akkor még nem tudta megadni, így abban
állapodtak meg, hogy ledolgozza az árát, és kizárólag nekik
szállít. Ingyen.
Mint
meséli: két éven keresztül hordta a Tomoriék által előállított
gázolajszerű anyagot fuvardíj nélkül. Ezt kétes minőségű és
eredetű árut kevesen tudták „rendőr- és fináncbiztosan”
leszállítani. Hiszen Lajosbá’ huszonöt évet húzott le az
ÁFOR-nál, vén rókának számított és mindenki ismerte. G.
Lajos ingyenfuvarhoz kísérőt kapott, nehogy az olajért kapott
árból levegye a saját jussát. Elmondása szerint később
előfordult, hogy éppen Veréb István Zsolt, az elhunyt
sztárénekes Zámbó Jimmy nevelt fia kísérte egy motorral és
fenyegette őt életveszélyesen. Lajosbá’ szerint nem csupán ő
járta így az országot, bevett szokás volt a maffiában, hogy
rabszolgasofőrök nyomták a pedált, valamilyen „tartozást”
dolgozva le.
2000
februárjában Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére
az Országgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre az olajügyek
és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására. Június 8-án
Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának
vallotta magát, bizottsági meghallgatása során megdöbbentő
állításokat fogalmazott meg: több vezető politikus és három
parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a
rendőrség érintettségéről beszélt.
A
bizottsági jelentés szerint számos ügyben nem sikerült
megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját
jogértelmezési problémák is nehezítették. Mind a mai napig
kerülnek elő újabb és újabb információk, de végleg lezárni
nem lehet az ügyet. Az olajügy egykori szereplői egymást tartják
sakkban, és aki megpróbál borítani, az az egész rendszert
veszélyezteti. Radnai László vallomásával és Portik Tamás
elfogásával most kiborult a bili.
Lajos
bácsi tehát két éven át szállította a bűnbanda által
főzéssel és különféle adalékanyagokkal ugyan rossz minőségű,
de mégiscsak dízelképessé hígított gázolajat. Egészen addig,
amíg a vámosok és a rendőrök le nem csaptak a volt
Energolosokból verbuválódott társaságra. Ám G. Lajost csak
ekkor érte az igazi meglepetés: a nehézfiúk közölték vele,
hogy két évnyi ingyenmunka ide, vagy oda, nekik kamatokkal együtt
már tízmillió forinttal tartozik.
„Ott
ütöttek, ahol értek”
Miután
nem akarta elismerni a tartozást, G. Lajost egy autószerelő
műhelyben brutálisan megverték (hallgassák
meg a cikk végén az érintett plasztikus elbeszélését!) ,
ennek a sértett feljelentése szerint szemtanúja volt Tomori
Tamás. Ezután Lajos bácsi családját rákényszerítették, hogy
ismerjék el a tartozást közjegyző előtt. A fenyegetés során
szóba került, hogy Tomori Tamás háta mögött bizony az a Portik
Tamás áll, akitől annak idején mindenki félt, nevét is csak
halkan és félve merték kiejteni bűnözői körökben is.
G.
Lajos feljelentése szerint a verésnek, és a család halálos
fenyegetésének eredményeként sikerült elérni, hogy közjegyző
előtt végül rákerült az aláírás a hamis papírokra.
Tomori
így vallott erről a bíróság előtt:
„Elkészült
a közjegyzői okirat. Én nem voltam ott, mert egy másik üzleti
tárgyaláson voltam. Hamala (a harmadrendű vádlott) és Bencsik
(a másodrendű vádlott) ment el velük. Nem tudom pontosan, hogy
ki közölte az időpontot, hogy menjen a Lajos a közjegyzőhöz,
vagy én vagy Hamala, aki a betegségéből kifolyólag elég
gyanakvó volt akkor is.” (A szakértő vélemény szerint
Hamalának hasadásos elmebetegsége van)
G.Lajos
és Tomoriék megállapodási alapja a 18 ezer liter olaj volt,
plusz a dermedésgátló és a jó minőségű keverékolaj. A három
együtt valamivel több mint kétmillió forintot ért, mégis
tízmilliót követeltek Lajos bácsitól. A sértett ügyvédje
szerint ez uzsora bűncselekmény, és mint olyan, a PTK. 202.
paragrafusába ütközik. Ám a bíróság ezt nem így látta.
Életszerűnek
találta a bíró a históriát
Miután
kierőszakolták a közjegyzős aláírást, a tartozást eladták
egy ismert uzsorásnak, P. Miklósnak. G. Lajos éjjel-nappal
dolgozott tankerjével, hogy fizetni tudja a részleteket. Ekkor már
postai befizetésekkel bizonyítható módon teljesítette a
tízmilliós tartozást, állítása szerint az utolsó fillérig,
ám az uzsorás ekkor közölte vele, hogy ez eddig csak a kamat
volt, és még mindig tartozik további tízmillió forinttal.
G.
Lajos feljelentést tett Tomoriék ellen, hogy megfenyegették és
megverték, majd kényszerítették, hogy elismerjenegy nem létező
tartozást. Védelmet a rendőröktől. Nem kapott. Ebből
büntetőügy keletkezett, a bíróság első fokon éppen ítéletet
akart hirdetni, amikor bírócsere történt, és az új bíró
furcsa módon megállapította: nem lehet bebizonyítani, hogy G.
Lajost megverték, fenyegették, kényszerítették, és elejtette a
vádat testi sértés és zsarolás vádpontokban, a tanúk
egybehangzó vallomása ellenére, illetve életszerűnek találta
azt, hogy G.Lajos a háza előtt Tomori emberétől Hamala Andrástól
– aki egyébként nem beszámítható, a bírósági eljárás
során az elmeorvosi szakértői véleményis ezt támasztja alá –
tízmillió forint készpénzt vett át. Hivatalosan tehát
minden tanú hazudik, nem verték meg, nem kényszerítették
semmire Lajos bácsit.
Az
időközben egyre többet betegeskedő G.Lajos polgári perre ment,
ahol az első fokú bíróság megállapította, hogy igenis
tartozik még tízmillió forinttal, annak ellenére, hogy ő ezt
állítása szerint már visszafizette az uzsorásnak, és átutalási
okiratokkal igyekezett bizonyítani az adósság rendezését.
Másodfokon
végre született egy határozat, mely szerint az első fokú
ítéletet hatályon kívül helyezik, és új eljárást rendelnek
el, mivel számos eljárásjogi hiba történt.
Érdekes
momentum, hogy a Gödöllői Városi Bíróságon ugyanaz a bíró,
dr. Simon Levente tárgyalhatta újra az első fokot, aki a
másodfokú döntés szerint a rengeteg hibát és szabálytalanságot
vétette. Hiába utasította a Budapest Környéki Törvényszék
Simon bírót, hogy adjon megfelelő teret a felperes álláspontja
kifejtésére, ez nem igazán történt meg. Nem meglepő módon
Simon bíró végül ugyanarra a következtetésre jutott, mint a
saját első próbálkozásánál. Nem történt tehát uzsora és
G.Lajos csak a kamatot fizette vissza, így a harminc millió
forintot érő családi ház nyugodtan elárverezhető a tartozás
fejében.
Lajos
bácsiék háza kalapács alá kerülhet. A család még abban
bízik, hogy a perújrafelvétel során végre kiderül az igazság.
Remélik, a bűnszervezet a szemünk előtt zajló meggyengülésével
esélyük nyílik rá, hogy bebizonyítsák az igazukat és végre
igazságos ítélet szülessen. Addig is család mindazok figyelmébe
ajánlja a történetet, akik azt hiszik: létezik könnyű pénz és
lehet a maffiával jó üzletet kötni. És, hogy lehet bízni a
független magyar igazságszolgáltatásban.
HANGFELVÉTEL!
– “Nem láttam a vértől” – Jurák Kata beszélgetése G.
Lajossal
SAJÁT ZSEBBE VÁNDOROLTAK AZ UNIÓS SZÁZMILLIÓK 9
Alaposan
megfájdulhat Matolcsy György gazdasági miniszter feje, ha
elolvassa a PestiSrácok.hu új cikkét, amelyből kiderül, hogy
minden jel szerint szabálytalanul használhattak fel sok milliárd
forintnyi, eredetileg az innovatív kisvállalkozások támogatására
szánt uniós támogatást.
Ha
a tényfeltáró cikkünkben leírt anomáliákat az úgynevezett
Jeremie program pénzeit felügyelő Magyar Vállalkozásfejlesztési
Zrt. egy hivatalos vizsgálat során is feltárja, az összeget
vélhetően vissza kell utalni Brüsszelbe. A történet
főszereplője a korábban SZDSZ-es körökben mozgó, ám ma a
jobboldal felé is kapcsolatokat építő, ráadásul a
rendszerváltás utáni időszak legnagyobb ipari kémbotrányába
is belekeveredő Nyíri Viktor nagyvállalkozó. Nyíri és
üzlettársa egy, a Jeremie program pénzeit kihelyező kockázati
tőkealap működtetésére jelentkezett, ám a PestiSrácok.hu
kiderítette: a kihelyezés olyan jól sikerült, hogy a pénz jó
része a nagyvállalkozó legközelebbi volt- és jelenlegi
munkatársainak zsebeibe vándorolt vissza.
SIPOS
ANETT
Felmerült
a gyanú, hogy a rendszerváltás idején már jó helyzetben lévő,
sokszor a múlt rendszerbeli kapcsolati tőkéjüket felhasználó
magyar nagyvállalkozók kockázati befektetésnek álcázva uniós
pénzeket fektetnek be bújtatott módon saját vállalkozásaikba.
A mechanizmus a magyar gazdasági élet működését tekintve
sajnos se nem meglepő, se nem újszerű, ugyanakkor az uniós
szabályok alapján kizárt, avagy szigorúan tilos. Amíg viszont
az uniós részéről a szabályok betartásának felügyeletével
megbízott állami Magyar Vállalkozásfejlesztési Zrt. jótékony
struccpolitikát folytat, nem eshet komolyabb bántódásuk ezeknek
az üzletembereknek.
A
sajátos tőkeinjekció legnagyobb vesztesei az eredeti uniós
támogatási koncepcióval megcélzott innovatív magyar
kisvállalkozások, amelyeknek az Európai Unió az úgynevezett
Jeremie projekt keretében a frissen létrehozott magyar kockázati
tőkelap-kezelőkön keresztül szeretett volna pénzt juttatni.
Igaz, ilyesmire is akadt egy-két példa, de úgy
tűnik, a posztkommunista piachoz szokott nagytőkések azért
szálltak be ebbe a bizniszbe, hogy a kutatók- feltalálók
kisvállalkozásai helyett a saját cégeik fejlesztési forrásait
biztosítsák uniós pénzből.
A látszólag sikersztoriként futó Jeremie program hamarosan
második szakaszába lép. Az eddigi nyolc kockázati
tőkealap-kezelő céghez még további tíz jön. Már csak az a
kérdés, ezúttal jobban odafigyelnek-e arra, kikkel és mire
szerződnek ezek az újonnan létrehozott alapkezelők.
Pénzszagra
gyűl az éji vad
Feltevéseink
alapját Nyíri Viktor és üzlettársa Nagygyörgy Tibor kockázati
tőkelap-kezelési modelljében felfedezhető sajátosságokra
alapozzuk. A
fenti két üzletember az ingatlan üzletágban alapozta meg saját
egzisztenciáját. A Biggeorge’s NV Ingatlanbefektetési
Alapkezelő kettejük sikerének köszönhetően a 100 leggazdagabb
magyar közé emelte őket. Ekkoriban
többször együttműködtek a szintén ingatlanbefektetésekben
utazó Futó Gáborral, aki szintén az impozáns 100-as lista
szereplője, és lám most ő is Nyíriékhez hasonlóan
kockázati tőkealap-kezelőcéggel jelent meg a hazai
piacon. Nyíriék
cégét Biggeorge’s-NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt-nek
hívják, míg Futó Gáborét Finext Startup Zrt-nek. (Igaz
van a mostani nyolc között bőven ismert emberhez köthető
hátterű cég. A Budapesti Értéktőzsdén karriert építő
szintén a 100 leggazdagabb közt számon tartott Varga
Zoltánáll
a Central Fund Zrt. mögött, a PortfoLion-nál az OTP rakta be az
induláshoz szükséges 30 százalékot, míg a Morando Zrt-nek az
első Orbán-kormány ÁPV Rt.-jéből, majd a Wallis Rt.-ből
ismert Gansperger Gyula a vezérigazgatója.)
Nyíri
Viktorék a lucernásban
Nyíriék
kockázati tőkelap-kezelő cége, a Biggeorge’s-NV Equity
Zrt. 2009-ben
sikeresen pályázott az Új Magyarország Kockázati Tőke,
azaz más néven a Jeremie programban való részvételre, így maga
fektethette be az innovatív kisvállalkozások fejlesztésére
szánt pénzeket. A pályázati kiírás szerint ezt a tőkét a
kockázati alapkezelőknek, olyan innovatív cégekbe kellene
beleforgatniuk, akik tőkével és szakmai segítséggel a
világpiacon is eladható terméket képesek létrehozni. Az
általuk szétosztható 4 milliárd forint 70 százalékát az
uniótól kapták. Egy szigorú tiltás van: az uniós pénzből nem
lehet a kockázati tőkealap-kezelő cégnek a saját
vállalkozásait (még
ha a tulajdonosi szerkezetből nem is nyilvánvaló az
érdekazonosság) kistafírungozni,
még a válságra való tekintettel sem. Ennek ellenére, úgy
tűnik, a hazai gazdasági elit tagjait ez nemigen zavarja. Az
ingatlanbefektetésekből a top 100-as listára felkúszott
Naggyörgy Tibor és Nyíri Viktor kockázati tőkelap-kezelő cége
pont ezt a tiltott stratégiát alkalmazza. Úgy
is fogalmazhatunk, hogy az urak áttévedtek az unió tiltott
lucernásába.
Az
első, a Nyíri-féle Biggeorge’s-NV Equity Zrt. tőkealap kezelő
által támogatott cég aSaunik
Kft. lett. 2010.
szeptemberében 100
millió forint támogatást kaptak. A cég Naggyörgy Tibor
rokonának lakására van bejelentve. A
Saunik Kft. a gyógyászatban használatos gépek kereskedelmével
foglalkozik, ami kísértetiesen hasonlít Nyíri Viktor
egészségügyi portfóliójához. Nyíri cégei üzemeltetnek több
PET centrumot, ahol magánúton gyors CT, MRI vizsgálat is kérhető.
Miután van megállapodásuk az Országos Egészségbiztosítási
Pénztárral, így TB alapon is elvégzik a vizsgálatot, igaz az
sokszor hónapokba telik, így a szorult helyzetben lévő családok
szinte örülnek, amikor a soron kívüli vizsgálatra
kifizethetik a 20-40 ezer forintos felárat. Visszatérve
a Saunik Kft-re, ők voltak azok, akik a III. kerületi Szent
Margit rendelőintézetbe érdekes körülmények között nemrég
több röntgengépet is szállítottak. Az
intézet nem sokkal ez után leváltott igazgatója semmit sem
tudott a beszerzésről, az eljárás előtt meg sem kérdezték
milyen röntgengépet szeretne. A fideszes vezetésű önkormányzat
előtt egyetlen minden pályázati feltételnek megfelelni képes
ajánlattevő volt a Saunik Kft. Az eredményhirdetés után ugyanis
megváltoztatták a nyertes pályázatban szereplő ajánlati árat
„téves feltüntetésre” hivatkozva így nettó 605 millióból
bruttó 605 millió lett.
Bumerángként
visszatérő százmilliók
De
térjünk vissza az uniós négymilliárd forinttal kitömött
Nyíri-féle befektetési alap girbe-gurba útjaihoz! Az
alap eddig befektetett két legnagyobb befektetése 380 -380 millió
forint volt, amely összegeket éppen Nyíri Viktor két régebbi
közvetlen munkatársa cégeinek sikerült kiutalni, mint
említettük, az unió által szigorúan tiltott módon. Az
első kolléga, Erdős
Attila 2005-ben
kezdett Nyíri cégénél. Akkor
a később a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb
ipari kémbotrányba keveredett
Genoid Kft.-t vezette, majd 2007-ben Nyíri Viktor jelentős
SZDSZ-es kapcsolatrendszerének köszönhetően még egészségügyi
miniszter-jelölt is volt az liberális párt színeiben. Jelenleg
több biotechnológiával foglalkozó vállalkozás nemzetközi
piacra jutását koordinálja. Közülük
való a Velgene Kft. is, aki az egyik 380 millió forintot kapta meg
a Nyíri – Naggyörgy-féle kockázati tőkealap kezelőtől. A
sztori már ott érdekes, hogy (rövid nevét tekintve) párhuzamosan
két Velgene Kft. van a cégtárban. Az egyik Szegeden van
bejegyezve – hivatalosan itt végzik a Jeremie projektből 380
millióval támogatot kutatást az Alzheimer kórral is
összefüggésben, és van a másik vállalkozás Budapesten.
Mindkét cég azonos eredetű tulajdonosi háttérrel bír.
Erdős
Attila a budapesti Velgenének 2012. augusztus 21-ig volt a tagja,
most már csak a szegedi Velgenében van jelen, mint tulajdonos,
ügyvezető. Furcsa, hogy mindez elkerülte a Jeremie-pénzek
felhasználásának tisztaságát felügyelni hivatott tisztviselők
figyelmét. Pedig az egymásba gabalyodó Nyíri Viktorhoz
közeli vállalkozások között folyó pénzmozgásokat csak egy
alapos vizsgálat tudná pontosan felderíteni, mi az újságírói
módszerekkel csak a nyilvánosan hozzáférhető mérleg- és
cégadatokból dolgozhatunk.
Egyértelmű összeférhetetlenségek
A
kapcsolódások elég egyértelműek, hisz Erdős
korábban vezető tisztségviselő volt
az egyik első Nyíri Viktor által megvásárolt volt állami
cégben,
az OMKER Zrt.-ben,majd
jelen volt az ÁNTSZ laborhálózatából az egyébként a
sajtóban is tálalt botrányos,
Nyíri Viktorhoz köthető és még a rendőrség által is
vizsgált privatizáció során létrehozott Laboratórium Kft.-ben
is,
ahogy a H-MED Diagnosztikában illetve a H-Med Investben is.
A
380 millió forinttal megtámogatott szegedi Velgene Kft.
székhelye Erdős lakása, ahol a Velgene helyett csak saját
tanácsadó cégének az SFS.HU Kft.-nek van kint a
réztáblácskája.Így
ez az állítólag alzheimer kór kutatásához szükséges
vizsgálatokat végző cég egyáltalán nem kelti egy prudens
vállalkozás látszatát. Olyan
cégét, amelyet normális körülmények között támogatni
szoktak a befektetéseikre kényes alapkezelők. Mivel a szegedi
Velgene Kft.-ben és budapesti Velgene Kft.-ben is jelen van
résztulajdonosként az Axis Reál Ingatlanforglmazó Kft,
megnéztük, hogy utóbbi nem kapcsolódik-e egészen véletlenül a
korábban jelentős ingatlanportfólióval rendelkező Biggeorgie’s
Zrt-hez, mely éppen Nyaggyörgy Tibor és Nyíri Viktor közös
vállalata, hasonlóan az ugyanilyen néven alapított kockázati
tőkelap kezelő céghez. Bingó,
kapcsolódik, ha nem is annyira nyíltan, hogy
saját nevüket vállalva Nyíri Viktor, vagy Naggyörgy Tibor
tulajdonolják az Axis Reált, mégis ott lehetnek mögötte. A két
Velgene Kft.-ben tulajdonos Axis Reál jogelődjei a
cégnyilvántartásban mind Nyíri Viktor érdekeltségeivel
hozhatók kapcsolatba. Az Axis ügyvezetője Komlós Gábor is
kapcsolódik Nyíri H-Med Invest illetve H-Med Diagnosztika nevű
cégeihez, de az ipari kémbotrányba keveredett Genoidhoz is.
Nyíri
és Naggyörgy Tibor ezek alapján nagyon is reális következtetés,
hogy egy vaduzi offshore mögé bújva vannak jelen a Pharminvest
Kutatási és fejlesztési Kft.-ben az Axis Reál Kft-vel közösen
és ezen keresztül a Velgene Kft.-ben. A
lichtensteini hercegségbe bejegyzett cég ugyan közvetlenül nem
tulajdonos sem a szegedi, sem a pesti Velgene Kft.-ben, de könnyen
lehet, hogy a Pharminvestben végzett kutatásokhoz nyomtak be pénzt
a rendszerbe a Velgene ás az Axis Reál Kft-ken keresztül.Ha
ez megáll, akkor a Velgene is egy bújtatott Nyíri-cég, amely az
uniós szabályt megszegve saját vállalkozását tőkésítette
fel .
A
nagy konszolidátorok
Nyíriék másik
nagy, szintén 380 millió forintos befektetése az Első Magyar
Konszolidátor Zrt.-hez került. Itt
megint csak egy régi munkatárs cége felé irányították a
kockázati tőkelapkezelő cégük 380
millió forintját, aminek 70 százaléka uniós pénz és épp
ezért szigorúan tilos saját vállalkozást támogatni belőle. Az
Első Magyar Konszolidáror Zrt.-t vezető és tulajdonló Széles
Zoltán 2004-2006 között a Biggeorgie’s- NV Ingatlan Befektetési
Alapkezelő vezérigazgatója volt. Emellett
jelentős gyakorlata van hazai -, és európai uniós
társfinanszírozású kutatás-fejlesztési pályázati projektek
előkészítésében, menedzselésében. Nevéhez kapcsolódik a BG
Értékpapír Befektetési Alapkezelő Zrt., amely egyszemélyes
részvénytársaságként a Biggeorge’s Vagyonkezelő Kft.
tulajdona. Hoppá,
újra a Nyíri-birodalomban járunk, ismét a saját farkába
harapott a kígyó!
Ráadásul
az uniós pénzek kihelyezéséről szóló döntések meghozatalára
hivatott Biggeorge’s NV Equity Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt.
tanácsadó testülete is a támogatott cégek vezetőiből áll. A
tagok: Prof. dr. Hajtó János (Bay-kutatóközpont), Peresztegi
Zoltán (a Széles Zoltán által irányított BG Értékpapír Zrt.
felügyelőbizottságának tagja, amely cég egyetlen részvényese
a Nyíri-féle Biggeorge’s Vagyonkezelő Kft.), és dr. Gilly
Gyula (ő részt vett a a fentebb említett PET CT központ
létrehozásában és annak az OEP általi befogadásában), továbbá
Széles Zoltán az Első Magyar Konszolidátor Zrt. vezetője, és
dr. Erdős Attila a Velgene Kft. ügyvezetője. Kell-e
tovább bizonygatni, hogy az uniós százmilliók nem hullottak
túlságosan messze Nyíri Viktor almafájától?
__________
Hallgatnak,
mint a Népszabadságba tekert tükörponty
Többször
és konkrét kérdések egész sorával kerestük meg a Jeremie
projekt vonatkozásában az uniós pénzek felügyeletével
foglalkozó Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt-t, hogy ők
vajon érzékelték-e ezeket az összeférhetetlenségeket. Ha igen,
miért nem léptek ez idáig? A következő válasz érkezett
szerkesztőségünkbe, amelynek minősítését a tisztelt olvasóra
bízzuk:
„Titoktartási
kötelezettségek miatt sem a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
(NFÜ), sem az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-vel (MV
Zrt.) szerződésben álló 8 kockázati tőkealap-kezelő társaság
konkrét befektetéseivel kapcsolatos sajtóértesüléseket
(cégnevek, darabszám, méret, iparág stb.) nem áll módunkban
megerősíteni vagy pontosítani – ezeket javasoljuk közvetlenül
az alapkezelőkkel egyeztetni, illetve az általuk közzétett
hivatalos információkra támaszkodni. A portfoliótársaságok
nevének ismeretében ezek tulajdonosi köre nyomon követhető a
nyilvános cégadatbázisokban.
Általánosságban
szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy mind az e-mailben említett
két alapkezelő társaság,
mind a másik hat közvetítő esetében
minden egyes befektetési döntés előtt az MV Zrt. vizsgálja,
több, a pályázati kiírás alapján meghatározott feltételnek
való megfelelést, így a projekttel kapcsolatos
összeférhetetlenséget is. Erre az alapkezelők által készített
írásos igazgatósági előterjesztések, az ezek mellékletét
képező ellenőrző listák,
nyilatkozatok, esetleges cégdokumentumok, valamint az általunk is
gyakran igénybe vett nyilvános cégadatbázisok szolgálnak. Az
alapkezelőkkel aláírt közvetítői szerződések többek között
részletesen tartalmazzák a befektetői függetlenség
kritériumait, az összeférhetetlenség főbb eseteit, valamint a
kötelezettségszegések szankcióit. Amennyiben valamely
befektetési lehetőséggel kapcsolatban ilyen típusú aggályok
merülnek fel, ezt az MV Zrt. a projektet tárgyaló testületi
ülésen, tehát még a befektetés megvalósítását megelőzően
jelzi az alapkezelő felé.
A befektetések végrehatását követően az MV Zrt. folyamatos
monitoring tevékenységet végez, egyrészt a rendszeres
adatszolgáltatás keretében az alapkezelőktől
beérkező információk
alapján, valamint eseti helyszíni ellenőrzések alkalmával
vizsgálja a projektek programfeltételeknek való megfelelését.
Eddig nincs tudomásunk olyan esetről, amely bármilyen
intézkedést igényelt volna emiatt.”
_________
Nyíri
Viktor nagyvállalkozó üzleti stílusával meglehetősen sok
ellenséget szerzett már magának. Ezt tükrözheti, hogy
ismeretlenek korábban egész szép kis gyűjteményeket tettek
közzé róla a neten. Ezek közül viszonylag korrektnek
tekinthető a nyiriviktor.blog.com alatt
talált
kis almanach. Amely olyannyira teljes, hogy mi e helyen nem is
dagasztjuk tovább a sorokat egy néhány mondatos összefoglalónál:
Nyíri Viktor 1967-ben született, végzettsége ügyvéd. Az
ingatlanügyekkel foglalkozó Lendvai és Nyíri ügyvédi iroda
révén találkozott 1999-ben Nagygyörgy Tiborral, akivel később
üzlettársakká váltak az ingatlanfejlesztésben, közösen hozták
létre a Biggeorge’s-NV Zrt-t. Nyíri emellett az egészségügyben
is aktív befektetőnek számít: a labordiagnosztikától az
ortopéd cipőgyártásig számos cégben vannak érdekeltségei.
2009. októberében fillérekért megszerezte az ÁNTSZ Labor Kft.
75 százalékát, később két lépcsőben a Naturland többségi
részét, 2010-ben pedig az ÁNTSZ laborprivatizációja körüli
hírekben hallunk róla újra. Bár a nyomozás és a per elsőfokú
szakaszában munkatársai úgymond elvitték a balhét, de minden
bizonnyal Nyíri Viktor a kulcsfigurája a minden idők
legszaftosabb magyar ipari kémbotrányának is. Az ügy tárgyalása
során és a nyomozati dokumentumokban számtalanszor felbukkant
Nyíri neve, az elsőfokú ítéletben mégis az érintett Nyíri-cég
alkalmazottai kaptak egy-két év letöltendő börtönt és
összesen 3 milliárd forint kártérítési kötelezettséget. A
súlyos ítélet a vádlottakat is meglepte, így egyáltalán nem
biztos, hogy a hamarosan kezdődő másodfokú eljárásban is
tartani fogják a hátukat. Bővebben balról itt jobbról
meg itt.
Bár
nem értünk egyet vele, olvasóink korrekt tájékoztatása
érdekében közöljük Nyíri Viktor és Nagygyörgy Tibor
helyesbítési kérelmét, amelyet a csatolt dokumentumokban
olvashatnak el.
VIZÓ, PORTIK ÉS AZ OLASZ MÓDSZER – POLITIKUS ÉS MAFFIÓZÓ NÉHA EGYET AKAR 6
A
szervezett bűnözés elleni harc egyik emblematikus figurája Orosz
István, vagy ahogy a szakmában nevezik „Pityke”, aki 2008-ig
vezette a Nemzeti Nyomozó Iroda bűnszervezetek elleni
osztályát. Nevét leginkább csak a szakmában ismerik,
azonban „saját kezűleg” számolta fel az egykori
energolosokból és conti carosokból álló bandát.
Ez
volt a kecskeméti maffiaper. A múlt hónapban kirobbant rendőri
korrupciós ügyről kérdeztük, kicsit hosszan, de annyi érdekeset
mondott, hogy nem volt szívünk meghúzni…
PestiSrácok
– A
rendőri korrupciós ügyben százezreket, milliókat kaptak a
rendőrök, hogy ne legyen razzia Vizoviczki László diszkóiban,
vagy fontos bűnügyi információkért cserébe. A
rendőrgyanúsítottak vezető pozícióban voltak, tehát nem arról
volt szó, hogy rosszul kerestek, a megélhetésük miatt
korrumpálódtak. Te hogy látod ezt?
– Igen,
ez tény. Én mégis más szemszögből vizsgálom ezt a kérdést..
Beszéljünk a szervezett bűnözés elleni küzdelemről. Aki úgy
építi fel az életét, és a rendőri életpályáját, hogy a
szervezett bűnözéssel foglalkozik, az mindent feltesz egy lapra,
és annak gyökeresen megváltozik az élete. Mert a szervezett
bűnözés, bár közhely, mégis olyan, mint a polip, elmondom,
miért. A szervezett bűnözés résztvevői folyamatosan
monitorozzák, hogy kik dolgoznak ellenük, és nyilván keresik a
gyenge pontjaikat. Ha egyetlen egyszer is egy rendőr megiszik egy
ásványvizet a „pálya túloldalán focizóval”, és például
ad egy kisebb jelentőségű információt, amiről mondjuk azt
gondolja, annak nincsen jelentősége, onnantól kezdve a rendőr
részévé válik a szervezett bűnözésnek. És ez egy mókuskerék,
nincs kiszállás, innen már csak egy ugrás a bűnöző által
fenntartott szórakozóhely portája, mert mondjuk jó pénzt adnak
érte.
– Tehát
azt mondod, hogy rendőrként nagyon könnyen bele lehet sodródni
az ilyen, elsőre nem túl veszélyes, később meg persze
életveszélyes helyzetekbe?
– Igen,
nagyon szűk a határ, én sajnos átéltem hasonló helyzetet.
Saját
szakállára dolgozott, végül megölték
– Kifejtenéd,
ez mit jelent? Talán megkörnyékeztek maffiózók?
– Dehogy!
Parancsnokként éltem át ilyeneket, ugyanis én vezettem a Nemzeti
Nyomozó Irodánál azt az osztályt, amely a legkomolyabb
szervezett csoportok feldolgozásával foglalkozott Magyarországon
és külföldön. Egyik kollégám például puszta elhivatottságból
akart információkat szerezni az alvilágból, de kicsit öntörvényű
módon, és hibázott. Rengeteg információt szerzett onnnan, ahova
beépült, de azt megtartotta magának, és még a
körülményekről sem szólt senkinek. Később derült ki, senki
nem tudta, hogy ő rendőr, szinte a saját szakállára dolgozott,
végül megölték. Az is előfordult, amit az előbb is említettem,
hogy észleltük, az egyik bűnözői csoport, amelyre éppen
dolgozunk, folyamatosan gyűjtötték az egységünk tagjairól és
munkájáról az információkat. Ami persze nem is csoda…
Keresték a gyenge pontjainkat és megtalálták….
– Az
egyik embered által?
– Persze….Egy
itt élő arabról van szó, aki úgy telepedett meg Magyarországon,
hogy egyetemistaként érkezett az országba, de persze ez csak álca
volt, komoly bűnözői karriert épített magának. Behálózott
egy pár embert, akiknek éppen az lett volna a feladatuk, hogy az
ilyen embereket kivonják a forgalomból.
– Neked
mint az egység vezetőjének mi volt erre a válaszod?
Parancsnokként hogyan tudtál ez ellen védekezni?
- Ennek nyilván vannak jelei. Nagyon fontos a parancsnoki ellenőrzés, és nagyon fontos, hogy akikkel együtt dolgozol, akár a társaid, akár a vezetőid, ismerjenek, ismerjék minden oldalad. Úgyis észreveszik azt, ha mondjuk te a szervezett bűnözés elleni egységnél dolgozol, és hirtelen sok pénzed lesz. Az feltűnik. Egy új autó, egy nyaklánc, egy komolyabb cipő, mobiltelefon, vagy mondjunk egy motorkerékpár. E jelek mellett a parancsnok nem mehet el, hiszen éjjel-nappal együtt van az embereivel. Többet vannak együtt, mint a családdal. És abban a pillanatban egy parancsnoknak kötelessége lépni. És megkeresni az arra illetékes szolgálatot, illetve egységen belül megtenni azokat a védelmi intézkedéseket, ami előbb-utóbb bizonyítja, hogy az ember már a sötét oldalon játszik, vagy csak pengeélen táncol és nem ismerte fel azt, hogy őt a szervezett bűnözés megpróbálja behálózni. Ezért az a véleményem, hogy lehet, most mindenki vádol mindenkit, de önmagát felmenti és csodálkozik, hogy a védelmi szolgálat rendőröket dob fel. Még szép, hiszen az a dolga, meg az is, hogy a rendőrt adott esetben megvédje.
Az
érinthetetlenek: Vizoviczki és Poritik
– Véleményed
szerint miért csak most figyelt fel a rendőrség ezekre a
jelenségekre, egyáltalán Vizoviczki Lászlóra, akiről tudható,
hogy nem most kezdte tevékenységét.
– A
Vizoviczki-féle csoport tevékenységére úgy tíz, tizenkét éve,
a Nemzeti Nyomozó Iroda megalakulása körül figyeltek fel. De
lehet, rossz szó, hogy felfigyeltek. Befutottak információk, és
ezeket az információkat egy akkori megállapodás alapján, a
Budapesti Rendőr-főkapitányság kapta meg, mert nekik kellett
volna a csoporttal foglalkozni.
– Miként
futottak be ezek az információk?
– Amikor
az iroda megalakult, felmértük, hogy melyek azok az aktív
bűnszervezetek Magyarországon, amelyek a legkomolyabb veszélyt
jelentik. És ezen a listán szerepelt a Vizoviczki-csapat is.
– Azt
lehet tudni, hogy Vizoviczki az olajos körökből érkezett. Néhány
napja fogták el az érinthetetlennek hitt egykori enegrolos Portik
Tamást is. Miért volt ő érinthetetlen? Ugyanattól, mint Vizó?
– Nem
volt érinthetetlen, több intézkedés volt az elfogása érdekében
korábban is.
– A
te egységed dolgozta föl a kecskeméti maffiaperben elítélt,
szintén energolos bandát, a Radnai László vezette
bűnszervezetet. A Radnaiék elleni nyomozában nem jött képbe
Portik?
– Képbe
került és kerestük is, de Portik nagyon konspirált, és komoly
összeget emésztett fel az, hogy sikerült elbújnia előlünk.
– Úgy
hírlik, hogy az Energol alapítói között volt egy még 1994-ben
is aktív titkosszolga is. Szerinted az Nemzetbiztonsági Hivatal
fedezte az Energol akcióit?
– Nem
állítanám ilyen kategorikusan, de visszautalnék arra, hogy
folytattak információgyűjtést az Energol tagjaira, viszont a
rendőri felderítő szerveknek szelektált információkat adtak,
vagy egyáltalán nem mondtak semmit. Roppant módon nehezítette a
helyzetet, hogy aki a rendőri szerveknél célszemély volt, az
némely esetben informátorként dolgozott az NBH-nak. Az energolos
kör feldolgozásakor is találkoztunk ezzel a jelenséggel.
Gyurcsány,
Lamperth, Draskovics a társtettes
-
Mi az oka annak, hogy a belügyi vezetés most zöld utat adott a
kilencvenes évek leszámolásos ügyeinek feldolgozására? Mi
változott tizenöt-húsz év alatt, és milyen érdekek mentén?
– Rendőri
pályafutásom alatti időszakban a belügyi vezetés, vagy a
közvetlen vezetőim egyetlen alkalommal sem gátolták a munkánkat,
ha volt is maszatolás, az a politika berkein belül történhetett.
Naivitás azt gondolni, a mostani politikai közegnek köszönhető,
hogy felszámoltak egy szervezett bűnözői csoportot, nevezetesen
most a Vizoviczky-féle csoportot. A politikusok csak fényezik
magukat és ráülnek egy-egy ügy hullámaira. Most nyilván
mindenki a sárgák közül Gyurcsányt, meg Lamperthet,
Draskovicsot rögtön tettestársként vizionálja, de valószínűleg
ez fordított helyzetben is így lenne. Komolytalan és nevetséges
amit némelyikük művel, vagy művelt a rendőrséggel a
rendszerváltozás óta. Vegyék már tudomásul, ez egy szakma! A
tiszta, objektív végeredmény eléréséhez, a szervezett bűnözés
elleni küzdelemben a szakembereknek mindig rögös utat kell
bejárniuk. Az ellenfél képzett és kíméletlen. Végre a
rendőrség is legyen az, a szervezett bűnözéssel szemben. Ehhez
viszont stabilitás és folyamatosság szükséges, semmiképpen nem
négyévenkénti átszervezés, meg egymásra mutogatás. Van
valaki, aki ezt pontosan tudja, mindkét oldal elfogadta a munkáját,
adják neki oda a feladatot és hagyják dolgozni.
– Érdekes,
hogy egyik már felderített bűnszervezet elleni nyomozásban sem
került elő politikus név, legfeljebb érintőlegesen, de
politikust nehézfiúkkal együtt eddig még nem sikerült a
vádlottak padjára ültetni.
– Egy
felderítő szolgálatnak megvan a kialakult szabályrendszere. A
Radnai-féle körben is – amikor ellenük nyomoztunk – találtunk
politikusokat. Fogtuk, összecsomagoltuk az erre vonatkozó
információkat, és átadtuk a megfelelő szolgálatnak. Nyilván
én most mondhatnék neked parlamentben ülő neveket, de nem
akarok. És nem történt semmi…
– Ezek
szerint van szép számú politikus hazánkban, akik akár
segíthették egy adott bűnszervezet működését?
– Van
bizony, minden oldalról. De nem a rendőrség feladata volt
fellépni velük szemben. Én tudom, hogy ki az az ember a mai
magyar politikai közéletben, akire ha ránézek – ismerve a
dolgait –, hánynom kell…
– Volt
már olyan a praxisodban, hogy fentről szóltak, most már abba
kéne hagyni a nyomozást?
– Ilyet
nem mondtak, de elvitték a nyomozást más irányba.
– Az
ügyészség által?
– Nem.
Beszereztük a szükséges információkat, amelyből kijött, hogy
a szervezett bűnözés a politikai élet résztvevőivel
találkozott. Volt egy közös érdek. Mindenki tudta a másikról,
hogy ő hol focizik, tehát ki kicsoda. Volt egy közös érdek. Ez
az én olvasatomban bűncselekmény. Nyilván ezt be kell
bizonyítani, viszont az nem a mi egységünknek volt a feladata.
Ebben az esetben is fogtuk az aktákat és átadtuk a megfelelő
szolgálatnak, de ezúttal sem történt semmi. Nyilván ezt,
valahol, valakik eldöntötték. A Vizoviczki-ügyben se
csodálkoznék, ha előbukkanna egy-két közéleti résztvevő.
Eldöntik,
ki ellen lehet nyomozni
– Tehát
ez egyfajta döntés kérdése ki kerül bele a levesbe, kik ellen
lehet nyomozni, kik ellen meg nem?
– Ez
döntés kérdése, nyilván. Kérdés, kinek állt érdekében,
vagy kiknek állt érdekében, hogy korábban a Vizoviczki, vagy a
Portik szabadon garázdálkodhasson és ne úgy végezze, mint ahogy
a Radnai banda, amelyet az NNI fölrúgott, tokostól-vonóstól,
leszarva, hogy hány éve működött, kihez volt bekötve. És hála
Istennek, hogy akkor a rendszer jól működött.
– Most
viszont nem, mivel nem rendőri egység számolt fel egy
bűnszervezetet, hanem a rendőrség belső elhárítása a NVSZ?
Normális ez?
– Semmiképpen
sem, tény, valami nem jól működött. A rendőri szakmának most
el kell gondolkodni azon, hogy miért éppen a Nemzeti Védelmi
Szolgálat lépett fel így, kőkeményen egy működő bűnszervezet
ellen…
Adakozó
„vállalkozók”
– Ezek
a bűnszervezetek milyen módon furakodtak a rendőrség berkeibe?
– Kezdő
zsaru voltam a BRFK-n. Nagyhírű, neves, elismert szakemberek kezei
alatt nőttem fel, tanultam ezt a szakmát. Ilyen volt például
Andréka Péter. De nem is ez a lényeg. Abban az időszakban, tehát
a kilencvenes évek legelején, kezdő nyomozóként találkoztam
azzal a jelenséggel, hogy budapesti vállalkozók anyagi
támogatással, vagy technikai eszközök adományozásával
segítséget nyújtottak a rendőrségnek. Ezeknek az embereknek a
nevével évtizeddel később is találkoztam, amikor odakerültem
az NNI jogelődjéhez, a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságra,
meg később a megalakuló NNI-hez. Nem volt nehéz rájönni, hogy
azoknak a vállalkozóknak a csápjai már akkor ott voltak a
testületen belül, amikor én még kezdő zsaru voltam. És láttuk,
hogy ezek a vállalkozók, ezek a potentátok, elég komolyan a
zavarosban halásznak. Így visszagondolva, összerakva kijön, hogy
bizonyos rendőrök fizikai védelmet adtak ezeknek a személyeknek.
Bizonyos rendőrök pedig információkat adtak nekik.
– Tehát
ezek az úgynevezett vállalkozók és az általuk vezetett
csoportok évtizedig működhettek, a rendőrség tudtával és
esetleges segítségével?
– Igen,
így működhettek. Nyilván ezen csoportok felszámolása lett a
feladatunk. Például ebből lett aztán a hírhedt kecskeméti
maffiaügy.
– Ha
ilyen korrupt a rendszer, akkor egyszerűen szét kéne zavarni az
egész rendőrséget úgy ahogy van….
– Azt
gondolom, le kell most már ülni a vezetőknek és át kéne
gondolniuk, hogy milyen eszközökkel, módszerekkel és egyáltalán
milyen szervezet dolgozzon a szervezett bűnözés ellen. Az a baj,
hogy eltelt két évtized, és ahány politikai kurzus jött,
annyiszor szervezték át a rendőrséget. Ez nem jó, mert gyengíti
a rendszert. Nagy hibának tartom, hogy úgy hozták létre a
Nemzeti Védelmi Szolgálatot, illetve a Terrorelhárítási
Központot, hogy közben nem figyeltek arra, a szervezett bűnözés
ellen küzdő, tapasztalt és sokat látott, jó vénájuk zsaruk
jelentős részét elvitték ezekhez a szolgálatokhoz. De azt sem
kellett volna engedni, hogy a sok tapasztalt zsaru jelentős része,
kihasználva a törvény adta lehetőségeket elhagyta a testületet.
Így gyengült meg a Nemzeti Nyomozó Iroda is. Ez nagyon nagy baj.
Ha tudatos volt akkor azért, ha balfaszság, akkor meg azért.
A
cél: illegális pénzszerzés
– Már
vagy tizenöt éve van a rendőrségen bűnszervezetek elleni
csoport, mégsem sikerült ezeknek túl sok maffiaklánt
felszámolni. Ennek a fentebb említett okai vannak, vagy más?
– Hosszú
éveken keresztül az jellemezte a szervezett bűnözés elleni
küzdelemet, hogy összegyűjtöttek egy-egy csoportról minden
információt, de azt, hogy hogyan kell ezt rendszerbe foglalva
elvinni egy bíróhoz, egy ügyészhez, és azt mondani, kérem itt
van egy bűnszervezet, amely hierarchikusan van felépítve,
politikai, gazdasági, közigazgatási és rendőri kapcsolataik
vannak, és az a célja, hogy minél több illegális pénzt
szerezzen, az kevésbé működött. Szóval hiába van egy egység,
aki gyűjti az információkat, telefonlehallgatással,
megfigyeléssel, beépített emberek, zsaruk révén, az hiába tud
mindent egy adott bűnszervezetről, ha ebből a rendszerből
hiányzik az, hogy az információ halmazt logikusan összerakva a
bíróságra vigye az ügyet. Így az egész felépített
bizonyítékrendszer össze fog omlani.
– Arról
nem is beszélve, hogy ha ebből a csoportból szivárognak ki az
infók….
– Nyilván.
Tehát ezért mondom, hogy számomra most ennek az ügynek okán az
a kulcsmondat: mindenki vádol mindenkit, de önmagát felmenti. Az
a kérdés, megtett-e mindent mindenki, hogy megakadályozza, hogy a
Vizoviczki-csoport, vagy Portik-csoport ennyi ideig működjön?
Nyilván megvannak azok az emberek, akiknek az volt a feladatuk,
hogy ez ellen fellépjenek….
NBH,
NVSZ, NNI
– Említetted
a parancsnoki felelősség kérdését. Sajtóhírek szerint a most
eljárás alá vont rendőrvezetőktől szép számú
vagyontárgyakat foglaltak le. Ha más nem, akkor ez nem feltűnő?
Nem szúr szemet a főnökeiknek, vagy az ellenőrző
szolgálatoknak, ne adj isten a titkosszolgálatoknak?
– Azt
mondom inkább, gyenge volt az a szolgálat, amelynek hírszerzéssel
ezeket a körülményeket fel kellett volna tárni. Nézd, mi zsaruk
vagyunk, a hírekből, az információkból élünk. Hát pont a
saját berkeinken belül nem jutnak el a hírek hozzánk? Úgy, hogy
ráadásul létezik erre egy szolgálat! Vagy ott van az egykori
Nemzetbiztonsági Hivatal, amelynek működött egy olyan speciális
egysége, amelyik a zsaruk életvitelével foglalkozott, többek
között azzal is, kit próbál becserkészni a szervezett bűnözés.
Kérdem én, a magyar titkosszolgálat milyen jelzést adott, és
kinek ebben az ügyben? Mit tettek ők annak érdekében, hogy egy
ilyen bűnözői csoport ne tudjon a rendőrségbe beférkőzni? Nem
akarok neveket mondani, és nem mondok egységeket. De amikor mi, az
egyik bűnszervezet elleni nyomozás utolsó fázisában voltunk, a
csoport tagjainak elfogása előtt megkeresett a titkosszolgálatnál
dolgozó egyik tiszt és megkérdezte, biztos, hogy jó lépéseket
teszünk, amikor felszámoljuk ezt a csoportot? Meg, hogy ők
tudják, ki kicsoda, mit csinál, ésatöbbi. Erre visszakérdeztem,
hogy akkor az elmúlt 15 év alatt miért nem jutott el a csoportról
érdemi információ tőlük a rendőrséghez? Innentől nem
folytatom a történetet…
– Mennyire
gyengült meg a rendőrség szerinted, helyreállítható-e az
egyébként is megtépázott nimbusza?
– A
helyzet az, hogy nem látok olyan irtózatos nagy veszélyt, mert
megvannak azok a józan gondolkodású emberek a rendszeren belül,
akik tudják, hogyan kell a poraiból összerakni nagyon gyorsan egy
hatékonyan működő egységet. Ne higgye senki, hogy nincsen
veszélyesebb csoport, mint amit most felszámoltak. Működnek,
nyilván tudják ezt a megfelelő egységek. Csak akkor el kell már
végre határozni, hogy ugyanúgy ahogy a TEK-et megerősítették,
vagy a NVSZ-t létrehozták és alájuk toltak pénzt, paripát,
fegyvert, tegyék már meg a magyar rendőrséggel is ugyanezt.
Legyen a rendőrségnek egy hosszabb távú stratégiája. És
legyenek mondjuk kevesebben, akik szervezett bűnözés elleni
küzdelemmel foglalkoznak, de fizessék meg úgy őket, és
gondoskodjanak az életükről, hogy eszük ágába ne jusson
senkinek korrumpálódni. A szervezett bűnözés ellen másképp
nem lehet fellépni.
Az
olasz módszer
– Más
országokban is volt hasonló eset? Mármint arra gondolok, hogy
szervezett bűnözés ellen küzdő rendőrök borultak össze az
ügyfeleikkel?
– Persze!
Nézd, még rendőr voltam, amikor Ausztriában a rendőrség belső
védelmi szolgálata és az osztrák titkosszolgálat rajtaütött
az osztrák szervezett bűnözés elleni rendőri egység tagjain,
mert huzamosabb ideje a lengyel maffia tagjait szolgálták.
Ausztriában ez nagy belső károkat okozott a rendőrségen, de
profi módon átgondolták az egészet helyzetet, és reagálni
tudtak rá ellenlépésekkel, mert tudták, hogy nem szabad
meggyengíteni egy központi szervezett bűnözés elleni egységet.
Persze a nemzetközi partnerszolgálatok ingatták a fejüket,
köztük mi is, most valószínűleg ők csinálják ugyanezt, látva
az itthoni helyzetet…
– Az
országos rendőrfőkapitány nálunk sem távolította el élből
az NNI vezetőjét, tehát nem gyengítette tovább az irodát….
– Így
van. Ha én lennék döntésképes pozícióban, azt tenném, hogy
egy stabil, elszeparált, mindenkitől elzárt szervezett bűnözés
elleni egységet hoznék létre, amelynek tagjait kőkeményen
megfizetném. Az egység független lenne, csakis vizsgálóbíró
irányíthatná, meg a szintén önálló, maffiaellenes ügyész.
Ragaszkodnék ehhez, mert tudom, hogy vannak olyanok a magyar
igazságszolgáltatásban, akikre nincs hatással semmiféle
politikus. Akit ez nem érdekel. Akit egy érdekel: ha valaki
Magyarországon bűnszervezetben bűncselekményt követ el, az a
börtönben végzi. Az olasz mintára. És persze olyan vezető kell
a rendőrség élére, aki fel meri vállalni, hogy ha az egyik
egység összerak egy jelentést, amiben politikus is benne van,
akkor nem azon gondolkodik, hogy ha azt továbbítja, akkor lehet a
dolog a visszájára fordul. Persze ez nem csak itt van így, ez
máshol is így van. Ennek ellenére szerinted érdekli a palermói
vizsgáló bírót, hogy ki az a Berlusconi? Itt se érdekelje már!
– Tehát
ezek szerint vannak ilyen emberek a rendszerben, akiknek nem hajlik
meg a gerincük bármilyen politikai kurzus legyen is az országban?
– Hogyne!
Csak nem szabad, hogy elengedjék a rendőrség kezét. Úgyhogy én
két nagyon fontos tanulságát látom a Vizoviczki ügynek. Az
egyik az, hogy ha meggyengült és nimbuszát veszítette a
rendőrség, azt kőkeményen vissza kell állítani. Ezt nem szabad
megengedni. A másik pedig az, amit fentebb említettem: egy másik
modellt kell megvalósítani. De úgy, hogy ahhoz az egységhez ne
tudjon odaférni és odaszagolni senki. Politikus kezébe információ
egy működő bűnszervezetről már csak azután jusson, ha azokat
már elfogták.
– Az
a szerencse, hogy olyan belügyminiszterünk van aki valaha rendőr
volt és valószínűleg átlátja mindezt, vagy legalábbis
reméljük…
– Szerintem
rendőrnek jobb volt, mint politikusnak. De tény: tudja milyen
lépéseket kell tenni.
Doszpot
Péter egykori gyilkossági főnyomozó, majd több biztonsági cég
tulajdonosa és rövid ideig az MSZP országgyűlési képviselője
a PestiSrácok.hu-nak azt állította, hogy az elmúlt tíz évben
sem személyesen, sem telefonon nem beszélt az éjszakai élet
nemrég letartóztatott nagy emberével, Vizoviczki Lászlóval.
Doszpot
hozzátette: Azt azért mindenki tudta, hogy Vizoviczki mindent vitt
az éjszakában, ők pedig azt tudták, hogy van egy éles határ. A
volt sztárzsarutazért kerestük fel, mert olyan információ
jutott el hozzánk, hogy az ő meghallgatását is tervezik az
ügyben. Értesülésünk hitelességét erősíti, hogy a Hír Tv
Célpont című műsorában megszólalt a szerb alvilág állítólagos
magyarországi volt helytartója, egy Robert Yugovich álnéven
bemutatkozó rab, aki nyilatkozatában kitért arra is, hogy
tizenkét éve Vizoviczki László védelmében egyszer személyesen
utasította rendre őt egy „akkor tekintélyes és sztárolt
életvédelmis rendőr.” A rendőrségi-alvilági korrupciós
botrány politikai szálait kutató riportunkból az is kiderül:
nemcsak MSZP-s, hanem egy volt SZDSZ-es háttérember is feltűnt
Vizoviczki szekértolóinak sorában.
SIPOS
ANETT
A
PestiSrácok.hu számos háttérbeszélgetést folytatott az elmúlt
két hét során, hogy felfejthessük azokat a politikai szálakat,
amelyek körbefonják „az éjszaka császárának”, Vizoviczki
Lászlónak az elmúlt másfél-két évtizedes ténykedését és
amelyek aligha lehetnek függetlenek attól, hogy épp a Fidesz-KDNP
kormányzás idején érzett akkora bátorságot a rendőrség belső
elhárítása, hogy feltárja a közelmúlt legdurvább
megvesztegetési ügyét. Azt, hogy a szaftos bűnügyben, illetve
annak felgöngyölítésében politikai érdekek is megjelennek,
utalások szintjén már a Heti Válasz és a Népszabadság is
jelezte, s mi sem bizonyítja jobban, hogy mára valóságos
kampánytéma lett, Orbán Viktor miniszterelnök, Polt Péter
legfőbb ügyész és természetesen Pintér Sándor belügyminiszter
is hangsúlyosan beszél az eredményekről. A kormányfő
egyenesen azt mondta a hétvégi tisztavatáson, hogy „véget ért
az a világ, amikor a jog a bűnelkövetők pártján állt és a
bűnözők összefonódtak a rendőrséggel”.
De
lássuk is, miféle világ csillaga áldozik le ezekben a
pillanatokban (ha már a szép új világ kulisszatitkaiba és
függelmi viszonyaiba jóstehetség hiányában nem látunk bele)!
Szóval
múlt pénteken a baloldali elkötelezettséggel nem vádolható Hír
Tv riportot közölt a Vizoviczki-ügy hátteréről. Még aznap a
rendőrség és öt másik hatóság razziát tartott összesen 13
belvárosi és a Hajógyári-szigeten működő szórakozóhelyen.
Az eredmény a korábbi évek gyakorlatával ellentétben elég
jónak mondható. A tapasztalt szabálytalanságokat az ORFK a
következő felsorolásban tette közzé: előfordult a rendőrnek
eladásra kínált kábítószer, lopott áram és gáz, leszűkített
menekülési útvonal, bejelentés nélküli foglalkoztatás,
vizezett szeszesital.
Ki
dolgozott kinek?
A
Hír Tv Célpont című
műsorárában megszólalt
egy szerbiai magyar maffiózó – jelen pillanatban a büntetés
végrehajtás rabja –, s beszélt Vizoviczki, alias „Harcsa”
kapcsolatrendszeréről is. A filmben a 12. perc után azt
állította, hogy nem is Vizoviczkitől kellett félni az
éjszakában, hanem a „rendőreitől”. Említést tett egy
esetről a 2000-es évek elejéről, amikor Vizoviczkit megpróbálták
számon kérni a vállalkozó belvárosi mulatójánál, amiért az
az előző héten megverette az egyik emberüket. A Bank diszkó
előtt azonban rendőrsorfalba ütköztek, majd néhány nappal
később felkereste őt egy „akkor tekintélyes és sztárolt
életvédelmis rendőr”, hogy figyelmeztesse, ezt az embert
nem lehet bántani. Az összezörrenésnek egyéb következménye is
lett, mert azután folyamatosan kaptak rendőri ellenőrzéseket a
saját érdekeltségeikben.
A
PestiSrácok.hu-nak a háttérben nyilatkozó források is
megerősítették azokat a sajtóban terjedő beszámolókat, hogy
Vizoviczki nemcsak könyörtelen volt, hanem egyszerre bőkezű is.
Egyikük elmondta, hogy pár éve kapott egy szemtelenül jó
ajánlatot a vállalkozótól egy speciális feladatra. Egy másik
megkérdezettünknek a belváros közepén volt egy nagy diszkója,
ami most már a Vizo-birodalom része. Azt mesélte, olyan, összeget
mondott neki Vizoviczki a diszkóért, hogy azt nem lehetett
visszautasítani. Az üzlet korrektül és gyorsan bonyolódott,
semmi kívánni valót nem hagyott maga után, nemet mondani azonban
nem lehetett.
A
kérdés itt az, miből futott minderre a védője által csak
ötgyermekes családapának nevezett vállalkozónak? A végső
választ a bíróság feladata lesz megadni az ügyészség és a
nyomozóhatóság tényfeltárása alapján. Húsz éves távlatban
olajból és egyéb bűnözésből szerzett, nagyrészt ukrán
pénzek mulatókban való tisztára mosásáról, majd drogról és
prostitúcióról szólnak a pletykák. Mindegyik kétség kívül
jól jövedelmező üzletág, és az is köztudomású, hogy „cucc”
elengedhetetlen kelléke a Hajógyári-sziget diszkóban játszott
zenéknek. A sziget exhibicionista DJ-i a youtube-ra feltöltött
videóiban nem is titkolták az árukapcsolást. (A Coronita a
Hajógyári-sziget egyik bulihelye):
A
buli színe vörös
Sok-sok
pénzről van tehát szó, Vizoviczki László azonban elkövethetett
egy nagy hibát: a ruletten többször tett a kelleténél a vörös
színre. Emellett hálózatának mérete is folyamatosan növelte a
bukás veszélyét. Az egyéb ügyek kapcsán elfogott dílerek
nyilván elmondták, hol terjesztették az anyagot, elég volt eztán
már csak megnézni, hány razzia volt ezeken a helyeken, és azok
milyen eredménnyel zárultak a többi budapesti szórakozóhelyhez
képest. Hiszen éppen az említett Hír Tv-s riportból derül ki,
hogy a rendőrségnek már 2007-ben konkrét információi voltak
egyes főrendőrök lefizetéséről, ám mégsem tettek semmit. Egy
kormányváltás kellett hozzá…
Tény,
hogy Vizoviczki a Bázis Holdingon keresztül kapcsolatban állt
Gyurcsány Ferencékkel és a baloldallal, ahogyan arra a Heti
Válasz is felhívta a figyelmet.
A holdingnak ugyanis részvényese volt az Alapítvány a Modern
baloldalért. Ez az alapítvány a bukott kormányfő „A buli
színe vörös CD-jéről” és a hamvába halt Amőba mozgalomról
ismert. 2006-ban azonban még komolyabb terveket dédelgettek.
Országos klubhálózatot, plasztikusabban szólva mulatóhálózatot
és internetes hírportált gründoltak. Az egyik ilyen
szórakozóhely a debreceni Aranybika szállóban működött
2005-től, ez ma is Vizoviczki-érdekeltségnek számít. Ugyanehhez
az érdekeltséghez tartozik a hajdú bihari megyeszékhely egyik
hírhedt bulifészke, a Home Club és a Nagyerdei Parkban található
Bed Beach és Dokk Beach.
Gyurcsány
Ferenc volt kormányfő 2006 áprilisában, a választási kampány
idején tortát szel a Vizoviczki-birodalommal összefonódott
Alapítvány a Modern Baloldalért (Amőba) buliján. Mellette két
MSZP-s politikus, Hiller István és Lendvai Ildikó. Kampányban
minden segítség elkel. (Fotó: MTI, Beliczay László)
És
néha egy kicsit kék is…
Az
Alapítvány a Modern Baloldalért Gyurcsány Ferenc, Hiller István
és Lendvai Ildikó hozta létre. Az egyesületi célokra
létrehozott Amőba mozgalmat a 2005. október 27-én bejegyzett
Bázis Holding Zrt. volt hivatott megteremteni. A társaság egyik
igazgatója az a Schindler Endre, aki egykor az SZDSZ sajtófőnöke
volt, a Sziget Kft.-től igazolt át az amőbás céghez. A cég nem
sokkal megalakulása után hozta létre a Bázis Centrum Kft.-t,
ahol a zrt. vezető tisztségviselői, Horváth Lóránt és Dávid
Zsófia is társtulajdonosok voltak . A Bázis Holding többségi
tulajdont szerzett a debreceni Bázis Klubot működtető A-Deal
Kft.-ben (ami jelenleg is Vizoviczki érdekeltség). A társaságot
Ádor Zsolt ügyvezette 2006-ban, aki korábban a Fiatal Baloldal
alelnöke is volt. A kft.-t egyébként a kuratóriumi elnök,
Horváth Lóránt alapította, és társtulajdonos volt a
társaságban Gőz Gabriella, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök
akkori sajtótitkára, a kuratóriumi elnök felesége is.
Érdekesség, hogy Gőz 2011-ben a BRFK-n kapott kommunikációs
állást, de hát titkos átjárók a legvastagabb várfalak alatt
is vannak…
S
bár Vizoviczki László 2010 után igyekezett haladni a korral és
megpróbálta újrafogalmazni magát a Nemzeti Együttműködés
Rendszerében, úgy tűnik: a vörös buliból nem tudott
narancssárgát csinálni. Amikor Pintér Sándor 2010-ben újra
Belügyminiszter lett a rendőrség demonstratívan tiszteletét
tette a megfelelő szórakozóhelyeken, egyes hírek szerint ekkor
kezdődött a titkos adatgyűjtés is. Egy már leszerelt operatív
rendőrségi tiszt a PS-nek úgy fogalmazta ezt meg: érthető, hogy
egy jobbos belügyminiszter rosszul viseli, ha a rendőrei baloldali
vállalkozókat szolgálnak ki legálisnak messze nem nevezhető
módon.
Meghallgatják
az egykori sztárzsarut?
Pár
nappal a Hír Tv említett riportja előtt több forrásból
hallottuk, hogy hamarosan meghallgatják a volt életvédelmis
főnyomozót, MSZP-s volt országgyűlési képviselőt Doszpot
Pétert a Vizoviczki-ügyben. Nem elképzelhetetlen, hogy a Hír
Tv-nek nyilatkozó rab vallomása lehet majd az egyik oka az
esetleges rendőri kihallgatásnak, ami azonban még nem
realizálódott. Utánanéztünk Doszpot Péter és Vizoviczki
László közös kapcsolatrendszernek, de cégszinten ilyet nem
találtunk. Az éjszakai élet ismerőinek, illetve a volt
rendőröknek a mondandója sokféle ellentmondással volt tele.
Ketten azt állították, hogy „Doszi és Vizo” valóban
dolgoztak együtt. Egy valaki, aki mindkettőjüket ismeri, azt
mondta, egymás mellett éltek, tiszteletben tartva a másik
területét. Az interneten is keringtek mendemondák, így
összességében jobbnak láttuk az érintettet Doszpot Pétert
megkérdezni.
_______
Volt
például egy ilyen blogbejegyzés is: „Vizoviczki Magyarország
legnagyobb vendéglátós vállalkozója, aki mögött meg az MSZP
áll, őt engedi fejlődni, övé az egész Váci utca, a
Hajógyári-sziget, rengeteg étterem, de ami még érdekesebb, hogy
neki a védelmet Doszpot biztosítja, az ő emberei csinálják
mindenhol a portát, elég profi szinten, persze nem kér erkölcsi
bizonyítványt egyik katonától sem, nincs is balhé sehol,
Portikfélék, Tanyifélék ki vannak tiltva ezekről a helyekről.
Még a végén egy Doszpot-Pintér háborúba csöppenünk bele, jó
magyaros módra.”
Doszpot
Péter: Pintér Sándorral eszem ágában sincs háborúzni
Doszpot
Pétert tehát felkereste a PestiSrácok.hu. A volt főnyomozó,
politikus, ma vállalkozó azt mondta, ő az elmúlt 10 évben sem
személyesen, sem telefonon nem beszélt Vizoviczkivel. A blog
bejegyzéssel kapcsolatban pedig azt nyilatkozta: Pintér Sándorral
esze ágában sincs háborúzni, mert értelmetlen lenne, hisz jelen
helyzetben nincsenek egy súlycsoportban.
-
Meglepne, ha meghallgatnának a rendőrségen! Megkérném őket,
hogy tárják elém azokat a bizonyítékokat, ami alapján
felmerült a nevem. Valóban csináltunk portaszolgálatot, de ennek
már vagy négy éve vége. Anno egy baráti vállalkozó helyeit
őriztük, de Vizoviczkinek nem dolgoztunk. A Molin Rouge-t is addig
védtük amíg Vizoviczki meg nem vette. Tudtuk, hogy van egy éles
határ. Soha nem kellett vele még egyezkednem sem. Vizoviczki nem
bízott meg külsős céget, mindig saját emberekkel dolgozott,
ráadásul még azokkal a rendőrökkel sem volt kapcsolatom, akik
Vizoviczkivel kapcsolatban lehettek. Azt azért mindenki tudta, hogy
Vizoviczki mindent vitt az éjszakában – nyilatkozta Doszpot
Péter.
A
volt életvédelmis főnyomozó tisztában van vele, hogy korábban
róla is az terjedtek olyan pletykák, hogy rendőrként biztosítja
a razzia mentes életet egyes klubokban. Nevetett rajta és azt
mondta, minden rendőrt, aki valaha szórakozóhelyen dolgozott az ő
számlájára írnak, ami kényelmes elmélet azok részéről, akik
így gondolják, hisz ő és a csapata anno a munkájukból
kifolyólag valóban jött-ment az éjszakában.
- Az én csoportomból senki nem dolgozott ilyen helyen biztonsági őrként mellékállásban. Ahhoz én túl nagyképű voltam. Többre tartottam ennél a gyilkossági zsarukat – nyilatkozta. Doszpot, pénteken telefonban határozottan jelezte, hogy nem akarja a nyilatkozatát úgy látni, hogy abból arra lehessen következtetni, hogy ő is ugyanazt csinálta, amivel a most letartóztatott rendőröket vádolják, hisz ellene még vizsgálat sem volt ilyen vádra alapozva.
Pandúrból
lesz a legjobb védelmező?
Igaz,
hogy Doszpot Péterről esetében a rendőrség akkori belső
elhárítása nem igazolt vissza egyetlen olyan állatást sem,
amelyet az alvilág egyes komoly, vagy komolytalan szereplői
felhoztak ellene. Szemben a Gulyás Imrénél(NNI), Hopka
Lajosnál(NNI), Kalmár Tamásnál(BRFK), és Koblencz Attilánál
(BRFK) igazoltnak látszó információkkal. Ugyanakkor tény, hogy
Doszpot 2001-es leszerelése után alakított biztonsági cégei
referenciái között nagyon hamar megjelent később a fővárosi
önkormányzat és a biztosító társaságok mellett olyan mulatók
védelme is, mint a Jam Pub, és a most már Vizoviczki érdekeltségi
körébe tartozó Moulin Rouge. Amikor pedig Doszpot országgyűlési
képviselő lett az MSZP színeiben, nagyon rövid időn belül
menekülni akart a T. Házból – azt mondta nem öregedett még
meg ehhez eléggé. Inkább átigazolt volna a Vám és Pénzügyőrség
Különleges ügyek főosztályának vezetői székébe, de a
folyamatot László Csaba akkori pénzügyminiszter lassította,
majd nemet mondott. A HVG akkor arról írt, a kinevezés
halogatásának okai közt lehetett, hogy Doszpot rendőri múltjában
akadtak magyarázatra szoruló esetek, de László Csaba részéről
a hivatalos érv ez esetben a megfelelő iskolai végzettség
hiánya.
A
Vizo-ügy előtt az igazságszolgáltatás korrupciós kockázatairól
készültek ugyan szakmai anyagok, de egészen mostanáig
rendőrökkel, ügyészekkel, és bírókkal kapcsolatban
tabudöntögetésnek számított bűnről beszélni. A téma
kutatóit is csak a közlekedési bűncselekmények kapcsán
felmerült korrupcióról készült aktákat kapták kézbe. Az a
kevés számú komoly ügy, ami egyáltalán eljutott a bíróságig,
többnyire felmentéssel zárult. Az ok általában a bizonyítottság
hiánya volt. Erről a jogászok pontosan tudják, hogy messze nem
egyenlő az ártatlansággal, csupán annyit tesz, hogy a bűnösségét
kétséget kizárólag nem lehetett bizonyítani, a hétköznapokba
ez azonban nem szüremlik át. Hiszen az, hogy könnyű volt droghoz
hozzájutni a Vizoviczki érdekeltségeibe tartozó
szórakozóhelyeken, közszájon forgott, az hogy rendőri
kapcsolatrendszeren keresztül biztosították a védett terjesztés,
az már legalább 15 éve városi legendaként ismert. Mégsem volt
eddig olyan összehangolt akció, mint most. Örömteli lenne, ha a
lendület megmaradna piros és narancssárga meccsektől
függetlenül.
A KECSKÉN TÚL – SIMICSKA LAJOS ÉS A KÖZGÉP-KÖZELI ÜZLETTÁRS TERJESZKEDÉSE A BAKONYBAN 2
A
PestiSrácok.hu körülnézett Simicska Lajos és neje leendő
hárskúti kecskefarmján.
Kiderült:
többről van szó, mint egy korábbi mahiros reklámcég gyors
átkereszteléséről, vagy a párosujjú patások iránti újkeletű
romantikus vonzalomról. A birtokunkba került dokumentumokból
ugyanis kiderül: az agrárvállalkozásnak helyt adó hárskúti
ingatlant a Simicska-család egy olyan vállalkozótól vette, aki
épp most próbálja egy Közgép-közeli üzletember önzetlen
támogatásával megszerezni a szomszédban fekvő, korábban a
Bábolnai Állami Gazdasághoz tartozó kerteskői ménesbirtok
ötszáz hektáros területét. Az érintett üzletember Kosik
János, aki a kormány kedvenc kivitelező cégének több
vagyonelemét is birtokolta korábban, sőt: főszerepet játszott
abban, hogy a MÁV Zrt. értékes üzemegységei a Simicska Lajos
érdekeltségébe tartozó Közgép Zrt.-hez kerültek. Most viszont
önzetlenül fedezetet nyújt a birtok tervezett megvásárlásához.
Az is tény, hogy miután Simicskáné és Kosikné a közelmúltban
hárskúti polgárokká váltak, helyi lakosként akár indulhatnak
is a környékbeli földekre kiírt más állami pályázatokon.
BALOGH
ENIKŐ
Simicska
Lajos családjának és Kosik Jánoséknak is jelentős birtokaik
vannak a Bakonyban. Simicskáék leendő kecskefarmjának központja
Hárskúton, a Kossuth utca 25-ben található. A helyiek úgy
tudják, a ház korábbi tulajdonosa Radzik Károly belefáradt a
civilekkel való csatározásba, és végleg letett róla, hogy
szélerőművet építsen a Bakonyban, ezért mindenét eladta Kosik
János üzletembernek. A ház és a birtok viszont a falubeliek
tudomásával ellentétesen nem Kosiké lett. Az ingatlanok a
hivatalos tulajdoni lapok szerint Pusztai Zsuzsanna, azaz Simicska
Lajos feleségének tulajdonába kerültek. A hivatalos tulajdoni
lap szerint 2012. március 28-tól Simicska Lajos feleségéé a ház
és a kecskefarm alapjául szolgáló földterület. Előtte – ezt
a hárskútiak is jól tudják – valóban Radzikéké volt a ház
és a föld is, pontosabban cégüké a Hárskúti Agro Kft-é. (Még
sokkal korábban a 3634 négyzetméteres ingatlan a Herendi Béke
TSZ tulajdonában volt, aztán a helyi jegyző vette meg, és tőle
került a Hárskúti Agro Kft-hez.)
A
Közép-Dunántúli Környzetvédelmi, Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség már 2012. március 30-án megadta az
előzetes engedélyt az épphogy csak Simicskáné tulajdonába
került 67 hektáros földterületen: kecsketelep és sajtüzem
létesítésére. A PestiSrácok.hu megtudta, hogy az engedélyező
hivatal fénysebességgel dolgozott, hisz például a Hárskút,
Kossuth utca 25-ös ház, csak március 28-án lett Pusztai
Zsuzsanna tulajdona. Az előzetes engedélykérelmet is a Hárskúti
Agro Kft.(tehát még a régi tulajdonos) nyújtotta be a
természetvédelmi hatósághoz.
A
helyiek úgy hallották, Radzik egymillió euróért adta át a
földjeit és egyéb objektumait Kosik Jánosnak, ami nagyjából
egyezett is az önkormányzati hirdetőtáblán megjelent
értesítésekkel, amelyben 220-250 hektár föld plusz a tanyák
szerepeltek.
Kosik
szerepe azonban a PestiSrácok.hu-hoz került iratok alapján csupán
annyi, hogy hivatalosan ő biztosít pénzügyi fedezetet a
ménesbirtok megszerzése iránt indított bírósági eljárás
felpereseinek, akiket üzlettársainak nevez. De hogy valójában ki
kinek az üzlettársa, az vagy utólag, vagy sohasem derül ki.
Kié
lesz a ménesbirtok ötszáz hektárja?
A
kerteskői ménesbirtok Porva
és Pénzesgyőr községekben található. A ménes tenyészállatai
az ország legjobb versenylovainak számítottak .A ménes területe
állami tulajdonban volt 2008-ig, az eszközvagyona a Bábolna Zrt.
Kerteskői Gazdaságaként volt nyilvántartva. Egy
2006-os kormányhatározat döntött
arról, hogy értékesítik.
A
Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nyilvános egyfordulós
pályázatán 2008-ban 31 db, összesen 482 hektár alapterületű
ingatlan került kalapács alá, melynek minimális vételárát
192,7 millió forintban határozták meg. Már akkor is vevőként
indult a Hárskúti Agro a pályázaton, de Gráf József által
jóváhagyott miniszteri közlemény alapján érvénytelennek
minősítették az ő pályázatukat. Az éppen regnáló
szocialista kormányhoz köthető W. András, D. József és Cs.
László lettek a győztesek, akik összesen 192,7 millió forintért
vehették meg a birtokot.
Radzikék
azonban nem hagyták annyiban. Tavaly bíróságon támadták meg a
2008-as ügyletet. Az éppen folyó perben a keresetlevelükben azt
kérik, hogy a bíróság úgy módosítsa a fenti három személlyel
megkötött adásvételi szerződést, hogy abban Radzik Károly, a
testvére Kálmán és Bányai Tibor legyenek a tulajdonosok a
vételár kifizetésével egyidejűleg. Ehhez az anyagi hátteret az
üzlettárs, Kosik János (figyelem, mint írtuk a falubeliek
szerint ő intézte a Simicska-család kecskefarm-ügyletét!)
biztosítja egymillió eurós svájci bankbetétjével, valamint 250
millió forint bankgarancia letétigazolásával. A jogalapot a
helyben lakó őstermelőknek járó elővásárlási jogra
alapították, bár egyik Radzik sem lakott soha Hárskúton, a
helyiek elmondása szerint. Az is tény ugyanakkor, hogy egyikőjüké
volt az a tanya, ami most a Simicska család kecskefarmjának az
alapja. A három felperesből csupán egy, Bányai Tibor a hárskúti
lakos, de ő sem tősgyökeres helyi, évekkel korábban Radzikék
alkalmazottja volt.
Az
egykori Bábolna Állami Gazdasághoz tartozó Hárskút
szomszédságában lévő kerteskői ménesbirtok kapcsán az az
információ él a környékbeliek fejében, hogy azt „2008-ban
három Radzikék körein kívül eső üzletember vette meg, és a
hírek szerint benne volt a bábolnai MSZP-s Horváth Klára keze is
a dologban. Az utóbbi időben az állatállomány megcsappant, így
ők arra következtetnek, hogy itt is a földvásárlási moratórium
lejártára várnak, ezért már a ménesben lévő versenylóvak,
tenyészállatok nem annyira érdekesek, inkább csak a hozzá
tartozó egybefüggő ötszáz hektár képvisel értéket.”
A
bakonyi rengeteg titkai
A
tisztánlátás kedvéért Radzik Simicskáékkal és Kosikékkal
való kapcsolatáról kérdeztük Radzik egyik Hárskúton élő
üzlettársát, Bányai Tibort. Ő azt mondta, nem jogosult
nyilatkozni, viszont adott egy e-mail elérhetőséget Radzik
Károlyhoz. Írtunk hát levelet Radzik Károlynak, aki egy napon
belül segítőkészségéről biztosított minket, de végül nem
járult hozzá az írásbeli kérdésünkre adott írásbeli
válaszának közléséhez, pedig az igen meghökkentő állításokat
tartalmazott. Ugyanakkor vállalta, hogy ha pár héten belül újra
Magyarországon tartózkodik, személyes beszélgetésre is
lehetőségünk lesz a ménesbirtokról.
A
ménesbirtok megvásárlását anyagilag és bankgaranciával (ha
hinni lehet a dokumentumoknak, ellentételezés nélkül, csupán
önzetlenül, mondhatni barátilag) támogató Kosik János felesége
– Simicska Lajos feleségéhez hasonlóan – Hárskúton
van bejelentve állandó lakosnak. Hatalmas birtokuk van a bakonyi
erdő közepén, bár a család otthona Szentendre. A Kosik család
Herend környéki ingatlanvásárlásait és hosszú távú bérleti
szerződéseit is többen támadták.
Habár
Simicska Lajos az ország egyik legbefolyásosabb üzletembere, nem
szereti ha fotózzák. Ez a kép 14 éve készült róla (Fotó:
MTI)
Szamosvári
Erzsébet, azaz Kosik János felesége 2006 februárjában kötött
bérleti szerződést a HM VERGA Veszprémi Erdőgazdasági Zrt-vel,
és ezzel bérbe vett Hárskúton 45 hektár erdőt, évi ötezer
forintért hektáronként. Még Magda Sándor MSZP-s országgyűlési
képviselő is szólt a Kosik házaspár érdekében anno Szekeres
Imre honvédelmi miniszternél, mert azok – Magda állítása
szerint – a fogadóóráján előadták neki, hogy milyen komoly
turisztikai vállalkozásba szeretnének kezdeni a Bakonyban. Ám a
bérleti szerződést a Fidesz kormány ideje alatt vizsgálni
kezdte a honvédelmi tárca, és mivel több kritikus pontot is
találtak benne, megtámadták azt a bíróságon.
Átmenetileg
a Kosik család birtokolta a Bakony-hegység csapadékvíz elvezető
árkaként szolgáló úgynevezett Bándi-patakot is. Ám ez
állampolgári bejelentés miatt időközben visszakerült az
eredeti tulajdonos önkormányzathoz.
Miután
most már mind a két asszony, Simicska Lajos felesége és Kosik
János felesége is hivatalosan Hárskúton lakik, jogosulttá
váltak az állam által meghirdetett termőföldek haszonbérlet
pályázatára lakóhelyük 20 kilométeres körzetében. Nem
tudjuk, hogy a két asszony indul-e a Nemzeti Földalapkezelő őszig
lezáruló pályázatán, és megkísérlik megszerezni a Hárskúttól
2 km-re lévő Lókúton kiírt összesen mintegy 40 hektáros
állami területet? Mindenestre lenne abban logika, ha férjeik,
vagy egyikőjük férje ingatlanjait kiegészítenék a megnyerhető
40 hektárral, amihez egy sikeres per esetén hozzá is számítható
a földrajzilag ezekkel egy körbe tartozó kerteskői ménesbirtok
ötszáz hektáros területe, amely Porva és Pénzesgyőr
településekhez tartozik.
Itt
hívjuk fel kedves olvasóink figyelmét, hogy bátran menjenek ki
egy kávéra, szusszanjanak, hiszen innentől egy csaknem új
tényfeltáró sztori következik. Mégsem szerettük volna
szétszedni a két anyagot, hiszen a második részből érthető
meg igazán: miért is segíti olyan lelkesen Simicskáék bakonyi
terjeszkedését Kosik János.
A
kiprivatizált MÁV-cégeknél nő össze, ami összetartozik
A
Népszabadság áprilisban nyilvánosságra hozott dokumentumai
alapján közismert, hogy Simicska Lajosnak jelentős befolyása van
a Közgép Zrt. nevű építőipari óriásvállalatra, amely az
Orbán-kormány kedvenc kivitelezője. A társaság a tavalyi 55,6
milliárd forintos árbevétel mellett 2,9 milliárd forint
osztalékot fizet idén a tulajdonosoknak. A cég árbevétele
egyébként az építőiparban nihilt hozó válság ellenére is
szépen emelkedett az utóbbi években: míg 2009-ben 43, 2010-ben
48 milliárdos nyereséget értek el.
A
PestiSrácok.hu kutakodása nyomán ugyanakkor összeállt a kép:
Közgép Zrt. vagyonelemeinek jelentős része a MÁV Hajdú Kft. és
a MÁV MTM Rt. nevű egykor állami tulajdonú pályaépítő
cégekből származik. A nagy teljesítményű, értékes gépek,
daruk, melyek híd és vasútépítésre voltak anno használatban,
nagy valószínűséggel felszámolási vagyontömegként kerültek
meglehetősen kusza körülmények között a Közgép-csoporthoz. A
vállalat nemrég fejezte be a Margit híd felújítását, elnyert
megbízásaik között van a Budapest és Székesfehérvár közötti
vasútvonal korszerűsítése is, ami önmagában százmilliárd
forintot meghaladó üzlet. De szinte hetente jönnek a hírek
arról, hogy mely pályázatokat nyert el a kiváltságos társaság.
A
MÁV privatizációját is a legkelendőbb darabokat kiárusításával
kezdték, így adták el a MÁV MTM Rt. is. Ez a cég a
privatizációt megelőző évben 3 milliárd forintnyi vasúti
tendert nyert el, ami körülbelül két évre előre biztosíthatott
volna neki munkát. Az állami cég 250 főt foglalkoztatott akkor.
A politikai döntés azonban megszületett, az állam rossz gazda, a
privát szféra pedig…
Az
egyik MÁV MTM részvényes, a Magyar Vasútépítő Kft.
(kifejezetten a MÁV MTM Rt. privatizálásának céljából
alapították) akkori vezetője, Huszti Zsigmond kétszer 19 millió
forintos kölcsönnel a részvények 65 százalékát vette meg,
majd rögtön szerződést bontottak a privatizációra pénzt
kölcsönző Kosik Jánossal, aki így érvényesítette fedezeti
jogait és cégein keresztül megszerezhette a MÁV MTM Rt. 65
százalékát. Ennek a kölcsönszerződésnek az 1999-es
dokumentumait vizsgálva jegyezte meg egy neves gazdasági jogász
egy háttérbeszélgetésen, hogy tipikusan a forráshiányos
privatizáció egyik momentumát látja benne, mely jogász szemmel
a fiktív kölcsönszerződés jeleit is magán viseli.
Ne
kerteljünk: ingyenprivatizáció volt
Kosik
eztán ügyesen kivásárolta a MÁV MTM Rt. maradékát is. Mivel a
privatizáció feltétele az volt, hogy az úgynevezett dolgozói
részvényprogram keretében a cég 10 százaléka a dolgozóké
legyen, Kosik mint többségi tulajdonos egy akkoriban szintén
gyakran alkalmazott módszert vetett be a teljes tulajdonjog
megszerzéséért: tőkét emelt, és a dolgozók részaránya
lecsökkent. Még a cég megszerzésének évében 200 millió
forint osztalékot vett ki az új tulajdonos a cégből, ami egészen
morbid módon több volt, mint a cég vételára, amit egyébként
is a cég kasszájából előlegezték meg maguknak. Ez a
gyakorlatban úgy zajlott, hogy a MÁV MTM Rt. kivásárlására a
MÁV MTM Rt.-től kölcsönvett 192 millió forintot még a vásárlás
évében, tehát 1999 végén leírhatták a MÁV MTM Rt. 1999-es
eredményei terhére. A kölcsönt a MÁV MTM Rt-től a Magyar
Vasútépítő Kft. vette fel, amelynek felszámolását Kosik egy
másik cége, a Cronus Kft. kezdeményezte.
Két
év sem telt el, 2001 májusában Kosik cégei megszerezték a másik
állami vasútépítő céget, a MÁV Hajdú Kft-t is. A
vételárat ezúttal is „halasztott fizetéssel” a cég saját
kasszájából egyenlítette ki. Majd itt is egymilliárd forintos
tőkeemelés következett úgy, hogy az egymilliárd jelentős
részét 700 millió forintot a lerobbantott, s 270 millió
forintban nyilvántartott Szénker Kft bevitelével oldott meg. A
700 millióra felértékelt cég „gyors műszakfejlesztés”
címen lett a MÁV Hajdú Kft. része. Ezt követően egymilliárd
forint nettó tőkét vontak ki a cégből, törzstőke
leszállításra való hivatkozással.
Már
megint a Kossuth Holding
2005-ben
a MÁV MTM csődbe ment. A felszámolást egy 4,5 millió forintos
kavicsszállítási számlával indították el úgy, hogy a
beszámoló még egy nyereséges céget mutat 2005 áprilisában, de
az év végére a felszámolást végző Csorba Gábor – ma a
kijelölt felszámoló cég a Kossuth Holding vezetője – már
3,2 milliárd forint elismert hitelezői követelést vett
nyilvántartásba. Közben a MÁV Hajdú 90 százalékos tulajdonosa
a MÁV MTM lett. Aztán a MÁV Hajdú Kft. is csődbe ment…
2006-ban
óriási lehetőségnek számított a Győr-Gönyű
Országos Közforgalmú Kikötőmegépítésének
lehetősége, mely a Nyugat-dunántúli régió legnagyobb
intermodális logisztikai központjának lett tervezve. A győztes
pályázathoz azonban nagy szakmai múlttal és létszámmal
rendelkező cégnek kellett lenni, ezért szükség lett volna a MÁV
MTM újraélesztésére, de a felszámolásból már nem sikerült
kihozni az állami céget.
Belép
a Közgép Zrt.
Ekkor
jött a Közgép Zrt., amely a Közúti Gépellátó Vállalatból
jött létre, így nem rendelkezett még a vasúti építkezésekhez
szükséges engedélyekkel, gépekkel, szakembergárdával. Ezért
részvényeket vásárolt a már felszámolás alatt lévő MÁV
MTM-ben, hogy indulni tudjon a Győr-Gönnyűi hajórakodóra kiírt
gigatenderen.
Sajnos
azt nem lehet tudni, hogy mennyi részvényt vett a Közgép a MÁV
MTM-ben, mert időközben eltűnt a részvénykönyv. A befolyás
mértékére enged következtetni, hogy a Közgép akkori
vezérigazgatója, Sal László lett a MÁV MTM tulajdonának
számító MÁV Hajdú vezérigazgatója. Közben mára minden
összemosódott, mert a MÁV MTM és a MÁV Hajdú, gépeivel,
embereivel a Közgépnek dolgozik. A gépeket megtartották, jó
eséllyel olcsón, felszámolási vagyonként vették meg őket. Az
egykori MÁV dolgozók munkájára a legtöbb esetben nem tartottak
igényt. Összesen ötszáz munkahely szűnt meg a felszámolások
miatt. Legutóbb Budai Gyula tett a MÁV Hajdú ügyben
feljelentést, a nyomozás ma is folyik, a PestiSrácok.hu
kíváncsian várja, mekkora lesz a rendőrök bátorsága. Addig is
összegezzük a lényeget: Kosik János szinte egyetlen forint
magántőke befektetése nélkül tette rá a kezét a MÁV Zrt.
vasútfejlesztési beruházásaihoz elengedhetetlenül szükséges
eszközökre, amely cégek és eszközök aztán a Simicska Lajos
felügyelete alatt működő, állami milliárdokkal vastagon
kitömött Közgép Zrt.-hez kerültek. Ám a két üzletember nem
állt meg a vaspályák környékén: most kart karba öltve
terjeszkednek a Bakonyban. Gondolataik már nyilván messze túl
járnak a kecskefarmokon.
Radzik
Károly nyilatkozata a PestiSrácok.hu-nak
“Simicska
Lajossal és a feleségével nincs kapcsolatom. A hárskúti
ingatanokat ingatlanközvetítő bevonásával meghirdettem, ő
hozta a vevőt, egyéb közös érdekeltségünk nincs. Kosik János
valóban régi barátom. Hárskúton szomszédok voltunk innen az
ismeretség. Kosik úrnak, semmi köze a Kerteskői Ménessel
kapcsolatos perhez. A perben felperesként megjelölt társaimmal
mezőgazdasági művelésben gondolkozunk ezen a területen –
nyilatkozta Radzik Károly.”
____________________
Végefőcím, stáblista (A MÁV-privatizáció főszereplői)
Végefőcím, stáblista (A MÁV-privatizáció főszereplői)
Kosik
János a
dorogi és tatabányai szénbányák felszámolása során került
az egykori Ybl bankhoz, aminek részvényese lett. Megalakította
Stutgartban a Pako Gmbh-t, melynek többségi tulajdonosa, és
ügyvezetője volt 2009 júniusáig. Ennek a német cégnek a
2008-ban datált mérlegében szerepel 16 millió 686 ezer 960 euró
forgalom. Kosik eddig közel 20 cégét számolta fel a mai napig,
noha sikeres üzletembernek mondhatja magát. Cégei közül a
Carbontrans Rt. 214 millió forint APEH és TB tartozással, az
Ökoma Kft. 460 millió forint vámtartozással, a Correct Trans 61
millió ÁFA és TB tartozással maradt az állam adósa, nem
beszélve a MÁV MTM és MÁV Hajdú vagyonvesztéseiről ( lásd
lentebb). Két éve dinamikusan fejlődő szlovákiai cégeket
tulajdonolt, és igazgatott. A Magyar Fejlesztési Banktól több
mint 900 millió forintos ígérvényt kapott a Smaragd
Kft. – melynek Kosik János az ügyvezetője – az
elmúlt két évben, a hévizi angolnás turisztikai fejlesztésére.
A
Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. közbeszerzési toplistája
szerint Kosik cége a Cronus Kft a 2009-ben elnyert közbeszerzések
érték szerinti sorrendjében az első tízben végzett 30,5
milliárd forinttal. Olyan cégeket utasított maga mögé, mint a
Közgép Zrt, és a MOL Nyrt.
Kukely
Márton a
MÁV vezérigazgatójaként közreműködött a MÁV MTM, és MÁV
Hajdú privatizációjában. 2004-től a Hujber Ottó (az orosz
államadósság lebontásának egyik főszereplője) és Kosik János
érdekeltségébe tartozó Cronus Kft. által megalakított Magyar
Magánvasutak Zrt. vezérigazgatója lett. Ez a cég indult a MÁV
MTM-el és a MÁV Hajdúval azon a tenderen, ami a teherszállítási
jogosultság megszerzésére vonatkozott. A cégalapításban
közreműködött a hajdani MSZMP központi bizottságának titkára,
jelenleg vállalkozóként szereplő Berecz János Hujber Ottó
oldalán.
Kacziba
Antal nyugalmazott
rendőr altábornagy, az ORFK Tudományos, Technológiai és
Innovációs Tanácsának elnöke. A MÁV MTM privatizációja után
a cég Kosik által kinevezett igazgatója, majd
felügyelőbizottságának elnöke, aki a felszámolás előtt még
jóváhagyta a cég nyereségességét beszámolójában. Két hónap
múlva 3,2 milliárd veszteséget állapított meg ugyanitt a
felszámoló. A felszámolást egy 4,5 millió forintos
kavicsszállítási számlával indítottak el. Ezt a számlát a
Kossuth Holdig felszámoló céghez köthető Factum 99 Rt.
nyújtotta be (aki ma is követelések felvásárlásával
foglalkozik). A felszámolást, a Kossuth Holdig végzi. Kacziba
Antal Monoron lakik, ahol a MÁV MTM 2003-ban bérlakásokat
épített. A város az idősebb Gál Zoltán választási körzete,
aki a rendszerváltás előtt az MSZMP KB adminisztratív
felügyelője volt, majd belügyminiszter. Kacziba a MÁV MTM
felszámolása után a Kosik tulajdonában lévő Cronus Kft
felügyelőbizottságának tagja.
EMBERVADÁSZAT A CIGÁNYSORON: HÁLÁS TÉMA, ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL 0
Újra
megszólalt a romagyilkosságok elsőrendű vádlottja, a „debreceni
négyek” vezetőjének tartott Kiss Árpád.
Az
emberöléseket és rasszizmusát tagadó, előzetesben ülő férfi
a PestiSrácoknak azt mondta, politikai kérdésnek tartja, hogy a
sorozatbűntényről az elmúlt három évben színdarab, film és
könyv készült, mert ezek szerinte alkalmasak mind a nagyközönség,
mind a bíróság manipulálására. A hatósági eljárást
ügyükben trehánynak és dilettánsnak tartja, és visszautasítja,
hogy rasszista lenne. Beszél még fegyverekről, autókról meg egy
nőről. Kérdések és válaszok a Venyige utcai börtönből.
PestiSrácok
– Továbbra
is tagadja a sorozatgyilkosságok elkövetését, és nem érzi
magát rasszistának. Elsőrendű vádlottként, a „debreceni
négyek” vezetőjeként mégis ugyanazon a vádlottak padján ül,
amelyen három társa is, akikről viszont bebizonyosodott, hogy
cigánygyűlölők. Nem vet ez „rossz fényt” önre?
– Éppen
ellenkezőleg, mert az összes kihallgatott tanú, akinél ez
egyáltalán szóba jöhetett, nem az én baráti körömbe
tartozik. Felszínesen ugyan ismerhettek, például azt is tudták
rólam, hogy az István ( a másodrendű vádlott – a szerk.)
testvére vagyok, de semmiféle személyes információt nem mondtak
rólam. A Perényi1 alkalmazottjai, akiket már kihallgattak az
ügyben, és akikkel nap, mint nap együtt dolgoztam, soha semmilyen
rasszista megnyilvánulást nem tapasztaltak tőlem. Szóval, lehet
ilyesmin erőlködni, de szerintem ez nagyon gyenge érv amellett,
hogy a rasszizmus lenne a motiváció egy ilyen súlyos
bűncselekmény elkövetéséhez. Nekem ez így erőtlen.
– Mit
szól ahhoz, hogy az elmúlt három évben dokumentumfilmek,
riportok, mozifilm, színdarab és könyv készült a
romagyilkosságokról? Legutóbb
Fliegauf Bence filmje, a Csak a szél Berlinben Ezüst Medve díjat
nyert…
– Mivel
folyamatban lévő ügyről van szó, nem tartom korrektnek, hogy
szárnyra kapták, hiszen mindegyik alkotás alkalmas arra, hogy a
bíróságot befolyásolja. És persze az embereket is, akik
megnézik a filmet a televízióban, a moziban, vagy elolvassák a
könyvet. A művészi teljesítményt nem akarom minősíteni, de az
biztos, hogy ez egy olyan hálás téma, amire tuti, hogy mindig
akad állami vagy uniós támogatás. Aki ebbe belenyúl, az tudja,
hogy garantált a siker, ugyanis a témát már csak a politikai
korrektség címén sem lehet kritizálni.
A
"debreceni négyek": Kiss Árpád, Kiss István, Pető
Zsolt, Csontos István (Fotó: PS)
– Nem
érzi úgy, hogy a téma ettől függetlenül kikerült a politika
bűvköréből és a társadalmi közbeszédben landolt?
– Nem,
ez az ügy továbbra is politikai kérdés. Azt figyelem ezekben a
megjelent kiadványokban, filmekben, hogy milyen irányba tolják el
a véleményformálást. Nos, nekünk ez egyáltalán nem kedvező,
de aki követi a bírósági eseményeket, megfigyelheti, hogy a
bírósági ügy olyan stádiumba érkezett, amelyben már
nyíltabban lehet beszélni az eljárási hibákról is, s már ott
tartunk, hogy a nyomozásban mégsem volt minden rendben.
– A
tatárszentgyörgyi eset a legjobb példa erre…
– Igen,
az iratok szerint az egy szélsőségesen trehány hatósági munka
volt. Azon gondolkodtam, hogy végeredményben – mivel nem voltam
ott – teljesen mindegy, hogy milyen volt ott a helyszínelés,
mert egy jobb helyszínelés sem hozott volna rám nézve terhelő
bizonyítékot. De ugyanilyen dilettáns, kapkodó, hevenyészett,
és nem igazán törvényes eljárásban foglalták le a fegyvereket
is.
– Mire
gondol?
– Megmagyarázhatatlan
események zajlottak a debreceni Perényi1 klubban, a volt
munkahelyemen. Legutóbb, március 19-én ott tartottak egy bírói
szemlét. Végeredményben eljutottunk oda, hogy a bíró azt
mondta, előzőleg nem voltak fegyverek ott, ahol azokat végül
megtalálták. Itt tartunk most. A lefoglalás körülményeiről
pedig annyit, hogy annak egy részén jelen volt egy tanú, aki nem
szerepel a jegyzőkönyvben. A kinevezett hatósági tanú
egyáltalán nem látott semmit, de még a jegyzőkönyvet sem
íratták alá vele. Egyébként is, a hely alkalmazottjaként
elfogult személy volt, így tehát ez az eljárás szerintem
törvénytelen, ami megkérdőjelezi az ügy legfontosabb
bizonyítékait.
– Vagyis
azt állítja, hogy a megtalált fegyvereket előzőleg a rendőrök
tették arra a helyre?
– Nem,
ez nehezen hihető, és nem is állítok ilyet. Csak hát furcsák a
körülmények. Például a számos házkutatási szemle közül ez
volt az egyetlen eljárás, amelyben úgy gondolta a rendőrség,
hogy a kutatás előtt be kell vetni a tűzszerészeket. A
szakértőket viszont Budapestről hozták, mellőzve a
debrecenieket. A rendőrök előre elmondták nekik – és ez
jegyzőkönyvezett tény –, hogy mit kell megtalálniuk a Perényi1
klubban. Így egy viszonylag rövid kutatás után találtak néhány
fegyvert, a kutatást felfüggesztették, nem vizsgáltak meg
semmit, majd bejelentették, hogy megvannak a keresett dolgok.
Mindez a szórakozóhely egyik alkalmazottjának a jelenlétében
történt, aki csupán egy fegyvert látott, a neve mégsem került
bele a jegyzőkönyvbe. Ezek után ezt a fiatalembert eltávolították
a helyszínről és hoztak egy másik alkalmazottat, akinek meg azt
mondták, hogy mostantól ő lesz a házkutatást elszenvedő
személy. Leültették egy teremben, és egy távolabbi helyről –
ahova ő nem látott be – elkezdték kihordani a tárgyakat, ami
órákon át tartott. Úgyhogy a helyszínen nem készült sem
videó, sem pedig fénykép. Ezt tetézték azzal, hogy a végén
ennek a házkutatást elszenvedő személynek a férjét kirendelték
hatósági tanúnak, aki aztán végképp nem volt jelen az egész
eljárásban, és persze a jegyzőkönyvet sem íratták alá vele,
csak a már lezárt csomagokat. Nagyjából tehát így nézett ki
az eljárás.
– Akkor
hogyan találhatták meg a fegyvereket a Perényiben?
– A
testvérem, István, felszólalt ebben az ügyben, és elég nyersen
fogalmazott. Azt mondta, hogy meg volt rendezve az eljárás.
– De
ha nem önök tették oda a fegyvereket, akkor mégis hogyan
kerültek oda?
– Nem
tudom, de számtalan alkalmasabb hely lett volna rejtekhelynek, mint
az a hevenyészett szemétdomb. Egy átjáróház volt, ahova
bármikor bárki bemehetett ellenőrzés nélkül. Munkások,
külsősök és belső alkalmazottak, akiknek a gyerekei is ott
játszottak. Ezek mind igazolt tények, amelyek a szemle alatt
szerintem a bíróságnak is világossá váltak.
– Itt
találták meg az a puskát is, amit a személyéhez köt a vád?
– Igen,
itt.
– Ez
milyen fegyver?
– Konkrétan
golyós fegyver, amivel, állítom, senkit nem lőttek le, de még
csak sebesülést sem okoztak vele.
– Új
volt talán, nem használta még senki?
– Nem,
nem erről van szó. Mást azonban erről nem szeretnék mondani.
– Tudom,
hogy lerágott csont, de a tárgyalásokon is számos alkalommal
vallottak a tanúk úgy, a helyszíneken egy sötét, oda nem illő
terepjárót láttak a gyilkosságok előtt az utcákon közlekedni.
Mi erről a véleménye annak tükrében, hogy a vád szerint önök
egy ezüst színű Opel Astrával jártak a helyszíneken?
– Nem
tudom, van-e ennek valóságtartalma. Mivel a tanúk azt állítják,
valószínűleg tényleg feltűntek fekete autók egymástól távol
eső helyszíneken. De akár városi legenda is lehet, nem tudom. Az
biztos, hogy sem a nyomozó hatóság, serm a bíróság ezzel nem
foglalkozott.
– A
tiszalöki eset (ez az a gyilkosság, amit a vád szerint Kiss Árpád
követett el – a szerk.) tanúi mondták el, hogy az egyik fekete
autó még meg is állt az áldozatok utcájában.
A
vádlottak a bíróságon tagadják a hat roma megölését (Fotó:
PS)
– Igen,
a tanúk azt állítják, hogy ott tulajdonképpen egy
leellenőrizhető útvonalon közlekedett egy oda nem illő autó. A
mi szempontunkból ez annyiban érdekes, hogy ez szembe megy a ránk
terhelő vallomást tévő Csontos István vallomásával, aki azt
mondta, hogy egy autóval közlekedtünk. Felvetődött, hogy a
tettesek több autóval közelítették meg a helyszíneket, a
nyomozáskor ezt rendőri jelentések és egyéb információk is
alátámasztották. De a fekete terepjárónál szerintem érdekesebb
az, hogy az egyik tanú, aki a leginkább láthatta az ott közlekedő
járművet, ezzel szemben pont egy ezüstszínű személyautóról
számolt be abban az időpontban, amikor a lövést hallotta, attól
néhány tíz méterre. Úgyhogy ebből még lehet valami, ami
érdekes fejleményt hozhat.
– Nem
értem, az ezüstszínű autó pont önökhöz köthető…
– Közismert
tény, hogy Csontos István aznap egy ezüstszínű személyautóval
közlekedett…
– Ami
nem az övé volt.
– Igen,
ami nem az övé volt.
– Jó,
később meglátjuk, hogy mi kerekedik ki ebből. Az első három
támadás elkövetését azonban, amelyben nem halt meg senki,
elismerik. Elmondaná, mi késztette önöket ezekre az akciókra,
hogyan történtek azok és mik az előzmények?
– Nem.
Nem is szeretnék már erre visszatérni, csak annyit mondhatok,
hogy nem voltak előzmények. A tárgyalás korai szakaszában
felolvasták a vallomásomat, ennél többet erről most nem
szeretnék mondani.
– Van
még egy érdekes momentum, amit elismernek, hogy tudniillik a
tiszalöki támadás éjszakáján – nem messze a helyszíntől –
az Opel Astrával elakadtak egy földúton, és Nyalka Éva (az ügy
koronatanúja, Kiss Árpád egykori munkaadója – a szerk.)
önökért ment, hogy a kocsit kihúzza a sárból. Ha nem önök
követték el a gyilkosságot, mégis mit kerestek ott?
– Erről
is megvannak a vallomások, a bizonyítékok, de a kérdésre adható
válasz is az a kategória, amit még alaposan meg kell rágnom.
Egyszer majd teszek egy olyan vallomást, amiben a mellettünk szóló
bizonyítékokat jobban nyomatékosítom, jobban alátámasztom
tényekkel.
– Hány
óra körül akadtak el azon a bizonyos földúton?
– Hajnali
három óra körül.
– A
tiszalöki támadás pedig hány órakör történt?
– Az
körülbelül este tíz órakor, tehát az elakadás három órakor
volt, és vagy hetven kilométerre Tiszalöktől, lényegében
Debrecentől nem messze.
– Úgy
tudom, azzal védekezik, hogy éppen dolgozott abban az időben.
– Igen,
akkoriban zajlottak a kifejezetten saját szervezésű
rendezvényeim. Én tartottam a kapcsolatot a dj-kkel és a
zenekarokkal, tehát ezek nyoma például a híváslistákban
igazolható. Tényleg csak annyi hiányzik, hogy meghallgassák még
a kompetens tanúkat.
– Még
korábban arról cikkeztek a lapok, hogy ön tiltott kapcsolatot
tartott fönn az ügy koronatanújának mondott Nyalka Évával.
Igaz, hogy mobiltelefonon tartották a kapcsolatot az előzetes
letartóztatásban?
- Amikor ez megjelent, eljárás indult ellenem, hiszen egy ilyen ügy komoly fegyelmi vétségnek számít minden börtönben, itt a Venyige utcában is. Az eljárást azonban megszüntették, mivel nem volt tiltott kapcsolattartás.
- De mégis hogyan vetődött ez fel?
– Úgy,
hogy az egyik tárgyaláson az Éva bemutatott egy pár sms-t a
telefonján, amit az én számomról kapott. Valaki feltöltötte a
SIM-kártyámat és íródott néhány üzenet, az én nevemben.
Csak az a bökkenő, hogy én abban az időpontban olyan zárkában
voltam, ahol két kamera van, tehát simán ellenőrizték az aznapi
tevékenységemet. Ráadásul ez éppen a reggeli váltás
időszakában történt, amikor feszesebb a felügyelet, tehát
nincs ilyenre lehetőség. A rendőrség azonban nem nyomozta ki az
ügyet, azt viszont az eljárásból megtudtuk, hogy megfigyelték a
családom, az ügyvédem kapcsolattartását és telefonszámait.
No, erről ennyit.
________
Saját
kezükbe vették az igazságszolgáltatást
A
romagyilkosságok ügyében előre kitervelten, aljas indokból,
több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben
tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett
emberölés és más bűntettel vádolja a Pest Megyei Főügyészség
Kiss Árpádot, Kiss Istvánt, Pető Zsoltot és Csontos Istvánt. A
vádirat szerint a Kiss testvérek, illetve Pető Zsolt 2007 végén,
2008 elején arra az elhatározásra jutott, hogy mivel az
igazságszolgáltatás nem megfelelően látja el feladatát a romák
által elkövetett bűnesetek kapcsán, saját kezükbe veszik a
“rendcsinálást”: fegyveres támadásokat hajtanak végre
cigányok lakta házak ellen, hogy félelmet keltsenek az ott
élőkben, illetve felhívják a figyelmet a fenti “problémára”.
Mivel fegyverük nem volt 2008. március 7-én szereztek ilyen
eszközöket: egy vadászfegyverek eladásáról szóló hirdetés
alapján Besenyszögön betörtek a hirdetést feladó házába,
ahol a vadászt két golyós és öt sörétes fegyver, továbbá az
azokhoz tartozó lőszerek átadására kényszerítették. Ezután
július 21-től 2009. augusztus 7-ig kilenc alkalommal –
Galgagyörkön, Piricsén, Nyíradonyban, Tarnabodon, Nagycsécsen,
Alsózsolcán, Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön és
Kislétán – támadtak romák házára, amelyben
összesen hat ember, köztük egy ötéves tatárszentgyörgyi
kisfiú vesztette életét. A negyedrendű vádlott, Csontos István
az ügyészség szerint csupán a Tiszalöki támadás előtt
csatlakozott a társasághoz.
0LÁSZLÓ ÉS LAJOS: AMI A HAGYÓ-ÜGY VÁDIRATÁBÓL KIMARADT
PS-vélemény:
az ügyészek úgy jártak el, mint a három majom, nem láttak, nem
hallottak és nem beszélnek.
Könnyen
lehet, hogy megint a nagyágyúk maradnak érinthetetlenek a hűtlen
kezeléssel vádolt Hagyó Miklós és társai ügyében.
A
PestiSrácok.hu birtokába jutott és a már ismert nyomozati
iratokból egyértelmű, hogy pártfinanszírozást felfedő
információk jutottak a nyomozó hatóságok tudomására, ám
ezekkel végül mégsem vádolták meg a BKV-ügy érintettjeit, és
a felelősi kört sem bővítették. Pedig Hagyó Miklós
lobbistaként is működő ügyvédjének lefoglalt határidőnaplója
olyan félreérthetetlen kapcsolati ábrákat rejt, amelyek a pénzek
elosztását is modellezik. A naplóban öt helyen szerepel Puch
László, az MSZP volt pártpénztárnokának neve. Az is furcsa,
hogy a nyomozók nem foglalkoz(hat)tak az ügyvéd telefonjában
fellelt “Lajossal” sem, pedig a korrupciós botrány apró
részleteit is ismerő forrásunk szerint nagyon is érdemes lett
volna…
BALOGH
ENIKŐ
Néhány
hete szerezte meg és hozta nyilvánosságra Hagyó Miklós volt
MSZP-s főpolgármester ügyének vádiratát az
Index.hu. Most aprólékos munkával összevetettük a vádiratot a
PestiSrácok.hu birtokába került nyomozati iratokkal,
háttérinformációinkkal, illetve annak a határidőnaplónak a
pikáns bejegyzéseivel, amelyet Hagyó bizalmasától és
ügyvédjétől, H. Ivántól foglaltak le a rendőrök és amit
az Átlátszó.hu fedett
fel tavaly októberben. Az eredmény elszomorító: nemcsak a
politikai szálak maradtak ki a vádiratból, hanem több százmillió
forintos dokumentált közbeszerzési visszaélések is, amelyekre
Takács Péter volt BKV-vezérigazgató-helyettes és Antal Attila
volt vezérigazgató vallomásaiban bőven találhatunk utalásokat.
Bár nem feladatunk a rendőri és ügyészi mulasztások pótlása,
de elég csak megemlíteni a sajtóban is többször felhozott
takarító cégek, a Prulál és Renomé Kft.-k esetét. Antal
Attila az egyik vallomásában még a visszaosztandó pénz összegét
is címzettjét is megjelölte, és a már említett napló is sokat
segíthetett volna, abban, hogy összeálljon a mozaik, amiből már
az informális pártpénztárnok(ok) cselekedeteire vonatkozóan is
levonhattak volna következtetéseket.
Az
MSZP pénzeit kezelő Puch Lászlóra vallomást is tett Horváth
Éva, a közlekedési cég volt kommunikációs tanácsadója
(egyben Hagyó Miklós egykori szóvivője és hölgyismerőse), de
az “nyilván” gyenge lábakon állhatott. Mert mi más
magyarázta volna, hogy Puch László ellen végül nem kezdtek
nyomozni és Horváth Évának sem kínálták fel a nagyhalak
bekerítésénél szokásos vádalku lehetőségét. Pedig ezek az
ügyek már az első vonalas szereplőknél is jelentősen
emelhetnék a tétet. Mind elkövetési érték, mind a
bűncselekmények súlyának és mennyiségének vonatkozásában.
És akkor talán nem egy BKV-s mikulásünnepség lenne a vádirat
legkiemeltebb bűnténye, amelynek az állítólagos felbujtója az
az Antal Attila ex-vezérigazgató, aki részletes feltáró
vallomásával sokat segített a Hagyó-ügy felderítésében és
amúgy is sokkal inkább a sértetti oldalon lenne a helye. A
nyomozás “felfele haladva” azonban megrekedt az egykor valóban
rettegett, de hátország nélküli Hagyó Miklós
főpolgármester-helyettes és Mesterházy Ernő főpolgármesteri
tanácsadó, SZDSZ-es pártpénzember meggyanúsításánál.
Igaz utóbbit, a szigligeti aranyifjút gyanúsan hamar kirántották
az előzetesből. Mivel a nyomozók elakadtak, egyszerű pletykákat
pedig nem szeretnénk leírni, így azt sem tudjuk, hogy Mesterházy
feltűnően gyors szabadulása összefüggésben állt-e a
jobboldal pénzforrásait gyűjtögető szigligeti nyaralótárs
esetleges közbenjárásával, avagy a H. Ivántól lefoglalt
telefonból kinyert, elvarratlan információs szálakkal.
A
vád összességében Hagyó Miklósra nézve tartalmazza a
legsúlyosabb állításokat. Az ügyészség szerint Hagyó úgy
tekintette a BKV-t, mint önkormányzati tulajdonban levő céget,
hogy az kifizetőhelyként szolgál az ő személyes és politikai
kiadásaira. Erre olyan nehezen ellenőrizhető kommunikációs-,
marketing-, reklám-, vagy tanácsadói szerződéseket használt
fel, amelyek megkötése politikai, baráti, vagy gazdasági
szívesség keretében történt, a BKV gazdasági helyzetét
teljesen figyelmen kívül hagyva.
Ez
alapján Hagyó lehet Zuschlag Jánoshoz hasonlóan az egyedüli
bűnbak (nagy vad) az ügyben. Persze az sem lehetetlen persze, hogy
Hagyó első fokon minden komolyabb vád alól mentesített Hunvald
György volt erzsébetvárosi polgármesterhez hasonlóan távozik
majd a tárgyalóteremből. A hamarosan induló per Kecskemétre
történt áthelyezése egyelőre a Zuschlagéhoz hasonló sorsot
sejtet. A többi vádlottnak lényegesen jobb kilátásaik vannak.
Olyan gyenge tényállásokból lett összetákolva ellenük a vád,
hogy az a bíróság előtt különösebb védői bravúr nélkül
is összeomolhat. A 21 gyanúsított döntő többsége másod-,
harmadvonalbeli BKV-s, vagy kisvállalkozó. A vád lényegében a
hűtlen kezelés. Ennek a bíróság előtti bizonyítása szinte
mindig nehézségbe ütközik, hiszen a nem elég a kár tényét
igazolni, hanem kő keményen meg kell állnia a szándékos
károkozásnak is, amit a védők már oly sok nagy ügyben
sikeresen lenulláztak.
Az
ügyészség olyan vádiratot adott ki a kezéből, mint a három
majom: az nem lát, nem hall, nem beszél. A BKV ügyben
összeállított anyag döntő hányada érdemtelen adat és
információtenger, ami az ügy érdemére nézve egyáltalán nem
releváns, de valami furcsa oknál fogva mégsem sajnálták az időt
a papírra vetésükkel. Szemben mondjuk azokkal a már említett
súlyos közbeszerzési ügyekkel, amelyekről többek között
Takács Péter, a BKV volt vezérigazgató-helyettesének
vallomásából hallott a nyomozóhatóság. Az elmúlt években a
Hagyó-ügy számos vallomását kiteregették a nyilvánosság
előtt. Ezekből nemcsak a jogászok és az újságírók, de a
polgárok is képet nyerhettek arról, hogyan fosztogatták éveken
át az ország egyik legnagyobb közvállalatát. A látott-hallott
bizonyítékok és vallomások alapján kijelenthetjük: a
vádirattal akkor lehetnénk elégedettek, ha az megállapítja a
bűnszervezet működtetését, mégpedig azoknak a személyeknek a
részvételével, akiknél a kitalicskázott százmilliók végső
soron landoltak.
Még
a Nokiás vesztegetőt sem kérdezték meg
Nem
állítjuk, hogy tehetségtelen nyomozókat rendeltek ki az ügy
felderítésére. Ám az nagyon is elképzelhető, hogy a rendőrök
“kötött mandátummal” láthattak munkához. Nézzünk egy
konkrét esetet. Hagyó ügyvédjének naplójából egy igen
izgalmas kivonat készült a rendőrségen, amiben számos utalás
van különféle milliók szétosztására. Például: „2007.
július 2. Bárándy Gergely – mobil szám: xxx(BKV)CEMI, 80 M.”
A PestiSrácok.hu nem állíthatja, hogy van összefüggés a
naplóbejegyzés és egy éppen 2007-ben kiírt BKV-s pályázat
között, de az biztos, hogy a CEMI Kft. akkor indult és nyert egy,
a BKV működésének racionalizálására kiírt tenderen. A
tanácsadó cég egy éves munkával átvilágította a BKV
működését, több százmillió forintért. A naplóban
szintén szereplő Kárpáti Gábor pedig nem más, mint a CEMI
akkori vezérigazgatója. Ugyanakkor Kárpáti Gábort nem kérdezte
meg a nyomozó hatóság. a nyolcvanmilliós összeg pedig nem
került bele a vádiratba, mint vesztegetési pénz. Pedig ha
vallomást kellett volna tennie tanúként Kárpátinak – mert
tanúként ugye köteles igazat mondani, – megeshet, hogy
kenőpénznek mondta volna azt a nyolcvan milliót, ami igaz, most
sem látszik másnak. A pláne az, hogyha ő korrupcióval vádolna
meg vallomásában bárkit a BKV környezetéből, azzal önmagát
eleve mentesítené a vesztegetés vádja alól, igaz ez a szabály
csak idén januártól hatályos. A nyomozóhatóságnak pedig
egyből lenne egy 80 milliós vesztegetési ügy a tarsolyában, ami
lássuk be jóval több a bíróság előtt, mint a 15 millió a
Nokiás dobozban, még ha utóbbi PR-szempontból könnyebben
kommunikálhatónak tűnik. Szóval ha az a 80 millió volt a
tendernyertesség ára, akkor ez a naplóbejegyzés igen szép
lenyomata a magyar közállapotoknak. Biztosat azonban nem
tudhatunk, az elvarratlan szálak miatt.
Amúgy
a Nokiás-doboz esete is vérzik a vádiratban. Aszerint ugye
Lazarovics Márk, a Synergon Nyrt. vezérigazgatója egy kávézóban
találkozott Balogh Zsolttal, a BKV megbízott vezérigazgatójával,
amikor átadta neki a hírhedtté vált dobozt tele pénzzel.
Lazarovicsot a BKV ügyben mégsem kérdezték ki a hatóságok,
vagy ha megkérdezték, a vallomást nem tették az ügy részévé,
az iratokban ugyanis nincs nyoma.
Hagyó
a Swietelsky-pénzről nem is tudott?
Antal
Attila volt BKV-vezérigazgató a vallomásában azt állította,
hogy Hagyó Miklós jelölte meg közvetítőnek azt a személyt,
aki csekélyke kétmilliárd forint (!) kenőpénzt kért a
Swietelsky Építő Kft.-től, hogy a céget belső információkkal
hozzásegítse a 4-es metró 40 milliárdos belsőépítési
tenderének elnyeréséhez. A nyomozó hatóság le is kérte az
autópálya építésben is jelentős érdekeltségekkel bíró
Swietelsky bankszámlakivonatait, de a Hagyó-ügy vádiratát nem
bővítette ezzel, az a nyomozás a volt főpolgármester-helyettes
esetétől elkülönítve folyik. Pedig magyarázni sem kell, hogy
ez a kétmilliárd is több, mint a Nokiás doboz tartalma, vagy a
BKV fénymásolóinak a sajtóban sokat emlegetett ellenőriztetése,
aminek az elkövetési értéke húszmillió forint.
A
Hagyó – Mesterházy – Antal – Balogh – Regőczi vonalon
kívül vannak még fontos személyek is akik bizony nem kaptak
olyan kiemelt helyet a vádiratban, mint amilyen intenzíven annak
részesei voltak a közlekedési vállalat széthordásának. A
BKV-ban például abban az időben két erős lobbista volt:
Tóthfalusi György, a közlekedési cég igazgatósági tagja, és
H. Iván, Hagyó ügyvédje, a már többször említett napló
tulajdonosa. Aztán ott van még ezeknek az időknek egy másik
meghatározó alakja: Futó Sándor. Ő volt sokáig az SZDSZ-es
Tóthfalusi kinyújtott keze, de a büntetőügyben nem kapott
szerepet. Egyszer hallgatták meg a végkielégítésével
kapcsolatban, de azóta rá nem voltak kíváncsiak a nyomozók, sem
az ügyészek.
Demszky
Gábor főpolgármester és Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes
egy felszólalást hallgat a Fővárosi Közgyűlés ülésén. Úgy
látszik, a balhét csak az egyikük viszi el. MTI Fotó: Kovács
Tamás
Érdekesség,
hogy Hagyó nem állt szóba se Futóval, se Tóthfalusival, a
törésvonalak jól látszottak. Tóthfalusi az SZDSZ-es Mesterházy
Ernő oldalán, de Hagyó ellen dolgozott és elsősorban
ingatlanügyekben matatott. A lobbista csak a Stadionok irodaház
eladása kapcsán került a rendőrök látókörébe, mert azt
vették észre, hogy a Takarnet (az online földhivatali
nyilvántartási rendszer) szerint ő nézte meg legtöbbször a
Stadionok irodaház tulajdoni lapját, majd Forró Zoltánnal,
Demszky Gábor ex-főpolgármester kabinetfőnökével közösen
írták alá (igazgatósági tagként) a Stadionok irodaház
adásvételi szerződését, ahol információink szerint a
300 millió forint kenőpénz is bele volt számítva a rendszerbe,
de ez az ügylet aztán megfeneklett. Ugyanakkor meglepő módon
Tóthfalusit Mesterházyval együtt, mint felbujtót,
meggyanúsították a BKV indokolatlan kommunikációs szerződései
miatt, holott az akkori kommunikációs ügyekért felelő
vezérigazgató-helyettes Regőczi Miklós a vallomásában
elmondta, hogy ezek az emberek kommunikációval nem foglalkoztak.
El lehet képzelni, mi lesz ennek a vádpontnak a kifutása a
bíróságon…
Kocsis
István beleköpött a levesbe
De
nézzük meg, hogy is indult el a BKV-s lavina! Az összefüggések
jobb megértéséhez vissza kell mennünk a Magyar Villamos
Művekhez. Ahogy azt nemrég Bódis András a Heti
Válaszban megírta:
“Minden úgy kezdődött, hogy Gyurcsány Ferenc 2008 márciusában,
a szociális népszavazás utáni fideszes eufóriát megtörve
menesztette Kocsis Istvánt az energiamamut éléről. A
miniszterelnöki akciót állítólag a Kóka János-féle SZDSZ
kényszerítette ki, mivel a párt piacliberalizációs hajlamával
nem fért össze, hogy az MVM-vezér állami keretek között akart
terjeszkedni a Balkán felé. Kocsis István kárpótlásul megkapta
a BKV-t, ami ezzel megszűnt Hagyó Miklós felségterületének
lenni.”
A
közlekedési vállalatot érintő nyomozás irataiból kiderül,
hogy a sértett Hagyó Miklós 2009 elejétől gyűjtött minden
olyan anyagot, amellyel meg tudja ásni Kocsis „sírját” –
így kerültek hozzá az MVM-bűnökről szóló ügyvédi
jelentések is. Ezek szerint a társaság korábbi első embere
offshore-hálózatokra támaszkodva képzelte el a balkáni
bővülést, vagyis magyar állami pénzeket utaltatott
adóparadicsomi számlákra. A BKV-hoz ejtőernyőzött
Kocsist feldühítette az ellene indított harc; viszonzásképpen
begyűjtötte az új cégénél fellehető összes olyan gyanús
dokumentumot, amit a Hagyó bábjaiként működő vezérigazgatók
hagytak hátra. 2009. június 3-án BKV-s szerződéseket,
teljesítési igazolásokat és számlamásolatokat adott át a
budapesti Fidesz-frakciónak, hogy még a választások előtt
diabolizálni lehessen a szocialista politikust és rajta
keresztül az egész MSZP-t.
Többszörös
ellentétek vetették a felszínre a szennyet
Ám
Kocsis István megsértődése és önvédelmi reflexe kevés lett
volna a fővárosi baloldal középvezetői körében rettegett
Hagyó Miklós hatalmának megtöréséhez. Ahhoz az is kellett,
hogy elmérgesedjen Hagyó Miklós és az informális szocialista
pártpénztárnok Puch László viszonya. Aminek előzménye, hogy
Hagyó önállósodni akart Puchtól, ám utóbbi ezt
presztízskérdésnek tekintette és nem engedett. Azt gondolhatta,
inkább bukjon a pártjuk az akkori népszerűségi adataihoz képest
még öt százalékot, úgysem nyerhetnek 2010-ben. Hagyónak és
mindenki másnak is meg kell tanulnia, hogy vele nem lehet
szembeszállni.
Hagyónak
azonban volt egy másik ellensége is: Demszky jobbkeze, Mesterházy
Ernő. Mesterházy az elejétől fogva nem nézte jó szemmel Hagyó
és körének működését a BKV-ban, hiszen az akaratos
szocialista főpolgármester-helyettes komolyan veszélybe sodorta
az SZDSZ és az ő személyes forrásait. Ezért létrehoztak egy
addig nem létező jogi osztályt a BKV-ban. Mesterházy a jogi
osztály élére tetette a ferihegyi botrányban megismert jogászt,
Sziebert Györgyöt, hogy rajta keresztül minden szerződésre
rálásson. Mesterházy Ernő később a rendőrök előtt tett
vallomásában ugyanezen szisztéma létezésére vonatkozóan a
Polgár és Bebők ügyvédi irodát is megemlítette, amelyet
egyfajta szondaként vittek a BKV-hoz, hogy a Hagyó által
kézivezérelt szervezetről Demszky körei is mélyebb és tisztább
információkkal rendelkezzenek. Az ötlet azonban nem vált be. A
Polgár és Bebők iroda igen kellemetlen meglepetést okozott,
amikor kiderült, hogy nyakig süllyedt a ferihegyi vesztegetési
botrányba. A városháza ezt követően szerződést bontott velük.
A
BKV-ügy tehát tipikusan az az eset, amikor a nyomozók és az
ügyészek ügyes vádalkukkal, szembesítésekkel és az ellentétek
tökéletes kihasználásával szinte minden millió útját
felfedhették volna. Ehhez képest marad a mikulásünnepség és a
fénymásolók lecsekkolása. Mi, nyájas, buksifejű
választópolgárok meg dőljünk hátra a fotelben és nézzük
élvezettel a piti ügyek hamarosan kezdődő bírósági
tárgyalását, hiszen eljött az elszámoltatás ideje…
Dokumentumok
Hagyó
bizalmasa, H. Iván ügyvéd határidőnaplójáról készült
nyomozói elemzés, a figyelemre méltó oldalak és bejegyzések
megjelölésével
Puch
László, az MSZP volt pénztárnoka és más prominens személyek
Hagyó Miklós jobbkezének, H. Iván ügyvédnek a
határidőnaplójában
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése